20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/1

(1)

A Tanács 1999. július 16-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európa Tanács keretein belül tárgyalásokat folytasson az Európai Közösség nevében a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló egyezményről.

(2)

A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Európa Tanács 2001. január 24-én elfogadta.

(3)

Az egyezménnyel a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározottakkal közel azonos keretszabályozás jön létre.

(4)

Az egyezmény 2003. július 1-jén hatályba lépett, és az Unió, valamint annak tagállamai előtt aláírásra nyitva áll.

(5)

Az egyezmény aláírása révén előmozdítható a 98/84/EK irányelvben foglaltakhoz hasonló rendelkezések kiterjesztése az Unió határain túlra, és olyan szabályozás jöhet létre a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokra vonatkozóan, amely az európai kontinens egészén alkalmazandó.

(6)

A 98/84/EK irányelv elfogadásával az Unió a belső hatáskörét gyakorolta az egyezmény hatálya alá tartozó területek tekintetében, kivéve annak 6. és 8. cikkét, amennyiben a 8. cikk a 6. cikkben foglalt intézkedésekre vonatkozik. Ennélfogva az egyezményt mind az Uniónak, mind tagállamainak alá kell írnia.

(7)

Az egyezményt – feltételezve annak későbbi megkötését – az Unió nevében alá kell írni,

20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/6

(1)

A Bizottság a 627/2011/EU rendeletben (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás megindítása panasz (a továbbiakban: a panasz) alapján történt, amelyet 2010. augusztus 16-án nyújtott be a varrat nélküli acélcsövek közösségi ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: a panaszos), az egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek közösségi össztermelésében jelentős arányt – az adott esetben összesen több mint 50 %-ot – képviselő gyártók nevében.

(3)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: a vizsgált időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához.

(5)

Az egyéni vizsgálatra irányuló három kérelmet illetően a végleges határozat megállapította, hogy azok nem lefolytathatók, mivel azok a vizsgálatot indokolatlanul megnehezítenék, és megakadályoznák a vizsgálat időben való lezárását. Az ideiglenes rendelet (6) preambulumbekezdése szerint a Bizottság reprezentatív mintát választott ki, amelynek elemei a vizsgált időszak során az Eurostat által jegyzett teljes import 25 %-át, illetve a vizsgált időszak során az együttműködő exportőröktől származó teljes volumen több mint 38 %-át adták. Amint azt az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdése említi, a mintavételbe bevont három gyártóból kettő egy-egy nagy cégcsoport tagja. A vállalatcsoportok mérete különösen nagy nehézséget jelentett mind a vizsgálat, mind pedig az elemzés során. Ilyen körülmények között további gyártóktól egyéni vizsgálatra irányuló kérelmek elfogadására nem volt lehetőség.

(6)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése szerint az érintett termékek a KNK-ból származó, jelenleg a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kód alá tartozó egyes, rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csövek, kivéve a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csöveket (a továbbiakban: érintett termék).

(7)

Az érintett termékkel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (15)–(19) preambulumbekezdései megerősítést nyertek.

(8)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (21)–(43) preambulumbekezdései alapján néhány érdekelt fél megkérdőjelezte a piacgazdasági elbánás megállapításával kapcsolatos egyes eredményeket.

(10)

Az egyik fél állítása szerint a Bizottság nem hozta nyilvánosságra az uniós és a kínai piac nyersanyagárai közötti különbséget. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mind a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kihirdetés, mind pedig az ideiglenes nyilvánosságra hozatal tartalmazza az uniós, az egyesült államokbeli és a kínai piac nyersanyagárai közötti különbséget. Az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdése szerint e különbség átlagosan és az acél fokozatától függően körülbelül 30 %. A Bizottság az összehasonlításhoz együttműködő uniós gyártóktól és kínai gyártóktól származó adatokat használt fel. Ezeket az adatokat néhány nyilvánosan hozzáférhető forrással is összevetették (3).

(11)

A felek azt is kifogásolták, hogy a Bizottság nem hasonlította össze a Kínába importált vasérc árát a nemzetközi piaci árakkal. Egy ide vonatkozó állítás szerint nem történt adatszolgáltatás azzal kapcsolatban sem, hogy a vasérc az érintett termék gyártói által vásárolt nyersanyag (buga, ingot, köracél) árára milyen hatást gyakorol. Az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése a komparatív előnnyel kapcsolatban ugyanakkor megemlíti a vasércet a Kínában a bugák, ingotok és a köracél alacsony árára adott lehetséges magyarázat elemzése során. A rozsdamentes acélbuga, ingot és köracél gyártása során a vasérc mellett a nikkel és a króm a fő költségtényező. Ugyanakkor mivel a vasérc, a nikkel és a króm árát a nemzetközi piaci határozza meg, az Unióban illetve a Kínában gyártott bugák, ingotok és a köracél, majd végül a rozsdamentes acélból készült csövek árai közötti különbségre csupán korlátozott hatással lehet. A piacgazdasági elbánás iránti kérelem 1. kritériumának elutasításához vezető megállapítások így nem a vasérc árán, hanem az érintett termék gyártása során közvetlenül felhasznált nyersanyagok (buga, ingot, köracél) árkülönbségén alapultak; ez az árkülönbség a megállapított állami beavatkozással (exportadó és a forgalmi adó vissza nem térítése) együtt arra a következtetésre vezetett, hogy a piacgazdasági elbánás megadásának 1. kritériuma nem teljesült.

(12)

Az egyik fél több alkalommal is megismételte ugyanazon kifogását a piacgazdasági elbánás megállapításának eljárási vonatkozásával kapcsolatban. A kifogás a tagállamok tanácsadó bizottságával történt konzultációkkal, nevezetesen a vizsgálat során e bizottság számára továbbított információkkal kapcsolatos. Ez a kérdés a félnek küldött két levélben is kifejtésre került, valamint a meghallgató tisztviselővel folytatott számos konzultációnak is tárgya volt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 19. cikke (5) bekezdésének értelmében a tagállamok tanácsadó bizottságával folytatott konzultációkkal kapcsolatos információcserét nem lehet nyilvánosságra hozni, kivéve az alaprendelet által kifejezetten meghatározott esetekben. Ennek megfelelően a hatályos rendelkezések értelmében a Bizottság és a tagállamok között átadott információkhoz harmadik fél részére nem lehet hozzáférést biztosítani.

(13)

Ugyanez a fél főként a nyersanyagok piacának torzulásaival kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg. Kifogásolta, hogy a kínai belföldi piacon vásárolt rozsdamentes acélbugák csupán a nyersanyagvásárlásoknak egy részét tették ki a vizsgált időszak alatt. E tekintetben első és legfontosabb tényezőként meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja semmilyen küszöböt nem állapít meg a nyersanyagvásárlások azon hányadával kapcsolatban, amelynek torzító hatása van. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a főbb ráfordítások költségeinek alapvetően tükrözniük kell a piaci értékeket. A legfontosabb azonban az, hogy a Bizottság kifejtette, hogy a kínai nyersanyagpiacon tapasztalt torzulások nem csupán a bugákat, hanem a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása során felhasznált főbb nyersanyagokat is érintik. A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása során felhasznált főbb nyersanyagok a rozsdamentes acélbuga, ingot és köracél, melyek beszerzése az érintett termék előállítási költségeinek jóval több mint 50 %-át teszik ki. E nyersanyagok együttesen a 7218 10 HR-kód (acél öntvények és a rozsdamentes acél más elsődleges formái) alá tartoznak. E termékeket egységesen 15 %-os exportadó terheli, és export esetén nem áll fenn a 17 %-os forgalmi adó visszatérítésének lehetősége. Pontosan e vonatkozásban állapították meg azokat a torzulásokat, amelyek arra a következtetésre vezettek, hogy a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártók egyike sem felelt meg a piacgazdasági elbánásról szóló értékelés 1. kritériumának. Az érintett vállalat esetében a kínai belföldi piacról beszerzett, az érintett termék gyártásához használt nyersanyagok részesedése jelentős, a beszerzések körülbelül 30 %-a. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy a vállalat beszerzésének további jelentős része kapcsolt vállalkozásoktól származik.

Kifejezetten a nem kapcsolódó beszállítótól történő beszerzésekre összpontosítva 56 % volt a hazai beszerzés. Ennek megfelelően és a fél állításaival ellentétben a piacgazdasági elbánás megállapítását illetően a tények téves értelmezése nem valósult meg sem a féllel való konzultáció, sem pedig a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációs folyamat során, a bizottság pedig az összes benyújtott érvről tájékoztatást kapott. Ennek megfelelően a kérelmet elutasították.

(14)

Az egyik vállalat arra hivatkozott, hogy a piacgazdasági elbánás megtagadásáról szóló döntésnek egyedinek és vállalatspecifikusnak kell lennie, ebben az ügyben azonban az intézmények az általános megállapításokat az egész országra kiterjesztették. Ez az érvelés nem fogadható el; az intézmények valójában minden egyes mintavételre kiválasztott gyártó esetében egyedileg végezték el az elemzést. Bár igaz az, hogy az intézmények mindhármuk esetén ugyanarra a következtetésre jutottak, de ez annak a ténynek az eredménye, hogy mindegyikük esetén állami beavatkozás valósul meg a döntéshozatali eljárásban, az ideiglenes rendeletben foglaltak szerint.

(15)

A fentiekre tekintettel megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (21)–(43) preambulumbekezdéseiben foglalt azon megállapítás, hogy valamennyi piacgazdasági elbánás iránti kérelmet el kell utasítani.

(16)

Az egyik fél azt állította, hogy az Egyesült Államokat kellett volna analóg országként kijelölni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (46)–(48) preambulumbekezdéseiben alaposan megindokolták, miért nem az Egyesült Államokat jelölték ki analóg országnak. Tekintettel arra, hogy állítását tényekkel nem támasztotta alá és további érveket – amelyek az Egyesült Államok lehetséges analóg országként való kijelölésével kapcsolatos megállapításokat megváltoztathatták volna – nem szolgáltatott, a kérést elutasították.

(17)

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy egy megfelelő analóg ország együttműködését megnyerje. Az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdésében említett erőfeszítéseken felül a Bizottság megkeresett brazil, kanadai, malajziai, mexikói, dél-afrikai, dél-koreai, tajvani és ukrán gyártókat is. A Bizottság 46 vállalattal vette fel a kapcsolatot, azonban együttműködés egy esetben sem jött létre.

(18)

A fentiekre tekintettel megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetés, amely szerint a rendes értéket az Unióban hasonló termékekért ténylegesen fizetett vagy fizethető ár alapján kell megállapítani, szükség esetén úgy módosítva azt, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható mértékű nyereséget is.

(19)

Az ideiglenes rendelet (49)–(51) preambulumbekezdéseiben részletezettek szerint a rendes érték meghatározása során az Unióban hasonló termékekért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat vették alapul, illetve a hozzájuk legközelebb álló olyan termékek árait, amelyek átmerője, acélfokozata és terméktípusa (pl. hidegen vagy melegen húzott) azonos, szükség esetén úgy módosítva azokat, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható nyereséget is.

(20)

A felek által az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakkal, továbbá a kiigazításokkal (pl. kereskedelmi szinttel és minőségi megítéléssel) kapcsolatban tett észrevételei az alábbi (45) és (46) preambulumbekezdések tárgyát képezik.

(21)

Az egyik vállalat azt állította, hogy a rendes értéket az Európai Unióból az Egyesült Államokba, illetve az uniós gyártók által az uniós piacra szánt üreges rozsdamentes acél munkadarabok importárai alapján lehetne meghatározni. Ezt az állítást azonban további adatokkal nem támasztották alá. A vállalat nem szolgált érvekkel azzal kapcsolatban, hogy a rendes érték ily módon történő meghatározása miért lenne jobban alkalmazható az ideiglenes rendeletben javasolt módszernél. Különösen azt nem támasztották alá, hogy a rendes érték meghatározásának alapjaként az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékekért fizetett ár helyett miért az üreges munkadarabok árai lennének jobban alkalmazhatók.

(22)

Ezen túlmenően nem támasztották alá azt sem, hogy miért az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló exportot kellene figyelembe venni. A fenti alternatíva különösen annak fényében nem megfelelő, hogy minden együttműködő egyesült államokbeli gyártó az uniós anyavállalatától származó importra támaszkodik, ahogy azt az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdése is említi. Ezen felül az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdésében említett magas egyesült államokbeli feldolgozási költségek (amiért az Egyesült Államok nem minősül megfelelő analóg országnak) miatt sem megfelelő a módszer.

(23)

Az Egyesült Államokból az Európai Unióba szánt exportot az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdése tárgyalta. Azt is figyelembe vették, hogy az Egyesült Államok exportárait torzítják a magas termelési költségek, és hogy az exportvolumene korlátozott.

(24)

Ugyanez a vállalat azt is javasolta, hogy a rendes érték az uniós gyártók által az üreges rozsdamentes acél munkadarabokért fizetett tényleges importárak alapján legyen meghatározva. Ugyanakkor, ahogy azt a panasz is említi, az üreges munkadarabokat Indiából az Európai Unióba importáló uniós gyártó nem működik együtt a vizsgálatban. A mintavételre kiválasztott uniós gyártók közül pedig senki nem importál üreges munkadarabokat az unión kívülről. Ezért az ajánlott módszert nem lehet alkalmazni.

(25)

A fentiek figyelembevételével megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (49)–(51) preambulumbekezdésében foglaltak a rendes érték meghatározása terén.

(26)

Az egyik fél megismételte azon kérését, amely szerint a tisztességes összehasonlítás érdekében az értékesítés időpontjaként a megrendelés időpontja helyett a számla kibocsátásának időpontját vegyék figyelembe. Ezt a kérést az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontja alapján nyújtották be. Ahogyan azt a meghallgató tisztviselővel 2011. március 11-én lezajlott meghallgatás során az érintett félnek kifejtették, a szóban forgó intézkedés kifejezetten az átváltási árfolyamokra, így az árak összehasonlításakor szükséges valutaátváltások során is alkalmazandó árfolyamokra vonatkoznak. Következésképpen a megrendelés dátumára való hivatkozás csupán az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás keretében alkalmazott átváltási árfolyamokat érinti, nem vonatkozik a vizsgált időszakban az Európai Unióba érkezett exportértékesítés árbevételére és volumenére.

(27)

Az érintett terméket minden esetben független vevőknek szállították a Közösségbe, ezért az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történt, nevezetesen a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján. Így az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdése megerősítést nyert.

(28)

A fenti (20) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a felek az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakkal, továbbá a kiigazításokkal (pl. kereskedelmi szinttel és minőségi megítéléssel) kapcsolatos észrevételei az alábbi (45) és (46) preambulumbekezdések tárgyát képezik.

(29)

Az egyik fél három meghatározott paraméterre, az átmérőre, az acélfokozatra és a terméktípusra (pl. hidegen vagy melegen húzott acél) alapozva kérdőjelezte meg az exportár és a normál érték összehasonlítására alkalmazott módszert. Állítása szerint inkább a részleteket kellett volna összehasonlítani, és figyelembe kellett volna venni más paramétereket is, nevezetesen a falvastagságot, a hosszúságot és az anyagvizsgálatot.

(30)

A bizottsági szolgálatok valóban több paraméterről gyűjtöttek adatokat, beleértve a hosszúságot, a falvastagságot és az anyagvizsgálatot is.

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének értelmében a dömpingkülönbözet megállapítására rendes esetben úgy kerül sor, hogy összehasonlítják a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az összes exportügyletek árának súlyozott átlagával. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdése megköveteli, hogy a dömpingszámítások alapja a „Közösségbe irányuló összes exportügylet” legyen, azonban csak „a vonatkozó tisztességes összehasonlítást szabályozó rendelkezéseknek megfelelően”. A vállalat az úgynevezett termékkódokra és az ott felsorolt paraméterekre is hivatkozott. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a termékkódok a vizsgálat során a vállalatok által benyújtott igen sok és rendkívül részletes adat strukturálását és rendszerezését segítik elő. A termékkódok használata az érintett termék és a hasonló termék kategóriáján belül a különböző termékjellemzők részletesebb elemzésében nyújt segítséget. A tisztességes összehasonlítás biztosításának érdekében az összehasonlítást a legmegbízhatóbb jellemzők alapján végezték el.

(32)

A vállalat kifogását követően a Bizottság levelében kifejtette, hogy mivel a csövek falvastagsága arányban áll azok súlyával, az összehasonlítás e jellemzőt közvetett módon magában foglalta. Az anyagvizsgálathoz hasonló egyéb jellemzők az összehasonlításra csupán csekély hatással vannak. Így például majdnem minden érintett terméket alávetnek általános vizsgálati módszereknek.

(33)

Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a panaszos fél állításával ellentétben a Bizottság nem hagyott semmilyen adatot figyelmen kívül. Nem szokatlan ugyanakkor, hogy míg a termékkódban használt bizonyos paraméterek a többinél kisebb súllyal bírnak, addig más meghatározott paraméterek biztosabb alapként szolgálnak a tisztességes összehasonlításra. Az összehasonlítás során a fizikai vagy egyéb tényezők alapján egyetlen csőtípust sem hagytak figyelmen kívül, és új terméktípusokat sem hoztak létre. Éppen ellenkezőleg, a csövek átmérőjétől és hosszától függetlenül az összes értékesítés az összehasonlítás részét képezte.

(34)

A vállalat szerint a Bizottság által alkalmazott megközelítés ezen felül meggátolta abban is, hogy a fizikai jellemzők kiigazítására igényt nyújtson be. A kifogást azon tények alapján nyújtották be, hogy a Bizottság az összehasonlítást csupán három paraméter alapján végezte el, így azzal a (31) és az azt követő preambulumbekezdések már foglalkoztak.

(35)

Az összehasonlítás kérdését eljárási szempontból tekintve (ahogyan azt ugyanez a fél megfogalmazta) meg kell jegyezni, hogy a vállalatnak minden lehetősége megvolt az ügyében végzett számítások véleményezésére. Az ideiglenes rendelet nyilvánosságra hozatalának napján e számítások minden részletét közzétették. Az összehasonlítás során használt paraméterekkel kapcsolatban a vállalat 2011. július 11-én kelt levelében kért részletes magyarázatot. Az észrevételekre a bizottsági szolgálatok 2011. július 19-én válaszoltak. A vállalat ezután 2011. július 29-én kelt levelében megismételte érveit. Míg a vállalat nem értett egyet az összehasonlítás alapjaival, továbbra is állította, hogy a falvastagsághoz, a hosszúsághoz, illetve az anyagvizsgálathoz hasonló paraméterek befolyásolják az árakat. A fent említettek szerint a Bizottság elismeri, hogy ezek a paraméterek bizonyos mértékben befolyással vannak az árakra. Ugyanakkor továbbra is a 3 legfontosabb paraméter alapul vétele bizonyult alkalmasabb módszernek a számítások során, mivel ez eredményezi a legjelentősebb számú egyezést és ez nyújtja a legnagyobb esélyt arra, hogy minden exportügylethez a megfelelő értékesítési árat rendeljük.

(36)

A vállalat állítása szerint nem volt lehetősége a kiigazításra vonatkozó kérelmet benyújtani. Ezt az érvet el kell utasítani. A kérelmek benyújtására az eljárás folyamán mindvégig lehetőség volt, még az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalakor is, amikor a vállalat megismerte a számítások minden részletét.

(37)

Az egyik fél állítása szerint a kisebb átmérőjű termékek előállítási költségének nagyobb átmérőjű termékekre való alkalmazása nem tükrözi a valós költségeket, mivel a nagyobb átmérőjű termékek előállítási költsége jóval magasabb. Ugyanakkor a fél nem bocsátott rendelkezésre semmilyen alternatívát, és állítását tényekkel nem támasztotta alá. Ennek megfelelően tekintettel arra, hogy semmilyen alternatív módszert nem javasoltak, az alkalmazott módszer tekinthető a legésszerűbbnek.

(38)

Egy másik fél állítása szerint mivel a Bizottság csak három paramétert, valamint minőségi megítélést és a kereskedelmi szintnek megfelelő kiegészítést alkalmazott, a kiigazítások száma arra vall, hogy az uniós gyártók termékei az importált kínai termékekkel aligha összehasonlíthatók. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az intézmények által végrehajtott kiigazítások minden dömpingszámításnak elválaszthatatlan részét képezik. E kiigazításokról az alaprendelet rendelkezik, így nem kérdőjelezhető meg az érintett termék és a hasonló termékek összehasonlítása. Valójában a magas megfelelési arány a bizonyítéka annak, hogy az érintett termék és a hasonló termékek teljes mértékben összehasonlíthatók.

(39)

Figyelemmel a fentiekre, az ideiglenes rendelet (53) és (54) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítést nyernek.

(40)

Az egyik fél állítása szerint a nikkel árának erőteljes ingadozása miatt a dömpingkülönbözetet negyedéves szinten kellett volna kalkulálni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben az exportárak és a rendes érték összehasonlítása nem az árak és költségek, hanem csupán az értékesítési árak súlyozott átlagainak összehasonlítása (a rendes érték az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai) alapján lett meghatározva. Továbbá a nikkel világpiaci ára emelkedett, így az nem korlátozódott csupán Kínára. Az ár a vizsgált időszakban legfeljebb három hónapban növekedett, míg az érintett termék értékesítése a vizsgált időszak során folyamatos volt. Ezen felül a nyersanyagok árainak változását az üzleti tevékenység velejárójának kell tekinteni. Mivel a nikkelt a Londoni Fémtőzsdén jegyzik, az annak árában bekövetkezett minden változás egyaránt érinti az uniós és a kínai gyártókat is. Bármilyen különbség a kínai nyersanyagárak torzulása következtében lehetséges, így a számítás során e különbségeket nem vették figyelembe. Ennek megfelelően az állítást el kell utasítani, és az összehasonlítást az átlagos éves kínai exportárakra és az éves átlagos uniós árakra kell alapozni, majd úgy módosítani azt, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható nyereséget is. Az állítást ezért elutasították.

(41)

Az egyik kínai gyártó állítását bizonyítékokkal támasztotta alá, amelyek szerint az egyéni dömpingszámítás során a kiigazítással kapcsolatos számítások pontatlanok voltak. A Bizottság helyt adott az érvelésnek és új számításokat végzett, amelyek eredményeképpen a dömpingkülönbözetet 83,7 %-ban állapította meg. E módosításon kívül az ideiglenes rendelet (55)–(61) preambulumbekezdéseiben foglalt megállapítások megerősítést nyernek. A módosított dömpingkülönbözetek a következők:

(42)

Az uniós gazdasági ágazat fogalmát, valamint az uniós gazdasági ágazat mintájának reprezentatív jellegét illetően új kérelmek nem érkeztek az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően. Így az ideiglenes rendelet (62) és (63) preambulumbekezdései megerősítést nyertek.

(43)

Az uniós fogyasztásra vonatkozóan nem érkeztek új kérelmek. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (64)–(66) preambulumbekezdései megerősítést nyertek.

(44)

A mennyiségre, a piaci részesedésre és a dömpingelt behozatal árának alakulására vonatkozó ideiglenes megállapításokat illetően az érdekelt felek kérelmet nem nyújtottak be. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (67)–(69) preambulumbekezdései megerősítést nyertek.

(45)

A kínai behozatal által megvalósított áralákínálás kiszámítását illetően a kínai exportőr gyártók és az uniós gazdasági ágazat vállalatai egyaránt további információt kértek a számítás során alkalmazott bizonyos kiigazítások (pl. a behozatal utáni költségek, a kereskedelmi szint, illetve a piac által észlelt minőség) meghatározásának módjáról. A Bizottság a kiigazítások meghatározási módjának közlésével – a titoktartási szabályok figyelembevételével – eleget tett a kérésnek.

(46)

Az egyik kínai gyártó észrevételeit követően az áralákínálás számításában kisebb javításokat hajtottak végre, mivel az ideiglenes számítás során a kereskedelmi szintnek megfelelő kiigazításnak részét képezte a behozatal utáni költségek egy része is, amelyeket ugyanakkor tartalmazott egy minden behozatali költséget érintő külön kiigazítás is. A kiigazítás eredményeképpen az ideiglenes szakaszhoz képest az áralákínálás és a kár megszüntetéséhez szükséges szint kevesebb mint 1 százalékponttal változott (a részletekért lásd az alábbi (82) és (83) preambulumbekezdést).

(47)

A fent említett módosításokon kívül és további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (70)–(71) preambulumbekezdései megerősítést nyertek.

(48)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány kínai exportőr gyártó azt állította, hogy bizonyos mutatókat a kárelemzésből ki kellene zárni. A gyártók azt állították, hogy a gyártás és a kapacitáskihasználtság az uniós felhasználás ütemével párhuzamosan csökkent, és ennek alapján ezeket a mutatókat az anyagi kárelemzés során nem kellene figyelembe venni. Hasonló panasz érkezett az uniós értékesítésekkel kapcsolatban is, amelyek állítólag szintén a fogyasztás csökkenéséhez hasonló mértékben estek.

(49)

Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a kárelemzés során minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót meg kell vizsgálni, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A dömpingelt behozatalon felül a károkozáshoz hozzájárult minden egyéb tényező potenciális hatását az F. fejezet (Okozati összefüggés) tárgyalja, különösen az egyéb tényezők hatásaival foglalkozó pontok (lásd a lenti (59)–(69) preambulumbekezdéseket).

(50)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (72)–(89) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

(51)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (90)–(92) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

(52)

Néhány fél újra megismételte az ideiglenes szakasz során tett állítását, amely szerint az uniós gazdasági ágazat által tapasztalt anyagi károk jelentős részét a dömpingelt behozataltól különböző tényezőknek kell tulajdonítani.

(53)

Ezzel összefüggésben néhány kínai exportőr gyártó az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően kifejezetten azt állította, hogy az eladási volumenek és a piaci részesedés csökkenése jelentős részben a gazdasági válságból eredő keresletcsökkenés, nem pedig a kínai dömpingelt behozatal eredménye. Azt is állították továbbá, hogy a kínai behozatal árainak 9 %-os, illetve az uniós gazdasági ágazat árainak 8 %-os csökkenése a figyelembe vett időszak alatt szintén azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat csökkenő árai pusztán a visszaesett piaci keresletből, nem pedig a dömpingelt behozatalból erednek.

(54)

Meg kell jegyezni először is, hogy az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdései elismerik, hogy a gazdasági visszaesés és a kereslet zsugorodása kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazatot, és hozzájárult az ágazatot ért kárhoz. Ugyanakkor ez nem csökkenti az uniós piacon jelentős részesedést szerzett, olcsó, dömpingelt kínai behozatalnak az uniós piacra gyakorolt káros hatásait a figyelembe vett időszak során.

(55)

Az ideiglenes rendelet (104) és (105) preambulumbekezdéseiben kifejtettek szerint a dömpingelt behozatal hatása csökkenő kereslet mellett sokkal súlyosabb mértékű, mint a gyors növekedés időszakaiban. Úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak során a kínai behozatal az uniós áraknak folyamatosan alákínált. Továbbá az áralákínálás 21 % és 32 % között mozgott a vizsgált időszak során, a kínai behozatal pedig több mint 18 %-os részt foglalt el az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett jelentős, 7,9 %-os növekedésének eredményeképpen. Míg a kínai behozatal bizonyítottan nyomást gyakorolt az árakra, és így megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot költségeinek fedezésére (a nyereséget nem is említve), addig e behozatalok megnövekedett volumene és piaci részesedése lehetetlenné tette, hogy az uniós gazdasági ágazat az általa termelt mennyiséget növelje, kapacitását jobban kihasználja, különösen a főként forgalmazókon keresztül értékesített árujellegű termékeket illetően.

(56)

Ugyanakkor a csupán az értékesítési volumenhez, a piaci részesedéshez, illetve az eladási árhoz hasonló válogatott kármutatók alapján levont következtetések ez esetben torzítanák az elemzést. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenése például többek között a nyereségesség súlyos visszaesésével párosultak, amelyek oka nagyrészt a dömpingelt behozatal által az árra gyakorolt nyomás volt. Ami konkrétan a piaci részesedés kérdését illeti, az uniós gazdasági ágazat részesedése a figyelembe vett időszakban 3,6 százalékponttal zsugorodott a kínai behozatallal szemben. Végezetül tekintettel az áralákínálás és a kínai behozatal relatív és abszolút értelemben vett növekedésének mértékére, semmilyen formában nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak csökkenése nem áll kapcsolatban a dömpingelt behozatalok árszintjeivel.

(57)

A fentiekre való tekintettel és a kínai behozatal – jelentős volumene és árra gyakorolt nyomásának együttes jelenléte által az – uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása alapján az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és a felderített jelentős kár között jóváhagyják.

(58)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(96) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

(59)

A harmadik országból az Unióba érkező behozatal hatásával kapcsolatban néhány kínai exportőr gyártó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat 3,6 százalékpontos piacvesztéséből 1 százalékpontnyi veszteséget a Japánból és Indiából érkező behozatalnak kell tulajdonítani. A kínai behozatal piaci térnyerése ugyanakkor egyaránt az egyéb behozatalok és az uniós gazdasági ágazat rovására történt. A kínai piaci részesedés 7,9 százalékpontos növekedése szétbontható egy 3,6 százalékpontos uniós gazdasági ágazati piacvesztésre, valamint egy 4,3 százalékpontos egyéb behozatalt érintő piacvesztésre.

(60)

Ugyanezek a kínai exportőr gyártók azt is állították, hogy bizonyos egyéb harmadik országok, nevezetesen Ukrajna, India, és az Egyesült Államok átlagos importárai szintén jelentősen csökkentek, amellyel ugyancsak károkat okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak. E tekintetben meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy összességében a Kínától eltérő országok importárainak átlaga a figyelembe vett időszak során valójában 34 %-kal emelkedett. Amint azt az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdése is megállapítja, az Egyesült Államok importárai nagyban meghaladták az uniós piac árait. Ugyanez a preambulumbekezdés hangsúlyozza azt is, hogy az Ukrajnából érkező behozatal piaci részesedése csökkent, míg az amerikai és indiai import piaci részesedése alapvetően stabil maradt. Mindazonáltal az Eurostat importadatai alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a harmadik országokból érkezett behozatal jelentős szerepet játszott volna az uniós gazdasági ágazat állapotának romlásában, így a dömpingelt kínai behozatal és a károkozás közötti okozati összefüggés továbbra is fennáll.

(61)

Az ideiglenes rendelet (97)–(102) preambulumbekezdésének megállapításaival kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában a megállapítások ezúton megerősítést nyernek.

(62)

A fenti (52)–(58) preambulumbekezdésekben elemzett okok következtében a gazdasági visszaesést nem lehet az okozati összefüggést megtörő tényezőnek tekinteni. Mivel az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdéseit a benyújtott észrevételek egyike sem vonta kétségbe, azok megállapításai érvényben maradnak.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét illetően az ideiglenes rendelet (107) és (108) preambulumbekezdéseiben foglalt következtetésekkel kapcsolatos észrevételek hiányában e következtetések megerősítést nyernek.

(64)

Számos kínai exportőr gyártó állítása szerint az egységenkénti előállítási költségnek az ideiglenes rendelet (109) preambulumbekezdésében leírt 18 %-os növekedése a dömpingelt behozatalnál fontosabb szerepet játszott az uniós gazdasági ágazat nyereségességének visszaesésében, ezért az egységenkénti előállítási ár emelkedése okozta hatásokról részletesebb elemzést kértek.

(65)

A Bizottság megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy az egységenkénti előállítási ár emelkedése a következő tényezőknek tulajdonítható: a megnövekedett nyersanyagárak következtében megemelkedett előállítási költségek, értékcsökkenés, általános előállítási költségek, valamint az általános és adminisztratív költségek („SGA-költségek”), továbbá a gyártás hirtelen csökkenése.

(66)

Mivel az uniós gazdasági ágazat árrögzítő mechanizmusa nagymértékben csillapítja a nyersanyagköltségek ingadozását – az úgynevezett „ötvözetfelár” mechanizmus az árat közvetlenül az árajánlat legfontosabb nyersanyagaihoz (nikkel, molibdén, króm) köti –, így annak a nyereségességre gyakorolt hatása valószínűleg nem jelentős. Az elégtelen termelési és értékesítési volumenekkel kapcsolatos többi tényező ugyanakkor közvetlen hatással volt a nyereségesség szintjére. Mivel az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene a dömpingelt behozatal nélkül jelentősen magasabb lett volna, így nem vonható le következtetésként, hogy az egységenkénti előállítási ár, nem pedig a dömpingelt behozatal lett volna a károkozáshoz vezető legfontosabb tényező, az ugyanis elválaszthatatlan a dömpingelt behozatal megnövekedett volumenétől.

(67)

Néhány kínai exportőr gyártó azt is felvetette, hogy a megállapított károkozáshoz vezető egyik fontos tényező a zuhanó fogyasztás közepette az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakításra tett sikertelen kísérlete lehetett.

(68)

E tekintetben először meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem csupán a zuhanó fogyasztás hatásaival, hanem a zuhanó fogyasztás időszakában a dömpingelt behozatal hatásaival kellett megbirkóznia. Mindazonáltal a vizsgálat azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat i. a válság ideiglenes jellege és a várható fellendülés reményében nem csökkentette termelőkapacitását, így nem várható el kapacitásának csökkentése a szokatlanul alacsony, dömpingárakon előállított kínai behozatal növekvő volumene miatt sem; ii. folyamatosan fejlesztette termékösszetételét, különös tekintettel a nagy értékű speciális termékekre, amely piacon a kínai behozatal kevésbé jelentős; valamint iii. az általa foglalkoztatott munkaerő létszámát 8 %-kal, míg a munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltséget 2 %-kal csökkentette a figyelembe vett időszakban (e csökkentéseket a válság időszakára, tehát 2008 és a vizsgált időszak közötti periódusra vetítve a két érték már 19, illetve 11 százalékpont). Mindezen elemek azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat igen aktívan próbált választ találni az elszenvedett károkból származó negatív hatásokra. A fenti lépések ugyanakkor elégtelennek bizonyultak a kereslet visszaesése alatt a dömpingelt behozatal okozta káros hatások ellensúlyozására.

(69)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (109) és (110) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

(70)

Az érdekelt felek által előterjesztett egyik érv sem igazolta azt, hogy a Kínából származó dömpingelt importon kívüli más tényezők hatása megszüntetné a dömpingelt behozatal és a jelentős okozott kár közötti okozati összefüggést. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(71)

Ezért jóváhagyják az ideiglenes rendeletnek az okozati összefüggésre vonatkozó és a (111)–(113) preambulumbekezdésben összefoglalt következtetéseit.

(72)

A Bizottság a felek észrevételeit figyelembe véve folytatta az elemzést az uniós érdekek vonatkozásában.

(73)

Az uniós gazdasági ágazat érdekeivel kapcsolatban további észrevétel vagy információ nem érkezett. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (116)–(120) preambulumbekezdéseiben foglalt megállapítások megerősítést nyernek.

(74)

Az e kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (121)–(123) preambulumbekezdései ezúton megerősítést nyernek.

(75)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy korábban nem együttműködő felhasználó vállalat észrevételeket nyújtott be az uniós érdekekkel kapcsolatban. A felhasználó úgy érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések a vállalatra jelentős hatással lesznek. Állítása szerint a rozsdamentes acélcsövek számos feldolgozott terméknek, így a felhasználó által is gyártott termékeknek (például hőcserélők) is fontos alapanyaga, ezen felül aggodalmát fejezte ki az ellátás biztonságával kapcsolatban, tekintettel a vállalat által tapasztalt uniós gyártók szállításainak késedelmére.

(76)

Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a felhasználó által vásárolt rozsdamentes acélcsöveknek csupán 5 %-a származik Kínából, az intézkedések vállalatra gyakorolt hatása korlátozottnak tűnik mind a költség, mind pedig az ellátás biztonságának szempontjából.

(77)

Ami pedig kifejezetten az állítólagos költséghatást illeti, a vállalat nem tudta állítását tényleges adatokkal alátámasztani. Ezen felül a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (124) és (125) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az egyetlen teljes mértékben együttműködő vállalat esetében a költséghatás jelentéktelennek tekinthető mind a teljes vállalatot, mind pedig a rozsdamentes acélcsöveket felhasználó üzletágát illetően.

(78)

Az ellátás biztonságának a felhasználó által felvetett kérdésével kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Kínán kívül még számos más harmadik országból lehet továbbra is rozsdamentes acélcsöveket importálni az Európai Unióba. Emellett mivel az uniós gazdasági ágazat marad továbbra is a termék legfontosabb beszállítója, ezért fennmaradásuk a felhasználó ágazat számára is kritikus.

(79)

Bár az ideiglenes szakaszban azt is figyelembe vették, hogy bizonyos olyan vállalatokat, amelyek a Kínából importált rozsdamentes csövekből jelentősebb mennyiségeket használnak termékeik előállításához, a dömpingellenes intézkedések súlyosabban érinthetnek (lásd az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdését), tekintettel arra, hogy az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően semmiféle megalapozott állítás, vagy más új információt nem nyújtottak be, megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből eredő előnyöket nem múlják felül a hasonló felhasználókkal kapcsolatban várt kedvezőtlen hatások. Ezért a felhasználók érdekeivel kapcsolatos, az ideiglenes rendelet (124)–(130) preambulumbekezdésében leírt megállapítások ezúton megerősítést nyernek.

(80)

A fentieket figyelembe véve véglegesen megállapítják, hogy végső soron semmilyen kényszerítő ok nem szól a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen. Így az ideiglenes rendelet (131)–(132) preambulumbekezdéseiben foglalt következtetések megerősítést nyernek.

(81)

A panaszosok úgy érveltek, hogy az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os célhaszonkulcs rendkívül alacsony, és ismét hangot adtak azon álláspontjuknak, miszerint 12 %-os szint lenne indokolt, figyelembe véve, hogy a szóban forgó gazdasági ágazat tőkeigényes és folyamatos technikai és újító fejlesztéseket, ezáltal pedig jelentős beruházásokat tesz szükségessé. A panaszosok azt állították, hogy ez a nyereségszint szükséges ahhoz, hogy a befektetett tőke megfelelően megtérüljön, és az említett befektetésekre lehetőség nyíljon. A fenti állítást azonban tényleges adatokkal nem támasztották alá. Ezért megállapítható, hogy továbbra is az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os haszonkulcs alkalmazandó.

(82)

Ami a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározását illeti, ahogy azt a (45) preambulumbekezdés is kimondja, a kereskedelmi szintnek az áralákínálás számítását is érintő kiigazításával kapcsolatban kisebb javításokat hajtottak végre a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítása során.

(83)

A fenti változtatás a kár megszüntetéséhez szükséges szint apróbb felülvizsgálatát eredményezte. Ennek eredményeként a kár megszüntetéséhez szükséges szintet 48,3 % és 71,9 % között állapították meg az alábbi táblázatban feltüntetett módon:

(84)

Az egyik kínai exportőr gyártó kérése szerint a gazdasági válság okozta károk miatt a kárkülönbözetet az eladási ár alá kínálás helyett inkább enyhébb áralákínálás alapján határozza meg a Bizottság, mivel állítása szerint számos más dömpingellenes eljárás során is ezt a módszert alkalmazták (4). Ugyanakkor az exportőr gyártó által felsorolt vizsgálatok mindegyikében olyan különleges okok álltak fenn a gazdasági ágazatban vagy szektorban, amelyek e módszer kivételes alkalmazását alátámasztották (monopólium létrehozásának veszélye, az uniós gazdasági ágazat jelentős kapacitásnövekedése egy érett piacon, a gazdasági ágazatban a nyereség világszerte hosszú ideje fennálló hiánya). A vizsgálat során nem ez a helyzet, mivel a gazdasági válság a világgazdaságot sújtotta, így nem tekinthető csupán a varrat nélküli rozsdamentes vas- és acélcsöveket gyártó gazdasági ágazatra jellemzőnek.

(85)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, valamint az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az alacsonyabb mértékű vámtételre vonatkozó szabály értelmében végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén. Ez esetben, mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint alacsonyabb, mint a meghatározott dömpingkülönbözet, a végleges intézkedéseket a kár megszüntetéséhez szükséges szint alapján kell meghozni.

(86)

A fentiek alapján a megállapított vámtételek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF ár százalékában kifejezve a következők:

(87)

Az e rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag a Kínából származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(88)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet II. mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(89)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(90)

Az említett egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (5) kell haladéktalanul benyújtani, mellékelve minden fontos információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével.

(91)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám elrendelésére kívánt javaslatot tenni. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül a végleges tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(92)

Az érdekelt felek észrevételeit megfelelően mérlegelték. Egyik észrevétel sem változtatta meg a vizsgálat eredményeit.

(93)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az országos vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgált időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(94)

Az új exportőrök és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt, a mintába nem felvett együttműködő vállalatok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében intézkedést kell hozni arra, hogy ez utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagos vámot az új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként nem lennének felülvizsgálatra jogosultak az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése értelmében, mivel az nem vonatkozik a mintavételbe bevont vállalatokra.

(95)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatot ért kár mértékére (az e rendelettel kivetett végleges vámot az ideiglenes rendeletben kivetett vámnál magasabb szinten állapították meg), a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket véglegesen beszedjék,

—

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2009. július 1-jétől2010. június 30-ig),

—

nem áll kapcsolatban Kína azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell,

—

az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására,

20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/20

(1)

A tagállamok egyikében nyilvántartásba vett vagy harmadik országban nyilvántartásba vett és uniós üzemeltető által üzemeltetett légi járművek üzemeltetőire, továbbá harmadik országbeli üzemeltető által az Unión belül használt légi járművek üzemeltetőire vonatkozóan repülésbiztonsági követelményeket kell előírni.

(2)

Több olyan, levegőben történő ütközés – többek között a Yaizuban (Japán) 2001-ben és Überlingenben (Németország) 2002-ben bekövetkezett balesetek – eredményeképpen, amelyek során nem sikerült a biztonsági tűréshatáron belül maradni, világossá vált, hogy a jelenleg használatos fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer szoftverét aktualizálni kell. A témában készült tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer jelenlegi szoftverének használatával a levegőben történő ütközés valószínűségének kockázata repülési óránként 2,7 × 10-8. Az ACAS II jelenlegi, 7.0-s verziója tehát elfogadhatatlan biztonsági kockázattal jár.

(3)

Be kell vezetni a fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer (ACAS II) új szoftververzióját, hogy ezáltal a 216/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó légtérben repülő valamennyi légi jármű tekintetében elkerülhetőek legyenek a levegőben történő ütközések.

(4)

A lehető legmagasabb szintű repülésbiztonsági normák biztosítása érdekében azon légi járműveken, amelyek nem tartoznak a kötelező jellegű előírások hatálya alá, azonban e rendelet hatálybalépését megelőzően fel voltak szerelve az ACAS II-vel, a legfrissebb összeütközés-elhárító szoftverrel rendelkező ACAS II-t kell telepíteni.

(5)

Annak érdekében, hogy a repülésbiztonság tekintetében az új szoftververziónak köszönhető előnyök megvalósulhassanak, minden légi járművet a lehető leghamarabb fel kell szerelni az új verzióval. Mindazonáltal a légi közlekedési ágazat számára ésszerű időkeretet kell biztosítani ahhoz, hogy alkalmazkodhasson az új rendelethez, figyelembe véve az új berendezések rendelkezésre állását is.

(6)

Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel foglalkozó bizottság véleményével,

a)

a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett azon légi járművek üzemeltetői, amelyeket az Unióba irányuló, az Unión belüli, illetve onnan kiinduló repülések során alkalmaznak; és

b)

a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett azon légi járművek üzemeltetői, amelyeket a Szerződés hatálya alá tartozó terület feletti légtérben vagy bármely olyan légtérben végrehajtandó repülések során alkalmaznak, ahol a tagállamok alkalmazzák az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2).

20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/23

(1)

A banánra vonatkozó minőségi előírások megállapításáról szóló, 1994. szeptember 16-i 2257/94/EK bizottsági rendeletet (2), a banánra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséről szóló, 1995. december 15.-i 2898/95/EK bizottság rendeletet (3) és a banánágazatban a tájékoztatásokra vonatkozó követelmények megállapítása tekintetében a 404/93/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 6-i 239/2007/EK bizottsági rendeletet (4) jelentősen módosították (5). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet forgalmazási előírások kidolgozását írja elő a friss banán tekintetében. E minőségi előírások célja annak biztosítása, hogy a piacra csak egységes és megfelelő minőségű termék kerüljön, különös tekintettel az Unióban termesztett banánra, amelynek javítani kell a minőségét.

(3)

Tekintettel az Unióban értékesített fajták sokféleségére és a különböző értékesítési gyakorlatokra, a minimumkövetelményeket az éretlen, zöld banán tekintetében kell megállapítani, jogfenntartással egy másik értékesítési szakaszra vonatkozó minőségi előírások későbbi bevezetésére. Jellemzői és értékesítésének módja miatt a fügebanán tekintetében nem kell uniós minőségi előírásokat megállapítani.

(4)

A kitűzött célok tekintetében helyénvalónak tűnik, hogy a saját termelésre vonatkozóan a banántermelő tagállamok saját területükön nemzeti minőségi előírásokat alkalmazzanak de csak az éretlen, zöld banán állapotot követő állapotok esetén, feltéve, hogy e szabályok nem sértik az uniós minőségi előírásokat, és nem akadályozzák a banán Unión belüli szabad forgalmazását.

(5)

Figyelembe kell venni, hogy mivel az éghajlati viszonyok megnehezítik a termelést Madeira, Azori-szigetek, Algarve, Kréta, Lakónia és Ciprus térségeiben, és az itt termesztett banán hossza nem éri el az előírt legkisebb értéket. Ebben az esetben az ilyen banán is értékesíthető, de csak a II. osztályban.

(6)

Intézkedéseket kell elfogadni a banánra vonatkozó forgalmazási előírások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, különös tekintettel a megfelelőségi ellenőrzésekre.

(7)

Figyelembe véve a kiemelkedően romlandó termék jellemzőit és a kereskedelemben alkalmazott értékesítési gyakorlatokat, illetve ellenőrzési eljárásokat, meg kell határozni, hogy a megfelelőségi ellenőrzéseket elvileg abban a szakaszban kell elvégezni, amelyre a minőségi előírások érvényesek.

(8)

Ha egy termék megfelelőnek bizonyult az ellenőrzések során ebben a szakaszban, akkor az előírásoknak megfelelőnek tekintendő. Ez az értékelés nem sértheti a be nem jelentett, későbbi ellenőrzéseket, amelyek a banánérlelési szakaszig végezhetők el.

(9)

A megfelelőség ellenőrzésének nem rendszeresnek, hanem véletlenszerűnek kell lennie, és az illetékes szervezet által ellenőrzésre kiválasztott tételből véletlenszerűen vett és reprezentatívnak tekintett összminta értékelésével történik. E célból az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10)

A banánkereskedelemben erős a verseny. Az érintett kereskedők szigorú ellenőrzéseket vezettek be. Nem indokolt a meghatározott szakaszban történő ellenőrzések elvégzése olyan kereskedők esetében, akik elfogadható garanciát nyújtanak alkalmazottaik és árukezelő berendezéseik tekintetében, és akik garantálják, hogy a banán, amelyet az Unióban értékesítenek, megfelel az uniós minőségi előírásoknak. Ilyen mentességet csak az a tagállam adhat, amelynek területén az ellenőrzést elvileg el kell végezni. Az ilyen mentességet meg kell vonni, amennyiben az előírt minőségi előírások és feltételek nem teljesülnek.

(11)

Az ellenőrzések elvégzése érdekében az érintett kereskedőknek tájékoztatniuk kell az illetékes szervezeteket.

(12)

Az ellenőrzés elvégzése után kiállított megfelelőségi igazolás nem tekinthető kísérőokmánynak a banán értékesítésének utolsó szakaszáig, hanem csak a banánérlelési szakaszig igazolja, hogy a banán megfelel az uniós minőségi előírásoknak az előírások hatályának figyelembevételével, és az illetékes hatóságok kérésére a igazolást fel kell mutatni. Hangsúlyozni kell, hogy a e rendeletben előírt minőségi előírásoknak nem megfelelő banán nem értékesíthető az Unióban frissen való forgalmazás céljából.

(13)

A banánpiac működésének felügyelete érdekében indokolt, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon az Unióban termelt banán termeléséről és forgalmazásáról. Meg kell állapítani az ilyen információk tagállamok általi közlésére vonatkozó szabályokat.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

nem akadályozzák a harmadik országokból vagy az unió más régióiból származó és az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak megfelelő banán szabad forgalmazását; és

b)

nem összeférhetetlenek az 1. cikkben említett forgalmazásielőírásokkal.

a)

az illetékes nemzeti hatóságok által elismert tanfolyamot elvégzett ellenőrökkel rendelkeznek;

b)

az ellenőrzések során előírt vizsgálatok és elemzések elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel és létesítményekkel rendelkeznek;

c)

az információ továbbításához szükséges megfelelő eszközökkel rendelkeznek.

a)

rendelkeznek olyan alkalmazottakkal, akik értenek a forgalmazási előírásokhoz, az árukezeléshez és az ellenőrző eszközökhöz;

b)

nyilvántartást vezetnek az elvégzett műveletekről; és

c)

garanciát vállalnak arra, hogy az általuk értékesített banán minősége megfelel az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak.

a)

az Unióban termelt, a következő területeken forgalomba hozott banán mennyisége:

b)

az Unióban termelt és a termesztési régióban forgalomba hozott zöld banán átlagos eladási ára a helyi piacon;

c)

az Unióban termelt és a termesztési régión kívül, mindazonáltal az Unión belül forgalomba hozott, az első kirakodási kikötőbe szállított (nem kirakodott) zöld banán átlagos eladási ára;

d)

előrejelzések az a), b) és c) pontokban szereplő adatok értékére a két soron következő jelentési időszakra vonatkozóan.

a)

Kanári-szigetek;

b)

Guadeloupe;

c)

Martinique;

d)

Madeira, Azori-szigetek és Algarve;

e)

Kréta és Lakónia;

f)

Ciprus.

a)

januártól április végéig;

b)

májustól augusztus végéig;

c)

szeptembertől december végéig.

20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/35

1.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.