ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.112.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 112

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. április 24.


Tartalom

 

Oldal

 

*

A Bizottság véleménye (2011. október 12.) a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozás iránti kérelméről

3

 

*

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása (2011. december 1.) a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (14409/2011 – C7-0252/2011 – 2011/0805(NLE)) (Egyetértés)

5

 

*

Az Európai Unió Tanácsának határozata (2011. december 5.) a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióba történő felvételéről

6

Tartalom

7

Szerződés a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról

10

Okmány a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról

21

I. MELLÉKLET Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a Horvát Köztársaság a csatlakozás időpontjában csatlakozik (a csatlakozási okmány 3. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint)

35

II. MELLÉKLET Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek a Horvát Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)

36

III. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 15. cikkében említett lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása

41

IV. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 16. cikkében említett lista: egyéb állandó rendelkezések

60

V. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 18. cikkében említett lista: átmeneti intézkedések

67

VI. MELLÉKLET Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 35. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint)

87

VII. MELLÉKLET A Horvát Köztársaság által a csatlakozási tárgyalások során tett konkrét kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint)

88

VIII. MELLÉKLET A Horvát Köztársaság által a horvát hajóépítő-ipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint)

89

IX. MELLÉKLET A Horvát Köztársaság által az acélipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint)

91

Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv értelmében biztosított kibocsátható mennyiségi egységeknek a Horvát Köztársaság részére történő esetleges egyszeri átruházására vonatkozó egyes szabályokról, valamint az ezzel kapcsolatos kompenzációról

92

Záróokmány

95

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


24.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/3


A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2011. október 12.)

a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozás iránti kérelméről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 49. cikkére,

mivel:

(1)

Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az Európai Unió értékeit, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.

(2)

A Horvát Köztársaság kérte az Európai Unióba tagként való felvételét.

(3)

A Horvátországról szóló 2004. április 20-i véleményében (1) a Bizottság már kifejezte nézetét az e kérelemmel kapcsolatban felmerülő kérdések legfontosabb szempontjairól.

(4)

Az Európai Tanács az 1993. júniusi koppenhágai ülésén meghatározta a taggáválási feltételeket, amelyek iránymutatóul szolgáltak a csatlakozási folyamat, valamint a Bizottságnak a Horvát Köztársaság felkészültségére vonatkozó rendszeres vizsgálatai során. A politikai feltételek megkövetelik, hogy a Horvát Köztársaság biztosítsa az intézmények stabilitását a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme biztosításán keresztül; ezeket a követelményeket mostanra az Európai Unióról szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába is belefoglalták. A gazdasági feltételek megkövetelik a működőképes piacgazdaság meglétét, valamint az Unión belül a versenyből adódó nyomással és a piaci erőkkel való megbirkózás képességét. Az uniós vívmányokkal kapcsolatos feltételek a szerződésekből, az uniós törvényhozásból, a vívmányokból – beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak átvételét – eredő tagsággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének képességére vonatkoznak. Az Uniónak az új tagok befogadására való képessége és emellett az európai integráció lendületének fenntartása egyaránt fontos szempont az Unió és a tagjelölt ország általános érdekei között.

(5)

A stabilizációs és társulási folyamatnak a nyugat-balkáni országokra vonatkozó feltételrendszerét a Tanács 1999. május 31-én határozta meg, amelyet a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) folytatandó együttműködéssel, valamint regionális együttműködéssel egészített ki.

(6)

2006 decemberében az Európai Tanács egyetértett abban, hogy a kötelezettségvállalások megerősítésén, a szigorú feltételekhez kötöttségen és a kommunikáción alapuló, az Unió új tagok felvételére irányuló képességével ötvözött bővítési stratégia képezi a megújított bővítési konszenzus alapját.

(7)

A felvétel feltételeiről és az alapszerződések kiigazításáról a tagállamok és Horvátország között zajló konferencián tárgyaltak. E tárgyalások a tárgyalási keretnek megfelelően zajlottak, amely biztosítja a szigorú feltételhez kötöttséget a tárgyalási fejezetek megnyitásának és lezárásának szakaszában. A tárgyalások lezárására 2011. június 30-án került sor, a jóváhagyott rendelkezések méltányosak és megfelelőek.

(8)

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a Horvát Köztársaság fenntartás nélkül elfogadja az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést, beleértve azok valamennyi célkitűzését és a hatálybalépésük óta hozott összes határozatot, továbbá e Közösség és az Unió fejlődésére és erősítésére vonatkozó megoldásokat.

(9)

Az e szerződések által kialakított jogrend alapvető sajátossága, hogy egyes rendelkezései és az intézmények által elfogadott egyes jogi aktusok közvetlenül alkalmazandók, valamint hogy az uniós jog elsőbbséget élvez azokkal a nemzeti rendelkezésekkel szemben, amelyekkel ellentmondásba kerülhetne; továbbá hogy léteznek az uniós jog egységes értelmezését biztosító eljárások. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ezen előírások kötelező érvényének elismerését jelenti, az előírások betartása pedig nélkülözhetetlen az uniós jog hatékonyságának és egységének biztosításához.

(10)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország megfelel a politikai feltételeknek, és elvárja Horvátországtól a gazdasági és az uniós vívmányokkal kapcsolatos feltételek teljesítését, valamint azt, hogy 2013. július 1-jére készen álljon a tagságra. Az uniós tagság megköveteli az Unió alapját képező értékek folyamatos tiszteletben tartását, valamint az ezen értékek érvényesítése melletti elkötelezettséget.

(11)

Horvátország tagságra való felkészültségének szintje magas. A Bizottság felszólítja Horvátországot arra, hogy továbbra is törekedjen a vívmányokhoz való igazodásra és igazgatási kapacitásainak megerősítésére, ideértve a közigazgatási reform terén történő fenntartható előrelépést. A Bizottság továbbra is szorosan ellenőrzi, hogy Horvátország teljesíti-e a csatlakozási tárgyalások során vállalt valamennyi kötelezettséget, köztük azokat, amelyeknek a csatlakozás időpontját megelőzően kell megfelelni, továbbá hogy folyamatosan készül a tagsággal járó feladatok ellátására. Az ellenőrzés különösen a Horvátország által az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, az alapvető jogok, a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság (ideértve a határigazgatást is), valamint a versenypolitika terén vállalt kötelezettségekre összpontosít. Amennyiben az ellenőrzési folyamat során aggodalomra okot adó kérdések merülnek fel és azokat Horvátország nem orvosolja, a Bizottság szükség esetén korai figyelmeztető leveleket küld a horvát hatóságoknak, és javasolhatja a Tanácsnak a megfelelő intézkedések megtételét már a csatlakozás előtt. A Bizottság emellett fenntartja a jogot arra, hogy éljen a csatlakozási szerződésben megállapított különböző védzáradékok, valamint a horvát hajógyártás és acélipar állami támogatására vonatkozó egyedi mechanizmus alkalmazásával.

(12)

A Bizottság felszólítja a horvát hatóságokat, hogy a csatlakozás időpontjáig végezzék el az uniós vívmányok fordítását és felülvizsgálatát annak érdekében, hogy biztosítható legyen a jogbiztonság az uniós jog végrehajtása során.

(13)

Az Európai Unió egyik célkitűzése az, hogy elmélyítse a polgárai közötti szolidaritást, történelmük, kultúrájuk és hagyományaik tiszteletben tartása mellett.

(14)

Az Európai Unió Horvátország csatlakozása révén megvalósuló bővítése hozzájárul a stabilitás, a szabadság és a jólét megerősítéséhez Európában. Horvátország várhatóan továbbra is aktív szerepet játszik a Nyugat-Balkánon zajló regionális együttműködésben. A Bizottság örömmel fogadja Horvátország nyilatkozatát az európai értékek Délkelet-Európában való támogatásáról, és különösen azt, hogy Horvátország kötelezettséget vállalt arra, hogy a kétoldalú kérdések nem akadályozhatják más tagjelölt országok csatlakozási folyamatát. Horvátország csatlakozása megerősíti az EU valamennyi nyugat-balkáni ország európai távlata iránti elkötelezettségét,

KEDVEZŐ VÉLEMÉNYT AD

a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását illetően.

E vélemény címzettje a Tanács.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 12-én.

a Bizottság részéről

Štefan FÜLE

a Bizottság bővítésért felelős tagja

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  COM(2004) 257 végleges.


24.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/5


AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2011. december 1.)

a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról (14409/2011 – C7-0252/2011 – 2011/0805(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Horvát Köztársaság európai uniós tagságra irányuló kérelmére,

tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (14409/2011 – C7-0252/2011),

tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2011)667),

tekintettel a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés tervezetére, a Jegyzőkönyvre és a Záróokmányra,

tekintettel eljárási szabályzata 74c. cikkére és 81. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0390/2011),

A.

mivel a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés tervezete meghatározza a felvételt kérő állam felvételének feltételeit, valamint a csatlakozásával járó változtatásokat, és mivel a Parlamenttel konzultálni kell a szerződéstervezet bármilyen lényeges módosítása esetén,

B.

mivel a Bizottságnak szigorúan és objektívan felügyelnie kell a csatlakozás további előkészületeit, és segítséget kell nyújtania a horvát hatóságok számára a tárgyalások során vállalt kötelezettségeik teljesítésében; mivel a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Parlamentet arról, hogy a horvát hatóságok milyen mértékben teljesítik a kötelezettségvállalásaikat annak érdekében, hogy a 2013. július 1-jei csatlakozáskor teljes körűen el tudják látni a tagsággal járó kötelezettségeiket,

1.

egyetért a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásával;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Horvát Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.


24.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/6


AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK HATÁROZATA

(2011. december 5.)

a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióba történő felvételéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 49. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (2),

mivel a Horvát Köztársaság tagként való felvételét kérte az Európai Unióba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A Tanács elfogadja ezt a felvételi kérelmet; a felvétel feltételei, valamint az Európai Unióról szóló szerződésnek, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek a felvétel következtében szükségessé váló kiigazításai a tagállamok és a Horvát Köztársaság közötti megállapodás tárgyát képezik.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 3. oldalát.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 5. oldalát.


TARTALOM

A.

Szerződés a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról

B.

Okmány a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról

Első rész:

Alapelvek

Második rész:

A Szerződések kiigazítása

I. cím:

Intézményi rendelkezések

II. cím:

Egyéb kiigazítások

Harmadik rész:

Állandó rendelkezések

Negyedik rész:

Ideiglenes rendelkezések

I. cím:

Átmeneti intézkedések

II. cím:

Intézményi rendelkezések

III. cím:

Pénzügyi rendelkezések

IV. cím:

Egyéb rendelkezések

Ötödik rész:

Az ezen okmány végrehajtására vonatkozó rendelkezések

I. cím:

Az intézmények eljárási szabályzatának, valamint a bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának kiigazítása

II. cím:

Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága

III. cím:

Záró rendelkezések

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET:

Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a Horvát Köztársaság a csatlakozás időpontjában csatlakozik (a csatlakozási okmány 3. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint)

II. MELLÉKLET:

Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a listája, amelyek a Horvát Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)

III. MELLÉKLET:

A csatlakozási okmány 15. cikkében említett lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása

1.

A szolgáltatásnyújtás szabadsága

2.

Szellemi tulajdonjog

I.

Közösségi védjegy

II.

Kiegészítő oltalmi tanúsítványok

III.

Közösségi formatervezési minták

3.

Pénzügyi szolgáltatások

4.

Mezőgazdaság

5.

Halászat

6.

Adózás

7.

Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

8.

Környezetvédelem

IV. MELLÉKLET:

A csatlakozási okmány 16. cikkében említett lista: egyéb állandó rendelkezések

1.

Szellemi tulajdonjog

2.

Versenypolitika

3.

Mezőgazdaság

4.

Halászat

5.

Vámunió

A IV. melléklet függeléke

V. MELLÉKLET:

A csatlakozási okmány 18. cikkében említett lista: átmeneti intézkedések

1.

Az áruk szabad mozgása

2.

A személyek szabad mozgása

3.

A tőke szabad mozgása

4.

Mezőgazdaság

I.

Horvátországra vonatkozó átmeneti rendelkezések

II.

A finomításra szánt nyers nádcukorra vonatkozó átmeneti vámkontingens

III.

A Horvátországra vonatkozó ideiglenes közvetlen kifizetési intézkedések

5.

Élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika

I.

Tojótyúkok

II.

Létesítmények (hús-, tej-, hal- és állati melléktermék)

III.

Vetőmagok forgalmazása

IV.

Neum városa

6.

Halászat

7.

Közlekedéspolitika

8.

Adózás

9.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

10.

Környezetvédelem

I.

Horizontális jogszabályok

II.

Levegőminőség

III.

Hulladékgazdálkodás

IV.

Vízminőség

V.

A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése (IPPC)

VI.

Vegyi anyagok

Az V. melléklet függeléke

VI. MELLÉKLET

Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 35. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint)

VII. MELLÉKLET

A Horvát Köztársaság által a csatlakozási tárgyalások során tett konkrét kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint)

VIII. MELLÉKLET

A Horvát Köztársaság által a horvát hajóépítő-ipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint)

IX. MELLÉKLET

A Horvát Köztársaság által az acélipar szerkezetátalakítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalások (a csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint)

JEGYZŐKÖNYV

Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv értelmében biztosított kibocsátható mennyiségi egységeknek a Horvát Köztársaság részére történő esetleges egyszeri átruházására vonatkozó egyes szabályokról, valamint az ezzel kapcsolatos kompenzációról

ZÁRÓOKMÁNY

I.

A záróokmány szövege

II.

Nyilatkozatok

A.

A jelenlegi tagállamok együttes nyilatkozata

Együttes nyilatkozat a schengeni vívmányokban szereplő rendelkezések teljes körű alkalmazásáról

B.

Több jelenlegi tagállam együttes nyilatkozata

A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság együttes nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról: Horvátország

C.

A jelenlegi tagállamok és a Horvát Köztársaság együttes nyilatkozata

Együttes nyilatkozat az Európai Fejlesztési Alapról

D.

A Horvát Köztársaság nyilatkozata

A Horvát Köztársaság nyilatkozata a horvát mezőgazdasági földterületek piacának liberalizációjára vonatkozó átmeneti rendelkezésről

III.

Levélváltás az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között a csatlakozást megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó tájékoztatási és konzultációs eljárásokról

SZERZŐDÉS

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

(AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI)

ÉS

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG

KÖZÖTT,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

MÁLTA ELNÖKE,

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ROMÁNIA ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

EGYESÜLVE azon óhajukban, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását továbbvigyék,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a már létrehozott alapokon továbbvigyék az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke lehetőséget teremt az európai államoknak arra, hogy az Unió tagjává váljanak,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Horvát Köztársaság tagként való felvételét kérte az Unióba,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács a Bizottság véleményének birtokában és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően úgy nyilatkozott, hogy támogatja a Horvát Köztársaság felvételét,

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,

Elio DI RUPO

miniszterelnököt;

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Bojko BORISZOV

miniszterelnököt;

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Petr NECAS

miniszterelnököt;

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Helle THORNING-SCHMIDT

miniszterelnököt;

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Angela MERKEL

kancellárt;

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Andrus ANSIP

miniszterelnököt;

ÍRORSZÁG ELNÖKE,

Enda KENNY

miniszterelnököt (Taoiseach);

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Lukasz PAPADEMOSZ

miniszterelnököt;

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,

José Luis RODRIGUEZ ZAPATERO-t

a kormány elnökét;

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Jean LEONETTI

Európa-ügyi minisztert;

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

Ivo JOSIPOVIĆ

elnököt;

Jadranka KOSOR

miniszterelnököt;

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Mario MONTI-t

a miniszterek tanácsának elnökét;

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Dimitrisz KRISZTÓFIASZ

elnököt;

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Valdis DOMBROVSKIS

miniszterelnököt;

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Dalia GRYBAUSKAITĖ

elnököt;

Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE,

Jean-Claude JUNCKER

miniszterelnököt, államminisztert;

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ORBÁN Viktor

miniszterelnököt;

MÁLTA ELNÖKE,

Lawrence GONZI

miniszterelnököt;

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

Mark RUTTE

miniszterelnököt, az általános ügyek miniszterét;

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

Werner FAYMANN

szövetségi kancellárt;

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Donald TUSK

miniszterelnököt;

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Pedro PASSOS COELHO

miniszterelnököt;

ROMÁNIA ELNÖKE,

Traian BĂSESCU

elnököt;

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Borut PAHOR-t

a kormány elnökét;

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Iveta RADICOVA

miniszterelnököt;

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Jyrki KATAINEN

miniszterelnököt;

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,

Fredrik REINFELDT

miniszterelnököt;

ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,

David CAMERON

miniszterelnököt;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1)   A Horvát Köztársaság az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség tagjává válik.

(2)   A Horvát Köztársaság az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés részes felévé válik, azok módosításait és kiegészítéseit is beleértve.

(3)   A felvétel feltételeit és a (2) bekezdésben említett szerződéseknek a felvétellel együtt járó kiigazításait az e szerződéshez mellékelt okmány állapítja meg. Az okmány rendelkezései e szerződés szerves részét képezik.

2. cikk

A tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére vonatkozó, azon szerződésekben foglalt rendelkezéseket, amelyeknek a Horvát Köztársaság az 1. cikk (2) bekezdése értelmében részes felévé válik, e szerződésre is alkalmazni kell.

3. cikk

(1)   E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál 2013. június 30-ig letétbe helyezik.

(2)   E szerződés Horvát Köztársaság általi megerősítésével úgy kell tekinteni, hogy a Horvát Köztársaság egyben megerősítette, illetve jóváhagyta az 1. cikk (2) bekezdésében említett szerződések azon módosításait, amelyek megerősítése, illetve jóváhagyása az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke alapján nyitva áll a tagállamok előtt e csatlakozási szerződésnek a Horvát Köztársaság általi megerősítésekor, valamint az intézmények azon jogi aktusait, amelyek ugyanabban az időpontban vagy azt megelőzően kerületek elfogadásra, és amelyek csak azt követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeiknek megfelelően a tagállamok jóváhagyták.

(3)   E szerződés 2013. július 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezik.

(4)   A (3) bekezdés ellenére az Unió intézményei a csatlakozás előtt elfogadhatják a 3. cikk (7) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, a 6. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikkben, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 38., a 39., a 41., a 42., a 43., a 44., a 49., az 50. és az 51. cikkben, valamint az 1. cikk (3) bekezdésében említett okmány IV–VI. mellékletében említett intézkedéseket.

Ezek az intézkedések csak e szerződés hatálybalépése esetén és napján lépnek hatályba.

(5)   Mindazonáltal az 1. cikk (3) bekezdésében említett okmány 36. cikkének (3) bekezdését e szerződés aláírásától alkalmazni kell.

4. cikk

E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.

Съставено в Брюксел на девети декември две хиляди и единадесета година.

Hecho en Bruselas, el nueve de diciembre de dos mil once.

V Bruselu dne devátého prosince dva tisíce jedenáct.

Udfærdiget i Bruxelles den niende december to tusind og elleve.

Geschehen zu Brüssel am neunten Dezember zweitausendelf.

Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta detsembrikuu üheksandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εννέα Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες έντεκα.

Done at Brussels on the ninth day of December in the year two thousand and eleven.

Fait à Bruxelles, le neuf décembre deux mille onze.

Arna dhéanamh sa Bhruiséil, an naoú lá de mhí na Nollag an bhliain dhá mhíle agus a haon déag.

Sastavljeno u Bruxellesu dana devetog prosinca godine dvije tisuće jedanaeste.

Fatto a Bruxelles, addì nove dicembre duemilaundici.

Briselē, divtūkstoš vienpadsmitā gada devītajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai vienuoliktų metų gruodžio devintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év december havának kilencedik napján.

Magħmul fi Brussell, fid-disa jum ta’ Diċembru tas-sena elfejn u ħdax.

Gedaan te Brussel, de negende december tweeduizend elf.

Sporządzono w Brukseli dnia dziewiątego grudnia roku dwa tysiące jedenastego.

Feito em Bruxelas, em nove de Dezembro de dois mil e onze.

Întocmit la Bruxelles la nouă decembrie două mii unsprezece.

V Bruseli dňa deviateho decembra dvetisícjedenásť.

V Bruslju, dne devetega decembra leta dva tisoč enajst.

Tehty Brysselissä yhdeksäntenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattayksitoista.

Som skedde i Bryssel den nionde december tjugohundraelva.

Voor Zijne Majesteit de Koning der Belgen

Pour Sa Majesté le Roi des Belges

Für Seine Majestät den König der Belgier

Image

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaams Gewest, het Waals Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Image

Za prezidenta České republiky

Image

For Hendes Majestæt Danmarks Dronning

Image

Für den Präsidenten der Bundesrepublik Deutschland

Image

Eesti Vabariigi Presidendi nimel

Image

Thar ceann Uachtarán na hÉireann

For the President of Ireland

Image

Για τον Пρόεδρο της Еλληνικής Δημοκρατίας

Image

Por Su Majestad el Rey de España

Image

Pour le Président de la République française

Image

Za Republiku Hrvatsku

Image

Per il Presidente della Repubblica italiana

Image

Για τον Пρόεδρο της Кνπριαкής Δημοκρατίας

Image

Latvijas Republikas Valsts prezidenta vārdā –

Image

Image

Lietuvos Respublikos Prezidentės vardu

Image

Pour Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg

Image

A Magyar Köztársaság Elnöke részéről

Image

Għall-President ta' Malta

Image

Voor Hare Majesteit de Koningin der Nederlanden

Image

Für den Bundespräsidenten der Republik Österreich

Image

Za Prezydenta Rzeczypospolitej Polskiej

Image

Pelo Presidente da República Portuguesa

Image

Pentru Președintele României

Image

Za predsednika Republike Slovenije

Image

Za prezidenta Slovenskej republiky

Image

Suomen Tasavallan Presidentin puolesta

För Republiken Finlands President

Image

För Konungariket Sveriges regering

Image

For Her Majesty the Queen of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image

OKMÁNY

a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról

ELSŐ RÉSZ

ALAPELVEK

1. cikk

Ennek az okmánynak az alkalmazásában:

—   „eredeti szerződések”:

a)

az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ), a Horvát Köztársaság csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító vagy kiegészítő szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;

b)

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EAK-Szerződés), a Horvát Köztársaság csatlakozását megelőzően hatályba lépő módosító vagy kiegészítő szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt,

—   „jelenlegi tagállamok”: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,

—   „Unió”: az EUSZ-en és az EUMSZ-en alapuló Európai Unió, és/vagy – adott esetben – az Európai Atomenergia-közösség,

—   „intézmények”: az EUSZ által létrehozott intézmények.

2. cikk

A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Horvátország számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók Horvátországban.

Amennyiben a tagállamok kormányainak képviselői az EUSZ 48. cikkének (4) bekezdése alapján az eredeti szerződések módosításáról állapodtak meg azt követően, hogy Horvátország megerősítette a csatlakozási szerződést, és amennyiben ezek a módosítások Horvátország csatlakozásának időpontjáig nem léptek hatályba, Horvátország alkotmányos követelményeinek megfelelően megerősíti ezeket a módosításokat.

3. cikk

(1)   Horvátország csatlakozik a tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.

(2)   Horvátország csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.

(3)   Horvátország helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács vagy a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak. Horvátország ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(4)   Horvátország csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Horvátország vonatkozásában a Tanács által az (5) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.

(5)   A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz a (4) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítás megtételéről, és a kiigazított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)   A (4) bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Horvátország vállalja, hogy bevezeti azokat az igazgatási és egyéb rendelkezéseket, amelyeket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak, és elősegíti a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködést.

(7)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, vonatkozó egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.

4. cikk

(1)   A schengeni vívmányok rendelkezései az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben (a továbbiakban: schengeni jegyzőkönyv) említettek szerint, valamint az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Horvátországra nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat Horvátországban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.

(2)   A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az (1) bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Horvátország számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell Horvátországban alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy Horvátország teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket, tehát többek között hatékonyan, az elfogadott közös normáknak és az alapvető elveknek megfelelően alkalmazza-e valamennyi schengeni szabályt. Az említett határozatot a Tanács az alkalmazandó schengeni eljárásokkal összhangban és a Bizottság azon jelentését figyelembe véve hozza meg, amelyben a Bizottság megerősíti, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében tett, a schengeni vívmányok összefüggésében releváns kötelezettségvállalásokat.

A Tanács határozatát – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Horvát Köztársaság kormánya képviselőjének és a Tanács azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.

5. cikk

A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EUMSZ 139. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Horvátország részt vesz a gazdasági és monetáris unióban.

6. cikk

(1)   Az Unió által egy vagy több harmadik országgal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik államok állampolgárával kötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások az eredeti szerződésekben és az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint kötelezőek Horvátországra.

(2)   Horvátország vállalja, hogy az ezen okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok és az Unió által egy vagy több harmadik országgal, vagy egy nemzetközi szervezettel kötött vagy aláírt megállapodásokhoz.

Ha az első albekezdésben említett konkrét megállapodások eltérően nem rendelkeznek, Horvátországnak az e megállapodásokhoz való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket a tagállamok nevében eljárva a Bizottság, illetve – ha a tervezett megállapodás kizárólag vagy túlnyomórészt a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozik – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság vagy adott esetben a főképviselő a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.

Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.

(3)   A csatlakozás időpontjától kezdődően és a (2) bekezdés második albekezdésében említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Horvátország alkalmazza a csatlakozás időpontját megelőzően kötött vagy ideiglenesen alkalmazott, a (2) bekezdés első albekezdésében említett megállapodások rendelkezéseit, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (1) kivételével.

A (2) bekezdés második albekezdésében említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.

(4)   Horvátország csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodáshoz (2), valamint az e megállapodást módosító, 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt (3), illetve 2010. június 22-én Ouagadougou-ban aláírásra megnyitott (4) két megállapodáshoz.

(5)   Horvátország vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (5), annak 128. cikkével összhangban.

(6)   A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátország alkalmazza az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.

Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Horvátországnak az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal az első albekezdésben említett kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításáról.

Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Horvátország csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.

(7)   Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Horvátországnak az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acél- és acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.

Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.

Amennyiben a kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)   A csatlakozás időpontjától kezdődően a Horvátország és harmadik országok között a csatlakozás időpontját megelőzően megkötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el.

Az említett megállapodásokból eredő, Horvátországra vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.

A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.

(9)   Horvátország felmondja a harmadik országokkal kötött valamennyi szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

Amennyiben az egyrészről Horvátország, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az ezen okmányból eredő kötelezettségekkel, Horvátország minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Horvátország valamely, egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, felmondja az adott megállapodást.

Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjától biztosítsa az e bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést.

(10)   Horvátország az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a (2) és a (4) bekezdésben említett megállapodások végrehajtása céljából a jelenlegi tagállamok által kötött belső megállapodásokhoz.

(11)   Horvátország – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy más tagállamok szintén tagjai, illetve részesei, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek Horvátországnak az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.

Horvátország felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat és kilép azokból a nemzetközi halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részes fele, illetve tagja, kivéve, ha tagsága a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.

Horvátország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjától biztosítsa az e bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést.

7. cikk

(1)   Ha ez az okmány eltérően nem rendelkezik, rendelkezéseit kizárólag azzal az eredeti szerződésekben meghatározott eljárással lehet felfüggeszteni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, amely azoknak a szerződéseknek a felülvizsgálatára lehetőséget biztosít.

(2)   Az intézmények által elfogadott, az ezen okmányban megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.

(3)   Az ebben az okmányban foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok hatályon kívül helyezése vagy módosítása, és amelyek nem átmeneti jellegű rendelkezések, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.

8. cikk

Az eredeti szerződéseket és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben az okmányban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

A SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSA

I.   CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.

a 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, tizennégy bírót érint.”.

2.

a 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„48. cikk

A Törvényszék huszonnyolc bíróból áll.”.

10. cikk

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:

a)

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bank tőkéje 233 247 390 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek:”;

b)

a szöveg a következőkkel egészül ki a Romániára és a Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:

„Horvátország

854 400 000”.

2.

a 9. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Igazgatótanács huszonkilenc igazgatóból és tizenkilenc helyettesből áll.

Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki, minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.

A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:

két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,

egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

négy helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”.

11. cikk

Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A bizottság negyvenkét tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”.

II.   CÍM

EGYÉB KIIGAZÍTÁSOK

12. cikk

Az EUMSZ 64. cikkének (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Horvátország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 2002. december 31.”.

13. cikk

Az EUSZ 52. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Szerződéseket a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, Írországra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, a Horvát Köztársaságra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”.

14. cikk

(1)   Az EUSZ 55. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”.

(2)   Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén változata szintén hiteles.”.

HARMADIK RÉSZ

ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

A III. mellékletben felsorolt jogi aktusokat az abban a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.

16. cikk

A IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.

17. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag eljárva kiigazíthatja ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az az uniós szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul.

NEGYEDIK RÉSZ

IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

18. cikk

Az V. mellékletben felsorolt intézkedéseket Horvátország tekintetében az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.

II.   CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

(1)   Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 2. cikkétől, valamint az EUSZ 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében a képviselői létszámra vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az európai parlamenti tagok számát Horvátország csatlakozására figyelemmel a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének végéig terjedő időszakra Horvátország 12 európai parlamenti tagjának számával kell növelni.

(2)   Az EUSZ 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve Horvátország a közvetlen és általános választójog alapján csatlakozását megelőzően ad hoc európai parlamenti választásokat tart az e cikk (1) bekezdésében rögzített képviselői helyek betöltése érdekében, az uniós vívmányokban szereplő rendelkezésekkel összhangban. Mindazonáltal, ha a csatlakozás időpontja kevesebb mint hat hónappal előzi meg a következő európai parlamenti választásokat, akkor a horvát állampolgárokat képviselő európai parlamenti képviselőket Horvátország nemzeti parlamentje jelölheti ki saját parlamenti képviselői közül, feltéve, hogy az érintett személyeket közvetlen és általános választójog alapján választották.

20. cikk

Az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A következő rendelkezések – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 235. cikke (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül – 2014. október 31-ig hatályban maradnak:

Amennyiben az Európai Tanács, illetve a Tanács eljárásához minősített többség szükséges, tagjaik szavazatait a következőképpen kell súlyozni:

Belgium

12

Bulgária

10

Cseh Köztársaság

12

Dánia

7

Németország

29

Észtország

4

Írország

7

Görögország

12

Spanyolország

27

Franciaország

29

Horvátország

7

Olaszország

29

Ciprus

4

Lettország

4

Litvánia

7

Luxemburg

4

Magyarország

12

Málta

3

Hollandia

13

Ausztria

10

Lengyelország

27

Portugália

12

Románia

14

Szlovénia

4

Szlovákia

7

Finnország

7

Svédország

10

Egyesült Királyság

29

A jogi aktusok elfogadásához a tagok többsége által leadott legalább 260 igen szavazat szükséges, ha azokat a Szerződések értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a jogi aktusok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 260 igen szavazat szükséges.

Ha az Európai Tanács vagy a Tanács valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadni, az Európai Tanács, illetve a Tanács bármely tagja kérheti annak megvizsgálását, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62 %-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a jogi aktus nem kerül elfogadásra.”.

21. cikk

(1)   A csatlakozás időpontjától kezdődően 2014. október 31-ig ki kell nevezni egy horvát állampolgárt a Bizottságba. A Bizottság új tagját a Tanács, minősített többséggel eljárva, a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően és az EUSZ 17. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban nevezi ki.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően kinevezett tag hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

22. cikk

(1)   A csatlakozáskor az EUSZ 19. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a Bírósághoz, illetve a Törvényszékhez kinevezett horvát bíró hivatali ideje 2015. október 6-án, illetve 2013. augusztus 31-én jár le.

(2)   A Bíróság, illetve a Törvényszék előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a Bíróság, illetve a Törvényszék teljes ülése vagy tanácsaik összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.

23. cikk

(1)   Az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számára vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 7. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:

„7. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 301. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak megoszlása a következő:

Belgium

12

Bulgária

12

Cseh Köztársaság

12

Dánia

9

Németország

24

Észtország

7

Írország

9

Görögország

12

Spanyolország

21

Franciaország

24

Horvátország

9

Olaszország

24

Ciprus

6

Lettország

7

Litvánia

9

Luxemburg

6

Magyarország

12

Málta

5

Hollandia

12

Ausztria

12

Lengyelország

21

Portugália

12

Románia

15

Szlovénia

7

Szlovákia

9

Finnország

9

Svédország

12

Egyesült Királyság

24”

(2)   A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számát Horvátország csatlakozására figyelemmel ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak a lejártáig, amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve – amennyiben arra korábban sor kerül – az EUMSZ 301. cikkének második bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig.

(3)   Amennyiben az EUMSZ 301. cikkének második bekezdésében említett határozat elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól eltérve Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap azon hivatali időszak lejártáig, amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.

24. cikk

(1)   Az EUMSZ 305. cikkének első bekezdésében a Régiók Bizottsága tagjainak számára vonatkozóan meghatározott felső határtól eltérve, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az EAK-Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 8. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:

„8. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 305. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Régiók Bizottsága tagjainak megoszlása a következő:

Belgium

12

Bulgária

12

Cseh Köztársaság

12

Dánia

9

Németország

24

Észtország

7

Írország

9

Görögország

12

Spanyolország

21

Franciaország

24

Horvátország

9

Olaszország

24

Ciprus

6

Lettország

7

Litvánia

9

Luxemburg

6

Magyarország

12

Málta

5

Hollandia

12

Ausztria

12

Lengyelország

21

Portugália

12

Románia

15

Szlovénia

7

Szlovákia

9

Finnország

9

Svédország

12

Egyesült Királyság

24”

(2)   A Régiók Bizottsága tagjainak számát Horvátország csatlakozására figyelemmel ideiglenesen 353-ra kell növelni a csatlakozás időpontjától annak a hivatali időszaknak a lejártáig, amely során Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve – amennyiben arra korábban sor kerül – az EUMSZ 305. cikkének második bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig.

(3)   Amennyiben az EUMSZ 305. cikkének második bekezdésében említett határozat elfogadására már a csatlakozás időpontjáig sor kerül, az EUMSZ 305. cikkének első bekezdésében a Régiók Bizottsága tagjainak számára vonatkozó felső határt illetően előírtaktól eltérve Horvátország ideiglenesen megfelelő számú helyet kap a Régiók Bizottsága azon hivatali időszakának lejártáig, amely során Horvátország csatlakozik az Unióhoz.

25. cikk

Az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltak értelmében Horvátország jelölése alapján a csatlakozástól kinevezett igazgatója hivatali ideje a Kormányzótanács azon éves ülésének végén jár le, amelyen a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentést megvizsgálják.

26. cikk

(1)   Az eredeti szerződésekkel vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok, ügynökségek vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

(2)   Az eredeti szerződések vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok, csoportok, ügynökségek, illetve egyéb testületek tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontjától számított 12 hónappal lejár.

III.   CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

27. cikk

(1)   A csatlakozás időpontjától kezdődően Horvátországnak az Európai Beruházási Bank alapokmányának 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összeget kell befizetnie:

Horvátország

42 720 000 EUR

A hozzájárulást nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2013. november 30-án, 2014. november 30-án, 2015. november 30-án, 2016. május 31-én, 2016. november 30-án, 2017. május 31-én, 2017. november 30-án és 2018. május 31-én esedékesek.

(2)   Horvátország az (1) bekezdésben meghatározott esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékában kifejezett összegekkel köteles hozzájárulni az Európai Beruházási Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell:

Horvátország

0,368 %

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett tőke- és egyéb befizetéseket Horvátországnak készpénzben, euróban kell teljesítenie, kivéve, ha az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa egyhangúlag ettől eltérően határoz.

(4)   Az (1) bekezdésben, valamint a 10. cikk 1. pontjában említett, Horvátországra vonatkozó számok az Európai Beruházási Bank irányító szerveinek határozatával kiigazíthatók az Eurostat által a csatlakozás előtt közzétett, a GDP-re vonatkozó, legfrissebb végleges adatok alapján.

28. cikk

(1)   Horvátország a következő összeget fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban (6) említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:

(EUR, folyó áron)

Horvátország

494 000

(2)   2015-től kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:

2015: 15 %,

2016: 20 %,

2017: 30 %,

2018: 35 %.

29. cikk

(1)   A csatlakozás időpontjától kezdődően a 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelettel (7) létrehozott előcsatlakozási támogatási eszköz átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelemének és a határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének keretében nyújtott, és a csatlakozást megelőzően lekötött előcsatlakozási pénzügyi támogatásra, valamint a 30. cikkben említett átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott támogatásra vonatkozó szerződéskötést, támogatás-odaítélést és kifizetéseket Horvátország végrehajtó szervezetei végzik, kivéve a Horvátország és Magyarország, valamint a Horvátország és Szlovénia közötti, határokon átnyúló programokat.

A Bizottságnak a szerződéskötés és a támogatás-odaítélés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni azt követően, hogy a Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 56. cikkének (2) bekezdésében és az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet (9) 18. cikkében előírt kritériumokkal és feltételekkel összhangban meggyőződött az érintett irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működéséről.

Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek az első albekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásban és az átmeneti támogatási eszköz keretében nyújtott támogatásban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az átmeneti támogatási eszköz keretében a csatlakozás előtt tett költségvetési kötelezettségvállalásokra – ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét –, valamint a kifizetésekre továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és az érintett programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett előcsatlakozási pénzügyi támogatásra, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz vidékfejlesztési alkotóelemére vonatkozó finanszírozási megállapodásokban előírt költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló rendelkezéseket a csatlakozás előtt hozott finanszírozási határozatok tekintetében a csatlakozás időpontját követően is alkalmazni kell. Ezekre az előcsatlakozási pénzügyi eszközök tekintetében alkalmazandó szabályok érvényesek. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárásokat azonban a vonatkozó uniós irányelvekkel összhagban kell lefolytatni.

(4)   Az igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a 44. cikkben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.

30. cikk

(1)   A csatlakozás utáni első évben az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: átmeneti támogatási eszköz) nyújt Horvátországnak az uniós jog végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságügyi kapacitásai fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.

(2)   A támogatásnak annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését kell szolgálnia, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.

(3)   Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell.

(4)   Az átmeneti támogatási eszközre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, folyó áron számítva, Horvátország vonatkozásában 2013-ban 29 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére.

(5)   Az átmeneti támogatási eszköz alapján nyújtandó támogatásról az 1085/2006/EK tanácsi rendelettel összhangban, vagy az átmeneti támogatási eszköz működéséhez szükséges, a Bizottság által elfogadandó egyéb technikai előírások alapján kell határozni, és azt a szóban forgó rendelettel vagy az említett technikai intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.

(6)   Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átmeneti támogatás és az Európai Szociális Alap keretében a közigazgatási reform és az intézményi kapacitás tekintetében előirányzott támogatás megfelelően kiegészítse egymást.

31. cikk

(1)   Ideiglenes eszközként létrejön a schengeni támogatási eszköz (a továbbiakban: az ideiglenes schengeni támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között segíti Horvátországot az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában.

(2)   A 2013. július 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes schengeni támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron számított) összegek illetik meg:

(millió EUR, folyó áron)

 

2013

2014

Horvátország

40

80

(3)   A 2013. évre vonatkozó éves összeget 2013. július 1-jén kell kifizetni Horvátországnak, a 2014. évre vonatkozó éves összeget pedig a 2014. január 1-jét követő első munkanapon kell az ország rendelkezésére bocsátani.

(4)   Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Horvátország legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be az ideiglenes schengeni támogatási eszköz alapján nyújtott támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.

(5)   A Bizottság az ideiglenes schengeni támogatási eszköz működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.

32. cikk

(1)   Ideiglenes eszközként létrejön a pénzforgalmi támogatási eszköz (a továbbiakban: az ideiglenes pénzforgalmi támogatási eszköz), amely a csatlakozás időpontja és 2014 vége között segíti Horvátországot a nemzeti költségvetés likviditásának javításában.

(2)   A 2013. július 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az ideiglenes pénzforgalmi támogatási eszköz keretében Horvátországot egyösszegű támogatásként a következő (folyó áron számított) összegek illetik meg:

(millió EUR, folyó áron)

 

2013

2014

Horvátország

75

28,6

(3)   Az éves összegeket egyenlő havi részletekre kell felosztani, amelyek mindegyikét az adott hónap első munkanapján kell folyósítani.

33. cikk

(1)   A strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében 2013-ban Horvátország részére fenn kell tartani (folyó áron) 449,4 millió EUR összeget kötelezettségvállalási előirányzatokban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg egyharmadát a Kohéziós Alapban kell fenntartani.

(3)   A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból Horvátországnak kötelezettségvállalási előirányzatokban nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő következő ütemezés szerint kell kiigazítani:

70 % 2014-ben,

90 % 2015-ben,

100 % 2016-tól.

(4)   Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a 2013. évi támogatás összegének 2,33-szorosa, 2015-ben pedig a 2013. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.

34. cikk

(1)   Horvátország részére az Európai Halászati Alap keretében 2013-ban összesen (folyó áron) 8,7 millió EUR összeget kell elérhetővé tenni kötelezettségvállalási előirányzatokban.

(2)   Az Európai Halászati Alap keretében történő előfinanszírozás az (1) bekezdésben említett teljes összeg 25 %-a, és azt egy összegben kell folyósítani.

(3)   A következő pénzügyi keret hatálya alá tartozó időszakra vonatkozóan a Horvátországnak kötelezettségvállalási előirányzatokban nyújtandó összegeket az adott időpontban alkalmazandó uniós vívmányok alapján kell kiszámítani. Ezeket az összegeket a fokozatos bevezetést lehetővé tevő következő ütemezés szerint kell kiigazítani:

70 % 2014-ben,

90 % 2015-ben,

100 % 2016-tól.

(4)   Az új uniós vívmányok keretein belül kiigazítást kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a Horvátországnak nyújtandó támogatás 2014-ben a 2013. évi támogatás összegének 2,33-szorosa, 2015-ben pedig a 2013. évi támogatás összegének 3-szorosa legyen.

35. cikk

(1)   Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (10) nem alkalmazandó Horvátország esetében a 2007–2013-as programozási időszak teljes időtartamára.

A Horvátország részére az 1085/2006/EK tanácsi rendelet 12. cikkében említett vidékfejlesztési alkotóelem keretében 2013-ban folyósítandó összeg 27,7 millió EUR (folyó áron).

(2)   A Horvátországra vonatkozó további átmeneti vidékfejlesztési intézkedések a VI. mellékletben szerepelnek.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja a VI. melléklet végrehajtásához szükséges szabályokat. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat az 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával együtt értelmezett 90. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárással, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kiigazítja a VI. mellékletet, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.

IV.   CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

36. cikk

(1)   A Bizottság szorosan nyomon követi a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során tett valamennyi kötelezettségvállalást, köztük azokat is, melyeket a csatlakozás időpontját megelőzően vagy a csatlakozás időpontjára kell teljesíteni. A bizottsági ellenőrzés a következőket foglalja magában: rendszeresen naprakésszé tett ellenőrző táblázatok, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (12) keretében folytatott párbeszéd, szakértői értékelési missziók, az előcsatlakozási gazdasági program, költségvetési jelentések, és adott esetben korai figyelmeztető levelek a horvát hatóságoknak. 2011 őszén a Bizottság az elért eredményekről szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2012 őszén a Bizottság átfogó ellenőrzési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ellenőrzési folyamat egésze során a Bizottság felhasználja továbbá a tagállamoktól származó, valamint – adott esetben – figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott információkat.

A Bizottság által végzett ellenőrzésnek különösen a Horvátország által az igazságszolgáltatáshoz és az alapvető jogokhoz (VII. melléklet) kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásokat kell előtérbe helyeznie, amely vállalások része, hogy az országnak egyre jobb eredményeket kell felmutatnia az igazságügyi reform és az igazságszolgáltatás hatékonysága, a háborús bűnökkel kapcsolatos ügyek pártatlan kezelése, valamint a korrupció elleni küzdelem terén.

A bizottsági ellenőrzés középpontjában emellett a következők állnak majd: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – beleértve a külső határigazgatás, a rendőrségi együttműködés, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozásában fennálló uniós követelmények végrehajtását és érvényesítését –, továbbá a versenypolitika terén tett kötelezettségvállalások – beleértve a hajóépítő-ipar (VIII. melléklet) és az acélágazat szerkezetátalakítását is (IX. melléklet).

A Bizottság – rendszeres ellenőrző táblázatainak és jelentéseinek szerves részeként – Horvátország csatlakozásáig hathavonta értékelést fog készíteni azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeket Horvátország e területeket illetően tett.

(2)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghozhat minden szükséges intézkedést, amennyiben az ellenőrzési folyamat során felmerülnek aggodalomra okot adó kérdések. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és a Tanács – az említett eljárásnak megfelelően – hatályon kívül helyezi azokat, amint az aggodalomra okot adó releváns kérdéseket eredményesen rendezték.

37. cikk

(1)   Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Horvátország felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Horvátországgal szemben.

(2)   Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.

Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.

(3)   Az e cikk alapján engedélyezett intézkedések csak a védzáradék céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az EUSZ, az EUMSZ és ezen okmány szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.

38. cikk

Ha Horvátország nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve a határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikákkal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat is, és ez a belső piac működését súlyosan sérti, vagy az Unió pénzügyi érdekeit veszélyezteti, vagy ilyen sérelem vagy veszély közvetlen kockázata áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, megfelelő intézkedéseket hozhat.

Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az e cikk szerinti védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések – későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában – a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni azokat, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. A Horvátország által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.

39. cikk

Ha az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján az intézmények által elfogadott jogi aktusok, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az intézmények által az EUSZ VI. címe, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alapján elfogadott jogi aktusok tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vonatkozásában komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Horvátországban, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően megfelelő intézkedéseket fogadhat el és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait.

A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Horvátország és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések – későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában – a csatlakozás napján lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. A Horvátország által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.

40. cikk

A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Horvátország nemzeti jogszabályainak az V. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.

41. cikk

Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben az okmányban meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (13) 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, együtt értelmezve a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó eljárásnak megfelelően. Ilyen intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat csak ezen időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, ezt az időszakot egyhangúlag eljárva meghosszabbíthatja.

Az első bekezdésben említett átmeneti intézkedéseket szükség esetén a csatlakozás időpontját megelőzően is el lehet fogadni. Ezeket az intézkedéseket a Tanács fogadja el minősített többséggel eljárva, a Bizottság javaslata alapján, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott eszközöket érintő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a szóban forgó eszközök elfogadásához szükséges eljárásoknak megfelelően.

42. cikk

Amennyiben a Horvátországban fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozás időpontját követő három éven belül lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.

43. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján:

a)

az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdésében említett olyan termékeket, amelyek Horvátország területét elhagyva Neum városánál („neumi folyosó”) áthaladnak Bosznia-Hercegovina területén, mentesíteni lehet a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól;

b)

az a) pont hatálya alá tartozó olyan termékeket, amelyek, miután Neum városánál áthaladtak Bosznia-Hercegovina területén, újból belépnek Horvátország területére, mentesíteni lehet a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

44. cikk

A Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges személyi állomány Horvátországban legfeljebb a csatlakozást követő tizennyolcadik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Horvátországban a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő azon tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (15) alapján rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmaztak. Az igazgatási költségeket, beleértve az egyéb szükséges alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ EZEN OKMÁNY VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK, VALAMINT A BIZOTTSÁGOK ALAPSZABÁLYÁNAK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIIGAZÍTÁSA

45. cikk

Az intézmények a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben és az eredeti szerződésekben foglalt vonatkozó eljárásokkal összhangban kiigazítják eljárási szabályzatukat.

Az eredeti szerződések által létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

II.   CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA

46. cikk

A csatlakozás időpontjától Horvátországot – az eredeti szerződésekkel összhangban – az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjének kell tekinteni. Az EUMSZ 297. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és (2) bekezdésének második albekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Horvátországot úgy kell tekinteni, mint amely a csatlakozáskor értesítést kapott ezekről az irányelvekről és határozatokról.

47. cikk

(1)   Amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, Horvátország hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljen. Horvátország az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, vagy – amennyiben később – az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatja a Bizottságot.

(2)   Amennyiben az EUMSZ 288. cikke szerinti irányelveknek az ezen okmány által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Horvátország csatlakozásának napjától megfeleljenek a módosított irányelvek rendelkezéseinek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.

48. cikk

Horvátország a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatja a Bizottságot a Horvátország területén a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.

49. cikk

Horvátországnak a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az intézmények által 2011. július 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az említett eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás időpontjától alkalmazhatók.

50. cikk

Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben az említett jogi aktusokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás időpontjától alkalmazhatók.

51. cikk

Amennyiben ezen okmány eltérően nem rendelkezik, a Tanács az ezen okmány rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel fogadja el.

52. cikk

Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak az ezen intézmények által horvát nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.

III.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Az ehhez az okmányhoz csatolt I–IX. melléklet, a függelékek és a jegyzőkönyv ezen okmány szerves részét képezik.

54. cikk

Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Horvát Köztársaság kormányának az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azokat módosító vagy kiegészítő szerződések, köztük a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló szerződés, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződés, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, valamint a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.

Az első bekezdésben említett szerződések horvát nyelven megszövegezett szövegei ezen okmány mellékletét képezik. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a fenti szerződéseknek a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegei.

55. cikk

A főtitkár eljuttatja a Horvát Köztársaság kormánya számára a Tanács Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát.


(1)  HL L 114., 2002.4.30., 6. o.

(2)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(3)  HL L 209., 2005.8.11., 27. o., HL L 287., 2005.10.28., 4. o. és HL L 168. M, 2006.6.21., 33. o.

(4)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(6)  HL L 79., 2002.3.22., 42. o.

(7)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(8)  HL L 248., 2002.9.19., 1. o.

(9)  HL L 170., 2007.6.29., 1. o.

(10)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o. és HL L 286. M, 2010.11.4., 26. o.

(11)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(12)  HL L 26., 2005.1.28., 3. o.

(13)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(14)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(15)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

I. MELLÉKLET

Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez a Horvát Köztársaság a csatlakozás időpontjában csatlakozik (a csatlakozási okmány 3. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint)

1.

Az 1990. július 23-i egyezmény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)

Az 1995. december 21-i egyezmény az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)

Az 1999. május 25-i jegyzőkönyv a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)

A 2004. december 8-i egyezmény a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 160., 2005.6.30., 1. o.)

2.

Az 1995. július 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)

Az 1996. szeptember 27-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)

Az 1996. november 29-i jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)

Az 1997. június 19-i második jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)

3.

Az 1997. május 26-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1997.6.25., 2. o.)

4.

Az 1997. december 18-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)

5.

Az 1998. június 17-i egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a járművezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)

6.

A 2000. május 29-i egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, 2001. október 16-i jegyzőkönyv az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)

II. MELLÉKLET

Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek a Horvát Köztársaságra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket a Horvát Köztársaságban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)

1.

Megállapodás (1) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én

2.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény, az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok (2) következő rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

az 1. cikk annyiban, amennyiben az e pont rendelkezéseivel kapcsolatos, a 26. cikk, a 39. cikk, a 44–49. cikk (a 47. cikk (4) bekezdésének és a 49. cikk a) pontjának kivételével), az 51. cikk, az 54–58. cikk, a 62. cikk (3) bekezdése, a 67–69. cikk, a 71–72. cikk, a 75–76. cikk, a 82. cikk, a 91. cikk, a 126–130. cikk annyiban, amennyiben az e pont rendelkezéseivel kapcsolatos, a 136. cikk, valamint a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.

3.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

a)

a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk;

b)

a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

az 5. cikk,

a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;

c)

a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

az 5. cikk.

4.

A schengeni vívmányokon alapuló, illetve az azokkal egyéb módon összefüggő következő megállapodások:

az 1999/439/EK tanácsi határozattal (HL L 176., 1999.7.10., 35. o.) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is,

a 2000/29/EK tanácsi határozattal (HL L 15., 2000.1.20., 1. o.) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás,

a 2008/146/EK és a 2008/149/IB tanácsi határozattal (HL L 53., 2008.2.27., 1., illetve 50. o.) jóváhagyott, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-án aláírt megállapodás,

az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 2008. február 28-án aláírt, a 2011/349/EU tanácsi határozattal és a 2011/350/EU tanácsi határozattal (HL L 160., 2011.6.18., 1. o. és 19. o.) jóváhagyott jegyzőkönyv,

a 2007/511/EK tanácsi határozattal (HL L 188., 2007.7.20., 15. o.) jóváhagyott, az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló, 2007. február 1-jén aláírt megállapodás és az ahhoz csatolt együttes nyilatkozat,

a 2010/490/EU tanácsi határozattal (HL L 243., 2010.9.16., 2. o.) jóváhagyott, az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló, 2009. szeptember 30-án aláírt megállapodás, annak melléklete és a hozzá csatolt együttes nyilatkozatok,

az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló, 2010. március 19-én aláírt és a 2010/374/EK tanácsi határozattal (HL L 137., 2011.5.25., 1. o.) jóváhagyott megállapodás és az ahhoz csatolt nyilatkozatok (3).

5.

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak (HL L 239., 2000.9.22., 1. o.) rendelkezései, ahogyan azokat az e melléklet 8. pontjában felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól (SCH/Com-ex (93) 10),

a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (93) 14),

a Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről (SCH/Com-ex (94) 16 rev),

a Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról (SCH/Com-ex (94) 28 rev),

a Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex (94) 29 rev 2),

a Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről (SCH/Com-ex (95) 21),

a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről (SCH/Com-ex (98) 1 rev 2) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos,

a Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról (SCH/Com-ex (98) 26 def),

a Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/Com-ex (98) 37 def 2) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos,

a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel kapcsolatos,

a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybevételéről (SCH/Com-ex (98) 59 rev),

a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról (SCH/Com-ex (99) 1 rev 2),

a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról (SCH/Com-ex (99) 6),

a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről (SCH/Com-ex (99) 7 rev 2),

a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/Com-ex (99) 8 rev 2),

a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről (SCH/Com-ex (99) 10).

6.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai (HL L 239., 2000.9.22., 1. o.) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel összefüggnek:

a Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról (SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2),

a Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről (SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2).

7.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai (HL L 239., 2000.9.22., 1. o.) annyiban, amennyiben e melléklet 2. pontjának rendelkezéseivel összefüggnek:

a Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/C (98) 117),

a Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/C (99) 25).

8.

A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:

a Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.),

a Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.),

a Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.),

a Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.),

a Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.),

a Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.),

a Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.),

a Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.),

a Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.),

a Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.),

a Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.),

a Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.),

a Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.),

a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.),

a Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.),

a Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.),

a Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.),

a Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.),

a Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.),

a Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.),

a Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.),

a Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.),

a Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o. és HL L 142. M, 2006.5.30., 60. o.),

a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o. és HL L 153. M, 2006.6.7., 136. o.),

a Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o. és HL L 153. M, 2006.6.7., 375. o.),

a Tanács 2004. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.),

a Tanács 2005. március 16-i 2005/267/EK határozata a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról (HL L 83., 2005.4.1., 48. o. és HL L 159. M, 2006.6.13., 288. o.),

az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.), kivéve az 1. cikk első mondatát, az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontját, a III. címet és a II. cím, valamint a mellékletek azon rendelkezéseit, melyek a Schengeni Információs Rendszerre (SIS) vonatkoznak,

a Tanács 2006. december 18-i 2006/960/IB kerethatározata az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.),

az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 1. o.), a 4. cikk b) pontja és a 9. cikk c) pontja kivételével,

a Tanács 2007. június 12-i 2007/471/EK határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 179., 2007.7.7., 46. o.),

az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (HL L 199., 2007.7.31., 30. o.), kivéve a 6. cikk (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit annyiban, amennyiben azok a Schengeni Információs Rendszerhez adandó hozzáférésre vonatkoznak,

a Tanács 2007. december 6-i 2007/801/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 323., 2007.12.8., 34. o.),

a Tanács 2008. június 5-i 2008/421/EK határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben történő alkalmazásáról (HL L 149., 2008.6.7., 74. o.),

a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.) 6. cikke,

a Tanács 2008. november 27-i 2008/903/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Svájci Államszövetségben történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 2008.12.5., 15. o.),

a Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.),

az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.),

a Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.) 3. cikke,

a Tanács 2010. április 26-i 2010/252/EU határozata a külső tengeri határoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről (HL L 111., 2010.5.4., 20. o.),

a Tanács 2010. június 29-i 2010/365/EU határozata a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).


(1)  HL L 239., 2000.9.22., 13. o.

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  Az említett megállapodás megkötéséig annak alkalmazása ideiglenes.

III. MELLÉKLET

A csatlakozási okmány 15. cikkében említett lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása

1.   A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA

32005 L 0036: Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.):

a)

a 23. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A 43b. cikk sérelme nélkül minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

a)

Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt; és

b)

Horvátország esetében 1991. október 8-a előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállamok hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat – az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében – területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamokra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.”;

b)

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„43b. cikk

A szülészettel kapcsolatos szerzett jogok nem alkalmazandók a 2013. július 1-je előtt Horvátországban szerzett következő képesítésekre: viša medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati főápoló), medicinska sestra ginekološko-opstetričkog smjera (szülészeti-nőgyógyászati ápoló), viša medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező főápoló), medicinska sestra primaljskog smjera (szülésznői diplomával rendelkező ápoló), ginekološko-opstetrička primalja (szülészeti-nőgyógyászati szülésznő) és primalja (szülésznő).”.

2.   SZELLEMI TULAJDONJOGOK

I.   KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY

32009 R 0207: A Tanács 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.):

a 165. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.

II.   KIEGÉSZÍTŐ OLTALMI TANÚSÍTVÁNYOK

1.

31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.):

a)

a 19a. cikk a következő ponttal egészül ki:

„m)

minden olyan növényvédő szerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédő szerként történő forgalombahozatali engedélyt 2003. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják.”;

b)

a 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.

2.

32009 R 0469: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 469/2009/EK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (HL L 152., 2009.6.16., 1. o.):

a)

a 20. cikk a következő ponttal egészül ki:

„m)

minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalombahozatali engedélyt 2003. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Horvátországban, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják.”;

b)

a 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.

III.   KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSI MINTÁK

32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.):

a 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.

3.   PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

32006 L 0048: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozás) (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.):

a 2. cikk a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:

„—

Horvátországban a »kreditne unije« és a »Hrvatska banka za obnovu i razvitak«,”.

4.   MEZŐGAZDASÁG

1.

31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.):

A II. melléklet a következő szöveggel egészül ki a „Nürnberger Glühwein” földrajzi árujelzőt követően:

„Samoborski bermet”

2.

32007 R 1234: A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.):

a)

a 66. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   Horvátország részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot a csatlakozást követő első kvótaév április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben Horvátországban a tej és tejtermékek gazdaságokon belüli fogyasztása a 2008–2012-es időszakban csökkent.

A Bizottság a 195. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Horvátország által 2013. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján dönt a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosztásáról. Az említett jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a Horvátország tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdaságokon belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.”;

b)

a 103k. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó Horvátországra a 2013-as pénzügyi évben. Horvátország ötéves támogatásiprogram-tervezetet nyújt be a Bizottságnak a 2014 és 2018 közötti következő programozási időszakra.”;

c)

a III. melléklet II. részének 13. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„13.

»kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem«: az a termelési egység:

amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása,

vagy

amely a 2004/05-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított. E francia bekezdés alkalmazásában Horvátország esetében a gazdasági év a 2007/08. év.”;

d)

a VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VI. MELLÉKLET

NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

a 2010/11-es gazdasági évtől kezdődően

(tonnában)

Tagállam vagy régió

Cukor

Izoglükóz

Inulinszirup

Belgium

676 235,0

114 580,2

0

Bulgária

0

89 198,0

 

Cseh Köztársaság

372 459,3

 

 

Dánia

372 383,0

 

 

Németország

2 898 255,7

56 638,2

 

Írország

0

 

 

Görögország

158 702,0

0

 

Spanyolország

498 480,2

53 810,2

 

Franciaország

(tengerentúli területek nélkül)

3 004 811,15

 

0

Franciaország tengerentúli megyéi

432 220,05

 

 

Horvátország

192 877,0

 

 

Olaszország

508 379,0

32 492,5

 

Lettország

0

 

 

Litvánia

90 252,0

 

 

Magyarország

105 420,0

220 265,8

 

Hollandia

804 888,0

0

0

Ausztria

351 027,4

 

 

Lengyelország

1 405 608,1

42 861,4

 

Portugália

(kontinentális területek)

0

12 500,0

 

Azori-szigetek Autonóm Régió

9 953,0

 

 

Románia

104 688,8

0

 

Szlovénia

0

 

 

Szlovákia

112 319,5

68 094,5

 

Finnország

80 999,0

0

 

Svédország

293 186,0

 

 

Egyesült Királyság

1 056 474,0

0

 

ÖSSZESEN

13 529 618,20

690 440,8

0”

e)

a IX. melléklet 1. pontja a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:

Tagállam

2008/09

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

2014/15

„Horvátország

 

 

 

 

 

765 000

765 000”

f)

a IX. melléklet 2. pontjában a táblázat helyébe a következő szöveg lép:

Tagállam

Tonna

„Bulgária

39 180

Horvátország

15 000

Románia

188 400”

g)

a X. melléklet a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:

„Horvátország

40,70”

h)

a Xb. melléklet a következő táblázattal egészül ki:

(1000 EUR)

„Költségvetési év

2013

2014

2015

2016

2017-től kezdődően

HR

0

11 885

11 885

11 885

10 832”

i)

a XIb. melléklet függelékének 2. pontja a következő ponttal egészül ki:

„h)

Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Moslavina, Prigorje-Bilogora, Plešivica, Pokuplje, Zagorje-Međimurje.”;

j)

a XIb. melléklet függelékének 3. pontja a következő ponttal egészül ki:

„h)

Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatsko Podunavlje és Slavonija.”;

k)

a XIb. melléklet függelékének 4. pontja a következő ponttal egészül ki:

„g)

Horvátországban a következő alrégiók szőlővel betelepített területeit: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje, Dalmatinska zagora, Sjeverna Dalmacija, Srednja és Južna Dalmacija.”.

3.

32008 R 0110: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.):

a)

a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdésben említett, a műszaki dokumentáció benyújtására vonatkozó határidőt Horvátországnak a III. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőire is alkalmazni kell.”;

b)

a III. melléklet 9. pontja a következő földrajzi árujelzőkkel egészül ki:

 

„Hrvatska loza

Horvátország

 

Hrvatska stara šljivovica

Horvátország

 

Slavonska šljivovica

Horvátország”

c)

a III. melléklet 32. pontja a következő földrajzi árujelzővel egészül ki:

 

„Hrvatski pelinkovac

Horvátország”

d)

a III. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„39.

Maraschino/Marrasquino/Maraskino

Zadarski maraschino

Horvátország”

e)

a III. melléklet „Egyéb szeszes italok”-ra vonatkozó része a következő földrajzi árujelzővel egészül ki:

 

„Hrvatska travarica

Horvátország”

4.

32009 R 0073: A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.):

a)

a 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)

»új tagállamok«: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia;”;

b)

a 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az új tagállamokon kívüli tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Az új tagállamok – Bulgária, Horvátország és Románia kivételével – biztosítják, hogy a 2004. május 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Bulgária és Románia biztosítja, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Horvátország biztosítja, hogy a 2013. július 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.”;

c)

a 33. cikk (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„iv.

a 47. cikk (2) bekezdése, az 57a. cikk, az 59. cikk, a 64. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 65. cikk és a 68. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján.”;

d)

az 51. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország úgy dönthet, hogy él az e rendelet 52. cikkében és 53. cikkének (1) bekezdésében előírt választási lehetőséggel. Az erre vonatkozó döntéséről 2013. július 15-ig értesíti a Bizottságot.”;

e)

az 51. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A második albekezdéstől eltérve Horvátország esetében ezt a felső határt a 104. cikk (4) bekezdésében és a 112. cikk (5) bekezdésében a juh- és kecskehúsra, illetve az 52. és 53. cikkében a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében meghatározott nemzeti felső határok alapján állapítják meg, figyelembe véve a közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan a 121. cikkben meghatározott ütemezést.”;

f)

az 52. cikk a következő bekezdéssel egészül ki az első bekezdést követően:

„Az első bekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet 51. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg legfeljebb 50 %-át annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a mezőgazdasági termelőknek.”;

g)

az 53. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki az első albekezdést követően:

„Az első albekezdéstől eltérve Horvátország visszatarthatja az e rendelet 51. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső határból következő összeg egészét vagy egy részét annak érdekében, hogy évente kiegészítő támogatást fizessen a mezőgazdasági termelőknek.”;

h)

a III. cím 3. fejezete címének helyébe a következő cím lép:

i)

az 55. cikk címének helyébe a következő cím lép:

„Az egységes támogatási rendszer bevezetése az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban és Horvátországban”;

j)

az 55. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, e címet az V. cím 2. fejezetében meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok és Horvátország esetében kell alkalmazni.”;

k)

az 57. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Horvátország esetében a csökkentés nem lehet nagyobb mértékű, mint a VIII. melléklet 3. táblázatában előírt éves felső határ 20 %-a.”;

l)

az 57. cikk (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Horvátország esetében a nemzeti tartalék felhasználásának feltétele, hogy azt a Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén, a 141. cikkben említett bizottság közreműködése nélkül – jóváhagyja. A Bizottság különösen azt vizsgálja meg, hogy létrehoztak-e bármilyen, a csatlakozás időpontja előtt alkalmazandó nemzeti közvetlen kifizetési rendszert, valamint azt, hogy annak alkalmazására milyen feltételek vonatkoztak. Horvátország 2013. július 15-ig megküldi a Bizottságnak a nemzeti tartalék felhasználásának engedélyezésére vonatkozó kérelmet.”;

m)

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„57a. cikk

Aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék Horvátországban

(1)   Horvátország egy aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékot hoz létre, amely arra használható fel, hogy a csatlakozás időpontját követő tízéves időszakban – objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat adjanak olyan mezőgazdasági termelők részére, akik aknamentesítést követően ismét mezőgazdasági tevékenység céljára használják a földjüket.

(2)   Azokra a földterületekre, amelyekre vonatkozóan e cikk szerinti támogatási jogosultságok ítélhetők meg, nem ítélhetők meg az 59. és a 61. cikk szerinti támogatási jogosultságok.

(3)   Az ezen cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értéke nem lehet nagyobb, mint az 59. cikk, illetve a 61. cikk alapján megállapított támogatási jogosultságok értéke.

(4)   Az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege 9 600 000 EUR, és arra alkalmazni kell a közvetlen kifizetések bevezetésére vonatkozóan a 121. cikkben meghatározott ütemezést. A maximális éves összegeket a következő táblázat tartalmazza:

(1000 EUR)

Horvátország

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

Az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalék maximális összege

2 400

2 880

3 360

3 840

4 800

5 760

6 720

7 680

8 640

9 600

(5)   Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében Horvátország azon földterületek alapján osztja ki a támogatási jogosultságokat a mezőgazdasági termelők részére, amely földterületeket aknamentesítettek, a mezőgazdasági termelők azokat az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében benyújtott támogatási kérelmekben bejelentették, és 2005. január 1. és 2012. december 31. között ismét mezőgazdasági célú használatba vették.

(6)   A 2013 és 2022 közötti években a támogatási jogosultságokat azon földterületek alapján osztják ki a mezőgazdasági termelők részére, amely földterületeket aknamentesítettek és amelyeket a mezőgazdasági termelők az adott évben bejelentettek, feltéve, hogy az adott földterületet az előző naptári év folyamán vették ismét mezőgazdasági célú használatba, és erről a Bizottságot a (9) bekezdésnek megfelelően értesítették.

(7)   Az uniós alapok megfelelő használatának biztosítása érdekében a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében módosítja a VIII. melléklet 3. táblázatában meghatározott felső határokat abból a célból, hogy azok tartalmazzák a 2022. december 31-ig az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékból kiosztott összegeket is.

(8)   Minden olyan földterületnek, amelyet e cikk alkalmazásában bejelentenek, meg kell felelnie a 34. cikk (2) bekezdésében foglalt, a támogatható hektárra vonatkozó fogalommeghatározásnak.

(9)   Horvátország 2013. július 15-ig értesíti a Bizottságot az (5) bekezdéssel összhangban támogatásra jogosult földterületek nagyságáról, feltüntetve mind az 59. cikk szerinti támogatási szintekre jogosult földterületeket, mind pedig a 61. cikk szerinti támogatási szintekre jogosult földterületeket. Az értesítésben tájékoztatást kell adni az ezekhez rendelt költségvetési keretösszegekről és a fel nem használt összegekről is. 2014-től kezdődően az ugyanezeket az információkat tartalmazó értesítést legkésőbb minden év januárjának 31. napjáig kell megküldeni a Bizottságnak, és abban az előző naptári évre vonatkozóan tájékoztatást kell adni az ismét mezőgazdasági célú használatba vett földterületek nagyságáról és az azokhoz rendelt költségvetési keretösszegekről.

(10)   2012. december 31-ig minden olyan aknamentesített és nem aknamentesített földterületet, amelyre a mezőgazdasági termelők esetleg támogatást kaphatnak az aknamentesítéssel kapcsolatos külön nemzeti tartalékból, azonosítani kell a II. cím 4. fejezetével összhangban létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben.”;

n)

az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja a támogatási jogosultságok Horvátországban történő kezdeti kiosztására vonatkozó szabályokat.”;

o)

a 61. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében az első bekezdés a) és b) pontjában említett időpont 2011. június 30.”;

p)

a 69. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Horvátország a csatlakozás időpontjáig úgy dönthet, hogy az 59. cikk (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évétől kezdődően felhasználja a 40. cikkben említett, a VIII. melléklet 3. táblázatában előírt összegű nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át.”;

q)

a 69. cikk (9) bekezdésének első albekezdése az a) pont után a következő ponttal egészül ki:

„aa)

Horvátország esetében a 2022-re meghatározott nemzeti felső határ.”;

r)

a 104. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

Tagállamok

Nemzeti felső határ

Bulgária

2 058 483

Cseh Köztársaság

66 733

Dánia

104 000

Észtország

48 000

Spanyolország

19 580 000

Franciaország

7 842 000

Horvátország

542 651

Ciprus

472 401

Lettország

18 437

Litvánia

17 304

Magyarország

1 146 000

Lengyelország

335 880

Portugália

2 690 000

Románia

5 880 620

Szlovénia

84 909

Szlovákia

305 756

Finnország

80 000

Összesen

41 273 174”

s)

a 112. cikk (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:

„Horvátország

105 270”

t)

a 121. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„121. cikk

A közvetlen kifizetések bevezetése

A közvetlen kifizetéseket Bulgária, Horvátország és Románia kivételével az új tagállamokban a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

60 % 2009-ben,

70 % 2010-ben,

80 % 2011-ben,

90 % 2012-ben,

100 % 2013-tól.

Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetéseket a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

35 % 2009-ben,

40 % 2010-ben,

50 % 2011-ben,

60 % 2012-ben,

70 % 2013-ban,

80 % 2014-ben,

90 % 2015-ben,

100 % 2016-tól.

Horvátország esetében a közvetlen kifizetéseket a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

25 % 2013-ban,

30 % 2014-ben,

35 % 2015-ben,

40 % 2016-ban,

50 % 2017-ben,

60 % 2018-ban,

70 % 2019-ben,

80 % 2020-ban,

90 % 2021-ben,

100 % 2022-től.”;

u)

a 132. cikk (2) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) és a b) pontjától eltérve Horvátországnak lehetősége lesz arra, hogy az új tagállamoktól eltérő tagállamokban érvényes közvetlen kifizetési szint 100 %-áig egészítse ki a közvetlen kifizetéseket.”;

v)

a VII. melléklet a következő szöveggel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrészt követően:

„Horvátország

100

1”

w)

a VIII. melléklet a következő táblázattal egészül ki:

3.   táblázat  (1)

Tagállam

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

Horvátország

93 250

111 900

130 550

149 200

186 500

223 800

261 100

298 400

335 700

373 000

5.   HALÁSZAT

1.

32002 R 2371: A Tanács 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendelete a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról (HL L 358., 2002.12.31., 59. o.):

az I. melléklet a következő részekkel egészül ki:

„11.   HORVÁTORSZÁG PARTI VIZEI (2)

Földrajzi terület

Tagállam

Faj

Jelentőség vagy különleges jellemzők

Az északi szélesség 45. fokának 10. percénél húzódó és a nyugat-isztriai partot a Grgatov rt Funtana foknál érintő északi szélességi körtől északra fekvő és a nyugat-isztriai partok mentén húzódó, horvát fennhatóság alatt álló tengeri területnek a horvát parti tenger külső határától számított 12 mérföldes része.

Szlovénia

Tengerfenéken élő fajok és kisméretű nyílt tengeri fajok, a szardíniát és a szardellát is beleértve.

100 tonna fogás legfeljebb 25 halászhajóval, melyek közül 5 vonóhálóval felszerelt halászhajó.


12.   SZLOVÉNIA PARTI VIZEI (3)

Földrajzi terület

Tagállam

Faj

Jelentőség vagy különleges jellemzők

Az északi szélesség 45. fokának 10. percénél húzódó és a nyugat-isztriai partot a Grgatov rt Funtana foknál érintő északi szélességi körtől északra fekvő és a nyugat-isztriai partok mentén húzódó, szlovén fennhatóság alatt álló tengeri területnek a horvát parti tenger külső határától számított 12 mérföldes része.

Horvátország

Tengerfenéken élő fajok és kisméretű nyílt tengeri fajok, a szardíniát és a szardellát is beleértve.

100 tonna fogás legfeljebb 25 halászhajóval, melyek közül 5 vonóhálóval felszerelt halászhajó.

2.

32006 R 1198: A Tanács 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelete az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.):

a)

a 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az Alap hozzájárulhat a Horvátország csatlakozási okmánya által módosított 2371/2002/EK rendelet I. mellékletének 11. részében megállapított rendszerben részt vevő halászok számára biztosított egyéni juttatások rendszerének finanszírozásához. Ez a rendszer csak 2014-től 2015-ig, vagy – amennyiben ez az időpont a korábbi – a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjáig alkalmazható.”;

b)

a 29. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (2) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken, valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén valamennyi vállalkozás számára nyújtható támogatás.”;

c)

a 35. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A (3) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken, valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén valamennyi vállalkozás számára nyújtható támogatás.”;

d)

az 53. cikk (9) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(9)   Amennyiben az Alap a távoli elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben lévő külső görög szigeteken, valamint a legkülső régiókban, továbbá a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetén finanszíroz műveleteket, az Alap hozzájárulásának felső értéke valamennyi prioritási tengely esetében a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókban legfeljebb 10 százalékponttal, a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra nem jogosult régiókban pedig 35 százalékponttal nő.”;

e)

a II. melléklet a) pontjában található táblázat helyébe a következő lép:

 

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

„A konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiók és a külső görög szigetek, valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigete

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (4)  (5)

A ≤ 80 %

B ≥ 20 %

A ≤ 60 %

B ≥ 40 % (6)

A konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiók

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (4)  (5)

A ≤ 60 %

B ≥ 40 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (6)

Legkülső régiók

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 50 %

B ≥ 50 % (4)  (5)

A ≤ 80 %

B ≥ 20 %

A ≤ 75 %

B ≥ 25 %

f)

a II. melléklet a) pontjában a „2. csoport” alcím alatti második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A (*) és a (**) alkalmazásában, amennyiben az Alap a 25. cikk (3) bekezdésében említett műveletekhez nyújt támogatást a kisüzemi part menti halászhajók javára, a 2. csoport (B) értékei a következők:

a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiók, a külső görög szigetek, a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigete, továbbá a konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiók esetében 60 vagy annál több százalékpont (B ≥ 60 %),

valamint

a legkülső régiók esetében 50 vagy annál több százalékpont (B ≥ 50 %).”.

6.   ADÓZÁS

1.

32006 L 0112: A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.):

a 287. cikk a következő ponttal egészül ki:

„19.

Horvátország: 35 000 EUR.”.

2.

32008 L 0118: A Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.):

a 46. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 32. cikk sérelme nélkül, a 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében nem említett tagállamok a területükre további jövedéki adó megfizetése nélkül esetlegesen behozott cigaretták tekintetében 2014. január 1-jétől 300 darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak valamely olyan tagállamból behozott cigarettákra, amely az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésével összhangban a 2. cikk (2) bekezdésének első albekezdéséből adódó jövedéki adónál alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.

A 92/79/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében említett tagállamok, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára legalább 77 EUR jövedéki adót vetnek ki, 2014. január 1-jétől 300 darabnál nem szigorúbb mennyiségi korlátozást alkalmazhatnak a területükre további jövedéki adó megfizetése nélkül valamely olyan tagállamból behozott cigarettákra, amely az említett irányelv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban alacsonyabb jövedéki adót alkalmaz.

Az ezen bekezdés első és második albekezdésének megfelelő mennyiségi korlátozást alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezek alkalmazásáról. A szóban forgó tagállamok elvégezhetik a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.”.

7.   REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

1.

32006 R 1083: A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.):

a)

a 15. cikk (4) bekezdésének második albekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Horvátország vonatkozásában e vizsgálat időpontja 2017. december 31.”;

b)

a 18. cikk (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2007–2013-as időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon 308 417 037 817 EUR, az 1. mellékletben feltüntetett éves bontásban.”;

c)

a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A »konvergencia« célkitűzés számára biztosított források

A »konvergencia« célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 81,56 %-át teszi ki (azaz összesen 251 529 800 379 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:

a)

70,50 % (azaz összesen 177 324 921 223 EUR) az 5. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;

b)

4,98 % (azaz összesen 12 521 289 405 EUR) a 8. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet, a regionális és a nemzeti prosperitást, valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva;

c)

23,23 % (azaz összesen 58 433 589 750 EUR) az 5. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozás céljára, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a népességet, a nemzeti prosperitást és az ország területét alkalmazva;

d)

1,29 % (azaz összesen 3 250 000 000 EUR) a 8. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti és egyedi támogatás céljára.”;

d)

a 20. cikk bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A »regionális versenyképesség és foglalkoztatás« célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 15,93 %-át teszi ki (azaz összesen 49 127 784 318 EUR-t), és ez az alábbi módon kerül elosztásra a különböző alkotóelemek között:”;

e)

a 21. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az »európai területi együttműködés« célkitűzés számára biztosított összes forrás a 18. cikk (1) bekezdésében említett források 2,52 %-át teszi ki (azaz összesen 7 759 453 120 EUR-t). Ezeket a forrásokat – a II. melléklet 22. pontjában említett összeg kivételével – az alábbi módon kell elosztani a különböző alkotóelemek között:

a)

73,86 % (azaz összesen 5 583 386 893 EUR) a 7. cikk (1) bekezdésében említett, határokon átnyúló együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;

b)

20,95 % (azaz összesen 1 583 594 654 EUR) a 7. cikk (2) bekezdésében említett transznacionális együttműködés finanszírozására, a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva;

c)

5,19 % (azaz összesen 392 471 574 EUR) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, interregionális együttműködés, együttműködési hálózatok és tapasztalatcsere finanszírozására.

(2)   Az ERFA által az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében a határokon átnyúló és tengeri medencét érintő programokhoz nyújtott hozzájárulás, valamint az 1085/2006/EK rendelet szerinti előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott hozzájárulás összege 817 691 234 EUR, ami az érintett tagállamok bejelentésének az eredménye, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt forráselosztásaikból levonva. Ezeket az ERFA-hozzájárulásokat nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.”;

f)

a 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdéstől eltérve, Horvátország – a fokozott hatékonyság és az egyszerűsítés érdekében – eloszthatja az európai területi együttműködés célkitűzés keretében részére nyújtott pénzügyi támogatást a 21. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett három alkotóelem között.”;

g)

a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A teljesítési tartalék forrásai

A 19. cikk a) és b) pontjában és a 20. cikkben említett források 3 %-át a tagállamok – Horvátország kivételével – az 50. cikkel összhangban eloszthatják.”;

h)

a 28. cikk a következőképpen módosul:

i.

az (1) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében a nemzeti stratégiai referenciakeret a csatlakozás időpontjától 2013. december 31-ig hatályos.”;

ii.

a (2) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország a csatlakozás időpontjától számított három hónapon belül továbbítja a nemzeti stratégiai referenciakeretét a Bizottságnak.”;

i)

a 29. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az (1)–(4) bekezdés Horvátország esetében nem alkalmazandó.”;

j)

a 32. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország tekintetében a Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig elfogadja a 2007–2013-as programozási időszakban finanszírozandó operatív program jóváhagyásáról szóló határozatot. Horvátország ebben az operatív programban figyelembe veszi a Bizottság által tett esetleges észrevételeket és azt legkésőbb három hónappal a csatlakozás időpontját követően benyújtja a Bizottságnak.”;

k)

a 33. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Kizárólag az e rendelettel való jobb összehangolás érdekében, Horvátország esetében felül lehet vizsgálni a csatlakozás időpontja előtt elfogadott operatív programokat.”;

l)

a 49. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország operatív programjainak utólagos értékelését 2016. december 31-ig be kell fejezni.”;

m)

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„51a. cikk

Az 50. és az 51. cikk Horvátország esetében nem alkalmazandó.”;

n)

az 53. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az olyan, az »európai területi együttműködés« célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001–2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át, illetve az olyan programok tekintetében, amelyekben Horvátország részt vevő ország, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál.”;

o)

az 56. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében a kiadások az alapokból a költségek elszámolhatóságának – az 1085/2006/EK rendelet alapján elfogadott eszközökkel összhangban megállapított – kezdeti időpontja és 2016. december 31. között számolhatók el. Mindazonáltal a csatlakozást követően elfogadott operatív programok esetében a kiadások a csatlakozás időpontjától jogosultak az alapokból származó hozzájárulásra, kivéve, ha az érintett operatív programra vonatkozó határozatban egy későbbi időpont lett megjelölve.”;

p)

az 56. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 105a. cikkben az elszámolhatóságra vonatkozóan meghatározott különös rendelkezések ellenére Horvátország esetében az operatív programok monitoringbizottsága által megállapított kritériumok nem alkalmazandóak azon műveletekre, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt hagytak jóvá, és amelyek az 1085/2006/EK rendelet alapján elfogadott eszközök részét képezik.”;

q)

a 62. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

i.

a c) pont az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében az operatív program ellenőrzési hatósága a csatlakozás időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet (7) 29. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett éves ellenőrzési munkaterv naprakésszé tett változatát.

ii.

a d) pont i. alpontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében a 2012. október 1. és 2013. június 30. közötti időszakot felölelő első éves ellenőrzési jelentést 2013. december 31-ig kell benyújtani. A 2013. július 1. és 2014. június 30., a 2014. július 1. és 2015. június 30., illetve a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakot felölelő további jelentéseket 2014. december 31-ig, 2015. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig kell benyújtani. A 2016. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza;”;

iii.

az e) pont a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében a záró ellenőrzési jelentéssel alátámasztott zárónyilatkozatot 2018. március 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak.”

r)

a 67. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében az irányító hatóság 2018. március 31-ig küldi meg az operatív program végrehajtásáról szóló zárójelentést.”;

s)

a 71. cikk a következőképpen módosul:

i.

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az (1) bekezdéstől eltérve, Horvátország a csatlakozás időpontját követően a lehető legrövidebb időn belül, vagy legkésőbb a bizottsági kifizetéseket megelőzően benyújtja a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely tartalmazza az említett bekezdés a) és b) pontjában foglalt elemeket.”;

ii.

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó Horvátországra. A (2) bekezdés első albekezdésében említett jelentést a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek szerint kell elfogadottnak tekinteni. Mindazonáltal ez az elfogadás előfeltétele kell, hogy legyen a 82. cikkben említett előfinanszírozási összegnek.”;

t)

a 75. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Horvátország esetében az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, illetve az ESZA-ból származó, a 2013. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a 28. cikk (3) bekezdésében említett határozat alapján kell megtenni, még azt megelőzően, hogy a Bizottság döntene egy elfogadott operatív program felülvizsgálatáról. A 28. cikk (3) bekezdésében említett határozat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 75. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül a Horvátország javára tett költségvetési kötelezettségvállalások vonatkozásában.”;

u)

a 78. cikk (2) bekezdésének c) pontja a következő mondattal egészül ki:

„Horvátország esetében az előleget a projekt végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadásoknak kell fedeznie, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy – amennyiben ez hamarabbi időpont – 2016. december 31-ig; amennyiben erre nem kerül sor, a következő költségnyilatkozatot ennek megfelelően kell helyesbíteni.”;

v)

a 82. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Horvátország esetében a 71. cikk (2a) bekezdésében említett jelentés elfogadását követően és a 75. cikk (1a) bekezdésében említett vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat követően a 2007–2013 közötti időszak hátralévő részére egyszeri előfinanszírozási összeg kerül kifizetésre egy részletben, amely az operatív programhoz a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulás 30 %-át és a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 40 %-át teszi ki.”;

w)

a 89. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország esetében az a) pont i–iii. alpontjában felsorolt dokumentumokat tartalmazó kifizetési kérelmet 2018. március 31-ig kell elküldeni.”;

x)

a 93. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, Horvátország esetében a Bizottság az (1) bekezdésben foglalt visszavonási mechanizmust a következőképpen fogja alkalmazni:

i.

a 2010. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2013. december 31.;

ii.

a 2011. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2014. december 31.;

iii.

a 2012. évi kötelezettségvállalások még nyitott része vonatkozásában megállapított határidő 2015. december 31.;

iv.

a 2013. évi kötelezettségvállalások 2016. december 31-én még nyitott része automatikusan visszavonásra kerül, ha a Bizottság 2018. március 31-ig nem kap erre vonatkozóan elfogadható kifizetési kérelmet.”;

y)

a 95. cikk a következő bekezdéssel egészül ki a második bekezdést követően:

„Az első és a második bekezdéstől eltérve, Horvátország esetében a 93. cikk (3a) bekezdésében említett határidőket az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan az e cikk első bekezdésében meghatározott feltételekkel kell megszakítani.”;

z)

a 98. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Horvátország az alapokból ilyen módon felszabaduló forrásokat 2016. december 31-ig használhatja fel újra.”;

za)

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„105a. cikk

A Horvátország csatlakozását követő különös rendelkezések

(1)   A Horvátország csatlakozásának időpontjában az 1085/2006/EK rendelet alapján már jóváhagyott programokat és nagyprojekteket, amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, úgy kell tekinteni, mint amelyeket a Bizottság e rendelet szerint jóváhagyott, az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontjában említett alkotóelemek szerint jóváhagyott programok kivételével.

Ezenfelül kivételt képeznek még az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartozó alábbi programok:

a)

az IPA keretében megvalósuló, az Adriai-tenger térségére vonatkozó határokon átnyúló együttműködési program;

b)

a »Horvátország–Bosznia-Hercegovina« határokon átnyúló program;

c)

a »Horvátország–Montenegró« határokon átnyúló program;

d)

a »Horvátország–Szerbia« határokon átnyúló program.

A (2)–(7) bekezdés sérelme nélkül, az említett műveletekre és nagyprojektekre az e rendelet szerint jóváhagyott műveletek és nagyprojektek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve nagyprojektekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 165. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók.

Az (1) bekezdésben említett programokon belüli műveletekhez, illetve nagyprojektekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely a csatlakozás időpontjában még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal, valamint e rendelet 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.

Az első és a második albekezdésben említett műveletektől eltérő műveleteket, amelyekre vonatkozóan a 718/2007/EK bizottsági rendelet 158. cikkével összhangban ajánlati felhívást tettek közzé vagy amelyekre vonatkozóan kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságoknak a csatlakozás időpontja előtt, és amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés véglegesítésére csak ezen időpont után kerülhetett sor, a vonatkozó ajánlati felhívásban közzétett feltételeknek és elszámolhatósági szabályoknak vagy az előzőleg a lehetséges kedvezményezettek tudomására hozott feltételeknek és szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján teljesített kifizetéseket az e rendelet szerinti alapokból fizetett hozzájárulásnak kell tekinteni és a legkorábbi, nyitott kötelezettségvállalás terhére kell teljesíteni, ideértve az IPA szerinti kötelezettségvállalásokat is.

A Bizottság által az (1) bekezdésben említett programok alapján tett kötelezettségvállalásoknak a csatlakozás időpontjában még nyitott részére a csatlakozás időpontjától e rendeletet kell alkalmazni.

(4)   Az 1085/2006/EK rendelet alapján engedélyezett olyan műveletekre, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt engedélyeztek, vagy amelyekre vonatkozóan a végső kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodást a csatlakozás időpontja előtt írták alá, továbbra is a 718/2007/EK bizottsági rendeletnek megfelelő vagy azon alapuló, a kiadások támogathatóságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az olyan, kellően indokolt esetekben, amelyekről Horvátország kérelme alapján a Bizottság határoz.

Az első albekezdésben megállapított, támogathatóságra vonatkozó szabályt kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett olyan nagyprojektekre is, amelyekre vonatkozóan a csatlakozás időpontja előtt kétoldalú projektmegállapodásokat írtak alá.

(5)   Horvátország esetében az 1. cikk második bekezdésében meghatározott alapokra történő hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely az 1085/2006/EK rendelettel létrehozott előcsatlakozási támogatási eszközre is vonatkozik.

(6)   A Horvátországra vonatkozó külön határidőket alkalmazni kell a következő határokon átnyúló programok esetében is, amelyek az 1085/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett alkotóelem hatálya alá tartoznak, és amelyekben Horvátország részt vevő ország:

a)

a »Magyarország–Horvátország« határokon átnyúló program; valamint

b)

a »Szlovénia–Horvátország« határokon átnyúló program.

Az e rendelet értelmében Horvátországra vonatkozó külön határidőket nem kell alkalmazni azon operatív programok esetében, amelyek az »európai területi együttműködés« célkitűzés szerinti transznacionális, illetve interregionális alkotóelem hatálya alá tartoznak, és amelyekben Horvátország részt vevő ország.

(7)   Amennyiben Horvátországnak az előcsatlakozási szabályozási rendből az e cikk alkalmazásából eredő szabályozási rendbe történő átmenetének megkönnyítése érdekében intézkedésekre van szükség, a Bizottság meghozza ezeket az intézkedéseket.”;

zb)

az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A 18. cikkben említett kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2007 és 2013 közötti időszakban

(EUR, 2004-es árakon)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

42 863 000 000

43 318 000 000

43 862 000 000

43 860 000 000

44 073 000 000

44 723 000 000

45 718 037 817”

zc)

a II. melléklet a következőképpen módosul:

i.

az 5. pont a következő pontokkal egészül ki:

„c)

Horvátország esetében a határokon átnyúló együttműködés finanszírozására biztosított források összege 2004-es árakon 7 028 744 EUR;

d)

Horvátország esetében a transznacionális együttműködés finanszírozására biztosított források összege 2004-es árakon 1 874 332 EUR.”;

ii.

a melléklet a következő ponttal egészül ki:

„7a.

Horvátország esetében az alapokból nyújtható támogatás legfeljebb a GDP-jének 3,5240 %-a.”;

iii.

a melléklet a következő ponttal egészül ki:

„9a.

Horvátország esetében a Bizottság a GDP-t a 2011 májusában közzétett statisztikák és előrejelzések alapján számítja ki.”;

zd)

a III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

A társfinanszírozási arányok felső határai

(az 53. cikkben említettek szerint)

Kritériumok

Tagállamok

ERFA és ESZA

Támogatható kiadások aránya

Kohéziós Alap

Támogatható kiadások aránya

1.

Azok a tagállamok, amelyeknek az egy főre jutó átlagos GDP-je a 2001–2003-as időszakban az EU-25 ugyanezen időszakban mért átlagának 85 %-a alatt volt

Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia

85 % a konvergencia- és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára

85 %

2.

Az 1. pontban említettektől eltérő tagállamok, amelyek 2007. január 1-jén a Kohéziós Alapra vonatkozó átmeneti szabályok értelmében támogatásra jogosultak

Spanyolország

80 % a konvergencia-célkitűzés és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésbe fokozatosan bekerülő régiók számára

50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára, kivéve a fokozatosan bekerülő régiókat

85 %

3.

Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság

75 % a konvergencia-célkitűzés számára

4.

Az 1. és a 2. pontban említettektől eltérő tagállamok

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság

50 % a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés számára

5.

Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, amelyek a II. melléklet 20. pontjában e régiók számára megállapított kiegészítő támogatásban részesülnek

Spanyolország, Franciaország és Portugália

50 %

6.

Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók

Spanyolország, Franciaország és Portugália

85 % a konvergencia- és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alapján

–”

2.

32006 R 1084: A Tanács 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.):

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A Horvátország csatlakozását követő különös rendelkezések

(1)   Azokat az intézkedéseket, amelyek Horvátország csatlakozásának időpontjában az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló, 1999. június 21-i 1267/1999/EK tanácsi rendelet (8) szerinti támogatásról szóló bizottsági határozatok tárgyát képezték, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, úgy kell tekinteni, mint amelyeket a Bizottság e rendelet szerint jóváhagyott.

A (2)–(5) bekezdés sérelme nélkül, az e bekezdés első albekezdésében említett intézkedésekre az e rendelet és az 1083/2006/EK rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) 165. cikke nem alkalmazandó.

Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely a csatlakozás időpontjában még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokkal, valamint az 1083/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban kell lefolytatni.

(3)   A Bizottság által az (1) bekezdésben említett intézkedések alapján teljesített kifizetéseket az e rendelet szerinti alapból fizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.

A Bizottság által az (1) bekezdésben említett intézkedések alapján teljesített kifizetéseket elsősorban az 1267/1999/EK rendelet, másodsorban az e rendelet és az 1083/2006/EK rendelet alapján tett legkorábbi, nyitott kötelezettségvállalás terhére kell teljesíteni.

Az időközi kifizetésekre, illetve a záró kifizetésre az 1164/94/EK rendelet II. melléklete D. cikke (2) bekezdésének b)–d) pontjában és (3)–(5) bekezdésében meghatározott feltételek vonatkoznak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is az 1267/1999/EK rendelet szerinti vagy a vonatkozó finanszírozási megállapodásokban külön megállapított, a kiadások támogathatóságára irányadó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az olyan, kellően indokolt esetekben, amelyekről Horvátország kérelme alapján a Bizottság határoz.

(5)   Amennyiben Horvátországnak az előcsatlakozási szabályozási rendből az e cikk alkalmazásából eredő szabályozási rendbe történő átmenetének megkönnyítése érdekében intézkedésekre van szükség, a Bizottság meghozza ezeket az intézkedéseket.

8.   KÖRNYEZETVÉDELEM

1.

32003 L 0087: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.):

a)

a 9. cikk első bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A közösségi szintű kibocsátásiegység-mennyiség a horvát csatlakozás következtében csak a Horvátország által a 10. cikk (1) bekezdése alapján árverésre bocsátott kibocsátásiegység-mennyiséggel fog nőni.”;

b)

a IIa. melléklet a következőkkel egészül ki a Spanyolországra vonatkozó szövegrész után:

„Horvátország

26 %”.

2.

32009 D 0406: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.):

a II. melléklet a következőkkel egészül ki a Franciaországra vonatkozó szövegrész után:

„Horvátország

11 %”.


(1)  A 121. cikkben előírt növekedési ütemezés figyelembevételével kiszámított felső határok.”.

(2)  A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya által 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától kezdve alkalmazandó.

(3)  A fent említett rendszer a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya által 2009. november 4-én Stockholmban aláírt választottbírósági megállapodás nyomán megszülető választottbírósági határozat teljes körű végrehajtásának időpontjától kezdve alkalmazandó.”.

(4)  A 25. cikk (3) bekezdésében említett műveletek esetében a 2. csoport (B) értékei 20 százalékponttal emelkednek. Az (A) értékek ennek megfelelően csökkennek.

(5)  A 26. cikk (2) bekezdésében említett műveletek esetében (a kisüzemi part menti halászhajók fedélzeti beruházásai a 25. cikk értelmében) a 2. csoport (B) értékei 20 százalékponttal csökkenthetők. Az (A) értékek ennek megfelelően nőnek.

(6)  Azokban az esetekben, amikor a 29. cikkben és a 35. cikkben említett műveleteket a 3. cikk f) pontja alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál kisebb forgalmat bonyolító vállalkozások hajtják végre, a (B) értékek 30 százalékponttal nőnek a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiókban, kivéve a külső görög szigeteket és a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigetét, valamint 20 százalékponttal a konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiókban. Az (A) értékek ennek megfelelően csökkennek.”;

(7)  HL L 170., 2007.6.29., 1. o.”;

(8)  HL L 161., 1999.6.26., 73. o.

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.”.

IV. MELLÉKLET

A csatlakozási okmány 16. cikkében említett lista: egyéb állandó rendelkezések

1.   SZELLEMI TULAJDONJOGOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, II. cím, Az áruk szabad mozgása

KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS

Horvátország esetében az olyan gyógyszerre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy a jogosult kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat Horvátországban nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket Horvátországban a jogosult hozta vagy a jogosult hozzájárulásával hozták először forgalomba.

Bárkinek, aki az első bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszert egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.

2.   VERSENYPOLITIKA

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok

1.

A Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt hatályba lépett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások a csatlakozást követően az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek:

a)

a 2002. március 1. előtt hatályba lépett támogatások;

b)

az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;

c)

azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt a Horvát Versenyhivatal megvizsgált és az uniós vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a 2. pontban meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.

A fenti rendelkezéseket nem kell alkalmazni az EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra.

2.

Amennyiben Horvátország azt kívánja, hogy a Bizottság az 1. pont c) alpontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak:

a)

a Horvát Versenyhivatal által megvizsgált, és az uniós vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált létező támogatások listáját; valamint

b)

a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,

a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott jelentéstételi formátumban.

Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy Horvátországnak a bejelentést – a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt – teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatásnak az egységes piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.

Minden olyan támogatásra, amelyet a Bizottságnak az 1. pont c) alpontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, az említett eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt Horvátország már az Unió tagjává vált.

3.

Az 1. pont c) alpontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének (most az EUMSZ 108. cikke) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (1) szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni.

Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.

3.   MEZŐGAZDASÁG

a)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, III. cím, Mezőgazdaság és halászat

1.

A Horvátország csatlakozásának időpontjában meglévő és Horvátország piactámogatási politikájából eredő állami készleteket az Európai Unió az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja és VIII. melléklete alapján meghatározott értéken veszi át. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha a szóban forgó termékekre állami intervenció van érvényben az Unióban, és ha a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó uniós követelményeknek.

2.

Horvátországnak befizetést kell teljesítenie az Európai Unió általános költségvetésébe a Horvátország csatlakozásának időpontjában szabad forgalomban levő minden olyan, akár magán-, akár állami készlet után, amely meghaladja a szokásos átvihető készletnek tekinthető szintet.

A befizetés mértékét úgy kell meghatározni, hogy az tükrözze a többletkészlet által a mezőgazdasági termékek piacára gyakorolt hatásokhoz kapcsolódó költségeket.

A többletkészlet szintjét minden egyes termék esetében annak jellemzőit, piacait és az arra alkalmazandó uniós jogszabályokat figyelembe véve kell meghatározni.

3.

Az 1. pontban említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.

4.

A Bizottság az 1–3. pontban felvázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (3) 41. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással vagy – adott esetben – az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott releváns bizottsági eljárásnak megfelelően hajtja végre és alkalmazza.

b)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok

Az EUMSZ 108. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékeket és az ezekből származó termékeket – előállításával és kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek, az alábbi feltételekkel:

a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.

Az említett támogatások a csatlakozás időpontját követő hároméves időszak során minősülnek az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „létező” támogatásnak.

A csatlakozás időpontjától számított három éven belül, amennyiben szükséges, Horvátország módosítja az említett támogatásokat, hogy azok megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időszakot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.

4.   HALÁSZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, VII. cím, 1. fejezet, Versenyszabályok

Az EUMSZ 108. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az EUSZ és az EUMSZ I. mellékletében felsorolt halászati és az ezekből származó termékek előállításával és kereskedelmével kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősülnek, az alábbi feltételekkel:

a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.

Az említett támogatások a csatlakozás időpontját követő hároméves időszak során minősülnek az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „létező” támogatásnak.

A csatlakozás időpontjától számított három éven belül, amennyiben szükséges, Horvátország módosítja az említett támogatásokat, hogy azok megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időszakot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.

5.   VÁMUNIÓ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, harmadik rész, II. cím, Az áruk szabad mozgása, 1. fejezet, Vámunió

31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

A 2913/92/EGK tanácsi rendeletet és a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet Horvátország vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

AZ UNIÓS HELYZET IGAZOLÁSA (KERESKEDELEM A KIBŐVÍTETT UNIÓBAN)

1.

A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Unióban a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének b) pontjában és (16) bekezdésének b)–h) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Unióban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Unióban szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják:

a)

a preferenciális származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozásnak a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak vagy adtak ki;

b)

az uniós helyzet igazolásának a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 314c. cikkében említett bármely eszköze;

c)

valamely jelenlegi tagállamban vagy Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt kibocsátott ATA-igazolvány.

2.

A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, az 1. pont b) alpontjában említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”:

a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében Horvátország területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut,

Horvátországtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet Horvátországban szabad forgalomba bocsátottak, vagy

Horvátországban a kizárólag a második francia bekezdésében említett árukból, vagy az első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.

3.

Az 1. pont a) alpontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a fent említett stabilizációs és társulási megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.

PREFERENCIÁLIS SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA (KERESKEDELEM HARMADIK ORSZÁGOKKAL, BELEÉRTVE TÖRÖKORSZÁGOT IS, A MEZŐGAZDASÁGRA, A SZÉN- ÉS AZ ACÉLTERMÉKEKRE VONATKOZÓ PREFERENCIÁLIS MEGÁLLAPODÁSOK KERETÉBEN)

4.

A közös kereskedelempolitikához kapcsolódó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által szabályszerűen kiadott vagy a Horvátország és ezen harmadik országok közötti preferenciális megállapodások keretében kiállított származási igazolásokat Horvátország köteles elfogadni, feltéve, hogy:

a)

az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez;

b)

a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint

c)

a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Horvátországban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a Horvátországban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő preferenciális megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást Horvátország szintén elfogadhatja, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

5.

Horvátország felhatalmazást kap arra, hogy fenntartsa a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve, hogy:

a)

az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodások vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályok a csatlakozás időpontját megelőzően is tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint

b)

az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban vagy szabályokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák.

Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül Horvátország az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltja fel ezeket az engedélyeket.

6.

A 4. pontban említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.

7.

A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az Unió által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások, illetve az Unió által harmadik országok vonatkozásában elfogadott szabályok keretén belül ezen harmadik országok által visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni Horvátországban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy Horvátországban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan Horvátországnak a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:

a)

az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez;

b)

a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint

c)

a visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

8.

A 7. pontban említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.

AZ ÁRUK HELYZETÉNEK IGAZOLÁSA AZ IPARI TERMÉKEK EU–TÖRÖKORSZÁG VÁMUNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALAPJÁN

9.

A Törökország vagy Horvátország által kiállított vagy a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiadott származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmát írják elő, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanácsnak a vámunió végső szakaszának megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95 határozatában (4) (a továbbiakban: 1/95 határozat) megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy:

a)

a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint

b)

a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy Horvátországban a csatlakozás időpontját megelőzően, az első bekezdésben említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

10.

A 9. pontban említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el.

11.

A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az 1/95 határozatban megállapított rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni Horvátországban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában az Unióban vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdése b)–h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy Horvátországban, feltéve, hogy:

a)

az érintett árukra semmilyen, a 9. pontban említett származási igazolást nem nyújtottak be;

b)

az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek;

c)

a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint

d)

az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

12.

A 11. pontban említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK–Törökország Vámegyüttműködési Bizottságnak az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. július 26-i 1/2006 határozatának (5) az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.

VÁMELJÁRÁSOK

13.

A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdésének b)–h) pontjában említett, a csatlakozást megelőzően elkezdődött átmeneti megőrzést és vámeljárásokat az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell befejezni, illetve lezárni.

Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni.

14.

A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84–90. és 98–113. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496–535. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni:

amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

15.

Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84–90. és 114–129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496–523. és 536–550. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni,

amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi tagállamokban és Horvátországban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni,

ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően Horvátországnak saját költségén kell visszatérítenie, amennyiben a vám-visszatérítési igény által érintett vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett.

16.

Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84–90. és 137–144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496–523. és 553–584. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni,

amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi tagállamokban és Horvátországban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.

17.

A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 84–90. és 145–160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 496–523. és 585–592. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 591. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt kerültek ideiglenes kivitelre Horvátországból.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.

A 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdésének d), e) és g) pontjában említett vámeljárások céljára a csatlakozás időpontja előtt Horvátország által kiadott engedély vagy a 2913/92/EGK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyezett gazdálkodói státusz érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes.

19.

A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 201–232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 859–876a. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

a vámbeszedést az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést Horvátországnak a maga javára, a Horvátországban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania.

20.

A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 235–242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 877–912. cikkében meghatározott eljárásokat Horvátország esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

a vám visszafizetését vagy elengedését az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését Horvátországnak saját költségén, a Horvátországban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania.


(1)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(2)  HL L 171., 2006.6.23., 35. o. és HL L 326. M, 2010.12.10., 70. o.

(3)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(4)  HL L 35., 1996.2.13., 1. o.

(5)  HL L 265., 2006.9.26., 18. o.

A IV. MELLÉKLET függeléke

A 2. szakaszban (Versenypolitika) meghatározott létező támogatási eljárás 1. pontjának b) alpontjában említett létező támogatások jegyzéke

Megjegyzés:

Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek a 2. szakaszban meghatározott létező támogatási eljárás alkalmazásában vett létező támogatásnak, amennyiben az említett szakasz 1. pontjának hatálya alá tartoznak.

Nyilvántartási szám

Cím (eredeti)

A Horvát Versenyhivatal általi jóváhagyás időpontja

Időtartam

Tagállam

Szám

Év

HR

1

2011

Zakon o slobodnim zonama (NN 44/96, 92/05, 85/08)

2008.6.17.

2016.12.31.

HR

3

2011

Zakon o Hrvatskoj radioteleviziji (NN 137/10)

2010.10.21.

Korlátlan

HR

4

2011

Odluka o otvorenosti Zračne luke Osijek d.o.o. u razdoblju od 2009. do 2013. godine, od 20. veljače 2009. i 24. travnja 2009.

2009.5.25.

2013.12.31.

HR

5

2011

Program financiranja nakladništva od 2011. do 2013.

2011.2.10.

2013.12.31.

HR

6

2011

Naknadno odobrenje državnih potpora poduzetniku Rockwool Adriatic d.o.o.

2010.12.30.

2015.12.31.

HR

9

2011

Zakon o znanstvenoj djelatnosti i visokom obrazovanju

(NN 123/03, 198/03, 105/04, 174/04, 46/07)

2007.2.1.

2014.12.31.

HR

10

2011

Odluka o obvezi otvorenosti Zračne luke Rijeka d.o.o. za javni zračni promet u razdoblju od 2010. do 2014., od 25. siječnja 2010. i 3. studenoga 2010.

2011.3.10.

2014.12.31.

V. MELLÉKLET

A csatlakozási okmány 18. cikkében említett lista: átmeneti intézkedések

1.   AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

32001 L 0083: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

A 2001/83/EK irányelvben a minőségre, a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozóan meghatározott követelményektől eltérve azon gyógyszerek forgalombahozatali engedélye, amelyek nem tartoznak az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, és amelyek szerepelnek a csatlakozás időpontját megelőzően a horvát jogszabályok alapján kibocsátott (e melléklet függelékében Horvátország által rendelkezésre bocsátott) listán, érvényben maradnak addig, amíg az uniós vívmányoknak megfelelően meg nem újítják őket vagy – attól függően, hogy melyik időpont a korábbi – a csatlakozás időpontjától számított négy évig.

Az ezen eltérés hatálya alá tartozó forgalombahozatali engedélyek addig nem részesülnek a tagállamok általi kölcsönös elismerésben, amíg a 2001/83/EK irányelvnek megfelelően nem engedélyezik az említett termékeket.

A csatlakozás időpontját megelőzően a nemzeti jogszabályok alapján megadott és ezen eltérés hatályán kívül eső nemzeti forgalombahozatali engedélyeknek, továbbá minden új forgalombahozatali engedélynek a csatlakozás időpontjától meg kell felelnie a 2001/83/EK irányelvnek.

2.   A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

32011 R 0492: Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

1.

A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EUMSZ 45. cikkét és 56. cikkének első bekezdését egyrészről Horvátország, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között kizárólag a 2–13. pontban foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.

2.

A 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a horvát állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.

Azok a horvát állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.

Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a horvát állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.

Azok a második és harmadik bekezdésben említett horvát állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az említett bekezdésekben foglalt jogaikat.

A második és harmadik bekezdésben említett jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló horvát állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.

3.

A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács, a Bizottság jelentése alapján, felülvizsgálja a 2. pontban meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.

E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.

4.

Horvátország kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. pontot kell alkalmazni, és azt Horvátország kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.

5.

Az a tagállam, amely a 2. pontban említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.

6.

A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. pont értelmében a horvát állampolgárokra a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a horvát állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.

7.

A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. pont értelmében a horvát állampolgárokra a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az e pont második és harmadik bekezdésében meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.

Amennyiben az első bekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.

Az első bekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.

8.

Amíg a fenti 2–5. és 7. pont értelmében a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Horvátországban a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a horvát állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét az alábbi feltételekkel kell alkalmazni a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében:

a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontjában a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban,

a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követő időpontban, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.

A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.

9.

Amennyiben a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről szóló, 1968. október 15-i 68/360/EGK tanácsi irányelv (2) rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el a 492/2011/EU rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2–5., valamint a 7. és a 8. pontban foglaltak értelmében elhalasztják, Horvátország és a jelenlegi tagállamok a 2–5., valamint a 7. és 8. pont alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.

10.

Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Horvátország az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.

11.

Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és a 7–9. pont értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett a 492/2011/EU rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.

12.

Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a horvát munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az EUMSZ 56. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Horvátországban letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.

Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:

Németországban:

Szolgáltatási ágazat

NACE-kód (3) (eltérő jelölés hiányában)

Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is

45.1–4;

a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek

Ipari takarítás, tisztítás

74.70 Ipari takarítás, tisztítás

Egyéb szolgáltatások

74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése

Ausztriában:

Szolgáltatási ágazat

NACE-kód (4) (eltérő jelölés hiányában)

Kertészeti szolgáltatások

01.41

Kőmegmunkálás

26.7

Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása

28.11

Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is

45.1–4;

a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek

Biztonsági tevékenységek

74.60

Ipari takarítás, tisztítás

74.70

Házi betegápolás

85.14

Szociális ellátás elhelyezés nélkül

85.32

Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria az e pont első és második bekezdésével összhangban eltér az EUMSZ 56. cikkének első bekezdésétől, Horvátország a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.

E pont alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Horvátország között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.

13.

A 2–5. és 7–11. pont alkalmazása a horvát állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.

Az 1–12. pontban foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.

A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló horvát migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Horvátországban lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Horvátországban lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, az uniós preferencia elvének alkalmazásaként a harmadik országokból származó, Horvátországban lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Horvátország állampolgárai.

3.   A TŐKE SZABAD MOZGÁSA

Szerződés az Európai Unióról és Szerződés az Európai Unió működéséről.

Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Horvátország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterületekről szóló törvényének (OG 152/08) a csatlakozási szerződés aláírásakor hatályos szövegében megállapított korlátozásokat a más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) részes államainak állampolgárai és a más tagállamok, illetve az EGT-megállapodás államai jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek általi mezőgazdasági földterületszerzésre vonatkozóan. Mindazonáltal a tagállamok állampolgárai vagy a más tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében semmilyen esetben sem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben ez az állampolgár vagy jogi személy a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában részesült volna, és nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint amilyenek a harmadik országok állampolgárára vagy jogi személyére vonatkoznak.

Más tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Horvátországban, nem tartoznak az első bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály vagy eljárás, mint amelyet Horvátország saját állampolgáraira kell alkalmazni.

A csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a fenti átmeneti rendelkezés általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az első bekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Horvátországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Horvátország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak három évvel történő meghosszabbításáról. Ez a meghosszabbítás különösen érintett, kiválasztott földrajzi területekre korlátozható.

4.   MEZŐGAZDASÁG

I.   HORVÁTORSZÁGRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1.

32001 L 0113: A Tanács 2001. december 20-i 2001/113/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről (HL L 10., 2002.1.12., 67. o.).

A 8. cikkben megállapított kötelezettségtől eltérve a „domaća marmelada” és az „ekstra domaća marmelada” elnevezésű termékeket a Horvátország csatlakozásának időpontjában meglévő készletek erejéig forgalomba lehet hozni a horvát piacon.

2.

32006 R 0510: A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (HL L 93., 2006.3.31., 12. o. és HL L 335. M, 2008.12.13., 213. o.).

a)

az 5. cikk (8) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Bulgária, Románia és Horvátország legkésőbb a csatlakozásuk időpontjától számított egy éven belül bevezeti az említett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.”;

b)

az 5. cikk (11) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(11)   Bulgária, Románia és Horvátország esetében a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések csatlakozáskor érvényes, nemzeti szinten megvalósuló oltalma a csatlakozásuk időpontjától számított tizenkét hónapig még érvényben maradhat.”.

3.

32007 R 1234: A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

a)

a 118m. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve Horvátország a csatlakozás időpontjában meglévő készletek erejéig Horvátországban forgalomba hozhatja, illetve harmadik országokba exportálhatja a »Mlado vino portugizac« elnevezésű borokat. Horvátország létrehoz egy, a csatlakozás időpontjában meglévő készletekkel kapcsolatos információkat tartalmazó számítógépes adatbázist, és biztosítja, hogy e készleteket hitelesítsék és bejelentsék a Bizottságnak.”;

b)

a 118s. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Horvátország esetében a Hivatalos Lap 2011. április 14-i C 116. számában közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság ezeket a neveket bevezeti a 118n. cikk szerinti nyilvántartásba.

E cikk (2)–(4) bekezdését a következőkre is figyelemmel kell alkalmazni: a (3) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított egy év. A (4) bekezdésben említett határidő a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított négy év.”.

4.

32009 R 0073: A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.):

a)

a 73/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szóban forgó rendelet II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettségtől eltérve, a közvetlen kifizetésekben részesülő horvátországi mezőgazdasági termelőknek a II. melléklet A., B. és C. pontjában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a következő ütemezéssel összhangban kell bevonniuk a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe: az A. pont esetében 2014. január 1-jétől, a B. pont esetében 2016. január 1-jétől, a C. pont esetében pedig 2018. január 1-jétől.

b)

a 73/2009/EK rendelet V. címe az 1. fejezet után a következő fejezetcímmel és a következő cikkel egészül ki:

1a.   FEJEZET

Egységes támogatási rendszer

121a. cikk

Egységes támogatási rendszer Horvátországban

Horvátország számára a 4., 5., 23., 24. és 25. cikk alkalmazása 2013. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó rendelkezések tekintetében. 2014. január 1-jétől a Horvátországban az egységes támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, mégpedig a következő ütemezés szerint:

a)

a II. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a II. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a II. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.”.

II.   A FINOMÍTÁSRA SZÁNT NYERS NÁDCUKORRA VONATKOZÓ ÁTMENETI VÁMKONTINGENS

Horvátország számára az Unióhoz történő csatlakozását követő, legfeljebb három gazdasági évet felölelő időszakra vonatkozóan éves szinten 40 000 tonna erga omnes autonóm vámkontingenst kell fenntartani a finomításra szánt nyers nádcukor behozatala tekintetében, tonnánként 98,00 EUR összegű behozatali vám mellett. Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyéb tagjaival az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) kompenzációs kiigazításról szóló XXIV.6. cikke értelmében folytatott tárgyalások Horvátország csatlakozását követően az átmeneti időszak lejárta előtt kompenzációs vámkontingensek megnyitását eredményeznék a cukor tekintetében, az említett kompenzációs vámkontingensek megnyitásakor a Horvátország számára kiosztott 40 000 tonnás kvótát – részben vagy teljes egészében – meg kell szüntetni. A Bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával együttesen értelmezett, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

III.   A HORVÁTORSZÁGRA VONATKOZÓ IDEIGLENES KÖZVETLEN KIFIZETÉSI INTÉZKEDÉSEK

A mezőgazdasági termelők részére a 2013. évre nyújtott közvetlen kifizetések visszatérítésének feltétele az, hogy Horvátország a csatlakozását megelőzően a 73/2009/EK tanácsi rendeletben és a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet (5), a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet (6), valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletben (7) az ilyen közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban megállapított szabályokkal azonos szabályokat alkalmazzon.

5.   ÉLELMISZER-BIZTONSÁG, ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI POLITIKA

I.   TOJÓTYÚKOK

31999 L 0074: A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203., 1999.8.3., 53. o.):

Horvátország tekintetében az 1999/74/EK tanácsi irányelv 6. cikkétől eltérve azokat a tojótyúkokat, amelyek a csatlakozás időpontjában tojástermelési időszakban vannak, olyan ketrecekben is tarthatják, amelyek nem felelnek meg az említett cikkben meghatározott szerkezeti követelményeknek. Horvátországnak biztosítani kell, hogy az ilyen ketrecek használatát legkésőbb 12 hónappal a csatlakozást követően megszüntessék.

A hagyományos ketrecekben tojt tojásokat csak Horvátországban lehet forgalomba hozni. Az ilyen tojásokat és dobozaikat olyan különleges jelöléssel kell ellátni, amely egyértelműen azonosíthatóvá teszi őket és lehetővé teszi a szükséges ellenőrzéseket. A különleges jelölés pontos leírását legkésőbb egy évvel a csatlakozás időpontja előtt el kell juttatni a Bizottsághoz.

II.   LÉTESÍTMÉNYEK (HÚS-, TEJ-, HAL- ÉS ÁLLATI MELLÉKTERMÉK)

32004 R 0852: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

32009 R 1069: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.):

1.

az alábbi jogszabályokban meghatározott szerkezeti követelményeket 2015. december 31-ig nem kell alkalmazni Horvátország hús-, tej-, hal- és állatimelléktermék-ágazatának egyes létesítményeire, amennyiben az alábbiakban említett feltételek teljesülnek:

a)

852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet:

a II. melléklet II. fejezete;

b)

853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet:

a III. melléklet I. szakaszának II. és III. fejezete,

a III. melléklet II. szakaszának II. és III. fejezete,

a III. melléklet V. szakaszának I. fejezete;

c)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet (8):

a IV. melléklet I. fejezete,

a IX. melléklet I., II. és III. fejezete,

a X. melléklet I. és II. fejezete, valamint

XIII. melléklet;

2.

Mindaddig, amíg az 1. pontban említett létesítményekre az említett pont szerinti kedvezmény vonatkozik, az e létesítményekből származó termékek a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a horvát piacon vagy harmadik országok piacán hozhatók forgalomba, vagy az 1. pontban említett kedvezményekben szintén részesülő horvát létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra.

3.

Az 1. pontban említett létesítményekből származó élelmiszereket olyan egészségügyi vagy azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott jelölésektől. Az egészségügyi vagy azonosító jelölés pontos leírását legkésőbb egy évvel a csatlakozás időpontja előtt el kell juttatni a Bizottsághoz.

4.

A 2. és 3. pontot az integrált húsipari, tejipari vagy halipari létesítményekből származó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben a létesítmény egy része az 1. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

5.

Horvátországnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a létesítmények korszerűsítésére vonatkozó nemzeti program végrehajtását, és e tekintetben éves eredménytervet kell benyújtania a Bizottságnak. Horvátországnak egyedi korszerűsítési tervet kell kidolgoznia minden létesítmény számára, amelyekben meg kell határozni a szerkezeti követelmények teljesítésének határidejét, és a terveket kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

6.

A Bizottság a csatlakozás előtt kellő időben elkészíti az 1. pont hatálya alá tartozó létesítmények listáját. A listának nyilvánosnak kell lennie, és tartalmaznia kell az egyes létesítmények nevét és címét.

7.

Horvátországnak biztosítania kell, hogy azok a létesítmények, amelyek a csatlakozás időpontjában nem felelnek meg teljes mértékben az Unió élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos vívmányainak és nem tartoznak ennek az átmeneti intézkedésnek a hatálya alá, befejezzék tevékenységüket.

8.

Annak érdekében, hogy az átmeneti szabályozás a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet tekintetében zökkenőmentesen működjön, a 852/2004/EK rendelet 12. cikkének második bekezdése, illetve a 853/2004/EK rendelet 9. cikkének második bekezdése értelmében végrehajtási szabályokat lehet elfogadni.

9.

Annak érdekében, hogy az átmeneti szabályozás az 1069/2009/EK rendelet tekintetében zökkenőmentesen működjön, az említett rendelet 52. cikkének (4) bekezdése értelmében végrehajtási szabályokat lehet elfogadni.

III.   VETŐMAGOK FORGALMAZÁSA

32002 L 0053: A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

32002 L 0055: A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

Horvátország 2014. december 31-ig elhalaszthatja a 2002/53/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének, valamint a 2002/55/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását az olyan fajták vetőmagjainak a területén való forgalmazása tekintetében, amelyek szerepelnek a mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségnövényfajok országos fajtajegyzékében, azonban hivatalosan nem az említett irányelvek rendelkezéseivel összhangban engedélyezték őket. Ebben az időszakban az ilyen vetőmagok a többi tagállamban nem hozhatók forgalomba.

IV.   NEUM

31997 L 0078: A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt területek valamelyikére beléptetett, harmadik országokból származó termékek állat-egészségügyi vizsgálatát a tagállamok ezzel az irányelvvel és a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban végzik.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve azok az áruszállítmányok, amelyek Horvátország területéről érkeznek, majd mielőtt a kleki vagy a Zaton Doli határátkelőnél ismét Horvátország területére lépnének Neumnál (a „neumi folyosón”) Bosznia-Hercegovina területén haladnak át, az alábbi követelmények teljesülése esetén mentesülhetnek az állat-egészségügyi vizsgálatok alól:

a)

Horvátországnak a csatlakozás időpontjában vagy még azt megelőzően a neumi folyosó északi és déli végén is rendelkeznie kell az ebben a bekezdésben szereplő követelmények teljesítésének biztosításához megfelelően felszerelt, személyzettel ellátott és felkészített beléptetőpontokkal;

b)

Horvátország biztosítja, hogy:

i.

áruszállítás céljából kizárólag zárt járműveket használnak;

ii.

az áruszállító járműveket a neumi folyosón való áthaladás előtt egyedi számozással ellátott plombával leplombálják;

iii.

nyilvántartást vezetnek, amely az egyedi számozással ellátott plombák és az azokat viselő járművek részletes felsorolása révén lehetővé teszi a szükséges ellenőrzéseket;

iv.

az áruszállító járművek Horvátország területéről való kilépésének, valamint az oda történő újbóli belépésének dátumát és időpontját rögzítik oly módon, hogy ez alapján ki lehessen számítani a folyosón való áthaladás időtartamát.

c)

Horvátország biztosítja, hogy a szállítmányok nem léphetnek be újból Horvátország területére, amennyiben:

i.

a jármű plombája megsérült vagy a plombát kicserélték a neumi folyosón való áthaladás során; és/vagy

ii.

az áthaladás időtartama – figyelembe véve a megteendő távot – jelentősen meghaladja az áthaladáshoz elfogadható teljes időtartamot, kivéve, ha az illetékes hatóságok felmérik az állat- és közegészségügyi kockázatokat, és e felmérés alapján hatékony, arányos és célzott intézkedéseket hoznak.

d)

Horvátország rendszeresen, valamint szükség esetén tájékoztatja a Bizottságot a b) pontban szereplő követelmények teljesítésének bárminemű elmulasztásáról, valamint a c) pont alapján elfogadott intézkedésekről;

e)

amennyiben szükséges, a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozatot kell elfogadni az (1) bekezdéstől való eltérés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

f)

az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat szükség esetén a 29. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

6.   HALÁSZAT

32006 R 1967: A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) (helyesbített változat: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.).

a)

A 13. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a kizárólag a nyugat-isztriai térségben működő, nyilvántartásba vett hajók az 50 méternél sekélyebb vizeken 2014. június 30-ig ideiglenesen továbbra is alkalmazhatják a fenékvonóhálót a parttól legalább 1,5 tengeri mérföldes távolságban.

Ez az eltérés a Nyugat-Isztriaként megjelölt területen alkalmazandó, amely az északi szélesség 44,52135 foknál és a keleti hosszúság 14,29244 foknál található pontból kiinduló északi és nyugati irányú egyenes által közrefogott részen található.

Horvátország a 15 méteres teljes hosszúságot el nem érő hajók esetében a 2014. június 30-ig tartó átmeneti időszakban az 50 méternél nagyobb mélységekben is engedélyezheti a fenékvonóháló használatát a parttól legalább 1 tengeri mérföldes távolságban, fenntartva ugyanakkor a csatlakozás időpontjában alkalmazott valamennyi egyéb területi és időbeli korlátozást;

b)

a 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a nem kereskedelmi célú halászat különleges, „a személyes szükségletek fedezésére szolgáló kisléptékű halászat” elnevezésű kategóriájába tartozó korlátozott számú hajó, melyek száma nem haladhatja meg a 2 000-et, 2014. december 31-ig engedélyt kap a legfeljebb 200 méter hosszúságú kopoltyúhálók használatára, feltéve, hogy a csatlakozás időpontjában alkalmazott minden egyéb korlátozás továbbra is érvényben marad. Horvátország legkésőbb csatlakozásának időpontjában benyújtja a Bizottságnak az ezen átmeneti intézkedés hatálya alá tartozó hajók jegyzékét, a hajók jellemzőit és a bruttó űrtartalomban és kilowattban kifejezett kapacitásukat is beleértve.

7.   KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

1.

31992 R 3577: A Tanács 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelete a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.):

a 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4)   A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a Horvátország csatlakozásának időpontja előtt megkötött közszolgáltatási szerződéseket 2016. december 31-ig továbbra is lehet alkalmazni.

(5)   Az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérve 2014. december 31-ig a horvátországi kikötők között 650 bruttó regisztertonna űrtartalmúnál kisebb hajókon végzett körutazási szolgáltatásokat a Horvátországban bejegyzett és Horvátország lobogója alatt hajózó hajók számára kell fenntartani, amelyeket olyan hajózási társaságok működtetnek, amelyeket Horvátország hatályos jogszabályaival összhangban alapítottak, és amelyek központi ügyvezetésének helye, valamint tényleges irányításának helye Horvátországban található.

(6)   Az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 2014. december 31-ig tartó átmeneti időszakra vonatkozóan a Bizottság valamely tagállam indokolt kérelme alapján – a vonatkozó kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül – úgy határozhat, hogy az e cikk (5) bekezdésében foglalt eltérést igénybe vevő hajók nem végezhetnek körutazási szolgáltatást valamely, Horvátországtól eltérő tagállam meghatározott területének kikötői között, amennyiben bizonyított, hogy az említett szolgáltatások működtetése komoly mértékben zavarja – vagy fennáll annak a veszélye, hogy komoly mértékben zavarná – az említett terület belső közlekedési piacát. Amennyiben a 30 munkanap elteltével a Bizottság nem hoz döntést, az érintett tagállam jogosulttá válik a biztonsági intézkedések alkalmazására mindaddig, amíg a Bizottság nem határoz. Vészhelyzet esetén a tagállam egyoldalúan is meghozhatja a megfelelő előzetes intézkedéseket, amelyek legfeljebb 3 hónapig maradhatnak hatályban. A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság – végleges döntése meghozataláig – hatályon kívül helyezheti vagy megerősítheti az intézkedéseket. A tagállamokat tájékoztatni kell.”.

2.

32009 R 1072: Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1072/2009/EK rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (átdolgozás) (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.):

az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkétől eltérve a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során a Horvátországban letelepedett vállalkozások nem végezhetnek kabotázst a többi tagállamban,

a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során más tagállamok értesíthetik a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e az első francia bekezdésben említett átmeneti időszakot legfeljebb két évvel meghosszabbítani, vagy a Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében alkalmazni kívánják-e a 8. cikket. Az erre vonatkozó értesítés hiányában, a 8. cikket alkalmazni kell,

a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított kétéves időszak során bármikor a jelenlegi tagállamok bármelyike értesítheti a Bizottságot arról a szándékáról, hogy a Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében alkalmazza a 8. cikket,

csak azoknak a tagállamoknak a fuvarozói végezhetnek kabotázstevékenységet Horvátországban, amelyekben a Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében alkalmazzák az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkét,

a Horvátország csatlakozásának időpontjától számított négyéves időszak során bármely, a 8. cikket alkalmazó tagállam – nemzeti piacán vagy annak egyes részein a kabotázstevékenység miatti vagy azáltal súlyosabbá váló olyan komoly zavarok esetén, mint a kereslettel szemben jelentkező jelentős többletkínálat, vagy a közúti árufuvarozási vállalkozások jelentős számának pénzügyi stabilitását vagy fennmaradását érintő veszély – kérheti a Bizottságot, hogy teljes mértékben vagy részben függessze fel a 8. cikk alkalmazását a Horvátországban letelepedett vállalkozások tekintetében. Ebben az esetben az 1072/2009/EK rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.

Az első bekezdés első és második francia bekezdésében említett átmeneti intézkedést alkalmazó tagállamok Horvátországgal kétoldalú megállapodások alapján fokozatosan kabotázsengedélyeket cserélhetnek.

Az első és a második bekezdésben említett átmeneti rendelkezések nem vezethetnek ahhoz, hogy a horvát fuvarozók bármelyik tagállamban korlátozottabb mértékű hozzáféréssel rendelkezzenek a kabotázshoz, mint ami a csatlakozási szerződés aláírásakor érvényben volt.

8.   ADÓZÁS

1.

31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.):

a 2. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez Horvátország 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakban részesül. 2014. január 1-jétől azonban a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 77 EUR.”.

2.

32006 L 0112: A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.):

a)

a 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok hatóságként folytatott tevékenységnek tekinthetik a közjogi intézmények olyan tevékenységeit, amelyek a 132., 135., 136. és 371. cikk, a 374–377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése vagy a 380–390c. cikk értelmében adómentességet élveznek.”;

b)

a 80. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

amennyiben az ellenérték alacsonyabb, mint a szabadpiaci forgalmi érték, és az értékesítő vagy a szolgáltató nem teljes mértékben jogosult a 167–171. cikk és a 173–177. cikk szerinti adólevonásra, valamint a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás a 132., 135., 136., 371., 375., 376., 377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése és a 380–390c. cikk értelmében adómentes;”;

c)

a 136. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan termékek értékesítése, amelyeket kizárólag a 132., 135., 371., 375., 376., 377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése, valamint a 380–390c. cikk értelmében adómentes tevékenységekhez használtak fel, amennyiben a termékekre nem vonatkozott az adólevonás joga;”;

d)

a 221. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok felmenthetik az adóalanyokat a 220. cikk (1) bekezdésében vagy a 220a. cikkben megállapított számlaadási kötelezettség alól a területükön teljesített olyan termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozóan, amelyek a 110. és 111. cikk, a 125. cikk (1) bekezdése, a 127. cikk, a 128. cikk (1) bekezdése, a 132. cikk, a 135. cikk (1) bekezdésének h)–l) pontja, a 136., 371., 375., 376. és 377. cikk, a 378. cikk (2) bekezdése, a 379. cikk (2) bekezdése és a 380–390c. cikk értelmében – az előző fázisban megfizetett héa levonásának jogával vagy anélkül – adómentesek.”;

e)

az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„390c. cikk

Horvátország, a csatlakozás időpontjában általa alkalmazott feltételek mellett, továbbra is mentesítheti a következő ügyleteket:

a)

a 135. cikk (1) bekezdésének j) pontjában és a X. melléklet B. részének 9. pontjában említett, beépített vagy beépítetlen építési telkek értékesítése, nem megújítható, 2014. december 31-ig;

b)

a X. melléklet B. részének 10. pontjában említett nemzetközi személyszállítás mindaddig, ameddig a Horvátország csatlakozása előtt az Uniót alkotó valamelyik tagállam ezzel azonos adómentességet alkalmaz.”;

f)

a 391. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„391. cikk

A 371., 375., 376. vagy 377. cikkben, a 378. cikk (2) bekezdésében, a 379. cikk (2) bekezdésében, valamint a 380–390c. cikkben meghatározott ügyleteket mentesítő tagállamok lehetővé tehetik az adóalanyoknak, hogy az említett ügyletek tekintetében adózást válasszanak.”;

g)

a X. melléklet címe helyébe (értelemszerűen a tartalomjegyzékben is) a következő szöveg lép:

„A 370. ÉS 371., VALAMINT A 375–390c. CIKKBEN EMLÍTETT ELTÉRÉSEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYLETEK JEGYZÉKE”.

9.   A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

32006 R 0562: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

E rendeletnek a határátkelőhelyek létrehozásával kapcsolatos rendelkezéseitől eltérve, addig, amíg hatályba nem lép a Tanácsnak a csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a schengeni vívmányok Horvátországban történő teljes körű alkalmazásáról szóló határozata, vagy amíg ezt a rendeletet úgy nem módosítják, hogy az tartalmazza a közös határátkelőhelyeken történő határellenőrzést szabályozó rendelkezéseket – attól függően, hogy melyik következik be előbb –, Horvátország a Bosznia-Hercegovinával közös határán fenntarthatja a közös határátkelőhelyeket. E közös határátkelőhelyeken az egyik állam határőrei be- és kiutazási ellenőrzéseket végeznek a másik állam területén. A horvát határőrök által elvégzett valamennyi be- és kiutazási ellenőrzésnek az uniós vívmányoknak megfelelően kell történnie, amibe beletartoznak a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmára vonatkozó tagállami kötelezettségek is. Ennek érdekében szükség esetén módosítani kell a szóban forgó közös határátkelőhelyeket létrehozó kétoldalú megállapodásokat.”.

10.   KÖRNYEZETVÉDELEM

I.   HORIZONTÁLIS JOGSZABÁLYOK

1.

32003 L 0087: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.):

a)

Horvátország területén található két repülőtér közötti összes járat, illetve Horvátország és egy nem EGT-ország területén található repülőtér közötti összes járat (a továbbiakban: további légiközlekedési tevékenységek) tekintetében az alábbiakat kell alkalmazni:

i.

a 3c. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 13. cikk (1) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszak a további légiközlekedési tevékenységek tekintetében 2014. január 1-jén kezdődik;

ii.

a 3c. cikk (4) bekezdésétől eltérve, a Bizottság – az ugyanezen rendelkezésben említett eljárást követve – a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül határoz a további légiközlekedési tevékenységekből származó összes korábbi kibocsátásról;

iii.

a 3d. cikk (2) bekezdésétől eltérve, 2014. január 1-jétől a további légiközlekedési tevékenységek vonatkozásában árverezendő kibocsátási egységek százalékos értéke a 3e. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek számának kiszámítását és a 3f. cikk szerinti külön tartalékalapban elkülönítendő kibocsátási egységek számának kiszámítását követően fennmaradó egységek aránya;

iv.

a 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a légi közlekedésnek tulajdonított, a további légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokról a 2010-es referenciaév tekintetében a Bizottság fog határozni a rendelkezésre álló legmegfelelőbb adatok alapján. Az azon tagállamok által árverezendő kibocsátási egységek számát, amelyek esetében a légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátás tartalmazza a horvát repülőterekről érkező járatokból származó kibocsátásokat, 2013. július 1-jétől úgy kell módosítani, hogy az ezen kibocsátásokkal kapcsolatos árverezési jogok Horvátországot illessék;

v.

a 3e. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében az ellenőrzési év 2012, a kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelmeket pedig 2013. március 31-ig a horvát illetékes hatóságoknak kell benyújtani;

vi.

a 3e. cikk (2) bekezdésétől eltérve, Horvátország a további légiközlekedési tevékenységekhez kapcsolódó kérelmeket 2013. július 1-jéig nyújtja be a Bizottságnak;

vii.

a 3e. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a Bizottság – a további légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatban – 2013. szeptember 30-ig határozatot fogad el a 3e. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában említettekről;

viii.

a 3e. cikk (3) bekezdésének d) pontjától eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek számát az e) pontban meghatározott referenciaérték és a 3e. cikk (2) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott kérelmekben szereplő, a 2010. évi mennyiségekre vonatkozó, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó légiközlekedési tevékenységekhez kapcsolódó tonnakilométer-adatokat érintő átlagos változás figyelembevétele céljából kiigazított tonnakilométer-adatok összegének szorzataként kell kiszámolni. Amennyiben szükséges, a referenciaérték kiigazítható a Bizottság által alkalmazandó egységes korrekciós tényezővel;

ix.

a 3e. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében a 3e. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett referenciaértéknek meg kell egyeznie a 2012. január 1-jétől az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó légiközlekedési tevékenységek vonatkozásában kiszámított referenciaértékkel;

x.

a 3e. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében a kibocsátási egységek kiutalásának dátuma 2014. február 28.;

xi.

a 3f. cikktől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek esetében a 2013-ban kezdődő időszak második naptári évére történő utalás 2014-re vonatkozik, a szóban forgó időszak harmadik naptári évére történő utalás pedig 2015-re;

xii.

a 14. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a további légiközlekedési tevékenységek tekintetében megállapított dátum 2013. július 1.;

xiii.

a 18a. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a légijármű-üzemeltetőknek a Horvátországhoz való igazgatási célú átsorolására 2014-ben kerül sor, azt követően, hogy az üzemeltető eleget tett a 2013. évvel kapcsolatos kötelezettségeinek, kivéve, ha az igazgatásért felelős korábbi hatóság és Horvátország egy eltérő időpontról állapodik meg, a légijármű-üzemeltető részéről a horvát csatlakozást figyelembe vevő, frissített üzemeltetői jegyzéknek a Bizottság általi közzétételét követő hat hónapon belül benyújtott kérelem alapján. Ez esetben az átsorolásra legkésőbb 2020-ban kerül sor, a 2021-ben kezdődő kereskedési időszakra tekintettel;

xiv.

az I. mellékletének 6. pontjától eltérve, a további légiközlekedési tevékenységeket 2014. január 1-jétől figyelembe kell venni;

b)

a fenti eltérések sérelme nélkül Horvátország hatályba lépteti az annak biztosításához szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, hogy a csatlakozás időpontjától kezdődően 2013 egészében meg tudjon felelni az irányelvnek.

2.

32010 R 0920: A Bizottság 2010. október 7-i 920/2010/EU rendelete a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről (HL L 270., 2010.10.14., 1. o.):

a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozóan a 16., 29., 41., 46. és 54. cikket, valamint a VIII. mellékletet Horvátország esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

II.   LEVEGŐMINŐSÉG

32008 L 0050: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.):

a)

a XIV. melléklettől eltérve, az A. pont első bekezdésében szereplő referenciaév a horvát csatlakozás évének végét követő második év. A szóban forgó referenciaév átlagexpozíció-mutatója a csatlakozási év, valamint a csatlakozás évét követő első és második év koncentrációjának középértéke;

b)

a XIV. melléklet B. pontjától eltérve, az expozíciócsökkentési célt a referenciaév – azaz a horvát csatlakozás évének végét követő második év – átlagexpozíció-mutatójának a függvényében kell kiszámítani.

III.   HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.):

a)

az 5. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjától eltérve, a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének 75, 50, illetve 35 (tömeg)százalékára történő csökkentésére vonatkozó követelményt Horvátország esetében az alábbi határidőkkel összhangban kell alkalmazni.

Horvátország az alábbi ütemezésnek megfelelően gondoskodik a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének fokozatos csökkentéséről:

i.

2013. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének 75 (tömeg)százalékára csökken;

ii.

2016. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének 50 (tömeg)százalékára csökken;

iii.

2020. december 31-ig a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható települési hulladék mennyisége az 1997-ben keletkezett összes biológiailag lebontható települési hulladék mennyiségének 35 (tömeg)százalékára csökken;

b)

a 14. cikk c) pontjától eltérve, 2018. december 31-ig valamennyi Horvátországban meglévő hulladéklerakónak meg kell felelnie az irányelvben foglalt követelményeknek, az I. melléklet 1. pontjában szereplő követelmények kivételével.

Horvátország biztosítja az ezen előírásoknak nem megfelelő, már meglévő hulladéklerakókban elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximális éves mennyiségek szerint:

2013. december 31-ig: 1 710 000 tonna,

2014. december 31-ig: 1 410 000 tonna,

2015. december 31-ig: 1 210 000 tonna,

2016. december 31-ig: 1 010 000 tonna,

2017. december 31-ig: 800 000 tonna.

Horvátország a csatlakozás évétől kezdődően minden év december 31-ig jelentést készít a Bizottság számára az irányelv fokozatos végrehajtásáról, és a fenti közbenső célkitűzések teljesítéséről.

IV.   VÍZMINŐSÉG

1.

31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.):

a 3., 4., 5., 6. és 7. cikktől eltérve, a gyűjtőrendszerekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Horvátország esetében 2024. január 1-jétől kell alkalmazni, az alábbi közbenső célkitűzésekkel összhangban:

a)

2018. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 15 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, a következő parti agglomerációk kivételével:

 

Bibinje – Sukošan,

 

Biograd,

 

Jelsa – Vrboska,

 

Makarska,

 

Mali Lošinj,

 

Malinska – Njivice,

 

Nin,

 

Pirovac – Tisno – Jezera,

 

Pula – sjever,

 

Vela Luka,

 

Vir.

b)

2020. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban, ahol a keletkező szennyvíz kibocsátása érzékeny területeken történik, valamint az olyan szennyvíztisztító telepek esetében, amelyek a Duna és más érzékeny területek releváns vízgyűjtő területén helyezkednek el és hozzájárulnak e területek szennyezéséhez, továbbá az a) pontban felsorolt 11 parti agglomerációban;

c)

2023. december 31-ig biztosítani kell az irányelvnek való megfelelést a 2 000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációkban.

2.

31998 L 0083: A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.):

az irányelvben foglaltaktól eltérve, az I. melléklet A. és C. részében meghatározott mikrobiológiai paramétereket és mutatókat Horvátország esetében 2019. január 1-jétől kell alkalmazni az alábbi vízellátó területeken:

vízellátó terület

terület sz.

népesség

NUTS-kód

DA BJELOVAR

107

51 921

HR02

DA DARUVAR

125

25 608

HR02

DA ĐURĐEVAC

204

30 079

HR01

DA GORSKI KOTAR

306

26 430

HR03

DA HRVATSKO ZAGORJE

101

143 093

HR01

DA ISTOČNA SLAVONIJA – SLAVONSKI BROD

129

124 349

HR02

DA ISTRA

301

97 046

HR03

DA JASTREBARSKO–KLINČA SELA

114

23 213

HR01

DA KARLOVAC–DUGA RESA

116

91 511

HR02

DA KNIN

404

17 187

HR03

DA KOPRIVNICA

203

58 050

HR01

DA KRIŽEVCI

103

36 338

HR01

DA LAPAC

311

1 880

HR03

DA LIČKA JESENICA

118

13 893

HR02

DA NAŠICE

210

37 109

HR02

DA NERETVA–PELJEŠAC–KORČULA–LASTOVO–MLJET

407

58 246

HR03

DA OGULIN

117

25 192

HR02

DA OPATIJA–RIJEKA–KRK

304

238 088

HR03

DA OTOČAC

309

15 434

HR03

DA OZALJ

113

11 458

HR02

DA PETRINJA–SISAK

121

84 528

HR02

DA PISAROVINA

115

3 910

HR01

DA PITOMAČA

205

10 465

HR02

DA POŽEŠTINE

128

70 302

HR02

DA SVETI IVAN ZELINA

102

17 790

HR01

DA UDBINA–KORENICA

310

6 747

HR03

DA VARAŽDIN

201

184 769

HR01

DA VELIKA GORICA

503

75 506

HR01

DA ZAGREB

501

831 047

HR01

DA ZAPREŠIĆ

502

50 379

HR01

DA ZRMANJA–ZADAR

401

158 122

HR03

DA ŽRNOVNICA

307

20 160

HR03

V.   A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS INTEGRÁLT MEGELŐZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE (IPPC)

1.

31999 L 0013: A Tanács 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelve a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról (HL L 85., 1999.3.29., 1. o.):

a)

az 5. cikktől, valamint a II. A. és a II. B. melléklettől eltérve, a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátási határértékeit az alábbi horvátországi létesítmények esetében a megjelölt időponttól kell alkalmazni:

i.

2014. január 1-jétől:

1.

ČATEKS, dioničko društvo za proizvodnju tkanine, umjetne kože, kućanskog rublja i proizvoda za šport i rekreaciju (ČATEKS d.d.), Čakovec, Ulica Zrinsko-Frankopanska 25

2.

Drvna industrija KLANA d.d. (DI KLANA d.d.), Klana, Klana 264.

ii.

2015. január 1-jétől:

1.

HEMPEL društvo s ograničenom odgovornošću Prerađivačka kemijska industrija (HEMPEL d.o.o.), Umag, Novigradska ulica 32

2.

ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovačko, export-import društvo s ograničenom odgovornošću (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica bb – pogon Zadar (zadari létesítmény, helye: Zadar, Murvica bb)

3.

ALUFLEXPACK, proizvodno, trgovačko, export-import društvo s ograničenom odgovornošću (ALUFLEXPACK, d.o.o.), Zadar, Murvica bb – pogon Umag (umagi létesítmény, helye: Umag, Ungarija bb).

iii.

2016. január 1-jétől:

1.

PALMA društvo s ograničenom odgovornošću za proizvodnju pogrebnih potrepština (PALMA d.o.o.), Jastrebarsko, Donja Reka 24

2.

FERRO-PREIS društvo s ograničenom odgovornošću za proizvodnju lijevanih, kovanih i prešanih metalnih proizvoda (FERRO-PREIS d.o.o.), Čakovec, Dr. Tome Bratkovića 2