ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.178.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 178 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
6.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 178/1 |
A BIZOTTSÁG 626/2011/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2011. május 4.)
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
(1) |
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az energiával kapcsolatos azon termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői jelentős eltérést mutatnak. |
(2) |
A légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó előírásokat a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2002. március 22-i 2002/31/EK bizottsági irányelv (2) állapította meg. A végrehajtási irányelv a légkondicionáló berendezések technológiái szerint különböző címkézési rendszereket határoz meg, az energiahatékonysági besorolást pedig kizárólag a legnagyobb terhelés melletti működésre alapozza. |
(3) |
Az Unión belül a légkondicionáló berendezések a háztartási és a kereskedelmi szektor teljes energiaszükségletének jelentős részét teszik ki. Az energiafelhasználás hatékonyságának eddig elért javulásán túl a háztartási légkondicionáló berendezések energiafogyasztása még jelentősen csökkenthető. |
(4) |
A 2002/31/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, ebben a rendeletben pedig új rendelkezéseket szükséges rögzíteni annak biztosítása érdekében, hogy az energiafogyasztást jelző címke dinamikusan ösztönözze a gyártókat a légkondicionáló berendezések energiahatékonyságának további javítására, és felgyorsítsa az energiahatékony technológiákra történő piaci átállást. |
(5) |
E rendeletben a legfeljebb 12 kW leadott hűtőteljesítményű (vagy fűtőteljesítményű, ha az adott készülék csak fűtés üzemmódban működik), levegő-levegő rendszerű légkondicionáló berendezésekre indokolt rendelkezéseket megállapítani. |
(6) |
Az elmúlt években felgyorsult a légkondicionáló berendezések energiahatékonyságának javulását biztosító műszaki fejlesztések üteme. Ennek köszönhetően számos harmadik ország szigorú energiahatékonysági minimumkövetelményeket vezetett be, és megindult egy folyamat, amely szezonális energiahatékonysági jellemzőkön alapuló, új energiacímkézési rendszer kialakítását eredményezte. Az egy- és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket nem tekintve a legmagasabb energiahatékonysági osztályba sorolt, ma forgalmazott készülékek nagymértékben túlteljesítik a 2002/31/EK irányelvben az „A” energiahatékonysági osztályra meghatározott követelményszintet. |
(7) |
Ez a rendelet a készülékek elsődleges funkciója és bizonyos kiemelt fogyasztói szempontok alapján két külön energiahatékonysági mérőszámot vesz figyelembe. Tekintve, hogy a légkondicionáló berendezések általában nem teljes terhelés mellett üzemelnek, a hatékonyság vizsgálata érdekében szezonális hatékonyságmérési módszert szükséges alkalmazni, hacsak nem egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések vizsgálatáról van szó. A szezonális mérési módszer jobban figyelembe tudja venni az inverteres technológia előnyeit és a készülékek használati feltételeit. Az energiahatékonyság új számítási módszere, valamint a környezetbarát tervezésre vonatkozóan a jelenlegi „A” energiahatékonysági osztálynál szigorúbb energiahatékonysági minimumkövetelményeket megállapító végrehajtási intézkedés ezen készülékek újraosztályozásához fog vezetni. Ennek hatására úgy módosul az osztott, az ablakon kivezethető és a fali légkondicionáló berendezések A-tól G-ig terjedő energiahatékonysági besorolása, hogy a skála legmagasabb energiahatékonysági osztálya kétévente egy-egy „+” jellel bővül, egészen az „A+++” energiahatékonysági osztály eléréséig. |
(8) |
Az egy- és a kétcsöves légkondicionáló berendezések esetében továbbra is az állandónak feltételezett hűtési jóságfokon alapuló teljesítménymutatókat kell alkalmazni, mivel jelenleg még nincs piaci forgalomban inverteres egység. Mivel az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések esetében nem indokolt új osztályozási rendszert bevezetni, az „A+++”- tól „D”-ig terjedő skálát indokolt alkalmazni. Míg ezek a készülékek az osztott készülékekhez képest jellemzően kevésbé energiahatékonyak, és ezért az „A+++”-tól „D”-ig terjedő skálán legfeljebb az „A+” energiahatékonysági osztályt érhetik el, a náluk energiahatékonyabb osztott készülékek számára „A+++”-ig állnak rendelkezésre felsőbb osztályok. |
(9) |
E rendelet azt hivatott biztosítani, hogy a fogyasztók pontosabb összehasonlító információkhoz jussanak a légkondicionáló berendezések műszaki jellemzőiről. |
(10) |
Az e rendeletben, valamint a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletben (3) foglalt címkézési követelmények együttesen 2020-ig várhatóan évi 11 TWh villamosenergia-megtakarítást fognak eredményezni az intézkedés hiányában várható fogyasztáshoz képest. |
(11) |
A légkondicionáló berendezések zajszintje fontos szempont lehet a végfelhasználók számára. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók megfelelő információk birtokában megalapozott döntést hozhassanak, a légkondicionáló berendezések címkéin fel kell tüntetni a zajkibocsátására vonatkozó adatokat is. |
(12) |
A címkén feltüntetendő adatokat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárások alapján kell meghatározni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, ezen belül – ha rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokhoz. |
(13) |
Ez a rendelet a légkondicionáló berendezések energiafogyasztási címkéinek tartalmi és formai követelményeit hivatott egységesíteni. |
(14) |
A rendelet emellett rögzíti a légkondicionáló berendezések műszaki dokumentációjára és termékismertető adatlapjára vonatkozó követelményeket is. |
(15) |
A rendelet célja továbbá azon adatok körének meghatározása, amelyeket a távértékesítés valamennyi formája esetén fel kell tüntetni a készülékek reklámanyagaiban és műszaki promóciós anyagaiban. |
(16) |
Indokolt rendelkezni e rendelet előírásainak a technológia fejlődését követő felülvizsgálatáról. |
(17) |
A 2002/31/EK irányelvről ezen rendeletre való áttérés megkönnyítése érdekében az ezen rendelettel összhangban címkézett légkondicionáló berendezéseket a 2002/31/EK irányelvvel összhangban lévőnek kell tekinteni. |
(18) |
A magasabb energiahatékonysági osztályok követelményeit is teljesítő légkondicionáló berendezéseket forgalomba hozni kívánó beszállítók számára lehetővé kell tenni, hogy az adott energiahatékonysági osztály követelményeinek teljesítését már az energiahatékonysági osztályok kötelező feltüntetésére megszabott határidő előtt is jelezhessék a címkén. |
(19) |
A 2002/31/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
1. Ez a rendelet címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő legfeljebb 12 kW mért hűtő-, vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű elektromos légkondicionáló berendezésekre vonatkozóan.
2. Ez a rendelet nem alkalmazandó:
a) |
a nem villamos energiával működő készülékekre; |
b) |
azokra a légkondicionáló berendezésekre, amelyek kondenzátor- vagy elpárologtatóoldala (vagy mindkettő) nem a levegőt használja hőtovábbító közegként. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „légkondicionáló berendezés”: a beltéri levegő hűtésére és/vagy fűtésére alkalmas, elektromos kompresszorral hajtott, a termodinamikai ciklus elvén működő készülék, beleértve a további funkciókkal – például páramentesítéssel, légtisztítással, légkeveréssel vagy elektromos ellenálláson alapuló kiegészítő légfűtéssel – is rendelkező légkondicionáló berendezéseket, valamint a kondenzátoron történő elpárologtatáshoz esetleg vizet (akár az elpárologtatóoldalon keletkező kondenzvizet, akár kívülről hozzáadott vizet) használó készülékeket is, feltéve, hogy a berendezés hozzáadott víz nélkül, csupán levegő segítségével is képes üzemelni;
2. „kétcsöves légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője a készülékbe a kültérből egy csövön keresztül vezetődik be, majd egy másik csövön keresztül vezetődik ki ismét a kültérbe, és amely teljes egészében a légkondicionálandó téren belül, egy fal mellett helyezkedik el;
3. „egycsöves légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor vagy elpárologtató bemeneti levegője abból a légtérből származik, amelyben a készülék elhelyezkedik, majd e téren kívülre vezetődik ki;
4. „mért teljesítmény” (Prated): a készülék termodinamikai ciklusának a hűtéshez vagy fűtéshez tartozó standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye;
5. „végfelhasználó”: légkondicionáló berendezés vásárlója vagy potenciális vásárlója;
6. „értékesítés helye”: eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra ajánlott légkondicionáló berendezések bemutatásának és értékesítésének helye.
Az I. melléklet a II–VIII. melléklet alkalmazásában további fogalmakat határoz meg.
3. cikk
A beszállítók kötelezettségei
(1) A beszállítók kötelesek az a)–g) pont szerint eljárni.
a) |
Minden egyes légkondicionáló berendezést el kell látni a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályozást követő, nyomtatott címkével. A címkének meg kell felelnie a III. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek. Az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével minden készüléket nyomtatott címkével kell ellátni legalább a kültéri egység csomagolásán, és az egységnyi teljesítményarányú beltéri és kültéri egységek legalább egy kombinációjára vonatkozóan. Más kombinációkra a szóban forgó információk ingyenesen hozzáférhető internetes oldalon is megadhatók. |
b) |
A terméket a IV. melléklet szerinti termékismertető adatlapnak kell kísérnie. A termékismertető adatlapot az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével minden készülék esetében legalább a kültéri egység csomagolásán, az egységnyi teljesítményarányú beltéri és kültéri egységek legalább egy kombinációjára vonatkozóan kell rendelkezésre bocsátani. Más kombinációkra a szóban forgó információk ingyenesen hozzáférhető internetes oldalon is megadhatók. |
c) |
Ha a tagállamok hatóságai és a Bizottság arra igényt tartanak, a termék V. melléklet szerinti műszaki dokumentációjának elektronikus formátumban is rendelkezésre kell állnia. |
d) |
Ha egy reklámanyag energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat is tartalmaz, akkor abban meg kell adni az adott légkondicionáló berendezés szóban forgó modelljének energiahatékonysági osztályát. Ha egy készülék több energiahatékonysági osztályba is sorolható, akkor – az adott esetnek megfelelően – a beszállítónak vagy a gyártónak a fűtéshez tartozó energiahatékonysági osztályt legalább az „átlagos” hőmérsékletű fűtési idényre vonatkozóan kell megadnia. A VI. mellékletben meghatározottak szerinti információkkal kell ellátni azokat a végfelhasználókat, akiknek nincs lehetőségük megtekinteni a kiállított terméket. |
e) |
A légkondicionáló berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepelnie kell az adott készülékek II. melléklet szerinti energiahatékonysági osztályának. |
f) |
Rendelkezésre kell bocsátani használati utasítást |
g) |
Az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden – elektronikus és papíralapú – reklámanyagban „helyi légkondicionáló berendezés” megnevezéssel kell hivatkozni. |
(2) Az energiahatékonysági osztályt a VII. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(3) A légkondicionáló berendezések címkéinek formátumára vonatkozó követelményeket – az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések címkéinek kivételével – a III. melléklet rögzíti.
(4) Az egy-, illetve kétcsöves készülékeken kívüli légkondicionáló berendezések címkéinek a III. mellékletben meghatározott formai követelményeit a következő ütemezés szerint kell alkalmazni:
a) |
a légkondicionáló berendezések – az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – 2013. január 1-jétől fogva csak olyan, az A, B, C, D, E, F és G energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 1.1. pontjának, csak hűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 2.1. pontjának, illetve csak fűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 3.1. pontjának; |
b) |
a légkondicionáló berendezések – az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – 2015. január 1-jétől fogva csak olyan, az A+, A, B, C, D, E és F energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 1.2. pontjának, csak hűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 2.2. pontjának, illetve csak fűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 3.2. pontjának; |
c) |
a légkondicionáló berendezések – az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – 2017. január 1-jétől fogva csak olyan, az A++, A+, A, B, C, D és E energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 1.3. pontjának, csak hűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 2.3. pontjának, illetve csak fűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 3.3. pontjának; |
d) |
a légkondicionáló berendezések – az egy-, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – 2019. január 1-jétől fogva csak olyan, az A+++, A++, A, B, C és D energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 1.4. pontjának, csak hűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 2.4. pontjának, illetve csak fűtésre képes légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 3.4. pontjának. |
(5) A kétcsöves légkondicionáló berendezések 2013. január 1-jétől fogva csak olyan, az A+++, A++, A, B, C és D energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő kétcsöves légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 4.1. pontjának, csak hűtésre képes kétcsöves légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 4.3. pontjának, illetve csak fűtésre képes kétcsöves légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 4.5. pontjának.
(6) Az egycsöves légkondicionáló berendezések 2013. január 1-jétől fogva csak olyan, az A+++, A++, A, B, C és D energiahatékonysági osztály megjelölésére alkalmas energiacímkével hozhatók forgalomba, amely hűtő-fűtő egycsöves légkondicionáló berendezések esetében megfelel a III. melléklet 5.1. pontjának, csak hűtésre képes egycsöves légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 5.3. pontjának, illetve csak fűtésre képes egycsöves légkondicionáló berendezések esetében a III. melléklet 5.5. pontjának.
4. cikk
A kereskedők kötelezettségei
A kereskedők kötelesek gondoskodni az alábbiakról:
a) |
az értékesítés helyén kiállított légkondicionáló berendezések külső borításának elején vagy tetején – jól látható helyen – el legyen helyezve a beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított címke; |
b) |
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon légkondicionáló berendezéseket, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által az V. és a VI. mellékletben foglaltak szerint megadott információkkal kell forgalmazni; |
c) |
ha egy reklámanyag energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat is tartalmaz, akkor abban meg kell adni az adott légkondicionáló berendezés szóban forgó modelljének energiahatékonysági osztályát. Ha egy készülék több energiahatékonysági osztályba is sorolható, akkor a beszállítónak/gyártónak legalább az „átlagos” hőmérsékletű idényre vonatkozóan kell megadnia az energiahatékonysági osztályt; |
d) |
a légkondicionáló berendezések egyes modelljeinek műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban meg kell jelölni az adott készülék energiahatékonysági osztályát, valamint mellékelni kell a beszállító által rendelkezésre bocsátott használati utasítást. Ha egy készülék több energiahatékonysági osztályba is sorolható, akkor a beszállítónak/gyártónak legalább az „átlagos” hőmérsékletű idényre vonatkozóan kell megadnia az energiahatékonysági osztályt; |
e) |
az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden – elektronikus és papíralapú – promóciós és reklámanyagban „helyi légkondicionáló berendezés” megnevezéssel kell hivatkozni. |
5. cikk
Mérési módszerek
A 3. cikkben felsorolt információkat olyan, a VII. mellékletben meghatározott, megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárások alapján kell megállapítani, amelyek igazodnak a technika mindenkori állása szerinti, általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszerekhez.
6. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A tagállamok a VIII. mellékletben meghatározott eljárás szerint ellenőrzik, hogy egy adott készülék teljesíti-e a gyártó által megadott energiahatékonysági osztállyal, az éves vagy – a helyzettől függően – óránkénti energiafogyasztással és a zajkibocsátással kapcsolatban meghatározott követelményeket.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel felülvizsgálja. Ennek során figyelmet fordít különösen a légkondicionáló berendezések piaci részesedésében időközben bekövetkező esetleges lényeges változásokra.
8. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2002/31/EK irányelv 2013. január 1-jén hatályát veszti.
9. cikk
Átmeneti rendelkezés
(1) A 2013. január 1. előtt forgalomba hozott légkondicionáló berendezéseknek a 2002/31/EK irányelv rendelkezéseit kell teljesíteniük.
10. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. május 4-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
(2) HL L 86., 2002.4.3., 26. o.
(3) Még nem került elfogadásra.
(4) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
(5) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–VII. melléklethez
A II–VII. melléklet alkalmazásában:
1. „hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;
2. „standard mérési körülmények”: a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a VII. melléklet 2. táblázata szerint;
3. „beltéri hőmérséklet” (Tin): a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);
4. „kültéri hőmérséklet” (Tj): a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);
5. „mért hűtési jóságfok” (EERrated): a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;
6. „mért fűtési jóságfok” (COPrated): a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;
7. „globális felmelegedési potenciál” (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A GWP értékeit a 846/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. melléklete szerint kell figyelembe venni.
A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében (2) közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.
A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében (3) közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.
Különböző hűtőközegek keverékeinek teljes GWP-jének értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.
Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;
8. „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;
9. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
10. „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;
11. „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;
12. „hangteljesítményszint”: a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];
13. „tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a VII. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;
14. „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a VII. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;
15. „részterhelési tényező” (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;
16. „idény”, „szezon”: az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;
17. „kosár” (j index): a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a VII. melléklet 1. táblázata szerint;
18. „kosárórák száma” (hj): azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a VII. melléklet 1. táblázata szerint;
19. „szezonális hűtési jóságfok” (SEER): a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;
20. „éves hűtési referenciaigény” (QC): az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);
21. „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a VII. melléklet 4. táblázata szerint;
22. „éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QCE): az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;
23. „főfunkciós szezonális hűtési jóságfok” (SEERon): a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;
24. „részterhelés”: a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;
25. „kosárspecifikus hűtési jóságfok” (EERbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;
26. „szezonális fűtési jóságfok” (SCOP): a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;
27. „éves fűtési referenciaigény” (QH): egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);
28. „ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma” (HHE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a VII. melléklet 4. táblázata szerint;
29. „éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QHE): az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;
30. „főfunkciós szezonális fűtési jóságfok” (SCOPon): a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;
31. „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény” (elbu(Tj)): annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj);
32. „kosárspecifikus fűtési jóságfok” (COPbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;
33. „névleges teljesítmény”: a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén;
34. „funkció”: annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;
35. „tervezési terhelés”: a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:
36. „névleges hűtési jóságfok” (EERd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;
37. „névleges fűtési jóságfok” (COPd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;
38. „bivalens hőmérséklet” (Tbiv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;
39. „megengedett üzemi hőmérséklet” (Tol): a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;
40. „főfunkció üzemmód”: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;
41. „kikapcsolt termosztátú üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;
42. „forgattyúház-fűtési üzemmód”: olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;
43. „üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (HTO): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
44. „üzemi óraszám készenléti üzemmódban” (HSB): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
45. „óraszám kikapcsolt üzemmódban” (HOFF): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
46. „üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban” (HCK): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
47. „egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása” (QSD, illetve QDD): az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év];
48. „teljesítményarány”: az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között.
(1) HL L 161., 2006.6.14., 1. o.
(2) IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml
(3) Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T Houghton, G.J.Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (Egyesült Királyság), 1990.
II. MELLÉKLET
Energiahatékonysági osztályok
1. |
A légkondicionáló berendezések energiahatékonyságát leíró jellemzőket a VII. mellékletben meghatározott mérésekkel és számításokkal kell megállapítani. Mind az SEER, mind az SCOP meghatározása során a tervezési referenciafeltételekből és a különböző számításba veendő üzemmódokhoz tartozó üzemórák számából kell kiindulni, és az SCOP-nek a VII. mellékletben meghatározott „átlagos” hőmérsékletű idényhez kell tartoznia. A mért hűtési jóságfok (EERrated) és a mért fűtési jóságfok (COPrated) értékét a VII. mellékletben meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani. 1. táblázat Légkondicionáló berendezések energiahatékonysági osztályai (kivéve a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezéseket)
2. táblázat Kétcsöves és egycsöves légkondicionáló berendezések energiahatékonysági osztályai
|
III. MELLÉKLET
A címke
1. LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK CÍMKÉJE – AZ EGYCSÖVES ÉS A KÉTCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK KIVÉTELÉVEL
1.1 A és G közötti energiahatékonysági osztályba sorolt hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 1.5. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
1.2 A+ és F közötti energiahatékonysági osztályba sorolt hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni az 1.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 1.5. pont rögzíti. |
1.3 A++ és E közötti energiahatékonysági osztályba sorolt hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni az 1.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 1.5. pont rögzíti. |
1.4 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni az 1.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 1.5. pont rögzíti. |
1.5 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 120 mm széles és 210 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
2. LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK CÍMKÉJE – AZ EGYCSÖVES ÉS A KÉTCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK KIVÉTELÉVEL
2.1 A és G közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 2.5. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
2.2 A+ és F közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 2.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 2.5. pont rögzíti. |
2.3 A++ és E közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 2.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 2.5. pont rögzíti. |
2.4 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 2.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 2.5. pont rögzíti. |
2.5 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
3. LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK CÍMKÉJE – AZ EGYCSÖVES ÉS A KÉTCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK KIVÉTELÉVEL
3.1 A és G közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 3.5. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
3.2 A+ és F közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 3.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 3.5. pont rögzíti. |
3.3 A++ és E közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 3.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 3.5. pont rögzíti. |
3.4 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén fel kell tüntetni a 3.1. pontban felsorolt adatokat. |
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 3.5. pont rögzíti. |
3.5 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:s
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
4. KÉTCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK CÍMKÉJE
4.1 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt kétcsöves hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 4.2. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
4.2 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
4.3 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes kétcsöves légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 4.4. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
4.4 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
4.5 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes kétcsöves légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket a 4.6. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
4.6 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
5. EGYCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK CÍMKÉJE
5.1 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt egycsöves hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 5.2. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EU rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
5.2 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
5.3 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag hűtésre képes egycsöves légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 5.4. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
5.4 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
5.5 A+++ és D közötti energiahatékonysági osztályba sorolt, kizárólag fűtésre képes egycsöves légkondicionáló berendezések
a) |
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
b) |
A címke kivitelére vonatkozó formai követelményeket az 5.6. pont rögzíti. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
5.6 A címke kialakítása
A címke kialakítására vonatkozó előírások:
i. |
A címke legyen legalább 100 mm széles és 200 mm magas. Amennyiben a címkét ennél nagyobb méretben nyomtatják ki, a tartalomnak ezzel arányosnak kell maradnia. |
ii. |
A háttér legyen fehér. |
iii. |
A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete. |
iv. |
A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):
|
IV. MELLÉKLET
Termékismertető adatlap
1. |
A termékismertető adatlapon az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni:
|
2. |
Ha az energiahatékonyság megadása a szezonális hűtési jóságfok (SEER) segítségével történik, a légkondicionáló berendezés termékismertető adatlapján a hűtési üzemmódra vonatkozóan a fentieken túlmenően meg kell adni:
|
3. |
Ha az energiahatékonyság megadása a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) segítségével történik, a légkondicionáló berendezés termékismertető adatlapján a fűtési üzemmódra vonatkozóan a fentieken túlmenően meg kell adni:
|
4. |
Ha az energiahatékonyság megadása a hűtési jóságfok (EERrated) vagy a fűtési jóságfok (COPrated) segítségével történik, a légkondicionáló berendezés termékismertető adatlapján a fentieken túlmenően meg kell adni:
|
5. |
Egyetlen termékismertető adatlap ugyanazon beszállító több készülékmodelljére is vonatkozhat. |
6. |
Az adatlapon feltüntetendő információk a címke – akár színes, akár fekete-fehér – másolata formájában is megadhatók. Ilyenkor külön fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek az 1–4. pontban felsoroltak közül a címkén nem szerepelnek. |
V. MELLÉKLET
Műszaki dokumentáció
A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább:
a) |
a beszállító nevét és címét; |
b) |
a készülékmodell olyan általános leírását, amely elegendő a modell egyértelmű és könnyű azonosításához. Az egycsöves légkondicionáló berendezéseket a „helyi légkondicionáló berendezés” megnevezéssel kell megjelölni; |
c) |
az alkalmazott harmonizált szabványok jelzetét, ha vannak ilyenek; |
d) |
az alkalmazott más számítási módszereket, mérési szabványokat és előírásokat, ha vannak ilyenek; |
e) |
a beszállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nevét és aláírását; |
f) |
a mérések műszaki paramétereit a VII. melléklettel összhangban, a következők szerint:
|
g) |
a VII. melléklettel összhangban elvégzett számítások eredményeit. |
A beszállító a fenti jegyzéket a jegyzék végén további információkkal egészítheti ki.
Ha egy adott légkondicionáló-modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk számításos úton és/vagy más hasonló készülékekből való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a beszállító által elvégzett kísérleti vizsgálatok adatait. A műszaki dokumentációban fel kell sorolni azokat a hasonló készülékmodelleket, amelyekre vonatkozóan az információk előállítása ugyanezen az alapon történt.
VI. MELLÉKLET
Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére
1. |
A 4. cikk b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell megadni:
|
2. |
Ha az információszolgáltatás a termékismertető adatlapon szereplő más adatokra is kiterjed, akkor ezeket az adatokat a IV. mellékletben meghatározott formában és sorrendben kell megadni. |
3. |
Az e melléklet alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni. |
VII. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. |
Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat. |
2. |
A szezonális energiafogyasztás, valamint a szezonális hűtési jóságfok (SEER) és a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) meghatározása során figyelembe kell venni:
|
3. |
Ha az egy adott, beltéri és kültéri egység(ek) kombinációjából álló modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait (beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is). |
4. |
A kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezések hűtési jóságfokát (EERrated) és – adott esetben – fűtési jóságfokát (COPrated) az e melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani. |
5. |
A hűtési és/vagy fűtési célú villamosenergia-fogyasztás meghatározása során – adott esetben az e melléklet 4. táblázatában meghatározott üzemórák feltételezésével – figyelembe kell venni az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét. |
1. táblázat
A kosarak jelzőszáma (j), a kültéri hőmérséklet (Tj) °C-ban és a kosárórák száma (hj) a hűtési idényre, valamint az átlagos hőmérsékletű, a melegebb és a hidegebb fűtési idényre. „sz.h.” = száraz hőmérséklet
HŰTÉSI IDÉNY |
|
FŰTÉSI IDÉNY |
||||||
|
|
|
|
|
|
Átlagos |
Melegebb |
Hidegebb |
j sorszám |
Tj °C |
hj h |
|
j sorszám |
Tj °C |
hjÁ h |
hjM h |
hjH h |
|
sz.h. |
|
|
|
sz.h. |
|
|
|
1 |
17 |
205 |
|
1–8 |
– 30-tól – 23-ig |
0 |
0 |
0 |
2 |
18 |
227 |
|
9 |
–22 |
0 |
0 |
1 |
3 |
19 |
225 |
|
10 |
–21 |
0 |
0 |
6 |
4 |
20 |
225 |
|
11 |
–20 |
0 |
0 |
13 |
5 |
21 |
216 |
|
12 |
–19 |
0 |
0 |
17 |
6 |
22 |
215 |
|
13 |
–18 |
0 |
0 |
19 |
7 |
23 |
218 |
|
14 |
–17 |
0 |
0 |
26 |
8 |
24 |
197 |
|
15 |
–16 |
0 |
0 |
39 |
9 |
25 |
178 |
|
16 |
–15 |
0 |
0 |
41 |
10 |
26 |
158 |
|
17 |
–14 |
0 |
0 |
35 |
11 |
27 |
137 |
|
18 |
–13 |
0 |
0 |
52 |
12 |
28 |
109 |
|
19 |
–12 |
0 |
0 |
37 |
13 |
29 |
88 |
|
20 |
–11 |
0 |
0 |
41 |
14 |
30 |
63 |
|
21 |
–10 |
1 |
0 |
43 |
15 |
31 |
39 |
|
22 |
–9 |
25 |
0 |
54 |
16 |
32 |
31 |
|
23 |
–8 |
23 |
0 |
90 |
17 |
33 |
24 |
|
24 |
–7 |
24 |
0 |
125 |
18 |
34 |
17 |
|
25 |
–6 |
27 |
0 |
169 |
19 |
35 |
13 |
|
26 |
–5 |
68 |
0 |
195 |
20 |
36 |
9 |
|
27 |
–4 |
91 |
0 |
278 |
21 |
37 |
4 |
|
28 |
–3 |
89 |
0 |
306 |
22 |
38 |
3 |
|
29 |
–2 |
165 |
0 |
454 |
23 |
39 |
1 |
|
30 |
–1 |
173 |
0 |
385 |
24 |
40 |
0 |
|
31 |
0 |
240 |
0 |
490 |
|
|
|
|
32 |
1 |
280 |
0 |
533 |
|
|
|
|
33 |
2 |
320 |
3 |
380 |
|
|
|
|
34 |
3 |
357 |
22 |
228 |
|
|
|
|
35 |
4 |
356 |
63 |
261 |
|
|
|
|
36 |
5 |
303 |
63 |
279 |
|
|
|
|
37 |
6 |
330 |
175 |
229 |
|
|
|
|
38 |
7 |
326 |
162 |
269 |
|
|
|
|
39 |
8 |
348 |
259 |
233 |
|
|
|
|
40 |
9 |
335 |
360 |
230 |
|
|
|
|
41 |
10 |
315 |
428 |
243 |
|
|
|
|
42 |
11 |
215 |
430 |
191 |
|
|
|
|
43 |
12 |
169 |
503 |
146 |
|
|
|
|
44 |
13 |
151 |
444 |
150 |
|
|
|
|
45 |
14 |
105 |
384 |
97 |
|
|
|
|
46 |
15 |
74 |
294 |
61 |
Összesen |
|
2 602 |
|
|
|
4 910 |
3 590 |
6 446 |
2. táblázat
Standard mérési körülmények („száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)
Készülék |
Funkció |
A beltéri levegő hőmérséklete (°C) |
A kültéri levegő hőmérséklete (°C) |
Légkondicionáló berendezések, kivéve az egycsöves berendezéseket |
hűtés |
27 (19) |
35 (24) |
fűtés |
20 (max. 15) |
7(6) |
|
Egycsöves légkondicionáló berendezések |
hűtés |
35 (24) |
35 (24) (1) |
fűtés |
20 (12) |
20 (12) (1) |
3. táblázat
Tervezési referenciafeltételek („száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)
Funkció/idény |
A beltéri levegő hőmérséklete (°C) |
A kültéri levegő hőmérséklete (°C) |
Bivalens hőmérséklet (°C) |
Megengedett üzemi hőmérséklet (°C) |
|
Tin |
Tdesignc/Tdesignh |
Tbiv |
Tol |
Hűtés |
27 (19) |
Tdesignc = 35 (24) |
n.a. |
n.a. |
Fűtés/átlagos |
20 (15) |
Tdesignh = – 10 (– 11) |
max. 2 |
max. – 7 |
Fűtés/melegebb |
Tdesignh = 2 (1) |
max. 7 |
max. 2 |
|
Fűtés/hidegebb |
Tdesignh = – 22 (– 23) |
max. – 7 |
max. – 15 |
4. táblázat
Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához
Készüléktípus/funkció (az adott esetnek megfelelően) |
Mértékegység |
Fűtési idény |
Bekapcsolt üzemmód |
Kikapcsolt termosztátú üzemmód |
Készenléti üzemmód |
Kikapcsolt üzemmód |
Forgattyúház-fűtési üzemmód |
|
|
|
|
hűtés: HCE fűtés: HHE |
HTO |
HSB |
HOFF |
HCK |
|
Légkondicionáló berendezések (kivéve a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezéseket) |
||||||||
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé |
h/év |
|
350 |
221 |
2 142 |
5 088 |
7 760 |
|
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi |
Hűtési funkció |
h/év |
|
350 |
221 |
2 142 |
0 |
2 672 |
Fűtési funkció |
h/év |
Átlagos |
1 400 |
179 |
0 |
0 |
179 |
|
Melegebb |
1 400 |
755 |
0 |
0 |
755 |
|||
Hidegebb |
2 100 |
131 |
0 |
0 |
131 |
|||
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé |
h/év |
Átlagos |
1 400 |
179 |
0 |
3 672 |
3 851 |
|
Melegebb |
1 400 |
755 |
0 |
4 345 |
4 476 |
|||
Hidegebb |
2 100 |
131 |
0 |
2 189 |
2 944 |
|||
Kétcsöves légkondicionáló berendezések |
|
|
hűtés: HCE fűtés: HHE |
HTO |
HSB |
HOFF |
HCK |
|
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi |
Hűtési funkció |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Fűtési funkció |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Egycsöves légkondicionáló berendezések |
|
|
hűtés: HCE fűtés: HHE |
|
|
|
|
|
Hűtési funkció |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
|
Fűtési funkció |
h/60 perc |
|
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
(1) Egycsöves légkondicionáló berendezések esetén a kondenzátort (evaporátort) hűtés (fűtés) közben nem kültéri, hanem beltéri levegő táplálja.
VIII. MELLÉKLET
Piacfelügyeleticélú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
1. |
A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá. |
2. |
A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezések akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfok (SEER), illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezések akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményei nem haladják meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfok (COPrated) nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket. |
3. |
Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá. |
4. |
A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezések akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfokok (SEER) átlaga, illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfokok (SCOP) átlaga a három megvizsgált darabra nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezések akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményeinek átlaga nem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfokok (EERrated), illetőleg a fűtési jóságfokok (COPrated) átlaga a három megvizsgált darabra nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben foglalt, az adott esetre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelőnek, ha a hangteljesítményszint-értékek átlaga a három megvizsgált darabra nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket. |
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit. |
Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárásokat és Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokat követik vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott módszereket.