21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/1

(1)

A transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2011. május 5-i 454/2011/EU bizottsági rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Vasúti Ügynökség az említett rendelet III. mellékletében felsorolt műszaki dokumentációkra vonatkozóan változáskezelési eljárást hajtott végre. Ennélfogva az Európai Vasúti Ügynökség 2011. december 20-án a 454/2011/EU rendelet III. mellékletének naprakésszé tételére vonatkozó ajánlást adott ki annak érdekében, hogy a változáskezelési eljárás során módosított műszaki dokumentációkra vonatkozó hivatkozások helyesen szerepeljenek.

(2)

A 454/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/3

(1)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (3) közös szabályokat állapít meg a tagállami illetékes hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák az értesítések küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak validálását. Ezenkívül a szóban forgó rendelet közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről.

(2)

A 792/2009/EK rendelet értelmében az információs rendszereknek az említett rendelettel összhangban történő használatára vonatkozó kötelezettséget bele kell foglalni a konkrét értesítési kötelezettséget előíró rendeletekbe.

(3)

A Bizottság olyan információs rendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék.

(4)

E rendszeren keresztül számos értesítési kötelezettség teljesíthető a 792/2009/EK rendelettel összhangban, különösen a Svájcból származó szárított, kicsontozott marhahúsra vonatkozó import vámkontingens részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2004. december 8-i 2092/2004/EK bizottsági rendeletben (4), az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. április 12-i 793/2006/EK bizottsági rendeletben (5), az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló 1405/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 20-i 1914/2006/EK bizottsági rendeletben (6), a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendeletben (7), a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendeletben (8), a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletben (9), az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kíméletével kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására vonatkozó követelmények tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerint részletes szabályok megállapításáról szóló, 2010. szeptember 16-i 817/2010/EU bizottsági rendeletben (10), valamint a Bosznia és Hercegovinából, Horvátországból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Montenegróból és Szerbiából származó„baby beef”-termékekre vonatkozóan megállapított vámkontingensek alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2010. december 22-i 1255/2010/EU bizottsági rendeletben (11) foglalt értesítési kötelezettségek.

(5)

A hatékony igazgatás érdekében és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve egyes értesítéseket indokolt egyszerűsíteni vagy pontosan meghatározni az említett rendeletekben, illetőleg törölni azokból.

(6)

Ezért a 2092/2004/EK, a 793/2006/EK, az 1914/2006/EK, az 1120/2009/EK, az 1121/2009/EK, az 1122/2009/EK, a 817/2010/EU és az 1255/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának és a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottságnak a véleményével,

1.

A 7a. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok az 1301/2006/EK rendelet 4. cikkével összhangban értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott termékek mennyiségére vonatkozó részletekről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (12) összhangban kell megküldeni, és a 382/2008/EK rendelet V. mellékletében szereplő termékkategóriákat kell használni.

2.

A IV., V. és VI. mellékletet el kell hagyni.

1.

A 47. cikk szövege az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az e cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (13) összhangban kell megküldeni.

2.

A 48. cikk szövege az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A 247/2006/EK rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt tájékoztatásokat és jelentéseket a 792/2009/EK rendelettel összhangban kell megküldeni és benyújtani.”

1.

A 32. cikk szövege az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az e cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (14) összhangban kell megküldeni.

2.

A 33. cikk szövege az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az 1405/2006/EK rendelet 17. cikke (1) és (2) bekezdésében előírt tájékoztatásokat és jelentéseket a 792/2009/EK rendelettel összhangban kell megküldeni.”

1.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A szöveg az alábbi 94a. cikkel egészül ki:

„94a. cikk

Az e rendeletben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (16) összhangban kell megküldeni.

1.

A 8. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)   A tagállamok az 1301/2006/EK rendelet 4. cikkével összhangban értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott termékek mennyiségére vonatkozó részletekről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (19) összhangban kell megküldeni, és a 382/2008/EK rendelet V. mellékletében szereplő termékkategóriákat kell használni.

2.

A VIII., IX. és X. mellékletet el kell hagyni.

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/6

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/8

(1)

A 616/2007/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenseket nyitott meg a Brazíliából, Thaiföldről és más harmadik országokból származó baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az 1., 2., 4., 6., 7. és 8. csoport esetében a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2012. július első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

Az 5. csoport esetében a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2012. július első hét napján benyújtott, behozatali jog iránti kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mennyiségekre ítélhetők oda,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/10

(1)

A 891/2009/EK rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságoknak 2012. július 1. és 7. között benyújtott behozatali engedély iránti kérelmekben szereplő mennyiségek meghaladják a 09.4321 tételszám alatt rendelkezésre álló mennyiséget.

(2)

E körülményre tekintettel helyénvaló az 1301/2006/EK rendelettel összhangban odaítélési együtthatót megállapítani a 09.4321 tételszám tekintetében kibocsátott engedélyekre vonatkozóan. A 891/2009/EK rendelettel összhangban indokolt az e tételszámra vonatkozó további engedélykérelmek benyújtását a gazdasági év végéig felfüggeszteni,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/12

(1)

A szarvasmarha-embriók közösségi importjára vonatkozó állat-egészségügyi követelmények és állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek a megállapításáról, valamint a 2005/217/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. január 4-i 2006/168/EK bizottsági határozat (2) I. mellékletében megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, melyekből a tagállamoknak engedélyezniük kell a házi szarvasmarhák embrióinak (a továbbiakban: embriók) behozatalát. A határozat megállapít az említett mellékletben felsorolt egyes harmadik országok által nyújtandó egyes állatbetegségekre vonatkozó kiegészítő garanciákat is.

(2)

A 2006/168/EK határozat azt is előírja, hogy a tagállamoknak engedélyezniük kell az említett határozat II., III. és IV. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintákban szereplő állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő embriók behozatalát.

(3)

A 2006/168/EK határozat II., III. és IV. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintákban szereplő, a kéknyelv-betegségre vonatkozó állat-egészségügyi követelmények a kéknyelv-betegséggel foglalkozó Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 8.3. fejezetének ajánlásain alapulnak. Az említett fejezet veszélycsökkentő intézkedések széles skáláját ajánlja, melyek vagy az emlős gazdaszervezeteket védik meg a fertőző vektornak való kitettségtől, vagy ellenanyagok segítségével semlegesítik a vírust.

(4)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet továbbá egy fejezetet szentelt a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében az állatbetegségek ízeltlábú vektorainak felügyeletére. Az említett ajánlások nem tartalmazzák a kérődzőknek a Simbu vírusok (mint például a Bunyaviridae családba tartozó Akabane és Aino vírus) antitestjei tekintetében történő ellenőrzését, melyet korábban, amíg ezen betegségek terjedéséről további információ nem állt rendelkezésre, a kéknyelv-betegséget hordozó vektorok terjedésének meghatározására alkalmas gazdaságos módszernek tekintettek.

(5)

Továbbá a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében az OIE nem szerepelteti az Akabane és Aino betegséget. Következésképpen a 2006/168/EK határozat I. mellékletéből, valamint II., III. és IV. mellékletében található állat-egészségügyi bizonyítványmintából a vektor hiányának bizonyítására irányuló éves vizsgálatra vonatkozó követelményt el kell hagyni.

(6)

Az Unió és egyes harmadik országok között megkötött kétoldalú megállapodások ezenkívül egyedi követelményeket tartalmaznak az embriók Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében ezért, ha a kétoldalú megállapodások egyedi követelményeket foglalnak magukban, és behozatal céljára állat-egészségügyi bizonyítványmintákat tartalmaznak, a 2006/168/EK határozatban foglalt feltételek és minták helyett a megállapodásokban meghatározott követelményeket és mintákat kell alkalmazni.

(7)

Svájc állat-egészségügyi státusa megegyezik a tagállamokéval. Ezért helyénvaló, hogy az említett harmadik országból az Unióba importált in vivo kinyert és in vitro előállított embriókat a 89/556/EGK irányelv C. mellékletében a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Unión belüli kereskedelméhez meghatározott, az Unión belüli kereskedelemben használatos bizonyítványmintának megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kísérjen. Az említett bizonyítványnak figyelembe kell vennie a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – bizottsági határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről megkötött megállapodás (3) 11. melléklete 2. függeléke VI.(B) fejezete 2. pontjában foglalt kiigazításokat.

(8)

A 89/556/EGK irányelv alapján Új-Zélandot olyan harmadik országként ismerték el, amelynek állat-egészségügyi státusa az in vivo kinyert embriók behozatala tekintetében megegyezik a tagállamok állat-egészségügyi státusával.

(9)

Ezért helyénvaló, hogy az Új-Zélandon begyűjtött és onnan az Unióba importált in vivo kinyert embriókat az élő állatok és állati termékek Új-Zélandból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi bizonyítványokról szóló, 2003. január 24-i 2003/56/EK bizottsági határozat (4) IV. mellékletében foglalt mintának megfelelő egyszerűsített bizonyítvány kísérje, amelyről az Európai Közösség és Új-Zéland között létrejött, az élő állatok és állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás (5) megkötéséről szóló 97/132/EK tanácsi határozattal (6) jóváhagyott megállapodásnak megfelelően határoztak.

(10)

A 2007/240/EK bizottsági határozat (7) előírja, hogy az élő állatoknak, spermának, embriónak, petesejtnek és állati eredetű termékeknek az Unióba történő behozatalához előírt állat- és közegészségügyi bizonyítványokat a határozat I. mellékletében meghatározott szabványosított állat-egészségügyi bizonyítványminták alapján kell kiállítani. Az uniós jogszabályok egységesítése és egyszerűsítése érdekében a 2006/168/EK határozat II., III. és IV. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintáknál figyelembe kell venni a 2007/240/EK határozatot.

(11)

Ezért a 2006/168/EK határozat I–IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében a 2006/168/EK határozattal bevezetett módosításokat megelőzően az e határozatnak megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítványok használatát az átmeneti időszakban bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/26

(1)

A házi szarvasmarhák spermájának behozatali feltételeiről szóló, 2011. szeptember 20-i 2011/630/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) tartalmazza azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből a tagállamok engedélyezik házi szarvasmarhák spermájának behozatalát, valamint az I. mellékletben felsorolt bizonyos harmadik országok által benyújtandó, az egyes állatbetegségekre vonatkozó kiegészítő garanciákat. Meghatározza továbbá az ilyen spermának az Unióba való behozatalára alkalmazandó bizonyítványozási követelményeket.

(2)

A 2011/630/EU végrehajtási határozat II. melléklete 1. részének A. szakaszában szereplő állat-egészségügyi bizonyítványminta tartalmazza a házi szarvasmarhák spermájának – amelyet a 2003/43/EK tanácsi irányelv (3) által módosított 88/407/EGK irányelvnek megfelelően gyűjtöttek, dolgoztak fel és tároltak – Unióba való behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket.

(3)

A 2011/630/EU végrehajtási határozat II. melléklete 1. részének A. szakaszában szereplő állat-egészségügyi bizonyítványminta tartalmazza a kéknyelv-betegségre vonatkozó jelenlegi állat-egészségügyi előírásokat, amelyek szerint a donorállatoknak meg kell felelniük a házi szarvasmarhák spermájára vonatkozó – a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének a kéknyelv-betegségre vonatkozó fejezetében rögzített – behozatali feltételeknek. A fejezet veszélycsökkentő intézkedések széles skáláját tartalmazza, amelyek vagy az emlős gazdaszervezetet védik a fertőző vektoroknak való kitettségtől, vagy ellenanyagokkal semlegesítik a vírusokat. A jogbiztonság érdekében indokolt, hogy a járványügyi helyzettől függően az állat-egészségügyi bizonyítványminta világosan meghatározza a vonatkozó követelményeket és az exportáló harmadik ország által benyújtandó garanciákat.

(4)

Továbbá, az OIE a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének egy fejezetében rögzítette az állatbetegségek ízeltlábú vektorainak megfigyelését. Ezek a javaslatok nem tartalmazzák a kérődzőknek a Simbu vírusok (mint például a Bunyaviridae családba tartozó Akabane és Aino vírusok) ellenanyagai tekintetében történő ellenőrzését, amelyet korábban, amíg ezen betegségek terjedéséről további információ nem állt rendelkezésre, a kéknyelv-betegséget hordozó vektorok terjedésének meghatározására alkalmas gazdaságos módszernek tekintettek.

(5)

Továbbá a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében az OIE nem szerepelteti az Akabane és Aino betegségek jegyzékét. Következésképpen, a 2011/630/EU végrehajtási határozat I. mellékletéből, valamint a II. melléklet 1. részének A. szakaszában található állat-egészségügyi bizonyítványmintából a vektor hiányának bizonyítására irányuló éves vizsgálatra vonatkozó követelményt el kell hagyni.

(6)

A 2011/630/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az esetleges kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében, a 2011/630/EU végrehajtási határozatnak megfelelően, az e rendelettel bevezetett módosításokat megelőzően kiállított állat-egészségügyi bizonyítványok használatát az átmeneti időszakban bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/33

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet V. mellékletének B.IV.1. pontja értelmében a hasított sertések osztályozása céljából a színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni, amelyek kizárólag a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag bizonyított értékelési módszerek lehetnek. Az osztályozási módszerek engedélyezése az értékelés során kapott statisztikai hibákkal szembeni felső tűréshatárnak való megfeleléstől függ. E tűréshatár meghatározását a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet (2) 23. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.

(2)

A Bizottság a 97/107/EK határozattal (3) öt módszer használatát engedélyezte a hasított sertések belgiumi osztályozására vonatkozóan.

(3)

A sertésállományban történt változások miatt az említett módszerekhez tartozó képletek jelenleg alábecsülik a színhústartalmat. Ezért az engedélyezett módszerekhez tartozó képletek naprakésszé tétele, és három új osztályozási módszer kidolgozása és alkalmazása vált szükségessé.

(4)

Belgium arra kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze a hasított sertések osztályozására szolgáló nyolc módszernek a területén történő használatát, és ennek érdekében az 1249/2008/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében előírt jegyzőkönyvben bemutatta boncolásos vizsgálatainak részletes leírását, a módszerek alapjául szolgáló elvek, boncolásos vizsgálatainak eredményei és a színhús százalékos arányának becslésére szolgáló egyenletek feltüntetésével.

(5)

A kérelem értékelése során megállapítást nyert, hogy a kérdéses osztályozási módszerek engedélyezésének feltételei teljesülnek. Következésképpen indokolt engedélyezni ezen osztályozási módszerek Belgiumban való alkalmazását.

(6)

Az eszközök vagy az osztályozási módszerek nem módosíthatók, kivéve, ha ezt a Bizottság végrehajtási határozat útján kifejezetten engedélyezi.

(7)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 97/107/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(8)

Az új készülékek és az új egyenletek bevezetésének ideje alatt, a műszaki feltételekre tekintettel a hasított sertéseknek a 97/107/EK határozatban engedélyezett osztályozási módszereit 2012. szeptember 30-ig továbbra is alkalmazni kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

a „Capteur Gras/Maigre – Sydel (CGM)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 1. része ismertet;

b)

a „Giralda Choirometer Pork Grader (PG 200)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 2. része ismertet;

c)

a „Hennessy Grading Probe (HGP 4)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 3. része ismertet;

d)

a „Fat-O-Meat’er (FOM II)” műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 4. része ismertet;

e)

az „OptiScan TP” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 5. része ismertet;

f)

a „CSB Image-Meater” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 6. része ismertet;

g)

a „VCS 2000” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 7. része ismertet;

h)

az „Autofom III” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyeket részletesebben a melléklet 8. része ismertet.

21.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 194/39

(1)

Az Európa 2020 stratégiáról szóló bizottsági közlemény (1) előtérbe helyezi a tudásra és innovációra alapozott gazdaság fontosságát.

(2)

Az Európa 2020 stratégia céljainak részleteit leginkább az európai digitális menetrend (2) és az Innovatív Unió (3) kiemelt kezdeményezések taglalják. A digitális menetrend keretében végrehajtandó lépések egyike, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit a tudományos adatok és publikációk szabadon hozzáférhető közzététele révén kell terjeszteni. Az Innovatív Unió kezdeményezés a mobilitás elősegítése és a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása érdekében az Európai Kutatási Térség (EKT) keretrendszerének létrehozását sürgeti. A kezdeményezésben kifejtik továbbá, hogy ösztönözni kell a közpénzekből finanszírozott kutatások publikációinak és adatainak szabadon hozzáférhetővé tételét, az Unió kutatási keretprogramjai által támogatott projektek esetében pedig általános alapelvvé kell tenni a publikációkhoz való hozzáférést.

(3)

2007. február 14-én a Bizottság elfogadta a Tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megőrzés című közleményét (4), amelyhez egy szolgálati munkadokumentumot is csatolt. Ez a munkadokumentum a tudományos publikációknak és a kutatási eredmények megőrzésének jelenlegi, uniós helyzetéről nyújtott áttekintést, és érintette a vonatkozó szervezeti, jogi, műszaki és pénzügyi témákat is.

(4)

2007 novemberében a közleményt a Tanács „Tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megőrzés” témához kapcsolódó következtetései követték. A Tanács következtetéseiben felkérte a Bizottságot az uniós kutatási keretprogramok által finanszírozott projektek eredményeként megjelenő tudományos publikációk nyílt hozzáférésével való kísérletezésre; emellett a következtetések a tagállamok által végrehajtandó intézkedéscsomagokat is magukban foglalták. A tanácsi következtetések által érintett területek némelyikén történt előrelépés, de a célok megvalósítása nem volt teljes körű, és a tagállamok fejlődése is egyenlőtlen volt. Uniós lépés szükséges az európai kutatási potenciál legteljesebb körű kihasználására.

(5)

A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák célja, hogy az olvasók a kiadási folyamat lehető legkorábbi szakaszában és díjmentesen elérjék a lektorált tudományos publikációkat és a kutatási adatokat, valamint hogy a tudományos kutatások eredményei használhatók és újból felhasználhatók legyenek. Ezeket a politikákat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból eredő kihívások figyelembevételével kell végrehajtani.

(6)

A tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférésére vonatkozó szakpolitikáknak minden, közpénzből finanszírozott kutatásra érvényesnek kell lenniük. Az ilyen politikák révén várhatóan javulnak majd a kutatások elvégzésének feltételei, mivel ritkábban kell majd kétszer ugyanazt a munkát elvégezni, és az információ megtalálásához és lehívásához szükséges idő minimálisra csökken. Ezáltal gyorsul a tudományos fejlődés, és könnyebbé válik az Unión belüli és kívüli együttműködés. Az ilyen jellegű politikák eleget tesznek a tudományos közösség azon kérésének is, hogy legyen átfogóbb a tudományos információkhoz való hozzáférés.

(7)

A társadalmi szereplők számára a kutatási ciklusban való interakció lehetővé tétele javítja az innovációs eredmények minőségét, relevanciáját, elfogadhatóságát és fenntarthatóságát azáltal, hogy integrálja a társadalom elvárásait, szükségleteit, érdekeit és értékrendjét. A nyílt hozzáférés a tagállamok kutatásért és innovációért felelős szakpolitikáinak egyik legfontosabb összetevője, mivel a kutatási eredményeket mindenki számára elérhetővé teszi, és előreviszi a társadalmi szerepvállalást.

(8)

A tudományos eredményekhez való szélesebb körű hozzáférés az üzleti élet számára is hasznot hajt majd. Különösen a kis- és középvállalkozások fogják bővíteni innovatív kapacitásaikat. A tudományos információkhoz való hozzáférést szabályozó szakpolitikáknak ezért a magánvállalkozások számára is meg kell könnyíteniük a hozzáférést.

(9)

Az internet alapvetően megváltoztatta a tudomány és a kutatás világát. A kutatási közösségek például már régebb óta kísérleteznek a tudományos publikációk regisztrálásának, tanúsításának, terjesztésének és megőrzésének új módszereivel. A kutatási és finanszírozási politikáknak alkalmazkodniuk kell ehhez az új környezethez. Indokolt ajánlani a tagállamoknak, hogy dolgozzák át és fejlesszék a tudományos publikációk nyílt hozzáférését szabályozó politikáikat.

(10)

A tudományos kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés javítja az adatok minőségét, csökkenti a kutatás kétszeri elvégzésének szükségességét, felgyorsítja a tudományos haladást és segít a tudományos csalások visszaszorításában. A tudományos adatokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2010 októberében készült zárójelentésében (5) (Riding the wave: How Europe can gain from the rising tide of scientific data – A hullám hátán: Hogyan fordíthatja Európa a tudományos adatáradatot a maga hasznára) hangsúlyozta a tudományos folyamat során létrejött megbízható adatok megosztásának és megőrzésének kritikus fontosságát. Az adathozzáférésre vonatkozó szakpolitikai lépések ezért sürgősek, és tagállami végrehajtásuk ajánlott.

(11)

A tudományos kutatási eredmények megőrzése közérdeket szolgál. Ez hagyományosan a könyvtárak – különösen a kötelespéldány-tárolást végző tagállami könyvtárak – felelőssége. A létrejött kutatási eredmények mennyisége óriási tempóban nő. A mechanizmusoknak, az infrastruktúráknak és a szoftvereknek lehetővé kell tenniük a kutatási eredmények digitális formában történő hosszú távú megőrzését. A megőrzés fenntartható finanszírozása döntő fontosságú, mivel a digitalizált tartalom biztonságos tárolásának költségei továbbra is viszonylag magasak. A kutatási eredmények megőrzésének és jövőbeli hasznosíthatóságának fontossága miatt az e területre vonatkozó szakpolitikák létrehozását vagy megerősítését indokolt ajánlani a tagállamok számára.

(12)

A tagállamok által fejlesztendő szakpolitikákat – az alkotmányjogi helyzettől és a kutatási szakpolitika meghatározására vonatkozó felelősségi körök megoszlásától függően – tagállami vagy szubnacionális szinten indokolt meghatározni.

(13)

A tudományos információs rendszert alátámasztó stabil elektronikus infrastruktúra javítani fogja a tudományos információkhoz való hozzáférést és azok hosszú távú megőrzését. Ez serkentheti a kutatási együttműködéseket. Az Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra az elektronikus tudomány szolgálatában című bizottsági közlemény (6) szerint az elektronikus infrastruktúra „olyan környezet, amelyben a kutatási erőforrások (hardver, szoftver és tartalom) egyszerűen megoszthatók és elérhetők mindenkor, amikor az a színvonalasabb és hatékonyabb kutatás érdekében szükséges”. Ezért javasolt az ilyen infrastruktúrák további fejlesztése és uniós szintű összekapcsolása.

(14)

A nyílt hozzáférés irányába tett globális igyekezet az UNESCO a tudományos információkhoz és kutatásokhoz való nyílt hozzáférés előrelendítésében vállalt saját feladatáról szóló átdolgozott stratégiájában (7) és az OECD közfinanszírozású kutatási adatokhoz való hozzáférésről szóló nyilatkozatában (8) is megmutatkozik. A tagállamoknak részt kell vállalniuk ebből az egész bolygót érintő törekvésből, valamint példát kell mutatniuk a kölcsönösség elvére épülő, nyílt és közreműködő kutatási környezet javításával.

(15)

A kiadói ágazat átmeneti állapota miatt fontos, hogy az érdekelt felek közösen vigyék végbe az átállást, és gondoskodjanak a tudományos művek kiadásának fenntartható megoldásairól.

(16)

2011. december 12-én a Bizottság elfogadott egy csomagot, amely a nyílt adatokról szóló közleményt, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) módosító irányelvre vonatkozó javaslatot, és a Bizottság birtokában lévő dokumentumokra vonatkozó új szabályokat tartalmazta. A csomag egységes keretben szemléltette a Bizottság nyílt adatokra irányuló stratégiáját, e keret számos intézkedést, többek között ezt az ajánlást is magában foglalja.

(17)

Ezt az ajánlást egy közlemény kíséri, amelyben a Bizottság meghatározza a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférésre vonatkozó saját szakpolitikáját és elképzelését. A közlemény vázolja továbbá a Bizottság mint a tudományos kutatásokat az uniós költségvetésből finanszírozó testület által hozandó jövőbeni lépéseket.

(18)

Ezen ajánlással és a kísérő közleménnyel együtt a Bizottság elfogadja „Az Európai Kutatási Térség megerősítése – Partnerség a kiválóságért és a növekedésért” című közleményét, amely az Európai Kutatási Térség megvalósításának legfontosabb elemeit tartalmazza, például a tudományos ismeretek megfelelő áramlását és átadását, valamint az azokhoz való optimális hozzáférést,

1.

Készítsenek a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeként megírt tudományos publikációk terjesztésére és az azokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó átlátható szakpolitikákat. Ezeknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

Biztosítsák, hogy a szakpolitikák eredményeként:

2.

Biztosítsák, hogy a kutatások közfinanszírozásának kezeléséért felelős kutatásfinanszírozó intézmények és az állami támogatásban részesülő felsőoktatási intézmények az alábbiak révén végrehajtják a szakpolitikákat:

3.

Készítsenek a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeként létrejött kutatási adatok terjesztésére és az azokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozó, világos szakpolitikákat. Ezeknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

Biztosítsák, hogy a szakpolitikák eredményeként:

4.

Erősítsék meg a tudományos információk megőrzését az alábbiak által:

5.

Fejlesszék tovább a tudományos információkat terjesztő rendszert alátámasztó elektronikus infrastruktúrákat az alábbiak által:

6.

Biztosítsák a tagállami elektronikus infrastruktúrák együttműködését uniós és globális szinten az alábbiak által:

7.

Vegyenek részt a tagállami, uniós és/vagy nemzetközi szintű, számos érdekelt fél között zajló párbeszédben, amely a tudományos információkhoz való nyílt hozzáférés és az információk megőrzésének előremozdításáról folyik. A résztvevőknek különösen az alábbiakkal ajánlott foglalkozniuk:

8.

Jelöljenek ki az év végéig egy tagállami kapcsolattartó pontot, amely feladatai az alábbiak lesznek:

9.

Tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás különböző összetevőivel kapcsolatban – a meghatározandó és elfogadandó alaki követelményekkel összhangban – tett lépésekről 18 hónappal azután, hogy ez az ajánlás megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd ezt követően kétévente. A Bizottság ez alapján fogja áttekinteni az Európai Unió egészében elért haladást, majd értékeli, hogy szükségesek-e további lépések az ajánlásban meghatározott célkitűzések eléréséhez.