2011.11.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/88/EU IRÁNYELVE

(2011. november 16.)

a 97/68/EK irányelvnek a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorokra vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően;

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a nem közúti mozgó gépekbe épített motorok kipufogógáz-kibocsátásáról és légszennyező anyagok kibocsátási határértékeiről szól, és hozzájárul az emberi egészség és a környezet védelméhez. A 97/68/EK irányelv előírta, hogy a kompressziós gyújtású motorok többségének típusjóváhagyására alkalmazandó jelenlegi, III A szakasz szerinti kibocsátási határértékeket a III B szakasz szerinti szigorúbb határértékek fogják felváltani. A határértékeket az említett motorok típusjóváhagyásánál 2010. január 1-jétől, forgalomba hozatalánál pedig 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

A 97/68/EK irányelv felülvizsgálatát jelenleg készíti elő a Bizottság a 97/68/EK irányelvet módosító, 2004. április 21-i 2004/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelően. Annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgált irányelv összhangban álljon a levegőminőségre vonatkozó uniós követelményekkel, valamint figyelembe véve a rendelkezésre álló tapasztalatokat, tudományos ismereteket és technológiákat, a Bizottságnak a 97/68/EK irányelv soron következő felülvizsgálatakor – a hatásvizsgálattól függően – a következő intézkedéseket kellene megfontolnia:

—	új kibocsátási szakasz – az V. szakasz – létrehozása, amelynek – amennyiben műszakilag megvalósítható – a nehézgépjárművek Euro VI szabványának követelményein kell alapulnia;

—	a részecskekibocsátás mennyiségének csökkentésére vonatkozóan új követelmények – konkrétan részecskeszám-határérték – bevezetése – amennyiben műszakilag megvalósítható – a kompressziós gyújtású motorok minden kategóriájára az ultrafinom részecskék mennyiségének hathatós csökkentése érdekében;

—

átfogó megközelítés alkalmazása az utólag felszerelhető kibocsátásszabályozó eszközökre vonatkozó harmonizált követelményekkel kapcsolatos, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága védnöksége alatt jelenleg folyó tárgyalások alapján a kibocsátáscsökkentési rendelkezések és a nem közúti mozgó gépek meglévő flottája utókezelő rendszerekkel való utólagos felszerelésének előmozdítására; e megközelítésnek támogatnia kell a tagállamoknak a levegőminőség javítására és a munkavállalók védelmének fokozására tett erőfeszítéseit;

—	a nem közúti mozgó gépek és a járművek időszakos vizsgálati módszerének kialakítása különösen a tekintetben, hogy kibocsátási jellemzőik ténylegesen megfelelnek-e a nyilvántartásba vételkor megadott értékeknek;

—	a III A szakasz vasúti motorkocsikra és mozdonyokra vonatkozó követelményeinek nem megfelelő cseremotorok engedélyezésének lehetősége bizonyos feltételek mellett;

—	a vasútra vonatkozó egyedi kibocsátási szabványok idevágó nemzetközi szabványokkal való harmonizálásának lehetősége a meghatározott kibocsátási határértékeknek megfelelő, megfizethető motorok elérhetőségének biztosítása érdekében.

(3)

A III B szakaszba történő átmenet technológiai lépésváltást jelent, ami a motorok áttervezése és a fejlett technikai megoldások kidolgozása miatt jelentős megvalósítási költségekkel jár. Azonban sem a jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság, sem pedig a gazdasági konjunktúra által okozott fluktuáció nem vezethet a környezetvédelmi előírások enyhüléséhez. A 97/68/EK irányelv ezen felülvizsgálata ezért kivételesnek tekintendő. Ezen túlmenően a környezetkímélő technológiákba történő beruházások fontosak a jövőbeli növekedés, a munkahelyteremtés és az egészségvédelem előmozdítása szempontjából.

(4)

A 97/68/EK irányelv rendelkezik egy rugalmas végrehajtási eljárásról, amely lehetővé teszi a berendezésgyártóknak, hogy két kibocsátási szakasz közötti időszakban korlátozott számban olyan motorokat szerezzenek be, amelyek nem felelnek meg az említett időszakban alkalmazandó kibocsátási határértékeknek, azonban az érvényben lévőt közvetlenül megelőző szakasz követelményeivel összhangban jóváhagyták őket.

(5)	A 2004/26/EK irányelv 2. cikkének b) pontja rendelkezik az esetleges további rugalmassági eljárások szükségességének értékeléséről.

(6)

A III B szakaszban célszerű a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott – nem vasúti motorkocsi, mozdony vagy belvízi hajó meghajtására használt – motorok számát valamennyi motorkategóriában a berendezésgyártó által az adott kategóriába tartozó motorral ellátott berendezésekből forgalomba hozott éves mennyiség 20 %-áról 37,5 %-ára növelni. Ennek alternatívájaként fel kell kínálni a gyártóknak azt a lehetőséget, hogy a rugalmas végrehajtási eljárás keretében meghatározott számú motort hozzanak forgalomba. A motorok e meghatározott számát is felül kell vizsgálni, és az nem lépheti túl a 97/68/EK irányelv XIII. mellékletének 1.2.2. szakaszában meghatározott határértékeket.

(7)	A rugalmas végrehajtási eljárásra alkalmazandó szabályokat célszerű kiigazítani oly módon, hogy az eljárás alkalmazása a mozdonyok meghajtására használt motorokra szigorúan meghatározott ideig terjedjen ki.

(8)

A levegőminőség javítása az Unió egyik legfontosabb célja, melynek megvalósítására szolgál a környezeti levegő minőségéről és a „Tisztább levegőt Európának” elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5). A kibocsátásoknak a forrásnál való csökkentése elengedhetetlen e cél teljesítéséhez, beleértve a nem közúti mozgó gépek ágazata kibocsátásának csökkentését is.

(9)

Az ezen irányelv hatálya alá eső gépeket üzemeltető vállalatoknak támogatásban kellene részesülniük európai pénzügyi programok, illetve a tagállamok által indított, idevágó programok keretében. E támogatási programoknak a legmagasabb kibocsátási szabványok korai bevezetésének előnyben részesítését kell célozniuk.

(10)

A 97/68/EK irányelv a cseremotorok tekintetében mentességről rendelkezik, ez azonban nem érvényes a vasúti motorkocsikra és a mozdonyokra. A súly és a méret tekintetében felmerülő kötöttségekre figyelemmel ugyanakkor részleges mentesség előírása szükséges a vasúti motorkocsik és a mozdonyok cseremotorjai esetében is.

(11)	Az ezen irányelvben meghatározott intézkedések a gyártó ágazatban tapasztalt átmeneti nehézségeket tükröznek, nem vezetnek végleges kiigazításhoz, így ezen intézkedések alkalmazását a III B szakasz idejére vagy – ahol későbbi szakasz nincs – hároméves időtartamra kell korlátozni.

(12)

Figyelembe véve az Egyesült Királyság vasúti hálózatának különleges infrastruktúráját, ahol eltérő űrszelvényt alkalmaznak, és ennélfogva a súllyal és a mérettel kapcsolatos kötöttségek merülnek fel, aminek következtében az új kibocsátási határidőkhöz való alkalmazkodáshoz hosszabb időre van szükség, célszerű nagyobb rugalmasságot biztosítani a mozdonyok meghajtására használt motorok e speciális piacán.

(13)	A 97/68/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 97/68/EK irányelv módosításai

A 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„6. A nem vasúti motorkocsik és belvízi hajók meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokat az (1)–(5) bekezdésben említetteken kívül a XIII. mellékletben említett eljárással összhangban, rugalmas végrehajtási eljárással is forgalomba lehet hozni.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1a) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni;

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1b) A 9. cikk (3 g), (3i) és (4a) bekezdésétől eltérve a tagállamok a vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt következő motorok forgalomba hozatalát engedélyezhetik:

a III A szakasz szerinti határértékeknek megfelelő cseremotorok, amennyiben azok vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt olyan motorok helyettesítésére szolgálnak, amelyek

i.	nem teljesítik a III A szakasz szerinti szabványt; vagy

ii.	teljesítik a III A szakasz szerinti szabványt, de nem teljesítik a III B szakasz szerinti szabványt;

a III A szakasz szerinti határértékeknek meg nem felelő cseremotorok, amennyiben azok vezérlés nélküli, önálló mozgásra képtelen vasúti motorkocsikban használt motorok helyettesítésére szolgálnak, feltéve, hogy a kérdéses cseremotor legalább azoknak a szabványoknak megfelel, mint az ugyanilyen típusú, meglévő vasúti motorkocsikban használt motorok;

E bekezdés értelmében csak abban az esetben adható engedély, ha a tagállam jóváhagyó hatósága meggyőződött arról, hogy az adott vasúti motorkocsi vagy mozdony vonatkozásában alkalmazandó legújabb kibocsátási szint követelményeinek megfelelő cseremotor használata jelentős technikai nehézségekkel fog járni.

(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés hatálya alá eső motorokhoz hozzátűzik a »CSEREMOTOR« megnevezést tartalmazó, a vonatkozó eltérésre egyértelműen utaló címkét.

(1d) A Bizottság értékeli az (1b) bekezdés környezeti hatásait, és az annak való megfelelés tekintetében felmerülő lehetséges technikai nehézségeket. A Bizottság ezen értékelésre tekintettel 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1b) bekezdés felülvizsgálatáról, amelyhez szükség esetén – az említett bekezdés alkalmazásának befejező időpontját feltüntető – jogalkotási javaslatot csatol.”;

c)	a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(7) A tagállamok engedélyezik az I. melléklet 1. pontja A.i., A.ii. és A.v. alpontjában meghatározott motoroknak a XIII. melléklet rendelkezései szerinti rugalmas végrehajtási eljárással történő forgalomba hozatalát.”

3.	A XIII. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb 2012. november 24-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2011. november 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

W. SZCZUKA

(1) HL C 48., 2011.2.15., 134. o.

(2) Az Európai Parlament 2011. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 8-i határozata.

(3) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

(4) HL L 146., 2004.4.30., 1. o.

(5) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

MELLÉKLET

A XIII. melléklet 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„1. AZ EREDETIBERENDEZÉS-GYÁRTÓ INTÉZKEDÉSEI

1.1.

A III B szakasz kivételével az az eredetiberendezés-gyártó (a továbbiakban: OEM), amelyik igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást – a vasúti mozdonyok és motorkocsik meghajtására szolgáló motorok esetét kivéve –, engedélyt kér valamely jóváhagyó hatóságtól a saját motorgyártói számára, hogy az OEM általi kizárólagos használatra motorokat hozhassanak forgalomba. Az éppen alkalmazandó kibocsátási határértékeknek meg nem felelő, de az előző kibocsátásihatárérték-szakaszban jóváhagyott motorok darabszáma nem haladhatja meg az 1.1.1. és 1.1.2. pontban meghatározott felső határokat.

1.1.1.

A rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorok darabszáma egyetlen kategóriában sem haladhatja meg az OEM által az adott kategóriába tartozó motorral felszerelt berendezésekből forgalomba hozott (az Unió piacán a legutóbbi öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves mennyiség 20 %-át. Ha az OEM öt évnél rövidebb ideje forgalmaz berendezéseket az Unió piacán, akkor az átlagot azon időtartam alapján kell kiszámolni, amióta az OEM e piacon berendezéseket forgalmaz.

1.1.2.

Az 1.1.1. pont választható alternatívájaként – a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok kivételével – az OEM engedélyt kérhet a saját motorgyártói számára, hogy meghatározott darabszámú motort forgalomba hozhassanak az OEM általi kizárólagos használatra. Az egyes motorkategóriákban a motorok darabszáma nem haladhatja meg az alábbi felső határokat:

Motorkategória P (kW)	Motorok darabszáma
19 ≤ P < 37	200
37 ≤ P < 75	150
75 ≤ P < 130	100
130 ≤ P ≤ 560	50

1.2.

A III B szakaszban, de legfeljebb az annak kezdetétől számított három évig – a vasúti motorkocsik és mozdonyok meghajtására használt motorok kivételével – az az OEM, amelyik igénybe kívánja venni a rugalmas végrehajtási eljárást, engedélyt kér valamely jóváhagyó hatóságtól a saját motorgyártói számára, hogy az OEM általi kizárólagos használatra szánt motorokat hozhassanak forgalomba. Az éppen alkalmazandó kibocsátási határértékeknek meg nem felelő, de az előző kibocsátásihatárérték-szakaszban jóváhagyott motorok mennyisége nem haladhatja meg az 1.2.1. és 1.2.2. pontban említett felső határokat.

1.2.1.

A rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorok darabszáma egyetlen motorkategóriában sem haladhatja meg az OEM által az adott kategóriába tartozó motorral felszerelt berendezésekből forgalomba hozott (az Unió piacán a legutóbbi öt évben történt értékesítés átlagaként számolt) éves mennyiség 37,5 %-át. Ha az OEM öt évnél rövidebb ideje forgalmaz berendezéseket az Unió piacán, akkor az átlagot azon időtartam alapján kell kiszámolni, amióta az OEM e piacon berendezéseket forgalmaz.

1.2.2.

Az 1.2.1. pont választható alternatívájaként az OEM engedélyt kérhet a saját motorgyártói számára, hogy meghatározott számú motort hozhassanak forgalomba az OEM általi kizárólagos használatra. Az egyes motorkategóriákban a motorok darabszáma nem haladhatja meg az alábbi felső határokat:

Motorkategória P (kW)	Motorok darabszáma
37 ≤ P < 56	200
56 ≤ P < 75	175
75 ≤ P < 130	250
130 ≤ P ≤ 560	125

1.3.

A mozdonyok meghajtására használt motorok tekintetében a III B szakaszban, de legfeljebb a szakasz kezdetétől számított három évig az OEM a saját kizárólagos használatára szolgáló legfeljebb 16 darab motor forgalomba hozatalára kérhet engedélyt saját motorgyártói számára. Az OEM saját motorgyártói számára legfeljebb 10 további, 1 800 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű, kizárólag az Egyesült Királyságon belüli használatra szánt mozdonyokba beépítendő motor forgalomba hozatalára is engedélyt kérhet. A mozdonyok csak akkor teljesítik ezt a követelményt, ha az Egyesült Királyság hálózatán történő üzemelésre vonatkozó biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy teljesítik az e tanúsítványra vonatkozó követelményeket.

Ilyen engedély csak akkor adható, ha a III B szakasz kibocsátási határértékeit műszaki okokból nem lehet teljesíteni.

1.4.

A jóváhagyó hatósághoz intézett kérelemben az OEM feltünteti a következő információkat:

a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motort tartalmazó nem közúti mozgó gépek és berendezések minden egyes darabján feltüntetendő címke mintája. A címke a következő szöveget tartalmazza: »A … (a megfelelő teljesítménysávhoz tartozó összes gép darabszáma) GÉP KÖZÜL A … (gépsorozat) SZÁMÚ, … MOTORSZÁMÚ GÉP, 97/68/EK IRÁNYELV SZERINTI TÍPUSJÓVÁHAGYÁS SZÁMA: …«;

b)	a motoron elhelyezendő, a 2.2. pontban említett szövegű kiegészítő címke mintája.

1.5.

Az OEM a rugalmas végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan minden olyan szükséges információt megad a jóváhagyó hatóságnak, amelyet a jóváhagyó hatóság a határozathoz szükségesnek ítél.

1.6.

Az OEM bármely tagállami jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet a jóváhagyó hatóság annak igazolása érdekében kér, hogy minden olyan motor, amelyről azt állítják, hogy rugalmas végrehajtási eljárással hozták forgalomba, vagy amelyet ennek megfelelően címkéztek, valóban megfelel az állításnak vagy a címkézésnek.”

2011.11.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/16

A BIZOTTSÁG 1205/2011/EU RENDELETE

(2011. november 22.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 7 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2010. október 7-én közzétette az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek – Pénzügyi eszközök átadása standard módosításait (a továbbiakban: a módosítások). A módosítások célja, hogy segítsen a pénzügyi kimutatások felhasználóinak jobban értékelni a pénzügyi eszközök átadásához kapcsolódó kockázati kitettséget és a kockázatoknak a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását. Céljuk az átadási tranzakciókkal – különösen a pénzügyi eszközök értékpapírosítását magukban foglalókkal – kapcsolatos beszámolásban az átláthatóság előmozdítása.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy a módosítások megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

(1)	Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

(2)	Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard az IFRS 7 e rendelet mellékletében meghatározott módosításainak megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak a 2011. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRS 7

Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – Pénzügyi eszközök átadása standard módosítása

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

AZ IFRS 7 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK: KÖZZÉTÉTELEK

standard módosításai

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSA

42A.

A 42B–42H. bekezdésekben szereplő, a pénzügyi eszközök átadásával kapcsolatos közzétételi követelmények kiegészítik a jelen IFRS-ben előírt többi közzétételi követelményt. A gazdálkodó egységnek a 42B–42H. bekezdésekben előírt közzétételeket pénzügyi kimutatásaiban egyetlen közös megjegyzésben kell prezentálnia. A gazdálkodó egységnek teljesítenie kell az előírt közzétételeket minden olyan átadott pénzügyi eszközre vonatkozóan, amelyet nem vezettek ki, valamint az átadott eszközökben való minden olyan folytatódó részvételre vonatkozóan, amely a beszámoló fordulónapján fennáll, tekintet nélkül arra, hogy a kapcsolódó átadási tranzakció mikor következett be. Az említett bekezdésekben előírt közzétételi követelmények alkalmazása céljából a gazdálkodó egység akkor, és csak akkor adja át egy pénzügyi eszköz (az átadott pénzügyi eszköz) egészét vagy egy részét, ha:

(a)	a pénzügyi eszközből származó cash flow-k szerzésére vonatkozó szerződéses jogokat átadja; vagy

(b)	a pénzügyi eszközből származó cash flow-k szerzésére vonatkozó szerződéses jogokat megtartja, de szerződéses kötelmet vállal a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy megállapodás keretében.

42B.

A gazdálkodó egységnek kell közzétennie olyan információkat, amelyek lehetővé teszik pénzügyi kimutatásai felhasználói számára, hogy:

(a)	megértsék az átadott, de nem egészében kivezetett pénzügyi eszközök és a kapcsolódó kötelezettségek közötti kapcsolatot; és

(b)	értékeljék a gazdálkodó egység kivezetett eszközökben lévő folytatódó részvételének jellegét és a hozzá kapcsolódó kockázatokat.

42C.

A 42E–42H. bekezdésben előírt közzétételi követelmények alkalmazása céljából a gazdálkodó egységnek akkor van folytatódó részvétele egy átadott pénzügyi eszközben, ha az átadás részeként a gazdálkodó egység megtart az átadott pénzügyi eszközben foglalt szerződéses jogokat vagy kötelmeket, vagy az átadott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó új szerződéses jogokat vagy kötelmeket szerez. A 42E–42H. bekezdésben előírt közzétételi követelmények alkalmazása céljából a következők nem minősülnek folytatódó részvételnek:

(a)	csalárd átadáshoz és a méltányosság, jóhiszeműség és tisztességes kereskedelem fogalmához kapcsolódó szokásos nyilatkozatok és garanciák, amelyek egy jogi eljárás eredményeképp érvényteleníthetik az átadást;

(b)	az átadott pénzügyi eszköz újbóli megszerzésére irányuló olyan forward, opciós és egyéb szerződések, amelyek szerződéses ára (vagy lehívási ára) az átadott pénzügyi eszköz valós értéke; vagy

(c)

olyan megállapodás, amely alapján a gazdálkodó egység a pénzügyi eszközből származó cash flow-k szerzésére vonatkozó szerződéses jogokat megtartja, de szerződéses kötelmet vállal a cash flow-k kifizetésére egy vagy több gazdálkodó egység felé, és az IAS 39 standard 19. bekezdésének (a)–(c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek.

Átadott, de nem egészében kivezetett pénzügyi eszközök

42D.

Előfordulhat, hogy a gazdálkodó egység olyan módon adott át pénzügyi eszközöket, hogy az átadott pénzügyi eszközök egy része, vagy azok összessége nem felel meg a kivezetés feltételeinek. A 42B. bekezdés (a) pontjában meghatározott célok teljesítése érdekében a gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon az átadott, de nem egészében kivezetett pénzügyi eszközök minden osztályára vonatkozóan közzé kell tennie:

(a)	az átadott eszközök jellegét;

(b)	a tulajdonlással járó azon kockázatok és hasznok jellegét, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve;

(c)	az átadott eszközök és a kapcsolódó kötelezettségek közötti kapcsolat jellegének leírását, beleértve azokat az átadásból eredő korlátozásokat is, amelyek érintik az átadott eszközöknek a beszámolót készítő gazdálkodó egység általi felhasználását.

(d)

ha a kapcsolódó kötelezettségek másik szerződéses fele (felei) kizárólag az átadott eszközöket veszi (veszik) igénybe, akkor egy jegyzéket, amely meghatározza az átadott eszközök valós értékét, a kapcsolódó kötelezettségek valós értékét és a nettó pozíciót (az átadott eszközök és a kapcsolódó kötelezettségek valós értékének különbsége);

(e)	ha a gazdálkodó egység továbbra is megjeleníti az összes átadott eszközt, akkor az átadott eszközök és a kapcsolódó kötelezettségek könyv szerinti értékét;

(f)

ha a gazdálkodó egység csak a folytatódó részvétele mértékéig jeleníti meg az eszközöket (lásd az IAS 39 standard 20. bekezdése (c) pontjának (ii) alpontját és 30. bekezdését), akkor az eredeti eszközök átadás előtti teljes könyv szerinti értékét, a gazdálkodó egység által továbbra is megjelenített eszközök könyv szerinti értékét, valamint a kapcsolódó kötelezettségek könyv szerinti értékét.

Átadott, egészében kivezetett pénzügyi eszközök

42E.

A 42B. bekezdés (b) pontjában meghatározott célok teljesítése érdekében, amikor a gazdálkodó egység egészében kivezeti az átadott pénzügyi eszközöket (lásd az IAS 39 standard 20. bekezdésének (a) pontját és (c) pontjának (i) alpontját) de azokban folytatódó részvétele van, akkor a gazdálkodó egységnek minden beszámolási fordulónapon a folytatódó részvétel minden típusára vonatkozóan közzé kell tennie legalább:

(a)

azoknak az eszközöknek és kötelezettségeknek a könyv szerinti értékét, amelyeket a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásában megjelenített és amelyek révén megvalósul a gazdálkodó egység folytatódó részvétele a kivezetett pénzügyi eszközökben, valamint azokat a sorokat, amelyekben az említett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét megjelenítik;

(b)	azoknak az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értékét, amelyek révén megvalósul a gazdálkodó egység folytatódó részvétele a kivezetett pénzügyi eszközökben;

(c)	azt az összeget, amely legjobban tükrözi a gazdálkodó egységnek a kivezetett pénzügyi eszközökben lévő folytatódó részvételéből eredő veszteségnek való maximális kitettségét, valamint információt arról, hogy hogyan határozzák meg a veszteségnek való maximális kitettséget;

(d)

azokat a diszkontálatlan pénzeszköz-kiáramlásokat, amelyekre a kivezetett pénzügyi eszközök visszavásárlásához szükség lenne vagy lehet (például a kötési ár egy opciós megállapodásban) vagy az átadott eszközök tekintetében az átvevőnek fizetendő egyéb összegeket. Változó pénzeszköz-kiáramlás esetén a közzétett összegnek az egyes beszámolási fordulónapokon fennálló feltételeken kell alapulnia;

(e)

egy lejárati elemzést azon diszkontálatlan pénzeszköz-kiáramlások vonatkozásában, amelyekre a kivezetett pénzügyi eszközök visszavásárlásához szükség lenne vagy lehet, vagy azon egyéb összegek vonatkozásában, amelyek az átadott eszközök tekintetében az átvevőnek fizetendők, bemutatva a gazdálkodó egység folytatódó részvételének fennmaradó, szerződés szerinti lejáratait;

(f)	minőségi információkat, amelyek megmagyarázzák és alátámasztják az (a)–(e) pontban előírt mennyiségi közzétételeket.

42F.

Ha a gazdálkodó egységnek egynél több típusú folytatódó részvétele van az adott kivezetett pénzügyi eszközben, akkor a gazdálkodó egység a 42E. bekezdésben előírt információkat az adott eszköz tekintetében összevonhatja, és a folytatódó részvétel egy típusa szerint is bemutathatja.

42G.

Ezen túlmenően a gazdálkodó egységnek a folytatódó részvétel minden típusára vonatkozóan közzé kell tennie:

(a)	az eszközök átadásának időpontjában elszámolt nyereséget vagy veszteséget;

(b)	a gazdálkodó egységnek a kivezetett pénzügyi eszközökben lévő folytatódó részvételéből eredő, a beszámolási időszakra vonatkozó és a halmozott, elszámolt jövedelmet és ráfordítást (például a származékos instrumentumok valós értékének változásai);

(c)

ha egy beszámolási időszakban (a kivezetési feltételeknek megfelelő) átadási tevékenységből eredő bevétel teljes összege nem egyenletesen oszlik el a beszámolási időszak során (például az átadási tevékenység teljes összegének jelentős részére a beszámolási időszak záró napjaiban kerül sor), akkor:

i.	azt, hogy az adott beszámolási időszakon belül mikor került sor a legnagyobb átadási tevékenységre (például a beszámolási időszak vége előtti utolsó öt napban);

ii.	a beszámolási időszak ezen részében átadási tevékenységből elszámolt összeget (például kapcsolódó nyereségeket vagy veszteségeket), és

iii.	a beszámolási időszak ezen részében átadási tevékenységből eredő bevétel teljes összegét.

A gazdálkodó egységnek ezeket az információkat minden olyan időszak vonatkozásában meg kell adnia, amelyre átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást prezentál.

Kiegészítő információk

42H.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie minden olyan további információt, amelyet a 42B. bekezdés szerinti közzétételi célok teljesítéséhez szükségesnek ítél.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

A standard kiegészül a 44M. bekezdéssel.

44M.

A 2010 októberében kibocsátott Közzétételek–Pénzügyi eszközök átadása (Az IFRS 7 módosításai) törölte a 13. bekezdést és hozzáadta a standardhoz a 42A–42H. és a B29–B39. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2011. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek ezen módosítások által előírt közzétételeket nem kell teljesítenie az olyan bemutatott időszakokra, amelyek a módosítások első alkalmazásának időpontja előtt kezdődnek.

B. függelék

Alkalmazási útmutató

A függelék a B28. bekezdést követően címekkel és a B29–B39. bekezdéssel egészül ki.

KIVEZETÉS (42C–42H. BEKEZDÉS)

Folytatódó részvétel (42C. bekezdés)

B29.

Az átadott pénzügyi eszközben lévő folytatódó részvételnek a 42E–42H. bekezdés szerinti közzétételi követelmények céljára történő értékelését a beszámolót készítő gazdálkodó egység szintjén kell elvégezni. Például, ha egy leányvállalat egy nem kapcsolt harmadik félnek olyan pénzügyi eszközt ad át, amelyben a leányvállalat anyavállalatának folytatódó részvétele van, akkor a leányvállalat különálló pénzügyi kimutatásaiban (azaz amikor a leányvállalat a beszámolót készítő gazdálkodó egység) nem foglalja bele az anyavállalat részvételét annak értékelésébe, hogy van-e folytatódó részvétele az átadott eszközben. Mindazonáltal az anyavállalat a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban (azaz amikor a csoport a beszámolót készítő gazdálkodó egység) belefoglalja a leányvállalata által átadott pénzügyi eszközben lévő saját (vagy a csoport másik tagjának) folytatódó részvételét annak meghatározásába, hogy van-e folytatódó részvétele az átadott eszközben.

B30.

A gazdálkodó egységnek nincs folytatódó részvétele egy átadott pénzügyi eszközben, ha az átadás részeként a gazdálkodó egység nem tart meg semmilyen, az átadott pénzügyi eszközben foglalt szerződéses jogot vagy kötelmet és nem szerez semmilyen, az átadott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó új szerződéses jogot vagy kötelmet. A gazdálkodó egységnek nincs folytatódó részvétele egy átadott pénzügyi eszközben, ha nincs érdekeltsége az átadott pénzügyi eszköz jövőbeli teljesítményében és semmilyen körülmények között sincs az átadott pénzügyi eszköz tekintetében teljesítendő jövőbeli kifizetésekre irányuló felelőssége.

B31.

Az átadott pénzügyi eszközben lévő folytatódó részvétel eredhet az átadáshoz kapcsolódóan az átvevővel vagy harmadik féllel kötött átadási megállapodás vagy egy külön megállapodás szerződéses feltételeiből.

Átadott, de nem egészében kivezetett pénzügyi eszközök

B32.

A 42D. bekezdés akkor ír elő közzétételeket, amikor az átadott pénzügyi eszközök egy része vagy azok összessége nem felel meg a kivezetés feltételeinek. Ezen közzétételek minden olyan beszámolási fordulónapon kötelezőek, amelyen a gazdálkodó egység továbbra is megjeleníti az átadott pénzügyi eszközöket, függetlenül attól, hogy mikor következett be az átadás.

A folytatódó részvétel típusai (42E–42H. bekezdés)

B33.

A 42E–42H. bekezdés a kivezetett pénzügyi eszközökben lévő folytatódó részvétel minden típusára vonatkozóan minőségi és mennyiségi közzétételeket ír elő. A gazdálkodó egységnek olyan típusokba kell összevonnia folytatódó részvételét, amelyek tükrözik a gazdálkodó egység kockázati kitettségét. Például a gazdálkodó egység a folytatódó részvételét összevonhatja pénzügyiinstrumentum-típusonként (például garanciák vagy vételi opciók) vagy átadástípusonként (például követelés-faktoring, értékpapírosítás és értékpapír-kölcsönzés).

Az átadott eszközök visszavásárlásához szükséges nem diszkontált pénzeszköz-kiáramlások lejárati elemzése (42E. bekezdés (e) pont)

B34.

A 42E. bekezdés (e) pontja előírja a gazdálkodó egység számára, hogy tegyen közzé lejárati elemzést azon diszkontálatlan pénzeszköz-kiáramlások vonatkozásában, amelyekre a kivezetett pénzügyi eszközök visszavásárlásához szükség lenne vagy lehet, vagy azon egyéb összegek vonatkozásában, amelyek a kivezetett pénzügyi eszközök tekintetében az átvevőnek fizetendők, bemutatva a gazdálkodó egység folytatódó részvételének fennmaradó, szerződés szerinti lejáratait. Az elemzés megkülönbözteti a fizetendő cash flow-kat (például forward szerződések), az esetlegesen kifizetendő cash flow-kat (például kiírt eladási [put] opciók) és a gazdálkodó egység által választhatóan fizetendő cash flow-kat (például vásárolt vételi opciók).

B35.

A gazdálkodó egységnek a saját mérlegelése alapján kell meghatároznia az idősávok megfelelő számát a 42E. bekezdés (e) pontjában előírt lejárati elemzés elkészítésekor. A gazdálkodó egység például meghatározhatja, hogy a következő lejárati idősávok a megfelelőek:

(a)	egy hónapon belüli;

(b)	egy hónapon túli, de három hónapon belüli;

(c)	három hónapon túli, de hat hónapon belüli;

(d)	hat hónapon túli, de egy éven belüli;

(e)	egy éven túli, de három éven belüli;

(f)	három éven túli, de öt éven belüli; és

(g)	öt évnél hosszabb.

B36.

Ha több lehetséges lejárat van, a cash flow-kat azon legkorábbi időpont alapján kell figyelembe venni, amelyen a gazdálkodó egység fizetésre kötelezhető vagy a fizetés lehetséges.

Minőségi információk (42E. bekezdés (f) pont)

B37.

A 42E. bekezdés (f) pontjában előírt minőségi információk tartalmazzák a kivezetett pénzügyi eszközök leírását és az eszközök átadása után megtartott folytatódó részvétel jellegét és célját. Szintén tartalmazza azon kockázatok leírását, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve, ideértve:

(a)	annak leírását, hogy a gazdálkodó egység hogyan kezeli a kivezetett pénzügyi eszközökben lévő folytatódó részvételében rejlő kockázatot;

(b)

azt, hogy a gazdálkodó egységnek más feleket megelőzően kell-e viselnie veszteséget, és az olyan felek által viselt veszteségek rangsorban elfoglalt helyét és összegét, amelyeknek érdekeltsége a gazdálkodó egységnek az eszközben lévő érdekeltségénél (azaz az eszközben lévő folytatódó részvételénél) lejjebb van a rangsorban;

(c)	pénzügyi támogatás nyújtására vagy az átadott pénzügyi eszköz visszavásárlására irányuló kötelemhez kapcsolódó kiváltó tényezők leírását.

Kivezetéskori nyereség vagy veszteség (42G. bekezdés (a) pont)

B38.

A 42G. bekezdés (a) pontja előírja a gazdálkodó egység számára, hogy tegye közzé az azon pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kivezetéskori nyereséget vagy veszteséget, amelyekben a gazdálkodó egységnek folytatódó részvétele van. A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie, ha a nyereség vagy veszteség azért merült fel, mert a korábban megjelenített eszköz (azaz a kivezetett eszközben lévő érdekeltség és a gazdálkodó egység által megtartott érdekeltség) komponenseinek valós értékei eltértek a korábban megjelenített eszköz egészének valós értékétől. Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek azt is közzé kell tennie, hogy a valós értéken történő értékelések tartalmaztak-e olyan, jelentős inputot, amely nem a 27A. bekezdésben leírtaknak megfelelő, megfigyelhető piaci adatokon alapult.

Kiegészítő információk (42H. bekezdés)

B39.

A 42D–42G. bekezdésben előírt közzétételek nem biztos, hogy elegendőek a 42B. bekezdés szerinti közzétételi célok teljesítéséhez. Ha ez a helyzet, akkor a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie minden olyan további információt, amely a közzétételi célok teljesítéséhez szükséges. A gazdálkodó egységnek – a rá jellemző körülmények függvényében – el kell döntenie, hogy mennyi további információt szükséges nyújtania a felhasználók információszükségletének kielégítéséhez, és hogy mekkora hangsúlyt helyez a további információk különböző szempontjaira. Egyensúlyt kell találni a pénzügyi kimutatásokat olyan túlzott részletességgel terhelő és az információkat elfedő túlzott összevonás között, amely részletesség nem segíti a pénzügyi kimutatások felhasználóit.

AZ IFRS 1

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard módosítása

A standard kiegészül a 39F. bekezdéssel.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

39F.

A 2010 októberében kibocsátott Közzétételek–Pénzügyi eszközök átadása (Az IFRS 7 módosításai) hozzáadta a standardhoz az E4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2011. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

E. Függelék

Rövid távú mentességek az IFRS-ek alól

A standard kiegészül az E4. bekezdéssel és egy lábjegyzettel.

Pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételek

Az első alkalmazó alkalmazhatja az IFRS 7 standard 44M. bekezdésének átmeneti rendelkezéseit. (*1).

(*1) Az E4. bekezdés a 2010 októberében kibocsátott Közzétételek–Pénzügyi eszközök átadása (Az IFRS 7 módosításai) következtében került a standardba. Az utólag ismertté vált tények esetleges felhasználásának elkerülése érdekében és azért, hogy az első alkalmazók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a már jelenleg is IFRS-ek szerint beszámolót készítőkhöz képest, a Testület úgy döntött, hogy az első alkalmazóknak meg kell engedni, hogy élvezhessék ugyanazokat a Közzétételek–Pénzügyi eszközök átadása (Az IFRS 7 módosításai) módosításban foglalt átmeneti mentességeket, mint amelyeket azok a gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi kimutatásaikat jelenleg is az IFRS-ekkel összhangban készítik.

2011.11.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/23

A BIZOTTSÁG 1206/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 22.)

az egységes európai égbolton belül légtérellenőrzésre szolgáló légijármű-azonosításra vonatkozó követelmények megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átjárhatósági rendelet) (1) és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) (2) 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság megbízást adott az Eurocontrolnak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (EATMN) belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapítására. Ez a rendelet a megbízás eredményeként 2010. július 9-én kiadott jelentésen alapul.

(2)	A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) eljárásai szerint egyedi légijármű-azonosítást kell bevezetni, mielőtt a légi járművek igénybe vennék a légtérellenőrző rendszert használó légiforgalmi szolgáltatásokat.

(3)	A zökkenőmentes működés alapfeltétele a műszeres repülési szabályok szerint általános légi forgalomban közlekedő légi járművek egyértelmű és folyamatos azonosítása az egységes európai égbolt teljes légterében.

(4)	A légi járművek egyedi azonosítására alkalmazott módszer jelenleg a másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladók egyedi kódjainak (SSR kódok) felhasználása, amelyek kiosztása az ICAO eljárásai és az európai régióra vonatkozó léginavigációs terv szerint történik.

(5)	Az elmúlt évtizedben tapasztalt forgalomnövekedés miatt rendszeresen előfordul, hogy csúcsidőszakokban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű egyedi SSR kód, ezért nem lehet biztosítani a légi járművek egyedi azonosítását az európai légtérben.

(6)

A fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek alkalmazásával kapcsolatos kezdeti műveleti képességet harmonizált módon kell biztosítani az egységes európai égbolt légterének meghatározott részében azért, hogy csökkenthető legyen az egyedi SSR kódoknak a légi járművek egyedi azonosítása céljából való felhasználása iránti általános igény.

(7)

Az egyedi SSR kódok rendelkezésre állásának optimalizálása érdekében azoknak a léginavigációs szolgáltatóknak, amelyek nem lesznek képesek a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek feldolgozására, biztosítaniuk kell az SSR kódok légi járműveknek való automatikus kiosztásának továbbfejlesztett és harmonizált képességét.

(8)

A fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jeleknek az egységes európai égbolt teljes légterében való használatára való képességet azért kell biztosítani, hogy a műszeres repülési szabályok szerint általános légi forgalomban közlekedő légi járművek azonosítására szolgáló egyedi SSR kódok iránti igény kielégíthető legyen.

(9)

A fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek használata esetén az egyedi SSR kódok kiosztása iránti igény mérséklése a legjobban úgy érhető el, hogy az integrált előzetes repülésiterv-feldolgozó rendszer azonosítja azokat a légi járatokat, amelyek elláthatók megállapodáson alapuló láthatósági kóddal, továbbá hogy a léginavigációs szolgáltatók kiosztják a megállapodáson alapuló láthatósági kódot az arra jogosult légi járatoknak, amennyiben a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek használatán alapuló azonosítás sikeres.

(10)

A fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek egyedi légi járművek azonosítására csak akkor használhatók fel, ha a léginavigációs szolgáltatók telepítik a légtérellenőrző érzékelőket, valamint a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó és terjesztő rendszerfunkciókat, a repülési adatokat feldolgozó rendszerfunkciókat, a levegő-föld és a föld-föld kommunikációs rendszereket, a légiforgalmi irányítók kijelzőinek funkcióit, továbbá gondoskodnak eljárásokról és a személyzet képzéséről.

(11)

Annak mértéke, hogy a léginavigációs szolgáltatók ténylegesen mennyire tudják a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jeleket az egyedi SSR kódok kiosztása iránti igény mérséklésére használni, attól függ, hogy a légi járművek mekkora hányada rendelkezik fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jellel, hogy e légi járművek útvonalainak mekkora hányada található az említett képességet biztosító rendszerek által összefüggően lefedett területen, továbbá hogy a hatékony és biztonságos működés iránti átfogó követelmény teljesül-e.

(12)	Ugyanazon SSR kód egynél több légi járműnek való nem szándékolt kiosztása esetén figyelmeztetni kell a légiforgalmi irányítókat a légi járművek esetleges téves azonosításának elkerülése érdekében.

(13)	Az átjárhatóság és a zökkenőmentes működés megvalósításához elengedhetetlen, hogy bizonyos eljárásokat az egységes európai égbolt légterében egységesen alkalmazzanak.

(14)	Az e rendelet végrehajtása érdekében a berendezéseken és a szolgálatokon végrehajtott bármely módosítást a tagállamoknak az ICAO európai léginavigációs tervébe is át kell vezetniük rendes módosítási eljárás keretében.

(15)	Az 549/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint e rendelet hatályának nem indokolt kiterjednie katonai műveletekre és kiképzésre.

(16)

Az üzemeltetés meglévő biztonsági szintjének fenntartása vagy javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett felek a veszélyazonosítást, a kockázatértékelést és -csökkentést magában foglaló biztonsági értékelést végezzenek. Ezen eljárásoknak az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerekre történő harmonizált alkalmazása érdekében valamennyi átjárhatósági és végrehajtási követelményre vonatkozóan speciális biztonsági előírásokat kell meghatározni.

(17)	Az 552/2004/EK rendelet értelmében az átjárhatósággal kapcsolatos végrehajtási szabályoknak meg kell határozniuk azokat a speciális megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékeléséhez, illetve a rendszerellenőrzéshez használnak.

(18)	Az elsősorban az általános légi forgalomban katonai felügyelet alatt közlekedő légi járműveknek nyújtott légiforgalmi szolgáltatások esetében a közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok meggátolhatják e rendelet betartását.

(19)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a légtér-ellenőrzési adatok biztosításában részt vevő rendszerekre, azok rendszerelemeire és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó követelményeket a légi járműveknek az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton belüli egyértelmű, folyamatos és egyedi azonosítása érdekében.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a következő elemekből álló légtér-ellenőrzési láncra kell alkalmazni:

a)	légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemei és a hozzájuk kapcsolódó eljárások;

b)	földi légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

c)	a légiforgalmi szolgálatok rendszerei és eljárásai, különösen a repülési adatokat feldolgozó rendszerek, a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszerek és az ember-gép interfészrendszerek;

d)	föld-föld és levegő-föld kommunikációs rendszerek, ezek rendszerelemei és a légtér-ellenőrzési adatok terjesztésére szolgáló kapcsolódó eljárások.

(2) E rendelet alkalmazandó minden, az általános légi forgalomban üzemelő légi járatra az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott légtéren belüli, műszeres repülési szabályoknak megfelelően.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1. „légijármű-azonosító jel”: betűkből, számjegyekből vagy azok kombinációjából álló csoport, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

2. „SSR kód”: a másodlagos légtérellenőrző radarok 4 096 darab azonosító kódjának egyike, amely a légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemein keresztül továbbítható;

3. „egyedi SSR kód”: a másodlagos légtérellenőrző radarok négy számjegyű azonosító kódja, amelynek utolsó két számjegye nem lehet „00”.

4. „fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jel”: a légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemei által a levegő-föld légtérellenőrző rendszeren keresztül továbbított légijármű-azonosító jel;

5. „láthatósági kód”: különleges rendeltetésű, egyedi SSR kód;

6. „átrepülő járat”: szomszédos szektorból az adott légtérbe belépő, azon áthaladó és abból szomszédos szektorba távozó légi járat;

7. „érkező járat”: szomszédos szektorból az adott légtérbe belépő, azon áthaladó és az abban található célállomáson leszálló légi járat;

8. „induló járat”: az adott légtérben található repülőtérről induló, az adott légtéren áthaladó és az abban található repülőtéren leszálló vagy az adott légtérből szomszédos szektorba távozó légi járat;

9. „üzemeltető”: olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légiközlekedési műveletben;

10. „kódkiosztási lista”: az SSR kódok tagállamoknak és légiforgalmi szolgálati (ATS) egységeknek való elosztását meghatározó, tagállamok által elfogadott és az ICAO európai régiójának léginavigációs tervében közzétett dokumentum;

11. „együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc”: olyan légtér-ellenőrzési lánc, amelynek a légtér-ellenőrzési adatelemek meghatározásához földi és fedélzeti komponenseket is tartalmaznia kell;

12. „integrált előzetes repülésiterv-feldolgozó rendszer”: olyan, az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózathoz tartozó rendszer, amelyen keresztül egy, a repülési tervek fogadásával, érvényesítésével és továbbításával foglalkozó központi repülésiterv-feldolgozási és -továbbítási szolgáltatást biztosítanak az e rendelet hatálya alá tartozó légtérben.

4. cikk

Végrehajtási követelmények

(1) Az I. mellékletben meghatározott légtérben a légiforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felelős tagállamok biztosítják azon képesség megvalósítását, amely lehetővé teszi az egyedi légijármű-azonosító jeleknek a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek felhasználásával végrehajtott azonosítását

a)	az adott tagállam meghatározott légterén átrepülő járatok legalább 50 %-ánál és

b)	az adott tagállam meghatározott légterébe érkező és onnan induló járatok együttes számának legalább 50 %-ánál.

(2) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc legkésőbb 2020. január 2-ig rendelkezzen az egyedi légijármű-azonosító jeleknek a fedélzetről földre küldött légijármű-azonosító jelek felhasználásával végrehajtott azonosításához szükséges képességgel.

(3) A fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek felhasználásával egyedi légijármű-azonosító jeleket azonosító léginavigációs szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy megfeleljenek a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(4) Az I. mellékletben meghatározott légtéren kívül egyedi SSR kódok felhasználásával légijármű-azonosító jeleket azonosító léginavigációs szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy megfeleljenek a III. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(5) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy:

a)	telepítésre kerülnek azok a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek, amelyek az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt követelmények megvalósításához szükségesek;

b)	kialakításra kerülnek azok a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek vagy eljárások, amelyek felhívják a légiforgalmi irányítók figyelmét az akaratlanul többször kiosztott SSR kódokra.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy:

a)	a légtérrészek bejelentésre kerülnek a II. melléklet 1. pontjában említett, repülési tervek feldolgozásával és szétosztásával foglalkozó központi szolgálatnál az e cikk (1) és (2) bekezdésében és az e bekezdés b) pontjában foglalt követelmények támogatása érdekében;

b)	az integrált előzetes repülésiterv-feldolgozó rendszer minden érintett léginavigációs szolgáltatót informál azokról a légi járatokról, amelyek a c) pontban említett láthatósági kódban részesülhetnek;

c)	az összes tagállam által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett önálló láthatósági kódot kizárólag azon légi jármű esetében kell kiosztani, amelynél az egyedi légijármű-azonosítás a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek alkalmazásával valósul meg.

5. cikk

Biztonsági követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett meglévő rendszerek módosítását vagy új rendszerek bevezetését megelőzően az érintett felek biztonsági értékelést készítsenek, amely magában foglalja a veszélyazonosítást, a kockázatértékelést és -csökkentést is.

(2) A IV. mellékletben meghatározott követelmények az (1) bekezdésben említett értékelés során minimumkövetelményeknek tekintendők.

6. cikk

A rendszerelemek megfelelősége vagy használatra való alkalmassága

Az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozat kibocsátását megelőzően az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerek rendszerelemeinek gyártói vagy a gyártóknak az Unióban székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselői az V. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban értékelik e rendszerelemek megfelelőségét vagy használatra való alkalmasságát.

Azonban a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerelemekre nézve a megfelelőségértékelés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

7. cikk

Rendszerellenőrzés

(1) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek bizonyítják, illetve bizonyították, hogy megfelelnek a VI. mellékletben meghatározott feltételeknek, a VII. melléklet A. részében meghatározott követelményekkel összhangban lefolytatják a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzését.

(2) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy megfelelnek a VI. mellékletben meghatározott feltételeknek, szerződés keretében egy bejelentett szervnek adják át a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzésének feladatát. Az ellenőrzést a VII. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban kell elvégezni.

(3) A 216/2008/EK rendeletnek megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerellenőrzés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt, alkalmazandó végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

8. cikk

Léginavigációs szolgáltatókra vonatkozó további követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az érintett személyzet valamennyi tagja tisztában legyen az e rendeletben foglalt követelményekkel és kellőképpen képzett a munkaköre ellátásához.

(2) A léginavigációs szolgáltatók:

a)	kidolgozzák és gondozzák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b)	biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésük és terjesztésük során megfelelő minőségirányítást és dokumentumkonfiguráció-szervezést alkalmazzanak;

c)	biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban legyenek e rendelettel.

9. cikk

Üzemeltetőkre vonatkozó további követelmények

(1) Az üzemeltetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a légtérellenőrző berendezéseket működtető és karbantartó személyzet ismerje e rendelet vonatkozó előírásait, hogy munkaköri feladataik ellátásához kellő képzettséggel rendelkezzék, illetve hogy a berendezések használatára vonatkozó utasítások rendelkezésre álljanak a pilótafülkében.

(2) Az üzemeltetők megteszik a szükséges intézkedéseket a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek légi járművön történő rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében, amennyiben azokra a 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint üzemszerűen szükség van.

(3) Az üzemeltetők biztosítják, hogy a (4) bekezdésben említett, a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jel meghatározása megfelel az 1033/2006/EK bizottsági rendelet (5) mellékletének 2. pontjában említett repülési terv 7., „légijármű-azonosító jel” pontjának.

(4) A (2) bekezdésben említett, a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek repülés közbeni módosítására képes légi járművek üzemeltetői biztosítják, hogy a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek repülés közben ne változzanak, hacsak a léginavigációs szolgáltató ezt nem kéri.

10. cikk

Tagállamokra vonatkozó további követelmények

A tagállamok biztosítják az e rendeletnek való megfelelést, beleértve a vonatkozó információk nemzeti légiközlekedési tájékoztató kiadványokban történő közzétételét.

11. cikk

Mentességek

(1) Azon megközelítési területek esetében, ahol a légiforgalmi szolgáltatásokat katonai felügyelet alatt biztosítják vagy katonai egységek nyújtják, és abban az esetben, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok megakadályozzák a 4. cikk (2) bekezdésben foglaltak teljesítését, a tagállamok legkésőbb 2017. január 31-ig értesítik a Bizottságot a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jeleknek való megfelelés időpontjáról, amely 2025. január 2-nél nem lehet későbbi.

(2) A Bizottság a hálózatkezelővel folytatott egyeztetést követően, legkésőbb 2018. december 31-ig felülvizsgálhatja az (1) bekezdés szerint közölt mentességeket, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózatra (EATMN).

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. február 9-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3) HL L 96, 2004.3.31., 20. o.

(4) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(5) HL L 186., 2006.7.7., 46. o.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (1) és (4) bekezdésében említett légtér

A 4. cikk (1) és (4) bekezdésében említett légtér a következő repüléstájékoztató körzeteket (FIR) és magaslégtéri repüléstájékoztató körzeteket (UIR) foglalja magában:

(1)

Wien FIR;

(2)	Praha FIR;

(3)	Brussels FIR/UIR;

(4)	Bordeaux, Brest, Marseille, Paris és Reims FIR-ek, valamint a France UIR;

(5)	Bremen, Langen és Munchen FIR-ek, valamint a Hannover és Rhein UIR-ek;

(6)	Athinai FIR és Hellas UIR;

(7)	Budapest FIR;

(8)	Brindisi FIR/UIR, Milano FIR/UIR és Roma FIR/UIR;

(9)	Amszterdam FIR;

(10)	Bucharest FIR.

II. MELLÉKLET

A 4. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási követelmények

A repülési tervek feldolgozásával és szétosztásával foglalkozó központi szolgálattal az integrált előzetes repülésiterv-feldolgozó rendszerbe való bevitel céljából közölni kell azokat a légtérrészeket, ahol az egyedi légijármű-azonosító jel azonosítása a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jelek felhasználásával történik.

Amennyiben nem a 3. pontban meghatározott feltételek egyikét kell alkalmazni, akkor a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti láthatósági kódot ki kell osztani az induló légi járműveknek vagy az olyan légi járműveknek, amelyek esetében a 6. pont szerint kódváltoztatást kell végrehajtani, ha a következő feltételek alkalmazandóak:

a)	a fedélzetről a földre küldött légijármű-azonosító jel megegyezik a repülési terv adott légi járműre vonatkozó bejegyzésével;

b)	az integrált előzetes repülésiterv-feldolgozó rendszer jelezte, hogy a légi jármű láthatósági kódban részesülhet.

A 2. pontban említett légi jármű nem kaphat láthatósági kódot, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike alkalmazandó:

a)	a léginavigációs szolgáltató egyedi SSR kódok légi járműveknek történő kiosztását megkövetelő vészhelyzeti intézkedéseket léptetett életbe, amely a földi légtérellenőrző érzékelők váratlan leállását tapasztalja;

b)	rendkívüli katonai vészhelyzeti intézkedések szükségessé teszik, hogy a léginavigációs szolgáltatók egyedi SSR kódokat osszanak ki a légi járműveknek;

c)	a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti láthatósági kódra jogosult légi jármű az 1. pontban említett légtérrészből kilép vagy egyéb módon kényszerül elhagyni azt.

Azoknak a légi járműveknek, amelyek nem kapnak a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti láthatósági kódot, SSR kódot kell kiosztani a tagállamok által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett kódkiosztási lista alapján.

Amikor a légi jármű SSR kódot kap, a lehető leghamarabb ellenőrizni kell, hogy a pilóta által beállított SSR kód megegyezik-e a légi járatnak kiosztott kóddal.

A szomszédos államok léginavigációs szolgáltatói között átadásra kerülő légi járműveknek kiosztott SSR kódok esetében automatikusan ellenőrizni kell, hogy a kiosztott SSR kódot meg lehet-e tartani a tagállamok által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett kódkiosztási lista alapján.

Az egyedi SSR kódok felhasználásával légijármű-azonosító jeleket azonosító szomszédos léginavigációs szolgáltatókkal hivatalos megállapodást kell kötni, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	a szomszédos országok léginavigációs szolgáltatói kötelesek a légi járműveket úgy átadni, hogy azok rendelkeznek a tagállamok által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett kódkiosztási lista alapján kiosztott ellenőrzött, egyedi SSR kóddal;

b)	az átvevő egységet kötelező értesíteni a légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemeinek működésében tapasztalt rendellenességekről.

III. MELLÉKLET

A 4. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási követelmények

Az SSR kódok kiosztására szolgáló egyedi rendszereknek a következő képességekkel kell rendelkezniük:

a)	az SSR kódokat automatikusan kell kiosztani a légi járműnek a tagállamok által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett kódkiosztási lista alapján;

b)	a szomszédos államok léginavigációs szolgáltatói között átadásra kerülő légi járműveknek kiosztott SSR kódok esetében ellenőrizni kell, hogy a kiosztott SSR kódot meg lehet-e tartani a tagállamok által elfogadott és az európai harmadik országokkal egyeztetett kódkiosztási lista alapján;

c)	az SSR kódokat eltérő kategóriákba kell sorolni a megkülönböztetett kódkiosztás lehetővé tétele érdekében;

d)	a c) pontban említett eltérő kategóriákba tartozó SSR kódokat a légi járatok útirányai alapján kell kiosztani;

e)	ugyanazon SSR kód többszöri, egyidejű kiosztása azon légi járatok számára lehetséges, amelyek útvonala nem keresztezi egymást.

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett követelmények

A 4. cikk (3) és (4) bekezdésében, (5) bekezdésének b) pontjában valamint (6) bekezdésében meghatározott végrehajtási követelmények.

A 9. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott további követelmények.

V. MELLÉKLET

A 6. cikk szerinti rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelésére vonatkozó követelmények

A megfelelőség ellenőrzésére irányuló tevékenységeknek bizonyítaniuk kell a rendszerelemek e rendelet alkalmazandó követelményeinek való megfelelését vagy alkalmazhatóságát a rendszerelem tesztkörnyezetben való működése során.

A gyártó a megfelelőség értékelésével kapcsolatos tevékenységeket irányítja, különösen:

a)	meghatározza a megfelelő tesztkörnyezetet,

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a rendszerelemeket a tesztkörnyezetben,

c)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e az összes alkalmazandó követelményt,

d)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

e)	megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását,

f)	elvégzi a vizsgálatokat és teszteket a teszttervnek megfelelően,

g)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A gyártónak biztosítania kell, hogy a 6. cikkben említett, tesztkörnyezetbe integrált rendszerelemek teljesítik az e rendeletben meghatározott alkalmazandó követelményeket.

A megfelelőség vagy alkalmazhatóság ellenőrzésének befejezésekor a gyártónak saját felelősségére ki kell állítania az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyben feltünteti különösen e rendelet azon alkalmazandó követelményeit, amelyeknek a rendszerelemek megfelelnek, illetve a kapcsolódó alkalmazhatósági feltételeket az 552/2004/EK rendelet III. mellékletének 3. pontjával összhangban.

VI. MELLÉKLET

A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek

A léginavigációs szolgáltatónak a szervezeten belül olyan működő jelentési módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják és bizonyítják az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos döntés pártatlanságát és függetlenségét.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és legmagasabb fokú műszaki hozzáértéssel végezze el az ellenőrzéseket, és mentes legyen minden, a döntését vagy az ellenőrzések eredményét befolyásoló – különösen pénzügyi jellegű – nyomástól vagy ösztönzéstől, különösen az olyan személyek vagy csoportok által gyakorolt nyomástól vagy ösztönzéstől, akiket/amelyeket az ellenőrzések eredménye érinthet.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet hozzáférjen azokhoz a berendezésekhez, amelyek segítségével megfelelően el tudja végezni a szükséges ellenőrzéseket.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet előzetesen részesüljön megfelelő műszaki és szakmai képzésben, rendelkezzen kellő ismeretekkel az ellenőrizendő követelményekkel kapcsolatban, jártas legyen az ilyen műveletekben, és képes legyen az ellenőrzések elvégzését bizonyító nyilatkozatok, feljegyzések és jelentések elkészítésére.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet képes legyen pártatlanul elvégezni az ellenőrzéseket. A személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától vagy az ellenőrzések eredményeitől.

VII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 7. cikk (1) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, végrehajtási és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az 552/2004/EK rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei, többek között a következő elemek:

a)	a kivitelezés leírása,

b)	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

A léginavigációs szolgáltató irányítja az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és ennek keretében:

a)	meghatározza a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely leképezi a működési körülményeket,

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását,

c)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó végrehajtási és biztonsági követelményét,

d)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

e)	megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását,

f)	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket,

g)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott végrehajtási és biztonsági követelményeket.

A megfelelőség ellenőrzésének elvégzése után a léginavigációs szolgáltatóknak ki kell állítaniuk a rendszerekre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében meghatározottak szerint, a műszaki dokumentációval együtt azt be kell nyújtaniuk a nemzeti felügyeleti hatóságnak.

B. RÉSZ

A 7. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet végrehajtási és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

a)	a kivitelezés leírása,

b)	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

A léginavigációs szolgáltató meghatározza azt a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely megfelel a működési környezetnek, és megbíz egy bejelentett szervet az ellenőrzési tevékenységek elvégzésével.

A bejelentett szerv irányítja az ellenőrzési tevékenységeket és különösen:

a)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását,

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó végrehajtási és biztonsági követelményét,

c)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

d)	megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását,

e)	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket,

f)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A bejelentett szerv biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott végrehajtási és biztonsági követelményeket.

Az ellenőrzési feladatok megfelelő elvégzését követően a bejelentett szerv az általa elvégzett feladatokkal kapcsolatban megfelelőségi bizonyítványt állít ki.

Ezután a léginavigációs szolgáltató a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a műszaki dokumentációval együtt benyújt a nemzeti felügyeleti hatóságnak az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint.

2011.11.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/35

A BIZOTTSÁG 1207/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 22.)

az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)	A zökkenőmentes működés alapfeltétele az egységes európai égbolt légterében a légi járművek elkülönítésére alkalmazott minimumkövetelmények következetessége.

(3)	A légtér-ellenőrzési adatokat az átjárhatóság biztosítása érdekében közös alapelvek mentén kell a rendszerek között továbbítani. Meg kell állapítani továbbá a légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemeinek minimális képességeit és teljesítményét.

(4)	A légtérellenőrző rendszerek fedélzeti rendszerelemeinek biztosítaniuk kell a léginavigációs szolgáltatók számára azt a rugalmasságot, amely az adott környezetnek legmegfelelőbb földi légtérellenőrző megoldások kiválasztásához szükséges.

(5)	E rendeletet a meghatározott környezet szempontjából előnyös egyéb légtérellenőrző alkalmazások és technológiák telepítésének sérelme nélkül kell végrehajtani.

(6)	Az üzemeltetők számára megfelelő időt kell biztosítani az új és a meglévő légi járművek új berendezésekkel történő felszerelésére. A berendezések kötelező felszerelésével kapcsolatos időpontok meghatározásakor mindezt figyelembe kell venni.

(7)

Meg kell határozni az esetleges mentességeknek a főként gazdasági vagy kényszerítő technikai megfontolásokon alapuló feltételeit, amelyek alapján kivételes jelleggel engedélyezhető az üzemeltetők számára, hogy bizonyos típusú légi járműveket ne lássanak el bizonyos előírt felszereléssel. Megfelelő eljárásokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottság e tekintetben határozatot hozzon.

(8)	A 24 bites ICAO légijármű-címet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásai szerint kell kiosztani és használni a fedélzeti és a földi légtérellenőrző rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében.

(9)	A légijármű-üzemeltetőknek az ADS-B adatkimenet beszerelésével lehetővé kell tenniük a földi alkalmazások és későbbi fedélzeti alkalmazások telepítését.

(10)	Az EATMN rendszereinek a repülés valamennyi szakasza tekintetében támogatniuk kell a fejlett, érvényesített és jóváhagyott működési elvek megvalósítását, különösen az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatás (SESAR) megvalósítására irányuló ATM-főterv előírásainak megfelelően.

(11)	Az e rendelet hatálya alá tartozó rendszereknek, valamint azok rendszerelemeinek a teljesítményét a működési környezet figyelembevételével rendszeresen értékelni kell.

(12)	Az átjárhatóság és a zökkenőmentes működés megvalósításához elengedhetetlen, hogy bizonyos eljárásokat az egységes európai égbolt légterében egységesen alkalmazzanak.

(13)	A légtérellenőrző rendszerek által használt spektrumot védeni kell a káros zavarásokkal szemben. A tagállamoknak e tekintetben valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenniük.

(14)	Az 549/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint e rendelet hatályának nem indokolt kiterjednie katonai műveletekre és kiképzésre.

(15)

Az üzemeltetés meglévő biztonsági szintjének fenntartása vagy javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett felek a veszélyazonosítást, a kockázatértékelést és -csökkentést magában foglaló biztonsági értékelést végezzenek. Ezen eljárásoknak az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerekre történő harmonizált alkalmazása érdekében valamennyi átjárhatósági és teljesítményi követelményre vonatkozóan speciális biztonsági előírásokat kell meghatározni.

(16)	Az 552/2004/EK rendelet értelmében az átjárhatósággal kapcsolatos végrehajtási szabályoknak meg kell határozniuk azokat a speciális megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékeléséhez, illetve a rendszerellenőrzéshez használnak.

(17)	Az elsősorban az általános légi forgalomban katonai felügyelet alatt közlekedő légi járműveknek nyújtott légiforgalmi szolgáltatások esetében a közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok meggátolhatják e rendelet betartását.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a légtér-ellenőrzési adatok biztosításában részt vevő rendszerekre, azok rendszerelemeire és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó követelményeket e rendszerek Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (EATMN) belüli hatékonysága, átjárhatósága és teljesítményének harmonizálása, valamint a polgári és a katonai szolgálatok közötti koordináció érdekében.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a következő elemekből álló légtér-ellenőrzési láncra kell alkalmazni:

a)	fedélzeti légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

b)	földi légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

c)	légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

d)	a légtér-ellenőrzési adatok terjesztésére szolgáló föld-föld kommunikációs rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások.

(2) E rendelet alkalmazandó minden, az általános légi forgalomban üzemelő légi járatra az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 1. cikke (3) bekezdésében meghatározott légtéren belüli, műszeres repülési szabályoknak megfelelően, a 7. cikk (3) és (4) bekezdése kivételével, amely az általános légi forgalomban üzemelő valamennyi légi járatra alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet a légtér-ellenőrzési adatok alapján légiforgalmi irányító szolgáltatásokat nyújtó légiforgalmi szolgálatokra és az (1) bekezdésben írt rendszereket üzemeltető távközlési, navigációs és légtér-ellenőrzési szolgálatokra alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1. „légtér-ellenőrzési adatok”: valamennyi, időbélyegzővel ellátott vagy azzal nem rendelkező, légtérellenőrző rendszeren belüli adatelem, amely a következőkre vonatkozik:

a)	légi jármű síkbeli helyzete;

b)	légi jármű függőleges helyzete;

c)	légi jármű helyzete;

d)	légi jármű azonosítója;

e)	24 bites ICAO légijármű-cím;

f)	légi jármű tervezett röppályája;

g)	légi jármű sebessége;

h)	légi jármű gyorsulása.

2. „üzemeltető”: olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légi közlekedési műveletben;

3. „ADS-B”: automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés-adatközlés, vagyis olyan légtér-ellenőrzési eljárás, amely keretében a légi járművek adatkapcsolaton keresztül automatikusan közlik a fedélzeti navigációs és helymeghatározó rendszerekből származó adatokat;

4. „ADS-B adatkimenet”: a légi járműről küldött ADS-B légtér-ellenőrzési adatok;

5. „káros zavarások”: olyan zavarások, amelyek meggátolják végrehajtási követelmények teljesítését;

6. „légtér-ellenőrzési lánc”: a légi jármű saját légtér-ellenőrzési adatelemeinek meghatározására szolgáló, a fedélzeti és földi rendszerelemek összességéből álló rendszer, ideértve az esetlegesen telepített, a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszereket is;

7. „együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc”: olyan légtér-ellenőrzési lánc, amelynek a légtér-ellenőrzési adatelemek meghatározásához földi és fedélzeti komponenseket is tartalmaznia kell;

8. „légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszer”: valamennyi beérkező légtér-ellenőrzési adatot feldolgozva a légi jármű aktuális légtér-ellenőrzési adatait a lehető legjobb megközelítőleges pontossággal létrehozó rendszer;

9. „légi jármű azonosító jele”: betűkből, számjegyekből vagy azok kombinációjából álló csoport, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

10. „állami légi jármű”: a katonaság, a vámszervek és a rendőrség céljaira használt légi járművek;

11. „állami szállító légi jármű”: merevszárnyú állami légi jármű, amelyet személy- és/vagy teheráru-fuvarozásra terveztek;

12. „kikövetkeztetés”: ismert adatok kiterjesztése, becslés vagy előrejelzés már megfigyelt időintervallumban mért értékek alapján;

13. „kivetített”: a földi légtérellenőrző rendszerek frissítési időközeinél hosszabb időszakra kikövetkeztetett;

14. „érvényességi idő”: az az időpont, amikor a légtér-ellenőrzési lánc az adatelemet mérte, vagy amikorra vonatkozóan kiszámította azt;

15. „pontosság”: az adatelem közölt értéke és tényleges értéke közötti megfelelés mértéke akkor, amikor a légtér-ellenőrzési lánc kibocsátja az adatelemet;

16. „rendelkezésre állás”: rendszer vagy komponens üzemkészségének és hozzáférhetőségének mértéke használatának szükségessége esetén;

17. „integritás”: az adatelem bemeneti értékének a kimeneti értékétől való, nem észlelt (rendszerszintű) eltérésének mértéke;

18. „folytonosság”: annak valószínűsége, hogy a rendszer a szükséges feladatait nem ütemezett megszakítások nélkül végrehajtja, feltéve, hogy a rendszer a tervezett művelet megkezdésekor rendelkezésre áll;

19. „időszerűség”: az adatelem kibocsátásának ideje és az adatelem érvényességi ideje közötti eltérés.

4. cikk

Végrehajtási követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják a zökkenőmentes működést az illetékességi körükbe tartozó légtéren belül és az azzal szomszédos légterek határán a légi járművek elkülönítésére vonatkozó minimumkövetelmények teljesítésével.

(2) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek telepítése az (1) bekezdésben foglalt elkülönítési minimumkövetelmények teljesítéséhez szükséges módon történjék.

(3) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési lánc által közölt adatok megfelelnek az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, amennyiben a fedélzeti rendszerelem felhasznált funkciói megfelelnek a II. mellékletben megállapított követelményeknek.

(4) Ha a léginavigációs szolgáltató olyan légi járművet azonosít, amely repülőelektronikája működési rendellenességet mutat, akkor értesíti a légi járat üzemeltetőjét a működési követelményektől való eltérésről. Az üzemeltető a következő légi járat indítása előtt kivizsgálja az ügyet, továbbá a rendes karbantartásnak és a légi járműre és annak repülőelektronikájára vonatkozó javítási eljárásoknak megfelelően végrehajtja a szükséges javításokat.

5. cikk

Átjárhatósági követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában azonosított rendszereikből más léginavigációs szolgáltatókhoz továbbított valamennyi légtér-ellenőrzési adat megfelel a III. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2) A léginavigációs szolgáltatók a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, az adatok cseréjére vonatkozó hivatalos megállapodást kötnek más léginavigációs szolgáltatókkal, amennyiben ezekhez a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában azonosított rendszereikből légtér-ellenőrzési adatokat továbbítanak.

(3) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc legkésőbb 2020. január 2-ig rendelkezzék az egyedi légijármű-azonosításnak megfelelő, a II. melléklet szerint felszerelt légi járművek által a fedélzetről földre küldött légijármű-azonosító jelek alkalmazásával végrehajtott azonosításához szükséges képességgel.

(4) Az üzemeltetők biztosítják, hogy

az első alkalommal 2015. január 8-án vagy azt követően kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó légi járművek rendelkeznek a II. melléklet A. részében meghatározott képességekkel ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval;

az első alkalommal 2015. január 8-án vagy azt követően kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességek mellett az ugyanezen melléklet B. részében meghatározott képességekkel is ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval;

az első alkalommal 2015. január 8-án vagy azt követően kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű, merevszárnyú légi járművek rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességek mellett az ugyanezen melléklet C. részében meghatározott képességekkel is ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval.

(5) Az üzemeltetők biztosítják, hogy legkésőbb 2017. december 7-ig

az első alkalommal 2015. január 8. előtt kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó légi járművek rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességekkel ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval;

az első alkalommal 2015. január 8. előtt kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességek mellett az ugyanezen melléklet B. részében meghatározott képességekkel is ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval;

az első alkalommal 2015. január 8. előtt kibocsátott egyedi légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű, merevszárnyú légi járművek rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességek mellett az ugyanezen melléklet C. részében meghatározott képességekkel is ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval.

(6) Az üzemeltetők biztosítják, hogy a (4) és (5) bekezdés szerint felszerelt, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének (negyedik kiadás, az összes módosítással a 85. számúig) 3.1.2.10.4. pontjában előírt többutas vétellel üzemelnek.

(7) A tagállamok a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés b) pontja szerint szállítási követelményeket állapíthatnak meg a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó valamennyi légi jármű vonatkozásában azokon a területeken, ahol a II. melléklet B. részében azonosított légtér-ellenőrzési adatokat felhasználó légtér-ellenőrzési szolgáltatásokat léginavigációs szolgáltatók nyújtják.

(8) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek üzembe helyezése előtt a helyi üzemi körülményeket, korlátokat és igényeket, valamint a légtér használóinak lehetőségeit figyelembe véve a leghatékonyabb telepítési megoldást valósítják meg.

6. cikk

Spektrumvédelem

(1) A tagállamok legkésőbb 2015. február 5-ig biztosítják, hogy egy tagállam felett repülő légi jármű fedélzetén található másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóra nem érkezik túlzott mértékben olyan, a földi légtér-ellenőrzési lekérdező állomás által kibocsátott lekérdezés, amely választ igényel, vagy ugyan nem igényel választ, de elegendő ahhoz, hogy a másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladó vevőkészülékének alsó küszöbértékét meghaladják.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az említett lekérdezések összessége nem okozhatja azt, hogy a másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladó túllépi a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének (negyedik kiadás) 3.1.1.7.9.1. pontjában az A/C-módú válaszok vonatkozásában és 3.1.2.10.3.7.3. pontjában az S-módú válaszok vonatkozásában meghatározott másodpercenkénti válaszküldési ütemet a squitterátvitel kivételével.

(3) A tagállamok legkésőbb 2015. február 5-ig biztosítják, hogy adott tagállamban üzemeltetett földi jeladók nem okoznak káros zavarást más légtérellenőrző rendszerekben.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt intézkedésekkel kapcsolatosan a tagállamok között felmerülő viták esetén az érintett tagállamok a kérdést a Bizottság elé viszik döntésre.

7. cikk

Kapcsolódó eljárások

(1) A léginavigációs szolgáltatók az üzembe helyezés előtt és az üzemeltetés során rendszeresen értékelik a földi légtér-ellenőrzési láncok teljesítményszintjét az V. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően.

(2) Az üzemeltetők biztosítják, hogy adott légi jármű rendellenességének észlelése esetén, de legalább kétévente vizsgálatot folytatnak annak érdekében, hogy adott esetben a légi járműveik fedélzetén telepített másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladók kimenetén közölt, a II. melléklet A. részének 3. pontjában, B. részének 3. pontjában és C. részének 2. pontjában meghatározott adatelemek helytállóak legyenek. Az adatelemek nem megfelelő közlése esetén az üzemeltető a következő légi járat indítása előtt kivizsgálja az ügyet, továbbá a rendes karbantartásnak és a légi járműre és annak repülőelektronikájára vonatkozó javítási eljárásoknak megfelelően végrehajtja a szükséges javításokat.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 24 bites ICAO légijármű-címeknek az S-módú válaszjeladóval felszerelt légi járművek számára történő kiosztása összhangban van a Chicagói Egyezmény 10. melléklete III. kötetének (második kiadás, az összes módosítással a 85. számúig) 9. fejezetében és annak függelékében foglalt előírásokkal.

(4) Az üzemeltetők biztosítják, hogy az általuk üzemeltetett légi járművek fedélzetén minden S-módú válaszjeladó rendelkezzék 24 bites ICAO légijármű-címmel, amely megfelel a nyilvántartásba vétel szerinti ország által kiosztott lajstromjelnek.

8. cikk

Állami légi jármű

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemelő állami légi járművek legkésőbb 2017. december 7-ig rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességekkel ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemelő, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű, állami teherszállító légi járművek legkésőbb 2019. január 1-jéig rendelkezzenek a II. melléklet A. részében meghatározott képességek mellett az ugyanezen melléklet B. és C. részében meghatározott képességekkel is ellátott másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval.

(3) A tagállamok legkésőbb 2016. július 1-jéig közlik a Bizottsággal azon állami légi járművek listáját, amelyeket nem lehet a II melléklet A. részében meghatározott követelményeknek megfelelő másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni, továbbá a felszerelés hiányának indokolását.

A tagállamok legkésőbb 2018. július 1-ig közlik a Bizottsággal azon 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű állami teherszállító légi járművek listáját, amelyeket nem lehet a II. melléklet B. és C. részében meghatározott követelményeknek megfelelő másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni, továbbá a felszerelés hiányának indokolását.

A felszerelés hiányának indokolásául az alábbiak egyike szolgálhat:

a)	kényszerítő műszaki okok;

b)	a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemelő állami légi járművek, amelyeket 2020. január 1-ig kivonnak a forgalomból;

c)	közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok fennállása.

(4) Amennyiben az állami légi járművet nem lehet az (1) vagy (2) bekezdés szerint másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni a (3) bekezdés c) pontjában említett okból, akkor a tagállamok az indokolásban feltüntetik az e légi járművekkel kapcsolatos közbeszerzési terveiket.

(5) A légiforgalmi szolgáltatók biztosítják a (3) bekezdésben azonosított állami légi járművek felszerelési lehetőségét, amint azok a légiforgalmi szolgáltatási rendszer kapacitásán belül már biztonságosan üzemeltethetők.

(6) A tagállamok nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban közzéteszik az (1) vagy (2) bekezdés szerint fel nem szerelt állami légi járművek kezelésére vonatkozó eljárásokat.

(7) A légiforgalmi szolgáltatók évente közlik az őket kijelölő tagállammal az (1) vagy (2) bekezdés szerint fel nem szerelt állami légi járművek kezelésére vonatkozó terveiket. E terveket a (6) bekezdésben említett eljárásokkal kapcsolatos kapacitáskorlátok figyelembevételével határozzák meg.

9. cikk

Biztonsági követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett felek legkésőbb 2015. február 5-ig elvégzik a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett valamennyi meglévő rendszer biztonsági értékelését.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett meglévő rendszerek módosítását vagy új rendszerek bevezetését megelőzően az érintett felek biztonsági értékelést készítsenek, amely magában foglalja a veszélyazonosítást, a kockázatértékelést és -csökkentést is.

(3) A VI. mellékletben meghatározott követelmények az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés során minimumkövetelményeknek tekintendők.

10. cikk

A rendszerelemek megfelelősége vagy használatra való alkalmassága

Az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozat kibocsátását megelőzően az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerek rendszerelemeinek gyártói vagy a gyártóknak az Unióban székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselői a VII. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban értékelik e rendszerelemek megfelelőségét vagy használatra való alkalmasságát.

11. cikk

Rendszerellenőrzés

(1) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek bizonyítják, illetve bizonyították, hogy megfelelnek a VIII. mellékletben meghatározott feltételeknek, a IX. melléklet A. részében meghatározott követelményekkel összhangban lefolytatják a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzését.

(2) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy megfelelnek a VIII. mellékletben meghatározott feltételeknek, szerződés keretében egy bejelentett szervnek adják át a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzésének feladatát. Az ellenőrzést a IX. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban kell elvégezni.

(3) A 216/2008/EK rendeletnek megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerellenőrzés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt, alkalmazandó átjárhatósági, végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

12. cikk

További követelmények

(2) A léginavigációs szolgáltatók:

a)	kidolgozzák és gondozzák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b)	biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésük és terjesztésük során megfelelő minőségirányítást és dokumentumkonfiguráció-szervezést alkalmazzanak;

c)	biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban legyenek e rendelettel.

(3) Az üzemeltetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a légtérellenőrző berendezéseket működtető és karbantartó személyzet megfelelően ismerje e rendelet vonatkozó előírásait, hogy munkaköri feladataik ellátásához kellő képzettséggel rendelkezzék, illetve hogy a berendezések használatára vonatkozó utasítások lehetőség szerint rendelkezésre álljanak a pilótafülkében.

(4) A tagállamok biztosítják az e rendeletnek való megfelelést, beleértve a légtérellenőrző berendezések vonatkozó adatainak a nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban történő közzétételét.

13. cikk

Az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncra vonatkozó mentességek

(1) Azon megközelítési területek esetében, ahol a légiforgalmi szolgáltatásokat katonai felügyelet alatt biztosítják vagy katonai egységek nyújtják, és abban az esetben, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok megakadályozzák az 5. cikk (3) bekezdésében foglaltak teljesítését, a tagállamok legkésőbb 2017. december 31-ig értesítik a Bizottságot együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc megfelelésének időpontjáról, amely 2025. január 2-nél nem lehet későbbi.

(2) A Bizottság a hálózatkezelővel folytatott egyeztetést követően, legkésőbb 2018. december 31-ig felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint közölt mentességeket, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózatra (EATMN).

14. cikk

Légi járművekre vonatkozó mentességek

(1) Az első alkalommal 2015. január 8. előtt kibocsátott légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű, a II. melléklet C. részében ismertetett teljes paraméterkészletet a légi jármű fedélzetén található digitális buszon keresztül el nem érő, meghatározott típusú légi járművek mentesíthetők az 5. cikk (5) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények teljesítése alól.

(2) Az első alkalommal 1990. január 1. előtt kibocsátott légi alkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű, meghatározott típusú légi járművek mentesíthetők az 5. cikk (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése alól.

(3) Az érintett tagállamok legkésőbb 2017. július 1-ig közlik a Bizottsággal az említett típusú légi járművek mentesítésének szükségességét alátámasztó részletes információkat az (5) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján.

(4) A Bizottság megvizsgálja az (3) bekezdésben említett mentesség iránti kérelmeket, és az érintett felekkel folytatott konzultációt követően határozatot hoz.

(5) A (3) bekezdésben említett kritériumok a következők:

a)	életciklusuk végére érő légijármű-típusok;

b)	korlátozott számban gyártott légijármű-típusok;

c)	aránytalan átalakítási költségek.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 4. cikkben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2013. december 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(4) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási követelmények

1. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó követelmények

1.1.

A 4. cikk (3) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési láncok közlik legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a)	síkbeli helyzetre vonatkozó adatok (légi jármű vízszintes helyzete);

légtér-ellenőrzési adat jellege:

—	együttműködési/nem együttműködési/kombinált,

—	kivetített vagy nem kivetített,

—	a síkbeli helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje.

1.2.

A 4. cikk (3) bekezdésében említett, együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncok közlik továbbá legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a)	függőleges helyzetre vonatkozó adatok (a légi jármű által közölt nyomásmagasság alapján);

b)	működési azonosító adatok (a légi járműről küldött azonosító, például légijármű-azonosító jel, illetve A-módú kód);

kiegészítő jelzések:

—	vészjelzések (jogszerűtlen zavarásra, a rádió meghibásodására és általános vészhelyzetre vonatkozó jelzések),

—	különleges helyzetjelzések.

d)	légtér-ellenőrzési adat jellege (a függőleges helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje).

2. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó végrehajtási követelmények

2.1.

A léginavigációs szolgáltatók meghatározzák a 4. cikk (3) bekezdésében említett és a légtérellenőrző alkalmazások végrehajtásának lehetővé tételére használt rendszerek által közölt légtér-ellenőrzési adatok pontosságára, rendelkezésre állására, integritására, folytonosságára és időszerűségére vonatkozó végrehajtási követelményeket.

2.2.

A 4. cikk (3) bekezdésében említett rendszerek által közölt horizontális helyzet pontosságának vizsgálata legalább a vízszintes helyzet eltérésének értékelését magában foglalja.

2.3.

A léginavigációs szolgáltatók ellenőrzik 2.1. és a 2.2. pontnak megfelelően meghatározott végrehajtási követelmények teljesítését.

2.4.

A követelmények teljesítésének ellenőrzését a légtér-ellenőrzési lánc által a légtér-ellenőrzési adatok felhasználójával közölt légtér-ellenőrzési adatok alapján kell elvégezni.

II. MELLÉKLET

A. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésének a) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett képességei

A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2s. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, amelyet a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének (4. kiadás, az összes módosítással a 85. számúig) 2.1.5.1.2., 2.1.5.1.7. és 3.1.2.10. pontjában előírtaknak megfelelően kell hitelesíteni.

Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a)	ICAO 24 bites légijármű-cím;

b)	A-módú kód;

c)	nyomásmagasság;

d)	légi járat állapota (földön vagy levegőben);

adatkapcsolat-képességi jelentés

—	légi járművek összeütközését elhárító fedélzeti rendszer (ACAS) használatának képessége,

—	meghatározott S-módú szolgáltatások használatának képessége,

—	a légi jármű azonosításának képessége,

—	squitterhasználat képessége,

—	légtér-ellenőrzési azonosító használatának képessége,

—	általánosan alkalmazott GICB (Ground Initiated Comm-B) használatának képességével kapcsolatos jelentés (változások jelzése),

—	S-módú alhálózat verziószáma;

f)	általánosan alkalmazott GICB használatának képességével kapcsolatos jelentés;

g)	a légi jármű azonosító jele;

h)	különleges helyzetjelzés (SPI);

i)	vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), ideértve a különböző rendkívüli állapotok jelzésére szolgáló A-módú kódok használatát;

j)	az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel (Traffic Alert and Collision Avoidance System II).

A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

A válaszjeladó a 4. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja, amennyiben a légi járművekre és a berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárás kiterjedt az adatelemeknek az S-módú protokollon keresztül történő továbbítására.

Az S-módú protokollt támogató válaszjeladó funkció folytonossága repülési óránként legfeljebb 2,10-4 lehet (meghibásodások között átlagosan eltelt idő legalább 5 000 repülési óra).

B. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett képességei

A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2es. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, amelyet a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének (4. kiadás, az összes módosítással a 85. számúig) 2.1.5.1.2., 2.1.5.1.6., 2.1.5.1.7. és 3.1.2.10. pontjában előírtaknak megfelelően kell hitelesíteni.

Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania a kiterjesztett squittert használó, 2. verziójú ADS-B protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a)	ICAO 24 bites légijármű-cím;

b)	a légi jármű azonosító jele;

c)	A-módú kód;

d)	különleges helyzetjelzés (SPI), az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

e)	vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), az A. részben meghatározott paraméterrel megegyező forrás használatával;

f)	ADS-B verziószáma (2-vel egyenlő);

g)	ADS-B-adó kategóriája;

h)	vízszintes geodéziai helyzet a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerinti földrajzi szélességnek és hosszúságnak megfelelően, a levegőben és a földön egyaránt;

i)	a vízszintes geodéziai helyzetre vonatkozó minőségi mutatók (az integritásmegőrzési korlátnak (NIC), a helyzetre vonatkozó 95 %-os navigációs pontossági kategóriának (NACp), a forrásintegritási szintnek (SIL) és a rendszerkivitelezés megbízhatósági szintjének (SDA) megfelelően);

j)	nyomásmagasság, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

k)	geometriai magasság a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerint, a nyomásmagasság mellett megadva, és attól eltérően kódolva;

l)	függőleges mértani pontosság (GVA);

m)	föld feletti sebesség levegőben (kelet/nyugati és észak/déli légi sebesség a föld felett) vagy a földön (felszíni útirány/földi útvonal és mozgás);

n)	sebesség minőségmutatója a sebességre vonatkozó navigációs pontossági kategóriának (NACv) megfelelően;

o)	a kódolt légi jármű hossza és szélessége;

p)	globális navigálási műholdrendszer (GNSS) antennájának az eltolódása;

függőleges sebesség: függőleges légköri sebesség, a C. rész 2. pontjának g) alpontja szerinti adatelemben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani, vagy a globális navigálási műholdrendszer (GNSS) függőleges sebességének használatával;

r)	irányítópanel/repülésirányító egység (MCP/FCU) kiválasztott magassága, a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

s)	légnyomás-beállítás (-800 hektopascal), a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

t)	az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel.

A 3. pont h), k) és m) alpontjában meghatározott légtér-ellenőrzési adatelemeket és az ezekre vonatkozó, a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott minőségmutató adatelemeit azonos fizikai interfészen keresztül kell a válaszjeladó felé továbbítani.

A válaszjeladóhoz csatlakoztatott és a 3. pont h) és i) alpontjában meghatározott adatelemeket szolgáltató adatforrásnak meg kell felelnie az alábbi, adatintegritásra vonatkozó követelményeknek:

a)	a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) forrásintegritási szintje (SIL, az NIC figyelembevételével kifejezve) repülési óránként legfeljebb 10-7 lehet;

b)	a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) integritásának riasztási ideje (az NIC minőségmutatójának módosításához vezet) legfeljebb 10 másodperc lehet, ha a horizontális helyzet forrásintegritási szintjének eléréséhez fedélzeti felügyeletre van szükség.

A 3. pont h) és i) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató elsődleges adatforrásnak összeegyeztethetőnek kell lennie legalább azokkal a GNSS-vevőberendezésekkel, amelyek a vevőberendezés autonóm integritásának figyelését (RAIM), valamint hibaészlelést és -kizárást végeznek, továbbá a mérési állapotra vonatkozó megfelelő adatok, valamint az integritásmegőrzési korlátra és a 95 %-os pontossági korlátra vonatkozó jelzések kibocsátásával.

A 3. pont f), g) és k)–p) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató adatforrások rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet.

Az NIC, NACp, SIL, SDA, NACv és GVA minőségmutatók (a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott adatelemek) a kiválasztott adatforrásnak a 3. pont h), k) és m) pontjában meghatározott adatelemek mérésének érvényességi ideje szerinti tényleges teljesítményét fejezik ki.

A 3. pont a)–t) alpontja szerinti adatelemek feldolgozása tekintetében a válaszjeladó rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokoll vonatkozásában, ideértve a válaszjeladóhoz csatlakozó repülőelektronikát is.

10.

A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) és i) alpontjai szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

11.

A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelemek) kompenzálatlan késése legfeljebb 0,6 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében és 1,0 másodperc az adatátvitelek 99,9 %-a esetében.

12.

A föld feletti sebességre vonatkozó adatelemek (a 3. pont m) és n) alpontja szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

13.

Amennyiben a válaszjeladó által használt A-módú láthatósági kód 1000, akkor az A-módú kódnak a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokollon keresztüli sugárzását le kell tiltani.

14.

A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

15.

A válaszjeladó a 14. pontban említett adatelemeket a katonai használatra fenntartott formátumok kivételével kizárólag kiterjesztett squittert használó ADS-B-módú protokollon keresztül továbbítja, amennyiben a légi járművekre és a berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárás kiterjedt az adatelemeknek a kiterjesztett squittert használó ADS-B-módú protokollon keresztül történő továbbítására.

16.

Az ADS-B protokollt támogató válaszjeladó funkció folytonossága repülési óránként legfeljebb 2,10-4 lehet (meghibásodások között átlagosan eltelt idő legalább 5 000 repülési óra).

C. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontjában és (5) bekezdésének c) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett, a légtér-ellenőrzési adatokkal kapcsolatos további képességei

Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania a földi légtér-ellenőrzési lánc kérésére az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a)	MCP/FCU választott magassága;

b)	orsózási szög;

c)	tényleges útirányszög;

d)	föld feletti sebesség;

e)	mágneses irányszög;

f)	műszer szerinti repülési sebesség (IAS) vagy Mach-szám;

g)	függőleges sebesség (barometrikus vagy baroinerciális);

h)	légnyomás-beállítás (–800 hektopascal);

i)	útirányszög-sebesség vagy ennek hiányában a tényleges repülési sebesség.

A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

A válaszjeladó a 3. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja, amennyiben a légi járművekre és a berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárás kiterjedt az adatelemeknek az S-módú protokollon keresztül történő továbbítására.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszerek között cserélt légtér-ellenőrzési adatokat az érintett felek megállapodása szerinti adatformátumban kell közölni.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatoknak lehetővé kell tenniük a következőket:

a)	adatforrás azonosítása;

b)	adattípus azonosítása.

A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatokat időbélyegzővel kell ellátni, amelynek idejét a nemzetközi világidő szerint kell megadni (UTC).

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett hivatalos megállapodásokra vonatkozó követelmények

A légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó, a léginavigációs szolgáltatók közötti hivatalos megállapodásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a megállapodásban részes felek;

b)	a megállapodás időbeli hatálya;

c)	a légtér-ellenőrzési adatok köre;

d)	a légtér-ellenőrzési adatok forrása;

e)	a légtér-ellenőrzési adatok cseréjének formátuma;

f)	a légtér-ellenőrzési adatok cseréjére használt távközlési eszközök;

g)	a légtér-ellenőrzési adatok szolgáltatásnyújtási pontja;

a légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó minőségi követelmények, tekintettel a következőkre:

—	a légtér-ellenőrzési adatok minőségének felügyeletére használt teljesítménymutatók vagy paraméterek,

—	a légtér-ellenőrzési adatok minőségi értékelésére használt módszerek és eszközök,

—	a légtér-ellenőrzési adatok minőségi értékelésének gyakorisága,

—	adatminőség jelentésére vonatkozó eljárások,

—	minden teljesítménymutató esetén meg kell határozni az elfogadható értéktartományt, továbbá az eljárást, amelyet akkor kell végrehajtani, ha egy érték a meghatározott tartományon kívülre esik,

—	a minőségi követelmények teljesítésének ellenőrzéséért és biztosításáért felelős fél azonosítása.

megállapodás szerinti szolgáltatási szintek, tekintettel a következőkre:

—	rendelkezésre állási idő órában,

—	folytonosság,

—	integritás,

—	meghibásodások között átlagosan eltelt idő,

—	válaszidő üzemszünet esetén,

—	a megelőző karbantartás tervezésére és végrehajtására vonatkozó eljárások.

j)	változáskezelési eljárások;

k)	jelentéstételi rendelkezések, tekintettel a végrehajtásra és a rendelkezésre állásra, ideértve az előre nem látott üzemszüneteket;

l)	kezelési és koordinálási rendelkezések;

m)	a földi légtér-ellenőrzési láncra vonatkozó védelmi és értesítési rendelkezések.

V. MELLÉKLET

A légtér-ellenőrzési láncok teljesítményszintjének 7. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésére vonatkozó követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek által nyújtott folyamatos teljesítmény szintjének értékelését abban a légtérrészben kell elvégezni, ahol e rendszerek alkalmazásával légtérellenőrző szolgáltatásokat nyújtanak.

A léginavigációs szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik a rendszert és annak komponenseit, valamint teljesítményérvényesítési eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak. A rendszerességet a nemzeti felügyeleti hatóságnak jóvá kell hagynia, figyelembe véve a rendszernek és annak komponenseinek sajátosságait.

A légtér-kialakítás módosításának végrehajtása előtt ellenőrizni kell, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek rendelkeznek-e az üzemeltetés szerinti új légtérrészben szükséges teljesítménnyel.

VI. MELLÉKLET

Az 9. cikkben említett követelmények

A 4. cikkben említett teljesítési követelmények.

Az 5. cikk (2), (3) és (7) bekezdésében meghatározott átjárhatósági követelmények.

A 6. cikkben meghatározott spektrumvédelmi követelmények.

A kapcsolódó eljárásokra vonatkozó, 7. cikkben meghatározott követelmények.

A 8. cikk (5) bekezdésében meghatározott, állami légi járatokra vonatkozó követelmények.

A 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott további követelmények.

A III. melléklet 3. pontjában meghatározott, légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények.

VII. MELLÉKLET

A 10. cikk szerinti rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelésére vonatkozó követelmények

A gyártó a megfelelőség értékelésével kapcsolatos tevékenységeket irányítja, különösen:

a)	meghatározza a megfelelő tesztkörnyezetet;

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a rendszerelemeket a tesztkörnyezetben;

c)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e az összes alkalmazandó követelményt;

d)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e)	megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását;

f)	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A gyártónak biztosítania kell, hogy a 10. cikkben említett, tesztkörnyezetbe integrált rendszerelemek teljesítik az e rendeletben meghatározott alkalmazandó követelményeket.

VIII. MELLÉKLET

Az 11. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet előzetesen részesüljön megfelelő műszaki és szakmai képzésben, rendelkezzék kellő ismeretekkel az ellenőrizendő követelményekkel kapcsolatban, jártas legyen az ilyen műveletekben, és képes legyen az ellenőrzések elvégzését bizonyító nyilatkozatok, feljegyzések és jelentések elkészítésére.

IX. MELLÉKLET

A. rész: A 11. cikk (1) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

a)	a kivitelezés leírása;

b)	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

A léginavigációs szolgáltató irányítja az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és ennek keretében:

a)	meghatározza a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely leképezi a működési körülményeket;

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

c)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

d)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e)	megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

f)	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A megfelelőség ellenőrzésének elvégzése után a léginavigációs szolgáltatóknak ki kell állítaniuk a rendszerre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében meghatározottak szerint, a műszaki dokumentációval együtt azt be kell nyújtaniuk a nemzeti felügyeleti hatóságnak.

B. rész: A 11. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

a)	a kivitelezés leírása;

b)	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

A bejelentett szerv irányítja az ellenőrzési tevékenységeket és különösen:

a)	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

b)	ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

c)	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

d)	megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

e)	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

f)	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

Az ellenőrzési feladatok megfelelő elvégzését követően a bejelentett szerv az általa elvégzett feladatokkal kapcsolatban megfelelőségi bizonyítványt állít ki.

2011.11.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/53

A BIZOTTSÁG 1208/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 22.)

az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 288/2009/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 103h. cikke f) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 103ga. cikke által létrehozott iskolagyümölcs-program irányítása terén szerzett tapasztalatok fényében és a program végrehajtásának megkönnyítése érdekében szükség van a 288/2009/EK bizottsági rendelet (2) több rendelkezésének pontosítására és egyszerűsítésére.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 103ga. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak el kell fogadniuk a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedéseket. A kísérő intézkedések nem támogathatók az iskolagyümölcs-programhoz biztosított uniós támogatás keretében. Ezért az ilyen intézkedéseket pontosabban meg kell különböztetni azoktól a kommunikációs intézkedésektől, amelyekre uniós támogatás nyújtható.

(3)

A 288/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése tartalmazza azoknak a költségeknek a jegyzékét, amelyek fedezéséhez uniós támogatás vehető igénybe. A megfelelő pénzgazdálkodásnak és a kiadások hatékony ellenőrzésének a biztosítása érdekében egyértelműbben meg kell határozni azt, hogy mely költségek fedezéséhez nyújtható uniós támogatás. A program hatékonyságának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy személyi költségekre ne lehessen uniós támogatást nyújtani, kivéve néhány olyan személyi költséget, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a program végrehajtásához.

(4)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatás iránti kérelmekre és a támogatás kifizetésére vonatkozóan a 288/2009/EK rendeletben meghatározott részletes szabályok alkalmazása nehézségekbe ütközik azon szervezetek vonatkozásában, amelyek az iskolagyümölcs-program keretében figyelemmel kísérési, értékelési és kommunikációs feladatokat láthatnak el, amennyiben a szóban forgó szervezetek nem vesznek részt a termékek szállításában. Ezért szükség van azon feltételek pontosítására, amelyek teljesülése esetén indokolt támogatást odaítélni a figyelemmel kísérési, az értékelési és a kommunikációs tevékenységekre.

(5)

Annak érdekében, hogy korlátozottabb ellenőrzési követelmények háruljanak azokra a támogatást kérelmezőkre, amelyek kizárólag figyelemmel kísérési, értékelési, illetve kommunikációs feladatokat látnak el, egyszerűsíteni kell az ellenőrzésekre és a vizsgálatokra vonatkozó szabályokat. Az említett feladatok sajátos jellegére tekintettel helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e feladatok mentesüljenek a helyszíni vizsgálatok alól és kizárólag teljes körű adminisztratív ellenőrzéseknek legyenek alávetve.

(6)

A 288/2009/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének második mondatában ellentmondás található a különböző nyelvi változatok között az iskolagyümölcs-program tagállamok általi végrehajtása tekintetében. Egyes nyelvi változatokban egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy egynél több programot hajtanak végre, minden egyes programra külön stratégiát kell kidolgozniuk.

(7)	A 288/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.

(8)

A programozási célokat szem előtt tartva, továbbá annak biztosítására, hogy a szabályok ne változzanak meg az alkalmazás időszaka alatt, az e rendelet által bevezetett módosításokat az iskolagyümölcs-program jelenlegi végrehajtási időszakának kezdetétől, azaz 2011. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 288/2009/EK rendelet módosítása

A 288/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok stratégiájukban leírják, milyen kísérő intézkedéseket fogadnak el programjuk sikeres végrehajtásának biztosítására. Ezek az intézkedések nevelési célokat szolgálnak és a gyümölcs- és zöldségágazatra, illetve az egészséges étkezési szokásokra vonatkozó ismereteknek a célcsoport körében történő gyarapítására irányulnak; végrehajtásukban tanárok és szülők is közreműködhetnek.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1234/2007/EK rendelet 103ga. cikkében előírt uniós támogatás a következő költségek fedezéséhez nyújtható:

a)	az iskolagyümölcs-program keretébe tartozó és valamely oktatási intézménynek kiszállított gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs-, feldolgozottzöldség- és banántermékek költségei;

az iskolagyümölcs-program végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek, amelyek csak a következőket tartalmazhatják:

i.	berendezések beszerzési, bérlési, kölcsönzési és lízingdíja, amennyiben a stratégia előírja;

ii.	a 12. cikkben említett figyelemmel kísérési és értékelési tevékenységek költségei, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az iskolagyümölcs-programhoz;

iii.

kommunikációs költségek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szélesebb nyilvánosságnak az iskolagyümölcs-programról való tájékoztatásához, és magukban foglalják a 14. cikk (1) bekezdésében említett plakát költségeit is; a szóban forgó költségek felölelhetik az alábbi kommunikációs intézkedések és tevékenységek közül egynek vagy többnek a költségeit is:

—	tájékoztató kampányok folytatása műsorok sugárzása, elektronikus közlemények, újságok és hasonló kommunikációs eszközök révén;

—	a programnak a szélesebb nyilvánossággal való megismertetésére hivatott tájékoztató találkozók, konferenciák, szemináriumok és workshopok, valamint hasonló események szervezése;

—	tájékoztató és promóciós anyagok – például levelek, szórólapok, brosúrák, ajándéktárgyak és hasonlók – készítése.”;

ii.

a bekezdés szövege az alábbi új albekezdéssel egészül ki:

„A hozzáadottérték-adó (héa) és a személyi költségekhez kapcsolódó kiadások fedezésére nem nyújtható az 1234/2007/EK rendelet 103ga. cikkében előírt uniós támogatás, kivéve az e bekezdés első albekezdésében említett tevékenységekhez kapcsolódó költségek részét képező személyi költségeket, amennyiben a szóban forgó tevékenységek kiszervezésre kerültek.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának iii. alpontjában megjelölt költségek teljes összege rögzített összeg, és nem haladja meg a 4. cikk (4) bekezdésében említett végleges elosztást követően az érintett tagállam részére kiutalt uniós támogatás éves összegének 5 %-át.

Az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában megjelölt költségek teljes összege nem haladja meg a 4. cikk (4) bekezdésében említett végleges elosztást követően az érintett tagállam részére kiutalt uniós támogatás éves összegének 10 %-át.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A támogatást kérelmezők jóváhagyásának feltételei

(1) Az illetékes hatóság a támogatást kérelmezők jóváhagyását ahhoz a feltételhez köti, hogy a kérelmező írásban kötelezettséget vállal a következőkre:

a)	az e rendeletben foglaltaknak megfelelő iskolagyümölcs-program keretében finanszírozott termékeket saját oktatási intézményének tanulói vagy azon intézmények tanulói fogyasztják, amely intézmények számára támogatást igényel;

b)	a támogatást az iskolagyümölcs-program figyelemmel kísérésére és értékelésére, illetve a program céljainak megfelelő kommunikációra használja;

c)	visszafizeti az érintett mennyiségekre jogosulatlanul kapott támogatást, amennyiben megállapítást nyer, hogy a termékeket nem a 2. cikkben meghatározott gyermekek számára osztották ki, vagy ha a támogatást olyan termékekre vették igénybe, melyek e rendelet értelmében nem támogathatók;

d)	csalás vagy súlyos gondatlanság esetén visszafizeti az eredetileg kifizetett összeg és a kérelmezőt megillető összeg közötti különbözet pontos összegét;

e)	az igazoló dokumentumokat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja;

f)	aláveti magát bármely, a tagállam illetékes hatósága által előírt ellenőrzésnek, különös tekintettel a nyilvántartások részletes vizsgálatára és a fizikai ellenőrzésre.

(2) A (6) cikk (2) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett kérelmezők esetében e cikk (1) bekezdésének csupán b), d) és e) pontja alkalmazandó.

(3) A 6. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint e) pontjának i. alpontjában meghatározott kérelmezők írásban kötelezettséget vállalnak továbbá arra, hogy nyilvántartást vezetnek, amelyben feltüntetik az oktatási intézmények vagy adott esetben az oktatási hatóságok nevét és címét, valamint az ezen intézmények vagy hatóságok számára értékesített vagy szállított termékeket és azok mennyiségét.

(4) A tagállamok további írásbeli kötelezettségvállalások megtételét is előírhatják a kérelmezők számára.”

4.	A 8. cikket el kell hagyni.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A támogatási kérelmeket a tagállam illetékes hatóságának előírásai szerint kell benyújtani.

A 6. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában és e) pontjának i. alpontjában említett kérelmezők által benyújtott támogatási kérelmeknek tartalmazniuk kell legalább a következő információkat:

a)	a kiosztott mennyiségek;

b)	annak az oktatási intézménynek vagy oktatási hatóságnak a neve és címe vagy azonosító száma, amelyre az e bekezdés a) pontjában említett információ vonatkozik;

c)	az érintett oktatási intézményben tanuló olyan gyermekek száma, akik a tagállam stratégiájában meghatározott célcsoportba tartoznak;

d)	a tagállamok által meghatározandó igazoló dokumentumok.”;

b)	a (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „A 12. cikknek megfelelően elkészített értékelő jelentéshez kapcsolódó támogatási kérelmek esetében a határidő a 12. cikk (2) bekezdésében említett értékelési határidő lejártát követő első hónap utolsó napja.”

c)	a (4) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A kérelemben igényelt összegeket az illetékes hatóságok rendelkezésére tartott igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.”

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdésben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „A 6. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában és e) pontjának i. alpontjában említett kérelmezők tekintetében a támogatás kifizetésére csak a következő esetekben kerül sor:”;

A cikk szövege a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 6. cikk (2) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett kérelmezők esetében a támogatás kifizetésére csak az érintett áruk leszállítását, illetve az érintett szolgáltatások nyújtását, valamint a tagállamok illetékes hatóságai által előírt vonatkozó igazoló dokumentumok benyújtását követően kerül sor.”;

c)	a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ha a 10. cikk (3) bekezdésében említett határidőt két hónappal túllépik, a támogatást minden további nappal további 1 %-kal csökkenteni kell.”

A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok értékelik iskolagyümölcs-programjaik végrehajtását és felmérik azok hatékonyságát. A 2010. augusztus 1-jétől2011. július 31-ig tartó végrehajtási időszakra vonatkozó értékelés eredményeiről a tagállamok 2012. február 29-ig értesítik a Bizottságot. Az említett időszakot követő végrehajtási időszakok vonatkozásában a tagállamok 2012. február 29-ét követően minden ötödik év februárjának végéig értékelő jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz a megelőző ötéves végrehajtási időszakról.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok megteszik az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést. Ezek az intézkedések magukban foglalják valamennyi támogatási kérelem teljes körű adminisztratív ellenőrzését.

(2) Azokban az esetekben, amikor a támogatást a 6. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában, illetve e) pontjának i. alpontjában említett kérelmező igényli, az adminisztratív ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a tagállamok által meghatározott, a termékszállításra vonatkozó igazoló dokumentumok ellenőrzésére is. Az adminisztratív ellenőrzéseket helyszíni vizsgálatok egészítik ki, amelyek során különösen a következőket kell ellenőrizni:

a)	a 7. cikkben említett nyilvántartások, beleértve a pénzügyi nyilvántartásokat, például a beszerzést és értékesítést igazoló számlákat és banki kivonatokat is;

b)	a támogatott termékek e rendeletnek megfelelő felhasználása, különösen, ha szabálytalanság gyanúja merül fel.”;

a cikk szövege a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Azokban az esetekben, amikor a támogatást a 6. cikk (2) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett kérelmező igényli, az adminisztratív ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az áruk leszállításának és a szolgáltatások nyújtásának, valamint a kérelemben feltüntetett kiadások valóságnak megfelelő voltának ellenőrzésére is.”;

a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyes, augusztus 1-jétől július 31-ig tartó időszakokra vonatkozóan elvégzett helyszíni vizsgálatok teljes száma a nemzeti szinten elosztott támogatás legalább 5 %-ára, valamint a 6. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában és e) pontjának i. alpontjában említett kérelmezők legalább 5 %-ára kiterjed.”;

d)	A (6) bekezdés első mondatában az e) pontra való hivatkozás helyébe a 6. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjára való hivatkozás lép.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha a tagállam úgy határoz, hogy nem akarja az (1) bekezdésben említett plakátot használni, világosan elmagyarázza stratégiájában, hogyan fogja tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre a program.”;

a cikk szövege a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tagállami iskolagyümölcs-programokról szóló weboldalakon vagy bármely egyéb, az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett kommunikációs eszközön mindenkor fel kell tüntetni az európai zászlót, az „európai iskolagyümölcs-program” kifejezést, valamint az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatás tényét.”

10.

A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a 12. cikk (1) bekezdésében előírt figyelemmel kísérés eredményeiről, az AGRI-HORT-SCHOOLFRUIT@ec.europa.eu e-mail címre küldött értesítéssel;

b)	a 13. és a 16. cikk alapján elvégzett helyszíni vizsgálatok részleteiről és megállapításairól, az AGRI-J2@ec.europa.eu e-mail címre küldött értesítéssel.”

2. cikk

A 288/2009/EK rendelet helyesbítése

A magyar változatot nem érinti.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 94., 2009.4.8., 38. o.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2011.305.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 305

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. november 23.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/88/EU irányelve (2011. november 16.) a 97/68/EK irányelvnek a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorokra vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 1200/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	6
*	A Bizottság 1201/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	8
*	A Bizottság 1202/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	10
*	A Bizottság 1203/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	12
*	A Bizottság 1204/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	14
*	A Bizottság 1205/2011/EU rendelete (2011. november 22.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 7 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )	16
*	A Bizottság 1206/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 22.) az egységes európai égbolton belül légtérellenőrzésre szolgáló légijármű-azonosításra vonatkozó követelmények megállapításáról ( 1 )	23
*	A Bizottság 1207/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 22.) az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról ( 1 )	35
*	A Bizottság 1208/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 22.) az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 288/2009/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről	53
	A Bizottság 1209/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	57

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	51,9
	MA	44,2
	MK	57,4
	TR	87,5
	ZZ	60,3
0707 00 05	AL	64,0
	EG	188,1
	TR	93,5
	ZZ	115,2
0709 90 70	MA	42,4
	TR	132,9
	ZZ	87,7
0805 20 10	MA	73,5
	ZA	65,5
	ZZ	69,5
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	HR	41,7
	IL	72,8
	JM	134,1
	MA	53,5
	TR	80,2
	UY	42,7
	ZA	62,9
	ZZ	69,7
0805 50 10	TR	57,4
0805 50 10	ZZ	57,4
0808 10 80	CA	110,8
	CL	90,0
	CN	67,2
	MK	41,0
	NZ	64,9
	US	71,3
	ZA	108,1
	ZZ	79,0
0808 20 50	AR	43,9
	CN	60,4
	ZA	73,2
	ZZ	59,2