ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.124.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
55. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
|
||
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
* |
A Bizottság 2012/16/EU irányelve (2012. május 10.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a sósav hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
2012/250/EU |
|
|
* |
A Bizottság végrehajtási határozata (2012. május 8.) a 2008/855/EK határozatnak a németországi klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedések tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2012) 2992. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
III Egyéb jogi aktusok |
|
|
|
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG |
|
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/1 |
A TANÁCS 398/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 7.)
a többek között a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 492/2010/EU végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére, valamint 11. cikkének (3), (5) és (6) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
1.1. Hatályos intézkedések
(1) |
A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a 435/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára. A Tanács – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – 492/2010/EU végrehajtási rendeletével (3) további ötéves időtartamra végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A dömpingellenes intézkedésekre a dömping megszüntetéséhez szükséges szinten került sor, dömpingellenes mértékvám formájában. Kína esetében a vámtétel 0 és 0,11 EUR/kilogramm között mozog az egyénileg megnevezett kínai gyártók esetében, míg a többi gyártótól származó behozatalra 0,26 EUR/kilogramm maradványvám vonatkozik (a továbbiakban: a jelenlegi vámok). |
1.2. Felülvizsgálati kérelem
(2) |
Az egyedüli uniós nátrium-ciklamát-gyártó és az eredeti vizsgálatban panaszos (a továbbiakban: a panaszos) Productos Aditivos S. A. részleges időközi felülvizsgálat (a továbbiakban: a jelenlegi felülvizsgálat) iránti kérelmet nyújtott be az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján. A kérelem hatálya a dömpingre és a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co., Ltd. vállalatra (a továbbiakban: GT Enterprise vagy az érintett vállalat), a Rainbow Rich csoport (a továbbiakban: az érintett vállalatcsoport vagy Rainbow csoport vagy Rainbow) tagjára korlátozódott, amely az eredeti vizsgálatban egyénileg megnevezett kínai gyártók egyike is volt. A GT Enterprise által gyártott termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám 0,11 EUR/kilogramm, míg az érintett vállalatcsoport többi gyártó vállalatától származó behozatalra vonatkozó vám 0,26 EUR/kilogramm (azaz a maradékvám). |
(3) |
A kérelmező első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi intézkedések már nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására. |
1.3. A részleges időközi felülvizsgálat megindítása
(4) |
Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a kérelem elegendő első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot tartalmazott a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. február 17-én megjelent értesítéssel (4) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a GT Enterprise-t érintő dömping vizsgálatára korlátozódik. |
1.4. Érintett termék és hasonló termék
(5) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2929 90 00 kód alá tartozó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: az érintett termék). |
(6) |
A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat ismét feltárta, hogy a Kínában gyártott és az Uniónak értékesített érintett termék fizikai és kémiai tulajdonságait és felhasználását tekintve azonos a jelenlegi felülvizsgálatban analóg ország szerepét betöltő Indonéziában gyártott és a hazai piacon értékesített termékkel. A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy az Indonéziában a hazai piacon értékesített és az érintett vállalatcsoport által az Unióban értékesített termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni. |
1.5. Az érintett felek
(7) |
A Bizottság hivatalosan értesítette a jelenlegi felülvizsgálat megindításáról a panaszost, az érintett vállalatot és az érintett ország képviselőit. A Bizottság az indonéz gyártókat is tájékoztatta az eljárás megindításáról, mivel Indonézia neve felmerült lehetséges analóg országként. |
(8) |
Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, amely azt kérelmezte, és konkrét okokkal indokolta ennek szükségességét. |
(9) |
A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött az érintett vállalatnak, és az erre a célra megállapított határidőn belül a Rainbow csoport öt vállalatától meg is kapta a választ. (Mivel a Rainbow csoport jelenleg két gyártó vállalatból – az egyik a GT Enterprise –, egy nyersanyagszállítóból, egy korábban az érintett termékkel foglalkozó, ám jelenleg inaktív vállalatból, és egy hongkongi kereskedőből áll, a felülvizsgálat a teljes csoport tevékenységét érintette.) A Bizottság indonéz gyártóknak is küldött kérdőívet. A jelenlegi felülvizsgálatban egy indonéz gyártó mutatkozott hajlandónak arra, hogy információkat szolgáltasson, és részben kitöltötte a kérdőívet. |
(10) |
A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás vizsgálata, valamint a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság az érintett vállalatcsoport következő tagjainak telephelyén tett ellenőrző látogatást:
|
1.6. A felülvizsgálati időszak
(11) |
A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. |
2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
2.1. Piacgazdasági elbánás
(12) |
A Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdése szerint kell meghatározni azoknál a gyártóknál, amelyekről azt állapították meg, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában rögzített kritériumoknak. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában szereplő kritériumok, amelyek teljesítését a kérelmező vállalatoknak bizonyítaniuk kell, röviden és csak a könnyebb hivatkozás végett az alábbiakban foglalhatók össze:
|
(13) |
Az érintett vállalatcsoport az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján piacgazdasági elbánást kért, és négy, a Kínai Népköztársaságban működő gyártó nevében nyújtott be kérelmet. A Bizottság a vállalatok telephelyén megvizsgálta és ellenőrizte a vállalatok kérelmében előterjesztett és az általa szükségesnek tartott valamennyi információt. |
(14) |
A jelenlegi felülvizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalat helyzete megváltozott az eredeti vizsgálat óta. Megállapítást nyert, hogy a GT Enterprise már nem tesz eleget valamennyi piacgazdasági kritériumnak. Az eredeti vizsgálat óta a Rainbow csoport bővült, és szerkezetátalakításon esett át. A csoporthoz tartozó, kérelmet benyújtó többi vállalat sem tudta bizonyítani, hogy valamennyi piacgazdasági kritériumnak eleget tesznek. |
(15) |
Az üzleti döntésekkel és az állami beavatkozással kapcsolatos 1. kritérium tekintetében megállapítást nyert, hogy a csoport egyik vállalatánál a helyi önkormányzatnak felhatalmazása van arra, hogy beleszóljon a munkaerő-felvételbe és -elbocsátásba. Továbbá a helyi önkormányzatnak jelentős résztulajdona van a nyersanyaggyártó vállalatban. A Bizottság arra utaló jeleket talált, hogy az állam jelentős mértékben beavatkozik a vállalathoz, valamint a vállalattól a vele kapcsolatban álló vállalatokhoz irányuló nyersanyagellátásba (áram- és vízellátás), a munkaerőköltségek alakulásába, továbbá a vállalat működésébe és döntéshozatalába. Például az állami résztulajdonos munkavállalókat biztosított a nyersanyaggyártónak, a foglalkoztatás feltételeit azonban a vállalat nem tudta megadni. Ezenkívül a vállalat folyamatosan veszteséges amiatt, hogy abnormálisan alacsony áron, minden további – pl. nyereségrészesedés formájában kapott – ellentételezés nélkül értékesíti a nyersanyagokat a vele kapcsolatban álló vállalatoknak. Azzal, hogy ilyen veszteségeket fedezett, az állami tulajdonban lévő nyersanyaggyártó befolyásolta a vele kapcsolatban álló vállalatoknak a nátrium-ciklamát gyártásához szükséges nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos döntéseit. Végül pedig a csoport egy másik vállalatánál fedezték fel, hogy egy helyi állami szervezet beavatkozik a finanszírozási és beruházási döntésekbe, illetve befolyásolja azokat. |
(16) |
A számvitelre vonatkozó 2. kritérium tekintetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy az érintett vállalatcsoport egyik tagjának számviteli nyilvántartása sem felel meg a nemzetközi számviteli standardoknak, mivel számos olyan lényeges számviteli hiányosságra és hibára derült fény, amelyet a könyvvizsgálók nem jelentettek. |
(17) |
A 3. kritériummal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy torzulások maradtak fenn a nem piacgazdasági rendszerből, mivel a csoport egyik vállalatánál ingyen hajtottak végre infrastruktúra-beruházást. Ugyanezen vállalat kedvezményes feltételek mellett bérelhette az általa használt földterületet. A csoport többi vállalata sem tudta bizonyítani, hogy visszterhesen szerezte volna meg a földhasználati jogot és/vagy a visszteher a piaci értéket tükrözte volna. Végül az egyik vállalat nem tudta bizonyítani, hogy egyes eszközöket a piaci értéket tükröző áron, fizetés ellenében vagy egyéb módon ruháztak volná rá át. |
(18) |
Végül a 4. és az 5. kritérium tekintetében megállapítást nyert, hogy a vállalatok eleget tettek e kritériumoknak, mivel a stabilitást és jogbiztonságot biztosító csődjogi és tulajdonjogi jogszabályok vonatkoznak rájuk. A valutaváltásokat a Kínai Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon vagy azt követve hajtják végre. |
(19) |
Az érintett vállalatcsoport és a panaszos lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket a fenti megállapításokkal kapcsolatban. A panaszos nem tett észrevételt, ám az érintett vállalatcsoport több kérdésben kifogást emelt. Egyes észrevételek ismét elhangzottak, miután közzétették a végleges tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján a végleges intézkedések meghozatalát javasolták. A beérkezett legfontosabb észrevételek szerepelnek az alábbi preambulumbekezdésekben. |
(20) |
A Rainbow csoport először azt állította, hogy mivel az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során megkapta a piacgazdasági elbánást, a Bizottság jogtalanul kötelezte arra, hogy újra bizonyítsa a piacgazdasági elbánásra való jogosultságát, és ezáltal megsértette azt a jogszabályi kötelezettségét, hogy a felülvizsgálatok során ugyanazt a módszertant alkalmazza, mint az eredeti vizsgálat során. A csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy ennek a vállalatnak a körülményei olyan módon megváltoztak volna, ami indokolná az eredeti vizsgálatétól eltérő módszer alkalmazását. A kérelmező szerint a Bizottság által meghatározott több probléma már az eredeti vizsgálat idején is fennállt, így a Bizottság új megállapításai nem új körülményekre vonatkoznak, hanem ugyanazon körülmények eltérő értelmezését jelentik. |
(21) |
Meg kell jegyezni, hogy a kérelmező kijelentésével ellentétben a Bizottság mind az eredeti vizsgálat, mind a jelenlegi felülvizsgálat során ugyanazt a módszertant követte, mindazonáltal megfelelő mértékben figyelembe vette, hogy az eredeti vizsgálat óta bizonyos körülmények megváltoztak. Még ha a kérelmező érvelése helyes lenne is egyes körülményekkel kapcsolatban, amelyek valóban megegyeztek az eredeti és a jelenlegi vizsgálat során, mégpedig a GT Enterprise földhasználati megállapodásával összefüggésben, meg kell jegyezni a következőket. A jelenlegi felülvizsgálat olyan további tényeket is megállapított, amelyeket – noha azok már az eredeti vizsgálat idején is fennálltak – a GT Enterprise akkor nem hozott nyilvánosságra, mint például a helyi önkormányzat felhatalmazását arra, hogy jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást. Végül pedig a 2. kritérium tekintetében a vállalat körülményei is megváltoztak az eredeti vizsgálat óta. A jelenlegi felülvizsgálat során megállapítást nyert ugyanis, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a GT Enterprise nem vezetett átlátható számviteli nyilvántartást, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetett volna alá, és minden területen alkalmazott volna. |
(22) |
Az igénylő később kifejtette, hogy úgy véli, azzal, hogy az eredeti vizsgálatban is ugyanazt az alapszabályt bocsátotta rendelkezésre, mint a jelenlegi felülvizsgálatban, nyilvánosságra hozta, hogy a helyi önkormányzatnak felhatalmazása van arra, hogy jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást. Ennek a dokumentumnak az igénylő által rendelkezésre bocsátott fordítása azonban az eredeti és a jelenlegi vizsgálat során is hiányos volt, mivel nem derült ki belőle, hogy az alapszabály milyen felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak. |
(23) |
A Rainbow csoport azzal érvelt továbbá, hogy a piacgazdasági elbánás rendszerét az átalakulóban lévő, azaz a korábbi, nem piacgazdasági rendszerűből piacgazdasági rendszerűvé alakuló gazdaságú országok számára vezették be. Ezért egy olyan vállalat számára, amely korábban piacgazdasági elbánásban részesült, nem lenne logikus egy időközi felülvizsgálat során előírni, hogy ismét nyújtson be elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy még mindig megfelel a piacgazdasági elbánás követelményeinek. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet semmi olyat nem tartalmaz, ami alátámasztaná ezt az értelmezést, és lehetetlenné tenné az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának alkalmazását az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján indított felülvizsgálatok során. Ezt az érvet ezért el kellett vetni. |
(24) |
A Rainbow csoport a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában megállapított eljárási követelményre is hivatkozott, miszerint a piacgazdasági eljárás megítéléséről a vizsgálat megindításától számított három hónapon belül döntést kell hozni. A Rainbow csoport maga is elismeri, hogy önmagában ennek a határidőnek a túllépése még nem elegendő jogalap a vizsgálat eredményének vitatására, de rávilágít arra, hogy a Bizottság szolgálatainak már a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások nyilvánosságra hozatala idején a rendelkezésére állt a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges összes információ. Érvelésében a Rainbow figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy noha a Bizottság a hatékony adminisztráció érdekében az érdekelt vállalatcsoporttól valóban egyszerre kért be és ellenőrzött minden szükséges információt, nem állt rendelkezésére az analóg országra vonatkozó információ, amely a dömpingkülönbözet megállapítását tette volna lehetővé a piacgazdasági elbánás megadásának elutasítása esetén. Az analóg országban érvényes rendes értékre vonatkozó információ csak azután állt a Bizottság rendelkezésére, hogy a Rainbow csoport tudomására hozták a piacgazdasági elbánással kapcsolatos tényeket. A piacgazdasági elbánás megítéléséről való döntés időzítésének tehát nem lehetett hatása annak kimenetelére. A fentiek alapján ezt a megalapozatlannak tekintett érvet elvetettük. |
(25) |
Az 1. kritérium tekintetében a Rainbow azt az általános észrevételt tette, hogy az állami befolyás vagy állami felügyelet elméleti lehetősége önmagában még nem jelenti automatikusan, hogy a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának értelmében ténylegesen jelentős állami beavatkozás történik. A Rainbow ismét az Elsőfokú Bíróság ítéletét (5) idézve úgy érvelt, hogy az állami irányítás nem jelent jelentős állami beavatkozást, mivel az „az állam által irányított társaságoknak a piacgazdasági státus megadásából elvi alapon való kizárásához vezet[ne], függetlenül attól a konkrét ténybeli, jogi és gazdasági háttértől, amelyben azok működnek”. A Rainbow állítása szerint indokolatlan terhet róna a piacgazdasági elbánás kérelmezőire, ha bizonyítaniuk kellene, hogy az államnak soha nincs módja beleszólni az üzleti döntésekbe. Úgy érvel továbbá, hogy az állami intézkedések eredményeként a vállalat döntéseinek a piaci megfontolásokkal összeegyeztethetetlenné kellene válniuk ahhoz, hogy ne feleljen meg az 1. kritériumnak. |
(26) |
A Rainbow csoport fenti állításaival ellentétben a jelenlegi vizsgálat azt állapította meg, hogy az állam a csoporthoz tartozó több vállalat működésébe is ténylegesen és jelentős mértékben beavatkozik. A csoport azon vállalata esetében, amelynél a helyi önkormányzat jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást, egyértelműen a vállalat saját belső működési szabályzata, azaz az alapszabálya ad felhatalmazást az államnak arra, hogy beleszóljon a működési döntésekbe. A csoport egy másik vállalata esetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy az állami partnernek a piaci megfontolásokkal összeegyeztethetetlen befolyása van a vállalatra. Először is az állami partner biztosította a vállalat alaptőkéjének nagy részét, ez azonban nem tükröződik a vállalatban lévő tulajdoni részarányában. Másodsorban a vállalat működése mindig veszteséges volt, ami – a befektetett tőkére tekintettel – az állami partner számára volt a leghátrányosabb. Harmadsorban maga az állami partner is folyamatosan veszteséget szenvedett, mivel az olyan ráfordításokat, mint a víz és az áram, a piaci szint alatti árakon biztosította a csoporthoz tartozó vállalatnak, ráadásul anélkül, hogy a ráfordítások ellenértékét megfelelően kiegyenlítették volna. |
(27) |
Az érintett vállalatcsoport egy másik tagjának finanszírozási és beruházási döntéseire gyakorolt állami befolyásra vonatkozó következtetés tekintetében a csoport azt állította, hogy a Bizottságnak egy bizonyos hitelre és annak feltételeire vonatkozó ténymegállapításai nem helytállóak. A Bizottságnak azonban az ellenőrző látogatások alatt gyűjtött bizonyítéka van arra, hogy egy helyi kormányhivatal arra utasította a vállalatot, hogy olyan hitelt vegyen fel, ami nem állt összefüggésben üzleti tevékenységével. A vállalat azzal érvel, hogy a finanszírozási döntéseket ennek a kormányhivatalnak tett szívességként, és nem kötelezettségként hozták, és az említett tranzakció nem jelentett további kockázatot a vállalat számára, mivel a hivatal által a vállalatnak kiállított közműszámlák ki nem fizetésével lehetősége lett volna jóvátételt kapni. A Bizottság által gyűjtött információk szerint a vállalat földhasználati jogát közvetve biztosítékként használták fel a vonatkozó pénzügyi tranzakcióban, ezért a vállalat jelentős kockázatot vállalt. A vállalat magát a földhasználati jogot is azon a kormányhivatalon keresztül szerezte meg, amelynek állítólag csupán szívességet tett. Az az állítás, hogy a vállalat a közművek ki nem fizetésével jóvátételt kaphatott volna, az alapvető számviteli standardok (kiegyenlítés) eredendően hibás értelmezését jelzi, és ellentmond a vállalat azon állításának, hogy a pénzügyi műveletekre gyakorolt befolyás nem jelenti „a vállalkozás döntései[re] az árak, a költségek és a ráfordítások tekintetében” gyakorolt befolyást a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. Továbbá a kormányhivatal egyértelműen és jelentős mértékben befolyásolja a beruházási döntéseket, mivel a vállalat földhasználati megállapodása vállalatspecifikus követelményeket tartalmaz az elvégzendő beruházással kapcsolatban, és ezek a követelmények – a vállalat állításával ellentétben – több előírást tartalmaznak, mint a városrendezési (övezetbesorolási) szabályok. Ezért a Bizottság elvetette azt az állítást, miszerint a finanszírozási és beruházási döntésekbe való állami beavatkozás nem meríti ki a befolyás 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja szerinti fogalmát. |
(28) |
A csoportnak a nátrium-ciklamát gyártásához használt egyik nyersanyagot előállító vállalatával kapcsolatban a csoport azt állította, hogy a vállalat döntéshozatalával és pénzügyi helyzetével kapcsolatos bármilyen hiányosságnak nagyon korlátozott hatása lenne, mivel a vállalat által gyártott nyersanyag a nátrium-ciklamát előállítási költségének csupán körülbelül 10 %-át képviseli. Miután a Bizottság ki tudta számítani a nyersanyag nyereséges eladási ára és tényleges eladási ára közötti különbséget, a vállalat felvetette, hogy a piacgazdasági elbánás megadásának elutasítása helyett helyesebb lenne az olcsó nyersanyag árát kiigazítani. A Bizottság azonban azzal a céllal végzi a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelést, hogy meggyőződjön arról, hogy a ráfordítások a piaci értékeket tükrözik, az üzleti döntések pedig a piac jelzéseihez igazodnak. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja a piacgazdasági elbánás megadása feltételeinek teljesítéséhez kifejezetten előírja, hogy a főbb ráfordítások költségeinek alapvetően a piaci értékeket kell tükrözniük, és nem tesz említést a főbb ráfordítások torzult költségei kiigazításának lehetőségről. Ezt az állítást ezért el kell utasítani. |
(29) |
A vállalatnak a vízért és áramért fizetett árak és a munkaerőköltség abnormálisan alacsony szintjére vonatkozó azon állítását, miszerint ezek nem minősülnek főbb ráfordításnak, és együttesen a nyersanyag összes termelési költségének csupán 14 %-át képviselik, el kellett utasítani, mivel ezek külön-külön és együttesen is elég jelentős költségelemek ahhoz, hogy befolyásolják a vállalat összköltségét. A munkaerőköltség esetében azt is meg kell jegyezni, hogy ezeket az elemeket nem lehetett kimerítően ellenőrizni, mivel a vállalat nem tudott szerződéseket vagy egyéb dokumentumokat bemutatni. Ezért nem lehetett ellenőrizni, hogy ezek a költségek a piaci értékeket tükrözik-e. |
(30) |
A 2. kritériummal kapcsolatban a csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a lényegesség elvét, miszerint a kihagyott vagy tévesen bemutatott tételek csak akkor lényegesek, ha azok befolyásolhatták a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit, és az ilyen lényegtelen hiányosságokat még a könyvvizsgálónak sem kell jelentenie. |
(31) |
A csoport állításával ellentétben a vállalatok könyvelésében súlyos hiányosságokra derült fény az alapvető számviteli elvek tekintetében (a további részleteket lásd a következő bekezdésben). Másrészt a piacgazdasági elbánás megítélésének elbírálásához a vállalatnak nem azért kell átlátható könyvelést vezetnie, hogy a felhasználó gazdasági döntéseket hozhasson, hanem azért, hogy a pénzügyi kimutatások garantáltan igaz és valós összképet adjanak a bevételekről, költségekről stb. A piacgazdasági elbánás megítélésével kapcsolatos vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a számviteli nyilvántartásokat a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően vezetik és auditálják-e. |
(32) |
A Rainbow csoport vitatta, hogy vállalatai megsértették volna a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő szabályoknak és számviteli gyakorlatnak a piacgazdasági elbánással kapcsolatos értékelésben felsorolt elemeit, mint például az időbeli elhatárolás elvét, a tranzakciók valósághű bemutatásának elvét és az ellentételezést, a vállalkozás folytatásának elvét, a mérlegtételek helyes besorolását, a veszteségek elszámolását, a nyilvántartásokban csak az üzleti tevékenységgel összefüggő tranzakciók és tételek rögzítésének elvét, a költségek helyes besorolását és értékcsökkenését, az eszközök értékének és értékcsökkenésének elszámolására vonatkozó nemzetközi számviteli standardok és/vagy kínai általánosan elfogadott számviteli elvek (GAAP) betartását. A Bizottság a nemzetközi számviteli standardok fent említett megsértését a csoport által a piacgazdasági elbánás iránt benyújtott kérelemben megadott információk alapján állapította meg, és minden ilyen esetet ellenőrzött a vállalatok telephelyén. A vállalatok által a piacgazdasági elbánás megadásával összefüggő vizsgálat megállapításainak közzététele után e kérdésekkel kapcsolatban felsorakoztatott érvek nem indokolták a következtetés – miszerint a vállalatok e kérdések tekintetében nem felelnek meg a 2. kritériumnak – megváltoztatását. |
(33) |
A 3. kritérium tekintetében a Rainbow csoport azt állítja, hogy az egyik vállalatnál ingyen végrehajtott infrastruktúra-beruházás megszokott tevékenységnek számít, amire piacgazdaságokban is sor kerül annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzanak oda, és ennek a támogatásnak a hatása elhanyagolható lenne a vállalat pénzügyi hatására a felülvizsgálati időszak alatt. Az azonban, hogy egy vállalat el tudta kerülni, hogy fizetnie kelljen az infrastruktúra-beruházásokért, ugyanakkor abban az előnyben is részesült, hogy ugyanazért a földért csak nagyon alacsony bérleti díjat kellett fizetnie, egy piacgazdaságban nem megszokott helyzet. Másrészt ez az előny közvetlen hatást gyakorolt a gyártó vállalat pénzügyi helyzetére és azon képességére, hogy döntéseit a piaci jelzések alapján hozza meg. |
(34) |
A Bizottság elfogadta a kérelmezőnek a GT Enterprise földhasználati jogáról a (21) preambuumbekezdésben kifejtett érvelését. A többi vállalat földhasználati jogáról felsorakoztatott érvek azonban nem indokolták a ténymegállapítások megmásítását, mivel a vállalat maga is elismerte, hogy egy esetben nem fizette meg a megállapodás szerinti összeget a földhasználatért. Egy másik földhasználati jog esetében a Rainbow csoport azt állítja, hogy abban a régióban meredeken emelkedett a föld ára, ezért természetes, hogy a megszerzés után néhány évvel jelentősen felértékelték a földet. A vállalat által bizonyítékként szolgáltatott adatok azonban a régióban található lakóingatlanok áremelkedésére vonatkoztak, ezért nem relevánsak. A Rainbow végül azt állította, a Bizottság indokolatlan terhet ró rá azzal, hogy megköveteli tőle: bizonyítsa, hogy a piaci értéket tükröző árat fizetett. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja azonban kifejezetten előírja, hogy a piacgazdasági elbánás iránti kérelemnek „elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy a gyártó piacgazdasági feltételek alapján működik”. Ezt az érvet ezért el kellett vetni. |
(35) |
A Rainbow csoport az egyik vállalatra nem a piaci értéket tükröző áron, fizetés ellenében vagy egyéb módon átruházott eszközökre vonatkozó megállapítást azon az alapon vitatja, hogy az említett vállalat a felülvizsgálati időszakban beszüntette a termelést. A vállalat valóban beszüntette a termelést. A belföldi piacon azonban még mindig értékesítette a korábban megtermelt termékeit. Ezért a piacgazdasági elbánással összefüggő vizsgálatot ennél a vállalatnál is el kellett végezni annak igazolására, hogy nem maradtak fenn jelentős torzulások a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből, amelyek befolyásolhatnák az árakat. |
(36) |
A Bizottság ezért azon a véleményen van, hogy a piacgazdasági elbánás megadása szempontjából a GT Enterprise nem teljesíti az első és a második kritériumot, a Jintian Industrial (Nanjing) Ltd. nem felel meg a második és a harmadik kritériumnak, a Golden Time Chemical (Jiangsu) Ltd. nem teljesíti az első, a második és a harmadik kritériumot, a Nanjing Jinzhang Industrial Ltd. pedig az első, a második és a harmadik kritériumot. Ha az érintett termék gyártásában vagy értékesítésében érintett, kapcsolatban álló vállalatok közül akár csak egy nem felel meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek, akkor a kapcsolt vállalatok csoportjának nem biztosítható piacgazdasági elbánás. Ezért mivel a piacgazdasági elbánás megadása szempontjából egyedileg vizsgált vállalatok egyike sem felelt meg a vonatkozó kritériumoknak, a Bizottság megállapította, hogy a Rainbow csoportnak nem biztosítható piacgazdasági elbánás. Ilyen körülmények között a Bizottság – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – nem adta meg a piacgazdasági elbánást az érintett vállalatcsoportnak. |
2.2. Egyéni elbánás
(37) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az adott cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában – adott esetben – országos vámot állapítanak meg, kivéve azokban az esetekben, amikor az érintett vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánás megadására vonatkozó valamennyi kritériumnak megfelelnek. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:
|
(38) |
A csoportból az a két exportáló gyártó, amelyik a felülvizsgálati időszak alatt nátrium-ciklamátot exportált, egyéni elbánást igényelt. A Rainbow csoport többi vállalata esetében nem kellett elvégezni az egyéni elbánásra vonatkozó vizsgálatot, mivel nem exportálják az érintett terméket. A rendelkezésre álló és az ellenőrző látogatások során megerősített információk alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a két exportáló gyártó teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeket, ezért egyéni elbánásban részesülhetnek. |
2.3. Dömping
2.3.1. Analóg ország
(39) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (analóg ország) megállapított ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. |
(40) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ismét (az eredeti vizsgálatban analóg országként alkalmazott) Indonéziát kívánja megfelelő analóg országnak választani a rendes érték megállapításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. |
(41) |
Az analóg ország kiválasztása tekintetében a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel. |
(42) |
A Bizottság indonéz gyártókat kért fel együttműködésre. A Bizottság minden ismert vállalatnak küldött levelet és kérdőívet. A megkeresett vállalatok közül csak egy gyártó nyújtotta be a rendes érték meghatározásához szükséges információkat, és egyezett bele a felülvizsgálatban való részvételbe. Mivel a vállalat nem egyezett bele, hogy telephelyein ellenőrző látogatást tegyenek, a Bizottság a benyújtott információk teljességét és ellentmondás-mentességét ellenőrizte. A Bizottság elegendőnek és megbízhatónak találta az adatokat a rendes érték megállapításához, az indonéz gyártó pedig minden szükséges esetben megadta a Bizottság által kért pontosítást. A Bizottság a felhasznált adatokat összevetette a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatokkal. |
(43) |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Indonézia a hasonló termék vonatkozásában versenypiaccal rendelkezik. |
(44) |
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az együttműködő indonéz gyártó termelési volumene jelentősen meghaladja az érintett termék Unióba irányuló kínai exportjának 5 %-át, így a gyártás a volumen tekintetében reprezentatívnak minősül. A minőség, a műszaki specifikációk és a szabványok tekintetében nem találtak jelentős különbségeket az indonéz hasonló termékek és a kínai termékek között. Az indonéz piac ezért kellően reprezentatívnak minősül a rendes érték megállapításához. |
(45) |
Megjegyzendő, hogy a Bizottság tudomása szerint az ismert spanyol, kínai és indonéz gyártókon kívül nincs egyéb gyártólétesítmény a világon. |
(46) |
Mindezekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy Indonézia az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg ország. |
2.3.2. A rendes érték meghatározása
(47) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerinti analóg ország gyártójától kapott információk alapján állapítják meg. Meg kell jegyezni, hogy az indonéz gyártónál korábban már folytattak vizsgálatot az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan (6). A Bizottság a vállalat által a kérdőívben szolgáltatott adatokat megbízható, szilárd alapnak tekintette, amely alapján e vizsgálat vonatkozásában meg lehet állapítani a rendes értéket. Az átlagos eladási ár, valamint az átlagos előállítási költség hasonló tendenciát követett, az átlagos nyersanyagköltség alakulásának megfelelően. Emellett a nyersanyag átlagköltségének uniós piacon megfigyelt hasonló alakulása is megerősítette ezt a tendenciát. |
(48) |
Megállapítást nyert, hogy az indonéz gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítése a volumen tekintetében reprezentatívnak tekinthető a kínai vállalatcsoport által az Unióba exportált érintett termékkel összehasonlítva. |
(49) |
A Bizottság ezt követően meghatározta a gyártó által belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal. Az indonéz gyártó szabványos terméktípusa közvetlenül összehasonlíthatónak bizonyult. |
(50) |
A Bizottság az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon értékesített szabványos terméktípus esetében, amelyet az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összehasonlíthatónak ítélt, megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi eladások kellőképpen reprezentatívak voltak-e. A nátrium-ciklamát egy adott típusának belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte az érintett vállalatcsoport által az Unióba exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át. |
(51) |
A belföldi piacon a vizsgálati időszak alatt független vevőknek történt nyereséges értékesítések arányának megállapításával a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítések a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e. Mivel a hasonló termék terméktípusonkénti nyereséges értékesítési volumene az adott típus értékesítési összvolumenének több mint 80 %-a volt, és az adott típus súlyozott átlagára a gyártási költség szintjén vagy afölött volt, a rendes érték alapja a mindenkori belföldi ár volt, amelyet az adott típusból a vizsgálati időszak alatt lebonyolított összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számítottak ki, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. |
(52) |
Az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon nem értékesített terméktípus rendes árának megállapításához a szabványos terméktípus összértékesítésének súlyozott átlagárát használták, a két terméktípus közötti különbségeknek megfelelően kiigazítva. |
2.3.3. Exportár
(53) |
Az érintett vállalatcsoport valamennyi exportáló gyártója az Unióba irányuló exportértékesítéseit az Unión kívül található, velük kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül bonyolította le. Az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján – a termék azon árai alapján állapították meg, amelyeken a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalat az Unióba, azaz független vevőnek értékesíti. |
2.3.4. Összehasonlítás
(54) |
A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek befolyásolták az árakat és azok összehasonlíthatóságát. Ennek megfelelően adott esetben, és ha azt az ellenőrzött bizonyítékok alátámasztották, a szállítás, a biztosítás, a kezelés, a berakodás és a járulékos költségek, valamint a hitelköltségek terén jelentkező különbségek tekintetében kiigazításokra került sor. |
2.3.5. Dömpingkülönbözet
(55) |
A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az összes exportáló gyártó rendes értéke súlyozott átlagának és exportára súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt. |
(56) |
Ez az összehasonlítás 14,2 %-os dömpingkülönbözetet mutatott, a vám megfizetése előtti, CIF uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve. |
2.4. A megváltozott körülmények tartós jellege
(57) |
Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingkülönbözet alapjául szolgáló körülmények megváltoztak-e, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e. |
(58) |
A jelenlegi megállapítások azon alapulnak, hogy a Bizottság a jelenlegi felülvizsgálat során elutasította az érintett vállalatcsoport piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, míg az eredeti vizsgálatban a kapcsolatban álló vállalatok csoportjában tag GT Enterprise megkapta a piacgazdasági elbánást. Az eltérő eredmény először is annak a körülménynek tudható be, hogy a jelenlegi felülvizsgálatban a csoportból négy vállalat vizsgálatára került sor, míg az eredeti vizsgálatban csupán a GT Enterprise vizsgálatára. A csoportot a közelmúltban jelentős beruházással kibővítették és átszervezték, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozna. Másodsorban, ami a GT Enterprise-t illeti, megállapítást nyert, hogy a vállalat bevett gyakorlata, hogy nem vezet átlátható számviteli nyilvántartást, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően könyvvizsgálatnak vetne alá, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben megváltozna. Továbbá hosszabb ideje hatályban van az alapszabálya, amely lehetővé teszi, hogy az állam befolyást gyakoroljon, és nincs arra utaló jel, hogy a jövőben terveznék a módosítását. E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a csoport tartósan nem részesül piacgazdasági elbánásban. |
(59) |
Az exportárat illetően a vizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalatcsoport árpolitikája hosszabb ideje bizonyos állandóságot mutat, mivel az érintett termékért az Uniónak, illetve egyéb harmadik országoknak felszámított árak nem tértek el jelentősen, és ugyanazt a tendenciát követték 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy az újonnan kiszámított dömpingkülönbözet várhatóan tartósan megmarad. |
(60) |
A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat bizonyította, hogy az érintett vállalatcsoport szerkezete és magatartása – beleértve az e felülvizsgálat megindítását eredményező körülményeket – valószínűleg nem fog olyan mértékben megváltozni belátható időn belül, hogy az befolyásolná a jelenlegi felülvizsgálat megállapításait. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megváltozott körülmények tartósak, és az intézkedés jelenlegi szinten való alkalmazása már nem elegendő a dömping ellensúlyozására. |
3. A DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK MÓDOSÍTÁSA
(61) |
A fokozott mértékű dömpingre és a megváltozott körülmények tartós jellegére vonatkozó megállapítások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi intézkedések már nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására. A 492/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan bevezetett intézkedést ezért a GT Enterprise tekintetében módosítani kell, és a rendelet megfelelő módosításával a csoport másik exportáló gyártójára is ugyanazt a vámtételt kell kivetni. |
(62) |
A jelenlegi felülvizsgálat keretében nem lehet egyéni kárkülönbözetet megállapítani, mivel a felülvizsgálat a GT Enterprise-t és a vele kapcsolatban álló, a csoporthoz tartozó többi vállalatot érintő dömping vizsgálatára korlátozódik. Emiatt a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet az eredeti vizsgálat során meghatározott kárkülönbözettel hasonlították össze. Mivel az utóbbi magasabb volt, mint a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet, az érintett vállalatcsoportra a jelenlegi felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő végleges dömpingellenes vámot kell kivetni. |
(63) |
Az intézkedés formája tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a módosított dömpingellenes vámot ugyanolyan formában kell kivetni, mint a 492/2010/EU végrehajtási rendelet által kivetett vámokat. Az intézkedések hatékonyságának biztosítása és az ármanipuláció visszaszorítása érdekében a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vámot kilogrammonként meghatározott összeg formájában vesse ki. Következésképpen az érintett vállalatcsoport által gyártott és az Unióba irányuló kivitel során értékesített érintett termék behozatalára kivetendő dömpingellenes vám, amelyet a jelenlegi felülvizsgálat során meghatározott, kilogrammonkénti összeg formájában kifejezett dömpingkülönbözet alapján számítottak ki, kilogrammonként 0,23 EUR. |
4. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
(64) |
Az érintett vállalatcsoport és a többi érdekelt fél is tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések módosítását javasolta. |
(65) |
A Rainbow csoport észrevételeket fűzött a nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz. Ezek az észrevételek többnyire a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó, két kínai exportáló gyártóra, a Fang Da Food Additive (Shenzhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yangquan) Limited vállalatra (a továbbiakban: a Fang Da csoport) korlátozódó, folyamatban lévő vizsgálatban (a továbbiakban: a párhuzamos vizsgálat) (7) tett panasz visszavonására vonatkoztak. A Rainbow csoport azt állította, hogy a panasz visszavonása a párhuzamos eljárásban logikusan és jogszerűen együtt kell, hogy járjon a többi kínai gyártó ellen hozott dömpingellenes intézkedések megszüntetésével vagy legalább a Rainbow csoport tekintetében folytatott jelenlegi felülvizsgálat megszüntetésével. |
(66) |
Arra hivatkozva követelte a 492/2010/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések megszüntetését, hogy – mivel semmilyen tény nem támasztja alá, hogy a Fang Da által lebonyolított behozatal dömpingelt lenne és/vagy a Fang Da által lebonyolított behozatal kárt okozna – az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése által kimondott megkülönböztetésmentesség elve alapján meg kell szüntetni a bevezetett dömpingellenes intézkedéseket. Érvelésének alátámasztására a csoport korábbi tanácsi rendeletekre hivatkozott, amelyek intézkedések elrendelése nélkül megszüntették a bizonyos termékek egyes országokból való behozatalára vonatkozó időközi felülvizsgálatot miután ugyanazon termék más országokból való behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat intézkedések bevezetése nélkül zárult le (nagy kapacitású elektrolitikus alumíniumkondenzátorok (8), vasból vagy ötvözetlen acélból készült síkhengerelt termékek (9)). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az ügyek több országot érintő vizsgálatokra vonatkoznak, és a megkülönböztetésmentesség elve a különböző országokból származó behozatalokra vonatkozott. Másrészt ezekben az esetekben egyes országok tekintetében azért szüntették meg az intézkedéseket, mert más országokra nem rótták ki őket amiatt, hogy a Tanács nem fogadta el a javaslatot a törvényes határidőn belül (nagy kapacitású elektrolitikus alumíniumkondenzátorok, vasból vagy ötvözetlen acélból készült síkhengerelt termékek). Ezért noha az említett ügyekben egyidejűleg folyó eljárásokban a megkülönböztetésmentesség elvének betartása érdekében valóban meg kellett szüntetni a dömpingellenes intézkedésekre irányuló eljárásokat, ezek a jelenlegi felülvizsgálat szempontjából nem relevánsak. A nátrium-glutamát (10) esetében követett megközelítésre vonatkozó további utalás egy olyan eset volt, amelyben a panaszos vissza akarta vonni a Brazíliából származó behozatalra vonatkozó panaszát, noha arról megállapították, hogy dömpingelt behozatal. Abban az esetben a Bizottság azt a döntést hozta, hogy nem fogadja el a panasz visszavonását, mert arra a következtetésre jutott, hogy kimerítené a megkülönböztetés fogalmát, ha Brazília ellen nem hozna intézkedéseket, míg más országok ellen viszont igen. |
(67) |
A két helyzet ráadásul meglehetősen eltérő. A párhuzamos eljárásban a panaszt visszavonták, és megállapítást nyert, hogy a megszüntetés nem sérti az Unió érdekeit. A jelenlegi felülvizsgálatban a kérelmet fenntartották, és arra derült fény, hogy a Rainbow csoport fokozta a dömpinget. Ezért a csoportra kivetett vámtétel emelése nem minősül megkülönböztetésnek. |
(68) |
A Rainbow csoport azt is kérte, hogy a panasz visszavonása a Rainbow csoportra nézve a folyamatban lévő felülvizsgálat megszüntetését is jelentse, mivel a két eljárást ugyanazon beadvány alapján indították, azok ugyanarra a vizsgálati időszakra vonatkoztak, és panaszában a panaszos minden gyakorlati szempontból együtt kezelte a Fang Da csoportot és a Rainbow csoportot. |
(69) |
Másodsorban azt állította, hogy noha a Fang Da csoport ellen a vizsgálatot az alaprendelet 5. cikke alapján indították, a Fang Da csoporttól származó behozatal vizsgálata és a Rainbow csoporttól származó behozatal időközi felülvizsgálata jogilag és minden gyakorlati szempontból lényegében egy és ugyanaz az eljárás. Végül kijelentette, hogy az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése, amely különbséget tesz az eljárások és a vizsgálatok között, valójában azt jelenti, hogy noha az eredeti vizsgálatot követően nullaszázalékos vámtételt róttak ki a Fang Da csoportra, az továbbra is vizsgálat alatt áll. Ezen oknál fogva a Fang Da csoporttól származó behozatalra vonatkozó panasz visszavonásának a Rainbow csoport tekintetében a folyamatban lévő felülvizsgálat megszüntetését kell eredményeznie. |
(70) |
E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a panaszos által benyújtott dokumentum mind az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatra vonatkozó kérelmet, mind az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet magában foglalja. Elegendő bizonyítékot tartalmazott mindkét eljárás külön-külön történő megindításához. A Bizottság két külön értesítésben adott tájékoztatást az 5. cikk szerinti vizsgálatról és az időközi felülvizsgálatról. Ezért az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálat és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat két különálló eljárás. |
(71) |
A Rainbow csoport további érveket sorakoztatott fel, amelyekben a panasz visszavonásának lehetséges okait találgatta. Mivel ezek az érvek feltételezéseken alapulnak és irrelevánsak, nincs velük kapcsolatban teendő, és el kell őket utasítani. |
(72) |
A Rainbow csoport végül azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvalóan megsértette azon jogát, hogy tíz nap áll rendelkezésére arra, hogy észrevételeket fűzzön a nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz, mivel a visszavonásra vonatkozó levél nyilvános változatát az észrevételek benyújtására vonatkozó határidő előtt hét nappal hozták a tudomására. |
(73) |
Miként a (70) preambulumbekezdés kifejti, az 5. cikk szerinti vizsgálat, amelynek keretében a Rainbow csoport tájékoztató levelet kapott a panasz visszavonásáról, a folyamatban lévő felülvizsgálattól különálló eljárás. A Rainbow csoport az 5. cikk szerinti felülvizsgálatban érdekelt fél volt, és kizárólag emiatt értesítették a panasz visszavonásáról. Ez az értesítés nem volt része a jelenlegi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott végleges megállapításoknak. A Rainbow csoportnak harminc napja volt arra, hogy észrevételeket fűzzön a jelenlegi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz. Ezért nem sérül az a joga, hogy elegendő ideje legyen észrevételei megtételére. |
(74) |
Összefoglalva, a beérkezett észrevételek nem változtattak a fenti következtetéseken, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 492/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése úgy módosul, hogy a következő táblázat helyébe:
Ország |
Vállalat |
Vámtétel (EUR/kg) |
TARIC-kiegészítő kód |
„Kínai Népköztársaság |
Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd., Shanglilang, Cha Shan ipari terület, Buji város, Shenzhen nagyváros, Guangdong tartomány, Kínai Népköztársaság |
0,11 |
A473” |
az alábbi táblázat lép:
Ország |
Vállalat |
Vámtétel (EUR/kg) |
TARIC-kiegészítő kód |
„Kínai Népköztársaság |
Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co. Ltd., Shanglilang, Cha Shan ipari terület, Buji város, Sencsen nagyváros, Kuangtung tartomány, Kínai Népköztársaság; Golden Time Chemical (Jiangsu) Co., Ltd., No. 90-168, Fangshui Road, Chemical Industry Zone, Nancsing, Csiangszu tartomány, Kínai Népköztársaság |
0,23 |
A473” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
N. WAMMEN
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) HL L 72., 2004.3.11., 1. o.
(3) HL L 140., 2010.6.8., 2. o.
(4) HL C 50., 2011.2.17., 6. o.
(5) Zhejiang Xinan Chemical Industrial Group Co. Ltd kontra Tanács, T-498/04. sz. ügy, EBTH 2009., II-1969, 92. bekezdés.
(6) Lásd a Tanács 492/2010/EU végrehajtási rendeletét (HL L 140., 2010.6.8., 2. o.).
(7) HL C 50., 2011.2.17., 9. o.
(8) HL L 22., 2000.1.27., 1. o., (134) és (135) preambulumbekezdés.
(9) HL L 294., 2004.9.17., 3. o.
(10) HL L 264., 1998.9.29., 1. o.
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/11 |
A BIZOTTSÁG 399/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 7.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||||||||||
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||||
Nem összeszerelt, az alábbi elemekből álló termék (úgynevezett „trambulin-védőháló”):
A felső rudak mindegyike az alsó oszlopokhoz illeszthető, amelyek azután a csavarok és a biztosítóanyák segítségével a gumiasztal (trambulin) lábaihoz rögzíthetők. A henger formájában összevarrt háló adott méretben készül, és így egy bizonyos gumiasztalhoz illeszkedik. A védőhálón cipzárral zárható bejárati nyílás található. A háló a kör alakú felső részén lévő rögzítőcsatokkal a fémrudak felső végéhez rögzíthető. A horoggal felszerelt gumiszalagok a védőháló alsó peremének a gumiasztal keretéhez történő rögzítésére szolgálnak. |
9506 91 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1., 2. a) és 6. általános szabály, a XI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 1. t) alpontja, a 95. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontja, valamint a 9506, a 9506 91 és a 9506 91 90 KN-kód szövege határozza meg. Alakjánál és jellemzőinél fogva, és elsősorban azért, mert a fémrudak, a csavarok, a biztosítóanyák, a rögzítő-csatok és a horoggal felszerelt gumiszalagok jelenléte miatt összeszerelésre kész állapotban van, a védőháló kizárólag a megfelelő gumiasztalhoz való használatra alkalmas (lásd a 95. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontját). A védőhálót ezért egy, a 9506 vtsz. alá tartozó, általános fizikai gyakorlatokhoz használt felszerelés tartozékának kell tekinteni. Az 5608 vtsz. alá, más összeállított hálóként történő besorolása nem lehetséges, mivel a 95. árucsoportba tartozó áruk ki vannak zárva a XI. áruosztályból (lásd a XI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 1. t) alpontját). A trambulin-védőhálót ezért a 9506 91 90 KN-kód alá, tornatermi, atlétikai, valamint általános fizikai gyakorlathoz használt felszerelésként kell besorolni. |
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/13 |
A BIZOTTSÁG 400/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 7.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
Stilizált elefántot ábrázoló, nagyjából négyszögletes, körülbelül 32 × 48 × 24 cm méretű, két merev fröccsöntött műanyag héjból álló termék. Négy kereke és egy, a termék húzását is lehetővé tévő, leakasztható vállszíja van. A két héjat a termék alján végighúzódó egybeépített zsanér, valamint a termék két szemközti oldalán elhelyezkedő, a koffer hirtelen, teljes kinyílását megakadályozó egy-egy csatos biztonsági zár tartja össze. A zsanér lehetővé teszi a termék héjainak vízszintesig való kinyitását. Az egyik héjban két textilszíj található, amelyek kapoccsal összekapcsolt állapotban X alakot formálnak. E héjon belül található ezenkívül egy, a héj belső oldalához rögzített, kisméretű lapos textilzseb. A másik héj textilből készült elválasztó lapot tartalmaz, amelyen lapos, cipzáras zseb található. Az elválasztó lap a zsanér oldalán a héjhoz van rögzítve, és a héj szemközti oldalán szintén rögzíthető. (koffer) (Lásd a 660 A és B jelű fényképet) (1) |
4202 12 50 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a 95. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. d) pontja, valamint a 4202, a 4202 12 és a 4202 12 50 KN-kód szövegezése határozza meg. A termék a 4202 vtsz. alá besorolt koffer objektív jellemzőit viseli magán, (például merev fröccsöntött műanyag, zsanér, zárszerkezet, szíjak, elválasztó lap és zsebek, kerekek), továbbá a zsanérral ellátott kofferekre jellemző módon nyitható, használható és ennek megfelelő alakú. Ezen jellemzők alapján a terméket koffernak kell tekinteni, nem kerekes játéknak. Ennek megfelelően a terméket nem lehet a 9503 vtsz. alá, pedálos autókhoz hasonló kerekes játékként besorolni. Következésképpen a terméket a 4202 12 50 KN-kód alá, fröccsöntött műanyagból készült kofferként kell besorolni. |
|
|
(1) A fényképek csupán tájékoztató jellegűek.
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/15 |
A BIZOTTSÁG 401/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 7.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
A Vámkódex-bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
Két háromszög alakú, nem szőtt vörös textilanyag összevarrásával előállított, kúp alakú (körülbelül 40 cm magas) árucikk, az alján fehér színű, rávarrt szegéllyel és a tetején fehér pomponnal. (fejfedő) (Lásd a 658. számú fényképet.) (1) |
6505 00 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 6505 és a 6505 00 90 KN-kód szövege határozza meg. A babakalap, más játékszer jellegű kalap vagy farsangi cikk kivételével a kalapok, sapkák és fejfedők összes típusa anyagától és rendeltetésétől függetlenül a 65. árucsoportba tartozik (lásd még a Harmonizált Rendszer 65. árucsoporthoz tartozó HR magyarázat első bekezdését). A csipkéből, nemezből vagy más textilanyagokból készült fejfedők a 6505 vtsz. alá tartoznak (lásd még a Harmonizált Rendszer 6505 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázat első bekezdését). A XI. áruosztályhoz (textilipari alapanyagok és textiláruk) tartozó 1. megjegyzés o) pontja értelmében a 65. árucsoportba sorolt fejfedő kizárt ebből az áruosztályból. A használati cikknek minősülő textiltermékek – még ha ünnepi jellegűek is – nem sorolhatók a 95. árucsoportba (lásd még a Harmonizált Rendszer 9505 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázat A) pontjának utolsó bekezdését). Karácsonyi ünnepre használt más cikként a 9505 10 90 vtsz. alá való besorolás ezért kizárt. Az árucikk egyértelműen rendelkezik a fejfedő jellemzőivel, és e módon történő viselésre tervezték. Ezért a terméket fejfedőként, a 6505 00 90 KN-kód alá kell besorolni. |
(1) A fénykép csupán tájékoztató jellegű.
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/17 |
A BIZOTTSÁG 402/2012/EU RENDELETE
(2012. május 10.)
a Kínai Népköztársaságból származó alumínumradiátorok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
A. AZ ELJÁRÁS
1. Az eljárás megindítása
(1) |
2011. augusztus 12-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó alumíniumradiátoroknak az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását. |
(2) |
Az eljárás azt követően indult, hogy az International Association of Aluminium Radiator Manufacturers Limited Liability Consortium (AIRAL Scrl, a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, melyek termelése az alumíniumradiátorok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ezt a Bizottság elegendőnek ítélte az eljárás megindításához. |
2. Az eljárásban érintett felek
(3) |
A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az analóg országban működő gyártókat, az importőröket, a viszonteladókat és más ismert érintett feleket, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. |
(4) |
A panaszos, más uniós gyártók, a kínai exportáló gyártók, az importőrök és a viszonteladók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, amely meghallgatását kérelmezte, és konkrét okokkal indokolta ennek szükségességét. |
(5) |
Tekintettel az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az importőrök és az exportáló gyártók tekintetében mintavételt irányoztak elő az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az importőröket és az exportáló gyártókat, hogy jelentkezzenek, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint szolgáltassanak alapinformációkat az (alábbi 3. szakaszban meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2010. július és 2011. június közötti időszakban folytatott tevékenységeikről. |
(6) |
Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók – amennyiben ez szándékukban áll – piacgazdasági elbánás vagy egyedi elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak. Csak egy vállalatcsoport, a Sira (Tianjin) Aluminium Products Co. Ltd and Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co. Ltd (a továbbiakban: Sira csoport) jelentkezett, és igényelt piacgazdaság iránti elbánást. Egyedi elbánás iránti kérelmet a Zhejiang Flyhigh Metal Products Co. és a Metal Group Co., Ltd nyújtott be. |
(7) |
Az uniós gyártók tekintetében az alábbi 24 preambulumbekezdésből kiderül, hogy nyolc uniós gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A Bizottság az együttműködő uniós gyártóktól beérkezett információk alapján értékesítési/termelési volumene, mérete és földrajzi elhelyezkedése alapján négy uniós gyártót vett fel a mintába. |
(8) |
Az alábbi 27 preambulumbekezdésből kiderül, hogy mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Két importőr azonban nem importált/vásárolt az érintett termékből. Az importőrök kis számát tekintve ezért a Bizottság végül nem tartotta szükségesnek a mintavételt. |
(9) |
A lenti 28 preambulumbekezdésben leírtak szerint tizennyolc kínai exportáló gyártó adta meg a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az exportáló gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a két exportáló gyártót vette fel, amely az Unióba irányuló legnagyobb exportvolumennel rendelkezik. |
(10) |
A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi, tudomása szerint érintett félnek, továbbá minden, az értesítésben szereplő határidőn belül jelentkező egyéb vállalatnak, nevezetesen a kínai exportáló gyártóknak, a mintába felvett négy uniós gyártónak, az együttműködő uniós importőröknek, valamint a BEUC-nak (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet), melyet felkért, hogy továbbítsa a felhasználói kérdőíveket a társult vállalatok számára. |
(11) |
A kérdőíveket a mintába felvenni szándékozott két kínai exportáló gyártó, a négy uniós gyártó és egy független importőr küldte vissza. A felhasználók közül senki sem válaszolt a kérdőívre. |
(12) |
Emellett a kapcsolt exportáló gyártók egyik csoportja kérelmet nyújtott be az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat iránt. Az ideiglenes szakaszban ezen kérelmek vizsgálata túlságosan nehézkes lett volna. A Bizottság a végleges szakaszban dönt majd arról, hogy ezen vállalatok csoportját egyedi vizsgálatban részesíti-e. |
(13) |
A Bizottság a dömping, az ebből következő kár és az uniós érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt valamennyi információt bekérte és ellenőrizte. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:
|
3. Vizsgálati időszak
(14) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár vizsgálata szempontjából lényeges tendenciák elemzése a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak). |
B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
1. Érintett termék
(15) |
Az érintett terméket alumíniumradiátorok, valamint olyan alkatrészek és szelvények alkotják, amelyekből az ilyen radiátorok készülnek, függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat, annak alkatrészeit és szelvényeit (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett terméket jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 90, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok alá sorolják be. |
(16) |
A Sira csoport a radiátorok előállításához használt két gyártási eljárás között állítólagos különbségei alapján vitatta a termékmeghatározást. A Sira csoporton belül két kínai exportáló gyártó működik, melyek közül az egyik az öntési eljárást, míg a másik az extrúziós módszert alkalmazza a gyártás során. A Sira csoport azt állította, hogy az extrúziós módszert ki kell zárni az érintett termék fogalommeghatározásából, mivel állítólagosan különbségek vannak a fizikai és műszaki jellemzők, a nyersanyagok, a gyártási költségek és az eladási árak tekintetében, továbbá mivel az extrúziós módszer nem gyakori az EU-ban vagy Kínában. |
(17) |
Egy másik kínai fél, a China Chamber of Commerce for Imports and Exports of Machinery and Electronic Products (CCCME) kérte, hogy e kérdést tisztázzák a két gyártási eljárással készült termékek költségei és árai közötti különbségek miatt. |
(18) |
E tekintetben – habár vannak kisebb különbségek – egyértelmű, hogy a kétféle eljárással készített radiátorok alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználásai megegyeznek. A kétféle eljárással előállított radiátorok nagymértékben felcserélhetők egymással. Alapvető jellemzőik elsősorban a könnyű súly, az alacsony hőtehetetlenség és a nagyfokú hővezetési képesség. Ezeket az alapvető jellemzőket nem változtatják meg a költségekben és az árakban mutatkozó különbségek, valamint az a tény, hogy az extrúziós módszer során némileg eltérő alumíniumötvözet felhasználására kerül sor. Az árak összehasonlítása tekintetében a különbségeket megfelelően figyelembe veszik a vizsgálat során alkalmazott, terméktípusonkénti összehasonlítási rendszer (úgynevezett PCN-rendszer) keretében, vagyis csak egymáshoz hasonló termékeket hasonlítanak össze. |
(19) |
Az alumíniumradiátorokat továbbá a gyártási eljárástól függetlenül egyetlen terméknek kell tekinteni, mivel ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül értékesítik őket, és a végső felhasználók, valamint a végső fogyasztók szempontjából az a fontos jellemzőjük, hogy e termékek alumíniumból készülnek (a fent említett ismert jellemzőkkel együtt), nem pedig az, hogy a gyártási eljárás miatt megkülönböztetést kell tenni a termékek között. A fentiekre tekintettel ezt az állítást elutasították. |
(20) |
A CCCME azt is kifogásolta, hogy acéllemez vagy öntöttvas radiátorok nem szerepelnek a termékkörben. Azonban, habár e termékek felhasználása hasonló, alapvető fizikai és műszaki jellemzőik különböznek, mivel a nyersanyagot (alumíniumötvözet) acél vagy vas váltja fel, melyek eltérő fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek súlyukat, hőtehetetlenségüket és hővezetésüket tekintve. Az állítást ezért elutasítják. |
(21) |
A CCCME további észrevételeket is tett, melyek a panaszban szereplő, ajánlattételi eljárásokon keresztül lebonyolított értékesítésekre vonatkoztak. Ezek az észrevételek nyilvánvalóvá tették, hogy feltételezése szerint közbeszerzésekről volt szó. A panaszban szereplő ajánlattételi eljárások azonban csak arra a szokásos üzleti eljárásra vonatkoztak, hogy a radiátorok unióbeli vevője a lehetséges beszállítókat felkéri árajánlat megtételére, mielőtt megrendelné a terméket. A számításokban szereplő kínai behozatal egyikében sem volt szó közbeszerzésről. |
(22) |
A CCCME észrevételt tett a panaszban szereplő, úgynevezett „designradiátorokra” tett hivatkozásokra, feltételezve, hogy e radiátorok nem szerepelnek a termékmeghatározásban. Az észrevételek ismét félreértésen alapultak, mivel a termékmeghatározás nem zárja ki ezeket a radiátorokat. Ezért ezeket az észrevételeket nem vették figyelembe. |
2. Hasonló termék
(23) |
A vizsgálat során megállapításra került, hogy a Kínában gyártott és onnan exportált alumíniumradiátorok, továbbá az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített alumíniumradiátorok alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni. |
C. MINTAVÉTEL
1. Mintavétel az uniós gyártók körében
(24) |
Tekintettel az uniós gyártók nagy számára, a kár megállapítása érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt irányoztak elő. |
(25) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. E minta négy vállalatból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert nyolc uniós gyártó közül választottak ki értékesítési volumenük, méretük és unióbeli földrajzi elhelyezkedésük alapján. E vállalatok képviselték a teljes uniós gyártás 66 %-át a vizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást. Az egyik érdekelt fél kérte, hogy a minta kiválasztása során vegyék figyelembe a termelési volument is. Ennek megfelelően a mintát megváltoztatták. Egyik érdekelt fél sem emelt kifogást a négy vállalatból álló végső minta ellen. |
2. Mintavétel a független importőrök körében
(26) |
Tekintettel az eljárásban érintett importőrök esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az importőrök esetében mintavételt irányoztak elő. |
(27) |
A független importőrök közül csak három szolgáltatta a kért információkat, és volt kész együttműködni. Mivel ezen importőrök közül ketten nem jelentették az érintett terméket behozatalát vagy beszerzését, a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt. |
3. Mintavétel az exportáló gyártók esetében
(28) |
Összesen 18 kínai exportáló gyártó szolgáltatta a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. E vállalatok mintegy ötmillió elemet exportáltak (3), ami kicsit kevesebb mint 50 %-a a vizsgálati időszak alatt az uniós piacra exportált kínai kivitelnek. Az e felektől kapott információk alapján a Bizottság a mintába azt a két exportáló gyártót vette fel, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb gyártási, értékesítési és exportvolumennel rendelkeztek. A két exportáló gyártó, a Zhejiang Flyhigh Metal Products Co., Ltd. és a Metal Group Co., Ltd. tette ki a mintavételhez adatokat szolgáltató 18 exportáló gyártó értékesítési volumenének mintegy 62 %-át. |
(29) |
Az exportáló gyártók egyik csoportja (Sira csoport) kifogásolta, hogy nem szerepeltek a mintában, mivel egy bizonyos típusú (extrúziós módszerrel gyártott) radiátort állított elő, és azt állította, hogy a mintába való felvétele növelte volna a minta reprezentativitását. Még egy extra csoport felvételére nem volt azonban szükség, mivel az eredetileg kiválasztott minta így is az együttműködő exportáló gyártók exportjának több mint 60 %-át képviselte. Emellett a mintának nem kell az érintett termék valamennyi típusára kiterjednie. Ezért a Sira csoportnak a mintába való felvételre irányuló kérelmét elutasították, és az eredeti minta megerősítésre került. |
D. DÖMPING
1. Piacgazdasági elbánás és egyedi elbánás
1.1 Piacgazdasági elbánás
(30) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon exportáló gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. |
(31) |
A mintába felvett két exportáló gyártó viszont csak egyedi elbánás iránt nyújtott be kérelmet. A piacgazdasági kritériumokat ezért nem vizsgálták. |
1.2 Egyedi elbánás
(32) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:
|
(33) |
A mintába felvett mindkét exportáló gyártó egyedi elbánás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmeket megvizsgálták. A vizsgálat feltárta, hogy a mintába felvett vállalatok az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő valamennyi kritériumot teljesítik. |
(34) |
Ezért a mintába felvett mindkét exportáló gyártónak megadták az egyedi elbánást. |
2. Analóg ország
(35) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy analóg ország belföldi árai vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani. |
(36) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy Oroszországot használja fel megfelelő analóg országként a rendes érték meghatározásához Kína vonatkozásában, és felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék ezzel kapcsolatos észrevételeiket. |
(37) |
Oroszország mint analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. Egyik érdekelt fél sem javasolta a vizsgálat során, hogy a hasonló terméket a panaszban említett analóg országban előállító gyártóktól eltérő országban működő gyártókat válasszanak. |
(38) |
Oroszországból nem érkezett együttműködés, jóllehet a Bizottság a vizsgálat során valamennyi, általa ismert orosz gyártóval többször is felvette a kapcsolatot, és elküldte számukra az analóg országra vonatkozó kérdőívet. |
(39) |
A Bizottság saját vizsgálattal próbált más, harmadik országbeli gyártókat felkutatni. |
(40) |
Ezért leveleket és kérdőíveket küldtek valamennyi más harmadik országbeli (pl. Törökország, Irán, Horvátország, India, Dél-Afrika és Svájc), a Bizottság által ismert gyártónak. Annak ellenére azonban, hogy nyomon követési tevékenységre is sor került, együttműködés nem jött létre. |
(41) |
A fenti 38, 39 és 40 premabulumbekezdésekben elmondottaknak megfelelően a vizsgálat során nem találtak olyan, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot, amely az eljárásban analóg országként felhasználható lett volna. Ennek következtében, mivel nincs ilyen, piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontja szerint ideiglenesen megállapításra került, hogy nem volt lehetséges megállapítani a mintába felvett gyártók esetében a rendes értéket piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország belföldi árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, illetve az ilyen országból más országokba – beleértve az Uniót – exportált termék ára alapján, ezért a rendes értéket bármilyen más ésszerű tényező – ebben az esetben az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak – alapján kell megállapítani. Ezt a módszert megfelelőnek tekintették egyrészt az együttműködés fentiekben említett elmaradása, továbbá az uniós piac mérete, a behozatalok jelenléte és a termék tekintetében az uniós piacon fennálló éles belső verseny miatt. |
3. Rendes érték
(42) |
Mivel a mintába felvett két vállalat nem igényelt piacgazdasági elbánást, a fenti 41 preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a rendes értéket az összes kínai exportáló gyártó esetében a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg. Az Unióban fizetett vagy fizetendő árak mellett szóló döntésnek megfelelően a rendes értéket a fenti 13 preambulumbekezdésben felsorolt, a mintába felvett uniós gyártók telephelyein ellenőrzött adatok alapján számították ki. |
(43) |
Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a hasonló termék független fogyasztók számára történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék uniós gyártói által megvalósított belföldi eladás a mintába felvett exportáló gyártók által az Unióba exportált érintett termékhez viszonyítva reprezentatívnak tekinthető. |
(44) |
A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében tekinthető-e úgy, hogy ezek az értékesítések rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. Ehhez a Bizottság megállapította a független vevőknek történő, nyereséges uniós értékesítés részarányát. Az uniós értékesítést akkor tekintették nyereségesnek, ha az egységár elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. E célból a vizsgálati időszakra vonatkozóan a Bizottság meghatározta az uniós piacon felmerülő előállítási költséget. Az elemzésből az derült ki, hogy bizonyos terméktípusok esetében az uniós értékesítés nyereséges volt, mivel a nettó értékesítés egységára meghaladta a kiszámított egységnyi előállítási költséget. |
(45) |
Az egyes terméktípusok rendes értéke a nyereséges értékesítések tényleges eladási (gyártelepi, vagyis ex-works) árain, valamint a nem nyereséges értékesítések számtanilag képzett rendes értékén alapult. |
(46) |
A rendes értéket úgy számították ki, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeit az értékesítési, általános és igazgatási költséggel (SGA-költségek), illetve a nyereséggel növelték. Az SGA-költségek, illetve a 4,43 %-os nyereség megállapításához az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének megfelelően az uniós gyártók hasonló termékének a gyártására, valamint a szokásos kereskedelmi forgalomban történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokat vették alapul. |
4. Exportárak
(47) |
Mivel valamennyi, a mintába felvett exportáló gyártó egyedi elbánásban részesült, és az Unióba közvetlenül független uniós vevőknek értékesített exportra, az exportárak az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árakon alapultak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően. |
5. Összehasonlítás
(48) |
A rendes értéket és az exportárat gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze egymással. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. A közvetett adók, a fuvarozási, biztosítási, csomagolási, kezelési és hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazítást, amikor azt ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték. |
(49) |
Az egyik exportáló gyártó esetében egyértelmű volt, hogy a vállalat helytelenül sorolta be az érintett terméket, amikor a kérdőív utasításai szerinti rendszert használta. Az érintett termék egyik specifikációja a radiátorok hőteljesítményéhez kapcsolódott. A szóban forgó vállalat azonban nem rendelkezett bizonyítékkal az exportált modellek bejelentett hőteljesítményének alátámasztására. A ténylegesen bejelentett hőteljesítmény nem felelt meg a valóságnak, továbbá nem felelt meg más specifikációknak, mint pl. a súly és a méret. Ezért összehasonlítás céljára csak a többi specifikációt lehetett felhasználni. |
(50) |
A terméktípusok osztályozása céljából alkalmazott PCN-rendszer esetében a mintába felvett egyik exportáló gyártó esetében nagyarányú egyezést találtak. A mintába felvett másik exportáló gyártónál ugyanakkor összehasonlító eljárást kellett alkalmazni, mivel nem lehetett közvetlen megfelelést találni. Összehasonlító eljárás alkalmazása esetén a részleteket ismertették az érintett féllel. |
6. Dömpingkülönbözetek
(51) |
Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése értelmében a mintába felvett exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár (a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve) összehasonlításával állapították meg. |
(52) |
A mintába fel nem vett, együttműködő vállalatok esetében e két dömpingkülönbözet súlyozott átlagát számították ki. |
(53) |
Mivel a kínai együttműködés szintje alacsony (50 % alatti) volt, a Bizottság megfelelőnek véli, hogy az összes többi kínai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet az együttműködő exportálók valamely ügyféllel folytatott, a legnagyobb mértékben dömpingelt ügyletei alapján határozzák meg. |
(54) |
Az így megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek – a vámfizetés nélküli uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve – a következők: 1. táblázat
|
E. KÁR
1. A teljes uniós gyártás
(55) |
Az uniós gyártókkal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt – beleértve a panaszban szolgáltatott információkat, a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokat is – felhasználtak a figyelembe vett időszak alatti uniós össztermelés megállapítására. |
(56) |
A vizsgálati időszak alatt nyolc gyártó állított elő alumíniumraditárorokat az Unióban. Az uniós gyártókról rendelkezésre álló összes információt, beleértve a panaszban szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat is, felhasználták a vizsgálati időszak alatti teljes uniós előállítás megállapítására. |
(57) |
Ezen az alapon a teljes uniós gyártás becsült mértéke az elemek számát tekintve körülbelül 64 milliót tett ki a vizsgálati időszak alatt. Mivel a panaszt támogató uniós gyártók teszik ki a teljes uniós termelést, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat). |
2. Uniós felhasználás
(58) |
A vizsgálatban nem lehetett felhasználni az Eurostat importstatisztikáit, mivel az alumíniumradiátorokra vonatkozó KN-kódok alá más alumíniumtermékeket is besoroltak, mint például elektromos radiátorokat. |
(59) |
Az uniós fogyasztást tehát a panaszban szereplő adatok alapján állapították meg, mindenekelőtt az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene, valamint a Kínában működő exportáló gyártók behozatalai alapján. Ezeket az adatokat összevetették a mintavételi kérdőívekhez kapott válaszok adataival, valamint a mintába felvett uniós gyártóktól, továbbá a kínai exportáló gyártóktól kapott és azok telephelyein ellenőrzött adatokkal. |
(60) |
Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 2. táblázat
|
(61) |
A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás összességében 3,8 %-kal nőtt az EU piacán. 2008 és 2009 között mintegy 12 %-os csökkenés következett be, ami összhangban állt a gazdasági válság globálisan kifejtett negatív hatásaival, melyet követően a felhasználás további 3,7 %-kal esett vissza. A felhasználás ugyanakkor 2010-ről a vizsgálati időszak idejére helyreállt (a vizsgálat időszakban 13, 5 %-kal nőtt), ugyanakkor nem érte el a 2008 elejére jellemző szintet. A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy a felhasználás a 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt 9 %-kal nőtt. |
3. Az érintett országból származó behozatal
(62) |
A Kínából az Unióba történő behozatal a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 3. táblázat
|
(63) |
A felhasználás alakulása ellenére a figyelembe vett időszakban a Kínából származó behozatal volumene jelentősen, 77 %-kal nőtt. A növekedés folyamatos volt, és 2010 és a vizsgálati időszak között volt a legmeredekebb (+ 33 %). Hasonlóképpen a kínai exportáló gyártók piaci részesedése a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt: a 2008-as 13 %-ról a vizsgálati időszak alatt 24 %-ra emelkedett. E tendenciát az ugyanezen időszak alatt a felhasználásban bekövetkezett 3,8 %-os visszaesés tükrében kell szemlélni. |
3.1 A behozott termékek ára és áralákínálás
4. táblázat
A Kínából származó behozatal |
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Átlagár (EUR/elemek) |
4,06 |
3,25 |
4,07 |
4,02 |
Index (2009 = 100) |
125 |
100 |
125 |
123 |
Forrás: a panaszban szereplő adatok és a kitöltött kérdőívek. |
(64) |
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Kínából származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt kismértékben csökkent. Először is 2008 és 2009 között jelentősen, 20 %-kal csökkent, majd 2009 és 2010 között 25 %-kal nőtt. Végül a figyelembe vett időszak vége felé újra csökkent. |
(65) |
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a kínai behozatal árai a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt maradtak. A 2009-ben bekövetkező árcsökkenés egybeesett a kínai behozatal uniós piaci részesedésének nagymértékű, 13 %-ról 17,3 %-ra történő növekedésével, az állandósult áralákínálás pedig magyarázatul szolgál arra, hogyan nőhetett folyamatosan a kínai exportáló gyártók piaci részesedése, mindenekelőtt 2009 és a vizsgálati időszak között. |
(66) |
A vizsgálati időszakra jellemző áralákínálás mértékének megállapítása céljából a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlították az együttműködő kínai gyártók által az Unió piacán az első független vevőnek értékesített import azon megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a meglévő vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg. |
(67) |
Az árakat típusonként hasonlították össze, a kereskedelem azonos szintjén történő tranzakciókat vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, levonva az engedményeket és visszatérítéseket. Az összehasonlítás – a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában kifejezve – 6,1 % áralákínálási különbözetet mutatott ki a kínai exportáló gyártók esetében. |
4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.1 Előzetes megjegyzések
(68) |
A fenti 24 és 25 preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a mintavételt az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára használták. Meg kell jegyezni, hogy a mintába felvett egyik uniós gyártó csak 2009-ben kezdett alumíniumradiátorokat gyártani. A figyelembe vett időszak tendenciáinak következetes elemzése érdekében megfelelőnek tekintették, hogy a kárelemzés céljából 2009-et jelöljék ki referenciaévnek (index 100). A teljesség érdekében 2008-ra szintén megállapítottak egy indexet a rendelkezésre álló adatok alapján. |
(69) |
A négy uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatokat a mikromutatók (pl. egységár, egységnyi költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, tőkevonzási képesség, készletek) megállapítása érdekében használták fel. A 2008-ra vonatkozó indexet a 2008-ban már működő három gyártó vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján, ugyanezen három gyártó 2009-es adataival összehasonlítva állapították meg. |
(70) |
A nyolc uniós alumíniumradiátor-gyártó tekintetében szolgáltatott adatokat a makromutatók (így az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és a foglalkoztatás) megállapítása céljából használták fel. A 2008-ra vonatkozó indexet a 2008-ban már működő hét gyártó vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján, ugyanezen hét gyártó 2009-es adataival (index 100) összehasonlítva állapították meg. |
(71) |
Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének összefüggésében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzésébe a figyelembe vett időszakban az érintett cikkben említett gazdasági tényezők értékelése is beletartozik. |
4.2 Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
5. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Termelés volumene (elemek) |
|
55 533 555 |
60 057 377 |
64 100 484 |
Index (2009 = 100) |
116 |
100 |
108 |
115 |
Termelési kapacitás (elemek) |
|
93 426 855 |
95 762 788 |
107 218 125 |
|
|
100 |
103 |
115 |
Kapacitáskihasználás |
70 % |
59 % |
63 % |
60 % |
Index (2009 = 100) |
119 |
100 |
106 |
101 |
Forrás: a panaszban szereplő adatok és a kitöltött kérdőívek. |
(72) |
Az uniós gyártókkal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt – beleértve a panaszban szolgáltatott információkat, a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszokat – felhasználtak a figyelembe vett időszak alatti uniós össztermelés megállapítására. |
(73) |
A fenti táblázatból látható, hogy a figyelembe vett időszakban a termelés visszaesett. A kereslet csökkenésével összhangban a termelés 2009-ben drámaian visszaesett, majd 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt fellendülés következett be. A termelés viszonylag stabil maradt 2009 és a vizsgálati időszak között, jóllehet a felhasználás 9 %-kal nőtt. A termelés szintje függ az uniós gazdasági ágazat exporttevékenységétől is, amely a figyelembe vett időszakban jelentős maradt. |
(74) |
A felhasználásban bekövetkezett korlátozott csökkenés ellenére a kapacitáskihasználás a 2008. évi 70 %-ról a vizsgálati időszak idejére 60 %-ra esett vissza, míg 2009 és a vizsgálati időszak között viszonylag stabil maradt. |
4.3 Az értékesítések volumene és a piaci részesedés
6. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Az értékesítés volumene (elemek) |
40 000 000 |
33 500 000 |
31 000 000 |
33 629 490 |
Index (2009 = 100) |
119 |
100 |
93 |
100 |
Piaci részesedés |
87 % |
82,7 % |
79,5 % |
76 % |
Index (2009 = 100) |
105 |
100 |
96 |
92 |
Forrás: a panaszban szereplő adatok és a kitöltött kérdőívek. |
(75) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig folyamatosan esett: a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra csökkent. 2009-ben az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal esett vissza, vagyis piaci részesedésében csaknem négy százalékpontos csökkenés következett be. 2010-ben értékesítési volumene további 7 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig 82,7 %-ról 79,5 %-ra esett vissza. A vizsgálati időszak alatt a növekvő fogyasztás (+ 13,5 %) összefüggésében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tovább csökkent, 76 %-ra. Így nem tudott részesülni a növekvő fogyasztás jelentette előnyökből, továbbá a korábban elveszített piaci részesedést sem tudta visszaszerezni. |
4.4 Növekedés
(76) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás kismértékben, 3,8 %-kal csökkent, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése jelentősen, 15,9 %-kal, illetve 12,6 %-kal esett vissza ugyanebben az időszakban. Ugyanakkor a Kínából származó behozatal mennyisége jelentősen, 76,9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak során. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanazon időszak alatt 11 százalékponttal csökkent. |
4.5 Foglalkoztatás
7. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Foglalkoztatottak száma |
|
1 598 |
1 642 |
1 641 |
Index (2009 = 100) |
102 |
100 |
103 |
103 |
Termelékenység (egység/munkavállaló) Index (2009 = 100) |
114 |
100 |
105 |
112 |
Forrás: a panaszban szereplő adatok és a kitöltött kérdőívek. |
(77) |
A foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszakban kismértékben nőtt, de ez ugyanakkor a termelékenység csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó, felfelé ívelő tendencia csak annak tudható be, hogy a mintába felvett egyik vállalat (a mintában szereplő legkisebb vállalat) 2009-ben kezdett termelni. Egyébként a foglalkoztatás tendenciája negatív lett volna. |
(78) |
Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenysége – teljesítmény/fő/év-ben számolva – a figyelembe vett időszakban enyhén csökkent. A legalacsonyabb szintet 2009-ben érte el, majd ezt követően a vizsgálati időszakhoz közeledve némileg fellendült, jóllehet a kezdeti szintet nem érte el újra. 2009 és a vizsgálati időszak között a termelés 12 %-al visszaesett. |
4.6 Az uniós gazdasági ágazat átlagos egységárai és gyártási költségei
8. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Független fogyasztók részére értékesített termékek egységára (EUR/tonna) |
|
5,31 |
5,47 |
5,62 |
Index (2009 = 100) |
113 |
100 |
103 |
106 |
Egységár EUR/elem |
|
4,92 |
5,34 |
5,61 |
Index (2009 = 100) |
113 |
100 |
109 |
114 |
Forrás: a mintába felvett gyártók által kitöltött kérdőívek |
(79) |
Az átlagos eladási árakra vonatkozó tendencia a figyelembe vett időszakban jelentős, 6 %-os csökkenést mutat. A 2009 és a vizsgálati időszak közötti időszakban a fogyasztás növekedésével és a piaci fellendüléssel összhangban az árak 6 %-kal nőttek, de nem érték el a 2008. évi szintet. |
(80) |
Ezzel párhuzamosan a hasonló termék gyártásának és értékesítésének relatív költségei a figyelembe vett időszakban kissé csökkentek, ugyanakkor nem olyan mértékben, hogy lehetővé tették volna az uniós gazdasági ágazat számára, hogy 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt nyereséges maradjon. Ha 2009-ben a költségek 11,5 %-os csökkenése összhangban is volt az eladási árak 11,5 %-os csökkenésével, 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat drámai költségnövekedést tapasztalt, és az extra költségek fedezése érdekében csak kismértékben tudta növelni árait. Ennek következtében a nyereségességben és a piaci részesedésben további visszaesés következett be, mivel az uniós gazdasági ágazat árai folyamatosan meghaladták a kínai import árait. |
4.7 Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
9. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Az uniós értékesítések nyereségessége (nettó értékesítések %-a) |
7,4 % |
7,5 % |
2,4 % |
0,2 % |
Index (2009 = 100) |
99 |
100 |
32 |
2 |
Pénzforgalom |
|
27 712 871 |
14 228 145 |
843 570 |
Index (2009 = 100) |
112 |
100 |
51 |
3 |
Beruházások (EUR) |
25 404 161 |
15 476 164 |
12 072 057 |
8 945 470 |
Index (2009 = 100) |
165 |
100 |
78 |
58 |
Beruházások megtérülése |
36 % |
49 % |
21 % |
2 % |
Index (2009 = 100) |
73 |
100 |
43 |
4 |
Forrás: a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívek |
(81) |
Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszonnak az említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. A figyelembe vett időszakban, továbbá 2009 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat nyereségessége drámaian csökkent, és alig tudta elérni a nullszaldós szintet. |
(82) |
A pénzforgalomban tapasztalható tendencia – ami a gazdasági ágazatnak azon képessége, hogy saját maga finanszírozza a tevékenységeit – nagymértékben követte a nyereségesség negatív alakulását. A legalacsonyabb szintet a vizsgálati időszak alatt érte el. Hasonlóképpen a beruházások megtérülése a 2008. évi 36 %-ról 2 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. |
(83) |
A nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének alakulása a figyelembe vett időszakban korlátozta az uniós gazdasági ágazat beruházási képességét, és akadályozta fejlődését. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban jelentős beruházásokat hajtott végre, és a hatékonyabb termelés érdekében korszerűsítette berendezéseit, de ezt követően a beruházások mértéke folyamatosan, 64,7 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszak további részében. |
4.8 Készletek
10. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Az uniós gazdasági ágazat zárókészlete Index (2009 = 100) |
137 |
100 |
131 |
299 |
Forrás: a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívek |
(84) |
A mintába felvett uniós gazdasági ágazati szereplők készleteinek szintje jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak során. 2009-ben a készletek szintje 27 %-kal csökkent; ezt követően, 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt 30,8 %-kal, illetve 128,4 %-kal nőtt. |
5. A tényleges dömpingkülönbözet nagysága
(85) |
A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakaszban ismertettük. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözetek jóval meghaladták a de minimis szintet. Figyelembe véve a Kínából származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak. |
6. A kárra vonatkozó következtetések
(86) |
A vizsgálat feltárta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetéhez kapcsolódó kármutatók többsége rosszabb lett vagy nem a fogyasztásnak megfelelően változott. Ez a megfigyelés különösen 2009-től a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra érvényes. |
(87) |
A figyelembe vett időszakban, miközben a felhasználás csökkent, a Kínából érkező behozatal volumene folyamatosan és jelentősen nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a vizsgálati időszak alatt összességében 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra esett vissza. Jóllehet 2009-től a vizsgálati időszak idejére a felhasználás 9 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése folyamatosan tovább csökkent. Az uniós gazdasági ágazat a Kínából az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatal volumenének jelentős növekedése hatására nem tudta korábban elveszített piaci részesedését visszaszerezni. Az olcsó, dömpingelt behozatal mennyisége a figyelembe vett időszakban egyre nőtt, és folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. |
(88) |
Emellett jelentősen romlottak az uniós ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, például a pénzforgalom és a nyereségesség. Ez azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási és beruházási képessége is gyengült. |
(89) |
A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehetett levonni, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében. |
F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
1. Bevezetés
(90) |
A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal olyan mértékű kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak, amelynek alapján azt jelentősnek lehet minősíteni. Megvizsgálták azokat a dömpingelt behozataltól eltérő ismert tényezőket is, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. |
2. A dömpingelt import hatása
(91) |
A vizsgálat feltárta, hogy az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban 3,8 %-kal csökkent, míg a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene drámaian, mintegy 77 %-kal nőtt, ráadásul piaci részesedése is gyarapodott: a 2008. évi 13 %-ról a vizsgálati időszak alatt 24 %-ra nőtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 16 %-kal csökkent, piaci részesedése pedig a 2008. évi 87 %-ról a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra esett vissza. |
(92) |
A 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt az uniós felhasználás 9 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig ismételten csökkent, miközben a Kínából érkező dömpingelt behozatal évente 52 %-kal emelkedett ebben az időszakban. |
(93) |
Az árleszorítás tekintetében hangsúlyozni kell, hogy 2009-ben a Kínából származó behozatalok átlagára 20 %-kal csökkent, ami arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy jelentősen, mintegy 11,5 %-kal csökkentse eladási árait. 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat a növekvő költségek miatt megkísérelte emelni árait. Ennek következtében a piaci részesedésben további visszaesés következett be, mivel az uniós gazdasági ágazat árai folyamatosan meghaladták a kínai dömpingelt import árait. Ez a helyzet az uniós gazdasági ágazat nyereségességének, értékesítési volumenének és piaci részesedésének jelentős mértékű romlásához vezetett. |
(94) |
A Kínából származó dömpingelt behozatal árai a figyelembe vett időszakban csökkentek. Még ha a 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak alatt a kínai behozatal ára 23 %-kal emelkedett is, folyamatosan jelentős mértékben alatta maradt az uniós gazdasági ágazat árainak ugyanezen időszak és különösen a vizsgálati időszak alatt, ezért az árak az uniós piacon nyomottak maradtak. |
(95) |
A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak folyamatosan alákínáló dömpingelt behozatal jelentős növekedésének meghatározó része volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárban, amelyet az ágazat gyenge pénzügyi helyzete, az értékesítések volumenének és a piaci részesedésnek a visszaesése, valamint a legtöbb kármutató romlása tükröz. |
3. További tényezők hatása
3.1 Harmadik országokból származó behozatal
(96) |
Az (58) preambulumbekezdésnek megfelelően az Eurostat importstatisztikáit nem lehetett felhasználni a vizsgálatban, mivel az alumíniumradiátorokra, valamint alkatrészeikre és szerelvényeikre vonatkozó KN-kódok alá minden típusú alumíniumterméket besorolnak. Mivel nem állt rendelkezésre más megbízható információ, a panasz alapján megállapításra került, hogy Kínát leszámítva nincs más, EU-n kívüli ország, amely a figyelembe vett időszakban alumíniumradiátorokat gyártott és az EU-ba exportált volna. |
3.2 Gazdasági válság
(97) |
A gazdasági válság részben magyarázatot nyújt az uniós fogyasztás 2009-ben és különösen 2010-ben végbemenő zsugorodására. Figyelemre méltó azonban, hogy a figyelembe vett időszakban, amikor a felhasználás csökkent, illetve 2009 és a vizsgálati időszak között, amikor a felhasználás nőtt, a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt behozatal volumene folyamatosan nőtt. |
(98) |
Az olcsó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által előállított termék ellentétesen teljesített. A vizsgálat feltárta, hogy 2009-től a vizsgálati időszakig – bár az uniós fogyasztás az általános gazdasági fellendüléssel összhangban nőtt – az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése továbbra is csökkent. Habár a termelési volumen jellemzően nőtt, a többletet készletbe kellett helyezni. |
(99) |
Rendes gazdasági körülmények között és abban az esetben, ha nem érvényesülnek jelentős árleszorító hatások, illetve a Kínából származó behozatali szint emelkedésének hiányában az uniós gazdasági ágazatnak okozhatott volna némi nehézséget, hogy megbirkózzon a fogyasztás csökkenésével és az egységekre számított állandó költségek emelkedésével, amely az tapasztalt alacsony kapacitáskihasználtság következtében lépett fel. A vizsgálat azonban egyértelműen arra mutat rá, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal felerősítette a gazdasági válság hatását. Az uniós gazdasági ágazat még az általános gazdasági fellendülés idején sem tudott talpra állni, hogy visszaszerezze értékesítési volumenét és piaci részesedését, melyet a figyelembe vett időszakban elvesztett. |
(100) |
Ezért, jóllehet a gazdasági válság hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítményéhez, összességében nem tekinthető olyan hatásnak, amely megszüntetné a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot mindenekelőtt a vizsgálati időszak alatt ért kár közötti okozati összefüggést. |
3.3 Az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeinek alakulása
(101) |
A vizsgálat feltárta, hogy az alumíniumradiátorok előállításának költsége közvetlenül kapcsolódik az alumínium – a termék előállításához használt fő alapanyag – árának alakulásához. Habár 2009-ben az uniós gazdasági ágazat termelési költségei jelentősen csökkentek, ahogy azt a fenti 8. táblázat mutatja, az eladási árak ugyanilyen ütemben csökkentek. 2010-ben és a vizsgálati időszak alatt a költségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az eladási árak, ezért nem tették lehetővé a talpraállást, különösen az uniós gazdasági ágazat nyereségessége tekintetében. Ez a helyzet akkor következett be, amikor a Kínából behozott termékek importára folyamatosan alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. |
(102) |
Egy piacgazdaságban várható, hogy a piaci árak rendszeresen úgy alakulnak, hogy tükrözzék a termelési költség különböző elemeiben bekövetkező változásokat. Itt azonban nem így történt. A vizsgálat megerősítette, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt behozatal továbbra is lenyomta az uniós piaci árakat, és így nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat megtartsa piaci részesedését és árait úgy igazítsa, hogy fedezni tudja költségeit és ésszerű haszonkulcsot érjen el, különösen a vizsgálati időszak alatt. |
(103) |
A nyersanyagárak növekedése ezért nem változtatott az okozati kapcsolaton a dömpingelt behozatal és az uniós ágazatot – különösen a vizsgálati időszak alatt – ért kár között. |
3.4 Az uniós gazdasági ágazat mintába felvett szereplőinek exportteljesítménye
11. táblázat
|
2008 |
2009 |
2010 |
Vizsgálati időszak |
Exportértékesítés (elemekben) |
|
18 280 847 |
20 245 515 |
17 242 607 |
Index (2009 = 100) |
126 |
100 |
111 |
94 |
Forrás: a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívek |
(104) |
Az uniós gazdasági ágazat exporttevékenysége üzleti tevékenységének egy jelentős részét tette ki a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat legfontosabb piacai elsősorban Oroszország és más kelet-európai országok voltak, ahol az értékesített termékek minősége viszonylag alacsonyabb volt, ezért az uniós piacon értékesített radiátorokhoz viszonyítva olcsóbbak is voltak. |
(105) |
A fenti táblázat bemutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat exportforgalma a figyelembe vett időszakban csökkent. Erre részben magyarázatul szolgál az a tény, hogy – a rendelkezésre álló információk tanúsága alapján – az említett exportpiacokon is egyre nagyobb számban jelentek meg a Kínából származó alumíniumradiátorok. |
(106) |
Ugyanakkor egyértelmű, hogy az exporttevékenység lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy méretgazdaságosságot érjen el, és így csökkentse általános termelési költségeit. Ezért ésszerűen feltételezhető, hogy az uniós gazdasági ágazat exporttevékenysége nem okozhatta az ágazatot (különösen a vizsgálati időszak alatt) ért jelentős kárt. Még ha gyakorolt is bármiféle negatív hatást az uniós gazdasági ágazatra az exporttevékenység csökkenése, az nem lehetett olyan mértékű, hogy semmissé tegye az okozati kapcsolatot a kár és az olcsó, dömpingelt kínai behozatal között. |
4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
(107) |
A fenti elemzés megmutatta, hogy a Kínából származó, olcsó, dömpingelt behozatal volumenében és piaci részesedésében jelentős növekedést lehetett tapasztalni egyrészt a figyelembe vett időszakban, másrészt pedig 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak között. Emellett megállapításra került, hogy ezek a behozatalok folyamatosan alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak az uniós piacon, különösen a vizsgálati időszak alatt. |
(108) |
Az olcsó, dömpingelt kínai behozatal volumenében és a piaci részesedésében bekövetkezett növekedés folyamatos volt, és egybeesett az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében tapasztalható kedvezőtlen változásokkal. A helyzet rosszabbra fordult a vizsgálati időszak alatt, amikor az uniós gazdasági ágazat nem tudta visszaszerezni elveszített piaci részesedését, nyereségességét, és más pénzügyi mutatók, mint például a pénzforgalom és a beruházások megtérülése a legalacsonyabb szintre zuhantak. |
(109) |
Más ismert tényezők, többek között a gazdasági válság elemzése azt mutatta, hogy e tényezők nem fejthettek ki olyan mértékű kedvezőtlen hatást, hogy az semmissé tegye a megállapított ok-okozati viszonyt a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között. |
(110) |
A fenti elemzés alapján – amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt export káros hatását – azt az ideiglenes következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó dömpingelt export az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
G. AZ UNIÓS ÉRDEK
1. Előzetes megjegyzés
(111) |
Az alaprendelet 21. cikke értelmében a Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömpingre vonatkozó következtetés ellenére vannak-e kényszerítő okok, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy nem áll az Unió érdekében, hogy ebben a konkrét esetben intézkedéseket fogadjon el. Az uniós érdek elemzése az összes különböző érintett érdek felmérésével történt, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználóinak érdekeit. |
2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
(112) |
Az uniós gazdasági ágazatot a Kínából származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kár érte. Emlékeztetni kell arra, hogy a legtöbb kármutató a figyelembe vett időszak alatt negatív tendenciát mutatott. Intézkedések hiányában elkerülhetetlennek tűnik az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlása. |
(113) |
Ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítaná az uniós piacon a hatékony kereskedelem feltételeit, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgált termék árát hozzáigazítsa a különféle összetevők költségeihez és a piaci feltételekhez. Az ideiglenes intézkedések elrendelése várhatóan azt is lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerje, ami további kedvező hatással lenne nyereségességére és általános pénzügyi helyzetére. |
(114) |
Intézkedések hiányában a piaci részesedés további csökkenése várható, és az uniós gazdasági ágazat tevékenysége veszteséges maradna. Ez közép- és hosszútávon nem lenne fenntartható. Tekintettel az elszenvedett veszteségekre és a gyártásban a figyelembe vett időszak elején végrehajtott beruházások magas szintjére, várható, hogy intézkedések hiányában a legtöbb uniós gyártó számára nem térülnének meg a beruházások. |
(115) |
Ennek megfelelően azt az Bizottság ideiglenes megállapítást hozta, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
3. A felhasználók és az importőrök érdeke
(116) |
A vizsgálatban nem működtek együtt felhasználók. |
(117) |
Az importőrök tekintetében mindössze egy, Lengyelországban működő importőr működött együtt a vizsgálatban a kérdőív kitöltésével és hozzájárulva az ellenőrző látogatáshoz. Ezt az importőrt a vizsgálati időszak alatt kisebb veszteségek érték az érintett termék vonatkozásában. Az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenysége azonban a vállalat teljes tevékenységéhez viszonyítva viszonylag korlátozott. Ezért az intézkedések elrendelése valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a teljes nyereségére. |
4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
(118) |
A fentiekre való tekintettel ideiglenesen azt a következtetést lehetett levonni, hogy – az Unió érdekeit illetően rendelkezésre álló adatok alapján – nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólnának. |
H. JAVASLAT IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE
1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint
(119) |
A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
(120) |
Az intézkedések szintjének megállapítása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül történő felszámolásához szükséges vám összegét. |
(121) |
A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy termelési költségeit fedezni tudja, továbbá hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a dömpingelt behozatal hiányában elérhető nyereségnek a mintában szereplő uniós gyártók 2008. évi, adózás előtti átlagos haszonkulcsán kell alapulnia. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy egy, a forgalom 7,4 %-ával megegyező haszonkulcsot kell annak a megfelelő minimumnak tekinteni, amelynek megszerzésére az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában számíthatott volna. |
(122) |
Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat tekintetében a Bizottság kiszámította a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a mintába felvett uniós gyártók eladási árait kiigazították a vizsgálati időszakban elért tényleges nyereséggel és veszteséggel, és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. |
(123) |
A szükséges áremelést ezután az együttműködő kínai exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importára és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített termékek kárt nem okozó ára összehasonlításának alapján határozták meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet ezután az átlagos teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki. |
2. Ideiglenes intézkedések
(124) |
Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, az alacsonyabb vám elvével összhangban a dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínából származó érintett termék behozatalára. |
(125) |
A fentiek alapján a dömpingellenes vámtételeket a kár megszüntetéséhez szükséges szint és a dömpingkülönbözet összehasonlításával állapították meg. Ennélfogva a javasolt dömpingellenes vámok a következőképpen alakulnak:
|
(126) |
Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben a „valamennyi más vállalatra” alkalmazandó, országos vámmal) így kizárólag a Kínából származó és e vállalatok – tehát az említett jogalanyok – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált termékek, melyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak, ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló egységeket is, nem részesülhetnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak. |
(127) |
Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (4), mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják. |
I. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
(128) |
A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül bejelentkeztek, írásban ismertethetik az álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 90, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok alá sorolt (TARIC kódok: 7615101010, 7615109010, 7616991091, 7616999001 és 7616999091) alumíniumradiátorok, alkatrészeik és szerelvényeik behozatalára, függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat, annak alkatrészeit és szelvényeit.
(2) Az alább felsorolt vállalatok által gyártott, az (1) bekezdésben meghatározott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
Vállalat |
Vám (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
Zhejiang Flyhigh Metal Products Co., Ltd |
12,6 |
B272 |
Metal Group Co. Ltd. |
56,2 |
B273 |
Jinyun Shengda Industry Co., Ltd.. |
21,2 |
B274 |
Ningbo Ephriam Radiator Equipment Co.,Ltd |
21,2 |
B275 |
Ningbo Everfamily Radiator Co., Ltd |
21,2 |
B276 |
Ningbo Ningshing Kinhil Industrial Co. Ltd. |
21,2 |
B277 |
Ningbo Ninhshing Kinhil International Co., Ltd. |
21,2 |
B278 |
Sira (Tianjin) Aluminium Products Co., Ltd |
21,2 |
B279 |
Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co., Ltd. |
21,2 |
B280 |
Yongkang Jinbiao Machine Electric Co., Ltd |
21,2 |
B281 |
Yongkang Sanghe Radiator Co., Ltd. |
21,2 |
B282 |
Zhejiang Aishuibao Piping Systems Co.,Ltd |
21,2 |
B283 |
Zhejiang Botai Tools Co., Ltd |
21,2 |
B284 |
Zhejiang East Industry Co., Ltd |
21,2 |
B285 |
Zhejiang Guangying Machinery Co.,Ltd |
21,2 |
B286 |
Zhejiang Kangfa Industry & Trading Co., Ltd. |
21,2 |
B287 |
Zhejiang Liwang Industrial and Trading Co., Ltd. |
21,2 |
B288 |
Zhejiang Ningshuai Industry Co., Ltd |
21,2 |
B289 |
Zhejiang Rongrong Industrial Co., Ltd. |
21,2 |
B290 |
Zhejiang Yuanda Machinery & Electrical Manufacturing Co., Ltd |
21,2 |
B291 |
Minden más vállalat |
61,4 |
B999 |
(3) Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
(1) Az 1225/2009/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül az érdekelt felek kérhetik azoknak az alapvető tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján e rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérhetnek a Bizottságtól.
(2) Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) HL C 236., 2011.8.12., 18. o.
(3) Az alumíniumradiátorok általában egyforma, összeszerelhető elemekből álló kiszerelésben állnak rendelkezésre. Az elemek függőlegesen vagy vízszintesen összeszerelhetők, és függőleges vagy vízszintes elrendezésű radiátort alkotnak.
(4) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brüsszel, Belgium.
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/32 |
A BIZOTTSÁG 403/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 10.)
az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 170. alkalommal történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik. |
(2) |
2012. április 30-án és 2012. május 3-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy három természetes személyt töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listájáról, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik, miután megfontolta az e személyek által benyújtott, a listáról való törlésére vonatkozó kérelmeket és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1904 (2009) sz. határozata alapján intézményesített ombudsman átfogó jelentéseit. |
(3) |
A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője
(1) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.
MELLÉKLET
A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
(1) |
A „Természetes személyek” részben a következő bejegyzéseket el kell hagyni: „Sa’d Abdullah Hussein Al-Sharif (más néven: Sa’d al-Sharif). Születési ideje: 1964.2.11. Születési helye: Al-Medinah, Szaúd-Arábia. Állampolgársága: szaúd- arábiai. Útlevélszáma: a) B 960789, b) G 649385 (2006.9.8-án kibocsátott, 2011.7.17-én lejáró útlevél). Egyéb információ: Oszáma bin Láden sógora és közeli kapcsolata; állítólag Oszáma bin Láden pénzügyi szervezetének vezetője. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2001.1.25.” |
(2) |
„Mounir Ben Habib Ben Al-Taher Jarraya (más néven: a) Mounir Jarraya, b)Yarraya). Címe: a) Via Mirasole 11, Bologna, Olaszország, b) 8 Via Ariosto, Casalecchio di Reno (Bologna), Olaszország. Születési ideje: a) 1963.10.25.; b) 1963.10.15. Születési helye: a) Sfax, Tunézia, b) Tunézia. Állampolgársága: tunéziai. Útlevélszáma: L065947 (1995.10.28-án kiállított tunéziai útlevél, érvényessége 2000.10.27-én lejárt). A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2003.6.25.” |
(3) |
„Fethi Ben Al-Rabei Ben Absha Mnasri (más néven a) Mnasri Fethi ben Rebai; b) Mnasri Fethi ben al-Rabai; c) Mnasri Fethi ben Rebaj; d) Fethi Alic; e) Amor; f) Abu Omar; g) Omar Tounsi; h) Amar). Címe: Birmingham, Egyesült Királyság. Születési ideje: a) 1969.3.6.; b) 1963.3.6.; c) 1963.6.3. Születési helye: a) Al-Sanadil Farm, Nafzah, Baja Kormányzóság, Tunézia; b) Tunézia; c) Algéria. Állampolgársága: tunéziai. Útlevélszáma: L497470 (1997.6.3-án kiállított tunéziai útlevél, érvényessége 2002.6.2-án lejárt). Egyéb információ: anyja neve: Fatima Balayish. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2003.6.25.” |
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/34 |
A BIZOTTSÁG 404/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 10.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
143,3 |
MA |
74,0 |
|
TN |
124,7 |
|
TR |
116,2 |
|
US |
39,7 |
|
ZZ |
99,6 |
|
0707 00 05 |
JO |
200,0 |
TR |
123,3 |
|
ZZ |
161,7 |
|
0709 93 10 |
JO |
225,1 |
TR |
119,8 |
|
ZZ |
172,5 |
|
0805 10 20 |
EG |
46,0 |
IL |
60,9 |
|
MA |
41,9 |
|
TR |
44,3 |
|
ZZ |
48,3 |
|
0805 50 10 |
TR |
81,6 |
ZZ |
81,6 |
|
0808 10 80 |
AR |
111,2 |
BR |
88,9 |
|
CL |
119,9 |
|
CN |
97,1 |
|
MA |
85,1 |
|
MK |
29,3 |
|
NZ |
132,7 |
|
US |
132,6 |
|
UY |
85,3 |
|
ZA |
91,1 |
|
ZZ |
97,3 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
IRÁNYELVEK
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/36 |
A BIZOTTSÁG 2012/16/EU IRÁNYELVE
(2012. május 10.)
a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a sósav hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a sósav. |
(2) |
Az 1451/2007/EK rendelet alapján és a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a sósav értékelése az említett irányelv V. melléklete szerinti 2. terméktípusban, azaz a magán- és közegészségügyi felhasználású fertőtlenítőszerekben és egyéb biocid termékekben történő felhasználás vonatkozásában. |
(3) |
A tárgyban Lettországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2009. október 16-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást. |
(4) |
A tagállamok és a Bizottság megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2011. december 9-én értékelő jelentésben foglalta össze. |
(5) |
Az értékelésekből kitűnik, hogy a már említett 2. terméktípusnak megfelelően magán- és közegészségügyi felhasználású fertőtlenítőszerekként és egyéb biocid termékekként felhasznált, sósavat tartalmazó biocid termékek várhatóan eleget tesznek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megállapított követelményeknek. Ennek megfelelően indokolt a sósavat felvenni az említett irányelv I. mellékletébe. |
(6) |
Uniós szinten nem került sor az összes lehetséges felhasználási mód értékelésére. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok értékeljék azokat a felhasználási vagy expozíciós körülményeket, valamint a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő azon kockázatokat, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben, továbbá a termékengedély megadásakor biztosítsák megfelelő intézkedések végrehajtását, illetve meghatározott feltételek előírását a megállapított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. |
(7) |
Figyelembe véve az anyag korrozív hatását és a kapcsolódó kockázat csökkentését célzó lehetséges intézkedéseket, helyénvaló előírni, hogy a nem foglalkozásszerű felhasználás során az expozíció a csomagolás kellő megtervezése révén a lehető legkisebb legyen, kivéve, ha a termék engedélyezése iránti kérelem bizonyítja, hogy az emberi egészséget érintő kockázatok más módon is csökkenthetők. |
(8) |
Ezen irányelv előírásait célszerű valamennyi tagállamban egyidejűleg alkalmazni, mivel így biztosítható a sósav hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód az uniós piacon, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése is. |
(9) |
Egy adott hatóanyagnak a 98/8/EK irányelv I. mellékletébe való felvételét megelőzően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák azt a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét. |
(10) |
A felvételt követően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
(11) |
A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(12) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 98/8/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2013. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
Ezeket a rendelkezéseket 2014. május 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(2) HL L 325., 2007.12.11., 3. o.
MELLÉKLET
A 98/8/EK irányelv I. melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:
Szám |
Közhasználatú név |
IUPAC-név Azonosító számok |
A hatóanyag minimális tisztasága a forgalomba hozott biocid termékben |
A felvétel napja |
A 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja (nem vonatkozik a több hatóanyagot is tartalmazó termékekre, amelyek esetében a 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja az egyes hatóanyagokra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott határnapok közül a legkésőbbi) |
A felvétel lejárta |
Terméktípus |
Különös rendelkezések (1) |
„56 |
sósav |
sósav CAS-szám: tárgytalan EK-szám: 231-595-7 |
999 g/kg |
2014. május 1. |
2016. április 30. |
2024. április 30. |
2. |
A termékengedélyezés iránti kérelemnek az 5. cikkel és a VI. melléklettel összhangban történő elbírálása során – amennyiben ez az adott termék esetében releváns – a tagállamok elvégzik azon felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint a környezeti elemeket és népességcsoportokat érintő azon kockázatok értékelését, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nem foglalkozásszerű felhasználásra szánt termékek engedélyeit csak abban az esetben bocsátják ki, ha a termék csomagolását a felhasználók expozíciójának lehető legkisebbre csökkentését szem előtt tartva tervezték meg, kivéve, ha a termék engedélyezése iránti kérelem bizonyítja, hogy az emberi egészséget érintő kockázatok más módon is csökkenthetők.” |
(1) A VI. mellékletben előírt közös elvek alkalmazásához az értékelő jelentések tartalma és következtetései a Bizottság internetes oldalán olvashatók: http://ec.europa.eu/comm/environment/biocides/index.htm
HATÁROZATOK
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/39 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2012. május 8.)
a 2008/855/EK határozatnak a németországi klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedések tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2012) 2992. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2012/250/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az egyes tagállamokban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló, 2008. november 3-i 2008/855/EK bizottsági határozat (3) bizonyos járványügyi intézkedéseket ír elő az említett határozat mellékletében felsorolt tagállamokban, illetve régióikban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatban. A jegyzék tartalmazza a németországi Rajna-vidék–Pfalz és Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi államok területének meghatározott részeit is. |
(2) |
Németország tájékoztatta a Bizottságot a klasszikus sertéspestissel kapcsolatban Észak-Rajna–Vesztfália és Rajna-vidék–Pfalz szövetségi államoknak a 2008/855/EK határozat mellékletében felsorolt területein a közelmúltban a vaddisznóállomány körében tapasztalt fejleményekről. |
(3) |
A tájékoztatás szerint a vaddisznóállományban előforduló klasszikus sertéspestist Rajna-vidék–Pfalz és Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi államokban felszámolták. Ennek megfelelően a 2008/855/EK határozatban előírt intézkedéseket a továbbiakban nem kell alkalmazni ezekre a régiókra, és a határozat mellékletének I. részében szereplő jegyzékből a Németországra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni. |
(4) |
A 2008/855/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2008/855/EK határozat mellékletében az I. rész 1. pontját el kell hagyni.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről
John DALLI
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) HL L 302., 2008.11.13., 19. o.
III Egyéb jogi aktusok
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/40 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 35/10/COL HATÁROZATA
(2010. február 3.)
az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló új fejezet beiktatása révén, nyolcvanadik alkalommal történő módosításáról
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
MIVEL:
A Felügyeleti és Bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.
A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.
Az EFTA Felügyeleti Hatóság 1994. január 19-én elfogadta az állami támogatással kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokat (4).
2009. október 27-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) közzétette az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatókra történő alkalmazásáról szóló közleményét (5).
Ez a közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti.
Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell.
Az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén szereplő „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében a Hatóság a Bizottsággal folytatott Konzultációt követően elfogadja a Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.
A Hatóság a tárgyban írt, 2010. január 26-i levelei útján konzultációt folytatott a Bizottsággal és az EFTA-államokkal (dokumentumszám: 543973, 543974 és 543997),
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az állami támogatásokról szóló iránymutatást az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló új fejezet beiktatásával módosítani kell. Az új fejezet e határozat mellékletében található.
2. cikk
Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2010. február 3-án.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Per SANDERUD
elnök
Kurt JÄGER
testületi tag
(1) A továbbiakban: a Hatóság.
(2) A továbbiakban: az EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.
(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó, módosított iránymutatás, közzétéve: az Európai Unió Hivatalos Lapja (a továbbiakban: HL) L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változata a Hatóság honlapján található: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/
(5) HL C 257., 2009.10.27., 1. o.
MELLÉKLET
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS SZABÁLYAINAK A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁSRA TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA (1)
1. Bevezetés és alkalmazási kör
(1) |
Az elmúlt három évtizedben a műsorszolgáltatás jelentős változásokon ment keresztül. A monopóliumok megszüntetése, az új szereplők megjelenése és a gyors technológiai fejlődés alapjaiban változtatta meg a versenykörnyezetet. A televíziós műsorszolgáltatás hagyományosan egy meghatározott kör számára fenntartott tevékenység volt. A kezdetektől többnyire közvállalkozások monopóliuma volt, főként a műsorszórási frekvenciák korlátolt elérhetősége és a magas belépési korlátok következményeként. |
(2) |
Az 1970-es években azonban a gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően az EFTA-államoknak egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy más üzemeltetők számára is engedélyezzék a műsorszolgáltatást. Az EFTA-államok ezért úgy döntöttek, lehetővé teszik a versenyfeltételek érvényesülését a piacon. Ez a fogyasztóknak szélesebb választási lehetőséget biztosított, mivel számos további csatorna és új szolgáltatás vált elérhetővé; emellett kedvezett a nagy európai üzemeltetők megjelenésének és erősödésének, az új technológiák fejlődésének és a pluralizmus növekedésének az ágazatban, ami együttesen többet jelent annál, mint ha egyszerűen csak további csatornák és szolgáltatások váltak volna elérhetővé. Az EFTA-államok annak ellenére, hogy a piacon lehetővé tették a versenyfeltételek érvényesülését, úgy látták, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatást fenn kell tartani, biztosítandó, hogy a műsorszolgáltatás számos területet felöleljen, és kielégítse azon igényeket és közpolitikai célkitűzéseket, amelyeket másképp nem feltétlenül elégítenének ki kellő mértékben. |
(3) |
Ezzel egyidejűleg a megnövekedett verseny és az állami finanszírozású üzemeltetők jelenléte miatt egyre növekedett az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a versenyfeltételek egyenlőek-e, amire a magánüzemeltetők fel is hívták a Hatóság figyelmét. A panaszosok a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozásával összefüggésben az EGT-megállapodás 59. és 61. cikkének megsértésére hivatkoztak. |
(4) |
Az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló előző fejezete (2) első alkalommal hozott létre a közszolgálati műsorszolgáltatás állami finanszírozását szabályozó keretet. Ez jó alapul szolgált a Hatóság számára a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása terén felmerülő ügyek elbírálásához. |
(5) |
Időközben a technológiai változások alapvetően átalakították a műsorszolgáltatási és audiovizuális piacot. A disztribúciós platformok és technológiák megsokszorozódtak, megjelent a digitális televíziózás, az IPTV, a mobil TV és a lekérhető videofilmek (video on demand). Mindez a piacra lépő új szereplőkkel – hálózatüzemeltetők, internetes vállalkozások – folytatott verseny fokozódását eredményezte. A technológiai fejlődés hozzájárult továbbá új médiaszolgáltatások kialakulásához, mint pl. az online információs szolgáltatások és a nem lineáris vagy lekérési/letöltési (on demand) szolgáltatások. Az audiovizuális szolgáltatások szolgáltatói oldala konvergenciát mutat: a fogyasztók egyre inkább képesek többféle szolgáltatást igénybe venni egyetlen platformon vagy készüléken, illetve ugyanazt a szolgáltatást tetszőleges platformon vagy készüléken használni. A fogyasztók médiatartalom-fogyasztási formáinak növekvő választéka oda vezetett, hogy megtöbbszöröződött a kínált audiovizuális szolgáltatások száma, a fogyasztóközönség pedig széttöredezett. Az új technológiák lehetővé tették az intenzívebb fogyasztói részvételt. A hagyományos passzív fogyasztási modellt fokozatosan felváltja a fogyasztók aktív részvétele, és a tartalom fogyasztók által szabályozott használata. Az új kihívások megválaszolása érdekében a közszolgálati és a magántulajdonú műsorszolgáltatók is elkezdték tevékenységeik diverzifikálását, azaz az új disztribúciós platformokra való áttérést és a szolgáltatás-kínálat kibővítését. Legutóbb a közszolgálati műsorszolgáltatók közfinanszírozású tevékenységeinek ilyen diverzifikációja (pl. online tartalom, tematikus csatornák) miatt számos panasz érkezett más piaci szereplőktől, köztük kiadóktól. |
(6) |
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a 2003-ban az Altmark-ügyben hozott ítéletében (3) határozta meg azokat a feltételeket, amelyek értelmében valamely közszolgálati ellentételezés (közszolgáltatásért nyújtott kompenzáció) nem minősül állami támogatásnak. 2005-ben a Hatóság elfogadta a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló új fejezetet (4), és azt belefoglalta az állami támogatásokról szóló iránymutatásába. Emellett 2006-ban az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatot (5) az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1h. pontjában említett jogi aktusként az 1. jegyzőkönyvben szereplő kiigazításokkal belefoglalták az EGT-megállapodásba (a továbbiakban: 2005/842/EK határozat) (6). Az EFTA-államok jelenleg a 2007/65/EK irányelv (7) (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) átültetésén dolgoznak, amely kiterjeszti az EGT audiovizuális szabályozásának hatókörét az új típusú médiaszolgáltatásokra. |
(7) |
A piacon és a jogszabályi környezetben végbement említett változások szükségessé tették az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló fejezet frissítését. Az Európai Bizottság 2005. évi állami támogatási cselekvési terve (8) kimondta, hogy a Bizottság „felülvizsgálja az állami támogatás szabályainak a közcélú műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló közleményét, mivel az új digitális technológiák és az internetalapú szolgáltatások fejlődésével új kérdések merültek fel a közcélú tevékenységek körével kapcsolatban.” |
(8) |
2008–2009. során a Hatóság és az EFTA-államok részt vettek a Bizottság által az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló 2001-es közlemény (9) átdolgozásáról tartott nyilvános konzultációkban. Ez a fejezet a nyilvános konzultációra támaszkodva – és a jövőre nézve iránymutató módon – összefoglalja a Bizottság és a Hatóság állami támogatási esetjogi gyakorlatát. A legutóbbi piaci és jogi fejleményeket figyelembe véve tisztázza azon alapelveket, melyeket a Hatóság az EGT-megállapodás 61. cikkének és 59. cikke (2) bekezdésének a műsorszolgáltatási ágazat audiovizuális szolgáltatásainak közfinanszírozására (10) történő alkalmazása során követ. Ezen fejezet nem sérti a műsorszolgáltatás területével összefüggő belső piaci szabályok és alapvető szabadságok alkalmazását. |
2. A közszolgálati műsorszolgáltatás szerepe
(9) |
A közszolgálati műsorszolgáltatás, noha gazdasági vonatkozása vitathatatlan, nem hasonlítható össze más gazdasági ágazatok közszolgáltatásaival. Nincs még egy olyan szolgáltatás, amely egyazon időben a lakosság ilyen széles köréhez elér, ilyen sok információt és tartalmat ad tovább neki, és ezáltal mind az egyén, mind a köz véleményét közvetíti és befolyásolja. |
(10) |
Továbbá a műsorszolgáltatást általában nagyon megbízható információforrásnak tekintik, és a lakosság nem elhanyagolható hányada számára a fő információforrást jelenti. Így gazdagítja a nyilvános vitákat, és végeredményben képes biztosítani, hogy minden állampolgár megfelelő mértékben vehessen részt a közéletben. Ezzel összefüggésben, a műsorszolgáltatás függetlenségének biztosítékai kulcsfontosságú szerepet töltenek be, összhangban az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkében kifejezett szólásszabadság elvével, amely egy olyan általános jogi alapelv, amelynek betartását a Bíróság biztosítja (11). |
(11) |
A közszolgáltatás szerepét (12) az EGT-megállapodás általában véve elismeri, nevezetesen az 59. cikk (2) bekezdésében, amely a következőképpen rendelkezik: „Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e megállapodás szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Szerződő Felek érdekeivel.” |
(12) |
A közszolgálati műsorszolgáltatásnak az Unió társadalmi, demokratikus és kulturális életére gyakorolt hatását az EGT-megállapodás XI. mellékletének 33. pontjában említett (a Tanács, valamint a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1999. január 25-én elfogadott állásfoglalás a közszolgálati műsorszolgáltatásról) (13) és a megállapodásba annak 1. jegyzőkönyvével átvett jogi aktus (a továbbiakban: a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló állásfoglalás) (14) is megerősítette. A közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló állásfoglalás kiemeli, hogy: „A közszolgálati műsorszolgáltatás különleges kötelezettsége teljesítéséhez szükséges előfeltétel, hogy a széles közönség megkülönböztetésmentesen és egyenlő esélyekkel jusson hozzá a különböző csatornákhoz és szolgáltatásokhoz.” Továbbá a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a „technológiai fejlődésre kell épülnie”, el kell juttatnia „az új audiovizuális és információs szolgáltatások és az új technológiák előnyeit a nagyközönséghez”, és vállalnia kell „a digitális kor tevékenységeinek fejlesztését és diverzifikálását”. Végül „a közszolgálati műsorszolgáltatásnak továbbra is a programok széles skáláját kell nyújtania a tagállamok által meghatározott feladatával összhangban, hogy a társadalom egészéhez szóljon; ebben az összefüggésben a közszolgálati műsorszolgáltatás jogosan törekszik arra, hogy a közönség széles rétegeit érje el”. |
(13) |
A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény (15) is elismerte a közszolgálati műsorszolgáltatás szerepét a kulturális sokszínűség előmozdítása terén. Az egyezmény kimondja, hogy bármely fél elfogadhat „olyan intézkedéseket, amelyek célja a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítása és védelme az adott területen”. Ezen intézkedések többek között magukban foglalhatnak „olyan intézkedéseket, amelyek célja a média sokszínűségének előmozdítása, beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatást is” (16). |
(14) |
A közszolgálati műsorszolgáltatás ezen értékei a mai, gyorsan változó médiakörnyezetben éppen olyan fontosak. E tényt az Európai Tanács médiapluralizmusról és a médiatartalom sokszínűségéről szóló ajánlásában (17), valamint a közszolgálati médiumok információs társadalomban betöltött szerepéről szóló ajánlásában (18) is kiemelte. Ez utóbbi ajánlás felhívja ugyanakkor az Európa Tanács tagállamait arra, hogy „átlátható és elszámoltatható módon kezeskedjenek a közszolgálati médiáért”, és hogy „tegyék lehetővé, hogy a közszolgálati média teljes mértékben és hatékonyan megfeleljen az információs társadalom kihívásainak, tiszteletben tartva az európai elektronikus médiakörnyezet kettős állami/magán struktúráját, és ügyelve a piaci és versenyjogi kérdésekre”. |
(15) |
Ugyanakkor a fentiek ellenére meg kell jegyezni, hogy a kereskedelmi műsorszolgáltatók, amelyek közül többen közszolgálati követelmények hatálya alá tartoznak, szintén jelentős szerepet játszanak a műsorszolgáltatásról szóló állásfoglalás célkitűzéseinek elérésében, annyiban, hogy hozzájárulnak a pluralizmushoz, gazdagítják a kulturális és politikai vitákat, és bővítik a programválasztékot. Ezenfelül a lapkiadók és a többi nyomtatott média szintén fontos védelmezője a nagyközönség tárgyilagos tájékoztatásának és a demokráciának. Tekintettel arra, hogy ezen üzemeltetők immár versenyben állnak az internetes műsorszolgáltatókkal, valamennyi ilyen kereskedelmi médiaszolgáltatót érinti a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatásnak az új üzleti modellek fejlesztésére gyakorolt potenciális negatív hatása. Ahogyan azt a 2007/65/EK irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) megállapítja, „a magán- és közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatók egymás mellett élése az európai audiovizuális médiapiac jellegzetessége”. Valóban, a közérdeket szolgálja a kiegyensúlyozott közszolgálati, illetve magánmédia-kínálat sokszínűségének megőrzése a mai dinamikus médiakörnyezetben is. |
3. Jogi háttér
(16) |
Az állami támogatási szabályok közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásánál számos különböző tényezőt kell figyelembe venni. Az állami támogatások értékelésének alapja az EGT-megállapodás állami támogatásról szóló 61. cikke, valamint az EGT-megállapodás szabályai és a versenyszabályok alkalmazásáról szóló 59. cikke (2) bekezdése, különös tekintettel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra. A Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) rögzíti az állami támogatási ügyekben alkalmazandó eljárási szabályokat. |
(17) |
Az EGT-megállapodás nem tartalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 167. cikkéhez (korábban az EK-Szerződés 151. cikke) hasonló, a kultúrára vonatkozó rendelkezést, vagy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában (korábban az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja) foglalthoz hasonló „kulturális mentességet” a kultúrát előmozdító támogatásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen intézkedésekre vonatkozó mentesség ki lenne zárva. Mint azt a Hatóság korábbi ügyekben már elfogadta, az ilyen támogatási intézkedések kulturális alapon, az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján jóváhagyhatók (19). |
(18) |
Az „audiovizuális médiaszolgáltatásokra” vonatkozó szabályozási keretet európai szinten a 2007/65/EK irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) hangolja össze. A közvállalkozásokra vonatkozó pénzügyi átláthatósági követelményeket az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1a. pontjában említett (a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló, 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv) (20) és a megállapodásba annak 1. jegyzőkönyvével átvett jogi aktus (a továbbiakban: 2006/111/EK irányelv (átláthatósági irányelv)) (21) tartalmazza. |
(19) |
E szabályokat az „EFTA-pilléren” belül az EFTA-Bíróság és az „európai uniós pilléren” belül a Bíróság értelmezi. Az állami támogatási szabályok alkalmazásának tárgyában a Hatóság iránymutatásokat is elfogadott, amelyek a Bizottság hasonló iránymutatásainak felelnek meg. Ezek sorába tartozik a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokról szóló fejezet, amelyet a Hatóság 2005-ben fogadott el, és a 2005/842/EK határozat EGT-megállapodásba foglalása, amelyre 2006-ban került sor, és amelyek az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott előírásokat értelmezik. Utóbbi a műsorszolgáltatás területére is alkalmazandó, amennyiben a 2005/842/EK határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek (22). |
4. Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatósága
4.1 A közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozásának állami támogatás jellege
(20) |
Az állami támogatás fogalma az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésével összhangban a következő elemeket tartalmazza: a) állam általi vagy állami forrásból történő beavatkozásról van szó; b) a beavatkozás érinti a szerződő felek közötti kereskedelmet; c) a kedvezményezett számára előnyt biztosít; d) torzítja a versenyt, vagy ilyen hatással fenyeget (23). Az állami támogatás fennállását objektív kritériumok alapján kell megítélni, figyelembe véve a Bíróság és az EFTA-Bíróság ítélkezési gyakorlatát. |
(21) |
Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint az állami beavatkozás hatása, nem pedig célja a döntő tényező annak állami támogatás jellege vizsgálatakor. A közszolgálati műsorszolgáltatókat általában az állami költségvetésből vagy a műsorszóró berendezések tulajdonosaira kirótt díjakból finanszírozzák. Egyes különleges körülmények esetén az állam tőkeinjekcióval vagy az adósságok eltörlésével segíti a közszolgálati műsorszolgáltatókat. Ezek a pénzügyi intézkedések általában az állami hatóságoknak tulajdoníthatók, és állami források juttatásával járnak (24). |
(22) |
A közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása általában a szerződő felek közötti kereskedelmet érintő tevékenységnek tekinthető. A Bíróság megállapítása szerint, „ha az állam által vagy állami forrásokból nyújtott pénzügyi támogatás valamely vállalkozás helyzetét megerősíti a Közösségen belüli kereskedelemben a versenytársaival szemben, ez utóbbiakat a támogatás által érintetteknek kell tekinteni” (25). Nyilvánvalóan ez a helyzet a programjogok megszerzése és eladása tekintetében, ami gyakran nemzetközi szinten történik. Azon közszolgálati műsorszolgáltatók esetében, akik számára a reklámidő értékesítése megengedett, a reklám szintén határokon átívelő hatással bír, különösen, ha országhatárokon átnyúló nyelvileg homogén területekről van szó. Továbbá a kereskedelmi műsorszolgáltatók tulajdonosi szerkezete több EGT-államra is kiterjedhet. Ezenfelül az interneten keresztül nyújtott szolgáltatások értelemszerűen globális kiterjedésűek. |
(23) |
Az előnybe hozással összefüggésben a Bíróság az Altmark-ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy a közszolgálati ellentételezés (közszolgáltatásért nyújtott kompenzáció) akkor nem minősül állami támogatásnak, ha négy feltétel együttesen teljesül. Először is, a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni. Másodszor, az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni. Harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség egy része vagy egésze fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és az ésszerű nyereséget. Végül, ha speciális esetben a közszolgáltatási kötelezettséget biztosító vállalkozást nem olyan közbeszerzési eljáráson választották ki, amely lehetővé tenné a közösség számára a legkisebb költséget jelentő szolgáltatást nyújtani képes ajánlattevő kiválasztását, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett és a szükséges közszolgálati követelmények teljesítésére megfelelően felkészült vállalkozás biztosította volna e kötelezettségek teljesítését. |
(24) |
Amennyiben a finanszírozás nem felel meg a fenti feltételeknek, olyan hatást kell annak tulajdonítani, hogy csak egyes műsorszolgáltatókat részesít előnyben, azaz torzítja a versenyt, vagy ilyen hatással fenyeget. |
4.2. A támogatás jellege: létező támogatás az új támogatással szemben
(25) |
A legtöbb EFTA-államban jelenleg hatályos finanszírozási programokat sok évvel ezelőtt vezették be. A Hatóságnak emiatt első lépésként meg kell határoznia, hogy e programok a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (1) bekezdésének értelmében „létező támogatásnak” tekinthetők-e. E rendelkezéssel összhangban „az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja az ezen államokban létező támogatási programokat. A Hatóság javaslatot tesz az EFTA-államoknak az EGT-megállapodás fokozatos fejlődése vagy működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára.” |
(26) |
A 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja értelmében létező támogatás „…, minden olyan támogatás, amely az adott EFTA-államban létezett az EGT-megállapodás hatálybalépését megelőzően, azaz az olyan támogatási rendszerek és egyedi támogatások, amelyek az EGT-megállapodás hatálybalépése előtt léptek érvénybe, és amelyek azt követően is érvényesek.” |
(27) |
A 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke b) pontjának v) alpontja szerint létező támogatás továbbá az „olyan támogatás, amelyet létező támogatásnak kell tekinteni, mert megállapítható, hogy hatálybalépése idején nem minősült támogatásnak, és ezt követően – az Európai Gazdasági Térség fejlődésének eredményeként és anélkül, hogy az EFTA-állam módosította volna – vált támogatássá.” |
(28) |
A Bíróság ítélkezési gyakorlatával (26) összhangban a Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a jogi keretek, amelyek szerint a támogatást nyújtják, a támogatás bevezetése óta változtak-e. A Hatóságnak meggyőződése, hogy az esetenkénti megközelítés a legmegfelelőbb (27), amikor egy adott EFTA-állam műsorszolgáltatási rendszerével kapcsolatos minden tényezőt figyelembe vesznek. |
(29) |
A Gibraltár-ügyben (28) kifejezésre jutó ítélkezési gyakorlattal összhangban a létező támogatás nem minden módosítása tekintendő a létező támogatás új támogatássá történő átalakításának. A Törvényszék szerint „csupán abban az esetben alakul át az eredeti rendszer új támogatási rendszerré, ha a módosítás befolyásolja annak tényleges lényegi tartalmát. Nem jöhet szóba ilyen lényegi módosítás abban az esetben, ha az új elem világosan elválasztható a kezdeti rendszertől”. |
(30) |
A fenti megállapítások fényében a Hatóság döntéshozatali gyakorlatában általánosságban megvizsgálta, hogy a) a közszolgálati műsorszolgáltatók eredeti finanszírozási rendszere létező támogatás-e a fenti 26. és 27. pontban meghatározott szabályok értelmében; b) az ezt követő módosítások hatással vannak-e az eredeti intézkedés lényegi tartalmára (azaz az előny jellege vagy a finanszírozási forrás, a támogatás célja, a kedvezményezettek vagy ezek tevékenységi köre) vagy ezek a módosítások inkább pusztán formális vagy igazgatási jellegűek; c) amennyiben a későbbi módosítások alapvetőek, azok elválaszthatók-e az eredeti intézkedéstől, amely esetben elválasztva értékelhetőek, vagy nem választhatók el az eredeti intézkedéstől, és így az eredeti intézkedés teljes egészében átalakul új támogatássá. |
5. Az állami támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdése alapján
(31) |
Bár a közszolgálati műsorszolgáltatás részére nyújtott ellentételezést jellemzően az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének megfelelően értékelik, elvileg az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésében felsorolt eltérések is alkalmazhatók a műsorszolgáltatás terén, a vonatkozó feltételek teljesülése esetén. |
(32) |
Az EGT-megállapodás nem tartalmaz az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének megfelelő rendelkezést. Az EUMSZ e rendelkezése kötelezi a Bizottságot az EUMSZ egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében a kulturális szempontok figyelembevételére. Az EGT-megállapodás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalthoz hasonló kulturális mentességet sem tartalmaz. E rendelkezés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a kultúra előmozdítására nyújtott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha ez a támogatás a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazása során ne lenne lehetőség kulturális szempontok figyelembevételére. Az EGT-megállapodás – 31. jegyzőkönyvének 13. cikkében – elismeri a kulturális együttműködés erősítésére irányuló igényt. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Hatóság a filmgyártáshoz és a filmekhez kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó határozathozatali gyakorlatában rögzítette, hogy a filmművészeti és más audiovizuális alkotások javára nyújtott intézkedések kulturális alapon, az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjának alkalmazásával jóváhagyhatók, feltéve, hogy ez a megközelítés kellő mértékben tekintetbe veszi a Bizottság által kialakított kritériumokat, és a megközelítés nem tér el a Bizottságnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése d) pontjának elfogadása előtti gyakorlatától (29). |
(33) |
Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésében foglalt mentességi rendelkezések tényleges alkalmazásának eldöntése a Hatóság feladata, csakúgy, mint a kulturális szempontok figyelembevétele módjának meghatározása. Emlékeztetni kell arra, hogy azon rendelkezéseket, amelyek az állami támogatás tilalma alól mentességet nyújtanak, szigorúan kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy a kulturális derogációt csak olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a kulturális termék világosan meghatározható vagy azonosítható (30). A Hatóság úgy véli továbbá, hogy a kultúra fogalmát a kérdéses termékek tartalmára és milyenségére kell alkalmazni, nem pedig a hordozóra vagy önmagában a terjesztésére (31). Továbbá az EFTA-államok oktatási és demokratikus szükségleteit a kultúra előmozdításától elválasztva kell kezelni (32). |
(34) |
A közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatás gyakran nem tesz különbséget a társadalom kulturális, demokratikus és oktatási igényei között. Amennyiben a finanszírozási intézkedés nem kifejezetten kulturális célok előmozdítására irányul, az ilyen támogatás elvben nem hagyható jóvá kulturális támogatásként az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján. A közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatást általában a közszolgálati feladat teljesítéséért nyújtott ellentételezés formájában adják, és az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése alapján, az e fejezetben felállított kritériumok alapulvételével ítélik meg. |
6. Az állami támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálata az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése alapján
(35) |
Az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésével összhangban „[a]z általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e megállapodás szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Szerződő Felek érdekeivel.” |
(36) |
A Bíróság következetesen kitartott amellett, hogy az EUMSZ 106. cikke (korábban az EK-Szerződés 86. cikke), amely az EGT-megállapodás 59. cikkének felel meg, derogációt biztosít, és emiatt megszorítóan kell értelmezni. A Bíróság tisztázta, hogy annak érdekében, hogy egy intézkedés élvezze az eltérés előnyeit, az összes következő feltételnek meg kell felelnie:
|
(37) |
A közcélú műsorszolgáltatás egyedi esetében a fenti megközelítést a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló tanácsi állásfoglalás fényében kell alkalmazni, amely megemlíti „az egyes tagállamok által átruházott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladat”-ot (meghatározás és megbízás), és eltérést biztosít a Szerződés szabályai alól a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása esetében, „amennyiben az ilyen finanszírozást a műsorszolgáltató szervezeteknek … közszolgálati feladat ellátásához nyújtják, és … a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben, ugyanakkor e tekintetben a közszolgálati feladat megvalósulását is figyelembe kell venni” (arányosság). |
(38) |
A Hatóság feladata, hogy az EFTA-államok által előadott bizonyítékok alapján megvizsgálja e kritériumok teljesülését. A műsorszolgáltatási ágazatban a közszolgáltatás meghatározását tekintve a Hatóság szerepe a nyilvánvaló hibák feltárására korlátozódik (lásd 6.1. fejezet). A Hatóság vizsgálja továbbá, hogy megállapítható-e a közszolgálati kötelezettségekkel való kifejezett megbízás, valamint hogy elvégzik-e e kötelezettségek teljesítésének hatékony felügyeletét (lásd 6.2. fejezet). |
(39) |
Az arányossági próba végrehajtásánál a Hatóság megvizsgálja, hogy a támogatás révén felmerülő versenytorzulás indokolható-e azzal, hogy szükség van az EFTA-állam által meghatározott közszolgáltatás teljesítésére és finanszírozásának biztosítására. A Hatóság elsősorban az EFTA-államok által bemutatandó bizonyítékok alapján megvizsgálja, hogy van-e elégséges garancia egyrészt arra, hogy elkerülik a közpénzből történő finanszírozás okozta aránytalan hatásokat, a túlkompenzációt és a kereszttámogatást, illetve annak biztosítására, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók kereskedelmi tevékenységeik során tiszteletben tartják a piaci feltételeket (lásd a 6.3., és az azt követő fejezeteket). |
(40) |
Az állami támogatásra vonatkozó előírásoknak való megfelelés elemzésekor mindenképpen az egyes nemzeti rendszerek egyedi jellemzőiből kell kiindulni. A Hatóság ismeri a nemzeti műsorszolgáltatási struktúrákban fellelhető különbségeket, és az EFTA-államok médiapiacainak más különbségeit. Ezért a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtandó állami támogatásnak az 59. cikk (2) bekezdése szerinti összeegyeztethetőségét egyedi alapon kell vizsgálni, a Bizottság és a Hatóság gyakorlatának (36) megfelelően és az e közleményben meghatározott elvekkel összhangban. |
(41) |
A Hatóság szintén figyelembe veszi azt a nehézséget, amellyel néhány EFTA-állam szembesülhet a szükséges pénzeszközök előteremtésekor, ha a közszolgáltatás egy lakosra jutó költségei, más feltételek azonossága esetén, magasabbak (37), ugyanilyen mértékben figyelembe véve az adott EFTA-államok egyéb médiáinak lehetséges megfontolásait. |
(42) |
Mint azt a Bizottság és a Hatóság gyakorlata mutatja, az Altmark kritériumokat nem teljesítő intézkedéseket az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése, illetve az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése alapján attól még vizsgálni kell (38). |
6.1. A közszolgálati feladat meghatározása
(43) |
Az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó (36) bekezdés i) pontjában említett feltétel teljesítésének érdekében meg kell állapítani a közszolgálati megbízás hivatalos meghatározását. Csak így tudja a Hatóság megfelelő jogi biztonsággal megállapítani, hogy az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése szerinti derogáció alkalmazható-e. |
(44) |
A közszolgálati feladat meghatározása az EFTA-államok hatáskörébe tartozik, amelyek saját nemzeti jogrendszerüknek megfelelően nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozhatnak döntést. Általánosságban azt lehet mondani, hogy e hatáskör gyakorlásában az „általános gazdasági érdekű szolgáltatások” fogalmát figyelembe kell venni. |
(45) |
Az EFTA-államok által átadott közszolgálati feladat meghatározásának a lehető legpontosabbnak kell lennie. Nem hagyhat kétséget afelől, hogy a megbízott üzemeltető által végzett bizonyos tevékenység az EFTA-állam szándékai szerint a közszolgálati feladat körébe tartozik-e vagy sem. A közszolgálati műsorszolgáltatókra kirótt kötelezettségek érthető és pontos meghatározása nélkül a Hatóság nem tudná az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerinti feladatait végrehajtani, és ebből következően nem tudna azon rendelkezés szerint mentességet adni. |
(46) |
A közszolgálati feladat által felölelt tevékenységek pontos megjelölése fontos a nem közszolgálati üzemeltetők számára is, hogy meg tudják tervezni tevékenységeiket. Emellett a közszolgálati feladat feltételeit is kellő pontossággal meg kell állapítani, hogy az EFTA-államok hatóságai hatékonyan tudják ellenőrizni teljesítésüket, a következő szakasz szerint. |
(47) |
Mindazonáltal – tekintve a műsorszolgáltatási ágazat különleges jellegét, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók szerkesztői függetlensége biztosításának szükségességét – egy kvalitatív meghatározás, amely egy adott műsorszolgáltatót kiegyensúlyozott és változatos program készítésével bíz meg, jogszerűnek tekinthető az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerint (39). Egy ilyen meghatározás általános vélekedés szerint egybehangzó az adott társadalom demokratikus, társadalmi és kulturális igényei kielégítésének, valamint a pluralizmus garantálásának céljával, beleértve a kulturális és nyelvi sokszínűséget is. Ahogyan arra a Törvényszék is rámutatott, a tágabb értelemben meghatározott közszolgáltatási feladatok csak akkor indokolhatók, ha a közszolgálati műsorszolgáltató által kínált szolgáltatások vonatkozásában egyszersmind minőségi követelményeket is megállapítanak (40). A közszolgálati feladat tükrözheti a tevékenységek fejlődését és diverzifikálását a digitális korban, és magában foglalhat audiovizuális szolgáltatásokat valamennyi disztribúciós platformon. |
(48) |
A műsorszolgáltatási ágazatban a közszolgáltatás meghatározását tekintve a Hatóság szerepe a nyilvánvaló hibák feltárására korlátozódik. Nem a Hatóság feladata annak eldöntése, hogy mely programokat kell általános gazdasági érdekű szolgáltatásként nyújtani és finanszírozni, sem egy bizonyos termék jellegének vagy minőségének megkérdőjelezése. A közszolgálati feladat meghatározása mindazonáltal nyilvánvalóan hibás lenne, ha olyan tevékenységeket tartalmazna, amelyekről ésszerűen nem lehet feltételezni, hogy kielégítik az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeit. Rendszerint ez a helyzet állna elő például a TV-reklámok, az e-kereskedelem, a televíziós vásárlás (teleshopping), az emeltdíjas telefonszámok használata nyereményjátékokban (41), a szponzorálás vagy az eladásösztönzés (merchandising) esetében. Emellett nyilvánvaló hibának lehetne tekinteni, ha állami támogatásból olyan tevékenységeket finanszíroznának, amelyek a társadalom demokratikus, társadalmi és kulturális igényeinek kielégítését tekintve nem képviselnek hozzáadott értéket. |
(49) |
Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a közszolgálati feladat a nagyközönségnek kínált általános érdekű szolgáltatásokat írja le. A közszolgálati feladat meghatározásának kérdését nem szabad összekeverni az e szolgáltatások biztosítására kiválasztott pénzügyi mechanizmus kérdésével. Ezért, miközben a közszolgálati műsorszolgáltatók végezhetnek olyan kereskedelmi tevékenységet, mint például a reklámidő értékesítése bevételszerzés érdekében, e tevékenységeket nem lehet a közszolgálati feladat részének tekinteni (42). |
6.2. Megbízás és felügyelet
(50) |
Annak érdekében, hogy az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése alatti mentesség előnyét élvezze, a közszolgálati feladatot hivatalos aktussal kell egy vagy több vállalkozásra ruházni (például jogszabály révén, szerződéssel vagy kötelező feladat-meghatározással). |
(51) |
A megbízásról szóló aktus(ok)ban a fenti 6.1. szakasszal összhangban meg kell határozni a közszolgálati kötelezettségek pontos jellegét, az ellentételezés nyújtásának feltételeit, valamint a túlkompenzálás elkerülésére és visszafizetésére irányuló rendelkezéseket. |
(52) |
Ha a közszolgálati feladat hatályát kiterjesztik új szolgáltatások teljesítésére, a meghatározást és a megbízási aktus(oka)t megfelelően módosítani kell, az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének határain belül. Annak érdekében, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak lehetőségük legyen gyorsan reagálni az új technológiai fejleményekre, az EFTA-államok rendelkezhetnek úgy is, hogy az új szolgáltatásra szóló megbízást a lenti 6.7. szakaszban meghatározott értékelést követően adják, azaz mielőtt az eredeti megbízási aktust hivatalosan konszolidálnák. |
(53) |
Mindamellett nem elegendő, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatót hivatalosan megbízzák egy jól körülírt közszolgáltatás végzésével. Az is szükséges, hogy a közszolgáltatást ténylegesen az állam és a megbízott vállalkozás közötti hivatalos megállapodásban előírtak szerint lássák el. Ezért kívánatos, hogy egy megfelelő hatóság vagy kijelölt testület átlátható és hatékony módon folyamatosan ellenőrizze annak végrehajtását. A megbízott műsorszolgáltató számára megszabott minőségi előírások tekintetében nyilvánvaló, hogy ilyen felügyelőhatóságra vagy testületre szükség van. Nem a Hatóság feladata annak megítélése, hogy teljesülnek-e a minőségi előírások: biztosítani kell, hogy a Hatóság az EFTA-államok által a műsorszolgáltató közszolgálati feladatának teljesítésére – ideértve az e feladatban meghatározott minőségi normákat – irányuló megfelelő felügyeleti tevékenységre támaszkodhasson (43). |
(54) |
A közszolgálati kötelezettségek teljesítésének hatékony felügyeletét biztosító mechanizmus kiválasztása az EFTA-állam hatásköre, lehetővé téve ezáltal a Hatóság számára, hogy az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerinti feladatait végrehajtsa. Ez a felügyelet csak akkor tekinthető hatékonynak, ha azt a közszolgálati műsorszolgáltató vezetőségétől ténylegesen független szerv végzi, amely rendelkezik a felhatalmazással és a szükséges forrásokkal a rendszeres felügyelet biztosítására, és amely megfelelő jogorvoslati intézkedések kiszabásához vezet, amennyiben az szükséges a közszolgálati kötelezettségek betartásának biztosításához. |
(55) |
Ha nincsen elegendő és megbízható jele annak, hogy a közszolgáltatást ténylegesen a megbízás szerint látják el, a Hatóság nem tudja az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerinti feladatait végrehajtani, és ezért nem tud azon rendelkezés alapján mentességet adni. |
6.3. A közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozásának forrásai
(56) |
A közszolgálati feladat lehet mennyiségi, minőségi vagy mindkettő. Formájuktól függetlenül ezeknél indokolt a kompenzáció, amennyiben olyan járulékos költségekkel járnak, amelyek a műsorszolgáltatónál rendes körülmények között nem merültek volna fel. |
(57) |
A finanszírozási programokat két nagy kategóriára lehet osztani: „egyedüli finanszírozású” és „kettős finanszírozású” programokra. Az „egyedüli finanszírozású” kategória azokat a rendszereket foglalja magában, amelyekben a közszolgálati műsorszolgáltatást kizárólag állami alapokból finanszírozzák, bármilyen formában. A „kettős finanszírozású” rendszerek olyan rendszerek széles körét foglalják magukban, ahol a közszolgálati műsorszolgáltatást állami források és kereskedelmi vagy közszolgálati tevékenységekből – mint például reklámidő vagy programok értékesítése, fizetős szolgáltatások nyújtása – származó bevételek különböző kombinációi révén finanszírozzák. |
(58) |
A közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló állásfoglalás megállapítása szerint: „Az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a hatáskörét, hogy közszolgálati műsorszolgáltatást finanszírozzanak (…)”. A Hatóság ezért elviekben nem ellenzi, ha az egyedüli finanszírozási program helyett a kettős finanszírozási programot választják. |
(59) |
Ugyan az EFTA-államok szabadon választhatnak a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási formái közül, a Hatóságnak ellenőriznie kell az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése alapján, hogy az állami finanszírozás a (37) bekezdésben hivatkozottaknak megfelelően nem befolyásolja-e aránytalanul a versenyt az EGT-ben. |
6.4. Az állami támogatás vizsgálatának átláthatósági követelményei
(60) |
Az állami támogatás Hatóság általi vizsgálatához a közszolgálati feladat világos és pontos meghatározása és a közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységek világos és megfelelő elkülönítése szükséges, amely kiterjed az elszámolások elkülönítésére is. |
(61) |
A közszolgálati, illetve nem közszolgálati tevékenységekhez tartozó elszámolások elkülönítése általában már nemzeti szinten feltétlenül szükséges az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, állami források felhasználása esetén. Az elszámolások elkülönítése olyan eszközt biztosít, amely lehetővé teszi a feltételezett kereszttámogatás ellenőrzését és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások részére történő indokolt kompenzációs kifizetések védelmét. Kizárólag a költségek és a bevételek megfelelő megosztása alapján lehet meghatározni, hogy az állami finanszírozást ténylegesen a közszolgálati feladathoz tartozó nettó költségekre korlátozzák-e, és így az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerint elfogadható-e. |
(62) |
A tagállamok a 2006/111/EK irányelv (átláthatósági irányelv) alapján kötelesek átláthatósági intézkedéseket hozni bármely olyan vállalkozás esetében, amelyet különleges vagy kizárólagos jogokkal ruháztak fel, vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatás végzésével bíztak meg, és e szolgáltatásokkal összefüggésben bármilyen formában közszolgálati ellentételezésben részesül, és amely más tevékenységeket, vagyis nem közszolgálati tevékenységeket is végez. Az átláthatósági előírások a következők: a) a különböző tevékenységek, azaz a közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységek szerinti belső elszámolásokat el kell különíteni; b) minden költséget és bevételt helyesen, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható költségelszámolási elvek alapján kell kijelölni és megosztani; és c) világosan meg kell határozni azokat a költségelszámolási elveket, amelyek szerint az elkülönített számlákat fenntartják (44). |
(63) |
Ezen általános átláthatósági követelmények az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott azon műsorszolgáltatókra is vonatkoznak, amelyek közszolgáltatással járó ellentételezést kapnak e szolgáltatásért, és más, nem közszolgálati tevékenységet is folytatnak. |
(64) |
A műsorszolgáltatási ágazatban az elszámolások elkülönítése nem okoz különösebb problémát a bevételi oldalon. Ezért a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a bevételi oldalon a műsorszolgáltatás üzemeltetőinek részletes elszámolást kell készíteniük a közszolgálati, illetve a nem közszolgálati tevékenységek végzéséből származó összes bevétel forrásairól és összegéről. |
(65) |
A kiadási oldalon minden, a közszolgálat végzése során felmerült költséget figyelembe lehet venni. Amennyiben a vállalkozás a közszolgálat körén kívül eső tevékenységet folytat, csupán a közszolgálathoz kapcsolódó költségek vehetők figyelembe. A Hatóság elismeri, hogy a műsorszolgáltatási ágazatban az elszámolások elkülönítése bonyolultabb lehet a kiadási oldalon. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy különösen a hagyományos műsorszolgáltatási ágazatban az EFTA-államok a műsorszolgáltatók teljes programját úgy tekinthetik, mint amelyre kiterjed a közszolgálati feladat, lehetővé téve ugyanakkor az e programba tartozó műsorok kereskedelmi hasznosítását. Más szavakkal, a közszolgálati és a nem közszolgálati tevékenységek nagymértékben osztoznak ugyanazon forrásokon, és a költségek nem mindig választhatók el arányosan. |
(66) |
A nem közszolgálati tevékenységekre vonatkozó költségeket (pl. a reklámköltségeket) mindig világosan meg kell jelölni, és elkülönítve elszámolni. Továbbá azokat a forrásköltségeket, amelyeket közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységek elvégzésére egyidejűleg kívánnak felhasználni, a közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységek arányában kell megosztani, amennyiben erre értelemszerű módon lehetőség van. |
(67) |
Egyéb esetben, ha a közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységek elvégzésére ugyanazon erőforrásokat használják, ezek költségeit a vállalkozás nem közszolgálati tevékenységeket is magában foglaló, illetve azok nélküli összes költségének különbsége alapján kell megosztani (45). Ilyenkor azokat a költségeket, amelyek maradéktalanul a közszolgálati tevékenységeknek tulajdoníthatók, ugyanakkor a kereskedelmi tevékenységekhez is hozzájárulnak, nem kell elosztani a két tevékenységforma között, és maradéktalanul a közszolgálati feladatokhoz utalhatók. Ez a más közüzemi ágazatokban általánosan elfogadott megközelítéstől való eltérés a közszolgálati műsorszolgáltató ágazat sajátosságaival magyarázható. A közszolgálati műsorszolgáltatás területén a közszolgálati tevékenységekhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységek nettó hasznát figyelembe kell venni a nettó közszolgálati költség kiszámításakor, és ezért ez csökkenti a közszolgálat ellentételezésének szintjét. Ez csökkenti a kereszttámogatás kockázatát a közös költségek közszolgálati tevékenységeknél történő elszámolása révén. |
(68) |
Az előző bekezdésben leírt helyzetre fő példaként azok a produkciós költségek említhetők, amelyek a műsorszolgáltató közszolgálati küldetése keretében előállított programokhoz kapcsolódnak. E programok mind a közszolgálati feladat teljesítését, mind a reklámidő értékesítése céljából történő közönségteremtést szolgálják. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlen kellő pontossággal meghatározni, hogy a program megtekintése milyen mértékben teljesíti a közszolgálati feladatot, és milyen mértékben képez reklámbevételt. Emiatt fennáll a kockázata, hogy a programok költségének a két tevékenység közötti megosztása önkényes és nem értelemszerű. |
(69) |
A Hatóság megállapítja, hogy a közszolgálati és nem közszolgálati tevékenységeknek a közszolgálati műsorszolgáltató szervezeti szintjén történő megfelelő elkülönítése révén tovább növelhető a pénzügyi átláthatóság. A funkcionális vagy strukturális elkülönítés révén általában kezdettől fogva könnyebb elkerülni a kereskedelmi tevékenységek kereszttámogatását, valamint biztosítani a transzferárat és a tisztességes verseny elvének tiszteletben tartását. A Hatóság ezért felkéri az EFTA-államokat, hogy legjobb gyakorlat gyanánt határozzák meg a jelentős és elválasztható kereskedelmi tevékenységek funkcionális vagy strukturális elválasztását. |
6.5. A nettó költség elve és a túlkompenzáció
(70) |
Mivel a túlkompenzáció nem szükséges az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához, főszabályként összeegyeztethetetlen állami támogatást valósít meg, amelyet vissza kell fizetni az államnak, figyelembe véve azokat a pontosításokat, amelyeket a jelen szakasz állapít meg a közszolgálati műsorszolgáltatás tekintetében. |
(71) |
A Hatóság abból a megfontolásból indul ki, hogy az állami finanszírozás általában szükséges a vállalkozások számára a közszolgálati feladatok végrehajtásához. Azonban az arányossági próbának való megfelelés érdekében általában szükséges, hogy a közszolgáltatási ellentételezés ne haladja meg a közszolgálati feladat nettó költségeit, figyelembe véve más, a közszolgálati feladatból származó közvetlen vagy közvetett bevételeket is. Ezen okból a közszolgálati tevékenységekhez kapcsolódó összes kereskedelmi tevékenység nettó hasznát figyelembe fogják venni a nettó közszolgálati költség meghatározásakor. |
(72) |
A közszolgálati feladat végzéséért ellentételezést kapó vállalkozások általában ésszerű profitot megengedhetnek maguknak. Ez a profit a saját tőke hozadékából áll, amely figyelembe veszi a vállalkozás által vállalt kockázatot vagy annak hiányát. A műsorszolgáltatási ágazatban a közszolgálati feladatot gyakran olyan műsorszolgáltatók végzik, amelyek nem profitorientáltak vagy nem kell megtéríteniük a felhasznált tőkét, és nem végeznek a közszolgálaton kívül más tevékenységet. A Hatóság úgy véli, hogy ezekben a helyzetekben nem ésszerű profitrészt építeni a közszolgálati feladat teljesítéséért járó ellentételezés összegébe (46). Ugyanakkor más esetekben, például ahol sajátos közszolgálati kötelezettségekkel bíztak meg olyan kereskedelmileg működő vállalkozásokat, amelyeknek meg kell téríteniük a beruházott tőkét, ésszerűnek tekinthető a tőke méltányos megtérítését képviselő és a kockázatot figyelembe vevő profitrész, ha az megfelelően indokolt és feltéve, hogy szükséges a közszolgálati kötelezettségek teljesítéséhez. |
(73) |
A közszolgálati műsorszolgáltatók a közszolgálati kötelezettségek nettó költségét meghaladó évenkénti túlkompenzációt tarthatnak meg („közszolgálati tartalékok” címén), amennyiben ez a közszolgálati kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. A Hatóság úgy ítéli meg, hogy alapesetben a közszolgálati küldetés éves költségvetési kiadásainak maximum 10 %-át elérő összeg tekinthető indokoltnak a bevételi-kiadási fluktuációk kivédésére. Főszabályként az ezt meghaladó túlkompenzációt haladéktalanul vissza kell fizettetni. |
(74) |
E főszabálytól eltérve a közszolgálati műsorszolgáltatók csak megfelelően indokolt esetben engedélyezhető a közszolgálati küldetésük éves költségvetési kiadásainak 10 %-át meghaladó összeg megtartása. Ez csak akkor fogadható el, ha ezt a túlkompenzációt előzetesen és kötelező jelleggel kifejezetten elkülönítették valamely nem ismétlődő, kiemelkedő kiadás céljára, amely a közszolgálati küldetésük teljesítéséhez szükséges (47). Ezen egyértelműen elkülönített túlkompenzáció felhasználását céljával összhangban időben is korlátozni kell. |
(75) |
Annak érdekében, hogy a Hatóság teljesíthesse kötelezettségeit, az EFTA-államoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek szerint az említett túlkompenzációt a közszolgálati műsorszolgáltatók felhasználhatják. |
(76) |
A túlkompenzációt kizárólag közszolgálati tevékenységek finanszírozása céljából kell felhasználni. A kereskedelmi tevékenységek keresztfinanszírozása nem igazolható, így összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. |
6.6. Pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok
(77) |
Az EFTA-államok megfelelő mechanizmusok révén biztosítják a túlkompenzáció elkerülését a fenti (72)–(76) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően. Rendszeresen és hatékonyan ellenőrizniük kell a közfinanszírozás felhasználását a túlkompenzáció és a kereszttámogatás elkerülése és a „közszolgálati tartalékok” szintjének és felhasználásának vizsgálata végett. Az EFTA-államok hatáskörébe tartozik a nemzeti műsorszolgáltatási rendszereikben a legmegfelelőbb és leghatékonyabb mechanizmus kiválasztása, figyelembe véve a közszolgálati feladat teljesítésének felügyeletére hivatott mechanizmusokkal való összhang biztosításának szükségességét. |
(78) |
Ezen ellenőrzési mechanizmusok csak akkor tekinthetők hatékonynak, ha azt a közszolgálati műsorszolgáltatótól független, külső szerv végzi rendszeres, lehetőleg éves időközökben. Az EFTA-államok gondoskodnak arról, hogy hatékony intézkedéseket tudjanak foganatosítani az előző 6.5. szakasz rendelkezéseiben meghatározott mértéket meghaladó túlkompenzáció, illetve a kereszttámogatások visszafizettetésére. |
(79) |
A közszolgálati műsorszolgáltatók pénzügyi helyzetét minden egyes, a nemzeti EFTA-állami műsorszolgáltatási rendszerben meghatározott finanszírozási időszak vagy – ennek hiányában – egy általában négy évnél nem hosszabb időszak végén átfogó felülvizsgálatnak kell alávetni. A finanszírozási időszak végén, illetve az előzőleg említett időszak végén fennmaradó valamennyi „közszolgálati tartalékot” figyelembe kell venni a közszolgálati műsorszolgáltató következő időszakra vonatkozó pénzügyi igényeinek kiszámításakor. A közszolgálati feladathoz tartozó éves költségek 10 %-át meghaladó, rendszeres közszolgálati tartalékképzés esetében az EFTA-államoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a finanszírozási szint összhangban van-e a közszolgálati műsorszolgáltató tényleges pénzügyi igényével. |
6.7. A közszolgálati műsorszolgáltatási tevékenységek diverzifikálása
(80) |
A legutóbbi években az audiovizuális piacokon alapvető változások történtek, amelyek a műsorkínálat folyamatos fejlesztését és diverzifikálást eredményezték. Ez újabb kérdéseket vetett fel az állami támogatási szabályoknak azon audiovizuális médiaszolgáltatásokra történő alkalmazásával kapcsolatban, amelyek nem minősülnek hagyományos értelemben vett műsorszolgáltató tevékenységnek. |
(81) |
A Hatóság e tekintetben azon a véleményen van, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy technológiasemleges alapon kihasználják a szolgáltatási platformok digitalizálódása és diverzifikációja nyújtotta lehetőségeket a társadalom javára. A közszolgálati műsorszolgáltatók alapvető szerepének garantálása érdekében az új digitális környezetben, a közszolgálati műsorszolgáltatók állami támogatást vehetnek igénybe ahhoz, hogy új szolgáltatási platformokon audiovizuális szolgáltatásokat kínáljanak úgy a nagyközönség, mint a speciális érdeklődésű közönség számára, feltéve, hogy az adott társadalom ugyanazon demokratikus, társadalmi és kulturális igényeit elégítik ki, és nem gyakorolnak a közszolgálati feladat teljesítéséhez nem szükséges, aránytalan hatásokat a piacra. |
(82) |
A médiapiacok gyors fejlődésével párhuzamosan a műsorszolgáltatók üzleti modelljei is alapvető változásokon mennek keresztül. Közszolgálati feladataik teljesítése során a műsorszolgáltatók egyre inkább olyan új finanszírozási források felé fordulnak, mint amilyen az online reklámozás vagy a fizetés ellenében nyújtott szolgáltatások (úgynevezett fizetős szolgáltatások, így az archívumok fizetős elérése, a tematikus csatornák fizetős elérése, mobilszolgáltatások átalánydíjas elérése, TV-programokhoz való fizetős, késleltetett hozzáférés, fizetős online tartalom letöltése stb.). A fizetős szolgáltatások díjazási része kapcsolódhat például a hálózati szolgáltatási díjak vagy a műsorszolgáltatók jogdíjainak kifizetéséhez (például ha mobil platformokon nyújtott szolgáltatásokat mobil szolgáltatási díjak fejében biztosítanak). |
(83) |
Annak ellenére, hogy a közszolgálati műsorok hagyományosan ingyenesen foghatók, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az ilyen szolgáltatásokban megjelenő közvetlen díjazási rész – bár a nézői hozzáférésre hatással van (48) – nem feltétlenül jelenti azt, hogy e szolgáltatások nyilvánvalóan nem részei a közszolgálati feladatnak, feltéve, hogy e szolgáltatások/műsorok díjkötelessége nem válik hátrányára a közszolgálatiság megkülönböztető jellegének a társadalom demokratikus, társadalmi és kulturális igényeinek kielégítése értelmében, amely elkülöníti a közszolgáltatásokat a tisztán kereskedelmi tevékenységektől (49). A díjazási elem az egyik olyan szempont, amelyet figyelembe kell venni az ilyen szolgáltatásoknak a közszolgálati feladatba történő besorolására vonatkozó döntés során, mivel ez hatással lehet a nyújtott szolgáltatás egyetemességére és a szolgáltatás általános jellegére, valamint a szolgáltatás piacra gyakorolt hatására. Feltéve, hogy az adott fizetős szolgáltatások a társadalom meghatározott társadalmi, demokratikus és kulturális igényeit elégítik ki, anélkül, hogy aránytalanul hatnának a versenyre és a határokon átívelő kereskedelemre, az EFTA-államok megbízhatják a közszolgálati műsorszolgáltatókat, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújtsanak közszolgálati feladatuk részeként. |
(84) |
A fent említetteknek megfelelően a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatás felhasználható audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztésére valamennyi platform vonatkozásában, feltéve, hogy teljesítik az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének lényegi követelményeit. E célból az EFTA-államoknak nyilvános konzultációra épülő előzetes értékelés formájában meg kell vizsgálniuk, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók által tervezett jelentős új audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelnek-e az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése követelményeinek, azaz hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás kontextusában a társadalom demokratikus, szociális és kulturális igényeit szolgálják, kellően figyelembe véve a kereskedelem feltételeire és a versenyre gyakorolt lehetséges hatásokat. |
(85) |
Az EFTA-államok feladata a műsorszolgáltatási piac jellemzőinek és fejlődésének, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató által már nyújtott szolgáltatások körének figyelembevétele mellett meghatározni, hogy mit minősítenek „jelentős új szolgáltatásnak”. Egy tevékenység „új” jellege függhet a szolgáltatás újdonságától mind a szolgáltatás tartalma, illetve a fogyasztás modalitásai szempontjából (50). A szolgáltatás „jelentőségét” meghatározhatják például a fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források és a keresletre gyakorolt várható hatása. A létező szolgáltatások jelentős módosításai során ugyanazon értékelési szempontokat veszik figyelembe, mint a jelentős új szolgáltatások esetében. |
(86) |
Az EFTA-államok hatáskörébe tartozik – a nemzeti műsorszolgáltatási rendszereik adottságainak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók szerkesztői függetlenségének biztosítására vonatkozó elvárás figyelembevétele mellett – a legmegfelelőbb mechanizmus kiválasztása annak érdekében, hogy biztosítsák az audiovizuális szolgáltatásoknak az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének lényegi feltételeivel való összeegyeztethetőségét. |
(87) |
Az átláthatóság és a kiegyensúlyozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi vonatkozó információ megszerzése érdekében az érdekelt feleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tervezett jelentős új szolgáltatásról nyilvános konzultáció keretében kifejthessék nézeteiket. A konzultáció, illetve annak értékelése eredményét és a döntés indoklását nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. |
(88) |
Annak érdekében, hogy a jelentős új audiovizuális szolgáltatások közösségi finanszírozása esetében elkerülhető legyen a közös érdekkel ellentétes mértékű kereskedelem- és versenytorzító hatás, az EFTA-államok a nyilvános konzultáció eredménye alapján értékelik az új szolgáltatás általános piaci hatásait oly módon, hogy összevetik a tervezett új szolgáltatás jelenlétében, illetve annak hiánya esetén fennálló helyzetet. A piacra gyakorolt hatás értékelése során az EFTA-államoknak például meg kell vizsgálniuk a hasonló vagy helyettesítő kínálat fellelhetőségét, a tartami/szerkesztői versenyt, a piacszerkezetet, a közszolgálati műsorszolgáltató piaci pozícióját, a piaci verseny szintjét és a magánkezdeményezésekre gyakorolt esetleges hatást. Ezt a hatást össze kell vetni a szóban forgó szolgáltatás társadalmi értékével. Amennyiben a piaci hatások alapvetően negatívak, az audiovizuális szolgáltatásokhoz nyújtott állami finanszírozás csak abban az esetben tekinthető arányosnak, ha az – a meglévő általános közszolgálati programkínálatot is figyelembe véve – a társadalom szociális, demokratikus és kulturális igényeinek kielégítésében megnyilvánuló hozzáadott érték eléréséhez szükséges (51). |
(89) |
Az ilyen értékelés csak akkor tekinthető objektívnek, ha azt olyan szerv hajtja végre, amely a tagok kinevezése és felmentése tekintetében és egyéb vonatkozásban is ténylegesen független a közszolgálati műsorszolgáltató vezetésétől, továbbá kellő kompetenciával és forrással rendelkezik feladatainak végrehajtásához. Az EFTA-államoknak lehetőségük van arra, hogy eljárást alakítsanak ki, amely a piac méretével és a közszolgálati műsorszolgáltató piaci pozíciójával arányos. |
(90) |
A fent megfogalmazott megállapítások nem akadályozhatják meg, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók innovatív új szolgáltatásokat teszteljenek (pl. kísérleti projekt formájában) korlátozott mértékben (pl. idő és nézőszám szempontjából) és a tervezett szolgáltatás megvalósíthatóságával és hozzáadott értékével kapcsolatos információk gyűjtése céljából, amennyiben ez a tesztfázis nem jelenti egy teljesen kész, jelentős új audiovizuális szolgáltatás bevezetését. |
(91) |
A Hatóság megállapítja, hogy a fenti biztosítékok figyelembevételével nemzeti szinten történő értékelés hozzájárul ahhoz, hogy az EGT állami támogatásra vonatkozó szabályaival való összhang biztosítható legyen. Ez nem sérti a Hatóság és a Bizottság azon hatásköreit, amelyek értelmében ellenőrzi, hogy az EFTA-államok betartják-e az EGT-megállapodásban foglalt rendelkezéseket, és azon jogát, hogy adott esetben panasz alapján vagy saját kezdeményezésére eljárjon. |
6.8. Arányosság és piaci magatartás
(92) |
Az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének megfelelően a közszolgálati műsorszolgáltató nem végezhet olyan tevékenységet, amely a piaci verseny olyan aránytalan mértékű torzításához vezetne, amely nem szükséges a közszolgálati küldetés teljesítéséhez. Például a prémiumtartalmak vásárlása általánosan elfogadott, mint a közszolgálati műsorszolgáltató átfogó közszolgálati küldetésének része. Ugyanakkor aránytalan piaci torzulás lépne fel abban az esetben, ha a közszolgálati műsorszolgáltató e kizárólagos prémiumjogokat felhasználatlanul hagyná, anélkül, hogy ezekre a jogokra átlátható módon, megfelelő időben alhasznosítási engedélyt adna (sublicensing). A Hatóság ezért felhívja az EFTA-államokat, biztosítsák, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a prémiumjogok megszerzése vonatkozásában is tiszteletben tartsák az arányosság alapelvét, és alkossák meg azokat a szabályokat, amelyek a fel nem használt kizárólagos prémiumjogok közszolgálati műsorszolgáltatók általi továbbengedélyezését (sublicensing) szabályozzák. |
(93) |
A közszolgálati műsorszolgáltatók kereskedelmi tevékenységük végzése során kötelesek betartani a piaci elveket, a kereskedelmi leányvállalataival fenntartott kapcsolataiban pedig betartani a tisztességes verseny elvét. Az EFTA-államok biztosítják, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók betartsák a tisztességes verseny elvét, kereskedelmi beruházásaikat a piaci magánbefektetői elvvel összhangban végezzék, és versenytársaik tekintetében ne alkalmazzanak versenyellenes gyakorlatokat közfinanszírozásuk alapján. |
(94) |
Versenyellenes gyakorlat lehet például az áralákínálás. Egy közszolgálati műsorszolgáltató például, amennyiben az állami támogatás az alacsonyabb bevételeket is fedezi, hajlamos lehet a reklámárak piaci ár alá való lenyomására vagy más, nem közszolgálati tevékenységeknek (pl. kereskedelmi fizetős szolgáltatások) a racionálisan piackonformnak tekinthető ár alatti értékesítésére, hogy a versenytársak bevételeit csökkentse. Az ilyen magatartás nem tekinthető a műsorszolgáltatóra ruházott közszolgálati feladat szerves részének, és minden esetben a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolná az Európai Gazdasági Térségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket, és így megsértené az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdését. |
(95) |
A piaci helyzetek közti különbségek fényében eseti alapon, továbbá az egyes piacok és az érintett szolgáltatás sajátosságait figyelembe véve kell vizsgálni azt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók betartják-e a piaci elveket, különösen azt a kérdést, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók lenyomják-e piaci ajánlati áraikat, és hogy a prémiumjogok vásárlása tekintetében tiszteletben tartják-e az arányosság elvét (52). |
(96) |
A Hatóság megállapítja, hogy elsősorban a nemzeti hatóságok feladata annak biztosítása, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók betartsák a piaci elveket. E célból az EFTA-államok megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a lehetséges panaszok nemzeti szinten történő hatékony kivizsgálására. |
(97) |
A fenti bekezdés sérelme nélkül a Hatóság szükséges esetben az EGT-megállapodás 53., 54., 59. és 61. cikke alapján is eljárhat. |
7. Időbeli hatály
(98) |
E fejezetet a Hatóság az elfogadása napját követő naptól alkalmazni fogja. E fejezet a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló előző fejezete helyébe lép. |
(99) |
A jogszerűtlen állami támogatás értékelésénél alkalmazható szabályokról szóló fejezettel (53) összhangban a Hatóság be nem jelentett támogatások esetén a következőket fogja alkalmazni:
|
(1) Ez a fejezet az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatókra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek felel meg (HL C 257., 2009.10.27., 1. o.).
(2) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004. április 23-i 90/04/COL határozata egy új, 24c. fejezettel való kiegészítés által az állami támogatással kapcsolatos eljárási jogi és anyagi jogi szabályok negyvenhatodik alkalommal történő módosításáról: Az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazása (HL L 327., 2007.12.13., 21. o. és 59. EGT-kiegészítés, 2007.12.13., 1. o.).
(3) A C-280/00. sz., Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH (ún. Altmark) ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-7747. o.).
(4) HL L 109., 2007.4.26., 44. o. és 20. EGT-kiegészítés, 2007.4.26., 1. o., elérhető a Hatóság honlapján is: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=16997&1=1
(5) HL L 312., 2005.11.29., 67. o.
(6) Az EGT Vegyes Bizottság 91/2006 határozata (HL L 289., 2006.10.19., 31. o. és 52. EGT-kiegészítés, 2006.10.19., 24. o.), amely 2006. július 8-án lépett hatályba.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/65/EK irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 332., 2007.12.18., 27. o.).
(8) COM (2005) 107 végleges.
(9) HL C 320., 2001.11.15., 5. o. Ez a közlemény az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló előző fejezetnek felel meg, amelyet a Hatóság 2004. április 23-án fogadott el, lásd a 2. lábjegyzetet.
(10) E fejezet alkalmazásában az „audiovizuális szolgáltatás(ok)” fogalommeghatározás az audio- és/vagy audiovizuális tartalmak és kapcsolódó szolgáltatások – például szövegalapú online információs szolgáltatások – lineáris és/vagy nem lineáris disztribúciós platformok segítségével történő terjesztését foglalja magában. Az ilyen értelemben használt „audiovizuális szolgáltatás(ok)” fogalmat meg kell különböztetni a 2007/65/EK irányelv (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 1. cikkének a) pontjában meghatározott szűkebb értelmű „audiovizuális médiaszolgáltatás(ok)”-tól.
(11) A C-260/89. sz., ERT-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-2925. o.).
(12) E fejezet alkalmazásában a „közszolgáltatás” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésében szereplő „általános gazdasági érdekű szolgáltatások” kifejezésre utal.
(13) HL C 30., 1999.2.5., 1. o.
(14) A közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló állásfoglalást a 118/1999 határozattal (HL L 325., 2000.12.21., 33. o. és 60. EGT-kiegészítés, 2000.12.21., 423. o. [izlandi nyelven] és 424. o. [norvég nyelven]) a szerződő felek által tudomásulveendő jogi aktusként foglalták bele az EGT-megállapodásba, és az 1999. október 1-jén lépett hatályba.
(15) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt 2005. október 20-án írták alá Párizsban. Ezt követően az egyezményt Norvégia ratifikálta és Izland elfogadta.
(16) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése és 6. cikke (2) bekezdésének h) pontja.
(17) A Miniszteri Bizottságnak a tagállamokhoz címzett, a médiapluralizmusról és a médiatartalom sokszínűségéről szóló CM/Rec(2007)2 sz. ajánlása, amelyet a miniszterhelyettesek 2007. január 31-i 985. ülésén fogadtak el.
(18) A Miniszterek Tanácsának az Európa Tanács tagállamaihoz intézett, „A közszolgálati médiumok feladatairól az információs társadalomban” című CM/R(2007)3 ajánlása, amelyet a miniszterhelyettesek 2007. január 31-i 985. ülésén fogadtak el.
(19) Például az EFTA Felügyeleti Hatóság 2009. március 31-i 180/09/COL határozata az audiovizuális produkciók készítésére, forgatókönyv-fejlesztésre és oktatási intézkedésekre irányuló támogatási programról (HL C 236., 2009.10.1., 5. o. és 51. EGT-kiegészítés, 2009.10.1., 17. o.) Lásd még a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a filmművészeti és más audiovizuális alkotásoknak nyújtott állami támogatásról szóló fejezetét, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak a referencia-kamatlábakról és leszámítolási kamatlábakról, valamint a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásról szóló meglévő fejezetek módosítása, továbbá a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatások visszafizettetéséről, a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról és a vasúti vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásról szóló új fejezetek beiktatása révén hatvanhetedik alkalommal történő módosításáról szóló, 2008. december 17-i 788/08/COL határozatával fogadott el (még nem került közzétételre), elérhető a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=15643&1=1
(20) HL L 318., 2006.11.17., 17. o.
(21) Az EGT Vegyes Bizottság 55/2007 határozata (HL L 266., 2007.10.11., 15. o. és 48. EGT-kiegészítés, 2007.10.11., 12. o.), amely 2007. június 9-én lépett hatályba.
(22) A 2005/842/EK határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében azon állami támogatásokra vonatkozik, amely: „olyan vállalkozásoknak odaítélt közszolgáltatással járó ellentételezés, amelyek adózás előtti átlagos éves forgalma az általános gazdasági érdekű szolgáltatással való megbízást megelőző két pénzügyi évben 100 millió eurónál kevesebb volt, a szóban forgó szolgáltatásért járó éves ellentételezés összege pedig kevesebb mint 30 millió euró”.
(23) A T-309/04., T-317/04., T-329/04. és T-336/04. sz., TV2/Danmark kontra Bizottság (ún. TV2) egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2008., II-2935. o.) 156. pontja.
(24) A licencdíjas finanszírozás állami forrásként történő minősítéséről lásd a TV2-ügyben hozott ítélet 158–159. pontját.
(25) A C-730/79. sz., Philip Morris Holland kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1980., 2671. o.) 11. pontja; a C -303/88. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-1433. o.) 27. pontja; a C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 33. pontja.
(26) A C-44/93. sz., Namur-Les Assurances du Crédit SA kontra Office National du Ducroire és Belga Állam ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., I-3829. o.).
(27) Lásd például a Bizottság alábbi ügyekben hozott határozatait: E 8/06, a VRT flamand közszolgálati műsorszolgáltatónak nyújtott állami támogatás (HL C 143., 2008.6.10., 7. o.); E 4/05, az RTE és a TNAG (TG4) állami támogatásból való finanszírozása (HL C 121., 2008.5.17., 5. o.); E 9/05, licencdíjak fizetése a RAI-nak (HL C 235., 2005.9.23., 3. o.); E 10/2005, licencdíjak fizetése a France 2 és 3 csatornáknak (HL C 240., 2005.9.30., 20. o.); E 8/05, támogatás az RTVE spanyol országos közszolgálati adónak (HL C 239., 2006.10.4., 17. o.); C 2/04, a holland közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott ad hoc jellegű finanszírozás (HL L 49., 2008.2.22., 1. o.); C 60/99, a Bizottság 2004/838/EK határozata (2003. december 10.) a France 2 és France 3 televíziós csatornáknak nyújtott állami támogatásokról (HL L 361., 2004.12.8., 21. o.); C 62/99, a Bizottság 2004/339/EK határozata (2003. október 15.) az Olaszország által a RAI SpA javára végrehajtott intézkedésekről (HL L 119., 2004.4.23; 1. o.); NN 88/98, egy 24 órás reklámmentes hírcsatorna finanszírozása a BBC licencdíjával (HL C 78., 2000.3.18., 6. o.) és NN 70/98 állami támogatás a Kinderkanal és Phoenix közszolgálati csatornáknak (HL C 238., 1999.8.21., 3. o.).
(28) A T-195/01. és T-207/01. sz., Gibraltár Kormánya kontra Bizottság (ún. Gibraltár) egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2002., II-2309. o.)
(29) Lásd például a 2002. február 20-i 32/02/COL, a 2002. szeptember 18-i 169/02/COL, a 2003. október 29-i 186/03, a 2005. július 15-i 179/05/COL és a 2006. november 14-i 342/06/COL határozatot. Lásd továbbá a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a filmművészeti és más audiovizuális alkotásoknak nyújtott állami támogatásról szóló fejezetét.
(30) Például az NN 88/98. sz., a BBC 24 órás reklámcsatornája (HL C 78., 2000.3.18., 6. o.) és a fent hivatkozott NN 70/98. sz., Kinderkanal és Phoenix ügyben hozott bizottsági határozatok.
(31) Például az N 458/2004. sz., az Espacio Editorial Andaluza Holding S.L.-nak nyújtott állami támogatás ügyben hozott bizottsági határozat (HL C 131., 2005.5.28., 12. o.).
(32) A fent hivatkozott NN 70/98. sz., Kinderkanal és Phoenix ügy.
(33) A 172/80. sz., Zuechner-ügyben hozott ítélet (EBHT 1981., 2021. o.).
(34) A C-242/95. sz., GT-Link ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., 4449. o.).
(35) A C-159/94. sz., EDF és GDF ügyben hozott ítélet (EBHT 1997., I-5815. o.).
(36) Lásd például a Bizottság alábbi ügyekben hozott határozatait: E 8/06, a VRT flamand közszolgálati műsorszolgáltatónak nyújtott állami támogatás (HL C 143., 2008.6.10., 7. o.); E 4/05, az RTE és a TNAG (TG4) állami támogatásból való finanszírozása (HL C 121., 2008.5.17., 5. o.); E 3/05, a német közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott támogatás (HL C 185., 2007.8.8., 1. o.); E 9/05, licencdíjak fizetése a RAI-nak (HL C 235., 2005.9.23., 3. o.); E 10/05, licencdíjak fizetése a France 2 és 3 csatornáknak (HL C 240., 2005.9.30., 20. o.); E 8/05, támogatás az RTVE spanyol országos közszolgálati adónak (HL C 239., 2006.10.4., 17. o.); C 2/04, a holland közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott ad hoc jellegű finanszírozás (HL L 49., 2008.2.22., 1. o.). Lásd továbbá az EFTA Felügyeleti Hatóság 2009. július 8-i 306/09/COL határozatát a norvég műsorszolgáltató vállalat ügyében, elérhető a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=16906&1=1
(37) Hasonló nehézségek akkor is felmerülhetnek, ha a közszolgálati műsorszolgáltatás nyelvi kisebbségekhez szól, vagy helyi igényeket elégít ki.
(38) A Bizottság C 62/1999. sz., RAI ügyben hozott határozatának 99. pontja és C 85/2001. sz., RTP ügyben hozott határozatának 158. pontja.
(39) A T-442/03. sz., SIC kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., II-1161. o.) 201. pontja és a fent hivatkozott TV2-ügyben hozott ítélet 122–124. pontja.
(40) A Törvényszék szerint „a minőségi követelmények képezik ugyanis a műsorszórásra irányuló általános gazdasági érdekű szolgáltatás létjogosultságának alapját a nemzeti audiovizuális választékban, következésképpen nem indokolható, hogy valamely műsorszórásra irányuló általános gazdasági érdekű szolgáltatást – amelyet tágan határoztak meg, viszont amely feláldozza e minőségi követelmények tiszteletben tartását valamely kereskedelmi műsorszolgáltató […] magatartásának javára – az állam […] továbbra is finanszírozzon”, lásd a fent hivatkozott SIC kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 211. pontját.
(41) Az emeltdíjas telefonszám tárcsázását tartalmazó nyereményjátékoknak a 2007/65/EK irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) alapján televíziós vásárlásként (teleshopping) vagy reklámként történő minősítéséhez lásd a C-195/06 sz., Österreichischer Rundfunk (ún. ORF) ügyben hozott ítéletet (EBHT 2007., I-8817. o.).
(42) Lásd a fent hivatkozott TV2-ügyben hozott ítélet 107–108. pontját.
(43) Lásd a fent hivatkozott SIC kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 212. pontját.
(44) A 2006/111/EK irányelv (átláthatósági irányelv) 4. cikke.
(45) Ez arra a feltételezett szituációra próbál utalni, amelyben a nem közszolgálati tevékenységeket abba kellett hagyni: a költségek, amelyeket így elkerülnének, a nem közszolgálati tevékenységeket illető közös költségek összegét jelentik.
(46) Ez a rendelkezés természetesen nem tiltja meg a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, hogy a közszolgálati feladatba nem tartozó kereskedelmi tevékenységek révén nyereségre tegyenek szert.
(47) Ilyen különleges tartalék indokolt lehet például főbb technológiai beruházások (pl. digitalizáció) esetén, amelyek egy bizonyos időpontban fognak megtörténni, és szükségesek a közszolgálati feladat teljesítéséhez; vagy olyan jelentős szerkezetátalakítási intézkedések esetén, amelyek a folyamatos működés fenntartásához szükségesek egy világosan meghatározott időszakban.
(48) Ahogyan erről a közszolgálati médiumoknak az információs társadalomban betöltött feladatairól szóló ajánlásában az Európa Tanács rendelkezett, „(…) a tagállamok kiegészítő finanszírozási megoldásokat is fontolóra vehetnek, megfelelően figyelembe véve a piaci és versenyügyi kérdéseket. Különösen az új, személyre szabott szolgáltatások esetében a tagállamok lehetővé tehetik a közszolgálati média számára, hogy díjakat szedjenek be (…). E megoldások egyike sem veszélyeztetheti azonban a közszolgálati média egyetemességének elvét, vagy vezethet különböző társadalmi csoportok megkülönböztetéséhez (…). Új finanszírozási rendszerek kifejlesztése során a tagállamoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk a nézők érdekeire és a közérdekre való tekintettel nyújtott tartalom jellegére.”
(49) Például a Hatóság úgy véli, hogy általában véve kereskedelmi tevékenységként kell értékelni azt, ha specializált prémiumtartalmi szolgáltatások igénybe vételéért közvetlenül díjat számítanak fel. Másfelől úgy tekinti, hogy a kiegyensúlyozott és változatos programnak az új platformokon, pl. mobil készülékeken való szolgáltatásáért felszámított puszta terjesztési díj nem változtatja az ajánlatot kereskedelmi tevékenységgé.
(50) A Hatóság úgy ítéli meg például, hogy egyes lineáris közvetítési formák – mint például az esti tv-híradó más platformokon (internet, mobil készülékek stb.) történő egyidejű szolgáltatása – értékelhetők nem „új” szolgáltatásként e fejezet értelmében. Azt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók programjainak más platformokon, más formában történő szolgáltatása jelentős új szolgáltatásnak minősül-e, az EFTA-államoknak kell meghatározni, figyelembe véve az adott szolgáltatások sajátosságait és jellemzőit.
(51) Lásd még a 40. lábjegyzetet a műsorszolgáltatások területén általános gazdasági érdekű szolgáltatások indokoltságáról.
(52) Az egyik fontos kérdésként pl. azt kell mérlegelni, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a prémiumprogram-jogok ajánlati árai terén konzekvensen túllicitálnak-e más szereplőket olyan mértékben, amely már túlmegy a közszolgálati megbízás szükségletein, és amely a piaci viszonyok aránytalan torzulását eredményezi.
(53) E fejezetet a Hatóság az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályait hatvanharmadik alkalommal módosító, a jogellenes állami támogatásokra alkalmazandó szabályokról szóló új fejezetet beiktató és a fennálló szabályokat aktualizáló, 2007. május 3-i 154/07/COL határozatával (HL L 73., 2009.3.19., 23. o. és 15. EGT-kiegészítés, 2009.3.19., 1. o.) fogadta el. Elérhető a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=15119&1=1
Helyesbítések
11.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 124/56 |
Helyesbítés a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. március 1-jei 392/2012/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 123., 2012. május 9. )
A 3. oldalon, a 8. cikkben:
a következő szövegrész:
„2012. május 29-i”
helyesen:
„2013. május 29-én”
A 3. oldalon, a 9. cikk (1) bekezdésében:
a következő szövegrész:
„2012. szeptember 29.”
helyesen:
„2013. szeptember 29.”
A 3. oldalon, a 9. cikk (2) bekezdésében:
a következő szövegrész:
„2012. május 29-i”
helyesen:
„2013. május 29.”
A 3. oldalon, a 9. cikk (3) bekezdésében:
a következő szövegrész:
„2012. május 29-i”
helyesen:
„2013. május 29.”
A 3. oldalon, a 10. cikk (2) bekezdésében:
a következő szövegrész:
„(2) Rendelkezéseit 2012. május 29-i kell alkalmazni. A 3. cikk d) és e) pontját, valamint a 4. cikk b), c) és e) pontját azonban 2012. szeptember 29-tól kell alkalmazni.”
helyesen:
„(2) Rendelkezéseit 2013. május 29-től kell alkalmazni. A 3. cikk d) és e) pontját, valamint a 4. cikk b), c) és e) pontját azonban 2013. szeptember 29-től kell alkalmazni.”