4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/1

(1)

A baromfihús-ágazatban a kiviteli engedélyek rendszerének végrehajtására szolgáló részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 633/2004/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Különös végrehajtási szabályokat kell megállapítani a baromfihús-ágazatban használatos kiviteli engedélyekre, amelyeknek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendeletben (4) előírtakon felül magukban kell foglalniuk különösen a kérelmek benyújtására, valamint a kérelmekben és engedélyekben feltüntetendő információkra vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A kiviteli engedélyek rendszere megfelelő működésének biztosítása érdekében az e rendszerben a kiviteli engedélyekre nyújtandó biztosíték mértékét rögzíteni kell. Mivel a baromfihús-ágazatban a rendszer magában hordozza a spekuláció kockázatát, elő kell írni, hogy a kiviteli engedélyek nem átruházhatók, és meg kell állapítani a kereskedőknek az említett rendszerhez való hozzáférésére irányadó pontos feltételeket.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 169. cikke előírja, hogy a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során megkötött megállapodásokból származó, a kivitel mennyiségére vonatkozó kötelezettségek betartását a kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. Ezért meg kell határozni a kérelmek benyújtásának és az engedélyek kiadásának részletes menetrendjét.

(5)

Ezenfelül a kiviteli engedélyek iránti kérelmekre vonatkozó döntést csak bizonyos mérlegelési idő után lehet közölni. Ez az idő lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy felmérje a kérelmezett mennyiségeket és az azokhoz kapcsolódó kiadásokat, valamint, hogy adott esetben – különösen a még függőben lévő kérelmekre alkalmazandó – különös intézkedéseket hozzon. A kereskedők érdeke, hogy lehetővé váljék az engedélykérelmek visszavonása az elfogadási együttható megállapítása után.

(6)

A Bizottságnak pontos információkkal kell rendelkeznie az engedély iránti kérelmek, valamint a kibocsátott engedélyek felhasználását illetően, annak érdekében, hogy e rendszert irányítani tudja. A hatékony ügyvitel érdekében az e rendeletben előírt értesítési kötelezettségek tekintetében az információs rendszereket a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelettel (5) összhangban kell használniuk a tagállamoknak.

(7)

A 25 tonnát meg nem haladó mennyiségre benyújtott kérelmek esetében a kiviteli engedélyeket azonnal ki kell adni, amennyiben a kereskedő ezt kéri. Mindazonáltal ezeket az engedélyeket rövid távú kereskedelmi ügyletekre kell korlátozni, annak érdekében, hogy elkerüljék az e rendeletben előírt mechanizmus kijátszását.

(8)

Az exportálandó mennyiségek pontos nyomon követése érdekében eltérést kell megállapítani a 376/2008/EK rendelet tűréshatárra vonatkozó szabályaitól.

(9)

Az 1234/2007/EK rendelet 167. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a naposcsibékre vonatkozó export-visszatérítések utólagos kiviteli engedélyek alapján is adhatók. Ezért végrehajtási szabályokat kell megállapítani egy ilyen rendszerre, amelyek biztosítják az a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségek betartásának hatékony ellenőrzését. Azonban szükségtelennek tűnik biztosíték nyújtását előírni a kivitel után kért engedélyek esetében.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

a kérelmezett mennyiségek elfogadására vonatkozó egységes százalékos arányt határozhat meg;

b)

elutasíthatja azokat a kérelmeket, amelyekre még nem adtak ki kiviteli engedélyt;

c)

legfeljebb öt munkanapra felfüggesztheti a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtását, illetőleg ennél hosszabb időtartamra való felfüggesztésről szóló döntést hozhat az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

—

visszavonhatja a kérelmét, amely esetben a biztosítékot azonnal felszabadítják,

—

vagy kérheti az engedély azonnali kibocsátását, amely esetben az illetékes hatóságnak azt haladéktalanul, de legkorábban az adott hét rendes kiadási napján ki kell adnia.

a)

az 1. cikk szerinti kiviteli engedély iránti kérelmek, amelyeket ugyanazon a héten hétfőtől péntekig nyújtottak be, feltüntetve, hogy a 4. cikk hatálya alá tartoznak-e vagy sem;

b)

azok a mennyiségek, amelyekre az előző szerdán kiviteli engedélyeket adtak ki, kivéve azokat, amelyeket a 4. cikk alapján azonnal adtak ki;

c)

azok a mennyiségek, amelyekre a 3. cikk (7) bekezdésének értelmében az előző héten visszavonták a beadott kiviteli engedély iránti kérelmeket.

a)

a mennyiséget terméksúlyban kifejezve a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kategóriára vonatkozóan;

b)

a mennyiséget rendeltetési hely szerinti bontásban valamennyi kategóriára vonatkozóan abban az esetben, ha a visszatérítés mértéke a rendeltetési helytől függően változik;

c)

a visszatérítés alkalmazandó mértékét;

d)

a visszatérítés előzetesen rögzített teljes összegét termékkategóriánként euróban feltüntetve.

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/15

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét a „Hofer Rindfleischwurst” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/17

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 1263/96/EK rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Salame Piacentino” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/19

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 1107/96/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Fontina” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításainak jóváhagyására irányul.

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/21

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Carciofo Spinoso di Sardegna” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/23

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét az „Arancia di Ribera” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/25

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét a „Limone di Siracusa” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/27

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az Egyesült Királyság kérelmét, amely a 2066/2002/EK rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Welsh Beef” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításainak jóváhagyására irányul.

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet (4) közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/29

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2011. január 17-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy módosítja egy természetes személy azonosító adatait az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listáján, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. 2011. január 22-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy két természetes személyt töröl e listáról.

(3)

Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/31

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/33

(1)

A 447/2010/EU bizottsági rendelet (2) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 11-i 1272/2009/EU bizottsági rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően sovány tejpor értékesítésére irányuló pályázati eljárást nyitott meg.

(2)

Az 1272/2009/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján meghatározza a minimális eladási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzít minimális eladási árat.

(3)

A tizenötödik egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat megállapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/34

(1)

Írországra jelenleg egyre nagyobb nyomás nehezedik a pénzügyi piacokon, ami az ír államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok erősödését tükrözi, tekintettel a meggyengült pénzügyi szektornak nyújtott átfogó költségvetési támogatásra. A hazai bankrendszer az ingatlan- és építési projekteknek való túlzott kitettsége következtében ezen szektorok összeomlását követően komoly veszteségeket szenvedett el. A gazdaság és a bankszektor jelenlegi válsága drámai hatást gyakorolt az ír államháztartásra is, súlyosbítva a recesszió hatását. Az adóbevételek csökkenése és a ciklikus kiadásoknak a növekvő munkanélküliség miatti emelkedése hozzájárult a magas államháztartási hiányhoz és az adósság meredek emelkedéséhez, a válság előtti kedvező helyzet és a 2008 közepe óta végrehajtott öt fontos költségvetési konszolidációs intézkedéscsomag ellenére. A bankszektornak nyújtott, jelentős tőkeinjekciót tartalmazó támogatások nagyban hozzájárultak az államháztartási egyenleg romlásához. A jelenlegi piaci aggályok elsősorban azt a tényt tükrözik, hogy az ír állam és a bankrendszer fizetőképessége a válságban elválaszthatatlanul összekapcsolódott; ez az ír államkötvények hozamának meredek emelkedését eredményezte, míg a hazai bankrendszer ténylegesen elszigetelődött a nemzetközi piaci finanszírozástól.

(2)

A kormány ellenőrzésén kívül álló, rendkívüli fejlemények által okozott súlyos gazdasági és pénzügyi zavarokra tekintettel az ír hatóságok 2010. november 21-én hivatalosan pénzügyi támogatást kértek az Európai Uniótól, azon tagállamoktól, amelyek pénzneme az euró, és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek célja a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállításához nyújtandó támogatás, a bankrendszer megfelelő működésének biztosítása, valamint az Unió és az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése. 2010. november 28-án megkötötték a 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagról szóló technikai megállapodást.

(3)

A Tanácsnak és a Bizottságnak előterjesztett gazdasági és pénzügyi kiigazítási programtervezet (a „program”) célja, hogy helyreálljon a pénzügyi piacoknak az ír bankszektorba és az államba vetett bizalma, és visszatérjen a fenntartható gazdasági növekedés. E célok eléréséhez a program három fő elemet tartalmaz: az első a pénzügyi szektorra irányuló stratégia, amely a bankszektor alapvető méretcsökkentését, tőkeáttételének csökkentését és átszervezését tartalmazza, kiegészítve a szükséges mértékű megfelelő újratőkésítéssel. A második a nagyszabású költségvetési konszolidációs stratégia, amely az ír hatóságok által 2010. november 24-én közzétett, a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási terven alapul. A terv részletes költségvetési konszolidációs intézkedéseket határoz meg, amelyek célja, hogy középtávon a bruttó államadósság határozottan csökkenő pályára kerüljön. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2015-ig – a Tanács által 2010. december 7-én megállapított, módosított határidőig – a hiányt a GDP 3 %-a alá csökkentik. A harmadik – szintén a nemzeti helyreállítási tervre épülő – elem az ambiciózus strukturális reform ütemterve, mindenekelőtt a munkaerőpiac területén, a kiigazítás megkönnyítése és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítése érdekében. Az ír hatóságok e nagyszabású szakpolitikai intézkedéscsomag támogatásához pénzügyi segítséget kérnek az Uniótól és azon tagállamoktól, amelyek pénzneme az euró, valamint kétoldalú kölcsönt az Egyesült Királyságtól, Svédországtól, Dániától és az IMF-től.

(4)

A nominális GDP növekedésére vonatkozó jelenlegi bizottsági előrejelzések alapján (2011-ben 1,4 %, 2012-ben 2,7 % és 2013-ban 3,8 %) az írországi túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló, 2010. december 7-i tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési kiigazítási pálya összhangban van az adósság-GDP arány alakulásának pályájával, ami 2010-ben 98,9 %, 2011-ben 113,5 %, 2012-ben 120,0 % és 2013-ban 121,8 %. Így az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban stabilizálódna, majd ezután – a hiány további csökkenését feltételezve – csökkenő pályára kerülne. Az adósság dinamikáját számos vonal alatti művelet befolyásolja, amelyek az előrejelzés szerint 2011-ben GDP-arányosan 5,3 százalékponttal, 2012-ben 0,8 százalékponttal növelik az adósság GDP-hez viszonyított arányát, majd 2013-ban 1,3 százalékponttal csökkentik. Ezek tartalmazzák a bankok számára 2011-re tervezett tőkeinjekciót, a készpénztartalékok csökkenését, valamint a felhalmozott kamatok és a készpénzkamatok kifizetése közötti különbségeket.

(5)

A Bizottság által az Európai Központi Bankkal együttműködve készített értékelés szerint Írország finanszírozási igénye 2010 decembere és 2013 vége között összesen 85 milliárd (85 000 millió) EUR. A jelentős költségvetési kiigazítás ellenére az állam esetében a finanszírozási hiány a program tartama alatt elérheti az 50 milliárd EUR-t. Ez az esedékes hosszú lejáratú adósság tekintetében 2011 végéig 0 %-os, 2012-ben 20 %-os, 2013-ban pedig 80 %-os refinanszírozási mértéket feltételez. A rövid lejáratú adósság kapcsán szintén vannak a refinanszírozásra vonatkozó visszafogott feltételezések. A programban vázolt, az ír bankrendszerbe vetett bizalom tartós helyreállítását célzó pénzügyi ágazati stratégia egy legfeljebb 35 milliárd EUR összegű banki támogatást tartalmaz. Ebbe beletartozik a kiválasztott bankoknak nyújtandó, legfeljebb 10 milliárd EUR összegű azonnali tőkeinjekció, annak érdekében, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) 12 %-ra növekedjen, valamint a tőkeáttétel csökkentését támogató korai intézkedések finanszírozása és a nemzeti vagyonkezelő ügynökséghez (National Asset Management Agency – NAMA) transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentésének (haircut) figyelembevétele. 25 milliárd EUR további feltételes tőkekötelezettség nyújtása pedig biztosítékot jelent ahhoz, hogy a bankok teljesíteni tudják folyó és jövőbeli tőkekötelezettségeiket. A tényleges finanszírozási igény azonban lényegesen alacsonyabb lehet, különösen ha a piaci feltételek jelentős mértékben javulnak és a program tartama alatt nem következnek be súlyos, váratlan banki veszteségek.

(6)

A program finanszírozása külső források és ír pénzügyi tartalékok felhasználásával történik. Az Unió a 407/2010/EU rendelettel létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegű támogatást nyújt Írországnak. Ez részét képezi az Írország európai partnerei által biztosított 45 milliárd EUR-s teljes támogatásnak. Az EFSM keretében adott támogatás mellett az Írország uniós partnerországai által nyújtott hitelek tartalmazzák az európai pénzügyi stabilitási eszközből adott hozzájárulást (17,7 milliárd EUR), valamint kétoldalú hitelnyújtást az Egyesült Királyságtól, Svédországtól és Dániától (összesen 4,8 milliárd EUR). Emellett Írország kibővített megállapodás keretében hitelt kért az IMF-től, 19,5 milliárd SDR összegben különleges lehívási jogot (körülbelül 22,5 milliárd EUR-nak felel meg). Az ír hozzájárulás 17,5 milliárd EUR-t tesz ki és a meglévő államkincstári készpénztartalékok felhasználásával és a National Pension Reserve Fund (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) hozzájárulásával történik. Az EFSM keretében nyújtott támogatásra az IMF által biztosított támogatás feltételeihez hasonló feltételeknek kell vonatkozniuk.

(7)

A Tanácsnak – főként az ír stabilitási program naprakésszé tett változatának és a nemzeti reformprogram végrehajtásának éves felülvizsgálata, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében – rendszeresen meg kell vizsgálnia az Írországban végrehajtott gazdaságpolitikát.

(8)

Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Az ír hatóságokkal egyeztetett különös gazdaságpolitikai feltételeket indokolt a különös gazdasági feltételekről szóló egyetértési megállapodásban rögzíteni. A részletes pénzügyi feltételeket egy hitelmegállapodásban kell rögzíteni.

(9)

A Bizottságnak, az EKB-val konzultálva, ellenőrző látogatások és az ír hatóságoktól kért rendszeres – negyedévente benyújtandó – jelentések útján rendszeres időközönként indokolt megvizsgálnia, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek.

(10)

A program végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújtson Írországnak.

(11)

Az uniós pénzügyi támogatás által finanszírozott műveleteknek összhangban kell lenniük az Unió szakpolitikáival és meg kell felelniük az uniós jognak. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló intervenciókat a versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban kell végrehajtani. A Bizottság az EKB-val és az IMF-fel együttműködésben be kívánja vonni a tagállamokat a prudenciális likviditási értékelésbe (PLAR) és az ír hitelintézetek szerkezetére, működésére és életképességére vonatkozó jövőbeni stratégia kidolgozásába.

(12)

A támogatás tervezett célja, hogy támogassa a program sikeres végrehajtását,

a)

intézkedéseket tesz az Allied Irish Banks, a Bank of Ireland, az Educational Building Society és az Irish LIFE and Permanent saját tőke formájában történő újratőkésítésének biztosítására, ha szükséges, annak érdekében, hogy a 10,5 %-os alaptőkében („1. szintű tőke”) meghatározott minimális tőkekövetelmény fennmaradjon, a 2011. évi szavatolótőke-megfelelőségi felülvizsgálat eredményeitől függően;

b)

a lehető legrövidebb időn belül végrehajtja a válság idején bankokban szerzett részesedések elidegenítését, a pénzügyi stabilitás és az államháztartás szempontjainak megfelelő módon;

c)

külön tervet hajt végre az Anglo Irish Bank és az Irish Nationwide Building Society szanálására, amelynek célja ezen nem életképes hitelintézetek hiteleinek kezeléséből eredő tőkeveszteségek minimalizálása;

d)

2010 végéig jogszabálytervezetet nyújt be az Oireachtas-nak (Parlament) a pénzügyi stabilitásról és a hitelintézetek szerkezetátalakításáról, amely többek között rendelkezik az alárendelt részvényesek és kötvénytulajdonosok megosztott teherviseléséről;

e)

2011 márciusának végéig jogszabálytervezetet nyújt be az Oireachtas-nak (Parlament) a bankok és építőszövetkezetek határozathozatalára vonatkozó különös szabályokról és a nehézségekkel küzdő bankok tekintetében az Ír Központi Bank korai beavatkozására vonatkozó, hatékonyabb eljárásokról.

a)

a közszféra új alkalmazottai tekintetében 10 %-os fizetéscsökkentés. Az ír kormánynak megfelelő kiigazítást is meg kell fontolnia, többek között a közszféra béreivel összefüggésben, hogy ellensúlyozza a közigazgatás hatékonyságával és a közalkalmazottak számának csökkentésével összefüggő előirányzott megtakarítások esetleges kieséseit;

b)

a 2012. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz, összesen legalább 3,6 milliárd EUR összegben. A költségvetés-tervezetnek különösen olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel 1,5 milliárd EUR bevétel érhető el az év egészére nézve, ezek többek között: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmény csökkentése; az általános adókiadások csökkentése; új vagyonadó; a tőkenyereség adójának és az állóeszköz-beszerzésre kivetett adónak a reformja; a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő adó növelése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2012. évi, 2,1 milliárd EUR-val való csökkentését, ideértve a szociális kiadásokat is; a közalkalmazottak számának csökkentését; a közszférában fizetett nyugdíjak és a programban foglalt egyéb kiadások kiigazítását és a tőkekiadások csökkentését;

c)

a vízszolgáltatás hatáskörének a helyi hatóságoktól egy közüzemi vízszolgáltató társasághoz való áthelyezésével kapcsolatos független értékelés véglegesítése és a végrehajtásra vonatkozó javaslatok előkészítése a díjkivetés 2012-2013-ban való megkezdésének céljával;

d)

jogszabályok elfogadása, amelyek értelmében az állami nyugdíjkorhatárt 2014-ben 66 évre, 2021-ben 67 évre, 2028-ban pedig 68 évre emelik, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának erősítése érdekében. Emellett 2011-től a közszféra új alkalmazottainak nyugdíjjogosultságát érintő reformokat kell bevezetni. Ez tartalmazza a közalkalmazottak egyes kategóriáira vonatkozó előrehozott nyugdíj felülvizsgálatát és a nyugdíjak fogyasztói árakhoz kötött indexálását. A nyugdíjaknak az életpálya alatti bérek átlagán kell alapulniuk. Az új belépők nyugdíjkorhatárát az állami nyugdíjkorhatárhoz kell kapcsolni;

e)

a hiteles költségvetési stratégiát érvényesítő és a költségvetési keretet erősítő intézkedések elfogadása. Írországnak el kell fogadnia és végre kell hajtania azt a költségvetési szabályt, hogy 2011–2015 között a nem tervezett további bevételeket a hiány és az adósság csökkentésére kell fordítani. A 2011–2014 közötti időtartamra vonatkozó nemzeti helyreállítási tervben meghatározott javaslattal összhangban Írországnak költségvetési tanácsadó testületet kell létrehoznia, amely független értékelést ad a kormány költségvetési helyzetéről és előrejelzéseiről. Írországnak el kell fogadnia a költségvetési felelősségről szóló törvényt, amely középtávú kiadási keretet hoz létre minden területen kötelező többéves kiadási felső határértékekkel. Ezt az uniós szintű módosított gazdaságirányítási reformok figyelembevételével és a már folyó reformokra építve kell elfogadni;

f)

Írországnak jogszabályi módosításokat kell elfogadnia, hogy megszüntesse a védett ágazatokat, többek között a jogi szakmát, az orvosi szolgáltatásokat és a gyógyszerészeket érintő kereskedelmi és versenykorlátozásokat;

g)

az ír hazai bankok újratőkésítése, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) elérje a 12 %-os kezdeti szintet, figyelembe véve a NAMA-hoz transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentését (haircut), és a rendszer korai tőkeáttétel-csökkentésének finanszírozása 10 milliárd EUR rendelkezésre bocsátásával. Az újratőkésítésnek törzsrészvények formájában kell megvalósulnia (vagy az Educational Building Society esetében egyenértékű instrumentumok révén);

h)

a minimálbér reformjára irányuló jogszabályok bevezetése, a munkahelyteremtés előmozdítása és az ágazati minimálbérek okozta torzulások elkerülése érdekében, és a Bizottsággal egyeztetve a kollektív szerződések (Registered Employment Agreements) és a foglalkoztatásra vonatkozó rendeletek (Employment Regulation Orders) keretének független felülvizsgálata;

i)

a munkanélküliek támogatási rendszerének reformja a munkanélküliségből való minél előbbi kilépésre irányuló ösztönzők erősítése érdekében. Erősíteni kell a kedvezményezettek álláskeresését vagy képzésben való részvételét ösztönző intézkedéseket az álláskeresők igényeinek jobb azonosítása, az elkötelezettség előmozdítása és szankciók révén; ezt hatékonyabb nyomon követésnek kell alátámasztania. A szankciórendszert úgy kell kialakítani, hogy tényleges jövedelemkiesést eredményezzen, de ne legyen túlzottan büntető jellegű;

j)

a lakossági hitelek rendszerére vonatkozó mélyreható értékelés közzététele, és jogszabályi reformok kidolgozása, amelyek révén egyensúlyba kerülnek a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei;

k)

a villamosenergia- és a földgázágazat független értékelését tartalmazó jelentés elkészítése, az állami finanszírozási igények megállapításának segítése és a verseny növelése céljából. Az ír hatóságoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal ezen értékelés eredményeiről a megfelelő célok megállapítása érdekében;

l)

jogszabályi reformokra van szükség ahhoz, hogy versenyjogi esetekben bírságok vagy más szankciók lehetséges kiszabásával hitelesebb elrettentésre legyen mód, így erősítve a versenyt a nyílt piacokon. Emellett a versenyhatóságoknak elő kell írni, hogy határozzák meg azokat az ágazatokat, amelyek kívül esnek a versenyjog hatályán és állapítsanak meg eljárásokat ezeknek a kizárásoknak a kezelésére;

m)

a kiskereskedelmi ágazat növekedésének ösztönzéséhez a kormány tanulmányt készít a kiskereskedelmi létesítmények méretére vonatkozó jelenlegi felső határ megszüntetésének gazdasági hatásáról, a verseny erősítésének és a fogyasztói árak csökkentésének céljával. A tanulmányhoz kapcsolódó tervek végrehajtását megvitatja a Bizottsággal.

a)

a 2013. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz legalább 3,1 milliárd EUR összegben. A költségvetésnek mindenekelőtt olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel legalább 1,1 milliárd EUR bevétel érhető el (ideértve az átvitelt 2012-ből), többek között az alábbiakkal: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmény csökkentése; az általános adókiadások csökkentése és a vagyonadó bevezetése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2013. évi legalább 2 milliárd EUR-t kitevő csökkentését, többek között az alábbiakkal: a szociális kiadások csökkentése; a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése; a közalkalmazotti nyugdíjak kiigazítása; a programban foglalt egyéb kiadások visszafogása; és a tőkekiadások csökkentése;

b)

a lakossági hitelek rendszerének reformjára vonatkozó jogszabályok előterjesztése az Oireachtas-nak azzal a céllal, hogy a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei jobban egyensúlyba kerüljenek.

4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/40

(1)

Házi sertések és vaddisznók esetében az afrikai sertéspestis nagyon ragályos vírusfertőzés; különös veszélye, hogy az országhatárokra tekintet nélkül jelentős mértékben és igen gyorsan tovább terjed.

(2)

Oroszország területén belül 2007 óta több helyen is számos esetben jelentették az afrikai sertéspestis megjelenését sertésekben és vaddisznókban.

(3)

2011 januárjában az Unió határához közel, Szentpétervár környékéről jelentették be a sertéspestis kitörését. A betegség megjelenése komoly veszélyt jelent az Unió haszonállataira nézve.

(4)

A fuvarozónak gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes állatszállításra használt járműnek a nyilvántartását, amely a jármű megtisztításáról és fertőtlenítéséről is tartalmaz adatokat, legalább három évig megőrizzék a 64/432/EGK tanácsi irányelvben (2) foglaltak szerint.

(5)

Bár Oroszországból a sertés és a sertéshús importja nem engedélyezett, a megbetegedést okozó vírus azonban a gazdaállatot körülvevő fertőzött környezetben is tovább él, és a korábban sertéseket szállító jármű is behozhatja az Unióba a betegséget.

(6)

Erre tekintettel szükség van bizonyos uniós szintű védekezési intézkedések elfogadására, figyelemmel a betegség terjedésének kockázatára, a vírusnak a környezetben való túlélési képességére és az átterjedés lehetséges módjaira. Biztosítani kell különösen, hogy az Unióba Oroszországból belépő járműveket, amelyek előzőleg sertéseket szállítottak, megfelelően megtisztítják és fertőtlenítik.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a haszonállatot szállító jármű Unióba beléptetését megtagadja; vagy

b)

a haszonállatot szállító járművet kötelezi, hogy az általa megjelölt – az Unióba való belépés helyéhez a lehető legközelebb eső, a tagállamban található – helyen a járművet megfelelő megtisztításnak és fertőtlenítésnek vessék alá.