ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2011.343.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 343

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. december 23.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1375/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 687/2011/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

10

 

*

A Bizottság 1376/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Mongeta del Ganxet [OEM])

14

 

*

A Bizottság 1377/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Salva Cremasco (OEM)]

16

 

*

A Bizottság 1378/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Rheinisches Apfelkraut [OFJ])

18

 

*

A Bizottság 1379/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 20.) a 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletnek a marha- és borjúhús-, valamint a tojás- és a baromfihús-ágazathoz tartozó mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának KN-kódjai és termékkódjai tekintetében történő módosításáról

20

 

*

A Bizottság 1380/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 21.) a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarakra vonatkozó különös feltételek tekintetében a 798/2008/EK rendelet módosításáról ( 1 )

25

 

*

A Bizottság 1381/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) a klórpikrin hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról ( 1 )

26

 

 

A Bizottság 1382/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

28

 

 

A Bizottság 1383/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) a gabonaágazatban 2012. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

30

 

 

A Bizottság 1384/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harmadik részleges pályázati felhívás tekintetében minimális vámtétel meghatározásáról

33

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2011/871/KKBP határozata (2011. december 19.) az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról

35

 

*

A Tanács 2011/872/KKBP határozata (2011. december 22.) a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és a 2011/430/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

54

 

 

2011/873/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 14.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel szabályozott anyagok mennyiségeinek és kvótakiosztásának a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra történő meghatározásáról (az értesítés a C(2011) 9196. számú dokumentummal történt)

57

 

 

2011/874/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 15.) a kutyák, macskák és görények Unióba történő behozatalára, valamint ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékének, továbbá az ezen állatok Unióba történő behozatalára és nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó bizonyítványminta megállapításáról (az értesítés a C(2011) 9232. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

65

 

 

2011/875/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 16.) a magyarországi postai ágazaton belül működő egyes pénzügyi szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (az értesítés a C(2011) 9197. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

77

 

 

2011/876/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. december 19.) a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárokra a 2474/93/EGK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám egyes kerékpáralkatrészekre történő kiterjesztése alól egyes felek számára biztosított mentesség megadásáról, valamint a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészekre kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetésére vonatkozóan a 88/97/EK bizottsági rendelet alapján egyes feleknek megadott felfüggesztés megszüntetéséről és mentesség visszavonásáról (az értesítés a C(2011) 9473. számú dokumentummal történt)

86

 

 

2011/877/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 19.) a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2011) 9523. számú dokumentummal történt)

91

 

 

2011/878/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 20.) a személygépkocsi-gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása és fajlagos kibocsátási célértéke vonatkozásában a 2010. naptári évre vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elvégzett előzetes számítás megerősítéséről ( 1 )

97

 

 

2011/879/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 21.) a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 2009/158/EK tanácsi irányelv II és IV. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2011) 9518. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

105

 

 

2011/880/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 21.) az Egyiptomból importált görögszénamagvakra, valamint egyes magvakra és babfélékre vonatkozó szükségintézkedésekről szóló 2011/402/EU végrehajtási határozat I. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2011) 9524. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

117

 

 

2011/881/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 21.) a mézelőméh-kolóniák fogyásáról szóló önkéntes felügyeleti tanulmányokat támogató finanszírozási határozat elfogadásáról (az értesítés a C(2011) 9597. számú dokumentummal történt)

119

 

 

2011/882/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 21.) egy új rágógumialap új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2011) 9680. számú dokumentummal történt)

121

 

 

2011/883/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 21.) az uniós ellenőrök listájának az 1224/2009/EK rendelet 79. cikkének (1) bekezdése alapján történő összeállításáról (az értesítés a C(2011) 9701. számú dokumentummal történt)

123

 

 

2011/884/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 22.) a Kínából származó rizstermékekben előforduló, nem engedélyezett, géntechnológiával módosított rizsre vonatkozó szükségintézkedésekről és a 2008/289/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

140

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítések a 2006/117/Euratom tanácsi irányelvben előírt, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és ellenőrzése céljából alkalmazandó egységes formanyomtatvány megállapításáról szóló, 2008. március 5-i bizottsági határozathoz (HL L 107., 2008.4.17.)

149

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/98/EU IRÁNYELVE

(2011. december 13.)

a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

(2)

Az Európai Tanács az 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott rendkívüli ülésén elismerte a harmadik országbeli állampolgárok beutazási és tartózkodási feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációjának szükségességét. Ezzel kapcsolatban kijelentette különösen, hogy az Európai Uniónak méltányos bánásmódot kell biztosítania a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, és határozottabb integrációs politikát kell alkalmaznia annak érdekében, hogy ezeket a személyeket az uniós polgárokat megillető jogokhoz hasonló jogok illessék meg, és hasonló kötelezettségek vonatkozzanak rájuk. Az Európai Tanács ennek megfelelően felkérte a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslatai alapján fogadja el a megfelelő jogi eszközöket. A tamperei célok megvalósításának szükségességét az Európai Tanács által a 2009. december 10–11-i ülésen elfogadott Stockholmi Program ismét megerősítette.

(3)

Az összevont kérelmezési eljárás előírása, amelynek alapján egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okiratot állítanak ki, hozzájárul majd a tagállamokban jelenleg alkalmazandó szabályok egyszerűsítéséhez és összehangolásához. Több tagállam bevezetett már ilyen eljárási egyszerűsítést, amely mind a migránsok, mind a munkáltatóik számára hatékonyabb eljárást eredményezett, és a tartózkodás és munkavállalás jogszerűségének ellenőrzése is könnyebbé vált.

(4)

A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a területükre való első beutazás engedélyezésére összevont engedélyt vagy – amennyiben összevont engedélyt kizárólag a beutazást követően állítanak ki – vízumot állítsanak ki. A tagállamoknak az ilyen összevont engedélyeket vagy vízumokat kellő időben kell kiállítaniuk.

(5)

Meg kell állapítani az összevont engedély iránti kérelem elbírálására irányadó eljárási szabályokat. Ezen eljárásnak – figyelemmel a tagállami közigazgatások szokásos munkamennyiségére – eredményesnek és működőképesnek, valamint az érintettek kellő jogbiztonsága érdekében átláthatónak és méltányosnak kell lennie.

(6)

Ezen irányelv rendelkezései nem érinthetik a tagállamok azon hatáskörét, hogy a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási célból való tartózkodásának engedélyezését – az ilyen engedélyek számát is beleértve – szabályozzák.

(7)

Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá a harmadik országok kiküldetésben lévő állampolgárai. Ez nem jelenti azt, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak és vállalnak munkát valamely tagállamban, és egy másik tagállamban vannak kiküldetésben, a kiküldetésük időtartama alatt ne részesülnének továbbra is a származási tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban a munkavállalás azon feltételei tekintetében, amelyeket nem érint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazása.

(8)

Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (5) alapján megszerezték a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy jogállását, mivel jogállásuk kedvezőbb, és „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy – EU” típusú, különleges tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(9)

Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá azon harmadik országokbeli állampolgárok, akiknek idényjellegű munkavállalás céljából engedélyezték valamely tagállam területén a tartózkodást, mivel jogállásuk ideiglenes.

(10)

A tagállamok annak meghatározására vonatkozó kötelezettsége, hogy a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárnak vagy a munkáltatójának kell-e benyújtania, nem érintheti azokat a szabályokat, amelyek mindkét félnek az eljárásba való bevonását írják elő. A tagállamnak kell eldöntenie, hogy az összevont engedély iránti kérelmet a fogadó tagállamban vagy a harmadik országból kell-e benyújtani. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár nem nyújthatja be a kérelmet egy harmadik országból, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelmet a fogadó tagállamban a munkáltató nyújthassa be.

(11)

Ezen irányelvnek az összevont kérelmezési eljárásra és az összevont engedélyre vonatkozó rendelkezései nem vonatkozhatnak az egységes és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra.

(12)

Az ezen irányelv szerinti illetékes hatóság kijelölése nem érintheti más hatóságoknak és – adott esetben – a szociális partnereknek a kérelem elbírálásával és az arról szóló döntés meghozatalával kapcsolatos szerepét és feladatait.

(13)

A kérelemről hozott döntés meghozatalára vonatkozó határidő nem foglalhatja magában a szakmai képesítések elismeréséhez vagy a vízumok kiállításához szükséges időt. Ez az irányelv nem érintheti az oklevelek elismerésére vonatkozó nemzeti eljárásokat.

(14)

Az összevont engedélyt a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell kiállítani, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok további információkat tüntessenek fel különösen arra vonatkozóan, hogy az adott személy számára engedélyezett-e a munkavállalás. A tagállamoknak, többek között a migráció hatékonyabb ellenőrzése érdekében, nemcsak az összevont engedélyen, hanem valamennyi kiállított egyéb tartózkodási engedélyen is fel kell tüntetniük a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat, függetlenül az engedély típusától és attól, hogy milyen jogcímen engedélyezték a harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területén való tartózkodást és a tagállam munkaerőpiacához való hozzáférést.

(15)

Ezen irányelvnek a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyekre vonatkozó rendelkezései kizárólag ezen engedélyek formátumára alkalmazhatók, és nem érinthetik a befogadási eljárásokra és az engedélyek kiállítására vonatkozó eljárásokra irányadó uniós és nemzeti szabályokat.

(16)

Ezen irányelvnek az összevont engedélyre és a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy egy olyan további, papír formátumú dokumentumot állítsanak ki, amelyen pontosabb információkat tudnak feltüntetni a munkaviszonyra vonatkozóan, amennyiben a tartózkodási engedélyen ehhez nincsen elég hely. Az ilyen dokumentum hozzájárulhat a harmadik országbeli állampolgárok kizsákmányolásának megakadályozásához és az illegális foglalkoztatás elleni küzdelemhez, azonban nem helyettesítheti a munkavállalási engedélyt, ezzel megfosztva az összevont engedély koncepcióját annak lényegétől, és kiállítását nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára. Az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában foglalt technikai lehetőségek segítségével elektronikus formátumban is tárolhatók ilyen információk.

(17)

Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasítása, illetve az összevont engedély visszavonása feltételeinek és szempontjainak objektíveknek kell lenniük, és azokat a nemzeti jognak kell megállapítania, beleértve az uniós preferencia elvének betartására vonatkozó kötelezettséget, amelyet különösen a 2003-as és 2005-ös csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezései fogalmaznak meg. Az elutasításról és visszavonásról szóló döntéseket megfelelően indokolni kell.

(18)

Azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállam által kiállított összevont engedéllyel rendelkeznek, bármely hathónapos időszakban három hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezni kell a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területére való beutazást és az azokon belüli szabad mozgást, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) és a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Egyezmény) (8) 21. cikkével összhangban.

(19)

Horizontális uniós jogszabályok hiányában a harmadik országbeli állampolgárok eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. A koherens bevándorlási politika továbbfejlesztése, az uniós polgárok és a valamely tagállamban jogszerűen munkát vállaló harmadik országbeli állampolgárok jogai közötti különbségek csökkentése, valamint a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi uniós vívmányok kiegészítése érdekében meg kell határozni bizonyos jogokat különösen annak meghatározása érdekében, hogy mely területeken biztosított a tagállam saját állampolgáraival való egyenlő bánásmód azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkeznek. E rendelkezések célja, hogy az Unión belül megteremtsék az egyenlő versenyfeltételek minimális szintjét, elismerjék, hogy ezek a harmadik országbeli állampolgárok a munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az Unió gazdaságához, valamint hogy csökkentsék a tagállam saját állampolgárai és a harmadik országbeli állampolgárok közötti tisztességtelen versenyt, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik. Ebben az irányelvben – a munkaviszony fogalmának az uniós jog egyéb rendelkezései szerinti értelmezésének sérelme nélkül – harmadik országból származó munkavállalónak kell tekinteni az olyan harmadik országbeli állampolgárt, akinek valamely tagállam területén való tartózkodását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és ott a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban fizetett jogviszony keretében munkát vállalhat.

(20)

Valamennyi olyan harmadik országbeli állampolgárnak, aki jogszerűen tartózkodik és vállal munkát valamely tagállamban, a befogadó tagállam állampolgáraival való egyenlő bánásmód alapján legalább ugyanazokat a közös jogokat kell biztosítani, függetlenül a tartózkodás engedélyezésének eredeti céljától vagy annak alapjától. Az ezen irányelvben meghatározott területeken az egyenlő bánásmódhoz való jogot nemcsak azon harmadik országbeli állampolgároknak kell biztosítani, akiknek tartózkodását munkavállalás céljából engedélyezték valamely tagállamban, hanem azoknak is, akiknek tartózkodását más célból engedélyezték, de az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseivel összhangban hozzáférést biztosítottak nekik az adott tagállam munkaerőpiacához, beleértve a harmadik országból származó munkavállalók azon családtagjait, akiknek tartózkodását a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (9) alapján engedélyezték a tagállam területén; azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (10) alapján jogosultak a tagállamban való tartózkodásra; valamint azokat a kutatókat, akik a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (11) alapján jogosultak a tagállamban való tartózkodásra.

(21)

Az egyes területeken alkalmazott egyenlő bánásmódhoz való jogot szigorúan a harmadik országbeli állampolgárnak valamely tagállam területén való jogszerű tartózkodásához és munkaerőpiachoz való hozzáféréséhez kell kötni, amelyeket a tartózkodási és munkavállalási engedélyt is magában foglaló összevont engedély, illetve a más célokra kiállított, a munkavállalási engedéllyel kapcsolatos információkat is feltüntető tartózkodási engedélyek igazolnak.

(22)

A munkavégzés feltételeinek ezen irányelvben említett fogalmába legalább a díjazásnak és az elbocsátásnak, a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak, a munkaidőnek és a szabadságolásnak bele kell tartoznia, figyelembe véve a hatályban lévő kollektív szerződéseket.

(23)

A tagállamoknak a valamely harmadik országbeli állampolgár által egy másik tagállamban szerzett szakmai képesítéseket az uniós polgárok ilyen szakmai képesítéseivel megegyező módon el kell ismerniük, a harmadik országban szerzett képesítéseket pedig a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban figyelembe kell venniük. A harmadik országból származó munkavállalóknak biztosított azon jog, hogy az okleveleknek, bizonyítványoknak és más szakmai képesítéseknek a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban történő elismerése tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek, nem érintheti a tagállamoknak az ilyen harmadik országból származó munkavállalók nemzeti munkaerőpiacukhoz való hozzáférésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét.

(24)

A harmadik országból származó munkavállalóknak a szociális biztonság tekintetében egyenlő bánásmódban kell részesülniük. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) határozza meg. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseinek azon munkavállalókra is vonatkozniuk kell, akik számára közvetlenül egy harmadik országból érkezve engedélyezik a tartózkodást valamely tagállamban. Ez az irányelv ugyanakkor nem ruházhatja fel a harmadik országból származó munkavállalókat több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő uniós jog rendelkezik azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek a helyzete több tagállamot is érint. Ez az irányelv továbbá nem biztosíthat jogokat olyan helyzetekkel kapcsolatban, amelyek kívül esnek az uniós jog hatályán, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagokkal kapcsolatban. Ez az irányelv kizárólag azon családtagok vonatkozásában biztosíthat jogokat, akik a harmadik országból származó munkavállalókhoz azért csatlakoznak, hogy családegyesítés jogcímén tartózkodjanak valamely tagállamban, illetve azon családtagok vonatkozásában, akik már jogszerűen tartózkodnak az adott tagállamban.

(25)

A tagállamoknak legalább egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik alkalmazásban állnak, vagy akiket egy minimumként meghatározott, alkalmazásban eltöltött időszakot követően munkanélküliként nyilvántartásba vettek. A szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmód ezen irányelv szerinti korlátozásai nem érinthetik a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján biztosított jogokat.

(26)

Az uniós jog nem korlátozza a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát. Mindazonáltal e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot.

(27)

A harmadik országból származó munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód nem vonatkozhat a szakképzés területére vonatkozó, szociális támogatási rendszerekből finanszírozott intézkedésekre.

(28)

Ezen irányelv alkalmazása nem érintheti az uniós jogban és az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközökben foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.

(29)

A tagállamoknak ezen irányelv rendelkezéseit nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján való megkülönböztetés nélkül és különösen a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvvel (15) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvvel (16) összhangban kell érvényre juttatniuk.

(30)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgároknak valamely tagállam területén való munkavállalását szolgáló összevont engedély kiállítására irányuló összevont kérelmezési eljárás, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogainak meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(32)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(33)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(34)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez az irányelv meghatározza:

a)

a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén munkavállalás céljából való tartózkodását szolgáló összevont engedély kiállítására irányuló összevont kérelmezési eljárást tartózkodásuk engedélyezésének egyszerűsítése és jogállásuk ellenőrzésének megkönnyítése érdekében; valamint

b)

a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogait, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen célból engedélyezték számukra az adott tagállam területén való tartózkodást, az adott tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmód alapján.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok nemzeti munkaerőpiacukhoz való hozzáférésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)   „harmadik országbeli állampolgár”: olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül uniós polgárnak;

b)   „harmadik országból származó munkavállaló”: olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek valamely tagállam területén való tartózkodását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban abban a tagállamban fizetett jogviszony keretében munkát vállalhat;

c)   „összevont engedély”: valamely tagállam hatóságai által kiállított olyan tartózkodási engedély, amely feljogosítja a harmadik országbeli állampolgárt a tagállam területén munkavállalás céljából való jogszerű tartózkodásra;

d)   „összevont kérelmezési eljárás”: olyan eljárás, amely egy harmadik országbeli állampolgár vagy munkáltatója által benyújtott, a harmadik országbeli állampolgár valamely tagállam területén való tartózkodásának és munkavállalásának engedélyezésére irányuló összevont kérelem alapján a szóban forgó összevont engedély iránti kérelemről szóló döntéshez vezet.

3. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a következő személyekre kell alkalmazni:

a)

valamely tagállamban munkavállalási célú tartózkodás iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárok;

b)

olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalástól eltérő célra engedélyezték, akik munkát vállalhatnak, és akik az 1030/2002/EK rendelettel összhangban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; valamint

c)

olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalás céljából engedélyezték.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó azon harmadik országbeli állampolgárokra,

a)

akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (17) összhangban;

b)

akik családtagjaikkal együtt és állampolgárságuktól függetlenül az Unió és a tagállamok, vagy az Unió és harmadik országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval azonos jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;

c)

akik kiküldetésben vannak, kiküldetésük időtartama alatt;

d)

akik vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként történő munkavállalás céljából kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

e)

akik idénymunkásként vagy au pair-ként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

f)

akik engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban ideiglenes védelem alapján, vagy engedélyért folyamodtak az ilyen alapon történő ott-tartózkodásra, és jogállásukról még nem született döntés;

g)

akik a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e jogállasok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (18) alapján nemzetközi védelemben részesülnek, vagy akik az említett irányelv alapján nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született jogerős döntés;

h)

akik egy tagállam nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemben részesülnek, vagy akik egy tagállam nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született jogerős döntés;

i)

akik a 2003/109/EK irányelvvel összhangban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

j)

akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok alapján felfüggesztették;

k)

akik önfoglalkoztatóként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

l)

akik tengerészként kérték tartózkodásuk engedélyezését, vagy akik tartózkodását ekként engedélyezték, hogy valamely tagállamban lajstromozott vagy valamely tagállam lobogója alatt hajózó hajó fedélzetén bármilyen minőségben alkalmazásban állhassanak vagy ott munkát végezhessenek.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a II. fejezet nem vonatkozik azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára hat hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezték valamely tagállam területén a munkavállalást, vagy akiknek valamely tagállamban való tartózkodását tanulmányok folytatása céljából engedélyezték.

(4)   A II. fejezet nem alkalmazandó olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára a munkavállalás vízum alapján engedélyezett.

II.   FEJEZET

ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ÉS ÖSSZEVONT ENGEDÉLY

4. cikk

Összevont kérelmezési eljárás

(1)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelmet összevont kérelmezési eljárás útján kell benyújtani. A tagállamok meghatározzák, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy munkáltatójának kell-e benyújtania az összevont engedély iránti kérelmet. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a kérelmet bármelyikük benyújthatja. Amennyiben a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania, a tagállamok lehetővé teszik, hogy a kérelmet harmadik országból is benyújthassák, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt megengedi – annak a tagállamnak a területén, amelyben a harmadik országbeli állampolgár jogszerűen tartózkodik.

(2)   A tagállamok megvizsgálják az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmet, és amennyiben a kérelmező megfelel az uniós, illetve nemzeti jogban meghatározott feltételeknek, döntést hoznak az összevont engedély kiállításáról, módosításáról vagy megújításáról. Az összevont engedély kiállításáról, módosításáról vagy megújításáról szóló döntés egyetlen közigazgatási aktus, amely magában foglalja mind a tartózkodási, mind a munkavállalási engedélyt.

(3)   Az összevont engedélyezési eljárás nem érinti az első beutazáshoz esetlegesen szükséges vízumeljárást.

(4)   A tagállamok az előírt feltételek teljesülése esetén összevont engedélyt állítanak ki a tartózkodás engedélyezését kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számára, valamint azon, már befogadott harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a nemzeti végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követően tartózkodási engedélyük megújítását vagy módosítását kérik.

5. cikk

Illetékes hatóság

(1)   A tagállamok kijelölik a kérelem fogadására és az összevont engedély kiállítására illetékes hatóságot.

(2)   Az illetékes hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül döntést hoz a hiánytalan kérelemről.

Az első albekezdésben említett határidő kivételes esetben, a kérelem elbírálásának bonyolultságára tekintettel, meghosszabbítható.

Ha nem születik döntés az e bekezdésben előírt határidőn belül, annak jogkövetkezményeit a nemzeti jog határozza meg.

(3)   Az illetékes hatóság a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott értesítési eljárásokkal összhangban írásban értesíti a kérelmezőt a döntésről.

(4)   Amennyiben a kérelmet alátámasztó információk vagy dokumentumok a nemzeti jogban rögzített követelményekhez képest hiányosak, az illetékes hatóság írásban értesíti a kérelmezőt arról, hogy milyen kiegészítő információkra vagy dokumentumokra van szükség, és ésszerű határidőt állapít meg ezek benyújtására. A (2) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni addig, amíg az illetékes hatóság vagy más érintett hatóságok meg nem kapják a kért kiegészítő információkat. Amennyiben a kiegészítő információkat vagy dokumentumokat nem nyújtják be a megállapított határidőn belül, akkor az illetékes hatóság elutasíthatja a kérelmet.

6. cikk

Összevont engedély

(1)   A tagállamok az összevont engedélyt az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátumban állítják ki, és a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat az említett rendelet melléklete a) pontjának 7.5–9. alpontjával összhangban tüntetik fel.

A tagállamok papír formátumú dokumentumon kiegészítő információkat is feltüntethetnek a harmadik országbeli állampolgár munkaviszonyával kapcsolatban (úgymint a munkáltató neve és címe, munkahely, munkakör, munkaidő, javadalmazás), illetve az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában említettek szerint elektronikus formátumban is tárolhatnak ilyen adatokat.

(2)   Az összevont engedély kiállításakor a tagállamok nem állíthatnak ki további engedélyt a munkaerőpiaci hozzáférésre való jogosultság igazolására.

7. cikk

Munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedély

(1)   Az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedélyek kiállításakor a tagállamok az engedély típusától függetlenül feltüntetik a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat.

A tagállamok papír formátumú dokumentumon kiegészítő információkat is feltüntethetnek a harmadik országbeli állampolgár munkaviszonyával kapcsolatban (úgymint a munkáltató neve és címe, munkahely, munkakör, munkaidő, javadalmazás), illetve az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában említettek szerint elektronikus formátumban is tárolhatnak ilyen adatokat.

(2)   Az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedélyek kiállításakor a tagállamok nem állíthatnak ki további engedélyt a munkaerőpiaci hozzáférésre való jogosultság igazolására.

8. cikk

Eljárási garanciák

(1)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasításáról, illetve az összevont engedély uniós vagy nemzeti jogban meghatározott szempontok alapján történő visszavonásáról hozott döntésről szóló írásbeli értesítésben közölni kell a döntés indokolását.

(2)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasításáról, illetve az összevont engedély visszavonásáról hozott döntéssel szemben az érintett tagállamban jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a nemzeti joggal összhangban. Az (1) bekezdésben említett írásbeli értesítésben meg kell jelölni azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy fellebbezést nyújthat be, valamint az arra előírt határidőt.

(3)   A kérelem elfogadhatatlannak nyilvánítható a munkavállalási céllal érkezett és befogadott harmadik országbeli állampolgárok nagy számára hivatkozva, és ezen az alapon a kérelmet nem is szükséges érdemben elbírálni.

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

A tagállamok kérelemre megfelelő tájékoztatást nyújtanak a harmadik országbeli állampolgárnak és jövőbeli munkáltatójának a kérelem hiánytalan benyújtásához szükséges dokumentumokról.

10. cikk

Díjak

A tagállamok a kérelmezőknek adott esetben díjakat számíthatnak fel a kérelmek ezen irányelv szerinti elbírálásáért. Az ilyen díjak nagyságát arányosan kell meghatározni, és az a kérelmek elbírálása és az engedélyek kiállítása érdekében ténylegesen nyújtott szolgáltatásokon alapulhat.

11. cikk

Jogok az összevont engedély alapján

A nemzeti joggal összhangban kiállított összevont engedély az érvényességi ideje alatt legalább a következőkre jogosítja fel a birtokosát:

a)

az összevont engedélyt kiállító tagállam területére történő beutazás és ott-tartózkodás, feltéve, hogy a birtokos a nemzeti joggal összhangban valamennyi befogadási feltételnek megfelel;

b)

az összevont engedélyt kiállító tagállam teljes területére való szabad belépés, a nemzeti jogban meghatározott korlátok között;

c)

a nemzeti joggal összhangban az összevont engedély alapján engedélyezett, konkrét munkatevékenység gyakorlása;

d)

tájékoztatás az ezen irányelv és/vagy a nemzeti jog által az engedélyhez kapcsolódóan a birtokosra ruházott jogokról.

III.   FEJEZET

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDHOZ VALÓ JOG

12. cikk

Az egyenlő bánásmódhoz való jog

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, harmadik országból származó munkavállalók a következők tekintetében egyenlő bánásmódban részesülnek a lakóhelyük szerinti tagállam állampolgáraival:

a)

a munkavégzés feltételei, beleértve a díjazást és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot;

b)

egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkáltatókat képviselő szervezetekben, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy meghatározott foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

c)

oktatás és szakképzés;

d)

oklevelek, bizonyítványok és más szakmai képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

e)

a szociális biztonság ágai a 883/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint;

f)

adókedvezmények, feltéve, hogy a munkavállaló az adott tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkezik;

g)

az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz, többek között a lakásszerzési eljárásokhoz való hozzáférés a nemzeti jog előírásainak megfelelően, nem érintve a szerződéskötés szabadságát az uniós és nemzeti joggal összhangban;

h)

a munkaügyi hivatalok által biztosított tanácsadás.

(2)   A tagállamok a következő módon korlátozhatják az egyenlő bánásmódot:

a)

az (1) bekezdés c) pontja tekintetében:

i.

annak alkalmazását azokra a harmadik országból származó munkavállalókra korlátozhatják, akik alkalmazásban állnak, illetve akik alkalmazásban álltak, majd munkanélküliként nyilvántartásba vették őket;

ii.

annak alkalmazása alól kizárhatják azokat a harmadik országból származó munkavállalókat, akiknek a tagállam területén való tartózkodását a 2004/114/EK irányelvvel összhangban engedélyezték;

iii.

kizárhatják a tanulmányi és megélhetési juttatásokat és hiteleket, illetve egyéb juttatásokat és hiteleket;

iv.

az egyetemi oktatáshoz és a középiskolai végzettségre épülő oktatáshoz, valamint a konkrét munkatevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó szakképzéshez való hozzáférés tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghatározott előfeltételeket rögzíthetnek, többek között nyelvtudást és tandíjfizetést;

b)

az (1) bekezdés e) pontja tekintetében korlátozhatják a harmadik országból származó munkavállalókat a szóban forgó pont alapján megillető jogokat, de nem korlátozhatják ezeket a jogokat az olyan harmadik országból származó munkavállalók esetében, akik alkalmazásban állnak, illetve akik legalább hat hónapig alkalmazásban álltak, majd munkanélküliként nyilvántartásba vették őket.

Ezenkívül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés e) pontja a családi ellátások tekintetében nem vonatkozik azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára hat hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezték valamely tagállam területén a munkavállalást, olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek valamely tagállamban való tartózkodását tanulmányok folytatása céljából engedélyezték, valamint olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára a munkavállalás vízum alapján engedélyezett.

c)

az (1) bekezdés f) pontja tekintetében annak alkalmazását az adókedvezmények vonatkozásában olyan esetekre korlátozhatják, amikor a harmadik országból származó munkavállaló azon családtagjainak, akikre nézve a kedvezményeket igényli, a bejegyzett vagy szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területén található.

d)

az (1) bekezdés g) pontja tekintetében:

i.

annak alkalmazását azokra a harmadik országból származó munkavállalókra korlátozhatják, akik alkalmazásban állnak;

ii.

korlátozhatják a lakáshoz jutást.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott egyenlő bánásmódhoz való jog nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az ezen irányelv értelmében kiállított tartózkodási engedélyt, a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyt vagy a valamely tagállamban munkavállalásra jogosító bármely egyéb engedélyt visszavonják, vagy megújítását megtagadják.

(4)   Azok a harmadik országból származó munkavállalók, akik harmadik országba költöznek, illetve az ő harmadik országban tartózkodó, az ilyen munkavállalók után jogokat élvező túlélő hozzátartozóik a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál esetén a munkavállalók korábbi munkaviszonyán alapuló és a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében említett jogszabályok szerint szerzett kötelező nyugdíjban részesülnek az érintett tagállamok harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

(1)   Ez az irányelv nem érinti az alábbiak kedvezőbb rendelkezéseit:

a)

az uniós jog, beleértve az egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodásokat; és

b)

az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodások.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az irányelv hatálya alá tartozó személyekre nézve kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el, illetve tartsanak fenn.

14. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

Valamennyi tagállam rendszeresen frissített információkat bocsát a nyilvánosság rendelkezésére a harmadik országbeli állampolgároknak a területén munkavállalási céllal történő tartózkodásának engedélyezésére és ott-tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.

15. cikk

Jelentéstétel

(1)   A Bizottság rendszeres időközönként, első alkalommal 2016. december 25-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazására vonatkozóan, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt módosításokra.

(2)   A tagállamok évente, első alkalommal 2014. december 25-ig megküldik a Bizottságnak – a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban – az azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozó statisztikákat, akik részére a megelőző naptári évben összevont engedélyt állítottak ki.

16. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. december 25-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2011. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. SZPUNAR


(1)  HL C 27., 2009.2.3., 114. o.

(2)  HL C 257., 2008.10.9., 20. o.

(3)  Az Európai Parlament 2011. március 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 24-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

(5)  HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(6)  HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

(7)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(8)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(9)  HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

(10)  HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

(11)  HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

(12)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(13)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(14)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(15)  HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(16)  HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(17)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(18)  HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

(19)  HL L 199., 2007.7.31., 23. o.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/10


A TANÁCS 1375/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 687/2011/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló 687/2011/EU végrehajtási rendeletet (2), amely megállapítja azon személyek, csoportok és szervezetek naprakész listáját, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell.

(2)

A Tanács valamennyi szóban forgó személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért kerültek fel a 687/2011/EU végrehajtási rendeletben szereplő listára.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján a Tanács tájékoztatta a 687/2011/EU végrehajtási rendeletben felsorolt személyeket, csoportokat és szervezeteket azon döntéséről, hogy továbbra is szerepelteti őket a listán. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy kérhetik a Tanács indokolását a listára való felvételükkel kapcsolatban, amennyiben arról még nem kaptak tájékoztatást. Egyes személyek és csoportok esetében módosított indokolást bocsátottak rendelkezésre.

(4)

A Tanács – a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében – teljeskörűen felülvizsgálta az említett rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listáját. A Tanács ennek során figyelembe vette az érintettek által hozzá benyújtott észrevételeket.

(5)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az e rendelet mellékletében felsorolt személyek, csoportok és szervezetek a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (4) 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)

Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell, és a 687/2011/EU végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lista helyébe az e rendelet mellékletében foglalt lista lép.

2. cikk

A 687/2011/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2)  HL L 188., 2011.7.19., 2. o.

(3)  HL C 212., 2011.7.19., 20. o.

(4)  HL L 344., 2001.12.28., 93. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek listája

1.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán Útlevélszám: D9004878

2.

ABOU, Rabah Naami (más néven Naami Hamza, más néven Mihoubi Faycal; más néven Fellah Ahmed, más néven Dafri Rèmi Lahdi), született: 1966.2.1., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

3.

ABOUD, Maisi (más néven „a svájci Abderrahmane”), született: 1964.10.17., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

4.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár

5.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár

6.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai vezetői engedély)

7.

ARIOUA, Kamel (más néven Lamine Kamel), született: 1969.8.18., Constantine (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

8.

ASLI, Mohamed (más néven Dahmane Mohamed), született: 1975.5.13., Ain Taya (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

9.

ASLI, Rabah, született: 1975.5.13., Ain Taya (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

10.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu Zubair, más néven Sobiar, más néven Abu Zoubair), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja

11.

DARIB, Noureddine (más néven Carreto; más néven Zitoun Mourad), született: 1972.2.1., Algéria – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

12.

DJABALI, Abderrahmane (más néven Touil), született: 1970.6.1., Algéria – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

13.

FAHAS, Sofiane Yacine, született: 1971.9.10., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

14.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, AHMED, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), Libanon, született: 1963., Libanon, libanoni állampolgár

15.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah; más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555

16.

MOKTARI, Fateh (más néven Ferdi Omar), született: 1974.12.26., Hussein Dey (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

17.

NOUARA, Farid, született: 1973.11.25., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

18.

RESSOUS, Hoari (más néven Hallasa Farid), született: 1968.9.11., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

19.

SEDKAOUI, Noureddine (más néven Nounou), született: 1963.6.23., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

20.

SELMANI, Abdelghani (más néven Gano), született: 1974.6.14., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

21.

SENOUCI, Sofiane, született: 1971.4.15., Hussein Dey (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

22.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címek: (1) Kermanshah, Irán, (2) mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán

23.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán (Irán)

24.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomataútlevél), kibocsátás dátuma: 1999. Rendfokozat: vezérőrnagy

25.

TINGUALI, Mohammed (más néven Mouh di Kouba), született: 1964.4.21., Blinda (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

26.

WALTERS, Jason Theodore James (más néven Abdullah; más néven David), született: Amersfoort (Hollandia), 1985.3.6., útlevélszám: NE8146378 (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja

2.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Szervezet” – „ANO”, (más néven „Fatah-Forradalmi Tanács”, más néven „Arab Forradalmi Brigádok”, más néven „Fekete Szeptember”, más néven „Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”)

2.

„Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”

3.

"Al-Aqsa e.V."

4.

„Al-Takfir” és „al-Hidzsra”

5.

„Babbar Khalsa”

6.

Az „Új Néphadsereget” („NPA”) is magában foglaló „Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”, Fülöp-szigetek

7.

„Gama’a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Iszlám Csoport”)

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi”— „IBDA-C” („Nagy Iszlám Keleti Harci Front”)

9.

„Hamász”, ide tartozik a „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”

10.

„Hezb-i-Mudzsahedin” – „HM”

11.

„Hofstadgroep”

12.

„Alapítvány a Szent Föld Felszabadításáért és Fejlesztéséért”

13.

„Ifjú Szikek Nemzetközi Szövetsége” – „ISYF”

14.

„Khalisztán Zindabad Erő” – „KZF”

15.

„Kurd Munkáspárt” – „PKK”, (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA GEL”)

16.

„A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei” – „LTTE”

17.

„Ejército de Liberación Nacional” („Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”)

18.

„Palesztin Iszlám Dzsihád” – „PIJ”

19.

„Népi Front Palesztina Felszabadításért” – „PFLP”

20.

„Népi Front Palesztina Felszabadításért Főparancsnokság” (más néven „PFLP -Főparancsnokság”)

21.

„Fuerzas armadas revolucionarias de Columbia” – „FARC” („Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők”)

22.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol” [„Forradalmi Baloldal”], más néven „Dev Sol”) („Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”)

23.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”)

24.

„Stichting Al Aqsa” (más néven „Stichting Al Aqsa Nederland”, más néven „Al Aqsa Nederland”)

25.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdisztáni Szabadság Sólymai”, más néven „Kurdisztáni Szabadság Héjái”)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/14


A BIZOTTSÁG 1376/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Mongeta del Ganxet [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Mongeta del Ganxet” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 124., 2011.4.27., 16. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Mongeta del Ganxet (OEM)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/16


A BIZOTTSÁG 1377/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Salva Cremasco (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Salva Cremasco” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 124., 2011.4.27., 20. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.3. osztály:   Sajtok

OLASZORSZÁG

Salva Cremasco (OEM)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/18


A BIZOTTSÁG 1378/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Rheinisches Apfelkraut [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét (2) a „Rheinisches Apfelkraut” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 129., 2011.4.30., 23. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

NÉMETORSZÁG

Rheinisches Apfelkraut (OFJ)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/20


A BIZOTTSÁG 1379/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

a 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletnek a marha- és borjúhús-, valamint a tojás- és a baromfihús-ágazathoz tartozó mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának KN-kódjai és termékkódjai tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 134. cikkére, 161. cikke (3) bekezdésére, 170. cikkére és 192. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 382/2008/EK (2), az 1178/2010/EU (3) és a 90/2011/EU (4) bizottsági rendelet megállapítja a kiviteli engedélyek rendszerére vonatkozó szabályokat a marha- és borjúhús-, valamint a tojás- és a baromfihús-ágazatban nyújtott export-visszatérítések tekintetében. E rendeletek a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrája szerinti KN-kódokra és termékkódokra utalnak, annak megjelölése érdekében, hogy melyek azok a termékek, amelyek export-visszatérítés igénylésekor kiviteli engedély bemutatásához kötöttek és melyek nem.

(2)

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (5) I. mellékletét az 1006/2011/EU bizottsági rendelet (6) módosította.

(3)

A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendeletet (7) az 1334/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) módosította.

(4)

Következésképp a 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletben használt KN-kódokat és termékkódokat hozzá kell igazítani az 1006/2011/EU rendelettel módosított 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében és az 1334/2011/EU végrehajtási rendelettel módosított 3846/87/EGK rendeletben alkalmazott kódokhoz.

(5)

A 382/2008/EK rendelet is használ KN-kódokat a behozatali engedélyek keretében. Az összhang érdekében indokolt e kódokat is módosítani.

(6)

A 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 382/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (2) bekezdésében a „0102 90 05–0102 90 49 KN-kódok” helyébe a „0102 29 10–0102 29 49 KN-kódok, a legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 39 10 és a legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 90 91 KN-kód” lép.

2.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában a „0102 10 KN-kód” helyébe a „0102 21, 0102 31 00 és 0102 90 20 KN-kód” lép; valamint a „0102 90 és a korábbi 1602 KN-kódok” helyébe „0102 29, 0102 39 10, 0102 90 91 és ex 1602 KN-kód” lép;

b)

a (2) bekezdés a) pontjában a „a 0102 10 KN-kód” helyébe a „a 0102 21, a 0102 31 00 és a 0102 90 20 KN-kód” lép;

c)

a (3) bekezdésben a „a 0102 10 KN-kód” helyébe a „a 0102 21, a 0102 31 00 és a 0102 90 20 KN-kód” lép.

3.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

4.

Az V. mellékletben a termékkategóriák első csoportja helyébe a következő lép:

„Termékkategória

KN-kód

110.

0102 29 10, a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 39 10 és a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 90 91

120.

0102 29 21 és 0102 29 29, a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű ex 0102 90 91

130.

0102 29 41 és 0102 29 49, a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 90 91

140.

0102 29 51–0102 29 99, a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 39 10 és a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 90 91”.

5.

A VI. mellékletben a termékkategóriák első csoportja helyébe a következő lép:

„Kategória

Termékkód

011.

0102 21 10 9140, 0102 21 30 9140, 0102 31 00 9100, 0102 90 20 9100, 0102 31 00 9200 és 0102 90 20 9200

021.

0102 21 10 9150, 0102 21 30 9150, 0102 21 90 9120, 0102 31 00 9150, 0102 31 00 9250, 0102 31 00 9300, 0102 90 20 9150, 0102 90 20 9250 és 0102 90 20 9300

031.

0102 29 91 9000, 0102 39 10 9350 és 0102 90 91 9350

041.

0102 29 41 9100, 0102 29 51 9000, 0102 29 59 9000, 0102 29 61 9000, 0102 29 69 9000, 0102 29 99 9000, 0102 39 10 9100, 0102 39 10 9150, 0102 39 10 9200, 0102 39 10 9250, 0102 39 10 9400, 0102 90 91 9100, 0102 90 91 9150, 0102 90 91 9200, 0102 90 91 9250, 0102 90 91 9300 és 0102 90 91 9400”.

2. cikk

Az 1178/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben „a 0407 00 11 és a 0407 00 19 KN-kód” helyébe „a 0407 11 00, a 0407 19 11 és a 0407 19 19 KN-kód” lép.

2.

A 8. cikk (1) bekezdésében „a 0407 00 11 és a 0407 00 19 KN-kód” helyébe „a 0407 11 00, a 0407 19 11 és a 0407 19 19 KN-kód” lép.

3.

Az I. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

A 90/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben „a 0105 11, a 0105 12 és a 0105 19 KN-kód” helyébe „a 0105 11, a 0105 12 00, a 0105 13 00, a 0105 14 00 és a 0105 15 00 KN-kód” lép.

2.

A 8. cikk (1) bekezdésében „a 0105 11, a 0105 12 és a 0105 19 KN-kód” helyébe „a 0105 11, a 0105 12 00, a 0105 13 00, a 0105 14 00 és a 0105 15 00 KN-kód” lép.

3.

Az I. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 115., 2008.4.29., 10. o.

(3)  HL L 328., 2010.12.14., 1. o.

(4)  HL L 30., 2011.2.4., 1. o.

(5)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(6)  HL L 282., 2011.10.28., 1. o.

(7)  HL L 366., 1987.12.24., 1. o.

(8)  HL L 336., 2011.12.20., 35. o.


I. MELLÉKLET

A 382/2008/EK rendelet I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett jegyzék

0102 29 10, a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 39 10 és a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 90 91

0102 29 21, 0102 29 29, a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű 0102 90 91

0102 29 41–0102 29 49, a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 90 91

0102 29 51–0102 29 99, a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 39 10 és a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 90 91

0201 10 00, 0201 20 20

0201 20 30

0201 20 50

0201 20 90

0201 30 00, 0206 10 95

0202 10 00, 0202 20 10

0202 20 30

0202 20 50

0202 20 90

0202 30 10

0202 30 50

0202 30 90

0206 29 91

0210 20 10

0210 20 90, 0210 99 51, 0210 99 90

1602 50 10, 1602 90 61

1602 50 31

1602 50 95

1602 90 69”


II. MELLÉKLET

Az 1178/2010/EK rendelet I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrája szerinti termékkód (1)

Kategória

A biztosíték mértéke

(EUR/100 kg nettó tömeg)

040719119000

1

040711009000

040719199000

2

040721009000

040729109000

040790109000

3

3 (2)

2 (3)

040811809100

4

10

040819819100

040819899100

5

5

040891809100

6

15

040899809100

7

4


(1)  3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.), 8. rész.

(2)  Az V. mellékletben szereplő rendeltetési helyek esetén.

(3)  Egyéb rendeltetési helyek.”


III. MELLÉKLET

A 90/2011/EK rendelet I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrája szerinti termékkód (1)

Kategória

A biztosíték mértéke

(EUR/100 kg nettó tömeg)

010511119000

010511199000

010511919000

010511999000

1

010512009000

010514009000

2

020712109900

3

6 (2)

020712909990

6 (3)

020712909190

6 (4)

020725109000

020725909000

5

3

020714209900

020714609900

020714709190

020714709290

6. a) kategória (4)

2

020714209900

020714609900

020714709190

020714709290

6. b) kategória (5)

2

020727109990

7

3

020727609000

020727709000

8

3


(1)  3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.), 7. rész.

(2)  A VII. mellékletben szereplő rendeltetési helyek esetén.

(3)  A VII. és VIII. mellékletben felsoroltaktól eltérő rendeltetési helyek esetén.

(4)  A VIII. mellékletben felsorolt rendeltetési helyek esetén.

(5)  A VIII. mellékletben felsoroltaktól eltérő rendeltetési helyek esetén.”


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/25


A BIZOTTSÁG 1380/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 21.)

a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarakra vonatkozó különös feltételek tekintetében a 798/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/158/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

Az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet VIII. melléklete (2) megállapítja a tenyész- és haszonbaromfi (kivéve a laposmellű futómadarak) behozatalára, illetve a naposcsibék és a keltetőtojások (kivéve a laposmellű futómadarak naposcsibéi és keltetőtojásai) behozatalára vonatkozó különös feltételeket.

(2)

Az említett melléklet II. részének 8. pontja előírja, hogy amennyiben a naposcsibéket nem a keltetőtojást importáló tagállamban nevelik, azokat közvetlenül a végső rendeltetési helyre szállítják, és ott tartják legalább a kikeléstől számított három héten keresztül. Ez a követelmény megjelenik a 2009/158/EK irányelv IV. mellékletében szereplő, a naposcsibékre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminta I. részében.

(3)

A 798/2008/EK rendeletet IX. melléklete különös feltételeket állapít meg a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak, valamint azok keltetőtojásai és naposcsibéi behozatalára vonatkozóan. Ezek a különös feltételek jelenleg nem tartalmaznak olyan hasonló rendelkezéseket a laposmellű futómadarakra vonatkozóan, mint az említett rendelet VIII. melléklete II. részének 2. pontja a baromfikra vonatkozóan.

(4)

Az említett, a baromfikra vonatkozó rendelkezés alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy e rendelkezést indokolt a laposmellű futómadarak naposcsibéire is kiterjeszteni.

(5)

A 798/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 798/2008/EK rendelet IX. melléklete II. részének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az importált keltetőtojásból kikelt, tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat a kikelés időpontjától számított legalább három héten keresztül a baromfikeltető állomáson vagy azon létesítmény(ek)ben tartják legalább három héten keresztül, ahová a baromfit a kikelést követően küldték.

Amennyiben a laposmellű futómadarak naposcsibéit nem a keltetőtojást importáló tagállamban nevelik, azokat közvetlenül a 2009/158/EK tanácsi irányelv (3) IV. mellékletében szereplő 2. egészségügyi bizonyítványminta I.10. és I.11. pontjában meghatározott végső rendeltetési helyre szállítják, és ott tartják a kikeléstől számított legalább három héten keresztül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2012. február 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 74. o.

(2)  HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

(3)  HL L 343., 2009.12.22., 74. o.”


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/26


A BIZOTTSÁG 1381/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a klórpikrin hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) alkalmazandó a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében azon hatóanyagokra, amelyek esetében – a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe (3) fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet 16. cikkével összhangban – megállapították a kérelem teljességét. A klórpikrin hatóanyag esetében a kérelem teljességét az említett rendelettel összhangban megállapították.

(2)

A 451/2000/EK (4) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékeit, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. Ezek a jegyzékek tartalmazzák a klórpikrint is.

(3)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló 1490/2004/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a bejelentő az 1095/2007/EK rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. A Bizottság ezért – az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozat (7) elfogadásával – megtagadta a klórpikrin felvételét.

(4)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be a 33/2008/EK rendelet 14–19. cikkében előírtak alapján.

(5)

A kérelmet az 1490/2002/EK rendelettel kijelölt referens tagállamnak, Olaszországnak nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációja és a támogatott felhasználási célok azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. A kérelem megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikkében foglalt többi tartalmi és eljárási előírásnak is.

(6)

Olaszország elvégezte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatok értékelését, és kiegészítő jelentést készített. Jelentését 2010. március 11-én megküldte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, felkérte őket észrevételeik megtételére, a beérkezett észrevételeket pedig továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2011. február 23-án benyújtotta a Bizottságnak a klórpikrin kockázatelemzéséből levont következtetéseit (8). Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést és a Hatóság megállapításait a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban a tagállamokkal együtt megvizsgálta, majd ezeket a klórpikrinről szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2011. október 11-én véglegesítették.

(7)

A hatóanyag értékelése során aggályok merültek fel. Ezek különös tekintettel a következőkre vonatkoztak: a kezelők számára elfogadhatatlan a kockázat. Nem volt lehetséges a felszín alatti vizek megbízható expozíciójának értékelése, mivel a diklór-nitrometán metabolitra és a gyártáskor előállított hatóanyag szennyező anyagaira vonatkozó adatok hiányoztak. Nem állt rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy fel lehessen mérni az üledéklakókra, méhekre, földigilisztákra és nem célzott növényekre jelentett kockázatokat. A vízi szervezetek, madarak és emlősök tekintetében nagy kockázatot állapítottak meg. A felszínivíz- és az üledékexpozíció értékelését nem lehetett megbízható módon elvégezni, mivel a klórpikrinre és a diklór-nitrometán metabolitra vonatkozó adatok hiányoztak. A levegőben lévő foszgén expozíciós koncentrációját nem lehetett megbízható módon értékelni. Megállapították a nagy távolságú, atmoszferikus terjedés lehetőségét.

(8)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság által megfogalmazott következtetésekre vonatkozóan. A 33/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság továbbá felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a felülvizsgálati jelentés tervezetével kapcsolatosan. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak.

(9)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták cáfolni a (7) preambulumbekezdésben említett aggályokat. Következésképpen nem nyert bizonyítást, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított követelményeknek.

(10)

A klórpikrin ezért az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem hagyható jóvá.

(11)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak időt biztosítsunk a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonására, az 1490/2002/EK rendelettől el kell térni.

(12)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerekre, úgy ez az időszak az adott engedély visszavonása után legfeljebb egy évvel jár le.

(13)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint a klórpikrinre vonatkozóan további kérelmet nyújtsanak be.

(14)

Az egyértelműség érdekében a 2008/934/EK határozat mellékletének klórpikrinre vonatkozó bejegyzését el kell hagyni.

(15)

A 2008/934/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt. Végrehajtási aktust kell elfogadni, ezért az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a fellebbviteli bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hatóanyag jóváhagyásának megtagadása

A klórpikrin hatóanyag nem nyer jóváhagyást.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

Az 1490/2002/EK rendelet 12. cikke (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek engedélyeinek 2012. június 23-ig történő visszavonását.

3. cikk

Türelmi idő

A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb az engedély visszavonásától számított 12 hónappal véget kell érnie.

4. cikk

A 2008/934/EK határozat módosítása

A 2008/934/EK határozat mellékletében a „klórpikrin” bejegyzést el kell hagyni.

5. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

(4)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(5)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(6)  HL L 246., 2007.9.21., 19. o.

(7)  HL L 333., 2008.12.11., 11. o.

(8)  Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance chloropicrin (A klórpikrin hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés). EFSA Journal 2011; 9(3):2084. [58 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2011.2084. Elérhető a következő weboldalon: www.efsa.europa.eu/efsajournal.htm.


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/28


A BIZOTTSÁG 1382/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. december 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

64,0

MA

68,8

TN

96,0

TR

107,7

ZZ

84,1

0707 00 05

EG

170,1

JO

182,1

TR

120,6

ZZ

157,6

0709 90 70

MA

37,6

TR

133,4

ZZ

85,5

0805 10 20

AR

37,9

BR

41,5

CL

30,5

MA

49,0

TR

76,8

ZA

41,5

ZZ

46,2

0805 20 10

MA

80,1

TR

79,7

ZZ

79,9

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

IL

76,8

MA

72,3

TR

99,1

ZZ

82,7

0805 50 10

AR

46,9

MA

50,0

TR

52,1

ZZ

49,7

0808 10 80

CA

112,8

CN

99,1

US

113,0

ZA

122,9

ZZ

112,0

0808 20 50

CN

102,1

ZZ

102,1


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/30


A BIZOTTSÁG 1383/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a gabonaágazatban 2012. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2012. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2012. január 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2012. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód

Árumegnevezés

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 19 00

1001 11 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

ex 1001 91 20

KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 99 00

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 10 00

1002 90 00

ROZS

0,00

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

0,00

1007 10 90

1007 90 00

CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével

0,00


(1)  Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2)  Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

15.12.2011-21.12.2011

1.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Tőzsde

Minneapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

246,86

180,19

FOB-ár USA

309,62

299,62

279,62

Felár a Mexikói-öböl esetében

13,88

Felár a Nagy-tavak esetében

35,46

2.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:

19,73 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:

50,92 EUR/t


(1)  Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2)  Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3)  Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/33


A BIZOTTSÁG 1384/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harmadik részleges pályázati felhívás tekintetében minimális vámtétel meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 187. cikkére,

mivel:

(1)

A 1239/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) folyamatos pályázati felhívást nyitott meg a 2011–2012. gazdasági év tekintetében a 1701 KN-kód alá tartozó cukor csökkentett vámtétellel történő behozatalára.

(2)

A 1239/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkével összhangban a Bizottság egy adott részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatokra figyelemmel eldönti, hogy nyolc számjegyű KN-kódonként meghatároz-e vagy sem minimális vámtételt.

(3)

A harmadik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében egyes nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan minimális vámtételt kell megállapítani, a többi nyolc számjegyű kódra vonatkozóan pedig nem.

(4)

A piac felé történő gyors reagálás és az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harmadik részleges pályázati felhívás tekintetében – amelynek esetében a pályázatok benyújtási határideje 2011. december 21-én járt le – a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében a nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan vagy az e rendelet melléklete szerinti minimális vámtétel került meghatározásra, vagy nem került meghatározásra ilyen vámtétel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 318., 2011.12.1., 4. o.


MELLÉKLET

Minimális vámtételek

(EUR/tonna)

Nyolc számjegyű KN-kód

Minimális vámtétel

1

2

1701 11 10

269,16

1701 11 90

1701 12 10

X

1701 12 90

X

1701 91 00

X

1701 99 10

1701 99 90

X

(—)

a Bizottság nem határozott meg minimális vámtételt (valamennyi pályázat elutasításra került)

(X)

nem érkezett pályázat


HATÁROZATOK

23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/35


A TANÁCS 2011/871/KKBP HATÁROZATA

(2011. december 19.)

az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács az 1999. december 10–11-i helsinki ülésén többek között abban állapodott meg, hogy „az EU által vezetett műveletek keretében történő önkéntes együttműködésükkor a tagállamoknak 2003-ig képesnek kell lenniük arra, hogy 60 napon belül 50 000–60 000 főnyi, a petersbergi feladatok teljes körű végrehajtására alkalmas haderőt felvonultassanak és azt legalább egy éven keresztül fenntartsák”.

(2)

2002. június 17-én a Tanács jóváhagyta az Unió által vezetett katonai vagy védelmi vonatkozású válságkezelési műveletek finanszírozásának módozatait.

(3)

A Tanács a 2003. május 14-i következtetéseiben megerősítette a gyorsreagálási képességek szükségességét, különösen a humanitárius és mentési feladatok terén.

(4)

Az Európai Tanács a 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésén üdvözölte a Tanács 2003. május 19-i következtetéseit, amelyek megerősítették különösen az Európai Unió katonai gyorsreagálási képességének a szükségességét.

(5)

2003. szeptember 22-i ülésén a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Uniónak képesnek kell lennie a katonai műveletek közös költségei finanszírozásának rugalmas igazgatására, tekintet nélkül e műveletek terjedelmére, összetettségére vagy sürgősségére, különösen egy, az Unió bármely jövőbeli katonai művelete közös költségeinek finanszírozása tekintetében illetékes állandó finanszírozási mechanizmus legkésőbb 2004. március 1-jéig történő létrehozásával.

(6)

A Tanács 2004. február 23-án elfogadta az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP határozatot (1). A határozatot több alkalommal módosították, illetve más jogi aktusok léptek a helyébe, így legutóbb a 2008/975/KKBP határozat (2).

(7)

Az EU rendelkezik az Európai Unió Katonai Bizottsága által meghatározott fogalom szerinti katonai gyorsreagálási műveletek végrehajtásának képességével. Az EU rendelkezik az Európai Unió Katonai Bizottsága által meghatározott fogalom szerinti harccsoportok telepítésének képességével.

(8)

Az előfinanszírozási rendszer mindenekelőtt a gyorsreagálási műveletek finanszírozására szolgál.

(9)

Az EU katonai műveleteire érvényes parancsnoklási és ellenőrzési struktúrákra és eljárásokra vonatkozó, politikai és katonai stratégiai szintű, az EU parancsnokságain keresztül megvalósított és a Politikai és Biztonsági Bizottság által jóváhagyott gyakorlatok hozzájárulnak az Unió általános műveleti készenlétének fokozásához.

(10)

A Tanács eseti alapon határoz arról, hogy egy műveletnek vannak-e katonai vagy védelmi vonatkozásai, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 41. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(11)

Az EUSZ 41. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint azon tagállamok, amelyek képviselői a 31. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti formális nyilatkozatot tettek a Tanácsban, nem kötelesek hozzájárulni az érintett katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek finanszírozásához.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Dánia nem vesz részt e határozatban, így a mechanizmus finanszírozásában sem.

(13)

A 2008/975/KKBP határozat 44. cikke értelmében a Tanács elvégezte az említett határozat felülvizsgálatát, és megállapodott annak módosításairól.

(14)

Az érthetőség érdekében a 2008/975/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni és új határozattal kell helyettesíteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „részt vevő tagállamok”: az Európai Unió tagállamai, Dánia kivételével;

b)   „hozzájáruló államok”: azon tagállamok, amelyek az EUSZ 41. cikke (2) bekezdésével összhangban hozzájárulnak az érintett katonai művelet finanszírozásához, illetve azon harmadik államok, amelyek az általuk az Európai Unióval kötött megállapodások alapján hozzájárulnak e művelet közös költségeinek finanszírozásához;

c)   „műveletek”: az Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei;

d)   „katonai támogató fellépések”: az Európai Unió olyan katonai vagy védelmi vonatkozású, ugyanakkor nem európai uniós parancsnokság alá tartozó műveletei vagy azok részei, amelyekről a Tanács határoz és amelyek célja valamely harmadik ország vagy harmadik szervezet támogatása.

1.   FEJEZET

MECHANIZMUS

2. cikk

A mechanizmus létrehozása

(1)   Létrejön egy, a műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására irányuló mechanizmus.

(2)   A mechanizmus elnevezése a következő: ATHENA.

(3)   Az ATHENA a részt vevő tagállamok, illetve – egyedi műveletek esetén – a hozzájáruló államok nevében jár el.

3. cikk

Jogképesség

Az ATHENA rendelkezik az Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei finanszírozásának igazgatása céljából szükséges jogképességgel; így például bankszámlát tarthat fenn, javakat szerezhet meg, tarthat tulajdonában vagy idegeníthet el, szerződéseket vagy igazgatási megállapodásokat köthet, illetve bíróság előtt eljárhat. Az ATHENA nyereségszerzési cél nélkül működik.

4. cikk

Harmadik felekkel történő koordináció

A feladatai ellátásához szükséges mértékben és az Európai Unió céljaival és politikáival összhangban, az ATHENA koordinálja tevékenységét a tagállamokkal, uniós intézményekkel és szervekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel.

2.   FEJEZET

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

5. cikk

Igazgatási szervek és személyzet

(1)   Az ATHENA igazgatását – a különbizottság felügyelete alatt – az alábbi személyek végzik:

a)

az ügyvezető;

b)

az egyes műveletek parancsnoka (a továbbiakban: a műveleti parancsnok) az általa vezetett műveletek tekintetében;

c)

a számvitelért felelős tisztviselő.

(2)   Az ATHENA a lehető legnagyobb mértékben felhasználja az Unió már meglévő igazgatási struktúráit. Az ATHENA az uniós intézmények által adott esetben rendelkezésére bocsátott, illetve a tagállamok által kirendelt személyzetet veszi igénybe.

(3)   A Tanács főtitkára – adott esetben valamely részt vevő tagállam javaslatára – biztosítja az ügyvezető és a számvitelért felelős tisztviselő számára a feladataik ellátásához szükséges személyzetet.

(4)   Az ATHENA szerveit és személyzetét a műveleti szükségletek függvényében kell igénybe venni.

6. cikk

A különbizottság

(1)   A részt vevő tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből álló különbizottság jön létre.

A különbizottság üléseire az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság képviselőit is meghívják, akik az üléseken szavazati jog nélkül vesznek részt.

(2)   Az ATHENA igazgatása a különbizottság felügyelete alatt történik.

(3)   Amennyiben a különbizottság egy meghatározott művelet közös költségeinek finanszírozásáról tanácskozik, úgy

a)

a különbizottság a hozzájáruló tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből áll;

b)

a hozzájáruló harmadik államok képviselői részt vesznek a különbizottság tanácskozásain. A szavazásokon azonban nem vehetnek részt és nem is lehetnek jelen;

c)

a műveleti parancsnok vagy képviselője részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon.

(4)   A különbizottság üléseit a Tanács elnöksége hívja össze és vezeti. A különbizottság számára a titkárságot az ügyvezető biztosítja. Ő készíti el a bizottsági tanácskozások eredményeinek jegyzőkönyvét. A szavazásokon nem vesz részt.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő szükség szerint részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon.

(6)   Bármely részt vevő tagállam, az ügyvezető, illetve a műveleti parancsnok kérésére az elnökség legkésőbb tizenöt napon belül összehívja a különbizottságot.

(7)   Az ügyvezető megfelelő módon tájékoztatja a különbizottságot az ATHENA-t érintő bármely követelésről vagy jogvitáról.

(8)   A különbizottság tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg határozatait, figyelembe véve az (1) és a (3) bekezdésnek a különbizottság összetételére vonatkozó rendelkezéseit. A különbizottság határozatai kötelező erejűek.

(9)   A különbizottság az irányadó referenciaösszegek figyelembevételével jóváhagyja a költségvetéseket, és általában az e határozatban előírt hatásköröket gyakorolja.

(10)   A különbizottságot az ügyvezető, a műveleti parancsnok, valamint a számvitelért felelős tisztviselő e határozattal összhangban tájékoztatja.

(11)   A különbizottság által e határozattal összhangban jóváhagyott jogi aktusok szövegét a jóváhagyás időpontjában a különbizottság elnöke és az ügyvezető írja alá.

7. cikk

Az ügyvezető

(1)   Az ügyvezetőt és a legalább egy ügyvezető-helyettest – a különbizottság tájékoztatását követően – a Tanács főtitkára nevezi ki hároméves időtartamra.

(2)   Az ügyvezető az ATHENA nevében látja el hivatalát.

(3)   Az ügyvezető

a)

elkészíti és benyújtja a különbizottság számára a költségvetési tervezeteket. A költségvetési tervezetek valamely művelet kiadásait érintő részét a műveleti parancsnok javaslata alapján kell elkészíteni;

b)

elfogadja a különbizottság által jóváhagyott költségvetéseket;

c)

engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el a „bevételek”, a „műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek”, valamint a művelet aktív szakaszán kívül felmerülő „közös működési költségek” tekintetében;

d)

a bevételek tekintetében végrehajtja a harmadik felekkel kötött, az Unió katonai műveletei közös költségeinek finanszírozására vonatkozó pénzügyi megállapodásokat;

e)

egy vagy több bankszámlát nyit az ATHENA nevében.

(4)   Az ügyvezető biztosítja e határozat előírásainak betartását, valamint a különbizottság határozatainak végrehajtását.

(5)   Az ügyvezető jogosult arra, hogy megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja a különbizottságot.

(6)   Az Unió katonai műveleteire vonatkozó, pénzügyi kérdéseket érintő munkát az ügyvezető koordinálja. A nemzeti közigazgatások és – adott esetben – a nemzetközi szervezetek vonatkozásában az ügyvezető összekötőként jár el e kérdések tekintetében.

(7)   Az ügyvezető elszámolási kötelezettséggel tartozik a különbizottságnak.

8. cikk

A műveleti parancsnok

(1)   A műveleti parancsnok az általa vezetett művelet közös költségeinek finanszírozására vonatkozó feladatait az ATHENA nevében végzi.

(2)   Az általa vezetett művelet tekintetében a műveleti parancsnok

a)

megküldi az ügyvezetőnek a költségvetési tervezetek „kiadások – közös működési költségek” részére vonatkozó javaslatait;

b)

engedélyezésre jogosult tisztviselőként végrehajtja a közös működési költségekre és a 28. cikk szerinti kiadásokra vonatkozó előirányzatokat; felügyeletet gyakorol az ezen előirányzatok végrehajtásában részt vevő valamennyi személy felett, beleértve az előfinanszírozást is; az ATHENA nevében szerződéseket ítélhet oda, illetve szerződéseket köthet; az általa vezetett műveletekre vonatkozó bankszámlát nyit az ATHENA nevében.

(3)   A műveleti parancsnok jogosult arra, hogy az általa vezetett művelet tekintetében megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

(4)   A műveleti parancsnok a különbizottság által az ügyvezető javaslatát követően jóváhagyott, kellően indokolt esetek kivételével minden esetben az ATHENA által biztosított számviteli és eszközgazdálkodási rendszert köteles használni. Az ügyvezető előzetesen tájékoztatja a különbizottságot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy fennáll ilyen eset.

9. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő

(1)   A számvitelért felelős tisztviselőt és legalább egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettest a Tanács főtitkára nevezi ki hároméves időtartamra.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő a feladatait az ATHENA nevében végzi.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő felel:

a)

a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések behajtásáért;

b)

az ATHENA éves elszámolásainak, valamint – az egyes műveletek befejezését követően – a művelet elszámolásainak elkészítéséért;

c)

a valamely műveletre vonatkozó éves beszámolóknak, illetve elszámolásoknak a különbizottság elé, jóváhagyás céljából történő benyújtásakor az ügyvezető ebben történő támogatásáért;

d)

a könyvvezetés végzéséért az ATHENA számára;

e)

a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapításáért;

f)

a bevételekre vonatkozó számviteli rendszerek megállapításáért és validálásáért, valamint – adott esetben – az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított, a számviteli információk szolgáltatására, illetve igazolására szolgáló rendszerek validálásáért;

g)

a bizonylatok megőrzéséért;

h)

a pénztárkezelésért az ügyvezetővel közösen.

(4)   Az ügyvezető és a műveleti parancsnok ellátja a számvitelért felelős tisztviselőt az ATHENA vagyonát, valamint a költségvetésnek az ATHENA igazgatásával történő végrehajtását valósághűen tükröző számlák elkészítéséhez szükséges valamennyi információval. Az ügyvezető és a műveleti parancsnok biztosítja ezen információk megbízhatóságát is.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő elszámolási kötelezettséggel tartozik a különbizottságnak.

10. cikk

Az ügyvezetőre, a számvitelért felelős tisztviselőre, valamint az ATHENA személyzetére alkalmazandó általános rendelkezések

(1)   Az ügyvezető és az ügyvezető-helyettes hivatala összeférhetetlen a számvitelért felelős tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő-helyettes hivatalával.

(2)   Az ügyvezető-helyettesek mindegyike az ügyvezető felügyelete alatt jár el. A számvitelért felelős tisztviselő-helyettesek mindegyike a számvitelért felelős tisztviselő felügyelete alatt jár el.

(3)   Az ügyvezető helyét távollétében valamely ügyvezető-helyettes veszi át. A számvitelért felelős tisztviselő helyét távollétében valamely számvitelért felelős tisztviselő-helyettes veszi át.

(4)   Az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai feladataiknak az ATHENA nevében történő ellátása során továbbra is a rájuk alkalmazandó előírások és szabályozás hatálya alatt maradnak.

(5)   A tagállamok által az ATHENA rendelkezésére bocsátott személyzetre a kiküldött nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló tanácsi határozatban megállapított szabályok, valamint a nemzeti közigazgatásuk és valamely uniós intézmény, illetve az ATHENA között létrejött megállapodás rendelkezései vonatkoznak.

(6)   Kinevezését megelőzően az ATHENA személyzetének meg kell kapnia a Tanács minősített információihoz való hozzáférést biztosító tanúsítványt, legalább a „Secret UE” titoktartási szintig vagy rendelkeznie kell valamely tagállam ezzel egyenértékű tanúsítványával.

(7)   Az ügyvezető tárgyalásokat folytathat, illetve megállapodásokat köthet a tagállamokkal vagy az uniós intézményekkel azon személyzet előzetesen történő kijelölése céljából, amely szükség esetén azonnal az ATHENA rendelkezésére bocsátható.

3.   FEJEZET

IGAZGATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS KERETSZERZŐDÉSEK

11. cikk

Igazgatási megállapodások és keretszerződések

(1)   A tagállamokkal, az Unió intézményeivel és szerveivel, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel tárgyalások folytathatók olyan igazgatási megállapodásokról, amelyek célja a lehető leginkább költséghatékony feltételekkel történő műveleti beszerzéseknek és/vagy a kölcsönös segítségnyújtás pénzügyi vonatkozásainak a megkönnyítése.

(2)   Az ilyen megállapodásokat:

a)

a különbizottságnak benyújtják konzultációra, amennyiben a tagállamokkal, az Unió intézményeivel vagy szerveivel kötik meg őket;

b)

a különbizottságnak benyújtják jóváhagyásra, amennyiben harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötik meg őket.

(3)   Az ilyen megállapodásokat az ATHENA képviseletében az ügyvezető vagy adott esetben az érintett műveleti parancsnok, illetve az (1) bekezdésben említett másik fél illetékes igazgatási hatósága írja alá.

(4)   A beszerzések lehető leginkább költséghatékony feltételek mellett történő végrehajtása érdekében keretszerződéseket lehet kötni. Az ilyen szerződéseket az ügyvezető általi aláírásukat megelőzően jóváhagyásra be kell nyújtani a különbizottságnak, és a tagállamok és a műveleti parancsnokok számára is elérhetővé kell tenni, hogy amennyiben úgy kívánják, élhessenek azokkal. Ez a rendelkezés nem teszi kötelezővé egyetlen tagállam számára sem, hogy keretszerződés alapján szerezzen be termékeket vagy vegyen igénybe szolgáltatásokat.

12. cikk

A harmadik országok hozzájárulásainak fizetési módozatairól szóló állandó és ad hoc igazgatási megállapodások

(1)   Az Európai Unió és a Tanács által az EU-műveletekhez potenciálisan hozzájáruló országként, illetve meghatározott EU-művelethez hozzájáruló országként megjelölt harmadik államok közötti megállapodások keretében az ügyvezető tárgyalásokat folytat e harmadik államokkal állandó vagy ad hoc igazgatási megállapodások megkötése céljából. E megállapodások az ATHENA és az érintett harmadik állam illetékes igazgatási szervei közötti levélváltás formájában történnek, és megállapítják a hozzájárulások gyors teljesítésének megkönnyítéséhez szükséges részletes szabályokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások megkötéséig az ügyvezető megteheti a hozzájáruló harmadik állam fizetésének megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Az ügyvezető – az ATHENA nevében történő aláírásukat megelőzően – előzetesen értesíti a különbizottságot az (1) bekezdésben említett tervezett megállapodásokról.

(4)   Amennyiben az Unió katonai műveletet indít, úgy az ügyvezető – a hozzájárulásoknak a Tanács által meghatározott összege tekintetében – végrehajtja az említett művelethez hozzájáruló harmadik államokkal megkötött megállapodásokat.

4.   FEJEZET

BANKSZÁMLÁK

13. cikk

Számlanyitás és cél

(1)   A bankszámlákat euróban, folyószámlaként vagy rövid futamidejű betéti számlaként, olyan első osztályú pénzügyi intézményben kell megnyitni, amelynek székhelye valamely tagállamban található. Kellően indokolt esetben az ügyvezető jóváhagyásával olyan pénzügyi intézetnél is nyitható számla, amelynek székhelye a tagállamokon kívül található.

(2)   Kellően indokolt esetben eurótól eltérő valutában is lehet számlát nyitni.

(3)   A hozzájáruló államok hozzájárulásait e számlákra kell befizetni. Ezeket az ATHENA által kezelt kiadások kifizetésére, valamint a katonai műveletek közös költségeivel összefüggő kiadások végrehajtásához szükséges előlegeknek a műveleti parancsnok rendelkezésére bocsátására kell felhasználni.

14. cikk

A pénzeszközök kezelése

(1)   Az ATHENA számlájáról történő bármely kifizetés esetén szükséges egyrészről az ügyvezető vagy egy ügyvezető-helyettes, másrészről pedig a számvitelért felelős tisztviselő vagy egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettes együttes aláírása.

(2)   A bankszámlákon nem engedélyezhető a fedezet túllépése.

5.   FEJEZET

KÖZÖS KÖLTSÉGEK

15. cikk

A közös költségek és a jogosultsági időszakok meghatározása

(1)   Az I. mellékletben felsorolt közös költségek – keletkezésük időpontjától függetlenül – az ATHENA-t terhelik. Amennyiben a közös költségek a költségvetés azon műveletre vonatkozó jogcímcsoportjában szerepelnek, amelyhez a leginkább kapcsolódnak, úgy azokat az adott művelet „működési költségeinek” kell tekinteni. Máskülönben ezeket a „műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeknek” kell tekinteni.

(2)   Továbbá, az ATHENA viseli a II. mellékletben felsorolt közös működési költségeket a művelet válságkezelési terve elfogadásától a műveleti parancsnok kinevezéséig tartó időszakban. Különleges körülmények esetén, a PBB-vel való konzultációt követően a különbizottság módosíthatja azt az időszakot, amelyben az ATHENA viseli ezeket a költségeket.

(3)   A művelet aktív szakasza során, amely időszak a műveleti parancsnok kinevezésének napjától addig a napig tart, amelyen a műveleti parancsnokság befejezi tevékenységét, az ATHENA viseli a következő közös működési költségeket:

a)

a III. melléklet A. részében felsorolt közös költségek;

b)

a III. melléklet B. részében felsorolt közös költségek, amennyiben a Tanács így határoz;

c)

a III. melléklet C. részében felsorolt közös költségek, amennyiben a műveleti parancsnok kérelmezi és a különbizottság jóváhagyja.

(4)   A Tanács által hozott határozat tárgyát képező katonai támogató fellépések aktív szakasza során az ATHENA közös működési költségként viseli a Tanács által eseti alapon meghatározott közös költségeket a III. melléklet alapján.

(5)   A művelet közös működési költségei emellett magukban foglalják a művelet befejezéséhez szükséges, a IV. mellékletben felsorolt kiadásokat is.

Egy művelet akkor tekinthető befejezettnek, amennyiben a művelet keretében közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetéséről döntés született, valamint a műveletre vonatkozó elszámolásokat jóváhagyták.

(6)   Nem jöhetnek közös költségként számításba az azon költségek fedezésére szolgáló kiadások, amelyeket a művelet végrehajtásától függetlenül egy vagy több hozzájáruló állam, valamely uniós intézmény, illetve valamely nemzetközi szervezet mindenféleképpen átvállalt volna.

(7)   A különbizottság eseti alapon dönthet úgy, hogy a különleges körülményekre tekintettel a III. melléklet B. részében felsorolt költségeken kívüli bizonyos többletköltségeket az aktív szakaszában lévő adott művelet közös költségeinek kell tekinteni.

(8)   Amennyiben a különbizottságban nem hozható egyhangú döntés, a különbizottság az elnökség kezdeményezésére úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács elé terjeszti.

16. cikk

Gyakorlatok

(1)   Az Európai Unió gyakorlatainak közös költségeit az ATHENA-n keresztül kell finanszírozni, olyan szabályok és eljárások szerint, amelyek megfelelnek az azon műveletekre alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak, amelyekhez a részt vevő tagállamok mindegyike hozzájárul.

(2)   E közös költségek először is magukban foglalják a telepíthető, illetve helyhez kötött parancsnokságok többletköltségeit, másodszor pedig a NATO valamely művelet vonatkozásában rendelkezésre bocsátott közös eszközeinek és kapacitásainak az EU általi igénybevételéből származó többletköltségeket.

(3)   A gyakorlatokra vonatkozó közös költségek nem tartalmazzák a következőkkel összefüggő költségeket:

a)

állóeszközök beszerzése, beleértve az épületekre, infrastruktúrákra és felszerelésekre vonatkozó költségeket is;

b)

gyakorlatok tervezési és előkészületi szakasza, kivéve, ha azt a különbizottság jóváhagyta;

c)

a bevetési erők szállítása, laktanyái és szállása.

17. cikk

Referenciaösszeg

Minden olyan tanácsi határozat, amellyel a Tanács uniós katonai művelet létrehozásáról vagy meghosszabbításáról határoz, tartalmazza az adott művelet közös költségeinek referenciaösszegét. Az ügyvezető – különösen az Európai Unió Katonai Törzse, illetve a műveleti parancsnok (amennyiben van ilyen) támogatásával – kiszámítja a tervezett időszakra a művelet közös költségeinek fedezéséhez szükségesnek ítélt összeget. Az ügyvezető az elnökségen keresztül a Tanácsnak a határozattervezet vizsgálatával megbízott szerve elé terjeszti ezt az összeget. A különbizottság tagjai meghívást kapnak e szerv azon megbeszéléseire, amelyek a referenciaösszeggel foglalkoznak.

6.   FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS

18. cikk

Költségvetési alapelvek

(1)   Az – euróban elkészített – költségvetés az a jogi aktus, amely minden pénzügyi évre teljeskörűen megállapítja és engedélyezi az ATHENA által kezelt, közös költségekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.

(2)   Valamennyi kiadást egy meghatározott művelethez kell rendelni, kivéve, amennyiben azok adott esetben érintik az I. mellékletben felsorolt költségeket.

(3)   A költségvetésben szereplő előirányzatokat az ugyanazon év január 1-jén kezdődő és december 31-én befejeződő pénzügyi évre kell engedélyezni.

(4)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(5)   A közös költségekhez kapcsolódó valamennyi bevételt és kiadást valamely költségvetési tételbe való elkönyvelése útján és az abban szereplő előirányzatok erejéig lehet végrehajtani, a 32. cikk (5) bekezdésében foglaltak kivételével.

19. cikk

Az éves költségvetés

(1)   Az ügyvezető – az egyes műveletekért felelős műveleti parancsnokok támogatásával – minden évben elkészíti a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetet.

(2)   A tervezet a következőket tartalmazza:

a)

a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezéséhez szükségesnek tartott előirányzatok;

b)

a folyamatban lévő vagy tervezett műveletek közös működési költségeinek fedezéséhez, illetve adott esetben valamely állam vagy harmadik fél által előfinanszírozott közös költségek megtérítéséhez szükségesnek tartott előirányzatok;

c)

a 26. cikkben említett ideiglenes előirányzatok;

d)

a kiadás fedezéséhez szükséges bevétel előrejelzése.

(3)   A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján címekre és alcímekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók jogcímcsoportokra. A költségvetési tervezet alcímenként vagy jogcímcsoportonként részletes magyarázatot tartalmaz. Minden egyes művelethez egy külön cím tartozik. E címek egyike a költségvetés általános része elnevezést viseli, és tartalmazza a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeket.

(4)   Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű alcímet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a létező előirányzatok végrehajtási területével kapcsolatban felmerülő komoly bizonytalanság esetén kell bevezetni.

(5)   A bevételek a következőkből állnak:

a)

a részt vevő és a hozzájáruló tagállamok, valamint – adott esetben – a hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások;

b)

egyéb bevételek, amelyek – címek szerint felosztva – tartalmazzák a kamatbevételeket, az eladásokból befolyt ellenértékeket, valamint – annak a különbizottság általi meghatározását követően – az előző pénzügyi év egyenlegét.

(6)   Az ügyvezető legkésőbb október 31-ig a különbizottság elé terjeszti a költségvetési tervezetet. A különbizottság december 31-e előtt jóváhagyja a költségvetési tervezetet. Az ügyvezető elfogadja a jóváhagyott költségvetést és értesíti arról a részt vevő tagállamokat, valamint a hozzájáruló harmadik államokat.

20. cikk

A költségvetések módosítása

(1)   Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén – ideértve azt is, amikor egy művelet megindítására a költségvetési év folyamán kerül sor –, az ügyvezető költségvetésmódosítás-tervezetet terjeszt elő. A költségvetésmódosítás- tervezetet az éves költségvetésre vonatkozó eljárással összhangban kell elkészíteni, előterjeszteni, jóváhagyni és elfogadni, továbbá az értesítés is ennek megfelelően történik. Minderről a különbizottság a helyzet sürgősségét figyelembe véve tanácskozik.

(2)   Amennyiben a költségvetésmódosítás-tervezet egy új művelet indítása vagy egy már folyamatban lévő művelet költségvetésének változása miatt válik szükségessé, az ügyvezető tájékoztatja a különbizottságot az adott művelet teljes várható költségéről. Amennyiben ezek a költségek jelentősen túllépik a vonatkozó referenciaösszeget, úgy a különbizottság kérheti a Tanácstól a költségvetésmódosítás-tervezet jóváhagyását.

(3)   Az új művelet indítása miatt szükségessé vált költségvetésmódosítás-tervezetet a referenciaösszeg jóváhagyását követő négy hónapon belül be kell nyújtani a különbizottság számára, kivéve, ha a különbizottság ennél hosszabb határidőt állapít meg.

21. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

(1)   Az ügyvezető – adott esetben a műveleti parancsnok javaslatára – átcsoportosíthatja az előirányzatokat. Az ügyvezető – amennyiben ezt a helyzet sürgőssége megengedi – legalább egy héttel előre tájékoztatja szándékáról a különbizottságot. A különbizottság előzetes jóváhagyása szükséges azonban, amennyiben:

a)

a tervezett átcsoportosítás módosítja a valamely műveletre előírt előirányzatok együttes összegét;

vagy

b)

a pénzügyi év folyamán az alcímek között tervezett átcsoportosítások meghaladják az azon alcímben szereplő előirányzatok 10 %-át, amelyből az előirányzatokat kivették, amint azok a költségvetési évre elfogadott költségvetésben az átcsoportosításra vonatkozó javaslat megtételének időpontjában szerepelnek.

(2)   Amennyiben ezt a művelet megfelelő végrehajtása érdekében szükségesnek tartja, a műveleti parancsnok a művelet megindítását követő három hónapon belül a költségvetés „közös működési költségek” részében átcsoportosíthatja a művelet számára engedélyezett előirányzatokat a jogcímcsoportok és az alcímek között. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

22. cikk

Átvitt előirányzatok

(1)   Ha a (2) bekezdés eltérően nem rendelkezik, a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló, le nem kötött előirányzatokat a pénzügyi év végén elvben törölni kell.

(2)   Az ATHENA által kezelt anyagok és felszerelés tárolási költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok egy alkalommal átvihetőek a következő pénzügyi évre, amennyiben a folyó pénzügyi év december 31-e előtt sor került ilyen jellegű kötelezettségvállalásra. A közös működési költségek fedezésére szolgáló előirányzatok akkor vihetők át, amennyiben azok egy teljesen még be nem fejezett művelethez szükségesek.

(3)   Az ügyvezető a nem lekötött előirányzatoknak az előző pénzügyi évből történő átvitelére vonatkozó javaslatokat február 15-ig terjeszti a különbizottság elé. E javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a különbizottság március 15-ig ettől eltérően határoz.

(4)   Az előző pénzügyi év lekötött előirányzatait át kell vinni és erről az ügyvezetőnek február 15-ig tájékoztatnia kell a különbizottságot.

23. cikk

Előzetes végrehajtás

Az éves költségvetés jóváhagyását követően az előirányzatok kötelezettségvállalások és kifizetések fedezésére olyan mértékig használhatók fel, amilyen mértékben ez műveleti szempontból szükséges.

7.   FEJEZET

HOZZÁJÁRULÁSOK ÉS VISSZATÉRÍTÉSEK

24. cikk

A hozzájárulások meghatározása

(1)   A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, az egyéb bevételekből nem fedezett közös költségek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a részt vevő tagállamok hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2)   A műveletek közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a hozzájáruló államok hozzájárulásaiból kell fedezni.

(3)   A valamely művelethez hozzájáruló tagállamok által fizetendő hozzájárulások megegyeznek a költségvetésbe beépített, az említett művelet közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatok összegével, levonva ebből az ugyanezen művelethez a 12. cikk szerinti hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások összegét.

(4)   A hozzájárulás fizetésére kötelezett tagállamok között a hozzájárulás megoszlását az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése szerinti bruttónemzetitermék-kulccsal, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozattal (3) vagy az ennek helyébe lépő bármely egyéb tanácsi határozattal összhangban kell meghatározni.

(5)   A hozzájárulások számításához szükséges adatoknak meg kell egyezniük az Unió legutóbb elfogadott általános költségvetéséhez mellékelt „Összefoglaló áttekintés az általános költségvetés finanszírozásáról a saját források típusai és tagállamok szerint” táblázat „GNI saját források” elnevezésű oszlopában szereplő adatokkal. A hozzájárulás fizetésére kötelezett egyes tagállamok hozzájárulása arányosan megfelel az érintett tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) részarányának a hozzájárulás fizetésére kötelezett tagállamok összesített GNI-jében.

25. cikk

A hozzájárulások befizetésének ütemezése

(1)   Amennyiben a Tanács az Unió valamely katonai művelete tekintetében referenciaösszeget állapított meg, a hozzájáruló tagállamok az említett referenciaösszeg 30 %-ának megfelelő hozzájárulást fizetnek, kivéve, ha a Tanács más százalékról határoz. Az ügyvezető az adott művelet igényei szerint legfeljebb a jóváhagyott szinteken hívja le a hozzájárulásokat.

(2)   Az ügyvezető javaslatára a különbizottság még a műveletre vonatkozó költségvetés-módosítás elfogadását megelőzően kiegészítő hozzájárulások lehívásáról dönthet. A különbizottság úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti.

(3)   Ha egy adott művelet vonatkozásában költségvetés-módosítást fogadtak el, a tagállamok a 24. cikk alapján az adott művelet vonatkozásában esedékes hozzájárulásaik egyenlegét fizetik be. Ha azonban a művelet tervezett időtartama egy adott pénzügyi éven belül meghaladja a hat hónapot, a hozzájárulások egyenlegét két részletben kell befizetni. Ilyen esetben az első részletet a művelet megkezdésétől számított 60 napon belül kell befizetni; a második részletet pedig a különbizottság által – az ügyvezető javaslata alapján, a műveleti igények figyelembevételével – megállapítandó határidőn belül. A különbizottság eltérhet e bekezdés rendelkezéseitől.

(4)   Az ügyvezető az alábbi esetekben levélben megküldi a megfelelő hozzájárulási lehívásokat a tagállami hatóságoknak, melyek elérhetőségéről az ügyvezetőt előzőleg tájékoztatták:

a)

a különbizottság valamely pénzügyi évre vonatkozóan a 19. cikkel összhangban elfogadta a költségvetés-tervezetet. Az első hozzájárulási lehívás nyolc hónapra fedezi a műveleti igényeket. A második hozzájárulási lehívás a hozzájárulások fennmaradó egyenlegét fedezi, figyelembe véve az előző év költségvetési egyenlegét, amennyiben az ellenőrzési vélemény kézhezvételét követően a különbizottság úgy határozott, hogy ezt az egyenleget beépíti a jelenlegi költségvetésbe;

b)

a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban referenciaösszeget fogadtak el; vagy

c)

a 20. cikkel összhangban költségvetés-módosítást hagytak jóvá.

(5)   E határozat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a hozzájárulásokat a vonatkozó lehívás megküldését követő 30 napon belül teljesíteni kell, kivéve az új pénzügyi év költségvetéséből való első hozzájárulási lehívásra, amelynek esetében az adott hozzájárulást a lehívást követő 40 napon belül kell teljesíteni.

(6)   A hozzájáruló államok mindegyike maga állja a saját hozzájárulásai teljesítésével összefüggő banki költségeket.

(7)   Az ügyvezető visszaigazolja a hozzájárulások beérkezését.

26. cikk

Előfinanszírozás

(1)   EU katonai gyorsreagálási művelet indítása esetén a hozzájáruló tagállamok a referenciaösszegnek megfelelően fizetik a hozzájárulásokat. A 25. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a befizetéseket az alább meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2)   Az EU katonai gyorsreagálási műveleteinek előfinanszírozása esetén a részt vevő tagállamok:

a)

előre befizetik hozzájárulásaikat az ATHENA számára; vagy

b)

ha a Tanács olyan katonai gyorsreagálási művelet végrehajtásáról dönt, amelynek finanszírozásához ezek a tagállamok hozzájárulnak, a művelet közös költségeihez való hozzájárulásaikat a lehívás megküldését követő öt napon belül, a referenciaösszegnek megfelelően fizetik meg, kivéve, ha a Tanács ettől eltérően határoz.

(3)   A fent említett célnak megfelelően a hozzájárulást előre befizető tagállamok egy-egy képviselőjéből álló különbizottság előzetes előirányzatokat képez a költségvetés egy külön címében. Ezeket az előzetes előirányzatokat a hozzájárulást előre befizető tagállamoknak – a hozzájárulás lehívásának megküldését követő 90 napon belül fizetendő – hozzájárulásaiból fedezik.

(4)   A (3) bekezdésben említett, egy művelethez felhasznált előzetes előirányzatokat a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell tölteni.

(5)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül különleges körülmények között a hozzájárulását előre befizető bármely tagállam felhatalmazhatja az ügyvezetőt, hogy az általa előre befizetett hozzájárulást felhasználja egy olyan, nem gyorsreagálási művelethez való hozzájárulásának fedezésére, amelyben részt vesz. Az előre befizetett hozzájárulást az adott tagállamnak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell töltenie.

(6)   Amennyiben egy nem gyorsreagálási művelethez – az ahhoz nyújtandó hozzájárulások megérkezése előtt – pénzeszközökre van szükség:

a)

az adott művelet finanszírozásához hozzájáruló tagállamok által előre befizetett hozzájárulások – az adott tagállamok jóváhagyását követően – összegük 75 %-áig felhasználhatók az adott művelethez szükséges hozzájárulások fedezésére. Az előre befizetett hozzájárulásokat az azokat előre befizető tagállamoknak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell tölteniük;

b)

az a) pontban említett esetben a művelethez a 25. cikk (1) bekezdése alapján fizetendő hozzájárulást azon tagállamoknak, amelyek azt nem fizették be előre, az adott felhívásnak az ügyvezető általi elküldését követő öt napon belül, az érintett tagállamok jóváhagyását követően kell befizetniük.

(7)   A 32. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a műveleti parancsnok a rendelkezésére bocsátott összegekre kötelezettségeket vállalhat és azokra kifizetést teljesíthet.

(8)   Bármely tagállam visszaléphet az általa választott lehetőségtől úgy, hogy erről az ügyvezetőt legalább három hónappal előre értesíti.

(9)   Az előfinanszírozási összegekből származó kamatokat évente arányosan jóvá kell írni a hozzájárulásukat előre befizető tagállamoknak, azok összegét hozzáadva előzetes előirányzataikhoz. Ezen összegekről a tagállamok az éves költségvetés-jóváhagyási folyamat során tájékoztatást kapnak.

27. cikk

Az előfinanszírozás visszatérítése

(1)   Azon tagállam, harmadik állam, illetve adott esetben nemzetközi szervezet, amely a Tanácstól felhatalmazást kapott valamely művelet közös költségei egy részének az előfinanszírozására, a szükséges alátámasztó dokumentumokat tartalmazó és az ügyvezetőnek az érintett művelet befejezését követően legkésőbb két hónappal megküldött kérelem útján visszatérítést kaphat az ATHENA-tól.

(2)   A visszatérítés iránti kérelmek csak akkor teljesíthetőek, amennyiben azokat az ügyvezető és – ha még hivatalban van – a műveleti parancsnok jóváhagyta.

(3)   Amennyiben a hozzájáruló állam által benyújtott visszatérítés iránti kérelmet jóváhagyják, úgy az érintett összeg levonható az ügyvezető által ezen államnak címzett, a következő hozzájárulásra irányuló lehívás összegéből.

(4)   Amennyiben a kérelem jóváhagyásának időpontjában nem várható hozzájárulások lehívása vagy a jóváhagyott visszatérítés iránti kérelem összege meghaladja a várható hozzájárulást, úgy az ügyvezető – az ATHENA készpénzállományának és az érintett művelet közös költségei finanszírozási szükségleteinek figyelembevételével – intézkedik a visszatérítendő összeg harminc napon belül történő kifizetéséről.

(5)   Az e határozat szerinti visszatérítés a művelet törlése esetén is esedékes.

(6)   A visszatérítés összegének tartalmaznia kell az előfinanszírozás keretében befizetett összegen keletkezett kamatot is.

28. cikk

A közös költségek közé nem tartozó kiadásoknak az ATHENA általi kezelése

(1)   A különbizottság az ügyvezető – akit a műveleti parancsnok támogat – vagy valamely tagállam javaslatára úgy határozhat, hogy a valamely művelettel összefüggő egyes kiadások (a továbbiakban: a nemzeti szinten viselt költségek) adminisztratív igazgatásával az ATHENA-t bízza meg, miközben az egyes tagállamok továbbra is viselik a rájuk háruló költségeket.

(2)   A különbizottság határozatában felhatalmazhatja a műveleti parancsnokot arra, hogy a műveletekben részt vevő tagállamok vagy – adott esetben – harmadik felek nevében szerződéseket kössön a nemzeti szinten viselt költségekként finanszírozandó szolgáltatások és árucikkek beszerzésére.

(3)   A különbizottság határozatában megállapítja a nemzeti szinten viselt költségek előfinanszírozásának a részletes szabályait.

(4)   Az ATHENA elszámolást vezet azokról a nemzeti szinten viselt költségekről, amelyeket rábíznak, és amelyek az egyes tagállamokra és – adott esetben – harmadik felekre hárulnak. Az ATHENA a tagállamok mindegyikének és – adott esetben – az említett harmadik feleknek havi rendszerességgel kimutatást küld a rájuk háruló, az előző hónap folyamán általuk vagy személyzetük által eszközölt kiadásokról, és lehívja az e kiadások kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközöket. A tagállamok és – adott esetben – az említett harmadik felek a pénzeszközök lehívásának megküldését követő harminc napon belül átutalják az ATHENA-nak a szükséges pénzeszközöket.

29. cikk

Késedelmi kamat

(1)   Amennyiben valamely állam nem teljesíti a pénzügyi kötelezettségeit, úgy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 71. cikkében meghatározott, a késedelmi kamatra vonatkozó uniós szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a hozzájárulásoknak az uniós költségvetésbe történő befizetése tekintetében.

(2)   Ha a fizetési késedelem nem haladja meg a tíz napot, nem kell kamatot felszámítani. Ha a fizetési késedelem meghaladja a tíz napot, a kamatot a késedelem teljes időtartamára fel kell számítani.

8.   FEJEZET

A KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

30. cikk

Alapelvek

(1)   Az ATHENA előirányzatait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell felhasználni.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelnek az ATHENA bevételeinek és kiadásainak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történő végrehajtásáért, valamint azok jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításáért. A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselők költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállalnak, validálják a kiadásokat és engedélyezik a kifizetéseket, valamint előkészítik az előirányzatok végrehajtását. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozat útján átruházhatja feladatkörét, melynek során a következőket kell meghatározni:

a)

az ilyen felhatalmazás tekintetében megfelelő szintű személyzet;

b)

az átruházott hatáskörök terjedelme;

c)

az érintettek számára a hatásköreik továbbruházására nyitva álló lehetőség terjedelme.

(3)   Az előirányzatok végrehajtása az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai szétválasztásának elve szerint történik. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatköre egymással kölcsönösen összeférhetetlen. Az ATHENA által kezelt pénzeszközökből történő kifizetésekhez egy engedélyezésre jogosult tisztviselő és egy számvitelért felelős tisztviselő együttes aláírása szükséges.

(4)   E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, uniós intézményre, illetve – adott esetben – nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ezek a saját kiadásaik végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, tiszteletben kell tartania az Európai Unió általános költségvetése „Tanács” szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat.

(5)   Mindazonáltal az ügyvezető az elnökségen keresztül a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokat illetően javaslattal élhet a Tanács vagy a különbizottság felé.

(6)   A különbizottság a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat is elfogadhat a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan.

31. cikk

A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, illetve konkrét művelethez közvetlenül nem köthető közös költségek

A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, illetve valamely konkrét művelethez közvetlenül nem köthető közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el.

32. cikk

Közös működési költségek

(1)   A műveleti parancsnok látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az általa vezetett műveletek közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében. Mindazonáltal az ügyvezető látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az egy adott művelet előkészítési szakaszában felmerülő és az ATHENA által közvetlenül végrehajtott, illetve a művelethez annak aktív szakasza lezárulását követően kapcsolódó közös működési költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében.

(2)   Az ügyvezető kérésre átutalja a műveleti parancsnoknak a műveletek kiadásainak végrehajtásához szükséges összegeket; az átutalás az ATHENA bankszámlájáról az ATHENA nevében megnyitott, a műveleti parancsnok által megadott bankszámlára történik.

(3)   A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a referenciaösszeg elfogadása feljogosítja az ügyvezetőt, illetve a műveleti parancsnokot arra, hogy – amennyiben a Tanács magasabb szintű kötelezettségvállalásokról nem határoz – a referenciaösszegnek a 25. cikk (1) bekezdésében jóváhagyott százalékáig, saját hatáskörükön belül az érintett műveletre vonatkozó kiadásokra kötelezettséget vállaljanak és azokat teljesítsék.

Az ügyvezető javaslata alapján a különbizottság vagy a műveleti parancsnok, figyelembe véve az operatív igényeket és azok sürgősségét, határozhat további kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról és adott esetben azok teljesítéséről. A különbizottság határozhat úgy, hogy a kérdést az elnökségen keresztül a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti, kivéve, ha az operatív körülmények mást tesznek szükségessé. Ez az eltérés az érintett művelet költségvetése elfogadásának időpontjától nem alkalmazható.

(4)   A művelet költségvetésének elfogadását megelőző időszakban az ügyvezető és a műveleti parancsnok vagy annak képviselője – mindegyikük az őt érintő ügyekben – minden hónapban jelentést tesz a különbizottságnak az említett művelet vonatkozásában közös költségként elszámolható kiadásokról. Az ügyvezető, a műveleti parancsnok vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság iránymutatásokat bocsáthat ki a kiadások ezen időszak folyamán történő végrehajtásáról.

(5)   A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, uniós katonai műveletekben részt vevő személyek életét közvetlenül fenyegető veszély esetén, az adott művelet műveleti parancsnoka a költségvetésbe beépített előirányzatok túllépésével is végrehajthatja az e személyek életének megóvása érdekében szükséges kiadásokat. Erről a lehető leghamarabb tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. Ilyen esetben az ügyvezető – a műveleti parancsnokkal egyeztetve – javaslatot tesz e váratlan kiadások finanszírozásához szükséges átcsoportosításokra. Amennyiben átcsoportosítás útján nem biztosítható e kiadások megfelelő finanszírozása, az ügyvezető költségvetés-módosításra tesz javaslatot.

9.   FEJEZET

A KÖZÖSEN FINANSZÍROZOTT FELSZERELÉSEK ÉS INFRASTRUKTÚRA VÉGSŐ RENDELTETÉSE

33. cikk

Felszerelések és infrastruktúra

(1)   A műveleti parancsnok – az általa vezetett művelet befejezésére tekintettel – javaslatot tesz az e művelethez közösen finanszírozott felszerelések és infrastruktúra végső rendeltetésére. Adott esetben javaslatot tesz a különbizottságnak az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozóan.

(2)   Az ügyvezető végzi a művelet aktív szakaszának lezárulását követően megmaradó felszerelések és infrastruktúra kezelését, szükség esetén végső rendeletetésük megállapítása céljából. Adott esetben javaslatot tesz a különbizottságnak az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozóan.

(3)   A különbizottság a lehető leghamarabb jóváhagyja a felszerelésekre, az infrastruktúrára és az egyéb eszközökre vonatkozó értékcsökkenés mértékét.

(4)   A különbizottság jóváhagyja a közösen finanszírozott felszerelések és infrastruktúra végső rendeltetését, a működési szükségletek és a pénzügyi kritériumok figyelembevétele mellett. A végső rendeltetések a következők lehetnek:

a)

az infrastruktúra az ATHENA-n keresztül a fogadó ország, valamely tagállam vagy harmadik fél számára értékesíthető vagy átengedhető;

b)

a felszerelések az ATHENA-n keresztül valamely tagállam, a fogadó ország vagy egy harmadik fél számára értékesíthetők, vagy az ATHENA, valamely tagállam vagy harmadik fél által tárolhatók és megőrizhetők további műveletekben való felhasználásuk céljából.

(5)   A felszereléseket és az infrastruktúrát piaci értéken, illetve amennyiben a piaci érték nem határozható meg, méltányos és ésszerű áron, a konkrét helyi feltételek figyelembevételével kell értékesíteni.

(6)   A fogadó ország vagy harmadik fél számára történő értékesítésnek vagy átengedésnek összhangban kell lennie a hatályos biztonsági előírásokkal.

(7)   Amennyiben döntés születik arról, hogy a művelethez közösen finanszírozott felszereléseket az ATHENA őrzi meg, a hozzájáruló tagállamok a többi részt vevő tagállamtól pénzügyi ellentételezést kérhetnek. A részt vevő tagállamok mindegyikének képviselőiből álló különbizottság az ügyvezető javaslata alapján meghozza a megfelelő határozatokat.

10.   FEJEZET

ELSZÁMOLÁS ÉS LELTÁR

34. cikk

A közös működési költségek elszámolása

A műveleti parancsnok elszámolást vezet az ATHENA-tól kapott átutalásokról, a lekötött kiadásokról, valamint a teljesített kifizetésekről és a befolyt bevételekről, továbbá leltárt vezet az ATHENA költségvetéséből finanszírozott és a műveleti parancsnok által vezetett művelethez használt ingóságokról.

35. cikk

Összevont éves beszámoló

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő elszámolást vezet a lehívott hozzájárulásokról és a teljesített átutalásokról. Szintén ő vezet elszámolást a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségekről, valamint az ügyvezető közvetlen felelőssége alatt végrehajtott működési kiadásokról és befolyt bevételekről.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az ATHENA bevételeire és kiadásaira vonatkozó összevont éves beszámolót. A műveleti parancsnokok megküldik neki az általuk lekötött kiadásokra, az általuk teljesített kifizetésekre és a befolyt bevételekre vonatkozó elszámolásukat.

11.   FEJEZET

AZ ELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE ÉS BENYÚJTÁSA

36. cikk

A különbizottság rendszeres tájékoztatása

Az ügyvezető háromhavonta jelentést nyújt be a különbizottságnak a bevételek és a kiadások végrehajtásáról a pénzügyi év kezdete óta eltelt időszak vonatkozásában. E célból minden műveleti parancsnok eljuttatja az ügyvezetőnek az általa vezetett művelet közös működési költségeivel összefüggő kiadásokról szóló jelentését.

37. cikk

Az ellenőrzés gyakorlásának feltételei

(1)   Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyeknek feladataik végrehajtását megelőzően meg kell kapniuk a Tanács minősített információihoz való hozzáférést biztosító tanúsítványt, legalább a „Secret UE” titoktartási szintig, vagy adott esetben valamely tagállam vagy a NATO ezzel egyenértékű tanúsítványát. E személyek az adott információra vagy adatra vonatkozó szabályoknak megfelelően tiszteletben tartják az ellenőrzési tevékenységük során tudomásukra jutott információk bizalmas jellegét és az ilyen adatok védelmét.

(2)   Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyek késedelem és előzetes értesítés nélkül hozzáférhetnek a dokumentumokhoz, valamint az ezen ellenőrzés tárgyát képező bevételekhez és kiadásokhoz kapcsolódó valamennyi adathordozó tartalmához, továbbá beléphetnek az e dokumentumok és adathordozók megőrzésére szolgáló helyiségekbe. Másolatokat is készíthetnek. Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak végrehajtásában részt vevő személyek megadják a szükséges segítséget az ügyvezetőnek, valamint az e bevételek és kiadások ellenőrzésével megbízott személyeknek feladataik ellátásához.

38. cikk

Az elszámolások külső ellenőrzése

(1)   Amennyiben az ATHENA kiadásainak végrehajtásával valamely tagállamot, uniós intézményt vagy nemzetközi szervezetet bíznak meg, azok a saját kiadásaik ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.

(2)   Az ügyvezető vagy az általa kinevezett személyek azonban bármikor elvégezhetik az ATHENA részéről a műveletek előkészítésekor vagy az azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeknek, illetve a műveletek közös működési költségeinek az ellenőrzését. Ezenkívül az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság bármikor külső ellenőröket jelölhet ki, megállapítva azok feladatkörét és foglalkoztatási feltételeit.

(3)   A külső ellenőrzések céljából egy hattagú könyvvizsgálói testületet kell létrehozni. A különbizottság a tagokat a tagállamok által javasolt jelöltek közül, hároméves, egyszer megújítható időszakra nevezi ki. A különbizottság legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a tagok megbízatását.

A jelölteknek valamely tagállam legmagasabb szintű nemzeti pénzügyi ellenőrző szervének tagjai közül kell kikerülniük, vagy e szervnek kell ajánlania őket, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát kell nyújtaniuk. Rendelkezésre kell állniuk abból a célból, hogy szükség szerint az ATHENA nevében feladatokat hajtsanak végre. E feladatok ellátása során:

a)

a testület tagjai fizetésüket továbbra is a származási ellenőrző szervüktől kapják, az ATHENA pedig viseli kiküldetési költségeiket az Európai Unió megfelelő fizetési fokozatú tisztviselőire alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban;

b)

a tagok csak a különbizottságtól kérhetnek és kaphatnak utasításokat; ellenőrzési megbízatásuk keretein belül a könyvvizsgálói testület és annak tagjai teljes függetlenséget élveznek, továbbá kizárólagos felelősséget viselnek a külső ellenőrzés végrehajtása tekintetében;

c)

a tagok feladataikról csak a különbizottságnak jelentenek;

d)

a tagoknak a pénzügyi év folyamán, valamint utólagosan, helyszíni ellenőrzések révén és a bizonylatok alapján ellenőrizniük kell, hogy az ATHENA által finanszírozott vagy előfinanszírozott kiadások végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség – elveivel összhangban történt-e, továbbá, hogy a belső ellenőrzés megfelelő-e.

A könyvvizsgálói testület saját tagjai közül megválasztja elnökét, vagy meghosszabbítja az elnök megbízatását. A testület a tagjai által folytatott ellenőrzésekre vonatkozóan a legmagasabb szintű nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályokat fogad el. A könyvvizsgálói testület jóváhagyja a tagjai által elkészített könyvvizsgálói jelentéseket, majd megküldi azokat az ügyvezetőnek és a különbizottságnak.

(4)   A különbizottság eseti alapon és különös megfontolások alapján egyéb külső szervek igénybevételéről is határozhat.

(5)   Az ATHENA nevében eljáró könyvvizsgálók által végzett ellenőrzések költségei az ATHENA-t terhelő közös költségnek minősülnek.

39. cikk

Az elszámolások belső ellenőrzése

(1)   A Tanács főtitkára az ügyvezető javaslatára és a különbizottság tájékoztatását követően hároméves, egyszer megújítható időtartamra kinevezi az ATHENA-művelet belső ellenőrét és legalább egy helyettes belső ellenőrt; a belső ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai képesítéssel, továbbá megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát kell nyújtaniuk. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő, és nem vehet részt a pénzügyi kimutatások elkészítésében.

(2)   A belső ellenőr jelentést tesz az ügyvezetőnek a kockázatkezelésre vonatkozóan az igazgatási és az ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotása, továbbá a műveletek belső ellenőrzésének javítására, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások kibocsátása útján. Felelős különösen a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének értékeléséért, valamint az egyes szervezeti egységek által a szakpolitikák és a célkitűzések végrehajtásában nyújtott teljesítménynek a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért.

(3)   A belső ellenőr az ATHENA bevételeinek összegyűjtésében vagy az ATHENA révén finanszírozott kiadások végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezeti egység tekintetében ellátja feladatát.

(4)   A belső ellenőr a költségvetési év során szükség szerint egy vagy több ellenőrzést végez. Megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az ügyvezetőnek és tájékoztatja a műveleti parancsnokot. A műveleti parancsnok és az ügyvezető gondoskodik az ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fellépésről.

(5)   Az ügyvezető éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a különbizottságnak, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a megtett észrevételeket, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(6)   Ezen túlmenően minden műveleti parancsnok a belső ellenőr részére teljes hozzáférést biztosít az általa vezetett művelethez. A belső ellenőr ellenőrzi a pénzügyi és költségvetési rendszerek és eljárások megfelelő működését, és biztosítja, hogy szilárd és hatékony belső ellenőrzési rendszerek működjenek.

(7)   A belső ellenőr munkáját és jelentéseit a könyvvizsgálói testület rendelkezésére bocsátják az összes igazoló dokumentummal együtt.

40. cikk

A elszámolások évenkénti benyújtása és lezárása

(1)   Valamennyi műveleti parancsnok – a pénzügyi évet követő év március 31-ig, vagy az általa vezetett művelet végét követő négy hónapon belül, attól függően, hogy melyik következik be előbb – az ATHENA számvitelért felelős tisztviselőjének rendelkezésére bocsátja a közös költségekre, valamint az e határozat 28. cikke alapján előfinanszírozott vagy megtérített kiadásokra vonatkozó éves elszámolást, továbbá az éves tevékenységi jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

(2)   Az ügyvezető – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok segítségével – a pénzügyi évet követő év május 15-éig elkészíti és benyújtja a különbizottság és a könyvvizsgálói testület számára a pénzügyi kimutatásokat és az éves tevékenységi jelentést.

(3)   A pénzügyi kimutatások benyújtását követő nyolc héten belül a könyvvizsgálói testület könyvvizsgálói záradékot, az ügyvezető pedig – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok támogatásával – az ATHENA auditált pénzügyi kimutatásait a különbizottság rendelkezésére bocsátja.

(4)   A pénzügyi évet követő év szeptember 30-ig a könyvvizsgálói testület az ellenőrzési jelentést a különbizottság rendelkezésére bocsátja, amely – az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok mindegyikének felmentése érdekében – megvizsgálja a szóban forgó ellenőrzési jelentést, könyvvizsgálói záradékot és pénzügyi kimutatásokat.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok – mindegyik a saját szintjén – a megfelelő felmentés megadásának időpontjától számított öt évig megőrzik az elszámolást és leltárakat. Minden művelet befejeződésekor a műveleti parancsnok gondoskodik arról, hogy az összes elszámolást és leltárt továbbítsák a számvitelért felelős tisztviselőnek.

(6)   A különbizottság határoz arról, hogy – költségvetés-módosítás útján – azon pénzügyi év költségvetési eredményének az egyenlegét, amely tekintetében az elszámolások jóváhagyása megtörtént, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe a körülményektől függően bevételként vagy kiadásként beépítse-e. A különbizottság mindazonáltal határozhat úgy is, hogy – a könyvvizsgálói testület által készített könyvvizsgálói záradék kézhezvételét követően – beépíti az említett költségvetési eredmény egyenlegét.

(7)   A pénzügyi év költségvetési eredmény egyenlegének azon részét, amely a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, a részt vevő tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.

(8)   A költségvetési eredmény egyenlegének azon részét, amely egy adott művelet közös működési költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, az e művelethez hozzájáruló tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.

(9)   Amennyiben a visszatérítés nem teljesíthető az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból történő levonással, a költségvetési eredmény egyenlegét a visszatérítés évében érvényes GNI-kulcs szerint vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.

(10)   Az egy adott műveletben részt vevő összes tagállam minden év március 31-ig tájékoztatást nyújthat az ügyvezetőnek – adott esetben a műveleti parancsnokon keresztül – az előző pénzügyi évben a művelettel összefüggésben felmerült többletköltségeiről. Ezt a tájékoztatást a fő kiadási tételek szerinti bontásban kell megadni. Az ügyvezető összesíti ezeket a tájékoztatásokat annak érdekében, hogy a különbizottság számára áttekintést adjon a művelet többletköltségeiről.

41. cikk

A műveletek elszámolásának lezárása

(1)   Miután egy adott műveletet véget ért, az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslatára a különbizottság úgy határozhat, hogy az ügyvezetőnek – a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok támogatásával – be kell nyújtania a különbizottság számára az e műveletre vonatkozó, legalább a művelet végrehajtása és – amennyiben lehetséges – annak lezárása időpontjáig terjedő időszakot átfogó pénzügyi kimutatásokat. Az ügyvezetőnek adott határidő a művelet végrehajtásának időpontjától számítva nem lehet kevesebb négy hónapnál.

(2)   Amennyiben az érintett művelet lezárásával összefüggő bevételek és kiadások a megadott határidőn belül nem jeleníthetők meg a pénzügyi kimutatásokban, úgy ezeket az ATHENA-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban kell feltüntetni, vizsgálatukat pedig a különbizottságnak a 40. cikkben előirányzott eljárás keretében kell elvégeznie.

(3)   A különbizottság a könyvvizsgálói testület véleménye alapján jóváhagyja a műveletre vonatkozóan számára benyújtott pénzügyi kimutatásokat. Az adott művelet vonatkozásában felmentést ad az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok részére.

(4)   Amennyiben a visszatérítés nem teljesíthető az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból történő levonással, a költségvetési eredmény egyenlegét a visszatérítés évében érvényes GNI-kulcs szerint vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.

12.   FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Felelősség

(1)   A költségvetés végrehajtásánál felmerülő kötelességszegés, illetve gondatlanság esetén a műveleti parancsnok, az ügyvezető, továbbá a különösen az uniós intézmények vagy a tagállamok által rendelkezésre bocsátott egyéb személyzet fegyelmi és büntetőjogi felelőssége tekintetében irányadó feltételeket a személyzeti szabályzat, illetve a rájuk vonatkozó rendelkezések szabályozzák. Ezenkívül az ATHENA a saját kezdeményezésére vagy a hozzájáruló államok valamelyikének kérésére polgári peres eljárást indíthat a fent említett személyzet tagjaival szemben.

(2)   Az Unió és a Tanács főtitkára a hozzájáruló államoknak semmilyen körülmények között sem tartozik felelősséggel feladatainak az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő vagy a hozzájuk beosztott személyzet által történő ellátásáért.

(3)   A költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződésekből esetlegesen származó szerződéses felelősséget az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok viselik. A szerződéses felelősség tekintetében az adott szerződésekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)   Szerződésen kívüli kötelmi viszony esetén, a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra műveleti parancsnoksága, a bevetési erők parancsnoksága, valamint az egységparancsnokságok, illetve az ezek személyzete által a feladatiak teljesítése során okozott károkat a tagállamok jogának közös elveivel és a bevetési erőknek a műveleti területen alkalmazandó személyzeti szabályzatával összhangban az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok fedezik.

(5)   Az Uniót, illetve a tagállamokat a hozzájáruló államok semmilyen körülmények között nem vonhatják felelősségre a költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződések vonatkozásában, illetve a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra egységei és szolgálatai, valamint az ezek személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkért.

43. cikk

Felülvizsgálat és módosítás

E határozatot egészében vagy részben, mellékleteivel együtt szükség esetén bármely tagállam kérésére vagy minden műveletet követően felül kell vizsgálni. A határozatot legalább háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során be lehet vonni a munka szempontjából hasznos valamennyi szakértőt és különösen az ATHENA igazgatási szerveit.

44. cikk

Záró rendelkezések

A 2008/975/KKBP határozat hatályát veszti.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. KOROLEC


(1)  HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

(2)  HL L 345., 2008.12.23., 96. o.

(3)  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(4)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.


I. MELLÉKLET

A KELETKEZÉSÜK IDŐPONTJÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ ATHENA ÁLTAL VISELT KÖZÖS KÖLTSÉGEK

Amennyiben a következő közös költségek nem rendelhetők hozzá közvetlenül valamely meghatározott művelethez, a különbizottság dönthet a megfelelő előirányzatoknak az éves költségvetés általános részébe történő beépítéséről. Ezen előirányzatokat lehetőség szerint abba jocímcsoportba kell beépíteni, amely arra a műveletre vonatkozik, amelyhez azok a leginkább kapcsolódnak.

1.

A műveleti parancsnoknál és személyzeténél valamely művelet elszámolásainak a különbizottság számára történő benyújtásával összefüggésben felmerülő kiküldetési költségek.

2.

Kártérítések kifizetése, valamint kártérítési igényekből és jogi keresetekből származó, az ATHENA-n keresztül fizetendő költségek.

3.

A valamely művelet tekintetében közösen beszerzett anyagok tárolásáról szóló határozatok alapján felmerült költségek (amennyiben e költségeket az éves költségvetés általános része tartalmazza, fel kell tüntetni, hogy melyik konkrét művelethez kapcsolódnak).

Az éves költségvetés általános része – azon műveletek tekintetében, amelyek finanszírozásához a részt vevő tagállamok hozzájárulnak – szükség esetén további előirányzatokat tartalmaz a következő közös költségekre vonatkozóan:

1.

banki költségek;

2.

ellenőrzési költségek;

3.

a II. mellékletben meghatározott, a műveletek előkészítési szakaszára vonatkozó közös költségek;

4.

az ATHENA számviteli és eszközgazdálkodási rendszerének fejlesztéséhez és fenntartásához kapcsolódó költségek.


II. MELLÉKLET

A MŰVELETEK ELŐKÉSZÍTÉSI SZAKASZÁRA VONATKOZÓ, AZ ATHENA ÁLTAL VISELT KÖZÖS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

Valamely konkrét uniós katonai művelet céljából a katonai és a polgári személyzet által végzett felderítő küldetésekhez és előkészületekhez (különös tekintettel a tényfeltáró küldetésekre és a felderítésekre) szükséges többletköltségek: szállítás, szállás, a műveleti kommunikációs eszközök használata, a misszió végrehajtásához szükséges helyi polgári személyzet (tolmácsok, sofőrök stb.) felvétele.

Egészségügyi szolgáltatások: a valamely konkrét uniós katonai művelet céljából a felderítő küldetésekben, valamint a katonai és a polgári személyzet által végzett előkészületekben részt vevő személyek sürgősségi egészségügyi evakuálásának (Medevac) költségei, amennyiben az orvosi kezelés a műveleti területen nem biztosítható.


III. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A MINDEN ESETBEN AZ ATHENA ÁLTAL VISELT, A MŰVELETEK AKTÍV SZAKASZÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

Az Unió minden katonai művelete tekintetében közös műveleti költségként az ATHENA viseli a művelethez szükséges, az alábbiakban meghatározott többletköltségeket:

1.   az EU által vezetett műveletek (telepíthető, illetve helyhez kötött) parancsnokságainak többletköltségei;

1.1.

azon parancsnokságok meghatározása, amelyek többletköltségeit közösen finanszírozzák:

a)   parancsnokság: parancsnokság, a műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott parancsnoki és szolgálati elemek;

b)   műveleti parancsnokság: a műveleti parancsnok állandó, a műveleti területen kívüli parancsnoksága, amely az uniós bevetési erők felállításáért, megindításáért, bevetési képességeik fenntartásáért, valamint visszahívásukért felel,

a közös költségeknek a műveletek műveleti parancsnokságára vonatkozó meghatározását a Tanács Főtitkárságára, az Európai Külügyi Szolgálatra és az ATHENA-ra is alkalmazni kell, amennyiben ezek közvetlenül az adott művelet tekintetében járnak el;

c)   bevetésierő-parancsnokság: az Európai Unió bevetési erőinek a műveleti területre telepített parancsnoksága;

d)   egységparancsnokság: valamely uniós egységparancsnoknak a művelethez telepített parancsnoksága (vagyis a légierő, a szárazföldi erők, a tengeri haderő vagy a különleges haderők parancsnokáé, akinek a kijelölése a művelet jellegének függvényében szükséges lehet);

1.2.

a közösen finanszírozott többletköltségek meghatározása:

a)   szállítási költségek: a műveleti területre irányuló és az onnan történő olyan szállítások, melyek célja a bevetésierő-parancsnokság és az egységparancsnokság telepítése, fenntartása, illetve hazatelepítése;

b)   utazási és szállásköltségek: a műveleti parancsnokság részéről valamely művelethez szükséges hivatalos utazás során felmerült utazási és szállásköltségek; a telepített parancsnokságok személyzete részéről Brüsszelbe és/vagy valamely művelethez kapcsolódó ülésre történő hivatalos utazás során felmerült utazási és szállásköltségek;

c)   a parancsnokságnak a műveleti területen belüli szállítási/utazási költségei (a napidíj kivételével): a gépjárművel történő szállítással, az egyéb közlekedési eszközzel történő utazással, valamint a szállítási költségekkel összefüggő kiadások, beleértve a nemzeti erősítések és látogatók utazásait is; a műveleteknél a szokásos mértéket meghaladó üzemanyag-többletköltség; további járművek bérbevétele; az egyes országok által a területükön műveleteket végrehajtó nemzetközi szervezetekre kivetett felelősségbiztosítás költségei;

d)   igazgatás: kiegészítő irodai és szállásfelszerelések, szerződéses és közhasznú szolgáltatások, a parancsnokság épületeinek fenntartási költségei;

e)   kifejezetten támogatásra jogosult parancsnokságokon a művelet szükségletei céljából alkalmazott polgári személyzet: a műveletnek a szokásos műveleti követelményeket meghaladó szintű végrehajtásához szükséges – az Unióban dolgozó – polgári személyzet, nemzetközi tanácsadók és a műveleti területen alkalmazott helyi személyzet (beleértve a túlórák kifizetését is);

f)   a támogatásra jogosult parancsnokságok közötti, valamint a támogatásra jogosult parancsnokságok és a közvetlenül alárendelt haderők közötti távközlések: kiegészítő távközlési és informatikai felszerelés megvásárlására és használatára irányuló beruházási kiadások, valamint a nyújtott szolgáltatások költségei (modemek, telefonvonalak, műholdas telefonok, kódolt faxkészülékek, biztosított vonalak, az internet-hozzáférés, adatátviteli vonalak, helyi hálózatok stb. bérbevétele és fenntartása);

g)   laktanyák és szállás/infrastruktúra: szükség esetén, a műveleti területen a parancsnokság számára szükséges helyiségek megszerzésére, bérbevételére, illetve helyreállítására vonatkozó kiadások (épületek, óvóhelyek, sátrak bérbevétele);

h)   a nyilvánosság tájékoztatása: a tájékoztató kampányokkal, valamint a médiának a műveleti parancsnokságon, illetve a bevetési erők parancsnokságán történő tájékoztatásával összefüggő költségek, a műveleti parancsnokság által kidolgozott tájékoztatási stratégiával összhangban;

i)   reprezentáció és fogadások: reprezentációs költségek; a parancsnokság szintjén felmerülő, valamely művelet végrehajtásához szükséges költségek;

2.   a bevetési erők támogatásánál felmerülő összesített többletköltségek:

az alábbiakban meghatározott költségek a bevetési erőknek a műveleti helyszínre történő telepítése következtében felmerülő költségeket jelentik:

a)   a telepítéssel/infrastruktúrával kapcsolatos munkák: azon kiadások, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a bevetési erők a maguk összességében teljesíthessék küldetésüket (közösen használt repülőterek, vasutak, kikötők, fő logisztikai utak, beleértve a kirakodási körleteket és az előretolt gyülekezési körleteket; vízellenőrzés, -szivattyúzás, -kezelés, -elosztás és -elvezetés, áram- és vízellátás, földmunkák és őrzés-védelem, raktárak [főleg üzemanyag és lőszer számára], logisztikai gyülekezési körletek; a közösen finanszírozott infrastruktúra technikai támogatása);

b)   azonosító jelzés: különleges azonosító jelek, „Európai Unió” jelzésű személyazonosító igazolványok, jelvények, érmék, az Európai Unió színeit megjelenítő zászlók, illetve a bevetési erők vagy a parancsnokság más azonosító jelzése (a ruházat, a fejfedő és az egyenruha kivételével);

c)   egészségügyi szolgáltatások és létesítmények: sürgősségi egészségügyi evakuálás (Medevac). A műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott, repülőtér és kirakodási kikötő típusú, 2. és 3. funkciójú szolgáltatások és létesítmények a műveleti helyszín műveleti elemeinek szintjén;

d)   információszerzés: a műveleti tervben (OPLAN) jóváhagyott, a hírszerzésnek készített műholdfelvételek, amennyiben finanszírozásuk az Európai Unió Műholdközpontjának (EUMK) költségvetésében rendelkezésre álló pénzeszközökkel nem biztosítható;

3.   valamely uniós irányítású művelethez biztosított közös NATO-eszközöknek és kapacitásoknak az Unió általi igénybevételéből származó többletköltségek.

Valamely uniós irányítású művelethez biztosított közös NATO-eszközöknek és -kapacitásoknak a rendelkezésre bocsátásáról, nyomon követéséről, visszaszolgáltatásáról vagy visszahívásáról szóló, az Unió és a NATO közötti egyezményeknek az Unió valamely katonai művelete tekintetében történő alkalmazásából származó, az Uniót terhelő költségek. A NATO részéről az Unió javára történő visszatérítések;

4.   az e határozat 11. cikkében említett megállapodás értelmében valamely tagállam, uniós intézmény, harmadik állam vagy nemzetközi szervezet által uniós irányítású művelet során biztosított, a közös költségek listáján szereplő áruk, szolgáltatások vagy tevékenységek címén az Uniót terhelő többletköltségek. Valamely állam, uniós intézmény vagy nemzetközi szervezet által ilyen megállapodás alapján történő visszatérítések.

B.   RÉSZ

A TANÁCS MEGFELELŐ DÖNTÉSE ESETÉN AZ ATHENA-T TERHELŐ, VALAMELY KONKRÉT MŰVELET AKTÍV SZAKASZÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

Szállítási költségek: a műveleti területre irányuló és az onnan történő olyan szállítások, amelyek célja a művelethez szükséges bevetési erők telepítése, bevethetőségük fenntartása, illetve hazatelepítésük.

Többnemzetiségű alkalmi kötelék parancsnoksága: a műveleti helyszínen felvonultatott uniós alkalmi kötelék parancsnoksága.

C.   RÉSZ

A MŰVELETI PARANCSNOK KÉRÉSÉRE ÉS A KÜLÖNBIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSA ALAPJÁN AZ ATHENA ÁLTAL FINANSZÍROZANDÓ KÖZÖS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

a)   Laktanyák és szállás/infrastruktúra: a műveleti területen a helyiségek megszerzésére, bérbevételére, illetve helyreállítására vonatkozó kiadások (épületek, óvóhelyek, sátrak), amennyiben ez a művelethez telepített bevetési erők számára szükséges.

b)   Feltétlenül szükséges kiegészítő felszerelések: a művelet végrehajtásához előre nem látható módon szükségessé vált különleges felszereléseknek a művelet folyamán történő bérbevétele vagy beszerzése, amennyiben a művelet befejezésekor nem kerül sor a beszerzett felszerelések hazatelepítésére.

c)   Egészségügyi szolgáltatások és létesítmények: az A. részben említetteken kívüli 2. funkciójú szolgáltatások és helyiségek a műveleti helyszínen.

d)   Információszerzés: információszerzés (műholdfelvételek; hadszíntéri felderítés, felderítés és légtérellenőrzés (ISR), ideértve a földfelszín légi felderítését (AGSR) is; humán hírszerzés).

e)   Egyéb kritikus műveleti helyszíni kapacitások: a művelethez esetlegesen szükséges aknamentesítés, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem; a műveleti helyszínen összegyűjtött fegyverek és lőszerek tárolása és megsemmisítése.


IV. MELLÉKLET

AZ ATHENA-T TERHELŐ, VALAMELY MŰVELET LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

A művelet tekintetében közösen finanszírozott felszerelések és infrastruktúra végső rendeltetésének megállapításánál felmerülő közös költségek.

A műveletre vonatkozó elszámolás elkészítésének többletköltségei. Az ilyenkor figyelembe vehető közös költségeket a III. melléklettel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva, hogy az elszámolások elkészítéséhez szükséges személyzet az adott művelet parancsnokságához tartozik, még akkor is, ha az már befejezte tevékenységét.


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/54


A TANÁCS 2011/872/KKBP HATÁROZATA

(2011. december 22.)

a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és a 2011/430/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről szóló 2011/430/KKBP határozatot (2).

(3)

A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdésével összhangban el kell végezni azon személyek, csoportok és szervezetek listájának teljes körű felülvizsgálatát, akikre vagy amelyekre a 2011/430/KKBP határozatot alkalmazni kell.

(4)

Ez a határozat tartalmazza annak a felülvizsgálatnak az eredményét, amelyet a Tanács azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

(5)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, csoportok és szervezetek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezen személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a továbbiakban is a közös álláspontban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)

Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, és a 2011/430/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat melléklete tartalmazza azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

2. cikk

A 2011/430/KKBP határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 344., 2001.12.28., 93. o.

(2)  HL L 188., 2011.7.19., 47. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek listája

1.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán Útlevélszám: D9004878.

2.

ABOU, Rabah Naami (más néven Naami Hamza, más néven Mihoubi Faycal; más néven Fellah Ahmed, más néven Dafri Rèmi Lahdi), született: 1966.2.1., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

3.

ABOUD, Maisi (más néven „a svájci Abderrahmane”), született: 1964.10.17., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

4.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár

5.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár

6.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai vezetői engedély)

7.

ARIOUA, Kamel (más néven Lamine Kamel), született: 1969.8.18., Constantine (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

8.

ASLI, Mohamed (más néven Dahmane Mohamed), született: 1975.5.13., Ain Taya (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

9.

ASLI, Rabah, született: 1975.5.13., Ain Taya (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

10.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu Zubair, más néven Sobiar, más néven Abu Zoubair), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja

11.

DARIB, Noureddine (más néven Carreto; más néven Zitoun Mourad), született: 1972.2.1., Algéria – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

12.

DJABALI, Abderrahmane (más néven Touil), született: 1970.6.1., Algéria – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

13.

FAHAS, Sofiane Yacine, született: 1971.9.10., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

14.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, AHMED, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), Libanon, született: 1963., Libanon, libanoni állampolgár

15.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah; más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555

16.

MOKTARI, Fateh (más néven Ferdi Omar), született: 1974.12.26., Hussein Dey (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

17.

NOUARA, Farid, született: 1973.11.25., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

18.

RESSOUS, Hoari (más néven Hallasa Farid), született: 1968.9.11., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

19.

SEDKAOUI, Noureddine (más néven Nounou), született: 1963.6.23., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

20.

SELMANI, Abdelghani (más néven Gano), született: 1974.6.14., Algír (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

21.

SENOUCI, Sofiane, született: 1971.4.15., Hussein Dey (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

22.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címek: (1) Kermanshah, Irán, (2) mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán

23.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán (Irán)

24.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomataútlevél), kibocsátás dátuma: 1999. Rendfokozat: vezérőrnagy

25.

TINGUALI, Mohammed (más néven Mouh di Kouba), született: 1964.4.21., Blinda (Algéria) – Az al-Takfir és az al-Hidzsra tagja

26.

WALTERS, Jason Theodore James (más néven Abdullah; más néven David), született: Amersfoort (Hollandia), 1985.3.6., útlevélszám: NE8146378 (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja

2.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Szervezet” – „ANO”, (más néven „Fatah-Forradalmi Tanács”, más néven „Arab Forradalmi Brigádok”, más néven „Fekete Szeptember”, más néven „Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”)

2.

„Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”

3.

"Al-Aqsa e.V."

4.

„Al-Takfir” és „al-Hidzsra”

5.

„Babbar Khalsa”

6.

Az „Új Néphadsereget” („NPA”) is magában foglaló „Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”, Fülöp-szigetek

7.

„Gama’a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Iszlám Csoport”)

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi”— „IBDA-C” („Nagy Iszlám Keleti Harci Front”)

9.

„Hamász”, ide tartozik a „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”

10.

„Hezb-i-Mudzsahedin” – „HM”

11.

„Hofstadgroep”

12.

„Alapítvány a Szent Föld Felszabadításáért és Fejlesztéséért”

13.

„Ifjú Szikek Nemzetközi Szövetsége” – „ISYF”

14.

„Khalisztán Zindabad Erő” – „KZF”

15.

„Kurd Munkáspárt” – „PKK”, (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA GEL”)

16.

„A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei” – „LTTE”

17.

„Ejército de Liberación Nacional” („Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”)

18.

„Palesztin Iszlám Dzsihád” – „PIJ”

19.

„Népi Front Palesztina Felszabadításért” – „PFLP”

20.

„Népi Front Palesztina Felszabadításért Főparancsnokság” (más néven „PFLP -Főparancsnokság”)

21.

„Fuerzas armadas revolucionarias de Columbia” – „FARC” („Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők”)

22.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol” [„Forradalmi Baloldal”], más néven „Dev Sol”) („Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”)

23.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”)

24.

„Stichting Al Aqsa” (más néven „Stichting Al Aqsa Nederland”, más néven „Al Aqsa Nederland”)

25.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdisztáni Szabadság Sólymai”, más néven „Kurdisztáni Szabadság Héjái”)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/57


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 14.)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel szabályozott anyagok mennyiségeinek és kvótakiosztásának a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2011) 9196. számú dokumentummal történt)

[Csak a francia, a görög, a holland, a lengyel, a német, a portugál, a spanyol, az angol, és az olasz nyelvű szöveg hiteles]

(2011/873/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére és 16. cikkére,

mivel:

(1)

A behozott szabályozott anyagoknak az Unión belüli szabad forgalomba bocsátása az 1005/2009/EK rendelet 16. cikkében foglaltaknak megfelelően mennyiségi korlátokhoz kötött.

(2)

Ezenkívül a Bizottságnak meg kell határoznia a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő, szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célokra felhasználható mennyiségeit és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(3)

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra fordítható kvóták megállapításakor ügyelni kell a 10. cikk (6) bekezdésében előírt összmennyiségek betartására, és alkalmazni kell az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az Unión belül laboratóriumi és analitikai felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagokra vonatkozó mennyiségek elosztására vonatkozó mechanizmusról szóló 2011. június 1-jei 537/2011/EU bizottsági rendeletet (2). Mivel az említett mennyiségi korlátozások a laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezett klórozott-fluorozott szénhidrogénekre is vonatkoznak, indokolt, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek az említett célra történő gyártása és behozatala is e határozat hatálya alá tartozzon.

(4)

A Bizottság közleményt (2011/C 75/05) (3) tett közzé azon vállalkozások számára, amelyek 2012-ben ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat kívánnak az Európai Unióba behozni vagy onnan kivinni, valamint azon vállalkozások számára, amelyek a 2012-es évre kvótát kívánnak igényelni ezen anyagok laboratóriumi és analitikai célú felhasználására, és az értesítésnek megfelelően megkapta a 2012-re tervezett behozatalra vonatkozó nyilatkozatokat.

(5)

A mennyiségi korlátokat és a kvótákat a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra kell meghatározni, összhangban az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv szerinti éves adatszolgáltatási ciklussal.

(6)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1005/2009/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Szabadon forgalomba bocsátható mennyiségek

(1)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti I. csoportba (CFC-11, CFC-12, CFC-113, CFC-114 és CFC-115 klórozott-fluorozott szénhidrogének) és II. csoportba (egyéb, teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 11 185 000 kilogramm ODP (ózonlebontó potenciál).

(2)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti III. csoportba (halonok) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 15 761 510 kilogramm ODP.

(3)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti IV. csoportba (szén-tetraklorid) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 8 800 220 kilogramm ODP.

(4)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti V. csoportba (1,1,1-triklór-etán) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 1 000 015 kilogramm ODP.

(5)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VI. csoportba (metil-bromid) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 889 320 kilogramm ODP.

(6)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VII. csoportba (részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 1 065,8 kilogramm ODP.

(7)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VIII. csoportba (részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 4 581 681,8 kilogramm ODP.

(8)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti IX. csoportba (bróm-klór-metán) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 294 012 kilogramm ODP.

2. cikk

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó kvótafelosztás

(1)   A CFC-11, CFC-12, CFC-113, CFC-114 és CFC-115 klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint az egyéb, teljesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit az I. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(2)   A halonok 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a II. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(3)   A szén-tetraklorid 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a III. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(4)   Az 1,1,1-triklór-etán 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a IV. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(5)   A metil-bromid 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit az V. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(6)   A részlegesen halogénezett, brómozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VI. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(7)   A részlegesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(8)   A bróm-klór-metán 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VIII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(9)   Az egyes vállalkozások kvótáit a IX. melléklet rögzíti.

3. cikk

A laboratóriumi és analitikai felhasználásra fordítható kvóták

2012-ben a laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt szabályozott anyagok behozatalára és gyártására vonatkozó kvótákat a X. mellékletben felsorolt vállalkozások számára kell kiosztani.

Az e vállalkozásoknak odaítélt, laboratóriumi és analitikai felhasználásra 2012-ben előállítható vagy behozható maximális mennyiségeket a XI. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Hatály

Ez a határozat 2012. január 1-jétől alkalmazandó, és 2012. december 31-én hatályát veszti.

5. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

 

ABCR Dr. Braunagel GmbH & Co. (DE)

Im Schlehert 10

76187 Karlsruhe

Németország

 

Aesica Queenborough Ltd.

North Street

Queenborough

Kent, ME11 5EL

Egyesült Királyság

 

Airbus Operations S.A.S.

Route de Bayonne 316

31300 Toulouse

Franciaország

 

Albany Molecular Research (UK) Ltd

Mostyn Road

Holywell

Flintshire, CH8 9DN

Egyesült Királyság

 

Albemarle Europe SPRL

Parc Scientifique Einstein

Rue du Bosquet 9

1348 Louvain-la-Neuve

Belgium

 

Alfa Agricultural Supplies SA

73, Ethnikis Antistasseos Str,

152 31 Chalandri,

Athén

Görögország

 

Arkema France S.A.

420, rue d’Estienne D’Orves

92705 Colombes Cedex

Franciaország

 

Arkema Quimica S.A.

Avenida de Burgos 12

28036 Madrid

Spanyolország

 

Ateliers Bigata SAS

10, rue Jean Baptiste Perrin,

33320 Eysines Cedex

Franciaország

 

BASF Agri Production SAS

32 rue de Verdun

76410 Saint-Aubin lès Elbeuf

Franciaország

 

Bayer Crop Science AG

Gebäude A729

41538 Dormagen

Németország

 

Dow Deutschland Anlagengesellschaft mbH

Bützflether Sand

21683 Stade

Németország

 

DuPont de Nemours (Nederland) BV

Baanhoekweg 22

3313 LA Dordrecht

Hollandia

 

Dyneon GmbH

Werk Gendorf

Industrieperkstrasse 1

84508 Burgkirchen

Németország

 

Eras Labo

222 D1090

38330 Saint Nazaire les Eymes

Franciaország

 

Eusebi Impianti Srl

Via Mario Natalucci 6

60131 Ancona

Olaszország

 

Eusebi Service Srl

Via Vincenzo Pirani 4

60131 Ancona

Olaszország

 

Fire Fighting Enterprises Ltd.

9 Hunting Gate,

Hitchin SG4 0TJ

Egyesült Királyság

 

Fujifilm Electronic Materials (Europe) NV

Keetberglaan 1A

Haven 1061

2070 Zwijndrecht

Belgium

 

Halon & Refrigerants Services Ltd.

J. Reid Trading Estate

Factory Road, Sandycroft

Deeside, Flintshire CH5 2QJ

Egyesült Királyság

 

Harp International Ltd

Gellihirion Industrial Estate

Rhondda, Cynon Taff

Pontypridd CF37 5SX

Egyesült Királyság

 

Honeywell Fluorine Products Europe B.V.

Laarderhoogtweg 18

1101 EA Amszterdam

Hollandia

 

Honeywell Specialty Chemicals GmbH

Wunstorfer Strasse 40

Postfach 100262

30918 Seelze

Németország

 

Hovione Farmaciencia SA

Sete Casas

2674-506 Loures

Portugália

 

ICL-IP Europe B.V.

Fosfaatweeg 48

1013 BM Amszterdam

Hollandia

 

Laboratorios Miret SA

Geminis 4,

08228 Terrassa, Barcelona

Spanyolország

 

LGC Standards GmbH

Mercatorstr. 51

46485 Wesel

Németország

 

LPG Tecnicas en Extinción de Incendios SL

C/Mestre Joan Corrales 107-109

08950 Esplugas de Llobregat, Barcelona

Spanyolország

 

Mebrom NV

Assenedestraat 4

9940 Rieme Ertvelde

Belgium

 

Merck KgaA

Frankfurter Strasse 250

64271 Darmstadt

Németország

 

Mexichem UK Ltd.

PO Box 13

The Heath

Runcorn Cheshire WA7 4QX

Egyesült Királyság

 

Ministry of Defence

Defence Fuel Lubricants and Chemicals

P.O. Box 10.000

1780 CA Den Helder

Hollandia

 

Panreac Quimica S.L.U

Pol. Ind. Pla de la Bruguera, C/Garraf 2

08211 Castellar del Vallès-Barcelona

Spanyolország

 

Poż-Pliszka Sp. z o.o.

ul. Szczecińska 45

80-392 Gdańsk

Lengyelország

 

R.P. Chem s.r.l.

Via San Michele 47

31062 Casale sul Sile (TV)

Olaszország

 

Safety Hi-Tech S.r.l.

Via Cavour 96

67051 Avezzano (AQ)

Olaszország

 

Savi Technologie Sp. z o.o.

Ul. Wolnosci 20

Psary

51-180 Wroclaw

Lengyelország

 

Sicor Srl

Via Terazzano 77

20017 Rho

Olaszország

 

Sigma Aldrich Chemie GmbH

Riedstrasse 2

89555 Steinheim

Németország

 

Sigma Aldrich Chimie SARL

80, rue de Luzais

L’isle d’abeau Chesnes

38297 St Quentin Fallavier

Franciaország

 

Sigma Aldrich Company Ltd

The Old Brickyard, New Road

Gillingham SP8 4XT

Egyesült Királyság

 

Solvay Fluor GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

30173 Hannover

Németország

 

Solvay Fluores France

25 rue de Clichy

75442 Paris

Franciaország

 

Solvay Specialty Polymers France SAS

Avenue de la Republique

39501 Tavaux Cedex

Franciaország

 

Solvay Solexis S.p.A.

Viale Lombardia 20

20021 Bollate (MI)

Olaszország

 

Sterling S.r.l.

Via della Carboneria 30

06073 Solomeo di Corciano (PG)

Olaszország

 

Syngenta Crop Protection

Surrey Research Park

30 Priestly Road

Guildford Surrey GU2 7YH

Egyesült Királyság

 

Tazzetti S.p.A.

Corso Europa n. 600/a

10070 Volpiano (TO)

Olaszország

 

TEGA Technische Gase und Gastechnik GmbH

Werner-von-Siemens-Strasse 18

97076 Würzburg

Németország

 

Thomas Swan & Co Ltd.

Rotary Way

Consett

County Durham DH8 7ND

Egyesült Királyság

 

Total Feuerschutz GmbH

Industriestr 13

68526 Ladenburg

Németország

Kelt Brüsszelben, 2011. december 14-én.

a Bizottság részéről

Connie HEDEGAARD

a Bizottság tagja


(1)  HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(2)  HL L 147., 2011.6.2., 4. o.

(3)  HL C 75., 2011.3.9., 4. o.


I. MELLÉKLET

I. ÉS II.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban alapanyagként és reakcióközegként történő felhasználásra szánt CFC-11, CFC-12, CFC-113, CFC-114 és CFC-115 klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek és egyéb, teljesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Honeywell Fluorine Products Europe (NL)

Mexichem UK (UK)

Solvay Solexis (IT)

Syngenta Crop Protection (UK)

Tazzetti (IT)

TEGA Technische Gase und Gastechnik (DE)


II. MELLÉKLET

III.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak és kritikus alkalmazásra szánt halonoknak az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Ateliers Bigata (FR)

BASF Agri Product (FR)

ERAS Labo (FR)

Eusebi Impianti (IT)

Eusebi Service (IT)

Fire Fighting Enterprises Ltd (UK)

Halon & Refrigerant Services (UK)

LPG Tecnicas en Extinción de Incendios (ES)

Poz-Pliszka (PL)

Safety Hi-Tech (IT)

Savi Technologie (PL)

Total Feuerschutz (DE)


III. MELLÉKLET

IV.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt szén-tetrakloridnak az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Dow Deutschland (DE)

Mexichem UK (UK)

Solvay Fluores France (FR)


IV. MELLÉKLET

V.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt 1,1,1-triklór-etánnak az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Arkema (FR)

Fujifilm Electronic Materials Europe (BE)


V. MELLÉKLET

VI.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt metil-bromidnak az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Albemarle Europe (BE)

Alfa Agricultural Supplies (EL)

ICL-IP Europe (NL)

Mebrom (BE)

Sigma Aldrich Chemie (DE)


VI. MELLÉKLET

VII.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt, részlegesen halogénezett, brómozott-fluorozott szénhidrogéneknek az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

ABCR Dr. Braunagel (DE)

Albany Molecular Research (UK)

Hovione Farmaciencia (PT)

R.P. Chem (IT)

Sicor Srl (IT)

Sterling (IT)


VII. MELLÉKLET

VIII.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagként és reakcióközegként történő felhasználásra szánt, részlegesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Aesica Queenborough (UK)

Arkema France (FR)

Arkema Quimica (ES)

Bayer CropScience (DE)

DuPont de Nemours (NL)

Dyneon (DE)

Honeywell Fluorine Products Europe (NL)

Mexichem UK (UK)

Solvay Fluor (DE)

Solvay Specialty Polymers France SAS (FR)

Solvay Solexis (IT)

Tazzetti (IT)


VIII. MELLÉKLET

IX.   CSOPORT

Az 1005/2009/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt bróm-klór-metánnak az importőrök között kiosztott behozatali kvótái a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Albemarle Europe (BE)

ICL-IP Europe (NL)

Laboratorios Miret (ES)

Sigma Aldrich Chemie (DE)

Thomas Swan & Co (UK)


IX. MELLÉKLET

(Üzleti szempontból érzékeny – bizalmas – nem tehető közzé)


X. MELLÉKLET

Laboratóriumi és analitikai felhasználási célú előállításra vagy behozatalra jogosult vállalkozások

A szabályozott anyagok laboratóriumi és analitikai célra felhasználható kvótái a következő vállalatok részére kerülnek odaítélésre:

Vállalat

Airbus Operations (FR)

Arkema France S.A. (FR)

Harp International Ltd (UK)

Honeywell Fluorine Products Europe BV (NL)

Honeywell Specialty Chemicals GmbH (DE)

LGC Standards GmbH (DE)

Mebrom NV (BE)

Merck KGaA (DE)

Mexichem UK Ltd (UK)

Ministry of Defence (NL)

Panreac Quimica SLU (ES)

Sigma Aldrich Chemie (DE)

Sigma Aldrich Chimie SARL (FR)

Sigma Aldrich Company Ltd (UK)

Tazzetti SpA. (IT)


XI. MELLÉKLET

(Üzleti szempontból érzékeny – bizalmas – nem tehető közzé)


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/65


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 15.)

a kutyák, macskák és görények Unióba történő behozatalára, valamint ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékének, továbbá az ezen állatok Unióba történő behozatalára és nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó bizonyítványminta megállapításáról

(az értesítés a C(2011) 9232. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/874/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének bevezető fordulatára és b) pontjára, valamint 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 998/2003/EK rendelet megállapítja a kedvtelésből tartott állatok Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket. Az e rendelet hatálya alá eső, kedvtelésből tartott állatok közé tartoznak a kutyák, a macskák és a görények.

(2)

A 92/65/EGK irányelv megállapítja a kutyák, a macskák és a görények Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelményeket. Ezen irányelv rendelkezései szerint az ezekre az állatokra vonatkozó behozatali feltételeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a 998/2003/EK rendeletben megállapított feltételekkel.

(3)

A behozatalra és nem kereskedelmi célú mozgásra irányadó állat-egészségügyi követelmények a származási ország (harmadik ország) és a rendeltetési tagállam veszettségi helyzetétől függően különbözőek.

(4)

A 998/2003/EK rendelet előírja, hogy a II. melléklet B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból Írország, Málta, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével bármely tagállamba belépő kutyáknak, macskáknak és görényeknek veszettség elleni oltással kell rendelkezniük, az egyéb harmadik országokból belépő kutyákat, macskákat és görényeket pedig belépés előtt veszettség kimutatására szolgáló vérvizsgálatnak is alá kell vetni.

(5)

A 998/2003/EK rendelet előírja, hogy 2011. december 31-ig a II. melléklet B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból Írországba, Máltára, Svédországba, továbbá az Egyesült Királyságba belépő kutyáknak, macskáknak és görényeknek a nemzeti szabályoknak megfelelően oltással kell rendelkezniük, és ezeket az állatokat belépés előtt veszettség kimutatására szolgáló vérvizsgálatnak kell alávetni, az egyéb harmadik országokból belépő kutyákat, macskákat és görényeket pedig a nemzeti szabályoknak megfelelően érkezés utáni karanténba kell helyezni.

(6)

A 998/2003/EK rendelet előírja továbbá, hogy 2011. december 31-ig Finnország, Írország, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság a hólyagférgesség, valamint Írország, Málta és az Egyesült Királyság a kullancsok tekintetében a kutyák, a macskák és a görények belépését bizonyos kiegészítő nemzeti követelmények teljesítéséhez kötheti.

(7)

A 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. július 14-i 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) Írország, Málta, Finnország, továbbá az Egyesült Királyság Echinococcus multilocularis fertőzéstől való folyamatos egészségügyi védelmének biztosítása érdekében fogadták el. Az említett rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(8)

A kutyák, macskák és vadászgörények kereskedelme esetén a Közösségbe történő behozatalra vonatkozó modell egészségügyi igazolás létrehozásáról szóló, 2004. július 29-i 2004/595/EK bizottsági határozat (4) előírja, hogy az említett állatok behozatalát engedélyezni kell a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében vagy az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2010. március 12-i 206/2010/EU bizottsági rendelet (5) II. mellékletében felsorolt országok számára. A 2004/595/EK határozat előírja továbbá, hogy ezeket az állatokat egy, a mellékletben meghatározott minta szerinti bizonyítványnak kell kísérnie.

(9)

A 2004/595/EK határozat mellékletében meghatározott minta olyan egyedi bizonyítvány, amelyet a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országból érkező minden kutya, macska vagy görény tagállamokba történő belépésekor ki kell bocsátani.

(10)

Ez a bizonyítvány elegendő a 206/2010/EU rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országokból érkező említett állatok tagállamokba történő belépéséhez, Írország, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével, azonban nem fogadják el az Írországba, a Svédországba, továbbá az Egyesült Királyságba érkező állatok esetében, amely országokban a nemzeti jogszabályoknak megfelelően érkezés utáni karanténba helyezik az állatokat.

(11)

Figyelembe véve a 2004/595/EK határozatban meghatározott egyedi bizonyítványminta alkalmazásával kapcsolatosan bizonyos importőröknél felmerülő problémákat, ezt a bizonyítványmintát olyan bizonyítvánnyal kell helyettesíteni, amely több állatból álló szállítmány szállítására is vonatkozhat.

(12)

A 998/2003/EK rendelet 12. cikke és a 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem kereskedelmi célú mozgás tárgyát képezhető, bizonyos fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatok maximális száma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. május 6-i 388/2010/EU bizottsági rendelet (6) értelmében ötnél több kutya, macska vagy görény harmadik országból az Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgása esetén a 92/65/EGK irányelvben meghatározott állat-egészségügyi követelményeket és ellenőrzéseket kell alkalmazni.

(13)

Figyelembe véve, hogy a kutyák, a macskák és a görények Unióba történő behozatalával, illetve ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgásával összefüggésben felmerülő kockázatok nem különböznek egymástól, a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében vagy a 206/2010/EU rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok esetében indokolt az említett állatok Unióba történő behozatalára és az említett állatok ötnél több példányának Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozóan közös egészségügyi bizonyítványt bevezetni.

(14)

Az uniós jogszabályok egységessége és egyszerűsítése érdekében a kutyák, a macskák és a görények Unióba történő behozatalára vonatkozó egészségügyi bizonyítványminták megállapításakor figyelembe kell venni a 2007/240/EK bizottsági határozatban (7) meghatározott követelményeket, amely előírja, hogy az élő állatok Unióba történő behozatalához szükséges különböző állatorvosi, állat-egészségügyi és közegészségügyi bizonyítványok kiállítása a határozat I. mellékletében megadott állat-egészségügyi bizonyítványok egyedi mintái alapján történjen.

(15)

A kutyák, macskák és görények harmadik országokból az Európai Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgásához való egészségügyi bizonyítványminta létrehozásáról szóló, 2004. december 1-jei 2004/824/EK bizottsági határozat (8) a harmadik országokból Írország, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével bármely tagállamba nem kereskedelmi céllal szállított kutyákra, macskákra és görényekre vonatkozó egészségügyi bizonyítványmintát hoz létre. Ezt a bizonyítványmintát azonban e három tagállamba történő szállítás esetén csak a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt országokból érkező állatoknál lehet alkalmazni. Ezenkívül a bizonyítványt a tagállamokba belépő minden kutya, macska vagy görény esetében egyenként ki kell állítani.

(16)

A 998/2003/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a kedvtelésből tartott állatokat egy adott tagállamba történő belépéskor, egy tagállamból egy harmadik országba vagy területre történő szállítás és ideiglenes ott-tartózkodás után a kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, 2003. november 26-i 2003/803/EK bizottsági határozatban (9) meghatározott mintának megfelelő útlevélnek kell kísérnie.

(17)

A 998/2003/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a kutyák, macskák és görények tagállamok közötti, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában felsorolt, olyan országokból és területekről származó, kedvtelésből tartott állatokra, amely országok és területek a harmadik országokból kiinduló mozgással kapcsolatban a közösségi szabályokkal megállapítottan legalább egyenértékű szabályokat alkalmaznak.

(18)

Indokolt ezt a határozatot a fiatal kutyák és macskák harmadik országokból a Közösségbe történő, nem kereskedelmi célú mozgása feltételeinek megállapításáról szóló, 2004. december 3-i 2004/839/EK bizottsági határozat (10) sérelme nélkül alkalmazni, amely értelmében a tagállamok engedélyezhetik a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból a veszettség ellen be nem oltott három hónaposnál fiatalabb kutyák és macskák területükre történő belépését, ha annak feltételei megegyeznek az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(19)

A többnyelvű bizonyítványok rendelkezésre állásának előmozdítása érdekében indokolt, hogy az Unióba irányuló, nem kereskedelmi célú mozgáshoz szükséges egészségügyi bizonyítvány öt vagy annál kevesebb kutyára, macskára és görényre vonatkozzon, és megfeleljen a 2007/240/EK határozatban megállapított egyedi mintáknak.

(20)

Az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szóló, 1996. december 17-i 96/93/EK tanácsi irányelv (11) a bizonyítványok megtévesztő és csalárd módon történő kiállításának megakadályozása érdekében meghatározza az állat-egészségügyi jogszabályok által megkövetelt bizonyítványok kiállításakor betartandó szabályokat. Helyénvaló, hogy a harmadik országok hatósági állatorvosai az ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal és elvekkel legalább egyenértékű szabályokat és elveket alkalmazzanak.

(21)

Indokolt egy olyan átmeneti időszakot bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az ebben a határozatban megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételét.

(22)

Ennek megfelelően a 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat hatályát veszti.

(23)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   Ez a határozat meghatározza a következőket:

a)

a 92/65/EGK irányelvnek megfelelően a kutyák, macskák vagy görények Unióba történő behozatalára és ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzéke és az ilyen behozatalt és nem kereskedelmi célú mozgást kísérő egészségügyi bizonyítvány;

b)

a 998/2003/EK rendeletnek megfelelően öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgását kísérő egészségügyi bizonyítvány.

(2)   Ezt a határozatot a 2004/839/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Kutyák, macskák vagy görények Unióba történő behozatalára és ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzéke és az ilyen behozatalra és nem kereskedelmi célú mozgásra vonatkozó egészségügyi bizonyítvány

(1)   A tagállamok engedélyezik kutyákból, macskákból és görényekből álló szállítmányok Unióba történő behozatalát és ötnél több kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgását, feltéve, hogy azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, valamint kizárólag olyan harmadik országokon vagy területeken haladnak át, amelyek:

a)

szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében; vagy

b)

szerepelnek a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében a kutyákra, macskákra és görényekre a következő feltételek vonatkoznak:

a)

az I. mellékletben meghatározott mintának megfelelő, hatósági állatorvos által, a bizonyítvány II. részében található útmutató alapján kitöltött egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állatokat;

b)

e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében eleget kell tenniük az I. mellékletben meghatározott egészségügyi bizonyítvány azon harmadik országokra vagy területekre vonatkozó követelményeinek, ahonnan az állatok származnak.

3. cikk

Öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó egészségügyi bizonyítvány

(1)   A tagállamok engedélyezik öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény területükre történő, nem kereskedelmi célú mozgását, feltéve, hogy azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, vagy olyan harmadik országokon vagy területeken haladnak át, amelyek:

a)

szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében; vagy

b)

nem szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. mellékletében.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében a kutyákra, macskákra és görényekre a következő feltételek vonatkoznak:

a)

a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelő, hatósági állatorvos által, a bizonyítvány II. részében található útmutató alapján kiállított egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állatokat;

b)

e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében eleget kell tenniük a II. mellékletben meghatározott egészségügyi bizonyítvány azon harmadik országokra vagy területekre vonatkozó követelményeinek, ahonnan az állatok származnak.

4. cikk

Átmeneti rendelkezések

2012. június 30-ig tartó átmeneti időszakra a tagállamok engedélyezik a 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat mellékletében meghatározott mintáknak megfelelően, 2012. február 29-nél nem később kiállított állat-egészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező kutyák, macskák és görények Unióba történő behozatalát és nem kereskedelmi célú mozgását.

5. cikk

Hatályukat vesztő jogszabályok

A 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 15-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2)  HL L 146., 2003.6.13., 1. o.

(3)  HL L 296., 2011.11.15., 6. o.

(4)  HL L 266., 2004.8.13., 11. o.

(5)  HL L 73., 2010.3.20., 1. o.

(6)  HL L 114., 2010.5.7., 3. o.

(7)  HL L 104., 2007.4.21., 37. o.

(8)  HL L 358., 2004.12.3., 12. o.

(9)  HL L 312., 2003.11.27., 1. o.

(10)  HL L 361., 2004.12.8., 40. o.

(11)  HL L 13., 1997.1.16., 28. o.


I. MELLÉKLET

Image

Image

Image

Image


II. MELLÉKLET

Image

Image

Image

Image


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/77


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 16.)

a magyarországi postai ágazaton belül működő egyes pénzügyi szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről

(az értesítés a C(2011) 9197. számú dokumentummal történt)

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/875/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (5) és (6) bekezdésére,

tekintettel a Magyar Posta által postán benyújtott és 2011. június 24-én beérkezett kérelemre,

mivel:

I.   TÉNYEK

(1)

2011. június 24-én a Bizottsághoz a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti, postán benyújtott kérelem érkezett. A Bizottság 2011. augusztus 8-án e-mailben további információkat kért a kérelmezőtől és a Gazdasági Versenyhivataltól. A válaszok 2011. szeptember 2-án és 15-én érkeztek be. A Magyar Posta (a továbbiakban: Posta) által előterjesztett kérelem a Posta által nyújtott különféle pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozik, és két részből áll, amelyek a következők: pénzforgalmi szolgáltatások és más pénzügyi intézmények nevében végzett szolgáltatások. Az egyes részek a Posta által a következő csoportokba sorolt különféle pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak:

pénzforgalmi szolgáltatások

1.

fennálló saját szolgáltatások:

1.1.

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz befizetését fizetési számlára (készpénz-átutalási megbízás és expressz készpénz-átutalási megbízás);

1.2.

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról: (készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, kifizetési utalvány és nyugellátási utalvány);

1.3.

készpénz-átutalási szolgáltatások (belföldi postautalvány, nemzetközi postautalvány és a közvetítőként végzett Western Union készpénz-átutalási szolgáltatás);

2.

számlaszolgáltatások és kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások, amelyeket a jövőben terveznek nyújtani:

2.1.

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz befizetését fizetési számlára, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes műveletet;

2.2.

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes műveletet;

2.3.

fizetési számlák közötti pénzforgalmi tranzakciók lebonyolítása;

2.4.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és elfogadása.

más nevében végzett szolgáltatások

3.1.

folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése (hitelintézetek nevében kínált lakossági és vállalati bankszámla-szolgáltatások, beleértve a fizetési megbízások elfogadását és teljesítésre továbbítását, valamint bankszámlához kapcsolódó látra szóló és lekötött betétek közvetítése);

3.2.

hitelintézetek nevében végzett hitelközvetítés;

3.3.

fizetési kártyák közvetítése és elfogadása hitelintézetek nevében (hitelkártyák, betéti kártyák, bankkártyák elfogadása és POS-terminálok);

3.4.

befektetések és különleges célú megtakarítások közvetítése mások nevében:

a)

pénzügyi eszközök értékesítése (állampapírok, befektetési alapok és egyéb értékpapírok);

b)

lakás-előtakarékossági termékek közvetítése;

3.5.

biztosítási termékek közvetítése. (életbiztosítás és nem életbiztosítás).

(2)

A kérelem szerint (2) a Posta hálózata több mint 2 600 állandó postahivatalból áll. Ugyanakkor nem minden hivatal nyújtja valamennyi, a kérelemben felsorolt szolgáltatást (3). A Magyarország területén jelenleg működő hitelintézeti fiókok száma összesen 4 605. A Giro Zrt. adatai szerint az OTP Bank a legnagyobb 809 fiókkal, ezt a K&H Bank Zrt. (377 fiók), a CIB Bank Zrt. (218 fiók), a Raiffeisen Bank Zrt. (180 fiók), és az Erste Bank Hungary Nyrt. (145 fiók) követi. A hitelintézeti szektor nyolc legnagyobb bankja mindegyikének százat meghaladó számú fiókja van, emellett működik 22 kis- és közepes méretű bank is, a hitelintézetek 10 fiókja, és 138 hitelintézet pedig szövetkezetként működik, amelyek közül a legnagyobb 20-40 fiókból álló hálózatot működtet. Nemzetközi összehasonlításban, az EKB 2007. évi kék könyvében (4) szereplő adatokat felhasználva Magyarország ezzel az egy főre jutó bankfiókok számát tekintve a középmezőnyben szerepel.

II.   JOGI KERETEK

(3)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az irányelv előírásai csak olyan mértékben vonatkoznak az említett c) pont negyedik francia bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások nyújtására, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat a rendelkezés b) pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat is nyújtó szervezetek biztosítják. Magyarországon a Posta az egyetlen olyan ajánlatkérő, amely az e határozat által érintett szolgáltatásokat nyújtja.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett olyan szerződések, amelyek célja a 3–7. cikkben említett tevékenységek folytatása, nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol az adott tevékenységet végzik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat. Ha a határozat által érintett szolgáltatások esetéhez hasonlóan az irányelv XI. mellékletében nem szerepelnek vonatkozó közösségi jogszabályok, a 30. cikk (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy „bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad”.

(5)

A pénzügyi szolgáltatások tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy uniós szinten számos olyan jogi aktust fogadtak el, amelynek célja az ágazati szolgáltatások létrehozásának és biztosításának liberalizációja. (5) A pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében megállapítható, hogy Magyarország teljes mértékben és időben átültette a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelvet a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvénnyel.

(6)

Magyarország végrehajtja a tőkemozgások liberalizációjáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló uniós jogszabályokat, valamint a pénzügyi piacok liberalizációjáról szóló releváns jogszabályokat. Emellett Magyarország megfelelt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervben előírt követelményeknek. A hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatások magyarországi piaca megfelelően szabályozott. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerint a pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélykötelesek. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVII. törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény úgy rendelkezik, hogy biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet. A Posta engedélyt kapott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, hogy a jelen kérelem egyik tárgyát képező és a megbízók megbízásából folytatott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet többes kiemelt közvetítőként végezhesse. Bármilyen, a prudens működésről és az eredményes felügyeletről szóló rendelkezéseknek való megfelelésre alkalmas szervezet kaphat engedélyt e szolgáltatások elvégzésére. A pénzügyi szolgáltatások vagy a pénzügyi szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások, valamint a befektetési szolgáltatások és a biztosítási szolgáltatások nyújtása nyitva áll fióktelepeik révén a nem belföldi társaságok előtt is, feltéve, hogy a letelepedés helye szerinti ország hatáskörrel rendelkező hatósága ezt engedélyezte. A magyarországi fióktelepre vonatkozó előírás nem vonatkozik a bármely EGT-tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekre, mivel ezek az intézmények szolgáltatásaikat határon átnyúló szolgáltatásként nyújthatják.

(7)

Megfelelően figyelembe véve a fenti (5) és (6) preambulumbekezdésben ismertetett tényeket, feltételezhető, hogy a 30. cikk (3) bekezdésében szereplő, a piacra való szabad belépésre vonatkozó feltétel valamennyi kérelmezett tevékenységre vonatkozóan teljesültnek tekinthető.

(8)

Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jellegű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac legfontosabb szereplőinek piaci részesedése. Egy másik figyelembe vett kritérium lehet a piacok koncentrációjának szintje és/vagy az ügyfelek szolgáltatóváltása. Mivel a határozat hatálya alá tartozó egyes tevékenységek feltételei változóak, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló eltérő helyzeteket.

(9)

Noha bizonyos esetekben a piac fogalmának szűkebb vagy tágabb meghatározása is elképzelhető, e határozat alkalmazásában az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható, mivel az elemzés eredménye a Posta által benyújtott kérelemben felsorolt szolgáltatások közül több esetében a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad.

(10)

Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok alkalmazását.

III.   ÉRTÉKELÉS

(11)

A kérelem két elkülönült pénzforgalmi szolgáltatási kategóriát sorol fel, ezek a következők: A) fennálló szolgáltatások és B) olyan szolgáltatások, amelyek bevezetését 2012-ben tervezik. A jelen határozat alá tartozó értékelés szempontjából csak a fennálló szolgáltatások vehetők figyelembe, mivel nincsen ténybeli bizonyíték azon hatásokra, amelyeket a tervezett szolgáltatások eredményeznének, ha és amikor bevezetnék azokat.

(12)

A Posta által végzett fennálló pénzforgalmi szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz fizetési számlára történő befizetését, valamint olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz kifizetését fizetési számláról, továbbá készpénz-átutalási szolgáltatások (saját jogon végzett belföldi és nemzetközi postautalvány-szolgáltatások, valamint közvetítőként végzett Western Union készpénz-átutalási szolgáltatás).

(13)

Jelen határozat célja annak megállapítása, vajon a Posta által kínált szolgáltatások olyan szintű versenynek vannak-e kitéve (azokon a piacokon, amelyekre a belépés szabad), amely biztosítja, hogy a Posta által az itt érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzések a 2004/17/EK irányelvben előírt részletes beszerzési szabályok által meghatározott fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjenek, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szempontból legelőnyösebb megoldás meghatározását. Ennek érdekében tehát meg kell vizsgálni, hogy a bankoknak és egyéb pénzügyi intézményeknek van-e lehetőségük arra, hogy versenynyomást gyakoroljanak a Posta intézményére.

(14)

A pénzforgalmi szolgáltatások piacán a Posta fő versenytársai a bankok és az egyéb pénzügyi intézmények, amelyek nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, mivel nem az irányelv értelmében vett ajánlatkérők és/vagy nem postai szolgáltatásokkal együtt nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat.

(15)

A bankok által kínált fizetési módszerek általánosan elérhetők és általában vonzóbbak, mint a papíralapú és/vagy készpénzalapú módszerek. A Gfk Hungária (6) szerint az online banki szolgáltatások felhasználóinak száma 200 000-rel nőtt 2010 végére az előző évhez képest, és fokozódó ütemű növekedés mellett elérte az egymillió felhasználót. Ugyanakkor ugyanezen forrás szerint csökken azok száma, akik előnyben részesítik bankügyeik személyes intézését – az összes ügyfél egynegyede már nem jár a bankfiókokba azért, hogy bankügyeit intézze.

(16)

A termékpiac a kérelmező meghatározása szerint a hitelintézetek és más pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók által kínált pénzforgalmi szolgáltatások piaca, míg a megfelelő földrajzi piac országosnak tekinthető. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rámutatott, hogy bár nem rendelkezik minden ahhoz szükséges információval és adattal, hogy megfelelően és pontosan meghatározhassa a termékpiacot, a kérelmező által az érintett termékpiac tekintetében nyújtott meghatározás „valószínűleg elfogadható”. Ami az érintett földrajzi piacot illeti, a fenti nyilatkozatban a GVH kijelentette, hogy „nincs tudomása olyan bizonyítékról, amely alapján a földrajzi piacnak nem Magyarország egész területének kellene lennie”.

(17)

A jelen határozat céljából nem kerül sor a pénzforgalmi szolgáltatások piacának külön lakossági és nagykereskedelmi termékpiacokra történő felosztására, mivel az elemzés eredménye a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül nagyrészt ugyanaz marad.

(18)

A Gazdasági Versenyhivatal a pénzforgalmi piac koncentráltságának fokára utalva megállapítja, hogy feltehetően „az 5-6 nagybank a Magyar Postával együttesen igen magas összesített piaci részesedéssel rendelkezik a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások esetén, és lehetséges, hogy a piac nagy részét lefedik. A nagykereskedelmi piac feltehetően kevésbé koncentrált néhány más pénzügyi intézmény jelenlétének köszönhetően”.

(19)

E szolgáltatások lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy fizessenek a megvásárolt szolgáltatásért vagy termékért. A szolgáltatásokat magánszemélyek veszik igénybe fizetési kötelezettségek teljesítése céljából, és azokat különösen közszolgáltatások, távközlés, pénzügyi szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, házhozszállítási szolgáltatások, adó, stb. megfizetésére használják.

(20)

Az érintett termékpiac meghatározásának fő tényezője a helyettesítő termékek körének megállapítása; ezek olyan alternatív módszereket jelentenek, amelyek fizetési kötelezettségek teljesítéséhez állnak az ügyfél rendelkezésére. Következésképpen a kérelmező úgy véli, hogy az érintett termékpiac magában foglalja a bankokban vagy ATM-eken (7) keresztül bankszámlákra teljesített készpénzbefizetéseket, a kártyás fizetéseket, valamint a bankszámlák közötti átutalásokat (egyszerű átutalások és automatikus terhelések).

(21)

Ami a fizetési módszerek közötti váltást illeti, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette, hogy „a nagy közszolgáltatók és egyéb szolgáltatók általában különböző fizetési módszereket kínálnak ügyfeleik számára, biztosítva az azok közötti egyszerű váltás lehetőségét. Tendencia mutatkozik az ügyfelek meggyőzésére, hogy elektronikus fizetési módszereket alkalmazzanak a papír- és készpénzalapú módszerek helyett”. Ebben az összefüggésben megjegyzendő az online bankügyintézés növekvő igénybevétele. Ugyanakkor, ahogy az a fenti (9) preambulumbekezdésben szerepel, a pontos meghatározást nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(22)

A Posta piaci részesedése a készpénz fizetési számlán való elhelyezését lehető tévő szolgáltatások tekintetében, amely a fent meghatározott összesített piac százalékában került kiszámításra, 3,91 % volt 2007-ben, 3,88 % 2008-ban és 4,14 % 2009-ben (8). Mind mennyiségi, mind értékszempontból meg kell jegyezni, hogy a Posta ügyleteinek száma és azok értéke csökkent 2009-ben az előző két évhez képest. (9)

(23)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül arra utaló jelként kell e tényezőket figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(24)

A fizetési számláról készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatások jellemzője, hogy a számlatulajdonos megbízást ad a fizetési számlája terhére harmadik személy részére történő készpénzkifizetésre. Az ilyen szolgáltatások jelenleg a készpénzkézbesítést és a nyugdíjfizetési szolgáltatást ölelik fel. A fő intézvényezettek az Államkincstár és a helyi önkormányzatok, amelyek ezt a rendszert a családi pótlékok, szociális juttatások, munkanélküli juttatások, stb. kifizetésére használják. A kormányzat által eszközölt kifizetések esetén a kedvezményezett választhat, hogy az átutalt összeget bankszámlán írják jóvá, vagy azt postai kézbesítés útján veszi át. A nyugdíjfizetés esetében a címzetteknek olyan lehetőség is rendelkezésükre áll, hogy az összeg egyik részét a számlájukon írják jóvá, a másik részét pedig készpénzben kézbesítik. Egy egyszerű, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz intézett kérelem révén arra is van lehetőség, hogy bármikor váltsanak a postai készpénzkézbesítés és a banki átutalás között.

(25)

A magyar állam a Nemzeti Bankon keresztül olyan politikát folytat, amelynek célja a készpénzügyletek volumenének csökkentése, valamint az elektronikus fizetési módok és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének ösztönzése. A vállalatok kötelesek fizetési számlákon keresztül intézni a fizetéseket, a köztisztviselők bérét pedig bankszámlákra fizetik. Egy, a Magyar Nemzeti Bank által készített friss tanulmány (10) szerint jelenleg az állam által fizetett nyugdíjak felét nem postai kifizetés útján fizetik, a kérelem (11) szerint pedig a Postán keresztül fizetett nyugdíjak száma és összértéke is folyamatosan csökkent az utóbbi években.

(26)

A fenti okok miatt a fizetési számlák közötti átutalás (egyszerű átutalás és csoportos átutalás), az ATM-ekből és POS-terminálokból (12) való bankkártyás készpénzfelvétel, valamint a banki pénztárban való készpénzfelvétel tekintendő a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tévő szolgáltatások érintett termékpiacának.

(27)

A fenti szolgáltatások esetében a bankszámlával rendelkező személyek részére történő fizetések, a fizetési számlák közötti fizetések (egyszerű tranzakciók és csoportos átutalások, amelyeknél a fizetés egy számláról történik több személynek) tekinthetők helyettesítő termékeknek. A pontos meghatározást itt is nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(28)

A Posta piaci részesedése a fizetési számláról készpénz felvételét lehető tévő szolgáltatások tekintetében, amely az összes helyettesítő szolgáltatás százalékában került kiszámításra, 2,44 % volt 2007-ben, 2,49 % 2008-ban és 2,61 % 2009-ben (13). Mind mennyiségi, mind értékszempontból meg kell jegyezni, hogy a Posta ügyleteinek száma és azok értéke csökkenő trendet mutatott az utolsó három évben, amelyek tekintetében rendelkezésre állnak adatok, vagyis 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben (14).

(29)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(30)

A Posta által nyújtott készpénz-átutalási szolgáltatást általában magánszemélyek közötti fizetéseknél használják. A vonatkozó szolgáltatások a Posta által saját jogon biztosított belföldi és nemzetközi postautalványok, valamint a Western Union készpénz-átutalási szolgáltatás, amelyek elérhetők belföldi és nemzetközi viszonylatban, és a készpénz-pénzátutalás valós idejű módszerét is kínálják.

(31)

A belföldi, mind a Posta saját jogán, mind a Western Union nevében végzett átutalások esetében a kérelmező úgy véli, hogy a fizetési számlák közötti tranzakciók a pénzátutalások helyettesítői, amennyiben a kedvezményezett rendelkezik fizetési számlával. Ennek következtében a Magyarországon számlák között teljesített fizetések piaca tekinthető a belföldi pénzátutalások érintett termékpiacának, ugyanakkor a pontos meghatározás nyitva hagyható.

(32)

A Posta ennek megfelelően számított piaci részesedése 1 %-nál kevesebb volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben.

(33)

A nemzetközi pénzátutalások esetében a Posta és a Western Union által végzett tevékenységek közeli helyettesítőknek tekinthetők. Emellett a fizetési számlákon keresztül végzett fizetések helyettesíthető termékeknek tekinthetők, ezért a fizetési számlák közötti, határon átnyúló fizetéseket tekinti a kérelmező az érintett termékpiacnak. Ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását itt is nyitva lehet hagyni.

(34)

A Posta ezen az alapon számított piaci részesedése 0,5 % volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben.

(35)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(36)

A mentesítés iránti kérelem a Posta bizonyos, egyes pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos, más nevében végzett tevékenységeire is vonatkozik, amelyeknél a Posta közvetítőként jár el.

(37)

A mentesítés iránti kérelem kiterjed a folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítésére, vagyis: a hitelintézetek nevében kínált lakossági és vállalati bankszámla-szolgáltatásokra, beleértve a fizetési megbízások elfogadását és teljesítésre továbbítását, valamint bakszámlához kapcsolódó látra szóló és lekötött betétek közvetítésére.

(38)

A Posta mint közvetítő által kínált pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat az Erste Bank és az OTP Bank nyújtja. A Posta az Erste Bank nevében „Posta banki szolgáltatások” brand név alatt kínálja a betéti termékeket.

(39)

A Bizottság korábbi gyakorlatában (15) különbséget tett lakossági és vállalati bankügyletek között. A lakossági bankügyletek a magánszemélyeknek és a nagyon kisméretű vállalkozásoknak nyújtott banki szolgáltatások összességét jelentik, míg a vállalati bankügyletek rendszerint a nagyvállalati ügyfeleknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott banki szolgáltatásokat foglalják magukban. Ugyanakkor a korábbi, a lakossági banki ágazatra vonatkozó határozatokban (16) a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az egyedi lakossági banki termékek külön termékpiacokat jelentenek-e, illetve hogy több banki termék egyetlen érintett termékpiac részét képezheti-e.

(40)

Az érintett termékpiacot meg kell különböztetni az elosztási láncban elfoglalt helytől függően (feljebb – folyószámlák, valamit kapcsolódó termékek és szolgáltatások nyújtása, és lejjebb – folyószámlák, valamit kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése). A lakossági fizetési számlák közvetítésére irányuló tevékenység esetében az érintett termékpiacnak a lakossági folyószámlák és betéti termékek közvetítésének piaca tekinthető. A vállalati fizetési számlák közvetítésére irányuló tevékenység esetében az érintett termékpiacnak a vállalati folyószámlák és betéti termékek közvetítésének piaca tekinthető. Ugyanakkor a jelen határozat (9) preambulumbekezdésével összhangban nem szükséges meghatározni az érintett piacot.

(41)

A kérelmező a földrajzi piacot Magyarország egész területében határozza meg. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette, hogy „a jelen ügy szempontjából valamennyi, Magyarországon jelenlévő pénzügyi intézmény országszerte végzi a tevékenységét, nincs jele regionális eltérésnek a pénzügyi szolgáltatásnyújtás egyetlen szempontjából sem”. Emellett a Bizottság korábbi gyakorlata (17) a pénzügyi piacok kapcsán országos kiterjedésűnek tekintette az érintett földrajzi piacot az egyes tagállamokban fennálló eltérő versenyfeltételek miatt, valamint a fiókhálózat jelentősége miatt.

(42)

A Posta ezen fenti megfontolás alapján számított piaci részesedései a következők: a lakossági folyószámlák és betétek esetében: 1,45 % 2007-ben, 1,38 % 2008-ban és 1,51 % 2009-ben, míg a vállalati folyószámlák és betétek piacán a Posta piaci részesedései elhanyagolhatóak (0 %) voltak 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az e pénzügyi szolgáltatások közvetítése kapcsán fennálló piaci részesedések szintén alacsonyak.

(43)

A piac fennmaradó részén más bankok és pénzügyi intézmények osztoznak – amelyek nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá.

(44)

A lakossági bankügyletekről 2009-ben készített felmérésében (18) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Magyarországon nincsenek komoly akadályai a számlaváltásnak, valamint konstatálta azt is, hogy a folyószámlaváltások jelenlegi szintje az egyik legmagasabb a többi EU-tagállamhoz képest.

(45)

A Posta kiterjedt hálózatának előnyeit ellensúlyozza az online bankügyintézés növekvő jelentősége.

(46)

Egy felmérés (19) szerint a bank ügyfelek általi kiválasztását befolyásoló tényezők közül legfontosabb a megbízhatóság és a bizalom, a közelség és az elérhetőség (beleértve a készpénzfelvételt szolgáló eszközök elérhetőségét), valamint a szolgáltatás minősége. E következtetéseket megerősítik a pénzügyi szolgáltatásokkal és folyószámla-szolgáltatásokkal kapcsolatos felmérés (20) eredményei is. E forrás szerint a bank kiválasztásánál a legfontosabb szempont a költség és a hírnév, míg a könnyű elérhetőség (vagyis a széles körű hálózat) kevésbé tűnik fontosnak. Emellett a banki szolgáltatások körét, vagyis a széles körű banki szolgáltatások rendelkezésre állását, valamint a szolgáltatás magas színvonalát szintén fontosnak tekintették. Figyelemmel a fentiekre, bár a Posta széles körű hálózattal rendelkezik, vannak más, az ügyfelek által fontosnak tartott szempontok (a bank hírneve, a banki szolgáltatások, a szolgáltatás minősége), amelyek ellensúlyozó szerepet játszanak a bankválasztás során. Azok az ügyfelek tehát, akik a szolgáltatások széles körére tartanak igényt, tartózkodni fognak attól, hogy megfontolják postai számla választását, vagy az arra való váltást, mivel az nem nyújtja a szolgáltatások megszokott körét.

(47)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(48)

E tevékenység a harmadik felek által nyújtott hitel közvetítését jelenti, amelynél a Posta többes kiemelt közvetítőként jár el. A Posta az Erste Bank által nyújtott hiteltermékeket kínálja (biztosíték – ingó vagy ingatlan – előírása nélkül) a lakossági ügyfelek számára, míg a vállalati szektorban a Magyar Fejlesztési Bank termékét nyújtja többes kiemelt közvetítőként.

(49)

Az érintett szolgáltatások számos módon bonthatók további alcsoportokra olyan tényezők mentén, mint a hitel igénybevételének célja vagy az ügyfelek jellemző köre (fogyasztók, kkv-k, nagyobb vállalkozások vagy közigazgatás). Ennélfogva a lakossági hitelközvetítés és a vállalati hitelközvetítés külön termékpiacoknak tekinthetők.

(50)

A lakossági hitelközvetítés termékpiacát a kérelmező a korlátozás nélküli jelzálog-kölcsönök és a személyi kölcsönök piacaként határozza meg mind magyar forintban, mind külföldi pénznemben. Ennek nem mond ellent a Bizottság korábbi gyakorlata (21) sem, amelyben a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az egyedi lakossági banki termékek külön termékpiacokat jelentenek-e, illetve hogy több lakossági banki termék egyetlen érintett termékpiac részét képezheti-e.

(51)

A vállalati szektorban a Posta csak egyfajta vállalati hitelterméket kínál. E terméket jellemzően más pénzügyi intézmények (ti. takarékszövetkezetek) kínálják. A Posta ezt a terméket 45 kijelölt helyen kínálja, nem pedig teljes hálózatán keresztül. A vállalati szektor tekintetében az érintett termékpiac a kérelmező szerint magában foglalja a kkv-k számára a hitelintézetek által nyújtott kölcsönöket. Ugyanakkor, ahogy az a fenti (9) preambulumbekezdésben szerepel, a piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni a jelen határozat céljaira.

(52)

A földrajzi piac Magyarország egész területe, gyakorlatilag a (41) preambulumbekezdésben feltüntetettekkel megegyező okokból.

(53)

A meghatározott lakossági hitelpiacon a Posta részesedése kevesebb mint 0,5 % volt 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben, míg részesedése a vállalati hitelpiacon elhanyagolható (0 %) volt ugyanezekben az években. A rendelkezése álló adatok azt mutatják, hogy a Posta részesedése ezeken a szűken meghatározott piacokon olyan kicsi, hogy a tágabban meghatározott piacon még kisebb részesedésekkel rendelkezne.

(54)

A piac fennmaradó részén más bankok és pénzügyi intézmények osztoznak – amelyek nem tartoznak a közüzemi irányelv hatálya alá. Az első három versenytárs összesített piaci részesedése (22) 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a következők szerint alakult: 52,54 %, 51,39 % és 54,27 % a lakossági kölcsönök piacán, valamint 42,69 %, 47,36 % és 48,07 % a vállalati kölcsönök piacán.

(55)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(56)

A Posta az Erste Bank Zrt. által kibocsátott hitelkártyákat kínálja. E termék egy szokásos hitelkártya a feltételek és a nyújtott szolgáltatások szempontjából.

(57)

A betéti kártyák tekintetében a Posta közvetítőként jár el a folyószámlákhoz kapcsolódó vállalati és lakossági bankkártyákra kiterjedően. A Posta többes kiemelt közvetítőként jár el, míg a szolgáltatásokat az Erste Bank Hungary Nyrt. nyújtja. A kínált kártyák szokásos betéti kártyák.

(58)

A fizetési kártyák elfogadása tekintetében a postahivatalokat POS-terminálokkal szerelték fel, amelyek lehetővé teszik a bankkártyával történő készpénzfelvételt. A kérelmező úgy érvel, hogy az ügyfelek szemszögéből ugyanaz a szolgáltatás (készpénz felvétele) igénybe vehető a bankpénztárban való készpénzfelvétel vagy harmadik felek által nem postahivatalokban üzemeltett másik POS-terminál révén, vagyis a termékek helyettesíthetőek.

(59)

A Bizottság korábban két fő, fizetési kártyával kapcsolatos tevékenységet különböztetett meg (23): egyrészt a kártyák magánszemélyek és vállalatok részére való kibocsátását, másrészt a kereskedők kártyaelfogadás lehetősége céljából való „megszerzését”. Emellett a fizetési kártya kibocsátására irányuló tevékenységen belül a Bizottság korábbi határozataiban (24) megvizsgálta a különbözőfajta kártyák közötti különbségtétel lehetőségét, azonban végül a pontos meghatározást nyitva hagyta.

(60)

A jelen határozat alkalmazásában, a versenyszabályok megsértése nélkül három termékpiacot kell figyelembe venni, mégpedig a hitelkártyapiacot, a betétikártya-piacot, valamint a kártyák elfogadását.

(61)

A kártyák elfogadásának piacát illetően a kérelmező által meghatározott termékpiac nem az a piac, amelyet a korábbi, a (59) preambulumbekezdésben említett bizottsági határozatokban általában meghatároztak. Az „eredeti” kártyaelfogadási piac az, amely azon kereskedőkből áll, akik elfogadják a kártyás fizetést. Egy másik lehetséges kártyaelfogadási piac azon bankokból áll, amelyek kártyaelfogadási szolgáltatásokat kínálnak az ilyen kereskedők számára. Ugyanakkor, ahogy azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is megerősíti (25) a Posta esetében, figyelemmel arra, hogy a POS-berendezések azon két bank ATM-automatáiként működnek, amelyek számára a Posta közvetítőként eljár, „a Magyar Posta valószínűleg helyesen szolgáltatott a koncentrációval kapcsolatosan olyan adatokat, amelyek a működő ATM-automaták számán alapulnak”.

(62)

A földrajzi piac szempontjából a korábbi bizottsági ügyekben (26) rámutattak, hogy a fizetési kártyák piaca kiterjedését tekintve nemzeti, annak ellenére, hogy a Bizottság elismerte, hogy a jövőben helye lehet a piac kiszélesítésének. A jelen ügyben földrajzi piacnak Magyarország egész területe tekintendő.

(63)

2007 és 2009 között a Posta piaci részesedése kevesebb mint 1 % volt a hitelkártyák piacán, kevesebb mint 3 % a betéti kártyák piacán, valamint kevesebb mint 6 % a kártyaelfogadás piacán, ahogy azokat a kérelmező meghatározta.

(64)

A Gazdasági Versenyhivatal (27) szerint az általa és a Magyar Nemzeti Bank által a közelmúltban végzett felmérés alapján a betéti kártyákat kibocsátó 24 bank közül az öt legnagyobb bank összesített piaci részesedése a betéti kártyák kibocsátása területén körülbelül 82 % volt. Ugyanezen forrás szerint a hitelkártyák kibocsátásának piaca kevésbé koncentrált; a hitelkártyákat kibocsátó 18 bank közül a hét legnagyobb bank összesített piaci részesedése 68 %. Emellett a kérelem szerint az elfogadás ágazatában a koncentráció magas szintjét jelzi, hogy az összes ATM háromnegyedét négy bank üzemelteti.

(65)

A Posta alacsony piaci részesedésére, valamint a Posta tevékenységére versenynyomást gyakorló további bankok és pénzügyi intézmények jelenlétére tekintettel megállapíthatjuk, hogy a jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(66)

A szolgáltatások e kategóriája a pénzügyi eszközök értékesítését, valamint különleges befektetési termékek marketingjét foglalja magában. A kínált pénzügyi eszközök Magyar Állam által kibocsátott értékpapír, államkötvények (magyar állampapírok) befektetési jegyek (alapok), az Erste Befektetési Zrt. befektetési alapjai, más értékpapírok, és különleges, a Fundamenta Lakáskassza Zrt., illetve az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. nevében közvetítőként értékesített lakás-előtakarékossági megállapodások, kötvények.

(67)

A korábbi ügyekben a Bizottság nyitva hagyta az a kérdést, hogy e szolgáltatások mindegyike elkülönült termékpiacot alkothat-e (28). A meghatározás a jelen ügyben is nyitva marad, mivel a Posta által közvetítőként nyújtott szolgáltatások nem vetnek fel versenyjogi kérdéseket, függetlenül a mérlegelt alternatív piacmeghatározástól.

(68)

Ami a földrajzi terjedelmet illeti, a Bizottság úgy vélte (29), hogy a piaci szegmensek többsége nemzetközi terjedelmű, azonban egyes szegmenseket nemzeti szempontból elemzett (30). A földrajzi piac pontos meghatározása nyitva marad, és a jelen ügyben földrajzi piacnak Magyarország területe tekintendő.

(69)

2007 és 2009 között a Posta részesedése kevesebb mint 4 % volt az államkötvények piacán, 3 % és 9 % között volt a befektetési jegyek piacán, kevesebb mint 2 % volt a kötvények piacán, valamint kevesebb mint 4 % volt a lakás-előtakarékossági megállapodások piacán.

(70)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

(71)

A Posta életbiztosítást kínál a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében, valamint nem életbiztosításokat a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében.

(72)

Korábbi határozataiban (31) a Bizottság a biztosítások fajtáinak három tág kategóriáját különböztette meg, mégpedig: életbiztosítás, nem életbiztosítás és viszontbiztosítás. Emellett megállapítást nyert, hogy keresleti oldalról az életbiztosítások és a nem életbiztosítások annyi egyedi termékpiacra oszthatók, ahány különböző lefedett kockázat létezik. Az életbiztosítással kapcsolatban a Bizottság a korábbi határozatokban a következő szegmentációkat vizsgálta meg: egyéni életbiztosítás, csoportos életbiztosítás és befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, vagy másként egyéni védelem, csoportos védelem, egyéni nyugdíj, csoportos nyugdíjak, megtakarítások és befektetések. (32) A nem életbiztosítással kapcsolatban a Bizottság korábban vizsgálta többek között a motor-, tűz-, szállítási, egészség-, vagyon-, általános polgári felelősség-, baleset-, jogvédelmi, munkahelyi baleset- és hitelbiztosításokat. (33) Ugyanakkor a kínálati oldali megfontolások szélesebb termékpiacokat eredményezhetnek. A jelen határozat alkalmazásában a termékpiac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni.

(73)

A Bizottság a múltban elemezte a biztosítási termékek forgalmazását is, és megerősítette, hogy az érintett piac az életbiztosítások és a nem életbiztosítások forgalmazása tekintetében is magában foglalja valamennyi külső (vagyis harmadik félhez tartozó vagy nem saját) forgalmazási csatornát, így a brókereket, ügynököket és egyéb közvetítőket (34). Ugyanakkor a jelen határozat alkalmazásában a termékpiac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni.

(74)

A földrajzi piac vonatkozásában a Bizottság korábbi határozataiban (35) az életbiztosítások piacait úgy határozta meg, hogy azok terjedelme nemzeti a nemzeti forgalmazási csatornák, a kialakult piaci struktúra, a fiskális megszorítások és a különböző szabályozó rendszerek miatt. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzuk a jelen ügyben, és földrajzi piacnak Magyarország teljes területe tekintendő.

(75)

2007 és 2009 között a Posta piaci részesedése kevesebb mint 5 % (36) volt az életbiztosítási termékek piacán, és kevesebb mint 1 % (37) a nem életbiztosítási termékek piacán. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a biztosítások közvetítése terén szintén alacsonyak a piaci részesedések.

(76)

Ugyanezekben az években az első három versenytárs összesített piaci részesedése 52,29 %, 51,08 % és 50,1 % volt az életbiztosítási termékek piacán, és 54,84 %, 52,56 % és 51,66 % a nem életbiztosítási termékek piacán.

(77)

A jelen határozat alkalmazásában és a versenyszabályok megsértése nélkül e tényezőket arra utaló jelként kell figyelembe venni, hogy a Posta tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek.

IV.   KÖVETKEZTETÉSEK

(78)

Tekintettel a (11)–(77) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt Magyarországon a következő tevékenységek tekintetében teljesítettnek kell tekinteni:

a)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz elhelyezését fizetési számlán;

b)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról;

c)

készpénz-átutalási szolgáltatások;

d)

folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése;

e)

hitelközvetítés;

f)

hitelintézetek által kibocsátott fizetési kártyák közvetítése és elfogadása;

g)

befektetések és különleges célú megtakarítások közvetítése mások nevében;

h)

biztosítási termékek közvetítése.

(79)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele is teljesül, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (78) preambulumbekezdésben felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig akkor, ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(80)

A Posta által végzett pénzügyi szolgáltatások a 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti postai szolgáltatások kiegészítői. A Posta által végzett postai szolgáltatások nem képezik a mentesítés iránti kérelem tárgyát, ezért e tevékenységekre a 2004/17/EK irányelv rendelkezései továbbra is alkalmazandók. Ebben az összefüggésben a Bizottság ismét felhívja a figyelmet, hogy a több tevékenységet magában foglaló közbeszerzési szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkével összhangban kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. „vegyes” közbeszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, és az alól nem mentesített tevékenységek támogatására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes közbeszerzések esetében, ahol az alapvető cél a postai tevékenységek támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Amennyiben lehetetlen objektív módon megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(81)

E határozat alapját a Magyar Posta és a Gazdasági Versenyhivatal által benyújtott információk alapján a 2011 júliusától októberéig fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. E határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek többé nem teljesülnek.

(82)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható az ajánlatkérő felek által odaítélt, és a Magyarországon megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:

a)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz elhelyezését fizetési számlán;

b)

olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik készpénz felvételét fizetési számláról;

c)

készpénz-átutalási szolgáltatások;

d)

folyószámlák, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások közvetítése;

e)

hitelközvetítés;

f)

hitelintézetek által kibocsátott fizetési kártyák közvetítése és elfogadása;

g)

befektetések és különleges célú megtakarítások közvetítése mások nevében;

h)

biztosítási termékek közvetítése.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a Magyar Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 16-án.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(2)  Lásd a kérelem 11. oldalát.

(3)  Pl.: a pénzforgalmi szolgáltatások közül a nemzetközi postai pénzesutalvány szolgáltatást csak 328 postahivatal biztosítja, míg a Western Union készpénz-átutalási szolgáltatást közvetítőként 1 024 postahivatal nyújtja. A mások nevében nyújtott szolgáltatások közül a Posta hitelkártya közvetítését, a befektetési kötvények és egyes biztosítási termékek közvetítését csak 343 helyszínen nyújtják, az OTP Bank lakossági ügyfeleknek szóló folyószámlatermékeit 244 postahivatal kínálja, míg vállalati hitelt csak 45 helyen nyújtanak.

(4)  Európai Központi Bank, „Payment and Securities settlement systems in the European Union: non-euro area countries – Hungary” (Fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek az Európai Unióban: nem euróövezeti országok – Magyarország), 2007. augusztus.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(6)  Gfk Hungária: „Folytatódik az internetes bankolás térnyerése”, 2010. november 3., http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/2010/press_2010_11_03_h.pdf.

(7)  Az ATM az Automated Teller Machine (bankjegykiadó automata) rövidítése.

(8)  Az érintett piacon fennálló részesedéseket az ügyletek összesített értékéhez képest számították ki. Lásd a kérelem 34. oldalát.

(9)  Lásd a kérelem 32. oldalát.

(10)  Magyar Nemzeti Bank: „Semmi sincs ingyen. A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése”, Dr. Turján Anikó, Divéki Éva, Keszy-Harmath Zoltánné, Kóczán Gergely, Takács Kristóf, MNB-tanulmányok 93., 2011.

(11)  Lásd a kérelem 35. és 36. oldalát.

(12)  POS – a Point of Sale (értékesítés helye) rövidítése

(13)  Az érintett piacon fennálló részesedéseket az ügyletek összesített értékéhez képest számították ki. Lásd a kérelem 36. oldalát.

(14)  Lásd a kérelem 35. és 36. oldalát.

(15)  COMP/M.5384 BNP PARIBAS/FORTIS ügy 3. o.

(16)  COMP/M.4844 Fortis/ABN AMRO Assets ügy

(17)  COMP/M.2225 FORTIS/ASR ügy 3. o., COMP/M.5075 Vienna Insurance Group/Erste Bank Versicherungssparte ügy és COMP/M.5384 BNP PARIBAS/FORTIS ügy 15. o.

(18)  Váltás egyes, lakossági és kisvállalati ügyfeleknek szóló pénzügyi termékek esetében – Ágazati vizsgálat – Végleges jelentés, Budapest, 2009. február 5., GVH – Gazdasági Versenyhivatal. A GVH ezt a bankváltásról szóló vizsgálatot a 2002–2006-os időszakra nézve végezte.

(19)  Váltás egyes, lakossági és kisvállalati ügyfeleknek szóló pénzügyi termékek esetében – Ágazati vizsgálat – Végleges jelentés, Budapest, 2009. február 5., GVH – Gazdasági Versenyhivatal, és a kapcsolódó háttértanulmány „Bankváltással kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok”, fogyasztói piackutatás összefoglaló, Millward Brown, 2006. szeptember.

(20)  Ipsos: Pénzügyi szolgáltatások, folyószámla-szolgáltatások; a lakossági ügyfelekkel kapcsolatban végzett felmérés összefoglalása, 2009. január.

(21)  COMP/M.4844 Fortis/ABN AMRO Assets ügy

(22)  A kérelmező által 2011. szeptember 2-i levelében nyújtott kiegészítő információk szerint.

(23)  COMP/M.5241 American Express/Fortis/Alpha Card ügy

(24)  COMP/M.3894 Unicredito/HVB, COMP/M.2567 Nordbanken/Postgirot, COMP/M.3740 Barclays Bank/Foerenngssparbanken/JV, COMP/M.4844 Fortis/ABN AMRO Assets, COMP/M.5241 American Express/Fortis/Alpha Card ügyek

(25)  A GVH 2011. szeptember 15-i válasza a Bizottság 2011. augusztus 8-i információkérésére.

(26)  COMP/M.3740 Barclays Bank/Foereningssparbanken/JV ügy és COMP/M. 2567 Nordbanken/Postgirot ügy

(27)  A GVH 2001. szeptember 15-i válasza a Bizottság 2011. augusztus 8-i információkérésére.

(28)  COMP/M.3894 Unicredito/HVB ügy, COMP/M.5384 BNP Paribas/FORTIS ügy

(29)  COMP/M.2225 Fortis/ASR ügy, COMP/M.1172 Fortis AG/Generale Bank ügy

(30)  COMP/M.4155 BNP Paribas/BNL ügy

(31)  COMP/M.4284 AXA/Winterhur ügy, COMP/M.5384 BNP Paribas/FORTIS ügy

(32)  COMP/4047 Aviva/Ark life ügy, COMP/M.4284 Axa/Winterthur ügy, COMP/M.4701 Generali/PPF Insurance Business ügy

(33)  COMP/M.4284 Axa/Winterthur ügy, COMP/M.4701 Generali/PPF Insurance Business ügy, COMP/M.2676 Sampo/Vama/IF Holding/JV ügy

(34)  COMP/M.4284 AXA/Winterthur ügy, COMP/M.4844 Fortis/ABN AMRO Assets ügy

(35)  COMP/M.5075 Vienna Insurance Group/Erste Bank Versicherungssparte ügy, COMP/M.4844 Fortis/ABN AMRO Assets ügy

(36)  A díjbevételek alapján számított piaci részesedés.

(37)  Ua., mint 36.


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/86


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. december 19.)

a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárokra a 2474/93/EGK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám egyes kerékpáralkatrészekre történő kiterjesztése alól egyes felek számára biztosított mentesség megadásáról, valamint a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészekre kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetésére vonatkozóan a 88/97/EK bizottsági rendelet alapján egyes feleknek megadott felfüggesztés megszüntetéséről és mentesség visszavonásáról

(az értesítés a C(2011) 9473. számú dokumentummal történt)

(2011/876/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet),

tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárokra a 2474/93/EGK tanácsi rendelettel (2) kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészek behozatalára való kiterjesztéséről és az ilyen, a 703/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján nyilvántartott behozatalra kiterjesztett vám beszedéséről szóló 71/97/EK tanácsi rendeletre (4) (a továbbiakban: kiterjesztő rendelet),

tekintettel a 2474/93/EGK rendelettel kivetett dömpingellenes vám 71/97/EK rendelettel való kiterjesztése alóli mentességnek egyes Kínai Népköztársaságból származó kerékpáralkatrészek behozatalára vonatkozó engedélyezéséről szóló 88/97/EK bizottsági rendeletre (5) (a továbbiakban: mentesítő rendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A mentesítő rendelet hatálybalépését követően annak 3. cikke alapján több kerékpár-összeszerelő vállalat kérelmezte a 71/97/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészek behozatalára kiterjesztett dömpingellenes vám (a továbbiakban: kiterjesztett dömpingellenes vám) megfizetése alóli mentesítését. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában egymást követően közzétette azoknak a kérelmezőknek a listáját (6), amelyekre nézve a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett alapvető kerékpáralkatrészekre kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetését a mentesítő rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján felfüggesztették.

(2)

A vizsgált felek listájának legutóbbi közzétételét követően (7) kijelölték a fő vizsgálati időszakot. Ez az időszak 2011. január 1-től2011. július 31-ig tartott. 2009-ről és 2010-ről a Bizottság további információkat kért, továbbá valamennyi vizsgált félnek kérdőívet küldött, amelyben információkat kért az adott vizsgálati időszak alatt végzett összeszerelési tevékenységekről.

(3)

A Bizottságot tájékoztatták egy olyan vállalat felszámolásáról, amely mentességet élvezett a kerékpáralkatrészekre kivetett, kiterjesztett dömpingellenes vám alól. Továbbá egy vállalat arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy beszüntette az összeszerelési tevékenységeit.

A.   MENTESSÉGI KÉRELMEK, AMELYEKRE KORÁBBAN FELFÜGGESZTÉST ADTAK

A.1.   Elfogadható mentességi kérelmek

(4)

A Bizottság az alábbi 1. táblázatban felsorolt felektől a kérelmük elfogadhatóságának elbírálásához szükséges összes információt megkapta. Ezek a felek már attól a naptól kezdődő hatállyal megkapták a felfüggesztést, amikor az első teljes kérelem beérkezett a Bizottsághoz. Az információk alapján a Bizottság úgy találta, hogy az alábbi 1. táblázatban felsorolt felek által benyújtott kérelmek a mentesítő rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatók.

1.   táblázat

Név

Cím

Ország

TARIC-kiegészítő kód

Blue Factory Team S.L.

CL Torres y Villaroel 6, Elche Parque Industrial, 03320 Alicante

Spanyolország

A984

CODE X Sp. z o.o.

Olszanka 109, 33-386 Podegrodzie

Lengyelország

A966

JETLANE SAS (korábban JET’LEAN SAS)

4, boulevard de Mons, 59650 Villeneuve-d’Ascq

Franciaország

A968

Kwasny & Diekhöner GmbH

Herforder Strasse 331, 33609 Bielefeld

Németország

A993

Maxtec Ltd.

1 Golyamokonarsko shose Str., 4204 Tsaratsovo, Plovdiv

Bulgária

A991

Metelli di Staffoni Mario & C.S.A.S.

Via Trento 68, 25030 Trenzano (BS)

Olaszország

A979

Müller GmbH

Riedlerweg 7, 8054 Graz

Ausztria

A978 (korábban A977)

Unicykel AB

Aröds Industrieväg 14, 422 43 Hisings Backa

Svédország

A967

(5)

A vizsgálat alatt megállapítást nyert, hogy az összeszerelési tevékenységek során felhasznált, a Kínai Népköztársaságból származó alkatrészek értéke egyik kérelmező esetében sem haladta meg a tevékenység során felhasznált összes alkatrész teljes értékének 60 %-át. Következésképpen, ezek a tevékenységek az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének hatályán kívül esnek.

(6)

Ezen ok miatt és a mentesítő rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a fenti 1. táblázatban felsorolt feleket mentesíteni kell a kiterjesztett dömpingellenes vám alól.

(7)

A mentesítő rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1. táblázatban felsorolt feleknek a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesítése a kérelmek beérkezésének napjától hatályos. Emellett a kiterjesztett dömpingellenes vámból következő vámtartozásukat mentességi kérelmük beérkezésének napjától semmisnek kell tekinteni.

(8)

A Code X Sp. z o.o. vállalat a vizsgálati eljárás alatt címet változtatott. A vállalat a felfüggesztést a következő címen kapta meg: ul. Krolewska 16, 00-103 Varsó, Lengyelország. A felfüggesztési időszak alatt a vállalat címe a következőre változott: Olszanka 109, 33-386 Podegrodzie, Lengyelország. Ez a címváltozás nem érinti sem a felfüggesztésre vonatkozó eredeti kérelmet, sem a mentességről szóló határozatot.

(9)

A JETLANE SAS vállalat nevet változtatott a vizsgálati eljárás alatt. A vállalat eredetileg a JET’LEAN SAS néven kapott felfüggesztést. A felfüggesztési időszak alatt a vállalat a következőre változtatta a nevét: JETLANE SAS. A névváltoztatás nem érinti sem a felfüggesztésre vonatkozó eredeti kérelmet, sem a mentességről szóló határozatot.

(10)

A Müller GmbH-hoz rendelt A977 TARIC-kiegészítő kódot tévesen kétszer adták meg, ezért vissza kellett vonni. 2010. június 3-án a vállalat az A978 TARIC-kiegészítő kódot kapta. A kódváltoztatás nem érinti sem a felfüggesztésre vonatkozó eredeti kérelmet, sem a mentességről szóló határozatot.

A.2.   Elutasított mentességi kérelmek

(11)

Az alábbi 2. táblázatban szereplő fél ugyancsak a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességet kérelmezte.

2.   táblázat

Név

Cím

Ország

TARIC-kiegészítő kód

Bikeworks AC GmbH

Ernst-Abbe-Strasse 28, 52249 Eschweiler

Németország

A980

(12)

Az érintett fél alvállalkozóként és nem a saját neve alatt végzett kerékpár-összeszerelési tevékenységet. A vállalat nem szerzett be alkatrészeket, és nem lehetett elbírálni, hogy az összeszerelési tevékenységek megfeleltek-e a mentesítő rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(13)

Ennek alapján a Bizottságnak el kell utasítania a kérelmet, a mentesítő rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban. Következésképpen a mentesítő rendelet 5. cikkében említett kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetésének felfüggesztését meg kell szüntetni, a kiterjesztett dömpingellenes vámot pedig a fél által benyújtott mentességi kérelem beérkezésének időpontjától, azaz a felfüggesztés hatálybalépésének időpontjától kezdődően be kell szedni.

A.3.   Visszavonások

(14)

Az alábbi 3. táblázatban felsorolt felek esetében a mentességet vissza kell vonni.

3.   táblázat

Név

Cím

Ország

TARIC-kiegészítő kód

Bicicletas de Alava SL

C/Arcacha 1, 01006 Vitoria

Spanyolország

8963

Fundador-Sociedade Importadora de Sangalhos, Lda.

Apartado, 26, P-3781-908 Sangalhos

Portugália

8244

(15)

E felek mentességben részesültek a kerékpáralkatrészekre kivetett kiterjesztett dömpingellenes vám alól. Egy fél arról tájékoztatta a Bizottság szolgálatait, hogy beszüntette összeszerelési tevékenységeit. Egy vizsgálatot követően a Bizottság szolgálatai tájékoztatást kaptak egy portugáliai bíróságtól arról, hogy a másik felet felszámolták. A mentességet mindkét fél esetében vissza kell vonni.

B.   MENTESSÉGI KÉRELMEK, AMELYEKRE KORÁBBAN NEM ADTAK FELFÜGGESZTÉST

B.1.   Elfogadhatatlan mentességi kérelmek

(16)

A 4. táblázatban felsorolt felek ugyancsak benyújtották a kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetése alóli mentességi kérelmüket.

4.   táblázat

Név

Cím

Ország

Apollo Electric Bikes B.V.

Leemstraat 6, 4705 RH Roosendaal

Hollandia

IN CYCLES, Montagem e Comércio de Bicicletas Lda.

Zona Industrial de Oiă, Lote A e B, Apartado 175, 3770-059 Oiă

Portugália

Kleinebenne GmbH

Hansastrasse 22, 33818 Leopoldshöhe

Németország

MOBIKY-TECH

675, Promenade des Ports, 50000 Saint-Lô

Franciaország

MOVITEC SRL

Jud. Brasov, Aeroportului Street 2, 507075 Ghimbav

Románia

Sun Baby Jacek Gabrus

Ul. Jana Styki 12, 64-920 Pila

Lengyelország

TORPADO S.R.L.

Viale Enzo Ferrari 11, 30014 Cavarzere (VE)

Olaszország

(17)

A fent említett felek egyike olyan elektromos kerékpárok összeszerelésével foglalkozik, amelyek behozatalára nincs érvényben a 71/97/EK rendelet szerint a kerékpáralkatrészekre vonatkozó dömpingellenes vám. Ez a fél nem jogosult mentességre. Több fél esetében a 71/97/EK rendelet intézkedéseinek hatálya alá tartozó, a kerékpárok gyártásához szükséges alkatrészek beszerzése a havi kevesebb mint 300 egység de minimis küszöb alá esik, a mentesítő rendelet 14. cikke c) pontjának megfelelően. Következésképpen az említett felek nem feleltek meg a mentesítő rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek, és ezért nem kaphattak mentességet. Más felek nem kezdték meg a kerékpárgyártást, ezért nem kaphattak felfüggesztést.

(18)

Az 1–4. táblázatban felsorolt valamennyi vállalatot tájékoztatták, és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére. A beérkezett észrevételek egyike sem változtatott az e határozatban foglalt következtetéseken,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az alábbi 1. táblázatban felsorolt felek mentesülnek a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárokra a 2474/93/EGK rendelettel kivetett és a legutóbb az 1095/2005/EK rendelettel módosított és fenntartott végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészek behozatalára a 71/97/EK rendelettel történő kiterjesztése alól.

A mentesség az egyes felek tekintetében a „Hatálybalépés napja” oszlopban feltüntetett napon lép hatályba.

1.   táblázat

A mentesítendő felek listája

Név

Cím

Ország

Mentesség a 88/97/EK rendeletnek megfelelően

Hatálybalépés napja

TARIC-kiegészítő kód

Blue Factory Team S.L.

CL Torres y Villaroel 6, Elche Parque Industrial, 03320 Alicante

Spanyolország

7. cikk

2010.7.16.

A984

CODE X Sp. z o.o.

Olszanka 109, 33-386 Podegrodzie (korábbi cím: ul. Krolewska nr 16, 00-103 Varsó)

Lengyelország

7. cikk

2010.1.22.

A966

JETLANE SAS (korábban JET’LEAN SAS)

4, boulevard de Mons, 59650 Villeneuve-d’Ascq

Franciaország

7. cikk

2010.2.18.

A968

Kwasny & Diekhöner GmbH

Herforder Strasse 331, 33609 Bielefeld

Németország

7. cikk

2011.7.5.

A993

Maxtec Ltd.

1 Golyamokonarsko shose Str., 4204 Tsaratsovo, Plovdiv

Bulgária

7. cikk

2010.10.15.

A991

Metelli di Staffoni Mario & C.S.A.S.

Via Trento 68, 25030 Trenzano (BS)

Olaszország

7. cikk

2010.4.13.

A979

Müller GmbH

Riedlerweg 7, 8054 Graz

Ausztria

7. cikk

2010.3.30.

A978 (korábban A977)

Unicykel AB

Aröds Industrieväg 14, 422 43 Hisings Backa

Svédország

7. cikk

2010.1.11.

A967

2. cikk

A 88/97/EK rendelet 3. cikke alapján az alábbi 2. táblázatban megnevezett fél kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességi kérelmét a Bizottság elutasítja.

A kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetésének a 88/97/EK rendelet 5. cikke alapján történő felfüggesztése az érintett félre vonatkozóan a „Hatálybalépés napja” oszlopban feltüntetett naptól hatályát veszti.

2.   táblázat

Azon felek listája, amelyek esetében a felfüggesztést meg kell szüntetni

Név

Cím

Ország

Felfüggesztés a 88/97/EK rendeletnek megfelelően

Hatálybalépés napja

TARIC-kiegészítő kód

Bikeworks AC GmbH

Ernst-Abbe-Strasse 28, 52249 Eschweiler

Németország

5. cikk

2010.6.11.

A980

3. cikk

A kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetése alóli, a 88/97/EK rendelet 7. cikkének megfelelően megadott mentességet az alábbi 3. táblázatban felsorolt felek esetében a mentesítő rendelet 10. cikke alapján vissza kell vonni.

A kiterjesztett dömpingellenes vám megfizetése alóli mentességet az érintett felekre vonatkozóan a „Hatálybalépés napja” című oszlopban feltüntetett naptól meg kell szüntetni.

3.   táblázat

Azon felek listája, amelyek esetében a mentességet meg kell szüntetni

Név

Cím

Ország

Mentesség a 88/97/EK rendeletnek megfelelően

Hatálybalépés napja

TARIC-kiegészítő kód

Bicicletas de Alava SL

C/Arcacha 1, 01006 Vitoria

Spanyolország

7. cikk

E határozat kihirdetésének napját követően 1 nappal

8963

Fundador-Sociedade Importadora de Sangalhos, Lda.

Apartado, 26, P-3781-908 Sangalhos

Portugália

7. cikk

E határozat kihirdetésének napját követően 1 nappal

8244

4. cikk

Az alábbi 4. táblázatban felsorolt felek kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességi kérelmét a Bizottság elutasítja.

4.   táblázat

Azon felek listája, amelyek mentességi kérelmét elutasították

Név

Cím

Ország

Apollo Electric Bikes B.V.

Leemstraat 6, 4705 RH Roosendaal

Hollandia

IN CYCLES, Montagem e Comércio de Bicicletas Lda.

Zona Industrial de Oiă, Lote A e B, Apartado 175, 3770-059 Oiă

Portugália

Kleinebenne GmbH

Hansastrasse 22, 33818 Leopoldshöhe

Németország

MOBIKY-TECH

675, Promenade des Ports, 50000 Saint-Lô

Franciaország

MOVITEC SRL

Jud. Brasov, Aeroportului Street 2, 507075 Ghimbav

Románia

Sun Baby Jacek Gabrus

Ul. Jana Styki 12, 64-920 Pila

Lengyelország

TORPADO S.R.L.

Viale Enzo Ferrari 11, 30014 Cavarzere (VE)

Olaszország

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok, valamint az 1., 2., 3. és 4. cikkben felsorolt felek a címzettjei. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában is kihirdetik.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Bizottság részéről

Karel DE GUCHT

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  HL L 228., 1993.9.9., 1. o. Az 1524/2000/EK rendelettel (HL L 175., 2000.7.14., 39. o.) fenntartott és az 1095/2005/EK rendelettel (HL L 183., 2005,7.14. 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 1996.4.19., 3. o.

(4)  HL L 16., 1997.1.18., 55. o.

(5)  HL L 17., 1997.1.21., 17. o.

(6)  HL C 45., 1997.2.13., 3. o., HL C 112., 1997.4.10., 9. o., HL C 220., 1997.7.19., 6. o., HL C 378., 1997.12.13., 2. o., HL C 217., 1998.7.11., 9. o., HL C 37., 1999.2.11., 3. o., HL C 186., 1999.7.2., 6. o., HL C 216., 2000.7.28., 8. o., HL C 170., 2001.6.14., 5. o., HL C 103., 2002.4.30., 2. o., HL C 35., 2003.2.14., 3. o., HL C 43., 2003.2.22., 5. o., HL C 54., 2004.3.2., 2. o., HL C 299., 2004.12.4., 4. o., HL L 17., 2006.1.21., 16. o. és HL L 313., 2006.11.14., 5. o., HL L 81., 2008.3.20., 73. o., HL C 310., 2008.12.5., 19. o., HL L 19., 2009.1.23., 62. o., HL L 314., 2009.12.1., 106. o., HL L 136., 2011.5.24., 99. o.

(7)  HL L 136., 2011.5.24., 99. o.


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/91


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 19.)

a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2011) 9523. számú dokumentummal történt)

(2011/877/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/8/EK irányelvnek megfelelően a Bizottság a 2007/74/EK határozatban (2) megállapította a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket, melyek a vonatkozó tényezőkkel – beleértve a létesítmény építésének évét, valamint a tüzelőanyag típusát is – differenciált értékek mátrixából állnak.

(2)

A Bizottság első alkalommal 2011. február 21-én, majd ezt követően négyévente áttekinti a külön hő- és villamosenergia- termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket, a technológiai fejlődés és az energiaforrások megoszlásában bekövetkezett változások figyelembevétele céljából.

(3)

A Bizottság áttekintette a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket, figyelembe véve a valóságos üzemi körülmények között végzett használatból származó, tagállamok által szolgáltatott adatokat. A rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag megalapozott technológia terén az áttekintett, 2006-tól 2011-ig tartó időszakban végbement fejlődés azt jelzi, hogy a 2006. január 1-jét követően épített létesítmények esetében nem indokolt fenntartani azt a különbségtételt, amelyet a 2007/74/EK határozat a kapcsoltenergia-termelő egység építési éve kapcsán tett a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket illetően. A 2005-ben vagy azt megelőzően épített kapcsoltenergia-termelő egységek esetében azonban – a rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag megalapozott technológia terén végbement fejlődésre figyelemmel – indokolt, hogy a referenciaértékek alkalmazása továbbra is az építési évhez igazodjék. A legutóbbi tapasztalatok és vizsgálatok alapján továbbá a felülvizsgálat megerősítette, hogy az éghajlati viszonyokhoz kapcsolódó korrekciós tényezők alkalmazása továbbra is indokolt. Emellett az elkerült hálózati veszteségekhez kapcsolódó korrekciós tényezők alkalmazását is folytatni kell, mivel a hálózati veszteségek terén az utóbbi években nem történt változás. Ezenfelül az elkerült hálózati veszteségekre vonatkozó korrekciós tényezőket célszerű alkalmazni a fa tüzelőanyagokat és biogázt felhasználó létesítményekre is.

(4)

A felülvizsgálat nem bizonyította, hogy a kazánok energiahatékonysága a vizsgált időszakban változott volna, ezért a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeknek nem indokolt az építés évéhez kapcsolódniuk. Nem volt szükség éghajlati viszonyokhoz kapcsolódó korrekciós tényezőkre, mert a tüzelőanyagból történő hőtermelés termodinamikája nem függ jelentősen a környezeti hőmérséklettől. Ezenkívül nincs szükség hálózati hőveszteségekhez kapcsolódó korrekciós tényezőkre, mivel a hőt mindig a termelés helyéhez közel használják fel.

(5)

A kapcsolt energiatermeléssel összefüggésben stabil befektetési feltételekre és folytatólagos befektetői bizalomra van szükség. Erre tekintettel a hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó jelenlegi egységes referenciaértékek alkalmazását a 2012 és 2015 közötti időszakra is ki kell terjeszteni.

(6)

A valóságos üzemi körülmények között végzett használatból származó adatok nem igazolják, hogy a korszerű létesítmények tényleges teljesítménye statisztikailag jelentősen javult volna a vizsgált időszakban. Ezért a 2007/74/EK határozatban a 2006-tól 2011-ig tartó időszakra meghatározott referenciaértékeket a 2012-től 2015-ig tartó időszakban is indokolt fenntartani.

(7)

A felülvizsgálat megerősítette az éghajlati viszonyokhoz és az elkerült hálózati veszteségekhez kapcsolódó jelenlegi korrekciós tényezők érvényességét.

(8)

A hőtermelés tekintetében megerősítette továbbá az egyetlen referenciaérték-készlet teljes időszakra történő alkalmazását, valamint az éghajlati különbségekhez és a hálózati veszteségekhez kapcsolódó korrekciós tényezők elhagyását.

(9)

Figyelembe véve, hogy a 2004/8/EK irányelv fő célja a kapcsolt energiatermelés támogatása az energia-megtakarítás érdekében, célszerű ösztönzőket nyújtani a régebbi kapcsoltenergia-termelő egységek energiahatékonyságát javító felújításokhoz. Ezen okokból a kapcsoltenergia-termelő egységre alkalmazandó, villamos energiára vonatkozó hatásfok-referenciaértékeket az egység építési éve utáni tizenegyedik évtől emelni kell.

(10)

Ez a megközelítés összhangban áll azzal a követelménnyel, miszerint az egységes hatásfok-referenciaértékeknek a 2004/8/EK irányelv III. mellékletének f) pontjában említett elveken kell alapulniuk.

(11)

Meg kell határozni a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó, felülvizsgált egységes hatásfok-referenciaértékeket. A 2007/74/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Kapcsolt Energiatermelési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egységes hatásfok-referenciaértékek meghatározása

A külön villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket az I., illetve a II. melléklet határozza meg.

2. cikk

Az egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása

(1)   A tagállamok az I. mellékletben meghatározott, a kapcsoltenergia-termelő egység építési évére vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Az egységes hatásfok-referenciaértékek a kapcsoltenergia-termelő egység építési évétől számított tíz éven át érvényesek.

(2)   A kapcsoltenergia-termelő egység építési évét követő tizenegyedik évtől kezdődően a tagállamok az (1) bekezdés alapján a 10 éves kapcsoltenergia-termelő egységre alkalmazandó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek egy évig érvényesek.

(3)   E cikk alkalmazásában a kapcsoltenergia-termelő egység építési éve az a naptári év, amelynek során az egység először villamos energiát termelt.

3. cikk

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékekre alkalmazandó korrekciós tényezők

(1)   A tagállamok a III. melléklet a) pontjában meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott egységes hatásfok-referenciaértékek az egyes tagállamok átlagos éghajlati viszonyaihoz igazodjanak.

Ha egy tagállam területének különböző részei között a hivatalos meteorológiai adatok 5 °C vagy annál nagyobb különbséget mutatnak az éves környezeti hőmérsékletben, az adott tagállam a III. melléklet b) pontjában meghatározott módszer alkalmazásával az első albekezdés értelmében több éghajlati zónát is kijelölhet; a kijelölésről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(2)   A tagállamok a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott egységes hatásfok-referenciaértékek az elkerült hálózati veszteségekhez igazodjanak.

(3)   Ha a tagállamok a III. melléklet a) pontjában és a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket egyaránt alkalmazzák, akkor a IV. melléklet alkalmazása előtt a III. melléklet a) pontját kell alkalmazniuk.

4. cikk

Kapcsoltenergia-termelő egység felújítása

Ha egy meglévő kapcsoltenergia-termelő egységet felújítanak, és a felújítás beruházási költsége meghaladja egy új, hasonló kapcsoltenergia-termelő egység beruházási költségeinek 50 %-át, a 2. cikk alkalmazásában az építés évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelynek során a felújított kapcsoltenergia-termelő egység először villamos energiát termelt.

5. cikk

Tüzelőanyag-keverék

Ha a kapcsoltenergia-termelő egység több tüzelőanyaggal üzemel, a külön termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagok energiabevitelének súlyozott átlagával arányosan kell alkalmazni.

6. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/74/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Bizottság részéről

Günther OETTINGER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

(2)  HL L 32., 2007.2.6., 183. o.


I. MELLÉKLET

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek (hivatkozás az 1. cikkben)

Az alábbi táblázatban a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek nettó fűtőértéken és szabványos ISO-feltételeken (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) alapulnak.

 

Építés éve:

Tüzelőanyag típusa:

2001 és előtte

2002

2003

2004

2005

2006–2011

2012–2015

Szilárd tüzelőanyagok

Kőszén/koksz

42,7

43,1

43,5

43,8

44,0

44,2

44,2

Barnaszén/barnaszénbrikett

40,3

40,7

41,1

41,4

41,6

41,8

41,8

Tőzeg/tőzegbrikett

38,1

38,4

38,6

38,8

38,9

39,0

39,0

Fa tüzelőanyagok

30,4

31,1

31,7

32,2

32,6

33,0

33,0

Mezőgazdasági biomassza

23,1

23,5

24,0

24,4

24,7

25,0

25,0

Biológiailag lebontható (települési) hulladék

23,1

23,5

24,0

24,4

24,7

25,0

25,0

Nem megújuló (települési és ipari) hulladék

23,1

23,5

24,0

24,4

24,7

25,0

25,0

Olajpala

38,9

38,9

38,9

38,9

38,9

39,0

39,0

Folyadékok

Olaj (gázolaj + pakura), PB-gáz

42,7

43,1

43,5

43,8

44,0

44,2

44,2

Bioüzemanyagok

42,7

43,1

43,5

43,8

44,0

44,2

44,2

Biológiailag lebontható hulladék

23,1

23,5

24,0

24,4

24,7

25,0

25,0

Nem megújuló hulladék

23,1

23,5

24,0

24,4

24,7

25,0

25,0

Gáz-halmazállapotú

Földgáz

51,7

51,9

52,1

52,3

52,4

52,5

52,5

Finomítói gáz/hidrogén

42,7

43,1

43,5

43,8

44,0

44,2

44,2

Biogáz

40,1

40,6

41,0

41,4

41,7

42,0

42,0

Kokszkemencegáz, kohógáz, egyéb hulladékgázok, visszanyert hulladékhő

35

35

35

35

35

35

35


II. MELLÉKLET

A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek (hivatkozás az 1. cikkben)

Az alábbi táblázatban a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek nettó fűtőértéken és szabványos ISO-feltételeken (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) alapulnak.

 

Tüzelőanyag típusa

Gőz/forró víz

Füstgázok közvetlen felhasználása (1)

Szilárd tüzelőanyagok

Kőszén/koksz

88

80

Barnaszén/barnaszénbrikett

86

78

Tőzeg/tőzegbrikett

86

78

Fa tüzelőanyagok

86

78

Mezőgazdasági biomassza

80

72

Biológiailag lebontható (települési) hulladék

80

72

Nem megújuló (települési és ipari) hulladék

80

72

Olajpala

86

78

Folyadékok

Olaj (gázolaj + pakura), PB-gáz

89

81

Bioüzemanyagok

89

81

Biológiailag lebontható hulladék

80

72

Nem megújuló hulladék

80

72

Gáz-halmazállapotú

Földgáz

90

82

Finomítói gáz/hidrogén

89

81

Biogáz

70

62

Kokszkemencegáz, kohógáz, egyéb hulladékgázok, visszanyert hulladékhő

80

72


(1)  A közvetlen hőre vonatkozó értékeket akkor kell használni, ha a hőmérséklet 250 °C vagy magasabb.


III. MELLÉKLET

Az átlagos éghajlati viszonyokra vonatkozó korrekciós tényezők és az éghajlati zónák meghatározásának módszere a külön villamosenergia-termelés egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához (hivatkozás a 3. cikk (1) bekezdésében)

a)   Az átlagos éghajlati viszonyokra vonatkozó korrekciós tényezők

A környezeti hőmérséklet korrekciója az adott tagállam éves átlagos hőmérséklete és a szabványos ISO-feltételek (15 °C) közötti különbségen alapul.

A korrekció a következőképp történik:

i.

0,1 százalékpont hatásfok-vesztés Celsius-fokonként 15 °C felett;

ii.

0,1 százalékpont hatásfok-emelkedés Celsius-fokonként 15 °C alatt.

Példa:

Ha egy tagállamban az átlagos éves hőmérséklet 10 °C, a kapcsoltenergia-termelő egység referenciaértékét ebben a tagállamban 0,5 százalékponttal kell emelni.

b)   Éghajlati zónák meghatározásának módszere

Minden egyes éghajlati zóna határait az éves átlagos környezeti hőmérséklet olyan izotermái (egész Celsius-fokokban) alkotják, amelyek között legalább 4 °C az eltérés. Az egymás melletti éghajlati zónákban az átlagos éves környezeti hőmérsékletek közötti hőmérsékletkülönbségnek legalább 4 °C-nak kell lennie.

Példa:

Egy tagállamban az átlagos éves környezeti hőmérséklet A helyen 12 °C, B helyen 6 °C. A különbség több mint 5 °C. A tagállamnak lehetősége van két éghajlati zóna kialakítására, amelyeket a 9 °C-os izoterma választ el egymástól, így létrejön egy éghajlati zóna a 9 °C-os és a 13 °C-os izotermák között, amelynek átlagos éves környezeti hőmérséklete 11 °C, és létrejön egy másik éghajlati zóna az 5 °C-os és a 9 °C-os izotermák között, amelynek átlagos éves környezeti hőmérséklete 7 °C.


IV. MELLÉKLET

Az elkerült hálózati veszteségeket tükröző korrekciós tényezők a külön villamosenergia-termelés egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához (hivatkozás a 3. cikk (2) bekezdésében)

Feszültség

A hálózatba betáplált villamos energia esetében

A helyszínen fogyasztott villamos energia esetében

> 200 kV

1

0,985

100–200 kV

0,985

0,965

50–100 kV

0,965

0,945

0,4–50 kV

0,945

0,925

< 0,4 kV

0,925

0,860

Példa:

Egy 100 kWel teljesítményű, földgázmeghajtású dugattyús motorral működő kapcsoltenergia-termelő egység 380 V feszültségű villamos energiát termel. Ennek a villamos energiának 85 %-át használják fel saját fogyasztásra és 15 %-át táplálják be a hálózatba. A létesítmény 1999-ben épült. Az éves környezeti hőmérséklet 15 °C (tehát nincs szükség éghajlati korrekcióra).

E határozat 2. cikkének megfelelően a 10 évnél régebbi kapcsoltenergia-termelő egységek esetében a 10 éves egységek referenciaértékeit kell alkalmazni. E határozat I. melléklete alapján egy 1999-ben épített és később nem felújított, földgázzal üzemeltetett kapcsoltenergia-termelő egységre vonatkozó 2011-es egységes hatásfok-referenciaérték megfelel a 2001-es referenciaértéknek, vagyis annak mértéke 51,7 %. A hálózati veszteség korrekciója után kapott, külön villamosenergia-termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaérték ebben a kapcsoltenergia-termelő egységben a következő (az e mellékletben található tényezők súlyozott átlagára alapozva):

Ref Εη = 51,7 % * (0,860 * 85 % + 0,925 * 15 %) = 45,0 %


23.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/97


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 20.)

a személygépkocsi-gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása és fajlagos kibocsátási célértéke vonatkozásában a 2010. naptári évre vonatkozóan a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elvégzett előzetes számítás megerősítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/878/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére és 10. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 443/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság köteles minden, az Unióban működő személygépkocsi-gyártó és minden, a rendelet 7. cikkének (7) bekezdése alapján létrehozott gyártói csoportosulás esetében minden évben megerősíteni az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás értékét és a fajlagos kibocsátási célértéket. E megerősítés alapján a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a gyártók és a csoportosulások teljesítették-e a rendelet 4. cikkében foglalt követelményeket. Ha nyilvánvaló, hogy valamely gyártó vagy csoportosulás nem teljesítette a fajlagos kibocsátási célértékét, akkor a rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles az érintett gyártókat, illetve az érintett csoportosulásokat vezető gyártókat – nekik címzett egyedi határozat útján – többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezni.

(2)

A 443/2009/EK rendelet 4. cikke értelmében a gyártóknak és a csoportosulásoknak a célértékeket 2012-től fogva kell kötelezően teljesíteniük. A Bizottság ennek ellenére a 2010. és a 2011. naptári évre vonatkozóan is számít indikatív célértékeket, és a rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján értesíti azokat a gyártókat és csoportosulásokat, amelyek átlagos fajlagos kibocsátása az indikatív célértéküket meghaladja. Mivel a 2010. és a 2011. évi célértékek arra szolgálnak, hogy jelezzék a gyártóknak a 2012. évi kötelező célérték teljesítése érdekében megteendő erőfeszítések mértékét, a gyártók 2010. és 2011. évi átlagos fajlagos kibocsátásait indokolt a rendelet 4. cikkének második bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően, minden egyes gyártó esetében csak az általa gyártott járművek legkevesebbet kibocsátó 65 %-ának figyelembevételével meghatározni.

(3)

Az átlagos fajlagos kibocsátások és a fajlagos kibocsátási célértékek számításához a 443/2009/EK rendelet II. mellékletének C. részében meghatározott, a tagállamok által a megelőző naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsikra vonatkozó adatokat kell felhasználni. Az adatokat a gyártók által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozatokból vagy más, az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2010. november 10-i 1014/2010/EU bizottsági rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében ezzel egyenértékű adatokat tartalmazó dokumentumokból kell venni.

(4)

A 2010. évi adatokat a tagállamok többsége a 443/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt 2011. február 28-i határidőig továbbította a Bizottságnak. Az összes tagállamra kiterjedő teljes adathalmaz azonban csak április közepére jutott hiánytalanul a Bizottság birtokába, és csak ekkor kezdődhetett meg előzetes ellenőrzése.

(5)

Azokban az esetekben, amikor az előzetes ellenőrzés alapján azt állapította meg, hogy egyes adatok hiányoznak vagy nyilvánvalóan helytelenek, a Bizottság felvette a kapcsolatot az érintett tagállammal, és az érintett tagállam beleegyezésével végrehajtotta a megfelelő módosításokat, illetve kiegészítéseket. Ha egy tagállammal nem sikerült megállapodásra jutni, akkor e tagállam előzetes adatai nem kerültek kiigazításra.

(6)

A Bizottság 2011. június 29-én a 443/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban közzétette az előzetes adatokat, és 89 gyártót értesített a 2010. évi átlagos fajlagos kibocsátására és fajlagos kibocsátási célértékére vonatkozóan elvégzett előzetes számítás eredményeiről. A gyártókat felkérte arra, hogy ellenőrizzék az adatokat, és a rendelet 8. cikke (5) bekezdése első albekezdésének megfelelően az értesítés kézhezvételétől számítva három hónapon belül értesítsék a Bizottságot a bennük észlelt esetleges hibákról.

(7)

A Bizottság az internetes oldalain augusztus 12-én iránymutatást tett közzé a személygépkocsik CO2-kibocsátási adataiban észlelt hibákra vonatkozó értesítések összeállításához. Az iránymutatás meghatározza az értesítés formátumát, és megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a gyártóknak meg kell küldeniük a Bizottságnak ahhoz, hogy mód legyen az általuk észlelt hibák figyelembevételére.

(8)

A három hónapos határidőn belül tizenöt gyártó küldött értesítést az általa észlelt hibákról. Egy gyártó a határidő lejárta után küldött hiánytalan értesítést. A tizenöt gyártó közül hétnek az értesítése részletes információkat tartalmazott az észlelt hibákról, és megindokolta a javasolt kiigazításokat. A fennmaradó nyolc gyártó csupán vázlatos értesítést küldött, mely formátumát és tartalmát tekintve csak részben felelt meg a Bizottság ajánlásának. Az észlelt hibákról értesítést küldő gyártók mellett nyolc további gyártó is jelezte a Bizottságnak, hogy hibákat észlelt az adatokban, további információkat vagy alátámasztó adatokat azonban nem szolgáltatott sem a hibák természetéről, sem okaikról.

(9)

Azon 73 gyártó esetében, amelyek nem küldtek értesítést az általuk észlelt hibákról, illetőleg csak jelezték, hogy hibát észleltek, de nem bocsátották rendelkezésre a szükséges alátámasztó adatokat, az átlagos fajlagos kibocsátásokra és a fajlagos kibocsátási célértékekre vonatkozó előzetes adatokat és előzetes számítást kiigazítás nélkül indokolt megerősíteni.

(10)

A Bizottságnak indokolt figyelembe vennie azon gyártók értesítéseit, amelyek az általuk észlelt hibákkal kapcsolatban rendelkezésre bocsátották a szükséges információkat és alátámasztó adatokat, és, amennyiben az helyénvaló, indokolt módosítania az átlagos fajlagos kibocsátásokra és a célértékekre vonatkozó előzetes számításokat.

(11)

A Bizottságnak bejelentett nyilvántartásba vételek száma a nyilvántartásba vételt végző tagállami hatóságok kizárólagos felelősségi körébe tartozik. Mivel a gyártók eladási adatai nem szükségképpen adnak pontos képet az egy adott tagállamban egy adott időszak folyamán nyilvántartásba vett járművek számáról, a nyilvántartásba vételek számában észlelt hibákat nem indokolt figyelembe venni az átlagos fajlagos kibocsátások számításában. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó adatokban észlelt hibákat indokolt figyelembe venni. Előfordult ugyanakkor, hogy egyes gyártók azt jelezték, hogy bizonyos nyilvántartásba vett járművek másik gyártóhoz tartoznak. A véglegesen megerősített adatokban ezeket a jelzéseket indokolt figyelembe venni.

(12)

A hiánytalan értesítésekből nyilvánvaló, hogy a gyártók képesek voltak megállapítani az adategyüttesek egy részének helytálló voltát, és képesek voltak kiigazításokat javasolni az adategyüttesek azon részeihez, amelyeket tudtak ellenőrizni. Az adategyüttesek 4–15 %-a azonban olyan nyilvántartásba vételekre vonatkozik, amelyek esetében nem azonosítható be a konkrét jármű, és amelyek esetében így a gyártó nem volt képes ellenőrizni sem a CO2-kibocsátások, sem a tömeg értékét. Ennek oka általában az, hogy hiányoznak azok az információk – pontosabban fogalmazva: hiányzik az adott járművek típusának, változatának és kivitelének kódjából álló azonosító kód –, amelyek alapján a gyártó beazonosíthatná a konkrét járművet. Az esetek egy kis számában a nyilvántartásba vett jármű hozzárendelhető volt a gyártóhoz, a CO2-kibocsátásra és a tömegre vonatkozó alapvető adatok azonban nem álltak rendelkezésre.

(13)

A Bizottság megvizsgálta a gyártók által javasolt kiigazításokat és az alátámasztásukra rendelkezésre bocsátott adatokat. Azokban az esetekben, amikor a gyártó a hiányzó érték beírásával vagy a helytelen érték helyesbítésével kiigazította az azon nyilvántartásba vételekre vonatkozó adatokat, amelyeket képes volt ellenőrizni, és a gyártó által megadott érték összeegyeztethető a referencia-adatforrások által jelzett – például a típus-jóváhagyási okmányokból származó – értékekkel, a gyártó által javasolt kiigazítást indokoltnak kell tekinteni. Azokban az esetekben ugyanakkor, amikor a gyártó jelezte, hogy hibát észlelt, de nem javasolt kiigazítást, és azt sem jelezte kielégítő módon, hogy az ellenőrzésre rendelkezésre álló három hónap alatt a hiba kiigazítása nem lehetséges, a hibát akkor sem kell figyelembe venni a végleges számításban, ha esetleg egyébként volna mód ellenőrzésére és kiigazítására.

(14)

Azon nyilvántartásba vételek esetében, amelyeket, bár hozzárendelhetők gyártókhoz, a gyártók nem voltak képesek ellenőrizni, az átlagos CO2-kibocsátás és a fajlagos kibocsátási célérték számításában a nyilvántartásba vételben szereplő CO2-kibocsátás- és tömegértékeket indokolt figyelembe venni. Tekintettel kell ugyanakkor lenni arra a körülményre is, hogy a gyártók nem voltak képesek ellenőrizni ezeket az értékeket, és biztosítani kell, hogy ezen értékek figyelembevétele ne befolyásolja hátrányosan az adott gyártó végleges értékeit. Ennek megfelelően az adott számítás során egy olyan hibahatárt kell alkalmazni, amely megfelelő módon figyelembe veszi az adott gyártónak az észlelt hibákra vonatkozó értesítésben ismertetett és megindokolt különleges helyzetét. Pontosabban fogalmazva: az átlagos fajlagos kibocsátások és az átlagos tömeg értékéhez kell hibahatárt társítani, hiszen ez a két paraméter határozza meg egy adott gyártó esetében a fajlagos kibocsátási célértéktől való távolságot, vagyis azt, hogy az adott gyártó mennyire van közel a fajlagos kibocsátási célértékének teljesítéséhez.

(15)

A hibahatárt a fajlagos kibocsátási célértéktől mért távolságok különbségeként, azaz a fajlagos kibocsátási célérték és az átlagos kibocsátás különbségének az azon nyilvántartásba vételekkel, illetve azok nélkül számított értéke közötti különbségként kell meghatározni, amelyeket a gyártó nem volt képes ellenőrizni. A gyártó célértéktől való távolságát – a különbség előjelétől függetlenül – a hibahatárral mindig csökkenteni kell.

(16)

Az átlagos kibocsátások végleges számításában nem indokolt figyelembe venni azokat a nyilvántartásba vételeket, amelyek kapcsán sem a CO2-kibocsátások vagy a tömeg értéke, sem az azonosító kód nem áll rendelkezésre.

(17)

Mivel most első ízben, a 2010. évi adatok kapcsán kerül sor a 443/2009/EK rendelet szerinti adatellenőrzésre, indokolt kivételesen azokat az értesítéseket is figyelembe venni, amelyek nem tartalmazzák mindazokat az információkat, amelyeket a Bizottság a jelzett hibák teljes mértékű figyelembevételéhez szükségesnek ítél. Az ezen értesítések tárgyát képező számításokban figyelembe veendő hibahatárokat ugyanakkor annak alapján indokolt meghatározni, hogy a Bizottság saját megítélése szerint a szóban forgó gyártók hány nyilvántartásba vételt nem képesek valóban ellenőrizni. A 2010. évi adatok megerősítése kapcsán kivételesen indokolt figyelembe venni azt az értesítést is, amelyet az érintett gyártó röviddel a határidő lejárta után küldött meg a Bizottságnak.

(18)

A 2010-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2-kibocsátásait, a fajlagos kibocsátási célértékeket és az e két érték közötti különbségeket a fentieknek megfelelően meg kell erősíteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság a 2010. naptári év vonatkozásában minden személygépkocsi-gyártó és minden gyártói csoportosulás esetében ezúton megerősíti a mellékletben foglalt következő értékeket:

a)

a fajlagos kibocsátási célértéket;

b)

a fajlagos CO2-kibocsátást, az indokolt esetekben a vonatkozó hibahatárral kiigazítva;

c)

az a) és a b) pont szerinti érték különbségét;

d)

az összes új személygépkocsi átlagos fajlagos CO2-kibocsátását;

e)

az Unióban forgalomba hozott összes új személygépkocsi átlagos tömegét.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 140., 2009.6.5., 1. o.

(2)  HL L 293., 2010.11.11., 15. o.


MELLÉKLET

1.   táblázat

Megerősített gyártónkénti adatok a 443/2009/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint

A

B

C

D

E

F

G

H

I

A gyártó neve

Csoportosulás, eltérés

A nyilvántartásba vételek száma

Átlagos CO2-kibocsátás (65 %), kiigazítva

Fajlagos kibocsátási célérték

Távolság a célértéktől

Távolság a célértéktől, kiigazítva

Átlagos tömeg

Átlagos CO2-kibocsátás (100 %)

Alpina Burkard Bovensiepen GmbH + Co. KG

 

173

187,795

147,429

40,366

40,366

1 753,38

210,341

Artega Automobil GmbH & Co. KG

 

2

220,000

132,194

87,806

87,806

1 420,00

220,000

Aston Martin Lagonda Ltd

E

1 415

333,482

320,000

13,482

12,657

1 860,72

348,372

Audi AG

 

589 855

133,883

140,365

–6,482

–6,557

1 598,80

151,832

Automobiles Citroën

 

815 936

118,764

127,361

–8,597

–8,597

1 314,26

131,418

Automobiles Peugeot

 

974 248

119,208

127,704

–8,496

–8,496

1 321,76

131,021

Autovaz

 

3 911

212,171

126,410

85,761

85,761

1 293,44

219,516

Bayerische Motoren Werke AG

 

640 021

129,253

137,409

–8,156

–8,210

1 534,13

146,355

Bentley Motors Ltd

 

1 187

391,423

181,363

210,060

210,060

2 495,92

395,925

BMW M GmbH

 

77 120

133,513

142,836

–9,323

–13,535

1 652,88

156,242

Bugatti Automobiles S.A.S

 

8

584,600

159,225

425,375

425,375

2 011,50

589,250

Caterham Cars Limited

E

135

166,920

210,000

–43,080

–43,080

712,15

179,826

Chevrolet Italia

 

25 442

113,042

116,356

–3,314

–3,359

1 073,45

117,607

Chrysler Group LLC

 

31 121

192,081

157,480

34,601

34,601

1 973,32

215,200

CNG Technik

CS1

583

225,000

134,782

90,218

89,953

1 476,64

226,252

Automobile Dacia SA

 

251 938

133,865

123,831

10,034

9,631

1 237,01

144,989

Daihatsu Motor Co. Ltd.

 

18 972

128,351

117,975

10,376

10,376

1 108,86

145,374

Daimler AG, Stuttgart

CS2

646 067

137,762

137,323

0,439

0,349

1 532,24

160,166

Dr Motor Company S. r. l.

 

4 943

122,413

120,642

1,771

1,771

1 167,22

138,566

Ferrari

E

2 361

300,718

303,000

–2,282

–2,282

1 751,12

322,468

FIAT Group Automobiles S.p.A.

 

975 822

115,285

119,240

–3,955

–3,955

1 136,56

125,013

Ford-Werke GmbH

CS1

1 076 887

121,128

126,226

–5,098

–5,605

1 289,42

136,552

Fuji Heavy Industries Ltd.

SZE

30 655

165,182

164,616

0,566

0,520

1 608,03

179,332

Geely Europe Ltd

 

918

115,916

140,077

–24,161

–24,161

1 592,50

131,466

General Motors Company

 

1 490

270,134

151,750

118,384

113,988

1 847,93

296,400

GM Daewoo Auto u. Tech. Comp.

 

146 117

125,759

124,606

1,153

1,138

1 253,96

143,544

GM Italia S.r.l.

 

37 670

119,750

125,467

–5,717

–5,717

1 272,82

124,405

Great Wall Motor Company Limited

E

344

222,000

195,000

27,000

27,000

1 919,52

224,314

Gumpert Sportwagenmanufaktur GmbH

 

2

310,000

132,879

177,121

177,121

1 435,00

310,000

Honda Automobile China CO

CS3

20 876

125,023

119,099

5,924

5,911

1 133,46

126,094

Honda Automobile Thailand CO

CS3

1 444

142,000

120,816

21,184

21,184

1 171,03

142,615

Honda Motor CO

CS3

102 890

124,841

128,710

–3,869

–4,083

1 343,77

143,823

Honda of the UK Manufacturing

CS3

47 840

145,932

133,391

12,541

12,234

1 446,21

162,280

Honda Turkiye AS

CS3

1 587

155,953

125,560

30,393

30,393

1 274,84

156,624

Hyundai Motor Europe GmBH

 

325 603

120,858

126,725

–5,867

–5,867

1 300,33

134,244

Iveco S.p.A

 

49

213,548

180,265

33,283

33,283

2 471,90

216,694

Jaguar Cars Ltd

E

23 740

178,656

178,025

0,631

0,631

1 900,33

199,016

Kia Motors Europe GmbH

 

253 706

126,251

131,248

–4,997

–4,997

1 399,30

143,272

KTM-Sportmotorcycle AG

E

57

173,432

200,000

–26,568

–26,568

882,89

179,000

Automobili Lamborghini S.p.A

 

265

323,977

141,293

182,684

182,506

1 619,11

357,362

Land Rover

E

65 534

209,295

178,025

31,270

31,270

2 351,43

231,494

Lotus Cars Limited

E

825

189,108

280,000

–90,892

–90,892

1 159,21

196,596

The London Taxi Company

 

1 662

225,087

154,227

70,860

70,860

1 902,13

227,739

Magyar Suzuki Corporation Ltd.

 

87 204

130,004

121,130

8,874

8,843

1 177,91

136,665

Mahindra Europe S.r.l.

 

48

246,839

160,042

86,797

86,797

2 029,38

251,500

Maruti Suzuki India Ltd.

 

19 577

103,000

109,908

–6,908

–6,908

932,36

104,287

Maserati S.p.A.

 

1 626

353,473

159,119

194,354

194,354

2 009,18

362,557

Mazda Motor Corporation

 

170 007

133,729

128,523

5,206

4,831

1 339,67

149,458

Mercedes-AMG GmbH, Affalterbach

CS2

1 503

308,000

144,857

163,143

163,138

1 697,10

308,000

MG Motor UK Limited

E

264

184,871

184,000

0,871

0,871

1 180,16

184,717

Micro-Vett SpA

 

4

0,000

133,507

– 133,507

– 133,507

1 448,75

0,000

Mitsubishi Motors Corporation (MMC)

CS4

72 594

145,036

138,601

6,435

6,377

1 560,20

165,144

Mitsubishi Motor R&D Europe GmbH

CS4

16 530

119,878

114,793

5,085

5,084

1 039,25

127,284

Morgan Motor Co. Ltd.

E

415

164,342

180,000

–15,658

–15,658

1 113,67

189,278

Nissan International SA

 

389 818

132,131

128,875

3,256

3,256

1 347,39

147,197

O.M.C.I. S.r.l.

 

46

156,862

120,759

36,103

36,103

1 169,78

167,848

Adam Opel AG

 

935 499

126,920

130,483

–3,563

–3,767

1 382,56

139,529

OSV – Opel Special Vehicles GmbH

 

67

135,512

140,208

–4,696

–4,696

1 595,36

136,836

Perodua Manufacturing Sdn Bhd

 

690

136,480

113,634

22,846

22,846

1 013,88

140,230