29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/1

A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KORMÁNYKÉPVISELŐINEK HATÁROZATA

(2011. június 16.)

az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(2011/708/EU)

A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KORMÁNYKÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdése első albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség tagállamai és az Európai Közösség által 2007. április 25-én és 30-án aláírt, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodást módosító, 2007. április 25-én és 30-án aláírt jegyzőkönyvvel (1) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) módosított és az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai és az Európai Unió által 2010. június 24-én aláírt légiközlekedési megállapodás (2) (a továbbiakban: légiközlekedési megállapodás) kifejezetten rendelkezik a harmadik országoknak az említett megállapodáshoz történő csatlakozásáról.

(2)	A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodásnak megfelelően létrehozott vegyes bizottság a megállapodás 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban javaslatot dolgozott ki Izlandnak és a Norvég Királyságnak a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodáshoz való csatlakozására.

(3)	A vegyes bizottság 2010. november 16-án javaslatot tett egy egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodásra (a továbbiakban: csatlakozási megállapodás).

(4)

A Bizottság lefolytatta a tárgyalásokat az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti, a megállapodás alkalmazásáról szóló, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodásról (a továbbiakban: a kiegészítő megállapodás).

(5)	A csatlakozási megállapodások megkötésére vonatkozó eljárások befejezésére figyelemmel a megállapodást és a kiegészítő megállapodást alá kell írni és ideiglenesen alkalmazni kell,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács engedélyezi az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás és az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírását, figyelemmel az említett megállapodások megkötésére.

A csatlakozási megállapodás és a kiegészítő megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodás és a kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírására jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

A csatlakozási megállapodást és a kiegészítő megállapodást az aláírásától (3) ideiglenesen alkalmazza az Unió, valamint – a hatályos nemzeti jogszabályok szerint megengedett mértékben – a tagállamok és az egyéb érintett felek, a megkötésükre vonatkozó eljárások befejezésére figyelemmel.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 16-án.

az elnök

VÖLNER P.

(1) HL L 134., 2007.5.25., 4. o.

(2) HL L 223., 2010.8.25., 3. o.

(3) A csatlakozási megállapodás és a kiegészítő megállapodás aláírásának időpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

FORDÍTÁS

LÉGI KÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (a továbbiakban: az Egyesült Államok),

egyrészről,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő feleiként és az Európai Unió tagállamaiként (a továbbiakban: a tagállamok),

valamint

AZ EURÓPAI UNIÓ,

másrészről,

IZLAND,

harmadrészről, valamint

A NORVÉG KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: Norvégia),

negyedrészről,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a légitársaságok közötti piaci versenyen, valamint minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy többek között a légiközlekedési hálózatok fejlesztése révén megkönnyítsék a nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővülését annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légitársaságok számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légitársaságok munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált megállapodás előnyeiből;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a biztonság és a védelem legmagasabb szintjét biztosítsák, és hogy kifejezésre juttassák a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi közlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó, a légi járművek biztonsága ellen irányuló cselekedetek, illetve az arra irányuló fenyegetések miatti komoly aggodalmukat;

TUDOMÁSUL VÉVE a Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben foglaltakat;

ELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légitársaságok közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit;

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során a környezetvédelem kérdése jelentős szerepet játszik;

TUDOMÁSUL VÉVE a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló egyezményben megkövetelt védelmet;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő megállapodások keretét figyelembe véve nyitottá tegyék a piacokhoz való hozzáférést, és hogy a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösségek az Atlanti-óceán mindkét oldalán a legnagyobb előnyöket élvezzék;

ELISMERVE, hogy légitársaságaiknak a globális tőkepiacokhoz való fokozott hozzáférése jelentős szerepet játszik a verseny megerősítése és e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy általános jelentőségű precedenst teremtsenek az ezen alapvető gazdasági ágazat liberalizációjából eredő előnyök fokozása érdekében;

ELISMERVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeképpen az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett, és hogy ettől az időponttól az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai által 2007. április 25-én és 30-án aláírt légiközlekedési megállapodásban szereplő, az Európai Közösséget illető valamennyi jog és kötelezettség, illetve az Európai Közösségre tett valamennyi hivatkozás az Európai Unióra vonatkozik,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározás

„Fél”: az Egyesült Államok, az Európai Unió és tagállamai, Izland vagy Norvégia.

2. cikk

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás és e megállapodás mellékletének alkalmazása

Az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió és tagállamai által 2010. június 24-én aláírt, a légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) módosított, az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai által 2007. április 25-én és 30-án aláírt légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: a légiközlekedési megállapodás) rendelkezései, amelyek hivatkozás révén e megállapodás részét képezik, e megállapodás mellékletére is figyelemmel, e megállapodás valamennyi fele tekintetében alkalmazandók. A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás rendelkezéseit Izland és Norvégia vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok az Európai Unió tagállamai volnának, ennek megfelelően Izlandnak és Norvégiának az említett megállapodás alapján fennálló jogai és kötelezettségei megegyeznek a tagállamok esetében fennálló jogokkal és kötelezettségekkel. E megállapodás mellékletének rendelkezései e megállapodás szerves részét képezik.

3. cikk

A megállapodás megszűnése vagy az ideiglenes alkalmazás befejeződése

(1) Az Egyesült Államok vagy az Európai Unió és tagállamai diplomáciai úton bármikor értesíthetik írásban a másik három felet azon döntésükről, hogy a megállapodást fel kívánják mondani, vagy a megállapodásnak az 5. cikk szerinti ideiglenes alkalmazását be kívánják fejezni.

Az értesítés egy példányát egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) is meg kell küldeni. E megállapodás a megszűnésről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, illetve ugyanekkor fejeződik be a megállapodás ideiglenes alkalmazása, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a Felek nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

(2) Izland vagy Norvégia diplomáciai úton bármikor értesítheti írásban a többi felet azon döntéséről, hogy e megállapodástól vissza kíván lépni, vagy a megállapodásnak az 5. cikk szerinti ideiglenes alkalmazását be kívánja fejezni. Az értesítés egy példányát egyidejűleg az ICAO részére is meg kell küldeni. A visszalépés vagy az ideiglenes alkalmazás megszüntetése az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, az IATA forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor lép hatályba, amennyiben ezen időszak lejárta előtt az írásbeli értesítést küldő Fél, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió és tagállamai nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

(3) Az Egyesült Államok vagy az Európai Unió és tagállamai diplomáciai úton bármikor értesíthetik írásban Izlandot vagy Norvégiát azon döntésükről, hogy a megállapodást fel kívánják mondani, vagy a megállapodás ideiglenes alkalmazását Izland vagy Norvégia tekintetében be kívánják fejezni. Az értesítés egy-egy példányát egyidejűleg meg kell küldeni e megállapodás másik két szerződő felének és az ICAO-nak. A megszüntetés vagy az Izland vagy Norvégia tekintetében történő ideiglenes alkalmazás befejezése az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, az IATA forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor lép hatályba, amennyiben ezen időszak lejárta előtt az Egyesült Államok, az Európai Unió és tagállamai, valamint az értesítés címzettje nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

(4) Az e cikkben említett diplomáciai jegyzékek alkalmazásában, az Európai Unió és tagállamai számára, illetve általuk küldött diplomáciai jegyzékek címzettje, illetve feladója az Európai Unió.

(5) E cikk bármely más rendelkezésétől függetlenül, a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás megszűnésével párhuzamosan e megállapodás is megszűnik.

4. cikk

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél történő nyilvántartásba vétel

Ezt a megállapodást és valamennyi módosítását az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága veteti nyilvántartásba a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.

5. cikk

Ideiglenes alkalmazás

A Felek megegyeznek abban, hogy a megállapodást annak hatálybalépéséig, a hatályos nemzeti jogszabályok szerint megengedett mértékben az aláírás napjától kezdve ideiglenesen alkalmazzák. Amennyiben a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás annak 23. cikke értelmében megszűnik vagy a 25. cikk szerinti ideiglenes alkalmazása véget ér, vagy a jegyzőkönyv 9. cikkével összhangban a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása befejeződik, akkor ezzel párhuzamosan ennek a megállapodásnak az ideiglenes alkalmazása is megszűnik.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás a következők közül a későbbi időpontban lép hatályba:

1.	a légiközlekedési megállapodás hatálybalépésének időpontjában;

2.	a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában; és

3.	egy hónappal a Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utolsó értesítés keltét követően, amely megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárult.

Az említett diplomáciai jegyzékváltás alkalmazásában, az Európai Unió és tagállamai számára, illetve általuk küldött diplomáciai jegyzékek címzettje, illetve feladója az Európai Unió. Az Európai Unió és tagállamai által küldött diplomáciai jegyzékben vagy jegyzékekben minden egyes tagállam megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat lezárta.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Luxembourgban és Oslóban, a kétezer-tizenegyedik év június havának tizenhatodik és huszonegyedik napján, négy eredeti példányban.

For the United States of America

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l’Union européenne

Per l’Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Fyrir Ísland

For Kongeriket Norge

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Репyблика Бългaрия

Za Českou republiku

For Kongeriget Danmark

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā –

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Għal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

EGYÜTTES NYILATKOZAT

Az Amerikai Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és tagállamainak, Izlandnak és a Norvég Királyságnak a képviselői megerősítették, hogy az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság között létrejött légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szövegét más nyelveken is hitelesíteni kell, vagy levélváltás útján a megállapodás aláírása előtt, vagy pedig a vegyes bizottság határozatával a megállapodás aláírása után.

Ez az együttes nyilatkozat a megállapodás szerves részét képezi.

MELLÉKLET

Különös rendelkezések Izland és Norvégia vonatkozásában

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodásnak a következők szerint módosított rendelkezései e megállapodás valamennyi fele tekintetében alkalmazandók. A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás rendelkezéseit Izland és Norvégia vonatkozásában úgy kell alkalmazni, mintha azok az Európai Unió tagállamai volnának, ennek megfelelően Izland és Norvégia jogai és kötelezettségei megegyeznek az említett megállapodás alapján a tagállamok esetében fennálló jogokkal és kötelezettségekkel, a következőkre figyelemmel:

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 1. cikke (9) bekezdésének szövege a következő:

„»terület«: az Egyesült Államok tekintetében a szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, valamint az Európai Unió és tagállamai tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás hatálya alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, az említett megállapodásban vagy bármely jogutód okmányban meghatározott feltételek szerint, a Liechtensteini Hercegség szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó földterületek és belvizek kivételével; e megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között létező uniós légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozat feltételeinek megfelelően; valamint”.

2.	A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 23–26. cikke Izland és Norvégia esetében nem alkalmazandó.

3.	A jegyzőkönyv 9. és 10. cikke Izland és Norvégia esetében nem alkalmazandó.

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 1. mellékletének 1. szakasza a következőkkel egészül ki:

„w)	Izland: az 1995. június 14-én, Washingtonban aláírt, 2002. március 1-jén, valamint 2006. augusztus 14-én és 2007. március 9-én jegyzékváltással módosított légiközlekedési megállapodás.

x)	Norvég Királyság: az 1945. október 6-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án jegyzékváltással módosított légiközlekedési megállapodás.”

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 1. melléklete 2. szakaszának szövege a következő:

„E melléklet 1. szakasza ellenére, az e megállapodás 1. cikkében szereplő »terület« fogalommeghatározásba nem tartozó területek esetében az említett szakasz e) pontjában (Dánia – Egyesült Államok), g) pontjában (Franciaország – Egyesült Államok), v) pontjában (Egyesült Királyság – Egyesült Államok) és x) pontjában (Norvégia – Egyesült Államok) említett megállapodásokat a bennük foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is alkalmazni kell.”

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 1. melléklete 3. szakaszának szövege a következő:

„E megállapodás 3. cikke ellenére, az USA légitársaságai nem jogosultak a tagállamokból kiinduló vagy oda tartó járatokkal olyan, kizárólag árufuvarozási szolgáltatások nyújtására, amelyek nem az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás részét képezik, kivéve a Cseh Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Luxemburgi Nagyhercegségből, a Máltai Köztársaságból, a Németországi Szövetségi Köztársaságból, a Portugál Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Izlandról és a Norvég Királyságból kiinduló vagy oda tartó járatokat.”

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 2. melléklete 3. cikkének vége a következő mondattal egészül ki:

„Izland és Norvégia esetében e jogszabályok közé tartozik, többek között, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53., 54. és 55. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 105. cikkét végrehajtó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba átvett európai uniós rendeletek, illetve ezek módosításai.”

A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 21. cikkének (4) bekezdését Izland és Norvégia vonatkozásában annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Európai Unió vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás az általuk kikötött bármely módosítás értelmében átveszi. Izland és Norvégia csak akkor rendelkezhet a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 21. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított jogokkal, ha a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások tekintetében Izlandra, illetve Norvégiára az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba átvett vonatkozó európai uniós törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján olyan felügyeleti szabályok vonatkoznak, amelyek összhangban állnak a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 21. cikke (4) bekezdésében előírt felügyeletnek.

KIEGÉSZÍTŐ MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság között az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság között létrejött légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő feleiként és az Európai Unió tagállamaiként (a továbbiakban: a tagállamok),

valamint

AZ EURÓPAI UNIÓ,

egyrészről,

IZLAND,

másrészről,

valamint

A NORVÉG KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: Norvégia),

harmadrészről,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a Bizottság tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatnak megfelelően az Európai Bizottság az Európai Unió és tagállamai nevében tárgyalásokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokkal egy légiközlekedési megállapodásról;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodást (a továbbiakban: a légiközlekedési megállapodás) 2007. március 2-án parafálták, aláírására 2007. április 25-én Brüsszelben és 2007. április 30-án Washingtonban került sor, ideiglenes alkalmazása pedig 2008. március 30-án kezdődött meg;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a légiközlekedési megállapodást az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodást módosító, 2010. március 25-én parafált és Luxemburgban, 2010. június 24-én aláírt jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) módosította;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy Izland és Norvégia az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáson keresztül az egységes európai légiközlekedési piac teljes jogú tagja, és csatlakozott a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodáshoz az azonos időpontban kelt, egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodáson (a továbbiakban: a megállapodás) keresztül, amely átveszi a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodást;

FELISMERVE, hogy a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 21. cikkének (5) bekezdése szerinti, a jogok felfüggesztésére vonatkozó határozat meghozatala tekintetében eljárási szabályokat kell megállapítani;

FELISMERVE, hogy eljárási szabályokat kell továbbá megállapítani Izlandnak és Norvégiának a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 18. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságban és a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 19. cikkében meghatározott választott bírósági eljárásban való részvétele tekintetében. Ezeknek az eljárási szabályoknak biztosítaniuk kell a vegyes bizottsági ülések előtt a szükséges együttműködést, információáramlást és konzultációt, valamint a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás – többek között a biztonságra, a védelemre, a forgalmi jogok megadására és visszavonására, valamint a kormányzati támogatásokra vonatkozó – egyes rendelkezéseinek alkalmazását,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Értesítés

Amennyiben az Európai Unió és tagállamai a megállapodás annak 3. cikke szerinti megszüntetéséről vagy a megállapodás ideiglenes alkalmazásának befejezéséről, illetve az ilyen értelmű értesítés visszavonásáról határoznak, a Bizottság az Amerikai Egyesült Államoknak címzett jegyzék diplomáciai úton történő elküldését megelőzően késedelem nélkül értesíti erről Izlandot és Norvégiát. Izland és/vagy Norvégia ugyanígy késedelem nélkül értesíti a Bizottságot valamennyi ilyen jellegű határozatáról.

2. cikk

A forgalmi jogok felfüggesztése

A másik Fél légitársaságai általi – a légiközlekedési megállapodás értelmében történő – járatsűrítésnek vagy a légitársaságok új piacokra való belépésének az elutasításáról és az Amerikai Egyesült Államoknak erről szóló értesítéséről vagy a jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban meghozott ilyen határozatok megszüntetéséről szóló határozatot az Európai Unió és a tagállamok nevében a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Tanács egyhangúlag, valamint Izland és Norvégia fogadja el. A Tanács elnöke ezt követően az Európai Unió és a tagállamok, valamint Izland és Norvégia nevében értesíti az Amerikai Egyesült Államokat minden ilyen határozatról.

3. cikk

Vegyes bizottság

(1) A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottságban az Európai Uniót és a tagállamokat, Izlandot és Norvégiát a Bizottság és a tagállamok, valamint Izland és Norvégia képviselői képviselik.

(2) Az Európai Unió, a tagállamok, valamint Izland és Norvégia álláspontját a vegyes bizottságban a Bizottság képviseli a kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozó területek kivételével, amely esetben az álláspontot az esettől függően a Tanács elnöksége, illetve a Bizottság, Izland és Norvégia képviseli.

(3) A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 14. vagy 20. cikkének hatálya alá tartozó kérdések vagy joghatással bíró határozat elfogadását nem igénylő kérdések tekintetében a vegyes bizottságban az Izland és Norvégia által képviselendő álláspontot Izlanddal és Norvégiával egyetértésben a Bizottság fogadja el.

(4) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba tartozó rendeletek és irányelvek hatálya alá eső kérdések tekintetében meghozandó egyéb vegyes bizottsági határozatok esetében az Izland és Norvégia által képviselendő álláspontot a Bizottság javaslata alapján Izland és Norvégia fogadja el.

(5) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba tartozó rendeletek és irányelvek hatályán kívül eső kérdések tekintetében meghozandó egyéb vegyes bizottsági határozatok esetében az Izland és Norvégia által képviselendő álláspontot a Bizottsággal egyetértésben Izland és Norvégia fogadja el.

(6) A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tagállamokkal folytatott koordinációs, konzultációs és határozat-előkészítő üléseken Izland és Norvégia korlátozás nélkül részt vehessen, illetve hozzáférjen a vegyes bizottsági üléseket előkészítő információkhoz.

4. cikk

Választott bírósági eljárás

(1) A jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 19. cikke szerinti választott bírósági eljárásokban az Európai Uniót, a tagállamokat, Izlandot és Norvégiát a Bizottság képviseli.

(2) A Bizottság adott esetben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy Izland és Norvégia részt vehessen a választott bírósági eljárások előkészítésében és koordinálásában.

(3) Amennyiben a Tanács a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 19. cikkének (7) bekezdése alapján az előnyök felfüggesztéséről szóló határozatot fogad el, akkor erről értesíteni kell Izlandot és Norvégiát is. Izland és/vagy Norvégia ugyanígy értesíti a Bizottságot valamennyi ilyen jellegű határozatáról.

(4) Az Unió hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 19. cikke alapján hozandó egyéb megfelelő intézkedésekről a Bizottság határoz, a Tanács által kijelölt tagállami képviselőkből, valamint Izland és Norvégia képviselőiből álló különbizottság segítségével.

5. cikk

Információcsere

(1) Izland és Norvégia haladéktalanul értesíti a Bizottságot az általa a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 4. vagy 5. cikke értelmében hozott, az Amerikai Egyesült Államok valamely légitársasága általi engedélykérelem megtagadására, a részére adott engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó határozatról. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Izlandot és Norvégiát a tagállamok által hozott valamennyi ilyen jellegű határozatról.

(2) Izland és Norvégia haladéktalanul értesíti a Bizottságot a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 8. cikke értelmében kibocsátott vagy kapott kérelem vagy értesítés esetében. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Izlandot és Norvégiát a tagállamok által kibocsátott vagy kapott bármely kérelem vagy értesítés esetében.

(3) Izland és Norvégia haladéktalanul értesíti a Bizottságot a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 9. cikke értelmében kibocsátott vagy kapott kérelem vagy értesítés esetében. A Bizottság hasonlóképpen haladéktalanul értesíti Izlandot és Norvégiát a tagállamok által kibocsátott vagy kapott bármely kérelem vagy értesítés esetében.

6. cikk

Állami szubvenciók és támogatás

(1) Amennyiben Izland vagy Norvégia úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén lévő kormányzati szerv mérlegelésének tárgyát képező vagy az általa juttatott szubvenció vagy támogatás a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 14. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint hátrányosan befolyásolni fogja a versenyt, értesíti erről a Bizottságot. Amennyiben egy tagállam hasonló ügyről értesíti a Bizottságot, a Bizottság hasonlóképpen értesíti erről Izlandot és Norvégiát.

(2) A Bizottság, Izland és Norvégia felveheti a kapcsolatot az ilyen szervekkel vagy kérheti a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 18. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság ülésének összehívását.

(3) A Bizottság, Izland és Norvégia haladéktalanul értesítik egymást az Amerikai Egyesült Államok általi – a jegyzőkönyvvel módosított légiközlekedési megállapodás 14. cikkének (3) bekezdése szerinti – megkeresésről.

7. cikk

A megállapodás megszűnése vagy az ideiglenes alkalmazás befejeződése

(1) Bármely Fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a többi felet azon döntéséről, hogy a kiegészítő megállapodást meg kívánja szüntetni vagy annak ideiglenes alkalmazását be kívánja fejezni. Ez a kiegészítő megállapodás megszűnik vagy annak ideiglenes alkalmazása befejeződik az erről küldött írásbeli értesítés időpontját követően hat hónappal, greenwichi középidő szerint éjfélkor, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a Felek nem egyeznek meg az értesítés visszavonásáról.

(2) E cikk bármely más rendelkezése ellenére, a megállapodás megszűnésével vagy ideiglenes alkalmazásának befejeződésével párhuzamosan ez a kiegészítő megállapodás is megszűnik vagy ideiglenes alkalmazása véget ér.

8. cikk

Ideiglenes alkalmazás

A Felek megállapodnak, hogy a kiegészítő megállapodást a 9. cikk szerinti hatálybalépésig, a hatályos nemzeti jogszabályaik szerint megengedett mértékben, ideiglenesen alkalmazzák a következők közül a későbbi időponttól kezdve: az e kiegészítő megállapodás aláírásának időpontja vagy a megállapodás 5. cikkében meghatározott időpont.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a kiegészítő megállapodás vagy a) a Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utolsó értesítés keltét követő egy hónappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy a kiegészítő megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejeződtek; vagy b) a megállapodás hatálybalépésének időpontjában, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a kiegészítő megállapodást.

Kelt Luxembourgban, és Oslóban, a kétezer-tizenegyedik év június havának tizenhatodik és huszonegyedik napján, három példányban, bolgár, angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, izlandi, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, norvég, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Fyrir Ísland

For Kongeriket Norge

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Репyблика Бългaрия

Za Českou republiku

For Kongeriget Danmark

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā –

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Għal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/25

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. október 20.)

a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló, az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött megállapodás megkötéséről

(2011/709/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződére és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdés a) pontjával és a 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2003. június 5-i határozatával felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek uniós szintű megállapodással való felváltásáról.

(2)	A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott a Mexikói Egyesült Államokkal a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötéséről, összhangban a Tanács 2003. június 5-i határozatának mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel.

(3)	A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel 2010. december 15-én került aláírásra az Unió nevében, a Bizottság 2011/94/EU számú határozatának megfelelően (1).

(4)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja. (2)

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás 7. cikk (1) bekezdése szerinti értesítés megtételére jogosult személy(ek) kijelölésére.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. SAWICKI

(1) HL L 38., 2011.2.12., 33. o.

(2) A megállapodás a HL 38., 2011.2.12., 34. o-n került kihirdetésre az aláírásra vonatkozó határozattal együtt.

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/26

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. október 20.)

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti NAT-I-9406 együttműködési megállapodás megkötéséről

(2011/710/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, 218. cikke (7) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti NAT-I-9406 együttműködési megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) a polgári repüléssel kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén.

(2)	A megállapodást a felek 2011. március 3-án aláírták.

(3)	A megállapodást az Uniónak indokolt jóváhagynia.

(4)	Eljárási szabályokat szükséges megállapítani a megállapodással létrehozott vegyes bizottságban való uniós részvételt, valamint a vitás kérdések rendezését illetően,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti NAT-I-9406 együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében a Tanács jóváhagyja (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodás XII. cikkének B. pontjában előírt értesítés megtételére jogosult személy(eke)t (2).

3. cikk

Az Uniót a megállapodás III. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottságban a tagállamok képviselőinek segítségével a Bizottság képviseli.

4. cikk

(1) A Bizottság, a Tanács által kijelölt különbizottsággal konzultálva, meghatározza az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot, többek között az alábbiak elfogadása tekintetében:

—	a megállapodáshoz tartozó további mellékletek és függelékek a megállapodás III. cikke E. pontjának 2. alpontjában foglaltaknak megfelelően,

—	a megállapodáshoz tartozó mellékletek és függelékek módosításai a megállapodás III. cikke E. pontjának 3. alpontjában foglaltaknak megfelelően.

(2) A Bizottság meghatározza a vegyes bizottság belső irányítási eljárásainak a megállapodás III. cikkének C. pontjában említett kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatos, a vegyes bizottságban képviselendő uniós álláspontot.

(3) A Bizottság végrehajthatja a megállapodás II. cikke B. pontjának, valamint IV., V., VII. és VIII. cikkének megfelelő valamennyi szükséges intézkedést.

(4) Az Uniót a megállapodás XI. cikke szerinti konzultációkon a Bizottság képviseli.

5. cikk

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Tanácsot a megállapodás végrehajtásáról.

6. cikk

Ez a határozat elfogadásának a napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. SAWICKI

(1) A megállapodás az aláírásáról szóló határozattal együtt került kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2011.4.5., 3. o.)

(2) A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/27

A BIZOTTSÁG 1093/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 28.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabad kereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” meghatározására vonatkozó jegyzőkönyvben megállapított származási szabályoktól való eltérések alkalmazásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2010. szeptember 16-i 2011/265/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

2011/265/EU határozatával a Tanács engedélyezte az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak (2) az Európai Unió nevében történő aláírását. A 2011/265/EU határozat a megállapodás 15.10. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint megerősítette a megállapodás ideiglenes alkalmazását, figyelemmel annak későbbi megkötésére is. A megállapodás 2011. július 1-jétől alkalmazandó ideiglenesen.

(2)

A megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv (3) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) IIa. melléklete egyes termékek esetében a jegyzőkönyv II. mellékletében meghatározott származási szabályoktól való eltéréseket biztosít. Ezek az eltérések azonban éves kontingensekhez vannak kötve. Ezért meg kell állapítani az említett eltérések alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(3)

A jegyzőkönyv IIa. mellékletével összhangban a halpaszta (surimi) készítményekre (KN-kód: 1604 20 05) vonatkozó származási igazoláshoz okirati bizonyítékot kell csatolni arra nézve, hogy a surimi készítmény legalább 40 tömegszázalékban tartalmaz halat, és hogy a surimi alapjának elkészítéséhez elsődleges összetevőként az alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) fajt használták.

(4)	A jegyzőkönyv IIa. mellékletével összhangban a festett szövetre (KN-kód: 5408 22 és 5408 32) kiállított származási igazoláshoz okirati bizonyítékot kell csatolni arra nézve, hogy a felhasznált nem festett szövet nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

(5)

Mivel a jegyzőkönyv IIa. mellékletében meghatározott vámkontingenseket a Bizottságnak kell kezelnie az „érkezési sorrend” elvének alapján, azok a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (4) összhangban kezelendők.

(6)	Mivel a megállapodás 2011. július 1-jétől hatályos, ezt a rendeletet ugyanettől a naptól kell alkalmazni.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv IIa. mellékletében megállapított származási szabályok alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésben említett származási szabályok a jegyzőkönyv II. mellékletében megállapított származási szabályoktól való eltéréssel alkalmazandók, a mellékletben meghatározott kontingensekre is figyelemmel.

2. cikk

Az e rendeletben meghatározott szabályok a következő feltételek szerint alkalmazandók:

a)	a termékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátásakor az elfogadott exportőr által aláírt nyilatkozatot kell benyújtani, amely igazolja, hogy az érintett termékek megfelelnek az eltérés feltételeinek;

b)	az a) pontban említett nyilatkozatnak a következő angol nyelvű nyilatkozatot kell tartalmaznia: „Derogation – Annex II(a) of the Protocol concerning the definition of originating products and methods of administrative cooperation”.

3. cikk

(1) Amennyiben a halpaszta (surimi) készítményekre (KN-kód: 1604 20 05) vonatkozóan származási igazolást nyújtanak be, ahhoz okirati bizonyítékot kell csatolni arra nézve, hogy a surimi készítmény legalább 40 tömegszázalékban tartalmaz halat, és hogy a surimi alapjának elkészítéséhez elsődleges összetevőként az alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) fajt használták.

(2) Ha szükséges, az (1) bekezdésben említett „elsődleges összetevő” jelentését a Vámügyi Bizottság értelmezi a jegyzőkönyv 28. cikkével összhangban.

4. cikk

(1) A 3. cikkben említett okirati bizonyítéknak legalább az engedélyezett exportőr angol nyelvű, aláírt nyilatkozatát kell tartalmaznia arról, hogy:

a)	a surimi készítmény legalább 40 tömegszázalékban tartalmaz halat;

b)	a surimi alapjának elkészítéséhez elsődleges összetevőként az alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) fajt használták.

(2) A (1) bekezdésben említett nyilatkozatnak a következő információkat is tartalmaznia kell:

a)	a felhasznált alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) faj mennyisége a surimi előállításához felhasznált halak százalékos arányában kifejezve;

b)	az alaszkai tőkehal származási országa.

5. cikk

Amennyiben a festett szövetre (KN-kód: 5408 22 és 5408 32) kiállított származási igazolást nyújtanak be, ahhoz okirati bizonyítékot kell csatolni arra nézve, hogy a felhasznált nem festett szövet nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

6. cikk

Az 5. cikkben említett okirati bizonyítéknak legalább az engedélyezett exportőr angol nyelvű, aláírt nyilatkozatát kell tartalmaznia arról, hogy a felhasznált nem festett szövet nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. A nyilatkozatnak a következő információkat is tartalmaznia kell:

a)	a festett szövet (KN-kód: 5408 22 és 5408 32) előállításához felhasznált, nem származó nem festett szövet ára euróban kifejezve;

b)	a festett szövet (KN-kód: 5408 22 és 5408 32) gyártelepi ára euróban kifejezve.

7. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt vámkontingenseket a Bizottság a 2454/93/EGK rendelet 308a–308c. cikkében foglalt előírásoknak megfelelően kezeli.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 127., 2011.5.14., 1. o.

(2) HL L 127., 2011.5.14., 6. o.

(3) HL L 127., 2011.5.14., 1344. o.

(4) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

MELLÉKLET

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló szabályok ellenére az árumegnevezés szövege csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő, mivel e melléklet keretein belül a preferenciális rendszert az e rendelet elfogadásakor hatályos KN-kódok határozzák meg.

Tételszám	KN-kód	TARIC-albontás	Árumegnevezés	Kontingensidőszak	A vámkontingens szerinti mennyiség (eltérő rendelkezés hiányában nettó tömeg tonnában)
09.2450	1604 20 05		Halpaszta (surimi) készítmény	2011.július 1.-jétől 2012.június 30-ig	2 000
				2012.július 1.-jétől 2013.június 30-ig	2 500
				2013.július 1-jétől:
				július 1-jétől június 30-ig	3 500
09.2451	1905 90 45		Biscuit	július 1-jétől június 30-ig	270
09.2452	2402 20		Cigaretta dohánytöltettel	július 1-jétől június 30-ig	250
09.2453	5204		Pamut varrócérna, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben is	július 1-jétől június 30-ig	86
09.2454	5205		Pamutfonal (a varrócérna kivételével), legalább 85 tömegszázalék pamuttartalommal, a kiskereskedelemben nem szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	2 310
09.2455	5206		Pamutfonal (a varrócérna kivételével), 85 tömegszázaléknál kevesebb pamuttartalommal, a kiskereskedelemben nem szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	377
09.2456	5207		Pamutfonal (a varrócérna kivételével) a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	92
09.2457	5408		Mesterséges végtelen szálból készült szövet, beleértve az 5405 vtsz. alá tartozó anyagból készült szövetet is	július 1-jétől június 30-ig	17 805 290 m2
09.2458	5508		Fonal mesterséges vágott szálból (a varrócérna kivételével), nem kiskereskedelmi kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	286
09.2459	5509		Szintetikus vágott szálból készült fonal (a varrócérna kivételével), a kiskereskedelemben nem szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	3 437
09.2460	5510		Szintetikus vágott szálból készült fonal (a varrócérna kivételével), a kiskereskedelemben nem szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	1 718
09.2461	5511		Szintetikus vagy mesterséges vágott szálból készült fonal (a varrócérna kivételével), a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben	július 1-jétől június 30-ig	203

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/30

A BIZOTTSÁG 1094/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 28.)

a skót whisky formájában exportált gabonafélékre a 2011/2012-es időszakban alkalmazandó együtthatók rögzítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1784/2003/EK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. november 10-i 1670/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítésre jogosultságot biztosító gabonamennyiség az a mennyiség, amelyet felügyelet alá helyeztek, lepároltak, továbbá amelyet a minden érintett tagállam számára évente rögzített együtthatóval súlyoznak. Ez az együttható az érintett szeszes italok exportált összmennyisége és forgalmazott összmennyisége közötti arányt fejezi ki, a szóban forgó mennyiségeknek az adott szeszes ital átlagos érlelési idejének megfelelő, években kifejezett időtartam alatti alakulására vonatkozóan megállapított tendencia alapján.

(2)	Az Egyesült Királyság által a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatott információk alapján 2010-ben a skót whisky esetében az átlagos érlelési idő nyolc év volt.

(3)

A skót whisky formájában exportált gabonafélék tekintetében a 2010/2011-es időszakban alkalmazandó együtthatók rögzítéséről szóló, 2010. december 1-jei 1113/2010/EU bizottsági rendeletnek (3) már nincs joghatása, mivel a 2010/2011-es évre alkalmazandó együtthatókra vonatkozik. Ezért meg kell határozni a 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig tartó időszakra vonatkozóan az együtthatókat.

(4)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének 10. cikke a Liechtensteinbe, Izlandra és Norvégiába irányuló kivitel tekintetében kizárja a visszatérítés odaítélésének lehetőségét. Továbbá az Unió megállapodásokat kötött egyes harmadik országokkal az export-visszatérítések eltörléséről. Következésképpen az 1670/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában mindezeket figyelembe kell venni a 2011/2012-es időszakra vonatkozó együtthatók kiszámítása során,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkében előírt, az Egyesült Királyságban skót whisky előállítására használt gabonafélékre alkalmazandó együtthatókat e rendelet melléklete rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 312., 2006.11.11., 33. o.

(3) HL L 316., 2010.12.2., 2. o.

MELLÉKLET

Az Egyesült Királyságban alkalmazandó együtthatók

Alkalmazási időszak	Alkalmazandó együttható
Alkalmazási időszak	a maláta whisky előállítása során használt, malátává feldolgozott árpa esetében	a gabona whisky előállítása során használt gabonafélék esetében
2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig	0,296	0,229

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/32

A BIZOTTSÁG 1095/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 28.)

az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek az uborkára, az articsókára, a klementinre, a mandarinra és a narancsra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a XVIII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában és a 2008., a 2009. és a 2010. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében indokolt kiigazítani az uborkára, az articsókára, a klementinre, a mandarinra és a narancsra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét.

(3)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XVIII. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. november 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

MELLÉKLET

„XVIII. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁMOK: IV. CÍM, I. FEJEZET, 2. SZAKASZ

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Alkalmazási időszak	Küszöbszint (tonna)
78.0015	0702 00 00	Paradicsom	október 1-jétől május 31-ig	481 762
78.0020	0702 00 00	Paradicsom	június 1-jétől szeptember 30-ig	44 251
78.0065	0707 00 05	Uborka	május 1-jétől október 31-ig	92 229
78.0075	0707 00 05	Uborka	november 1-jétől április 30-ig	55 270
78.0085	0709 90 80	Articsóka	november 1-jétől június 30-ig	11 620
78.0100	0709 90 70	Cukkini	január 1-jétől december 31-ig	57 955
78.0110	0805 10 20	Narancs	december 1-jétől május 31-ig	292 760
78.0120	0805 20 10	Clementine	november 1-jétől február végéig	85 392
78.0130	0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90	Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek	november 1-jétől február végéig	99 128
78.0155	0805 50 10	Citrom	június 1-jétől december 31-ig	346 366
78.0160	0805 50 10	Citrom	január 1-jétől május 31-ig	88 090
78.0170	0806 10 10	Csemegeszőlő	július 21-től november 20-ig	80 588
78.0175	0808 10 80	Alma	január 1-jétől augusztus 31-ig	700 556
78.0180	0808 10 80	Alma	szeptember 1-jétől december 31-ig	65 039
78.0220	0808 20 50	Körte	január 1-jétől április 30-ig	229 646
78.0235	0808 20 50	Körte	július 1-jétől december 31-ig	35 541
78.0250	0809 10 00	Kajszibarack	június 1-jétől július 31-ig	5 794
78.0265	0809 20 95	Cseresznyefélék a meggy kivételével	május 21-től augusztus 10-ig	30 783
78.0270	0809 30	Őszibarack, beleértve a nektarint is	június 11-től szeptember 30-ig	5 613
78.0280	0809 40 05	Szilva	június 11-től szeptember 30-ig	10 293”

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/34

A BIZOTTSÁG 1096/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 28.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 28-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	82,9
	MA	43,8
	MK	71,7
	ZZ	66,1
0707 00 05	AL	45,6
	EG	151,1
	JO	191,6
	MK	62,2
	TR	150,5
	ZZ	120,2
0709 90 70	AR	33,4
	TR	140,0
	ZZ	86,7
0805 50 10	AR	62,1
	CL	76,5
	TR	66,9
	ZA	79,0
	ZZ	71,1
0806 10 10	BR	224,9
	CL	71,4
	TR	127,6
	US	252,5
	ZA	67,9
	ZZ	148,9
0808 10 80	AR	48,0
	BR	86,4
	CA	92,8
	CL	90,0
	CN	82,6
	NZ	126,9
	US	99,9
	ZA	122,3
	ZZ	93,6
0808 20 50	CN	52,9
	TR	130,3
	ZZ	91,6

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/36

A TANÁCS 2011/84/EU IRÁNYELVE

(2011. szeptember 20.)

a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK irányelvnek az irányelv III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A 76/768/EGK irányelv III. mellékletének I. része már tartalmaz a hidrogén-peroxid használatára vonatkozóan korlátozásokat és feltételeket.

(2)

A fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. augusztus 5-i 2008/721/EK bizottsági határozat (2) nyomán a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága helyébe lépő fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (a továbbiakban: FBTB) megerősítette, hogy a szájápolási termékekben jelen lévő vagy az ilyen termékekben található egyéb vegyületekből vagy keverékekből felszabaduló hidrogén-peroxid legfeljebb 0,1 %-os koncentrációja biztonságos. Ezért a hidrogén-peroxid a fent említett koncentrációban továbbra is használható a szájápolási termékekben, köztük a fogfehérítő termékekben.

(3)

Az FBTB szerint azon fogfehérítő termékek használata, amelyekben a hidrogén-peroxid aránya meghaladja a 0,1 %-ot, de nem lépi túl a 6 %-ot, illetve amelyekben az egyéb vegyületekből vagy keverékekből 0,1 %-ot meghaladó, de a 6 %-ot túl nem lépő arányban szabadul fel hidrogén-peroxid, biztonságos lehet, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: megfelelő klinikai vizsgálat lefolytatása annak biztosítása érdekében, hogy a kockázati tényezők vagy bármely egyéb súlyos szájbetegségek kizárásra kerüljenek, és az e termékeknek való kitettség korlátozása, oly módon, hogy a használat – az alkalmazás gyakorisága és időtartama tekintetében – kizárólag az adott termék rendeltetésének megfelelően történjen. A fent említett feltételeket az ésszerűen előrelátható, rendellenes használat elkerülése érdekében kell teljesíteni.

(4)

E termékekre vonatkozóan ezért olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a fogyasztók ne férhessenek hozzá közvetlenül e termékekhez. A termékek használata minden alkalmazási ciklusnál első ízben csak a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott fogorvosok által, illetve azok közvetlen felügyelete alatt és azonos biztonsági szint biztosítása mellett történhet. Ezután az alkalmazási ciklus hátralevő részében a fogorvos enged hozzáférést a termékhez.

(5)

A 0,1 %-nál nagyobb arányú hidrogén-peroxidot tartalmazó fogfehérítő termékeket – helyes használatuk érdekében – olyan címkével kell ellátni, amely megfelelően tájékoztat a hidrogén-peroxid koncentrációjáról. A címkén e célból világosan fel kell tüntetni a termékben jelen lévő vagy a termékben található egyéb vegyületekből és keverékekből felszabaduló hidrogén-peroxid százalékban megadott, pontos koncentrációját.

(6)	A 76/768/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	A Kozmetikai Termékek Állandó Bizottsága a testület elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/768/EGK irányelv III. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok 2012. október 30. előtt elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Ezeket haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

E rendelkezéseket 2012. október 31-től alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. SAWICKI

(1) HL L 262., 1976.9.27., 169. o.

(2) HL L 241., 2008.9.10., 21. o.

(3) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

MELLÉKLET

A 76/768/EGK irányelv III. mellékletének I. részében a 12. hivatkozási szám helyébe a következő szöveg lép:

Hivatkozási szám

Anyag

Korlátozások

Felhasználási feltételek és figyelmeztetések, amelyeket a címkén fel kell tüntetni

Felhasználási és/vagy alkalmazási terület

Engedélyezett legnagyobb koncentráció a kozmetikai késztermékben

Egyéb korlátozások és követelmények

„12.

Hidrogén-peroxid és egyéb olyan vegyületek vagy keverékek, melyekből hidrogén-peroxid szabadul fel, beleértve a karbamid-peroxidot és a cink-peroxidot

a)	Hajápolási keverékek

a)	12 % H2O2 (40 térfogatszázalék) szabad vagy felszabadult

a) Megfelelő kesztyűt használjunk.

a), b), c), e) Hidrogén-peroxidot tartalmaz

Szembe ne kerüljön!

Szembe kerülése esetén azonnal ki kell öblíteni!

b)	Bőrápolási keverékek

b)	4 % H2O2, szabad vagy felszabadult

c)	Körömerősítő keverékek

c)	2 % H2O2, szabad vagy felszabadult

d)	Szájápolási termékek, beleértve a szájvizet, a fogkrémet és a fogfehérítő termékeket

d)	≤ 0,1 % H2O2, szabad vagy felszabadult

e)	Fogfehérítő termékek

e)	> 0,1 % ≤ 6 % H2O2, szabad vagy felszabadult

Csak fogorvosok számára értékesíthető. Használata minden alkalmazási ciklusban első ízben a 2005/36/EK irányelvben (1) meghatározott fogorvosok által, illetve azok közvetlen felügyelete alatt és azonos biztonsági szint biztosítása mellett történhet. Ezután az alkalmazási ciklus hátralevő részére a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

18 éves kor alatt nem alkalmazható.

e) A szabad vagy felszabadult H2O2 százalékban kifejezett koncentrációja.

18 éves kor alatt nem alkalmazható.

Csak fogorvosok számára értékesíthető. Használata minden alkalmazási ciklusban első ízben fogorvosok által, illetve azok közvetlen felügyelete alatt és azonos biztonsági szint biztosítása mellett történhet. Ezután az alkalmazási ciklus hátralevő részére a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

(1) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.”

29.10.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/39

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2011. október 27.)

a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

(2011/711/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az európai digitális menetrend az Európa 2020 stratégia részeként az információs technológiák előnyeinek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminőségének javítása érdekében történő optimalizálását tűzte ki célul. A digitális menetrend egyik kulcsterülete Európa kulturális emlékeinek digitalizálása és megőrzése; ide tartoznak a nyomtatott anyagok (könyvek, folyóiratok, újságok), fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”).

(2)

Az EU digitalizálási és megőrzési stratégiájának alapja az utóbbi néhány év során a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezés keretében végzett munka. Az e területen végrehajtott uniós intézkedéseket, ezenbelül az Europeana nevű digitális európai könyvtári archívum és múzeum létrehozását az Európai Parlament és a Tanács is támogatták: ezt legutóbb a 2010. május 5-i parlamenti állásfoglalásban, illetve a 2010. május 10-i tanácsi következtetésekben fejezték ki. A Tanács 2010. november 18–19-én tartott ülésén meghatározott, 2011–2014-ig terjedő kulturális munkaterve hangsúlyozza a digitalizálás területén az összehangolt fellépés szükségességét.

(3)

2006. augusztus 28-án a Bizottság ajánlást tett közzé a tagállamok részére, amelynek célja az Európa kulturális örökségében rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása az internet felhasználásával. A tagállamoknak a 2008. és 2010. évi ajánlások végrehajtásáról készült jelentései azt mutatják, hogy sikerült előrelépést tenni ezen a területen. Ez az előrelépés azonban nem minden tagállamnál egységes, és az ajánlás különféle pontjainál eltérő mértékben valósult meg.

(4)

A digitalizálási erőfeszítések és az európai szintű együttműködés feltételei is nagymértékben megváltoztak az utóbbi néhány évben. Ilyen újdonságok többek között az Europeana 2008. novemberi elindítása, a „bölcsek tanácsa” által készített és 2011. január 10-én közzétett, az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről szóló „Az új reneszánsz” című jelentés, valamint a Bizottság 2011. május 24-én kiadott, gazdátlan művekkel kapcsolatos irányelvjavaslata.

(5)

Ezért frissíteni szükséges a digitalizálással, a kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével, valamint a digitális megőrzéssel kapcsolatban a tagállamoknak javasolt intézkedéseket. Ebben az összefüggésben még inkább ösztönözni kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse a kultúra és kreatív tartalmak terén betöltött vezető szerepét, valamint hogy a gazdagon rendelkezésre álló kulturális tartalmakat a lehető legjobb módon tudja felhasználni. Amint azt a „bölcsek bizottságának” jelentése az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről is kihangsúlyozza, Európának sürgősen cselekednie kell a digitalizálás és digitális megőrzés előnyeinek kiaknázása érdekében. Ha a tagállamok nem fokozzák beruházásaikat ezen a területen, fennáll a kockázat, hogy a digitális átmenet kulturális és gazdasági előnyei nem Európában, hanem más földrészeken jelentkeznek.

(6)

A kulturális anyagok online elérhetősége Európa-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a szóban forgó anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. Az európai kulturális intézmények anyagainak digitalizálása lehetővé teszi ezen intézmények számára, hogy továbbra is teljesíthessék feladatukat, azaz hozzáférhetővé tegyék és megőrizzék kulturális örökségünket a digitális környezetben. Ezenkívül a digitalizált anyagok újra felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra egyaránt: például tanulási és oktatási tartalom fejlesztésére, illetve ismeretterjesztő anyagok, turisztikai alkalmazások, játékok, animációk és tervezési eszközök részeként, feltéve, hogy a szerzői és a szomszédos jogokat teljes mértékben tiszteletben tartják.

(7)

A digitalizálás ugyancsak fontos anyagokkal látja el a kreatív iparágakat, amelyek az EU GDP-jének 3,3 %-át és foglalkoztatásának 3 %-át adják. Ezekben az iparágakban a digitális váltás alapjaiban formálja át a hagyományos sémákat, alakítja át az értékláncot, és új üzleti modellek kialakítását követeli meg. A digitalizálásban, illetve a kulturális erőforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosításában hatalmas gazdasági potenciál rejlik, és alapvető feltételei annak, hogy Európa kulturális és kreatív kapacitásai bővüljenek, illetve, hogy ezen a területen fokozódjon Európának az iparban való jelenléte.

(8)

A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokat szélesebb körben is elérhessék és használhassák. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az egységességet az anyagok kiválasztása terén, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(9)

Európa teljes kulturális örökségének digitalizálása igen magas költségekkel jár, amelyek pusztán közfinanszírozás útján nem fedezhetők. A digitalizálás magánfinanszírozása vagy a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további ösztönzést érdemelnek. A méltányosság és a kiegyensúlyozottság biztosítása érdekében az ilyen partnerségeknek számos kulcsfontosságú elvnek meg kell felelniük. Ezek közül kiemelten fontos a digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának időbeli korlátozása. A „bölcsek tanácsa” az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével kapcsolatban kifejtette, hogy a köz-magán partnerségek keretében digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának ideje legfeljebb 7 év lehet.

(10)

Az EU strukturális alapjai felhasználhatók, és azokat fel is használják a regionális gazdaságra hatással lévő projektek részét képező digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására. Az alapokat azonban szélesebb körben és szisztematikusabb módon kellene felhasználni ilyen célokra. A tömeges digitalizálási folyamatok a méretgazdaságosság elve alapján hatékonyabbnak bizonyulhatnak. Ezért ösztönözni kell a digitalizálási kapacitások hatékony felhasználását és – ahol ez lehetséges – a digitalizáló berendezések kulturális intézmények és országok közötti megosztását.

(11)

A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni.

(12)

2011. május 24-én a Bizottság javaslatot tett egy gazdátlan művekre vonatkozó irányelv létrehozására. Az irányelv teljes körű érvényre juttatása érdekében azt rövid időn belül el kell fogadni és alkalmazni kell: ez biztosítja a gazdátlan művek kérdésének egységes megközelítését az egész EU-n belül. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek nagy mennyiségben történő digitalizálása céljából a tagállamokban jogszabályi támogatásra lehet szükség az érdekelt felek által önkéntesen kifejlesztett engedélyezési megoldások számára, figyelembe véve a határokon átnyúló hatás szükségességét. Ebben az összefüggésben a lehető legtöbb, kereskedelmi forgalomba nem kerülő anyag digitalizálása érdekében a megállapodások elősegítését célzó további párbeszédeknek arra a megközelítésre kell épülniük, amelyet az érdekelt felek a kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyvek és tudományos folyóiratok témájában folytattak a Bizottság által támogatott párbeszéd során. E párbeszéd eredménye a 2011. szeptember 20-án Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodás volt. Az európai szinten összekapcsolt szerzői jogi információs adatbázisok használata csökkentheti az ügyleti költségeket a szerzői jogi beleegyezések megszerzése során. Ezeket a mechanizmusokat ezért valamennyi érdekelttel szoros együttműködésben ösztönözni kell.

(13)

A köztulajdonban lévő tartalmak széles körű elérésének és használatának biztosítása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az ilyen tartalmak a digitalizálást követően is köztulajdonban maradjanak. A köztulajdonban lévő anyagokon a tulajdont vagy az eredetet jelző zavaró vízjelek és egyéb vizuális védelmi elemek használata kerülendő.

(14)

Az Europeanát, Európa digitális könyvtárát, archívumát és múzeumát 2008. november 20-án indították el. Az Europeana platform további fejlődése nagymértékben függ attól, milyen módon látják el tartalommal a tagállamok és azok kulturális intézményei, és növelik ismertségét a polgárok körében. Az erre irányuló intézkedéseket támogatni kell.

(15)

Az Europeana jelenleg több mint 19 millió digitalizált objektumhoz nyújt közvetlen hozzáférést. Ezeknek az objektumoknak csupán 2 %-a hangfelvétel, illetve audiovizuális anyag. Ha az Europeanán még több tartalom válik elérhetővé, beleértve a jelenleg alulreprezentált típusokba tartozó anyagokat, a webhely érdekesebbé válik a felhasználók számára, ezért az ilyen törekvéseket támogatni kell. A 30 millió objektumra vonatkozó, 2015-re szóló általános célkitűzés összhangban van az Europeana stratégiai tervével, és jelentős mérföldkövet jelent a teljes európai kulturális örökség 2025-ig megvalósítandó digitalizálása felé. Az összes köztulajdonban lévő mesterműnek – azaz a tagállamok által meghatározott és kiválasztott legfontosabb kulturális és történelmi munkáknak – az Europeanán való elérhetővé tétele gazdagabbá teszi a webhelyet, összhangban a felhasználók elvárásaival. Az állami finanszírozással digitalizált valamennyi anyag Europeanán való közzétételét biztosító tagállami rendelkezések fellendítik a platform fejlődését, és egyértelmű keretet teremtenek a kulturális intézmények általi tartalomszolgáltatáshoz. Az ilyen intézkedések meghozatalát ezért támogatni kell.

(16)

Meg kell oldani a digitális anyagok kezelését és karbantartását, máskülönben a fájlok a tárolásukra szolgáló hardverek és szoftverek elavulásával olvashatatlanná válhatnak, az adattároló eszközök időbeli minőségromlása folytán anyagok veszhetnek el, illetve az adattároló eszközök túlterheltté válhatnak a nagy mennyiségű új és változó tartalom következtében. A digitális anyagok megőrzése terén tett jelentős uniós szintű előrelépés ellenére több tagállam nem rendelkezik egyértelmű és átfogó politikával a digitális tartalom megőrzésére vonatkozóan. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elvesztését is eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony eszközeinek fejlődése a kulturális intézmények keretein túlmutató, messzemenő hatásokkal jár. A digitális megőrzéssel kapcsolatos kérdések minden, digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy azzal foglalkozni kívánó közcélú és magánszervezetet érintenek.

(17)

A digitális megőrzés pénzügyi, szervezési és technikai jellegű kihívásokat támaszt, és időnként a jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A kötelespéldány-szolgáltatással kapcsolatos hatékony rendelkezések és gyakorlat minimálisra csökkenthetik mind a tartalom tulajdonosaira, mind a kötelespéldány-tároló intézményekre nehezedő adminisztrációs terheket, ezért bevezetésük ajánlott. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést ösztönözni kell. Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, amivel minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos adminisztrációs teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról.

(18)	A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ipari tevékenységek versenyképességéről szóló 2005. november 16-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást, (1)

A KÖVETKEZŐKET JAVASOLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

Digitalizálás: szervezés és finanszírozás

továbbra is fejlesszék a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”) digitalizálásával kapcsolatos tervezési és nyomonkövetési folyamataikat az alábbiak szerint:

a 7. pontban említett általános célkitűzésekkel összhangban tűzzenek ki világos, számszerű célokat a kulturális anyagok digitalizálására vonatkozóan, amelyekben meghatározzák az Europeanába felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint a közigazgatás által erre a célra szánt költségvetést;

b)	készítsenek felmérést a digitalizált kulturális anyagokról, és járuljanak hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelynek célja egy európai szintű, összehasonlítható számokon alapuló felmérés létrehozása;

támogassák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek új módot kínálnak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozására és az anyagok innovatív használatának ösztönzésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a köz- és a magánszféra igazságos és kiegyensúlyozott módon működjön együtt a mellékletben foglalt feltételekkel összhangban;

3.	ahol csak lehetséges, használják fel az EU strukturális alapjait a digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására az intelligens specializációt segítő regionális innovációs stratégiák keretében;

vizsgálják meg, hogyan használhatnák ki optimálisan a digitális kapacitásokat, és törekedjenek a méretgazdaságosságra, ami szükségessé teheti a kulturális intézmények digitalizálási tevékenységének közös alapokra helyezését és a határokon átnyúló, európai digitalizálási kompetenciaközpontokra épülő együttműködést;

Köztulajdonban lévő anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége

bővítsék a köztulajdonban levő digitalizált kulturális anyagokkal kapcsolatos hozzáférési és felhasználási lehetőségeket az alábbiak szerint:

a)	biztosítsák, hogy a köztulajdonban lévő anyagok a digitalizálást követően is köztulajdonban maradjanak;

b)	támogassák a köztulajdonban lévő digitalizált anyagokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést és az anyagok lehető legszélesebb körű nem kereskedelmi, illetve kereskedelmi célú újbóli felhasználását;

c)	korlátozzák a köztulajdonban lévő digitalizált anyagok felhasználását akadályozó zavaró vízjelek és egyéb vizuális védelmi elemek használatát;

A szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége

javítsák a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit az alábbiak szerint:

a gazdátlan művekről szóló irányelv elfogadását követően gyorsan és helyesen ültessék át és hajtsák végre annak rendelkezéseit, és a gyors végrehajtás érdekében már az elfogadást megelőzően folytassanak egyeztetést az érdekelt felekkel; az elfogadást követően pedig szorosan kísérjék figyelemmel az irányelv alkalmazását;

b)	biztosítsanak megfelelő jogi keretfeltételeket az érdekelt felek által meghatározott és elfogadott engedélyezési mechanizmusok támogatására a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek nagy mennyiségű digitalizálása és határokon átnyúló hozzáférhetősége érdekében;

c)	támogassák és mozdítsák elő az európai szinten összekapcsolt szerzői jogi információs adatbázisok, például az ARROW hozzáférhetővé tételét;

Europeana

járuljanak hozzá az Europeana további fejlesztéséhez az alábbiak szerint:

ösztönözzék a kulturális intézményeket, a kiadókat és a többi jogtulajdonost, hogy digitalizált anyagaikat tegyék közzé az Europeanán, elősegítve ezzel, hogy a platform 2015-ig 30 millió digitalizált objektumhoz, ezen belül kétmillió hang- és audiovizuális anyaghoz nyújthasson közvetlen hozzáférést;

b)	valamennyi jövőbeni digitalizálási projekt állami támogatásához szabják feltételként, hogy a digitalizált anyagoknak az Europeanára is fel kell kerülniük;

c)	gondoskodjanak arról, hogy 2015-ig valamennyi köztulajdonban lévő mesterművük elérhető legyen az Europeanán;

hozzák létre, illetve erősítsék meg nemzeti tartalomszolgáltatóikat, amelyek különféle területeken szolgáltatnak tartalmat az Europeana számára, és meghatározott területeken vagy témakörökben járuljanak hozzá a határokon átnyúló tartalomszolgáltatók munkájához, ami elősegítheti a méretgazdaságos működést;

e)	a digitalizált anyagok európai szintű kölcsönös felhasználhatósága és az állandó azonosítók következetes használata érdekében gondoskodjanak az Europeana és a kulturális intézmények által közösen meghatározott egységes digitalizálási szabványok használatáról;

f)	biztosítsák a kulturális intézmények által létrehozott, meglévő metaadatok (digitális objektumok leírásai) széles körű és ingyenes hozzáférhetőségét, hogy azok egyéb szolgáltatásokban, például az Europeanán és innovatív alkalmazásokban is felhasználhatók legyenek;

g)	dolgozzanak ki egy kommunikációs tervet az Europeanának a nagyközönség, és ezen belül különösen az iskolák körében történő népszerűsítése érdekében, a webhely számára tartalmat szolgáltató kulturális intézményekkel együttműködésben;

Digitális megőrzés

8.	erősítsék meg a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére irányuló nemzeti stratégiáikat, tegyék naprakésszé a stratégiák végrehajtását célzó cselekvési terveket, és a stratégiákról, illetve cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat;

9.	világos és egyértelmű jogszabályi rendelkezések útján tegyék lehetővé a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét, aminek a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályok teljes körű betartásával kell történnie;

10.

a digitális formátumban létrehozott anyagok hosszú távú megőrzése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ilyen anyagok kötelespéldány-szolgáltatásával kapcsolatban, és javítsák az érvényben lévő intézkedéseik hatékonyságát az alábbiak szerint:

gondoskodjanak arról, hogy a jogtulajdonosok technikai védelmi elemektől mentesen adják át a műveket a köteles példányok tárolását végző könyvtáraknak, illetve, hogy a jogtulajdonosok adják át e könyvtárak részére azokat az eszközöket, amelyekkel elérhető, hogy a technikai védelmi elemek ne akadályozzák a könyvtárak megőrzési célú tevékenységeit, amelyeket a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályok teljes körű betartásával végeznek;

b)	adott esetben hozzanak létre olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a digitális köteles példányok átszállítását egy adott kötelespéldány-tárolást végző könyvtárból más hasonló könyvtárakba, amelyek szintén jogosultak azok kezelésére;

tegyék lehetővé a webes tartalomnak az ezzel megbízott intézmények általi, az internetes anyagok összegyűjtésére alkalmas technikák, például webes szüretelés („web-harvesting”) útján történő megőrzését, amelynek során a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályokat teljes mértékben be kell tartani;

11.	az eredetileg digitális formátumban létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikáik és eljárásaik kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltérésének megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket;

További teendő

12.	huszonnégy hónappal ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 27-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök

(1) HL L 323., 2005.12.9., 57. o.

I. MELLÉKLET

A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL LÉTREHOZOTT PARTNERSÉGEK A DIGITALIZÁLÁS TERÉN

Annak érdekében, hogy kulturális örökségünk digitalizálása terén gyors előrelépést tehessünk, a digitalizálási igények állami finanszírozását magánbefektetésekkel is ki kell egészíteni. A Bizottság ezért ösztönzi a köz- és magánszféra partneri együttműködését a kulturális anyagok digitalizálása terén.

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy támogassák az ilyen együttműködéseket az alábbi alapelvekkel összhangban:

1. A szellemi tulajdonjog védelme

A köz- és magánszférának a kulturális intézmények gyűjteményei digitalizálására irányuló együttműködése során teljes mértékben be kell tartani a szellemi tulajdonjogra vonatkozó európai uniós és nemzetközi jogszabályokat.

2. Nem kizárólagos megállapodás

A köztulajdonban lévő anyagok digitalizálására vonatkozó megállapodások nem lehetnek kizárólagosak abban az értelemben, hogy bármely egyéb magánpartnernek lehetőséget kell biztosítani ugyanazon anyag hasonló feltételekkel történő digitalizálására.

A magánpartner befektetésének megtérülése érdekében szükséges lehet az adott partner részére bizonyos időn át preferenciális kereskedelmi célú felhasználásra vagy üzemeltetésre vonatkozó jogot biztosítani. Ennek az időtartamnak korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A preferenciális felhasználási idő nem haladhatja meg a 7 évet.

Az erre vonatkozó megállapodásoknak teljes mértékben meg kell felelniük a EU versenyjogi előírásainak.

3. A folyamat átláthatósága

A kulturális intézmények gyűjteményeinek digitalizálására vonatkozó szerződéseket a potenciális magánpartnerek számára kiírt nyílt pályázatot követően kell odaítélni.

4. A szerződések átláthatósága

A kulturális intézmények és a magánpartnerek között a kulturális gyűjtemények digitalizálására létrejött szerződések tartalmát nyilvánossá kell tenni.

5. Hozzáférhetőség az Europeanán

A köz- és magánszféra partneri együttműködésének feltétele, hogy a digitalizált anyagoknak az Europeanára is fel kell kerülniük.

6. Alapvető szempontok

A köz- és magánszféra együttműködésére irányuló pályázatokat az alábbi alapvető szempontok szerint kell értékelni:

—	a magánpartner befektetésének teljes összege, figyelembe véve a közszférabeli partner elvárásait,

—

a digitalizált anyagok nagyközönség számára való hozzáférhetősége, beleértve az Europeanán való hozzáférhetőséget. Előnyben kell részesíteni azokat az együttműködési modelleket, amelyeknél a digitalizált anyagokhoz a végfelhasználó ingyenesen hozzáférhet, szemben azokkal, ahol a végfelhasználónak fizetnie kell az anyagokhoz való hozzáférésért,

—	határokon átnyúló hozzáférés. A partneri együttműködés során biztosítani kell a határokon átnyúló hozzáférést kivétel nélkül mindenki számára,

—	az az időtartam, amelynek során a magánpartner a digitalizált anyagok preferenciális kereskedelmi célú felhasználására jogosult. Ennek az időtartamnak a lehető legrövidebbnek kell lennie,

—	a tervezett digitalizálási minőség, illetve a kulturális intézményeknek átadandó fájlok minősége. A magánpartnernek a kulturális intézményt ugyanolyan minőségű digitalizált fájlokkal kell ellátnia, mint amilyeneket ő maga is használ,

—	a digitalizált anyagok kulturális intézmények általi, nem kereskedelmi célú felhasználásának lehetőségei. E felhasználási lehetőségeknek a lehető legszélesebb körűeknek kell lenniük, és nem vonatkozhatnak rájuk technikai vagy szerződéses korlátozások,

—	a digitalizálási projekt időbeli ütemezése.

II. MELLÉKLET

AZ EUROPEANÁBA TÖRTÉNŐ MINIMÁLIS TARTALMI HOZZÁJÁRULÁSOKRA VONATKOZÓ INDIKATÍV CÉLOK TAGÁLLAMONKÉNT

	Objektumok száma az Europeanában tagállamonként (1)	2015-re vonatkozó indikatív cél (2)
BELGIUM	338 098	759 000
BULGÁRIA	38 263	267 000
CSEH KÖZTÁRSASÁG	35 490	492 000
DÁNIA	67 235	453 000
NÉMETORSZÁG	3 160 416	5 496 000
ÉSZTORSZÁG	68 943	90 000
ÍRORSZÁG	950 554	1 236 000
GÖRÖGORSZÁG	211 532	618 000
SPANYOLORSZÁG	1 647 539	2 676 000
FRANCIAORSZÁG	2 745 833	4 308 000
OLASZORSZÁG	1 946 040	3 705 000
CIPRUS	53	45 000
LETTORSZÁG	30 576	90 000
LITVÁNIA	8 824	129 000
LUXEMBURG	47 965	66 000
MAGYARORSZÁG	115 621	417 000
MÁLTA	56 233	73 000
HOLLANDIA	1 208 713	1 571 000
AUSZTRIA	282 039	600 000
LENGYELORSZÁG	639 099	1 575 000
PORTUGÁLIA	28 808	528 000
ROMÁNIA	35 852	789 000
SZLOVÉNIA	244 652	318 000
SZLOVÁKIA	84 858	243 000
FINNORSZÁG	795 810	1 035 000
SVÉDORSZÁG	1 489 488	1 936 000
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG	944 234	3 939 000

(1) 2011. októberi állapot. További objektumok egyes nem EU-tagállamokból (különösen Norvégiából és Svájcból) származnak, vagy az Unió egészére kiterjedő projektek eredményeképpen kerültek a rendszerbe, ezért nem tulajdoníthatók egy adott tagállamnak.

(2) A tagállamonkénti indikatív cél kiszámításához figyelembe vették az országok népességét és GDP-jét, valamint azt az átfogó célkitűzést, amely szerint 2015-ig 30 millió digitalizált objektumot kell az Europeanán keresztül elérhetővé tenni. Azon tagállamok esetében, amelyek mára már teljesítették volna az előzőek szerint meghatározott indikatív célt, vagy közel járnának hozzá, az új célkitűzés az, hogy az Europeanába eddig bevitt objektumok 30 %-ának megfelelő további növekményt érjenek el. A tagállamokat felkérik arra, hogy a minőségi tényezőkre is ügyeljenek, figyelembe véve, hogy minden köztulajdonban álló mesterművet 2015-ig elérhetővé kell tenniük az Europeanán keresztül.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2011.283.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 283

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. október 29.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2011/708/EU
	*	A Tanács és az Európai Unió tagállamainak a Tanács keretében ülésező kormányképviselőinek határozata (2011. június 16.) az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
		Légi közlekedési megállapodás	3
		Kiegészítő megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság között az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság között létrejött légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról	16
		2011/709/EU
	*	A Tanács határozata (2011. október 20.) a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló, az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött megállapodás megkötéséről	25
		2011/710/EU
	*	A Tanács határozata (2011. október 20.) az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti NAT-I-9406 együttműködési megállapodás megkötéséről	26
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1093/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 28.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabad kereskedelmi megállapodáshoz csatolt, a származó termékek meghatározására vonatkozó jegyzőkönyvben megállapított származási szabályoktól való eltérések alkalmazásáról	27
	*	A Bizottság 1094/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 28.) a skót whisky formájában exportált gabonafélékre a 2011/2012-es időszakban alkalmazandó együtthatók rögzítéséről	30
	*	A Bizottság 1095/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 28.) az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek az uborkára, az articsókára, a klementinre, a mandarinra és a narancsra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról	32
		A Bizottság 1096/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 28.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	34
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2011/84/EU irányelve (2011. szeptember 20.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK irányelvnek az irányelv III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	36
		AJÁNLÁSOK
		2011/711/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2011. október 27.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről	39