ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2011.336.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
|
2011/853/EU |
|
|
* |
||
Európai egyezmény a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről |
|||
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
A Bizottság 1332/2011/EU rendelete (2011. december 16.) a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról ( 1 ) |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
|
||
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
2011/854/EU |
|
|
* |
A Bizottság végrehajtási határozata (2011. december 15.) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bizonyos, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló szállításával szembeni kifogások emelésére szolgáló, Románia rendelkezésére álló eltérési időszak meghosszabbításáról (az értesítés a C(2011) 9191. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
2011/855/EU |
|
|
* |
||
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
|
2011/856/EU |
|
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. november 29.)
a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról
(2011/853/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben a 218. cikk (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 1999. július 16-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európa Tanács keretein belül tárgyalásokat folytasson az Európai Közösség nevében a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló egyezményről. |
(2) |
A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Európa Tanács 2001. január 24-én elfogadta. |
(3) |
Az egyezménnyel a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározottakkal közel azonos keretszabályozás jön létre. |
(4) |
Az egyezmény 2003. július 1-jén hatályba lépett, és az Unió, valamint annak tagállamai előtt aláírásra nyitva áll. |
(5) |
Az egyezmény aláírása révén előmozdítható a 98/84/EK irányelvben foglaltakhoz hasonló rendelkezések kiterjesztése az Unió határain túlra, és olyan szabályozás jöhet létre a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokra vonatkozóan, amely az európai kontinens egészén alkalmazandó. |
(6) |
A 98/84/EK irányelv elfogadásával az Unió a belső hatáskörét gyakorolta az egyezmény hatálya alá tartozó területek tekintetében, kivéve annak 6. és 8. cikkét, amennyiben a 8. cikk a 6. cikkben foglalt intézkedésekre vonatkozik. Ennélfogva az egyezményt mind az Uniónak, mind tagállamainak alá kell írnia. |
(7) |
Az egyezményt – feltételezve annak későbbi megkötését – az Unió nevében alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény aláírását az Unió nevében a Tanács jóváhagyja, feltételezve az egyezmény későbbi megkötését.
Az egyezmény szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyezménynek az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. november 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
K. SZUMILAS
(1) HL L 320., 1998.11.28., 54. o.
FORDÍTÁS
EURÓPAI EGYEZMÉNY A FELTÉTELES HOZZÁFÉRÉSEN ALAPULÓ VAGY ABBÓL ÁLLÓ SZOLGÁLTATÁSOK JOGI VÉDELMÉRŐL
PREAMBULUM
Ezen egyezmény aláíróiként az Európa Tanács tagállamai, a többi aláíró állam és az Európai Közösség,
Figyelembe véve, hogy az Európa Tanácsnak az a célja, hogy a tagjai között szorosabb egységet teremtsen;
Szem előtt tartva a kódolt televíziós műsorszolgáltatások jogi védelméről szóló R (91) 14 sz. miniszteri bizottsági ajánlást;
Figyelembe véve, hogy a kódolt televíziós műsorszolgáltatások dekódoló készülékeivel folytatott kalóztevékenység továbbra is problémát jelent Európában;
Tudomásul véve, hogy az említett ajánlás elfogadása óta újfajta feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások és eszközök, valamint a hozzájuk való jogellenes hozzáférés új módjai jelentek meg;
Tudomásul véve, hogy Európa államaiban igen eltérő a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások védelmének jogi szabályozása;
Tudomásul véve, hogy a jogellenes hozzáférés veszélyezteti a rádiós műsorszolgáltatást és az információs társadalmi szolgáltatást nyújtó szervezetek gazdasági életképességét, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolhatja a közönségnek kínált műsorok és szolgáltatások sokszínűségét;
Meggyőződve a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások védelmét szolgáló egységes politika szükségességéről;
Meggyőződve arról, hogy büntetőjogi, igazgatási vagy egyéb szankciók hatékony szerepet játszhatnak a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokkal szembeni jogellenes tevékenységek megelőzésében;
Úgy vélve, hogy különös figyelmet kell fordítani a kereskedelmi céllal folytatott jogellenes tevékenységekre;
Szem előtt tartva a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó meglévő nemzetközi jogi aktusokat,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és cél
Ez az egyezmény azon információs társadalmi és műsorszórási szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket díjfizetés ellenében nyújtanak, és amelyek feltételes hozzáférésen alapulnak vagy abból állnak. Ezen egyezménynek az a célja, hogy a Felek területén jogellenessé tegyen olyan tevékenységeket, amelyek védett szolgáltatásokhoz jogosulatlan hozzáférést tesznek lehetővé, és hogy ezen a területen közelítse a Felek jogi szabályozását.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen egyezmény alkalmazásában:
a) „védett szolgáltatás”: az alábbi szolgáltatások bármelyike, amennyiben díjfizetés ellenében és feltételes hozzáférés alapján nyújtják:
— |
a határokat átlépő televíziózásról szóló módosított európai egyezmény 2. cikke szerinti televíziós műsorszolgáltatások, |
— |
a rádiós műsorszolgáltatás, azaz a nyilvánosság számára vételre szánt rádióműsorok vezetéken vagy vezeték nélkül – illetve műholdon keresztül – történő továbbítása, |
— |
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, azaz elektronikus úton, távolról és a szolgáltatás igénybevevőjének egyéni kérésére nyújtott szolgáltatások, |
vagy a fenti szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáférés biztosítása mint különálló szolgáltatás;
b) „feltételes hozzáférés”: minden olyan műszaki intézkedés és/vagy megoldás, amely az e cikk a) pontja szerinti szolgáltatások bármelyikéhez érthető formában és előzetes egyedi engedélytől függően hozzáférést biztosít;
c) „feltételes hozzáférést biztosító eszköz”: , az e cikk a) pontjában említett szolgáltatáshoz érthető formában való hozzáférésre tervezett vagy kialakított bármely berendezés, szoftver és/vagy eszköz;
d) „jogellenes eszköz”: az e cikk a) pontjában említett szolgáltatások valamelyikéhez érthető formában történő, a szolgáltatásnyújtó engedélye nélküli hozzáférésre tervezett vagy kialakított bármely berendezés, szoftver és/vagy eszköz.
3. cikk
Kedvezményezettek
Ez az egyezmény minden olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki, illetve amely a fenti 2. cikk a) pontja szerinti védett szolgáltatást nyújt, tekintet nélkül állampolgárságára, és tekintet nélkül arra, hogy valamely Fél joghatósága alá tartozik-e.
II. SZAKASZ
JOGELLENES TEVÉKENYSÉGEK
4. cikk
Jogsértések
A Felek területén folytatott alábbi tevékenységek jogellenesek:
a) |
jogellenes eszközök előállítása vagy termelése kereskedelmi céllal; |
b) |
jogellenes eszközök behozatala kereskedelmi céllal; |
c) |
jogellenes eszközök terjesztése kereskedelmi céllal; |
d) |
jogellenes eszközök értékesítése vagy bérbeadása kereskedelmi céllal; |
e) |
jogellenes eszközök birtoklása kereskedelmi céllal; |
f) |
jogellenes eszközök telepítése, karbantartása vagy cseréje kereskedelmi céllal; |
g) |
jogellenes eszközök kereskedelmi népszerűsítése, marketingje vagy reklámozása. |
Bármelyik Fél bármikor – az Európa Tanács Főtitkárának címzett nyilatkozatban – bejelentheti, hogy az e cikk első bekezdésében említetteken túlmenően további tevékenységeket is jogellenesnek nyilvánít.
III. SZAKASZ
SZANKCIÓK ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
5. cikk
A jogellenes tevékenységek szankciói
A Felek intézkedéseket fogadnak el a fenti 4. cikkben említett jogellenes tevékenységek büntetőjogi, igazgatási vagy egyéb szankciókkal való büntethetősége érdekében. Ezek hatásosak, visszatartó erejűek és a jogsértő tevékenység lehetséges következményeivel arányosak.
6. cikk
Elkobzási intézkedések
A Felek meghozzák a szükséges megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy lefoglalhatók és elkobozhatók legyenek a jogellenes eszközök, illetve a jogsértés elkövetéséhez felhasznált népszerűsítő, marketing- vagy reklámanyagok, továbbá elkobozható legyen minden, a jogellenes tevékenységből származó nyereség és jövedelem.
7. cikk
Polgári peres eljárások
A Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azon védett szolgáltatást nyújtó, amelyet valamely, a 4. cikkben említett jogellenes tevékenység folytán érdeksérelem ér, hozzáférjen a megfelelő jogérvényesítési eszközökhöz, ideértve a kártérítési per indítását, biztosítási intézkedés vagy egyéb megelőző intézkedés elrendelésének kezdeményezését, és adott esetben annak igénylését is, hogy a jogellenes eszközöket kivonják a kereskedelmi csatornákból.
IV. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS ÉS MÓDOSÍTÁS
8. cikk
Nemzetközi együttműködés
A Felek vállalják, hogy ezen egyezmény végrehajtása érdekében segítséget nyújtanak egymásnak. A Felek –a nemzetközi büntetőjogi és közigazgatási együttműködésre vonatkozó, irányadó nemzetközi jogi aktusok rendelkezéseivel és hazai jogukkal összhangban – az ezen egyezmény alapján megállapított büntetőjogi vagy közigazgatási jogsértésekhez kapcsolódó vizsgálatokban és eljárásokban a lehető legmesszemenőbben együttműködnek egymással.
9. cikk
Többoldalú egyeztetések
(1) A Felek – az ezen egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül, majd azt követően kétévente, és mindenesetre valahányszor azt valamely Fél kéri – az Európa Tanács keretein belül többoldalú egyeztetést folytatnak abból a célból, hogy megvizsgálják az egyezmény alkalmazását, továbbá egyes rendelkezései kiterjesztésének vagy felülvizsgálatának indokoltságát, különösen a 2. cikk szerinti fogalommeghatározások tekintetében. Ezekre az egyeztetésekre az Európa Tanács Főtitkára által összehívott üléseken kerül sor.
(2) A többoldalú egyeztetéseken mindegyik Fél egy vagy több küldöttel képviseltetheti magát. A Felek mindegyike rendelkezik szavazattal. Az ebben az egyezményben részes államok mindegyike egy-egy szavazattal rendelkezik. A hatáskörébe tartozó kérdésekben az Európai Közösség él szavazati jogával, és annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagállama részese ezen egyezménynek. Az Európai Közösség nem szavaz abban az esetben, ha a szavazás tárgya nem tartozik hatáskörébe.
(3) A 12. cikk (1) bekezdésében említett államok mindegyike, illetőleg az Európai Közösség, amennyiben nem részes fele ezen egyezménynek, az egyeztető értekezleteken egy-egy megfigyelővel képviseltetheti magát.
(4) A Felek minden egyeztetés után az egyeztetésről és ezen egyezmény működéséről jelentést terjesztenek az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé, és e jelentésbe – ha szükségesnek tartják – az egyezmény módosítására irányuló javaslatokat is belefoglalnak.
(5) A Felek – ezen egyezmény rendelkezéseire is figyelemmel – megállapítják az egyeztető értekezletek belső eljárásrendjét.
10. cikk
Módosítások
(1) Az Egyezmény módosítására bármelyik Fél javaslatot tehet.
(2) A módosítási javaslatot az Európa Tanács Főtitkára elé kell terjeszteni, az pedig értesíti róla az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államot, az Európai Közösséget és minden olyan, nem részes államot, amely a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozott ehhez az egyezményhez, vagy erre felkérést kapott.
(3) Minden olyan módosítási javaslatot, amelyet az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően terjesztettek elő, a Főtitkárhoz való eljuttatásától számított hat hónapon belül, egy többoldalú egyeztető értekezlet alkalmával megvizsgálnak, és az értekezleten az egyezményt megerősítő államok kétharmados többségével elfogadhatnak.
(4) A többoldalú egyeztető értekezlet által elfogadott szöveget jóváhagyásra a Miniszteri Bizottság elé terjesztik. Jóváhagyást követően a módosítás szövegét elfogadásra továbbítják a Feleknek.
(5) A módosítás az azt követől harmincadik napon lép hatályba, hogy annak elfogadásáról valamennyi Fél értesítette a Főtitkárt.
(6) A Miniszteri Bizottság egy többoldalú egyeztető értekezlet által kibocsátott ajánlás alapján úgy határozhat – az Európa Tanács Alapokmánya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselők egyhangú szavazatával –, hogy az adott módosítás a Feleknek elfogadásra történő továbbítását követő két év elteltével hatályba lép, kivéve, ha valamelyik Fél az Európa Tanács Főtitkáránál a hatálybalépése ellen kifogást emelt. Amennyiben ilyen kifogás emelésére sor került, a módosítás az egyezménynek a kifogást emelő részes Fél általi elfogadási okiratának az Európa Tanács Főtitkárságán történő letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba.
(7) Amennyiben valamely módosítást a Miniszteri Bizottság már jóváhagyta, de az még a fenti (5) és (6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően nem lépett hatályba, egy állam vagy az Európai Közösség kizárólag abban az esetben ismerheti el az egyezményt magára nézve kötelezőnek, ha egyúttal a szóban forgó módosítást is elfogadja.
11. cikk
Kapcsolat más egyezményekkel vagy megállapodásokkal
(1) Ez az egyezmény nem sérti a különös kérdéseket szabályozó többoldalú nemzetközi megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.
(2) Az egyezményben részes Felek egymás között kétoldalú megállapodásokat köthetnek az ebben az egyezményben szabályozott kérdések vonatkozásában, azzal a céllal, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék az egyezmény rendelkezéseit, illetőleg hogy előmozdítsák az egyezményben kimondott alapelvek alkalmazását.
(3) Ha két vagy több Fél már korábban megállapodást vagy szerződést kötött olyan tárgyban, amelyre kiterjed ezen egyezmény hatálya, vagy más módon rendezte kapcsolatait az adott tárgyban, akkor e Feleknek jogában áll ezen egyezmény helyett az említett megállapodást, szerződést, illetve megegyezést alkalmazni, ha ez utóbbi előmozdítja a nemzetközi együttműködést.
(4) Azok a Felek, amelyek tagjai az Európai Közösségnek, egymással fenntartott kapcsolataik vonatkozásában a Közösség szabályait alkalmazzák, vagyis csak abban az esetben alkalmazzák az ebből az egyezményből eredő szabályokat, ha nincs olyan közösségi szabály, amely a szóban forgó különös tárgyban irányadó.
V. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. cikk
Aláírás és hatálybalépés
(1) Ez az egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és az Európai Kulturális Egyezmény többi tagállama, továbbá az Európai Gazdasági Közösség előtt. Az említett államok és az Európai Közösség az egyezményt az alábbiakkal ismerhetik el magukra nézve kötelezőnek:
a) |
aláírás megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy |
b) |
aláírás megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, majd megerősítés, elfogadás, illetve jóváhagyás. |
(2) A megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
(3) Ez az egyezmény az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor három állam az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el.
(4) Amennyiben egy aláíró állam vagy az Európai Közösség az egyezményt később ismeri el magára nézve kötelezőnek, az egyezmény rá nézve az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor az adott állam, illetőleg az Európai Közösség az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el.
13. cikk
Az egyezményben nem részes államok csatlakozása
(1) Ezen egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa – az egyezményben részes Felekkel való egyeztetést követően, az Európa Tanács Alapokmánya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselők egyhangú szavazatával hozott határozat útján – felkérhet bármilyen, a 12. cikk (1) bekezdésben nem említett államot, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez.
(2) Az egyezmény minden csatlakozó állam tekintetében az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor a csatlakozási okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezték.
14. cikk
Területi hatály
(1) Bármely állam vagy az Európai Közösség az aláírás időpontjában, vagy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megjelölheti azon területet vagy területeket, amelyre, illetve amelyekre ez az egyezmény vonatkozik.
(2) Bármely állam vagy az Európai Közösség a későbbiekben bármely időpontban – az Európa Tanács Főtitkárának címzett nyilatkozat útján – ezen egyezmény alkalmazását kiterjesztheti bármely területre, melyet a szóban forgó nyilatkozatban megjelöl. Az érintett terület tekintetében az egyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
(3) Bármely, az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt területek bármelyike tekintetében visszavonható az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel. A visszavonás az azon időpontot követő három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép érvénybe, amikor a Főtitkár a fenti értesítést kézhez vette.
15. cikk
Fenntartások
Ezzel az egyezménnyel szemben nem lehet fenntartással élni.
16. cikk
Vitarendezés
Amennyiben a Felek között ezen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán vita merül fel, a Felek arra törekednek, hogy a vitát békésen rendezzék, tárgyalás vagy tetszésük szerinti egyéb békés eljárás útján, akár úgy, hogy az ügyben választott bírósághoz fordulnak, mely esetben annak döntései a vitában érintett Felekre nézve kötelező erejűek.
17. cikk
Felmondás
(1) Bármely Fél az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítés útján bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt.
(2) A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
18. cikk
Értesítések
Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államot, az Európai Közösséget és minden olyan államot, amely csatlakozott ehhez az egyezményhez, értesíti az alábbiakról:
a) |
bármilyen aláírás a 12. cikknek megfelelően; |
b) |
bármilyen megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése a 12. és a 13. cikknek megfelelően; |
c) |
ezen Egyezménynek bármely, a 12. és a 13. cikk szerinti hatálybalépési időpontja; |
d) |
bármely, a 4. cikk alapján tett nyilatkozat; |
e) |
bármely, a 10. cikk alapján tett módosítási javaslat; |
f) |
bármely, ezzel az egyezménnyel kapcsolatos aktus, értesítés vagy közlemény. |
Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.
Kelt Strasbourgban, a kettőezer-egyedik év január havának huszonnegyedik napján, angol és francia nyelven – amely változatok mindegyike egyaránt hiteles –, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács irattárában kerül elhelyezésre. Az Európa Tanács Főtitkára az egyezményről hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államnak, az Európai Közösségnek és minden olyan államnak, amelyet felkértek arra, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez.
RENDELETEK
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/6 |
A TANÁCS 1331/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 14.)
a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,
tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által benyújtott javaslatra,
mivel:
A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
(1) |
A Bizottság a 627/2011/EU rendeletben (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozóan. |
(2) |
Az eljárás megindítása panasz (a továbbiakban: a panasz) alapján történt, amelyet 2010. augusztus 16-án nyújtott be a varrat nélküli acélcsövek közösségi ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: a panaszos), az egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek közösségi össztermelésében jelentős arányt – az adott esetben összesen több mint 50 %-ot – képviselő gyártók nevében. |
(3) |
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: a vizsgált időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
B. AZ ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE
(4) |
Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. |
Egyéni vizsgálat
(5) |
Az egyéni vizsgálatra irányuló három kérelmet illetően a végleges határozat megállapította, hogy azok nem lefolytathatók, mivel azok a vizsgálatot indokolatlanul megnehezítenék, és megakadályoznák a vizsgálat időben való lezárását. Az ideiglenes rendelet (6) preambulumbekezdése szerint a Bizottság reprezentatív mintát választott ki, amelynek elemei a vizsgált időszak során az Eurostat által jegyzett teljes import 25 %-át, illetve a vizsgált időszak során az együttműködő exportőröktől származó teljes volumen több mint 38 %-át adták. Amint azt az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdése említi, a mintavételbe bevont három gyártóból kettő egy-egy nagy cégcsoport tagja. A vállalatcsoportok mérete különösen nagy nehézséget jelentett mind a vizsgálat, mind pedig az elemzés során. Ilyen körülmények között további gyártóktól egyéni vizsgálatra irányuló kérelmek elfogadására nem volt lehetőség. |
C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK
1. Érintett termék
(6) |
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése szerint az érintett termékek a KNK-ból származó, jelenleg a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kód alá tartozó egyes, rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csövek, kivéve a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csöveket (a továbbiakban: érintett termék). |
(7) |
Az érintett termékkel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (15)–(19) preambulumbekezdései megerősítést nyertek. |
2. Hasonló termék
(8) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
D. DÖMPING
1. Piacgazdasági elbánás
(9) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (21)–(43) preambulumbekezdései alapján néhány érdekelt fél megkérdőjelezte a piacgazdasági elbánás megállapításával kapcsolatos egyes eredményeket. |
(10) |
Az egyik fél állítása szerint a Bizottság nem hozta nyilvánosságra az uniós és a kínai piac nyersanyagárai közötti különbséget. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mind a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kihirdetés, mind pedig az ideiglenes nyilvánosságra hozatal tartalmazza az uniós, az egyesült államokbeli és a kínai piac nyersanyagárai közötti különbséget. Az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdése szerint e különbség átlagosan és az acél fokozatától függően körülbelül 30 %. A Bizottság az összehasonlításhoz együttműködő uniós gyártóktól és kínai gyártóktól származó adatokat használt fel. Ezeket az adatokat néhány nyilvánosan hozzáférhető forrással is összevetették (3). |
(11) |
A felek azt is kifogásolták, hogy a Bizottság nem hasonlította össze a Kínába importált vasérc árát a nemzetközi piaci árakkal. Egy ide vonatkozó állítás szerint nem történt adatszolgáltatás azzal kapcsolatban sem, hogy a vasérc az érintett termék gyártói által vásárolt nyersanyag (buga, ingot, köracél) árára milyen hatást gyakorol. Az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése a komparatív előnnyel kapcsolatban ugyanakkor megemlíti a vasércet a Kínában a bugák, ingotok és a köracél alacsony árára adott lehetséges magyarázat elemzése során. A rozsdamentes acélbuga, ingot és köracél gyártása során a vasérc mellett a nikkel és a króm a fő költségtényező. Ugyanakkor mivel a vasérc, a nikkel és a króm árát a nemzetközi piaci határozza meg, az Unióban illetve a Kínában gyártott bugák, ingotok és a köracél, majd végül a rozsdamentes acélból készült csövek árai közötti különbségre csupán korlátozott hatással lehet. A piacgazdasági elbánás iránti kérelem 1. kritériumának elutasításához vezető megállapítások így nem a vasérc árán, hanem az érintett termék gyártása során közvetlenül felhasznált nyersanyagok (buga, ingot, köracél) árkülönbségén alapultak; ez az árkülönbség a megállapított állami beavatkozással (exportadó és a forgalmi adó vissza nem térítése) együtt arra a következtetésre vezetett, hogy a piacgazdasági elbánás megadásának 1. kritériuma nem teljesült. |
(12) |
Az egyik fél több alkalommal is megismételte ugyanazon kifogását a piacgazdasági elbánás megállapításának eljárási vonatkozásával kapcsolatban. A kifogás a tagállamok tanácsadó bizottságával történt konzultációkkal, nevezetesen a vizsgálat során e bizottság számára továbbított információkkal kapcsolatos. Ez a kérdés a félnek küldött két levélben is kifejtésre került, valamint a meghallgató tisztviselővel folytatott számos konzultációnak is tárgya volt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 19. cikke (5) bekezdésének értelmében a tagállamok tanácsadó bizottságával folytatott konzultációkkal kapcsolatos információcserét nem lehet nyilvánosságra hozni, kivéve az alaprendelet által kifejezetten meghatározott esetekben. Ennek megfelelően a hatályos rendelkezések értelmében a Bizottság és a tagállamok között átadott információkhoz harmadik fél részére nem lehet hozzáférést biztosítani. |
(13) |
Ugyanez a fél főként a nyersanyagok piacának torzulásaival kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg. Kifogásolta, hogy a kínai belföldi piacon vásárolt rozsdamentes acélbugák csupán a nyersanyagvásárlásoknak egy részét tették ki a vizsgált időszak alatt. E tekintetben első és legfontosabb tényezőként meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja semmilyen küszöböt nem állapít meg a nyersanyagvásárlások azon hányadával kapcsolatban, amelynek torzító hatása van. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a főbb ráfordítások költségeinek alapvetően tükrözniük kell a piaci értékeket. A legfontosabb azonban az, hogy a Bizottság kifejtette, hogy a kínai nyersanyagpiacon tapasztalt torzulások nem csupán a bugákat, hanem a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása során felhasznált főbb nyersanyagokat is érintik. A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása során felhasznált főbb nyersanyagok a rozsdamentes acélbuga, ingot és köracél, melyek beszerzése az érintett termék előállítási költségeinek jóval több mint 50 %-át teszik ki. E nyersanyagok együttesen a 7218 10 HR-kód (acél öntvények és a rozsdamentes acél más elsődleges formái) alá tartoznak. E termékeket egységesen 15 %-os exportadó terheli, és export esetén nem áll fenn a 17 %-os forgalmi adó visszatérítésének lehetősége. Pontosan e vonatkozásban állapították meg azokat a torzulásokat, amelyek arra a következtetésre vezettek, hogy a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártók egyike sem felelt meg a piacgazdasági elbánásról szóló értékelés 1. kritériumának. Az érintett vállalat esetében a kínai belföldi piacról beszerzett, az érintett termék gyártásához használt nyersanyagok részesedése jelentős, a beszerzések körülbelül 30 %-a. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy a vállalat beszerzésének további jelentős része kapcsolt vállalkozásoktól származik. Kifejezetten a nem kapcsolódó beszállítótól történő beszerzésekre összpontosítva 56 % volt a hazai beszerzés. Ennek megfelelően és a fél állításaival ellentétben a piacgazdasági elbánás megállapítását illetően a tények téves értelmezése nem valósult meg sem a féllel való konzultáció, sem pedig a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációs folyamat során, a bizottság pedig az összes benyújtott érvről tájékoztatást kapott. Ennek megfelelően a kérelmet elutasították. |
(14) |
Az egyik vállalat arra hivatkozott, hogy a piacgazdasági elbánás megtagadásáról szóló döntésnek egyedinek és vállalatspecifikusnak kell lennie, ebben az ügyben azonban az intézmények az általános megállapításokat az egész országra kiterjesztették. Ez az érvelés nem fogadható el; az intézmények valójában minden egyes mintavételre kiválasztott gyártó esetében egyedileg végezték el az elemzést. Bár igaz az, hogy az intézmények mindhármuk esetén ugyanarra a következtetésre jutottak, de ez annak a ténynek az eredménye, hogy mindegyikük esetén állami beavatkozás valósul meg a döntéshozatali eljárásban, az ideiglenes rendeletben foglaltak szerint. |
(15) |
A fentiekre tekintettel megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (21)–(43) preambulumbekezdéseiben foglalt azon megállapítás, hogy valamennyi piacgazdasági elbánás iránti kérelmet el kell utasítani. |
2. Rendes érték
a) Analóg ország
(16) |
Az egyik fél azt állította, hogy az Egyesült Államokat kellett volna analóg országként kijelölni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (46)–(48) preambulumbekezdéseiben alaposan megindokolták, miért nem az Egyesült Államokat jelölték ki analóg országnak. Tekintettel arra, hogy állítását tényekkel nem támasztotta alá és további érveket – amelyek az Egyesült Államok lehetséges analóg országként való kijelölésével kapcsolatos megállapításokat megváltoztathatták volna – nem szolgáltatott, a kérést elutasították. |
(17) |
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy egy megfelelő analóg ország együttműködését megnyerje. Az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdésében említett erőfeszítéseken felül a Bizottság megkeresett brazil, kanadai, malajziai, mexikói, dél-afrikai, dél-koreai, tajvani és ukrán gyártókat is. A Bizottság 46 vállalattal vette fel a kapcsolatot, azonban együttműködés egy esetben sem jött létre. |
(18) |
A fentiekre tekintettel megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetés, amely szerint a rendes értéket az Unióban hasonló termékekért ténylegesen fizetett vagy fizethető ár alapján kell megállapítani, szükség esetén úgy módosítva azt, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható mértékű nyereséget is. |
b) A rendes érték meghatározása
(19) |
Az ideiglenes rendelet (49)–(51) preambulumbekezdéseiben részletezettek szerint a rendes érték meghatározása során az Unióban hasonló termékekért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat vették alapul, illetve a hozzájuk legközelebb álló olyan termékek árait, amelyek átmerője, acélfokozata és terméktípusa (pl. hidegen vagy melegen húzott) azonos, szükség esetén úgy módosítva azokat, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható nyereséget is. |
(20) |
A felek által az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakkal, továbbá a kiigazításokkal (pl. kereskedelmi szinttel és minőségi megítéléssel) kapcsolatban tett észrevételei az alábbi (45) és (46) preambulumbekezdések tárgyát képezik. |
(21) |
Az egyik vállalat azt állította, hogy a rendes értéket az Európai Unióból az Egyesült Államokba, illetve az uniós gyártók által az uniós piacra szánt üreges rozsdamentes acél munkadarabok importárai alapján lehetne meghatározni. Ezt az állítást azonban további adatokkal nem támasztották alá. A vállalat nem szolgált érvekkel azzal kapcsolatban, hogy a rendes érték ily módon történő meghatározása miért lenne jobban alkalmazható az ideiglenes rendeletben javasolt módszernél. Különösen azt nem támasztották alá, hogy a rendes érték meghatározásának alapjaként az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékekért fizetett ár helyett miért az üreges munkadarabok árai lennének jobban alkalmazhatók. |
(22) |
Ezen túlmenően nem támasztották alá azt sem, hogy miért az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló exportot kellene figyelembe venni. A fenti alternatíva különösen annak fényében nem megfelelő, hogy minden együttműködő egyesült államokbeli gyártó az uniós anyavállalatától származó importra támaszkodik, ahogy azt az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdése is említi. Ezen felül az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdésében említett magas egyesült államokbeli feldolgozási költségek (amiért az Egyesült Államok nem minősül megfelelő analóg országnak) miatt sem megfelelő a módszer. |
(23) |
Az Egyesült Államokból az Európai Unióba szánt exportot az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdése tárgyalta. Azt is figyelembe vették, hogy az Egyesült Államok exportárait torzítják a magas termelési költségek, és hogy az exportvolumene korlátozott. |
(24) |
Ugyanez a vállalat azt is javasolta, hogy a rendes érték az uniós gyártók által az üreges rozsdamentes acél munkadarabokért fizetett tényleges importárak alapján legyen meghatározva. Ugyanakkor, ahogy azt a panasz is említi, az üreges munkadarabokat Indiából az Európai Unióba importáló uniós gyártó nem működik együtt a vizsgálatban. A mintavételre kiválasztott uniós gyártók közül pedig senki nem importál üreges munkadarabokat az unión kívülről. Ezért az ajánlott módszert nem lehet alkalmazni. |
(25) |
A fentiek figyelembevételével megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (49)–(51) preambulumbekezdésében foglaltak a rendes érték meghatározása terén. |
3. Exportár
(26) |
Az egyik fél megismételte azon kérését, amely szerint a tisztességes összehasonlítás érdekében az értékesítés időpontjaként a megrendelés időpontja helyett a számla kibocsátásának időpontját vegyék figyelembe. Ezt a kérést az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontja alapján nyújtották be. Ahogyan azt a meghallgató tisztviselővel 2011. március 11-én lezajlott meghallgatás során az érintett félnek kifejtették, a szóban forgó intézkedés kifejezetten az átváltási árfolyamokra, így az árak összehasonlításakor szükséges valutaátváltások során is alkalmazandó árfolyamokra vonatkoznak. Következésképpen a megrendelés dátumára való hivatkozás csupán az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás keretében alkalmazott átváltási árfolyamokat érinti, nem vonatkozik a vizsgált időszakban az Európai Unióba érkezett exportértékesítés árbevételére és volumenére. |
(27) |
Az érintett terméket minden esetben független vevőknek szállították a Közösségbe, ezért az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történt, nevezetesen a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján. Így az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdése megerősítést nyert. |
4. Összehasonlítás
(28) |
A fenti (20) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a felek az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakkal, továbbá a kiigazításokkal (pl. kereskedelmi szinttel és minőségi megítéléssel) kapcsolatos észrevételei az alábbi (45) és (46) preambulumbekezdések tárgyát képezik. |
(29) |
Az egyik fél három meghatározott paraméterre, az átmérőre, az acélfokozatra és a terméktípusra (pl. hidegen vagy melegen húzott acél) alapozva kérdőjelezte meg az exportár és a normál érték összehasonlítására alkalmazott módszert. Állítása szerint inkább a részleteket kellett volna összehasonlítani, és figyelembe kellett volna venni más paramétereket is, nevezetesen a falvastagságot, a hosszúságot és az anyagvizsgálatot. |
(30) |
A bizottsági szolgálatok valóban több paraméterről gyűjtöttek adatokat, beleértve a hosszúságot, a falvastagságot és az anyagvizsgálatot is. |
(31) |
Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének értelmében a dömpingkülönbözet megállapítására rendes esetben úgy kerül sor, hogy összehasonlítják a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az összes exportügyletek árának súlyozott átlagával. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdése megköveteli, hogy a dömpingszámítások alapja a „Közösségbe irányuló összes exportügylet” legyen, azonban csak „a vonatkozó tisztességes összehasonlítást szabályozó rendelkezéseknek megfelelően”. A vállalat az úgynevezett termékkódokra és az ott felsorolt paraméterekre is hivatkozott. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a termékkódok a vizsgálat során a vállalatok által benyújtott igen sok és rendkívül részletes adat strukturálását és rendszerezését segítik elő. A termékkódok használata az érintett termék és a hasonló termék kategóriáján belül a különböző termékjellemzők részletesebb elemzésében nyújt segítséget. A tisztességes összehasonlítás biztosításának érdekében az összehasonlítást a legmegbízhatóbb jellemzők alapján végezték el. |
(32) |
A vállalat kifogását követően a Bizottság levelében kifejtette, hogy mivel a csövek falvastagsága arányban áll azok súlyával, az összehasonlítás e jellemzőt közvetett módon magában foglalta. Az anyagvizsgálathoz hasonló egyéb jellemzők az összehasonlításra csupán csekély hatással vannak. Így például majdnem minden érintett terméket alávetnek általános vizsgálati módszereknek. |
(33) |
Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a panaszos fél állításával ellentétben a Bizottság nem hagyott semmilyen adatot figyelmen kívül. Nem szokatlan ugyanakkor, hogy míg a termékkódban használt bizonyos paraméterek a többinél kisebb súllyal bírnak, addig más meghatározott paraméterek biztosabb alapként szolgálnak a tisztességes összehasonlításra. Az összehasonlítás során a fizikai vagy egyéb tényezők alapján egyetlen csőtípust sem hagytak figyelmen kívül, és új terméktípusokat sem hoztak létre. Éppen ellenkezőleg, a csövek átmérőjétől és hosszától függetlenül az összes értékesítés az összehasonlítás részét képezte. |
(34) |
A vállalat szerint a Bizottság által alkalmazott megközelítés ezen felül meggátolta abban is, hogy a fizikai jellemzők kiigazítására igényt nyújtson be. A kifogást azon tények alapján nyújtották be, hogy a Bizottság az összehasonlítást csupán három paraméter alapján végezte el, így azzal a (31) és az azt követő preambulumbekezdések már foglalkoztak. |
(35) |
Az összehasonlítás kérdését eljárási szempontból tekintve (ahogyan azt ugyanez a fél megfogalmazta) meg kell jegyezni, hogy a vállalatnak minden lehetősége megvolt az ügyében végzett számítások véleményezésére. Az ideiglenes rendelet nyilvánosságra hozatalának napján e számítások minden részletét közzétették. Az összehasonlítás során használt paraméterekkel kapcsolatban a vállalat 2011. július 11-én kelt levelében kért részletes magyarázatot. Az észrevételekre a bizottsági szolgálatok 2011. július 19-én válaszoltak. A vállalat ezután 2011. július 29-én kelt levelében megismételte érveit. Míg a vállalat nem értett egyet az összehasonlítás alapjaival, továbbra is állította, hogy a falvastagsághoz, a hosszúsághoz, illetve az anyagvizsgálathoz hasonló paraméterek befolyásolják az árakat. A fent említettek szerint a Bizottság elismeri, hogy ezek a paraméterek bizonyos mértékben befolyással vannak az árakra. Ugyanakkor továbbra is a 3 legfontosabb paraméter alapul vétele bizonyult alkalmasabb módszernek a számítások során, mivel ez eredményezi a legjelentősebb számú egyezést és ez nyújtja a legnagyobb esélyt arra, hogy minden exportügylethez a megfelelő értékesítési árat rendeljük. |
(36) |
A vállalat állítása szerint nem volt lehetősége a kiigazításra vonatkozó kérelmet benyújtani. Ezt az érvet el kell utasítani. A kérelmek benyújtására az eljárás folyamán mindvégig lehetőség volt, még az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalakor is, amikor a vállalat megismerte a számítások minden részletét. |
(37) |
Az egyik fél állítása szerint a kisebb átmérőjű termékek előállítási költségének nagyobb átmérőjű termékekre való alkalmazása nem tükrözi a valós költségeket, mivel a nagyobb átmérőjű termékek előállítási költsége jóval magasabb. Ugyanakkor a fél nem bocsátott rendelkezésre semmilyen alternatívát, és állítását tényekkel nem támasztotta alá. Ennek megfelelően tekintettel arra, hogy semmilyen alternatív módszert nem javasoltak, az alkalmazott módszer tekinthető a legésszerűbbnek. |
(38) |
Egy másik fél állítása szerint mivel a Bizottság csak három paramétert, valamint minőségi megítélést és a kereskedelmi szintnek megfelelő kiegészítést alkalmazott, a kiigazítások száma arra vall, hogy az uniós gyártók termékei az importált kínai termékekkel aligha összehasonlíthatók. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az intézmények által végrehajtott kiigazítások minden dömpingszámításnak elválaszthatatlan részét képezik. E kiigazításokról az alaprendelet rendelkezik, így nem kérdőjelezhető meg az érintett termék és a hasonló termékek összehasonlítása. Valójában a magas megfelelési arány a bizonyítéka annak, hogy az érintett termék és a hasonló termékek teljes mértékben összehasonlíthatók. |
(39) |
Figyelemmel a fentiekre, az ideiglenes rendelet (53) és (54) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítést nyernek. |
5. Dömpingkülönbözetek
(40) |
Az egyik fél állítása szerint a nikkel árának erőteljes ingadozása miatt a dömpingkülönbözetet negyedéves szinten kellett volna kalkulálni. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben az exportárak és a rendes érték összehasonlítása nem az árak és költségek, hanem csupán az értékesítési árak súlyozott átlagainak összehasonlítása (a rendes érték az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai) alapján lett meghatározva. Továbbá a nikkel világpiaci ára emelkedett, így az nem korlátozódott csupán Kínára. Az ár a vizsgált időszakban legfeljebb három hónapban növekedett, míg az érintett termék értékesítése a vizsgált időszak során folyamatos volt. Ezen felül a nyersanyagok árainak változását az üzleti tevékenység velejárójának kell tekinteni. Mivel a nikkelt a Londoni Fémtőzsdén jegyzik, az annak árában bekövetkezett minden változás egyaránt érinti az uniós és a kínai gyártókat is. Bármilyen különbség a kínai nyersanyagárak torzulása következtében lehetséges, így a számítás során e különbségeket nem vették figyelembe. Ennek megfelelően az állítást el kell utasítani, és az összehasonlítást az átlagos éves kínai exportárakra és az éves átlagos uniós árakra kell alapozni, majd úgy módosítani azt, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható nyereséget is. Az állítást ezért elutasították. |
(41) |
Az egyik kínai gyártó állítását bizonyítékokkal támasztotta alá, amelyek szerint az egyéni dömpingszámítás során a kiigazítással kapcsolatos számítások pontatlanok voltak. A Bizottság helyt adott az érvelésnek és új számításokat végzett, amelyek eredményeképpen a dömpingkülönbözetet 83,7 %-ban állapította meg. E módosításon kívül az ideiglenes rendelet (55)–(61) preambulumbekezdéseiben foglalt megállapítások megerősítést nyernek. A módosított dömpingkülönbözetek a következők:
|
E. AZ OKOZOTT KÁR
1. Az uniós gazdasági ágazat
(42) |
Az uniós gazdasági ágazat fogalmát, valamint az uniós gazdasági ágazat mintájának reprezentatív jellegét illetően új kérelmek nem érkeztek az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően. Így az ideiglenes rendelet (62) és (63) preambulumbekezdései megerősítést nyertek. |
2. Uniós fogyasztás
(43) |
Az uniós fogyasztásra vonatkozóan nem érkeztek új kérelmek. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (64)–(66) preambulumbekezdései megerősítést nyertek. |
3. Az érintett országból származó behozatal
(44) |
A mennyiségre, a piaci részesedésre és a dömpingelt behozatal árának alakulására vonatkozó ideiglenes megállapításokat illetően az érdekelt felek kérelmet nem nyújtottak be. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (67)–(69) preambulumbekezdései megerősítést nyertek. |
Áralákínálás
(45) |
A kínai behozatal által megvalósított áralákínálás kiszámítását illetően a kínai exportőr gyártók és az uniós gazdasági ágazat vállalatai egyaránt további információt kértek a számítás során alkalmazott bizonyos kiigazítások (pl. a behozatal utáni költségek, a kereskedelmi szint, illetve a piac által észlelt minőség) meghatározásának módjáról. A Bizottság a kiigazítások meghatározási módjának közlésével – a titoktartási szabályok figyelembevételével – eleget tett a kérésnek. |
(46) |
Az egyik kínai gyártó észrevételeit követően az áralákínálás számításában kisebb javításokat hajtottak végre, mivel az ideiglenes számítás során a kereskedelmi szintnek megfelelő kiigazításnak részét képezte a behozatal utáni költségek egy része is, amelyeket ugyanakkor tartalmazott egy minden behozatali költséget érintő külön kiigazítás is. A kiigazítás eredményeképpen az ideiglenes szakaszhoz képest az áralákínálás és a kár megszüntetéséhez szükséges szint kevesebb mint 1 százalékponttal változott (a részletekért lásd az alábbi (82) és (83) preambulumbekezdést). |
(47) |
A fent említett módosításokon kívül és további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (70)–(71) preambulumbekezdései megerősítést nyertek. |
4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
(48) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány kínai exportőr gyártó azt állította, hogy bizonyos mutatókat a kárelemzésből ki kellene zárni. A gyártók azt állították, hogy a gyártás és a kapacitáskihasználtság az uniós felhasználás ütemével párhuzamosan csökkent, és ennek alapján ezeket a mutatókat az anyagi kárelemzés során nem kellene figyelembe venni. Hasonló panasz érkezett az uniós értékesítésekkel kapcsolatban is, amelyek állítólag szintén a fogyasztás csökkenéséhez hasonló mértékben estek. |
(49) |
Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a kárelemzés során minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót meg kell vizsgálni, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A dömpingelt behozatalon felül a károkozáshoz hozzájárult minden egyéb tényező potenciális hatását az F. fejezet (Okozati összefüggés) tárgyalja, különösen az egyéb tényezők hatásaival foglalkozó pontok (lásd a lenti (59)–(69) preambulumbekezdéseket). |
(50) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (72)–(89) preambulumbekezdései megerősítést nyernek. |
5. A károkozásra vonatkozó következtetések
(51) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (90)–(92) preambulumbekezdései megerősítést nyernek. |
F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
1. A dömpingelt behozatal és a gazdasági visszaesés hatásai
(52) |
Néhány fél újra megismételte az ideiglenes szakasz során tett állítását, amely szerint az uniós gazdasági ágazat által tapasztalt anyagi károk jelentős részét a dömpingelt behozataltól különböző tényezőknek kell tulajdonítani. |
(53) |
Ezzel összefüggésben néhány kínai exportőr gyártó az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően kifejezetten azt állította, hogy az eladási volumenek és a piaci részesedés csökkenése jelentős részben a gazdasági válságból eredő keresletcsökkenés, nem pedig a kínai dömpingelt behozatal eredménye. Azt is állították továbbá, hogy a kínai behozatal árainak 9 %-os, illetve az uniós gazdasági ágazat árainak 8 %-os csökkenése a figyelembe vett időszak alatt szintén azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat csökkenő árai pusztán a visszaesett piaci keresletből, nem pedig a dömpingelt behozatalból erednek. |
(54) |
Meg kell jegyezni először is, hogy az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdései elismerik, hogy a gazdasági visszaesés és a kereslet zsugorodása kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazatot, és hozzájárult az ágazatot ért kárhoz. Ugyanakkor ez nem csökkenti az uniós piacon jelentős részesedést szerzett, olcsó, dömpingelt kínai behozatalnak az uniós piacra gyakorolt káros hatásait a figyelembe vett időszak során. |
(55) |
Az ideiglenes rendelet (104) és (105) preambulumbekezdéseiben kifejtettek szerint a dömpingelt behozatal hatása csökkenő kereslet mellett sokkal súlyosabb mértékű, mint a gyors növekedés időszakaiban. Úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak során a kínai behozatal az uniós áraknak folyamatosan alákínált. Továbbá az áralákínálás 21 % és 32 % között mozgott a vizsgált időszak során, a kínai behozatal pedig több mint 18 %-os részt foglalt el az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett jelentős, 7,9 %-os növekedésének eredményeképpen. Míg a kínai behozatal bizonyítottan nyomást gyakorolt az árakra, és így megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot költségeinek fedezésére (a nyereséget nem is említve), addig e behozatalok megnövekedett volumene és piaci részesedése lehetetlenné tette, hogy az uniós gazdasági ágazat az általa termelt mennyiséget növelje, kapacitását jobban kihasználja, különösen a főként forgalmazókon keresztül értékesített árujellegű termékeket illetően. |
(56) |
Ugyanakkor a csupán az értékesítési volumenhez, a piaci részesedéshez, illetve az eladási árhoz hasonló válogatott kármutatók alapján levont következtetések ez esetben torzítanák az elemzést. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenése például többek között a nyereségesség súlyos visszaesésével párosultak, amelyek oka nagyrészt a dömpingelt behozatal által az árra gyakorolt nyomás volt. Ami konkrétan a piaci részesedés kérdését illeti, az uniós gazdasági ágazat részesedése a figyelembe vett időszakban 3,6 százalékponttal zsugorodott a kínai behozatallal szemben. Végezetül tekintettel az áralákínálás és a kínai behozatal relatív és abszolút értelemben vett növekedésének mértékére, semmilyen formában nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak csökkenése nem áll kapcsolatban a dömpingelt behozatalok árszintjeivel. |
(57) |
A fentiekre való tekintettel és a kínai behozatal – jelentős volumene és árra gyakorolt nyomásának együttes jelenléte által az – uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása alapján az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és a felderített jelentős kár között jóváhagyják. |
(58) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(96) preambulumbekezdései megerősítést nyernek. |
2. Az egyéb tényezők hatásai
(59) |
A harmadik országból az Unióba érkező behozatal hatásával kapcsolatban néhány kínai exportőr gyártó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat 3,6 százalékpontos piacvesztéséből 1 százalékpontnyi veszteséget a Japánból és Indiából érkező behozatalnak kell tulajdonítani. A kínai behozatal piaci térnyerése ugyanakkor egyaránt az egyéb behozatalok és az uniós gazdasági ágazat rovására történt. A kínai piaci részesedés 7,9 százalékpontos növekedése szétbontható egy 3,6 százalékpontos uniós gazdasági ágazati piacvesztésre, valamint egy 4,3 százalékpontos egyéb behozatalt érintő piacvesztésre. |
(60) |
Ugyanezek a kínai exportőr gyártók azt is állították, hogy bizonyos egyéb harmadik országok, nevezetesen Ukrajna, India, és az Egyesült Államok átlagos importárai szintén jelentősen csökkentek, amellyel ugyancsak károkat okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak. E tekintetben meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy összességében a Kínától eltérő országok importárainak átlaga a figyelembe vett időszak során valójában 34 %-kal emelkedett. Amint azt az ideiglenes rendelet (100) preambulumbekezdése is megállapítja, az Egyesült Államok importárai nagyban meghaladták az uniós piac árait. Ugyanez a preambulumbekezdés hangsúlyozza azt is, hogy az Ukrajnából érkező behozatal piaci részesedése csökkent, míg az amerikai és indiai import piaci részesedése alapvetően stabil maradt. Mindazonáltal az Eurostat importadatai alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a harmadik országokból érkezett behozatal jelentős szerepet játszott volna az uniós gazdasági ágazat állapotának romlásában, így a dömpingelt kínai behozatal és a károkozás közötti okozati összefüggés továbbra is fennáll. |
(61) |
Az ideiglenes rendelet (97)–(102) preambulumbekezdésének megállapításaival kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában a megállapítások ezúton megerősítést nyernek. |
(62) |
A fenti (52)–(58) preambulumbekezdésekben elemzett okok következtében a gazdasági visszaesést nem lehet az okozati összefüggést megtörő tényezőnek tekinteni. Mivel az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdéseit a benyújtott észrevételek egyike sem vonta kétségbe, azok megállapításai érvényben maradnak. |
(63) |
Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét illetően az ideiglenes rendelet (107) és (108) preambulumbekezdéseiben foglalt következtetésekkel kapcsolatos észrevételek hiányában e következtetések megerősítést nyernek. |
(64) |
Számos kínai exportőr gyártó állítása szerint az egységenkénti előállítási költségnek az ideiglenes rendelet (109) preambulumbekezdésében leírt 18 %-os növekedése a dömpingelt behozatalnál fontosabb szerepet játszott az uniós gazdasági ágazat nyereségességének visszaesésében, ezért az egységenkénti előállítási ár emelkedése okozta hatásokról részletesebb elemzést kértek. |
(65) |
A Bizottság megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy az egységenkénti előállítási ár emelkedése a következő tényezőknek tulajdonítható: a megnövekedett nyersanyagárak következtében megemelkedett előállítási költségek, értékcsökkenés, általános előállítási költségek, valamint az általános és adminisztratív költségek („SGA-költségek”), továbbá a gyártás hirtelen csökkenése. |
(66) |
Mivel az uniós gazdasági ágazat árrögzítő mechanizmusa nagymértékben csillapítja a nyersanyagköltségek ingadozását – az úgynevezett „ötvözetfelár” mechanizmus az árat közvetlenül az árajánlat legfontosabb nyersanyagaihoz (nikkel, molibdén, króm) köti –, így annak a nyereségességre gyakorolt hatása valószínűleg nem jelentős. Az elégtelen termelési és értékesítési volumenekkel kapcsolatos többi tényező ugyanakkor közvetlen hatással volt a nyereségesség szintjére. Mivel az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene a dömpingelt behozatal nélkül jelentősen magasabb lett volna, így nem vonható le következtetésként, hogy az egységenkénti előállítási ár, nem pedig a dömpingelt behozatal lett volna a károkozáshoz vezető legfontosabb tényező, az ugyanis elválaszthatatlan a dömpingelt behozatal megnövekedett volumenétől. |
(67) |
Néhány kínai exportőr gyártó azt is felvetette, hogy a megállapított károkozáshoz vezető egyik fontos tényező a zuhanó fogyasztás közepette az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakításra tett sikertelen kísérlete lehetett. |
(68) |
E tekintetben először meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem csupán a zuhanó fogyasztás hatásaival, hanem a zuhanó fogyasztás időszakában a dömpingelt behozatal hatásaival kellett megbirkóznia. Mindazonáltal a vizsgálat azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat i. a válság ideiglenes jellege és a várható fellendülés reményében nem csökkentette termelőkapacitását, így nem várható el kapacitásának csökkentése a szokatlanul alacsony, dömpingárakon előállított kínai behozatal növekvő volumene miatt sem; ii. folyamatosan fejlesztette termékösszetételét, különös tekintettel a nagy értékű speciális termékekre, amely piacon a kínai behozatal kevésbé jelentős; valamint iii. az általa foglalkoztatott munkaerő létszámát 8 %-kal, míg a munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltséget 2 %-kal csökkentette a figyelembe vett időszakban (e csökkentéseket a válság időszakára, tehát 2008 és a vizsgált időszak közötti periódusra vetítve a két érték már 19, illetve 11 százalékpont). Mindezen elemek azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat igen aktívan próbált választ találni az elszenvedett károkból származó negatív hatásokra. A fenti lépések ugyanakkor elégtelennek bizonyultak a kereslet visszaesése alatt a dömpingelt behozatal okozta káros hatások ellensúlyozására. |
(69) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (109) és (110) preambulumbekezdései megerősítést nyernek. |
3. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
(70) |
Az érdekelt felek által előterjesztett egyik érv sem igazolta azt, hogy a Kínából származó dömpingelt importon kívüli más tényezők hatása megszüntetné a dömpingelt behozatal és a jelentős okozott kár közötti okozati összefüggést. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
(71) |
Ezért jóváhagyják az ideiglenes rendeletnek az okozati összefüggésre vonatkozó és a (111)–(113) preambulumbekezdésben összefoglalt következtetéseit. |
G. AZ UNIÓS ÉRDEK
(72) |
A Bizottság a felek észrevételeit figyelembe véve folytatta az elemzést az uniós érdekek vonatkozásában. |
1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
(73) |
Az uniós gazdasági ágazat érdekeivel kapcsolatban további észrevétel vagy információ nem érkezett. Ennek következtében az ideiglenes rendelet (116)–(120) preambulumbekezdéseiben foglalt megállapítások megerősítést nyernek. |
2. A független uniós importőrök érdekei
(74) |
Az e kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (121)–(123) preambulumbekezdései ezúton megerősítést nyernek. |
3. A felhasználók érdekei
(75) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy korábban nem együttműködő felhasználó vállalat észrevételeket nyújtott be az uniós érdekekkel kapcsolatban. A felhasználó úgy érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések a vállalatra jelentős hatással lesznek. Állítása szerint a rozsdamentes acélcsövek számos feldolgozott terméknek, így a felhasználó által is gyártott termékeknek (például hőcserélők) is fontos alapanyaga, ezen felül aggodalmát fejezte ki az ellátás biztonságával kapcsolatban, tekintettel a vállalat által tapasztalt uniós gyártók szállításainak késedelmére. |
(76) |
Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a felhasználó által vásárolt rozsdamentes acélcsöveknek csupán 5 %-a származik Kínából, az intézkedések vállalatra gyakorolt hatása korlátozottnak tűnik mind a költség, mind pedig az ellátás biztonságának szempontjából. |
(77) |
Ami pedig kifejezetten az állítólagos költséghatást illeti, a vállalat nem tudta állítását tényleges adatokkal alátámasztani. Ezen felül a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (124) és (125) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az egyetlen teljes mértékben együttműködő vállalat esetében a költséghatás jelentéktelennek tekinthető mind a teljes vállalatot, mind pedig a rozsdamentes acélcsöveket felhasználó üzletágát illetően. |
(78) |
Az ellátás biztonságának a felhasználó által felvetett kérdésével kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Kínán kívül még számos más harmadik országból lehet továbbra is rozsdamentes acélcsöveket importálni az Európai Unióba. Emellett mivel az uniós gazdasági ágazat marad továbbra is a termék legfontosabb beszállítója, ezért fennmaradásuk a felhasználó ágazat számára is kritikus. |
(79) |
Bár az ideiglenes szakaszban azt is figyelembe vették, hogy bizonyos olyan vállalatokat, amelyek a Kínából importált rozsdamentes csövekből jelentősebb mennyiségeket használnak termékeik előállításához, a dömpingellenes intézkedések súlyosabban érinthetnek (lásd az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdését), tekintettel arra, hogy az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően semmiféle megalapozott állítás, vagy más új információt nem nyújtottak be, megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből eredő előnyöket nem múlják felül a hasonló felhasználókkal kapcsolatban várt kedvezőtlen hatások. Ezért a felhasználók érdekeivel kapcsolatos, az ideiglenes rendelet (124)–(130) preambulumbekezdésében leírt megállapítások ezúton megerősítést nyernek. |
4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
(80) |
A fentieket figyelembe véve véglegesen megállapítják, hogy végső soron semmilyen kényszerítő ok nem szól a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen. Így az ideiglenes rendelet (131)–(132) preambulumbekezdéseiben foglalt következtetések megerősítést nyernek. |
H. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK
1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint
(81) |
A panaszosok úgy érveltek, hogy az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os célhaszonkulcs rendkívül alacsony, és ismét hangot adtak azon álláspontjuknak, miszerint 12 %-os szint lenne indokolt, figyelembe véve, hogy a szóban forgó gazdasági ágazat tőkeigényes és folyamatos technikai és újító fejlesztéseket, ezáltal pedig jelentős beruházásokat tesz szükségessé. A panaszosok azt állították, hogy ez a nyereségszint szükséges ahhoz, hogy a befektetett tőke megfelelően megtérüljön, és az említett befektetésekre lehetőség nyíljon. A fenti állítást azonban tényleges adatokkal nem támasztották alá. Ezért megállapítható, hogy továbbra is az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os haszonkulcs alkalmazandó. |
(82) |
Ami a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározását illeti, ahogy azt a (45) preambulumbekezdés is kimondja, a kereskedelmi szintnek az áralákínálás számítását is érintő kiigazításával kapcsolatban kisebb javításokat hajtottak végre a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítása során. |
(83) |
A fenti változtatás a kár megszüntetéséhez szükséges szint apróbb felülvizsgálatát eredményezte. Ennek eredményeként a kár megszüntetéséhez szükséges szintet 48,3 % és 71,9 % között állapították meg az alábbi táblázatban feltüntetett módon:
|
(84) |
Az egyik kínai exportőr gyártó kérése szerint a gazdasági válság okozta károk miatt a kárkülönbözetet az eladási ár alá kínálás helyett inkább enyhébb áralákínálás alapján határozza meg a Bizottság, mivel állítása szerint számos más dömpingellenes eljárás során is ezt a módszert alkalmazták (4). Ugyanakkor az exportőr gyártó által felsorolt vizsgálatok mindegyikében olyan különleges okok álltak fenn a gazdasági ágazatban vagy szektorban, amelyek e módszer kivételes alkalmazását alátámasztották (monopólium létrehozásának veszélye, az uniós gazdasági ágazat jelentős kapacitásnövekedése egy érett piacon, a gazdasági ágazatban a nyereség világszerte hosszú ideje fennálló hiánya). A vizsgálat során nem ez a helyzet, mivel a gazdasági válság a világgazdaságot sújtotta, így nem tekinthető csupán a varrat nélküli rozsdamentes vas- és acélcsöveket gyártó gazdasági ágazatra jellemzőnek. |
2. Végleges intézkedések
(85) |
A dömpinggel, az ebből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, valamint az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az alacsonyabb mértékű vámtételre vonatkozó szabály értelmében végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén. Ez esetben, mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint alacsonyabb, mint a meghatározott dömpingkülönbözet, a végleges intézkedéseket a kár megszüntetéséhez szükséges szint alapján kell meghozni. |
(86) |
A fentiek alapján a megállapított vámtételek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF ár százalékában kifejezve a következők:
|
(87) |
Az e rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag a Kínából származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni. |
(88) |
Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet II. mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
(89) |
Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére. |
(90) |
Az említett egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (5) kell haladéktalanul benyújtani, mellékelve minden fontos információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével. |
(91) |
Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám elrendelésére kívánt javaslatot tenni. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül a végleges tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. |
(92) |
Az érdekelt felek észrevételeit megfelelően mérlegelték. Egyik észrevétel sem változtatta meg a vizsgálat eredményeit. |
(93) |
A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az országos vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgált időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba. |
(94) |
Az új exportőrök és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt, a mintába nem felvett együttműködő vállalatok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében intézkedést kell hozni arra, hogy ez utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagos vámot az új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként nem lennének felülvizsgálatra jogosultak az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése értelmében, mivel az nem vonatkozik a mintavételbe bevont vállalatokra. |
3. Az ideiglenes dömpingellenes vámok végleges beszedése
(95) |
Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatot ért kár mértékére (az e rendelettel kivetett végleges vámot az ideiglenes rendeletben kivetett vámnál magasabb szinten állapították meg), a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket véglegesen beszedjék, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN kódok (TARIC kódok: 7304410090, 7304499390, 7304499590, 7304499990 és 7304900091) alá tartozó rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csövek behozatalaira, kivéve a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csöveket, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:
Vállalat/vállalatok |
Dömpingellenes vám végleges mértéke |
Kiegészítő TARIC-kód |
Changshu Walsin Specialty Steel, Co. Ltd., Haiyu |
71,9 % |
B120 |
Shanghai Jinchang Stainless Steel Tube Manufacturing, Co. Ltd., Situan |
48,3 % |
B118 |
Wenzhou Jiangnan Steel Pipe Manufacturing, Co. Ltd., Yongzhong |
48,6 % |
B119 |
Az I. mellékletben felsorolt vállalatok |
56,9 % |
|
Minden más vállalat |
71,9 % |
B999 |
(3) A (2) bekezdésben említett vállalatok számára megállapított egyéni vámtételek alkalmazásának feltétele a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy a minden más vállalatra érvényes vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
A jelenleg a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kód alá tartozó és a Kínából származó rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csövekre, kivéve a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csöveket, a 627/2011/EU bizottsági rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.
3. cikk
Amennyiben Kína bármely új exportáló gyártója kielégítő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra nézve, hogy:
— |
nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2009. július 1-jétől2010. június 30-ig), |
— |
nem áll kapcsolatban Kína azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell, |
— |
az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására, |
a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően egyszerű többséggel eljárva módosíthatja az 1. cikk (2) bekezdését, és a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok jegyzékébe felveheti az új exportáló gyártót, amelyre így az 56,9 %-os súlyozott átlagvámot kell alkalmazni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Genfben, 2011. december 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. NOGAJ
(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.
(2) HL L 169., 2011.6.29., 1. o.
(3) Többek között, www.meps.co.uk
(4) A Malajziából, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Szingapúrból és Thaiföldről származó színes televíziók behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1994. szeptember 27-i 2376/94/EK bizottsági rendelet (HL L 255., 1994.10.1., 50. o.). A Hongkongból és a Kínai Népköztársaságból származó kis képernyős színes televíziók behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1991. január 11-i 129/91/EGK bizottsági rendelet(HL L 14., 1991.1.19., 31. o.). A Törökországból származó egyes azbesztcement csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeket elfogadó, valamint a vizsgálatot megszüntető, 1991. június 21-i 91/392/EGK bizottsági határozat (HL L 209., 1991.7.31., 37. o.). A Koreai Köztársaságból származó DRAM (dinamikus véletlen hozzáférésű memória) néven ismert egyes elektronikus mikroáramkörök behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1992. szeptember 16-i 2686/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 272., 1992.9.17., 13. o.) és a Kínai Népköztársaságból származó dicián-diamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2007. november 13-i 1331/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 296., 2007.11.15., 1. o.).
(5) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Office N105, 04/092, 1049 Brüsszel, Belgium
I. MELLÉKLET
A MINTAVÉTELBE BE NEM VONT EGYÜTTMŰKÖDŐ KÍNAI EXPORTŐR GYÁRTÓK
Név |
Kiegészítő TARIC-kód |
Baofeng Steel Group, Co. Ltd., Lishui, |
B236 |
Changzhou City Lianyi Special Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Changzhou, |
B237 |
Huadi Steel Group, Co. Ltd., Wenzhou, |
B238 |
Huzhou Fengtai Stainless Steel Pipes, Co. Ltd., Huzhou, |
B239 |
Huzhou Gaolin Stainless Steel Tube Manufacture, Co. Ltd., Huzhou, |
B240 |
Huzhou Zhongli Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Huzhou, |
B241 |
Jiangsu Wujin Stainless Steel Pipe Group, Co. Ltd., Beijing, |
B242 |
Jiangyin Huachang Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Jiangyin |
B243 |
Lixue Group, Co. Ltd., Ruian, |
B244 |
Shanghai Crystal Palace Pipe, Co. Ltd., Shanghai, |
B245 |
Shanghai Baoluo Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Shanghai, |
B246 |
Shanghai Shangshang Stainless Steel Pipe, Co. Ltd., Shanghai, |
B247 |
Shanghai Tianbao Stainless Steel, Co. Ltd., Shanghai, |
B248 |
Shanghai Tianyang Steel Tube, Co. Ltd., Shanghai, |
B249 |
Wenzhou Xindeda Stainless Steel Material, Co. Ltd., Wenzhou, |
B250 |
Wenzhou Baorui Steel, Co. Ltd., Wenzhou, |
B251 |
Zhejiang Conform Stainless Steel Tube, Co. Ltd., Jixing, |
B252 |
Zhejiang Easter Steel Pipe, Co. Ltd., Jiaxing, |
B253 |
Zhejiang Five – Star Steel Tube Manufacturing, Co. Ltd., Wenzhou, |
B254 |
Zhejiang Guobang Steel, Co. Ltd., Lishui, |
B255 |
Zhejiang Hengyuan Steel, Co. Ltd., Lishui, |
B256 |
Zhejiang Jiashang Stainless Steel, Co. Ltd., Jiaxing City, |
B257 |
Zhejiang Jinxin Stainless Steel Manufacture, Co. Ltd., Xiping város, |
B258 |
Zhejiang Jiuli Hi-Tech Metals, Co. Ltd., Huzhou, |
B259 |
Zhejiang Kanglong Steel, Co. Ltd., Lishui, |
B260 |
Zhejiang Qiangli Stainless Steel Manufacture, Co. Ltd., Xiping Town, |
B261 |
Zhejiang Tianbao Industrial, Co. Ltd., Wenzhou, |
B262 |
Zhejiang Tsingshan Steel Pipe, Co. Ltd., Lishui, |
B263 |
Zhejiang Yida Special Steel, Co. Ltd., Xiping város. |
B264 |
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (3) bekezdésben említett érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot:
1. |
A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása. |
2. |
A következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az Európai Uniónak exportra értékesített, ebben a számlában feltüntetett (mennyiség) rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csöveket (vállalat neve és székhelye) állította elő (kiegészítő TARIC-kód) a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak. Dátum és aláírás” |
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/20 |
A BIZOTTSÁG 1332/2011/EU RENDELETE
(2011. december 16.)
a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) és (5) bekezdésére, valamint 9. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A tagállamok egyikében nyilvántartásba vett vagy harmadik országban nyilvántartásba vett és uniós üzemeltető által üzemeltetett légi járművek üzemeltetőire, továbbá harmadik országbeli üzemeltető által az Unión belül használt légi járművek üzemeltetőire vonatkozóan repülésbiztonsági követelményeket kell előírni. |
(2) |
Több olyan, levegőben történő ütközés – többek között a Yaizuban (Japán) 2001-ben és Überlingenben (Németország) 2002-ben bekövetkezett balesetek – eredményeképpen, amelyek során nem sikerült a biztonsági tűréshatáron belül maradni, világossá vált, hogy a jelenleg használatos fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer szoftverét aktualizálni kell. A témában készült tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer jelenlegi szoftverének használatával a levegőben történő ütközés valószínűségének kockázata repülési óránként 2,7 × 10-8. Az ACAS II jelenlegi, 7.0-s verziója tehát elfogadhatatlan biztonsági kockázattal jár. |
(3) |
Be kell vezetni a fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer (ACAS II) új szoftververzióját, hogy ezáltal a 216/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó légtérben repülő valamennyi légi jármű tekintetében elkerülhetőek legyenek a levegőben történő ütközések. |
(4) |
A lehető legmagasabb szintű repülésbiztonsági normák biztosítása érdekében azon légi járműveken, amelyek nem tartoznak a kötelező jellegű előírások hatálya alá, azonban e rendelet hatálybalépését megelőzően fel voltak szerelve az ACAS II-vel, a legfrissebb összeütközés-elhárító szoftverrel rendelkező ACAS II-t kell telepíteni. |
(5) |
Annak érdekében, hogy a repülésbiztonság tekintetében az új szoftververziónak köszönhető előnyök megvalósulhassanak, minden légi járművet a lehető leghamarabb fel kell szerelni az új verzióval. Mindazonáltal a légi közlekedési ágazat számára ésszerű időkeretet kell biztosítani ahhoz, hogy alkalmazkodhasson az új rendelethez, figyelembe véve az új berendezések rendelkezésre állását is. |
(6) |
Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz véleményként benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelményeket és üzemeltetési eljárásokat határoz meg az alábbi alanyokra vonatkozóan:
a) |
a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett azon légi járművek üzemeltetői, amelyeket az Unióba irányuló, az Unión belüli, illetve onnan kiinduló repülések során alkalmaznak; és |
b) |
a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett azon légi járművek üzemeltetői, amelyeket a Szerződés hatálya alá tartozó terület feletti légtérben vagy bármely olyan légtérben végrehajtandó repülések során alkalmaznak, ahol a tagállamok alkalmazzák az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2). |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer (ACAS)”: légi járműveken alkalmazott olyan rendszer, amely a földi berendezésektől függetlenül működő másodlagos légtérellenőrző radar (SSR) válaszjeladó jelein alapul, és figyelmezteti a pilótát az SSR válaszjeladóval felszerelt, ütközési közelségbe kerülő légi jármű közeledéséről;
2. „fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer II (ACAS II)”: olyan fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer, amely a forgalmi tájékoztatások mellett vertikális elkerülési javaslatot is ad;
3. „elkerülési javaslat (RA) jelzése”: a repülőszemélyzetnek adott jelzés, amely egy, az összes veszélyforrástól való eltávolodást szolgáló manőver végrehajtására vagy az eltávolodás meglévő mértékének fenntartását szolgáló manőverkorlátozásra figyelmeztet;
4. „forgalmi tájékoztatás (TA) jelzése”: a repülőszemélyzetnek adott jelzés arról, hogy egy másik légi jármű közelsége potenciális veszélyt jelent.
3. cikk
Fedélzeti összeütközés-elhárító rendszer (ACAS)
(1) Az e rendelet mellékletének I. szakaszában említett légi járműveket a mellékletben foglaltak szerint kell felszerelni és az ott szereplő szabályok és eljárások szerint kell üzemeltetni.
(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a légi járműveknek a 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti üzemeltetése során teljesüljenek a mellékletben foglalt szabályok és eljárások, a szóban forgó cikkben rögzített feltételekkel.
4. cikk
A 3922/91/EGK tanácsi rendelet (3) hatálya alá tartozó üzemeltetőkre vonatkozó különös előírások
(1) A 3922/91/EGK tanácsi rendelet III. mellékletében szereplő OPS 1.668 és OPS 1.398 rendelkezéstől eltérve e rendelet mellékletének 3. cikkét alkalmazni kell a légi járműveknek az 1. cikk a) pontjában említett üzemeltetőire.
(2) A 3922/91/EGK rendelet értelmében a légi járművek üzemeltetőire rótt, a berendezések jóváhagyását, üzembe helyezését vagy működtetését érintő egyéb kötelezettségeket továbbra is alkalmazni kell az ACAS II-re.
5. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) A 3. és a 4. cikket 2012. március 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve a 2012. március 1-jét megelőzően kibocsátott egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal ellátott légi járművek esetében a 3. és a 4. cikket 2015. december 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(2) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.
(3) HL L 373., 1991.12.31., 4. o.
MELLÉKLET
Fedélzeti összeütközés-elhárító rendszerek (ACAS) II
[Az ACAS-ra vonatkozó rész]
I. szakasz – ACAS II berendezések
AUR.ACAS.1005 Teljesítménykövetelmény
1. |
Az alábbi turbinameghajtású légi járműveket a 7.1-es verziójú összeütközés-elhárító szoftverrel rendelkező ACAS II-vel kell felszerelni:
|
2. |
Az 1. pontban nem említett, de önkéntes alapon ACAS II-vel felszerelt légi járműveket a 7.1-es verziójú összeütközés-elhárító szoftverrel kell ellátni. |
3. |
Az 1. pontot a pilóta nélküli légijármű-rendszerekre nem kell alkalmazni. |
2. szakasz – Műveletek
AUR.ACAS.2005 Az ACAS II használata
1. |
A 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében szereplő, a minimálisan szükséges berendezések listájában előírtak kivételével a repülés során az ACAS II-t olyan üzemmódban kell használni, amely lehetővé teszi, hogy a repülőszemélyzet számára elkerülési javaslatokat adjon, ha egy másik légi jármű indokolatlan közelségét észleli, kivéve, ha rendellenes eljárás vagy teljesítménykorlátozó feltételek miatt az elkerülési javaslatokat jelző üzemmód letiltásra kerül (és a rendszer kizárólag a forgalmi tájékoztatásokat vagy azokkal egyenértékű jelzéseket adó üzemmódban működik). |
2. |
Ha az ACAS II elkerülési javaslatot tesz:
|
AUR.ACAS.2010 ACAS II képzés
Az üzemeltetők az ACAS II-re vonatkozó üzemeltetési eljárásokat hoznak létre és képzési programokat indítanak annak érdekében, hogy a repülőszemélyzet megfelelően képzett legyen az összeütközések elhárításában és az ACAS II berendezés hozzáértő használatában.
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/23 |
A BIZOTTSÁG 1333/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 19.)
a banánra vonatkozó forgalmazási előírások megállapításáról, e forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséről és a banánágazatban a tájékoztatásokra vonatkozó követelményekről
(kodifikált szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 121. cikke a) pontjára, és 194. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
(1) |
A banánra vonatkozó minőségi előírások megállapításáról szóló, 1994. szeptember 16-i 2257/94/EK bizottsági rendeletet (2), a banánra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséről szóló, 1995. december 15.-i 2898/95/EK bizottság rendeletet (3) és a banánágazatban a tájékoztatásokra vonatkozó követelmények megállapítása tekintetében a 404/93/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 6-i 239/2007/EK bizottsági rendeletet (4) jelentősen módosították (5). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell. |
(2) |
Az 1234/2007/EK rendelet forgalmazási előírások kidolgozását írja elő a friss banán tekintetében. E minőségi előírások célja annak biztosítása, hogy a piacra csak egységes és megfelelő minőségű termék kerüljön, különös tekintettel az Unióban termesztett banánra, amelynek javítani kell a minőségét. |
(3) |
Tekintettel az Unióban értékesített fajták sokféleségére és a különböző értékesítési gyakorlatokra, a minimumkövetelményeket az éretlen, zöld banán tekintetében kell megállapítani, jogfenntartással egy másik értékesítési szakaszra vonatkozó minőségi előírások későbbi bevezetésére. Jellemzői és értékesítésének módja miatt a fügebanán tekintetében nem kell uniós minőségi előírásokat megállapítani. |
(4) |
A kitűzött célok tekintetében helyénvalónak tűnik, hogy a saját termelésre vonatkozóan a banántermelő tagállamok saját területükön nemzeti minőségi előírásokat alkalmazzanak de csak az éretlen, zöld banán állapotot követő állapotok esetén, feltéve, hogy e szabályok nem sértik az uniós minőségi előírásokat, és nem akadályozzák a banán Unión belüli szabad forgalmazását. |
(5) |
Figyelembe kell venni, hogy mivel az éghajlati viszonyok megnehezítik a termelést Madeira, Azori-szigetek, Algarve, Kréta, Lakónia és Ciprus térségeiben, és az itt termesztett banán hossza nem éri el az előírt legkisebb értéket. Ebben az esetben az ilyen banán is értékesíthető, de csak a II. osztályban. |
(6) |
Intézkedéseket kell elfogadni a banánra vonatkozó forgalmazási előírások egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, különös tekintettel a megfelelőségi ellenőrzésekre. |
(7) |
Figyelembe véve a kiemelkedően romlandó termék jellemzőit és a kereskedelemben alkalmazott értékesítési gyakorlatokat, illetve ellenőrzési eljárásokat, meg kell határozni, hogy a megfelelőségi ellenőrzéseket elvileg abban a szakaszban kell elvégezni, amelyre a minőségi előírások érvényesek. |
(8) |
Ha egy termék megfelelőnek bizonyult az ellenőrzések során ebben a szakaszban, akkor az előírásoknak megfelelőnek tekintendő. Ez az értékelés nem sértheti a be nem jelentett, későbbi ellenőrzéseket, amelyek a banánérlelési szakaszig végezhetők el. |
(9) |
A megfelelőség ellenőrzésének nem rendszeresnek, hanem véletlenszerűnek kell lennie, és az illetékes szervezet által ellenőrzésre kiválasztott tételből véletlenszerűen vett és reprezentatívnak tekintett összminta értékelésével történik. E célból az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. |
(10) |
A banánkereskedelemben erős a verseny. Az érintett kereskedők szigorú ellenőrzéseket vezettek be. Nem indokolt a meghatározott szakaszban történő ellenőrzések elvégzése olyan kereskedők esetében, akik elfogadható garanciát nyújtanak alkalmazottaik és árukezelő berendezéseik tekintetében, és akik garantálják, hogy a banán, amelyet az Unióban értékesítenek, megfelel az uniós minőségi előírásoknak. Ilyen mentességet csak az a tagállam adhat, amelynek területén az ellenőrzést elvileg el kell végezni. Az ilyen mentességet meg kell vonni, amennyiben az előírt minőségi előírások és feltételek nem teljesülnek. |
(11) |
Az ellenőrzések elvégzése érdekében az érintett kereskedőknek tájékoztatniuk kell az illetékes szervezeteket. |
(12) |
Az ellenőrzés elvégzése után kiállított megfelelőségi igazolás nem tekinthető kísérőokmánynak a banán értékesítésének utolsó szakaszáig, hanem csak a banánérlelési szakaszig igazolja, hogy a banán megfelel az uniós minőségi előírásoknak az előírások hatályának figyelembevételével, és az illetékes hatóságok kérésére a igazolást fel kell mutatni. Hangsúlyozni kell, hogy a e rendeletben előírt minőségi előírásoknak nem megfelelő banán nem értékesíthető az Unióban frissen való forgalmazás céljából. |
(13) |
A banánpiac működésének felügyelete érdekében indokolt, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon az Unióban termelt banán termeléséről és forgalmazásáról. Meg kell állapítani az ilyen információk tagállamok általi közlésére vonatkozó szabályokat. |
(14) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. cikk
A főzőbanán (plantain), a fügebanán és a feldolgozásra szánt banán kivételével, a 0803 00 KN-kód alá tartozó banánfajtákra vonatkozó forgalmazási előírásokat az I. melléklet tartalmazza.
Ezek a forgalmazási előírások a szabad forgalomba helyezés szakaszában a harmadik országokból származó banánra, az első uniós kikötőbe való megérkezés után az unióból származó banánra és a termesztési tájegységben a csomagoló elhagyása után frissen forgalmazott, fogyasztásra szánt banánra vonatkoznak.
2. cikk
Az 1. cikkben említett forgalmazási előírások a későbbi értékesítési szakaszokban nem befolyásolják azon nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek
a) |
nem akadályozzák a harmadik országokból vagy az unió más régióiból származó és az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak megfelelő banán szabad forgalmazását; és |
b) |
nem összeférhetetlenek az 1. cikkben említett forgalmazásielőírásokkal. |
2. FEJEZET
A FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL
3. cikk
A tagállamok e fejezetnek megfelelően ellenőrzik, hogy a 0803 00 KN-kód alá tartozó, a főzőbanán, a fügebanán és a feldolgozásra szánt banán kivételével megfelel-e az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak.
4. cikk
A szállítási eszközre való felrakodás előtt ellenőrizni kell, hogy az Unióban termelt, friss értékesítésre szánt banán megfelel- e az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak. Ez az ellenőrzés a csomagolóüzemben is elvégezhető.
Azt a banánt, amelyet termesztési tájegységén kívül értékesítenek, előre be nem jelentett időpontokban ellenőrzik, amikor máshol az Unión belül először kirakodják.
Az első és második bekezdésekben említett ellenőrzéseket a 9. cikk szerint kell elvégezni.
5. cikk
A harmadik országokból behozott banán esetében az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az első kirakodás szerinti tagállamban az Unión belül, a 9. cikk szerint kell ellenőrizni, hogy a banán megfelel-e az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak.
6. cikk
(1) A megfelelőségi ellenőrzést az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 17. cikkének megfelelően kell elvégezni.
(2) Olyan termékek esetében, amelyeknek megfelelőségi ellenőrzését technikai okokból nem lehet az első uniós kirakodási kikötőben elvégezni, az ellenőrzést később, de legkésőbb a banánérlelőbe való megérkezéskor kell elvégezni, és a harmadik országokból behozott termékek esetében minden esetben a szabad forgalomba bocsátás előtt.
(3) A megfelelőségi ellenőrzés elvégzése után az II. melléklet szerint igazolást bocsátanak ki azon termékek esetében, amelyek a minőségi előírásoknak megfelelőnek bizonyultak.
A harmadik országokból származó banán ellenőrzési igazolását be kell mutatni a vámhatóságoknak az uniós szabad forgalomba bocsátás érdekében.
(4) Meg nem felelés esetén az 543/2011/EU végrehajtási rendelet V. mellékletének 2.7. pontja alkalmazandó.
(5) Ha az illetékes szervezet egy bizonyos terméket nem vizsgált meg, akkor az 7. cikkben előírt értesítést kell hivatalos bélyegzővel ellátnia, vagy ennek hiányában, importált termékek esetében más megfelelő módon tájékoztatja a vámhatóságot.
(6) A kereskedők minden szükséges eszközt az illetékes szervezet rendelkezésére bocsátanak az e fejezetben előírt ellenőrzések elvégzése érdekében.
7. cikk
Az olyan érintett kereskedő vagy képviselője, aki nem rendelkezik a 9. cikkben említett mentességgel, köteles kellő időben eljuttatni az illetékes szervezethez a tételek azonosításához szükséges információkat, részletes tájékoztatást nyújtva az Unióban betakarított banán csomagolásának és elszállításának helyéről és időpontjáról, a harmadik országokból vagy az Unió termesztési tájegységeiből származó banán Unión belül történő kirakodásának tervezett helyéről és időpontjáról, valamint az olyan banánnak a banánérlelőbe történő szállításáról, amelyet nem lehet az Unióban való első kirakodás idején megvizsgálni.
8. cikk
(1) A megfelelőségi ellenőrzéseket az illetékes nemzeti hatóságok által kijelölt szervek vagy szervezetek végzik. Ezen szerveknek vagy szervezeteknek megfelelő garanciát kell nyújtaniuk az ellenőrzések elvégzésére való alkalmasságuk tekintetében, különös tekintettel a felszerelésekre, képzettségre és tapasztalatra.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságok e feladat szempontjából jóváhagyott olyan magánjogi szervezetre ruházhatják át az ellenőrzési feladatokat, amelyek
a) |
az illetékes nemzeti hatóságok által elismert tanfolyamot elvégzett ellenőrökkel rendelkeznek; |
b) |
az ellenőrzések során előírt vizsgálatok és elemzések elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel és létesítményekkel rendelkeznek; |
c) |
az információ továbbításához szükséges megfelelő eszközökkel rendelkeznek. |
(3) Az illetékes nemzeti hatóságok rendszeresen ellenőrzik a vizsgálatok végrehajtását és hatékonyságát. A hatóságok visszavonják a jóváhagyást, amennyiben olyan rendellenességeket vagy szabálytalanságokat tapasztalnak, amelyek befolyásolhatják az ellenőrzések megfelelő végrehajtását, vagy ha a követelmények már nem teljesülnek.
9. cikk
(1) Az Unióban betakarított banánt, vagy harmadik országokból behozott banánt értékesítő kereskedők esetében nem kell ellenőrizni a forgalmazási előírásoknak való megfelelést a 4. és 5. cikkben említett szakaszban, ha
a) |
rendelkeznek olyan alkalmazottakkal, akik értenek a forgalmazási előírásokhoz, az árukezeléshez és az ellenőrző eszközökhöz; |
b) |
nyilvántartást vezetnek az elvégzett műveletekről; és |
c) |
garanciát vállalnak arra, hogy az általuk értékesített banán minősége megfelel az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak. |
Az ellenőrzés alól mentesített kereskedők a III. mellékletben található minta szerint mentesítési igazolást kapnak.
(2) Az ellenőrzés alóli mentességet az érintett kereskedő kérésére valamely uniós termesztési tájegységben értékesített banán esetében a termelő tagállam, az Unióban máshol értékesített uniós banán és harmadik országokból behozott banán esetében a kirakodás helye szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságok által kijelölt ellenőrző szervek vagy szervezetek bocsátják ki. Az ellenőrzés alóli mentesség legfeljebb három évre szólhat, és megújítható. A mentesség az Unió teljes piacán érvényes a felmentést kibocsátó tagállamban kirakodott termékekre.
A szervek vagy szervezetek megvonják a mentességet, amennyiben olyan rendellenességet vagy szabálytalanságot tapasztalnak, amely befolyásolhatja a banán az 1. cikkben említett forgalmazási előírásoknak való megfelelését, illetve ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek már nem teljesülnek. A mentesség megvonása a feltárt hiányosság súlyosságától függően lehet átmeneti vagy végleges.
A tagállamok összeállítják az ellenőrzések alól felmentett banánkereskedők listáját, regisztrációs számmal látják el őket, és gondoskodnak ezen információk továbbításáról.
(3) A tagállamok illetékes szervei vagy szervezetei időszakosan ellenőrzik az (1) bekezdésben említett kereskedők által értékesített banán minőségét és az ugyanott meghatározott feltételeknek való megfelelést. A felmentett kereskedők is kötelesek az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges összes létesítményt rendelkezésre bocsátani.
A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikkben előírt mentességet élvező kereskedők listájáról és a mentességek esetleges megvonásáról.
10. cikk
Ez a rendelet a banánérlelési szakasz előtt elvégzett helyszíni ellenőrzések sérelme nélkül alkalmazandó.
3. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁSOK
11. cikk
(1) A tagállamok minden egyes jelentési időszak tekintetében tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:
a) |
az Unióban termelt, a következő területeken forgalomba hozott banán mennyisége:
|
b) |
az Unióban termelt és a termesztési régióban forgalomba hozott zöld banán átlagos eladási ára a helyi piacon; |
c) |
az Unióban termelt és a termesztési régión kívül, mindazonáltal az Unión belül forgalomba hozott, az első kirakodási kikötőbe szállított (nem kirakodott) zöld banán átlagos eladási ára; |
d) |
előrejelzések az a), b) és c) pontokban szereplő adatok értékére a két soron következő jelentési időszakra vonatkozóan. |
(2) A termesztési régiók az alábbiak:
a) |
Kanári-szigetek; |
b) |
Guadeloupe; |
c) |
Martinique; |
d) |
Madeira, Azori-szigetek és Algarve; |
e) |
Kréta és Lakónia; |
f) |
Ciprus. |
(3) A naptári év jelentési időszakai az alábbiak:
a) |
januártól április végéig; |
b) |
májustól augusztus végéig; |
c) |
szeptembertől december végéig. |
Az egyes jelentési időszakokra vonatkozó tájékoztatásokat legkésőbb a jelentési időszakot követő második hónap tizenötödik napján be kell nyújtani.
(4) Az e fejezetben említett tájékoztatásokat a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (7) megfelelően kell megküldeni.
12. cikk
A 2257/94/EK, 2898/95/EK és 239/2007/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
13. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 245., 1994.9.20., 6. o.
(3) HL L 304., 1995.12.16., 17. o.
(4) HL L 67., 2007.3.7., 3. o.
(5) Lásd az V. mellékletet.
(6) HL L 157., 2011.6.15., 1. o
(7) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.
I. MELLÉKLET
A banánra vonatkozó forgalmazási előírások
I. TERMÉKLEÍRÁS
Ez az előírás a friss állapotban forgalomba kerülő és árukezelés, illetve csomagolás után fogyasztásra szánt, és a IV. mellékletben felsorolt banántípusok termesztett fajtáira vonatkozik, amelyek a Musa (AAA) spp. csoport Cavendish, Gros Michel alcsoportjához, valamint a hibridekhez tartoznak. Az előírás nem terjed ki a főzőbanánra (plantain), az ipari feldolgozásra szánt banánra és a fügebanánra.
II. MINŐSÉG
Ez az előírás az értékesítésre előkészített és csomagolt, éretlen, zöld banánra vonatkozó minőségi követelményeket határozza meg.
A. Minimumkövetelmények
Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések mellett a banán következő tulajdonságai minden osztályra vonatkozóan kötelezőek:
— |
zöld és éretlen, |
— |
ép, |
— |
megfelelően kemény, |
— |
egészséges; nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan, |
— |
tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes, |
— |
kártevőktől gyakorlatilag mentes, |
— |
kártevők okozta sérülésektől gyakorlatilag mentes, |
— |
a kocsány legyen ép, nem megtörött, nem kiszáradt és gombakártételtől mentes, |
— |
a virág maradványától mentes, |
— |
az egyes banánok nem torz növésűek, és nem rendellenesen görbék, |
— |
nyomásfoltoktól gyakorlatilag mentes, |
— |
alacsony hőmérséklet okozta károsodástól gyakorlatilag mentes, |
— |
rendellenes felületi nedvességtől mentes, |
— |
mindenféle idegen szagtól és/vagy íztől mentes. |
Ezen felül, a csomók, illetve részcsomók rendelkezzenek:
— |
megfelelő nagyságú, egészséges, jellemző színű koronarésszel, amely egészséges és gombabetegségektől mentes, |
— |
a koronán egy sima felületű vágáshellyel, vagyis nem lehet tépett, leszakadt kocsánydarab rajta. |
A banán fejlettsége és érettsége olyan legyen, hogy:
— |
kibírja a szállítást és az árukezelést, és |
— |
megfelelő állapotban érkezzen rendeltetési helyére, és érlelés után kellő érettségi fokot érjen el. |
B. Osztályozás
A banán a következő három osztályba sorolható:
i. „Extra” osztály
Ebbe az osztályba a kiváló minőségű banán sorolandó. A fajtára és/vagy a kereskedelmi típusra jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.
Az egyes banánok legyenek mentesek mindenféle hibától, kivéve az enyhe felületi hibát, amelynek mérete nem haladhatja meg az 1 cm2-t, és ha ez a termék általános megjelenését, a minőséget, az eltarthatóságot és a külső megjelenést nem befolyásolja.
ii. I. osztály
Ebbe az osztályba a jó minőségű banán sorolandó. A fajtára és/vagy a kereskedelmi típusra jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.
A következő kis hibák azonban megengedettek, amennyiben ezek a termék általános megjelenését, minőségét, az eltarthatóságot és a külső megjelenést nem befolyásolják:
— |
enyhe alaki hibák, |
— |
enyhe héjhibák, amelyeket dörzsölés okozott, vagy más enyhe, felületi hibák, amelyek összfelülete a 2 cm2 - t nem haladja meg az egyes banánokon. |
Ezek a hibák semmilyen körülmények között nem károsíthatják a gyümölcs húsát.
iii. II. osztály
Ebbe az osztályba tartozik az a banán, amely a magasabb osztályok előírásainak nem felel meg, de kielégíti a minimumkövetelményeket.
A következő hibák megengedettek, amennyiben a banán a lényeges minőségi, eltarthatósági és külső megjelenési tulajdonságait megtartja:
— |
alaki hibák, |
— |
karcolás, dörzsölés vagy más ok miatt kialakult héjhibák, feltéve, hogy azok összfelülete nem haladja meg a 4 cm2 - t az egyes banánokon. |
Ezek a hibák semmilyen körülmények között nem károsíthatják a gyümölcs húsát.
III. MÉRETELŐÍRÁSOK
A méretet a következő tényezők határozzák meg:
— |
az ehető gyümölcshús hossza centiméterben kifejezve, a külső görbület mentén, a kocsány ízesülésétől a banán csúcsáig mérve, |
— |
a gyümölcs átmérője milliméterben kifejezve a banán felénél, a hossztengelyre merőlegesen mérve. |
A kiválasztott gyümölcsön a hossz és a vastagság megállapításához mérni kell:
— |
a külső sor középső gyümölcsét, |
— |
a külső sor első gyümölcsét, amely amellett a vágás mellett van, amellyel a banáncsomót részeire vágták. |
A hossz legalább 14 cm, a vastagság legalább 27 mm legyen.
A harmadik bekezdés alóli kivételként a Madeira, az Azori-szigetek, Algarve, Kréta, Lakónia és Ciprus térségében termesztett, 14 cm-nél rövidebb banán értékesíthető az Unióban, de kizárólag II. osztályú áruként.
IV. MEGENGEDETT ELTÉRÉSEK
Az osztályonként előírt minőségi és méretbeli követelményektől az egyes csomagolási egységekben a következő eltérések engedhetők meg.
A. Minőségi eltérések
i. „Extra” osztály
A banán 5 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely az „Extra” osztály előírásainak nem felel meg, de kielégíti az I. osztály követelményeit, kivételesen beleértve az I. osztály megengedett eltéréseit is.
ii. I. osztály
A banán 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely az I. osztály előírásainak nem felel meg, de kielégíti a II. osztály követelményeit, kivételesen beleértve a II. osztály megengedett eltéréseit is.
iii. II. osztály
A banán 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely sem a II. osztály követelményeinek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, nem lehet azonban romlóhibás vagy más módon olyan mértékben minőségcsökkent, ami fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
B. Méretbeli eltérések
Minden osztály esetén a banán 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely az előírt méretnek nem felel meg, de csak 1 cm-rel lehet kisebb a 14 cm-es méretnél.
V. A KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A. Egységesség
Minden csomagolási egység tartalma legyen egyöntetű, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú és minőségű banánt tartalmazhat.
A csomagolási egységek látható része a teljes belső tartalmat képviselje.
B. Csomagolás
A banánt olyan módon kell becsomagolni, hogy a csomagolás megfelelően védje a terméket.
A csomagolási egységek belsejében használt anyagok legyenek újak, tiszták és olyan minőségűek, hogy a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzanak. A csomagoláshoz, különös tekintettel a papírra, beleértve a kereskedelmi adatokat tartalmazó címkék feliratozását, felragasztását is, csak egészségre ártalmatlan színezékek, illetve ragasztóanyagok használhatók.
A csomagolási egység minden idegen anyagtól legyen mentes.
C. Megjelenés
A banánt legalább négy gyümölcsből álló részcsomókban lehet forgalomba hozni. A kiszerelés egyetlen banánból álló részcsomó formájában is lehetséges.
Csomagolási egységenként azonban két részcsomó lehet olyan, amelyről egyenként két banán hiányzik, amennyiben a kocsányt nem törték le, hanem simán vágták, a többi gyümölcs károsítása nélkül.
Egy sorban legfeljebb egy darab, három gyümölcsből álló részcsomó lehet, amely a csomagolási egységben levő többi gyümölccsel azonos tulajdonságokkal rendelkezik.
A termesztési tájegységben a banánt a szárával együtt is lehet értékesíteni.
VI. A JELÖLÉS ELŐÍRÁSAI
Minden csomagolási egység egyazon oldalán olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni:
A. Azonosító adatok
Csomagoló és/vagy forgalmazó |
neve és címe, vagy hivatalosan kiadott vagy elismert, egyezményes jele. |
B. A termék megnevezése
— |
a „banán” felirat, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, |
— |
a fajta vagy a kereskedelmi típus neve. |
C. A termék eredete
Származási ország, és uniós termék esetén:
— |
termesztési tájegység, és |
— |
nemzeti, regionális vagy helyi név (nem kötelező). |
D. Kereskedelmi jelölések
— |
minőségi osztály, |
— |
nettó tömeg, |
— |
méret: kötelező a legkisebb méret megjelölése és nem kötelező a legnagyobb méret jelölése. |
E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező).
II. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
A banán forgalmazási előírásainak való megfelelés vizsgálatára vonatkozó mentességi igazolás
IV. MELLÉKLET
Az Unió területén forgalmazott étkezési banánfélék főbb fajtacsoportjainak, alcsoportjainak és termesztett fajtáinak listája
Csoport |
Alcsoport |
Fő termesztett fajták (nem teljes lista) |
AA |
Sweet fig |
Sweet fig, Pisang Mas, Amas Datil, Bocadillo |
AB |
Ney-Poovan |
Ney Poovan, Safet Velchi |
AAA |
Cavendish |
Dwarf Cavendish |
Giant Cavendish |
||
Lacatan |
||
Poyo (Robusta) |
||
Williams |
||
Americani |
||
Valery |
||
Arvis |
||
Gros Michel |
Gros Michel („Big Mike”) |
|
Highgate |
||
Hybrids |
Flhorban 920 |
|
Pink fig |
Figue Rose |
|
Figue Rose Verte |
||
Ibota |
|
|
AAB |
Fig apple |
Fig apple, Silk |
Pome (Prata) |
Pacovan |
|
Prata Ana |
||
Mysore |
Mysore, Pisang Ceylan, Gorolo |
V. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke
A Bizottság 2257/94/EK rendelete |
|
A Bizottság 1135/96/EK rendelete |
Csak az 1. cikk és csak a német változat vonatkozásában |
A Bizottság 386/97/EK rendelete |
Csak az 1. cikk és csak az angol és svéd változat vonatkozásában |
A Bizottság 228/2006/EK rendelete |
|
A Bizottság 2898/95/EK rendelete |
|
A Bizottság 465/96/EK rendelete |
|
A Bizottság 1135/96/EK rendelete |
Csak a 2. cikk és csak az angol változat vonatkozásában |
A Bizottság 386/97/EK rendelete |
Csak a 2. cikk és csak a spanyol változat vonatkozásában |
A Bizottság 239/2007/EK rendelete |
|
A Bizottság 557/2010/EU rendelete |
Csak a 6. cikk |
VI. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
2257/94/EK rendelet |
2898/95/EK rendelet |
239/2007/EK rendelet |
Ez a rendelet |
1. cikk |
— |
— |
1. cikk |
2. cikk, bevezető rész |
— |
— |
2. cikk, bevezető rész |
2. cikk, első francia bekezdés |
— |
— |
2. cikk, a) pont |
2. cikk, második francia bekezdés |
— |
— |
2. cikk, b) pont |
3. cikk |
— |
— |
13. cikk |
I. melléklet |
— |
— |
I. melléklet |
II. melléklet |
— |
— |
IV. melléklet |
— |
1. cikk |
— |
3. cikk |
— |
2. cikk |
— |
4. cikk |
— |
3. cikk |
— |
5. cikk |
— |
4. cikk |
— |
6. cikk |
— |
5. cikk |
— |
7. cikk |
— |
6. cikk |
— |
8. cikk |
— |
7. cikk |
— |
9. cikk |
— |
8. cikk |
— |
10. cikk |
— |
9. cikk |
— |
— |
— |
I. melléklet |
— |
II. melléklet |
— |
II. melléklet |
— |
III. melléklet |
— |
— |
1. cikk |
11. cikk |
— |
— |
2. cikk |
— |
— |
— |
3. cikk |
— |
— |
— |
— |
12. cikk |
— |
— |
— |
V. melléklet |
— |
— |
— |
VI. melléklet |
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/35 |
A BIZOTTSÁG 1334/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 19.)
a 3846/87/EGK rendelet által a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan bevezetett export-visszatérítési nómenklatúrának a 2012. évre történő közzétételéről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke negyedik bekezdésére,
mivel:
A mezőgazdasági termékek exportrendszerére vonatkozó rendelkezésekből következő, 2012. január 1-jén érvényes visszatérítési nómenklatúrát teljes terjedelmében közzé kell tenni.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3846/87/EGK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép. |
2. |
A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet 2012. január 1-én lép hatályba.
Ez a rendelet 2012. december 31-én hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 366., 1987.12.24., 1. o.
I. MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSI NÓMENKLATÚRÁJA
TARTALOM
Ágazat
1. |
Gabona és búza- vagy rozsliszt, durva őrlemény vagy dara | 36 |
2. |
Rizs és törmelékrizs | 38 |
3. |
Gabona feldolgozásával készült termékek | 39 |
4. |
Gabona-alapú takarmánykeverékek | 44 |
5. |
Marha- és borjúhús | 45 |
6. |
Sertéshús | 49 |
7. |
Baromfihús | 53 |
8. |
Tojás | 54 |
9. |
Tej és tejtermékek | 55 |
10. |
Fehér és nyerscukor további feldolgozás nélkül | 67 |
11. |
Szirupok és más cukortermékek | 67 |
1. Gabona és búza- vagy rozsliszt, durva őrlemény vagy dara
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||||
1001 |
Búza és kétszeres: |
|
||||
|
|
|
||||
1001 11 00 |
|
1001 11 00 9000 |
||||
1001 19 00 |
|
1001 19 00 9000 |
||||
|
|
|
||||
ex 1001 91 |
|
|
||||
1001 91 20 |
|
1001 91 20 9000 |
||||
1001 91 90 |
|
1001 91 90 9000 |
||||
1001 99 00 |
|
1001 99 00 9000 |
||||
1002 |
Rozs: |
|
||||
1002 10 00 |
|
1002 10 00 9000 |
||||
1002 90 00 |
|
1002 90 00 9000 |
||||
1003 |
Árpa: |
|
||||
1003 10 00 |
|
1003 10 00 9000 |
||||
1003 90 00 |
|
1003 90 00 9000 |
||||
1004 |
Zab: |
|
||||
1004 10 00 |
|
1004 10 00 9000 |
||||
1004 90 00 |
|
1004 90 00 9000 |
||||
1005 |
Kukorica: |
|
||||
ex 1005 10 |
|
|
||||
1005 10 90 |
|
1005 10 90 9000 |
||||
1005 90 00 |
|
1005 90 00 9000 |
||||
1007 |
Cirokmag: |
|
||||
|
|
|
||||
1007 10 10 |
|
1007 10 10 9000 |
||||
1007 10 90 |
|
1007 10 90 9000 |
||||
1007 90 00 |
|
1007 90 00 9000 |
||||
ex 1008 |
Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle: |
|
||||
|
|
|
||||
1008 21 00 |
|
1008 21 00 9000 |
||||
1008 29 00 |
|
1008 29 00 9000 |
||||
1101 00 |
Búzaliszt vagy kétszeres liszt: |
|
||||
|
|
|
||||
1101 00 11 |
|
1101 00 11 9000 |
||||
1101 00 15 |
|
|
||||
|
1101 00 15 9100 |
|||||
|
1101 00 15 9130 |
|||||
|
1101 00 15 9150 |
|||||
|
1101 00 15 9170 |
|||||
|
1101 00 15 9180 |
|||||
|
1101 00 15 9190 |
|||||
1101 00 90 |
|
1101 00 90 9000 |
||||
ex 1102 |
Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével: |
|
||||
1102 90 70 |
|
|
||||
|
1102 90 70 9500 |
|||||
|
1102 90 70 9700 |
|||||
|
1102 90 70 9900 |
|||||
ex 1103 |
Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából: |
|
||||
|
|
|
||||
1103 11 |
|
|
||||
1103 11 10 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
1103 11 10 9200 |
|||||
|
1103 11 10 9400 |
|||||
|
1103 11 10 9900 |
|||||
1103 11 90 |
|
|
||||
|
1103 11 90 9200 |
|||||
|
1103 11 90 9800 |
2. Rizs és törmelékrizs
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 1006 |
Rizs: |
|
||
1006 20 |
|
|
||
|
|
|
||
1006 20 11 |
|
1006 20 11 9000 |
||
1006 20 13 |
|
1006 20 13 9000 |
||
|
|
|
||
1006 20 15 |
|
1006 20 15 9000 |
||
1006 20 17 |
|
1006 20 17 9000 |
||
|
|
|
||
1006 20 92 |
|
1006 20 92 9000 |
||
1006 20 94 |
|
1006 20 94 9000 |
||
|
|
|
||
1006 20 96 |
|
1006 20 96 9000 |
||
1006 20 98 |
|
1006 20 98 9000 |
||
1006 30 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
1006 30 21 |
|
1006 30 21 9000 |
||
1006 30 23 |
|
1006 30 23 9000 |
||
|
|
|
||
1006 30 25 |
|
1006 30 25 9000 |
||
1006 30 27 |
|
1006 30 27 9000 |
||
|
|
|
||
1006 30 42 |
|
1006 30 42 9000 |
||
1006 30 44 |
|
1006 30 44 9000 |
||
|
|
|
||
1006 30 46 |
|
1006 30 46 9000 |
||
1006 30 48 |
|
1006 30 48 9000 |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
1006 30 61 |
|
|
||
|
1006 30 61 9100 |
|||
|
1006 30 61 9900 |
|||
1006 30 63 |
|
|
||
|
1006 30 63 9100 |
|||
|
1006 30 63 9900 |
|||
|
|
|
||
1006 30 65 |
|
|
||
|
1006 30 65 9100 |
|||
|
1006 30 65 9900 |
|||
1006 30 67 |
|
|
||
|
1006 30 67 9100 |
|||
|
1006 30 67 9900 |
|||
|
|
|
||
1006 30 92 |
|
|
||
|
1006 30 92 9100 |
|||
|
1006 30 92 9900 |
|||
1006 30 94 |
|
|
||
|
1006 30 94 9100 |
|||
|
1006 30 94 9900 |
|||
|
|
|
||
1006 30 96 |
|
|
||
|
1006 30 96 9100 |
|||
|
1006 30 96 9900 |
|||
1006 30 98 |
|
|
||
|
1006 30 98 9100 |
|||
|
1006 30 98 9900 |
|||
1006 40 00 |
|
1006 40 00 9000 |
3. Gabona feldolgozásával készült termékek
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 1102 |
Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével: |
|
||
ex 1102 20 |
|
|
||
ex 1102 20 10 |
|
|
||
|
1102 20 10 9200 |
|||
|
1102 20 10 9400 |
|||
ex 1102 20 90 |
|
|
||
|
1102 20 90 9200 |
|||
ex 1102 90 |
|
|
||
1102 90 10 |
|
|
||
|
1102 90 10 9100 |
|||
|
1102 90 10 9900 |
|||
ex 1102 90 30 |
|
|
||
|
1102 90 30 9100 |
|||
ex 1103 |
Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából: |
|
||
|
|
|
||
ex 1103 13 |
|
|
||
ex 1103 13 10 |
|
|
||
|
1103 13 10 9100 |
|||
|
1103 13 10 9300 |
|||
|
1103 13 10 9500 |
|||
ex 1103 13 90 |
|
|
||
|
1103 13 90 9100 |
|||
ex 1103 19 |
|
|
||
1103 19 20 |
|
|
||
|
|
1103 19 20 9100 |
||
|
|
|
||
|
1103 19 20 9200 |
|||
ex 1103 19 40 |
|
|
||
|
1103 19 40 9100 |
|||
ex 1103 20 |
|
|
||
ex 1103 20 25 |
|
|
||
|
|
1103 20 25 9100 |
||
1103 20 60 |
|
1103 20 60 9000 |
||
ex 1104 |
Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve: |
|
||
|
|
|
||
ex 1104 12 |
|
|
||
ex 1104 12 90 |
|
|
||
|
1104 12 90 9100 |
|||
|
1104 12 90 9300 |
|||
ex 1104 19 |
|
|
||
1104 19 10 |
|
1104 19 10 9000 |
||
ex 1104 19 50 |
|
|
||
|
|
|||
|
1104 19 50 9110 |
|||
|
1104 19 50 9130 |
|||
|
|
|
||
ex 1104 19 69 |
|
|
||
|
1104 19 69 9100 |
|||
|
|
|
||
ex 1104 22 |
|
|
||
ex 1104 22 40 |
|
|
||
|
|
|
||
|
1104 22 40 9100 |
|||
|
|
|
||
|
1104 22 40 9200 |
|||
ex 1104 23 |
|
|
||
ex 1104 23 40 |
|
|
||
|
|
|
||
|
1104 23 40 9100 |
|||
|
1104 23 40 9300 |
|||
1104 29 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 1104 29 04 |
|
|
||
|
|
1104 29 04 9100 |
||
ex 1104 29 05 |
|
|
||
|
|
|||
|
1104 29 05 9100 |
|||
|
1104 29 05 9300 |
|||
|
|
|
||
ex 1104 29 17 |
|
|
||
|
|
1104 29 17 9100 |
||
|
|
|
||
1104 29 51 |
|
1104 29 51 9000 |
||
1104 29 55 |
|
1104 29 55 9000 |
||
1104 30 |
|
|
||
1104 30 10 |
|
1104 30 10 9000 |
||
1104 30 90 |
|
1104 30 90 9000 |
||
1107 |
Maláta, pörkölve is: |
|
||
1107 10 |
|
|
||
|
|
|
||
1107 10 11 |
|
1107 10 11 9000 |
||
1107 10 19 |
|
1107 10 19 9000 |
||
|
|
|
||
1107 10 91 |
|
1107 10 91 9000 |
||
1107 10 99 |
|
1107 10 99 9000 |
||
1107 20 00 |
|
1107 20 00 9000 |
||
ex 1108 |
Keményítő; inulin: |
|
||
|
|
|
||
ex 1108 11 00 |
|
|
||
|
1108 11 00 9200 |
|||
|
1108 11 00 9300 |
|||
ex 1108 12 00 |
|
|
||
|
1108 12 00 9200 |
|||
|
1108 12 00 9300 |
|||
ex 1108 13 00 |
|
|
||
|
1108 13 00 9200 |
|||
|
1108 13 00 9300 |
|||
ex 1108 19 |
|
|
||
ex 1108 19 10 |
|
|
||
|
1108 19 10 9200 |
|||
|
1108 19 10 9300 |
|||
ex 1109 00 00 |
Búzasikér, szárítva is: |
|
||
|
1109 00 00 9100 |
|||
ex 1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: |
|
||
ex 1702 30 |
|
|
||
|
|
|
||
1702 30 50 |
|
1702 30 50 9000 |
||
1702 30 90 |
|
1702 30 90 9000 |
||
ex 1702 40 |
|
|
||
1702 40 90 |
|
1702 40 90 9000 |
||
ex 1702 90 |
|
|
||
1702 90 50 |
|
|
||
|
1702 90 50 9100 |
|||
|
1702 90 50 9900 |
|||
|
|
|
||
|
|
|
||
1702 90 75 |
|
1702 90 75 9000 |
||
1702 90 79 |
|
1702 90 79 9000 |
||
ex 2106 |
Máshol nem említett élelmiszer-készítmény: |
|
||
ex 2106 90 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
2106 90 55 |
|
2106 90 55 9000 |
4. Gabona-alapú takarmánykeverékek
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 2309 |
Állatok etetésére szolgáló készítmény (7): |
|
||
ex 2309 10 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
2309 10 11 |
|
2309 10 11 9000 |
||
2309 10 13 |
|
2309 10 13 9000 |
||
|
|
|
||
2309 10 31 |
|
2309 10 31 9000 |
||
2309 10 33 |
|
2309 10 33 9000 |
||
|
|
|
||
2309 10 51 |
|
2309 10 51 9000 |
||
2309 10 53 |
|
2309 10 53 9000 |
||
ex 2309 90 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
2309 90 31 |
|
2309 90 31 9000 |
||
2309 90 33 |
|
2309 90 33 9000 |
||
|
|
|
||
2309 90 41 |
|
2309 90 41 9000 |
||
2309 90 43 |
|
2309 90 43 9000 |
||
|
|
|
||
2309 90 51 |
|
2309 90 51 9000 |
||
2309 90 53 |
|
2309 90 53 9000 |
5. Marha- és borjúhús
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 0102 |
Élő szarvasmarhafélék: |
|
||
|
|
|
||
ex 0102 21 |
|
|
||
ex 0102 21 10 |
|
|
||
|
|
|||
|
0102 21 10 9140 |
|||
|
0102 21 10 9150 |
|||
ex 0102 21 30 |
|
|
||
|
|
|||
|
0102 21 30 9140 |
|||
|
0102 21 30 9150 |
|||
ex 0102 21 90 |
|
|
||
|
0102 21 90 9120 |
|||
ex 0102 29 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0102 29 41 |
|
|
||
|
0102 29 41 9100 |
|||
|
|
|
||
|
|
|
||
0102 29 51 |
|
0102 29 51 9000 |
||
0102 29 59 |
|
0102 29 59 9000 |
||
|
|
|
||
0102 29 61 |
|
0102 29 61 9000 |
||
0102 29 69 |
|
0102 29 69 9000 |
||
|
|
|
||
0102 29 91 |
|
0102 29 91 9000 |
||
0102 29 99 |
|
0102 29 99 9000 |
||
|
|
|
||
ex 0102 31 00 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 31 00 9100 |
||
|
|
0102 31 00 9150 |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 31 00 9200 |
||
|
|
0102 31 00 9250 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 31 00 9300 |
||
0102 39 |
|
|
||
ex 0102 39 10 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 39 10 9100 |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 39 10 9150 |
||
|
|
0102 39 10 9200 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 39 10 9250 |
||
|
|
0102 39 10 9300 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 39 10 9350 |
||
|
|
0102 39 10 9400 |
||
ex 0102 90 |
|
|
||
ex 0102 90 20 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 20 9100 |
||
|
|
0102 90 20 9150 |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 20 9200 |
||
|
|
0102 90 20 9250 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 20 9300 |
||
|
|
|
||
ex 0102 90 91 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 91 9100 |
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 91 9150 |
||
|
|
0102 90 91 9200 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 91 9250 |
||
|
|
0102 90 91 9300 |
||
|
|
|
||
|
|
0102 90 91 9350 |
||
|
|
0102 90 91 9400 |
||
0201 |
Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve: |
|
||
0201 10 00 |
|
|
||
|
|
|||
|
0201 10 00 9110 |
|||
|
0201 10 00 9120 |
|||
|
|
|||
|
0201 10 00 9130 |
|||
|
0201 10 00 9140 |
|||
0201 20 |
|
|
||
0201 20 20 |
|
|
||
|
0201 20 20 9110 |
|||
|
0201 20 20 9120 |
|||
0201 20 30 |
|
|
||
|
0201 20 30 9110 |
|||
|
0201 20 30 9120 |
|||
0201 20 50 |
|
|
||
|
|
|||
|
0201 20 50 9110 |
|||
|
0201 20 50 9120 |
|||
|
|
|||
|
0201 20 50 9130 |
|||
|
0201 20 50 9140 |
|||
ex 0201 20 90 |
|
|
||
|
0201 20 90 9700 |
|||
0201 30 00 |
|
|
||
|
0201 30 00 9050 |
|||
|
0201 30 00 9060 |
|||
|
|
|||
|
0201 30 00 9100 |
|||
|
0201 30 00 9120 |
|||
|
0201 30 00 9140 |
|||
ex 0202 |
Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva: |
|
||
0202 10 00 |
|
|
||
|
0202 10 00 9100 |
|||
|
0202 10 00 9900 |
|||
ex 0202 20 |
|
|
||
0202 20 10 |
|
0202 20 10 9000 |
||
0202 20 30 |
|
0202 20 30 9000 |
||
0202 20 50 |
|
|
||
|
0202 20 50 9100 |
|||
|
0202 20 50 9900 |
|||
ex 0202 20 90 |
|
|
||
|
0202 20 90 9100 |
|||
0202 30 |
|
|
||
0202 30 90 |
|
|
||
|
0202 30 90 9100 |
|||
|
0202 30 90 9200 |
|||
|
0202 30 90 9900 |
|||
ex 0206 |
Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva: |
|
||
0206 10 |
|
|
||
|
|
|
||
0206 10 95 |
|
0206 10 95 9000 |
||
|
|
|
||
0206 29 |
|
|
||
|
|
|
||
0206 29 91 |
|
0206 29 91 9000 |
||
ex 0210 |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből: |
|
||
ex 0210 20 |
|
|
||
ex 0210 20 90 |
|
|
||
|
0210 20 90 9100 |
|||
ex 1602 |
Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér: |
|
||
ex 1602 50 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 1602 50 31 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
1602 50 31 9125 |
|||
|
|
|||
|
1602 50 31 9325 |
|||
ex 1602 50 95 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
|
|||
|
1602 50 95 9125 |
|||
|
|
|||
|
1602 50 95 9325 |
6. Sertéshús
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 0103 |
Élő sertés: |
|
||
|
|
|
||
ex 0103 91 |
|
|
||
0103 91 10 |
|
0103 91 10 9000 |
||
ex 0103 92 |
|
|
||
|
|
|
||
0103 92 19 |
|
0103 92 19 9000 |
||
ex 0203 |
Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva: |
|
||
|
|
|
||
ex 0203 11 |
|
|
||
0203 11 10 |
|
0203 11 10 9000 |
||
ex 0203 12 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0203 12 11 |
|
|
||
|
0203 12 11 9100 |
|||
ex 0203 12 19 |
|
|
||
|
0203 12 19 9100 |
|||
ex 0203 19 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0203 19 11 |
|
|
||
|
0203 19 11 9100 |
|||
ex 0203 19 13 |
|
|
||
|
0203 19 13 9100 |
|||
ex 0203 19 15 |
|
|
||
|
0203 19 15 9100 |
|||
|
|
|
||
ex 0203 19 55 |
|
|
||
|
0203 19 55 9110 |
|||
|
0203 19 55 9310 |
|||
|
|
|
||
ex 0203 21 |
|
|
||
0203 21 10 |
|
0203 21 10 9000 |
||
ex 0203 22 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0203 22 11 |
|
|
||
|
0203 22 11 9100 |
|||
ex 0203 22 19 |
|
|
||
|
0203 22 19 9100 |
|||
ex 0203 29 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0203 29 11 |
|
|
||
|
0203 29 11 9100 |
|||
ex 0203 29 13 |
|
|
||
|
0203 29 13 9100 |
|||
ex 0203 29 15 |
|
|
||
|
0203 29 15 9100 |
|||
|
|
|
||
ex 0203 29 55 |
|
|
||
|
0203 29 55 9110 |
|||
ex 0210 |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből: |
|
||
|
|
|
||
ex 0210 11 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
ex 0210 11 11 |
|
|
||
|
0210 11 11 9100 |
|||
|
|
|
||
ex 0210 11 31 |
|
|
||
|
|
|||
|
0210 11 31 9110 |
|||
|
|
|||
|
0210 11 31 9910 |
|||
ex 0210 12 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0210 12 11 |
|
|
||
|
0210 12 11 9100 |
|||
ex 0210 12 19 |
|
|
||
|
0210 12 19 9100 |
|||
ex 0210 19 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
ex 0210 19 40 |
|
|
||
|
0210 19 40 9100 |
|||
ex 0210 19 50 |
|
|
||
|
|
|
||
|
0210 19 50 9100 |
|||
|
|
|||
|
0210 19 50 9310 |
|||
|
|
|
||
|
|
|
||
ex 0210 19 81 |
|
|
||
|
0210 19 81 9100 |
|||
|
0210 19 81 9300 |
|||
ex 1601 00 |
Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek: |
|
||
|
|
|
||
1601 00 91 |
|
|
||
|
1601 00 91 9120 |
|||
|
1601 00 91 9190 |
|||
1601 00 99 |
|
|
||
|
1601 00 99 9110 |
|||
|
1601 00 99 9190 |
|||
ex 1602 |
Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér: |
|
||
|
|
|
||
ex 1602 41 |
|
|
||
ex 1602 41 10 |
|
|
||
|
|
|||
|
1602 41 10 9110 |
|||
|
1602 41 10 9130 |
|||
ex 1602 42 |
|
|
||
ex 1602 42 10 |
|
|
||
|
|
|||
|
1602 42 10 9110 |
|||
|
1602 42 10 9130 |
|||
ex 1602 49 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
ex 1602 49 19 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
1602 49 19 9130 |
7. Baromfihús
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 0105 |
Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk: |
|
||
|
|
|
||
0105 11 |
|
|
||
|
|
|
||
0105 11 11 |
|
0105 11 11 9000 |
||
0105 11 19 |
|
0105 11 19 9000 |
||
|
|
|
||
0105 11 91 |
|
0105 11 91 9000 |
||
0105 11 99 |
|
0105 11 99 9000 |
||
0105 12 00 |
|
0105 12 00 9000 |
||
0105 14 00 |
|
0105 14 00 9000 |
||
ex 0207 |
A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva |
|
||
|
|
|
||
ex 0207 12 |
|
|
||
ex 0207 12 10 |
|
|
||
|
|
|||
|
0207 12 10 9900 |
|||
ex 0207 12 90 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
0207 12 90 9190 |
|||
|
|
|||
|
|
|||
|
0207 12 90 9990 |
|||
ex 0207 14 |
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
ex 0207 14 20 |
|
|
||
|
|
|||
|
0207 14 20 9900 |
|||
ex 0207 14 60 |
|
|
||
|
|
|||
|
0207 14 60 9900 |
|||
ex 0207 14 70 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
0207 14 70 9190 |
|||
|
|
|||
|
|
|||
|
0207 14 70 9290 |
|||
|
|
|
||
0207 25 |
|
|
||
0207 25 10 |
|
0207 25 10 9000 |
||
0207 25 90 |
|
0207 25 90 9000 |
||
ex 0207 27 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0207 27 10 |
|
|
||
|
|
|||
|
|
|||
|
0207 27 10 9990 |
|||
|
|
|
||
|
|
|
||
0207 27 60 |
|
0207 27 60 9000 |
||
0207 27 70 |
|
0207 27 70 9000 |
8. Tojás
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 0407 |
Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve: |
|
||
|
|
|
||
0407 11 00 |
|
0407 11 00 9000 |
||
ex 0407 19 |
|
|
||
|
|
|
||
0407 19 11 |
|
0407 19 11 9000 |
||
0407 19 19 |
|
0407 19 19 9000 |
||
|
|
|
||
0407 21 00 |
|
0407 21 00 9000 |
||
ex 0407 29 |
|
|
||
0407 29 10 |
|
0407 29 10 9000 |
||
ex 0407 90 |
|
|
||
0407 90 10 |
|
0407 90 10 9000 |
||
ex 0408 |
Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is: |
|
||
|
|
|
||
ex 0408 11 |
|
|
||
ex 0408 11 80 |
|
|
||
|
0408 11 80 9100 |
|||
ex 0408 19 |
|
|
||
|
|
|
||
ex 0408 19 81 |
|
|
||
|
0408 19 81 9100 |
|||
ex 0408 19 89 |
|
|
||
|
|
0408 19 89 9100 |
||
|
|
|
||
ex 0408 91 |
|
|
||
ex 0408 91 80 |
|
|
||
|
0408 91 80 9100 |
|||
ex 0408 99 |
|
|
||
ex 0408 99 80 |
|
|
||
|
0408 99 80 9100 |
9. Tej és tejtermékek
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||||
0401 |
Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül (45): |
|
||||
0401 10 |
|
|
||||
0401 10 10 |
|
0401 10 10 9000 |
||||
0401 10 90 |
|
0401 10 90 9000 |
||||
0401 20 |
|
|
||||
|
|
|
||||
0401 20 11 |
|
|
||||
|
0401 20 11 9100 |
|||||
|
0401 20 11 9500 |
|||||
0401 20 19 |
|
|
||||
|
0401 20 19 9100 |
|||||
|
0401 20 19 9500 |
|||||
|
|
|
||||
0401 20 91 |
|
0401 20 91 9000 |
||||
0401 20 99 |
|
0401 20 99 9000 |
||||
0401 40 |
|
|
||||
0401 40 10 |
|
0401 40 10 9000 |
||||
0401 40 90 |
|
0401 40 90 9000 |
||||
0401 50 |
|
|
||||
|
|
|
||||
0401 50 11 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0401 50 11 9400 |
|||||
|
0401 50 11 9700 |
|||||
0401 50 19 |
|
|
||||
|
0401 50 19 9700 |
|||||
|
|
|
||||
0401 50 31 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0401 50 31 9100 |
|||||
|
0401 50 31 9400 |
|||||
|
0401 50 31 9700 |
|||||
0401 50 39 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0401 50 39 9100 |
|||||
|
0401 50 39 9400 |
|||||
|
0401 50 39 9700 |
|||||
|
|
|
||||
0401 50 91 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0401 50 91 9100 |
|||||
|
0401 50 91 9500 |
|||||
0401 50 99 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0401 50 99 9100 |
|||||
|
0401 50 99 9500 |
|||||
0402 |
Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával (39): |
|
||||
ex 0402 10 |
|
|
||||
|
|
|
||||
0402 10 11 |
|
0402 10 11 9000 |
||||
0402 10 19 |
|
0402 10 19 9000 |
||||
|
|
|
||||
0402 10 91 |
|
0402 10 91 9000 |
||||
0402 10 99 |
|
0402 10 99 9000 |
||||
|
|
|
||||
ex 0402 21 |
|
|
||||
|
|
|
||||
0402 21 11 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 21 11 9200 |
|||||
|
0402 21 11 9300 |
|||||
|
0402 21 11 9500 |
|||||
|
0402 21 11 9900 |
|||||
0402 21 18 |
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
0402 21 18 9100 |
||||
|
0402 21 18 9300 |
|||||
|
0402 21 18 9500 |
|||||
|
0402 21 18 9900 |
|||||
|
|
|
||||
0402 21 91 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 21 91 9100 |
|||||
|
0402 21 91 9200 |
|||||
|
0402 21 91 9350 |
|||||
|
0402 21 91 9500 |
|||||
0402 21 99 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 21 99 9100 |
|||||
|
0402 21 99 9200 |
|||||
|
0402 21 99 9300 |
|||||
|
0402 21 99 9400 |
|||||
|
0402 21 99 9500 |
|||||
|
0402 21 99 9600 |
|||||
|
0402 21 99 9700 |
|||||
|
0402 21 99 9900 |
|||||
ex 0402 29 |
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
0402 29 15 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 29 15 9200 |
|||||
|
0402 29 15 9300 |
|||||
|
0402 29 15 9500 |
|||||
|
0402 29 15 9900 |
|||||
0402 29 19 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 29 19 9300 |
|||||
|
0402 29 19 9500 |
|||||
|
0402 29 19 9900 |
|||||
|
|
|
||||
0402 29 91 |
|
0402 29 91 9000 |
||||
0402 29 99 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 29 99 9100 |
|||||
|
0402 29 99 9500 |
|||||
|
|
|
||||
0402 91 |
|
|
||||
0402 91 10 |
|
|
||||
|
|
0402 91 10 9370 |
||||
0402 91 30 |
|
|
||||
|
|
0402 91 30 9300 |
||||
|
|
|
||||
0402 91 99 |
|
0402 91 99 9000 |
||||
0402 99 |
|
|
||||
0402 99 10 |
|
|
||||
|
|
0402 99 10 9350 |
||||
|
|
|
||||
0402 99 31 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0402 99 3 19150 |
|||||
|
0402 99 31 9300 |
|||||
|
0402 99 31 9500 |
|||||
0402 99 39 |
|
|
||||
|
0402 99 39 9150 |
|||||
ex 0403 |
Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is: |
|
||||
ex 0403 90 |
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
0403 90 11 |
|
0403 90 11 9000 |
||||
0403 90 13 |
|
|
||||
|
0403 90 13 9200 |
|||||
|
0403 90 13 9300 |
|||||
|
0403 90 13 9500 |
|||||
|
0403 90 13 9900 |
|||||
0403 90 19 |
|
0403 90 19 9000 |
||||
|
|
|
||||
0403 90 33 |
|
|
||||
|
0403 90 33 9400 |
|||||
|
0403 90 33 9900 |
|||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
0403 90 51 |
|
|
||||
|
0403 90 51 9100 |
|||||
0403 90 59 |
|
|
||||
|
0403 90 59 9170 |
|||||
|
0403 90 59 9310 |
|||||
|
0403 90 59 9340 |
|||||
|
0403 90 59 9370 |
|||||
|
0403 90 59 9510 |
|||||
ex 0404 |
Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is: |
|
||||
0404 90 |
|
|
||||
|
|
|
||||
ex 0404 90 21 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0404 90 21 9120 |
|||||
|
0404 90 21 9160 |
|||||
0404 90 23 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0404 90 23 9120 |
|||||
|
0404 90 23 9130 |
|||||
|
0404 90 23 9140 |
|||||
|
0404 90 23 9150 |
|||||
ex 0404 90 29 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0404 90 29 9110 |
|||||
|
0404 90 29 9115 |
|||||
|
0404 90 29 9125 |
|||||
|
0404 90 29 9140 |
|||||
|
|
|
||||
0404 90 81 |
|
|
||||
|
0404 90 81 9100 |
|||||
ex 0404 90 83 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0404 90 83 9110 |
|||||
|
0404 90 83 9130 |
|||||
|
0404 90 83 9150 |
|||||
|
0404 90 83 9170 |
|||||
|
|
|||||
|
0404 90 83 9936 |
|||||
ex 0405 |
Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém): |
|
||||
0405 10 |
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
0405 10 11 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0405 10 11 9500 |
|||||
|
0405 10 11 9700 |
|||||
0405 10 19 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0405 10 19 9500 |
|||||
|
0405 10 19 9700 |
|||||
0405 10 30 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0405 10 30 9100 |
|||||
|
0405 10 30 9300 |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0405 10 30 9700 |
|||||
0405 10 50 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0405 10 50 9300 |
|||||
|
|
|||||
|
|
|||||
|
0405 10 50 9500 |
|||||
|
0405 10 50 9700 |
|||||
0405 10 90 |
|
0405 10 90 9000 |
||||
ex 0405 20 |
|
|
||||
0405 20 90 |
|
|
||||
|
|
|||||
|
0405 20 90 9500 |
|||||
|
0405 20 90 9700 |
|||||
0405 90 |
|
|
||||
0405 90 10 |
|
0405 90 10 9000 |
||||
0405 90 90 |
|
0405 90 90 9000 |
||||
KN-kód |
Árumegnevezés |
Kiegészítő követelmények a termékkód használatához |
Termékkód |
|||
Maximális víztartalom a termék tömegében (%) |
Minimális zsírtartalom a szárazanyagban (%) |
|||||
ex 0406 |
|
|
|
|||
ex 0406 10 |
|
|
|
|
||
ex 0406 10 20 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 10 20 9100 |
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
55 |
45 |
0406 10 20 9230 |
|||
|
55 |
39 |
0406 10 20 9290 |
|||
|
60 |
|
0406 10 20 9300 |
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
60 |
|
0406 10 20 9610 |
|||
|
60 |
5 |
0406 10 20 9620 |
|||
|
57 |
19 |
0406 10 20 9630 |
|||
|
|
|
|
|||
|
40 |
39 |
0406 10 20 9640 |
|||
|
50 |
39 |
0406 10 20 9650 |
|||
|
|
|
0406 10 20 9660 |
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
60 |
60 |
0406 10 20 9830 |
|||
|
59 |
69 |
0406 10 20 9850 |
|||
|
|
|
0406 10 20 9870 |
|||
|
|
|
0406 10 20 9900 |
|||
ex 0406 20 |
|
|
|
|
||
ex 0406 20 90 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 20 90 9100 |
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
40 |
34 |
0406 20 90 9913 |
|||
|
20 |
30 |
0406 20 90 9915 |
|||
|
15 |
30 |
0406 20 90 9917 |
|||
|
5 |
30 |
0406 20 90 9919 |
|||
|
|
|
0406 20 90 9990 |
|||
ex 0406 30 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
ex 0406 30 31 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
60 |
|
0406 30 31 9710 |
|||
|
60 |
20 |
0406 30 31 9730 |
|||
|
|
|
|
|||
|
57 |
|
0406 30 31 9910 |
|||
|
57 |
20 |
0406 30 31 9930 |
|||
|
57 |
40 |
0406 30 31 9950 |
|||
ex 0406 30 39 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|||
|
60 |
48 |
0406 30 39 9500 |
|||
|
57 |
48 |
0406 30 39 9700 |
|||
|
|
|
|
|||
|
54 |
48 |
0406 30 39 9930 |
|||
|
54 |
55 |
0406 30 39 9950 |
|||
ex 0406 30 90 |
|
54 |
79 |
0406 30 90 9000 |
||
ex 0406 40 |
|
|
|
|
||
ex 0406 40 50 |
|
53 |
48 |
0406 40 50 9000 |
||
ex 0406 40 90 |
|
50 |
40 |
0406 40 90 9000 |
||
ex 0406 90 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
ex 0406 90 13 |
|
40 |
45 |
0406 90 13 9000 |
||
ex 0406 90 15 |
|
|
|
|
||
|
38 |
45 |
0406 90 15 9100 |
|||
ex 0406 90 17 |
|
|
|
|
||
|
38 |
45 |
0406 90 17 9100 |
|||
ex 0406 90 21 |
|
39 |
48 |
0406 90 21 9900 |
||
ex 0406 90 23 |
|
47 |
40 |
0406 90 23 9900 |
||
ex 0406 90 25 |
|
47 |
45 |
0406 90 25 9900 |
||
ex 0406 90 27 |
|
52 |
45 |
0406 90 27 9900 |
||
ex 0406 90 29 |
|
|
|
|
||
|
|
42 |
50 |
0406 90 29 9100 |
||
|
|
44 |
45 |
0406 90 29 9300 |
||
ex 0406 90 32 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
56 |
43 |
0406 90 32 9119 |
|||
ex 0406 90 35 |
|
|
|
|
||
|
38 |
40 |
0406 90 35 9190 |
|||
|
38 |
40 |
0406 90 35 9990 |
|||
ex 0406 90 37 |
|
40 |
45 |
0406 90 37 9000 |
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
||
ex 0406 90 61 |
|
35 |
32 |
0406 90 61 9000 |
||
ex 0406 90 63 |
|
|
|
|
||
|
35 |
36 |
0406 90 63 9100 |
|||
|
35 |
36 |
0406 90 63 9900 |
|||
ex 0406 90 69 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 90 69 9100 |
|||
|
38 |
30 |
0406 90 69 9910 |
|||
|
|
|
|
|
||
ex 0406 90 73 |
|
45 |
44 |
0406 90 73 9900 |
||
ex 0406 90 75 |
|
45 |
39 |
0406 90 75 9900 |
||
ex 0406 90 76 |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|||
|
50 |
45 |
0406 90 76 9300 |
|||
|
44 |
45 |
0406 90 76 9400 |
|||
|
46 |
55 |
0406 90 76 9500 |
|||
ex 0406 90 78 |
|
|
|
|
||
|
50 |
20 |
0406 90 78 9100 |
|||
|
45 |
48 |
0406 90 78 9300 |
|||
|
45 |
55 |
0406 90 78 9500 |
|||
ex 0406 90 79 |
|
56 |
40 |
0406 90 79 9900 |
||
ex 0406 90 81 |
|
44 |
45 |
0406 90 81 9900 |
||
ex 0406 90 85 |
|
|
|
|
||
|
40 |
39 |
0406 90 85 9930 |
|||
|
45 |
39 |
0406 90 85 9970 |
|||
|
|
|
0406 90 85 9999 |
|||
|
|
|
|
|
||
ex 0406 90 86 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 90 86 9100 |
|||
|
|
|
|
|||
|
52 |
|
0406 90 86 9200 |
|||
|
51 |
5 |
0406 90 86 9300 |
|||
|
47 |
19 |
0406 90 86 9400 |
|||
|
40 |
39 |
0406 90 86 9900 |
|||
ex 0406 90 87 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 90 87 9100 |
|||
|
|
|
|
|||
|
60 |
|
0406 90 87 9200 |
|||
|
55 |
5 |
0406 90 87 9300 |
|||
|
53 |
19 |
0406 90 87 9400 |
|||
|
|
|
|
|||
|
45 |
45 |
0406 90 87 9951 |
|||
|
45 |
45 |
0406 90 87 9971 |
|||
|
43 |
53 |
0406 90 87 9972 |
|||
|
46 |
45 |
0406 90 87 9973 |
|||
|
41 |
50 |
0406 90 87 9974 |
|||
|
39 |
60 |
0406 90 87 9975 |
|||
|
47 |
40 |
0406 90 87 9979 |
|||
ex 0406 90 88 |
|
|
|
|
||
|
|
|
0406 90 88 9100 |
|||
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|||
|
60 |
10 |
0406 90 88 9300 |
|||
|
||||||
|
55 |
40 |
0406 90 88 9500 |
10. Fehér és nyerscukor további feldolgozás nélkül
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 1701 |
Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban: |
|
||
|
|
|
||
ex 1701 12 |
|
|
||
ex 1701 12 90 |
|
|
||
|
1701 12 90 9100 |
|||
|
|
|||
|
1701 12 90 9910 |
|||
ex 1701 13 |
|
|
||
1701 13 90 |
|
|
||
|
|
1701 13 90 9100 |
||
|
|
|
||
|
|
1701 13 90 9910 |
||
ex 1701 14 |
|
|
||
1701 14 90 |
|
|
||
|
|
1701 14 90 9100 |
||
|
|
|
||
|
|
1701 14 90 9910 |
||
|
|
|
||
1701 91 00 |
|
1701 91 00 9000 |
||
ex 1701 99 |
|
|
||
1701 99 10 |
|
|
||
|
1701 99 10 9100 |
|||
|
|
|||
|
1701 99 10 9910 |
|||
|
1701 99 10 9950 |
|||
ex 1701 99 90 |
|
|
||
|
1701 99 90 9100 |
11. Szirupok és más cukortermékek
KN-kód |
Árumegnevezés |
Termékkód |
||
ex 1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: |
|
||
ex 1702 40 |
|
|
||
ex 1702 40 10 |
|
|
||
|
1702 40 10 9100 |
|||
1702 60 |
|
|
||
1702 60 10 |
|
1702 60 10 9000 |
||
1702 60 95 |
|
1702 60 95 9000 |
||
ex 1702 90 |
|
|
||
1702 90 30 |
|
1702 90 30 9000 |
||
|
|
|
||
1702 90 71 |
|
1702 90 71 9000 |
||
ex 1702 90 95 |
|
|
||
|
1702 90 95 9100 |
|||
|
1702 90 95 9900 |
|||
2106 |
Máshol nem említett élelmiszer-készítmény: |
|
||
ex 2106 90 |
|
|
||
|
|
|
||
2106 90 30 |
|
2106 90 30 9000 |
||
|
|
|
||
2106 90 59 |
|
2106 90 59 9000” |
(1) HL L 149, 2008.6.7., 55. o.
(2) A használandó elemzési módszer a zsiradéktartalom meghatározásához a 84/4/EGK bizottsági irányelv (HL L 15., 1984.1.18., 28. o.) I. mellékletében szereplő (»A« módszer).
(3) A követendő eljárás a zsiradéktartalom meghatározásához a következő:
— |
a mintát zúzni kell, hogy 90 % vagy több jusson át egy 500 mikrométer nyílású szitán, és 100 % jusson át egy 1 000 mikrométer nyílású szitán, |
— |
a használandó elemzési módszer ezután a 84/4/EGK bizottsági irányelv I. mellékletében szereplő (»A« módszer). |
(4) A keményítő szárazanyag-tartalmát azzal a módszerrel kell meghatározni, amely a 687/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 192., 2008.7.19., 20. o.) IV. mellékletében szerepel. A keményítő tisztaságát a Ewers-féle módosított polarimetrikus módszerrel kell meghatározni, ahogyan az a 152/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 54., 2009.2.26., 1. o.) III. mellékletének L részében szerepel.
(5) A keményítő után fizetendő export-visszatérítést a következő képlet segítségével kell kiigazítani:
1. |
Burgonyakeményítő: ((tényleges szárazanyag %)/80) × export-visszatérítés. |
2. |
Minden más keményítőfajta: ((tényleges szárazanyag %)/87) × export-visszatérítés. |
A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek meg kell adnia az erre a célra szolgáló nyilatkozaton a termék szárazanyag-tartalmát.
(6) Az export-visszatérítés azokra a termékekre fizetendő, amelyek szárazanyag-tartalma legalább 78 %. Az export-visszatérítés azokra a termékekre, amelyeknél a szárazanyag-tartalom 78 %-nál kevesebb, a következő képlet szerint korrigálandó:
((tényleges szárazanyag-tartalom)/78) × export-visszatérítés.
A szárazanyag-tartalom meghatározása a 2. módszer szerint történik, amely a 79/796/EGK bizottsági rendelet (HL L 239., 1979.9.22., 24. o.) II. mellékletében szerepel, vagy bármely más alkalmas elemzési módszerrel, amely legalábbis ugyanazokat a garanciákat biztosítja.
(7) Az 1517/95/EK bizottsági rendelet szabályozza (HL L 147., 1995.6.30., 51. o.).
(8) A visszatérítés szempontjából csak a gabonatermékekben lévő keményítő figyelembevételére kerül sor. Gabonatermékek alatt a 0709 99 60 és a 0712 90 19 alszám, a 10. fejezet, valamint a 1101, 1102, 1103 és 1104 (megmunkálatlan és nem visszanyert) vámtarifaszámok alá eső termékek értendők a 1104 30 alszám kivételével, valamint a Kombinált Nómenklatúra 1904 10 10 és 1904 10 90 alszámai alá eső termékek gabonatartalma. A Kombinált Nómenklatúra 1904 10 10 és 1904 10 90 alszámai alá eső termékek gabonatartalma úgy tekintendő, hogy egyenlő ennek a végterméknek a tömegével. Nem fizetendő visszatérítés azokra a gabonákra, ahol a keményítő eredete nem állapítható meg világosan az elemzés során.
(9) Visszatérítés csak azokra a termékekre fizetendő, amelyek legalább 5 tömegszázalék keményítőt tartalmaznak.
(10) A termék csak a 433/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 104., 2007.4.21., 3. o.) melléklete szerinti bizonyítvány bemutatása mellett sorolható ebbe az alszámba.
(11) A visszatérítés megadása az 1359/2007/EK bizottsági rendeletnek (HL L 304., 2007.11.22., 21. o.), illetve, ha alkalmazható, az 1741/2006/EK bizottsági rendeletnek (HL L 329., 2006.11.25., 7. o.) való megfeleléstől függ.
(12) HL L 308., 2006.11.8., 7.o.
(13) HL L 281., 2008.10.24., 3 o.
(14) HL L 325., 2006.11.24., 12. o.
(15) A zsiradék nélküli színhústartalmat a 2429/86/EGK bizottsági rendelet (HL L 210., 1986.8.1., 39. o.) mellékletében leírt analitikai eljárás szerint kell megállapítani. Az »átlagos tartalom« a 765/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 117., 2002.5.4., 6. o.) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti minta mennyiségére utal. A mintát az adott tételnek a legmagasabb kockázatot jelentő részéből kell venni.
(16) A kollagén-tartalom meghatározása:
A kollagéntartalom a hidroxiprolin-tartalom 8-as szorzótényezővel való szorzatának tekintendő; a hidroxiprolin-tartalom meghatározása az ISO 3496-1994 módszer szerint történik.
(17) A termékek és azok részei ebbe a vámtételszámba csak akkor sorolhatók be, ha a megfelelő izomszövet mérete és jellege lehetővé teszi azok beazonosítását, mint olyanokat, amelyek az említett elsődleges darabokból származnak. A »részei« kifejezés azokra a termékekre vonatkozik, amelyek fajlagos nettó súlya legalább 100 gramm, vagy olyan termékekre, amelyeket egyforma szeletekre vágtak, amelyekről világosan megállapítható, hogy az említett elsődleges részből származnak, és amelyeket egybecsomagoltak, legalább 100 gramm nettó összesített súllyal.
(18) Csak azok a termékek részesülnek ebben a visszatérítésben, amelyeknek nevét a termelő tagállam illetékes hatóságai igazolták.
(19) A tartósító folyadékkal ellátott tartályokba kiszerelt kolbászokra fizetett visszatérítés a nettó súlyra fizetendő, ennek a folyadéknak a levonása után.
(20) A parafin-bevonatot, amely általános gyakorlat a kereskedelemben, úgy kell tekinteni, mint a kolbász nettó súlyának részét.
(21) Ha a kolbászt tartalmazó összetett ételkészítmények (beleértve az elkészített ételeket) összetételük miatt a 1601 vtsz. alá kerültek besorolásra, a visszatérítés csak a kolbász, a hús és a belsőség után adható meg, beleérve a bármely eredetű olyan zsírt, amely a szóban forgó készítményeknek a részét képezi.
(22) A csontot tartalmazó termékekre a visszatérítés a nettó súlyra fizetendő, a csontok súlyának a levonása után.
(23) A visszatérítés megadásának feltétele a 903/2008/EK bizottsági rendeletben (HL L 249., 2008.9.18., 3. o.) megállapított feltételek teljesítése. Az export vámalakiságainak elvégzésékor az exportőrnek írásban ki kell jelentenie, hogy a termékek teljesítik az említett feltételeket.
(24) A hús- és zsírtartalmat a 2004/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 308., 2002.11.9., 22. o.) mellékletében megadott elemzési eljárásnak megfelelően kell meghatározni.
(25) A hús és a bármiféle vágási melléktermék, belsőség – a bármely fajta és eredetű zsiradékot is beleértve – tartalmát a 226/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 29., 1989.1.31., 11. o.) mellékletében meghatározott elemzési eljárás szerint kell megállapítani.
(26) A termékek fagyasztása a 612/2009/EK rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 7. cikke (3) bekezdésének első bekezdése szerint nem megengedett.
(27) Egész és fél, fejjel vagy fej nélkül.
(28) A lapocka lehet fejjel vagy fej nélkül.
(29) Az elülső negyed lehet fejjel vagy fej nélkül.
(30) A toka, fej vagy a fej és a toka együtt, önmagában, nem részesülhet ilyen visszatérítésben.
(31) Kicsontozott nyakvégek, önmagukban, nem részesülhetnek ilyen visszatérítésben.
(32) Amennyiben az áruk combnak vagy comb részeinek történő minősítése a 1602 41 10 9110 vámtarifaszám szerint nem indokolt a KN 16. fejezet 2. kiegészítő megjegyzése szerint, a 1602 41 10 9110 termékkód vagy, adott esetben, a 1602 49 19 9130 termékkód szerinti visszatérítés megadható a 612/2009/EK bizottsági rendelet 48 cikkének sérelme nélkül.
(33) Abban az esetben, ha az áruk lapockának vagy a lapocka részeinek történő minősítése a 1602 41 10 9110 vámtarifaszám szerint nem indokolt a KN 16. fejezet 2. kiegészítő megjegyzése szerint, a 1602 49 19 9130 termékkód szerinti visszatérítés megadható a 612/2009/EK rendelet 48. cikkének sérelme nélkül.
(34) Csak az olyan baromfitojásra érvényes, amely megfelel az Európai Közösségek illetékes hatóságai által megszabott feltételeknek, és amelyeken szerepel a gyártó létesítmény azonosítószámának bélyegzője és/vagy egyéb adatok, ahogyan azt a 617/2008/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (5) bekezdése előírja (HL L 168., 2008.6.28., 5. o).
(35) Amikor az ebbe a vámtarifaszámba tartozó termék hozzáadott savót és/vagy savóból nyert terméket és/vagy laktózt és/vagy kazeint és/vagy kazeinátokat és/vagy permeátumumot és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termékeket tartalmaz, a hozzáadott savó és/vagy savóból nyert termék és/vagy laktóz és/vagy kazein és/vagy kazeinátok és/vagy permeátumum és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termékek nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításakor.
A hivatkozott termékek tartalmazhatnak kis mennyiségben hozzáadott nem-tej anyagot, ha arra az előállításukhoz vagy tartósításukhoz van szükség. Amennyiben ezek a hozzáadott anyagok nem haladják meg a 0,5 tömegszázalékot az egész termékben, azokat figyelembe kell venni a visszatérítés kiszámításakor, amennyiben meghaladják, úgy azok nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításakor.
Ha az ehhez a vámtarifaszámhoz tartozó termék permeátumumból áll, nem fizethető export-visszatérítés.
A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek az erre a célra szolgáló nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a termék tartalmaz-e permeátumumot vagy hozzáadtak-e más nem-tej anyagot és/vagy savót és/vagy savóból nyert termékeket és/vagy laktózt és/vagy kazeint és/vagy kazeinátokat és/vagy permeátumumot és/vagy a 3504 KN-kódhoz tartozó termékeket, és amikor ez a helyzet:
— |
a hozzáadott nem-tej anyag és/vagy savó és/vagy savóból nyert termékek és/vagy laktóz és/vagy kazein és/vagy kazeinátok és/vagy permeátumum és/vagy a 3504 KN-kódhoz tartozó termékek maximális tartalma tömegszázalékban, a késztermék 100 kg-jára és különösen, |
— |
a hozzáadott savó laktóztartalma. |
(36) Amikor a termék kazeint és/vagy kazeinátokat tartalmaz, amelyet a feldolgozás előtt vagy annak során adtak hozzá, nem fizethető visszatérítés. A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek az erre a célra szolgáló nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy hozzáadtak-e kazeint és vagy kazeinátokat.
(37) Az ehhez a vámtarifaszámhoz tartozó termék 100 kg-jára számítva a visszatérítés a következő összetevők összegével egyenlő:
a) |
a feltüntetett 100 kg-onkénti mennyiség szorozva a 100 kg termékre vonatkozó tejtermék-tartalom százalékban megadott mennyiségével. A hivatkozott termékek tartalmazhatnak kis mennyiségben hozzáadott nem-tej anyagot, ha van előállításukhoz vagy tartósításukhoz szükség. Amennyiben ezek a hozzáadott anyagok nem haladják meg a 0,5 tömegszázalékot az egész termékben, figyelembe kell azokat venni a visszatérítés kiszámításához, amennyiben meghaladják, úgy azok nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításához. Amikor savót és/vagy savóból nyert termékeket és/vagy laktózt és/vagy kazeint és/vagy kazeinátokat és/vagy permeátumumot és/vagy a 3504 KN-kódhoz tartozó termékeket adtak hozzá a termékhez, a kilogrammonként kimutatott mennyiséget meg kell szorozni a savón és/vagy savóból nyert termékeken és/vagy laktózon és/vagy kazeinen és/vagy kazeinátokon és/vagy permeátumon és/vagy a 3504 KN-kódhoz tartozó termékeken kívüli tejes anyaggal, amelyet a termékhez 100 kilogrammonként hozzáadtak; |
b) |
egy összetevő, amelyet az 1187/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 318., 2009.12.4., 1.o.) 14. cikkének (3) bekezdése szerint kell kiszámolni. A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek az erre a célra szolgáló nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a termék tartalmaz-e permeátumot vagy hozzáadtak-e más nem-tej anyagot és/vagy savót és/vagy savóból nyert termékeket és/vagy laktózt és/vagy kazeint és/vagy kazeinátokat és/vagy permeátumot és/vagy a 3504 KN-kódhoz tartozó termékeket, és amikor ez a helyzet:
Ha a termék tejes anyaga permeátumból áll, nem fizethető export-visszatérítés. |
a) |
Az olyan közvetlen csomagolású sajtok esetében, amelyek tartósító folyadékot, különösen sós páclevet is tartalmaznak, a visszatérítést a nettó súly – tehát a folyadék súlya nélkül számított súly – alapján adják. |
b) |
A csomagoláshoz használt műanyag fólia, paraffin, hamu és viasz a visszatérítés kiszámításához nem képezi részét a termék nettó súlyának. |
c) |
Ha a sajt műanyag fóliában kerül forgalomba és ha a bejelentett nettó súly magában foglalja a műanyag fólia súlyát is, a visszatérítés összegét 0,5 %-kal csökkenteni kell. A vámkezelés elvégzése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a sajt műanyag fólia csomagolásban van-e, és arról, hogy a bejelentett nettó súlyban benne van-e a műanyag fólia súlya. |
d) |
Ha a sajt paraffinban vagy hamuban kerül forgalomba és ha a bejelentett nettó súlyban benne van a paraffin vagy a hamu súlya is, a visszatérítés összegét 2 %-kal csökkenteni kell. A vámkezelés elvégzése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a sajt paraffin vagy hamu csomagolásban van-e, és arról, hogy a bejelentett nettó súlyban benne van-e a hamu vagy a paraffin súlya. |
e) |
Ha a sajt viaszban kerül forgalomba, a vámkezelés elvégzése során a kérelmezőnek a nyilatkozaton fel kell tüntetnie a sajtnak a viasz súlyát nem tartalmazó nettó súlyát. |
(39) Amikor az ehhez a kódszámhoz tartozó termékeknél a tejprotein-tartalom (nitrogéntartalom x 6,38) a zsírmentes tej szárazanyagában 34 %-nál kevesebb, nem fizethető visszatérítés. Amikor az ehhez a kódhoz tartozó por alakú termékeknél a víztartalom a termék tömegében 5 %-nál több, nem fizethető visszatérítés.
A vámalakiságok elvégzésekor az érdekelt félnek meg kell adnia a vonatkozó nyilatkozatban a minimális tejprotein-tartalmat a nem-tej szárazanyagban, illetve – a por alakú termékeknél a maximális víztartalmat.
a) |
Ha a termék nem tej eredetű, fűszereken és fűszernövényeken kívüli összetevőket tartalmaz, különösen sonkát, diót, rákot, lazacot, olajbogyót, mazsolát, a visszatérítés összegét 10 %-kal csökkenteni kell. A vámkezelés elvégzése során a kérelmezőnek az erre a célra biztosított nyilatkozaton fel kell tüntetnie, hogy ilyen nem tej eredetű összetevőket tartalmaz-e a sajt. |
b) |
Ha a termék fűszereket vagy fűszernövényeket tartalmaz, különösen mustárt, bazsalikomot, fokhagymát, oregánót, a visszatérítés összegét 1 %-kal csökkenteni kell. A vámkezelés elvégzése során a kérelmezőnek az erre a célra biztosított nyilatkozaton fel kell tüntetnie, hogy fűszernövényeket vagy fűszereket adtak-e a sajthoz. |
c) |
Ha a termék kazeint és/vagy kazeinátot és/vagy savót és/vagy savóból nyert termékeket és/vagy laktózt és/vagy permeátot és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termékeket tartalmaz, a hozzáadott kazeint és/vagy kazeinátot és/vagy savót és/vagy savóból nyert termékeket (kivéve a 0405 10 50 KN-kód alá tartozó savóvajat) és/vagy laktózt és/vagy permeátot és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termékeket nem veszik figyelembe a visszatérítés kiszámításához. A vámkezelés elvégzése során a kérelmező az erre a célra biztosított nyilatkozaton feltünteti, hogy kazeint és/vagy kazeinátot és/vagy savót és/vagy savóból nyert termékeket és/vagy laktózt és/vagy permeátot és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termékeket adtak-e a sajthoz, és amennyiben igen, a hozzáadott kazein és/vagy kazeinát és/vagy savó és/vagy savóból nyert termékek (adott esetben meghatározva a savóvaj-tartalmat) és/vagy laktóz és/vagy permeát és/vagy a 3504 KN-kód alá tartozó termék maximális 100 kilogramm késztermékben található mennyiségét. |
d) |
A hivatkozott termékek tartalmazhatnak a gyártásukhoz vagy a tartósításukhoz szükséges nem tej eredetű adalékanyagokat, például sót, tejoltót vagy penészt. |
(41) A visszatérítés a fagyasztott kondenzált tejre ugyanannyi, mint a 0402 91 és a 0402 99 vámtarifaszámok alá tartozóké.
(42) A visszatérítés a 0403 90 11–0403 90 39 KN-kód alá tartozó fagyasztott termékekre ugyanannyi, mint a 0403 90 51–0403 90 69 KN-kód alá tartozó megfelelő termékekre.
(43) A hivatkozott termékek tartalmazhatnak kis mennyiségben hozzáadott nem-tej anyagot, ha arra az előállításukhoz vagy tartósításukhoz van szükség. Amennyiben ezek a hozzáadott anyagok nem haladják meg a 0,5 tömegszázalékot az egész termékben, figyelembe kell azokat venni a visszatérítés kiszámításához, amennyiben azonban meghaladják, úgy azok nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításakor. A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek meg kell adnia az ezt a célt szolgáló nyilatkozatban, hogy nem-tej anyagot hozzáadtak-e vagy sem, és amennyiben igen, a hozzáadott nem-tej anyag maximális tartalmát tömegszázalékban a késztermék 100 kilogrammjára.
(44) Az ehhez a vámtarifaszámhoz tartozó termék 100 kg-jára számítva a visszatérítés a következő összetevők összegével egyenlő:
a) |
a feltüntetett 100 kg-onkénti mennyiség szorozva a 100 kg termékre vonatkozó tejtermék-tartalom százalékban megadott mennyiségével. A hivatkozott termékek tartalmazhatnak kis mennyiségben hozzáadott nem-tej anyagot, ha az az előállításukhoz vagy tartósításukhoz szükséges. Amennyiben ezek a hozzáadott anyagok nem haladják meg a 0,5 tömegszázalékot az egész termékben, figyelembe kell azokat venni a visszatérítés kiszámításához, amennyiben azonban meghaladják, úgy azok nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításához; |
b) |
egy összetevő, amelyet az 1187/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 318., 2009.12.4., 1 o .) 14. cikkének (3) bekezdése szerint kell kiszámolni. A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek meg kell adnia az erre a célra szolgáló nyilatkozatban a maximális szacharóztartalmat tömegszázalékban, és azt, hogy nem-tej anyagot hozzáadtak-e vagy sem, és amennyiben igen, a hozzáadott nem-tej anyag maximális tartalmát tömegszázalékban a késztermék 100 kilogrammjára vetítve. |
(45) A hivatkozott termékek tartalmazhatnak kis mennyiségben adalékokat, ha arra az előállításukhoz vagy tartósításukhoz van szükség. Amennyiben ezek a hozzáadott anyagok nem haladják meg a 0,5 tömegszázalékot az egész termékben, figyelembe kell azokat venni a visszatérítés kiszámításakor, amennyiben azonban meghaladják, úgy azok nem vehetők figyelembe a visszatérítés kiszámításakor. A vámalakiságok elvégzésekor a kérelmezőnek meg kell adnia az erre a célra szolgáló nyilatkozatban, hogy terméket hozzáadtak-e vagy sem, és amennyiben igen, úgy a maximális adalékanyag-tartalmat.
II. MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
Rendeltetési hely szerinti kódok az export-visszatérítésekhez
A00 |
Az összes rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, élelmiszerellátás és a Közösségből származó exportként kezelt rendeltetési helyek). |
A01 |
Egyéb rendeltetési helyek. |
A02 |
Minden reláció, az Amerikai Egyesült Államokat kivéve. |
A03 |
Minden reláció, Svájcot kivéve. |
A04 |
Minden harmadik ország. |
A05 |
Más harmadik országok. |
A10 |
EFTA-országok (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) Izland, Norvégia, Liechtenstein, Svájc. |
A11 |
ACP-országok (afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, amelyek részt vesznek a Loméi Egyezményben) Angola, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Zöldfoki-szigetek, Közép-Afrikai Köztársaság, Comoros (Mayotte kivételével), Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Dominika, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Guinea, Bissau-Guinea, Egyenlítői Guinea, Guyana, Haiti, Jamaica, Kenya, Kiribati, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritius, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Uganda, Pápua Új-Guinea, Dominikai Köztársaság, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Saint Lucia, Salamon-szigetek, Szamoa, Săo Tomé és Príncipe, Szenegál, Seychelles-szigetek, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Dél-Szudán, Suriname, Swáziföld, Tanzánia, Csád, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu, Vanuatu, Zambia, Zimbabwe. |
A12 |
A Földközi-tenger országai és területei Ceuta és Melilla, Gibraltár, Törökország, Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint az ENSZ BT 1244/99 sz. határozata szerinti Koszovó, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Libanon, Szíria, Izrael, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Jordánia. |
A13 |
OPEC-államok (A Kőolajexportáló Országok Szervezete) Algéria, Líbia, Nigéria, Gabon, Venezuela, Irak, Irán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Indonézia. |
A14 |
ASEAN-országok (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) Mianmar, Thaiföld, Laosz, Vietnam, Indonézia, Malajzia, Brunei, Szingapúr, Fülöp-szigetek. |
A15 |
Latin-Amerika országai Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Haiti, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Venezuela, Ecuador, Peru, Brazília, Chile, Bolívia, Paraguay, Uruguay, Argentína. |
A16 |
SAARC-országok (Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség) Pakisztán, India, Banglades, Maldív-szigetek, Sri Lanka, Nepál, Bhutan. |
A17 |
Az EGT (Európai Gazdasági Térség) országai, az Európai Unión kívül Izland, Norvégia, Liechtenstein. |
A18 |
KKE-országok és területek (közép- és kelet-európai országok és területek) Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint az ENSZ BT 1244/99 sz. határozata szerinti Koszovó, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. |
A19 |
NAFTA-országok (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás) Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó |
A20 |
Mercosur-országok (Déli Közös Piac) Brazília, Paraguay, Uruguay, Argentína. |
A21 |
Ázsiai újonnan iparosodott országok Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Hong-Kong. |
A22 |
Dinamikus ázsiai gazdaságok Thaiföld, Malajzia, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Hong-Kong. |
A23 |
APEC-országok (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Chile, Thaiföld, Indonézia, Malajzia, Brunei, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Kína, Dél-Korea, Japán, Tajvan, Hong-Kong, Ausztrália, Pápua Új-Guinea, Új Zéland. |
A24 |
Független Államok Közössége Ukrajna, Belarusz, Moldova, Oroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgízia. |
A25 |
Az EU-tagsággal nem rendelkező OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Izland, Norvégia, Svájc, Törökország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Ausztrália Csendes-óceáni területei, Új Zéland, Új Zéland Csendes-óceáni területei. |
A26 |
Az Európai Unión kívüli európai országok és területek Izland, Norvégia, Liechtenstein, Svájc, Feröer-szigetek, Andorra, Gibraltár, Vatikánváros, Törökország, Albánia, Ukrajna, Belarusz, Moldova, Oroszország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint az ENSZ BT 1244/99 sz. határozata szerinti Koszovó, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. |
A27 |
Afrika (A28) (A29) Észak-afrikai országok és területek, más afrikai országok. |
A28 |
Észak-afrikai országok és területek Ceuta és Melilla, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom. |
A29 |
Afrika egyéb országai Szudán, Dél-Szudán, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád, Zöldfoki-szigetek, Szenegál, Gambia, Bissau-Guinea, Guinea, Sierra Leone, Libéria, Elefántcsontpart, Ghana, Togo, Benin, Nigéria, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Săo Tomé és Príncipe, Gabon, Kongó, Kongói Köztársaság, Ruanda, Burundi, Szt. Ilona és területei, Angola, Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália, Kenya, Uganda, Tanzánia, Seychelles-szigetek és függő területeik, Brit Indiai-óceáni területek, Mozambik, Madagaszkár, Mauritius, Comoros, Mayotte, Zambia, Zimbabwe, Malawi, Dél-Afrika, Namíbia, Botswana, Swáziföld, Lesotho. |
A30 |
Amerika (A31) (A32) (A33) Észak-Amerika, Közép-Amerika és az Antillák, Dél-Amerika. |
A31 |
Észak-Amerika Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Grönland, Saint Pierre és Miquelon. |
A32 |
Közép-Amerika és az Antillák Mexikó, Bermuda-szigetek, Guatemala, Belize, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Anguilla, Kuba, Saint Kitts és Nevis, Haiti, Bahama-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek, Dominikai Köztársaság, Amerikai Virgin-szigetek, Antigua és Barbuda, Dominica, Cayman-szigetek, Jamaica, Szt. Lucia, Saint Vincent, Brit Virgin-szigetek, Barbados, Montserrat, Trinidad és Tobago, Grenada, Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Holland Antillák (Bonaire, St Eustatius, Saba). |
A33 |
Dél-Amerika Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Ecuador, Peru, Brazília, Chile, Bolívia, Paraguay, Uruguay, Argentína, Falkland-szigetek. |
A34 |
Ázsia (A35) (A36) Közel- és Közép-Kelet, Ázsia más országai. |
A35 |
Közel- és Közép-Kelet Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Libanon, Szíria, Irak, Irán, Izrael, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Jordánia, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrain, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Jemen. |
A36 |
Ázsia egyéb országai Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgízia, Afganisztán, Pakisztán, India, Banglades, Maldív-szigetek, Sri Lanka, Nepál, Butan, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Vietnam, Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Brunei, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Mongólia, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Japán, Tajvan, Hong-Kong, Makaó. |
A37 |
Óceánia és a sarkvidékek (A38) (A39) Ausztrália és Új Zéland, Óceánia más országai és a sarkvidékek. |
A38 |
Ausztrália és Új Zéland Ausztrália, Ausztrália Csendes-óceáni területei, Új-Zéland, Új-Zéland Csendes-óceáni területei. |
A39 |
Óceánia más országai és a sarkvidékek Pápua Új-Guinea, Nauru, Salamon-szigetek, Tuvalu, Új-Kaledónia és területei, Amerikai Csendes-óceáni területek, Wallis és Futuna, Kiribati, Pitcairn, Fidzsi-szigetek, Vanuatu, Tonga, Szamoa, Észak-Mariana-szigetek, Francia Polinézia, Mikronéziai Szövetségi Államok (Yap, Kosrae, Chunk, Pohnpei), Marshall-szigetek, Palau, sarkvidéki területek. |
A40 |
Tengerentúli országok és területek (TOT) Francia Polinézia, Új-Kaledónia és területei, Wallis és Futuna, Francia Déli és Antarktiszi Területek, Saint Pierre és Miquelon, Mayotte, Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Holland Antillák (Bonaire, St Eustatius, Saba), Grönland, Anguilla, Cayman-szigetek, Falkland-szigetek, Déli-Sandwich-szigetek és területeik, Turks és Caicos-szigetek, Brit Virgin-szigetek, Montserrat, Pitcairn, Szt. Ilona és területei, Brit antarktiszi területek, Brit Indiai-óceáni Terület. |
A96 |
Livigno és Campione d’Italia közösségei, Heligoland. |
A97 |
A Közösségben kivitelként kezelt élelmiszer-ellátás és rendeltetési helyek A 612/2009/EK rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33., 41. és 42. cikkében említett rendeltetési helyek.” |
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/72 |
A BIZOTTSÁG 1335/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 19.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. december 20-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
60,1 |
MA |
72,9 |
|
TN |
88,5 |
|
TR |
106,7 |
|
ZZ |
82,1 |
|
0707 00 05 |
TR |
119,2 |
ZZ |
119,2 |
|
0709 90 70 |
MA |
42,8 |
TR |
147,9 |
|
ZZ |
95,4 |
|
0805 10 20 |
AR |
41,5 |
BR |
39,7 |
|
CL |
30,5 |
|
MA |
56,0 |
|
TR |
58,3 |
|
ZA |
54,3 |
|
ZZ |
46,7 |
|
0805 20 10 |
MA |
70,9 |
TR |
79,7 |
|
ZZ |
75,3 |
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
IL |
84,4 |
TR |
84,8 |
|
ZZ |
84,6 |
|
0805 50 10 |
AR |
52,9 |
TR |
49,1 |
|
ZZ |
51,0 |
|
0808 10 80 |
CA |
112,8 |
US |
108,1 |
|
ZZ |
110,5 |
|
0808 20 50 |
CN |
69,3 |
ZZ |
69,3 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/74 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. december 15.)
a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bizonyos, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló szállításával szembeni kifogások emelésére szolgáló, Románia rendelkezésére álló eltérési időszak meghosszabbításáról
(az értesítés a C(2011) 9191. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/854/EU)
Az EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 63. cikke (5) bekezdésének harmadik és ötödik albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1013/2006/EK rendelet 63. cikkének (5) bekezdése alapján Románia 2011. december 31-ig kifogást emelhet bizonyos, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló szállításaival szemben. |
(2) |
2011. június 1-jei levelében Románia az említett határidő 2015. december 31-ig történő meghosszabbítását kérte. |
(3) |
A magas színvonalú környezetvédelem fenntartását Unió-szerte biztosítani kell, különösen olyankor, ha a célország egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben rendelkezik hasznosítási kapacitással bizonyos hulladékfajták tekintetében. Romániának továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifogással élhessen bizonyos, hasznosításra szánt hulladék területére tervezett, nem kívánt szállításával szemben. A Románia esetében alkalmazandó eltérési szabályozás időbeli hatályát ezért ki kell terjeszteni 2015. december 31-ig. |
(4) |
Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az 1013/2006/EK rendelet 12. cikkétől eltérve, az az időszak, amely alatt az illetékes román hatóságok a szóban forgó rendelet 11. cikke által meghatározott indokok alapján kifogást emelhetnek a rendelet 63. cikke (5) bekezdésének második és negyedik albekezdésében felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok Romániába irányuló szállításával szemben, 2015. december 31-ig meghosszabbodik.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 15-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 190., 2006.7.12., 1. o.
(2) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/75 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. december 15.)
a vadon élő állatoknál előforduló száj- és körömfájás felszámolására irányuló, 2011–2012. évi, egyes délkelet-bulgáriai intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásról
(az értesítés a C(2011) 9225. számú dokumentummal történt)
(Csak a bolgár nyelvű szöveg hiteles)
(2011/855/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1), és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére, 14. cikke (4) bekezdésének második bekezdésére, 20. és 23. cikkére, 31. cikke (2) bekezdésére, 35. cikke (2) bekezdésére és 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A száj- és körömfájás a vadon élő és háziasított, hasított körmű állatok kiemelten fertőző vírusos betegsége, amely súlyosan érinti az állattenyésztés jövedelmezőségét, továbbá zavart okoz az Európai Unión belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben. |
(2) |
A száj- és körömfájás járvány kitörése esetén fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozó átterjed az érintett tagállamon belül a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó más gazdaságokra, illetve a fertőzésre fogékony élő állatok vagy az azokból készült termékek kereskedelmével más tagállamokra és harmadik országokra is. |
(3) |
A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (2) meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a betegség kitörése esetén a tagállamoknak a vírus továbbterjedésének megelőzése érdekében sürgősen végre kell hajtaniuk. |
(4) |
A 2009/470/EK határozat meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek az egyes állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. Az említett határozat 14. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok a száj- és körömfájás felszámolását célzó bizonyos intézkedések költségeinek fedezésére pénzügyi hozzájárulásban részesülhetnek. |
(5) |
2011-ben Bulgáriában több ízben száj- és körömfájás tört ki, és e járvány előfordulását észlelték az erre a betegségre fogékony, vadon élő állatoknál is. A bolgár hatóságok az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság rendszeres tájékoztatása, valamint a Bizottság és a tagállamok számára a járványügyi helyzettel kapcsolatos fejleményekről benyújtott jelentések által bizonyítani tudták, hogy a 2003/85/EK irányelvben előírt védelmi intézkedéseket hatékonyan végrehajtották. |
(6) |
A bolgár hatóságok ennélfogva a 2009/470/EK határozat 14. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2005/349/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkében előírt intézkedések tekintetében teljes mértékben eleget tettek valamennyi technikai és igazgatási kötelezettségüknek. |
(7) |
A 2003/85/EK irányelv 85. cikke (3) bekezdésének megfelelően, amint Bulgária illetékes hatósága megerősítette a száj- és körömfájás vadon élő állatokban való első előfordulását, alkalmazta az irányelv XVIII. mellékletének A. részében előírt intézkedéseket a betegség terjedésének visszaszorítása érdekében. |
(8) |
Tekintettel arra, hogy a száj- és körömfájás olyan területeken jelent meg, ahol egyaránt élnek vadon élő és háziasított, hasított körmű állatok, először fordult elő, hogy egy tagállam tervet dolgozott ki a száj- és körömfájás vadon élő állatoknál való előfordulásának felszámolására a fertőzöttnek nyilvánított területeken, és meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek az ezeken a területeken található gazdaságokra irányulnak, a 2003/85/EK irányelv XVIII. melléklete B. részének megfelelően. |
(9) |
A száj- és körömfájás vadon élő állatokban való előfordulásának megerősítését követő kilencven napon belül, 2011. április 4-én Bulgária tervet nyújtott be, amely a Burgasz, Jambol és Haszkovo régiók egyes részeiben a vadon élő állatoknál előforduló száj- és körömfájás felszámolására irányult. |
(10) |
A Bulgária által benyújtott terv Bizottság által végzett értékelése után a Bizottság elfogadta a Bulgáriában a vadon élő állatokban előforduló ragadós száj- és körömfájás felszámolására irányuló terv jóváhagyásáról szóló, 2011. augusztus 5-i 2011/493/EU bizottsági végrehajtási határozatot (4). |
(11) |
Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 75. cikkével (5), valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 90. cikkének (1) bekezdésével összhangban az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott olyan finanszírozási döntésnek kell megelőznie, amely meghatározza a kiadásokkal járó tevékenységek alapvető elemeit. |
(12) |
A száj- és körömfájás sajátos délkelet-balkáni járványügyi helyzetét figyelembe véve meg kell határozni annak az uniós pénzügyi támogatásnak a mértékét, amely azon költségekhez nyújtható, amelyek Bulgária számára felmerültek a bulgáriai, vadon élő állatoknál előforduló száj- és körömfájás felszámolására irányuló terv egyes részeinek végrehajtása során. |
(13) |
Az ezen határozat által megállapított mértékben a következő tevékenységeket finanszírozzák: sürgős felügyeleti tevékenységek, beleértve a nemzeti referencialaboratórium fejlesztését is, amely a térségbeli azon kevés laboratóriumok egyike, amely elegendő tapasztalattal rendelkezik a száj- és körömfájás diagnózisában; az állat-egészségügyi információs rendszer fejlesztése, amelynek célja, hogy a felügyeleti adatokat és az állatok mozgásának ellenőrzését integrálja; tisztítási és fertőtlenítési intézkedések és a nyilvánosságnak intézett tájékoztató kampányok. Ezen intézkedések növelik az Unión belül rendelkezésre álló, a jövőben felmerülő hasonló esetekben alkalmazható szaktudást. |
(14) |
Pénzügyi ellenőrzés tekintetében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (7) 9., 36. és 37. cikke alkalmazandó. |
(15) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A Délkelet-Bulgáriában a vadon élő állatoknál megjelent száj- és körömfájás felszámolása érdekében a 2009/470/EK határozat 8. cikkének, 14. cikke (4) bekezdésének c) pontja, 19. cikkének, 22. cikkének, 31. cikke (1) bekezdésének, 35. cikk (1) bekezdésének és 36. cikke (1) bekezdésének értelmében Bulgária által 2011-ben hozott és a Bizottság 2011/493/EU határozata által jóváhagyott felszámolási tervnek megfelelő intézkedések Bulgáriára háruló költségeinek fedezésére e tagállam számára uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtható.
Az első bekezdés a költségvetési rendelet 75. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül.
(2) Az uniós hozzájárulás teljes összege nem haladhatja meg a 890 000 EUR-t.
(3) Kizárólag a mellékletben feltüntetett, 2011. április 4. és 2012. április 3. között végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő, Bulgária által 2012. augusztus 5. előtt kifizetett költségek támogathatók uniós pénzügyi hozzájárulás révén történő társfinanszírozással, legfeljebb a mellékletben feltüntetett különböző kezdeményezéseknek megfelelő százalékos arányban.
2. cikk
(1) Bulgária azon kiadásokat, amelyekre uniós pénzügyi hozzájárulást kérelmez, EUR-ban, hozzáadottérték-adó és más adók nélkül adja meg.
(2) Ha Bulgária kiadásai nem EUR-ban merültek fel, akkor Bulgáriának EUR-ra átszámítva kell a kiadásokat megadnia; az átszámítást az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamon kell elvégeznie, amely hónapban a tagállam a kérelmet benyújtja.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben említett terv megvalósítására irányuló uniós pénzügyi támogatást meg kell adni, amennyiben Bulgária:
a) |
hatékonyan végrehajtja az 1. cikkben említett felszámolási tervet az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a 2003/85/EK irányelvet, valamint a versenyjogi és a közbeszerzési szerződések elbírálására vonatkozó jogszabályokat is beleértve; |
b) |
legkésőbb 2012. január 31-ig eljuttatja a Bizottsághoz a felszámolási terv technikai megvalósításáról szóló időközi jelentést a 2003/85/EK irányelv XVIII. melléklete B. részének (5) bekezdésének megfelelően, a 2011. április 4. és 2011. december 31. közötti időszakra vonatkozó időközi pénzügyi jelentést mellékelve; |
c) |
legkésőbb 2012. szeptember 15-ig benyújtja a Bizottsághoz a felszámolási program technikai végrehajtásáról szóló záróbeszámolót, az általa fizetett költségek, valamint a 2011. április 4-től2012. április 3-ig terjedő időszakban elért eredmények igazolásával együtt; |
d) |
nem nyújt be egyéb uniós hozzájárulásra vonatkozó további kérelmet a mellékletben említett intézkedésekre, és előzetesen sem nyújtott be ilyen kérelmeket. |
(2) Amennyiben Bulgária nem teljesíti az (1) bekezdésben foglaltakat, a Bizottság a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint az Uniót érő pénzügyi veszteséget figyelembe véve csökkentheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.
4. cikk
(1) Bulgária biztosítja, hogy az illetékes hatóság az 1. cikkben említett, uniós pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységekhez kapcsolódó igazoló dokumentumok, különösen a számlák, a fizetési igazolások, a jelenléti ívek, valamint a mintaszállításra és a kiküldetésekre vonatkozó dokumentumok hitelesített másolatát hét évig megőrzi.
(2) Bulgária költségelszámolási rendszerében rögzíti a Bizottsághoz benyújtott kiadásokat, és ellenőrzési célokból hét évig minden eredeti dokumentumot megőriz.
(3) Az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat kérésre be kell nyújtani a Bizottsághoz.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bolgár Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 15-én.
a Bizottság részéről
John DALLI
a Bizottság tagja
(1) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.
(2) HL L 306., 2003.11.22., 1. o.
(3) HL L 55., 2005.3.1., 12. o.
(4) HL L 203., 2011.8.6., 32. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.
(7) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
MELLÉKLET
Az 1. cikkben említett, a délkelet-bulgáriai, vadon élő állatoknál előforduló száj-és körömfájás felszámolását célzó tervnek megfelelően, 2011. április 4. és 2012. április 3. között végrehajtott intézkedések költsége
Tevékenység |
A jóváhagyott tervben szereplő intézkedés |
Specifikáció |
Egységek száma |
Egységnyi költség (EUR) |
Összesen (EUR) |
Az uniós hozzájárulás százalékos aránya (%) |
||||
|
|
Vizsgálat: ELISA NSP |
2 000 |
3,00 |
6 000 |
100 |
||||
Vizsgálat: ELISA antitest – „О” típus |
21 024 |
3,50 |
73 584 |
100 |
||||||
RT-PCR |
2 000 |
15,00 |
30 000 |
100 |
||||||
ELISA Ag |
2 000 |
10,00 |
20 000 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
129 584 |
|
|||||
|
Vákuumcsövek |
21 024 |
0,50 |
10 512 |
100 |
|||||
Szervmintavételi csövek |
2 000 |
0,50 |
1 000 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
11 512 |
|
|||||
|
Vizsgálat: ELISA NSP |
480 (282) |
3,00 |
1 440 |
100 |
|||||
Vizsgálat: ELISA antitest – „О” típus |
480 (282) |
3,50 |
1 680 |
100 |
||||||
RT-PCR |
400 (282) |
15,00 |
6 000 |
100 |
||||||
ELISA Ag |
400 |
10,00 |
4 000 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
13 120 |
|
|||||
|
Vákuumcsövek |
282 |
0,50 |
141 |
100 |
|||||
Szervmintavételi csövek |
200 |
0,50 |
100 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
241 |
|
|||||
|
Vaddisznócsapdák |
7 |
500,00 |
3 500 |
100 |
|||||
|
Munkaerő (napi fizetés) |
4 650 |
22,00 |
102 300 |
100 |
|||||
Lövedékek |
400 |
2,00 |
800 |
100 |
||||||
Egyéb költségek |
153 |
50,00 |
7 650 |
100 |
||||||
|
Heti szállítás |
52 |
100,00 |
5 200 |
100 |
|||||
Részösszeg |
|
|
|
119 450 |
|
|||||
|
Munkaerő (fizetések + napidíj/éj) havonta és szakértőnként |
12 (365 + 700) |
1 065,00 |
153 360 |
100 |
|||||
Védőöltözet |
6 240 |
5,00 |
31 200 |
100 |
||||||
Egyéb költségek: szállítás bérelt autóval |
3 |
9 000,00 |
27 000 |
100 |
||||||
A központi adatbázishoz történő valós idejű hozzáférés: |
|
|||||||||
Elegendő memóriával rendelkező, nagysebességű hordozható számítógéppel és GPS berendezéssel |
3 |
1 000,00 |
3 000 |
100 |
||||||
Mobiltelefonokkal |
3 |
500,00 |
1 500 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
216 060 |
|
|||||
|
|
Az útszéli ellenőrző helyek fertőtlenítése (felállítás) |
16 |
200,00 |
3 200 |
100 |
||||
Az útszéli ellenőrző helyek fertőtlenítése (karbantartás) |
17 |
200,00 |
3 400 |
100 |
||||||
A munkacsoport gépjárműveinek fertőtlenítése |
3 |
200,00 |
600 |
100 |
||||||
Részösszeg |
|
|
|
7 200 |
|
|||||
|
|
Gépek, felszerelés és fogyóeszközök |
|
|
128 000 |
100 |
||||
Részösszeg |
|
|
|
128 000 |
|
|||||
|
|
Hardver, szoftver és programozás |
|
|
957 000 |
25 |
||||
Részösszeg |
|
|
|
239 250 |
|
|||||
|
|
Évi 12 találkozó területenként, prospektusok és egyéb tájékoztató anyagok |
36 |
500,00 |
18 000 |
100 |
||||
Részösszeg |
|
|
|
18 000 |
|
|||||
|
Összesen |
|
|
|
882 417 |
|
AJÁNLÁSOK
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/81 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2011. december 15.)
az öröklés kettős adóztatatása tekintetében nyújtott adókedvezményről
(2011/856/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) |
A tagállamok többsége vet ki adókat a személyek elhalálozásához kapcsolódóan, konkrétan öröklési adókat és hagyatéki adókat, míg más tagállamok az öröklést és a hagyatékot más adónemek alatt, például jövedelemként adóztatják. A továbbiakban a személyek elhalálozásához kapcsolódó összes adófajta öröklési adóként szerepel. |
(2) |
Az öröklési adókat alkalmazó tagállamok többsége megadóztatja az élő személyek közötti ajándékozást is. |
(3) |
A tagállamok különböző „kapcsolati” tényezők alapján adóztathatják az öröklést. Az adóztatás történhet olyan személyes kapcsolat alapján, mint az elhunyt tartózkodási helye, lakóhelye, állampolgársága vagy az örökös tartózkodási helye, lakóhelye, állampolgársága vagy mindkettőé. A tagállamok egy része ezen tényezők közül többet is alkalmaz, vagy olyan visszaélés elleni intézkedéseket alkalmaz, amelyek az adóügyi illetőség megállapításához a lakóhely vagy a tartózkodási hely fogalmának tágabb értelmezését teszik szükségessé. |
(4) |
A személyes kapcsolat alapján történő adóztatás mellett a tagállamok az öröklési adót kivethetik a joghatóságuk alatt álló területen található vagyontárgyakra is. Ezen az alapon akkor is ki lehet vetni az adót, ha sem az elhunytnak, sem az örökösnek nincs személyes kapcsolata a fellelhetőség szerinti országgal. |
(5) |
Élete folyamán egyre több uniós polgár költözik egyik uniós országból egy másikba, hogy ott éljen, tanulmányokat folytasson, munkát végezzen vagy nyugdíjas éveit töltse, és közben hazájuktól eltérő országokban lévő ingatlanokat vásárolnak és ott található vagyontárgyakba fektetnek. |
(6) |
Amennyiben ezek az esetek az érintett személy elhalálozása folytán több országot érintő örökléshez vezetnek, előfordulhat, hogy több tagállamnak is joga van az öröklési adót kivetnie a szóban forgó hagyaték után. |
(7) |
A tagállamok néhány bilaterális egyezményt kötöttek az öröklés kettős vagy többszörös adóztatásának elkerülése érdekében. |
(8) |
A tagállamok többsége egyoldalúan, nemzeti szinten elfogadott jogszabályokon vagy igazgatási eszközökön keresztül biztosít kedvezményeket a külföldi öröklési adók tekintetében. |
(9) |
A külföldi öröklési adók tekintetében adott kedvezmények nemzeti rendszereinek ugyanakkor megvannak a maguk korlátai. Korlátozott lehet például a hatályuk a lefedett adók és személyek körét tekintve. Előfordulhat, hogy a tagállamok által működtetett rendszerek nem teszik lehetővé adókedvezmények érvényesítését az adott hagyaték után korábban már befizetett ajándékozási adó, vagy az országos szint helyett helyi vagy regionális szinten kivetett adók, vagy a halálesemény kapcsán más országok által kivetett összes adó után. Előfordulhat, hogy csak bizonyos külföldi vagyontárgyak után megfizetett külföldi adók tekintetében biztosítanak kedvezményeket. Adott esetben nem nyújtanak kedvezményeket az örökös vagy az elhunyt hazájától eltérő országban lévő vagyontárgyra kivetett külföldi adó tekintetében. A tagállamok által működtetett rendszerek kizárhatják a kedvezményt biztosító tagállam területén található vagyontárgyak külföldi adóztatását. A tagállami rendszerek azért is elégtelennek bizonyulhatnak, mert nem veszik figyelembe a tagállamok öröklési adóra vonatkozó szabályai közötti eltéréseket, különösen abban a tekintetben, hogy mi számít helyi vagyontárgynak a külföldi vagyontárgyakhoz képest, továbbá a vagyontárgyak átruházásának időpontja és az adó megfizetésének esedékessége vonatkozásában. Végezetül az adókedvezmény az illetékes hatóság döntésétől függhet, és így nem feltétlenül garantálható. |
(10) |
Az öröklés többszörös adóztatását kezelő megfelelő módszerek hiánya azt eredményezheti, hogy adóztatás mértéke összességében érzékelhetően magasabb lesz, mint azokban az esetekben, amikor kizárólag csak egy tagállam érintett. |
(11) |
Ez akadályozhatja az uniós állampolgárokat abban, hogy teljeskörűen élvezhessék az EU határain belüli szabad mozgás és letelepedés nyújtotta előnyöket. A tulajdonos elhalálozása esetén nehézségek merülhetnek fel a kisvállalkozások átruházásánál is. |
(12) |
Miközben az öröklési adókból befolyó bevételek viszonylag kis részét adják a tagállamok összes adóbevételének, és a nemzetközi esetek önmagukban még sokkal kisebb részt tesznek ki, az öröklés kettős adóztatásának súlyos következményei lehetnek az érintett egyénekre nézve. |
(13) |
Az öröklés kettős adóztatása jelenleg nincs átfogóan kezelve sem a tagállami rendszerek, sem a kétoldalú megállapodások, sem az uniós jog keretében. A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a nemzetközi öröklési esetekben felmerülő kettős adóztatás elkerüléséhez egy átfogóbb rendszer megalkotását kell ösztönözni. |
(14) |
Sorrendet kell felállítani az adóztatási jogok, vagy – éppen ellenkezőleg – a kedvezmények között azokban az esetekben, ahol kettő vagy több tagállam vet ki öröklési adót ugyanazon örökség után. |
(15) |
Általános szabályként, és összhangban a nemzetközileg leginkább elfogadott gyakorlattal, elsődlegesen azon tagállamé kell, hogy legyen az öröklési adó kivetésének joga, ahol az ingatlan vagy az állandó telephely vállalkozási vagyona található, hiszen ezen államnak van a legszorosabb kapcsolata az adott vagyontárggyal. |
(16) |
Mivel az állandó telephely vállalkozási vagyonának kivételével az ingóvagyon könnyen mozdítható, annak a tagállamnak a vagyontárgyhoz fűződő kapcsolata, amelyikben a vagyontárgy az elhalálozás időpontjában fellelhető, általában lényegesen kevésbé szoros, mint azok a személyes kapcsolatok, amelyek az elhunyt vagy az örökös és egy másik tagállam között fennállnak. Annak a tagállamnak tehát, ahol az ilyen ingóvagyon fellelhető, mentesítenie kell a vagyontárgyat az öröklési adó alól, ha ilyen adót az a tagállam is kivet, amelyikkel az elhunytnak és/vagy az örökösnek személyes kapcsolata áll fenn. |
(17) |
Az örökséget az elhunyt sok esetben egész élete folyamán halmozta fel. Amennyiben az elhunytat és az örököst eltérő tagállamokhoz fűzik személyes kapcsolatok, valószínűbb, hogy az öröklés által érintett vagyontárgyak abban a tagállamban fellelhetők, amelyhez az elhunytat kötötték a személyes kapcsolatok. Az öröklésnek a tagállam területéhez való személyes kötődés alapján történő adóztatásakor a tagállamok többsége az elhunyt kötődéseire és nem az örökösére hivatkozik, jóllehet számos közülük akkor is adóztat, vagy csak akkor adóztat, ha az örökösnek van személyes kötődése az adott tagállamhoz. Az elhunyt személyes kötődésének fenti jellege és jelentősége miatt, továbbá gyakorlati megfontolásokból kifolyólag, az elhunytnak és az örökösnek különböző tagállamokkal fennálló személyes kötődése miatt felmerülő kettős adóztatás esetében annak a tagállamnak kell kedvezményt biztosítania, amelyikkel az örökösnek áll fenn személyes kapcsolata. |
(18) |
A több tagállammal fennálló személyes kötődésből fakadó ütközéseknél a legszorosabb kötődést közös megegyezésre épülő, a kérdést véglegesen eldöntő szabályok alapján határozható meg. |
(19) |
Mivel az öröklési adó alkalmazásának időzítése az egyes érintett tagállamokban eltérhet, és a nemzetközi elemeket tartalmazó esetek rendezése a több jog- és/vagy adórendszer alapján bonyolított eljárás miatt lényegesen hosszabb időbe telhet, mint a hazai öröklési adó alá tartozó eseteknél, a tagállamoknak ésszerű időkeretet kell biztosítaniuk az adókedvezmények iránti kérelmek rendezésére. |
(20) |
Ez az ajánlás a többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogok érvényesülését segíti elő. Ilyen jog például a tulajdonhoz való jog (17. cikk), amely külön garantálja a jogszerűen szerzett tulajdon örökül hagyásának jogát, vagy a vállalkozás szabadsága (16. cikk), illetve az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz való joga (45. cikk), |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. Tárgy
1.1. Ez az ajánlás meghatározza, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket alkalmazhatnak, vagy miként javíthatják a hatályos intézkedéseiket az öröklési adónak két vagy több tagállam általi kivetéséből fakadó kettős vagy többszörös adóztatás (a továbbiakban: kettős adóztatás) alóli mentesítés érdekében.
1.2. Az ajánlás analóg módon az ajándékozási adókra is vonatkozik azokban az esetekben, amikor az ajándékozást ugyanolyan vagy hasonló szabályok alapján adóztatják, mint az öröklést.
2. Fogalommeghatározások
Ezen ajánlás alkalmazásában:
a) |
„öröklési adónak” minősül a személyek elhalálozása kapcsán tagállami, föderális, regionális vagy helyi szinten kivetett minden adó, függetlenül az adó elnevezésétől, az adókivetés módjától és az adóalanytól. Ide tartozik különösen a hagyatéki adó, az öröklési adó, az átruházási adó, a vagyonátruházási illeték, a bélyegilleték, a jövedelemadó és a tőkenyereség-adó; |
b) |
„adókedvezmény” alatt olyan jogszabályi és/vagy általános igazgatási utasításban vagy útmutatóban rögzített rendelkezést kell érteni, ami alapján egy tagállam egy másik tagállamban megfizetett öröklési adó alapján kedvezményt nyújt oly módon, hogy a külföldi adót leírja az adott tagállamban kivetett adóból, vagy a megfizetett külföldi adót elismerve a hagyatékot vagy annak egy részét mentesíti az adott tagállam szerinti adóztatás alól, vagy más megközelítés alapján nem vet ki öröklési adót; |
c) |
„vagyontárgynak” minősül minden olyan ingó és/vagy ingatlan vagyon és/vagy jog, amelyre öröklési adót vetnek ki; |
d) |
„személyes kapcsolat” alatt az elhunytnak vagy az örökösnek egy adott tagállamhoz fűződő kapcsolatát kell érteni, amelynek alapja lehet a lakóhely, a tartózkodási hely, az állandó lakcím, az elemi érdekközpont, a szokásos lakóhely vagy a tényleges ügyvezetési központ. |
Az a) pont alkalmazásában az ugyanazon vagyontárgy után korábban megfizetett ajándékozási adót öröklési adónak kell tekinteni az adókedvezmény nyújtásakor.
Az „állandó telephely”, „ingatlan”, „ingóság”, „lakos”, „lakóhely/lakóhellyel rendelkező”, „állampolgárság”, „szokásos lakóhely” és „állandó lakhely” fogalmak jelentése az azokat alkalmazó tagállam hazai jogrendszere szerinti jelentéssel bírnak.
3. Általános célkitűzés
Az ajánlott intézkedések célja a kettős adóztatás eseteinek kezelése abból a célból, hogy egy adott öröklés után fizetendő teljes adó ne legyen magasabb, mint az az adómérték, amelyet akkor kellene alkalmazni, ha az érintett tagállamok közül csak a legmagasabb adómértéket alkalmazó tagállam rendelkezne adóügyi illetékességgel a hagyaték minden részére vonatkozóan.
4. Adókedvezmény nyújtása
Az öröklési adó alkalmazásakor a tagállamoknak a 4.1–4.4. pontokkal összhangban kell adókedvezményt nyújtaniuk.
4.1. Ingatlan és állandó telephely ingóságai vonatkozásában nyújtott adókedvezmény
Öröklési adó alkalmazásakor egy tagállam egy másik tagállam által kivetett öröklési adó vonatkozásban az alábbi vagyontárgyakra nyújthat adókedvezményt:
a) |
a másik tagállamban található ingatlan; |
b) |
a másik tagállamban található állandó telephely vállalkozási vagyonát képező ingóság. |
4.2. Egyéb ingóságok vonatkozásában nyújtható adókedvezmények
A 4.1. bekezdés b) pontjában említett vállalkozói vagyonon kívüli ingóságok vonatkozásában az olyan tagállam, amelyhez sem az elhunytnak, sem az örökösnek nem fűződik személyes kapcsolata, nem vethet ki öröklési adót, feltéve, hogy egy másik tagállam az elhunytnak és/vagy az örökösnek az adott tagállamhoz fűződő személyes kapcsolata alapján megállapít ilyen adót.
4.3. Adókedvezmény nyújtása azokban az esetekben, amikor az elhunytat és az örököst más-más tagállamhoz fűzi személyes kapcsolat
A 4.1. bekezdésre is figyelemmel, azokban az esetekben, amikor több tagállam is kivethet adót egy hagyaték után abból kifolyólag, hogy az elhunytat személyes kapcsolatok fűzték az egyik tagállamhoz, az örököst pedig egy másikhoz, ez utóbbi tagállamnak adókedvezményt kell nyújtania azon adó alapján, amelyet abban a tagállamban fizettek meg a hagyaték után, amelyhez az elhunytat fűzték személyes kapcsolatok.
4.4. Adókedvezmény nyújtása azokban az esetekben, amikor valamely személyt több tagállamhoz fűznek személyes kapcsolatok
Amennyiben a különböző tagállamok rendelkezései alapján egy személyről megállapítható, hogy egynél több adót kivető tagállamhoz fűzik személyes kapcsolatok, akkor az érintett tagállamok illetékes hatóságainak közös megegyezés alapján, a 6. pontban meghatározott eljárással összhangban vagy más módon el kell dönteniük, hogy melyik tagállam nyújtson adókedvezményt, ha az öröklési adót az a tagállam veti ki, amelyhez az adott személyt szorosabb személyes kapcsolatok fűzik.
4.4.1. |
Egy személy szorosabb személyes kapcsolata az alábbiak alapján állapítható meg:
|
4.4.2. |
Természetes személytől eltérő jogalany, például egy jótékonysági szervezet esetében, úgy tekinthető, hogy azt szorosabb személyes kapcsolat fűzi ahhoz a tagállamhoz, amelyben a tényleges ügyvezetés zajlik. |
5. Az adókedvezmény alkalmazásának időzítése
A tagállamok ésszerű ideig, például az általuk kivetett öröklési adó befizetési határidejének lejártától számított tíz évig biztosítják az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét.
6. Közös megegyezésen alapuló eljárás
Amennyiben a 3. pontban meghatározott általános célkitűzés eléréséhez szükséges, a tagállamok közös megegyezésen alapuló eljárást működtetnek a kettős adóztatással összefüggő esetleges viták rendezésére, ideértve az ingó, illetve az ingatlan vagyon vagy a vagyontárgyak helyének eltérő definíciójából fakadó vitákat, továbbá az adott esetben adókedvezményt nyújtó tagállam eldöntésével kapcsolatban felmerülő vitákat is.
7. Nyomon követés
7.1. A kettős adóztatás által érintett adófizetők segítése érdekében a tagállamok folytatják az adóhatóságok közötti együttműködés javítását szolgáló lehetőségek feltárását, amely kiterjed a helyi vagy regionális szintű együttműködésre is.
7.2. A tagállamoknak koordinált álláspontot kell képviselniük az öröklési adóról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében folyó tárgyalásokon.
7.3. A Bizottság a tagállamokkal nyomon fogja követni az ajánlást, és három évvel az ajánlás elfogadását követően jelentést fog közzétenni a határon átnyúló vonatkozású öröklési adó tekintetében az Unióban alkalmazott adókedvezmények állásáról.
8. Címzettek
Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 15-én.
a Bizottság részéről
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
Helyesbítések
20.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 336/85 |
Helyesbítés a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) leküzdése céljából 2006-ban és 2007-ben Portugáliában felmerült kiadások fedezésére szolgáló kiegészítő uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2011. december 12-i 2011/851/EU bizottsági végrehajtási határozathoz
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 335., 2011. december 17. )
A címlapon és a 107. oldalon a címben:
a következő szövegrész:
„2011. december 12.”
helyesen:
„2011. december 15.”
A 108. oldalon a keltezésben:
a következő szövegrész:
„2011. december 12-én.”
helyesen:
„2011. december 15-én.”