ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.197.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/1 |
A BIZOTTSÁG 743/2011/EU RENDELETE
(2011. július 26.)
a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIc, a IX és a X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 26-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Lowri EVANS
tengerügyi és halászati főigazgató
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) HL L 24., 2011.1.27., 1. o.
MELLÉKLET
Szám |
22/T&Q |
Tagállam |
Portugália |
Állomány |
ANF/8C3411 |
Faj |
Ördöghalfélék (Lophiidae) |
Terület |
VIIIc, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
Időpont |
2011.6.10. |
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/3 |
A BIZOTTSÁG 744/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 28.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Karlovarské oplatky [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette (2) a Cseh Köztársaság 2004. október 20-i kérelmét a „Karlovarské oplatky” elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
Ausztria és Németország az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. E kifogások az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a), b), c) és d) pontja alapján elfogadhatónak bizonyultak. |
(3) |
2008. január 21-én kelt levelében a Bizottság felkérte az érintett tagállamokat, hogy belső eljárásaikkal összhangban igyekezzenek megállapodásra jutni egymás között. |
(4) |
Mivel a kijelölt határidőn belül sem Ausztria és a Cseh Köztársaság, sem Németország és a Cseh Köztársaság között nem jött létre megállapodás, a Bizottságnak az 510/2006/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás szerint határozatot kell hoznia. |
(5) |
A földrajzi terület határvonalát és az azon belüli termelést, a gyógyforrásvíz felhasználását és jellemzőit, valamint az ostyán szereplő rajzolatot illetően a megfelelést kétségbe vonó állítással szemben az illetékes nemzeti hatóságok megerősítették, hogy a termék mindezen vonatkozásokban megfelel a rendelet 2. cikkének, továbbá nem derítettek fényt nyilvánvaló tévedésre. A nemzeti hatóságok továbbá bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy a „Karlovarské oplatky” elnevezés az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti értelemben volt használatos, és maga a termelői csoport tett rá javaslatot. |
(6) |
Megállapítást nyert, hogy a német nyelvű „Karlsbader Oblaten” elnevezés a cseh nyelvű „Karlovarské oplatky” elnevezés fordítása, és viszont. A Németország által benyújtott kifogás szerint a „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó védjegyeket még azelőtt lajstromozták, hogy a „Karlovarské oplatky” kifejezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzését kérelmezték volna. A kifogásban szerepel arra nézve is bizonyíték, hogy volt olyan eset, amelyben egy elnevezés használat révén nyerte el a védjegy jogállását. Ezenkívül bizonyítást nyert, hogy a németországi fogyasztók szemében a „Karlsbader Oblaten” elnevezés bizonyos fajta ostyához kapcsolódik. A kifogások azonban nem szolgálnak bizonyítékkal sem arról, hogy a fogyasztók az ostyákat szoros kapcsolatba hozzák a védjegyek mindegyikével vagy valamelyikével, különbséget téve a „Karlsbader Oblaten” leíró kifejezéssel, sem pedig arról, hogy a „Karlovarské oplatky” megnevezés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére az ilyen néven forgalmazott termékek tényleges azonossága tekintetében. Ezért a Bizottság nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a „Karlovarské oplatky” elnevezés bejegyzése ellentétes az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével. |
(7) |
Mivel a „Karlsbader Oblaten” és a „Karlovarské oplatky” kifejezés fő része azonos, ésszerű azt a következtetést levonni, hogy a két elnevezés az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában részben azonos. Tekintettel arra, hogy a termékmegnevezések egymás fordításai, kiejtésük és írásképük hasonló, eredetük pedig közös, az 510/2006/EK rendelet 13. cikke és különösen (1) bekezdésének b) pontja szerinti oltalom alkalmazása következtében a „Karlovarské oplatky” elnevezésről – annak bejegyzése esetén – egy illetékes bíróság megállapíthatná, hogy az oltalmat élvez a „Karlsbader Oblaten” elnevezésnek a szóban forgó ostyával kapcsolatban történő használatával szemben. A bizonyítékok tehát azt mutatják, hogy a „Karlovarské oplatky” elnevezés bejegyzése az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében veszélyeztetné a „Karlsbader Oblaten” elnevezés létét. |
(8) |
A kifogások elfogadhatónak nyilvánítását többek között az indokolta, hogy a kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése létében veszélyeztetne egy részben azonos elnevezést, mégpedig a „Karlsbader Oblaten” elnevezést, mivel az termékek jelölésére használatos és a védjegyszabályozás szerint nem élvez oltalmat. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a „Karlsbader Oblaten” elnevezés a valaha Karlsbad néven ismert város termelőitől ered, és hogy a későbbiekben is jelentős ideig gyártották az ezt az elnevezést viselő ostyát. Ezenkívül az is bizonyítást nyert, hogy a „Karlsbader Oblaten” elnevezés használata a „Karlovarské oplatky” termékkel azonos eredetű, eredeti és hagyományos termékre utalt, ám általában nem ez utóbbi elnevezés hírnevének kihasználására irányult. Mindezen okokból, valamint a méltányosság érdekében és a hagyományos használatra való figyelemmel indokolt az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti lehető leghosszabb átmeneti időszakot előírni. |
(9) |
A „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó azon védjegyek, amelyeket a „Karlovarské oplatky” bejegyzésének kérelmezése előtt lajstromozással oltalom alá helyeztek vagy használat révén megszereztek, a „Karlovarské oplatky” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése alapján nem érvényteleníthetők, és használatuk ezen az alapon nem akadályozható meg – feltéve, hogy egyébként teljesülnek a védjegyekre vonatkozó szabályozásban foglalt általános követelmények –, mivel az 510/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek. |
(10) |
Az elnevezés szokásos voltát illetően a kifogásban szolgáltatott bizonyítékok a „Karlsbader Oblaten” kifejezés állítólagos németországi és ausztriai szokásos használatára vonatkoznak, nem pedig a „Karlovarské oplatky” kifejezésére. Noha a felhozott kifogások bizonyítják, hogy használatban vannak általános leíró kifejezések, köztük a „Karlsbader Oblaten” német nyelvű kifejezés is, nincs bizonyíték arra nézve, hogy a „Karlovarské oplatky” elnevezést nem Karlovy Vary térségéből származó termékek bizonyos csoportjának jelölésére használják. A „Karlovarské oplatky” elnevezés földrajzi jelzésként 1967-ben oltalmat kapott a Cseh Köztársaságban. A kifogás nem veszi figyelembe a Cseh Köztársaságban fennálló helyzetet. A benyújtott információk alapján tehát a „Karlovarské oplatky” kifejezés nem tekinthető szokásos elnevezésnek, így nem sérül az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése. |
(11) |
A fentiekre való figyelemmel a „Karlovarské oplatky” elnevezést helyénvaló az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába ötéves átmeneti időszak kikötésével bejegyezni; az átmeneti időszak alatt a „Karlsbader Oblaten” elnevezés tovább használható, mégpedig olyan körülmények között is, amelyek ezen átmeneti időszak hiányában ellentétesek lehetnének az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt oltalommal. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
(1) A „Karlsbader Oblaten” kifejezés az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig használható olyan ostya jelölésére, amely nem felel meg a „Karlovarské oplatky” termékleírásában foglaltaknak.
(2) A „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó azon védjegyek, amelyeket 2004. október 20. előtt lajstromozással oltalom alá helyeztek vagy használat révén megszereztek, a „Karlovarské oplatky” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése alapján nem érvényteleníthetők, és használatuk ezen az alapon nem akadályozható meg, feltéve, hogy egyébként teljesülnek a védjegyekre vonatkozó szabályozásban foglalt általános követelmények.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL C 85., 2007.4.19., 6. o.
MELLÉKLET
Az 510/2006/EK rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek:
2.4. osztály. Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Karlovarské oplatky (OFJ)
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/5 |
A BIZOTTSÁG 745/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 28.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Karlovarské trojhránky [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette (2) a Cseh Köztársaság 2004. október 19-i kérelmét a „Karlovarské trojhránky” elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
Ausztria és Németország az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. E kifogások az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a), b), c) és d) pontja alapján elfogadhatónak bizonyultak. |
(3) |
2008. május 6-án kelt levelében a Bizottság felkérte az érintett tagállamokat, hogy belső eljárásaikkal összhangban igyekezzenek megállapodásra jutni egymás között. |
(4) |
Mivel a kijelölt határidőn belül sem Ausztria és a Cseh Köztársaság, sem Németország és a Cseh Köztársaság között nem jött létre megállapodás, a Bizottságnak az 510/2006/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás szerint határozatot kell hoznia. |
(5) |
Azon állítást illetően, hogy a termék – az adott földrajzi területen történő termelés és különleges minőség, illetve hírnév hiányában – nem felel meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikkének, az illetékes nemzeti hatóságok megerősítették, hogy a termelés a szóban forgó földrajzi területen folyt. A földrajzi eredettel való kapcsolatot a terméknek ezen eredethez kapcsolódó különleges minőségével támasztják alá, nevezetesen azzal, hogy a termelés során gyógyforrásvizet használnak fel, ez pedig elegendő a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelmények teljesítéséhez; lényegtelen, hogy a termék egyébként kellő hírnévvel is rendelkezik-e a 2. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények teljesítéséhez. |
(6) |
A Németország által benyújtott kifogás szerint a „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó védjegyeket még azelőtt lajstromozták, hogy a „Karlovarské trojhránky” kifejezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzését kérelmezték volna. Ezenkívül bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy a németországi fogyasztók szemében a „Karlsbader Oblaten” elnevezés bizonyos fajta ostyához kapcsolódik. A kifogások azonban nem szolgálnak bizonyítékkal sem arról, hogy a fogyasztók az ostyákat szoros kapcsolatba hozzák a védjegyek mindegyikével vagy valamelyikével, különbséget téve a „Karlsbader Oblaten” leíró kifejezéssel, sem pedig arról, hogy a „Karlovarské trojhranky” megnevezés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére az ilyen néven forgalmazott termékek tényleges azonossága tekintetében. Ezért a Bizottság nem vonhatja le azt a következtetést, hogy a „Karlovarské trojhránky” elnevezés bejegyzése ellentétes az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével. |
(7) |
Mivel a „Karlsbader Oblaten” és a „Karlovarské trojhránky” kifejezés fő része azonos, ésszerű azt a következtetést levonni, hogy a két elnevezés az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában részben azonos. Tekintettel továbbá a két termék hasonlóságaira és közös eredetére, az 510/2006/EK rendelet 13. cikke és különösen (1) bekezdésének b) pontja szerinti oltalom alkalmazása következtében a „Karlovarské trojhránky” elnevezésről – annak bejegyzése esetén – egy illetékes bíróság megállapíthatná, hogy az oltalmat élvez a „Karlsbader Oblaten” elnevezésnek a szóban forgó ostyával kapcsolatban történő használatával szemben. A bizonyítékok tehát azt mutatják, hogy a „Karlovarské trojhránky” elnevezés bejegyzése az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében veszélyeztethetné a „Karlsbader Oblaten” elnevezés létét. |
(8) |
A kifogások elfogadhatónak nyilvánítását többek között az indokolta, hogy a kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése létében veszélyeztetne egy részben azonos elnevezést, mégpedig a „Karlsbader Oblaten” elnevezést, mivel a termékek jelölésére használatos és a védjegyszabályozás szerint nem élvez oltalmat. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a „Karlsbader Oblaten” elnevezés a valaha Karlsbad néven ismert város termelőitől ered, és hogy a későbbiekben is jelentős ideig gyártották az ezt az elnevezést viselő ostyát. Ezenkívül az is bizonyítást nyert, hogy a „Karlsbader Oblaten” kifejezés használata olyan, eredeti és hagyományos termékre utalt, amellyel a „Karlovarské trojhránky” hírnevét nem használták ki. Mindezen okokból indokolt az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti lehető leghosszabb átmeneti időszakot előírni. |
(9) |
A „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó azon védjegyek, amelyeket a „Karlovarské trojhránky” bejegyzésének kérelmezése előtt lajstromozással oltalom alá helyeztek vagy használat révén megszereztek, a „Karlovarské trojhránky” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése alapján nem érvényteleníthetők, és használatuk ezen az alapon nem akadályozható meg – feltéve, hogy egyébként teljesülnek a védjegyekre vonatkozó szabályozásban foglalt általános követelmények –, mivel a 14. cikk (1) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek. |
(10) |
Az elnevezés szokásos voltát illetően a kifogásban szolgáltatott bizonyítékok a „Karlsbader Oblaten” kifejezés szokásos használatára vonatkoznak, nem pedig a „Karlovarské trojhránky” kifejezésére. Noha a felhozott kifogások bizonyítják, hogy használatban vannak általános leíró kifejezések, köztük a „Karlsbader Oblaten” német nyelvű kifejezés is, nincs bizonyíték arra nézve, hogy a „Karlovarské trojhránky” elnevezést nem Karlovy Vary térségéből származó termékek bizonyos csoportjának jelölésére használják. A kifogás nem veszi figyelembe a Cseh Köztársaságban fennálló helyzetet. A benyújtott információk alapján tehát a „Karlovarské trojhránky” kifejezés nem tekinthető szokásos elnevezésnek, így nem sérül az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése. |
(11) |
A fentiekre való figyelemmel a „Karlovarské trojhránky” elnevezést helyénvaló az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába ötéves átmeneti időszak kikötésével bejegyezni; az átmeneti időszak alatt a „Karlsbader Oblaten” elnevezés tovább használható, mégpedig olyan körülmények között is, amelyek ezen átmeneti időszak hiányában ellentétesek lehetnének az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt oltalommal. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
(1) A „Karlsbader Oblaten” kifejezés az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig használható olyan ostya jelölésére, amely nem felel meg a „Karlovarské trojhránky” termékleírásában foglaltaknak.
(2) A „Karlsbader Oblaten” kifejezést tartalmazó azon védjegyek, amelyeket 2004. október 19. előtt lajstromozással oltalom alá helyeztek vagy használat révén megszereztek, a „Karlovarské trojhránky” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése alapján nem érvényteleníthetők, és használatuk ezen az alapon nem akadályozható meg, feltéve, hogy egyébként teljesülnek a védjegyekre vonatkozó szabályozásban foglalt általános követelmények.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL C 206., 2007.9.5., 29. o.
MELLÉKLET
A rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek:
2.4. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Karlovarské trojhránky (OFJ)
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/8 |
A BIZOTTSÁG 746/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 28.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. július 29-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AR |
23,8 |
ZZ |
23,8 |
|
0707 00 05 |
TR |
98,9 |
ZZ |
98,9 |
|
0709 90 70 |
TR |
108,5 |
ZZ |
108,5 |
|
0805 50 10 |
AR |
61,9 |
CL |
79,0 |
|
TR |
60,0 |
|
UY |
70,8 |
|
ZA |
84,4 |
|
ZZ |
71,2 |
|
0806 10 10 |
CL |
54,3 |
EG |
147,3 |
|
MA |
161,2 |
|
TN |
223,5 |
|
TR |
175,1 |
|
ZA |
83,5 |
|
ZZ |
140,8 |
|
0808 10 80 |
AR |
94,3 |
BR |
81,7 |
|
CL |
92,7 |
|
CN |
79,1 |
|
NZ |
110,7 |
|
US |
131,3 |
|
ZA |
93,2 |
|
ZZ |
97,6 |
|
0808 20 50 |
AR |
79,6 |
CL |
109,2 |
|
CN |
75,8 |
|
NZ |
148,5 |
|
ZA |
108,7 |
|
ZZ |
104,4 |
|
0809 10 00 |
TR |
174,4 |
XS |
83,4 |
|
ZZ |
128,9 |
|
0809 20 95 |
CL |
267,8 |
TR |
286,4 |
|
ZZ |
277,1 |
|
0809 30 |
TR |
181,0 |
ZZ |
181,0 |
|
0809 40 05 |
BA |
48,0 |
EC |
64,7 |
|
XS |
57,7 |
|
ZA |
70,8 |
|
ZZ |
60,3 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/10 |
A BIZOTTSÁG 747/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 28.)
a 634/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második részleges pályázati felhívás tekintetében minimális vámtétel meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 187. cikkére,
mivel:
(1) |
A 634/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) folyamatos pályázati felhívást nyitott meg a 2010–2011. gazdasági év tekintetében a 1701 KN-kód alá tartozó cukor csökkentett vámtétellel történő behozatalára. |
(2) |
A 634/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkével összhangban a Bizottság egy adott részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatokra figyelemmel eldönti, hogy nyolc számjegyű KN-kódonként meghatároz-e vagy sem minimális vámtételt. |
(3) |
Az második részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében egyes nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan minimális vámtételt kell megállapítani, a többi nyolc számjegyű kódra vonatkozóan pedig nem. |
(4) |
A piac felé történő gyors reagálás és az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 634/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második részleges pályázati felhívás tekintetében – amelynek esetében a pályázatok benyújtási határideje 2011. július 27-én járt le – a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében a nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan vagy az e rendelet melléklete szerinti minimális vámtétel került meghatározásra, vagy nem került meghatározásra ilyen vámtétel.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 170., 2011.6.30., 21. o.
MELLÉKLET
Minimális vámtételek
(EUR/tonna) |
|||||
Nyolc számjegyű KN-kód |
Minimális vámtétel |
||||
1 |
2 |
||||
1701 11 10 |
151,05 |
||||
1701 11 90 |
170,00 |
||||
1701 12 10 |
X |
||||
1701 12 90 |
X |
||||
1701 91 00 |
X |
||||
1701 99 10 |
225,00 |
||||
1701 99 90 |
X |
||||
|
HATÁROZATOK
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/12 |
A TANÁCS 2011/478/KKBP HATÁROZATA
(2011. július 28.)
az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról (1)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 31. cikke (2) bekezdésére és 33. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2008. február 4-én elfogadta az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést (2) és a 2008/123/KKBP együttes fellépést (3), amellyel Pieter FEITH-et nevezte ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (EUKK). |
(2) |
A Tanács 2011. május 5-én elfogadta a 2011/270/KKBP határozatot (4), amellyel 2011. július 31-ig Fernando GENTILINI-t nevezte ki koszovói EUKK-nak. |
(3) |
Az EUKK megbízatását 2011. szeptember 30-ig meg kell hosszabbítani. |
(4) |
Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat és sértheti az Unió külső tevékenységének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseit, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2011/270/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Az Európai Unió különleges képviselője A Tanács Fernando GENTILINI-t 2011. május 1-jétől2011. szeptember 30-ig az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé („EUKK”) nevezi ki. Az EUKK megbízatása hamarabb is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének („főképviselő”) javaslata alapján így határoz.” |
(2) |
Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2011. május 1-jétől2011. szeptember 30-ig terjedő időszakra 690 000 EUR.” |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
(1) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) sz. határozata szerint.
(2) HL L 42., 2008.2.16., 92. o.
(3) HL L 42., 2008.2.16., 88. o.
(4) HL L 119., 2011.5.7., 12. o.
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/13 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2011. július 27.)
a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a tornaszerekre vonatkozó európai szabványok által követendő biztonsági követelményekről
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/479/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2001/95/EK irányelv értelmében az európai szabványokat az európai szabványügyi testületek alkotják meg. Ezeknek a szabványoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek megfeleljenek az említett irányelv általános biztonsági követelményeinek. |
(2) |
A 2001/95/EK irányelv szerint egy termék akkor tekinthető biztonságosnak, ha megfelel a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványoknak. |
(3) |
A 2001/95/EK irányelv 4. cikke határozza meg az európai szabványok megalkotására vonatkozó eljárást. Ezen eljárásban a Bizottság meghatározza az európai szabványokkal szemben támasztott specifikus biztonsági követelményeket, majd a megállapított követelmények alapján felhatalmazza az európai szabványügyi testületeket ezen szabványok kidolgozására. |
(4) |
A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az ezen a módon megalkotott európai szabványok hivatkozási adatait. A 2001/95/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az európai szabványügyi testületek által az említett irányelv hatálybalépését megelőzően elfogadott szabványokra történő hivatkozásokat bizottsági megbízás hiányában is közzé lehet tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben ezen szabványok biztosítják a nevezett irányelvben előírt általános biztonsági követelmények való megfelelést. |
(5) |
2005/718/EK határozatában (2) a Bizottság hét európai szabványhivatkozást tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a tornaszerek biztonságára vonatkozóan. |
(6) |
E hét, a 2005/718/EK határozatban tornaszerekre meghatározott szabvány alapját nem a 2001/95/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése szerinti bizottsági felhatalmazás képezte. |
(7) |
Az említett szabványok közül egy szabvány helyébe (EN 913:1996) egy új szabványváltozat (EN 913:2008) lépett. Az új változatot a 2001/95/EK irányelv hatálybalépése után fogadták el, így a rá történő hivatkozást nem lehet a specifikus biztonsági előírásokra vonatkozó bizottsági felhatalmazás hiányában közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(8) |
A tornaszerekre vonatkozó új és további európai szabványváltozatok, valamint a 2001/95/EK irányelvben foglalt általános biztonsági követelmények közötti megfelelés értékelésére vissza kell állítani az említett irányelv 4. cikkében szereplő eljárást. |
(9) |
A Bizottságnak ezért specifikus biztonsági követelményeket kell meghatároznia a tornaszerekre abból a célból, hogy ezen követelmények alapján adjon megbízást az európai szabványügyi testületeknek a tornaszerekre vonatkozó európai szabványok kidolgozására. |
(10) |
Amint az idevágó szabványok rendelkezésre állnak, és az Európai Bizottság úgy határoz, hogy a 2001/95/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően közzéteszi a szabványok hivatkozási adatait az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor azt kell feltételezni, hogy az e szabványok szerinti tornaszerek megfelelnek az irányelv általános biztonsági előírásainak a szabványok által lefedett biztonsági előírás vonatkozásában. |
(11) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/95/EK irányelv 15. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
E határozat alkalmazásában „tornaszer” minden, egyéni vagy csoportos edzésre, edzőgyakorlatokhoz, vagy verseny céljára használt eszköz. Az eszköz állhat talajon, lehet mennyezethez, falhoz vagy egyéb szilárd szerkezethez erősített. Lehet tartósan rögzített, vagy pedig mozdítható és módosítható a használati cél szerint.
2. cikk
Az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó, az európai szabványok által a 2001/95/EK irányelv 4. cikke értelmében követendő specifikus biztonsági előírásokat e határozat melléklete tartalmazza.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.
(2) HL L 271., 2005.10.15., 51. o.
MELLÉKLET
TORNASZEREKRE VONATKOZÓ EGYEDI BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK
I. Rész
Termék és termékmeghatározás
E határozat tárgyát a következők képezik: egyéni vagy csoportos edzésre, edzőgyakorlatokhoz, vagy verseny céljára használt tornaszer. Az eszköz állhat talajon, lehet mennyezethez, falhoz vagy egyéb szilárd szerkezethez erősített. Lehet tartósan rögzített, vagy pedig mozdítható és módosítható a használati cél szerint.
Néhány edzőkészülékre az általános követelményeken túl kiegészítő biztonsági előírások is vonatkoznak.
II. Rész
A. Általános biztonsági követelmények
A termékeknek meg kell felelniük a 2001/95/EK irányelvben említett általános biztonsági előírásnak, valamint az említett irányelv 2. cikke b) pontjában leírt értelmezés szerint biztonságosnak kell lenniük. A termék különösen a normál és az ésszerűen előrelátható használat során, a tárolást, a tárolási helyre történő biztonságos szállítást, a telepítést és karbantartást, a leszerelést is beleértve, az egész használati ideje alatt biztonságos kell hogy legyen. A terméknek professzionális felhasználók (pl. edzők vagy tanárok) számára is biztonságosnak kell lennie.
A tornaszer normál és ésszerűen előrelátható használata során a sérülés vagy az egészség és biztonság károsodás kockázatát minimálisra kell csökkenteni. Rendes, illetve rendeltetésszerű használat mellett a készülék felhasználók számára hozzáférhető részei nem okozhatnak fizikai sérülést, és nem lehetnek káros hatással a felhasználó egészségére.
Az eszközök közös jellemzője, hogy előreláthatóan gyermekek (pl. iskolai, sportegyesületek keretében történő) testedzésére szolgálnak, akik általában a felnőtteknél kevésbé vannak tudatában a kockázatoknak. Amennyiben a veszélyeket tervezési vagy biztonsági megoldásokkal nem lehet kellő mértékben csökkenteni, e fennálló kockázatokra a terméktájékoztatón fel kell hívni a felügyelők figyelmét.
A felhasználókat tájékoztatni kell az előfordulható kockázatokról és veszélyekről, valamint azok megelőzéséről.
B. Specifikus biztonsági előírások
A 2001/95/EK irányelvben említett általános biztonsági követelmények alkalmazásakor alapkövetelményként a következőket kell figyelembe venni:
a) |
felületkiképzés; |
b) |
rések, vágó/zúzódási/becsípődési pontok; |
c) |
szándékolatlan elengedés; |
d) |
magasról való leesés; |
e) |
stabilitás és szilárdság; |
f) |
beállítási eszközök; |
g) |
a felületi párnázás ütéscsillapító képessége; |
h) |
jelölések. Pontosabban minden tornaszeren fel kell tüntetni a következő információkat:
|
i) |
beszorulás vagy fojtás; |
j) |
ütközés; |
k) |
tartósság; |
l) |
áramütés. |
Tekintetbe kell venni továbbá a következő kockázatokat:
a) |
az eszköz elégtelen teherbíró képességéből adódó kockázatok, a felhasznált anyagok szilárdságának, merevségének és rugalmasságának figyelembevételével; |
b) |
az eszköz stabilitásának megszűnéséből eredendő kockázatok, az eszköz alátámasztásának és a padlózatnak, valamint az eszköz lehetséges terhelésének figyelembevételével; |
c) |
az elektromos áram és a működtető vezetékek használatából eredő kockázatok; |
d) |
a mechanikai vagy hidraulikus energia használatából eredő kockázatok; |
e) |
az eszköz használatából eredő kockázatok, ideértve az esést, vágásos sérüléseket, beszorulást, fulladást, ütközésveszélyt és a fizikai túlterhelést; |
f) |
az eszköz hozzáférhetőségéből adódó kockázatok, ideértve a meghibásodások esetén vagy vészhelyzetekben történő hozzáférést; |
g) |
az eszköz és az esetlegesen a közelében tartózkodók (pl. nézők) kölcsönhatásából eredő kockázatok; |
h) |
karbantartási hiányosságokból adódó kockázatok; |
i) |
az eszköz összeszerelése, szétszerelése és kezelése következtében fennállható kockázatok; |
j) |
a kémiai anyagoknak való expozícióból eredő kockázatok. |
A 2001/95/EK irányelvben említett általános biztonsági követelmények alkalmazásakor alapkövetelményként a következő vizsgálatokat kell figyelembe venni:
a) |
a beszorulás lehetőségéből adódó veszélyek meghatározása; |
b) |
mechanikai terhelés vizsgálata a stabilitás és a szilárdság megállapítására; |
c) |
a felületi párnázás ütéscsillapító képességének vizsgálata; |
d) |
vizsgálati jelentés. |
C. Példák tornaszerekre
A 2001/95/EK irányelvben szereplő általános biztonsági követelmények alkalmazásában – a teljességre való törekvés nélkül – példaként a következők tekintendők tornaszereknek:
a) |
párhuzamos korlát és kombinált felemás/párhuzamos korlát; |
b) |
felemás korlát; |
c) |
ugrószekrény; |
d) |
ló és bak; |
e) |
nyújtó; |
f) |
bordásfal, létrarács és mászókeret; |
g) |
gerenda; |
h) |
gyűrű; |
i) |
trambulin; |
j) |
ugróasztal. |
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/17 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. július 28.)
a tagállamok által a 92/79/EGK és a 92/80/EGK tanácsi irányelv alapján benyújtandó, a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetére és adókulcsaira vonatkozó statisztikai adatok jegyzékéről
(az értesítés a C(2011) 5291. számú dokumentummal történt)
(2011/480/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 92/79/EGK és a 92/80/EGK irányelv értelmében a Bizottság négyévente olyan jelentést nyújt be a Tanácsnak a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó kulcsaira és szerkezetére vonatkozóan, amely figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok reálértékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit. |
(2) |
A jelentésnek különösen azokra az információkra kell támaszkodnia, amelyeket a tagállamok az egyes korábbi naptári években forgalomba hozott dohánygyártmányok összességére vonatkozóan benyújtanak. |
(3) |
Annak érdekében, hogy kellő időben elegendő információ álljon rendelkezésre a 92/79/EGK és a 92/80/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés elkészítéséhez, valamint hogy a fejleményekre dinamikusabban lehessen reagálni, indokolt, hogy a tagállamok a statisztikai adatokat évente nyújtsák be. Az adatok a tagállamok által a súlyozott kiskereskedelmi átlagár kiszámítása céljából összegyűjtött adatokon alapulhatnak. |
(4) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Jövedékiadó-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A tagállamok a 92/79/EGK, illetőleg a 92/80/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e határozat mellékletében felsorolt éves statisztikai adatokat.
E statisztikai adatok az előző naptári évben forgalomba hozott dohánygyártmányok összességére kiterjednek.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 316., 1992.10.31., 8. o.
(2) HL L 316., 1992.10.31., 10. o.
MELLÉKLET
A tagállamok által benyújtandó, a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetére és adókulcsaira vonatkozó statisztikai adatok
A. CIGARETTA
|
Súlyozott kiskereskedelmi átlagár (WAP (1)) |
Tételes jövedéki adó 1 000 cigarettánként |
Ad valorem jövedéki adó a TIRSP (2) százalékában |
Összes jövedékiadó-tartalom (tételes adó és/vagy ad valorem adó héa nélkül) a WAP százalékában |
||
Év/időszak |
Nemzeti pénznem |
EUR |
Nemzeti pénznem |
EUR |
% |
% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forgalomba hozott mennyiség és az összes beszedett jövedéki adó 1 000 cigarettára vonatkoztatott összege árkategóriánként
Árkategória |
Összmennyiség (ezer darab) Az adatok az előző naptári évre vonatkoznak |
Beszedett jövedéki adó összesen (ezer EUR) Az adatok az előző naptári évre vonatkoznak |
1. árkategória |
|
|
2. árkategória |
|
|
3. árkategória |
|
|
A táblázat kiegészítésével minden további árkategóriát fel kell tüntetni |
|
|
B. FINOMRA VÁGOTT DOHÁNY
|
Súlyozott kiskereskedelmi átlagár (WAP) |
Tételes jövedéki adó kilogrammonként |
Ad valorem jövedéki adó a TIRSP százalékában |
Összes jövedékiadó-tartalom (tételes adó és/vagy ad valorem adó héa nélkül) a WAP százalékában vagy kilogrammonként, EUR-ban kifejezve |
||
Év/időszak |
Nemzeti pénznem |
EUR |
Nemzeti pénznem |
EUR |
% |
% vagy EUR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A forgalomba hozott finomra vágott dohány mennyisége tonnában és az összes beszedett jövedéki adó összege árkategóriánként
Árkategória |
Összmennyiség (tonna) (1) (2) Az adatok az előző naptári évre vonatkoznak |
Beszedett jövedéki adó összesen (ezer EUR) Az adatok az előző naptári évre vonatkoznak |
||||
1. árkategória |
|
|
||||
2. árkategória |
|
|
||||
3. árkategória |
|
|
||||
A táblázat kiegészítésével minden további árkategóriát fel kell tüntetni |
|
|
||||
|
C. SZIVAR ÉS SZIVARKA
|
Tételes jövedéki adó 1 000 darabonként vagy kilogrammonként |
Ad valorem jövedéki adó a TIRSP százalékában |
Forgalomba hozott mennyiség 1 000 darabonként vagy kilogrammonként |
Beszedett jövedéki adó összesen (ezer EUR) |
|
Év/időszak |
Nemzeti pénznem |
EUR |
% |
|
ezer EUR |
Szivar és szivarka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
D. EGYÉB FOGYASZTÁSI DOHÁNY
|
Tételes jövedéki adó kilogrammonként |
Ad valorem jövedéki adó a TIRSP százalékában |
Forgalomba hozott mennyiség (tonna) |
Beszedett jövedéki adó összesen (ezer EUR) |
|
Év/időszak |
Nemzeti pénznem |
EUR |
% |
|
ezer EUR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Weighted Average retail selling Price.
(2) Tax inclusive retail selling price.
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/20 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. július 28.)
a Grönland és a Feröer szigetek kivételével a dániai olaj- és gázfeltárásnak és olajkitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről
(az értesítés a C(2011) 5312. számú dokumentummal történt)
(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/481/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (4) és (6) bekezdésére,
tekintettel a Dán Királyság által 2011. május 26-án e-mailben benyújtott kérelemre,
mivel:
I. TÉNYEK
(1) |
A Bizottsághoz 2010. május 26-án a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (4) bekezdésének megfelelő dán kérelem érkezett e-mailben. |
(2) |
A Dán Királyság által benyújtott kérelem a dániai (Grönland és a Feröer szigetek kivételével) olaj- és gázfeltárással és -kitermeléssel kapcsolatos. Az összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatban hozott korábbi bizottsági határozatokkal (2) összhangban, a kérelemben két különböző tevékenységet jelöltek meg, konkrétan:
A fent említett bizottsági határozatokkal összhangban e határozat alkalmazásában a „kitermelésbe” beleértendőek a „fejlesztések”, azaz a későbbi kitermeléshez szükséges infrastruktúra-fejlesztések is (olajfúró tornyok, csővezetékek, végpontok stb.). Ezenfelül, a bevett bizottsági gyakorlat azt is megállapította, hogy „a nyersolaj-kitermelés, -előállítás és -értékesítés”„egyetlen érintett termékpiacot” képez (3). Így e határozat alkalmazásában a „kitermelést” úgy kell tekinteni, hogy az tartalmazza mind a „fejlesztést”, mind pedig az olaj (első) értékesítését. |
(3) |
29 vállalat vesz részt engedélyesként vagy üzemeltetőként a dán olaj- és/vagy gázkoncessziók működtetésében, a jelenlegi olaj- és gáztermelésért pedig három üzemeltető felel. Ezek a Mærsk Olie og Gas A/S („Mærsk”, 15 mezőt üzemeltet), a DONG E&P A/S („Dong”, három mezőt üzemeltet) és a Hess Denmark ApS („Hess”, egy mezőt üzemeltet) (4). Ezen túlmenően a Wintershall Nordzee B.V. és az Altinex Oil Denmark A/S (NORECO) üzemeltetőként feltártak olyan mezőket, amelyeken nem indultak még meg a fejlesztések, és amelyeken jelenleg nem folyik kitermelés. A kockázatmegosztás érdekében a feltárási és a kitermelési tevékenységeket szokásos módon közös vállalkozásról szóló megállapodások keretében végzik, amelyekben az egyik felet „üzemeltetőként” jelölik ki, a közös vállalkozás többi szereplője pedig arányosan részesedik a konzorcium által folytatott mindennemű olaj- és gáztermelésből. A nem üzemeltetőként fellépő résztvevők teljeskörűen ellenőrzik, hogy hol, mikor és kinek a részére történik értékesítés, és így egyszerre az üzemeltetők partnerei és versenytársai is. |
(4) |
A kérelem előterjesztője és egyben hivatalos támogatója a Konkurrence- og Forbrugerstyrelsen (a dán versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóság). |
II. JOGI KERET
(5) |
A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor tekinthető nem korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. |
(6) |
Mivel Dánia végrehajtotta és alkalmazta a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5), a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban a piacra való belépést nem korlátozottnak kell tekinteni. Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül egyik sem szükségképpen döntő jellegű. |
(7) |
Annak értékelésére, hogy az adott gazdasági szereplők az e határozatban érintett piacokon közvetlen versenynek vannak-e kitéve, tekintetbe kell venni a legfontosabb piaci szereplők részesedésének mértékét és az adott piacok koncentrációjának szintjét. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei változóak, minden tevékenységet/piacot illetően külön értékelés elvégzésére van szükség. |
(8) |
Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. |
III. ÉRTÉKELÉS
(9) |
A kérelem tárgyát képező két tevékenységet (olaj- és gázfeltárás, illetve olajkitermelés) különálló termékpiacoknak tekintették a fenti (2) preambulumbekezdésben hivatkozott bizottsági határozatokban. Ennek megfelelően külön-külön kell őket megvizsgálni. |
(10) |
A kialakult bizottsági gyakorlat (6) szerint az olaj- és gázfeltárás egyetlen érintett termékpiacot alkot, hiszen kezdetben nem lehet megállapítani, hogy a feltárás olaj- vagy gázlelőhely megtalálását eredményezi-e. Ugyanezen régóta bevett bizottsági gyakorlat alapján határozták meg azt is, hogy e piac földrajzilag az egész világot lefedi. Mivel nem mutat arra jel, hogy a meghatározás ebben az esetben eltérő lenne, azt e határozat alkalmazásában is fenntartják. |
(11) |
A feltárási tevékenységet végző gazdasági szereplők piaci részesedését a következő három változó alapján lehet mérni: a tőkekiadások, a bizonyítottan feltárt készletek és a várható termelés. A tőkekiadások változójának használata nem bizonyult alkalmasnak a gazdasági szereplők feltárási piaci részesedésének mérésére, többek között a különböző földrajzi területeken szükséges befektetések szintjei közötti jelentős különbségekből adódóan. Az olaj és gáz feltárásához ugyanis nagyobb befektetésre van szükség az Északi-tengeren, mint például a Közel-Keleten. |
(12) |
Jellemzően két másik mutatót alkalmaznak az ágazatban a gazdasági szereplők piaci részesedésének értékelésére, nevezetesen a bizonyítottan feltárt készleteken belüli és a várható kitermelésen belüli részesedést (7). |
(13) |
A rendelkezésre álló információk szerint 2009. december 31-én a világ bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészleteinek mennyisége 385,58 milliárd köbméter olajegyenértéket (a továbbiakban: Sm3 oe) tett ki (8). 2009 december 31-én a dániai, bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészletek mennyisége valamivel több mint 0,19 milliárd Sm3 oe-t (9) tett ki, ami alig több mint 0,05 %. Így a Dániában működő egyes ajánlatkérők részesedése nyilvánvalóan még ennél is kisebb. A rendelkezésre álló információk szerint a bizonyítottan feltárt olaj- és gázkészletek, valamint a várható jövőbeli kitermelés között közvetlen összefüggés van. Tehát a rendelkezésre álló információkban semmi sem utal arra, hogy a Dániában működő egyes ajánlatkérők piaci részesedése lényegesen eltérő lenne akkor, ha a feltárt készletekből meglévő részesedése helyett a várható kitermelés alapján mérnék. A bizonyítottan feltárt készletek és a tényleges termelés közti összefüggés alapján ezek az adatok az érintett piacon fennálló verseny állapotának jelzésére is alkalmasak. |
(14) |
A feltárási piac koncentrációjának foka nem magas. Az állami tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva a piacot három magántulajdonban lévő, vertikálisan integrált, nemzetközi óriásvállalat (a BP, az ExxonMobil és a Shell), valamint néhány további „jelentős” vállalat jelenléte jellemzi. Ezek a tényezők a versenynek való közvetlen kitettségre utalnak. |
(15) |
A kialakult bizottsági gyakorlat (10) szerint a nyersolaj kitermelése és előállítása különálló termékpiacot képez, amely földrajzilag az egész világot lefedi. Mivel nem mutat arra jel, hogy a meghatározás ebben az esetben eltérő lenne, azt e határozat alkalmazásában is fenntartják. A rendelkezésre álló információk (11) szerint a világ napi olajkitermelése 2009-ben összesen 79,948 millió hordót tett ki. Ugyanebben az évben Dánia napi 0,265 millió hordó olajat termelt, ami 0,33 %-os piaci részesedésnek felel meg. Megvizsgálva a Dániában működő egyes ajánlatkérők 2009. évi részesedését, a helyzet a következő: napi 381 ezer hordó (12) világszintű termelésével a Mærsk részesedése a világ olajtermelésének 0,5 %-a; a Dong világszintű napi termelése 23 ezer hordó, ami a világ olajtermelésében 0,029 %-os piaci részesedést jelent; a Hess 11 575 hordónyi napi össztermelése pedig a világ olajtermelésének 0,014 %-át teszi ki. |
(16) |
Ezen elemzés vonatkozásában fontos figyelembe venni a koncentráció fokát az érintett piac egészén. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az olajtermelési piacot nagy állami tulajdonban lévő vállalatok és három magántulajdonban lévő, vertikálisan integrált nemzetközi óriásvállalat (a BP, az ExxonMobil és a Shell, amelyek 2009-ban 3,2 %-os, 3,0 %-os és 2,0 %-os olajkitermelési részesedéssel rendelkeztek), valamint néhány további „jelentős” vállalat jelenléte jellemzi (13). Ezek a tényezők arra engednek következtetni, hogy a piacon számos szereplő van jelen, amelyek között hatékony verseny van. |
IV. KÖVETKEZTETÉSEK
(17) |
Tekintettel az (5)–(16) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Dániában – Grönland és a Feröer szigetek kivételével – a következő szolgáltatások tekintetében:
|
(18) |
Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (17) preambulumbekezdés a)–b) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Dániában – Grönland és a Feröer szigetek kivételével – lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységeknek az említett földrajzi területen való folytatására írnak ki tervpályázatot. |
(19) |
A feltárási mezők – eltérő arányban általában ugyan, de – mind olaj, mind gáz kitermelésére alkalmasak. A gázkitermelés nem képezi e mentesítés iránti kérelem tárgyát – erre az ágazatra továbbra is a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Azokkal az esetekkel összefüggésben, amikor egy mezőn mind olaj-, mind gázkitermelést folytatnak, a Bizottság ismét felhívja a figyelmet, hogy a több tevékenységet magában foglaló közbeszerzési szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérők olyan, ún. „vegyes” közbeszerzést hajtanak végre, amely mindkét tevékenységhez kapcsolódik (azaz egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, és az alól nem mentesített tevékenységek támogatására), azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes közbeszerzések esetében, ahol az alapvető cél a gázkitermelés támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Amennyiben objektív alapon lehetetlen megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni. |
(20) |
E határozat alapját a dán hatóságok által benyújtott információk szerint a 2011. május–2011. július közötti időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható. |
(21) |
Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban állnak a Közbeszerzési Szerződések Tanácsadó Bizottsága véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó az ajánlatkérők által odaítélt, és a Dániában (Grönland és a Feröer szigetek kivételével) megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:
a) |
olaj- és gázfeltárás; és |
b) |
olajkitermelés. |
2. cikk
E határozat címzettje a Dán Királyság.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről
Michel BARNIER
a Bizottság tagja
(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
(2) Lásd különösen az egy összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 1999. szeptember 29-i, 2004/284/EK bizottsági határozatot (IV/M.1383 sz. ügy – Exxon/Mobil) és a további határozatokat, például egy összefonódást a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2007. május 3-i bizottsági határozatot (COMP/M.4545 sz. ügy – STATOIL/HYDRO).
(3) Lásd többek között a Bizottság 1999. december 29-i határozatát egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségéről (IV/M.1532 – BP Amoco/Arco ügy), 14. pont (HL L 18., 2001.1.19., 1. o.).
(4) Az említett mezőkön folyik termelés.
(5) HL L 164., 1994.6.30., 3. o. és HL L 79., 1996.3.29., 30. o.
(6) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot, továbbá a valamivel frissebb, egy összefonódást a 139/2004/EGK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. november 19-i bizottsági határozatot (COMP/M.4934 sz. ügy – KAZMUNAIGAZ/ROMPETROL).
(7) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot ((25) és (27) bekezdés).
(8) Lásd a kérelem 5.2.1. pontját és az ott megjelölt forrásokat, különösen pedig a BP „Statistical Review of World Energy” című, 2010. júniusi kiadványát a kérelem mellékletében; a továbbiakban: „BP Statistics”.
(9) Ez 0,06 billió m3 gáz, ami egyenértékű 0,0594 milliárd Sm3 oe-kel, és 0,9 milliárd hordó olaj egyenértékű 0,135 milliárd Sm3-rel, ami összesen 0,1944 milliárd Sm3-nek felel meg.
(10) L. 6. lábjegyzetet.
(11) Lásd a BP Statisticset, 8. oldal.
(12) Amelyből Dániában naponta 90 ezer hordót termelnek ki.
(13) Pl. a Total, a Chevron, az Eni és a Conoco, amelyek piaci részesedése alacsonyabb, mint az említett óriásvállalatoké.
29.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 197/23 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2011. július 28.)
a pirotechnikai termékekről szóló 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelmények fényében az EN 15947 szabvány hivatkozásainak közzétételéről
(az értesítés a C(2011) 5310. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/482/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikkére,
tekintettel a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 5. cikke által felállított állandó bizottság véleményére,
mivel:
(1) |
2010. szeptember 20-án a svéd hatóságok hivatalos kifogással éltek az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. része tekintetében, nevezetesen a telepek és a kombinációk vonatkozásában. |
(2) |
Az EN 15947 szabvány szerint a telepek és kombinációk akkor felelnek meg a 2007/23/EK irányelv alapvető biztonsági követelményeinek, ha puha talajba helyezik vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítik őket, hogy működés közben függőlegesen álljanak. |
(3) |
A svéd hatóságok szerint az EN 15947 szabvány nem tesz eleget a 2007/23/EK irányelv I. melléklete 3. pontjában szereplő alapvető biztonsági követelményeknek. A telepek és kombinációk használata rendszerint kemény talajon, például fagyos földön és járdán, illetve aszfalton vagy betonon történik. Az EN 15947 szabvány nem írja elő az említett telepek és kombinációk kemény talajon történő tesztelését. Ezért fennáll annak a kockázata, hogy az említett telepek és kombinációk működés közben a kemény talajon nem állnak függőlegesen. Az EN 15947 szabvány nem tesz eleget a 2007/23/EK irányelv I. melléklete 3. pontjának h) alpontjában a használati utasításra előírt alapvető biztonsági követelményeknek. A tűzijátékokat természetüknél fogva gyakran használják késő este vagy éjszaka, amikor is a rossz látási viszonyok miatt nehéz elolvasni az utasításokat. |
(4) |
A Svédország által felvetett problémákat az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) megvizsgálta, és számos tagállam foglalt határozottan állást amellett, hogy éghajlati viszonyaikra, valamint a tűzijátékok használatára vonatkozó nemzeti szabályokra figyelemmel a talajba helyezendő vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítendő telepeket és kombinációkat fel kell venni az EN 15947 szabványba. Ennek eredményeképpen a talajba helyezendő vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítendő telepeket és kombinációkat felvették az említett szabványba, mivel azok – használati utasítással ellátva – megfelelnek a 2007/23/EK irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek. |
(5) |
A Bizottság véleménye szerint azokban a tagállamokban, ahol a tűzijátékokat elsősorban közterületeken használják, bizonyos telepeket és kombinációkat – az oszlophoz, illetve karóhoz rögzítés vagy a puha talajba helyezés követelményét tartalmazó címkeszöveg ellenére – a gyakorlatban sokszor kemény talajra vagy más kemény felületre helyezik. Más tagállamokban, ahol a tűzijátékokat elsősorban magánterületen alkalmazzák, a követelmény, miszerint a telepeket és kombinációkat puha talajba kell helyezni vagy oszlophoz, illetve karóhoz kell rögzíteni, ténylegesen megnöveli a használat biztonságosságát. Ezért a felhasználók és a közelben tartózkodók sérülésének megakadályozása érdekében szükséges az EN 15947 szabvány vonatkozó részeinek felülvizsgálata, hogy különböző típusú telepeket és kombinációkat lehessen – a közöttük lévő eltérések figyelembevétele mellett – a szabványba felvenni. Különbséget kell tenni a kemény, sík felületen való elhelyezésre szánt, arra alkalmas, és ily módon tesztelendő telepek és kombinációk, valamint a puha talajba helyezendő vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítendő, és ily módon tesztelendő telepek és kombinációk között. Azokat a telepeket és kombinációkat, amelyeket nem kemény felületen való elhelyezésre szántak, és arra nem is alkalmasak, illetve nem a puha talajba való helyezésre vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítésre szántak, és arra nem is alkalmasak, egy további harmadik típusba kell sorolni. |
(6) |
Mivel az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. részét a telepek és kombinációk tekintetében felül kell vizsgálni, az e részekre vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kiegészítő megjegyzéssel ellátva kell közzétenni. |
(7) |
2010. szeptember 27-én a francia hatóságok hivatalos kifogással éltek az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. részét illetően, mivel azok nem írják elő ejtési próba elvégzését, valamint nem határoznak meg eltérő biztonsági távolságokat a működtetők és a közönség számára. |
(8) |
A CEN keretében folytatott megbeszélés nyomán az a döntés született, hogy nincsen szükség az ejtési próba Franciaország által javasolt előírására. Az EN 15947 szabványban szereplő leírásoknak megfelelő mechanikai kondicionálás már az előző EN 14035 szabványsorozatnak is részét képezte, és már a múltban is kifejezetten eredményesen alkalmazták. Ez a tesztmódszer magába foglalja a 2007/23/EK irányelvben meghatározott, a szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenységre vonatkozó követelményeket. |
(9) |
A Bizottság úgy véli, hogy az EN 15947 szabványban jelenleg is szereplő mechanikai kondicionálási teszt megfelelő módon lefedi a 2007/23/EK irányelvben meghatározott, a szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenységre vonatkozó követelményeket. |
(10) |
Franciaország felvetette továbbá, hogy az EN 15947 szabvány 3. részében meghatározott biztonsági távolságok csak a működtetőt védik minden esetben, a közönséget nem. Ha például a terméket magas épületek közelében lövik fel, fennáll annak a kockázata, hogy a termék károsítja az épületek külső részét, vagy megsebesíti az erkélyeken vagy a teraszokon tartózkodókat. Franciaország ezért javasolta, hogy minden egyes pirotechnikai termékre vonatkozóan meg kell határozni a biztonsági távolságokat azok maximális működési magasságának figyelembevételével. |
(11) |
A CEN keretében a biztonsági távolságokat illetően folytatott megbeszélések során egyértelművé vált, hogy egy adott kategórián belül minden egyes termékre vonatkozóan azonos biztonsági távolságot kell előírni. Az ezen elvtől való eltérés jelentős kockázattal járna, mivel a biztonsági távolságot a használat előtt a szakismerettel nem rendelkező felhasználónak kellene beállítania. |
(12) |
A Bizottság álláspontja szerint összezavarhatja a felhasználókat, ha az azonos kategóriába tartozó pirotechnikai termékekre túl sok különböző biztonsági távolságot határoznak meg, és főként, ha a biztonsági távolságok eltérőek a szakismeretekkel nem rendelkező felhasználókra és közönségükre vonatkozóan. Ezért nem szükséges az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. részének e tekintetben történő felülvizsgálata, mivel az már eleget tesz a 2007/23/EK irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. részeinek hivatkozásait közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2. cikk
(1) Az EN 15947 szabvány 3., 4. és 5. része hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéhez a következő kiegészítő megjegyzést kell fűzni:
„A szabvány felülvizsgálatáig és újbóli közzétételéig a tagállamok az EN 15947 szabványnak megfelelő telepeket és kombinációkat csak akkor tekinthetik úgy, hogy azok eleget tesznek a 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek, ha forgalomba hozataluk előtt az alább feltüntetett egyértelmű címkeszöveggel látták el őket.
|
A sík talajra helyezendő telepek és kombinációk esetében: »Helyezze a telepet sík talajra.« vagy »Helyezze a kombinációt sík talajra.« |
|
A puha talajba vagy anyagba helyezendő telepek és kombinációk esetében: »Helyezze a telepet függőleges helyzetben a puha talajba vagy más nem gyúlékony anyagba, pl. homokba.« vagy »Helyezze a kombinációt függőleges helyzetben a puha talajba vagy más nem gyúlékony anyagba, pl. homokba.« |
|
Az oszlophoz, illetve karóhoz rögzítendő telepek és kombinációk esetében: »A telepet függőleges helyzetben rögzítse erősen egy szilárd oszlophoz, illetve karóhoz.«, »Biztosítsa, hogy a telep felső része túlnyúljon a karó vagy az oszlop felső végén.« vagy »A kombinációt függőleges helyzetben rögzítse erősen egy szilárd oszlophoz, illetve karóhoz.«, »Biztosítsa, hogy a telep felső része túlnyúljon az oszlop vagy a karó felső végén«. A telep vagy kombináció oszlophoz, illetve karóhoz való rögzítésének módszerét és módjait megfelelő részletességgel és olyan szakkifejezések használata mellett kell leírni, amelyeket a kísérő használati utasításban a nem hivatásos felhasználók is könnyedén megértenek. |
|
Más telepek és kombinációk esetében: [kérjük, adjon meg más biztonsági utasításokat azon telep vagy kombináció esetében, amelyet nem sík talajon való elhelyezésre szántak, és arra nem is alkalmas, illetve nem puha talajba vagy anyagba való helyezésre vagy oszlophoz, illetve karóhoz rögzítésre szántak, és arra nem is alkalmas.]” |
(2) Az EN 15947 szabványt átvevő nemzeti szabvány hivatkozási számát az (1) bekezdésben említett megjegyzéssel együtt kell közzétenni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 28-án.
a Bizottság részéről
Antonio TAJANI
alelnök
(1) HL L 154., 2007.6.14., 1. o.
(2) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.