ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.084.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 84 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
* |
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
30.3.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 84/1 |
A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:
http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 66. előírása – Egységes rendelkezések a nagy személyszállító járműveknek a felépítményük szilárdsága tekintetében történő jóváhagyásáról
Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:
02. módosítássorozat – hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 19.
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐÍRÁS
1. |
Alkalmazási kör |
2. |
Kifejezések és fogalommeghatározások |
3. |
Jóváhagyási kérelem |
4. |
Jóváhagyás |
5. |
Általános specifikációk és követelmények |
6. |
Járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése |
7. |
A gyártás megfelelősége |
8. |
Szankciók nem megfelelő gyártás esetén |
9. |
A gyártás végleges leállítása |
10. |
Átmeneti rendelkezések |
11. |
A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe |
MELLÉKLETEK
1. melléklet |
Értesítés járműtípusnak a felépítménye szilárdsága szempontjából történő jóváhagyásáról a 66. előírás szerint |
2. melléklet |
A jóváhagyási jel elrendezése |
3. melléklet |
A jármű tömegközéppontjának meghatározása |
4. melléklet |
A felépítmény szerkezeti leírásának szempontjai |
5. melléklet |
Borításos vizsgálat mint alapvető jóváhagyási módszer |
6. melléklet |
Karosszériarészeken végzett borításos vizsgálat mint egyenértékű jóváhagyási módszer |
7. melléklet |
Karosszériarész kvázistatikus terheléses vizsgálata mint egyenértékű jóváhagyási módszer |
Függelék – |
A tömegközéppont függőleges mozgásának meghatározása borítás alatt |
8. melléklet |
Alkatrészek vizsgálatán alapuló kvázistatikus számítás mint egyenértékű jóváhagyási módszer |
Függelék – |
Képlékeny csuklók jellemzői |
9. melléklet |
Teljes járművön történő borításos vizsgálat számítógépes szimulációja mint egyenértékű jóváhagyási módszer |
1. ALKALMAZÁSI KÖR
1.1. |
Ez az előírás a 16-nál több utas szállítására alkalmas, M2 vagy M3 kategóriájú, a II. vagy III. osztályba vagy a B osztályba tartozó egyszintes merev vagy csuklós járművekre érvényes (1). |
1.2. |
A gyártó kérésére az előírás minden más, az 1.1. szakaszban nem szereplő, M2 vagy M3 kategóriájú járműre is alkalmazható. |
2. KIFEJEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1. |
Mértékegységek A mértékegységek az alábbiak: Méret és távolság: méter (m) vagy milliméter (mm) Tömeg vagy terhelés: kilogramm (kg) Erő (és súly): newton (N) Nyomaték: newtonméter (Nm) Energia: joule (J) Gravitációs állandó: 9,81 (m/s2) |
2.2. |
„jármű”: autóbusz, amelyet személyszállításra terveztek és szereltek fel. A járműtípus egyedi képviselője a jármű. |
2.3. |
„járműtípus”: járműkategória, amelyben a járművek azonos műszaki tervezési jellemzőkkel, fő méretekkel és szerkezeti elrendezéssel készülnek. A járműtípust a jármű gyártója határozza meg. |
2.4. |
„járműtípusok csoportja”: azon – akár a jövőben megvalósuló, akár már létező – járműtípusok, amelyek ezen előírás értelmében a legkedvezőtlenebb esetre vonatkozó jóváhagyás hatálya alá tartoznak. |
2.5. |
„emeletes jármű”: olyan jármű, amelyben az utasok rendelkezésére álló terület – legalább részben – két egymás feletti szinten van kialakítva, és a felső szinten nem alakítanak ki állóhelyeket az utasok számára. |
2.6. |
„legkedvezőtlenebb eset”: a járműtípusok valamely csoportjába tartozó azon járműtípus, amely a legkisebb valószínűséggel felel meg az ezen előírásban a felépítmény szilárdságával szemben támasztott követelményeknek. A legkedvezőtlenebb eset megállapításához szükséges három követelmény: szerkezeti szilárdság, referencia energia és a túlélési tér. |
2.7. |
„járműtípus jóváhagyása”: az a hivatalos eljárás, amelyben a járműtípust ellenőrzik és vizsgálják, hogy megfelel-e az ezen előírásban meghatározott minden követelménynek. |
2.8. |
„jóváhagyás kiterjesztése”: az a hivatalos eljárás, amelyben a módosított járműtípust egy már korábban jóváhagyott járműtípusra való hivatkozással hagyják jóvá, a szerkezet, a helyzeti energia és a túlélési tér összehasonlításával. |
2.9. |
„csuklós jármű”: két vagy több olyan merev részből álló jármű, amelyek egymáshoz képest csuklósan mozognak, és az egyes járműrészek utastere összekapcsolódik, így az utasok szabadon mozoghatnak egyikből a másikba; a merev részek tartósan kapcsolódnak össze, ezért rendes körülmények között csak műhelyben megtalálható eszközökkel választhatók el egymástól. |
2.10. |
„utastér”: utasok általi használatra szánt tér, kivéve minden olyan rögzített berendezés által elfoglalt helyet, mint a kiszolgálópult, konyha vagy az illemhely. |
2.11. |
„vezetőtér”: a vezető kizárólagos használatára fenntartott tér, amelyben a vezetőülés, a kormánykerék, a kezelőelemek, a műszerek és a vezetéshez szükséges egyéb berendezések találhatók. |
2.12. |
„utasbiztonsági berendezés”: felborulás esetén az utast, a vezetőt vagy a személyzetet üléshez rögzítő szerkezet. |
2.13. |
„függőleges hosszirányú középsík” (VLCP): az első nyomtáv és a hátsó nyomtáv középpontján átmenő függőleges sík. |
2.14. |
„túlélési tér”: az utasok, a személyzet és a vezető teréből – borulásos baleset esetén – az utasok, a személyzet és a vezető jobb túlélési esélyének érdekében fenntartandó tér. |
2.15. |
„menetkész saját tömeg” (Mk): a jármű tömege üzemkész állapotban, utasok és terhelés nélkül, de a vezetőre számított 75 kg tömeget, valamint a tüzelőanyag-tartályt a gyártó által meghatározott térfogat 90 százalékáig megtöltve, hűtőfolyadékot, kenőanyagokat, szerszámokat és – adott esetben – a pótkereket hozzávéve. |
2.16. |
„teljes utastömeg (Mm)”: minden olyan utas és személyzet együttes tömege, akik utasbiztonsági berendezéssel ellátott ülésen ülnek. |
2.17. |
„jármű tényleges össztömege (Mt)” a jármű menetkész saját tömegének (Mk), valamint a teljes utastömeg (Mm) azon részének (k = 0,5) összege, amely a járműhöz mereven csatoltnak minősül. |
2.18. |
„egyedi utastömeg” (Mmi): egy bennülő utas tömege. Ennek értéke 68 kg. |
2.19. |
„referencia energia” (ER): a jóváhagyásra kerülő jármű helyzeti energiája, amelyet az árok vízszintes alsó szintjéhez képest mérnek a borulási folyamat kezdeti, instabil helyzetében. |
2.20. |
„borításos vizsgálat teljes járművön”: a teljes, eredeti méretű jármű vizsgálata, mely során a felépítmény szükséges szilárdságát ellenőrzik. |
2.21. |
„billentő pad”: műszaki berendezés, billentő állványból, árokból, valamint betonaljból álló szerkezet, amelyet a teljes jármű vagy karosszériarész borításos vizsgálatánál használnak. |
2.22. |
„billentő állvány”: vízszintes tengely körül forgatható merev sík, amely a teljes jármű vagy karosszériarész átbillentésére szolgál. |
2.23. |
„karosszéria”: a jármű teljes szerkezete menetkész állapotban, minden olyan szerkezeti elemmel, amely az utasteret, a vezetőteret, a csomagteret és a műszaki egységek, illetve alkatrészek számára kialakított helyet alkotja. |
2.24. |
„vázszerkezet”: a karosszéria gyártója által meghatározott teherviselő elemek összessége, amelyek azon összefüggő részeket és elemeket tartalmazzák, amelyek hozzájárulnak a karosszéria szilárdságához és energiaelnyelő képességéhez, és megóvják a túlélési teret a borításos vizsgálat során. |
2.25. |
„szegmens”: a felépítmény szerkezeti része, amely zárt keretet képez olyan két sík között, amelyek merőlegesek a jármű függőleges hosszirányú középsíkjára. A szegmens egy ablak- (vagy ajtó-) oszlopot tartalmaz a jármű mindegyik oldalán, továbbá oldalfalelemeket, a tetőszerkezet egy részét, valamint a padlószerkezet és a padló alatti szerkezet egy részét. |
2.26. |
„karosszériarész”: szerkezeti egység, amely a jóváhagyási vizsgálat során a felépítmény egy részét képviseli. A karosszériarész legalább két szegmenst tartalmaz, amelyek között a kapcsolatot a jellemző összekötő elemek biztosítják (oldal, tető és padló alatti rész). |
2.27. |
„eredeti karosszériarész”: olyan karosszériarész, amely két vagy több, pontosan azonos alakú és egymáshoz viszonyított helyzetű szegmensből áll úgy, ahogy az a valóságos járművön látható. A szegmensek között az összekötő elemeket pontosan úgy rendezik el, mint a valóságos járművön. |
2.28. |
„mesterséges karosszériarész”: két vagy több, nem ugyanabban a helyzetben és egymástól nem ugyanolyan távolságra lévő szegmensből álló karosszériarész, mint a valóságos járművön. Nem szükséges, hogy a szegmensek között az összekötő elemek pontosan olyanok legyenek, mint az eredeti karosszériában, de azokkal szerkezetileg egyenértékűeknek kell lenniük. |
2.29. |
„merev rész”: olyan szerkezeti rész vagy elem, amely a borításos vizsgálat során nem mutat jelentős alakváltozást és energiaelnyelést. |
2.30. |
„képlékeny zóna” (plastic zone, PZ): a felépítmény külön, mértanilag lehatárolt része, amelyben a dinamikus ütközési erők hatására:
|
2.31. |
„képlékeny csukló” (plastic hinge, PH): olyan egyszerű képlékeny zóna, amely rúd formájú elemen képződik (egyetlen cső, ablakoszlop stb.). |
2.32. |
„tetőöv”: a karosszéria szerkezeti része az oldalablakok felett, beleértve a tetőszerkezethez vezető átmeneti ívet is. A borításos vizsgálatban a tetőöv (emeletes busz esetében az emelet tetőöve) ütközik először a talajhoz |
2.33. |
„ablaköv”: a karosszéria hosszirányú szerkezeti része az oldalablakok alatt. A borításos vizsgálatban az ablaköv (emeletes busz esetében az emelet padlóöve) lehet a második terület, amely a talajjal érintkezik a jármű keresztmetszetének kezdeti alakváltozása után. |
3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. |
Valamely járműtípusnak a felépítmény szilárdsága tekintetében történő jóváhagyására irányuló kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be a jóváhagyó hatósághoz. |
3.2. |
A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:
|
3.3. |
A jóváhagyásra benyújtott járműtípusnak megfelelő járművet (vagy minden típusból egy járművet, ha a jóváhagyást járműtípusok csoportjára kérik) – a műszaki szolgálat kérésére – át kell adni a jármű menetkész saját tömege, tengelyterhelései, tömegközéppontjának helyzete és a jármű vázszerkezetének szilárdságára vonatkozó más adatok és információk ellenőrzése céljából. |
3.4. |
A gyártó által kiválasztott jóváhagyási vizsgálati módszer szerinti vizsgálat elvégzéséhez a műszaki szolgálat kérésére megfelelő próbadarabokat kell átadni. Ezeknek a próbadaraboknak a számát és kialakítását a műszaki szolgálattal egyeztetni kell. A már korábban megvizsgált próbadarabok esetében a vizsgálati jegyzőkönyveket be kell nyújtani. |
4. JÓVÁHAGYÁS
4.1. |
Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus vagy járműtípuscsoport megfelel az alábbi 5. szakaszban foglalt követelményeknek, akkor e járműtípust jóvá kell hagyni. |
4.2. |
Mindegyik jóváhagyott járműtípushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma (jelenleg 02, amely a 02. módosítássorozatot jelöli). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz. |
4.3. |
Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás elutasításáról vagy kiterjesztéséről értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket a megfelelő nyomtatványon (lásd 1. melléklet), amelyhez mellékelni kell a kérelmező által a jóváhagyáshoz benyújtott diagramokat és rajzokat, a kérelmező és a műszaki szolgálat megállapodása szerinti formátumban. A dokumentációnak A4 méretre (210 mm × 297 mm) összehajthatónak kell lennie. |
4.4. |
Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:
|
4.5. |
A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. |
4.6. |
A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni. |
4.7. |
Ezen előírás 2. mellékletében található példa a jóváhagyási jelre. |
5. ÁLTALÁNOS SPECIFIKÁCIÓK ÉS KÖVETELMÉNYEK
5.1. Követelmények
A jármű vázszerkezetének megfelelően szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy a túlélési tér a teljes járművön elvégzett borításos vizsgálat alatt és után sértetlen maradjon, azaz:
5.1.1. |
a vizsgálat megkezdésekor a túlélési tér részét nem képező részek (pl. oszlopok, biztonsági gyűrűk, poggyásztartók) egyike sem hatolhat be a túlélési térbe a vizsgálat során. Azon szerkezeti részeket, amelyek eredetileg a túlélési térben (pl. függőleges kapaszkodók, elválasztók, konyha, illemhely) helyezkednek el, a túlélési térbe történő behatolás értékelésekor figyelmen kívül kell hagyni; |
5.1.2. |
a túlélési tér semmilyen része nem nyúlhat ki a deformálódott szerkezet körvonalából. A deformálódott szerkezet körvonalát sorban meg kell határozni minden szomszédos ablak- és/vagy ajtóoszlop között. Két deformálódott oszlop között a körvonal az oszlopok olyan belső körvonalpontjait összekötő egyenes vonalakkal meghatározott elméleti felület, amely pontok a borításos vizsgálat előtt a padlószint felett egyforma magasan voltak (lásd 1. ábra). |
1. ábra
A deformálódott szerkezet körvonalának meghatározása
5.2. Túlélési tér
A jármű túlélési terének befoglaló testét úgy kapjuk meg, hogy a járműben meghatározunk egy függőleges keresztirányú síkot, amely a 2/a és 2/b) ábrákon ismertetett perifériával rendelkezik, és ezt a síkot a jármű hosszanti irányában mozgatjuk (lásd 2/b ábra) a következő módon:
5.2.1. |
Az SR pont a mindenkori előre vagy hátra néző külső ülés (vagy feltételezett ülőhely) háttámláján helyezkedik el, 500 mm-re az ülés alatti padló felett, 150 mm-re az oldalfal belső felületétől. Nem kell figyelembe venni a kerékdobokat és a padlómagasság egyéb változásait. Ezek a méretek a befelé néző ülésekre is vonatkoznak, középsíkban. |
5.2.2. |
Ha a padló elrendezése szempontjából a jármű két oldala nem szimmetrikus, és így az SR pontok magassága eltér, a magasságkülönbséget a túlélési tér két padlóvonala között a jármű hosszirányú függőleges középsíkjának kell tekinteni (2/c) ábra). |
5.2.3. |
A túlélési tér leghátsó határa a leghátsó külső ülés SR pontja mögött 200 mm-re levő függőleges sík, vagy a jármű hátsó falának belső felülete, ha ez kevesebb mint 200 mm-rel van az SR pont mögött. A túlélési tér legelülső határa a járműben teljesen előre állított legelső ülés (akár utas-, személyzet- vagy vezetőülés) SR pontja előtt 600 mm-re levő függőleges sík. Ha a leghátsó vagy legelső ülések a jármű két oldalán nincsenek ugyanabban a keresztirányú síkban, a túlélési tér hossza a két oldalon eltérő lesz. |
5.2.4. |
A túlélési tér az utas-, személyzet- vagy vezetőtérben azok leghátsó és legelső síkja között folytonos, és úgy határozzák meg, hogy a megadott függőleges keresztirányú síkot az SR pontokon át egyenes vonalak mentén mozgatják a jármű hosszában annak mindkét oldalán. A leghátsó ülések SR pontja mögött és a legelső ülések SR pontja előtt az egyenes vonalak vízszintesek. |
5.2.5. |
A gyártó – a járműtípusok csoportjában a legkedvezőtlenebb esetet szimulálva – meghatározhat az adott üléselrendezéshez szükségesnél nagyobb túlélési teret is, hogy lehetővé tegye a jövőbeli tervek fejlesztését. |
2. ábra
A túlélési tér meghatározása
a) és c) oldalirányú elrendezések
b) hosszanti elrendezés
5.3. A teljes járművön végzett borításos vizsgálat mint alapvető jóváhagyási módszer meghatározása
A borításos vizsgálat oldalirányú billentő vizsgálat (lásd 3. ábra), amely a következők szerint folyik:
5.3.1. |
A teljes jármű a billentő állványon áll, rögzített felfüggesztéssel, majd lassan billentik instabil egyensúlyi helyzetébe. Ha a járműtípust nem szerelték fel utasbiztonsági berendezéssel, menetkész saját tömegével vizsgálják. Ha a járműtípust felszerelték utasbiztonsági berendezéssel, akkor a jármű tényleges össztömegével vizsgálják. |
5.3.2. |
A borításos vizsgálat a járműnek ebben az instabil helyzetében indul nulla szögsebességgel és a forgástengely a kerék–talaj érintkezési pontokon megy át. Ebben a pillanatban a járművet az ER referencia energia jellemzi (lásd a 3.2.2.1. szakaszt és a 3. ábrát). |
5.3.3. |
A jármű átfordul egy 800 mm névleges mélységű árokba, amelynek vízszintes, száraz és sima felszínű betonalja van. |
5.3.4. |
A teljes járművön végzett borításos vizsgálatnak mint alapvető jóváhagyási vizsgálatnak a részletes műszaki leírását az 5. melléklet tartalmazza. |
3. ábra
Teljes járművön végzett borításos vizsgálat meghatározása, bemutatva a tömegközéppont elmozdulását a kezdeti, instabil egyensúlyi helyzetből
5.4. Az egyenértékű jóváhagyási vizsgálatok jellemzői
Teljes járművön végzett borításos vizsgálat helyett – a gyártó választása szerint – a következő egyenértékű jóváhagyási vizsgálati módszerek valamelyike is választható:
5.4.1. |
Borításos vizsgálat olyan karosszériarészen, amely jellemző a teljes járműre a 6. mellékletben foglalt előírások szerint. |
5.4.2. |
Karosszériarész kvázistatikus terheléses vizsgálata a 7. mellékletben foglalt előírások szerint. |
5.4.3. |
Kvázistatikus számítások, az alkatrészek vizsgálatának eredményei alapján a 8. mellékletben foglalt előírások szerint. |
5.4.4. |
A teljes járművön elvégzett borításos vizsgálat számítógépes szimulálása – dinamikai számításokon keresztül – a 9. mellékletben foglalt előírások szerint. |
5.4.5. |
Az alapelv az, hogy az egyenértékű jóváhagyási vizsgálati módszert úgy kell alkalmazni, hogy az megfeleljen az 5. mellékletben meghatározott alapvető borításos vizsgálatnak. Ha a gyártó által választott egyenértékű jóváhagyási vizsgálati módszer nem tudja számításba venni a jármű bizonyos jellegzetességét vagy szerkezeti adottságát (pl. légkondicionáló a tetőn, az emeleti padlóöv változó magassága, változó tetőmagasság), a műszaki szolgálat megkövetelheti, hogy a teljes járművön végezzék el az 5. mellékletben meghatározott borításos vizsgálatot. |
5.5. Csuklós járművek vizsgálata
Csuklós jármű esetében a jármű mindegyik merev részének meg kell felelnie az 5.1. szakaszban megállapított követelményeknek. A csuklós jármű mindegyik merev részét külön vagy egyesítve vizsgálhatják az 5. melléklet 2.3. szakaszában vagy a 3. melléklet 2.6.7. szakaszában leírtak szerint.
5.6. A borításos vizsgálat iránya
A borításos vizsgálatot a járműnek azon az oldalán kell elvégezni, amelyik a túlélési tér szempontjából veszélyesebb. Azt, hogy melyik ez az oldal, a műszaki szolgálat határozza meg a gyártó javaslata alapján, legalább a következők figyelembevételével:
5.6.1. |
a tömegközéppont oldalsó excentricitása és hatása a referencia energiára a jármű instabil kezdő helyzetében, lásd a 3.2.2.1. szakaszt; |
5.6.2. |
a túlélési tér aszimmetriája, lásd az 5.2.2. szakaszt; |
5.6.3. |
a jármű két oldalának különböző aszimmetrikus szerkezeti kialakításai, és az elválasztókkal vagy belső fülkékkel biztosított alátámasztás (pl. ruhatár, illemhely, konyha). A borításos vizsgálatot a kevesebb alátámasztással rendelkező oldal irányában kell elvégezni. |
6. JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
6.1. |
A járműtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell a típusjóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság ekkor:
|
6.2. |
A jóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálat döntése a legkedvezőtlenebb eset hármas kritériumán alapul:
|
6.3. |
Ha a 6.2. szakaszban leírt mindhárom kritérium kedvezően változott, a jóváhagyás kiterjesztését további vizsgálat nélkül megadják. Ha mindhárom válasz kedvezőtlen, új jóváhagyási eljárásra van szükség. Ha a válaszok vegyesek, további vizsgálatok végzésére (pl. vizsgálatok, számítás, szerkezeti elemzés) van szükség. Ezeket a vizsgálatokat a műszaki szolgálat határozza meg a gyártóval együttműködve. |
6.4. |
A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról – a változások részletes leírásával együtt – a fenti 4.3. szakaszban meghatározott eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket. |
6.5. |
A jóváhagyás kiterjesztését kiadó jóváhagyó hatóság sorszámot rendel a jóváhagyás minden ilyen kiterjesztéséről szóló értesítéshez. |
7. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
7.1. |
A gyártási eljárásnak meg kell felelnie a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) előírt követelményeknek. |
7.2. |
Ezen előírás szerint jóváhagyott valamennyi járművet úgy kell gyártani, hogy megfeleljen a fenti 5. szakaszban megállapított követelmények szerint jóváhagyott típusnak. Csak a gyártó által a felépítmény részeként meghatározott elemeket kell ellenőrizni. |
7.3. |
A jóváhagyó hatóság által előírt ellenőrzésekre általában kétévente kerül sor. Ha egy ilyen ellenőrzés során meg nem felelést állapítanak meg, a jóváhagyó hatóság növelheti az ellenőrzések gyakoriságát a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében. |
8. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN
8.1. |
Valamely járműtípusnak ezen előírás szerint megadott jóváhagyása visszavonható, ha a fenti 7. szakaszban meghatározott követelmények nem teljesülnek. |
8.2. |
Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről azonnal tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés végén, nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel szerepelteti az „APPROVAL WITHDRAWN” („Jóváhagyás visszavonva”) kifejezést. |
9. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA
Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után értesíti erről a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés végén, nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel szerepelteti a „PRODUCTION DISCONTINUED” („Gyártás leállítva”) megjegyzést.
10. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
10.1. |
A 01. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják vissza a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását. |
10.2. |
A hatálybalépést követő 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki EGB-jóváhagyást ezen előírás szerinti új járműtípusra, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 01. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek. |
10.3. |
Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosítássorozatai szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését. |
10.4. |
Az előírás eredeti formája szerint, annak hatálybalépésétől számított 60 hónapon belül kiadott EGB-jóváhagyások és az ilyen jóváhagyások minden kiterjesztése határozatlan ideig érvényes marad az alábbi 10.6. szakasz szerint. Amennyiben az előző módosítássorozat szerint jóváhagyott járműtípus megfelel a 01. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek, a jóváhagyást megadó szerződő félnek értesítenie kell erről az előírást alkalmazó többi szerződő felet. |
10.5. |
Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 01. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti típusjóváhagyását. |
10.6. |
A 01. módosítássorozat hatálybalépésétől számított 144 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azon járművek első nemzeti nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amelyek nem felelnek meg a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek. |
10.7. |
A 02. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják vissza a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását. |
10.8. |
A 02. módosítássorozat hatálybalépésétől számított 48 hónap elteltéig a szerződő felek nem utasíthatják el az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását. |
10.9. |
2017. november 9-től a szerződő felek elutasíthatják azon új járművek első nemzeti nyilvántartásba vételét, amelyek nem felelnek meg a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek. |
10.10. |
A 10.8. és a 10.9. szakasz rendelkezései ellenére az előírás előző módosítássorozata szerint jóváhagyott és a 02. módosítássorozat által nem érintett járműkategóriák és -osztályok jóváhagyásai érvényben maradnak és az előírást alkalmazó szerződő felek a továbbiakban is elfogadják ezeket. |
10.11. |
Az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás előző módosítássorozatai szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését. |
11. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME
A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyásokat megadó jóváhagyó hatóságok nevét és címét. A jóváhagyásról, a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról más országokban kiadott iratokat a megállapodásban részes valamennyi szerződő fél jóváhagyó hatóságának meg kell küldeni.
(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.
(2) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típusjóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), 56 – Montenegró, 57 (szabad) és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli a megállapodásban részes szerződő felekkel.
1. MELLÉKLET
ÉRTESÍTÉS
[Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)]
2. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE
(lásd az előírás 4.4. szakaszát)
3. MELLÉKLET
A JÁRMŰ TÖMEGKÖZÉPPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
1. Általános alapelvek
1.1. |
A borításos vizsgálatban elnyelt referencia és teljes energia közvetlenül függ a jármű tömegközéppontjának helyzetétől. Ezért a lehető legpontosabban meg kell határozni. A méretek, szögek és terhelési értékek mérési módszerét és a mérési pontosságot az értékeléshez a műszaki szolgálatnak rögzítenie kell. A mérőkészülékeknek az alábbi mérési pontosságot kell biztosítaniuk:
A nyomtáv és az egyes tengelyeken lévő kereke(k) lenyomatának (az egyes tengelyek nyomvonalainak) középpontja közötti távolságot a gyártó rajzai alapján határozzák meg. |
1.2. |
A tömegközéppont helyzetének megállapításához és az aktuális borításos vizsgálat elvégzéséhez a felfüggesztést rögzíteni kell. A felfüggesztést szokásos üzemi helyzetben kell rögzíteni a gyártó meghatározása szerint. |
1.3. |
A tömegközéppont helyzetét három paraméter határozza meg:
|
1.4. |
Az l1, t, h0 értékének terhelésmérő cellák segítségével történő meghatározása a következők szerint történhet. A gyártó különböző módszereket javasolhat – például emelőberendezés és/vagy billentőasztal használata – a műszaki szolgálatnak, amely eldönti, hogy a módszer pontossága elfogadható-e. |
1.5. |
Az üres jármű (Mk menetkész saját tömeg) tömegközéppontját mérésekkel határozzák meg. |
1.6. |
Az Mt tényleges össztömegű jármű tömegközéppontját az alábbi mérésekkel határozhatják meg:
|
2. Mérések
2.1. |
A jármű tömegközéppontjának helyzetét menetkész saját tömeg vagy a tényleges össztömeg feltételei között határozzák meg az 1.5. és 1.6. szakasz rendelkezései szerint. A tényleges össztömegű jármű tömegközéppontjának meghatározásához a bennülő egyének tömegének megfelelő súlyt (k = 0,5 állandóval megszorozva) az ülés R pontja (amelyet a 21. előírás 5. melléklete határoz meg) felett 100 mm-re és ez előtt 100 mm-re el kell helyezni, és ezen a ponton kell tartani. |
2.2. |
A tömegközéppont hosszirányú (l1) és keresztirányú (t) koordinátáit közös vízszintes talajon határozzák meg (lásd A3.1. ábra), ahol a jármű mindegyik kereke vagy kettős kereke saját terhelésmérő celláján áll. Valamennyi kormányzott kereket egyenes helyzetbe kell állítani. |
2.3. |
Az egyes terhelésmérő cellák mért értékeit egyidejűleg fel kell jegyezni, és fel kell használni a jármű össztömege és a tömegközéppont kiszámításához. |
2.4. |
Az első kerekek érintkezési pontjának hosszirányú helyzetét (lásd az A3.1. ábrát) a tömegközépponthoz viszonyítva a következő egyenlet adja meg:
ahol:
A3.1. ábra A tömegközéppont hosszanti elhelyezkedése
|
2.5. |
A jármű tömegközéppontjának t keresztirányú helyzetét a hosszirányú függőleges középsíkhoz viszonyítva (lásd az A3.2. ábrát) a következő egyenlet adja meg:
ahol:
Az egyenlet feltételezi, hogy egyenes vonalat lehet húzni a T1, T2, T3 pontokon keresztül. Ha ez nincs így, átalakított képletre van szükség. Ha t értéke negatív, akkor a jármű tömegközéppontja a jármű középvonalától jobbra helyezkedik el. A3.2. ábra A tömegközéppont keresztirányú elhelyezkedése
|
2.6. |
A tömegközéppont h0 magasságát a jármű hosszirányú megdöntésével és a két tengely kerekeinél egyedi terhelésmérő cellák használatával kell meghatározni. |
2.6.1. |
Két terhelésmérő cellát kell elhelyezni a közös vízszintes síkon az első kerekek befogadására. A vízszintes síknak a környező felületek felett elég magasan kell lennie ahhoz, hogy a járművet anélkül előre dönthessék a kívánt szögben (lásd az alábbi 2.6.2. szakaszt), hogy az eleje megérintené a környező felszínt. |
2.6.2. |
A másik terhelésmérő cellapárt az alátámasztó szerkezet tetején kell a közös vízszintes síkon elhelyezni, amely kész a jármű második tengelyén lévő kerekek fogadására. A szerkezet támasza elég nagy kell, hogy legyen ahhoz, hogy jelentős α (> 20o) dőlésszöget idézzen elő a járműnél. Minél nagyobb a szög, annál pontosabb a számítás – lásd az A3.3. ábrát. A járművet ráhelyezik a négy terhelésmérő cellára, és blokkolják az első kerekeket, hogy a jármű ne gördüljön előre. Valamennyi kormányzott kereket egyenes helyzetbe kell állítani. |
2.6.3. |
Az egyes terhelésmérő cellák mért értékeit egyidejűleg fel kell jegyezni, és fel kell használni a jármű össztömege és a tömegközéppont ellenőrzéséhez. |
2.6.4. |
A vizsgálat során a dőlésszöget a következő egyenlettel kell meghatározni (lásd az A3.3. ábrát):
ahol:
|
2.6.5. |
A jármű menetkész saját tömegét a következők szerint kell ellenőrizni: Ftotal = F1 + F2 + F3 + F4 ≡ Ptotal ≡ Mk ahol:
Ha ez az egyenlet nem teljesül, a mérést meg kell ismételni, és/vagy a gyártót arra kell kérni, hogy módosítsa a menetkész saját tömeg értékét a jármű műszaki leírásában. |
2.6.6. |
A jármű tömegközéppontjának magassága (h0):
ahol:
|
2.6.7. |
Ha a csuklós jármű egyes részeit külön vizsgálják, minden egyes rész tömegközépponti helyzetét külön meg kell határozni. A3.3. ábra A tömegközéppont magasságának meghatározása
|
4. MELLÉKLET
A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI LEÍRÁSÁNAK SZEMPONTJAI
1. Általános alapelvek
1.1. |
A gyártónak egyértelműen meg kell határoznia a karosszéria felépítményét (lásd az A4.1. ábrát példaként) és nyilatkoznia kell arról, hogy:
A4.1. ábra Felépítmény származtatása karosszériából
|
1.2. |
A gyártónak meg kell adnia a felépítmény elemeiről a következő információkat:
|
1.3. |
Minden felépítménynek legalább két szegmense kell, hogy legyen: egy a tömegközéppont előtt és egy a tömegközéppont mögött. |
1.4. |
Nincs szükség adatokra a karosszéria azon elemeiről, amelyek nem részei a felépítménynek. |
2. Szegmensek
2.1. |
A szegmenst úgy határozzák meg, mint a felépítmény olyan szerkezeti részét, amely zárt keretet képez két olyan sík között, amelyek merőlegesek a jármű függőleges hosszirányú középsíkjára (VLCP). A szegmens egy ablak- (vagy ajtó-) oszlopot tartalmaz a jármű mindegyik oldalán, valamint oldalfalelemeket, tetőszerkezetrészt, padlószerkezetrészt és padló alatti szerkezetet. Minden szegmensnek van a jármű függőleges hosszirányú középsíkjára merőleges keresztirányú síkja (CP), amely áthalad az ablakoszlopok Cp középpontján (lásd az A4.2. ábrát). |
2.2. |
A Cp pont a meghatározás szerint az ablak félmagasságánál és az oszlop szélességének felénél levő pont. Ha a szegmens bal és jobb oldali oldaloszlopának Cp pontja nincsen azonos keresztirányú síkban, a szegmens keresztirányú síkját a két Cp keresztirányú síkja között félúton kell elhelyezni. |
2.3. |
A szegmens hosszát a jármű hosszirányú tengelyének irányában kell mérni, a jármű függőleges hosszirányú középsíkjára merőleges két sík között lévő távolság határozza meg. Két határérték van, amely meghatározza a szegmens hosszát: az ablak (ajtó) elrendezése, valamint az ablak (ajtó) oszlopainak alakja és kialakítása. |
A4.2. ábra
Szegmensek hosszának meghatározása
2.3.1. |
A szegmens maximális hosszát két szomszédos ablak (ajtó) keretének hosszával határozzák meg.
ahol:
Ha a szegmens ellenkező oldalán az oszlopok nincsenek a keresztirányú síkban vagy az ablakkeretek a jármű mindegyik oldalán különböző hosszúak (lásd az A4.3. ábrát), a szegmens teljes hosszát, Wj a következő egyenlet határozza meg:
ahol:
A4.3. ábra Szegmens hosszának meghatározása, ha a szegmens két oldalán lévő oszlopok nincsenek egy keresztirányú síkban
|
2.3.2. |
A szegmens minimális hosszába beletartozik a teljes ablakoszlop (beleértve hajlását, lekerekítésének sugarát stb.). Ha a hajlás, illetve a lekerekítés sugara nagyobb, mint a szomszédos ablak hosszának a fele, akkor a következő oszlop a szegmenshez tartozik. |
2.4. |
Két szegmens között a távolságot a keresztirányú síkjaik közötti távolsággal kell megadni. |
2.5. |
A szegmensnek a jármű tömegközéppontjától mért távolságát a keresztirányú síkjától a jármű tömegközéppontjáig terjedő merőleges távolsággal kell megadni. |
3. Összekötő szerkezetek a szegmensek között
3.1. |
A szegmenseket összekötő szerkezeteknek a felépítményen egyértelműen el kell különülniük. Ezek a szerkezeti elemek két különböző kategóriába tartoznak:
|
4. Tömegeloszlás
4.1. |
A gyártónak egyértelműen meg kell határoznia a jármű tömegének a felépítmény egyes szegmenseihez tartozó tömegét. E tömegeloszlásnak ki kell fejeznie valamennyi szegmens energiaelnyelő képességét és terhelésviselő kapacitását. A következő követelményeknek kell teljesülniük a tömegeloszlás meghatározása során:
|
4.2. |
A felépítmény valamennyi szegmensének mj tömegét a gyártó határozza meg a következők szerint:
|
4.3. |
Amikor az utasbiztonsági berendezés a jármű felszerelésének része, a bennülők szegmenshez rendelt tömegének megfelelő, a felépítmény azon részéhez kell rögzíteni, amelynek az ülés és a rajtuk ülők által kifejtett terhelést el kell nyelni. |
A4.4. ábra
Tömegeloszlás a szegmens keresztmetszetében
5. MELLÉKLET
BORÍTÁSOS VIZSGÁLAT MINT ALAPVETŐ JÓVÁHAGYÁSI MÓDSZER
1. A billentő pad
1.1. |
A billentő állványnak megfelelően merevnek és szabályozott forgásúnak kell lennie ahhoz, hogy a jármű tengelyei egyszerre emelkedjenek fel, 1°-nál kisebb eltéréssel az állvány tengelyek alatt mért dőlési szögeinek megfelelően. |
1.2. |
A magasságkülönbségnek az árok vízszintes alsó síkja (lásd A5.1. ábra) és a billentő állvány – amelyen az autóbusz áll – síkja között 800 ± 20 mm-nek kell lennie. |
1.3. |
Az árokhoz kapcsolódó billentő állványt a következők szerint kell elhelyezni (lásd az A5.1. ábrát):
|
A5.1. ábra
A billentő pad geometriája
1.4. |
A jármű döntésekor keréktámaszokat kell használni a keréknél, a forgástengelyhez lehető legközelebb, a jármű megcsúszásának megakadályozására. A keréktámaszok fő jellemzői (lásd A5.1. ábra):
|
1.5. |
A billentő állványt úgy kell felépíteni, hogy a jármű annak hosszirányú tengelye mentén ne tudjon elmozdulni. |
1.6. |
Az árok ütközési területének vízszintes, egyenletes, száraz és sima betonfelületnek kell lennie. |
2. A vizsgálandó jármű előkészítése
2.1. |
A vizsgálandó járműnek nem szükséges teljesen befejezett, „működésre kész” állapotban lennie. Általában minden, a befejezett járműhöz képest tapasztalható eltérés elfogadható, ha azok a felépítmény alapvető jellemzőit és viselkedését nem befolyásolják. A vizsgálandó járműnek a következők szempontjából ugyanolyannak kell lennie, mint a teljesen befejezett változat:
|
A5.2. ábra
Ember formájú ballaszt adatai
2.2. |
A vizsgálandó jármű előkészítése:
|
2.3. |
A csuklós jármű merev részei külön és együtt is vizsgálhatók. |
2.3.1. |
A csuklós részek együttes vizsgálata során a jármű részeit egymáshoz kell rögzíteni úgy, hogy
|
2.3.2. |
A csuklós rész külön vizsgálatánál az egytengelyes részeket egy mesterséges támaszra kell felerősíteni, amely a billentő állványhoz viszonyítva ugyanolyan helyzetben tartja őket, míg vízszintes helyzetükből elmozdulnak a borítási pontig. A támaszra vonatkozó követelmények:
|
3. A vizsgálati eljárás, a vizsgálat folyamata
3.1. |
A borításos vizsgálat nagyon gyors, dinamikus folyamat, amelynek megkülönböztethető fázisai vannak, amit figyelembe kell venni a borításos vizsgálat, annak műszerezése és mérései tervezése során. |
3.2. |
A járművet rázkódás és dinamikus hatások nélkül meg kell dönteni addig, amíg el nem éri instabil helyzetét és borulni nem kezd. A billentő állvány szöggyorsulása nem haladhatja meg az 5o/s (0,087 rad/s) értéket. |
3.3. |
Belső megfigyeléshez nagysebességű fényképezőgépet, videót, deformálódó mintákat, elektromos érzékelőket vagy más alkalmas eszközt kell használni annak meghatározására, hogy az előírás 5.1. szakaszának követelményei teljesülnek-e. Ezt minden olyan utas-, vezető- és személyzeti helyen ellenőrizni kell, ahol a túlélési tér veszélyeztetettnek tűnik; a pontos helyet a műszaki szolgálat választja ki. Legalább két helyzetet, nevezetesen az utastér elejét és hátulját kell vizsgálni. |
3.4. |
A borítási és alakváltozási folyamat külső megfigyelése és felvétele javasolt, a következők szerint:
A5.3a. ábra Külső kamera javasolt látótere
A5.3b. ábra A tömegközéppont és a jármű körvonalának javasolt megjelölése
|
4. A borításos vizsgálat dokumentálása
4.1. |
A gyártó megadja a vizsgálandó jármű részletes leírását, amelyben:
|
4.2. |
A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot (képek, feljegyzések, rajzok, mért értékek stb.), amely bizonyítja a következőket:
|
4.3. |
Ajánlatos rögzíteni a vizsgálati jegyzőkönyvben a tömegközéppontnak az árok talajszintjétől mért legmagasabb és legalacsonyabb helyzetét. |
6. MELLÉKLET
KAROSSZÉRIARÉSZEKEN VÉGZETT BORÍTÁSOS VIZSGÁLAT MINT EGYENÉRTÉKŰ JÓVÁHAGYÁSI MÓDSZER
1. Kiegészítő adatok és információk
Ha a gyártó ezt a vizsgálati módszert választja, ezen előírás 3. szakaszában felsorolt adatokon, tájékoztatáson és rajzokon túlmenően a műszaki szolgálat részére a következő információkat is át kell adni:
1.1. |
a vizsgálatra kerülő karosszériarész rajzai; |
1.2. |
a 4. melléklet 4. szakaszában megadott tömegeloszlások érvényességének igazolása, a karosszériarész borításos vizsgálatának sikeres teljesítését követően; |
1.3. |
a vizsgált karosszériarészek mért tömege, illetve annak igazolása, hogy tömegközéppontjuk ugyanott található, mint a menetkész saját tömegű járműé – ha a jármű nincs utasbiztonsági berendezéssel felszerelve –, vagy a tényleges össztömeggel rendelkező járműé, ha utasbiztonsági berendezéssel van felszerelve. (A mérési jegyzőkönyvek bemutatása). |
2. A billentő pad
A billentő padnak meg kell felelnie az 5. melléklet 1. szakaszában megadott követelményeknek.
3. A karosszériarész előkészítése
3.1. |
A vizsgálandó karosszériarészek számát a következő szabályok szerint kell meghatározni:
|
3.2. |
A karosszériarész szegmensei szerkezetileg ugyanolyanok legyenek, mint a felépítményben, ami az alakot, geometriát, anyagokat, csatlakozásokat illeti. |
3.3. |
Az összekapcsoló szerkezet a szegmensek között feleljen meg a gyártó felépítményről szóló leírásának (lásd 4. melléklet, 3. szakasz), és a következő szabályokat figyelembe kell venni:
|
3.4. |
A karosszériarészeket mesterséges támasztékkal kell ellátni, hogy a tömegközéppontjuk és forgástengelyük a billentő állványon ugyanott legyen, mint teljes járművön. A támaszokra vonatkozó követelmények:
|
3.5. |
A tömeg elosztását a karosszériarészben a következők figyelembevételével kell elvégezni:
|
4. Vizsgálati eljárás
A vizsgálati eljárás ugyanaz, mit az 5. melléklet 3. szakaszában a teljes járműre meghatározott eljárás.
5. A vizsgálatok értékelése
5.1. |
A járműtípust jóvá kell hagyni, ha mindegyik karosszériarész megfelelőnek bizonyul a borításos vizsgálatban, továbbá a 4. melléklet 4. szakaszában levő 2. és 3. egyenlet teljesül. |
5.2. |
Ha a karosszériarészek valamelyike nem felel meg a vizsgálat során, a járműtípus nem hagyható jóvá. |
5.3. |
Ha a karosszériarész megfelel a borításos vizsgálat során, akkor úgy kell tekinteni, hogy az e karosszériarészt alkotó szegmensek mindegyike megfelelt a borításos vizsgálatban, és az eredményre a jövőbeni jóváhagyási kérelmekben is hivatkozhatnak, feltéve, hogy tömegeik viszonya ugyanaz marad a következő felépítménynél is. |
5.4. |
Ha a karosszériarész nem felel meg a borításos vizsgálatban, akkor úgy kell tekinteni, hogy a karosszériarészen belül egyik szegmens sem felelt meg a vizsgálatban, még ha a túlélési tér csak a szegmensek egyikében sérült is. |
6. Karosszériarész borításos vizsgálatának dokumentációja
A vizsgálati jegyzőkönyvnek valamennyi olyan adatot tartalmaznia kell, amelyek a következők igazolásához szükségesek:
6.1. |
a megvizsgált karosszériarész szerkezete (méret, anyagok, tömegek, tömegközéppont helye, konstrukciós módszerek); |
6.2. |
a vizsgálatokat e mellékletben foglaltak szerint végezték el; |
6.3. |
teljesülnek (vagy sem) az előírás 5.1. szakaszában megadott követelmények; |
6.4. |
a karosszériarészek és szegmenseik egyedi értékelése; |
6.5. |
a járműtípus, felépítmény, a megvizsgált karosszériarészek, maguk a vizsgálatok és a vizsgálatokért és értékelésükért felelős személyek. |
7. MELLÉKLET
KAROSSZÉRIARÉSZ KVÁZISTATIKUS TERHELÉSES VIZSGÁLATA MINT EGYENÉRTÉKŰ JÓVÁHAGYÁSI MÓDSZER
1. Kiegészítő adatok és információk
E vizsgálati módszer esetében a karosszériarész a vizsgálati egység. Minden karosszériarész a vizsgált járműnek legalább két, jellemző szerkezeti elemekkel összekapcsolódó szegmenséből áll. Ha a gyártó ezt a vizsgálati módszert választja, ezen előírás 3.2. szakaszában felsorolt adatokon, további információkon és rajzokon túlmenően a műszaki szolgálat részére a következő információkat is át kell adni:
1.1. |
a vizsgált karosszériarész rajzai; |
1.2. |
a felépítmény egyedi szegmenseiben elnyelésre kerülő energia értéke, valamint a vizsgált karosszériarészhez tartozó energiaérték; |
1.3. |
az energiakövetelmények igazolása, lásd az alábbi 4.2. szakaszt, a karosszériarészek kvázistatikus terhelési vizsgálatának sikeres teljesítését követően. |
2. A karosszériarészek előkészítése
2.1. |
A gyártónak figyelembe kell vennie a 6. melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. szakaszában megadott követelményeket, amikor a vizsgálathoz tervezi és előállítja a karosszériarészeket. |
2.2. |
Azokon a helyeken, ahol az oszlopok vagy más szerkezeti elemek a várható alakváltozás eredményeként valószínűleg behatolnának a túlélési térbe, a karosszériarészeket el kell látni a túlélési tér profiljával. |
3. Vizsgálati eljárás
3.1. |
Mindegyik vizsgált karosszériarészt merev alsó szerkezeti kerettel szilárdan és biztonságosan rögzíteni kell a vizsgáló padhoz a következők szerint:
|
3.2. |
A karosszériarész terhelése során a következő szabályokat kell betartani:
|
3.3. |
Az erő-elmozdulás görbe felvétele során a következőkre kell figyelemmel lenni:
|
4. A vizsgálati eredmények értékelése
4.1. |
A megrajzolt erő-elmozdulás diagramon a karosszériarész által elnyelt tényleges energiát (EBS) a görbe alatti terület mutatja (lásd az A7.2. ábrát). A7.2. ábra A karosszériarész által elnyelt energia a mért erő-elmozdulás görbéből származtatva
|
4.2. |
A minimális energiát (Emin), amelyet a karosszériarésznek el kell nyelnie, a következők szerint kell megállapítani:
|
4.3. |
A karosszériarész megfelelt a vizsgálatban, ha: EBS ≥ Emin Ebben az esetben minden ezt a karosszériarészt alkotó szegmens megfelelt a kvázistatikus terheléses vizsgálaton, és az eredményeket a jövőben felhasználhatják további jóváhagyási kérelmekben, feltéve, hogy az egyes szegmensek nem hordoznak nagyobb tömeget a majdani felépítményben. |
4.4. |
A karosszériarész nem felelt meg a terheléses vizsgálatban, ha: EBS < Emin Ebben az esetben az ezt a karosszériarészt alkotó egyik szegmens sem felelt meg, még akkor sem, ha a túlélési térbe csak egy szegmensnél történt behatolás. |
4.5. |
A járműtípust jóvá kell hagyni, ha a terheléses vizsgálaton az összes karosszériarész megfelel. |
5. Karosszériarész kvázistatikus terheléses vizsgálatának dokumentációja
A vizsgálati jegyzőkönyvet a 6. melléklet 6. szakaszában szereplő formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
Függelék
A tömegközéppont függőleges mozgásának meghatározása a borítás során
A borításos vizsgálat során a tömegközéppont függőleges mozgását (Δh) a következő grafikus módszerrel is meg lehet határozni:
1. |
A jármű keresztmetszete méretezett rajzának felhasználásával meghatározzák a billentő állványon instabil egyensúlyi pontjában álló jármű tömegközéppontjának (1. pozíció) az árok alsó síkja feletti kezdeti magasságát (h1) (lásd az A7.A1.1. ábrát). |
2. |
Azon feltevés segítségével, hogy a jármű keresztmetszete a keréktámaszok széle körül forog (az A7.A1.1. ábra A. pontja), megrajzolják a jármű keresztmetszetét, amelyben annak héjöve éppen csak érinti az árok alsó síkját (lásd az A7.A1.2. ábrát). Ebben a helyzetben meghatározzák a tömegközéppont (2. pozíció) magasságát (h2) az árok alsó síkjához viszonyítva. A7.A1.1. ábra
A7.A1.2. ábra A jármű tömegközéppontja függőleges mozgásának meghatározása
|
3. |
A tömegközéppont függőleges mozgása (Δh): Δh = h1 – h2 |
4. |
Ha több mint egy karosszériarészt vizsgálnak, és mindegyik karosszériarésznek különböző végső deformált alakja van, a tömegközéppont függőleges mozgását (Δhi) az egyes karosszériarészekre külön kell meghatározni, és ennek összesített átlagát (Δh) az alábbiak szerint kell megállapítani:
ahol:
|
8. MELLÉKLET
ALKATRÉSZEK VIZSGÁLATÁN ALAPULÓ KVÁZISTATIKUS SZÁMÍTÁS MINT EGYENÉRTÉKŰ JÓVÁHAGYÁSI MÓDSZER
1. Kiegészítő adatok és információk
Ha a gyártó ezt a vizsgálati módszert választja, ezen előírás 3.2. szakaszában felsorolt adatokon és rajzokon túlmenően a műszaki szolgálat részére a következő információkat is meg kell adnia:
1.1. |
A képlékeny zónák (PZ) és a képlékeny csuklók (PH) elhelyezkedése a felépítményben:
|
1.2. |
A képlékeny zónák és a képlékeny csuklók műszaki paraméterei
|
A8.1. ábra
Szegmenshez tartozó képlékeny csuklók geometriai paraméterei
1.3. |
Az alábbi 3.1. szakaszban meghatározott képlet segítségével a felépítmény által elnyelt teljes energiának (ET) a megállapítása. |
1.4. |
A számításhoz használt algoritmusnak és számítógépes programnak a rövid műszaki leírása. |
2. A kvázistatikus számításra vonatkozó követelmények
2.1. |
A számításhoz a teljes felépítményt matematikailag úgy kell modellezni, mint teherviselő és deformálódó szerkezetet, figyelembe véve a következőket:
|
2.2. |
A számítás során alkalmazott terhelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
A8.2. ábra A terhelés kifejtése a felépítményre
|
2.3. |
A számítás algoritmusának és a számítógépprogramnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:
|
3. A számítás értékelése
3.1. |
A felépítmény által elnyelendő összes energiát (ET) a következőképpen kell meghatározni: ET = 0,75 M.g.Δh ahol:
|
3.2. |
A felépítmény által elnyelt energiát azon terhelési lépcsőnél számítják, amely során a túlélési teret először érinti valamelyik merev szerkezeti rész. |
3.3. |
A járművet jóváhagyják, ha Ea ≥ ET. |
4. Kvázistatikus számítás dokumentációja
A számítási jegyzőkönyvnek a következő információkat kell tartalmaznia:
4.1. |
a felépítmény részletes mechanikai leírása, a képlékeny zónák és képlékeny csuklók helyének megadásával, valamint a merev és képlékeny részek meghatározásával; |
4.2. |
a vizsgálatokból és a származtatott rajzokból nyert adatok; |
4.3. |
nyilatkozat arról, hogy az előírás 5.1. szakaszában megadott követelmények teljesülnek; |
4.4. |
a járműtípus, valamint a vizsgálatokért, a számításokért és az értékelésért felelős személyek azonosítása. |
Függelék
Képlékeny csuklók jellemzői
1. Jelleggörbék
A képlékeny zóna (PZ) jelleggörbéjének általános formája nem lineáris terhelés-alakváltozási összefüggés, amelyet a jármű szerkezeti részein mérnek laboratóriumi vizsgálatok során.
A képlékeny csuklók (PH) jelleggörbéit a hajlító nyomaték (M) – forgásszög (φ) összefüggés adja. A képlékeny csukló jelleggörbéjének általános formáját az A8.A1.1. ábra mutatja.
A8.A1.1. ábra
A képlékeny csukló jelleggörbéje
2. Az alakváltozási tartományok jellege
2.1. |
A képlékeny csukló jelleggörbéjének „mérési tartománya” az alakváltozásnak az a tartománya, amelyen a mérést végzik. A mérési tartomány tartalmazhatja a törés és/vagy a gyors keményedés tartományát. A képlékeny csukló jellemzőinek csak a mért tartományban jelentkező értékeit használják fel a számításban. |
2.2. |
A képlékeny csukló jelleggörbéjének „munkatartománya” a számítással lefedett rész. A munkatartomány nem haladhatja meg a mérési tartományt, és magában foglalhatja a törést, de a gyors keményedés tartományát nem. |
2.3. |
A képlékeny csukló számításban használt jelleggörbéje magában foglalja a mérési tartományban az M–φ görbét. |
3. Dinamikus jellemzők
A képlékeny csuklóknak és képlékeny zónáknak kétféle jellemzője létezik: kvázistatikus és dinamikus. A képlékeny csukló dinamikus jellemzői két módon határozhatók meg:
3.1. |
alkatrészek dinamikus megütéses vizsgálata; |
3.2. |
Kd dinamikus tényező alkalmazása a képlékeny csukló kvázistatikus jellemzőinek korrigálásához. Ez a korrekció azt jelenti, hogy a kvázistatikus hajlítónyomaték Kd tényezővel megnövelhető. Acél szerkezeti elemek esetében Kd = 1,2 értéket laboratóriumi vizsgálatok nélkül alkalmazni lehet. |
A8.A1.2. ábra
Képlékeny csukló dinamikus jellemzőinek származtatása statikus görbéből
9. MELLÉKLET
TELJES JÁRMŰVÖN TÖRTÉNŐ BORÍTÁSOS VIZSGÁLAT SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓJA MINT EGYENÉRTÉKŰ JÓVÁHAGYÁSI MÓDSZER
1. Kiegészítő adatok és információk
A műszaki szolgálat által jóváhagyott számítógépes szimulációs módszer segítségével is bizonyíthatják, hogy a felépítmény megfelel az előírás 5.1.1. és 5.1.2. szakaszaiban megállapított követelményeknek.
Ha a gyártó e vizsgálati módszert választja, az előírás 3.2. szakaszában felsorolt adatokon és rajzokon túlmenően a műszaki szolgálat részére a következő információkat is meg kell adnia:
1.1. |
az alkalmazott szimuláció és számítási módszer leírása és az elemző szoftver pontos azonosítása, beleértve legalább gyártóját, kereskedelmi nevét, a használt változatot és a fejlesztő elérhetőségi adatait; |
1.2. |
az alkalmazott anyagmodell és inputadatokat; |
1.3. |
a meghatározott tömegek, tömegközéppont és a matematikai modellben használt tehetetlenségi nyomatékok értékeit. |
2. A matematikai modell
A modellnek képesnek kell lennie leírni a borítási folyamat valóságos fizikai viselkedését az 5. melléklet szerint. A matematikai modellt úgy kell megalkotni és a feltétevéseket leírni, hogy a számítás konzervatív eredményeket adjon. A modell kialakítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
2.1. |
a műszaki szolgálat vizsgálatok elvégzését kérheti a matematikai modell érvényességének bizonyítására és a modell feltételezéseinek igazolására; |
2.2. |
a matematikai modellben használt össztömegnek és a tömegközéppont helyének a jóváhagyásra kerülő járműével azonosnak kell lennie; |
2.3. |
a matematikai modellben a tömegeloszlásnak meg kell felelnie a jóváhagyásra kerülő jármű tömegeloszlásának. A matematikai modellben használt tehetetlenségi nyomatékot ennek a tömegeloszlásnak az alapján kell kiszámítani. |
3. Az algoritmusra és a szimulációs programra, valamint a számítást végző berendezésre vonatkozó követelmények
3.1. |
A jármű helyzetét pontosan meg kell határozni mind a borulás instabil egyensúlyi pontjában, mind pedig a talajjal való első érintkezésnél. A szimulációs program kezdődhet az instabil helyzetben, de legkésőbb legalább a talajjal való első érintkezésnél meg kell kezdődnie. |
3.2. |
A talajjal való első érintkezés pontjánál a kezdeti feltételeket az instabil helyzetből származó helyzeti energia változását használva határozzák meg. |
3.3. |
A szimulációs programnak legalább a maximális alakváltozás eléréséig futnia kell. |
3.4. |
A szimulációs programnak olyan stabil megoldást kell előállítania, amelyben az eredmény független az időköz növekményétől. |
3.5. |
A szimulációs program ki kell, hogy számítsa az energia-összetevőket az energiaegyensúlyhoz minden időköz-növekménynél. |
3.6. |
A matematikai modellezés folyamata során bevezetett nem fizikai energia-összetevők (pl. „homokóra” és belső nedvesség) semmikor sem léphetik túl az összes energia 5 százalékát. |
3.7. |
A talajjal való érintkezésnél a súrlódási együtthatót fizikai vizsgálati eredményekkel kell ellenőrizni, vagy számítással bizonyítani kell, hogy a választott súrlódási együttható konzervatív eredményeket ad. |
3.8. |
A matematikai modellben a járműrészek közötti minden lehetséges fizikai érintkezést figyelembe kell venni. |
4. A szimuláció értékelése
4.1. |
A szimulációs programmal szemben támasztott követelmények teljesítése esetén a belső szerkezet geometriájában történő változások szimulációját és a túlélési tér geometriai alakjával való összehasonlítást az előírás 5.1. és 5.2. szakasza szerint lehet értékelni. |
4.2. |
Ha a túlélési tér nem sérül a borításos szimuláció során, a jóváhagyást meg kell adni. |
4.3. |
Ha a túlélési tér sérül a borításos szimuláció során, a jóváhagyást el kell utasítani. |
5. Dokumentáció
5.1. |
A szimulációról készült jegyzőkönyvnek a következő információkat kell tartalmaznia:
|
5.2. |
Ajánlott, hogy a jelentés tartalmazza a deformált szerkezet görbéjét arról a pillanatról, amikor a legnagyobb alakváltozás bekövetkezik, képet adva ezzel a felépítményről és a képlékeny alakváltozást mutató nagy területekről. |
5.3. |
A műszaki szolgálat kérésére további információkat kell szolgáltatni, amelyeket a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni. |
30.3.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 84/46 |
A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:
http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 75. számú előírása – Egységes rendelkezések motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gumiabroncsainak jóváhagyásáról
Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:
Az előírás eredeti változatának 13. kiegészítése – Hatálybalépés dátuma: 2009. október 24.
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐÍRÁS
1. |
Alkalmazási kör |
2. |
Fogalommeghatározások |
3. |
Jelölések |
4. |
Jóváhagyási kérelem |
5. |
Jóváhagyás |
6. |
Követelmények |
7. |
Gumiabroncstípus módosítása és jóváhagyás kiterjesztése |
8. |
Gyártásmegfelelőség |
9. |
Szankciók nem megfelelő gyártás esetén |
10. |
A gyártás végleges leállítása |
11. |
A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe |
MELLÉKLETEK
1. melléklet – |
Értesítés motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gumiabroncstípusa jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 75. sz. előírás alapján |
2. melléklet – |
A jóváhagyási jel elrendezése |
3. melléklet – |
A gumiabroncs-jelölések elrendezése – Példa azon jelölésekre, amelyekkel az ezen előírás hatálybalépése után forgalomba hozott gumiabroncsokat el kell látni |
4. melléklet – |
A terhelhetőségi jelzőszámoknak megfelelő legnagyobb tömeg |
5. melléklet – |
A gumiabroncsok méretjelölése és méretei |
6. melléklet – |
Mérési módszer a gumiabroncs méreteinek meghatározására |
7. melléklet – |
Terhelés-sebesség tartóssági vizsgálat |
8. melléklet – |
A gumiabroncsok terhelhetősége különböző sebességeken |
9. melléklet – |
A gumiabroncsok dinamikus tágulásának vizsgálatára szolgáló eljárás |
1. ALKALMAZÁSI KÖR
Ez az előírás az L1, L2, L3, L4 és L5 kategóriájú járművekhez tervezett új gumiabroncsokra vonatkozik.
Nem vonatkozik azonban az „NHS” (Not for Highway Service, nem országúti használatra) jelű, kizárólag terepen (off-road) való használatra vagy a kizárólag versenyzésre tervezett gumiabroncstípusokra.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen előírás alkalmazásában:
2.1. „gumiabroncstípus”: olyan gumiabroncsok kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontokból, mint:
2.2. „gumiabroncs szerkezete”: a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzői. Jellemzően a következő gumiabroncs-szerkezeteket szokás megkülönböztetni:
2.2.1. „diagonál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordszálak a gumiabroncs pereméig érnek és a futó középvonalával (koronavonallal) 90 foknál lényegesen kisebb szöget zárnak be, váltakozva elhelyezkedve (1);
2.2.2. „öves diagonál”: olyan diagonál gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetvázat a futó középvonalával igen kis szögben, változó irányban elhelyezett, két vagy három lényegében nyújthatatlan kordrétegből álló öv merevíti;
2.2.3. „radiál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a radiálkordszálak a gumiabroncs pereméig érnek és a futó középvonalával lényegében 90 fokos szögben vannak elhelyezve, a szövetvázat pedig egy lényegében nyújthatatlan körbefutó öv fogja össze (1);
2.2.4. „megerősített”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetváz szilárdsága nagyobb, mint a hasonló normál gumiabroncsban;
2.3. „perem”: a gumiabroncs azon része, amelynek alakja és szerkezete lehetővé teszi, hogy a kerékpántra illeszkedjen, és a gumiabroncsot azon megtartsa (2);
2.4. „kordszál”: a gumiabroncs betéteinek szövetét alkotó szálak (2);
2.5. „betét”: gumival bevont párhuzamos kordszálak rétege (2);
2.6. „szövetváz”: a gumiabroncs azon, a futófelülettől és a gumi oldalfalaktól különböző része, amely a gumiabroncs felfúvott állapotában a terhet viseli (2);
2.7. „futófelület”: a gumiabroncs azon része, amely a talajjal érintkezik, a szövetvázat védi a mechanikai sérülésektől és elősegíti a talajhoz való tapadást (2);
2.8. „oldalfal”: a gumiabroncsnak a futófelület és a kerékpánt szarva által fedett felület közé eső része (2);
2.9. „mintaárok”: a futófelület mintázatát képező szomszédos bordák vagy mintaelemek közti tér (2);
2.10. „fő mintaárok”: a futófelület középső területén elhelyezkedő széles csatornák;
2.11. „keresztmetszeti szélesség” (S): a felfújt gumiabroncs két oldalfalának külső felülete közötti, legnagyobb mért távolság, nem számítva a címkék (jelölések), díszítések, védőpántok vagy -bordák miatti kiemelkedéseket (2);
2.12. „teljes szélesség”: a felfújt gumiabroncs két oldalfalának külső felülete közötti, legnagyobb mért távolság, beleértve a címkéket (jelöléseket), díszítéseket, védőpántokat és -bordákat is (2); olyan gumiabroncsok esetében, amelyeknek szélesebb a futófelülete, mint a keresztmetszeti szélesség, a teljes szélesség a futófelület szélességének felel meg;
2.13. „keresztmetszeti magasság (H)”: a gumiabroncs külső átmérője és a kerékpánt névleges átmérője közti különbség felével egyenlő távolság (2);
2.14. „névleges keresztmetszeti viszonyszám”: a keresztmetszeti magasságot (H) kifejező számot a névleges keresztmetszeti szélességet (S1) kifejező számmal osztva kapott szám százszorosa, a méreteket ugyanabban a mértékegységben véve;
2.15. „külső átmérő” (D): a felfújt új gumiabroncs teljes átmérője (2);
2.16. „gumiabroncs méretjelölése”: a következőket feltüntető jelölés:
2.16.3.1. |
A kóddal megadott „d” jel mm-ben kifejezett értékei a következők:
|
2.17. „névleges kerékpántátmérő” (d): annak a kerékpántnak az átmérője, amelyre a gumiabroncsot tervezték (2);
2.18. „kerékpánt”: az a szerkezeti elem, amelyre a gumiabroncs és a tömlő felfekszik, illetve tömlő nélküli gumiabroncs esetében, amelyre a gumiabroncs peremei felfekszenek (2);
2.18.1. „gumiabroncs-kerékpánt illeszkedési kialakítás”: az a kerékpánt kivitel, amelyre a gumiabroncsot tervezték. A szabványostól eltérő kerékpántok esetében ezt a gumiabroncson feltüntetett jelölés mutatja;
2.19. „elméleti kerékpánt”: az a kerékpánt, amelynek szélessége a gumiabroncs névleges keresztmetszeti szélességének X-szerese. Az X értékét a gumiabroncs gyártója adja meg;
2.20. „mérőpánt”: az a kerékpánt, amelyre a gumiabroncsot a méretek megmérése céljából fel kell szerelni;
2.21. „vizsgálati kerékpánt”: az a kerékpánt, amelyre a gumiabroncsot vizsgálat céljából fel kell szerelni;
2.22. „letöredezés”: gumidarabok leszakadása a futófelületről;
2.23. „kordelválás”: kordszálak elválása a gumibevonatuktól;
2.24. „betételválás”: a szomszédos betétek szétválása;
2.25. „futóelválás”: a futó leválása a szövetvázról;
2.26. „terhelhetőségi jelzőszám”: a gumiabroncs által a sebességkategória-jelének megfelelő sebességen a gumiabroncs gyártója által meghatározott üzemi feltételek mellett elviselt legnagyobb terhelést jelző szám. E jelzőszámok és az ezeknek megfelelő terhelések jegyzéke ezen előírás 4. mellékletben található;
2.27. „táblázat: a gumiabroncsok terhelhetősége különböző sebességeken”: a 8. mellékletben szereplő táblázat, amely azt mutatja be a terhelhetőségi jelzőszámok és a névleges sebességre vonatkozó terhelhetőségi jelzőszámok tükrében, hogy miként változik a gumiabroncs terhelése, ha a névleges sebesség kategóriajelétől eltérő sebességen használják;
2.28. „sebességkategória”:
2.28.1. |
a 2.28.2. szakaszban lévő táblázatban szereplő sebességkategória-jelnek megfelelő sebességek; |
2.28.2. |
a sebességkategóriák az alábbi táblázatban szerepelnek:
|
2.28.3. |
a 240 km/h feletti legnagyobb sebességen használható gumiabroncsokat a gumiabroncs méretjelölésében a szerkezetre utaló jelzés (lásd a 3.1.3. szakaszt) előtt elhelyezett „V” vagy „Z” betűkóddal jelölik (lásd a 2.33.3. szakaszt); |
2.29. „téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelynél a futófelület mintázatát és szerkezetét elsősorban úgy tervezik, hogy sárban és friss vagy olvadó hóban jobb teljesítményt nyújtson, mint a normál (közúti) gumiabroncs. A téli gumiabroncs futófelületének mintázata általában a normál (közúti) gumiabroncshoz képest szélesebb csatornákból (bordákból), illetve ritkábban elhelyezett mintaelemekből áll;
2.30. „MST” (multiservice tyre, többcélú gumiabroncs): több célra alkalmas gumiabroncs, amely úton és terepen is használható;
2.31. „segédmotoros kerékpár gumiabroncsa”: segédmotoros kerékpárokra (L1 és L2 kategória) szánt gumiabroncs;
2.32. „motorkerékpár-gumiabroncs”: elsősorban motorkerékpárokra (L3, L4 és L5 kategória) szánt gumiabroncs. Ezeket azonban segédmotoros kerékpárokra (L1 és L2 kategória), valamint könnyű utánfutókra (01. kategória) is fel lehet szerelni;
2.33. „legnagyobb névleges terhelés”: a megengedett legnagyobb tömeg, amelyet a gumiabroncs elbír;
Legnagyobb sebesség km/h (5) |
Legnagyobb terhelés (%) |
|
V sebességkategória-jel |
W (4) sebességkategória-jel |
|
210 |
100 |
100 |
220 |
95 |
100 |
230 |
90 |
100 |
240 |
85 |
100 |
250 |
(80) (3) |
95 |
260 |
(75) (3) |
85 |
270 |
(70) (3) |
75 |
A 270 km/h és a gumiabroncs gyártója által megengedett legnagyobb sebesség közötti sebességekre a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolációval határozható meg.
3. JELÖLÉSEK
3.1. |
A jóváhagyásra benyújtott gumiabroncsoknak legalább az egyik oldalfalán szerepelniük kell az alábbi jelöléseknek:
|
3.2. |
A gumiabroncson megfelelő helyet kell hagyni az ezen előírás 2. melléklete szerinti jóváhagyási jel számára. |
3.3. |
A gumiabroncsok jelöléseire az előírás 3. mellékletében található példa. |
3.4. |
Az ezen előírás 3.1. szakaszában említett jelöléseket és az 5.4. szakaszában előírt jóváhagyási jelet mélynyomással vagy dombornyomással kell megjeleníteni a gumiabroncson. Ezeknek jól olvashatóknak kell lenniük. |
4. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
4.1. |
A gumiabroncs típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
|
4.2. |
A jóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell egy rajzot vagy jellegzetes fényképet, amelyen jól felismerhető a gumiabroncs futófelületének mintázata, valamint egy rajzot a mérőpántra szerelt, felfújt gumiabroncs körvonaláról, amelyen fel vannak tüntetve a jóváhagyásra benyújtott típus vonatkozó méretei (lásd a 6.1.1. és 6.1.2. szakaszt). Továbbá az illetékes hatóság döntésétől függően mellékelni kell a jóváhagyott vizsgálólaboratórium által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet, vagy pedig át kell adni a gumiabroncstípusból egy vagy két mintát. A rajzokat vagy fényképeket a gumiabroncs oldalfaláról és futófelületéről a sorozatgyártás megindítása után, a típusjóváhagyás megadásától számított egy éven belül kell beadni. |
4.3. |
Ha egy gumiabroncsgyártó gumiabroncs-sorozat típusjóváhagyását kéri, a terhelés-sebesség tartóssági vizsgálatot nem szükséges a sorozat valamennyi gumiabroncstípusán elvégezni. A jóváhagyó hatóság dönthet a „legrosszabb eset” alapján történő kiválasztás mellett. |
5. JÓVÁHAGYÁS
5.1. |
Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs megfelel az alábbi 6. szakasz követelményeinek, akkor a gumiabroncstípust jóvá kell hagyni. |
5.2. |
Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító módosítássorozat száma (a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több gumiabroncstípushoz. |
5.3. |
Egy gumiabroncstípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon. |
5.3.1. |
A 240 km/h feletti sebességen használható gumiabroncsokra vonatkozó megengedett legnagyobb sebességet és az ehhez tartozó terhelhetőséget az 1. melléklet 10. bejegyzése határozza meg. |
5.4. |
Minden olyan gumiabroncson, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 3.2. szakaszban megadott helyen és a fenti 3.1. szakaszban előírt jelöléseken felül fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:
|
5.5. |
A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. |
5.6. |
A jóváhagyási jel elrendezésére ezen előírás 2. mellékletében található példa. |
6. KÖVETELMÉNYEK
6.1. Gumiabroncsméretek
6.1.1. A gumiabroncsok keresztmetszeti szélessége
6.1.1.1. |
A keresztmetszeti szélességet a következő képlettel kell kiszámolni: S = S1 + K (A – A1) ahol:
|
6.1.1.2. |
Az olyan gumiabroncstípusok esetében azonban, amelyek méretjelölése szerepel az ezen előírás 5. mellékletében szereplő táblázatok első oszlopában, a keresztmetszeti szélesség a táblázatokban az adott gumiabroncs jelöléséhez tartozó érték is lehet. |
6.1.2. A gumiabroncsok külső átmérője
6.1.2.1. |
A gumiabroncs külső átmérőjét a következő képlettel kell kiszámítani: D = d + 2H ahol:
minden érték a gumiabroncs oldalfalán a fenti 3.4. szakasz szerint feltüntetett jelölésben szereplő értékként értendő. |
6.1.2.2. |
Az olyan gumiabroncstípusok esetében azonban, amelyek méretjelölése szerepel az ezen előírás 5. mellékletében szereplő táblázatok első oszlopában, a külső átmérő a táblázatokban az adott gumiabroncs jelöléséhez tartozó érték is lehet. |
6.1.3. Módszer a gumiabroncs méreteinek meghatározására
A gumiabroncs méreteit az ezen előírás 6. mellékletében leírt eljárással kell megmérni.
6.1.4. A gumiabroncs keresztmetszeti szélességére vonatkozó előírások
6.1.4.1. |
A gumiabroncs teljes szélessége lehet kisebb mint a fenti 6.1.1. szakasz szerint meghatározott S keresztmetszeti szélesség. |
6.1.4.2. |
Ezt az értéket az 5. mellékletben szereplő értékig, illetve az 5. mellékletben nem szereplő méretek esetében a következő százalékkal haladhatja meg:
|
6.1.5. Gumiabroncs külső átmérőjére vonatkozó előírások
6.1.5.1. |
A gumiabroncs külső átmérőjének az 5. mellékletben megadott Dmin és Dmax értékek közé kell esnie. |
6.1.5.2. |
Az 5. mellékletben nem szereplő méretek esetében a gumiabroncs külső átmérőjének a következő képletekkel kapott Dmin és Dmax értékek közé kell esnie:
ahol: H és d meghatározását a 6.1.2.1. szakasz, a és b meghatározását pedig a 6.1.5.2.1. és a 6.1.5.2.2. szakasz tartalmazza:
|
6.2. Terhelés-sebesség tartóssági vizsgálat
6.2.1. |
A gumiabroncson terhelés-sebesség tartóssági vizsgálatot kell végezni az ezen előírás 7. mellékletében leírt eljárással. |
6.2.1.1. |
A méretjelölésben „V” betűkóddal jelölt és 240 km/h feletti sebességen használható gumiabroncsokra, valamint a méretjelölésben „Z” betűkóddal jelölt és 270 km/h feletti sebességen használható gumiabroncsokra (lásd a 4.1.15. szakaszt) vonatkozó kérelem esetében a fenti terhelés-sebesség tartóssági vizsgálatot egy gumiabroncson az azon zárójelben feltüntetett terhelési és sebességi feltételek (lásd a 3.1.14. szakaszt) mellett kell elvégezni. Egy második, ugyanolyan típusú gumiabroncson további terhelés-sebesség tartóssági vizsgálatot kell végezni a gyártó által megadott legnagyobb terhelési és sebességi feltételek mellett, amennyiben van ilyen (lásd a 4.1.15. szakaszt). |
6.2.2. |
A gumiabroncs terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálata akkor sikeres, ha a vizsgálat elvégzése után nem észlelhető rajta futóelválás, betételválás, kordelválás, letöredezés vagy a kordszálak törése. |
6.2.3. |
A gumiabroncs külső kerülete a terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálat elvégzése után legalább hat órával legfeljebb ± 3,5 %-kal térhet el a vizsgálat előtt mért külső kerülettől. |
6.2.4. |
A gumiabroncsnak a terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálat elvégzése után mért teljes szélessége nem haladhatja meg a 6.1.4.2. szakaszban meghatározott értéket. |
6.3. A gumiabroncsok dinamikus tágulása
Az ezen előírás 9. mellékletének 1.1. szakaszában megadott azon gumiabroncsokon, amelyek a fenti 6.2. szakasz szerint megfeleltek a terhelhetőség-sebesség tartóssági vizsgálaton, dinamikus tágulási vizsgálatot kell végezni az említett mellékletben leírt eljárás szerint.
7. GUMIABRONCSTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
7.1. |
A gumiabroncstípus minden módosításáról értesíteni kell a gumiabroncstípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:
|
7.2. |
A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 5.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket. |
7.3. |
A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel minden ilyen kiterjesztéshez készített értesítéshez. |
8. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:
8.1. |
Az ezen előírás alapján jóváhagyott gumiabroncsokat úgy kell gyártani, hogy megfeleljenek a jóváhagyott típusnak a fenti 6. szakaszban rögzített követelmények betartásával. |
8.2. |
A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Az egyes gyártóüzemekben ilyen ellenőrzésre általában kétévente egyszer kerül sor. |
9. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN
9.1. |
Az ezen előírás alapján egy adott gumiabroncstípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 8.1. szakaszban előírt követelmények, illetve ha a sorozatból vett gumiabroncsok nem feleltek meg az említett szakaszban előírt vizsgálatokon. |
9.2. |
Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet. |
10. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA
Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott gumiabroncstípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.
11. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME
11.1. |
Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek megadják az Egyesült Nemzetek Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat, vagy a gyártás végleges leállítását igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét. |
11.2. |
A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek használhatják a gumiabroncsgyártók laboratóriumait, és ezek közül jóváhagyott laboratóriumnak jelölhetnek ki mind saját területükön lévőket, mind a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó más szerződő felek területén lévőket, feltéve, hogy ehhez az érintett szerződő fél illetékes hatósága előzetesen hozzájárult. |
11.3. |
Ha a megállapodásban részes egyik szerződő fél a fenti 11.2. szakaszt alkalmazza, a vizsgálaton egy vagy több általa választott személy által képviseltetheti magát. |
(1) Az 54. előírásra is vonatkozik.
(2) Lásd a magyarázó ábrát a függelékben.
(3) Csak a méretjelölésen belül „V” betűkóddal azonosított gumiabroncsokra vonatkozik, a gumiabroncs gyártója által megadott legnagyobb sebességig.
(4) A méretjelölésen belül „Z” betűkóddal azonosított gumiabroncsokra is vonatkozik.
(5) A közbenső sebességértékekre a legnagyobb névleges terhelés lineáris interpolációval határozható meg.
(6) Ezen előírás 8. kiegészítésének hatálybalépését követően ilyen gumiabroncsokra nem lehet új jóváhagyást kiadni a 75. sz. előírás szerint. Ezeket a gumiabroncsméreteket most már az 54. sz. előírás szabályozza.
(7) 1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Unió (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51 – Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld, 54 és 55 (szabad), 56 – Montenegró, 57 (szabad) és 58 – Tunézia. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli a megállapodásban részes szerződő felekkel.
Függelék
MAGYARÁZÓ ÁBRA
(lásd ezen előírás 2. szakaszát)
1. MELLÉKLET
ÉRTESÍTÉS
(Legnagyobb formátum: A4 (210 x 297 mm))
2. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE
3. MELLÉKLET
A GUMIABRONCS-JELÖLÉSEK ELRENDEZÉSE
Példa az ezen előírás hatálybalépése után forgalomba hozott gumiabroncstípusokon feltüntetendő jelölésekre
Ezek a jelölések olyan gumiabroncsot határoznak meg, amely(nek)
— |
névleges keresztmetszeti szélessége 100, |
— |
névleges keresztmetszeti viszonyszáma 80, |
— |
öves diagonál szerkezetű, |
— |
névleges kerékpántátmérője 457 mm, amelyhez a 18-as kód tartozik, |
— |
terhelhetősége 206 kg, ami 53-as terhelhetőségi jelzőszámnak felel meg ezen előírás 4. melléklete szerint, |
— |
az S sebességkategóriába tartozik (a legnagyobb sebesség 180 km/h), |
— |
tömlő nélküli használatra való („tubeless”), |
— |
téli gumiabroncs, amelynek gyártási időpontja 2003 huszonötödik hetére esik. |
A gumiabroncs-jelölést alkotó jelölések elhelyezésének és sorrendjének a következőnek kell lennie:
a) |
a méretjelölést, amely a névleges profilszélességet, a névleges keresztmetszeti viszonyszámot, a szerkezettípus jelét (amennyiben van ilyen) és a névleges kerékpántátmérőt foglalja magában, a következő példa szerint kell csoportosítani: 100/80Bl8; |
b) |
a terhelhetőségi jelzőszámot és a sebességkategória-jelet együtt a méretjelölés közelében kell elhelyezni. Ezek a jelek lehetnek a méretjelölés előtt, után, felett vagy alatt; |
c) |
a „TUBELESS”, „REINFORCED” vagy „REINF” és „M + S” és „MST” és/vagy „MOPED” (vagy CYCLOMOTEUR vagy CICLOMOTORE) jelek kerülhetnek a méretjelöléstől távolabb; |
d) |
A 240 km/h feletti sebességen használható gumiabroncsok esetében a „V” vagy adott esetben a „Z” betűkódot a szerkezetjelölés előtt kell elhelyezni (pl. 140/60ZR18). A referencia terhelhetőségi jelzőszámot és sebességkategória-jelet zárójelbe kell tenni (lásd a 3.1.14. szakaszt). |
4. MELLÉKLET
A TERHELHETŐSÉGI JELZŐSZÁMOKNAK MEGFELELŐ LEGNAGYOBB TÖMEG
A |
= |
terhelhetőségi jelzőszám |
B |
= |
legnagyobb megfelelő tömeg (kg) |
A |
B |
16 |
71 |
17 |
73 |
18 |
75 |
19 |
77,5 |
20 |
80 |
21 |
82,5 |
22 |
85 |
23 |
87,5 |
24 |
90 |
25 |
92,5 |
26 |
95 |
27 |
97 |
28 |
100 |
29 |
103 |
30 |
106 |
31 |
109 |
32 |
112 |
33 |
115 |
34 |
118 |
35 |
121 |
36 |
125 |
37 |
128 |
38 |
132 |
39 |
136 |
40 |
140 |
41 |
145 |
42 |
150 |
43 |
155 |
44 |
160 |
45 |
165 |
46 |
170 |
47 |
175 |
48 |
180 |
49 |
185 |
50 |
190 |
51 |
195 |
52 |
200 |
53 |
206 |
54 |
212 |
55 |
218 |
56 |
224 |
57 |
230 |
58 |
236 |
59 |
243 |
60 |
250 |
61 |
257 |
62 |
265 |
63 |
272 |
64 |
280 |
65 |
290 |
66 |
300 |
67 |
307 |
68 |
315 |
69 |
325 |
70 |
335 |
71 |
345 |
72 |
355 |
73 |
365 |
74 |
375 |
75 |
387 |
76 |
400 |
77 |
412 |
78 |
425 |
79 |
437 |
80 |
450 |
81 |
462 |
82 |
475 |
83 |
487 |
84 |
500 |
85 |
515 |
86 |
530 |
87 |
545 |
88 |
560 |
89 |
580 |
90 |
600 |
5. MELLÉKLET
A GUMIABRONCSOK MÉRETJELÖLÉSE ÉS MÉRETEI
1. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
Legfeljebb 12-es kerékpántátmérő-kódnak megfelelő méretek
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
||
|
|
Dmin |
D |
Dmax |
|
|
2.50–8 |
|
328 |
338 |
352 |
|
|
2.50–9 |
|
354 |
364 |
378 |
|
|
2.50–10 |
1.50 |
379 |
389 |
403 |
65 |
70 |
2.50–12 |
|
430 |
440 |
451 |
|
|
2.75–8 |
|
338 |
348 |
363 |
|
|
2.75–9 |
1.75 |
364 |
374 |
383 |
71 |
77 |
2.75–10 |
|
389 |
399 |
408 |
|
|
2.75–12 |
|
440 |
450 |
462 |
|
|
3.00–4 |
|
241 |
251 |
264 |
|
|
3.00–5 |
|
266 |
276 |
291 |
|
|
3.00–6 |
|
291 |
301 |
314 |
|
|
3.00–7 |
|
317 |
327 |
342 |
|
|
3.00–8 |
2.10 |
352 |
362 |
378 |
80 |
86 |
3.00–9 |
|
378 |
388 |
401 |
|
|
3.00–10 |
|
403 |
413 |
422 |
|
|
3.00–12 |
|
454 |
464 |
473 |
|
|
3.25–8 |
|
362 |
372 |
386 |
|
|
3.25–9 |
|
388 |
398 |
412 |
|
|
3.25–10 |
2.50 |
414 |
424 |
441 |
88 |
95 |
3.25–12 |
|
465 |
475 |
492 |
|
|
3.50–4 |
|
264 |
274 |
291 |
|
|
3.50–5 |
|
289 |
299 |
316 |
|
|
3.50–6 |
|
314 |
324 |
341 |
|
|
3.50–7 |
2.50 |
340 |
350 |
367 |
92 |
99 |
3.50–8 |
|
376 |
386 |
397 |
|
|
3.50–9 |
|
402 |
412 |
430 |
|
|
3.50–10 |
|
427 |
437 |
448 |
|
|
3.50–12 |
|
478 |
488 |
506 |
|
|
4.00–5 |
|
314 |
326 |
346 |
|
|
4.00–6 |
|
339 |
351 |
368 |
|
|
4.00–7 |
2.50 |
365 |
377 |
394 |
105 |
113 |
4.00–8 |
|
401 |
415 |
427 |
|
|
4.00–10 |
|
452 |
466 |
478 |
|
|
4,00–12 |
|
505 |
517 |
538 |
|
|
4.50–6 |
|
364 |
376 |
398 |
|
|
4.50–7 |
|
390 |
402 |
424 |
|
|
4.50–8 |
|
430 |
442 |
464 |
|
|
4.50–9 |
3.00 |
456 |
468 |
490 |
120 |
130 |
4.50–10 |
|
481 |
493 |
515 |
|
|
4.50–12 |
|
532 |
544 |
568 |
|
|
5.00–8 |
|
453 |
465 |
481 |
|
|
5.00–10 |
3.50 |
504 |
516 |
532 |
134 |
145 |
5.00–12 |
|
555 |
567 |
583 |
|
|
6.00–6 |
4.00 |
424 |
436 |
464 |
|
|
6.00–7 |
|
450 |
462 |
490 |
154 |
166 |
6.00–8 |
|
494 |
506 |
534 |
|
|
6,00–9 |
|
520 |
532 |
562 |
|
|
1a. táblázat
Gumiabroncsok segédmotoros kerékpárokhoz
Legfeljebb 12-es kerékpántátmérő-kódnak megfelelő méretek
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) (1) |
||
|
|
Dmin |
D |
Dmax (1) |
|
|
2–12 |
1.35 |
413 |
417 |
426 |
55 |
59 |
2-1/2–12 |
1.50 |
425 |
431 |
441 |
62 |
67 |
2-1/2–8 |
1.75 |
339 |
345 |
356 |
70 |
76 |
2-1/2–9 |
1.75 |
365 |
371 |
382 |
70 |
76 |
2-3/4–9 |
1.75 |
375 |
381 |
393 |
73 |
79 |
3–10 |
2.10 |
412 |
418 |
431 |
84 |
91 |
3–12 |
2.10 |
463 |
469 |
482 |
84 |
91 |
2. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
Normál keresztmetszeti szélesség
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
||||
|
|
Dmin |
D |
Dmax (2) |
Dmax (3) |
|
||
1 3/4–19 |
1.20 |
582 |
589 |
597 |
605 |
50 |
54 |
58 |
2–14 |
|
461 |
468 |
477 |
484 |
|
|
|
2–15 |
|
486 |
493 |
501 |
509 |
|
|
|
2–16 |
|
511 |
518 |
526 |
534 |
|
|
|
2–17 |
|
537 |
544 |
552 |
560 |
|
|
|
2–18 |
1.35 |
562 |
569 |
577 |
585 |
55 |
58 |
63 |
2–19 |
|
588 |
595 |
603 |
611 |
|
|
|
2–20 |
|
613 |
620 |
628 |
636 |
|
|
|
2–21 |
|
638 |
645 |
653 |
661 |
|
|
|
2–22 |
|
663 |
670 |
680 |
686 |
|
|
|
2 1/4–14 |
|
474 |
482 |
492 |
500 |
|
|
|
2 1/4–15 |
|
499 |
507 |
517 |
525 |
|
|
|
2 1/4–16 |
|
524 |
532 |
540 |
550 |
|
|
|
2 1/4–17 |
|
550 |
558 |
566 |
576 |
|
|
|
2 1/4–18 |
1.50 |
575 |
583 |
591 |
601 |
62 |
66 |
71 |
2 1/4–19 |
|
601 |
609 |
617 |
627 |
|
|
|
2 1/4–20 |
|
626 |
634 |
642 |
652 |
|
|
|
2 1/4–21 |
|
651 |
659 |
667 |
677 |
|
|
|
2 1/4–22 |
|
677 |
685 |
695 |
703 |
|
|
|
2 1/2–14 |
|
489 |
498 |
508 |
520 |
|
|
|
2 1/2–15 |
|
514 |
523 |
533 |
545 |
|
|
|
2 1/2–16 |
|
539 |
548 |
558 |
570 |
|
|
|
2 1/2–17 |
|
565 |
574 |
584 |
596 |
|
|
|
2 1/2–18 |
1.60 |
590 |
599 |
609 |
621 |
68 |
72 |
78 |
2 1/2–19 |
|
616 |
625 |
635 |
647 |
|
|
|
2 1/2–20 |
|
641 |
650 |
660 |
672 |
|
|
|
2 1/2- 21 |
|
666 |
675 |
685 |
697 |
|
|
|
2 1/2–22 |
|
692 |
701 |
711 |
723 |
|
|
|
2 3/4–14 |
|
499 |
508 |
518 |
530 |
|
|
|
2 3/4–15 |
|
524 |
533 |
545 |
555 |
|
|
|
2 3/4–16 |
|
549 |
558 |
568 |
580 |
|
|
|
2 3/4–17 |
|
575 |
584 |
594 |
606 |
|
|
|
2 3/4–18 |
1.85 |
600 |
609 |
621 |
631 |
75 |
80 |
86 |
2 3/4–19 |
|
626 |
635 |
645 |
657 |
|
|
|
2 3/4–20 |
|
651 |
660 |
670 |
682 |
|
|
|
2 3/4–21 |
|
676 |
685 |
695 |
707 |
|
|
|
2 3/4–22 |
|
702 |
711 |
721 |
733 |
|
|
|
3–16 |
|
560 |
570 |
582 |
594 |
|
|
|
3–17 |
|
586 |
596 |
608 |
620 |
|
|
|
3–18 |
1.85 |
611 |
621 |
633 |
645 |
81 |
86 |
93 |
3–19 |
|
637 |
647 |
659 |
671 |
|
|
|
3 1/4–16 |
|
575 |
586 |
598 |
614 |
|
|
|
3 1/4–17 |
|
601 |
612 |
624 |
640 |
|
|
|
3 1/4–18 |
2.15 |
626 |
637 |
651 |
665 |
89 |
94 |
102 |
3 1/4–19 |
|
652 |
663 |
675 |
691 |
|
|
|
3. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
Normál profilszélesség-értékek
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
|||||
|
|
Dmin |
D |
Dmax (4) |
Dmax (5) |
|
|||
2.00–14 |
|
460 |
466 |
478 |
|
|
|
|
|
2.00–15 |
|
485 |
491 |
503 |
|
|
|
|
|
2.00–16 |
|
510 |
516 |
528 |
|
|
|
|
|
2.00–17 |
1.20 |
536 |
542 |
554 |
|
52 |
57 |
60 |
65 |
2.00–18 |
|
561 |
567 |
579 |
|
|
|
|
|
2.00–19 |
|
587 |
593 |
605 |
|
|
|
|
|
2.25–14 |
|
474 |
480 |
492 |
496 |
|
|
|
|
2.25–15 |
|
499 |
505 |
517 |
521 |
|
|
|
|
2.25–16 |
|
524 |
530 |
542 |
546 |
|
|
|
|
2.25–17 |
1.60 |
550 |
556 |
568 |
572 |
61 |
67 |
70 |
75 |
2.25–18 |
|
575 |
581 |
593 |
597 |
|
|
|
|
2.25–19 |
|
601 |
607 |
619 |
623 |
|
|
|
|
2.50–14 |
|
486 |
492 |
506 |
508 |
|
|
|
|
2.50–15 |
|
511 |
517 |
531 |
533 |
|
|
|
|
2.50–16 |
|
536 |
542 |
556 |
558 |
|
|
|
|
2.50–17 |
1.60 |
562 |
568 |
582 |
584 |
65 |
72 |
75 |
79 |
2.50–18 |
|
587 |
593 |
607 |
609 |
|
|
|
|
2.50–19 |
|
613 |
619 |
633 |
635 |
|
|
|
|
2.50–21 |
|
663 |
669 |
683 |
685 |
|
|
|
|
2.75–14 |
|
505 |
512 |
524 |
530 |
|
|
|
|
2.75–15 |
|
530 |
537 |
549 |
555 |
|
|
|
|
2.75–16 |
|
555 |
562 |
574 |
580 |
|
|
|
|
2.75–17 |
1.85 |
581 |
588 |
600 |
606 |
75 |
83 |
86 |
91 |
2.75–18 |
|
606 |
613 |
625 |
631 |
|
|
|
|
2.75–19 |
|
632 |
639 |
651 |
657 |
|
|
|
|
2.75–21 |
|
682 |
689 |
701 |
707 |
|
|
|
|
3.00–14 |
|
519 |
526 |
540 |
546 |
|
|
|
|
3.00–15 |
|
546 |
551 |
565 |
571 |
|
|
|
|
3.00–16 |
|
569 |
576 |
590 |
596 |
|
|
|
|
3.00–17 |
1.85 |
595 |
602 |
616 |
622 |
80 |
88 |
92 |
97 |
3.00–18 |
|
618 |
627 |
641 |
647 |
|
|
|
|
3.00–19 |
|
644 |
653 |
667 |
673 |
|
|
|
|
3.00–21 |
|
694 |
703 |
717 |
723 |
|
|
|
|
3.00–23 |
|
747 |
754 |
768 |
774 |
|
|
|
|
3.25–14 |
|
531 |
538 |
552 |
560 |
|
|
|
|
3.25–15 |
|
556 |
563 |
577 |
585 |
|
|
|
|
3.25–16 |
|
581 |
588 |
602 |
610 |
|
|
|
|
3.25–17 |
2.15 |
607 |
614 |
628 |
636 |
89 |
98 |
102 |
108 |
3.25–18 |
|
630 |
639 |
653 |
661 |
|
|
|
|
3.25–19 |
|
656 |
665 |
679 |
687 |
|
|
|
|
3.25–21 |
|
708 |
715 |
729 |
737 |
|
|
|
|
3.50–14 |
|
539 |
548 |
564 |
572 |
|
|
|
|
3.50–15 |
|
564 |
573 |
589 |
597 |
|
|
|
|
3.50–16 |
|
591 |
598 |
614 |
622 |
|
|
|
|
3.50–17 |
2.15 |
617 |
624 |
640 |
648 |
93 |
102 |
107 |
113 |
3.50–18 |
|
640 |
649 |
665 |
673 |
|
|
|
|
3.50–19 |
|
666 |
675 |
691 |
699 |
|
|
|
|
3.50–21 |
|
716 |
725 |
741 |
749 |
|
|
|
|
3.75–16 |
|
601 |
610 |
626 |
634 |
|
|
|
|
3.75–17 |
|
627 |
636 |
652 |
660 |
|
|
|
|
3.75–18 |
2.15 |
652 |
661 |
677 |
685 |
99 |
109 |
114 |
121 |
3.75–19 |
|
678 |
687 |
703 |
711 |
|
|
|
|
4.00–16 |
|
611 |
620 |
638 |
646 |
|
|
|
|
4.00–17 |
|
637 |
646 |
664 |
672 |
|
|
|
|
4.00–18 |
2.50 |
662 |
671 |
689 |
697 |
108 |
119 |
124 |
130 |
4.00–19 |
|
688 |
697 |
715 |
723 |
|
|
|
|
4.25–16 |
|
623 |
632 |
650 |
660 |
|
|
|
|
4.25–17 |
|
649 |
658 |
676 |
686 |
|
|
|
|
4.25–18 |
2.50 |
674 |
683 |
701 |
711 |
112 |
123 |
129 |
137 |
4.25–19 |
|
700 |
709 |
727 |
737 |
|
|
|
|
4.50–16 |
|
631 |
640 |
658 |
668 |
|
|
|
|
4.50–17 |
|
657 |
666 |
684 |
694 |
|
|
|
|
4.50–18 |
2.75 |
684 |
691 |
709 |
719 |
123 |
135 |
141 |
142 |
4.50–19 |
|
707 |
717 |
734 |
745 |
|
|
|
|
5.00–16 |
|
657 |
666 |
686 |
698 |
|
|
|
|
5.00–17 |
|
683 |
692 |
710 |
724 |
|
|
|
|
5.00–18 |
3.00 |
708 |
717 |
735 |
749 |
129 |
142 |
148 |
157 |
5.00–19 |
|
734 |
743 |
761 |
775 |
|
|
|
|
4. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
Kis keresztmetszeti szélesség
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
|||||
|
|
Dmin |
D |
Dmax (9) |
Dmax (10) |
|
|||
3.60–18 |
|
605 |
615 |
628 |
633 |
|
|
|
|
|
2.15 |
|
|
|
|
93 |
102 |
108 |
113 |
3.60–19 |
|
631 |
641 |
653 |
658 |
|
|
|
|
4.10–18 |
|
629 |
641 |
654 |
663 |
|
|
|
|
|
2.50 |
|
|
|
|
108 |
119 |
124 |
130 |
4.10–19 |
|
655 |
667 |
679 |
688 |
|
|
|
|
5.10–16 |
|
615 |
625 |
643 |
651 |
|
|
|
|
5.10–17 |
3.00 |
641 |
651 |
670 |
677 |
129 |
142 |
150 |
157 |
5.10–18 |
|
666 |
676 |
694 |
702 |
|
|
|
|
4.25/85–18 |
2.50 |
649 |
659 |
673 |
683 |
112 |
123 |
129 |
137 |
4.60–16 |
|
594 |
604 |
619 |
628 |
|
|
|
|
4.60–17 |
2.75 |
619 |
630 |
642 |
654 |
117 |
129 |
136 |
142 |
4.60–18 |
|
644 |
654 |
670 |
678 |
|
|
|
|
6.10–16 |
4.00 |
646 |
658 |
678 |
688 |
168 |
185 |
195 |
203 |
5. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpár alapú járműváltozatokhoz (14)
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
||
|
|
Dmin |
D |
Dmax |
|
|
3.00–8C |
|
359 |
369 |
379 |
|
|
3.00–10C |
2.10 |
410 |
420 |
430 |
80 |
86 |
3.00–12C |
|
459 |
471 |
479 |
|
|
3.50–8C |
|
376 |
386 |
401 |
|
|
3.50–10C |
2.50 |
427 |
437 |
452 |
92 |
99 |
3.50–12C |
|
478 |
488 |
503 |
|
|
4.00–8C |
|
405 |
415 |
427 |
|
|
4.00–10C |
3.00 |
456 |
466 |
478 |
108 |
117 |
4.00–12C |
|
507 |
517 |
529 |
|
|
4.50–8C |
|
429 |
439 |
453 |
|
|
4.50–10C |
3.50 |
480 |
490 |
504 |
125 |
135 |
4.50–12C |
|
531 |
541 |
555 |
|
|
5.00–8C |
|
455 |
465 |
481 |
|
|
5.00–10C |
3.50 |
506 |
516 |
532 |
134 |
145 |
5.00–12C |
|
555 |
567 |
581 |
|
|
6. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
alacsony nyomású méretek
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
||
|
|
Dmin |
D |
Dmax |
|
|
5.4–10 |
|
474 |
481 |
487 |
|
|
5.4–12 |
|
525 |
532 |
547 |
|
|
5.4–14 |
4.00 |
575 |
582 |
598 |
135 |
143 |
5.4–16 |
|
626 |
633 |
649 |
|
|
6.7–10 |
|
532 |
541 |
561 |
|
|
6.7–12 |
5.00 |
583 |
592 |
612 |
170 |
180 |
6.7–14 |
|
633 |
642 |
662 |
|
|
7. táblázat
Gumiabroncsok motorkerékpárokhoz
Amerikai gumiabroncsok méretei és méretjelölése
A gumiabroncs mérete |
A mérőpánt szélessége (kód) |
Teljes átmérő (mm) |
Keresztmetszeti szélesség (mm) |
Legnagyobb teljes szélesség (mm) |
||
|
|
Dmin |
D |
Dmax |
|
|
MH90- 21 |
1.85 |
682 |
686 |
700 |
80 |
89 |
MJ90 — 18 |
2.15 |
620 |
625 |
640 |
|
|
|
|
|
|
|
89 |
99 |
MJ90 — 19 |
2.15 |
645 |
650 |
665 |
|
|
ML90 — 18 |
2.15 |
629 |
634 |
650 |
|
|
|
|
|
|
|
93 |
103 |
ML90 — 19 |
2.15 |
654 |
659 |
675 |
|
|
MM90 — 19 |
2.15 |
663 |
669 |
685 |
95 |
106 |
MN90 — 18 |
2.15 |
656 |
662 |
681 |
104 |
116 |
MP90 — 18 |
2.15 |
667 |
673 |
692 |
108 |
120 |
MR90 — 18 |
2.15 |
680 |
687 |
708 |
114 |
127 |
MS90 — 17 |
2.50 |
660 |
667 |
688 |
121 |
134 |
MT90 — 16 |
3.00 |
642 |
650 |
672 |
|
|
|
|
|
|
|
130 |
144 |
MT90 — 17 |
3.00 |
668 |
675 |
697 |
|
|
MU90 — 15M/C |
3.50 |
634 |
642 |
665 |
|
|
|
|
|
|
|
142 |
158 |
MU90 — 16 |
3.50 |
659 |
667 |
690 |
|
|
MV90 — 15M/C |
3.50 |
643 |
651 |
675 |
150 |
172 |
MP85 — 18 |
2.15 |
654 |
660 |
679 |
108 |
120 |
MR85 — 16 |
2.15 |
617 |
623 |
643 |
114 |
127 |
MS85 — 18 |
2.50 |
675 |
682 |
702 |
121 |
134 |
MT85 — 18 |
3.00 |
681 |
688 |
709 |
130 |
144 |
MU85 16M/C |
3.50 |
650 |
658 |
681 |
142 |
158 |
MV85 — 15M/C |
3.50 |
627 |
635 |
658 |
150 |
172 |
(1) Normál közúti használat.
(2) Normál közúti használat.
(3) Különleges használatra való és téli gumiabroncsok.
(4) Gumiabroncsok normál közúti használatra.
(5) Különleges használatra való és téli gumiabroncsok.
(6) Gumiabroncsok normál közúti használatra a P sebességkategóriáig, ez utóbbit is beleértve.
(7) A P sebességkategória feletti, normál közúti használatra való gumiabroncsok és a téli gumiabroncsok.
(8) Különleges használatra való gumiabroncsok.
(9) Gumiabroncsok normál közúti használatra.
(10) Különleges használatra való és téli gumiabroncsok.
(11) Gumiabroncsok normál közúti használatra a P sebességkategóriáig, ez utóbbit is beleértve.
(12) A P sebességkategória feletti, normál közúti használatra való gumiabroncsok és téli gumiabroncsok.
(13) Különleges használatra való gumiabroncsok.
(14) Ezen előírás 8. kiegészítésének hatálybalépését követően az ilyen gumiabroncsokra nem adható ki új jóváhagyás a 75. sz. előírás szerint. Ezek a gumiabroncsméretek most már az 54. sz. előírás 5. melléklete I. részének A. táblázatában szerepelnek.
6. MELLÉKLET
MÓDSZER A GUMIABRONCS MÉRETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRA
1. |
A gumiabroncsot fel kell szerelni a gyártó által ezen előírás 4.1.12. szakasza szerint megadott mérőpántra, és fel kell fújni a gyártó által megadott nyomásra. A nyomásértékeket az alábbi módon is meg lehet adni:
A többi gumiabroncsot a gumiabroncsgyártó által megadott nyomásra kell felfújni. |
2. |
A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 órán keresztül a laboratórium környezeti hőmérsékletén kell tartani. |
3. |
A nyomást újból be kell állítani az 1. szakaszban megadott értékre. |
4. |
A teljes szélességet tolómércével, hat egymástól egyforma távolságra lévő ponton kell mérni, figyelembe véve a védőbordák és pántok szélességét is. Az így kapott legnagyobb mérési értéket kell a teljes szélességnek tekinteni. |
5. |
A külső átmérő meghatározásához meg kell mérni a legnagyobb kerületet, és az így kapott számjegyet osszuk el π-vel (3,1416-del). |
(1) Ezen előírás 8. kiegészítésének hatálybalépését követően az ilyen gumiabroncsokra nem adható ki új jóváhagyás a 75. sz. előírás szerint. Ezek a gumiabroncsméretek most már az 54. sz. előírásban szerepelnek.
7. MELLÉKLET
TERHELÉS-SEBESSÉG TARTÓSSÁGI VIZSGÁLAT
1. A GUMIABRONCS ELŐKÉSZÍTÉSE
1.1. |
Egy új gumiabroncsot fel kell szerelni a gyártó által ezen előírás 4.1.12. szakasza szerint megadott vizsgálati kerékpántra. |
1.2. |
A gumiabroncsot fel kell fújni a következő táblázatban megadott megfelelő belső nyomásra:
240 km/h feletti sebességek esetében a vizsgálati nyomás 3,20 bar (320 kPa). A többi gumiabroncstípust a gyártó által megadott nyomásra kell felfújni. |
1.3. |
A gyártó kérheti – megindokolva – a fenti 1.2. szakaszban előírt nyomástól eltérő vizsgálati gumiabroncsnyomás alkalmazását. Ilyen esetben a gumiabroncsot erre a nyomásra kell felfújni. |
1.4. |
A gumiabroncsból és a kerékből álló együttest legalább három órán keresztül a vizsgálati helyiség hőmérsékletén kell tartani. |
1.5. |
A gumiabroncs nyomását ismételten be kell állítani a fenti 1.2. vagy 1.3. szakaszban említett értékre. |
2. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
2.1. |
A gumiabroncsból és a kerékből álló együttest fel kell szerelni a vizsgálati tengelyre, és hozzá kell nyomni egy sima felületű vizsgálódob külső felületéhez, amelynek átmérője 1,70 m ± 1 % vagy 2,0 m ± 1 %. |
2.2. |
A vizsgálati tengelyt a következő terhelések 65 %-ával kell terhelni:
|
2.3. |
A vizsgálat folyamán a gumiabroncs belső nyomását nem szabad helyesbíteni, és a vizsgálati terhelést állandó értéken kell tartani. |
2.4. |
A vizsgálat során a vizsgálati helyiség hőmérsékletét 20 °C és 30 °C között, vagy a gyártó hozzájárulása esetén ennél magasabb hőmérsékleten kell tartani. |
2.5. |
A vizsgálatot megszakítás nélkül kell végrehajtani a következők szerint:
|
2.6. |
Ha azonban a 240 km/h feletti sebességen használható gumiabroncsok csúcsteljesítményének megállapítására második vizsgálatot is végeznek, az eljárás a következő:
|
3. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATOK
Ha az alkalmazott vizsgálati módszer eltér a fent leírt eljárástól, akkor ez utóbbival való egyenértékűségét bizonyítani kell.
(1) Ezen előírás 8. kiegészítésének hatálybalépését követően az ilyen gumiabroncsokra nem adható ki új jóváhagyás a 75. sz. előírás szerint. Ezek a gumiabroncsméretek most már az 54. sz. előírásban szerepelnek.
8. MELLÉKLET
A GUMIABRONCSOK TERHELHETŐSÉGE KÜLÖNBÖZŐ SEBESSÉGEKEN
9. MELLÉKLET
A GUMIABRONCSOK DINAMIKUS TÁGULÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS
1. ALKALMAZÁSI KÖR
1.1. Ez a vizsgálati eljárás az alábbi 3.4.1. és 4.1. szakaszban említett gumiabroncsokra vonatkozik.
1.2. Célja a gumiabroncs megengedett legnagyobb sebességénél ható centrifugális erő hatására bekövetkező legnagyobb tágulásának meghatározása.
2. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA
2.1. A vizsgálati tengelyt és a kerékpántot ellenőrizni kell annak érdekében, hogy sugárirányú (radiális) ütésük ± 0,5 mm-nél, és a tengelyirányú (axiális) ütés ± 0,5 mm-nél kisebb legyen a kerékpánt vállrészén mérve.
2.2. Kontúrmeghatározó berendezés
Bármilyen berendezés (vetítőrács, fényképezőgép, spotlámpa vagy egyebek), amely lehetővé teszi a gumiabroncs keresztmetszete külső vonalának egyértelmű meghatározását vagy egy burkológörbe létrehozását, a gumiabroncs koronavonalára merőlegesen, a futófelület legnagyobb alakváltozásának helyén.
A berendezésnek minimális szintűre kell csökkentenie minden torzulást, és állandó (ismert) (K) arányt kell biztosítania a felrajzolt körvonal és a gumiabroncs tényleges méretei között.
A berendezésnek lehetővé kell tennie a gumiabroncs körvonalának a keréktengelyhez való viszonyítását.
2.3. A gumiabroncs futófelületének stroboszkóppal mért kerületi sebessége legfeljebb ± 2 százalékkal térhet el a gumiabroncs legnagyobb megfelelő sebességétől.
2.4. Más vizsgálati módszer alkalmazása esetén bizonyítani kell a bemutatott eljárással való egyenértékűségét.
3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA
3.1. A vizsgálat során a vizsgálati helyiség hőmérsékletét 20 °C és 30 °C között, vagy a gyártó hozzájárulása esetén ennél magasabb hőmérsékleten kell tartani.
3.2. A vizsgálandó gumiabroncsoknak meg kell felelniük az ezen előírás 7. melléklete szerinti terhelés-sebesség tartóssági vizsgálaton anélkül, hogy károsodás jelét mutatnák.
3.3. A vizsgálandó gumiabroncsot fel kell szerelni egy olyan kerékre, amelynek kerékpántja megfelel a vonatkozó szabványnak.
3.4. A gumiabroncs belső nyomását (vizsgálati nyomás) az alábbi 3.4.1. szakaszban megadott értékre kell beállítani.
3.4.1. |
Diagonál és öves diagonál szerkezetű közúti gumiabroncsok
|
3.5. A gumiabroncsból és a kerékből álló együttest legalább három órán keresztül a vizsgálati helyiség hőmérsékletén kell tartani.
3.6. E kondicionáló tárolási időt követően a belső nyomást be kell állítani a 3.4. szakaszban meghatározott értékre.
3.7. A gumiabroncsból és a kerékből álló együttest fel kell szerelni a vizsgálati tengelyre, és gondoskodni kell arról, hogy akadálytalanul forogjon. A gumiabroncsot egy, a tengelyt meghajtó motorral vagy a vizsgálódobhoz szorítva lehet megforgatni.
3.8. Az egységet megszakítás nélkül, öt percen belül fel kell gyorsítani a gumiabroncs megengedett legnagyobb sebességére.
3.9. El kell helyezni a kontúrmeghatározó berendezést, és gondoskodni kell arról, hogy merőleges legyen a vizsgált gumiabroncs futófelületének forgási irányára.
3.10. Ellenőrizni kell, hogy a futófelület kerületi sebessége legfeljebb ± 2 %-kal tér-e el a gumiabroncs megengedett legnagyobb sebességétől. A berendezést legalább öt percig állandó sebességen kell járatni, azután fel kell rajzolni a gumiabroncs keresztmetszetét a legnagyobb alakváltozás környezetében, vagy ellenőrizni kell, hogy a gumiabroncs nem lép-e ki a burkológörbéből.
4. ÉRTÉKELÉS
4.1. A gumiabroncsból és kerékből álló egység határgörbéjét (burkológörbéjét) az alábbi ábra mutatja be.
Burkológörbe centrifugális tágulási vizsgálat esetében
Ezen előírás 6.1.4. és 6.1.5. szakaszának megfelelően a következő határértékek kerültek megállapításra a burkológörbére vonatkozóan:
Sebességkategória |
Hdyn (mm) |
|
|
Használati kategória: normál |
Használati kategória: téli és különleges |
P/Q/R/S |
H × 1,10 |
H × 1,15 |
T/U/H |
H × 1,13 |
H × 1,18 |
210 km/h felett |
H × 1,16 |
— |
4.1.1. |
A burkológörbe fő méreteit adott esetben ki kell igazítani a K állandó viszonyszám figyelembevételével (lásd a fenti 2.2. szakaszt). |
4.2. A gumiabroncs legnagyobb sebességen megrajzolt körvonala nem léphet át a burkológörbén a gumiabroncs tengelyét figyelembe véve.
4.3. A gumiabroncson további vizsgálatokat nem kell végezni.