ISSN 1725-5090
doi:10.3000/17255090.L_2011.215.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 215
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
54. évfolyam
2011. augusztus 20.
|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.215.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/1 |
A BIZOTTSÁG 834/2011/EU RENDELETE
(2011. augusztus 19.)
a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2008. június 17-i 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 22. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 689/2008/EK rendelet hajtja végre az 1998. szeptember 11-én aláírt és a Közösség nevében a 2003/106/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezményt. |
|
(2) |
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (3), a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján egyes vegyi anyagokkal kapcsolatban különböző szabályozási intézkedések születtek, amelyek figyelembevétele céljából a 689/2008/EK rendelet I. mellékletét módosítani szükséges. |
|
(3) |
Az etalfluralin, az indolil-ecetsav és a tiobenkarb nem került hatóanyagként felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, vagyis ezeket a hatóanyagokat peszticidként használni tilos, és ezért indokolt azokat felvenni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében található vegyianyag-jegyzékekbe. |
|
(4) |
A guazatin hatóanyagként nem került felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, sem guazatin-triacetátként a 98/8/EK irányelv hatóanyagokat ismertető I., IA. vagy IB. mellékletébe, vagyis a guazatint peszticidként használni tilos, és ezért indokolt felvenni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében található vegyianyag-jegyzékekbe. A guazatinnak az I. mellékletbe való felvételét felfüggesztették azon új, a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvétel iránti kérelem miatt, amelyet a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (6) 13. cikke alapján nyújtottak be. Az új kérelmet a kérelmező visszavonta, és ezzel az I. mellékletbe való felvétel felfüggesztésének oka megszűnt. Ezért a guazatin hatóanyagot fel kell venni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében foglalt vegyianyag-jegyzékekbe. |
|
(5) |
Az 1,3-diklór-propén nem került hatóanyagként felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, vagyis az 1,3-diklór-propént peszticidként használni tilos, és ezért indokolt azt felvenni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében található vegyianyag-jegyzékekbe. Az 1,3-diklór-propénnek az I. melléklet 2. részébe való felvételét felfüggesztették azon új, a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvétel iránti kérelem miatt, amelyet a 33/2008/EK rendelet 13. cikke alapján nyújtottak be. Ez az új kérelem ismét ahhoz vezetett, hogy az 1,3-diklór-propén nem került hatóanyagként felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, ennek megfelelően az 1,3-diklór-propént peszticidként használni továbbra is tilos, továbbá az I. melléklet 2. részébe való felvétel felfüggesztésének oka megszűnt. Ezért az 1,3-diklór-propén hatóanyagot fel kell venni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. részében foglalt vegyianyag-jegyzékbe. |
|
(6) |
A haloxyfop-P hatóanyagként felvételre került a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, ennek megfelelően a haloxyfop-P peszticidként való használata a továbbiakban nem esik tilalom hatálya alá. Ezért a szóban forgó, haloxyfop-R-ként ismert hatóanyagot indokolt törölni a 689/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található vegyianyag-jegyzékből. |
|
(7) |
A 689/2008/EK rendelet I. mellékletét mindezeknek megfelelően módosítani kell. |
|
(8) |
Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és az ágazatnak elegendő ideje legyen meghozni az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, e rendelet alkalmazását indokolt későbbre halasztani. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 689/2008/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 204., 2008.7.31., 1. o.
(2) HL L 63., 2003.3.6., 27. o.
(3) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.
(4) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(5) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(6) HL L 15., 2008.1.18., 5. o.
MELLÉKLET
A 689/2008/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
az 1. rész a következőképpen módosul:
|
|
2. |
a 2. részben a táblázat a következő bejegyzésekkel egészül ki:
|
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/4 |
A BIZOTTSÁG 835/2011/EU RENDELETE
(2011. augusztus 19.)
az 1881/2006/EK rendeletnek az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének felső határértékei tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) egyes élelmiszerekre megállapítja az azokban előforduló benzo[a]pirén felső határértékét. |
|
(2) |
A benzo[a]pirén a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) csoportjába tartozik, és – a korábbi élelmiszerügyi tudományos bizottság tudományos véleménye (3) alapján – az élelmiszerekben található rákkeltő PAH-ok előfordulásának és hatásának a jelzésére szolgáló markerként használják. Az élelmiszerügyi tudományos bizottság 2002. decemberi véleményében azt ajánlotta, hogy az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének relatív arányaira vonatkozóan további elemzésekre van szükség annak későbbi felülvizsgálatához, hogy megfelelő-e a benzo[a]pirént továbbra is markerként használni. |
|
(3) |
A tagállamok a 2005/108/EK bizottsági ajánlás (4) keretében új adatokat gyűjtöttek a rákkeltő PAH-ok élelmiszerekben való előfordulására vonatkozóan. A Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy az előfordulásra vonatkozó új adatok, a vonatkozó egyéb új tudományos információk, valamint az expozíciós tűréshatáron (Margin of Exposure, MOE) alapuló megközelítésmód alkalmazásának figyelembe vétele mellett vizsgálja felül az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleményét. A Bizottság azt kérte, hogy az EFSA e felülvizsgálat keretében újból értékelje, hogy a benzo[a]pirén továbbra is alkalmas-e arra, hogy markerként alkalmazzák. |
|
(4) |
Az EFSA élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM-testület) 2008. június 9-én véleményt (5) fogadott el az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogénekről. Az említett véleményben az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a benzo[a]pirén nem alkalmas arra, hogy markerként lehessen használni az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének jelzésére, valamint hogy egy négy vagy nyolc meghatározott vegyületből álló rendszer (PAH4 (6), illetve PAH8 (7)) lenne a legmegfelelőbb a PAH-ok élelmiszerekben való előfordulásának jelzésére. Az EFSA továbbá azt a következtetést is levonta, hogy a nyolc vegyületből álló rendszer (PAH8) nem jelentene sokkal számottevőbb hozzáadott értéket a négy vegyületből álló rendszerhez (PAH4) képest. |
|
(5) |
Ezenkívül a CONTAM-testület a MOE megközelítésmód alkalmazásával megállapította, hogy a becsült átlagos étkezési expozíció mellett a fogyasztók egészségével kapcsolatban csak csekély mértékű aggályok állnak fenn. Az átlagosnál nagyobb fogyasztás esetén azonban a MOE értékek 10 000 közelében vagy az alatt mozogtak, ami a fogyasztók egészsége szempontjából potenciális problémát jelent. |
|
(6) |
Az EFSA következtetései alapján ezért a policiklikus aromás szénhidrogének kimutatása céljából a kizárólag a benzo[a]pirént alkalmazó jelenlegi rendszer alkalmazása a továbbiakban nem tartható fenn. Az 1881/2006/EK rendeletet ezért módosítani kell. |
|
(7) |
Indokolt a benzo[a]pirénre vonatkozó külön felső határérték megtartása mellett a négy vegyület (PAH4) (benzo[a]pirén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén és krizén) összmennyiségére vonatkozó új felső határértékeket bevezetni. |
|
(8) |
Az új rendszer révén biztosítható, hogy az élelmiszerekben a PAH-ok csak olyan mértékben fordulhassanak elő, amely még nem jelent egészségügyi problémát, valamint hogy a PAH mennyisége az olyan mintákban is ellenőrizhető legyen, amelyekben nem mutatható ki benzo[a]pirén, de előfordul más PAH. |
|
(9) |
A korábbi és a jövőbeli adatok összehasonlíthatósága érdekében a benzo[a]pirénre vonatkozó külön felső határérték továbbra is megmarad. E módosítás végrehajtását követő bizonyos idő elteltével, a jövőbeni új adatok alapján indokolt újból értékelni, hogy szükséges van-e a benzo[a]pirénre vonatkozó külön felső határérték fenntartására. |
|
(10) |
A négy vegyület (PAH4) összmennyisége tekintetében a megfelelőségi döntések alapjául a koncentráció alsó határértékeit kívánatos alkalmazni. |
|
(11) |
A policiklikus aromás szénhidrogénekre vonatkozó felső határértékeknek biztonságosnak kell lenniük, és azokat a helyes előállítási, illetve mezőgazdasági/halászati gyakorlattal ésszerűen elérhető legalacsonyabb értéken kell tartani. A PAH-ok új előfordulási adatai azt mutatják, hogy egyes élelmiszerekben a korábban feltételezettnél alacsonyabb a PAH-ok háttérszintje. A benzo[a]pirénre vonatkozó felső határértékek ezért kiigazításra kerültek, hogy a friss és a füstölt kéthéjú kagylók vonatkozásában valósághűbben tükrözzék az alacsonyabb háttérszinteket. |
|
(12) |
A füstölt halfélékre és a füstült húsfélékre vonatkozó adatokból szintén az derül ki, hogy alacsonyabb felső határértékek érhetők el. Egyes esetekben azonban ehhez szükség lehet a jelenlegi füstölési technológia kiigazítására. A füstölt húsfélékre és a füstölt halfélékre vonatkozóan ezért kétlépcsős eljárást célszerű kialakítani, amely az alacsonyabb felső határértékek hatálybalépése tekintetében e rendelet alkalmazásának kezdeti időpontjától számítva két év átmeneti időszakot biztosít. |
|
(13) |
Megállapítást nyert, hogy a többi füstölt halfajtához képest a füstölt sprattban (sprotni) és a konzerv füstölt sprattban (sprotni) a PAH-ok szintje magasabb. A füstölt sprattra (sprotni) és a konzerv füstölt sprattra (sprotni) vonatkozóan indokolt egyedi felső határértékeket megállapítani, amelyek tükrözik az ezen élelmiszerek esetében elérhető értékeket. |
|
(14) |
Korábban a potenciális környezetszennyezés mutatójaként a „hal színhúsa a füstölt hal kivételével” megnevezésű élelmiszerekben előforduló benzo[a]pirénre vonatkozó felső határérték került megállapításra. Kiderült azonban, hogy a PAH-ok a friss halban gyorsan metabolizálódnak és nem halmozódnak fel a színhúsban. Ezért a továbbiakban nem indokolt a friss halban előforduló PAH-okra vonatkozó felső határérték fenntartása. |
|
(15) |
A végfogyasztóknak értékesített hőkezelt húsok és hőkezelt húskészítmények egyes típusaiban magas PAH-értékeket állapítottak meg. A magas értékek megfelelő feldolgozási feltételek és felszerelések alkalmazásával kiküszöbölhetőek. Célszerű ezért az olyan hőkezelési eljárásnak alávetett húsfélékre és húskészítményekre, amelyek során PAH-ok keletkezhetnek – vagyis kizárólag a grillezett, illetve roston sült húsfélékre és húskészítményekre – felső határértékeket meghatározni. |
|
(16) |
Az 1881/2006/EK rendelet értelmében a kakaóvaj átmenetileg mentesült az olajokban és zsírokban előforduló benzo[a]pirénre vonatkozó felső határérték alkalmazása alól, valamint az említett rendelet 2007. április 1-jei határidővel felülvizsgálatot irányozott elő a kakaóvajban előforduló PAH-ok felső határértékeinek meghatározására vonatkozóan. A felülvizsgálatot később az EFSA PAH-okra vonatkozóan végzett folyamatban lévő újbóli tudományos értékelésének eredményeire várva elhalasztották. |
|
(17) |
A kakaóvajban előforduló PAH-ok értéke más olajokhoz és zsírokhoz képest magasabb. Ez főként a kakaóbabon alkalmazott nem megfelelő szárítási eljárásokra, valamint arra vezethető vissza, hogy a kakaóvaj más növényi olajokkal és zsírokkal ellentétben nem finomítható. A kakaóvaj a nyers kakaótermékek – így a kakaóbab, a kakaómassza, a zúzott kakaóbab vagy a folyékony kakaómassza – fő összetevője és megtalálható a gyermekek által gyakran fogyasztott csokoládéban és kakaóból készült egyéb termékekben. Ezáltal a kakaóvaj hozzájárul az emberek, és különösen a gyermekek expozíciójához. Ezért meg kell határozni a kakaóbabban és az abból származó termékekben – beleértve a kakaóvajat is – előforduló PAH-ok felső határértékeit. |
|
(18) |
A kakaóbabban előforduló PAH-ok felső határértékét a termelő országok jelenlegi technológiai lehetőségeinek figyelembe vételével és az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értéken kell meghatározni. Az említett értéket zsírtartalom alapján kell meghatározni, mivel a PAH-ok zsírfrakcióban, így a kakaóvajban koncentrálódnak. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a termelő országok végrehajthassák az említett felső határértékeknek való megfeleléshez szükséges technológiai fejlesztéseket, célszerű a kakaóbabra és az abból származó termékekre vonatkozó felső határértékek alkalmazását későbbi időpontra halasztani. E termékekre továbbá a négy vegyület összmennyiségére vonatkozóan kezdetben magasabb felső határértékeket indokolt alkalmazni. Egy kétéves átmeneti időszakot követően az alkalmazandó felső határértéket célszerű csökkenteni. A kakaóbabban és az abból származó termékekben előforduló PAH-értékeket kívánatos rendszeresen ellenőrizni, hogy a későbbiekben mérlegelni lehessen a felső határértékek további csökkentésének lehetőségét. |
|
(19) |
Az adatok szerint a kókuszolaj a többi növényi olajhoz és zsírhoz képest nagyobb mértékben tartalmazhat PAH4 vegyületeket. Ez arra vezethető vissza, hogy a kókuszolajban arányaiban több benz(a)antracén és krizén fordul elő, amelyeket a finomításkor nem lehet könnyen eltávolítani. A kókuszolajra vonatkozó egyedi felső határértékeket ezért a termelő országok jelenlegi technológiai lehetőségeinek figyelembe vételével az ésszerűen elérhető legalacsonyabb értéken kell meghatározni. Tekintettel a termelő országokban várhatóan bekövetkező technológiai fejlesztésekre, a kókuszolajban előforduló PAH-értékeket a határértékek későbbi csökkenthetőségének mérlegelése céljából rendszeresen nyomon kell követni. |
|
(20) |
A gabonafélékben és a zöldségekben előforduló PAH-ok tekintetében jelenleg csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a gabonafélék és a zöldségek meglehetősen kis mértékben tartalmaznak PAH-okat. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerinti alacsony értékek nem támasztják alá annak szükségességét, hogy haladéktalanul felső határértékeket kelljen meghatározni. Az EFSA ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy a gabonafélék és a zöldségek jelentős mértékű fogyasztásuknál fogva nagyban hozzájárulnak az emberi expozícióhoz. Az említett két termékcsoportban ezért a PAH-értékeket továbbra is nyomon kell követni. A további adatok alapján kerül sor annak értékelésére, hogy szükség van-e felső határértékek megállapítására. |
|
(21) |
Egyes étrend-kiegészítőkben magas PAH-értékeket mértek. Ezen értékek azonban változóak és az étrend-kiegészítők konkrét típusától függenek. Az étrend-kiegészítők tekintetében további adatok összegyűjtésére van szükség. Amint ezek az adatok rendelkezésre állnak, sor fog kerülni annak értékelésére, hogy az étrend-kiegészítőkben előforduló PAH-okra vonatkozóan szükség van-e felső határértékek megállapítására. |
|
(22) |
A tagállamoknak és az élelmiszeripari vállalatoknak időt kell hagyni arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által megállapított határértékekhez. E rendelet alkalmazását ezért későbbi időpontra kell halasztani. Az e rendelet által bevezetett módosítások alkalmazásának kezdeti időpontja előtt forgalomba hozott termékek vonatkozásában indokolt átmeneti időszakot meghatározni. |
|
(23) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) Az 1881/2006/EK rendeletnek az e rendelettel módosított mellékletében a „Policiklikus aromás szénhidrogének” című 6. szakasz értelmében a 2012. szeptember 1-jétől alkalmazandó felső határértékeknek meg nem felelő, 2012. szeptember 1-jét megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági időtartam lejártáig az említett időpontot követően is forgalmazhatók.
(2) Az 1881/2006/EK rendeletnek az e rendelettel módosított mellékletében a 6.1.4. és a 6.1.5. pont értelmében a 2014. szeptember 1-jétől alkalmazandó felső határértékeknek meg nem felelő, 2014. szeptember 1-jét megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági időtartam lejártáig az említett időpontot követően is forgalmazhatók.
(3) Az 1881/2006/EK rendeletnek az e rendelettel módosított mellékletében a 6.1.2. pont értelmében a 2013. április 1-jétől alkalmazandó felső határértékeknek meg nem felelő, 2013. április 1-jét megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági időtartam lejártáig az említett időpontot követően is forgalmazhatók.
(4) Az 1881/2006/EK rendeletnek az e rendelettel módosított mellékletében a 6.1.2. pont értelmében a 2015. április 1-jétől alkalmazandó felső határértékeknek meg nem felelő, 2015. április 1-jét megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági időtartam lejártáig az említett időpontot követően is forgalmazhatók.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.
(2) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.
(3) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének emberi egészséget veszélyeztető kockázatairól (készült: 2002. december 4.)
http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out153_en.pdf
(4) HL L 34., 2005.2.8., 43. o.
(5) The EFSA Journal (2008) 724, 1-114.
(6) Benzo[a]pirén, krizén, benz[a]antracén és benzo[b]fluorantén.
(7) Benzo[a]pirén, krizén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[g,h,i]perilén, dibenz[a,h]antracén és indeno[1,2,3-c,d]pirén.
MELLÉKLET
Az 1881/2006/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A „6. szakasz: Policiklikus aromás szénhidrogének” szöveg helyébe a következő szöveg lép: „6. szakasz: Policiklikus aromás szénhidrogének
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A táblázat után található (35) lábjegyeztet el kell hagyni. |
(1) A koncentráció alsó határértékeinek a kiszámítása azzal a feltételezéssel történik, hogy mind a négy vegyületnél a mennyiségi meghatározás határértéke alá eső összes érték nulla.
(2) Olyan hőkezelési eljárásnak alávetett húsfélék és húskészítmények, amelyek során PAH-ok keletkezhetnek, vagyis kizárólag a grillezett, illetve roston sült húsfélék és húskészítmények.
(3) A konzerv termékek esetében a vizsgálatot a konzerv teljes tartalmára el kell végezni. A teljes összetett termékre vonatkozó felső határérték tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó.”
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/9 |
A BIZOTTSÁG 836/2011/EU RENDELETE
(2011. augusztus 19.)
az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról szóló 333/2007/EK rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) többek között felső határértékeket állapított meg a benzo[a]pirén szennyező anyagra vonatkozóan. |
|
(2) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testülete 2008. június 9-én véleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogénekről. Az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a benzo[a]pirén nem alkalmas arra, hogy markerként lehessen használni az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) jelzésére, valamint hogy egy négy vagy nyolc meghatározott vegyületből álló rendszer lenne a legmegfelelőbb marker a PAH-ok élelmiszerekben való előfordulásának jelzésére. Az EFSA továbbá azt a következtetést is levonta, hogy a nyolc vegyületből álló rendszer nem jelentene sokkal számottevőbb hozzáadott értéket a négy vegyületből álló rendszerhez képest. |
|
(3) |
Következésképpen az 1881/2006/EK rendelet a(z) 835/2011/EU rendelettel (4) módosításra került abból a célból, hogy négy policiklikus aromás szénhidrogén (benzo[a]pirén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén és krizén) összmennyiségére vonatkozóan felső határértékek kerüljenek meghatározásra. |
|
(4) |
A 333/2007/EK bizottsági rendelet (5) csak a benzo[a]pirénre állapít meg analitikai alkalmassági kritériumokat. Ezért arra a három további vegyületre is szükséges meghatározni az analitikai alkalmassági kritériumokat, amelyekre vonatkozóan a felső határértékek most már szerepelnek az 1881/2006/EK rendeletben. |
|
(5) |
A policiklikus aromás szénhidrogéneket vizsgáló európai uniós referencialaboratórium (EU-RL PAH) a nemzeti referencialaboratóriumokkal együttműködésben felmérést végzett a hatósági laboratóriumok körében annak értékelése céljából, hogy a releváns élelmiszermintákban előforduló benzo[a]pirénre, benz[a]antracénre, benzo[b]fluoranténre és krizénre vonatkozóan mely analitikai alkalmassági kritériumokat lehetne alkalmazni. A felmérés eredményeit az EU-RL PAH a „Performance characteristics of analysis methods for the determination of 4 polycyclic aromatic hydrocarbons in food” (4, az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogén meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek alkalmasságára vonatkozó követelmények) című jelentésben (6) összegezte. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a benzo[a]pirénre jelenleg alkalmazandó vizsgálati alkalmassági kritériumok a másik három vegyület esetében is megfelelőek. |
|
(6) |
A 333/2007/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy a jelenlegi mintavételi rendelkezések egyes esetekben a gyakorlatban kivitelezhetetlenek vagy elfogadhatatlan mértékű gazdasági kárt okozhatnak a mintavétel tárgyát képező tételben. Az említett esetekben indokolt engedélyezni a mintavételi eljárástól való eltérést, feltéve, hogy a mintavétel az annak a tárgyát képező tétel vagy altétel szempontjából kielégítően reprezentatív marad és az eljárást teljes körűen dokumentálják. A kiskereskedelmi szakaszban való mintavételt illetően már eddig is létezett rugalmasság a mintavételi eljárásoktól való eltérést illetően. A kiskereskedelmi szintű mintavételre vonatkozó rendelkezéseket célszerű összehangolni az általános mintavételi eljárásokkal. |
|
(7) |
A mintavételi edények anyagával összefüggésben részletesebb rendelkezésekre van szükség abban az esetben, ha a mintavétel PAH-vizsgálat céljából történik. A végrehajtó hatóságok által széles körben alkalmazott műanyag edények ugyanis nem alkalmasak a PAH-vizsgálat céljából vett minták esetében, mivel a minta PAH-tartalmát az említett anyagok megváltoztathatják. |
|
(8) |
A vizsgálati módszerekkel kapcsolatos egyedi követelmények – különösen az alkalmassági kritériumok alkalmazására és a célszerűségi elvre vonatkozó követelmények – egyes szempontjai tisztázásra szorulnak. Indokolt továbbá módosítani az alkalmassági kritériumokat tartalmazó táblázatokat, hogy valamennyi vizsgált komponens tekintetében egységesebbnek tűnjenek. |
|
(9) |
A 333/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. Tekintettel arra, hogy a(z) 835/2011/EU bizottsági rendelet és e rendelet összefüggnek, célszerű mindkét rendeletet ugyanazon időponttól alkalmazni. |
|
(10) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 333/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A cím helyébe a következő szöveg lép: |
|
2. |
Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: ‘1. Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 3., 4. és 6. szakaszában felsorolt élelmiszerekben előforduló ólom, kadmium, higany, szervetlen vegyületben lévő ón, 3-MCPD és policiklikus aromás szénhidrogének (»PAH-ok«) mennyiségének hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavételt és vizsgálatot e rendelet mellékletével összhangban kell végezni.” |
|
3. |
A melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.
(2) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.
(3) The EFSA Journal (2008) 724, 1. o.
(4) Lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát.
(5) HL L 88., 2007.3.29., 29. o.
(6) 59046. számú JRC-jelentés, 2010.
MELLÉKLET
A 333/2007/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A B.1.7. pont („A minták csomagolása és szállítása”) a következő második bekezdéssel egészül ki: „A PAH-vizsgálat céljából történő mintavétel esetében a műanyag edények használatát lehetőség szerint kerülni kell, mivel megváltoztathatják a minta PAH-tartalmát. Amikor csak lehetséges, olyan inert, PAH-okat nem tartalmazó üvegedényeket kell használni, amelyekben a minta a fénytől megfelelően védve van. Amennyiben ez gyakorlati okokból kivitelezhetetlen, legalább azt el kell kerülni, hogy a minta műanyaggal érintkezzen, például szilárd minta esetében a mintát alufóliába kell csomagolni azt megelőzően, hogy a mintavételi edénybe helyezik.” |
|
2. |
A B.2. és a B.3. pont helyébe a következő szöveg lép: „B.2. MINTAVÉTELI TERVEK B.2.1. A tételek altételekre való felosztása Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, a nagy tételeket altételekre kell osztani. Az ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek (például gabonafélék) esetében az 1. táblázatot kell alkalmazni. Egyéb termékekre a 2. táblázat alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege – legfeljebb 20 %-kal – meghaladhatja az említett tömeget. B.2.2. Az egyedi minták száma Az egyesített mintának legalább 1 kg tömegűnek vagy 1 liter térfogatúnak kell lennie, kivéve azokat az eseteket, amikor ez nem lehetséges, például ha a minta egy csomagból vagy egységből áll. A tételből veendő egyedi minták minimális számát a 3. táblázat adja meg. Folyékony ömlesztett termékek esetében a tételt vagy altételt kézi vagy gépi eszközökkel közvetlenül a mintavételt megelőzően a lehetőségekhez mérten alaposan össze kell keverni, amennyiben ez nem befolyásolja a termék minőségét. Ebben az esetben feltételezhető a szennyező anyagok homogén eloszlása egy adott tételen vagy altételen belül. Az egyesített minta előállításához ezért egy tételből vagy altételből elegendő három egyedi mintát venni. Az egyedi minták tömegének, illetve térfogatának hasonlónak kell lenniük. Az egyedi minta tömege, illetve térfogata legalább 100 g vagy 100 ml legyen, úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege, illetve térfogata legalább 1 kg vagy 1 liter körül legyen. Az e módszertől történő eltéréseket fel kell jegyezni az e melléklet B.1.8. pontjában előírt mintavételi jegyzőkönyvbe. 1. táblázat Tételek altételekre való felosztása ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében
2. táblázat Tételek altételekre való felosztása egyéb termékek esetében
3. táblázat Egy tételből vagy altételből veendő egyedi minták minimális száma
Ha a tétel vagy altétel egyedi csomagokból vagy egységekből áll, akkor az egyesített minta előállításához szükséges csomagok vagy egységek számát a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat Az egyesített minta előállításához felhasználandó csomagok vagy egységek (egyedi minták) száma, ha a tétel vagy altétel különálló csomagokból vagy egységekből áll
A szervetlen vegyületben lévő ón felső határértékei egy-egy konzervdoboz tartalmára vonatkoznak, azonban gyakorlati okokból az egyesített mintavételi megközelítést kell alkalmazni. Amennyiben az egyesített konzervminta vizsgálati eredménye közel esik a szervetlen vegyületben lévő ón felső határértékéhez, de még alatta van, és feltételezhető, hogy az egyes konzervdobozok esetében az érték meghaladja a legmagasabb határértéket, további vizsgálatok végrehajtása válhat szükségessé. Amennyiben az e fejezetben meghatározott mintavételi módszer az azzal járó elfogadhatatlan gazdasági következmények (csomagolási forma, a tétel sérülése stb.) miatt nem kivitelezhető, vagy amennyiben az említett mintavételi módszer alkalmazása gyakorlati okokból nem lehetséges, alternatív mintavételi módszer alkalmazható, feltéve, hogy a mintavétel az annak a tárgyát képező tétel vagy altétel szempontjából kielégítően reprezentatív és az eljárást teljes körűen dokumentálják. B.2.3. A nagyobb tételben érkező nagy halak mintavételére vonatkozó egyedi rendelkezések Amennyiben a mintavétel tárgyát képező tétel vagy altétel nagy halakat (az egyes halak tömege hozzávetőlegesen meghaladja az 1 kg-ot) tartalmaz, valamint a tétel vagy altétel tömege meghaladja az 500 kg-ot, az egyedi minta a hal középső részéből áll. Minden egyes egyedi minta tömegének legalább 100 g-nak kell lennie. B.3. MINTAVÉTEL KISKERESKEDELMI SZINTEN Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerekből lehetőség szerint az e melléklet B.2.2. pontjában leírt mintavételi rendelkezések szerint kell mintát venni. Amennyiben a B.2.2. pontban meghatározott mintavételi módszer az azzal járó elfogadhatatlan gazdasági következmények (csomagolási forma, a tétel sérülése stb.) miatt nem kivitelezhető, vagy amennyiben az említett mintavételi módszer alkalmazása gyakorlati okokból nem lehetséges, alternatív mintavételi módszer alkalmazható, feltéve, hogy a mintavétel az annak a tárgyát képező tétel vagy altétel szempontjából kielégítően reprezentatív és az eljárást teljes körűen dokumentálják.” |
|
3. |
A C.1. pont („A laboratóriumokra vonatkozó minőségi előírások”) első bekezdésében az 1. lábjegyzetet el kell hagyni. |
|
4. |
A C.2.2.1. pont („Különleges eljárások az ólom, a kadmium, a higany és a szervetlen vegyületben lévő ón esetében”) második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A szóban forgó termékek esetében számos megfelelő egyedi minta-előkészítési eljárás alkalmazható. Az e rendelet által kifejezetten nem leírt szempontok tekintetében megfelelőnek bizonyult a „Foodstuffs – Determination of trace elements – Performance criteria general considerations and sample preparation” (Élelmiszerek – Nyomelemek meghatározása – Alkalmassági követelmények, általános megfontolások és minta-előkészítés) című CEN szabvány, de más minta-előkészítési eljárások is megfelelőek lehetnek.” |
|
5. |
A C.2.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „C.2.2.2. A vizsgálatot végző személynek gondoskodnia kell arról, hogy a minták ne szennyeződjenek a minta előkészítése során. A tárolóedényeket használat előtt nagy tisztaságú acetonnal vagy hexánnal kell kiöblíteni a szennyeződés esélyének csökkentése érdekében. Amennyiben lehetséges, a mintával kapcsolatba kerülő berendezéseket és műszereket inert anyagból kell készíteni, például alumíniumból, üvegből vagy csiszolt rozsdamentes acélból. A polipropilénből, PTFE-ből stb. készült műanyagok használata kerülendő, mivel ezek az anyagok adszorbeálhatják a vizsgált komponenseket.” |
|
6. |
A C.3.1. pont („Fogalommeghatározások”) a következőképpen módosul:
|
|
7. |
A C.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „C.3.2. Általános rendelkezések Az élelmiszer-ellenőrzés céljára használt analitikai módszereknek meg kell felelniük a 882/2004/EK rendelet III. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. A teljes óntartalom megállapítására szolgáló vizsgálati módszerek alkalmasak a szervetlen vegyületben lévő óntartalom hatósági ellenőrzésére. A bor ólomtartalmának vizsgálatához a 479/2008/EK tanácsi rendelet (6) 31. cikkével összhangban az OIV (7) által meghatározott módszerek és szabályok alkalmazandók. |
|
8. |
A C.3.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép: „C.3.3.1. Amennyiben az élelmiszerek szennyezőanyag-tartalmának meghatározására az uniós rendelkezések nem írnak elő egyedi módszert, a laboratóriumok az érintett mátrix tekintetében bármilyen igazolt vizsgálati módszert alkalmazhatnak, feltéve, hogy a választott módszer megfelel az 5., 6. és 7. táblázatban szereplő egyedi alkalmassági kritériumoknak. Adott esetben és amennyiben rendelkezésre áll, kívánatos teljesen igazolt – vagyis az adott mátrix tekintetében körvizsgálattal validált – módszereket alkalmazni. Megengedett egyéb megfelelő igazolt – például az adott mátrix tekintetében a laboratóriumon belül validált – módszerek alkalmazása is, feltéve, hogy megfelelnek az 5., 6. és 7. táblázatban meghatározott alkalmassági kritériumoknak. Lehetőség szerint a laboratóriumon belül validált módszereket tanúsított referenciaanyaggal kell igazolni.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
9. |
A C.3.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „C.3.3.2. Célszerűségi elv A laboratóriumon belül validált módszerek esetében alternatívaként megengedett a célszerűségi elv (10) alkalmazása annak értékelésére, hogy a szóban forgó módszerek alkalmasak-e hatósági ellenőrzésre. Hatósági ellenőrzésre azok a módszerek alkalmasak, amelyek esetében az eredmények eredő standard mérési bizonytalansága (u) kevesebb, mint az alábbi képlettel kiszámított legnagyobb standard mérési bizonytalanság:
ahol:
8. táblázat Az α konstans értékei az ebben a pontban megadott képletben, a releváns koncentrációtól függően
A vizsgálatot végző személynek figyelembe kell vennie a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerre és takarmányra vonatkozó jogszabályainak kapcsolatáról szóló jelentést („Report on the relationship between analytical results, measurement uncertainty, recovery factors and the provisions of EU food and feed legislation”) (11). |
|
10. |
A D.1.2. pont („A visszanyerés kiszámítása”) második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Amennyiben a vizsgálati módszer nem tartalmaz extrakciós lépést (például fémeknél), az eredményt visszanyerési korrekció nélkül lehet feltüntetni, feltéve, hogy – ideális esetben megfelelően igazolt referenciaanyag használata révén – bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a mérési bizonytalanságot figyelembe véve elérték az igazolt koncentrációt (azaz a mérés nagy pontosságáról), vagyis arról, hogy a módszer nem torzít. Amennyiben az eredményt visszanyerési korrekció nélkül tüntetik fel, ezt jelezni kell.” |
|
11. |
A D.1.3. pont („Mérési bizonytalanság”) második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A vizsgálatot végző személynek figyelembe kell vennie a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerre és takarmányra vonatkozó jogszabályainak kapcsolatáról szóló jelentést (»Report on the relationship between analytical results, measurement uncertainty, recovery factors and the provisions of EU food and feed legislation«) (12). |
(1) Horwitz W. and Albert, R., 2006, The Horwitz Ratio (HorRat): A useful Index of Method Performance with respect to Precision, Journal of AOAC International, Vol. 89, 1095-1109.
(2) Thompson, Analyst, 2000, 125. és 385–386. o.”
(3) Horwitz W. and Albert, R., 2006, The Horwitz Ratio (HorRat): A useful Index of Method Performance with respect to Precision, Journal of AOAC International, Vol. 89, 1095-1109.
(4) Thompson, Analyst, 2000, 125. és 385–386. o.”
(5) International vocabulary of metrology – Basic and general concepts and associated terms (VIM), JCGM 200:2008.”
(6) Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (Organisation internationale de la vigne et du vin).
(7) A Tanács 479/2008/EK rendelete (2008. április 29.) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.).”
(8) W. Horwitz, L.R. Kamps, K.W. Boyer, J.Assoc.Off.Analy.Chem.,1980, 63, 1344.
(9) Thompson, Analyst, 2000, 125. és 385–386. o.”
(10) M. Thompson and R. Wood, Accred. Qual. Assur., 2006, 10. és 471–478. o.
(11) http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/report-sampling_analysis_2004_en.pdf”
(12) http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/report-sampling_analysis_2004_en.pdf”
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/17 |
A BIZOTTSÁG 837/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. augusztus 19.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. augusztus 20-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AR |
38,5 |
|
MK |
29,3 |
|
|
ZZ |
33,9 |
|
|
0707 00 05 |
TR |
74,4 |
|
ZZ |
74,4 |
|
|
0709 90 70 |
EC |
45,6 |
|
TR |
125,7 |
|
|
ZZ |
85,7 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
60,9 |
|
BR |
45,3 |
|
|
TR |
64,0 |
|
|
UY |
60,8 |
|
|
ZA |
79,4 |
|
|
ZZ |
62,1 |
|
|
0806 10 10 |
EG |
67,8 |
|
MK |
41,0 |
|
|
TR |
155,5 |
|
|
ZZ |
88,1 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
85,5 |
|
BR |
43,8 |
|
|
CL |
112,6 |
|
|
CN |
64,4 |
|
|
NZ |
103,0 |
|
|
US |
209,5 |
|
|
ZA |
91,1 |
|
|
ZZ |
101,4 |
|
|
0808 20 50 |
AR |
161,3 |
|
CL |
156,9 |
|
|
CN |
52,2 |
|
|
TR |
148,9 |
|
|
ZA |
116,2 |
|
|
ZZ |
127,1 |
|
|
0809 30 |
TR |
125,4 |
|
ZZ |
125,4 |
|
|
0809 40 05 |
BA |
46,2 |
|
ZZ |
46,2 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/19 |
A BIZOTTSÁG 838/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. augusztus 19.)
a 620/2009/EK rendelettel szabályozott, a kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2011. augusztus első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontingens kezeléséről szóló, 2009. július 13-i 620/2009/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtására és az engedélyek kiállítására vonatkozó részletes szabályokat. |
|
(2) |
Az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben az engedélykérelmekben foglalt mennyiségek meghaladják a kontingensidőszakban rendelkezésre álló mennyiségeket, akkor a Bizottság az engedélykérelemben foglalt mennyiségekre vonatkozó elosztási együtthatót állapít meg. A 620/2009/EK rendelet 3. cikke értelmében 2011. augusztus 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiségeket. Ezért helyénvaló odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 09.4449 tételszámú vámkontingens keretében, a 620/2009/EK rendelet 3. cikkével összhangban 2011. augusztus 1. és 7. között benyújtott behozatali engedély iránti kérelmekre 0,490234 %-os odaítélési együtthatót kell alkalmazni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
(3) HL L 182., 2009.7.15., 25. o.
HATÁROZATOK
|
20.8.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 215/20 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. augusztus 19.)
a szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerinnek a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről
(az értesítés a C(2011) 5897. számú dokumentummal történt)
(2011/513/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,
mivel:
|
(1) |
2009. szeptember 28-án a Cantox Health Science International vállalat az Enzymotec Ltd. képviseletében az illetékes finn hatóságoknál a szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalát kérelmezte. |
|
(2) |
Finnország illetékes élelmiszer-értékelő testülete 2010. április 14-én kiadta elsődleges értékelő jelentését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az Enzymotec vállalat elegendő információt szolgáltatott ahhoz, hogy engedélyezni lehessen a szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalát. |
|
(3) |
A Bizottság 2010. április 21-én valamennyi tagállamnak továbbította az elsődleges értékelő jelentést. |
|
(4) |
A 258/97/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hatvannapos időszak alatt az említett előírásnak megfelelően egy indokolt kifogást nyújtottak be a termék fogalomba hozatalával kapcsolatban, amely a legmagasabb napi bevitelre vonatkozott. A 6. cikk (4) bekezdése szerint bizottsági végrehajtási határozatot kell hozni, amely az indokolt kifogással is érdemben foglalkozik. |
|
(5) |
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. |
|
(6) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az I. mellékletben meghatározott szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin az Unióban új élelmiszer-összetevőként a II. mellékletben felsorolt felhasználási célokra forgalomba hozható.
2. cikk
Az e határozattal engedélyezett szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin megjelölése az azokat tartalmazó élelmiszer címkéjén: „szója foszfatidil-szerin”.
3. cikk
Ennek a határozatnak az Enzymotec Ltd., P.O. Box 6, Migdal HaEmeq, 23106 Izrael a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 19-én.
a Bizottság részéről
John DALLI
a Bizottság tagja
(1) HL L 43., 1997.2.14., 1. o.
I. MELLÉKLET
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin leírása
Leírás:
Az új élelmiszer-összetevő a piszkosfehér és a halványsárga közötti árnyalatú por. Folyékony formában is használják, ekkor annak színe tiszta barna és narancsszín közötti. Folyékony formában hordozóként közepes lánchosszúságú triacilgliceridek (MCT) találhatók benne. Mivel jelentős mennyiségű olajat (MCT) tartalmaz, alacsonyabb a foszfatidil-szerin szintje.
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerint magas foszfatidilkolin-tartalmú szójabab-lecitinnek az L-szerin aminosavval való enzimes transzfoszfatidilezésével nyernek. A foszfatidil-szerin glicerofoszfát vázból áll, amely két zsírsavval és egy L-szerinnel kapcsolódik össze foszfodiészter kötésen keresztül.
Szerkezeti képlet:
|
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin jellemzői |
||
|
Paraméter |
Porított formában |
Folyékony formában |
|
nedvesség |
kevesebb mint 2 % |
kevesebb mint 2 % |
|
foszfatidok |
legalább 85 % |
legalább 25 % |
|
foszfatidil-szerin |
legalább 61 % |
legalább 20 % |
|
gliceridek |
kevesebb mint 2 % |
nem vonatkozik |
|
szabad L-szerin |
kevesebb mint 1 % |
kevesebb mint 1 % |
|
tokoferolok |
kevesebb mint 0,3 % |
kevesebb mint 0,3 % |
|
fitoszterolok |
kevesebb mint 0,2 % |
kevesebb mint 0,2 % |
II. MELLÉKLET
|
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin használati mennyisége (mg) |
|
|
joghurt alapú italok |
50 mg/100 ml |
|
tejpor alapú porok |
3,5 g/100 g (egyenértékű 40 mg/100 ml fogyasztásra kész itallal) |
|
joghurt alapú élelmiszerek |
80 mg/100 g |
|
müzliszeletek |
350 mg/100 g |
|
csokoládé alapú édesség |
200 mg/100 g |
A szója-foszfatidokból nyert foszfatidil-szerin speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekben kizárólag az 1999/21/EK bizottsági irányelvnek (1) megfelelően használhatók fel.
) × 100]
) × 100]