ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.092.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 92

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. március 30.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/281/EU határozata (2012. március 29.) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló 573/2007/EK határozat módosításáról

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 282/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 28.) a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról

4

 

*

A Bizottság 283/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 29.) a 2012-es számviteli évtől érvényes, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról

15

 

*

A Bizottság 284/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 29.) a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 961/2011/EU végrehajtási rendelet hatályvesztéséről ( 1 )

16

 

 

A Bizottság 285/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

24

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/181/EU

 

*

A Tanács végrehajtási határozata (2012. március 26.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Románia számára történő engedélyezéséről

26

 

 

2012/182/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2012. március 28.) Franciaország tengerentúli megyéiben a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezésre vonatkozó programhoz 2012-re nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2012) 1954. számú dokumentummal történt)

28

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2007. december 20-i 2008/79/EK, Euratom tanácsi határozathoz (HL L 24., 2008.1.29.)

31

 

*

Helyesbítés az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanácsnak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról szóló, 2003. március 21-i 2003/223/EK határozatához (HL L 83., 2003.4.1., 66. o.) (Magyar nyelvű különkiadás, 1. fejezet, 4. kötet, 294. o.)

31

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/281/EU HATÁROZATA

(2012. március 29.)

a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló 573/2007/EK határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének g) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Tekintettel a közös uniós áttelepítési program létrehozására, amelynek célja, hogy fokozza a menekültek számára védelmet biztosító uniós áttelepítési erőfeszítések hatását, és hogy az áttelepítésre leginkább rászoruló személyek pontosabb megcélzása révén maximalizálja az áttelepítés stratégiai hatását, uniós szinten közös prioritásokat kell meghatározni az áttelepítésre vonatkozóan.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikke kimondja, hogy az Uniónak a határok ellenőrzéséről, a menekültügyről és a bevándorlásról szóló fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is és hogy az Uniónak az említett fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.

(3)

E célból 2013-ra vonatkozóan a 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) határozathoz e határozattal csatolt mellékletben felsorolt konkrét közös uniós áttelepítési prioritásokat kell meghatározni két kategória alapján: az első kategória az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) áttelepítési szempontjai közé tartozó egyes kategóriákba eső személyeket, a második pedig az UNCHR éves áttelepítési előrejelzésében megjelölt olyan országokból vagy régiókból származó személyeket foglalja magában, ahol az uniós közös fellépés jelentős hatást gyakorolna a védelmi igények kezelésére.

(4)

A 573/2007/EK határozathoz e határozattal csatolt, a konkrét közös uniós áttelepítési prioritásokat felsoroló mellékletben foglalt áttelepítési igényeket figyelembe véve további pénzügyi támogatást is szükséges nyújtani bizonyos meghatározott földrajzi régiókhoz, illetve nemzetiségekhez, valamint az áttelepítendő menekültek meghatározott kategóriáihoz tartozó személyek áttelepítéséhez olyan esetekben, amelyekben az áttelepítést ítélik a sajátos szükségleteiknek leginkább megfelelő megoldásnak.

(5)

A regionális védelmi programok végrehajtására kijelölt országokból vagy régiókból kiinduló áttelepítések stratégiai alkalmazásának fontossága miatt további pénzügyi támogatást kell nyújtani a Tanzániából, Kelet-Európából (Fehéroroszország, Moldovai Köztársaság és Ukrajna), Afrika szarvából (Dzsibuti, Kenya és Jemen) és Észak-Afrikából (Egyiptom, Líbia és Tunézia), illetve bármely más, a jövőben kijelölendő országból vagy régióból származó személyek áttelepítéséhez.

(6)

Annak ösztönzése érdekében, hogy az áttelepítési fellépésekben minél több tagállam vegyen részt, további pénzügyi támogatást szükséges juttatni azoknak a tagállamoknak is, amelyek első ízben döntenek személyek áttelepítése mellett.

(7)

Meg kell határozni továbbá a kiadásoknak az áttelepítéshez nyújtott további pénzügyi támogatásban részesíthetőségére vonatkozó szabályokat is.

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 573/2007/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok az alábbi prioritások közül egy vagy több alapján áttelepített minden egyes személy után a (3a) bekezdés szerinti átalányösszegben részesülnek:

a)

regionális védelmi program végrehajtására kijelölt országból vagy régióból származó személyek;

b)

az alábbi kiszolgáltatott csoportok közül egybe vagy többe tartozó személyek:

veszélyeztetett gyermekek és nők,

kísérő nélküli kiskorúak,

erőszak és/vagy kínzás túlélői,

olyan komoly orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak akkor biztosítható, ha áttelepítik őket,

jogi és/vagy fizikai védelmi igények miatt vészhelyzeti áttelepítésre vagy sürgős áttelepítésre szoruló személyek;

c)

az e határozat mellékletében felsorolt, 2013-ra vonatkozó konkrét közös uniós áttelepítési prioritások.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A tagállamok a (3) bekezdésben felsorolt prioritások alapján áttelepített minden egyes személy után 4 000 EUR átalányösszegben részesülnek.

A következő esetekben az átalányösszeget meg kell növelni az alábbiak szerint:

6 000 EUR áttelepített személyenként azon tagállamok számára, amelyek először részesülnek az alapból áttelepítési átalányösszegben,

5 000 EUR áttelepített személyenként azon tagállamok számára, amelyek az alap működésének korábbi évei folyamán egyszer már részesültek az alapból áttelepítési átalányösszegben.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben egy tagállam valamely személyt a (3) bekezdésben felsorolt uniós áttelepítési prioritások közül több alapján telepít át, ezért a személyért csak egy alkalommal részesül az átalányösszegben.”;

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A tagállamok 2012. május 1-jéig megküldik a Bizottságnak a következő naptári évben a (3) bekezdésben felsorolt prioritások alapján áttelepítendő személyek becsült számát, beleértve az abban a bekezdésben említett különböző kategóriák szerinti megoszlásukat is. A Bizottság ezt az információt közli az 52. cikkben említett bizottsággal.”;

e)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   A (3) bekezdésben felsorolt prioritások alapján történő áttelepítési fellépésekre irányuló pénzügyi ösztönzés eredményeiről és hatásáról a tagállamok az 50. cikk (2) bekezdésében említett jelentésben, a Bizottság pedig az 50. cikk (3) bekezdésében említett jelentésben számolnak be.”

2.

a 35. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A minden egyes áttelepített személy után a tagállamoknak járó átalányösszeget minden egyes ténylegesen áttelepített személy után egy összegben kell nyújtani.”

3.

az 573/2007/EK határozat az e határozat mellékletében szereplő szöveggel mint melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN


(1)  Az Európai Parlament 2010. május 18-i álláspontja (HL C 161. E, 2011.5.31., 161. o.) és a Tanács 2012. március 8-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2012. március 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 144., 2007.6.6., 1. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 2013-ra vonatkozó konkrét közös uniós áttelepítési prioritások jegyzéke

1.

Kongói menekültek az Afrikai Nagy Tavak régiójában (Burundi, Malawi, Ruanda, Zambia);

2.

Iraki menekültek Törökországban, Szíriában, Libanonban és Jordániában;

3.

Afgán menekültek Törökországban, Pakisztánban és Iránban;

4.

Szomáliai menekültek Etiópiában;

5.

Burmai menekültek Bangladesben, Malajziában és Thaiföldön;

6.

Eritreai menekültek Kelet-Szudánban.”.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/4


A BIZOTTSÁG 282/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 28.)

a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 43. cikkének a), d), f) és j) pontjára, 47. cikkének (2) bekezdésére, 134. cikkére, 143. cikkének b) pontjára, 148. cikkére, 161. cikkének (3) bekezdésére, 171. cikkére és 172. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére, 6. cikke (4) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 142. cikke c) pontjaira,

tekintettel az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 9. cikkére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EK bizottsági rendeletet (7) több alkalommal jelentősen módosították (8). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az Unió mezőgazdasági szabályainak számos rendelkezése biztosítékot ír elő olyan esetben, amikor valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt szavatolni kell a kifizetést; mivel azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban ezt a követelményt nagyon eltérő módokon értelmezik; és mivel emiatt, valamint az egyenlőtlen versenyfeltételek elkerülése végett a követelményt meg kellhatározni.

(3)

Különösen a biztosíték formáját szükséges meghatározni.

(4)

Az uniós mezőgazdasági szabályokban számos előírás úgy rendelkezik, hogy a megadott biztosíték elvész, amennyiben a szavatolt kötelezettségek bármelyikét nem teljesítik, anélkül, hogy bármilyen különbséget tenne az alapvető, illetve a másodlagos vagy alárendelt kötelezettség megszegése között; mivel a méltányosság érdekében különbséget kell tenni egy alapvető kötelezettség megszegésének, valamint egy másodlagos vagy alárendelt kötelezettség megszegésének következményei között; mivel különösen arra vonatkozóan szükséges előírásokat tenni – amennyiben csak lehetséges –, hogy a biztosítéknak csupán egy része vesszen el, amennyiben az alapvető kötelezettséget tulajdonképpen teljesítik, csak a teljesítésre kijelölt határidőt lépték túl kis mértékben, vagy amennyiben egy másodlagos vagy alárendelt kötelezettséget nem teljesítettek.

(5)

Azon az alapon, hogy egy előleg kézhezvétele megtörtént-e, nem tehető különbség valamely kötelezettség nem-teljesítésének következményei között; minthogy ezzel összhangban az előlegfizetéssel kapcsolatos biztosítékokra más szabályok vonatkoznak.

(6)

Egy bizonyos érték alatt a biztosíték letétbe helyezésének költségei mind a biztosítékot adó fél, mind pedig az illetékes hatóság számára esetleg aránytalanul magasak ahhoz az összeghez képest, amelynek megfizetését maga a biztosíték szavatolja, ha ez az összeg bizonyos küszöbérték alatt van; mivel ezért az illetékes hatóságnak joga kell hogy legyen az e küszöbértéken aluli összeg megfizetését szavatoló biztosíték követelményének elengedésére. Továbbá mivel az illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltekintsen a biztosítéktól, amennyiben a kötelezettségek teljesítésére kötelezett személy jellege ezt a követelményt szükségtelenné teszi.

(7)

Az illetékes hatóságnak rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtagadja egy felajánlott biztosíték átvételét, amennyiben azt nem tartja kielégítőnek.

(8)

A biztosíték feloldásához szükséges bizonyíték előterjesztéséhez határidőt kell megszabni, amennyiben ilyen határidőt másutt nem határoztak meg.

(9)

Az euróban kifejezett biztosított összeg nemzeti valutára való átszámításához használt átváltási árfolyammal kapcsolatosan szükség van a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében említett operatív eseménynek az 1913/2006/EK bizottsági rendelettel (9) összhangban történő meghatározására.

(10)

Meg kell határozni a biztosíték behajtásakor követendő eljárást.

(11)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon követhesse a biztosítékokra vonatkozó előírások végrehajtását.

(12)

Ez a rendelet olyan szabályokat határoz meg, amelyeket általánosan alkalmazni kell hacsak a különös uniós törvényhozás más szabályokat nem állapít meg.

(13)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, és azokról más illetékes bizottságok is tájékoztatást kaptak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Az e rendeletben megállapított szabályok mindazon biztosítékokra irányadók, amelyeket vagy a következő rendeletek vagy a következő rendeletek alapján elfogadott rendeletek alapján nyújtanak, kivéve, ha az említett rendeletek más szabályokat állapítanak meg:

a)

egyes mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló rendeletek:

a 104/2000/EK rendelet (halászati és akvakultúra-termékek),

az 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

b)

a 73/2009/EK rendelet (közvetlen támogatási rendszerek);

c)

az 1216/2009/EK rendelet (a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályok).

2. cikk

E rendeletet minden olyan esetre alkalmazni kell, amikor az 1. cikkben említett rendeletek a 3. cikkben meghatározott biztosítékot írnak elő, még akkor is, ha konkrétan nem a „biztosíték” kifejezést használják.

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyeket a 2913/92/EGK tanácsi rendeletben (10) említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálására nyújtottak.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)   „biztosíték”: annak szavatolása, hogy egy meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a mulasztó fél megfizet egy pénzösszeget, vagy azt valamely illetékes hatóság behajtja;

b)   „keretbiztosíték”: olyan biztosíték, amelyet abból a célból bocsátanak az illetékes hatóság rendelkezésére, hogy egynél több kötelezettség teljesítését szavatolják;

c)   „kötelezettség”: egy cselekmény megtételére vagy egy cselekménytől való tartózkodásra vonatkozó, valamely rendelet által felállított követelmény vagy követelményrendszer;

d)   „illetékes hatóság”: vagy a biztosíték elfogadására felhatalmazott fél, vagy az a fél, amelyik felhatalmazást kapott, hogy a vonatkozó rendelettel összhangban döntést hozzon a biztosíték feloldásáról vagy behajtásáról.

II.   FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNY

4. cikk

Biztosítékot az a fél ad – illetve annak nevében adnak –, aki egy adott pénzösszeg megfizetéséért felelős, amennyiben kötelezettségét nem teljesíti.

5. cikk

(1)   Az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, amennyiben a biztosított összeg értéke 500 EUR-nál alacsonyabb.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazása esetén az érintett félnek írásbeli kötelezettséget kell vállalnia, hogy ugyanakkora összeget fizet, amennyit a biztosíték letétele esetén kellene fizetnie, ha a biztosítékot részben vagy egészben behajtanák.

6. cikk

Az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, amennyiben a kötelezettség teljesítéséért felelős fél:

a)

hatósági feladatokat ellátó köztestület; vagy

b)

az a) pontban említett feladatokat állami felügyelet alatt végző magántestület.

III.   FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKOK FORMÁJA

7. cikk

(1)   Biztosítékot a következő formában lehet letenni:

a)

a 12–13. cikkben említett készpénzletétben; és/vagy

b)

kezes biztosításával, a 15. cikk (1) bekezdése szerint.

(2)   Az illetékes hatóság saját hatáskörében a következő biztosítékok adását engedélyezheti:

a)

jelzálog; és/vagy

b)

zálogjog banki készpénz-betétre; és/vagy

c)

zálogjog köztestülettel vagy közvagyonnal szemben fennálló, elismert és esedékes követelésekre, amelyre nézve harmadik félnek nincs elsőbbségi joga; és/vagy

d)

zálogjog a tagállamban forgatható értékpapírokra, feltéve, hogy ezeket az illető tagállam adta ki vagy értük garanciát vállal; és/vagy

e)

zálogjog jelzáloghitel-szervezetek által kiállított, nyilvános értéktőzsdén jegyzett és a nyílt piacon értékesíthető kötvényekre, feltéve, hogy ezek hitelbesorolása az államkötvényekkel egyenrangú.

(3)   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben felsorolt biztosítéktípusok elfogadásával kapcsolatban további feltételeket is megszabhat.

8. cikk

Az illetékes hatóság köteles megtagadni a biztosíték elfogadását, vagy annak más biztosítékkal való felváltását követelni olyan biztosíték esetében, amelyet nem tart megfelelőnek vagy kielégítőnek, vagy amely nem biztosít elég hosszú időszakra fedezetet.

9. cikk

(1)   A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján jelzáloggal terhelt vagyontárgyaknak, illetve a 7. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontja értelmében zálogba vett értékpapíroknak és/vagy kötvényeknek – a biztosíték megadása idején – legalább az előírt biztosíték 115 %-ának megfelelő eladási értékkel kell rendelkezniük.

Egy illetékes hatóság csak akkor fogadhat el valamely, a 7. cikk (2) bekezdésének a), d), vagy e) pontjában felsorolt típusú biztosítékot, ha az azt felajánló fél írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kérdéses vagyontárgyak, értékpapírok vagy kötvények eladási értéke három hónapig az előírt biztosíték értékének 105 %-a alatt marad, vagy további biztosítékot nyújt, vagy mással helyettesíti az eredeti biztosítékot. Erre az írásbeli kötelezettségvállalásra nincs szükség, ha azt a nemzeti jogszabályok már előírják. Az illetékes hatóság rendszeresen felülvizsgálja az ilyen vagyontárgyak, értékpapírok vagy kötvények értékét.

(2)   A biztosítéknak a 7. cikk (2) bekezdésének a), d), és e) pontjában említett eladási értékét az illetékes hatóság úgy állapítja meg, hogy figyelembe veszi az elidegenítés összes lehetséges költségét.

Az értékpapírok és kötvények eladási értékét a legutolsó rendelkezésre álló jegyzés szerint kell megállapítani.

A biztosítékot adó fél – az illetékes hatóság kérésére – bizonyítani tartozik a biztosíték eladási értékét.

10. cikk

(1)   Bármely biztosíték helyettesíthető egy másik biztosítékkal.

Azonban ehhez a következő esetekben az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:

a)

amikor az eredeti biztosíték esedékessé vált, de azt még nem hajtották be; vagy

b)

amikor a biztosítékot a 7. cikk (2) bekezdésében említett típusú biztosítékkal kívánják helyettesíteni.

(2)   Egy keretbiztosítékot egy másik keretbiztosíték azzal a feltétellel helyettesíthet, hogy az új keretbiztosíték az eredetinek legalább azt a részét fedezi, amelyet a helyettesítés idején kijelöltek, hogy így szavatolják egy vagy több még mindig esedékes kötelezettség teljesítését.

11. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett összes biztosítékot euróban kell kifejezni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a biztosítékot az euroövezeten kívül eső tagállamban nemzeti pénznemben fogadják el, a biztosíték euróban kifejezett összegét az 1913/2006/EK rendelet 10. cikke értelmében e valutára kell átváltani. A biztosítéknak megfelelő vállalást és a szabálytalanságok vagy jogsértések esetén visszatartott összegeket továbbra is euróban kell rögzíteni.

12. cikk

Amennyiben a készpénzt átutalás útján helyezik letétbe, azt csupán akkor lehet valóban biztosítéknak tekinteni, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy rendelkezésére áll a szóban forgó összeg.

13. cikk

(1)   Azt a bizonyos összegről szóló csekket, amelynek kifizetésére egy, az illetékes hatóság helye szerinti tagállam által e célra elismert pénzintézet vállal garanciát, készpénzletétnek kell tekinteni. Az illetékes hatóság mindaddig nem köteles az ilyen csekket beváltani, amíg a garanciával fedezett időszak lejárata nem közeledik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett csekk esetét kivéve, egy csekk csak akkor képvisel biztosítékot, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az összeg a rendelkezésére áll.

(3)   A pénzintézet tevékenységével kapcsolatos minden díjat a biztosítékot adó fél viseli.

14. cikk

Annak a félnek, amely a biztosítékot készpénzletét formájában adja, nem jár kamat.

15. cikk

(1)   A kezes olyan személy lehet, akinek szokásos tartózkodási helye az Unióban van, és/vagy ott letelepedett, valamint – a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – a biztosíték helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyását élvezi. A kezesnek írásbeli garanciát kell vállalnia.

(2)   Az írásbeli garanciának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a kötelezettséget, illetve a keretbiztosíték esetében az(oka)t a kötelezettség-típus(oka)t, amely(ek) teljesítése ellenében valamely pénzösszeg kifizetését szavatolja;

b)

azt a maximális összeget, amelynek megfizetéséért a kezes felelősséget vállal;

c)

azt, hogy a kezes együttes és egyetemleges felelősséget vállal a kötelezettség teljesítéséért felelős féllel arra nézve, hogy az illetékes hatóság felszólításától számított 30 napon belül a garancia erejéig kifizet bármely olyan összeget, amely esedékessé válik.

(3)   Az illetékes hatóságnak jogában áll a kezestől távközlés útján írásban megküldött dokumentumot is elfogadni, mint az írásbeli garancia egyik formáját. Amennyiben az illetékes hatóság ezt elfogadja, minden szükséges lépést meg kell tennie, hogy annak valódiságáról meggyőződjék.

(4)   Amennyiben az írásos keretgarancia már rendelkezésre áll, az illetékes hatóság megszabja azt az eljárást, amellyel a keretgarancia egy részét vagy egészét egy konkrét kötelezettséghez rendelik.

16. cikk

Amint a keretgarancia egy részét egy konkrét kötelezettséghez rendelték, ezt a keretgarancia fennmaradó összegének mérlegében számításba kell venni.

IV.   FEJEZET

ELŐLEGEK

17. cikk

Ennek a fejezetnek az előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor különös uniós szabályok előírják, hogy egy összeg még a kötelezettség teljesítése előtt kifizethető.

18. cikk

(1)   A biztosíték feloldható, amikor:

a)

az előlegként nyújtott összegre vonatkozó végleges jogosultság létrejött; vagy

b)

az összeget kifizették, továbbá a különös uniós szabályokban előírt bármilyen kiegészítés visszafizetése megtörtént.

(2)   Amennyiben a nyújtott összegre való végleges jogosultság igazolása nem történik meg az erre nyitva álló határidő végéig, az illetékes hatóság haladéktalanul megindítja a 28. cikkben említett eljárást.

Vis maior esetén a határidő meghosszabbodhat.

Amennyiben azonban az uniós jogszabályok úgy rendelkeznek, az igazolást a biztosíték részleges visszafizetése ellenében az említett időpont után is be lehet mutatni.

(3)   Amennyiben az Unió vis maiorra vonatkozó előírásai lehetővé teszik, hogy egyedül az előleget fizessék vissza, a következő további feltételeket kell alkalmazni:

a)

a vis maiorként érvényesített körülményekről az illetékes hatóságot értesíteni kell, mégpedig legkésőbb 30 napon belül attól a naptól számítva, amelyen az érintett fél tudomására jutott, hogy esetleg vis maior felmerülésére utaló körülmények álltak elő; valamint

b)

az érintett fél az előleg összegét, vagy annak megfelelő részét 30 napon belül tartozik visszafizetni azt követően, hogy az illetékes hatóság fizetési felszólítást ad ki.

Amennyiben az a) és b) pontban említett feltételeket nem tartják tiszteletben, a visszafizetés feltételei ugyanolyanok lesznek, mintha vis maior körülmény nem merült volna fel.

V.   FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKOK FELOLDÁSA ÉS ELVESZTÉSE A IV. FEJEZETBEN EMLÍTETTEKTŐL ELTÉRŐ ESETEKBEN

19. cikk

(1)   Egy kötelezettség tartalmazhat elsődleges, másodlagos vagy alárendelt követelményeket.

(2)   Az elsődleges követelmény olyan követelmény, amely az azt előíró rendelet céljait tekintve alapvető jellegű, s amelynek értelmében valamely cselekményt teljesíteni kell, vagy valamely cselekmény teljesítésétől tartózkodni kell.

(3)   A másodlagos követelmény olyan követelmény, amely szerint tiszteletben kell tartani valamely elsődleges követelmény teljesítésének határidejét.

(4)   Alárendelt követelmény egy rendelet által meghatározott minden egyéb követelmény.

(5)   E fejezet nem alkalmazandó azon esetekre, amikor az alkalmazandó különös uniós szabályok még nem határozták meg az elsődleges követelményeket.

(6)   E fejezet alkalmazásában a „biztosíték összegének megfelelő része” a biztosíték összegének azzal a mennyiséggel arányos részét jelenti, amelyre vonatkozóan egy követelménynek nem tettek eleget.

20. cikk

Amint a különös uniós szabályokban előírt bizonyítékot beterjesztették arról, hogy valamennyi elsődleges, másodlagos és alárendelt követelmény teljesült, a biztosítékot fel kell oldani.

21. cikk

(1)   A biztosíték teljes egészében elvész arra a mennyiségre vonatkozóan, amelyet illetően egy elsődleges követelményt nem teljesítettek, kivéve ha vis maior akadályozta meg a teljesítést.

(2)   Egy elsődleges követelmény akkor minősül nem teljesítettnek, ha a megfelelő igazolást az arra nyitva álló határidőn belül nem mutatják be, kivéve, ha vis maior akadályozta meg az igazolás határidőn belüli bemutatását. A 28. cikkben említett, az elvesztett összeg behajtására irányuló eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett határidőtől számított 18 hónapon belül bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy valamennyi elsődleges követelmény teljesült, az elveszett összeg 85 %-át vissza kell fizetni.

Amennyiben a határidőtől számított 18 hónapon belül bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy valamennyi elsődleges követelmény olyan körülmények között teljesült, hogy a vonatkozó másodlagos követelmény nem teljesült, a visszatérítendő összeg azzal egyenlő, amelyet a 22. cikk (2) bekezdése értelmében vissza kellett volna téríteni, levonva abból a biztosíték 15 %-át.

(4)   Nem történhet visszatérítés, amennyiben az összes elsődleges követelmény betartásáról szóló bizonyítékot a (3) bekezdésben említett 18 hónapos határidő lejárta után mutatják fel, kivéve, ha az igazolás azon határidőn belüli bemutatását vis maior akadályozta meg.

22. cikk

(1)   Amennyiben az előírt határidőn belül bemutatják a különös uniós szabályokban meghatározott bizonyítékot arról, hogy valamennyi elsődleges követelmény teljesült, de olyan körülmények között, hogy egy másodlagos követelményt megszegtek, a biztosíték egy részét fel kell oldani, míg az összeg maradéka elvész. Az esedékes összeg behajtása érdekében meg kell indítani a 28. cikkben említett eljárást.

(2)   A feloldott biztosíték aránya a következő: a biztosítékra eső összegrész, levonva 15 %-ot; továbbá

a)

a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 10 %-át; a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i.

a 40 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii.

a 40 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be;

b)

a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 5 %-át; a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i.

a 41–80 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii.

a 41–80 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be;

c)

a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 2 %-át, a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i.

a 81 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii.

a 81 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazható az export-import engedélyek és előzetes megerősítő igazolások igénylésére vagy felhasználására nyitva álló időszakokra, továbbá a versenytárgyalások útján meghatározott export-import illetékek és export-visszatérítések időszakaira.

23. cikk

(1)   Egy vagy több alárendelt követelmény nem teljesítésekor a biztosíték megfelelő részösszegének 15 %-a elvész, kivéve, ha vis maior akadályozta meg a teljesítést.

(2)   A 28. cikkben említett – az esedékes összeg behajtására irányuló – eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 21. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén.

24. cikk

Amennyiben az összes elsődleges követelményt igazoltan teljesítették, de egy másodlagos és egy alárendelt követelménynek nem tettek eleget, úgy a 22. és 23. cikket kell alkalmazni, és az elvesztett összeg a 22. cikkben foglalt elvesztett összeg, megnövelve a biztosíték megfelelő részének 15 %-ával.

25. cikk

A teljes elvesztett összeg nem haladhatja meg a biztosíték megfelelő részének 100 %-át.

VI.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

26. cikk

(1)   Valamely biztosíték egy része kérésre feloldható, amennyiben a termékmennyiség egy részére nézve a vonatkozó bizonyítékot bemutatták, feltéve, hogy a szóban forgó rész nem kisebb, mint a biztosítékot előíró rendeletben a biztosítékkal kapcsolatban megjelölt bármely minimális mennyiség.

Amennyiben a különös uniós szabályok a minimális mennyiséget nem határozzák meg pontosan, az illetékes hatóság maga is korlátozhatja a biztosítékok részleges feloldásának számát, továbbá megjelölheti az ilyen feloldásra kerülő részletek minimális összegét.

(2)   A biztosíték egy részének vagy egészének feloldása előtt az illetékes hatóság kérheti, hogy az összeg feloldását írásos formában kérelmezzék.

(3)   Amennyiben a biztosítékok a 9. cikk (1) bekezdése értelmében a biztosítékkal kötelezően fedezendő összeg több, mint 100 %-át fedezik, a 100 %-ot meghaladó biztosítékrészt akkor kell feloldani, amikor a biztosítékkal fedezett maradványösszeget már véglegesen feloldották vagy behajtották.

27. cikk

(1)   Amennyiben a biztosíték feloldásának bizonyítására nem állapítottak meg határidőt, a következő határidőket kell alkalmazni:

a)

12 hónap attól a határnaptól számítva, amikor minden elsődleges követelménynek teljesülnie kell; vagy

b)

az a) pontban említett határnap hiányában, 12 hónap attól a naptól számítva, amikor minden elsődleges követelmény teljesült.

(2)   A vis maior eseteit kivéve az (1) bekezdésben meghatározott időszak a biztosítéknak a konkrét kötelezettséghez való rendelésétől számított három évnél nem lehet hosszabb.

28. cikk

(1)   Ha az illetékes hatóság tudomást szerez a biztosíték részben vagy teljes egészében való elvesztésére okot adó körülményekről, haladéktalanul fel kell szólítania a teljesítésre kötelezett felet, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget.

Amennyiben e határidőn belül nem történik meg a fizetés, az illetékes hatóság:

a)

haladéktalanul jóváírja a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt típusú biztosítékot a megfelelő számlára;

b)

haladéktalanul felszólítja a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kezest, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül teljesítsen;

c)

haladéktalanul a következő lépéseket teszi:

i.

a 7. cikk (2) bekezdésének a), c), d), és e) pontjában foglalt biztosítékokat az esedékes összeget fedező készpénzzé váltja át;

ii.

a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, készpénzbetét formájában nyújtott biztosítékokat jóváírja a saját számlájára.

Az illetékes hatóság haladéktalanul jóváírhatja a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott típusú biztosítékot a megfelelő számlára, anélkül, hogy előtte fizetésre szólítaná fel az érintett személyt.

(2)   Az illetékes hatóság elállhat a 60 EUR-nál kisebb összeg behajtásától, feltéve, hogy a nemzeti közigazgatási és jogszabályok az analóg esetekre hasonló rendelkezéseket állapítanak meg.

(3)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha döntés született a biztosíték behajtásáról, de azt a nemzeti jognak megfelelően valamely jogorvoslatra tekintettel elhalasztották, az érintett félnek kamatot kell fizetnie az elvesztett összeg után az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. naptól az összeg tényleges megfizetését megelőző napig terjedő időszakra.

Amennyiben a jogorvoslati eljárást követően az érintett felet arra kötelezik, hogy 30 napon belül fizesse meg az elvesztett összeget, a tagállam számíthatja úgy a kamatokat, mintha a fizetés a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 20. napon történt volna meg.

Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően kell kiszámítani, de az semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint az állami pénzösszegek beszedésekor alkalmazott kamatláb.

A kifizető ügynökségek levonják az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) költségeiből a 352/78/EGK tanácsi rendelet (11) rendelkezéseinek megfelelően kifizetett kamatot.

A tagállamok időről időre követelhetik a biztosítéknak a megfelelő kamatösszeggel való kiegészítését.

Amennyiben a biztosíték behajtása során a megfelelő összeget már jóváírták az EMGA vagy az EMVA javára, és a jogorvoslati eljárást követően a behajtott összeget részben vagy teljes egészében vissza kell fizetni a nemzeti jognak megfelelő kamattal együtt, a visszafizetendő összeget az EMGA vagy az EMVA állja, kivéve, ha a biztosítékot a közigazgatási hatóságok vagy a tagállamok egyéb szervei által elkövetett súlyos hiba vagy gondatlanság miatt kell visszafizetni.

29. cikk

A Bizottság jogosult arra – a 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében, valamint az egyéb vonatkozó rendeletek megfelelő cikkeiben szabályozott eljárással összhangban –, hogy a fenti előírásoktól eltérést engedélyezzen.

VII.   FEJEZET

INFORMÁCIÓK

30. cikk

(1)   A tagállamok kötelesek minden egyes évre vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére bocsátani a behajtott biztosítékok teljes számát és összegét, függetlenül attól, hogy a 28. cikkben említett eljárás mely szakaszánál tartanak, minden esetben különbséget téve a nemzeti, illetve az uniós költségvetést illető összegek között.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információt minden 1 000 EUR-nál nagyobb összegű beszedett biztosíték és minden, biztosíték adását megkövetelő uniós rendelkezés esetében meg kell őrizni.

(3)   Az információnak tartalmaznia kell mind az érintett fél által közvetlenül kifizetett összegeket, mind a biztosíték értékesítése útján behajtott összegeket.

31. cikk

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)

a kezességnyújtásra felhatalmazott intézmények típusai és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelmények;

b)

a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott biztosíték típusai és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelmények.

32. cikk

A 2220/85/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

33. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(3)  HL L 328., 2009.12.15., 10. o.

(4)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(5)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(6)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(7)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(8)  Lásd az I. mellékletet.

(9)  HL L 365.,2006.12.21., 52. o.

(10)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(11)  HL L 50., 1978.2.22., 1. o.


I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Bizottság 2220/85/EGK rendelete

(HL L 205., 1985.8.3., 5. o.)

 

A Bizottság 1181/87/EGK rendelete

(HL L 113., 1987.4.30., 31. o.)

 

A Bizottság 3745/89/EGK rendelete

(HL L 364., 1989.12.14., 54. o.)

 

A Bizottság 3403/93/EK rendelete

(HL L 310., 1993.12.14., 4. o.)

 

A Bizottság 1932/1999/EK rendelete

(HL L 240., 1999.9.10., 11. o.)

 

A Bizottság 673/2004/EK rendelete

(HL L 105., 2004.4.14., 17. o.)

 

A Bizottság 1713/2006/EK rendelete

(HL L 321., 2006.11.21., 11. o.)

Kizárólag a 3. cikk

A Bizottság 1913/2006/EK rendelete

(HL L 365., 2006.12.21., 52. o.)

Kizárólag a 12. cikk


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2220/85/EGK rendelet

Ez a rendelet

I. cím

I. fejezet

1. cikk, bevezető rész

1. cikk, bevezető rész

1. cikk a) pont

1. cikk a) pont

1. cikk b) pont

1. cikk b) pont

1. cikk c) pont

1. cikk d) pont

1. cikk e) pont

1. cikk f) pont

1. cikk c) pont

2. cikk

2. cikk, második bekezdés

3. cikk, bevezető szavak

3. cikk, bevezető szavak

3. cikk a) pont, első albekezdés

3. cikk a) pont

3. cikk a) pont, második albekezdés

2. cikk, első bekezdés

3. cikk b), c) és d) pont

3. cikk b), c) és d) pont

II. cím

II. fejezet

4., 5. és 6. cikk

4., 5. és 6. cikk

III. cím

III. fejezet

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk (1) bekezdés a) pont

9. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

10. cikk (1) bekezdés b) pont

9. cikk (2) bekezdés, második albekezdés

10. cikk (1) bekezdés c) pont

9. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

10. cikk (2) bekezdés a) pont

9. cikk (2) bekezdés, első albekezdés

10. cikk (2) bekezdés b) pont

9. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk

10. cikk

12. cikk

11. cikk

13. cikk

12. cikk

14. cikk

13. cikk

15. cikk

14. cikk

16. cikk

15. cikk

17. cikk

16. cikk

IV. cím

IV. fejezet

18. cikk, bevezető szavak és francia bekezdés

17. cikk

19. cikk

18. cikk

V. cím

V. fejezet

20. cikk

19. cikk

21 cikk

20. cikk

22 cikk

21. cikk

23. cikk (1) bekezdés

22. cikk (1) bekezdés

23. cikk (2) bekezdés, bevezető szavak

22. cikk (2) bekezdés, bevezető szavak

23. cikk (2) bekezdés a) pont

22. cikk (2) bekezdés, bevezető szavak

23. cikk (2) bekezdés b) pont, első francia bekezdés, bevezető szavak

22. cikk (2) bekezdés a) pont, bevezető szavak

23. cikk (2) bekezdés b) pont, első francia bekezdés, első francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés a) pont i. alpont

23. cikk (2) bekezdés b) pont, első francia bekezdés, második francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés a) pont ii. alpont

23. cikk (2) bekezdés b) pont, második francia bekezdés, bevezető szavak

22. cikk (2) bekezdés b), bevezető szavak

23. cikk (2) bekezdés b) pont, második francia bekezdés, első francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés b) pont i. alpont

23. cikk (2) bekezdés b) pont, második francia bekezdés, második francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés b) pont ii. alpont

23. cikk (2) bekezdés b) pont, harmadik francia bekezdés, bevezető szavak

22. cikk (2) bekezdés c) pont, bevezető szavak

23. cikk (2) bekezdés b) pont, harmadik francia bekezdés, első francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés c) pont i. alpont

23. cikk (2) bekezdés b) pont, harmadik francia bekezdés, második francia albekezdés

22. cikk (2) bekezdés c) pont ii. alpont

23. cikk (3) bekezdés

22. cikk (3) bekezdés

24. cikk

23. cikk

25. cikk

24. cikk

26. cikk

25. cikk

VI. cím

VI. fejezet

27. cikk

26. cikk

28. cikk

27. cikk

29. cikk

28. cikk

30. cikk

29. cikk

VII. cím

VII. fejezet

31. cikk

30. cikk

32. cikk

31. cikk

32. cikk

33. cikk

33. cikk

I. melléklet

II. melléklet


30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/15


A BIZOTTSÁG 283/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 29.)

a 2012-es számviteli évtől érvényes, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használt, a könyvelésre vonatkozó egyes részletes végrehajtási szabályokról szóló, 1983. július 13-i 1915/83/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1915/83/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak az ugyanazon rendelet 3. cikkében előírt időszakon belül a hozzá továbbított, minden egyes megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapért átalánydíjat kell fizetnie az érintett tagállam számára.

(2)

A 2011-es számviteli évre vonatkozó, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról szóló, 2011. március 7-i 224/2011/EU bizottsági rendelet (3) a 2011-es számviteli évre adatszolgáltatási űrlaponként 157 EUR átalánydíjösszeget állapított meg. A költségek változása és annak az űrlapok kitöltésének költségeire gyakorolt hatása indokolja a díj kiigazítását.

(3)

Az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1915/83/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánydíj összege 160 EUR.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2012. számviteli évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 328., 2009.12.15., 27. o.

(2)  HL L 190., 1983.7.14., 25. o.

(3)  HL L 61., 2011.3.8., 1. o.


30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/16


A BIZOTTSÁG 284/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 29.)

a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 961/2011/EU végrehajtási rendelet hatályvesztéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikke lehetővé teszi a valamely harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozó, megfelelő uniós szükségintézkedések elfogadását a közegészségnek, az állatok egészségének vagy a környezetnek a védelme érdekében, amennyiben az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel nem lehet eredményesen csökkenteni a kockázatot.

(2)

A fukusimai atomerőműben 2011. március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság arról értesült, hogy egyes, Japánból származó élelmiszertermékek radionuklidszintje meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított beavatkozási szintet. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet a közegészségre és az állatok egészségére az Unióban, ezért a Bizottság elfogadta a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 25-i 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (2). Az említett rendelet helyébe később a 961/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) lépett.

(3)

A japán hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a rizspálinkából és más szeszes italokból (whisky és shochu) vett nagyszámú mintában, egyetlen esetben sem mutattak ki radioaktivitást. A polírozás, valamint az erjesztési és lepárlási eljárás szinte teljes mértékben megszüntetik a szeszes italok radioaktivitását. A kérdést a rizspálinka, a whisky és a shochu japán hatóságok általi folyamatos ellenőrzésének keretében a továbbiakban is nyomon követik. Ezért helyénvaló a rizspálinkát, a whiskyt és a shochut e rendelet hatálya alól kivonni, hogy ezáltal csökkenjenek a japán hatóságokra, valamint az importáló tagállamok illetékes hatóságaira háruló adminisztratív terhek.

(4)

A japán hatóságok 2012. február 24-én új megengedhető legmagasabb határértékeket állapítottak meg a cézium-134 és cézium-137 összesített értékére, amelyeket 2012. április 1-jétől kell alkalmazni. A rizs, a marhahús és a szójabab, valamint a felsoroltakból előállított termékek vonatkozásában a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló, 1987. december 22-i 3954/87/Euratom tanácsi rendeletben (4) meghatározott megengedhető legmagasabb határértékeknél alacsonyabb felső határértékeket tartalmazó átmeneti intézkedések bevezetését tervezik. Mivel a Japánból az Unióba irányuló marhahúsimport – a radioaktivitástól függetlenül – állat- és közegészségügyi okokból nem engedélyezett, a marhahúst érintő átmeneti intézkedések nincsenek hatással az Unióba történő behozatalra. A japán hatóságok továbbá arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az olyan termékeket, amelyek a japán piacon nem hozhatók forgalomba, exportálni sem szabad. Jóllehet biztonsági okok nem teszik szükségessé, a japán hatóságok által a kivitel előtt végrehajtott ellenőrzések, valamint a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer radionuklidszintjeinek az Unióba való belépés pontján végzett ellenőrzései közötti összhang megteremtése érdekében helyénvaló, ha a Japánból származó takarmány és élelmiszer radionuklidszintjeire az Unióban ugyanakkora megengedhető legmagasabb határértékeket alkalmaznak, mint a Japánban alkalmazott megengedhető legmagasabb határértékek, amennyiben ezek alacsonyabbak a 3954/87/Euratom rendeletben meghatározott értékeknél.

(5)

Röviddel a nukleáris balesetet követően a Japánból származó takarmányok és élelmiszerek esetében elrendelték a jód-131 előfordulásának, valamint a cézium-134 és a cézium-137 összesített jelenlétének ellenőrzését, mivel megállapítást nyert, hogy a radioaktivitás környezeti kibocsátása nagy mértékben a jód-131, a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétéhez köthető, míg a stroncium (Sr-90), a plutónium (Pu-239) és az amerícium (Am-241) radionuklidok kibocsátása csak nagyon alacsony vagy kimutathatatlan mértékű volt. Mivel a jód-131 rövidnek tekinthető felezési ideje nyolc nap, az érintett atomerőmű az elmúlt hónapok során nem bocsátott ki radioaktív anyagokat a környezetbe, az atomerőmű helyzete jelenleg stabil, továbbá az előrejelzések szerint nem várható újabb radioaktív kibocsátás, a jód-131 jelenléte már nem mérhető a környezetben, és így a Japánból származó takarmányban és élelmiszerben sem. Ennélfogva a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 961/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2011. december 21-i 1371/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) már nem írta elő a jód-131 jelenlétének ellenőrzését. Ezért e rendeletben nem indokolt fenntartani a jód-131 vonatkozásában megállapított megengedhető legmagasabb határértékeket.

(6)

A 961/2012/EU végrehajtási rendelet továbbá a stroncium, a plutónium és az amerícium vonatkozásában is legmagasabb határértékeket állapított meg arra az esetre, ha ismét radioaktív anyagok, köztük az említett radionuklidok kerülnének kibocsátásra a környezetbe. Mivel az érintett atomerőmű állapota mára stabilizálódott, a radioaktivitás ismételt környezeti kibocsátása kizárható vagy csak igen alacsony mértékben valószínű, továbbá az atomerőművet ért balesetet követően a stroncium, a plutónium és az amerícium környezeti kibocsátása nem volt jelentős mértékű, nyilvánvaló, hogy az említett radionuklidok jelenlétének a Japánból származó élelmiszerekben és takarmányokban történő ellenőrzése nem szükséges. Ezért e rendeletben nem indokolt fenntartani a fenti radionuklidok tekintetében megállapított megengedhető legmagasabb határértékeket.

(7)

A helyzet alakulását figyelembe véve a 961/2011/EU végrehajtási rendeletet két alkalommal módosították. Mivel ez a rendelet további olyan módosításokat tartalmaz, amelyek szükségessé teszik az említett rendelet több rendelkezésének módosítását, helyénvaló a 961/2011/EU végrehajtási rendeletet egy új rendelettel felváltani.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a 3954/87/Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti, Japánból származó vagy onnan szállított takarmányokra és élelmiszerekre kell alkalmazni, az alábbiak kivételével:

a)

termékek, amelyek 2011. március 28-át megelőzően elhagyták Japánt;

b)

termékek, amelyek betakarítását és/vagy feldolgozását 2011. március 11. előtt végezték;

c)

rizspálinka, amely az ex 2206 00 39 KN-kód (habzóbor), az ex 2206 00 59 KN-kód (nem habzóbor, legfeljebb 2 literes tartályban) vagy az ex 2206 00 89 KN-kód (nem habzóbor, több mint 2 literes tartályban) alá tartozik;

d)

a 2208 30 KN-kód alá tartozó whisky;

e)

az ex 2208 90 56 KN-kód, az ex 2208 90 69 KN-kód, az ex 2208 90 77 KN-kód vagy az ex 2208 90 78 KN-kód alá tartozó shochu.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában „a japán jogszabályokban meghatározott átmeneti intézkedések” a japán hatóságok által a cézium-134 és a cézium-137 összesített értékére vonatkozó megengedhető legmagasabb határértékekről 2012. február 24-én elfogadott, a III. mellékletben meghatározott átmeneti intézkedéseket jelölik.

3. cikk

Behozatal az Unióba

Az 1. cikkben említett takarmányok és élelmiszerek (a továbbiakban: „termékek”) csak abban az esetben hozhatók be az Európai Unióba, ha megfelelnek e rendeletnek.

4. cikk

A cézium-134-re és a cézium-137-re vonatkozó megengedhető legmagasabb határértékek

(1)   Az 1. cikkben említett termékeknek (kivéve a rizst, a szójababot, valamint az ezekből előállított termékeket) meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott, a cézium-134 és cézium-137 összesített szintjére vonatkozó megengedhető legmagasabb határértéknek.

(2)   A rizsnek és a szójababnak, valamint az ezekből előállított termékeknek meg kell felelniük a III. mellékletben meghatározott, a cézium-134 és cézium-137 összesített szintjére vonatkozó megengedhető legmagasabb határértéknek.

5. cikk

Nyilatkozat

(1)   Az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányához a 6. cikknek megfelelően elkészített és aláírt érvényes nyilatkozatot kell mellékelni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat:

a)

igazolja, hogy a termékek megfelelnek a hatályos japán jogszabályoknak és

b)

részletesen meghatározza, hogy a termékek a japán jogszabályokban rögzített átmeneti intézkedések hatálya alá esnek-e vagy sem.

(3)   Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat továbbá tanúsítja, hogy:

a)

a termékek betakarítására és/vagy feldolgozására 2011. március 11. előtt került sor;

b)

a termékek nem Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamanasi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Sizuoka prefektúrából származnak, és azokat nem a felsorolt prefektúrákból szállították; vagy

c)

a termékeket Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamanasi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Sizuoka prefektúrából szállították, de azok nem ezen prefektúrák valamelyikéből származnak, és a tranzit alatt nem voltak kitéve radioaktív sugárzásnak; vagy

d)

ha a termékek Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamanasi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Sizuoka prefektúrából származnak, a termékekhez mellékelik a mintavétel és a vizsgálat eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentést.

(4)   A (3) bekezdés d) pontja az abban említett prefektúrák parti tengervízében fogott vagy betakarított termékekre is vonatkozik, függetlenül attól, hogy e termékeket hol rakodták ki.

6. cikk

A nyilatkozat elkészítése és aláírása

(1)   Az 5. cikkben említett nyilatkozatot az I. mellékletben szereplő minta szerint kell elkészíteni.

(2)   Az 5. cikk (3) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett termékeket illetően a nyilatkozatot a japán illetékes hatóság meghatalmazott képviselője, vagy a japán illetékes hatóság által meghatalmazott szerv egyik meghatalmazott képviselője írhatja alá, az illetékes japán hatóság engedélyével és felügyelete alatt.

(3)   Az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett termékeket illetően a nyilatkozatot – melyhez mellékelni kell a mintavételt és az elemzés eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentést – a japán illetékes hatóság meghatalmazott képviselője írja alá.

7. cikk

Azonosítás

Az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmánya kód alapján azonosítható, amelyet fel kell tüntetni az 5. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozaton, a 6. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati jelentésen, az egészségügyi bizonyítványon, valamint a szállítmányhoz mellékelt kereskedelmi dokumentumokon.

8. cikk

Állat-egészségügyi határállomások és kijelölt beléptetési hely

Az 1. cikkben említett termékek szállítmányait, kivéve a 97/78/EK tanácsi irányelv (6) hatálya alá tartozó termékeket, a 669/2009/EK bizottsági rendelet (7) 3. cikkének b) pontja szerinti kijelölt beléptetési helyen (a továbbiakban: kijelölt beléptetési hely) kell behozni az Unióba.

9. cikk

Előzetes értesítés

A takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozások vagy képviselőik az 1. cikkben meghatározott termékekből álló szállítmányok érkezéséről azok tényleges megérkezése előtt legalább két munkanappal értesítést küldenek az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságainak.

10. cikk

Hatósági ellenőrzések

(1)   Az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságai elvégzik:

a)

az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányának okmányellenőrzéseit;

b)

fizikai és származásellenőrzéseit, ezen belül a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétének kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatát:

i.

az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett termékek szállítmányainak legalább 5 %-ánál, valamint

ii.

az 5. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek szállítmányainak legalább 10 %-ánál.

(2)   A laboratóriumi vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig, legfeljebb 5 munkanapig, a szállítmányt hatósági ellenőrzés alatt tartják.

(3)   Ha a laboratóriumi vizsgálat eredménye igazolja, hogy a nyilatkozatban adott biztosítékok hamisak, a nyilatkozatot érvénytelennek kell tekintetni, a takarmányok és élelmiszerek szállítmánya pedig nem felel meg az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

11. cikk

Költségek

A 10. cikkben említett hatósági ellenőrzések, valamint a meg nem felelés esetén tett további intézkedések valamennyi költségét a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók viselik.

12. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A szállítmányok csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, ha a takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozások vagy képviselőik benyújtják a vámhatóságoknak az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot,

a)

amelyet az állat-egészségügyi határállomás vagy a kijelölt beléptetési hely illetékes hatósága megfelelő záradékkal ellát; és

b)

amely igazolja, hogy a 10. cikkben említett hatósági ellenőrzéseket végrehajtották, és ezek kedvező eredménnyel zárultak.

13. cikk

Nem megfelelő termékek

Nem hozhatók piaci forgalomba azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek. Az ilyen nem megfelelő termékeket biztonságosan ártalmatlanítják, vagy visszaküldik a származási országba.

14. cikk

Jelentések

A tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF – Rapid Alert System for Food and Feed) keresztül havonta tájékoztatják a Bizottságot a kapott vizsgálati eredményekről.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 961/2011/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

16. cikk

Átmeneti intézkedések

A 3. cikktől eltérve, az 1. cikkben említett termékek abban az esetben hozhatók be az Unióba, ha megfelelnek a 961/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezéseknek, valamint amennyiben:

a)

a termékek e rendelet hatálybalépését megelőzően elhagyták Japánt, vagy

b)

a termékekhez a rendeletnek megfelelő, 2012. április 1-jét megelőzően kiadott nyilatkozatot mellékeltek, és a termékek 2012. április 15. előtt elhagyták Japánt.

17. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet hatálybalépésének napjától 2012. október 31-ig kell alkalmazni. A helyzet alakulását figyelembe véve rendszeresen sor kerül a rendelet felülvizsgálatára.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  HL L 80., 2011.3.26., 5. o.

(3)  HL L 252., 2011.9.28., 10. o.

(4)  HL L 371., 1987.12.30., 11. o.

(5)  HL L 341., 2011.12.22., 41. o.

(6)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(7)  HL L 194., 2009.7.25., 11. o.


I. MELLÉKLET

Image

Image


II. MELLÉKLET

A japán jogszabályok által az élelmiszerekre meghatározott megengedhető legmagasabb határértékek (Bq/kg)  (1)

 

Csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek

Tej és tejtermékek

Egyéb élelmiszerek, kivéve a következőket:

ásványvíz és más hasonló italok

nem erjesztett levelekből készült tea

szójabab és szójababból előállított termékek (4)

Ásványvíz és más hasonló italok, valamint nem erjesztett levelekből készült tea

Cézium-134 és cézium-137 összesen

50 (2)

50 (2)

100 (2), (3)

10 (2)


A japán jogszabályok által a takarmányokra  (5) meghatározott felső határértékek (Bq/kg)

 

Teheneknek és lovaknak szánt takarmány

Sertéseknek szánt takarmány

Baromfinak szánt takarmány

Haltakarmány (7)

Cézium-134 és cézium-137 összesen

100 (6)

80 (6)

160 (6)

40 (6)


(1)  Az eredeti állapotban fogyasztásra szánt szárított termékek esetében a megengedhető legmagasabb határérték a fogyasztásra kész, hidratált termékre alkalmazandó.

A szárított gombák esetében alkalmazott hidratálási tényező = 5.

A tea esetében a megengedhető legmagasabb határérték a tealevelekből készített főzetre alkalmazandó. A szárított tea esetében a feldolgozási tényező = 50, így a szárított teára megállapított legmagasabb határérték biztosítja, hogy a teafőzetben mért szint nem lépi túl a 10 Bq/kg megengedhető legmagasabb határértéket.

(2)  A Japánban jelenleg alkalmazott megengedhető legmagasabb határértékekkel való összhang biztosítása érdekében ezek az értékek ideiglenesen a 3954/87/Euratom rendeletben megállapított értékek helyébe lépnek.

(3)  A rizsre és rizsből előállított termékekre vonatkozó megengedhető legmagasabb határértékek 2012. október 1-jétől alkalmazandók. Ezt megelőzően az 500 Bq/kg legmagasabb határértéket kell alkalmazni.

(4)  A szójababra és a szójababból előállított termékekre az 500 Bq/kg megengedhető legmagasabb határértéket kell alkalmazni.

(5)  A megengedhető legmagasabb határérték 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozik.

(6)  A Japánban jelenleg alkalmazott felső határértékekkel való összhang biztosítása érdekében ez az érték ideiglenesen a 770/90/Euratom bizottsági rendeletben (HL L 83., 1990.3.30., 78. o.) megállapított érték helyébe lép.

(7)  Kivételt képeznek a díszhalaknak szánt takarmányok.


III. MELLÉKLET

A japán jogszabályokban biztosított és ebben a rendeletben alkalmazott átmeneti intézkedések

a)

A 2012. március 31. előtt előállított és/vagy feldolgozott tej és tejtermékek, ásványvíz és más hasonló italok radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg a 200 Bq/kg értéket. Az egyéb 2012. március 31. előtt előállított és/vagy feldolgozott élelmiszerek (a rizs, a szójabab, valamint az ezekből előállított termékek kivételével) radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg az 500 Bq/kg értéket.

b)

A 2012. szeptember 30. előtt betakarított rizs radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg az 500 Bq/kg értéket.

c)

A rizsből készült, 2012. szeptember 30. előtt előállított és/vagy feldolgozott termékek radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg az 500 Bq/kg értéket.

d)

A szójabab radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg az 500 Bq/kg értéket.

e)

A szójababból előállított termékek radioaktív céziumszintje nem haladhatja meg az 500 Bq/kg értéket.


30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/24


A BIZOTTSÁG 285/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 29-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

CR

48,1

IL

73,5

MA

53,4

TN

56,0

TR

90,6

ZZ

64,3

0707 00 05

JO

225,1

TR

149,1

ZZ

187,1

0709 91 00

EG

76,0

ZZ

76,0

0709 93 10

JO

225,1

MA

49,6

TR

127,5

ZZ

134,1

0805 10 20

EG

53,1

IL

85,4

MA

51,0

TN

56,9

TR

64,8

ZA

45,1

ZZ

59,4

0805 50 10

EG

69,3

MX

39,8

TR

54,9

ZZ

54,7

0808 10 80

AR

87,2

BR

86,6

CA

121,1

CL

102,1

CN

87,8

MK

31,8

US

171,1

UY

71,6

ZA

74,7

ZZ

92,7

0808 30 90

AR

88,7

CL

116,8

CN

54,7

ZA

93,9

ZZ

88,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/26


A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. március 26.)

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Románia számára történő engedélyezéséről

(2012/181/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Bizottságnál 2011. augusztus 30-án iktatott levelében Románia engedélyt kért a 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 18. pontjától eltérő különös intézkedés bevezetésére annak érdekében, hogy adómentességet biztosíthasson azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 65 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, Románia Európai Unióhoz való csatlakozása napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét. Az intézkedés mentesítené az említett adóalanyokat a 2006/112/EK irányelv XI. címének 2–6. fejezetében említett, hozzáadottértékadó- (héa-) kötelezettségek egy része vagy összessége alól.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2011. november 8-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Románia kérelméről. A Bizottság 2011. november 9-én kelt levelében értesítette Romániát arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(3)

A 2006/112/EK irányelv XII. címe alapján a tagállamok már alkalmazhatnak különös szabályozást a kisvállalkozások tekintetében. Az intézkedés csak annyiban tér el a 2006/112/EK irányelv XII. címétől, hogy a szabályozás keretében az adóalanyok éves árbevételére vonatkozó küszöbérték magasabb, mint a Románia számára jelenleg a 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 18. pontja értelmében engedélyezett küszöbérték, amely 35 000 EUR.

(4)

A kisvállalkozások által igénybevehető különös szabályozás által biztosított magasabb küszöbérték egyszerűsítési intézkedés, mivel jelentősen csökkentheti a legkisebb vállalkozások héa-kötelezettségeit; ugyanakkor a különös szabályozás az adóalanyok számára választható lehetőség. Összességében a várakozások szerint az intézkedés javítani fogja a héaszabályoknak való megfelelés általános szintjét.

(5)

A Bizottság 2004. október 29-i, a hozzáadottértékadó-kötelezettségek egyszerűsítése céljából a 77/388/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelvjavaslatában foglalt rendelkezések célja többek között az, hogy a tagállamok a héamentesség feltételeként megállapított éves árbevételi felső határt legfeljebb 100 000 EUR összegben, illetve annak nemzeti valutában kifejezett ellenértékében állapíthassák meg, és ezt az összeget évente kiigazíthassák. Románia kérelme összhangban van ezzel a javaslattal.

(6)

Az intézkedésnek nincs hatása az Unió hozzáadottérték-adóból befolyó saját forrásainak alakulására, és az intézkedés hatása elhanyagolható a végső fogyasztói szinten Románia által beszedett adóbevétel teljes összegét tekintve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 18. pontjától eltérve Románia felhatalmazást kap arra, hogy héamentességet biztosítson azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 65 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, az Európai Unióhoz való csatlakozása napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.

2. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

Ezt a határozatot az adóalanyoknak a hozzáadottérték-adó alóli mentességére vonatkozó éves árbevételi felső határ összegeit módosító irányelv hatálybalépésének napjáig vagy – amennyiben ez a korábbi időpont – 2014. december 31-ig kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN


(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.


30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/28


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. március 28.)

Franciaország tengerentúli megyéiben a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezésre vonatkozó programhoz 2012-re nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2012) 1954. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(2012/182/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

mivel:

(1)

2011. november 8-án a francia hatóságok a 2012-es évre vonatkozóan programot nyújtottak be a Bizottságnak, melyben Franciaország tengerentúli megyéiben alkalmazandó növény-egészségügyi intézkedéseket határoztak meg. E program meghatározza az elérendő célokat, a várható eredményeket, a végrehajtandó intézkedéseket, azok időtartamát és az uniós pénzügyi hozzájárulás lehetőségének figyelembevételével számított költségét is.

(2)

A programban előírt intézkedések eleget tesznek a Franciaország tengerentúli megyéiben, az Azori-szigeteken és Madeirán a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezésre irányuló programok Közösség által támogatható intézkedéseinek meghatározásáról szóló, 2007. szeptember 10-i 2007/609/EK bizottsági határozat (2) követelményeinek.

(3)

A programban előírt intézkedéseket értékelte a Bizottság, és 2011. november 24–25-én a Növényegészségügyi Állandó Bizottság is megvitatta. A Bizottság ezek alapján úgy véli, hogy a program és célkitűzései megfelelnek a 247/2006/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(4)

A 247/2006/EK rendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében meg kell határozni az uniós pénzügyi hozzájárulás megfelelő legnagyobb értékét, a kifizetést pedig a Franciaország által benyújtott dokumentumok alapján kell teljesíteni.

(5)

A közös agrárpolitika (3) finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a növény-egészségügyi intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból kell fedezni. Ezen intézkedések pénzügyi ellenőrzése céljából az említett rendelet 9., 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

(6)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 75. cikkének, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (5) 90. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott olyan finanszírozási határozatnak kell megelőznie az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket, amely meghatározza a kiadásokkal járó tevékenységek alapvető elemeit.

(7)

A francia hatóságok által 2011. november 8-án benyújtott program és az előírt intézkedések a 2012-es naptári évre vonatkoznak. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 112. cikke értelmében már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó be tudja bizonyítani a tevékenység megkezdésének szükségességét a megállapodás aláírása előtt. Franciaország bebizonyította, hogy a programot 2012 elejétől, még az e határozatban előírt uniós pénzügyi hozzájárulás odaítélése előtt el kell indítani, biztosítva ezzel az intézkedések megfelelő finanszírozását és végrehajtását.

(8)

E határozat a költségvetési rendelet 75. cikke szerinti finanszírozási határozatnak minősül a Franciaország által benyújtott program szerinti társfinanszírozási kérelemben szereplő maximálisan engedélyezett kiadások tekintetében.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A melléklet A. részében meghatározottaknak megfelelően a Bizottság uniós pénzügyi hozzájárulást ítélt meg Franciaországnak a tengerentúli megyéiben a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezésre irányuló 2012. évi hivatalos program végrehajtásához.

Ez a pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a melléklet B. része szerinti összes támogatható kiadás 60 %-át, és összege legfeljebb 180 000 EUR lehet (héa nélkül).

2. cikk

(1)   100 000 EUR előleget ki kell fizetni Franciaország kifizetés iránti kérelmének kézhezvételétől számított 60 napon belül.

(2)   Az uniós pénzügyi hozzájárulás fennmaradó része akkor fizethető ki, ha a programra vonatkozó végleges végrehajtási jelentést legkésőbb 2013. március 15-ig elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak, és azt a Bizottság jóvá is hagyja.

A jelentés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)

a teljes program tömör technikai értékelése, beleértve a fizikai és minőségi célok teljesítésének mértékét. Az értékelés összeveti a Franciaország által előterjesztett eredeti program célkitűzéseit az elért eredményekkel; ez utóbbiakat a tervezett eredmények fényében, végrehajtási szakaszonként mutatja be. Ismerteti az elért haladást és a végrehajtott intézkedések közvetlen növény-egészségügyi és gazdasági hatását, továbbá

b)

pénzügyi kimutatás, mely alprogramonként és intézkedésenként tünteti fel a tervezett és ténylegesen felmerült kiadásokat. A kimutatáshoz csatolják a kiadások kifizetését bizonyító megfelelő dokumentumokat, például számlákat vagy nyugtákat.

(3)   Franciaország a melléklet B. részében meghatározott indikatív költségvetési bontást illetően kiigazíthatja az egyazon alprogramon belüli különböző intézkedések közötti finanszírozást az adott alprogramra vonatkozó uniós hozzájárulás mértékének 15 %-áig, feltéve, hogy ezáltal a programban szereplő támogatható kiadások teljes összegét nem lépi túl, és a program fő célkitűzéseit nem veszélyezteti.

Minden korrekcióról tájékoztatja a Bizottságot.

3. cikk

Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 28-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(2)  HL L 242., 2007.9.15., 20. o.

(3)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(4)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

2012. ÉVI PROGRAM ÉS INDIKATÍV KÖLTSÉGVETÉSI BONTÁS

A.   RÉSZ

Program

A program három alprogramból épül fel:

1.

Franciaország tengerentúli megyéire vonatkozó alprogram:

—   1.1. intézkedés: Franciaország tengerentúli megyéiben a zárlati károsítók és betegségek prioritásának meghatározására szolgáló eszköz

—   1.2. intézkedés: a károsító szervezetek kimutatására szolgáló innovatív módszerek

2.

a Martinique megyére vonatkozó alprogram:

—   2. intézkedés: a károsítók és a betegségek megfigyelésére szolgáló hálózatok

3.

a Guadeloupe megyére vonatkozó alprogram:

—   3.1. intézkedés: a gyümölcslegyekre vonatkozó felügyeleti hálózat

—   3.2. intézkedés: a károsító szervezetek turisztikai tevékenységgel történő behurcolása kockázatának kezelése

B.   RÉSZ

Indikatív költségvetési bontás, a különféle várható eredmények feltüntetésével

(EUR-ban)

Alprogramok

Eredmények

(S: szolgáltatásnyújtás, R: kutatás vagy tanulmányi munka)

Támogatható kiadások

Tagállami pénzügyi hozzájárulás

Lehetséges legnagyobb uniós pénzügyi hozzájárulás

A tengerentúli megyékre vonatkozó alprogram

1.1.

intézkedés

Franciaország tengerentúli megyéiben a zárlati károsítók és betegségek prioritásának meghatározására szolgáló eszköz

63 000

25 200

37 800

1.2.

intézkedés

A károsító szervezetek kimutatására szolgáló innovatív módszerek (R)

120 000

48 000

72 000

részösszeg

 

183 000

73 200

109 800

Martinique

2.

intézkedés

A károsítók és a betegségek megfigyelésére szolgáló hálózatok (S)

93 500

37 400

56 100

részösszeg

 

93 500

37 400

56 100

Guadeloupe

3.1.

intézkedés

A gyümölcslegyekre vonatkozó felügyeleti hálózat (S)

13 500

5 400

8 100

3.2.

intézkedés

A károsító szervezetek turisztikai tevékenységgel történő behurcolása kockázatának kezelése (S)

10 000

4 000

6 000

részösszeg

 

23 500

9 400

14 100

Összesen

 

300 000

120 000

180 000


Helyesbítések

30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/31


Helyesbítés a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2007. december 20-i 2008/79/EK, Euratom tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 24., 2008. január 29. )

A 42. oldalon, az 1. cikkben, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv új, 23a. cikkében:

a következő szövegrész:

„23a. cikk

Az eljárási szabályzat gyorsított eljárást és a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó előzetes döntéshozatalra utalás esetében sürgősségi eljárást írhat elő.

Ezen eljárások vonatkozásában a beadványok vagy az írásbeli észrevételek benyújtására a 23. cikkben meghatározottnál rövidebb határidőt, és a 20. cikk (4) bekezdésétől eltérően a főtanácsnoki indítvány mellőzését lehet előírni.

A sürgősségi eljárás vonatkozásában ezenkívül az Alapokmány 23. cikkében felsorolt, beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására jogosult felek és egyéb érdekeltek körének korlátozását, és – kivételesen sürgős esetben – az eljárás írásbeli szakaszának mellőzését lehet előírni.”

helyesen:

„23a. cikk

Az eljárási szabályzat gyorsított eljárást és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó előzetes döntéshozatalra utalás esetében sürgősségi eljárást írhat elő.

Ezen eljárások vonatkozásában a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására a 23. cikkben meghatározottnál rövidebb határidőt, és a 20. cikk negyedik bekezdésétől eltérve a főtanácsnoki indítvány mellőzését lehet előírni.

A sürgősségi eljárás vonatkozásában ezenkívül a 23. cikkben felsorolt, beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására jogosult felek és egyéb érdekeltek körének korlátozását, kivételesen sürgős esetben pedig az eljárás írásbeli szakaszának mellőzését lehet előírni.”


30.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/31


Helyesbítés az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanácsnak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról szóló, 2003. március 21-i 2003/223/EK határozatához

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83., 2003. április 1., 66. o. )

(Magyar nyelvű különkiadás, 1. fejezet, 4. kötet, 294. o.)

A tartalomjegyzékben, a határozat címében:

a következő szövegrész:

„Az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanács …”

helyesen:

„Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács …”.

A 294. oldalon, a határozat címében:

a következő szövegrész:

„Az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanács …”

helyesen:

„Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács …”.

A 296. oldalon, az 1. cikkben, az Alapokmány módosított 10.2. cikkében, a hatodik francia bekezdésben:

a következő szövegrész:

„–

a Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg …”

helyesen:

„–

a Kormányzótanács valamennyi, szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjának kétharmados többségével hozza meg …”.