24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/1

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 31. jegyzőkönyve egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat tartalmaz.

(2)

Az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti együttműködést a négy alapszabadságon kívül eső területekre is ki kell terjeszteni.

(3)

E kiterjesztett együttműködés lehetővé tétele érdekében módosítani kell az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét azáltal, hogy hatálya alá kerül az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv (3).

(4)

Az Uniónak az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontjának a mellékelt határozattervezeten kell alapulnia,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/3

(1)

2004. november 25-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Fülöp-szigeteki Köztársasággal tárgyalásokat folytasson egy partnerségi és együttműködési keretmegállapodás („a megállapodás”) megkötéséről.

(2)

A megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra mint különálló szerződő felekre, nem pedig mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen értesíti a Fülöp-szigeteki Köztársaságot arról, hogy az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra, illetve Írországra mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvvel. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti a Fülöp-szigeteki Köztársaságot a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, összhangban az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvvel.

(3)

Ha az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem nyújtotta be az – Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. számú jegyzőkönyv 3. cikkében előírt –értesítést, akkor nem vesz részt e határozatnak a Tanács általi elfogadásában annyiban, amennyiben a határozat olyan kérdéseket szabályoz, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartoznak. Ugyanez vonatkozik Dániára a Dánia helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 22. számú jegyzőkönyvvel összhangban.

(4)

A megállapodást – feltételezve annak későbbi megkötését – alá kell írni,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/4

(1)

2009. július 27-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) szóló tárgyalásokat folytasson Mongóliával.

(2)

A megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió az Egyesült Királysággal vagy Írországgal közösen nem értesíti Mongóliát arról, hogy az Egyesült Királyság vagy Írország az Európai Unió részeként vált(ak) kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra, mint az Európai Unió részeire nézve – a (21). jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti(k) Mongóliát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot, mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyvnek megfelelően.

(3)

Ha az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem nyújtotta be az – Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. számú jegyzőkönyv 3. cikkében előírt –értesítést, akkor nem vesz részt e határozatnak a Tanács általi elfogadásában annyiban, amennyiben a határozat olyan kérdéseket szabályoz, melyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartoznak. Ugyanez vonatkozik Dániára a Dánia helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 22. számú jegyzőkönyvvel összhangban.

(4)

A megállapodást – feltételezve annak későbbi megkötését – alá kell írni,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/5

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/6

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) a Cseh Köztársaság kérelmét a „Chelčicko – Lhenické ovoce” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/8

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Görögország kérelmét a „Φασόλια Βανίλιες Φενεού (Fasolia Vanilies Feneou)” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/10

(1)

Az Unióban élelmiszer-előállítás céljára tenyésztett állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékeik osztályozását a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

Az azametifosz a lazacfélék vonatkozásában jelenleg engedélyezett anyagként szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez arra irányuló kérelem érkezett, hogy az azametifoszra vonatkozó meglévő bejegyzést az uszonyos halfajokra is terjesszék ki.

(5)

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága az említett bejegyzés kiterjesztését javasolta, valamint annak feltüntetését, hogy nincs szükség az azametifosz MRL-jének megállapítására az uszonyos halfajok vonatkozásában.

(6)

A 37/2010/EU rendelet melléklete 1. táblázatának az azametifoszra vonatkozó bejegyzését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/12

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(2)

A kérelmet 2012. április 10-én nyújtotta be a Saint-Gobain Adfors CZ s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó, a Valmieras „Stikla Skiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH, az egyes üvegszál szitaszövetek négy uniós gyártója.

(3)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozó, üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2, kivéve az üvegszál korongokat (a továbbiakban: érintett termék).

(4)

A vizsgált termék, amely jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kód alá tartozik, megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Tajvanban és Thaiföldön adják fel.

(5)

A jelenleg hatályban lévő és esetleg kijátszott intézkedések a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) elrendelt dömpingellenes intézkedések.

(6)

A kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket Tajvanban és Thaiföldön történő átrakodás révén kijátsszák.

(7)

A benyújtott prima facie bizonyíték a következő:

(8)

A kérelemből kitűnik, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések elrendelését követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból, Tajvanból és Thaiföldről az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában, valamint hogy a vám kivetésén kívül más ésszerű okkal vagy indokkal nem magyarázható az említett változás.

(9)

A végbement változás valószínűleg abból ered, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, az Unióba tartó egyes üvegszál szitaszöveteket Tajvanban és Thaiföldön átrakodják.

(10)

A kérelem továbbá elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy ez az érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását mind a mennyiség, mind az ár tekintetében rontja. A jelek szerint az érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Elegendő bizonyíték van emellett arra is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(11)

A kérelem végezetül elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék ára az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt ár.

(12)

Amennyiben a vizsgálat a Tajvanban és Thaiföldön történő átrakodáson kívül az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó egyéb kijátszást is megállapít, akkor a vizsgálat e gyakorlatokra is kiterjedhet.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának indoklásához, továbbá ahhoz, hogy elrendelje a vizsgált terméknek – függetlenül attól, hogy Tajvanból és Thaiföldről származóként lett-e bejelentve – az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét.

(14)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: az ismert tajvani és thaiföldi exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert kínai népköztársaságbeli exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert uniós importőrök és ezek ismert szövetségei, továbbá a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Thaiföld hatóságai. Információkat szükség szerint az uniós gazdasági ágazattól is be lehet kérni.

(15)

Mindenesetre valamennyi félnek haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkében meghatározott időpontig fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérdőívet kell igényelnie, mivel az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(16)

A Kínai Népköztársaság, Tajvan és Thaiföld hatóságait értesítik majd a vizsgálat megindításáról.

(17)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(18)

Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vizsgált termék behozatalai mentesíthetők a nyilvántartásba vétel vagy az intézkedések alól, amennyiben az import nem minősül kijátszásnak.

(19)

Mivel a lehetséges kijátszás az Unión kívül történik, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján mentességet lehet biztosítani az üvegszálakból készült szitaszövetek, amelyeknek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2, kivéve az üvegszál korongokat azon tajvani és thaiföldi gyártói számára, akik bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem állnak kapcsolatban (3), és akikről bebizonyosodik, hogy nem vettek részt (4) az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott kijátszásokban. Azoknak a gyártóknak, akik mentességet szeretnének kapni, bizonyítékokkal kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időn belül.

(20)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat megállapítja az intézkedések kijátszását, a Tajvanban és Thaiföldön feladott áruk behozatalai nyilvántartásba vételének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

(21)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell állapítani azon határidőket, amelyeken belül:

(22)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján az alaprendelet 18. cikkének megfelelően.

(23)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

(24)

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(25)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése alapján e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

(26)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni.

(27)

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt fél maradéktalanul gyakorolhassa a védelemhez való jogát.

(28)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket.

(29)

Az érdekelt felek további információkat és elérhetőségeket a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén, a meghallgató tisztviselő alábbi weboldalán találnak: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm.

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 4/92

B-1049 Bruxelles/Brussel (Brüsszel)

BELGIQUE/BELGIË (Belgium)

Fax +32 2 295 65 05

E-mail: TRADE-AC-MESH-TT@ec.europa.eu

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/16

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/18

(1)

A 971/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) a 2011/12-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és a szirupok bizonyos fajtáira alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezeket az árakat és vámokat legutóbb a 425/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek a 951/2006/EK rendelet 36. cikkének megfelelően módosításra szorulnak.

(3)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/20

(1)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikke a VIS-műveletek fokozatos végrehajtását írja elő. A Bizottság 2010/49/EK határozatával megállapította a régiók első csoportját a VIS működésének megkezdése tekintetében (2). Tekintve, hogy a VIS 2011. október 11-én megkezdte működését, meg kell határozni azon régiók második csoportját, ahol össze kell gyűjteni és a VIS-be kell továbbítani – az érintett régió valamennyi vízumkérelme tekintetében – a VIS-ben feldolgozásra kerülő adatokat, ideértve a fényképeket és az ujjlenyomatadatokat.

(2)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikkének (4) bekezdése a VIS kiépítése tekintetében a régiók sorrendjének meghatározására vonatkozó következő kritériumokat írja elő: az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek, valamint a biometrikus adatok felvételének kivitelezhetősége az érintett régió minden pontján.

(3)

A Bizottság értékelte a különböző régiókat, melynek során olyan tényezőket vett figyelembe, mint például – az első kritériumot illetően – a vízumkérelem-elutasítás és belépés-megtagadás átlagos aránya, valamint a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, leleplezett harmadik országbeli állampolgárok aránya; – a második kritériumot illetően – az Europol által elvégzett fenyegetésértékelés; továbbá – a harmadik kritériumot illetően – az a tény, hogy a 2010/49/EK határozat elfogadása óta világszerte az összes régióban megnövekedett a konzuli jelenlét vagy képviselet aránya.

(4)

Ebből az értékelésből kitűnik, hogy a következő régiókban kell megkezdeni a vízumkérelmek tekintetében a vízumadatok gyűjtését és a VIS-be történő továbbítását: Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Kelet-Afrika, Dél-Afrika, Dél-Amerika, Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia.

(5)

Az érintett konzuli képviseletek vagy hivatalok felszerelése terén valószínűsíthető technikai nehézségek miatt a megszállt palesztin területeket kizárták a 2010/49/EK határozat hatálya alá tartozó közel-keleti régióból. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a belső biztonság védelme folyamatosságának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve a technikai nehézségek megoldásához a tagállamok számára biztosított határidőt, a megszállt palesztin terület lesz a tizenegyedik régió, ahol a vízumkérelmek tekintetében a vízumadatok gyűjtését és a VIS-be történő továbbítását meg kell kezdeni.

(6)

A 767/2008/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság állapítja meg az egyes régiók tekintetében a műveletek megkezdésének időpontját.

(7)

A további régiók meghatározása tekintetében a későbbiek során kell további határozatokat hozni e régiók kiegészítő és naprakész – a releváns kritériumokkal a 2010/49/EK határozatban és az e határozatban meghatározott régiók végrehajtási tapasztalatával összhangban elvégzett – értékelése alapján.

(8)

Mivel a VIS-rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia bejelentette a VIS-rendeletnek a nemzeti jogában történő végrehajtását az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(9)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló,2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően az Egyesült Királyság nem vesz részt. A határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország, az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően nem vesz részt. A határozat ezért Írországra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(11)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével összefüggésben értelmezve.

(13)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, a 2011/350/EU tanácsi határozat (9) 3. cikkével összefüggésben értelmezve.

(14)

Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(15)

Bulgária és Románia tekintetében e határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(16)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban állnak a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 51. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével,

—

A negyedik régió:

—

Az ötödik régió:

—

A hatodik régió:

—

A hetedik régió:

—

A nyolcadik régió:

—

A kilencedik régió:

—

A tízedik régió:

—

A tizenegyedik régió:

A megszállt palesztin területek.

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/23

(1)

Az Amerikai Egyesült Államok kérelmezte az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között kötött, a borkereskedelemről szóló megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében említett, a borok címkézéséről szóló jegyzőkönyv (2) IV. függelékének módosítását azon szőlőfajták felvétele érdekében, amelyekre vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok 2011. október 27-én értesítést küldött a Bizottságnak. E kérelem a fent említett jegyzőkönyv 3.6. pontjának b) alpontjával összhangban készült.

(2)

Az értesítés az Alkohollal és Dohánnyal Foglalkozó Adóügyi és Kereskedelmi Iroda által elfogadott és az USA szövetségi kormányának hivatalos lapjában, a Federal Registerben (3)2011. október 27-én közzétett végső szabályra hivatkozik, amely az Alkohollal és Dohánnyal Foglalkozó Adóügyi és Kereskedelmi Iroda rendeleteit azáltal módosítja, hogy számos új névvel egészíti ki az amerikai borok megjelölése céljára jóváhagyott szőlőfajtanevek jegyzékét.

(3)

A Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy a 607/2009/EK bizottsági rendelet (4) 62. cikkének (3) bekezdése értelmében a „Montepulciano” és a „Blaufränkisch” szőlőfajták jelenleg csak egyes tagállamokból származó borok esetében használhatók.

(4)

A Bizottságnak ezért meg kell erősítenie, hogy az Unió egyetért a borok címkézéséről szóló jegyzőkönyv IV. függelékének javasolt módosításaival, kivéve a „Montepulciano” és a „Blaufränkisch” szőlőfajták tekintetében.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/27

(1)

A 861/2006/EK rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyekkel a tagállamok európai uniós hozzájárulást kaphatnak az adatgyűjtési és -kezelési nemzeti programjuk végrehajtása során felmerült kiadások fedezésére.

(2)

Az ilyen programokat a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet (2) és a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló 199/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. július 14-i 665/2008/EK bizottsági rendelet (3) előírásaival összhangban kell összeállítani.

(3)

A 199/2008/EK rendelet 4. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Románia, Szlovénia és Finnország benyújtotta a 2011–2013-as időszakra vonatkozó nemzeti programját. Ezeket a programokat a Bizottság 2011-ben a 199/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban jóváhagyta.

(4)

Az említett tagállamok a halászati alapadatok gyűjtése és kezelése során felmerült tagállami kiadások tekintetében a 861/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. november 3-i 1078/2008/EK bizottsági rendelet (4) 2. cikkének megfelelően benyújtották a 2012-re vonatkozó éves költségvetési előrejelzéseiket. A Bizottság az 1078/2008/EK rendelet 4. cikkével összhangban, a jóváhagyott nemzeti programok figyelembevételével értékelte a tagállamok éves költségvetési előrejelzéseit.

(5)

Az 1078/2008/EK rendelet 5. cikke előírja, hogy a Bizottságnak jóvá kell hagynia az éves költségvetési előrejelzéseket, valamint a 861/2006/EK rendelet 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően és az éves költségvetési előrejelzésekre vonatkozó, az 1078/2008/EK rendelet 4. cikkében említett értékelés eredménye alapján határoznia kell az egyes nemzeti programokhoz nyújtandó éves uniós pénzügyi hozzájárulásról.

(6)

A 861/2006/EK rendelet 24. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében az éves pénzügyi hozzájárulás mértékét bizottsági határozatban kell megállapítani. Ugyanezen rendelet 16. cikke előírja, hogy az alapadatok gyűjtését tekintve az uniós pénzügyi intézkedések mértéke nem haladhatja meg a halászati adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó program végrehajtása során felmerülő tagállami kiadások 50 %-át.

(7)

Ez a határozat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) 75. cikkének (2) bekezdése szerinti finanszírozási határozatnak minősül.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a halászati és akvakultúraágazati bizottság véleményével,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/29

(1)

Az 1999/2/EK irányelv szerint egy ionizáló sugárzással kezelt élelmiszert tilos harmadik országból behozni, kivéve, ha egy, az Európai Unió által jóváhagyott besugárzási létesítmény kezelte.

(2)

A harmadik országbeli, jóváhagyott létesítmények listáját a 2002/840/EK bizottsági határozat (2) hozta létre.

(3)

A thaiföldi hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy az egyik thaiföldi, jóváhagyott besugárzási létesítmény neve megváltozott.

(4)

A 2002/840/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

24.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/31

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 115/2012/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából (a továbbiakban: India vagy érintett ország) származó egyes rozsdamentes acél kötőelemek és részeik behozatalára.

(2)

A szubvencióellenes eljárás 2011. május 13-án indult (3), azt követően, hogy az Európai Iparikötőelem-intézet (European Industrial Fasteners Institute, EIFI, a továbbiakban: panaszos) 2011. március 31-én panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes rozsdamentes acél kötőelemek és részeik teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdésének megfelelően a támogatás és a kár vizsgálata a 2010. április 1-jétől2011. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2008. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot foglalta magában (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(4)

Miután a Bizottság nyilvánosságra hozta az ideiglenes kiegyenlítő intézkedések bevezetéséhez alapul szolgáló lényeges tényeket és szempontokat (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásos beadványban ismertette az ideiglenes megállapításokra vonatkozó véleményét. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Az érdekelt felek által szóban és írásban előterjesztett észrevételeket megvizsgálta, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította.

(6)

Ezután minden felet tájékoztatott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján meg kívánta szüntetni az Indiából származó egyes rozsdamentes acél kötőelemek és részeik behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárást, és fel kívánta szabadítani az ideiglenes vámok által biztosított összegeket (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A Bizottság meghatározott időszakot biztosított a feleknek arra, hogy e végleges nyilvánosságra hozatal kapcsán ismertessék észrevételeiket.

(7)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél újból megtette azon észrevételeit, amelyek az érintett terméknek és a hasonló terméknek az ideiglenes rendelet (22) és (23) preambulumbekezdésében megadott meghatározására vonatkoztak, melyek szerint bizonyos terméktípusokat ki kellene vonni a vizsgálat hatálya alól.

(8)

A vizsgálat ugyanakkor bebizonyította, hogy az érintett termék és a hasonló termék leírása illik a különböző terméktípusokra, és hogy azok alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek, ezért ugyanahhoz a termékkategóriához tartoznak. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(9)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (22)–(23) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(10)

Az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdése hivatkozott az alábbi rendszerekre, amelyek állítólag támogatást foglalnak magukban:

(11)

Az uniós gazdasági ágazat azon gyanújának adott hangot, hogy a Bizottság néhány támogatási rendszert nem vett figyelembe; e feltételezés nyomán az ágazat arra a véleményre jutott, hogy a Bizottság alábecsülte az indiai gyártók által kapott támogatásokat.

(12)

A fentiekre válaszul a Bizottság megjegyzi, hogy a panasz számos olyan nemzeti és helyi támogatási rendszert említett, amelyek szerepeltek az indiai exportáló gyártóknak küldött kérdőívben, és amelyeket a Bizottság vizsgálatnak vetett alá. Azonban csak a fenti (10) preambulumbekezdésben felsorolt rendszerek esetében volt megállapítható, hogy a mintában szereplő, vizsgált exportáló gyártók támogatásban részesültek.

(13)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(27) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(14)

Az FPS-re és a villamosenergiaadó-mentességre vonatkozó megállapítások kapcsán nem érkeztek észrevételek. A DEPBS, AAS, EPCGS és ECS esetében az együttműködő exportáló gyártók részletes észrevételeket nyújtottak be. Ezen észrevételek többsége a támogatási összegek kiszámításához kapcsolódott; egyes észrevételek nyomán a számítások csekély kiigazítására került sor. Ezek az észrevételek azonban nem befolyásolták a felsorolt támogatási rendszerekkel kapcsolatban levont általános következtetéseket, ezért azok megerősítést nyernek. Az EOUS kapcsán is érkeztek észrevételek. Az említett észrevételek EOUS rendszert érintő hatását tekintve, amelyet az alábbi (13)–(19) preambulumbekezdés foglal össze, szükségtelen részletesen ismertetni a fent említett négy rendszert érintő többi észrevételt.

(15)

A Bizottság felhívja a figyelmet az ideiglenes rendelet 3.5. szakaszában már említett tényre, miszerint minden exportorientált egységnek (a továbbiakban: EOU) – a 2009–2014-es időszakra vonatkozó külkereskedelmi politikáról szóló dokumentum szerinti – alapvető kötelezettsége, hogy nettó valutabevételt (net foreign exchange, NFE) realizáljon, azaz a referencia-időszakban (5 év) az export összértékének meg kell haladnia az importált javak összértékét. Elméletileg minden olyan vállalat, amely vállalja, hogy az általa előállított összes árut, illetve szolgáltatást exportálja, létrehozható az EOUS keretében. Cserébe az exportorientált egység státusszal rendelkező vállalatok az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdésében felsorolt számos engedményre jogosultak. Ezek az engedmények az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében az indiai kormány pénzügyi támogatásának minősülnek, és gazdasági előnyben részesítik az exportorientált egységeket. Ezek a jog szerint az exportteljesítménytől függő támogatások, ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyediek és kiegyenlíthetőek.

(16)

Az ideiglenes rendelet szerint az EOUS nem tekinthető az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vám-visszatérítési rendszernek, mivel nem felel meg az alaprendelet I. mellékletében (a h) és az i) pontban), II. mellékletében (a visszatérítés meghatározásánál és szabályainál) és III. mellékletében (a helyettesítő visszatérítés meghatározásánál és szabályainál) meghatározott szigorú szabályoknak. Nem volt megállapítható, hogy az indiai kormány rendelkezne annak megerősítésére szolgáló ellenőrzési rendszerrel vagy eljárással, hogy a vámmentesen és forgalmiadó-mentesen beszerzett alapanyagokat az exportált termék előállításához használták-e fel, és ha igen, milyen mennyiségben (lásd az alaprendelet II. melléklete II. részének 4. pontját, és a helyettesítő vám-visszatérítési rendszerek esetében az alaprendelet III. melléklete II. részének 2. pontját). A jelenleg működő ellenőrzési rendszer a nettó valutabevétel elérésével kapcsolatos kötelezettség felügyeletére irányul, nem pedig annak ellenőrzésére, hogy a behozatalt az exportált áruk előállítására használják-e fel.

(17)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően nem merültek fel az EOUS fent ismertetetett jellegét – azon belül pedig elsősorban a hatékony ellenőrzési rendszer hiányát vagy kiegyenlíthetőségét – kifogásoló lényeges érvek. Ezért az ideiglenes rendelet (78)–(81) preambulumbekezdésében összefoglalt, az EOUS-t érintő következtetések megerősítést nyernek.

(18)

A mintába egyetlen exportorientált egység státusszal rendelkező vállalat került be, a Viraj Profiles Limited (a továbbiakban: Viraj). Erre a gyártóra vonatkozóan az EOUS keretében nyújtott támogatás mértéke az ideiglenes időszakban a 3,2 %-os teljes támogatási rátából 2,73 % volt. A Viraj kivitele az Unióba irányuló indiai export mennyiségének 87 %-át tette ki.

(19)

Ahogyan azt az ideiglenes rendelet (77) preambulumbekezdése említi, a Viraj részletes észrevételeket nyújtott be a rendszerrel kapcsolatban. Az érintett exportáló gyártó azt állította, hogy a rendszer keretében kiszámított támogatás nem felel meg az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének, mely szerint a kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a vállalat által ténylegesen megkapott kiegyenlíthető támogatás összegét. A Viraj szerint ezért a vállalatra vonatkozó teljes támogatási ráta nem éri el a 2 %-ot, azaz de minimis támogatás. A vállalat állítása alátámasztására részletes számviteli adatokat küldött.

(20)

A Bizottság az állítást behatóan megvizsgálta. A Viraj beadványában szereplő részletes számviteli adatok összevethetők az ellenőrző látogatáson vizsgált adatokkal, és ezek az adatok arra engedtek következtetni, hogy a vizsgálati időszak során a vállalat által szerzett kiegyenlíthető előnyt valóban túlbecsülték. Ezért a Bizottság a Virajra vonatkozó kiegyenlítő vámot a fentieknek megfelelően újra kiszámította.

(21)

Következésképpen az EOUS keretében a Viraj számára nyújtott támogatás mértékét újra kiszámították, és végül 0,44 %-ban határozták meg. Az EPCGS (az újraszámolást követően 0,05 %), az ECS (az újraszámolást követően 0,12 %) és a villamosenergiaadó-mentesség (az újraszámolást követően 0,09 %) keretében nyújtott támogatások mértékét is figyelembe véve a Viraj teljes támogatási rátáját véglegesen 0,7 %-on, azaz a de minimis küszöbérték alatt állapították meg.

(22)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat észrevételeket nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy az előnyök, amelyekhez a Viraj az EUOS keretében jutott, nem voltak indokoltak és szabályszerűek. Azzal érvelt, hogy a Bizottság elemzése hiányos volt, és nem állt összhangban azon módszerrel, amelyet az intézmények e rendszer kiegyenlítésére szoktak alkalmazni; elmulasztotta továbbá figyelembe venni, hogy a Viraj milyen egyéb lehetséges módokon tudta jogosulatlanul értékesíteni a vámmentesen behozott termékeket. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a Virajnak az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt érintő, nem bizalmas észrevételeket tartalmazó késői beadványa súlyos mértékben sértette az uniós gazdasági ágazat védekezéshez való jogát.

(23)

A Viraj támogatási különbözetének újraszámolását illetően le kell szögezni, hogy ez az exportáló gyártó bebizonyította, hogy az ideiglenes kiegyenlítő vámként megállapított összeg meghaladta a ténylegesen megkapott kiegyenlíthető támogatások összegét. A vállalat ténylegesen bizonyította, hogy a potenciálisan kieső vámbevételt ideiglenesen túlbecsülték, ezért ezt a tételt a végleges számításokban korrigálni kellett. Az alaprendelet 3. cikkének rendelkezéseit sértené, ha kiegyenlítenének olyan pénzügyi hozzájárulásokat, amelyek esetében egyértelműen és gyanún felül megállapítható, hogy semmilyen előnyt nem biztosítanak a Viraj számára. A Bizottság ennek ellenére úgy tekinti, hogy bizonyos ügyletek vonatkozásában a rendszer az érintett vállalatot különleges támogatásban részesítette, amely kiegyenlítésre szorul. Ez a megközelítés ezért teljes mértékben összhangban áll azzal a módszerrel, amelyet az intézmények ezen rendszer kiegyenlítésére az eddigiekben alkalmaztak. A fentieknek megfelelően az EOUS keretében nyújtott támogatások felülvizsgálata teljes mértékben megfelel az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének.

(24)

Az uniós gazdasági ágazat védekezéshez való jogának állítólagos megsértését illetően meg kell állapítani, hogy a Viraj által az EOUS-támogatás kiszámításával kapcsolatban tett észrevételek az ideiglenes intézkedések kivetése előtt benyújtott két nyílt beadványban, valamint további két, később benyújtott beadványban is szerepeltek. E tekintetben azt az első fontos beadványt, amely a Bizottságot a kérdés elmélyült elemzésére és végül álláspontja újragondolására késztette, 2011 decemberében nyújtották be, és az ideiglenes rendelet (77) preambulumbekezdésében már említés esett róla. A Bizottság minden fent említett dokumentumot haladéktalanul belefoglalt az érintett felek számára készült, betekintésre szánt dossziéba. A Virajnak az ideiglenes nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban tett észrevételei csupán összegezték az előző beadványaiban már ismertetett álláspontját. Noha a Viraj az ideiglenes nyilvánosságra hozatal nyomán tett észrevételei nyilvános változatát valóban egy késői fázisban nyújtotta be, a Bizottság haladéktalanul az uniós gazdasági ágazat rendelkezésére bocsátotta azt, és az uniós gazdasági ágazat számára kiegészítő időszakot biztosított annak észrevételezéséhez.

(25)

A fenti megállapítások fényében az uniós gazdasági ágazat állításait a Bizottságnak el kellett vetnie.

(26)

Érkeztek észrevételek az együttműködő, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók támogatási különbözetének kiszámításával és a fennmaradó támogatási különbözet kiszámításával kapcsolatban is. Ezenkívül az egyetlen egyedi vizsgálatot kérő exportáló gyártó is ragaszkodott ahhoz, hogy intézkedjenek kérelme ügyében. Ugyanakkor az alábbi, az okozati összefüggésről szóló rész következtetéseiből kiderül, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban nincs szükség végleges álláspont kialakítására.

(27)

Az uniós gyártásra és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(123) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(28)

Mivel az előzetes megjegyzésekre és az uniós fogyasztásra vonatkozóan nem érkeztek észrevételek, az ideiglenes rendelet (124)–(130) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(29)

Az egyik fél állítása szerint az Indiából érkező import árainak alakulására és az áralákínálásra vonatkozó, átlagárakon alapuló ideiglenes elemzés félrevezető volt, mivel állítólag figyelmen kívül hagyta, hogy a termékösszetétel a figyelembe vett időszak során évente változott.

(30)

E tekintetben helyénvaló megjegyezni, hogy a terméktípusok szerinti árakkal kapcsolatos adatok csak a vizsgálati időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre, az exportáló gyártók és az uniós gyártók ugyanis arra kaptak felkérést, hogy – a kérdőívre adott válaszaik részeként – az említett időszakban történt ügyletek részletes listáját nyújtsák be. Ezért a figyelembe vett időszak többi évére vonatkozó, terméktípusok szerinti adatok hiányában az importárak alakulásának ésszerű elemzésére csak az átlagárak alapján kerülhet sor. Megjegyzendő továbbá, hogy a szóban forgó fél nem bocsátott rendelkezésre olyan bizonyítékot, amellyel indokolná, miért tartja az importárak alakulására vonatkozó elemzést félrevezetőnek. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(31)

Az áralákínálás tekintetében a Bizottság felhívja a figyelmet az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében már említett tényre, miszerint a vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározása céljából összehasonlították a mintába felvett uniós gyártók által a velük kapcsolatban nem álló fogyasztóknak az uniós piacon felszámított, terméktípusonként kínált gyártelepi szinten kiigazított, súlyozott átlagos értékesítési árakat az Indiából származó behozatal első független uniós vásárló részére történő értékesítéshez CIF paritáson megállapított, a fennálló vámokkal és az importálás utáni költségekkel megfelelően kiigazított, súlyozott átlagáraival.

(32)

Ezenfelül, ahogyan azt az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdése is említi, az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén történő tranzakciókat vizsgálva. Az említett fél áralákínálásra vonatkozó állítását ezért a Bizottság elutasította.

(33)

Mivel az érintett országból érkező behozatalra vonatkozóan nem érkezett egyéb észrevétel, az ideiglenes rendelet (131)–(135) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(34)

Az egyik fél azt állította, hogy az ideiglenes rendeletben szereplő, az uniós gazdasági ágazat termelésének csökkenését érintő elemzés félrevezető, és a termelési mennyiségek csökkenését az uniós gazdasági ágazat kihasználatlan kapacitásának fényében kellene megítélni, amely a figyelembe vett időszak során szintén csökkenő tendenciát mutatott.

(35)

A vizsgálat során kiderült, hogy a termelés csökkenése egybeesett az értékesítés csökkenésével és a készletek növekedésével. A helyzetre egyes uniós gyártók úgy reagáltak, hogy termelő részlegeik némelyikét bezárták, ami magyarázatot ad a kapacitáskihasználás csökkenésére. Ezért az említett fél állítását a Bizottság elutasította.

(36)

A gyártással, gyártási kapacitással és kapacitáskihasználással kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (137)–(138) preambulumbekezdésében leírt következtetések megerősítést nyernek.

(37)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének alakulására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (139) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(38)

A növekedésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (140) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(39)

A foglalkoztatásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (141) és (142) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(40)

Az Unióban felszámított átlagos egységárakra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (143) és (144) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(41)

A nyereségességre, pénzforgalomra, beruházásokra, a beruházások megtérülésére és a tőkebevonási képességre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (145)–(148) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(42)

Az egyik fél felkérte a Bizottságot, hogy indexált számadatok helyett tényleges számadatokat bocsásson rendelkezésre a készletszinteknek a figyelembe vett időszakban megfigyelt alakulásáról, mondván, hogy az indexálás nem teszi lehetővé hatékony észrevételek kialakítását, illetve azt, hogy a készletszinteket az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek százalékos arányában lehessen felbecsülni.

(43)

Adatvédelmi okokból – ahogyan azt az ideiglenes rendelet (127) preambulumbekezdése is ismerteti – egyes mikroindikátorokat, ideértve a készletekre vonatkozó adatokat, indexálni kell. Az ideiglenes rendelet 10. táblázatában szereplő, az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek indexált adatai mindenesetre a készleteknek az érintett időszakban megfigyelt alakulásának ésszerű értelmezését teszik lehetővé. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(44)

A készletekre vonatkozó egyéb észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(45)

Amint arról már említés történt, a legnagyobb indiai exportáló gyártóról – amelynek kivitele a vizsgálati időszak során az Unióba irányuló indiai export 87 %-át tette ki – megállapították, hogy nem részesült támogatásban. Következésképpen a támogatott behozatal az Indiából az Unióba behozott érintett termék teljes mennyiségének 13 %-át tette ki. A támogatott indiai behozatal mennyiségét, piaci részesedését és árait tekintve a tényleges támogatási különbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása elhanyagolhatónak minősül.

(46)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a legtöbb kármutató a figyelembe vett időszak alatt csökkenő tendenciát mutatott. Ezért megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (151)–(153) preambulumbekezdésében megállapított következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(47)

Az alaprendelet 8. cikke (5) és (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiából származó támogatott behozatal által az uniós gazdasági ágazat számára okozott kár olyan mértékű-e, amely jelentősnek tekinthető. A támogatott behozatalon kívül más olyan ismert tényezőket is vizsgáltak, amelyek ugyanabban az időszakban kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak érdekében, hogy az egyéb tényezők által esetlegesen okozott kárt ne a támogatott behozatalnak tulajdonítsák.

(48)

Ahogyan azt a fenti (18)–(21) preambulumbekezdés is ismerteti, a vizsgálati időszak során az Unióba irányuló összes indiai export 87 %-át képviselő legnagyobb indiai exportáló gyártó támogatási különbözete ezen egyéni exportáló gyártó esetében, az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének értelmében de minimis támogatásnak bizonyult, következésképpen a Bizottság úgy tekinti, hogy – ezen vizsgálat vonatkozásában – nem minősül támogatottnak. Ennélfogva az érintett termék Unióba irányuló indiai exportjának mindössze 13 %-a részesült támogatásban a VI alatt. A támogatott behozatal piaci részesedése a VI alatt 2 % volt.

(49)

A vizsgálatból kitűnt, hogy az uniós felhasználás 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, miközben az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége 14 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 21 %-kal visszaesett.

(50)

Az árak tekintetében megállapítást nyert, hogy a támogatott behozatal átlagos importáraival az uniós piacon alákínálnak az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási árainak. Ezek az árak azonban mintegy 12 %-kal magasabbak voltak, mint annak az indiai vállalatnak az árai, amelyről megállapították, hogy nem részesült támogatásban.

(51)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a nem támogatott behozatalnál magasabb árakat alkalmazó, támogatott indiai behozatal korlátozott mennyisége legfeljebb csak kis szerepet játszhatott abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot sújtó károkozás fokozódott.

(52)

Az Indiából származó behozatal teljes mennyisége a figyelembe vett időszakban nagymértékben – 65 %-kal – nőtt, és ezáltal piaci részesedése 12,1 %-ról 18,3 %-ra növekedett. A fent elmondottaknak megfelelően azonban a VI során a nem támogatott behozatal tette ki az indiai kivitel teljes mennyiségének 87 %-át, ami a VI alatt 15 % piaci részesedésnek felelt meg, míg ugyanebben az időszakban az Indiából származó, támogatott behozatal piaci részesedése 2 % volt.

(53)

Az Indiából származó behozatal árai a figyelembe vett időszakban 9 %-kal csökkentek, és mindig alacsonyabbak maradtak, mint a világ többi részéből származó behozatal árai, illetve az uniós gazdasági ágazat eladási árai. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy – amint azt a (50) premabulumbekezdés is ismerteti – megállapították: a nem támogatott behozatal átlagáraival sokkal nagyobb mértékben alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, mint a támogatott behozatal áraival.

(54)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (161)–(165) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(55)

Mivel nem érkezett észrevétel a gazdasági válságnak az uniós gazdasági ágazat károsodására gyakorolt hatása tekintetében, az ideiglenes rendelet (166)–(169) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(56)

Az uniós gazdasági ágazat mintába felvett szereplőinek exportteljesítményével kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (170) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(57)

A fenti elemzés azt igazolta, hogy a figyelembe vett időszakban jelentősen növekedett az Indiából származó, olcsó behozatal mennyisége és piaci részesedése. Megállapítást nyert továbbá, hogy az említett behozatal folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak az uniós piacon.

(58)

Figyelembe véve azonban azt a megállapítást, hogy a VI alatt az Unióba irányuló indiai export 87 %-át képviselő legnagyobb indiai exportáló gyártó kivitele nem volt támogatott, a Bizottság úgy véli, hogy az Indiából exportált teljes mennyiség mindössze 13-% át kitevő támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között nem állapítható meg megalapozottan ok-okozati viszony. Tekintettel a támogatott indiai export korlátozott mennyiségére és igen korlátozott piaci részesedésére (2 %), valamint arra a tényre, hogy árai átlagosan 12 %-kal magasabbak voltak a nem támogatott behozatalénál, nem támasztható alá érvekkel az az állítás, hogy a támogatott indiai export okozza az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(59)

Más ismert tényezők elemzése, melyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak – beleértve a nem támogatott behozatalt, a más harmadik országokból érkező behozatalt, a gazdasági válságot és a mintába felvett uniós gyártók exportteljesítményét –, azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt a vizsgálati időszak során az Unióba irányuló teljes indiai export 87 %-át kitevő nem támogatott behozatal okozta, melynek árai jelentősen alacsonyabbak voltak a támogatott behozatal árainál.

(60)

Mivel nem áll fenn jelentős ok-okozati viszony a támogatott behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között, a Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség kiegyenlítő intézkedésekre, ezért a jelenlegi szubvencióellenes eljárást az alaprendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően meg kell szüntetni.

(61)

A panaszost és valamennyi érdekelt felet a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget biztosított észrevételeik megtételére. A beérkezett észrevételek nem változtattak azon a következtetésen, hogy a jelenlegi szubvencióellenes eljárást meg kell szüntetni,