24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/1

---

A TANÁCS 167/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. február 21.)

a többek között a Koreai Köztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) és (6) bekezdéseire,

tekintettel az Európai Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A jelenleg hatályos intézkedés a 192/2007/EK tanácsi rendelettel (2) a többek között a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Dél-Korea) származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről. Azon koreai vállalatok esetében, melyekre egyéni vámot állapítottak meg, a hatályos vámok mértéke nulla. A maradványvám mértéke 148,3 EUR/tonna.

2.   Felülvizsgálati kérelem

(2)	Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatra irányuló kérelmet a hét uniós gyártót képviselő Polyethylene Terephthalate (PET) Committee of PlasticsEurope (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(3)	A kérelem a dömpingnek az exportáló gyártó, vagyis a Honam Petrochemicals Corp.-ból és a KP Chemical Corp.-ból álló KP Chemical Group (a továbbiakban: KP Chemical Group) tekintetében történő kivizsgálására, valamint a károkozás egyes szempontjainak vizsgálatára korlátozódott.

(4)	A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a KP Chemical Group tekintetében a jelenlegi káros dömping ellensúlyozásához a továbbiakban már nem elegendő a jelenlegi mértékű, vagyis 0 %-os intézkedés fenntartása.

3.   A részleges időközi felülvizsgálat megindítása

(5)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett értesítéssel (3) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, mely a KP Chemical Groupot érintő dömping kivizsgálására, valamint a károkozás egyes szempontjainak vizsgálatára korlátozódik.

4.   Érintett termék és hasonló termék

(6)	A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá besorolt, a Dél-Koreából származó, az ISO 1628-5 szabvány szerinti, 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező polietilén-tereftalát (a továbbiakban: érintett termék).

(7)	A koreai belföldi piacon értékesített, illetve az Unióba exportált érintett termékek alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai és felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

5.   Az érintett felek

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló gyártót, az exportáló ország képviselőit, az uniós gyártókat és a kérelmezőt a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról. A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejtsék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. A meghallgatást minden érdekelt fél számára lehetővé tették, amennyiben azt kérelmezte, illetve ismertette a meghallgatást indokló különleges okokat.

(9)

A Bizottság az exportáló gyártónak és az uniós gazdasági ágazatnak kérdőíveket küldött, melyekre a válaszokat az e célra megállapított határidőn belül megkapta. A Bizottság összegyűjtötte, és ellenőrizte az összes szükségesnek tartott információt. A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyein: KP Chemical Corp., Dél-Korea; Honam Petrochemicals Corp, Dél-Korea; Novapet SA, Spanyolország; Equipolymers Srl, Olaszország; UAB Orion Global PET (Indorama), Litvánia; UAB Indorama Polymers Europe, Litvánia; UAB Neo Group, Litvánia; La Seda de Barcelona, S.A., Spanyolország, valamint M&G Polimeri Italia SpA, Olaszország.

6.   A felülvizsgálati időszak

(10)	A dömping vizsgálatára a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) került sor.

B.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

(11)

A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először megállapította, hogy a KP Chemical Groupnak az érintett termékre vonatkozó teljes belföldi értékesítései az Unióba irányuló teljes exportértékesítéseivel összehasonlítva reprezentatívak voltak-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítést akkor tekintik reprezentatívnak, ha a teljes belföldi értékesítés volumene az Unióba irányuló exportértékesítés összvolumenének legalább 5 %-át teszi ki. A Bizottság megállapította, hogy a homogénnek tekintett és különböző termékaltípusokba nem sorolt érintett terméket a KP Chemical Group összességében reprezentatív mennyiségekben értékesítette belföldön.

(12)

Azt is megvizsgálták, hogy az érintett termék reprezentatív mennyiségekben történő belföldi értékesítései a rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthetők-e – ehhez megállapították a belföldi piacon független vásárlók részére történt nyereséges értékesítések arányát. Mivel megállapították, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban elegendő értékesítés történt, a rendes értéket a nyereséges értékesítések tényleges belföldi ára alapján határozták meg.

(13)	Mivel az érintett terméket közvetlenül egy független uniós vevő részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően határozták meg, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportár alapján.

(14)	A rendes értéket és az exportárat gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze egymással.

(15)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azokat a különbségeket, melyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolták. Amennyiben azokat ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékokkal alátámasztottnak találták, a szállítási, fuvarozási és biztosítási költségek, bankköltségek, csomagolási költségek és hitelköltségek tekintetében a különbségeket kiigazították.

(16)	Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése alapján a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár közötti összehasonlítás alapján állapították meg.

(17)	Mivel az így kiszámított dömpingkülönbözet a nettó, uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékában kifejezve kevesebb mint 2 %, minimálisnak tekinthető az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

C.   A KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(18)	A 192/2007/EK rendeletet eredményező korábbi időközi felülvizsgálathoz hasonlóan a jelenlegi időközi felülvizsgálat is minimális dömpingkülönbözetet állapított meg a KP Chemical Group esetében.

(19)

Semmi nem utalt arra, hogy a minimális dömpingkülönbözet ne lenne tartós, mivel a KP Chemical Group esetében megállapították, hogy igen magas (közel 100 %-os) kapacitáskihasználási aránnyal működik. Ezenkívül a KP Chemical Group nem tervezi gyártási kapacitásának növelését Dél-Koreában. Sőt, a KP Chemical Group az Unión belül egy termelőüzemet vásárolt, és valószínűleg csökkenti majd a Dél-Koreából történő exportját.

(20)	Ennélfogva tartósnak tekinthetőek azok a körülmények, melyek alapján e vizsgálat során kiszámították a dömpingkülönbözetet.

D.   A FELÜLVIZSGÁLAT MEGSZÜNTETÉSE

(21)	A fenti megállapítások alapján a jelenlegi felülvizsgálatot meg kell szüntetni a KP Chemical Groupra alkalmazandó vám mértékének módosítása nélkül. Mindezek figyelembevételével a károkozás szempontjait szükségtelen megvizsgálni.

E.   KÖZZÉTÉTEL

(22)

Az érdekeltek tájékoztatást kaptak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján a Bizottság le kívánja zárni ezt a részleges időközi felülvizsgálatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Az uniós gazdasági ágazat részéről érkeztek észrevételek, melyek azonban nem voltak olyan jellegűek, hogy indokolttá tették volna a fenti következtetések módosítását.

F.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(23)	Ezt a felülvizsgálatot ezért a 192/2007/EK rendelet módosítása nélkül meg kell szüntetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A többek között a Koreai Köztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálata a hatályban lévő intézkedések módosítása nélkül megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  HL L 59., 2007.2.27., 1. o.

(3)  HL C 47., 2010.2.25., 24. o.

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/4

---

A BIZOTTSÁG 168/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

a 107/2010/EU rendeletnek a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) takarmány-adalékanyagnak maduramicin-ammóniumot, monenzin-nátriumot, narazint vagy robenidin-hidrokloridot tartalmazó takarmányokban való felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet lehetővé teszi, hogy az adalékanyagok engedélyét az engedély jogosultjának kérésére és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményét követően módosítsák.

(3)	A 107/2010/EU bizottsági rendelet (2) a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) mikroorganizmus-készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként való alkalmazását tíz évre engedélyezte.

(4)

Az engedély jogosultja kérelmet nyújtott be a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) adalékanyag engedélyének módosítására, hogy az adalékanyagot a maduramicin-ammónium, monenzin-nátrium, narazin vagy robenidin-hidroklorid kokcidiosztatikumot tartalmazó brojlercsirke-takarmányokban is fel lehessen használni. Az engedély jogosultja benyújtotta a kérelme alátámasztása szempontjából fontos adatokat.

(5)	A Hatóság 2010. október 7-i véleményében (3) megállapította, hogy a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) adalékanyag használata összeegyeztethető a maduramicin-ammóniuméval, a monenzin-nátriuméval, a narazinéval és a robenidin-hidrokloridéval.

(6)	Az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételek teljesülnek.

(7)	A 107/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 107/2010/EU rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 36., 2010.2.9., 1. o.

(3)  EFSA Journal 2010; 8(10): 1863. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/6

---

A BIZOTTSÁG 169/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

a diklazuril gyöngytyúkok takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Janssen Pharmaceutica N.V.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban kérelmet nyújtottak be a diklazuril engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” adalékanyag-kategóriába sorolandó diklazuril gyöngytyúkok új takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

A legfeljebb 16 hetes, tojástermelésre nevelt csirkék és a legfeljebb 12 hetes pulykák esetében a 2430/1999/EK bizottsági rendelet (2) a 70/524/EGK tanácsi irányelvnek (3) megfelelően tíz évre engedélyezte a diklazuril takarmány-adalékanyagként való használatát. Az 1118/2010/EU bizottsági rendelet (4) a diklazuril brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő felhasználását tíz évre engedélyezte.

(5)

A diklazuril gyöngytyúkok esetében történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2010. október 5-i véleményében (5) megállapította, hogy a javasolt használati feltételek mellett a diklazuril nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségére, sem a környezetre, ugyanakkor ez az adalékanyag hatékonyan szolgálja a gyöngytyúkok kokcidiózisa elleni védekezést. A Hatóság úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követő nyomon követésnek különleges követelményeket kell támasztania a bakteriális és/vagy az Eimeria spp rezisztencia esetleges kialakulásának ellenőrzése érdekében. Emellett a Hatóság az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálati módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(6)	A diklazuril értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” adalékanyag-kategóriába tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 296., 1999.11.17., 3. o.

(3)  HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

(4)  HL L 317., 2010.12.3., 5. o.

(5)  EFSA Journal 2010; 8(10): 1866. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/8

---

A BIZOTTSÁG 170/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény (elválasztott) malacok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Prosol SpA) és az 1200/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény takarmány-adalékanyagként történő használatát elválasztott malacok esetében az 1200/2005/EK bizottsági rendelet (3), hízómarhák esetében a 492/2006/EK bizottsági rendelet (4) engedélyezte – a 70/524/EGK irányelvvel összhangban – határozatlan időre. Az adalékanyagot ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – mint meglévő terméket felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába.

(3)	A Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény takarmány-adalékanyagként történő használatát továbbá kocák esetében a 896/2009/EK bizottsági rendelet (5), tejelő tehenek és lovak esetében az 1119/2010/EU bizottsági rendelet (6) engedélyezte – az 1831/2003/EK rendelettel összhangban – tíz évre.

(4)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően és a rendelet 7. cikkével összefüggésben a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény (elválasztott) malacok takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére vonatkozóan kérelmet nyújtottak be, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) 2010. október 6-i véleményében (7) arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és használatával javulhat a célfajok tenyésztéstechnikai teljesítménye. A hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálatára vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)	A Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítmény vizsgálata azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)	A rendelet szerinti új engedély megadása következtében az 1200/2005/EK rendeletben szereplő, a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 készítményre vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

(8)	Mivel az engedélyezési feltételek módosítására nem biztonsági okokból kerül sor, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni a készítményt tartalmazó előkeverékek és összetett takarmányok meglévő készleteinek felhasználására.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Az 1200/2005/EK rendelet II. mellékletének E 1710 EK-sorszámú bejegyzését – adalékanyag: Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 – el kell hagyni.

3. cikk

A 70/524/EGK irányelv szerint címkézett, a Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 adalékanyagot tartalmazó előkeverékek és összetett takarmányok továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók a meglévő készletek kimerüléséig.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

(3)  HL L 195., 2005.7.27., 6. o.

(4)  HL L 89., 2006.3.28., 6. o.

(5)  HL L 256., 2009.9.29., 6. o.

(6)  HL L 317., 2010.12.3., 9. o.

(7)  EFSA Journal 2010; 8(10):1864.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/11

---

A BIZOTTSÁG 171/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) baromfik és disznófélék takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja a DSM Nutritional Products Sp. z o.o. által képviselt DSM Nutritional Products Ltd.) és a 255/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) takarmány-adalékanyagként történő használatát a brojlercsirkék, a tojótyúkok, a hízópulykák, a malacok, a hízósertések és a kocák esetében a 255/2005/EK bizottsági rendelet (3) engedélyezte – a 70/524/EGK irányelvvel összhangban – határozatlan időre. Az említett adalékanyagot ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – mint meglévő terméket felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába.

(3)

Emellett az említett adalékanyag kacsák takarmány-adalékanyagaként történő használatát a 6-fitáz EC 3.1.3.26 (Ronozyme) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről szóló, 2007. december 18-i 1500/2007/EK bizottsági rendelet (4) engedélyezte – az 1831/2003/EK rendelettel összhangban – tíz évre.

(4)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően és a rendelet 7. cikkével összefüggésben kérelmet nyújtottak be az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) brojlercsirkék, tojótyúkok, hízópulykák, malacok, hízósertések és kocák takarmány-adalékanyagaként való újraértékelése, valamint – a rendelet 7. cikkének megfelelően – a jogszabályban korábban nem szabályozott baromfik és disznófélék esetében történő új felhasználása iránt, azt kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(5)

A kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) 2010. október 6-i véleményében (5) arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és használata fokozhatja a foszfor emészthetőségét. A hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálatára vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)

Az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)	A rendelet szerinti új engedély megadása következtében a 255/2005/EK rendeletben szereplő, az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) készítményre vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

(8)	Az egyértelműség érdekében az 1500/2007/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(9)	Mivel az engedélyezési feltételek módosítására nem biztonsági okokból kerül sor, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni az előkeverékek és összetett takarmányok meglévő készleteinek felhasználására.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

A 255/2005/EK rendelet II. mellékletének E 1614 (i) EK-számú bejegyzését – adalékanyag: 6-fitáz EC 3.1.3.26 – el kell hagyni.

3. cikk

Az 1500/2007/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

A 70/524/EGK irányelv és a 255/2005/EK rendelet szerint címkézett, az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó előkeverékek és összetett takarmányok továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók a meglévő készletek kimerüléséig.

Az 1831/2003/EK és 1500/2007/EK rendelet szerint címkézett, az Aspergillus oryzae DSM 14223 által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó előkeverékek és összetett takarmányok továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók a meglévő készletek kimerüléséig.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

(3)  HL L 45., 2005.2.16., 3. o.

(4)  HL L 333., 2007.12.19., 54. o.

(5)  The EFSA Journal 2010; 8(10):1862.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/14

---

A BIZOTTSÁG 172/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2011. évre előre történő megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke a) és d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 28. cikke rendelkezik a vajra vonatkozó magántárolási támogatás nyújtásáról.

(2)	A vaj árának és készleteinek alakulása a piac egyensúlyának zavarára utal, amely szezonális tárolás segítségével megszüntethető vagy csökkenthető. A jelenlegi piaci helyzetre tekintettel 2011. március 1-jétől indokolt támogatást nyújtani a vaj magántárolásához.

(3)	Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározta a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait.

(4)	A 826/2008/EK rendelet 6. cikke értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályoknak és feltételeknek megfelelően kell nyújtani.

(5)	Az 1234/2007/EK rendelet 29. cikkével összhangban a támogatást a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának várható alakulására figyelemmel kell megállapítani.

(6)	Indokolt támogatást megállapítani az érintett termékek be- és kitárolásának költségeire, valamint a hűtőházi tárolás napi költségeire és a finanszírozási költségekre vonatkozóan.

(7)

A szóban forgó intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében és a tagállamok jelenlegi gyakorlatára figyelemmel indokolt előírni, hogy a támogatás csak a már teljesen betárolt termékekre vonatkozzon. Következésképpen eltérést kell biztosítani a 826/2008/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében foglaltaktól.

(8)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében abban az esetben, ha a tárolásra vonatkozó szükséges információk már szerepelnek a támogatás iránti kérelemben, helyénvaló mentességet adni azon kötelezettség alól, hogy ugyanezeket az információkat a 826/2008/EK rendelet 20. cikke első bekezdésének a) pontja alapján a szerződés megkötését követően is bejelentsék.

(9)

Az egyszerűsítés és a logisztikai hatékonyság érdekében azokban az esetekben, ahol a szerződésszám szerepel a tárolási nyilvántartásban, célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy eltekintsenek azon kötelezettségtől, amely szerint a szerződésszámot minden egyes tárolt egységen fel kell tüntetni.

(10)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében és a vajtárolás különleges helyzetét figyelembe véve indokolt a 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdése szerinti ellenőrzéseket a szerződések legalább felének tekintetében elvégezni. Ezért rendelkezni kell az említett cikktől való eltérésről.

(11)

A vajra vonatkozó magántárolási támogatás 2010. évben alkalmazandó összegét a 158/2010/EU bizottsági rendelet (3) állapította meg. Tekintve, hogy a 2011. évre új összeget kell megállapítani, az említett rendeletet az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni. Ugyanezen okból indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet a szerződéses tárolási időszak végeként meghatározott záró időpontban veszítse hatályát.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   E rendelet az 1234/2007/EK rendelet 28. cikkének a) pontjában említett sózott és sózatlan vaj magántárolási támogatásáról rendelkezik a 2011. március 1-jétől kezdődően kötendő szerződések tekintetében.

(2)   Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, a 826/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.

2. cikk

A mennyiségeknek a 826/2008/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett mértékegysége a „tárolási tétel”, amely az e rendeletben szabályozott termék legalább egy tonna tömegű, homogén összetételű és minőségű, egyetlen gyártóüzemben előállított és egy adott napon egy adott raktárba betárolt mennyiségének felel meg.

3. cikk

(1)   A 826/2008/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a kérelmek csak a már teljesen betárolt termékekre vonatkozhatnak.

(2)   A 826/2008/EK rendelet 20. cikke első bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó.

(3)   A tagállamok mentességet adhatnak a 826/2008/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, a szerződésszám feltüntetésére vonatkozó kötelezettség alól, feltéve, hogy a raktár vezetője vállalja, hogy a szerződésszámot feltünteti a szóban forgó rendelet I. mellékletének III. pontjában említett nyilvántartásban.

(4)   A 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az ellenőrzésért felelős hatóság a szerződéses tárolási időszak végén – a 2011. augusztustól 2012. februárig terjedő kitárolási időszak teljes ideje alatt – a szerződések legalább felével kapcsolatban mintavétel útján ellenőrzi a raktáron lévő vaj tömegét és azonosságát.

4. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó támogatás összege:

—	a rögzített tárolási költségekre 18,06 EUR/tárolt tonna,

—	a szerződéses tárolás időtartamára 0,35 EUR/tonna/nap.

(2)   A szerződéses tárolás keretében a betárolásra 2011. március 1. és augusztus 15. között kerül sor. A kitárolásra csak 2011. augusztus 16-tól kerülhet sor. A szerződéses tárolás vége a kitárolás napját megelőző nap vagy legkésőbb a betárolás évét követő év februárjának utolsó napja.

(3)   Támogatás csak akkor nyújtható, ha a szerződéses tárolási időszak hossza 90 és 210 nap között van.

5. cikk

A tagállamok – a 826/2008/EK rendelet 35. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően – minden kedden brüsszeli idő szerint déli 12 óráig tájékoztatják a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre szerződést kötöttek, valamint azokról a termékmennyiségekről, amelyekre szerződéskötésre irányuló kérelmet nyújtottak be.

6. cikk

A 158/2010/EU rendelet hatályát veszti.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2012. február 29-én hatályát veszti.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 223., 2008.8.21., 3. o.

(3)  HL L 49., 2010.2.26., 14. o.

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/16

---

A BIZOTTSÁG 173/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

a 2095/2005/EK, az 1557/2006/EK, az 1741/2006/EK, az 1850/2006/EK, az 1359/2007/EK, a 382/2008/EK, a 436/2009/EK, a 612/2009/EK, az 1122/2009/EK, az 1187/2009/EK és a 479/2010/EU rendeletnek a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendő értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 161. cikke (3) bekezdésére, 170. cikkére, 171. cikke (1) bekezdésére és 192. cikke (2) bekezdésére a 4. cikkével összefüggésben,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 142. cikke q) pontjára,

mivel:

(1)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (3) közös szabályokat állapít meg a tagállami illetékes hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák az értesítések küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak validálását. Ezenkívül a szóban forgó rendelet megállapítja az információs rendszerekre vonatkozó közös elveket, amelyek a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítását szolgálják, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről.

(2)	A 792/2009/EK rendelet értelmében az információs rendszereknek az említett rendelettel összhangban történő használatára vonatkozó kötelezettséget bele kell foglalni a konkrét értesítési kötelezettséget előíró rendeletekbe.

(3)

A Bizottság kifejlesztett egy olyan információs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások bonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék.

(4)

E rendszernek a 792/2009/EK rendelettel összhangban történő alkalmazása révén többféle értesítési kötelezettségnek eleget lehetne tenni, különös tekintettel a dohányra vonatkozó információk közlését illetően a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2095/2005/EK bizottsági rendelet (4), az 1952/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a komlóágazatbeli szerződés-nyilvántartás és adatközlések tekintetében való megállapításáról szóló, 2006. október 18-i 1557/2006/EK bizottsági rendelet (5),a kifejlett, hímivarú szarvasmarhafélék kivitel előtt vámraktározási eljárás alá vont, kicsontozott húsára nyújtott különleges export-visszatérítésre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2006. november 24-i 1741/2006/EK bizottsági rendelet (6), a komló és a komlótermékek tanúsítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1850/2006/EK bizottsági rendelet (7), az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2007. november 21-i 1359/2007/EK bizottsági rendelet (8), a marha- és borjúhús-ágazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról szóló, 2008. április 21-i 328/2008/EK bizottsági rendelet (9), a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet (10), a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet (11), a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (12), a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 27-i 1187/2009/EK bizottsági rendelet (13) és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2010. június 1-jei 479/2010/EU bizottsági rendelet (14) által előírtakra.

(5)

A hatékony igazgatás érdekében és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve az értesítéseket indokolt egyszerűsíteni. Célszerű rendelkezni különösen arról, hogy a 2095/2005/EK, az 1557/2006/EK és az 1850/2006/EK rendeletben előírt adatokat csak a dohányt, illetve komlót valóban termesztő tagállamoknak kelljen megküldeniük. Ezenkívül az egyértelműség érdekében indokolt az említett rendeletekben pontosan meghatározni az értesítések tartalmát.

(6)

A 436/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontja értelmében a tagállamok által a Bizottsággal közlendő adatokat az Eurostathoz kell küldeni. A következetesség és a megfelelő ügyintézés érdekében indokolt előírni, hogy az érintett információkat az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe elektronikus úton, a Bizottság (az Eurostat) által meghatározott technikai előírásoknak megfelelően kell továbbítani.

(7)

Az alkalmazandó átváltási árfolyamoknak összhangban kell lenniük az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1913/2006/EK bizottsági rendelet (15) 11. cikkében meghatározott elvvel.

(8)	Ezért a 2095/2005/EK, az 1557/2006/EK, az 1741/2006/EK, az 1850/2005/EK, az 1359/2007/EK, a 382/2008/EK, a 436/2009/EK, a 612/2009/EK, az 1122/2009/EK, az 1187/2009/EK és a 479/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának és a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottságnak a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2095/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk (1)   A dohánytermelő tagállamok minden betakarítás kapcsán a betakarítást követő év július 31. előtt értesítik a Bizottságot a következő adatokról összesítve, valamint az a) ponttól eltekintve a (3) bekezdésben említett nyersdohánytípusok szerinti bontásban is: a) az elsődleges feldolgozók száma; b) a dohánytermelők száma; c) a dohánytermő terület kiterjedése hektárban; d) a leszállított mennyiség tonnában; e) a termelőknek fizetett átlagár adók és illetékek nélkül; f) a betakarítást követő év júniusa végén az elsődleges feldolgozók készletei tonnában. Az e) pontban említett árat EUR/kg-ban kell kifejezni, szükség esetén az Európai Központi Bank által a betakarítást követő év január 1. előtt meghatározott legutóbbi átváltási árfolyam alkalmazásával. (2)   A dohánytermelő tagállamok minden betakarítás kapcsán a betakarítás évének július 31. előtt értesítik a Bizottságot a következő adatokról összesítve, valamint a (3) bekezdésben említett nyersdohánytípusok szerinti bontásban is: a) a dohánytermő terület kiterjedése hektárban; b) a termés becsült mennyisége tonnában. (3)   A nyersdohány típusai a következők: a)   I. csoport: mesterséges hővel szárított dohány: szárítókamrában, szabályozott levegőkeringetésnek, hőmérsékletnek és páratartalomnak kitéve szárított dohány, különösen a Virginia; b)   II. csoport: természetes úton szárított világos dohány: levegőn, fedett helyen szárított dohány, amelyet nem hagynak fermentálódni, különösen a Burley és a Maryland; c)   III. csoport: természetes úton szárított sötét dohány: levegőn, fedett helyen szárított dohány, amelyet értékesítés előtt hagynak természetes úton fermentálódni, különösen a Badischer Geudertheimer, a Fermented Burley, a Havana, a Mocny Skroniowski, a Nostrano del Brenta és a Pulawski; d)   IV. csoport: füstöléssel szárított dohány: tűzzel szárított dohány, különösen a Kentucky és a Salento; e)   V. csoport: napon szárított dohány: napon szárított, más néven keleti dohány, különösen a Basmas, a Katerini és a Kaba-Koulak. (4)   Amennyiben egy tagállamban az előző betakarítási évben 3 000 hektárnál kisebb területen termesztettek dohányt, mindössze az (1) bekezdés b) és c), valamint a (2) bekezdés a) pontjában előírt összesített adatokról kell értesítenie a Bizottságot, nyersdohánytípus szerinti bontás nélkül. (5)   Az (1), a (2) és a (4) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (16) megfelelően kell megküldeni.

2.	A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett gazdasági szereplők – köztük a termelői szervezetek is – a meghatározott határidőkön belül a tagállamok rendelkezésére bocsássák az előírt információkat.”

3.	Az IA., az IB., a II. és a III. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Az 1557/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk (1)   A komlótermelő tagállamok minden betakarítás kapcsán a betakarítást követő év július 15. előtt értesítik a Bizottságot a következő adatokról összesítve, valamint az a) és g) ponttól eltekintve a két komlótípus (keserű és aromás) szerinti bontásban is: a) a komlótermelők száma; b) betakarítási terület és a betakarítási évben újonnan vetett komlóültetvények kiterjedése hektárban; c) az előzetesen megkötött szerződések alapján értékesített mennyiség tonnában és a komlóért a termelőknek fizetett átlagár; d) a más szerződések alapján vagy szerződés nélkül értékesített mennyiség tonnában és a komlóért a termelőknek fizetett átlagár; e) az el nem adott komló mennyisége tonnában; f) alfasavtermelés tonnában és az átlagos alfasavtartalom százalékban; g) a következő betakarítási évre előzetesen megkötött szerződések által lefedett komlómennyiség tonnában. A c) és d) pontban említett árakat EUR/kg-ban kell kifejezni, szükség esetén az Európai Központi Bank által a betakarítást követő év január 1. előtt meghatározott legutóbbi átváltási árfolyam alkalmazásával. (2)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (17) megfelelően kell megküldeni. (3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett gazdasági szereplők – köztük a termelői szervezetek is – a meghatározott határidőkön belül a tagállamok rendelkezésére bocsássák az előírt információkat.

2.	A mellékletet el kell hagyni.

3. cikk

Az 1741/2006/EK rendelet 13. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

4. cikk

Az 1850/2006/EK rendelet 23. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

5. cikk

Az 1359/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A tagállamok meghatározzák a felügyelet feltételeit, és ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot. Meghoznak minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy kizárják a szóban forgó termékek helyettesítését, méghozzá minden húsdarab azonosítása révén. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a felügyelet feltételeinek bármely változásáról.”

2.

A 10. cikkben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „Az 5. cikk (1) bekezdésében előírt, az illetékes hatóságok által negyedévente elfogadott, a hátulsó negyedekből előállított kicsontozott darabokra vonatkozó bizonyítványok tekintetében a tagállamok legkésőbb az adott negyedévet követő második hónap végéig értesítik a Bizottságot a következőkről:”.

3.	A szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki: „10a. cikk Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (20) megfelelően kell megküldeni.

6. cikk

A 382/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 14. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről: a) minden munkanapon legkésőbb (brüsszeli idő szerint) 18 óráig a kérelmek tárgyát képező termékek teljes mennyisége; b) legkésőbb a kérelmek benyújtását követő hónap végéig a kérelmezők jegyzéke.”

2.

A 15. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről: a) minden munkanapon legkésőbb (brüsszeli idő szerint) 18 óráig a kérelmek tárgyát képező termékek teljes mennyisége; b) legkésőbb a kérelmek benyújtását követő hónap végéig a kérelmezők jegyzéke.”

3.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk (1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről: a) minden hét péntekéig: i. az adott héten hétfő és péntek között a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően előzetesen rögzített export-visszatérítés melletti kivitelre benyújtott engedélykérelmek, vagy hogy az adott héten nem érkezett ilyen kérelem; ii. az adott héten hétfő és péntek között a 376/2008/EK rendelet 47. cikkében említett eljárásnak megfelelően benyújtott engedélykérelmek, vagy hogy az adott héten nem érkezett ilyen kérelem; iii. az adott héten hétfő és péntek között az e rendelet 12. cikkének (6) bekezdése alapján kiadott engedélyekben szereplő mennyiségek, vagy hogy ilyen engedélyt az adott héten nem adtak ki; iv. az adott héten hétfő és péntek között a 376/2008/EK rendelet 47. cikkében előírt eljárásnak megfelelően kérelmezett engedélyekben szereplő mennyiség, feltüntetve a kérelmek benyújtásának időpontját és a rendeltetési országot is; v. azon mennyiségek, amelyek vonatkozásában az adott hét folyamán e rendelet 12. cikkének (5) bekezdése értelmében visszavonták az engedélykérelmet, feltüntetve a kérelmek benyújtásának időpontját; b) minden hónap 14. napja előtt az előző hónap vonatkozásában: i. a 376/2008/EK rendelet 15. cikkében említett engedélykérelmek; ii. azon mennyiségek, amelyekre vonatkozóan e rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és a 376/2008/EK rendelet 47. cikke alapján engedélyt adtak ki, és azt nem használták fel. (2)   Az (1) bekezdésben említett értesítésekben pontosan meg kell adni: a) a 10. cikk (5) bekezdésében említett minden egyes kategória vonatkozásában a termék tömegében kifejezett mennyiségét vagy az élőállat-számot; b) minden egyes kategória vonatkozásában a mennyiségeket rendeltetési hely szerinti bontásban.”

4.	A szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki: „16a. cikk Az e fejezetben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (21) megfelelően kell megküldeni.

5.	A VIII. mellékletet el kell hagyni.

7. cikk

A 436/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A bortól eltérő termékmennyiségek bor hektoliterbe való átszámításához a tagállamok együtthatókat határozhatnak meg, amelyek az objektív kritériumoktól függően változhatnak, befolyásolva az átváltást. A tagállamok a 19. cikk (1) bekezdésében említett összefoglaló küldésekor értesítik a Bizottságot az együtthatókról.”

2.	A II. cím III. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép: „III.   FEJEZET A tagállamok által küldendő értesítések ”

3.

A 19. cikk (3) bekezdése első albekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az árak alakulásának megállapítása céljából azok a tagállamok, amelyek bortermelése az elmúlt öt évben átlagban meghaladta az Unió teljes bortermelésének 5 %-át, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (22) XIb. mellékletének 1. pontja szerinti borokra vonatkozóan elküldik a Bizottságnak a következőket:

4.

A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép: „49. cikk Értesítés (1)   Minden tagállam értesíti a Bizottságot a következőkről: a) az e cím végrehajtásáért felelős hatóság vagy hatóságok neve és címe; b) adott esetben egy illetékes hatóság által az e cím végrehajtásával meghatalmazott szerv(ek) neve és címe. (2)   Minden tagállam értesíti továbbá a Bizottságot: a) az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokkal és szervekkel kapcsolatos bármely későbbi változásról; b) az e cím végrehajtására tett intézkedésekről, amennyiben azok az 555/2008/EK rendeletben említett, tagállamok közötti együttműködés szempontjából külön jelentőséggel bírnak. (3)   A Bizottság a tagállamoktól származó információk alapján listát készít az illetékes hatóságok, valamint szervek nevéről és címéről, és a listát naprakészen tartja. A Bizottság e listát közzéteszi az interneten.”

5.

Az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép: „50. cikk Értesítés (1)   E rendelet bármely rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendeletben meghatározott értesítési határidők betartása érdekében. (2)   Az e rendelet szerint nyilvántartásba vett információkat a tagállamok a nyilvántartásba vétel évét követő legalább öt borászati évig megőrzik. (3)   Az e rendeletben előírt értesítés nem érinti a tagállamoknak a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló 357/79/EGK rendeletben megállapított kötelezettségeit. (4)   Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (23) megfelelően kell megküldeni. Mindazonáltal a 19. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában említett adatokat a tagállamoknak elektronikus formában kell megküldeniük, illetve elektronikus úton kell feltölteniük az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai előírásoknak megfelelően.

8. cikk

A 612/2009/EK rendelet 50. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

9. cikk

Az 1122/2009/EK rendelet 84. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

10. cikk

Az 1187/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A visszatérítést előzetesen rögzítő kiviteli engedélyeket a kérelmek benyújtásának napját követő ötödik munkanapon bocsátják ki, feltéve, hogy a 479/2010/EU bizottsági rendelet (26) 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban bejelentették azokat a mennyiségeket, amelyekre engedélykérelmet nyújtottak be, és hogy nem került sor az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedésekre.

2.	A 24. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok késedelem nélkül értesítik a Bizottságot a kijelölt importőr személyének megváltozásáról, a Bizottság pedig értesíti az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságait a változásról.”

3.

A 31. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A tagállamok legkésőbb az engedélykérelmek benyújtási időszakának végét követő ötödik munkanapon értesítik a Bizottságot a kontingens mindkét részét, valamint a visszatérítési nómenklatúra valamennyi termékkódját illetően az engedélykérelmekben szereplő mennyiségekről vagy adott esetben arról, hogy nem nyújtottak be kérelmet. Az első albekezdésben említett értesítés előtt a tagállamok megvizsgálják, hogy teljesülnek-e a 27. cikk (2) bekezdésében, valamint a 28. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek.” b) a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő lép: „Ha az elosztási együttható alkalmazása kérelmezőnként 20 tonnánál kisebb mennyiséget eredményez, a kérelmezők visszavonhatják kérelmeiket. Ilyen esetekben a kérelmezők a Bizottság határozatának közzétételét követő három munkanapon belül értesítik az illetékes hatóságot. A biztosítékot azonnal fel kell oldani. Az illetékes hatóság a határozat közzétételét követő nyolc munkanapon belül értesíti a Bizottságot a visszatérítési nómenklatúra termékkódjai szerinti bontásban azon mennyiségekről, amelyekre vonatkozóan a kérelmeket visszavonták és a biztosíték feloldásra került.”

4.

A 32. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1)   Az engedélyeket a gazdasági szereplő kérelmére bocsátják ki, legkorábban június 1-jén és legkésőbb a következő év február 15-én. Engedély kizárólag azon gazdasági szereplők részére állítható ki, akiknek az engedélykérelméről a Bizottság a 31. cikk (1) bekezdésével összhangban értesítést kapott. Ha nem bizonyul helytállónak egy olyan gazdasági szereplő által szolgáltatott információ, aki számára engedélyt bocsátottak ki, az engedélyt visszavonják, és a biztosíték elvész. A tagállamok legkésőbb február végéig értesítik a Bizottságot a 28. cikk (1) bekezdésében említett kontingens mindkét részét illetően a visszatérítési nómenklatúra termékkódjai szerinti bontásban azon mennyiségekről, amelyekre nem adtak ki kiviteli engedélyt.” b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5)   A tagállamok legkésőbb minden év augusztus 31-ig értesítik a Bizottságot a 28. cikk (1) bekezdésében említett kontingens mindkét részét illetően az ott említett előző tizenkét hónapos időszak tekintetében a visszatérítési nómenklatúra termékkódjai szerinti bontásban a következőkről: — a kiosztott mennyiség, — a kiadott engedélyekben szereplő mennyiség, — az exportált mennyiség.”

5.	A 33. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (27) megfelelően kell megküldeni.

6.	A IV., az V. és a VI. mellékletet el kell hagyni.

11. cikk

A 479/2010/EU rendelet 7. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. március 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(3)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.

(4)  HL L 335., 2005.12.21., 6. o.

(5)  HL L 288., 2006.10.19., 18. o.

(6)  HL L 329., 2006.11.25., 7. o.

(7)  HL L 355., 2006.12.15., 72. o.

(8)  HL L 304., 2007.11.22., 21. o.

(9)  HL L 115., 2008.4.29., 10. o.

(10)  HL L 128., 2009.5.27., 15. o.

(11)  HL L 186., 2009.7.17., 1. o.

(12)  HL L 316., 2009.12.2., 65. o.

(13)  HL L 318., 2009.12.4., 1. o.

(14)  HL L 135., 2010.6.2., 26. o.

(15)  HL L 365., 2006.12.21., 52. o.

(16)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(17)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(18)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(19)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(20)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(21)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(22)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.”

(23)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(24)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(25)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(26)  HL L 135., 2010.6.2., 26. o.”

(27)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(28)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/23

---

A BIZOTTSÁG 174/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 314/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i 314/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke b) pontjára,

mivel

(1)	A 314/2004/EK rendelet III. melléklete felsorolja azokat a személyeket, akikre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

A Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 15-i 2011/101/KKBP tanácsi határozat (2) felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket, amelyekre a határozat 5. cikke szerinti korlátozások alkalmazandók, a 314/2004/EK rendelet pedig olyan hatályt ruház e határozatra, melyhez uniós szintű fellépésre van szükség. Az e tanácsi határozattal való összhang biztosítása érdekében a 314/2004/EK rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 314/2004/EK rendelet III. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 55., 2004.2.24., 1. o.

(2)  HL L 42., 2011.2.16., 6. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/31

---

A BIZOTTSÁG 175/2011/EU RENDELETE

(2011. február 23.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. február 24-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/33

---

A BIZOTTSÁG 2011/15/EU IRÁNYELVE

(2011. február 23.)

a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikkére,

mivel:

(1)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC.150(77) jelű határozatát 2009. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta az IMO MSC.286(86) jelű határozata. Emiatt aktualizálásra szorul a 2002/59/EK irányelv 12. cikke, mely jelenleg a hatályon kívül helyezett határozatra hivatkozik.

(2)

Az életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) módosításaival összhangban helyénvaló naprakésszé tenni az automatikus azonosító rendszerek (AIS) és a menetíró rendszerek (VDR-rendszerek) alkalmazására vonatkozó követelményeket; ezeknek a követelményeknek egyúttal indokolt figyelembe venniük az IMO által jóváhagyott egyszerűsített VDR-rendszerek területén bekövetkezett fejlődést is. A kis távolságokon közlekedő kisméretű személyszállító hajókra vonatkozó alkalmazási követelmények alóli mentességek hatálya pontosításra, illetőleg az érintett utak sajátosságaihoz való hozzáigazításra szorul.

(3)

Egyértelműbbé szükséges tenni a tengeri baleseteket követő beavatkozás lehetőségeivel kapcsolatos tagállami hatásköröket. Egyértelműen indokolt kimondani különösen, hogy a tagállamok a partjaikat vagy a kapcsolódó érdekeltségeiket, a más hajók, azok személyzete és utasai biztonságát vagy a parton tartózkodó személyeket veszélyeztető súlyos és közvetlen fenyegetés megelőzése, valamint a tengeri környezet megóvása céljából utasíthatják a segítségnyújtással, a hajómentéssel és a vontatással foglalkozó vállalkozásokat.

(4)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítások

A 2002/59/EK irányelv a következők szerint módosul:

1.

A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép: „b) a MARPOL I. melléklete szerinti anyagok tekintetében a biztonsági adatlap, amelyen szerepelnek a termékek fiziko-kémiai jellemzői, az adott esetnek megfelelően beleértve az 50 °C-on mért, cSt-ban kifejezett viszkozitást és a 15 °C-on mért sűrűséget is, valamint az IMO MSC.286(86) jelű határozata értelmében a biztonsági adatlapon feltüntetendő más adatok;”

2.	A II. melléklet helyébe az ezen irányelv I. mellékletében megállapított szöveg lép.

3.	A IV. melléklet helyébe az ezen irányelv II. mellékletében megállapított szöveg lép.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek – a halászhajókra vonatkozóan a 2009/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikkének (1) bekezdésében előírt átültetési határidő sérelme nélkül – legkésőbb a hatálybalépést követően 12 hónappal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 208., 2002.8.5., 10. o.

(2)  HL L 131., 2009.5.28., 101. o.

---

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/37

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. február 22.)

Saint Pierre és Miquelonról behozott bizonyos halászati termékek tekintetében a 2001/822/EK tanácsi határozatban meghatározott származási szabályoktól való eltérésről

(az értesítés a C(2011) 986. számú dokumentummal történt)

(2011/122/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra (tengerentúli társulási határozat) (1) és különösen annak III. melléklete 37. cikkére,

mivel:

(1)

A 2001/822/EK határozat III. melléklete meghatározza a „származó termék” fogalmát és az igazgatási együttműködés módszereit. A melléklet 37. cikke értelmében a származási szabályoktól akkor engedélyezhető eltérés, ha azt az adott országban vagy területen meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja.

(2)

2010. október 19-én Saint Pierre és Miquelon nyolcéves időtartamra eltérést kért a 2001/822/EK határozat III. mellékletében meghatározott származási szabályoktól. November 12-én a kérelemhez kiegészítő információk érkeztek. A kérelem tárgyát a következő, harmadik országokból származó, Saint Pierre és Miquelonban feldolgozott, az Unióba való exportra szánt termékek képezték: 225 tonna éves mennyiségű, a 0306 és 1605 KN-kódok alá tartozó homár (Homarus americanus), 600 tonna, a 0303, 0304, 0305 és 1604 KN-kódok alá tartozó makréla és hering (Scomber scombrus, Clupea harengus), valamint 250 tonna, a 0307 és 1605 KN-kódok alá tartozó éti kagyló.

(3)	Saint Pierre és Miquelon az egyéb halfélék forrásainak szűkösségével indokolta kérelmét.

(4)

A 2011/822/EK határozat III. mellékletének 37. cikke (1) bekezdése és (5) bekezdésének a) és b) pontja értelmében az eltérés indokolt, különösen a meglevő helyi ipar fejlődésére, a gazdasági és szociális hatásra és Saint Pierre és Miquelon különleges helyzetére való tekintettel. Az olyan eltérés, amelyet feldolgozáson átesett termékek számára adnak meg, hozzájárul a meglevő ipar fejlődéséhez. Az eltérés lehetővé tétele alapvető fontosságú a kérdéses üzem szempontjából, amely jelentős számú embert foglalkoztat. A jelenlegi termelést célszerű új fajokkal bővíteni.

(5)	A mennyiségekre, felügyeletre és időtartamra vonatkozó bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén az eltérés nem vezetne az Unió vagy egy, illetve több tagállam valamely gazdasági ágazatának súlyos károsodásához.

(6)

A 0303 KN-kód alá tartozó termékek kapcsán azonban a 37. cikk általános felépítéséből az következik, hogy ezek esetében nem lehet engedélyezni a 2001/822/EK határozat III. mellékletében meghatározott származási szabályoktól való eltérést. E termékek ugyanis nem járulnak hozzá a meglévő ipar fejlődéséhez, mivel csupán csomagoláson esnek át, ami nem valódi ipari jellegű tevékenység.

(7)

Szintén nem indokolt eltérést engedélyezni a 0304 KN-kód alá sorolt friss és fagyasztott makréla- és heringfilé tekintetében, mivel a filézést gépsor végzi. A filézéshez használt emberi munkaerő oly csekély, hogy nincs kihatással a foglalkoztatottságra. Így e termékek feldolgozása nem járul hozzá a meglévő ipar fejlesztéséhez, és nem indokolt rájuk vonatkozó eltérés engedélyezése.

(8)

A 0305 és 1604 KN-kódok alá tartozó makrélára és heringre vonatkozó eltérést a füstölt és feldolgozott halra kell korlátozni. Annak érdekében, hogy a helyi ipar teljes körűen kihasználhassa a minőségi nyersanyag rendszeres rendelkezésre állását, valamint hogy főszezonon kívül lehetőség nyíljon kiegészítő tevékenység végzésére – méretgazdaságosságot teremtve a helyi ipar szempontjából –, az eltérést e termékek tekintetében a kért éves mennyiség, vagyis 600 tonna erejéig indokolt biztosítani.

(9)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (2) szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. A hatékony kezelés érdekében e szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni azon mennyiségek tekintetében, amelyekre a kérdéses eltérést engedélyezik.

(10)

Mivel a 2001/822/EK határozat 2013. december 31-én hatályát veszti, elő kell írni, hogy az eltérés 2013. december 31. után is alkalmazandó, amennyiben új határozatot fogadnak el a Közösség és a tengerentúli országok és területek társulására vonatkozóan, vagy amennyiben a 2001/822/EK határozatot meghosszabbítják.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2001/822/EK határozat III. mellékletének rendelkezéseitől eltérően az e határozat mellékletében szereplő, Saint Pierre és Miquelon területén feldolgozott halászati termékeket e határozat feltételeinek megfelelően Saint Pierre és Miquelonról származónak kell tekinteni, ha nem származó termékekből készülnek is.

2. cikk

Az 1. cikkben előírt eltérést a Saint-Pierre és Miquelonról 2011. február 1. és 2019. január 31. között az Unióba behozott, a mellékletben szereplő halászati termékekre és éves mennyiségek erejéig kell alkalmazni.

3. cikk

A 2454/93/EGK rendelet vámkontingensek kezelésével kapcsolatos 308a., 308b. és 308c. cikke értelemszerűen vonatkozik az ezen határozat mellékletében szereplő mennyiségek kezelésére.

4. cikk

Saint Pierre és Miquelon vámhatóságai megteszik az 1. cikkben említett termékekből exportált mennyiségek ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket.

E célból az e határozat alapján általuk kibocsátott minden bizonyítványon hivatkozni kell erre a határozatra.

Saint-Pierre és Miquelon illetékes hatóságai háromhavonta kimutatást küldenek a Bizottságnak arról, hogy milyen mennyiségekhez állítottak ki EUR.1 szállítási bizonyítványokat e határozat alapján, és közlik e bizonyítványok sorszámát.

5. cikk

Az e határozat alapján kibocsátott EUR.1 szállítási bizonyítványok 7. rovatában a következő bejegyzések valamelyikét kell feltüntetni:

—	„Derogation – Decision 2011/122/EU”

—	„Dérogation – Décision 2011/122/UE”.

6. cikk

E határozat 2011. február 1-jétől2019. január 31-ig alkalmazandó.

Azonban ha a 2001/822/EK határozatot felváltja egy új, 2013. december 31-ét követően is érvényes preferenciális rendszer, vagy a jelen rendszer érvényességét meghosszabbítják, ezt a határozatot továbbra is alkalmazni kell az új rendszer vagy a jelenlegi rendszer meghosszabbított érvényességének lejártáig, de legfeljebb 2019. január 31-ig.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

(2)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/40

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. február 23.)

a szedaxán és a Bacillus firmus I-1582 hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dokumentációk hiánytalanságának elvi elismeréséről

(az értesítés a C(2011) 989. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/123/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 91/414/EGK irányelv előírja, hogy össze kell állítani a növényvédő szerekben való felhasználásra engedélyezett hatóanyagok európai uniós jegyzékét.

(2)	2010. június 18-án a Syngenta Crop Protection AG a szedaxán hatóanyagra vonatkozó dokumentációt, valamint a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányuló kérelmet nyújtott be Franciaország hatóságaihoz.

(3)	A Bacillus firmus I-1582 hatóanyagra vonatkozóan a Bayer CropScience SAS 2010. szeptember 29-én nyújtotta be Franciaország hatóságaihoz a dokumentációt, valamint a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányuló kérelmet.

(4)

A francia hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy az előzetes vizsgálat alapján a szóban forgó hatóanyagokra vonatkozó dokumentációk vélhetően megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. Úgy tűnik, hogy a benyújtott dokumentációk ugyancsak megfelelnek egy, az érintett hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerre vonatkozóan a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében megállapított adat- és információszolgáltatási követelményeknek is. Ezt követően a kérelmezők a 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a dokumentációkat továbbították a Bizottságnak és a többi tagállamnak, amelyek azután átadásra kerültek az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak.

(5)

E határozat célja, hogy uniós szinten hivatalosan megerősítse, hogy a dokumentációk elvben megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek, valamint az érintett hatóanyagokat tartalmazó legalább egy növényvédő szer tekintetében pedig az említett irányelv III. mellékletében előírt követelményeknek.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében meghatározott hatóanyagokra vonatkozó, a Bizottsághoz és a tagállamokhoz az e hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából benyújtott dokumentációk elvben megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében megállapított adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

A dokumentációk – figyelemmel a javasolt felhasználásra – egy, a hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szer tekintetében megfelelnek a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében megállapított adat- és információszolgáltatási követelményeknek is.

2. cikk

A referens tagállam folytatja az 1. cikkben említett dokumentációk részletes vizsgálatát, és a Bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2012. február 28-ig megküldi vizsgálatai következtetéseit az 1. cikkben említett hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vagy a felvétel elutasítására és az ezzel kapcsolatos feltételekre vonatkozó ajánlásokkal együtt.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/42

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. február 23.)

az etametszulfuron hatóanyagnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dokumentáció hiánytalanságának elvi elismeréséről

(az értesítés a C(2011) 991. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/124/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 91/414/EGK irányelv előírja, hogy össze kell állítani a növényvédő szerekben való felhasználásra engedélyezett hatóanyagok európai uniós jegyzékét.

(2)	2010. június 29-én a DuPont de Nemours GmbH az etametszulfuron hatóanyagra vonatkozó dokumentációt, valamint a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányuló kérelmet nyújtott be az Egyesült Királyság hatóságaihoz.

(3)

Az Egyesült Királyság hatóságai jelezték a Bizottságnak, hogy az előzetes vizsgálat alapján a szóban forgó hatóanyagra vonatkozó dokumentáció vélhetően megfelel a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. Úgy tűnik, hogy a benyújtott dokumentáció ugyancsak megfelel egy, az érintett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerre vonatkozóan a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek is. Ezt követően a kérelmező a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a dokumentációt továbbította a Bizottságnak és a többi tagállamnak, amely azután átadásra került az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak.

(4)

E határozat célja, hogy uniós szinten hivatalosan megerősítse, hogy a dokumentáció elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek, valamint az érintett hatóanyagot tartalmazó legalább egy növényvédő szer tekintetében pedig az említett irányelv III. mellékletében előírt követelményeknek.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében meghatározott hatóanyagra vonatkozó, a Bizottsághoz és a tagállamokhoz az e hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából benyújtott dokumentáció elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében megállapított adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

A dokumentáció – figyelemmel a javasolt felhasználásra – egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer tekintetében megfelel a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében megállapított adat- és információszolgáltatási követelményeknek is.

2. cikk

A referens tagállam folytatja az 1. cikkben említett dokumentáció részletes vizsgálatát, és a Bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2012. február 28-ig megküldi vizsgálatai következtetéseit az 1. cikkben említett hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vagy a felvétel elutasítására és az ezzel kapcsolatos feltételekre vonatkozó ajánlásokkal együtt.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

---

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/44

---

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA 305/09/COL

(2009. július 8.)

a Notodden önkormányzata és a Becromal Norway AS közötti áramértékesítési megállapodásról

(Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve (4) I. része 1. cikkének (3) bekezdésére, valamint II. része 4. cikkének (2) bekezdésére, 4. cikkének (4) bekezdésére és 7. cikkének (2) bekezdésére,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (5), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   Az eljárás

A Hatóság hivatalos eljárás megindításáról szóló 718/07/COL határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében tették közzé (6). A Hatóság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Hatósághoz az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek. A norvég hatóságok 2008. február 4-én kelt levelükben (dokumentumszám: 463572) küldték meg észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

A támogatás kedvezményezettje – a Becromal Norway AS – 2008. május 21-én kelt levelében találkozót kért a Hatósággal. A találkozóra a Hatóság épületében került sor 2008. június 11-én. A találkozó keretében a Becromal képviselői megemlítették többek között a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti kiegészítő megállapodást, amely a Becromal által üzemeltetett erőműből származó szennyvíz önkormányzat általi hasznosítására irányul (dokumentumszám: 482695).

2.   A vizsgált intézkedés leírása

Notodden a délkelet-norvégiai Telemark megyéhez tartozó körzet. Elhelyezkedése miatt – a Heddalsvatnet tóba torkolló két folyó torkolata – a körzet jelentős vízenergia-forrásokkal rendelkezik.

Emiatt a körzet minden évben jogosult bizonyos mennyiségű, ún. „koncessziós áramra” a vízerőmű-üzemeltetőktől. A koncessziós áramra vonatkozó szabályokat az ipari engedélyezési törvény 2. szakaszának (12) bekezdése és a vízenergiáról szóló törvény 12. szakaszának (15) bekezdése határozza meg (7). Ezen azonos szövegezésű rendelkezések alapján az erőmű működési helye szerinti megyék vagy körzetek jogosultak az erőmű éves termelésének legfeljebb 10 %-ára az állam által meghatározott áron. Az 1959 előtt nyújtott koncessziók esetében, mint amilyen a szóban forgó koncesszió is, az ár megállapításának alapja az erőmű ún. „egyedi költségei”, amennyiben nem állapodnak meg alacsonyabb árban (8). Így a koncessziós áram ára rendszerint a piaci árnál alacsonyabb lesz.

Az egyes körzetek koncessziós áramra való jogosultságáról „általános elektromosáram-szükségletük” alapján döntenek. A Norvég Vízerőforrás és Energia Igazgatóság szerint ebbe beletartozik az iparnak, a mezőgazdaságnak és a háztartásoknak szolgáltatott elektromos áram, a nagy energiaintenzitású iparágaknak és a fafeldolgozásnak szolgáltatott áram viszont nem (9). 1988-tól Notodden körzet a Notoddenben található Sagafoss vízesésből termelt áramból körülbelül 3,9 GWh mennyiségre volt jogosult, amit a jelek szerint 2002-ben 7,114 GWh-ra növeltek (10).

A koncessziós áram azon mennyiségein kívül, amelyekre a körzet a koncessziós áramról szóló szabályozások alapján jogosult volt, Notodden önkormányzata a jelek szerint saját használati jogokkal is rendelkezett a notoddeni Sagafoss vízesés tekintetében. Ezt a használati jogot a Tinfos AS aknázta ki, és nem maga az önkormányzat. Cserébe az önkormányzat az erőműtől további elektromosáram-mennyiségre volt jogosult. A Notodden és a Tinfos közötti üzleti kapcsolatot jelenleg a 2001. augusztus 15-én megkötött szerződés szabályozza (11). Ez a szerződés kiköti, hogy 2006. március 31-ig a község évi 30 GWh-nyi áram megvásárlására jogosult a Tinfos AS-től, amely magába foglalja a 3,9 GWh-nyi koncessziós áramot. A koncessziós áram és a pótlólagos mennyiség árát 13,5 øre/kWh-ban állapították meg. 2006. március 31-e után az önkormányzat csak a koncessziós áramnak megfelelő mennyiség megvásárlására volt jogosult, ettől fogva alkalmazzák azokat az árakat, amelyeket az önkormányzat számára az ilyen áram megvásárlására határoztak meg.

Az önkormányzatok koncessziós áramra való jogosultságának idevágó, fent hivatkozott jogalapja kifejezetten megállapítja, hogy az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek a koncessziós áram felett, függetlenül attól, hogy a jogosultság tárgyát képező mennyiséget a körzetek „általános elektromosáram-szükséglete” alapján számítják ki. Így az önkormányzatok nem akadályozhatók abban, hogy az ilyen áramot a körzetben működő, nagy energiaintenzitású iparágaknak, vagy bármilyen más iparágnak értékesítsék.

Ilyen háttér mellett az önkormányzat 2002. május 10-én megállapodást (12) kötött a Becromal alumíniumfólia-gyártóval azon árammennyiség továbbadásáról, amelyre a Tinfos-szal kötött megállapodás alapján jogosult volt. A megállapodás visszamenőleges hatályú, tehát azokra az árammennyiségekre is érvényes, amelyeket a Becromal számára 2001. május 14-e és a szerződés aláírásának napja között értékesítettek. Úgy tűnik, hogy a szóban forgó mennyiségek megegyeznek azokkal a mennyiségekkel, amelyekre az önkormányzat a Tinfos-szal kötött szerződés szerint 2007. március 31-ig jogosult volt, és a következőképpen alakultak: 2001. május 14-től2001. december 31-ig 14,4794 GWh, 2002-től 2005-ig évente 30 GWh, 2006. január 1-jétől2006. március 31-ig 7,397 GWh, és végezetül 2006. április 1-jétől2007. március 31-éig egy opció, amely a Becromal számára lehetőséget nyújt a körzetnek járó koncessziós áram megvásárlására. Az árak szintén megfelelnek a község és a Tinfos közötti szerződésben meghatározottaknak, vagyis 2006. március 31-ig 13,5 øre/kWh, valamint tükrözik a 2006. április 1.–2007. március 31. közötti időszakra vonatkozóan „azokat a feltételeket, amelyek mellett Notodden önkormányzata ebben az időpontban megvásárolhatja a szóban forgó árammennyiséget.”

A Becromal élt azzal az opcióval, hogy a 2006. április 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakban megvásárolhatja a koncessziós áramot (13). Notodden önkormányzata kijelentette, hogy a 2006. április–június közötti időszakban az önkormányzat 15,21 øre/kWh-t fizetett a koncessziós áramért, amelyet a Becromalnak ugyanezen az áron adott tovább. 2006. július és december között a község 11,235 øre/kWh-t fizetett az áramért, amit a Becromalnak 15,21 øre/kWh áron adott tovább. 2007. január és március között az önkormányzat 10,425 øre/kWh-t fizetett az áramért, amelyet a Becromalnak 14,20 øre/kWh áron adott tovább (14).

2007. március 4-én kelt levelében (15) a Becromal kérelmezte az áramvásárlási megállapodás meghosszabbítását. A vállalat arra is rákérdezett, hogy lehetséges-e a szerződésbe nagyobb mennyiségeket belefoglalni. 2007. április 30-án az önkormányzat a kérésre adott válaszában felkínálta a Becromal számára a körzetnek járó koncessziós áram megvásárlását 2007. április 1. és december 31. között 20 øre/kWh áron (amely állítólag megfelel az északi áramtőzsdén – Nord Pool – 2007. májusában érvényes azonnali árnak), majd ezt követően 2008. január 1. és 2010. december 31. között egy három évre szóló megállapodás keretében 26,4 øre/kWh áron. Az önkormányzat kijelentette továbbá, hogy 2007. április 1-jétől a koncessziós áram mennyisége 7,113 GWh lesz.

2007. június 30-án a Becromal válaszában elfogadta a 2007. év utolsó kilenc hónapjára felkínált árakat. Ezzel ellentétben nem fogadta el a 2008–2010 közötti időszakra felkínált árat, mivel azt túl magasnak ítélte meg. Az önkormányzat július 4-én kelt válaszában kifejtette, hogy a Becromal levelében foglaltak alapján úgy tekinti, hogy megegyeztek a 2007. évi árammennyiségekről, ezért hamarosan megállapodás-tervezetet fog eljuttatni a vállalat számára. A 2008–2010 közötti időszakot illetően fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a szerződést piaci feltételek mellett kell megkötni (16). Az önkormányzat később megerősítette, hogy formális megállapodást még nem kötöttek. Továbbá, ami a 2008. január 1-je utáni időszakot illeti, tárgyalásokra sem került még sor eddig (17).

3.   A norvég hatóságok észrevételei

A norvég hatóságok észrevételeiket Notodden önkormányzata egyik levelének továbbításával küldték meg.

Az önkormányzat elsősorban azzal érvel, hogy a Nord Pool áramtőzsdén kötött hosszú távú, tőzsdén kívüli (OTC) szerződések piaci ára valójában majdnem egyenlő volt azzal az árral, amelyben Notodden önkormányzata és a Becromal megegyezett. A Norvégiai Statisztikai Hivatal honlapjáról letöltött (18), „A nagykereskedelmi piacon kereskedett villamos energia és koncessziós áram árai 1994-2005.” című táblázat szerint 2001-ben az 1–5 éves szerződések átlagára 13,6 øre/kWh volt, miközben a Notodden és a Becromal 13,5 øre/kWh árban állapodott meg egymással.

A község szerint a szerződéses ár és a Statisztikai Hivatal táblázatában szereplő ár is jóval alacsonyabb a Nord Pool áramtőzsdén jegyzett azonnali árnál. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a Becromalnak kínált ár és a piaci ár közötti, 17,5 millió NOK körüli különbség – amelyet az önkormányzat által a vállalatnak írt levél említ, illetve amelyre az eljárást megindító határozat hivatkozik – valójában megfelel a megállapodott ár és az azonnali ár közötti különbségnek.

A releváns viszonyítási ár tekintetében az önkormányzat úgy érvel, hogy a szerződéses árat a tőzsdén kívüli szerződések árával kellene összehasonlítani, nem pedig az azonnali árral. Bár az önkormányzat az ezen megállapodás keretében vásárolt áramot értékesíthette volna a spot piacon, amivel potenciálisan magasabb árat érhetett volna el, az érvelés szerint azonban ez jelentős pénzügyi kockázatnak tette volna ki az önkormányzatot. A kockázat onnan ered, hogy az önkormányzat jogosult és köteles arra, hogy 2006. március 31-ig évente 30 GWh áramot vásároljon 13,5 øre/kWh áron a Tinfos-tól. Ezért, ha az azonnali ár ebben az időszakban 13,5 øre/kWh alá esne, az az önkormányzatnak veszteséget jelentene. A norvég hatóságok szerint a Becromal-lal kötött szerződés egy olyan viszonossági szerződés, amelynek célja az önkormányzat pénzügyi veszteség elleni bebiztosítása.

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   Állami támogatás fennállása

1.1.   Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás megléte és a Hatóság eljárást megindító határozatában megfogalmazott aggályai

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás meghatározása a következő:

E rendelkezésből következik, hogy akkor áll fenn az EGT-megállapodás szerinti állami támogatás esete, ha a támogatást állami forrásokból nyújtják, a kedvezményezett(ek)nek szelektív gazdasági előnyt nyújt; a kedvezményezett az EGT-megállapodás értelmében vett vállalkozás, valamint a támogatási intézkedés torzítja a versenyt és érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

Az eljárást megindító határozatában a Hatóság megállapította, hogy a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti szerződés szelektív előnyt nyújt a Becromal-nak és ezért támogatást tartalmaz, amennyiben a felek közötti megállapodás szerinti ár nem felel meg a piaci árnak. A Hatóság szerint a tények arra utalnak, hogy a szerződéses ár alacsonyabb lehetett a piaci árnál. Először is, a Hatóság rámutatott arra, hogy az önkormányzat és a Becromal közötti áramértékesítési szerződésben megállapított ár tükrözi az önkormányzat Tinfos-szal kötött szerződésében szereplő, az önkormányzat vételi árát. Mivel ez az ár részben a koncessziós áram árán alapul, részben annak ellentételezését, hogy a Tinfos aknázza ki az önkormányzat vízesésre vonatkozó használati jogát, valószínű, hogy ez az ár jóval alacsonyabb a piaci árnál.

A Hatóság rámutatott arra, hogy az ár alacsonyabbnak tűnik az ugyanabban az időszakban megkötött más szerződésekhez képest. Végezetül a Hatóság utalt az önkormányzat azon kijelentésére, miszerint a Becromal a szerződés alapján a piaci árhoz képest valószínűleg 17,5 millió NOK összeget takarított meg.

1.2.   Előny megléte az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében

E feltétel akkor teljesül, ha az intézkedések révén a Becromal olyan előnyökhöz jut, amelyek mentesítik azon terhek alól, amelyeket egyébként a saját költségvetéséből kellene finanszíroznia. Ez az eset állna fenn akkor, amikor egy közjogi jogalany nem közönséges gazdasági szereplőként rögzíti az energia-díjszabást, hanem arra használja fel, hogy az energiafogyasztóknak pénzbeli előnyt nyújtson (19). Jelen esetben akkor állna fenn előny, ha a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti szerződésben az áramra meghatározott ár alacsonyabb volna a piaci árnál. Ebben az esetben az intézkedés szelektív is lenne, mivel kizárólag a Becromal számára nyújtana előnyt.

1.2.1.   A piaci ár meghatározásának alapja

A Hatóság előzetesen megállapítja, hogy a megállapodásban foglalt, fent említett költségalapú ármechanizmus alapján feltételezhető a gazdasági előny megléte. A koncessziós áram – melynek megvásárlására az önkormányzatok jogosultak – fent említett jogszabályok alapján megállapított árai az esetek többségében jelentősen alacsonyabbak lennének a piaci árnál. Azonban a gazdasági előny meglétének megállapításához ez a feltételezés önmagában még nem elégséges. Be kell bizonyítani, hogy az ár valóban alacsonyabb volt a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti szerződéshez hasonló szerződések piaci áránál.

A piaci ár meghatározása érdekében a Hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a piacgazdaságban működő magánbefektető számára milyen ár lett volna elfogadható. Az eljárást megindító határozatában a Hatóság arra hivatkozott, hogy a kifizetett ár és a piaci ár között 17,5 millió NOK összegű különbség áll fenn. A Hatóság eljárást megindító határozatához kapcsolódó észrevételeikben a norvég hatóságok tisztázták, hogy ez a különbség a spot piaci ár és a szerződéses ár közötti különbség. Mivel azonban a szóban forgó szerződés öt évre szóló kétoldalú szerződés, a szerződéses ár nem hasonlítható szükségszerűen össze a spot piaci árakkal, mivel azok az árak a Nord Pool áramtőzsdén értékesített villamos energia árát tükrözik. A Nord Pool elspot piacán óránkénti áramszerződésekkel kereskednek a következő nap 24 óráján belül történő fizikai szállításra vonatkozóan (20). Azonban e szerződések időtartama és a kereskedésük feltételei jelentősen eltérnek a szóban forgó szerződéstől.

Megvizsgálandó, hogy egy piacgazdaságban működő magánbefektető amellett döntött volna-e, hogy hosszú távra szóló kétoldalú szerződést köt a szóban forgó megállapodásban rögzített ár és feltételek mellett. Ennek értékelésekor a Hatóság nem helyettesítheti az önkormányzat gazdasági alapon meghozott döntését a sajátjával, ami azt jeleni, hogy az önkormányzatnak, mint a villamos energia értékesítőjének, tág mozgástérrel kell rendelkeznie döntéseinek meghozatala során. Csak abban az esetben minősülne az intézkedés állami támogatásnak, amikor nincs más ésszerű indoka annak, hogy az önkormányzat miért az adott szerződést választotta (21). Mivel megállapítható, hogy létezik a kétoldalú hosszú távú szerződések piaca és meghatározható a piaci ár, abból kell kiindulni, hogy a piaci befektetők a körülményektől függően az ilyen megállapodásokat részesíthetik előnyben az azonnali áron történő értékesítésekkel szemben, még akkor is, ha az árammennyiség áramtőzsdén (vagyis azonnali áron) történő értékesítése esetleg nagyobb nyereséget hozott volna. Több gazdaságilag ésszerű indok – mint pl. kockázatcsökkentés és az adminisztráció egyszerűsítése – is állhat az olyan döntés mögött, amely egy adott időszakban egyetlen, stabil vásárlót részesíti előnyben az áramtőzsde ingadozó áraival szemben.

A Hatóság e tények alapján megállapítja, hogy célszerű a szerződéses árat az olyan szerződések átlagárához hasonlítani, amelyeket hasonló feltételek mellett, hasonló időtartamra és hasonló időszakban kötöttek meg. A Hatóság kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szerződés megkötése idején várható piaci árat kell értékelni, nem pedig a piaci ár ezt követő alakulását a szerződés időtartama alatt.

1.2.2.   A kétoldalú hosszú távú szerződések piaci árára vonatkozó adatok

A kétoldalú hosszú távú szerződések a szerződés megkötése idején érvényes piaci árának meghatározása érdekében a norvég hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeikben megküldték a Norvég Statisztikai Hivatal nagykereskedelmi piacon kereskedett villamos energia és koncessziós áram 1994–2005 közötti áraira vonatkozó statisztikáit (akkoriban a Norvég Statisztikai Hivatal 24. táblázata, jelenleg 23. táblázata).

23.   táblázat

Nagykereskedelmi piacon kereskedett villamos energia és koncessziós áram. 1994-2007. Øre/kWh  (22)

	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007
Kétoldalú szerződések, összesen	13,2	14,4	16	17,1	13,5	13,2	12,5	14,7	16,5	21,9	18,9	19,1	26,4	24,1
Max. 1 éves szerződések	11,9	14,7	17,2	19,6	15,1	13,4	12,5	18,4	20,5	29,2	23,8	23,6	36	24,2
1–5 éves szerződések	14,2	15,6	16,8	18,7	14,9	15,6	15,2	13,6	17,3	21	18,8	18,5	23,7	31
5 évnél hosszabb szerződések	13,5	12,7	14	13,7	11,2	11	10,7	10,5	10,4	12,4	12,4	12,1	20,6	15,5
Piaci áramkereskedés, összesen	17,3	12,3	25,4	14,2	12,1	11,7	11	19	21,6	30,8	23,8	24,7	39,5	24,3
Azonnali árak	18,2	11,3	25,4	14,3	12,1	11,7	11	18,8	21,6	30,8	24,9	24,7	39,6	24,3
Szabályozási piac	17,3	14,8	25,3	13,6	12,1	11,8	10,3	19,1	20,8	30,5	23,8	24,3	38,4	24,4
Koncessziós áram	9,8	9,4	10,4	10,9	9,1	10	9,3	10	9,7	8,7	7,6	7,5	6,8	7,6

E táblázat szerint az 1–5 éves kétoldalú szerződések kilowatt-óránkénti átlagára 2001-ben 13,6 øre, 2002-ben pedig 17,3 øre volt. Az öt évnél hosszabb szerződések esetében az árak 10,5 øre és 10,4 øre voltak. A Hatóság információt kért a Norvég Statisztikai Hivataltól a statisztika alapját képező szerződésekkel kapcsolatban. A Norvég Statisztikai Hivatal szerint a táblázatban szereplő adatokat a szóban forgó évben érvényes nagykereskedelmi szerződések – ideértve a korábban megkötött de még futó szerződéseket is – alapján határozták meg. Továbbá, a táblázat nem tartalmazza a végfelhasználókkal kötött szerződéseket (23). Az adatokon kívül a Norvég Statisztikai Hivatal technikai magyarázatot is küldött a norvég hatóságoknak az alkalmazott adatsorról (24).

A Hatóság a Norvég Statisztikai Hivatal adatbázisából más statisztikákat is relevánsnak talált, ilyen mindenekelőtt a 7. számú „A nagykereskedelmi piacon értékesített villamos energia negyedéves és éves áraira vonatkozó idősor (adók nélkül)”:

7.   táblázat

A nagykereskedelmi piacon értékesített villamos energia negyedéves és éves áraira vonatkozó idősor (adók nélkül)  (25)

	1 2001	2 2001	3 2001	4 2001	1 2002	2 2002	3 2002	4 2002	1 2003	2 2003	3 2003	4 2003
Villamosenergia-értékesítés	24,3	17	15,8	16,1	16,9	13	14,2	25,6	29,2	20,7	23,8	25,4
Fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések	13,7	12,1	13,6	17,4	16,1	14,6	12,6	11,2	23,7	10,7	10,9	11,1
Fix áras, kötetlen idejű áramvételezési szerződések	21,5	19,8	17,9	17,8	18,7	15,9	14,4	20,6	26,1	22,1	28,1	24,4
Hozzáférés a villamos energiához	21,5	15,8	14,7	15	14,3	11,5	12,6	22,6	28,3	21,1	21,1	21,9
Új fix áras szerződések (az adatfelvétel hetét megelőző utolsó három hónapban megkötött szerződések)	13,8	15,6	—	—	—	—	—	—	—	—	—	33,1

	1 2004	2 2004	3 2004	4 2004	1 2005	2 2005	3 2005	4 2005	1 2006	2 2006	3 2006	4 2006
Villamosenergia-értékesítés	21,2	19,2	21,3	19,9	18,9	23,4	22,6	21,6	30,7	25,5	44,1	38,2
Fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések	17,8	10,9	16	11	12,1	11,9	11,1	10,5	10,7	10,7	10,5	13,8
Fix áras, kötetlen idejű áramvételezési szerződések	20,7	21,5	23,2	20,7	22,6	21,6	17,9	20,3	26,9	21,9	36,7	33
Hozzáférés a villamos energiához	19,6	17,3	19,7	19,1	16,8	22,8	22	18,6	29	26,2	42,7	36,7
Új fix áras szerződések (az adatfelvétel hetét megelőző utolsó három hónapban megkötött szerződések)	—	25,5	—	18,9	23,2	—	—	—	33,5	—	—	—

A szerződés szövege alapján (26) úgy tűnik, hogy a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti szerződés ún. „kötött idejű áramvételezési szerződés”, vagyis olyan szerződés, amely a szerződés teljes időtartamában percenként fix árammennyiséget garantál (27). A fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések (a fenti táblázat második sora) esetében az átlagár 2001. május 14-én 12,1 øre/kWh volt, 2002. május 10-én pedig 14,6 øre/kWh.

Ezen kívül a táblázat utolsó sora az adatfelvétel hetét megelőző utolsó három hónapban megkötött új, fix áras szerződések árát mutatja. Az adatok szerint 2001 második negyedévében az ár 15,6 øre/kWh volt, miközben úgy tűnik, hogy 2002 második negyedévére vonatkozó árakra nem állnak rendelkezésre adatok. Ezek az adatok egyaránt tartalmazzák a kötött idejű és a kötetlen idejű áramvételezési szerződéseket.

A Hatóság a Nord Pool áramtőzsdére vonatkozóan is összeállított adatokat. A Nord Pool statisztikái az áramtőzsdén kereskedett 1 éves pénzügyi szerződések átlagárát mutatják egy adott határnapra vonatkozóan. Az árak a pénzügyi szerződéseknek a szóban forgó határnapon érvényes árát tükrözik. 2001. május 14-én a szóban forgó szerződéstípusok szerinti árak 18,4 øre/kWh, 17,413 øre/kWh és 17,75 øre/kWh voltak (28).

Továbbá, a Norvég Statisztikai Hivatal a villamos energia végfelhasználói által fizetett elektromosáram-árakról is készít statisztikákat (29). A Hatóság szerint azonban ezek az adatok kevésbé relevánsak, mivel a Norvég Statisztikai Hivatal szerint a nagy energiaintenzitású iparágakra alkalmazandó árak valószínűleg hosszú távú, államilag támogatott szerződéseket tartalmaznak, melyeket még az EGT-megállapodás hatálybalépése előtt kötöttek meg. Emiatt ezek az árak jóval alacsonyabbak a fent említett nagykereskedelmi áraknál (30).

1.2.3.   A különböző árstatisztikák szerepe a Becromal szerződés piaci árának meghatározásában

A legjobban összehasonlítható árak meghatározása érdekében szükséges részletesen elemezni a Notodden önkormányzata és a Becromal közötti szerződést.

A szerződést 2002. május 10-én írták alá, azonban 2001. május 14-től, vagyis a szállítás megkezdésétől visszamenőleges hatállyal bír. Ezért felvetődik az a kérdés, hogy a releváns viszonyítási áraknak a 2002. május 10-én, vagy a 2001. május 14-én érvényes árakat kell-e tekinteni. Kiindulásképpen helyénvalónak tűnik a szerződés megkötésének dátumát alapul venni, mivel a felek – a piac várható alakulása alapján – ekkor rögzítették az árakat és a szerződés más feltételeit. Azonban az olyan esetekben, amikor a szerződés visszamenőleges hatályú, mint jelen esetben is, kellett hogy legyen valamilyen megállapodás az áram szállításától kezdődően az árra és a szerződés egyéb feltételeire vonatkozóan. Ezért a Hatóság felfogása szerint nemcsak a szerződés aláírásának napján érvényes árakat, hanem a szállítás megkezdése és a szerződés aláírása közötti időszak alatti általános áralakulást is figyelembe kell venni.

Másodszor, rá kell mutatni arra, hogy a viszonyítási árat ideális esetben a hasonló típusú és hasonló időtartamú szerződések alapján kell meghatározni. Ez a fix áras, kötött idejű áramvételezésre irányuló, körülbelül öt éves szerződéseket jelenti. Továbbá, a viszonyítási árat lehetőleg a 2001–2002 között megkötött szerződésekre vonatkozó statisztikák alapján kell meghatározni, nem pedig az abban az időszakban csupán hatályos szerződések alapján.

E tények alapján először is megállapítandó, hogy a Nord Pool árai kevésbé tűnnek relevánsnak, mivel azok az egy éves pénzügyi szerződések árait tükrözik. A pénzügyi szerződések nem fizikai árammennyiségekre vonatkoznak, hanem a vevőnek egy meghatározott jövőbeni időszakban előre meghatározott áron biztosítanak egy bizonyos árammennyiséget. Még a szerződés megkötése előtt kerül sor az áram fizikai kereskedésére a spot piacon. A pénzügyi szerződések olyan eszközök, amelyekkel biztosítják a jövőbeni áramszükségleteket fedező áram árát (31). Ezért az ilyen szerződések kereskedésére más feltételek vonatkoznak, és azokat a szóban forgó szerződéstől különböző terméknek kell tekinteni, mivel az egy meghatározott erőműtől származó fizikai árammennyiségre vonatkozik. A Hatóság ezért úgy véli, hogy a pénzügyi piacon érvényes árak nem feltétlenül hasonlíthatók össze közvetlenül azzal az árral, amelyben a Becromal és Notodden önkormányzata megállapodott.

A fent ismertetett 24. táblázat a szóban forgó évben hatályos valamennyi szerződés árát mutatja. Ugyanez igaz a 7. táblázatban szereplő kötött idejű áramvételezési szerződések áraira („A nagykereskedelmi piacon értékesített villamos energia negyedéves és éves áraira vonatkozó idősor (adók nélkül, øre/kWh”). Ideális esetben a Becromal által fizetett árat a 2001-ben megkötött szerződések áraihoz kellene viszonyítani, nem pedig az abban az időben hatályos összes szerződés áraihoz. A Hatóság azonban nem kapott erre vonatkozó tájékoztatást. Az utolsó három hónapban megkötött új, fix áras szerződések árai (a 7. táblázat utolsó sora) tükrözik az új szerződések árait. Ezek a statisztikák nem tesznek különbséget a kötött idejű és a kötetlen idejű áramvételezési szerződések között. Mivel a kötött idejű áramvételezési szerződések árai általában valamivel alacsonyabbak a táblázatban szereplő kötetlen idejű áramvételezési szerződések árainál, valószínűnek tűnik, hogy az új szerződések árai is valamivel alacsonyabbak lennének, ha a kötött idejű áramvételezési szerződéseket külön tüntették volna fel. Továbbá úgy tűnik, hogy a Norvég Statisztikai Hivatal a 2001 harmadik negyedéve és 2003 harmadik negyedéve közötti időszak tekintetében nem rendelkezik elég adattal az ilyen szerződéstípusok árára vonatkozóan, mivel a táblázatban nem szerepelnek árak erre az időszakra vonatkozóan.

Végezetül a Hatóság megállapítja, hogy az ezekből a statisztikákból származó árak egyike sem megfelelő ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen az ilyen típusú, a szóban forgó időben megkötött szerződések piaci ára. Ugyanakkor a 24. táblázatban szereplő, 1–5 éves (32) kétoldalú szerződések árai, a 7. táblázatban szereplő fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések árai, és az ugyanabban a táblázatban szereplő új, fix áras szerződések árai a szerződések ugyanazon, vagy hasonló típusaira vonatkoznak. Ezért ezek az árak relevánsak a Becromal-megállapodás piaci árának meghatározásához. Összességükben ezek az árak olyan árskálát jelenthetnek, amely a Hatóság szerint jól jelzi a piaci árat.

A 24. táblázatban a 2001 és 2002 között hatályban lévő 1–5 éves szerződések ára 13,6 øre/kWh illetve 17,3 øre/kWh volt. Az öt évnél hosszabb időtartamú szerződések esetében az árak 10,5 øre/kWh és 10,4 øre/kWh voltak. A 7. táblázat szerint a 2001 és 2002 második negyedévében hatályban levő fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések ára 12,1 øre/kWh illetve 14,6 øre/kWh volt. Végezetül a 2001 második negyedévében megkötött új, fix áras szerződések ára 15,6 øre/kWh volt. Ezek az árak némileg eltérnek egymástól, és közvetlenül alig hasonlíthatók össze egymással. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a Becromal-megállapodásban 13,5 øre/kWh-ban megállapított ár az előbbi árak alapján meghatározható árskálába esik. Néhány ár esetében az egyes negyedévek között jelentős ingadozás figyelhető meg, ami alapján úgy tűnik, hogy a piacon bizonyos fokú bizonytalanság tapasztalható (lásd a 7. táblázatot).

Annak megállapításához, hogy a szerződéses ár az állami támogatási szabályok értelmében vett előnyt nyújtott a Becromal-nak, a Hatóságnak e megállapítást indokolandó meg kell állapítania, hogy ez az ár jelentős mértékben eltér a piaci ártól (33). A fent ismertetettek alapján nem állapítható meg a szerződésre vonatkozóan a megkötés időpontjában érvényes pontos piaci ár. Ugyanakkor az ár szóban forgó időszak alatti általános alakulása – különösen az 1–5 éves nagykereskedelmi szerződések árai 2001-ben (13,6 øre/kWh, 23. táblázat), a fix áras, kötött idejű áramvételezési szerződések árai 2001. második negyedévében (12,1 øre/kWh, 7. táblázat), és a 2001 második negyedévében megkötött, új, fix áras szerződések árai (15,6 øre/kWh, 7. táblázat) – jól jelzi a piaci árskálát. Továbbá, a fent említetteknek megfelelően, az öt évnél hosszabb szerződések ára 2001-ben 10,5 øre/kWh volt. Az eredeti megállapodásban meghatározott ár 13,5 øre/kWh volt. Tekintettel az árak szóban forgó időszak alatti, fent ismertetett általános alakulására és különösen a leginkább összehasonlíthatónak tűnő árakra, a Hatóság úgy véli, hogy a szerződéses ár nem tér el olyan jelentős mértékben a várható piaci ártól, hogy a Hatóság megállapíthassa, hogy a szerződés a Becromal számára gazdasági előnyt nyújtott.

A megállapodás meghosszabbítását illetően a Hatóság értelmezése szerint az eredeti megállapodás 7. záradéka szerint a Becromal-nak jogában áll a szerződést meghosszabbítani a 2006. április 1. és 2007. március 31. közötti időszakra a záradékban meghatározott feltételek mellett. Az eredeti megállapodás záradékáról a felek 2001/2002-ben állapodtak meg, és ez ekkortól vált a felekre nézve kötelezővé. Egy másik lehetőségként a felek köthettek volna egy hat évre szóló szerződést az öt évre szóló, 13,5 øre/kWh árú szerződés helyett. Erre az esetre a Hatóság megállapítja, hogy a meghosszabbított időszakban érvényes árat az eredeti megállapodás részeként kellene értékelni; vagyis a 2001/2002-ben megkötött, hosszú távú, kétoldalú szerződések piaci ára alapján. A fentiek alapján a meghosszabbított időszakban az árak 15,21 øre/kWh és 14,20 øre/kWh voltak, az időszaktól függően. Mivel ezek az árak magasabbak az eredeti – 13,5 øre/kWh – szerződéses árnál, ezek – a fenti érvelésnek megfelelően – nem térnek el olyan jelentős mértékben egy megfelelő piaci árskálától, hogy gazdasági előny fennállását lehessen megállapítani.

A Hatóság ezek alapján megállapítja, hogy a Becromal-megállapodás nem nyújtott a Becromal-nak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előnyt.

2.   Következtetés

Az előbbi értékelés alapján az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy véli, hogy a Becromal Norway AS és a Notodden önkormányzata közötti, 2001. május 14. és 2006. március 31. között hatályos megállapodás, valamint annak 2006. április 1. és 2007. március 31. közötti időszakra történő meghosszabbítása nem képez az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EFTA Felügyeleti Hatóság megállapítja, hogy a Becromal Norway AS és a Notodden önkormányzata közötti, 2001. május 14. és 2006. március 31. között hatályos szerződés, valamint annak 2007. március 31.-ig történő meghosszabbítása nem képez az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett állami támogatást.

2. cikk

E határozat címzettje a Norvég Királyság.

3. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

---

(1)  A továbbiakban: a Hatóság.

(2)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(3)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4)  A továbbiakban: 3. jegyzőkönyv.

(5)  HL C 96., 2008.4.17., 21. o. és 20. sz. EGT-kiegészítés, 2008.4.17., 36. o.

(6)  HL C 96., 2008.4.17., 21. o. és 20. EGT-kiegészítés, 2008.4.17., 38. o.

(7)  E rendelkezések szövege a következő: „Az engedélyben ki kell kötni, hogy az engedélyes az erőmű működési helye szerinti megyéknek vagy körzeteknek átadja az egyes vízerőművekben termelt többlet-vízenergia legfeljebb tíz százalékát, a 11. szakasz 1. alszakaszában ismertetett számítás szerint, vö. 2. szakasz, harmadik bekezdés. Az átadott mennyiségről és annak elosztásáról az érintett Minisztérium határoz a megye vagy a körzet általános elektromosáram-szükséglete alapján. A megye vagy a körzet a rendelkezésre bocsátott áramot szükségletei szerint használhatja. […] Az áram [körzet által fizetendő] árát az ország vízerőműveiből vett reprezentatív minta átlagköltsége alapján határozzák meg. E költség számításakor nem veszik figyelembe az áramtermelésből származó, szokásos megtérülést meghaladó nyereségekre kivetett adókat. A Minisztérium minden egyes évben meghatározza az erőmű átviteli alállomásán szállított áram árát. Az első és a harmadik mondat rendelkezései nem alkalmazandók az 1959. április 10-i 2. törvény hatálybalépése előtt érvényes engedélyekre.” (A norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium angol fordítása alapján.)

(8)  Az erőmű „egyedi költségeit” az 1959-ig alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban számítják. E rendelkezések szerint az árat az egyedi költség alapján következőképp számítják: az üzem termelési költségei a bekerülési költségekre számított 6 %-os kamattal, ehhez hozzáadódik egy 20 %-os felár, majd ezt az összeget elosztják az 1970–1999 közötti időszak termelésének átlagával. Lásd a 2001. augusztus 24-i ún. KTV-Notat nr 53/2001 dokumentumot, dokumentumszám: 455241.

(9)  KTV-Notat nr 53/2001, lásd fenti idézetet.

(10)  Lásd Norvégia válaszát a második információkérés 4. kérdésére, dokumentumszám: 449660.

(11)  Melléklet a 449660. sz. dokumentumhoz.

(12)  Norvégia 2007. július 9-i válaszának melléklete, dokumentumszám: 428860.

(13)  A Hatóságnak nincsen birtokában a meghosszabbításra irányuló megállapodás másolata.

(14)  Dokumentumszám: 521513, 2009. június 11-én kelt elektronikus levél.

(15)  Norvégia 2007. július 9-i válaszának melléklete, dokumentumszám: 428860.

(16)  Lásd Norvégia 2007. július 9-i válaszának mellékleteit, dokumentumszám: 428860.

(17)  Lásd Norvégia válaszát a Hatóság második információkérésére, dokumentumszám: 449660.

(18)  Az aktualizált táblázatot lásd: http://www.ssb.no/english/subjects/10/08/10/elektrisitetaar_en/tab-2008-05-28-23-en.html

(19)  Lásd: 67/85. sz., 68/85. sz. és 70/85. sz. Kwekerij Gebroeders van der Kooy BV és társai kontra Bizottság egyesített ügyeket, EBHT 1988., 219. o., 28. pont.

(20)  További részletekért lásd: http://www.nordpoolspot.com/trading/The_Elspot_market/

(21)  Ennek analógiájára lásd: A Hatóság iránymutatása a feldolgozóiparban működő közvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról, 5(1) és 5(3) bekezdés.

(22)  http://www.ssb.no/english/subjects/10/08/10/elektrisitetaar_en/tab-2009-05-28-23-en.html

(23)  Dokumentumszám: 495870

(24)  Dokumentumszám: 503107, Redegjørelse SSB.

(25)  Ez a táblázat csak a leginkább idevágó árakra és időszakokra vonatkozó oszlopokat és sorokat tartalmazza. A teljes változat elérhető a következő honlapon: http://www.ssb.no/english/subjects/10/08/10/elkraftpris_en/arkiv/tab-2009-04-06-07-en.html

(26)  A szerződés 2. záradéka szerint: „Az áram mennyiségét minden évben egyenletesen kell elosztani annak érdekében, így az adott naptári év minden egyes időpontjában ugyanaz a teljesítmény áll rendelkezésre.”

(27)  Dokumentumszám: 521166, a Norvég Statisztikai Hivatal 2009. június 5-én kelt elektronikus levele. A kötött idejű áramvételezési szerződés ellentettje a „kötetlen idejű áramvételezési szerződés”, vagyis olyan szerződés, amelynek keretében a felhasználó megválaszthatja, hogy mennyi áramot vételez egy tetszőleges időpontban.

(28)  Dokumentumszám: 521164 és 521163.

(29)  Vö. 19. táblázattal: Villamos energia és hálózati díj súlyozott átlagárai, ÁFA nélkül. 1997-2007. Øre/kWh, http://www.ssb.no/english/subjects/10/08/10/elektrisitetaar_en/tab-2009-05-28-19-en.html.

(30)  Dokumentumszám: 495870, a Norvég Statisztikai Hivatal 2008. október 8-án kelt elektronikus levele.

(31)  A pénzügyi árampiac jellemzői megtalálhatók a Nord Pool honlapján: http://www.nordpoolspot.com/en/PowerMaket/The-Nordic-model-for-a-liberalised-power-market/The-financial-market/

(32)  Ideértve a meghosszabbításra irányuló megállapodást, a szerződés időtartama majdnem hat év. A Hatóság azonban úgy véli, hogy a szerződés továbbra is inkább más, 1–5 éves szerződésekhez hasonlítható, mivel az öt évnél hosszabb összes szerződés egy csoportba tartozik, ideértve a nagyon hosszú távra szóló szerződéseket is (pl. több mint húsz évre szóló szerződéseket).

(33)  Lásd ehhez hasonlóan az Elsőfokú Bíróság ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó ügyekben tett nyilatkozatait: T-274/01. sz. Valmont ügy, EBHT 2004., II-3145. o., 45. pont, valamint T-127/99. sz., T-129/99. sz. és T-148/99. sz. Diputación Foral de Alava egyesített ügyek, EBHT 2002., II-1275. o., 85. pont. (eddig nem történt fellebbezés).

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/52

---

Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról szóló, 2011. február 17-i 143/2011/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44., 2011. február 18. )

Az 5. oldalon, a melléklet helyébe a következő szöveg lép:

---

(1)  Az 1907/2006/EK rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában szereplő adatok.

(2)  Az 1907/2006/EK rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában szereplő adatok.” ”

---

24.2.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 49/53

---

Helyesbítés az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 206/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. február 17-i 144/2011/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44., 2011. február 18. )

A 17. oldalon, a táblázat „BW – Botswana” 2. sorához tartozó 8. oszlopban:

a következő szövegrész:

„[Kérjük, illessze be e rendelet alkalmazási időpontját]”

helyesen:

„2011. február 18.”

---