30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/1

---

Értesítés az Európai Unió és Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela közötti banánkereskedelmi megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Unió és Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela közötti, 2010. május 31-én Genfben aláírt banánkereskedelmi megállapodás (1)2012. május 1-jén hatályba lépett.

---

(1)  HL L 141., 2010.6.9., 3. o.

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/2

---

A BIZOTTSÁG 446/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 21.)

az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelminősítő intézetek által az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára benyújtandó, a minősítési adatokra vonatkozó rendszeres jelentés tartalmát és formátumát előíró szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (4) bekezdésének e) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1060/2009/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének e) pontja értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (EÉPH) 2012. január 2-ig szabályozási technikaistandard-tervezeteket kell jóváhagyás céljából a Bizottság elé terjesztenie a hitelminősítő intézetek által az EÉPH részére benyújtandó, minősítési adatokra vonatkozó rendszeres jelentés tartalma és formátuma tekintetében. A rendszeres jelentéstétel célja annak biztosítása, hogy az EÉPH a hitelminősítő intézetek folyamatos felügyeletére vonatkozóan elláthassa az említett rendelet 21. cikke (1) bekezdésében megállapított funkcióját.

(2)

A minősítési adatoknak lehetővé kell tenniük az EÉPH számára a hitelminősítő intézetek magatartásának és tevékenységeinek szigorú felügyeletét azért, hogy gyorsan reagálhasson az 1060/2009/EK rendelet előírásainak tényleges vagy lehetséges be nem tartása esetén. Ezért a minősítési adatokat rendes körülmények között havi rendszerességgel kell az EÉPH részére bejelenteni. Az arányosság biztosítása érdekében azonban az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és csoporthoz nem tartozó hitelminősítő intézetek számára lehetővé kell tenni, hogy a minősítési adatokat a havi helyett kéthavi rendszerességgel nyújthassák be. Ugyanakkor az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy az említett hitelminősítő intézetektől havi jelentéstételt követelhessen meg az általuk kiadott minősítések száma és típusa, egyebek mellett a hitelelemzés összetettsége, a minősített eszközök és kibocsátók jelentősége, valamint annak függvényében, hogy a minősítések alkalmasak-e például a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) céljára való használatra.

(3)

A bejelentendő adatokat szabványos formátumban kell megadni, lehetővé téve az EÉPH számára, hogy az adatokat belső rendszerén keresztül, automatikusan fogadja és dolgozza fel. A folyamatos technológiai haladás következtében az EÉPH-nak a hitelminősítő intézetek által benyújtandó fájlok továbbítására és formátumára vonatkozó technikai jelentéstételi utasítások közül többet – meghatározott közlemények vagy iránymutatások útján – adott esetben aktualizálnia és közölnie kell.

(4)

A minősítési adatokra vonatkozó jelentéstétel teljességének és pontosságának biztosítása, valamint a pénzügyi piacok további alakulásának figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a hitelminősítő intézetek számára, hogy az EÉPH által biztosított technikai leírások alapján megfelelő rendszereket és eljárásokat dolgozzanak ki. Ezért helyénvaló, hogy a rendelet a kihirdetést követően csak hat hónap elteltével lépjen hatályba. Ez idő alatt a hitelminősítő intézeteknek az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága által kiadott, meglévő iránymutatások alapján kell a minősítési adatokra vonatkozó rendszeres jelentéstételt teljesíteniük.

(5)	Csoporthoz tartozó hitelminősítő intézetek számára lehetővé kell tenni, hogy minősítési adataikat vagy külön jelenthessék az EÉPH felé, vagy megbízhassák a csoporton belüli további intézetek egyikét azzal, hogy a jelentéstételi követelmény alá vont összes csoporttag nevében jelentse az adatokat.

(6)	E rendeletnek az EÉPH által az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott szabályozási technikai standard tervezete képezi az alapját.

(7)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet az 1060/2009/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározza az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) által a folyamatos felügyelet céljából a hitelminősítő intézetektől kért, a minősítési adatokra vonatkozó rendszeres jelentés tartalmát és formátumát.

2. cikk

Jelentéstételi elvek

(1)   A hitelminősítő intézetek betartják az e rendelettel megállapított követelményeket, és felelnek az EÉPH felé jelentett adatok pontosságáért és teljességéért.

(2)   Hitelminősítő intézetek csoportja esetén a csoport tagjai megbízhatják a csoport egyik tagját, hogy saját és a csoport többi tagja nevében benyújtsa az e rendelet által előírt jelentéseket. Az EÉPH részére benyújtott adatokban azonosítani kell minden egyes hitelminősítő intézetet, amelynek nevében jelentést nyújtanak be.

(3)   Az e rendelet szerint benyújtandó jelentéseket havi rendszerességgel kell benyújtani, és azoknak az előző naptári hónapra vonatkozóan kell minősítési adatokat megadniuk.

(4)   Azok a hitelminősítő intézetek, amelyek 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és amelyek nem tagjai hitelminősítő intézetek csoportjának, kéthavonta nyújthatják be az előző két naptári hónapra vonatkozó minősítési adatokat tartalmazó jelentéseiket, kivéve, ha az EÉPH arról tájékoztatja a hitelminősítő intézetet, hogy hitelminősítései jellege, összetettsége és köre havi jelentéstételt tesz szükségessé.

(5)   A jelentést a jelentés tárgyát képező időszak végét követő tizenöt napon belül kell az EÉPH-nak benyújtani.

(6)   A hitelminősítő intézetek haladéktalanul értesítik az EÉPH-t minden olyan kivételes körülményről, amely átmenetileg akadályozhatja vagy késleltetheti őket abban, hogy eleget tudjanak tenni az e rendelet szerinti jelentéstételnek.

3. cikk

A jelentendő adatok köre

(1)   Az első jelentéstételi időszak végén a hitelminősítő intézet az EÉPH felé benyújtott jelentésében megadja a melléklet 1. táblázatában meghatározott kvalitatív adatokat. Amennyiben valamely soron következő jelentéstételi időszakban megváltoznak az említett adatok, az új adatokat be kell nyújtani az EÉPH részére.

(2)   A hitelminősítő intézetek a melléklet 2. táblázatában meghatározottaknak megfelelően a hitelminősítő intézet által végrehajtott minden egyes tevékenység és az adott tevékenység által érintett minden egyes hitelminősítés vonatkozásában benyújtják az említett táblázatban meghatározott adatokat. A jelentendő tevékenységek körébe a hitelminősítő intézet által kibocsátott vagy általa befogadott hitelminősítések tartoznak.

(3)   Amennyiben valamely jelentéstételi időszak során nem kerül sor a 2. táblázatban meghatározott tevékenységre, a hitelminősítő intézetnek erre vonatkozóan nem kell értesítést benyújtania.

(4)   A melléklet 1. és 2. táblázatában meghatározott adatokat különálló fájlokban kell az EÉPH részére benyújtani. Az 1. táblázatban meghatározott kvalitatív adatokat a 2. táblázatban előírt adatok benyújtását megelőzően kell benyújtani.

4. cikk

Minősítési típusok

(1)   A hitelminősítő intézet a bejelentendő minősítéseket a következő típusok szerint osztályozza:

a)	vállalati minősítések;

b)	strukturált pénzügyi eszközök minősítése;

c)	államadósság és államháztartás minősítése;

d)	fedezett kötvények minősítése.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a strukturált pénzügyi eszközök minősítése a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 36. pontjában említett értékpapírosítási ügyletből vagy rendszerből származó pénzügyi eszközre vagy egyéb eszközökre vonatkozik.

Strukturált pénzügyi eszközök minősítésére vonatkozó jelentés esetében a hitelminősítő intézet a minősítést a következő eszközosztályok egyikébe sorolja:

a)

eszközfedezetű értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következők tartoznak: gépjárműhitel, hajókölcsön, légijármű-hitel, hallgatói hitel, fogyasztói hitel, egészségügyi ellátásra felvett hitel, előre gyártott házra felvett hitel, filmgyártási hitel, közműfejlesztési hitel, gép- és berendezéslízing, hitelkártya-követelés, adótartozás biztosítékául szolgáló zálogjog, nemteljesítő hitelek, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapír, lakóautó-hitel és vevőkövetelések;

b)	lakóingatlannal fedezett értékpapírok. Ez az eszközosztály a következőket foglalja magában: lakóingatlannal fedezett elsőrendű értékpapírok és lakóingatlannal fedezett másodrendű értékpapírok, valamint szabad felhasználású jelzáloghitelek;

c)

üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következők tartoznak: kiskereskedelmi vagy irodacélú kölcsön, kórház-finanszírozási hitel, ápoló-gondozó otthonokra, raktározási létesítményekre felvett hitel, szállodafinanszírozási hitel, gyermekgondozási létesítményekre felvett hitel, ipari hitel és társasházakra felvett hitel;

d)

fedezett adósságkötelezvények. Ebbe az eszközosztályba a következők tartoznak: hitellel fedezett kötelezvény, kötvénnyel fedezett kötelezvény, szintetikus fedezett adósságkötelezvény, egy ügyletrész-sorozatos fedezett adósságkötelezvény, alappal fedezett kötelezvény, eszközalapú értékpapírokat tartalmazó fedezett adósságkötelezvény és fedezett adósságkötelezvényeket tartalmazó fedezett adósságkötelezvény;

e)	eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok;

f)	egyéb, az előbb felsorolt eszközosztályokhoz nem tartozó strukturált pénzügyi eszközök, többek között strukturált fedezett kötvények, strukturált befektetési társaságok, biztosításhoz kapcsolt értékpapírok és származtatott termékeket kínáló egységek.

(3)   A fedezett kötvények minősítése azokra a fedezett kötvényekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek a (2) bekezdésben a strukturált pénzügyi eszközök minősítése tekintetében meghatározott eszközosztály-jegyzékben.

5. cikk

Jelentéstételi eljárások

(1)   A hitelminősítő intézetek az adatfájlokat az EÉPH által biztosított XML-sémák szerint és az EÉPH által létrehozott jelentéstételi rendszer használatával nyújtják be. A hitelminősítő intézetek az EÉPH által meghatározott névformátumnak megfelelően nevezik el az adatfájlokat.

(2)   A hitelminősítő intézetek az EÉPH részére küldött és általa kapott fájlokat legalább öt évig elektronikus formában tárolják. Ezeket a fájlokat – kérésre – az EÉPH rendelkezésére kell bocsátani.

(3)   Amennyiben egy hitelminősítő intézet ténybeli hibát talál a már bejelentett adatokban, a vonatkozó adatokat törli, és azokat új adatokkal váltja fel.

(4)   Adatok törlése esetén a hitelminősítő intézet a melléklet 3. táblázatában meghatározott mezőket tartalmazó fájlt küld az EÉPH részére. Az eredetileg megadott adatok törlését követően a hitelminősítő intézet az adatok új verzióját – értelemszerűen – az 1. vagy 2. táblázatban meghatározott mezőket tartalmazó fájl használatával küldi meg.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hat hónap elteltével lép hatályba.

---

(1)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(2)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(3)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

---

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/14

---

A BIZOTTSÁG 447/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 21.)

a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelminősítési módszerek megfelelőségének értékelésére szolgáló szabályozási technikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (4) bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése a hitelminősítő intézetek számára szigorú, szisztematikus, folyamatos és – az utóteszteléseket is beleértve – a korábbi tapasztalatokra épülő minősítési módszerek alkalmazását írja elő.

(2)

Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) által elvégzett értékelés átláthatóságának, valamint az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményekre vonatkozó egységes szabályok biztosításához szükséges.

(3)

Az 1060/2009/EK rendelet 15. cikke szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmek vizsgálatakor az EÉPH-nak értékelnie kell a hitelminősítő intézetek megfelelését az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt előírásoknak. A nyilvántartásba vételt követően az EÉPH-nak az általa gyakorolt folyamatos felügyelet részeként mindazon esetekben értékelnie kell a hitelminősítő intézetek folyamatos megfelelését a 8. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, amikor ezt szükségesnek tartja.

(4)

Az 1060/2009/EK rendelet és különösen annak 23. cikke az EÉPH, a Bizottság és a tagállami hatóságok számára tiltja, hogy befolyásolják a hitelminősítések tartalmát vagy módszereit. E rendeletnek kell meghatároznia azokat a szabályokat, amelyek alapján az említett módszerek értékelhetők, de a rendelet nem teszi lehetővé a hatóságok részére azt, hogy az említett módszerek alapján kibocsátott hitelminősítések pontosságáról határozzanak.

(5)

Az 1060/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése az I. melléklet A. szakaszának 9. pomtjával összefüggésben értelmezve a hitelminősítő intézet számára előírja a felülvizsgálati funkció létrehozását, amely felelős a hitelminősítő intézet módszereinek, modelljeinek és főbb minősítési, úgymint matematikai és korrelációs feltevéseinek időszakos felülvizsgálatáért, továbbá azok jelentős változásaiért és módosításaiért, illetve annak ellenőrzéséért, hogy az említett felhasznált vagy felhasználni javasolt módszerek, modellek és főbb értékelési feltevések megfelelőek-e új pénzügyi eszközök értékelésére.

(6)	E rendeletnek az EÉPH által az 1095/2010/EU rendelet 10. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott szabályozási technikaistandard-tervezet képezi az alapját.

(7)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikaistandard-tervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő költségeket és hasznokat, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét. Az EÉPH emellett 2011 májusában felhívást tett közzé a piaci szereplők álláspontjának megismerése érdekében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az annak értékelése során alkalmazandó szabályokat állapítja meg, hogy a hitelminősítési módszerek megfelelnek-e az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

2. cikk

A megfelelés bemutatása

A hitelminősítő intézeteknek bármikor képesnek kell lenniük annak bemutatására az EÉPH felé, hogy megfelelnek az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében a hitelminősítő módszerekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

3. cikk

A megfelelés EÉPH általi értékelése

(1)   Az 1060/2009/EK rendelet 15. cikke szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel összefüggésben a hitelminősítő intézeteknek az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelésének vizsgálata mellett az EÉPH minden hitelminősítő intézet esetében saját belátása szerint folyamatosan is vizsgálja az 1060/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének való megfelelést.

(2)   A hitelminősítő intézeteknek az 1060/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek való megfelelése vizsgálatakor az EÉPH a hitelminősítő módszerek kidolgozására, jóváhagyására, alkalmazására és felülvizsgálatára vonatkozó összes információt felhasználja.

(3)   Az értékelés megfelelő szintjének meghatározásához az EÉPH mérlegeli, hogy az adott hitelminősítési módszer rendelkezik-e bizonyítható múlttal a hitelképesség előrejelzésének konzisztenciája és pontossága tekintetében, továbbá figyelembe vehet hitelesítési módszereket, mint például az adott konkrét módszer tesztelésére kidolgozott, a nemteljesítéssel vagy a minősítés változásával foglalkozó tanulmányokat.

4. cikk

A hitelminősítési módszer szigorú jellegének értékelése

(1)   A hitelminősítő intézetek olyan hitelminősítési módszereket használnak és alkalmaznak, amelyek:

a)	olyan egyértelmű és szilárd kontrollokat és eljárásokat tartalmaznak a kidolgozásukra és ez érintett jóváhagyásokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a módszer hatékonyságának érdemi ellenőrzését;

b)	a minősített szervezet vagy pénzügyi eszköz hitelképességének megállapításához szükségesnek tartott összes tényezőt magukban foglalják, statisztikai, múltbeli tapasztalatokon vagy bizonyítékokon alapuló adatokkal alátámasztva;

c)	figyelembe veszik az egyazon kockázati tényező által érintett minősített szervezetek vagy pénzügyi eszközök és azon kockázati tényezők közötti modellezett kapcsolatot, amelyre a hitelminősítési módszerek érzékenyek;

d)	megbízható, releváns és minőségfüggő analitikus modelleket, valamint a legfontosabb hitelminősítési feltevéseket és kritériumokat tartalmazzák, amennyiben ezek részei a módszernek.

(2)   A hitelminősítő intézetek az alábbi pontokra vonatkozóan felsorolást állítanak össze, amelyhez részletes magyarázatot fűznek az általuk alkalmazott hitelminősítési módszerek tekintetében:

a)	az összes kvalitatív tényező, ideértve az egyes tényezőkhöz tartozó kvalitatív értékelés szempontjait;

b)	az összes kvantitatív tényező, ideértve a kulcsfontosságú változókat, adatforrásokat, fő feltevéseket, modellezési és kvantitatív technikákat.

(3)   A (2) bekezdésben említett részletes magyarázatban ki kell térni az alábbiakra:

a)	a hitelminősítési módszerben alkalmazott egyes kvalitatív és kvantitatív tényezők fontosságára vonatkozó nyilatkozat, adott esetben e tényezőkhöz rendelt súlyok ismertetésével és indokolásával, valamint a hitelminősítésre kifejtett hatásukkal együtt;

b)	a hitelminősítési módszerben alkalmazott legfontosabb feltevések és a makrogazdasági vagy pénzügyi adatokból származó kritikus kockázati tényezők közötti kapcsolat értékelése; valamint

c)	a hitelminősítési módszerben alkalmazott legfontosabb feltevések és a módszer alkalmazásával az eddigiek során kapott hitelminősítések volatilitása közötti kapcsolat értékelése.

(4)   A hitelminősítő intézetek olyan hitelminősítési módszereket és azokhoz kapcsolódó analitikai modelleket, fő hitelminősítési feltevéseket és kritériumokat alkalmaznak, amelyek azonnal beépítik az alábbiak közül egy vagy több által elvégzett belső felülvizsgálatokból vagy monitoring felülvizsgálatokból nyert megállapításokat és eredményeket:

a)	a hitelminősítő intézet igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának független tagjai;

b)	a hitelminősítő intézet felülvizsgálati funkciót betöltő egysége;

c)	a hitelminősítési módszerek nyomon követésében és felülvizsgálatában részt vevő egyéb érintett személy vagy bizottság.

5. cikk

A hitelminősítési módszer szisztematikus jellegének értékelése

(1)   A hitelminősítő intézetek olyan hitelminősítési módszereket és azokhoz kapcsolódó analitikai modelleket, fő hitelminősítési feltevéseket és kritériumokat használnak, amelyeket valamennyi hitelminősítés kidolgozásakor szisztematikusan alkalmaznak az adott eszközosztály vagy piaci szegmens vonatkozásában, kivéve, ha az ettől való eltérés valamilyen objektív ok alapján indokolt.

(2)   A hitelminősítési intézetek olyan hitelminősítési módszert alkalmaznak, amely a módszer megfelelőségének bármely felülvizsgálatából származó megállapítást képes azonnal beépíteni.

6. cikk

A hitelminősítési módszer folyamatos jellegének értékelése

A hitelminősítő intézetek olyan hitelminősítési módszereket alkalmaznak, amelyek tervezésük és alkalmazásuk módjából fakadóan alkalmassá teszik azokat arra, hogy:

a)	folyamatosan használják azokat, kivéve, ha valamilyen objektív ok a hitelminősítési módszer megváltoztatását vagy használatának megszüntetését indokolja;

b)	a folyamatban lévő monitoringból vagy felülvizsgálatból származó megállapításokat azonnal beépítsék, különösen akkor, ha a strukturális makrogazdasági vagy a pénzügyi piaci feltételeket érintő változások befolyásolhatják az adott módszer által előállított hitelminősítéseket;

c)	összehasonlítsák különböző eszközosztályok hitelminősítéseit.

7. cikk

A hitelminősítési módszer korábbi tapasztalatokra épülő, utóteszteléseket is magában foglaló hitelesítésének értékelése

(1)   A hitelminősítő intézetek olyan hitelminősítési módszereket alkalmaznak, amelyekről kvantitatív bizonyítékok állnak rendelkezésre a diszkriminációs képesség tekintetében.

(2)   A hitelminősítő intézetek által alkalmazott hitelminősítési módszerek alkalmasak az alábbiak leírására:

a)	az adott módszer alkalmazásával megfelelő időintervallumon keresztül és különböző eszközosztályokra vonatkozóan kibocsátott hitelminősítések múltbeli adatokra épülő megalapozottsága és előrejelző képessége;

b)	a minősítési modellben használt feltevéseknek a tényleges nemteljesítési és veszteségrátáktól való eltérési foka.

(3)   A hitelminősítési módszerek hitelesítése megfelel az alábbiaknak:

a)	a hitelminősítési módszernek a mögöttes feltevések változására való érzékenységét vizsgálja, ideértve a kvalitatív és kvantitatív tényezők változására való érzékenységet is;

b)	helyesen és megfelelően értékeli az adott hitelminősítési módszer által előállított korábbi hitelminősítéseket;

c)	megbízható inputadatokat használ, aminek része a megfelelő méretű adatminták kiválasztása is;

d)	a minősítési kategóriák (például strukturált pénzügyi eszközök, állampapírok, vállalatok, pénzügyi intézmények, biztosítók, államháztartás) mindegyike tekintetében megfelelőképpen figyelembe veszi a minősített szervezetek vagy pénzügyi eszközök meghatározó földrajzi területeit.

(4)   A hitelminősítő intézetek rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy az utótesztelés által jelzett rendszerszintű hitelminősítési anomáliákat feltárják, és megfelelően kezelik.

(5)   A hitelminősítési módszerek felülvizsgálatának folyamatába a hitelminősítő intézetek beleveszik:

a)	a minősített szervezetek és pénzügyi eszközök rendszeres hitelminősítési és teljesítményértékelési felülvizsgálatát;

b)	a mintán belüli és a mintán kívüli tesztelést;

c)	a hitelesítésre vagy utótesztelésre vonatkozó korábbi információkat.

8. cikk

Mentesség

Azokban az esetekben, amikor korlátozott mennyiségű kvantitatív bizonyíték áll rendelkezésre a hitelminősítési módszer előrejelző képességének alátámasztására, a hitelminősítő intézet mentesül a 7. cikk előírásai alól, ha:

a)	biztosítja azt, hogy a hitelminősítési módszerek megbízható előrejelzői a hitelképességnek;

b)	belső eljárásait következetes módon, tartósan és piaci szegmensektől függetlenül alkalmazza;

c)	rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy az utótesztelés által jelzett rendszerszintű hitelminősítési anomáliákat észlelik és megfelelően kezelik.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/17

---

A BIZOTTSÁG 448/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 21.)

az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által létrehozott központi adatbázis számára a hitelminősítő intézetek részéről rendelkezésre bocsátandó információk bemutatására vonatkozó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (4) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1060/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja a hitelminősítő intézetek számára, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: EÉPH) által létrehozott központi adatbázisban tegyenek elérhetővé egyes, a korábbi teljesítményadataikkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat az irányelv követelményei szerint az EÉPH által előírt és rendelkezésre bocsátott formátumban kell biztosítani; az EÉPH nyilvánosságra hozza ezeket az információkat, illetve a fontosabb észlelt fejleményekről összefoglaló tájékoztatót is kibocsát. Ezeket a követelményeket ki kell egészíteni, a nyújtott információk bemutatása – többek között a felépítés, a formátum, a módszer és a jelentés tárgyát képező időszak – tekintetében.

(2)

A hitelminősítő intézetek csoportjának az Unióban található tagjai külön-külön is jelentést tehetnek a központi adatbázisnak. Mindazonáltal a hitelminősítő intézetek uniós szinten nagymértékben integrált, funkcionális szervezete miatt és a statisztikák értelmezésének megkönnyítéséhez a hitelminősítő intézeteket ösztönözni kell arra, hogy a jelentést az egész csoportra vonatkozóan, globális szempontból tegyék meg.

(3)

A központi adatbázis rendszere gyűjti és központilag tárolja a hitelminősítésekre vonatkozó adatokat. Annak érdekében, hogy a piac résztvevői jobban felmérhessék a hitelminősítések megbízhatóságát és ezáltal segítséget kapjanak befektetési döntéseik meghozatala során, indokolt, hogy a központi adatbázis önkéntes alapon hitelminősítő intézetek azonos csoportjához tartozó, harmadik országbeli hitelminősítők által kiadott, de az Unióban nem befogadott hitelminősítéseket is elfogadjon.

(4)

A statisztikák értelmezésének további megkönnyítése érdekében a hitelminősítésekre vonatkozó adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell legalább az 1060/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző utolsó tíz év adatait. Nem indokolt előírni a hitelminősítő intézet számára az említett adatokra vonatkozó jelentéstételt, ha bizonyítani tudja, hogy az nem lenne arányos az adatok volumenével és összetettségével.

(5)	E rendelet alapját az a szabályozási technikaistandard-tervezet képezi, amelyet az EÉPH az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően nyújtott be a Bizottsághoz jóváhagyásra.

(6)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott értékpapír-piaci érdek-képviseleti csoport véleményét. Az EÉPH azonban nem végzett költség-haszon elemzést, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs arányban a szabályozási technikaistandard-tervezetek hatásával, tekintve, hogy az Európai Értékpapírpiaci Szabályozók Bizottsága (CESR) 2010-ben hozta létre a központi adatbázist, és a technikai standardok tervezetei inkább a meglévő rendszer működését tükrözik és nem alkalmaznak lényegesen új követelményeket, ezért feltételezték, hogy az EÉPH és a hitelminősítő intézetek szempontjából nem jelentenek nagymértékű többletköltséget,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

A rendelet meghatározza a hitelminősítő intézetek által a központi adatbázis számára az alábbiakban felsorolt rendelkezéseknek megfelelően rendelkezésre bocsátandó információk bemutatására – többek között a felépítésre, formátumra, módszerre és a jelentéstétel időtartamára – vonatkozó szabályokat:

a)	az 1060/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése;

b)	az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete E. szakasza II. részének 1. pontja.

II.   FEJEZET

JELENTÉSTÉTELI STRUKTÚRA

2. cikk

Jelentéstételi elvek

(1)   A hitelminősítő intézetek a következő típusú jelentéseket nyújtják be az EÉPH által létrehozott központi adatbázisba:

a)	kvalitatív adatokat tartalmazó jelentések a 7. és a 9. cikknek megfelelően; továbbá

b)	minősítési adatokat tartalmazó jelentések a 8. és a 10. cikknek megfelelően.

(2)   A hitelminősítő intézet felelős a jelentésben megadott adatok pontosságáért, teljességéért és rendelkezésre állásáért. A hitelminősítő intézet biztosítja a jelentések megfelelő időben, a 11. cikkben előírt jelentéstételi csatornákon keresztül és a 13. cikkben meghatározott jelentéstételi eljárás szerint történő benyújtását.

(3)   Amennyiben a hitelminősítő intézetek csoportot alkotnak, a csoport tagjai megbízhatják az egyik tagot az előírt információnak a csoport nevében történő bejelentésével. Ha a csoport megbízott tagja a csoport nevében tesz jelentést, azonosítania kell mind magát, mind a csoport azon tagjait, amelyeknek a nevében információt nyújt.

3. cikk

A jelentendő minősítések köre

(1)   A hitelminősítő intézet mindaddig jelentést tesz az egyes jelentéstételi időszakok hitelminősítéseiről, amíg a hitelminősítés visszavonásra nem kerül.

(2)   A hitelminősítő intézet mind a megbízáson alapuló, mind a megbízás nélküli minősítésekről jelentést tesz. A jelentésben megjelöli, hogy a minősítés megbízáson alapul-e.

(3)   A hitelminősítő intézetek csoportja nevében jelentést tevő hitelminősítő intézet a jelentésbe belefoglalhatja az ugyanazon kapcsolt csoporthoz tartozó harmadik országbeli hitelminősítő intézetek adatait is, amelyek minősítéseit az uniós felhasználás céljaira nem fogadták be. Amennyiben a hitelminősítő intézet nem tesz jelentést ilyen adatokról, ezt meg kell indokolnia a kvalitatív adatokat tartalmazó jelentésében.

(4)   A hitelminősítő intézet jelentést tesz legalább az 1060/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző utolsó tíz év hitelminősítéseiről. Az a hitelminősítő intézet, amely 1999. december 7. előtt nem adott ki hitelminősítést, az első hitelminősítés kiadásának időpontját követő jelentéstételi időszakok vonatkozásában tesz jelentést. A hitelminősítő intézetnek nem kell az 1060/2009/EK rendelet szerinti nyilvántartásba vételét vagy hitelesítését megelőző minősítési időszakokra jelentést tennie, ha igazolni tudja, hogy az ilyen adatok jelentése nagyságrendjükre és összetettségükre tekintettel aránytalan.

(5)   A hitelminősítő intézet a következő típusú minősítésekről tesz jelentést:

a)	vállalati minősítések;

b)	strukturált pénzügyi eszközök minősítése;

c)	államadósság és az államháztartás minősítése.

4. cikk

Vállalati minősítések

(1)   A hitelminősítő intézet a vállalati minősítésekre vonatkozó adatokról kibocsátók szerinti bontásban tesz jelentést.

(2)   A hitelminősítő intézet eldöntheti, hogy a vállalkozás leányvállalatára vonatkozó minősítéseket egyedi minősítésként kezeli vagy sem. A hitelminősítő intézet megindokolja a választott megoldást.

(3)   A hitelminősítő intézet a vállalati minősítésekről tett jelentésekben a minősítést a II. melléklet 1. táblázatának 18. mezőjében meghatározott iparági szegmensbe sorolja be.

(4)   A rendelkezésre álló rövid és a hosszú távú vállalati minősítések adatait egyaránt jelenteni kell. A hosszú távú minősítések esetében is a kibocsátói minősítést kell jelenteni. Amennyiben a kibocsátó minősítése nem áll rendelkezésre, a fedezetlen adósságpapírokra vonatkozó hosszú távú minősítésről kell jelentést tenni. Ha hazai és külföldi fizetőeszközben denominált adósságok minősítése egyaránt rendelkezésre áll, csak a külföldi fizetőeszközben denominált adósság minősítéséről kell jelentést tenni.

5. cikk

Strukturált pénzügyi eszközök minősítése

(1)   A (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos jellemzők alapján a hitelminősítő intézet a strukturált pénzügyi eszközök esetében a hosszú távú minősítésekről a kibocsátás szerinti bontásban tesz jelentést.

(2)   A hitelminősítő intézet a strukturált befektetési eszközök és hasonló struktúrák esetében is a hosszú távú minősítésekről tesz jelentést kibocsátó szerinti bontásban.

(3)   A hitelminősítő intézet az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok esetében a rövid távú minősítésekről tesz jelentést a kibocsátás szerinti bontásban.

(4)   Strukturált pénzügyi eszközök minősítésére vonatkozó jelentés esetében a hitelminősítő intézet a minősítést a következő eszközosztályok egyikébe sorolja:

a)

eszközfedezetű értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: gépjárműhitel, hajókölcsön, légijármű-hitel, hallgatói hitel, fogyasztói hitel, egészségügyi ellátásra felvett hitel, előre gyártott házra felvett hitel, filmgyártási hitel, közműfejlesztési hitel, gép- és berendezéslízing, hitelkártya-követelés, adótartozás biztosítékául szolgáló zálogjog, nemteljesítő hitelek, hitelkockázathoz kapcsolt értékpapír, lakóautó-hitel és vevőkövetelések;

b)	lakóingatlannal fedezett értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: lakóingatlannal fedezett elsőrendű értékpapírok és lakóingatlannal fedezett másodrendű értékpapírok, valamint szabad felhasználású jelzáloghitelek;

c)

üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: kiskereskedelmi vagy irodacélú kölcsön, kórház-finanszírozási hitel, ápoló-gondozó otthonokra, raktározási létesítményekre felvett hitel, szállodafinanszírozási hitel, gyermekgondozási létesítményekre felvett hitel, ipari hitel és társasházakra felvett hitel;

d)

fedezett adósságkötelezvények. Ebbe az eszközosztályba a következő alosztályok tartoznak: hitellel fedezett kötelezvény, kötvénnyel fedezett kötelezvény, szintetikus fedezett adósságkötelezvény, egy ügyletrészsorozatos fedezett adósságkötelezvény, alappal fedezett kötelezvény, eszközalapú értékpapírokat tartalmazó fedezett adósságkötelezvény és fedezett adósságkötelezvényeket tartalmazó fedezett adósságkötelezvény;

e)	eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok;

f)	egyéb, az előbb felsorolt eszközosztályokhoz nem tartozó strukturált pénzügyi eszközök, többek között strukturált fedezett kötvények, strukturált befektetési társaságok, biztosításhoz kapcsolt értékpapírok és származtatott termékeket kínáló egységek.

(5)   A hitelminősítő intézet meghatározza, hogy az egyes minősített eszközök melyik eszközosztályba és adott esetben melyik eszközalosztályba tartoznak.

(6)   A II. melléklet 1. táblázatának 17. mezője alkalmazásában az eszközhöz használt országkód annak az országnak a kódja, amely a mögöttes eszközök többségének származási országa. Amennyiben a mögöttes eszközök többségének származási országa nem állapítható meg, a minősített eszközt „nemzetközi”-ként kell besorolni.

6. cikk

Államadósság és az államháztartás minősítése

(1)   A hitelminősítő intézet az államadósságra és az államháztartásra vonatkozó minősítések adatairól kibocsátók alapján tesz jelentést. A hitelminősítő intézet a minősítéseket az alábbi szektorok valamelyikébe sorolja be:

a)	hazai fizetőeszközben denominált államadósságok minősítése;

b)	külföldi fizetőeszközben denominált államadósságok minősítése;

c)	alsóbb államszervezeti szintek és önkormányzatok, például tartományok és helyi önkormányzatok adósságainak minősítése;

d)

szupranacionális szervezetekre vonatkozó minősítések, például egynél több állami kormányzati tulajdonos által létrehozott, birtokolt és ellenőrzött intézmények minősítései, többek között az U kód (területen kívüli szervezetek) alá tartozó szervezetek a Közösségen belüli gazdasági tevékenységek általános osztályozása (a továbbiakban: NACE) (3) szerint;

e)	állami szervezetekre, például a NACE szerinti O kód (közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás), P kód (oktatás) és Q kód (humán-egészségügyi, szociális ellátás) alá tartozóakra vonatkozó minősítés.

(2)   Az egyes szektorokon belül jelentést kell tenni a rövid és hosszú távú minősítésekről egyaránt. Amennyiben kibocsátói minősítés nem áll rendelkezésre, az adósságra vonatkozó hosszú távú minősítésről kell jelentést tenni.

(3)   A II. melléklet 1. táblázatának 17. mezője alkalmazásában, amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szupranacionális szervezet esetében nem állapítható meg a kibocsátás szerinti ország, a minősített kibocsátót a „nemzetközi” kategóriába kell besorolni.

III.   FEJEZET

A JELENTÉSTÉTEL FORMÁTUMA

7. cikk

Kvalitatív adatok

(1)   A hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott formátumban nyújtja be a kvalitatív adatokat tartalmazó jelentéseket. A hitelminősítő intézet kvalitatív adatokat szolgáltat mindenekelőtt minősítési skálájáról, ismertetve az egyes minősítések egyedi jellemzőit és jelentését. A hitelminősítő intézet legfeljebb hat minősítési skáláról tehet jelentést. Az időintervallumok és minősítési típusok egy adott kombinációjára vonatkozóan legfeljebb egy minősítési skála szerepelhet a jelentésben.

(2)   Ha a hitelminősítő intézet egynél több minősítési skála alkalmazásával ad ki minősítéseket egy adott időintervallum és minősítési típus vonatkozásában, kvalitatív adatokat tartalmazó jelentésében csak az ilyen minősítések számszerű többségénél alkalmazott minősítési skálát szerepelteti. Az olyan minősítésekről nem tesz jelentést, amelyek nem az e bekezdésnek megfelelően bejelentett minősítési skála alkalmazásával készültek.

(3)   A minősítési skála tetszőleges számú átfogó minősítési kategóriát tartalmaz, amelyek alkategóriaként tetszőleges számú fokozatot foglalhatnak magukban. A hitelminősítő intézet adott esetben mind a minősítési kategóriákról, mind a fokozatokról jelentést tesz.

8. cikk

Minősítési adatok

(1)   A hitelminősítő intézet a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott formátumban nyújtja be a 3. cikkben említett minősítésekre vonatkozó, minősítési adatokat tartalmazó jelentéseket.

(2)   A II. melléklet 1. táblázatának 12. mezője alkalmazásában a hitelminősítő intézet jelentést tesz egy adott minősítéshez kapcsolódó nemteljesítésről, amennyiben az alábbi események valamelyike bekövetkezik:

a)	a minősítés jelzi, hogy a hitelminősítő intézet nemteljesítésre vonatkozó fogalommeghatározása szerint nemteljesítésre került sor;

b)	a minősítés visszavonásra került a minősített szervezet fizetésképtelensége vagy adósságátütemezés miatt;

c)	bármely egyéb körülmény, amelyben a hitelminősítő intézet a minősített szervezetet vagy eszközt nemteljesítőnek, lényegesen értékvesztettnek vagy ezekkel egyenértékűnek tekinti.

(3)   Az adott jelentéstételi időszakban visszavonásra került, jelentés tárgyát képező minősítésekre vonatkozóan meg kell adni a visszavonás indokát a II. melléklet 1. táblázatának 11. mezőjében. A 2010. szeptember 7. előtt visszavont minősítések az „egyéb indok miatt lezárt minősítés” mezőbe kerülhetnek.

9. cikk

Kvalitatív adatok változásai és törlése

(1)   A hitelminősítő intézet jelentést tesz a jelentésben szereplő kvalitatív adatok változásáról vagy törléséről, amennyiben az az alábbiak miatt szükséges:

a)	kvalitatív adatban bekövetkezett változás jelzése;

b)	a minősítési skálára vonatkozó jelentésben levő ténybeli hiba helyesbítése.

(2)   A minősítési skálára vonatkozó adatokon kívüli kvalitatív adatok változásai esetén a hitelminősítő intézet az aktualizált adatokat tartalmazó új jelentést küld. A hitelminősítő intézet csak akkor küld kvalitatív adatokat tartalmazó új jelentést, ha az adatok bármelyike megváltozott, és csak a megváltozott adatokat jelenti be. Módszertani változás esetén a hitelminősítő intézet jelentést tesz az aktualizált kvalitatív adatokról és utalhat a weboldalán található korábbi módszertani változásokra vonatkozó kiegészítő információkra.

(3)   Amennyiben csak a minősítési skála kategóriáinak vagy fokozatainak megnevezése változik, a hitelminősítő intézet a kvalitatív adatok tekintetében olyan jelentést nyújt be, amely a korábbi (egyedi minősítési azonosítójával megkülönböztetett) minősítési skála aktualizált változatát tartalmazza, adott esetben a megnevezések vagy leírások módosításával. A minősítési skálához kapcsolódó egyéb mezőket változtatás nélkül kell a jelentésbe foglalni. A hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mezőket használja.

(4)   Amennyiben a minősítési skálában lényegi változás következik be, a hitelminősítő intézet nyilatkozatot tesz az új minősítési skáláról és végrehajtja a következő lépéseket:

a)	elküldi a korábbi minősítési skála aktualizált adatait tartalmazó kvalitatívadat-fájlt, módosítva az érvényesség záró napját a korábbi jelentéstételi időszak végének napjára; a hitelminősítő intézet az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mezőket használja;

b)	jelentést tesz az új egyedi azonosítóval ellátott új minősítési skáláról, és azon első jelentéstételi időszak érvényességének kezdő napjáról, amelyre vonatkozóan a skála érvényes;

c)	miután a hitelminősítő intézet visszajelzést kap a központi adatbázistól, amely megerősíti az új minősítési skála elfogadását, elküldi az új minősítési skála alá tartozó első jelentéstételi időszakot érintő, az új minősítési skála használatával készült minősítés adatait tartalmazó fájlt.

(5)   Minősítési skála törlése esetén a hitelminősítő intézet végrehajtja az alábbi lépéseket:

a)	a törlésre azt megelőzően kerül sor, mielőtt a szóban forgó minősítési skálához kapcsolódó bármely minősítési adatot elküldene a központi adatbázisnak. Amennyiben már sor került minősítési adat bejelentésére, törölnie kell a korábbi minősítési skála használatával készült összes minősítési adatot;

b)	elküldi a kvalitatív adatokat tartalmazó fájlt, amely magában foglalja a minősítési skála törlését. A hitelminősítő intézet az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezőket használja.

10. cikk

Minősítési adatok törlése és korábbi minősítési adatok bejelentése

(1)   Amennyiben a jelentett minősítési adatok kapcsán ténybeli hibák megállapítására kerül sor, a hitelminősítő intézet jelentést tesz a szóban forgó minősítési adat törléséről és felváltja a törölt minősítési adatot.

(2)   Minősítési adatok törlésekor a hitelminősítő intézet megteszi az alábbi intézkedések valamelyikét:

a)	az aktuális jelentéstételi időszak minősítési adatai esetében a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezőket használja. Az eredeti adatállomány törlését követően elküldi az adatállomány új változatát;

b)

korábbi jelentéstételi időszakok minősítési adatai esetében az összes jelentéstételi időszakra vonatkozó eredeti minősítési adatokat törölheti a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott mezők használatával, kitöltve a törlés indokára vonatkozó mezőt is, és a 3. cikk (4) bekezdésében leírt eljárással valamennyi időszakra vonatkozóan felváltja az eredeti adatokkal.

(3)   Minősítési adatok visszamenőleges bejelentésekor a hitelminősítő intézet a II. melléklet 1. táblázatának 24. és 25. mezőjében meghatározottaknak megfelelően hozzáadja a minősítésre vonatkozó mezőkhöz a minősítés korábbi jelentéstételi időszakait és a korábbi minősítési adatok jelentésének indokát.

IV.   FEJEZET

A JELENTÉSTÉTEL MÓDJA

11. cikk

Jelentéstételi csatornák és adattovábbítás

(1)   A hitelminősítő intézet az adatoknak a központi adatbázisba történő bejelentésekor a központi adatbázis rendszerének jelentéstételi eszközeit használja.

(2)   A központi adatbázisba küldött és onnan kapott valamennyi fájlnak az EÉPH által kiadott XSD-sémának megfelelő XML-formátumúnak kell lennie.

(3)   A hitelminősítő intézet az EÉPH által meghatározott névformátumnak megfelelően nevezi el az adatfájlokat.

(4)   A hitelminősítő intézet a központi adatbázisba küldött és onnan kapott elektronikus fájlokat legalább öt évig tárolja. Ezeket – kérésre – az EÉPH rendelkezésére kell bocsátani.

12. cikk

Fájlok cseréjére vonatkozó elvek és jelentéstételi időszakok

(1)   A hitelminősítő intézet a meghatározott jelentéstételi időszakot érintő valamennyi fájlt a következő közzétételt megelőző időszakban küldi el a központi adatbázisnak. Ez a követelmény a kvalitatív adatok fájljaira és a minősítési adatok fájljaira egyaránt vonatkozik.

(2)   A jelentéstételi időszak a január 1-jétől június 30-ig vagy a július 1-jétől december 31-ig tartó hat hónapos időszak. A közzétételt megelőző időszak az adott jelentéstételi időszak végét követő három hónapos időszak, amely január 1-jétől március 31-ig vagy július 1-jétől szeptember 30-ig tart. A közzétételt megelőző időszak és a jelentéstételi időszak kezdetét és végét közép-európai idő szerint kell meghatározni.

(3)   A hitelminősítő intézet először a kvalitatív adatokat továbbítja. A minősítési adatokat tartalmazó fájlokat csak azután küldi el, miután megkapta a központi adatbázistól a kvalitatív adatokat igazoló visszajelzést.

(4)   A közzétételt megelőző egyes időszakokban a hitelminősítő intézet elküldi a központi adatbázisnak a minősítési adatokat tartalmazó fájlokat a II. melléklet 1., 2. és 3. táblázatában meghatározott összes információval. Minősítési adatok törlését a 10. cikknek megfelelően kell jelenteni.

(5)   A hitelminősítő intézet a központi adatbázisnak tett első jelentéstételkor továbbítja az I. melléklet 1., 2. és 3. táblázatában meghatározott összes kvalitatív adatot tartalmazó fájlt. Ezt követően a hitelminősítő intézetnek csak az új minősítési skálákról, és a kvalitatív adatok 9. cikk szerinti aktualizált változatairól és törléseiről kell jelentést tennie.

(6)   A központi adatbázisnak tett első jelentése mellett a hitelminősítő intézet jelentést tesz a 3. cikk (4) bekezdése szerinti korábbi adatokról is. Ezt a jelentést a jelentéstételi időszakok időrendi sorrendjének megfelelően kell megtenni, a legkorábbi időszaktól kezdve.

13. cikk

Jelentéstételi eljárás

(1)   A hitelminősítő intézet biztosítja, hogy a központi adatbázisba küldött információ megfeleljen saját belső nyilvántartásainak. A közzétételt megelőző egyes időszakokon belül az összes szóban forgó fájlt időrendi sorrendben kell elküldeni és a hibákat a közzétételt megelőző időszakban kell helyesbíteni.

(2)   A központi adatbázis visszaigazolást küld a hitelminősítő intézetnek a jelentésben levő adatfájlokról, amelyben vagy megerősíti a fájlok beérkezését és megfelelő feltöltését, vagy tájékoztatja a hitelminősítő intézetet a feltárt hibákról. Amennyiben a központi adatbázis hibát tárt fel, a hitelminősítő intézet megfelelő időben helyesbítést küld az alábbiaknak megfelelően:

a)	fájlhiba esetén a hitelminősítő intézet a visszaigazolásban megjelölt módon helyesbíti a hibát és az egész fájlt újra elküldi;

b)	tartalmi hiba esetén a hitelminősítő intézet a visszaigazolásban megjelölt módon helyesbíti a hibát és csak a helyesbített adatállományt küldi el újra.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

---

---

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/32

---

A BIZOTTSÁG 449/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 21.)

az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelminősítő intézetek részéről a nyilvántartásba vétel és a hitelesítés során közlendő információkra vonatkozó szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

Összhangban az 1060/2009/EK rendelet általános célkitűzéseivel és különös tekintettel az Unióban kibocsátott hitelminősítések minőségéhez, a pénzügyi stabilitáshoz, valamint a fogyasztó- és befektetővédelemhez tett hozzájárulásra, e rendelet célja annak biztosítása, hogy a nyilvántartásbavételi és hitelesítési eljárás során az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) részére benyújtandó információk közlésére egységes szabályok vonatkozzanak annak érdekében, hogy az EÉPH megalapozott döntést hozhasson a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg hitelesítéséről.

(2)	A kiegészítő információkból eredő, a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás terén megmutatkozó hosszú távú haszon a várakozások szerint ellensúlyozza a nyilvántartásba vétel rövid távon, esetlegesen felmerülő további költségeit.

(3)

A rendeletben meg kell határozni azokat az információkat, amelyeket a hitelminősítő intézetek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem részeként benyújtanak az EÉPH részére. Az ebben a rendeletben előírt egyes információk adott esetben nem alkalmazandók az újonnan alapított hitelminősítő intézetekre, amennyiben a hitelminősítési üzletágban szerzett tapasztalat hiányára vagy egyéb okokra hivatkozva kérelmezik az erre vonatkozó mentességet. A rendelet nem akadályozhatja az újonnan alapított és a piacra belépni szándékozó hitelminősítő intézetek piacra lépését. Mindemellett a kérelmezőknek egyértelmű magyarázattal kell szolgálniuk arra, hogy miért tekintettek el az adott kérelemben meghatározott valamely információ benyújtásától.

(4)

Az EÉPH részére benyújtandó valamennyi információt olyan tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátani, amely lehetővé teszi az információknak a későbbi felhasználás céljára történő megőrzését. A hitelminősítő intézetek által benyújtott információk könnyű azonosíthatósága érdekében valamennyi dokumentumot hivatkozási számmal kell ellátni.

(5)

Annak érdekében, hogy az EÉPH megállapíthassa, hogy a hitelminősítő intézet tulajdonosainak tevékenységeiből és üzleti érdekeltségeiből adódó esetleges összeférhetetlenségek veszélyeztethetik-e a hitelminősítő intézet függetlenségét, a hitelminősítő intézeteket kötelezni kell arra, hogy nyújtsanak tájékoztatást tulajdonosaik tevékenységeiről és anyavállalatuk tulajdoni viszonyairól.

(6)	A hitelminősítő intézeteknek információval kell szolgálniuk irányító szerveik összetételéről, működéséről és függetlenségéről annak érdekében, hogy az EÉPH megállapíthassa, a vállalatirányítási struktúra biztosítja-e a hitelminősítő intézet függetlenségét és az összeférhetetlenségek elkerülését.

(7)

Annak érdekében, hogy az EÉPH megállapíthassa a hitelminősítő intézet felső vezetésének jó hírnevét, tapasztalatát és szaktudását, a hitelminősítő intézet köteles benyújtani a felső vezetés tagjainak önéletrajzát, közelmúltban készült erkölcsi bizonyítványát és a tagok jó hírnevét igazoló saját nyilatkozatát.

(8)

Annak megállapítására, hogy a hitelminősítő intézet milyen módon jár el az összeférhetetlenség kiküszöbölése, kezelése és feltárása során, a hitelminősítő intézet köteles az EÉPH rendelkezésére bocsátani a fennálló és esetleges összeférhetetlenségek aktualizált jegyzékét, amely legalább azokat az összeférhetetlenségeket tartalmazza, amelyek a kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, a hitelminősítési tevékenységek kiszervezéséből, valamint a hitelminősítő intézet és a harmadik felek közötti kölcsönhatásból erednek. Az említett jegyzékben rögzítendő összeférhetetlenségek feltérképezése során a hitelminősítő intézetnek figyelembe kell vennie az azon vállalkozáscsoporthoz tartozó más szervezetek kapcsán esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket is, amelynek tagja. Ennélfogva figyelembe kell venni azokat a vállalkozáscsoporton belüli szabályokat is, amelyek a feladatok elosztására, valamint a vállalkozáscsoporthoz tartozó különböző szervezetek által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokra vonatkoznak.

(9)

Jóllehet az Unióban székhellyel rendelkező hitelminősítő intézetek fióktelepei nem minősülnek jogi személynek, az említett hitelminősítő intézetek kötelesek elkülönített információkat közölni fióktelepeik vonatkozásában, hogy ezáltal lehetővé tegyék az EÉPH számára a fióktelepek szervezeti felépítésben elfoglalt helyének pontos feltérképezését, a fióktelepek felső vezetése alkalmasságának és megfelelőségének megállapítását, valamint annak értékelését, hogy a jelenlegi ellenőrzési mechanizmusok, a megfelelés ellenőrzése, valamint az egyéb meglévő funkciók kellően hatékonyak-e ahhoz, hogy általuk a fióktelepben rejlő kockázatok megfelelő módon feltárhatók, értékelhetők és kezelhetők legyenek.

(10)	A kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos, lehetséges összeférhetetlenségek vonatkozásában benyújtandó információknak a hitelminősítő intézet valamennyi olyan üzleti tevékenységére is ki kell terjedniük, amely nem képezi a hitelminősítési tevékenység részét.

(11)

Annak érdekében, hogy az EÉPH megállapíthassa, hogy a hitelminősítő intézetekre vonatkozó harmadik országbeli szabályozási keret legalább olyan szigorú követelményeket tartalmaz, mint a jelenlegi uniós szabályozás, az adott harmadik országban kibocsátott hitelminősítést befogadni szándékozó hitelminősítő intézet köteles az EÉPH-t részletesen tájékoztatni a harmadik ország szabályozási keretéről és annak a jelenlegi uniós szabályozással való összehasonlíthatóságáról. Amennyiben ez az információ – tekintettel más befogadási kérelmekre – már az EÉPH rendelkezésére áll, és az EÉPH úgy ítéli meg, hogy az érintett harmadik ország szabályozási kerete legalább olyan szigorú követelményeket tartalmaz, mint a jelenlegi uniós szabályozás, a kérelmező hitelminősítő intézetet mentesíteni kell az erre vonatkozó információ benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmező hitelminősítő intézeteknek azonban minden esetben igazolniuk kell, hogy a harmadik ország hitelminősítő intézeteinek a befogadni szándékozott hitelminősítés kibocsátását eredményező hitelminősítő tevékenysége megfelel a harmadik ország szabályozásában meghatározott követelményeknek, valamint, hogy adottak a harmadik ország hitelminősítő intézetei által folytatott hitelminősítési tevékenység ellenőrzésére szolgáló eljárások.

(12)

Ebben a rendeletben meg kell határozni azokat az információkat, amelyeket a hitelminősítő intézetnek a hitelesítés iránti kérelemhez, valamint a pénzügyi piacok stabilitása vagy integritása szempontjából vett – az 1060/2009/EK rendelet 5. cikkében említett – rendszerszempontú jelentőségének felméréséhez kell biztosítania. A hitelminősítő intézetnek és az általa folytatott hitelminősítési tevékenységeknek az egy vagy több tagállam stabilitásának szempontjából vett rendszerszempontú jelentőségét ebben a rendeletben a hitelminősítő intézet hitelminősítési tevékenységeinek terjedelme, valamint az érintett hitelminősítések Unión belüli felhasználói közötti keresztkapcsolatok alapján kell megállapítani.

(13)	E rendelet alapját az EÉPH által az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkében meghatározott eljárás szerint a Bizottsághoz benyújtott szabályozási technikaistandard-tervezet képezi.

(14)

Az EÉPH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikaistandard-tervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.   FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a hitelminősítő intézetek által az alább felsorolt kérelmek részeként az EÉPH részére benyújtandó információkra vonatkozó szabályokat:

a)	nyilvántartásba vétel iránti kérelem az 1060/2009/EK rendelet II. melléklete alapján; vagy

b)	hitelesítés iránti kérelem, valamint a pénzügyi piacok stabilitása vagy integritása szempontjából vett – az 1060/2009/EK rendelet 5. cikkében említett – rendszerszempontú jelentőség értékelésére vonatkozó kérelem.

2.   FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

2. cikk

A kérelem formátuma

(1)   A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet olyan adathordozó eszközön kell benyújtani, amely lehetővé teszi az információknak a későbbi hozzáférést biztosító módon történő tárolását és a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését.

(2)   A hitelminősítő intézet az általa benyújtott összes dokumentumot egyedi hivatkozási számmal látja el, valamint gondoskodik arról, hogy az általa benyújtott információk esetében egyértelműen kiderüljön, hogy ezek a rendelet mely követelményére vonatkoznak, továbbá melyik dokumentumban találhatók. A hitelminősítő intézet a kérelem részeként benyújtja az I. mellékletben meghatározott táblázatot, amelyben egyértelműen feltünteti, hogy mely dokumentum tartalmazza az e rendelet értelmében benyújtandó információkat.

(3)   Ha az ebben a rendeletben foglalt valamely követelmény a hitelminősítő intézet kérelmére nem alkalmazandó, úgy ezt a hitelminősítő intézet – az indokok feltüntetésével – az I. mellékletben meghatározott táblázatban rögzíti.

(4)   Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hitelminősítő intézetek csoportja nyújtja be, a kérelemben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az egyes információk mely hitelminősítő intézetre vonatkoznak. Ha valamely információ hitelminősítő intézetek csoportjához tartozó, egynél több hitelminősítő intézetre egyaránt vonatkozik, az adott információt az I. mellékletben foglalt táblázat kitöltése során azonos hivatkozási számmal kell ellátni.

3. cikk

A kérelemben foglalt adatok pontosságának és teljességének igazolása

A nyilvántartásba-vételi eljárás vagy a hitelesítési eljárás során az EÉPH részére benyújtott valamennyi információhoz a hitelminősítő intézet felső vezetésének tagja vagy a felső vezetés által meghatalmazott képviselő által aláírt kísérőlevelet kell mellékelni, amely igazolja, hogy a közölt adatok a benyújtás napján a hitelminősítő intézet felső vezetésének legjobb tudomása szerint pontosak és teljesek voltak.

4. cikk

Az alkalmazottak száma

Az alkalmazottak számát valamennyi erre vonatkozó információban teljes munkaidős egyenértékben kifejezve kell megadni (az összes munkaóra száma elosztva a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott munkaév keretében díjazásban részesítendő munkaórák legmagasabb számával).

5. cikk

Hitelminősítési osztályok

A hitelminősítési osztályokra vonatkozó információk közlése során az alábbi hitelminősítési osztályokat lehet alkalmazni:

a)	az államadóság és az államháztartás minősítése;

b)	strukturált pénzügyi eszközök minősítése;

c)	vállalati minősítések: i. pénzintézetek, ideértve a hitelintézeteket és a befektetési vállalkozásokat; ii. biztosítók; iii. vállalati kibocsátók, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek vagy biztosítónak.

6. cikk

Szabályzatok és eljárások

(1)   A kérelemben közölt szabályzatok és eljárások kapcsán a következő információkat kell feltüntetni vagy mellékelni:

a)	a szabályzatok és eljárások jóváhagyásáért és alkalmazásáért felelős személy vagy személyek megnevezése;

b)	a szabályzatoknak és eljárásoknak való megfelelés érvényesítésének és nyomon követésének módja, valamint az ezekért felelős személy vagy személyek megnevezése;

c)	a szabályzatok megsértésekor alkalmazandó intézkedések leírása;

d)	az EÉPH értesítésére szolgáló eljárás, amely akkor kerül alkalmazásra, ha a szabályzatok vagy eljárások lényeges megsértése a nyilvántartásba-vételi vagy az eredeti hitelesítési eljáráshoz kapcsolódó feltételek teljesülésének meghiúsulását eredményezheti.

(2)   A hitelminősítő intézetek az e rendelet alapján fennálló, a szabályzatokkal és eljárásokkal kapcsolatos információk közlésére vonatkozó kötelezettségüknek a megfelelő szabályzatokat és eljárásokat tartalmazó dokumentum másolatának benyújtásával is eleget tehetnek.

7. cikk

A hitelminősítések azonosítása, jogállása és osztályozása

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:

a)	az e rendelet II. mellékletében felsorolt információk;

b)	a vonatkozó cégnyilvántartásból vagy bírósági nyilvántartásból származó cégkivonat vagy a hitelminősítő intézet cégbejegyzésének helyét, valamint fő üzleti tevékenységét bizonyító, a kérelem napjára szóló egyéb dokumentum.

2.   SZAKASZ

Tulajdonosi struktúra

8. cikk

A hitelminősítő intézet tulajdonosai és anyavállalata

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:

a)	azoknak a személyeknek a jegyzéke, akik a hitelminősítő intézetben közvetve vagy közvetlenül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 5 %-át birtokolják, illetve akik részesedésük által a hitelminősítő intézet irányítására jelentős befolyást gyakorolhatnak;

b)	a III. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott információk valamennyi fent említett személy vonatkozásában.

(2)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja továbbá az alábbiakat:

a)	azoknak a vállalkozásoknak a jegyzéke, amelyekben az (1) bekezdésben említett személyek a tőke vagy a szavazati jogok legalább 5 %-át birtokolják, illetve amely vállalkozások irányítására ezek a személyek jelentős befolyást gyakorolnak;

b)	a III. melléklet 3. pontjában említett üzleti tevékenység megnevezése.

(3)   Ha a hitelminősítő intézet anyavállalattal rendelkezik:

a)	megnevezi azt az országot, amelyben az anyavállalat székhelye található;

b)	feltünteti, hogy az anyavállalat rendelkezik-e engedéllyel, szerepel-e a nyilvántartásban és felügyelet alá tartozik-e.

9. cikk

A tulajdonosi kapcsolatokat bemutató ábra

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az anyavállalatok, a leányvállalatok és valamennyi, az Unióban székhellyel rendelkező kapcsolt szervezet, valamint ezek fióktelepei között fennálló tulajdonosi kapcsolatokat ábrázoló ábrát. Az ábrában a vállalkozásokat teljes megnevezésük, jogállásuk, valamint a bejegyzett székhely és központi iroda címének feltüntetésével kell megadni.

3.   SZAKASZ

Szervezeti felépítés és vállalatirányítás

10. cikk

Szervezeti ábra

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a szervezeti felépítését részletező szervezeti ábrát, amely tartalmazza a lényeges feladatok egyértelmű meghatározását, valamint az egyes lényeges feladatokért felelős személyek nevét. A lényeges feladatok magukban foglalják legalább a felső vezetést, valamint a fióktelepek tevékenységét irányító személyek és a vezető hitelminősítő elemzők körét. Ha a hitelminősítő intézet kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, a szervezeti ábra a szervezeti felépítés bemutatása során e szolgáltatásokra is kitér.

11. cikk

Szervezeti felépítés

(1)   A hitelminősítő intézet a szabályzataira és eljárásaira vonatkozó információk keretében az EÉPH rendelkezésére bocsátja az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete A. szakaszának 5. pontjában meghatározott megfelelési funkcióval és az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete A. szakaszának 9. pontjában meghatározott felülvizsgálati funkcióval kapcsolatos információkat, valamint az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete A. szakaszának 4. és 10. pontjában meghatározott követelmények teljesítésére létrehozott szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó információkat.

Az ennek a bekezdésnek megfelelően nyújtott információk magukban foglalják a IV. melléklet 1., 3. és 4. pontjában meghatározott információkat.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett szabályzatok és eljárások végrehajtására a vállalkozáscsoport szintjén kerül sor, a hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a IV. melléklet 2. pontjában foglalt információkat is.

(3)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja továbbá a X. mellékletben meghatározott információkat.

12. cikk

Vállalatirányítás

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a belső vállalatirányítási szabályzatokra és eljárásokra, valamint a felső vezetés, így többek között a hitelminősítő intézet igazgatótanácsa vagy felügyelőbizottsága, annak független tagjai, továbbá az esetleges bizottságok hatásköreire vonatkozó információkat.

(2)   Valamely elismert vállalatirányítási magatartási kódex alkalmazása esetén a hitelminősítő intézet megnevezi az adott magatartási kódexet, valamint megindokolja az ettől való bármely eltérést.

(3)   A hitelminősítő intézet rendelkezésre bocsátja az V. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott információkat igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága tagjainak vonatkozásában.

(4)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az V. melléklet 3. pontjában említett dokumentumok másolatát.

4.   SZAKASZ

A hitelminősítő tevékenység végrehajtását biztosító pénzügyi források

13. cikk

Pénzügyi beszámolók

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a kérelem benyújtásának napját megelőző három pénzügyi évre vonatkozó éves pénzügyi beszámolók, továbbá adott esetben az egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatások másolatát, amennyiben a hitelminősítő intézet rendelkezik az említett dokumentumokkal. Ha a hitelminősítő intézet pénzügyi kimutatásai esetében az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikkének (1) bekezdése könyvvizsgálatot ír elő, a pénzügyi beszámolóknak az éves és konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó auditjelentést is tartalmazniuk kell.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi beszámolók nem elérhetők az előírt időszak vonatkozásában, a hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja évközi pénzügyi beszámolóját.

(3)   Ha a hitelminősítő intézet valamely vállalkozáscsoport leányvállalata, rendelkezésre bocsátja az anyavállalat éves pénzügyi beszámolóit a kérelem benyújtásának napját megelőző három pénzügyi év vonatkozásában.

(4)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a megbízható számviteli eljárások biztosítására elfogadott intézkedések leírását.

5.   SZAKASZ

Alkalmazottak és díjazás

14. cikk

Személyzeti szabályzatok és eljárások

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi szabályzatokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat:

a)

az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete C. szakaszának 5. pontja szerinti, a megfelelési vezetőnek tett jelentés valamennyi olyan esetben, amikor valamely, az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete C. szakaszának 1. pontjában említett személy úgy véli, hogy más ilyen személy olyan módon járt el, amely megítélése szerint jogellenes;

b)	a vezető hitelminősítő elemzők, a hitelminősítő elemzők és a hitelminősítéseket jóváhagyó személyek rotációja;

c)	a hitelminősítő elemzők, a hitelminősítéseket jóváhagyó személyek, a felső vezetés és a megfelelési vezető esetében alkalmazott díjazási és teljesítményértékelési gyakorlatok;

d)	a hitelminősítési eljárás területét érintő képzési és fejlesztési intézkedések, ideértve a hitelminősítési tevékenység folytatásához megkövetelt bármely vizsgát vagy egyéb formális értékelést.

(2)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja továbbá az alábbiakat:

a)	az egyes munkavállalóktól való túlzott függésben rejlő kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések leírása;

b)	az egyes hitelminősítési osztályok tekintetében a módszerek és modellek kidolgozásáért és felülvizsgálatáért felelős kvantitatív elemzői csoportok méretére és tapasztalataira vonatkozó információk;

c)	a név és beosztás megadása a hitelminősítő intézet valamennyi olyan alkalmazottjának vonatkozásában, aki saját vagy a hitelminősítő intézet nevében kötelezettségvállalást tett egy másik szervezet felé a hitelminősítő intézetek csoportján belül;

d)	a hitelminősítő elemzők, vezető hitelminősítő elemzők és megfelelési vezetők átlagos éves javadalmazása az utolsó három pénzügyi évben a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek feltüntetésével.

(3)   A hitelminősítő intézet ismerteti azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a hitelminősítő intézet tudomást szerez arról, ha egy hitelminősítő elemző – az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete C. szakaszának 6. pontja értelmében – megszünteti munkaviszonyát és egy minősített szervezetnél kerül alkalmazásba. A hitelminősítő intézet ismerteti azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete C. szakaszának 7. pontjában meghatározott tilalom ismert legyen az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete C. szakaszának 1. pontjában említett személyek előtt.

15. cikk

Alkalmasság és megfelelőség

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbiakban felsorolt személyek önéletrajzát, amely tartalmazza a korábbi munkaviszonyokat, ezek időtartamát, valamint a betöltött beosztások és munkakörök megnevezését és leírását:

a)	a felső vezetés tagjai;

b)	a fióktelepek üzleti tevékenységének irányításával megbízott személyek;

c)	a belső auditért, a belső ellenőrzésért, a megfelelésért, a kockázatelemzésért és a felülvizsgálatért felelős alkalmazottak.

(2)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat felső vezetése valamennyi tagjának vonatkozásában:

a)	az érintett személy származási országa által kiállított, közelmúltban készült erkölcsi bizonyítvány, amennyiben a megfelelő nemzeti hatóságok kibocsátanak ilyet;

b)	az érintett személy jó hírnevét igazoló, aláírt nyilatkozata, mely legalább a VI. mellékletben foglalt állításokat tartalmazza.

6.   SZAKASZ

A hitelminősítések kibocsátása és felülvizsgálata

16. cikk

A hitelminősítési módszerek kidolgozása, hitelesítése, felülvizsgálata és közzététele

(1)   A hitelminősítő intézet valamennyi hitelminősítési osztály vonatkozásában az EÉPH rendelkezésére bocsátja a hitelminősítések meghatározására szolgáló alapvető modellek és módszerek átfogó leírását.

(2)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi szabályzataival és eljárásaival kapcsolatos információkat:

a)	a hitelminősítő módszerek kidolgozására, hitelesítésére és felülvizsgálatára vonatkozó, legalább a VII. melléklet 1. pontjában foglalt információkra kiterjedő információk;

b)	az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete E. szakasza I. részének 5. pontjában meghatározott, a hitelminősítési tevékenységek során alkalmazott módszerek közzétételére, valamint a modellek és fő minősítési feltevések leírására vonatkozó információk.

17. cikk

A hitelminősítések kibocsátása

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a)	az egyes hitelminősítési osztályok tekintetében használt minősítési nómenklatúrák;

b)	a hitelminősítő intézet által alkalmazott valamennyi minősítési cselekmény és státus meghatározása;

c)	a hitelminősítő intézetnek a hitelminősítések kibocsátására vonatkozó szabályzatai és eljárásai, ideértve legalább a VII. melléklet 2. pontjában foglalt információkat;

d)	a minősítési bizottságok hatáskörei;

e)	a minősítési döntések közzétételére vonatkozó szabályok ismertetése, ideértve legalább a VII. melléklet 3. pontjában meghatározott információkat;

f)	a módszerek valamennyi hitelminősítési osztályra, irodára és régióra kiterjedő következetes alkalmazását, továbbá végrehajtását biztosító meglévő eljárások leírása.

(2)   A hitelminősítő intézetek az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott szabályzatok és eljárások kapcsán megadják a megbízáson alapuló és megbízás nélküli minősítések kezelése közötti összes eltérést.

(3)   Ha a hitelminősítési eljárás rendszeres auditálását független harmadik fél végzi, a hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a legutóbbi auditjelentést.

(4)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja továbbá az alábbi információkat:

a)	az adatszolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos részletes adatok és feltételek;

b)	a minősítési modellekhez használt külső és belső inputadatok megbízhatóságára vonatkozó részletes adatok;

c)	a felhasznált adatforrásokkal kapcsolatos részletes adatok.

18. cikk

A hitelminősítések nyomon követése

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi szabályzatokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkat:

a)	a minősítések nyomon követése a megbízáson alapuló és megbízás nélküli minősítések közötti különbségek közlésével, ideértve legalább a VII. melléklet 4. pontjában meghatározott információkat;

b)	valamely minősítés felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó határozat közzététele;

c)	a makrogazdasági vagy a pénzügyi piaci feltételekben bekövetkező változások hitelminősítésekre gyakorolt hatásának az 1060/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározott nyomon követése.

7.   SZAKASZ

A kibocsátási és felülvizsgálati eljárások és módszerek leírása

19. cikk

A hitelminősítések bemutatására vonatkozó követelmények

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a)	a hitelminősítések közzétételére vonatkozó, az 1060/2009/EK rendelet alábbi rendelkezéseiben meghatározott kötelezettségek teljesítésére irányuló szabályzatok és eljárások: i. a 10. cikk (1), (2) és (5) bekezdése; ii. az 1. melléklet D. szakaszának I. része;

b)	ha a hitelminősítő intézet strukturált eszközök minősítését is végzi, az 1060/2009/EK rendelet alábbi rendelkezéseivel összefüggő szabályzatok és eljárások: i. a 10. cikk (3) bekezdése; ii. az I. melléklet B. szakaszának 4. pontja; iii. az I. melléklet D. szakaszának II. része;

c)	a jellemzően használt hitelminősítési jelentések mintái vagy egyéb dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy a hitelminősítő intézet milyen módon teljesíti vagy tervezi teljesíteni a közzétételi követelményeket; valamint

d)	a hitelminősítő intézet által készített hitelminősítések egyes osztályait jelölő, jellemző betűjelek mintái.

8.   SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

20. cikk

Függetlenség és az összeférhetetlenségek elkerülése

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az összeférhetetlenségek feltárására, kezelésére és közzétételére szolgáló szabályzataira és eljárásaira vonatkozó információkat, valamint a hitelminősítő elemzőkre és egyéb, a hitelminősítési tevékenységben közvetlenül részt vevő személyekre vonatkozó előírásokat, amelyek legalább a VIII. mellékletben meghatározott követelményeket magukban foglalják.

(2)   A hitelminősítő intézet ismerteti azt az eljárást, amelynek segítségével gondoskodik arról, hogy a megfelelő személyek előtt ismertek legyenek az (1) bekezdésben említett szabályzatok és eljárások. A hitelminősítő intézet ismerteti azokat az eljárásokat, amelyek segítségével biztosítja az 1060/2009/EK rendelet I. melléklete A. szakaszának 9. pontjában meghatározott, a hitelminősítő intézet módszereinek felülvizsgálatáért felelős egység függetlenségét a hitelminősítési tevékenységekért felelős szervezeti egységektől.

(3)   A hitelminősítő intézet ismerteti azokat az ellenőrzéseket, ideértve az információs rendszerek útján végrehajtott ellenőrzéseket, amelyek által biztosítja a díjakról folytatott tárgyalásokat meghatározó, az 1060/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények, valamint a hitelminősítési tevékenységekben részt vevő személyekre vonatkozó előírások betartását.

(4)   A hitelminősítő intézet ismerteti a hitelminősítő elemzők függetlenségének biztosítására bevezetett egyéb intézkedéseket és ellenőrzéseket.

21. cikk

Összeférhetetlenségi jegyzék

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az őt érintő fennálló vagy esetleges összeférhetetlenségek aktualizált jegyzékét. Ha a hitelminősítő intézet egy vállalkozáscsoport része, a jegyzék tartalmazza az ehhez a vállalkozáscsoporthoz tartozó más szervezetek kapcsán felmerülő összeférhetetlenségeket is.

(2)   A fennálló és esetleges összeférhetetlenségek jegyzéke megállapítja az alábbi esetleges összeférhetetlenségeket:

a)	a kapcsolatban álló harmadik felek vonatkozásában esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségek;

b)	a kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, valamint a kiszervezett hitelminősítési tevékenységekből eredő esetleges összeférhetetlenségek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett jegyzék tartalmazza az esetleges összeférhetetlenségek megszüntetésének, kezelésének és közzétételének módját.

22. cikk

A kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségek

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja azoknak a – humán és műszaki – erőforrásoknak a leírását, amelyeket a hitelminősítő intézet hitelminősítési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegei, illetve a hitelminősítő intézet és annak vállalkozáscsoportja közösen vesznek igénybe.

(2)   A hitelminősítő intézet ismerteti a hitelminősítési tevékenységeket ellátó és a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegek közötti fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenségek megelőzésére, közzétételére és mérséklésére szolgáló szabályait.

(3)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a hitelminősítési tevékenységeket ellátó és a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegek közötti fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenségek feltérképezésére szolgáló belső értékelések eredményeit tartalmazó dokumentumok másolatát.

9.   SZAKASZ

Üzleti terv

23. cikk

Az üzleti tervre vonatkozó információk

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a IX. mellékletben meghatározott, a nyilvántartásba vételt követő három évben évente benyújtandó információkat.

10.   SZAKASZ

Hitelminősítések befogadása

24. cikk

Hitelminősítések várható befogadása

Ha egy hitelminősítő intézet az 1060/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően harmadik országok által kibocsátott hitelminősítések befogadását tervezi, az EÉPH rendelkezésére bocsátja a XI. mellékletben foglalt információkat.

11.   SZAKASZ

Kiszervezés

25. cikk

A kiszervezésre vonatkozó követelmények

(1)   Fontos működési funkciók kiszervezése esetén a hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a)	a kiszervezésre vonatkozó szabályzatai;

b)	a fontos működési funkciók kiszervezéséből adódó kockázatok feltárására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló, tervezett intézkedés kifejtése;

c)	a hitelminősítő intézet és a kiszervezett tevékenységgel megbízott szervezet között létrejött kiszervezési megállapodások másolata;

d)	a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában az utóbbi öt év során kibocsátott belső és külső jelentések másolata.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a fontos működési funkciók az alábbi területeket jelentik: hitelminősítések felülvizsgálata, vezető elemző, hitelminősítési módszerek kidolgozása és felülvizsgálata, minősítések jóváhagyása, belső minőség-ellenőrzés, adattárolás, informatikai rendszerek, informatikai támogatás és számvitel.

3.   FEJEZET

HITELESÍTÉS

1.   SZAKASZ

Hitelesítés iránti kérelem

26. cikk

A hitelesítés iránti kérelemmel benyújtandó információk

(1)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a)	a II. melléklet 1–10. pontjában előírt általános információk;

b)	a 8. cikkben említett, a hitelminősítő intézet tulajdonosaira vonatkozó információk;

c)	a 10. cikkben említett szervezeti ábra;

d)	a hitelminősítési tevékenységet ellátó és a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó részlegek között fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenségek megelőzésére, feltárására és mérséklésére szolgáló, érvényben lévő szabályokra vonatkozó részletes információk;

e)	a 13. cikkben említett, a hitelminősítő intézet pénzügyi forrásaira vonatkozó információ.

(2)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja az üzleti tevékenységeire vonatkozó alábbi információkat:

a)	a hitelminősítési tevékenységekben és kiegészítő szolgáltatásokban részt vevő állandó szerződéses és ideiglenes szerződéses alkalmazottak számának megadása az utolsó három év vonatkozásában;

b)	ha a kérelmező rendelkezik fiókteleppel, a hitelminősítési tevékenységekben és kiegészítő szolgáltatásokban részt vevő alkalmazottak száma fióktelepenként;

c)	a kérelmező által alkalmazott hitelminősítő elemzők száma. Ha a hitelminősítő intézet rendelkezik fiókteleppel, az egyes fióktelepek által alkalmazott hitelminősítő elemzők száma;

d)	ha a hitelminősítő intézet új fióktelep létrehozását tervezi, az új fióktelep által tervezett üzleti tevékenység típusa, a fióktelep teljes megnevezése, címe, valamint létrehozásának ütemterve;

e)	ha a hitelminősítő intézet új kiegészítő szolgáltatások bevezetését tervezi, az új szolgáltatások leírása, valamint bevezetésük ütemterve;

f)	a hitelminősítő intézet az utolsó három év során, hitelminősítési tevékenységekből és kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétele az egyes pénzügyi évekre vonatkozó összes bevétel arányában;

g)	ha a hitelminősítő intézet egy vagy több fiókteleppel rendelkezik, az egyes fióktelepek bevétele az utolsó három évben, az egyes pénzügyi évekre vonatkozó összes bevétel arányában.

(3)   A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja továbbá az általa kibocsátott vagy kibocsátásra javasolt hitelminősítésekre vonatkozó alábbi információkat:

a)	hitelminősítési osztályok;

b)	az egyes hitelminősítési osztályok tekintetében használt minősítési nómenklatúrák;

c)	a hitelminősítő intézet által alkalmazott valamennyi minősítési cselekmény és státus meghatározása;

d)	arra vonatkozó részletes adatok, hogy a hitelminősítő intézet megbízáson alapuló minősítések vagy megbízás nélküli minősítések, illetőleg mindkét fajta minősítés előállítását végzi-e;

e)	valamennyi hitelminősítési osztály esetében az adott hitelminősítések előállításában szerzett szakmai tapasztalat (években kifejezve);

f)	valamennyi hitelminősítési osztály esetében a nyilvános és nem nyilvános minősítések jelenlegi és várható aránya.

(4)   A hitelminősítő intézet tájékoztatást nyújt arról, ha jelenleg egy vagy több tagállamban külső hitelminősítő intézményi státusszal rendelkezik, illetve ha tervezi az említett státus megszerzését, és megnevezi az érintett tagállamot.

27. cikk

A hitelesítés iránti kérelemre vonatkozó általános követelmények

A hitelminősítő intézet gondoskodik arról, hogy az általa benyújtott kérelem a kérelem formátuma, a kérelemben foglalt adatok pontosságának igazolása, a hitelminősítési osztályok, az alkalmazottak száma, valamint a szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó, az EÉPH rendelkezésére bocsátott információk tekintetében megfelel a 2–6. cikkben foglalt követelményeknek.

2.   SZAKASZ

Rendszerszempontú jelentőség

28. cikk

Rendszerszempontú jelentőség

A hitelminősítő intézet az EÉPH rendelkezésére bocsátja a XII. mellékletben meghatározott, a hitelminősítő intézet által kiadott hitelminősítések rendszerszempontú jelentőségére, továbbá a hitelminősítő intézet hitelminősítési tevékenységének az egy vagy több tagállam pénzügyi piacának pénzügyi stabilitására vagy integritására gyakorolt hatására vonatkozó információkat.

4.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(3)  HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/53

---

A BIZOTTSÁG 450/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. május 29.)

az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszőlőre kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 143. cikke b) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a XVIII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, valamint a 2009., a 2010. és a 2011. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az őszibarackra (beleértve a nektarint is), a körtére és a csemegeszőlőre vonatkozó kiegészítő vámok küszöbszintjét 2012. június 1-jétől indokolt kiigazítani.

(3)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XVIII. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

---

---

30.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/55

---

A BIZOTTSÁG 451/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. május 29.)

a szilázs-adalékanyagok funkcionális csoportba tartozó egyes élelmiszer-adalékanyagoknak a forgalomból történő kivonásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 10. cikke (1)–(4) bekezdésével összefüggésben értelmezett (7) bekezdése külön előírásokat határoz meg azoknak a termékeknek az értékelésére, amelyeket az említett rendelet alkalmazásának kezdetekor az Unióban szilázs-adalékanyagként használtak.

(2)	A mellékletben meghatározott takarmány-adalékanyagok a Takarmány-adalékanyagok Közösségi Regiszterébe mint meglévő termékek kerültek be az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(3)

Ezen takarmány-adalékanyagok szilázs-adalékanyagokként történő felhasználására az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 10. cikke (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (7) bekezdése értelmében nem érkezett engedélyezési kérelem a rendelet 10. cikke (7) bekezdésében előírt határidőn belül. A hexametilén-tetramin adalékanyag bizonyos állatfajoknál történő felhasználásának engedélyezésére sem érkezett kérelem az említett határidőn belül.

(4)	Az átláthatóság érdekében azokat az adalékanyagokat, amelyekre az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (7) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezett engedélyezési kérelem, a Takarmány-adalékanyagok Közösségi Regiszterének külön részébe vették fel.

(5)

Ezeket a takarmány-adalékanyagokat ezért szilázs-adalékanyagokként történő felhasználásuk tekintetében ki kell vonni a forgalomból, kivéve, ha olyan fajtáknál használják fel őket, amelyek tekintetében engedélyezési kérelmet nyújtottak be. Ez az intézkedés nem korlátozza az egyes fent említett adalékanyagok olyan más kategóriák vagy funkcionális csoportok szerinti felhasználását, amelyekre engedélyezhetők.

(6)	Mivel az érintett szilázs-adalékanyagok forgalomból történő kivonása nem biztonsági okokhoz kapcsolódik, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni azon adalékanyagok, előkeverékek és szilázsok meglévő készleteinek felhasználására, amelyeket ezen adalékanyagok felhasználásával állítottak elő.

(7)	A mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagok forgalomból történő kivonása nem érinti esetleges jövőbeli engedélyezésüket vagy az 1831/2003/EK rendeletben meghatározott okok és eljárások alapján a státusukkal kapcsolatban meghozandó bármely későbbi intézkedést.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Visszavonás

A melléklet A. részében felsorolt, a „technológiai adalékanyagok” kategórián belül a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagokat ki kell vonni a forgalomból.

A melléklet B. részében felsorolt, a „technológiai adalékanyagok” kategórián belül a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagokat a melléklet B. részében foglalt állatfajok tekintetében ki kell vonni a forgalomból.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A melléklet A. részében meghatározott, a „technológiai adalékanyagok” kategórián belül a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagok meglévő készletei 2013. június 19-ig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók takarmány-adalékanyagként.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott adalékanyagok hozzáadásával előállított előkeverékek 2013. június 19-ig továbbra is forgalomba hozhatók.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott adalékanyagok vagy a (2) bekezdésben felsorolt előkeverékek hozzáadásával előállított szilázs 2014. június 19-ig továbbra is forgalomba hozható.

(4)   A melléklet B. részében felsorolt takarmány-adalékanyagokra a melléklet B. részében foglalt állatfajok tekintetében az (1), (2) és a (3) bekezdés vonatkozik.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

---

---