ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.204.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 204

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. július 31.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 670/2012/EU rendelete (2012. július 11.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 671/2012/EU rendelete (2012. július 11.) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról

11

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2012/418/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. december 21.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és annak bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

18

 

*

Partnerségi és együttműködési megállapodás egyrészről az európai unió és tagállamai, másrészről az iraki köztársaság között

20

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/419/EU

 

*

Az Európai Tanács határozata (2012. július 11.) Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról

131

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

31.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 670/2012/EU RENDELETE

(2012. július 11.)

a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (3) létrehozza a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP) egyedi programokkal megvalósított különböző típusú végrehajtási intézkedésekkel, amelyek közül „az információs és kommunikációs technológiák (IKT) politika támogatási programja” támogatást nyújt az IKT-termékek és -szolgáltatások, illetve az IKT-alapú termékek és szolgáltatások belső piacának erősítéséhez, továbbá célja az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül.

(2)

A 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) megállapítja a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területét érintő uniós pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályait, és létrehozza a TEN-közlekedési (a továbbiakban: TEN-T) projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT) nevű kockázatmegosztási eszközt.

(3)

A következő évtizedben – a Bizottság becslései szerint – példátlan volumenű beruházásra lesz szükség Európa közlekedési, energia-, információs és kommunikációs hálózataiban az Európa 2020 stratégiában foglalt szakpolitikai célkitűzések – különösen az éghajlati célok, valamint az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés – intelligens, korszerűsített és teljes mértékben összekapcsolt infrastruktúrák fejlesztése révén történő megvalósítása, valamint a belső piac kiteljesedése érdekében.

(4)

A kölcsöntőke-piaci finanszírozás infrastrukturális projektek esetében nem könnyen hozzáférhető az Unióban. Az infrastrukturális projektek hosszú távú magán- vagy állami finanszírozáshoz való nehézkes hozzájutása nem vezethet a közlekedési, távközlési és energetikai rendszerek teljesítményének romlásához, sem a szélessávú szolgáltatások elterjedésének lelassulásához. A kötvénypiacok Unió-szerte jellemző, ismeretlen kereslettel párosuló széttagoltsága, valamint a projekt-előkészítéshez hosszú átfutási időt igénylő infrastrukturális projektek mérete és összetettsége miatt indokolt a kérdés uniós szintű kezelése.

(5)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) által szabályozott pénzügyi eszközök egyes esetekben javíthatják a költségvetés kiadási oldalát, és komoly multiplikátorhatást válthatnak ki a magánfinanszírozás bevonása tekintetében. Ez különösen fontos akkor, amikor a hitelhez való hozzáférés nehézkes, az állami költségvetések nehézségekkel küzdenek, valamint az európai gazdasági fellendülés támogatására tekintettel.

(6)

Az Európai Parlament a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) egy versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalásában üdvözölte az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezést, az EBB-vel létrehozott kockázatmegosztó mechanizmust, amely maximált támogatást nyújt az uniós költségvetésből, és amelynek célja az uniós források kiegészítése, valamint – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban – a magánbefektetők további érdeklődésének felkeltése a prioritást élvező projektekben való részvétel iránt. A Tanács az egységes piaci intézkedéscsomagról 2011. július 12-én elfogadott következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi eszközöket a meglévő eszközökhöz viszonyított katalizátorhatás, a kormányzati mérleghez járuló kockázatok és a magánintézmények esetleges kiszorítása figyelembevételével kell kezelni. Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszáról szóló bizottsági közleményt és a kezdeményezéshez kapcsolódó – nyilvános konzultációra épülő – hatásvizsgálatot ezek figyelembevételével kell értékelni.

(7)

El kell indítani az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező, prioritást élvező projektek finanszírozásához, és elősegítse a magánszektor nagyobb mértékű bevonását gazdaságilag életképes, a közlekedési, az energetikai, valamint az IKT- infrastruktúra területén induló projektek hosszú távú tőkepiaci finanszírozásába. Az eszközből számos ágazat hasonló finanszírozási igényű infrastrukturális projektjei részesülnek, és az ágazatok közötti szinergiáknak köszönhetően nagyobb előnyöket biztosít a piaci hatások, az adminisztratív hatékonyság és a forráshasznosítás terén. Koherens eszközt kell nyújtania az infrastruktúra területén érdekelt feleknek, köztük pénzügyi szakembereknek, hatóságoknak, infrastruktúraműködtetőknek, építőipari vállalatoknak és üzemeltetőknek, és működését a piaci kereslet határozza meg.

(8)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszában az Unió költségvetését az EBB-től származó, a projekttársaságok által kibocsátott projektkötvényekre irányuló közös kockázatmegosztási eszköz formájában nyújtott finanszírozással együtt használnák fel. Ezen eszköz célja, hogy elérje a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának olyan mértékű csökkentését, hogy a tőkepiaci résztvevők, például nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és más érdekelt felek nagyobb mennyiségű infrastrukturális projektkötvénybe legyenek készek befektetni, mint uniós támogatás nélkül tennék.

(9)

Figyelemmel az EBB nagy múltú szakértelmére és arra, hogy az EBB a Szerződéssel létrehozott uniós pénzügyi szervként az infrastrukturális projektek fő finanszírozója, a Bizottságnak be kell vonnia az EBB-t a kísérleti szakasz végrehajtásába. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának fő feltételeit és eljárásait e rendeletben kell meghatározni. A részletesebb feltételeket, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a nyomon követést és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottságnak és az EBB-nek szokásos eljárásának megfelelően el kell fogadnia.

(10)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát a jelenlegi pénzügyi keret ideje alatt a lehető leghamarabb el kell indítani, és indokolatlan késedelem nélkül végre kell hajtani a kockázatmegosztásra szolgáló pénzügyi eszközök által az infrastrukturális finanszírozás területén, valamint az infrastrukturális projektek kölcsöntőke-piaci finanszírozásának fejlesztéséhez biztosított hozzáadott érték meglétének, illetve mértékének megállapítása céljából.

(11)

A kísérleti szakaszt a 2012-es és 2013-as költségvetésből, a jelenlegi közlekedési, energiaügyi és távközlési programoktól történő költségvetés-átcsoportosítás révén kell finanszírozni. E kezdeményezés céljára legfeljebb 200 millió EUR csoportosítható át a TEN-közlekedési költségvetésből, legfeljebb 20 millió EUR a versenyképességi és innovációs keretprogram költségvetéséből, és legfeljebb 10 millió EUR az energiaügyi TEN (a továbbiakban: a TEN-E) költségvetéséből. A rendelkezésre álló költségvetési források a kezdeményezés alkalmazási körét és a támogatható projektek számát egyaránt behatárolják.

(12)

Az EBB a projektek egy meghatározott köre alapján kér költségvetési forrásokat, amennyiben az EBB és a Bizottság ezeket a projekteket alkalmasnak találja, amennyiben ezek megítélésük szerint az Unió hosszú távú szakpolitikai céljaival összhangban vannak, továbbá megvalósításukat valószínűnek ítélik. A kérelmeket a kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokkal együtt 2013. december 31-ig kell benyújtani. Az infrastruktúrával kapcsolatos nagy projektek összetettsége miatt az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyásra későbbi időpontban is sor kerülhet, de legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell történnie.

(13)

A támogatási kérelemre, valamint valamennyi projekt kiválasztására és megvalósítására – különösen az állami támogatás tekintetében – alkalmazni kell az uniós jogszabályokat, és a fentiek során törekedni kell arra, hogy ne jöjjenek létre, illetve ne erősödjenek a piaci torzulások.

(14)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 49. pontjában rögzített jelentéskészítési kötelezettségen túlmenően a Bizottságnak – az EBB támogatásával – a kísérleti szakasz ideje alatt hathavonta jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az együttműködési megállapodás aláírását követően, továbbá 2013 második felében időközi jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2015-ben teljes körű független értékelést kell végrehajtani.

(15)

E teljes körű független értékelés alapján a Bizottságnak fel kell mérnie az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát, illetve eredményességét a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén.

(16)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát a Bizottság által javasolt európai összekapcsolódási eszköz előkészítése során kell elindítani. Nem érinti az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról folytatott tárgyalások során az Unió 2013 utánra szóló többéves pénzügyi keretével és a pénzügyi eszközökből visszaáramló források esetleges újrafelhasználásával kapcsolatban meghozott döntéseket.

(17)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának végrehajtása céljából az 1639/2006/EK határozatot és a 680/2007/EK rendeletet megfelelően módosítani kell.

(18)

Az e rendeletben megállapított intézkedések hatékonysága érdekében, tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1639/2006/EK határozat módosításai

Az 1639/2006/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

a 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Az (1)–(5) bekezdés sérelme nélkül, a 31. cikk (2) bekezdésében említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013 második felében időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.

Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát, illetve hatékonyságát a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat – köztük jogszabályi változtatásokat – kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósság finanszírozására.

Az első albekezdésben említett időközi jelentés tartalmazza a 31. cikk (2a)–(2e) bekezdéseiben említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközökből részesült projektek listáját, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.”.

2.

A 26. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az innováció ösztönzése az IKT és a szélessávú szolgáltatások szélesebb körű bevezetésén és az azokba történő beruházáson keresztül;”

3.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett projektek célja az innováció, a technológiaátadás és a már piaci bevezetésre alkalmas új technológiák terjesztésének előmozdítása.

Az Unió támogatást nyújthat az e projektek költségvetéséhez való hozzájárulásra.

Az Unió, másik lehetőségként – a 2012–2013-as kísérleti szakasz során – pénzügyi hozzájárulást nyújthat az EBB-nek az EBB által a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében a saját forrásaiból kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzéshez és tőkeallokációhoz.”.

b)

A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és hiteljavítás formájában összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz:

a)

uniós költségvetési hozzájárulás támogatásával, az IKT és a szélessávú szolgáltatások területén megvalósítandó projektek finanszírozására kibocsátott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia formáját ölti, amely kiegészíti vagy bevonzza a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozását;

b)

a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál;

c)

kizárólag olyan projektekhez alkalmazható, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik.

(2b)   Az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavítási eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. A projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.

(2c)   A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai a IIIa. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.

(2d)   2013-ban az I. melléklet b) pontjának megfelelően legfeljebb 20 millió EUR használható fel a költségvetésből az IKT-val és a szélessávú szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai célokra. A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében a 2013. december 31. előtt keletkezett mindenfajta bevételét újra felhasználhatja ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumokra és garanciákra és azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő többéves pénzügyi tervre, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.

(2e)   A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken túlmenően és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.”

4.

A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„IIIa. MELLÉKLET

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 31. cikk (2c) bekezdésében említett fő feltételei és eljárásai

Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak nyomon követését és ellenőrzését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

a)   Az EBB-eszköz

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.

2.

Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.

3.

Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.

b)   Költségvetés

IKT:

2013: legfeljebb 20 millió EUR.

A fent említett összegek átcsoportosítására irányuló kérelmet 2012. december 31-ig ki kell bocsátani, és az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell azt alátámasztania.

Szükség esetén az előrejelzés a 2013-as összeg igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.

c)   Vagyonkezelői számla

1.

Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára vagyonkezelői számlát hoz létre.

2.

Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy is, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a CIP IKT költségvetési sorra.

d)   Az uniós hozzájárulás felhasználása

Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:

1.

kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,

2.

projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével – beleértve az értékelését is – kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.

e)   Kockázat- és bevételmegosztás

A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a projektportfólión belüli minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.

f)   Díjszabás

A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.

g)   Kérelmezési eljárás

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.

h)   Jóváhagyási eljárás

Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.

i)   Időtartam

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulásra legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.

2.

Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számla bármilyen egyenlegét a CIP IKT költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.

3.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.

j)   Jelentéstétel

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.

Ezenkívül a Bizottság – az EBB támogatásával – hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (2c) bekezdésében említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.

k)   Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását – adott esetben helyszíni ellenőrzések révén –, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (*1) megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.

Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa – amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői – hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.

A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.

2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Az értékelés kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is kell tartalmaznia más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.

2. cikk

A 680/2007/EK rendelet módosításai

A 680/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„14.

»projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz«: a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacokról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozásának kiegészítése vagy vonzása révén. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a közös érdekű projekteknek szánt hiteljavítás formáját ölti, a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál, és kizárólag olyan projektekhez alkalmazzák, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik.

15.

»hiteljavítás«: a projektadósság hitelminőségének javítása uniós költségvetési hozzájárulás által támogatott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia vagy mindkettő, mint alárendelt eszköz segítségével.”.

2.

A 4. cikk első bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz iránti kérelmeket a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontja értelmében az EBB-nek kell címezni az EBB általános kérelmezési eljárásának megfelelően.”.

3.

A 6. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

A d) pont a következő mondattal egészül ki:

„2012-ben és 2013-ban legfeljebb 200 millió EUR összeg átcsoportosítható a közlekedési ágazatban a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz kísérleti szakaszának céljára.”

b)

A cikk a következő ponttal egészül ki:

„g)

a 2012–2013-os kísérleti szakasz során az EBB által a saját forrásaiból a TEN-T és TEN-E projektkötvényeire irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzés és tőkeallokáció érdekében az EBB-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás. Az Uniónak a kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavító eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. Az e projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai az Ia. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.

2012-ben és 2013-ban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően legfeljebb 210 millió EUR-t csoportosíthatnak át a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszköze, illetve TEN-E költségvetési sorokról a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz céljára, amelyből legfeljebb 200 millió EUR közlekedési projektekre, legfeljebb 10 millió EUR pedig energiaprojektekre fordítható. a TEN-közlekedési (a továbbiakban: a TEN-T) projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT).

A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken kívül és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.

A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz által generált, 2013. december 31. előtt bevételezett kamatok és egyéb bevételek a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében újrafelhasználhatók ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumok és garanciák céljára, valamint azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő pénzügyi terv időtartamára, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.”

4.

A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a 6. cikk (1) bekezdés g) pontjában hivatkozott projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.

Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát és eredményességét a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat – köztük jogszabályi változtatásokat – kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósságfinanszírozásra.”.

5.

A 17. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 16. cikk (2a) bekezdésében említett időközi jelentés tartalmazza a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközből támogatott projektek listáját is, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.”.

6.

A melléklet új megjelölése I. melléklet, és a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában a „melléklet” szó helyébe az „I. melléklet” kifejezés lép.

7.

A rendelet szövege a következő melléklettel egészül ki:

„Ia. MELLÉKLET

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett fő feltételei és eljárásai

Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak felügyeletét és nyomon követését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

a)   Az EBB-eszköz

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.

2.

Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.

3.

Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.

b)   Költségvetés

 

TEN-T:

2012: legfeljebb 100 millió EUR-t

2013: összesen legfeljebb 200 millió EUR-t

a TEN-T-nek a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszközére előirányzott, ám fel nem használt költségvetéséből kell átcsoportosítani.

 

TEN-E:

2013: legfeljebb 10 millió EUR.

A 2012-es összeg átcsoportosítására irányuló kérelmet indokolatlan késedelem nélkül ki kell bocsátani az együttműködési megállapodás aláírását követően.

A következő évekre vonatkozó átcsoportosítási kérelmeket az előző év december 31-ig ki kell bocsátani.

Az átcsoportosítási kérelmet minden esetben az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell alátámasztania.

Szükség esetén az előrejelzés az összegek igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.

c)   Vagyonkezelői számla

1.

Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára két vagyonkezelői számlát hoz létre (egyet a TEN-T keretében, a másikat a TEN-E keretében zajló projektek részére). A TEN-T számára létrehozott vagyonkezelői számlát össze lehet vonni a TEN-T-projektek I. mellékletben említett hitelgarancia eszköze számára létrehozott vagyonkezelői számlával, feltéve, hogy ez az intézkedés nem rontja a j) és k) pontokban előírt jelentéstétel és nyomon követés minőségét.

2.

Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a TEN-T vagy a TEN-E költségvetési sorra.

d)   Az uniós hozzájárulás felhasználása

Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:

1.

kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,

2.

projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével – beleértve az értékelését is – kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.

e)   Kockázat- és bevételmegosztás

A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a portfóliót alkotó minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.

Az I. mellékletben említett TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódó kockázatmegosztásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a projektkötvényekre vonatkozó kockázatmegosztási modell a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközére is alkalmazandó, beleértve meglévő portfóliójának műveleteit is.

f)   Díjszabás

A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.

g)   Kérelmezési eljárás

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.

h)   Jóváhagyási eljárás

Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.

i)   Időtartam

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulás utolsó részletére legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.

2.

Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számlák bármilyen egyenlegét a TEN-T és TEN-E költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.

3.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.

j)   Jelentéstétel

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.

Ezenkívül a Bizottság – az EBB támogatásával – hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.

k)   Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását – adott esetben helyszíni ellenőrzések révén –, és az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.

Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa – amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői – hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.

A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.

2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Ez kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is tartalmaz más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS


(1)  HL C 143., 2012.5.22., 134. o.

(2)  Az Európai Parlament július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. július 10-i határozata.

(3)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(4)  HL L 162., 2007.6.22., 1. o.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(*1)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (Magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)”.


A Bizottság nyilatkozata

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás 49. pontja értelmében a Bizottság évente jelentést készít a költségvetési hatóság számára a pénzügyi eszközökről. A 2012. évi jelentés az EU-EBB projektkötvény-kezdeményezést is tartalmazni fogja.

Erre való tekintettel és figyelembe véve a projektkötvény kísérleti szakaszának rövid időtartamát a Bizottság egyértelművé kívánja tenni, hogy a (14) preambulumbekezdésben, az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában, az 1. cikk (4) bekezdésében, a 2. cikk (3) bekezdése b) pontjában és a 2. cikk (7) bekezdésében „a kísérleti szakasz ideje alatt hathavonta jelentést kell benyújtania” formában megfogalmazott kötelezettségének való megfelelés érdekében a Bizottság a Tanács és Parlament bármelyikét megfelelő háttéranyaggal alátámasztott beszámoló keretében fogja tájékoztatni, kiváltva ezzel a kísérleti szakasz korlátozott terjedelméhez képest aránytalanul nagy erőfeszítést igénylő hivatalos bizottsági jelentés elkészítését.


31.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 671/2012/EU RENDELETE

(2012. július 11.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

2014. január 1-jétől a közös agrárpolitika keretében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott új támogatási rendszereket kell alkalmazni, és azoknak fel kell váltaniuk a jelenlegi rendszereket. A mezőgazdasági termelőknek nyújtható jövedelemtámogatás odaítélésének alapját a 2013-as naptári évben is a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek (4) kell képeznie.

(2)

A 73/2009/EK rendelet bevezette a közvetlen kifizetések progresszív módon történő kötelező csökkentésének rendszerét („moduláció”), és ezen belül rendelkezett a legfeljebb 5 000 EUR összegű közvetlen kifizetéseket érintő mentesítésről, amelyet a 2012-es naptári évig kell alkalmazni. Következésképpen az egy adott tagállamban a moduláció alkalmazását követően nyújtható közvetlen kifizetések teljes nettó összege („nettó felső határa”) a 2012-es naptári évig került rögzítésre. Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések összege a 2013-as naptári évben is a 2012-es évhez hasonló szinten maradjon – kellő mértékben figyelembe véve a 73/2009/EK rendelet értelmében új tagállamokat érintő fokozatos bevezetést –, a 2013-as naptári évre vonatkozóan egy olyan kiigazítási mechanizmusról kell rendelkezni, amely a modulációval és a nettó felső határokkal azonos hatást fejt ki. Tekintettel a közös agrárpolitika keretében a legkülső régiók számára nyújtott támogatás sajátos jellemzőire, ezt a kiigazítási mechanizmust az említett régiók mezőgazdasági termelői esetében nem kell alkalmazni.

(3)

Annak érdekében, hogy a 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések rendszerének működése zavartalan legyen, a 2012-es naptári évre rögzített nettó felső határokat ki kell terjeszteni 2013-ra is, illetve szükség esetén ki kell igazítani őket, különösen a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamokban való fokozatos bevezetéséből eredő növekedések figyelembevétele érdekében.

(4)

A kötelező modulációval párhuzamosan, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 27-i 378/2007/EK tanácsi rendelet (5) lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a 2012-es naptári évig csökkentést („önkéntes modulációt”) alkalmazzanak a területükön közvetlen kifizetésként egy adott naptári évre vonatkozóan odaítélendő minden összegre. Annak érdekében, hogy a 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján folyósítandó közvetlen kifizetések összege a 2012-es évhez hasonló szinten maradjon, azon tagállamoknak, amelyek a 2012-es naptári évre vonatkozóan önkéntes modulációt alkalmaztak, továbbra is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy csökkentsék a 2013-as naptári évre vonatkozóan odaítélt közvetlen kifizetéseket, és az így keletkezett pénzeszközöket vidékfejlesztési programok finanszírozására fordítsák. Ezért célszerű rendelkezni arról, hogy a közvetlen kifizetések összegét – a közvetlen kifizetések 2013-ra vonatkozó önkéntes kiigazítási rendszerének alkalmazása révén – tovább lehessen csökkenteni. Ezt a csökkentést a 2013-as naptári évre előirányzott közvetlen kifizetések kötelező kiigazításán felül kell alkalmazni.

(5)

Amennyiben egy tagállam a 2012-es naptári évre vonatkozóan regionálisan differenciált önkéntes modulációs mértékeket alkalmazott, erre a 2013-as naptári évre vonatkozóan is lehetőséget kell kapnia. A mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen támogatás szintjének megőrzése érdekében, a közvetlen kifizetések kötelező, illetve önkéntes kiigazításának a 2013-as naptári év során történő együttes alkalmazása nem vezethet a közvetlen kifizetéseknek a – 2012-ben a kötelező és az önkéntes moduláció révén alkalmazott csökkentéseket meghaladó – csökkentéséhez. Ezért a közvetlen kifizetéseknek a 2013-as naptári év vonatkozásában az egyes régiókban alkalmazandó kiigazításának maximális mértéke nem haladhatja meg a 2012-es naptári évre vonatkozóan alkalmazott kötelező és önkéntes modulációból együttesen eredő csökkentéseket.

(6)

Amennyiben egy tagállam élt a 378/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti lehetőséggel, és úgy döntött, hogy nem alkalmazza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott hozzájárulás maximális mértékét az önkéntes modulációnak a 2007-től 2013-ig tartó programozási időszakban való alkalmazásából származó nettó összegekre, ezt a lehetőséget biztosítani kell e tagállamnak a közvetlen kifizetések önkéntes kiigazítása révén összegyűjtött pénzeszközök tekintetében is, annak érdekében, hogy 2014-ben is folyamatos legyen a vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos közkiadások finanszírozása. A következetesség érdekében a vidékfejlesztési programokra vonatkozó előfinanszírozási szabályok nem lehetnek alkalmazandók az említett pénzeszközökre.

(7)

A 2005-ös csatlakozási okmányban szereplő, a kifizetések fokozatos bevezetését célzó mechanizmus következtében Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetések szintje – a mezőgazdasági termelőket megillető kifizetéseknek az átmeneti időszakban történő kiigazítását követően – 2013-ban is elmarad a közvetlen kifizetések többi tagállamban alkalmazandó szintjétől. A kiigazítási mechanizmust ezért Bulgária és Románia mezőgazdasági termelői esetében nem kell alkalmazni.

(8)

Az új tagállamok jogosultak voltak arra, hogy a közvetlen kifizetéseknek a szóban forgó tagállamokat érintő fokozatos bevezetésének következtében kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket nyújtsanak. Ez a lehetőség 2013-tól megszűnik, amikor a közvetlen kifizetések rendszerének az új tagállamokban való fokozatos bevezetése befejeződik. Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések jelentős szerepet töltöttek be a bizonyos ágazatokban működő mezőgazdasági termelők jövedelmének kiegészítésében. Ciprus esetében ugyanez mondható el az állami támogatásokról. A fenti okból, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a 2012-ig kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetésben, illetve Ciprus esetében állami támogatásban részesülő ágazatoknak nyújtott támogatás 2013-ban hirtelen jelentősen csökkenjen, rendelkezni kell arról, hogy a szóban forgó tagállamok 2013-ban a Bizottság engedélyével átmeneti nemzeti támogatást nyújthassanak a mezőgazdasági termelők számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás szintje 2013-ban is változatlan maradjon, kizárólag azon ágazatok esetében engedélyezendő az átmeneti nemzeti támogatás, amelyek 2012-ben kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetésben, illetve Ciprus esetében állami támogatásban részesültek, és az átmeneti támogatás nyújtására a 2012-es kifizetésekre vonatkozó feltételekkel megegyező feltételeknek kell vonatkozniuk.

(9)

A pénzeszközöknek az EMVA javára történő, a 73/2009/EK rendelet 134. és 135. cikke szerinti átcsoportosítása a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódik. A 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések hatással lesznek a 2014-es pénzügyi évre, ezáltal a következő többéves pénzügyi keret részét fogják képezni. A szóban forgó keret szerint a vidékfejlesztési programozás céljára rendelkezésre álló összegek már tartalmazzák a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 134. és 135. cikke szerinti átcsoportosításának megfelelő összegeket. Ezért a pénzeszközök ilyen jellegű átcsoportosítását meg kell szüntetni.

(10)

A pénzeszközök hatékonyabb felhasználásának megkönnyítése érdekében a 73/2009/EK rendelet lehetővé tette a tagállamok számára, hogy nemzeti felső határukat meghaladóan is nyújthassanak olyan összegű támogatást, amelynek szintje bizonyosan belül marad a fel nem használt nemzeti felső határukon. Az említett rendelet értelmében ezen összegeket vagy a különleges támogatások finanszírozására kell felhasználni, vagy a 73/2009/EK rendelet 136. cikke alapján az EMVA javára kell átcsoportosítani. Mivel az új közvetlen támogatási rendszer hatálybalépésével megszűnik annak lehetősége, hogy a tagállamok nemzeti felső határukat meghaladóan is nyújthassanak támogatást, a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 136. cikke értelmében az EMVA javára történő átcsoportosítását csak 2013. december 31-ig indokolt fenntartani.

(11)

Annak lehetősége, hogy az önkéntes kiigazítás alkalmazásából származó összegeket az EMVA keretében történő vidékfejlesztési programozás és finanszírozás keretében nyújtott kiegészítő uniós támogatásként bocsássák rendelkezésre a 2014-es pénzügyi évben, valamint a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 136. cikke szerinti átcsoportosításának meghosszabbítása nem befolyásolhatja a közvetlen kifizetések szintjének jövőbeli kiigazítását, amelynek célja a közvetlen támogatások tagállamok közötti egyenlőbb elosztása, amely a tervek szerint az új közvetlen támogatási rendszer részét képezi majd.

(12)

A költségvetési fegyelem betartására tekintettel meg kell határozni a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az EMGA-ból finanszírozott kiadások felső határát, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozóan a Tanács által a Szerződés 312. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott, a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletben meghatározott maximális összegeket, az önkéntes kiigazításból származó összegeket, valamint a 73/2009/EK rendelet 136. cikkének alkalmazásából eredő összegeket.

(13)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kiigazítások helyes alkalmazását a 2013-ban benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések esetében, valamint a pénzügyi fegyelem 2013-as naptári évben való érvényesítése céljából, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályokról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(14)

A tagállamoknak a 73/2009/EK rendelet értelmében lehetőségük volt úgy dönteni, hogy a nemzeti felső határuk adott százalékát a következő évtől a mezőgazdasági termelőik különleges támogatására fordítják, továbbá lehetőségük volt – az ilyen támogatás módosításával vagy megszüntetésével – egy korábbi döntésüket megváltoztatni. Célszerű rendelkezni arról, hogy a 2013-as naptári évtől kezdődő hatállyal ismételten vizsgálják felül ezeket a döntéseket.

(15)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az önkéntes kiigazításból származó összegek előterjesztése tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(16)

A 2014-es pénzügyi év vonatkozásában az önkéntes kiigazításból származó összegek megállapítását, az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását és az átmeneti nemzeti támogatások nyújtásának engedélyezését illetően a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.

(17)

A 73/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 73/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet 11. cikkének sérelme nélkül, egy adott tagállamban a 2013-at megelőző naptári években az e rendelet 7. és 10. cikkének, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének alkalmazását követően, a 2013-as naptári évben pedig az e rendelet 10a. és 10b. cikkének alkalmazását követően nyújtható közvetlen kifizetések teljes nettó összege – a 247/2006/EK rendelet és az 1405/2006/EK rendelet értelmében nyújtott közvetlen kifizetések kivételével – nem haladhatja meg az e rendelet IV. mellékletében meghatározott felső határokat. Szükség esetén a tagállamok – az e rendelet IV. mellékletében megállapított felső határok betartása céljából – lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik a 2013-at megelőző naptári években az e rendelet 7. és 10. cikkében, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkében, a 2013-as naptári évben pedig az e rendelet 10a. és 10b. cikkében előírt csökkentés tárgyát képező közvetlen kifizetések összegét.”

b)

a (2) bekezdésben a d) pontot el kell hagyni.

2.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10a. cikk

A közvetlen kifizetések kiigazítása 2013-ban

(1)   Egy mezőgazdasági termelő részére a 2013-as naptári évben odaítélendő bármely közvetlen kifizetés 5 000 EUR-n felüli összegét 10 %-kal csökkenteni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentést a 300 000 EUR-t meghaladó összegek esetében 4 százalékponttal növelni kell.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni Bulgária, Románia, Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint a Kanári-szigetek és az égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelőinek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a szóban forgó bekezdésben említett csökkentés mértéke az új tagállamokban – Bulgária és Románia kivételével – 0 %.

10b. cikk

A közvetlen kifizetések önkéntes kiigazítása 2013-ban

(1)   Bármely tagállam, amely a 2012-es naptári évre alkalmazta a 378/2007/EK rendelet 1. cikkét, csökkentést alkalmazhat (a továbbiakban: önkéntes kiigazítás) a 2013-as naptári évre vonatkozóan a területén közvetlen kifizetésként odaítélendő minden összegre. Az önkéntes kiigazítás a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az e rendelet 10a. cikkében megállapított kiigazításon felül alkalmazandó.

Az önkéntes kiigazítás régiónként eltérő lehet, amennyiben a tagállam élt a 378/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított lehetőséggel.

(2)   A 10a. cikknek és az e cikk (1) bekezdésének együttes alkalmazásából eredő csökkentés maximális mértéke nem haladhatja meg azt a százalékos értéket, amelyet az e rendelet 7. cikkének és a 378/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének az adott régióban a 2012-es naptári évre vonatkozóan a mezőgazdasági termelőknek odaítélendő összegekre történő együttes alkalmazása eredményez.

(3)   Az önkéntes kiigazítás alkalmazásából származó összegek nem haladhatják meg azokat a nettó összegeket, amelyeket a Bizottság a 378/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a 2012-es naptári évre megállapított.

(4)   Az önkéntes kiigazítás alkalmazásából eredő összegek abban a tagállamban állnak rendelkezésre az EMVA keretében történő vidékfejlesztési programozás és finanszírozás vonatkozásában nyújtott uniós támogatásként, amelyben keletkeztek.

(5)   A tagállamok 2012. október 8-ig döntenek a következőkről, és közlik a Bizottsággal az alábbiakat:

a)

az önkéntes kiigazítás mértéke az egész területre és adott esetben az egyes régiókra vonatkozóan;

b)

az önkéntes kiigazítás alapján levonandó teljes összeg az egész területre és adott esetben az egyes régiókra vonatkozóan.

10c. cikk

Az önkéntes kiigazításból és a 136. cikk alkalmazásából eredő összegek

(1)   A tagállamok által a 10b. cikk (5) bekezdésének értelmében közölt összegek alapján a Bizottság – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – az önkéntes kiigazításból eredő összegek megállapításáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(2)   Az (1) bekezdés szerint megállapított összegek, valamint a 136. cikknek a 2014-es pénzügyi évre való alkalmazásából eredő összegek hozzáadódnak a vidékfejlesztési programokhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás tagállamonkénti éves bontásához.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a (2) bekezdésben említett tagállamonkénti éves bontáshoz hozzáadott összegek tekintetében túllépik az EMVA-hozzájárulás maximális mértékét.

A (2) bekezdésben említett tagállamonkénti éves bontáshoz hozzáadott összegekre nem vonatkozik a vidékfejlesztési programokat érintő egységes előfinanszírozási összeg kifizetése.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a vidékfejlesztési programok finanszírozási terveiben hogyan kell szerepeltetni a (2) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10d. cikk

Nettó felső határ az EMGA esetében

(1)   Az EMGA-kiadások esetében a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó felső határ kiszámítása úgy történik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendeletben megállapított maximális összegekből le kell vonni az e rendelet 10c. cikkének (2) bekezdésében említett összegeket.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatok alapján – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – az EMGA-kiadások számára a 2014-es pénzügyi évre rendelkezésre álló nettó egyenleg meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el.”;

3.

A 11. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 2014-es pénzügyi évben azonban az első albekezdésben említett kiigazítás meghatározása úgy történik, hogy a közvetlen kifizetéseknek az e rendelet 10a. cikkében előírt kiigazítását megelőzően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendeletben megállapított, a KAP szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozására szóló előrejelzésekhez hozzá kell adni az e rendelet 10b. cikkében említett összegeket, valamint az e rendelet 136. cikkének a 2014-es pénzügyi év tekintetében történő alkalmazásából eredő összegeket, a 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevétele nélkül.”;

4.

A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, legkésőbb ugyanazon naptári év június 30-ig meghatározza ezeket a kiigazításokat.”;

5.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Felhatalmazás

A közvetlen kifizetések 2013-as kiigazításának optimális alkalmazása és a pénzügyi fegyelemnek a 2013-as pénzügyi évben való biztosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 141a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja a 2013. évi kifizetések 10a. cikk szerinti kiigazítása és a 11. cikk szerinti pénzügyi fegyelem érdekében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámításának alapjára vonatkozó szabályokat.”

6.

A 68. cikk (8) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Azok a tagállamok, amelyek meghozták a 69. cikk (1) bekezdésében említett döntést, 2012. szeptember 1-ig felülvizsgálhatják azt, és úgy dönthetnek, hogy 2013-tól kezdődő hatállyal:”;

7.

A 69. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig, 2011. augusztus 1-jéig vagy 2012. szeptember 1-ig dönthetnek úgy, hogy a döntést követő évtől kezdődően a 40. cikkben említett nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át vagy – Málta esetében – 2 000 000 EUR-t a 68. cikk (1) bekezdésében előírt különleges támogatásra használják fel.”;

8.

A 131. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig, 2011. augusztus 1-jéig vagy 2012. szeptember 1-ig dönthetnek úgy, hogy a döntést követő évtől kezdődően a 40. cikkben említett nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, illetve a III. cím 5. fejezetével összhangban a mezőgazdasági termelők támogatására fordítják.”;

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„133a. cikk

Átmeneti nemzeti támogatás

(1)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok Bulgária és Románia kivételével 2013-ban átmeneti nemzet támogatást nyújthatnak.

Ciprus kivételével, az említett támogatás nyújtását a Bizottságnak kell engedélyeznie az (5) bekezdésnek megfelelően.

(2)   Az átmeneti nemzeti támogatás azon ágazatok mezőgazdasági termelői részére nyújtható, amely ágazatok esetében 2012-ben a 132. és a 133. cikk alapján kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetés, illetve Ciprus esetében állami támogatás volt nyújtható.

(3)   Az átmeneti támogatás nyújtására ugyanazok a feltételek érvényesek, mint amelyek a 2012-ben a 132. és a 133. cikk alapján teljesítendő kifizetések engedélyezésére vonatkoztak.

(4)   A (2) bekezdésben említett bármely ágazat mezőgazdasági termelőinek nyújtható támogatás teljes összege az ágazatonként megállapított külön pénzügyi keretre korlátozódik, amely az alábbiak különbségével egyenlő:

a)

az érintett ágazat mezőgazdasági termelői részére 2012-ben nyújtható közvetlen támogatások teljes összege, beleértve a 132. cikk alapján teljesített minden kifizetést; valamint

b)

a közvetlen támogatások azon teljes összege, amely 2013-ban az egységes területalapú támogatási rendszerben ugyanazon ágazat rendelkezésére állna.

A Ciprust érintő ágazatspecifikus pénzügyi kereteket a XVIIa. melléklet tartalmazza.

(5)   A Bizottság a benyújtott értesítés alapján – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben engedélyezi az átmeneti nemzeti támogatást, és:

a)

megállapítja az egyes ágazatok pénzügyi keretét;

b)

adott esetben megállapítja az átmeneti nemzeti támogatás maximális mértékét;

c)

meghatározza a támogatás nyújtásának feltételeit; valamint

d)

meghatározza a kifizetésekre alkalmazandó árfolyamot.

(6)   Az új tagállamok objektív kritériumok alapján és a Bizottság által az (5) bekezdésnek megfelelően adott engedély keretein belül határozhatnak a kiegészítő nemzeti támogatásként nyújtandó összegekről.”;

10.

A 134. és a 135. cikket el kell hagyni.

11.

A 136. cikket el kell hagyni.

12.

A 139. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„139. cikk

Állami támogatás

Az 1234/2007/EK rendelet 180. cikkétől és az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (*1) 3. cikkétől eltérve, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 41., 57., 64., 68., 69., 70., és 71. cikke, 82. cikkének (2) bekezdése, 86. cikke, 98. cikkének (4) bekezdése, 111. cikkének (5) bekezdése, 120. cikke, 129. cikkének (3) bekezdése, valamint 131., 132., 133. és 133a. cikke alapján e rendelettel összhangban teljesített tagállami kifizetésekre.

(*1)  HL L 214., 2006.8.4., 7. o.”;"

13.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„141a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 11a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2012. szeptember 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 11a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

141b. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1698/2005/EK rendelettel létrehozott vidékfejlesztési bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(*2)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”;"

14.

A IV. melléklet a következő oszloppal egészül ki:

 

„2013

 

569

 

903

 

964,3

 

5 329,6

 

101,2

 

1 255,5

 

2 344,5

 

5 055,2

 

7 853,1

 

4 128,3

 

53,5

 

146,4

 

379,8

 

34,7

 

1 313,1

 

5,5

 

830,6

 

715,7

 

3 043,4

 

566,6

 

144,3

 

385,6

 

539,2

 

708,5

 

3 650”

15.

A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„XVIIa. MELLÉKLET

Átmeneti nemzeti támogatás – Ciprus

(EUR)

Ágazat

2013

Gabonafélék (a durumbúza kivételével)

141 439

Durumbúza

905 191

Tej és tejtermékek

3 419 585

Szarvasmarha

4 608 945

Juh- és kecskefélék

10 572 527

Sertéságazat

170 788

Baromfitenyésztés és tojástermelés

71 399

Bor

269 250

Olívaolaj

3 949 554

Csemegeszőlő

66 181

Mazsolaszőlő

129 404

Feldolgozott paradicsom

7 341

Banán

4 285 696

Dohány

1 027 775

Lombhullató fák gyümölcse, beleértve a csonthéjasokat

173 390

Összesen

29 798 462 ”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérve:

a)

az alábbi rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni:

i.

az e rendelet 1. cikkének 2. pontjával beillesztett következő rendelkezések: a 73/2009/EK rendelet 10b. cikkének (5) bekezdése, 10c. cikkének (1) és (4) bekezdése és 10d. cikkének (2) bekezdése;

ii.

az e rendelet 1. cikkének 9. pontjával beillesztett következő rendelkezések: a 73/2009/EK rendelet 133a. cikkének (5) és (6) bekezdése;

iii.

az e rendelet 1. cikkének 5., 6., 7., 8. és 13. pontja;

b)

e rendelet 1. cikke 1. pontjának b) alpontja és 11. pontja 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 116. o.

(2)  2012. május 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  Az Európai Parlament 2012. július 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. július 10-i határozata.

(4)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(5)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(6)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

31.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/18


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. december 21.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és annak bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

(2012/418/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (3) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikkére, 207. és 209. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. március 23-án felhatalmazta a Bizottságot az Iraki Köztársasággal kötendő kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra.

(2)

A Tanács 2009. október 27-én engedélyezte a tárgyalási irányelvek módosítását a Bizottság javaslata alapján, a megállapodás státusának erősítése érdekében azáltal, hogy a címben a „kereskedelmi” kifejezés helyébe a „partnerségi” kifejezés lépett, valamint miniszteri szinten működő együttműködési tanács létrehozásával.

(3)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) alá kell írni. A megállapodás bizonyos részeit ideiglenesen alkalmazni kell a megállapodás megkötésére vonatkozó eljárások lezárásáig.

(4)

A megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen nem értesíti Irakot arról, hogy az Egyesült Királyság és/vagy Írország az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Irakot az e két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvnek megfelelően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás Európai Unió nevében történő aláírására ezennel felhatalmazást kap, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodás Európai Unió nevében történő aláírására jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

A megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig a megállapodás 2. cikke, valamint II. címe, III. címe és V. címe ideiglenesen alkalmazandó, összhangban a megállapodás 117. cikkével, amennyiben csak uniós hatáskörbe tartozó ügyeket érint, az azt a napot követő harmadik hónap első napjától, amelyen az Unió és Irak értesítik egymást arról, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges eljárások befejeződtek.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


31.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/20


PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az európai unió és tagállamai, másrészről az iraki köztársaság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

egyrészről, és

AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Irak,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Unió, annak tagállamai, valamint Irak között fennálló kötelékeket és az általuk közösen képviselt értékeket,

FELISMERVE, hogy az Unió, annak tagállamai és Iraki erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amit politikai párbeszéd kísér,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek által az Egyesült Nemzetek alapokmánya céljainak és alapelveinek, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának, a demokratikus elveknek, politikai és gazdasági szabadságjogoknak tulajdonított fontosságot, amelyek a partnerség meghatározó alapját képezik,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek és emberi jogok és az alapvető szabadságok melletti elkötelezettségét,

ELISMERVE a gazdasági fejlődéssel együtt járó fenntartható és társadalmi fejlődés jelentőségét,

FELISMERVE a Felek közötti együttműködés jelentőségét, és a Felek közös elhatározását, hogy konszolidálják, elmélyítsék és sokoldalúvá tegyék kapcsolataikat a közös érdekű területeken a szuverenitás tiszteletben tartása, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás, a természeti környezet tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján,

FELISMERVE, hogy szükséges támogatni Iraknak a politikai reformok és a gazdasági rehabilitáció folytatására tett erőfeszítéseit és reformjait, a lakosság szegény és hátrányos helyzetű csoportjainak életkörülményeinek javítása terén is,

FELISMERVE, hogy szükséges megerősíteni a nők politikai, civil, társadalmi, gazdasági és kulturális területeken betöltött szerepét, valamint, hogy küzdeni kell a diszkrimináció ellen,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az Unió és Iraki közötti kereskedelem jelentős fejlesztéséhez és diverzifikálásához, valamint a gazdaság, a kereskedelem, a befektetések, a tudomány és a technológia, valamint a kultúra terén folytatott együttműködés fokozásához,

TÖREKEDVE a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok piacgazdasági elvek alapján történő előmozdítására,

TEKINTETTEL arra, hogy szükséges megteremteni a kedvező feltételeket az üzleti és a befektetői környezet javításához,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van az üzleti és a befektetési feltételek, valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok letelepedése, a foglalkoztatás, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás,

FIGYELEMMEL a Felek azon jogára, mely szerint területükön ők maguk szabályozzák a szolgáltatások nyújtását, és garantálják a legitim közpolitikai célok elérését,

FIGYELEMMEL azon kötelezettségükre, miszerint a kereskedelmet a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-i Marrakeshi Egyezménnyel (a továbbiakban: WTO-megállapodás) összhangban folytatják, és ezzel kapcsolatban elismerik az ahhoz fűződő közös érdeküket, hogy Irak csatlakozzon a megállapodáshoz,

FELISMERVE a fejlődő országok különleges igényeit a WTO keretében,

FELISMERVE, hogy a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem komoly veszélyt jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra, valamint a Felek közötti együttműködés célkitűzéseinek megvalósítására,

TUDOMÁSUL VÉVE a regionális együttműködés elősegítésének és erősítésének fontosságát,

MEGERŐSÍTVE, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió nem értesíti Irakot arról, hogy valamelyik állam az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek (21. szám) megfelelően. Dániára ugyanez vonatkozik, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel (22. szám),

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKÉPPEN:

1. cikk

A partnerség létrehozása

(1)   Ezennel partnerség jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Irak között.

(2)   E partnerség célkitűzései a következők:

a)

megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt a politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;

b)

a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése; és

c)

jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi és kulturális együttműködés alapjának megteremtése.

2. cikk

Alapok

A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a jogállamiság alapelvét tartalmazó, vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározottak szerint a demokratikus alapelvek, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, amely egyben e megállapodás lényeges elemét is képezi.

I.   CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN

3. cikk

Politikai párbeszéd

(1)   A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki. A párbeszédnek erősítenie kell az egymás közötti kapcsolatokat, hozzá kell járulnia a partnerség kialakításához, és fokoznia kell a kölcsönös megértést és a szolidaritást.

(2)   A politikai párbeszédnek le kell fednie a közös érdekeket, és különösen a békét, a kül- és biztonságpolitikát, a nemzeti párbeszédet és a megbékélést, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a jó kormányzást, a regionális stabilitást és az integrációt.

(3)   A politikai párbeszédre évente kerül sor miniszteri és vezetői tisztviselői szinten.

4. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét és a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából együttműködnek a nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi emberi jogokkal, a humanitárius joggal és a menekültjoggal, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban. Ez az együttműködés különösen a következő területekre irányul:

a)

az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. (2001) határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, az ENSZ terrorizmusellenes stratégiája, a nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtására;

b)

a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréjére a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; és

c)

a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserére, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserét.

A Felek továbbra is elkötelezettek az ENSZ nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményéről történő minél hamarabbi megegyezés mellett.

A Felek mély aggodalommal tekintenek a terrorcselekményekre való felbujtásra és hangsúlyozzák az amelletti elkötelezettségüket, hogy a nemzetközi és a nemzeti joggal összhangban meghozzák az összes szükséges és megfelelő intézkedést az ilyen felbujtás jelentette fenyegetés csökkentése érdekében.

5. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a WMD elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a WMD és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a WMD és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

a)

lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi jogi okmány aláírására, megerősítésére, az ahhoz történő csatlakozásra, és a teljeskörű végrehajtásra, az esettől függően;

b)

létrehozzák a nemzeti exportellenőrzések hatékony rendszerét, amely ellenőrzi a WMD-kel kapcsolatos áruk exportját és továbbítását, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a WMD céljára való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.

A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja.

6. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

(1)   A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

(2)   A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a SALW tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

(3)   A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a SALW, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja e kötelezettségvállalást.

7. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

(1)   A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az azokhoz kapcsolódó büntetőeljárást hazai vagy nemzetközi szintű intézkedésekkel kell biztosítani.

(2)   A Felek elismerik, hogy Irak még nem részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, azonban fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy a jövőben annak részesévé váljon. Ennek során Irak megteszi azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a Római Statútumhoz és a kapcsolódó okmányokhoz való csatlakozáshoz, azok megerősítéséhez és végrehajtásához.

(3)   A Felek megerősítik az arra irányuló elkötelezettségüket, hogy együttműködnek ebben a kérdésben, ideértve azt, hogy megosztják egymással a vonatkozó nemzetközi jog alapján szükséges jogi kiigazítások elfogadásában szerzett tapasztalataikat.

II.   CÍM

KERESKEDELEM ÉS BEFEKTETÉSEK

I.   SZAKASZ

Árukereskedelem

I.   fejezet

Általános rendelkezések

8. cikk

Hatály és alkalmazási kör

E fejezetet a Felek közötti árukereskedelemre kell alkalmazni.

9. cikk

Vámok

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is. A „vám” nem tartalmaz semmiféle:

a)

a 11. cikknek megfelelően kiszabott belső adóval egyenértékű díjat;

b)

az e megállapodás II. címének 1. szakasza II. fejezetének megfelelően kivetett vámot;

c)

az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT 1994) VI., XVI. és XIX. cikkével, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodással, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással, a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 5. cikkével vagy a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló WTO egyetértési megállapodással összhangban alkalmazott vámot;

d)

a Felek hazai jogával és a GATT 1994 VIII. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban kivetett illetékeket vagy egyéb díjakat.

10. cikk

A legnagyobb kedvezményes elbánás

(1)   A Felek az GATT 1994 I. cikkének (1) bekezdése, valamint a hozzá fűzött megjegyzések és kiegészítő rendelkezések alapján a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére.

(2)   Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a következőkre:

a)

az GATT 1994 szerinti vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozásának céljával adott vagy az ilyen vámunió vagy szabadkereskedelmi terület által kötelezővé tett kedvezmények;

b)

meghatározott országoknak az GATT 1994-tal, vagy fejlődő országok javára más nemzetközi megállapodásokkal összhangban nyújtott előnyök.

11. cikk

Nemzeti elbánás

A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél termékeit, összhangban a GATT 1994 III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból a GATT 1994 III. cikkét, az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

12. cikk

Vámtarifa-politika

(1)   Az Irakból származó és az Unióba behozott termékekre az Unió legnagyobb kedvezményes vámtarifája vonatkozik. A GATT 1994 I. cikkével összhangban az Irakból származó és az Unióba behozott termékekre nem vethetők ki a WTO-tagállamokból behozott termékekre kivetett vámoknál nagyobb vámok.

(2)   Az Unióból származó termékek az Irakba történő behozataluk esetén mentesülnek a behozott árukra kivetett, jelenleg 8 %-os újjáépítési illetéknél magasabb vámok alól.

(3)   A Felek megállapodnak abban, hogy Irak WTO-csatlakozásáig a Felek megváltoztathatják a behozatali vámok szintjét a Felek közötti kölcsönös konzultációt követően.

(4)   Ha e megállapodás aláírása után Irak a behozatalokra mindenkire kötelező alapon vámcsökkentést, különösen a WTO-ban a tarifatárgyalásokból eredő vámcsökkentéseket alkalmaz, akkor ezeket a csökkentett vámokat kell alkalmazni az Unióból származó behozatalra, és az alapvám vagy az újjáépítési illeték helyébe a csökkentett vámok lépnek, a csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.

13. cikk

A GATT 1994 vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása

A GATT 1994 következő cikkeit bele kell foglalni e megállapodásba, amelyek értelemszerűen e megállapodás részét képezik, és a Felek között alkalmazni kell:

a)

az V. cikk, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket;

b)

a VII. cikk (1), (2), (3), (4a), (4b), (4d) és (5) bekezdése, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket, valamint a GATT 1994 VII. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás;

c)

a VIII. cikk, ideértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket;

d)

a IX. cikk;

e)

a X. cikk.

14. cikk

Harmonizált áruleíró rendszer

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vám-nómenklatúrája szerint történik, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben készült nemzetközi egyezmény harmonizált rendszerével (a továbbiakban: HR) összhangban értelmezve.

15. cikk

Az áruk ideiglenes beléptetése

Az áruk ideiglenes beléptetéséről szóló, mindkét Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül mindkét Fél mentességet biztosít a másik Fél részére az ideiglenesen beléptetett árukra kivetett behozatali díjak és vámok alól. Az ideiglenes beléptetési eljárás alkalmazása azon feltételek figyelembevétele mellett történik, amelyek között a szóban forgó Felek elfogadták az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket.

16. cikk

A mennyiségi korlátozások tilalma

Az Unió és Irak e megállapodás hatálybalépésével az egymás közötti kereskedelemben eltörli a behozatalt vagy a kivitelt érintő korlátozásokat, vagy az azokkal azonos hatású intézkedéseket, illetve ilyeneket nem fogad el és nem tart fenn, összhangban a GATT 1994 XI. cikkével, a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból a GATT 1994 XI. cikkét, a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

17. cikk

Kiviteli vámok

Egyik Fél sem tarthat fenn vagy vezethet be a másik Félhez való árukivitelre vagy ahhoz kapcsolódóan bármilyen vámot, adót, illetéket vagy más díjat. Egyik Fél sem tarthat fenn vagy vezethet be a másik Félhez exportált árura vonatkozó belső adót, illetéket vagy más díjat, amely meghaladja a hazai értékesítésre szánt hasonló termékekre kivetettet.

II.   fejezet

A kereskedelmi jogorvoslat eszközei

18. cikk

Dömpingellenes intézkedések

(1)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogadjanak el összhangban a GATT 1994 VI. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással és a szubvenciók és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodással.

(2)   Erre a cikkre nem vonatkoznak az e megállapodás II. címe VI. szakaszának rendelkezései.

19. cikk

Védintézkedések

(1)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy a GATT 1994 XIX. cikkével és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással összhangban intézkedéseket fogadjanak el.

(2)   Erre a cikkre nem vonatkoznak az e megállapodás II. címe VI. szakaszának rendelkezései.

III.   fejezet

Kivételek

20. cikk

Általános kivételek

A GATT 1994 XX. cikkének rendelkezéseit, ideértve a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket, valamint a GATT 1994 XXI. cikkének rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.

IV.   fejezet

Nem vámjellegű kérdések

21. cikk

Ipari szabványok és megfelelőségértékelés, műszaki előírások

1.   Kapcsolatok a WTO a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodással

A kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: TBT-megállapodás) rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.

2.   Hatály és alkalmazási kör

E fejezet rendelkezései a TBT-megállapodásban meghatározott műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozására, elfogadására és alkalmazására vonatkoznak.

3.   Célkitűzések

A Felek által a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások területén folytatott együttműködés céljai a következők:

a)

a kereskedelem technikai akadályainak elkerülése vagy csökkentése a Felek közötti kereskedelem előmozdítása céljából;

b)

elősegíteni a termékek egymás piacára jutását a termékek biztonságának, minőségének és versenyképességének javításával;

c)

a nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is, és a nemzetközi legjobb gyakorlatok alkalmazása azok megszövegezése során;

d)

annak biztosítása, hogy a szabványok és a műszaki előírások előkészítése, elfogadása és kidolgozása átlátható legyen, és ne okozzon szükségtelen akadályokat a Felek közötti kereskedelemben, összhangban a TBT-megállapodás rendelkezéseivel;

e)

infrastruktúra kiépítése a műszaki szabályozás, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás, a mérésügy és a piacfelügyelet számára Irakban;

f)

Irak és az Unió szabványosítással, megfelelőségértékeléssel foglalkozó intézményei és szabályozó intézményei közötti funkcionális kapcsolatok kialakítása;

g)

az iraki intézmények hatékony részvételének előmozdítása a szabványalkotó nemzetközi testületekben és a TBT-bizottságban.

4.   Műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások

a)

A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások sem céljukat, sem hatásaikat tekintve ne a Felek közötti kereskedelem elé szükségtelen akadályokat gördítő tartalommal készüljenek el, kerüljenek elfogadásra vagy alkalmazásra, figyelemmel a TBT-megállapodás rendelkezéseire.

b)

A Felek törekednek arra, hogy ahol lehetséges, harmonizálják a szabványaikat, a műszaki előírásaikat és a megfelelőségértékelési eljárásaikat.

5.   Átláthatóság és tájékoztatás

a)

A műszaki előírásokkal, a szabványokkal és a megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos információ egymással való megosztására vonatkozó, a TBT-megállapodásban előírt kötelezettségeket a Felek között alkalmazni kell.

b)

A Felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolattartó pontokon keresztül információt cserélnek egymással az olyan kérdésekről, amelyek potenciálisan érinthetik a kereskedelmi kapcsolataikat, ideértve a sürgősségi riasztásokat, a tudományos véleményeket és eseményeket.

c)

A Felek együttműködhetnek a kapcsolattartó pontok létrehozásában és fenntartásában, valamint a közös adatbázisok létrehozásában és karbantartásában.

V.   fejezet

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

22. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

(1)   A Felek együttműködnek az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén a kereskedelem előmozdítása céljából, miközben védik az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget. Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) rendelkezéseit, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik, a Felek között alkalmazni kell.

(2)   A Felek kérésre megnevezhetik és kölcsönösen elfogadható megoldások elérését célul kitűzve kezelhetik az egyes, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő problémákat.

II.   SZAKASZ

Szolgáltatások kereskedelme és letelepedés

23. cikk

Hatály

(1)   Ez a szakasz határozza meg a Felek között a szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés fokozatos liberalizálásához szükséges intézkedéseket.

(2)   Ez a szakasz a szolgáltatások kereskedelmét és a letelepedést érintő intézkedésre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, a következők kivételével:

a)

nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása;

b)

fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c)

audiovizuális szolgáltatások és kulturális szolgáltatások;

d)

oktatási szolgáltatások;

e)

egészségügyi és szociális szolgáltatások;

f)

nemzeti tengeri kabotázs;

g)

légi közlekedési szolgáltatások és a légi szállítást kiegészítő, az alábbiaktól különböző szolgáltatások:

i.

repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;

ii.

a légi közlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.

a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások;

iv.

földi kiszolgálás;

v.

légi jármű kölcsönzése személyzettel;

vi.

repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások; valamint

h)

űrszállítás.

(3)   E szakasz egyik rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az a kormányzati beszerzések tekintetében bármilyen kötelezettséget támasztana.

(4)   E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a Felek által nyújtott szubvenciókra.

(5)   E szakasz rendelkezéseivel összhangban a legitim politikai célkitűzések elérése érdekében mindegyik Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.

24. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a)

„az Unió természetes személye” az a személy, aki az Unió valamely tagállamának jogszabályai alapján az adott tagállam állampolgára, és „az Iraki Köztársaság természetes személye” az a személy, aki az Iraki Köztársaság jogszabályai alapján Irak állampolgára;

b)

„jogi személy”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást vagy a társulást;

c)

„az Unió jogi személye” vagy „az Iraki Köztársaság jogi személye” az Unió valamely tagállamának vagy az Iraki Köztársaság jogszabályai alapján létrehozott jogi személy, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen, vagy az Iraki Köztársaság területén van. Amennyiben a jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen, vagy az Iraki Köztársaság területén van, nem tekinthető az Unió vagy Irak jogi személyének, kivéve, ha az általa folytatott tevékenységek ténylegesen és folyamatosan kapcsolódnak az Unió vagy Irak gazdaságához;

d)

a c) pont ellenére az Unió vagy Irak területén kívül létesített, az Európai Unió valamely tagállamának vagy Irak állampolgárainak ellenőrzése alatt álló hajózási társaság szintén a megállapodás kedvezményezettje, ha a hajóit a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lajstromozták az Európai Unió adott tagállamában vagy Irakban, és ha az Európai Unió e tagállamának vagy Iraknak a lobogója alatt közlekedik;

e)

„gazdasági tevékenység”: nem foglalja magában az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz sem az üzleti alapon, sem az egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végzett tevékenységeket;

f)

„leányvállalat”: olyan jogi személy, amely ténylegesen egy másik jogi személy ellenőrzése alatt áll;

g)

jogi személy „fióktelepe” az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzleti hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetéssel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak, bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat áll fenn az anyavállalattal, amelynek székhelye külföldön található, nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzleti helyen is lebonyolíthatja az üzletet;

h)

a Fél „szolgáltatója”: a Fél bármely természetes vagy jogi személye, aki/amely szolgáltatást nyújt vagy arra törekszik;

i)

„szolgáltatások kereskedelme”: valamilyen szolgáltatás nyújtása a következő módok egyikén:

i.

az egyik Fél területéről a másik Fél területére;

ii.

az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának;

iii.

az egyik Fél szolgáltatója által, a másik Fél területén történő letelepedéssel;

iv.

az egyik Fél szolgáltatója által, a másik Fél területén jelenlevő természetes személyeken keresztül;

j)

„intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;

k)

„egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:

i.

központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, és hatóságok; és

ii.

a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által delegált jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;

l)

„szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat;

m)

„letelepedés”: bármilyen típusú, az alábbi módon keletkező üzleti vagy szakmai jelenlét:

i.

jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása; vagy

ii.

fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása

valamelyik Fél területén gazdasági tevékenység gyakorlása céljából;

n)

valamelyik Fél „befektetője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik;

o)

„az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak.

25. cikk

(1)   E megállapodás hatálybalépésének napjától az Unió kiterjeszti Irak szolgáltatásaira vagy szolgáltatóira az Unió és a tagállamai által a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti nemzeti elbánás és piacra jutás vonatkozásában tett speciális vállalások listája szerinti elbánást.

(2)   E megállapodás hatálybalépésétől és a (3) bekezdésre figyelemmel Irak az Unió szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit a szolgáltatási és a nem szolgáltatási ágazatokban legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben Irak szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit, vagy bármely harmadik ország hasonló szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit, aszerint, hogy melyik a kedvezőbb.

(3)   Irak változtathat az Unió szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembeni elbánáson annak olyan feltételekhez és minősítésekhez kötésével, amelyek a saját hasonló szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembenihez képest kevésbé kedvező elbánást eredményeznek. Az ilyen változtatás nem sértheti a következő feltételeket:

a)

Az Unió szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit legalább olyan kedvezményes elbánásban kell részesíteni, mint amilyenben Irak bármely más harmadik ország szolgáltatásait, szolgáltatóit, vállalkozásait és befektetőit részesíti.

b)

Irak az erre irányuló szándékáról bejelentést tesz az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) négy hónappal az ilyen feltételek tervezett alkalmazása előtt. Az Európai Bizottság kérésére Irak rendelkezésre bocsátja a feltételek és minősítések tervezett alkalmazásának részletes indoklását. Irakhoz nyolc héten belül eljuttatott válasz hiányában e feltételeket és minősítéseket az Unió által elfogadottnak kell tekinteni.

c)

Bármely fél kérésére vizsgálat és jóváhagyás céljából az alkalmazni kívánt feltételek és minősítések az együttműködési bizottság elé terjesztendők.

(4)   Nem érintve az e cikk (2) bekezdése szerinti, az Unió szolgáltatásaival, szolgáltatóival, vállalkozásaival és befektetőivel szembeni elbánásból származó előnyöket, a WTO-csatlakozását követően Irak is kiterjeszti a GATS keretében tett specifikus vállalásait tartalmazó lista szerinti elbánást az Unió szolgáltatásaira vagy szolgáltatóira.

26. cikk

(1)   Az e szakasz rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.

(2)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná a Feleket abban, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés megelőzésére irányulnak.

(3)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná a tagállamokat vagy Irakot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük vagy tartózkodási helyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.

27. cikk

Egyéb megállapodások

E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az korlátozná a Felek befektetőinek azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezményesebb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen olyan meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek az Európai Unió valamely tagállama és Irak egyaránt a szerződő fele.

28. cikk

Átláthatóság

Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél meghatározott információ iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több információs pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. Ezeket az információs pontokat a 3. melléklet tartalmazza. Az információs pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

29. cikk

Kivételek

(1)   E szakasz rendelkezéseire az ebben a cikkben felsorolt kivételek vonatkoznak. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az ilyen intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely azonos körülmények fennállása esetén az országok közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatások kereskedelmének a rejtett korlátozását jelentené, e szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az tiltaná az olyan intézkedések bármely Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, amelyek:

a)

a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükségesek;

b)

az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek;

c)

az e szakasz rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlen törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés biztosításához szükségesek, ideértve a következőkre vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket:

i.

a megtévesztő vagy csalárd gyakorlat megelőzése, illetve a szolgáltatási szerződések nem teljesítéséből eredő következmények kezelése;

ii.

az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

iii.

biztonság;

d)

nem állnak összhangban a 25. cikkben foglalt célkitűzésekkel, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja – a másik Fél szolgáltatásai vagy szolgáltatói tekintetében – közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása;

e)

nem állnak összhangban a 25. cikkben foglalt célkitűzésekkel, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései szerinti adók kikerülésének vagy kijátszásának megelőzése.

(2)   E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

(3)   E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik Fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.

(4)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem gátolja meg a Feleket a természetes személyek belépésének vagy területükön való ideiglenes tartózkodásának szabályozásában, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a természetes személyek rendezett határátkelése, valamint a területi integritás biztosításához, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, hogy azok semmissé tegyék vagy csorbítsák a másik Fél 25. cikk szerinti előnyeit.

(5)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy bármely más állami szerv által a monetáris vagy árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.

(6)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az megakadályozná valamelyik Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket végezzen vagy szolgáltatásokat nyújtson.

(7)   E szakasz rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.

30. cikk

Biztonsági kivételek

E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

a)

bármely Fél számára olyan információk kiadását írná elő, amelyek nyilvánosságra hozatalát azok alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek tekintik; vagy

b)

bármely Fél számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:

i.

azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

ii.

a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében;

iii.

fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy kereskedelme, valamint egyéb áruk és anyagok kereskedelme;

iv.

nemzetbiztonsági vagy nemzetvédelmi szempontból nélkülözhetetlen kormányzati beszerzéssel kapcsolatos tevékenységek;

v.

háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén; vagy

c)

gátolná bármely Felet abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségek nyomán lépéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.

31. cikk

A szolgáltatások kereskedelmének és a letelepedés fokozatos liberalizációja

Amint a körülmények lehetővé teszik – beleértve Irak WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet – az együttműködési tanács ajánlásokat tehet a Feleknek arra, hogy fokozatosan terjesszék ki egymás között a szolgáltatások kereskedelmét és a letelepedést és biztosítsák a teljes összhangot a GATS rendelkezéseivel, nevezetesen annak V. cikkével. Ezen ajánlások, elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján léptethetőek hatályba.

III.   SZAKASZ

Kereskedelemmel és befektetéssel kapcsolatos rendelkezések

32. cikk

A befektetések ösztönzése

A Felek ösztönzik a kölcsönösen előnyös befektetések növelését azáltal, hogy kedvezőbb környezetet teremtenek a magánbefektetések számára.

33. cikk

Kapcsolattartó pontok és információcsere

A Felek közötti, magánbefektetésre vonatkozó bármilyen kereskedelmi kérdéssel kapcsolatos kommunikáció megkönnyítése céljából mindkét Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki. Az egyik Fél kérésére a másik Fél kapcsolattartó pontja megnevezi az ügyben felelős hivatalt vagy tisztviselőt, és előmozdítja a megkereső Féllel folytatott kommunikáció megkönnyítését.

IV.   SZAKASZ

Folyó fizetések és tőke

34. cikk

Célkitűzés és hatály

(1)   A Felek törekednek az egymás közötti folyó fizetések és tőkemozgások liberalizálására, a nemzetközi pénzügyi szervezetek keretében tett kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

(2)   Ez a szakasz a Felek közötti valamennyi folyó fizetésre és tőkemozgásra vonatkozik.

35. cikk

Folyószámla

A Felek szabadon átváltható valutában, és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának cikkeivel összhangban bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást engedélyeznek maguk között.

36. cikk

Tőkeszámla

E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek engedélyezik a befogadó ország jogszabályaival összhangban végrehajtott közvetlen befektetésekkel, valamint az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást, továbbá az e tőke és az ebből származó bármilyen nyereség felszámolását vagy hazatelepítését biztosítani kell.

37. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

A Felek nem vezetnek be semmilyen új korlátozást a lakosaik közötti folyó fizetésekre és tőkemozgásokra, a már meglévő szabályozásokat pedig nem szigorítják.

38. cikk

Védintézkedések

(1)   Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén az Unió és Irak közötti tőkemozgások az Unió vagy Irak árfolyam-politikájában vagy monetáris politikájában súlyos nehézségeket okoznak vagy ezzel fenyegetnek, az Unió vagy Irak hat hónapnál nem hosszabb időszakra védintézkedéseket hozhat az Unió és Irak közötti tőkemozgások tekintetében, amennyiben ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek.

(2)   A védintézkedéseket elfogadó Fél a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik Felet az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemtervről.

39. cikk

Záró rendelkezések

(1)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek gazdasági szereplőinek arra vonatkozó jogait, hogy kedvezményesebb elbánásban részesüljenek az olyan hatályos két- vagy többoldalú megállapodások alapján, amelyeknek a Felek szerződő felei.

(2)   A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, ezáltal támogatva az e megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

V.   SZAKASZ

Kereskedelmi vonatkozású kérdések

I.   fejezet

Állami kereskedelmi vállalkozások

40. cikk

(1)   A Felek törekednek arra, hogy megfeleljenek a GATT 1994 XVII. cikke rendelkezéseinek, a hozzá fűzött megjegyzésekben és kiegészítő rendelkezésekben, valamint az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikkének értelmezéséről szóló WTO egyetértési megállapodásban foglaltaknak, amelyeket e megállapodásba belefoglaltak és értelemszerűen annak részét képezik.

(2)   Ha az egyik Fél a másik Féltől eseti alapon információt kér állami kereskedelmi vállalkozásokról, azok működéséről vagy a működésük kétoldalú kereskedelemre gyakorolt hatásairól, az információnyújtásra felkért Fél köteles biztosítani a lehető legnagyobb átláthatóságot a GATT 1994 bizalmas információkról szóló XVII. 4(d) cikkének sérelme nélkül.

(3)   Mindegyik Félnek biztosítania kell, hogy az árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó bármilyen állami kereskedelmi vállalkozás megfelel az adott Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek.

II.   fejezet

Közbeszerzés

41. cikk

Bevezetés

(1)   A Felek elismerik az átlátható, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a Felek célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

(2)   E fejezet alkalmazásában:

a)   „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;

b)   „építési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPC) 51. főcsoportja alapján;

c)   „napok”: naptári napok;

d)   „elektronikus árlejtés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;

e)   „írásbeli, írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető, tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

f)   „tárgyalásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel;

g)   „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy az ajánlatkérő bármilyen cselekménye;

h)   „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről az ajánlatkérő megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket az ajánlatkérő többször kíván felhasználni;

i)   „szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény”: az ajánlatkérő által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;

j)   „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;

k)   „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;

l)   „személy”: természetes vagy jogi személy;

m)   „ajánlatkérő”: valamelyik Félnek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékében szereplő intézménye;

n)   „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;

o)   „meghívásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő csak minősített ajánlattevőt kér fel ajánlat benyújtására;

p)   „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat is;

q)   „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező. Az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;

r)   „ajánlattevő”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; és

s)   „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely

i.

meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy

ii.

meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre, vonatkozó követelményeket.

42. cikk

Hatály és alkalmazási kör

(1)   Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő bármilyen intézkedésre vonatkozik. E fejezet alkalmazásában az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés kormányzati célú beszerzést jelent:

a)

amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:

i.

amelyek szerepelnek a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben; és

ii.

amelyek beszerzése nem kereskedelemi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;

b)

bármilyen szerződéses módon, ideértve az adásvételt, lízinget, bérbeadást vagy részletvásárlást, vételi opció kikötésével vagy anélkül;

c)

amelynek értéke a 45. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő vagy meghaladja a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben meghatározott vonatkozó értékhatárokat;

d)

amelyet az ajánlatkérő végez; és

e)

és más módon nincs kizárva az alkalmazási körből.

(2)   Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet nem vonatkozik a következőkre:

a)

földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;

b)

nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is;

c)

pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;

d)

állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;

e)

a következő beszerzések:

i.

közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;

ii.

olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul;

iii.

egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.

(3)   Mindegyik Félnek meg kell határoznia az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben szereplő következő információkat:

a)

az 1. almellékletben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

b)

a 2. almellékletben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek;

c)

a 3. almellékletben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek;

d)

a 4. almellékletben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások;

e)

az 5. almellékletben bármely általános megjegyzés.

(4)   Amennyiben az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a Feleknek az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének almellékleteiben, az ilyen követelményekre értelemszerűen a 43. cikk alkalmazandó.

(5)   A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, az ajánlatkérő a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert a végett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól.

(6)   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.

(7)   Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely:

a)

a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;

b)

az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges;

c)

a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy

d)

fogyatékkal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.

43. cikk

Általános elvek

(1)   Bármely intézkedés vagy az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely beszerzés tekintetében mindegyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit azonnal és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a hazai árukat, szolgáltatásokat és ajánlattevőket részesíti.

(2)   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamelyik Fél, beleértve az ajánlatkérőit:

a)

külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesítheti kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; és

b)

nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.

(3)   A harmadik országok árui, szolgáltatásai és ajánlattevői előtt nyitott közbeszerzésekkel kapcsolatos minden törvény, szabályzat, eljárás és gyakorlat, valamint az állami hatóságok által valamennyi szinten lefolytatott különös beszerzések tekintetében Irak köteles az Unió áruit, szolgáltatásait és szállítóit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben bármilyen harmadik ország áruit, szolgáltatásait és szállítóit részesíti.

(4)   Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés lefolytatása elektronikus úton történik, az ajánlatkérő:

a)

biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és együttműködtethetők más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; és

b)

fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását, az ajánlat befogadását, és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását.

(5)   Az ajánlatkérő az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatja le, amivel elkerülhető az összeférhetetlenség és megelőzhető a megvesztegetés, összhangban az e fejezetben foglaltakkal.

(6)   Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott vagy a másik Fél által szállított árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy szállítására.

44. cikk

A beszerzési információ közzététele

(1)   Mindkét Fél köteles:

a)

haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, a hirdetményekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján;

b)

bármelyik Fél kérésére felvilágosítást nyújtani;

c)

az e megállapodás 1. melléklete II. függelékében felsorolni az elektronikus vagy nyomtatott médiát, amelyben a Fél közzéteszi az a) pontban meghatározott információt;

d)

az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében felsorolni az elektronikus médiát, amelyben a Fél közzéteszi a 45. cikkben, a 47. cikk (4) bekezdésben és az 55. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket.

(2)   Mindkét Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet a Felek által az e megállapodás 1. melléklete II. vagy III. függelékében felsorolt információ bármilyen változásáról.

45. cikk

A hirdetmények közzététele

(1)   Minden egyes, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés esetében, kivéve az 52. cikkben leírt körülmények esetét, az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésekről az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében meghatározott megfelelő médián keresztül. Az ilyen hirdetménynek tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében meghatározott információt. Ezeket a hirdetményeket elektronikus úton, díjmentesen és egyetlen ponton át hozzáférhetővé kell tenni.

(2)   Az ajánlatkérő a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén összefoglaló hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egyidőben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a beszerzés tárgya;

b)

az ajánlatok benyújtási határideje, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; és

c)

az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.

(3)   Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény). A hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját.

(4)   Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében meghatározottak közül a lehető legtöbb már rendelkezésre álló információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell az ajánlatkérő felé az ajánlattételi szándékukat.

46. cikk

A részvétel feltételei

(1)   Az ajánlatkérő arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.

(2)   Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, az ajánlatkérő:

a)

értékeli az ajánlattevő pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által az ajánlatkérő szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján;

b)

a közbeszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely adott Fél ajánlatkérője korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, illetve ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlattevőnek valamely adott Fél területén korábban szerzett munkatapasztalatokkal kell rendelkeznie; és

c)

követelhet szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez.

(3)   Az ajánlatkérő az értékelést azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.

(4)   Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt az olyan okokból, mint az ajánlattevő ellen indított csődeljárás, hamis adatok szolgáltatása, jelentős hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében, súlyos bűncselekményt megállapító bírósági ítéletek vagy súlyos szabálysértést megállapító egyéb ítéletek, szakmai kötelezettségszegés vagy adófizetési kötelezettség nemteljesítése.

47. cikk

Az ajánlattevők minősítése

(1)   Amennyiben az ajánlatkérő meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:

a)

a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékének 1., 2., 6., 7., 10. és 11. pontjában meghatározott információt, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és

b)

az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékének 3., 4., 5., 8. és 9. pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára, akiket e megállapodás 1. melléklete VI. függeléke (2) bekezdésének b) pontja szerint értesít.

(2)   Az ajánlatkérő minősített ajánlattevőknek ismer el bármilyen olyan hazai ajánlattevőt vagy a másik Fél bármilyen olyan ajánlattevőjét, aki teljesíti egy adott beszerzésben történő részvétel feltételeit, hacsak az ajánlatkérő a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezik ajánlat benyújtását és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.

(3)   Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, az ajánlatkérő ezeket a dokumentumok valamennyi, a (2) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.

(4)   Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő az ajánlattevőket tartalmazó többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vezethet, feltéve, hogy évente közzétételre kerül egy felhívás, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a jegyzékbe való felvételüket, illetve, ha a felhívás közzététele elektronikus úton történik, a felhívásnak folyamatosan elérhetőnek kell lennie az e megállapodás 1. melléklete III. függelékében meghatározott megfelelő médiumban. Az ilyen hirdetménynek tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete V. függelékében meghatározott információt.

(5)   Nem érintve a (4) bekezdést, mely szerint a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő az abban a bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teheti közzé, feltéve, hogy a hirdetményben meghatározták az érvényesség időtartamát, és hogy további hirdetmények nem kerülnek közzétételre.

(6)   Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és ésszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben a minősített ajánlattevőket.

Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:

a)

a hirdetményt a (4) bekezdéssel összhangban tették közzé és tartalmazza az e megállapodás 1. melléklete V. függelékében előírt információt, valamint a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében előírt információból, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a hirdetmény a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül;

b)

az ajánlatkérő haladéktalanul rendelkezésére bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben,, ideértve az e megállapodás 1. melléklete IV. függelékében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.

(7)   Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő lehetővé teheti egy ajánlattevőnek, aki a (6) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben az ajánlatkérő számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.

(8)   Az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt az ajánlatkérő által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.

(9)   Abban az esetben, amikor az e megállapodás 1. melléklete I. függelékének 2. almellékletében szereplő ajánlatkérő elutasítja az ajánlattevő minősítési kérelmét vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, az ajánlatkérő erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.

48. cikk

Műszaki leírások

(1)   Az ajánlatkérő nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába.

(2)   A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor az ajánlatkérő adott esetben:

a)

a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírásokat; és

b)

a műszaki leírásokat nemzetközi vagy európai szabványokra alapozza, amennyiben ezek léteznek; más esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési szabályzatokra.

(3)   Amennyiben a műszaki leírás tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaz, az ajánlatkérő adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.

(4)   Az ajánlatkérő nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.

(5)   Az ajánlatkérő nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, hogy a verseny akadályozását okozhatja.

(6)   A Felek, ideértve azok ajánlatkérőit, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésének vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.

49. cikk

Ajánlattételi dokumentáció

(1)   Az ajánlatkérőnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az e megállapodás 1. melléklete VIII. függelékében meghatározottak teljes körű ismertetését.

(2)   Az ajánlatkérőnek kérelemre haladéktalanul biztosítania kell a beszerzésben részt vevő bármely ajánlattevő számára az ajánlattételi dokumentációt és válaszolnia kell a beszerzésben részt vevő ajánlattevő beszerzéssel kapcsolatos ésszerű információkérésére, feltéve, hogy a megadott információ nem juttatja a szállítót a versenytársaival szemben előnyösebb helyzetbe a beszerzési eljárásban.

(3)   Amennyiben az ajánlatkérő a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetményben vagy a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja a hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt, az ajánlatkérő köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy az ajánlattételi dokumentációt:

a)

az információ megváltozásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek, minden más esetben pedig az eredeti információ közlésével megegyező módon; és

b)

megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák ajánlataikat.

50. cikk

Határidők

Az ajánlatkérőnek saját ésszerű szükségleteivel összhangban elegendő időt kell biztosítania az ajánlattevők számára, hogy elkészíthessék és benyújthassák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, az olyan tényezők figyelembevétele mellett, mint a beszerzés természete és összetettsége, alvállalkozók bevonásának várható mértéke, és az ajánlatok külföldről, illetve belföldről történő eljuttatásához általában szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy részt vevő ajánlattevő esetében azonosak. Az alkalmazandó határidőket e megállapodás 1. melléklete VI. függeléke határozza meg.

51. cikk

Tárgyalások

(1)   Valamelyik Fél a következő esetekben írhatja elő az ajánlatkérői számára, hogy tárgyalásokat folytassanak:

a)

olyan beszerzések esetében, amelyeknél a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben ezt a szándékot jelezték; vagy

b)

amikor az értékelés során egyetlen pályázat sem tekinthető egyértelműen a legelőnyösebbnek a felhívásban vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési szempontok alapján.

(2)   Az ajánlatkérő:

a)

biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő ajánlattevők elutasítására a hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési kritériumok alapján kerüljön sor; és

b)

a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó ajánlattevőnek biztosít egy közös határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására.

52. cikk

Tárgyalásos eljárás

Egy ajánlatkérő lefolytathat tárgyalásos eljárást, és kizárólag a következő feltételek teljesülése mellett úgy dönthet, hogy nem alkalmazza a 45–47. cikket, a 49–51. cikket, az 53. és az 54. cikket:

a)

ahol

i.

nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egyik ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést;

ii.

a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;

iii.

egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy

iv.

a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak,

feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;

b)

ahol az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik reális alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, mert a megrendelés egy műalkotásra szól; vagy szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme miatt; vagy a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya miatt;

c)

az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:

i.

nem történhet meg gazdasági vagy olyan műszaki okokból, mint a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy az eredeti beszerzés folyamán beszerzett felszerelésekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelményei; és

ii.

jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna az ajánlatkérő számára;

d)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;

e)

árupiacon vásárolt áruk esetében;

f)

ha egy ajánlatkérő olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, az intézmény kérésére fejlesztettek ki;

g)

rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; és

h)

tervpályázat nyertesének odaítélt szerződések esetén, feltéve, hogy a versenyt az e fejezet rendelkezéseivel összhangban szervezték meg, és a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.

53. cikk

Elektronikus árlejtés

Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árlejtés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)

az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, mely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árlejtés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel;

b)

az ajánlat elemeinek bármilyen első értékelésének eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; és

c)

az árlejtés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ.

54. cikk

Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése

(1)   Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.

(2)   Az ajánlatkérő nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag az ajánlatkérő mulasztásából ered.

(3)   Ha az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, az ajánlatkérőnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.

(4)   Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származniuk.

(5)   Hacsak az ajánlatkérő meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, az ajánlatkérő a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak az ajánlattevőnek, amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, illetve, ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek.

(6)   Ha az ajánlatkérőhöz a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel a részvétel feltételeinek és alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére.

(7)   Az ajánlatkérő nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.

55. cikk

A közbeszerzési információk átláthatósága

(1)   Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást kérésre írásban is megadja. Az 56. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.

(2)   Az e fejezet hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélése után legkésőbb 72 nappal az ajánlatkérő a III. függelékben felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban hirdetményt köteles közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell legalább az e megállapodás 1. melléklete VII. függelékében meghatározott információt.

56. cikk

Információk továbbadása

(1)   Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, ideértve a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információkat is. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem. Az információ csak az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően és annak beleegyezésével hozható nyilvánosságra.

(2)   E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve az ajánlatkérőiket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

(3)   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok ajánlatkérőit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez akadályozná a jogalkalmazást; sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel.

57. cikk

Hazai jogorvoslati eljárások

(1)   Mindegyik Félnek biztosítania kell a gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat, amelyeken keresztül az ajánlattevő:

a)

az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy

b)

ha az ajánlattevőnek nem áll jogában a Fél hazai törvényei alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban,

kifogást emelhet olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(2)   Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, tesz panaszt az (1) bekezdésben meghatározott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, az érintett Félnek ösztönöznie kell az ajánlatkérőjét és az ajánlattevőt, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. Az ajánlatkérőnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.

(3)   Minden ajánlattevőnek elegendő időt biztosítanak a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy ésszerűen ismertté kellett válnia az ajánlattevő előtt.

(4)   Mindegyik Fél meghatároz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független az ajánlatkérőitől, hogy átvegye és felülvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés összefüggésében felmerült kifogásait.

(5)   Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól az ajánlatkérőtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi. A felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – vagy bírósági felülvizsgálat alatt áll, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezik, melyek biztosítják a következőket:

a)

az ajánlatkérő írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;

b)

az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;

c)

a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe;

d)

a résztvevőknek biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban;

e)

a résztvevőknek jogában áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; és

f)

az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatokat vagy ajánlásokat időben, írásba foglalva és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva kell biztosítani.

(6)   Mindegyik Félnek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania:

a)

azonnali átmeneti intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen átmeneti intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – a közérdeket is beleértve – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban kell indokolni; és

b)

ha a felülvizsgálati testület megállapította az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.

58. cikk

További tárgyalások

(1)   A Felek évente felülvizsgálják az e fejezetben foglalt rendelkezések hatékony érvényesülését és a beszerzési piacok kölcsönös megnyitását. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb egy éven belül a Felek tárgyalásokat kezdenek az e megállapodás 1. melléklete 1. függelékének 1. almellékletében és 2. almellékletében meghatározott intézmények jegyzékének vagy jegyzékeinek kibővítéséről.

(2)   Irak a WTO-hoz történő csatlakozását előkészítő tárgyalások keretében elismeri a közbeszerzésekről szóló többoldalú megállapodáshoz (a továbbiakban: GPA) való csatlakozás melletti elkötelezettségét.

59. cikk

Aszimmetrikus rendszer és átmeneti intézkedések

Figyelembe véve a fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeket, Irak a következő átmeneti intézkedésekkel élhet: Irak ideiglenes árpreferencia-programot alkalmazhat, mely áruk és szolgáltatások esetében 5 %-os, építési beruházás esetében 10 %-os árkülönbségből áll, és kizárólag iraki ajánlattevők szállításaira és szolgáltatásaira alkalmazandó.

Az árpreferencia-program az e partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz éven belül fokozatosan megszűnik.

III.   fejezet

A szellemi tulajdon védelme

60. cikk

A kötelezettségek jellege és köre

(1)   Az e cikk és az e megállapodás II. melléklete rendelkezései szerint Iraknak az e megállapodás hatálybalépése napjától számított öt éven belül jogszabályokat kell elfogadnia a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme érdekében, a legszigorúbb nemzetközi szabványokkal összhangban – ideértve a WTO megállapodás 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményben (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) meghatározott szabályokat –, és az ilyen jogok védelmének hatékony eszközeit.

(2)   Irak a megállapodás hatálybalépését követő három éven belül csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (2) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek a tagállamok részesei, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak.

(3)   Irak a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére csatlakozik az e megállapodás 2. melléklete (3) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek egy vagy néhány tagállam részese, vagy amelyeket egy vagy néhány tagállam az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaz.

(4)   A Felek rendszeresen felülvizsgálják e cikk és az e megállapodás 2. melléklete rendelkezéseinek végrehajtását. Jogszabályai előkészítése során, vagy ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnek fel, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb három éven belül a Felek tárgyalásokba kezdenek a szellemi tulajdonjogra vonatkozó részletesebb rendelkezésekről.

(5)   Minden Fél a másik Fél állampolgárát a szellemi tulajdonjogok védelme tekintetében legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben sajátjait, az olyan nemzetközi jogi okmányokban már meghatározott kivételektől függően, amelyeket e megállapodás 2. melléklete tartalmaz vagy annak időről időre részét képezheti, az okmányoknak a Felek általi megerősítésük pillanatától kezdődően.

(6)   E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Irak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében az uniós társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben kétoldalú megállapodások alapján bármely harmadik országot.

VI.   SZAKASZ

Vitarendezés

I.   fejezet

Cél és hatály

61. cikk

Cél

E szakasz célja a Felek közötti bármilyen jogvita elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.

62. cikk

Hatály

E szakasz alkalmazandó az e megállapodás II. címében foglalt rendelkezések értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen jogvita rendezésére, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.

II.   fejezet

Konzultációk

63. cikk

Konzultációk

(1)   A Felek a 62. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő jogviták rendezésére törekszenek, azáltal, hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációkat kezdeményeznek.

(2)   Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az együttműködési bizottságnak, megjelölve a vitatott intézkedéseket és a 62. cikkben említett azon rendelkezéseket, amelyeket alkalmazandónak tekint.

(3)   A konzultációkra a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kerül sor, és a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt Fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül tekintendő lezártnak, kivéve, ha mindkét Fél megállapodik a konzultáció folytatásában. A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

(4)   A sürgős ügyekben folytatott konzultációt, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó konzultációt, a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell megtartani, és a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül lezártnak tekintendő.

(5)   Amennyiben a konzultációkat nem tartják meg a (3) vagy (4) bekezdésben említett időkeretben, illetve ha a konzultációt lezárták, és nem értek el megállapodást egy kölcsönösen elfogadott megoldásról, a panasztevő Fél a 64. cikkel összhangban kérheti egy választott bírói testület létrehozását.

III.   fejezet

Vitarendezési eljárások

64. cikk

Választottbírósági eljárás kezdeményezése

(1)   Amennyiben a Feleknek a 63. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a panasztevő Fél kérheti egy választott bírói testület felállítását.

(2)   A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt Félhez, valamint az együttműködési bizottsághoz. A panasztevő Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és ismerteti, hogy az intézkedés miért képezi a 62. cikkben említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó megsértését.

65. cikk

A választott bírói testület létrehozása

(1)   A választott bírói testület három választott bíróból áll.

(2)   A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek az együttműködési bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3)   Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a Felek nem tudnak megállapodni a választott bírói testület összetételében, akkor a Felek bármelyike jogosult az együttműködési bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 78. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panasztevő Fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az a bepanaszolt Fél javasolt, valamint egy tagot azon választott bírók közül, akiket a Felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget. Amennyiben a Felek megállapodnak a választott bírói testület egy vagy több tagját illetően, a hiányzó tagokat ugyanezzel az eljárással választják ki a választott bírók hatályos listájáról.

(4)   Az együttműködési bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy a (3) bekezdésében említett, valamely Fél által benyújtott kérelemtől számított 5 napon belül kiválasztja a választott bírókat a Felek egy-egy képviselőjének jelenlétében.

(5)   A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6)   Amennyiben a 78. cikkben meghatározott listák valamelyike nem kerül összeállításra a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásáig, a három választott bírót az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással választják ki.

66. cikk

A testület időközi jelentése

A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90. nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges határozatának megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

67. cikk

A választott bírói testület határozata

(1)   A választott bírói testület határozatát a testület felállításának napjától számított 120 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a Feleket és az együttműködési bizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A határozatról szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 150. napnál később.

(2)   Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül közölje határozatát. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább, mint a létrehozásától számított 75 nap. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes határozatot hozhat arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

68. cikk

A választott bírói testület határozatának teljesítése

A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítsék a választott bírói testület határozatában foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a határozatban foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.

69. cikk

A határozat teljesítéséhez szükséges ésszerű határidő

(1)   A választott bírói testület határozatának a Felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 nappal a panasztevő Fél köteles a másik Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerű határidő), amelyre szüksége lesz a határozatban foglaltak teljesítéséhez, ha az azonnali teljesítés nem lehetséges.

(2)   Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választott bírói testület határozatának teljesítéséhez szükséges ésszerű határidőről, a panasztevő Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatát a kérelem benyújtásának napjától számított 20 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal.

(3)   Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.

(4)   Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

70. cikk

A választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1)   Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett.

(2)   Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 62. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panasztevő Fél írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy ez az intézkedés mennyiben összeegyeztethetetlen a 62. cikkben meghatározott rendelkezésekkel. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli határozatát.

(3)   Amennyiben az eredeti választott írói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

71. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a határozat nem teljesítése esetén

(1)   Ha a bepanaszolt Fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 70. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott Fél 62. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt Fél a panasztevő Fél felszólítására köteles ideiglenes kártérítési ajánlatot tenni.

(2)   Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 70. cikk szerinti azon határozatát követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártérítésről, aminek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a panasztevő Fél a bepanaszolt Fél és az együttműködési bizottság értesítését követően felfüggesztheti a 62. cikkben említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel a jogsértés okozta lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékének. A panasztevő Fél az értesítés napjától számított 10 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés rendelkezései szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3)   Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választott bírói testület határozatát. Az ilyen kérelemről értesíteni kell a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot a (2) bekezdésben említett 10 napos időtartam lejártát megelőzően. Az eredeti választott bírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott határozatát. Az eredeti választott bírói testület határozatának közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület határozatának.

(4)   Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.

(5)   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a 72. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a Felek meg nem állapodnak a jogvita rendezéséről.

72. cikk

A határozat teljesítése érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1)   A bepanaszolt Fél értesíti a panasztevő Felet és az együttműködési bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület határozatának teljesítése érdekében tett, valamint a kötelezettségek panasztevő Fél általi felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2)   Amennyiben a Felek az értesítés benyújtásától számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 62. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panasztevő Fél írásban felkéri az eredeti választott bírói testületet, hogy hozzon határozatot az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a bepanaszolt Félhez és az együttműködési bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választott bírói testület határozatáról a kérelem benyújtásának napjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és az együttműködési bizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a határozat teljesítése érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 62. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

(3)   Amennyiben az eredeti választott bírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 65. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. A határozatról szóló értesítés időtartama a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

73. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek bármikor találhatnak kölcsönösen elfogadott megoldást az e szakasz szerinti jogvitában. A Felek bármilyen ily módon elfogadott megoldásról értesítik az együttműködési bizottságot és a választott bírói testületet. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

74. cikk

Eljárási szabályzat

(1)   Az e szakasz szerinti vitarendezést az együttműködési bizottság által elfogadott eljárási szabályzat és magatartási kódex szabályozza.

(2)   A Felek határozhatnak az eljárási szabályzat és a magatartási kódex módosításáról.

(3)   Az eljárási szabályzatnak megfelelően a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak.

75. cikk

Információk és technikai tanácsadás

Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választott bírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választott bírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A Felek területén letelepedett, érintett természetes vagy jogi személyek az eljárási szabályzattal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választott bírói testületnek.

76. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 62. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. A választott bírói testület határozatai nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 62. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

77. cikk

A választott bírói testület döntései és határozatai

(1)   A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.

(2)   A választott bírói testület minden határozata a Felekre nézve kötelező, és a határozatból eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A határozat rögzíti a megállapított tényállást, a megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az együttműködési bizottságnak a választott bírói testület határozatait teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV.   fejezet

Általános rendelkezések

78. cikk

A választott bírók listája

(1)   Az együttműködési bizottság a megállapodás hatálybalépésének napját követően legkésőbb hat hónappal összeállít egy 15 személy nevét tartalmazó listát olyan személyekről, akik készek és képesek arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. Mindkét Fél öt-öt személyt javasol választott bírónak. A két Fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik Félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az együttműködési bizottság folyamatosan fenntartja a lista összetételét.

(2)   A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a magatartási kódexben foglaltaknak.

79. cikk

Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

(1)   Mindaddig, amíg Irak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) nem csatlakozik, a választott bírói testületeknek a Kereskedelmi Világszervezet Vitarendezési Testületének a vonatkozó határozataival teljes mértékben összhangban levő értelmezést kell elfogadniuk a 62. cikkben előírt olyan rendelkezések vélelmezett megsértésével kapcsolatosan meghozott azon határozataikban, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseit, vagy azokra utaló hivatkozásokat tartalmaznak.

(2)   Irak WTO-tagságával a (3)–(6) bekezdés alkalmazandó.

(3)   Az ebben a szakaszban foglalt vitarendezési rendelkezések alkalmazása nem sérti a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

(4)   Azonban, ha egy Fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e szakasz 64. cikkének (1) bekezdése vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e Fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A Felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

(5)   A (4) bekezdés alkalmazásában:

a)

a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 6. cikke szerinti testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választott bírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint;

b)

az e szakasz szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 64. cikk (1) bekezdése alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választott bírói testület közli határozatát a Felekkel és az együttműködési bizottsággal a 67. cikk szerint.

(6)   E szakasz egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik Felet megakadályozzák az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségek felfüggesztésében.

80. cikk

Határidők

(1)   Az e szakaszban meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választott bírói testületek számára a határozataik közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolandó, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre hivatkozik.

(2)   Az e szakaszban említett határidők a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbíthatók.

III.   CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI

81. cikk

Pénzügyi és technikai segítségnyújtás

(1)   Az e megállapodás céljainak elérése érdekében Iraknak az Unió pénzügyi és technikai segítségnyújtásában kell részesülnie támogatások formájában Irak gazdasági és politikai átalakulásának felgyorsításához.

(2)   Ezt a segítséget az Unió fejlesztési együttműködési keretében nyújtják az Európai Parlament és a Tanács vonatkozó rendeleteiben előírtak alapján.

Az uniós segítségnyújtás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely tükrözi a két Fél egyetértése alapján megállapított prioritásokat, amelyeket Irak fejlesztési igényeinek és stratégiáinak, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével határoznak meg.

(3)   A Felek gondoskodnak arról, hogy az uniós technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a más forrásokból származó hozzájárulásokkal. Az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljai, valamint az ENSZ és más illetékes nemzetközi szervezetek által elfogadott főbb fejlesztési célok és elvek határozzák meg. Az Unió fejlesztéspolitikájának végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni a segélyhatékonyság elveit, ideértve a 2005. március 2-i Párizsi Nyilatkozatot és az accrai cselekvési menetrendet.

(4)   A kölcsönös jogsegélyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásban részesülő Fél azonnal válaszol a másik Fél illetékes hatóságai igazgatási együttműködés iránti kérelmére, amelynek célja az Unió által nyújtott segítséggel kapcsolatban felmerülő csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem fokozása.

(5)   Az iraki kormánynak ki kell jelölnie egy csalás elleni kapcsolattartót. Ez a kapcsolattartó felelős az Unió intézményeivel és testületeivel, például az Európai Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott hatékony együttműködésért, különösen az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló számviteli és ellenőrzési intézkedéseik végrehajtása tekintetében.

82. cikk

A szociális és humán fejlesztés területén folytatott együttműködés

Az ezen a területen folytatott együttműködés megerősíti a globalizáció társadalmi dimenzióját, és emlékeztet a társadalmi fejlődés és a gazdasági fejlődés közötti, valamint a környezeti szempontból fenntartható fejlődéssel való kapcsolatra. Az együttműködés hangsúlyozni fogja a szegénység enyhítésének fontosságát, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítását valamennyi ember számára, ideértve a sérülékeny csoportokat és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, valamint az egészséggel, az oktatással és a foglalkoztatással kapcsolatos legalapvetőbb igények kielégítésére adandó válaszokat. Az említett területeken folytatott együttműködési tevékenységek célja a kapacitásépítés és az intézményfejlesztés, figyelembe véve az inkluzivitás, a jó kormányzás, valamint a hatékony és átlátható igazgatás elveit.

83. cikk

Oktatás, képzés és ifjúság

(1)   A Felek törekednek arra, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják az együttműködést az oktatás, a képzés és az ifjúság területén, a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevétele és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása mellett.

(2)   A Felek különösen ösztönzik az információ, a know-how, a hallgatók, az ösztöndíjasok, a technikai erőforrások, a fiatalok és az ifjúságsegítők cseréjét és a kapacitások megerősítését, felhasználva a jelenlegi együttműködési programok kínálta lehetőségeket és a két Fél ezen a területen szerzett tapasztalatait.

(3)   Mindkét Fél megállapodik a felsőfokú intézmények közötti együttműködés olyan eszközökkel történő fokozásában is, mint az Erasmus Mundus program, amelynek célja oktatási rendszereik kiválóságának és nemzetköziesedésének támogatása.

84. cikk

Foglalkoztatás és társadalmi fejlődés

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések területén, ideértve a társadalmi kohézióra, a tisztességes munkára, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó munkaügyi jogszabályokra, a szociális párbeszédre, az emberi erőforrások fejlesztésére és a nemek közötti egyenlőségre irányuló együttműködést is, melynek célja a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcselemeit jelentő teljes és a produktív foglalkoztatás, valamint a tisztességes munka előmozdítása valamennyi ember számára.

(2)   A Felek megerősítik elkötelezettségüket, hogy előmozdítják és hatékonyan végrehajtják a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normákat. A vonatkozó nemzetközi szociális és munkaügyi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint tett valamennyi intézkedés során.

(3)   Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, kapacitásépítést, együttműködést és kezdeményezéseket.

(4)   A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszédbe és az együttműködésbe bevonják a szociális partnereket és más érintetteket.

85. cikk

A civil társadalom

A Felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos szakemberek, valamint az agytrösztök közötti kapcsolatok szerepét és potenciális hozzájárulását az e megállapodás szerinti párbeszédhez és együttműködéshez, és előmozdítják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.

86. cikk

Emberi jogok

(1)   A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme területén, ideértve a nemzetközi emberi jogi okmányok megerősítését és végrehajtását, valamint adott esetben a technikai segítségnyújtást, a képzést és a kapacitásépítést. A Felek felismerik, hogy korlátozott az olyan együttműködési és fejlesztési programok hatása, amelyek nem védik, nem javítják vagy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.

(2)   Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

a)

az ezen a területen működő, emberi jogokkal foglalkozó kormányzati intézmények és nem kormányzati szervezetek megerősítése;

b)

az emberi jogok előmozdításának és az oktatás biztosítása nemzeti és helyi szinten, különösen a közigazgatási, az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző testületek között, a nők és a gyermekek jogainak tiszteletben tartása mellett;

c)

Irak jogalkotásának nemzetközi humanitárius joggal és emberi jogi normákkal összhangban történő fejlesztése;

d)

az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés és információcsere;

e)

Irak kormányának az iraki állampolgárok számára megfelelő életszínvonal biztosítására, valamint azok politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogainak megkülönböztetés nélküli védelmére irányuló erőfeszítéseinek támogatása;

f)

a nemzeti megbékélés támogatása és a büntetlenség elleni küzdelem;

g)

emberi jogokkal kapcsolatos átfogó párbeszéd megteremtése.

87. cikk

Ipar- és kis- és középvállalkozás-politikai együttműködés

(1)   Az ezen a területen folytatott együttműködés célja elősegíteni az iraki ipar szerkezetátalakítását és modernizálását, elősegítve annak versenyképességét és növekedését, valamint megteremteni Irak és az Unió ipara közötti, kölcsönösen előnyös együttműködés számára kedvező feltételeket.

A.   Általános pontok

(2)   Az együttműködés:

a)

Irakban átfogó ipari stratégiát segít elő, amely figyelembe veszi az állami szektorban és a magánszektorban működő ipari vállalkozások jelenlegi helyzetét;

b)

ösztönzi Irakot ipara szerkezetének átalakítására és modernizálására a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést biztosító feltételek mellett;

c)

elősegíti egy olyan környezet megteremtését, amely előmozdítja az ipari területre irányuló magánkezdeményezéseket a hazai piacra és az exportpiacokra szánt termelés serkentése és diverzifikálása céljából;

d)

előmozdítja egy olyan környezet megteremtését, amely a fenntartható fejlődés távlatában serkenti az ipari termelés növekedését és diverzifikációját;

e)

biztosítja az ipari területeken folytatott közös együttműködést szolgáló információkat;

f)

előmozdítja az uniós és a nemzetközi műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását Irak globális gazdaságba történő integrációjának elősegítése érdekében; rendszeres információcserét hoz létre a két Fél szabvány- és normaalkotással foglalkozó hatóságai között;

g)

megfelelő ipari-üzleti környezetet hoz létre;

h)

előmozdítja és ösztönzi az információs támogatási szolgáltatások javítását, ami kulcseleme az üzleti tevékenységek növekedési potenciáljának és a gazdasági fejlődésnek;

i)

fejleszti a Felek ipari szereplői (vállalatok, szakemberek, ágazati és más üzleti szervezetek, munkavállalói szervezetek) közötti kapcsolatokat;

j)

ösztönzi a közös ipari projekteket és a közös vállalkozások alapítását és információs hálózatok létrehozását.

B.   Kis- és középvállalkozások

(3)   A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének növelése céljából.

(4)   A Felek:

a)

törekednek a KKV-k fejlesztésére és megerősítésére, valamint a KKV-k közötti együttműködés előmozdítására;

b)

segítséget nyújtanak a mikrovállalkozások, a KKV-k számára az olyan területeken, mint a finanszírozás, a képességek fejlesztése, technológia és marketing, innováció és a KKV-k alapításának egyéb olyan követelményei, mint az inkubátorparkok, és a fejlesztés más területein;

c)

támogatják a KKV-k tevékenységeit megfelelő hálózatépítés révén; és

d)

elősegítik az üzleti együttműködést és támogatják a két oldal magánszektorai által létrehozott együttműködést az Irak és az Unió magánszektorának szereplői közötti megfelelő kapcsolatokkal az információáramlás javítása érdekében.

88. cikk

Együttműködés a befektetések terén

(1)   A Felek együttműködnek a hazai és a külföldi befektetések számára kedvező környezet megteremtésében, a befektetések megfelelő védelmének biztosításában, a tőketranszferben, és kicserélik egymás között a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információkat.

(2)   A Felek megállapodnak abban, hogy a megkülönböztetésmentesség és a viszonosság elve alapján támogatják a befektetések előmozdítását és védelmét.

(3)   A Felek ösztönzik a befektetéseket érintő törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét.

(4)   A Felek vállalják, hogy ösztönzik a pénzügyi intézményeik közötti együttműködést a befektetési lehetőségek előmozdítása érdekében.

(5)   A befektetések és a kereskedelem elősegítése érdekében az Unió készen áll arra, hogy kérésre segítse Irakot jogi és szabályozási kereteinek az Unió jogi és szabályozási kereteihez való közelítésére tett erőfeszítéseiben az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken.

89. cikk

Ipari szabványok és megfelelőségértékelés

A Felek együttműködhetnek a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés következő területein:

(1)

A nemzetközi szabványok szélesebb körű használatának előmozdítása a Felek területén a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés tekintetében, ideértve az ágazatspecifikus intézkedéseket is, valamint a Felek közötti együttműködés fokozása az érintett nemzetközi intézmények és szervezetek munkájával kapcsolatban.

(2)

Kapacitásépítési kezdeményezések támogatása a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditálás, a mérésügy és a piacfelügyelet területein Irakban.

(3)

Az Irak és az Unió szabványosításért, megfelelőségértékelésért, akkreditálásért, mérésügyért és piacfelügyeletért felelős szervezetei közötti kétoldalú együttműködés előmozdítása és ösztönzése.

(4)

Közös nézetek kialakítása a helyes szabályozási gyakorlatról, amely a következőket tartalmazza, de nem korlátozódik azokra:

a)

átláthatóság a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésében, elfogadásában és alkalmazásában;

b)

a szabályozási intézkedések és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárások szükségessége és arányossága, ideértve a szállítók megfelelőségi nyilatkozatának használatát;

c)

a nemzetközi szabványok használata a műszaki előírások alapjául, kivéve, amikor az említett nemzetközi szabványok nem bizonyulnának hatékony vagy alkalmas eszköznek a kitűzött jogos célok megvalósításához;

d)

műszaki előírások alkalmazása és piacfelügyeleti tevékenységek.

(5)

A szabályozási, a műszaki és a tudományos együttműködés fokozása többek között információ-, tapasztalat- és adatcsere révén a műszaki előírások minőségének és szintjének javítása és a jogszabályok hatékony alkalmazása céljából.

(6)

A műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások összeegyeztethetőségének és konvergenciájának előmozdítása.

90. cikk

Együttműködés a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés terén

A cél a mezőgazdaság, az erdészet és a vidékfejlesztés terén történő együttműködés előmozdítása a diverzifikáció, a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az élelmezésbiztonság elősegítése céljából. Ennek érdekében a Felek megvizsgálják a következőket:

a)

kapacitásépítés és az állami intézményeknek nyújtott képzés;

b)

a mezőgazdasági termékek minőségének javítására, a kapacitásépítésre, valamint a termelői társulások és a kereskedelemfejlesztési tevékenységek támogatására irányuló intézkedések;

c)

a környezeti egészségre, az állat- és növényegészségre irányuló intézkedések és más kapcsolódó szempontok, figyelembe véve a mindkét Félre hatályos jogszabályokat, összhangban a WTO és a többoldalú környezeti megállapodásokkal;

d)

a vidéki területek fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokat, az erdészetet, a kutatást, a know-how átadását, a földhöz való hozzáférést, a vízgazdálkodást és az öntözést, a fenntartható vidékfejlesztést és az élelmezésbiztonságot;

e)

a népesség identitását meghatározó, hagyományos mezőgazdasági tudás megőrzéséhez kapcsolódó intézkedések, ideértve a földrajzi árujelzések terén folytatott együttműködést, a helyi szinten történő tapasztalatcserét, valamint az együttműködési hálózatok fejlesztését;

f)

a mezőgazdasági szektor modernizálása, ideértve a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági termelés diverzifikálását.

91. cikk

Energiaügy

(1)   A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a szabad, versenyképes és nyitott energiapiacok tekintetében folytatott együttműködést az energiaágazatban, a következő célokkal:

a)

az energiabiztonság javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;

b)

az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése az energiaágazatban az energiapiac hatékony működésének biztosítása és az energiaágazatba irányuló befektetések előmozdítása érdekében;

c)

az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása az energiaágazatban a feltárás, a termelés, a feldolgozás, a szállítás, az elosztás és a szolgáltatások terén;

d)

energiáról folytatott rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euro–arab–Mashreq gázpiac és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.

(2)   Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célból:

a)

megfelelő energiapolitika, annak szabályozási kerete kidolgozásának és infrastruktúra megteremtésének támogatása Irakban, a környezeti fenntarthatóság, az energiaforrásokkal való hatékony gazdálkodás elveire, valamint szabad, versenyképes és nyitott piacra épülve;

b)

az igazgatási és a jogi képességek javítását, valamint a gazdasági tevékenységeket és az iraki energiaágazatba irányuló nemzetközi befektetéseket serkentő stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtését célzó együttműködés;

c)

az iraki olaj és földgáztartalékok feltárását és kitermelését, valamint az olaj- és gázinfrastruktúra fejlesztését és modernizálását – ideértve a Mashreq-régióba irányuló szállítási és tranzithálózatokat is – célzó műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledés elősegítése;

d)

az iraki villamosenergia-ellátórendszer megbízhatóságának javítása;

e)

az energiabiztonság javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló együttműködés fokozása a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a földgázégetés visszafogásának előmozdítása révén;

f)

a know-how egymás közötti cseréjének, a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok alkalmazása és a szakemberképzés elősegítése;

g)

Irak részvételének előmozdítása az energiapiacok regionális integrációjának folyamatában.

92. cikk

Közlekedés

(1)   A Felek törekednek arra, hogy fokozzák a fenntartható és hatékony közlekedési rendszer létrehozása tekintetében folytatott együttműködésüket a közlekedési ágazatban, amelynek célja:

a)

a közlekedés fejlesztésének és a közlekedési rendszerek összekapcsolásának javítása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és a gazdasági növekedés előmozdítása mellett;

b)

az intézményi, a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése valamennyi közlekedési ágazatban a közlekedési piac hatékony működésének biztosítása és a közlekedésbe irányuló befektetések előmozdítása érdekében;

c)

az uniós és az iraki vállalatok közötti partnerségek fejlesztése és előmozdítása a feltárás, a kapacitásépítés, az infrastruktúra-fejlesztés, a közlekedésbiztonság és közlekedési üzembiztonság és a szolgáltatások terén a közlekedési ágazatban;

d)

közlekedési kérdésekre vonatkozó, rendszeres és eredményes párbeszéd megteremtése a Felek között, valamint regionális kontextusban, az euromediterrán közlekedési együttműködés és más vonatkozó, regionális kezdeményezések keretében is.

(2)   Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célokból:

a)

megfelelő közlekedéspolitika kidolgozásának támogatása a közlekedés valamennyi módjának, annak szabályozási keretének fejlesztéséhez, az iraki közlekedési infrastruktúra rehabilitációjához és fejlesztéséhez, a fenntarthatóság jelentőségének hangsúlyozása mellett; az intermodalitás és az összes közlekedési mód integrációjának biztosítása; a jogi és szabályozási kereteknek az uniós és a nemzetközi szabványokhoz történő további közelítése lehetőségének megvizsgálása; különösen a közlekedésbiztonság és a közlekedési üzembiztonság tekintetében;

b)

igazgatási és jogi képességek javítására/újbóli megteremtésére irányuló együttműködés, amelynek célja a kiemelt ágazatokra vonatkozó speciális tervek kidolgozása, valamint stabil és átlátható jogi keretfeltételek megteremtése a közlekedési ágazatban a gazdasági tevékenységek és az iraki közlekedési ágazatba irányuló nemzetközi befektetések serkentésére, az uniós szakpolitikák és gyakorlatok alapján; a szükséges független szabályozó hatóságok létrehozása;

c)

az iraki közlekedési ágazat valamennyi területének elemzésére és fejlesztésére, valamint a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére és modernizálására – ideértve a közlekedési hálózatok Mashreq-régióval való összekapcsolását – irányuló műszaki együttműködés elősegítése, egyéb vonatkozó regionális kezdeményezések, valamint az Unió piacához való közeledést elősegítése;

d)

az Irakba tartó és az Irakon áthaladó közlekedési forgalom kiszámíthatóságának javítása;

e)

a know-how cseréje és a technológiaátadás, a legjobb gyakorlatok és a szakemberek képzése az együttműködés alapvető és kiemelt kérdésként kezelendő lépései;

f)

Irak részvételének előmozdítása a regionális közlekedési rendszerekkel történő összekapcsolás folyamatában;

g)

nemzeti légi közlekedési politika végrehajtása, ideértve a repülőterek fejlesztését, a légi forgalom irányítását és az igazgatási kapacitás további megerősítését (ideértve az önálló szabályozóként működő, autonóm polgári légiközlekedési hatóság létrehozását); „horizontális” légi közlekedési megállapodás tárgyalása a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokkal kapcsolatos jogbiztonság helyreállítása céljából; valamint az Unió és Irak közötti átfogó légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalások lehetőségeinek felmérése.

93. cikk

Környezetvédelem

(1)   A Felek egyetértenek abban, hogy szükséges megerősíteni és fokozni a környezetvédelmi erőfeszítéseket, például az éghajlatváltozás, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség megőrzése tekintetében, mint a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek fejlődésének alapját.

(2)   A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés előmozdítja a környezet védelmét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozó következtetéseinek végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során.

(3)   Az ezen a területen folytatott együttműködésnek többek között a következőkre kell összpontosítania:

a)

információ- és szaktudáscsere a környezetvédelem területén (például városi problémák, természetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, katasztrófavédelem stb.);

b)

a környezetvédelem területén folytatott regionális együttműködés ösztönzése és előmozdítása, ideértve a környezetvédelmi projektekbe és programokba történő befektetések ösztönzését;

c)

a környezettudatosság és a helyi közösségek fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

d)

kapacitásépítés támogatása a környezetvédelem területén, pl. az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodást illetően;

e)

együttműködés a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon és a megállapodások végrehajtása során;

f)

a környezetvédelmi programozást, valamint a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikákba történő integrálását célzó technikai segítségnyújtás cseréjének ösztönzése;

g)

környezetvédelmi kutatás és elemzés előmozdítása.

94. cikk

Távközlés

A Felek együttműködnek a következőkben:

a)

fokozott információcsere elősegítése a távközlési ágazatban alkalmazandó jogszabályokról és a jogszabályok lehetséges jövőbeni átdolgozásáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon a Felek távközlésre vonatkozó szabályozási keretének jobb megismerése;

b)

információcsere az információs és kommunikációs technológia fejlődéséről és szabványokról.

95. cikk

Tudomány és technológia

(1)   A Felek a kölcsönös előnyök alapján előmozdítják az együttműködést a polgári kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a kutatási programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.

(2)   A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:

a)

tudományos és műszaki együttműködéssel kapcsolatos információcsere, programok;

b)

közös tudományos találkozók szervezése;

c)

közös KTF-tevékenységek;

d)

mindkét Fél vonatkozásában a kutatás és technológiai fejlesztésben részt vevő tudósok, a kutatók és a kutatási szakemberek számára kidolgozott képzések és mobilitási programok.

(3)   Az ilyen együttműködés a Felek által elfogadott eljárásokkal összhangban tárgyalásra és megkötésre kerülő egyedi megállapodásoknak megfelelően valósul meg, amelyek többek között megfelelő rendelkezéseket határoznak meg a szellemi tulajdonjogok területén.

96. cikk

Vám- és adóügyi együttműködés

(1)   A Felek megteremtik az együttműködést a vámügyek területén, különösen a képzést, a vámalakiságok, a dokumentáció és az eljárások egyszerűsítését, valamint a vámszabályok megsértésének megelőzését, felderítését és üldözését illetően a célból, hogy biztosítható legyen a kereskedelemhez kapcsolódó, valamennyi elfogadandó rendelkezésnek való megfelelés és Irak vámrendszerének az Unió vámrendszeréhez való közelítése.

(2)   Nem érintve vonatkozó hatásköreiket, a gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik és vállalják, hogy az adóügy terén végrehajtják a jó kormányzás alapelveit, vagyis az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny alapelvét. Ennek érdekében a Felek – vonatkozó hatásköreikkel összhangban – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

97. cikk

Statisztikai együttműködés

A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az együttműködési tevékenységeket a statisztika területén. Ezek az intézményfejlesztésre, a kapacitásépítésre és a nemzeti statisztikai rendszer erősítésére irányulnak, ideértve a statisztikai módszerek kidolgozását, valamint az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, és általánosabban bármely más, az e megállapodás hatálya alá tartozó nemzeti társadalmi és gazdaságfejlesztési prioritásokat támogató és statisztikai feldolgozásra alkalmas területtel kapcsolatos statisztikák előállítását és közzétételét.

98. cikk

Makrogazdasági stabilitás és államháztartás

(1)   A Felek egyetértenek abban, hogy fontos megteremteni Irakban a makrogazdasági stabilitást az árstabilitás elérését és fenntartását célzó szilárd monetáris politikával, valamint az államadósság fenntarthatóságát célzó fiskális politikával.

(2)   A Felek egyetértenek abban, hogy Irakban fontos megteremteni az állami kiadások terén az eredményességet, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot nemzeti és helyi szinten.

(3)   A Felek egyetértenek abban, hogy együttműködnek többek között Irak államháztartás-irányítási rendszerének javításában, amelynek céljai közé tartozik az átfogó költségvetési tervezés és a kincstári egységes számla megteremtése.

99. cikk

A magánszektor fejlesztése

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az iraki piacgazdaság kialakítása érdekében a befektetési környezet javítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a privatizációs programmal való előrehaladás révén, valamint a magánszektorban történő munkahelyteremtés felgyorsítását szolgáló egyéb feltételek javításán keresztül.

100. cikk

Idegenforgalom

(1)   A Felek az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztésének biztosítása és az ehhez kapcsolódó kérdések terén folytatott együttműködésük javítását célzó erőfeszítésekre szólítanak fel.

(2)   A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az idegenforgalom terén együttműködnek, különösen pedig az idegenforgalmi ágazat intézményi keretének szervezésével, valamint a turisztikai vállalkozások működésének környezetével kapcsolatos információ, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok egymás közötti cseréjében.

101. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A Felek együttműködnek szabványaiknak és szabályzatainak a közelítésében, különösen:

a)

az iraki pénzügyi szektor erősítése érdekében;

b)

az iraki banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szektorok könyvviteli, felügyeleti és szabályozói rendszereinek javítása érdekében;

c)

a hatályos vagy előkészítés alatt álló, vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréje;

d)

kompatibilis ellenőrzési rendszerek kidolgozása.

IV.   CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

102. cikk

Jogállamiság

(1)   A Felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során folyamatos elkötelezettséget mutatnak a jogállamiság elve mellett, és különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(2)   A Felek együttműködnek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén működő intézmények továbbfejlesztésében, ideértve a kapacitásépítést is.

103. cikk

Jogi együttműködés

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

(2)   A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben lehetséges – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és kereskedelmi jogviták rendezésének alternatív eszközeit az alkalmazandó nemzetközi jogi okmányoknak megfelelően.

(3)   A büntetőügyeket illetően a Felek törekedni fognak a kölcsönös jogsegély és a kiadatás területén folytatott igazságügyi együttműködés fokozására. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi jogi okmányaihoz – ezek között az e megállapodás 7. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához – való csatlakozást, valamint ezek végrehajtását.

104. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelően, amint azt a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata) is tartalmazza.

(2)   A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában történő technikai segítségnyújtást.

105. cikk

Együttműködés a migráció és a menekültügy terén

(1)   A Felek ismételten megerősítik a területeik közötti migrációs hullámok közös kezelésének a fontosságát. Az együttműködés javítása céljából átfogó párbeszédet kezdeményeznek a migrációval kapcsolatos kérdésekről, beleértve az illegális migrációt, az embercsempészetet és az emberkereskedelmet, valamint a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a migránsok származási térségei gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó nemzeti stratégiákba való beépítését.

(2)   Az együttműködés alapját a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérése képezi, az együttműködés a hatályban lévő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a)

a migrációs jelenség előidéző okai;

b)

a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezéseinek végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából, elismerve azt, hogy Irak még nem Részes Fele a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi Egyezménynek és az 1967-es Jegyzőkönyvnek, de szem előtt tartja a jövőbeni csatlakozás lehetőségét;

c)

a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d)

hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;

e)

valamely ország területén jogellenesen tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszaküldése, ideértve azok önkéntes visszatérésének előmozdítását, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

f)

a vízumok területén a schengeni vívmányok keretében közös érdekű kérdések;

g)

a határigazgatás és -ellenőrzés területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a legjobb gyakorlatokat és a helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen berendezések kettős felhasználásának lehetőségét.

(3)   Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek megállapodnak, hogy illegális emigránsaikat visszafogadják. E célból:

a)

Irak vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Európai Unió valamely tagállamának területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek;

b)

és az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy Irak kérésére és minden más formalitás nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Irak területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.

(4)   Az Európai Unió tagállamai és Irak ellátják állampolgáraikat megfelelő azonosító okmányokkal az ilyen célú utazás lehetővé tétele érdekében. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik az állampolgárságát bizonyító okmányokkal vagy más bizonyítékkal, az érintett tagállam vagy Irak illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Irak vagy az érintett tagállam kérelmére lépéseket tesznek a személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának megállapítása céljából.

(5)   E tekintetben a Felek megállapodnak abban, hogy a 122. cikkben meghatározott Felek bármelyikének kérésére és a lehető legrövidebb időn belül megkötnek egy, az illegális migráció megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló megállapodást, amely mindkét Fél egyetértése esetén szabályozza a visszafogadással kapcsolatos konkrét eljárásokat és amely más országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek a visszafogadására is kiterjed.

(6)   Az e területen folytatott együttműködésre a Feleknek a vonatkozó nemzetközi jogból és nemzetközi humanitárius jogból eredő jogai, kötelezettségei és felelősségei teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kerül sor.

106. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupcióból származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. A Felek előmozdítják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását.

107. cikk

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a drogkereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használni.

(2)   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szabályozás kidolgozása és végrehajtása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló technikai és adminisztratív segítségnyújtásban. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.

(3)   Az együttműködés a Felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF), az Unió és az e területen tevékenykedő érintett nemzetközi testületek által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

108. cikk

Tiltott kábítószerek elleni küzdelem

(1)   A Felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását. Együttműködésük során a Felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaznak a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok – ideértve az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a bűnüldözési és az igazságszolgáltatási szektorban működőket is – közötti hatékony fellépés és koordináció révén.

(2)   A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.

109. cikk

Kulturális együttműködés

(1)   A Felek vállalják, hogy előmozdítják a kétoldalú együttműködést a kultúra területén a kölcsönös megértés javítása és a Felek közötti kulturális kapcsolatok elősegítése céljából.

(2)   A Felek támogatják az információ és a szakértelem cseréjét, valamint a fokozott kapacitásépítéshez hozzájáruló kezdeményezéseket, különösen a kulturális örökség megőrzése tekintetében.

(3)   A Felek fokozzák az együttműködést a kulturális javakkal folytatott tiltott kereskedelem elleni küzdelem terén, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanács Irakról szóló idevágó határozataival. A Felek előmozdítják az olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások megerősítését és hatékony végrehajtását, mint a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezmény.

(4)   A Felek ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet az egyének, a kulturális intézmények, valamint az Unió és Irak szervezett civil társadalmát képviselő szervezetek között.

(5)   A Felek koordinálják a nemzetközi fórumokon, ideértve az UNESCO és/vagy más nemzetközi testületek keretében tett erőfeszítéseiket a kulturális sokféleség előmozdítása céljából, különösen a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megerősítése és végrehajtását illetően.

110. cikk

Regionális együttműködés

(1)   A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködésnek elő kell segítenie és támogatnia kell Irak stabilitását és regionális integrációját. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az Irakkal, annak szomszédos országaival és a más regionális partnerekkel ápolt kapcsolatok erősítését célzó tevékenységeket.

(2)   A Felek megállapodnak abban, hogy a közöttük folytatott együttműködés kiterjedhet az ugyanazon régió más országaival kötött együttműködési megállapodások szerinti intézkedésekre, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők ezzel a megállapodással és a Felek érdekeit szolgálják.

(3)   Anélkül, hogy bármely területet kizárnák, a Felek megállapodnak, hogy a következő intézkedésekre külön figyelmet fordítanak:

a)

a régión belüli kereskedelem előmozdítása;

b)

regionális intézmények és a releváns regionális szervezetek keretében létrehozott közös projektek és kezdeményezések támogatása.

V.   CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

111. cikk

Együttműködési tanács

(1)   Ezennel létrejön az együttműködési tanács, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az együttműködési tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Az együttműködési tanács megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdéseket. Az együttműködési tanács a két Fél közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.

(2)   Az együttműködési tanács a Felek képviselőiből áll.

(3)   Az együttműködési tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

(4)   A Felek bármelyike bármilyen, az e megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó vitás kérdést az együttműködési tanács elé terjeszthet.

(5)   Az együttműködési tanács a vitás kérdést ajánlással rendezheti.

(6)   E cikk rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolják és nem érintik az e megállapodás II. címe szerinti vitarendezésre vonatkozó különös rendelkezéseket.

112. cikk

Együttműködési bizottság és szakosodott albizottságok

(1)   Ezennel létrejön az együttműködési bizottság, mely a Felek képviselőiből áll, és feladata az együttműködési tanács segítése a feladatai ellátásában.

(2)   Az együttműködési tanács dönthet egyéb olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.

113. cikk

Parlamenti együttműködési bizottság

(1)   Ezennel létrejön a parlamenti együttműködési bizottság. E fórum az Iraki Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére.

(2)   A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészről pedig az iraki parlament tagjaiból áll.

(3)   A parlamenti együttműködési bizottságot tájékoztatják az együttműködési tanács ajánlásairól.

(4)   A parlamenti együttműködési bizottság ajánlásokat tehet az együttműködési tanácsnak.

114. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.

115. cikk

Területi hatály

E megállapodást kell alkalmazni egyrészről az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá eső területeken, az említett szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig Irak területén.

116. cikk

Hatálybalépés és megújítás

(1)   E megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a letéteményes kézhez veszi a Felek utolsó értesítéseit az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.

(2)   Ez a megállapodás tízéves időtartamra szól. E megállapodás évente automatikusan megújul, kivéve, ha az egyik Fél hat hónappal a lejárat napja előtt felmondja azt. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

117. cikk

Ideiglenes alkalmazás

(1)   A 116. cikk ellenére, az Unió és Irak megállapodnak abban, hogy alkalmazzák az e megállapodás 2. cikkét, II. címét, III. címét és V. címét attól a naptól számított harmadik hónap első napjától kezdődően, amelyik napon az Unió és Irak értesítést küldött egymás számára arról, hogy az erre a célra szükséges eljárásokat befejezték. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.

(2)   Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint a megállapodásnak valamely rendelkezését a Felek a megállapodás hatálybalépését megelőzően alkalmazzák, akkor az ilyen rendelkezésre utaló minden hivatkozás a megállapodás hatálybalépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a Felek megállapodása alapján azt a rendelkezést az (1) bekezdésben előírtak szerint alkalmazzák.

118. cikk

A megkülönböztetés tilalma

Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken, és azok egyes rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a)

az Irak által az Uniót illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést a tagállamok, azok állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között;

b)

az Unió által Irakot illetően megtett intézkedések nem idézhetnek elő hátrányos megkülönböztetést Irak állampolgárai, vállalatai vagy társaságai között.

119. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1)   A Felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és bővíthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

(2)   E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat. Az e megállapodás szerinti együttműködés bármilyen kiterjesztéséről az együttműködési tanács dönt.

120. cikk

Más megállapodások

(1)   Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Irakkal, vagy adott esetben új együttműködési megállapodásokat kössenek Irakkal.

(2)   E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése vagy végrehajtását.

121. cikk

A megállapodás teljesítésének elmulasztása

(1)   A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

(2)   Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően, 30 napon belül be kell nyújtania az együttműködési tanácshoz minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges, a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

Az intézkedések kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglaltak érvényesülését. A másik Fél kérelme esetén az ilyen intézkedésekről azonnal értesíteni kell az együttműködési tanácsot, és az együttműködési tanácson belül konzultálni kell azokról.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél – a nemzetközi jognak megfelelően – haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozhat a következő esetekben:

a)

e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása;

b)

e megállapodás 2. cikkében és 5. cikkében említett lényeges elemek másik Fél általi megsértése.

A másik Fél kérheti egy sürgős ülés keretében a Felek 15 napon belüli összehívását a helyzet alapos vizsgálata és a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérően ha valamely Fél úgy véli, hogy egy másik Fél elmulasztotta egy, az e megállapodás II. címe szerinti kötelezettségének teljesítését, kizárólag az e megállapodás II. címének VI. szakaszában megállapított vitarendezési eljárásokhoz fog folyamodni, és azokhoz tartja magát.

122. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt Irakot jelenti.

123. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás angol, arab, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven két példányban került megszövegezésre, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Ellentmondás esetén arra a nyelvre, nevezetesen az angolra, kell hivatkozni, amelyen a megállapodást tárgyalták.

124. cikk

Mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések

Az e megállapodáshoz tartozó mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések a megállapodás szerves részét képezik.

Съставено в Брюксел на единадесети май две хиляди и дванадесета година.

Hecho en Bruselas, el once de mayo de dos mil doce.

V Bruselu dne jedenáctého května dva tisíce dvanáct.

Udfærdiget i Bruxelles den ellevte maj to tusind og tolv.

Geschehen zu Brüssel am elften Mai zweitausendzwölf.

Kahe tuhande kaheteistkümnenda aasta maikuu üheteistkümnendal päeval Brüsselis.

'Εγινε στις Βρυξέλλες, στις ένδεκα Μαΐου δύο χιλιάδες δώδεκα.

Done at Brussels on the eleventh day of May in the year two thousand and twelve.

Fait à Bruxelles, le onze mai deux mille douze.

Fatto a Bruxelles, addì undici maggio duemiladodici.

Briselē, divi tūkstoši divpadsmitā gada vienpadsmitajā maijā.

Priimta du tūkstančiai dvyliktų metų gegužės vienuoliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év május havának tizenegyedik napján.

Magħmul fi Brussell, fil-ħdax-il jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u tnax.

Gedaan te Brussel, de elfde mei tweeduizend twaalf.

Sporządzono w Brukseli dnia jedenastego maja roku dwa tysiące dwunastego.

Feito em Bruxelas, em onze de maio de dois mil e doze.

Întocmit la Bruxelles la unsprezece mai două mii doisprezece.

V Bruseli dňa jedenásteho mája dvetisícdvanásť.

V Bruslju, dne enajstega maja leta dva tisoč dvanajst.

Tehty Brysselissä yhdentenätoista päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakaksitoista.

Som skedde i Bryssel den elfte maj tjugohundratolv.

Image

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Image

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel- Hauptstadt.

За Република България

Image

Za Českou republiku

Image

For Kongeriget Danmark

Image

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image

Eesti Vabariigi nimel

Image

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Image

Гια την Eλληvιкή Δημoкρατία

Image

Por el Reino de España

Image

Pour la République française

Image

Per la Repubblica italiana

Image

Гια την Kυπριαкή Δημoкρατία,

Image

Latvijas Republikas vārdā –

Image

Lietuvos Respublikos vardu

Image

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Image

A Magyar Köztársaság részéről

Image

Għal Malta

Image

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Image

Für die Republik Österreich

Image

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Image

Pela República Portuguesa

Image

Pentru România

Image

Za Republiko Slovenijo

Image

Za Slovenskú republiku

Image

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

Image

För Konungariket Sverige

Image

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

Image

Image


1. MELLÉKLET

Közbeszerzés

I. függelék

Kormányzati célú beszerzések

1. almelléklet

Központi kormányzati szervek, amelyek beszerzéseiket e megállapodás II. címe V. szakasza II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban folytatják le

Áruk

Értékhatárok

SDR 130 000

Szolgáltatások (a 3. almellékletben meghatározottak szerint)

Értékhatárok

SDR 130 000

Építési szolgáltatások (a 4. almellékletben meghatározottak szerint)

Értékhatárok

SDR 5 000 000

Irak vállalásai

1.   Valamennyi központi kormányzati intézmény, ideértve bármely központi kormányzati intézménynek alárendelt intézményt és minden más intézményt, amelyek beszerzési politikái a központi kormányzat és minden más intézmény ellenőrzése alá tartoznak, azoktól függenek, vagy azok befolyása alatt állnak, amelyek beszerzési politikáit a központi kormányzat finanszírozza vagy amelyek irányítása a központi kormányzat felügyelete alatt áll.

2.   Ezen intézmények indikatív listája (a pontos megnevezések változhatnak):

 

Mezőgazdasági Minisztérium

 

Hírközlési Minisztérium

 

Nemzeti Hírközlési és Média Bizottság

 

Közintegritási Bizottság

 

Kulturális Minisztérium

 

Védelmi Minisztérium

 

Migrációs Minisztérium

 

Oktatási Minisztérium

 

Villamosenergia-ügyi Minisztérium

 

Környezetvédelmi Minisztérium

 

Pénzügyminisztérium

 

Külügyminisztérium

 

Egészségügyi Minisztérium

 

Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium

 

Építés- és Lakásügyi Minisztérium (és valamennyi alárendelt intézménye)

 

Emberi Jogi Minisztérium

 

Ipari és Ásványügyi Minisztérium (és valamennyi alárendelt intézménye)

 

Belügyminisztérium

 

Igazságügyi Minisztérium

 

Munkaügyi és Szociális Minisztérium

 

Önkormányzati és Közmunkaügyi Minisztérium

 

Olajügyi Minisztérium

 

Tervezési és Fejlesztési Együttműködési Minisztérium

 

Tudomány és Technológiai Minisztérium

 

Kereskedelmi Minisztérium

 

Közlekedési Minisztérium

 

Vízügyi Minisztérium

 

Ifjúsági és Sportminisztérium

 

Turizmussal és Régiségekkel Foglalkozó Minisztérium

 

Vidéki Kérdésekkel Foglalkozó Minisztérium

 

Nőügyekkel Foglalkozó Minisztérium

 

Irak Központi Bankja

 

Állami egyetemek

Az Unió vállalásai

Az Unió intézményei:

1.   Az Európai Unió Tanácsa

2.   Európai BizottságA tagállamok ajánlatkérői:

1.   Valamennyi központi kormányzati minisztérium és közjogi testület

Az Unió tekintetében közjogi intézmény minden olyan intézmény,

amely abból a meghatározott célból jött létre, hogy kielégítse a közérdekeket, és amelynek nincs kereskedelmi vagy ipari termelési rendeltetése, és

jogi személyiséggel rendelkezik, és

amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

2.   A következő központi kormányzati intézmények ezen megállapodás II. címe V. szakaszának II. fejezete rendelkezéseivel összhangban folytatják le beszerzéseiket (indikatív lista):

AZ EK KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVE SZERINT KÖZPONTI KORMÁNYZATI HATÓSÁGNAK MINŐSÜLŐ AJÁNLATKÉRŐK INDIKATÍV LISTÁJA

Belgium

1.

Services publics fédéraux (Ministères):

1.

Federale Overheidsdiensten (ministeries):

SPF Chancellerie du Premier ministre;

FOD Kanselarij van de Eerste Minister;

SPF Personnel et organisation;

FOD Personeel en Organisatie;

SPF Budget et Contrôle de la Gestion;

FOD Budget en Beheerscontrole;

SPF Technologie de l’information et de la communication (Fedict);

FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict);

SPF Affaires étrangères, commerce extérieur et coopération au développement;

FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking;

SPF Intérieur;

FOD Binnenlandse Zaken;

SPF Finances;

FOD Financiën;

SPF Mobilité et transports;

FOD Mobiliteit en Vervoer;

SPF Emploi, travail et concertation sociale;

FOD Werkgelegenheid, Arbeid en Sociaal overleg;

SPF Sécurité Sociale et institutions publiques de sécurité sociale;

FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van Sociale Zekerheid;

SPF Santé publique, sécurité de la chaîne alimentaire et environnement;

FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu;

SPF Justice;

FOD Justitie;

SPF Economie, PME, classes moyennes et energie;

FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie;

Ministère de la Défense;

Ministerie van Defensie;

Service public de programmation Intégration sociale, lutte contre la pauvreté et économie sociale;

Programmatorische Federale Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en Sociale Economie;

Service public fédéral de programmation Développement durable;

Programmatorische Federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling;

Service public fédéral de programmation Politique scientifique.

Programmatorische Federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid.


2.

Régie des Bâtiments:

2.

Regie der Gebouwen:

Office national de Sécurité sociale;

Rijksdienst voor Sociale Zekerheid;

Institut national d’Assurance sociales pour travailleurs indépendants;

Rijksinstituut voor de Sociale Verzekeringen der Zelfstandigen;

Institut national d’Assurance Maladie-Invalidité;

Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering;

Office national des Pensions;

Rijksdienst voor Pensioenen;

Caisse auxiliaire d’Assurance Maladie-Invalidité;

Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering;

Fond des Maladies professionnelles;

Fonds voor Beroepsziekten;

Office national de l’Emploi.

Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening.

Bulgária

Администрация на Народното събрание

Aдминистрация на Президента

Администрация на Министерския съвет

Конституционен съд

Българска народна банка

Министерство на външните работи

Министерство на вътрешните работи

Министерство на държавната администрация и административната реформа

Министерство на извънредните ситуации

Министерство на земеделието и храните

Министерство на здравеопазването

Министерство на икономиката и енергетиката

Министерство на културата

Министерство на образованието и науката

Министерство на околната среда и водите

Министерство на отбраната

Министерство на правосъдието

Министерство на регионалното развитие и благоустройството

Министерство на транспорта

Министерство на труда и социалната политика

Министерство на финансите

Jogszabállyal vagy minisztertanácsi határozattal létrehozott állami ügynökségek, állami bizottságok, végrehajtó ügynökségek és egyéb állami hivatalok, amelyek a végrehajtó hatalom gyakorlásához kapcsolódó feladatot látnak el:

Агенция за ядрено регулиране

Висша атестационна комисия

Държавна комисия за енергийно и водно регулиране

Държавна комисия по сигурността на информацията

Комисия за защита на конкуренцията

Комисия за защита на личните данни

Комисия за защита от дискриминация

Комисия за регулиране на съобщенията

Комисия за финансов надзор

Патентно ведомство на Република България

Сметна палата на Република България

Агенция за приватизация

Агенция за следприватизационен контрол

Български институт по метрология

Държавна агенция „Архиви“

Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси“

Държавна агенция „Национална сигурност“

Държавна агенция за бежанците

Държавна агенция за българите в чужбина

Държавна агенция за закрила на детето

Държавна агенция за информационни технологии и съобщения

Държавна агенция за метрологичен и технически надзор

Държавна агенция за младежта и спорта

Държавна агенция по горите

Държавна агенция по туризма

Държавна комисия по стоковите борси и тържища

Институт по публична администрация и европейска интеграция

Национален статистически институт

Национална агенция за оценяване и акредитация

Националната агенция за професионално образование и обучение

Национална комисия за борба с трафика на хора

Агенция „Митници“

Агенция за държавна и финансова инспекция

Агенция за държавни вземания

Агенция за социално подпомагане

Агенция за хората с увреждания

Агенция по вписванията

Агенция по геодезия, картография и кадастър

Агенция по енергийна ефективност

Агенция по заетостта

Агенция по обществени поръчки

Българска агенция за инвестиции

Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация“

Дирекция „Материално-техническо осигуряване и социално обслужване“ на Министерство на вътрешните работи

Дирекция „Оперативно издирване“ на Министерство на вътрешните работи

Дирекция „Финансово-ресурсно осигуряване“ на Министерство на вътрешните работи

Дирекция за национален строителен контрол

Държавна комисия по хазарта

Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация“

Изпълнителна агенция „Борба с градушките“

Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация“

Изпълнителна агенция „Военни клубове и информация“

Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда“

Изпълнителна агенция „Държавна собственост на Министерството на отбраната“

Изпълнителна агенция „Железопътна администрация“

Изпълнителна агенция „Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества“

Изпълнителна агенция „Морска администрация“

Изпълнителна агенция „Национален филмов център“

Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация“

Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав“

Изпълнителна агенция „Социални дейности на Министерството на отбраната“

Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози

Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия

Изпълнителна агенция по лекарствата

Изпълнителна агенция по лозата и виното

Изпълнителна агенция по околна среда

Изпълнителна агенция по почвените ресурси

Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури

Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството

Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол

Изпълнителна агенция по трансплантация

Изпълнителна агенция по хидромелиорации

Комисията за защита на потребителите

Контролно-техническата инспекция

Национален център за информация и документация

Национален център по радиобиология и радиационна защита

Национална агенция за приходите

Национална ветеринарномедицинска служба

Национална служба „Полиция“

Национална служба „Пожарна безопасност и защита на населението“

Национална служба за растителна защита

Национална служба за съвети в земеделието

Национална служба по зърното и фуражите

Служба „Военна информация“

Служба „Военна полиция“

Фонд „Републиканска пътна инфраструктура“

Авиоотряд 28

Cseh Köztársaság

Ministerstvo dopravy

Ministerstvo financí

Ministerstvo kultury

Ministerstvo obrany

Ministerstvo pro místní rozvoj

Ministerstvo práce a sociálních věcí

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Ministerstvo spravedlnosti

Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy

Ministerstvo vnitra

Ministerstvo zahraničních věcí

Ministerstvo zdravotnictví

Ministerstvo zemědělství

Ministerstvo životního prostředí

Poslanecká sněmovna PČR

Senát PČR

Kancelář prezidenta

Český statistický úřad

Český úřad zeměměřičský a katastrální

Úřad průmyslového vlastnictví

Úřad pro ochranu osobních údajů

Bezpečnostní informační služba

Národní bezpečnostní úřad

Česká akademie věd

Vězeňská služba

Český báňský úřad

Úřad pro ochranu hospodářské soutěže

Správa státních hmotných rezerv

Státní úřad pro jadernou bezpečnost

Česká národní banka

Energetický regulační úřad

Úřad vlády České republiky

Ústavní soud

Nejvyšší soud

Nejvyšší správní soud

Nejvyšší státní zastupitelství

Nejvyšší kontrolní úřad

Kancelář Veřejného ochránce práv

Grantová agentura České republiky

Státní úřad inspekce práce

Český telekomunikační úřad

Dánia

Folketinget

Rigsrevisionen

Statsministeriet

Udenrigsministeriet

Beskæftigelsesministeriet

5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)

Domstolsstyrelsen

Finansministeriet

5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)

Forsvarsministeriet

5 styrelser og institutioner (5 ügynökség és intézmény)

Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse

Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (Különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet)

Justitsministeriet

Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (rendőrfőkapitány, államügyész, 1 igazgatóság és több ügynökség)

Kirkeministeriet

10 stiftsøvrigheder (10 egyházmegyei hatóság)

Kulturministeriet – Kulturális Minisztérium

4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (4 igazgatóság és több intézmény)

Miljøministeriet

5 styrelser (5 ügynökség)

Ministeriet for Flygtninge, Indvandrere og Integration

1 styrelse (1 ügynökség)

Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri

4 direktorater og institutioner (4 igazgatóság és intézmény)

Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling

Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (Több hivatal és intézmény, beleértve a Risoe Országos Laboratóriumot, valamint a dániai országos kutató és oktatási intézményeket)

Skatteministeriet

1 styrelse og institutioner (1 ügynökség és több intézmény)

Velfærdsministeriet

3 styrelser og institutioner (3 ügynökség és több intézmény)

Transportministeriet

7 styrelser og institutioner, hereunder Øresundsbrokonsortiet (7 ügynökség és intézmény, köztük a Øresundsbrokonsortiet)

Undervisningsministeriet

3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (3 ügynökség, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény)

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Adskillige styrelser og institutioner (több ügynökség és intézmény)

Klima- og Energiministeriet

3 styrelser og institutioner (3 ügynökség és intézmény)

Németország

Auswärtiges Amt

Bundeskanzleramt

Bundesministerium für Arbeit und Soziales

Bundesministerium für Bildung und Forschung

Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz

Bundesministerium der Finanzen

Bundesministerium des Innern (kizárólag polgári célú árucikkek)

Bundesministerium für Gesundheit

Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend

Bundesministerium der Justiz

Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung

Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie

Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung

Bundesministerium der Verteidigung (katonai célú áruk kivételével)

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit

Észtország

Vabariigi Presidendi Kantselei;

Eesti Vabariigi Riigikogu;

Eesti Vabariigi Riigikohus;

Riigikontroll;

Õiguskantsler;

Riigikantselei;

Rahvusarhiiv;

Haridus- ja Teadusministeerium;

Justiitsministeerium;

Kaitseministeerium;

Keskkonnaministeerium;

Kultuuriministeerium;

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium;

Põllumajandusministeerium;

Rahandusministeerium;

Siseministeerium;

Sotsiaalministeerium;

Välisministeerium;

Keeleinspektsioon;

Riigiprokuratuur;

Teabeamet;

Maa-amet;

Keskkonnainspektsioon;

Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus;

Muinsuskaitseamet;

Patendiamet;

Tarbijakaitseamet;

Riigihangete Amet;

Taimetoodangu Inspektsioon;

Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet;

Veterinaar- ja Toiduamet;

Konkurentsiamet;

Maksu- ja Tolliamet;

Statistikaamet;

Kaitsepolitseiamet;

Kodakondsus- ja Migratsiooniamet;

Piirivalveamet;

Politseiamet;

Eesti Kohtuekspertiisi Instituut;

Keskkriminaalpolitsei;

Päästeamet;

Andmekaitse Inspektsioon;

Ravimiamet;

Sotsiaalkindlustusamet;

Tööturuamet;

Tervishoiuamet;

Tervisekaitseinspektsioon;

Tööinspektsioon;

Lennuamet;

Maanteeamet;

Veeteede Amet;

Julgestuspolitsei;

Kaitseressursside Amet;

Kaitseväe Logistikakeskus;

Tehnilise Järelevalve Amet.

Írország

President’s Establishment

Houses of the Oireachtas — [Parliament]

Department of the Taoiseach — [Prime Minister]

Central Statistics Office

Department of Finance

Office of the Comptroller and Auditor General

Office of the Revenue Commissioners

Office of Public Works

State Laboratory

Office of the Attorney General

Office of the Director of Public Prosecutions

Valuation Office

Office of the Commission for Public Service Appointments

Public Appointments Service

Office of the Ombudsman

Chief State Solicitor’s Office

Department of Justice, Equality and Law Reform

Courts Service

Prisons Service

Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests

Department of the Environment, Heritage and Local Government

Department of Education and Science

Department of Communications, Energy and Natural Resources

Department of Agriculture, Fisheries and Food

Department of Transport

Department of Health and Children

Department of Enterprise, Trade and Employment

Department of Arts, Sports and Tourism

Department of Defence

Department of Foreign Affairs

Department of Social and Family Affairs

Department of Community, Rural and Gaeltacht — [Gaelic - speaking regions] Affairs

Arts Council

National Gallery.

Görögország

Υπουργείο Εσωτερικών·

Υπουργείο Εξωτερικών·

Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών·

Υπουργείο Ανάπτυξης·

Υπουργείο Δικαιοσύνης·

Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων·

Υπουργείο Πολιτισμού·

Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης·

Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων·

Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας·

Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών·

Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων·

Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής·

Υπουργείο Μακεδονίας-Θράκης·

Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας·

Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης·

Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς·

Γενική Γραμματεία Ισότητας·

Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων·

Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού·

Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας·

Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας·

Γενική Γραμματεία Αθλητισμού·

Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων·

Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος·

Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας·

Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας·

Εθνικό Τυπογραφείο·

Γενικό Χημείο του Κράτους·

Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας·

Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών·

Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης·

Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης·

Πανεπιστήμιο Αιγαίου·

Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων·

Πανεπιστήμιο Πατρών·

Πανεπιστήμιο Μακεδονίας·

Πολυτεχνείο Κρήτης·

Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων·

Αιγινήτειο Νοσοκομείο·

Αρεταίειο Νοσοκομείο·

Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης·

Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού·

Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων·

Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων·

Γενικό Επιτελείο Στρατού·

Γενικό Επιτελείο Ναυτικού·

Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας·

Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας·

Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων·

Υπουργείο Εθνικής Άμυνας·

Γενική Γραμματεία Εμπορίου.

Spanyolország

Presidencia del Gobierno

Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación

Ministerio de Justicia

Ministerio de Defensa

Ministerio de Economía y Hacienda

Ministerio del Interior

Ministerio de Fomento

Ministerio de Educación, Política Social y Deportes

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Ministerio de Trabajo e Inmigración

Ministerio de la Presidencia

Ministerio de Administraciones Públicas

Ministerio de Cultura

Ministerio de Sanidad y Consumo

Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino

Ministerio de Vivienda

Ministerio de Ciencia e Innovación

Ministerio de Igualdad

Franciaország

1.   Minisztériumok

Services du Premier ministre

Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports

Ministère chargé de l’intérieur, de l’outre-mer et des collectivités territoriales

Ministère chargé de la justice

Ministère chargé de la défense

Ministère chargé des affaires étrangères et européennes

Ministère chargé de l’éducation nationale

Ministère chargé de l’économie, des finances et de l’emploi

Secrétariat d'État aux transports

Secrétariat d'État aux entreprises et au commerce extérieur

Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité

Ministère chargé de la culture et de la communication

Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique

Ministère chargé de l’agriculture et de la pêche

Ministère chargé de l’enseignement supérieur et de la recherche

Ministère chargé de l’écologie, du développement et de l’aménagement durables

Secrétariat d'État à la fonction publique

Ministère chargé du logement et de la ville

Secrétariat d'État à la coopération et à la francophonie

Secrétariat d'État à l’outre-mer

Secrétariat d'État à la jeunesse, des sports et de la vie associative

Secrétariat d'État aux anciens combattants

Ministère chargé de l’immigration, de l’intégration, de l’identité nationale et du co-développement

Secrétariat d'État en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques

Secrétariat d'État aux affaires européennes

Secrétariat d'État aux affaires étrangères et aux droits de l’homme

Secrétariat d'État à la consommation et au tourisme

Secrétariat d’Etat à la politique de la ville

Secrétariat d'État à la solidarité

Secrétariat d'État en charge de l’industrie et de la consommation

Secrétariat d'État en charge de l’emploi

Secrétariat d'État en charge du commerce, de l’artisanat, des PME, du tourisme et des services

Secrétariat d'État en charge de l’écologie

Secrétariat d'État en charge du développement de la région-capitale

Secrétariat d'État en charge de l’aménagement du territoire

2.   Intézmények, független szervek és bírói szervek

Présidence de la République

Assemblée nationale

Sénat

Conseil constitutionnel

Conseil économique et social

Conseil supérieur de la magistrature

Agence française contre le dopage

Autorité de contrôle des assurances et des mutuelles

Autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires

Autorité de régulation des communications électroniques et des postes

Autorité de sûreté nucléaire

Autorité indépendante des marchés financiers

Comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel

Commission d’accès aux documents administratifs

Commission consultative du secret de la défense nationale

Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques

Commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité

Commission nationale de déontologie de la sécurité

Commission nationale du débat public

Commission nationale de l’informatique et des libertés

Commission des participations et des transferts

Commission de régulation de l’énergie

Commission de la sécurité des consommateurs

Commission des sondages

Commission de la transparence financière de la vie politique

Conseil de la concurrence

Conseil des ventes volontaires de meubles aux enchères publiques

Conseil supérieur de l’audiovisuel

Défenseur des enfants

Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité

Haute autorité de santé

Médiateur de la République

Cour de justice de la République

Tribunal des Conflits

Conseil d'État

Cours administratives d’appel

Tribunaux administratifs

Cour des Comptes

Chambres régionales des Comptes

Cours et tribunaux de l’ordre judiciaire (Cour de Cassation, Cours d’Appel, Tribunaux d’instance et Tribunaux de grande instance)

3.   Nemzeti közintézmények

Académie de France à Rome

Académie de marine

Académie des sciences d’outre-mer

Académie des technologies

Agence centrale des organismes de sécurité sociale (ACOSS)

Agence de biomédicine

Agence pour l’enseignement du français à l’étranger

Agence française de sécurité sanitaire des aliments

Agence française de sécurité sanitaire de l’environnement et du travail

Agence nationale pour la cohésion sociale et l’égalité des chances

Agence nationale pour la garantie des droits des mineurs

Agences de l’eau

Agence nationale de l’Accueil des Etrangers et des migrations

Agence nationale pour l’amélioration des conditions de travail (ANACT)

Agence nationale pour l’amélioration de l’habitat (ANAH)

Agence nationale pour la Cohésion Sociale et l’Egalité des Chances

Agence nationale pour l’indemnisation des français d’outre-mer (ANIFOM)

Assemblée permanente des chambres d’agriculture (APCA)

Bibliothèque publique d’information

Bibliothèque nationale de France

Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg

Caisse des dépôts et consignations

Caisse nationale des autoroutes (CNA)

Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS)

Caisse de garantie du logement locatif social

Casa de Velasquez

Centre d’enseignement zootechnique

Centre d’études de l’emploi

Centre d’études supérieures de la sécurité sociale

Centres de formation professionnelle et de promotion agricole

Centre hospitalier des Quinze-Vingts

Centre international d’études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro)

Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale

Centre des monuments nationaux

Centre national d’art et de culture Georges Pompidou

Centre national des arts plastiques

Centre national de la cinématographie

Centre national d'études et d’expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF)

Centre national du livre

Centre national de documentation pédagogique

Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS)

Centre national professionnel de la propriété forestière

Centre national de la recherche scientifique (C.N.R.S)

Centres d’éducation populaire et de sport (CREPS)

Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS)

Collège de France

Conservatoire de l’espace littoral et des rivages lacustres

Conservatoire National des Arts et Métiers

Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris

Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon

Conservatoire national supérieur d’art dramatique

École centrale de Lille

École centrale de Lyon

École centrale des arts et manufactures

École française d’archéologie d’Athènes

École française d’Extrême-Orient

École française de Rome

École des hautes études en sciences sociales

École du Louvre

École nationale d’administration

École nationale de l’aviation civile (ENAC)

École nationale des Chartes

École nationale d’équitation

École nationale du génie de l’eau et de l’environnement de Strasbourg

Écoles nationales d’ingénieurs

École nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes

Écoles nationales d’ingénieurs des travaux agricoles

École nationale de la magistrature

Écoles nationales de la marine marchande

École nationale de la santé publique (ENSP)

École nationale de ski et d’alpinisme

École nationale supérieure des arts décoratifs

École nationale supérieure des arts et techniques du théâtre

École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix

Écoles nationales supérieures d’arts et métiers

École nationale supérieure des beaux-arts

École nationale supérieure de céramique industrielle

École nationale supérieure de l’électronique et de ses applications (ENSEA)

École nationale supérieure du paysage de Versailles

École nationale supérieure des Sciences de l’information et des bibliothécaires

École nationale supérieure de la sécurité sociale

Écoles nationales vétérinaires

École nationale de voile

Écoles normales supérieures

École polytechnique

École technique professionnelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze)

École de sylviculture Crogny (Aube)

École de viticulture et d’œnologie de la Tour-Blanche (Gironde)

École de viticulture — Avize (Marne)

Établissement national d’enseignement agronomique de Dijon

Établissement national des invalides de la marine (ENIM)

Établissement national de bienfaisance Koenigswarter

Établissement public du musée et du domaine national de Versailles

Fondation Carnegie

Fondation Singer-Polignac

Haras nationaux

Hôpital national de Saint-Maurice

Institut des hautes études pour la science et la technologie

Institut français d’archéologie orientale du Caire

Institut géographique national

Institut National de l’origine et de la qualité

Institut national des hautes études de sécurité

Institut de veille sanitaire

Institut National d’enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes

Institut national d'études Démographiques (I.N.E.D)

Institut National d’Horticulture

Institut National de la jeunesse et de l’éducation populaire

Institut national des jeunes aveugles — Paris

Institut national des jeunes sourds — Bordeaux

Institut national des jeunes sourds — Chambéry

Institut national des jeunes sourds — Metz

Institut national des jeunes sourds — Paris

Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P)

Institut national de la propriété industrielle

Institut national de la recherche agronomique (I.N.R.A)

Institut national de la recherche pédagogique (I.N.R.P)

Institut national de la santé et de la recherche médicale (I.N.S.E.R.M)

Institut national d’histoire de l’art (I.N.H.A.)

Institut national de recherches archéologiques préventives

Institut national des sciences de l’univers

Institut national des sports et de l’education physique

Institut national supérieur de formation et de recherche pour l’éducation des jeunes handicapés et les enseignements inadaptés

Instituts nationaux polytechniques

Instituts nationaux des sciences appliquées

Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA)

Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS)

Institut de recherche pour le développement

Instituts régionaux d’administration

Institut des sciences et des Industries du vivant et de l’environnement (Agro Paris Tech)

Institut supérieur de mécanique de Paris

Instituts Universitaires de Formation des Maîtres

Musée de l’armée

Musée Gustave-Moreau

Musée national de la marine

Musée national J.-J.-Henner

Musée du Louvre

Musée du Quai Branly

Muséum national d’histoire naturelle

Musée Auguste-Rodin

Observatoire de Paris

Office français de protection des réfugiés et apatrides

Office national des anciens combattants et des victimes de guerre (ONAC)

Office national de la chasse et de la faune sauvage

Office National de l’eau et des milieux aquatiques

Office national d’information sur les enseignements et les professions (ONISEP)

Office universitaire et culturel français pour l’Algérie

Ordre national de la Légion d’honneur

Palais de la découverte

Parcs nationaux

Universités

4.   Egyéb nemzeti közintézmények

Union des groupements d’achats publics (UGAP)

Agence nationale pour l’emploi (A.N.P.E)

Caisse nationale des allocations familiales (CNAF)

Caisse nationale d’assurance maladie des travailleurs salariés (CNAMS)

Caisse nationale d’assurance-vieillesse des travailleurs salariés (CNAVTS)

Olaszország

1.   Beszerzési szervezetek

Presidenza del Consiglio dei Ministri

Ministero degli Affari Esteri

Ministero dell’Interno

Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari (esclusi i giudici di pace)

Ministero della Difesa

Ministero dell’Economia e delle Finanze

Ministero dello Sviluppo Economico

Ministero delle Politiche Agricole, Alimentari e Forestali

Ministero dell’Ambiente - Tutela del Territorio e del Mare

Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti

Ministero del Lavoro, della Salute e delle Politiche Sociali

Ministero dell’Istruzione, Università e Ricerca

Ministero per i Beni e le Attività culturali, comprensivo delle sue articolazioni periferiche

2.   Egyéb nemzeti közintézmények:

CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici)

Ciprus

Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο

Γραφείο Συντονιστή Εναρμόνισης

Υπουργικό Συμβούλιο

Βουλή των Αντιπροσώπων

Δικαστική Υπηρεσία

Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας

Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας

Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως

Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού

Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου

Γραφείο Προγραμματισμού

Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας

Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα

Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων

Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών

Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών

Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων

Υπουργείο Άμυνας

Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος

Τμήμα Γεωργίας

Κτηνιατρικές Υπηρεσίες

Τμήμα Δασών

Τμήμα Αναπτύξεως Υδάτων

Τμήμα Γεωλογικής Επισκόπησης

Μετεωρολογική Υπηρεσία

Τμήμα Αναδασμού

Υπηρεσία Μεταλλείων

Ινστιτούτο Γεωργικών Ερευνών

Τμήμα Αλιείας και Θαλάσσιων Ερευνών

Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δημοσίας Τάξεως

Αστυνομία

Πυροσβεστική Υπηρεσία Κύπρου

Τμήμα Φυλακών

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Τμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη

Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων

Τμήμα Εργασίας

Τμήμα Κοινωνικών Ασφαλίσεων

Τμήμα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευημερίας

Κέντρο Παραγωγικότητας Κύπρου

Ανώτερο Ξενοδοχειακό Ινστιτούτο Κύπρου

Ανώτερο Τεχνολογικό Ινστιτούτο

Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας

Τμήμα Εργασιακών Σχέσεων

Υπουργείο Εσωτερικών

Επαρχιακές Διοικήσεις

Τμήμα Πολεοδομίας και Οικήσεως

Τμήμα Αρχείου Πληθυσμού και Μεταναστεύσεως

Τμήμα Κτηματολογίου και Χωρομετρίας

Γραφείο Τύπου και Πληροφοριών

Πολιτική Άμυνα

Υπηρεσία Μέριμνας και Αποκαταστάσεων Εκτοπισθέντων

Υπηρεσία Ασύλου

Υπουργείο Εξωτερικών

Υπουργείο Οικονομικών

Τελωνεία

Τμήμα Εσωτερικών Προσόδων

Στατιστική Υπηρεσία

Τμήμα Κρατικών Αγορών και Προμηθειών

Τμήμα Δημόσιας Διοίκησης και Προσωπικού

Κυβερνητικό Τυπογραφείο

Τμήμα Υπηρεσιών Πληροφορικής

Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού

Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων

Τμήμα Δημοσίων Έργων

Τμήμα Αρχαιοτήτων

Τμήμα Πολιτικής Αεροπορίας

Τμήμα Εμπορικής Ναυτιλίας

Τμήμα Οδικών Μεταφορών

Τμήμα Ηλεκτρομηχανολογικών Υπηρεσιών

Τμήμα Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών

Υπουργείο Υγείας

Φαρμακευτικές Υπηρεσίες

Γενικό Χημείο

Ιατρικές Υπηρεσίες και Υπηρεσίες Δημόσιας Υγείας

Οδοντιατρικές Υπηρεσίες

Υπηρεσίες Ψυχικής Υγείας

Lettország

a)   Minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek titkárságai, és az e minisztereknek alárendelt intézmények

Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Ārlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Bērnu un ģimenes lietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Ekonomikas ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Kultūras ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Reģionālās attīstības un pašvaldības lietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Vides ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes

Satversmes aizsardzības birojs

b)   Egyéb állami intézmények

Augstākā tiesa

Centrālā vēlēšanu komisija

Finanšu un kapitāla tirgus komisija

Latvijas Banka

Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes

Saeimas kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

Satversmes tiesa

Valsts kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

Valsts kontrole

Valsts prezidenta kanceleja

Tiesībsarga birojs

Nacionālā radio un televīzijas padome

Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Egyéb, minisztériumoknak alá nem rendelt állami intézmények)

Litvánia

Prezidentūros kanceliarija

Seimo kanceliarija

A Seimasnak (Parlament) beszámoló intézmények:

Lietuvos mokslo taryba;

Seimo kontrolierių įstaiga;

Valstybės kontrolė;

Specialiųjų tyrimų tarnyba;

Valstybės saugumo departamentas;

Konkurencijos taryba;

Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras;

Vertybinių popierių komisija;

Ryšių reguliavimo tarnyba;

Nacionalinė sveikatos taryba;

Etninės kultūros globos taryba;

Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba;

Valstybinė kultūros paveldo komisija;

Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga;

Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija;

Valstybinė lietuvių kalbos komisija;

Vyriausioji rinkimų komisija;

Vyriausioji tarnybinės etikos komisija;

Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba