ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.346.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 346

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. december 30.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1232/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott európai uniós pénzügyi hozzájárulásról (2007–2010)

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról

5

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1234/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a német alkoholmonopólium keretében nyújtott támogatás tekintetében történő módosításáról

11

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1232/2010/EU RENDELETE

(2010. december 15.)

az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott európai uniós pénzügyi hozzájárulásról (2007–2010)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikkére és 352. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében, figyelembe véve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke (1) bekezdésében előírt, egyhangú tanácsi határozathozatalra vonatkozó követelményt (2),

mivel:

(1)

Az Írországért Nemzetközi Alapot (a továbbiakban: az Alap) 1986-ban hozta létre az Írországért Nemzetközi Alapról szóló, Írország kormánya, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya között 1986. szeptember 18-án megkötött megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) annak érdekében, hogy az 1985. november 15-i angol-ír megállapodásban meghatározott egyik célkitűzés végrehajtásaként előmozdítsa a gazdasági és társadalmi haladást, és Írország-szerte bátorítsa a nacionalisták és az unionisták közötti kapcsolatot, párbeszédet és megbékélést.

(2)

Az Unió – elismerve, hogy az Alap célkitűzései tükrözik az uniós célkitűzéseket – 1989 óta pénzügyi hozzájárulást nyújt az Alap számára. Az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2005. január 24-i 177/2005/EK tanácsi rendelet (3) értelmében a 2005–2006-os időszakra a 2005. és 2006. évre egyaránt évente 15 millió EUR-t különítettek el a közösségi költségvetésből. Az említett rendelet 2006. december 31-én hatályát vesztette.

(3)

A 177/2005/EK rendelet 5. cikkének megfelelően elvégzett értékelések megerősítették, hogy továbbra is szükség van az Alap tevékenységeinek támogatására, és tovább kell erősíteni a célkitűzések szinergiáit és a koordinációt a strukturális alapok beavatkozásaival, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban felállított, az Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben a békéért és a megbékélésért indított különprogramra (a továbbiakban: PEACE program).

(4)

Az észak-írországi békefolyamat 2006. december 31-ét követően is szükségessé teszi az Alap uniós támogatását. A békefolyamat terén tett különleges erőfeszítések elismeréseként a 2007–2013-as időszakra további támogatást különítettek el a strukturális alapokból a PEACE-program részére, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (5) II. mellékletének 22. pontja szerint.

(5)

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i brüsszeli ülésén felszólította a Bizottságot arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a közösségi támogatás fenntartására az Alap 2010-ig tartó tevékenységének utolsó, meghatározó szakaszára.

(6)

E rendelet fő célkitűzése, hogy támogassa a békét és megbékélést egy sor olyan tevékenység révén, amelyek a strukturális alapokhoz tartozóknál szélesebb körűek és meghaladják a gazdasági és szociális kohézióra vonatkozó uniós politika kereteit.

(7)

Az Alapnak nyújtott uniós hozzájárulások a 2007., 2008., 2009. és 2010. évre vonatkozó pénzügyi hozzájárulás formájában kell, hogy megvalósuljanak, és ily módon az Alap megszűnésével egyidejűleg véget érnek.

(8)

Az uniós hozzájárulások elosztásakor az Alapnak elsőbbséget kell biztosítania a határokon vagy közösségeken átnyúló projekteknek oly módon, hogy azok kiegészítsék a PEACE-program által a 2007–2010-es időszakban finanszírozott tevékenységeket.

(9)

A megállapodással összhangban az Alap valamennyi pénzügyi támogatójának megfigyelőként részt kell vennie az Alap igazgatótanácsának ülésein.

(10)

Elengedhetetlen megfelelő koordinációt biztosítani az Alap tevékenységei és a strukturális alapok által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikke értelmében finanszírozott tevékenységek – különösen a PEACE-program – között.

(11)

Ez a rendelet az Alap teljes időtartamára olyan pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás keretében a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(12)

Az Alapnak nyújtott uniós hozzájárulások összege a 2007., 2008., 2009. és 2010. évre folyó értéken évi 15 millió EUR.

(13)

A tevékenység végső (2006–2010 közötti) szakaszát elindító, „Sharing this Space” („Együttélés”) elnevezésű Alap-stratégia a következő négy kulcsterületre összpontosul: a megbékélést elősegítő alapok kialakítása a leginkább marginalizált közösségek tekintetében, a megosztott közösségek közötti kapcsolati hidak építése, egy integráltabb társadalom felé történő elmozdulás, valamint örökség hátrahagyása. Következésképpen mind az Alap, mind e rendelet végső célja az, hogy ösztönözze a közösségek közötti megbékélést.

(14)

Az uniós támogatás hozzájárul a tagállamok és népeik közötti szolidaritás erősítéséhez.

(15)

Az Alap által nyújtott támogatás kizárólag abban az esetben tekinthető hatékonynak, ha fenntartható gazdasági és társadalmi javulást eredményez, és nem más köz- vagy magánkiadások helyettesítésére használják fel.

(16)

Az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról (2007–2013) szóló, 2006. december 21-i 1968/2006/EK tanácsi rendelet (7) meghatározta a pénzügyi referenciaösszeget az Alap végrehajtásához a 2007–2010 közötti időszakra.

(17)

A C-166/07 sz., Európai Parlament kontra Európai Unió Tanácsa ügyben 2009. szeptember 3-án hozott ítéletében (8) a Bíróság megsemmisítette az 1968/2006/EK rendeletet, mivel kizárólag az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 308. cikkén alapult, és úgy ítélkezett, hogy a megfelelő jogalapot az EK-Szerződés 159. cikkének harmadik bekezdése és 308. cikke adja. A Bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy az 1968/2006/EK rendelet joghatásai fennmaradnak a megfelelő jogalapok alapján elfogadott új rendelet ésszerű határidőn belül történő hatálybalépéséig, és hogy az 1968/2006/EK rendelet megsemmisítése nem érinti az említett rendelet alapján már végrehajtott kifizetések vagy vállalt kötelezettségek érvényességét. Ezért a jogbiztonság érdekében szükséges rendelkezni e rendelet 6. cikkének visszamenőleges hatállyal történő alkalmazásáról, mivel az a teljes 2007–2010 közötti programidőszakra vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Írországért Nemzetközi Alap (a továbbiakban: az Alap) végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeg a 2007–2010. évi időszakra 60 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül.

2. cikk

A hozzájárulásokat az Alap az Írországért Nemzetközi Alapról szóló, Írország kormánya, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya között létrejött, 1986. szeptember 18-i megállapodással (a továbbiakban: a megállapodás) összhangban használja fel.

A hozzájárulások elosztásakor az Alap elsőbbséget biztosít a határokon vagy közösségeken átnyúló projekteknek oly módon, hogy azok kiegészítsék a strukturális alapok – és különösen az Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben a békéért és a megbékélésért indított különprogram (a továbbiakban: PEACE-program) – által finanszírozott tevékenységeket.

A hozzájárulások felhasználása oly módon történik, hogy az érintett területeken fenntartható gazdasági és társadalmi javulás következzék be. A hozzájárulások nem használhatók fel más köz- és magánkiadások helyettesítésére.

3. cikk

A Bizottság megfigyelőként képviseli az Uniót az Alap Igazgatótanácsának ülésein.

Az Alap megfigyelőként képviselteti magát a PEACE-program és adott esetben a strukturális alapok más beavatkozásainak támogatás-felügyeleti bizottsága ülésein.

4. cikk

A Bizottság – az Alap Igazgatótanácsával együttműködve – valamennyi szinten megfelelő eljárásokat határoz meg az Alap és a strukturális alapok érintett beavatkozásai, különösen a PEACE-program szerint felállított irányító hatóságok és végrehajtó szervek közötti koordináció elősegítése érdekében.

5. cikk

A Bizottság – az Alap Igazgatótanácsával együttműködve – megfelelő nyilvánosságra hozatali és tájékoztatási eljárásokat határoz meg az Alapból finanszírozott projektekhez nyújtott uniós hozzájárulások nyilvánosságra hozatala érdekében.

6. cikk

Az Alap 2008. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a tevékenységeinek lezárására vonatkozó stratégiáját (lezárási stratégia), amely a következőket tartalmazza:

a)

cselekvési terv, amely tartalmazza a tervezett kifizetéseket és a felszámolás előre látható időpontját;

b)

a kötelezettségvállalások visszavonására irányuló eljárás;

c)

az Alap lezárásakor meglévő maradványösszegek és megkapott kamatok kezelése.

Az Alap részére ezután történő kifizetések feltétele, hogy a Bizottság jóváhagyja a lezárási stratégiát. Amennyiben a lezárási stratégia 2008. június 30-ig nem kerül benyújtásra a Bizottsághoz, úgy az Alap részére addig szünetelnek a kifizetések, ameddig a stratégia meg nem érkezik.

7. cikk

(1)   A hozzájárulásokat a Bizottság kezeli.

Figyelemmel a (2) bekezdésre is, az éves hozzájárulás részletekben való kifizetése a következőképpen történik:

a)

az első, 40 %-os előleg folyósítására azt követően kerül sor, hogy a Bizottság megkapta az Alap Igazgatótanácsának elnöke által aláírt kötelezettségvállalást, amely szerint az Alap betartja az e rendeletben előírt, a hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó feltételeket;

b)

a második, 40 %-os előleget hat hónappal később folyósítják;

c)

az utolsó, 20 %-os részlet kifizetésére az után kerül sor, hogy a Bizottság megkapta és elfogadta az Alap éves tevékenységéről készült jelentést és a kérdéses évre vonatkozó ellenőrzött zárszámadását.

(2)   A Bizottság – egy-egy részlet kifizetése előtt – az egyes kifizetések tervezett időpontjában az Alap készpénzegyenlege alapján megvizsgálja annak pénzügyi szükségleteit. Amennyiben a vizsgálat szerint az Alap pénzügyi szükségletei nem indokolják valamely részlet kifizetését, az érintett kifizetést fel kell függeszteni. A Bizottság e felfüggesztést az Alap által benyújtott új információk alapján azonban felülvizsgálja, és a kifizetéseket azok indokoltsága esetén haladéktalanul tovább folyósítja.

8. cikk

Olyan művelet esetében, amely valamely strukturális alap beavatkozása keretében pénzügyi támogatásban részesül vagy részesülhet, az Alapból származó hozzájárulás csak akkor biztosítható, ha a strukturális alapokból származó pénzügyi támogatásnak és az Alapból származó hozzájárulás 40 %-ának összege nem haladja meg a művelet összes támogatható költségének 75 %-át.

9. cikk

A lezárási stratégiában előirányzott felszámolási időpont előtt hat hónappal, vagy – amennyiben az korábban bekövetkezik – a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdése c) pontjában említett utolsó kifizetés után hat hónappal be kell nyújtani a Bizottsághoz a végső jelentést, és ennek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje a támogatás végrehajtását és az Alap céljainak elérését.

10. cikk

Az utolsó évi hozzájárulást a pénzügyi szükségletek 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatát követően kell kifizetni, feltéve, hogy az Alap teljesítménye megfelel a lezárási stratégiának.

11. cikk

A kiadások támogathatóságának végső időpontja 2013. december 31.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 6. cikket 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. december 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  2010. április 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2010. június 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. december 10-i határozata.

(3)  HL L 30., 2005.2.3., 1. o.

(4)  HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

(5)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(6)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(7)  HL L 409., 2006.12.30., 86. o.

(8)  A C-166/07. sz., Parlament kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I-7135. o.).


30.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/5


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1233/2010/EU RENDELETE

(2010. december 15.)

az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 663/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a gazdasági fellendülés elősegítése érdekében létrehozta az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programot (EEPR), és 2009-re, illetve 2010-re 3,98 milliárd EUR-t különített el erre a célra.

(2)

E rendelet nem sérti azt a célt, hogy a 3,98 milliárd EUR-s pénzügyi keret lehető legnagyobb részét 2010 végéig a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében hivatkozott alprogramokra kell fordítani. Döntés született azonban, hogy az összeg egy részét nem fogják lekötni ezen alprogramok keretében.

(3)

A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében, valamint az EU éghajlat-változási és energetikai csomagjával és 2006. évi energiahatékonysági cselekvési tervével összhangban a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegíti a környezetbarátabb növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén az Unió új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak a versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés (többszintű kormányzás).

(4)

A fokozott pénzügyi ösztönzők kulcselemei a magas előzetes költségek jelentette akadályok leküzdésének, valamint a fenntartható energetikai fejlesztések előmozdításának. Ezért létre kell hozni egy célzott pénzügyi mechanizmust (a továbbiakban: mechanizmus) a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében szereplő azon pénzeszközök felhasználására, amelyeket nem lehet lekötni 2010 végéig. A mechanizmus létrehozását a Bizottság által javasolt, a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés fényében kell megfontolni. A mechanizmus támogatja az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén a helyi, regionális és nemzeti hatóságok által megvalósított beruházási programok finanszírozását, különösen városi környezetben. E folyamatban a más pénzügyi mechanizmusokkal való átfedések elkerülése érdekében figyelmet kell fordítani a tagállamokban rendelkezésre álló többi pénzügyi forrással, például a strukturális alapokkal és a kohéziós alappal, az ELENA (European Local Energy Assistance) mechanizmussal és a 397/2009/EK rendeletben (4) szabályozott Európai Regionális Fejlesztési Alappal való szinergiákra.

(5)

A fenntartható energiával kapcsolatos beruházási támogatások akkor a leghatékonyabbak és a legelőnyösebbek, ha helyi szintre célozzák azokat. Azonban kellően indokolt esetekben hatékonyabb lehet nemzeti szintű célt kitűzni, például a megfelelő közigazgatási struktúrák rendelkezésre állásához vagy működéséhez kapcsolódó okokból.

(6)

Az uniós támogatás rövid távú hatásainak maximalizálása érdekében a mechanizmus irányítását a nemzetközi pénzügyi intézményekhez hasonló egy vagy több pénzügyi közvetítő végzi. Az ilyen pénzügyi közvetítők kiválasztásának alapjául az szolgál, hogy ezekről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon használják fel más magán- és nem magánbefektetők mihamarabbi részvételének maximalizálása, valamint annak elérése céljából, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. A helyi és regionális hatóságok pénzügyi lehetőségeire különösen súlyos hatást gyakorló pénzügyi és gazdasági válságok idején azonban biztosítani kell, hogy a hatóságok nehéz költségvetési helyzete ne akadályozza az alapokhoz való hozzáférésüket.

(7)

A 663/2009/EK rendeletnek megfelelően a mechanizmusból kizárólag olyan beruházási projektek finanszírozhatók, amelyek gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ezek a beruházási projektek hozzájárulnak a környezetbarát növekedéshez, a versenyképes, rendszerbe integrált, fenntartható és zöld gazdaság kiépítéséhez, valamint a munkahelyek megóvásához és az éghajlatváltozás kezeléséhez az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek megfelelően.

(8)

A 663/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek maradéktalanul érvényesülniük kell a mechanizmus keretében támogatott projektek kiválasztásakor és támogathatóságának vizsgálatakor. Ezenfelül a projektek megfelelő földrajzi egyensúlyát mint meghatározó tényezőt is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet elősegítse az európai gazdasági fellendülést, és fel kell ismerni, hogy egyes tagállamokban bizonyos projekteket nem, vagy csak részben finanszíroztak a 663/2009/EK rendelet II. fejezete alapján.

(9)

A rendelettől elvárt rövid távú gazdasági hatás érdekében a projektek elfogadása és a rájuk vonatkozó végső döntés között nem telhet el több mint hat hónap.

(10)

A költségvetési kötelezettségvállalásokat a IIa. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.

(11)

A mechanizmus nem jelenthet precedenst az Unió általános költségvetésének felhasználása és a jövőbeli lehetséges támogatási intézkedések vonatkozásában – beleértve az energiaágazatot is –, ellenkezőleg, a gazdasági nehézségek időszakában elfogadott rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni.

(12)

Mivel a gazdasági válság haladéktalan kezelése szükséges, a 663/2009/EK rendelet II. fejezete szerinti kiadásoknak 2009. július 13-tól támogathatónak kell lenniük, ugyanis számos pályázó kérte, hogy a kiadások az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) 112. cikkével összhangban már a támogatás iránti kérelem benyújtásától támogathatók legyenek. A IIa. fejezet szerinti kiadásoknak 2011. január 1-jétől kell támogathatónak lenniük.

(13)

Mivel a gazdasági válság haladéktalan kezelése szükséges, ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 663/2009/EK rendelet módosításai

A 663/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ez a rendelet létrehozza az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezéseket támogató pénzügyi mechanizmust (a továbbiakban: mechanizmus).”;

2.

a 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 2009-ben és 2010-ben tett költségvetési kötelezettségvállalásokat a II. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2010. december 31-ig meg kell tenni. A IIa. fejezet szerinti egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A II. mellékletben felsorolt pénzügyi közvetítők 2014. március 31-ig megpróbálják a mechanizmus keretében rendelkezésre álló valamennyi uniós támogatást szétosztani az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek számára. A fenti időpontot követően nem lehet uniós hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A pénzügyi közvetítők által 2014. március 31-ig szét nem osztott uniós hozzájárulásból származó valamennyi támogatást vissza kell vezetni az Unió általános költségvetésébe. A befektetési projektekre fordított uniós hozzájárulásból származó támogatások meghatározott ideig, de legfeljebb 2034. március 31-ig befektetve maradnak. Az Unió a mechanizmus egész életciklusán keresztül jogosult a mechanizmusba eszközölt befektetésének hasznára, a mechanizmushoz való hozzájárulásával arányosan és a részvényesi jogainak megfelelően.”;

3.

a szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IIa. FEJEZET

PÉNZÜGYI MECHANIZMUS

21a. cikk

A II. fejezet értelmében fel nem használható támogatás

(1)   A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a II. fejezet értelmében egyedi jogi kötelezettségvállalásokra fel nem használható, 146 344 644,50 EUR összegű előirányzatokat az 1. cikk negyedik bekezdésében hivatkozott mechanizmusba kell átcsoportosítani a megfelelő támogatási eszközök pénzügyi intézményekkel együttműködésben történő kidolgozása érdekében, jelentős ösztönzést nyújtva az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos projektek számára.

(2)   A mechanizmust a II. melléklettel összhangban kell végrehajtani. A 23. cikk (1) bekezdése a mechanizmusra nem alkalmazandó.

(3)   Az Uniónak a mechanizmussal kapcsolatos kötelezettségvállalása – ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is – a mechanizmushoz való uniós hozzájárulás (1) bekezdésben megállapított összegére korlátozódik, és az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet.”;

4.

a 22. cikket el kell hagyni;

5.

a 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   EEGP-támogatás csak a kedvezményezetteknél és a 9. cikk szerinti projektek tekintetében a projekt végrehajtásáért felelős harmadik feleknél is felmerülő, a projekttel kapcsolatos kiadásokat fedezhet. A II. fejezet szerinti kiadások 2009. július 13-tól támogathatók.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A IIa. fejezet szerinti pénzügyi támogatás fedezi a II. melléklet A. részének 3. pontjában felsorolt jogosultak befektetési projektekhez és megújuló energiával és energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásait. E kiadások 2011. január 1-jétől támogathatók.”;

6.

a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A Bizottság 2013. június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a IIa. fejezet szerinti intézkedések félidős értékeléséről készített jelentését, amely jelentés különösen az alábbiakra összpontosít:

a)

a mechanizmus költséghatékonysága, ösztönző hatása és kiegészítő jellege;

b)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tanúsítása;

c)

a mechanizmus milyen mértékben teljesítette az e rendeletben meghatározott célkitűzéseket;

d)

a mechanizmusnak milyen mértékben kell folyamatosan támogatnia az energiahatékonysághoz és a megújuló forrásokból származó energiához kapcsolódó projekteket.

A félidős értékelő jelentéshez adott esetben – és különösen ha a Bizottságnak a IIa. fejezet alapján hozott intézkedésekről szóló értékelése pozitív – kapcsolódnia kell a mechanizmus folytatására vonatkozó jogalkotási javaslatnak is.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság a költségvetési rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé terjeszti az európai gazdaságélénkítő program eredményeiről szóló értékelő jelentését.”;

7.

a 28. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A jelentés adatokat tartalmaz a IIa. fejezet szerinti mechanizmus létrehozásához és végrehajtásához kapcsolódó valamennyi általános költségről.”;

8.

a melléklet számozása I. mellékletre változik, és egyidejűleg a következő melléklettel egészül ki a szöveg:

„II. MELLÉKLET

PÉNZÜGYI MECHANIZMUS

A.   A fenntartható energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó pénzügyi mechanizmus végrehajtása

1.   A mechanizmus terjedelme

A pénzügyi mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) energiamegtakarítási, energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projektek fejlesztésére használható fel, valamint elősegíti a helyi, regionális, és indokolt esetben nemzeti hatóságok által megvalósított beruházások finanszírozását. A mechanizmust a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.

A mechanizmus elsősorban a városi környezetben megvalósuló, fenntartható energiával kapcsolatos projektek esetében használható fel. Ide tartoznak többek között az alábbi jellegű projektek:

a)

energiahatékony és/vagy a megújuló energiát hasznosító megoldásokat – ideértve az információs és kommunikációs technológiák (IKT) igénybevételén alapulókat is – magukban foglaló, köz- és magánépületek;

b)

a magas energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő – beleértve a kapcsolt mikrotermelést is –, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok, különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók;

c)

a helyi környezetbe beépített, decentralizált megújuló energiaforrások és ezek villamosenergia-hálózatokba történő integrálása;

d)

megújuló energiaforrásokból származó mikro-energiatermelés;

e)

a tiszta városi közlekedés a fokozott energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációjának támogatása érdekében, különös tekintettel a tömegközlekedésre, az elektromos és hibrid járművekre, valamint a csökkentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásra;

f)

a helyi infrastruktúra, ideértve kültéri állami infrastruktúrák hatékony megvilágítását, beleértve a közvilágítást és a villamos energia tárolására szolgáló megoldásokat, az intelligens fogyasztásmérést és az IKT-t maximálisan felhasználó intelligens hálózatokat;

g)

innovatív és gazdasági lehetőségeket magukban hordozó, a rendelkezésre álló legjobb módszereket felhasználó energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák.

A mechanizmus felhasználható ösztönzők és technikai segítségnyújtás biztosítására, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok körében a témával kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint a strukturális és kohéziós alapok lehető legoptimálisabb felhasználásának biztosítására, különösen a lakóépületeket és más épületeket érintő, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó fejlesztések területén. A mechanizmus gazdaságilag és pénzügyileg eredményes projekteket támogat a mechanizmusból származó befektetések megtérülése és a nem magán- és magánbefektetések vonzása érdekében. A mechanizmus többek között kiterjedhet hitelnyújtásra és a hitelekhez, garanciákhoz, részvényfinanszírozáshoz és egyéb pénzügyi termékekhez szükséges tőkeallokálásra is. Ezen túlmenően a 21a. cikkben említett pénzeszközök legfeljebb 15 %-a használható fel technikai segítségnyújtás biztosítására a nemzeti, regionális és a helyi hatóságok számára az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák alkalmazását célzó projektek létrehozása és elindítása kapcsán.

2.   Szinergiák

A pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás során figyelmet kell fordítani a tagállamokban rendelkezésre álló egyéb pénzügyi forrásokkal – például a strukturális és kohéziós alapokkal és az ELENA mechanizmussal – való szinergiára az egyéb pénzügyi eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében.

3.   Kedvezményezettek

A mechanizmus kedvezményezettjei lehetőség szerint helyi és regionális szintű állami hatóságok, illetve az említett állami hatóságok nevében eljáró közszférabeli vagy magánvállalkozások.

B.   Együttműködés pénzügyi közvetítőkkel

1.   Kiválasztás és általános előírások, ideértve a költségeket is

A mechanizmust egy vagy több pénzügyi közvetítővel együttműködve kell létrehozni, és annak nyitottnak kell lennie a megfelelő befektetőkkel való együttműködésre. A pénzügyi közvetítők kiválasztásának alapjául az szolgál, hogy milyen mértékben állapítható meg róluk, hogy a támogatást az e mellékletben meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon tudják felhasználni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos általános költségek – beleértve a pénzügyi közvetítők által számlázott kezelési díjakat és egyéb elszámolható költségeket – teljes összege a lehető legalacsonyabb legyen, és megfeleljen a hasonló eszközökkel kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak, miközben biztosítja a mechanizmus megfelelő minőségét.

A mechanizmushoz történő uniós hozzájárulást a Bizottság a költségvetési rendelet 53. és 54. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre.

A pénzügyi közvetítőknek teljesíteniük kell a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a közbeszerzési, belső ellenőrzési, számviteli és külső könyvvizsgálatra vonatkozó szabályokra. Finanszírozás kizárólag a kezelési költségek, illetve a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezésére bocsátható e pénzügyi közvetítők rendelkezésére.

A mechanizmus létrehozására és keretfeltételeire vonatkozó részletes feltételeket, ideértve a nyomon követési és ellenőrzési feltételeket is, a Bizottság és a pénzügyi közvetítők között kötött megállapodás(ok)ban kell meghatározni.

2.   Az információhoz való hozzáférés

A mechanizmusnak a programirányításra vonatkozó minden információt online formában az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátania. A tájékoztatásnak így ki kell terjednie a pályázati eljárásokra, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkra, valamint a projektek és beszámolók áttekintésére.

C.   Támogatási feltételek, támogathatósági és kiválasztási kritériumok

1.   A finanszírozás terjedelme

E melléklettel összhangban, a mechanizmusból kizárólag az alábbi intézkedések finanszírozhatók:

a)

az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájáruló befektetési projektek; és

b)

az energiahatékonysághoz és a megújuló energiához kapcsolódó projektekre vonatkozó technikai segítségnyújtás.

2.   A figyelembe veendő tényezők

A projektek kiválasztása során nagy figyelmet kell fordítani a földrajzi kiegyensúlyozottságra.

A befektetési projektek támogatása kapcsán kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. Az egyes befektetési projektek mozgósító hatása azonban eltérő lehet, hiszen az számos olyan tényezőtől függ, mint a projekt mérete és jellege, valamint az olyan helyi körülmények, mint a támogatásra jogosult pénzügyi kapacitása.

3.   A hatóságok mechanizmusból történő finanszírozáshoz való hozzáférésének feltételei

Az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek támogatását kérő hatóságoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a)

politikailag elkötelezték magukat – vagy elkötelezik magukat – az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése mellett, adott esetben konkrét célok kitűzésével, például az energiahatékonyság fokozása és/vagy megújuló forrásokból származó energia használata vonatkozásában;

b)

többéves stratégiákat alakítanak ki az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és adott esetben kitűzött céljaik elérésére, vagy részt vesznek az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését célzó helyi, regionális vagy nemzeti szintű többéves stratégiákban;

c)

el kell fogadniuk, hogy az átfogó stratégia terén tett haladást illetően nyilvánosan elszámoltathatók.

4.   A mechanizmusból finanszírozott befektetési projektek támogathatósága és kiválasztási feltételei

A mechanizmus keretén belül támogatott befektetési projekteknek teljesíteniük kell a következő kiválasztási és támogathatósági kritériumokat:

a)

a megoldás megalapozottsága és műszaki megfelelősége;

b)

a cselekvés teljes beruházási szakaszára vonatkozó finanszírozás megalapozottsága és költséghatékonysága;

c)

földrajzi kiegyensúlyozottság az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi projekt esetében;

d)

az előrehaladottság mértéke, amely a beruházási szakasz elérését és jelentős összegű tőkekiadások mihamarabbi felhalmozását jelenti;

e)

annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;

f)

a mechanizmusból származó támogatás milyen mértékben élénkíti a köz- és magánfinanszírozást;

g)

számszerűsített társadalmi-gazdasági hatás;

h)

számszerűsített környezeti hatások.

5.   A mechanizmusból finanszírozott, technikai segítséget nyújtó projektek támogathatósága és kiválasztási feltételei

A mechanizmusból finanszírozott, technikai segítséget nyújtó projekteknek teljesíteniük kell a 4. pont a), c), e), f) és g) pontokban hivatkozott kiválasztási és támogathatósági kritériumokat.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. december 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  2010. szeptember 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2010. november 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. december 7-i határozata.

(3)  HL L 200., 2009.7.31., 31. o.

(4)  Az Európai Parlament és Tanács 2009. május 6-i 397/2009/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról (HL L 126., 2009.5.21., 3. o.).

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.


30.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1234/2010/EU RENDELETE

(2010. december 15.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a német alkoholmonopólium keretében nyújtott támogatás tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A Németország által a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (3) 182. cikke (4) bekezdésében rögzített német alkoholmonopólium („a monopólium”) keretében nyújtható támogatásra vonatkozó különleges szabályok 2010. december 31-én hatályukat vesztik.

(2)

A Bizottság által az 1234/2007/EK rendelet 184. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott jelentés szerint a monopólium jelentősége az utóbbi években csökkent. 2001 és 2008 között mintegy 70, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzem (landwirtschaftliche Verschlussbrennereien) hagyta el a monopóliumot. A monopólium által értékesített mennyiségek 2003 óta csökkentek, és a költségvetés a 2003. évi 110 millió EUR-ról 2008-ban 80 millió EUR-ra esett vissza. Egyes lepárlóüzemek ezért – termelőszövetkezetek létrehozása, a termelési költségek csökkentése céljából kisebb energiafogyasztású berendezésekbe történő beruházás, valamint az alkohol egyre nagyobb mértékben történő, közvetlen forgalmazása révén – már megkezdték a szabad piacra való belépésük előkészítését. Több időre van azonban szükség ezen átállási folyamat elősegítéséhez, és ahhoz, hogy a lepárlóüzem-tulajdonosok fenn tudjanak maradni a szabad piacon. Több évvel meg kell hosszabbítani a monopólium és a támogatás eltörlési folyamatának befejezését, valamint a végleges kivonásra irányuló terv végrehajtását.

(3)

Németország egyes részein az alkohol-lepárlóüzemek hagyományosan a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kapcsolódnak, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a gazdaságok folytathassák tevékenységüket, mivel további bevételt képeznek a mezőgazdasági termelők számára, valamint munkalehetőséget biztosítanak a vidéki területeken. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a többnyire gabonaféléket és burgonyát feldolgozó, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek 2013. december 31-ig továbbra is támogatásban részesüljenek a monopóliumon keresztül. Ezen időpontig minden jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemnek szabad piaci szereplővé kell válnia. E határidő egybeesik a 2014–2020-as vidékfejlesztés új programozási időszakának kezdetével, ami Németország számára lehetőséget teremt arra, hogy a monopólium céljára fordított pénzösszegek bizonyos részét vidékfejlesztési programjába csoportosítsa át.

(4)

A kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek (Abfindungsbrennereien), a bér-lepárlóüzemek igénybevevői (Stoffbesitzer) és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek (Obstgemeinschaftsbrennereien) a lepárlóüzemek számára nyersanyagot termelő gyümölcsöskertek fenntartása révén különösen a hagyományos természeti kép és a biodiverzitás megőrzéséhez járulnak hozzá. Mindezek alapján, és figyelembe véve azt a tényt is, hogy e lepárlóüzemek termelése helyi szintű és meglehetősen korlátozott volumenű, helyénvaló előírni, hogy a szóban forgó lepárlóüzemek a 2017. december 31-ig tartó végső időszakban továbbra is részesüljenek a monopólium keretében nyújtott támogatásból. Ezen időpontig a monopóliumot el kell törölni. E támogatás tényleges kivonásának biztosítása érdekében szükséges lenne, hogy Németország 2013-tól évente kivonásra irányuló éves tervet nyújtson be.

(5)

A monopólium keretében előállított etil-alkohol mennyisége korlátozott, és jelenleg a Németországban gyártott mezőgazdasági eredetű etil-alkohol teljes mennyiségének kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Tekintettel különösen arra, hogy minden jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzem legkésőbb 2013. december 31-ig belép a szabad piacra, ezen időpontot követően az említett százalékarány jelentős mértékben vissza fog esni.

(6)

A támogatásnyújtás folytonosságának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet 2011. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

(7)

Az 1234/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet 182. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az e rendelet 180. cikkének második bekezdésében szereplő eltérés a német alkoholmonopólium (»a monopólium«) által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek további feldolgozását követően etil-alkoholként forgalmazott termékekre a Németország által a monopólium meglévő nemzeti keretében nyújtott támogatásra alkalmazandó. Ezen eltérés csak 2017. december 31-ig, az EUMSz. 108. cikke (1) bekezdése és 108. cikke (3) bekezdése első mondata alkalmazásának sérelme nélkül, és az alábbi feltételek teljesülése esetén alkalmazható:

a)

a támogatásban részesülő, monopólium keretében előállított etil-alkohol összmennyisége a 2011. évi 600 000 hl-es maximális mennyiségről 420 000 hl-re csökken 2012-ben, majd 240 000 hl-re 2013-ban, továbbá évente legfeljebb 60 000 hl-t tehet ki 2014. január 1. és 2017. december 31. között, amely utóbbi napon a monopólium megszűnik;

b)

a támogatásban részesülő, jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzemek termelése fokozatosan a 2011. évi 540 000 hl-ről 2012-ben 360 000 hl-re, 2013-ban pedig 180 000 hl-re csökken. 2013. december 31-ig minden jövedéki felügyelet alatt álló mezőgazdasági lepárlóüzem kilép a monopóliumból. A monopóliumból való kilépéskor a jövedéki felügyelet alatt álló valamennyi mezőgazdasági lepárlóüzem a névleges lepárlási jogok után hektoliterenként 257,50 EUR összegű kompenzációs támogatásban részesülhet az alkalmazandó német szabályozás értelmében. E kompenzációs támogatás legkésőbb 2013. december 31-én nyújtható. Mindamellett több részletben – legkésőbb 2017. december 31-én – is kifizethető;

c)

a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek 2017. december 31-ig részesülhetnek a monopólium által nyújtott támogatásban, feltéve, hogy a támogatott termelt mennyiség nem haladja meg a 60 000 hl/év mennyiséget;

d)

a támogatás teljes összege 2011. január 1. és 2013. december 31. között nem lépheti túl a 269,9 millió EUR-t, a 2014. január 1. és 2017. december 31. között kifizetett támogatás teljes összege pedig nem lehet több 268 millió EUR-nál; valamint

e)

minden év június 30. előtt Németország jelentést nyújt be a Bizottság részére a monopólium működéséről és a monopólium keretében nyújtott előző évi támogatásról. A Bizottság ezt a jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezenfelül a 2013 és 2016 között benyújtandó éves jelentéseknek egy, a következő évre vonatkozó, a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárlóüzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek fokozatos kivonására irányuló éves tervet is magukban kell foglalniuk.”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. december 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  2010. szeptember 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2010. november 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. december 10-i határozata.

(3)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.