ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2011.176.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 176

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. július 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2011/392/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. május 13.) az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről

1

Megállapodás az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról

2

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 647/2011/EU rendelete (2011. július 4.) az Indiából származó vagy ott feladott guargumi behozatalára pentaklórfenol vagy dioxin általi szennyeződés kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról, valamint a 2008/352/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 258/2010/EU rendelet szlovén nyelvi változatának helyesbítéséről ( 1 )

17

 

*

A Bizottság 648/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 4.) az 1266/2007/EK rendeletnek az egyes állatok esetében a 2000/75/EK tanácsi irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeire vonatkozó átmeneti intézkedések alkalmazásának időtartama tekintetében történő módosításáról ( 1 )

18

 

 

A Bizottság 649/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

20

 

 

A Bizottság 650/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 4.) a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

22

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról

24

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2011/393/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. március 8.) a Franciaország által a repülőgép-ipari beszállítók számára nyújtott (Aero 2008 garancia) C 18/10 (korábbi NN 20/10) számú intézkedésről (az értesítés a C(2011) 1378. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

37

 

 

2011/394/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. július 1.) a 2009/821/EK határozatnak az állat-egészségügyi határállomások listája és a Traces állat-egészségügyi egységeinek tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2011) 4594. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

45

 

 

2011/395/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. július 1.) a Madagaszkárról származó, egyes állati eredetű, a halászati termékeken kívüli termékekkel kapcsolatos bizonyos védekezési intézkedésekről szóló 2006/241/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2011) 4642. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

50

 

 

2011/396/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. július 4.) a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatok elvégzésének egy Japánban működő laboratórium számára történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2011) 4595. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

51

 

 

2011/397/EU

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2011. június 21.) az eurobankjegyek előállítása tekintetében a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációról (EKB/2011/8)

52

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/1


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. május 13.)

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről

(2011/392/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. február 24-én felhatalmazta a Bizottságot a mediterrán térségbeli partnerországokkal folytatandó, a kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére.

(2)

A Bizottság – a Tanács által kiadott tárgyalási irányelvek keretén belül – tárgyalásokat folytatott, amelyek során konzultált a Szerződés 207. cikke értelmében kinevezett bizottsággal.

(3)

A fent említett tárgyalások lezárultak és 2009. december 9-én sor került egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) parafálására.

(4)

A megállapodást az Unió nevében 2010. december 13-án aláírták.

(5)

A megállapodást meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás („a megállapodás”) az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyv 23. cikkében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke küldi meg (1).

3. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.


(1)  A jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját a Tanács főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az „Unió”

egyrészről, valamint

a MAROKKÓI KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: „Marokkó”

másrészről

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzés

E megállapodás célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

2. cikk

A megállapodás alkalmazása

(1)   Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címe alatti rendelkezések (a 24. cikk kivételével) vagy az „Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött, a mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, valamint a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításairól, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló megállapodás” rendelkezéseinek vélelmezett megsértésével kapcsolatban felmerülő bármely vita esetén megállapodás rendelkezései alkalmazandók. E megállapodás eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 86. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács 60 napon belül nem tudta rendezni.

(2)   A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 86. cikke alkalmazandó.

(3)   A (1) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 86. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.

II.   FEJEZET

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3. cikk

Konzultációk

(1)   A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek. E konzultációk keretében a felek szintén megvitatják a rendelkezések vélelmezett megsértésének kereskedelmükre gyakorolt esetleges hatását.

(2)   Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve a kérdéses intézkedéseket és a 2. cikkben említett megállapodások megsértettnek vélt rendelkezéseit.

(3)   A konzultációkra a kérelem kézhezvételét követő 40 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(4)   Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.

(5)   Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 20 munkanapon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikknek megfelelően választott bírói testület létrehozását kérheti.

4. cikk

Közvetítés

(1)   Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítésre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félnek és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak; a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint az egyeztetés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen bírálják el.

(2)   Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnöke vagy annak küldötte sorshúzással jelöl ki egy közvetítőt azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételét követő 15 munkanapon belül ki kell választani. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 30. napon ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb az ülést megelőző 15. napon meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 45. napon ismerteti a véleményét.

(3)   Véleményében a közvetítő egy vagy több ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

(4)   A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

(5)   A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak, különösen a közvetítő véleménye, a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(6)   A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.

(7)   A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

III.   FEJEZET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

I.   SZAKASZ

Választott bírósági eljárás

5. cikk

Választott bírósági eljárás kezdeményezése

(1)   Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.

(2)   A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy az miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását legkésőbb a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követő 18. hónap utolsó napján kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

6. cikk

A választott bírói testület létrehozása

(1)   A választott bírói testület három választott bíróból áll.

(2)   A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 10 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3)   Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját, hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

(4)   A (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.

(5)   A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6)   A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

7. cikk

A testület időközi jelentése

A választott bírói testület a létrehozását követő 120. nappal bezárólag időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztat a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül a jelentés konkrétan meghatározott szempontjait alapján. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.

8. cikk

A választott bírói testület döntése

(1)   A választott bírói testület a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amenynyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180. napnál később.

(2)   Sürgős esetekben – beleértve a romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább a létrehozásától számított 90 napnál. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

(3)   A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

II.   SZAKASZ

A döntésnek való megfelelés

9. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfeleljenek a választott bírói testület döntésének, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésnek való megfeleléshez szükséges határidőről.

10. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő

(1)   Legkésőbb a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követő 30. napon a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy – amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges – mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő).

(2)   Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot.

(3)   Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

11. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1)   Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

(2)   Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy következetességével, illetve a 2. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelőségével kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedéseket, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem felelnek meg a 2. cikk rendelkezéseinek. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül közli döntését. Sürgős esetekben – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.

12. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén

(1)   Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.

(2)   Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 11. cikk szerinti azon döntését követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, amelynek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel az előnyök jogsértés okozta hatálytalanítása vagy gyengítése szintjének. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 10 munkanap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3)   Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanításával vagy gyengítésével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 10 munkanapos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.

(4)   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek meg nem állapodnak a vita rendezéséről.

13. cikk

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1)   A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2)   Amennyiben a felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

III.   SZAKASZ

Közös rendelkezések

14. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak e megállapodás hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

15. cikk

Eljárási szabályzat

(1)   Az e megállapodás III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

(2)   A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

16. cikk

Információk és technikai tanácsadás

A választott bírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A felek eltérő megállapodásának hiányában, a felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek a választott bírósági eljárási szabályokkal összhangban közleményeket küldhetnek a választott bírói testületnek. Az ilyen közlemények a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.

17. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

A választott bírói testület határozatai és döntései

(1)   A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.

(2)   A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, a 2. cikkben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

A választott bírók névjegyzékei

(1)   Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított hatodik hónap utolsó napjával bezárólag összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. A két fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság gondoskodik róla, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

(2)   A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a megállapodás mellékletét képező magatartási kódexnek.

(3)   Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság készíthet egy legalább 15 nevet tartalmazó másik jegyzéket is olyan személyekről, akik a 2. cikkben említett megállapodásokban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkeznek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. A két fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

20. cikk

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

(1)   Ha valamelyik fél a WTO-megállapodás alapján fennálló kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-megállapodás vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(2)   Ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor e megállapodás szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik.

(3)   A felek eltérő megállapodásának hiányában, ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség – amely lényegében egyenértékű a WTO-megállapodás szerint fennálló kötelezettséggel – tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-megállapodás vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(4)   A vitarendezési eljárások megkezdését követően a fenti bekezdéseknek megfelelően kiválasztott fórumot – amennyiben joghatóságát nem utasította el – a többi kizárásával kell használni.

(5)   E megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e megállapodás szerinti felfüggesztésében.

21. cikk

Határidők

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodásban meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választott bírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

(2)   Az e megállapodásban említett valamennyi határidő a felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a megállapodás eljárásainak való megfelelés vonatkozásában felmerült nehézségekre való hivatkozással indokolt kérelmeket jóhiszeműen bírálják el. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület módosíthatja az eljárásban alkalmazandó határidőket.

22. cikk

A megállapodás felülvizsgálata és módosítása

(1)   A megállapodás és mellékleteinek hatálybalépését követően a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja ezek végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

(2)   A felülvizsgálatkor a társulási tanács megvizsgálja egy fellebbviteli testület létrehozásának lehetőségét, amely számos euromediterrán megállapodás része.

(3)   A társulási tanács dönthet e megállapodás és mellékleteinek módosításáról.

23. cikk

Hatálybalépés

E megállapodást a felek saját eljárásuknak megfelelően hagyják jóvá. Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a bekezdésben előírt eljárásokat befejezték.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizedik év december havának tizenharmadik napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, illetve arab nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

Image

За Кралство Мароко

Por el Reino de Marruecos

Za Marocké království

For Kongeriget Marokko

Für das Königreich Marokko

Maroko Kuningriigi nimel

Για το Βασίλειο του Μαρόκου

For the Kingdom of Morocco

Pour le Royaume du Maroc

Per il Regno del Marocco

Marokas Karalistes vārdā –

Maroko Karalystės vardu

A Marokkói Királyság részéről

Għar-Renju tal-Marokk

Voor het Koninkrijk Marokko

W imieniu Królestwa Maroka

Pelo Reino de Marrocos

Pentru Regatul Maroc

Za Marocké kráľovstvo

Za Kraljevino Maroko

Marokon kuningaskunnan puolesta

För Konungariket Marocko

Image

Image


(1)  E megállapodás rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET:

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ

II. MELLÉKLET:

MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

I. MELLÉKLET

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ

Általános rendelkezések

1.

E megállapodásban és e szabályok alkalmazásában:

„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választott bírósági eljárással kapcsolatban;

„felperes”: bármelyik fél, amely e megállapodás 5. cikke szerint választott bírói tanács létrehozását kéri;

„bepanaszolt fél”: az a fél, amelyre vonatkozóan az ezen megállapodás 2. cikkében említett rendelkezések megsértését állítják;

„választott bírói testület”: az ezen megállapodás 6. cikke szerint létrehozott testület;

„fél képviselője”: a felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy;

„nap”: eltérő rendelkezés hiányában naptári napot kell érteni alatta.

2.

Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, különösen pedig a meghallgatások megszervezéséről. Az Európai Unió viseli viszont a konzultációkkal, a közvetítéssel és a választott bírósági eljárással kapcsolatban felmerülő összes szervezési költséget, kivéve a közvetítők és a választott bírók javadalmazását és költségeit, amely tételeket a felek közösen viselik.

Értesítések

3.

A felek és a választott bírói testület minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot e-mailben továbbítanak, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevényesen vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják a dokumentumokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mailen és telefaxon küldött üzenet az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő.

4.

Írásbeli beadványaikról a felek elektronikus másolatot küldenek a másik fél, továbbá valamennyi választott bíró számára. A dokumentumról papírmásolatot is biztosítani kell.

5.

Minden értesítést a Marokkói Külügyminisztériumhoz, illetőleg az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni.

6.

A választott bírósági eljáráshoz kapcsolódó bármilyen kérelem, értesítés, írásbeli beadvány vagy egyéb dokumentum kisebb, elírásból származó hibái egy új, a módosításokat világosan feltüntető dokumentummal orvosolhatók.

7.

Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Marokkó vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy pihenőnapra esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető. A felek minden év decemberének első hétfőjén listát adnak át a másik félnek, amely a következő év hivatalos munkaszüneti napjait és pihenőnapjait tartalmazza. Semmilyen dokumentum, értesítés vagy kérelem nem tekinthető kézbesítettnek hivatalos munkaszüneti napon vagy pihenőnapon. Ezenfelül a munkanapok tekintetében a megállapodásban meghatározott valamennyi határidő kiszámításához kizárólag a mindkét félnél egyidejűleg munkanapnak számító napok vehetők figyelembe.

8.

A vitatott rendelkezés tárgyától függően az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz címzett, e megállapodással összhangban eljuttatott kérelmeket és értesítéseket másolatban el kell juttatni a társulási megállapodás alapján létrehozott többi érintett albizottsághoz is.

A választott bírósági eljárás megindítása

9.

a)

Amennyiben e megállapodás 6. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy 49. szabálya alapján a választott bírói testület tagjait sorshúzással választják ki, mindkét fél képviselőjének jelen kell lennie a sorshúzásnál.

b)

A felek eltérő megállapodása hiányában a felek a testület létrehozását követő hét munkanapon belül találkoznak a választott bírói testülettel, hogy döntsenek a felek vagy a választott bírói testület által szükségesnek talált kérdésekben, beleértve a választott bíróknak fizetendő javadalmazást és egyéb költségeket is, amelyek a WTO normái szerint alakulnak. A választott bírói testület tagjai és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is bekapcsolódhatnak a megbeszélésekbe.

10.

a)

Amennyiben a felek a választott bírók kiválasztását követő öt munkanapon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választott bírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:

„a vitarendezésről szóló megállapodás 2. cikkében említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, döntést hoz a kérdéses intézkedésnek a vitarendezési mechanizmusról szóló megállapodás 2. cikkében említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, valamint a vitarendezésről szóló megállapodás 8. cikkével összhangban döntést hoz.”

b)

A felek a megállapodásukat követő öt munkanapon belül értesítik a választott bírói testületet az elfogadott feladatmeghatározásról.

Az eljárást megindító beadványok

11.

A panaszos fél legkésőbb a választott bírói testület létrehozását követő 20. napon benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt fél legkésőbb a megindító kereset kézhezvételét követő 20. napon írásban előterjeszti viszontkeresetét.

A választott bírói testületek működése

12.

Az üléseket a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.

13.

Amennyiben a megállapodás másként nem rendelkezik, a választott bírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.

14.

A választott bírói testület döntéshozatalában kizárólag választott bírók vehetnek részt, a választott bírói testület azonban engedélyezheti a választott bírók asszisztenseinek jelenlétét a döntéshozatalnál.

15.

Valamennyi döntés megfogalmazása a választott bírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.

16.

A megállapodás és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választott bírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

17.

Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választott bírói testület ilyen módosításról vagy kiigazításról a felekkel folytatott konzultációt követően dönthet. A megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidők nem módosíthatók.

Helyettesítés

18.

Amennyiben egy választott bíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy leváltották, a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban új választott bírót kell választani a helyébe.

19.

Ha valamely fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a magatartási kódexnek a választott bíró általi lényegi megsértését vélelmező fél a vélelmet alátámasztó körülmények megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik felet.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választott bíró helyébe a megállapodás 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott választott bíró lép.

Ha a felek a választott bíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választott bírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha az elnök megállapítja egy választott bíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, az elnök sorshúzással új választott bírót választ a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amelynek az eredetileg kiválasztott választott bíró is tagja volt. Ha az eredeti választott bírót a felek a megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint választották ki, a helyébe lépő választott bírót sorshúzással választják ki azon személyek közül, akiket a panaszos fél és a bepanaszolt fél a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdése szerint javasolt. Az új választott bírót a kérelemnek az elnökhöz a választott bírói testület általi benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki.

20.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választott bírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, az elnök helyébe a megállapodás 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép.

Ha a felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdése alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek csoportjának valamely tagja elé terjesztését. Nevét az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei sorshúzással választják ki. E személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha e személy megállapítja az eredetileg megválasztott elnökről, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új választott bírót választ a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amely az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyeket tartalmazza. Az új elnököt az e bekezdésben említett kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki.

21.

A választott bírói testület eljárásait fel kell függeszteni a 18–20. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.

Meghallgatások

22.

Az elnök – a felekkel és a választott bírói testülettel egyeztetve – kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a felek részére. Ezt az információt, amennyiben a meghallgatás nyilvános, az eljárás logisztikai szervezéséért felelős fél nyilvánosan közzéteszi. Amennyiben a felek nem tiltakoznak, a választott bírói testület dönthet a meghallgatás mellőzéséről is.

23.

A felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Marokkó a panaszos fél, és Rabatban, ha az Unió a panaszos fél.

24.

A választott bírói testület csak kivételes körülmények között hívhat össze még egy további meghallgatást. Nem hívható össze további meghallgatás a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban.

25.

A választott bírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.

26.

A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a)

a felek képviselői;

b)

a felek tanácsadói;

c)

adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

d)

a választott bírók asszisztensei.

A választott bírói testülethez történő felszólalás joga kizárólag a felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.

27.

A meghallgatás időpontja előtti ötödik munkanappal bezárólag valamennyi fél köteles benyújtani a választott bírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az érintett fél nevében szóban fogják előterjeszteni és kifejteni álláspontjukat, valamint akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

28.

A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak. Ha a felek döntése alapján a meghallgatás nem nyilvános, a meghallgatás egy része akkor is lehet nyilvános, feltéve, hogy a választott bírói testület a felek kérelme alapján így dönt. A választott bírói testület azonban köteles zárt meghallgatást tartani, ha a felek beadványai és az érvelések bizalmas üzleti információt tartalmaznak.

29.

A választott bírói testület az alábbi rend szerint vezeti le a meghallgatást:

 

Előterjesztés:

a)

a panaszos fél előterjesztése;

b)

a bepanaszolt fél előterjesztése.

 

Viszontválasz:

a)

a panaszos fél előterjesztése;

b)

a bepanaszolt fél viszontválasza.

30.

A választott bírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

31.

A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és azokat a lehető leghamarabb kézbesítsék a felek számára.

32.

A meghallgatást követő 10 munkanapon belül bármely fél kiegészítő írásos beadványt tehet bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

Írásbeli kérdések

33.

A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet bármelyik vagy mindkét félhez. A választott bírói testület által feltett valamennyi kérdésről mindkét fél másolatot kap.

34.

A felek kötelesek a választott bírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a másik fél számára is megküldeni. Mindkét fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen azzal kapcsolatban.

Titoktartás

35.

A felek fenntartják a választott bírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra a 28. szabállyal összhangban zárt ülés keretében kerül sor. Mindkét fél köteles titokban tartani azokat az információkat, amelyeket a másik fél a választott bírói testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik fél írásbeli beadványának bizalmas változatát terjeszti be a választott bírói testület elé, a másik fél kérésére köteles legkésőbb a bizalmas beadvány benyújtásától vagy a másik fél kérelmétől (amelyik később történt) számított 15. napon a beadványban foglalt információknak egy olyan nem bizalmas összefoglalását is benyújtani, amelyet nyilvánosságra lehet hozni. E szabályzat semmilyen formában sem gátolja a feleket abban, hogy saját álláspontjaikra vonatkozó nyilatkozataikat nyilvánosságra hozzák.

Ex parte kapcsolatfelvétel

36.

A választott bírói testület nem ülésezhet vagy léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

37.

A választott bírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a felek egyikével vagy mindkettővel a többi választott bíró távollétében.

Amicus curiae előterjesztések

38.

Amennyiben a felek a választott bírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület részére, önálló kezdeményezésre, kívülállók is adhatnak be beadványokat, amennyiben azt a választott bírói tanács megalakítását követő 10 napon belül teszik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választott bírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez.

39.

A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, amely többek között tartalmazza tevékenységét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a választott bírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által ezen eljárási szabályzat 42. és 43. szabályával összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

40.

A választott bírói testület döntésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a fenti szabályoknak. A választott bírói testület döntésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A választott bírói testület a hozzá e szabályok szerint benyújtott valamennyi beadványt észrevételezés végett megküldi a felek részére.

Sürgős esetek

41.

Az e megállapodásban említett sürgősség fennállása esetén a felekkel folytatott konzultációt követően a választott bírói testület az e szabályzatban említett határidőket szükségszerűen kiigazítja, és erről a feleket értesíti.

Fordítás és tolmácsolás

42.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb ezen eljárási szabályzat 9. szabályának b) pontjában említett ülésig a felek megegyeznek a választott bírói testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében.

43.

Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös munkanyelvet illetően, a felek gondoskodnak írásbeli beadványainak a másik fél által megjelölt nyelvre történő lefordításáról, továbbá viselik e fordítás költségeit.

44.

A bepanaszolt fél intézkedik szóbeli beadványának a felek által kiválasztott nyelvekre történő tolmácsolásáról.

45.

A választott bírói testület döntését a felek által választott nyelven vagy nyelveken hozza meg.

46.

Bármelyik fél tehet észrevételeket az ezen szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításával kapcsolatban.

A határidők számítása

47.

Amennyiben ezen eljárási szabályzat 7. szabályának alkalmazása folytán valamelyik félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik félhez, az e dokumentum kézhezvételétől számított minden határidő a hivatkozott dokumentum legkésőbbi kézhezvételének napjától számítandó.

Egyéb eljárások

48.

Ezen eljárási szabályzat alkalmazandó a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban is. Ugyanakkor az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választott bírói testület döntésének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.

49.

Ha az eredetileg létrehozott választott bírói testület vagy egyes tagjai nem tudnak újból összeülni a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárások lefolytatásához, a megállapodás 6. cikkében leírt eljárást kell alkalmazni. A döntés kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik.

II. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

Fogalommeghatározások

1.

E magatartási kódex alkalmazásában:

a)   „tag” vagy „választott bíró”: a megállapodás 6. cikke szerint joghatályosan létrehozott választott bírói testület tagja;

b)   „közvetítő”: a megállapodás 4. cikkének megfelelően közvetítést folytató személy;

c)   „jelölt”: olyan természetes személy, akinek neve a megállapodás 19. cikkében említett választott bírói névjegyzéken szerepel, és akinek a megállapodás 6. cikke szerinti választott bírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás alatt van;

d)   „asszisztens”: olyan személy, aki valamely tag kinevezésének feltételei szerint a tag részére eljár, kutat vagy segítséget nyújt;

e)   „eljárás”: eltérő meghatározás hiányában a választott bírói testület által e megállapodás szerint lefolytatott eljárás;

f)   „személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

Az eljáró személyek felelőssége

2.

Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási normákat követ, hogy a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex 15., 16., 17. és 18. bekezdésében leírt kötelezettségeknek.

Tájékoztatási kötelezettség

3.

A megállapodás szerinti választott bírói testület tagjává történő megválasztásának megerősítése előtt a jelölt köteles felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.

4.

A jelölt vagy tag csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt köteles az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság számára bejelenteni a felek által történő megítélés végett.

5.

A tag megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. bekezdésben említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tag a hivatkozott érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság írásos tájékoztatásával fedi fel, lehetővé téve ezzel, hogy a felek megítélhessék az adott kérdést.

A tagok kötelezettségei

6.

Megválasztását követően a tag köteles feladatát alaposan és eredményesen, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.

7.

A tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladattal harmadik személyt nem bízhat meg.

8.

A tag köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztense és személyzete e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa.

9.

A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

A tagok függetlensége és pártatlansága

10.

A tag független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.

11.

A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

12.

A tag nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

13.

A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

14.

A tag elkerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

A korábbi tagok kötelezettségei

15.

Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület döntéséből előnye származott.

Bizalmas kezelés

16.

Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

17.

A választott bírói testület döntését a megállapodásnak megfelelő közzétételt megelőzően a tag nem hozhatja nyilvánosságra.

18.

Egy tag vagy korábbi tag soha nem hozhatja nyilvánosságra a választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag véleményét.

Költségek

19.

A tag nyilvántartást vezet és kimutatást készít az eljárásra fordított idejéről és felmerült költségeiről.

Közvetítők

20.

A tagok és a korábbi tagok részére ezen magatartási kódexben előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.


RENDELETEK

5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/17


A BIZOTTSÁG 647/2011/EU RENDELETE

(2011. július 4.)

az Indiából származó vagy ott feladott guargumi behozatalára pentaklórfenol vagy dioxin általi szennyeződés kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról, valamint a 2008/352/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 258/2010/EU rendelet szlovén nyelvi változatának helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen e rendelet 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

A Bizottság 2010. március 25-én elfogadta a guargumi behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról, valamint a 2008/352/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 258/2010/EU rendeletet (2). Az angol „feed and food business operators” kifejezést helytelenül fordították le a rendelet szlovén nyelvi változatában, ezért e nyelvi változatot helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(2)

A 258/2010/EU rendeletet ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a helyesbítő rendelet csak a szlovén nyelvi változatot érinti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  HL L 80., 2010.3.26., 28. o.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/18


A BIZOTTSÁG 648/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. július 4.)

az 1266/2007/EK rendeletnek az egyes állatok esetében a 2000/75/EK tanácsi irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeire vonatkozó átmeneti intézkedések alkalmazásának időtartama tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, 11. és 12. cikkére, valamint 19. cikke harmadik bekezdésére,

mivel:

(1)

A kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló, 2007. október 26-i 1266/2007/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az említett állatok korlátozás alá vont körzetekbe és körzetekből történő szállításának ellenőrzésére, megfigyelésére, felügyeletére és korlátozására vonatkozó, a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos szabályokat.

(2)

Az 1266/2007/EK rendelet 8. cikke megállapítja a 2000/75/EK irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeit. A rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a korlátozás alá vont körzetben lévő gazdaságból, spermagyűjtő központból vagy állomásról származó állatoknak, azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak egy másik gazdaságba, spermagyűjtő központba vagy állomásra történő szállítása mentesül a körzetelhagyási tilalom alól, amennyiben az állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói megfelelnek a rendelet III. mellékletében előírt feltételeknek, vagy teljesülnek bármely más megfelelő állat-egészségügyi garanciák feltételei, amelyek a kéknyelv-betegség vírusának terjedését megakadályozó, illetve a kórokozó-átvivők támadása elleni, az állatok szállítását megelőzően a származási hely illetékes hatósága által megkövetelt, a rendeltetési hely illetékes hatósága által pedig engedélyezett intézkedések kockázatelemzésének kedvező eredményén alapulnak.

(3)

Az 1266/2007/EK rendelet 9a. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy átmeneti intézkedésként és a rendelet III. mellékletében előírt feltételektől eltérve a rendeltetési tagállamok megkövetelhetik, hogy azon állatok szállítása, amelyekre az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt mentesség vonatkozik, további feltételeknek is megfeleljen, az állatok behozatalának entomológiai és epidemiológiai feltételeit figyelembe vevő kockázatértékelés alapján. Az említett további feltételek előírják, hogy az állatoknak 90 naposnál fiatalabbnak kell lenniük, születésük óta kórokozó-átvivőktől védett környezetben elzárva kellett, hogy tartsák őket, és egyes, az említett rendelet III. mellékletében említett vizsgálatokat el kellett rajtuk végezni.

(4)

Az 1142/2010/EU rendelettel (3) módosított 1266/2007/EK rendelet további hat hónappal, 2011. június 30-ig meghosszabbította az 1266/2007/EK rendelet 9a. cikkében megállapított átmeneti intézkedések alkalmazásának időtartamát. Az 1142/2010/EU rendelet elfogadásakor várható volt, hogy az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete új szabályokat fog meghatározni a kórokozó-átvivőktől védett létesítmények kritériumaira, és így az említett átmeneti intézkedésekre már nem lesz szükség. A rendelet III. mellékletének tervezett módosításai azonban még nem történtek meg.

(5)

Az 1266/2007/EK rendelet 9a. cikkének (1) bekezdésében megállapított átmeneti intézkedések alkalmazásának időtartamát ennek megfelelően további egy évvel meg kell hosszabbítani, amíg a kórokozó-átvivőktől védett létesítmények tekintetében meg nem történik az 1266/2007/EK rendelet III. melléklete módosításainak elfogadása.

(6)

Az 1266/2007/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1266/2007/EK rendelet 9a. cikke (1) bekezdésének bevezető mondatában a „2011. június 30-ig” szöveg helyébe a „2012. június 30-ig” szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 327., 2000.12.22., 74. o.

(2)  HL L 283., 2007.10.27., 37. o.

(3)  HL L 322., 2010.12.8., 20. o.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/20


A BIZOTTSÁG 649/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. július 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. július 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

49,0

AR

26,0

EC

26,0

MK

31,8

TR

53,0

US

26,0

ZZ

35,3

0707 00 05

TR

95,0

ZZ

95,0

0709 90 70

EC

28,8

TR

112,4

ZZ

70,6

0805 50 10

AR

62,6

BR

42,9

CL

88,7

TR

68,0

UY

56,9

ZA

71,8

ZZ

65,2

0808 10 80

AR

123,5

BR

80,4

CL

88,6

CN

91,2

NZ

112,3

US

132,1

UY

61,9

ZA

78,7

ZZ

96,1

0808 20 50

AR

79,1

AU

65,1

CL

113,0

CN

53,5

NZ

161,1

ZA

88,4

ZZ

93,4

0809 10 00

AR

89,7

TR

276,6

XS

152,4

ZZ

172,9

0809 20 95

TR

295,1

ZZ

295,1

0809 30

TR

179,1

XS

55,8

ZZ

117,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/22


A BIZOTTSÁG 650/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. július 4.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 646/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 867/2010/EU rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. július 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 259., 2010.10.1., 3. o.

(4)  HL L 175., 2011.7.2., 8. o.


MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2011. július 5-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

50,36

0,00

1701 11 90 (1)

50,36

0,00

1701 12 10 (1)

50,36

0,00

1701 12 90 (1)

50,36

0,00

1701 91 00 (2)

53,10

1,54

1701 99 10 (2)

53,10

0,00

1701 99 90 (2)

53,10

0,00

1702 90 95 (3)

0,53

0,20


(1)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3)  1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.


IRÁNYELVEK

5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/24


A TANÁCS 2011/64/EU IRÁNYELVE

(2011. június 21.)

a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvet (1), a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvet (2) és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében a fent említett irányelveket egységes aktusba foglalva kell kodifikálni.

(2)

A dohánytermékekre vonatkozó uniós adójogszabályoknak biztosítaniuk kell a belső piac megfelelő működését és ezzel egyidejűleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkében előírt magas szintű egészségvédelmet, szem előtt tartva, hogy a dohánytermékek súlyosan károsíthatják az egészséget, továbbá hogy az Unió részes fele az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének. A módosítások során figyelembe kell venni a különböző típusú dohánygyártmányok helyzetét.

(3)

Az Európai Unióról szóló Szerződés egyik célja egy gazdasági unió fenntartása, amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez, amelyen belül egészséges verseny uralkodik. A dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket, és az Unión belül ne akadályozza azok szabad mozgását.

(4)

Az egymástól jellemzőik és felhasználási céljuk alapján megkülönböztetett különböző típusú dohánygyártmányokat meg kell határozni.

(5)

Szükséges különbséget tenni a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány és az egyéb fogyasztási dohány között.

(6)

Azon dohányrudat, amely meglévő állapotában egy egyszerű eljárás után dohányzásra alkalmas, szintén cigarettának kell tekinteni e termékek egységes adóztatása céljából.

(7)

A gyártót olyan természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, aki ténylegesen dohányterméket gyárt, és megállapítja a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden olyan tagállam számára, amelyikben a kérdéses termékeket szabad forgalomba bocsátják.

(8)

Az egységes és méltányos adóztatás érdekében a cigaretták, szivarok, szivarkák és egyéb fogyasztási dohányok fogalmát úgy kell meghatározni, hogy a hosszuk alapján két vagy több cigarettának megfelelő dohányrudakat a jövedéki adó szempontjából kettő vagy több cigarettának lehessen tekinteni, az a szivarfajta, amely számos tekintetben hasonlít egy cigarettához, a jövedéki adó szempontjából cigarettának minősüljön, és az a fogyasztási dohány, amely számos tekintetben hasonlít a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányhoz, a jövedéki adó szempontjából finomra vágott dohánynak minősüljön, a dohánytörmelék fogalmát egyértelműen meg kell határozni. Figyelembe véve mindazokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket az azonnali végrehajtás okozhatna a német és a magyar gazdasági szereplőknek, Németország és Magyarország számára engedélyezni kell, hogy 2015. január 1-jéig elhalaszthassa a szivarok és szivarkák meghatározásának alkalmazását.

(9)

Különösen a jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon, és hogy ez a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását valósítsa meg.

(10)

A szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében.

(11)

A cigarettákra vonatkozó jövedéki adó szerkezetének egy, a termékegységre számított tételes összetevő mellett tartalmaznia kell egy, valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi áron alapuló százalékos összetevőt; mivel a cigarettákat terhelő forgalmi adónak ugyanaz a hatása, mint a ad valorem jövedéki adónak, és e tényt figyelembe kell venni a jövedéki adó tételes összetevője és a teljes adóteher közötti arány megállapításánál.

(12)

A vegyes adószerkezet és a teljes adóterhen belül a tételes összetevő maximális százalékarányának sérelme nélkül, hatékony eszközöket kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, amelyekkel a cigarettára tételes vagy minimum jövedéki adót vethetnek ki, és ezáltal biztosíthatják, hogy legalább egy bizonyos minimális adóösszeg érvényesüljön az Unió egészén belül.

(13)

A belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányok minden kategóriájára.

(14)

A cigaretták tekintetében a termelők vonatkozásában semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, a dohánypiacok felosztottságát csökkenteni kell, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni. Az árhoz kapcsolódó adóminimum alapját így a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárnak kell képeznie, egy pénzösszegben kifejezett adóminimumnak pedig valamennyi cigarettára vonatkoznia kell. Ugyanezen okokból kell a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat alapul venni a tételes jövedéki adóknak a teljes adóterhen belüli jelentősége felméréséhez.

(15)

Az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta – a messze legjelentősebb dohánytermék-kategória –, valamint a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében a tagállamok között még mindig jelentős eltérések léteznek, ami zavarhatja a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet Unión belüli visszaszorítását.

(16)

A közelítés elősegítené az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását is. Az adószint lényeges tényező a dohánytermékek árában, amely pedig befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait. A csalás és csempészet aláássa különösen a cigaretta és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány adóalapon kialakított árszintjét, és ezzel veszélyezteti a dohány-ellenőrzési és egészségvédelmi célkitűzések elérését.

(17)

A cigarettától eltérő termékek tekintetében harmonizált adóterhet kell megállapítani minden olyan termékre, amely a dohánygyártmánynak ugyanabba a csoportjába tartozik. Az általános minimális jövedéki adónak százalékban vagy kilogrammonkénti összegben történő kifejezése, illetve egy adott tételszámra való meghatározása a legmegfelelőbb a belső piac működése céljából.

(18)

A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében az Unióban egy árhoz kapcsolódó minimumadó alapját úgy kell meghatározni, hogy a cigaretta esetében kiváltotthoz hasonló hatást érjenek el, referenciaértéknek pedig a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat kell tekinteni.

(19)

A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány minimumadóját közelíteni kell a cigarettákra vonatkozó minimumadókhoz annak érdekében, hogy a két termék közötti, a megfigyelt fogyasztási szokásokban tükröződő verseny intenzitása, valamint azonos mértékben ártalmas jellegük egyaránt figyelembevehetőbb legyen.

(20)

Portugáliának lehetőséget kell adni kedvezményes adó alkalmazására a kisüzemi termelésben előállított, és az Azori-szigetek és Madeira távoli régióin elfogyasztott cigarettákra vonatkozóan.

(21)

Az átmeneti időszakoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok részére, hogy zökkenőmentesen igazodjanak a teljes jövedéki adó szintjeihez, korlátozva ezáltal a lehetséges mellékhatásokat.

(22)

Annak érdekében, hogy Korzika gazdasági és társadalmi egyensúlya ne sérüljön, 2015. december 31-ig eltérés biztosítása szükséges és indokolt, amely révén Franciaország a Korzikán szabad forgalomba bocsátott cigarettákra és egyéb dohánygyártmányokra vonatkozó nemzeti adómértéknél alacsonyabb jövedékiadó-mértéket alkalmazhat. Az említett időpontra a Korzikán szabad forgalomba bocsátott dohánygyártmányokra vonatkozó adószabályokat teljes mértékben össze kell hangolni a francia anyaországbeli szabályokkal. Mindazonáltal el kell kerülni a túl hirtelen változást, és fokozatosan kell növelni Korzikán a cigarettát és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányt jelenleg terhelő jövedéki adót.

(23)

A tagállamok többsége bizonyos típusú dohánygyártmányok tekintetében mentességet ad a jövedéki adó alól, vagy jövedékiadó-visszatérítést alkalmaz azon az alapon, hogy milyen felhasználásra gyártják azokat, és ezen irányelvben meg kell határozni a konkrét felhasználásra alkalmazott mentességeket és visszatérítéseket.

(24)

Meg kell állapítani egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az ezen irányelvben meghatározott kulcsokat vagy összegeket egy, az összes megfelelő tényezőt figyelembe vevő bizottsági jelentés alapján időszakosan felülvizsgálják.

(25)

Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Ezen irányelv megállapítja a tagállamok által a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezete és adókulcsa összehangolásának általános elveit.

2.   FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a dohánygyártmány:

a)

cigaretták;

b)

szivarok és szivarkák;

c)

fogyasztási dohány:

i.

cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány;

ii.

egyéb fogyasztási dohány.

(2)   Cigarettának és fogyasztási dohánynak kell tekinteni az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben vagy az 5. cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeknek.

Az első albekezdés ellenére nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azon termékeket, amelyek nem tartalmaznak dohányt, és azokat kizárólag gyógyászati célra használják.

(3)   Az Unió meglévő rendelkezései ellenére, az e cikk (2) bekezdése szerinti, és a 3, 4. és 5. cikk szerinti meghatározások nem sértik az adózás rendszerének vagy szintjének kiválasztását, amelyet az e cikkekben említett különféle termékcsoportokra kell alkalmazni.

3. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a cigaretta:

a)

dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és a 4. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül szivarnak vagy szivarkának;

b)

dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak;

c)

dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-lappal körbevesznek.

(2)   A jövedéki adó szempontjából az (1) bekezdésben említett dohányrudat két darab cigarettának kell tekinteni, amenynyiben füstszűrő és szopóka nélkül 8 cm-nél hosszabb, de nem hosszabb mint 11 cm; három darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 11 cm-nél hosszabb, de nem hosszabb mint 14 cm, és így tovább.

4. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő, dohányzásra alkalmas és kizárólag arra szánt dohányáruk minősülnek szivarnak vagy szivarkának:

a)

természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrudak;

b)

a kocsányozott keverékdohányból készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrudak, amelyeknek darabsúlya – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amelyek hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően Németország és Magyarország 2014. december 31-ig folytathatja a következő albekezdés alkalmazását.

Szivar vagy szivarka a következő, amennyiben azok meglévő állapotukban dohányzásra alkalmasak:

a)

teljes egészében természetes dohányból készült dohányrúd;

b)

dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal;

c)

dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő külső borítékkal, továbbá belső burokkal ellátva, amelyek mindegyike dohányfóliából készült, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 1,2 g, és a külső boríték spirális irányban, legalább 30o-os hegyesszögben tekeredik fel a szivar hosszanti tengelyére;

d)

dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket – adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve – teljesen körülölelő, dohányfóliából készült külső borítékkal, ha darabonkénti tömege – füstszűrő, illetve szopóka nélkül – legalább 2,3 g, és kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán legalább 34 mm.

(3)   Azokat a termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek az (1) bekezdésben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni.

5. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a fogyasztási dohány:

a)

vágott vagy másképpen feldarabolt, tömbökbe csavart vagy préselt dohány, amely további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas;

b)

kiskereskedelmi értékesítésre felkínált dohánytörmelék, amely nem tartozik a 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, és dohányzásra alkalmas. E cikk alkalmazásában dohánytörmeléknek kell tekinteni a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradványokat és melléktermékeket.

(2)   Cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohánynak kell tekinteni az olyan fogyasztási dohányt, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát kisebb mint 1,5 milliméter szélességűre vágták.

A tagállamok azt a fogyasztási dohányt is cigaretta gyártására szánt finomra vágott dohánynak tekinthetik, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát legalább 1,5 milliméter szélességűre vágták, és amelyet cigaretta sodrására szolgáló dohányként adtak el, illetve szándékoznak eladni.

6. cikk

A gyártó az Unión belül letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely kiskereskedelmi forgalomba hozatala céljából a dohányt feldolgozott termékké alakítja át.

3.   FEJEZET

A CIGARETTÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. cikk

(1)   Az Unióban gyártott cigarettákra és a harmadik országokból behozott cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított ad valorem jövedéki adót és a termék egységére meghatározott tételes jövedéki adót kell kivetni.

Az első albekezdés ellenére a tagállamok kizárhatják a vámokat a cigaretták ad valorem jövedéki adójának számítási alapjából.

(2)   A ad valorem jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.

(3)   A szerkezeti összehangolás végső fázisában minden tagállamban a cigarettákra ugyanazon arányt alkalmazzák a ad valorem jövedéki adó és a forgalmi adó összege, valamint a tételes jövedéki adó között oly módon, hogy a kiskereskedelmi ártartomány híven tükrözze a gyártók szállítási árai közötti különbségeket.

(4)   Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, feltéve, hogy az adózás vegyes szerkezetét és a jövedéki adó tételes összetevőjének tekintetében a 8. cikkben meghatározott sávot szigorúan betartják.

8. cikk

(1)   A jövedéki adó tételes összetevőjének a cigarettákra vonatkozó teljes adóteher összegén belüli százalékarányát a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján kell kiszámolni.

(2)   A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott cigaretták összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabad forgalomba bocsátott cigaretták teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3)   2013. december 31-ig a kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek az 5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a)

tételes jövedéki adó;

b)

a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett ad valorem jövedéki adó és hozzáadottérték-adó (héa).

(4)   2014. január 1-jétől a cigarettákra kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek a 7,5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a)

tételes jövedéki adó;

b)

a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett ad valorem jövedéki adó és héa.

(5)   A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, amenynyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának változása miatt a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 vagy 7,5 %-a (amelyik alkalmazandó) alá csökken vagy 76,5 %-a fölé emelkedik, az érintett tagállam a változás bekövetkeztének évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításától.

(6)   Az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésére és a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésére is figyelemmel, a tagállamok jövedéki minimumadót vethetnek ki a cigarettákra.

9. cikk

(1)   A tagállamok az e fejezetben előírt szabályoknak megfelelő minimális fogyasztási adót alkalmaznak a cigarettára.

(2)   Az (1) bekezdést azokra az adókra kell alkalmazni, amelyeket ezen fejezet alapján vetettek ki a cigarettára, és amelyek a következőkből állnak:

a)

egy különleges jövedéki adó, amely a termék minden egységére vonatkozik;

b)

egy ad valorem jövedéki adó, amelyet a maximális kiskereskedelmi ár alapján számítottak;

c)

egy héa, amely a kiskereskedelmi árral arányos.

10. cikk

(1)   A cigarettára kivetett teljes jövedéki adó (tételes és ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 57 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 64 EUR.

Azonban azon tagállamoknak, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 101 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem szükséges alkalmazniuk az első albekezdésben előírt 57 %-os követelményt.

(2)   2014. január 1-jétől a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 EUR.

Azonban azon tagállamoknak, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 115 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem szükséges alkalmazniuk az első albekezdésben előírt 60 %-os követelményt.

Az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez Bulgária, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakban részesül.

(3)   A tagállamok fokozatosan emelik a jövedéki adókat annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben meghatározott időpontokra megfeleljenek a (2) bekezdésben említett követelményeknek.

11. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárában változás következik be, és ezzel a teljes jövedéki adó a 10. cikk (1) bekezdésének első mondatában és a (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken, az érintett tagállam a változás évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a jövedéki adó kiigazításától.

(2)   Amennyiben egy tagállam felemeli a cigarettákra kivetett héa kulcsát, a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adót akkora összeggel csökkentheti, amely megegyezik a – szintén a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett – héa növekményével, még abban az esetben is, ha az említett kiigazítás eredményeképpen a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adó a 10. cikk (1) bekezdésének első mondatában és (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken.

Mindazonáltal a tagállamok újból növelik a jövedéki adót annak érdekében, hogy a csökkentés évétől számított második év január 1-jéig elérjék legalább az említett szinteket.

12. cikk

(1)   Portugália a 10. cikkben megállapítottnál legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb kedvezményes kulcsot alkalmazhat arra a cigarettára, amelyet az Azori-szigetek és Madeira távoli régióin fogyasztanak el, és amelyet olyan kisüzemi termelők állítanak elő, akiknek az éves termelése egyenként nem haladja meg az 500 tonnát.

(2)   A 10. cikktől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat az 1 200 tonna éves kvótát nem meghaladó mennyiségben Korzika megyéiben forgalomba hozott cigarettákra. E kedvezményes mérték a következő:

a)

2012. december 31-ig: az említett megyékben a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigaretták esetében legalább 44 %;

b)

2013. január 1-jétől: a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább az 50 %-a; a jövedéki adónak a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 88 EUR-nak kell lennie;

c)

2015. január 1-jétől: a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább az 57 %-a; a jövedéki adónak a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 EUR-nak kell lennie.

4.   FEJEZET

A CIGARETTÁN KÍVÜLI DOHÁNYGYÁRTMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

13. cikk

Az Unióban gyártott vagy a harmadik országokból importált dohánytermékek következő csoportjai minden tagállamban a 14. cikkben meghatározott minimális jövedéki adó alá tartoznak:

a)

a szivarok és a szivarkák;

b)

a cigaretták sodrására szánt, finomra vágott dohány;

c)

az egyéb szívható dohány.

14. cikk

(1)   A tagállamok olyan jövedéki adót alkalmaznak, amely lehet:

a)

vagy egy, valamennyi termék legmagasabb kiskereskedelmi ára alapján kiszámított értékarányos (ad volorem) adó, amely árat az Unióban letelepedett gyártók és a harmadik országokból importálók szabadon határoznak meg a 15. cikknek megfelelően; vagy

b)

egy tételes adó, amelyet kilogrammonkénti, illetve a szivarok és szivarkák esetében vagylagosan adott darabszám szerinti összeggel határoznak meg; vagy

c)

a kettő kombinációja, amely kombinálja az ad valorem összetevőt és a tételes összetevőt.

Azon esetekben, amikor a jövedéki adó ad valorem vagy kombinált, a tagállamok megszabhatják a jövedéki adó minimumöszszegét.

(2)   A százalékban, kilogrammonkénti összegben vagy adott darabszámra meghatározott teljes jövedéki adó (tételes és/vagy ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) meg kell hogy feleljen legalább a következő mértékeknek vagy minimumösszegeknek:

a)   szivarok vagy szivarkák esetében: a valamennyi adót magában foglaló kiskereskedelmi eladási ár 5 %-a vagy 1 000 darabonként vagy kilogrammonként 12 EUR;

b)   cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány esetében: a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 40 %-a vagy kilogrammonként 40 EUR;

c)   egyéb fogyasztási dohány esetében: a valamennyi adót magában foglaló kiskereskedelmi eladási ár 20 %-a vagy kilogrammonként 22 EUR.

2013. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 43 %-a, vagy kilogrammonként legalább 47 EUR.

2015. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 46 %-a, vagy kilogrammonként legalább 54 EUR.

2018. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 48 %-a, vagy kilogrammonként legalább 60 EUR.

2020. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 50 %-a, vagy kilogrammonként legalább 60 EUR.

A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabad forgalomba bocsátott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett kulcsok vagy összegek minden olyan termékre érvényesek, amelyek az érintett dohánygyártmány csoportjába tartoznak, anélkül, hogy az egyes csoportokon belül különbséget tennének a minőséget, a kiszerelést, a termék származását, a felhasznált anyagokat, az érintett cégek jellemzőit vagy bármilyen más kritériumot illetően.

(4)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat a Korzika megyéiben szabad forgalomba bocsátott, a cigarettán kívüli dohánygyártmányokra. A kedvezményes mérték a következő:

a)   a szivarok és a szivarkák esetében: az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 10 %-a;

b)   a cigaretták sodrására szánt, finomra vágott fogyasztási dohány esetében:

i.

2012. december 31-ig az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 27 %-a;

ii.

2013. január 1-jétől az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 30 %-a;

iii.

2015. január 1-jétől az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 35 %-a;

c)   az egyéb fogyasztási dohány esetében: az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 22 %-a.

5.   FEJEZET

A DOHÁNYGYÁRTMÁNY LEGMAGASABB KISKERESKEDELMI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA, A JÖVEDÉKI ADÓ BESZEDÉSE, MENTESSÉGEK ÉS VISSZATÉRÍTÉSEK

15. cikk

(1)   A gyártók, vagy adott esetben azok Unión belüli képviselői vagy megbízottjai, valamint a harmadik országokból dohányt importálók szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében és minden tagállam számára, ahol a kérdéses terméket szabad forgalomba bocsátják.

Az első albekezdés azonban nem akadályozhatja az árszínvonalak ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogalkotási rendszerek végrehajtását, vagy a meghatározott árak betartását, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők az Unió jogalkotásával.

(2)   A jövedéki adók kivetésének megkönnyítése érdekében a tagállamok a dohánygyártmányok minden csoportjára kiskereskedelmi árskálákat rögzíthetnek olyan feltételek között, hogy minden skálának kielégítő alkalmazási köre és változatossága legyen ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen az Unióból származó termékek változatosságának.

Minden skála érvényes a kérdéses dohánygyártmány-csoportba tartozó összes termékre, a minőségre, a kiszerelésre, a termékek vagy a felhasznált anyagok eredetére, a vállalkozás jellemzőire vagy bármilyen más feltételre vonatkozó megkülönböztetés nélkül.

16. cikk

(1)   Legkésőbb a jövedéki adó harmonizációjának végső fázisában össze kell hangolni a jövedéki adó beszedésének szabályait. A megelőző fázisban a jövedéki adót alapvetően adójegyek útján szedik be. Ha a jövedéki adót adójegyek útján szedik be, a tagállamok kötelesek az adójegyeket a többi tagállam gyártója és forgalmazója számára is elérhetővé tenni. Ha a jövedéki adót más úton szedi be, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy sem adminisztratív, sem technikai akadály ne befolyásolja ennek következtében a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2)   A dohánygyártmányok importőrei és uniós gyártói azon rendszer alá tartoznak, amelyet az (1) bekezdés ír elő a jövedéki adó beszedését és megfizetését illetően.

17. cikk

Mentesülhetnek a jövedéki adó alól, illetve a már befizetett jövedéki adót visszaigényelhetik a következők után:

a)

ipari és kertészeti célokra használt denaturált dohánygyártmányok;

b)

hatósági felügyelet alatt megsemmisített dohánygyártmányok;

c)

olyan dohánygyártmányok, amelyeket kizárólag tudományos kísérletek céljaira, vagy a termékminőséggel kapcsolatos vizsgálatokra használnak;

d)

olyan dohánygyártmányok, amelyeket a gyártó újra feldolgoz.

A tagállamok maguk határozzák meg azon körülményeket és alaki követelményeket, amelyek a fent említett mentességekre és visszatérítésekre vonatkoznak.

6.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

(1)   A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euró nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a teljes jövedéki adó összegeire alkalmazandó.

Az alkalmazandó átváltási árfolyamok az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamok kell, hogy legyenek, és ezeket a következő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt éves kiigazítás során a tagállamok fenntarthatják a hatályos jövedékiadó-összegeket, ha az euróban kifejezett jövedékiadó-összegek átváltása nemzeti valutában kifejezve a jövedéki adó 5 %-ánál vagy 5 EUR-nál kisebb növekedését eredményezné, bármelyik is az alacsonyabb összeg.

19. cikk

(1)   A Bizottság négyévente jelentést nyújt be a Tanácsnak és – adott esetben – javaslatot tesz a jövedéki adó ezen irányelvben megállapított kulcsaira és szerkezetére.

A Bizottság jelentése figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok reálértékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek elsősorban a tagállamok által nyújtott információkon kell alapulnia.

(3)   A Bizottság a 2008/118/EK tanácsi irányelv (5) 43. cikkében említett eljárással összhangban összeállítja a jelentéshez szükséges statisztikai adatok listáját, amely nem foglal magában az egyes természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos adatokat. A tagállamoknak már rendelkezésére álló adatokon kívül a lista kizárólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek összegyűjtése és összeállítása nem ró aránytalan adminisztratív terhet a tagállamokra.

(4)   A Bizottság nem tesz közzé és más módon sem hoz nyilvánosságra adatokat, ha ezáltal üzleti, ipari vagy foglalkozási titkot fedne fel.

20. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

21. cikk

Az I. melléklet A. részében említett irányelvekkel módosított 92/79/EGK, 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Ez az irányelv 2011. január 1-jén lép hatályba.

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

FAZEKAS S.


(1)  HL L 316., 1992.10.31., 8. o.

(2)  HL L 316., 1992.10.31., 10. o.

(3)  HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

(4)  Lásd az I. melléklet A. részét.

(5)  HL L 9., 2009.1.14., 12. o.


I. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelvek és egymást követő módosításaik jegyzéke

(lásd a 21. cikket)

A Tanács 92/79/EGK irányelve

(HL L 316., 1992.10.31., 8. o.)

 

A Tanács 1999/81/EK irányelve

(HL L 211., 1999.8.11., 47. o.)

Csak az 1. cikk

A Tanács 2002/10/EK irányelve

(HL L 46., 2002.2.16., 26. o.)

Csak az 1. cikk

A Tanács 2003/117/EK irányelve

(HL L 333., 2003.12.20., 49. o.)

Csak az 1. cikk

A Tanács 2010/12/EU irányelve

(HL L 50., 2010.2.27., 1. o.)

Csak az 1. cikk

A Tanács 92/80/EGK irányelve

(HL L 316., 1992.10.31., 10. o.)

 

A Tanács 1999/81/EK irányelve

(HL L 211., 1999.8.11., 47. o.)

Csak a 2. cikk

A Tanács 2002/10/EK irányelve

(HL L 46., 2002.2.16., 26. o.)

Csak a 2. cikk

A Tanács 2003/117/EK irányelve

(HL L 333., 2003.12.20., 49. o.)

Csak a 2. cikk

A Tanács 2010/12/EU irányelve

(HL L 50., 2010.2.27., 1. o.)

Csak a 2. cikk

A Tanács 95/59/EK irányelve

(HL L 291., 1995.12.6., 40. o.)

 

A Tanács 1999/81/EK irányelve

(HL L 211., 1999.8.11., 47. o.)

Csak a 3. cikk

A Tanács 2002/10/EK irányelve

(HL L 46., 2002.2.16., 26. o.)

Csak a 3. cikk

A Tanács 2010/12/EU irányelve

(HL L 50., 2010.2.27., 1. o.)

Csak a 3. cikk

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra előírt határidők

(lásd a 21. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdőnapja

92/79/EGK

1992. december 31.

92/80/EGK

1992. december 31.

95/59/EK

1999/81/EK

1999. január 1.

1999. január 1.

2002/10/EK

2002. július 1. (1)

2003/117/EK

2004. január 1.

2010/12/EU

2010. december 31.

2011. január 1.


(1)  A 2002/10/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított időponttól eltérve:

a)

a Németországi Szövetségi Köztársaság engedélyt kap arra, hogy a 2002/10/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének való megfeleléséhez szükséges rendelkezéseket legkésőbb 2008. január 1-jéig léptesse hatályba;

b)

a Spanyol Királyság és a Görög Köztársaság (a 92/79/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének második mondatára tekintettel) engedélyt kap arra, hogy a 2002/10/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének való megfeleléséhez szükséges rendelkezéseket legkésőbb 2008. január 1-jéig léptesse hatályba.


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 92/79/EGK irányelv

A 92/80/EGK irányelv

A 95/59/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak

2. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak

2. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

2. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont, első francia bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont, i. alpont

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont, második francia bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont, ii. alpont

2. cikk, (1) bekezdés, befejező szavak

2. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, bevezető szavak

5. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak

5. cikk, 1. pont

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont

5. cikk, 2. pont

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont

6. cikk, első bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, második bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

6. cikk

8. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

16. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

7. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

16. cikk, (1)–(5) bekezdés

8. cikk, (1)–(5) bekezdés

16. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

1. cikk

9. cikk

2. cikk, (1) és (2) bekezdés

10. cikk, (1) és (2) bekezdés,

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

2a. cikk

11. cikk

3. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

1. cikk

13. cikk

2. cikk

3. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, bevezető szavak

14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, negyedik és ötödik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, hatodik albekezdés, bevezető mondat

3. cikk, (1) bekezdés, hatodik albekezdés, a), b) és c) pont

14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a), b) és c) pont

3. cikk, (1) bekezdés, hetedik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, nyolcadik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, kilencedik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, tizedik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, tizenegyedik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, tizenkettedik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, ötödik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, tizenharmadik albekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, hatodik albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, tizennegyedik albekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

9. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, első mondat

15. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, második mondat

15. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

10. cikk

16. cikk

11. cikk

17. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

2. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (6) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

4. cikk

4. cikk

19. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

18. cikk

20. cikk

19. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, első bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

21. cikk, második bekezdés

20. cikk

22. cikk

6. cikk

7. cikk

21. cikk

23. cikk

I. melléklet

II. melléklet

I. melléklet

II. melléklet


HATÁROZATOK

5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/37


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. március 8.)

a Franciaország által a repülőgép-ipari beszállítók számára nyújtott („Aero 2008” garancia) C 18/10 (korábbi NN 20/10) számú intézkedésről

(az értesítés a C(2011) 1378. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/393/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érdekelt feleket az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére (1),

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 2008. október 17-én hivatalból eljárást indított a COFACE által a repülőgép-ipari beszállítók részére nyújtott árfolyamkockázat-biztosítást (a továbbiakban: „Aero 2008” intézkedés vagy garancia) illetően (CP 294/08).

(2)

2008. november 4-én, 2009. május 15-én és 2009. szeptember 30-án a Bizottság információkéréssel fordult a Francia Köztársasághoz, amire a francia hatóságok 2008. december 8-án, 2009. június 18-án és 2009. október 30-án küldték meg válaszukat. A válaszleveleket ugyanilyen dátummal iktatták.

(3)

2009. december 17-én ülésre került sor a bizottsági szolgálatok és a Francia Köztársaság hatóságai között, amit követően 2010. február 22-én a Francia Köztársaság további információkat nyújtott be.

(4)

A Bizottság 2010. július 20-án kelt levelében tájékoztatta a Francia Köztársaságot azon határozatáról, hogy a kérdéses intézkedés tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

(5)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék a kérdéses intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(6)

A érdekelt felek részéről a Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(7)

2010. szeptember 20-án a Francia Köztársaság észrevételeket nyújtott be a Bizottságnak.

(8)

A Bizottság 2010. november 15-én kelt levelében további tájékoztatást kért, amire a Francia Köztársaság 2010. december 15-én kelt és a Bizottság szolgálatainál ugyanazon a napon iktatott levelében válaszolt.

(9)

A Francia Köztársaság 2011. január 31-én kelt és a bizottsági szolgálatok által ugyanazon a napon iktatott levelében további információkat közölt.

II.   AZ INTÉZKEDÉS ISMERTETÉSE

II.1.   Jogalap

(10)

A Francia Köztársaság hatóságai arra hivatkoztak, hogy az intézkedés jogalapját a biztosítási törvénykönyv (code des assurances) L 432-1., L 432-2., R 442-1. és R442-8-4. cikke képezi.

II.2.   Kedvezményezettek

(11)

Az intézkedés lehetséges kedvezményezettjei azon repülőgép-ipari beszállítók, akik a beszállítói piramisban Tier-2 vagy alacsonyabb besorolási szint alatt állnak (3).

(12)

A kedvezményezettek méretét illető korlátozás nincs érvényben. A 25 %-nál nagyobb repülőgép-gyártói részesedéssel rendelkező beszállítók nem jogosultak az intézkedés igénybevételére.

(13)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások is kizártak a szóban forgó intézkedés alól.

(14)

Az intézkedést igénybe vehetik a Franciaországban működő – ideértve a Franciaországon kívüli repülőgépgyártókat ellátó, franciaországi telephellyel vagy székhellyel rendelkező – beszállítók. A Franciaországon kívüli repülőgépgyártókat kiszolgáló és franciaországi telephellyel nem rendelkező beszállítók azonban nem vehetik igénybe az intézkedést.

(15)

A Franciaország által benyújtott információk alapján az eszköz kezdeményezettjei közé ez idáig az alábbi vállalkozások tartoznak: AD Industrie, Aerofonctions, Axon Cable és Exameca. E vállalkozások olyan, Franciaországban telephellyel rendelkező repülőgép-ipari beszállítók, akik számára a COFACE 2008 végén árfolyamkockázat-biztosítást nyújtott.

II.3.   Gazdasági háttér

(16)

Franciaország szerint a repülőgépgyártók egyre gyakrabban megkövetelik beszállítóiktól, hogy dollárban (a továbbiakban: dollár vagy USD) nyújtsák be ajánlataikat. Amikor az USD árfolyama gyenge, a dollárban kötött közép vagy hosszú távú szállítói szerződések problémát okoznak a francia és egyéb azon beszállítónak, melyek fő költségalapja az euróövezetben található.

(17)

Franciaország érvelése szerint néhány repülőgép-ipari vállalkozás nehézségekbe ütközik, amikor a szükségéhez igazodó EUR/USD árfolyamkockázat-biztosítást szeretne kötni. Annak ellenére, hogy a pénzügyi piacokon az árfolyamkockázat-biztosítás a gyakori termékek közé tartozik, a felkínált biztosítások egyedi paraméterei nem mindig igazodnak az egyes vállalkozások sajátos szükségleteihez. A francia hatóságok szerint a bankok leggyakrabban maximum kétéves időtartamra vállalják az EUR/USD árfolyam-ingadozások biztosítását.

II.4.   Az intézkedés leírása

(18)

Az „Aero 2008” garancia az EUR/USD árfolyam-ingadozások ellen létrehozott kockázatfedezeti mechanizmus. A szállítói szerződéseket dollárban kötő repülőgép-ipari beszállítók erős dollár esetén nyereségre tehetnek szert, gyenge dollár esetén viszont veszteségeket könyvelhetnek el. E garancia keretében ugyanakkor biztosítást köthetnek a gyenge dollár miatt elszenvedett veszteségeikre és mindamellett – bizonyos keretek kötött – profitálhatnak az erős dollár előnyeiből.

(19)

A szóban forgó intézkedés a COFACE igazgatása alatt áll. A COFACE Franciaország egyik vezető exporthitel-biztosító társasága, és 2002 óta a Natixis csoporthoz tartozik. A Natixis a Banque populaire és a Caisse d’Épargne 2009-es egyesüléséből származó BPCE csoport leányvállalata.

(20)

A finanszírozandó teljes összeg max. 500 millió EUR összegű szállítmány árfolyamkockázatára korlátozott. Ez idáig azonban ténylegesen csak a maximális összeg töredékére (kb. 10 millió EUR-ra) vállaltak garanciát. Az érdekelt vállalkozások 2012. december 15-ig nyújthatják be a garancia iránti kérelmüket.

(21)

Az „Aero 2008” garancia iránt érdeklődő repülőgép-ipari beszállítóknak árfolyamkockázat-biztosítást kell igényelniük és igazolniuk kell, hogy a biztosítás dollárban leszámlázott szállítmányokra vonatkozik. A beszállítók ezt követően ajánlatot kapnak a COFACE-tól, amely a dollárban kifejezett árbevételt és a garantált dollárárfolyamot tartalmazza; e két elemet a garanciákról határozó bizottság (Commission des garanties) határozza meg a beszállító által benyújtott eredeti kérelem alapján. A fedezet a biztosított által dollárban kötött szerződéseknek csak egy részére vonatkozik. Az ajánlat legfeljebb ötéves időtartamra érvényes. A beszállítónak jogában áll elfogadni vagy elutasítani a COFACE ajánlatát. Az árbevétel összege a COFACE általi biztosításról szóló megállapodás jóváhagyását követően már nem módosítható.

(22)

A garantált árfolyamhoz képest gyenge dollár esetén a biztosítást megkötő vállalkozásokat az árfolyamveszteség 100 %-ig terjedő összegben kármentesíti a COFACE. Erős dollár esetén pedig e vállalkozások nyereségrészesedést fizetnek a COFACE-nak. A biztosított az árfolyam felülvizsgálata alkalmával fakultatív módon a dollárárfolyam-emelkedés 25, illetve 50 %-ában részesülhet. A vállalkozás részéről a COFACE felé fizetendő juttatást e felülvizsgált árfolyam alapján számítják ki. A nyereségrészesedésnek az alábbi két típusa létezik:

Első típus: a felülvizsgált árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy az eredetileg garantált árfolyamból levonjuk az eredetileg garantált árfolyam és a napi jegyzett árfolyam (az Európai Központi Bank által meghatározott referencia-árfolyamnak megfelelően („fixing”)) közötti különbséget a garantált nyereségrészesedés arányának szintjéig.

Második típus: megegyezik az első típussal, itt azonban a nyereségrészesedés (vagyis az eredetileg garantált árfolyam és a napi jegyzett árfolyam közötti különbség) felső határát 0,15 EUR-ban rögzítik.

(23)

Az árfolyamkockázat-biztosításban részt vevő beszállítók erős dollár esetén alacsonyabb összeget fizetnek annál, mint amiben gyenge dollár esetén ők részesülnek. A nyereségrészesedés révén a beszállítók – bizonyos mértékig – profitálhatnak az erős dollár előnyeiből. Az erős dollár esetén jelentkező haszon részleges átengedésével csökkenthető a gyenge dollár esetén garanciát jelentő biztosítási díj.

(24)

A beszállítóknak a biztosítás megkötésekor megszabják és kiszámlázzák az „Aero 2008” garanciában való részvételért fizetendő díjakat. A biztosítottak dönthetnek a díj azonnali vagy több lépcsőben való fizetése mellett. A több lépcsőben történő fizetést választó beszállítók a szerződés megkötésekor a biztosítási díj értékének 25 %-át, a fennmaradó összeget pedig a szerződésben meghatározott minden év január 31-én kötelesek kifizetni. Ebben az esetben a biztosítási díj fizetéséhez kapcsolódó hitelkockázat fedezésére 60 bázisponttal emelt, 12 hónapos EURIBOR kamatlábat számítanak fel (4). A garanciát megkötő négy vállalkozás közül kettő döntött a több lépcsőben való fizetés mellett: az AD Industrie és az Exameca.

(25)

A beszállítóknak igazolásként fel kell mutatniuk a dollárban fizetett összegekről kiállított számlákat.

(26)

A francia hatóságok szerint a COFACE által az Aero 2008 keretében végzett ügyletekre a francia állam számlájára kerül sor. A COFACE az ügyletekhez a francia állam egyik arra elkülönített számláját használja. A számla tulajdonosa a francia állam, ahhoz azonban a pénzügyi tranzakciók – pl. opcióvásárlás – lebonyolítása végett hozzáférése van a COFACE-nak is. A kedvezményezettek által fizetett díjakat közvetlenül erre a számlára utalják át. Ily módon a COFACE az állam számlájára kezeli az intézkedést és nem vállal semmiféle kockázatot. Jelen esetben tehát az intézkedés pénzügyi kockázatát a francia állam viseli.

(27)

A COFACE által kért díjak összegét eseti alapon számítják ki. Franciaország úgy véli, hogy a díjak megfelelnek az árfolyamkockázat-biztosítás alapjául szolgáló eszközök piaci árainak. A francia állam nevében és számlájára eljáró COFACE által vásárolt pénzügyi eszközök a garanciára tett ajánlatkor annak egész időtartamára teljesen fedezik a COFACE saját árfolyamkockázatát.

(28)

Erős dollár esetén a beszállító visszafizeti a COFACE-nak a garantált árfolyam és az esedékesség napján érvényes referencia-árfolyam közötti különbségnek megfelelő összeget. A biztosított részéről történő nemteljesítés esetén a COFACE a francia állam nevében teljesíti a szerződéses kötelezettséget (a garancia biztosítását). Az erős dollár esetére garanciát vásárolt harmadik fél számára a francia állam számlájáról hajtják végre a kifizetést. E kifizetett összeget viszont a nem teljesítő beszállító adott esetben nem vagy csak részlegesen fizeti vissza a francia államnak.

(29)

A francia állam abban az esetben is veszteséget könyvelhet el, ha a beszállító a garancia díját több lépcsőben fizeti, és a szóban forgó évre még nem fizette be a díj egy részét.

(30)

Az intézkedés 2008 őszén indult. 11 vállalkozás kért a COFACE-tól hivatalos ajánlatot, amit aztán négyen fogadtak el. Két vállalkozás csökkentette az eredetileg igényelt összeget. Az ajánlatok mindegyikét 2008 novemberében és decemberében fogadták el. A francia hatóságok által szolgáltatott információk szerint 2009-ben és 2010-ben egyetlen ajánlat sem került elfogadásra.

(31)

A négy garancia közül kettő 2013 végéig tart (azaz ötéves), egy 2010-ben végződik (azaz kétéves), egy pedig már 2009-ben lejárt (egy év elteltével). A 2013-ig tartó garanciák alapját az éves szállítmányok képezik. A potenciális szállítmányok összesen mintegy 19 millió dollárt tesznek ki. A beszállítók egy része úgy döntött, hogy a szállítmánynak csak egy részére, 12 millió dollárra köt garanciát. A négy beszállító közül három egyenként kevesebb mint 2,8 millió dollárnyi szállítmányra kapott garanciát. Az erős dollár esetén szerzett nyereségből az Axon Cable 25 %-os, míg a többi beszállító 50 %-os részesedést kap.

(32)

Franciaország a 2009 decemberében tartott ülést követően nyújtotta be az alábbi táblázatot, mely ismerteti a garanciában részt vevő beszállítókat, az éves garanciákat és az éves szinten garantált árfolyamot. Az AD Industrie és az Axon Cable elutasították a COFACE által kínált teljes összeget.

 

AD Industrie

Aerofonctions

Axon Cable

Exameca

2009

0,264 millió USD/[…] (5)

0,256 millió USD/[…]

2010

2 millió USD/[…]

0,384 millió USD/[…]

2,712 millió USD/[…]

2011

2 millió USD/[…]

0,205 millió USD/[…]

2012

2 millió USD/[…]

0,511 millió USD/[…]

2013

2 millió USD/[…]

0,511 millió USD/[…]

ÖSSZESEN

8 millió USD

0,264 millió USD

1,866 millió USD

2,712 millió USD

A COFACE által kínált felső összeghatár

12,7 millió USD

0,264 millió USD

3,74 millió USD

2,712 millió USD

Díjak

2,54 %

2,48 %

1,35 %

2,55 %

Részesedés

50 %

50 %

25 %

50 %

II.5.   A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását kiváltó aggályok összefoglalása

(33)

Az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról szóló határozat hátterében az állami támogatás hiányával és a vizsgált támogatásnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való esetleges összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyek álltak.

(34)

Először is a Bizottságnak aggályai merültek fel a kedvezményezett vállalkozások által fizetett díjak piaci árának összeegyeztethetősége tekintetében. Konkrétabban: a Bizottság úgy véli, hogy a francia hatóságok nem bizonyították be, hogy a fizetett díjak fedeznék a COFACE garancia kezeléséhez kapcsolódó igazgatási költségeit, a beszállító részéről fennálló nemteljesítési kockázatot, a díjak több lépcsőben történő fizetése esetén felmerülő hitelkockázatot és a haszonkulcsot. Következésképpen nem lehetett kizárni, hogy az intézkedés esetlegesen szelektív gazdasági előnyt biztosít a garanciát megkötő beszállítók javára. Tekintettel arra, hogy az „Aero 2008” intézkedés Franciaország számlájára történt, nem volt kizárható, hogy az az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet.

(35)

Másodszor, a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a piac elégtelen működésének esete áll fenn a kkv-k és nagyvállalatok vonatkozásában az EUR/USD árfolyam ingadozásának rövid vagy hosszabb távú hatása elleni árfolyamkockázat-biztosítások tekintetében.

(36)

Harmadszor, a Bizottság kétségesnek találta, hogy az intézkedésnek ösztönző hatása lenne, mivel a szállítók még abban az esetében is köthettek árfolyamkockázat-biztosítást, ha igényüket a szállítási szerződés aláírásánál későbbi időpontban nyújtották be.

(37)

Negyedszer, a Bizottság megkérdőjelezte az intézkedés arányosságát, mivel az nem korlátozódik azokra a vállalkozásokra, amelyeknek igazoltan nehézségeik támadtak az árfolyamkockázat-biztosításokhoz való hozzáférés tekintetében saját bankjuknál.

(38)

Ötödször, a Bizottságnak kétségei támadtak azt illetően, hogy a támogatás lehetséges pozitív hatásai ellensúlyozzák annak negatív hatásait oly mértékben, hogy a kereskedelem feltételei ne változzanak meg annyira, ami ellentétes lenne a közérdekkel.

III.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(39)

A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az érdekelt felek részéről.

IV.   A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG MEGJEGYZÉSEI

(40)

Franciaország úgy véli, hogy az „Aero 2008” keretében kiszámlázott díjak megfelelően tükrözik az árfolyamkockázat-biztosítás piaci értékét, következésképpen a szóban forgó intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

(41)

A francia hatóságok részletes leírást küldtek a Bizottságnak az „Aero 2008” keretében kiszámlázott díjak összegének számítási módszeréről.

(42)

Franciaország benyújtotta azon információkat, amelyek alapján megállapítható a garancia létrehozásához szükséges pénzügyi termékek pontos piaci értéke. E garancia olyan pénzügyi eszközökből áll, amelyek együttesen az alábbi kifizetési profilt adják: EUR/USD határidős vételi ügyletek, EUR/USD opciók adás-vétele.

(43)

E pénzügyi eszközök piaci értéke a Bloomberg-szoftver – a világ egyik legnagyobb pénzügyi információs adatbázisa – adatai alapján kerül kiszámításra. Franciaország az „Aero 2008” garanciát megkötő négy beszállítónak valamennyi pénzügyi eszközről szolgáltatott adatokat a Bloomberg-szoftverből.

(44)

Az így meghatározott piaci értékek tartalmazzák azon pénzügyi intézmények haszonkulcsát, amelyeknél a COFACE ezen eszközöket vásárolta. A Franciaország által benyújtott információk értelmében a bankok által kínált árfolyamkockázat-biztosítási termékek rendszerint nem tartalmazzák díjak fizetését. A bankszektor bevétele ugyanis a garantált árfolyamokból és az opciók áraiból ered. A haszonkulcs be van építve a beszállítóknak kínált garanciához kapcsolódó pénzügyi termékek árába, és az a COFACE által kiszámlázott díjak részét képezi. Ezenkívül a COFACE árfolyamainak rögzítésekor a garantált határidős árfolyam mindig magasabb a határidős piac szerződéskötési évben jegyzett legmagasabb árainál.

(45)

Az intézkedés COFACE által való kezeléséhez kapcsolódó igazgatási többletköltségek fedezéséhez a díj összege 40 bázispontú kulcsot tartalmaz. E kulcs az „Aero 2008” garanciát megkötő négy beszállítónak kiszámlázott díjak teljes értékéből 17–32 %-ot (6) tesz ki.

(46)

A francia hatóságok részletes tájékoztatást küldtek arról is, hogyan vették figyelembe a beszállító nemteljesítési kockázatát a kiszámlázott díjak kiszámítása során. A (28) preambulumbekezdésben leírtak alapján, erős dollárárfolyam esetén a beszállító részéről történő nemteljesítés veszteséget okozhat a francia államnak.

(47)

A beszállító nemteljesítési kockázatát a COFACE az általa 2002-ben indított „Score @rating” (francia vállalkozások minősítő rendszere) elnevezésű rendszer alapján határozza meg, amely húszéves tapasztalattal rendelkezik a vállalkozások minősítése területén. A Score @rating révén végzett franciaországi minősítői tevékenységéért a bankfelügyeleti bizottság a COFACE-t külső hitelminősítő intézményi (External Credit Assessment Institution (a továbbiakban: ECAI)) státusszal ruházta fel. A jóváhagyás kiadása a Bázel II-es szabályoknak megfelelően történt. Az alábbi táblázat a különböző elfogadott pontrendszerek közötti átszámításokat szemlélteti (7).

ECAI

COFACE

Banque de France

Fitch

Moody’s

S & P

Kockázati súly

Bázeli besorolás

1

10 és 9 között

3++ és 3+ között

AAA és AA- között

Aaa és Aa3 között

AAA és AA- között

20 %

2

8

3

A+ és A- között

A1 és A3 között

A+ és A- között

50 %

3

7 és 6 között

4+

BBB+ és BBB- között

Baa1 és Baa3 között

BBB+ és BBB- között

100 %

A hosszú távú kockázatok értékelése

4

5 és 4 között

4 és 5+ között

BB+ és BB- között

Ba1 és Ba3 között

BB+ és BB- között

100 %

5

3

5 és 6 között

B+ és B- között

B1 és B3 között

B+ és B- között

150 %

6

2 és 1 között

8 és 9 között

CCC+ vagy annál alacsonyabb

Caa1 vagy annál alacsonyabb

CCC+ vagy annál alacsonyabb

150 %

(48)

A Score @rating a nemteljesítési valószínűség szerinti felosztásnak megfelelő kockázatminősítés. A vállalkozás részéről történő, jogi értelemben vett fizetésképtelenség vagy annak megfelelő nemfizetés jelenti az elemzett kockázatot. Az 1-től 10-ig terjedő skálán minden osztályzat a nemteljesítés éves alapon számított átlagszintjének felel meg. Az alábbi táblázat a Score @rating egyes besorolásainak megfelelő nemteljesítési szintet ismerteti (8).

 

Igen magas kockázat

Közepes szintű kockázat

Alacsony kockázat

Score @rating

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Nemteljesítési ráta éves szintje

25 %

10 %

4 %

2 %

1,3 %

0,7 %

0,4 %

0,15 %

0,05 %

0 %

(49)

Erős dollár esetén a biztosított nemteljesítése ellen a COFACE-nak a nemteljesítési valószínűség szintjéig pénzügyi eszközökkel kell önmagát bebiztosítania (9). A Bloomberg-szoftverrel a garancia jegyzése napján kiszámítható a hitelkockázat fedezéséhez szükséges eszközök költsége. A díj a Score @rating rendszer alapján meghatározott nemteljesítési kockázat és a kockázat fedezéséhez szükséges eszközök költségének fényében kiigazítható.

(50)

Az „Aero 2008” garancia keretében felszámított díjakat a (40)–(49) preambulumbekezdésben leírtak alapján határozzák meg. A francia hatóságok megküldték a garanciát megkötő négy beszállító számára kiszámlázott díjak részleteit, amit az alábbi táblázat szemléltet.

 

Axon Cable

Exameca

Ad Industrie

Aerofonction

A jegyzés időpontja

2008.12.5

2008.12.11

2008.11.14

2008.10.21

COFACE-besorolás a jegyzéskor

(…)

(…)

(…)

(…)

A garancia első éve

2009

2010

2010

2009

A garancia utolsó éve

2013

2010

2013

2009

Nyereségrészesedés

25 %

50 %

50 %

50 %

A nyereségrészesedés felső határa 15 cent?

Igen

Igen

Igen

Nem

Fizetési határidő

3 hónap

2 hónap

3 hónap

3 hónap

Teljes összeg USD-ban

1 865 000

2 712 000

8 000 000

264 000

A garancia piaci ára

(…)

(…)

(…)

(…)

Hitelkockázat

(…)

(…)

(…)

(…)

Felár (igazgatási költségek)

0,40 %

0,40 %

0,40 %

0,40 %

ÖSSZESEN

1,26 %

2,43 %

2,43 %

2,29 %

COFACE-díj

1,35 %

2,55 %

2,54 %

2,48 %

A végrehajtási kockázatból adódó eltérés (10)

0,09 %

0,12 %

0,11 %

0,19 %

(51)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy a garancia a fentiek alapján meghatározott struktúra miatt kevésbé vonzó a bankszektor termékeinél. Az „Aero 2008” garancia keretében kínált feltételek tehát nem előnyösebbek a piaci feltételeknél és a díjak ténylegesen tartalmazzák a garancia létrehozásához szükséges pénzügyi termékek pontos piaci értékét, beleértve a haszonkulcsot, a COFACE igazgatási költségeit és a beszállítók nemteljesítési kockázatának értékét. Franciaország tehát kiáll amellett, hogy az intézkedés nem biztosít szelektív gazdasági előnyt, következésképpen nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

(52)

Franciaország arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy a COFACE-tól ajánlatot kapó 11 vállalkozás közül hét elutasította az ajánlatot. A francia hatóságok által benyújtott információkból az derül ki, hogy a szóban forgó vállalkozások közül ketten jelezték, hogy a banki feltételek kedvezőbbek (nem kell díjat fizetni) és további ketten azt állították, hogy a COFACE által kínált feltételek (különösen a garantált árfolyam) nem előnyösek számukra. Az egyik vállalkozás jelezte, hogy fizetési feltételei nem voltak kompatibilisek az ajánlott garanciával, egy másik vállalkozás arra hivatkozott, hogy sikerült végül euróban szerződést kötnie, egy harmadik pedig arról számolt be, hogy a garancia megkötésére tett kötelezettségvállalás lejártakor a vásárlóval sikertelenül zárultak a tárgyalások.

V.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(53)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézkedés állami támogatásnak minősül, amennyiben teljesül az alábbi négy feltétel: a tagállamok által vagy állami forrásból nyújtották, bizonyos vállalkozásokat vagy gazdasági tevékenységet előnyben részesít, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, valamint érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(54)

A (34) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat elsősorban azon felmerült kételyeken alapult, hogy a kedvezményezett vállalkozások által fizetett díjak megfelelnek-e a piaci áraknak. Konkrétabban a Bizottság úgy véli, hogy a francia hatóságok nem támasztották alá, hogy a fizetett díjak fedeznék a COFACE garancia kezeléséhez kapcsolódó igazgatási költségeit, a beszállító részéről fennálló nemteljesítési kockázatot, a díjak több lépcsőben történő fizetése esetén felmerülő hitelkockázatot és a haszonkulcsot. Következésképpen nem lehetett kizárni, hogy az intézkedés esetlegesen szelektív gazdasági előnyt biztosít a garanciát megkötő beszállítók javára.

(55)

A bizottsági szolgálatok az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindítását követően nekiláttak a francia hatóságok által benyújtott információk értékelésének, hogy meghatározzák, hogy az intézkedés megfelel-e a piacgazdasági magánbefektető elvének, vagyis, hogy a COFACE által kínált feltételek megfelelnek-e a magánszolgáltatók által kínált piaci feltételeknek.

(56)

A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a francia hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a COFACE – a garanciát igénybe venni kívánó összes vállalkozás esetében – a IV. szakaszban leírt módszer alapján határozza meg az alkalmazandó díj mértékét (11).

(57)

A Bizottság úgy találja, hogy a piacon léteznek a COFACE által kínált termékekhez hasonló termékek.

(58)

A Bizottság ezután megvizsgálta, hogy a COFACE által a garanciáért kiszámlázott piaci ár megfelel-e a magánszolgáltatók által alkalmazott piaci áraknak.

(59)

A Bizottság úgy értékeli, hogy a garancia létrehozásához szükséges pénzügyi eszközök ára ténylegesen megfelel a piaci áraknak, amit alátámasztanak a Bloomberg-szoftver Franciaország által benyújtott kivonatai. A COFACE által kiszámlázott díjak hűen tükrözik e piaci árakat.

(60)

Ezen túlmenően a szóban forgó pénzügyi termékek piaci ára magában foglalja azon pénzügyi intézmények haszonkulcsát, amelyeknél a COFACE az érintett eszközöket vásárolta.

(61)

A francia hatságok azt is bizonyították, hogy a COFACE igazgatási költségeinek fedezésére 40 bázispontos felár került felszámításra. Ahogy arra a (45) preambulumbekezdésben is utalás történt, a kiszámlázott díjak értékére nézve e felár jelentős. A Bizottság úgy véli, hogy a haszonkulcs és a COFACE igazgatási költségeit fedező kulcs valóban részét képezi a kiszámlázott díjaknak. Így tehát eloszlathatóak a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitáskor megfogalmazott aggályok. A Bizottság megjegyzi, hogy a magánbankok nem számítanak fel ilyen kulcsot. A magánbankok ugyanis a Bloomberg-adatbázisban szereplő ár részét képező haszonkulcsot alkalmazzák. A fenti haszonkulcs tehát megfelel a piaci árnak. A Bizottság úgy látja, hogy Franciaország sikeresen bizonyította, hogy a kiszámlázott díjak összegének meghatározása a beszállító részéről fennálló nemteljesítési kockázat (12) tükrében történt. A biztosított nemteljesítése ellen a COFACE-nak a nemteljesítési valószínűség szintjéig kell biztosítást kötnie az alábbiak révén:

X garantált dollárösszegre szóló, a garantált határidős árfolyammal megegyező árfolyamú EUR/USD put opciót kell vennie (1 % nyereségrészesedés),

X garantált dollárösszegre szóló, a garantált határidős árfolyamnál 15 centtel alacsonyabb árfolyamú EUR/USD put opciót kell vennie (maximált nyereségrészesedés).

(62)

A hitelkockázat éves értékét úgy kapjuk meg, hogy az opciós árat megszorozzuk a szóban forgó év nemteljesítési valószínűségével. A nemteljesítési valószínűséget a (47) és (48) preambulumbekezdésben ismertetett nemzetközileg elismert minősítő rendszer állapítja meg, a COFACE és ügyfelei is ezt használják kereskedelmi ügyleteik során. A Bizottság az elért hatékonyságnövekedés alapján elfogadhatónak tartja, hogy a COFACE külső minősítő rendszerek helyett saját minősítő rendszert használ.

(63)

A francia hatóságok által megküldött további információk és a francia hatóságoknak az e határozat (56) preambulumbekezdésben megfogalmazott kötelezettségvállalásai alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a COFACE által az „Aero 2008” garancia keretében követelt ár megfelel a gazdasági szereplők által kínált piaci feltételeknek.

(64)

Az „Aero 2008” garancia működése összeegyeztethető a piacgazdasági befektető elvével. Következésképpen a garanciát kötő beszállítók nem élveztek semmiféle gazdasági előnyt.

(65)

Ennek alapján nem szükséges megvizsgálni a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását kiváltó további aggályokat. Mivel az állami támogatás fennállásának egyik szükséges feltétele a szelektív gazdasági előny biztosítása, arra a következtetésre juthatunk, hogy az „Aero 2008” garancia nem minősül állami támogatási intézkedésnek.

(66)

Ami a COFACE által a díjak több lépcsőben történő fizetése esetén alkalmazott feltételeket illeti, a Bizottság azonban úgy tartja, hogy a 60 bázisponttal emelt, 12 hónapos EURIBOR kamatláb nem tekinthető egy olyan kamatlábnak, amely megszokott lenne a piaci gyakorlatban. A 60 bázispontos díj egy, a beszállító nemteljesítési kockázatától és a kockázati szinttől független fix díj. Amennyiben Franciaország nem nyújt be arra vonatkozó igazolást, a Bizottság a referencia-kamatlábat a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (13) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) szerinti módszer szerint állapítja meg. 2011. január 31-i levelükben a francia hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a COFACE-kamatláb alapján kiszabott díjak és a referencia-kamatlábról szóló közleményben szereplő referencia-kamat alapján megállapított díjak közötti különbség minden esetben a de minimis küszöbérték alatti értéket ad, valamint hogy betartják a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (14) valamennyi rendelkezését.

(67)

E kötelezettségvállalás alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a több lépcsőben történő fizetés esetén felszámított kamatok nem teljesítik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő valamennyi feltételt, és következésképpen nem minősülnek állami támogatási intézkedésnek.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(68)

Az előzőek fényében a Bizottság megállapítja, hogy az „Aero 2008” garancia az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem állami támogatás,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Francia Köztársaság által a repülőgép-ipari beszállítók számára végrehajtott intézkedés („Aero 2008” garancia) nem minősül támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 8-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL C 268., 2010.10.2., 4. o.

(2)  L. 1. lábjegyzetet.

(3)  Az intézkedés tehát nem vonatkozik a repülőgépgyártókkal közös kockázatot vállaló „Tier 1” és az úgynevezett „super Tier 1” beszállítókra.

(4)  Franciaország 2010. szeptember 20-i észrevételeiben közölte ezen információkat.

(5)  Üzleti titok.

(6)  Az eltérés abból adódik, hogy amíg az igazgatási költségeknek megszabott díja van, a díj többi költségeleme a vállalkozás kockázatának és az árfolyamkockázat biztosításához szükséges eszközök költségének függvényében változik.

(7)  Forrás: a COFACE honlapja: http://www.coface.fr/CofacePortal/ShowBinary/BEA%20Repository/FR_fr_FR/pages/home/wwd/i/_docs/Score@rating.pdf

(8)  Ugyanott.

(9)  Vagyis × garantált dollárösszegre szóló, a garantált határidős árfolyammal megegyező árfolyamú EUR/USD put opciót kell vennie (1 % nyereségrészesedés), vagy × garantált dollárösszegre szóló, a garantált határidős árfolyamnál 15 centtel alacsonyabb árfolyamú EUR/USD put opciót kell vennie (maximált nyereségrészesedés).

(10)  A szerződés megkötése és a jegyzés napján érvényes piaci feltételek közötti piaci volatilitásra fedezetet nyújtó és – a jegyzés napján érvényes piaci feltételek függvényében – 9–19 bázispont közötti díj.

(11)  A francia hatóságok 2010. szeptember 20-i levele.

(12)  A COFACE (gyenge dollár esetén történő) kártalanításakor a vállalat nemteljesítése esetén a COFACE-nak nem kell kompenzációt fizetnie a vállalkozás javára, míg abban az esetben, ha a garancia keretében a vállalkozás hajtja végre a kifizetést, az utóbbi részéről történő nemteljesítés az állam azonos értékű veszteségéhez vezet.

(13)  HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

(14)  HL L 379., 2006.12.28., 5. o.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/45


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. július 1.)

a 2009/821/EK határozatnak az állat-egészségügyi határállomások listája és a Traces állat-egészségügyi egységeinek tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2011) 4594. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/394/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (1) és (3) bekezdésére,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 6. cikke (4) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK bizottsági határozat (4) meghatározza a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelveknek megfelelően jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listáját. E listát az említett határozat I. melléklete tartalmazza.

(2)

Németország közölte, hogy a rostocki kikötőben található állat-egészségügyi határállomást 2011. március 31-én bezárták. Emiatt a 2009/821/EK határozat I. mellékletében szereplő listáról törölni kell a szóban forgó állat-egészségügyi határállomásra vonatkozó bejegyzést.

(3)

A Spanyolországtól érkezett bejelentés alapján az Almería repülőterén található állat-egészségügyi határállomás jóváhagyásának jelenlegi felfüggesztése a továbbiakban nem alkalmazható. Az említett állat-egészségügyi határállomásra vonatkozó bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell. Ezenkívül Spanyolország közölte, hogy a vigoi kikötőben található állat-egészségügyi határállomáson a „Pantalán 3” ellenőrző központot törölni kell, a „Vieirasa” ellenőrző központ nevét pedig „Puerto Vieira”-ra kell változtatni a 2009/821/EK határozat I. mellékletében az említett állat-egészségügyi határállomásra vonatkozó bejegyzésekben.

(4)

A Franciaországtól érkezett bejelentés alapján a 2009/821/EK határozat I. mellékletében a bresti kikötőben található állat-egészségügyi határállomásokra vonatkozó bejegyzéseket ki kell egészíteni az állati eredetű termékek bizonyos olyan kategóriáival, amelyek az említett állat-egészségügyi határállomásokon jelenleg ellenőrizhetők.

(5)

Az Olaszországtól érkezett bejelentés alapján a Reggio Calabria kikötőjében és repülőterén, Olbia kikötőjében, valamint Rimini és Palermo repülőterén található állat-egészségügyi határállomásokat törölni kell. Ezenkívül Olaszország közölte, hogy csupán korlátozott számú élőállat-faj engedélyezett a Bologna-Borgo Panigale repülőtéren található állat-egészségügyi határállomáson. Az olasz állat-egészségügyi határállomások listáját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A Magyarországtól érkezett bejelentés alapján a budapesti repülőtéren található állat-egészségügyi határállomás nevét „Budapest-Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér”–re kell változtatni.

(7)

Hollandia közölte, hogy a maastrichti repülőtéren található állat-egészségügyi határállomáson az „MHS Live” ellenőrző központban kizárólag állatkerti állatok engedélyezettek. Az említett állat-egészségügyi határállomásra vonatkozó bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az Ausztriától érkezett bejelentés alapján a linzi repülőtéren található állat-egészségügyi határállomást jóvá kell hagyni valamennyi patásra vonatkozóan.

(9)

A Portugáliától érkezett bejelentés alapján a Peniche és Setúbal kikötőjében található állat-egészségügyi határállomásokra vonatkozó bejegyzéseket törölni kell a 2009/821/EK határozat I. mellékletében a szóban forgó tagállamra vonatkozó bejegyzések listájáról.

(10)

A 2009/821/EK határozat II. melléklete tartalmazza az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer (Traces) központi, regionális és helyi egységeinek listáját.

(11)

A Németországtól, Írországtól, Franciaországtól és Ausztriától érkezett bejelentések alapján e tagállamokra vonatkozóan bizonyos módosításokat kell végezni a 2009/821/EK határozat II. mellékletében a Traces központi, regionális és helyi egységeinek listáján.

(12)

A 2009/821/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/821/EK határozat I. és II. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 1-jén.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(2)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(3)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(4)  HL L 296., 2009.11.12., 1. o.


MELLÉKLET

A 2009/821/EK határozat I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a Németországra vonatkozó részben a Rostock kikötőjére vonatkozó bejegyzést törölni kell;

b)

a Spanyolországra a vonatkozó rész a következőképpen módosul:

i.

az Almería repülőterére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Almería

ES LEI 4

A

 

HC(2), NHC(2)

O”

ii.

a Vigo kikötőjére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Vigo

ES VGO 1

P

T.C. Guixar

HC,

NHC-T(FR),

NHC-NT

 

Frioya

HC-T(FR)(2)(3)

 

Frigalsa

HC-T(FR)(2)(3)

 

Pescanova

HC-T(FR)(2)(3)

 

Puerto Vieira

HC-T(FR)(3)

 

Fandicosta

HC-T(FR)(2)(3)

 

Frig. Morrazo

HC-T(FR)(3)”

 

c)

a Franciaországra vonatkozó részben a Brest kikötőjére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Brest

FR BES 1

P

 

HC(1)(2), NHC”

 

d)

az Olaszországra vonatkozó rész a következőképpen módosul:

i.

a következő bejegyzéseket el kell hagyni:

„Olbia

IT OLB 1

P

 

HC-T(FR)(3)”

 

„Palermo(*)

IT PMO 4

A

 

HC-T(*)”

 

„Reggio Calabria(*)

IT REG 1

P

 

HC(*), NHC(*)”

 

„Reggio Calabria(*)

IT REG 4

A

 

HC(*), NHC(*)”

 

„Rimini

IT RMI 4

A

 

HC(2)(*), NHC(2)(*)”

 

ii.

a Bologna-Borgo Panigale repülőterére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Bologna-Borgo Panigale

IT BLQ 4

A

 

HC(2), NHC(2)

O(14)”

e)

a Magyarországra vonatkozó részben a Budapest repülőterére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Budapest–Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

HU BUD 4

A

 

HC(2),

NHC-T(CH)(2),

NHC-NT(2)

O”

f)

a Hollandiára vonatkozó részben a Maastricht repülőterére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Maastricht

NL MST 4

A

MHS Products

HC(2), NHC(2)

 

MHS Live

 

U, E, O(14)”

g)

az Ausztriára vonatkozó részben a Linz repülőterére vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Linz

AT LNZ 4

A

 

HC(2), NHC(2)

U, E, O”

h)

a Portugáliára vonatkozó részben a Peniche és Setubal kikötőjére vonatkozó bejegyzéseket el kell hagyni.

2.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a Németországra vonatkozó rész a következőképpen módosul:

i.

a „DE47103 WOLFENBÜTTEL, LANDKREIS U. STADT SALZGITTER” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„DE47103

WOLFENBÜTTEL, LANDKREIS”

ii.

a „DE16203 GOSLAR, LANDKREIS” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„DE16203

GOSLAR, LANDKREIS U. SALZGITTER, STADT”.

b)

az Írországra vonatkozó rész a következőképpen módosul:

i.

a helyi egységekre vonatkozó következő bejegyzéseket el kell hagyni:

„IE01100

LAOIS;

IE01800

MONAGHAN;

IE02400

WESTMEATH”

ii.

az „IE00900 KILDARE” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„IE00900

KILDARE/DUBLIN/LAOIS/WEST WICKLOW”;

iii.

az „IE00200 CAVAN” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„IE00200

CAVAN/MONAGHAN”

iv.

az „IE01900 OFFALY” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„IE01900

OFFALY/WESTMEATH”

c)

a Franciaországra vonatkozó részben a következő helyi egységre vonatkozó bejegyzést el kell hagyni:

„FR16400

PYRÉNÉES-ATLANTIQUES (BAYONNE)”

d)

az Ausztriára vonatkozó rész a következőképpen módosul:

i.

az „AT00100 BURGENLAND” regionális egységre vonatkozó bejegyzések a helyi egységre vonatkozó következő bejegyzésekkel egészülnek ki:

„AT00109

MAG. D. FREISTADT EISENSTADT;

AT00110

STADTGEMEINDE RUST”

ii.

az „AT00413 VOEÖCKLABRUCK” helyi egységre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„AT00413

VOECKLABRUCK”.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/50


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. július 1.)

a Madagaszkárról származó, egyes állati eredetű, a halászati termékeken kívüli termékekkel kapcsolatos bizonyos védekezési intézkedésekről szóló 2006/241/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2011) 4642. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/395/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Madagaszkárról származó, egyes állati eredetű, a halászati termékeken kívüli termékekkel kapcsolatos bizonyos védekezési intézkedésekről szóló, 2006. március 24-i 2006/241/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a halászati termékek, csigák és a guanó kivételével a Madagaszkárról származó állati eredetű termékek behozatalát.

(2)

Számos uniós jogi aktus szabályozza az állati eredetű termékek importját, mint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv (3) és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet).

(3)

Az állati eredetű termékek behozatalára vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok biztosítják, hogy Madagaszkárról kizárólag olyan állati eredetű termék hozható be az Európai Unió területére, amely megfelel ezeknek a jogszabályoknak.

(4)

Ennek megfelelően a 2006/241/EK határozatra többé nincs szükség, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/241/EK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 1-jén.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(2)  HL L 88., 2006.3.25., 63. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/51


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. július 4.)

a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatok elvégzésének egy Japánban működő laboratórium számára történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2011) 4595. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/396/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős különleges intézet kijelöléséről szóló, 2000. március 20-i 2000/258/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2000/258/EK határozat a Nancyban (Franciaország) található Agence nationale de sécurité sanitaire de l’alimentation, de l’environnement et du travail elnevezésű intézetet (a továbbiakban: ANSES) (korábban Agence française de sécurité sanitaire des aliments, AFSSA) jelöli meg a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős intézetként.

(2)

Az említett határozat egyben előírja, hogy az ANSES feladata, hogy dokumentálja a harmadik országokban működő laboratóriumokról a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatok elvégzésére való engedélyezésük céljából készült értékelést.

(3)

Japán illetékes hatósága kérelmezte egy, a területén működő laboratórium részére az említett szerológiai vizsgálatok végzésének jóváhagyását. Ezt a kérelmet egy, az erről a laboratóriumról 2011. február 4-én az ANSES által készített kedvező jelentés támogatta.

(4)

Az említett laboratórium számára ezért engedélyezni kell a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatok végzését kutyákon, macskákon és görényeken.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/258/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az alábbi laboratórium jogosult veszettség elleni vakcinák hatékonyságát ellenőrző szerológiai vizsgálatokat végezni kutyákon, macskákon és görényeken:

Laboratory Department, Animal Quarantine Service (Laboratóriumi Osztály, Állat-egészségügyi Karanténszolgálat)

Ministry of Agriculture, forestry and fisheries (Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium)

11-1, Haramachi, Isogo-ku

Yokohama

Kanagawa 235-0008

Japán

2. cikk

Ezt a határozatot 2011. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 4-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 79., 2000.3.30., 40. o.


5.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/52


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2011. június 21.)

az eurobankjegyek előállítása tekintetében a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációról

(EKB/2011/8)

(2011/397/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

A Szerződés 128. cikkének (1) bekezdése és a Központi Bankok Európai Rendszere (a továbbiakban: KBER) Alapokmányának 16. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unión belül kizárólag az Európai Központi Bank („EKB”) jogosult eurobankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére. E jog magában foglalja az eurobankjegyek mint fizetőeszközök sértetlenségének védelmére szolgáló intézkedések meghozatalára vonatkozó hatáskört.

(2)

Az Unió környezetvédelmi politikája a környezetvédelmi integrációnak a Szerződés 11. cikkében lefektetett elvén alapul, amely szerint a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Ezen elv szem előtt tartásával az eurorendszer támogatja az ISO 14000 szabványsorozaton alapuló, megfelelő környezetvédelmi irányítást.

(3)

A Szerződés 9. cikke szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi többek között az emberi egészség védelméhez kapcsolódó követelményeket. Az elvet szem előtt tartva a lakosság és az eurobankjegyek vagy az eurobankjegyek alapanyagai előállításában részt vevő munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok kiiktatása és legkisebbre szorítása az eurorendszer számára kiemelkedő fontossággal bír. Az eurorendszer támogatja – az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (1) szakpolitikáinak és az OHSAS 18000 szabványsorozatnak megfelelően – a megfelelő egészségügyi és biztonsági irányítást.

(4)

Ezen okokból be kell vezetni környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációs eljárásokat annak biztosítása végett, hogy az eurobankjegyek előállítási tevékenységének végzésére csak olyan gyártók kaphassanak akkreditációt, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeknek.

(5)

Az eurobankjegyek és eurobankjegy-alapanyagok akkreditált gyártóinak környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági teljesítményének lehető legszorosabb figyelemmel kísérése érdekében az EKB-nak rendszeresen adatokat kell begyűjtenie ezektől a gyártóktól eurobankjegy-, illetve eurobankjegyalapanyag-előállításuk környezeti, valamint egészségügyi és biztonsági hatásairól,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „NKB”: azon tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

b)   „eurobankjegy-alapanyag”: az eurobankjegyek gyártásához használt papír, tinta, fólia és szál;

c)   „gyártási helyszín”: minden olyan helyiség, amelyet a gyártó eurobankjegyek vagy eurobankjegy-alapanyagok előállítására használ vagy használni kíván;

d)   „gyártó”: minden olyan jogalany, amely eurobankjegy-előállítási tevékenységben részt vesz vagy részt kíván venni;

e)   „környezetvédelmi akkreditáció”: a 3. cikkben meghatározott jogállás, amelyet az EKB ad meg valamely gyártónak annak megerősítésére, hogy az eurobankjegyek előállítása megfelel a II. szakaszban meghatározott követelményeknek;

f)   „egészségügyi és biztonsági akkreditáció”: a 4. cikkben meghatározott jogállás, amelyet az EKB ad meg valamely gyártónak annak megerősítésére, hogy az eurobankjegyek előállítása megfelel a III. szakaszban meghatározott követelményeknek;

g)   „akkreditált gyártó”: az a gyártó, amely megkapta a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációt;

h)   „tanúsító hatóság”: olyan független tanúsító hatóság, amely értékeli a gyártó környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági irányítási rendszereit, és akkreditációval rendelkezik annak tanúsítására, hogy a gyártó teljesíti az ISO 14000 vagy OHSAS 18000 szabványsorozat követelményeit;

i)   „eurobankjegy-előállítási tevékenység”: eurobankjegyek vagy bármely eurobankjegy-alapanyag előállítása;

j)   „EKB-munkanap”: bármely nap hétfőtől péntekig, kivéve az EKB munkaszüneti napokat;

k)   „nyomólemez-készítés”: nyomólemezek előállítása az eurobankjegyek előállításához használt offsetnyomtatási és a metszet-mélynyomtatási technológiákhoz;

l)   „egyedi gyártás”: azonos gyártó által azonos alapanyagokból készített több kötegből álló gyártás, amelynél az összetétel teljesen homogén, és amelybe nem kerül új anyag, illetve azonos anyag esetében az EKB által külön meghatározott határkoncentráció feletti változat.

2. cikk

Általános elvek

(1)   A gyártó csak akkor végezhet eurobankjegy-előállítási tevékenységet, ha az EKB megadja számára az adott tevékenység vonatkozásában a környezetvédelmi akkreditációt, valamint az egészségügyi és biztonsági akkreditációt.

(2)   Az EKB környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációs követelményei jelentik a minimumkövetelményeket. A gyártók elfogadhatnak és bevezethetnek szigorúbb környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági előírásokat, de az EKB csak az e határozatban megállapított követelmények gyártó általi teljesítését értékeli.

(3)   Az Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel a gyártó környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációjára vonatkozó minden határozat – a Bankjegybizottság véleményét figyelembe véve történő – meghozatalára, és tájékoztatja azokról a Kormányzótanácsot.

(4)   Az akkreditált gyártó csak azon a gyártási helyszínen végezhet eurobankjegy-előállítási tevékenységet, amelyre e határozat alapján a) környezetvédelmi akkreditációt; valamint b) egészségügyi és biztonsági akkreditációt kapott, a bármely más EKB jogi aktus szerint adott más akkreditáció sérelme nélkül.

(5)   A gyártó viseli mindazon költségeket és kapcsolódó veszteségeket, amelyek e határozat alkalmazásával kapcsolatban a gyártónál felmerülnek.

(6)   Az EKB külön állapítja meg a gyártók által a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációhoz teljesítendő követelmények műszaki részleteit.

3. cikk

Környezetvédelmi akkreditáció

(1)   A környezetvédelmi irányítási rendszerekről szóló ISO 14000 szabványsorozat alapján történő akkreditáció a II. szakaszban meghatározott eljárást követi. A gyártó csak akkor végezhet eurobankjegy-előállítási tevékenységet, ha az EKB ezen eurobankjegy-előállítási tevékenységre környezetvédelmi akkreditációt adott számára.

(2)   A gyártónak akkor adható környezetvédelmi akkreditáció az eurobankjegy-előállítási tevékenységre, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

a)

egy bizonyos gyártási helyszínen egy adott eurobankjegy-előállítási tevékenység tekintetében megfelel az ISO 14001 szabványnak, és a tanúsító hatóság erről tanúsítványt állított ki;

b)

amennyiben nyomdáról van szó, annak gyártási helyszíne valamely tagállamban található;

c)

ha nem nyomdáról van szó, annak gyártási helyszíne valamely tagállamban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamely tagállamában található.

(3)   Az Igazgatóság a Bankjegybizottság véleményét is figyelembe véve eseti alapon felmentést adhat az elhelyezkedésre vonatkozóan a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény alól. Minden ilyen határozatról haladéktalanul értesíteni kell a Kormányzótanácsot. Az Igazgatóság a Kormányzótanács e kérdésben hozott határozatának megfelelően jár el.

(4)   A gyártó három évre szóló környezetvédelmi akkreditációt kap, a 13. vagy a 14. cikk alapján hozott határozatot figyelembe véve.

(5)   A környezetvédelmi akkreditációt kapott gyártó az eurobankjegy- vagy eurobankjegyalapanyag-előállítást az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül más gyártási helyszínnek vagy harmadik személynek nem szervezheti ki, illetve nem adhatja át, beleértve a gyártó leányvállalatait és kapcsolt vállalkozásait is.

4. cikk

Egészségügyi és biztonsági akkreditáció

(1)   Az egészségügyi és biztonsági irányítási rendszerekről szóló OHSAS 18001 szabvány alapján történő akkreditáció a III. szakaszban meghatározott eljárást követi. A gyártó csak akkor végezhet eurobankjegy-előállítási tevékenységet, ha az EKB ezen eurobankjegy-előállítási tevékenységre egészségügyi és biztonsági akkreditációt adott számára.

(2)   A gyártónak akkor adható egészségügyi és biztonsági akkreditáció az eurobankjegy-előállítási tevékenységre, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

a)

egy bizonyos gyártási helyszínen egy adott eurobankjegy-előállítási tevékenység tekintetében megfelel az OHSAS 18001 szabványnak, és a tanúsító hatóság erről tanúsítványt állított ki;

b)

amennyiben nyomdáról van szó, annak gyártási helyszíne valamely tagállamban található;

c)

ha nem nyomdáról van szó, annak gyártási helyszíne valamely tagállamban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamely tagállamában található.

(3)   Az Igazgatóság a Bankjegybizottság véleményét is figyelembe véve eseti alapon felmentést adhat az elhelyezkedésre vonatkozóan a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény alól. Minden ilyen határozatról haladéktalanul értesíteni kell a Kormányzótanácsot. Az Igazgatóság a Kormányzótanács e kérdésben hozott határozatának megfelelően jár el.

(4)   A gyártó három évre szóló egészségügyi és biztonsági akkreditációt kap, a 13. vagy a 14. cikk alapján hozott határozatot figyelembe véve.

(5)   Az egészségügyi és biztonsági akkreditációt kapott gyártó az eurobankjegy- vagy eurobankjegyalapanyag-előállítást az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül más gyártási helyszínnek vagy harmadik személynek nem szervezheti ki, illetve nem adhatja át, beleértve a gyártó leányvállalatait és kapcsolt vállalkozásait is.

II. SZAKASZ

KÖRNYEZETVÉDELMI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS

5. cikk

Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem

(1)   Az eurobankjegy-előállítási tevékenységet végezni kívánó gyártó írásbeli kérelmet intéz az EKB-hoz a környezetvédelmi akkreditációs eljárás megindítása céljából. Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem a következők mindegyikét tartalmazza:

a)

a gyártási helyszín és annak elhelyezkedésének meghatározása;

b)

az adott helyszínre szóló ISO 14001 tanúsítvány másolata;

c)

a tanúsító hatóság által kiadott legutolsó éves ellenőrzési jelentés angol nyelvű összefoglalója;

d)

a belső környezetvédelmi irányítási rendszer angol nyelvű, az EKB által megadott sablon felhasználásával készült éves teljesítményjelentése.

(2)   Az EKB ellenőrzi a gyártó által az eljárás megindítására vonatkozó kérelemben megadott dokumentáció teljességét, és az eljárás megindítására vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 30 EKB-munkanapon belül értesíti a gyártót ezen értékelés eredményéről. Az EKB ezt a határidőt egy alkalommal, a gyártónak küldött írásbeli értesítéssel meghosszabbíthatja. Az EKB az értékelés elvégzése során az (1) bekezdésben felsorolt követelményekre vonatkozóan kiegészítő információkat kérhet a gyártótól. Ha az EKB kiegészítő információkat kér, a gyártót azok kézhezvételétől számított 20 EKB-munkanapon belül tájékoztatja az értékelés eredményéről.

(3)   Az EKB elutasítja az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, és erről a határozatáról – az okok megjelölésével – írásban, a (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül értesíti a gyártót, ha:

a)

a gyártó elmulasztja megadni az (1) bekezdés alapján kért információkat;

b)

a gyártó egy kölcsönösen megállapítandó ésszerű határidőn belül nem adja meg az EKB által a (2) bekezdés alapján kért kiegészítő információkat;

c)

a gyártó környezetvédelmi akkreditációja visszavonásra került, és a visszavonásról szóló határozatban megadott, az újbóli kérelmezésre vonatkozó tilalmi időszak még nem telt el; vagy

d)

a gyártási helyszín elhelyezkedése nem felel meg a 3. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott követelményeknek.

6. cikk

Környezetvédelmi akkreditáció

(1)   Abban az esetben, ha az EKB az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kedvezően értékeli az eljárás megindítása iránti kérelmet, a gyártó megkapja a környezetvédelmi akkreditációt.

(2)   A gyártó számára a környezetvédelmi akkreditációt megadó EKB-határozatban egyértelműen szerepelnek a következők:

a)

a gyártó neve;

b)

azon gyártási helyszín megnevezése, amelyre a környezetvédelmi akkreditációt megadták és a helyszín pontos címe;

c)

a környezetvédelmi akkreditáció lejáratának időpontja;

d)

bármely, a b) és c) pontra vonatkozó egyedi feltétel.

(3)   A gyártó a környezetvédelmi akkreditációt hároméves, megújítható időtartamra kapja meg. Ha a környezetvédelmi akkreditációval rendelkező gyártó az akkreditáció lejárata előtt újból akkreditációt kér, környezetvédelmi akkreditációja mindaddig érvényben marad, amíg az EKB meghozza az (1) bekezdés szerinti határozatot.

(4)   Ha az EKB elutasítja a környezetvédelmi akkreditáció iránti kérelmet, a gyártó megindíthatja a 15. cikkben meghatározott felülvizsgálati eljárást.

III. SZAKASZ

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS

7. cikk

Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem

(1)   Az eurobankjegy-előállítási tevékenységet végezni kívánó gyártó írásbeli kérelmet intéz az EKB-hoz az egészségügyi és biztonsági akkreditációs eljárás megindítása céljából. Az eljárás megindítása iránti kérelem a következők mindegyikét tartalmazza:

a)

a gyártási helyszín és annak elhelyezkedésének meghatározása;

b)

az adott helyszínre szóló OHSAS 18001 tanúsítvány másolata;

c)

a tanúsító hatóság által kiadott legutolsó éves ellenőrzési jelentés angol nyelvű összefoglalója;

d)

a belső egészségügyi és biztonsági irányítási rendszer angol nyelvű, az EKB által megadott sablon felhasználásával készült éves teljesítményjelentése.

(2)   Az EKB ellenőrzi a gyártó által az eljárás megindítására vonatkozó kérelemben megadott dokumentáció teljességét, és az eljárás megindítására vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 30 EKB-munkanapon belül értesíti a gyártót ezen értékelés eredményéről. Az EKB ezt a határidőt egy alkalommal, a gyártónak küldött írásbeli értesítéssel meghosszabbíthatja. Az EKB az értékelés elvégzése során az (1) bekezdésben felsorolt követelményekre vonatkozóan kiegészítő információkat kérhet a gyártótól. Ha az EKB kiegészítő információkat kér, a gyártót azok kézhezvételétől számított 20 EKB-munkanapon belül tájékoztatja az értékelés eredményéről.

(3)   Az EKB elutasítja az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, és erről a határozatáról – az okok megjelölésével – írásban, a (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül értesíti a gyártót, ha:

a)

a gyártó elmulasztja megadni az (1) bekezdés alapján kért információkat;

b)

a gyártó egy kölcsönösen megállapítandó ésszerű határidőn belül nem adja meg az EKB által a (2) bekezdés alapján kért kiegészítő információkat;

c)

a gyártó egészségügyi és biztonsági akkreditációja visszavonásra került, és a visszavonásról szóló határozatban megadott, az újbóli kérelmezésre vonatkozó tilalmi időszak még nem telt el;

d)

a gyártási helyszín elhelyezkedése nem felel meg a 4. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott követelményeknek.

8. cikk

Egészségügyi és biztonsági akkreditáció

(1)   Abban az esetben, ha az EKB a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően kedvezően értékeli az eljárás megindítása iránti kérelmet, a gyártó megkapja az egészségügyi és biztonsági akkreditációt.

(2)   A gyártó számára az egészségügyi és biztonsági akkreditációt megadó EKB-határozatban egyértelműen szerepelnek a következők:

a)

a gyártó neve;

b)

azon gyártási helyszín megnevezése, amelyre az egészségügyi és biztonsági akkreditációt megadták és a helyszín pontos címe;

c)

az egészségügyi és biztonsági akkreditáció lejáratának időpontja;

d)

bármely, a b) és c) pontra vonatkozó egyedi feltétel.

(3)   A gyártó az egészségügyi és biztonsági akkreditációt hároméves, megújítható időtartamra kapja meg. Ha az egészségügyi és biztonsági akkreditációval rendelkező gyártó az akkreditáció lejárata előtt újból akkreditációt kér, egészségügyi és biztonsági akkreditációja mindaddig érvényben marad, amíg az EKB meghozza az (1) bekezdés szerinti határozatot.

(4)   Ha az EKB elutasítja az egészségügyi és biztonsági akkreditáció iránti kérelmet, a gyártó megindíthatja a 15. cikkben meghatározott felülvizsgálati eljárást.

IV. SZAKASZ

FOLYAMATOS KÖTELEZETTSÉGEK

9. cikk

Az akkreditált gyártók folyamatos kötelezettségei

(1)   Az akkreditált gyártó írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t a következőkről:

a)

a gyártó vonatkozásában felszámolást célzó bármely eljárás vagy átszervezés, illetve ezeknek megfelelő más eljárás megindítása;

b)

a felszámoló, csődgondnok, végelszámoló vagy hasonló funkciójú tisztviselő gyártóhoz történő kinevezése;

c)

azon eurobankjegy-előállítási tevékenységek kiszervezésére vagy alvállalkozásba adására vonatkozó szándék, amelyre a gyártó környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációval rendelkezik;

d)

a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditáció megadása után végrehajtott minden olyan változás, amely érinti vagy érintheti a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációra vonatkozó követelmények teljesítését;

e)

az akkreditált gyártó irányításában a tulajdonosi szerkezet változását követően vagy más okból bekövetkezett minden változás.

(2)   Az akkreditált gyártónak az érintett gyártási helyszín tekintetében az EKB számára a következőket kell megadnia:

a)

a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági irányítási rendszereire vonatkozó tanúsítvány másolata minden alkalommal, amikor a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett tanúsítvány megújításra kerül;

b)

minden naptári év vonatkozásában és az év végét követő négy hónapon belül a megfelelő tanúsító hatóság által kiadott legutolsó éves külső környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági ellenőrzési jelentés angol nyelvű összefoglalója;

c)

minden naptári év vonatkozásában és az év végét követő négy hónapon belül a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági ellenőrzési irányítási rendszerek éves teljesítményjelentése angol nyelven, az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett sablonnak megfelelően;

d)

minden naptári év vonatkozásában és az év végét követő négy hónapon belül általános tájékoztatás és környezeti adatok az eurobankjegy-előállítási tevékenység következtében jelentkező éves fogyasztásról és kibocsátásról, az EKB által megadott EKB környezetvédelmi kérdőívben meghatározottak szerint.

(3)   Ha az akkreditált gyártó nyomda, a következő kötelezettségek is terhelik:

a)

elemzés elvégzése a 10. cikk (1) bekezdésében említett listán szereplő vegyi anyagok tekintetében, a 10. cikk (2) bekezdésében említett listán feltüntetett laboratóriumokban. Ezeket az elemzéseket elkészült eurobankjegyeken kell elvégezni, a külön megállapított szabványos operatív eljárások szerint, továbbá minden olyan esetben is, amikor az akkreditált gyártó helyénvalónak tekinti a vegyianyag-elfogadhatósági határértékek betartásának ellenőrzését. Az akkreditált gyártó az EKB által biztosított elemzési jelentés sablon használatával minden egyedi minta elemzéséről beszámol az EKB-nak;

b)

minden egyes naptári év vonatkozásában és az év végét követő négy hónapon belül jelentéstétel az a) pontban említett elemzéseket végző laboratóriumok teljesítményéről, az EKB által biztosított teljesítményjelentési sablon használatával;

c)

szállítási szerződések megkötése eurobankjegy-alapanyagok szállítóival, amely szerződésekben szerepelnie kell az eurobankjegy-alapanyag szállító annak biztosítására vonatkozó kötelezettségének, hogy az általa gyártott eurobankjegy-alapanyagokban található egyik vegyi anyag sem lépi túl – az elkészült eurobankjegyek 3. cikk a) pontja szerinti elemzésekor – a 10. cikk (1) bekezdésében említett elfogadhatósági határértékeket. E követelmény teljesítéséhez az akkreditált gyártónak át kell adnia az eurobankjegyalapanyag-szállítók részére az összes vonatkozó dokumentációt. Az eurobankjegy-alapanyagok szállítói saját elemzési szükségleteik céljaira használhatják a 10. cikk (2) bekezdésében említett listán szereplő laboratóriumokat;

d)

annak biztosítása, hogy azok a nyomólemezgyártó vállalatok, amelyekhez munkát szervez ki, rendelkezzenek érvényes ISO 14001 és OHSAS 18001 tanúsítványokkal a megfelelő gyártási helyszínre.

(4)   Az akkreditált gyártó a 2. cikk (6) bekezdésében említett környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági követelményekhez kapcsolódó műszaki részleteket bizalmasan kezeli.

10. cikk

Az EKB folyamatos kötelezettségei

(1)   Az EKB állapítja meg az elemzésbe bevonandó vegyi anyagok listáját és azok elfogadhatósági határértékeit. A 19. cikk sérelme nélkül ezen elfogadhatósági határértékek túllépése – ideértve a 9. cikk (3) bekezdésében c) pontjában említett eseteket is – nincs hatással a gyártó egészségügyi és biztonsági akkreditációjára.

(2)   Az EKB vezeti azon laboratóriumok listáját, amelyeket igénybe kell venni az (1) bekezdésben említett listán szereplő vegyi anyagok jelenlétének és koncentrációjának elemzésére. Az alkalmazandó elemzési módszerek külön kerülnek meghatározásra.

(3)   Az EKB tájékoztatja az akkreditált gyártókat az (1) és a (2) bekezdésben említett listák bármiféle frissítéséről.

V. SZAKASZ

A MEG NEM FELELÉS KÖVETKEZMÉNYEI

11. cikk

Meg nem felelés

Ha az akkreditált gyártó nem felel meg a 9. cikkben megállapított kötelezettségek bármelyikének, illetve ha az EKB részére a 9. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontja és a 9. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint megadott információk hiányosak, ez a gyártó környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációs követelményeknek való meg nem felelésének minősül.

12. cikk

Írásbeli észrevétel

(1)   Az EKB írásbeli észrevételt tesz az akkreditált gyártónak a 11. cikkben említett típusú meg nem felelés esetén, meghatározva a meg nem felelés kijavítására a gyártó számára kitűzött határidőt.

(2)   Az írásbeli észrevételnek a következőket kell tartalmaznia: a) ha a meg nem felelés az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem kerül kijavításra; vagy b) ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül a meg nem felelés másodszor is előfordul, az EKB meghozza a 13. cikk szerinti határozatot.

13. cikk

A környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditáció felfüggesztése az új megrendelésekkel kapcsolatban

(1)   Amennyiben a 12. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül megállapítást nyer, hogy a meg nem felelést nem javították ki vagy a meg nem felelés másodszor is előfordult, azonban a gyártó ésszerű esetet vázol fel arra vonatkozóan, hogy a meg nem felelés kijavítására képes lesz, az EKB határozatot hoz, amely:

a)

az akkreditált gyártóval konzultálva meghatározza az akkreditált gyártónak a meg nem felelés kijavítására tűzött határidőt;

b)

felfüggeszti az akkreditált gyártó teljes biztonsági akkreditációját a szóban forgó eurobankjegy-előállítási tevékenység tekintetében új megrendelések elfogadása vonatkozásában (ideértve az eurobankjegy-előállítási tevékenységhez kapcsolódó pályázati eljárásokon való részvételt) az a) pontban megadott határidő lejártáig, illetve ha a meg nem felelés e határidőn belül kijavításra kerül, a meg nem felelés kijavításáig.

(2)   Ha azonban az akkreditált gyártó nem vázol fel ésszerű esetet arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben említett meg nem felelés kijavítására képes lesz, az EKB meghozza a 14. cikk szerinti határozatot.

14. cikk

A környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditáció visszavonása

(1)   Az EKB visszavonja az akkreditált gyártó környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditációját a) ha az akkreditált gyártó nem képes a meg nem felelés 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kijavítására; vagy b) a 13. cikk (2) bekezdése szerint.

(2)   Az EKB a visszavonásról szóló határozatában megállapítja azt az időpontot, amelyet követően az akkreditált gyártó ismét kérheti az akkreditációt.

15. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1)   Ha az EKB:

a)

a környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditációs eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról;

b)

a környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditáció megadásának elutasításáról;

c)

a 12–14. cikk alapján

hoz határozatot, a gyártó vagy az akkreditált gyártó az e határozatról szóló értesítéstől számított 30 EKB-munkanapon belül írásbeli kérelmet nyújthat be a határozat felülvizsgálata iránt a Kormányzótanácshoz. A gyártó vagy az akkreditált gyártó a kérelemben megindokolja kérését, és megadja az azt alátámasztó valamennyi információt.

(2)   Ha a gyártó vagy az akkreditált gyártó a felülvizsgálat iránti kérelemben azt kifejezetten kéri és megindokolja, a Kormányzótanács felfüggesztheti a felülvizsgálandó határozat alkalmazását.

(3)   A Kormányzótanács felülvizsgálja a határozatot, és az indoklással ellátott határozatát írásban közli a gyártóval vagy az akkreditált gyártóval a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása nem érinti a Szerződés 263. cikke és 265. cikke szerinti jogokat.

VI. SZAKASZ

KÖRNYEZETVÉDELMI TELJESÍTMÉNY

16. cikk

Tájékoztatás az akkreditált gyártó környezetvédelmi teljesítményéről

Az akkreditált gyártó környezetvédelmi teljesítményének megfelelőbb értékelése érdekében az EKB külön információkat vagy pontosítást kérhet az akkreditált gyártótól a 9. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett EKB környezetvédelmi kérdőívben megadott adatokkal kapcsolatban. Az EKB szükség esetén találkozót kérhet az akkreditált gyártótól az EKB helyiségeiben. Az EKB – az akkreditált gyártó engedélyével és a rá irányadó, összes hatályos biztonsági követelménnyel összhangban – úgy is határozhat, hogy helyszíni látogatást tesz. Az akkreditált gyártó is meghívhatja az EKB-t helyszíni látogatásra az EKB környezetvédelmi kérdőívben megadott adatok pontosítására.

VII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az EKB akkreditációs nyilvántartása

(1)   Az EKB nyilvántartást vezet a környezetvédelmi vagy az egészségügyi és biztonsági akkreditációkról, a következő tartalommal:

a)

a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációban részesített gyártók és a megfelelő gyártási helyszínek listája;

b)

minden egyes gyártási helyszín tekintetében az az eurobankjegy-előállítási tevékenység, amelyre környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditációt adtak;

c)

a környezetvédelmi, valamint egészségügyi és biztonsági akkreditáció lejáratának rögzítése.

(2)   Ha az EKB a 13. cikk szerinti határozatot hoz, rögzítenie kell a felfüggesztés időtartamát.

(3)   Ha az EKB a 14. cikk szerinti határozatot hoz, a gyártó nevét törli a nyilvántartásból.

(4)   Az EKB az NKB-k és az akkreditált gyártók számára hozzáférhetővé teszi a nyilvántartásban szereplő valamennyi akkreditált gyártó listáját és annak minden frissítését.

18. cikk

Éves jelentés

(1)   Az EKB az akkreditált gyártók által megadott információk alapján éves jelentést állít össze az eurobankjegy-előállítási tevékenység környezeti hatásáról, valamint annak egészségre és biztonságra gyakorolt hatásáról.

(2)   Az EKB a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot az eurobankjegy-előállítási tevékenység általános környezeti, egészségügyi és biztonsági hatásairól.

19. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az eurobankjegyek 2016-tól történő előállításától kezdődően az EKB nem validál olyan kinyomtatott eurobankjegyet, amelynek vegyianyag-tartalma meghaladja a 10. cikk (1) bekezdésében említett elfogadhatósági határértékeket.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A határozat az eurobankjegyek 2013-tól történő előállítására vonatkozik.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. június 21-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  Elérhető a http://osha.europa.eu címen.

(2)  HL L 264., 2006.9.25., 13. o.