ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2011.271.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 271

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. október 18.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1027/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, fehér marlinra irányuló halászat tilalmáról

1

 

*

A Bizottság 1028/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

3

 

*

A Bizottság 1029/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

5

 

*

A Bizottság 1030/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, villás tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

7

 

*

A Bizottság 1031/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

9

 

*

A Bizottság 1032/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

11

 

*

A Bizottság 1033/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, rombuszhalakra irányuló halászat tilalmáról

13

 

*

A Bizottság 1034/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról ( 1 )

15

 

*

A Bizottság 1035/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról ( 1 )

23

 

*

A Bizottság 1036/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire az EMGA által a 2012. pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásáról

42

 

 

A Bizottság 1037/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

44

 

 

A Bizottság 1038/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a cukorágazat egyes termékeire a 2011/12-es gazdasági évben alkalmazandó, a 971/2011/EU végrehajtási rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

46

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2011/691/KKBP határozata (2011. október 17.) az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

48

 

 

2011/692/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. október 14.) az Egyesült Királyságnak az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló kérelméről (az értesítés a C(2011) 7228. számú dokumentummal történt)

49

 

 

IV   Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

 

 

2011/693/EK

 

*

A Bizottság határozata (2005. december 21.) a spanyol szénipar szerkezetátalakítási tervéről és a 2003–2005. évi állami támogatásról, amelyet Spanyolország 2003-ra és 2004-re vonatkozóan hajtott végre (az értesítés a C(2005) 5410. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

50

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/1


A BIZOTTSÁG 1027/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, fehér marlinra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

50/T&Q

Tagállam

Portugália

Állomány

WHM/ATLANT

Faj

Fehér marlin (Tetrapturus albidus)

Terület

Atlanti-óceán

Időpont

2011.9.5.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/3


A BIZOTTSÁG 1028/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. és 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 336., 2010.12.21., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

51/DSS

Tagállam

Portugália

Állomány

ALF/3X14-

Faj

Ördöghalfélék (Beryx spp.)

Terület

A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2011.9.5.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/5


A BIZOTTSÁG 1029/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

40/T&Q

Tagállam

Belgium

Állomány

ANF/8ABDE.

Faj

Ördöghalfélék (Lophiidae)

Terület

VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe

Időpont

2011.8.13.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/7


A BIZOTTSÁG 1030/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, villás tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. és 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 336., 2010.12.21., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

53/DSS

Tagállam

Spanyolország

Állomány

GFB/89-

Faj

Villás tőkehal (Phycis blennoides)

Terület

A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2011.6.25.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/9


A BIZOTTSÁG 1031/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. és 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 336., 2010.12.21., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

52/DSS

Tagállam

Spanyolország

Állomány

BSF/8910-

Faj

Fekete abroncshal (Aphanopus carbo)

Terület

A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2011.7.12.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/11


A BIZOTTSÁG 1032/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

41/T&Q

Tagállam

Belgium

Állomány

WHG/08.

Faj

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

Terület

VIII

Időpont

2011.8.13.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/13


A BIZOTTSÁG 1033/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, rombuszhalakra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

46/T&Q

Tagállam

Belgium

Állomány

LEZ/8ABDE.

Faj

Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)

Terület

VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe

Időpont

2011.8.13.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/15


A BIZOTTSÁG 1034/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 17.)

a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (léginavigációs-szolgálati rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (légtérrendelet) (2) és különösen annak 6. cikkére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 8b. cikkére,

mivel:

(1)

A 216/2008/EK rendelet alapján a Bizottságnak – amelynek munkáját az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) segíti – megfelelő végrehajtási szabályokat kell elfogadnia a hatékony légiforgalmi szolgáltatás (ATM) repülésbiztonsági felügyeleti funkciójának végrehajtására vonatkozó repülésbiztonsági szabályozási követelmények megállapítására vonatkozóan. A 216/2008/EK rendelet 8b. cikke előírja, hogy a végrehajtási szabályok kidolgozásának az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) (4) 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott rendeleteken kell alapulniuk. Ez a rendelet a légi forgalom szervezésében ellátandó repülésbiztonsági felügyeletről és a 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 8-i 1315/2005/EK bizottsági rendeleten (5) alapul.

(2)

Az illetékes hatóságok szerepének és funkciójának további meghatározására van szükség a 216/2008/EK rendelet, az 549/2004/EK rendelet, az 550/2004/EK rendelet és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (átjárhatósági rendelet) (6) rendelkezései alapján. Ezek a rendeletek magukban foglalják a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonságára vonatkozó követelményeket. Noha a szolgáltatók felelősek a léginavigációs szolgálatok biztonságos ellátásáért, a tagállamoknak hatékony felügyeletet kell biztosítaniuk az illetékes hatóságok révén.

(3)

Ez a rendelet az 549/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének és a 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően nem terjed ki a katonai műveletekre és kiképzésre.

(4)

Az illetékes hatóságoknak biztonsági szabályozási ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat kell végrehajtaniuk e rendeletnek megfelelően a 216/2008/EK rendelet és az 550/2004/EK rendelet által előírt megfelelő ellenőrzések és vizsgálatok részeként.

(5)

Az illetékes hatóságoknak fontolóra kell venniük az e rendeletben foglalt repülésbiztonsági felügyeleti megközelítés alkalmazását adott esetben más felügyeleti területeken is a hatékony és következetes felügyelet megvalósítása érdekében.

(6)

A léginavigációs szolgálatok, valamint a légiforgalmiáramlás-szervezés (ATFM) és a légtérgazdálkodás (ASM) is funkcionális rendszereket alkalmaz, amelyek lehetővé teszik a légi közlekedés irányítását. A funkcionális rendszerek bármilyen módosítását ezért repülésbiztonsági felügyelet alá kell vonni.

(7)

Az illetékes hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek abban az esetben, ha egy rendszer vagy egy rendszerelem nem felel meg a vonatkozó követelményeknek. Ebben az összefüggésben és különösen, ha repülésbiztonsági irányelvet kell kibocsátani, az illetékes hatóságnak mérlegelnie kell az 552/2004/EK rendelet 5. vagy 6. cikkében említett nyilatkozat kibocsátásában érintett bejelentett szervezetek utasítását a szóban forgó műszaki rendszert érintő speciális vizsgálatok elvégzésére.

(8)

Az illetékes hatóságok éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentésének hozzá kell járulnia a repülésbiztonsági felügyelet átláthatóságához és elszámoltathatóságához. E repülésbiztonsági jelentéseket a Bizottságnak, az Ügynökségnek és az illetékes hatóságot kijelölő vagy létrehozó tagállamnak kell címezni. Az éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentéseket emellett a regionális együttműködés, a 216/2008/EK rendelet szerinti szabványosítási vizsgálat és a repülésbiztonsági felügyelet nemzetközi figyelemmel kísérése összefüggésében kell felhasználni. A repülésbiztonsági jelentésnek az alábbiakkal kapcsolatban kell releváns információkat tartalmaznia: a repülésbiztonsági teljesítmény figyelemmel kísérése, a felügyelt szervezetek megfelelése az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek, a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések programja, a repülésbiztonsági érvek felülvizsgálata, az illetékes hatóság által elfogadott eljárásokkal összhangban a szervezetek által a funkcionális rendszerekben végrehajtott változtatások, valamint az illetékes hatóságok által kibocsátott repülésbiztonsági irányelvek.

(9)

A 216/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és az 550/2004/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük az egymás közötti szoros együttműködéshez szükséges megfelelő lépéseket azon léginavigációs szolgáltatók kellő felügyeletének biztosítása érdekében, amelyek a tanúsítványt kibocsátó tagállamtól eltérő tagállam felelősségi körébe tartozó légtérrel kapcsolatos szolgálatokat látnak el. A 216/2008/EK rendelet 15. cikke szerint az illetékes hatóságoknak különösen a szervezetek repülésbiztonsági felügyeletével kapcsolatos megfelelő információkat kell kicserélniük.

(10)

Az Ügynökségnek folytatnia kell e rendelet rendelkezéseinek vizsgálatát, különösen a változtatások repülésbiztonsági felügyeletéhez kapcsolódó rendelkezéseket, és e változtatásoknak az átfogó rendszerszemléletű megközelítéshez való igazítása céljából véleményt kell nyilvánítania, figyelembe véve a rendelkezések illeszkedését a polgári repülésbiztonság jövőbeli közös szabályozási struktúrájához, valamint az érdekelt felek és az illetékes hatóságok által a repülésbiztonsági felügyelet területén szerzett tapasztalatokat. Az Ügynökség véleményének továbbá abban is szerepet kell játszania, hogy könnyebbé váljék a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) nemzeti repülésbiztonsági programjának Unión belüli átfogó rendszerszemléletű megközelítés keretében történő végrehajtása.

(11)

Az 551/2004/EK rendelet szerinti egyes hálózati funkciók végrehajtása megköveteli, hogy az érintett jogalanyok megfeleljenek bizonyos repülésbiztonsági követelményeknek. E követelmények, melyeket a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. július 7-i 677/2011/EU bizottsági rendelet (7) ír elő, annak biztosítását célozzák, hogy a jogalanyok vagy szervezetek biztonságos módon működhessenek. Ezek a szervezeti repülésbiztonsági követelmények, amelyek igen hasonlóak az 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (8) meghatározott követelményekhez, de hozzá vannak igazítva a hálózati funkciókkal kapcsolatos repülésbiztonsági feladatkörökhöz. A polgári légi közlekedést érintő repülésbiztonsági szabályozás átfogó rendszerszemléletű megközelítésének támogatása érdekében e követelmények végrehajtását ugyanúgy felügyelni kell, mint a léginavigációs szolgáltatók esetében.

(12)

A európai légi közlekedés jövőbeni szabályozási keretrendszerével foglalkozó magas szintű munkacsoport 2007. júliusi ajánlásaiban kiemelte annak szükségességét, hogy szét kell választani a hatósági felügyelet, valamint a légiforgalmi szolgáltatások és funkciók ellátását. Összhangban ezzel az elvvel, az 551/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében az ATM-hálózati funkciók ellátására kijelölt jogalanyt megfelelő felügyelet alá kell vonni. Mivel az Ügynökségre a 216/2008/EK rendelet 22a. cikke értelmében már ráruházták a páneurópai ATM/ANS szolgáltatókat érintő független repülésbiztonsági felügyeleti funkciót, teljes mértékben összhangban lenne az európai repülésbiztonsági politikával, ha rábíznák a Bizottság támogatását abban a tevékenységben, amely során az ugyanezt a feladatot látja el az európai hálózati funkciókat érintően.

(13)

Az 1315/2007/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(14)

A léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendeletet (9) az e rendelethez való igazítása céljából módosítani kell.

(15)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1)   Ez a rendelet megállapítja az általános légi forgalom léginavigációs szolgálataival, légiforgalmiáramlás-szervezésével (ATFM), légtérgazdálkodásával (ASM) és egyéb hálózati funkciókkal kapcsolatos repülésbiztonsági felügyelet illetékes hatóságok általi gyakorlására alkalmazandó követelményeket.

(2)   E rendeletet az illetékes hatóságok és a nevükben eljáró minősített szervezetek tevékenységére kell alkalmazni a léginavigációs szolgálatok, az ATFM, az ASM és egyéb hálózati funkciók repülésbiztonsági felügyelete tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében és a 216/2008/EK rendelet 3. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ugyanakkor az 549/2004/EK rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében foglalt „tanúsítvány” fogalom nem alkalmazandó.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.   „helyreállító intézkedés”: az észlelt meg nem felelés okainak megszüntetésére szolgáló intézkedés;

2.   „funkcionális rendszer”: valamely ATM-vonatkozású funkció végrehajtását szolgáló rendszerek, eljárások és emberi erőforrások együttese;

3.   „hálózatirányító”: az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) vagy (6) bekezdésének értelmében az említett cikkben és az ebben a rendeletben foglalt feladatok ellátásával megbízott független és illetékes szerv;

4.   „hálózati funkciók”: az 551/2004/EK rendelet 6. cikkében foglalt meghatározott funkciók;

5.   „szervezet”: vagy léginavigációs szolgáltató, vagy légiforgalmiáramlás-szervezést vagy légtérgazdálkodást végző, illetve egyéb hálózati funkciót ellátó jogalany;

6.   „eljárás”: kölcsönösen összefüggő vagy egymásra kölcsönösen ható tevékenységek összessége, amely a bemenetet kimenetté alakítja;

7.   „repülésbiztonsági érv”: annak igazolása vagy arra vonatkozó bizonyíték, hogy egy funkcionális rendszerre vonatkozóan javasolt változtatást végre lehet hajtani a repülésbiztonsági szabályozási követelményekkel összhangban fennálló szabályozási kerettel létrehozott célokon vagy szabványokon belül;

8.   „repülésbiztonsági irányelv”: az illetékes hatóság által kibocsátott vagy elfogadott dokumentum, amely a repülésbiztonság helyreállítása érdekében valamely funkcionális rendszeren intézkedések végrehajtását rendeli el, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy egyébként a repülésbiztonság veszélybe kerülne;

9.   „repülésbiztonsági célkitűzés”: a veszély bekövetkeztének várható legnagyobb gyakoriságára vagy valószínűségére vonatkozó minőségi vagy mennyiségi meghatározás;

10.   „repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzés”: az illetékes hatóság által vagy annak nevében végrehajtott szisztematikus és független vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az eljárásokkal és azok eredményeivel, illetve a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos, a repülésbiztonsággal összefüggő teljes körű szabályozások vagy azok elemei megfelelnek-e a repülésbiztonságra vonatkozóan előírt rendelkezéseknek, végrehajtásuk hatékonyan valósult-e meg, és alkalmasak-e a várt eredmények elérésére;

11.   „repülésbiztonsági szabályozási követelmények”: uniós vagy nemzeti rendelkezésekben a léginavigációs szolgálatok vagy az ATFM- és ASM-funkciók vagy egyéb hálózati funkciók ellátására vonatkozóan meghatározott követelmények, amelyek az e szolgálatok és funkciók ellátásával kapcsolatos műszaki és működési képességre és alkalmasságra, azok repülésbiztonság-irányítására, valamint a rendszerekre, annak elemeire és a kapcsolódó eljárásokra vonatkoznak;

12.   „repülésbiztonsági követelmény”: a kockázatkezelési stratégia alapján meghatározott kockázatcsökkentés, amely valamely konkrét repülésbiztonsági célkitűzést valósít meg, beleértve a szervezeti, működési, eljárási, funkcionális, teljesítmény- és átjárhatósági követelményeket vagy környezeti jellemzőket;

13.   „ellenőrzés”: meghatározott követelmények teljesítésének objektív bizonyíték szolgáltatása révén történő megerősítése;

14.   „páneurópai ATM/ANS”: olyan tevékenység, amelyet a legtöbb vagy valamennyi tagállam felhasználói számára terveztek és hoztak létre, és amely a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területhez tartozó légtéren túlra is kiterjeszthető.

3. cikk

A felügyeletet végző illetékes hatóságok

E rendelet alkalmazásában a léginavigációs szolgáltatói tanúsítványoknak – az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (8) bekezdésével és a 216/2008/EK rendelet 11. cikkével összhangban történő – kölcsönös elismerésének sérelme nélkül a felügyeletet végző illetékes hatóság:

a)

azon szervezetek esetében, amelyeknél a gazdasági tevékenység elsődleges helyszíne és – ha van ilyen – a központi iroda valamely tagállamban található, és a szervezet a léginavigációs szolgálatot ebben a tagállamban végzi, az adott tagállam által kijelölt vagy létrehozott nemzeti felügyeleti hatóság;

b)

azon szervezetek esetében, amelyeknél az 550/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti, tagállamok közötti megállapodások az (1) bekezdéstől eltérően rendelkeznek a repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatos felelősségről, a szóban forgó megállapodások által kijelölt vagy létrehozott illetékes hatóság(ok). Ezeknek a megállapodásoknak összhangban kell lenniük az 550/2004/EK rendelet 2. cikke (3)–(6) bekezdésében meghatározott követelményekkel;

c)

azon szervezetek esetében, amelyek légiforgalmi szolgáltatást vagy léginavigációs szolgálatokat a Szerződés hatálya alá tartozó terület légterében biztosítanak, de amelyeknél a gazdasági tevékenység elsődleges helyszíne és – ha van ilyen – a központi iroda nem a Szerződés hatálya alá tartozó területen található, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség);

d)

azon szervezetek esetében, amelyek páneurópai légiforgalmi szolgáltatást vagy léginavigációs szolgálatokat biztosítanak, valamint egyéb hálózati funkciókat látnak el a Szerződés hatálya alá tartozó terület légterében, az Ügynökség.

4. cikk

Repülésbiztonsági felügyeleti funkció

(1)   A léginavigációs szolgálatokra, valamint az ATFM-re, az ASM-re és egyéb hálózati funkciókra alkalmazandó követelmények felügyeletének részeként az illetékes hatóságok repülésbiztonsági felügyeletet gyakorolnak e tevékenységek biztonságos ellátásának figyelemmel kísérése érdekében, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy betartásra kerültek-e az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelmények és azok végrehajtási rendelkezései.

(2)   A több tagállam felelősségi körébe tartozó légtérre kiterjedő funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodás megkötésekor vagy határon átnyúló szolgáltatások esetében az érintett tagállamok úgy határozzák meg és osztják el a repülésbiztonsági felügyelet tekintetében gyakorolt felelősséget, hogy az biztosítsa, hogy:

a)

e rendelet minden egyes rendelkezésének végrehajtása tekintetében egyértelműen meg legyenek határozva a felelősségi körök;

b)

a tagállamok rálátással rendelkezzenek a repülésbiztonsági felügyelet mechanizmusaira és eredményeire;

c)

megvalósuljon a releváns információk cseréje a felügyeleti hatóság(ok) és a tanúsító hatóság között.

A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják a megállapodást és annak gyakorlati végrehajtását, különösen az elért repülésbiztonsági teljesítmény szempontjából.

(3)   A funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodás megkötésekor vagy határon átnyúló olyan szolgáltatások esetében, amelynél az illetékes hatóság legalább az egyik szervezet vonatkozásában a 3. cikk b) bekezdése értelmében az Ügynökség, az érintett tagállamok egyeztetnek az Ügynökséggel annak érdekében, hogy a (2) bekezdés a), b) és c) pontja teljesüljön.

5. cikk

A repülésbiztonsági teljesítmény nyomon követése

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak az elért repülésbiztonsági szintek rendszeres nyomon követéséről és értékeléséről annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a hatóságok felelősségi körébe tartozó légtérblokkokban alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek.

(2)   Az illetékes hatóságok a repülésbiztonság nyomon követéséből származó eredményeket különösen azon területek meghatározására használják fel, ahol a repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése elsődleges fontosságú.

6. cikk

A repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése

(1)   Az illetékes hatóságok eljárást állapítanak meg az alábbiak ellenőrzése céljából:

a)

az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek való megfelelés a léginavigációs szolgálatok ellátásához szükséges tanúsítvány – ideértve az ahhoz kapcsolt, a repülésbiztonsággal összefüggő feltételeket is – kibocsátását vagy megújítását megelőzően;

b)

az 550/2004/EK rendelet 8. cikkével összhangban kibocsátott kijelölési jogi aktusban meghatározott, a repülésbiztonsággal összefüggő kötelezettségeknek való megfelelés;

c)

a szervezeteknek az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek való folyamatos megfelelése;

d)

az alábbiak valamelyikében meghatározott repülésbiztonsági célkitűzések, repülésbiztonsági követelmények és a repülésbiztonsággal összefüggő egyéb feltételek végrehajtása:

i.

a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatok, ideértve minden lényeges, a rendszerelemek megfelelésére vagy alkalmazhatóságára vonatkozó, az 552/2004/EK rendeletnek megfelelően kiadott nyilatkozatot;

ii.

a léginavigációs szolgálatokra, ATFM-re, az ASM-re és a hálózatirányítóra alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményekben előírt kockázatelemzési és kockázatcsökkentő eljárások;

e)

a repülésbiztonsági irányelvek végrehajtása.

(2)   Szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett eljárás:

a)

dokumentált eljárásokon alapuljon;

b)

kifejezetten a repülésbiztonsági felügyelet személyzetének szánt, a személyzet feladatának ellátására vonatkozó iránymutatást tartalmazó dokumentációval legyen alátámasztva;

c)

jelezze az érintett szervezet számára a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenység eredményeit;

d)

a 7., 9. és 10. cikkel összhangban elvégzett repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzéseken és vizsgálatokon alapuljon;

e)

lássák el az illetékes hatóságot az 549/2004/EK rendelet 9. cikkében, az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (7) bekezdésében és a 216/2008/EK rendelet 10., 25. és 68. cikkében előírt intézkedéseket is tartalmazó további intézkedések támogatásához szükséges bizonyítékkal olyan helyzetekben, amikor a repülésbiztonsági szabályozási követelmények nem teljesülnek.

7. cikk

Repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések

(1)   Az illetékes hatóságok vagy az általuk megbízott minősített szervezetek repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzéseket végeznek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések:

a)

bizonyítékokkal látják el az illetékes hatóságokat az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek és a végrehajtási rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében a javító vagy a helyreállító intézkedések szükségességének értékelése révén;

b)

függetlenek az érintett szervezet által a repülésbiztonság-irányítási vagy minőségirányítási rendszerei részeként elvégzett belső ellenőrzési tevékenységektől;

c)

elvégzése a 12. cikkben foglalt követelményekkel összhangban képesített ellenőrök által történik;

d)

a teljes végrehajtási rendelkezésekre vagy azok elemeire, valamint az eljárásokra, a termékekre vagy a szolgáltatásokra alkalmazandók;

e)

meghatározzák, hogy:

i.

a végrehajtási rendelkezések megfelelnek-e vagy sem a repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek;

ii.

a megtett intézkedések megfelelnek-e vagy sem a végrehajtási rendelkezéseknek;

iii.

a megtett intézkedések eredményei megfelelnek-e vagy sem a végrehajtási rendelkezésektől várt eredményeknek;

f)

a 8. cikkel összhangban a megállapított meg nem felelések kijavításához vezetnek.

(3)   Az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet 8. cikkében előírt vizsgálati programon belül az illetékes hatóságok megállapítják, és legalább évente frissítik a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések programját annak érdekében, hogy az:

a)

kiterjedjen valamennyi, potenciális repülésbiztonsági aggályokat felvető területre, és elsősorban azokra a területekre, amelyeken problémákat állapítottak meg;

b)

kiterjedjen valamennyi, az illetékes hatóság felügyelete alatt működő szervezetre, szolgálatra és hálózati funkcióra;

c)

biztosítsa, hogy az ellenőrzéseket a szervezetek tevékenységéből eredő kockázat szintjével arányos módon hajtsák végre;

d)

biztosítsa, hogy kétéves időszakon keresztül megfelelő ellenőrzéseket végezzenek annak vizsgálata céljából, hogy ezek a szervezetek a funkcionális rendszer valamennyi területén megfelelnek-e az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek;

e)

biztosítsa a helyreállító intézkedések végrehajtásának nyomon követését.

(4)   Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy módosítják az előzetesen megtervezett ellenőrzések hatókörét, és amennyiben szükséges, további ellenőrzésekről is határozhatnak.

(5)   Az illetékes hatóságok határoznak arról, hogy mely rendelkezések, elemek, szolgáltatások, funkciók, termékek, helyszínek és tevékenységek tekintetében kell ellenőrzést végezni a meghatározott időszakon belül.

(6)   Az ellenőrzés során tett észrevételeket és a megállapított meg nem feleléseket dokumentálni kell. A meg nem felelést bizonyítékkal kell alátámasztani, és azoknak az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek, valamint végrehajtási rendelkezéseknek a szempontjából kell meghatározni, amelyek alapján az ellenőrzést végezték.

(7)   Ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely részletes információkat tartalmaz a meg nem felelésre vonatkozóan.

8. cikk

Helyreállító intézkedések

(1)   Az illetékes hatóság közli az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzött szervezettel, és ezzel egyidejűleg az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményekben előírt bármely kiegészítő intézkedés sérelme nélkül a megállapított meg nem felelésekre vonatkozóan helyreállító intézkedéseket kér.

(2)   Az ellenőrzött szervezet meghatározza a meg nem felelés korrigálásához szükségesnek ítélt helyreállító intézkedéseket, valamint a végrehajtásukhoz szükséges időkeretet.

(3)   Az illetékes hatóság értékeli az ellenőrzött szervezet által meghatározott helyreállító intézkedéseket és azok végrehajtását, valamint elfogadja azokat, amennyiben az értékelés arra a következtetésre jut, hogy elegendőek a meg nem felelések kezelésére.

(4)   Az ellenőrzött szervezet hozzákezd az illetékes hatóság által elfogadott helyreállító intézkedések bevezetéséhez. A helyreállító intézkedéseket és az azokat követő folyamatot az illetékes hatóság által elfogadott határidőn belül le kell zárni.

9. cikk

A funkcionális rendszereket érintő változtatások repülésbiztonsági felügyelete

(1)   A szervezetek csak az illetékes hatóságuk által elfogadott eljárásokat alkalmaznak annak eldöntése során, hogy eszközölnek-e vagy sem repülésbiztonsággal összefüggő változtatásokat a funkcionális rendszereikben. A légiforgalmi szolgáltatók és a távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgáltatásokat nyújtók esetében az illetékes hatóság az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet keretében fogadja el ezeket az eljárásokat.

(2)   A szervezetek bejelentik az illetékes hatóságuknál a repülésbiztonsággal összefüggésben tervezett valamennyi változtatást. E célból az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban megfelelő igazgatási eljárásokat határoznak meg.

(3)   A szervezetek az e cikk (1) bekezdésében említett eljárásokat követve végrehajthatják a bejelentett változtatásokat, kivéve, ha a 10. cikk alkalmazandó.

10. cikk

A tervezett változtatásokra vonatkozó felülvizsgálati eljárás

(1)   Az illetékes hatóság az új funkcionális rendszerekre vagy a valamely szervezet által javasolt, már meglévő funkcionális rendszereket érintő változtatásokra vonatkozó repülésbiztonsági érveket abban az esetben vizsgálja felül:

a)

ha az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet II. melléklete 3.2.4. pontjának megfelelően elvégzett, a súlyossági fokra vonatkozó értékelés 1. vagy 2. súlyossági osztályúnak sorolja be az azonosított veszélyek potenciális hatásait; vagy

b)

ha a változtatás végrehajtása új repülési előírások bevezetését teszi szükségessé.

Ha az a) és b) ponttól eltérő esetekben az illetékes hatóság szükségesnek tartja a felülvizsgálatot, értesíti a szervezetet, hogy repülésbiztonsági felülvizsgálatot tart a bejelentett változtatásról.

(2)   A felülvizsgálatot az új funkcionális rendszer vagy a meglévő funkcionális rendszert érintő javasolt változtatás által okozott kockázat szintjével arányos módon kell elvégezni.

Szükséges, hogy a felülvizsgálat:

a)

dokumentált eljárásokat alkalmazzon;

b)

kifejezetten a repülésbiztonsági felügyelet személyzetének szánt, a személyzet feladatának ellátására vonatkozó iránymutatást tartalmazó dokumentációval legyen alátámasztva;

c)

mérlegelje azokat a repülésbiztonsági célkitűzéseket, repülésbiztonsági követelményeket és egyéb, a repülésbiztonsággal összefüggő feltételeket, amelyek összefüggésben állnak a vizsgálat tárgyát képező, az alábbiakban azonosított változtatással:

i.

az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében említett, a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatok;

ii.

az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében említett, a rendszerek rendszerelemeinek megfelelőségére vagy alkalmazhatóságára vonatkozó nyilatkozatok; vagy

iii.

az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményekkel összhangban meghatározott kockázatelemzési és kockázatcsökkentési dokumentáció;

d)

amennyiben szükséges, határozza meg a változtatás végrehajtásához kapcsolódó további, a repülésbiztonsággal összefüggő körülményeket;

e)

értékelje a benyújtott repülésbiztonsági érvek elfogadhatóságát, figyelemmel a következőkre:

i.

a veszélyek azonosítása;

ii.

a súlyossági osztályok megállapításának következetessége;

iii.

a repülésbiztonsági célkitűzések érvényessége;

iv.

a repülésbiztonsági követelmények és a repülésbiztonsággal összefüggő egyéb meghatározott feltételek érvényessége, hatékonysága és kivitelezhetősége;

v.

annak bizonyítása, hogy a repülésbiztonsági célkitűzések, repülésbiztonsági követelmények és a repülésbiztonsággal összefüggő egyéb feltételek folyamatosan teljesülnek;

vi.

annak bizonyítása, hogy a repülésbiztonsági érvek kidolgozásához alkalmazott eljárás eleget tesz az alkalmazandó repülésbiztonsági szabályozási követelményeknek;

f)

ellenőrizze azokat az eljárásokat, amelyeket a szervezetek a vizsgálat tárgyául szolgáló új funkcionális rendszerekkel vagy meglévő funkcionális rendszerek változtatásaival kapcsolatos repülésbiztonsági érvek kidolgozásához alkalmaznak;

g)

állapítsa meg, hogy szükség van-e a folyamatos megfelelés ellenőrzésére;

h)

tartalmazza azon koordinációs tevékenységeket, amelyek a légi alkalmasság és a repülési műveletek repülésbiztonsági felügyeletéért felelős hatóságok tekintetében szükségesek;

i)

értesítsen a vizsgálat tárgyát képező változtatás – adott esetben feltételes – elfogadásáról vagy indokolással ellátott el nem fogadásáról.

(3)   A felülvizsgálat tárgyát képező változtatást az illetékes hatóság általi elfogadását követően lehet bevezetni.

11. cikk

Minősített szervezetek

(1)   Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy e rendelettel összhangban egy minősített szervezetet bíz meg a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések vagy felülvizsgálatok elvégzésével, biztosítja, hogy az 550/2004/EK rendelet 3. cikkével és a 216/2008/EK rendelet 13. cikkével összhangban a szervezet minősített szervezetek közül történő kiválasztása során alkalmazott kritériumok tartalmazzák a következőket:

a)

a minősített szervezet gyakorlattal rendelkezik a légiközlekedési jogalanyok repülésbiztonsági értékelésében;

b)

a minősített szervezet egyidejűleg nem működik közre az érintett szervezet repülésbiztonsági vagy minőségirányítási rendszerein belüli belső tevékenységekben;

c)

a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések, illetve felülvizsgálatok elvégzésében érintett teljes személyzet megfelelő képzéssel és képesítéssel rendelkezik, és megfelel e rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében foglalt alkalmassági követelményeknek.

(2)   A minősített szervezet hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes hatóság vagy az annak nevében eljáró szerv ellenőrizhesse.

(3)   Az illetékes hatóságok nyilvántartást vezetnek a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések, illetve felülvizsgálatok nevükben történő elvégzésével megbízott minősített szervezetekről. E nyilvántartásban dokumentálni kell az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelést.

12. cikk

Repülésbiztonsági felügyeleti képesség

(1)   A tagállamok és a Bizottság felelőssége biztosítani, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek a felügyeletük alatt működő valamennyi szervezet repülésbiztonsági felügyeletére, ideértve az e rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtását szolgáló erőforrás elegendő mértékben való rendelkezésre állását.

(2)   Az illetékes hatóságok értékelést készítenek a repülésbiztonsági felügyeleti funkcióik teljesítéséhez szükséges emberi erőforrásokról, és azt kétévente frissítik; az értékelés az e rendeletben előírt eljárások és azok alkalmazásának elemzésén alapul.

(3)   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenységekben érintett valamennyi személy alkalmas az előírt funkció ellátására. E célból az illetékes hatóságok:

a)

meghatározzák és dokumentálják a szervezeti struktúrán belül a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenységeket érintő valamennyi munkakörhöz kapcsolódóan a feladatok szempontjából releváns iskolai végzettséget, képzést, műszaki és/vagy üzemeltetési ismereteket, tapasztalatot és szakképesítést;

b)

külön képzést biztosítanak azok számára, akik a szervezeti struktúrán belül a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenységekben érintettek;

c)

biztosítják, hogy a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések elvégzésére kijelölt személyzet, ideértve a minősített szervezetektől érkező ellenőrző személyzetet is, megfelel az illetékes hatóság által meghatározott egyedi minősítő feltételeknek. A feltételek a következőkre vonatkoznak:

i.

a léginavigációs szolgálatokkal, az ATFM-mel, az ASM-mel és az egyéb hálózati funkciókkal összefüggő azon követelmények ismeretére és megértésére, amelyek alapján a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések elvégezhetők;

ii.

az értékelési módszerek alkalmazására;

iii.

egy ellenőrzés lefolytatásához szükséges képességekre;

iv.

az ellenőrök hozzáértésének értékelés útján vagy egyéb elfogadható módon történő bizonyítására.

13. cikk

Repülésbiztonsági irányelvek

(1)   Az illetékes hatóság repülésbiztonsági irányelvet bocsát ki, ha egy funkcionális rendszerben olyan, a repülésbiztonságot veszélyeztető körülményt állapít meg, amely azonnali intézkedést tesz szükségessé.

(2)   A repülésbiztonsági irányelv, amelyet eljuttatnak az érintett szervezetekhez, tartalmazza legalább:

a)

a repülésbiztonságot veszélyeztető körülmény meghatározását;

b)

az érintett funkcionális rendszer meghatározását;

c)

a szükséges intézkedéseket és indokolásukat;

d)

azt a határidőt, amelyen belül a szükséges intézkedéseknek meg kell felelniük a repülésbiztonsági irányelvben foglaltaknak;

e)

a hatálybalépés időpontját.

(3)   Az illetékes hatóságok megküldik a repülésbiztonsági irányelv másolatát az Ügynökségnek és a többi érintett illetékes hatóságnak, különösen azoknak, amelyek a funkcionális rendszer repülésbiztonsági felügyeletében érintettek, valamint a Bizottságnak.

(4)   Az illetékes hatóságok ellenőrzik az alkalmazandó repülésbiztonsági irányelveknek való megfelelést.

14. cikk

A repülésbiztonsági felügyelet nyilvántartása

Az illetékes hatóságok nyilvántartják a repülésbiztonsági felügyeleti eljárásaikra vonatkozó megfelelő dokumentumaikat és hozzáférést biztosítanak azokhoz, ideértve a repülésbiztonsági felügyeleti ellenőrzések jelentéseit, valamint a repülésbiztonsággal összefüggő egyéb, a tanúsítványokra, kijelölésekre, a változtatások repülésbiztonsági felügyeletére, a repülésbiztonsági irányelvekre és a minősített szervezetek alkalmazására vonatkozó dokumentumokat.

15. cikk

A repülésbiztonsági felügyeletre vonatkozó jelentés

(1)   Az illetékes hatóságok éves jelentést készítenek az e rendelet alapján megtett repülésbiztonsági felügyeleti intézkedésekről. Az éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentés tájékoztatást nyújt továbbá:

a)

az illetékes hatóság szervezeti felépítéséről és eljárásairól;

b)

az illetékes hatóságot létrehozó vagy kijelölő tagállam felelősségi körébe tartozó légtérről és adott esetben az illetékes hatóság felügyelete alá tartozó szervezetekről;

c)

a repülésbiztonsági szabályozási ellenőrzések elvégzésével megbízott minősített szervezetekről;

d)

az illetékes hatósági erőforrások mindenkori szintjéről;

e)

az illetékes hatóság által működtetett repülésbiztonsági felügyeleti eljárások során meghatározott bármely repülésbiztonsági kérdésről.

(2)   A tagállamok az 549/2004/EK rendelet 12. cikkében előírt, a Bizottság számára benyújtott éves jelentéseikhez felhasználják az illetékes hatóságaik által készített jelentéseket.

Az éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentést hozzáférhetővé kell tenni a funkcionális légtérblokkok esetében az érintett tagállamok és az Ügynökség számára, továbbá a nemzetközi megállapodások alapján végzett, a léginavigációs szolgálatok, az ATFM, az ASM és egyéb hálózati funkciók repülésbiztonsági felügyelete végrehajtásának figyelemmel kísérését vagy ellenőrzését célzó programok vagy tevékenységek számára.

16. cikk

Információcsere az illetékes hatóságok között

Az illetékes hatóságok a 216/2008/EK rendelet 10. és 15. cikkével, valamint az 550/2004/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghozzák a szoros együttműködéshez szükséges intézkedéseket, és kicserélnek egymással minden szükséges információt a határokon átnyúló szolgálatokat vagy funkciókat ellátó valamennyi szervezet repülésbiztonsági felügyeletének biztosítása érdekében.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelet hatálybalépése előtt az 1315/2007/EK bizottsági rendelet alapján megkezdett intézkedéseket e rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

(2)   Ha valamely tagállam hatósága olyan szervezetek repülésbiztonsági felügyeletéért felelt, amelyek esetében az illetékes hatóság a 3. cikknek megfelelően az Ügynökség, akkor az említett hatóság 12 hónnappal e rendelet hatálybalépését követően átruházza a szervezetek tekintetében gyakorolt repülésbiztonsági felügyeleti funkciót az Ügynökségre, kivéve a hálózatirányító tekintetében gyakorolt repülésbiztonsági felügyeleti funkciót, melyet az Ügynökség munkája által támogatott Európai Bizottságra e rendelet hatálybalépésekor ruház át.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1315/2007/EK rendelet hatályát veszti.

19. cikk

A 691/2010/EU bizottsági rendelet módosításai

A 691/2010/EU bizottsági rendelet IV. mellékletének 1.1. e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

az 1034/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) 7., 8. és 14. cikke szerinti nemzeti felügyeleti hatósági repülésbiztonsági jelentések, valamint a helyreállító intézkedési tervekben szereplő azonosított repülésbiztonsági hiányosságok megszüntetéséről szóló nemzeti felügyeleti hatósági jelentések;

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(2)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(3)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(4)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(5)  HL L 291., 2007.11.9., 16. o.

(6)  HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(7)  HL L 185., 2011.7.15., 1. o.

(8)  Lásd e Hivatalos Lap 23. oldalát.

(9)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.

(10)  HL L 271., 2011.10.18., 15. o.”


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/23


A BIZOTTSÁG 1035/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 17.)

a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (léginavigációs-szolgálati rendelet) (1) és különösen annak 4., 6. és 7. cikkére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8b. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 216/2008/EK rendelet alapján a Bizottságnak – amelynek munkáját az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) segíti – végrehajtási szabályokat kell elfogadnia a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) nyújtására és a léginavigációs szolgálatok ellátásának biztosítására vonatkozóan. A rendelet 8b. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy ezeknek a végrehajtási szabályoknak az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) (3) 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott rendeleteken kell alapulniuk.

(2)

Az Európai Unión belül a léginavigációs szolgálatok ellátásához a tagállamok vagy az Ügynökség tanúsítására van szükség. A közös követelményeknek megfelelő léginavigációs szolgáltatónak az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének és a 216/2008/EK rendelet 8b. cikke (2) bekezdésének megfelelően tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(3)

Az 550/2004/EK rendelet 6. cikkének és a 216/2008/EK rendelet 8b. cikkének megfelelően megállapított közös követelmények alkalmazása nem érinti a tagállamok légterük feletti szuverenitását és a tagállamok közrendre, közbiztonságra és honvédelemre vonatkozó igényeit, amint arról az 549/2004/EK rendelet 13. cikke rendelkezik. Az 549/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének és a 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a közös követelmények nem terjednek ki a katonai műveletekre és kiképzésre.

(4)

A léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamokban működő léginavigációs szolgáltatók jogállását. Továbbá, ha valamely szervezet a léginavigációs szolgálatok ellátásától eltérő tevékenységeket is folytat, a közös követelmények nem alkalmazhatók e más tevékenységekre, illetve a nem léginavigációs szolgálatok ellátásához megítélt forrásokra, amennyiben erről valamely előírás másként nem rendelkezik.

(5)

A közös követelmények léginavigációs szolgáltatókra való alkalmazásának arányban kell állnia az egyes tevékenységek sajátosságaiból eredő kockázatokkal, például a feldolgozott mozgásszámmal és/vagy természetével és jellegével. Amennyiben valamely léginavigációs szolgáltató nem kíván élni a határokon átnyúló szolgáltatás lehetőségével az egységes európai égbolton belül, az illetékes hatóság engedélyezheti a szolgáltató részére, hogy arányosan megfeleljen bizonyos léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó általános követelményeknek és bizonyos légiforgalmi szolgáltatások ellátására vonatkozó különös követelményeknek. A tanúsítványhoz kapcsolt feltételeknek tehát tükrözniük kell az eltérés jellegét és hatókörét.

(6)

A tanúsítási rendszer helyes működésének érdekében a tagállamok éves jelentésükben teljeskörűen tájékoztatják a Bizottságot és az Ügynökséget az illetékes hatóságuk által engedélyezett eltérésekről.

(7)

A különböző léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos tevékenységekre nem feltétlenül vonatkoznak azonos követelmények. Ezért a közös követelményeket a különböző tevékenységtípusok különös tulajdonságaihoz kell igazítani.

(8)

A léginavigációs szolgáltatókra hárul az alkalmazandó közös követelményeknek való megfelelésük bizonyításának terhe a tanúsítvány érvényességének időtartama alatt és a tanúsítványban foglalt minden szolgáltatásuk tekintetében.

(9)

A közös követelmények hatékony alkalmazása érdekében ki kell alakítani a közös követelményeknek és a tanúsítványban meghatározott feltételeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzésére és felügyeletére hivatott rendszert. Az illetékes hatóságnak a tanúsítvány kiadása előtt meg kell vizsgálnia a szolgáltató alkalmasságát, és évente értékelnie kell az általa tanúsítvánnyal ellátott léginavigációs szolgáltatók folyamatos megfelelését. E célból létre kell hoznia és évente frissítenie kell az általa tanúsítvánnyal ellátott szolgáltatók indikatív, kockázatelemzésen alapuló ellenőrző programját. A programnak lehetővé kell tennie a léginavigációs szolgáltatók minden fontos részének ésszerű határidőn belül történő ellenőrzését. A kijelölt légiforgalmi szolgáltatók és a meteorológiai szolgáltatók megfelelésének értékelésékor az illetékes hatóság jogosult az érintett tagállamra vonatkozó nemzetközi kötelezettségekből fakadó követelmények ellenőrzésére.

(10)

A nemzeti felügyeleti hatóságok szakértői értékelései várhatóan előmozdítják a léginavigációs szolgáltatók ellenőrzésének közös módszerét Unió-szerte. A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel együttműködve szervezheti meg a szakértői értékeléseket, amelyeket össze kell hangolni a 216/2008/EK rendelet 24. és 54. cikke szerinti és bármely egyéb nemzetközi ellenőrző és felügyeleti program keretében végzett tevékenységekkel. Így elkerülhetők a felesleges párhuzamosságok. A szakértői értékelés során a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok átadásának lehetővé tétele érdekében ajánlatos, hogy a szakértők az illetékes hatóság személyzetéhez tartozzanak.

(11)

A Eurocontrol repülésbiztonsági szabályozási követelményeket (ESARR-ok) dolgozott ki, amelyek alapvető fontosságúak a légiforgalmi szolgáltatások biztonságos ellátásához. Az 550/2004/EK rendelet szerint a Bizottságnak meg kell határoznia és el kell fogadnia az uniós rendeletekben foglalt repülésbiztonsági szabályozási követelmények vonatkozó rendelkezéseit. E végrehajtási szabályok alapjául a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendeletben (4) foglalt repülésbiztonsági szabályozási követelmények szolgálnak.

(12)

A 2096/2005/EK rendelet elfogadásakor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt az ESARR 2 ATM-vonatkozású repülőesemények bejelentésére és elemzésére vonatkozó azon rendelkezéseinek megismétlése, amelyeket a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) magában foglal. Mindazonáltal a repülőeseményekre vonatkozóan új rendelkezéseket kell bevezetni azért, hogy az e rendelet szerinti illetékes hatóság ellenőrizze, vajon a légiforgalmi szolgáltató, a távközlési, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltató megfelel-e az ilyen események jelentésére és értékelésére vonatkozó feltételeknek.

(13)

Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy először is, a repülésbiztonság-irányítás a léginavigációs szolgálatok azon része, amely biztosítja, hogy valamennyi repülésbiztonsági kockázatot azonosítsanak, értékeljenek és kielégítően csökkentsenek, másodszor, hogy a repülésbiztonság-irányítás és az irányítási rendszerek átfogó rendszerszemléletet célzó formális és rendszerelvű megközelítése láthatóan és nyomon követhetően maximalizálja a repülésbiztonsági előnyöket. Az Ügynökségnek folytatnia kell az e rendeletben foglalt repülésbiztonsági követelmények vizsgálatát, és integrálnia kell azokat a polgári repülésbiztonság közös szabályozási struktúrájába.

(14)

Amíg az Ügynökség kidolgozza azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozó előírásait átültetik az uniós végrehajtási intézkedésekbe, a megfelelés elfogadható eszközeibe, a tanúsítási előírásokba és útmutatókba, a léginavigációs szolgáltatóknak a vonatkozó ICAO-előírásokhoz alkalmazkodva kell működniük. A szolgálatok határokon átnyúló ellátásának megkönnyítése érdekében, és addig, amíg az Ügynökség véglegesen ki nem dolgozza a megfelelő intézkedéseket az ICAO-előírások átültetésére, a tagállamoknak, illetve a Bizottságnak és az Ügynökségnek – adott esetben szoros együttműködésben az Eurocontrollal – az ICAO-előírásoknak a léginavigációs szolgálatok területén történő alkalmazása során felmerülő, a tagállamok által jelzett különbségek minimalizálásán kell dolgozniuk annak érdekében, hogy az egységes európai égbolton belül a tagállamok közös szabványokat alkalmazhassanak.

(15)

A felelősségre vonatkozó különböző nemzeti szabályozások nem akadályozhatják meg a léginavigációs szolgáltatókat olyan megállapodások megkötésében, amelyek határokon átnyúló szolgálatok ellátására vonatkoznak, ha a léginavigációs szolgáltatók intézkedéseket léptettek életbe az alkalmazandó jogszabályok értelmében felmerülő kötelezettségekből eredő károk okozta veszteségek fedezése tekintetében. Az alkalmazott módszernek összhangban kell állnia a nemzeti jogi követelményekkel. Azon tagállamok, amelyek engedélyezik, hogy az 550/2004/EK rendelet szerinti tanúsítvány nélkül léginavigációs szolgálatokat folytassanak a felelősségük alatt álló légtérben vagy annak egy részén, felelősséget viselnek a szolgáltatók kötelezettségeiért.

(16)

Az Ügynökségnek folytatnia kell e rendelet rendelkezéseinek vizsgálatát, különösen azokét, amelyek a tanúsítvánnyal rendelkező szervezet által a léginavigációs szolgálatok ellátásában eszközölt változások és a mérnöki és műszaki személyzet repülésbiztonsági értékeléséhez kapcsolódnak, és e rendelkezéseknek az átfogó rendszerszemléletű megközelítéshez való igazítása céljából véleményt kell nyilvánítania, figyelembe véve a rendelkezések illeszkedését a polgári repülésbiztonság közös, jövőben kialakítandó szabályozási struktúrájához, valamint az érdekelt felek és az illetékes hatóságok által a repülésbiztonsági felügyelet területén szerzett tapasztalatokat.

(17)

A légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (légtérrendelet) (7) előírja a hálózati funkcióknak nevezett különleges funkciók meghatározását a légtér és a szűkös erőforrások optimális használata érdekében úgy, hogy e funkciók a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a felhasználók számára a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférést. Az 551/2004/EK rendeletben előírtak szerint a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló (8), 2011. július 7-i 677/2011/EU bizottsági rendelet meghatározza az említett funkciókat ellátó jogalanyok jogait, kötelességeit és feladatköreit.

(18)

Egyes hálózati funkciók biztonságos ellátása érdekében az érintett jogalanyoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. E követelmények, melyeket a 677/2011/EU rendelet VI. melléklete ír elő, annak biztosítását célozzák, hogy a jogalanyok vagy szervezetek biztonságos módon működhessenek. Ezek szervezeti repülésbiztonsági követelmények, amelyek igen hasonlók az ezen rendelet I. mellékletében megállapított, a léginavigációs szolgálatok ellátásának általános követelményeihez, de hozzá vannak igazítva a hálózati funkciókkal kapcsolatos repülésbiztonsági feladatkörökhöz.

(19)

A 2096/2005/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(20)

A léginavigációs szolgáltatók által kialakítandó, szoftverbiztonságot garantáló rendszer létrehozásáról és a 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. május 30-i 482/2008/EK bizottsági rendeletet (9) és a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendeletet (10) az e rendelethez való igazításuk végett módosítani kell.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 549/2004/EK rendelet 5. cikke által létrehozott, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

E rendelet megállapítja a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelményeket.

E közös követelmények azonban nem alkalmazandók a következőkre, hacsak az I. és II. melléklet másként nem rendelkezik:

a)

a szolgáltatónak a léginavigációs szolgálatok ellátásától eltérő tevékenységei;

b)

a léginavigációs szolgálatok ellátásán kívüli tevékenységekre megállapított források.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében és a 216/2008/EK rendelet 3. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ugyanakkor az 549/2004/EK rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében foglalt „tanúsítvány” fogalom nem alkalmazandó.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.   „légi járművel folytatott munkavégzés”: légi járművel folytatott olyan művelet, amelynek során légi járművet használnak specializált szolgáltatásokra, például a mezőgazdaság, az építőipar, a fényképezés, a földmérés, a megfigyelés és őrszolgálat, a kutatás és mentés vagy a légi hirdetés területén;

2.   „kereskedelmi célú légi közlekedés”: díj vagy ellenszolgáltatás ellenében légi járművel végzett bármely művelet, beleértve utasok, áruk és postai küldemények szállítását;

3.   „funkcionális rendszer”: valamely ATM-vonatkozású funkció végrehajtását szolgáló rendszerek, eljárások és emberi erőforrások együttese;

4.   „nem kereskedelmi célú közforgalmú légi közlekedés”: légi járművel folytatott munkavégzéstől vagy kereskedelmi célú légi közlekedéstől eltérő, légi járművel végzett műveletek;

5.   „nemzeti felügyeleti hatóság”: a tagállamok által az 549/2004/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése szerint nemzeti felügyeleti hatóságként kijelölt vagy létrehozott szerv vagy szervek;

6.   „veszély”: bármely olyan körülmény vagy esemény, amely balesetet idézhet elő;

7.   „szervezet”: léginavigációs szolgálatot ellátó jogalany;

8.   „működtető szervezet”: a légi forgalmat, a távközlést, a navigációt vagy a légtérellenőrző szolgáltatást segítő mérnöki és műszaki szolgálatok ellátásáért felelős szervezet;

9.   „kockázat”: a veszélyből eredő káros hatás általános valószínűségének vagy bekövetkezési gyakoriságának és a hatás súlyosságának összessége;

10.   „repülésbiztonsági garancia”: minden olyan tervezett és szisztematikus intézkedés, amely bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy egy termék, szolgáltatás, szervezet vagy funkcionális rendszer elfogadható vagy megengedett repülésbiztonsági szintet képvisel;

11.   „repülésbiztonsági célkitűzés”: a veszély bekövetkeztének várható legnagyobb gyakoriságára vagy valószínűségére vonatkozó minőségi vagy mennyiségi meghatározás;

12.   „repülésbiztonsági követelmény”: a kockázatkezelési stratégia alapján meghatározott kockázatcsökkentési eszköz, amely megvalósít egy adott repülésbiztonsági célkitűzést, beleértve a szervezeti, eljárásbeli, funkcionális, teljesítménybeli és átjárhatósági követelményeket, illetőleg a környezeti jellemzőket;

13.   „szolgálatok”: valamely léginavigációs szolgálat vagy e szolgálatok valamely együttese;

14.   „páneurópai léginavigációs szolgálatok”: olyan szolgáltatás, amelyet a legtöbb vagy valamennyi tagállam felhasználói számára terveztek és hoztak létre, és amely a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területhez tartozó légtéren túlra is kiterjeszthető;

15.   „léginavigációs szolgáltató”: az általános célú légi forgalom számára léginavigációs szolgálatokat végző magán- vagy állami tulajdonban lévő jogalany, többek között az ilyen szolgálatok ellátása céljából tanúsítványt kérelmező szervezet.

3. cikk

A tanúsítványt kibocsátó illetékes hatóság

(1)   Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a léginavigációs szolgáltató tanúsítását végző illetékes hatóság:

a)

azon szervezetek esetében, amelyeknél a gazdasági tevékenység elsődleges helyszíne és a bejegyzett székhely valamely tagállamban található, az adott tagállam által kijelölt vagy létrehozott nemzeti felügyeleti hatóság;

b)

azon szervezetek esetében, amelyek a szolgáltatást a Szerződés hatálya alá tartozó terület légterében nyújtják, de amelyeknél a gazdasági tevékenység elsődleges helyszíne és a bejegyzett székhely nem a Szerződés hatálya alá tartozó területen található, az Ügynökség;

c)

azon szervezetek esetében, amelyek páneurópai léginavigációs szolgálatot nyújtanak a Szerződés hatálya alá tartozó terület légterében, az Ügynökség.

(2)   A repülésbiztonsági felügyeletet ellátó illetékes hatóság az 1034/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (11) 3. cikkével összhangban kerül meghatározásra.

4. cikk

A tanúsítványok kibocsátása

(1)   A léginavigációs szolgálatok ellátásához szükséges tanúsítvány megszerzéséhez és az 550/2004/EK rendelet 7. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a szervezeteknek meg kell felelniük

a)

az I. mellékletben megállapított, a léginavigációs szolgálatok ellátása általános követelményeinek;

b)

valamint a II–V. mellékletben megállapított különös kiegészítő követelményeknek.

(2)   Az illetékes hatóság, mielőtt kiadja a tanúsítványt valamely szervezet részére, ellenőrzi, hogy e szervezet megfelel-e a közös követelményeknek.

(3)   A szervezetnek legkésőbb

a)

az 550/2004/EK rendelet 7. cikke;

b)

a 216/2008/EK rendelet 8b. cikkének (2) bekezdése és 22a. cikkének b) és c) pontja szerinti tanúsítvány kiadásának időpontjáig meg kell felelnie a közös követelményeknek.

5. cikk

Eltérések

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve egyes léginavigációs szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak élni a határokon átnyúló szolgáltatás lehetőségével, és lemondhatnak az egységes európai égbolton belüli kölcsönös elismerés jogáról.

Ez esetben olyan tanúsítványt kérelmezhetnek, amely az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett tagállam felelőssége alá tartozó légtérre korlátozódik.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kérelem akkor nyújtható be, ha a légiforgalmi szolgáltató a következő kategóriájú szolgálatok közül egyet vagy többet ellát, vagy azok ellátását tervezi:

a)

légi járművel folytatott munkavégzés;

b)

nem kereskedelmi célú közforgalmú légi közlekedés;

c)

10 tonnánál kevesebb maximális felszálló tömegű vagy kevesebb mint 20 üléssel rendelkező légi járműre korlátozódó kereskedelmi célú légi közlekedés;

d)

kevesebb, mint évi 10 000 mozgásszámú kereskedelmi célú légi közlekedés függetlenül a maximális felszálló tömegtől és az ülések számától, ahol a fel- és leszállások összegéből adódó mozgások számát az elmúlt három év átlagaként számítják ki.

Kérelmet az a légiforgalmi szolgáltatóktól eltérő léginavigációs szolgáltató nyújthat be, amelynek a szolgálatokkal vagy a tervezett szolgálatokkal kapcsolatos bruttó éves forgalma legfeljebb 1 000 000 EUR.

Amennyiben a léginavigációs szolgáltató objektív gyakorlati okokból kifolyólag nem tudja bizonyítani az e kritériumoknak való megfelelést, az illetékes hatóság a harmadik és negyedik albekezdésben meghatározott felső határok vonatkozásában elfogadhat azoknak megfelelő értékeket vagy előrejelzéseket.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg a léginavigációs szolgáltató a kritériumoknak való megfelelést igazoló bizonyítékokat is átadja az illetékes hatóságnak.

(3)   Az illetékes hatóság különleges eltérést engedélyezhet az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő kérelmezőknek az adott tagállam felelőssége alá tartozó légtérben zajló légiforgalmi szolgáltatáshoz való hozzájárulásuk arányában.

Az eltérések csak az I. mellékletben megállapított követelményeire vonatkozhatnak.

Nem engedélyezhető eltérés azonban az alábbi követelmények tekintetében:

a)

műszaki és üzemeltetési szakértelem és képesség (1. pont);

b)

repülésbiztonság-irányítási rendszer (3.1. pont);

c)

emberi erőforrások (5. pont);

d)

nyílt és átlátható szolgáltatásnyújtás (8.1. pont).

(4)   A (3) bekezdésben foglalt eltérések mellett az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet azoknak a kérelmezőknek, akik valamely repülőtéren legfeljebb egy munkahellyel repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot látnak el. Az eltérést a kérelmezőknek olyan arányban engedélyezheti, amilyenben a kérelmezők hozzájárulnak az adott tagállam felelőssége alá tartozó légtérben zajló légiforgalmi szolgáltatáshoz.

Az eltérések csak a II. melléklet 3. pontjának alábbi követelményeire vonatkozhatnak:

a)

a repülésbiztonság-irányítási felelősség, valamint külső szolgálatok és eszközök (a 3.1.2. pont b) és e) alpontja);

b)

repülésbiztonsági felmérések (a 3.1.3. pont a) alpontja);

c)

a kockázatelemzésre és -csökkentésre vonatkozó repülésbiztonsági követelmények a változások tekintetében (3.2. pont).

(5)   A III., IV. és V. melléklet szerinti követelményekre nem engedélyezhető eltérés.

(6)   Az 550/2004/EK rendelet II. mellékletével összhangban az illetékes hatóság:

a)

a tanúsítványhoz kapcsolt feltételekben a jogalap feltüntetésével meghatározza az eltérés jellegét és hatályát;

b)

korlátozza a tanúsítvány érvényességi idejét, amennyiben ez felügyeleti célokból szükségesnek tűnik; valamint

c)

figyelemmel kíséri, hogy a léginavigációs szolgáltató folyamatosan jogosult-e az eltérésre.

6. cikk

A megfelelés bizonyítása

(1)   A szervezetek az illetékes hatóság kérésére minden lényeges bizonyítékot átadnak az alkalmazandó közös követelményeknek való megfelelés igazolására. A szervezetek teljeskörűen felhasználhatják a meglévő adatokat.

(2)   Adott esetben a tanúsítvánnyal rendelkező szervezet értesíti az illetékes hatóságot a léginavigációs szolgálatok ellátásában tervezett olyan változásokról, amelyek hatással lehetnek az alkalmazandó közös követelményeknek vagy a tanúsítványhoz kapcsolt feltételeknek való megfelelésre.

(3)   Amennyiben a tanúsítvánnyal rendelkező szervezet már nem felel meg az alkalmazandó közös követelményeknek vagy, adott esetben, a tanúsítványhoz kapcsolt feltételeknek, az illetékes hatóság a meg nem felelés feltárásától számított egy hónapon belül felszólítja a szervezetet javító intézkedés megtételére.

A döntésről haladéktalanul értesíteni kell a megfelelő szervezetet.

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a javító intézkedést végrehajtották-e, és csak ez után értesíti az érintett szervezetet jóváhagyásáról.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szervezettel egyeztetett határidőn belül nem került sor a javító intézkedés megfelelő végrehajtására, az 550/2004/EK rendelet 7. cikke (7) bekezdésében és a 216/2008/EK rendelet 10. cikkében, 22a. cikke d) pontjában, 25. cikkében és 68. cikkében foglaltak szerint megfelelő végrehajtási intézkedéseket tesz, figyelembe véve ugyanakkor annak szükségességét is, hogy a léginavigációs szolgálatok folyamatosságát biztosítani kell.

7. cikk

A megfelelés ellenőrzésének támogatása

A szervezetek elősegítik az illetékes hatóság vagy az annak nevében eljáró egyéb minősített szervezet által végzett vizsgálatokat és felméréseket, beleértve a helyszíni szemléket és az előzetes értesítés nélküli ellenőrzéseket is.

A felhatalmazással rendelkező személy a következőkre jogosult:

a)

a vonatkozó nyilvántartások, adatok, eljárások és a léginavigációs szolgálatok ellátásával kapcsolatos egyéb anyagok vizsgálata;

b)

másolat vagy kivonat készítése a nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból;

c)

szóbeli magyarázat kérése a helyszínen;

d)

a releváns helyiségekbe, területekre vagy közlekedési eszközökbe történő bejutás.

Az ilyen vizsgálatokat és ellenőrzéseket – amennyiben azokat az illetékes hatóság vagy a nevében eljáró egyéb minősített szervezet hajtja végre – a végrehajtás helye szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően kell lefolytatni.

8. cikk

Folyamatos megfelelés

Az illetékes hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján évente ellenőrzi az általa tanúsítvánnyal ellátott léginavigációs szolgáltató folyamatos megfelelését.

E célból az illetékes hatóság létrehoz és évente frissít egy indikatív vizsgálati programot, amely az általa tanúsítvánnyal ellátott valamennyi szolgáltatóra kiterjed, és amely a különböző léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos műveletekkel összefüggő kockázatok elemzésén alapszik. A program létrehozása előtt konzultál az érintett szervezetekkel és szükség esetén bármely más illetékes hatósággal.

A program jelzi, hogy a különböző helyszíneken milyen időközönként terveznek vizsgálatot.

9. cikk

A mérnöki és műszaki személyzetre vonatkozó repülésbiztonsági rendelkezések

A légiforgalmi, távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgálatok ellátása tekintetében az illetékes hatóság vagy a tagállam által e feladatra kijelölt egyéb hatóság:

a)

megfelelő repülésbiztonsági szabályokat állapít meg a repülésbiztonsággal kapcsolatos üzemeltetési feladatokat végző mérnöki és műszaki személyzet részére;

b)

biztosítja a működtető szervezet által a repülésbiztonsággal kapcsolatos üzemeltetési feladatokkal megbízott mérnöki és műszaki személyzet megfelelő és kielégítő repülésbiztonsági felügyeletét;

c)

ésszerű indokok alapján és megfelelő vizsgálat után intézkedéseket hoz a II. melléklet 3.3. pontjában írt követelményeknek meg nem felelő működtető szervezet és/vagy annak mérnöki és műszaki személyzete tekintetében;

d)

ellenőrzi, hogy megfelelő módszerek biztosítják-e, hogy a repülésbiztonsági üzemeltetési feladatokkal megbízott harmadik felek megfeleljenek a II. melléklet 3.3. pontjában írt követelményeknek.

10. cikk

A szakértői értékelésre vonatkozó eljárás

(1)   A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel együttműködve a (2)–(6) bekezdésnek megfelelően megszervezheti a nemzeti felügyeleti hatóságok szakértői értékelését.

(2)   A szakértői értékelést egy nemzeti szakértői csoport és – adott esetben – az Ügynökség megfigyelői végzik.

A csoport munkájában legalább három különböző tagállam és az Ügynökség szakértői vesznek részt.

Egy szakértő sem végezhet szakértői értékelést abban a tagállamban, amelynek alkalmazásában áll.

A Bizottság létrehozza és fenntartja a tagállamok által kijelölt nemzeti szakértők adatbázisát, amely az 550/2004/EK rendelet 6. cikkében felsorolt közös követelmények valamennyi aspektusára kiterjed.

(3)   A Bizottság legkésőbb három hónappal a szakmai felülvizsgálat előtt tájékoztatja a tagállamot és az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot a szakértői értékelésről, annak tervezett időpontjáról és a részt vevő szakértők személyéről.

Az a tagállam, amelynek nemzeti felügyeleti hatóságánál felülvizsgálatot végeznek, a felülvizsgálat előtt jóváhagyja a szakértői csoport tagjait.

(4)   A felülvizsgálati csoport a vizsgálatot követő három hónapon belül közös megegyezéssel elkészíti a jelentést, amely ajánlásokat is tartalmazhat.

A Bizottság a jelentés megvitatása érdekében ülést hív össze az Ügynökség, a szakértők és a nemzeti felügyeleti hatóság részvételével.

(5)   A Bizottság továbbítja a jelentést az érintett tagállamnak.

A tagállam a jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül észrevételeket tehet.

Az észrevételekben szükség esetén arra is ki kell térni, hogy a tagállam milyen intézkedéseket foganatosított vagy szándékozik foganatosítani annak érdekében, hogy adott határidőn belül reagáljon a felülvizsgálatra.

Az érintett tagállammal kötött eltérő megállapodás hiányában a jelentést és az azt követő ellenőrzés eredményét nem teszik közzé.

(6)   A Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságon keresztül évente tájékoztatja a tagállamot a felülvizsgálatok legfontosabb eredményeiről.

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azokat a léginavigációs szolgáltatókat, amelyek e rendelet hatálybalépésekor a 2096/2005/EK rendelettel összhangban kiadott tanúsítvánnyal rendelkeznek, úgy kell tekinteni, mintha e rendeletnek megfelelően kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkeznének.

(2)   Azoknak a kérelmezőknek, akik léginavigációs szolgáltatói tanúsítvány iránti kérelmet nyújtottak be e rendelet hatálybalépése előtt, és a tanúsítvány e rendelet hatálybalépéséig nem került kibocsátásra, a tanúsítvány kibocsátása előtt igazolniuk kell az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést.

(3)   Amennyiben azon szervezetek, amelyek esetében a 3. cikknek megfelelően az Ügynökség az illetékes hatóság, tanúsítvány kibocsátása iránti kérelmet nyújtottak be valamely tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához e rendelet hatálybalépése előtt, a nemzeti felügyeleti hatóság az Ügynökséggel együttműködve véglegesíti a tanúsítási eljárást, és a tanúsítvány kiállításakor továbbítja a dokumentumot az Ügynökségnek.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2096/2005/EK rendelet hatályát veszti.

13. cikk

A 482/2008/EK rendelet módosításai

A 482/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

a)

a 4. cikk (5) bekezdésében lévő hivatkozást az „2096/2005/EK rendelet”-re az „1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (12)-re való hivatkozás váltja fel;

b)

a 6. cikket el kell hagyni;

c)

a I melléklet 1. és 2. pontjában lévő hivatkozásokat a „2096/2005/EK rendelet”-re az „1035/2011/EU végrehajtási rendelet”-re való hivatkozások váltják fel.

14. cikk

A 691/2010/EU rendelet módosítása

A 691/2010/EU rendelet 25. cikkét el kell hagyni.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(2)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(3)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(4)  HL L 335., 2005.12.21., 13. o.

(5)  HL L 295., 2010.11.12., 35. o.

(6)  HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(7)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(8)  HL L 185., 2011.7.15., 1. o.

(9)  HL L 141., 2008.5.31., 5. o.

(10)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.

(12)  HL L 271., 2011.10.18. 23. o.”


I. MELLÉKLET

A léginavigációs szolgálatok ellátásának általános követelményei

1.   MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZAKÉRTELEM ÉS KÉPESSÉG

A léginavigációs szolgáltató biztonságosan, hatékonyan, folyamatosan és fenntartható módon látja el szolgálatait, az adott légtér általános terheltsége ésszerű szintjének megfelelően. E célból megfelelő műszaki és üzemeltetési kapacitással és képességgel rendelkezik.

2.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS

2.1.   Szervezeti felépítés

A léginavigációs szolgáltató olyan struktúra szerint hozza létre és irányítja a szervezetet, amely biztosítja a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony és folyamatos ellátását.

A szervezeti felépítés meghatározza:

a)

a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a védelemmel, a minőséggel, a pénzügyekkel és az emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségi körét;

b)

a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait.

2.2.   Szervezeti irányítás

2.2.1.   Üzleti terv

A léginavigációs szolgáltató legalább öt évre vonatkozó üzleti tervet készít. Az üzleti terv:

a)

vázolja a léginavigációs szolgáltató általános szándékait és célkitűzéseit és az ezek elérésére irányuló – általános hosszabb távú terveivel, valamint az infrastruktúra vagy egyéb technológia fejlesztésére vonatkozó uniós követelményekkel összhangban lévő – stratégiáját;

b)

tartalmazza a repülésbiztonságra, a kapacitásra, a környezetvédelemre és a költséghatékonyságra vonatkozó megfelelő és teljesíthető teljesítménycélokat.

Az a) és b) pont szerinti információknak összhangban kell lenniük az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel, és a repülésbiztonsági adatok tekintetében a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 11. mellékletében említett 2.27.1-es szabvány 2009. július 20-tól alkalmazandó 47B módosításában foglaltakkal.

A léginavigációs szolgáltató a jelentős beruházási projektek esetében repülésbiztonsági és üzleti indokolást készít, amely, szükség esetén, magában foglalja a b) pontban említett teljesítménycélokra gyakorolt várható hatást, valamint az egységes európai égbolt keretében a légiforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó kutatási program (SESAR) végrehajtásával kapcsolatos jogi követelményekből eredő beruházások meghatározását.

2.2.2.   Éves terv

A léginavigációs szolgáltató a következő évre vonatkozóan éves tervet készít, amely tovább részletezi az üzleti terv főbb összetevőit, valamint ismerteti annak esetleges változtatásait.

Az éves terv magában foglalja a szolgálatok szintjére és minőségére, például a kapacitásra, a repülésbiztonságra, a környezetvédelemre és a költséghatékonyság várható szintjére vonatkozó alábbi rendelkezéseket:

a)

új infrastruktúra és más fejlesztések kivitelezésével kapcsolatos információk, valamint kimutatás arra vonatkozóan, hogy az említett beruházások hogyan járulnak hozzá a léginavigációs szolgáltató teljesítményének javításához, ideértve a szolgálatok szintjét és minőségét is;

b)

az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel összhangban lévő teljesítménymutatók, amelyekhez viszonyítva megfelelően értékelhető a szolgálatok teljesítményének szintje és minősége;

c)

a léginavigációs szolgáltató repülésbiztonsági tervében meghatározott repülésbiztonsági kockázatok mérséklésére vonatkozó várható intézkedésekkel kapcsolatos információk, ideértve a repülésbiztonsági kockázat ellenőrzésére szolgáló repülésbiztonsági mutatókat és adott esetben a kockázatcsökkentő intézkedések becsült költségét;

d)

a léginavigációs szolgáltató várható rövid távú pénzügyi helyzete, illetve az üzleti terv esetleges változásai, továbbá az üzleti tervet befolyásoló esetleges hatások.

2.2.3.   A tervek teljesítményre vonatkozó része

A léginavigációs szolgáltató a Bizottság kérésére és az illetékes hatóság által a nemzeti joggal összhangban megállapított feltételek mellett a Bizottság rendelkezésére bocsátja az üzleti terv, valamint az éves terv teljesítményre vonatkozó részének tartalmát.

3.   REPÜLÉSBIZTONSÁG-IRÁNYÍTÁS ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

3.1.   Repülésbiztonság-irányítás

Szolgálatai tekintetében a léginavigációs szolgáltató repülésbiztonság-irányítást végez. Ennek érdekében meg kell teremtenie a szolgálatok repülésbiztonságát közvetlenül befolyásolni képes érdekelt felekkel való kapcsolattartás hivatalos lehetőségét.

Új funkcionális rendszerek bevezetése vagy a meglévők módosítása esetén a szolgáltató repülésbiztonság-irányítási eljárásokat dolgoz ki.

3.2.   Minőségirányítási rendszer

A léginavigációs szolgáltatónak minőségirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed az általa ellátott léginavigációs szolgálatok egészére, az alábbi elvek szerint:

A minőségirányítási rendszer:

a)

meghatározza a különböző felhasználók igényeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítő minőségpolitikát;

b)

olyan minőségbiztosítási programot határoz meg, amelynek eljárásai ellenőrzik, hogy a tevékenységek megfelelnek-e az alkalmazandó követelményeknek, szabványoknak és eljárásoknak;

c)

kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok révén nyomon követhetővé teszi a minőségirányítási program működését;

d)

irányítási felelősöket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének figyelemmel kísérésére;

e)

elvégzi a minőségirányítási program felülvizsgálatát, és szükség esetén orvosolja a hibákat.

A szolgáltató léginavigációs szolgálataira kiterjedő, megfelelően akkreditált szervezet által kiadott EN ISO 9001 tanúsítvány a megfelelés elégséges eszközének tekintendő. A léginavigációs szolgáltató a tanúsítvánnyal kapcsolatos dokumentációt kérésre átadja az illetékes hatóságnak.

A léginavigációs szolgáltatók repülésbiztonság-, védelem- és minőségirányítási rendszereket integrálhatnak irányítási rendszereikbe.

3.3.   Működési kézikönyvek

A léginavigációs szolgáltató a szolgálatok ellátására vonatkozó naprakész működési kézikönyvvel rendelkezik, mely útmutatóul szolgál a működtető személyzet számára.

A léginavigációs szolgáltató gondoskodik arról, hogy:

a)

a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat;

b)

a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára;

c)

a működtető személyzetet haladéktalanul tájékoztassák a működési kézikönyv kötelezettségeket érintő módosításairól és azok hatálybalépéséről.

4.   VÉDELEM

A léginavigációs szolgáltató védelemirányítási rendszert dolgoz ki, amely biztosítja:

a)

az eszközök és a személyzet védelmét a léginavigációs szolgálatokba való jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében;

b)

a kapott, előállított vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét annak érdekében, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá.

A védelemirányítási rendszer meghatározza:

a)

a védelmi kockázat elemzésével és csökkentésével, a biztonság nyomon követésével és javításával, a biztonsági vizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat;

b)

a biztonsági előírások megszegésének észlelésére és a személyzet megfelelő biztonsági figyelmeztetésekkel történő riasztására szolgáló eszközöket;

c)

a biztonsági előírások megsértésének hatásait tartalmazó és az újbóli bekövetkezést megelőző javító intézkedések és kockázatcsökkentési eljárások azonosítását célzó eszközöket.

A léginavigációs szolgáltató szükség esetén biztosítja a személyzet védelmi ellenőrzését, és az eszközök, a személyzet és az adatok védelmének biztosítása érdekében egyeztet az illetékes polgári és katonai hatóságokkal.

A biztonság-, minőség- és védelemirányítási rendszerek integrált irányítási rendszerként tervezhetők és működtethetők.

5.   EMBERI ERŐFORRÁSOK

A léginavigációs szolgáltató megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, biztosítva ezzel a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását. Ennek érdekében kidolgozza a személyzet felvételi és képzési politikáját.

6.   PÉNZÜGYI STABILITÁS

6.1.   Gazdasági és pénzügyi kapacitás

A léginavigációs szolgáltató eleget tesz pénzügyi – például a rögzített és változó működési költségekkel és a tőkebefektetési költségekkel kapcsolatos – kötelezettségeinek. Megfelelő költségelszámolási rendszert alkalmaz. Kapacitását a 2.2.2. pontban említett éves tervvel, valamint a jogi alapokmányának megfelelő mérlegekkel és számlákkal bizonyítja.

6.2.   Pénzügyi vizsgálat

Az 550/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően a léginavigációs szolgáltató bizonyítja, hogy rendszeresen aláveti magát független könyvvizsgálatnak.

7.   KÖTELEZETTSÉG ÉS BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

A léginavigációs szolgáltató teljesíti az alkalmazandó jogból eredő kötelezettségeit.

A kötelességteljesítéshez alkalmazott módszer a kérdéses veszteségnek és kárnak felel meg, figyelembe véve a szervezet jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

A valamely másik léginavigációs szolgáltató szolgálatait igénybe vevő léginavigációs szolgáltató biztosítja, hogy a megállapodások rendelkezéseket tartalmazzanak a kötelezettségek megosztásáról.

8.   A SZOLGÁLATOK MINŐSÉGE

8.1.   A léginavigációs szolgálatok nyílt és átlátható ellátása

A léginavigációs szolgáltató nyílt és átlátható módon látja el a léginavigációs szolgálatokat. Közzéteszi a szolgálataihoz való hozzáférés feltételeit, és rendszeresen, legalább évente egyszer – egyenként vagy kollektív módon – hivatalos konzultációt folytat a léginavigációs szolgálatok felhasználóival.

Az alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően a léginavigációs szolgáltató nem alkalmaz megkülönböztetést a felhasználó(k) nemzetisége vagy személyazonossága alapján.

8.2.   Készenléti tervek

Az általa ellátott léginavigációs szolgálatok tekintetében a léginavigációs szolgáltatónak rendelkeznie kell készenléti tervvel olyan esetekre, amelyek működése jelentős visszaesését vagy megszakadását okozzák.

9.   JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

A léginavigációs szolgáltatónak éves jelentést kell tudnia benyújtani tevékenységéről a megfelelő illetékes hatósághoz.

Az éves jelentésnek – az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül – ki kell térnie a pénzügyi eredményekre, valamint a működési teljesítményre és minden egyéb jelentős tevékenységre vagy fejlesztésre, különösen a biztonság területén.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a)

az ellátott léginavigációs szolgálatok színvonalának értékelését;

b)

a léginavigációs szolgáltató teljesítményét a 2.2.1. pontban írt üzleti tervben megállapított teljesítménycélokhoz viszonyítva és a valós teljesítményt, összehasonlításban az éves tervvel az abban megállapított teljesítménymutatók alapján;

c)

a célkitűzésektől való eltérés indokolását, valamint a különbségek referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló, az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett intézkedések meghatározását;

d)

a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit;

e)

a pénzügyi eredményeket, amennyiben azokat az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében nem teszik külön közzé;

f)

a szolgálatok felhasználóival folytatott hivatalos konzultációs folyamatról szóló információkat;

g)

a humánerőforrás-politikáról szóló információkat.

A léginavigációs szolgáltató kérésre a Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátja az éves jelentés tartalmát, illetve azt az illetékes hatóság által a nemzeti jog alapján meghatározott feltételekkel a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi.


II. MELLÉKLET

A légiforgalmi szolgáltatások nyújtásának különös követelményei

1.   TULAJDONJOG

A légiforgalmi szolgáltató értesíti az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságot a következőkről:

a)

Jogállása, tulajdonosi szerkezete és az eszközei ellenőrzését jelentősen befolyásoló intézkedések.

b)

A léginavigációs szolgáltatások nyújtásával nem foglalkozó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok, beleértve a közvetlenül vagy kapcsolódó vállalkozással folytatott, a várható bevétel több mint 1 %-át jelentő kereskedelmi tevékenységet is. Értesíti továbbá a hatóságot a szolgáltató teljes részvényesi körének legalább 10 %-át képviselő részvényessel kapcsolatos változásokról.

A légiforgalmi szolgáltató minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, amely aláásná a pártatlan és objektív szolgáltatásnyújtást.

2.   NYÍLT ÉS ÁTLÁTHATÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

Az I. melléklet 8.1. pontjának kiegészítéseképpen és amennyiben egy tagállam versenykörnyezetben kívánja megszervezni bizonyos légiforgalmi szolgáltatások nyújtását, a szóban forgó tagállam minden releváns intézkedést megtehet annak biztosítása érdekében, hogy e légiforgalmi szolgáltatók ne kövessenek olyan magatartást, amelynek célja vagy eredménye a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, vagy amely az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jogszabályok értelmében erőfölénnyel való visszaélést jelent.

3.   A SZOLGÁLTATÁS BIZTONSÁGA

3.1.   Repülésbiztonság-irányítási rendszer

3.1.1.   Általános repülésbiztonsági követelmények

A légiforgalmi szolgáltató a szolgáltatások irányításának szerves részeként repülésbiztonság-irányítási rendszerrel (SMS) rendelkezik, amely:

a)

formalizált, konkrét és proaktív megközelítést biztosít a szolgáltatásnyújtást érintő repülésbiztonsági felelősségi körök ellátását célzó szisztematikus repülésbiztonság-irányításhoz; az irányítási felügyelete alá tartozó valamennyi szolgáltatás és támogató intézkedés figyelembevételével működik; továbbá alapjaként tartalmazza a repülésbiztonság-politikai nyilatkozatot, amely meghatározza a szervezet alapvető hozzáállását a repülésbiztonság-irányításához (repülésbiztonság-irányítás);

b)

biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgáltatások nyújtásának repülésbiztonsági elemeiben érintettek egyénileg legyenek felelősek a saját tevékenységükért, hogy a vezetőség felelős legyen a hozzá tartozó osztály vagy részleg repülésbiztonsági teljesítményéért és hogy a szolgáltató felső vezetése általános repülésbiztonsági felelősséggel rendelkezzen (repülésbiztonsági felelősség);

c)

biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgáltatások megfelelő repülésbiztonságának elérése a legmagasabb prioritást élvezze (repülésbiztonsági prioritás);

d)

biztosítja, hogy a légiforgalmi szolgáltatások nyújtása közben a legfontosabb repülésbiztonsági célkitűzés a légi jármű baleseti kockázatához való hozzájárulás minimálisra csökkentése legyen az ésszerűség határain belül (repülésbiztonsági célkitűzés).

3.1.2.   A repülésbiztonság elérésére vonatkozó követelmények

Az SMS működésén belül a légiforgalmi szolgáltató:

a)

biztosítja, hogy a személyzet megfelelően képzett és alkalmas legyen az elvégzendő munkára, valamint hogy szükség esetén rendelkezzen a megfelelő tanúsítványokkal és megfeleljen az alkalmazandó repülő-egészségügyi alkalmassági követelményeknek (alkalmasság);

b)

biztosítja a repülésbiztonság-irányítási rendszer kidolgozásáért és fenntartásáért szervezeti felelősséget viselő repülésbiztonság-irányítási funkció meghatározását; biztosítja, hogy e felelősségi kör független legyen a közvetlen vezetőségtől és közvetlenül a legmagasabb szervezeti szintnek tartozzon elszámolással; azon kisebb szervezetek esetében azonban, ahol a felelősségek kombinációja megakadályozhatja a szükséges függetlenséget, a repülésbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseket további független eszközökkel egészítik ki; és biztosítja, hogy a szolgáltató szervezet felső vezetése aktívan részt vegyen a repülésbiztonság-irányítás biztosításában (repülésbiztonság-irányítási felelősség);

c)

biztosítja, hogy – hacsak lehetséges – mennyiségi repülésbiztonsági szinteket állapítsanak meg és tartsanak fenn a funkcionális rendszerekhez (mennyiségi repülésbiztonsági szintek);

d)

biztosítja az SMS dokumentálását oly módon, hogy annak egyértelmű kapcsolata legyen a szervezet repülésbiztonsági politikájával (SMS-dokumentálás);

e)

biztosítja a külső szolgálatok és eszközök repülésbiztonságának megfelelő ellenőrzését, figyelembe véve azok repülésbiztonsági jelentőségét a szolgáltatások nyújtásában (külső szolgálatok és eszközök);

f)

biztosítja a kockázat elemzésének és csökkentésének megfelelő szintű lebonyolítását, hogy az ATM nyújtásának minden szempontját a kellő mértékben tekintetbe vegyék (kockázatelemzés és -csökkentés); ami az ATM funkcionális rendszerét érintő változásokat illeti, a 3.2. pontot kell alkalmazni;

g)

és biztosítja a jelentős repülésbiztonsági következményekkel járó, ATM-mel kapcsolatos működési vagy műszaki események azonnali kivizsgálását és a szükséges javító intézkedések foganatosítását (repülőesemények). A légiforgalmi szolgáltató ezenkívül bizonyítja, hogy eleget tett az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelő, a repülőesemények bejelentésére és értékelésére vonatkozó követelményeknek.

3.1.3.   A repülésbiztonság szavatolására vonatkozó követelmények

Az SMS működési keretén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy:

a)

a repülésbiztonsági felméréseket rutinfeladatként végezzék, hogy szükség esetén fejlesztéseket javasoljanak, hogy a vezetőket biztosítsák a területükhöz tartozó tevékenységek repülésbiztonságáról, és hogy megerősítsék az SMS megfelelő részeinek való megfelelést (repülésbiztonsági felmérések);

b)

megfelelő módszerekkel észleljék a funkcionális rendszerek vagy műveletek azon változásait, amelyek azt jelzik, hogy valamely elem lassan már nem felel meg az elfogadható repülésbiztonsági szabványoknak, és javító intézkedéseket hozzanak (a repülésbiztonság felügyelete);

c)

az SMS működéséről repülésbiztonsági nyilvántartás készüljön, és ez repülésbiztonságbiztosítási célból álljon rendelkezésre az illetékes hatóság és mindazok számára, akik összefüggésben állnak a végzett szolgáltatásokkal, felelnek értük vagy függenek tőlük (repülésbiztonsági nyilvántartás).

3.1.4.   A repülésbiztonság fokozására vonatkozó követelmények

Az SMS működési keretén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy:

a)

a személyzet minden tagja tudatában legyen a munkájukkal összefüggő potenciális repülésbiztonsági kockázatoknak (repülésbiztonsági tudatosság);

b)

a repülőesemények kivizsgálásából és egyéb repülésbiztonsági tevékenységekből nyert tanulságokat irányítási és működési szinten terjesszék a szervezetben (a tanulságok terjesztése);

c)

a személyzet minden tagját aktívan ösztönözzék a veszélyek felismerését célzó megoldások felvetésére, és szükség esetén változtatásokat eszközöljenek a repülésbiztonság javítására (repülésbiztonság növelése).

3.2.   A változások kockázatainak elemzésére és csökkentésére vonatkozó repülésbiztonsági követelmények

3.2.1.   1. szakasz

Az SMS működési keretén belül a légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy szisztematikusan elvégezzék a veszélyek azonosítását, valamint a kockázatok elemzését és csökkentését az ATM funkcionális rendszere és támogató intézkedéseinek irányítása alatt álló részein bekövetkezett változások esetén a következők figyelembevételével:

a)

az ATM funkcionális rendszere vizsgálat alatt álló elemének teljes életciklusa, a kezdeti tervezéstől és meghatározástól a végrehajtást követő műveletekig, a fenntartásig és a leállításig;

b)

az ATM rendszerének levegőben, földön és adott esetben az űrben használt elemei, együttműködésben a felelős felekkel;

c)

az ATM funkcionális rendszerének felszerelései, eljárásai és emberi erőforrásai, az ezen elemek közötti interakció és a vizsgált rendszerelem, illetve az ATM funkcionális rendszerének többi része közötti interakció.

3.2.2.   2. szakasz

A veszélyek azonosítására, a kockázat elemzésére és csökkentésére irányuló folyamatok magukban foglalják:

a)

a vizsgált rendszerelem hatókörének, határainak és kapcsolódási pontjainak meghatározását, valamint a rendszerelem ellátandó funkcióinak és a működéséhez szánt környezetnek a azonosítását;

b)

a rendszerelemmel kapcsolatos repülésbiztonsági célkitűzések meghatározását, amely a következőket tartalmazza:

i.

az ATM-mel összefüggő hiteles veszély- és meghibásodási körülmények azonosítása, valamint azok együttes hatásai;

ii.

a légi jármű repülésbiztonságára gyakorolt hatásuk vizsgálata, valamint a hatások súlyosságának vizsgálata, a 4. szakasz szerinti súlyosságosztályozási rendszer segítségével;

iii.

elfogadhatóság megállapítása a veszély bekövetkeztének maximális valószínűsége függvényében, a veszély hatásainak súlyossága és maximális valószínűsége alapján, a 4. szakasszal összhangban lévő módon levezetve;

c)

szükség szerint kockázatcsökkentési stratégia levezetését, amely:

i.

meghatározza a kockázatot hordozó veszélyek ellen védelmet nyújtó védelmi intézkedéseket;

ii.

szükség szerint tartalmazza a vizsgált rendszerelemmel vagy az ATM funkcionális rendszerének vagy működési környezetének egyéb részeivel potenciálisan összefüggő repülésbiztonsági követelmények kidolgozását; és

iii.

biztosítékot kínál a megvalósíthatóságra és hatékonyságra nézve;

d)

annak igazolását, hogy minden azonosított repülésbiztonsági célkitűzésnek és követelménynek eleget tettek:

i.

a változás végrehajtása előtt;

ii.

az üzemelésbe történő átmenet időszaka alatt;

iii.

az üzemelés időszakában; és

iv.

a leállítását, kivonását megelőző bármely átmeneti időszak alatt.

3.2.3.   3. szakasz

A kockázatelemzésre és -csökkentésre irányuló folyamatok eredményeit, kapcsolódó elemzéseit és igazolásait, beleértve a veszély azonosítását is, úgy kell összegyűjteni és dokumentálni, hogy biztosítva legyenek a következők:

a)

átfogó érvekkel kell bizonyítani, hogy a vizsgált rendszerelem, valamint általában az ATM funkcionális rendszere elfogadhatóan biztonságos és az is marad, vagyis megfelel a repülésbiztonsági célkitűzéseknek és követelményeknek. Ennek szükség szerint része a használt előrejelzési, nyomonkövetési vagy felmérési technikák meghatározása;

b)

a változtatás végrehajtásával kapcsolatos repülésbiztonsági követelményeknek visszavezethetőknek kell lenniük a szándékolt tevékenységekre/funkciókra.

3.2.4.   4. szakasz

A veszély azonosítása és súlyossági fokának értékelése

A veszélyeket szisztematikusan kell azonosítani. Az adott működési környezetben jellemző veszélyek hatásainak súlyosságát a következő táblázatban lévő osztályozási rendszer segítségével kell meghatározni, a súlyosság osztályozása pedig a veszélyeknek a legrosszabb esetben bekövetkező legvalószínűbb hatását felvázoló konkrét érvre támaszkodik.

Súlyossági osztály

A műveletekre gyakorolt hatás

1

(Legsúlyosabb)

Baleset a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározás szerint (1).

2

Súlyos repülőesemény a 996/2010/EU rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározás szerint.

3

Komoly esemény. A légi jármű működtetésével összefüggő komoly esemény, amelyben a légi jármű biztonságossága csökkenhet, és ez majdnem egy másik légi járművel, a földdel vagy valamely akadállyal történő összeütközéshez vezet.

4

Jelentős esemény, amelynek körülményei azt jelzik, hogy baleset, súlyos vagy komoly esemény történhetett volna, ha a kockázatot nem kezelték volna a repülésbiztonsági tűréshatárokon belül, vagy ha a közelben másik légi jármű lett volna.

5

(Legkevésbé súlyos)

Közvetlenül nem befolyásolja a repülésbiztonságot

A veszély működési tevékenységekre gyakorolt hatásának megállapítása és súlyossági fokának meghatározása érdekében a szisztematikus megközelítés/folyamat magában foglalja a veszélyek hatását az ATM funkcionális rendszerének különböző elemeire, például a repülőszemélyzetre, a légiforgalmi irányítókra, a légi jármű funkcionális képességeire, az ATM funkcionális rendszere földi részének funkcionális képességeire és a biztonságos légiforgalmi szolgáltatás nyújtásának képességére.

A kockázatok osztályozási rendszere

A kockázaton alapuló repülésbiztonsági célkitűzéseket a veszély bekövetkeztének maximális valószínűsége függvényében határozzák meg, a veszély hatásainak súlyossága és maximális valószínűsége alapján.

A megállapított mennyiségi célkitűzéseknek való megfelelés bizonyításának szükséges kiegészítéseként további repülésbiztonság-irányítási megfontolásokat kell alkalmazni, hogy szükség esetén még biztonságosabb legyen az ATM-rendszer.

3.2.5.   5. szakasz

A szoftverbiztonságot garantáló rendszer

Az SMS működési keretében a légiforgalmi szolgáltató a 482/2008/EK rendeletnek megfelelően szoftverbiztonságot garantáló rendszert alakít ki.

3.3.   A repülésbiztonsággal összefüggő üzemeltetési feladatokat végző mérnöki és műszaki személyzetre vonatkozó repülésbiztonsági követelmények

A légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy a műszaki és mérnöki személyzet – beleértve a működési használatra jóváhagyott ATM-felszerelést működtető és fenntartó alvállalkozó szervezetek személyzetét is – elégséges ismeretekkel és hozzáértéssel rendelkezzen a nyújtott szolgáltatásokról, munkájának a szolgáltatások repülésbiztonságára gyakorolt tényleges és potenciális hatásáról és az alkalmazandó munkakorlátokról.

Ami a repülésbiztonsággal összefüggő feladatokat végző személyzetet illeti – beleértve az alvállalkozó szervezetek személyzetét is –, a légiforgalmi szolgáltató dokumentálja a személyzet alkalmasságának megfelelőségét, a szolgáltatás elégséges kapacitását és folyamatosságát biztosító szolgálati beosztást; a személyzet képesítésének rendszerét és politikáját, a személyzeti képzési politikát, a képzési terveket és nyilvántartásokat, valamint a nem képesített személyzet felügyeletére vonatkozó intézkedéseket. Eljárásokról gondoskodik arra az esetre, ha kétségek merülnek fel a személyzet fizikai vagy szellemi állapotával kapcsolatban.

A légiforgalmi szolgáltató nyilvántartást vezet a repülésbiztonsággal összefüggő feladatokat végző személyzet számával, státusával és alkalmazásával kapcsolatos információkról.

A nyilvántartás:

a)

megnevezi a repülésbiztonsággal összefüggő funkciókért felelős vezetőket;

b)

rögzíti a műszaki és operatív személyzet vonatkozó képesítéseit, és összehasonlítja azokat az elvárt képességekkel és alkalmassági követelményekkel;

c)

meghatározza a munkavégzés helyszíneit és kötelezettségeit a hozzárendelt műszaki és operatív személyzetre vonatkozóan, beleértve az esetleges beosztási módszereket is.

4.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A légiforgalmi szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény alábbi mellékleteiben foglalt előírásoknak, amennyiben azok vonatkoznak az érintett légtérben nyújtott légiforgalmi szolgáltatásokra:

a)

a repülési szabályokról szóló 2. melléklet (10. kiadás, 2005. július, valamennyi módosítással a 42. számúval bezárólag);

b)

a légiforgalmi távközlésről szóló 10. melléklet, a távközlési eljárásokról szóló II. kötet, a PANS szerinti eljárásokat is beleértve (6. kiadás, 2001. október, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag);

c)

a légiforgalmi szolgáltatásokról szóló 11. melléklet (13. kiadás, 2001. július, valamennyi módosítással a 47-B. számúval bezárólag).


(1)  HL L 295., 2010.11.12., 35. o.


III. MELLÉKLET

A meteorológiai szolgálatok ellátására vonatkozó különös követelményei

1.   MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZAKÉRTELEM ÉS KÉPESSÉG

A meteorológiai szolgáltató biztosítja, hogy a különböző funkciók végzéséhez szükséges meteorológiai információ a felhasználóknak megfelelő formában a következők rendelkezésére álljon:

a)

légijármű-üzemeltetők és a repülőszemélyzet tagjai számára a repülés előtti és repülés alatti tervezéshez;

b)

légiforgalmi és repüléstájékoztató szolgáltatók;

c)

kutatást és mentést végző egységek;

d)

repülőterek.

A meteorológiai szolgáltató megerősíti a tevékenységekhez megadott információk elérhető pontosságának szintjét, beleértve az információ forrását is, egyúttal biztosítja, hogy az információt kellő időben terjesszék és szükség szerint frissítsék.

2.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A meteorológiai szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény alábbi mellékleteiben foglalt előírásoknak, amennyiben azok vonatkoznak az érintett légtérben ellátott meteorológiai szolgálatokra:

a)

a nemzetközi léginavigációval kapcsolatos meteorológiai szolgálatról szóló 3. melléklet (17. kiadás, 2010. július, valamennyi módosítással a 75. számúval bezárólag);

b)

a légiforgalmi szolgálatokról szóló 11. melléklet (13. kiadás, 2001. július, valamennyi módosítással a 47-B. számúval bezárólag);

c)

A repülőterekről szóló 14. melléklet az alábbi változatokban:

i.

a repülőterek kialakításáról és üzemeltetéséről szóló I. kötet (5. kiadás, 2009. július, valamennyi módosítással a 10-B. számúval bezárólag);

ii.

a helikopter-repülőterekről szóló II. kötet (3. kiadás, 2009. július, valamennyi módosítással a 4. számúval bezárólag).


IV. MELLÉKLET

A légiforgalmi tájékoztatató szolgálatok ellátására vonatkozó különös követelmények

1.   MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZAKÉRTELEM ÉS KÉPESSÉG

A légiforgalmi tájékoztatási szolgáltató biztosítja, hogy a tevékenységekhez szükséges információk és adatok rendelkezésre álljanak a következőknek megfelelő formában:

a)

a repülésüzemeltető személyzet, beleértve a repülőszemélyzetet, valamint a repüléstervezést, a repülésirányítási rendszereket és a repülésszimulátort; valamint

b)

a repüléstájékoztatásért, a repülőtéri repüléstájékoztatásért és a repülés előtti információk szolgáltatásáért felelős légiforgalmi szolgáltatók.

A légiforgalmi tájékoztatási szolgáltató biztosítja az adatok integritását és az információk terjesztése előtt megerősíti a tevékenységekhez megadott információk pontosságának szintjét, beleértve az információ forrását is.

2.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A légiforgalmi tájékoztatatási szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a következőknek:

a)

a 73/2010/EU bizottsági rendelet (1);

b)

nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény alábbi mellékleteiben foglalt előírások, amennyiben azok vonatkoznak az érintett légtérben ellátott légiforgalmi tájékoztató szolgálatokra:

i.

a nemzetközi léginavigációval kapcsolatos meteorológiai szolgálatról szóló 3. melléklet (17. kiadás, 2010. július, valamennyi módosítással a 75. számúval bezárólag);

ii.

a légiforgalmi térképekről szóló 4. melléklet (11. kiadás, 2009. július, valamennyi módosítással az 56. számúval bezárólag);

iii.

a 73/2010/EU rendelet sérelme nélkül a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatásokról szóló 15. melléklet (13. kiadás, 2010. július, valamennyi módosítással a 36. számúval bezárólag).


(1)  HL L 23., 2010.1.27., 6. o.


V. MELLÉKLET

A távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgálatok ellátására vonatkozó különös követelmények

1.   MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZAKÉRTELEM ÉS KÉPESSÉG

A távközlési, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltató biztosítja szolgálatai rendelkezésre állását, folyamatosságát, pontosságát és integritását.

A távközlési, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltató biztosítja szolgálatainak minőségi szintjét, és bizonyítja, hogy felszerelését rendszeresen karbantartja és szükség esetén kalibrálja.

2.   A SZOLGÁLATOK REPÜLÉSBIZTONSÁGA

A távközlési, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltató megfelel a II. melléklet 3. pontjának a szolgálatok repülésbiztonságára vonatkozó követelményeinek.

3.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A távközlési, navigációs, illetve légtér-ellenőrzési szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény légiforgalmi távközlésről szóló 10. mellékletének alábbi változataiban foglalt előírásoknak, amennyiben azok vonatkoznak az érintett légtérben ellátott távközlési, navigációs, illetve légtérellenőrző szolgálatokra:

a)

a rádiónavigációs segédeszközökről szóló I. kötet (6. kiadás, 2006. július, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag);

b)

a távközlési eljárásokról szóló II. kötet, a PANS szerinti eljárásokat is beleértve (6. kiadás, 2001. október, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag);

c)

a távközlési rendszerekről szóló III. kötet (2. kiadás, 2007. július, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag);

d)

a légtérellenőrző radar- és ütközéselhárító rendszerekről szóló IV. kötet (4. kiadás, 2007. július, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag);

e)

a rádióspektrum légiforgalmi felhasználásáról szóló V. kötet (2. kiadás, 2001. július, valamennyi módosítással a 85. számúval bezárólag).


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/42


A BIZOTTSÁG 1036/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 17.)

a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire az EMGA által a 2012. pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit az említett rendelet IV. mellékletében meghatározott számítási módszerekkel kell megállapítani.

(2)

A 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.1. pontjának első bekezdése értelmében a szóban forgó pénzügyi költségek összegének kiszámítása a pénzügyi év elején a Bizottság által az Unió egészére megállapított egységes kamatláb alapján történik. Ez a kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábnak az említett IV. melléklet I.2. pontjának első bekezdése szerinti tagállami bejelentés előtti hat hónapban megállapított értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki. A kamatlábat minden EMGA pénzügyi év elején meg kell állapítani.

(3)

Az Unió által megállapított egységes kamatlábnál alacsonyabb kamatlábat bejelentő tagállamok esetében azonban – a 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.2. pontjának második bekezdésével összhangban – a bejelentett kamatláb szintjén állapítanak meg kamatlábat.

(4)

Ezenfelül a 884/2006/EK rendelet IV. melléklete I.2. pontjának harmadik bekezdése értelmében, amennyiben az említett IV. melléklet I.2. pontjának első bekezdésében rögzített formában és határidőn belül egy tagállamtól nem érkezik bejelentés, az adott tagállam esetében a kamatlábat 0 %-osnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, az adott tagállam esetében a Bizottság által megállapított egységes kamatlábat kell alkalmazni. Dánia, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia úgy nyilatkozott, hogy nem merültek fel kamatköltségei, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására.

(5)

A tagállamoktól a Bizottsághoz érkezett bejelentések alapján indokolt az említett tényezők figyelembevételével megállapítani az EMGA 2012. pénzügyi évében alkalmazandó kamatlábakat.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2012. pénzügyi évben az EMGA terhére írandó, a tagállamok által termékek intervenciós felvásárlása érdekében mozgósított tőkével kapcsolatos pénzügyi költségekre a 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az említett rendelet IV. mellékletének megfelelően alkalmazandó kamatlábak a következők:

a)

0,0 % a Ciprus, Észtország és Lettország esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

b)

0,5 % a Finnország esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

c)

0,6 % az Egyesült Királyság esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

d)

0,9 % a Németország esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

e)

1,0 % az Írország esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

f)

1,2 % a Belgium esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

g)

1,3 % az Ausztria esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

h)

1,4 % a Cseh Köztársaság esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

i)

1,8 % a Svédország esetében alkalmazandó egyedi kamatláb;

j)

a többi tagállam esetében 1,9 % az Unióban alkalmazandó egységes kamatláb.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(2)  HL L 171., 2006.6.23., 35. o.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/44


A BIZOTTSÁG 1037/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 17.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. október 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EC

31,1

MA

42,0

MK

55,2

ZA

35,6

ZZ

41,0

0707 00 05

TR

132,0

ZZ

132,0

0709 90 70

EC

33,4

TR

116,3

ZZ

74,9

0805 50 10

AR

65,1

BR

38,2

CL

60,5

TR

65,3

UY

56,8

ZA

76,2

ZZ

60,4

0806 10 10

BR

182,7

CL

79,6

TR

119,8

ZA

64,2

ZZ

111,6

0808 10 80

AR

61,9

BR

62,6

CA

105,2

CL

69,3

CN

66,1

NZ

115,4

US

96,0

ZA

101,5

ZZ

84,8

0808 20 50

AR

50,6

CL

85,4

CN

104,3

TR

133,7

ZZ

93,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/46


A BIZOTTSÁG 1038/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 17.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2011/12-es gazdasági évben alkalmazandó, a 971/2011/EU végrehajtási rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

A 971/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) a 2011/12-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 1004/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2011/12-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 971/2011/EU végrehajtási rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. október 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 254., 2011.9.30., 12. o.

(4)  HL L 267., 2011.10.12., 9. o.


MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2011. október 18-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

49,78

0,00

1701 11 90 (1)

49,78

0,00

1701 12 10 (1)

49,78

0,00

1701 12 90 (1)

49,78

0,00

1701 91 00 (2)

51,45

2,03

1701 99 10 (2)

51,45

0,00

1701 99 90 (2)

51,45

0,00

1702 90 95 (3)

0,51

0,21


(1)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3)  1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.


HATÁROZATOK

18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/48


A TANÁCS 2011/691/KKBP HATÁROZATA

(2011. október 17.)

az Európai Unió koszovói (1) különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 31. cikke (2) bekezdésére és 33. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. február 4-én elfogadta az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést (2), valamint a 2008/123/KKBP együttes fellépést (3), amellyel Pieter FEITH-et nevezte ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2011. május 5-én elfogadta a 2011/270/KKBP határozatot (4), amellyel 2011. július 31-ig Fernando GENTILINI-t nevezte ki koszovói EUKK-nak.

(3)

A Tanács 2011. július 28-án elfogadta a 2011/478/KKBP határozatot (5), amellyel 2011. szeptember 30-ig meghosszabbította az EUKK megbízatását.

(4)

Az EUKK megbízatását 2012. január 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és veszélyeztetheti az Unió külső tevékenységének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/270/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács Fernando GENTILINI-t 2011. május 1-jétől2012. január 31-ig az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (a továbbiakban: az EUKK) nevezi ki. Az EUKK megbízatása hamarabb is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján így határoz.”;

2.

az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2011. május 1-jétől2011. szeptember 30-ig terjedő időszakra 690 000 EUR.

Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2011. október 1-jétől2012. január 31-ig terjedő időszakra 770 000 EUR.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2011. október 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) sz. határozata szerint.

(2)  HL L 42., 2008.2.16., 92. o.

(3)  HL L 42., 2008.2.16., 88. o.

(4)  HL L 119., 2011.5.7., 12. o.

(5)  HL L 197., 2011.7.29., 12. o.


18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/49


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. október 14.)

az Egyesült Királyságnak az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló kérelméről

(az értesítés a C(2011) 7228. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2011/692/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 331. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-én elfogadta az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU irányelvet (1).

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban az Egyesült Királyság nem vett részt ezen irányelv elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó.

(3)

A fenti jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban az Egyesült Királyság 2011. július 14-i levelében bejelentette a Bizottságnak, hogy szándékában áll az irányelv elfogadása.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/36/EU irányelv alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

2. cikk

A 2011/36/EU irányelv az Egyesült Királyság esetében az e határozatról szóló értesítés napjától alkalmazandó.

3. cikk

Ennek a határozatnak az Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 14-én.

a Bizottság részéről

Cecilia MALMSTRÖM

a Bizottság tagja


(1)  HL L 101., 2011.4.15., 1. o.


IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/50


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. december 21.)

a spanyol szénipar szerkezetátalakítási tervéről és a 2003–2005. évi állami támogatásról, amelyet Spanyolország 2003-ra és 2004-re vonatkozóan hajtott végre

(az értesítés a C(2005) 5410. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/693/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az érdekelt felek észrevételeire, amelyeket a hozzájuk intézett felhívást követően nyújtottak be a fent említett rendelkezés(ek) (1) szerint,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

2002. december 19-i levelében Spanyolország a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározott feltételek szerint értesítette a Bizottságot a spanyol széniparra vonatkozó szerkezetátalakítási tervről.

(2)

2003. február 19-i és 2003. július 31-i levelében a Bizottság további információkat kért. Spanyolország 2003. április 18-i és 2003. október 3-i levelében nyújtotta be ezeket az információkat.

(3)

2003. június 16-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2003-ra nyújtott pénzügyi támogatásról szóló, 2003. március 17-i ECO 768/2003 miniszteri rendeletet.

(4)

2003. augusztus 8-i levelében Spanyolország az 1407/2002/EK rendelet feltételei szerint ismertette a 2003-ban egy szénbányászati vállalatra jutó támogatás összegét.

(5)

2003. augusztus 18-i és 2003. szeptember 18-i levelében Spanyolország benyújtotta a termelési egységek termelési költségére vonatkozó információkat a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges adatközléshez egy egységes keretszabály létrehozásáról szóló, 2002. október 17-i 2002/871/EK bizottsági határozat (3) feltételei szerint.

(6)

2004. február 10-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2004-re nyújtott pénzügyi támogatásról szóló miniszteri rendeletet.

(7)

2004. március 30-i levelében a Bizottság tájékoztatta Spanyolországot, hogy a spanyol hatóságok által benyújtott információk vizsgálatát követően úgy határozott, hogy kezdeményezi a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást. A szóban forgó határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4)

(8)

2004. június 30-i és 2004. július 16-i levelében Spanyolország további információt adott a szerkezetátalakítási tervről.

(9)

2005. február 19-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2005-re nyújtott pénzügyi támogatásról szóló miniszteri rendeletet.

(10)

2005. szeptember 7-i levelében a Bizottság további információt kért. Spanyolország a 2005. október 20-i levélben válaszolt, amelyben benyújtotta a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó kiegészítő információkat.

(11)

A Spanyolország által benyújtott információk alapján a Bizottságnak határoznia kell a spanyol szénipar szerkezetátalakítási tervéről és – amennyiben a Bizottság kedvező véleményt ad a tervről – a 2003-ra, a 2004-re és a 2005-re vonatkozó éves támogatásról.

(12)

A szerkezetátalakítási tervet és a pénzügyi intézkedéseket az 1407/2002/EK rendelet szabályozza. A Bizottságnak az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot kell hoznia a szerkezetátalakítási tervről annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e a 4–8. cikkel, valamint teljesíti-e az említett rendelet célkitűzéseit. Amennyiben a Bizottság kedvező véleményt ad e tervről, akkor az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt is ellenőriznie kell, hogy a 2003–2005-re bejelentett intézkedések összhangban vannak-e a szerkezetátalakítási tervvel, illetve – általánosabban fogalmazva – meg kell vizsgálnia a támogatás és a közös piac megfelelő működésének összeegyeztethetőségét.

2.   AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(13)

1998. június 3-án a Bizottság a Spanyolország által a széniparnak 1998. év vonatkozásában nyújtott támogatásokról szóló, 1998. június 3-i 98/637/ESZAK (5) határozattal jóváhagyta a spanyol szénipar 1998–2002-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervét. A terv a szénbányászat 1998 és 2005 közötti szerkezetátalakításáról és a bányászati térségek alternatív fejlesztéséről szóló terven alapult, amelyet 1997. július 15-én írtak alá. E terv a spanyol hatóságok és a szénipari ágazat érdekelt felei között létrejött megállapodás eredménye és rendelkezéseket tartalmaz a támogatásban részesült vállalkozásokra vonatkozóan. A Bizottság – miután elemezte a szerkezetátalakítási terv és a szénipar részére nyújtott állami támogatás közösségi szabályainak megállapításáról szóló, 1993. december 28-i 3632/93/ESZAK bizottsági határozat (6) általános és különleges célkitűzéseinek összeegyeztethetőségét – kedvező véleményt adott az 1998–2002-es szerkezetátalakítási tervről.

(14)

A spanyol kormány azon szándéka alapján, hogy az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-i lejártát követően támogatást kíván nyújtani a széniparnak, valamint az 1407/2002/EK rendelettel, különösen annak 9. cikke (10) bekezdésével összhangban a spanyol hatóságok 2002. december 19-én értesítették a Bizottságot a széntartalékokhoz való hozzáférésre és a termelési egységek bezárására vonatkozó, 2003–2005-ös időszakra szóló szerkezetátalakítási tervről.

(15)

E szerkezetátalakítási terv a spanyol hatóságoknak azt a szándékát érinti, hogy a 2003–2005-ös időszakban termelési támogatással és a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatással továbbra is támogatni kívánják a szénipart. Ez a 2005-ig tartó időszakra vonatkozó javaslat azt feltételezi, hogy a cégek és a munkavállalók által az ágazat szerkezetátalakítása érdekében 1998–2002 során tett erőfeszítések a szénbányászat szerkezetátalakítására vonatkozó 1998–2005-ös spanyol terv alapján folytatódni fognak, és ennek során figyelembe veszik az 1407/2002/EK rendelet célkitűzéseit, amely nem más, mint kevesebb támogatással és kevesebb munkaerővel kisebb termelési volumen elérése, és ezáltal a termelési költségek csökkentése.

(16)

A spanyol hatóságok jelezték, hogy a valós szociális helyzetnek kell lennie az egyik olyan kritériumnak, amelyet mindenképpen figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy minimális aktivitás mellett melyik termelési egységet tartják fenn, amelynek hozzáférést biztosítanak a széntartalékokhoz. A másik kritériumot a jelenlegi szénpiac és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása képezik, amely egyben azt is meghatározza, hogy melyik erőmű folytathatja működését.

(17)

E kritériumok mellett a spanyol hatóságok azt is figyelembe vették, hogy a 2003–2005-ös tervben javasolt általános támogatáscsökkentés következtében egyes cégek kénytelenek lesznek önkéntesen leállítani a termelőkapacitást. A termelési egységek bezárására nyújtott támogatás lehetősége automatikusan kapacitáscsökkenést is jelent, úgy, hogy 2005 végéig a kapacitás megközelítőleg 12 millió tonna lesz, amit célként javasolnak. A spanyol hatóságok biztosították, hogy az 1407/2002/EK tanácsi rendelet 7. cikkének feltételei szerint a kapacitásleállításra nyújtott támogatást kizárólag az ilyen termelési egységek bezárásával kapcsolatban felmerült költségek fedezésére használják fel.

(18)

A bányászati körzetek gazdasága és foglalkoztatása még mindig jóval elmarad az iparág szerkezetátalakítása előtti szinttől. Emiatt a spanyol hatóságok jelezték, hogy több időre van szükségük a gazdaság fellendítésére és a szénbányászat alternatív foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésére irányuló politikák bevezetéséhez. Nem lehet a tervben javasoltakon túl felgyorsítani a szénipar átalakulásának folyamatát. A spanyol hatóságok azzal érveltek, hogy a szerkezetátalakítási folyamat csak öt éve tart, ami jóval kevesebb idő, mint azoknak az országoknak az esetében, amelyek jelentős széniparral rendelkeztek.

(19)

A spanyol hatóságok alkalmazták az 1407/2002/EK tanácsi rendelet 9. cikke (8) bekezdésének rendelkezéseit, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok megfelelő indokok alapján legkésőbb 2004 júniusáig jelenthetik be a Bizottságnak a szóban forgó cikk (4) és (6) bekezdésében említett tervek részét képező egyes termelési egységek azonosító adatait.

(20)

A 2002/871/EK bizottsági határozatot alapul véve a spanyol hatóságok a 2001/2002-es referenciaév és a 2003–2005-ös időszak tekintetében tájékoztatták a Bizottságot a termelési egységek termelési költségeiről is.

(21)

A 2002/871/EK határozat 2. cikkében a „termelési egység” fogalommeghatározásának rendelkezései szerint a HUNOSA kivételével mindegyik szénbányászati vállalat egységes „mélyműveléses termelési egységként” határozta meg valamennyi mélyműveléses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, az összes külfejtéses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát pedig egységes „külfejtéses termelési egységként”.

A bejelentett termelési egységeket és a referenciaévre (2001/2002) vonatkozó termelési adatokat a következő táblázat mutatja:

Termelési egység

S: mélyművelés

CA: külszíni fejtés

Termelőkapacitás a referenciaévben

(tce: tonnánkénti kőszénegyenérték)

Alto Bierzo, S.A.

S

104 405

Antracitasde Arlanza, S.L.

S

10 360

Antracitas de Guillón, S.A.

S

57 100

Antracitas La Granja, S.A.

S

51 550

CA

8 930

Antracitas de Tineo, S.A.

S

50 100

Campomanes Hermanos, S.A.

S

43 320

CARBONAR, S.A.

S

320 000

Carbones de Arlanza, S.A.

S

25 332

Carbones de Linares, S.L.

S

12 817

Carbones del Puerto. S.A.

S

3 400

Carbones El Túnel, S.L.

S

17 420

Carbones de Pedraforca, S.A.

S

75 110

Carbones San Isidro y María, S.L.

S

31 920

Compañía General Minera de Teruel, S.A.

S

21 000

CA

71 000

Coto Minero del Narcea, S.A.

Monasterio

S

9 000

Brañas

S

69 000

Coto Minero Jove, S.A.

S

82 334

E.N. Carbonifera del Sur, S.A.

Pozo María

S

18 210

Peñarroya

CA

381 240

Emma, Puerto llano

CA

464 040

ENDESA, S.A. (TERUEL)

Andorra

S

55 070

Andorra

CA

354 310

González y Díez, S.A.

Tineo

S

113 098

Buseiro

CA

16 605

Hijos de Baldomero García, S.A.

S

60 340

Hullas de Coto Cortes, S.A.

S

282 120

CA

48 340

Hullera Vasco-Leonesa, S.A.

S

713 533

CA

320 882

INCOMISA, S.A.

S

9 370

La Carbonífera del Ebro, S.A.

S

38 426

MALABA, S.A.

S

26 310

Mina Adelina, S.A.

S

8 200

Mina Escobal, S.L.

S

3 079

Mina La Sierra, S.A.

S

5 560

Mina Los Compadres, S.L.

S

5 610

Minas de Navaleo, S.L.

S

19 636

Minas de Valdeloso, S.L.

S

9 870

Minas del Principado, S.A.

S

16 903

MINEX, S.A.

S

59 520

Minera del Bajo Segre, S.A.

S

25 164

Minero Siderurgia de. Ponferrrada S.A.

S

643 000

CA

154 000

Muñoz Solé Hermanos, S.A.

S

23 141

Promotora de Minas del Carbon

CA

50 580

S.A. Catalano-Aragonesa

S

324 550

CA

504 800

Unión Minera del Norte, S.A. (UMINSA)

S

736 430

CA

86 850

Unión Minera Ebro-Segre, S.A. (UMESA)

S

14 090

Viloria Hermanos, SA.

S

73 964

CA

29 844

Virgilio Riesco S.A.

S

24 680

Mina La Camocha

S

 

HUNOSA – Aller

S

314 000

HUNOSA – Figaredo

S

89 000

HUNOSA – San Nicolas

S

110 000

HUNOSA – Montsacro

S

107 000

HUNOSA – Carrio

S

105 000

HUNOSA – Sotón

S

86 000

HUNOSA – María Luisa

S

172 000

HUNOSA – Candil

S

94 000

HUNOSA – Pumarabule

S

73 000

Összesen (Tec)

 

8 023 203

(22)

2003. október 3-i levelükben a spanyol hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy az Endesa, az Encasur és az Antracitas de Guillón S.A. mélyművelésű termelési egységeit 2005-ben bezárják, a Promotora de Minas de Carbón S.A. (PMC) vállalat pedig bezárja külfejtéses egységét.

2.1.   A működési támogatás csökkentése

(23)

A szénbányászati vállalatok tekintetében az üzemi veszteség fedezésére nyújtott támogatás javasolt csökkentése 2003-ra, 2004-re és 2005-re évente 4 %, kivéve a HUNOSA vállalatot, amelyre vonatkozóan évente átlagosan 5,75 %-os csökkentést írnak elő.

2.2.   Termelőkapacitás

(24)

A termelőkapacitással kapcsolatban a spanyol kormány 2005-ben megközelítőleg 12 tonnás támogatandó széntermelési kapacitást javasolt. 2002-ben az össztermelés megközelítőleg 13 400 000 tonna volt.

2.3.   Költségvetés

(25)

A működési támogatás teljes összegét, a bejelentett technikai és társadalmi költségeket a következő táblázat mutatja:

(EUR-ban)

Év

Működési támogatás (7)

Technikai költségek (8)

Társadalmi költségek (9)

2003

568 647 000

81 299 000

469 072 000

2004

539 854 000

82 987 000

490 112 000

2005

513 046 000

96 739 000

484 866 000

(26)

2006–2007 tekintetében a spanyol hatóságok bejelentették, hogy jelenleg nem lehetséges különleges célkitűzéseket meghatározni erre az időszakra. A spanyol hatóságok javasolják a támogatás további évi 4 %-os csökkentését. Amint elfogadják a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet, közlik a Bizottsággal a támogatások elosztására és a termelés megoszlására (tonnában) vonatkozó részletes adatokat.

2.4.   A Hunosa szénbányászati vállalatra vonatkozó terv

(27)

A spanyol hatóságok részletesebb tervet mutattak be a köztulajdonban lévő Hunosa szénbányászati vállalatra vonatkozóan. Az előrejelzések szerint a kapacitás a 2002–2005-ös időszak során a 2001-es 1 800 000 tonnáról 2005-re 1 340 000 tonnára esik vissza. Az üzemi veszteség fedezésére nyújtott támogatást a 2001-es 321 091 000 EUR-ról 2005-re 239 281 000 EUR-ra csökkentik.

(28)

A Hunosa vállalatra vonatkozó 2002–2005-ös terv alapvető céljai között szerepelt elsősorban a vállalat szerkezetátalakítása és veszteségeinek csökkentése oly módon, hogy a nemzeti bányászati tervben és a közösségi jogszabályokban a tevékenység leépítésére irányuló intézkedések kellően figyelembe vegyék a Hunosa társadalmi és gazdasági jelentőségét Asztúria központi szénmezőin. A másik cél, hogy megalapozzák a közép-asztúriai szénmezőnek helyet adó térség jövőbeli fejlődését, mégpedig azáltal, hogy megteremtik a szénbányászat alternatív foglalkoztatási lehetőségeinek feltételeit. Végül a terv tartalmazza a Hunosa üzemi veszteségeinek több mint 30 %-os és a munkaerő 33,6 %-os csökkentését, hogy ezáltal 21,4 %-kal növeljék a nyereséget.

(29)

A Hunosa-terv egy intézkedéscsomag végrehajtását irányozta elő, amelynek célja a termelési szint csökkentésének biztosítása. Első lépésként a jelenlegi kilenc termelési egység közül kettőt zárnak be. Ezenkívül bezárnak egy mosóművet is. E három üzem bezárása 25 %-os termelőkapacitás-csökkenést jelent. Második lépésként intézkedéseket hoznak a termelékenység lehető legmagasabbá tételére, amelynek során a hangsúlyt a telepek kiválasztására, a modernizációra és az átmosási eljárásokra helyezik. Az erőfeszítéseket azokra a bányákra összpontosítják, amelyek a legnagyobb termelékenységet, a legalacsonyabb összköltséget és a legjobb minőséget kínálják. A termelés egy részét a közeli erőmű ellátására tartották fenn, amelynek a Hunosa évente 100 napi fogyasztásnak megfelelő szenet szállított. Harmadrészt a tevékenység tervezett csökkentése szükségessé teszi a vállalat munkaerejének csökkentését is. Utolsó lépésként – a meghozott intézkedések eredményeképpen – a terv alkalmazása alatt a termelés 2005-re összességében 26,1 %-kal 1 340 000 tonnára fog csökkenni.

(30)

A HUNOSA-terv 550 új munkavállaló alkalmazását irányozta elő a 2002–2005-ös időszakban. A spanyol hatóságok garantálták, hogy abban az esetben, ha új munkavállalók alkalmazása tűnik szükségesnek, ezeket azon munkavállalók közül választják ki, akik valamelyik bánya bezárásakor elvesztették állásukat; ez alól kizárólag két eset képez kivételt: bizonyos szakosodott technikusok, illetve a munkahelyi balesetekben elhunyt munkavállalók közvetlen leszármazottainak alkalmazása.

(31)

A spanyol hatóságok közölték, hogy a HUNOSA termelési egységeinek 1 tonna kőszénegyenértékre eső költségei, amelyeket a javaslat szerint nyitva kívánnak hagyni a szerkezetátalakítás időszaka alatt, a következők:

Termelési egység

Átlagköltség (EUR/tec)

Csökkentés (%)

2001. év

2005. év

Aller

271

237

12,5

San Nicolás

429

317

26,1

Montsacro

342

251

26,6

Carrio

261

223

14,5

Sotón

376

304

19,1

Mo Luisa

371

331

10,8

Candil

411

340

17,3

Átlag

344

278

19,2

(32)

A spanyol hatóságok úgy ítélték meg, hogy a 2002–2005-ös időszakban a termelési költségek e megközelítőleg 20 %-os csökkenése rámutat arra, hogy lehetőség van a termelési költségek csökkentésére a Hunosa termelési egységeiben, továbbá arra, hogy ez a tendencia a jövőben fokozódni fog. A spanyol hatóságok szerint a termelési költségek említett csökkenése egyben a vállalatnak nyújtott támogatás 25 %-os csökkenését is jelenti, és véleményük szerint ez a tendencia is megszilárdítható a jövőben.

(33)

A tervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban egy olyan intézkedéscsomag kezdeményezését javasolták, amely egy olyan gazdasági szerkezet kialakítását ösztönzi, amely a szénbányászat mellett alternatív lehetőségeket kínál a Hunosa működési térségében. Ezért a spanyol hatóságok és a szakszervezetek kötelezettséget vállaltak arra, hogy e terv különböző intézkedéseinek támogatásával 650 munkahely létrehozására törekednek a 2002–2005-ös időszakban Asztúria központi szénmezőin.

(34)

A szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek és az örökölt adósságok fedezésére nyújtott támogatást illetően, amelyek a lerakóhelyek összevonására és kiválasztására vonatkozó technikai intézkedésekhez és a kapacitás ennek megfelelő kiigazításához kapcsolódnak, a spanyol hatóságok kijelentették, hogy a szociális intézkedésekre van szükség, amelyek elsősorban a korkedvezményes nyugdíjazás finanszírozására szolgálnak. Az ezen intézkedések és más javasolt intézkedések fedezésére nyújtandó támogatást fokozatosan csökkentik.

(35)

A következő táblázat a munkaerő leépítését és a Hunosa-terv szerint nyújtandó támogatás teljes összegét mutatja a szerkezetátalakítási tervben javasoltak szerint.

Év

Munkaerő az év végén

A tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás (10)

(EUR-ban)

Rendkívüli költségekre nyújtott támogatás (11)

(EUR-ban)

2003

4 902

271 593 000

302 557 000

2004

4 437

254 682 000

298 983 000

2005

4 079

239 281 000

286 203 000

(36)

2003. április 22-i levelükben a spanyol hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy a Hunosa-terv egyéb célkitűzések mellett óvintézkedésként fenn kívánják tartani a belföldi széntermelés egy minimális mennyiségét, hogy biztosítsák a tartalékokhoz való hozzáférést.

(37)

A spanyol hatóságok e levélben azzal indokolták a Hunosa 2005. évi minimális termelését – amely 1 340 000 tonna –, hogy biztosítani kell, hogy a Hunosa bányái közelében lévő erőművek fogyasztásának 30 %-át (100 nap) e vállalat lássa el. A spanyol hatóságok ugyanennek a kritériumnak az alkalmazását javasolják 2005 után is. A spanyol hatóságok úgy ítélik meg, hogy az erőművek közelében lévő stratégiai termelés fenntartása kiemelt célkitűzés a tartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervben.

2.5.   A támogatási rendszer időtartama

(38)

A támogatás a 2003–2005-ös időszakban áll rendelkezésre.

2.6.   A támogatás formája

(39)

A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában történik.

2.7.   Kedvezményezettek

(40)

A (21) preambulumbekezdésben említett spanyol szénbányászati vállalatok termelési egységei.

2.8.   Jogalap

(41)

Az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet, az ECO/768/2003 miniszteri rendelet, az ECO/180/2004 miniszteri rendelet és az ITC/626/2005 miniszteri rendelet.

2.9.   Spanyolország energetikai és környezetvédelmi helyzete

(42)

A Spanyolország által a 2000–2011-es időszakra készített villamosenergia-termelési előrejelzések szerint a szén részesedését a villamosenergia-termelésben a 2000-es 35,9 %-ról 2011-re 15 %-ra csökkentik. Ugyanezen időszak alatt a földgázból nyert villamos energia aránya 9,7 %-ról 33,1 %-ra nő. A megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-termelésben való aránya a 2000-es 16,9 %-ról 2011-ben 28,4 %-ra fog emelkedni. A villamosenergia-termelés a teljes CO2-kibocsátásnak csupán 28 %-áért felelős. Spanyolország nem tartja logikusnak, hogy összefüggést keresnek a nemzeti széntermelésnek nyújtott támogatás és a CO2-kibocsátás között. A kibocsátással sokkal inkább az energiatermelés korrelál. Az erőművek addig maradnak üzemben, amíg ez műszakilag és gazdaságilag életképes megoldás, függetlenül attól, hogy a felhasznált szenet belföldön termelték-e ki, vagy importálták.

2.10.   Az eljárás megindításának okai

(43)

2004. március 30-án a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított. A Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett terv összhangban van-e az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel és kritériumokkal, és megfelel-e e rendelet célkitűzéseinek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a terv nem elég részletes. Ezért a 2004. március 30-i levelében felkérte a spanyol hatóságokat, hogy:

a)

az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint ismertessék az egy szénévre eső becsült széntermelés teljes összegét és a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás egy szénévre vonatkozó becsült összegét;

b)

pontosítsák, hogy mely kiválasztási kritériumokat kell teljesítenie a termelési egységeknek ahhoz, hogy bevonják őket a széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó tervbe, továbbá az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint ismertessék az egy szénévre eső becsült széntermelés teljes összegét és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás becsült összegét;

c)

pontosítsák, hogy az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, egy szénévre vonatkozó, tevékenység csökkentésére nyújtott támogatásnak azt a támogatási minimumszintet kell-e elérnie, amelyet Spanyolország a Spanyolország által a kőszéniparnak 2001-ben, valamint a 2002. január 1. és 2002. július 23. közötti időszakban nyújtott pénzügyi intézkedésről szóló, 2002.július 2-i 2002/826/ESZAK bizottsági határozat (12) (18) preambulumbekezdésében említett vállalatoknak/termelési egységeknek kívánt nyújtani;

d)

nyújtsák be a támogatások degresszivitására vonatkozó kritériumok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi információt. Továbbá adjanak választ arra, hogy a versenyképességi tényezőket, például a termelési költségek alakulását figyelembe vették-e, és hogy a termelési egységnek a bezárási tervbe való bevonását olyan tényezőnek tekintik-e, amely növeli a támogatás degresszivitását;

e)

pontosítsák, hogy az 1 660 000 tonnás kapacitást elérő termelési egységeket bezárják-e 2005. december 31. előtt;

f)

pontosítsák, hogy az Antracitas de Guillón, az ENDESA (mélyműveléses) és az ENCASUR (mélyműveléses) termelési egységek kaptak-e működési támogatást 2003-ban. Tegyenek jelentést arról, hogy az említett termelési egységeknek 1998 és 2002 között a 3632/93/ESZAK határozat 5. cikkének megfelelően a rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatás nem haladta-e meg e költségek összegét. Továbbá pontosítsák, hogy – amennyiben a támogatások összege meghaladta ezeket a költségeket – Spanyolország visszafizetteti-e a különbözetet;

g)

ismertessék a HUNOSA vállalatnak 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben nyújtott támogatások teljes összegét, figyelembe véve a vállalat által bejelentett termelésiköltség-csökkentéseket;

h)

pontosítsák a HUNOSA maximális munkaerő-felvételét, amely szükséges a különleges műszaki háttérrel rendelkező munkavállalók számára;

i)

ismertessék részletesen az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet módosításait, hogy garanciákat nyújtson az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkének helyes alkalmazására; továbbá erősítsék meg, hogy csak a 2002/871/EK határozat feltételei szerint bejelentett termelési egységek lesznek támogathatóak.

3.   SPANYOLORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(44)

A spanyol hatóságok a következő észrevételeket tették azt követően, hogy a Bizottság megindította az eljárást. Harmadik felek nem nyújtottak be észrevételeket.

3.1.   A tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás (az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke) és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás (az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése)

(45)

A spanyol hatóságok jelentést nyújtottak be a 2003-ban és 2004-ben kifizetett támogatásokról, valamint a 2005-re előirányzott kifizetésekről, amelynél aszerint csoportosítják a támogatásokat, hogy az 1407/2002/EK rendelet 4. vagy 5. cikke szerint nyújtották-e őket. A HUNOSA vállalatnak nyújtott és nyújtandó támogatásokat aszerint csoportosították, hogy azokat az állami általános költségvetésből vagy a S.E.P.I. (13) forrásaiból finanszírozzák-e.

3.1.1.   Termelés a 2003–2005-ös időszakban

(46)

Az iparág által vállalt termelőkapacitás-leállításra visszavezethető termelési tendenciák a következőképpen alakultak:

Egység: kilotonna

 

2001

2002

2003

2004

2005

Termelés

13 993

13 372

12 576

12 400

12 000

3.1.2.   Kritériumok

(47)

A spanyol hatóságok benyújtották azokat a kritériumokat, amelyek alapján a termelési egységeket, mint a támogatásnak az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke és 5. cikke (3) bekezdése szerinti kedvezményezettjeit osztályozták: fő kritériumként: 1 tonna kőszénegyenértékre eső termelési költség. Továbbá kiegészítő kritériumként az alábbiakat határozták meg:

a)

létező piacok, azaz 100 kilométeres körzetben lennie kell egy működő erőműnek;

b)

a vállalat fizetőképessége, amely a termelési egységnek tulajdonítható, ebből a szempontból meghatároztak egy minimális arányt, amelynek meg kell lennie a vállalat saját forrásai és összes eszköze között.

(48)

Végezetül meg kell találni az arra a térségre jellemző szociális és regionális feltételek súlyozásának módját, ahol a termelési egység található. A szociális és regionális kritérium fenntartásának szükségessége megkerülhetetlen tényező. A spanyol kormány kész mérlegelni a Bizottság által adott esetben javasolni kívánt feltételeket.

(49)

A „termelési egység” fogalommeghatározását felülvizsgálták azon vállalatok szempontjából, amelyek a legnagyobb termelőkapacitással rendelkeznek, és amelyek ezáltal egynél több termelési egységgel rendelkezhetnek. A HUNOSA kivételével a támogatásokat eddig vállalati szinten elemezték, valamint a mélyműveléses és külfejtéses szénbányászati telepeket együtt vették számításba.

3.1.3.   A tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás

(50)

A spanyol hatóságok rávilágítottak, hogy – ahogy az a jelentésből is kitűnt – minden olyan vállalatot, amelyet 2002-ben a 3632/93/ESZAK határozat 4. cikke szerint támogatásban részesülő vállalatként soroltak be, jelenleg az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke alapján támogatásban részesülő vállaltként osztályoznak.

3.1.4.   A támogatás degressziója

(51)

A spanyol hatóságok rámutattak, hogy 2005 végéig a támogatást átfogóan, évente 4 %-kal csökkenteni kell.

3.2.   A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatás

(52)

A spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet módosították, hogy összhangba hozzák az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkével. A rendelet csak azokra a termelési egységekre lesz alkalmazandó, amelyeket 2005. december 31. előtt ténylegesen bezártak, és nem lesz alkalmazandó az említett időpont után lejáró bezárási programokra. Ezenkívül a tüzelőanyagot szállító termelési egység bezárása miatt visszavont szénszállítási szerződésekre 1 000 hőegységenként 13 EUR-s kompenzációt határoztak meg az 1407/2002/EK tanácsi rendelet mellékletében szereplő költségtípusokra nyújtható maximális pénzügyi támogatásként. Csak a kellően indokolt, ténylegesen felmerült költségeket fizetik ki.

3.3.   Korábbi bizottsági határozatok

3.3.1.   Üzembezárások 2005. december 31-ig

(53)

A spanyol kormány teljesíteni fogja a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdését azzal, hogy 2005. december 31. előtt véglegesen leállít 1 660 000 tonnányi termelőkapacitást az említett preambulumbekezdésben felsorolt vállalatoknál. Néhány említett vállalat már 2002-ben megkezdte a termelőkapacitás csökkentését.

3.3.2.   Termelési egységek, amelyek a bezárás rendkívüli költségeinek fedezésére támogatásban részesültek

(54)

A támogatásokról szóló 2003-as, 2004-es és 2005-ös jelentésekben közöltek szerint az Antracitas de Guillón, ENCASUR, ENDESA és PMC (a 2004-es bezárása előtt) számára 2003-ban nyújtott, valamint a 2004-re és 2005-re tervezett támogatás célja a tevékenység csökkentése. Az ENDESA és az ENCASUR számára 1998 és 2002 között az üzembezárás rendkívüli költségeire nyújtott pénzügyi támogatást akkor azzal indokolták, hogy a támogatás az általános korkedvezményes nyugdíj és az említett vállalatok által 100 %-ban kifizetett összeg különbözetét fedezte. A spanyol hatóságok kötelezettségvállalási nyilatkozatban erősítették meg azoknak a termelési egységeknek a bezárását, amelyre a vállalatok 2005 végén vállaltak kötelezettséget.

3.4.   A Hunosa-terv

3.4.1.   Észrevételek a HUNOSA szerkezetátalakítási erőfeszítéseivel kapcsolatban

(55)

A spanyol hatóságok részletes adatokat adtak az utóbbi évek jelentős szerkezetátalakítási intézkedéseiről és a 2002–2005-ös tervnek való megfelelés mértékéről. A terv két termelési egység bezárását tartalmazza, amely a kitermelési kapacitás 700 000 tonnás csökkentését jelenti.

3.4.2.   A HUNOSA számára 2003–2005 során nyújtott támogatás

(56)

A spanyol hatóságok kifejtették, hogy a szerkezetátalakítási támogatás mértéke szigorúan a külső szociális kötelezettségek alapján felmerülő költségek határértékein belül marad, és megfelelő magyarázattal szolgáltak.

(57)

A költségcsökkentés érdekében tett jelentős erőfeszítések és a termelési támogatás kevésbé jelentős degressziója közötti nyilvánvaló ellentmondás alapvetően a bevételek változására vezethető vissza, aminek oka az importált szén nemzetközi ára, illetve az amerikai dollár/euro átváltási árfolyam. A spanyol hatóságok részletes információkat nyújtottak be a bevételek kiszámításával kapcsolatban, és rávilágítottak, hogy a bevételek általában miért alacsonyabbak az importált szén nemzetközi áránál.

(58)

A szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatással kapcsolatban a spanyol hatóságok részletes magyarázatot adtak.

3.4.3.   Információk a különleges szaktudással rendelkező új alkalmazottak felvételéről

(59)

A spanyol hatóságok kijelentették, hogy e személyzet alkalmazására szigorúan az alapvető fontosságú munkakörök betöltése miatt van szükség, elsősorban biztonsági okokból. Azonban meg kell jegyezni, hogy a terv életbe lépése óta nem vettek fel új munkaerőt. Mindazonáltal a spanyol hatóságok óvintézkedésként legfeljebb 100 új munkavállalóban állapították meg az új alkalmazottak maximális becsült számát.

4.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

4.1.   A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének alkalmazása

(60)

Annak meghatározása érdekében, hogy a program intézkedései a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősülnek-e, meg kell állapítani, hogy a támogatást tagállamokon keresztül vagy állami forrásból nyújtják-e, hogy a támogatás előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat, hogy az intézkedések torzítják-e a versenyt vagy a verseny torzulásával fenyegetnek-e, és érintik-e a tagállamok közötti kereskedelmet.

(61)

A 87. cikk első feltétele ahhoz kapcsolódik, hogy ez a cikk az államok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásokat szabályozza. Ebben a meghatározott esetben az állami forrás jelenlétét az bizonyítja, hogy az intézkedéseket ténylegesen Spanyolország hatóságainak állami költségvetéséből és kisebb mértékben a S.E.P.I. forrásaiból finanszírozzák, amely egy köztulajdonban lévő, teljes mértékben állami ellenőrzés alatt álló vállalat.

(62)

A 87. cikk (1) bekezdésének második feltétele arra vonatkozik, hogy az intézkedések előnyben részesíthetnek bizonyos kedvezményezetteket. Egyrészt meg kell állapítani, hogy a kedvezményezett vállalatok a támogatáson keresztül gazdasági előnyre tesznek-e szert, másrészt pedig azt, hogy a támogatásokat egy meghatározott típusú vállalatnak nyújtják-e. A támogatás egyértelműen gazdasági előnyt biztosít a szénbányászati vállalatoknak, hiszen közvetlen támogatásról van szó, amely fedezi azokat a jelenlegi kiadásokat, amelyeket egyébként e vállalatoknak maguknak kellene viselniük. E kiadások az előrelátható költségek és az előrelátható bevételek különbözetéből, valamint a szerkezetátalakítás során felmerülő költségekből adódnak, a szénbányászati vállalatok pedig előnyre tesznek szert azáltal, hogy e költségeiket részben megtérítik. Ráadásul a szóban forgó intézkedések kizárólag Spanyolország szénbányászati vállalataira irányulnak. Az intézkedések ezért előnyben részesítik ezeket a vállalatokat a versenytársakkal szemben, azaz megkülönböztetőek.

(63)

A 87. cikk (1) bekezdésében foglalt harmadik és negyedik feltétel szerint a támogatás nem torzíthatja, illetve nem fenyegetheti torzulással a versenyt, továbbá sem közvetlenül, sem közvetve nem befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet. A jelenlegi esetben az intézkedések igenis a verseny torzulásának veszélyét vonják maguk után, mivel a kedvezményezettnek nem minősülő versenytársakkal szemben megerősítik a kedvezményezett vállalatok pénzügyi helyzetét és tevékenységük mozgásterét. Még ha csekélynek is tekinthető a Közösségen belüli szénkereskedelem és az érintett vállalatok nem exportálnak, a többi tagállamban letelepedett vállalatoknak kevesebb mozgásterük van termékeik exportjára a spanyol piacon.

(64)

Emiatt a szóban forgó intézkedések a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, és csak akkor tekinthetők összeegyeztethetőnek a közös piaccal, ha teljesítik a Szerződésben előírt eltérések egyikét.

4.2.   Az 1407/2002/EK rendelet alkalmazása

(65)

Mivel mind az ESZAK-Szerződés, mind pedig a 3632/1993/ESZAK határozat 2002. július 23-án hatályát vesztette, továbbá figyelembe véve a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontját, a bejelentett intézkedéseket az 1407/2002/EK rendelet alapján kell értékelni.

(66)

Az 1407/2002/EK rendelet megállapítja a szénipar részére nyújtható, a szénipar szerkezetátalakítását célzó állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok figyelembe veszik az ágazat szerkezetátalakításának szociális és regionális vonatkozásait és a tartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hazai széntermelés minimális szintje fenntartásának szükségességét. A szénipar szerkezetátalakítását a közösségi szén és az importált szén versenyképessége tekintetében tapasztalható egyenlőtlenségek miatt folytatni kell.

(67)

Az arányosság elvével összhangban a támogatott szén termelését olyan mértékben kell korlátozni, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljon az energiaellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéshez. Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet a „Fenntartható Európa egy jobb világért – az Európai Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiája” című közleményére, közismert nevén a fenntartható fejlődésről szóló göteborgi stratégiára, amely célul tűzi ki „az éghajlatváltozás korlátozását és a tiszta energia használatának fokozását.” (14)

(68)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke alapján támogatást nyújthatnak a tevékenység csökkentésére. Ennek egyik teljesítendő feltétele, hogy az érintett termelési egységek működésének egy bezárási terv részét kell képeznie.

(69)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban termelési támogatást nyújthatnak egy vállalatnak, ha a támogatás kifejezetten egy termelési egységre vagy termelési egységek egy csoportjára irányul. Az egyik teljesítendő feltétel, hogy az érintett termelési egységek vagy az ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjának működése a széntartalékokhoz való hozzáférési terv részét képezze.

(70)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkével összhangban támogatást nyújthatnak a szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származott vagy származó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek fedezésére, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg az ilyen jellegű költségeket. A szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származó költségkategóriák meghatározását az említett rendelet melléklete tartalmazza.

(71)

2004. március 30-i levelében a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett terv összhangban van-e az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel és kritériumokkal, és ugyanakkor megfelel-e e rendelet célkitűzéseinek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy részletesebb tervre van szükség. E levelet követően Spanyolország több alkalommal is részletes információkkal szolgált a Bizottságnak a szerkezetátalakítási tervről. Az új információk alapján a Bizottság az alábbiakban értékelni fogja a szerkezetátalakítási tervet és a szerkezetátalakítási terv alapján a 2003-ra, 2004-re és 2005-re nyújtott támogatásokat.

4.3.   A korábbi bizottsági határozatok betartása

(72)

2004. március 30-i levelében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a spanyol hatóságok nem jelentették ki egyértelműen, hogy betartják-e a korábbi bizottsági határozatokban, különösen az ESZAK-Szerződés alapján elfogadott 2002/826/ESZAK határozatban meghatározott feltételeket. E határozat szerint a támogatásnyújtás feltétele, hogy az érintett termelési egységek egy bezárási terv részét képezzék, továbbá 2005 végéig 1 660 000 tonnával csökkentsék a termelőkapacitásukat. Spanyolországnak be kell tartania ezeket a feltételeket. Az, hogy az ESZAK-Szerződés lejárt és hatályba lépett az 1407/2002/EK rendelet, nem kérdőjelezi meg a korábban tett kötelezettségvállalások érvényességét. Ezeket a kötelezettségvállalásokat teljes mértékben figyelembe kell venni, a Bizottságnak pedig biztosítania kell az ESZAK-Szerződés alapján hozott határozatokban megállapított feltételek teljesülését.

(73)

A 3632/93/ESZAK határozaton alapuló korábbi bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló tervet a 2002/826/ESZAK határozattal jóváhagyták. A spanyol hatóságok a Bizottságnak írt leveleikben számos alkalommal elfogadták, hogy a múltban tett kötelezettségvállalásokat teljes mértékben be kell tartani, továbbá kifejezetten megerősítették, hogy a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek bezárására vonatkozó határozatokat a hatályos szabályokkal összhangban végrehajtják. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2005-ig 1 660 000 tonnányi termelőkapacitást állítanak le. A spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy a termelőkapacitás csökkentése valóban megtörtént-e.

(74)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az a termelési egység, amely csökkentette termelőkapacitását, megegyezik azzal, amely már szerepelt a 3632/93/ESZAK határozaton alapuló bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló tervben. Ezek a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek.

(75)

A korábbi spanyol bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló terv szerint az Antracitas de Guillón, az ENDESA (mélyműveléses) és az ENCASUR (mélyműveléses) termelési egységeket 2002 végéig be kellett zárni. Azonban e termelési egységek még 2003-ban és részben 2004-ben is működtek.

(76)

A Bizottság felszólítását követően az ENDESA és az ENCASUR mélyműveléses termelési egységeit és az Antracitas de Guillón termelési egységeit bezárták. A Promotora de Minas de Carbón külfejtéses termelési egységeit is bezárták 2004. március 31-én. A Bizottság kötelezettségvállalási nyilatkozatot kapott, amelyben a spanyol hatóságok megerősítették azoknak a termelési egységeknek a bezárását, amelyre a vállalatok 2005-ben vállaltak kötelezettséget.

(77)

A Bizottság a Spanyolország által közölt információk alapján ellenőrizte, hogy az e vállalatok részére a 3632/93/ESZAK határozat 5. cikke alapján e termelési egység bezárásának rendkívüli költségeire nyújtott támogatás összege nem haladta-e meg ezeket a költségeket.

(78)

Mivel a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek végrehajtották a szükséges termelőkapacitás-csökkentést, és az ugyanezen határozat szerint bezárandó termelési egységeket végül bezárták, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolország betartotta a korábbi bizottsági határozatokat.

4.4.   A tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás (az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke) és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás (az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése)

(79)

2004. március 30-i levelében a Bizottság megállapította, hogy a spanyol hatóságok bejelentették a nyújtandó működési támogatás teljes összegét. Azonban a spanyol hatóságok nem jelentették be sem az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkében említett, a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás teljes összegét, sem pedig az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás teljes összegét. A spanyol hatóságok nem derítettek fényt azokra a kritériumokra sem, amelyeket a termelési egységeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy kérelmezhessék a támogatást.

(80)

A Bizottság másik kétsége azzal kapcsolatban merült fel, hogy a spanyol hatóságok nem határozták meg sem a 2005. december 31. előtt, sem pedig a 2007. december 31. előtt – a bezárási terv eredményeképpen – leállítandó teljes termelőkapacitást, amit pedig az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének a) pontja és 9. cikkének (4) bekezdése a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás jogosultsági feltételeként határoz meg. A támogatás becsült összege csak akkor ítélhető oda, ha bejelentik a teljes kapacitáscsökkentést.

(81)

A széntartalékokhoz való hozzáférés biztosításához szükséges termelőkapacitás és minimális termelési szint tekintetében a Bizottság Spanyolországnak küldött 2004. március 30-i levelében úgy ítélte meg, hogy az indoklás a jelek szerint nem felel meg az 1407/2002/EK rendelet 1. cikkében meghatározott célnak. A széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatást a tartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hazai széntermelés minimális szintje fenntartása szükségességének kell indokolnia. Az ágazat szerkezetátalakításának szociális és regionális szempontjaival csak a bezárási tervek és a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatások indokolhatók.

(82)

A spanyol hatóságok tájékoztatást nyújtottak a termelési egységek költségeivel kapcsolatban. Spanyolország a HUNOSA kivételével mindegyik vállalatnál mélyműveléses termelési egységként határozta meg az egyes vállalatok mélyműveléses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, és hasonló megközelítést követett a külfejtéses szénbányászati telepek esetében is. Az 1407/2002/EK rendelet alkalmazása a „termelési egység” fogalmán alapul. 2004. március 30-án a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ezek az információk az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkében meghatározott feltételek céljából elég részletesek-e.

4.4.1.   Különbségtétel a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás között

(83)

Az eljárás megindítását követően Spanyolország aszerint csoportosította a támogatásokat, hogy az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke vagy 5. cikkének (3) bekezdése szerint nyújtották-e őket. A 2003–2005-ös időszak során a következő termelő egységek kaptak támogatást a 4. cikk szerint: az Antracitas de Guillón S.A., a Coto Minera Jove S.A., az Endesa mélyműveléses termelési egysége, az Encasur mélyműveléses termelési egysége, a González y Díez S.A., az Industria y Comercial Minera S.A. (INCOMISA), a Mina Escobal S.L., a Mina La Camocha, a Minas de Valdeloso S.L., a Promotora de Minas de Carbón S.A. és a Virgilio Riesco S.A. A Mina Escobal S.L. 2004-ben zárt be, a Promotora de Minas de Carbón S.A. pedig 2005-ben. Tevékenység csökkentésére nyújtott támogatásban részesült a köztulajdonban lévő Hunosa szénbányászati vállalat két termelési egysége, a Pumarabule és a Figaredo, amelyeket be is zártak. Más termelési egységek széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásban részesültek. E termelési egységek felsorolását a (21) preambulumbekezdés tartalmazza.

(84)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a spanyol hatóságok megfelelően osztották fel a termelési támogatást a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás között. Továbbá a spanyol hatóságok megerősítették, hogy teljesítik az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének a) pontjában meghatározott feltételt, amely szerint azt a termelési egységet, amely tevékenység csökkentésére nyújtott támogatásban részesül, legkésőbb 2007 végéig be kell zárni.

4.4.2.   Az alkalmazandó kritériumok

(85)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy a termelési támogatásra való jogosultság megállapításakor a spanyol hatóságok által alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatban a spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy fő kritériumként az 1 tonna kőszénegyenértékre eső termelési költséget fogják alkalmazni. Ez a kritérium összhangban van az 1407/2002/EK rendelet 5. cikkével, mivel egyértelmű jelzésnek tekinthető arra, hogy a támogatást a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkező termelési egységeknek nyújtják.

(86)

Kiegészítő kritériumként veszik figyelembe a spanyol hatóságok a létező piacokat, azaz azt, hogy 100 kilométeres körzetben lennie kell egy működő erőműnek, továbbá a termelési egység tulajdonjogát gyakorló vállalat fizetőképességét. Ebből a szempontból meghatároztak egy minimális arányt, amelynek meg kell lennie a vállalat saját forrásai és összes eszköze között. Ez utóbbi kritérium hozzájárul annak a célnak az eléréséhez, hogy a támogatást a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkező termelési egységeknek nyújtsák. Az előző kritériumot csupán kiegészítő kritériumként kell alkalmazni. Az energiaellátás biztonságát szem előtt tartva és egyben pénzügyi okokból is – mivel összefügg a szállítási költségekkel – figyelembe lehet venni a termelési egység elhelyezkedését is, ez azonban nem lehet fő tényező. A Bizottság összességében úgy ítéli meg, hogy a spanyol hatóságok által alkalmazandó kritériumok összhangban vannak az 1407/2002/EK rendelet előírásaival.

(87)

A spanyol hatóságok által adott tájékoztatás alapján a Bizottság ellenőrizte a „termelési egység” szerkezetátalakítási tervben használt fogalommeghatározását. Spanyolország korábban vállalati szinten elemezte a támogatásokat, és együtt vette számításba a mélyműveléses és külfejtéses szénbányászati telepeket. Spanyolország módosította ezt az elemzési módszert, és az 1407/2002/EK rendeletben meghatározottak szerint termelési egységenként ellenőrizte a támogatásokat. Továbbá Spanyolország ezzel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a 2002/871/EK határozatban előírt információkat. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a „termelési egység” fogalommeghatározása, ahogy azt Spanyolország a szerkezetátalakítási tervében használta, összhangban van a fent említett rendelettel.

(88)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy a szerkezetátalakítási terv eredményeképpen a termelőkapacitás 12 millió tonna lesz. Spanyolország általános energetikai helyzete alapján – különös tekintettel a spanyol hatóságok azon szándékára, hogy 2011-re 35,9 %-ról 15 %-ra kívánják csökkenteni a szén részesedését a villamosenergia-termelésben – megfelelő intézkedésnek tűnik a kapacitás 12 millió tonnára való csökkentése, ami segíti az említett cél elérését. Ezért ez a 2005 végéig megvalósítandó termelőkapacitás az 1407/2002/EK rendeletnek megfelelően stratégiai tartaléknak tekinthető. Következésképpen a szerkezetátalakítási tervnek a széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó részébe bevont termelési egységek feltételezhetően jogosultak a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásra, amennyiben teljesülnek az említett rendelet 4. és 5. cikkének feltételei.

(89)

Ezenkívül teljesült a fő kritérium és a rendelet alapvető eleme, a támogatások degresszivitása is. Az 1407/2002/EK rendelet 4. és 5. cikke szerint nyújtott támogatást évente 4 %-kal csökkentették. A Bizottság megítélése szerint ez a csökkentés elfogadható. A Bizottság figyelembe vette, hogy a spanyol hatóságok 2006-ra és 2007-re vonatkozóan is azt jelentették be, hogy célként továbbra is a támogatások évi 4 %-os csökkentését tűzték ki.

(90)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a spanyol hatóságok kellően tisztázták azokat a kritériumokat, amelyek alapján a termelési egységekről megállapítják, hogy jogosultak-e a tevékenység csökkentésére vagy a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásra. Ezek a kritériumok összhangban vannak az 1407/2002/EK rendelettel, különösen annak 4. cikke a) pontjával és 9. cikke (6) bekezdésének a) pontjával.

(91)

Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy szociális és regionális szempontokat nem lehet figyelembe venni a stratégiai tartalékok fenntartásáról hozott döntésekben. A szociális és regionális feltételek csak akkor vehetők figyelembe, ha e feltételek alkalmazása a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás és a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségének fedezésére nyújtott támogatás odaítéléséhez kapcsolódik.

4.4.3.   A bevételek kiszámítása

(92)

A spanyol hatóságok részletes információkat adtak a szén áráról. A spanyol kormány által nyújtott kiegészítő információkban rámutattak arra, hogy a spanyol kormány által kifizetett állami támogatás ténylegesen a termelési költségek és a spanyol szén átlagos értékesítési ára közötti különbözet volt; ez utóbbi alacsonyabb volt a harmadik országokból behozott szén átlagáránál. Mindez alapvetően a spanyol szén rosszabb minőségének tudható be, és kisebb mértékben annak, hogy az árakat hosszú távú szerződésekben határozzák meg, miközben az importált szén ára egy adott napon a szén azonnali (prompt) piaci árának felel meg.

(93)

A spanyol hatóságok ismertették, hogy a nemzetközi árak és a nemzeti szénárak változásainak hatása a gyakorlatban késleltetve, megközelítőleg három negyedévvel később jelentkezik. Másrészt a szén minősége láthatóan kifejezetten rosszabb a nemzetközi piacon forgalmazott szénéhez képest. Ez ahhoz vezet, hogy a belföldön gyártott szén ára sokkal alacsonyabb. A szénért fizetett ár erőművenként eltérő, mivel a különböző termelési egységekben bányászott szén minősége különbözik. Példaképpen a szén fűtőértéke 7 % és 35 % között ingadozhat, attól függően, hogy melyik telepen termelték ki.

(94)

A spanyol széntermelés általában rosszabb minőségű szenet termel ki a szén magas hamu- és víztartalma miatt, az alacsony illékonyanyag-tartalom miatt, vagy egyszerre mind a két körülmény miatt. A gyengébb minőségű szénnek nincs világpiaca, mivel valamennyi széntermelő ország a bányák közelében használja fel a gyengébb minőségű szenet. E széntípus használata nagyobb összegű beruházásokkal és magasabb karbantartási költségekkel jár az erőművek tulajdonosai számára, mivel nem csak különleges égetőkemencéket kell telepíteniük, amelyek karbantartása és üzemeltetése drágább, hanem a normál minőségű szénnel fűtött erőművekhez képest az ilyen erőműveknek a hatékonysága is gyengébb.

(95)

A spanyol hatóságok rámutattak arra, hogy gazdaságilag nem életképes megoldás a szén minőségének olyan mértékű javítása, hogy összehasonlítható legyen az importált szénnel, mivel a termelési eljárások sokkal drágábbá válnának és kevésbé lennének versenyképesek.

(96)

1998 óta a szén értékesítési árát a szénkitermelő termelési egységek és a szénfelvevő erőművek közötti közvetlen tárgyalások során határozzák meg, a hatóságok bárminemű beavatkozása nélkül. A hatóságok csak súlyos érdekellentétek esetén avatkozhatnak be. A szénbányászati vállalatoknak fizetett árak bemutatása érdekében a spanyol hatóságok benyújtottak néhány olyan villamosenergia-ellátó vállalat közötti szerződést, amelyeknek széntüzelésű erőműveik vannak. A szén árának számítási módszere tartalmaz egy képletet, amely a szén minőségére vonatkozik, és az egyéb aspektusok mellett figyelembe veszi az illékony vegyületek, a hamu és a nedvesség arányát, valamint a kéntartalmat és a fűtőértéket.

(97)

A szén árát Spanyolországban a szénbányászati vállalatok és az ügyfeleik között létrejött hosszú távú szerződések alapján határozzák meg. A jelenleg alkalmazott szerződések 2005. december 31-ig érvényesek. Az árak a következő paramétereken alapulnak:

a harmadik országokból az EU-ba irányuló szénbehozatal egyes időszakaira vonatkozó CIF-árak (15) amerikai dollárban, amelyeket az amerikai dollár és a tec arányában fejeznek ki, és amelyeket az EU közzétesz,

az amerikai dollár és az euro átváltási árfolyama ugyanebben az időszakban, hogy megállapíthassák az amerikai dollárban kifejezett CIF-ár egyenértékét euróban; a dollár/euro átváltási árfolyam a 2001-es 0,8955-ről 2005-re 1,25-re nőtt,

az erőmű paritásán érvényes ár megállapítása érdekében, az így kapott, euróban kifejezett árból levonják a kikötő és az erőmű közötti szállítási költségeket, mivel a CIF-ár az az ár, amelyet a kikötőbe szállított áruért fizetnek,

végezetül a fentiekben bemutatottak szerint elvégzik a minőségre vonatkozó korrekciót.

(98)

Spanyolország a Spanyolországba behozott feketekőszén átlagos importárát számítja ki. Az átlagos importárakat a spanyolországi szénimportáló vállalatoktól és a harmadik országok szénexportáló vállalataitól gyűjtött statisztikai adatok alapján határozzák meg.

(99)

E rendszer megfelelő működése érdekében alapvető fontossággal bír, hogy a feketekőszénre kiszámított ár valóban tükrözze a szén világpiaci árát. Ennek ellenőrzése érdekében a Bizottság összehasonlította ezt az árat a MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó jelzőárával, amely a standard szénárat adja meg az azonnali (prompt) piacon.

(100)

A spanyol hatóságok magyarázatot adtak az MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó jelzőára és az általuk kiszámított átlagár közötti különbözetre, rámutatva arra, hogy az előbbit kizárólag az adott napon, az azonnali piacon kötött szerződések alapján határozzák meg, míg az általuk számított ár az összes, az adott napon érvényes szerződésen alapul, beleértve a hosszú távú szerződéseket is. Ennek eredményeképpen a spanyol ár az azonnali piac árainak növekedésekor általában alacsonyabb, mint az azonnali piaci árak, az azonnali piac árainak csökkenésekor pedig magasabb azoknál. A két index átlaga hosszú távon nagyjából megegyezik: 1996 és 2004 között az MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó átlagos jelzőára 43,3 EUR/tec volt, a spanyol átlagár ennél csak kevéssel volt alacsonyabb. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a feketekőszénár számításának spanyol módszere valóban pontosan tükrözi az összesülő kazánszén világpiaci árát.

(101)

A fent említett paraméterek alapján 2001-ben az átlagár 45,85 EUR volt, a 2005-ös előrejelzések szerint pedig 36 EUR. A 2001-es bevételek kivételesen magasak voltak, elsősorban az adott évre vonatkozó egyes rendkívüli és atipikus bevételek bruttó elszámolása miatt. Következésképpen a termelési költségek 20 %-os csökkenése nem jelentkezett ezzel megegyező mértékben a 2003–2005-ös időszakra nyújtandó termelési támogatás teljes összegének csökkenésében.

(102)

A teljes támogatást azt követően állapították meg, hogy az egyes termelési egységek benyújtották a könyvvizsgálói jelentéseiket, amelyek tartalmazzák a termelési költségekre és bevételekre vonatkozó adatokat. Amennyiben később, a szénév végén kiderül, hogy a termelési költségek és a bevételek különbözete az előre jelzettnél alacsonyabb, csökkentik a támogatás teljes összegét, a többlettámogatást pedig vissza kell téríteni.

(103)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Spanyolország részletes magyarázattal szolgált a szénbányászati vállalatok bevételeinek kiszámítási módjáról. A benyújtott információk meggyőzték a Bizottságot, hogy a bevételek kiszámításakor helyes árakat alkalmaztak. A benyújtott információk és különösen az erőművek és a szénbányászati vállalatok között megkötött szerződések alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy betartották az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének b) és c) pontját, abban az értelemben, hogy a termelési támogatás az adott szénév vonatkozásában nem haladta meg a termelési költségek és bevételek különbözetét, és a támogatás nem vezetett ahhoz, hogy a közösségi szénért fizetett szállítási ár alacsonyabb a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál. A Bizottság szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a 2006. január 1-jétől az erőművek és a szénbányászati vállalatok között az új szerződésekről folytatandó tárgyalások során a számításokban megfelelően figyelembe vegyék a szén jelenleg magas világpiaci árát. Végezetül a Bizottság megemlíti, hogy az említett rendelet 4. cikkének d) és e) pontjában megállapított feltételeket szintén figyelembe vették.

4.5.   A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatás (az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke)

(104)

2004. március 30-i levelében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a spanyol hatóságok nem tisztázták pontosan azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke alapján a folyó termeléshez nem kapcsolódó, a rendkívüli költségek (a múltból örökölt adósságok) fedezésére nyújtott támogatások odaítélésekor. Spanyolország a 2003. október 3-i levelében értesítette a Bizottságot, hogy ezeket a támogatásokat kizárólag azoknak a termelési egységeknek nyújtották, amelyeket a 2003–2005-ös időszakban bezárnak, továbbá hogy a támogatás összege nem haladja meg a költségekét. Azonban a 2004. szeptember 24-i ECO/2731/2003 miniszteri rendelet nem említi kifejezetten ezeket a feltételeket. Az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet nem tartalmaz megfelelő garanciákat annak biztosítására, hogy a termelési egységek bezárásának költségeire nyújtott támogatás nem haladja meg e költségek összegét, és az érintett termelési egységeket 2005. december 31. előtt bezárják. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Spanyolország által a termelési egységek bezárásának költségeire nyújtott támogatás kiszámítására előirányzott kritériumok, amelyek az erőművekkel kötött szerződésekben meghatározottak szerint a széntartalékok csökkentésén és az ezer kalóriányi csökkentésre nyújtott kb. 13 EUR-s támogatáson alapulnak, nem biztosítják eléggé az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke feltételeinek teljesülését. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy az említett cikk alapján nyújtott támogatás nagyon magasnak tűnik, és felmerül az a kérdés, hogy ebből a szempontból és a szerkezetátalakítási folyamat intenzitását figyelembe véve nem túl magas-e.

(105)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság megjegyzi, hogy az ECO/2731/2003 miniszteri rendeletet módosították, hogy összhangba hozzák az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkének követelményeivel. Jelenleg a rendelet csak azokra a termelési egységekre alkalmazandó, amelyeket 2005. december 31. előtt bezárnak. A termelési egység bezárása miatt visszavont szénszállítási szerződések tekintetében az 1 000 hőegységenként nyújtott 13 EUR-s kompenzációt illetően a rendelet pontosította, hogy ez a támogatás maximumnak tekintendő, és csak a bezárás kellően indokolt, ténylegesen felmerülő költségeit fizetik ki. Erre vonatkozóan a spanyol hatóságok kijelentették, hogy 2004 során kevesebb támogatást ítéltek meg. 2004-ben a rendkívüli költségek fedezésére nyújtandó és ténylegesen odaítélt támogatások összege 518 986 EUR volt az előirányzott 555 227 EUR helyett.

(106)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Spanyolország kielégítő magyarázatot adott a szerkezetátalakítási folyamathoz kapcsolódó rendkívüli költségekkel kapcsolatban. Spanyolország meghatározta az 1407/2002/EK rendelet mellékletében említett költségkategóriák szerint nyújtandó támogatás összegét. Így a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy az összegek, amelyek elsősorban a korkedvezményes nyugdíjazáshoz kapcsolódtak, nem haladják meg a költségeket, és a szerkezetátalakítás rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatás jóváhagyható. A munkaerő-leépítés, a bányászati kapacitás csökkentésének és a termelési támogatások nyújtására jellemző lefelé irányuló tendencia hátterének tekintetében a spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás meggyőzte a Bizottságot arról, hogy a támogatásból fedezendő költségek a szerkezetátalakítási folyamat intenzitásához képest nem túl magasak. A következő fejezetben külön értékelés foglalkozik a Hunosa köztulajdonban lévő vállalat szerkezetátalakítási folyamatának rendkívüli költségeire nyújtott támogatással.

4.6.   A Hunosa-terv

(107)

A Hunosa vállalattal kapcsolatban a Bizottság a 2004. március 30-i levelében hangsúlyozta, hogy ez a vállalat a 3632/93/ESZAK határozaton alapuló bezárási terv részét képezte. Szociális és regionális okok miatt azonban a bezárásra csak 2002 után került sor. E vállalat termelési költségei a Közösség más szénbányászati vállalatainak termelési költségeihez viszonyítva nagyon magasak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termelés és a munkaerő csökkentése az európai átlag alatt van. A terv kilenc termelési egységből két egységnek a bezárását írja elő. 2003. október 3-i levelében Spanyolország a termelési költségek további 20 %-os csökkentését jelentette be, ami 2005-re a támogatás 25 %-os csökkenését eredményezi. A Spanyolország által a 2003. október 3-i levélben bejelentett termelésiköltség-csökkenés szükségszerűen a Hunosának nyújtott támogatás további csökkentésével jár, amelynek összege 2005-ben 179 460 750 EUR lesz.

(108)

A Bizottság a 2004. március 30-i levelében úgy ítélte meg, hogy az a javaslat, amely szerint a Hunosa vállalat számára kellene fenntartani a régióban található erőművek szénfogyasztásának 30 %-át (ami 100 napi fogyasztásnak felel meg), adott esetben nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

4.6.1.   A Hunosa szerkezetátalakítási folyamata

(109)

A spanyol hatóságok megerősítették azon szándékukat, hogy az 1407/2002/EK rendelettel összhangban folytatják a Hunosa szerkezetátalakítási folyamatát, célul tűzve ki a támogatási összeg, a termelőkapacitás és ennek megfelelően a munkaerő jelentős csökkentését. Ezeket a szerkezetátalakítási intézkedéseket a Hunosa Asztúria Autonóm Körzetben betöltött szociális és regionális jelentőségének összefüggésében kell értékelni.

(110)

A spanyol hatóságok részletes tájékoztatást adtak a Bizottságnak a Hunosa szerkezetátalakítási folyamatáról, a bevételek és a költségek alakulásáról, a vállalat kilátásairól és a nyújtandó támogatás összegéről.

(111)

A terv a következő elemeket tartalmazza:

a munkaerő csökkentése 33,6 %-kal,

a termelőkapacitás 25 %-os csökkentése, továbbá két termelési egység, a Pumarabule és a Figaredo bezárása, ami 700 000 tonnás csökkentést jelent,

egy mosómű bezárása,

a termelékenység 21,4 %-os növelése,

a termelés 26,1 %-os csökkentése,

a termelési költségek 20 %-os csökkentése,

2003–2005 során a teljes támogatás 25 %-os csökkentése, szemben a korábbi 4 év 12 %-os csökkentésével.

(112)

Spanyolország Közösséghez való 1986-os csatlakozása óta a következő adatok állnak rendelkezésre a szerkezetátalakítási folyamattal kapcsolatban:

a Hunosa és a Minas de Figaredo vállalatok munkaerejének 71,9 %-os csökkentése: 21 911 munkavállalóról (1986) 6 151 munkavállalóra (2001),

a mélyműveléses bányák tekintetében a termelőkapacitás 47,3 %-os csökkentése,

a termelés 53,3 %-os csökkentése,

a jelenlegi viszonyokra vetítve a termelési támogatás 40 %-os csökkentése 1992 óta, ami állandó értéken számítva 56 %-os csökkenést jelent.

(113)

1998–2004 során a Hunosának nyújtott támogatás a kiigazított feltételek szerint 32 %-kal csökkent, ami meghaladja a spanyol bányászati ágazatra jellemző átlagértéket, mivel ott a teljes csökkenés 25,7 % volt. 1992 óta a Hunosának nyújtott támogatás teljes összege a kiigazított feltételek szerint 54 %-kal, állandó értéken pedig 69 %-kal csökkent.

(114)

Ráadásul úgy tűnik, hogy a spanyol hatóságok a 2003–2005-ös szerkezetátalakítási terven túlmenően is folytatták a Hunosa szerkezetátalakítását. 2003 során a ténylegesen megítélt termelési támogatás 264 480 000 EUR volt, szemben az előirányzott 271 593 000 EUR-val, ami további 2,6 %-os csökkentést jelent. A szerkezetátalakítás rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatás összege 240 689 000 EUR volt, szemben az előirányzott 302 557 000 EUR-val, ami 20,4 %-os csökkentést jelent.

(115)

2004-ben a termelés 1 070 000 tonnára esett vissza, ami a tervhez képest további 20 %-os csökkenést jelent. 2004 végéig a munkavállalók száma 4 137-re esett vissza. A ténylegesen odaítélt termelési támogatás 2004-ben az előirányzott 254 682 EUR helyett 247 483 EUR volt, ami további 2,8 %-os csökkenést jelent.

(116)

2005 végére 3 500 fős munkaerő-állományt várnak, ami a tervet meghaladó 14 %-os csökkenést jelent.

(117)

Elsősorban a bányák fizikai jellemzőinek tudható be, hogy a Hunosa termelési költségei ilyen magasak. A széntelepeket alkotó szén sűrűsége viszonylag kicsi, így a bányászathoz nagy területet kell igénybe venni, ami jelentős infrastruktúra kiépítését teszi szükségessé. Mivel a szénnek ez a kis sűrűsége is rendszertelenül helyezkedik el, a gépesítés is nehéz. Ráadásul a szerkezetátalakítási folyamat, különös tekintettel a jelentős munkaerő-csökkentésre és sok munkavállaló korkedvezményes nyugdíjazására, nem járul hozzá a termelési költségek optimális alakulásához sem. Mindazonáltal a Hunosának sikerült csökkentenie a termelési költségeit, mégpedig azáltal, hogy javította a menedzsment tevékenységét, és azokra az egységekre összpontosította a termelést, ahol a gépesítés és a gépesített bányászat a legalacsonyabb költségek mellett a legkönnyebben valósítható meg. Egyéb eszközök használatával, a folyamatos gépiesítéssel és informatikai fejlesztéssel, a berendezések és a termelés modernizációjával javították a termelékenységet. Ez a szemlélet a jövőben is a termelési költségek további csökkenéséhez vezet majd.

(118)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a 2001–2005-ös időszakban a termelési költségek 20 %-os csökkenése nem járt együtt a termelési támogatási szintén 20 %-os csökkenésével. A spanyol hatóságok szerint ez a 2001-es és 2005-ös bevételek közötti különbségnek tudható be. 2001-ben az átlagos bevétel jóval magasabb volt, mint a 2005-ös, ami 37 EUR/tec összegnek felelt meg.

(119)

A spanyol hatóságok részletes magyarázattal szolgáltak a Hunosa e bevételeivel kapcsolatban. Az árakat hosszú távú szerződések keretében állapítják meg, amelyekről a Hunosa és ügyfelei a liberalizált piac feltételei szerint szabadon tárgyalnak.

(120)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a költségcsökkentés érdekében tett jelentős erőfeszítések és a termelési támogatás kevésbé jelentős degressziója közötti nyilvánvaló ellentmondás alapvetően a bevételek változására vezethető vissza, aminek oka az importált szén nemzetközi ára, valamint az amerikai dollár/euro átváltási árfolyam. A bevételek kiszámításáról szóló 4.4.3. fejezetben bemutatottak szerint a 2003–2005-ös időszak bevételei a 2001-es bevételekhez képest alacsonyabbak voltak. A spanyol hatóságok által ezzel kapcsolatban benyújtott információk alapján – különös tekintettel a Hunosa és a Hunosa által kitermelt szénnel fűtött öt erőmű között létrejött szerződésben szereplőkre – a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy helyes adatokat alkalmaztak-e a Hunosa bevételeinek kiszámításakor.

4.6.2.   A Hunosa tevékenységének csökkentésére nyújtott támogatás

(121)

A korábban a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás a Hunosa azon termelési egységeire irányult, amelyeket azóta bezártak. Ebből a szempontból a Bizottság a Hunosa tekintetében is úgy ítéli meg, hogy betartották a korábbi bizottsági határozatokat.

4.6.3.   A Hunosa számára a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás

(122)

A Hunosa-terv a Pumarabule és a Figaredo bányáinak bezárását írja elő, ami 700 000 tonnás visszafordíthatatlan kapacitáscsökkentést jelent. A Bizottság úgy gondolja, hogy feltételezhetően a többi termelési terv egy széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv részét képezi. Azonban a spanyol hatóságok jelezték, hogy ez valószínűleg változni fog 2005 után. A Bizottság elfogadja ezt a nézetet, mivel ez bizonyos mozgásteret enged azon támogatások teljes összegének csökkentéséhez, amelyeket a 2005 utáni években fognak nyújtani.

(123)

Annak magyarázatként, hogy a Hunosa termelése miért képezi részét a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervnek, a spanyol hatóságok technikai szempontból hivatkoznak a tartalékokhoz való hozzáférésre, a közeli erőművek kereslete, a szén minősége és azon erőművek szükségletei szempontjából, amelyek olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek megfelelnek a Hunosa által termelt szén minőségének. A Bizottság megjegyezte, hogy Spanyolország tartózkodott annak a kritériumnak az alkalmazásától, amely a legközelebbi erőmű 100 napos ellátására vonatkozik. A spanyol hatóságok magyarázata szerint ezt hipotetikus példaként használták, és sohasem gondoltak a kritériumként való alkalmazására. Mindazonáltal ez a példa nem érinti azt a tényt, hogy a spanyol hatóságok olyan határozatot hoztak, amely szerint a Hunosa tartalékainak fedeznie kell a környező térségben lévő erőművek szükségletének bizonyos százalékát. Figyelembe véve e kritérium rugalmasságát, a Bizottság megjegyzi, hogy a spanyol hatóságok valószínűleg nem fogják megsérteni az áruk szabad mozgásának elvét.

(124)

A spanyol hatóságok indoklását követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2005-ös 1 millió tonnás termelés tekinthető a széntermelés stratégiai tartaléka azon részének, amelyet a spanyol hatóságok fenn kívánnak tartani. A Bizottság egyetért a spanyol elemzéssel, hogy a 2003–2005-ös Hunosa-terv egy átmeneti, de nélkülözhetetlen eszköz, amely egy későbbi szakaszban megkönnyíti azoknak a termelési egységeknek a meghatározását, amelyeket majd a 2006–2010-es időszakra vonatkozó és a széntartalékokhoz való hozzáférést érintő új tervbe kívánnak bevonni. Figyelembe véve a termelés és a támogatási összeg jelentős csökkenését, a terv összhangban van az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel, és hasznos alapot kínál a szerkezetátalakítási folyamat folytatásához. Mivel a Hunosa tartalékai ahhoz szükségesek, hogy 2005-ben összesen 12 millió tonnás széntermelést valósítsanak meg, a Bizottság számára elfogadható, hogy a Hunosa tartalékai a 2003–2005-ös időszakban a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv részét képezik majd. Azonban a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet és különösen a Hunosának az abban betöltött szerepét a magas termelési költségek miatt a 2006–2010-es időszak tekintetében felül kell vizsgálni. A Hunosa termelését és adott esetben a támogatásokat jelentősen csökkenteni kell majd ebben az időszakban.

4.6.4.   A szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatás a Hunosa számára

(125)

A spanyol hatóságok részletes adatokat adtak a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke szerint nyújtott támogatásról, és a költségeket technikai és szociális költségekre osztotta fel. Ezeket az alábbi táblázat mutatja be.

(1000) EUR

 

2003

2004

2005

Biztonsági munkálatok, a korábbi szénbányászati területek rehabilitációjához kapcsolódó költségek

11 684

11 984

13 766

Kivételes valódi értékcsökkenés

9 514

10 902

22 905

Összes technikai költség

21 198

22 886

36 638

Korkedvezményes nyugdíjazás költségei

277 969

273 019

247 300

Kártalanítások

3 005

2 705

2 404

Szénellátás

385

373

361

Összes szociális költség

281 359

276 097

250 065

Összesen

302 557

298 983

286 203

(126)

A Hunosa a 2002 és 2005 közötti korkedvezményes nyugdíjazásokkal kapcsolatban 2 622 munkavállalóval számolt, aminek költsége megközelítőleg egyenként 417 000 EUR. Ezek a költségek változhatnak, ahogy arra a 2003. évvel kapcsolatban rámutattak. A ténylegesen megítélt támogatás 20 %-kal kevesebb volt, mint az előirányzott támogatás.

(127)

Az 1407/2002/EK rendelet 1. cikkével összhangban a Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az érintett övezetben a Hunosa a közvetlen foglalkoztatás 20 %-át biztosítja, és nehéz alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremteni, mivel 1986 óta 18 000 munkavállaló számára biztosítottak foglalkoztatást. A Hunosa gazdasági és társadalmi szempontból rendkívül fontos Asztúria autonóm körzete számára. A Bizottság megérti, hogy Spanyolországnak időre van szüksége ahhoz, hogy alternatív gazdasági tevékenységeket alakítson ki a régióban.

(128)

A spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a támogatás teljesíti az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkének feltételeit. A támogatás magában foglalja a rendelet mellékletében említett intézkedéseket, és összege nem haladja meg a költségekét.

4.6.5.   Új munkavállalók alkalmazása

(129)

A Spanyolország által nyújtott tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy a 2003–2005-ös időszakban nem vettek fel új bányászokat. A Bizottság elégedett ezzel a megközelítéssel, és emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy ez jelenleg és a jövőben is fontos elemét képezi a szerkezetátalakítási intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelésnek.

4.6.6.   Következtetés a Hunosa szerkezetátalakítási tervével kapcsolatban

(130)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Hunosa jelentős erőfeszítéseket tett a szerkezetátalakítás érdekében, és a folyamatnak ebben a szakaszában – figyelembe véve a Hunosa szociális és regionális jelentőségét – nem lenne ésszerű további intézkedések bevezetését kérnie. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a Hunosa szerkezetátalakítási terve összhangban van az 1407/2002/EK rendelet céljával és rendelkezéseivel. A támogatást azzal a céllal nyújtották, hogy hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási folyamathoz, és ennek keretében figyelembe vették a Hunosa helyzetének szociális és regionális szempontjait Asztúria autonóm körzetében. A Bizottságnak az eljárás megindításakor felmerülő – különösen a támogatás összegének kiszámításával és az ehhez alapul vett kritériumokkal kapcsolatos – kétségeit a spanyol hatóságok eloszlatták, hiszen további részletes információkat nyújtottak be, valamint kiegészítő szerkezetátalakítási intézkedéseket vezettek be, amelyek túlmutattak az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terven. Mindazonáltal a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat, hogy az új szerkezetátalakítási intézkedések és a 2006–2010-es időszakra vonatkozó, a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv fényében újra át kell gondolni a Hunosa helyzetét, és további szerkezetátalakítási intézkedésekre van szükség.

4.7.   A 2003–2005-ös szerkezetátalakítási terv általános értékelése

(131)

A szerkezetátalakítási terv tartalmazza az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett, a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv és az említett cikk (4) bekezdésében említett bezárási terv elemeit. A Bizottság ezért az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban kedvező határozatot tud hozni a javasolt tervekről. Ezzel egyidejűleg az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság határozatot hozhat a spanyol hatóságok által a szénipar számára 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben nyújtott vagy nyújtani kívánt éves támogatásról. A Bizottságnak e döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie az említett rendelet 4–8. cikkében meghatározott feltételeket és kritériumokat, valamint a rendelet célkitűzéseivel való összeegyeztethetőséget.

(132)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Spanyolország által bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések szerint az állami támogatás csökkenése a széntermelés további folyamatos csökkenéséhez fog vezetni. Az 1407/2002/EK rendelet 6. cikkével összhangban a támogatás teljes összege csökkenő tendenciát követ, és 2003-at követően egyik évben sem haladja meg a Bizottság által a 2001. évre engedélyezett támogatási összeget. A széntartalékokhoz való hozzáférés tekintetében az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint Spanyolország azt javasolja, hogy 2005-ben a széntartalékokhoz való hozzáférést összesen 12 millió tec kapacitással biztosítsák. E cél elérése érdekében a termelőkapacitás 1 600 000 tonnával csökkentették.

(133)

Annak ellenére, hogy a spanyol szénipar átlagos termelési költségei enyhén csökkentek, a termelési költségek túlzottan magas szinten maradtak. Még ha növekedtek is a világpiaci árak, a spanyol szénnek az importált szénnel szembeni kedvezőtlen versenyhelyzete nem fog jelentősen változni az elkövetkező években.

(134)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott adatok és a 2006-ra és 2007-re körvonalazott keretek a jelenleg szükséges feltételekkel együtt jó iránymutatásként szolgálnak. Spanyolország biztosította, hogy a 2003–2005-ös időszakéhoz hasonló ütemben folytatja a termelés és a támogatási összeg csökkentését ezekben az években is. A Bizottság ezért elfogadja a Spanyolország által 2006-ra és 2007-re benyújtott információk részletességét és érvényességét. A 2006–2007-es időszak tekintetében Spanyolországnak egy későbbi szakaszban kell benyújtania az 1407/2002/EK rendelet 4. és 5. cikke szerinti támogatás teljes volumenére vonatkozó részletes adatokat, amihez mellékelnie kell a 2010-ig tartó időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási intézkedéseket. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az ütemezés a termelési egységek bezárásának szociális és regionális vonatkozásai szempontjából indokolt, figyelembe véve azt a tényt, hogy Spanyolország a 2005 utáni időszakra vonatkozóan is kifejezetten vállalta, hogy teljesíti azt a feltételt, amely szerint a támogatásnak csökkenő tendenciát kell követnie. Ez utóbbi elem döntő fontossággal bír a bizottsági értékelésben, hiszen az említett rendelet egyik alapvető eleme a széniparnak nyújtott állami támogatás végleges és jelentős csökkentésének szavatolása.

(135)

Spanyolország úgy döntött, hogy ugyanazt a támogatási rendszert folytatja, mint korábban. A szerkezetátalakítási intézkedések egyrészt az energiaellátás biztonságát szolgálják, másrészt pedig lehetővé teszik a szerkezetátalakítási folyamat folytatását. A támogatás bejelentett összege szükséges, mivel biztosítja a széntartalékokhoz való hozzáférést és a szénbányászati tevékenység csökkentését, amelyet alapvető fontosságúnak tekintenek. Támogatás nélkül a termelést le kellene állítani Spanyolországban, mivel a szénbányászat nem versenyképes.

(136)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termelőkapacitás becsült volumene – amelyet 2005-re 12 millió tec mennyiségben rögzítettek a spanyol energiaellátásban – indokolt, különösen az energiaellátási politika biztonságának és az általános energiapolitika összefüggésében. A Bizottság az értékelésében figyelembe vette, hogy Spanyolország a 2010-ig tartó időszakban növelni fogja a megújuló energiaforrások részesedését az energiaellátásban.

(137)

Mivel a foglalkoztatás szempontjából a bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések fontos következményekkel járnak majd a munkaerőpiacon, a Bizottság a tervről szóló értékelésében figyelembe vette, hogy lehetőség szerint minimalizálni kell a spanyol szénipar szerkezetátalakításának szociális és regionális hatásait.

(138)

A Bizottság az értesítés alapján úgy ítéli meg, hogy a spanyol feketekőszénipar tervezése a következő célkitűzéseken alapul: a szükséges pénzügyi támogatások degressziója, a termelési támogatás és a termelési költségek csökkentése, a fogyasztók megfelelő minőségű és időbeli ütemezésű ellátásának biztosítása, a foglalkoztatás társadalmilag elfogadható csökkentése és az intézkedések regionális hatásának mérlegelése.

(139)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a spanyol szerkezetátalakítási terv a 2003–2005-ös időszak tekintetében elég részletes, és a 2006-ra és 2007-re vonatkozó szükséges feltételekkel megfelelő iránymutatásként szolgál. Ezenkívül a szerkezetátalakítási terv a 2010-ig tartó elsődleges energia ellátás összefüggésében jó áttekintést ad a szénnek az energiapolitikában és a környezetvédelmi politikában betöltött szerepéről.

(140)

A fentiek alapján és az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terven túlmenően hozott intézkedések figyelembevételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Spanyolország által benyújtott terv összeegyeztethető az 1407/2002/EK rendelet célkitűzéseivel és kritériumaival, különösen annak 9. cikke (4) és (6) bekezdésében meghatározott kritériumokkal. Mivel a 2003-ra, 2004-re és 2005-re vonatkozó támogatást a szerkezetátalakítási terv alapján és azzal összhangban nyújtották, illetve fogják nyújtani, a Bizottság az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján azt a következtetést vonja le, hogy ez a támogatás összhangban van a rendelettel.

5.   KÖVETKEZTETÉS

(141)

A Bizottság megállapította, hogy Spanyolország 2003-ban és 2004-ben jogellenesen nyújtott állami támogatást a széniparnak, és ezzel megsértette a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését. Azonban az intézkedéseknek és a Spanyolország által benyújtott információknak az 1407/2002/EK rendelet 10. cikke szerinti elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a szénipar 2003–2005-re vonatkozó szerkezetátalakítási terve és a szerkezetátalakítási terven alapuló 2003–2005. évi állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal. Ezért engedélyezik, hogy Spanyolország kifizesse a támogatást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A szénipar szerkezetátalakítási terve és a 2003–2005. évre vonatkozó, Spanyolország által 2003-ban és 2004-ben nyújtott állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a közös piaccal. Ezért engedélyezik, hogy Spanyolország kifizesse a támogatást.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 21-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL C 182., 2004.7.15., 3. o.

(2)  HL L 205., 2002.8.2., 1. o. A 2003. évi csatlakozási szerződés által módosított rendelet.

(3)  HL L 300., 2002.11.5., 42. o.

(4)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5)  HL L 303., 1998.11.13., 57. o.

(6)  HL L 329., 1993.12.30., 12. o.

(7)  Az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke és 5. cikkének (3) bekezdése.

(8)  Az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke.

(9)  Az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke.

(10)  Az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke.

(11)  Az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke.

(12)  HL L 296., 2002.10.30., 73. o.

(13)  Az 1996-ban létrehozott Sociedad Estatal de Ecónomia y Hacienda, amely a Pénzügyminisztérium alá tartozik.

(14)  COM(2001) 264 végleges, 11. o.

(15)  Költség, biztosítás és fuvardíj.