6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/1

(1)

A Bizottság elfogadta az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. augusztus 9-i 951/2007/EK rendeletet (2).

(2)

Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz határokon átívelő együttműködési programjai késéssel indultak el, a projektek megvalósítási szakaszának egy évvel történő meghosszabbítása lehetővé tenné a programok vonatkozásában a munkatervek betartását és a nagyprojektek befejezését.

(3)

A 951/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1638/2006/EK rendelettel létrehozott bizottság véleményével,

„b)

egy szakasz a közös cselekvési programból finanszírozott projektek megvalósítására, amely ugyanakkor kezdődik, mint a közös cselekvési program megvalósítási időszaka és legkésőbb 2015. december 31-éig tart. A közös cselekvési programból finanszírozott projektek tevékenységeinek befejezési határideje ugyanez az időpont;”.

6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/2

(1)

A 690/2008/EK bizottsági rendelet (2) egyes tagállamokat vagy tagállamok egyes területeit bizonyos károsító szervezetek tekintetében védett övezetté nyilvánított. Néhány területet csak időlegesen nyilvánítottak védett övezetté, hogy az érintett tagállam rendelkezésre bocsáthassa a tagállam vagy az érintett terület károsító szervezetektől való mentességének igazolásához szükséges valamennyi információt, vagy véghezvihesse az érintett károsító szervezetek felszámolását.

(2)

2011. március 31-ig Görögország teljes területét védett övezetté nyilvánították a következő károsító szervezetek tekintetében: a Dendroctonus micans Kugelan, a Gilpinia hercyniae (Hartig), a Gonipterus scutellatus Gyll., az Ips amitinus Eichhof, az Ips cembrae Heer és az Ips duplicatus Sahlberg.

(3)

2010-ben Görögország felméréseket végzett, és azok eredményeiről a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése h) pontja harmadik és ötödik albekezdésének megfelelően tájékoztatta a Bizottságot. Bizottsági szakértők 2011. január 24. és 31. közötti görögországi látogatásuk során megerősítették, hogy a tagállam a felmérések megszervezése és elvégzése, illetve a felmérések eredményeiről való tájékoztatás tekintetében további jelentős előrelépést ért el. Mindamellett Görögországnak bizonyítania kell, hogy az elért előrelépés fenntartható.

(4)

A Görögországban 2010-ben elvégzett felmérések eredménye szerint az Ips cembrae Heer előfordulását egyetlen alkalommal tapasztalták, a másik öt érintett károsító szervezet nem fordult elő. Figyelembe véve ezeket az eredményeket és a bizottsági szakértők Görögországban tett látogatásának eredményét, helyénvaló, hogy Görögország további három évre védett övezet maradjon a fent említett károsító szervezetek tekintetében; ezzel Görögország számára biztosítani lehet a szükséges időt, hogy összegyűjtse és rendelkezésre bocsássa azokat az információkat, amelyek szerint ezek a szervezetek – az Ips cembrae Heer kivételével – nincsenek jelen területén, továbbá felszámolja az Ips cembrae Heer károsító szervezetet, valamint összegyűjtse és rendelkezésre bocsássa azokat az információkat, amelyek megerősítik, hogy a szóban forgó károsító szervezet már nem fordul elő az ország területén.

(5)

A Citrus tristeza vírus (európai törzsek) tekintetében Görögország egész területét védett övezetté nyilvánították. Az e károsító szervezet előfordulása kapcsán végzett hivatalos felmérés alapján készített 2010-es éves jelentésében Görögország arról tett jelentést, hogy a vizsgálatok Argolida prefektúrában 104 fa esetében mutatták ki e károsító szervezet jelenlétét. A bizottsági szakértők – 2011. január 24. és 31. közötti görögországi látogatásuk során tett – észrevételei megerősítették, hogy a Citrus tristeza vírus (európai törzsek) felszámolása érdekében a görög hatóságok által tett – ám hatástalannak bizonyult – intézkedések ellenére legalább három éve jelen van a prefektúrában. Következésképpen úgy kell tekinteni, hogy a Citrus tristeza vírus (európai törzsek) jelen van Argolida prefektúrában. Ezért az említett prefektúrát e károsító szervezet vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt védett övezetként elismerni.

(6)

Az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. tekintetében Spanyolország egész területét védett övezetté nyilvánították. Spanyolország információkat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. jelen van Kasztília és León autonóm közösségben. A két egymást követő évben, 2009-ben és 2010-ben, e károsító szervezet felszámolására tett intézkedések hatástalannak bizonyultak. Ezért Kasztília és León autonóm közösséget e károsító szervezet vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt védett övezetként elismerni.

(7)

A Cseh Köztársaság teljes területét, Franciaország egyes régióit (Elzász, Champagne-Ardenne és Lotaringia), valamint Olaszország egy régióját (Basilicata) a Grapevine flavescence dorée MLO tekintetében 2011. március 31-ig védett övezetté nyilvánították. A védett övezetté nyilvánítás óta a Cseh Köztársaság, Franciaország és Olaszország által rendelkezésre bocsátott információk bizonyítják, hogy e károsító szervezet nincs jelen az érintett védett övezetekben. Ezért a Cseh Köztársaság teljes területét, a franciaországi Elzász, Champagne-Ardenne és Lotaringia régiót, valamint az olaszországi Basilicata régiót e károsító szervezet vonatkozásában továbbra is védett övezetnek kell tekinteni.

(8)

Olaszország kérelmet terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy Szardínia régióját védett övezetként ismerjék el a Grapevine flavescence dorée MLO károsító szervezet tekintetében. A 2004 és 2010 között elvégzett felmérések alapján Olaszország bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az érintett károsító szervezet nincs jelen Szardínia régiójában, annak ellenére, hogy meghonosodása szempontjából kedvezőek ott a feltételek. Ugyanakkor további felmérések elvégzésére van szükség. E felméréseket a Bizottság felügyelete alatt álló szakértőknek kell ellenőrizniük. Ezért Szardíniát a Grapevine flavescence dorée MLO tekintetében csak három évre kell védett övezetté nyilvánítani.

(9)

A 690/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Egyes védett övezetek jelenlegi elismerése 2011. március 31-én hatályát veszti. Ezért valamennyi védett övezet megszakítatlan elismerésének biztosítása érdekében kívánatos, hogy e rendelet 2011. április 1-jétől legyen alkalmazandó.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az a) cím 4. és 5. pontjának, illetve 7–10. pontjának második oszlopában a „Görögország” szó után a „(2011. március 31-ig)” szövegrész helyébe a „(2014. március 31-ig)” szövegrész lép.

2.

A b) cím 2. pontjának második oszlopa a „Spanyolország” szó után a „(Kasztília és León autonóm közösség kivételével),” szövegrésszel egészül ki.

3.

A d) cím a következőképpen módosul:

6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/4

6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/6

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 430/2011/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/8

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU, Euratom határozatot (1).

(2)

Jeliazko CHRISTOV hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

6.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 118/9

(1)

2008 végén a Bizottság a sajtóból tudomást szerzett a Magyarország által a Péti Nitrogénművek Zrt. (a továbbiakban: Nitrogénművek) javára tervezett intézkedésekről. Több alkalommal történt információcserét követően a Bizottság 2009. április 29-én megindította a hivatalos vizsgálati eljárást az állítólagosan állami támogatást megvalósító intézkedések tekintetében.

(2)

Magyarország 2009. augusztus 3-án és 17-én benyújtotta észrevételeit a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatára.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2009. július 17-én közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). Négy érdekelt féltől érkeztek észrevételek: a Nitrogénművektől, amely az állítólagosan állami támogatást megvalósító intézkedések kedvezményezettje, 2009. augusztus 18-án; két további érdekelt féltől, akik kérték, hogy kilétüket ne hozzák nyilvánosságra, 2009. augusztus 17-én és 18-án; valamint a ZAK S.A.-tól 2009. augusztus 19-én.

(4)

Az észrevételeket a Bizottság 2009. szeptember 21-i levelével továbbította Magyarországnak. Magyarország a harmadik felek észrevételeire 2009. október 20-i levelével válaszolt.

(5)

A Bizottság 2009. november 3-án további információkat kért a magyar hatóságoktól, amire Magyarország 2009. december 4-i levelében válaszolt. A Bizottság szolgálatai és a magyar hatóságok között 2010 júniusában további nem hivatalos információcserére került sor elektronikus levelezés útján.

(6)

A Nitrogénművek műtrágyát gyártó vállalkozás Pétfürdői székhellyel, Veszprém megyében (Magyarország), amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott térségnek minősül. A társaság Magyarország fő műtrágyagyártója és a magyar piac fő ellátója.

(7)

2008-ban a Nitrogénművek éves forgalma 64,8 milliárd HUF-ot (körülbelül 232 millió EUR) tett ki, amelyből 74 %-ot Magyarországon realizált, 26 %-ot pedig exportált (főként uniós piacokra). 2008-ban a társaság 508 főt alkalmazott. A társaság jegyzett tőkéje 528 millió HUF-ot (körülbelül 1,92 millió EUR) tesz ki. 2008-ban a saját tőke összesen 11 milliárd HUF-ot (körülbelül 40 millió EUR) tett ki.

1.   táblázat

A Nitrogénművek főbb pénzügyi adatai

(8)

2008. október 18-án a Nitrogénművek leállította a termelést.

(9)

2008. december 18-án a magyar kormány bejelentette (4), hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén „megmenti” a Nitrogénműveket.

(10)

2008. december 20-án a kormány két különálló állami kezességvállalást hagyott jóvá (5), amelyek a 100 %-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB) által nyújtandó hiteleket biztosították. Mindkét kezességet a biztosított összeg 2 %-ának megfelelő előre fizetendő, egyszeri díj ellenében nyújtották.

(11)

E két állami kezességvállalás mellett 2009. január 26-án az MFB és a Nitrogénművek két hitelszerződést kötött:

2.   táblázat

A Nitrogénművek javára hozott állami intézkedések összefoglalása

(12)

A Nitrogénművek 2009. február 26-án újraindította a termelést.

(13)

2009. április 29-i, az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság azt a kérdést tette fel, hogy a Nitrogénművek nehéz helyzetben levő vállalkozás-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (10) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében, és amennyiben igen, a magyar hatóságok által nyújtottakkal azonos feltételek mellett a piacon finanszírozáshoz tudott volna-e jutni. A Bizottság azt az előzetes álláspontot képviselte, hogy a társaság javára hozott alábbi intézkedések összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülhetnek, mivel úgy tűnik, hogy ezeket a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamat mellett nyújtották:

(14)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a beruházási hitelt alátámasztó 100 %-os állami kezességvállalás az MFB-nek nyújtott állami támogatásnak minősülhet, amennyiben létező hitelt biztosít.

(15)

Magyarország általánosságban azzal érvel, hogy az intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak, mivel azok piackonformak voltak, és így nem biztosítottak előnyt a kedvezményezett számára. Magyarország nem vitatja az állami támogatás egyéb kumulatív feltételeinek teljesülését, vagyis az állami források juttatását, a szelektivitást, a verseny torzítását és a kereskedelemre gyakorolt hatást.

(16)

Magyarország különösen azt vitatja, hogy a Nitrogénművek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nehéz helyzetben levő vállalkozásnak lenne tekinthető. A magyar hatóságok azt állítják, hogy a társaság nyereséges volt, és 2008-ban stabil üzleti kilátásokkal rendelkezett. Magyarország szerint a társaság hitelképessége az intézkedések meghozatalának időpontjában „kielégítőnek” volt tekinthető, ami a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (11) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) rögzített hitelminősítési kategóriák közül a „BB”-nek felel meg.

(17)

A társaság termelésének 2008 őszén történő leállítását illetően a magyar hatóságok kifejtik, hogy a műtrágya-iparágat általában nagyfokú szezonalitás jellemzi. Ezenkívül, a pénzügyi és gazdasági válság alakulása miatt csökkent a kereslet. A társaság a magas földgázárakra (amelyek a műtrágyagyártás egyik fő költségtényezőjét jelentik, és amelyek csökkenése várható volt) és a felhalmozott jelentős készletekre tekintettel döntött a termelés leállítása mellett. Magyarország megjegyzi továbbá, hogy az ilyen leállás nem volt ritka jelenség az európai piacon; az érintett időszakban számos gyártóüzem állította le vagy korlátozta a termelést.

(18)

A fizetett kamatokat és a kezességvállalási díjat illetően Magyarország fenntartja, hogy ezek piackonformak: i. a „B hitel” esetében ezek a referencia-kamatlábról szóló közleményre figyelemmel nem minősülnek támogatásnak; és ii. az „A hitel” esetében a kamatláb alacsonyabb annál, mint ami a referencia-kamatlábról szóló közlemény alapján piackonformnak minősülne, de a biztosítékok nagy értékére figyelemmel mégis piackonformnak tekinthető. Magyarország előadja továbbá, hogy 2008 első felében a társaság és kereskedelmi bankok között hasonló feltételek mellett több kölcsön- és hitelkeret-szerződés jött létre, amelyek – Magyarország szerint – azt mutatják, hogy az „A és a B hitel” díja és feltételei a társaság számára nem jelentettek előnyt a piaci finanszírozáshoz képest.

(19)

A Bizottsághoz az eljárás megindításáról szóló határozatra három versenytárstól érkeztek észrevételek (12). Mindhárom fél támogatta a Bizottság vizsgálatát és amellett érvelt, hogy a hitelek állami támogatásnak minősülnek.

(20)

A kedvezményezett is nyújtott be észrevételeket, amelyekben vitatta, hogy az intézkedések jogellenes állami támogatást jelentenének. Érvei és a magyar hatóságok érvelése között jelentős átfedések mutatkoztak.

(21)

Az érdekelt felek észrevételeire adott válaszában Magyarország elutasítja a harmadik felek észrevételeit és megismétli arra vonatkozó érveit, hogy a Nitrogénművek nem részesült állami támogatásban.

(22)

Annak eldöntéséhez, hogy egy adott intézkedés állami támogatásnak minősül-e, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a vitatott intézkedés megfelel-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. E rendelkezés kimondja, hogy „[h]a a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(23)

Az alábbiakban a Bizottság e rendelkezés fényében értékeli, hogy a Nitrogénművek javára hozott vitatott intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e.

(24)

Az MFB működésére vonatkozó szabályok változtak az intézkedések meghozatala óta. Ez az értékelés a vizsgált hitelszerződések megkötésekor fennálló jogi helyzetre vonatkozik.

(25)

Az MFB állami tulajdonú szakosított pénzügyi intézmény, amelyet (erre irányuló) jogszabállyal hoztak létre, és amelynek működését – az intézkedések meghozatala idején – is e jogszabály (a továbbiakban: MFB-törvény) (13) szabályozta. A törvény értelmében a bank meghatározott közérdekű célkitűzéseket követ, alapvető feladata nevezetesen a gazdaságfejlesztés ösztönzése és hatékony hozzájárulás a kormány gazdaságpolitikájának és fejlesztési politikájának megvalósításához. A kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része nem alkalmazandó az MFB-re, mivel arra az MFB-törvény különleges prudenciális szabályai vonatkoznak.

(26)

Az MFB 60 milliárd HUF összegű jegyzett tőkéje a Magyar Állam 100 %-os tulajdonában áll, részvényei az MFB-törvény értelmében nem elidegeníthetők. Az MFB kötelezettségeinek egy részét a központi költségvetésből fedezik; a költségvetési törvény meghatározza az MFB által nyújtható hitel maximális összegét és azon összegeket, amelyekért kezességet vállalhat. Emellett minden kifizetett osztalék a központi költségvetésbe folyik be. Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy az MFB által nyújtott intézkedések állami forrásokat vonnak be.

(27)

Az Állam tulajdonosi jogait az illetékes miniszter gyakorolja. Az MFB működéséről évente beszámol az illetékes miniszternek; a könyvvizsgálót szintén az illetékes miniszter jelöli ki. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait és elnökét, valamint a vezérigazgatót is a hatáskörrel rendelkező miniszter nevezi ki és hívja vissza.

(28)

Bár egy intézmény állami irányítása nem teszi automatikusan az államnak betudhatóvá az intézmény minden eljárását (14), a szóban forgó ügyben azonban fennállnak azok az Európai Bíróság által rögzített szükséges feltételek (15), amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az MFB magatartása betudható az államnak. Az MFB közérdekű célkitűzéseket követ, jogállásáról külön jogszabály rendelkezik, részben mentesül a pénzügyi felügyeleti szabályok alól, és a hatóságok nagymértékben felügyeletet gyakorolnak vezetése felett. Így különösen az intézkedésekről való döntés körülményei (vagyis a kormányhatározat, amely kifejezetten az MFB által nyújtott hitelekért vállalt kezességről rendelkezik, és rögzíti, hogy cserébe az MFB két tagot jelölhet a Nitrogénművek igazgatóságába, valamint a kormányszóvivő ezt megelőző nyilatkozata, amelyben bejelentette, hogy az intézkedéseket meg fogják hozni) azt mutatják, úgy tekintendő, hogy a magyar hatóságok részt vettek az intézkedések meghozatalában.

(29)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az MFB eljárása betudható az államnak.

(30)

Mivel maguk a hitelek közvetlenül betudhatók az államnak, az ezen felüli állami kezességvállalás nem növeli az állam által viselt pénzügyi terhet vagy a Nitrogénművek előnyét. Ezért helyénvalónak tűnik a szóban forgó hiteleket és a kezességvállalásokat két, közvetlenül az állam által nyújtott hitelként értékelendő intézkedésnek tekinteni (amelyek költségét a Nitrogénművek számára a hitelek kamata, valamint a kezességvállalási díj jelenti).

(31)

Következésképpen az állami támogatás értékelésére a referencia-kamatlábról szóló közlemény fényében kerül sor, amely hitelek esetén alkalmazandó.

(32)

Magyarország fenntartja, hogy a Nitrogénművek az intézkedések nyújtásának idején nem volt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nehéz helyzetben levő vállalkozásnak tekinthető. A társaság termelésének 2008. októberi leállítását illetően a magyar hatóságok azt állították, hogy ez stratégiai és szezonális döntés volt, és hogy 2008 őszén számos más piaci szereplő is leállította termelését. Magyarország azt állítja, hogy a társaságot az adott időpontban helyesen „BB” minősítésűnek kell tekinteni.

(33)

A Bizottság megállapítja, hogy a társaság nyilvánvaló likviditási problémái ellenére, mint azt a Magyarország által benyújtott bizonyítékok is alátámasztják, a társaság saját tőkéje meghaladta jegyzett tőkéjét, hazai joga szerint nem felelt meg a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak, és a teljes 2008-as évet illetően pozitív volt az üzemi tevékenység eredménye és a nettó eredmény is. Úgy tűnik tehát, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 9–11. pontjában foglaltak nem teljesülnek.

(34)

A vizsgálat következtében azonban világossá vált, nevezetesen a társaság 2008-as éves beszámolójából, hogy a Nitrogénműveknek szüksége volt az állami forrásokra a működés újraindításához. A 2008. évi éves beszámoló hangsúlyozta: „Az év [2008] második felében a világban kialakult pénzügyi, gazdasági krízishelyzet a Társaságot is elérte. A műtrágya termékeket hasznosító mezőgazdasági szereplőknél pénzügyi nehézségek merültek fel, így a Társaság termékeinek értékesítése minimálisra csökkent. Pénzügyi, gazdasági okok miatt a Társaság 2008. október 18-ától leállította gyártó kapacitásának működtetését. Az újraindítás érdekében a Társaság tulajdonosa tárgyalásokat kezdeményezett a Kormány képviselőivel. A tárgyalások eredményeként […] a Kormány a magyarországi nitrogénműtrágya ellátás biztosítása érdekében […] készfizető állami kezességet vállalt.” (16) Az éves beszámolóból továbbá arra is lehet következtetni, hogy a forgóeszköz-finanszírozási hitelre szükség volt a termelés újraindításához, és hogy ezen összeg egy részét a 2008. december 31-én esedékes szállítók felé fennálló kötelezettségek törlesztésére fordította (17).

(35)

A Bizottság véleménye szerint egy olyan vállalkozás, amely leállította termelését, és azt állami segítség nélkül nem tudja újraindítani – függetlenül a leálláshoz vezető okoktól – nem tekinthető egészséges és életképes vállalkozásnak. Az éves beszámolóból világosan megállapítható, hogy a társaság komoly likviditáshiánnyal küzdött, és hogy az állami beavatkozás alapvető jelentőségű volt a forrásokhoz jutás szempontjából.

(36)

Ami a társaság hitelképességét illeti, a Bizottság kétli, hogy az állítólagos „BB” minősítés tükrözné a Nitrogénműveknek az intézkedések nyújtásakor fennálló valós pénzügyi helyzetét. Először is a Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország nem nyújtott be független hitelminősítő intézet vagy pénzügyi intézmény által készített hitelminősítést. Az állítólagos „BB” minősítés az MFB-nek tulajdonítható, amely a szóban forgó intézkedések szempontjából az állam eszközeként (a kormány kifejezett döntésének megfelelően), és nem megalapozott kereskedelmi értékelésre törekvő független pénzügyi intézményként járt el. Már önmagában emiatt is megkérdőjelezhető a „minősítés” értéke. Másodszor, Magyarország semmilyen információval nem szolgált arról, hogy az MFB milyen módszert alkalmazott és milyen információkat vett alapul a társaság szilárd pénzügyi helyzetének megállapításához. Harmadszor, tekintettel arra, hogy a Nitrogénművek az intézkedés nyújtásának idején termelési tevékenységet nem folytató és nyilvánvalóan sürgősen finanszírozásra szoruló társaság volt, amely e finanszírozás hiányában nem tudta volna újraindítani a termelést (lásd részletesen a fenti (34)–(35) preambulumbekezdésben), nem hihető, hogy pénzügyi helyzete „kielégítőnek” volt tekinthető. A fentiekben kifejtettekre tekintettel és a társaság múltbeli teljesítményétől függetlenül a Bizottság véleménye szerint a jelen ügyben az állítólagos „BB” minősítés nem alkalmazható annak értékelése során, hogy az intézkedések a referencia-kamatlábról szóló közlemény alapján állami támogatásnak minősülnek-e.

(37)

Következésképpen a Bizottság véleménye szerint a társaság nem tekinthető szilárd pénzügyi helyzetben levő társaságnak. A beadványokból világosan kiderül, hogy súlyos likviditási gondokkal küzdött, és nem volt képes a termelés újraindítására (lásd a (34)–(35) preambulumbekezdést). A társaság tehát rossz pénzügyi helyzetben levőnek tekinthető, ami a referencia-kamatlábról szóló közleményben rögzített legalacsonyabb kategóriának felel meg („CCC” kategória).

(38)

A biztosítékként felajánlott eszközök között szerepelnek a Nitrogénművek több gyártóüzemének ingatlanai, épületei és gépei (18).

(39)

A jelzálogjoggal terhelt eszközök értékét illetően Magyarország az […] (19) cég által 2008 közepén készített értékbecslést nyújtott be. Ezen értékbecslés szerint a jelzálogjoggal terhelt eszközök piaci értéke körülbelül […] millió EUR-t, rendes felszámolási értéke körülbelül […] millió EUR-t tesz ki. Az MFB számításai szerint az eszközök kockázati tényezővel súlyozott felszámolási értéke körülbelül […] millió EUR-t tett ki.

(40)

Tekintettel arra, hogy a két vizsgált hitel együttes értéke 88 millió EUR (vagyis a legkörültekintőbb becslés szerint a biztosítékok értéke a hitelek [több mint 70] %-át teszi ki), a Bizottság véleménye szerint az ügyleteket magas fedezettség jellemzi. Bár az „A hitelt” biztosító jelzálogjog második ranghelyű, az ügyletből eredő esetleges követelések a „B hitelből” eredő követelések után kielégíthetők.

(41)

Azon körülmény, hogy a biztosítékok az MFB, és nem közvetlenül az állam javára szólnak, nem bír jelentőséggel. A magyar jog szerint (20), ha a kezesnek kezességből eredő követeléseket kell kielégítenie, az alapulfekvő hitelhez kapcsolódó összes jog átszáll rá. Így, ha a Nitrogénművek nem fizeti vissza a hiteleket, és az MFB beváltja a kezességet, a hitelszerződéshez kapcsolódó kezesség alapján az állam követeléseit ki tudja elégíteni.

(42)

Ezenkívül a „B hitel” esetében az állam jogosult volt két tagot kijelölni a társaság igazgatóságába, akik vétójoggal rendelkeztek az osztalékfizetésre, harmadik személyek részére további biztosítékok nyújtására, valamint a 100 millió HUF-ot meghaladó összegű hitelfelvételre vonatkozó döntések tekintetében.

(43)

Ezen elemekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a referencia-kamatlábról szóló közlemény szempontjából mindkét ügyletet magas fedezettség szintű biztosíték jellemezte.

(44)

Beadványában Magyarország több állítólagosan „összehasonlítható”, egyes kereskedelmi bankok és a Nitrogénművek között létrejött hitelszerződést mutat be annak igazolása érdekében, hogy az állami intézkedések alapján fizetendő díjak piackonformak voltak.

(45)

E példák azonban nem összehasonlíthatóak, így a jelenlegi értékelés szempontjából nem relevánsak. Először is, nagy részük alacsonyabb összegre és folyószámlahitel-keretre vonatkozik (21). Másodszor, a bankok által felszámított kamatlábak magasabbak, mint a vizsgált hitelek esetében (22). Végül, és ami a legfontosabb, ezek mindegyikét a gazdasági válság előtt nyújtották, általában 2008 első felében. Ezen időszak kereskedelmi feltételei nem hasonlíthatók össze a 2008 decemberi és 2009 januári időszakkal, amikor a pénzügyi válság tetőzött.

(46)

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott hitel tartalmaz-e állami támogatást, és ha igen, mennyit, a Bizottság a referencia-kamatlábról szóló közleményében a piaci kamatlábakat helyettesítő értékeket használ. A referencia-kamatlábról szóló közlemény szerint az alap-kamatlábra különböző kamatfelárakat kell alkalmazni, a hitelminősítéstől és a rendelkezésre álló biztosítékoktól függően.

(47)

Az értékelés szempontjából irányadó időpontot illetően, tekintettel arra, hogy a végleges, a felekre kötelező „odaítélő” jogügyletek (azaz a hitelszerződések) megkötésére 2009. január 26-án került sor, az e napra vonatkozó referencia-kamatlábat (alap-kamatláb plusz a megfelelő kamatfelár) kell összevetni a finanszírozási csomag megfelelő tényleges ellentételezésével.

(48)

Az alkalmazandó kamatfelárat illetően a fentiekben részletesen kifejtetteknek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Nitrogénművek a referencia-kamatláb táblázat legalsó kategóriájába tartozott, és az ügyleteket magas szintű fedezettség jellemezte. Következésképpen irányadó piaci kamatlábnak a 400 bázispontos felárral növelt vonatkozó alap-kamatláb tekinthető.

(49)

Az „A hitel” (EUR) teljes tényleges finanszírozási költsége 2009. január 26-án 4,362 %-ot tett ki (23). Ehhez képest ezen a napon a megfelelő irányadó referencia-kamatláb 8,99 %-ot tett ki (24). Az „A hitel” teljes finanszírozási költsége tehát az irányadó kamatláb alatt van, következésképpen az intézkedés előnyt biztosít a társaság számára.

(50)

A „B hitel” (HUF) teljes tényleges finanszírozási költsége 12,44 %-ot tesz ki (25). Ezzel szemben az adott napon a megfelelő referencia-kamatláb 14,01 %-ot tett ki (26). A „B hitel” teljes finanszírozási költsége tehát az irányadó kamatláb alatt van, következésképpen az intézkedés előnyt biztosít a társaság számára.

(51)

Mint azt a fentiekben bemutattuk, az intézkedéseket állami forrásokból finanszírozzák, és azok az államnak tudhatóak be.

(52)

A Nitrogénművek kedvezőbb feltételek mellett jutott finanszírozáshoz, mint amelyekkel a piacon forrásokhoz jutott volna. Az intézkedések tehát előnyt biztosítanak a társaságnak.

(53)

Ezenkívül az előny szelektív jellegű, mivel az intézkedések a Nitrogénművekre korlátozódnak.

(54)

E szelektív intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt, mivel versenytársaihoz képest előnyt biztosítanak a társaságnak; ezenkívül a tagállamok között jelentős a műtrágya-kereskedelem.

(55)

Következésképpen az „A és a B hitel” az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(56)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság felvetette annak lehetőségét, hogy az „A hitelre” vonatkozó 100 %-os kezességvállalás az MFB-nek nyújtott állami támogatást jelenthet, mivel egyes ellentmondó információkból arra lehetett következtetni, hogy a beruházási hitel esetében létező hitelről volt szó (ebben az esetben a későbbi kezesség a banknak nyújtott támogatásnak tekinthető, amennyiben javítja a visszafizetés esélyeit). A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az „A” hitel új hitel volt, amelyet 2009. január 26-án írtak alá, így a 100 %-os állami kezességvállalás nem jelentett az MFB-nek nyújtott állami támogatást.

(57)

Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése mentességeket fogalmaz meg a 107. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabály alól, miszerint az állami támogatások összeegyeztethetetlenek a belső piaccal.

(58)

Az alábbiakban a Bizottság e kivételek alapján értékeli az intézkedések összeegyeztethetőségét. Azonban már az elején meg kell jegyezni, hogy Magyarország nem adott elő a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozó érveket.

(59)

Az EUMSZ 107. cikkének (2) bekezdésében foglalt mentességek a jelen ügyben nem alkalmazhatók, mivel ez az intézkedés nem szociális jellegű, nem magánszemély fogyasztónak nyújtották, nem a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtották, valamint nem a Német Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtották.

(60)

Az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése további mentességeket állapít meg. Az alábbiakban a Bizottság először értékeli az intézkedések összeegyeztethetőségét a 107. cikk (3) bekezdésének a), c) és d) pontja alapján, majd pedig a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján.

(61)

A 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság”. A csatlakozás időpontjában Magyarország egész területét ilyennek lehetett tekinteni, és az ország régióinak többsége továbbra is részesülhet ilyen támogatásban (27).

(62)

A támogatott területeknek nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét a a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatás (a továbbiakban: regionális támogatási iránymutatás) (28) szabályozza. Az intézkedések azonban nem felelnek meg a regionális támogatási iránymutatásnak. Ami a beruházási hitelt illeti, ezt olyan beruházáshoz nyújtották, amelyet már korábban befejeztek (29), így nem áll fenn a regionális támogatási iránymutatás által megkövetelt ösztönző hatás. Ami az esetleges működési támogatást illeti, ez a támogatás semmiféle tevékenység vagy gazdasági régió fejlődését nem segíti elő, továbbá időben nem korlátozott, nem csökkenő és nem arányos semmilyen sajátos gazdasági hátrány orvoslásának vonatkozásában (30).

(63)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a támogatás nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában biztosított mentesség feltételeinek.

(64)

A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás engedélyezéséről rendelkezik, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Bizottság számos iránymutatást és közleményt dolgozott ki, amelyekben kifejti, hogyan fogja alkalmazni az említett rendelkezésben foglalt mentességet.

(65)

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatást illetően a Bizottság megjegyzi, úgy tűnik, hogy (függetlenül attól, hogy a társaság jogosult volt-e támogatásra az iránymutatás alapján) az összeegyeztethető támogatás feltételei nem állnak fenn. Ami a megmentési támogatást illeti, az intézkedések nem korlátozódnak a minimális szükségletre, mivel meghaladják a 6 hónapot; a magyar hatóságok nem igazolták továbbá, hogy az intézkedéseket súlyos szociális problémák indokolják, és hogy nemkívánatos hatásaik nem gyűrűznek be a többi tagállamba. Ami a szerkezetátalakítási támogatást illeti, szerkezetátalakítási terv hiányában a Bizottság nem tudja értékelni, hogy a támogatás helyreállítaná-e a hosszú távú életképességet, a minimálisra korlátozódna-e, valamint hogy elkerülhető lenne-e a verseny túlzott mértékű torzulása.

(66)

A Bizottság következésképpen megállapítja, hogy az intézkedések megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásként nem összeegyeztethetőek.

(67)

A Bizottság véleménye szerint a támogatás természete és jellege miatt a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kiadott egyéb iránymutatásokban és közleményekben foglalt mentességek egyike sem alkalmazható a jelen ügyre.

(68)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy összeegyeztethetőnek tekinthető a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem alkalmazható a jelen ügyre.

(69)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető a „valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás”.

(70)

A Bizottság megállapítja, hogy a tárgyalt támogatás nem valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására irányul.

(71)

A valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését illetően a Bizottság elfogadta az Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban című közleményt (31) (a továbbiakban: ideiglenes keretszabály).

(72)

A Bizottság a magyar hatóságok által benyújtott pénzügyi adatok (32) alapján úgy ítéli meg, hogy a társaság a pénzügyi és gazdasági világválság kitörése előtt nem mutatta nehézségek jeleit. Különösen, mint azt a fenti (33) preambulumbekezdésben kifejtettük, teljes saját tőkéje meghaladta jegyzett tőkéjét, hazai joga szerint nem felelt meg a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak, és a teljes 2008-as évet illetően pozitív volt az üzemi tevékenység eredménye és a nettó eredmény is. A termelés leállításához vezető problémák a válság kezdete után merültek fel. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy 2008. július 1-jén a Nitrogénművek nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében. Ezért az ideiglenes keretszabály alapján jogosult támogatásra.

(73)

Az intézkedések azonban nem felelnek meg az ideiglenes keretszabály 4.2 pontjában foglaltaknak mint „összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatás”, mivel azokat nem támogatási program formájában nyújtották, és úgy tűnik, a támogatás összege meghaladja az 500 000 EUR-t. Ezenkívül, még ha a kezességvállalásokat külön vizsgálnánk is, azok kezességvállalás formájában nyújtott támogatásként nem felelnek meg az ideiglenes keretszabály 4.3 pontjának, mivel a fizetett kezességvállalási díjak (33) az ideiglenes keretszabály alapján alkalmazható díjak („safe harbour” díjak) (34) alatt vannak. Magyarország nem igazolta továbbá, hogy a bérköltségre vonatkozó kritérium teljesült volna. A pénzügyi csomag nem környezetbarát termékek előállításához nyújtott támogatás (4.5 pont), és nem is kockázati tőke (4.6 pont).

(74)

Ami az ideiglenes keretszabály 4.4 pontjában foglalt támogatott kölcsönt illeti, ez a 2010. december 31-ig kötött, tetszőleges futamidejű kölcsönszerződésekre alkalmazandó (35). A vizsgált intézkedésekről az ideiglenes keretszabály hatálybalépését követően és 2010. december 31. előtt kötöttek szerződést, így azok támogathatók lehettek.

(75)

A Bizottság megjegyzi azonban, hogy az ügyletek tényleges ellentételezése az ideiglenes keretszabály alapján összeegyeztethetőnek tekintett minimális kamatláb alatt van.

(76)

A vonatkozó rendelkezés szerint „a Bizottság elfogadhatónak fogja tartani, hogy a tagállamok állami vagy magánforrásból kölcsönt nyújtsanak, amennyiben annak kamatlába egyenlő legalább a központi bank napi kamatával, plusz a 2007. január 1-je és 2008. június 30. közötti időszakra vonatkozó egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank átlagos napi kamatának különbségével egyenlő díjjal, plusz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározott kedvezményezetti kockázati profilnak megfelelő hitelkockázati díjjal.”

(77)

Az EUR hitel („A hitel”) tekintetében a 2007. január 1-je és 2008. június 30. közötti időszakra vonatkozó egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank átlagos napi kamatának különbsége 64 bázispontnak felel meg. Emellett az Európai Központi Bank napi kamata (EONIA) 2009. január 26-án (36) 1,228 %-ot tett ki. A kedvezményezett minősítésére és az ügylet fedezettségére tekintettel (lásd a fenti (48) preambulumbekezdést) erre az alapra további 400 bázispontos felárat kell alkalmazni. Így az ideiglenes keretszabály alapján engedélyezett támogatott kamatláb 5,868 % lenne. Az ügylet tényleges finanszírozási költsége (4,362 %) ezen kamatláb alatt van.

(78)

A HUF hitelt („B hitel”) illetően a magyar hatóságok az N 78/09 ügyben (37) megerősítették, hogy a 2007. január 1-je és 2008. június 30. közötti időszakra vonatkozó egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank átlagos napi kamatának különbsége 26 bázispontot tesz ki. Emellett a Magyar Nemzeti Bank napi kamata 2009. január 26-án (38) 9,14 %-ot tett ki. A kedvezményezett minősítésére és az ügylet fedezettségére tekintettel erre az alapra további 400 bázispontos felárat kell alkalmazni. Így az ideiglenes keretszabály alapján engedélyezett támogatott kamatláb 13,40 % lenne. Az ügylet tényleges finanszírozási költsége (12,44 %) ezen kamatláb alatt van.

(79)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az „A és a B hitel” támogatott kölcsönként az ideiglenes keretszabály alapján részben összeegyeztethető.

(80)

Így a Bizottság összeegyeztethetetlennek tekinti az ügyletek tényleges ellentételezése és a támogatott kamatláb közötti különbséget; a támogatott kamatláb és az irányadó piaci kamatláb közötti különbség azonban az ideiglenes keretszabály alapján összeegyeztethető.

(81)

Az EUMSZ és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint – amennyiben meggyőződött arról, hogy a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen –, a Bizottság jogosult annak eldöntésére, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell a támogatást (39). Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében az államra a támogatás megszüntetését illetően kirótt kötelezettség célja az eredeti állapot visszaállítása (40). A Bíróság e tekintetben kimondta, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot (41).

(82)

Az említett ítélkezési gyakorlat nyomán a 659/1999/EK tanácsi rendelet (42) 14. cikke rögzítette, hogy „amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére”.

(83)

Így tekintettel arra, hogy a vizsgált intézkedések jogellenes és részben összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülnek, az összeegyeztethetetlen részt vissza kell fizettetni annak érdekében, hogy a piacon a támogatás nyújtását megelőző állapot visszaálljon. A visszafizettetés ezért attól az időponttól teljesítendő, amikor a kedvezményezettnél az előny felmerült, vagyis amikor a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, és a tényleges visszafizetés időpontjáig visszafizettetési kamat terheli.

(84)

A fenti X.5. szakaszra figyelemmel az intézkedések összeegyeztethetetlen támogatási elemét az ideiglenes keretszabály szerinti összeegyeztethető támogatott kamatláb és a finanszírozás nyújtásának teljes tényleges finanszírozási költsége (vagyis a kamatláb plusz a kezességvállalási díj) közötti különbségként kell kiszámítani.

(85)

A visszatérítendő pontos összeget a magyar hatóságoknak kell kiszámítaniuk.

(86)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Nitrogénműveknek nyújtott „A és B hitel” az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül.

(87)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az „A hitel” és a „B hitel” támogatott kölcsönként az ideiglenes keretszabály alapján a belső piaccal részben összeegyeztethető. Nevezetesen az ideiglenes keretszabály szerinti támogatott kamatláb és az irányadó piaci kamatláb közötti különbség összeegyeztethető. Ezzel szemben az ügyletek tényleges ellentételezése és a támogatott kamatláb közötti különbség összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(88)

Tekintettel arra, hogy az „A hitel” és a „B hitel” jogellenes és részben összeegyeztethetetlen támogatásnak tekintendő, az összeegyeztethetetlen részt vissza kell fizettetni annak érdekében, hogy a piacon a támogatás nyújtását megelőző állapot visszaálljon.

(89)

A visszatérítendő pontos összeget a magyar hatóságoknak kell kiszámítaniuk. Az összeg az ideiglenes keretszabály szerinti összeegyeztethető támogatott kamatláb és a finanszírozás nyújtásának teljes tényleges finanszírozási költsége (vagyis a kamatláb plusz a kezességvállalási díj) közötti különbségként számítandó.

(90)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az „A hitelhez” nyújtott 100 %-os kezességvállalás nem minősül az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében az MFB-nek nyújtott állami támogatásnak,

a)

a kedvezményezettel visszafizettetendő teljes összeg (tőke és visszafizettetési kamatok);

b)

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c)

az azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.