MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁS

a 2010/75/EU irányelv 13. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja szerinti információcsere gyakorlati vonatkozásairól, ideértve az adatgyűjtést, az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumok kidolgozását és minőségbiztosítását

1. FEJEZET: AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKAT (BAT) LEÍRÓ REFERENCIADOKUMENTUMOK (BREF-EK) KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ÉS ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSA

1.1.	Háttér-információk

1.1.1.

A BREF meghatározása és célja

1.1.2.

„Horizontális” és „vertikális” BREF-ek

1.2.	A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának eljárása

1.2.1.

Új BREF kidolgozásának általános eljárása

1.2.2.

BREF felülvizsgálatának általános eljárása

1.2.3.

BREF felülvizsgálatának célja

1.2.4.

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete

1.3.	A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórum véleménye

1.4.	A BAT-következtetések elfogadása és a BREF közzététele

2. FEJEZET: A BREF-EK TARTALMA ÉS HATÁLYA

2.1.

Bevezetés

2.2.	A BREF szerkezete

2.3.	A BREF tartalma

2.3.1.

Általános információk a BREF tartalmáról

2.3.2.

Előszó

2.3.3.

Hatály

2.3.4.

Általános információk az érintett ágazatról

2.3.5.

Alkalmazott eljárások és technikák

2.3.6.

Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek

2.3.7.

Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák

2.3.7.1.

Általános információk az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikákról

2.3.7.2.

Az egyes technikákról nyújtott információk

2.3.7.2.1.

Leírás

2.3.7.2.2.

Műszaki leírás

2.3.7.2.3.

Elért környezeti előnyök

2.3.7.2.4.

Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

2.3.7.2.5.

Környezeti elemek közötti kölcsönhatások

2.3.7.2.6.

Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások

2.3.7.2.7.

Gazdaságosság

2.3.7.2.8.

A megvalósítás hajtóereje

2.3.7.2.9.

Példaüzemek

2.3.7.2.10.

Felhasznált szakirodalom

2.3.8.

Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

2.3.9.

Új keletű technikák

2.3.10.

Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások

2.3.11.

Hivatkozások

2.3.12.

Kifejezések és rövidítések felsorolása

2.3.13.

Mellékletek

3. FEJEZET: BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

3.1.

Bevezetés

3.2.	Az egyedi BAT-következtetések elemei

3.2.1.

Általánosságok

3.2.2.

A technikák leírása

3.2.3.

A technikák alkalmazhatóságának értékelésére szolgáló információk

3.3.	Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintekkel

3.3.1.

Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintekkel

3.3.2.

Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó, kibocsátási szintektől eltérő környezetvédelmi teljesítményszintekkel

3.4.	Egyedi BAT-következtetések az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek nélkül

4. FEJEZET: AZ INFORMÁCIÓCSERE MEGSZERVEZÉSE

4.1.

Bevezetés

4.2.	A 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság szerepe

4.3.	A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórum szerepe

4.4.	A szakmai munkacsoportok szerepe

4.4.1.

Szakmai munkacsoportok létrehozása

4.4.2.

A szakmai munkacsoport kötelezettségei és feladatai

4.4.3.

A szakmai munkacsoport alcsoportjai

4.4.4.

Helyszíni ellenőrzések

4.4.5.

A berendezések beszállítóinak részvétele az információcserében

4.5.	Az európai IPPC-iroda szerepe

4.6.	Az információcsere állomásai

4.6.1.

A „kívánságlista” összeállítása

4.6.2.

A szakmai munkacsoport ülései

4.6.2.1.

Általánosságok

4.6.2.2.

Nyitóülés

4.6.2.3.

A szakmai munkacsoport záróülése

4.6.2.3.1.

Általánosságok

4.6.2.3.2.

Különvélemények

4.6.3.

Az adatgyűjtés első köre a nyitóülést követően

4.6.4.

Kiegészítő információk iránti kérelmek

4.6.5.

BREF-munkadokumentumok és hivatalos tervezetek

4.6.5.1.

Hivatalos tervezetek

4.6.5.2.

Piszkozatok

4.6.6.

A BREF-ek hivatalos tervezetének véleményezése

4.7.	Az információcsere eszközei

4.7.1.

BAT információs rendszer (BATIS)

4.7.2.

Az európai IPPC-iroda honlapja

4.8.	A személyes adatok biztonsága

5. FEJEZET: ADATGYŰJTÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

5.1.

Bevezetés

5.2.	A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához szükséges adatok gyűjtésének és közlésének általános alapelvei

5.2.1.

Adattípus

5.2.2.

Adatformátum

5.2.3.

Adatminőség

5.3.	Titoktartással kapcsolatos kérdések

5.4.	A BREF „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetéhez szükséges, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

5.4.1.

Általános információk a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról

5.4.2.

Fogyasztás

5.4.2.1.

Általános információ a fogyasztásról

5.4.2.2.

Nyers- és segédanyagok/kiindulási anyagok fogyasztása

5.4.2.3.

Vízhasználat

5.4.2.4.

Energiafelhasználás

5.4.3.

Vízbe történő kibocsátás

5.4.4.

Levegőbe történő kibocsátás

5.4.5.

Maradékanyagok/hulladékok

5.4.6.

Egyéb információk

5.4.7.

A kibocsátási adatokhoz mellékelendő referenciainformációk

5.4.7.1.

Általánosságok

5.4.7.2.

Ellenőrzés

5.4.7.3.

A kibocsátási értékek átlagai, értéktartományai és eloszlása

5.5.	Az egyes szakmai munkacsoportok hatáskörébe tartozó konkrét kérdések

6. FEJEZET: A BREF-EK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. FÜGGELÉK: ADATMINŐSÉG-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2. FÜGGELÉK: A BREF-EK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK JELLEMZŐ MUNKAMENETE

1.   FEJEZET

Az elérhető legjobb technikákat (BAT) leíró referenciadokumentumok (BREF-ek) kidolgozásának és felülvizsgálatának célja és általános eljárása

1.1.   Háttér-információk

1.1.1.   A BREF meghatározása és célja

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles megszervezni az információcserét a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek között a BAT-referenciadokumentumok (a továbbiakban: BREF-ek) kidolgozása, felülvizsgálata és szükség esetén frissítése érdekében.

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdése előírja továbbá, hogy az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie:

a)	a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, a vízfogyasztás, az energiafelhasználás és a hulladékképződés;

b)	az alkalmazott technikák, a kapcsolódó monitoring, a környezeti elemek közötti kölcsönhatások, a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés;

c)	az a) és b) pontban foglaltak vizsgálatát követően meghatározott elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

Az ezen információcsere eredményeképpen létrehozott, elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentum (BREF) meghatározását a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (11) bekezdése tartalmazza. A BREF olyan, meghatározott tevékenységekre vonatkozó dokumentum, amely különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint a BAT-következtetéseket és az esetleges új keletű technikákat foglalja magában, különös tekintettel a 2010/75/EU irányelv III. mellékletében felsorolt kritériumokra. A meghatározás szerint tehát a BREF olyan ismertető, amely nem írja elő bármiféle technika vagy meghatározott technológia alkalmazását, és nem tartalmazza a 2010/75/EU irányelv értelmezését.

Elérhető legjobb technikák (BAT): a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (10) bekezdése szerint a tevékenységek fejlődésében és működési módszereiben az a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék azoknak a kibocsátási határértékeknek és más, az engedélyben foglalt feltételeknek, amelyeket a kibocsátások és a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, ezek csökkentésére állapítanak meg:

a)

   Technikák: fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja.

b)

   Elérhető technikák: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételekkel, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők.

c)

   A „legjobb” azt jelenti, hogy az ilyen technika a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdése szerint a „BAT-következtetések” a BREF azon részeit képezik, amelyek következtetéseket vonnak le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazzák azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, ellenőrzéseket és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben az alkalmazandó helyreállítási intézkedéseket. BAT-következtetéseket a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni. A BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket.

A BREF célja az elérhető legjobb technikák meghatározása és az ipari tevékenységekből származó kibocsátások szintjeivel kapcsolatban az Unión belül tapasztalható eltérések minimalizálása. A BREF-eknek tájékoztatniuk kell a tagállamok illetékes hatóságait, az iparági szereplőket, a Bizottságot és a lakosságot arról, hogy milyen elérhető legjobb technikák és új keletű technikák állnak rendelkezésre a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében. Az elérhető legjobb technikák és az új keletű technikák meghatározására szolgáló eljárásnak átláthatónak és tárgyilagosnak kell lennie és megbízható műszaki és gazdasági információkon kell alapulnia. A BREF-nek emellett Unió-szerte hozzá kell járulnia a környezeti teljesítmény javulásához.

Elsődleges céljának megvalósítása és egyszerű kezelhetőségének biztosítása érdekében a BREF tartalmának a 2010/75/EU irányelv végrehajtásával összefüggésben az elérhető legjobb technikák és a 3. fejezetben (1) meghatározott kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek, valamint új keletű technikák meghatározása szempontjából lényeges információkra kell szorítkoznia. A BREF nem a környezetszennyezés megakadályozására és szabályozására szolgáló technikákról szóló kézikönyv. E témakör tekintélyes mennyiségű szakirodalommal rendelkezik, amelyet a BREF szükség esetén felhasználhat. A BREF-nek azonban feltétlenül tájékoztatnia kell az érdekelteket a szakmai munkacsoport (TWG) (lásd a 4.4. szakaszt (2)) által az elérhető legjobb technikák meghatározása során figyelembe vett főbb technikákról, valamint a szakmai munkacsoport által megállapított BAT-következtetések alapjáról.

1.1.2.   „Horizontális” és „vertikális” BREF-ek

A BREF-ek vagy meghatározott ipari tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekre korlátozódnak („vertikális” BREF-ek), vagy ágazatok közötti kérdésekkel foglalkoznak („horizontális” BREF-ek (3)).

A „horizontális” és a „vertikális” BREF-eket úgy kell kidolgozni, hogy hozzájáruljanak a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek megállapításához. A „vertikális” BREF-ek olyan technikákról tartalmaznak információkat, amelyek segítségével a szakmai munkacsoportok más ágazatok esetében állapíthatnak meg elérhető legjobb technikákat. A „horizontális” BREF-ek olyan általános információkat tartalmaznak majd, amelyeket számos, a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységhez fel lehet használni. A „horizontális” BREF-nek olyan információkat kell tartalmaznia, amelyek a több ágazatot érintő szempontokat figyelembe véve kiegészítik a „vertikális” BREF-ekben szereplő információkat. Ez azonban nem vezethet a „vertikális” és a „horizontális” BREF-ek következtetései közötti ellentmondáshoz. A „vertikális” és a „horizontális” BREF-ek egymást kiegészítő felhasználásának megkönnyítése érdekében megfelelő módon kell hivatkozni az adott BREF-ben az alkalmazandó egyéb „vertikális” és „horizontális” BREF-ekre.

1.2.   A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának eljárása

A Bizottság az információcsere megszervezéséhez és összehangolásához bevonja az európai IPPC-irodát (a Közös Kutatóközpont Főigazgatóságon belül) és a Környezetvédelmi Főigazgatóságot. A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információcserében érdekelt felek (a tagállamok, az iparágak, a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek és a Bizottság) a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott fórumon keresztül felügyelik a folyamatot. A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához a szakmai munkacsoportban való részvételükkel járulnak hozzá. Az érdekeltek szerepéről, valamint a fórum és a szakmai munkacsoportok működéséről a 4. fejezetben találhatók további információk.

BREF kidolgozásáról vagy felülvizsgálatáról a Bizottság dönt. A Bizottság a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe veszi a fórumnak az információcserére vonatkozó munkaprogrammal kapcsolatos véleményét.

1.2.1.   Új BREF kidolgozásának általános eljárása

Mivel a 2010/75/EU irányelv I. melléklete tartalmaz néhány olyan tevékenységet, amellyel a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. melléklete nem foglalkozik, új BREF-eket kell kidolgozni.

Az új BREF kidolgozásának munkafolyamata sok hasonlóságot mutat a BREF-ek 1.2.4. szakaszban ismertetett felülvizsgálatának munkafolyamatával. A különbség elsősorban az, hogy az újonnan kidolgozott BREF-ek esetében nem feltétlenül van szükség „kérésekre” (lásd a 4.6. szakaszt), hogy több információt kell gyűjteni, és hogy a BREF két hivatalos tervezetét a szakmai munkacsoport záróülése előtt el kell készíteni.

1.2.2.   BREF felülvizsgálatának általános eljárása

A BREF-eket az elérhető legjobb technikák dinamikus változása miatt folyamatosan felül kell vizsgálni. Például új intézkedések és technikák születhetnek, a tudomány és a technológia folyamatosan fejlődik, emellett az iparágban új és egyre terjedő eljárásokat vezetnek be. A BREF-eket időszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén megfelelően kell frissíteni annak érdekében, hogy tükrözzék e változásokat és ezeknek az elérhető legjobb technikákra gyakorolt hatásait. A 2010/75/EU irányelv (13) preambulumbekezdése erről kifejezett említést tesz, és kimondja, hogy a Bizottságnak törekednie kell a BREF-ek frissítésére legkésőbb az előző változat közzététele után nyolc évvel.

A BREF felülvizsgálatára vonatkozó határozat meghozatalakor figyelembe kell venni a BREF „Új keletű technikák” című fejezetében és a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című szakaszában (lásd a 2.2. szakaszt) szereplő információkat, valamint az olyan egyéb tényezőket, mint például az új technikák esetleges elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatás, szükség esetén a BREF hatályának a kiterjesztése, valamint a BREF hatálya alá még nem tartozó termékek/anyagok vagy eljárások belefoglalásának szükségessége.

1.2.3.   BREF felülvizsgálatának célja

A BREF felülvizsgálatának célja az elérhető legjobb technikák terén tapasztalható fejlődés meghatározása. Ez elsősorban a BREF elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetésekről szóló részeinek vizsgálatával és e következtetések felülvizsgálatával vagy frissítésével kell végrehajtani, amennyiben rendelkezésre álló új információk ezt lehetővé teszik.

A BREF felülvizsgálata ezért nem feltétlenül jelenti az egész BREF teljes átdolgozását vagy módosítását. El kell ismerni azonban, hogy egyes esetekben a BREF-ek első felülvizsgálatában jóval több változtatásra kerülhet sor, mint a későbbi felülvizsgálatokban.

Egyértelmű, hogy a BREF felülvizsgálatához mindenekelőtt azokat az új információkat kell információcsere keretében meghatározni, összegyűjteni és benyújtani, amelyek a BAT-következtetések felülvizsgálatát vagy frissítését eredményezhetik. Ennek érdekében kulcsfontosságú, hogy az adatgyűjtés az 5. fejezetben szereplő iránymutatás szerint történjen.

A BREF felülvizsgálatának ki kell terjednie a következőkre is:

1.	régi háttér-információk frissítése és kiegészítése újabb adatok alapján;

2.	felesleges és elavult információk törlése;

3.	hibák javítása és az egyéb BREF-ekkel szemben fennálló ellentmondások megszüntetése.

A BREF felülvizsgálata elsősorban „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák”, az „Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” és az „Új keletű technikák” című BREF-fejezetet, valamint kisebb mértékben az „Alkalmazott eljárások és technikák” (amennyiben e fejezeten jelentős módosításokat hajtanak végre) és az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című BREF-fejezetet érinti. A BREF egyéb fejezeteire vonatkozó felülvizsgálatnak kisebb jelentőséget kell tulajdonítani.

Mindent összevetve biztosítani kell, hogy a BREF-ben maradó információk naprakészek és a lehető legkövetkezetesebbek és legpontosabbak legyenek.

1.2.4.   A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának jellemző munkamenete (lásd a 2. függeléket) a következő főbb állomásokból áll: nyitóülés, a BREF egy vagy két hivatalos tervezetének elkészítése és a szakmai munkacsoport záróülése (lásd a 4.6.2.3. szakaszt). Az eljárás típusától (BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata) függően a munkamenet a következőket tartalmazhatja:

1.	új BREF vagy a hatály jelentős mértékű kiterjesztésével járó BREF-felülvizsgálat esetében rendszerint két hivatalos tervezetet kell elkészíteni, a teljes eljárás időtartama pedig 31–39 hónap lehet;

2.

a hatály jelentős kiterjesztése nélküli első BREF-felülvizsgálat esetében két hivatalos tervezetet kell készíteni, rendszerint azonban várhatóan egy hivatalos tervezet is elegendő, a teljes eljárás időtartama ezért általában 24–29 hónap egy hivatalos változat készítése esetén, vagy 29–39 hónap két hivatalos tervezet esetében;

3.	további, a hatály jelentős kiterjesztése nélküli BREF-felülvizsgálatok esetében várhatóan egy hivatalos tervezet is elegendő, az eljárás időtartama pedig 24–29 hónap lehet.

A munkafolyamatok ezen változatai hivatkozási pontként szolgálnak a szakmai munkacsoportok számára. Az európai IPPC-iroda a szakmai munkacsoporttal folytatott konzultációt követően az adott BREF sajátosságaihoz igazíthatja ezeket a munkafolyamatokat, figyelembe véve az egyéb BREF-ek kidolgozása és felülvizsgálata során gyűjtött tapasztalatokat. A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának fő lépéseit és határidőit az 1. táblázat ismerteti részletesen.

Ezek a lépések figyelembe veszik a 2010/75/EU irányelv (13) preambulumbekezdésében meghatározott célt, miszerint a BREF-eket legkésőbb az előző változat közzététele után nyolc évvel frissíteni kell.

A fentiekben megadott határidőket a tipikus „vertikális BREF” tekintetében irányadó értéknek kell tekinteni (lásd az 1.1.2. szakaszt).

Az egyes BREF-ek esetében végrehajtandó konkrét lépések és a munka időzítése számos tényezőtől függ, amely lehet a BREF hatálya (és BREF-felülvizsgálatok esetében a BREF hatályának esetleges kiterjesztése), a megoldandó kérdések száma és összetettsége, az európai IPPC-iroda rendelkezésre álló erőforrásai (figyelembe véve az információcsere-folyamatban betöltött központi szerepét), valamint mindenekelőtt a szakmai munkacsoport részvételi aktivitásának és hatékonyságának szintje. A munkafolyamatnak az adott BREF sajátosságaihoz való igazítása terén rendelkezésre álló rugalmasságot a munkának a fent megjelölt határidőig történő teljesítését ösztönző célkitűzés sérelme nélkül lehet alkalmazni.

A szakmai munkacsoport alapesetben a BREF-felülvizsgálat során várhatóan két plenáris ülést tart (a nyitóülést és a záróülést [lásd a 4.6.2. szakaszt]). Kivételes esetekben (például ha sok új információt terjesztettek be, vagy az elérhető legjobb technikák meghatározása során jelentős ellentmondások merülnek fel) azonban a szakmai munkacsoport további plenáris üléseket tarthat. A szakmai munkacsoport ezen plenáris ülései mellett az alcsoportok is szervezhetnek üléseket a munka megkönnyítése érdekében (lásd a 4.4.3. szakaszt).

A szakmai munkacsoport alapesetben várhatóan hivatalos tervezetet tesz közzé záró plenáris ülése előtt (lásd a 4.6.2.3. szakaszt), kivéve új BREF vagy különösen összetett felülvizsgálat esetében, többek között ideértve a hatály jelentős kiterjesztésével járó felülvizsgálatot, amikor második hivatalos tervezetre is szükség van. E hivatalos tervezet vagy tervezetek mellett piszkozatok is készülhetnek a munka megkönnyítése érdekében (lásd a 4.6.5. szakaszt).

A BREF kidolgozásában vagy felülvizsgálatában részt vevők erőforrásainak hatékony kiaknázása érdekében egyértelmű határidőket kell meghatározni a nyitóülés következtetéseiben ígért vagy meghatározott információk túlnyomó részének benyújtására (lásd a 4.6.2.2. szakaszt). Az e határidő után benyújtott információkat csak kivételes esetben, a szakmai munkacsoporttal történt egyeztetés után lehet elfogadni, és az európai IPPC-iroda csak akkor veszi figyelembe őket, ha jelentősen hozzájárulnak az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések megállapításához vagy frissítéséhez.

Az európai IPPC-iroda szükség esetén kiegészítő információk iránti kérelmet nyújt be a szakmai munkacsoporthoz, hogy beszerezze azokat a hiányzó fontos információkat, amelyek különösen szükségesek a BAT-következtetések megállapításához a 3. és 5. fejezetben található iránymutatásnak megfelelően (lásd a 4.6.4. szakaszt).

1.   táblázat

BREF kidolgozásának és felülvizsgálatának fő lépései

Lépés száma	BREF-felülvizsgálat lépése	A lépés várható időtartama (hónap)	Összesített időtartam (hónap)	Megjegyzések
0	Felkészülés a felülvizsgálatra			A BREF véglegesítését követően az európai IPPC-iroda tovább működteti az ezen BREF-fel kapcsolatos BATIS-fórumot (lásd a 4.7.1. szakaszt), különösen a BREF jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlásaival kapcsolatos további intézkedések (lásd a 2.3.10. szakaszt) tekintetében, valamint figyelembe véve a BREF jövőbeli felülvizsgálatát. A BATIS fórumot biztosít a párbeszédhez és az információcseréhez a következő felülvizsgálati eljárás támogatása érdekében.
1	A szakmai munkacsoport (re)aktiválása és kérések benyújtása	2	2	Az európai IPPC-iroda (re)aktiválja a szakmai munkacsoportot (a tagság megerősítését és az elérhetőségeket kérve). BREF-felülvizsgálat esetében az európai IPPC-iroda felkéri a szakmai munkacsoport tagjait, hogy nyújtsák be kéréseiket azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat vegyenek figyelembe a felülvizsgálati eljárás során, valamint milyen módosításokat/javításokat kell végrehajtani a mindenkori szövegen (lásd a 4.6.1. szakaszt).
2	Nyitóülés	3	5	BREF-felülvizsgálat esetében az európai IPPC-iroda rendszerezi a kéréseket, és egységes listát állít össze belőlük, valamint szükség szerint egységes sablonokat dolgoz ki a kívánságlistán szereplő valamennyi tételről annak érdekében, hogy a szakmai munkacsoport rendszerezett, hatékony és közvetlenül felhasználható módon közölhessen információkat. Az európai IPPC-iroda az eljárás tisztázása, a kívánságlista megvitatása (BREF-felülvizsgálat esetében), a felülvizsgálat hatókörének megállapítása, valamint a gyűjtendő adatok körének és formátumának az 4.6.2.2. fejezetben szereplő adatgyűjtési iránymutatás szerinti meghatározása céljából összehívja a szakmai munkacsoport ülését (lásd a 5. szakaszt). A szakmai munkacsoport az európai IPPC-iroda általános iránymutatása alapján határozza meg az eljárást, amely többek között a bizalmas üzleti információk, a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk, továbbá az érdekellentétek és a kapcsolódó kérdések kezelésére szolgál.
3	Új információ (határidő)	6	11	A szakmai munkacsoport összegyűjti és benyújtja a nyitóülés következtetéseiben ígért vagy meghatározott információkat. A könnyen elérhető információkat haladéktalanul be kell nyújtani az európai IPPC-irodához annak érdekében, hogy a nyitóülés után a lehető leghamarabb elkezdődhessen a kidolgozás. Ezen időszak során az európai IPPC-iroda: — részt vehet helyszíni ellenőrzésekben, amelyeket a nyitóülésen vagy azt követően lehet megállapítani (lásd a 4.6.2.2. szakaszt), — információkat kutathat, — megkezdheti a kidolgozást a korán benyújtott információk felhasználásával. A szakmai munkacsoport tagjai által benyújtott és az európai IPPC-iroda által gyűjtött információkhoz a szakmai munkacsoport tagjai „valós időben” férhetnek hozzá a BATIS-on keresztül a 4.7.1. és az 5.3. szakasznak megfelelően. A szakmai munkacsoport tagjai véleményezhetik a benyújtott információkat, észrevételeiket pedig megoszthatják a BATIS-on keresztül.
4	Az első hivatalos tervezet kidolgozása	4–6	15–17	Az európai IPPC-iroda elkészíti a BREF (vagy BREF-felülvizsgálat esetében a BREF felülvizsgált részeinek) első hivatalos tervezetét a szakmai munkacsoporttal folytatandó hivatalos konzultáció céljából (lásd a 2. fejezetet, valamint a 4.6.5.1. és a 4.6.6. szakaszt). Várhatóan a konzultációs szakasz során benyújtott információk szolgálnak majd háttérként az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” (lásd a 2.3.6. szakaszt), „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) című BREF-fejezetekkel kapcsolatos teljes egyetértés eléréséhez, ezáltal a BREF-felülvizsgálat első hivatalos tervezetének tartalmaznia kell „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” (lásd a 2.3.8. szakaszt) című BREF-fejezetet.
5	A szakmai munkacsoport észrevételei	2–3	17–20	A szakmai munkacsoport két hónapon belül benyújtja a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a konzultáció időszaka a nyári vagy az év végi szünet idejére esik, akkor legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg.
6	A második hivatalos tervezet kidolgozása (nem kötelező)	3–7	[20–27]	Az európai IPPC-iroda figyelembe vesz minden észrevételt és benyújtott információt. Az európai IPPC-iroda kidolgozza a jelentős észrevételek értékelését tartalmazó háttérdokumentumot, emellett elkészíti a második hivatalos tervezetet, amelynek legalább „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című BREF-fejezet frissített változatát, valamint az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” (lásd a 2.3.6. szakaszt) és „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) című BREF-fejezetek legújabb változatát tartalmaznia kell.
7	A szakmai munkacsoport észrevételei (nem kötelező)	2–3	[22–30]	A második hivatalos tervezetet hivatalos konzultáció céljából közzéteszik, a szakmai munkacsoportnak pedig két hónapon belül be kell nyújtania a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a konzultáció időszaka a nyári vagy az év végi szünet idejére esik, akkor legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg.
8	Záróülés	3–5	20–25 [25–35]	Az európai IPPC-iroda minden észrevételt elemez, és felkészül a szakmai munkacsoport záróülésére. Az európai IPPC-iroda legalább a jelentős észrevételek értékelését tartalmazó háttérdokumentumot (lásd a 4.6.6. szakaszt) kidolgozza, emellett legalább az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” (lásd a 2.3.6. szakaszt), „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” (lásd a 2.3.8. szakaszt) című BREF-fejezetek legújabb változatát rendelkezésre bocsátja. A szakmai munkacsoport záróülésének célja, hogy egyetértés szülessen a végleges tervezetről (lásd a 4.6.2.3. szakaszt).
9	Végleges tervezet	4	24–29 [29–39]	A végleges tervezet rövid véleményezési időszakra a szakmai munkacsoport elé kerül, amelynek a záróülésen levont következtetések eredményeképpen végrehajtott változtatásokra kell összpontosítania. Az európai IPPC-iroda gondoskodik arról, hogy a szakmai munkacsoport visszajelzést kapjon valamennyi észrevétel figyelembevételének módjáról. A végleges frissített tervezetet és az utolsó észrevételek értékelését elérhetővé kell tenni a fórum számára legalább nyolc héttel az ülése előtt.
10	Előterjesztés a fórum ülésén			A végleges frissített tervezetet a fórum elé terjesztik, amelyet fel kell kérni arra, hogy véleményt nyilvánítson a dokumentumról (lásd az 1.3. szakaszt). A Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi a fórum véleményét.
MEGJEGYZÉS: A szögletes zárójelben feltüntetett időtartamok abban az esetben érvényesek, ha két hivatalos tervezet készül.

A munkára való felkészülés hatékonyságának növelése érdekében az európai IPPC-iroda a lehető leghamarabb tájékoztatja a fórumot (lásd a 4.3. szakaszt) a szakmai munkacsoport várható reaktiválásának vagy létrehozásának napjáról/időszakáról. Az európai IPPC-iroda a soron következő lépésekről és a lehetséges határidőkről szintén tájékoztatja a szakmai munkacsoportot.

1.3.   A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórum véleménye

A szakmai munkacsoportban folytatott munka befejeztével a BREF végleges frissített tervezetét meg kell küldeni a 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórumnak (lásd a 4.3. szakaszt), amelyet fel kell kérni arra, hogy véleményt nyilvánítson a dokumentumról. A dokumentum tartalmát a fórum ülésén kell megvitatni. A fórum tagjait fel kell kérni arra, hogy a BREF tervezetével kapcsolatos észrevételeiket írásban nyújtsák be az ülés előtt.

A fórum többek között a következőkkel foglalkozhat:

1.	azok a szakmai munkacsoportban felmerülő kérdések, amelyek esetében a szakmai munkacsoport érintett tagjának különvéleményét nem tükrözi pontosan a szöveg végleges tervezete;

2.	a fórum tagjainak indokolt javaslatai a szakmai munkacsoportban részt vevő saját képviselőjük által kinyilvánított különvélemény törlésére vagy módosítására;

3.	azon szövegrészek tisztázása, amelyek a végleges tervezetben az angol nyelv helytelen használata miatt nem egyértelműek;

4.	a szöveg átdolgozása, hogy pontosabban tükrözze a szakmai munkacsoport által levont következtetéseket;

5.	a végleges tervezet gépelési hibáinak javítása;

6.	javaslatok a BREF törzsszövegében már szereplő, fontos kérdéseknek a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” (lásd a 2.3.10. szakaszt) című szakaszban való feltüntetésére vonatkozó javaslatok.

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a fórumnak a BREF-ek javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét, és figyelembe veszi a BAT-következtetésekről szóló határozatok elfogadására vonatkozó eljárásokkal és a BREF közzétett, végleges változatával kapcsolatban.

1.4.   A BAT-következtetések elfogadása és a BREF közzététele

A Bizottság benyújtja a BAT-következtetésekről szóló határozattervezeteket (lásd a 2.3.8. szakaszt és a 3. fejezetet) a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottsághoz, amely a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően nyilvánít véleményt (lásd a 4.2. szakaszt).

A „BAT-következtetésekről” szóló határozat elfogadását követően az európai IPPC-iroda szükség esetén módosítja a BREF-et a BAT-következtetésekről elfogadott határozat szerint, valamint haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a végleges BREF angol változatát. A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a Hivatalos Lapban az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell hirdetni.

2.   FEJEZET

A BREF-ek tartalma és hatálya

2.1.   Bevezetés

A BREF olyan műszaki dokumentum, amely tényszerű műszaki és gazdasági információkat ismertet, tükrözi a 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint végrehajtott információcsere eredményét, és tartalmazza az érintett tevékenységekre vonatkozó BAT-következtetésekhez szükséges elemeket.

A BREF-ben nem kell foglalkozni azokkal a szakmai munkacsoport által meghatározott kérdésekkel, amelyek nem tartoznak a BREF vagy a 2010/75/EU irányelv hatálya alá.

Társaságokat (vagyis létesítményeket vagy beszállítókat), kereskedelmi neveket, résztvevőket vagy a szakmai munkacsoport tagjait abban az esetben lehet feltüntetni a BREF-ben, ha ez azt a konkrét célt szolgálja, hogy az olvasónak segítséget nyújtson az adott kérdéssel kapcsolatos további tájékozódásban, és nem ütközik versenyjogi előírásokba.

2.2.   A BREF szerkezete

A BREF a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (11) bekezdésében szereplő meghatározás szerint olyan dokumentum, amely különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint a BAT-következtetéseket és az esetleges új keletű technikákat foglalja magában.

A BREF alapesetben az alábbi táblázatban megadott részekből áll:

Előszó

Hatály

Fejezet: Általános információk az érintett ágazatról

Fejezet: Alkalmazott eljárások és technikák

Fejezet: Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek

Fejezet: Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák

Fejezet: Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

Fejezet: Új keletű technikák

Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások

Hivatkozások

Kifejezések és rövidítések felsorolása

Mellékletek (amennyiben ezt az adott ágazat szükségessé teszi, és rendelkezésre állnak az információk)

Valamennyi BREF szerkezetének az e szakaszban meghatározott általános elveket kell követnie. A fejezetek itt megadott sorrendje azonban csak tájékoztató jellegű, ezért a BREF-ek a tárgyuknak jobban megfelelő szerkezettel is rendelkezhetnek. A „horizontális” BREF-ek (lásd az 1.1.2. szakaszt) jelentős mértékben eltérhetnek ettől a szerkezettől, és előfordulhat, hogy egyes fejezetek egyáltalán nem vonatkoznak rájuk. Szintén a „horizontális” BREF-ek esetében azonban a szakmai munkacsoportnak olyan BAT-következtetéseket kell megállapítania, amelyek helytállóak és valószínűsíthetők.

Amennyiben a BREF hatálya különböző alágazatokra vagy adott szektoron belül folytatott eljárás egyértelműen megkülönböztethető lépéseire terjed ki, akkor indokolt külön fejezetet szentelni az egyes ágazatoknak vagy az eljárás lépéseinek, továbbá e fejezetek esetében az említett szerkezetet (az „Általános információk” szakasztól az „Új keletű technikák” szakaszig) alkalmazni.

2.3.   A BREF tartalma

2.3.1.   Általános információk a BREF tartalmáról

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának célja olyan tömör dokumentumok létrehozása, amelyek a BAT-következtetésekre összpontosítanak, leíró részük pedig a lehető legrövidebb. A BREF-ek az információismétlés előfordulásának minimalizálása érdekében más BREF-ekre (vagy a dokumentumon belüli témakörökre) vonatkozó kereszthivatkozásokat tartalmazhatnak.

2.3.2.   Előszó

A BREF „Előszó” című tömör, kötelező szakasza ismerteti a dokumentum szerkezetét, valamint röviden felidézi a jogszabályi hátteret (a 2010/75/EU irányelv értelmezése nélkül) és a dokumentum elkészítésének módját (az információk gyűjtésének és értékelésének módszerét). A szöveget az adott BREF egyedi szerkezetéhez kell igazítani.

2.3.3.   Hatály

A BREF „Hatály” című, alapesetben tömör szakasza a lehető legpontosabban határozza meg, hogy a dokumentum hatálya mely tevékenységekre terjed ki.

E szakasznak legalább a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységleírásokra való utalást tartalmaznia kell. Szükség szerint további részleteket is meg lehet adni a dokumentum hatálya alá tartozó gyártási folyamatokról és alfolyamatokról.

Ez a szakasz továbbá tartalmazza a BREF hatálya alól szándékosan kizárt tevékenységeket/eljárásokat, valamint e kizárás indokolását. Emellett meg kell említenie a dokumentum hatálya alá tartozó, főbb, „közvetlenül együtt alkalmazandó” tevékenységeket, abban az esetben is, ha ezek nem szerepelnek az I. mellékletben.

Szükség esetén kereszthivatkozással utalni kell az egyéb alkalmazandó BREF-ekre (vagy az ezekben szereplő témakörökre).

Egyértelműen meg kell határozni, hogy a BREF hatálya szélesebb vagy szűkebb-e, mint az I. mellékletben szereplő, megfelelő tevékenységé vagy tevékenységeké a 2010/75/EU irányelv értelmében. A BREF hatályának meghatározása nem jelenti a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében szereplő tevékenységleírások jogi értelmezését.

A „horizontális” BREF-ek esetében a dokumentum hatálya alá tartozó kérdéseket, valamint azoknak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében említett tevékenységek tekintetében való alkalmazhatóságát kell ismertetni.

2.3.4.   Általános információk az érintett ágazatról

A BREF „Általános információk az érintett ágazatról” című rövid bevezető fejezete naprakész tájékoztatást nyújt a BREF-ben tárgyalt ipari ágazatról a létesítmények számát és méretét, a földrajzi eloszlást, a termelési kapacitást és a gazdaságosságot illetően. Ismerteti az ágazat legfontosabb környezetvédelmi kérdéseit, lehetőség szerint háttér-információk – átfogó kibocsátási és fogyasztási adatok (a legfontosabb környezetvédelmi kérdésekre összpontosítva) – feltüntetésével.

E bevezető fejezetnek nem kell kiemelt figyelmet szentelni a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során.

2.3.5.   Alkalmazott eljárások és technikák

A BREF „Alkalmazott eljárások és technikák” című fejezete röviden ismerteti a BREF hatálya alá tartozó ipari ágazatban vagy ágazatokban jelenleg alkalmazott gyártási folyamatokat és a kibocsátások megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott technikákat.

A dokumentum hatálya alá tartozó tevékenységek közé az irányelv I. mellékletében ismertetett tevékenységek és a „közvetlenül együtt alkalmazandó tevékenységek” tartoznak, emellett említést kell tenni a bizonyos „együtt alkalmazandó tevékenységek” szempontjából lényeges egyéb BREF-ekről is. E fejezet olyan mértékben írja le az eljárások változatait, a trendek alakulását és az alternatív eljárásokat, amennyire az az elérhető legjobb technikák megállapításához szükséges. Hogy a fejezet rövidebb legyen, a leírásokat diagramok és folyamatábrák egészítik ki.

E fejezet az egy átlagos gyáregységben végrehajtott, egymást követő lépéseket tükrözi. A következő – lehetőleg a feldolgozóegységek vagy mezőgazdasági üzemek sajátosságaihoz igazított – kérdések némelyikét vagy mindegyikét érinteni kell, mivel az elérhető legjobb technikák meghatározása szempontjából jelentőséggel bírhatnak:

—	felhasznált (többek között másodlagos és újrahasznosított) nyersanyagok és fogyóeszközök, ideértve a vizet és az energiát is,

—	felhasznált segédanyagok,

—	nyersanyag-előkészítés (ideértve a tárolás és a kezelést is),

—	anyagfeldolgozás,

—	termék előállítása,

—	termék megmunkálása,

—	a kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére szolgáló technikák,

—	köztes termékek és végtermékek tárolása és kezelése,

—	melléktermékek és maradékanyagok/hulladékok kezelése és sorsa.

Ismertetni kell a különböző tevékenységek/eljárási lépések közötti tényleges és lehetséges viszonyokat és kapcsolatokat, különösen akkor, ha ezek hatást gyakorolhatnak az általános környezeti teljesítményre (például abban az esetben, ha az egyik tevékenységből származó melléktermékeket vagy maradékanyagokat/hulladékokat kiindulási anyagként fel lehet használni egy másik tevékenységhez).

2.3.6.   Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek

A BREF „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című fejezete ismerteti a teljes folyamat (vagy folyamatok) és annak (azoknak) alfolyamatai során aktuálisan mért kibocsátási és fogyasztási szinteket, valamint az alkalmazott technikákat. E célból felhasználhatók az 5.2. szakaszban említett adatkészletekben szereplő információk. Annak érdekében, hogy hasonló tevékenységek viszonyított környezeti teljesítményéről képet lehessen alkotni, olyan termelési szintekkel kapcsolatos információkra van szükség, amelyek lehetővé teszik az egyes termelési egységek kibocsátási/fogyasztási szintjeinek meghatározását.

Az információk ismertetik a mért energia-, víz- és nyersanyag-felhasználást. Az adatok tájékoztatást nyújtanak a legfontosabb szennyező anyagok levegőbe és vízbe történő kibocsátásáról, az egyes tevékenységekből származó maradékanyagok/hulladékok képződéséről, valamint adott esetben a zaj- és szagkibocsátásról. Amennyiben rendelkezésre állnak erre vonatkozó információk, akkor az alfolyamatok bemenő és kimenő anyagait is fel kell tüntetni, ezáltal ki lehet hangsúlyozni a környezeti szempontból nagyobb jelentőséggel bíró alfolyamatokat, és foglalkozni lehet az anyagoknak a teljes folyamatban vagy azon túl történő újrahasznosításával vagy újrafelhasználásával kapcsolatos lehetőségekkel. Az e fejezetben található információk és adatok szolgálnak a környezeti elemek közötti legfontosabb kölcsönhatások és összefüggések értékelésének alapjául.

A BREF ezen fejezetében szereplő kibocsátási és fogyasztási adatokat lehetőség szerint az üzemeltetési feltételek (például a teljes kapacitás százalékos értéke, a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek figyelembevétele vagy kihagyása, a referenciafeltételek), a mintavételi és a vizsgálati módszerek részletes adatainak felhasználásával kell minősíteni. E célra statisztikai ábrázolást (például átlagos, maximális és minimális értékek, tartományok feltüntetése) is lehet használni.

2.3.7.   Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák

2.3.7.1.   Általános információk az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikákról

A BREF „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című fejezete alapvető fontossággal bír a BAT-következtetések kidolgozása során. Összegyűjti a következő célokra alkalmazott technikákat és a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési intézkedéseket:

—	a levegőbe, vízbe (ideértve a felszín alatti vizeket) és talajba történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése,

—	hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése.

A BREF ezen fejezetében ismertetett technikák alkalmasak leginkább az elérhető legjobb technikák megállapítására az érintett tevékenységek esetében. E technikák körébe tartozik az alkalmazott technológia, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módja.

Az ismertetett technikák olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyekkel csökkenthető a nyersanyag-, a víz- és az energiafelhasználás, megelőzhetők vagy korlátozhatók a balesetekből és a váratlan eseményekből eredő környezeti hatások, valamint helyreállítások végezhetők. A rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) mellett történő kibocsátás megelőzésére, vagy csökkentésére tett intézkedésekre is kiterjednek.

Elavult technikákat nem lehet feltüntetni.

Mivel a BREF-ek nem olyan kézikönyvek, amelyek a környezetszennyezés megakadályozására és szabályozására szolgáló technikákról szólnak, ezért az egyes technikákat tömören kell ismertetni e fejezetben.

Amennyiben egy másik BREF már megfelelően bemutatott egy adott technikát, hivatkozni lehet arra a BREF-re. Az ágazatspecifikus változatokat adott esetben a frissítendő BREF „Műszaki leírás” pontjában kell feltüntetni. Emellett a BREF „Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok”, „Alkalmazási terület” és „Példaüzemek” pontjai is ágazatspecifikus információkat tartalmaznak.

A lehetséges technikák ezen köre magában foglalja a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket, elismerve, hogy a kibocsátás megelőzése lehetőség szerint elsőbbséget élvez a kibocsátás csökkentésével szemben. A helyes működtetési gyakorlatokkal is foglalkozni kell, továbbá figyelembe kell venni a (megelőző) karbantartási rendszereket, a folyamatirányítási módszereket és a készenléti tartalékokat. Szükség esetén fel kell tüntetni azokat a technikákat, amelyek az ágazaton belül még új keletűek a gyakorlatban, más ágazatokban azonban már bevettnek számítanak.

A BREF ezen fejezetének annyi információt kell tartalmaznia, amennyi szükséges az adott technika ágazaton belüli alkalmazási területének megállapításához, valamint annak értékeléséhez, hogy a technika önmagában vagy más technikákkal kombinálva elérhető legjobb technikának minősül-e az érintett ágazatban. E fejezet mindegyik technikával foglalkozik, tekintet nélkül arra, hogy az adott technika megfelel-e az elérhető legjobb technikákra vonatkozó követelményeknek (vö. a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (10) bekezdése és III. melléklete).

Meg kell határozni, hogy a bemutatott technikák csak a meglévő vagy csak az új üzemekre, vagy az új és meglévő üzemekre egyaránt vonatkoznak-e. A bemutatott technikák körének magában kell foglalnia a kisköltségű és a költséges technikákat egyaránt.

2.3.7.2.   Az egyes technikákról nyújtott információk

Az egyes technikákról nyújtott információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell az alábbi táblázat minden elemét.

Leírás

Műszaki leírás

Elért környezeti előnyök

Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

Környezeti elemek közötti kölcsönhatások

Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások

Gazdaságosság

A megvalósítás hajtóereje

Példaüzemek

Felhasznált szakirodalom

Az említett információkat tartalmazó adatok gyűjtésének általános alapelveit az 5. fejezet tartalmazza.

2.3.7.2.1.   Leírás

Ismertetni kell a technika rövid leírását a BAT-következtetésekben való felhasználás céljából (lásd a 3.2. szakaszt).

2.3.7.2.2.   Műszaki leírás

Részletesebb, ugyanakkor lényegre törő műszaki leírást kell megadni, lehetőség szerint kémiai vagy egyéb egyenletek, képek, grafikonok és folyamatábrák felhasználásával.

2.3.7.2.3.   Elért környezeti előnyök

Fel kell tüntetni a technika megvalósításának legfőbb potenciális környezeti előnyeit (ideértve az energiafogyasztás, valamint a vízbe, levegőbe és talajba történő kibocsátás csökkenését, a nyersanyag-megtakarítást, a termelési hozam növekedését, a hulladékmennyiség csökkenését stb.).

2.3.7.2.4.   Környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

A technikát alkalmazó, jól teljesítő üzemek valós, üzemspecifikus teljesítményadatait (5) (ideértve a kibocsátási szinteket (6), a nyersanyag-, a víz- és az energiafogyasztás szintjét, valamint a keletkezett maradékanyagokat/hulladékokat) – a környezet egészét figyelembe véve – valamint az 5.4. szakaszban meghatározott, ide kapcsolódó háttér-információkat kell megadni.

További hasznos információkat lehet megadni a következőkkel kapcsolatban is:

—	a technika megtervezésének, alkalmazásának, fenntartásának, irányításának és megszüntetésének a módja (lásd még az 5.4. szakaszt),

—	a technika alkalmazásával kapcsolatos kibocsátás-ellenőrzési kérdések (lásd még az 5.4.7. szakaszt),

—	a technika érzékenysége és tartóssága,

—	a környezeti balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdések.

A bemenő (például nyersanyagok jellege és mennyisége, tüzelőanyag, energia, víz) és a kimenő (kibocsátások, maradékanyagok/hulladékok, termékek) anyagok közötti kapcsolatra vonatkozó információkat ki kell emelni, különösen akkor, ha ezek jelentőséggel bírnak a különböző környezeti hatások és a köztük lévő kölcsönhatás javítása és megértése szempontjából, például abban az esetben, ha különböző kimenő anyagok esetében olyan kompromisszumos megoldásra van szükség, amely nem teszi lehetővé bizonyos környezetvédelmi teljesítményszintek egyidejű elérését.

A kibocsátási és fogyasztási adatokat lehetőség szerint az alkalmazandó üzemeltetési feltételek (például a teljes kapacitás százalékos értéke, a tüzelőanyag összetétele, a [kibocsátáscsökkentő] technika mellőzése, a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek figyelembevétele vagy kihagyása, a referenciafeltételek), a mintavételi és a vizsgálati módszerek, valamint a statisztikai ábrázolás (például a rövid és hosszú távú átlagos értékek, a maximális értékek, a tartományok és az eloszlások, lásd különösen az 5.4.7. szakaszt) részletes adatainak felhasználásával kell minősíteni.

Ismertetni kell a (kibocsátáscsökkentő) technika teljes kapacitás mellett történő alkalmazását akadályozó, illetve a (kibocsátáscsökkentő) technika teljes vagy részleges mellőzését és a teljes (kibocsátáscsökkentő) kapacitás visszaállítására irányuló intézkedéseket szükségessé tevő feltételekkel/körülményekkel kapcsolatos információkat is.

Az e BREF-részben szereplő információk kiemelt fontossággal bírnak az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek megállapításában (lásd a 3.3. szakaszt).

2.3.7.2.5.   Környezeti elemek közötti kölcsönhatások

Említést kell tenni a technikák megvalósításával járó negatív környezeti hatásokról, amelyeket felhasználva össze lehet hasonlítani az egyes technikákat a környezet egészére kifejtett hatásuk értékelésére. Ez a következő kérdéseket foglalhatja magában:

—	a nyersanyagok és a víz fogyasztása és jellege,

—	energiafogyasztás és az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás,

—	a sztratoszferikus ózon lebontásának a képessége,

—	fotokémiai ózontermelő képesség,

—	a levegőbe történő kibocsátásból eredő savasodás,

—	a környezeti levegőben található por (ideértve a mikrorészecskéket és a fémeket is),

—	talaj és víz eutrofizációja a levegőbe vagy vízbe történő kibocsátás következtében,

—	vízi oxigénlebontó képesség,

—	környezetben tartósan megmaradó/mérgező/biológiailag felhalmozódó összetevők (ideértve a fémeket),

—	maradékanyagok/hulladékok képződése,

—	a maradékanyagok/hulladékok újrafelhasználása vagy újrahasznosítása iránti képesség korlátozása,

—	zaj, illetve szag képződése,

—	fokozott balesetveszély.

A gazdaságosságról és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokról szóló referenciadokumentumot jelentős, környezeti elemek közötti kölcsönhatások esetében figyelembe kell venni.

2.3.7.2.6.   Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások

Amennyiben a technikát a BREF hatálya alá tartozó ipari ágazat egészében alkalmazni lehet (lásd a 2.3.3. szakaszt), akkor ezt jelezni kell. Ellenkező esetben a technika ágazaton belüli használatára vonatkozó főbb általános technikai korlátozásokat kell feltüntetni.

Várhatóan a következő főbb ágazatspecifikus korlátozások kerülnek feltüntetésre:

—	az ágazaton belüli üzemek vagy eljárások típusai, amelyek esetében a technikát nem lehet alkalmazni,

—

a megvalósítás korlátai egyes általános estekben, többek között az alábbiak figyelembevételével: — új vagy meglévő üzemről van-e szó, figyelembe véve a korszerűsítés szempontjából lényeges tényezőket (például a rendelkezésre álló helyet), valamint a már alkalmazott technikákkal való kölcsönhatásokat, — üzemméret, kapacitás (nagy vagy kicsi) vagy terhelési tényező, — az előállított termék mennyisége, típusa vagy minősége, — felhasznált tüzelőanyag vagy nyersanyag típusa, — állatjólét, — éghajlati viszonyok.

E korlátozásokat indokolással együtt kell megadni.

E korlátozások összegyűjtésének nem célja a technika alkalmazhatóságát az egyes üzemekben esetlegesen befolyásoló helyi feltételek felsorolása.

2.3.7.2.7.   Gazdaságosság

Ismertetni kell a technikák költségeivel (tőkebefektetési/beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségek, ideértve ezen költségek kiszámításának/becslésének részletes ismertetését) és az alkalmazásukból fakadó esetleges megtakarításokkal (például a nyersanyag- vagy az energiafelhasználás, valamint a hulladékdíjak csökkenése, az egyéb technikákhoz képest rövidebb megtérülési idő), bevételekkel vagy egyéb előnyökkel kapcsolatos információkat, ideértve ezek kiszámításának/becslésének részletes ismertetését.

A költségekre vonatkozó adatokat lehetőleg euróban (EUR) kell megadni. Amennyiben az adatokat más pénznemről kell átváltani, akkor azokat az eredeti pénznemben is fel kell tüntetni, továbbá meg kell adni az adatgyűjtés évét. Ez az intézkedés azért fontos, mivel a átváltási árfolyamok idővel változnak. A berendezések vagy szolgáltatások ára/költsége esetében fel kell tüntetni a beszerzés vagy igénybevétel évét.

A költségekre vonatkozó adatokat lehetőleg határköltségként kell megadni a teljes költségekben bekövetkező változások értékelésének lehetővé tétele érdekében.

Adott esetben az ágazat piacával kapcsolatos információkat is ismertetni kell annak érdekében, hogy a technikák költségeit összefüggéseiben lehessen vizsgálni.

Az új és a meglévő üzemekre egyaránt vonatkozó információkat is meg kell adni. Ennek köszönhetően adott esetben lehetővé válik az érintett ágazatban a technika gazdasági megvalósíthatóságának és az alkalmazhatóságával kapcsolatos esetleges gazdasági korlátoknak az értékelése.

A technika költséghatékonyságával kapcsolatos információkat (például a szennyezőanyag-kibocsátás tömegben kifejezett csökkenésének értéke és az euró hányadosaként megadva) fel kell tüntetni, amennyiben a 2010/75/EU irányelv 3. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerint szükségesek a gazdasági megvalósíthatóság értékeléséhez.

A gazdaságosságról és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokról szóló referenciadokumentumot a gazdasági szempontok, az ellenőrzés általános alapelveiről szóló referenciadokumentumot pedig a nyomon követési költségek tekintetében kell figyelembe venni.

Amennyiben titoktartással kapcsolatos kérdések merülnek fel, azokat az 5.3. szakaszban meghatározottak szerint kell kezelni.

2.3.7.2.8.   A megvalósítás hajtóereje

Ismertetni kell adott esetben azokat a sajátos helyi követelményeket, előírásokat (például jogszabályok, biztonsági intézkedések) vagy nem környezetvédelmi kiváltó okok (például hozamnövekedés, a termékminőség javulása, gazdasági ösztönzők, többek között támogatások, adókedvezmények), amelyek eddig előmozdították és serkentették a technika megvalósítását.

Ennek a BREF-résznek rövidnek kell lennie, és vázlatos, pontokba szedett felsorolásokat kell tartalmaznia.

Ebben az összefüggésben többek között a következő információkat kell megadni:

—	a befogadó vizek típusával/minőségével kapcsolatos információk (például hőmérséklet, sótartalom),

—	környezetminőségi szabványokkal kapcsolatos információk,

—	a termelés vagy a termelékenység növekedésével kapcsolatos információk.

2.3.7.2.9.   Példaüzemek

Olyan üzemet vagy üzemeket kell feltüntetni, ahol a technikát megvalósították, és ahol összegyűjtötték az adott technikával kapcsolatos BREF-szakasz tervezetéhez használt információkat, ideértve az alkalmazott technika uniós vagy világszintű elterjedtségére vonatkozó adatokat is.

Az üzemek nevének a BREF e szakaszában való feltüntetése rendkívül hasznos, és alapesetben nem okozhat problémákat a titoktartással kapcsolatos kérdések (lásd a 5.3. szakaszt) tekintetében.

2.3.7.2.10.   Felhasznált szakirodalom

Az adott szakasz kidolgozásához felhasznált és egy adott technikáról részletesebb tájékoztatást nyújtó szakirodalmat vagy egyéb anyagokat (például könyvek, jelentések, tanulmányok) ismertetni kell. Amennyiben a felhasznált anyag terjedelme nagy, akkor a releváns oldalra vagy oldalakra és szakaszra vagy szakaszokra kell hivatkozni.

A felhasznált szakirodalmat lehetőség szerint elérhetővé kell tenni a BATIS-on keresztül.

2.3.8.   Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések

A BREF „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezete tartalmazza a következtetéseket arról, hogy az adott ágazatban melyek az elérhető legjobb technikák az előző fejezetek szerinti információcsere alapján, valamint figyelembe véve az „elérhető legjobb technikák” fogalmának a 3. cikk (10) bekezdésében szereplő meghatározását és a 2010/75/EU irányelv III. mellékletében felsorolt követelményeket. E BAT-következtetések megállapítása során az adott ipari ágazat esetében figyelembe kell venni a technikák környezeti teljesítménye iránti átfogó követelményeket, ideértve a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, valamint a technikák költségeit is.

E fejezetet úgy kell kidolgozni, hogy jelentős módosítások nélkül is beilleszthető legyen olyan dokumentumba, amelyet a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdése szerint el lehet fogadni, és a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően „BAT-következtetésként” lehet használni.

Meg kell jegyezni, hogy a technikának az elérhető legjobb technikaként való elfogadását alátámasztó adatok (megbízható műszaki és gazdasági információk) a technikát a világ bármely részén alkalmazó egy vagy több létesítményből is származhatnak. Amennyiben a technikával kapcsolatos információk egy létesítményből és/vagy csak harmadik régiókban található létesítményből származnak, akkor a szakmai munkacsoport alaposan felméri a technika ágazaton belüli alkalmazhatóságát.

A BAT-következtetésekkel és azoknak a 2010/75/EU irányelv 3. cikke (12) bekezdésében meghatározott kötelező elemeivel kapcsolatos további információk a 3. fejezetben találhatók.

2.3.9.   Új keletű technikák

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (14) bekezdésében szereplő meghatározás szerint az „új keletű technika” egy olyan, ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál.

A „Új keletű technikák” című fejezet meghatározza ezeket az új keletű technikákat. Gondoskodni kell arról, hogy csak olyan technikák szerepeljenek e fejezetben, amelyek előrehaladott fejlesztési stádiumban vannak, így jó eséllyel válhatnak elérhető legjobb technikává a (közel)jövőben.

Az egyes új keletű technikákkal kapcsolatos információknak legalább a technikák leírását, a mindenkori elérhető legjobb technikákhoz viszonyított lehetséges teljesítményét, az előzetes költséghatékonysági becslést, valamint a technika üzleti szempontból elérhetővé válásának várható idejét tartalmazniuk kell.

E fejezet tartalmazhat továbbá olyan technikákat is, amelyek az érintett ágazat tekintetében csak nemrég fontossá vált környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak.

Az iparági szinten már alkalmazott technikákat „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) című fejezetben és nem az „Új keletű technikák” című fejezetben kell bemutatni.

2.3.10.   Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások

A „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című rövid szakasz tartalmazza a BREF kidolgozásához vagy felülvizsgálatához végrehajtott eljárás kezdődátumát és időtartamát, valamint a jelentős állomásokat (például a szakmai munkacsoport ülései, hivatalos dokumentumtervezetek kiadása).

Meg kell említeni az olyan szakmai munkacsoportban képviselt intézményeket és szervezeteket, amelyek aktívan hozzájárultak az információcseréhez, továbbá a BREF alapjául szolgáló legfontosabb információforrásokat, megnevezve azokat a különösen fontos jelentéseket és beadványokat, amelyek az eredmények megbízhatóságának alapjául szolgáltak.

Az információcsere során elért egyetértés mértékét ismertetni kell, feltüntetve a szakmai munkacsoport tagjai által kifejezett, megalapozott (7) különvéleményeket, valamint ezeknek a szakmai munkacsoport tagjai körében tapasztalt támogatottságának a fokát.

E szakasznak ismertetnie kell a fórumnak a BREF-ek javasolt tartalmával kapcsolatos véleményét, valamint a BAT-következtetések elfogadására vonatkozó eljárások során esetlegesen megoldott kérdéseket.

Meg kell határozni a legfontosabb nyitott kérdéseket, illetve az ismeretek terén fennálló hiányosságokat. A dokumentum következő felülvizsgálata tekintetében végrehajtandó további kutatásokra vagy információgyűjtésre vonatkozó ajánlásokat is ismertetni kell.

2.3.11.   Hivatkozások

A „Hivatkozások” című szakasz felsorolja az európai IPPC-iroda által a dokumentum kidolgozása során felhasznált információforrásokat, különös tekintettel a szakmai munkacsoport tagjai által az információcsere során biztosított dokumentumokra. Ezeket a dokumentumokat a BATIS-on keresztül is elérhetővé kell tenni a szakmai munkacsoport tagjai számára (lásd a 4.7.1. szakaszt), kivéve, ha bizalmas információkat tartalmaznak (lásd az 5.3. szakaszt), vagy, ha szerzői jogi védelem miatt nem terjeszthetők.

2.3.12.   Kifejezések és rövidítések felsorolása

A „Kifejezések és rövidítések felsorolása” című, állandó szerkezettel és bevezetéssel rendelkező fejezet összefoglalja és meghatározza a dokumentumban található szakkifejezéseket és betűszavakat.

2.3.13.   Mellékletek

A fő BREF-részt a szakirodalomból, illetve esettanulmányokból származó háttér-információkat tartalmazó mellékletek egészíthetik ki, amennyiben ezt az adott ágazat szükségessé teszi, és rendelkezésre állnak ilyen információk.

A BREF nem tartalmazhatja jogszabályok összefoglalóját. A szakmai munkacsoport tagjai által benyújtott, nemzeti jogszabályokra való hivatkozások összefoglalóját az európai IPPC-iroda honlapján lehet közzétenni.

3.   FEJEZET

BAT-következtetések

3.1.   Bevezetés

A „BAT-következtetések” a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében szereplő meghatározás szerint „a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket”.

A BREF „Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetét ezért úgy kell kidolgozni, hogy valamennyi említett szemponttal foglalkozzon, és jelentős módosítások nélkül beilleszthető legyen olyan dokumentumba, amely a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdése szerint elfogadható, és a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően „BAT-következtetésként” lehet használni (lásd a 2.3.8. szakaszt).

A BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységeket az egyértelműség kedvéért pontosan meg kell határozni a dokumentumban. Továbbá említést kell tenni arról, hogy a technikáknak a BAT-következtetésekben ismertetett felsorolása nem előíró jellegű és nem teljes körű. Használhatók eltérő technikák, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét. Az „új létesítmény/üzem” és a „meglévő létesítmény/üzem” ágazatspecifikus fogalommeghatározásait szükség esetén fel lehet tüntetni.

A BAT-következtetések több olyan egyedi következtetésből állnak, amelyek megállapítják, mely technika vagy technikák kombinációja minősül elérhető legjobb technikának a környezeti célkitűzés megvalósítása szempontjából. Ezeket a technikákat „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben kell ismertetni.

Az egyes elérhető legjobb technikák mellett fel lehet tüntetni a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszinteket is. A kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint lehet kibocsátási szint vagy egyéb teljesítményszint.

A BAT-következtetések emellett tartalmazhatnak olyan, az illetékes hatóságok és az üzemeltetők számára hasznosnak ítélt megállapításokat, amelyek szerint egyes technikák nem minősülnek elérhető legjobb technikának, ezért pedig szándékosan nem szerepelnek a BAT-következtetésekben olyan tényezők miatt, mint például a gyenge vagy nem hiteles környezeti teljesítmény, a rendelkezésre állás hiánya, a gazdaságosság, a korszerűsítés műszaki, illetve gazdasági szempontjai, a környezeti elemek közötti kölcsönhatások vagy a működés megbízhatósága.

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdése szerint a BAT-következtetéseknek az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos ellenőrzésekkel is foglalkozniuk kell (ellenőrzések gyakorisága és módszerei). Ez megvalósítható az ellenőrzésre vonatkozó különálló következtetésekkel vagy olyan egyéb következtetésekbe foglalva, amelyek környezetvédelmi teljesítménytartományt határoznak meg.

A BAT-következtetéseknek a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) is foglalkozniuk kell, amennyiben ezek környezetvédelmi szempontból lényegesek.

A BAT-következtetések szerkezete szerint több egyedi következtetés alkot egy csoportot olyan, az adott esetben megfelelőnek ítélt közös jellemzők alapján, mint például a környezetvédelmi kérdések, az előállítási eljárások lépései vagy a végtermékek.

3.2.   Az egyedi BAT-következtetések elemei

3.2.1.   Általánosságok

Az egyedi BAT-következtetéseket egységes formátumban kell elkészíteni, szerkezetük pedig alapvetően attól függ, hogy az elérhető legjobb technikához kapcsolódik-e környezetvédelmi teljesítményszint.

Valamennyi egyedi BAT-következtetést számozással kell ellátni a hivatkozás megkönnyítése érdekében, e következtetések továbbá az elérni kívánt környezeti célkitűzések/előnyök (például a porkibocsátás, a vízfogyasztás vagy a hulladéktermelés megelőzése/csökkentése) megjelölésével kezdődnek, amelyet az alkalmazandó elérhető legjobb technikának, valamint a megjelölt célkitűzés vagy célkitűzések eléréshez alkalmazható technikának vagy technikák kombinációjának meghatározása követ.

Mindegyik BAT-következtetésnek tartalmaznia kell az említett környezeti célkitűzések/előnyök elérését szolgáló technikának vagy technikák kombinációjának leírását, továbbá az érintett ágazatban való alkalmazhatóságára vonatkozó információkat.

3.2.2.   A technikák leírása

A technikák leírásának rövidnek kell lennie, azonban elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és az üzemeltetők számára hasznosnak bizonyuljon. Kerülni kell a meghatározás nélküli betűszók és a szakzsargon használatát. A technikáknak „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben (lásd a 2.3.7. szakaszt) szereplő rövid leírása szolgál a BAT-következtetésekben szereplő leírások alapjául.

Ezek a leírások adott esetben kiterjedhetnek az elérhető legjobb technika meghatározásában említett szempontokra (például karbantartás, tervezés, üzemeltetés, megszüntetés).

3.2.3.   A technikák alkalmazhatóságának értékelésére szolgáló információk

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetésekben említett technikák általánosan alkalmazhatók az érintett tevékenységre. Egyértelműen fel kell tüntetni, ha egy adott technika alkalmazása akadályokba ütközik. „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezetben (lásd a 2.3.7. szakaszt, különös tekintettel „Az alkalmazási terület szempontjából lényeges technikai megfontolások”, a „Gazdaságosság” és a „Környezeti elemek közötti kölcsönhatások” pontokban szereplő információkra) szereplő információk alapján kell jelezni az alkalmazhatósági problémákat a BAT-következtetésekben.

Meghatározott technikák alkalmazhatóságának értékeléséhez használt információk adott esetben különösen a következőkre vonatkoznak: „új” és „meglévő” létesítmények/üzemek összehasonlítása, a létesítmény/üzem mérete, az alkalmazott eljárás típusa, a felhasznált tüzelőanyag vagy nyersanyag típusa, a fogyasztási szintek, a terhelési tényező, a hozam, a termelékenység, az éghajlati viszonyok vagy a helyigény. A környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat csak abban az esetben kell megemlíteni, ha korlátozzák az alkalmazhatóságot.

3.3.   Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintekkel

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek közé a következők tartoznak:

—	kibocsátási szintek,

—	fogyasztási szintek,

—	egyéb szintek (például a kibocsátáscsökkentés hatékonysága).

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintet csak indokolt esetben kell feltüntetni. Ezt a szakmai munkacsoport által végzett információcsere alapján kell végrehajtani, figyelembe véve az információcsere során kapott üzemspecifikus adatok mennyiségét és minőségét.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszinteket értéktartományként, nem pedig egyedi értékként kell megadni. Az értéktartomány tükrözheti azokat az adott létesítménytípuson belüli különbségeket (például a végtermékek besorolása/tisztasága és minősége közötti eltérések, a létesítmények kialakítása, szerkezete, mérete és kapacitása közötti különbségek), amelyek az elérhető legjobb technika alkalmazása esetén eltérő környezeti teljesítményt eredményeznek.

Célszerű valódi értéktartományokat megállapítani az „<X” típusú kifejezések helyett, mivel ez utóbbiak kevésbé informatívak. Az „<X-től Y-ig” típusú kifejezések (tehát a tartomány alsó határértéke „<X”, felső határértéke „Y”) elfogadhatók abban az esetben, ha a tartomány alsó határértékét nem lehet pontosan meghatározni, például akkor, ha az információcsere során jelentett adatok közel vannak az észlelési határhoz.

Az európai IPPC-iroda és a szakmai munkacsoport értékeli az információcsere során gyűjtött adatokat (lásd az 5. szakaszt) a tartomány alsó és felső határértékének megállapítása céljából.

A tartomány alsó határértékének meghatározásához az üzemnek vagy üzemeknek az információcsere szerint a legjobb környezeti teljesítményt nyújtó, elérhető legjobb technikával rendes üzemeltetési feltételekkel elért teljesítményét kell figyelembe venni („Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezet), amennyiben a szakmai munkacsoport ezen teljesítményt nem zárta ki az értéktartományból. Ez esetben a kizárást meg kell indokolni a BREF-ben, figyelembe véve, hogy az adott környezeti mutató tekintetében a legjobb teljesítményt nyújtó üzem más mutatók esetében nem feltétlenül teljesít a legjobban.

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint felső határértékét az elérhető legjobb technika (8) rendes üzemeltetési feltételekkel történő alkalmazásához kapcsolódó teljesítménytartomány figyelembevételével kell megállapítani.

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint meghatározásakor kerekített értékeket is használni lehet az adatgyűjtés korlátainak vagy a technikai jellegű kérdéseknek (például az eltérő ellenőrzési módszerek használata, a mérések bizonytalansága) figyelembevétele érdekében.

3.3.1.   Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó kibocsátási szintekkel

Az „elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szint” a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (13) bekezdésében szereplő meghatározás szerint „olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet egy adott elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének rendes üzemeltetési feltételek melletti, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni”.

A „kibocsátás” a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében szereplő meghatározás szerint „anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kiengedése a létesítmény egyedi vagy diffúz forrásaiból a levegőbe, a vízbe vagy a talajba”.

A 14. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint „a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek” az üzembehelyezési és leállítási műveletek, a szivárgási hibák, az üzemzavar és az időszakos leállások.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket magában foglaló egyedi BAT-következtetés számszerűsített kibocsátásiszint-tartományt is tartalmaz. Adott esetben az egységeket, a referenciafeltételeket (például a füstgáz-oxigén szintje, a hőmérséklet, a nyomás), valamint az átlagolási időszakokat (például óránkénti/napi/heti/havi/éves átlag) egyértelműen meg kell határozni. Szükség esetén, és amennyiben a benyújtott adatok lehetővé teszik, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket rövid és hosszú távú átlagértékekben is ki lehet fejezni (lásd az 5.4.7. szakaszt).

Arra vonatkozó információt is meg lehet adni, hogy az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek alsó határértékét milyen feltételekkel lehet elérni, vagy hogy az eltérő technikák között milyen teljesítménybeli különbségek vannak.

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket tartalmazó egyedi BAT-következtetés mintáját a 3.1. ábra tartalmazza.

3.1.   ábra

Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket tartalmazó egyedi BAT-következtetés mintája

42.	Az illékony szerves vegyületek AA. eljárásból eredő kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyike vagy kombinációja.

	Technika	Leírás	Alkalmazási terület
a.	aa.	[leírás]	új üzemek
b.	bb.		meglévő üzemek
c.	cc.

Illékony szerves vegyületek esetében az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek a következők:

—	Új létesítmények esetében: 10–20 mg C/Nm3 napi átlagérték xx, yy stb. referenciafeltételekkel.

—	Meglevő létesítmények esetében: 20–30 mg C/Nm3 napi átlagérték xx, yy stb. referenciafeltételekkel.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a rendelkezésre álló információktól függően egy- vagy többféleképpen is ki lehet fejezni, többek között az alábbiakban meghatározott módszerekkel.

—	Koncentrációként (a kibocsátott szennyező anyag tömege és a térfogat hányadosa). Ez a kibocsátási szintek meghatározására leggyakrabban használt módszer, a referenciafeltételek és átlagolási időszakok azonban kulcsszerepet játszanak a kibocsátási szintek összehasonlíthatóságában.

—

Fajlagos terhelés (a kibocsátott szennyező anyag tömegének és az előállított termék vagy a felhasznált nyersanyag tömegének a hányadosa). Bizonyos esetben a fajlagos terhelés a koncentrációnál jobban mutatja a teljesítményt, például abban az esetben, ha a szennyezőanyag-koncentráció megnő a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének csökkentését és az energiatakarékosságot ösztönző intézkedések eredményeképpen. Ebben az esetben az átlagolási időszakok is kulcsszerepet játszanak az összehasonlíthatóságban.

3.3.2.   Egyedi BAT-következtetések a hozzájuk kapcsolódó, kibocsátási szintektől eltérő környezetvédelmi teljesítményszintekkel

Bizonyos elérhető legjobb technikákhoz a kibocsátási szintektől eltérő környezetvédelmi teljesítményszintek kapcsolódhatnak. Ide tartozik többek között az anyag-, víz- vagy energiafogyasztás, a hulladékképződés, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének hatékonysága és a látható kibocsátások időtartama.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó fogyasztási szinteket lehetőség szerint a fogyasztás (például nyersanyag-, energia- és vízfogyasztás) és az előállított termékek tömegének hányadosaként (például kg/t-ben, MJ/t-ben) kell kifejezni.

Az energia és a vízfogyasztás esetében az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó teljesítményszinteket ki lehet fejezni a fogyasztásnak és a nyersanyag tömegének hányadosaként is (például MJ/t, m3/t).

A hulladékképződéssel kapcsolatos, az elérhető legjobb technikákra vonatkozó környezetvédelmi teljesítményszinteket lehetőség szerint a keletkezett hulladék tömegének és az előállított termékek tömegének hányadosaként (például kg/t [termék] mértékegységben) kell kifejezni. A teljesítményszinteket továbbá ki lehet fejezni egyéb módon is, például a keletkezett hulladék tömegének és a nyersanyag tömegének hányadosaként (például kg/t-ben).

A kapcsolódó, kibocsátási szintektől eltérő környezetvédelmi teljesítményszinteket tartalmazó egyedi BAT-következtetéseknek a 3.1. ábrán megadott szerkezethez hasonlóval kell rendelkezniük (az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek helyett egyéb környezetvédelmi teljesítményszintekkel).

3.4.   Egyedi BAT-következtetések az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek nélkül

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszinteket nem tartalmazó, például ellenőrzéssel, helyreállítással vagy a környezetvédelmi vezetési rendszerekkel foglalkozó egyedi BAT-következtetéseknek az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintekre vonatkozó információk kivételével a 3.1. ábrán megadott szerkezethez hasonlóval kell rendelkezniük.

4.   FEJEZET

Az információcsere megszervezése

4.1.   Bevezetés

A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerinti információcserére és a BAT-következtetések elfogadására vonatkozó eljárás lépéseit az 1.2.4. szakasz tartalmazza.

Az információcserére vonatkozó eljárást gyakran „sevillai folyamatnak” nevezik annak következtében, hogy a koordinálását végző európai IPPC-iroda a spanyolországi Sevillában található.

Az eljárás főbb résztvevőinek szerepét a 4.2–4.5. szakasz ismerteti.

Az információcsere fontos állomásaival, az információcsere eszközeivel és a személyes adatok biztonságára vonatkozó kérdésekkel a 4.6–4.8. szakasz foglalkozik.

4.2.   A 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság szerepe

A 2010/75/EU irányelv 75. cikke rendelkezik egy olyan, a tagállamok képviselőiből álló bizottság létrehozásáról, amely segíti a Bizottság munkáját a 2010/75/EU irányelv végrehajtásában.

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a BAT-következtetésekről szóló döntéseket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni. Ezért a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság részt vesz az információcsere eredményeképpen megállapított BAT-következtetésekkel kapcsolatos határozatok elfogadásában.

A 13. cikk (3) bekezdése értelmében ez a bizottság továbbá részt vesz a következők megvitatásában és elfogadásában is: „az adatgyűjtéssel kapcsolatos iránymutatások” és „a BAT-referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosítására vonatkozó iránymutatások, beleértve a tartalmuk és a formájuk megfelelőségét is” (vagyis ez a dokumentum).

4.3.   A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórum szerepe

A 2010/75/EU irányelv 13. cikke szerint létrehozott fórum a Bizottság által összehívott és elnökletével ülésező szakértői csoport, amely a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből áll. A fórum tagjait a fórumot létrehozó és annak feladatait meghatározó, 2011. május 16-i 2011/C 146/03. bizottsági határozat (10) szerint kell kijelölni.

A fórum szerepe a 2010/75/EU irányelv (14) preambulumbekezdésének és 13. cikkének megfelelően a hatékony, aktív és átlátható információcsere biztosítása az információcsere gyakorlati vonatkozásainak megvitatásával és véleményezésével, amelynek köszönhetően kiváló minőségű BREF-ek születnek.

A fórum legfontosabb feladata az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos információcsere eredményének ezen iránymutató dokumentum figyelembevételével történő értékelése, továbbá a technikai szinten végzett munka eredményeként létrejött BREF-ek javasolt tartalmának véleményezése (lásd az 1.3. szakaszt). A fórum tagjainak feladata a szakmai munkacsoportban részt vevő képviselőik jelölése (lásd főként a 4.4.2. szakaszt, amely a szakmai munkacsoport tagjainak feladataival és profiljával foglalkozik), valamint a velük való kapcsolattartás a kidolgozási folyamat során az aktív és hatékony információcsere biztosítása érdekében.

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerint a fórum különösen a következőkről nyilvánít véleményt:

1.	a fórum eljárási szabályzata;

2.	az információcserére vonatkozó munkaprogram;

3.	az adatgyűjtéssel kapcsolatos iránymutatások; és

4.	a BAT-referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosítására vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is.

A fórum emellett keretet biztosít az információcserével kapcsolatos általános kérdések megvitatásához is. Az érintett felek a fórumon keresztül hangot adhatnak az információcsere-folyamattal kapcsolatos véleményüknek. A fórum szükség esetén olyan konkrét szempontokat javasolhat, amelyekkel a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során foglalkozni kell.

4.4.   A szakmai munkacsoportok szerepe

4.4.1.   Szakmai munkacsoportok létrehozása

A Bizottság BREF-dokumentum kidolgozásának és felülvizsgálatának céljából szakmai munkacsoportot hoz létre (vagy reaktivál). Mindegyik szakmai munkacsoport a tagállamokat, az iparágakat, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) képviselő műszaki szakértőkből, valamint a Bizottságból áll.

A szakmai munkacsoport tagjait az információcserében való részvételre elsősorban műszaki, gazdasági vagy szabályozási (különös tekintettel az ipari létesítmények engedélyezésére vagy ellenőrzésére) szakértelmüknek köszönhetően jelölik ki, valamint azért, mert az információcsere-eljárás során a BREF-ek végfelhasználóinak nézőpontját is képviselni tudják.

Mindegyik szakmai munkacsoport szakértőit a fórumban részt vevő képviselők jelölik. E célból a fórum tagjai megküldik a szakmai munkacsoportban való részvételre jelöltek nevét és elérhetőségét az európai IPPC-irodának.

Az érintett ipari ágazatok szakmai munkacsoportokban való részvételének hatékonysága fokozható olyan módon, hogy az európai ipari szövetségek összehangolják a jelöléseket.

4.4.2.   A szakmai munkacsoport kötelezettségei és feladatai

A szakmai munkacsoport kidolgozza vagy felülvizsgálja az adott ágazatban folytatott információcsere eredményét tartalmazó BREF-dokumentumot.

A BREF kidolgozása és felülvizsgálata esetében a szakmai munkacsoport az elsődleges információforrás. Elengedhetetlen ezért, hogy a szakmai munkacsoport tagjai tevékenyen részt vegyenek az információcserében. A tagok a szakmai munkacsoporthoz való csatlakozással vállalják, hogy a versenyszabályok betartása mellett aktív információgyűjtést folytatnak és az információkat a szakmai munkacsoport által megállapított vagy az európai IPPC-iroda által javasolt határidőig benyújtják.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladata a fórum őket jelölő képviselőjének jelenteni, különösen abban az esetben, ha kérdések merülnek fel az információcserével kapcsolatban.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladatai a következők:

1.	az ezen dokumentumban nyújtott iránymutatás megismerése és megértése;

2.	az adott ágazatra vonatkozó BAT-következtetések megállapítása vagy frissítése szempontjából jelentőséggel bíró új/frissített kulcsfontosságú adatok és kérdések meghatározása és felsorolása;

3.

a BREF kidolgozásához/felülvizsgálatához szükséges célzott műszaki és gazdasági adatok – ideértve elsősorban a BREF hatálya alá tartozó létesítményekből származó, kibocsátási és fogyasztási szintekre vonatkozó, új/frissített adatokat (a tag által képviselt ágazat/tagállam vonatkozásában) – aktív gyűjtése az európai IPPC-irodának ezen dokumentum 5. fejezetében szereplő alapelvek szerinti általános iránymutatása alapján a szakmai munkacsoport által elfogadott eljárásnak megfelelően, továbbá többek között a bizalmas üzleti információkra, a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információkra, az összeférhetetlenségre és egyéb kapcsolódó ügyekre vonatkozó kérdések megoldása céljából;

4.	az adatok és információk minőségének ellenőrzése az európai IPPC-irodához való benyújtás előtt, különös tekintettel az üzem- vagy létesítményspecifikus információk gyűjtésére használt kitöltött sablonokban/kérdőívekben szereplő adatokra (lásd az 5.4. és az 5.5. szakaszt);

5.

az összegyűjtött adatoknak a szakmai munkacsoport más tagjaival és az európai IPPC-irodával való megosztása az információknak közvetlenül a BATIS-ban történő közzétételével (lásd a 4.7.1. szakaszt), kivéve esetleg a bizalmas üzleti információkat vagy a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információkat;

6.	az európai IPPC-iroda kiegészítő információk vagy pontosítás iránti kérelmének időben történő megválaszolása (lásd az 1.2.4. szakaszt);

7.	a BREF-ek hivatalos tervezeteinek vagy az európai IPPC-iroda által kidolgozott egyéb dokumentumoknak a megadott határidőig történő véleményezése;

8.	a szakmai munkacsoport ülésein való aktív részvétel;

9.	tapasztalatok megosztása az európai IPPC-irodával és a szakmai munkacsoport más tagjaival (például helyszíni ellenőrzések során);

10.

kiépíthető kapcsolatok/hálózatok azonosítása és létesítése olyan felekkel, akik nem tagjai szakmai munkacsoportnak (például szakértői háttércsoportok, illetékes hatóságok, üzemeltetők vagy üzemeltetői csoportok, nemzeti csoportok) a szakmai munkacsoporttal és az európai IPPC-irodával megosztható további tapasztalatok gyűjtése céljából.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladata a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata során általuk gyűjtött és benyújtott információknak a BATIS-ba történő feltöltése (lásd a 4.7.1. szakaszt; a bizalmas üzleti információkkal vagy a versenyjog hatálya alá tartozó kényes adatokkal kapcsolatos kivételek az 5.3. szakaszban találhatók). Kivételes esetben az adatokat más elektronikus úton, például e-mailben is be lehet nyújtani.

A szakmai munkacsoport tagjai által az információk benyújtása és a javaslattervezetek felülvizsgálata tekintetében végzett munka túlnyomó része várhatóan a plenáris üléseken kívül zajlik majd. A BREF sikeres kidolgozásához különösen van szükség arra, hogy a szakmai munkacsoport korlátozott időn belül részletes választ adjon a jelentős dokumentumtervezetekre. A szakmai munkacsoportoknak a munka során egyetértésre kell törekedniük, ez azonban nem előfeltétel, emellett az európai IPPC-iroda feladata, hogy a rendelkezésre álló információkat feltüntesse a BREF-ben.

4.4.3.   A szakmai munkacsoport alcsoportjai

A munkával kapcsolatban felmerülő kérdések megoldása érdekében a szakmai munkacsoport alcsoportokat hozhat létre meghatározott feladatok elvégzésére, például információk és adatok gyűjtésére, elemzésére, rendszerezésére és megvitatására, a javasolt tervezetekkel kapcsolatos észrevételek megtárgyalására vagy sablonok és dokumentumok előkészítésére és kidolgozására. Ezen alcsoportok működését az európai IPPC-irodának átlátható módon kell irányítania, lehetővé téve a szakmai munkacsoport minden tagja számára a csoportokhoz való hozzáférést, valamint az alcsoport tevékenységeinek és elért eredményének követését és értelmezését (az ülések napirendjét és jegyzőkönyvét például, valamint a jelentéseket időben fel kell tölteni a BATIS-ba).

A szakmai munkacsoport alcsoportjainak üléseit a Bizottság sevillai létesítményeiben vagy egyéb helyen is meg lehet tartani.

Az alcsoportokban folytatott párbeszéd és munka nem helyettesíti a szakmai munkacsoport plenáris ülésein való részvételt a teljes szakmai munkacsoportot igénylő határozathozatal során.

4.4.4.   Helyszíni ellenőrzések

A helyszíni ellenőrzések kulcsszerepet játszhatnak a BREF-ek kidolgozása és felülvizsgálata céljából végzett információgyűjtésben és -ellenőrzésben. A szakmai munkacsoport tagjai helyszíni ellenőrzések végrehajtását javasolhatják az európai IPPC-irodának és a szakmai munkacsoport más tagjainak. A szakmai munkacsoportot jóval az ellenőrzés napját megelőzően kell tájékoztatni a helyszíni ellenőrzésről annak érdekében, hogy az illetékes helyi hatóságok képviselői és a szakmai munkacsoport érdekelt tagjai a lehetőségeknek megfelelően részt vehessenek benne, és el lehessen kerülni az esetleges érdekellentéteket. Az ezen helyszíni ellenőrzésekről készült rövid jelentéseket a BATIS-on keresztül is elérhetővé kell tenni a teljes szakmai munkacsoport számára (lásd a 4.7.1. szakaszt).

4.4.5.   A berendezések beszállítóinak részvétele az információcserében

A „berendezések beszállítói” értékes műszaki és gazdasági adatokat szolgáltathatnak a BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához, ezért fel kell kérni őket arra, hogy tevékenyen, közvetlenül a szakmai munkacsoport tagjaként, vagy közvetetten, az európai IPPC-irodát vagy a szakmai munkacsoport más tagjait információkkal ellátó szakértőként vegyenek részt az információcserében.

A „berendezések beszállítói” kifejezést tágan kell értelmezni annak érdekében, hogy az információcsere során minél szélesebb körben lehessen ismereteket gyűjteni. Az információcserében való részvételük legfontosabb követelménye, hogy olyan műszaki és gazdasági ismeretekkel/információkkal rendelkezzenek, amelyeket az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos információcsere és a kapcsolódó ellenőrzés során hasznosítani lehet. Ennek köszönhetően elvben ki lehet zárni a kereskedelmi közvetítőket (nagykereskedőket), amelyek kizárólag nyereségszerzés céljából értékesítenek berendezéseket vagy szolgáltatásokat a létesítmények üzemeltetőinek/tulajdonosainak, és nem rendelkeznek a szükséges műszaki rálátással a „berendezés” működésére, továbbá nem ismerik annak üzemi teljesítményét.

A „berendezések beszállítói” birtokában lévő műszaki és gazdasági ismeretek/információk tevékenységek széles körére vonatkozhatnak, például egy üzemnek/létesítménynek vagy annak egy részének (például eljárás, rendszer, rendszerelem) koncepciójára, tervezésére, engedélyezésére, gyártására/építésére, szállítására, üzemeltetésére, karbantartására, ellenőrzésére és leszerelésére.

A „berendezésbeszállító” társaságnak a szakmai munkacsoportba jelölt képviselője általában a „berendezések beszállítóit” vagy egy meghatározott alágazatot (tehát nem kizárólag az őt alkalmazó társaságot) is képviselhet az ágazat megfelelő képviseletének biztosítása érdekében.

Ezért ajánlott a berendezésbeszállítók szövetségeinek képviselőit bevonni, amennyiben lehetséges, mivel ilyen módon az egyes társaságok is szolgáltathatnak információkat.

4.5.   Az európai IPPC-iroda szerepe

Az európai IPPC-iroda feladata az információcsere koordinálása, továbbá annak biztosítása, hogy az információkat a BREF-ek kidolgozása vagy felülvizsgálata során az ezen dokumentumban található iránymutatásnak megfelelően gyűjtsék össze és dolgozzák fel.

Mindegyik BREF esetében az európai IPPC-iroda tudományos személyzete irányítja az e célra létrehozott szakmai munkacsoport munkáját.

Az európai IPPC-iroda az elérhető legjobb technikáknak a 2010/75/EU irányelv szerinti megállapításával kapcsolatos munkát is irányítja, szem előtt tartva a műszaki szakértelem, az átláthatóság és a semlegesség alapelvét. Az iroda munkája emellett kiterjed a BAT-következtetések megállapításához gyűjtött adatok független ellenőrzésére és elemzésére is.

Amennyiben a szakmai munkacsoport tagjai hiányos vagy nem megfelelő információkat nyújtanak be, akkor az európai IPPC-iroda tájékoztatja erről a szakmai munkacsoportot és a fórumot, valamint kiegészítést kér. Az európai IPPC-iroda az információk terén mutatkozó hiányosságok orvoslása érdekében aktívan keresi a hiányzó vagy hiányos adatokat (például helyszíni ellenőrzések során, lásd a 4.4.4. szakaszt, vagy a szakmai munkacsoportban közvetlenül nem képviselt személyekkel/intézményekkel való kapcsolatfelvétel útján). Az európai IPPC-iroda emellett telefon- vagy videokonferenciákat szervezhet, amennyiben meg kell vitatni bizonyos, a BREF kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket.

Az európai IPPC-iroda szerepkörén belül különösen a következő feladatokat látja el:

1.	aktív részvétel az információgyűjtésben, annak támogatása és a BREF-dokumentumok kidolgozása;

2.	a benyújtott adatok/információk ellenőrzése/vizsgálata, szükség esetén kiegészítés/pontosítás kérése az adat/információ benyújtójától;

3.	a szakmai megbeszélések vezetése a szakmai munkacsoport plenáris és alcsoportok által tartott ülésein (lásd a 4.6.2. és a 4.4.3. szakaszt);

4.	az együttműködést támogató eszköz, a BATIS általános irányítása (lásd a 4.7.1. szakaszt) az információcsere átláthatóságának biztosítása érdekében;

5.	ismerteti a BREF-ek végleges tervezetét a fórum ülésein (lásd a 4.3. szakaszt).

Az európai IPPC-iroda további feladatai e dokumentum egyéb részeiben szerepelnek, különösen a 4.6–4.7. szakaszban.

Az európai IPPC-iroda BREF-fel kapcsolatos információcserét irányító munkatársának kellő ismeretekkel kell rendelkeznie a folyamatszervezésről, a környezetvédelmi kérdésekről, az iparági előírásokról, a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról és az uniós környezetvédelmi politikáról, továbbá szaktudással és szakismeretekkel kell rendelkeznie az érintett ipari ágazatról.

A legfontosabb kompetenciák a műszaki ismeretek, a szervezési, a kommunikációs és a fogalmazási készség, a semlegesség, a feddhetetlenség, valamint a műszaki dokumentációk angol nyelven történő kidolgozásának és megfogalmazásának képessége.

4.6.   Az információcsere állomásai

4.6.1.   A „kívánságlista” összeállítása

BREF-felülvizsgálat esetében a szakmai munkacsoport reaktiválásával egy időben a fórum tagjai felkérést kapnak a szakmai munkacsoportban részt vevő képviselőik jelölésére, a szakmai munkacsoport ezen tagjai pedig felkérést kapnak, hogy állítsanak össze egy „kívánságlistát”, amelyet a nyitóülésen a megbeszélések megszervezésére és rendszerezésére használnak (lásd a 4.6.2.2. szakaszt).

A BREF célirányos felülvizsgálata érdekében a kívánságlistában szereplő kéréseknek elsősorban a kiemelt kérdésekre, például a következőkre kell vonatkozniuk:

1.	a BREF hatálya és szerkezete (lásd a 2.3.3. és a 2.2. szakaszt);

2.	hiányzó, elavult, hiányos vagy nem egyértelmű elérhető legjobb technika vagy elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek (lásd a 2.3.8. szakaszt és a 3. fejezetet);

3.	a felülvizsgálathoz gyűjtendő üzem- vagy létesítményspecifikus adatok típusa és formátuma (lásd az 5.4. szakaszt);

4.	a teljes folyamat (vagy folyamatok) és annak (azoknak) alfolyamatai során aktuálisan mért kibocsátási és fogyasztási szintek, valamint az alkalmazott technikák frissítése;

5.	az „elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő” új technikák és „új keletű technikák” és eljárások, amelyek végrehajtása az ágazat szempontjából környezetvédelmi, illetve gazdasági előnyökkel jár (lásd a 2.3.7. és a 2.3.9. szakaszt);

6.	a meglévő technikák és folyamatok továbbfejlesztése a környezetvédelemre, illetve gazdasági szempontokra való tekintettel (lásd a 2.3.7. szakaszt).

A kérések felvetésekor következésképpen elsősorban az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” (lásd a 2.3.6. szakaszt), „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt), az „Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” (lásd a 2.3.8. szakaszt), az „Új keletű technikák” (lásd a 2.3.9. szakaszt) és a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” (lásd a 2.3.10. szakaszt) című fejezetre kell összpontosítani.

Kisebb problémákat (például helyesírási hibákat) nem lehet „kérés” formájában bejelenteni. A kezdeti adatgyűjtési időszakban, valamint az egyes BREF-tervezetek esetében szervezett véleményezési időszakban lehetőség nyílik arra, hogy a szakmai munkacsoport tagjai a szakmai munkacsoport többi tagja elé tárják ezeket a kérdéseket.

A kívánságlistának olyan új és elérhető információkra kell vonatkoznia, amelyeket a szakmai munkacsoport összegyűjteni és biztosítani kíván.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben felhasználható legyen, a kérést a következőknek kell kísérnie:

1.	megfelelő indokolás;

2.	adott esetben a rendelkezésre álló kiegészítő dokumentumok/információk;

3.	a felhasználandó információk típusára és formátumára, és a felülvizsgálathoz szükségesnek ítélt információk összegyűjtésének módjára vonatkozó javaslatok.

4.6.2.   A szakmai munkacsoport ülései

4.6.2.1.   Általánosságok

A szakmai munkacsoport plenáris ülései (például a nyitóülés és a szakmai munkacsoport záróülése) az európai IPPC-iroda szervezésében és elnökletével a Bizottság sevillai létesítményeiben zajlanak. Az ülések munkanyelve az angol. A szakmai munkacsoport ezen üléseinek az alapja az európai IPPC-iroda által készített háttérdokumentum, amely meghatározza a megvitatandó kérdéseket, és amelyet az ülés előtt a szakmai munkacsoport minden tagjának megküldenek (lásd az 1.2.4. fejezetet).

Az európai IPPC-iroda további eseti üléseket szervezhet egyes személyek vagy bizonyos munkacsoporttagok bevonásával annak érdekében, hogy az információcsere-folyamat hatékonyságának fokozása céljából egyedi kérdéseket beszéljenek meg vagy megvitassák, illetve tisztázzák a szakmai munkacsoport tagjai által tett észrevételeket (lásd még a szakmai munkacsoport alcsoportjaival foglalkozó 4.4.3. szakaszt).

Az európai IPPC-iroda a szakmai munkacsoport plenáris és eseti üléseiről rövid jegyzőkönyvet vagy feljegyzéseket készít, amelyeket fel kell tölteni a BATIS-ba.

4.6.2.2.   Nyitóülés

A 4.6.1. szakasznak megfelelően a BREF-felülvizsgálat esetében a kívánságlista alapján kell megszervezni és strukturálni a nyitóülés megbeszéléseit.

A nyitóülés különösen az alábbiakban felsorolt témakörökkel foglalkozik, és ezekről állapít meg következtetéseket:

1.	A BREF hatálya és szerkezete.

2.

A felülvizsgálat során gyűjtendő információk jellege és mértéke. Különösen az alábbiakkal kapcsolatosan kell következtetéseket megállapítani: i. az információk gyűjtésére és bejelentésére szolgáló ágazatspecifikus sablon vagy sablonok (lásd az 5.4. és az 5.5. szakaszt), valamint e sablonok terjesztésének stratégiája különösen annak elkerülése érdekében, hogy az üzemeltetőkhöz több adatkérelem érkezzen, és hogy nagy mennyiségű kezelhetetlen adat keletkezzen; ii. a BAT-következtetések megállapításához szükséges reprezentatív adatállomány biztosításának módjai.

3.

A szakmai munkacsoport által adott esetben az alábbiak meghatározására és BREF-ben való tisztázására használt eljárás: i. a BREF hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a „rendes üzemeltetési feltételek” és a „rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek”; ii. a környezetszennyezés megelőzésére szolgáló intézkedések, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a környezetszennyezés rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel történő csökkentése (például üzembe helyezés és leállítás, valamint a kibocsátáscsökkentő rendszerek mellőzése, lásd a 2.3.7. szakaszt).

4.	A munka általános ütemterve az 1.2.4. szakaszban ismertetett jellemző munkamenet alapján, különös tekintettel az információ túlnyomó részének a nyitóülést követő benyújtására vonatkozó határidőre.

5.	A szakmai munkacsoport által végrehajtandó konkrét feladatok, különösen annak feltüntetésével, hogy a szakmai munkacsoport adott tagja milyen információ biztosítására tett ígéretet.

6.

A nyitóülésen lehetőség nyílik a szakmai munkacsoport tagjainak tájékoztatására azokról a kérdésekről, amelyeket következetesen kell kezelni mindegyik BREF-ben, különös tekintettel a következőkre: i. Az esetlegesen bizalmas üzleti információk és a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk, továbbá az érdekellentétek és a kapcsolódó kérdések kezelésének módjai (lásd az 5.3. szakaszt). ii. Más BREF-ekkel, vízszintes és függőleges BREF-ekkel egyaránt fennálló kölcsönhatások (lásd az 1.1.2. szakaszt). iii. A szakmai munkacsoport által az információk gyűjtésére, cseréjére és elemzésére használt konkrét eszközök. A szakmai munkacsoportnak különösen a BATIS rendszert (lásd a 4.7.1. szakaszt), továbbá a nyitóülésen meghatározott információk benyújtására szolgáló eljárásokat (lásd a 4.6.3. szakaszt) kell bemutatni.

A nyitóülésen megvitatandó legfontosabb kérdéseket és az európai IPPC-iroda javaslatait háttérdokumentumban kell ismertetni, amelyet az ülés előtt legalább négy héttel el kell juttatni a szakmai munkacsoportnak.

4.6.2.3.   A szakmai munkacsoport záróülése

4.6.2.3.1.   Általánosságok

A szakmai munkacsoport záróülésének célja, hogy megoldja a vitás kérdéseket a szakmai munkacsoportban folyatott szakmai megbeszélések lezárása érdekében.

A záróülés különösen az alábbiakban felsorolt témakörökkel foglalkozik, és ezekről állapít meg következtetéseket:

1.	A BAT-következtetések tartalma és szerkezete (lásd a 3. fejezetet).

2.	„Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) és az „Új keletű technikák” (lásd a 2.3.9. szakaszt) című BREF-fejezetek tartalmában elvégzendő esetleges módosítások.

3.	A „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című BREF-szakaszban említett kérdések (lásd a 2.3.10. szakaszt).

A szakmai munkacsoport záróülésén megvitatandó legfontosabb kérdéseket és az európai IPPC-iroda javaslatait háttérdokumentumban kell részletesen ismertetni, amelyet az ülés előtt legalább négy héttel el kell juttatni a szakmai munkacsoportnak. A háttérdokumentumnak legalább a beérkezett jelentős észrevételek értékelését tartalmaznia kell (a 4.6.6. szakaszt). Az európai IPPC-iroda emellett legalább az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” (lásd a 2.3.6. szakaszt), „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” (lásd a 2.3.7. szakaszt) és az „Elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” (lásd a 2.3.8. szakaszt) című BREF-fejezetek legújabb változatát is benyújtja a szakmai munkacsoporthoz.

A szakmai munkacsoport záróülésének célja, hogy a szakmai munkacsoport jelen lévő tagjai konszenzuson alapuló következtetéseket állapítsanak meg. Az esetleges megalapozott különvéleményeket az alábbi 4.6.2.3.2. pontnak megfelelően kell feljegyezni.

4.6.2.3.2.   Különvélemények

Az elérhető legjobb technikákat és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszinteket (lásd a 3.3. szakaszt) az európai IPPC-irodának kell kidolgoznia azon információk alapján, amelyek rendelkezésre állnak azon a záróülésen, amikor a tervezet benyújtására sor kerül (lásd a 4.6.2.3. szakaszt). Ilyen információk többek között a szakmai munkacsoporttól érkező, az elérhető legjobb technikákra vagy a kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintekre vonatkozó javaslatok.

A szakmai munkacsoport tagjainak olyan megalapozott műszaki, a környezeti elemek közötti kölcsönhatásra vonatkozó és gazdasági érvekkel kell szolgálniuk, amelyekkel alátámasztják, hogy miért nem értenek egyet a BAT-következtetések tervezetével. Ezeket az érveket először a BREF-ek hivatalos tervezetéhez fűzött észrevételként kell benyújtani a megadott konzultációs időszak során (lásd az 1.2.4. szakaszt).

Amennyiben a szakmai munkacsoport végül nem jut egyezségre egy kérdésben, akkor a különvéleményeket és azok indokolását a BREF „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című szakaszban kell feltüntetni kizárólag abban az esetben, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

1.	A különvélemény olyan információkon alapul, amelyek a BREF elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetéseinek kidolgozása során már az európai IPPC-iroda rendelkezésére álltak, vagy amelyeket az így kidolgozott tervezet véleményezési időszakában nyújtottak be.

2.

A szakmai munkacsoport érintett tagja megalapozott indokolással támasztja alá a különvéleményt. Az európai IPPC-iroda abban az esetben tekinti az indokolást megalapozottnak, ha azt az elérhető legjobb technikák meghatározásához szükséges műszaki, a környezeti elemek közötti kölcsönhatásra vonatkozó vagy gazdasági információk támasztják alá.

A különvéleményt felvető vagy támogató tagállamokat, nem kormányzati környezetvédelmi szervezeteket vagy iparági szövetségeket meg kell nevezni a dokumentumban (lásd a 2.3.10. szakaszt).

4.6.3.   Az adatgyűjtés első köre a nyitóülést követően

A kitöltött sablonok/kérdőívek (lásd az 5.4. szakaszt) kivételével valamennyi, a nyitóülés következtetéseiben ígért vagy meghatározott (lásd a 4.6.2.2. szakaszt) és az európai IPPC-irodához benyújtott információ mellé legalább egy „információfeltérképezési lapot” kell mellékelni, amely meghatározza, hogy a benyújtott információk a BREF mely részére vonatkoznak.

Az információkhoz a BREF-hez kapcsolódó szövegtervezetek formájában lehetőleg konkrét javaslatokat is mellékelni kell, valamint meg kell határozni az(oka)t a szakasz(oka)t, amely(ek)be ez(eke)t be kell illeszteni. Ezeknek a szövegjavaslatoknak meg kell felelniük az ezen iránymutatásban meghatározott előírásoknak, különös tekintettel a 2.3. szakaszra.

Az információkat lehetőleg angol nyelven kell benyújtani, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyenek a szakmai munkacsoport tagjai számára.

Az európai IPPC-iroda a benyújtott „információfeltérképezési lapok” értékelését követően visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak elsősorban arról, hogy a benyújtott információk adott esetben hogyan kerültek felhasználásra a BREF-ben. Az európai IPPC-iroda ilyen visszajelzést a BREF első tervezetének közzétételekor ad. Amennyiben a szakmai munkacsoport tagja által nyújtott adatokat nem lehet felhasználni, akkor az európai IPPC-iroda a benyújtott információk pontosítása érdekében haladéktalanul értesíti erről az adatközlőt.

4.6.4.   Kiegészítő információk iránti kérelmek

A kiegészítő információk iránti kérelmeket az európai IPPC-iroda küldi el a szakmai munkacsoportnak annak érdekében, hogy összegyűjtse azokat az elérhető legjobb technikákhoz és a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintek meghatározásához szükséges információkat, amelyeket vagy nem határoztak meg a nyitóülésen (lásd a 4.6.2.2. szakaszt), vagy nem nyújtottak be az adatgyűjtés első körében. A kiegészítő információk iránti kérelem nem igényel hosszú adatgyűjtési időszakot. Visszajelzést kell adni a szakmai munkacsoportnak a kiegészítő információk iránti kérelem eredményéről.

4.6.5.   BREF-munkadokumentumok és hivatalos tervezetek

4.6.5.1.   Hivatalos tervezetek

Az 1.2.4. szakasz szerinti új vagy felülvizsgált BREF hivatalos tervezeteinek tartalmazniuk kell a 2.3. szakaszban meghatározott valamennyi részt „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című BREF-fejezet és a „Záró megjegyzések és a jövőbeli feladatokra vonatkozó ajánlások” című BREF-szakasz esetleges kivételével.

A még nem véglegesített hivatalos tervezethez legalább az előző hivatalos tervezetre vonatkozó jelentős észrevételek értékelését mellékelni kell (lásd a 4.6.6. szakaszt). Az európai IPPC-iroda valamennyi benyújtott (jelentős és kisebb) észrevételről visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak, mielőtt a BREF-et a 4.6.6. szakaszban szereplő előírásoknak megfelelően a fórum elé terjesztené.

A felülvizsgált BREF valamennyi hivatalos tervezetét egységes szerkezetbe kell foglalni, kiemelve az új információkat és a következőkhöz képest végrehajtott változtatásokat:

1.	a BREF korábban közzétett változata;

2.	a felülvizsgálati eljárás során kidolgozott korábbi tervezetben vagy tervezetekben lévő információk.

A hivatalos tervezeteket az európai IPPC-iroda a szakmai munkacsoporthoz nyújtja be a dokumentum szakmai vizsgálata és a hiányzó információk összegyűjtése céljából. Az észrevételeket az európai IPPC-irodához kell benyújtani a megadott formátumban és a meghatározott határidőig (lásd az 1.2.4. és a 4.6.6. szakaszt).

4.6.5.2.   Piszkozatok

Az európai IPPC-iroda a BREF kidolgozása/felülvizsgálata során végzett munka átláthatóságának növelése érdekében úgy határozhat, hogy a BREF hivatalos tervezetei mellett a BREF-nek vagy egyes részeinek piszkozatát tájékoztatás és konzultáció céljából munkadokumentum formájában megküldi a szakmai munkacsoportnak, amelynek tagjai önkéntes alapon észrevételeket fűzhetnek hozzá.

Az európai IPPC-irodának azonban egyértelműen közölnie kell a szakmai munkacsoporttal azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban észrevételeket vár, továbbá azt a tényt, hogy nem hivatalos konzultációt kíván folytatni, amely nem helyettesíti a hivatalos konzultációs eljárást. E nem hivatalos konzultáció keretében többek között fel lehet hívni a figyelmet az esetlegesen hiányzó adatokra, valamint további információgyűjtést lehet kezdeményezni. A szakmai munkacsoport tagjainak feladata, hogy más szakértőkkel is konzultáljanak, amennyiben szükségesnek ítélik.

A BAT-következtetések esetében (lásd a 2.3.8. szakaszt) ez a megközelítés nem alkalmazható, és kizárólag a tervezett szerkezetet (tartalomjegyzék) lehet közölni a hivatalos tervezet közzététele előtt.

4.6.6.   A BREF-ek hivatalos tervezetének véleményezése

A BREF mindegyik hivatalos tervezetének közlését követően legalább 8 hétig tartó véleményezési időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a szakmai munkacsoport tagjai benyújthassák a dokumentummal kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat (lásd az 1.2.4. szakaszt). Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szakmai munkacsoport záróülését követően készített végleges tervezetekre (lásd a 4.6.2.3. szakaszt), amelyek esetében legalább 4 hétig tartó véleményezési időszakot kell biztosítani, amely során a záróülésen levont következtetések eredményeképpen végrehajtott változtatásokra kell összpontosítani.

A konzultáció legfőbb célja, hogy a szakmai munkacsoport tagjait szakértői felülvizsgálatnak vessék alá, és jóváhagyják a dokumentumban szereplő információkat, valamint kiegészítő adatok benyújtásával orvosolják az információk terén mutatkozó hiányosságokat. Olyan kivételes és indokolt esetben, amikor a benyújtott észrevételek indokolásához részletesebb információkat kell gyűjteni, egyértelműen jelezni kell ennek szükségességét, és az észrevételek benyújtásának határidejétől számított három hónapon belül közölni kell ezeket az információkat.

A BREF felülvizsgálatának célirányos és gyors végrehajtása érdekében az első tervezettel (vagy az első és második tervezettel, lásd az 1.2.4. szakaszt) kapcsolatban benyújtott észrevételeket két csoportra kell osztani:

1.	az első csoportba a szakmai munkacsoport tagja által „jelentős”-nek ítélt észrevételek tartoznak (vagyis olyan észrevételek, amelyek befolyásolják a BAT-következtetéseket és a BREF hatályát vagy szerkezetét);

2.	a második csoportba a „kevésbé jelentős”-nek ítélt észrevételek tartoznak (vagyis olyan észrevételek, amelyek például gépelési hibákkal kapcsolatosak, és nem befolyásolják a BAT-következtetéseket).

A szakmai munkacsoport tagjainak be kell sorolniuk észrevételeiket e két kategória valamelyikébe, mielőtt megküldenék őket az európai IPPC-irodának. Az európai IPPC-iroda olyan statisztikákat állít össze és terjeszt, amelyek ezen a megkülönböztetésen alapulnak, hogy megbecsülje a munka mennyiségét, és hogy elősegítse a jelentős kérdéseknek a folyamat kezdeti szakaszában történő meghatározását.

Az európai IPPC-iroda kiemelt figyelmet szentel a „jelentős”-nek ítélt észrevételeknek, amelyeket a következő hivatalos tervezet kiadása előtt figyelembe kell venni. A „kevésbé jelentős”-nek ítélt észrevételeket a következő hivatalos tervezetnek nem feltétlenül kell teljes mértékben tükröznie. A végleges tervezet elkészítése előtt azonban mindkét észrevételtípust teljes mértékben figyelembe kell venni.

Az európai IPPC-iroda részletes visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak a jelentős észrevételek figyelembevételének módjáról, amikor az új hivatalos tervezetet vagy a szakmai munkacsoport záróüléséhez kapcsolódó háttérdokumentumot megküldi (lásd a 4.6.2. szakaszt). Az európai IPPC-iroda valamennyi észrevétel figyelembevételének módjáról visszajelzést ad a szakmai munkacsoportnak, mielőtt a BREF-et a fórum elé terjesztené (lásd a 4.3. szakaszt).

4.7.   Az információcsere eszközei

4.7.1.   BAT információs rendszer (BATIS)

A BATIS olyan webalapú szoftveres alkalmazás, amelynek célja az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos információcsere, és az európai IPPC-irodában a BREF-ek kidolgozása vagy felülvizsgálata érdekében végrehajtott belső eljárások támogatása. Az európai IPPC-iroda személyzetén kívül csak a fórum és a szakmai munkacsoport erre kijelölt tagjai rendelkeznek a BATIS-hoz való hozzáférési jogosultsággal. Az egyes szakmai munkacsoportokon belüli információcsere elősegítése érdekében a BATIS-ban hozzáférhetők a szakmai munkacsoport tagjainak elérhetőségei.

A rendszer elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az európai IPPC-irodának a BREF-fel kapcsolatos információk rendszerezésében és kezelésében, átláthatóságot biztosítson, és jó minőségű BREF-ek készítéséhez járuljon hozzá.

A BATIS használatával a BREF-kidolgozási és -felülvizsgálati eljárás során átlátható folyamatok biztosíthatók. Ennek eredményeképpen a BREF kidolgozása vagy felülvizsgálata keretében gyűjtött összes információ elérhető a BATIS-ban, kivéve a bizalmas vagy kényes információkat (lásd a 5.3. szakaszt).

Az európai IPPC-iroda feladata a BATIS-ban található információk kezelése. Az európai IPPC-iroda úgy rendszerezi (végeredményben a közvetlenül a szakmai munkacsoport tagjai által feltöltött dokumentumok áthelyezésével) a BATIS-ban szereplő információkat/dokumentumokat, hogy a szakmai munkacsoport és a fórum tagjai könnyen megtalálják őket.

Az európai IPPC-iroda feladata, hogy elsősorban a szakmai munkacsoport és az alcsoportok üléseivel kapcsolatos információkat (például a háttérdokumentumok, az ülésjegyzőkönyvek, az ülésen előadott prezentációk diaképei), valamint a szakmai munkacsoport BREF-tervezetekkel kapcsolatos észrevételeit és az európai IPPC-iroda ezen észrevételekre vonatkozó visszajelzéseit (lásd a 4.6.6. szakaszt) tegye közzé a BATIS-ban.

A szakmai munkacsoport tagjainak feladata az általuk egyénileg benyújtott anyagok feltöltése a BATIS-ba. A BATIS-ban internetes használati útmutató áll a felhasználók rendelkezésére. Amennyiben nem célszerű vagy nem lehetséges a rendszer használata az információk benyújtására (ha például az európai IPPC-irodának könyvet küldenek), akkor az információkat más módon (például postai úton vagy faxon) is el lehet juttatni az európai IPPC-irodának. Ez azonban nem válhat általános gyakorlattá, mivel az elektronikus formában rendelkezésre álló adatokat a fentieknek megfelelően közvetlenül a BATIS-ba kell feltölteni.

A BATIS egyik funkciója lehetővé teszi, hogy a szakmai munkacsoport tagjai automatikusan (vagyis naponta) értesüljenek új információk feltöltéséről, továbbá arról, hogy a csoport tagjai hozzáfértek-e az eltelt 24 órában feltöltött információkhoz.

A BREF kidolgozására vagy felülvizsgálatára való felkészülés során gyűjtött információkat a BATIS-on keresztül kell elérhetővé tenni (lásd a 4.7.1. szakaszt).

4.7.2.   Az európai IPPC-iroda honlapja

Az európai IPPC-iroda honlapja (http://eippcb.jrc.ec.europa.eu) a BREF-ek és a BREF-tervezetek terjesztésének elsődleges eszköze. A honlap a következőket tartalmazza:

1.	általános tájékoztatás a 2010/75/EU irányelvről és az európai IPPC-irodáról;

2.	elfogadott BREF-ek és a BREF-ek állapotával (például elfogadva, felülvizsgálat alatt stb.) kapcsolatos információk való hozzáférés;

3.	a BREF-ek véglegesített és hivatalos tervezeteihez való hozzáférés;

4.	a bizottság iránymutató dokumentumaihoz (például ehhez az iránymutatáshoz) való hozzáférés;

5.	a fórum véleményei és dokumentumai;

6.	az eseményekről és az európai IPPC-iroda üléseiről szóló értesítők;

7.	az európai IPPC-irodának a BREF-ek kidolgozására és felülvizsgálatára vonatkozó munkaterveivel kapcsolatos tájékoztatás;

8.	tájékoztatás az európai IPPC-irodán belüli álláslehetőségekről;

9.	a BATIS elektronikus munkaterületéhez való hozzáférés a szakmai munkacsoport és a fórum tagjai számára.

4.8.   A személyes adatok biztonsága

Az európai IPPC-iroda a szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak a nevéből és elérhetőségéből álló személyes adatait kinevezésükkor kizárólag azért gyűjti össze, hogy könnyebben felügyelje a szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak a BREF kidolgozásában/felülvizsgálatában való részvételét, és hozzáférést biztosítson a szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak a BREF-ek és más dokumentumok szerkesztésére és felülvizsgálatára szolgáló kezelőeszközökhöz.

A Bizottság elkötelezett a felhasználók személyes adatainak védelme iránt. A személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről szóló politika a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (11) alapul. A szakmai munkacsoport és a fórum tagjai számára további tájékoztatást nyújt az európai IPPC-iroda honlapján szereplő adatvédelmi nyilatkozat. Az európai IPPC-iroda ennek megfelelően nem teszi közzé honlapján a szakmai munkacsoport tagjainak elérhetőségét.

A Bizottság – mint a fent említett személyes adatok kezeléséért felelős intézmény – megőrzi az adatokat.

A szakmai munkacsoport és a fórum tagjainak jogában áll bármikor hozzáférni ezekhez az adatokhoz és módosítani őket. Ehhez az alábbi elérhetőségek valamelyikén kell felvenniük a kapcsolatot az európai IPPC-iroda titkárságával:

E-mail: jrc-ipts-eippcb@ec.europa.eu

Tel.: +34 954488284

Fax: +34 954488426

5.   FEJEZET

Adatgyűjtés és adatszolgáltatás

5.1.   Bevezetés

E fejezet iránymutatást nyújt a 2010/75/EU irányelv (IED) 13. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti információcsere céljából történő adatgyűjtéssel kapcsolatban.

5.2.   A BREF-ek kidolgozásához és felülvizsgálatához szükséges adatok gyűjtésének és közlésének általános alapelvei

Az üzemek/létesítmények és az alkalmazott technikák környezeti teljesítményéről, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról gyűjtendő és az európai IPPC-irodához benyújtandó adatoknak a 3. fejezet értelmében lehetővé kell tenniük a BREF-ek és az azokban megállapított BAT-következtetések kidolgozását, felülvizsgálatát és szükség esetén a frissítését is.

A szakmai munkacsoport tagjainak az adatok gyűjtése és közlése során az alábbi általános alapelveket kell követniük.

1.	Az elérhető legjobb technikák meghatározása szempontjából alapvető fontossággal bírnak az egyes üzemekkel/létesítmények szintjén gyűjtött, az elért környezeti teljesítményt és az annak eléréséhez alkalmazott technikákat ismertető adatállományok.

2.

Ezért döntő jelentőségű, hogy a szakmai munkacsoport tagjai legalább üzemi szintű, teljes adatállományokat szolgáltassanak az 5.4. szakasznak megfelelően. A több üzemből/létesítményből származó, összesített adatok általában nem elegendőek az elérhető legjobb technikával vagy az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszintekkel kapcsolatos következtetések megállapításához (lásd a 3.3.1. és a 3.3.2. szakaszt). Kivételes esetekben az információk bizalmas vagy versenyjogi szempontból kényes jellege szükségessé teszi, hogy az európai IPPC-iroda a megfelelő módon (például névtelenül) kezelje őket a BREF-ben való feltüntetésük céljából (lásd még az 5.3. szakasz titoktartással kapcsolatos kérdésekről szóló bekezdését).

3.

Az üzemben/létesítményben a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére szolgáló, folyamat közben alkalmazott vagy ún. csővégi technikákat egyaránt fel kell tüntetni és dokumentálni kell. Adott esetben a technika vagy technikák teljes leírását (adatállományokkal együtt) a 2.3.7. szakaszban ismertetett, 10 pontból álló szerkezetet követve kell benyújtani.

4.

Az adatok benyújtásával együtt egyértelműen jelezni kell, hogy rendes üzemeltetési feltételekre vagy a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) vonatkoznak-e, lásd a 4.6.2.2. szakaszt.

5.2.1.   Adattípus

A főbb adatokat/információkat legalább üzemi szinten vagy akár még jobban elkülönített szinten (például a gyártósor, az egység, az eljárás vagy a kemence szintjén) kell gyűjteni, egyértelműen utalva az alkalmazott technikára vagy technikákra. Az egyéb céllal gyűjtött, esetlegesen rendelkezésre álló adatokat/információkat újra fel kell használni.

Az ágazatról általános áttekintést nyújtó információk – ide tartozhatnak az iparági kapacitásra, a termelési szintekre, a piacra és az árakra vonatkozó, valamint egyéb, feltehetően kényes információk – közölhetők összesített formában, ez azonban főként az „Általános információk” és „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című BREF-fejezet kidolgozásához vagy frissítéséhez bizonyul hasznosnak (lásd a 2.3.4. és a 2.3.6. szakaszt).

A technikákkal kapcsolatban közölt információknak a lehető legrészletesebben kell foglalkozniuk az 5.4. szakaszban említett valamennyi szemponttal annak érdekében, hogy fel lehessen őket használni „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” című BREF-fejezet kidolgozásához (lásd a 2.3.7. szakaszt). A technikák teljesítményét összefüggésekben kell vizsgálni, és elsősorban üzemeltetési és gazdasági adatokkal kell alátámasztani (lásd az 5.4. szakaszt).

Információkat kell közölni a (környezet egésze szempontjából) legjobban teljesítőnek ítélt létesítményekről. Az 5.4. szakaszban említett információkat e létesítmények vonatkozásában megfelelő részletességgel kell közölni annak érdekében, hogy értelmezni lehessen, hogyan sikerült elérni a megfigyelt magas környezeti teljesítményszintet. Ez nem azt jelenti, hogy csak a legjobban teljesítő üzemekről kell adatokat gyűjteni és benyújtani. Az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című 3. BREF-fejezet (lásd a 2.3.6. szakaszt) frissítéséhez a teljes folyamat és annak alfolyamatai során aktuálisan mért kibocsátási és fogyasztási szintekkel kapcsolatos információkat kell közölni.

5.2.2.   Adatformátum

Az üzemek/létesítmények szintjén gyűjtött információkat elsősorban a szakmai munkacsoport által elfogadott egységes sablon használatával kell benyújtani az európai IPPC-irodához, emellett azonban lehetőség van további, hasznosnak ítélt kiegészítő dokumentumok benyújtására is. Az említett egységes sablon kitöltésével járó munka minimalizálása érdekében a szakmai munkacsoportnak ajánlott figyelembe vennie az időszakos jelentésre vonatkozó előírásokat és az adatok rendelkezésre állását. A sablonok különösen hasznosak nagy mennyiségű információ gyűjtése esetén, továbbá lehetővé teszik az adatok összehasonlítását, valamint a hiányosságok és a rendellenességek megállapítását. Ez nem zárja ki a BAT-következtetések megállapításához szükségesnek ítélt kiegészítő adatok (például a meghatározott technikákkal kapcsolatos esettanulmányok, műszaki és költségekre vonatkozó adatok) használatát.

A környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról szóló 5.4. szakasz tartalmazza azokat az alapvető adatokat/információkat, amelyeket a teljes adatállományok üzemi (vagy még jobban elkülönített) szinten végzett gyűjtésére szolgáló sablonnak tartalmaznia kell.

5.2.3.   Adatminőség

A benyújtott információknak az értékelésükhöz, más adatokkal való összehasonlításukhoz és az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetések megállapítására való felhasználásukhoz szükséges mértékben részletesnek kell lenniük (lásd a 3. fejezetet). Az információcsere során ugyan a rendelkezésre álló mért adatokon van a hangsúly, azonban a becsült adatok minőségének biztosítása érdekében ajánlott figyelembe venni az 1. függelékben szereplő adatminőség-értékelési rendszert.

A közölt adatok néhány évnél nem lehetnek régebbiek (különös tekintettel a kibocsátási és a fogyasztási adatokra).

A közölt értékeket SI-mértékegységben vagy az adott ágazatban általánosan használt és a szakmai munkacsoport által lehetőleg a nyitóülésen elfogadott mértékegységben kell megadni.

Az európai IPPC-irodához való benyújtás előtt minden adatot, különösen a kitöltött sablonokban szereplő információkat körültekintően ellenőrizni kell a teljesség biztosítása, valamint a hibák és következetlenségek meghatározása és javítása érdekében. Az európai IPPC-iroda figyelmen kívül hagyja a nagyobb hiányosságokat vagy a túl sok hibát tartalmazó sablonokat.

5.3.   Titoktartással kapcsolatos kérdések

A bizalmas üzleti információk és a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk használata általában nem jelent problémát, mivel az információcsere a nyilvánosság számára hozzáférhető kibocsátási adatokat érinti a 2010/75/EU irányelv 24. cikke (3) és (4) bekezdésének és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 4. cikkének megfelelően.

Előfordulhat azonban, hogy a bizalmas üzleti információk és a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk szükségesnek/hasznosnak bizonyulnak az európai IPPC-iroda által végzett (például költségekre, termelési volumenre vonatkozó) értékelésekhez.

Amennyiben az európai IPPC-irodához benyújtott információk bármelyike bizalmas üzleti információnak vagy versenyjog hatálya alá tartozó kényes információnak minősül, és ezért nem tüntethető fel a BREF-ben, akkor ezt az információ benyújtásakor egyértelműen közölni kell a bizalmas/kényes jelleg okának/indokolásának feltüntetésével együtt.

Bizalmas üzleti információk vagy versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk nem tüntethetők fel a BREF-ben, kivéve, ha ezek az információk elengedhetetlenül szükségesek a BAT-következtetések megállapításához, és az információk közlője a versenyjogi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése után külön feljogosítja az európai IPPC-irodát az információknak a BREF-ben való feltüntetésére.

A BREF-ekben szereplő bizalmas/kényes adatokat többféleképpen lehet kezelni, például az információk összesítésével vagy az információk forrásának elhagyásával. Ez az európai IPPC-iroda hatásköre, amely szükség esetén kérheti az információ közlőjének a segítségét.

A sablonok kidolgozása (lásd a 4.6.2.2. és az 5.4. szakaszt) során kell a nyitóülésen meghatározott eljárás szerint részletesen megvitatni a szükséges információk körét, a kért adatok (esetleges) bizalmasságának mértékét és a bizalmas üzleti információk, a versenyjog hatálya alá tartozó kényes információk, továbbá az érdekellentétek és a kapcsolódó kérdések kezelésének gyakorlati kérdéseit.

5.4.   A BREF „Az elérhető legjobb technikák megállapítása során mérlegelendő technikák” és „Az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések” című fejezetéhez szükséges, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok

5.4.1.   Általános információk a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról

Ez a szakasz a környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokról szól. A BAT-következtetések kidolgozása, felülvizsgálata és szükség esetén frissítése érdekében azonban az elérhető legjobb technikákra vonatkozó döntéshozatal során figyelembe veendő valamennyi technikát ismertetni kell a BREF-ben a BAT-következtetések megállapításához szükséges egyéb adatokat (gazdaságosság, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, technikai megfontolások) tartalmazó 2.3.7. szakasz szerinti állandó szerkezetnek megfelelően.

Egységes kérdőívet is ki lehet dolgozni, amely azonban csak általános kérdéssekkel foglalkozhat anélkül, hogy túlzottan technikai részletekbe bocsátkozna. Jelenleg nem áll rendelkezésre általánosan elfogadott, egységes sablon az adatgyűjtéshez, továbbá a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek sokfélesége miatt kizárólag olyan egységes sablon készíthető, amely az alapvető információkkal foglalkozik. Ezért a szakmai munkacsoport a nyitóülésén határozatot hoz a sablon formátumáról és a további, az érintett ágazatra vonatkozó tartalmáról (lásd a 4.6.2.2. és az 5.5. szakaszt).

Az üzem- vagy létesítményspecifikus adatok gyűjtésére szolgáló sablonon feltüntetendő, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatok fő típusait azonban az alábbi szakaszok ismertetik.

5.4.2.   Fogyasztás

5.4.2.1.   Általános információ a fogyasztásról

A benyújtandó információk közé tartoznak a nyers- és segédanyagoknak/kiindulási anyagoknak, a víznek és az energiának az érintett eljárásokban történő felhasználására vonatkozó adatok.

5.4.2.2.   Nyers- és segédanyagok/kiindulási anyagok fogyasztása

A benyújtott információknak tartalmazniuk kell a következőket, amennyiben ezek az érintett tevékenység szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.	a felhasznált nyers- és segédanyagok/kiindulási anyagok mennyisége (ideértve a másodlagos és újrahasznosított anyagokat) és a fogyasztás mértéke;

2.	az erőforrások hatékony felhasználásának maximalizálása érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése.

5.4.2.3.   Vízhasználat

A benyújtott információknak különbséget kell tenniük a hűtővíz és az ipari víz között, illetve tájékoztatniuk kell arról, hogy a vizet újrafelhasználják-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. A benyújtott adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett tevékenység szempontjából jelentőséggel bírnak.

1.	A felhasznált víz eredetével és a befogadó vízzel kapcsolatos információk (például név, típus – esővíz, felszíni víz, például tó, folyó, folyam, tenger vagy felszín alatti víz – adott esetben hőmérséklet, áramlás, minőség).

2.	Annak közlése, hogy a táplálóvizek kezelése a helyszínen történik-e, valamint a végzett kezelés típusának (például sótalanítás, szűrés) feltüntetése.

3.

A vízfogyasztás csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése. Amennyiben a vízfogyasztás csökkentésére tett erőfeszítések töményebb szennyező anyagok kibocsátásához vezetnek, akkor ezt jelezni kell a töményebb szennyező anyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére tett intézkedésekkel együtt.

5.4.2.4.   Energiafelhasználás

A benyújtott információknak tartalmazniuk kell a következőket, amennyiben ezek az érintett tevékenység szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

Bemenő anyagok: i. A felhasznált üzemanyag/energia (például fűtőolaj, cseppfolyósított földgáz, földgáz, gőz, villamos energia, vagy tüzelőanyagként használt hulladék, biogáz, bioüzemanyag vagy biomassza) típusa és mennyisége, ideértve a hűtő- és műszaki gázokat (például N2, O2) is. Gőzhasználat esetén a gőz hőmérsékletét és nyomását kell megadni. ii. Tüzelőanyag-/energiafogyasztás (típusonként), megkülönböztetve a hő- és a villamos energiát.

2.	Kimenő anyagok: i. Van-e energiatermelés (például villamosenergia-termelés), és ha igen, milyen mennyiségben. Gőzfejlesztés esetén a gőz hőmérsékletét és nyomását kell megadni. ii. Az energia értékesítésre kerül-e, és a hőenergiát a helyszínen vagy máshol (például távfűtés) használják-e fel.

3.

Egyéb: i. Van-e visszanyert energia, és ha igen, a létesítmény mely részében, milyen formában és milyen mennyiségben. ii. Előfordulnak-e hőtermelő (exoterm) reakciók, és ha igen, a létesítmény mely részében és milyen mértékben. iii. A létesítmény mely részében és milyen mértékben fordul elő hőveszteség. iv. Alkalmaznak-e energiára vonatkozó teljesítményértékelést.

A rendszer terjedelmét (a benne foglalt üzemrészeket) és a referenciafeltételeket az energiafogyasztásra/-hatékonyságra vonatkozó értékek ismertetésével együtt kell megadni.

Az energiával kapcsolatos adatokat kWh vagy MJ és az előállított termék (vagy a nyersanyagok) tömegének a hányadosaként kell megadni, feltüntetve, hogy a meghatározáshoz nettó vagy bruttó fűtőértéket használtak-e.

Az energiával kapcsolatos adatok gyűjtése és közlése során figyelembe kell venni az energiahatékonyságról szóló BAT-referenciadokumentumot is.

5.4.3.   Vízbe történő kibocsátás

A benyújtott információknak különbséget kell tenniük a hűtővíz és az ipari víz között, illetve tájékoztatniuk kell arról, hogy a vizet újrafelhasználják-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. Az adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett tevékenységek szempontjából jelentőséggel bírnak.

1.	A kibocsátott, feldolgozási folyamatban keletkező szennyvíz mennyisége és áramlási sebessége, valamint annak közlése, hogy a kivételes esetekben történő kibocsátások ide tartoznak-e.

2.	A kibocsátott, az előállítási folyamatban keletkező szennyvíz forrása (például az egységek által végzett feldolgozás).

3.	A kibocsátott hűtővíz mennyisége, áramlási sebessége és hőmérséklete.

4.	A létesítményben gyűjtenek és kezelnek-e esővizet, és ha igen, milyen mennyiségben.

5.	A létesítményben kezelnek-e más üzemekből származó szennyvizet (ideértve a kommunális szennyvizet), és ha igen, milyen mennyiségben.

6.

A kibocsátott szennyező anyagok kibocsátási szintje (koncentrációként, illetve [fajlagos] terhelésként, amennyiben lényegesnek ítélik (13), lásd a 3.3.1. szakaszt) a figyelembe vett valamennyi szennyvízáram esetében, valamint annak közlése, hogy a szennyvizet közvetlenül vagy közvetve bocsátják-e a befogadó vízbe. Az információknak arról is tájékoztatniuk kell, hogy kiterjednek-e a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése). Ezeket az információkat az 5.4.7. szakaszban említett referenciainformációkkal együtt kell benyújtani.

7.	Annak közlése, hogy a szennyvizet a létesítmény helyén vagy azon kívül található (például kommunális vagy egy egész ipari terület esetében központi) szennyvíztisztító telepen kezelik-e.

8.	A vízbe történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése.

9.	A szennyező anyag vagy anyagok mennyisége a (kibocsátáscsökkentő) technika vagy technikák alkalmazása előtt és után a kibocsátáscsökkentés hatékonyságának meghatározásához.

10.

A (kibocsátáscsökkentő) technika teljes kapacitással történő alkalmazását akadályozó, illetve a (kibocsátáscsökkentő) technika teljes vagy részleges mellőzését és a teljes (kibocsátáscsökkentő) kapacitás visszaállítására irányuló intézkedéseket szükségessé tevő feltételekkel/körülményekkel kapcsolatos információk.

5.4.4.   Levegőbe történő kibocsátás

A benyújtott adatoknak/információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett ágazat szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.

A kibocsátott szennyező anyagok kibocsátási szintjei (koncentrációként, illetve [fajlagos] terhelésként, amennyiben erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, lásd a 3.3.1. szakaszt) az elvezetett (például kéményen keresztül történő) kibocsátások és a nem elvezetett (például diffúz) kibocsátások megkülönböztetésével, továbbá annak közlése, hogy a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, szivárgási hibák, üzemzavar, időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) történő kibocsátás is ide tartozik-e. A fajlagos terheléssel kapcsolatos adatok esetében egyértelműen meg kell határozni az adott terméket. Ezeket az információkat az 5.4.7. szakaszban említett referenciainformációkkal együtt kell benyújtani.

2.	Annak közlése, hogy a szennyező gázokat a létesítmény helyén vagy máshol található központi füstgáztisztító telepen kezelik-e.

3.	Mind a diffúz, mind a kéményen keresztül történő kibocsátás forrása (például az egységek által végzett feldolgozás).

4.	A füstgáz áramlási sebessége.

5.	Referenciafeltételek (például a koncentrációval kapcsolatos adatok a száraz füstgázokra vonatkoznak, amennyiben nem, jelezni kell, adott esetben pedig közölni kell az oxigéntartalom referenciaértékét).

6.	A levegőbe történő kibocsátás megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése.

7.	A szennyező anyag vagy anyagok mennyisége a (kibocsátáscsökkentő) technika vagy technikák alkalmazása előtt és után a kibocsátáscsökkentés hatékonyságának meghatározásához.

8.

A (kibocsátáscsökkentő) technika teljes kapacitással történő alkalmazását akadályozó, illetve a (kibocsátáscsökkentő) technika teljes vagy részleges mellőzését és a teljes (kibocsátáscsökkentő) kapacitás visszaállítására irányuló intézkedéseket szükségessé tevő feltételekkel/körülményekkel kapcsolatos információk.

5.4.5.   Maradékanyagok/hulladékok

A benyújtott információknak tartalmazniuk kell a következő tételeket, amennyiben ezek az érintett ágazat szempontjából jelentőséggel bírnak:

1.	a tevékenység végzése során keletkezett/a tevékenység által termelt maradékanyagok/hulladékok (például iszap) típusa és mennyisége;

2.	a tevékenység végzése során keletkezett/a tevékenység által termelt maradékanyagok/hulladékok (fizikai/kémiai) jellemzői (például fémtartalom, átlagos szárazanyag-tartalom);

3.	az ártalmatlanított szerves és szervetlen maradékanyagok/hulladékok, valamint az üzemen belül és kívül újrahasznosított/újrafelhasznált anyagok fajsúlya;

4.	a maradékanyagok/hulladékok keletkezésének megelőzése, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentése érdekében alkalmazott technikák (ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját) ismertetése.

5.4.6.   Egyéb információk

A benyújtott, környezeti teljesítményre és üzemeltetésre vonatkozó adatokhoz mellékelni kell valamennyi fontos általános információt, adott esetben a következőket:

1.	a létesítmény építésének és átadásának éve, valamint a főbb korszerűsítések jellegének és időpontjának feltüntetése;

2.	az alkalmazott termelési eljárások, katalizátorok és az előállítási folyamatban használt berendezések (például malom, hőcserélő és kemence) típusa;

3.	az eljárás fő üzemeltetési feltételei (például folyamatos vagy szakaszos eljárás, ismétlődő események, mint például a kemence kokszmentesítése, katalizátorregenerálás, a termelési terhelés, az eljárás hőmérséklete);

4.	az előállított termékek típusa, és a minőségüknek/összetételüknek a fogyasztásra/kibocsátásra gyakorolt hatása;

5.

a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például az üzembehelyezési és leállítási műveletek, a szivárgási hibák, az üzemzavar, az időszakos leállások, valamint a működés végleges beszüntetése) történő kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben ez nem lehetséges, csökkentésére tett intézkedések;

6.	a váratlan események/balesetek valószínűségének (gyakoriságának), illetve környezeti hatásainak csökkentésére tett intézkedések.

5.4.7.   A kibocsátási adatokhoz mellékelendő referenciainformációk

5.4.7.1.   Általánosságok

A kibocsátási adatokkal kapcsolatban benyújtott információknak a vizsgált jellemző értékek és mértékegységek mellett adott esetben a következőket is tartalmazniuk kell:

1.	a kibocsátás forrása (például reaktor, kemence);

2.	a kibocsátási minta típusának feltüntetése (például minimális/maximális értékek, százalékosztályok vagy grafikus ábrázolás, lásd a 5.4.7.3. szakaszt).

5.4.7.2.   Ellenőrzés

A kibocsátás-ellenőrzési adatokkal kapcsolatban benyújtott információknak adott esetben tartalmazniuk kell a következő tételeket:

1.	A mérés/mintavétel/ellenőrzés gyakorisága.

2.	Az adatok jelentése esetében alkalmazott átlagolási időszakok (részletes tájékoztatást lásd lent).

3.

Az alkalmazott ellenőrzési módszer típusa (például közvetlen mérés, közvetett mérés, tömeg-/hőegyensúly, kibocsátási tényezők) és az alkalmazott EN/ISO (vagy egyéb) ellenőrzési szabványok vagy szabványok, ideértve a mintavételi módszert és a minták előkezelését. Amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni az ellenőrzött paraméter esetében mért kimutatási határértéket és a mennyiségi meghatározás határértékét. Amennyiben az alkalmazott ellenőrzési szabvány nem EN/ISO szabvány, meg kell adni a leírását is.

4.	A mérési/mintavételi/ellenőrzési bizonytalanságok feltüntetése.

5.	Az adatforrásokkal kapcsolatos részletek, például az adatok gyűjtését, elemzését és közlését végző személy kiléte.

6.	Annak közlése, hogy az adatokat rendes üzemeltetés során vagy a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel (például üzembe helyezés és leállítás, rendszeres karbantartás, kivételes feltételek) gyűjtötték-e.

Az ellenőrzés általános alapelveiről szóló referenciadokumentumot figyelembe kell venni az ellenőrzés eredményeinek, valamint a bizonytalanságok, a közvetlen mérések és az ellenőrzési követelmények kezelésére alkalmazott módszereknek megadásakor.

5.4.7.3.   A kibocsátási értékek átlagai, értéktartományai és eloszlása

A kibocsátás-ellenőrzési adatok közlésekor egyértelműen meg kell adni azt az időszakot, amelyben az értékeket gyűjtötték és átlagolták. A rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel gyűjtött információkat külön kell feltüntetni.

Az információcserének ki kell terjednie az üzemek/létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítményére, amelyet adott esetben mind rövid, mind hosszú távú átlagértékekben kell kifejezni (lásd az 1.1.1. szakaszt). A nyitóülésen kell megvitatni a mindkét információtípus rendelkezésre állásával, valamint ezek gyűjtésének, majd elemzésének megvalósíthatóságával kapcsolatos kérdéseket (lásd a 4.6.2.2. szakaszt).

A hosszabb időszakot (például egy vagy több évet) felölelő, rövid távú (például félóránkénti, óránkénti, napi) átlagértékeket tartalmazó adatállományok lehetővé teszik a rövid és hosszú távú átlagértékek, valamint a százalékosztályok kiszámítását. Különösen a hosszú időn (például egy vagy több éven) át gyűjtött napi vagy óránkénti átlagok értéktartománya és eloszlásfüggvénye (például a maximális érték, a középérték, a pontmérési értékektől való standard eltérés) szükséges a kibocsátási minta és az esetlegesen előforduló kibocsátási csúcsértékek megállapításához.

Az éves átlagok a helyi zavaroktól vagy a rövid távú változásoktól függetlenül általában megfelelő képet adnak az adott eljáráshoz/technikához kapcsolódó környezeti teljesítményről, mivel valamennyi forrásból származó, az egész éven át, bármilyen feltételekkel, a létesítmények szintjén mért kibocsátási értékeken alapulnak, vagyis viszonylag állandó állapotot tükröznek. Az éves átlagok a mérlegelt technikák teljesítményértékelésében is szerepet játszanak. Az éves átlagok esetében fel kell tüntetni levezetésük vagy kiszámításuk módját (például folyamatos vagy pontmérésből származnak-e, és hogy az utóbbi esetében hány mérésre került sor), továbbá azt, hogy kiterjednek-e a rendes üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekkel mért kibocsátásra.

5.5.   Az egyes szakmai munkacsoportok hatáskörébe tartozó konkrét kérdések

A BREF-dokumentum kidolgozása és felülvizsgálata céljából létrehozott szakmai munkacsoportnak be kell tartania ezen dokumentum 5.4. szakaszában szereplő általános alapelveket. A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott információcsere céljából ezért a szakmai munkacsoport tagjainak legalább a tevékenység/üzem/létesítmény szintjén gyűjtött információkat (különösen fogyasztási és kibocsátási adatokat) be kell nyújtania. A szakmai munkacsoport határozza meg, hogy szükséges-e még részletesebb szinten (például reaktor, kemence, egységnyi művelet, eljárás) adatokat gyűjteni. A több üzemből gyűjtött összesített adatok azonban felhasználhatók az „Aktuális kibocsátási és fogyasztási szintek” című 3. BREF-fejezet kidolgozása során.

BREF-felülvizsgálat esetén a szakmai munkacsoport tagjainak fel kell tüntetniük az adott BREF felülvizsgálatához gyűjtendő ágazatspecifikus adatok típusát és formátumát a kívánságlistájukban. Az európai IPPC-iroda által a nyitóülésre készített háttérdokumentumnak ismertetnie kell a szakmai munkacsoport javaslatait, valamint konkrét javaslatokat kell benyújtania az ágazatspecifikus adatgyűjtési sablon kidolgozására, valamint a gyűjtendő és benyújtandó adatok típusának és formátumának megvitatására.

A szakmai munkacsoportnak a nyitóülésen határoznia kell arról, hogy az ezen iránymutató dokumentumban meghatározott, adatgyűjtéssel kapcsolatos általános alapelveket az adott BREF esetében ki kell-e egészíteni ágazatspecifikus szempontokkal.

A szakmai munkacsoport megvitatja és kidolgozza az információk gyűjtésére és európai IPPC-irodához való benyújtására szolgáló ágazatspecifikus sablont vagy sablonokat az 5.2. szakaszban megadott általános alapelveknek megfelelően. A szakmai munkacsoportnak különösen az alkalmazandó adattípusokat, átlagokat, tartományokat, eloszlásokat, egységeket és referenciafeltételeket kell meghatároznia, figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat és a termelők által alkalmazott referenciafeltételeket is. A nyitóülés egyik célja tehát e kérdések megválaszolása, erre ezért elegendő időt kell hagyni.

Figyelem: a sablonokat olyan formátumban kell elkészíteni, amely megkönnyíti az adatok összeállítását és elemzését; e célra például az Excel, az XML-formátum vagy más statisztikai eszköz is használható. Előnyben kell részesíteni a feleletválasztós kérdéseket. Az olyan nyílt kérdések alkalmazását, amelyekre többféle válasz is adható, a lehetőségekhez mérten korlátozni kell, mivel a következetlen terminológiahasználat miatt pontosítást tesznek szükségessé. Az adatellenőrzés megkönnyítésének lehetőségét is bele kell foglalni a sablonokba. A sablonokat továbbfejlesztés céljából ki lehet próbálni a helyszíni ellenőrzések során is.

A szakmai munkacsoportnak a nyitóülésen meg kell határoznia az adatok gyűjtésének és európai IPPC-irodához való benyújtásának menetrendjét (a BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának az 1.2.4. szakaszban meghatározott jellemző munkamenetének megfelelően). Kerülni kell az adatok utolsó pillanatban történő benyújtását, mivel a szakmai felülvizsgálat elvégzése ebben az esetben nehézséget okozna a szakmai munkacsoport tagja számára. A megadott határidő vagy határidők után benyújtott információk nem vehetők figyelembe (lásd az 1.2.4. szakaszt).

A kibocsátási adatok tekintetében a szakmai munkacsoportnak határoznia kell az összegyűjtött, koncentrációra és (fajlagos) terhelésre vonatkozó adatok (amennyiben mindkét adattípus rendelkezésre áll, mindkettőt be kell nyújtani) alapján arról, hogy csak az egyik vagy mindkét adattípus hozzájárul-e a hasznos BAT-következtetések megállapításához.

A BREF-ek esetében a koncentrációra és a fajlagos terhelésre vonatkozó adatok egyaránt hasznosnak bizonyulhatnak.

A fajlagos terhelés (például a kibocsátott szennyező anyag tömegének és az előállított termék vagy a felhasznált nyersanyag tömegének a hányadosa) lehetővé teszi a létesítmények környezeti teljesítményének összehasonlítását az eltérő termelési volumenektől függetlenül, ezenkívül nincs rá hatással a keverés és a hígítás.

A koncentráció (referenciafeltételek és átlagolási időszakok kíséretében) általában több információt szolgáltat az egyes eljárások vagy egységnyi műveletek rövid távú teljesítményéről, ezért az ingadozásokat és a kibocsátási csúcsértékeket kimutathatja. Használatával emellett bármely adott időpontra vonatkozóan megállapítható a környezeti teljesítmény. Az áramlási adatokkal kombinálva lehetővé teszi a szennyezőanyag-terhelés meghatározását bármely adott időpontra vonatkozóan. Folyamatos mérés esetén a koncentráció felhasználásával hosszabb időszakokra (például egy évre) vonatkozóan is előrejelzéseket lehet adni a teljesítményről.

6.   FEJEZET

A BREF-ek kidolgozásának és felülvizsgálatának minőségbiztosítása

A BREF-ek kidolgozási és felülvizsgálati eljárásának minőségbiztosítása nagyrészt az ezen dokumentumban nyújtott iránymutatáson alapul, különös tekintettel a BREF tartalmára és terjedelmére, valamint az elérhető legjobb technikák megállapítása céljából végzett adatgyűjtésre.

A BREF-ek minősége egyaránt függ az eljárás résztvevőinek kvalitásaitól (magas szintű műszaki szakértelem és fokozott közreműködés), valamint a „sevillai folyamat” minőségétől. A BREF minőségének biztosítása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak, az érintett iparágaknak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szerveknek egyaránt rendelkezniük kell minőségbiztosítási rendszerrel, amely a következőket foglalja magában:

1.	a hatáskörök világos meghatározása és a feladatok egyértelmű kiosztása;

2.	módszerek és eljárások;

3.	elegendő erőforrások kiosztása (különös tekintettel a személyzetre);

4.	folyamatos fejlődést eredményező belső ellenőrzési rendszer.

A BREF minőségének biztosítása napi tevékenység, amely az információcserében részt vevő valamennyi fél személyes kötelezettségvállalására épül. Az összegyűjtött információk általában a szakmai munkacsoport egyes tagjaitól származnak, akik első szintű ellenőrként kiemelt szerepet játszanak az általuk benyújtott anyagok minőségének biztosításában.

Az európai IPPC-iroda személyzete dolgozza ki a BREF-eket a szakmai munkacsoport által benyújtott anyagok alapján, így második szintű ellenőrként felügyeli a közölt információk minőségét. Az európai IPPC-iroda a Bizottság Közös Kutatóközpontjának Technológiai Jövőkutatási Intézetén belül működik. A Jövőkutatási Intézet ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezik, a Közös Kutatóközpont pedig a Bizottság belső ellenőrzési normáinak megfelelően, valamint az ezek alapjául szolgáló keretrendszeren belül működik, amely a bevált nemzetközi gyakorlatra épül. Ez további biztosítékot jelent arra, hogy az európai IPPC-iroda képes ellátni feladatait.

A minőségbiztosítási eljárás felülvizsgálata folyamatos lesz, és az ebben való közreműködésre felkérik a fórumot is.

---

(1)  Eltérő hivatkozás hiányában a „fejezet” kifejezés e melléklet fejezetére utal.

(2)  Eltérő hivatkozás hiányában a „szakasz” kifejezés e melléklet szakaszára utal.

(3)  A Bizottság továbbá olyan, „iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok” kidolgozása mellett dönthet, amelyek idővel felválthatják a horizontális BREF-eket.

(4)  HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(5)  A bizalmas üzleti információk védelmére vonatkozó és a versenyjogi előírásoknak megfelelően, lásd az 5.3. szakaszt.

(6)  A szennyező anyagok koncentrációja és fajlagos terhelése (adott esetben) vagy ezeknek az információknak a megállapításához szükséges adatok, ideértve az alkalmazott ellenőrzési módszereket és a referenciafeltételeket. A fajlagos terheléssel kapcsolatos adatok esetében egyértelműen meg kell határozni az adott terméket.

(7)  A „megalapozott” kifejezés a 4.6.2.3.2. szakaszban megállapított megközelítésre utal.

(8)  Ideértve az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény megtervezésének, megépítésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját.

(9)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(10)  HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(12)  HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

(13)  A terheléssel kapcsolatos információk (például az éves szinten kibocsátott szennyező anyagok tömege) hozzájárulhatnak a környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatos prioritások meghatározásához.