ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2011.347.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 347

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. december 30.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1336/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

7

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1934/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

21

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1339/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról

30

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1340/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1889/2006/EK rendelet módosításáról

32

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1341/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról

34

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1342/2011/EU rendelete (2011. december 13.) Kalinyingrádoblasztynak, valamint egyes lengyel közigazgatási egységeknek határ menti területté minősítése tekintetében az 1931/2006/EK rendelet módosításáról

41

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

44

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítő jegyzőkönyv a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. április 16-án Athénban aláírt szerződéshez (HL L 236., 2003.9.23.) (Magyar nyelvű különkiadás, 2003. szeptember 23.)

62

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1336/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK tanácsi rendelet (2) rendkívüli kereskedelmi intézkedéseket vezetett be, ami korlátlan vámmentes hozzáférést biztosított az uniós piachoz a stabilizációs és társulási folyamat kedvezményezett országaiból és vámterületeiről származó szinte valamennyi termék számára. Mivel a 2007/2000/EK rendeletet lényegesen és többször is módosították, az az egyértelműség és ésszerűség érdekében az 1215/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kodifikálásra kerűlt.

(2)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. június 16-án írták alá Luxembourgban. A hatálybalépéshez szükséges eljárások lezárultáig aláírtak és megkötöttek (4) egy, egyrészről az Európai Közösség, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodást (5), amely 2008. július 1-jén lépett hatályba.

(3)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. április 29-én írták alá Luxembourgban. A hatálybalépéshez szükséges eljárások lezárultáig aláírtak és megkötöttek (6) egy, egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Szerb Köztársaság közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodást (7), amely 2010. február 1-jén lépett hatályba.

(4)

A stabilizációs és társulási megállapodások és az ideiglenes megállapodások szerződéses kereskedelmi rendszert hoznak létre az Európai Unió, illetve Bosznia és Hercegovina, valamint az Európai Unió és Szerbia között. Az 1215/2009/EK rendeletet ezért módosítani szükséges azáltal, hogy törlik Bosznia és Hercegovinát, valamint Szerbiát az azonos termékek vonatkozásában a már vámengedményekben részesített kedvezményezettek listájáról, és ki kell igazítani a globális vámkontingensek mértékét a szerződéses rendszer alá tartozó meghatározott termékekre vonatkozóan. Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia azonban mindaddig az 1215/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett marad, amíg a rendelet a kétoldalú szerződések keretében fennálló engedményeknél kedvezőbb engedményeket állapít meg.

(5)

Az 1215/2009/EK rendelet marad továbbra is a Koszovóval folytatott kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó legfontosabb eszköz (8). Koszovó és az egész régió gazdasági fellendüléséhez kiemelten fontos az Unió piacához való folyamatos hozzáférés. Ugyanakkor ez a hozzáférés az Unióra nézve nem lesz hátrányos következményekkel.

(6)

Az említett okok miatt és tekintettel arra a tényre, hogy az 1215/2009/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát vesztette, helyénvaló az 1215/2009/EK rendelet hatályának 2015. december 31-ig való meghosszabbítása.

(7)

Az Unió nemzetközi kötelezettségei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az ebben a rendeletben szereplő preferenciákat attól kell függővé tenni, hogy az Európai Uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által előírt kötelezettségek alóli mentessége folytatódik, illetve megújul-e.

(8)

A gazdasági szereplők gazdasági érdekeinek védelme érdekében átmeneti intézkedéseket kell hozni azon termékek tekintetében, melyek e rendelet alkalmazásának napján árutovábbítás vagy vámraktárakban ideiglenes megőrzés alatt állnak, vagy vámszabadterületen vannak.

(9)

Az e rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletnek a Kombinált Nómenklatúra kódjai és a TARIC-albontások módosításait követően szükségessé váló módosításaira és technikai kiigazításaira, valamint az Unió és az e rendeletben említett országok és területek közti egyéb megállapodások értelmében nyújtott kereskedelmi kedvezményeket követően szükségessé váló kiigazításokra tekintettel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(10)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a preferenciális szabályokból származó előnyökre való jogosultság meg nem felelés esetén való felfüggesztésére vonatkozóan, az azt tanúsító eredetiségigazolások kiadására vonatkozóan, hogy az áru az adott országból vagy területről származik, és megfelel az e rendeletben foglalt meghatározásnak, továbbá az e rendeletben előírt rendelkezések összességének vagy egy részének felfüggesztésére vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló,2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(11)

A kereskedelem megzavarásának elkerülése érdekében e rendeletet 2011. január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1215/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Preferenciális szabályok

(1)   A 3. cikkben meghatározott külön rendelkezésekre figyelemmel, a Koszovó vámterületéről származó termékek – a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 0301, 0302, 0303, 0304, 0305, 1604, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alatti árucsoport kivételével – mennyiségi korlátozások vagy az azokkal azonos hatású korlátozások nélkül, illetőleg vámok és azokkal azonos hatású díjak alól mentesen behozhatók az Unióba.

(2)   Az Albániából, Bosznia és Hercegovinából, Horvátországból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Montenegróból vagy Szerbiából származó termékek, ha úgy határozták meg, továbbra is élvezik e rendelet rendelkezéseinek előnyeit. Ezek a termékek részesülnek továbbá az e rendeletben meghatározott bármely olyan engedményből, amely az Unió és ezen országok közötti kétoldalú megállapodások keretein belül meghatározott engedménynél előnyösebb.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

megfelelés a 2454/93/EGK rendelet I. része IV. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott »származó termék« fogalomnak.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Abban az esetben, ha egy ország vagy terület az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a Bizottság végrehajtási aktusok révén teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti az adott ország vagy terület e rendelet szerinti jogosultságát a kedvezményekre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A II. mellékletben meghatározott és Koszovó vámterületéről származó »baby-beef« termékeknek az Unióba történő behozatalára alkalmazandó vám a hasított súlyban kifejezett 475 tonna éves vámkontingensen belül az ad valorem vámtétel 20 %-a és a közös vámtarifában meghatározott külön vámtétel 20 %-a.

Az e kontingensek terhére történő behozatalra irányuló kérelemhez mellékelni kell az exportáló terület illetékes hatóságai által kibocsátott eredetiségigazolást, bizonyítandó, hogy a termék az érintett területről származik, és megfelel az e rendelet II. mellékletében szereplő meghatározásnak. Az igazolást a Bizottság állítja ki végrehajtási aktusok révén. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   E rendelet más rendelkezéseitől és különösen a 10. cikktől függetlenül – a mezőgazdasági és halászati piacok különös érzékenységére tekintettel – a Bizottság végrehajtási aktusok révén megfelelő intézkedéseket fogadhat el, ha a mezőgazdasági és halászati termékek behozatala komoly zavart okoz az Unió piacain és azok szabályozási mechanizmusaiban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

4.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A »baby-beef«-re vonatkozó vámkontingensek végrehajtása

A Bizottság a »baby-beef« termékekre vonatkozó vámkontingensek alkalmazásának részletes szabályait végrehajtási aktusok révén állapítja meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Hatáskörök átruházása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az I. és II. mellékletnek a Kombinált Nómenklatúra-kódok és a TARIC-albontások módosításait követően szükségessé váló módosításai és technikai kiigazításai;

b)

az Unió és az 1. cikkben említett országok és területek közti egyéb megállapodások értelmében nyújtott kereskedelmi kedvezményeket követően szükségessé váló kiigazítások.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7.a cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása e rendelet hatályvesztésének napjáig tart. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal ezen időpont vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

7.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A 2. és 10. cikk alkalmazásában a Bizottságot a Nyugat-Balkánnal foglalkozó végrehajtási bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében vett bizottság.

(2)   A 3. cikk (4) bekezdése alkalmazásában a Bizottságot a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelet (11) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   A 3. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk alkalmazásában a Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (12) 195. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

értesítette a Nyugat-Balkánnal foglalkozó végrehajtási bizottságot;”

ii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben említett intézkedések elfogadására végrehajtási aktusok révén kerül sor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

b)

a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A felfüggesztés időtartamának lejártakor a Bizottság határoz az ideiglenes felfüggesztés megszüntetéséről vagy a felfüggesztés (1) bekezdés szerinti meghosszabbításáról.”

9.

A 12. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

Az e rendeletben meghatározott kedvezmények alkalmazása teljes egészében vagy részben megszűnik abban az esetben, ha azokat nem engedélyezné a Kereskedelmi Világszervezet által biztosított felmentés. E megszűnés a felmentés megszűnésének napján lép hatályba. Jóval ezen időpont előtt a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok tájékoztatása céljából a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az értesítés pontosítja, hogy az e rendeletben meghatározott kedvezmények közül melyek nincsenek már hatályban és mely időponttól kezdődően.”

10.

Az I. melléklet helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Azok az áruk, melyek 2011. január 1-jén árutovábbítás vagy az Unió területén vámraktárban, illetve vámszabad területeken ideiglenes megőrzés alatt állnak, és melyek Bosznia és Hercegovinából vagy Szerbiából való származásáról megfelelő módon, az említett időpont előtt a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (13) I. része IV. címe 2. fejezete 2. szakaszával összhangban származási igazolást állítottak ki, e rendelet alkalmazásának napjától számított négy hónapos időtartamra továbbra is élvezik az 1215/2009/EK rendelet előnyeit.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2011. október 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 24-i határozata.

(2)  HL L 240., 2000.9.23., 1. o.

(3)  HL L 328., 2009.12.15., 1. o kodifikálásra került.

(4)  HL L 169., 2008.6.30., 106. o., helyesbítve: HL L 233., 2008.8.30., 5. o.

(5)  HL L 233., 2008.8.30., 6. o.

(6)  HL L 28., 2010.1.30., 1. o.

(7)  HL L 28., 2010.1.30., 2. o.

(8)  Ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1244/1999. sz. határozatában meghatározásra került.

(9)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(10)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(11)  HL L 84., 2009.3.31., 1. o.

(12)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.”

(13)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VÁMKONTINGENSEK

A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül, a termékek megnevezése kizárólag jelzésértékűnek tekintendő, e melléklet összefüggésében a preferenciális rendszert a KN-kódok hatálya határozza meg. Abban az esetben, ha ex KN-kódok vannak feltüntetve, a preferenciális rendszert a KN-kód és az ahhoz tartozó árumegnevezés együttes alkalmazása határozza meg.

Sorszám

KN-kód

Árumegnevezés

Éves kontingens mértéke (1)

Kedvezményezettek

Vámtétel

09.1571

0301 91 10

0301 91 90

0302 11 10

0302 11 20

0302 11 80

0303 21 10

0303 21 20

0303 21 80

0304 19 15

0304 19 17

ex 0304 19 18

ex 0304 19 91

0304 29 15

0304 29 17

ex 0304 29 18

ex 0304 99 21

ex 0305 10 00

ex 0305 30 90

0305 49 45

ex 0305 59 80

ex 0305 69 80

Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)

15 tonna

Koszovó vámterülete

0 %

09.1573

0301 93 00

0302 69 11

0303 79 11

ex 0304 19 18

ex 0304 19 91

ex 0304 29 18

ex 0304 99 21

ex 0305 10 00

ex 0505 30 90

ex 0305 49 80

ex 0305 59 80

ex 0305 69 80

Ponty: élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)

20 tonna

Koszovó vámterülete

0 %

09.1575

ex 0301 99 80

0302 69 61

0303 79 71

ex 0304 19 39

ex 0304 19 99

ex 0304 29 99

ex 0304 99 99

ex 0305 10 00

ex 0305 30 90

ex 0305 49 80

ex 0305 59 80

ex 0305 69 80

Tengeri fogas (Dentex dentex és Pagellus spp.): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)

45 tonna

Koszovó vámterülete

0 %

09.1577

ex 0301 99 80

0302 69 94

ex 0303 77 00

ex 0304 19 39

ex 0304 19 99

ex 0304 29 99

ex 0304 99 99

ex 0305 10 00

ex 0305 30 90

ex 0305 49 80

ex 0305 59 80

ex 0305 69 80

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax): élő; frissen vagy hűtve; fagyasztva; szárítva; sózva vagy sós lében tartósítva, füstölve; filé és más halhús; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet)

30 tonna

Koszovó vámterülete

0 %

09.1515

ex 2204 21 93

ex 2204 21 94

ex 2204 21 95

ex 2204 21 96

ex 2204 21 97

ex 2204 21 98

ex 2204 29 93

ex 2204 29 94

ex 2204 29 95

ex 2204 29 96

ex 2204 29 97

ex 2204 29 98

Bor friss szőlőből, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 15 térfogatszázalék, a habzóbor kivételével

50 000 hl (2)

Albania (3), Bosznia és Hercegovina (4), Horvátország (5), Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság (6), Montenegro (7), Szerbia (8) vagy Koszovó vámterülete

Vámmentes


(1)  Globális mennyiség vámkontingensenként a kedvezményezettektől származó behozatalhoz.

(2)  Csökkenteni kell ezt a globális vámkontingenst, ha a 09.1588 tételszám szerint alkalmazott egyes vámkontingensek mennyisége bizonyos, Horvátországból származó borok esetében növekszik.

(3)  Az Albániából származó borra vonatkozóan az ehhez a globális vámkontingenshez az Albániával megkötött kiegészítő jegyzőkönyvben meghatározott egyedi vámkontingens kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezeket az egyedi vámkontingenseket a 09.1512 és a 09.1513 tételszám alatt nyitották meg.

(4)  A Bosznia és Hercegovinából származó borra vonatkozóan ehhez a globális vámkontingenshez a Bosznia és Hercegovinával megkötött jegyzőkönyvben meghatározott két egyedi vámkontingens előzetes kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezeket az egyedi vámkontingenseket a 09.1528 és a 09.1529 tételszám alatt nyitották meg.

(5)  A Horvátországból származó borra vonatkozóan az ehhez a globális vámkontingenshez a Horvátországgal megkötött kiegészítő jegyzőkönyvben meghatározott egyedi vámkontingens kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezeket az egyedi vámkontingenseket a 09.1588 és a 09.1589 tételszám alatt nyitották meg.

(6)  A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó borra vonatkozóan az ehhez a globális vámkontingenshez a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal megkötött kiegészítő jegyzőkönyvben meghatározott egyedi vámkontingens kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezeket az egyedi vámkontingenseket a 09.1558 és a 09.1559 tételszám alatt nyitották meg.

(7)  A Montenegróból származó borra vonatkozóan az ehhez a globális vámkontingenshez a Montenegróval megkötött kiegészítő jegyzőkönyvben meghatározott egyedi vámkontingens kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezt az egyedi vámkontingenst a 09.1514 tételszám alatt nyitották meg.

(8)  A Szerbiából származó borra vonatkozóan ehhez a globális vámkontingenshez a Szerbiával megkötött jegyzőkönyvben meghatározott két egyedi vámkontingens előzetes kimerítését követően lehet hozzáférni. Ezeket az egyedi vámkontingenseket a 09.1526 és a 09.1527 tételszám alatt nyitották meg.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/7


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1337/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek történő továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1979. február 5-i 357/79/EGK tanácsi rendelet (2) és az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló, 2001. december 19-i 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) több ízben módosult. Mivel további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, az említett jogi aktusokat – az egyértelműség kedvéért és az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra irányuló megközelítéssel összhangban – célszerű egyetlen jogi aktussal felváltani.

(2)

Ahhoz, hogy teljesíteni tudja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a közös mezőgazdasági piacok szervezésére vonatkozó uniós jogszabályok által ráruházott feladatokat, a Bizottságnak pontos tájékoztatást kell kapnia az Unióban egyes ültetvényeken termesztett fajok ültetvényeinek termelési potenciáljáról. A közös agrárpolitika megfelelő igazgatásának biztosításához a Bizottságnak ötévente rendszeresen előállított adatokra van szüksége az ültetvényekről.

(3)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) referenciakeretet biztosít az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákhoz. Az említett rendelet konkrétan megköveteli, hogy teljesülnie kell a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elveinek.

(4)

Az európai statisztikák elkészítéséhez és közzétételéhez hozzájáruló hatóságok közötti együttműködést meg kell erősíteni.

(5)

Az európai statisztikák elő- és elkészítése során figyelembe kell venni a nemzetközi ajánlásokat és a bevált gyakorlatokat.

(6)

A termelési potenciál és a piaci helyzet figyelemmel kíséréséhez az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztikának is rendelkezésre kell állnia. Az egységes közös piacszervezés összefüggésében rendelkezésre bocsátott adatokon túlmenően a statisztikák regionális bontása is alapvető fontosságú. A tagállamoknak ezért célszerű előírni, hogy gyűjtsék ezeket az adatokat, és bizonyos rögzített időpontokban küldjék el a Bizottságnak.

(7)

Uniós szinten a piacok irányításához elengedhetetlen az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztika. Szintén alapvető fontosságú, hogy – a más, statisztikára vonatkozó uniós jogszabályokkal szabályozott éves területi és termelési statisztikán túlmenően – az ültetvényekre is vonatkozzék szerkezeti statisztika.

(8)

A gazdaságokra és közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő célszerű olyan küszöbértékeket megállapítani, amelyek kizárják a nem releváns egységeket azon alapegységek közül, amelyek tekintetében ültetvényekre vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtenek.

(9)

Az adatok harmonizációjának biztosítása végett világosan meg kell állapítani az ültetvényekre vonatkozó statisztikák előállítása során alkalmazott legfontosabb definíciókat, a tárgyidőszakot és a pontossági követelményeket.

(10)

Annak szavatolására, hogy e statisztikák a szükséges időtartamon belül a felhasználók rendelkezésére álljanak, az adatoknak a Bizottsághoz való továbbítására célszerű ütemtervet megállapítani.

(11)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően a Bizottságnak továbbított valamennyi – területi egységekre bontott – tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Következésképpen az ültetvényekre vonatkozó regionális statisztikák összehasonlíthatósága végett a területi egységeket a NUTS-osztályozás szerint célszerű meghatározni. Ugyanakkor mivel a szőlő- és borágazat eredményes irányításához más területi bontásokra is szükség van, ezen ágazat esetében más területi egységet is meg lehet határozni.

(12)

Az adatok minőségének felméréséhez és az eredmények elemzéséhez fontosak a módszertani és minőségről szóló jelentések, amelyeket ezért célszerű rendszeresen elkészíteni.

(13)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös keret létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

A 2001/109/EK irányelv szerint alkalmazandó rendszerről való zökkenőmentes áttérés érdekében e rendeletnek eltérést kell biztosítania azon tagállamok számára, amelyek esetében a rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és valószínűleg jelentős gyakorlati problémákat okozna.

(15)

A gazdasági és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontásának módosítására, továbbá a II. mellékletben található változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták módosítására vonatkozóan, a kért információk opcionális jellegének módosítása kivételével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

A 357/79/EGK rendeletet és a 2001/109/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(18)

Az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák keretében végzett tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, és azt 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(19)

Konzultációk folytak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet közös keretet hoz létre a következő ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállításához:

a)

étkezési alma;

b)

ipari feldolgozásra szánt alma;

c)

étkezési körte;

d)

ipari feldolgozásra szánt körte;

e)

sárgabarack;

f)

étkezési őszibarack;

g)

ipari feldolgozásra szánt őszibarack;

h)

narancs;

i)

kis gyümölcsű citrus;

j)

citrom;

k)

olajfa;

l)

csemegeszőlőnek szánt szőlőültetvény;

m)

más célra szánt szőlőültetvény.

(2)   Az (1) bekezdés b), d), g) és l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák előállítása opcionális a tagállamok számára.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „ültetvény”: az állandó legelő kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett kultúra, amely hosszú időre foglalja el a talajt, és több éven keresztül terem;

2.   „beültetett parcella”: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (7) 2. cikke (2) bekezdésének 1. pontja szerinti mezőgazdasági parcella, amely az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében említett ültetvények valamelyikével van beültetve;

3.   „beültetett terület”: a megfelelő ültetvénnyel homogén módon beültetett parcellák területe a legközelebbi 0,1 hektárra (ha) kerekítve;

4.   „betakarítás éve”: az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik;

5.   „állománysűrűség”: a növények hektáronkénti száma;

6.   „szokásos ültetési időszak”: az évnek azon – ősz közepén kezdődő és a következő év tavasz közepén végződő – időszaka, amikor az ültetvénynövényeket rendszerint elültetik;

7.   „ültetési év”: az első év, amikor a növény a végleges termesztési helyére történő telepítését követő nap után vegetatív fejlődésen megy át;

8.   „kor”: az első évnek tekintett ültetési év óta eltelt évek száma;

9.   „étkezési alma, étkezési körte és étkezési őszibarack”: alma-, körte- és őszibarack-ültetvények, kivéve amelyeket kifejezetten ipari feldolgozásra szánnak. Ha nem lehet megállapítani, hogy az ültetvényt ipari feldolgozásra szánják-e, akkor az érintett területet ebbe a kategóriába kell besorolni;

10.   „más hasznosítású szőlő”: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (8) 3. cikkében létrehozott szőlőkataszterben szereplő összes szőlőterület;

11.   „kettős hasznosítású szőlő”: a tagállamok által mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (9) 120a. cikkének (2)–(6) bekezdése szerint elkészített szőlőfajta-osztályozásban – ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként és esettől függően csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként vagy borpárlat készítésére szolgáló fajtaként is szereplő szőlőnövényről származó szőlő;

12.   „vegyes termesztés”: egy parcellát azonos időben elfoglaló növénykultúrák kombinációja.

3. cikk

Lefedettség

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekről szolgáltatandó statisztika a teljes beültetett terület legalább 95 %-ára nézve reprezentatív azokon a beültetett területeken, amelyek minden tagállamban teljes egészében vagy részben az említett ültetvények piacára termelnek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok kizárhatják a statisztikából azokat az ültetvényenként 0,2 hektárnál kisebb gazdaságokat, amelyek minden tagállamban teljes egészében vagy részben a piacra termelnek. Ha az ilyen gazdaságok által lefedett terület kisebb, mint az adott kultúrával beültetett teljes terület 5 %-a, a tagállamok felemelhetik a fent említett küszöböt, feltéve, hogy ezzel nem zárnak ki az adott kultúrával beültetett teljes terület további 5 %-ánál nagyobb területet.

(3)   A vegyes termesztésű területet a különféle kultúrák között az általuk elfoglalt földterület arányában kell elosztani.

(4)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó statisztikát az 1234/2007/EK rendelet 185a. cikke szerint létrehozott szőlőkataszterben rendelkezésre álló adatok alapján kell biztosítani a kataszterben szereplő összes olyan gazdaság esetében, amelyeket a 436/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja határoz meg.

4. cikk

Adatelőállítás

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvények mindegyikéből legalább 1 000 hektárnyi beültetett területtel rendelkező tagállamok – ha nem éltek az 1. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel – 2012-ben és utána ötévenként előállítják az I. mellékletben említett adatokat.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényből legalább 500 hektárnyi beültetett területtel rendelkező tagállamok 2015-ben és utána ötévenként előállítják a II. mellékletben említett adatokat.

(3)   A gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők módosítására vonatkozóan:

az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontása, és

a II. mellékletben szereplő változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták,

a kért információk opcionális jellegének módosítása kivételével.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

5. cikk

Tárgyév

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztika tekintetében az I. mellékletben említett adatokra vonatkozóan az első tárgyév 2012.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztika tekintetében a II. mellékletben említett adatokra vonatkozóan az első tárgyév 2015.

(3)   Az ültetvényekre vonatkozóan megadott statisztika a szokásos ültetési időszakot követően beültetett területre vonatkozik.

6. cikk

Pontossági követelmények

(1)   Az ültetvényekre vonatkozó statisztikák előállítása végett mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az adatok relatív szórása ne haladja meg országosan a 3 %-ot az 1. cikk (1) bekezdésében említett egyes ültetvényekkel beültetett területek esetében.

(2)   Az a tagállam, amely úgy dönt, hogy a felmérésektől eltérő statisztikai adatforrásokat alkalmaz, biztosítja, hogy az így szerzett adatok minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó adatoké.

(3)   Az a tagállam, amely úgy dönt, hogy közigazgatási forrást használ az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztikák biztosítása érdekében, erről előzetesen tájékoztatja a Bizottságot, és részletes információkat közöl a használni kívánt módszerről és a közigazgatási forrásból származó adatok minőségéről.

7. cikk

Regionális statisztika

(1)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó és az e rendelet I. mellékletében tovább pontosított statisztikai adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 területi egységek szerinti bontásban kell megadni, kivéve, ha az e rendelet I. melléklete ennél kevésbé részletes bontást ír elő.

(2)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó és az e rendelet II. mellékletében tovább pontosított statisztikai adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 2 területi egységek szerinti bontásban kell megadni, kivéve, ha az e rendelet II. melléklete ennél kevésbé részletes bontást ír elő.

8. cikk

Adattovábbítás a Bizottsághoz

(1)   A tagállamok a tárgyidőszakot követő év szeptember 30-ig továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az I. és II. mellékletben meghatározott adatokat.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az I. és II. mellékletben meghatározott adatok továbbításának megfelelő technikai formátumára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

Módszertani és minőségről szóló jelentés

(1)   E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségkritériumokat kell alkalmazni.

(2)   2013. szeptember 30-ig és azt követően ötévenként a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostat) az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre vonatkozó statisztikával kapcsolatban továbbított adatok minőségéről és az általuk alkalmazott módszerekről.

(3)   2016. szeptember 30-ig és azt követően ötévenként a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostat) az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett ültetvényre vonatkozó statisztikával kapcsolatban továbbított adatok minőségéről és az általuk alkalmazott módszerekről.

(4)   A jelentések a következőket tartalmazzák:

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó felmérések megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)

az ebben a rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontosság szintje és a lefedettség; valamint

c)

a felmérésektől eltérő felhasznált források minősége,

az (1) bekezdésben említett minőségkritériumok alkalmazásával.

(5)   A tagállamok – legkésőbb a változás hatálybalépése előtt három hónappal – tájékoztatják a Bizottságot minden olyan módszertani, vagy egyéb változásról, amelynek lényeges hatása lehet az ültetvényekre vonatkozó statisztikákra.

(6)   Figyelembe kell venni azt az elvet, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

10. cikk

Eltérés

(1)   Ha e rendeletnek valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerére való alkalmazása jelentős módosításokat igényel és nagy valószínűséggel jelentős gyakorlati problémákat fog okozni az 1. cikk (1) bekezdésének a)–l) pontjában említett ültetvényekre tekintettel, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben 2012. december 31-ig eltérést biztosíthat az adott tagállam részére e rendelet alkalmazása alól. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említettek céljából a tagállamok legkésőbb 2012. február 1-ig kellő indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak.

(3)   Az eltérésre jogosult tagállamok továbbra is alkalmazzák a 2001/109/EK irányelvet.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 4. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. december 31-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 4. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság felállításáról szóló, 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozat (10) 1. cikkével létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Felülvizsgálat

2018. december 31-ig és azt követően ötévenként a Bizottság felülvizsgálja e rendelet működését. A felülvizsgálat keretében a Bizottság értékeli, hogy szükséges-e a 4. cikkben felsorolt összes adat előállítása. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fenti adatok némelyike a továbbiakban nem szükséges, a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel bizonyos adatokat töröl az I. és a II. mellékletből.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 357/79/EGK rendelet és a 2001/109/EK irányelv 2012. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre és irányelvre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

15. cikk

Átmeneti szabályok

E rendelet 14. cikkétől eltérve, a 2001/109/EK irányelv az e rendelet 10. cikkében meghatározott feltételek szerint továbbra is alkalmazandó.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2011. november 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 1-jei határozata.

(2)  HL L 54., 1979.3.5., 124. o.

(3)  HL L 13., 2002.1.16., 21. o.

(4)  HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(5)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(6)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(7)  HL L 316., 2009.12.2., 65. o.

(8)  HL L 128., 2009.5.27., 15. o.

(9)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(10)  HL L 179., 1972.8.7., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 01. kötet, 343. o.).


I. MELLÉKLET

A gyümölcs- és olajfaültetvényekre vonatkozó statisztikai adatok

1.   Fajok bontása „csoportok” szerint

Faj

Bontás

Étkezési alma

Boskoop Rouge csoport

Braeburn csoport

Cox Orange csoport

Cripps Pink csoport

Elstar csoport

Fuji csoport

Gala csoport

Golden Delicious csoport

Granny Smith csoport

Idared csoport

Jonagold/Jonagored csoport

Morgenduft csoport

Red Delicious csoport

Reinette blanche du Canada csoport

Shampion csoport

Lobo csoport

Pinova csoport

Egyéb

Ipari feldolgozásra szánt alma (opcionális)

Étkezési körte

Conference csoport

William csoport

Abate csoport

Rocha csoport

Coscia-Ercolini csoport

Guyot csoport

Blanquilla csoport

Decana csoport

Kaiser csoport

Egyéb

Ipari feldolgozásra szánt körte (opcionális)

Étkezési őszibarack

Őszibarack (a nektarin kivételével) és feldolgozásra szánt őszibarack

Sárga húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Fehér húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Kínai laposbarack

Nektarin

Sárga húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Fehér húsú

Nagyon korai: betakarítás június 15-ig

Korai: betakarítás június 16. és július 15. között

Középérésű: betakarítás július 16. és augusztus 15. között

Kései: betakarítás augusztus 15. után

Ipari feldolgozásra szánt őszibarack (ideértve a Pavie csoportot is) (opcionális)

Sárgabarack

Nagyon korai: betakarítás május 31-ig

Korai: betakarítás június 1. és 30. között

Középérésű: betakarítás július 1. és 31. között

Kései: betakarítás augusztus 1. után

Narancs

Navel

Korai: betakarítás október és január között

Középérésű: betakarítás december és március között

Kései: betakarítás január és május között

Blancas

Korai: betakarítás december és március között

Kései: betakarítás március és május között

Sanguine

Egyéb

Kis gyümölcsű citrus

Satsuma

Rendkívül korai satsuma: betakarítás szeptember és november között

Más satsuma: betakarítás október és december között

Klementin

Korai klementin: betakarítás szeptember és december között

Középérésű klementin: betakarítás november és január között

Kései klementin: betakarítás január és március között

Más kis citrus, ideértve a hibrideket is

Citrom

Téli fajták: betakarítás október és április között

Nyári fajták: betakarítás február és szeptember között

Olajfa

Közvetlen fogyasztásra szánt olívabogyó, olajnak szánt olívabogyó, kettős hasznosítású olívabogyó

Csemegeszőlő (opcionális)

 

Fehér

Mag nélküli

Rendes

Vörös

Mag nélküli

Rendes

2.   Állománysűrűség-kategóriák

 

Állománysűrűség-kategóriák

Alma és körte

Őszibarack, nektarin és sárgabarack

Narancs, kis citrus és citrom

Olajfa

Csemege-szőlő

Állomány-sűrűség (fa/hektár)

1

< 400

< 600

< 250

< 140

< 1 000

2

400–1 599

600–1 199

250–499

140–399

1 000–1 499

3

1 600–3 199

≥ 1 200

500–749

≥ 400

≥ 1 500

4

≥ 3 200

 

≥ 750

 

 

3.   Életkor-kategóriák

 

Életkor-kategóriák

Alma és körte

Őszibarack, nektarin és sárgabarack

Narancs, kis citrus és citrom

Olajfa

Csemegeszőlő

Kor (az ültetés évétől számított évek száma)

1

0–4

0–4

0–4

0–4

0–3

2

5–14

5–14

5–14

5–11

3–9

3

15–24

15 vagy több

15–24

12–49

9–19

4

25 vagy több

 

25 vagy több

50 vagy több

20 vagy több

4.   Összefoglalás

4.1.   Az egyes fajokra vonatkozó életkor- és állománysűrűség-kategória szerinti terület nemzeti szinten

Tagállam:

Fajok:

 

Összesen

1. életkor-kategória

2. életkor-kategória

3. életkor-kategória

4. életkor-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

1. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

2. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

3. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 

4. állománysűrűség-kategória

 

 

 

 

 


4.2.   Az egyes fajokra és csoportokra vonatkozó terület életkor-kategóriák és régiók szerint (állománysűrűség-kategória szerinti bontás nélkül)

Tagállam:

Fajok:

Csoport:

 

Összesen

1. életkor-kategória

2. életkor-kategória

3. életkor-kategória

4. életkor-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

Régió (NUTS 1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4.3.   Az egyes fajokra és csoportokra vonatkozó terület állománysűrűség-kategóriák és régiók szerint (életkor-kategória szerinti bontás nélkül)

Tagállam:

Fajok:

Csoport:

 

Összesen

1. állománysűrűség-kategória

2. állománysűrűség-kategória

3. állománysűrűség-kategória

4. állománysűrűség-kategória

Összesen

 

 

 

 

 

Régió (NUTS 1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


II. MELLÉKLET

Szőlőültetvényekre vonatkozó statisztikai adatok

Rövidítések jelentése:

—   sz.— száma

—   gazd.— gazdaság

—   ha— hektár

—   Vörös— vörös/rosé

—   Fehér— fehér

—   m.n.s.— máshova nem sorolt

—   OEM— oltalom alatt álló eredetmegjelölés

—   OFJ— v oltalom alatt álló földrajzi jelzés

1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok a termelés típusa szerint  (1)

Változók/mutatók

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Szőlőterület, összesen (termő/még nem termő)

Összesen

 

 

Termő szőlőterület a következővel beültetve:

borszőlőfajták

 

 

ebből OEM borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OEM vagy OFJ borok készítésére nem alkalmas

 

 

ebből „kettős hasznosítású szőlő”

 

 

mazsolaszőlő

 

 

Összesen

 

 

Még nem termő szőlőterület a következővel beültetve:

borszőlő (ideértve a „kettős hasznosítású szőlőt” is)

 

 

ebből OEM borok készítésére alkalmas

 

 

ebből OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből nem OEM vagy OFJ borok készítésére alkalmas

 

 

ebből „kettős hasznosítású szőlő”

 

 

mazsolaszőlő

 

 

Összesen

 

 

(Termő/még nem termő) szőlő a következő termelésére:

szőlő vegetatív szaporítóanyagának termesztésére

 

 

máshová nem sorolt (m.n.s.) szőlő

 

 

2. táblázat:   Szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint, nemzeti szinten

2.1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, összes szőlőültetvény

Méretosztály

(ha)

Gazd. sz.

Terület

(ha)

< 0,10 (2)

 

 

0,10 – < 0,50

 

 

0,50 – < 1

 

 

1 – < 3

 

 

3 – < 5

 

 

5 – < 10

 

 

≥ 10

 

 

2.2. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – összesen

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.1. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – OEM borok készítésére alkalmas szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.2. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – OFJ borok készítésére alkalmas szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, „kettős hasznosítású” borszőlőszőlő-ültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.2.4. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, borszőlőültetvények – nem OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlő

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, mazsolaszőlő-ültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

2.4. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok méretosztályok szerint a szőlővel beültetett teljes területen, máshova nem sorolt. (m.n.s.) szőlőültetvények

Adatok a 2.1. táblázattal megegyező bontásban

3. táblázat:   szőlőtermesztő gazdaságok a specializálódás foka és méretosztályok szerint, nemzeti szinten

Méretosztályok (oszlopban): lásd a 2. táblázat sorait (< 0,10 ha/0,10 – < 0,50 ha/stb.)

A specializálódás foka

< 0,10 ha

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Szőlővel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Kizárólag bortermelésre szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből kizárólag OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből csak OEM

 

 

 

 

ebből csak OFJ

 

 

 

 

ebből OEM és OFJ

 

 

 

 

ebből kizárólag nem OEM és/vagy OFJ borok készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

ebből több borfajta készítésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Kizárólag mazsolaszőlő termelésére szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Más szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

Több termeléstípusra szánt szőlőterülettel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

4. táblázat:   főbb szőlőfajták  (3)

Az adatok bontását csak akkor kell megadni, ha a szőlőfajta összterülete legalább 500 hektár.

A táblázatokban meghatározandó fajták megegyeznek a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (4) (XIII. melléklet, 16. táblázat) szerint közölt jegyzékben szereplő főbb fajtákkal és a megfelelő területekkel.

Alkalmazandó életkor-kategóriák:

 

< 3 év

 

3–9 év

 

10–29 év

 

≥ 30 év

Főbb borszőlőfajták életkor-kategóriák szerint

Szőlőfajta

< 3 év

Gazd. sz.

Terület

(ha)

Gazd. száma

Terület

(ha)

Szőlővel rendelkező gazdaságok

 

 

 

 

1.

ebből vörös fajták, összesen

 

 

 

 

1.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

1.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

1.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

1.N. ebből más kevert vörös fajták

 

 

 

 

2.

Ebből fehér fajták, összesen

 

 

 

 

2.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

2.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

2.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

2.N. ebből más kevert fehér fajták

 

 

 

 

3.

ebből más színű fajták, összesen

 

 

 

 

3.1.

ebből 1. fajta

 

 

 

 

3.2.

ebből 2. fajta

 

 

 

 

3.3.

ebből … fajta

 

 

 

 

 

 

 

 

3.N. ebből más kevert színű más kevert fajta

 

 

 

 

4.

ebből meghatározott szín nélküli fajta

 

 

 

 


(1)  A területi bontással érintett tagállamok: BG, CZ, DE, IT, EL, ES, FR, HU, AT, PT, RO, SI és SK.

(2)  Csak az érintett tagállamok vonatkozásában.

(3)  A területi bontással érintett tagállamok: BG, CZ, DE, IT, EL, ES, FR, HU, AT, PT, RO, SI és SK.

(4)  HL L 170., 2008.6.30., 1. o.


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/21


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1338/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1934/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére, valamint 209. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyeztetőbizottság által 2011. október 31-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével (1),

mivel:

(1)

A Közösség 2007 óta összhangba hozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében az Ázsiában, Közép-Ázsiában és Latin-Amerikában lévő fejlődő országokkal, valamint az Irakkal, Iránnal, Jemennel és Dél-Afrikával folytatott földrajzi együttműködést.

(2)

Az 1905/2006/EK rendelet elsődleges és átfogó célkitűzése, hogy a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása révén felszámolja a szegénységet. Ezenkívül az említett rendelet által meghatározott, a fejlődő országokat, területeket és régiókat érintő földrajzi programok kapcsán folytatott együttműködés lényegében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága („OECD/DAC”) által meghatározott hivatalos fejlesztési támogatás kritériumainak („ODA-kritériumok”) teljesítésére irányuló intézkedések finanszírozására korlátozódik.

(3)

Az Unió érdeke, hogy tovább mélyítse az azon érintett fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatait, amelyek a többoldalú fórumokon és a globális kormányzásban fontos kétoldalú partnerek és szereplők, és amelyekkel az Uniónak közös stratégiai érdeke, hogy szerteágazó kapcsolatokat mozdítson elő, különösen a gazdasági, kereskedelmi, felsőoktatási, üzleti és tudományos élet terén zajló cserék területén. Az Uniónak ezért olyan pénzügyi eszközre van szüksége, amely lehetővé teszi az ilyen, az ODA-kritériumok alapján hivatalos fejlesztési támogatásnak elvben nem minősülő intézkedések finanszírozását, amelyek azonban döntő fontosságúak a kapcsolatok megerősítése szempontjából, valamint jelentősen hozzájárulnak az érintett fejlődő országok előrelépéséhez.

(4)

E célból a 2007. és 2008. évi költségvetési eljárás során négy előkészítő intézkedést határoztak meg e megerősített együttműködés megkezdése érdekében az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) 49. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően. E négy előkészítő intézkedés a következő: kölcsönös csereprogramok Indiával az üzleti és a tudományos élet területén; kölcsönös csereprogramok Kínával az üzleti és a tudományos élet területén; együttműködés a közepes jövedelmű ázsiai országokkal, valamint együttműködés a közepes jövedelmű latin-amerikai országokkal. A rendelet említett cikke értelmében az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni.

(5)

Az 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4) célkitűzései és rendelkezései megfelelőek ezen, az 1905/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó országokkal való megerősített együttműködés folytatásához. E célból az 1934/2006/EK rendelet területi hatályát ki kell terjeszteni és pénzügyi keretösszeget kell biztosítani az e fejlődő országokkal folytatott együttműködésre.

(6)

Az 1934/2006/EK rendelet területi hatályának kiterjesztése az érintett fejlődő országokat két különböző, külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszköz hatálya alá vonja. Biztosítani kell, hogy az említett két pénzügyi eszköz egymástól szigorúan elkülönüljön. Az ODA-kritériumoknak megfelelő intézkedéseket az 1905/2006/EK rendelet keretében finanszírozzák, míg az 1934/2006/EK rendelet csak azon intézkedésekre lesz alkalmazandó, amelyek elvben nem felelnek meg e kritériumoknak. Továbbá biztosítani kell, hogy az eddig az 1934/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó országok, vagyis az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek a területi hatály kiterjesztésével ne kerüljenek – különösen pénzügyi szempontból – hátrányos helyzetbe.

(7)

Mivel a gazdasági válság rendkívüli nyomás alá helyezte a költségvetéseket az egész Unióban, és a javasolt kiterjesztés olyan országokat érint, amelyek egyes esetekben az Unióéhoz hasonló versenyképességgel bírnak, és olyan átlagos életszínvonalat értek el, amely megközelíti egyes tagállamokét, az uniós együttműködésnek figyelembe kell vennie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kedvezményezett országok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet nemzetközi egyezményeinek betartása, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó általános célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében tesznek.

(8)

A külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszközök végrehajtásának felülvizsgálata során következetlenségeket találtak azon rendelkezésekben, amelyek az adókhoz, illetékekhez vagy más díjakhoz kapcsolódó költségeket nem támogathatóként kizárják. A következetesség érdekében javasolt, hogy ezeket a rendelkezéseket hozzák összhangba a többi eszközzel.

(9)

Az 1934/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1934/2006/EK rendelet módosítása

Az 1934/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a rendelet címének helyébe a következő cím lép:

2.

az 1–4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Célkitűzés

(1)   E rendelet alkalmazásában az „iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek” az e rendelet I. mellékletében felsorolt országokat és területeket, a „fejlődő országok” pedig a fejlesztési együttműködés számára finanszírozási eszközt létrehozó, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó és az e rendelet II. mellékletében felsorolt országokat foglalják magukban. Megnevezésük a továbbiakban: »partnerországok«.

Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás célja a partnerországokkal folytatott gazdasági, pénzügyi, műszaki, kulturális és felsőoktatási együttműködés támogatása a 4. cikkben meghatározott, az Unió hatáskörébe tartozó területeken. E rendelet olyan intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek elvben nem teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (»OECD/DAC«) által meghatározott hivatalos fejlesztési támogatás kritériumait (»ODA-kritériumok«).

(2)   A partnerországokkal folytatott együttműködés elsődleges célja az, hogy konkrét választ adjon a kapcsolatok megerősítésének szükségességére, valamint hogy – az Unió külső fellépéseire irányadó, a Szerződésekben megállapított alapelveknek megfelelően – kétoldalú, regionális és többoldalú alapon egyaránt tovább erősítse a velük folytatott együttműködést annak érdekében, hogy az Unió és a partnerországok közötti kapcsolatok fejlődéséhez kedvezőbb és átláthatóbb környezet jöjjön létre. Ez többek között a demokrácia előmozdítására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, a jogállamiságra, valamint a tisztességes munkára, a jó kormányzásra és a környezet megóvására vonatkozik a partnerországokban az előrehaladáshoz és a fenntartható fejlődés folyamataihoz való hozzájárulás érdekében.

2. cikk

Hatály

(1)   Az együttműködés célja az, hogy kapcsolat jöjjön létre a partnerországokkal a párbeszéd és a közeledés erősítése, valamint a hasonló politikai, gazdasági és intézményi szerkezet és értékek egymással való megosztása és előmozdítása céljából. Az Unió célja az is, hogy fokozza az együttműködést és bővítse a cserekapcsolatokat a már meglévő vagy egyre fontosabbá váló kétoldalú partnerekkel, továbbá a többoldalú fórumok és a globális kormányzás szereplőivel. Az együttműködés olyan partnerekre is kiterjed, amelyek tekintetében a kapcsolatok és a Szerződésekben foglalt értékek előmozdítása az Unió stratégiai érdeke.

(2)   Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság a 6. cikkben említett éves cselekvési programok elfogadásakor dönthet úgy, hogy az e rendelet szerinti intézkedésekre a mellékletekben felsoroltaktól eltérő országok is jogosultak, amennyiben a végrehajtandó projekt vagy program regionális vagy határokon átnyúló jellegű. Erre vonatkozóan az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok keretében rendelkezéseket kell alkotni.

(3)   A Bizottság az OECD/DAC fejlődő országokat tartalmazó jegyzékének rendszeres felülvizsgálataival összhangban módosítja az I. és II. mellékletben szereplő jegyzéket, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)   Az e rendelet alapján történő uniós finanszírozás tekintetében különös figyelmet kell fordítani adott esetben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi előírásainak a partnerországok általi betartására, valamint a partnerországok által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítésekre.

(5)   Az e rendelet II. mellékletében felsorolt országok tekintetében szigorúan be kell tartani az 1905/2006/EK rendelet és a fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1337/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében finanszírozott intézkedésekkel való politikai koherenciát.

3. cikk

Általános elvek

(1)   Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvein alapul, és – párbeszéd és együttműködés révén – a partnerországok ezen elvek melletti elkötelezettségének előmozdítására, fejlesztésére és megerősítésére törekszik.

(2)   E rendelet végrehajtásakor a partnerországokkal való együttműködés kialakítása során adott esetben differenciált megközelítést kell alkalmazni gazdasági, társadalmi és politikai helyzetüknek, valamint az Unió sajátos érdekeinek, stratégiáinak és prioritásainak a figyelembevétele érdekében.

(3)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések a különösen az Unió és a partnerországok között létrejött eszközök, megállapodások, nyilatkozatok és cselekvési tervek által meghatározott együttműködési területekre terjednek ki, továbbá olyan területekre, amelyekhez az Uniónak sajátos érdekei és prioritásai fűződnek, illetve összhangban vannak ezen területekkel.

(4)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések tekintetében az Unió célja az, hogy biztosítsa az összhangot külső tevékenységeinek más területeivel, valamint az egyéb releváns uniós politikákkal, különösen a fejlesztési együttműködéssel. Ez az összhang a politikák kidolgozása, a stratégiai tervezés, valamint az intézkedések programozása és végrehajtása révén valósul meg.

(5)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések kiegészítik a tagállamok és az egyéb uniós közjogi szervek által a kereskedelmi kapcsolatok, valamint a kulturális, felsőoktatási és tudományos cserék terén tett erőfeszítéseket, és többletértékkel ruházzák fel azokat.

(6)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és rendszeresen véleménycserét folytat vele.

4. cikk

Együttműködési területek

Az uniós finanszírozás az 1. cikk szerinti együttműködési intézkedéseket támogatja, és összhangban áll e rendelet általános céljával, hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel. Az uniós finanszírozás olyan intézkedésekre terjed ki, amelyek elvileg nem teljesítik az ODA-kritériumokat, és amelyek regionális dimenziót is magukban foglalhatnak, mégpedig az alábbi együttműködési területeken:

1.

az uniós és partnerországbeli gazdasági, társadalmi, kulturális, felsőoktatási és tudományos szereplők közötti együttműködés, partnerségek és közös vállalkozások támogatása;

2.

a kétoldalú kereskedelem, a befektetések és a gazdasági partnerségek ösztönzése, ezen belül különös figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra;

3.

az Unió és a partnerországok megfelelő ágazatainak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szereplői, valamint egyéb nem kormányzati szervezetei közötti párbeszéd előmozdítása;

4.

a személyes kapcsolatok, az oktatási és képzési programok és a szellemi tőke cseréjének előmozdítása, valamint a kultúrák közötti kölcsönös megértés erősítése – különösen a családok szintjén –, beleértve olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztosítsák és növeljék az Unió részvételét az Erasmus Mundus programban, valamint az európai oktatási vásárokon történő részvételét;

5.

együttműködési projektek előmozdítása a kutatás, a tudomány és technológia, a sport, a kultúra, az energia (különösen a megújuló energiaforrásokból származó energia), a közlekedés, a környezetvédelmi kérdések (beleértve az éghajlatváltozást is), a vám-, pénz-, jogi és emberi jogi ügyek, valamint más, az Unió és a partnerországok között kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések terén;

6.

az Unióval és annak jelenlétével kapcsolatos tudatosság és ismeret növelése a partnerországokban;

7.

konkrét kezdeményezések támogatása, beleértve azokat a kutatási tevékenységeket, tanulmányokat, kísérleti programokat vagy közös projekteket, amelyekkel a cél az Unió és a partnerországok közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődésének eredményeképpen felmerülő együttműködési célokra való, hatékony és rugalmas módon történő reagálás, vagy pedig az, hogy lendületet adjanak az e partnerországokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok további elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez.

3.

az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A többéves együttműködési programok legfeljebb e rendelet hatályának időtartamára szólhatnak. A programok meghatározzák az Unió konkrét érdekeit és prioritásait, az általános célkitűzéseket és a várt eredményeket. A programok keretében – különösen tekintettel az Erasmus Mundusra – a lehető legkiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlásra kell törekedni. A programok ugyancsak megállapítják az uniós finanszírozásra kiválasztott területeket, és az érintett időszakra körvonalazzák a pénzeszközök indikatív elosztását összességében, prioritási területek szerint, valamint partnerországonként vagy a partnerországok csoportja szerint. Ezek adott esetben összegsáv formájában is megadhatók. A többéves együttműködési programokat félidős értékelésnek vagy, szükség esetén, ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni.”;

4.

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az Unió stratégiai érdekei, általános célkitűzései, a finanszírozás szempontjából prioritást élvező területek és a várt eredmények a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal való együttműködés tekintetében

A II. mellékletben felsorolt partnerországokkal megvalósuló, az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok alapját a következő általános prioritások, célkitűzések és várt eredmények képezik:

1.

Nyilvános diplomácia és tájékoztatás, az alábbi célokkal:

az Unió széles körű ismertségének és láthatóságának az előmozdítása,

a fontos szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatban az Unió által képviselt nézetek, valamint az uniós értékek – a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása – terjesztése,

az Unióról és szakpolitikáiról, valamint az Uniónak a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal fennálló kapcsolatairól való reflexió és vita ösztönzése,

olyan új megközelítések kidolgozása, amelyek lendületet adnak ahhoz, hogy pozitív, eredményorientált kapcsolatok alakuljanak ki azokkal a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal, amelyekben az Unió alig vagy egyáltalán nem ismert.

Az e célok teljesülését szolgáló tevékenységek eredményeként javulnia kell az Unió és a partnerországok által egymásról alkotott képnek és egymás kölcsönös megértésének, ami egyúttal jótékony hatást gyakorol majd a partnerekkel fennálló gazdasági és politikai kapcsolatokra.

2.

Gazdasági partnerség és üzleti együttműködés, az alábbi célokkal:

a piacra jutás megkönnyítése az uniós vállalatok számára, mindenekelőtt olyan, őket támogató programokon keresztül (a kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos releváns szabályozási támogatást is ideértve), amelyek régóta létező üzleti együttműködési programok tapasztalataira épülnek.

Az említett programoknak – amennyiben lehetséges – ki kell egészíteniük a meglévő támogatási intézkedéseket. Ezenkívül konkrét lehetőségeket kell eredményezniük az üzleti és a tudományos együttműködés javítására, a célterületeken a forgalom és a befektetések növelésére, valamint a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal folytatott kereskedelem növelésére.

Ezeknek az erőfeszítéseknek összhangban kell állniuk egyrészt a Bizottság azon tágabb stratégiájával, amelynek célja az uniós versenyképesség javítása a világpiacokon, másrészt a konkrét régiókra és országokra vonatkozó egyéb uniós szakpolitikákkal, és ki kell egészíteniük azokat.

Az erőforrásokat azokra az országokra kell összpontosítani, amelyek esetében az intézkedések révén növekedhet az uniós vállalatok piaci részvétele. Az egyik fontos célcsoportot az ázsiai, a latin-amerikai, a közel-keleti és a dél-afrikai piacokra bejutni kívánó uniós kis- és középvállalkozások fogják képezni. Az erőforrásokat adott esetben azokra az országokra kell összpontosítani, amelyek betartják az ILO alapvető munkaügyi előírásait, és amelyek hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekhez.

3.

Személyes kapcsolatok, az alábbi célokkal:

az Erasmus Mundus II. 2. cselekvése keretében uniós és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, magas színvonalú partnerségek támogatása a strukturált együttműködés, cserekapcsolatok és mobilitás alapjaként a felsőoktatás minden szintjén (2. cselekvés - 2. TERÜLET: az Iparosodott országok eszköz hatálya alá tartozó országokkal és területekkel való partnerségek),

az Erasmus Mundus 2. cselekvése keretében biztosított, a fejlesztési együttműködési eszközből (2. cselekvés - 1. TERÜLET: az európai szomszédsági és partnerségi eszköz hatálya alá tartozó országokkal való partnerségek, a fejlesztési együttműködési eszköz, az Európai Fejlesztési Alap és az előcsatlakozás támogatási eszköz [korábbi külső együttműködési eszköz]) finanszírozott ösztöndíjak kiegészítése az uniós hallgatók és felsőoktatási oktatók harmadik országokba irányuló mobilitásának támogatása révén,

az Unió és a globális kérdésekkel kapcsolatban általa képviselt álláspontok, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai integrációs folyamatok jobb megértésének előmozdítása a lehető legszélesebb értelemben vett civil társadalommal közösen, ily módon kiegészítve az adott kormányokkal fennálló hivatalos kapcsolatot,

az uniós és a partnerországbeli gazdasági, társadalmi, kulturális, felsőoktatási és tudományos szereplők közötti együttműködés, partnerségek és közös vállalkozások előmozdítása.

Ezen tevékenységeknek elő kell segíteniük, hogy az oktatás, a kultúra és a civil társadalom terén megvalósuló együttműködés kölcsönös előnyökkel járjon. Ennek a nyújtott oktatás minőségébe történő beruházás, valamint a fejlődő tudásalapú társadalmak előtt álló közös kihívások összevetése lesz az eszköze. Az elvégzett tevékenységeknek hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az ötletek, a tudás, a kutatás és a műszaki eredmények egymást kölcsönösen gyarapító, a felsőoktatási és szakmai cserék révén kifejtett hatásához, különösen azon partnerországok vonatkozásában, amelyek az Unióéval összehasonlítható felsőoktatási rendszerekkel rendelkeznek.”;

5.

a 6. cikk (1) bekezdésének a következő szöveg lép a helyébe:

„(1)   A Bizottság az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok alapján éves cselekvési programokat fogad el, és azokat egyidejűleg megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

6.

a 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés (1) bekezdésre módosul;

b)

az (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

partnerországok és -régiók, valamint az Unió által létrehozott közös szervek;

f)

az Unió intézményei és szervei, amennyiben a 9. cikkben meghatározott támogató intézkedéseket hajtják végre;”;

c)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2)   E rendelet alapján nem finanszírozhatók azok az intézkedések, amelyek a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (7), a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) vagy az 1905/2006/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és ezek alapján finanszírozásra kiválaszthatók.

(3)   Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre.

7.

a 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az uniós finanszírozás főszabály szerint nem használható fel a partnerországokban adók, illetékek vagy díjak megfizetésére.”;

8.

a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az uniós finanszírozás fedezheti azokat a kiadásokat, amelyek az e rendelet végrehajtásához és célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges, az előkészítést, a nyomon követést, az ellenőrzést, a pénzügyi ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak, valamint bármely olyan igazgatási vagy technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadást, amely az e rendelet keretében finanszírozott műveletek irányítása során a Bizottság részéről – beleértve a partnerországokbeli küldöttségeit is – felmerülhet.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság a többéves együttműködési programokban nem szereplő támogató intézkedéseket fogad el, és azokat egyidejűleg megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

9.

a 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme”;

b)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az e rendelet alapján létrejött bármely megállapodásnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító intézkedéseket kell tartalmaznia, különös tekintettel a szabálytalanságokra, csalásra, korrupcióra és bármely más jogellenes tevékenységre, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban.

(2)   E megállapodásoknak kifejezetten fel kell jogosítaniuk a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy az uniós pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi vállalkozó vagy alvállalkozó esetében ellenőrzéseket végezhessenek, beleértve a dokumentumok ellenőrzését vagy a helyszíni ellenőrzéseket is. A megállapodásoknak egyben kifejezetten fel kell hatalmazniuk a Bizottságot arra, hogy a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhessen.

10.

a 13. és a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság rendszeresen – adott esetben, illetve az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére, független külső értékelési jelentések útján – értékeli az e rendelet keretében finanszírozott fellépéseket és programokat annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőbeli műveletek jobbá tétele céljából. Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és forráselosztás folyamán.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelő jelentéseit tájékoztatás céljából megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   A Bizottság az érintett érdekelt feleket – beleértve a nem állami szereplőket is – bevonja az e rendelet szerinti uniós együttműködés értékelő szakaszába.

14. cikk

Éves jelentés

A Bizottság megvizsgálja az e rendelet alapján hozott intézkedések végrehajtásában elért haladást, és a rendelet végrehajtásáról részletes éves jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentés tartalmazza a költségvetés végrehajtásának eredményeit, bemutatja valamennyi finanszírozott tevékenységet és programot, valamint – lehetőség szerint – az együttműködési fellépések és programok főbb eredményeit és hatásait.”;

11.

a 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az I. mellékletben felsorolt országok vonatkozásában 172 millió EUR, a II. mellékletben felsorolt országok vonatkozásában 176 millió EUR. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül.”;

12.

a mellékletben a cím helyébe a következő lép:

Az e rendelet által érintett iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek jegyzéke”;

13.

a szöveg új, II. és III. mellékletekkel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2010. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), valamint a Tanács első olvasatban elfogadott, 2010. december 10-i álláspontja (HL C 7. E., 2011.1.12., 1. o.). Az Európai Parlament 2011. február 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 1-jei jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 28-i határozata.

(2)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

(5)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(6)  HL L 354., 2008.12.31., 62. o.”;

(7)  HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(8)  HL L 327., 2006.11.24., 1. o.”;

(9)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(10)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(11)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.”;


MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

Az e rendelet által érintett fejlődő országok jegyzéke

Latin-Amerika

1.

Argentína

2.

Bolívia

3.

Brazília

4.

Chile

5.

Kolumbia

6.

Costa Rica

7.

Kuba

8.

Ecuador

9.

Salvador

10.

Guatemala

11.

Honduras

12.

Mexikó

13.

Nicaragua

14.

Panama

15.

Paraguay

16.

Peru

17.

Uruguay

18.

Venezuela

Ázsia

19.

Afganisztán

20.

Banglades

21.

Bhután

22.

Burma (Mianmar)

23.

Kambodzsa

24.

Kína

25.

India

26.

Indonézia

27.

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

28.

Laosz

29.

Malajzia

30.

Maldív-szigetek

31.

Mongólia

32.

Nepál

33.

Pakisztán

34.

Fülöp-szigetek

35.

Srí Lanka

36.

Thaiföld

37.

Vietnam

Közép-Ázsia

38.

Kazahsztán

39.

Kirgiz Köztársaság

40.

Tadzsikisztán

41.

Türkmenisztán

42.

Üzbegisztán

Közel-Kelet

43.

Irán

44.

Irak

45.

Jemen

Dél-Afrika

46.

Dél-Afrika

III. MELLÉKLET

A II. mellékletben felsorolt országokkal való együttműködés céljára szolgáló pénzeszközök elosztása

A pénzeszközök prioritási területenkénti elosztása a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal való együttműködés céljára a 2011–2013-as időszakra a következő:

Prioritási területek

 

Nyilvános diplomácia és tájékoztatás

legalább 5 %

A gazdasági partnerségek és az üzleti együttműködés előmozdítása

legalább 50 %

Személyes kapcsolatok.

legalább 20 %

Felhasználatlan tartalék és igazgatási költségek

legfeljebb 10 %


A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A 16. CIKKRŐL

A rendelet a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének (1905/2006/EK rendelet) hatálya alá tartozó országokban zajló, hivatalos fejlesztési támogatásnak (ODA) nem minősülő egyes konkrét tevékenységek támogatásának kérdésével foglalkozik. E kérdés tekintetében a rendelet egyszeri megoldást jelent.

A Bizottság újólag megerősíti, hogy a szegénység felszámolása, beleértve a millenniumi fejlesztési célok elérésére való törekvéseket, fejlesztési együttműködésének elsődleges célkitűzése, és továbbra is elsőbbséget élvez.

Emlékeztet arra, hogy a II. mellékletben felsorolt országokra vonatkozó, a 16. cikkben rögzített pénzügyi referenciaösszeg olyan célzott költségvetési tételek felhasználásával kerül végrehajtásra, amelyeket ODA-nak nem minősülő tevékenységekre szánnak.

Ezen túlmenően a Bizottság megerősíti azon szándékát, hogy tiszteletben tartja mind a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének (1905/2006/EK rendelet) 38. cikkében rögzített, a 2007–2013-as időszakra megállapított pénzügyi referenciaösszeget, mind pedig az említett rendelet azon rendelkezéseit, amelyek az ODA-kritériumok teljesítésére vonatkoznak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy jelenlegi pénzügyi tervezése alapján ezt a referenciaösszeget 2013-ban túl fogják lépni.

Ezzel összefüggésben a Bizottság olyan költségvetés-tervezeteket szándékozik javasolni, amelyek a 2013-ig tartó időszakban az 1905/2006/EK rendelet értelmében Latin-Amerikának és Ázsiának nyújtott fejlesztési támogatás fokozatos növelését biztosítják annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze keretében és általában az uniós költségvetés keretében jelenleg előrejelzett ODA-összegek változatlanok maradjanak.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOKNAK A KÖVETKEZŐ – A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ALKALMAZÁSÁRÓl

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló bizottsági közleményt (COM(2011) 500) (1), különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a jövőbeli külső finanszírozási eszközök terén javasolt alkalmazására tekintettel, és várakozással tekint a jogalkotási javaslatok elé, amelyeket kellően mérlegelni fog.


(1)  A Bizottság az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló közleményében (COM(2011) 500) kijelenti, hogy:

„Ezenfelül, a különböző eszközök készülő jogalapjaiban a szakpolitikáknak a finanszírozási periódus alatti rugalmasabb irányításának lehetővé tétele céljából, a jogalkotási hatóság két ágának előjogait tiszteletben tartva, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok széles körű alkalmazását fogja javasolni.”

valamint

„Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy a külső segélyek demokratikus ellenőrzését javítani kell. Ez elérhető a programok bizonyos szempontjait illetően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, a Szerződés 290. cikkével összhangban, ami a társ-jogalkotókat nemcsak azonos szintre helyezi, de nagyobb rugalmasságot is nyújt a programozásban. Az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) illetően a Bizottság javasolja az ellenőrzés fejlesztési együttműködési eszközhöz való hozzáigazítását, szem előtt tartva ezen eszköz sajátosságait.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/30


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1339/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyeztetőbizottság által 2011. október 31-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével (1),

mivel:

(1)

A közösségi külső támogatás hatékonyságának és átláthatóságának javítása céljából 2006-ban új keretet hoztak létre a támogatási intézkedések tervezésére és nyújtására vonatkozóan. Ebbe tartozik az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4), a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló, 2007. február 19-i 300/2007/Euratom tanácsi rendelet (6), a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), valamint az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8).

(2)

Az 1905/2006/EK rendelet végrehajtása során következetlenségek mutatkoztak az adókkal, vámokkal és egyéb díjakkal kapcsolatos költségek uniós finanszírozással való támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alóli kivételek tekintetében. Ezért javasolt az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítása a többi eszközzel való összehangolása érdekében.

(3)

E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

Az 1905/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1905/2006/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az uniós támogatás főszabály szerint nem használható fel a kedvezményezett országokban adók, illetékek vagy díjak megfizetésére.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2010. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács első olvasatban elfogadott, 2010. december 10-i álláspontja (HL C 7. E., 2011.1.12., 11. o.). Az Európai Parlament 2011. február 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 1-jei jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 28-i határozata.

(2)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(3)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(4)  HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

(5)  HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

(6)  HL L 81., 2007.3.22., 1. o.

(7)  HL L 386., 2006.12.29., 1. o.

(8)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOKNAK A KÖVETKEZŐ – A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament és a Tanács nyugtázza az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló bizottsági közleményt (COM(2011) 500 (1)), különösen ami a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a jövőbeli külső finanszírozási eszközök terén javasolt alkalmazását illeti, és várakozással tekint jogalkotási javaslatok elé, amelyeket kellően mérlegelni fog.


(1)  A Bizottság az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló közleményében (COM(2011) 500) kijelenti, hogy:

„Ezenfelül, a különböző eszközök készülő jogalapjaiban a szakpolitikáknak a finanszírozási periódus alatti rugalmasabb irányításának lehetővé tétele céljából, a jogalkotási hatóság két ágának előjogait tiszteletben tartva, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok széles körű alkalmazását fogja javasolni.”

valamint

„Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy a külső segélyek demokratikus ellenőrzését javítani kell. Ez elérhető a programok bizonyos szempontjait illetően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, a Szerződés 290. cikkével összhangban, ami a társ-jogalkotókat nemcsak azonos szintre helyezi, de nagyobb rugalmasságot is nyújt a programozásban. Az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) illetően a Bizottság javasolja az ellenőrzés fejlesztési együttműködési eszközhöz való hozzáigazítását, szem előtt tartva ezen eszköz sajátosságait.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/32


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1340/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1889/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

rendes jogalkotási eljárás keretében az egyeztetőbizottság által 2011. október 31-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével (1),

mivel:

(1)

A közösségi külső támogatás hatékonyságának és átláthatóságának javítása céljából 2006-ban létrehozták a támogatási intézkedések tervezésére és nyújtására vonatkozó keretet. Ebbe tartozik az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4), a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló, 2007. február 19-i 300/2007/Euratom tanácsi rendelet (6), az 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), valamint a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8).

(2)

Az említett rendeletek végrehajtása során következetlenségek mutatkoztak az adókkal, vámokkal, díjakkal és az uniós finanszírozás egyéb adóterheivel kapcsolatos költségek támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alóli kivétel tekintetében. Ezért javaslat született az 1889/2006/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, hogy összehangolják azokat a többi eszközzel.

(3)

E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

Az 1889/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1889/2006/EK rendelet 13. cikke (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az uniós támogatás elvben nem használható fel a kedvezményezett országokban adók, vámok vagy más díjak megfizetésére.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2010. október 21-i állásponjta (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. december 10-i álláspontja első olvasatban (HL C 7. E, 2011.1.12., 14. o.). Az Európai Parlament 2011. február 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 1-jei jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 28-i határozata.

(2)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(3)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(4)  HL L 405., 2006.12.30., 41. o.

(5)  HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

(6)  HL L 81., 2007.3.22., 1. o.

(7)  HL L 386., 2006.12.29., 1. o.

(8)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOKNAK A KÖVETKEZŐ – A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ALKALMAZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló bizottsági közleményt (COM(2011) 500) (1), különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a jövőbeli külső finanszírozási eszközök terén javasolt alkalmazására tekintettel, és várakozással tekint a jogalkotási javaslatok elé, amelyeket kellően mérlegelni fog.


(1)  A Bizottság az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló közleményében (COM(2011) 500) kijelenti, hogy:

„Ezenfelül, a különböző eszközök készülő jogalapjaiban a szakpolitikáknak a finanszírozási periódus alatti rugalmasabb irányításának lehetővé tétele céljából, a jogalkotási hatóság két ágának előjogait tiszteletben tartva, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok széles körű alkalmazását fogja javasolni.”

valamint

„Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy a külső segélyek demokratikus ellenőrzését javítani kell. Ez elérhető a programok bizonyos szempontjait illetően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, a Szerződés 290. cikkével összhangban, ami a társ-jogalkotókat nemcsak azonos szintre helyezi, de nagyobb rugalmasságot is nyújt a programozásban. Az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) illetően a Bizottság javasolja az ellenőrzés fejlesztési együttműködési eszközhöz való hozzáigazítását, szem előtt tartva ezen eszköz sajátosságait.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/34


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1341/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyeztetőbizottság által 2011. október 31-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével (1),

mivel:

(1)

Az Unió fejlesztési politikájának célja a szegénység visszaszorítása, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

(2)

Az Unió a Kereskedelmi Világszervezet („WTO”) tagjaként kötelezettséget vállalt a kereskedelemnek a fejlesztési stratégiákba való beépítésére és a nemzetközi kereskedelem elősegítésére annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a fejlődést és csökkentse, illetve hosszú távon felszámolja a szegénységet.

(3)

Az Unió támogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni („AKCS”) államokat a szegénység csökkentésére, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre való törekvésükben, és elismeri az alapanyag-ágazataik fontosságát.

(4)

Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy a fenntartható fejlődés érdekében támogatja a fejlődő országok világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrációját. A fő AKCS banánexportáló országok kihívásokkal nézhetnek majd szembe a kereskedelmi rendszer változása, különösen a legnagyobb kedvezményes tarifa elvének a WTO keretében történő liberalizációja, valamint az Unió és a latin-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások következtében. Az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) ezért ki kell egészíteni az AKCS banánágazati kísérő intézkedésekre vonatkozó programmal (a továbbiakban: „a program”).

(5)

A program keretében elfogadandó pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseknek a banántermelő övezetekben élő, magát a banán termelési láncából fenntartó lakosság, különösen a kistermelők és kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására, valamint a munkaügyi, munkahelyi, egészségügyi és biztonsági normák, többek között a peszticideknek való kitettséggel kapcsolatos előírások betartásának biztosítására kell irányulniuk. Ezen intézkedéseknek következésképp támogatniuk kell az Európai Unióba irányuló banánkiviteltől függő területek alkalmazkodását, és adott esetben magukban kell foglalniuk az ágazatspecifikus költségvetési támogatás vagy projektspecifikus intervenciók révén történő átalakításukat. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a banánágazat várható fejlődését, és arra kell irányulniuk, hogy szociális rugalmassági politikákat, gazdasági diverzifikációt vagy – ahol ez megvalósítható – a versenyképesség javítását célzó beruházást biztosítsanak, figyelembe véve a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 2686/94/EK tanácsi rendeletnek (3) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer, a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 856/1999/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási keret, valamint az 1609/1999/EK bizottsági rendelet (5) eredményeit és az ezekből nyert tapasztalatokat. Az Unió elismeri, hogy fontos biztosítani a banántermelésből származó jövedelmek méltányos elosztását.

(6)

A programnak az azon AKCS-országokban zajló alkalmazkodási folyamatot kell kísérnie, amelyek az elmúlt években jelentős mennyiségű banánt exportáltak az Unióba, és amelyekre hatást gyakorolhat a genfi banánkereskedelmi megállapodás (6) keretében történő liberalizáció, illetve az Unió és a latin-amerikai és közép-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások. A program a hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási kereten alapul. A program megfelel az Unió WTO keretén belüli nemzetközi kötelezettségeinek, emellett szerkezetátalakításra és a versenyképesség fokozására irányul, ennélfogva átmeneti jellegű, és hároméves időszakra szól (2011–2013).

(7)

„A hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási keretről szóló kétéves jelentés” című 2010. március 17-i bizottsági közlemény következtetései szerint a lezárult segítségnyújtási programok jelentős mértékben hozzájárultak a sikeres gazdasági diverzifikáció megvalósítására való alkalmasság fokozásához, jóllehet még nem számszerűsíthető pontosan a kiváltott teljes hatás, valamint továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánkivitelének fenntarthatósága.

(8)

A Bizottság elvégezte a különleges segítségnyújtási keret értékelését, ám nem készített hatástanulmányt a banánágazati kísérő intézkedéseket illetően.

(9)

A Bizottságnak biztosítania kell e programnak a kedvezményezett országok regionális és nemzeti indikatív programjaival való megfelelő összehangolását, különösen a gazdasági, mezőgazdasági, szociális és környezeti célok teljesítése vonatkozásában.

(10)

A világ banánkereskedelmének csaknem 2 %-a kapja meg a tisztességes kereskedelemben részt vevő termelők szervezeteinek tanúsítását. A tisztességes kereskedelem minimális árait a „fenntartható termelés költségei” alapján számítják ki – amely költségeket pedig az érintett felekkel folytatott konzultációt követően állapítanak meg – azzal a céllal, hogy internalizálják az elfogadható szociális és környezetvédelmi normáknak való megfelelés költségeit, valamint olyan ésszerű nyereséget képezzenek, amelyből a termelők hosszú távon biztosíthatják megélhetésüket.

(11)

A helyi munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása végett a banánágazat termelőinek megállapodásra kell jutniuk az ágazatban megtermelt haszon tisztességes elosztásáról.

(12)

Az 1905/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1905/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az uniós támogatás végrehajtása

E rendelet átfogó szándékával és hatályával, továbbá céljaival és általános alapelveivel összhangban az uniós támogatást az 5–16. cikkben meghatározott földrajzi és tematikus programokon, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok révén kell végrehajtani.”;

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Fő AKCS banánszállító országok

(1)   A IIIa. mellékletben felsorolt AKCS banánszállító országok a banánszállítókra vonatkozó kísérő intézkedések programjának (a továbbiakban: »a program«) kedvezményezettjei.

a)

Általános célkitűzések:

Az uniós támogatás célja:

i.

az uniós banánpiacnak a WTO keretében történő liberalizációját követő átállási folyamat támogatása;

ii.

az érintett termelők és lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek javítása.

b)

Általános prioritások:

Az uniós támogatás figyelembe veszi az országok szakpolitikáit, alkalmazkodási stratégiáit és regionális környezetét (az Unió legkülső régióitól, valamint tengeren túli országoktól és területektől való távolságukat), és az alábbiakban felsoroltak közül egy vagy több együttműködési területre irányul:

i.

az átállási folyamat okozta átfogóbb hatásoknak – különösen a helyi közösségekben, azon belül is a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportokban történő – kezelése, mely hatások összefüggnek a foglalkoztatással, a szociális szolgáltatásokkal, a földhasználattal és a környezeti helyreállítással, de nem korlátozódnak kizárólag ezekre;

ii.

a banántermeléstől függő területek gazdasági diverzifikációjának előmozdítása, amennyiben ez a stratégia életképes;

iii.

a banánágazat versenyképességének növelése, ahol ez fenntartható, figyelembe véve a folyamatban részt vevő különböző érintett felek helyzetét.

A programoknak elő kell mozdítaniuk a munkaügyi és biztonsági előírások, valamint a környezetvédelmi normák, köztük a peszticidek használatára és az azoknak való kitettségre vonatkozó normák betartását.

c)

A várt általános eredmények:

A támogatás eredményeinek összhangban kell állniuk az e bekezdés a) pontjában foglalt célkitűzésekkel. Az uniós támogatásnak – a kedvezményezett országok együttműködésével – mindenekelőtt a szociális, környezetvédelmi és gazdasági területeken kell eredményeket hoznia.

(2)   A IV. mellékletben említett összegen belül a Bizottság – az alábbi objektív kritériumok alapján – megállapítja az egyes jogosult AKCS banánszállító országok számára rendelkezésre álló, az e cikk (1) bekezdésében említett maximális indikatív összeget:

a)

Az Unióval folytatott banánkereskedelem nagyságrendje, mégpedig oly módon, hogy az érintett AKCS-országból az Unióba érkező import magasabb szintje kedvező irányban fogja befolyásolni az adott ország részére elkülönített összeg nagyságát. Ez a kritérium a különböző országoknak az Unióba irányuló banánkivitellel foglalkozó ágazatának méretén alapul. A számítások során az Unió által az egyes kedvezményezett, támogatásra jogosult országokból a 2010-et megelőző öt év során importált, tonnában kifejezett éves banánmennyiség három legmagasabb értékének átlagát fogják alapul venni;

b)

Az Unióba irányuló banánkivitel jelentősége a gazdaságon belül, mégpedig oly módon, hogy az ágazat jelentőségének magasabb szintje kedvező irányban fogja befolyásolni az érintett AKCS-ország részére elkülönített összeg nagyságát. Ennek a kritériumnak a mérésekor az egyes kedvezményezett, támogatásra jogosult országokból az Unióba érkező banánimport értékét az ország által a 2010-et megelőző utolsó három olyan év során elért bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékában fogja kifejezni, amelyre vonatkozóan ezek az adatok rendelkezésre állnak;

c)

A fejlettségi szint, mégpedig oly módon, hogy az ENSZ humán fejlettségi mutatója (HDI) szerinti alacsonyabb fejlettségi szint kedvező irányban fogja befolyásolni az érintett AKCS-ország részére elkülönített összeg nagyságát. Ennek a kritériumnak a mérésekor a 2005–2007-es időszakra vonatkozó azon humán fejlettségi mutatók átlagát fogják alapul venni, amelyek kiszámítására az ENSZ azonos módszertant alkalmazott.

Az elosztási kritériumok mérésekor egy legfeljebb ötéves, 2011-et megelőző időszak reprezentatív adatait kell alapul venni. A fenti három kritériumot minden egyes kedvezményezett, támogatásra jogosult ország esetében azonos súllyal fogják figyelembe venni az egyes országok számára elkülönített indikatív összegek meghatározásakor.

A Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett többéves támogatási stratégiák elfogadását megelőzően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy hogyan kívánja felosztani – a fenti kritériumok alkalmazása alapján – a IV. mellékletben említett indikatív keretösszegeket. Tájékoztatásában meg fogja határozni az egyes jogosult AKCS banánszállító országokra vonatkozó indikatív összegeket.

(3)   A Bizottság többéves támogatási stratégiákat fogad el a 19. cikkhez hasonlóan és a 21. cikkel összhangban. Biztosítja, hogy e stratégiák kiegészítik az érintett ország földrajzi stratégiai dokumentumait és a banánágazati kísérő intézkedések átmeneti jellegét.

A banánágazati kísérő intézkedésekkel kapcsolatos többéves támogatási stratégiáknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)

naprakész környezeti profil, amely megfelelő mértékben figyelembe veszi az ország banántermelő ágazatát, és amely többek között kitér a peszticidek kérdésére is;

b)

a banántermelés támogatását célzó korábbi programok eredményeivel kapcsolatos tájékoztatás;

c)

a kifizetési feltételek tekintetében elért haladás értékelésére alkalmas mutatók, amennyiben a választott finanszírozási forma a költségvetési támogatás;

d)

a támogatástól várt eredmények;

e)

a támogató tevékenységek és a kifizetési előrejelzések ütemterve;

f)

az ILO által elismert fontos nemzetközi normák, a vonatkozó munkabiztonsági és munkahelyi egészséggel kapcsolatos egyezmények, valamint a vonatkozó, nemzetközileg elfogadott környezetvédelmi normák betartása terén tett előrelépés megvalósításának és nyomon követésének módjai.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (7) által létrehozott 2007–2013-as többéves pénzügyi kerethez igazodva elvégzik az érintett országok banánágazati kísérő intézkedéseket célzó programjának és haladásának értékelését, valamint ajánlásokat tesznek az esetlegesen szükséges intézkedésekre és azok jellegére vonatkozóan.

3.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok elfogadása

Az 19. és 20. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat, valamint azoknak a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatait, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben említett kísérő intézkedéseket a Bizottság a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében fogadja el.”;

4.

A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság által a 17a. cikk (3) bekezdésének, a 22. cikk (1) bekezdésének, a 23. cikk (1) bekezdésének és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok alapján kell megtenni.”;

5.

A 31. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 11–16. cikkben meghatározott tematikus program és a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége – a tematikus program, illetve a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok alapján támogatásra jogosult természetes vagy jogi személyek mellett – valamennyi, az OECD/DAC által és a II. mellékletben meghatározott fejlődő országban állampolgársággal rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy számára nyitva áll. A Bizottság az OECD/DAC-nak a támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzékének rendszeres felülvizsgálataival összhangban közzéteszi és naprakésszé teszi a II. mellékletet, és erről tájékoztatja a Tanácsot.”;

6.

A 38. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet 2007–2013-as időszakban történő végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 17 087 millió EUR.

(2)   Az 5–10., 11–16. és 17– 17a. cikkben említett valamennyi program számára elkülönített indikatív összegeket a IV. melléklet tartalmazza. Ezeket az összegeket a 2007–2013-as időszakra állapították meg.”;

7.

Az e rendelet I. mellékletében foglalt IIIa. melléklet kerül beillesztésre;

8.

A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének tartalma lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2010. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács első olvasatban elfogadott, 2010. december 10-i álláspontja (HL C 7. E., 2011.1.12., 17. o.). Az Európai Parlament 2011. február 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 1-jei jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 28-i határozata.

(2)  HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

(3)  HL L 286., 1994.11.5., 1. o.

(4)  HL L 108., 1999.4.27., 2. o.

(5)  HL L 190., 1999.7.23., 14. o.

(6)  HL L 141., 2010.6.9., 3. o.

(7)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.”;


I. MELLÉKLET

„IIIa. MELLÉKLET

FŐ AKCS BANÁNSZÁLLÍTÓ ORSZÁGOK

1.

Belize

2.

Kamerun

3.

Elefántcsontpart

4.

Dominika

5.

Dominikai Köztársaság

6.

Ghána

7.

Jamaica

8.

Saint Lucia

9.

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

10.

Suriname”.


II. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A 2007–2013-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ INDIKATÍV KERETÖSSZEGEK

(millió EUR)

Összesen

17 087

Földrajzi programok:

10 057

Latin-Amerika

2 690

Ázsia

5 187

Közép-Ázsia

719

Közel-Kelet

481

Dél-Afrika

980

Tematikus programok:

5 596

Humán beruházások

1 060

Környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése

804

A fejlesztésben részt vevő nem állami szereplők és önkormányzatok

1 639

Élelmezésbiztonság

1 709

Migráció és menekültügy

384

A cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró AKCS-országok

1 244

Fő AKCS banánszállító országok

190”


A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ESZKÖZ KERETÉN BELÜLI, A BANÁNÁGAZATRA VONATKOZÓ KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEKRE IRÁNYULÓ PROGRAMRÓL

A banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések konkrét esetében, valamint a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének 17a. cikkében meghatározott program indokolására és céljaira tekintettel az Európai Bizottság megerősíti, hogy az egyes országok számára elkülönített indikatív összegek meghatározásakor objektív és egységes módon olyan módszert fog alkalmazni, amely szem előtt tartja az egyes támogatásra jogosult, kedvezményezett országok szempontjából a banánágazat jelentőségét, valamint gazdasági helyzetüket és fejlettségi szintjüket.

A Bizottság kijelenti, hogy olyan módszerrel kíván élni, amely szinte egyformán súlyozza az első két kritériumot, a harmadikat pedig fejlettségi együtthatóként alkalmazza. E módszer célja, hogy valamennyi kedvezményezett ország esetében egyforma jelentőséget tulajdonítson az Európai Unióval folytatott banánkereskedelem nagyságrendjének, valamint figyelembe vegye az egyes kedvezményezett országok esetében az Unióba irányuló banánkivitel gazdaságon belüli jelentőségét. A relatív fejlettségi szint pedig a Szerződésekben és a fejlesztési együttműködési eszközben foglalt uniós fejlesztési célkitűzésekkel összhangban az alacsonyabb fejlettségi szintű országok javára módosíthatja az elkülönített összegeket.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS NYILATKOZATA A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOKNAK A KÖVETKEZŐ – A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ALKALMAZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló bizottsági közleményt (COM(2011) 500) (1), különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a jövőbeli külső finanszírozási eszközök terén javasolt alkalmazására tekintettel, és várakozással tekint a jogalkotási javaslatok elé, amelyeket kellően mérlegelni fog.


(1)  A Bizottság az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló közleményében (COM(2011) 500) kijelenti, hogy:

„Ezenfelül, a különböző eszközök készülő jogalapjaiban a szakpolitikáknak a finanszírozási periódus alatti rugalmasabb irányításának lehetővé tétele céljából, a jogalkotási hatóság két ágának előjogait tiszteletben tartva, a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok széles körű alkalmazását fogja javasolni.”

valamint

„Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy a külső segélyek demokratikus ellenőrzését javítani kell. Ez elérhető a programok bizonyos szempontjait illetően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, a Szerződés 290. cikkével összhangban, ami a társ-jogalkotókat nemcsak azonos szintre helyezi, de nagyobb rugalmasságot is nyújt a programozásban. Az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) illetően a Bizottság javasolja az ellenőrzés fejlesztési együttműködési eszközhöz való hozzáigazítását, szem előtt tartva ezen eszköz sajátosságait.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/41


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1342/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

Kalinyingrádoblasztynak, valamint egyes lengyel közigazgatási egységeknek határ menti területté minősítése tekintetében az 1931/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A kishatárforgalom terén 2007 óta hatályban levő, a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott uniós szabályok biztosítják, hogy ne álljanak akadályok a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem, a szociális és kulturális kapcsolatok vagy regionális együttműködés előtt, megőrizve ugyanakkor a schengeni térség egészének biztonságát.

(2)

Kalinyingrádoblasztyot különleges földrajzi helyzet jellemzi: két európai uniós tagállam által teljesen körbevett, viszonylag kis területről van szó, amely az Európai Unió egyetlen enklávéját alkotja; a terület alakja és népességének eloszlása következtében a határ menti terület meghatározására vonatkozó általános szabályok alkalmazása az enkláve mesterséges megosztásához vezetne, amelynek alapján csak a lakosság egy része élvezné a kishatárforgalmi könnyítéseket, a többség, beleértve Kalinyingrád lakóit is, azonban nem. Kalinyingrádoblaszty homogén jellegére tekintettel, valamint a kereskedelem, a szociális és kulturális kapcsolatok és a regionális együttműködés ösztönzése céljából az 1931/2006/EK rendeletet indokolt kiegészíteni egy különleges kivétellel, amely lehetővé teszi, hogy Kalinyingrádoblaszty egésze határ menti területnek minősüljön.

(3)

A lengyel oldalon egy meghatározott területet szintén határ menti területté kell minősíteni annak érdekében, hogy az 1931/2006/EK rendelet alkalmazása a régióban valódi hatást fejtsen ki Kalinyingrádoblaszty és az észak-lengyelországi főbb központok közötti kereskedelem, a gazdasági és kulturális kapcsolatok, továbbá a regionális együttműködés lehetőségeinek bővülésén keresztül.

(4)

Ez a rendelet nem érinti a határ menti terület általános meghatározását, valamint az 1931/2006/EK rendeletben foglalt szabályok és feltételek teljes körű tiszteletben tartását, ideértve többek között a tagállamok által a kishatárforgalmi rendszerrel visszaélő határ menti lakosokra kirovandó szankciókat.

(5)

Ez a rendelet hozzájárul az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerség további erősítéséhez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségre vonatkozó menetrendben rögzített prioritásokkal összhangban, és figyelembe veszi az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kapcsolat egészét.

(6)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen Kalinyingrádoblaszty, valamint egyes lengyel közigazgatási egységeknek határ menti területté minősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének A. pontja által említett területhez tartoznak.

(8)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(9)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (8) 3. cikkével.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(11)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(12)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1931/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 3. cikk 2. pontja a végén a következő mondattal egészül ki:

„Az e rendelet mellékletében felsorolt területek határ menti területhez tartozónak minősülnek.”

2.

A rendelet e rendelet mellékletének szövegével, mint melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  Az Európai Parlament 2011. december 1-jei álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 12-i határozata.

(2)  HL L 405., 2006.12.30., 1. o.

(3)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(4)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(5)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(6)  HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(7)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(8)  HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(9)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(10)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

1.

Kalinyingrádoblaszty

2.

A Pomerániai vajdaság (województwo pomorskie) következő közigazgatási körzetei (powiaty): pucki, m. Gdynia, m. Sopot, m. Gdańsk, gdański, nowodworski, malborski

3.

A Varmia-Mazúriai vajdaság (województwo warmińsko-mazurskie) következő közigazgatási körzetei (powiaty): m. Elbląg, elbląski, braniewski, lidzbarski, bartoszycki, m. Olsztyn, olsztyński, kętrzyński, mrągowski, węgorzewski, giżycki, gołdapski, olecki.”


30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/44


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1343/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Közösség csatlakozott a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: a GFCM-megállapodás) az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz (GFCM) történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően.

(2)

A GFCM-megállapodás megfelelő keretet nyújt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásai állományainak fenntartható és az összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztését, védelmét, ésszerű kezelését és lehető legjobb felhasználását előmozdító többoldalú együttműködéshez.

(3)

Az Európai Unió, valamint Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia szerződő felei a GFCM-megállapodásnak.

(4)

A GFCM által elfogadott ajánlások kötelezőek szerződő feleire nézve. Mivel az Unió ilyen szerződő fél, ezen ajánlások kötelezőek az Unióra nézve, és ezért azokat végre kell hajtani az uniós jogban, kivéve, ha utóbbi már szabályozza a bennük foglaltakat.

(5)

A GFCM 2005., 2006., 2007. és 2008. évi ülésszakán több ajánlást és határozatot fogadott el a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatban, amelyeket a halászati lehetőségekre vonatkozó éves rendeletek, illetve a GFCM 2005/1 és 2005/2 ajánlása esetében az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (4) 4. cikkének (3) bekezdése és 24. cikke ideiglenesen végrehajtottak az uniós jogban.

(6)

Az egyértelműség, az egyszerűség és a jogbiztonság érdekében, és mivel az ajánlások uniós jogban való végrehajtásához azok állandó jellege miatt szintén állandó jogi eszközre van szükség, helyénvaló, hogy ezeket az ajánlásokat egyetlen jogalkotási aktussal, a további ajánlásokat pedig az említett aktus módosításai révén hajtsák végre.

(7)

A GFCM ajánlásait a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó teljes területre – nevezetesen a GFCM-megállapodás preambulumában meghatározottak szerint a Földközi-tengerre, Fekete-tengerre és a kapcsolódó vizekre – alkalmazni kell, és ezért az egyértelműség és jogbiztonság érdekében a szóban forgó ajánlásokat egyetlen külön rendeletben kell végrehajtani, ahelyett hogy a kizárólag a Földközi-tengerre alkalmazandó 1967/2006/EK rendeletet módosítanák.

(8)

Az 1967/2006/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit indokolt nem csupán a Földközi-tengerre, hanem a GFCM-megállapodás teljes területére is alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket ezért az 1967/2006/EK rendeletből el kell hagyni és ebbe a rendeletbe kell belefoglalni. Emellett bizonyos, az 1967/2006/EK rendeletben meghatározott legkisebb szembőségre vonatkozó rendelkezések további pontosítására van szükség.

(9)

A GFCM ajánlásaiban a területalapú gazdálkodási intézkedések tekintetében megállapított „halászati korlátozás alá vont terület” azonos a „védett halászati terület” 1967/2006/EK rendelet szerinti meghatározásával.

(10)

A GFCM 2009. március 23–27-i éves ülésszakán – a tudományos tanácsadó bizottságnak (SAC) a tizenegyedik ülésszakáról szóló jelentésben (a FAO 890. sz. jelentése) szereplő szakvéleménye alapján – ajánlást fogadott el egy halászati korlátozás alá vont terület kijelöléséről az Oroszlán-öbölben. Helyénvaló ezt az intézkedést egy halászati erőkifejtés igazgatására szolgáló rendszer révén végrehajtani.

(11)

A Földközi-tengeren folytatott vegyes halászatban néhány halászeszköz szelektivitása nem léphet túl egy bizonyos szintet. A halászati erőkifejtés teljes ellenőrzésén és korlátozásán túlmenően az olyan területeken, ahol fontos halállományok kifejlett egyedei csoportosulnak, létfontosságú a halászati erőkifejtést korlátozni annak érdekében, hogy a szaporodási képesség károsodásának kockázata alacsony legyen, és így lehetővé váljon az állományok fenntartható kiaknázása. Ezért a SAC által vizsgált területen a halászati erőkifejtést ajánlatos először a korábbi szintekre korlátozni, majd megakadályozni ezen szint bárminemű növekedését.

(12)

Az igazgatási intézkedések alapjául szolgáló szakvéleménynek a halászflotta kapacitására és tevékenységére, a kiaknázott erőforrások biológiai állapotára és a halászatok társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozó adatok tudományos felhasználásán kell alapulnia. Az említett adatokat időben kell összegyűjteni és benyújtani annak érdekében, hogy a GFCM alárendelt szervei elkészíthessék szakvéleményüket.

(13)

A GFCM 2008. évi ülésszakán a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (a továbbiakban: az IUU-halászat) felszámolása céljából ajánlást fogadott el a kikötő szerint illetékes államok által végrehajtott intézkedések regionális rendszeréről. Jóllehet a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (5) általában magában foglalja az említett ajánlás tartalmát, és azt 2010. január 1-je óta alkalmazzák, az ajánlás meghatározott – úgymint a kikötői ellenőrzések gyakoriságára, terjedelmére és az azokra alkalmazandó eljárásra vonatkozó – szakaszait ebben a rendeletben is említeni kell e szakaszoknak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület sajátosságaihoz való igazítása érdekében.

(14)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a következők formátumára és továbbítására vonatkozóan: a halászati korlátozás alá vont területeken folytatott halászati tevékenységekről szóló jelentés; az aranymakréla-halászat tekintetében megállapított halászati tilalmi időszakban a rossz időjárás miatt elvesztett napok átvitelére vonatkozó kérelmek, valamint az ilyen átvitelről szóló jelentés; az aranymakréla-halászatra vonatkozó adatgyűjtés keretében teendő jelentés; a Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából folytatott fenékvonós halászati tevékenység során használt hálók legkisebb szembőségének alkalmazásával kapcsolatos információk és a statisztikai mátrixokra vonatkozó adatok; továbbá a GFCM ügyvezető titkárával való együttműködés és információcsere. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(15)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is teljesítse a GFCM-megállapodás szerinti kötelezettségeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogban már végrehajtott, meglévő GFCM-intézkedéseknek az Unióra nézve kötelezővé vált módosításai uniós jogban való végrehajtásával kapcsolatban a GFCM ügyvezető titkárának a Fekete-tengeren alkalmazott legkisebb szembőségre vonatkozó adatokról való tájékoztatására, a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a GFCM-lajstromba való felvétel céljából a GFCM ügyvezető titkára részére való átadására, a kikötő szerint illetékes állam által hozott intézkedésekre, az együttműködésre, tájékoztatásra és jelentéstételre, a GFCM földrajzi alterületek táblázatára, térképére és földrajzi koordinátáira, a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárásokra és a GFCM statisztikai mátrixaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében a védelemre, kezelésre, kiaknázásra, nyomon követésre, forgalmazásra és a végrehajtásra vonatkozóan a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által meghatározott intézkedések Unió általi alkalmazásának szabályait.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az uniós halászhajók és a tagállamok állampolgárai által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott valamennyi kereskedelmi halászati és akvakultúrával kapcsolatos tevékenységre alkalmazandó.

Ez a rendelet az 1967/2006/EK rendelet sérelme nélkül alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, e rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos kutatási célú, a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott olyan halászati műveletekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik. A tudományos kutatások céljából halászati műveleteket folytató tagállamok az említett halászati műveletekből származó minden fogásról tájékoztatják a Bizottságot, továbbá azon tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik, valamint a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (7) 3. cikkében és az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a)   „a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület”: a GFCM-megállapodásban foglaltak szerint a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és a kapcsolódó vizek;

b)   „halászati erőkifejtés”: egy halászhajó kW-ban vagy bruttó űrtartalomban (GT) kifejezett kapacitásának és a tengeren töltött napok számával megadott aktivitásának a szorzata;

c)   „tengeren töltött nap”: olyan naptári nap, amelyen a hajó a kikötőn kívül tartózkodik, függetlenül attól, hogy az említett hajó az adott nap folyamán mennyi időt tölt egy területen;

d)   „uniós halászflotta-nyilvántartási szám”: a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet (8) I. mellékletében meghatározott közösségi halászflotta-nyilvántartási szám.

II.   CÍM

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

I.   FEJEZET

Halászati korlátozás alá vont területek

I.   szakasz

Halászati korlátozás alá vont terület az Oroszlán-öbölben

4. cikk

Halászati korlátozás alá vont terület létrehozása

Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a következő földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás alá vont terület:

é. sz. 42o40′, k. h. 4o20′

é. sz. 42o40′, k. h. 5o00′

é. sz. 43o00′, k. h. 4o20′

é. sz. 43o00′, k. h. 5o00′.

5. cikk

Halászati erőkifejtés

A 4. cikkben említett halászati korlátozás alá vont területen a vontatott hálót, fenék- és vízközi horogsort, illetve fenéken rögzített hálót alkalmazó halászhajók tengerfenéken élő állományokra vonatkozó halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az egyes tagállamok által az említett területen 2008-ban alkalmazott halászati erőkifejtést.

6. cikk

Halászati nyilvántartás

A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók jegyzékét, amelyek a nyilvántartás szerint a 2008. évben a 4. cikkben említett területen és az I. mellékletben meghatározott 7-es jelű GFCM földrajzi alterületen halásztak. Az említett jegyzék tartalmazza a hajó nevét, az uniós halászflotta-nyilvántartási számát, azon időtartamot, amely alatt a hajó a 4. cikkben említett területen halászatra volt jogosult, valamint az egyes hajók által 2008 során a 7-es jelű földrajzi alterületen, azon belül is a 4. cikkben említett területen töltött napok számát.

7. cikk

Engedéllyel rendelkező hajók

(1)   A 4. cikkben említett területen halászatra jogosult hajók részére tagállamuk a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (9) 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt ad ki.

(2)   Azon halászhajók részére, amelyek a nyilvántartás szerint 2008. december 31. előtt nem folytattak halászati tevékenységet a 4. cikkben említett területen, nem engedélyezett a halászat az említett területen.

(3)   A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig közlik a Bizottsággal a következőkkel kapcsolatos, 2008. december 31-én hatályos nemzeti jogszabályokat:

a)

egy hajó által naponta halászati tevékenységgel tölthető órák maximális száma;

b)

egy hajó által hetente a tengeren és a kikötőn kívül tölthető napok maximális száma; és

c)

a halászhajók tekintetében a lajstromozás szerinti kikötőjük elhagyásának és az oda való visszatérésnek a kötelező jelleggel megállapított időpontja.

8. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett területet megóvják minden egyéb olyan emberi tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti az említett területet mint az ívó halak csoportosulási területét jellemző sajátosságok megőrzését.

9. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok minden év február 1-je előtt elektronikus formában jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a 4. cikkben említett területen folytatott halászati tevékenységekről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e halászati tevékenységekről szóló jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II.   szakasz

Az érzékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében halászati korlátozás alá vont területek

10. cikk

Halászati korlátozás alá vont területek létrehozása

Tilos vontatott kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

a)

a „Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

é. sz. 39o 27,72′, k. h. 18o 10,74′

é. sz. 39o 27,80′, k. h. 18o 26,68′

é. sz. 39o 11,16′, k. h. 18o 32,58′

é. sz. 39o 11,16′, k. h. 18o 04,28′;

b)

a „Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

é. sz. 31o 30,00′, k. h. 33o 10,00′

é. sz. 31o 30,00′, k. h. 34o 00,00′

é. sz. 32o 00,00′, k. h. 34o 00,00′

é. sz. 32o 00,00′, k. h. 33o 10,00′;

c)

az „Eratoszthenész-fenékhegy” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

é. sz. 33o 00,00′, k. h. 32o 00,00′

é. sz. 33o 00,00′, k. h. 33o 00,00′

é. sz. 34o 00,00′, k. h. 33o 00,00′

é. sz. 34o 00,00′, k. h. 32o 00,00′.

11. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok felszólítják a hatáskörrel rendelkező hatóságaikat, hogy biztosítsák a 10. cikkben említett területek érzékeny mélytengeri élőhelyeinek védelmét különösen bármely egyéb olyan tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti ezen élőhelyek jellegzetességeinek megőrzését.

II.   FEJEZET

Halászati tilalmi időszak megállapítása a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeket használó aranymakréla halászatára vonatkozóan

12. cikk

Halászati tilalmi időszak

(1)   Minden évben január 1-jétől augusztus 14-ig tilos a közönséges aranymakrélának (Coryphaena hippurus) a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek használatával történő halászata.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam a következő év január 31-ig átviheti a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek használatával halászatot folytató hajói által elvesztett napokat. Ebben az esetben az év vége előtt a tagállamok az átvinni kívánt napok számára vonatkozóan kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

(4)   A (2) bekezdésben említett kérelem a következő információkat tartalmazza:

a)

a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentés a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b)

a hajó neve és uniós halászflotta-nyilvántartási száma.

(5)   A Bizottság a (2) bekezdés szerinti kérelmekről az adott kérelem kézhezvételétől számított hat héten belül hoz határozatot, és ezen határozatról írásban értesíti a tagállamot.

(6)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát az (5) bekezdésnek megfelelően meghozott határozatokról. A tagállamok minden év november 1-jéig megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett, előző évben elvesztett napok átviteléről szóló jelentést.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett kérelmek, valamint az elvesztett napok átviteléről szóló, a (6) bekezdésben említett jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Halászati engedélyek

A közönséges aranymakréla halászatára jogosult halászhajók részére az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni, és azokat fel kell venni az érintett tagállam által a Bizottság rendelkezésére bocsátott, a hajók nevét és uniós halászflotta-nyilvántartási számát tartalmazó jegyzékbe. A 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóknak rendelkezniük kell halászati engedéllyel.

Ez a követelmény az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

14. cikk

Adatgyűjtés

(1)   A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet (10) sérelme nélkül a tagállamok létrehozzák a fogási és halászati erőkifejtési adatok összegyűjtésének és kezelésének megfelelő rendszerét.

(2)   A tagállamok minden évben január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület I. mellékletben meghatározott földrajzi alterületein az előző év során a közönséges aranymakréla halászatában részt vevő, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számáról, és az ezek által kirakodott és átrakott közönséges aranymakréla összmennyiségéről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen jelentések formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárának.

III.   FEJEZET

Halászeszközök

15. cikk

A Fekete-tengeren alkalmazott legkisebb szembőség

(1)   A Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából folytatott fenékvonós halászati tevékenység során használt hálók legkisebb szembősége 40 mm. Tilos 40 mm-nél kisebb szembőségű hálókat használni vagy a fedélzeten tartani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hálót 2012. február 1-jét megelőzően a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű háló vagy – a hajótulajdonos kellően indokolt kérésére – 50 mm-es, rombuszos szemű háló váltja fel, amelynek engedélyezett méretszelektivitása megegyezik a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű hálók méretszelektivitásával, vagy annál nagyobb.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából fenékvonós halászatot folytatnak, első alkalommal legkésőbb 2012. február 16-án, majd ezt követően hathavonta benyújtják a Bizottságnak a Fekete-tengeren ilyen tevékenységet folytató és a zsákvégnél legalább 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű hálóval vagy a legalább 50 mm-es, rombuszos szemű hálóval felszerelt halászhajók jegyzékét, valamint ezeknek a teljes nemzeti fenékvonóhálós halászflottájukhoz viszonyított százalékos arányát.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e bekezdésben említett információk formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság a (3) bekezdésben említett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárának.

16. cikk

Vontatott kotróhálós és vonóhálós halászat

Tilos 1 000 méternél mélyebben vontatott kotróhálós és vonóhálós halászatot folytatni.

III.   CÍM

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I.   FEJEZET

Hajólastrom

17. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajók lajstroma

(1)   A tagállamok a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével minden év december 1-jéig megküldik a Bizottságnak azoknak a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a lobogójuk alatt közlekedő és a területükön lajstromba vett hajók naprakész jegyzékét, amelyek részére a halászati engedély kiadásával engedélyezik a halászatot a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jegyzék tartalmazza az alábbi információkat:

a)

a hajó uniós halászflotta-nyilvántartási száma és külső jelzései a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

b)

az engedélyezett halászati és/vagy átrakási időszak;

c)

az alkalmazott halászeszköz.

(3)   A Bizottság a naprakész jegyzéket minden év január 1-jéig megküldi a GFCM ügyvezető titkára számára, hogy az érintett hajókat felvehessék a GFCM által a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú és a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult hajókról vezetett lajstromba (a továbbiakban: a GFCM-lajstrom).

(4)   Az (1) bekezdésben említett jegyzék bármilyen változásáról a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével értesíteni kell a Bizottságot, amely azt továbbítja a GFCM ügyvezető titkára számára legalább tíz munkanappal azt megelőzően, hogy a hajó a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen megkezdi a halászati tevékenységet.

(5)   Az (1) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő, 15 métert meghaladó teljes hosszúságú uniós halászhajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat és kagylót nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakhatnak át és nem rakodhatnak ki.

(6)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a következők biztosítására:

a)

kizárólag csak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő és az általuk kiadott halászati engedélyt a fedélzeten tartó hajók folytathatnak halászati tevékenységet – a halászati engedélyben meghatározott feltételeknek megfelelően – a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen;

b)

nem adható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek a GFCM- megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy máshol jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot (a továbbiakban: az IUU-halászat) folytattak, kivéve, ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy hajói tekintetében az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek, és azok semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak e hajók felett, illetve hogy e hajók nem vesznek részt IUU-halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe;

c)

amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik tiltják az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő, a lobogójuk alatt közlekedő hajók tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy részt vegyenek a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységben, illetve hogy összefüggésbe hozhatók legyenek azzal;

d)

amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy jogi személyei legyenek;

e)

hajóik megfelelnek a GFCM valamennyi vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedésének.

(7)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak megtiltása érdekében, hogy a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásszanak, és az itt fogott halat vagy kagylót a fedélzeten tartsák, átrakják vagy kirakodják.

(8)   A tagállamok haladéktalanul továbbítanak a Bizottságnak minden olyan információt, amely alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásznak, illetve raknak át.

II.   FEJEZET

A kikötő szerint illetékes állam intézkedései

18. cikk

Hatály

Ez a fejezet a harmadik országok halászhajóira vonatkozik.

19. cikk

Előzetes értesítés

Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az előzetes értesítést legalább 72 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontját megelőzően kell megküldeni.

20. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1)   Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésétől függetlenül a tagállamok kijelölt kikötőikben minden évben a kirakodási és átrakási műveletek legalább 15 %-ára kiterjedő ellenőrzést végeznek.

(2)   Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésétől függetlenül minden esetben ellenőrizni kell az előzetes engedély nélkül valamely tagállam kikötőjébe lépő halászhajókat.

21. cikk

Ellenőrzési eljárás

A kikötői ellenőrzéseknek meg kell felelniük – az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt követelményeken túl – az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek.

22. cikk

A kikötőhasználat megtagadása

(1)   A tagállamok nem engedélyezik kikötőik használatát harmadik országok hajói számára a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen fogott halászati termékek kirakodása, átrakása vagy feldolgozása céljából, továbbá megtagadják a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférést – ideértve többek között az üzemanyag-felvételi és készletfelvételi szolgáltatásokat –, ha az érintett hajó:

a)

nem felel meg e rendelet követelményeinek;

b)

szerepel valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet azon hajókról nyilvántartott jegyzékében, amelyek IUU-halászatot folytattak, vagy támogatták azt; vagy

c)

nem rendelkezik a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenység folytatására feljogosító érvényes engedéllyel.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének (11) 18. cikke szerinti vis maior vagy végszükség esetén engedélyezzék harmadik országok hajói számára, hogy kikötőikben igénybe vegyék a kizárólag az adott helyzet megoldásához szükséges szolgáltatásokat.

(2)   Az (1) bekezdést az 1005/2008/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 37. cikke (5) és (6) bekezdésének a kikötőhasználat megtagadására vonatkozó rendelkezései mellett kell alkalmazni.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megtagadta valamely harmadik ország hajójától kikötőinek használatát, erről haladéktalanul értesíti a hajó parancsnokát, a lobogó szerinti államot, a Bizottságot és a GFCM ügyvezető titkárát.

(4)   Amennyiben a megtagadás (1) vagy (2) bekezdésben említett okai már nem állnak fenn, a tagállam azt visszavonja, és erről értesíti a (3) bekezdésben említett címzetteket.

IV.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS JELENTÉSTÉTEL

23. cikk

Együttműködés és tájékoztatás

(1)   A Bizottság és a tagállamok együttműködnek és információt cserélnek a GFCM ügyvezető titkárával, különösen az alábbiak révén:

a)

információk lekérése a fontos adatbázisokból, és információk szolgáltatása az ilyen adatbázisok részére;

b)

együttműködésre való felkérés és együttműködés biztosítása e rendelet hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti halászati információs rendszerük lehetővé tegye a közöttük és a GFCM ügyvezető titkára között a III. címben említett, a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésekre vonatkozó információk közvetlen elektronikus cseréjét, kellő figyelemmel a megfelelő titoktartási követelményekre.

(3)   A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy elektronikus úton megosszák az információkat az illetékes nemzeti szervekkel, és koordinálják az említett szerveknek a III. cím II. fejezetében meghatározott intézkedések végrehajtására irányuló tevékenységeit.

(4)   A tagállamok e rendelet céljából összeállítják a kapcsolattartó pontok jegyzékét, amelyet elektronikus úton haladéktalanul továbbítanak a Bizottságnak, a GFCM ügyvezető titkárának és a GFCM-megállapodás szerződő feleinek.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az együttműködésre és az információcserére vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

Jelentés a statisztikai mátrixokról

(1)   A tagállamok minden év május 1-jéig benyújtják a GFCM ügyvezető titkárának a III. melléklet C. szakasza szerinti, a GFCM statisztikai mátrixában foglalt Task 1.1-re, 1.2-re, 1.3-ra, 1.4-re és 1.5-re vonatkozó adatokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok benyújtásához a tagállamok a GFCM adatbeviteli rendszerét vagy a GFCM ügyvezető titkára által meghatározott és a GFCM honlapján közzétett megfelelő adatküldési szabványt és protokollt használják.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján benyújtott adatokról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett adatok formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

26. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság – az uniós jogban már végrehajtott, meglévő GFCM-intézkedéseknek az Unióra nézve kötelezővé váló módosításai uniós jogban való végrehajtásához szükséges mértékben – felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet rendelkezéseinek a következők tekintetében történő módosítása céljából:

a)

a GFCM ügyvezető titkára részére a 15. cikk (4) bekezdése szerint történő információtovábbítás;

b)

a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a 17. cikk szerinti átadása a GFCM ügyvezető titkára részére;

c)

a kikötő szerint illetékes állam által hozott, a 18–22. cikkben meghatározott intézkedések;

d)

a 23. és 24. cikkben meghatározott együttműködés, tájékoztatás és jelentéstétel;

e)

a GFCM földrajzi alterületek I. mellékletben meghatározott táblázata, térképe és földrajzi koordinátái;

f)

a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett, a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárások; valamint

g)

a GFCM III. mellékletben szereplő statisztikai mátrixai.

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 26. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól 2012. január 19-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 26. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

28. cikk

Az 1967/2006/EK rendelet módosítása

Az 1967/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 4. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;

2.

a 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (4) bekezdésben említettektől eltérő vontatott hálók esetében a legkisebb szembőség legalább:

a)

a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű háló; vagy

b)

a hajótulajdonos kellően indokolt kérésére 50 mm-es, rombuszos szemű háló, amelynek engedélyezett méretszelektivitása megegyezik az a) pontban említett hálók méretszelektivitásával, vagy annál nagyobb.

A halászhajók a két hálófajta közül csak az egyiknek a használatára és fedélzeten való tartására kapnak engedélyt.

A Bizottság e bekezdés végrehajtásáról 2012. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek alapján – és a tagállamoktól 2011. december 31-ig beérkezett információkra is tekintettel – szükség esetén megfelelő módosításokat javasol.”;

3.

a 24. cikket el kell hagyni;

4.

a 27. cikk (1) és (4) bekezdését el kell hagyni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  HL C 354., 2010.12.28., 71. o.

(2)  Az Európai Parlament 2011. március 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. október 20-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament 2011. december 13-i álláspontja.

(3)  HL L 190., 1998.7.4., 34. o.

(4)  HL L 409., 2006.12.30., 11. o., amelyet helyesbítés (HL L 36., 2007.2.8., 6. o.) váltott fel.

(5)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(6)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(7)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(8)  HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

(9)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(10)  HL L 60., 2008.3.5., 1. o.

(11)  HL L 179., 1998.6.23., 3. o.


I. MELLÉKLET

A.   A GFCM földrajzi alterületek táblázata

FAO-alterület

FAO statisztikai körzet

Földrajzi alterület

NYUGATI RÉSZ

1.1

BALEÁR-SZIGETEK

1

Az Alborán-tenger északi része

2

Alborán-sziget

3

Az Alborán-tenger déli része

4

Algéria

5

Baleár-szigetek

6

Észak-Spanyolország

11.1

Szardínia (nyugati része)

1.2

OROSZLÁN-ÖBÖL

7

Oroszlán-öböl

1.3

SZARDÍNIA

8

Korzika

9

A Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része

10

A Tirrén-tenger déli része

11.2

Szardínia (keleti része)

12

Észak-Tunézia

KÖZÉPSŐ RÉSZ

2.1

ADRIAI-TENGER

17

Az Adriai-tenger északi része

18

Az Adriai-tenger déli része (részben)

2.2

JÓN-TENGER

13

Hammameti-öböl

14

Gabèsi-öböl

15

Málta

16

Dél-Szicília

18

Az Adriai-tenger déli része (részben)

19

A Jón-tenger nyugati része

20

A Jón-tenger keleti része

21

A Jón-tenger déli része

KELETI RÉSZ

3.1

ÉGEI-TENGER

22

Égei-tenger

23

Kréta

3.2

LEVANTEI-MEDENCE

24

A Levantei-medence északi része

25

Ciprus

26

A Levantei-medence déli része

27

Levantei-medence

FEKETE-TENGER

4.1

MÁRVÁNY-TENGER

28

Márvány-tenger

4.2

FEKETE-TENGER

29

Fekete-tenger

4.3

AZOVI-TENGER

30

Azovi-tenger

B.   A GFCM földrajzi alterületek térképe (GFCM, 2009)

Image

C.   A GFCM földrajzi alterületek földrajzi koordinátái (GFCM, 2009)

F. ALT.

HATÁROK

1

Partvonal

é. sz. 36° ny. h. 5° 36′

é. sz. 36° ny. h. 3° 20′

é. sz. 36° 05′ ny. h. 3° 20′

é. sz. 36° 05′ ny. h. 2° 40′

é. sz. 36° ny. h. 2° 40′

é. sz. 36° ny. h. 1° 30′

é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° 30′

é. sz. 36° 30′ ny. h. 1°

é. sz. 37° 36′ ny. h. 1°

2

é. sz. 36° 05′ ny. h. 3° 20′

é. sz. 36° 05′ ny. h. 2° 40′

é. sz. 35° 45′ ny. h. 3° 20′

é. sz. 35° 45′ ny. h. 2° 40′

3

Partvonal

é. sz. 36° ny. h. 5° 36′

é. sz. 35° 49′ ny. h. 5° 36′

é. sz. 36° ny. h. 3° 20′

é. sz. 35° 45′ ny. h. 3° 20′

é. sz. 35° 45′ ny. h. 2° 40′

é. sz. 36° ny. h. 2° 40′

é. sz. 36° ny. h. 1° 13′

Marokkó és Algéria határa

4

Partvonal

é. sz. 36° ny. h. 2° 13′

é. sz. 36° ny. h. 1° 30′

é. sz. 36° 30′ ny. h. 1° 30′

é. sz. 36° 30′ ny. h. 1°

é. sz. 37° ny. h. 1°

é. sz. 37° k. h. 0° 30′

é. sz. 38° k. h. 0° 30′

é. sz. 38° k. h. 8° 35′

Algéria és Tunézia határa

Marokkó és Algéria határa

5

é. sz. 38° k. h. 0° 30′

é. sz. 39° 30′ k. h. 0° 30′

é. sz. 39° 30′ ny. h. 1° 30′

é. sz. 40° k. h. 1° 30′

é. sz. 40° k. h. 2°

é. sz. 40° 30′ k. h. 2°

é. sz. 40° 30′ k. h. 6°

é. sz. 38° k. h. 6°

6

Partvonal

é. sz. 37° 36′ ny. h. 1°

é. sz. 37° ny. h. 1°

é. sz. 37° k. h. 0° 30′

é. sz. 39° 30′ k. h. 0° 30′

é. sz. 39° 30′ ny. h. 1° 30′

é. sz. 40° k. h. 1° 30′

é. sz. 40° k. h. 2°

é. sz. 40° 30′ k. h. 2°

é. sz. 40° 30′ k. h. 6°

é. sz. 41° 47′ k. h. 6°

é. sz. 42° 26′ k. h. 3° 09′

7

Partvonal

é. sz. 42° 26′ k. h. 3° 09′

é. sz. 41° 20′ k. h. 8°

Franciaország és Olaszország határa

8

é. sz. 43° 15′ k. h. 7° 38′

é. sz. 43° 15′ k. h. 9° 45′

é. sz. 41° 18′ k. h. 9° 45′

é. sz. 41° 20′ k. h. 8°

é. sz. 41° 18′ k. h. 8°

9

Partvonal

Franciaország és Olaszország határa

é. sz. 43° 15′ k. h. 7° 38′

é. sz. 43° 15′ k. h. 9° 45′

é. sz. 41° 18′ k. h. 9° 45′

é. sz. 41° 18′ k. h. 13°

10

Partvonal (beleértve Észak-Szicíliát is)

é. sz. 41° 18′ k. h. 13°

é. sz. 41° 18′ k. h. 11°

é. sz. 38° k. h. 11°

é. sz. 38° k. h. 12° 30′

11

é. sz. 41° 47′ k. h. 6°

é. sz. 41° 18′ k. h. 6°

é. sz. 41° 18′ k. h. 11°

é. sz. 38° 30′ k. h. 11°

é. sz. 38° 30′ k. h. 8° 30′

é. sz. 38° k. h. 8° 30′

é. sz. 38° k. h. 6°

12

Partvonal

Algéria és Tunézia határa

é. sz. 38° k. h. 8° 30′

é. sz. 38° 30′ k. h. 8° 30′

é. sz. 38° 30′ k. h. 11°

é. sz. 38° k. h. 11°

é. sz. 37° k. h. 12°

é. sz. 37° k. h. 11° 04′

13

Partvonal

é. sz. 37° k. h. 11° 04′

é. sz. 37° k. h. 12°

é. sz. 35° k. h. 13° 30′

é. sz. 35° k. h. 11°

14

Partvonal

é. sz. 35° k. h. 11°

é. sz. 35° k. h. 15° 18′

Tunézia és Líbia határa

15

é. sz. 36° 30′ k. h. 13° 30′

é. sz. 35° k. h. 13° 30′

é. sz. 35° k. h. 15° 18′

é. sz. 36° 30′ k. h. 15° 18′

16

Partvonal

é. sz. 38° k. h. 12° 30′

é. sz. 38° k. h. 11°

é. sz. 37° k. h. 12°

é. sz. 35° k. h. 13° 30′

é. sz. 36° 30′ k. h. 13° 30′

é. sz. 36° 30′ k. h. 15° 18′

é. sz. 37° k. h. 15° 18′

17

Partvonal

é. sz. 41° 55′ k. h. 15° 08′

Horvátország és Montenegró határa

18

Partvonal (mindkét oldal)

é. sz. 41° 55′ k. h. 15° 08′

é. sz. 40° 04′ k. h. 18° 29′

Horvátország és Montenegró határa

Albánia és Görögország határa

19

Partvonal (beleértve Kelet-Szicíliát is)

é. sz. 40° 04′ k. h. 18° 29′

é. sz. 37° k. h. 15° 18′

é. sz. 35° k. h. 15° 18′

é. sz. 35° k. h. 19° 10′

é. sz. 39° 58′ k. h. 19° 10′

20

Partvonal

Albánia és Görögország határa

é. sz. 39° 58′ k. h. 19° 10′

é. sz. 35° k. h. 19° 10′

é. sz. 35° k. h. 23°

é. sz. 36° 30′ k. h. 23°

21

Partvonal

Tunézia és Líbia határa

é. sz. 35° k. h. 15° 18′

é. sz. 35° k. h. 23°

é. sz. 34° k. h. 23°

é. sz. 34° k. h. 25° 09′

Líbia és Egyiptom határa

22

Partvonal

é. sz. 36° 30′ k. h. 23°

é. sz. 36° k. h. 23°

é. sz. 36° k. h. 26° 30′

é. sz. 34° k. h. 26° 30′

é. sz. 34° k. h. 29°

é. sz. 36° 43′ k. h. 29°

23

é. sz. 36° k. h. 23°

é. sz. 36° k. h. 26° 30′

é. sz. 34° k. h. 26° 30′

é. sz. 34° k. h. 23°

24

Partvonal

é. sz. 36° 43′ k. h. 29°

é. sz. 34° k. h. 29°

é. sz. 34° k. h. 32°

é. sz. 35° 47′ k. h. 32°

é. sz. 35° 47′ k. h. 35°

Törökország és Szíria határa

25

é. sz. 35° 47′ k. h. 32°

é. sz. 34° k. h. 32°

é. sz. 34° k. h. 35°

é. sz. 35° 47′ k. h. 35°

26

Partvonal

Líbia és Egyiptom határa

é. sz. 34° k. h. 25° 09′

é. sz. 34° k. h. 34° 13′

Egyiptom és a Gázai övezet határa

27

Partvonal

Egyiptom és a Gázai övezet határa

é. sz. 34° k. h. 34° 13′

é. sz. 34° k. h. 35°

é. sz. 35° 47′ k. h. 35°

Törökország és Szíria határa

28

 

29

 

30

 


II. MELLÉKLET

A kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárások

1.   A hajó azonosítása

A kikötői ellenőrzést végző személyek:

a)

ha szükséges, a lobogó szerinti állammal való megfelelő kapcsolatfelvétellel vagy a nemzetközi hajólajstromok segítségével ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott hivatalos iratok érvényesek-e;

b)

ha szükséges, gondoskodnak az iratok hivatalos fordításának elkészíttetéséről;

c)

ellenőrzik a hajó nevének, lobogójának, külső azonosító számának és jelzésének (és ha van ilyen, a hajó azonosítását szolgáló IMO-számnak), valamint nemzetközi rádióhívójelének a helyességét;

d)

lehetőség szerint megvizsgálják, hogy megváltozott-e a hajó neve és/vagy lobogója, és ha igen, feljegyzik annak korábbi nevét (neveit) és lobogóját (lobogóit);

e)

feljegyzik a lajstromozás szerinti kikötőt, a tulajdonos (ha eltér a tulajdonostól, az üzemeltető és haszonélvező), a hajóügynök és a hajóparancsnok nevét és címét, beleértve a vállalat vagy bejegyzett tulajdonos egyedi azonosítóját, amennyiben rendelkezésre áll; és

f)

feljegyzik a korábbi tulajdonosok nevét és címét, ha a hajónak az előző öt év során más tulajdonosai is voltak.

2.   Engedélyek

A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a halászati engedély, illetve a hal és halászati termékek szállítására feljogosító engedélyek összhangban állnak-e az 1. pont szerint megszerzett információkkal, valamint megvizsgálják az engedélyek érvényességi idejét és azoknak a területek, fajok és halászeszközök tekintetében való alkalmazása módját.

3.   Egyéb iratok

A kikötői ellenőrzést végző személyek minden vonatkozó iratot átvizsgálnak, beleértve az elektronikus dokumentumokat is. Vonatkozó irat lehet a hajónapló, különösen a halászati napló, valamint a személyzeti jegyzék, a rakodási terv és, ha van ilyen, a halraktárak rajza vagy leírása. Az ilyen raktárakat vagy helyiségeket ellenőrizhetik annak igazolása érdekében, hogy méretük és kialakításuk megegyezik-e ezekkel a rajzokkal vagy leírásokkal, és hogy a rakodást a rakodási tervnek megfelelően hajtották-e végre. Adott esetben ezek az iratok magukban foglalják a valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által kiállított fogási dokumentumokat vagy kereskedelmi okmányokat is.

4.   Halászeszközök

a)

A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott halászeszközök megfelelnek-e az engedélyekben meghatározott feltételeknek. Az eszközök ellenőrzése kiterjedhet annak vizsgálatára is, hogy az olyan jellemzők, mint például a szembőség (és egyéb lehetséges eszközök), a hálók hossza és a horgok mérete, összhangban vannak-e a vonatkozó szabályozás előírásaival, és hogy az eszközök azonosító jelzései megfelelnek-e azoknak, amelyekre a hajónak engedélye van.

b)

A kikötői ellenőrzést végző személyek átkutathatják a hajót, nem látható helyen tárolt, illetve egyéb okból illegális halászeszközöket keresve.

5.   Halak és halászati termékek

a)

A kikötői ellenőrzést végző személyek a lehető legalaposabban megvizsgálják, hogy a fedélzeten tartott halat és halászati termékeket a vonatkozó engedélyekben meghatározott feltételeknek megfelelően termelték-e ki. E vizsgálat során a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálják a halászati naplót és a benyújtott jelentéseket, ideértve adott esetben a hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) továbbított jelentéseket.

b)

A fedélzeten tartott halmennyiségek és halfajok meghatározása érdekében a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a raktárban tárolt vagy a kirakodott halat. Ennek során a kikötői ellenőrzést végző személyek felbonthatják azokat a kartondobozokat, amelyekbe a halat előzetesen becsomagolták, és a halat vagy kartondobozt elmozdíthatják, hogy meggyőződjenek a halraktár épségéről.

c)

A kirakodó hajóknál a kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrizhetik a kirakodott halfajokat és halmennyiséget. Az ellenőrzés kiterjedhet a termék típusára, az élősúlyra (a napló alapján megállapított mennyiség) és a feldolgozott súly élősúlyra való átszámítása során alkalmazott átváltási együtthatóra. A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják továbbá az esetlegesen a fedélzeten tartott halmennyiséget is.

d)

A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a fedélzeten tartott összes fogás mennyiségét és összetételét, beleértve a mintavételt is.

6.   Az IUU-halászat megállapítása

Az 1005/2008/EK rendelet 11. cikke alkalmazandó.

7.   Jelentés

Az ellenőrzés befejeztével írásos jelentést kell készíteni, amelyet az ellenőrnek alá kell írnia, és annak egy példányát a hajó parancsnokának át kell adni.

8.   A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei

A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei legalább az alábbi információkat foglalják magukban:

1.

Ellenőrzési referencia

ellenőrző hatóság (az ellenőrző hatóság vagy a hatóság által kijelölt helyettes szerv megnevezése),

ellenőr neve,

az ellenőrzés dátuma és időpontja,

ellenőrzés helye szerinti kikötő (az a hely, ahol a hajót ellenőrizték), és

dátum (a jelentés elkészítésének dátuma).

2.

A hajó azonosító adatai

a hajó neve,

a hajó típusa,

a halászeszköz típusa,

külső azonosító szám (a hajó oldalán feltüntetett szám) és IMO-szám (ha van ilyen) vagy adott esetben egyéb szám,

nemzetközi rádióhívójel,

MMSI-szám (tengeri mobilszolgáltatás-azonosító), ha van ilyen,

lobogó szerinti állam (az az állam, ahol a hajót lajstromba vették),

korábbi nevek és lobogók, ha vannak ilyenek,

anyakikötő (a hajó lajstrom szerinti kikötője) és előző anyakikötők,

a hajó tulajdonosa (a hajótulajdonos neve, címe, elérhetősége),

a hajó haszonélvezeti jogával rendelkező személy, ha az különbözik a tulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

a hajónak a hajó használatáért felelős üzemeltetője, ha az különbözik a tulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

hajóügynök (név, cím, elérhetőség),

a korábbi tulajdonosok neve és címe, ha van ilyen,

a hajóparancsnok és a halászati parancsnok neve, állampolgársága és tengerészeti képesítései, és

személyzeti jegyzék.

3.

Halászati engedélyek (jogosítványok)

a hajók halászati engedélyei, vagy a halak és halászati termékek szállítására feljogosító engedélyei,

az engedélyeket kiadó államok,

az engedélyekben szereplő feltételek, beleértve a területeket és az érvényességi időt,

az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet,

az engedélyek területi és tárgyi hatálya, valamint érvényességi ideje,

az engedélyezett kiosztások részletezése – kvóta, halászati erőkifejtés vagy egyéb,

az engedélyezett halfajok, járulékos fogások és halászeszközök, és

átrakási nyilvántartások és dokumentumok (adott esetben).

4.

A halászati útra vonatkozó információk

az adott halászati út kezdetének dátuma, időpontja, övezete és helye,

felkeresett területek (az egyes területekre történő belépés és az onnan való kilépés),

a tengeren végzett átrakási tevékenységek (dátum, halfajok, hely, átrakott halmennyiség),

az utoljára felkeresett kikötő, és

az adott halászati út befejezésének dátuma és időpontja, és

felkeresni kívánt következő kikötő, adott esetben.

5.

A fogás ellenőrzésének eredményei

kirakodás kezdete és vége (időpont és dátum),

halfajok,

terméktípusok,

élősúly (a napló alapján meghatározott mennyiség),

az alkalmazott átváltási együttható,

feldolgozott súly (fajonként és kiszerelésenként kirakodott mennyiségek),

egyenértékű élősúly (az egyenértékű élősúlyban kirakodott mennyiségek, azaz „terméksúly szorozva az átváltási együtthatóval”),

az ellenőrzött halak és halászati termékek rendeltetési helye, és

a fedélzeten tartott halmennyiség és halfajok, ha van ilyen.

6.

A halászeszközök ellenőrzésének eredményei

az eszköztípusok részletezése.

7.

Megállapítások

Az ellenőrzés megállapításai, beleértve a feltételezett jogsértések meghatározását és a vonatkozó szabályokra és intézkedésekre való hivatkozást. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat az ellenőrzési jelentéshez kell mellékelni.


III. MELLÉKLET

A.   A halászflották GFCM/SAC szerinti felosztása

Kategória

< 6 méter

6–12 méter

12–24 méter

Több mint 24 méter

1.

Motor nélküli többfunkciós kisipari hajók

A

 

 

2.

Motoros többfunkciós kisipari hajók

B

C

 

 

3.

Vonóhálós hajók

 

D

E

F

4.

Erszényes kerítőhálós hajók

 

G

H

5.

Horogsoros hajók

 

I

6.

Nyílt tengeri vonóhálós hajók

 

J

7.

Tonhalhalászhajók

 

 

K

8.

Kotróhálós hajók

 

L

 

9.

Többfunkciós hajók

 

 

M

A kategóriák leírása

A   Motor nélküli többfunkciós kisipari hajók— minden olyan motor nélküli (szél- vagy egyéb meghajtású) hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 12 méter (teljes hossz).

B   6 méternél rövidebb, motoros többfunkciós kisipari hajók— minden olyan motoros hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 6 méter (teljes hossz).

C   6 és 12 méter közötti, motoros többfunkciós kisipari hajók— minden olyan motoros hajó, amelynek hossza 6 és 12 méter közé esik (teljes hossz), és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

D   12 méternél rövidebb, vonóhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 12 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

E   12 és 24 méter közötti, vonóhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza 12 és 24 méter közé esik (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

F   24 méternél hosszabb, vonóhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több, mint 24 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

G   6 és 12 méter közötti, erszényes kerítőhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza 6 és 12 méter közé esik (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti.

H   12 méternél hosszabb, erszényes kerítőhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több, mint 12 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti, kivéve az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használó hajókat.

I   6 méternél hosszabb, horogsoros hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át horogsorral teljesíti.

J   6 méternél hosszabb, nyílt tengeri vonóhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át nyílt tengeri vonóhálóval teljesíti.

K   Tonhalhalászhajók— minden olyan hajó, amely az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használ.

L   6 méternél hosszabb, kotróhálós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át kotróhálóval teljesíti.

M   12 méternél hosszabb többfunkciós hajók— minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 12 méter (teljes hossz), és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

Megjegyzés: Valamennyi cella felhasználható információgyűjtésre. A fenti táblázatban üresen hagyott cellák esetében nem valószínűsíthető jelentős populáció. Ha szükséges azonban, ajánlatos az „üres cellában” megadott információt összevonni az erre legmegfelelőbb szomszédos „szürke cellával”.

B.   A névleges halászati erőkifejtés mérésére vonatkozó táblázat

Halászeszköz

Szám és méret

Kapacitás

Tevékenység

Névleges erőkifejtés (1)

Kotróháló (puhatestűek halászatához)

Nyitott hálónyílás, hálónyílás szélessége

Bruttó űrtartalom

Halászattal töltött idő

Kotróhálóval kitermelt fenékfelület (2)

Vonóháló (ideértve a lepényhal halászatához használt kotróhálót)

Vonóháló típusa (nyílt tengeri, tengerfenéki)

Bruttó űrtartalom és/vagy bruttó regisztertonna

Motor teljesítménye

Szembőség

Háló mérete (hálónyílás szélessége)

Sebesség

Bruttó űrtartalom

Halászattal töltött idő

Bruttó űrtartalom × nap

Bruttó űrtartalom × óra

kilowatt × nap

Erszényes kerítőháló

Háló hossza és merítési mélysége

Bruttó űrtartalom

Fényerősség

Csónakok száma

Bruttó űrtartalom

Háló hossza és merítési mélysége

Felkutatással töltött idő

Hálókivetés

Bruttó űrtartalom × halászeszközök

Háló hossza × halászeszközök

Hálók

Háló típusa (pl. tükörháló, kopoltyúháló stb.)

Háló hossza (a szabályozás szerint)

Bruttó űrtartalom

Nettó felület

Szembőség

Nettó hálóhossz és merítési mélység

Halászattal töltött idő

Nettó hosszúság × nap

Felület × nap

Horogsorok

Horgok száma

Bruttó űrtartalom

Horogsorok száma

Horogjellemzők

Csali

Horgok száma

Horogsor-egységek száma

Halászattal töltött idő

Horgok száma × óra

Horgok száma × nap

Horogsoregységek száma × nap/óra

Csapdák

Bruttó űrtartalom

Csapdák száma

Halászattal töltött idő

Csapdák száma × nap

Erszényes kerítőhálók/a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek

A halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek száma

A halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek száma

Halászati utak száma

A halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek száma × halászati utak száma

C.   GFCM Task 1 – Operatív egységek

Image


(1)  Az időbeli meghatározás nélküli erőkifejtéseket valamilyen időszakra kell vonatkoztatni (pl. év).

(2)  Egy konkrét területre kell vonatkoznia (a terület nagyságának megadásával) a halászati intenzitás becslése érdekében (erőkifejtés/km2), és az erőkifejtésnek a kitermelt állományokra kell vonatkoznia.


Helyesbítések

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/62


HELYESBÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai)

és

a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között,

a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló,

2003. április 16-án Athénban aláírt

SZERZŐDÉSHEZ

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 236., 2003. szeptember 23. )

(Magyar nyelvű különkiadás, 2003. szeptember 23.)

Ez a helyesbítés a Rómában, 2011. december 2-án aláírt, az Olasz Köztársaság kormányánál letétbe helyezett helyesbítési jegyzőkönyvvel jött létre.

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT ELSŐDLEGES JOG SZÖVEGÉNEK HELYESBÍTÉSEI

1.

Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról (Róma, 1957)

101. cikk, második bekezdés

a következő szövegrész:

„Ha ez a konzultáció nem eredményez a torzulás kiküszöbölésére vonatkozó megállapodást,”

helyesen:

„Ha ez a konzultáció nem eredményez a torzulást kiküszöbölő megállapodást,”

2.

Egységes Európai Okmány (Luxembourg 1986, Hága 1986)

18. cikk, az EGK-szerződés 100a. cikk (4) bekezdésének második albekezdése

a következő szövegrész:

„a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását,”

helyesen:

„önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását,”

3.

Szerződés az Európai Unióról (Maastricht, 1992)

a)

G. cikk, 25. pont, az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés új 103. cikkének (3) bekezdése

a következő szövegrész:

„az egyes tagállamok és a Közösség gazdasági fejlődését, valamint a gazdaságpolitikák összeegyeztethetőségét a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásokkal, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.”

helyesen:

„az egyes tagállamokban és a Közösségben a gazdasági folyamatokat, valamint azt, hogy a gazdaságpolitikák megfelelnek-e a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásoknak, és erről rendszeresen átfogó értékelést készít.”

b)

G. cikk, 41. pont, az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés új 138.c. cikkének első bekezdése

a következő szövegrész:

„kivéve ha az állítólagos tényállást bíróság vizsgálja, a bírósági eljárás lezárásáig.”

helyesen:

„kivéve ha az állítólagos tényállást bíróság vizsgálja, és a bírósági eljárás még nem zárult le.”

4.

Jegyzőkönyv a túlzott hiány esetén követendő eljárásról (Maastricht, 1992)

2. cikk

a következő szövegrész:

„—

»beruházás«: az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott bruttó felhalmozás;”

helyesen:

„—

»beruházás«: az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott bruttó állóeszköz-felhalmozás;”

5.

Nizzai szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és egyes kapcsolódó okmányok módosításáról (Nizza, 2001)

Jegyzőkönyv a Bíróság alapokmányáról

a)

2. cikk

a következő szövegrész:

„Működésének megkezdése előtt”

helyesen:

„Hivatalba lépése előtt”

b)

16. cikk, második bekezdés

a következő szövegrész:

„az eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint kinevezett más bírák”

helyesen:

„az eljárási szabályzatban meghatározott feltételek szerint kijelölt más bírák”

c)

18. cikk, második bekezdés

a következő szövegrész:

„vagy ezek hitelesített másolatainak közlése”

helyesen:

„vagy ezek hiteles másolatainak közlése”

d)

20. cikk, második bekezdés

a következő szövegrész:

„minden iratnak és okiratnak vagy ezek hitelesített másolatainak”

helyesen:

„minden iratnak és okiratnak vagy ezek hiteles másolatainak”

e)

21. cikk, első bekezdés

a következő szövegrész:

„a kérelmező nevét és lakcímét”

helyesen:

„a kérelmező nevét és lakóhelyét vagy székhelyét”

f)

22. cikk, első bekezdés

a következő szövegrész:

„a kérelmező nevét és lakcímét”

helyesen:

„a kérelmező nevét és lakóhelyét vagy székhelyét”

g)

22. cikk, második bekezdés

a következő szövegrész:

„határozatának hitelesített másolatát”

helyesen:

„határozatának hiteles másolatát”

h)

41. cikk

a következő szövegrész:

„a szabályszerűen idézett alperes”

helyesen:

„az alperes, akinek a keresetlevelet szabályszerűen kézbesítették”

i)

56. cikk, harmadik bekezdés

a következő szövegrész:

„jogvitákra vonatkozó perek esetét”

helyesen:

„jogviták esetét”

j)

57. cikk, harmadik bekezdés

a következő szövegrész:

„a 39. cikkében említett eljárás”

helyesen:

„a 39. cikkben említett eljárás”

k)

61. cikk, harmadik bekezdés

a következő szövegrész:

„mely joghatásait kell végérvényesnek tekinteni az eljárásban részt vevő felekre vonatkozóan”

helyesen:

„mely joghatásait kell véglegesnek tekinteni az eljárásban részt vevő felek tekintetében”