8.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1

(1)

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Bizottság közötti, a bizonyos növekedésserkentő hormonokkal nem kezelt állatokból származó marhahús behozataláról, valamint az Amerikai Egyesült Államok által az Európai Közösségekből származó bizonyos termékekre kivetett emelt vámokról szóló egyetértési megállapodást (a továbbiakban: az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás) a Tanács 2009. május 12-i levelében jóváhagyta, és azt 2009. május 13-án Genfben aláírták. Az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás célja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között régóta fennálló European Communities – Measures Concerning Meat and Meat Products (Hormones) (DS 26) vita rendezése volt.

(2)

Kanada kormánya és az Európai Unió megállapodásra jutott, amelyet a Kanada kormánya és az Európai Bizottság között a bizonyos növekedésserkentő hormonokkal nem kezelt állatokból származó marhahús behozataláról, valamint a Kanada által az Európai Unióból származó bizonyos termékekre kivetett emelt vámokról szóló, 2011. március 17-én Genfben aláírt egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: a Kanadával kötött egyetértési megállapodás) rögzítettek. A Kanadával kötött egyetértési megállapodás megállapítja a kiváló minőségű marhahús Európai Unióba történő behozatalára, valamint a Kanada által az Európai Unióból származó bizonyos termékekre kivetett emelt vámokra vonatkozó intézkedések kívánt ütemezését a European Communities – Measures Concerning Meat and Meat Products (Hormones) (DS 48) vitával kapcsolatban.

(3)

Az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás és a Kanadával kötött egyetértési megállapodás is háromszakaszos megoldást vázol fel, melynek keretében az Egyesült Államok és Kanada fokozatosan csökkenti az Unióból származó termékekre az 1999-es WTO-felhatalmazás alapján kivetett szankciókat. Egyidejűleg az Unió fokozatosan növeli a növekedésserkentő hormonokkal nem kezelt és az egyéb uniós behozatali követelményeknek is teljes mértékben megfelelő kiváló minőségű marhahús behozatalára vonatkozó autonóm vámkontingenst.

(4)

Az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás aláírása nyomán a 617/2009/EK tanácsi rendelet (2) éves közösségi behozatali vámkontingenst nyitott meg a termék tömegében kifejezve 20 000 tonna, a 0201, 0202, 0206 10 95 és 0206 29 91 KN-kódok alá tartozó kiváló minőségű, friss, hűtött vagy fagyaszott marhahús számára (1. szakasz).

(5)

Az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás szerinti menetrend az éves behozatali vámkontingens 25 000 tonnával történő megnövelését célozza, amint mindkét fél belép az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás második szakaszába, ami magával vonja az Egyesült Államok által még alkalmazott szankciók felfüggesztését is.

(6)

A Kanadával kötött egyetértési megállapodás a kiváló minőségű marhahús eredeti, 20 000 tonnás mennyiségének 1 500 tonnával történő megnövelését irányozza elő. Rögzíti továbbá azt is, hogy Kanada a Kanadával kötött egyetértési megállapodás aláírását követően a lehető leghamarabb felfüggeszti a még alkalmazott szankciókat.

(7)

A Kanadával kötött egyetértési megállapodás szerinti menetrend az éves behozatali vámkontingens további 1 700 tonnával történő megnövelését irányozza elő, amint mindkét fél belép a Kanadával kötött egyetértési megállapodás második szakaszába.

(8)

A 617/2009/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a behozatali vámkontingens részleges vagy teljes felfüggesztésére abban az esetben, ha az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodás vagy a Kanadával kötött egyetértési megállapodás szerinti tervezett intézkedéseket az Egyesült Államok, illetve Kanada nem teszi meg, vagy nem tartja fenn. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell gyakorolni.

(9)

A 617/2009/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell,

1.

az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

a 2. cikk helyébe a következő lép:

„2. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett behozatali vámkontingenst a Bizottság kezeli végrehajtási aktusok meghozatalával. A végrehajtási aktusokat a 2a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni.

(2)   A Bizottság az 1. cikkben említett behozatali vámkontingens alkalmazását végrehajtási aktusok meghozatalával részlegesen vagy teljesen felfüggesztheti abban az esetben, ha az Egyesült Államok vagy Kanada nem tenné meg az Egyesült Államok és az Európai Bizottság közötti egyetértési megállapodásban (4), illetve a Kanada kormánya és az Európai Bizottság közötti egyetértési megállapodásban (5) tervezett lépéseket. A végrehajtási aktusokat a 2a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni.

3.

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1)   A Bizottságot az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet (6) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/4

(1)

Az egyes tagállamok jogszabályaiban bekövetkezett változások figyelembevétele, valamint az érdekelt felek jogbiztonságának biztosítása érdekében a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) ki kell igazítani.

(2)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságtól a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó javaslatok érkeztek az uniós jog javítása és korszerűsítése érdekében, amelyeket ez a rendelet tartalmaz.

(3)

A társadalmi valóság változásai befolyásolhatják a szociális biztonsági rendszerek koordinálását. A változásokra való reagálás biztosításának érdekében módosítási javaslatokra van szükség a hatályos jogszabályok és a munkanélküli-ellátások meghatározása terén.

(4)

A bázishely uniós jog szerinti fogalmát a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet tagjaira vonatkozóan a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (4) III. melléklete határozza meg. A 883/2004/EK rendelet II. címe e személyek esetében történő alkalmazásának megkönnyítése érdekében helyénvaló külön szabályt alkotni, amellyel a bázishely fogalma a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet tagjaira alkalmazandó jog meghatározásának kritériuma. A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet tagjaira alkalmazandó jognak azonban stabilnak kell maradnia, és a bázishely elvének alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy az ágazat munkaszervezése vagy a szezonális szükségletek következtében gyakran változzon az alkalmazandó jog.

(5)

Olyan esetekben, amikor egy személy két vagy több tagállamban dolgozik, egyértelművé kell tenni, hogy a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a „tevékenység jelentős részét” illető követelmény olyan személyekre is vonatkozik, akik különböző vállalkozások vagy munkáltatók alkalmazásában végeznek tevékenységet.

(6)

A 883/2004/EK rendeletet egy új rendelkezés beillesztése útján kell módosítani, amely biztosítja, hogy ellátásban részesülhessenek azok a teljes munkanélkülivé vált, határ menti önálló vállalkozók, akik a munkanélküli-ellátás szempontjából önálló vállalkozóként biztosítási időt vagy önálló vállalkozói tevékenységként elismert időt szereztek az illetékes tagállamban, feltéve, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban nem létezik önálló vállalkozókra kiterjedő munkanélküli-ellátási rendszer. Ezt a rendelkezést a tapasztalatokra figyelemmel két évvel a bevezetést követően felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(7)

A 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az „Európai Közösségek Bizottsága” kifejezés helyébe a szöveg egészében az „Európai Bizottság” kifejezés lép.

2.

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

3.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A tagállamok nyilatkozatai a rendelet hatályáról

(1)   A tagállamok írásban értesítik az Európai Bizottságot az 1. cikk l. pontja szerint tett nyilatkozatokról, a 3. cikkben említett jogszabályokról és rendszerekről, a 8. cikk (2) bekezdésében említettek szerint megkötött egyezményekről és az 58. cikkben említett minimumellátásokról, a biztosítási rendszereknek a 65a. cikk (1) bekezdésében említett hiányáról, valamint a jelentős módosításokról. Az ilyen értesítésekben fel kell tüntetni azt az időpontot, amelytől kezdve ezt a rendeletet a tagállamok által az azokban meghatározott rendszerekre alkalmazzák.

(2)   Az Európai Bizottsághoz minden évben be kell nyújtani ezeket az értesítéseket, amelyeknek meg kell kapniuk a szükséges nyilvánosságot.”

4.

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint a bázishelyük található.”

5.

A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az a személy, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató nevében, aki tevékenységét szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az elsőként említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik kiküldött személy felváltása céljából történik.”

6.

A 13. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:

7.

A 36. cikk (2a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2a)   Az illetékes intézmény nem tagadhatja meg a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását azon személytől, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedést szerzett és aki az adott intézménytől ellátásra jogosult, ha az állapotának megfelelő kezelés az érintett személy lakóhelye szerinti tagállamban az orvosilag indokolt határidőn belül nem biztosítható, figyelembe véve a személy pillanatnyi egészségi állapotát és betegsége várható lefolyását.”

8.

A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

A lakóhelyhez kapcsolódó szabályok alóli mentességre vonatkozó különös rendelkezések

E fejezet alkalmazása során a 7. cikket csak a 64., 65. és 65a. cikkben meghatározott esetekben és az ott megállapított mértékben lehet alkalmazni.”

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„65a. cikk

A teljes munkanélküli, határ menti önálló vállalkozókra vonatkozó különös rendelkezések, amennyiben a lakóhelyük szerinti tagállamban nem létezik önálló vállalkozókra kiterjedő munkanélküli-ellátási rendszer

(1)   A 65. cikktől eltérve, azoknak a teljes munkanélküli, határ menti munkavállalóknak, akik a munkanélküli-ellátás szempontjából legutóbb önálló vállalkozóként biztosítási időt vagy önálló vállalkozói tevékenységként elismert időt szereztek lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, és a lakóhelyük szerinti tagállam értesítést küldött arról, hogy az önálló vállalkozóknak nincs olyan kategóriája, amelyre kiterjedne a saját munkanélküli-ellátási rendszere, annak a tagállamnak a foglalkoztatási szolgálatainál kell bejelentkezniük, illetve annak a tagállamnak a foglalkoztatási szolgálatai számára kell rendelkezésre állniuk, amelyben legutóbb önálló vállalkozói tevékenységet folytattak, és az utóbbi tagállam jogszabályaiban foglalt feltételeknek továbbra is meg kell felelniük, amennyiben ott ellátásért folyamodnak. A teljes munkanélküliek ennek kiegészítéseként a lakóhelyük szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára is rendelkezésre állhatnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett teljes munkanélküliek a legutóbb rájuk vonatkozó jogszabályok szerinti tagállamtól részesülnek ellátásban e tagállam jogszabályainak megfelelően.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett teljes munkanélküli személy nem kíván a legutóbbi tevékenysége szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára rendelkezésre állni azt követően, hogy bejelentkezett, és a lakóhelye szerinti tagállamban kíván munkába állni, akkor a 64. cikket értelemszerűen kell alkalmazni, kivéve a 64. cikk (1) bekezdésének a) pontját. Az illetékes intézmény meghosszabbíthatja a 64. cikk (1) bekezdése c) pontjának első részében említett időtartamot az ellátásokra való jogosultság lejártáig.”

10.

A 71. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgatási bizottság a Szerződésekben meghatározott minősített többséggel dönt, kivéve saját szabályainak tekintetében, amelyeket a tagok kölcsönös megegyezéssel határoznak meg.

A 72. cikk a) pontjában említett értelmezési kérdésekkel kapcsolatos döntéseknek meg kell adni a szükséges nyilvánosságot.”

11.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„87a. cikk

A 465/2012/EU rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezés

(1)   Ha a 465/2012/EU rendelet hatálybalépésének eredményeképpen egy személy - e rendelet II. címével összhangban - olyan tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amely eltér attól, amelyhez a hatálybalépést megelőzően tartozott, az adott személyre továbbra is a tagállamnak az ezen időpont előtt alkalmazandó jogszabályait kell alkalmazni, amíg az adott helyzet változatlan marad, de legfeljebb a 465/2012/EU rendelet hatálybalépését követő 10 éves átmeneti időszakra. Az ilyen személy kérheti, hogy az átmeneti időszak többé ne legyen rá nézve alkalmazandó. E kérelmet a lakóhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményhez kell benyújtani. A 2012. szeptember 29-ig benyújtott kérelmek 2012. június 28-án válnak hatályossá. A 2012. szeptember 29. után benyújtott kérelmek a benyújtásukat követő hónap első napján válnak hatályossá.

(2)   Az igazgatási bizottság legkésőbb 2014. június 29-ig értékeli az e rendelet 65a. cikkében meghatározott rendelkezések végrehajtását, és jelentést nyújt be alkalmazásukról. E jelentés alapján az Európai Bizottság adott esetben javaslatokat terjeszthet elő az említett rendelkezések módosítása céljából.”

12.

A X. és a XI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 6. cikk (1) bekezdések b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 15. cikk (1) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen intézmény kiállítja az érintett személy számára a végrehajtási rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt, valamint a tevékenység gyakorlása szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az e személyre az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja vagy 12. cikke szerint alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt.”

4.

Az 54. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az alaprendelet 62. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából azon tagállam illetékes intézménye, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében tartozott, a lakóhely szerinti intézménnyel annak kérésére haladéktalanul közöl minden olyan adatot, különösen a kapott bér vagy szakmai jövedelem összegét, amely a tagállamában kapható munkanélküli-ellátások kiszámításához szükséges.”

5.

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

6.

Az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a munkanélküli az alaprendelet 65. cikkének (2) bekezdésével vagy 65a. cikkének (1) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy azon tagállam foglalkoztatási szolgálatai számára is rendelkezésre áll – munkakeresőként ott is regisztráltatva magát –, amelyben nem részesül ellátásban, arról értesíti az ellátást nyújtó tagállam intézményét és foglalkoztatási szolgálatait.

Az ellátást nem nyújtó tagállam foglalkoztatási szolgálatainak kérésére az ellátást nyújtó tagállam foglalkoztatási szolgálatai megküldik a munkanélküli regisztrációjával és álláskeresésével kapcsolatos adatokat.

(2)   Amennyiben az érintett tagállamban alkalmazandó jogszabályok bizonyos kötelezettségeket, és/vagy munkakeresési tevékenységeket követelnek meg a munkanélkülitől, a munkanélkülire az ellátásokat nyújtó tagállamban háruló kötelezettségek és munkakeresési tevékenységek élveznek elsőbbséget.

A másik tagállamban nyújtott ellátásokat nem befolyásolja, ha a munkanélküli az ellátásokat nem nyújtó tagállamban nem teljesíti valamennyi kötelezettségét és/vagy munkakeresési tevékenységét.”