ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.064.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 64

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. március 3.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 180/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Κουφέτα Αμυγδάλου Γεροσκήπου [Koufeta Amygdalou Geroskipou] [OFJ])

1

 

*

A Bizottság 181/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 2.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Melon de Guadeloupe [OFJ])

3

 

 

A Bizottság 182/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

5

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2012/7/EU irányelve (2012. március 2.) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete III. részének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )

7

 

*

A Bizottság 2012/8/EU végrehajtási irányelve (2012. március 2.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról ( 1 )

9

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/136/EU

 

*

A Bizottság határozata (2012. február 29.) a Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai Infrastruktúra Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Clarin ERIC) létrehozásáról (az értesítés a C(2012) 1018. számú dokumentummal történt)

13

 

 

2012/137/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2012. március 1.) a házi sertések spermájának behozataláról (az értesítés a C(2012) 1148. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

29

 

 

2012/138/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2012. március 1.) az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről (az értesítés a C(2012) 1310. számú dokumentummal történt)

38

 

 

Helyesbítések

 

 

Helyesbítés az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. február 23-i 163/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelethez (HL L 52., 2012.2.24.)

48

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/1


A BIZOTTSÁG 180/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 2.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Κουφέτα Αμυγδάλου Γεροσκήπου [Koufeta Amygdalou Geroskipou] [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Ciprus kérelmét a „Κουφέτα Αμυγδάλου Γεροσκήπου” (Koufeta Amygdalou Geroskipou) elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 2-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 191., 2011.7.1., 24. o.


MELLÉKLET

Az 510/2006/EK rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek:

2.4. osztály.   Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

CIPRUS

Κουφέτα Αμυγδάλου Γεροσκήπου (Koufeta Amygdalou Geroskipou) (OFJ)


3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/3


A BIZOTTSÁG 181/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 2.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Melon de Guadeloupe [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét a „Melon de Guadeloupe” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 2-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 189., 2011.6.29., 37. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

FRANCIAORSZÁG

Melon de Guadeloupe (OFJ)


3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/5


A BIZOTTSÁG 182/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 2-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

70,7

JO

73,2

MA

73,1

TN

90,4

TR

120,0

ZZ

85,5

0707 00 05

EG

158,2

JO

131,5

TR

169,6

ZZ

153,1

0709 91 00

EG

72,9

ZZ

72,9

0709 93 10

MA

56,1

TR

102,2

ZZ

79,2

0805 10 20

EG

51,8

IL

66,9

MA

51,6

TN

51,1

TR

76,8

ZZ

59,6

0805 50 10

BR

43,7

TR

60,9

ZZ

52,3

0808 10 80

CA

118,1

CL

98,4

CN

108,3

MK

31,8

US

155,6

ZZ

102,4

0808 30 90

AR

70,3

CL

145,8

CN

54,2

US

99,0

ZA

95,8

ZZ

93,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/7


A BIZOTTSÁG 2012/7/EU IRÁNYELVE

(2012. március 2.)

a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete III. részének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2009/48/EK irányelv a Holland Állami Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (Het Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu, RIVM) ajánlása alapján határértékeket állapít meg a kadmiumra nézve; az ajánlások a „Chemicals in Toys. A general methodology for assessment of chemical safety of toys with a focus on elements” [Vegyi anyagok játékokban. A játékok vegyi biztonsági értékelésének általános módszertana, különös figyelemmel a kémiai elemekre] című 2008-as jelentésben szerepelnek. Az RIVM ajánlásaiban abból indult ki, hogy a gyermekek játékokban található vegyi anyagoknak való kitettsége nem haladhat meg egy bizonyos szintet, nevezetesen a „tolerálható napi bevitel” szintjét. Mivel a gyermekek a játékokkal való érintkezésen kívül más módon is ki vannak téve a vegyi anyagoknak, a tolerálható napi bevitelnek csak egy hányada származhat a játékokból. A toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság 2004-es jelentésében ajánlást tett arra, hogy a tolerálható napi bevitelnek csupán 10 %-a származhasson a játékokból. Ugyanakkor a kadmium és más különösen toxikus vegyi anyagok tekintetében az ajánlott szint a tolerálható napi bevitel legfeljebb 5 %-a, biztosítva ezzel a szóban forgó anyagoknak csak nyomokban való jelenlétét a helyes gyártási gyakorlattal összeegyeztethető módon.

(2)

A 2009/48/EK irányelvben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó határértékeket úgy kapjuk meg, ha az RIVM ajánlásainak megfelelő tolerálható napi bevitel legnagyobb megengedett hányadát megszorozzuk a gyermek 7,5 kg-ra becsült súlyával, majd elosztjuk a szervezetbe jutott játékanyag mennyiségével.

(3)

A kadmium esetében az RIVM 7 μg/kg tolerálható heti bevitellel számol: ezt az értéket a Közös FAO/WHO Élelmiszer-adalékanyag Szakértői Bizottság (JECFA) állapította meg 1989-ben, illetve erősítette meg 2001-ben. Kettes biztonsági tényező alkalmazásával 3,5 μg/kg tolerálható heti bevitelt és 0,5 μg/kg tolerálható napi bevitelt kapunk.

(4)

A vegyi anyagokkal kapcsolatos lehetséges expozíciós forgatókönyvek beazonosításához az RIVM a szervezetbe jutott játékanyag mennyiségét a lekapart játékanyagok esetében napi 8 mg-ra, a törékeny játékanyagok esetében 100 mg-ra, a folyékony vagy ragadós játékanyagok esetében pedig 400 mg-ra becsülte. Ezeket a beviteli határértékeket az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (EKKTB) támogatta „Risks from organic CMR substances in toys” [A játékokban található szerves CMR-anyagok jelentette kockázatok] című, 2010. május 18-án elfogadott állásfoglalásában.

(5)

A tolerálható napi kadmiumbevitel 5 %-át megszorozva a gyermek súlyával és osztva a szervezetbe jutott játékanyag mennyiségével a kadmium tekintetében a következő határértékek kerültek megállapításra: a lekapart anyagok esetében 23 mg/kg, a száraz anyagok esetében 1,9 mg/kg, a folyékony anyagok esetében pedig 0,5 mg/kg.

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2009. január 30-i állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy a kadmium toxikológiájával kapcsolatos új eredmények fényében a JECFA által 1989-ben megállapított és 2001-ben megerősített tolerálható heti bevitel szintje már nem megfelelő. Az EFSA 2,5 μg/kg-os új tolerálható heti beviteli szintet állapított meg, amely 0,36 μg/kg-nyi tolerálható napi bevitelnek felel meg.

(7)

Ha az új tolerálható napi kadmiumbevitel 5 %-át megszorozzuk a gyermek súlyával és elosztjuk a szervezetbe jutott játékanyag mennyiségével, a következő határértékeket kapjuk a kadmiumra vonatkozóan: a lekapart anyagok esetében 17 mg/kg-ot, a száraz anyagok esetében 1,3 mg/kg-ot, a folyékony anyagok esetében pedig 0,3 mg/kg-ot.

(8)

A 2009/48/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a játékbiztonsági bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének III. része ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2013. január 20-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2013. július 20-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 170., 2009.6.30., 1. o.


MELLÉKLET

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének III. része a következőképpen módosul:

A 13. pontban a kadmiumra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Elem

mg/kg

száraz, törékeny, porszerű vagy hajlékony játékanyagokban

mg/kg

folyékony vagy ragadós játékanyagokban

mg/kg

lekapart játékanyagokban

„Kadmium

1,3

0,3

17”


3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/9


A BIZOTTSÁG 2012/8/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2012. március 2.)

a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2003/90/EK irányelv (2) elfogadásával kívánta biztosítani, hogy a tagállamok által nemzeti fajtajegyzékükbe felvett fajták a minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában megfeleljenek a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által megállapított iránymutatásoknak, amennyiben ilyen iránymutatások léteznek. Egyéb fajtákra vonatkozóan az irányelv előírja, hogy az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) iránymutatásai alkalmazandók.

(2)

A Közösségi Növényfajta-hivatal azóta számos egyéb faj vonatkozásában is készített iránymutatásokat, illetve már létezőket naprakésszé tett.

(3)

A 2003/90/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/90/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe az ezen irányelv mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

A 2012. október 1-je előtt megkezdett vizsgálatok esetében a tagállamok alkalmazhatják a 2003/90/EK irányelvnek az ezen irányelv által történő módosítás előtt hatályos szövegét.

3. cikk

A tagállamok legkésőbb 2012. szeptember 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamoknak az említett rendelkezéseket 2012. október 1-jétől kell alkalmazniuk.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2)  HL L 254., 2003.10.8., 7. o.


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által kiadott vizsgálati jegyzőkönyveknek

Tudományos elnevezés

Közönséges név

CPVO-előírás

Festuca filiformis Pourr.

Finomlevelű juhcsenkesz

2011.6.23-i 67/1

Festuca ovina L.

Juhcsenkesz

2011.6.23-i 67/1

Festuca rubra L.

Vörös csenkesz

2011.6.23-i 67/1

Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina

Krajina – csenkesz

2011.6.23-i 67/1

Lolium multiflorum Lam.

Olasz perje

2011.6.23-i 4/1

Lolium perenne L.

Évelő perje

2011.6.23-i 4/1

Lolium x boucheanum Kunth

Hibrid perje

2011.6.23-i 4/1

Pisum sativum L.

Takarmányborsó

2010.3.11-i 7/2

Brassica napus L.

Káposztarepce

2011.11.16-i 36/2

Helianthus annuus L.

Napraforgó

2002.10.31-i 81/1

Linum usitatissimum L.

Len/olajlen

2007.3.21-i 57/1

Avena nuda L.

Csupasz zab

2003.11.6-i 20/1

Avena sativa L. (includes A. byzantina K. Koch)

Zab és bizánci zab

2003.11.6-i 20/1

Hordeum vulgare L.

Árpa

2010.3.11-i TP/19/2rev.

Oryza sativa L.

Rizs

2004.11.18-i 16/1

Secale cereale L.

Rozs

2002.10.31-i 58/1

xTriticosecale Wittm. ex A. Camus

A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek

2011.2.16-i TP/121/2rev.1.

Triticum aestivum L.

Búza

2011.2.16-i TP/3/4rev.2.

Triticum durum Desf.

Durumbúza

2003.11.6-i 120/2

Zea mays L.

Kukorica

2010.3.11-i 2/3

Solanum tuberosum L.

Burgonya

2005.12.1-jei 23/2

E jegyzőkönyvek szövege megtalálható a Közösségi Növényfajta-hivatal honlapján (www.cpvo.europa.eu).

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett azon fajok jegyzéke, amelyeknek meg kell felelniük az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szövetség (UPOV) által meghatározott vizsgálati iránymutatásoknak

Tudományos elnevezés

Közönséges név

UPOV-iránymutatás

Beta vulgaris L.

Takarmányrépa

1994.11.4-i TG/150/3

Agrostis canina L.

Ebtippan

1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis gigantea Roth.

Óriás tippan

1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis stolonifera L.

Tarackos tippan

1990.10.12-i TG/30/6

Agrostis capillaris L.

Cérnatippan

1990.10.12-i TG/30/6

Bromus catharticus Vahl

Prérifű

2001.4.4-i TG/180/3

Bromus sitchensis Trin.

Alaszkai rozsnok

2001.4.4-i TG/180/3

Dactylis glomerata L.

Csomós ebír

2002.4.17-i TG/31/8

Festuca arundinacea Schreber

Nádképű csenkesz

2002.4.17-i TG/39/8

Festuca pratensis Huds.

Réti csenkesz

2002.4.17-i TG/39/8

xFestulolium Asch. et Graebn.

A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek.

2008.4.9-i TG/243/1

Phleum nodosum L.

Kis komócsin

1984.11.7-i TG/34/6

Phleum pratense L.

Gumós komócsin

1984.11.7-i TG/34/6

Poa pratensis L.

Réti perje

1990.10.12-i TG/33/6

Lupinus albus L.

Fehér csillagfürt

2004.3.31-i TG/66/4

Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű csillagfürt

2004.3.31-i TG/66/4

Lupinus luteus L.

Sárga csillagfürt

2004.3.31-i TG/66/4

Medicago sativa L.

Lucerna

2005.4.6-i TG/6/5

Medicago x varia T. Martyn

Tarkavirágú lucerna

2005.4.6-i TG/6/5

Trifolium pratense L.

Vöröshere

2001.4.4-i TG/5/7

Trifolium repens L.

Fehérhere

2003.4.9-i TG/38/7

Vicia faba L.

Lóbab

2002.4.17-i TG/8/6

Vicia sativa L.

Tavaszi bükköny

1988.10.21-i TG/32/6

Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.

Karórépa

2001.4.4-i + 2009.4.1-jei TG/89/6rev.

Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.

Takarmányretek

2001.4.4-i TG/178/3

Arachis hypogea L.

Földimogyoró

1985.11.13-i TG/93/3

Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs

Réparepce

2002.4.17-i TG/185/3

Carthamus tinctorius L.

Sáfrányos szeklice

1990.10.12-i TG/134/3

Gossypium spp.

Gyapot

2001.4.4-i TG/88/6

Papaver somniferum L.

Mák

1999.3.24-i TG/166/3

Sinapis alba L.

Fehér mustár

2001.4.4-i TG/179/3

Glycine max (L.) Merrill

Szójabab

1998.4.1-jei TG/80/6

Sorghum bicolor (L.) Moench

Cirok

1989.10.6-i TG/122/3

Ezen iránymutatások szövege megtalálható az UVOP honlapján (www.upov.int).


HATÁROZATOK

3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/13


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. február 29.)

a Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai Infrastruktúra Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Clarin ERIC) létrehozásáról

(az értesítés a C(2012) 1018. számú dokumentummal történt)

(2012/136/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

2011. szeptember 23-án a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, a Holland Nyelvi Unió, Ausztria és Hollandia kérelmezte a Bizottságnál a Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai Infrastruktúra Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (a továbbiakban: Clarin ERIC) létrehozását.

(2)

Hollandia a Clarin ERIC-et a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, valamint a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv (3) 23. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében nemzetközi szervezetként elismerte.

(3)

A Bizottság a 723/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elbírálta a kérelmet, és megállapította, hogy az teljesíti a rendelet követelményeit.

(4)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak a 723/2009/EK rendelet 20. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Clarin ERIC elnevezéssel létrejön a Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai Infrastruktúra Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium.

(2)   A Clarin ERIC-nek a tagok megállapodásával létrejött alapszabályát e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 29-én.

a Bizottság részéről

Máire GEOGHEGAN-QUINN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

(2)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(3)  HL L 76., 1992.3.23., 1. o.


MELLÉKLET

A CLARIN ERIC ALAPSZABÁLYA

Tartalomjegyzék

1. FEJEZET:   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk:

Elnevezés, székhely, elhelyezkedés és munkanyelv

2. cikk:

Célok és tevékenység

2. FEJEZET:   TAGSÁG

3. cikk:

Tagság és képviselet

4. cikk:

A tagsági és a megfigyelői jogviszony feltételei

5. cikk:

A tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

3. FEJEZET:   A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk:

Tagok

7. cikk:

Megfigyelők

4. FEJEZET:   A CLARIN ERIC SZERVEI

8. cikk:

Közgyűlés

9. cikk:

Tudományos tanácsadó bizottság

10. cikk:

Nemzeti koordinátorok fóruma

11. cikk:

Vezérigazgató

12. cikk:

Igazgatóság

13. cikk:

A Clarin műszaki központok állandó bizottsága

14. cikk:

Munkacsoportok

5. FEJEZET:   PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

15. cikk:

A költségvetés elvei, beszámolók

16. cikk:

Felelősség

6. FEJEZET:   JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK

17. cikk:

Jelentéstétel a Bizottságnak

7. FEJEZET:   POLITIKÁK

18. cikk:

Megállapodások harmadik felekkel

19. cikk:

Felhasználói hozzáférési politika

20. cikk:

Tudományos értékelési politika

21. cikk:

Terjesztéspolitika

22. cikk:

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika

23. cikk:

Foglalkoztatáspolitika, beleértve az esélyegyenlőséget is

24. cikk:

Beszerzéspolitika és adómentesség

25. cikk:

Adatpolitika

8. FEJEZET:   IDŐTARTAM, MEGSZŰNÉS, JOGVITÁK, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. cikk:

Időtartam

27. cikk:

Megszűnés

28. cikk:

Irányadó jog

29. cikk:

Jogviták

30. cikk:

Az alapszabály hozzáférhetősége

31. cikk:

Átmeneti rendelkezések

1. MELLÉKLET:

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JEGYZÉKE

2. MELLÉKLET:

ÉVES TAGDÍJ

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.   cikk

Elnevezés, székhely, elhelyezkedés és munkanyelv

1.1.

„Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai Infrastruktúra” (a továbbiakban: Clarin) elnevezéssel európai kutatási infrastruktúra jön létre.

1.2.

A Clarin a 723/2009/EK rendelet rendelkezései alapján bejegyzett európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) működik, és elnevezése: Clarin ERIC.

1.3.

A Clarin a Clarin ERIC valamennyi tagországában és a Clarin ERIC-cel a 18. cikk értelmében megállapodást kötő más országokban szétszórtan működő kutatási infrastruktúra.

1.4.

A Clarin ERIC törvényes székhelye a hollandiai Utrechtben található.

1.5.

A Clarin ERIC munkanyelve az angol.

2.   cikk

Célok és tevékenység

2.1.

A Clarin ERIC végső célja a bölcsészet- és a társadalomtudományok területén folytatott kutatás előbbre vitele annak biztosításával, hogy a kutatók egységes hozzáféréssel rendelkezzenek egy nyelvalapú erőforrásokat és fejlett eszközöket európai szinten integráló platformhoz. Ennek érdekében egy olyan megosztott szétszórt kutatási infrastruktúrát kell kiépíteni és működtetni, amelynek célja a nyelvi erőforrások, technológia és szakértelem széles körű hozzáférhetővé tétele a bölcsészet- és a társadalomtudományok területén működő kutatóközösségek számára.

2.2.

E célból a Clarin ERIC különböző tevékenységeket végez és koordinál, amelyek magukban foglalják különösen, de nem kizárólag:

a)

egy olyan, meglévő adatokból és webalapú szolgáltatóközpontokból álló rendszer létrehozását, amely elősegíti, hogy a kutatók az e központokban rendelkezésre álló adatokhoz és technológiai szolgáltatásokhoz egyetlen egységes belépési eljárással férjenek hozzá;

b)

olyan hivatalos és de facto szabványok és a közöttük lévő kapcsolatrendszerek meghatározását és karbantartását, amelyek elősegítik az adatok és a szolgáltatások műszaki átjárhatóságát;

c)

az új adatok és webalapú szolgáltatások beszerzésére és létrehozására irányuló tevékenység koordinálását és támogatását;

d)

a felhasználói elvárások és a bevált gyakorlati módszerek összegyűjtését a felhasználók hatékony támogatása érdekében;

e)

olyan szakértői központok létrehozását, amelyek a nyelvi erőforrásoknak és technológiának a bölcsészet- és a társadalomtudományok területén folytatott kutatás előbbre vitele érdekében történő hasznosítására összpontosítanak;

f)

olyan képzési, tudatosságnövelő és terjesztési célú kezdeményezések szervezését, amelyek mind a kutatási infrastruktúra igénybevételét, mind annak további fejlődését elősegítik;

g)

egy olyan engedélyezési, hozzáférési és hitelesítési keret kialakításának és fenntartásának biztosítását, amely egyszerű hozzáférést tesz lehetővé, miközben védelmet biztosít az adatok és az eszközök tulajdonosait ésszerűen megillető jogok és az egyének magánélete tekintetében;

h)

a kapcsolódó európai és Európán kívüli szervezetekkel és infrastruktúrákkal való kapcsolatok együttműködési célú ápolását és hasznosítását;

i)

az európai kutatási térségben folytatott kutatás előmozdítását eredményező szakpolitikai intézkedések kidolgozásához való hozzájárulást mind a bölcsészet- és a társadalomtudományok területén, mind pedig multidiszciplináris jelleggel;

j)

minden olyan más kapcsolódó kezdeményezést, amely segít megerősíteni az európai kutatási térségben folytatott kutatást.

2.3.

A Clarin ERIC a Clarin kiépítésével és működtetésével összefüggésben gazdasági haszonszerzésre nem törekszik; az innováció, valamint a tudás- és a technológiaátadás további előmozdítása érdekében azonban korlátozott terjedelemben végezhet gazdasági tevékenységet mindaddig, amíg ez fő tevékenységét nem hátráltatja.

2.   FEJEZET

TAGSÁG

3.   cikk

Tagság és képviselet

3.1.

A Clarin ERIC-nek tagjai vagy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelői lehetnek:

a)

a tagállamok;

b)

a társult országok;

c)

a társult országoktól eltérő harmadik országok;

d)

a kormányközi szervezetek.

A taggá és a megfigyelővé válás feltételeit ezen alapszabály 4.1. és 4.2. szakasza tartalmazza.

3.2.

A Clarin ERIC tagjai között lennie kell legalább három tagállamnak.

3.3.

A tagállamoknak együttesen rendelkezniük kell a közgyűlési szavazati jogok többségével.

3.4.

Minden tagot és megfigyelőt az erre a célra saját maguk által kiválasztott és saját szabályaik és eljárásaik alapján kijelölt egyetlen közszektorbeli jogalany vagy közfeladatot ellátó magánszektorbeli jogalany képvisel.

3.5.

A jelenlegi tagokat és megfigyelőket, valamint az őket képviselő jogalanyokat az 1. melléklet sorolja fel. Alapító tag az a tag, amely már az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában tag volt.

4.   cikk

A tagsági és a megfigyelői jogviszony feltételei

4.1.

A tagsági jogviszony feltételei a következők:

a)

az új tag csatlakozását a közgyűlésnek jóvá kell hagynia;

b)

a jogviszony kérelmezőjének írásos kérelmet kell intéznie a közgyűlés elnökéhez;

c)

a kérelemnek be kell mutatnia, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni a Clarin 2. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez és feladatainak ellátásához, és hogyan fog eleget tenni a 6.2. szakaszban előírt kötelezettségeknek.

4.2.

Megfigyelői jogviszony iránti kérelmet nyújthatnak be a 3.1. szakaszban felsorolt jogalanyok közül azok, amelyek hozzá kívánnak járulni a Clarin ERIC tevékenységéhez, de még nem áll módjukban tagként csatlakozni. A megfigyelői jogviszony feltételei a következők:

a)

a megfigyelői jogviszony legfeljebb három évre szólhat. A megfigyelő a megfigyelői jogviszonyt egy ízben ismételten kérelmezheti. A közgyűlés kivételes esetekben hozzájárulhat a megfigyelői jogviszony további meghosszabbításához;

b)

a megfigyelő csatlakozását, illetőleg újbóli csatlakozását a közgyűlésnek jóvá kell hagynia;

c)

a jogviszony kérelmezőjének írásos kérelmet kell küldenie a Clarin ERIC törvényes székhelyére;

d)

a kérelemnek be kell mutatnia, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni a Clarin 2. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez és feladatainak ellátásához, és hogyan fog eleget tenni a 7.2. szakaszban előírt kötelezettségeknek.

5.   cikk

A tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

5.1.

A Clarin ERIC létrehozásától számított első öt éven belül egyetlen tag sem mondhat le tagságáról, kivéve abban az esetben, ha a tagsági jogviszonyt eleve csak egy meghatározott rövidebb időszakra kérte.

5.2.

A Clarin ERIC létrehozásától számított első öt év elteltével bármely tag bármely pénzügyi év végén lemondhat tagságáról, ha erről a lemondás előtt legalább tizenkét hónappal kérelmet nyújtott be.

5.3.

Bármely megfigyelő bármely pénzügyi év végén lemondhat a megfigyelői jogviszonyról, ha erről a lemondás előtt legalább hat hónappal kérelmet nyújtott be.

5.4.

A lemondás csak akkor fogadható el, ha a lemondás kérelmezője előzetesen mindennemű pénzügyi és egyéb kötelezettségének eleget tett.

5.5.

A következő feltételek együttes teljesülése esetén a közgyűlés bármely tag tagsági és bármely megfigyelő megfigyelői jogviszonyát megszüntetheti:

a)

a tag vagy megfigyelő súlyosan megszegte egy vagy több, ezen alapszabályból fakadó kötelezettségét;

b)

a tag vagy megfigyelő a kötelezettségszegést hat hónapon belül nem orvosolta.

A tag vagy megfigyelő számára lehetőséget kell adni arra, hogy a jogviszonyát megszüntető határozattal szemben kifogással éljen, és a közgyűlés előtt megvédje álláspontját.

3.   FEJEZET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6.   cikk

Tagok

6.1.

A tagok jogosultak különösen:

a)

hozzáférést biztosítani kutatóközösségük számára a Clarinhoz és annak szolgáltatásaihoz;

b)

részt venni és szavazni a közgyűlésen, és ezáltal befolyásolni annak működését;

c)

részt venni a stratégiák és a politikák kidolgozásában;

d)

szorosan együttműködni más országokkal annak érdekében, hogy az erőforrások, az eszközök és a szolgáltatások ezen országok kutatói számára is hozzáférhetők legyenek;

e)

lehetővé tenni kutatóközösségük számára a részvételt az irányadó Clarin-szabványok és a bevált gyakorlati módszerekre vonatkozó ajánlások kiválasztásában;

f)

kedvezményes részvételi díj alkalmazásával lehetővé tenni kutatóközösségük számára a részvételt a Clarinnal összefüggésben szervezett rendezvényeken, például nyári egyetemeken, műhelytalálkozókon, konferenciákon és továbbképzéseken;

g)

használni a Clarin védjegyet;

h)

részt venni azokban az uniós projektpályázatokban, amelyeknek benyújtó konzorciuma a Clarin ERIC.

6.2.

Minden tag köteles:

a)

befizetni a 2. mellékletben megállapított éves tagdíjat;

b)

kijelölni a 3.4. szakasznak megfelelően őt képviselő jogalanyt, és folyamatosan tájékoztatni a közgyűlést az őt képviselő jogalany személyéről;

c)

teljes körűen felhatalmazni az őt képviselő jogalanyt arra, hogy a közgyűlésen felmerülő és a napirenden megjelölt valamennyi kérdésben szavazatot adjon le;

d)

létrehozni egy nemzeti konzorciumot az ezen alapszabályból fakadó nemzeti szintű kötelezettségek teljesítésére;

e)

kijelölni a nemzeti konzorciumért felelős nemzeti koordinátort;

f)

rendelkezésre bocsátani legalább egy adat- és szolgáltatásközpontot;

g)

rendelkezésre bocsátani egy megállapodás szerinti felhasználó-hitelesítő és -engedélyező rendszert;

h)

rendelkezésre bocsátani a megállapodás szerinti szolgáltatás(oka)t;

i)

az erőforrások és eszközök létrehozására irányuló nemzeti szintű projekteken belül elősegíteni az irányadó szabványok alkalmazását;

j)

rendelkezésre bocsátani a hozzáférés lehetővé tételéhez szükséges műszaki infrastruktúrát;

k)

elősegíteni a Clarin által nyújtott szolgáltatásoknak az adott országban működő kutatók általi igénybevételét, és gyűjteni a felhasználói visszajelzéseket és igényeket;

l)

támogatni az adott tagországban működő Clarin-központokat, ennek érdekében elősegíteni a nemzeti szintű és más érintett infrastruktúrákkal való integrációt.

6.3.

A 2. mellékletben előírtnál magasabb összegű éves tagdíjat fizetnek azok a tagok, amelyek a Clarin ERIC-hez való csatlakozásukkor fenntartották maguknak a jogot arra, hogy tagságukról a Clarin ERIC létrehozásától számított öt év eltelte előtt lemondjanak.

6.4.

A tagok – egyenként vagy más tagokkal, megfigyelőkkel vagy harmadik felekkel közösen – az éves tagdíjon felül is hozzájárulhatnak a Clarin ERIC működéséhez. Ezt a hozzájárulásukat készpénzben vagy természetben nyújthatják.

6.5.

A tag felhatalmazza az őt képviselő jogalanyt vagy egy, a nemzeti konzorciumot képviselő jogalanyt a 6.2. szakasz a) és d)–l) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésére. A Clarin ERIC ezzel a jogalannyal Clarin-megállapodást köt, amely meghatározza a kötelezettség teljesítésének, illetőleg a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának feltételeit és szabályait.

7.   cikk

Megfigyelők

7.1.

A megfigyelők jogosultak különösen:

a)

szavazati jog nélkül részt venni a közgyűlésen;

b)

kedvezményes részvételi díj alkalmazásával lehetővé tenni kutatóközösségük számára a részvételt a Clarinnal összefüggésben szervezett rendezvényeken, például nyári egyetemeken, műhelytalálkozókon, konferenciákon és továbbképzéseken, amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi;

c)

lehetővé tenni kutatóközösségük számára a kapcsolódó rendszerek, folyamatok és szolgáltatások kialakítása területén a Clarin ERIC szervezet támogatásának igénybevételét.

7.2.

Minden megfigyelő köteles:

a)

kijelölni a 3.4. szakasznak megfelelően őt képviselő jogalanyt, és folyamatosan tájékoztatni a közgyűlést az őt képviselő jogalany személyéről;

b)

befizetni a 2. mellékletben megállapított éves tagdíjat;

c)

ismertetni, hogy hogyan járul hozzá a Claric ERIC 2. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez.

7.3.

A megfigyelők – egyenként vagy más tagokkal, megfigyelőkkel vagy harmadik felekkel közösen – az éves tagdíjon felül is hozzájárulhatnak a Clarin ERIC működéséhez. Ezt a hozzájárulásukat készpénzben vagy természetben nyújthatják.

7.4.

A megfigyelő felhatalmazza az őt képviselő jogalanyt a 7.2. szakasz b) és c) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésére. A Clarin ERIC ezzel a jogalannyal Clarin megfigyelői megállapodást köt, amely meghatározza a kötelezettség teljesítésének, illetőleg a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának feltételeit és szabályait.

4.   FEJEZET

A CLARIN ERIC SZERVEI

8.   cikk

Közgyűlés

8.1.

A közgyűlés a Clarin ERIC teljes jogú döntéshozó szerve, mely egyben képviseli a Clarin ERIC tagjait. Minden tag egy-egy szavazattal rendelkezik. Minden tag esetében az őt képviselő jogalany kijelöl egy-egy hivatalos képviselőt. Emellett minden tag meghívhat egy-egy szakértőt. Tehát minden küldöttség legfeljebb két személyből áll, de szavazatot kizárólag a hivatalos képviselő adhat le.

8.2.

A közgyűlés minden évben legalább egyszer ülésezik, és legalább:

a)

kijelöli, felfüggeszti vagy megbízatásától megfosztja a vezérigazgatót és – a 10.3. és a 13.2. szakasz értelmében hivatalból a testület tagjainak minősülő személyek kivételével – az igazgatóságot;

b)

megerősíti a hivatalból az igazgatóság tagjának minősülő személyeket;

c)

kinevezi a tudományos tanácsadó bizottságot;

d)

dönt a Clarin kiépítésére és hasznosítására vonatkozó stratégiákról és minden olyan más kérdésről, amelyet az igazgatóság arra érdemesnek tart vagy amellyel kapcsolatban valamely tag vagy a tagok egy csoportja a 8.3. szakasznak megfelelően azt kéri;

e)

jóváhagyja a Clarin ERIC munkaprogramját és éves költségvetését;

f)

legalább ötévente dönt – minden tag vonatkozásában – az éves tagdíj számításának szabályairól, valamint az éves tagdíjak összegéről, melyek elveit és a megfelelő összegeket ezen alapszabály 2. mellékletében rögzíteni kell;

g)

jóváhagyja a Clarin ERIC éves jelentését és beszámolóját;

h)

minden egyes tag esetében jóváhagyja a Clarin működéséhez nyújtott hozzájárulást;

i)

jóváhagyja az új tagok és megfigyelők csatlakozását;

j)

dönt a tagsági és a megfigyelői jogviszonyok megszűnéséről;

k)

a 27. cikknek megfelelően dönt a Clarin ERIC megszűnéséről.

8.3.

A közgyűlést az elnök hívja össze legalább négy héttel az ülés tervezett időpontja előtt; a napirendet legalább két héttel az ülés tervezett időpontja előtt szét kell küldeni. A napirendi pontokra a tagok legkésőbb három héttel az ülés tervezett időpontja előtt tehetnek javaslatokat. A közgyűlés ülését a tagok legalább 50%-ának kérésére össze kell hívni; ilyenkor az ülést a lehető leghamarabb, de legalább két héttel az ülés tervezett időpontja előtt kell összehívni.

8.4.

A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével elnököt választ. Elnök csak valamely tag hivatalos képviselője lehet. Az elnök megbízatása két évre szól, és senki sem töltheti be az elnöki tisztséget két egymás után következő megbízatási időszaknál hosszabb időtartamra. Ha az elnök a megbízatásának vége előtt lemond, a közgyűlés új elnököt választ.

8.5.

A közgyűlés a szavazatok egyszerű többségével alelnököt választ. Alelnök csak valamely tag hivatalos képviselője lehet. Az alelnök megbízatása két évre szól, és senki sem töltheti be az alelnöki tisztséget két egymás után következő megbízatási időszaknál hosszabb időtartamra. Ha az alelnök a megbízatásának vége előtt lemond, a közgyűlés új alelnököt választ. Az elnököt távollétében és összeférhetetlenség esetén az alelnök helyettesíti.

8.6.

Ha egy hivatalos képviselő nem tud részt venni a közgyűlésen, a tag a szavazati jogának gyakorlására – szabályszerűen aláírt írásbeli meghatalmazás útján, melyet az ülés kezdetéig az elnöknek be kell mutatni – felkérhet ugyanazon jogalanyhoz tartozó másik képviselőt, a nemzeti szakértőt vagy másik tag hivatalos képviselőjét. Egyetlen képviselő sem rendelkezhet egyszerre háromnál több meghatalmazással.

8.7.

A közgyűlésen az elnöki feladatokat az elnök, távollétében az alelnök látja el. Az elnök – vagy az általa felkért személy – naprakészen tartja az 1. mellékletet, melynek így mindenkor pontosan kell tartalmaznia a tagok, a megfigyelők és az őket képviselő jogalanyok jegyzékét.

8.8.

A közgyűlés minden kérdésben a leadott szavazatok egyszerű többségével dönt, kivéve a következő kérdéseket:

a)

a Clarin ERIC alapszabályának módosítása;

b)

az „Éves tagdíj” című 2. melléklet módosítása az első öt év elteltével;

c)

a Clarin ERIC megszűnése;

d)

a tagsági és a megfigyelői jogviszonyok megszüntetése;

e)

a vezérigazgató és az igazgatóság felfüggesztése vagy megbízatásától való megfosztása.

8.9.

A következő kérdésekben a döntéshozatalhoz a szavazatok kétharmados többsége szükséges:

a)

az alapszabály módosítása;

b)

a 2. melléklet módosítása;

c)

a vezérigazgató és az igazgatóság felfüggesztése vagy megbízatásától való megfosztása;

d)

a Clarin ERIC megszűnése.

Az alapszabály módosításával kapcsolatban a 723/2009/EK rendelet 11. cikke szerint kell eljárni.

8.10.

A tagsági és a megfigyelői jogviszony megszüntetését kimondó határozatokat egyhangú szavazással kell meghozni oly módon, hogy az egyhangúság szempontjából az érintett tag szavazatát és a szavazástól való tartózkodásokat nem kell figyelembe venni.

8.11.

Bármely képviselő kérésére a szavazást titkos szavazás útján kell elvégezni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

8.12.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a jelenlévők legalább a szavazatok kétharmadával rendelkeznek. A képviselők vagy fizikailag vannak jelen, vagy a 8.6. szakasz szerinti meghatalmazás útján képviseltetik magukat. A közgyűlés határozhat úgy, hogy ülését arra alkalmas technológia alkalmazásával, például videokonferencia formájában tartja meg.

8.13.

Az elnök határozhat úgy, hogy egyes döntések meghozatalára írásbeli eljárást vesz igénybe. Ilyen esetekben az elnök vagy az elnök által erre feljogosított személy megküldi a javaslatot a közgyűlésen jelen lenni jogosult valamennyi hivatalos képviselőnek, akik kifogásaikat, módosítási javaslataikat és tartózkodási szándékukat egy előre meghatározott válaszadási határidőig jelezhetik. A válaszadási határidő nem lehet rövidebb 14 naptári napnál. Sürgős esetben, valamint akkor, ha az elfogadandó intézkedést azonnal végre kell hajtani, az elnök a válaszadási határidőt öt naptári napban határozhatja meg. Ha a válaszadási határidőig senki sem jelez kifogást, módosítási javaslatot vagy tartózkodási szándékot, akkor a javaslatot hallgatólagosan elfogadottnak kell tekinteni. Ha egy hivatalos képviselő kifogással él vagy módosítást javasol, akkor az elnök módosított formában ismét írásbeli eljárásra bocsáthatja a javaslatot, vagy a kérdést felveheti a közgyűlés soron következő ülésének napirendjére.

9.   cikk

Tudományos tanácsadó bizottság

9.1.

A tudományos tanácsadó bizottság tagjait a közgyűlés nevezi ki. A tudományos tanácsadó bizottság rangos, a Clarin ERIC-től független (1) kutatókból áll. A tudományos tanácsadó bizottságban a Clarin ERIC szolgáltatói és felhasználói közössége képviselőinek egyaránt jelen kell lenniük.

9.2.

A tudományos tanácsadó bizottság tagjainak számát a közgyűlés határozza meg. A tagok száma nem lehet ötnél kevesebb, sem tíznél több.

9.3.

A tudományos tanácsadó bizottság tagjainak megbízatása három évre szól, és azt a közgyűlés legfeljebb egy további megbízatási időszakra meghosszabbíthatja.

9.4.

A tudományos tanácsadó bizottság – felkérésre és saját kezdeményezésből – stratégiai kérdésekben, így különösen, de nem kizárólag, a jövőkép, az új kezdeményezések, a munkatervek és a minőségbiztosítás területén információkkal látja el a közgyűlést. A tudományos tanácsadó bizottság információkkal láthatja el a közgyűlést a Clarin ERIC munkájának előrehaladására és a Clarin ERIC által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó értékelésekkel összefüggésben is.

9.5.

A tudományos tanácsadó bizottság elnökét a közgyűlés jelöli ki. A tudományos tanácsadó bizottság saját aktusait az igazgatóság által kidolgozott általános rend szerint alkotja meg. A saját aktusokat az igazgatóság hagyja jóvá.

10.   cikk

Nemzeti koordinátorok fóruma

10.1.

Minden tagsági jogviszonnyal rendelkező ország kijelöl egy nemzeti koordinátort. A nemzeti koordinátor a Clarin ERIC és a nemzeti konzorcium közötti kapcsolattartás első számú letéteményese.

A nemzeti koordinátorok felelősséggel tartoznak azért, hogy országuk kövesse a közgyűlés által a Clarin fejlesztésére és hasznosítására vonatkozóan kialakított politikákat és stratégiákat.

10.1.1.

Minden olyan, tagsági jogviszonnyal rendelkező kormányközi szervezet, amely rendelkezik saját operatív struktúrával, kijelöl egy koordinátort. A koordinátor a Clarin ERIC és a kormányközi szervezet operatív szervezeti egysége(i) közötti kapcsolattartás első számú letéteményese. A koordinátor felelősséggel tartozik azért, hogy a szervezet kövesse a közgyűlés által a Clarin fejlesztésére és hasznosítására vonatkozóan kialakított politikákat és stratégiákat. Ezen alapszabályban a továbbiakban „nemzeti koordinátoron” a kormányközi szervezet által kijelölt koordinátort is érteni kell.

10.2.

A nemzeti koordinátorok fóruma a nemzeti koordinátorokból áll. A nemzeti koordinátorok fóruma felelős a közgyűlés által kialakított stratégiák végrehajtásával kapcsolatos koordináció ellátásának biztosításáért. A fórum a Clarin teljes egészére és a tagok közötti együttműködésre kiterjedően biztosítja a koherenciát és a következetességet.

10.3.

A nemzeti koordinátorok fórumának elnökét a fórum saját aktusai alapján, választással kell kijelölni. Az elnök hivatalból tagja az igazgatóságnak.

10.4.

A nemzeti koordinátorok fóruma saját aktusait az igazgatóság által kidolgozott általános rend szerint alkotja meg. A saját aktusokat az igazgatóság hagyja jóvá.

11.   cikk

Vezérigazgató

11.1.

A közgyűlés a közgyűlés által meghatározott eljárással kinevezi a Clarin ERIC vezérigazgatóját. A vezérigazgató és az igazgatóság együttesen látja el a Clarin ERIC törvényes képviseletét. A vezérigazgató feladata a Clarin ERIC napi szintű vezetése. A vezérigazgató felel a közgyűlés által a 2. melléklet módosítása érdekében elfogadott határozatok végrehajtásáért.

11.2.

A vezérigazgató megbízatása öt évre szól, és azt a közgyűlés adminisztratív úton – azaz versenypályázati eljárás nélkül – legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja. A megbízatás öt évének lejártakor vagy akkor, ha a megbízatás már nem hosszabbítható meg, új nyilvános pályázati felhívást kell közzétenni.

12.   cikk

Igazgatóság

12.1.

A közgyűlés rangos személyiségekből létrehozza az igazgatóságot. Az igazgatók számáról a közgyűlés dönt. A kinevezés eljárását a közgyűlés állapítja meg. Az igazgatóság együttes szakértelmének ki kell terjednie a vezetéssel, a műszaki infrastruktúrával, a nyelvi erőforrásokkal és eszközökkel, valamint a felhasználói igényekkel kapcsolatos területekre.

12.2.

A közgyűlés az igazgatóság tagjai közül vezérigazgató-helyettest jelöli ki. A vezérigazgatót távollétében és összeférhetetlenség esetén a vezérigazgató-helyettes helyettesíti.

12.3.

Az igazgatóság tagjainak megbízatása három évre szól, és azt a közgyűlés legfeljebb egy további megbízatási időszakra meghosszabbíthatja.

12.4.

Az igazgatóság a vezérigazgatóval együtt alkotja a Clarin ERIC végrehajtó szervét. Az igazgatóság felel a Clarin ERIC zökkenőmentes, a közgyűlés iránymutatásainak és határozatainak és a többi szerv és bizottság visszajelzéseinek megfelelő működéséért.

12.5.

Az igazgatóság meghatározza a saját aktusok megalkotásának általános rendjét, amelyet az ezen alapszabályban említett valamennyi szerv és bizottság köteles követni, és jóváhagyja az egyes szervek és bizottságok által megalkotott saját aktusokat. Saját aktusait az igazgatóság is az általános rend szerint alkotja meg.

12.6.

Az igazgatóságon belül az elnöki teendőket a vezérigazgató látja el.

13.   cikk

A Clarin műszaki központok állandó bizottsága

13.1.

Létre kell hozni a Clarin műszaki központok állandó bizottságát. A Clarin műszaki központok állandó bizottsága azon Clarin-központok igazgatóiból (vagy az igazgatók által kijelölt képviselőkből) áll, amelyek az igazgatóság által megállapított kritériumok alapján a Clarin működése szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekinthetők. Arról, hogy a Clarin működése szempontjából mely műszaki központok tekinthetők kiemelt jelentőségűnek, a közgyűlés határoz.

13.2.

A Clarin műszaki központok állandó bizottsága biztosítja az infrastruktúra-szolgáltatások következetességét, koherenciáját és stabilitását, és ennek érdekében végrehajtási határozatokat, valamint a központok és a tagok közötti koordinációt biztosító határozatokat fogad el. Tevékenységéről a nemzeti koordinátorok fórumának és az igazgatóságnak számol be. Az állandó bizottság elnökét a bizottság saját aktusai alapján, választással kell kijelölni. Az elnök hivatalból tagja az igazgatóságnak.

13.3.

Az állandó bizottság a Clarin-központok fórumaként az ötletek és a tapasztalatok egymással való megosztását szolgálja. Az állandó bizottság a szolgáltatások következetességének, koherenciájának és stabilitásának biztosítása érdekében tanácsokat, kéréseket és javaslatokat fogalmaz meg a Clarin ERIC és a nemzeti koordinátorok számára.

13.4.

Az állandó bizottság saját aktusait az igazgatóság által kidolgozott általános rend szerint alkotja meg. A saját aktusokat az igazgatóság hagyja jóvá.

14.   cikk

Munkacsoportok

14.1.

Az igazgatóság munkacsoportokat hozhat létre és szüntethet meg olyan témák kezelésére, amelyek különleges, az igazgatóság lehetőségein túlmutató erőfeszítéseket igényelnek.

14.2.

A munkacsoportok saját aktusaikat az igazgatóság által kidolgozott általános rend szerint alkotják meg. A saját aktusokat az igazgatóság hagyja jóvá.

5.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

15.   cikk

A költségvetés elvei, beszámolók

15.1.

A Clarin ERIC pénzügyi éve minden évben január 1-jén kezdődik és december 31-én zárul.

15.2.

A Clarin ERIC valamennyi bevételét és kiadását bele kell foglalni az egyes pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi tervekbe, és fel kell tüntetni az éves költségvetésben. Az éves költségvetésnek meg kell felelnie az átláthatóság elveinek.

15.3.

A Clarin ERIC beszámolójához csatolni kell az adott évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentést.

15.4.

Beszámolójának elkészítése, dokumentálása, ellenőrzése és közzététele tekintetében a Clarin ERIC teljesíti az irányadó jogból fakadó követelményeket.

15.5.

A Clarin ERIC biztosítja, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjék.

15.6.

A Clarin ERIC a gazdasági tevékenységével összefüggő kiadásait és bevételeit elkülönítve tartja nyilván.

16.   cikk

Felelősség

16.1.

A Clarin ERIC felelős a tartozásaiért.

16.2.

A tagok nem viselnek együttes felelősséget a Clarin ERIC tartozásaiért.

16.3.

A tagnak a Clarin ERIC tartozásaiért viselt felelőssége az adott tag 2. melléklet szerinti éves hozzájárulásának összegére korlátozódik.

16.4.

A Clarin ERIC a Clarin kiépítésével és működtetésével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt.

6.   FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A BIZOTTSÁGNAK

17.   cikk

Jelentéstétel a Bizottságnak

17.1.

A Clarin ERIC éves jelentést készít tevékenységéről, amelyben beszámol különösen tevékenysége tudományos, működési és pénzügyi vonatkozásairól. A jelentést a közgyűlés hagyja jóvá; a jelentést az adott pénzügyi év vége után hat hónapon belül meg kell küldeni a Bizottságnak és az érintett hatóságoknak. A jelentést nyilvánosan közzé kell tenni.

17.2.

A Clarin ERIC tájékoztatja a Bizottságot minden olyan körülményről, amely azzal fenyeget, hogy súlyosan akadályozza a Clarin ERIC feladatainak teljesítését, vagy gátolja a Clarin ERIC-et a 723/2009/EK rendeletben előírt követelmények teljesítésében.

7.   FEJEZET

POLITIKÁK

18.   cikk

Megállapodások harmadik felekkel

18.1.

Ha azt előnyösnek ítéli meg, a Clarin ERIC megállapodásokat köthet harmadik felekkel, így különösen intézményekkel, régiókkal és tagsági jogviszonnyal nem rendelkező országokkal.

18.2.

Ha tagsági jogviszonnyal nem rendelkező országok intézményei vagy más, a 18.1. szakaszban körülírt felek szakértelemmel, szolgáltatásokkal, nyelvi erőforrásokkal vagy technológiával hozzá kívánnak járulni a Clarin ERIC működéséhez, akkor a Clarin ERIC ezekkel a felekkel megállapodásokat köthet. A megállapodásban meg kell jelölni az adott fél által nyújtandó szolgáltatást vagy hozzájárulást, és meg kell állapítani a hozzájárulással összefüggő hozzáférési jogokat, előfizetési díjat vagy más feltételeket. Előfeltételnek kell tekinteni, hogy a Clarin adatait, eszközeit és szolgáltatásait igénybe vevő felhasználóknak egy hitelesítési és engedélyezési rendszerbe kell illeszkedniük.

19.   cikk

Felhasználói hozzáférési politika

19.1.

Ami a Clarin-tagországok kutatóinak hozzáférését illeti, a Clarin ERIC által kínált adatokat, eszközöket és szolgáltatásokat a tartalomszolgáltatók engedélyének megfelelően és a Clarin ERIC által jóváhagyott hitelesítésen keresztül a kutatási intézmények – köztük az egyetemek, a kutatóközpontok, a múzeumok és a kutatókönyvtárak – valamennyi munkatársa és tanulója, hallgatója számára hozzáférhetővé kell tenni.

19.2.

A tagsági jogviszonnyal nem rendelkező országok kutatóinak hozzáférése érdekében a kutatási intézmények a 2. mellékletben megállapított elveknek megfelelően kötelesek előfizetési díjat fizetni, melynek alapján az adott intézmény valamennyi munkatársa és tanulója, hallgatója hozzáférést kap a Clarin adataihoz, eszközeihez és szolgáltatásaihoz. Előfeltételnek kell tekinteni, hogy a Clarin adatait, eszközeit és szolgáltatásait igénybe vevő felhasználóknak egy, a Clarin követelményeit kielégítő, a Clarin ERIC által jóváhagyott hitelesítési és engedélyezési rendszerbe kell illeszkedniük.

19.3.

Más intézmények, ipari és hasonló típusú konkrét felhasználók, valamint intézményhez nem tartozó egyéni kutatók számára a hozzáférés díj ellenében biztosítható. Előfeltételnek kell tekinteni, hogy a Clarin adatait, eszközeit és szolgáltatásait igénybe vevő felhasználóknak egy, a Clarin követelményeit kielégítő, a Clarin ERIC által jóváhagyott hitelesítési és engedélyezési rendszerbe kell illeszkedniük.

19.4.

A nagyközönség számára a hozzáférést annyiban kell biztosítani, amennyiben a szolgáltatások vagy az erőforrások felhasználása nincs a jogtulajdonos engedélyéhez kötve. A metaadatokhoz, valamint a nyílt forrású és a nyílt hozzáférésű erőforrásokhoz való hozzáférést biztosítani kell.

19.5.

Amennyiben a tulajdonos úgy kívánja, a 19.1–19.4. szakasz alapján történő hozzáférés-biztosítás keretében egyes szolgáltatások és erőforrások igénybevétele díj fizetéséhez köthető.

20.   cikk

Tudományos értékelési politika

20.1.

A Clarin ERIC elősegíti a kutatást, és főszabályként bátorítja a kutatási adatokhoz való lehető legszabadabb hozzáférést. Ezen elv alkalmazása mellett a Clarin ERIC támogatja a kiváló minőségű kutatást, valamint – képzési tevékenység útján – előmozdítja a „bevált gyakorlati megoldások” alkalmazását.

Ha a Clarin kutatási adataihoz vagy eszközeihez való hozzáférést a kapacitások szűkös volta miatt korlátozni kell, és ezért választani kell a projektek között, akkor a projektpályázatok tudományos kiválóságának szintjét független szakértők által végzett szakmai értékelés keretében kell megállapítani; e szakmai értékelés kritériumait és eljárásrendjét a tudományos tanácsadó bizottság tanácsainak figyelembevételével a közgyűlés állapítja meg. A kritériumoknak arra is tekintettel kell lenniük, hogy a kapacitások egy részét fenn kell tartani a még nem teljesen kiérlelt vagy a tudományos kiválóság szempontjából még széles körben nem elismert, teljes mértékben új ötletek számára. Az értékelőket az értékelési politika alapján az igazgatóság választja ki.

20.2.

A Clarin ERIC működésének és eredményességének értékelése – a 9.4. szakasszal összhangban – a tudományos tanácsadó bizottság feladata.

21.   cikk

Terjesztéspolitika

21.1.

A Clarin ERIC népszerűsíti a Clarint, és szorgalmazza, hogy a kutatók új és innovatív projekteket hozzanak létre, és felsőfokú oktatási tevékenységükben igénybe vegyék a Clarint.

21.2.

A Clarin ERIC általában szorgalmazza, hogy a kutatók kutatási eredményeiket tegyék széles körben hozzáférhetővé, és felkéri a tagországok kutatóit, hogy eredményeiket a Clarinon keresztül tegyék elérhetővé.

21.3.

A terjesztéspolitika keretében meg kell határozni a célcsoportokat, és a Clarinnak a célcsoportok elérésére több csatorna – például internetes portálok, hírlevelek, műhelytalálkozók, konferenciákon való megjelenés, szakfolyóiratokban és napilapokban közzétett cikkek – útján is törekednie kell.

22.   cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politika

22.1.

A Clarin ERIC által létrehozott eredményekhez társuló szellemi tulajdonhoz fűződő jogok a Clarin ERIC-et illetik meg, és kezelésüket az igazgatóság végzi.

22.2.

Általában előnyben kell részesíteni a nyílt forrás és a nyílt hozzáférés elveit.

22.3.

A Clarin ERIC – internetes oldalak igénybevételével is – iránymutatást ad a kutatóknak annak biztosításához, hogy a Clarin ERIC által hozzáférhetővé tett anyagok felhasználásával végzett kutatás végrehajtása olyan keretek között történjék, amelyek tiszteletben tartják az adattulajdonosok jogait és az egyének magánéletét.

22.4.

A Clarin ERIC biztosítja, hogy a felhasználók elfogadják a hozzáférésre irányadó feltételeket, továbbá hogy az adatok belső tárolásával és kezelésével összefüggésben megfelelő biztonsági intézkedések érvényesüljenek.

22.5.

A Clarin ERIC jól körülhatárolt intézkedéseket érvényesít a kutatási adatok biztonságára és bizalmas kezelésére vonatkozó követelmények megsértésének gyanúja esetén elvégzendő vizsgálatok körében.

23.   cikk

Foglalkoztatáspolitika, beleértve az esélyegyenlőséget is

23.1.

Munkáltatói minőségében a Clarin ERIC alkalmazza az esélyegyenlőség elveit. A munkaszerződéseknek azon ország nemzeti jogát kell követniük, amelyben az adott munkavállaló foglalkoztatása történik.

23.2.

A Clarin ERIC – az érintett személyek körülményeire, nemzeti hovatartozására, vallására és nemére való tekintet nélkül – minden feladatra a legalkalmasabb jelöltet választja ki.

24.   cikk

Beszerzéspolitika és adómentesség

24.1.

A Clarin ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkezőket és az ajánlattevőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti függetlenül attól, hogy székhelyük az Unióban található-e vagy sem. A Clarin ERIC beszerzéspolitikájának tiszteletben kell tartania az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a versenyalapúság elveit. Mivel a Clarin szétszórt létesítmény, a beszerzéseket részben a tagok külön-külön, saját nemzeti közbeszerzési szabályaikat és eljárásaikat követve, részint maga a Clarin ERIC végzi.

24.2.

A Clarin ERIC által végrehajtott valamennyi beszerzésért az igazgatóság felel. Az ajánlati felhívásokat hathatós módon, a Clarin ERIC internetes oldalain, valamint a tagok és a megfigyelők területén egyaránt meg kell hirdetni. A 200 000 EUR-t meghaladó értékű beszerzések esetében a Clarin ERIC az EU közbeszerzési irányelveiben és az azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokban meghatározott elveket követi. A beszerzés odaítélésére vonatkozó határozatot, melynek alapos indokolást is tartalmaznia kell, nyilvánosan közzé kell tenni. A közgyűlés a beszerzések keretében alkalmazandó eljárásokat és kritériumokat teljes körűen és részletesen tartalmazó végrehajtási szabályzatot fogad el.

24.3.

A tagok és a megfigyelők által a Clarin tevékenységével összefüggésben végrehajtott beszerzéseket a Clarin ERIC igényei és műszaki követelményei, valamint a megfelelő szervek által kibocsátott specifikációk kellő figyelembevételével kell lebonyolítani.

24.4.

A 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontján és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) 50. és 51. cikkével összhangban lévő mentességek csak az azon árukra és szolgáltatásokra kivetett hozzáadottérték-adóra terjednek ki, amelyeket a Clarin ERIC hivatalosan kíván felhasználni, amelyek értéke nagyobb 250 EUR-nál, és amelyeket teljes egészében a Clarin ERIC fizet ki és szerez be. Az egyes tagok által végrehajtott beszerzésekre ezek a mentességek nem vehetők igénybe. További korlátozások nem alkalmazandók.

25.   cikk

Adatpolitika

25.1.

A Clarin ERIC – a meglévő licenciák tiszteletben tartása mellett – általában előnyben részesíti a nyílt forrás és a nyílt hozzáférés elveit.

25.2.

A Clarin ERIC – alapmetaadat-leírások útján – az összes nyelvi erőforrását és eszközét nyilvánosan láthatóvá teszi.

8.   FEJEZET

IDŐTARTAM, MEGSZŰNÉS, JOGVITÁK, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26.   cikk

Időtartam

26.1.

A Clarin ERIC határozatlan időtartamra jön létre.

27.   cikk

Megszűnés

27.1.

A Clarin ERIC megszűnéséről a közgyűlés a 8.2. és a 8.8. szakasznak megfelelően határoz.

27.2.

Indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb tíz nappal a Clarin ERIC megszűnését kimondó határozat elfogadását követően a Clarin ERIC erről a határozatról értesíti az Európai Bizottságot.

27.3.

A Clarin ERIC tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó eszközökön a tagok a Clarin ERIC-hez a 2. melléklet alapján nyújtott hozzájárulásaik halmozott összegével arányosan osztoznak. A Clarin ERIC tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó kötelezettségeken a tagok – a 16.3. szakasznak megfelelően – a Clarin ERIC javára a 2. melléklet alapján fizetendő éves hozzájárulásuk összegével arányosan osztoznak.

27.4.

Indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb tíz nappal a Clarin ERIC végelszámolásának befejezését követően a Clarin ERIC értesíti az Európai Bizottságot.

27.5.

A Claric ERIC azon a napon szűnik meg, amikor az Európai Bizottság Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi erre vonatkozó hirdetményét.

28.   cikk

Irányadó jog

28.1.

A Clarin ERIC-re a következő elsőbbségi sorrendben a következő jogok irányadók:

a)

az Unió joga és különösen a 723/2009/EK rendelet;

b)

Hollandia joga minden olyan kérdésben, amelyet az Unió joga nem (vagy nem teljes körűen) szabályoz;

c)

ezen alapszabály.

29.   cikk

Jogviták

29.1.

Az Európai Unió Bírósága jár el mindazokban a jogvitákban, amelyek a tagok között a Clarin ERIC-cel kapcsolatban merülnek fel, amely a tagok és a Clarin ERIC között merülnek fel, valamint amelyekben az egyik fél az Unió.

29.2.

A Claric ERIC és harmadik felek közötti jogvitákra a joghatóság vonatkozásában az uniós jogi aktusokat kell alkalmazni. Az Unió jogában nem szabályozott esetekben a jogviták rendezésével kapcsolatos joghatósági, hatásköri és illetékességi kérdésekben Hollandia jogát kell alkalmazni.

30.   cikk

Az alapszabály hozzáférhetősége

30.1.

Az alapszabály mindenkor hatályos változatát a Clarin ERIC internetes oldalain és törvényes székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

31.   cikk

Átmeneti rendelkezések

31.1.

A Clarin ERIC-nek otthont adó ország a lehető leghamarabb, de a Clarin ERIC-et létrehozó bizottsági határozat hatálybalépését követően legkésőbb 45 naptári napon belül összehívja a közgyűlés alakuló ülését.

31.2.

A Clarin ERIC-nek otthont adó ország értesíti az alapító tagokat azokról a konkrét jogi lépésekről, amelyeket a Clarin ERIC nevében az alakuló ülés megtartása előtt esetleg meg kell tenni. Ha az értesítést követő öt munkanapon belül egyetlen alapító tag sem emel kifogást, akkor a jogi lépést a Clarin ERIC-et befogadó állam által kellően meghatalmazott személy megteszi.

1. Melléklet

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JEGYZÉKE

Ez a melléklet a tagok és a megfigyelők, valamint az őket képviselő jogalanyok jegyzékét tartalmazza.

2010. szeptember 20-i állapot.

Tagok

Ország vagy kormányközi szervezet

Képviselő jogalany

Osztrák Köztársaság

Szövetségi Tudomány- és Kutatáspolitikai Minisztérium (BMWF)

Bolgár Köztársaság

Oktatás-, Ifjúság- és Tudománypolitikai Minisztérium

Cseh Köztársaság

Oktatás-, Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium (MEYS)

Dán Királyság

Dán Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség (DASTI)

Holland Nyelvi Unió

A főtitkár

Észt Köztársaság

Oktatás- és Kutatáspolitikai Minisztérium

Németországi Szövetségi Köztársaság

Német Szövetségi Oktatás- és Kutatáspolitikai Minisztérium (BMBF)

Holland Királyság

Holland Tudományos Kutatási Szervezet (NWO)

Lengyel Köztársaság

 


Megfigyelők

Ország vagy kormányközi szervezet

Képviselő jogalany

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Melléklet

ÉVES TAGDÍJ

Alapelvek

A tagok, a megfigyelők és a tagsági jogviszonnyal nem rendelkező országok egyedi, a Clarin ERIC-hez csatlakozni kívánó intézményei által készpénzben fizetendő éves hozzájárulás összegét az első öt évben az alábbi elvek alkalmazásával kell meghatározni. A közgyűlés ezen túlmenően különleges együttműködési megállapodásokat köthet harmadik felekkel. Mielőtt az első öt év eltelne, a közgyűlés dönt a későbbi időszakban alkalmazandó számítási módszerről.

A számítás elvei a következők:

a)

azt feltételezve, hogy a Clarint előkészítő konzorcium munkájában részt vevő 26 ország kétharmada a Clarin ERIC-ben is részt vesz, az induló költségvetés célösszege évi 1 000 000 EUR; ha több tag csatlakozik, akkor a közgyűlés dönthet a hozzájárulások összegének mérsékléséről, vagy több tevékenységet irányozhat elő;

b)

az első évben a Clarin ERIC-nek otthont adó Hollandia 250 000 EUR összegű hozzájárulást fizet;

c)

a többi tag hozzájárulásának maximuma az első évben 200 000 EUR;

d)

a tagok hozzájárulásának minimuma az első évben 11 800 EUR;

e)

minden tag esetében öt évre előre kell rögzíteni a hozzájárulás összegét, éspedig úgy, hogy ez az összeg – az inflációra és a költségek várható növekedésére való tekintettel – évente 2%-kal nőjön. A pontos összegeket tagonkénti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza;

f)

a későbbi években csatlakozó tagok az adott évi növelt összegű hozzájárulást fizetik;

g)

a megfigyelők az alábbi táblázatban megjelölt minimális növelt összegű tagsági hozzájárulást fizetik;

h)

a tagsági jogviszonnyal nem rendelkező országok egyedi intézményei az alábbi táblázatban megjelölt minimális növelt összegű hozzájárulást fizetik;

i)

a Holland Nyelvi Unió hozzájárulásának összege 28 600 EUR, amely a Flandriának az Unió bruttó hazai termékéből való részesedése alapján meghatározott összegből (23 600 EUR) és a Holland Nyelvi Unió (mint nemzetközi szervezet) által fizetendő 5 000 EUR külön hozzájárulásból tevődik össze;

j)

az év közben csatlakozók által fizetendő hozzájárulás összegét az évből hátralévő hónapok száma alapján, arányosítással kell meghatározni oly módon, hogy a csatlakozás hónapját teljes hónapként kell figyelembe venni;

k)

a hozzájárulások összegét az adott ország 2010. évi GDP-jének az Unió bruttó hazai termékéből való százalékos részesedése alapján, a következő képlet szerint kell meghatározni:

Az Unió bruttó hazai termékéből való százalékos részesedést a legközelebbi egész számra kell kerekíteni (felfelé, ha 5-nél kisebb, egyébként lefelé), majd be kell szorozni a minimális hozzájárulás összegével, a következő táblázat szerint:

Százalékos részesedés az EU GDP-jéből

Kerekítve

Hozzájárulás (EUR)

≤ 1

1

11 800

>1 és ≤ 2

2

23 600

>2 és ≤ 3

3

35 400

>3 és ≤ 4

4

47 200

>5 és ≤ 6

5

59 000

>6 és ≤ 7

6

70 800

Stb.

≥ 16 és < 17

16

188 800

≥ 17

n.a.

200 000

Ha egy tag nem kötelezi el magát öt évre, akkor éves tagdíjának összegét 25 %-kal meg kell növelni, és ezt a megnövelt összeget kell alkalmazni mindaddig, amíg a tag a fennmaradó időszakra el nem kötelezi magát. Ha a tag az öt évből még hátralévő időszakra is elkötelezi magát vagy öt évig tag marad, akkor intézkedni kell annak érdekében, hogy összességében ne kelljen többet fizetnie az öt évre esedékes rendes tagdíj összegénél.

Az alábbi táblázat és a benne szereplő összegek 33 potenciális európai tagra terjednek ki.

A magukat öt évre elkötelező tagok éves hozzájárulásának összege

Tag vagy

potenciális tag

A GDP százaléka

(EU, 2010)

A hozzájárulás alapösszege

2 % éves növekedéssel

Összesen

2012. év

2013. év

2014. év

2015. év

2016. év

2012–16

Izland

0,10

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Ciprus

0,10

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Észtország

0,10

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Málta

0,10

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Lettország

0,10

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Litvánia

0,20

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Bulgária

0,30

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Luxemburg

0,30

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Szlovénia

0,30

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Horvátország

0,40

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Szlovákia

0,50

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Magyarország

0,80

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Románia

1,00

11 800

11 800

12 036

12 277

12 522

12 773

61 408

Cseh Köztársaság

1,20

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Írország

1,30

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Portugália

1,40

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Finnország

1,50

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Holland Nyelvi Unió/Flandria

1,68

28 600

28 600

29 172

29 755

30 351

30 958

148 836

Dánia

1,90

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Görögország

1,90

23 600

23 600

24 072

24 553

25 045

25 545

122 815

Ausztria

2,30

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Norvégia

2,60

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Belgium

2,90

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Svédország

2,90

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Lengyelország

2,90

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Svájc

3,30

35 400

35 400

36 108

36 830

37 567

38 318

184 223

Törökország

4,70

59 000

59 000

60 180

61 384

62 611

63 863

307 038

Hollandia

4,80

250 000

250 000

255 000

260 100

265 302

270 608

1 301 010

Spanyolország

8,70

94 400

94 400

96 288

98 214

100 178

102 182

491 261

Olaszország

12,80

141 600

141 600

144 432

147 321

150 267

153 272

736 892

Egyesült Királyság

14,00

165 200

165 200

168 504

171 874

175 312

178 818

859 707

Franciaország

16,10

188 800

188 800

192 576

196 428

200 356

204 363

982 523

Németország

20,60

200 000

200 000

204 000

208 080

212 242

216 486

1 040 808

ÖSSZESEN

1 635 000

1 635 000

1 667 700

1 701 054

1 735 075

1 769 777

8 508 606


(1)  A függetlenség azt jelenti, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(2)  HL L 347., 2006.12.11., 1–118. o.

(3)  HL L 77., 2011.3.23., 1–22. o.


3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/29


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. március 1.)

a házi sertések spermájának behozataláról

(az értesítés a C(2012) 1148. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/137/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1990. június 26-i 90/429/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, 9. cikke (2) és (3) bekezdésére, valamint 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 90/429/EGK irányelv megállapítja a sertéssperma Unión belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi feltételeket. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok kizárólag olyan harmadik országból engedélyezhetik sperma behozatalát, amely szerepel az irányelvben megállapított eljárásnak megfelelően összeállított jegyzékben, és amelyet az irányelvben foglalt mintapéldánynak megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kísér. Az állat-egészségügyi bizonyítvány igazolja, hogy a sperma az említett irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt garanciákat nyújtó, engedélyezett spermagyűjtő központok valamelyikéből származik.

(2)

A harmadik országok és spermagyűjtő központok jegyzéke, valamint a bizonyítványkiállítás követelményei tekintetében a házi sertések spermájának Közösségbe történő behozataláról szóló, 2009. november 30-i 2009/893/EK bizottsági határozatban (2) szerepel azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamoknak engedélyezniük kell a spermabehozatalt. A jegyzéket az említett harmadik országok állat-egészségügyi státusa alapján állították össze.

(3)

A 176/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított 90/429/EGK irányelv a sertésfélékhez tartozó donor állatok és azok spermájának a brucellózis és az Aujeszky-féle betegség tekintetében felülvizsgált állat-egészségügyi követelményeket ír elő.

(4)

Az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. június 27-i 2002/60/EK tanácsi irányelv (4) a Teschen-betegséget törölte az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv (5) I. mellékletében szereplő listából, és ennek megfelelően az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanács irányelvet módosításáról szóló, 2008. július 30-i 2008/650/EK bizottsági határozattal (6) törölte az említett betegséget az Unión belüli, bejelentési kötelezettség alá tartozó listából.

(5)

A házi sertések spermájának az Unióba történő behozatalára vonatkozó bizonyos állat-egészségügyi előírásokat – különös tekintettel a sertések hólyagos betegségétől mentes országokra és a tuberkulózistól és a veszettségtől mentes spermagyűjtő központra vonatkozóan – ezenkívül az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexével is összhangba kell hozni.

(6)

Ennek megfelelően a 2009/893/EK határozat II. mellékletének 1. részében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát a 90/429/EGK határozat említett módosításainak figyelembevételével módosítani kell, valamint törölni kell a fertőző sertésbénulásra (Teschen-betegség), a sertések hólyagos betegségétől mentes országokra és a tuberkulózistól és a veszettségtől mentes spermagyűjtő központokra vonatkozó összes hivatkozást.

(7)

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások külön követelményeket tartalmaznak a házi sertések spermájának Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan. Ezért abban az esetben, ha a kétoldalú megállapodások külön követelményeket foglalnak magukban, és a behozatal céljára állat-egészségügyi bizonyítványmintákat tartalmaznak, az e határozatban foglalt feltételek és bizonyítványminták helyett a megállapodásokban meghatározott követelményeket és bizonyítványmintákat kell alkalmazni.

(8)

Svájc olyan harmadik ország, melynek állat-egészségügyi státusa megegyezik a tagállamokéval. Ezért a Svájcból az Unióba importált házisertésspermát a 90/429/EGK irányelv D. mellékletében szereplő, a házi sertések spermájának Unión belüli kereskedelmére használatos állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi, illetve – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – bizottsági határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás (7) 11. melléklete 2. függeléke VIII. (B) fejezete 3. pontjában foglalt módosításokkal.

(9)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége és következetessége érdekében a 2009/893/EK határozat hatályát veszti, és helyébe e határozat lép.

(10)

A kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében a 2009/893/EK határozatnak megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítványok használata átmenetileg engedélyezett.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat meghatározza azon harmadik országok, illetve e harmadik országok azon részeinek jegyzékét, ahonnan a tagállamok a házisertéssperma Unióba történő behozatalát engedélyezik.

Meghatározza továbbá a spermának az Unióba történő behozatalára alkalmazandó bizonyítványozási követelményeket.

2. cikk

Sperma behozatala

(1)   A tagállamok azon sperma behozatalát engedélyezik, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a)

az I. mellékletben felsorolt valamelyik harmadik országból vagy annak egy részéből érkezik;

b)

a 90/429/EGK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt spermagyűjtő központból származik;

c)

a II. melléklet 1. részében szereplő állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amelyet az említett melléklet 2. részében található kitöltési útmutatónak megfelelően töltöttek ki;

d)

megfelel a c) pontban említett állat-egészségügyi bizonyítványban megállapított követelményeknek.

(2)   Amennyiben az Unió és az adott harmadik országok között létrejött kétoldalú megállapodások külön állat-egészségügyi és bizonyítványozási követelményeket határoznak meg, az (1) bekezdés követelményei helyett a megállapodásokban meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

3. cikk

A sperma Unióba történő szállítására vonatkozó feltételek

(1)   A 2. cikkben említett sperma nem szállítható ugyanabban a konténerben, amelyben olyan spermaszállítmányokat szállítanak:

a)

amelyeket nem az Unió területére történő behozatalra szánnak; vagy

b)

amelyek alacsonyabb állat-egészségügyi státusszal rendelkeznek.

(2)   Az Unióba történő szállítás során a spermát zárt és plombával ellátott lombikokban kell tartani, és a plomba nem törhető fel a szállítás ideje alatt.

4. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2009/893/EK határozat hatályát veszti.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2012. november 30-ig tartó átmeneti időszakra a tagállamok engedélyezik a harmadik országokból származó olyan sperma behozatalát, amelyet a 2009/893/EK határozat II. mellékletének 1. részében szereplő mintának megfelelő, legkésőbb 2012. október 31-én kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kísér.

6. cikk

Alkalmazási idő

Ezt a határozatot 2012. június 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 1-jén.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 62. o.

(2)  HL L 320., 2009.12.5., 12. o.

(3)  HL L 61., 2012.3.2., 1. o.

(4)  HL L 192., 2002.7.20., 27. o.

(5)  HL L 62., 1993.3.15., 69. o.

(6)  HL L 213., 2008.8.8., 42. o.

(7)  HL L 114., 2002.4.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

Azon harmadik országok, illetve azok részeinek jegyzéke, amelyekből a tagállamok engedélyezik a házi sertések spermájának behozatalát

ISO-kód

A harmadik ország neve

Megjegyzések

CA

Kanada

 

CH

Svájc (1)

 

NZ

Új-Zéland

 

US

Amerikai Egyesült Államok

 


(1)  A Svájcból származó behozatalok esetében használatos bizonyítványt a 90/429/EGK irányelv D. melléklete tartalmazza, a 2002/309/EK, Euratom határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről megkötött megállapodás 11. melléklete 2. függeléke VIII. (B) fejezete 3. pontjában foglalt módosításokkal együtt.


II. MELLÉKLET

1.   RÉSZ

Házi sertések spermájának behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminta

Image

Image

Image

Image

Image

2.   RÉSZ

Kitöltési útmutató a bizonyítványhoz

a)

Az állat-egészségügyi bizonyítványokat az exportáló harmadik ország illetékes hatósága állítja ki a II. melléklet 1. részében meghatározott minta alapján.

Ha a rendeltetési hely szerinti tagállam további bizonyítványozási követelményeket ír elő, az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti formanyomtatványába az e követelményeknek való megfelelést igazoló tanúsítványokat is be kell építeni.

b)

Az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példánya egyetlen lapból áll, vagy amennyiben a szöveg hossza miatt ez nem lehetséges, a lapoknak összetartozó és szétválaszthatatlan egységet kell alkotniuk.

c)

Amennyiben az állat-egészségügyi bizonyítvány mintájában az szerepel, hogy a nem kívánt rész törlendő, akkor a nem releváns állításokat a bizonyítványokat kiállító tisztviselő áthúzhatja, (az áthúzást kézjegyével el kell látnia és lepecsételheti, vagy teljes egészében törölheti a bizonyítványból.

d)

Az állat-egészségügyi bizonyítványt mind a szállítmányt az Európai Unióba beléptető állat-egészségügyi határállomás szerinti tagállam, mind a rendeltetési hely szerinti tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén ki kell állítani. Az említett tagállamok ugyanakkor engedélyezhetik, hogy a bizonyítványt egy másik tagállam hivatalos nyelvén állítsák ki, és kérhetik, hogy azt hivatalos fordítás kísérje.

e)

Amennyiben a szállítmányt alkotó tételek azonosítása céljából (az állat-egészségügyi bizonyítványminta I.28. rovatának adataira vonatkozóan) az állat-egészségügyi bizonyítványhoz további lapokat csatolnak, úgy e lapok is az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példánya részének tekintendők, feltéve, hogy a bizonyítványokat kiállító tisztségviselő aláírása és pecsétje minden lapon szerepel.

f)

Ha az állat-egészségügyi bizonyítvány, beleértve az e) pontban említett adatokat tartalmazó további lapokat is, egynél több oldalból áll, az oldalakat a lap alján számozással látják el „x (oldalszám)/y (összoldalszám)” formátumban, a lap tetején pedig feltüntetik a bizonyítvány illetékes hatóság által adott hivatkozási számát.

g)

Az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példányát a hatósági állatorvos az Európai Unióba irányuló exportra szánt szállítmány berakodása előtti utolsó munkanapon tölti ki és írja alá. Az exportáló harmadik ország illetékes hatóságai biztosítják, hogy a bizonyítványok kiállítása a 96/93/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek megfelelően történjen.

A hatósági állatorvos aláírásának és pecsétjének az állat-egészségügyi bizonyítvány nyomtatási színétől eltérőnek kell lennie. Ez a követelmény a szárazbélyegzőtől vagy vízjelektől eltérő pecsétekre, bélyegzőkre is vonatkozik.

h)

Az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti példánya egészen az Európai Unióba beléptető állat-egészségügyi határállomásig kíséri a szállítmányt.

i)

A bizonyítványnak az állat-egészségügyi bizonyítványminta I.2. és II.a. rovatában említett hivatkozási számát az exportáló harmadik ország illetékes hatósága adja ki.


(1)  HL L 13., 1997.1.16., 28. o.


3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/38


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. március 1.)

az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről

(az értesítés a C(2012) 1310. számú dokumentummal történt)

(2012/138/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének negyedik mondatára,

mivel:

(1)

Az Anoplophora chinensis (Forster) Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2008. november 7-i 2008/840/EK bizottsági határozat (2) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, figyelembe véve a Németország, Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság által jelentett legújabb fertőzéseket és az azok felszámolásával kapcsolatos tapasztalatokat, általában azt jelzik, hogy a határozat által előírt intézkedések módosítására van szükség. Az egyértelműség érdekében e módosítások és a korábbi módosítások mértékére tekintettel a 2008/840/EK határozatot helyettesíteni kell.

(2)

A 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. része I. szakaszában az Anoplophora chinensis (Thomson) és az Anoplophora malasiaca (Forster) is fel van sorolva, bár mindkét elnevezés ugyanazon fajra utal, amely faj e határozat alkalmazásában az Anoplophora chinensis (Forster) (a továbbiakban: meghatározott szervezet) elnevezéssel van jelölve, a 2008/840/EK határozatnak megfelelően.

(3)

Figyelembe véve az összegyűlt tapasztalatokat, a 2008/840/EK határozatban nem szereplő bizonyos növényfajokat annak hatálya alá kell vonni, másokat, amelyek korábban szerepeltek benne, ki kell zárni annak hatálya alól. Nem terjedhet ki a határozat hatálya az olyan növényekre és oltóvesszőkre, amelyek szára vagy gyökérnyak-vastagsága nem ér el egy bizonyos átmérőt. Bizonyos fogalommeghatározásokat be kell vezetni az egyértelműség és közérthetőség javítása érdekében.

(4)

A behozatal tekintetében a rendelkezéseknek figyelembe kell venniük a meghatározott szervezet növény-egészségügyi státusát a származási országban.

(5)

A Kínából származó fertőzött szállítmányokkal kapcsolatos tapasztalatok miatt a kínai importot külön rendelkezéseknek kell szabályozniuk. Mivel a Kínából származó, meghatározott növényekre vonatkozó legtöbb feltartóztatás az Acer spp. fajhoz tartozó növényekre vonatkozott, 2012. április 30-ig fenn kell tartani a behozatalukra vonatkozó tilalmat a korábbiakban meghatározottak szerint.

(6)

Rendelkezni kell a növények Unión belüli szállításáról.

(7)

A tagállamoknak éves felderítéseket kell végezniük és az eredményeikről értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot. Értesítést kell előírni az olyan esetekre, ha a meghatározott szervezet megjelenik egy tagállamban vagy a tagállam egy részében, ahol a jelenléte korábban nem volt ismeretes, vagy azt felszámoltnak tekintették. A meghatározott szervezet jelenlétéről szóló értesítésre a tagállam számára öt nap határidőt kell meghatározni az uniós szintű gyors intézkedés lehetővé tétele érdekében, szükség esetén.

(8)

A meghatározott szervezet felszámolására és terjedésének megelőzésére a tagállamoknak körülhatárolt területeket kell létrehozniuk és meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket. Az intézkedések részeként a tagállamoknak olyan tevékenységeket kell végezniük, amelyek növelik a meghatározott szervezet által jelentett veszéllyel kapcsolatos tájékozottságot. Továbbá konkrét határidőket kell meghatározniuk ezen intézkedések végrehajtására. Abban az esetben, ha a meghatározott szervezet felszámolása már nem lehetséges, a tagállamoknak annak visszaszorítására irányuló intézkedéseket kell hozniuk.

(9)

Meghatározott körülmények között a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy nem jelölnek ki körülhatárolt területeket, és az intézkedéseket a fertőzött anyag megsemmisítésére korlátozzák, intenzív ellenőrzési programot hajtanak végre és az adott fertőzéssel kapcsolatba hozható növényeket nyomon követik.

(10)

A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottságnak és a többi tagállamnak a meghozott vagy tervezett intézkedéseket, valamint meg kell indokolniuk, hogy miért nem jelölnek ki körülhatárolt területeket. Évente el kell juttatniuk a Bizottságnak és a többi tagállamnak e jelentés frissített változatát, amely áttekintést ad az aktuális helyzetről.

(11)

Ezért a 2008/840/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „meghatározott növények”: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével;

b)   „termőhely”: a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 5. számú nemzetközi szabványában (a továbbiakban: ISPM) (3) meghatározott termőhely;

c)   „meghatározott szervezet”: Anoplophora chinensis (Forster).

2. cikk

A Kínán kívüli harmadik országokból származó meghatározott növények behozatala

A Kínán kívüli olyan harmadik országokból, melyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet, a meghatározott növények csak a következő feltételek teljesülése mellett hozhatók be az Unióba:

a)

megfelelnek az I. melléklet 1.A. szakaszának 1. pontjában meghatározott különleges behozatali követelményeknek;

b)

az Unióba történő belépésükkor az illetékes hatóság az I. melléklet 1.A. szakaszának 2. pontja szerint megvizsgálja, hogy jelen van-e bennük a meghatározott szervezet és megállapítja, hogy nincsenek a szervezet előfordulására utaló jelek.

3. cikk

A Kínából származó meghatározott növények behozatala

(1)   Kínából a meghatározott növények csak a következő feltételek teljesülése mellett hozhatók be az Unióba:

a)

megfelelnek az I. melléklet 1.B. szakaszának 1. pontjában meghatározott különleges behozatali követelményeknek;

b)

az Unióba történő belépésükkor az illetékes hatóság az I. melléklet 1.B. szakaszának 2. pontja szerint megvizsgálja, hogy jelen van-e bennük a meghatározott szervezet és megállapítja, hogy nincsenek a szervezet előfordulására utaló jelek;

c)

a növények termőhelye:

i.

a kínai nemzeti növényvédelmi szervezet által adott egyedi nyilvántartási számmal van jelölve;

ii.

szerepel a Bizottság által a tagállamoknak továbbított nyilvántartás legfrissebb változatában, a (3) bekezdésnek megfelelően;

iii.

az elmúlt két évben nem képezte a Bizottság olyan, a tagállamoknak címzett közleményének tárgyát, mely a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlésről szólt; valamint

iv.

az elmúlt két évben nem képezte a Bizottság tagállamoknak címzett, a (4) vagy (5) bekezdés szerinti közleményének tárgyát.

(2)   Az Acer spp. növények azonban nem hozhatók be az Unióba 2012. április 30-ig.

2012. május 1-jétől az (1) bekezdés alkalmazandó az Acer spp.-re.

(3)   A Bizottság továbbítja a tagállamoknak a kínai termőhelyek jegyzékét, melyet Kína nemzeti növényvédelmi szervezete állított össze az I. melléklet 1.B. szakasza 1. pontja b) alpontjának megfelelően.

Amennyiben az említett növényvédelmi szervezet frissíti a nyilvántartást azáltal, hogy töröl egy termőhelyet vagy azért, mert a szervezet megállapította, hogy az adott termőhely többé nem felel meg az I. melléklet 1.B. szakasza 1. pontja b) alpontjának, vagy mert a Bizottság tájékoztatta Kínát, hogy bizonyíték van arra, hogy az adott termőhelyről származó meghatározott növényekben behozatalkor jelen van a meghatározott szervezet, és Kína a Bizottság rendelkezésére bocsátja a nyilvántartás frissített változatát, a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a nyilvántartás frissített változatáról.

Amennyiben a szervezet frissíti a nyilvántartást azáltal, hogy felvesz egy termőhelyet amiatt, mert a szervezet megállapította, hogy a termőhely megfelel az I. melléklet 1.B. szakasza 1. pontja b) alpontjának, és Kína a Bizottság rendelkezésére bocsátja a nyilvántartás frissített változatát, valamint a szükséges magyarázó információkat. A Bizottság eljuttatja a tagállamoknak a nyilvántartás frissített változatát és adott esetben a magyarázó információkat.

A Bizottság internetes tájékoztató oldalakon keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvántartást és annak frissített változatait.

(4)   Amennyiben egy nyilvántartásba vett termőhelyen az I. melléklet 1.B. szakasza 1. pontja b) alpontja ii., iii. és iv. alpontjának megfelelően végzett vizsgálat során a kínai növényvédelmi szervezet bizonyítékot talál a meghatározott szervezet jelenlétére, és Kína tájékoztatja a Bizottságot erről a megállapításról, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja erről a tagállamokat.

A Bizottság internetes tájékoztató oldalakon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezt az információt is.

(5)   Abban az esetben, ha a Bizottságnak a (3) és (4) bekezdéstől eltérő forrásból származó bizonyítéka van arra, hogy a nyilvántartásban szereplő valamely termőhely nem felel meg az I. melléklet 1.B. szakasza 1. pontja b) alpontjának, vagy ha a meghatározott szervezet jelenlétét észlelték egy ilyen termőhelyről behozott, meghatározott növényeken, a Bizottság ismerteti a tagállamokkal a szóban forgó termőhelyre vonatkozó információkat.

A Bizottság internetes tájékoztató oldalakon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezt az információt is.

4. cikk

A meghatározott növények Unión belüli szállítása

Az Unión belül, a 6. cikk szerint körülhatárolt területekről származó meghatározott növények csak abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha eleget tesznek az I. melléklet 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott feltételeknek.

A nem körülhatárolt területeken termesztett, de ilyen területekre behozott meghatározott növények csak abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha eleget tesznek az I. melléklet 2. szakaszának 2. pontjában meghatározott feltételeknek.

A 2. és 3. cikk értelmében az olyan harmadik országokból behozott meghatározott növények, melyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet, csak abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha eleget tesznek az I. melléklet 2. szakaszának 3. pontjában meghatározott feltételeknek.

5. cikk

Felderítések és értesítések a meghatározott szervezetről

(1)   A tagállamok éves hatósági felderítéseket végeznek a meghatározott szervezet jelenlétének vagy a területükön levő gazdanövények említett szervezettel való fertőzöttsége jeleinek megállapítása érdekében.

A 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok minden év április 30-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot e felderítések eredményeiről.

(2)   A 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok öt napon belül írásban értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a meghatározott szervezet területükön való jelenlétéről, ahol annak jelenléte korábban nem volt ismeretes, vagy a meghatározott szervezetet felszámoltnak tekintették, illetve a fertőzöttséget olyan növényfajon mutatták ki, amelyről korábban nem volt ismeretes, hogy gazdanövény lehet.

6. cikk

Körülhatárolt területek

(1)   Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett felderítések eredményei megerősítik a meghatározott szervezet jelenlétét egy területen, vagy más módon bizonyítható a szervezet jelenléte, az érintett tagállam(ok) késedelem nélkül körülhatárolt területet hoz(nak) létre, mely fertőzött körzetből és pufferzónából áll a II. melléklet 1. szakaszának megfelelően.

(2)   A tagállamoknak nem kell az (1) bekezdés szerint körülhatárolt területeket létrehozniuk, amennyiben a II. melléklet 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek. Ilyen esetben a tagállamnak az említett szakasz 2. pontjában meghatározott intézkedéseket kell meghoznia.

(3)   A tagállamok intézkedéseket foganatosítanak a körülhatárolt területeken a II. melléklet 3. szakaszának megfelelően.

(4)   A tagállamok határidőket állapítanak meg a (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések végrehajtására.

7. cikk

Jelentés az intézkedésekről

(1)   A tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésében említett értesítéstől számított harminc napon belül jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 6. cikk szerint meghozott vagy tervezett intézkedésekről.

A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását – amennyiben ilyet létrehoztak –, annak helyére vonatkozó információkat egy, a terület határait mutató térképpel, valamint a jelenlegi kártevő-státust és a 4. cikkben megállapított, a meghatározott növények Unióban történő szállítására vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

A jelentésben be kell mutatni az intézkedések alapjául szolgáló bizonyítékokat és kritériumokat.

Azokban az esetekben, ha a tagállamok nem hoznak létre a 6. cikk (2) bekezdése szerint körülhatárolt területeket, a jelentésnek tartalmaznia kell az e döntést igazoló adatokat és indokokat.

(2)   A tagállamok minden év április 30-ig eljuttatnak a Bizottságnak és a többi tagállamnak egy jelentést, amely a 6. cikk alapján létrehozott valamennyi körülhatárolt terület frissített jegyzékét tartalmazza, ideértve a terület leírását és annak helyére vonatkozó információkat a határait mutató térképpel, meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.

8. cikk

Megfelelés

A tagállamok minden intézkedést meghoznak az e határozatnak való megfelelés érdekében, és szükség esetén úgy módosítják a meghatározott szervezet behurcolása és elterjedése elleni védelem érdekében elfogadott intézkedéseiket, hogy az intézkedések megfeleljenek e határozatnak. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/840/EK határozat hatályát veszti.

10. cikk

Felülvizsgálat

Ezt a határozatot legkésőbb 2013. május 31-ig felül kell vizsgálni.

11. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 1-jén.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2)  HL L 300., 2008.11.11., 36. o.

(3)  Növény-egészségügyi kifejezések glosszáriuma – ISPM 5. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.


I. MELLÉKLET

1.   Különleges behozatali követelmények

A.   A Kínán kívüli más harmadik országokból származó behozatal

1.

A 2000/29/EK irányelv III. melléklete A. részének 9., 16. és 18. pontjában, valamint IV. melléklete A. része I. szakaszának 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. pontjában felsorolt rendelkezések sérelme nélkül a Kínán kívüli más olyan harmadik országokból származó meghatározott növényeket, melyek területén tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet, az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően bizonyítványnak kell kísérnie, mely tartalmazza a „Kiegészítő nyilatkozat” rovatban, hogy:

a)

a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a vonatkozó növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – nyilvántartásba vett és felügyelt, valamint kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy

b)

a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően – az Anoplophora chinensis (Forster) károsítótól mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:

i.

melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel; továbbá

ii.

melyet évente legalább kétszer, megfelelő időpontban elvégzett alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétére utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket; valamint

iii.

a növényeket olyan helyen termesztették:

ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy

ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km-es körzetben elhelyezkedő pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felderítéseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására. Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében; valamint

iv.

ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően hatóságilag alaposan megvizsgálták – különös tekintettel a gyökerekre és szárakra – a meghatározott szervezet jelenlétének kimutatása céljából. E vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség kimutatását, 99 %-os megbízhatósággal; vagy

c)

a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyokról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.

az export időpontjában az alanyra oltott nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm;

ii.

a oltványokat a b) pont iv. alpontjának megfelelően megvizsgálták.

2.

Az 1. pont szerint behozott meghatározott növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési ponton vagy a rendeltetési helyen a 2004/103/EK bizottsági irányelvnek (1) megfelelően. Az alkalmazott vizsgálati módszerek alkalmasak a meghatározott szervezet bármely jelének kimutatására, különösen a gyökerekben és szárakban. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség kimutatását, 99 %-os megbízhatósággal.

B.   A Kínából származó behozatal

1.

A 2000/29/EK irányelv III. melléklete A. részének 9., 16. és 18. pontjában, valamint IV. melléklete A. része I. szakaszának 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. pontjában felsorolt rendelkezések sérelme nélkül a Kínából származó meghatározott növényeket az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően bizonyítványnak kell kísérnie, mely tartalmazza a „Kiegészítő nyilatkozat” rovatban, hogy:

a)

a növényeket egész életciklusuk alatt a kínai nemzeti növényvédelmi szervezet által – a vonatkozó növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – nyilvántartásba vett és felügyelt, valamint kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy

b)

a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően – Anoplophora chinensis (Forster) károsítótól mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:

i.

melyet a kínai nemzeti növényvédelmi szervezet nyilvántartásba vett és felügyelt; valamint

ii.

melyet évente legalább kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétére utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, valamint

iii.

ha a növényeket olyan helyen termesztették:

ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen; vagy

ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km-es körzetben elhelyezkedő pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felderítéseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására. Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében; valamint

iv.

ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően hatóságilag alaposan megvizsgálták – beleértve a minden egyes tételre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is –, különös tekintettel a gyökerekre és szárakra, az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából;

A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség kimutatását, 99 %-os megbízhatósággal; vagy

c)

a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.

az export időpontjában az alanyra szemzett nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm;

ii.

az oltványokat a b) pont iv. alpontjának megfelelően megvizsgálták;

d)

a termőhely nyilvántartási száma.

(2)

Az 1. pont szerint behozott meghatározott növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési ponton vagy a rendeltetési helyen a 2004/103/EK irányelvnek megfelelően. Az alkalmazott vizsgálati módszerek – beleértve az egyes tételekre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt –, biztosítják a meghatározott szervezet bármely jelének kimutatását, különösen a gyökérben és szárban. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség kimutatását, 99 %-os megbízhatósággal.

Az (1) bekezdésben említett, megsemmisítéssel járó mintavételt az alábbi táblázatban meghatározott szinten kell elvégezni:

A tételben található növények száma

A megsemmisítéssel járó mintavétel szintje (a felvágandó növények száma)

1 – 4 500

A tétel nagyságának 10 %-a

> 4 500

450

2.   Az unión belüli forgalmazás feltételei

1.

A Unión belüli körülhatárolt területekről származó meghatározott növények (2) csak abban az esetben szállíthatók a Unión belül, ha a 92/105/EGK bizottsági irányelvnek (3) megfelelően kitöltött és kiadott növényútlevél kíséri őket, és ha a növényeket a szállítást megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették:

i.

melyet nyilvántartásba vettek a 92/90/EGK bizottsági irányelvnek (4) megfelelően, valamint

ii.

melyet évente kétszer, megfelelő időpontokban elvégzett, alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá a meghatározott szervezet előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a meghatározott szervezetre utaló jeleket; adott esetben ez a vizsgálat a gyökerek és szárak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételét is magában foglalja; a vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1 %-os fertőzöttségi szint kimutatását, 99 %-os megbízhatósággal; valamint

iii.

amely körülhatárolt területen található, ahol a növényeket olyan helyen termesztették:

ahol teljes volt a fizikai védelem a meghatározott szervezet behurcolása ellen, vagy

megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaznak, vagy ahol a meghatározott növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végeznek a szállítást megelőzően, az 1. szakasz B. részének 2. pontjában szereplő táblázatban meghatározott szinten, és minden esetben, ha a meghatározott szervezet jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hivatalos felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban legalább 1 km sugarú körben, és nincsenek a meghatározott szervezet előfordulására utaló jelek.

Az olyan alanyokra, amelyek az első bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelnek, olthatók olyan nemesek, amelyeket nem ilyen körülmények között termesztettek, azonban ezeknek az átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm lehet.

2.

A nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott meghatározott növények (5) csak abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha ez a hely eleget tesz az 1. pont iii. alpontjában meghatározott feltételeknek, és a 92/105/EGK irányelvnek megfelelően kitöltött és kiadott növényútlevél kíséri őket.

3.

Az olyan harmadik országokból származó meghatározott növények, melyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet az 1. szakasznak megfelelően, csak abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha az 1. pontban említett növényútlevél kíséri őket.


(1)  HL L 313., 2004.10.12., 16. o.

(2)  Növény-egészségügyi kifejezések glosszáriuma – ISPM 5. számú referenciaszabvány és Növény-egészségügyi bizonyítványok – ISPM 12. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(3)  HL L 4., 1993.1.8., 22. o.

(4)  HL L 344., 1992.11.26., 38. o.

(5)  Növény-egészségügyi kifejezések glosszáriuma – ISPM 5. számú referenciaszabvány és Növény-egészségügyi bizonyítványok – ISPM 12. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.


II. MELLÉKLET

KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEK A 6. CIKK RENDELKEZÉSEINEK MEGFELELŐEN

1.   Körülhatárolt területek kialakítása

1.

A körülhatárolt területek a következő körzetekből állnak:

a)

fertőzött körzet, amely az a körzet, ahol igazolták a meghatározott szervezet jelenlétét, és amely magában foglal minden, a meghatározott szervezet által okozott tüneteket mutató növényt, és adott esetben valamennyi, az ültetés idején ugyanahhoz a tételhez tartozó növényt; valamint

b)

pufferzóna, mely a fertőzött terület határán túl legalább két km-es körzetben helyezkedik el.

2.

A körzetek pontos határai szilárd tudományos elveken, a meghatározott szervezet biológiai jellemzőin, a fertőzöttség mértékén, a gazdanövényeknek az érintett területen való konkrét megoszlásán és a meghatározott szervezet megjelenésére utaló bizonyítékokon alapul. Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a meghatározott szervezet felszámolása lehetséges, figyelembe véve a fertőzés körülményeit, az egyedi vizsgálat eredményeit, illetve a felszámolási intézkedések haladéktalan alkalmazását, a pufferzóna mérete csökkenthető, de a fertőzött körzet határán túl legalább egy km szélesnek kell lennie. Abban az esetben, ha a meghatározott szervezet felszámolása már nem lehetséges, a pufferzóna mérete két km alá nem csökkenthető.

3.

Amennyiben a meghatározott szervezet jelenlétét megerősítik a fertőzött körzeten kívül, az érintett területek és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.

4.

Amennyiben egy körülhatárolt területen az 5. cikk (1) bekezdésében említett felderítések és a II. melléklet 3. szakasza 1.h) pontjában említett ellenőrzés alapján a meghatározott szervezetet legalább egy életciklust és egy azt következő évet, de legalább négy egymást követő évet magában foglaló időszak során nem mutatják ki, a körülhatárolás megszüntethető. Az életciklus pontos hossza az érintett területtel vagy egy hasonló éghajlatú területtel kapcsolatban rendelkezésre álló bizonyítékok függvénye. A körülhatárolás megszüntethető abban az esetben is, ha a további vizsgálatok alapján úgy találják, hogy a 2. szakasz 1. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

2.   Azok a feltételek, amelyek mellett nem kell körülhatárolt területet kialakítani

1.

A 6. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak nem kell a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelő körülhatárolt területet kialakítaniuk, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott szervezetet vagy azokkal a növényekkel hurcolták be a területre ahol azt megtalálták, és arra utaló jelek vannak, hogy a növények már az érintett területre történő behozatal előtt fertőzöttek voltak, vagy egy elszigetelt észlelésről van szó, akár közvetlen összefüggésben van egy meghatározott növénnyel akár nem, és nem várható, hogy a szervezet megtelepedéséhez vezet; valamint

b)

megállapítást nyer, hogy a meghatározott szervezet nem telepedett meg, a meghatározott szervezet terjedése és eredményes szaporodása nem lehetséges biológiai okokból, valamint figyelembe véve az egyedi vizsgálat eredményeit és a felszámolási intézkedéseket, amelyek a meghatározott növények és gyökereik óvintézkedésként elvégzett kivágását és - vizsgálatát követő - eltávolítását foglalhatják magukban.

2.

A tagállamoknak nem kell a körülhatárolt területet kialakítaniuk, amennyiben az 1. pontban foglalt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy meghozzák az alábbi intézkedéseket:

a)

a meghatározott szervezet gyors felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló azonnali intézkedések;

b)

a meghatározott szervezet legalább egy életciklusát és további egy évet magában foglaló időszakon át folytatott ellenőrzés, beleértve a legalább négy egymást követő éven keresztül történő ellenőrzést legalább egy km-es körzetben a fertőzött növények körül, vagy a körül a hely körül, ahol a meghatározott szervezetet megtalálták; az első évben az ellenőrzésnek rendszeresnek és fokozottnak kell lennie;

c)

bármely fertőzött növényanyag megsemmisítése;

d)

a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia;

e)

olyan tevékenységek, amelyek növelik a meghatározott szervezet által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát;

f)

bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott szervezet felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra (1) és az ISPM 14. számú szabványban (2) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

Az a)-f) pontokban említett intézkedéseket a 7. cikkben említett jelentés formájában kell benyújtani.

3.   A körülhatárolt területeken meghozandó intézkedések

1.

A meghatározott szervezet felszámolására érdekében a tagállamoknak meg kell hozniuk a következő intézkedéseket:

a)

a fertőzött és a meghatározott szervezet által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása; abban az esetben, ha a fertőzött növényeket a meghatározott szervezet rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni; kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, alternatív felszámolási intézkedést lehet alkalmazni, amely azonos szintű védelmet nyújt a meghatározott szervezet elterjedése ellen; e következtetés okairól és a meghozott intézkedésről a 7. cikkben említett jelentésben értesíteni kell a Bizottságot;

b)

valamennyi meghatározott növény kivágása a fertőzött növények körüli 100 m-es körzetben és e meghatározott növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, a fertőzöttség bármely jelére irányuló egyedi részletes vizsgálat végzése valamennyi olyan meghatározott növény 100 m-es körzetében, amelyet nem kell kivágni, és adott esetben a meghatározott szervezetnek ezekről a növényekről történő esetleges terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések alkalmazása;

c)

a kivágott növények és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése az a) és b) pontok szerint; minden szükséges óvintézkedés meghozatala a meghatározott szervezet kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében;

d)

az esetlegesen fertőzött anyag a körülhatárolt területről történő elszállításának megelőzése;

e)

a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia;

f)

adott esetben a meghatározott növények más növényekkel történő helyettesítése;

g)

új meghatározott növények telepítésének tilalma a szabadban a II. melléklet 3. szakaszának 1.b) pontjában említett területen, az I. melléklet 2. szakaszában említett termőhelyek kivételével;

h)

a meghatározott szervezet jelenlétének fokozott ellenőrzése olyan vizsgálatok révén, melyeket évente, megfelelő időpontokban végeznek a gazdanövényeken, különös figyelemmel a pufferzónára, beleértve adott esetben a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt; a minták számát fel kell tüntetni a 7. cikkben említett jelentésben;

i)

olyan tevékenységek, amelyek növelik a szervezet által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint annak az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a meghatározott növényeknek a 6. cikk alapján kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

j)

szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, melyről ésszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől;

k)

bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott szervezet felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra (3) és az ISPM 14. számú szabványban (4) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

Az a)-k) pontokban említett intézkedéseket a 7. cikkben említett jelentés formájában kell bemutatni.

2.

Ha az 5. cikkben említett felderítések eredményei több mint négy egymást követő éven át megerősítették a meghatározott szervezet jelenlétét egy területen, és ha bizonyíték van arra, hogy a meghatározott szervezet felszámolása már nem lehetséges, a tagállamok a meghatározott szervezet ezen a területen történő visszaszorítására korlátozhatják az intézkedéseket. Az ilyen intézkedések tartalmazzák legalább a következőket:

a)

a fertőzött és a meghatározott szervezet által okozott tüneteket mutató növények kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása; a kivágást azonnal meg kell kezdeni, azonban olyan esetekben, amikor a fertőzött növényeket a meghatározott szervezet rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni; kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, alternatív felszámolási intézkedést lehet alkalmazni, amely azonos szintű védelmet nyújt a meghatározott szervezet elterjedése ellen; e következtetés okairól és a meghozott intézkedésről a 7. cikkben említett jelentésben értesíteni kell a Bizottságot;

b)

kivágott növényeknek és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése; a szükséges óvintézkedések meghozatala a meghatározott szervezet kivágás utáni terjedésének elkerülése érdekében;

c)

az esetlegesen fertőzött anyag körülhatárolt területről történő elszállításának megelőzése;

d)

adott esetben a meghatározott növények más növényekkel történő helyettesítése;

e)

új meghatározott növények telepítésének tilalma a szabadban a II. melléklet 1. szakaszának 1.a) pontjában említett fertőzött területen, az I. melléklet 2. szakaszában említett termőhelyek kivételével;

f)

a meghatározott szervezet jelenlétének fokozott ellenőrzése olyan vizsgálatok révén, melyeket évente, megfelelő időpontokban végeznek a gazdanövényeken, beleértve adott esetben a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt; a minták számát fel kell tüntetni a 7. cikkben említett jelentésben;

g)

olyan tevékenységek, amelyek növelik a meghatározott szervezet által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint annak az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a meghatározott növényeknek a 6. cikk alapján kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

h)

szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, melyről ésszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a feltartóztatást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől;

i)

bármely egyéb intézkedés, mely hozzájárulhat a meghatározott szervezet feltartóztatásához;

Az a)-i) pontokban említett intézkedéseket a 7. cikkben említett jelentés formájában kell bemutatni.


(1)  Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(2)  Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(3)  Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(4)  Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.


Helyesbítések

3.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/48


Helyesbítés az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. február 23-i 163/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 52., 2012. február 24. )

A 11. oldalon, a melléklet táblázatában, a 1602 32 11 KN-kódnál:

a következő szövegrész:

„1602 32 11

Kakas- vagy tyúkkészítmény főzés nélkül

306,1

0

BR

353,6

0

CL”

helyesen:

„1602 32 11

Nyers kakas- vagy tyúkkészítmény

306,1

0

BR

353,5

0

CL”