23.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1

(1)

A példa nélküli globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást, és több tagállamban jelentősen rontotta a pénzügyi, gazdasági és szociális feltételeket.

(2)

Jóllehet a válság negatív hatásainak ellensúlyozására már születtek fontos intézkedések, beleértve a jogi keret módosításait is, a pénzügyi válságnak a reálgazdaságra, a munkaerőpiacra és a polgárokra kifejtett hatása széles körben érzékelhető.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (2) bekezdése alapján – amely előírja, hogy ha egy tagállam többek között általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn, uniós pénzügyi támogatás nyújtható számára – a 407/2010/EU tanácsi rendelet (3) létrehozta az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzését szolgáló európai pénzügyi stabilitási mechanizmust.

(4)

A 407/2010/EU rendelet értelmében a 2011/77/EU (4) és a 2011/344/EU (5) tanácsi végrehajtási határozat pénzügyi támogatást nyújtott Írország, illetve Portugália számára.

(5)

Görögország már a 407/2010/EU rendelet hatálybalépése előtt is súlyos nehézségekkel küzdött a pénzügyi stabilitás tekintetében. A Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatás ezért nem alapulhatott az említett rendeleten.

(6)

A Görögországra vonatkozóan 2010. május 8-án megkötött, hitelezők közötti megállapodás és hitelmegállapodás 2010. május 11-én lépett hatályba. A hitelezők közötti megállapodás egy hároméves programidőszakban korlátozás nélkül hatályban marad mindaddig, amíg a hitelmegállapodás keretében kintlévőségek vannak.

(7)

A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet (6) előírja, hogy a Tanácsnak kölcsönös segítséget kell nyújtania, ha fizetési mérleggel kapcsolatos nehézségek merültek fel, vagy ilyen nehézségek felmerülésének veszélye fenyeget valamely olyan tagállam esetében, amelynek pénzneme nem az euro.

(8)

A 332/2002/EK rendelet értelmében a 2009/102/EK (7) és a 2009/459/EK tanácsi határozat (8) pénzügyi támogatást nyújtott Magyarország, illetve Románia számára.

(9)

Az euroövezetbe tartozó 17 tagállam pénzügyminiszterei 2011. július 11-én aláírták az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést. Az euroövezet állam- és kormányfőinek 2011. július 21-i és december 9-i határozatát követően a szerződést a mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében módosították, és azt 2012. február 2-án aláírták. A szerződés szerint 2013-tól az ESM látja el a jelenleg az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) által végzett feladatokat. E rendeletnek ezért figyelembe kell vennie az ESM-et.

(10)

Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseiben üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy fejlessze a Görögország számára nyújtandó kölcsön programja és az uniós források közötti szinergiákat, és támogatta a Görögország uniós források felvételére való képességének fokozására irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést ismételten középpontba állítva ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást. Üdvözölte és támogatta ezenkívül azt a kezdeményezést is, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozzon ki átfogó programot a Görögországnak nyújtandó technikai segítségre vonatkozóan.

(11)

Az euroövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői és az uniós intézmények 2011. július 21-én nyilatkozatban kérték a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy a kölcsönprogramok és az uniós források közötti szinergiákat minden olyan országban fejlesszék, amely uniós vagy IMF-segítségben részesül. E rendeletnek hozzá kell járulnia ehhez a célkitűzéshez.

(12)

Az Európai Tanács tagjainak 2012. január 30-i nyilatkozatában a tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy sürgős intézkedésként megerősítik az EBB infrastrukturális támogatásait, és felkérték a Tanácsot, a Bizottságot és az EBB-t, hogy vegyék fontolóra az EBB növekedést támogató tevékenységét fokozó lehetőségeket, és tegyenek megfelelő ajánlásokat, ideértve annak lehetőségét is, hogy az Európai Unió általános költségvetése fejlessze az EBB-csoport finanszírozási képességeit. Ez a rendelet arra törekszik, hogy e felkérésnek a jelenlegi válságkezelés keretében eleget tegyen.

(13)

A görögországi infrastrukturális és termelő beruházásokhoz kapcsolódó operatív programok és projektek végrehajtása komoly problémákba ütközik, mivel a gazdasági és pénzügyi válság miatt drámaian megváltoztak a magánszektor, különösen a pénzügyi szektor részvételének feltételei.

(14)

Az említett problémák enyhítése, az operatív programok és projektek végrehajtásának felgyorsítása és a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében szükséges, hogy a pénzügyi stabilitás vonatkozásában súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett, és az 1311/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) módosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (10) 77. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi támogatási mechanizmusok valamelyike alapján pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok operatív programjaik pénzügyi forrásaiból kölcsönt, garanciát vagy egyéb pénzügyi megoldásokat nyújtó kockázatmegosztó eszközöket is létrehozhassanak, amelyek az operatív programok keretében tervezett projekteket és műveleteket támogatják.

(15)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az EBB infrastrukturális projektek finanszírozásában szerzett tekintélyes tapasztalatát és gazdasági fellendülés támogatása melletti elkötelezettségét figyelembe véve az EBB-vel e célból kötendő együttműködési megállapodás révén kockázatmegosztó eszközöket hozzon létre. Az együttműködési megállapodás főbb jellemző feltételeit a jogbiztonság szavatolása érdekében az 1083/2006/EK rendeletben szükséges meghatározni. Az e rendeletben előirányzott kockázatmegosztó eszközök egyedi válságkezelő jellegére tekintettel minden egyes együttműködés egyedi feltételeit az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (11) összhangban a Bizottság és az EBB között kötendő egyedi együttműködési megállapodásban kell meghatározni.

(16)

Az érintett tagállamokban esetlegesen felmerülő beruházási lehetőségek kibővítése érdekében a Bizottság – az EBB-re alkalmazott feltételekhez és az általa alkalmazott feltételekhez hasonló feltételek mellett – az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti megfelelő garanciákat nyújtó nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel is létrehozhat kockázatmegosztó eszközöket.

(17)

A jelenlegi gazdasági, pénzügyi és szociális válságra való gyors reagálás érdekében célszerű, hogy a Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó kockázatmegosztó eszközöket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően hajtsa végre.

(18)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az e rendelettel módosított 1083/2006/EK rendelet 36a. cikkét ki kell egészíteni a kockázatmegosztó eszköz fogalommeghatározásával. A kockázatmegosztó eszközöket az ERFA-ból vagy a kohéziós alapból társfinanszírozott műveletek finanszírozása érdekében kölcsönök és garanciák, valamint más pénzügyi megoldások nyújtására kell használni, azon beruházási költségek tekintetében, amelyek sem az 1083/2006/EK rendelet 55. cikke, sem pedig az állami támogatásokról szóló uniós szabályok szerint nem finanszírozhatók támogatható kiadásként. E célból szükséges az 1083/2006/EK rendelet 54. cikkének (5) bekezdése alóli eltérés létrehozása is.

(19)

A kockázatmegosztó eszközből támogatásra pályázó tagállamnak a Bizottsághoz intézett írásbeli kérelmében egyértelműen meg kell indokolnia, hogy miért véli úgy, hogy rá az 1083/2006/EK rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti támogathatósági feltételek valamelyike érvényes, és kérelméhez az adott támogathatósági feltétel teljesülésének bizonyítására mellékelnie kell az e rendelet által előírt valamennyi információt. A kérelmező tagállamnak kérelmében meg kell jelölnie az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott programokat (beleértve a javasolt projektek és azok finanszírozási szükségleteinek listáját) és a 2012-es és 2013-as allokációk e programokra szánt azon részét, amelyet a kockázatmegosztó eszközhöz kíván rendelni. Ezért a tagállamnak legkésőbb 2013. augusztus 31-ig el kell juttatnia kérelmét a Bizottsághoz annak érdekében, hogy a Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig határozatot fogadjon el a kérelmező tagállam kockázatmegosztó eszközben való részvételéről. Mielőtt a Bizottság a tagállami kérelemről az 1083/2006/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban határozatot hozna, felül kell vizsgálni az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz tartozó adott operatív programokat.

(20)

A valamely kockázatmegosztó eszközből támogatható, kiválasztott tevékenységeknek vagy az 1083/2006/EK rendelet 41. cikke szerinti bizottsági határozat tárgyát képező nagyprojekteknek vagy egyéb, az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott és azok egy vagy több operatív programjába tartozó projekteknek kell lenniük–, amennyiben e projektek finanszírozása a magánberuházó által viselendő beruházási költségek tekintetében nem elegendő. Végül, a kiválasztott műveletek – a kockázatmegosztó eszközben rendelkezésre álló források függvényében – olyan műveletek is lehetnek, amelyek hozzájárulnak a kérelmező tagállam nemzeti stratégiai referenciakeretében és a kohézióra vonatkozó uniós stratégiai iránymutatásokban meghatározott célkitűzésekhez, és amelyek jellegüknél fogva hozzájárulhatnak a növekedés támogatásához és erősíthetik a gazdasági fellendülést.

(21)

Ezenkívül a kérelmező tagállamnak kérelmében meg kell jelölnie azt az összeget, amelyet az 1083/2006/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti kohéziós politikai allokáción belül kizárólag saját javára fordíthat, és amely az 1083/2006/EK rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint kizárólag a 2012-es és 2013-as uniós költségvetési kötelezettségvállalásokból különíthető el a kockázatmegosztó eszköz céljaira, és amely nem haladhatja meg a kérelmező tagállam számára a 2007–2013 közötti időszakra az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében biztosított és az 1083/2006/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban jóváhagyott indikatív összallokáció 10 %-át. Végül, biztosítani kell azt, hogy a kockázatmegosztó eszköznek a kezelési díjakat és egyéb támogatható költségeket is tartalmazó uniós finanszírozása egyértelműen csak a kockázatmegosztó eszközhöz való uniós hozzájárulás fent megjelölt maximális összegére korlátozódjon, és az Európai Unió általános költségvetésére nézve ne merülhessen fel további függő kötelezettség. A létrehozott kockázatmegosztó eszköz keretében finanszírozott tevékenységek fennmaradó kockázatát ezért vagy az Európai Beruházási Banknak vagy annak a nemzeti vagy nemzetközi közigazgatási szervnek vagy magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervnek kell viselnie, amellyel együtt az együttműködési megállapodás keretében a kockázatmegosztó eszközt létrehozták. A kockázatmegosztó eszközbe bevitt és visszafolyó vagy fel nem használt összegek újbóli felhasználását e rendelet alapján kérésre lehetővé kell tenni az adott tagállam számára, ugyanazon kockázatmegosztó eszközön belül, feltéve, hogy a támogathatósági feltételeknek továbbra is megfelel.

(22)

A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a kérelmező tagállam által megküldött információ helyes-e, és a tagállam kérelme indokolt-e, továbbá felhatalmazást kell kapnia arra, hogy négy hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén határozatot hozzon a kérelmező tagállam kockázatmegosztó eszközben való részvételének feltételeiről. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy egy létrehozott kockázatmegosztó eszközből való finanszírozásra csak azok a projektek lehessenek jogosultak, amelyek esetében vagy az EBB vagy a nemzeti vagy nemzetközi közigazgatási szerv vagy adott esetben a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv kedvező finanszírozási határozatot hozott. Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében a Bizottság határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(23)

Az e rendelet által bevezetett kockázatmegosztó eszköz válságkezelő rendeltetése és jellege, a nemzetközi piacokat sújtó, példa nélküli válság, valamint a több tagállam pénzügyi stabilitását súlyosan károsító gazdasági visszaesés miatt, amely a reálgazdaságot, a munkaerőpiacot és az állampolgárokat érintő hatások ellensúlyozása érdekében gyors reagálást tesz szükségessé, indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lépjen hatályba.

(24)

Az 1083/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az alapok számára biztosított európai uniós költségvetést – az e rendelet 36a. cikkében említett eszköz és az e rendelet 45. cikkében említett technikai segítségnyújtás kivételével – a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) 53. cikke b) pontjával összhangban.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét kell alkalmazni.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„36a. cikk

Kockázatmegosztó eszköz

(1)   E cikk alkalmazásában kockázatmegosztó eszköz az a pénzügyi eszköz, amely egy meghatározott kockázat teljes vagy részleges fedezetét garantálja, adott esetben megállapodás szerinti ellentételezés fejében.

(2)   A 77. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti feltételek valamelyikének megfelelő tagállam a 19. és a 20. cikkben említett összforrások egy részét olyan kockázatmegosztó eszköz számára is rendelkezésre bocsáthatja, amelyet a Bizottság vagy az EBB-vel, vagy – az EBB-re alkalmazott feltételekhez és az általa alkalmazott feltételekhez hasonló feltételek mellett – az 1605/2002/EK Euratom tanácsi rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti megfelelő garanciákat nyújtó nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel (a továbbiakban: szerződő végrehajtó szerv) kötendő együttműködési megállapodás révén hoz létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kockázatmegosztó eszköz keretében nyújtott garanciák és kölcsönök, valamint egyéb pénzügyi megoldások céltartalékait, illetve forrásait.

(3)   A (2) bekezdésben említett együttműködési megállapodásnak különösen az alábbiakra vonatkozó szabályokat kell tartalmaznia: az uniós hozzájárulás teljes összege és rendelkezésre bocsátásának ütemezése; a vagyonkezelői számlára vonatkozó, a szerződő végrehajtó szerv által meghatározandó feltételek; az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a pontos fedezendő kockázatmegosztás részletei (a tőkeáttételt is beleértve), valamint a szerződő végrehajtó szerv által nyújtandó garanciák; a kockázatmegosztó eszköz árazása a kockázati ráhagyást és az eszköz valamennyi igazgatási költségének fedezését is figyelembe véve; a kockázatmegosztó eszköz hatálya alá tartozó projektjavaslatokra vonatkozó kérelmezési és jóváhagyási eljárás; a kockázatmegosztó eszköz rendelkezésre állásának időtartama; illetve a jelentéstételi követelmények.

Arra kell törekedni, hogy a szerződő végrehajtó szerv által az együttműködési megállapodásban vállalt pontos kockázatmegosztás (ideértve a tőkeáttételt is) átlagosan a kockázatmegosztó eszközhöz való uniós hozzájárulás legalább 1,5-szeresét kitegye.

A kockázatmegosztó eszköz finanszírozását részletkifizetésekkel kell biztosítani, a kockázatmegosztó eszköz konkrét műveletekhez kapcsolódó kölcsön- és garancianyújtási ütemtervével összhangban.

(4)   Az 54. cikk (5) bekezdésétől eltérve a kockázatmegosztó eszközt az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott műveletek finanszírozására kell felhasználni azon beruházási költségek tekintetében, amelyek sem az 55. cikk, sem pedig az állami támogatásokról szóló uniós szabályok szerint nem finanszírozhatók támogatható kiadásként.

Felhasználható továbbá olyan műveletek finanszírozására, amelyek hozzájárulnak a kérelmező tagállam nemzeti stratégiai referenciakeretében és a 2006/702/EK tanácsi határozat (13) alapján a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott célkitűzésekhez, és amelyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós stratégiához a legnagyobb hozzáadott értéket adják.

(5)   A Bizottság a kockázatmegosztó eszközt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. és 56. cikkével összhangban közvetett centralizált irányítással hajtja végre.

(6)   A kockázatmegosztó eszközből támogatásra pályázó tagállamnak legkésőbb 2013. augusztus 31-ig írásbeli kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz. A tagállam kérelmében megadja az alábbiak megállapításához szükséges valamennyi információt:

(7)   Miután ellenőrizte, hogy a kérelmező tagállam kérelme helyes és indokolt-e, a Bizottság az érintett tagállam kérelmétől számított négy hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén határozatot fogad el, amelyben meghatározza egyrészt az annak biztosítása érdekében létrehozott rendszert, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag azon tagállam javára lehessen felhasználni, amely azt a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelő kohéziós politikai pénzügyi allokációjából nyújtja, másrészt a kérelmező tagállamnak a kockázatmegosztó eszközben való részvételére vonatkozó feltételeket. A feltételek különösen az alábbiakra terjednek ki:

A Bizottság határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A tagállami kérelem elbírálásakor a Bizottság biztosítja, hogy egy létrehozott kockázatmegosztó eszközből csak azok a projektek lehessenek finanszírozhatóak, amelyek esetében vagy az EBB, vagy a nemzeti vagy nemzetközi közigazgatási szerv vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv kedvező finanszírozási határozatot hozott.

(8)   A (7) bekezdésben említett bizottsági határozatot az ERFA és a Kohéziós Alap alá tartozó operatív program 33. cikk (2) bekezdése alapján történő felülvizsgálatának kell megelőznie.

(9)   A kockázatmegosztó eszköz pénzügyi allokációira szigorú korlátok érvényesek, és nem haladhatják meg a kérelmező tagállam számára a 2007–2013 közötti időszakra az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében biztosított és a 28. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban jóváhagyott indikatív összallokáció 10 %-át. Az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében felsorolt projektek rendelkezésére álló pénzügyi allokációk a (4) bekezdés első albekezdésében említett műveletek finanszírozása után megmaradó összegekre korlátozódnak. A kockázatmegosztó eszközhöz való, a jelen cikk (7) bekezdésében említett határozatban meghatározott teljes uniós hozzájáruláson felül az Európai Unió kockázatmegosztó eszközben való részvétele nem teremthet semmilyen további függő kötelezettséget sem az Európai Unió általános költségvetése, sem az érintett tagállam számára.

(10)   Amennyiben a tagállam továbbra is megfelel a 77. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, úgy a kockázatmegosztó eszközből finanszírozott művelet befejezése után visszafolyó vagy fennmaradó összegek az érintett tagállam kérésére a kockázatmegosztó eszköz keretében újra felhasználhatók. Ha a tagállam már nem felel meg a feltételek egyikének sem, akkor minden visszafolyó vagy fennmaradó összeg az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikke szerinti címzett bevételnek minősül. Az illető tagállam kérésére az e címzett bevételből fedezhető kötelezettségvállalási előirányzatokat a következő évben hozzáadják az érintett tagállam kohéziós politikai pénzügyi allokációjához.