ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2011.269.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 269

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. október 14.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/76/EU irányelve (2011. szeptember 27.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról ( 1 )

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2011/679/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. október 10.) az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a két Fél közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

17

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1011/2011/EU rendelete (2011. október 13.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról

18

 

*

A Bizottság 1012/2011/EU rendelete (2011. október 11.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa és VIIIb övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról

21

 

*

A Bizottság 1013/2011/EU rendelete (2011. október 11.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, nagyszemű tonhalra irányuló halászat tilalmáról

23

 

*

A Bizottság 1014/2011/EU rendelete (2011. október 11.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, norvég homárra irányuló halászat tilalmáról

25

 

 

A Bizottság 1015/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

27

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2011/680/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. október 10.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy portugál tagjának kinevezéséről

29

 

 

2011/681/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. október 10.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy ír tagjának kinevezéséről

30

 

 

2011/682/EU

 

*

A Tanács végrehajtási határozata (2011. október 11.) az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/77/EU végrehajtási határozat módosításáról

31

 

 

2011/683/EU

 

*

A Tanács végrehajtási határozata (2011. október 11.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

32

 

*

A Tanács 2011/684/KKBP határozata (2011. október 13.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról

33

 

 

2011/685/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. október 13.) a litván szarvasmarha-adatbázis teljes mértékű működőképességének elismeréséről (az értesítés a C(2011) 7164. számú dokumentummal történt)

36

 

 

2011/686/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. október 13.) a 2004/211/EK határozat I. mellékletének az élő lófélék és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának Európai Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok és országrészek jegyzékében a Mexikóra vonatkozó bejegyzések tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2011) 7168. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

37

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelethez (HL L 336., 2010.12.21.)

39

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/76/EU IRÁNYELVE

(2011. szeptember 27.)

a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 91. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A fenntartható közlekedés előmozdítása a közös közlekedéspolitika kulcsfontosságú eleme. Ennek érdekében a közlekedési ágazatnak az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását és az arra gyakorolt negatív hatását – különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat és az egészséget és a környezetet károsító levegőszennyezést és zajártalmat – mérsékelni kell. Ezenfelül környezetvédelmi követelményeket kell beépíteni más uniós szakpolitikák – beleértve a közös közlekedéspolitikát – meghatározásába és végrehajtásába.

(2)

A közlekedés negatív hatásainak csökkentésére irányuló célkitűzést a stabil gazdasági növekedés, a belső piac megfelelő működése és a területi kohézió fenntartása érdekében a mozgás szabadságának aránytalan korlátozása nélkül kívánatos teljesíteni.

(3)

A közlekedési rendszer ennek megfelelő optimalizálása céljából a közös közlekedéspolitikának többféle eszközt kell alkalmaznia annak érdekében, hogy javuljon a közlekedési infrastruktúra és a technológiák használata, és hatékonyabban lehessen kezelni a közlekedés iránti keresletet, különösen a járműpark megújításának előmozdítása, az infrastruktúrák hatékonyabb felhasználása és a komodalitás révén. Mindez a „használó fizet” elv szélesebb körben való érvényesítését és a „szennyező fizet” elv kialakítását és alkalmazását teszi szükségessé a közlekedési ágazatban valamennyi közlekedési mód tekintetében.

(4)

Az 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) olyan, a közlekedési infrastruktúra használatából eredő valamennyi külső költség értékelésére vonatkozó modell előterjesztésére kérte fel a Bizottságot, amely az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak jövőbeni kiszámításának alapjául szolgál. E modell kiegészítéseként a Bizottság köteles volt valamennyi közlekedési mód tekintetében elvégezni a külső költségek internalizálásának hatásvizsgálatát, stratégiát kialakítani az említett modell fokozatos végrehajtására vonatkozóan, és szükség szerint javaslatokat előterjeszteni az irányelv további felülvizsgálatára.

(5)

A fenntartható közlekedéspolitika előmozdítása érdekében a közlekedésben alkalmazott áraknak fokozottabban kifejezésre kell juttatniuk a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel és zajártalommal, az éghajlatváltozással, valamint a közlekedési módok tényleges használata által okozott forgalmi torlódásokkal összefüggő költségeket, ami lehetővé teszi az infrastruktúra használatának optimalizálását, a helyi környezetszennyezés csökkentését, a forgalmi torlódások problémájának kezelését, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a gazdaság számára a lehető legkisebb költség okozásával való folytatását. Ehhez pedig olyan fokozatos megközelítést kell alkalmazni, amely minden egyes közlekedési mód esetében figyelembe veszi annak sajátos jellemzőit.

(6)

A közlekedési módok esetében már elkezdték a külső költségek internalizálását, a vonatkozó uniós jogszabályok pedig vagy fokozatosan bevezetik az ilyen internalizálást, vagy legalábbis nem tiltják meg azt. E folyamatot azonban ellenőrizni kell, és tovább kell ösztönözni valamennyi, közös elveket alkalmazó közlekedési mód esetében, figyelembe véve valamennyi mód egyedi jellemzőit.

(7)

A közúti közlekedési ágazatban az infrastruktúra használatáért kivetett, távolságfüggő díjként kiszámított úthasználati díj a fenntartható közlekedéspolitika elérésének méltányos és hatékony gazdasági eszköze, mivel közvetlenül kapcsolódik az infrastruktúra használatához, a jármű környezetvédelmi teljesítményéhez, és a járműhasználat helyéhez és idejéhez, így azt a járművek tényleges használata által okozott környezetszennyezés és forgalmi torlódások költségét tükröző mértékben lehet megállapítani. Emellett az úthasználati díj nem torzítja a belső piaci versenyt, mivel azt a származási vagy letelepedés szerinti tagállamtól függetlenül valamennyi jármű-üzemeltetőnek, a közúthálózat használatának intenzitásával arányosan meg kell fizetnie.

(8)

A hatásvizsgálatból kitűnik, hogy a környezetszennyezés költsége, valamint – forgalmi torlódásnak kitett utak esetében – az úthasználati díj mértékének a csúcsforgalmi időszakokban való fokozottabb differenciálása alapján kiszámított úthasználati díj kedvezően befolyásolná a közlekedési rendszert, és hozzájárulna az éghajlatváltozásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásához. E díj a tisztább jármű-technológiák igénybevételének ösztönözésével, a logisztikai tevékenység optimalizálásával és az üresjáratok számának csökkentésével mérsékelhetné a forgalmi torlódásokat és a helyi környezetszennyezést. Közvetett módon fontos szerepet játszhatna az üzemanyag-fogyasztás visszaszorításában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.

(9)

Ez az irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy saját nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak az irányelv hatályán kívüli egyéb úthasználókra kivetett díjak tekintetében.

(10)

A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom költségeit – köztük az egészségügyi költségeket, ideértve az orvosi ellátást, a mezőgazdasági terméskiesést és a termelési veszteség más formáit, valamint a jóléti kiadásokat – annak a tagállamnak a területén viselik, ahol a közlekedési műveletre sor kerül. A „szennyező fizet” elv a külsőköltség-díj kivetésén keresztül kerül végrehajtásra, ami hozzájárul a külső költségek csökkentéséhez.

(11)

Ezen irányelv alkalmazásában a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom külső költségeinek kiszámítása céljából a Bizottság által tervezett modell olyan megbízható módszereket és fajlagos értékeket tartalmaz, amelyek már most a külső költségeken alapuló díjak kiszámításának alapjául szolgálhatnak.

(12)

Továbbra is bizonytalanok a differenciált díjak kis forgalmú közutakon való alkalmazásához szükséges rendszerek költségei, illetve előnyei. Amíg ezt a bizonytalanságot nem sikerül feloldani, uniós szinten a rugalmas megközelítés tűnik a legmegfelelőbbnek. E rugalmas megközelítésnek biztosítania kell a tagállamok számára annak eldöntését, hogy a hálózat helyi és országos jellemzői alapján bevezetnek-e külsőköltség-díjakat, és ha igen, mely utakon.

(13)

Az időalapú használati díj hasznos rendszert képez, mivel az a „használó fizet” elvet már jelenleg is alkalmazza, amikor az infrastruktúra tényleges használatát jobban tükröző, a megtett távolságon alapuló díjrendszert jelenleg nem alkalmazzák. A napi, heti, havi vagy éves alapon megállapított időalapú használati díj nem valósíthat meg hátrányos megkülönböztetést az alkalmi úthasználókkal szemben, mivel ezen úthasználók között valószínűleg jelentős arányban vannak külföldi fuvarozók. Ezért indokolt részletesebben meghatározni a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó napi, heti, havi és éves díjtételek összegének egymáshoz viszonyított arányát.

(14)

Annak érdekében, hogy az európai fuvarozók világos árjelzést kapjanak, ami ösztönzőként hat magatartásuk optimalizálására, középtávon erőfeszítéseket kell tenni a külső költségek kiszámítása céljából a tagállamok által alkalmazott módszerek közelítésére.

(15)

A díjmegállapítási rendszerek egyértelmű és átlátható módon történő alkalmazása a belső piac jobb működését eredményezheti. Ezért el kell kerülni a díjmegállapítási rendszerek következetlenségeit annak érdekében, hogy ne torzuljon a verseny a transzeurópai közúthálózaton vagy annak bizonyos szakaszain, illetve az összekapcsolódó hálózatok vagy autópályák bármely más, a transzeurópai közúthálózaton kívüli szakaszán végzett nemzetközi árufuvarozásban. Azonos díjmegállapítási elveket kell alkalmazni különösen egy adott tagállam autópálya-hálózatának valamennyi szakaszára vonatkozóan.

(16)

A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az úthasználati díjakba beépíthessék az infrastruktúra költségeinek és a külső költségeknek az ezen irányelv által megengedett legmagasabb értékét, de úgy is dönthessenek, hogy e költségek közül az egyiket vagy mindkettőt kisebb mértékben építik be a díjakba, vagy e költségeket egyáltalán nem hárítják át.

(17)

A külsőköltség-díjjal terhelt hálózat meghatározásakor a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy bizonyos közutakra nem vetnek ki külsőköltség-díjat annak érdekében, hogy javítsák a peremterületek, a tengerparttal nem rendelkező területek és a szigetek megközelíthetőségét és versenyképességét.

(18)

Indokolt lehetővé tenni, hogy az infrastruktúradíjhoz a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom költségén alapuló külsőköltség-elem is járuljon. Biztosítani kell, hogy az infrastruktúra használati költségéhez hozzá lehessen adni az úthasználati díjba beépített külsőköltség-elemet, feltéve, hogy a költségek kiszámítása során teljesülnek bizonyos, az indokolatlan díjmegállapítás elkerülését célzó feltételek.

(19)

A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom költségeinek pontosabb tükrözése érdekében a külsőköltség-díjat a közút típusa, a járműtípus, valamint a zajártalom tekintetében a figyelembe vett időszak szerint differenciálni kell.

(20)

A forgalmi torlódás általában negatív hatást fejt ki, amennyiben az úthasználók számára idő- és üzemanyag-veszteséget jelent. Az infrastruktúradíjak differenciálásával lehetővé válik a forgalmi torlódások kezelése, feltéve, hogy a differenciált úthasználati díjak az árakon keresztül egyértelmű és jelentős ösztönzést adnak az úthasználók számára arra, hogy változtassanak magatartásukon, és csúcsidőszakban kerüljék el a túlterhelt útszakaszokat.

(21)

Amikor a forgalmi torlódások csökkentése érdekében bizonyos útszakaszokon differenciálást alkalmaznak, ezt bevételsemleges módon úgy kell megtervezni és alkalmazni, hogy jelentős pénzügyi előnyöket biztosítson az adott útszakaszt csúcsforgalmi időn kívül használó fuvarozók számára azokkal szemben, akik csúcsidőben használják azt.

(22)

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) már megteremtette a közúti járművek és az infrastruktúra által kibocsátott zajra vonatkozó uniós intézkedések fejlesztéséhez és kiegészítéséhez szükséges alapot azáltal, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára előírja a főbb közutakra vonatkozó stratégiai zajtérképek elkészítését, továbbá a zaj csökkentését célzó cselekvési tervek készítését ott, ahol a kibocsátási szintek káros hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre.

(23)

A belső piac zökkenőmentes működéséhez uniós keretrendszerre van szükség annak biztosítására, hogy a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom helyi költségei, illetőleg a forgalmi torlódások alapján megállapított útdíjak átláthatók és arányosak legyenek, és ne valósítsanak meg hátrányos megkülönböztetést. E keretrendszernek közös díjmegállapítási elveket, számítási módszereket, maximális mértékeket és elismert tudományos módszereken alapuló, a külső költségekre vonatkozó fajlagos értékeket, valamint az úthasználatidíj-beszedési rendszereket illetően a Bizottságnak küldendő értesítésekre és jelentésekre eljárásokat kell magában foglalnia.

(24)

Amennyiben valamely tagállam egy adott hatóságot jelöl ki a külsőköltség-díj összegének megállapítására, kívánatos, hogy e hatóságnak ne fűződjön érdeke indokolatlanul magas összeg megállapításához, ezért e hatóságnak függetlennek kell lennie az úthasználati díjat beszedő és a bevételt kezelő szervtől.

(25)

Az a folyosó, amelynek esetében megengedett a felár alkalmazása, olyan párhuzamos, egymással közvetlen versenyben álló, és egymástól ésszerű távolságon belül fekvő hegyi útszakaszokat is magában foglalhat, amelyekre a forgalom a felár bevezetése következtében átterelődhet. A határokon átnyúló projektek esetében e rendelkezés alkalmazásáról az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak kell megegyezniük.

(26)

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (6) III. mellékletében meghatározott, az európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek megvalósításának előtérbe helyezése érdekében azon tagállamoknak, amelyek felárat alkalmazhatnak, a külsőköltség-díj kivetése előtt inkább ezzel a lehetőséggel kell élniük. Az úthasználókat terhelő indokolatlan díjfizetési kötelezettség elkerülése érdekében úgy kell rendelkezni, hogy a külsőköltség-díj és a felár együtt ne legyen alkalmazható, kivéve, ha a külső költségek meghaladják a már kivetett felár összegét. Ilyenkor indokolt levonni a külsőköltség-díjból a felár összegét.

(27)

Nem engedhető meg a külsőköltség-díjra vonatkozó kedvezmény vagy díjcsökkentés alkalmazása, mivel jelentős a kockázata annak, hogy ez indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést valósítana meg az úthasználók egyes csoportjaival szemben.

(28)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a területi kohézió, valamint a peremterületek, a tengerparttal nem rendelkező területek és a szigetek megközelíthetőségének és versenyképességének biztosítása érdekében ösztönző intézkedéseket kell engedélyezni a közlekedési módok közötti költséges váltások (például a közúti-tengeri-közúti közlekedés) tekintetében.

(29)

Bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell az infrastruktúradíjra vonatkozó kedvezmény vagy díjcsökkentés alkalmazását az úthasználók olyan kategóriái tekintetében, mint a gyakori úthasználók vagy az elektronikus úthasználatidíj-rendszer használói.

(30)

A külső költségeknek az úthasználati díjak révén való felszámítása eredményesebben hat az úthasználói döntésekre, ha utóbbiak tisztában vannak e költségekkel. Ezért e költségeket az úthasználati díj beszedője által kiállított elismervényen, számlán vagy egyéb hasonló okmányon elkülönítve kell feltüntetni. Ezenfelül ezen dokumentumok megkönnyítenék azt is, hogy a fuvarozók a külsőköltség-díjból eredő költségüket áthárítsák a megbízóra vagy más ügyfelükre.

(31)

Kívánatos az elektronikus úthasználatidíj-rendszer alkalmazása annak érdekében, hogy a díjbeszedés ne akadályozza a forgalom szabad áramlását, és kiküszöbölje a fizetőkapuknál álló sorok folytán a helyi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Ezért kívánatos, hogy a külsőköltség-díjat ilyen rendszerek alkalmazásával vessék ki a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelően. A belső piac megfelelő működésének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak ellenőriznie kell a 2004/52/EK irányelv keretében elért haladást annak érdekében, hogy a megegyezés szerinti időtartamon belül be lehessen vezetni egy olyan működő, európai elektronikus útdíjszedési rendszert, amely egy adott járműben egyetlen darabra korlátozza az elektronikus díjszedést célzó eszközök számát, amely teljes mértékben kompatibilis a tagállamokban alkalmazott valamennyi elektronikus útdíjszedési rendszerrel.

(32)

Míg a nemzeti közkiadásokkal, többek között az ezen irányelv alapján befolyt bevételek felhasználásával kapcsolatos döntések a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a külsőköltség-díjból származó többletbevételt vagy ennek a bevételnek az értékével megegyező összeget, ezen irányelv közlekedéspolitikai céljaival összhangban, a közlekedési ágazat javára és általában véve a fenntartható mobilitás elősegítésére kell fordítani. E projekteknek ennek megfelelően többek között a hatékony árképzés elősegítésére, a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére, a logisztikai tevékenység optimalizálására vagy a közúti közlekedésbiztonság javítására kell irányulniuk.

(33)

Az úthasználatidíj-rendszerek átjárhatóságának elősegítése érdekében lehetőséget kell adni arra, hogy két vagy több tagállam közös úthasználatidíj-rendszer bevezetése céljából – bizonyos feltételek teljesítése mellett – együttműködjön egymással.

(34)

A Bizottságnak kellő időben átfogó értékelést kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az azokban a tagállamokban szerzett tapasztalatokról, amelyek ezen irányelvnek megfelelően külsőköltség-díjat és/vagy infrastruktúradíjat alkalmaznak.

(35)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (8) értelmében a jövedelemtermelő projektek esetében a finanszírozási igény meghatározása során figyelembe kell venni a közvetlenül az úthasználókat terhelő díjakból származó bevételt. A külsőköltség-díjból származó bevételt azonban a finanszírozási igény meghatározása során indokolt figyelmen kívül hagyni, mivel ezt a bevételt a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál történő csökkentésére és hatásainak mérséklésére, a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására, valamint a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra kiépítésére irányuló projektekre kell fordítani.

(36)

A tagállamoknak a külsőköltség-díjak kiszámítására szolgáló alternatív tudományos módszerek alkalmazásakor figyelembe kell venniük a külső költségek becslésével kapcsolatos elmélet és gyakorlat jelenlegi helyzetét áttekintő, „Handbook on estimation of external costs in the transport sector” (9) (Kézikönyv a közlekedési ágazat külső költségeinek becsléséhez) című kiadványban meghatározott, a külső költségek pénzben kifejezett összegének kiszámítására vonatkozó módszereket.

(37)

Az Európai Bizottság megbízása alapján 2004-ben készült „Hegyvidéki területek Európában: Elemzés az EU jelenlegi és jövőbeli tagállamai, valamint más európai országok hegyvidéki területeiről” című tanulmányban meghatározott hegyvidéki területeken engedélyezni kell a magasabb összegű külsőköltség-díjakat, amennyiben objektív tudományos adatok bizonyítják, hogy ezeken a területeken a levegőszennyezés és a zajártalom nagyobb károkat okoz a földrajzi adottságok, valamint az olyan fizikai körülmények következtében, mint az utak esése, a hőmérsékleti inverzió és a völgyek zajfelerősítő hatása.

(38)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(39)

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek bizonyos hozzáigazításai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

(40)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (11) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve az Unió érdekében készítsenek táblázatokat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető rendelkezések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(41)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a külső költségeken alapuló, differenciált díjmegállapítás bevezetésének a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében történő ösztönzését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a közlekedés határokon átnyúló jellegének jelentősége miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az 1999/62/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

a következő pont kerül beillesztésre:

„ad)   »autópálya«: olyan közút, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem szolgálja ki az út menti ingatlanokat, és amely:

i.egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól;ii.szintben nem keresztez sem utat, sem vasúti vagy villamosvágányt, sem kerékpárutat, sem pedig gyalogutat; ésiii.kifejezetten autópályaként van jelölve;

b)

a b) és a ba) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)   »úthasználati díj«: valamely járműre az adott infrastruktúra használatáért a megtett távolság és a jármű típusa alapján fizetendő, infrastruktúradíjból és/vagy külsőköltség-díjból álló, meghatározott összeg;

ba)   »infrastruktúradíj«: az adott infrastruktúra építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében kivetett díj;”

c)

a következő pontok kerülnek beillesztésre:

„bb)   »külsőköltség-díj«: a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel és/vagy a közlekedésnek tulajdonítható zajártalommal kapcsolatban a tagállamnál felmerülő költségek megtérülése érdekében kivetett díj;

bc)   »a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége«: valamely jármű üzemeltetése során a por és az ózonprekurzorok, például a nitrogén-oxid, és az illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásával okozott kár költsége;

bd)   »a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége«: a járművek által kibocsátott vagy a járművek és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal okozott kár költsége;

be)   »súlyozott átlagos infrastruktúradíj«: az infrastruktúradíjból egy adott időszakban befolyó teljes bevétel és az ezen időszakban a díjfizetés alá tartozó közútszakaszokon megtett járműkilométerek számának hányadosa;

bf)   »súlyozott átlagos külsőköltség-díj«: a külsőköltség-díjból egy adott időszakban befolyó teljes bevétel és az ezen időszakban a díjfizetés alá tartozó közútszakaszokon megtett járműkilométerek számának hányadosa;”

d)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)   »jármű«: közúti árufuvarozás céljára szánt vagy használt és 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű vagy csuklós járműszerelvény;”.

2.

A 7., a 7a. és a 7b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1)   A 9. cikk (1a) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 7a–7k. cikkben meghatározott feltételek szerint úthasználati díjakat és/vagy használati díjakat tarthatnak fenn, illetve vezethetnek be a transzeurópai közúthálózaton vagy annak egyes szakaszain, továbbá saját autópálya-hálózatuk bármely más olyan szakaszán, amely nem része a transzeurópai közúthálózatnak. Ez nem sérti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban más utakra vonatkozóan úthasználati díjat és/vagy használati díjat vessenek ki, feltéve, hogy az ezen más utakon kivetett úthasználati díj és/vagy használati díj nem hozza hátrányos helyzetbe a nemzetközi forgalmat, és nem vezet a gazdasági szereplők közötti verseny torzításához.

(2)   A tagállamok egy adott járműkategóriára sem vethetnek ki egyidejűleg úthasználati díjat és használati díjat egyazon útszakasz használatáért. Azok a tagállamok azonban, amelyek hálózatukon használati díjat alkalmaznak, a hidak, alagutak és hágók használatáért úthasználati díjat is kivethetnek.

(3)   Az úthasználati díjak és a használati díjak sem közvetett, sem közvetlen módon nem eredményezhetnek megkülönböztetést a fuvarozók állampolgársága, valamint a fuvarozók letelepedése vagy a járművek nyilvántartásba vétele szerinti tagállam vagy harmadik ország, illetve a közlekedési művelet kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4)   A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (12) alapján a menetíró készülék felszerelése és alkalmazása alól mentességet élvező járművek esetében, valamint az ezen irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben az e pontokban meghatározott feltételek szerint a tagállamok jogosultak kedvezményes úthasználati díjtételeket vagy használati díjakat előírni, illetőleg az úthasználati díj vagy használati díj megfizetésének kötelezettsége alól mentességet adni.

(5)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy csak olyan járművekre vonatkozóan alkalmaznak úthasználati díjat és/vagy használati díjat, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 tonna, ha megítélésük szerint a díjfizetési kötelezettségnek a 12 tonnánál kisebb tömegű járművekre való kiterjesztése többek között:

a)

a forgalom más utakra történő átterelődése következtében jelentős negatív hatást gyakorolna a forgalom szabad áramlására, a környezetre, a zajszintekre, a forgalom sűrűségére, az egészségre vagy a közúti közlekedés biztonságára;

b)

a kiterjesztéssel elérhető többletbevétel 30 %-ánál nagyobb mértékű adminisztrációs költséget eredményezne.

Azon tagállamok, amelyek úgy határoznak, hogy csak azokra a járművekre vonatkozóan alkalmaznak úthasználati díjat és/vagy használati díjat, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 tonna, döntésükről és annak indokairól tájékoztatják a Bizottságot.

7a. cikk

(1)   A használati díjnak az infrastruktúra használatának időtartamával arányosnak kell lennie, nem haladhatja meg a II. mellékletben meghatározott értékeket, és adott napra, hétre, hónapra vagy évre kell érvényesnek lennie. A havi díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 10 %-a, a heti díjtétel összege legfeljebb az éves díjtétel összegének 5 %-a, a napi díjtétel összege pedig legfeljebb az éves díjtétel összegének 2 %-a lehet.

Valamely tagállam dönthet úgy, hogy a területén nyilvántartásba vett gépjárművekre kizárólag éves díjtételeket alkalmaz.

(2)   A tagállamok a használati díjakat – beleértve az adminisztrációs költséget – járműkategóriánként, a II. mellékletben meghatározott maximális értékeknél nem nagyobb összegben határozzák meg.

7b. cikk

(1)   Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra-költségek megtérülésének elve alapján kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíjat az építési költségekhez, valamint az adott infrastruktúra-hálózat üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési költségeihez kapcsolódóan kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot és/vagy haszonkulcsot is tartalmazhat.

(2)   A figyelembe vett költségeknek az infrastruktúradíjjal terhelt hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az e díj fizetésére kötelezett járművekhez kell kapcsolódniuk. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy e költségeknek csak bizonyos százalékát téríttetik meg.

7c. cikk

(1)   A külsőköltség-díj kapcsolódhat a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költségéhez. Olyan útszakaszokon, amelyek olyan területeken haladnak keresztül, ahol a lakosság a közúti közlekedésnek tulajdonítható zajártalomnak van kitéve, a külsőköltség-díj magában foglalhatja a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költségét.

A külsőköltség-díj összegét differenciáltan és a IIIa. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek és módszereknek megfelelően kell megállapítani, az említett díj összege továbbá nem haladhatja meg a IIIb. mellékletben meghatározott maximális értékeket.

(2)   A figyelembe vett költségeknek a külsőköltség-díjjal terhelt hálózathoz vagy hálózatrészhez és az e díj fizetésére kötelezett járművek köréhez kell kapcsolódniuk. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy e költségeknek csak bizonyos százalékát téríttetik meg.

(3)   A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel kapcsolatos külsőköltség-díj nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyek megfelelnek a legszigorúbb EURO kibocsátási előírásoknak az ezen előírásokat bevezető szabályokban meghatározott határidőt követő négy évig.

(4)   A külsőköltség-díj összegét az érintett tagállam állapítja meg. Ha valamely tagállam e célra hatóságot jelöl ki, e hatóságnak jogi és pénzügyi szempontból függetlennek kell lennie attól a szervezettől, amely a díjakat vagy azok bármely részét kezeli vagy beszedi.

7d. cikk

A jövőbeni szigorúbb EURO kibocsátási előírások elfogadását követő egy éven belül az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében a IIIb. mellékletben meghatározza a vonatkozó maximális értékeket.

7e. cikk

(1)   A tagállamok az infrastruktúradíj legmagasabb értékét a III. mellékletben előírt számítási alapelveken alapuló módszertan alapján határozzák meg.

(2)   Koncessziós úthasználati díj esetében az infrastruktúradíj legmagasabb összege legfeljebb az az érték lehet, amely a III. mellékletben előírt számítási alapelveken alapuló módszertan alkalmazásából adódna. A két érték egyenlőségét a szóban forgó koncessziós szerződés jellegének megfelelő, kellően hosszú referencia-időszak figyelembevételével kell megvizsgálni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben előírt kötelezettségek nem alkalmazandók azokra az úthasználatidíj-rendszerekre, amelyek 2008. június 10-én már hatályban voltak, valamint azokra, amelyekre vonatkozóan közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő 2008. június 10-ig ajánlatot vagy – tárgyalásos eljárás esetén – tárgyalásra vonatkozó felhívásra adott választ kapott, mindaddig, amíg ezek a rendszerek lényeges módosítás nélkül hatályban vannak.

7f. cikk

(1)   A Bizottság előzetes tájékoztatását követően, a hegyvidéki régiókban található infrastruktúra esetében az infrastruktúradíjhoz kivételes jelleggel felár adható olyan meghatározott útszakaszokon, ahol előfordulhatnak állandó torlódások, vagy amelyeken a járművek jelentős környezetkárosítást okoznak, amennyiben:

a)

a felárból befolyt bevételt olyan, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (13) III. mellékletében megjelölt, európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek építésének finanszírozására fordítják, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a torlódás vagy a környezetkárosítás enyhítéséhez, és amelyek ugyanazon a közlekedési folyosón helyezkednek el, mint az az útszakasz, amelyen a felárat alkalmazzák;

b)

a felár összege nem haladja meg a 7b. cikk (1) bekezdésének és a 7e. cikknek megfelelően kiszámított, súlyozott átlagos infrastruktúradíj 15 %-át, kivéve, ha a befolyt bevételt hegyvidéki régióban fekvő infrastruktúrát magában foglaló, európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek határokon átnyúló szakaszainak finanszírozására fordítják, amely esetben a felár nem haladhatja meg az említett infrastruktúradíj 25 %-át;

c)

a felár alkalmazása nem vezet tisztességtelen bánásmódhoz a kereskedelmi forgalmat illetően a közút más használóival szemben;

d)

a felár bevezetését megelőzően a Bizottságnak megküldik a felár alkalmazásának pontos helyét, és az a) pontban említett kiemelt fontosságú projektek építésének finanszírozásáról meghozott határozatra vonatkozó bizonyítékot; valamint

e)

a felár alkalmazásának időtartamát előre meghatározzák és behatárolják, és ez az időtartam a várt keletkező bevétel tekintetében összhangban van a felár bevételeiből társfinanszírozni kívánt projektek pénzügyi tervével és költség-haszon elemzésével.

Az első albekezdés az említett projektben érintett valamennyi tagállam egyetértése esetén az új, határon átnyúló projektekre alkalmazandó.

(2)   Felár a 7g. cikknek megfelelően differenciált infrastruktúradíjra is alkalmazható.

(3)   Miután megkapta a felárat bevezetni kívánó tagállamtól a szükséges információkat, a Bizottság ezen információkat hozzáférhetővé teszi a 9c. cikkben említett bizottság tagjai számára. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bevezetni kívánt felár nem felel meg az (1) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy egy vagy több peremterület gazdasági fejlődésére jelentős negatív hatást fog gyakorolni, az érintett tagállam által benyújtott díjmegállapítási tervet elutasíthatja, vagy kérheti annak módosítását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9c. cikk (2) bekezdésében előírt tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Azokon az útszakaszokon, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben a felár alkalmazására vonatkozóan előírt követelményeket, a tagállamok csak abban az esetben vethetnek ki külsőköltség-díjat, ha egyúttal felárat is alkalmaznak.

(5)   A felár összegét a külsőköltség-díj 7c. cikknek megfelelően kiszámított összegéből le kell vonni, kivéve a 2011. október 15-től kezdődően a 0, I és II, illetve 2015-től kezdődően a III EURO kibocsátási osztályba tartozó járművek esetében. A felár és a külsőköltség-díjak egyidejű alkalmazásából befolyó valamennyi bevételt a 661/2010/EU határozat III. mellékletében meghatározott európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek építésének finanszírozására kell fordítani.

7g. cikk

(1)   A tagállamok a jármű EURO kibocsátási osztálya szerint differenciálják az infrastruktúradíjat oly módon, hogy egyetlen infrastruktúradíj se haladja meg 100 %-nál nagyobb mértékben a legszigorúbb kibocsátási előírásokat teljesítő, ugyanolyan járművekre vonatkozó díjat. A meglévő koncessziós szerződések meghosszabbításukig mentesülnek e kötelezettség alól.

A tagállamok mindazonáltal eltérhetnek az infrastruktúradíj differenciálására vonatkozó követelménytől, amennyiben:

i.

az súlyosan veszélyeztetné a területükön alkalmazott úthasználatidíj-rendszerek koherenciáját;

ii.

technikailag nem lenne kivitelezhető az ilyen differenciálás bevezetése az érintett úthasználatidíj-rendszerben;

iii.

a közúti közlekedés biztonságára és a közegészségre káros hatású, leginkább szennyező járművek más útra tereléséhez vezetne; vagy

iv.

az úthasználati díj tartalmazza a külsőköltség-díjat.

A Bizottságot értesíteni kell minden ilyen eltérésről és mentességről.

(2)   Arra az esetre, ha a járművezető vagy adott esetben a fuvarozó az ellenőrzés alkalmával nem képes a jármű EURO kibocsátási osztályának igazolására alkalmas járműokmányt bemutatni, a tagállamok a legmagasabb kivethető úthasználati díjat alkalmazhatják.

(3)   Az infrastruktúradíj a forgalmi torlódások csökkentése, az infrastruktúra károsodásának minimalizálása és az érintett infrastruktúra kihasználtságának optimalizálása, illetve a közúti közlekedésbiztonság előmozdítása céljából is differenciálható, amennyiben:

a)

a differenciálás átlátható, azt nyilvánosságra hozták, és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhető;

b)

a differenciálást napszaktól, naptípustól vagy évszaktól függően alkalmazzák;

c)

az infrastruktúradíj egyetlen díjtétele sem haladja meg 175 %-nál nagyobb mértékben a 7b. cikkben említett súlyozott átlagos infrastruktúradíj legmagasabb összegét;

d)

azon csúcsidőszakok időtartama, amelyek alatt a forgalmi torlódások csökkentése érdekében magasabb infrastruktúradíjakat vetnek ki, naponta nem haladja meg az öt órát;

e)

a differenciálást átlátható és bevételsemleges módon tervezik meg és alkalmazzák valamely, forgalmi torlódások által érintett útszakaszon oly módon, hogy alacsonyabb úthasználati díj vonatkozzon az útszakaszt csúcsforgalmi időn kívül használni kívánó fuvarozókra, és magasabb díj az ugyanezen útszakaszt csúcsforgalmi időszakban használni kívánókra; valamint

f)

az a tagállam, amely ilyen differenciálás bevezetését vagy a meglévő differenciálás módosítását tervezi, erről tájékoztatja a Bizottságot, és számára megküldi a feltételek teljesítésének biztosításához szükséges információkat. A Bizottság a benyújtott információk alapján nyilvánosságra hozza és rendszeresen frissíti azon időszakok – a megfelelő díjtételeket is tartalmazó – jegyzékét, amelyekben a differenciálást alkalmazzák.

(4)   Az (1) és a (3) bekezdésben említett differenciálás nem alkalmazható úthasználati díjból származó többletbevétel elérése céljából. A bevétel nem kívánt növekedését a differenciálási rendszer módosításával ellensúlyozni kell, amit a többletbevétel keletkezése szerinti számviteli év végét követő két éven belül végre kell hajtani.

7h. cikk

(1)   A tagállam az új infrastruktúradíjat magában foglaló úthasználatidíj-rendszer bevezetését megelőzően legalább hat hónappal megküldi a Bizottságnak:

a)

a koncessziós úthasználati díjtól eltérő úthasználatidíj-rendszer esetében:

az infrastruktúra különböző költségelemeinek kiszámítása során használt fajlagos értékeket és egyéb paramétereket, és

a díjfizetési rendszerbe tartozó járművekre vonatkozó pontos információt, az egyes költségszámítások során figyelembe vett hálózat vagy hálózatrész földrajzi kiterjedését, valamint a díj révén megtérülő költségek hányadát;

b)

a koncessziós úthasználati díjat magában foglaló úthasználatidíj-rendszer esetében:

a koncessziós szerződéseket vagy azok jelentős változásait,

azt az alapesetet, amelyre az ajánlatkérő az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) VII B. melléklete szerinti koncesszióra vonatkozó hirdetményt alapozta; ezen alapeset a 7b. cikk (1) bekezdésének megfelelően tartalmazza a koncesszió alapján előirányzott becsült költségeket, a forgalom előrejelzését járműtípus szerinti bontásban, az úthasználati díj tervezett mértékét, valamint a koncessziós szerződés tárgyát képező hálózat földrajzi kiterjedését.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben előírt valamennyi információ beérkezését követő hat hónapon belül véleményt ad arról, hogy teljesültek-e a 7e. cikkben előírt kötelezettségek. A Bizottság e véleményét hozzáférhetővé kell tenni a 9c. cikkben említett bizottság számára.

(3)   A tagállam az új külsőköltség-díjat magában foglaló úthasználatidíj-rendszer bevezetését megelőzően megküldi a Bizottságnak:

a)

azon útszakaszok részletes megjelölését, amelyeken a külsőköltség-díjat alkalmazni kívánja, valamint azokat a járműosztályokat, úttípusokat és pontosan meghatározott időszakokat, amelyek szerint a külsőköltség-díjat differenciálni kívánja;

b)

a tervezett súlyozott átlagos külsőköltség-díjat és a tervezett összbevételt;

c)

adott esetben a 7c. cikk (4) bekezdésének megfelelően a díj összegének meghatározására kijelölt hatóság megnevezését és képviselőjének nevét; és

d)

a IIIa. mellékletben előírt számítási módszer alkalmazásának szemléltetéséhez szükséges paramétereket, adatokat és információkat.

(4)   A Bizottság az alábbi időpontokig határoz arról, hogy a 7b., 7c., 7j. cikkben vagy a 9. cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesülnek-e:

a)

hat hónappal a (3) bekezdésben említett dokumentáció benyújtását követően; vagy

b)

adott esetben további három hónappal a Bizottság által a (3) bekezdés alapján kért kiegészítő információk kézhezvételét követően.

Az érintett tagállam a határozatnak való megfelelés céljából kiigazítja a javasolt külsőköltség-díjat. A Bizottság e határozatát hozzáférhetővé kell tenni a 9c. cikkben említett bizottság, az Európai Parlament és a Tanács számára.

7i. cikk

(1)   Az úthasználati díj külsőköltségdíj-eleme tekintetében a tagállamok az úthasználók egyetlen csoportjára sem alkalmazhatnak kedvezményt vagy díjcsökkentést.

(2)   A tagállamok az infrastruktúradíj tekintetében kedvezményt vagy díjcsökkentést alkalmazhatnak, feltéve, hogy:

a)

az így adódó díjstruktúra arányos, azt nyilvánosságra hozták, az úthasználók számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását;

b)

e kedvezmények vagy díjcsökkentések az adminisztrációs költségek tényleges megtakarítását eredményezik; valamint

c)

mértékük nem haladja meg a kedvezményre vagy díjcsökkentésre nem jogosult, azonos típusú járművek által fizetendő infrastruktúradíj összegének 13 %-át.

(3)   A 7g. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 7g. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekre figyelemmel az úthasználati díj mértéke kivételes esetekben, nevezetesen meghatározott, a 661/2010/EU határozat III. mellékletében azonosított európai érdekeket szolgáló, kiemelt fontosságú projektek tekintetében – az ilyen projektek gazdasági életképességének biztosítása érdekében – más módon is differenciálható, amennyiben e projektek más közlekedési módokkal közvetlen versenyhelyzetben vannak. Az így adódó díjstruktúrának lineárisnak, arányosnak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételekkel hozzáférhetőnek kell lennie, és nem eredményezheti többletköltségeknek más úthasználókra magasabb útdíj formájában történő áthárítását. E feltételek teljesülését a Bizottság a szóban forgó díjstruktúra bevezetése előtt ellenőrzi.

7j. cikk

(1)   Az úthasználati díjakat és a használati díjakat oly módon kell kivetni és beszedni, valamint megfizetésüket oly módon kell ellenőrizni, hogy az a forgalom szabad áramlását a lehető legkisebb mértékben akadályozza, elkerülve bármilyen kötelező ellenőrzést vagy vizsgálatot az Unió belső határain. Ennek érdekében a tagállamok együttműködnek olyan módszerek kidolgozásában, amelyek lehetővé teszik, hogy a fuvarozók az úthasználati és használati díjakat legalább a nagyobb értékesítési pontokon, az általánosan elfogadott fizetési eszközökkel, mind az alkalmazó tagállam területén belül, mind azon kívül, a nap 24 órájában megfizethessék. A tagállamok az úthasználati díjak és a használati díjak megfizetése céljára kijelölt pontokon megfelelő létesítményekkel biztosítják a szokásos közúti biztonsági előírások érvényesülését.

(2)   Az úthasználati díjak és a használati díjak rendszere nem eredményezhet indokolatlan anyagi vagy egyéb hátrányt a közúthálózat nem rendszeres használói számára. Különösen abban az esetben, ha valamely tagállam az úthasználati díjakat vagy használati díjakat olyan rendszer segítségével szedi be, amely a jármű fedélzeti egység elhelyezését teszi szükségessé, biztosítania kell, hogy a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) követelményeinek megfelelő ilyen fedélzeti egységek ésszerű adminisztrációs és gazdasági feltételek mellett valamennyi úthasználó számára beszerezhetők legyenek.

(3)   Ha a tagállamok úthasználati díjat vetnek ki egy járműre, az úthasználati díj teljes összegét, az infrastruktúradíj összegét és/vagy a külsőköltség-díjak összegét a fuvarozó részére kiállított elismervényen kell feltüntetni, amennyiben lehetséges, elektronikus úton.

(4)   Amennyiben ez gazdaságilag megvalósítható, a külsőköltség-díjakat a tagállamoknak a 2004/52/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő elektronikus rendszer használatával kell kivetniük és beszedniük. A Bizottság elősegíti a tagállamok közötti együttműködést, amely az elektronikus útdíjhasználati rendszerek európai szintű átjárhatóságának biztosításához szükségesnek bizonyulhat.

7k. cikk

A Szerződés 107. és 108. cikkének sérelme nélkül, ez az irányelv nem érinti az infrastruktúra igénybevételéért úthasználati díjat vagy használati díjat szedő tagállamok azon lehetőségét, hogy ezekért a díjakért megfelelő ellentételezést nyújtsanak.

3.

A 8a. cikket követően a szöveg a következő 8b. cikkel egészül ki:

„8b. cikk

(1)   Két vagy több tagállam együttműködhet közös, az együttes területükön egységesen alkalmazandó úthasználatidíj-rendszer bevezetése érdekében. Az érintett tagállamok ilyen esetben biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon ezen együttműködésről, valamint a rendszer későbbi üzemeltetéséről és esetleges módosításairól.

(2)   A közös úthasználatidíj-rendszerre a 7–7k. cikkben foglalt feltételek vonatkoznak. A közös rendszerhez más tagállamok is csatlakozhatnak.”

4.

A 9. cikkben az (1a) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   Ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy megkülönböztetésmentesen a közlekedési torlódások csökkentésére, illetve a káros környezeti hatások – közöttük a rossz levegőminőség – felszámolására irányuló, szabályozási célú díjakat alkalmazzanak bármely városi övezetben elhelyezkedő út tekintetében, beleértve a városi övezeteken áthaladó transzeurópai úthálózatokat is.

(2)   A tagállamok döntenek az ezen irányelvből származó bevételek felhasználásáról. A közlekedési hálózat egésze fejlődésének elősegítése érdekében az infrastruktúra- és külsőköltség-díjakból származó bevételt, vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a közlekedési ágazat javára és a teljes közlekedési rendszer optimalizálására kell fordítani. A külsőköltség-díjakból származó bevételeket vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a közlekedés fenntarthatóbbá tételére kell fordítani, többek között az alábbiak legalább egyikére:

a)

a hatékony árképzés elősegítése;

b)

a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentése;

c)

a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés hatásainak a szennyezés forrásánál történő enyhítése;

d)

a járművek CO2-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítására;

e)

a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra fejlesztése és/vagy a meglévő kapacitás növelése;

f)

a transzeurópai közlekedési hálózat támogatása;

g)

a logisztikai tevékenység optimalizálása;

h)

a közúti közlekedés biztonságának javítása; valamint

i)

biztonságos parkolóhelyek biztosítása.

Akkor tekintendő úgy, hogy a tagállamok alkalmazzák e bekezdést, ha olyan adózási és pénzügyi támogatási politikát alkalmaznak és hajtanak végre, amely pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai közlekedési hálózat számára, és amelynek értéke az infrastruktúra- és külsőköltség-díjakból származó tagállamonkénti bevételek legalább 15 %-ának felel meg.”

5.

A 9b. és 9c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9b. cikk

A Bizottság az ezen irányelv és különösen a mellékletek végrehajtásával összefüggésben elősegíti a tagállamok közötti párbeszédet és a műszaki know-how cseréjét.

9c. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Az említett bizottságot a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelet (16) értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

9d. cikk

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkkel kapcsolatban:

a 0. melléklet hozzáigazítása az uniós vívmányokhoz,

a IIIa. melléklet 4.1. és 4.2. pontjában foglalt képleteknek a tudományos és műszaki fejlődés alapján történő kiigazítása.

Az e cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában a 9e., 9f. és 9g. cikkben megállapított eljárásokat kell alkalmazni.

9e. cikk

(1)   A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 9d. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 9f. és a 9g. cikk határozza meg.

9f. cikk

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 9d. cikkben említett felhatalmazást.

(2)   A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt ésszerű határidőn belül törekszik tájékoztatni a másik intézményt és a Bizottságot megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

(3)   A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást, és haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

9g. cikk

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(2)   Ha az említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

(3)   Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem léphet hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

6.

A 10. cikk (1) bekezdésében az „Európai Közösségek” szövegrész helyébe „Európai Unió” lép.

7.

A 10. cikket követően a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1)   A II. mellékletben foglalt, euróban kifejezett összegeket, valamint a IIIb. melléklet 1. és 2. táblázatában foglalt, centben kifejezett összegeket 2013. január 1-jét követő minden második év január 1-jétől kezdődően kétévente felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az (Bizottság [Eurostat] által közzétett) uniós szintű harmonizált fogyasztói árindexben – kivéve az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket – bekövetkezett változásokat.

Az összegek kiigazítására automatikusan kerül sor oly módon, hogy az euróban vagy centben kifejezett kiindulási összeget megnövelik a változásnak az árindexben szereplő százalékos értékével. Az így kapott összegeket a II. mellékletre tekintettel a legközelebbi egész euróra, a IIIb. melléklet 1. táblázatára tekintettel a legközelebbi centtizedre, a IIIb. melléklet 2. táblázatára tekintettel pedig a legközelebbi centszázadra kell felkerekíteni.

(2)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett kiigazított összegeket, amelyek a közzétételt követő hónap első napján lépnek hatályba.”

8.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1)   A külsőköltség-díjat és/vagy infrastruktúradíjat kivető tagállamok 2014. október 16-ig, majd azt követően négyévente jelentést készítenek a területükön kivetett úthasználati díjakról – beleértve a koncessziós úthasználati díjakat is –, és azt megküldik a Bizottságnak, amely azt a többi tagállam rendelkezésére bocsátja. A jelentésben nem kötelező kitérni azokra az úthasználatidíj-rendszerekre, amelyek már 2008. június 10-én hatályban voltak, valamint amelyek nem tartalmaznak külsőköltség-díjakat, mindaddig, amíg e rendszerek alapvető módosítás nélkül hatályban maradnak. A jelentésnek az alábbiakról kell információt tartalmaznia:

a)

a súlyozott átlagos külsőköltség-díj, valamint a járműosztályok, az úttípusok és az időszakok minden egyes kombinációjára meghatározott díjtételek;

b)

az infrastruktúradíjak járműtípustól és időszaktól függő differenciálása;

c)

a súlyozott átlagos infrastruktúradíj és az infrastruktúradíjból származó összbevétel;

d)

a külsőköltség-díjakból származó összbevétel; valamint

e)

a 9. cikk (2) bekezdése szerint hozott intézkedések.

(2)   A Bizottság a 9c. cikkben említett bizottság segítségével 2015. október 16-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv végrehajtásáról és hatásairól, különösen a közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés költségeinek megtérülésére vonatkozó rendelkezések hatékonyságáról, valamint az irányelv hatályának a 3,5 tonnánál nagyobb, de 12 tonnánál kisebb tömegű járművekre való kiterjesztéséről. A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az alábbiak folyamatos nyomon követésen alapuló vizsgálatát és értékelését:

a)

az ezen irányelvben előirányzott, a közúti közlekedés negatív hatásainak kezelésére irányuló intézkedések hatékonysága, figyelembe véve különösen a földrajzilag elszigetelt és periférikus helyzetű tagállamokban megjelenő hatást;

b)

kimutatható-e az irányelv végrehajtásának olyan hatása, hogy a felhasználók a leginkább környezetbarát és hatékony közlekedési megoldásokra térnek át, ezenkívül a jelentésnek tartalmaznia kell a távolságalapú díjak bevezetésére vonatkozó információt is;

c)

az infrastruktúradíjak 7g. cikkben említett differenciálásának alkalmazása és ennek hatása a helyi levegőszennyezés és forgalmi torlódás csökkenésére. A jelentésben értékelni kell azt is, hogy a 7g. cikk szerinti maximális differenciálás és csúcsidőszak elegendő-e a differenciálási mechanizmus megfelelő működtetéséhez;

d)

a közlekedés külső költségeinek internalizálási célú becslésével kapcsolatos tudományos előrelépés; valamint

e)

a díjak úthasználókra való alkalmazásában elért előrelépés, illetve a haszongépjárművekre alkalmazott díjrendszerek fokozatos harmonizációja.

A jelentésnek továbbá értékelnie kell az infrastruktúraköltség-díjak és külsőköltség-díjak kivetésére és beszedésére szolgáló elektronikus rendszerek használatát, valamint azok 2004/52/EK irányelv szerinti átjárhatóságát.

(3)   A Bizottság a jelentéshez adott esetben az Európai Parlament és a Tanács részére előterjesztett, az irányelv további felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot csatol.

(4)   2012. október 16-ig a Bizottság jelentést nyújt be, amely valamennyi közlekedési mód esetében összegzi a környezettel, a zajjal és az egészséggel kapcsolatos külső költségek internalizálására vagy csökkentésére irányuló egyéb, így pl. szabályozási politikai intézkedéseket, és amely tartalmazza a jogalapot és az alkalmazott maximális értékeket.

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közlekedési módok közötti tisztességes verseny és egyszersmind az összes közlekedési mód külső költségeinek fokozatos kivetése, a fenti jelentésnek menetrendet kell tartalmaznia azokra a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan, amelyek a még figyelembe nem vett egyéb közlekedési módokkal vagy járművekkel és/vagy külső költségelemekkel kapcsolatosak, tekintetbe véve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (17) felülvizsgálata terén elért előrelépéseket.

9.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„E melléklet megállapítja a súlyozott átlagos infrastruktúradíjak kiszámításának alapelveit a 7b. cikk (1) bekezdésének megfelelően. Az infrastruktúrahasználati díjak költségekhez történő kapcsolására vonatkozó kötelezettség nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a 7b. cikk (2) bekezdésének megfelelően ne rendelkezzenek a költségeknek az infrastruktúrahasználati díj-bevétellel történő teljes megtérítéséről vagy azon jogát, hogy a 7f. cikknek megfelelően az egyes infrastruktúra-használati díjak összegét az átlagostól eltérően differenciálják.”;

b)

a második bekezdésben a „Közösség” szó helyébe az „Unió” kifejezés lép;

c)

az 1. pont második francia bekezdésében a „7a. cikk (1) bekezdése” kifejezés helyébe a „7b. cikk (2) bekezdése” lép.

10.

A III. melléklet után az ezen irányelv mellékletében foglalt szöveg kerül beillesztésre.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. október 16-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak a tagállamokra mindaddig, amíg területükön nem alkalmaznak sem úthasználati díjakat, sem használati díjakat.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2011. szeptember 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL C 255., 2010.9.22., 92. o.

(2)  HL C 120., 2009.5.28., 47. o.

(3)  Az Európai Parlament 2009. március 11-i álláspontja (HL C 87. E, 2010.4.1., 345. o.) és a Tanács 2011.február 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 77. E, 2011.3.11., 1. o.). Az Európai Parlament 2011. június 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. szeptember 12-i határozata.

(4)  HL L 187., 1999.7.20., 42. o.

(5)  HL L 189., 2002.7.18., 12. o.

(6)  HL L 204., 2010.8.5., 1. o.

(7)  HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

(8)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(9)  http://ec.europa.eu/transport/costs/handbook/index_en.htm.

(10)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(11)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(12)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

(13)  HL L 204., 2010.8.5., 1. o.

(14)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(15)  HL L 166., 2004.4.30., 124. o.”

(16)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”

(17)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.”


MELLÉKLET

IIIa. MELLÉKLET

A KÜLSŐKÖLTSÉG-DÍJ KIVETÉSÉNEK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

Ez a melléklet meghatározza a külsőköltség-díj kivetésének, valamint a legnagyobb súlyozott átlagos külsőköltség-díj kiszámításának minimumkövetelményeit.

1.   Az érintett közúthálózat-részek

A tagállam köteles pontosan megjelölni, hogy közúthálózatának mely részén vagy részein vet ki külsőköltség-díjat.

Ha a tagállam ezen irányelv hatálya alá tartozó közúthálózatnak csak egy részén vagy bizonyos részein vet ki külsőköltség-díjat, akkor e rész vagy ezen részek kiválasztását olyan elemzésnek kell megelőznie, amelynek során megállapítást nyert, hogy:

azon utak járművek általi igénybevétele, amelyeken a tagállam külsőköltség-díjat vet ki, nagyobb mértékű környezetkárosítást eredményez, mint – átlagosan – ezen irányelv hatálya alá tartozó közúthálózat azon részeinek igénybevétele, amelyeken nem kell külsőköltség-díjat fizetni, vagy

a külsőköltség-díjnak ezen irányelv hatálya alá tartozó közúthálózat más részein való alkalmazása káros hatással lehet a környezetre vagy a közúti közlekedésbiztonságra, vagy ezen utak esetében a külsőköltség-díj kivetése és beszedése aránytalan költséggel járna.

2.   Az érintett járművek, utak és időszakok

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az úthasználati díjat differenciáló jármű-osztályozási rendszerről. Emellett tájékoztatják a Bizottságot azon közutak helyéről, amelyekre nagyobb összegű külsőköltség-díjat alkalmaznak (a továbbiakban: külvárosi utak [beleértve az autópályákat is]), valamint azon közutak helyéről, amelyekre kisebb összegű külsőköltség-díjat alkalmaznak (a továbbiakban: településeket összekötő utak [beleértve az autópályákat is]).

A tagállamok a fentieken túl szükség szerint tájékoztatják a Bizottságot azon éjszakai időszakról, amelyben a nagyobb zajterhelésre való tekintettel nagyobb összegű külsőzajköltség-díj vethető ki.

A közutak külvárosi utakként (beleértve az autópályákat is) vagy településeket összekötő utakként (beleértve az autópályákat is) történő kategorizálásának, valamint az egyes időszakok meghatározásának olyan objektív kritériumokon kell alapulnia, amelyek a közút és a közút környezete szennyezéssel szembeni kitettségének szintjével állnak összefüggésben, így például figyelembe kell venni a népsűrűséget, valamint a szennyezési csúcsidőszakoknak ezen irányelvvel összhangban mért éves számát. Az alkalmazott kritériumokat a tájékoztatásban meg kell jelölni.

3.   A díj összege

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság minden egyes járműosztályra, közúttípusra és időszakra egy egységes egyedi összeget határoz meg. A létrejövő díjstruktúrának – ideértve azon éjszakai időszakok kezdetét és végét, ha a külsőköltség-díj magában foglalja a zajártalom költségét – átláthatónak, nyilvánosnak és valamennyi úthasználó számára azonos feltételek mellett hozzáférhetőnek kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy a közzétételre a végrehajtás időpontja előtt kellő időben sor kerüljön. Minden olyan paramétert, adatot és egyéb információt, amely a különböző külső költségelemek kiszámításának megértéséhez szükséges, nyilvánosságra kell hozni.

A díjak megállapítása során a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a hatékony árképzés elvét követve jár el, vagyis olyan árakat alakít ki, amelyek a díjfizetésre kötelezett jármű használatából fakadó társadalmi határköltséget közelítik.

A díjak megállapítása előtt meg kell fontolni a forgalom más útra terelődésének kockázatát, valamint a közúti közlekedésbiztonságra, a környezetre és a forgalmi torlódásokra gyakorolt káros hatásokat és az említett kockázatok enyhítésének lehetőségeit is.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság figyelemmel kíséri, hogy a díjmegállapítási rendszer mennyire hatékony a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetkárosítás mérséklésében. A közlekedés iránti kínálat és kereslet változásainak függvényében szükség esetén kétévente kiigazítja a díjstruktúrát és az adott járműosztályra, úttípusra és időszakra vonatkozó díjtételek összegét.

4.   Külsőköltség-elemek

4.1.   A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége

Ha a tagállam úgy dönt, hogy a külsőköltség-díjba teljes mértékben vagy részben beépíti a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költségét, akkor a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés kivethető költségét a következő képlet – vagy ha azok kisebbek, a IIIb. melléklet 1. táblázatában meghatározott fajlagos értékek – szerint határozza meg:

Formula

ahol

=

PCVij

=

az i. járműosztály által a j. úttípuson okozott levegőszennyezés költsége (EUR/járműkilométer),

=

EFik

=

az i. járműosztály k. szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási tényezője (gramm/járműkilométer),

=

PCjk

=

a j. úttípus esetében a k. szennyező anyag pénzben kifejezett költsége (EUR/gramm).

A kibocsátási tényezőket az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) előírt nemzeti emissziókataszter összeállítása során a tagállamok által alkalmazott értékkel azonos értéken kell figyelembe venni (ehhez az EMEP/CORINAIR által az emissziókataszter összeállításához kiadott útmutatót (2) kell használni). A szennyező anyagok pénzben kifejezett költségét a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság becsüli meg, a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság – a levegőszennyező anyagokra vonatkozó mérési adatok és a levegőszennyező anyagok pénzben kifejezett költségének helyileg érvényes értéke felhasználásával – tudományosan igazolt alternatív módszereket is alkalmazhat a levegőszennyezés költségének kiszámítása során, amennyiben az eredmények egyetlen járműosztály esetében sem haladják meg a IIIb. melléklet 1. táblázatában szereplő fajlagos értékeket.

4.2.   A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége

Ha a tagállam úgy dönt, hogy a külsőköltség-díjba teljes mértékben vagy részben beépíti a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költségét, a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom kivethető költségét a következő képletek – vagy ha azok kisebbek, a IIIb. melléklet 2. táblázatában meghatározott fajlagos értékek – szerint határozza meg:

Formula

Formula

Formula

ahol

NCVj =

a j. úttípuson egy nehéz tehergépjármű által okozott zajártalom költsége (EUR/járműkilométer),

NCjk =

a j. úttípuson a k. zajszint által okozott zajártalom lakosonkénti költsége (EUR/fő),

POPk =

a k. napi zajszintnek kitett lakosok kilométerenkénti száma (fő/kilométer),

WADT =

a súlyozott átlagos napi forgalom (személygépkocsi-egyenérték),

a és b :

a tagállamok által oly módon meghatározott súlyozó tényező, hogy az eredményként kapott jármű kilométerenkénti súlyozott átlagos zajártalmi díj ne haladja meg az NCVj (napi) értékét.

A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom a zajnak kitett pont közelében és – ha vannak ilyenek – a zajvédő falak mögött mért zajszintre gyakorolt hatással áll összefüggésben.

A k. zajszintnek kitett lakosok számát a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 7. cikke alapján elkészített stratégiai zajtérképekből kell átvenni.

A k. zajszintnek kitett egyetlen személyre eső költséget a tagállam vagy adott esetben egy független hatóság becsüli meg, a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával.

A súlyozott átlagos napi forgalom meghatározása során alkalmazandó, a nehéz tehergépjárműveknek a személygépkocsikhoz képesti e egyenérték-tényezője legfeljebb 4 lehet.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a zajártalomköltség értékének kiszámításához tudományosan igazolt alternatív módszereket is alkalmazhat, feltéve, hogy az eredmények nem haladják meg a IIIb. melléklet 2. táblázatában található fajlagos értékeket.

A tagállam vagy adott esetben egy független hatóság a kevésbé zajos járművek használatának ösztönzése érdekében differenciált zajártalmi díjakat állapíthat meg, feltéve, hogy ez nem vezet a külföldi járművek hátrányos megkülönböztetéséhez. Amennyiben differenciált zajártalmi díjakat vezetnek be, a legzajosabb járműkategória esetében alkalmazott díjtételek nem haladhatják meg a IIIb. melléklet 2. táblázatában található fajlagos értékeket, valamint nem lehetnek négyszer magasabbak a legkevésbé zajos járműkategória esetében megszabott díjnál.

IIIb. MELLÉKLET

A LEGNAGYOBB SÚLYOZOTT ÁTLAGOS KÜLSŐKÖLTSÉG-DÍJ

Ez a melléklet meghatározza a legnagyobb súlyozott átlagos külsőköltség-díj kiszámításakor figyelembe veendő paramétereket.

1.   A közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés legnagyobb költsége:

1. táblázat:   A díj számításánál maximálisan figyelembe vehető levegőszennyezési költség

Cent/járműkilométer

Külvárosi utak

(beleértve az autópályákat is)

Településeket összekötő utak

(beleértve az autópályákat is)

EURO 0

16

12

EURO I

11

8

EURO II

9

7

EURO III

7

6

EURO IV

4

3

EURO V

0

0

2013. december 31. után

3

2

EURO VI

0

0

2017. december 31. után

2

1

Az EURO VI-nál kevésbé szennyező

0

0

Az 1. táblázatban található értékek hegyvidéki területeken – az utak meredeksége, a tengerszint feletti magasság és/vagy a hőmérsékleti inverzió által indokolt mértékben – legfeljebb kétszeres szorzóval kiigazíthatók.

2.   A közlekedésnek tulajdonítható zajártalom legnagyobb költsége

2. táblázat:   A díj számításánál maximálisan figyelembe vehető zajártalmi költség

Cent/járműkilométer

Nappal

Éjszaka

Külvárosi utak

(beleértve az autópályákat is)

1,1

2

Településeket összekötő utak

(beleértve az autópályákat is)

0,2

0,3

A 2. táblázatban található értékek hegyvidéki területeken – az utak esése, a hőmérsékleti inverzió és/vagy a völgyek zajfelerősítő hatása által indokolt mértékben – legfeljebb 2-es szorzóval kiigazíthatók.


(1)  HL L 309., 2001.11.27., 22. o.

(2)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség módszertana: http://reports.eea.europa.eu/EMEPCORINAIR5/

(3)  HL L 189., 2002.7.18., 12. o.


A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOKRÓL

„A Bizottság emlékeztet az annak biztosítása iránti kötelezettségvállalására, hogy az állampolgárok érdekében, a jobb jogalkotás és a jogi átláthatóság növelése céljából és a nemzeti szabályok uniós rendelkezéseknek való megfelelése vizsgálatának elősegítésére a tagállamok az általuk elfogadott átültető intézkedéseket és az uniós irányelvet összekapcsoló megfelelési táblázatokat készítsenek, valamint, hogy ezeket a táblázatokat megküldjék a Bizottságnak az uniós jogszabályok átültetése keretében.

A Bizottság sajnálja, hogy nem kapott támogatást a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (euromatrica-irányelv) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatban foglalt azon rendelkezés, amelynek célja a megfelelési táblázatok összeállításának kötelezővé tétele volt.

A Bizottság – a kompromisszum jegyében és a javaslat haladéktalan elfogadásának biztosítása céljából – el tudja fogadni azt, hogy a megfelelési táblázatokra vonatkozó, a szövegben szereplő kötelező rendelkezés helyébe egy olyan preambulumbekezdést illesszenek, amely a tagállamokat ennek a gyakorlatnak a folytatására ösztönzi. A Bizottság a plenáris ülés e megállapodásának elfogadását követő 12 hónapon belül tájékoztatást nyújt, és az átültetés határidejének lejártát követően jelentést nyújt be a tagállami gyakorlatokról annak érdekében, hogy a tagállamok – az Unió érdekeinek megfelelően – saját részükre elkészítsék, illetve nyilvánosságra hozzák azokat a táblázatokat, amelyek az irányelv és az átültetési rendelkezések közötti megfelelést a lehető legnagyobb mértékben bemutatják.

Az e kérdéssel kapcsolatos bizottsági álláspont mindazonáltal nem teremt precedenst. A Bizottság folytatja az annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy a Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködve megfelelő megoldást találjon erre a horizontális intézményi kérdésre.”


A TANÁCS MAGYAR, LENGYEL, DÁN ÉS CIPRUSI ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA

„Kijelentjük, hogy a Tanács és az Európai Parlament között a 2011. május 23-i háromoldalú egyeztetés során elért megállapodás, amely a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (euromatrica-irányelv) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozik, nem érinti a megfelelési táblázatokra vonatkozó intézményközi tárgyalások eredményét.”


AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

„Az Európai Parlament sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem mutatott készséget a megfelelési táblázatoknak az 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló javaslattal összefüggésben történő kötelező közzétételére. Kijelentjük, hogy az Európai Parlament és a Tanács között a 2011. május 23-i háromoldalú egyeztetés során elért megállapodás, amely a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (euromatrica-irányelv) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozik, nem érinti a megfelelési táblázatokra vonatkozó intézményközi tárgyalások eredményét.

Az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy a megállapodás plenáris ülésen történő elfogadása után tizenkét hónapon belül nyújtson számára tájékoztatást, az átültetésre előirányzott időtartam letelte után pedig nyújtson be jelentést a tagállamok arra vonatkozó gyakorlatáról, hogy miképpen állítják össze saját, az ezen irányelv és az átültetési intézkedések kapcsolatát a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben tükröző táblázataikat, továbbá tegye ezeket nyilvánossá.”


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/17


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. október 10.)

az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a két Fél közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(2011/679/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. december 19-én elfogadta az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 2027/2006/EK rendeletet (1).

(2)

Az Unió tárgyalásokat folytatott a Zöld-foki Köztársasággal a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt új jegyzőkönyvről, amely a halászat tekintetében a Zöld-foki-szigetek felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak.

(3)

A tárgyalások eredményeként a Felek 2010. december 22-én parafálták az új jegyzőkönyvet.

(4)

Az új jegyzőkönyv a 2011/405/EU tanácsi határozattal (2) aláírásra került és azt 2011. szeptember 1-jétől kezdődően ideiglenesen alkalmazzák.

(5)

Az említett jegyzőkönyvet indokolt megkötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a két Fél közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvet az Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

2. cikk

Az Unió nevében a Tanács elnöke küldi meg a jegyzőkönyv 16. cikkében előírt, az Unió kötelezettségvállalását kifejező értesítést (3).

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. KRASZEWSKI


(1)  HL L 414., 2006.12.30., 1. o.

(2)  HL L 181., 2011.7.9., 1. o.

(3)  A jegyzőkönyv hatálybalépésének napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről a Tanács Főtitkársága gondoskodik.


RENDELETEK

14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/18


A TANÁCS 1011/2011/EU RENDELETE

(2011. október 13.)

a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. május 9-én elfogadta a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendeletet (2).

(2)

2011. szeptember 2-án (3) a Tanács módosította a 442/2011/EU rendeletet a Szíriával szembeni intézkedések kiterjesztése céljából, ideértve a jegyzékbe történő felvétel kritériumainak kiterjesztését, valamint a nyersolaj Szíriából történő vásárlásának, importjának vagy szállításának tilalmát. 2011. szeptember 23-án (4) a Tanács ismét módosította a 442/2011/EU rendeletet a Szíriával szembeni intézkedések további kiterjesztése céljából, ideértve a rendeletnek a nyersolajágazatba történő befektetések tilalmával, további jegyzékbevétellel, valamint a szíriai bankjegyek és pénzérmék Szíriai Központi Bankba történő bevitelének tilalmával történő kiegészítését.

(3)

A 2011/273/KKBP határozatot módosító 2011/684/KKBP tanácsi határozat (5) további intézkedésről rendelkezik, nevezetesen arról, hogy egy további szervezetet is jegyzékbe vesz olyan derogációval, amely korlátozott ideig lehetővé teszi azon befagyasztott pénzeszközök felhasználását, amelyeket e szervezet a jegyzékbe nem vett személyekkel és szervezetekkel folytatott kereskedelem finanszírozásával kapcsolatban utólag kapott.

(4)

Ez az intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozik, ennélfogva – különösen a tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásának biztosítása céljából – a végrehajtásához uniós szintű szabályozás szükséges.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul, a kihirdetéssel hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 442/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 6. cikk a) pontjában a „II. melléklet” szövegrész helyébe „II. és IIa. melléklet” szövegrész lép;

2.

a 7. cikk a) és c) pontjában, a 9. cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésében a „II. melléklet” szövegrész helyébe a „II. vagy IIa. melléklet” szövegrész lép;

3.

az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A II. és IIa. melléklet az alábbiakat tartalmazza:

a)

A II. melléklet tartalmazza azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékét, akiket vagy amelyeket a Tanács a 2011/273/KKBP határozat 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekként vagy szervezetekként, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekként vagy szervezetekként, vagy a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekként, illetve szervezetekként azonosított, és akikre vagy amelyekre a 9a. cikk nem alkalmazandó.

b)

A IIa. melléklet tartalmazza azon szervezetek jegyzékét, amelyeket a Tanács a 2011/273/KKBP határozat 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekkel vagy szervezetekkel, vagy a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban álló szervezetekként azonosított, és amelyekre a 9a. cikk alkalmazandó.”

4.

a 14. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő bekezdés lép:

„(4)   A II. és IIa. mellékletben foglalt jegyzékeket rendszeresen és legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.”

5.

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a IIa. mellékletben jegyzékbe vett szervezetek a jegyzékbe vétel időpontjától számított két hónapon keresztül kifizetést hajthatnak végre azon befagyasztott pénzeszközökből vagy gazdasági forrásokból, amelyeket az említett szervezet a jegyzékbe vételét követően kapott, feltéve, hogy:

a)

e kifizetés kereskedelmi szerződés alapján esedékes; valamint

b)

az érintett tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a kifizetés nem közvetlenül vagy közvetve a II. vagy a IIa. mellékletben jegyzékbe vett személy vagy szervezet javára történik.”

2. cikk

A 442/2011/EU rendelet II. melléklete az e rendelet II. mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. cikk

A 442/2011/EU rendelet IIa. mellékletként e rendelet I. mellékletének szövegével egészül ki.

4. cikk

A 442/2011/EU rendelet IV. melléklete szövegének helyébe e rendelet III. melléklete lép.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 121., 2011.5.10., 11. o.

(2)  HL L 121., 2011.5.10., 1. o.

(3)  A Tanács 878/2011/EU rendelete (HL L 228., 2011.9.3., 1. o.)

(4)  A Tanács 950/2011/EU rendelete (HL L 247., 2011.9.24., 3. o.)

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 33. oldalát.


I. MELLÉKLET

„IIa. MELLÉKLET

A 4. és 5. cikkben említett szervezetek jegyzéke

Szervezetek

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

1.

Szíriai Kereskedelmi Bank

Damascus Branch, P.O. Box 2231, Moawiya St., Damascus, Syria;- P.O. Box 933, Yousef Azmeh Square, Damascus, Syria;

Aleppo Branch, P.O. Box 2, Kastel Hajjarin St., Aleppo, Syria;

SWIFT/BIC CMSY SY DA; a világ minden részén [NPWMD]

Honlap: http://cbs-bank.sy/En-index.php

Tel.: +963 11 2218890

Fax: +963 11 2216975

vezérigazgatóság: dir.cbs@mail.sy

A rezsimnek pénzügyi támogatást nyújtó, állami tulajdonban lévő bank.

13.10.2011”


II. MELLÉKLET

A 442/2011/EU rendelet II. mellékletében szereplő Emad GHRAIWATI, Tarif AKHRAS és Issam ANBOUBA bejegyzések helyébe az alábbi bejegyzések lépnek:

„Név

Azonosító adatok (születési idő, születési hely …)

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

Emad GHRAIWATI

Születési idő: 1959. március;

Születési hely: Damaszkusz, Szíria.

A Damaszkuszi Iparkamara elnöke (Zuhair Ghraiwati Sons). Gazdasági támogatást nyújt a szíriai rezsimnek.

2011.9.2.

Tarif AKHRAS

Születési idő: 1949;

Születési hely: Homsz, Szíria

A homszi székhelyű (árucikkekkel, kereskedéssel, árufeldolgozással és logisztikával foglalkozó) Akhras-csoport alapítója. Gazdasági támogatást nyújt a szíriai rezsimnek.

2011.9.2.

Issam ANBOUBA

Születési idő: 1949;

Születési hely: Lattakia, Szíria

Az agráripari érdekeltségű Issam Anbouba Est. elnöke. Gazdasági támogatást nyújt a szíriai rezsimnek.

2011.9.2.”


III. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

Kőolajtermékek jegyzéke

HR-kód

Leírás

2709 00

Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj.

2710

Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyersolaj kivételével, máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 % kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze, hulladékolajok (azzal a megjegyzéssel, hogy Szíriában nem tilos a 2710 19 21 KN-kód alá tartozó kerozin/sugárhajtómű-üzemanyag vásárlása, amennyiben az a célból történik és kizárólag arra használják, hogy az azzal feltöltött repülőgép folytathassa a repülést).

2712

Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is.

2713

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka.

2714

Természetes bitumen és aszfalt; bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok; aszfaltit és aszfaltkő.

2715 00 00

Természetes aszfaltot, természetes bitument, ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány).”


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/21


A BIZOTTSÁG 1012/2011/EU RENDELETE

(2011. október 11.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa és VIIIb övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

39/T&Q

Tagállam

Belgium

Állomány

SOL/8AB.

Faj

Közönséges nyelvhal (Solea solea)

Terület

VIIIa és VIIIb

Időpont

2011.8.13.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/23


A BIZOTTSÁG 1013/2011/EU RENDELETE

(2011. október 11.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, nagyszemű tonhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

42/T&Q

Tagállam

Portugália

Állomány

BET/ATLANT

Faj

Nagyszemű tonhal (Thunnus obesus)

Terület

Atlanti-óceán

Időpont

2011.9.16.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/25


A BIZOTTSÁG 1014/2011/EU RENDELETE

(2011. október 11.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, norvég homárra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

47/T&Q

Tagállam

Belgium

Állomány

NEP/8ABDE.

Faj

Norvég homár (Nephrops norvegicus)

Terület

VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe

Időpont

2011.8.13.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/27


A BIZOTTSÁG 1015/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 13.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. október 14-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

58,3

EC

36,3

MA

42,5

MK

42,0

ZZ

44,8

0707 00 05

AL

65,0

MK

64,2

TR

132,0

ZZ

87,1

0709 90 70

TR

132,0

ZZ

132,0

0805 50 10

AR

67,4

BR

38,2

CL

60,5

TR

62,1

UY

56,8

ZA

67,6

ZZ

58,8

0806 10 10

BR

225,1

CL

79,6

MK

85,4

PE

228,3

TR

119,2

ZA

65,0

ZZ

133,8

0808 10 80

CL

127,7

CN

86,4

NZ

122,0

ZA

126,9

ZZ

115,8

0808 20 50

CL

85,4

CN

98,9

TR

57,5

ZZ

80,6


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/29


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. október 10.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy portugál tagjának kinevezéséről

(2011/680/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel a portugál kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU, Euratom határozatot (1).

(2)

Manuel CAVALEIRO BRANDÃO hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Gonçalo da GAMA LOBO XAVIER-t (Confederação da Indústria Portuguesa (CIP)) a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 20-ig, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. KRASZEWSKI


(1)  HL L 251., 2010.9.25., 8. o.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/30


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. október 10.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy ír tagjának kinevezéséről

(2011/681/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az ír kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU, Euratom határozatot (1).

(2)

Jillian VAN TURNHOUT hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Seamus BOLAND-ot (Chief Executive Officer, Irish Rural Link) a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 20-ig, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. KRASZEWSKI


(1)  HL L 251., 2010.9.25., 8. o.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/31


A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. október 11.)

az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/77/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2011/682/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács Írország kérésére pénzügyi támogatást nyújtott az országnak (2011/77/EU végrehajtási határozat (2)), amelynek célja a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéséhez való visszatérés lehetővé tételére, valamint Írország, az euróövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló határozott gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz való hozzájárulás.

(2)

A futamidők meghosszabbítása és a kamatrés csökkentése hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához, az euróövezet állam- és kormányfői, valamint az uniós intézmények 2011. július 21-i, az európai pénzügyi stabilitási eszköz hitelnyújtására vonatkozó következtetéseivel összhangban.

(3)

A likviditási és a fenntarthatósági célkitűzések erősítésének érdekében indokolt, hogy a futamidők meghosszabbítása és a kamatrés csökkentése a már kifizetett részfolyósításokra is vonatkozzon.

(4)

E fejlemények ismeretében a 2011/77/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/77/EU végrehajtási határozat 1. cikke a következőképpen módosul:

1.

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Unió hitelt bocsát Írország rendelkezésére legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegben, legfeljebb 12,5 éves átlagos futamidővel. A hitel egyes részfolyósításainak futamideje nem haladhatja meg a 30 évet.”;

2.

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Minden egyes részlet esetében Írország viseli az uniós finanszírozás költségét.”.

2. cikk

Az e határozattal módosított 2011/77/EU végrehajtási határozat 1. cikke (1) bekezdésének első mondata, valamint az 1. cikk (5) bekezdése a hitel azon részleteire is alkalmazandó, melyeket e határozat hatálybalépését megelőzően folyósítottak.

3. cikk

Ennek a határozatnak Írország a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2)  HL L 30., 2011.2.4., 34. o.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/32


A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. október 11.)

a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2011/683/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács Portugália kérésére pénzügyi támogatást nyújtott az országnak (a 2011/344/EU végrehajtási határozat (2)), amelynek célja a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéséhez való visszatérés lehetővé tételére, valamint Portugália, az euróövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló határozott gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz való hozzájárulás.

(2)

A futamidők meghosszabbítása és a kamatrés csökkentése hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához, az euróövezet állam- és kormányfői, valamint az uniós intézmények 2011. július 21-i, az európai pénzügyi stabilitási eszköz hitelnyújtására vonatkozó következtetéseivel összhangban.

(3)

A likviditási és fenntarthatósági célkitűzések erősítése érdekében indokolt, hogy a futamidők meghosszabbítása és a kamatrés csökkentése a már folyósított részletekre is vonatkozzon.

(4)

E fejlemények ismeretében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 1. cikke a következőképpen módosul:

1.

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Unió hitelt bocsát Portugália rendelkezésére legfeljebb 26 milliárd EUR összegben, legfeljebb 12,5 éves átlagos futamidővel. A hitel egyes részleteinek futamideje legfeljebb 30 év lehet.”;

2.

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Portugália viseli az egyes részletek Unió általi finanszírozásának költségeit.”.

2. cikk

Az e határozattal módosított 2011/344/EU végrehajtási határozat 1. cikk (1) bekezdésének első mondata és az 1. cikk (5) bekezdése a hitel azon részleteire is alkalmazandó, amelyek e határozat hatálybalépése előtt folyósításra kerültek.

3. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Portugál Köztársaság.

Kelt Luxembourgban, 2011. október 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2)  HL L 159., 2011.6.17., 88. o.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/33


A TANÁCS 2011/684/KKBP HATÁROZATA

(2011. október 13.)

a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. május 9-én elfogadta a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozatot (1).

(2)

A szíriai helyzet súlyosságára tekintettel egy további szervezetre ki kell terjeszteni a 2011/273/KKBP határozatban foglalt korlátozó intézkedések hatályát annak megakadályozása céljából, hogy ez a szervezet a jelenleg tulajdonában lévő, illetve az általa birtokolt vagy ellenőrzött pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat a szíriai rezsim pénzügyi támogatására használja fel, ugyanakkor átmeneti jelleggel lehetővé téve az említett szervezet számára azt, hogy az általa ezt követően kapott, befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások a jegyzékben nem szereplő személyekkel vagy szervezetekkel folytatott kereskedelem finanszírozásával összefüggésben felhasználásra kerüljenek.

(3)

A 2011/273/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/273/KKBP tanácsi határozat a következőképpen módosul:

1.

a 3. cikk a következőképpen módosul:

i.

az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az I. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos fellépésért felelős személyeknek és a rezsim politikáját támogató vagy abból hasznot húzó személyeknek, valamint a velük összefüggésbe hozható személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását.”;

ii.

a (8) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(8)   Azokban az esetekben, amikor a (3), a (4), az (5), a (6) vagy a (7) bekezdésnek megfelelően valamely tagállam engedélyezi az I. mellékletben felsorolt személyeknek e tagállam területére való beutazását vagy az azon történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és az abban szereplő személyre korlátozódik.”;

2.

a 4. cikk a következőképpen módosul:

i.

az (1) és (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   Be kell fagyasztani az I. és a II. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos fellépésért felelős személyekhez, a rezsim politikáját támogató vagy abból hasznot húzó személyekhez és szervezetekhez, valamint a velük összefüggésbe hozható személyekhez és szervezetekhez tartozó vagy tulajdonukat képező vagy általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2)   Az I. és a II. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek rendelkezésére vagy javára – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás.”;

ii.

a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az I. és a II. mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek fedezéséhez szükségesek, beleértve a következőkkel kapcsolatos kiadásokat: élelmiszerek, bérleti díj vagy jelzáloghitel-törlesztés, gyógyszerek és orvosi ellátás, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak;”

iii.

a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a pénzeszközök vagy a gazdasági erőforrások a 4. cikk (1) bekezdésében említett természetes vagy jogi személy, illetve szervezet I., illetve II. mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozaton alapuló zálogjog, vagy az ezen időpontot megelőzően hozott bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat hatálya alá tartoznak;”

iv.

a (4) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a zálogjog vagy a határozat nem az I. és a II. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, illetve szervezet javát szolgálja; továbbá”;

v.

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a II. mellékletben szereplő valamely szervezet a jegyzékbe vételének dátumát követő 2 hónapos időtartam alatt a jegyzékbe vételének dátumát követően kapott, befagyasztott pénzeszközökből vagy gazdasági erőforrásokból kifizetést eszközöljön, amennyiben e kifizetés kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos szerződés értelmében válik esedékessé, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.”;

(3)

A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4a. cikk

Nem teljesíthető semmiféle követelés, többek között kártérítésre vagy kártalanításra irányuló, vagy egyéb hasonló jellegű követelés sem, így például beszámítási követelés, pénzbírság kiszabása iránti vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelés, kötvény vagy pénzügyi garancia meghosszabbítása vagy kifizetése iránti követelés, ideértve hitellevelekből vagy hasonló eszközökből fakadó követelést, az I. és a II. mellékletben felsorolt személyek vagy szervezetek, vagy bármely egyéb szíriai személy vagy szervezet, köztük a szíriai kormány, annak közigazgatási szervei, közszervezetei és ügynökségei vagy ezeken keresztül, illetve javukra követeléssel előálló személyek vagy szervezetek számára olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatban, amelyeknek a teljesítését közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészben érintették az e határozat hatálya alá tartozó intézkedések.”;

4.

az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamely tagállamnak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslata alapján a Tanács összeállítja és módosítja az I. és a II. mellékletben foglalt jegyzéket.”;

5.

a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)   Az I. és a II. melléklet tartalmazza az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételének okait.

(2)   Az I. és a II. melléklet tartalmazza továbbá az érintett személyek és szervezetek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve az álneveket is –, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a cím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Szervezetek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.”

2. cikk

A 2011/273/KKBP határozat melléklete az említett határozat I. melléklete lesz.

3. cikk

A 2011/273/KKBP határozatba II. mellékletként be kell illeszteni e határozat mellékletét.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ


(1)  HL L 121.,. 2011.5.10., 11. o.


MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A 4. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek jegyzéke

Szervezetek

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

1.

Szíriai Kereskedelmi Bank

Damascus Branch, P.O. Box 2231, Moawiya St., Damascus, Syria;- P.O. Box 933, Yousef Azmeh Square, Damascus, Syria;

Aleppo Branch, P.O. Box 2, Kastel Hajjarin St., Aleppo, Syria;

SWIFT/BIC CMSY SY DA; a világ minden részén [NPWMD]

Honlap: http://cbs-bank.sy/En-index.php

Tel.: +963 11 2218890

Fax: +963 11 2216975

vezérigazgatóság: dir.cbs@mail.sy

A rezsimnek pénzügyi támogatást nyújtó, állami tulajdonban lévő bank.

13.10.2011”


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/36


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. október 13.)

a litván szarvasmarha-adatbázis teljes mértékű működőképességének elismeréséről

(az értesítés a C(2011) 7164. számú dokumentummal történt)

(Csak a litván nyelvű változat hiteles)

(2011/685/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1760/2000/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) 6. cikkének (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szarvasmarhákat azonosítani kell, és számukra marhalevelet kell kiállítani, amelynek szállításkor kísérnie kell őket.

(2)

A rendelet 6. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azok a tagállamok, amelyek olyan számítógépes adatbázissal rendelkeznek, amelyet a Bizottság teljesen működőképesnek ítél, dönthetnek úgy, hogy marhalevelet csak az Unión belüli kereskedelmi forgalomba szánt állatoknak állítanak ki, és ezen állatokat csak akkor kell a marhalevelüknek is kísérnie, ha az érintett tagállam területéről egy másik tagállam területére viszik őket.

(3)

Litvánia szarvasmarha-adatbázisa teljes mértékű működőképességének elismerésére irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottságnak. Ez az adatbázis alkotja Litvánia szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerének alapját.

(4)

Litvánia benyújtotta a szükséges információkat, amelyek megerősítik, hogy szarvasmarha-adatbázisa megfelel a rendelet 5. cikkének: i. az adatbázis kiemeli az események bejelentésének késedelmét, így a rendeletben az állatok mozgásának bejelentésére megállapított határidőket betartják; ii. a Litvánia területéről kiszállított állatok marhalevelét érkezéskor átadják az illetékes hatóságnak; iii. kapcsolat van a tagállami szarvasmarha-adatbázis és a tagállami mezőgazdasági támogatási rendszer adatbázisa, valamint a tagállami állat-egészségügyi információs rendszer között, ami megkönnyíti az egyeztető ellenőrzéseket és a hasznos adatok cseréjét; valamint iv. az útmutatókat továbbfejlesztették, hogy a füljelzőket helyesen adják ki és osszák szét, és ez az információ elérhető legyen az adatbázis számára.

(5)

A Bizottság megvizsgálta az információkat, és az adatbázis teljes mértékű működőképességének elismeréséhez megfelelőnek találta azokat.

(6)

A fentiekre való tekintettel a litván szarvasmarha-adatbázis teljes mértékű működőképességének 2011. július 1-jétől való elismerése helyénvaló,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A litván szarvasmarha-adatbázis 2011. július 1-jétől teljes mértékben működőképesnek minősül.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Litván Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.


14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/37


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. október 13.)

a 2004/211/EK határozat I. mellékletének az élő lófélék és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának Európai Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok és országrészek jegyzékében a Mexikóra vonatkozó bejegyzések tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2011) 7168. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/686/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/156/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdésére, 12. cikke (4) bekezdésére, valamint 19. cikkének bevezető mondatára és a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A 92/65/EGK irányelv megállapítja többek között a lófélék spermájának, petesejtjének és embriójának Unióba való behozatalára vonatkozó feltételeket. E feltételeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozókkal.

(2)

A 2009/156/EK irányelv megállapítja az élő lófélék Unióba történő behozatalának állat-egészségügyi feltételeit. Úgy rendelkezik, hogy a lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból vagy harmadik országok területének olyan részéről engedélyezett, ahol a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása (VEE) bejelentési kötelezettség alá tartozik, és amely terület legalább két éve mentes ettől a betegségtől.

(3)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (3) megállapítja azon harmadik országok vagy – régiókba sorolás alkalmazása esetén – harmadik országok azon részeinek jegyzékét, ahonnan a tagállamok engedélyezik a lóféléknek és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának az importját, továbbá megadja az ilyen behozatalra alkalmazandó további feltételeket. E jegyzéket az említett határozat I. melléklete tartalmazza. Mexikó – Chiapas és Oaxaca államok kivételével – jelenleg e mellékletben szerepel.

(4)

2011. augusztus 19-én Mexikó értesítette az Állategészségügyi Világszervezetet (OIE) arról, hogy megerősítették: két esetben, Tabasco és Veracruz államokban lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásban betegedtek meg, amelyeket egy, ugyanabba az IE altípusba tartozó vírus okozott, mint amelyet a szomszédos Chiapas és Oaxa megyékben észleltek.

(5)

Ezért a Mexikó Tabasco és Veracruz államaiból származó lóféléknek, illetve azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Unióba történő behozatala a továbbiakban nem engedélyezhető. Ezeket az államokat ezért törölni kell a 2004/211/EK határozat I. mellékletéből.

(6)

A 2004/211/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/211/EK határozat I. mellékletének Mexikóra vonatkozó bejegyzése helyébe a következő szöveg lép:

„MX

Mexikó

MX-0

Az egész ország

 

 

MX-1

Chiapas, Oaxaca, Tabasco és Veracruz államok kivételével az egész ország

D

X

X

X

X

X

X

X

X”

 

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2)  HL L 192., 2010.7.23., 1. o.

(3)  HL L 73., 2004.3.11., 1. o.


Helyesbítések

14.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/39


Helyesbítés az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 336., 2010. december 21. )

1.

A 4. oldalon, a melléklet 1. része 1. pontjának utolsó sorában:

a következő szövegrész:

„Villás tőkehalak

Phycis spp.”

helyesen:

„Villás tőkehal

Phycis blennoides”.

2.

A 6. oldalon, a melléklet 2. részében, a Mélytengeri cápák, valamint a Deania hystricosa és a Deania profundorum fajokra vonatkozó éves halászati lehetőségek fejlécében:

a következő szövegrész:

„Övezet

:

Nemzetközi vizek (DWS/12-)”

helyesen:

„Övezet

:

Nemzetközi vizek (DWS/12INT-)”.

3.

A 8. oldalon, a melléklet 2. részében, a Gránátoshal Coryphaenoides rupestris fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató második táblázat fejlécében:

a következő szövegrész:

„Övezet

:

Az Vb, VI, VII övezet uniós és nemzetközi vizei (RNG/5B67)”

helyesen:

„Övezet

:

Az Vb, VI, VII övezet uniós és nemzetközi vizei (RNG/5B67-)”.

4.

A 8. oldalon, a melléklet 2. részében, a Gránátoshal Coryphaenoides rupestris fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató második táblázat 1. lábjegyzetében:

a következő szövegrész:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható a VIII, IX, X, XII és XIV uniós és nemzetközi vizeken.”

helyesen:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható a VIII, IX, X, XII és XIV uniós és nemzetközi vizeken (RNG/*8X14-).”

5.

A 8. oldalon, a melléklet 2. részében, a Gránátoshal Coryphaenoides rupestris fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató harmadik táblázat 1. lábjegyzetében:

a következő szövegrész:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható az Vb, VI, VII uniós és nemzetközi vizeken.”

helyesen:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható az Vb, VI, VII uniós és nemzetközi vizeken (RNG/*5B67-).”

6.

A 9. oldalon, a melléklet 2. részében, az Atlanti tükörhal Hoplostethus atlanticus fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató harmadik táblázat fejlécében:

a következő szövegrész:

„Övezet

:

Az I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (ORY/1CX14C)”

helyesen:

„Övezet

:

Az I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (ORY/1CX14)”.

7.

A 10. oldalon, a melléklet 2. részében, a Nagyszemű vörösdurbincs Pagellus bogaraveo fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató második táblázat 2. lábjegyzetében:

a következő szövegrész:

„(2)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható a VI, VII és VIII uniós és nemzetközi vizeken.”

helyesen:

„(2)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható a VI, VII és VIII uniós és nemzetközi vizeken. (SBR/*678-).”

8.

A 11. oldalon, a melléklet 2. részében, a Villás tőkehalak Phycis spp. fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató első, második és harmadik táblázat fejlécében:

a következő szövegrész:

„Villás tőkehalak

Phycis spp.”

helyesen:

„Villás tőkehal

Phycis blennoides”.

9.

A 11. oldalon, a melléklet 2. részében, a Villás tőkehalak Phycis spp. fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató második táblázat 1. lábjegyzetében:

a következő szövegrész:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható VIII és IX uniós és nemzetközi vizeken.”

helyesen:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható a VIII és IX uniós és nemzetközi vizeken (GFB/*89-).”

10.

A 11. oldalon, a melléklet 2. részében, a Villás tőkehalak Phycis spp. fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató harmadik táblázat 1. lábjegyzetében:

a következő szövegrész:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható az V VI és VII uniós és nemzetközi vizeken.”

helyesen:

„(1)

Minden egyes kvóta legfeljebb 8 %-a halászható az V, VI és VII uniós és nemzetközi vizeken (GFB/*567-).”

11.

A 12. oldalon, a melléklet 2. részében, a Villás tőkehalak Phycis spp. fajra vonatkozó éves halászati lehetőségeket bemutató táblázat fejlécében:

a következő szövegrész:

„Villás tőkehalak

Phycis spp.”

helyesen:

„Villás tőkehal

Phycis blennoides”.