ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2011.090.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 90

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. április 6.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2011/213/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. március 9.) az Európai Közösség és Japán kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötéséről

1

Megállapodás az Európai Közösség és Japán kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről

2

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 327/2011/EU rendelete (2011. március 30.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

8

 

*

A Bizottság 328/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

22

 

 

A Bizottság 329/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

25

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2011/214/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. április 1.) a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 2009/158/EK tanácsi irányelv II–IV. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2011) 2068. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 

 

2011/215/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2011. április 4.) a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az Unióba vagy harmadik országokba behozni szándékozott termékek szállítmányainak a beléptető állat-egészségügyi határállomáson való átrakodása tekintetében történő végrehajtásáról (az értesítés a C(2011) 2067. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

50

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

 

2011/216/EU

 

*

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről létrejött megállapodás által létrehozott Mezőgazdasági Vegyes Bizottság 1/2011 határozata (2011. március 31.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről létrejött megállapodás 3. mellékletének módosításáról

53

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/1


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. március 9.)

az Európai Közösség és Japán kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötéséről

(2011/213/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 186. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Bizottság az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Japán kormányával egy tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megkötéséről.

(2)

A megállapodást a felek képviselői – annak egy későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel – Brüsszelben 2009. november 30-án aláírták.

(3)

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Közösség helyébe az Európai Unió lépett, és annak jogutódja lett.

(4)

A megállapodást az Unió nevében meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Európai Közösség és Japán kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodást az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét ezen határozathoz csatolták.

2. cikk

A Bizottság elfogadja a megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozandó vegyes bizottságban a megállapodás 13. cikkének (5) bekezdése szerinti módosításokkal kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot.

3. cikk

A Tanács elnöke az Unió nevében megküldi a megállapodás 13. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést, amelyben értesíti Japán kormányát az alábbiakról:

„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei. Ezért a megállapodás szövegében az »Európai Közösség«-re való hivatkozásokat adott esetben »Európai Unió«-ként kell értelmezni.”

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

CSÉFALVAY Z.


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Japán kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: Közösség),

és

JAPÁN KORMÁNYA,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elősegítsék a Japán és a Közösség között kialakult szoros és baráti kapcsolatok továbbfejlődését, tudatában annak, hogy a tudományos ismeretek gyorsan gyarapodnak és pozitív módon járulnak hozzá a két- és többoldalú nemzetközi együttműködés ösztönzéséhez;

AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy békés célú, számukra kölcsönös előnyökkel járó, termékeny partneri kapcsolat létrehozása révén több közös érdeket szolgáló területen szélesítsék a tudományos és a technológiai együttműködést;

ABBAN A HITBEN, hogy ez az együttműködés és ezen együttműködés eredményeinek alkalmazása hozzá fog járulni Japán és a Közösség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az átfogó együttműködési tevékenységek végrehajtásához olyan hivatalos keretet hozzanak létre, amely megerősíti a Felek által folytatott tudományos és technológiai együttműködést;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1)   A Felek a békés célú kutatás és technológiafejlesztés területén ösztönzik, fejlesztik és elősegítik az e megállapodás alapján végrehajtott együttműködési tevékenységeket.

(2)   E megállapodás alapján az együttműködési tevékenységeket a következő alapelvek alapján kell végezni:

a)

kölcsönös és méltányos hozzájárulás és előnyök;

b)

a vendégkutatók viszonossági alapon való hozzáférése a kutatási és fejlesztési programokhoz és projektekhez;

c)

azon információk kellő időben történő cseréje, amelyek az e megállapodás alapján végrehajtott együttműködési tevékenységeket érinthetik;

d)

a tudásalapú társadalom előmozdítása Japán és a Közösség társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében.

2. cikk

(1)   Az e megállapodás alapján végrehajtandó együttműködési tevékenységeket közvetlen együttműködési tevékenységek és közvetett együttműködési tevékenységek alkotják.

(2)   E megállapodás alkalmazásában:

a)   „Felek”: Japán kormánya és a Közösség;

b)   „közvetlen együttműködési tevékenységek”: a Felek vagy szerveik által folytatott együttműködési tevékenységek;

c)   „közvetett együttműködési tevékenységek”: kutatási és fejlesztési programok és projektek alapján Japán és a Közösség jogalanyai által folytatott együttműködési tevékenységek;

d)   „kutatási és fejlesztési programok és projektek”: a Közösség által működtetett kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, valamint a Japán kormánya, annak szervei vagy hivatalos intézményei által a versenyképes finanszírozási rendszer alapján működtetett kutatási és fejlesztési programok és projektek;

e)   „jogalany”:

i.

Japán vonatkozásában a japán állampolgár, valamint Japán belső joga alapján létrehozott jogi személy; továbbá

ii.

a Közösség vonatkozásában a Közösség valamely tagállamának állampolgára, valamint a Közösség valamely tagállamának belső joga vagy a közösségi jog alapján létrehozott jogi személy;

f)   „szerv”:

i.

Japán vonatkozásában Japán bármely kormányhivatala; továbbá

ii.

a Közösség vonatkozásában az Európai Bizottság;

g)   „hivatalos intézmény”: olyan hivatalos intézmény, amelynek költségvetését és működési tervét Japán kormányának hatáskörrel rendelkező miniszterei hagyják jóvá, és amelynek a versenyeztetésen alapuló finanszírozás elvét követő kutatási és fejlesztési programjai és projektjei – a szóban forgó intézmény beleegyezésével – szerepelnek a közvetett együttműködési tevékenységek céljára kijelölt programok és projektek között;

h)   „szellemi tulajdonjog”: a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-én, Stockholmban aláírt egyezmény 2. cikkében szereplő fogalommeghatározás értelmében vett „szellemi tulajdon”.

3. cikk

(1)   A közvetlen együttműködési cselekvések a következő formákat ölthetik:

a)

általános vagy konkrét kérdések tudományos és technológiai szempontjaira vonatkozó információk megvitatására és cseréjére, illetőleg az együttműködés keretében hasznosnak ígérkező kutatási és fejlesztési programok és projektek meghatározására irányuló különféle, például szakértői szintű megbeszélések;

b)

információcsere a kutatási és fejlesztési tevékenységekről, politikákról, ezek gyakorlati szempontjairól és a vonatkozó törvényi és rendeleti szintű szabályozásról;

c)

kutatók, műszaki munkatársak és egyéb szakértők általános vagy konkrét kérdésekben folytatott tanulmányútjai és cserelátogatásai;

d)

az együttműködési tevékenységek bármely más olyan formája, amelyet az e megállapodás 6. cikke szerinti Tudományos és Technológiai Együttműködési Vegyes Bizottság meghatároz, javasol, és amellyel kapcsolatban döntést hoz.

(2)   Közvetett együttműködési tevékenység kialakítása céljából bármely Fél bármely jogalanya – a másik Fél törvényi és rendeleti szintű szabályozásával összhangban, az e megállapodás I. és II. mellékletében megállapított feltételeknek megfelelően – részt vehet a másik Fél, annak szervei vagy hivatalos intézményei által működtetett kutatási és fejlesztési programokban és projektekben.

4. cikk

Az e megállapodás alapján végrehajtandó konkrét együttműködési tevékenységek esetében az irányadó részletes szabályokat és eljárásokat a Felek, szerveik, illetve az adott együttműködési tevékenységben érdekelt hivatalos intézményeik közösen állapíthatják meg.

5. cikk

Az e megállapodás alapján végrehajtandó közvetlen együttműködési tevékenységek vonatkozásában mindkét Fél, illetve annak szervei – a szükségesnek ítélt körben, a másik Fél, illetve annak szervei beleegyezésével – a kutatási rendszer valamennyi ágazatából, beleértve a magánszektort is, lehetővé tehetik kutatók és szervezetek részvételét.

6. cikk

(1)   E megállapodás eredményes végrehajtása érdekében a Felek Tudományos és Technológiai Együttműködési Vegyes Bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoznak létre. A vegyes bizottság ülésein az elnöki teendőket Japán külügyminisztériumának munkatársai, illetve az Európai Bizottság tisztviselői közösen látják el.

(2)   A vegyes bizottság feladatai:

a)

információ- és eszmecsere a tudomány- és a technológiapolitikával összefüggő kérdésekben;

b)

az e megállapodás alapján végrehajtandó együttműködési tevékenységek meghatározása, ezzel összefüggésben javaslatok megfogalmazása és döntéshozatal;

c)

az e megállapodás alapján végrehajtott együttműködési tevékenységek eredményeinek áttekintése és megvitatása;

d)

tanácsadás a Felek részére, és a Felek ösztönzése e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban;

e)

a kutatási és fejlesztési programokhoz és projektekhez viszonossági alapon való hozzáférés és a vendégkutatókra irányadó feltételek rendszeres áttekintése, valamint a hozzáférés javítását és az e megállapodás 1. cikkében említett viszonossági elv érvényesülésének biztosítását lehetővé tévő konkrét intézkedések megvizsgálása.

(3)   A vegyes bizottság határozatait konszenzussal hozza.

(4)   A vegyes bizottság mindkét Fél számára alkalmas időpontokban, lehetőség szerint legalább kétévente tartja üléseit.

(5)   Ha másként nem állapodnak meg, Japán kormánya és a Közösség a vegyes bizottság üléseinek felváltva ad otthont.

(6)   A vegyes bizottság üléseivel összefüggésben a résztvevők utazási és szállásköltségeit az a Fél viseli, amelyhez kapcsolódóan azok felmerülnek. A vegyes bizottság üléseivel összefüggésben felmerülő egyéb költségeket az ülésnek otthont adó Fél viseli.

(7)   A vegyes bizottság maga fogadja el saját belső eljárási szabályzatát.

(8)   Amikor nem ülésezik, a vegyes bizottság diplomáciai csatornákon keresztül is hozhat határozatokat.

7. cikk

E megállapodás végrehajtása az e célra elkülönített előirányzatok rendelkezésre állása és a Felek alkalmazandó törvényi és rendeleti szintű szabályozása függvényében történik.

8. cikk

(1)   A közvetlen együttműködési tevékenységekből származó nem jogvédett tudományos és technológiai információkat bármelyik Fél a szokásos csatornákon, a részt vevő szervek rendes eljárásaival összhangban nyilvánosságra hozhatja.

(2)   Az e megállapodás alapján végzett együttműködési tevékenységek eredményeképpen létrejött, e tevékenységek időtartama alatt ismertetett vagy e tevékenységek útján megszerzett szellemi tulajdonjogokat és nyilvánosságra hozatalra nem szánt információkat e megállapodás II. mellékletének rendelkezései szerint kell kezelni.

9. cikk

A Felek a saját törvényi és rendeleti szintű szabályozásuk szabta keretek között mindent megtesznek annak érdekében, hogy az e megállapodás alapján együttműködési tevékenységet végző jogalanyok lehetőleg minden olyan eszközzel rendelkezzenek, amely elősegítheti a szóban forgó együttműködési tevékenységben részt vevő kutatók szabad mozgását és tartózkodását, valamint a szóban forgó együttműködési tevékenységben való felhasználásra szánt anyagok, adatok és felszerelés területükre való behozatalát, illetőleg onnan való kivitelét.

10. cikk

E megállapodás rendelkezései nem érintik a Felek között, illetőleg a Japán kormánya és a Közösség bármely tagállamának kormánya között fennálló vagy később létrejövő megállapodásokból fakadó jogokat és kötelezettségeket.

11. cikk

Az e megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket és jogvitákat a Felek kölcsönös egyeztetés útján rendezik.

12. cikk

E megállapodás I. és II. melléklete e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

13. cikk

(1)   Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai jegyzékváltás útján értesítik egymást arról, hogy lefolytatták az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaikat.

(2)   Ez a megállapodás öt évig marad hatályban, majd ezt követően mindaddig, amíg valamelyik Fél – az ötéves határozott időtartam lejártakor vagy azt követően bármikor – a másik Felet felmondási szándékáról előzetesen értesítve, legalább hat hónapos felmondási idővel fel nem mondja.

(3)   E megállapodás megszűnése nem érinti az e megállapodás alapján folytatott, e megállapodás megszűnésének időpontjáig teljes mértékben még végre nem hajtott együttműködési tevékenységek végrehajtását, sem az e megállapodás II. mellékletével összhangban keletkezett konkrét jogokat és kötelezettségeket.

(4)   E megállapodás és az e megállapodás alapján végrehajtott tevékenységek eredményeit mindkét Fél ötévente értékelésnek vetheti alá; ha egy Fél ilyen értékelést végez, annak eredményeiről tájékoztatja a másik Felet. A Felek mindent megtesznek a másik Fél által végzett értékelés elősegítésére.

(5)   Ez a megállapodás közös megegyezéssel, a Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás útján módosítható. Eltérő értelmű megállapodás hiányában a módosítások a fenti (1) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelően lépnek hatályba.

E megállapodás és e megállapodás I. és II. melléklete két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és japán nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol és a japán szöveg irányadó a többi nyelven készült szöveggel szemben.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, az Európai Közösség által és Japán Kormánya által erre kellően felhatalmazott meghatalmazottak, aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben, 2009. év november havának harmincadik napján.

Az Európai Közösség részéről

Image

Japán Kormánya részéről

Image

I. MELLÉKLET

A JOGALANYOK KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN ÉS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I.

Ha e megállapodás keretében valamelyik Fél, annak szerve vagy hivatalos intézménye kutatási és fejlesztési programok és projektek céljából szerződést köt a másik Fél valamely jogalanyával, akkor ez utóbbi Fél – kérésre – köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy az ésszerűség és a megvalósíthatóság határain belül minden olyan segítséget megadjon, amely az előbbi Fél, annak szerve vagy hivatalos intézménye számára az említett szerződés akadálytalan teljesítésének elősegítéséhez szükséges vagy hasznos lehet.

II.

Japán jogalanyai részt vehetnek a Közösség által működtetett kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban. Japán jogalanyai e részvételének a keretprogramra irányadó részvételi, terjesztési és végrehajtási szabályokkal összhangban kell történnie.

III.

A Közösség jogalanyai részt vehetnek a Japán kormánya, annak szervei, illetve hivatalos intézményei által a versenyképes finanszírozási rendszer alapján működtetett, a tudománynak és a technológiának a kutatási és technológiafejlesztési keretprogram tématerületeihez hasonló területeire irányuló kutatási és fejlesztési programokban és projektekben. A Közösség jogalanyai e részvételének az adott programra vagy projektre a japán törvényi és rendeleti szintű szabályozás értelmében irányadó részvételi, terjesztési és végrehajtási szabályokkal összhangban kell történnie.

II. MELLÉKLET

SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALRA NEM SZÁNT INFORMÁCIÓK

I.   A Felek szellemi tulajdonjogai közvetlen együttműködési tevékenységek esetében

1.

A közvetlen együttműködési tevékenységekből származó szellemi tulajdonjogokra – az alábbi (3) bekezdés szerinti szerzői és szomszédos jogok kivételével – a következő szabályok irányadók:

a)

A szellemi tulajdonjogok jogosultja az a Fél vagy annak szerve, amely a szellemi tulajdont létrehozta. Ha a szellemi tulajdon létrehozása közösen történt, akkor a Felek vagy szerveik egyeztetés útján, a Felek vagy szerveik munkából való részesedésének figyelembevételével megállapodnak a szellemi tulajdonjogok jogosultjáról vagy megosztásáról.

b)

Amennyiben a másik Félnek vagy szervének az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét projektben elvégzendő munkájához szükséges, az a Fél vagy annak a Félnek a szerve, amely a szellemi tulajdonjogoknak jogosultja, ennek a másik Félnek vagy szervének e jogok vonatkozásában bármely közvetlen együttműködési tevékenység végrehajtása céljára felhasználási engedélyt ad. Szabadalom és használati minta esetében ezt az engedélyt jogdíjmentesen adja. Az e pont alapján valamely szellemi tulajdonjog felhasználására vonatkozóan megadott engedélyre a két Fél törvényi és rendeleti szintű szabályozását, valamint a Felek vagy szerveik által a projekt megkezdését megelőzően közösen megállapított feltételeket egyaránt alkalmazni kell.

2.

Közvetlen együttműködési tevékenységek időtartama alatt ismertetett szellemi tulajdonjogok esetében, amennyiben a másik Félnek vagy szervének az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét projektben elvégzendő munkájához szükséges, az a Fél vagy annak a Félnek a szerve, amely e szellemi tulajdonjogoknak jogosultja, ennek a másik Félnek vagy szervének e jogok vonatkozásában bármely közvetlen együttműködési tevékenység végrehajtása céljára felhasználási engedélyt ad. Az e bekezdés alapján szellemi tulajdonjog felhasználására vonatkozóan megadott engedélyre a két Fél törvényi és rendeleti szintű szabályozását, valamint a Felek vagy szerveik által a projekt megkezdését megelőzően közösen megállapított feltételeket egyaránt alkalmazni kell.

3.

A Felek vagy szerveik szerzői és szomszédos jogaira a következő szabályok irányadók:

a)

Ha valamelyik Fél vagy annak szerve folyóiratban, cikkben, jelentésben, könyvben, videofilm formájában vagy digitális adathordozón közvetlen együttműködési tevékenységből fakadó tudományos és műszaki adatokat, információkat és eredményeket tesz közzé, akkor ez a Fél minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a másik Fél minden olyan országban, amelyben szerzői jogi oltalomra mód van, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes engedélyt kapjon e művek fordítására, többszörözésére, átdolgozására, közvetítésére és nyilvános terjesztésére.

b)

A fenti a) pont rendelkezései szerint léthozott, szerzői jogi oltalom alatt álló művek nyilvánosan terjesztett példányainak mindegyikén fel kell tüntetni a mű szerzőjének vagy szerzőinek nevét, kivéve akkor, ha valamelyik szerző kifejezetten lemond neve feltüntetéséről. Ezeken a példányokon jól láthatóan utalni kell a Felek által közösen nyújtott támogatásra.

II.   Nyilvánosságra hozatalra nem szánt információk közvetlen együttműködési tevékenységek esetében

A Felek vagy szerveik nyilvánosságra nem szánt információira a következő szabályok irányadók:

1.

Közvetlen együttműködési tevékenység elvégzéséhez szükséges információk másik Félnek vagy szervének történő átadásakor a Felek megjelölik azokat az információkat, amelyeket nem szánnak nyilvánosságra hozatalra.

2.

A nyilvánosságra hozatalra nem szánt információkat átvevő Fél saját hatáskörében e nyilvánosságra hozatalra nem szánt információkat szerveinek és a szerveinél vagy szervei által foglalkoztatott személyeknek átadhatja, ha ez az adott szervek vagy személyek által az e megállapodás alapján végrehajtott konkrét projektben elvégzendő munkához szükséges.

3.

A Fél vagy annak szerve a nyilvánosságra hozatalra nem szánt információkat átadó Fél előzetes írásos hozzájárulásával a nyilvánosságra hozatalra nem szánt információkat a fenti (2) bekezdésben megengedettnél szélesebb körben is terjesztheti. A Felek vagy szerveik együttműködnek egymással az ilyen szélesebb körű terjesztéshez szükséges előzetes írásos hozzájárulás igénylésére és megszerzésére irányuló eljárások kialakításában, és a Felek ezt a hozzájárulást a saját törvényi és rendeleti szintű szabályozásuk által megengedett körben és mértékben adják meg.

4.

Az e megállapodás keretében szervezett konferenciák, más találkozók és kiküldetések alkalmával, valamint az e megállapodás keretében rendelkezésre bocsátott infrastruktúra használata során megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni, amennyiben az ilyen nyilvánosságra hozatalra nem szánt vagy egyéb bizalmasnak minősített információk átvevőjének az átadás időpontjában a fenti (1) bekezdésnek megfelelően tudomására hozzák, hogy az átadott információk bizalmas jellegűek; ezeket az információkat a fenti (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

5.

Ha valamelyik Félnek tudomására jut, hogy nem lesz képes – vagy ésszerűen előrelátható, hogy képtelenné válik – a fenti (2), (3) és (4) bekezdésben előírt terjesztési korlátozások és feltételek betartására, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet. A Felek ezt követően a teendők meghatározása céljából egyeztetnek egymással.

III.   A jogalanyok szellemi tulajdonjogai közvetett együttműködési tevékenységek esetében

Mindkét Fél gondosodik arról, hogy a másik Fél mindazon jogalanyainak szellemi tulajdonjogai, amelyek az előbbi Fél, annak szervei vagy hivatalos intézményei által működtetett kutatási és fejlesztési programokban és projektekben részt vesznek, valamint az e részvételből fakadó szomszédos jogok és kötelezettségek összhangban legyenek a tárgyban elfogadott, Japán kormányára és a Közösségre vagy annak valamennyi tagállamára nézve egyaránt kötelező erejű nemzetközi megállapodásokkal, ideértve különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakechi Megállapodás 1C. mellékletét képező megállapodást, valamint az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény keretében 1971. július 24-én elfogadott Párizsi Okmányt és az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény keretében 1967. július 14-én elfogadott Stockholmi Okmányt.


RENDELETEK

6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/8


A BIZOTTSÁG 327/2011/EU RENDELETE

(2011. március 30.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az elektromos motorrendszereket használó termékekre vonatkozóan.

(3)

A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok több olyan termékben is fontos szerepet játszanak, amelyek gázokat kezelnek. A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet (2) minimumkövetelményeket állapít meg az elektromos motorok – köztük a frekvenciaváltóval felszerelt motorok – energiafelhasználási hatásfokára vonatkozóan. Ezek a követelmények a ventilátort hajtó motorokra is alkalmazandók. Az e rendelet hatálya alá tartozó ventilátorok egy jelentős részét azonban olyan motor hajtja, amelyre a 640/2009/EK rendelet hatálya nem terjed ki.

(4)

A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok teljes évi villamosenergia-fogyasztása 344 TWh, és ez a jelenleg érvényes uniós piaci feltételek mellett 2020-ig évi 560 TWh-ra nőhet. A motorok kialakításának költséghatékony fejlesztése révén 2020-ra mintegy 34 TWh megtakarítás érhető el, amely 16 Mt CO2-kibocsátásnak felel meg. A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok ezért olyan termékkört képviselnek, amelyre helyénvaló környezetbarát tervezési követelményeket megállapítani.

(5)

Számos ventilátort önállóan nem, csupán – a 2009/125/EK irányelv, valamint a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 5. cikke értelmében – más termékbe beépítve hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, illetőleg helyeznek üzembe. Az energiamegtakarításban rejlő lehetőségek túlnyomó részének költséghatékony módon történő kihasználása és az intézkedés betartatásának megkönnyítése érdekében indokolt, hogy e rendelet rendelkezései azokra a 125 W és 500 kW közötti bemeneti teljesítményű ventilátorokra is alkalmazandók legyenek, amelyek más termékekbe vannak beépítve.

(6)

Számos ventilátort épületek szellőztetőrendszereiben alkalmaznak. E szellőztetőrendszerek energiafelhasználási hatásfokára vonatkozóan a nemzeti szintű szabályozás az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján, az e rendeletben a ventilátorok hatásfokára vonatkozóan előírt számítási és mérési módszerek felhasználásával új, szigorúbb követelményeket is megállapíthat.

(7)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a ventilátorok műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit. További vizsgálatok és egyeztetések rámutattak arra, hogy a szabályozás tárgyi hatálya tovább is szélesíthető lenne, amennyiben mentességet kapnának egyes olyan alkalmazások, amelyek esetében a követelmények nem megfelelőek.

(8)

Az előkészítő vizsgálatok rámutattak arra, hogy a 125 W és 500 kW közötti bemeneti teljesítményű motorral hajtott ventilátorok az Unióban nagy mennyiségben kerülnek piaci forgalomba, továbbá hogy teljes termékciklusukat tekintve az üzemeltetésük során elfogyasztott energia mennyisége képezi legfontosabb környezetvédelmi jellemzőjüket.

(9)

Az előkészítő vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a 2009/125/EK irányelv alkalmazásában a környezetbarát terméktervezés szempontjából egyedül az üzem közbeni villamosenergia-fogyasztás lényeges paraméter.

(10)

A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok energiafelhasználási hatásfokát olyan meglévő, költséghatékony, nem saját fejlesztésű műszaki megoldások útján célszerű javítani, amelyek csökkentik e motorok beszerzési és üzemeltetési költségének összegét.

(11)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeknek indokolt az Unió teljes egészében harmonizálniuk a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok energiafelhasználási hatásfokára vonatkozó követelményeket, ezen keresztül pedig hozzájárulniuk a belső piac működéséhez és a szóban forgó termékek környezetvédelmi jellemzőinek javításához.

(12)

Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a 125 W és 3 kW közötti teljesítményű, elsődlegesen más funkció ellátására szolgáló elektromos motorral (közvetetten) hajtott, kisméretű ventilátorok. Ennek megfelelően nem tartozik e rendelet hatálya alá például a láncfűrészt hajtó elektromos motor hűtésére alkalmazott kisméretű ventilátor, akkor sem, ha a láncfűrészt hajtó motor, amely egyben a ventilátort is hajtja, 125 W-nál nagyobb teljesítményű.

(13)

A gyártóknak kellő időt indokolt kapniuk termékeik és gyártósoraik átalakításához. Ezt az időt úgy helyénvaló megállapítani, hogy elkerülhetők legyenek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok kínálatára gyakorolt kedvezőtlen hatások; indokolt továbbá tekintettel lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek.

(14)

Ezt a rendeletet hatálybalépése után legkésőbb négy évvel indokolt felülvizsgálni. A felülvizsgálat megkezdése korábban is helyénvaló lehet, ha olyan adatok jutnak a Bizottság birtokába, amelyek azt indokolttá teszik. A felülvizsgálat keretében célszerű elemezni különösen a technológiafüggetlen követelmények megállapításának lehetőségét, a frekvenciaváltók potenciális alkalmazásában rejlő lehetőségeket, a mentességek jelenlegi számának és terjedelmének további indokoltságát, valamint a rendelet hatályának a 125 W-nál kisebb bemeneti elektromos teljesítményű ventilátorokra való kiterjesztését.

(15)

A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok energiafelhasználási hatásfokának meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik a technológia általánosan elismert fejlettségi szintjét, ezen belül különösen – ha rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletében felsorolt európai szabványosító testületek által elfogadott harmonizált szabványokat.

(16)

Ez a rendelet várhatóan növelni fogja a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok teljes termékciklusra vonatkozó környezeti hatásainak enyhítését eredményező műszaki megoldások piaci részesedését, ami 2020-ig várhatóan – az intézkedés hiányában tapasztalható fogyasztáshoz képest – évi 34 TWh villamosenergia-megtakarítást fog eredményezni.

(17)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(18)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos információkat megadjanak.

(19)

A 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezeti hatásainak további mérséklése érdekében indokolt, hogy a gyártók megfelelő adatokat szolgáltassanak a szóban forgó ventilátorok életciklusának végén végzendő szétszereléshez, újrafeldolgozáshoz, illetve ártalmatlanításhoz.

(20)

Ebben a rendeletben indokolt referenciaértékeket megállapítani azokra a jelenleg rendelkezésre álló ventilátortípusokra vonatkozóan, amelyeknek kedvező az energiafelhasználási hatásfoka. Ezáltal biztosítható, hogy – különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások számára – a releváns információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, ami az érintett termékkörben elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő legjobb műszaki megoldások alkalmazását és a még nagyobb hatásfokú termékek kifejlesztését.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a ventilátorok forgalomba hozatalára és használatba vételére vonatkozóan, ideértve azokat a ventilátorokat is, amelyek a 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó más energiával kapcsolatos termékbe vannak beépítve.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a ventilátorokra, amelyek:

i.

egyetlen, legfeljebb 3 kW teljesítményű elektromos motorral hajtott olyan termékekbe vannak beépítve, amelyekben a ventilátor az elsődleges funkció ellátását szolgáló tengelyhez csatlakozik;

ii.

legfeljebb 3 kW maximális bemeneti elektromos teljesítményű ruhaszárító gépekbe vagy mosó-szárító gépekbe vannak beépítve;

iii.

olyan konyhai páraelszívókba vannak beépítve, amelyekben a ventilátor(ok)nak tulajdonítható teljes maximális elektromos bemeneti teljesítmény 280 W-nál kisebb.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a ventilátorokra, amelyek:

a)

a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében kifejezetten robbanásveszélyes légkörben való üzemelésre vannak tervezve;

b)

rendeltetésük szerint csak a 89/106/EGK tanácsi irányelvben (7) előírt tűzvédelmi követelményekkel összefüggésben, veszélyhelyzetben, rövid üzemidőben üzemelnek;

c)

kifejezetten a következő körülmények között való üzemelésre vannak tervezve:

i.

a)

ha az áramoltatott gáz üzemi hőmérséklete meghaladja a 100 °C-ot;

b)

ha a ventilátort hajtó, az áramoltatott gázon kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete meghaladja a 65 °C-ot;

ii.

ha az áramoltatott gáz éves átlagos hőmérséklete és/vagy a ventilátort hajtó, az áramoltatott gázon kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete – 40 °C-nál kisebb;

iii.

váltóáram esetében 1 000 V-nál, egyenáram esetében 1 500 V-nál nagyobb tápfeszültséggel;

iv.

mérgező, nagymértékben korrozív vagy gyúlékony környezetben vagy nagyfokú kopást előidéző anyagok jelenlétében;

d)

2015. január 1-jét megelőzően kerülnek kereskedelmi forgalomba olyan, velük azonos kialakítású ventilátorok cseréjének lehetővé tétele céljából, amelyeket 2013. január 1. előtt más termékbe beépítve hoztak forgalomba,

azzal, hogy a csomagoláson, a termékinformációk között és a műszaki dokumentációban egyértelműen utalni kell az a), a b) és a c) pont esetében arra, hogy a ventilátort kizárólag a rendeltetésének megfelelő célra szabad alkalmazni, a d) pont esetében pedig arra az egy vagy több termékre, amelynek cseréjének lehetővé tétele céljából forgalmazzák őket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2009/125/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.   „ventilátor”: folyamatos gázáramlás, jellemzően folyamatos levegőáramlás fenntartására alkalmazott olyan forgó lapátkerekes gép, amelyen az áramoltatott gáz áthalad, és amelynek tömegegységre jutó munkája nem haladja meg a 25 kJ/kg-ot, továbbá amely:

a járókeréknek az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban való hajtása céljából olyan elektromos motorral van felszerelve, amelynek bemeneti elektromos teljesítménye 125 W és 500 kW között van (bemeneti elektromos teljesítménye ≥ 125 W és ≤ 500 kW), vagy ilyen elektromos motorral való használatra van tervezve,

axiálventilátor, centrifugális ventilátor, keresztáramú ventilátor vagy köztes áramú ventilátor,

forgalomba hozatalkor vagy használatba vételkor fel van szerelve vagy nincs felszerelve motorral;

2.   „járókerék”: a ventilátornak az a része, amely az áramló gáznak energiát ad át, és amely „munkakerék”, „szárnykerék” néven is ismert;

3.   „axiálventilátor”: olyan ventilátor, amely a gázt egy vagy több forgó járókerék által létrehozott tangenciális örvénylő mozgás révén egy vagy több járókerék forgástengelyével párhuzamos irányban hajtja. Az axiálventilátor bizonyos esetekben el van látva, máskor nincs ellátva hengeres foglalattal, be-, illetve kimeneti álló terelőlapátokkal, illetőleg diafragmapanellel vagy diafragmagyűrűvel;

4.   „bemeneti álló terelőlapát”: a járókerék előtt elhelyezett, a gázáramnak a járókerék felé való terelésére szolgáló terelőlapát, függetlenül attól, hogy állítható-e vagy sem;

5.   „kimeneti álló terelőlapát”: a járókerék mögött elhelyezett, a gázáramnak a járókeréktől való elterelésére szolgáló terelőlapát, függetlenül attól, hogy állítható-e vagy sem;

6.   „diafragmapanel”: nyílásában a ventilátort befogadó olyan panel, amely lehetővé teszi a ventilátor más szerkezetekhez való rögzítését;

7.   „diafragmagyűrű”: nyílásában a ventilátort befogadó olyan gyűrű, amely lehetővé teszi a ventilátor más szerkezetekhez való rögzítését;

8.   „centrifugális ventilátor”: olyan ventilátor, amelyben a gáz lényegében tengelyirányban lép be a járókerékbe, és a tengelyre merőleges irányban távozik onnan. A járókerék egy vagy két szívócsonkkal rendelkezik, és bizonyos esetekben el van látva, máskor nincs ellátva foglalattal;

9.   „radiális lapátozású centrifugális ventilátor”: olyan centrifugális ventilátor, amelyben a járókerék lapátjai a járókerék kerülete mentén a forgástengelyhez képest sugárirányban állnak;

10.   „előre hajló lapátozású centrifugális ventilátor”: olyan centrifugális ventilátor, amelyben a járókerék lapátjai a járókerék kerülete mentén a forgás irányához képest előrefelé állnak;

11.   „hátra hajló lapátozású foglalat nélküli centrifugális ventilátor”: foglalattal nem ellátott olyan centrifugális ventilátor, amelyben a járókerék lapátjai a járókerék kerülete mentén a forgás irányához képest hátrafelé állnak;

12.   „foglalat”: a járókerék körül elhelyezett olyan tok, amely a gázáramot a járókerék felé tereli, a járókeréken keresztül tereli és a járókeréktől eltereli;

13.   „hátra hajló lapátozású foglalatos centrifugális ventilátor”: foglalattal és járókerékkel ellátott olyan centrifugális ventilátor, amelyben a lapátok a járókerék kerülete mentén a forgás irányához képest hátrafelé állnak;

14.   „keresztáramú ventilátor”: olyan ventilátor, amelyben a gázáramlás a járókeréken keresztül a járókerék kerületén szemlélve mind a belépő, mind a kilépő gáz esetében lényegében a járókerék forgástengelyére merőleges irányban történik;

15.   „köztes áramú ventilátor”: olyan ventilátor, amelyben a járókeréken keresztülhaladó gáz áramlási iránya a centrifugális és az axiálventilátor esetében érvényesülő irány között van;

16.   üzemelés „rövid üzemidőben”: motor állandó terhelés melletti üzeme annyi ideig, hogy a hőmérséklet-egyensúlynak nincs ideje kialakulni;

17.   „szellőztetőventilátor”: olyan ventilátor, amelynek felhasználása nem a következő energiával kapcsolatos termékek valamelyikében történik:

3 kW-nál nagyobb maximális bemeneti elektromos teljesítményű ruhaszárító gépekben és mosó-szárító gépekben,

háztartási légkondicionáló termékek olyan beltéri egységeiben és olyan beltéri háztartási légkondicionálókban, amelyek maximális hűtőteljesítménye legfeljebb 12 kW,

információtechnológiai termékekben;

18.   „nyomásarány”: a ventilátor optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontban a ventilátor nyomócsonkjában mért torlónyomás és szívócsonkjában mért torlónyomás hányadosa.

3. cikk

A környezetbarát tervezés követelményei

(1)   A ventilátorok környezetbarát tervezésére alkalmazandó követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

(2)   A ventilátorok energiafelhasználási hatásfokára vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában megadott követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

a)   első szakasz: 2013. január 1-jétől fogva a szellőztetőventilátorok energiafelhasználási célhatásfoka nem lehet kisebb az I. melléklet 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározott értéknél;

b)   második szakasz: 2015. január 1-jétől fogva egyetlen ventilátor energiafelhasználási célhatásfoka sem lehet kisebb az I. melléklet 2. szakaszának 2. táblázatában meghatározott értéknél.

(3)   A ventilátorokra alkalmazandó termékinformációs követelményeket és az információk elhelyezésének módjára vonatkozó követelményeket az I. melléklet 3. szakasza tartalmazza. Ezeket a követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)   A ventilátorok energiafelhasználási hatásfokára vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában megadott követelményeket nem kell alkalmazni a következő körülmények közötti üzemelésre tervezett ventilátorokra:

a)

ha az optimális energiafelhasználási hatásfok 8 000 vagy annál nagyobb percenkénti fordulatszám mellett áll elő;

b)

ha az adott alkalmazásban a nyomásarány 1,11-nál nagyobb;

c)

ha a ventilátort ipari folyamatok keretében szállítóberendezésben, nem gáznemű anyagok szállítására alkalmazzák.

(5)   Olyan kettős felhasználású ventilátorok esetében, amelyek rendeltetésszerűen mind normál körülmények közötti szellőztetésre, mind pedig a 89/106/EK irányelvben előírt tűzvédelmi követelményekkel összefüggésben veszélyhelyzetben, rövid üzemidőben való üzemelésre felhasználhatók, az I. melléklet 2. szakaszában előírt hatásfokjelző számok értékét az 1. táblázat esetében 10 %-kal, a 2. táblázat esetében 5 %-kal csökkenteni kell.

(6)   A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési irányítási rendszert kell alkalmazni.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Indikatív referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a piacon hozzáférhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező ventilátorok indikatív referenciaértékeit a IV. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően négy évvel felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében felméri különösen azt, hogy – annak érdekében, hogy a lényegileg azonos rendeltetésű ventilátorok az energiafelhasználási hatásfok területén fokozottabb versenyt folytathassanak egymással – van-e lehetőség a ventilátortípusok számának csökkentésére. A felülvizsgálat keretében fel kell mérni a mentességek körének szűkítésére – és ezen belül a kettős felhasználású ventilátorok alkalmazására – adódó lehetőségeket is.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2)  HL L 191., 2009.7.23., 26. o.

(3)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(4)  HL L 153., 2010.6.18., 1. o.

(5)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(6)  HL L 100., 1994.4.19., 1. o.

(7)  HL L 40., 1989.2.11., 12. o.


I. MELLÉKLET

A VENTILÁTOROK KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.   Fogalommeghatározások az I. melléklet alkalmazásában

1.   „mérési kategória”: olyan vizsgálati, mérési vagy alkalmazási elrendezés, amely meghatározza a vizsgált ventilátor szívó- és nyomócsonkjában érvényesülő feltételeket

2.   „A mérési kategória”: olyan elrendezés, amelyben a ventilátoron szabad szívó- és nyomócsonkkal végzünk méréseket

3.   „B mérési kategória”: olyan elrendezés, amelyben a ventilátoron szabad szívócsonkkal és a nyomócsonkra csövet csatlakoztatva végzünk méréseket

4.   „C mérési kategória”: olyan elrendezés, amelyben a ventilátoron a szívócsonkra csövet csatlakoztatva és szabad nyomócsonkkal végzünk méréseket

5.   „D mérési kategória”: olyan elrendezés, amelyben a ventilátoron a szívó- és a nyomócsonkra egyaránt csövet csatlakoztatva végzünk méréseket

6.   „hatásfok-kategória”: annak megfelelő kategória, hogy a ventilátor energiafelhasználási hatásfokának (amely lehet statikus hatásfok vagy összhatásfok) meghatározása a ventilátor melyik típusú hasznos teljesítményéből történik, ahol:

7.   „statikus hatásfok”: a ventilátornak a ventilátor statikus nyomása (psf) alapján számított energiafelhasználási hatásfoka

8.   a ventilátor „statikus nyomása” (psf): a ventilátorban érvényesülő össznyomás és a ventilátor dinamikus nyomásának a Mach-számmal korrigált értéke közötti különbség

9.   „torlónyomás”: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk

10.   „dinamikus nyomás”: a tömegáramból, a ventilátor nyomócsonkján átáramló gáz átlagos sűrűségéből és a ventilátor nyomócsonkjának keresztmetszeti területéből meghatározott nyomás

11.   „Mach-szám”: egy adott pontban fellépő dinamikus nyomás korrigálására szolgáló szorzótényező, amely definíció szerint a torlónyomás és a nyugvó pontra a környezetében lévő gázhoz képest működő, az abszolút nulla nyomáshoz viszonyított nyomás különbsége osztva a dinamikus nyomással

12.   „összhatásfok”: a ventilátornak a ventilátor össznyomása (pf) alapján számított energiafelhasználási hatásfoka

13.   a ventilátor „össznyomása” (pf): a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség

14.   „hatásfokjelző szám”: paraméter az adott bemeneti elektromos teljesítményű ventilátor optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó ponthoz rendelt energiafelhasználási célhatásfok számítására szolgáló képletekben (e képletek N paramétere)

15.   „energiafelhasználási célhatásfok” (ηcél): az az energiafelhasználási hatásfok, amellyel a ventilátornak a követelmények teljesítéséhez legalább rendelkeznie kell, és amely a ventilátornak az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban érvényesülő bemeneti elektromos teljesítményéből számítható; ηcél értéke a II. melléklet 3. szakaszának megfelelő képletéből adódik, ha az energiafelhasználási hatásfok megfelelő képletébe az N hatásfokjelző számot (I. melléklet 2. szakasz 1. és 2. táblázat) és a ventilátornak az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban érvényesülő, kW-ban kifejezett Pe(d) bemeneti elektromos teljesítményét beírjuk

16.   „frekvenciaváltó”: a ventilátorral és a motorral egybeépített vagy velük egy rendszerként működő olyan áramátalakító, amely az elektromos motor tápáramát folyamatosan átalakítja oly módon, hogy a motor leadott teljesítménye megfeleljen a motor által hajtott terhelés forgatónyomaték–fordulatszám jelleggörbéjének; a fogalom nem terjed ki azokra a feszültségszabályozókra, amelyek csak a motor tápfeszültségét változtatják

17.   „általános hatásfok”: az adott esetnek megfelelően a statikus hatásfok vagy az összhatásfok.

2.   A ventilátorok energiafelhasználási hatásfokára vonatkozó követelmények

A ventilátor energiafelhasználási hatásfokára vonatkozó minimumkövetelményeket az 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

1.

táblázat

A ventilátor energiafelhasználási hatásfokára vonatkozó minimumkövetelmények az első szakaszban (2013. január 1-jétől)

A ventilátor típusa

Mérési kategória

(A–D)

Hatásfok-kategória

(statikus hatásfok vagy összhatásfok)

P teljesítménytartomány (kW)

Az energiafelhasználás célhatásfoka

Hatásfokjelző szám

(N)

Axiálventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

36

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

50

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

Előre hajló lapátozású centrifugális ventilátor, radiális lapátozású centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

37

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

42

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

Hátra hajló lapátozású foglalat nélküli centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

58

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Hátra hajló lapátozású foglalatos centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

58

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

61

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Köztes áramú ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

47

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

58

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Keresztáramú ventilátor

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 1,14 · ln(P) – 2,6 + N

13

10 < P ≤ 500

ηcél = N


2.

táblázat

A ventilátor energiafelhasználási hatásfokára vonatkozó minimumkövetelmények a második szakaszban (2015. január 1-jétől)

A ventilátor típusa

Mérési kategória

(A–D)

Hatásfok-kategória

(statikus hatásfok vagy összhatásfok)

P teljesítménytartomány (kW)

Az energiafelhasználás célhatásfoka

Hatásfokjelző szám

(N)

Axiálventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

40

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

58

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

Előre hajló lapátozású centrifugális ventilátor, radiális lapátozású centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

44

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

49

10 < P ≤ 500

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

Hátra hajló lapátozású foglalat nélküli centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

62

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Hátra hajló lapátozású foglalatos centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

61

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

64

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Köztes áramú ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

50

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

62

10 < P ≤ 500

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

Keresztáramú ventilátor

B, D

Összhatásfok

0,125 ≤ P ≤ 10

ηcél = 1,14 · ln(P) – 2,6 + N

21

10 < P ≤ 500

ηcél = N

3.   A ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények

1.

A ventilátornak a 2. pont (1)–(14) alpontja szerinti adatait jól látható módon fel kell tüntetni:

a)

a ventilátor műszaki dokumentációjában;

b)

a ventilátor gyártójának nyilvánosan elérhető internetes oldalain.

2.

A feltüntetendő adatok a következők:

1.

az η általános hatásfok, egy tizedesjegyre kerekítve;

2.

az energiafelhasználási hatásfok meghatározása során figyelembe vett mérési kategória (A–D);

3.

a hatásfok-kategória (statikus hatásfok vagy összhatásfok);

4.

az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pont hatásfokjelző száma;

5.

arra való utalás, hogy a ventilátor hatásfokának számítása frekvenciaváltó feltételezésével történt-e, és ha igen, akkor a ventilátor tartalmazza-e a frekvenciaváltót, vagy a ventilátort külső frekvenciaváltóval együtt kell-e alkalmazni;

6.

a gyártás éve;

7.

a gyártó neve vagy védjegye, cégjegyzékszáma és működési helye;

8.

a termék típusszáma;

9.

a mért felvett motorteljesítmény(ek) (kW), tömegáram(ok) és nyomás(ok) az optimális energiafelhasználási hatásfok mellett;

10.

percenkénti fordulatszám az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban;

11.

a nyomásarány;

12.

az életciklus végi szétszerelést, újrafeldolgozást és ártalmatlanítást segítő információk;

13.

a környezetre gyakorolt hatások mérséklése és az optimális várható élettartam szempontjából lényeges, a ventilátor beszerelésére, használatára és karbantartására vonatkozó információk;

14.

a ventilátor energiafelhasználási hatásfokának meghatározásakor felhasznált azon kiegészítők – például csövek – leírása, amelyek a mérési kategória leírásában nem szerepelnek, és szállításkor nem tartozékai a ventilátornak.

3.

A műszaki dokumentációban az adatokat a 2. pont (1)–(14) alpontjában bemutatott sorrendben kell megadni. A felsorolást szó szerint nem szükséges megismételni. Az adatok a szöveges közlés helyett grafikonok, ábrák és jelek segítségével is szemléltethetők.

4.

A 2. pont (1), (2), (3), (4) és (5) alpontjában meghatározott adatokat időtálló módon fel kell tüntetni a ventilátor adattábláján vagy annak közelében; a 2. pont (5) alpontja szerinti megfelelő esetet a következő szöveggel kell jelezni:

„A ventilátort frekvenciaváltóval együtt kell alkalmazni.”, vagy

„A ventilátor frekvenciaváltót tartalmaz.”

5.

Az alkalmazási kézikönyvben a gyártó köteles információkat szolgáltatni a ventilátor összeszerelése, beszerelése és karbantartása során alkalmazandó elővigyázatossági intézkedésekről. Ha a termékinformációs követelmények 2. pontjának (5) alpontja értelmében a ventilátort külső frekvenciaváltóval együtt kell alkalmazni, akkor a gyártó köteles részletes adatokat szolgáltatni annak a frekvenciaváltónak a jellemzőiről, amely az összeszerelés után optimális üzemet biztosít.


II. MELLÉKLET

MÉRÉSEK ÉS SZÁMÍTÁSOK

1.   Fogalommeghatározások a II. melléklet alkalmazásában

1.   „belépő volumetrikus gázáramsebesség” (q): a ventilátoron egységnyi idő alatt átáramló gáztérfogat (m3/s), amelyet a ventilátor által megmozgatott gázmennyiség tömege (kg/s) és a megmozgatott gázmennyiségnek a szívócsonkban mért sűrűsége (kg/m3) hányadosaként számítunk

2.   „összenyomhatósági tényező”: az áramló gáz által a vizsgálat során elszenvedett összenyomhatóság mértékét leíró dimenzió nélküli szám, amelyet a ventilátor által a gázon végzett mechanikai munka és azon munka hányadosaként számítunk, amelyet a ventilátor az ugyanilyen tömegáramú és ugyanilyen belépési sűrűségű összenyomhatatlan folyadékon ugyanilyen nyomásviszonyok mellett végezne; a számítás során a ventilátorban uralkodó nyomást össznyomásként vagy statikus nyomásként kell figyelembe venni (kp, illetve kps)

3.   „kps”: a ventilátor hasznos statikus teljesítményének számítása során figyelembe vett összenyomhatósági tényező

4.   „kp”: a ventilátor hasznos összteljesítményének számítása során figyelembe vett összenyomhatósági tényező

5.   „véglegesen összeszerelt állapot”: a ventilátor gyárban vagy helyszínen összeszerelt olyan konfigurációja, amely tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek az elektromos energiának a ventilátor hasznos munkájává való átalakításához szükségesek, és más alkatrészek vagy kiegészítők hozzáadását ebből a célból nem igényli

6.   „nem véglegesen összeszerelt állapot”: a ventilátor alkatrészeinek olyan összeszerelt konfigurációja, amely legalább egy további alkatrész hozzáadását igényli ahhoz, hogy az elektromos energiát képes legyen a ventilátor hasznos munkájává átalakítani

7.   „közvetlen hajtású” ventilátor: olyan hajtással ellátott ventilátor, amelyben a járókerék a motor tengelyéhez – akár közvetlenül, akár koaxiális tengelykapcsolóval – mereven csatlakozik, és amelyben a járókerék fordulatszáma megegyezik a motoréval

8.   „áttétellel hajtott” ventilátor: olyan ventilátor, amely a fentiek szerint nem minősül közvetlen hajtásúnak. Ide tartoznak azok a hajtások, amelyek szíjhajtást, sebességváltót vagy csúszó tengelykapcsolót tartalmaznak

9.   „kis hatásfokú hajtás”: olyan szíjat magában foglaló hajtás, amelynek szélessége kisebb magasságának háromszorosánál, valamint minden más olyan hajtás, amely nem minősül nagy hatásfokú hajtásnak

10.   „nagy hatásfokú hajtás”: olyan szíjat magában foglaló hajtás, amelynek szélessége legalább magasságának háromszorosa, valamint a fogasszíjat vagy fogaskereket magában foglaló hajtás.

2.   Mérési módszer

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és az e teljesülés ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertanhoz, és amely várhatóan kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban leírt módszereket is.

3.   Számítási módszer

Az egy adott ventilátor energiafelhasználási hatásfokának számítására szolgáló módszertan a ventilátor hasznos teljesítményének és a motor bemeneti elektromos teljesítményének egymáshoz viszonyított arányából indul ki, ahol a ventilátor hasznos teljesítménye a volumetrikus gázáramsebesség és a ventilátor két oldalán fellépő nyomás közötti különbség szorzata. Nyomásként a mérési kategória és a hatásfok-kategória függvényében vagy a statikus nyomást, vagy az össznyomást kell figyelembe venni, ahol az össznyomás a statikus nyomás és a dinamikus nyomás összege.

3.1.

Ha a ventilátor szállítása „véglegesen összeszerelt állapotban” történik, akkor a ventilátor optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontban mérjük meg a ventilátor leadott hasznos teljesítményét és elektromos bemeneti teljesítményét:

a)

Ha a ventilátor nem foglal magában frekvenciaváltót, akkor az általános hatásfokot a következő képlet szolgáltatja:

ηe = Pu(s) / Pe

ahol:

 

ηe az általános hatásfok;

 

Pu(s) a ventilátornak a 3.3. pont szerint meghatározott, az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban leadott hasznos teljesítménye;

 

Pe a ventilátor motorjának az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban a hálózati csatlakozáson mért felvett teljesítménye

b)

Ha a ventilátor frekvenciaváltót is magában foglal, akkor az általános hatásfokot a következő képlet szolgáltatja:

ηe = (Pu(s) / Ped) · Cc

ahol:

 

ηe az általános hatásfok;

 

Pu(s) a ventilátornak a 3.3. pont szerint meghatározott, az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban leadott hasznos teljesítménye;

 

Ped a ventilátor frekvenciaváltójának az optimális energiafelhasználási hatásfokhoz tartozó pontban a hálózati csatlakozáson mért felvett teljesítménye.

 

Cc a tehermegoszlási kiigazító tényező, a következők szerint:

ha a frekvenciaváltóval ellátott motorra Ped ≥ 5 kW, akkor Cc = 1,04;

ha a frekvenciaváltóval ellátott motorra Ped < 5 kW, akkor: Cc = – 0,03 ln(Ped) + 1,088.

3.2.

Ha a ventilátor szállítása „nem véglegesen összeszerelt állapotban” történik, akkor a ventilátor általános hatásfokát a járókerék optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontban, a következő képlettel számítjuk:

ηe = ηr · ηm · ηT · Cm · Cc

ahol:

 

ηe az általános hatásfok;

 

ηr a ventilátor járókerekének Pu(s) / Pa hatásfoka,

ahol:

 

Pu(s) a ventilátornak a 3.3. pont szerint meghatározott, a járókerék optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontban leadott hasznos teljesítménye;

 

Pa a ventilátor tengelyteljesítménye a járókerék optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontban;

 

ηm a szállított motor névleges mért motorteljesítménye, a 640/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó motorok esetében a rendeletnek megfelelően. Ha a motor nem tartozik a 640/2009/EK rendelet hatálya alá, valamint ha a ventilátorhoz nem tartozik motor, akkor a motorra a következő ηm helyettesítő értéket kell figyelembe venni:

ha a Pe ajánlott bemeneti elektromos teljesítmény ≥ 0,75 kW:

ηm = 0,000278*(x3) – 0,019247*(x2) + 0,104395*x + 0,809761,

ahol x = lg(Pe),

és Pe a 3.1. a) pont szerinti mennyiség;

ha a Pe ajánlott bemeneti motorteljesítmény < 0,75 kW:

ηm = 0,1462*ln(Pe) + 0,8381,

és Pe a 3.1. a) pont szerinti mennyiség, ahol a ventilátor gyártója által ajánlott Pe teljesítménynek elvben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a ventilátor – az esetleges erőátviteli rendszerek veszteségeit is figyelembe véve – elérje az optimális energiafelhasználási hatásfokához tartozó pontot;

 

ηT a hajtási elrendezés hatásfoka, amelyet a következő alapértékekkel kell figyelembe venni:

közvetlen hajtás esetén: ηT = 1,0;

a 9. pont szerinti kis hatásfokú hajtás esetén:

ha Pa ≥ 5 kW, ηT = 0,96;

ha 1 kW < Pa < 5 kW, ηT = 0,0175 * Pa + 0,8725;

ha Pa ≤ 1 kW, ηT = 0,89;

a 10. pont szerinti nagy hatásfokú hajtás esetén:

ha Pa ≥ 5 kW, ηT = 0,98;

ha 1 kW < Pa < 5 kW, ηT = 0,01 * Pa + 0,93;

ha Pa ≤ 1 kW, ηT = 0,94;

 

Cm a különböző összetevők egyidejű alkalmazását figyelembe vevő kiigazító tényező, melynek értéke 0,9;

 

Cc a tehermegoszlási kiigazító tényező, a következők szerint:

frekvenciaváltó nélküli motor esetében Cc = 1,0;

frekvenciaváltóval ellátott motor esetében ha Ped ≥ 5 kW, akkor Cc = 1,04;

frekvenciaváltóval ellátott motor esetében ha Ped < 5 kW, akkor: Cc = – 0,03 ln(Ped) + 1,088.

3.3.

A ventilátor Pu(s) hasznos teljesítményét (kW) a ventilátor szállítója által választott mérési kategória függvényében a következőképpen kell meghatározni:

a)

ha a ventilátor vizsgálata az A mérési kategória szerint történt, akkor a ventilátor Pus hasznos statikus teljesítménye: Pus = q · psf · kps;

b)

ha a ventilátor vizsgálata a B mérési kategória szerint történt, akkor a ventilátor Pu hasznos teljesítménye: Pu = q · pf · kp;

c)

ha a ventilátor vizsgálata a C mérési kategória szerint történt, akkor a ventilátor Pus hasznos statikus teljesítménye: Pus = q · psf · kps;

d)

ha a ventilátor vizsgálata a D mérési kategória szerint történt, akkor a ventilátor Pu hasznos teljesítménye: Pu = q · pf · kp.

4.   Módszertan az energiafelhasználás célhatásfokának számításához

Az energiafelhasználás célhatásfoka az az – egész százalékpont formájában kifejezett – energiafelhasználási hatásfok, amelyet az adott típusba tartozó ventilátoroknak legalább teljesíteniük kell ahhoz, hogy megfeleljenek az e rendeletben előírt követelményeknek. Az energiafelhasználási célhatásfok képletei a Pe(d) bemeneti elektromos teljesítményt és az I. mellékletben meghatározott minimális hatásfokjelző számot tartalmazzák. A teljes teljesítménytartományt két képlet fedi le: az egyik azokra a ventilátorokra vonatkozik, amelyek bemeneti elektromos teljesítménye legalább 0,125 kW, de legfeljebb 10 kW, a másik pedig azokra a ventilátorokra, amelyek bemeneti elektromos teljesítménye 10 kW-nál nagyobb, de legfeljebb 500 kW.

A különböző ventilátortípusok különböző jellemzőinek figyelembevétele érdekében a ventilátorok három nagyobb típusba vannak besorolva, amelyek mindegyikében más-más képlettel történik a hatásfok számítása:

4.1.

Az axiálventilátorok, az előre hajló lapátozású centrifugális ventilátorok és a radiális lapátozású centrifugális ventilátorok (bennük axiálventilátorral) energiafelhasználási célhatásfokát a következő képletekből számítjuk:

Teljesítménytartomány: 0,125 kW-tól 10 kW-ig

Teljesítménytartomány: 10 kW-tól 500 kW-ig

ηcél = 2,74 · ln(P) – 6,33 + N

ηcél = 0,78 · ln(P) – 1,88 + N

ahol a P bemeneti teljesítmény a Pe(d) bemeneti elektromos teljesítmény, N pedig a szükséges energiafelhasználási hatásfok jelzőszáma.

4.2.

A hátra hajló lapátozású foglalat nélküli centrifugális ventilátorok, a hátra hajló lapátozású foglalatos centrifugális ventilátorok és a köztes áramú ventilátorok energiafelhasználási célhatásfokát a következő képletekből számítjuk:

Teljesítménytartomány: 0,125 kW-tól 10 kW-ig

Teljesítménytartomány: 10 kW-tól 500 kW-ig

ηcél = 4,56 · ln(P) – 10,5 + N

ηcél = 1,1 · ln(P) – 2,6 + N

ahol a P bemeneti teljesítmény a Pe(d) bemeneti elektromos teljesítmény, N pedig a szükséges energiafelhasználási hatásfok jelzőszáma.

4.3.

A keresztáramú ventilátorok energiafelhasználási célhatásfokát a következő képletekből számítjuk:

Teljesítménytartomány: 0,125 kW-tól 10 kW-ig

Teljesítménytartomány: 10 kW-tól 500 kW-ig

ηcél = 1,14 · ln(P) – 2,6 + N

ηcél = N

ahol a P bemeneti teljesítmény a Pe(d) bemeneti elektromos teljesítmény, N pedig a szükséges energiafelhasználási hatásfok jelzőszáma.

5.   Az energiafelhasználás célhatásfokának alkalmazása

Az energiafelhasználási hatásfokra vonatkozó minimumkövetelmény akkor teljesül, ha a ventilátornak a II. melléklet 3. szakaszában található megfelelő módszerrel meghatározott ηe általános hatásfoka legalább akkora, mint a hatásfokjelző számhoz tartozó ηcél célérték.


III. MELLÉKLET

PIACFELÜGYELETI CÉLÚ VIZSGÁLATOK

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.

A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2.

Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti az e rendeletben előírt követelményeket, ha a ventilátor ηe általános hatásfoka legalább a II. melléklet (3. szakasz) képletei segítségével az I. melléklet vonatkozó hatásfok-kategóriái alapján számított energiafelhasználási célhatásfok 0,9-szerese.

3.

Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor a következők szerint kell eljárni:

ha a modellből évi ötnél kevesebb darabot gyártanak, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit,

ha a modellből legalább évi öt darabot gyártanak, akkor a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá.

4.

Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti az e rendeletben előírt követelményeket, ha a 3. pont szerinti darabok ηe általános hatásfokának számtani közepe legalább a II. melléklet (3. szakasz) képletei segítségével az I. melléklet vonatkozó hatásfok-kategóriái alapján számított energiafelhasználási célhatásfok 0,9-szerese.

5.

Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.


IV. MELLÉKLET

INDIKATÍV REFERENCIAÉRTÉKEK A 6. CIKK SZERINT

Az e rendelet elfogadásának időpontjában a ventilátorok piacán hozzáférhető legjobb technológiát az 1. táblázat ismerteti. Előfordulhat, hogy ezek a referenciaértékek nem minden alkalmazás esetében érhetők el az e rendelet hatálya alá tartozó teljesítménytartomány teljes egészében.

1.   táblázat

Ventilátorok indikatív referenciaértékei

A ventilátor típusa

Mérési kategória (A–D)

Hatásfok-kategória

(statikus hatásfok vagy összhatásfok)

Hatásfokjelző szám

Axiálventilátor

A, C

Statikus hatásfok

65

B, D

Összhatásfok

75

Előre hajló lapátozású centrifugális ventilátor, radiális lapátozású centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

62

B, D

Összhatásfok

65

Hátra hajló lapátozású foglalat nélküli centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

70

Hátra hajló lapátozású foglalatos centrifugális ventilátor

A, C

Statikus hatásfok

72

B, D

Összhatásfok

75

Köztes áramú ventilátor

A,C

Statikus hatásfok

61

B,D

Összhatásfok

65

Keresztáramú ventilátor

B, D

Összhatásfok

32


6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/22


A BIZOTTSÁG 328/2011/EU RENDELETE

(2011. április 5.)

a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:.

(1)

Az 1338/2008/EK rendelet létrehozta a népegészségre, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó európai statisztikák rendszeres összeállításának közös keretét.

(2)

Az 1338/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének értelmében végrehajtási intézkedésekben kell pontosan meghatározni a halálokokra vonatkozóan a rendelet III. melléklete szerint szolgáltatandó adatokat és metaadatokat, és megállapítani az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyidőszakokat és időközöket.

(3)

A tagállamok által a Bizottsághoz (Eurostat) küldött bizalmas adatokat a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozóan az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott elvnek és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell kezelni.

(4)

Az 1338/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelően készült egy költség-haszon elemzés és megtörtént annak értékelése.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

A „halálokok” területen készült európai statisztikáknak tartalmazniuk kell az egyes tagállamokban regisztrált összes halálesetet és halvaszületést, különbséget téve a tagállam lakosai és nem a tagállam lakosai között.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „halál”: az összes életjel végleges megszűnése élveszületés után (az életfunkciók születés utáni megszűnése, az újraélesztés lehetősége nélkül). A halvaszületés nem tartozik ebbe a fogalomba;

b)   „halvaszületés”: magzati halál, azaz a fogamzással létrejött magzat halála mielőtt teljesen kibújt volna vagy kivették volna az anyából, függetlenül a terhesség időtartamától. A halált az a körülmény jelzi, hogy az anyától való elválasztás után a magzat nem lélegzik és más életjelet – szívverés, a köldökzsinór lüktetése, harántcsíkos izmok határozott mozgása – sem mutat;

c)   „magzati kor”: a terhesség időtartama, az utolsó rendes menstruációs időszak első napjától számítva. A magzat korát teljes napokban vagy teljes hetekben kell megadni;

d)   „újszülöttkori halál”: az élve született újszülött első 28 teljes napban (a 0. naptól a 27. napig bezárólag) bekövetkező halála;

e)   „paritás”: korábbi élve- vagy halvaszülések száma (0, 1, 2, 3 vagy több élve- vagy halvaszülés);

f)   „egyéb halál”: az újszülöttkori halálra meghatározott 28 teljes napos időszak után bekövetkező halál;

g)   „a halálozás alapoka”: az a betegség vagy sérülés, amely a közvetlenül a halálhoz vezető kóros események folyamatát elindította, vagy a halálos sérülést okozó baleset vagy erőszakos cselekmény körülményei;

h)   „lakos”: „szokásos tartózkodási hellyel rendelkező lakos” azon a helyen, ahol az egyén rendesen napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre.

Kizárólag azok a személyek tekinthetők a szóban forgó földrajzi területen szokásos tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak, akik:

i.

a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig folyamatosan a szokásos tartózkodási helyükön éltek; vagy

ii.

a referencia-időpontot megelőző tizenkét hónap során azzal a szándékkal érkeztek a szokásos tartózkodási helyükre, hogy legalább egy évig ott tartózkodjanak.

Ha az i. vagy ii. alpontban leírt körülmények nem állapíthatók meg, akkor a „szokásos tartózkodási hely” a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely.

3. cikk

Kötelező adatok

A tagállamok a mellékeltben felsorolt változókat megküldik a Bizottság (Eurostat) számára. Lehetőség szerint mindig meg kell adni a külföldön elhalálozott lakosok halálának okára vonatkozó statisztikákat is.

A halvaszületéseknél a három jelentési kritérium közül legalább egyet alkalmazni kell, a következő sorrendben: 1. születési súly; 2. magzati kor; és 3. teljes testhossz. Az adatgyűjtést a következő csoportokra kell korlátozni:

a)

születési súly 500 g-tól 999 g-ig, vagy ha a születési súly nem használható, akkor a 22 és 27 teljes hét közötti magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor a 25 és 34 cm közötti teljes testhossz (9. változó); és

b)

legalább 1 000 g születési súly, vagy ha a születési súly nem használható, akkor a 27 teljes hetet meghaladó magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor a legalább 35 cm teljes testhossz (10. változó).

4. cikk

Tárgyidőszak

A tárgyidőszak a naptári év.

A tagállamok a tárgyévet követő 24 hónapon belül megadják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben meghatározott adatokat.

Az első tárgyév 2011.

5. cikk

Metaadatok

A tagállamok megadnak a Bizottságnak (Eurostat) minden releváns információt, ideértve: információk a fogalommeghatározásokban, lefedettségben, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) használt revíziójában és frissítéseinek alkalmazásában, és az automatizált kódolási rendszerekben fennálló tagállami különbözőségekről, valamint információk a halált előidéző okok kiválasztásáról és módosításáról.

6. cikk

Adatok és metaadatok szolgáltatása a Bizottság (Eurostat) számára

A tagállamok az e rendeletben előírt (véglegesített, hitelesített és elfogadott) összesített adatokat vagy mikroadatokat, valamint a metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által előírt adatcseresablon szerint szolgáltatják. Az adatokat és a metaadatokat az Eurostathoz egyablakos rendszerben kell eljuttatni.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. április 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

(2)  HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(3)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


MELLÉKLET

A Bizottságnak (Eurostat) megküldendő változók felsorolása

Változók

Lakos

A jelentést készítő országban elhalálozott, nem ott lakó személy

Halvaszületés

Újszülöttkori halál

Egyéb halál

Halvaszületés

Újszülöttkori halál

Egyéb halál

1.

Halál éve (elhalálozás dátuma)

C

C

C

C

C

C

2.

Nem

V

C

C

V

C

C

3.

A halálozás alapoka (négyjegyű BNO-kód)

V

C

C

V

C

C

4.

Kor (0 napos, 1, 2, 3, 4, 5, 6 napos, 7–27 napos, 28–365 napos, 1 éves, 2, 3, 4, 5–9, … 85–89, … 105 + éves)

X

C

C

X

C

C

5.

Az elhalálozás szerinti ország

V

C

C

V

C

C

6.

Az elhalálozás szerinti régió (NUTS 2)

V

C (1)

C (1)

V

C

C

7.

A lakóhely szerinti régió (NUTS 2)/Az anya lakóhelye szerinti régió (NUTS 2)

V

C

C

V

V

V

8.

A lakóhely szerinti ország/Az anya lakóhelye szerinti ország

X

X

X

V

C

C

9.

A halvaszületések első csoportja

születési súly 500–999 g, vagy ha ez nem használható, akkor

22–27 teljes hetes magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor

25–34 cm teljes testhossz

V

X

X

V

X

X

10.

A halvaszületések második csoportja

születési súly legalább 1 000 g, vagy ha ez nem használható, akkor

a 27 teljes hetet meghaladó magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor

legalább 35 cm teljes testhossz

V

X

X

V

X

X

11.

Az anya kora korcsoportonként (15 évesnél fiatalabb, ezután ötéves korcsoportok 49 éves korig, majd az 50 éves vagy idősebb)

V

V

X

V

V

X

12.

Paritás

V

V

X

V

V

X

Megjegyzés: C – kötelező; V – önkéntes; X – nem használható.


(1)  Külföldön elhalálozott lakosok esetében önkéntes.


6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/25


A BIZOTTSÁG 329/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. április 5.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. április 6-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. április 5-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

61,9

JO

71,2

MA

51,5

TN

104,8

TR

92,5

ZZ

76,4

0707 00 05

EG

158,2

TR

144,9

ZZ

151,6

0709 90 70

MA

85,6

TR

123,5

ZA

28,9

ZZ

79,3

0805 10 20

EG

63,1

IL

76,5

MA

53,1

TN

47,6

TR

73,3

US

49,1

ZZ

60,5

0805 50 10

TR

52,7

ZZ

52,7

0808 10 80

AR

96,2

BR

81,9

CA

107,4

CL

90,7

CN

104,9

MK

50,2

US

165,6

UY

76,4

ZA

83,9

ZZ

95,2

0808 20 50

AR

96,4

CL

106,2

CN

67,7

US

174,8

ZA

102,3

ZZ

109,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/27


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. április 1.)

a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 2009/158/EK tanácsi irányelv II–IV. mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2011) 2068. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/214/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/158/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 34. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/158/EK irányelv előírja a baromfi és a keltetőtojások Unión belüli kereskedelmére és harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket. Az irányelv II. melléklete meghatározza a telepek ezen áruk Unión belüli kereskedelmére történő engedélyezésének szabályait. Az említett melléklet II., III. és IV. fejezete meghatározza a létesítményekre és a telepek működésére vonatkozó feltételeket, a betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző programokat és a telepnek adott engedély felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételeket, amelyek magukban foglalják egyes mikroorganizmusok jelenlétének (Salmonella és Mycoplasma) vizsgálatát is; e vizsgálatokat azokon a telepeken kell elvégezni, amelyek számára engedélyezett az Unión belüli kereskedelemben való részvétel.

(2)

A 2009/158/EK irányelv II. mellékletének II. fejezetében ismertetett, a létesítményekre és a telepek működésére vonatkozó feltételek teljesítése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy helyénvaló azokat hozzáigazítani az iparág jelenlegi módszereihez, különös tekintettel a különböző baromfifajták tojásrakási szokásaira.

(3)

Ezenkívül módosítani kell a 2009/158/EK irányelv II. mellékletének III. és IV. fejezetét annak érdekében, hogy figyelembe vegyék egyrészt a Mycoplasmára vonatkozó diagnosztikai módszerek terén elért tudományos haladást az Állategészségügyi Világszervezet diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyve 2.3.5. fejezetének megfelelően, másrészt a Salmonella nómenklatúrának az Egészségügyi Világszervezet Salmonellával foglalkozó referencia és kutatási együttműködő központja általi, a 2007-es Salmonella-szerotípusok antigén formulájára vonatkozó White-Kauffmann-Le Minor séma szerinti módosításait, az Állategészségügyi Világszervezet diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyve 2.3.11. fejezetének megfelelően.

(4)

A 2009/158/EK irányelv III. melléklete meghatározza a baromfi-vakcinázás feltételeit. Módosítani kell a mellékletet a Salmonella elleni vakcinázás különleges feltételeinek a III. mellékletbe való felvétele céljából.

(5)

Emellett a madárinfluenza elleni vakcinázással kapcsolatos egyes hivatkozásokat is módosítani kell a 2009/158/EK irányelv IV. mellékletében található állat-egészségügyi bizonyítványmintákban.

(6)

A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szabályokat állapít meg a szalmonella és egyéb zoonózis-kórokozók kimutatására és ellenőrzésére irányuló, megfelelő és hatékony intézkedések bevezetésének biztosítására. Az említett rendelet előírja, hogy az I. mellékletében felsorolt egyes fajokból származó állományokban meg kell vizsgálni az élő állatokat vagy keltetőtojásokat a származásuk szerinti élelmiszer-ipari vállalkozástól való elszállítása előtt, hogy jelen vannak-e azokban egyes meghatározott zoonózisok és zoonózis-kórokozók. A vizsgálat napját és eredményeit fel kell tüntetni az uniós jogszabályokban - többek között a 2009/158/EK irányelvben - előírt, vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványokban.

(7)

A 2009/158/EK irányelv IV. melléklete meghatározza a baromfi és a keltetőtojások Unión belüli kereskedelmére vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintákat.

(8)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. június 20-i 584/2008/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja, hogy a vizsgálati követelmények a pulykaállományokra is vonatkoznak 2010. január 1-jétől, emiatt a 2009/158/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott, vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványokat ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A 2009/158/EK irányelv II., III. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/158/EK irányelv II., III. és IV. melléklete e határozat melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. április 1-jén.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 74. o.

(2)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(3)  HL L 162., 2008.6.21., 3. o.


MELLÉKLET

A 2009/158/EK irányelv II., III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a II. fejezet a következőképpen módosul:

i.

Az A. szakasz 2. pontja e) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)

A tojásokat:

i.

gyakori időközönként, legalább naponta, a tojásrakás után a lehető leghamarabb össze kell gyűjteni;

ii.

a lehető leghamarabb meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, kivéve, ha a fertőtlenítésre ugyanazon tagállam valamely baromfikeltető állomásán sor kerül;

iii.

vagy új, vagy tiszta és fertőtlenített csomagolóanyagba csomagolják.”;

ii.

A B. szakasz 2. pontja e) alpontjának első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a tojásokat a baromfikeltető állomásra való beérkezésük és a keltetési folyamat közötti időszakban, vagy az Unión belüli kereskedelem, illetve egy harmadik országba történő kivitel céljából történő feladáskor, kivéve, ha előzetesen fertőtlenítve lettek a származási hely szerinti tenyésztelepen,”;

b)

A III. és IV. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„III.   FEJEZET

A BETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZŐ PROGRAM

A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző programoknak – az egészségügyi intézkedések, valamint a 16. és 17. cikk sérelme nélkül – legalább az A–D. szakaszban felsorolt fertőzésekre és fajokra vonatkozó ellenőrzésre kell kiterjedniük.

A.   Salmonella Pullorum (1), Salmonella Gallinarum (2) és Salmonella arizonae  (3) okozta fertőzések

1.   Az érintett fajok:

a)

Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum: tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok, fürjek, fácánok, foglyok és kacsák;

b)

Salmonella arizonae: pulykák.

2.   A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző program

a)

A fertőzés megállapítására szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatokat kell alkalmazni (4).

b)

A vizsgálati mintákat megfelelő módon, vérből, nem kikelt embriókból (vagyis a tojásban elpusztult embriókból), másodosztályú csibékből, mekóniumból, post mortem szövetekből, különösen májból, lépből, petefészekből/méhkürtből, valamint a csípőbél-vakbél találkozási pontjánál kell venni (5).

c)

Szelenit-cisztein táplevesben való közvetlen dúsítást kell alkalmazni a fekália-/mekónium- és bélminták esetében. Nem szelektív elődúsítást követően szója alapú Rappaport-Vassiliadis (RVS) táplevesben vagy Müller-Kauffmann tetrationát-novobiocin (MKTTn) táplevesben való szelektív dúsítás alkalmazható olyan minták (például tojásban elpusztult embriók) esetében, ahol várhatóan minimális a konkurens flóra (6)  (7).

d)

Egy állományból Salmonella Pullorum, Salmonella Gallinarum vagy Salmonella arizonae jelenlétének kimutatása céljából vett vérmintán végzett szerológiai vizsgálat esetében a vizsgálandó minták számának megállapításakor figyelembe kell venni a fertőzés érintett tagállambeli elterjedtségét és a telepen történt korábbi előfordulását. A fertőzés kimutatását célzó szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatok esetében azonban mindig statisztikailag érvényes számú mintát kell venni.

e)

Az állományokat minden egyes tojásrakási időszakban meg kell figyelni a szóban forgó betegség észlelésére legalkalmasabb időben.

f)

A bakteriológiai vizsgálat esetében a mintákat nem lehet olyan baromfiból vagy tojásokból venni, amelyeket antimikrobiális gyógyszerekkel kezeltek a vizsgálatot megelőző két-három hétben.

g)

A kimutatási technikáknak alkalmasnak kell lenniük a Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum okozta fertőzésekre való szerológiai reakcióknak a Salmonella Enteritidis vakcina alkalmazásából adódó szerológiai reakcióktól történő megkülönböztetésére abban az esetben, ha e vakcina került felhasználásra (8). Emiatt nem lehet ilyen vakcinát használni, ha szerológiai ellenőrzést kell alkalmazni. Ha vakcinát használtak, akkor bakterológiai vizsgálatot kell alkalmazni, de az alkalmazott megerősítő módszernek alkalmasnak kell lennie az élő vakcinatörzseknek a vadtörzsektől való megkülönböztetésére.

B.   Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma meleagridis okozta fertőzések

1.   Az érintett fajok:

a)

Mycoplasma gallisepticum: tyúkok és pulykák;

b)

Mycoplasma meleagridis: pulykák.

2.   A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző program

a)

A fertőzés megállapítására jóváhagyott szerológiai és/vagy bakteriológiai és/vagy molekuláris vizsgálatokat kell végezni. A légzsák-léziók naposcsibék és pipék esetében Mycoplasma fertőzésre utalnak, amit ki kell vizsgálni.

b)

A Mycoplasma fertőzés vizsgálatához mintákat kell venni szükség szerint vérből, naposcsibékből és pipékből, spermából vagy a légcsőből, a kloákából vagy a légzsákból vett kenetmintából, a Mycoplasma meleagridis kimutatásához szükséges mintákat pedig a pulykák méhkürtjéből vagy péniszéből kell venni.

c)

A Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis kimutatására irányuló vizsgálatokat reprezentatív minta alapján kell elvégezni a fertőzésnek a nevelés és a tojásrakás ideje alatti folyamatos ellenőrzése érdekében, azaz közvetlenül a tojásrakás kezdete előtt és azután háromhavonként.

C.   Az eredmények és a meghozandó intézkedések

Amennyiben nincsenek reagensek, a vizsgálatot negatívnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az állományt fertőzésgyanúsnak kell tekinteni, és a IV. fejezetben részletezett intézkedéseket kell alkalmazni.

D.   A két vagy több elkülönített termelési egységből álló telepeken az illetékes állat-egészségügyi hatóság a IV. fejezet 3. pontjának b) alpontjában meghatározott intézkedésektől a fertőzött telepen lévő egészséges termelési egységek tekintetében eltérhet, amennyiben a felhatalmazott állatorvos megerősítette, hogy az adott termelési egységek struktúrája és mérete, valamint működése az elhelyezés, a tartás és az etetés tekintetében olyan, teljesen elszigetelt egységeket képez, hogy az érintett betegség nem képes az egyik termelési egységről a másikra átterjedni.

IV.   FEJEZET

A TELEPNEK ADOTT ENGEDÉLY FELFÜGGESZTÉSÉNEK VAGY VISSZAVONÁSÁNAK FELTÉTELEI

1.

A telep engedélyét fel kell függeszteni:

a)

ha a II. fejezetben megállapított feltételek már nem teljesülnek;

b)

addig, amíg a betegségnek megfelelő vizsgálatot el nem végzik,

ha:

madárinfluenza vagy Newcastle-betegség kitörésének gyanúja áll fenn a telepen,

a telepre olyan telepről érkezett a baromfi vagy a keltetőtojás, ahol a madárinfluenza vagy Newcastle-betegség kitörésének gyanúja fennáll, vagy a kitörést megerősítették,

a fertőzés átvitelére alkalmas kapcsolat jött létre a telep, valamint a madárinfluenza, illetve a Newcastle-betegség kitörésének gócpontja között;

c)

az új vizsgálatok elvégzéséig, amennyiben a II. és a III. fejezetben meghatározott feltételekkel összhangban folytatott, a Salmonella Pullorum, Salmonella Gallinarum, Salmonella arizonae, Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis okozta fertőzésre irányuló ellenőrzés eredményei okot adnak a kitörés gyanújára;

d)

a hatósági állatorvos által elrendelt megfelelő intézkedések végrehajtásáig, amennyiben a telepről megállapították, hogy az I. fejezet 1. a), b) és c) pontjában felsorolt követelményeknek nem felel meg.

2.

A telep engedélyét vissza kell vonni, ha:

a)

megerősítést nyer a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség kitörése a telepen;

b)

egy megfelelő második vizsgálat megerősíti a Salmonella Pullorum, Salmonella Gallinarum, Salmonella arizonae, Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis okozta fertőzés kitörését;

c)

a hatósági állatorvos által a telepért felelős személynek címzett második felszólítás után sem történt intézkedés annak érdekében, hogy a telepet összhangba hozzák az I. fejezet 1. a), b) és c) pontjában felsorolt követelményekkel.

3.

Az újraengedélyezés feltételei, ha:

a)

az engedélyt a madárinfluenza vagy Newcastle-betegség kitörése miatt vonták vissza, az engedély 21 nappal a tisztítás és fertőtlenítés után újra kiadható, amennyiben a kényszervágást végrehajtották;

b)

az engedélyt azért vonták vissza, mert a kitörést:

Salmonella Pullorum és Salmonella Gallinarum vagy Salmonella arizonae okozta, az engedély újra kiadható két, a telepen legalább 21 nap különbséggel elvégzett, negatív eredményű vizsgálat után, ha a fertőzött állomány kényszervágását fertőtlenítés követte, amelynek eredményességét száraz felületeken végzett, megfelelő vizsgálatokkal ellenőrizték,

Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis okozta, az engedély újra kiadható két, legalább 60 nap különbséggel az egész állományon elvégzett negatív eredményű vizsgálat után, vagy a teljes fertőzött állomány kényszervágását, majd fertőtlenítését követően a telepen két, legalább 21 nap különbséggel elvégzett, negatív eredményű vizsgálat után.”

2.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A baromfi vagy a keltetőtojásokat termelő baromfiállomány vakcinázására használt oltóanyagnak valamely tagállam illetékes hatósága által kiadott forgalombahozatali engedéllyel kell rendelkeznie.”

b)

A szöveg a következő 3. ponttal egészül ki:

„3.

Bármely Salmonella-szerotípus elleni vakcinázás esetén a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)

a Salmonella elleni vakcinázási programok nem befolyásolhatják a helyszíni vizsgálat keretében végzett szerológiai kimutatást, és nem vezethetnek hamis pozitív eredményekhez;

b)

Salmonella elleni élő vakcinák nem használhatók nemzeti ellenőrzési programok keretében:

i.

tenyész- vagy haszonbaromfi esetében azok szaporodási vagy tojásrakási életszakaszában, kivéve, ha bebizonyosodott az említett vakcinák használatának biztonságossága, és ha azok ilyen célú felhasználása engedélyezett a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) értelmében;

ii.

ha a termelő nem kínál megfelelő módszert a szalmonella vadtörzseknek a vakcinatörzsektől való bakterológiai megkülönböztetésére.

3.

A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IV. MELLÉKLET

AZ UNIÓN BELÜLI KERESKEDELEMBEN HASZNÁLATOS ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOK

(1–6. minta)

1.   MINTA

Image

Image

Image

2.   MINTA

Image

Image

Image

3.   MINTA

Image

Image

Image

4.   MINTA

Image

Image

Image

5.   MINTA

Image

Image

Image

6.   MINTA

Image

Image


(1)  Salmonella Pullorum: Salmonella enterica, enterica alfaj, Gallinarum biokémiai variáns (biovar) Pullorum szerotípus

(2)  Salmonella Gallinarum: Salmonella enterica, enterica alfaj, Gallinarum biokémiai variáns (biovar) Gallinarum szerotípus

(3)  Salmonella arizonae: Salmonella enterica, arizonae alfaj, K (O18) arizonae szerocsoport

(4)  Megjegyzendő, hogy a baromfin kívüli madarak szerológiai vizsgálata néha a hamis pozitív reakciók elfogadhatatlan arányát mutathatja.

(5)  Megjegyzendő, hogy a környezeti minták általában nem alkalmasak a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum megbízható kimutatására.

(6)  Megjegyzendő, hogy az aszeptikus módon begyűjtött szövetek egy minimálisan szelektív agarra – például MacConkey agarra – helyezése szintén hasznos a diagnózishoz.

(7)  A Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum nem szaporodnak könnyen a módosított, félig szilárd Rappaport Vassiliadis (MRSV) közegben, amelyet a zoonotikus Salmonella spp. ellenőrzésére használnak az Unióban.

(8)  Megjegyzendő, hogy jelenleg nem létezik olyan vizsgálat, amellyel meg lehetne különböztetni a Salmonella Pullorum és a Salmonella Gallinarum fertőzésre való reakciót az e szerotípus esetében alkalmazott vakcinára való reakciótól.

(9)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o.”


6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/50


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. április 4.)

a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az Unióba vagy harmadik országokba behozni szándékozott termékek szállítmányainak a beléptető állat-egészségügyi határállomáson való átrakodása tekintetében történő végrehajtásáról

(az értesítés a C(2011) 2067. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/215/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 11. cikkének (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 97/78/EK irányelv előírja, hogy a harmadik országokból az Unióba behozott állati eredetű és egyes növényi termékek állat-egészségügyi ellenőrzését a tagállamoknak az említett irányelvvel összhangban kell végezniük. Előírja továbbá a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a szóban forgó termékekből álló szállítmányok Unióba történő behozatala egy állat-egészségügyi határállomáson keresztül történjen.

(2)

A 97/78/EK irányelv 9. cikke határozza meg a beléptető állat-egészségügyi határállomáson végrehajtandó eljárásokat az olyan, Unióba szánt szállítmányok behozatala esetére, amelyeket a beléptető állat-egészségügyi határállomáson ugyanazon uniós repülőtér vagy kikötő vámterületén átrakodnak, de egy másik állat-egészségügyi határállomáson keresztül szándékoznak az Unióba behozni.

(3)

A 97/78/EK irányelv 11. cikke vonatkozik azon szállítmányokra, amelyek valamely harmadik országból érkeznek, és amelyeket az érkezési állat-egészségügyi határállomáson ugyanazon uniós repülőtér vagy kikötő vámterületén átrakodnak, de egy másik harmadik országba szánnak, és vagy az Unió területén keresztül egy másik állat-egészségügyi határállomáson keresztül visznek ki, vagy egy másik állat-egészségügyi határállomáson történő beléptetés nélkül, közvetlenül visznek ki egy harmadik országba.

(4)

A 97/78/EK irányelv 9. és 11. cikke ezenfelül számos eltérést is megállapít a beléptető állat-egészségügyi határállomáson történő állat-egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó általános szabályokhoz képest. Ezen eltérések tárgyi hatálya különböző, és függ a szállítmány végső rendeltetési helyétől, valamint a szállítmány tárolásának az időtartamától az érkezési állat-egészségügyi határállomáson történő átrakodása előtt.

(5)

Erre az időtartamra legrövidebb és leghosszabb tárolási időszakok vannak érvényben, amelyeket a 97/78/EK irányelvben előírt eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(6)

Az olyan esetekre alkalmazandó legrövidebb és leghoszszabb tárolási időszakokat, amikor a szállítmányokat ugyanazon tagállami területen vagy egy másik tagállam területén lévő másik állat-egészségügyi határállomáson keresztül szándékoznak az Unióba behozni, jelenleg a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az Európai Közösségbe végleges behozatalra szánt szállítmányok állat-egészségügyi határállomáson történő átrakodásáról szóló 9. cikke alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 93/14/EGK tanácsi határozat módosításáról szóló, 1999. december 16-i 2000/25 bizottsági határozat (2) határozza meg.

(7)

A 2000/25/EK határozat nem teljesen egyértelmű az olyan szállítmányokra vonatkozó szabályok hatálya tekintetében, amelyeket egy harmadik országba történő szállításra – az Unió területén történő további megállás nélkül vagy az Unió területén keresztül – ugyanazon repülőtér vagy kikötő vámterületén egyik repülőgépről a másikra vagy egyik hajóról a másikra átrakodnak. Ezért e határozatban szabályokat kell elfogadni a 2000/25/EK határozatban lefektetett rendelkezések egyértelműsítése érdekében, ideértve a vonatkozó legrövidebb időszakokat érintő szabályokat is.

(8)

A köz- és állati egészség megőrzése érdekében a 97/78/EK irányelv 9. és 11. cikke hatálya alá tartozó szállítmányok esetén a beléptető állat-egészségügyi határállomáson működő hatósági állatorvosnak rendelkeznie kell a megfelelő információkkal. Ezért meg kell határozni az azon információkra vonatkozó szabályokat, amelyeket a szállítmánynak az állat-egészségügyi határállomásra érkezésekor a rakományért felelős személynek meg kell adnia.

(9)

Azoknál a szállítmányoknál, amelyeket a 97/78/EK irányelv 9. és 11. cikke szerint ugyanazon kikötő vámterületén átraknak egyik hajóról a másikra, és egy harmadik országba történő behozatalra vagy átszállításra szánnak, a legrövidebb időtartam, amelyet követően azokon az állat-egészségügyi vizsgálatokat el kell végezni, hét nap.

(10)

Azok a szállítmányok, amelyeket az érkezési állat-egészségügyi határállomáson ugyanazon kikötő vámterületén átraknak egyik hajóról a másikra, és egy harmadik országba történő közvetlen szállításra szánnak az Unió területén történő további megállás nélkül, mérsékelt állat-és közegészségügyi kockázatot jelentenek az Unióra nézve, mivel ezek a szállítmányok csak korlátozott mértékben érintkeznek az Unió területével. Ezen esetekben megfelelőnek bizonyulhat a 97/78/EK irányelv 9. és 11. cikke szerinti legrövidebb időtartam meghoszszabbítása.

(11)

Az időtartam meghosszabbítása annak függvénye kell, hogy legyen, hogy az érkezési állat-egészségügyi határállomás szerinti tagállam megfelelő garanciákat biztosít-e. E tagállamnak kiváltképpen biztosítania kell, hogy ezen szállítmányok nem kerülnek egy másik uniós kikötőbe, és azokat közvetlenül egy harmadik országba szállítják. Ezenfelül az adott tagállamnak e garanciák tekintetében a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére kell bocsátania a megfelelő információkat, ideértve a monitoringra vonatkozó információkat is, amely biztosítja a szállítmányhoz tartozó értesítésben foglalt időszakok és konkrét rendeltetési helyre történő továbbszállítással kapcsolatos intézkedések betartását.

(12)

Továbbá egyértelműsíteni kell, hogy az e határozatban megállapított leghosszabb időtartamok lejártát követően a szállítmányokat alá kell vetni a 97/78/EK irányelvben megállapított, teljes körű állat-egészségügyi vizsgálatoknak.

(13)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége és következetessége érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni a 2000/25/EK határozatot, és helyébe e határozatot kell léptetni.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Amennyiben egy szállítmányt az állat-egészségügyi határállomáson egy azt követő átrakodás céljából bemutatnak, a rakományért felelős személynek értesíteni kell az adott állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosát a következőkről:

a)

a szállítmány kirakodásának várható időpontja;

b)

amennyiben a behozatal vagy átszállítás az Unió területén keresztül történik: a rendeltetési hely szerinti uniós állat-egészségügyi határállomás, amennyiben pedig a szállítmányt közvetlenül egy harmadik országba szállítják: a rendeltetési hely szerinti harmadik ország;

c)

a szállítmány pontos helye, amennyiben a rendeltetési helyre történő továbbszállítás céljából nem közvetlenül rakodják repülőgépre vagy hajóra;

d)

a szállítmány repülőgépre vagy hajóra történő berakodásának várható ideje a rendeltetési helyre történő továbbszállítás céljából.

Ez az értesítés a szállítmánynak az állat-egészségügyi határállomásra érkezésekor történik, az illetékes hatóság által meghatározott módon.

2. cikk

(1)   A 97/78/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában előírt legrövidebb időtartam:

a)

repülőtér esetében 12 óra;

b)

kikötő esetében 7 nap.

(2)   A 97/78/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában előírt leghosszabb időtartam:

a)

repülőtér esetében 48 óra;

b)

kikötő esetében 20 nap.

3. cikk

(1)   A 97/78/EK irányelv 11. cikke alkalmazása céljából a nevezett irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt legrövidebb időtartam:

a)

repülőtér esetében 12 óra;

b)

kikötő esetében 7 nap.

(2)   A 97/78/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének és a nevezett irányelv 11. cikke (2) bekezdése b) pontja második francia bekezdésének alkalmazása céljából a tagállamok 14 napra meghosszabbíthatják az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott legrövidebb időtartamot, amennyiben:

a)

a szállítmányok egy harmadik országból jönnek, és egy másik harmadik országba szánják azokat, a 97/78/EK irányelv I. mellékletében felsorolt területeken történő további megállás nélkül;

b)

a szállítmányokat átrakodják egyik hajóról a másikra az állat-egészségügyi határállomáson, ugyanazon uniós kikötő vámterületén;

c)

az érintett tagállam az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében részletes indoklást terjeszt a Bizottság és a többi tagállam elé, amely tartalmazza, hogy valamennyi intézkedést meghozott annak megakadályozása érdekében, hogy az adott szállítmányokat – ahelyett, hogy azokat közvetlenül egy harmadik országba szállítanák – egy másik uniós kikötőbe átszállítsák.

Ezen intézkedések egy felügyeleti rendszert is magukban foglalnak, amely biztosítja az 1. cikkben előírt értesítésben foglalt időszakok és konkrét rendeltetési helyre történő továbbszállítás betartását.

4. cikk

A 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott leghosszabb időtartam lejárta esetében a szállítmányt a 97/78/EK irányelv 4. cikkében meghatározott azonossági vizsgálatnak és fizikai ellenőrzésnek kell alávetni a beléptető állat-egészségügyi határállomáson.

5. cikk

A 2000/25/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

Ezt a határozatot 2011. május 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. április 4-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(2)  HL L 9., 2000.1.13., 27. o.


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

6.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/53


AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK KERESKEDELMÉRŐL LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS ÁLTAL LÉTREHOZOTT MEZŐGAZDASÁGI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2011 HATÁROZATA

(2011. március 31.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről létrejött megállapodás 3. mellékletének módosításáról

(2011/216/EU)

A MEZŐGAZDASÁGI VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről létrejött megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1)

A megállapodás 2002. június 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 3. melléklete a sajtokra vonatkozó engedményekről és különösen a sajtok kereskedelmének a megállapodás hatálybalépését követő öt év alatt történő fokozatos liberalizációjáról rendelkezik.

(3)

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség megállapodik arról, hogy a megállapodás szövegét egy, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló új, 12. melléklettel egészíti ki, ami megköveteli különösen a sajtokra vonatkozó előírások összehangolását.

(4)

Következésképpen a sajtok kétoldalú kereskedelmének 2007. június 1-jei hatállyal megvalósult teljes mértékű liberalizációja, valamint a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan az új, 12. mellékletben rögzített előírások figyelembevétele érdekében a melléklet felülvizsgálata szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről létrejött megállapodás 3. melléklete és annak függelékei helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat a vegyes bizottság általi elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 31-én.

a Mezőgazdasági Vegyes Bizottság részéről

az elnök és a svájci küldöttség vezetője

Jacques CHAVAZ

az uniós küldöttség vezetője

Nicolas VERLET

a bizottság titkára

Chantal MOSER


(1)  HL L 114., 2002.4.30., 132. o.


MELLÉKLET

„3. MELLÉKLET

1.

A vámok és vámkontingensek lebontását követően, 2007. június 1-jei hatállyal megvalósult a Harmonizált Rendszer 0406 vámtarifaszáma alá tartozó valamennyi termék kétoldalú kereskedelmének teljes liberalizációja.

2.

Az Európai Unió nem alkalmaz export-visszatérítést a sajtok Svájcba irányuló exportjára. Svájc nem alkalmaz kiviteli támogatást (1) a sajtok Európai Unióba irányuló exportjára.

3.

Az Európai Unióból vagy Svájcból származó és a 0406 KN-kód alá tartozó valamennyi termék két fél közötti kereskedelmére vonatkozóan megszűnik a behozatali engedély felmutatásának kötelezettsége.

4.

Az Európai Unió és Svájc biztosítja, hogy az egymás részére nyújtott kölcsönös kedvezmények érvényesülését ne akadályozzák a behozatalt és a kivitelt érintő más intézkedések.

5.

Ha az árak és/vagy a behozatal alakulása valamelyik Fél piacán zavart okoz, akkor a megállapodás 6. cikke alapján létrehozott bizottság keretében bármelyik Fél kezdeményezésére a lehető leghamarabb konzultációt tartanak a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. Erre vonatkozóan a Felek megállapodnak, hogy rendszeres időközönként információt cserélnek az árakról, valamint a helyileg gyártott és importált sajtok piacaival kapcsolatos más fontos adatokról.


(1)  A kiviteli támogatások megszüntetésének alapját képező alapösszegeket a Felek közös megegyezésével az adott sajt gyártásához szükséges tejmennyiség alapján számított, a sajttá feldolgozott tejre vonatkozó kiegészítő összeggel növelt, a Közösség által alkalmazott vámcsökkentéssel csökkentett (kivéve a mennyiségi kontingens alá tartozó sajtok esetén), a megállapodás hatálybalépésekor előreláthatólag érvényes intézményes tejárak különbsége alapján számították ki.”