ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2011.077.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 77

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. március 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 283/2011/EU rendelete (2011. március 22.) a 633/2007/EK rendeletnek a 7. cikkben említett átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )

23

 

*

A Bizottság 284/2011/EU rendelete (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök behozatalára vonatkozó egyedi feltételek és részletes eljárások megállapításáról

25

 

 

A Bizottság 285/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

30

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2011/177/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. március 2.) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tagállamok igazgatási és ellenőrzési rendszerei, az igazgatási és pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok, valamint az alap által társfinanszírozott projektek kiadásainak támogathatósága tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2008/458/EK bizottsági határozat módosításáról (az értesítés a C(2011) 1159. számú dokumentummal történt)

32

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/1


A TANÁCS 282/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. március 15.)

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 397. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 77/388/EGK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2005. október 17-i 1777/2005/EK tanácsi rendeletet (2) jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség és az ésszerűség érdekében kívánatos, hogy a kérdéses rendelkezések átdolgozásra kerüljenek.

(2)

A 2006/112/EK irányelv a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos szabályokat állapít meg, amelyeket bizonyos esetekben a tagállamok értelmeznek. A 2006/112/EK irányelv végrehajtására vonatkozó közös rendelkezések elfogadásával biztosítani kell, hogy a héa rendszerének alkalmazása jobban szolgálja a belső piac célkitűzését olyan esetekben, amikor a belső piac megfelelő működésével össze nem egyeztethető alkalmazásbeli eltérések fordulnak elő, illetve ennek a veszélye fennáll. Ezek a végrehajtási intézkedések kizárólag az e rendelet hatálybalépését követően válnak jogilag kötelezővé, és nem érintik a tagállamok által e rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott jogszabályok és értelmezések érvényességét.

(3)

A 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/8/EK tanácsi irányelv (3) elfogadásából eredő változásokat figyelembe kell venni ebben a rendeletben.

(4)

E rendelet célja a 2006/112/EK irányelvre vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításával a jelenlegi héa-rendszer egységes alkalmazásának biztosítása, különös tekintettel az adóalanyokra, a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra, illetve az adóztatandó ügyletek teljesítési helyére. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvével összhangban, ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Mivel e rendelet kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, az egységes alkalmazást a rendelet biztosítja a legjobban.

(5)

Ezek a végrehajtási intézkedések egyedi rendelkezéseket tartalmaznak bizonyos alkalmazási kérdésekre vonatkozóan, amelyek célja, hogy – kizárólag ezekben az egyedi esetekben – az Unió egészében egységes bánásmódot biztosítsanak. Más esetekre ezért nem lehet azokat kiterjeszteni, és – megfogalmazásuk figyelembevételével – azokat megszorítóan kell alkalmazni.

(6)

Ha egy nem adóalany megváltoztatja a lakóhelyét, és ennek keretében egy új közlekedési eszközt is az új lakóhelyre visz, vagy egy új közlekedési eszköz visszakerül abba a tagállamba, amelyben eredetileg az eszközt az azt visszajuttató nem adóalany részére héa-mentesen értékesítették, egyértelművé kell tenni, hogy ez nem tekintendő új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzésének.

(7)

Bizonyos szolgáltatások esetében, ahhoz, hogy a szolgáltatásnyújtás ne legyen héa köteles, elegendő, ha a szolgáltatásnyújtó igazolja, hogy ezen szolgáltatások igénybevevője – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – a Közösségen kívül telepedett le, vagy rendelkezik lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel.

(8)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben olyan adóalany részére állapítanak meg héa-azonosító számot, aki (amely) egy másik tagállamba irányuló olyan szolgáltatásnyújtást teljesít vagy másik tagállamból eredő olyan szolgáltatásnyújtást vesz igénybe, amely esetében a héa megfizetésére kizárólag az igénybevevő kötelezett, az nem befolyásolja az említett adóalany Közösségen belüli termékbeszerzéseinek nem adóztatáshoz való jogát. Ha azonban az adóalany valamely Közösségen belüli termékbeszerzés keretében közli a héa-azonosító számát az értékesítővel, mindenképpen úgy kell tekinteni, hogy az ügylettípusok megadóztatását választotta.

(9)

A belső piac integrációjának előrehaladása fokozta az olyan gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló együttműködés szükségességét, amely szereplők különböző tagállamokban telepedtek le, valamint erősítette az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően létrehozott európai gazdasági egyesülések (EGE) fejlődését. Következésképpen egyértelműsíteni kell, hogy az EGE-k adóalanynak minősülnek, amikor ellenérték fejében értékesítenek termékeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat.

(10)

Szükséges egyértelműen meghatározni az éttermi és a vendéglátó-ipari szolgáltatásokat, a kettő megkülönböztetését és ezen szolgáltatások megfelelő kezelését.

(11)

Az egyértelműség növelése érdekében fel kell sorolni az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősülő ügyleteket, de a felsorolás nem végleges és nem kimerítő jellegű.

(12)

Egyrészt szükséges megállapítani, hogy szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni azt az ügyletet, amely kizárólag abból áll, hogy az igénybevevő által rendelkezésre bocsátott gépalkatrészeket összeszerelik, másrészt meg kell határozni ezen szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét, amennyiben a szolgáltatást nem adóalany részére nyújtják.

(13)

Egy opció pénzügyi eszközként történő értékesítését az opció alapjául szolgáló ügylettől különálló szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni.

(14)

Az adóztatandó ügyletek teljesítési helyének megállapítására vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműsíteni kell az olyan fogalmakat, mint gazdasági tevékenység székhelye, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely. A Bíróság ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve, a lehető legegyértelműbb és legobjektívebb kritériumok alkalmazásával elő kell segíteni e fogalmak gyakorlati alkalmazását.

(15)

Szabályokat kell megállapítani a termékértékesítés egységes elbírálásának biztosítása érdekében arra az esetre, ha egy értékesítő túllépte a másik tagállamba irányuló távértékesítések tekintetében megállapított értékhatárt.

(16)

Egyértelművé kell tenni, hogy a személyszállítás Közösségen belül lebonyolított szakaszát a közlekedési eszköz útvonala, és nem az azt igénybevevő utas utazása határozza meg.

(17)

Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a beszerzés tagállamának adóztatási jogát nem érinti, hogy a feladás, illetve a fuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen héa elbírálást alkalmaztak

(18)

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok helyes alkalmazása elsősorban attól függ, hogy az igénybevevő jogállása szerint adóalanynak minősül vagy nem adóalany, valamint hogy milyen minőségben jár el. Az igénybevevő adóalanyi jogállásának megállapításához meg kell határozni, hogy a szolgáltatásnyújtónak mit kell igazolásként beszereznie az igénybevevőtől.

(19)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a szolgáltatásokat adóalany igénybevevőnek – beleértve az adóalany személyzete általi igénybevételt is – magáncélra nyújtják, akkor az adott adóalany nem minősülhet adóalanyként eljáró személynek. Ha az igénybevevő közli a héa-azonosító számát a szolgáltatásnyújtóval, ez elegendő annak megállapításához, hogy adóalanyként jár el, kivéve, ha a szolgáltatásnyújtónak ennek ellenkezőjéről van tudomása. Biztosítani kell továbbá, hogy a gazdasági tevékenység céljára igénybe vett, de magáncélra is felhasznált egyetlen szolgáltatás csak egy helyen adózzon.

(20)

A szolgáltatás igénybevevője letelepedési helyének pontos azonosításához a szolgáltatásnyújtónak ellenőriznie kell az igénybevevő által megadott információkat.

(21)

Az adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó általános szabály sérelme nélkül, az olyan igénybevevőnek nyújtott szolgáltatás esetében, amely több helyen telepedett le, megfelelő szabályokat kell megállapítani, amelyek segítik a szolgáltatásnyújtót abban, hogy – a körülmények figyelembevételével – azonosíthassa az igénybevevő azon állandó telephelyét, amely részére a szolgáltatást nyújtották. Ha a szolgáltatásnyújtó nem tudja megállapítani a szolgáltatás teljesítési helyét, meg kell állapítani továbbá olyan szabályokat is, amelyek segítségével meghatározhatók a szolgáltatásnyújtó kötelezettségei. Ezen szabályok nem érinthetik és nem változtathatják meg az igénybevevő kötelezettségeit.

(22)

Meg kell határozni azt az időpontot is, amikor a szolgáltatásnyújtónak meg kell állapítania az adóalany vagy nem adóalany igénybevevő jogállását, minőségét és illetőségét.

(23)

A joggal való visszaélés tilalma elvének az e rendelet rendelkezéseire való általános alkalmazása sérelme nélkül indokolt emlékeztetni arra, hogy az említett elvet e rendelet egyes rendelkezéseire alkalmazni kell.

(24)

Egyes meghatározott szolgáltatások – például labdarúgó-mérkőzések televíziós közvetítési jogának átruházása, szövegek fordítása, a héa visszatérítés igénylésével kapcsolatos szolgáltatások és a nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatások – határokon átnyúló, vagy olyan gazdasági szereplők részvételével járó ügyleteket jelentenek, amelyek a Közösségen kívül telepedtek le. E szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét a nagyobb jogbiztonság érdekében egyértelműen meg kell határozni.

(25)

Egyértelművé kell tenni, hogy a más nevében és javára eljáró, a szállodaiparban történő szállásnyújtásban közreműködő közvetítők által nyújtott szolgáltatások nem tartoznak az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabály hatálya alá.

(26)

Amennyiben temetés keretében végzett különböző szolgáltatások egy és ugyanazon szolgáltatásnyújtás részét képezik, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározására vonatkozó szabályt ugyancsak helyénvaló megállapítani.

(27)

A kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási, valamint az egyéb hasonló szolgáltatások egységes megítélésének biztosítása érdekében meg kell határozni az ilyen eseményekre történő belépéshez kötődő, valamint az e belépéshez kapcsolódó járulékos szolgáltatásokat.

(28)

Egyértelművé kell tenni a közlekedési eszközökön nyújtott éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások elbírálását, amennyiben a személyszállítás több ország területét érinti.

(29)

Mivel a közlekedési eszköz bérbeadására vonatkozó különös szabályok annak birtoklásának vagy használatának időtartamától függenek, nem csak azt kell meghatározni, hogy mely járművek minősülnek közlekedési eszköznek, hanem tisztázni kell az ilyen szolgáltatásnyújtás elbírálását, ha azt egymást követő szerződésekben szabályozzák. Szükséges meghatározni továbbá a helyet, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátják.

(30)

Meghatározott feltételek mellett a hitelkártyával vagy bankkártyával történő fizetés kezelési költségével nem lehet csökkenteni az adott ügylet adóalapját.

(31)

Egyértelművé kell tenni, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazható a kempingekben felállított és szállás céljára szolgáló sátrak, lakókocsik és mobil házak bérbeadására.

(32)

A szakképzésnek és átképzésnek magában kell foglalnia a közvetlenül egy ágazathoz vagy szakmához kapcsolódó oktatást is, valamint a szakmai célú ismeretek megszerzését vagy naprakésszé tételét szolgáló oktatást, függetlenül a képzés időtartamától.

(33)

Az úgynevezett „színplatinát”(Platinum nobles) ki kell zárni a valutára, bankjegyekre és érmékre vonatkozó adómentességek hatálya alól.

(34)

Egyértelművé kell tenni, hogy a termékimporttal kapcsolatos olyan szolgáltatásnyújtások adómentessége, amelyek értéke a termékek adóalapjának részét képezi, kiterjed a lakóhely megváltoztatása során teljesített fuvarozási szolgáltatásokra.

(35)

A beszerző által a Közösségen kívülre fuvarozott, és – nem természetes személyek, például közjogi szervezetek és egyesülések által nem gazdasági tevékenység céljára használt – közlekedési eszközök felszerelésére vagy üzemanyaggal való ellátására szolgáló termékeket nem indokolt az exportügyletek után járó adómentességben részesíteni.

(36)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az utasok személyi poggyászában szállított termékekre alkalmazandó minimális adómentes exportérték kiszámításának egységes adminisztratív gyakorlatát, össze kell hangolni az említett számításra vonatkozó rendelkezéseket.

(37)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyes, exportnak minősülő ügyletekre vonatkozó adómentesség hatálya kiterjed az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás alá tartozó szolgáltatásokra.

(38)

Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) keretében létrehozandó szerv csak akkor minősül a héa-mentesség szempontjából nemzetközi szervezetnek, ha bizonyos feltételeknek megfelel. Ezért meg kell határozni az ezen adómentesség igénybevételéhez szükséges feltételeket.

(39)

A diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében, vagy elismert nemzetközi szervezetek, vagy bizonyos fegyveres erők számára végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás bizonyos korlátok között és feltételek mellett héa-mentes. Annak érdekében, hogy a más tagállamból ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany megállapíthassa, hogy az adómentesség feltételei teljesülnek és annak korlátait betartják, adómentességi igazolást kell rendszeresíteni.

(40)

Az elektronikus importokmányok – amennyiben ugyanazoknak a követelményeknek megfelelnek, mint a papíralapú dokumentumok – szintén elfogadhatók az adólevonási jog gyakorolása céljából.

(41)

Amennyiben a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó állandó telephellyel rendelkezik az adó megfizetésének helye szerinti tagállam területén, úgy pontosan meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek esetén ez a telephely az adófizetésre kötelezett.

(42)

Egyértelművé kell tenni, hogy azt az adóalanyt, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye a héa megfizetésének helye szerinti tagállam területén található, az adófizetésre kötelezett személy meghatározása szempontjából e tagállamban letelepedett adóalanynak kell tekinteni még abban az esetben is, ha az említett székhely nem vesz részt a termékértékesítésben vagy a szolgáltatásnyújtásban.

(43)

Egyértelművé kell tenni, hogy az igazságosabb adóbeszedés érdekében bizonyos adóztatandó ügyletek esetében minden adóalanynak, amint rendelkezésére áll, közölnie kell a héa-azonosító számát.

(44)

A gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében meg kell határozni a befektetési célú aranynak a nemesfémpiacokon általánosan elfogadott súlyait, valamint az aranyérmék értékének megállapítására vonatkozó egységes időpontot.

(45)

Meghatározott feltételekhez van kötve a Közösség területén nem letelepedett azon adóalanyokra vonatkozó különleges szabályok alkalmazása, akik (amelyek) elektronikus úton nyújtanak szolgáltatásokat a Közösség területén letelepedett vagy ott lakóhellyel rendelkező nem adóalanyoknak. Egyértelművé kell tenni különösen azt, hogy milyen következményekkel jár, ha ezek a feltételek már nem teljesülnek.

(46)

Bizonyos változtatások a 2008/8/EK irányelvből fakadnak. Egyértelművé kell tenni, hogy mivel ezek a változtatások egyrészről a közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadásának 2013. január 1-jétől hatályos adóztatási szabályait, másrészről az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások 2015. január 1-jétől hatályos adóztatási szabályait érintik, e rendelet megfelelő rendelkezéseit kizárólag az említett időpontoktól kezdődően kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGYI HATÁLY

1. cikk

Ez a rendelet a 2006/112/EK irányelv I–V. és VII–XII. címe egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó intézkedéseket állapít meg.

II.   FEJEZET

HATÁLY

(A 2006/112/EK IRÁNYELV I. CÍME)

2. cikk

Nem minősül a 2006/112/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti Közösségen belüli termékbeszerzésnek:

a)

lakóhely megváltoztatása keretében új közlekedési eszköz nem adóalany általi átvitele az új lakóhelyre, feltéve, hogy a 2006/112/EK irányelv 138. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt adómentesség az értékesítés időpontjában nem volt alkalmazható;

b)

új közlekedési eszköz nem adóalany általi visszajuttatása abba a tagállamba, ahol eredetileg azt a 2006/112/EK irányelv 138. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint adómentesen értékesítették a részére.

3. cikk

A 2006/112/EK irányelv 59a. cikke első bekezdése b) pontjának sérelme nélkül, az alábbi szolgáltatások nyújtása nem héa köteles, amennyiben a szolgáltatásnyújtó igazolja, hogy a teljesítésnek az e rendelet V. fejezete 4. szakasza 3. és 4. alszakaszának megfelelően meghatározott helye a Közösségen kívül található:

a)

2013. január 1-jétől a 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett szolgáltatások;

b)

2015. január 1-jétől a 2006/112/EK irányelv 58. cikkében felsorolt szolgáltatások;

c)

a 2006/112/EK irányelv 59. cikkében felsorolt szolgáltatások.

4. cikk

Az az adóalany, akinek (amelynek) a 2006/112/EK irányelv 3. cikkével összhangban a Közösségen belüli termékbeszerzései nem adókötelesek, továbbra is jogosult arra, hogy ezek után ne adózzon, még akkor is, ha a szóban forgó irányelv 214. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján az adóalany héa-azonosító számot kapott az általa igénybe vett olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek után ő az adófizetésre kötelezett, vagy az általa másik tagállam területén nyújtott olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében a héa megfizetésére kizárólag a szolgáltatás igénybevevője kötelezett.

Ha azonban ez az adóalany ezen héa-azonosító számot valamely Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében közli az értékesítővel, akkor úgy kell tekinteni, hogy élt az említett irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott választási lehetőséggel.

III.   FEJEZET

ADÓALANYOK

(A 2006/112/EK IRÁNYELV III. CÍME)

5. cikk

A 2137/85/EGK rendelettel összhangban létrehozott európai gazdasági egyesülés (EGE), amely ellenértékért termékeket értékesít vagy szolgáltatásokat nyújt saját tagjainak vagy harmadik feleknek, a 2006/112/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének értelmében adóalanynak minősül.

IV.   FEJEZET

AZ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK

(A 2006/112/EK IRÁNYELV 24–29. CIKKE)

6. cikk

(1)   Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása.

(2)   Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.

7. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelvben meghatározott, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség.

(2)   Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak különösen az alábbiak:

a)

digitális termékek – különösen a szoftverek, módosításaik és frissítéseik – értékesítése általában;

b)

vállalkozások vagy magánszemélyek elektronikus hálózaton való jelenlétének biztosításából vagy támogatásából álló szolgáltatások, például webhely vagy weboldal;

c)

a szolgáltatás igénybevevője által bevitt adatokra adott válaszként a számítógép által, interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül automatikusan előállított szolgáltatások;

d)

online piacként működő weboldalon termék vagy szolgáltatás ellenérték fejében történő értékesítésének engedélyezése, amikor a lehetséges megrendelők automatizált eljárással jelentetik meg ajánlatukat, és a számítógép által automatikusan előállított elektronikus üzenetben kapnak értesítést az értékesítés megtörténtéről;

e)

internetes szolgáltatói csomagok, amelyekben a távközlési vonatkozás kiegészítő és másodlagos (azaz a csomagok többet biztosítanak az egyszerű internet-hozzáférésnél, és más elemeket is tartalmaznak, például a hírekhez, időjárás-jelentéshez, idegenforgalmi tájékoztatáshoz való hozzáférést nyújtó oldalakat; játékokat; weboldaltárhely szolgáltatást; csevegőoldalakat stb.);

f)

az I. mellékletben felsorolt szolgáltatások.

(3)   Az (1) bekezdés hatálya nem terjed ki különösen az alábbiakra:

a)

rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatások;

b)

távközlési szolgáltatások;

c)

termékértékesítések, amennyiben csak a megrendelés és a megrendelés feldolgozása történik elektronikus úton;

d)

CD-ROM, floppy és hasonló adathordozók értékesítése;

e)

nyomtatott anyagok, könyvek, hírlevelek, újságok vagy folyóiratok értékesítése;

f)

CD és audiokazetta értékesítése;

g)

videokazetta és DVD értékesítése;

h)

CD-ROM-on levő játékok értékesítése;

i)

szakértők, például ügyvédek és pénzügyi tanácsadók által nyújtott szolgáltatások, akik ügyfeleiknek elektronikus levelező rendszeren küldenek tanácsot;

j)

oktatási szolgáltatások, amikor az oktató interneten vagy más elektronikus hálózaton (azaz távkapcsolat útján) küldi a tananyagot;

k)

számítógépes berendezés offline fizikai javítási szolgáltatásai;

l)

offline adattárolási szolgáltatások;

m)

reklámszolgáltatások, különösen újságban, hirdetőtáblákon és televízióban;

n)

telefonos ügyfélszolgálat;

o)

oktatási szolgáltatások, kizárólag levelezőoktatás formájában, különösen a postai szolgáltatások igénybevételével;

p)

közvetlen emberi közreműködéssel történő, hagyományos árverési szolgáltatások, függetlenül az ajánlattétel módjától;

q)

videokomponenst is tartalmazó telefonos szolgáltatások, más néven videofon-szolgáltatások;

r)

az internethez és a világhálóhoz való hozzáférés biztosítása;

s)

az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatások.

8. cikk

Amennyiben egy adóalany kizárólag összeszereli az igénybe vevő által rendelkezésére bocsátott különböző gépalkatrészeket, ez az ügylet a 2006/112/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül.

9. cikk

Egy opció értékesítése, amennyiben ez az értékesítés a 2006/112/EK irányelv 135. cikke (1) bekezdése f) pontjának hatálya alá tartozik, az említett irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül. Az ilyen szolgáltatásnyújtás elkülönül az alapjául szolgáló ügyletektől, amelyekhez kapcsolódik.

V.   FEJEZET

AZ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI HELYE

1.   SZAKASZ

Fogalmak

10. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkének alkalmazásában „az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye” a vállalkozás központi ügyvezetésének helye.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hely meghatározásához figyelembe kell venni a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelyét, és a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét.

Amennyiben ezek a kritériumok nem teszik lehetővé a gazdasági tevékenység székhelyének bizonyossággal történő meghatározását, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődleges kritériumként figyelembe venni.

(3)   Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként.

11. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 44. cikkének alkalmazásában – az e rendelet 10. cikkében említett, gazdasági tevékenység székhelyének kivételével – „állandó telephely” bármely olyan telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségleteinek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához és használatához.

(2)   A következő cikkek alkalmazásában – az e rendelet 10. cikkében említett, gazdasági tevékenység székhelyének kivételével – „állandó telephely” bármely olyan telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik, és ezáltal lehetővé teszi szolgáltatások nyújtását.

a)

a 2006/112/EK irányelv 45. cikke;

b)

2013. január 1-jétől a 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdésének második albekezdése;

c)

2014. december 31-ig a 2006/112/EK irányelv 58. cikke;

d)

a 2006/112/EK irányelv 192a. cikke.

(3)   Az a tény, hogy valamely telephely héa-azonosító számmal rendelkezik, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy az adóalany állandó telephellyel rendelkezik.

12. cikk

A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában természetes személy – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – lakóhelye az a lakcím, amelyet bejegyeztek a népesség-nyilvántartásba vagy hasonló nyilvántartásba, vagy az említett személy által a hatáskörrel rendelkező adóhatóságnak megadott lakcím, kivéve, ha bizonyított, hogy ez a lakcím nem felel meg a valóságnak.

13. cikk

Valamely természetes személy – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – a 2006/112/EK irányelvben említett „szokásos tartózkodási helye” az a hely, ahol a természetes személy személyes vagy szakmai kötődései miatt rendszerint tartózkodik.

Amennyiben a szakmai kötődések más országhoz kapcsolódnak, mint a személyes kötődések, vagy amennyiben nincsenek szakmai kötődések, a szokásos tartózkodási helyet azok a személyes kötődések határozzák meg, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.

2.   SZAKASZ

A termékértékesítés teljesítési helye

(A 2006/112/EK irányelv 31–39. cikke)

14. cikk

Amennyiben egy naptári év során valamelyik tagállam által a 2006/112/EK irányelv 34. cikke szerint alkalmazott értékhatárt átlépik, az említett irányelv 33. cikke – a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek kivételével – nem módosítja azon termékértékesítések teljesítési helyét, amelyeket a tagállam által a folyó naptári évre alkalmazott értékhatár átlépését megelőzően teljesítettek, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az értékesítő nem élt az említett irányelv 34. cikkének (4) bekezdése alapján fennálló választási lehetőséggel;

b)

termékértékesítéseinek értéke a megelőző naptári évben nem lépte át az értékhatárt.

Ezzel szemben a 2006/112/EK irányelv 33. cikke szerint módosul a termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállamba irányuló, következő értékesítések teljesítési helye:

a)

az a termékértékesítés, amellyel a folyó naptári évben átlépték a tagállam által a folyó naptári évben alkalmazott értékhatárt;

b)

az érintett tagállamban ugyanabban a naptári évben végzett minden további termékértékesítés;

c)

az érintett tagállamban azon naptári évet követő naptári évben végzett termékértékesítések, amelynek során az a) pontban említett esemény történt.

15. cikk

A 2006/112/EK irányelv 37. cikkében említett, a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakaszát a közlekedési eszköz útvonala, és nem pedig az egyes utasok által megtett utazás határozza meg.

3.   SZAKASZ

A közösségen belüli termékbeszerzések teljesítési helye

(A 2006/112/EK irányelv 40., 41. és 42. cikke)

16. cikk

A termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállam, amelyben a 2006/112/EK irányelv 20. cikke értelmében Közösségen belüli termékbeszerzésre kerül sor, attól függetlenül gyakorolja az adóztatási jogkörét, hogy a termék feladásának vagy fuvarozásának kiindulási helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen héamegítélést alkalmaztak.

A termék értékesítője által benyújtott – a kiszámlázott, és a termék feladásának vagy fuvarozásának kiindulási helye szerinti tagállamnak bevallott héára vonatkozó – esetleges módosítás iránti kérelmet ezen tagállam saját nemzeti rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

4.   SZAKASZ

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye

(A 2006/112/EK irányelv 43–59. cikke)

1.   Alszakasz

A szolgáltatás igénybevevőjének jogállása

17. cikk

(1)   Amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybevevő jogállását a 2006/112/EK irányelv 9–13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni.

(2)   A 2006/112/EK irányelv 43. cikke értelmében adóalanynak minősül az olyan nem adóalany jogi személy, amely az említett irányelv 214. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében héa-azonosító számmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene, mivel a Közösségen belüli termékbeszerzései a héa hatálya alá tartoznak, vagy azért, mert élt azzal a lehetőséggel, hogy ezen ügyleteit a héa hatálya alá vonja.

18. cikk

(1)   A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása – jogállását illetően adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt:

a)

amennyiben az igénybevevő közölte vele az egyedi héa-azonosító számát, és a szolgáltatásnyújtó a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (5) 31. cikkével összhangban beszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;

b)

amennyiben az igénybevevő még nem kapott egyedi héa-azonosító számot, azonban arról tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót, hogy már kérelmezte azt, és a szolgáltatásnyújtó beszerez bármilyen más olyan igazolást, amely alapján megállapítható, hogy az igénybevevő adóalany, vagy olyan nem adóalany jogi személy, amelynek héa-azonosító számmal kell rendelkeznie, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának ésszerű szintű ellenőrzését.

(2)   A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása – jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt, ha igazolja, hogy az érintett igénybevevő nem közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.

(3)   A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása – jogállását illetően adóalanynak tekintheti a Közösség területén kívül letelepedett igénybevevőt:

a)

amennyiben beszerzi az igénybevevőtől annak illetékes adóhatósága által kibocsátott igazolást, amely bizonyítja, hogy az igénybevevő gazdasági tevékenységet folytat, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló, 1986. november 17-i 86/560/EGK tanácsi irányelv (6) értelmében héa-visszatérítésben részesüljön;

b)

feltéve, hogy az igénybevevőnek nincs ilyen igazolása, amennyiben a szolgáltatásnyújtó rendelkezik az igénybevevő héa-azonosító számával, vagy az igénybevevő letelepedése szerinti ország által az igénybevevőnek kiadott, a vállalkozások azonosítására használt hasonló számmal, vagy bármely más olyan igazolással, amely bizonyítja, hogy az igénybevevő adóalany, és ha a szolgáltatásnyújtó rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának ésszerű szintű ellenőrzését.

2.   Alszakasz

A szolgáltatás igénybevevőjének minősége

19. cikk

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkében előírt szabályok alkalmazásában azon adóalany vagy azon adóalanynak minősülő nem adóalany jogi személy, aki (amely) kizárólag magáncélra részesül szolgáltatásokban, beleértve a személyzete általi igénybevételt is, nem tekintendő adóalanynak.

A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása, például a nyújtott szolgáltatások jellegét illetően – úgy tekintheti, hogy a szolgáltatásokat az igénybevevő gazdasági tevékenység céljából veszi igénybe, amennyiben az igénybevevő az érintett ügylet tekintetében közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.

Amennyiben az igénybevevő egy és ugyanazon szolgáltatást egyaránt igénybe veszi magáncélra – beleértve a személyzete általi igénybevételt is – és gazdasági tevékenység céljából is, e szolgáltatásnyújtás kizárólag a 2006/112/EK irányelv 44. cikkének hatálya alá tartozik, amennyiben nem követ el joggal való visszaélést.

3.   Alszakasz

A szolgáltatás igénybevevőjének illetősége

20. cikk

Amennyiben az adóalanynak vagy az adóalanynak minősülő nem adóalany jogi személynek nyújtott szolgáltatás a 2006/112/EK irányelv 44. cikke hatálya alá tartozik, és ez az adóalany egyetlen országban telepedett le vagy – székhely, illetve állandó telephely hiányában – egyetlen országban rendelkezik lakóhellyel és szokásos tartózkodási hellyel, e szolgáltatásnyújtás az említett országban adóztatandó.

A szolgáltatásnyújtó az igénybevevőtől kapott információk alapján, amelyeket a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – ellenőriz, megállapítja ezt a helyet.

Az információk közé tartozhat az igénybevevő letelepedése szerinti tagállam által megállapított héa-azonosító szám.

21. cikk

Amennyiben az adóalanynak vagy az adóalanynak minősülő nem adóalany jogi személynek nyújtott szolgáltatás a 2006/112/EK irányelv 44. cikkének a hatálya alá tartozik, és az adóalany különböző országokban telepedett le, ez a szolgáltatásnyújtás abban az országban adóztatandó, ahol az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van.

Mindazonáltal, ha a szolgáltatást az adóalany olyan állandó telephelyének nyújtják, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen található, ez a szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásban részesülő és azt a saját céljaira igénybe vevő állandó telephely helyén adóztatandó.

Amennyiben az adóalany nem rendelkezik gazdasági tevékenység szerinti székhellyel vagy állandó telephellyel, a szolgáltatás a lakóhelyén vagy a szokásos tartózkodási helyén adóztatandó.

22. cikk

(1)   Az igénybevevő azon állandó telephelyének meghatározása érdekében, amely részére a szolgáltatást nyújtják, a szolgáltatásnyújtó megvizsgálja az általa nyújtott szolgáltatás jellegét és igénybevételét.

Amennyiben a nyújtott szolgáltatás jellege és igénybevétele nem teszi lehetővé, hogy a szolgáltatásnyújtó azonosítsa azt az állandó telephelyet, amely részére a szolgáltatást nyújtja, akkor a szolgáltatásnyújtó ezen állandó telephely azonosításához különösen azt vizsgálja meg, hogy a szerződésben, illetve a megrendelőlapon szereplő információk, valamint az igénybevevő tagállama által az igénybevevőnek kiadott és az igénybevevő által a szolgáltatásnyújtóval közölt héa-azonosító szám alapján az állandó telephely-e a szolgáltatás igénybevevője, és hogy az állandó telephely fizet-e a szolgáltatásért.

Amennyiben a szolgáltatás igénybevevőjének azon állandó telephelye, amely részére a szolgáltatást nyújtják, e bekezdés első és második albekezdése alapján nem határozható meg, vagy amennyiben a 2006/112/EK irányelv 44. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatásokat olyan szerződés keretében nyújtják az adóalanynak, amely meg nem határozható vagy nem számszerűsíthető módon egy vagy több szolgáltatást tartalmaz, a szolgáltatásnyújtó jogosan tekintheti úgy, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az, ahol az igénybevevő székhelye van.

(2)   E cikk alkalmazása nem érinti az igénybevevő kötelezettségeit.

23. cikk

(1)   2013. január 1-jétől amennyiben a 2006/112/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a szolgáltatásnyújtás azon a helyen adóztatandó, ahol az igénybevevő letelepedett vagy – ennek hiányában – ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, a szolgáltatásnyújtó az igénybevevőtől kapott tényszerű információ alapján, amelyet a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – ellenőriz, megállapítja ezt a helyet.

(2)   Amennyiben a 2006/112/EK irányelv 58. és 59. cikkével összhangban a szolgáltatásnyújtás azon a helyen adóztatandó, ahol az igénybevevő letelepedett vagy – ennek hiányában – ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, a szolgáltatásnyújtó az igénybevevőtől kapott tényszerű információ alapján, amelyet a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal – mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal – ellenőriz, megállapítja ezt a helyet.

24. cikk

(1)   2013. január 1-jétől amennyiben a 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatásokat olyan nem adóalanynak nyújtják, aki különböző országokban telepedett le, vagy akinek lakóhelye az egyik országban, állandó tartózkodási helye pedig egy másik országban található, az említett szolgáltatások teljesítési helyének meghatározásakor az a hely élvez elsőbbséget, amelyik a tényleges igénybevétel helyén történő adóztatást leginkább biztosítja.

(2)   Amennyiben a 2006/112/EK irányelv 58. és 59. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatásokat olyan nem adóalanynak nyújtják, aki különböző országokban telepedett le, vagy akinek lakóhelye az egyik országban, állandó tartózkodási helye pedig egy másik országban van, az említett szolgáltatások teljesítési helyének meghatározásakor az a hely élvez elsőbbséget, amelyik a tényleges igénybevétel helyén történő adóztatást leginkább biztosítja.

4.   Alszakasz

A szolgáltatás igénybevevője jogállásának, minőségének és illetőségének meghatározása

25. cikk

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alkalmazásához kizárólag az adóztatandó tényállás teljesítésének időpontjában fennálló körülményeket kell figyelembe venni. A szolgáltatások igénybevételében ezt követően bekövetkező bármilyen változás nem befolyásolja a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározását, feltéve, hogy nem követtek el joggal való visszaélést.

5.   Alszakasz

Az általános szabályok hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás

26. cikk

Azon ügylet, amelyben egy szervezet adóalanyoknak labdarúgó-mérkőzés televíziós közvetítési jogát átruházza, a 2006/112/EK irányelv 44. cikke hatálya alá tartozik.

27. cikk

A nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (7) szerinti adó-visszatérítés iránti kérelem ügyintézésével kapcsolatos szolgáltatásnyújtás a 2006/112/EK irányelv 44. cikke hatálya alá tartozik.

28. cikk

A 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikke alapján kell megállapítani a temetés megszervezésének keretében nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét, amennyiben azok egyetlen szolgáltatást képeznek.

29. cikk

Az e rendelet 41. cikke alkalmazásának sérelme nélkül, a szövegfordítási szolgáltatások nyújtása a 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikke hatálya alá tartozik.

6.   Alszakasz

Közvetítők által nyújtott szolgáltatás

30. cikk

A 2006/112/EK irányelv 46. cikkében említett közvetítők által nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az igénybevevő nevében és javára eljáró közvetítői szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatásnyújtó nevében és javára eljáró közvetítői szolgáltatásokat.

31. cikk

A más nevében és javára eljáró közvetítők által nyújtott olyan szolgáltatás, amelynek célja a szállodaiparon vagy hasonló funkciót ellátó egyéb ágazaton belüli szállásnyújtásban való közvetítés:

a)

a 2006/112/EK irányelv 44. cikke hatálya alá tartozik, ha adóalanyként eljáró adóalanynak, vagy pedig adóalanynak minősülő nem adóalany jogi személynek nyújtják;

b)

a 2006/112/EK irányelv 46. cikke hatálya alá tartozik, ha nem adóalanynak nyújtják.

7.   Alszakasz

Kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási, valamint hasonló szolgáltatások nyújtása

32. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.

(2)   Az (1) bekezdés különösen az alábbi esetekben alkalmazandó:

a)

előadásokra, színházi előadásokra, cirkuszi előadásokra, vásárokra, vidámparkokba, koncertekre, kiállításokra, valamint egyéb hasonló kulturális eseményekre történő belépés joga;

b)

sporteseményekre – például mérkőzésekre vagy versenyekre – történő belépés joga;

c)

oktatási és tudományos eseményekre – például konferenciákra és szemináriumokra – történő belépés joga.

(3)   Létesítmények – például fitnesztermek vagy hasonló létesítmények – díj fizetése ellenében történő használata nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

33. cikk

A 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett járulékos szolgáltatások magukban foglalják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépéshez közvetlenül kapcsolódnak, és amelyeket az eseményen részt vevő személyeknek elkülönülten, ellenértékért nyújtanak.

E járulékos szolgáltatások magukban foglalják különösen a ruhatár és a mosdó használatát, azonban nem foglalják magukban azon szolgáltatásokat, amelyek kizárólag a jegyértékesítés közvetítéséből állnak.

8.   Alszakasz

Az árufuvarozáshoz és személyszállításhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, az ingók értékbecslése és az azon végzett munkák

34. cikk

Az olyan, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatások esetén, amelyek során az adóalany kizárólag összeszerel különböző gépalkatrészeket, amelyek mindegyikét a szolgáltatás igénybevevője bocsátott a rendelkezésére, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a 2006/112/EK irányelv 54. cikke szerint kell megállapítani, kivéve, ha az összeszerelt termékek ingatlanba épülnek be.

9.   Alszakasz

Éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása közlekedési eszközökön

35. cikk

A 2006/112/EK irányelv 57. cikkében említett, a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakaszát a közlekedési eszköz útvonala, és nem pedig az egyes utasok által megtett utazás határozza meg.

36. cikk

Amennyiben az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatást a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakasza során nyújtják, ez a szolgáltatásnyújtás a 2006/112/EK irányelv 57. cikke hatálya alá tartozik.

Amennyiben az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatást egy ilyen szakaszon kívül, de valamely tagállam vagy harmadik ország területén vagy harmadik területen nyújtják, ez a szolgáltatásnyújtás az említett irányelv 55. cikke hatálya alá tartozik.

37. cikk

A részben a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakasza során, részben pedig az ilyen szakaszon kívül, de valamely tagállam területén nyújtott, Közösségen belüli éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás teljesítési helyét teljes egészében azon teljesítési helyre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, amelyet az éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás megkezdésekor kell alkalmazni.

10.   Alszakasz

Közlekedési eszközök bérbeadása

38. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 56. cikkében és 59. cikke első bekezdésének g) pontjában említett „közlekedési eszköz” magában foglalja a motorizált vagy motor nélküli járműveket és egyéb, személyeknek vagy áruknak egyik helyről a másikra történő fuvarozására, szállítására tervezett, járművek által húzható, vontatható vagy tolható berendezéseket és eszközöket, amelyeket rendes körülmények között fuvarozásra, illetve szállításra terveztek és arra ténylegesen alkalmasak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közlekedési eszközök közé tartoznak különösen a következő járművek:

a)

közúti járművek, például gépkocsik, motorkerékpárok, biciklik, triciklik és lakókocsik;

b)

pótkocsik és félpótkocsik;

c)

vasúti kocsik;

d)

hajók;

e)

repülőgépek;

f)

kifejezetten beteg- és sérültszállításra tervezett járművek;

g)

mezőgazdasági vontatók és egyéb mezőgazdasági járművek;

h)

mechanikusan vagy elektronikusan hajtott kerekesszékek.

(3)   Nem minősülnek az (1) bekezdésben említett közlekedési eszközöknek a tartósan helyhez rögzített járművek és a konténerek.

39. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 56. cikke alkalmazásában a bérbeadás tárgyát képező közlekedési eszköz folyamatos birtoklásának vagy használatának időtartamát az érintett felek között létrejött szerződés alapján kell meghatározni.

A szerződés olyan vélelemként szolgál, amely a folyamatos birtoklás vagy használat tényleges időtartamának megállapítása érdekében bármilyen ténybeli vagy jogi eszközzel megdönthető.

A 2006/112/EK irányelv 56. cikke szerinti rövid távú bérbeadás szerződéses időtartamának vis maior következtében történő túllépésének ténye nem érinti a közlekedési eszköz folyamatos birtoklása vagy használata időtartamának a megállapítását.

(2)   Amennyiben ugyanazon közlekedési eszköz ugyanazon felek közötti bérbeadása egymást követő szerződések tárgyát képezi, akkor a közlekedési eszköz folyamatos birtoklása vagy használata időtartamának megállapításához az összes szerződés szerinti időtartamot kell figyelembe venni.

Az első albekezdés alkalmazásában egy adott szerződés és annak meghosszabbításai egymást követő szerződéseknek minősülnek.

A hosszú távúnak minősülő bérbeadási szerződést megelőző, rövid távú szerződés, illetve szerződések időtartama azonban nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy nem követtek el joggal való visszaélést.

(3)   Feltéve, hogy nem követtek el joggal való visszaélést, az ugyanazon felek közötti egymást követő, azonban eltérő közlekedési eszközre vonatkozó bérbeadási szerződések nem tekinthetők a (2) bekezdés szerinti egymást követő szerződéseknek.

40. cikk

A 2006/112/EK irányelv 56. cikke (1) bekezdésében említettek szerint a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátják, az a hely, ahol a megrendelő vagy a nevében eljáró harmadik személy azt ténylegesen birtokba veszi.

11.   Alszakasz

Közösségen kívüli nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások

41. cikk

A szövegfordítási szolgáltatásoknak a Közösségen kívül letelepedett nem adóalany részére történő nyújtása a 2006/112/EK irányelv 59. cikke első bekezdése c) pontja hatálya alá tartozik.

VI.   FEJEZET

ADÓALAP

(A 2006/112/EK IRÁNYELV VII. CÍME)

42. cikk

Amennyiben a termékértékesítő vagy a szolgáltatásnyújtó a hitelkártyával vagy betéti kártyával történő fizetés elfogadásának feltételeként megköveteli, hogy az ügyfél adott összeget fizessen neki vagy egy másik vállalkozásnak, és az érintett ügyfél által fizetendő teljes ár a fizetési módtól függetlenül változatlan marad, akkor a 2006/112/EK irányelv 73–80. cikkének megfelelően az ügyfél által fizetett összeg beleszámít a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjába.

VII.   FEJEZET

ADÓMÉRTÉK

43. cikk

A 2006/112/EK irányelv III. mellékletének 12. pontjában említett „üdülőhelyi szállásbiztosítás” magában foglalja a kempingekben felállított és szállás céljára szolgáló sátrak, lakókocsik vagy mobil házak bérbeadását.

VIII.   FEJEZET

ADÓMENTESSÉG

1.   SZAKASZ

Egyes közhasznú tevékenységek adómentessége

(A 2006/112/EK irányelv 132., 133. és 134. cikke)

44. cikk

A 2006/112/EK irányelv 132. cikke (1) bekezdése i) pontjának feltételei szerint nyújtott szakképzési és szakmai átképzési szolgáltatások magukban foglalják a közvetlenül egy ágazathoz vagy szakmához kapcsolódó oktatást is, valamint a szakmai célú ismeretek megszerzését vagy felfrissítését szolgáló oktatást. A szakképzés vagy szakmai átképzés időtartama e tekintetben nem befolyásoló tényező.

2.   SZAKASZ

Egyéb tevékenységekre nyújtott adómentesség

(A 2006/112/EK irányelv 135., 136. és 137. cikke)

45. cikk

A 2006/112/EK irányelv 135. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott adómentesség a „színplatinára” (platinum nobles) nem alkalmazandó.

3.   SZAKASZ

Adómentességek import esetén

(A 2006/112/EK irányelv 143., 144. és 145. cikke)

46. cikk

A 2006/112/EK irányelv 144. cikkében említett adómentesség alkalmazandó olyan fuvarozási szolgáltatásokra, amelyek ingóságoknak a lakóhely megváltoztatásából fakadó importjához kapcsolódnak.

4.   SZAKASZ

Adómentességek export esetén

(A 2006/112/EK irányelv 146. és 147. cikke)

47. cikk

A 2006/112/EK irányelv 146. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, magáncélra szolgáló közlekedési eszközök magukban foglalják a nem természetes személyek, például az említett irányelv 13. cikke értelmében vett közjogi szervezetek, illetve az egyesületek által nem gazdasági tevékenység céljából használt közlekedési eszközöket.

48. cikk

Annak meghatározása érdekében, hogy – az utasok személyi poggyászában szállított termékek értékesítésére alkalmazható adómentesség feltételeként – a valamely tagállam által a 2006/112/EK irányelv 147. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban megállapított értékhatárt túllépték-e, a szükséges számítást a számlaérték alapján kell elvégezni. Több termék összevont értékét csak akkor lehet alkalmazni, ha valamennyi termék az azokat értékesítő azonos adóalany által azonos vevő részére kiállított, azonos számlán szerepel.

5.   SZAKASZ

Egyes, exportnak minősülő ügyletekre vonatkozó adómentesség

(A 2006/112/EK irányelv 151. és 152. cikke)

49. cikk

A 2006/112/EK irányelv 151. cikkében előírt adómentesség alkalmazandó az elektronikus szolgáltatásokra is, ha ezeket olyan adóalany nyújtja, akire az említett irányelv 357–369. cikke szerinti, az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás alkalmazandó.

50. cikk

(1)   Ahhoz, hogy egy, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletben (8) említett, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumként (ERIC) létrehozandó szerv a 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alkalmazásában nemzetközi szervként legyen elismerhető, a létrehozáskor az alábbi követelmények mindegyikének teljesülnie kell:

a)

külön jogi személyiséggel és teljes körű jogképességgel rendelkezik;

b)

az uniós jog alapján hozták létre és annak hatálya alá tartozik;

c)

tagjai közt vannak tagállamok, és adott esetben harmadik országok és kormányközi szervezetek, de nincsenek magánjogi szervezetek;

d)

közösen követendő, alapvetően nem gazdasági jellegű, meghatározott és jogszerű célokkal rendelkezik.

(2)   A 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 151. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában foglalt adómentesség alkalmazandó az (1) bekezdésben említett ERIC-re, ha a fogadó tagállam nemzetközi szervezetként ismeri el.

Az ilyen adómentesség korlátait és feltételeit az ERIC tagjai között létrejött megállapodásban kell rögzíteni a 723/2009/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban. Amennyiben a termékeket nem adják fel és nem fuvarozzák el abból a tagállamból, amelyben a termékértékesítésre sor kerül, valamint szolgáltatások esetében az adómentesség a 2006/112/EK irányelv 151. cikkének (2) bekezdésével összhangban héa-visszatérítés útján is biztosítható.

51. cikk

(1)   Amennyiben a termék vevője vagy a szolgáltatás igénybevevője a Közösségben, de nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a teljesítés történik, az e rendelet II. mellékletében meghatározott héa- és/vagy jövedékiadó-mentességi igazolás szolgál annak megerősítésére – amennyiben az a szóban forgó igazolás mellékletében szereplő magyarázó megjegyzéseknek megfelel –, hogy az ügylet a 2006/112/EK irányelv 151. cikke szerinti adómentességben részesül.

Az említett igazolás használatakor az a tagállam, ahol a termék vevője vagy a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, dönthet arról, hogy közös héa- és jövedékiadó-mentességi igazolást, vagy két külön igazolást használ-e.

(2)   Az (1) bekezdésben említett igazolást a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága bélyegzi le. Mindazonáltal, ha a termékeket vagy szolgáltatásokat hivatalos célra szánják, a tagállamok az általuk meghatározandó feltételek mellett felmenthetik a vevőt, illetve igénybevevőt azon követelmény alól, hogy az igazolást lebélyegeztessék. E felmentés visszaélés esetén visszavonható.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az igazolás lebélyegzéséért felelős szervek meghatározására kijelölt kapcsolattartóról, és arról, hogy milyen mértékben tekintenek el az igazolás lebélyegzésének követelményétől. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot a tagállamoktól kapott adatokról.

(3)   Amennyiben közvetlen adómentességet alkalmaznak abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesítették, a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó az e cikk (1) bekezdésében említett igazolást a termék vevőjétől vagy szolgáltatás igénybevevőjétől kapja meg és azt nyilvántartásában megőrzi. Ha az adómentességet a 2006/112/EK irányelv 151. cikke (2) bekezdésének megfelelően héa-visszatérítés útján biztosítják, az igazolást az érintett tagállamhoz benyújtott visszatérítési kérelemhez kell csatolni.

IX.   FEJEZET

ADÓLEVONÁS

(A 2006/112/EK IRÁNYELV X. CÍME)

52. cikk

Amennyiben az import szerinti tagállam a vámalakiságok elvégzését elektronikus úton lehetővé tevő rendszert vezetett be, a 2006/112/EK irányelv 178. cikkének e) pontja szerinti „importokmány” kifejezés vonatkozik az ilyen dokumentumok elektronikus változataira is, amennyiben azok lehetővé teszik az adólevonási jog gyakorlásának ellenőrzését.

X.   FEJEZET

AZ ADÓALANYOK ÉS EGYES NEM ADÓALANYOK KÖTELEZETTSÉGEI

(A 2006/112/EK IRÁNYELV XI. CÍME)

1.   SZAKASZ

Héa fizetésére kötelezett személyek

(A 2006/112/EK irányelv 192a –205. cikke)

53. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 192a. cikkének alkalmazásában kizárólag az adóalany olyan állandó telephelyét kell figyelembe venni, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik azon termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez, amelyben részt vesz.

(2)   Amennyiben az adóalany a héa megfizetésének helye szerinti tagállam területén állandó telephellyel rendelkezik, úgy kell tekinteni, hogy e telephely a 2006/112/EK irányelv 192a. cikkének b) pontja értelmében nem vesz részt a termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban, kivéve, ha az adóalany ezen állandó telephelyének tárgyi és személyi erőforrásait az említett tagállamon belüli, adóztatandó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésével szükségszerűen együtt járó feladatokhoz használja fel, a teljesítés előtt vagy az alatt.

Amennyiben az állandó telephely erőforrásait kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz – például könyveléshez, számlázáshoz és követelések behajtásához –használják fel, akkor ezek nem tekinthetők termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez felhasznált erőforrásoknak.

Mindazonáltal, ha a számlán az állandó telephely szerinti tagállam által megállapított héa-azonosító számot tüntetik fel, akkor ezt az állandó telephelyet úgy kell tekinteni, mint amely részt vett az említett tagállamban teljesített termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban, kivéve, ha az ellenkezőjét bizonyítják.

54. cikk

Amennyiben az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a héa megfizetésének helye szerinti tagállam területén van, a 2006/112/EK irányelv 192a. cikke nem alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az említett székhely részt vesz-e az adóalany által az említett tagállamon belül teljesített termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban.

2.   SZAKASZ

Vegyes rendelkezések

(A 2006/112/EK irányelv 272. és 273. cikke)

55. cikk

A 2006/112/EK irányelv 262. cikkében említett ügyletek tekintetében azok az adóalanyok, akik (amelyek) részére az említett irányelv 214. cikkének megfelelően egyedi héa-azonosító számot kell megállapítani, valamint a héa-azonosító számmal rendelkező nem adóalany jogi személyek, ha adóalanyként járnak el, kötelesek közölni a héa-azonosító számukat – amint az a rendelkezésükre áll – a részükre terméket értékesítővel vagy a szolgáltatásnyújtóval.

A 2006/112/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett azon adóalanyok, akik (amelyek) Közösségen belüli termékbeszerzése e rendelet 4. cikkének első bekezdésével összhangban nem tartozik a héa hatálya alá, nem kötelesek közölni az egyedi héa-azonosító számukat a részükre terméket értékesítővel, ha az említett irányelv 214. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján állapítják meg a részükre a héa-azonosító számot.

XI.   FEJEZET

KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁS

1.   SZAKASZ

A befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás

(A 2006/112/EK irányelv 344–356. cikke)

56. cikk

A 2006/112/EK irányelv 344. cikke (1) bekezdésének l. pontjában szereplő, a „nemesfémpiacok által elfogadott súlyok”-ra történő hivatkozás magában foglalja legalább az e rendelet III. mellékletében feltüntetett mértékegységeket és kereskedési súlyokat.

57. cikk

A 2006/112/EK irányelv 345. cikkében említett aranyérme-felsorolás meghatározása céljából az említett irányelv 344. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában található, az „árra” és „szabadpiaci értékre” történő hivatkozás a minden év április 1-jén érvényes árat és szabadpiaci értéket jelenti. Ha április 1-je olyan napra esik, amikor nem állapítanak meg ilyen értékeket, akkor a következő olyan napon érvényes értékeket kell alkalmazni, amikor ilyen értékek megállapítására sor kerül.

2.   SZAKASZ

Nem adóalanyok számára elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás

(A 2006/112/EK irányelv 357–369. cikke)

58. cikk

Amennyiben egy naptári negyedév során a 2006/112/EK irányelv 357–369. cikkében meghatározott elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozást alkalmazó, nem letelepedett adóalany az említett irányelv 363. cikkében meghatározott kizáró kritériumok közül legalább egyet teljesít, az adóazonosítót megállapító tagállam kizárja az érintett nem letelepedett adóalanyt a különös szabályozásból. Ebben az esetben a nem letelepedett adóalanyt a negyedév során utólag bármikor ki lehet zárni a különös szabályozásból.

A kizárást megelőzően, de a kizárás naptári negyedévében elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében a nem letelepedett adóalany köteles a 2006/112/EK irányelv 364. cikkének megfelelően a teljes negyedévre vonatkozó héa-bevallást benyújtani. A bevallási kötelezettség nem befolyásolja azt az esetleges kötelezettséget, hogy az adóalany valamely tagállamban az általános rendelkezésekben előírtak szerint héa-azonosító számot kapjon.

59. cikk

A 2006/112/EK irányelv 364. cikke értelmében minden bevallási időszak (naptári negyedév) önálló bevallási időszak.

60. cikk

A héa-bevallásnak a 2006/112/EK irányelv 364. cikkében előírtak szerinti benyújtását követően az abban szereplő adatok utólagos módosítására kizárólag ennek a bevallásnak a módosításával kerülhet sor, és nem egy későbbi bevallásban történő módosítással.

61. cikk

A 2006/112/EK irányelv 357–369. cikke szerinti elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályozás alapján benyújtott héa-bevallásban szereplő összeg nem kerekíthető sem lefelé sem felfelé a legközelebbi pénzegységre. A héa pontos összegét kell bevallani és befizetni.

62. cikk

Ha az azonosítót megállapító tagállam a 2006/112/EK irányelv 364. cikke értelmében elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott héa-bevallás alapján fizetendő összegnél magasabb összeget szedett be, a többletet közvetlenül az érintett adóalanynak téríti vissza.

Ha az azonosítót megállapító tagállam egy később hibásnak bizonyuló héa-bevallásnak megfelelő összeget szedett be, és az érintett tagállam az összeget már szétosztotta a fogyasztás szerinti tagállamok között, akkor ezek a tagállamok a beszedett többletet közvetlenül a nem letelepedett adóalanynak térítik vissza, és a kiigazításról értesítik az azonosítót megállapító tagállamot.

63. cikk

A 2006/112/EK irányelv 367. cikke szerint befizetett héa összegének az említett irányelv 364. cikke alapján benyújtott héa-bevalláshoz kell kapcsolódnia. A befizetett összeget kizárólag erre a bevallásra hivatkozva lehet később módosítani, és azt nem lehet egy másik bevallásba átvinni, vagy egy későbbi bevallásban módosítani.

XII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Az 1777/2005/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

65. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. július 1-jétől kell alkalmazni.

Azonban:

a 3. cikk a) pontját, a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontját, a 23. cikk (1) bekezdését és a 24. cikk (1) bekezdését 2013. január 1-jétől kell alkalmazni,

a 3. cikk b) pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni,

a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontját 2014. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

MATOLCSY Gy.


(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2)  HL L 288., 2005.10.29., 1. o.

(3)  HL L 44., 2008.2.20., 11. o.

(4)  HL L 199., 1985.7.31., 1. o.

(5)  HL L 268., 2010.10.12., 1. o.

(6)  HL L 326., 1986.11.21., 40. o.

(7)  HL L 44., 2008.2.20., 23. o.

(8)  HL L 206., 2009.8.8., 1. o.


I. MELLÉKLET

E rendelet 7. cikke

1.

A 2006/112/EK irányelv II. mellékletének 1. pontja:

a)

webhely és weboldaltárhely szolgáltatása;

b)

programok automatizált, online és távolsági karbantartása;

c)

távoli rendszerek üzemeltetése;

d)

online adattárolás, amely lehetővé teszi meghatározott adatok elektronikus úton történő tárolását és lehívását;

e)

igény szerinti lemezterület online szolgáltatása.

2.

A 2006/112/EK irányelv II. mellékletének 2. pontja:

a)

online használt és letöltött szoftver (nevezetesen beszerzési/számviteli programok és vírusmentesítő szoftverek), valamint ezek frissítései;

b)

hirdetés megjelenítését gátló szoftver (Bannerblocker);

c)

meghajtók letöltése, így a számítógépet a perifériákkal, például nyomtatóval összekötő szoftver;

d)

szűrők online automatizált telepítése a webhelyeken;

e)

tűzfalak online automatizált telepítése.

3.

A 2006/112/EK irányelv II. mellékletének 3. pontja:

a)

asztaltémák elérhetősége, illetve letöltése;

b)

fényképek, rajzolt képek vagy képernyőkímélők elérhetősége, illetve letöltése;

c)

könyvek digitalizált tartalma és más elektronikus kiadványok;

d)

előfizetés online újságokra és folyóiratokra;

e)

webnaplók, valamint weboldalak látogatására vonatkozó statisztika;

f)

online hírek, online közlekedési információk és időjárás-jelentés;

g)

online információk, amelyeket egy szoftver automatikusan alakít ki az ügyfél által bevitt konkrét, például jogi és pénzügyi adatokból (ideértve a folyamatosan frissített részvénypiaci adatokat);

h)

hirdetési terület biztosítása, beleértve a transzparensreklámokat egy webhelyen vagy weboldalon;

i)

keresőprogramok és internetcímtárak használata.

4.

A 2006/112/EK irányelv II. mellékletének 4. pontja:

a)

zene elérése, illetve letöltése számítógépre és mobiltelefonra;

b)

csengőhangok, részletek, csengetési minták vagy más hangok elérése, illetve letöltése;

c)

filmek elérése, illetve letöltése;

d)

játékok letöltése számítógépre, illetve mobiltelefonra;

e)

automatizált online játékok elérése, amelyek internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot igényelnek, és amelynek során a különböző játékosok földrajzilag távol vannak egymástól.

5.

A 2006/112/EK irányelv II. mellékletének 5. pontja:

a)

automatizált távoktatás, amely internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot, igényel, minimális – vagy semmilyen – emberi közreműködéssel, beleértve a virtuális osztálytermeket, kivéve amikor az internetet vagy hasonló elektronikus hálózatot a tanár és a tanuló közti egyszerű kommunikációs eszközként használják;

b)

munkafüzetek, amelyeket a tanulók online töltenek ki, és amelyek osztályozása automatikusan, emberi közreműködés nélkül történik.


II. MELLÉKLET

E rendelet 51. cikke

Image

Image

Magyarázó megjegyzések

1.

Az értékesítő és/vagy az adóraktár engedélyese számára ezen igazolás tanúsítványként szolgál a 2006/112/EK irányelv 151. cikkében és a 2008/118/EK irányelv 13. cikkében említett jogosult személynek/szervezetnek értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások, illetve áruszállítmányok adómentességének igazolására. Következésképpen minden értékesítő/engedélyes számára egy ilyen igazolást kell kiállítani. Az értékesítő/engedélyes ezt az igazolást köteles megőrizni a nyilvántartásában a saját tagállamában alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően.

2.

a)

Az alkalmazandó okirat általános jellemzőit az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (HL C 164., 1989.7.1., 3. o.) határozták meg.

Minden példány papírjának színe fehér és 210 mm x 297 mm méretű, hosszát illetően –5 mm-től + 8 mm-ig terjedő eltérés megengedett.

A jövedéki adó alóli mentességhez az adómentességi igazolás két példányban készül:

egy példányt megtart a feladó,

egy példányt a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek fuvarozásának kísérőokmányhoz kell mellékelni.

b)

Az 5.B. rovatban levő minden felhasználatlan helyet oly módon kell keresztben áthúzni, hogy oda semmi mást ne lehessen beírni.

c)

Az igazolást olvashatóan kell kitölteni, és oly módon, hogy a beírtak ne legyenek kitörölhetők. Sem törlés, sem átírás nem megengedett. Az okiratot olyan nyelven kell kitölteni, amelyet a fogadó tagállam elismer.

d)

Ha a termékek és/vagy szolgáltatások meghatározása (az igazolás 5.B. rovata) olyan megrendelő formanyomtatványra hivatkozik, amelyet más nyelven töltöttek ki, mint amelyet a fogadó tagállam elismer, a jogosult személynek/szervezetnek fordítást kell hozzá mellékelnie.

e)

Másfelől, ha az igazolás más nyelven van kitöltve, mint amelyet az értékesítő/engedélyes tagállama elismer, az 5.B. rovatban szereplő termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó adatok fordítását kell a jogosult személynek/szervezetnek mellékelnie.

f)

Az elismert nyelv az adott tagállamban hivatalosan használt egyik nyelvet, illetve az Unió minden olyan hivatalos nyelvét jelenti, amelyről az adott tagállam kijelentette, hogy e célra használható.

3.

A jogosult személy/szervezet az igazolás 3. rovatában szereplő nyilatkozatában adja meg az adómentesség iránti kérelem elbírálásához a fogadó tagállamban szükséges adatokat.

4.

Az igazolás 4. rovatában tett nyilatkozatával a jogosult személy/szervezet megerősíti az okmány 1. és 3. a) rovatában megadott részleteket, és tanúsítja, hogy a jogosult természetes személy a tisztviselője.

5.

a)

A megrendelési formanyomtatványra való hivatkozásnak (az igazolás 5.B. rovata) legalább a megrendelés keltét és számát tartalmaznia kell. A megrendelő formanyomtatványnak tartalmaznia kell azon adatokat, amelyek az igazolás 5. rovatában szerepelnek. Ha az igazolást a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának le kell bélyegeznie, akkor a megrendelőlapot szintén le kell bélyegezni.

b)

A jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedékiadó-szám megjelölése nem kötelező; a héa-azonosító számot vagy az adó-nyilvántartási számot fel kell tüntetni.

c)

A pénznemet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által megállapított ISO 4217 jelű szabványnak (1) megfelelő háromjegyű kóddal kell megadni.

6.

A jogosult személy/szervezet által tett fenti nyilatkozatot a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága hitelesíti a 6. rovatban történő lebélyegzéssel. E hatóság az engedélyezést függővé teheti saját tagállama más hatóságának egyetértésétől. Az illetékes adóhatóság feladata az ilyen egyetértés beszerzése.

7.

Az eljárás egyszerűsítése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság eltekinthet a jogosult szervezet azon kötelezettségétől, hogy bélyegzést kérelmezzen a hivatalos célú felhasználással kapcsolatos adómentességre. A jogosult szervezetnek e felmentést az igazolás 7. rovatában kell megemlítenie.


(1)  A pénznem megjelölésére jelenleg használatos kódok: EUR (euro), BGN (bolgár leva), CZK (cseh korona), DKK (dán korona), GBP (angol font sterling), HUF (forint), LTL (litván litas), PLN (lengyel zloty), RON (román lej), SEK (svéd korona), USD (USA-dollár).


III. MELLÉKLET

E rendelet 56. cikke

Mértékegység

Kereskedési súlyok

Kg

12,5/1

Gramm

500/250/100/50/20/10/5/2,5/2

uncia (1 uncia = 31,1035 g)

100/10/5/1/1/2/1/4

Tael (1 tael = 1,193 uncia) (1)

10/5/1

Tola (10 tola = 3,75 uncia) (2)

10


(1)  Tael = hagyományos kínai súlymérték. A hongkongi taelrúd nominális finomsága 990, de Tajvanon az 5 és 10 taeles rúd 999,9 finomságú lehet.

(2)  Tola = hagyományos indiai súlymérték az arany mérésére. A legismertebb rúdmérték a 10 tola, 999 finomsággal.


IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1777/2005/EK rendelet

E rendelet

I. fejezet

I. fejezet

1. cikk

1. cikk

II. fejezet

III. fejezet és IV. fejezet

II. fejezet, 1. szakasz

III. fejezet

2. cikk

5. cikk

II. fejezet, 2. szakasz

IV. fejezet

3. cikk (1) bekezdés

9. cikk

3. cikk (2) bekezdés

8. cikk

III. fejezet

V. fejezet

III. fejezet, 1. szakasz

V. fejezet, 4. szakasz

4. cikk

28. cikk

III. fejezet, 2. szakasz

V. fejezet, 4. szakasz

5. cikk

34. cikk

6. cikk

29. és 41. cikk

7. cikk

26. cikk

8. cikk

27. cikk

9. cikk

30. cikk

10. cikk

38. cikk (2) bekezdés b)–c) pont

11. cikk (1)–(2) bekezdés

7. cikk (1)–(2) bekezdés

12. cikk

7. cikk (3) bekezdés

IV. fejezet

VI. fejezet

13. cikk

42. cikk

V. fejezet

VIII. fejezet

V. fejezet, 1. szakasz

VIII. fejezet 1. szakasz

14. cikk

44. cikk

15. cikk

45. cikk

V. fejezet, 2. szakasz

VIII. fejezet, 4. szakasz

16. cikk

47. cikk

17. cikk

48. cikk

VI. fejezet

IX. fejezet

18. cikk

52. cikk

VII. fejezet

XI. fejezet

19. cikk, (1) bekezdés

56. cikk

19. cikk, (2) bekezdés

57. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

58. cikk

20. cikk, (2) bekezdés

62. cikk

20. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

59. cikk

20. cikk (3) bekezdés, második albekezdés

60. cikk

20. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

63. cikk

20. cikk, (4) bekezdés

61. cikk

VIII. fejezet

V. fejezet, 3. szakasz

21. cikk

16. cikk

22. cikk

14. cikk

IX. fejezet

XII. fejezet

23. cikk

65. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet


23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/23


A BIZOTTSÁG 283/2011/EU RENDELETE

(2011. március 22.)

a 633/2007/EK rendeletnek a 7. cikkben említett átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átjárhatósági rendelet) (1) és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (2) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2006. július 6-i 1032/2006/EK bizottsági rendelet (3) értelmében a repülési adatok cseréjére vonatkozóan légiforgalmi üzenettovábbítási protokoll alkalmazandó.

(2)

Az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2007. június 7-i 633/2007/EK bizottsági rendelet (4) I. melléklete 6. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében néhány tagállamnak, illetve léginavigációs szolgáltatónak nemcsak internetprotokoll-hálózatát (IP-hálózatát), de számos, a légiforgalmi adatokkal kapcsolatos rendszerét és hálózati infrastruktúráját is korszerűsítenie kell. Mivel ezeknek a rendszereknek a 2011. április 20. előtt történő korszerűsítése jelentős pénzügyi hatást gyakorolhat az érintett tagállamokra vagy léginavigációs szolgáltatókra, ezért a költségek minimalizálásához megfelelő átmeneti rendelkezések bevezetésére van szükség.

(3)

Az átmeneti rendelkezések érvényességének időszakában az érintett tagállamoknak vagy léginavigációs szolgáltatóknak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (a továbbiakban: EATMN) belüli átjárhatóság biztosításához szükséges intézkedéseket kell alkalmazniuk.

(4)

A 633/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 633/2007/EK rendelet 7. cikkének első két bekezdése sorszámot kap, és a cikk a következő (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Ha egy tagállam vagy léginavigációs szolgáltató az 1032/2006/EK rendelet végrehajtásával összefüggésben légiforgalmi üzenettovábbítási protokollt épít ki a rendszerei között, akkor az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszereknek legkésőbb 2012. december 31-ig teljesíteniük kell az I. mellékletben meghatározott követelményeket.

(4)   Ha egy tagállam vagy egy léginavigációs szolgáltató megbízást adott vagy kötelező érvényű szerződést kötött az említett célra, vagy az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszerekre vonatkozóan légiforgalmi üzenettovábbítási protokollt épített ki e rendelet hatálybalépése előtt, és ezért nem biztosítható az I. melléklet 6. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelés, a léginavigációs szolgáltató vagy a katonai irányító egység 2014. december 31-ig a rendszerei közötti azonos szintű (peer-to-peer) kommunikáció céljára az internetprotokoll más verzióit is használhatja.

Az érintett tagállamoknak és léginavigációs szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszereikből a más tagállamok vagy léginavigációs szolgáltatók rendszereibe irányuló valamennyi azonos szintű (peer-to-peer) kommunikáció megfeleljen az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, kivéve, ha 2011. április 20. előtt kötött kétoldalú megállapodás lehetővé teszi az internetprotokoll más verzióinak használatát a legkésőbb 2014. december 31-ig tartó átmeneti időszakban.

(5)   A (3) és a (4) bekezdésben említett tagállamok 2011. április 20-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot a léginavigációs szolgáltató vagy a katonai irányító egységek által alkalmazott azon intézkedésekről, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszereknek az EATMN-en belüli átjárhatóságát biztosítják.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3)  HL L 186., 2006.7.7., 27. o.

(4)  HL L 146., 2007.6.8., 7. o.


23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/25


A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE

(2011. március 22.)

a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök behozatalára vonatkozó egyedi feltételek és részletes eljárások megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 48. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozóan a 2002/72/EK bizottsági irányelv (2) egyedi rendelkezéseket, többek között ezek összetételére irányuló követelményeket, valamint az ezekben felhasználható anyagokra vonatkozó korlátozásokat és előírásokat állapít meg.

(2)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 50. cikke szerint létrehozott, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül számos értesítés és riasztás érkezett olyan, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről (a továbbiakban: Hongkong) az Unióba importált, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról, amelyekből az uniós jogszabályoknak meg nem felelő mennyiségben oldódnak ki élelmiszerekbe vagy élelmiszer-utánzó modellanyagokba vegyi anyagok.

(3)

Ezek az értesítések és riasztások elsősorban azokra a poliamid és melamin műanyag konyhai eszközökre vonatkoznak, amelyek nem felelnek meg a 2002/72/EK irányelv V. mellékletének A. részében és II. mellékletének A. címében megállapított, a primer aromás aminok és formaldehid élelmiszerbe való kioldódását szabályozó előírásoknak.

(4)

A primer aromás aminok vegyületcsaládjába tartozó vegyületek egy része rákkeltő, egy másik részük pedig feltehetően rákkeltő hatású. A primer aromás aminok az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló szennyeződések vagy bomlástermékek következtében keletkezhetnek.

(5)

A jelentések alapján a Kínából és Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid konyhai eszközökből nagy arányban oldódnak ki primer aromás aminok élelmiszerekbe.

(6)

A 2002/72/EK irányelv engedélyezi a formaldehid műanyagok gyártásában történő használatát, amennyiben az ezekből a műanyagokból élelmiszerekbe kioldódó formaldehid mennyisége nem haladja meg a 15 mg/kg-ot (speciális kioldódási határérték [SKH] összes formaldehidben és hexametilén-tetraminban kifejezve).

(7)

A jelentések alapján a Kínából és Hongkongból származó vagy ott feladott, melaminból készült konyhai eszközökből az engedélyezettnél nagyobb mennyiségű formaldehid oldódik ki élelmiszerekbe.

(8)

Az Unióba importált, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok előírásainak jobb megismertetése érdekében a Bizottság az elmúlt években több kezdeményezést is indított, és a kínai ellenőrző hatóságok és az érintett iparág gyártói számára képzéseket szervezett.

(9)

E kezdeményezések ellenére az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal 2009-ben Kínában és Hongkongban végzett vizsgálatai a hatósági ellenőrző rendszer súlyos hiányosságaira derítettek fényt az Unióba való behozatalra szánt, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok tekintetében; nagy mennyiségű ellenőrzött, Kínából és Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszköz továbbra sem felel meg az uniós jogszabályok előírásainak.

(10)

Az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) egyedi rendelkezéseket állapít meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen, közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében, és többek között általános és egyedi előírásokat határoz meg ezekre az anyagokra és tárgyakra vonatkozóan. A rendelet 24. cikke értelmében a rendelet betartatása érdekében a tagállamok hivatalos ellenőrzéseket végeznek az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzését szabályozó uniós jogszabály vonatkozó rendelkezései szerint. Ezeket a rendelkezéseket a 882/2004/EK rendelet tartalmazza.

(11)

A 882/2004/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben az uniós jogszabályok nem írnak elő a harmadik országokból történő árubehozatal esetén betartandó feltételeket és részletes eljárásokat, azokat szükség esetén a Bizottság állapíthatja meg.

(12)

A 882/2004/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdése egyedi behozatali feltételek bevezetésére biztosít lehetőséget bizonyos harmadik országokból érkező meghatározott termékekre vonatkozóan, figyelembe véve az ezekhez a termékekhez kapcsolódó kockázatokat.

(13)

A Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök egészségügyi kockázatainak minimalizálása érdekében az ilyen termékek valamennyi szállítmányát megfelelő dokumentációnak kell kísérnie, beleértve azokat a vizsgálati eredményeket is, amelyek alátámasztják, hogy a termék megfelel a 2002/72/EK irányelv primer aromás aminok, illetve a formaldehid kioldódására vonatkozó előírásainak.

(14)

A Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök ellenőrzésének hatékonyabb lebonyolítása érdekében az importőröknek vagy képviselőiknek előzetes értesítést kell küldeniük e szállítmányok érkezésére és jellegére vonatkozóan. Emellett a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák a szállítmányok Unióba való beléptetésének első helyeit. Az erre vonatkozó információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(15)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök ellenőrzésének uniós szintű egységessége, e rendeletben meg kell határozni a 882/2004/EK rendelet 2. cikkében meghatározott hatósági ellenőrzési eljárásokat. Ezeknek az ellenőrzéseknek okmányellenőrzésekre, valamint azonossági és fizikai ellenőrzésekre is ki kell terjedniük.

(16)

Amennyiben a fizikai ellenőrzések az előírások be nem tartását jelzik, a tagállamoknak az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot.

(17)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyedi esetekben engedélyezhessék a Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök szállítmányainak első beléptetési helyről történő továbbszállítását, amennyiben a rendeltetési helyen működő illetékes hatósággal együttműködve intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fizikai ellenőrzések eredményeinek rendelkezésre állásáig a szállítmány nyomon követhető legyen, hogy az illetékes hatóság hatékonyan és eredményesen kezelhesse az ilyen szállítmányokra vonatkozó behozatali eljárást.

(18)

A Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök szabad forgalomba bocsátására csak az összes ellenőrzés lezárása és az eredmények ismertté válása után kerülhet sor. Ezért az ellenőrzések eredményéről az áru szabad forgalomba bocsátása előtt tájékoztatni kell a vámhatóságokat.

(19)

Be kell vezetni egy, az ellenőrzések során kapott információk rögzítésére szolgáló eljárást. Ezeket az információkat rendszeresen továbbítani kell a Bizottságnak.

(20)

E rendelet rendelkezéseit a tagállamoktól kapott információkat figyelembe véve időszakonként felül kell vizsgálni.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egyedi rendelkezéseket és részletes eljárásokat állapít meg a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről (a továbbiakban: Hongkong) származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök behozatalára vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „műanyag konyhai eszköz”: a 2002/72/EK irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, az ex 3924 10 00 KN-kód alá besorolt műanyagok;

b)   „szállítmány”: ugyanazzal az okmánnyal (okmányokkal) ellátott, ugyanazon a szállítóeszközön szállított és azonos harmadik országból érkező poliamid vagy melamin műanyag konyhai eszköz;

c)   „illetékes hatóság”: a 882/2004/EK rendelet 4. cikke szerint kijelölt illetékes tagállami hatóságok;

d)   „első beléptetési hely”: egy szállítmány Unióba való belépésének helye;

e)   „okmányellenőrzés”: az e rendelet 3. cikkében említett dokumentumok ellenőrzése;

f)   „azonossági ellenőrzés”: szemrevételezéses ellenőrzés annak megállapítására, hogy a szállítmányt kísérő okmányok megegyeznek-e a szállítmány tartalmával;

g)   „fizikai ellenőrzés”: az elemzések és laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavétel és bármely egyéb ellenőrzés, amely a 2002/72/EK irányelv primer aromás aminok és a formaldehid kioldódására vonatkozó előírásai betartásának felülvizsgálatához szükséges.

3. cikk

Behozatali feltételek

(1)   A Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszköz csak akkor importálható a tagállamokba, ha az importőr minden egyes szállítmány esetében szabályszerűen kitöltött nyilatkozatot nyújt be az illetékes hatóságnak arra vonatkozóan, hogy az megfelel a 2002/72/EK irányelv V. mellékletének A. részében és II. mellékletének A. címében megállapított, a primer aromás aminok és formaldehid élelmiszerbe való kioldódását szabályozó előírásoknak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat mintája e rendelet mellékletében található. A nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelybe a szállítmányt importálják.

(3)   Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot laboratóriumi jelentésnek kell kísérnie, amely a következőket tartalmazza:

a)

poliamid konyhai eszközök esetében olyan vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztják, hogy azokból élelmiszerekbe vagy élelmiszer-utánzó modellanyagokba nem oldódhatnak ki kimutatható mennyiségű primer aromás aminok. A kimutatási határérték a primer aromás aminok összegére vonatkozik. A vizsgálat céljára megállapított kimutatási határ 0,01 mg/kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag;

b)

melamin konyhai eszközök esetében olyan vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztják, hogy azokból élelmiszerekbe vagy élelmiszer-utánzó modellanyagokba nem oldódhat ki 15 mg/kg élelmiszer értéket meghaladó mennyiségű formaldehid.

(4)   Az illetékes hatóság a rendelet mellékletében foglalt nyilatkozatban feltünteti, hogy az áru – attól függően, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint megfelel-e a 2002/72/EK irányelvben meghatározott feltételeknek – szabad forgalomba bocsátásra megfelelő-e vagy sem.

4. cikk

A szállítmányok érkezéséről való előzetes értesítés

Az importőrök vagy képviselőik legalább két munkanappal előbb értesítik az első beléptetési helyen működő illetékes hatóságot a Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott szállítmányok fizikai megérkezésének várható napjáról és időpontjáról.

5. cikk

Az első beléptetési helyre vonatkozó értesítés

Amennyiben a tagállamok első beléptetési helyeket határoznak meg a Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott szállítmányok beléptetése céljából, e helyek aktuális jegyzékét közzéteszik az interneten, és a weboldal címét elküldik a Bizottságnak.

Tájékoztatás céljából a Bizottság közzéteszi weboldalán az első beléptetési helyek nemzeti jegyzékeire mutató linkeket.

6. cikk

Az első beléptetési helyen végzett ellenőrzések

(1)   Az első beléptetési helyen működő illetékes hatóság a következőket végzi el:

a)

okmányellenőrzés valamennyi szállítmány esetében, a szállítmányok érkezését követő két munkanapon belül;

b)

azonossági és fizikai ellenőrzés, beleértve a szállítmányok 10 %-án végzett laboratóriumi vizsgálatot is, oly módon, hogy az importőrök vagy képviselőik ne láthassák előre, hogy egy adott szállítmány esetében sor kerül-e ilyen ellenőrzésre; a fizikai ellenőrzések eredményét a technikailag lehetséges legrövidebb idő alatt rendelkezésre kell bocsátani.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában említett laboratóriumi vizsgálat eredménye nem felel meg az előírásoknak, az illetékes hatóságok a 178/2002/EK rendelet 50. cikke szerint létrehozott, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

7. cikk

Továbbszállítás

Az első beléptetési helyen működő illetékes hatóság a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzések eredményeinek megszületése előtt engedélyezheti a Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott szállítmányok továbbszállítását.

Az első bekezdésben említett engedély kiadása esetén az illetékes hatóság értesítést küld a rendeltetési helyen működő illetékes hatóságnak, mellékelve a mellékletben foglalt, a 3. cikknek megfelelően szabályszerűen kitöltött nyilatkozat másolatát és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzések eredményeit, amint azok rendelkezésre állnak.

A tagállamok megfelelő intézkedések megtételét biztosítják annak érdekében, hogy a szállítmányok az illetékes hatóságok folyamatos ellenőrzése alatt álljanak, és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzések eredményeinek rendelkezésre állásáig mindenféle illetéktelen beavatkozástól védve legyenek.

8. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A Kínából vagy Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszköz szabad forgalomba bocsátásának feltétele, hogy a mellékletben foglalt, a 3. cikknek megfelelően szabályszerűen kitöltött nyilatkozatot a vámhatóságoknak bemutassák.

9. cikk

Jelentéstétel a Bizottságnak

(1)   A 6. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések során az illetékes hatóságok nyilvántartást vezetnek a következő információkról:

a)

az ellenőrzött szállítmányokra vonatkozó adatok, beleértve a következőket:

i.

nagyság, a termékek számában kifejezve;

ii.

a származási ország;

b)

a mintavétel és vizsgálat tárgyát képező szállítmányok száma;

c)

a 6. cikkben említett ellenőrzések eredményei.

(2)   A tagállamok negyedévente, az adott negyedévet követő hónap végéig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely tartalmazza az (1) bekezdésben említett információkat.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban a szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  HL L 220., 2002.8.15., 18. o.

(3)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(4)  HL L 338., 2004.11.13., 4. o.


MELLÉKLET

Nyilatkozat a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközt tartalmazó valamennyi szállítmányhoz

Image


23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/30


A BIZOTTSÁG 285/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. március 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. március 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

ET

73,9

IL

82,8

JO

71,2

MA

53,4

TN

115,9

TR

90,5

ZZ

81,3

0707 00 05

EG

170,1

JO

110,6

TR

149,2

ZZ

143,3

0709 90 70

MA

38,2

TR

114,2

ZZ

76,2

0805 10 20

EG

54,3

IL

76,5

MA

51,2

TN

56,9

TR

73,7

ZZ

62,5

0805 50 10

EG

66,4

MA

45,2

TR

49,2

ZZ

53,6

0808 10 80

AR

91,7

BR

92,1

CA

88,7

CL

98,0

CN

99,3

MK

50,2

US

137,9

UY

66,1

ZZ

90,5

0808 20 50

AR

91,9

CL

80,1

CN

58,3

US

79,9

ZA

97,1

ZZ

81,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/32


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. március 2.)

a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tagállamok igazgatási és ellenőrzési rendszerei, az igazgatási és pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok, valamint az alap által társfinanszírozott projektek kiadásainak támogathatósága tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2008/458/EK bizottsági határozat módosításáról

(az értesítés a C(2011) 1159. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2011/177/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 23. cikkére, valamint 35. cikkének (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Visszatérési Alap létrehozása óta szerzett tapasztalatok fényében egyértelművé kell tenni a 2008/458/EK bizottsági határozatból (2) eredő, az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségeket a projektek végrehajtása során.

(2)

A tagállamoknak jelentést kell készíteniük az éves programok végrehajtásáról. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamoknak milyen információkat kell szolgáltatniuk.

(3)

A tagállamok adminisztratív terheinek csökkentése és a nagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében az Európai Visszatérési Alap által társfinanszírozott intézkedések kiadásainak támogathatóságára vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni és pontosítani kell.

(4)

Az e határozattal bevezetett legtöbb módosítást azonnal alkalmazni kell. Azonban figyelemmel arra, hogy a 2009. és 2010. évi programok folyamatban vannak, indokolt, hogy az Európai Visszatérési Alap által társfinanszírozott intézkedések kiadásainak támogathatóságára vonatkozó felülvizsgált szabályokat a 2011. évi programtól kezdődően alkalmazzák. Ugyanakkor a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyos feltételek mellett korábban is alkalmazhassák e szabályokat.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyságot kötelezi az alap jogi aktus, és következésképpen e határozat is.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően Írországot kötelezi az alap jogi aktus, és következésképpen e határozat is.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban ezen határozat Dániára nem kötelező és nem alkalmazandó.

(8)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) által létrehozott „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” közös bizottság véleményével.

(9)

A 2008/458/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/458/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (1) bekezdése második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlatkérések tartalmának bármely lényeges módosítását ugyanolyan feltételek mellett szintén közzé kell tenni.”

2.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Végrehajtási szerződések

A projektek végrehajtására vonatkozó szerződések odaítélése során az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás az alkalmazandó uniós és nemzeti közbeszerzési joggal és elvekkel összhangban jár el.

Az első bekezdésben említettektől eltérő szervek az átláthatóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvének való megfelelés biztosítása érdekében megfelelő nyilvánosság mellett ítélik oda a projektek végrehajtására vonatkozó szerződéseket. A 100 000 EUR értéket el nem érő szerződések odaítélhetők, amennyiben az érintett szerv legalább három ajánlatot kér. A nemzeti szabályok sérelme nélkül az 5 000 EUR értéket el nem érő szerződésekre semmilyen eljárási kötelezettség nem vonatkozik.”

3.

A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felelős hatóság hivatalos levélben értesíti a Bizottságot az igazgatási és ellenőrzési rendszer valamennyi lényeges változtatásáról, és a lehető leghamarabb megküldi a Bizottságnak az igazgatási és ellenőrzési rendszer átdolgozott leírását, legkésőbb az ilyen változtatás hatálybalépésekor.”

4.

A 24. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az előrehaladási jelentésekhez és zárójelentésekhez csatolt pénzügyi tervekben a stratégiai iránymutatásokban meghatározott módon, prioritásonkénti, illetve különös prioritásonkénti bontásban egyaránt szerepeltetik a költségvetésben előirányzott összegeket.”

5.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a következő mondatokkal egészül ki:

„Az alap jogi aktus 30. cikke (1) bekezdésének c) pontja tekintetében benyújtott, és a Bizottság által elfogadott, az ellenőrzési stratégiát érintő valamennyi változtatást a lehető leghamarabb meg kell küldeni a Bizottságnak. Az átdolgozott ellenőrzési stratégiát a VI. mellékletben megadott mintával összhangban kell megállapítani, jelölve az átdolgozott részeket.”

b)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az ellenőrző hatóság 2010-től minden év február 15-ig éves ellenőrzési tervet nyújt be, kivéve, ha a Bizottság által legutóbbiként elfogadott mindkét éves program 1 millió EUR alatti éves közösségi hozzájárulásnak felel meg. Az ellenőrzési tervet a VI. mellékletben megadott mintával összhangban kell megállapítani. A tagállamok nem kötelesek újra benyújtani az ellenőrzési stratégiát, amikor benyújtják az éves ellenőrzési terveket. Az alap jogi aktus 30. cikke (2) bekezdésének rendelkezése szerinti közös ellenőrzési stratégia esetében éves közös ellenőrzési terv nyújtható be.”

6.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

A hitelesítő hatóság által összeállított dokumentumok

(1)   Az alap jogi aktus 39. cikkének (4) bekezdésében említett második előfinanszírozási kifizetés iránti kérelemmel kapcsolatos igazolást a hitelesítő hatóság a VIII. mellékletben szereplő formátumban állítja ki, és azt a felelős hatóság továbbítja a Bizottságnak.

(2)   Az alap jogi aktus 40. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett utolsó kifizetés iránti kérelemmel kapcsolatos igazolást a hitelesítő hatóság a IX. mellékletben szereplő formátumban állítja ki, és azt a felelős hatóság továbbítja a Bizottságnak.”

7.

A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„37. cikk

Elektronikus dokumentumcsere

A 3. fejezetben említett dokumentumok megfelelően aláírt papíralapú változatán túl elektronikus úton is meg kell küldeni az információkat.”

8.

A mellékletek e határozat mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk 1–7. pontja és a melléklet 1–5. pontja e határozat elfogadásától alkalmazandó.

(2)   A melléklet 6. pontja legkésőbb a 2011. évi éves programok végrehajtásától alkalmazandó.

(3)   A tagállamok úgy dönthetnek, hogy a melléklet 6. pontját a 2009. és 2010. évi éves programoktól kezdődően folyamatban lévő vagy jövőbeli projektekre is alkalmazzák, teljes mértékben tiszteletben tartva az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Ebben az esetben a tagállamok kötelesek az érintett projektre az új szabályok teljességét alkalmazni, szükség esetén pedig módosítani a támogatási megállapodást. Kizárólag a technikai segítségnyújtásra fordított kiadások esetében a tagállamok úgy dönthetnek, hogy a melléklet 6. pontját a 2008. évi éves programtól alkalmazzák.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 2-án.

a Bizottság részéről

Cecilia MALMSTRÖM

a Bizottság tagja


(1)  HL L 144., 2007.6.6., 45. o.

(2)  HL L 167., 2008.6.27., 135. o.

(3)  HL L 144., 2007.6.6., 22. o.


MELLÉKLET

A 2008/458/EK határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

A III. melléklet a következők szerint módosul:

1.1.

A 2. pontot el kell hagyni.

1.2.

A 4.2. pontot el kell hagyni.

2.

A IV. melléklet a következők szerint módosul:

2.1.

Az A. rész 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.2.

A projektek kiválasztására vonatkozó eljárásról (a felelős hatóság/felhatalmazott hatóság vagy társult szervek szintjén) és azok eredményeiről adott leírás”.

2.2.

Az A. rész 2. pontjában található 1. táblázat utolsó oszlopában a „támogatható” szót el kell hagyni.

3.

Az V. melléklet A. része a következők szerint módosul:

3.1.

Az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.2.

Adott esetben a projektek kiválasztásának szervezésére (a felelős hatóság/felhatalmazott hatóság vagy társult szervek szintjén), illetve ezek eredményére vonatkozó leírás naprakésszé tétele az előrehaladási jelentés révén”.

3.2.

A melléklet a következő 1.8. ponttal egészül ki:

„1.8.

Annak megerősítése, hogy az igazgatási és ellenőrzési rendszer lényegesen nem változott meg a Bizottságnak […]-án/-én bejelentett utolsó átdolgozás óta”.

3.3.

A 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.   PÉNZÜGYI MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA

Az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés

1.

táblázat

Részletes pénzügyi jelentés

 

Tagállam: […]

 

Érintett éves program: […]

 

A helyzet: … -án/-én [év/hónap/nap]


(minden adat euróban)

Tagállam általi programozás (a Bizottság által jóváhagyott éves programnak megfelelően)

Tagállami szintű kötelezettségvállalás

A felelős hatóság által elfogadott tényleges adatok

(a kedvezményezetteknél felmerült költségek és a végső EK-hozzájárulás)

Intézkedések

Projektek

Hiv. prioritás

Hiv. különleges prioritás (1)

Összes programozott költség

EK-hozzá-járulás

% EK-hozzá-járulás

Összes támogatható költség

EK-hozzájárulás

% EK-hozzájárulás

Összes támogatható költség

EK-hozzájárulás

% EK-hozzájárulás

Hozzájárulás harmadik felektől

A projekt által elért bevételek

A felelős hatóság általi kifizetés/visszafizettetés

(a)

(b)

(c = b/a)

(d)

(e)

(f = e/d)

(g)

(h)

(i = h/g)

(j)

(k)

(l)

1. intézkedés: […]

1. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. intézkedés teljes összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…. intézkedés: […]

1. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…. intézkedés teljes összege: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N. intézkedés: […]

1. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N. projekt: […]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N. intézkedés teljes összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Technikai segítségnyújtás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb műveletek (1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

0

0

0 %

0

0

0 %

0

0

0 %

0

 

 

3.4.

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.   MELLÉKLETEK

A projekt támogatható kiadásai és a bevételek összeegyeztethetősége a nonprofit szabállyal, valamint a projekt leírásának összefoglalója.

Az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés

6A.

táblázat

A projekt támogatható költségei és jövedelmi forrásai. A XI. melléklet 1.3.3. pontja szerinti nonprofit elvvel való összeegyeztethetőség

A helyzet: év/hó/nap:


 

Támogatható költségek

Jövedelmi források

 

Közvetlen költségek

Közvetett költségek

Összes támogatható költség

EU-hozzájárulás

Hozzájárulás harmadik felektől

A projekt által elért bevételek

Összes bevétel

(a XI. melléklet 1.3.3. pontja szerint)

 

(a)

(b)

(c) = (a) + (b)

(e)

(f)

(g)

(h) = (e) + (f) + (g)

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

1. INTÉZKEDÉS TELJES ÖSSZEGE

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

2. INTÉZKEDÉS TELJES ÖSSZEGE

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

Projekthivatkozás

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

N. INTÉZKEDÉS TELJES ÖSSZEGE

 

 

 

 

 

 

 

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

 

 

 

 

 

 

 

ÉVES PROGRAM ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Image

4.

A VIII. melléklet a következők szerint módosul:

4.1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

4.2.

Az 1. lábjegyzetben a „támogatható” szót el kell hagyni.

4.3.

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

a bejelentett költségek a finanszírozás céljából – az éves programra alkalmazandó kritériumoknak megfelelően – kiválasztott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;”.

5.

A IX. melléklet címének helyébe a következő szöveg lép:

6.

A XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„XI. MELLÉKLET

A KIADÁSOK TÁMOGATHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK EURÓPAI VISSZATÉRÉSI ALAP

I.   Általános elvek

I.1.   Alapvető elvek

1.

Az alap jogi aktus szerint egy kiadás támogatható, ha:

a)

az alapnak az alap jogi aktus 1., 2. és 3. cikke szerinti hatályán és célkitűzésein belül merül fel;

b)

az alap jogi aktus 4. és 5. cikkében felsorolt támogatható cselekvések és intézkedések esetében merül fel;

c)

a projekt által lefedett intézkedések elvégzéséhez szükséges, a Bizottság által jóváhagyott többéves vagy éves programok részét képezi;

d)

ésszerű, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különös tekintettel a gazdaságosságra és a költséghatékonyságra;

e)

a végső kedvezményezetteknél és/vagy egy tagállamban létesített és ott bejegyzett projektpartnereknél merül fel, kivéve a kormányközi megállapodással létrehozott nemzetközi közszektorbeli szervezetek, az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított ügynökségek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége esetében. E határozat 39. cikkének (2) bekezdésére tekintettel, a végső kedvezményezettekre alkalmazandó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a projektpartnerekre;

f)

az alap jogi aktus 7. cikkében meghatározott célcsoporthoz kapcsolódik;

g)

a támogatási megállapodás különös rendelkezéseivel összhangban merül fel.

2.

Az alap jogi aktus 15. cikkének (6) bekezdése értelmében a többéves intézkedéseknek csak az éves programból társfinanszírozott része tekinthető e támogathatósági szabályok alkalmazásában vett projektnek.

3.

Az alap által támogatott projektek nem finanszírozhatók a közösségi költségvetés által fedezett más forrásokból. Az alapból támogatott projekteket köz- vagy magánforrásokból kell társfinanszírozni.

I.2.   Projektköltségvetés

A projekt költségvetését az alábbiak szerint kell bemutatni:

Kiadások

Bevételek

+

Közvetlen költségek (KK)

+

Közvetett költségek (a KK-nak a támogatási megállapodásban meghatározott százaléka)

+

Az EK hozzájárulása (az e határozat 12. cikkében megjelölt három összeg közül a legalacsonyabbként meghatározva)

+

A végső kedvezményezettek és a projektpartnerek hozzájárulása

+

Harmadik felek hozzájárulása

+

A projekt által elért bevételek

=

Összes támogatható költség (ÖTK)

=

Összes bevétel (ÖB)

A költségvetésnek egyensúlyban kell lennie: az összes támogatható költségnek meg kell egyeznie az összes bevétellel.

I.3.   A bevétel és a nonprofit elv

1.

Az alap által támogatott projektek nonprofit jellegűek. Amennyiben a projekt végén a jövedelmi források – ideértve a bevételeket is – meghaladják a kiadásokat, az alapnak a projekthez nyújtott hozzájárulását ennek megfelelően csökkenteni kell. A projekttel kapcsolatos összes jövedelmi forrás rögzítésre kerül a végső kedvezményezett könyvelésében vagy adózási dokumentumaiban, azoknak azonosíthatóknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük.

2.

A projekt jövedelme az alapnak a projekt számára teljesített valamennyi pénzügyi hozzájárulásából, a köz- és magánforrásokból – ideértve a végső kedvezményezett saját hozzájárulását is –, valamint a projekt által termelt esetleges bevételekből származik. E szabály alkalmazásában »bevétel«: a projekt által az I.4. pontban leírt támogathatósági időszak során értékesítésből, bérleti díjakból, szolgáltatásokból, regisztrációs díjakból vagy egyéb bevételekből elért jövedelem.

3.

A nonprofit elv alkalmazásából származó közösségi hozzájárulás – e határozat 12. cikkének c) pontja szerint – az »összes támogatható költség«, levonva ebből a »harmadik felek hozzájárulását«, illetve a »projekt által elért bevételeket«.

I.4.   Támogathatósági időszak

1.

A projekttel kapcsolatos költségeknek és az egyes kifizetéseknek (az értékcsökkenés kivételével) a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban említett év január 1-jét követően kell felmerülniük. A támogathatósági időszak N (2) + 2. év június 30-ig tart, vagyis a projekttel kapcsolatos költségeknek ezen időpontot megelőzően kell felmerülniük.

2.

Az (1) bekezdésben szereplő támogathatósági időszak alól kivételt képez a (IV.3. pontban említett) tagállamoknak nyújtott technikai segítség.

I.5.   Költségelszámolási rendszer

1.

A kiadásoknak és a végső kedvezményezettek által eszközölt kifizetéseknek egyezniük kell. Az értékcsökkenés kivételével (készpénzes) pénzügyi műveletekként kell lebonyolítani azokat.

2.

A kiadásokat főszabály szerint hivatalos számlákkal kell igazolni. Ha erre nincs mód, a kiadást számviteli dokumentumokkal vagy hasonló bizonyító erejű, igazoló dokumentummal kell igazolni.

3.

A kiadásnak azonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Különösen

a)

szerepelnie kell a végső kedvezményezett számviteli nyilvántartásában;

b)

a végső kedvezményezett létesítési helye szerinti ország számviteli előírásaival, továbbá a végső kedvezményezett szokásos költségszámítási módszereivel összhangban kell meghatározni; valamint

c)

az alkalmazandó adó- és szociális jogszabályok követelményeivel összhangban be kell jelenteni.

4.

Szükség esetén a végső kedvezményezettek kötelesek megőrizni az érintett projekttel kapcsolatban a partnereknél felmerült bevételeket és kiadásokat igazoló számviteli bizonylatok másolatát.

5.

A (2)–(4) bekezdés szerinti dokumentáció tárolásának és feldolgozásának meg kell felelnie a nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak.

I.6.   Területi hatály

1.

Az alap jogi aktus 4. és 5. cikkében leírt cselekvésekkel és intézkedésekkel kapcsolatos kiadásoknak:

a)

az I.1.1.e) pontban meghatározott végső kedvezményezetteknél kell felmerülniük; valamint

b)

a tagállamok vagy harmadik országok területén kell felmerülniük.

2.

Harmadik országokban nyilvántartásba vett és létesített partnerek – a kormányközi megállapodással létrehozott nemzetközi közszektorbeli szervezetek, az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított ügynökségek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, valamint a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége kivételével – kizárólag költségtérítés nélkül vehetnek részt a projektekben.

II.   A támogatható költségek kategóriái (projektszinten)

II.1.   Támogatható közvetlen költségek

A projekt támogatható közvetlen költségei azok, amelyek – a fenti I. részben meghatározott általános támogathatósági feltételek megfelelő figyelembevételével – a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó sajátos költségként azonosíthatók. A közvetlen költségeket a projekt előzetes átfogó költségvetésében kell feltüntetni.

A következő közvetlen költségek támogathatók:

II.1.1.   Személyzeti költségek

1.

A projekthez kijelölt személyzet költségei, beleértve a tényleges fizetéseket és társadalombiztosítási terheket, valamint más, jogszabályon alapuló költségeket, támogathatók, feltéve, hogy ezek megfelelnek a végső kedvezményezett szokásos díjazási politikájának.

2.

Nemzetközi szervezetek esetében a támogatható személyzeti költségek magukban foglalhatják a jogszabályi kötelezettségek teljesítését, illetve a díjazásra vonatkozó jogosultságok kielégítését szolgáló tartalékokat is.

3.

Az államháztartási szervek megfelelő személyzeti költségei olyan mértékben támogathatók, amennyiben azok olyan tevékenységek költségeihez kapcsolódnak, amelyeket az adott államháztartási szerv nem végezne, ha az érintett projekt nem folyna; az ilyen személyzetet a végső kedvezményezettnek írásbeli határozattal kell kijelölnie vagy kirendelnie a projekt végrehajtására.

4.

A személyzeti költségeket részletesen szerepeltetni kell az előzetes költségvetésben, feltüntetve a személyzet feladatait és létszámát.

II.1.2.   Utazási és tartózkodási költségek

1.

Az utazási és tartózkodási költségek a személyzet és a projektben részt vevő egyéb személyek esetében támogathatók közvetlen költségként, amennyiben az utazás szükséges a projekt végrehajtásához.

2.

Az útiköltségek a ténylegesen felmerült költségek alapján támogathatók. A költségtérítések alapja a tömegközlekedés legolcsóbb formája, a repülőutak főszabályként csak az (oda-vissza) 800 km-nél hosszabb utaknál engedélyezettek, vagy amikor a földrajzi rendeltetési hely légi úton történő közlekedést indokol. Amennyiben az utazás magántulajdonú gépkocsival történik, a költségeket vagy a tömegközlekedés költsége alapján vagy a távolság arányában, az érintett tagállamban közzétett, vagy a végső kedvezményezett által alkalmazott hivatalos szabályoknak megfelelően kell téríteni.

3.

A tartózkodási költségek a tényleges költségek vagy napidíjak alapján támogathatók. Abban az esetben, ha egy szervezet saját napi rátákkal (napidíjakkal) rendelkezik, azokat a tagállam által a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban megállapított felső korlátokon belül kell alkalmazni. A napidíjak rendszerint fedezik a helyi közlekedést (taxit is), a szállást, az étkezést, a helyi telefonhívásokat és egyebeket.

II.1.3.   Felszerelés

II.1.3.1.   Általános szabályok

1.

A felszerelés beszerzésével kapcsolatos költségek csak akkor támogathatók, amennyiben a projekt végrehajtása szempontjából lényegesek. A felszerelésnek rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és meg kell felelnie az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak.

2.

A lízing, a bérlet és a vásárlás közül mindig a legolcsóbb megoldást kell választani. Amennyiben azonban a projekt rövid időtartama vagy a gyors értékcsökkenés miatt a lízing vagy a bérlet nem lehetséges, a vásárlás is elfogadható.

II.1.3.2.   Bérlet és lízing

A bérleti és lízingműveletekkel kapcsolatos kiadások a tagállamokban meghatározott szabályok szerint, a nemzeti jogszabályoktól és gyakorlatoktól, továbbá a projekt céljaira történő bérlet vagy lízing időtartamától függően támogathatók társfinanszírozásból.

II.1.3.3.   Vásárlás

1.

Amennyiben a felszerelést a projekt időtartama során vásárolják, a költségvetésben meg kell határozni, hogy a felszerelés értékcsökkenésének teljes költsége, vagy csak a projekt számára történő felhasználás időtartamának és a tényleges felhasználás arányának megfelelő része számítható be. Utóbbit az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban kell számítani.

2.

Azok a felszerelések, amelyeket a projekt időtartamát megelőzően vásároltak, de a projekt céljaira használnak, az értékcsökkenés alapján támogathatók. Nem támogathatók azonban e költségek, amenynyiben eredetileg közösségi támogatásból vásárolták a felszerelést.

3.

A 20 000 EUR-t el nem érő egyes tételek esetében a teljes beszerzési költség támogatható, feltéve, hogy a felszerelést a projekt utolsó három hónapja előtt vásárolták. A 20 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó egyes tételek csak az értékcsökkenés alapján támogathatók.

II.1.4.   Ingatlan

II.1.4.1.   Általános szabályok

Az ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése esetén az ingatlannak rendelkeznie kell a projekthez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és meg kell felelnie a hatályos előírásoknak és szabványoknak.

II.1.4.2.   Vásárlás, építés vagy felújítás

1.

Amennyiben az ingatlanszerzés elengedhetetlen a projekt végrehajtása szempontjából, és egyértelműen kapcsolódik annak célkitűzéseihez, az ingatlan vásárlás, vagyis már megépített épületek vásárlása vagy ingatlan építése támogatható társfinanszírozásból az alább meghatározott feltételekkel és a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül:

a)

be kell szerezni független szakképzett értékbecslő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos testület igazolását arról, hogy az ár nem haladja meg a piaci értéket, és az igazolásban fel kell tüntetni, hogy az ingatlan megfelel a nemzeti rendelkezéseknek, vagy pedig részletezni kell, hogy az épület mely pontokon nem felel meg e rendelkezéseknek, és a végső kedvezményezett a projekt részeként hol tervez kiigazításokat végrehajtani;

b)

az ingatlant nem a projekt végrehajtását megelőzően nyújtott közösségi támogatásból vásárolták;

c)

az ingatlant a projekt záró időpontját követő legalább öt éven át kizárólag a projektben megnevezett célra kell használni;

d)

e vagyontárgyak értékcsökkenésének csak a projekt számára történő felhasználás időtartamának és a tényleges felhasználás arányának megfelelő része jogosult támogatásra; az értékcsökkenést a nemzeti számviteli szabályok szerint kell kiszámítani.

2.

Az (1) bekezdésben foglalt c) feltétel mellett az épületekhez kapcsolódó átalakítási, korszerűsítési vagy felújítási munkák teljes költsége legfeljebb 100 000 EUR értékig támogatható. Ezen értékhatár fölött az (1) bekezdés c) és d) pontjának feltételei alkalmazandók.

II.1.4.3.   Bérlet

Az ingatlan bérlése akkor támogatható társfinanszírozásból, ha az alábbi feltételek mellett – a szigorúbb nemzeti szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlés és az érintett projekt célkitűzései között:

a)

az ingatlant nem közösségi támogatásból vásárolták;

b)

Az ingatlan kizárólag a projekt végrehajtására használható. Amennyiben ez nem teljesül, a költségek csak a projekt céljára történő felhasználás arányában támogathatók.

II.1.5.   Fogyóeszközök, ellátások és általános szolgáltatások

A fogyóeszközök, ellátások és általános szolgáltatások költségei támogathatók, feltéve, hogy azonosíthatók, és a projekt végrehajtása szempontjából közvetlenül szükségesek.

II.1.6.   Alvállalkozói szerződések

1.

Általános szabályként a végső kedvezményezettnek képesnek kell lennie a projektek önálló irányítására. A támogatási megállapodásban egyértelműen meg kell határozni az azon feladatoknak megfelelő összeget, amelyek a projekt keretében alvállalkozói szerződés tárgyát fogják képezni.

2.

Az alábbi alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadások nem támogathatók az alap általi társfinanszírozással:

a)

a projekt általános irányításával kapcsolatos feladatokra vonatkozó alvállalkozói szerződések;

b)

olyan alvállalkozói szerződések, amelyek anélkül növelik a projekt költségét, hogy azzal arányosan növelnék annak értékét;

c)

közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött olyan alvállalkozói szerződések, amelyek a kifizetést a projekt összköltségének százalékában határozzák meg, hacsak a végső kedvezményezett nem igazolja az ilyen költséget a tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás valóságos értékére történő hivatkozással.

3.

Az alvállalkozók valamennyi alvállalkozói szerződés tekintetében kötelezettséget vállalnak arra, hogy az alvállalkozói szerződésben foglalt intézkedésekkel kapcsolatban megadnak minden szükséges információt valamennyi könyvvizsgáló és ellenőrző testület részére.

II.1.7.   Közvetlenül az uniós társfinanszírozással kapcsolatos követelményekből eredő költségek

A közvetlenül az EU társfinanszírozásával kapcsolatos követelmények – így a nyilvánosság, az átláthatóság, a projekt értékelése, a külső ellenőrzés, a banki kezességvállalás, a fordítási költségek stb. – teljesítéséhez szükséges költségek közvetlen költségként támogathatók.

II.1.8.   Szakértői díjak

Támogathatók a jogi tanácsadás díjai, a közjegyzői díjak, a technikai és pénzügyi szakértők díjai.

II.1.9.   A célcsoporttal kapcsolatos különleges költségek

1.

Az alap jogi aktus 5. cikkében felsorolt intézkedésekkel összhangban a célcsoporttal kapcsolatos különleges költségek teljesen vagy részben támogathatók a következő formában:

a)

a kedvezményezetteknek a célcsoportokkal kapcsolatban keletkezett költségei;

b)

a visszatérők költségei, amelyeket a végső kedvezményezett visszatérít; vagy

c)

vissza nem téríthető átalányösszegek (mint a gazdasági tevékenység megkezdéséhez nyújtott korlátozott támogatás és a visszatérés pénzügyi ösztönzése esetében, az alap jogi aktus 5. cikkének (8) és (9) bekezdésében leírtaknak megfelelően).

2.

A költségek az alábbi feltételek mellett támogathatók:

a)

A végső kedvezményezett megőrzi a szükséges információkat és bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy az érintett személyek megfelelnek az alap jogi aktus 5. cikkében meghatározott speciális célcsoportoknak és helyzeteknek, tehát jogosultak ilyen támogatásra.

b)

A végső kedvezményezett megőrzi a szükséges információkat azokról a visszatérőkről, akik ilyen támogatásban részesülnek annak érdekében, hogy ezek a személyek megfelelően azonosíthatóak legyenek, rögzítsék hazájukba való visszatérésük dátumát, és bizonyítható legyen, hogy ezek a személyek részesültek ilyen támogatásban.

c)

A végső kedvezményezett megőrzi a nyújtott támogatásra vonatkozó bizonyítékokat (így számlákat és nyugtákat) és meg kell őriznie az átalányösszegekre vonatkozó bizonyítékokat annak igazolása érdekében, hogy az érintett személyek megkapták a támogatást.

A fent említett információk tárolásának és feldolgozásának meg kell felelnie a nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak.

3.

A harmadik országba való visszatérést követő olyan támogatásoknak, mint például a szakképzési és foglalkoztatási támogatások, a visszailleszkedési folyamathoz szükséges rövid távú intézkedések és a visszatérés utáni támogatás időtartama az alap jogi aktus 5. cikkének (5), (8) és (9) bekezdésében leírtaknak megfelelően nem haladhatja meg a harmadik ország állampolgára visszatérésének dátumát követő tizenkét hónapot.

II.2.   Támogatható közvetett költségek

1.

Az intézkedés támogatható közvetett költségei azok, amelyek – megfelelően figyelembe véve a támogathatóság I.1.1. pontban előírt feltételeit – a projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó specifikus költségként nem azonosíthatók.

2.

Az I.1.1. e) ponttól, illetve az 1.5. ponttól eltérően az intézkedés végrehajtása során felmerült közvetett költségek az összes támogatható közvetlen költség legfeljebb 7 %-ának megfelelő átalányfinanszírozás révén támogathatók.

3.

Az uniós költségvetésből részesülő szervezetek nem foglalhatják bele a közvetett költségeket előzetes költségvetésükbe.

III.   Támogatásra nem jogosult kiadások

A következő költségek nem támogathatók:

a)

a hozzáadottérték-adó, kivéve abban az esetben, ha a végső kedvezményezett igazolja, hogy nem igényelheti vissza;

b)

tőkehozam, adósság- és adósságszolgálati terhek, hitelkamat, devizaátváltási jutalékok és árfolyamveszteségek, veszteségekre és lehetséges jövőbeni kötelezettségekre képzett tartalékok, fizetendő kamat, kétes követelések, bírságok, kötbérek, perköltségek, túlzott és felesleges kiadások;

c)

kizárólag a projektszemélyzetre költött reprezentációs költségek; a projekt alapján indokolt társasági események – mint például a projektet záró rendezvény vagy a projektirányító csoport összejövetelei – reprezentációs költségei ésszerű mértékig engedélyezettek;

d)

a végső kedvezményezett bevallásában szereplő, de egy – közösségi támogatásban részesülő – másik projekt vagy munkaprogram által fedezett költségek;

e)

földvásárlás;

f)

természetbeni hozzájárulások.

IV.   Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

1.

Az alap felelős hatóság, felhatalmazott hatóság, ellenőrző hatóság, hitelesítő hatóság vagy a (2) bekezdésben felsorolt feladatok kapcsán segítséget nyújtó egyéb szervezet általi végrehajtása céljából szükséges valamennyi költség támogatható technikai segítségnyújtás címén, az alap jogi aktus 17. cikkében meghatározott kereteken belül.

2.

A fentiek az alábbi intézkedésekre terjednek ki:

a)

az intézkedések előkészítésével, kiválasztásával, értékelésével, igazgatásával, valamint nyomon követésével kapcsolatos kiadások;

b)

az intézkedések vagy projektek könyvvizsgálatával és helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos kiadások;

c)

az intézkedések vagy projektek értékelésével kapcsolatos kiadások;

d)

az intézkedésekhez kapcsolódó tájékoztatással, terjesztéssel és átláthatósággal kapcsolatos kiadások;

e)

az alapok igazgató, nyomon követő és értékelő számítógépes rendszereinek beszerzésével, telepítésével és karbantartásával kapcsolatos kiadások;

f)

az intézkedés végrehajtásával kapcsolatban a felügyeletet végző bizottságok és albizottságok ülései tekintetében felmerülő kiadások; ezek a kiadások magukban foglalhatják az e bizottságokban tevékenykedő szakértők és egyéb résztvevők költségeit, beleértve harmadik országbeli résztvevők költségeit is, ha az intézkedés hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen a jelenlétük;

g)

az alap végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitások megerősítésével kapcsolatos kiadások.

3.

Az intézkedésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtást és a kapcsolódó kifizetéseket a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban említett év január 1-jét követően kell teljesíteni. A támogatási időszak az éves program végrehajtásáról szóló zárójelentés benyújtási határidejének lejártáig tart.

4.

Valamennyi beszerzést a tagállamban meghatározott nemzeti beszerzési szabályok szerint kell megvalósítani.

5.

A tagállamok az ezen alap számára adandó technikai segítségnyújtási intézkedéseket a négy alap mindegyike vagy azok valamelyike számára adandó technikai segítségnyújtási intézkedésekkel együtt is végrehajthatják. Ebben az esetben a költségeknek csak az ezen alapnak megfelelő közös intézkedések végrehajtására fordított része jogosult az ezen alap szerinti finanszírozásra. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy:

a)

a közös intézkedések költségeinek részét ésszerű és ellenőrizhető módon terhelik a megfelelő alapra; valamint

b)

kizárják a költségek kettős finanszírozását.”


(1)  Adott esetben.”

(2)  »N« a tagállamok éves programjait jóváhagyó finanszírozási határozatban hivatkozott év.