Szarvasmarhafélék

1 évesnél fiatalabb

0,400

1 és 2 év közötti életkorú

0,700

2 éves és idősebb, hímivarú

1,000

2 éves és idősebb üsző

0,800

Tejhasznú tehén

1,000

2 éves és idősebb egyéb tehén

0,800

Juh és kecske

0,100

Lófélék

0,800

Sertés

Malac 20 kg élősúly alatti

0,027

50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

0,500

Egyéb sertés

0,300

Baromfi

Brojler

0,007

Tojótyúk

0,014

Strucc

0,350

Egyéb baromfi

0,030

Nyúl, nőivarú tenyészállat

0,020”

1.01.

A gazdaság helye

A gazdaság helyét az 1166/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikke e) pontja határozza meg.

1.01.01.

Földrajzi szélesség (legfeljebb 5 perces íven belül)

1.01.02.

Földrajzi hosszúság (legfeljebb 5 perces íven belül)

1.02.

A gazdaság jogállása

A gazdaság jogállása a gazdálkodó jogállásától függ.

1.02.01.

A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget:

1.02.01.01.

egy természetes személy viseli-e, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság önálló?

Olyan önálló természetes személy, aki olyan gazdaság gazdálkodója, amelyet sem közös irányítás, sem más hasonló viszony nem köt más gazdálkodók gazdaságához.

1.02.01.01.01.

Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a gazdaság irányítója is?

1.02.01.01.01.a

Ha ez a személy nem a gazdaság irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e?

1.02.01.01.01.b

Ha a gazdaság irányítója a gazdálkodó családtagja, akkor a gazdálkodó házastársa-e? (2)

1.02.01.02.

társas egyéni gazdaság esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli-e, aki(k) tag(ok)?

Egy társas egyéni gazdaság tagjai természetes személyek, akik együttesen vagy tulajdonosai vagy bérlői, vagy más módon közös vezetői egy gazdaságnak, vagy saját független gazdaságaikat irányítják úgy, mintha azok egy gazdaságot alkotnának. Ezt az együttműködést vagy a jogszabályok vagy írásbeli megállapodás szerint kell megvalósítani.

1.02.01.03.

jogi személy viseli-e?

Olyan jogalany, amely nem természetes személy, de a magánszemélyeket megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek alanya, például pert indíthat és perelhető (általános jog- és ügyleti képességgel rendelkezik).

1.03.

Birtokhasználat típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és gazdálkodási rendszer

1.03.01.

Hasznosított mezőgazdasági terület:

A hasznosított mezőgazdasági terület a gazdaság által használt szántó, állandó rét és legelő, ültetvények és konyhakertek összes területe, függetlenül a használat típusától, illetve attól, hogy azt köztulajdonban levő föld részeként használják-e.

A köztulajdonban levő föld a gazdaság által használt, ám közvetlenül nem hozzá tartozó mezőgazdasági terület, azaz közös használati jog vonatkozik rá. Az ilyen köztulajdonban levő terület megfigyelésére vonatkozó végrehajtási módszer megválasztása a tagállamok feladata.

1.03.01.01.

Tulajdonosi gazdálkodás

Olyan hasznosított mezőgazdasági terület, amely a gazdaság művelése alatt áll, és azt a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokhasználat szerint műveli.

1.03.01.02.

Bérlői gazdálkodás

Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján a gazdaság által hasznosított mezőgazdasági terület. Egy hasznosított mezőgazdasági terület csak egy gazdasághoz tartozhat. Ha egy hasznosított mezőgazdasági területet a referenciaévben több gazdaság is bérelt, rendszerint ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyhez a felmérés referencianapjához kapcsolódik, vagy amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte.

1.03.01.03.

Részes művelés vagy más módozatok

1.03.02.

Biogazdálkodás

Az i. 834/2007/EK tanácsi rendeletben (3) vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint folytatott mezőgazdasági termelési gyakorlatok.

1.03.02.01.

A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak, és erről a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsítvány van

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű ökológiai termelési elveknek, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó, megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint.

1.03.02.02.

A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folyamatban van biogazdálkodási gyakorlatra való áttérés, amelyről majd a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerinti tanúsítvány lesz

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területének az a része, amelyen biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak, de amelyeken a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerinti átmeneti időszak még nem telt el.

1.03.02.03.

A gazdaság alábbi hasznosítású földterülete, ahol a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerinti biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés

A gazdaság hasznosított mezőgazdasági területe, amelyen vagy biogazdálkodási gyakorlatot folytatnak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés, és erről tanúsítvány lesz, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint, növénykategóriánkénti bontásban.

A növények meghatározása a II. szakaszban (Földterület) szerepel.

1.03.02.03.01.

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

1.03.02.03.02.

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot és a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

1.03.02.03.03.

Burgonya (újburgonya és a vetőburgonya is)

1.03.02.03.04.

Cukorrépa (vetőmag nem)

1.03.02.03.05.

Olajos magvúak

1.03.02.03.06.

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca

1.03.02.03.07.

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

1.03.02.03.08.

Gyümölcsös és bogyós ültetvények

1.03.02.03.09.

Citrusültetvények

1.03.02.03.10.

Olajfaültetvények

1.03.02.03.11.

Szőlő

1.03.02.03.99.

Egyéb növények (rostnövények stb.)

1.03.02.04.

A nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsított és állattenyésztésre alkalmazott biogazdálkodási módszerek:

A gazdaságban tartott állatok száma, ahol az állattartás egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek, i. a 834/2007/EK tanácsi rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban, és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint, állatkategóriánkénti bontásban.

Az állatállományok meghatározása a III. szakaszban (Állatállomány) szerepel.

1.03.02.04.01.

Szarvasmarhafélék

1.03.02.04.02.

Sertés

1.03.02.04.03.

Juh és kecske

1.03.02.04.04.

Baromfi

1.03.02.04.99.

Egyéb állatok

1.03.03.

A gazdaságban folyó termelés célja

1.03.03.01.

Értékalapon a gazdaság végtermékeinek több mint 50 %-a saját fogyasztást elégít ki

A háztartás az a családi egység, amelybe a gazdálkodó tartozik, és amelyben a háztartás tagjai ugyanazon a lakóhelyen osztoznak, jövedelmük és vagyonuk egészét vagy egy részét megosztják egymással, és bizonyos árukat és szolgáltatásokat – elsősorban a lakhatást és az élelmet – közösen fogyasztanak el, illetve vesznek igénybe.

Az e mutató alatt említettek szerint a végtermék a felhasználható kibocsátásnak a mezőgazdasági számlarendszerben szereplő fogalommeghatározását követi (4)

1.03.03.02.

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a gazdaság teljes értékesítésének több mint 50 %-át teszi ki  (5)

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek gazdaság általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra.

2.01.

Szántó

Rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) terület.

A vetésforgó azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott területen az egyéves növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyanazon a területen. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek több évig helyben maradók is. A szántóföld ültetvényektől vagy állandó legelőtől és réttől történő megkülönböztetéséhez ötéves küszöbértéket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fölterületet legalább öt éven keresztül ugyanazzal a növénnyel hasznosítják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el, és nem telepítenek újat, a kérdéses terület nem minősül szántónak.

2.01.01.

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

A szemes terményként betakarított gabonával bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt gabonaféléket is).

2.01.01.01.

Közönséges búza és tönköly

Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol., Triticum spelta L. és Triticum monococcum L.

2.01.01.02.

Durumbúza

Triticum durum Desf.

2.01.01.03.

Rozs

Secale cereale L.; ide tartoznak a rozs és egyéb őszi vetésű gabonák keverékei (kétszeres).

2.01.01.04.

Árpa

Hordeum vulgare L.

2.01.01.05.

Zab

Avena sativa L.; ide tartoznak a zab és egyéb tavaszi vetésű gabonák keverékei.

2.01.01.06.

Szemes kukorica

A szemes terményként betakarított kukorica (Zea mays L.).

2.01.01.07.

Rizs

Oryza sativa L.

2.01.01.99.

Egyéb gabonafélék szemes terménynek

A tiszta kultúraként vetett, szemes terményként betakarított, az előző pontok alatt másutt nyilvántartásba nem vett gabonafélék.

2.01.02.

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot és a gabonák és hüvelyesek keverékét)

Elsősorban fehérjetartalmuk miatt vetett és betakarított növények.

A szemes termények betakarított száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények összes területét felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

2.01.02.01.

ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt

Tiszta kultúrában vetett, száraz, szemes terményként betakarított Pisum sativum L., Vicia faba L., Lupinus spp.

2.01.03.

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

Solanum tuberosum L.

2.01.04.

Cukorrépa (vetőmag nem)

Beta vulgaris L. cukoripari és alkoholgyártási felhasználásra (ideértve az energiaelőállítást is).

2.01.05.

Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem)

Elsősorban takarmányozásra használt takarmányrépa (Beta vulgaris L.) és a káposztafélék családjába tartozó növények, függetlenül attól, hogy a gyökerét vagy a szárát takarítják be, és egyéb, főleg gyökereik, gumóik takarmányozási célú felhasználásért termesztett, máshol nem említett növények.

2.01.06.

Ipari növények

Olyan növények, amelyeket rendszerint nem árusítanak közvetlen felhasználás céljából, mert a végfelhasználást megelőzően ipari feldolgozáson kell átesniük.

Az ipari növények összes betakarított területét felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

2.01.06.01.

Dohány

Nicotiana tabacum L.

2.01.06.02.

Komló

Humulus lupulus L.

2.01.06.03.

Gyapot

Rostjáért, valamint olajos magjáért betakarított Gossypium spp.

2.01.06.04.

Káposztarepce és réparepce

Száraz, szemes terményként betakarított, olaj előállítása céljából termesztett Brassica napus L. (partim) és Brassica rapa L. var. sylvestris (Lam.) Briggs.

2.01.06.05.

Napraforgó

Száraz, szemes terményként betakarított Helianthus annuus L.

2.01.06.06.

Szója

Száraz, szemes terményként betakarított Glycine max L. Merril.

2.01.06.07.

Lenmag (olajlen)

Száraz, szemes terményként betakarított, főként olaj előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

2.01.06.08.

Egyéb olajos magvúak

Máshol nem említett, főleg olajtartalmuk miatt termesztett, száraz, szemes terményként betakarított egyéb növények.

2.01.06.09.

Len

Főként rostok előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

2.01.06.10.

Kender

Cannabis sativa L.

2.01.06.11.

Egyéb rostnövények

Máshol nem említett, főleg rosttartalmuk miatt termesztett egyéb növények.

2.01.06.12.

Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények

Gyógyszerészeti célra, parfümgyártásra vagy emberi fogyasztásra szánt növények vagy növényi részek.

A fűszernövények abban különböznek a zöldségféléktől, hogy azokat kis mennyiségben alkalmazzák, és az étel anyaga helyett annak ízét adják.

2.01.06.99.

Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények

Máshol nem említett egyéb ipari növények.

A kizárólag megújuló energia előállításához használt növények területe ide tartozik.

2.01.07.

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca, ebből:

2.01.07.01.

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

Szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védő takarás alatt termesztett friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca.

2.01.07.01.01.

Szántóföld

Más mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca.

2.01.07.01.02.

Árutermelő kertészet

Más kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca.

2.01.07.02.

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

Olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban vagy rögzített illetve mozgatható magas védőtakarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növekednek.

2.01.08.

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)

2.01.08.01.

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védő takarás alatt.

2.01.08.02.

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében növényházban, vagy rögzített illetve mozgatható magas védőtakarás takarás (üveg, illetve rideg műanyag vagy fólia) alatt növekednek.

2.01.09.

Takarmánynövények zölden betakarítva

Minden állati takarmányozásra szánt, vetésforgóban termesztett »zöld« szántóföldi növény, amely ugyanazt a területet öt évnél rövidebb ideig foglalja el (egyéves vagy évelő takarmánynövények).

A megújuló energia előállításához használt zöld növények ide tartoznak.

Ide tartoznak a nem a gazdaságban fel nem használt, hanem más gazdaságnak vagy az iparnak közvetlen felhasználás céljából értékesített növények is.

2.01.09.01.

Időszaki gyep

A rendes vetésforgó részeként, legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vagy fűkeverékekkel vetett terület, amely legalább egy gazdasági éven keresztül, de öt évnél rövidebb ideig van a területen. Az újbóli vetés előtt a területet szántással vagy más módon törik fel, vagy a növényeket másként, például gyomirtó szerrel pusztítják el.

Ide tartoznak a túlnyomórészt fűfélék és egyéb takarmánynövények (rendszerint hüvelyesek) legeltetett, zölden vagy száraz szénaként betakarított keverékei.

2.01.09.02.

Egyéb takarmánynövények

Más egyéves vagy évelő (kevesebb mint 5 évre vetett) takarmánynövények.

2.01.09.02.01.

Silókukorica

Minden olyan, elsősorban silózásra termesztett kukorica (Zea mays L.), amelyet nem szemes terményként takarítanak be (teljes cső, növényrészek vagy a teljes növény).

Ide tartozik az állatok által közvetlenül (silózás nélkül) fogyasztott zöld kukorica, továbbá a takarmányozáshoz vagy silózáshoz, valamint megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé).

2.01.09.02.02.

Pillangós zöldtakarmányok

Elsősorban takarmányozásra termesztett és zölden, teljes egészében betakarított hüvelyesek.

Ide tartozik a túlnyomórészt hüvelyes (rendszerint > 80 %) takarmánynövények és füvek zölden vagy száraz szénaként betakarított keveréke.

2.01.09.02.99.

Egyéb, máshová nem sorolt takarmánynövények zölden betakarítva

Máshol nem említett, zölden betakarított, elsősorban állati takarmányozási célú egyéb szántóföldi növények.

2.01.10.

Szántóföldi vetőmagvak és palánták

Olyan területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagot és palántákat, a gabonafélék, a rizs, a száraz hüvelyesek, a burgonya és az olajos magvúak kivételével.

2.01.11.

Egyéb szántóföldi növények

A másutt nem szereplő szántóföldi növények.

2.01.12.

Ugar

Minden olyan szántóterület, amely – tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem – a vetésforgó része, de amelyen egy teljes gazdasági évig nincs betakarítás.

Az ugar legfőbb jellemzője, hogy rendszerint a gazdasági év teljes időtartamára pihentetik..

Az ugar lehet:

Ide tartozik az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (6) 5. cikkében vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott összes szántóterület, függetlenül attól, hogy a vetésforgó részét képezi-e.

2.01.12.01.

Támogatásra nem jogosult ugar

Olyan ugar, amelyre vonatkozóan nem fizetnek semmilyen pénzügyi támogatást vagy szubvenciót.

2.01.12.02.

Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar

Olyan ugar, amelyre nézve a gazdaság pénzügyi támogatásra jogosult.

2.02.

Konyhakertek

A gazdálkodó és a háztartása általi saját fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló, a mezőgazdasági terület többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek.

Kizárólag kivételes esetben értékesíti a gazdaság az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja.

2.03.

Állandó legelő és rét

Folyamatosan (legalább öt éve) lágyszárú takarmánynövények – műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) úton történő – termesztésére használt, a gazdaság vetésforgójában nem szereplő terület.

A terület legeltethető, illetve silózás vagy széna céljából kaszálható, vagy megújuló energia előállítására használható.

2.03.01.

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Állandó legelő és rét jó vagy közepes minőségű talajokon. Ezek a területek rendszerint intenzív legeltetésre használhatók.

2.03.02.

Külterjes legelő

Olyan, rendszerint dombos, nagy magasságban fekvő, rossz talajminőségű, kis hozamú állandó gyep, amelyet általában nem javítanak trágyázással, műveléssel, újravetéssel vagy drénezéssel.

Ezek a területek rendszerint csak külterjes legeltetéssel hasznosíthatók, és rendszerint nem vagy külterjes módon kaszálják; nem képesek eltartani nagy állománysűrűségű állatállományt.

2.03.03.

A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét

Termelésből kivont állandó legelők és rétek, amelyeket az 1782/2003/EK rendelet 5. cikkében, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak, és pénzügyi támogatásra jogosultak.

2.04.

Ültetvények

Az állandó gyep kivételével olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a területet, és több éven keresztül teremnek.

2.04.01.

Gyümölcsös és bogyós ültetvények

Olyan területek, amelyeken gyümölcstermő fák, cserjék és évelő bogyós növények – a szamóca kivételével – találhatók. A gyümölcsösök lehetnek összefüggőek, amikor a fák egymáshoz való távolsága minimális, vagy lehetnek nem összefüggőek, amikor a távolság nagy.

2.04.01.01.

Gyümölcsfajok, ebből:

2.04.01.01.01.

Mérsékelt égövi gyümölcsfajok

A mérsékelt éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfa-ültetvények.

2.04.01.01.02.

Szubtrópusi égövi gyümölcsfajok

A szubtrópusi éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfa-ültetvények.

2.04.01.02.

Bogyósgyümölcs-fajok

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett, bogyós ültetvények.

2.04.01.03.

Héjasok

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben hagyományosan termesztett, héjas ültetvények.

2.04.02.

Citrusültetvények

Citrusfélék (Citrus spp.) ültetvényei.

2.04.03.

Olajfaültetvények

Olea europea L. ültetvényei.

2.04.03.01.

Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése

A szokásosan étkezési olajbogyót termő fajták ültetvényei.

2.04.03.02.

Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése

A szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyót termő fajták ültetvényei.

2.04.04.

Szőlő, amely terméke rendszerint:

Vitis vinifera L. ültetvényei.

2.04.04.01.

Minőségi bor

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet (7) vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállítására termesztett szőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet vagy adott esetben a legújabb jogszabályok, és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

2.04.04.02.

Egyéb bor

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint nem OEM-mel és OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztenek.

2.04.04.03.

Csemegeszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint csemegeszőlő előállítására szánnak.

2.04.04.04.

Mazsolaszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint mazsola előállítására szánnak.

2.04.05.

Faiskolák

Olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre:

2.04.06.

Egyéb ültetvények

Olyan szabadföldi ültetvények, amelyek nem tartoznak az előző cím alá, különösen a fonásra és szövésre szánt, általában évente betakarított növények.

2.04.06.01.

ebből karácsonyfa  (8)

A hasznosított mezőgazdasági területen kereskedelmi célból, karácsonyfának ültetett fák.

2.04.07.

Üvegházi ültetvények

2.05.

Egyéb földterület

Az »Egyéb földterület« címszó alá tartozik a nem hasznosított mezőgazdasági terület (olyan mezőgazdasági terület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak), az erdővel borított, valamint az épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt egyéb területek.

2.05.01.

Nem hasznosított mezőgazdasági terület

Olyan korábban mezőgazdasági művelés alatt álló terület, amely a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt, és nem része a vetésforgónak, azaz mezőgazdasági hasznosítását nem tervezik.

Az ilyen területet a gazdaságban általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni.

2.05.02.

Erdős terület

Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyárfatelepítéseket, az erdőterületen lévő és a gazdaság saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.).

2.05.02.01.

ebből rövid rotációs idejű sarjerdő

Fás szárú növények termesztése céljából fenntartott erdőterület, ahol a rotációs idő 20 év vagy rövidebb.

A rotációs idő a fák első vetésétől/ültetésétől a végtermék betakarításáig terjedő időszak, amelyben a betakarítás nem foglalja magában az olyan szokásos ápolási munkákat, mint például a ritkítás.

2.05.03.

Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt terület).

A gazdaság teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a hasznosított mezőgazdasági területhez, sem a nem hasznosított mezőgazdasági területhez, sem pedig az erdős területhez.

2.06.

Gomba, öntözött terület, energianövények és géntechnológiával módosított haszonnövények

2.06.01.

Gomba

Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

2.06.02.

Öntözött terület

2.06.02.01.

Öntözhető összterület

Az a maximális nagyságú hasznosított mezőgazdasági terület, amely a referenciaévben a gazdaságban általában rendelkezésre álló berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető.

2.06.02.02.

Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület, összesen

Azon növények területe, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap során legalább egyszer ténylegesen megöntöztek.

2.06.03.

Energianövények (bioüzemanyagok és más megújuló energia előállítása céljából)

Az energianövények termőterülete, amely az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerint az alábbi támogatási rendszerekből részesül:

Nem tartoznak ide az energianövények termesztéséhez használt egyéb területek (azaz amelyek az egységes támogatási rendszer vagy az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer szerinti »rendes« jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülnek).

2.06.03.01.

ebből pihentetésre ösztönző támogatási rendszerekkel kapcsolatos területen

A területpihentetési támogatásra való jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülő energianövények termőterülete, amikor a termelés pihentetett területen zajlik (az 1782/2003/EK rendelet 55. vagy 56. cikke).

2.06.04.

Géntechnológiával módosított haszonnövények

»Géntechnológiával módosított haszonnövény«: a 2001/18/EK tanácsi irányelv (9) 2. cikkében, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározott bármely szervezet.

3.01.

Lófélék

A lófélék családjába, az Equus nembe tartozó háziállatok (lovak, szamarak stb.).

3.02.

Szarvasmarhafélék

A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok, ideértve például a szarvasmarha-bivaly hibrideket is.

3.02.01.

Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha

3.02.02.

Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

3.02.03.

Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha

3.02.04.

Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha

3.02.05.

Kétéves és idősebb üsző

Kétéves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett.

3.02.06.

Tejhasznú tehén

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek.

3.02.99.

Egyéb tehén

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban borjaikért tartanak, tejüket pedig nem szánják emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra.

3.03.

Juh és kecske

3.03.1.

Juh (mindenféle korú)

Az Ovis aries fajba tartozó háziállatok.

3.03.01.01.

Juh, nőivarú tenyészállat

Anyajuhok és pároztatott jerkék.

3.03.01.99.

Egyéb juh

A nőivarú tenyészjuhokon kívül minden egyéb juh.

3.03.02.

Kecske (mindenféle korú)

A Capra aegagrus hircus alfajba tartozó háziállatok.

3.03.02.01.

Kecske, nőivarú tenyészállat

Olyan nőivarú kecskék, amelyek legalább egyszer ellettek, valamint pároztatott kecskék.

3.03.02.99.

Egyéb kecske

A nőivarú tenyészkecskéken kívül minden egyéb kecske.

3.04.

Sertés

A Sus scrofa domesticus fajba tartozó háziállatok.

3.04.01.

20 kilogramm élősúly alatti malac

Az általában 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malacok.

3.04.02.

50 kilogramm vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

Az 50 kilogrammos vagy ennél nagyobb súlyú, tenyésztésre szánt nőivarú sertések, függetlenül attól, hogy már ellettek-e.

3.04.99.

Egyéb sertés

Máshová nem sorolt sertések.

3.05.

Baromfi

3.05.01.

Brojler

A Gallus gallus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok.

3.05.02.

Tojótyúk

A Gallus gallus fajba tartozó, tojásrakásra érett, tojástermelés céljából tartott háziállatok.

3.05.03.

Egyéb baromfi

A brojlernál vagy a tojótyúknál nem említett baromfi.

3.05.03.01.

Pulyka  (10)

A Meleagris fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.02.

Kacsa  (11)

Az Anas és Cairina moschata fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.03.

Liba  (11)

Az Anser anser dom. fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.04.

Strucc  (11)

Strucc (Struthio camelus).

3.05.03.99.

Egyéb, máshol nem említett baromfi  (11)

3.06.

Nyúl, nőivarú tenyészállat

Olyan, hízónyulak tenyésztése céljából tartott (az Oryctolagus fajba tartozó) nőivarú nyulak, amelyek legalább egyszer ellettek.

3.07.

Méh

A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma.

3.99.

Máshová nem sorolt állatállomány

Az ebben a szakaszban máshol nem említett, bármely haszonállat.

4.01.

4.01.01.

A gazdaság kizárólagos tulajdonában lévő gépek

Olyan gépjárművek és gépek, amelyek a felmérés referencianapján a gazdaság kizárólagos tulajdonában vannak.

4.01.01.a

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok

Minden olyan, legalább kéttengelyű traktor és minden más, mezőgazdasági traktorként használt gépjármű.

4.01.01.b

Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszálógépek

A mezőgazdaságban, kertészetben és szőlőtermesztésben használt egytengelyű vagy tengely nélküli gépjárművek.

4.01.01.c

Kombájnok

Gabonafélék, fehérjetartalmú növények és olajos magvúak, hüvelyesek és fűfélék magjának stb. betakarítására és cséplésére használt gépek, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek.

4.01.01.d

Egyéb teljesen gépesített betakarítógépek

A kombájnokon kívül olyan gépek, amelyeket a cukorrépa, a burgonya vagy takarmánynövények folyamatos betakarítása során használnak, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek.

4.01.02.

Több gazdaság által használt gépek

Azok a gépjárművek és gépek, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban a gazdaság használt, de a következők tulajdonában van:

4.01.02.a

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok

4.01.02.b

Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszálógépek

4.01.02.c

Kombájnok

4.01.02.d

Egyéb teljesen gépesített betakarító gépek

4.02.

4.02.01.

Megújuló energia előállítására szolgáló berendezések, az energiaforrás fajtája szerint

A gazdaság által a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónapban piacra (hálózathoz kapcsolódó) vagy saját mezőgazdasági termeléshez szánt (hálózathoz nem kapcsolódó) megújuló energia előállítására használt berendezések.

A gazdasághoz tartozó földterületen található berendezések nem tartoznak ide, ha a gazdálkodó nem vesz részt az energia előállításában, sem beruházás, sem tevékeny részvétel révén (azaz csupán bérleti díjat kap a földterületért).

4.02.01.01.

Szélenergia

A gazdaság által szélből nyert megújuló energia előállításához használt berendezések.

A szélenergia a szél kinetikus energiájának villamos energiát termelő szélturbinák útján végzett kihasználása.

Ide tartozik a szélből nyert közvetlen mechanikus energia is.

4.02.01.02.

Biomassza

A gazdaság által megújuló energia biomasszából történő előállításához használt berendezések.

A biomassza biológiai eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves, nem fosszilis anyag, amelyet hő, villamos energia vagy közlekedési üzemanyagok előállítására használnak fel.

4.02.01.02.01.

ebből biometán

A gazdaság által biomasszából történő biogáz előállításához használt berendezések.

A biogáz olyan gáz, amely alapvetően a biomassza anaerob lebontásával előállított metánból és szén-dioxidból áll.

4.02.01.03.

Napenergia

A gazdaság által megújuló energia napsugárzásból történő előállításához használt berendezések.

A napsugárzás a meleg víz és villamos energia előállításához felhasznált sugárzás.

4.02.01.04.

Vízenergia

A gazdaság által megújuló energia vízenergiával történő előállításához használt berendezések.

A vízenergia a víz potenciális és kinetikus energiája, amelyet vízerőművekben alakítanak villamos energiává.

Ide tartozik a vízből nyert közvetlen mechanikus energia is.

4.02.01.99.

Egyéb megújuló energiaforrások

Bármely berendezés, amelyet a gazdaság az ebben a szakaszban másutt nem említett megújuló energia előállításához használ.

5.01.

Mezőgazdasági munkaerő

A gazdaság mezőgazdasági munkaerejéhez tartozik minden olyan személy, aki tankötelezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy), és a gazdaságban a felmérés napján befejeződő 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett.

Azt az esetet kivéve, ha nemzeti jogszabályok előírják a teljes vagy részidőben végzett kötelező oktatásra vonatkozó minimuméletkort, a 15 éves életkort kell úgy tekinteni, mint az iskolaköteles kor elfogadott leteltét.

Azt az egyéni gazdálkodót, aki nem végez munkát a gazdaságban, nyilvántartásba kell venni, de nem számít »a gazdaság teljes mezőgazdasági munkaerejébe«.

Minden, nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját a gazdaságban, szerepeltetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában.

A gazdaságban dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján dolgozó személyek (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek által biztosított munkaerő) nem kerülnek be a felmérésbe.

Mezőgazdasági munka

Mezőgazdasági munkának minősül a gazdaságban végzett minden olyan tevékenység, amely hozzájárul vagy i. az 1166/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységekhez, vagy ii. a termelőeszközök karbantartásához, vagy iii. az a termékek előállításából közvetlenül következő tevékenységekhez.

A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő

A gazdaságban mezőgazdasági munkával töltött idő a ténylegesen a gazdaság gazdálkodási tevékenységeire fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével.

Éves munkaegység (ÉME)

A teljes munkaidővel egyenértékű foglalkoztatás, azaz az összes ledolgozott óra elosztva az adott országban a teljes munkaidejű állásokban évente átlagosan ledolgozott órák számával.

A »teljes munkaidő« a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi nyolc órás munkavégzés mellett).

5.01.01.

Gazdálkodó

A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére, és neve alatt működtetik a gazdaságot, és aki jogilag és gazdaságilag felelős a gazdaságért, azaz aki a gazdaság gazdasági kockázatait viseli.

A gazdálkodó lehet az egész gazdaság tulajdonosa, bérlője, örökhaszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője.

5.01.01.01.

Neme

5.01.01.02.

Kora

5.01.01.03.

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

5.01.02.

A gazdaság irányítója

A gazdaságirányítója az a természetes személy, aki az érintett gazdaság mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős.

5.01.02.01.

Neme

5.01.02.02.

Kora

5.01.02.03.

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

5.01.02.04.

A gazdaság irányítójának képzettsége

5.01.02.04.a

A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége

Kizárólag gyakorlatban szerzett mezőgazdasági tapasztalat

Egy gazdaságban gyakorlati munkával szerzett tapasztalat.

Alapfokú mezőgazdasági képzettség

Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizonyos szakterületre (ideértve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdálkodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági technológiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intézményben szerzett képzettség. A befejezett mezőgazdasági tanoncidőszak is alapfokú képesítésnek számít.

Teljes mezőgazdasági képesítés

Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képesítés: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudomány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok.

5.01.02.04.b

A gazdaság irányítója az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült  (13)

A szakképzés oktató vagy oktatási intézmény által nyújtott képzési intézkedés vagy tevékenység, amelynek elsődleges célkitűzése a mezőgazdasági tevékenységekhez, vagy közvetlenül a gazdasággal kapcsolatos tevékenységekhez köthető új ismeretek megszerzése,vagy a meglevő ismeretek fejlesztése és bővítése.

5.01.03.

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai

Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai, a házastársat is beleértve, akik a gazdaságban mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül a gazdaság területén élnek.

A gazdálkodó családtagjai általában a házastársa, a felmenő vagy lemenő ági rokonai (beleértve a házassággal vagy örökbefogadással szerzett rokonokat), valamint a gazdálkodó vagy házastársa testvérei.

Szintén házastársként kezelendő az a két személy, aki élettársként, ám házasságkötés nélkül él együtt.

5.01.03.01.

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: férfiak

5.01.03.02.

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző családtagjai: nők

5.01.04.

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő

Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a gazdaság számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért a gazdaságtól bármilyen javadalmazást kap (fizetést, bért, nyereséget vagy bármilyen fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is).

A rendszeresen alkalmazott munkaerő azokat a személyeket jelenti, akik a gazdaságban a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végeztek, tekintet nélkül a munkahét hosszára.

Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni:

5.01.04.01.

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfiak

5.01.04.02.

Rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: nők

5.01.05.

Nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő: férfiak és nők

A nem rendszeresen alkalmazott személyek azok a munkavállalók, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán a rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a gazdaságban.

A nem rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő ledolgozott munkanapjainak száma bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkavállaló egy teljes napi bármilyen javadalmazást kap (bért, nyereséget vagy más fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is), amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegszabadság napjai nem számítanak munkanapnak.

Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeresen alkalmazott munkavállaló rendes munkanapja.

5.01.06.

A mezőgazdasági munka összes olyan teljes munkanapjának száma a felmérés napját megelőző 12 hónap folyamán, amely nem tartozik az előző kategóriákba, és amelyet a gazdaságban nem közvetlenül alkalmazott személyek végeznek (pl. vállalkozók alkalmazottai)

Minden olyan mezőgazdasági munka, amelyet a gazdaságban a gazdaság számára olyan személy végez, aki nem áll közvetlenül a gazdaságalkalmazásában, hanem vagy önálló vállalkozó, vagy egy harmadik fél – például beszállító vagy szövetkezet – alkalmazottja.

A ledolgozott munkaórák számát a teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított napokban, illetve hetekben kell megadni.

5.02.

Főfoglalkozás

Olyan tevékenységek, amelyek több időt igényelnek, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

Mellékfoglalkozás

Olyan tevékenységek, amelyek kevesebb időt igényelnek, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.

5.02.01.

A gazdálkodó, aki egyben a gazdaság irányítója is, egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

5.02.01.01.

Főfoglalkozásként

5.02.01.02.

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.01.03.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.01.04.

A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.02.

Az egyéni gazdálkodó házastársának egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

5.02.02.01.

Főfoglalkozásként

5.02.02.02.

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.02.03.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.02.04.

A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.03.

Az egyéni gazdálkodó egyéb családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

5.02.03.01.

Főfoglalkozásként

5.02.03.02.

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.03.03.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.03.04.

A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.04.

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekben részt vevő közvetlenül, rendszeresen alkalmazott, nem családi munkaerő

5.02.04.01.

Főfoglalkozásként

5.02.04.02.

Mellékfoglalkozásként

6.01.

6.01.01.

Turizmus, fizetővendéglátás és más szabadidős tevékenység

Az idegenforgalommal, szállásadással, a gazdaság turistáknak vagy más csoportoknak történő bemutatásával, sporttal és pihenéssel/üdüléssel stb. kapcsolatos minden olyan tevékenység, amelynek során a gazdaság földterületét, épületeit vagy más erőforrásait hasznosítják.

6.01.02.

Kézművesség

Olyan kézműves cikkek, amelyeket a gazdálkodó, vagy családtagjai, vagy a családon kívüli munkaerő a gazdaságban állít elő, feltéve, hogy ez utóbbi mezőgazdasági munkát is végez, tekintet nélkül a termékek értékesítésének módjára.

6.01.03.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

Valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké való bármilyen feldolgozása a gazdaságban, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot a gazdaságban termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.

Ide tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás a mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.

6.01.04.

Megújuló energia termelése

Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása – ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát – szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból.

Nem tartozik ide a megújulóenergia termelése akkor, ha kizárólag a gazdaság saját használatára történik.

6.01.05.

Fafeldolgozás (például fűrészelés)

Piaci értékesítésre szánt nyersfa feldolgozása a gazdaságban (fűrészáru előállítása stb.).

6.01.06.

Haltermelés

Halak, rákok stb. tenyésztése a gazdaságban. Nem tartoznak ide a kizárólag halászattal kapcsolatos tevékenységek.

6.01.07.

Szerződéses munka (a gazdaság eszközeinek használatával)

Szerződéses munka – különbséget téve a mezőgazdasági ágazaton belül vagy kívül végzett munka között –, amelynek során a gazdaság eszközeit használják, például hóeltakarítás, fuvarozás, a tájkép megőrzése, mezőgazdasági és környezetvédelmi szolgáltatások stb.

6.01.07.01.

Mezőgazdasági (más gazdaságok számára)

6.01.07.02.

Nem mezőgazdasági

6.01.08.

Erdőgazdálkodás

Mind a mezőgazdasági munkaerő, mind pedig a gazdaság általában mezőgazdasági célból használt gépeinek és berendezéseinek használatával végzett erdészeti tevékenység.

6.01.99.

Egyéb

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó máshol nem említett egyéb jövedelemszerző tevékenységek.

6.02.

6.02.01.

Százalékos arány a gazdaság össztermeléséhez viszonyítva

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek aránya a gazdaság teljes forgalmához képest (ideértve a közvetlen kifizetéseket is).

7.01.

A gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét

Információt kell gyűjteni arról, hogy a gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette-e az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét, az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben (14) megállapított bizonyos előírások és szabályok, vagy adott esetben a legújabb jogszabályok szerint.

7.01.01.

Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 24. cikke: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele.

7.01.02.

A gazdaságok korszerűsítése

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 26. cikke: A gazdaságok korszerűsítése.

7.01.03.

A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 28. cikke: A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése.

7.01.04.

A közösségi jogszabályokon alapuló szabványok alkalmazása

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 31. cikke: A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása.

7.01.05.

Mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 32. cikke: A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben.

7.01.06.

Natura 2000 kifizetések a mezőgazdasági területre

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 38. cikke: Natura 2000 kifizetések.

7.01.07.

A vízügyi keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 38. cikke: A 2000/60/EK irányelvhez (15) kapcsolódó kifizetések.

7.01.08.

Agrár-környezetvédelmi kifizetések

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke: Agrár-környezetvédelmi kifizetések.

7.01.08.01.

ebből a biogazdálkodás keretében

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke: Agrár-környezetvédelmi kifizetések és amennyiben a gazdaság a mezőgazdasági tevékenységeit a 834/2007/EK tanácsi irányelvben megállapított bizonyos előírásoknak és szabályoknak megfelelően folytatja.

7.01.09.

Állatjóléti kifizetések

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 40. cikke: Állatjóléti kifizetések.

7.01.10.

Nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikálás

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 53. cikke: Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás.

7.01.11.

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 55. cikke: A turisztikai tevékenységek ösztönzése.