22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1

—

189,48 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,

—

378,93 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.

—

háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetén 39,17 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetén 31,58 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 1 114,99 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 662,97 EUR.

—

háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 838,66 EUR,

—

háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 497,22 EUR.

—

havonta 131,84 EUR a C4 vagy C5 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén,

—

havonta 202,14 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén.

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/7

(1)

A személyzeti szabályzat XII. melléklete 13. cikkének megfelelően az Eurostat 2010. szeptember 1-jén benyújtotta 2010. évi jelentését a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai értékeléséről, amely naprakésszé teszi a fenti mellékletben rögzített paramétereket. Ebből az értékelésből kitűnik, hogy a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai mérlegének biztosítása érdekében szükséges hozzájárulás mértéke az alapilletmény 11,6 %-a.

(2)

Az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai nyugdíjrendszere biztosításmatematikai mérlegének biztosítása érdekében tehát a hozzájárulás mértékét az alapilletmény 11,6 %-ára kell kiigazítani,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/8

(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: első vizsgálat) követően a 2007. április 23-i 452/2007/EK tanácsi rendelettel (2) dömpingellenes intézkedéseket rendeltek el. A rendelet 2007. április 27-én lépett hatályba.

(2)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Since Hardware (Guangzhou) Co. Ltd. (a továbbiakban: Since Hardware) kínai exportőr gyártó által gyártott vasalódeszkákra kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 0 % volt, más kínai exportőr gyártók esetében pedig 18,1–38,1 %. Egy időközi felülvizsgálatot követően ezeknek a vámtételeknek a mértéke a 452/2007/EK rendeletet módosító 2010. március 29-i 270/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) alapján 42,3 %-ra emelkedett.

(3)

A Bizottság 2009. október 2-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: vizsgálat megindításáról szóló értesítés) a Kínából származó vasalódeszkáknak az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan dömpingellenes vizsgálat megindítását jelentette be az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: az alaprendelet) 5. cikkének megfelelően, a vizsgálatot a Since Hardware-re korlátozva. A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette továbbá az 1515/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat (a továbbiakban: 1515/2001/EK rendelet szerinti felülvizsgálat) annak érdekében történő megindítását, hogy a 452/2007/EK rendelet a Mexico: a marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések című, WTO fellebbezési testületi jelentés (6) (AB-2005-6) („a WTO fellebbezési testület jelentése”) fényében módosítható legyen. A jelentés 305. és 306. bekezdése kimondja, hogy azt az exportőr gyártót, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, ki kell zárni az ilyen vizsgálat eredményeként elrendelt végleges intézkedés hatálya alól, és az ilyen gyártó nem tehető adminisztratív, illetve a megváltozott körülményekre tekintettel végezett felülvizsgálatok tárgyává.

(4)

A Since Hardware-t ki kell zárni a 452/2007/EK rendelet által kivetett végleges dömpingellenes intézkedés hatálya alól, annak érdekében, hogy a Since Hardware-re ne vonatkozzon egyidejűleg két dömpingellenes rendelet,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/10

(1)

Egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően az 1312/98/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: eredeti intézkedés) az Indiából származó műszálas kötél behozatalára. A kivetett vámtétel 53 % volt egy indiai exportáló gyártó esetén, és 82 % az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó összes többi behozatal esetén.

(2)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési vizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési vizsgálat) követően a Tanács az Indiából származó, műszálas kötél behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2004. október 4-i 1736/2004/EK rendelettel (3) fenntartotta ezeket az intézkedéseket.

(3)

Az uniós műszálaskötél-gyártás többségét, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók nevében az uniós zsinór-, kötéláru- és hálóiparág érdekképviseletének (Eurocord) kapcsolattartó bizottsága 2009. május 4-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtott be.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy a felülvizsgálat indításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2009. október 7-én a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele  (4) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési vizsgálat megindítását.

(6)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár valószínű folytatódásának vagy megismétlődésének értékelése tekintetében lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának a megindításáról hivatalosan értesítette az ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportőreit és exportáló gyártóit, az érintett ország képviselőit, továbbá az ismert érintett importőröket és felhasználói szövetséget.

(8)

A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül. Valamennyi olyan fél részére biztosították a meghallgatás lehetőségét, amelyek ezt kérték, és igazolták, hogy meghallgatásuk bizonyos okból indokolt.

(9)

Tekintettel az uniós gyártók és az indiai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazzon-e mintavételt. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

Összesen öt indiai gyártó – amelyből kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozik – jelentkezett, és nyújtotta be a meghatározott határidőn belül a kért információkat, és jelezte, hogy részt kíván venni a mintában. A felülvizsgálati időszakban az öt vállalat közül négy gyártotta és exportálta az érintett terméket az uniós piacra. Az ötödik vállalat azonban nem vitte ki az érintett terméket az Unió piacára a felülvizsgálati időszak alatt. Mind az öt vállalat együttműködő vállalatnak minősült, és a Bizottság ezeket figyelembe vette a mintavétel során. Az indiai együttműködés mértéke, azaz az együttműködő indiai vállalatok uniós kivitelének százalékos aránya az Unióba irányuló összes indiai kivitelhez viszonyítva nem volt kiszámítható, mivel a felülvizsgálati időszak alatt az öt együttműködő vállalat által bejelentett és az Unióba irányuló összes kivitel jóval magasabb volt, mint az Eurostat által az összes indiai kivitel tekintetében regisztrált mennyiség, és ennek okait a (21)–(23) preambulumbekezdések fejtik ki.

(11)

A minta kiválasztására az indiai hatóságokkal egyetértésben került sor, és a minta azt a négy vállalatot tartalmazta, amelyek az Unióba irányuló kiviteli eladásokról számoltak be. A mintavételbe bevont négy vállalat közül kettő egymással kapcsolatban álló vállalat volt. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban csak egy exportáló gyártó működött együtt, amelyre jelenleg egyedi dömpingellenes vám vonatkozik. Arra is emlékeztetni kell, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban egyik indiai exportáló gyártó sem működött együtt, és így – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a megállapításokra a rendelkezésre álló tények alapján került sor.

(12)

Tizennyolc uniós gyártó (mind a tizenöt panaszos és három további gyártó, amelyek összességében a teljes uniós termelés 78 %-át képviselik) nyújtotta be a kért információt, és egyezett bele abba, hogy belekerüljön a mintába. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság öt uniós gyártóból álló mintát választott ki, amely a (40) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat körülbelül 40 %-át és az összes együttműködő uniós gyártó általi, az Unióban független vevők részére történő értékesítéseknek körülbelül a felét képviselte. A minta a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív értékesítési mennyiség és a gyártók Unión belüli földrajzi eloszlása alapján lett meghatározva. A mintavételbe bevont öt uniós gyártó közül egy a vizsgálati időszak alatt kezdte a működését, így ennek az adatait a kármutatók tendenciáinak elemzése során, az említett tendenciák torzításainak elkerülése érdekében nem vették figyelembe. Mindazonáltal a mintavételbe bevont másik négy uniós gyártóra vonatkozóan az említett tendenciák elemzéséhez felhasznált számadatok reprezentatívak maradtak.

(13)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki a mintavételbe bevont öt uniós gyártó és a mintavételbe bevont négy indiai exportáló gyártó részére.

(14)

A kérdőívre a mintavételbe bevont öt uniós gyártó mindegyike válaszolt. A mintavételbe bevont négy indiai exportáló gyártó közül az egyik nem működött együtt, míg a másik három (ezek közül kettő kapcsolatban álló volt) a megadott határidőn belül válaszolt a kérdőívre. Ezért végül az indiai exportáló gyártók mintája abból a három indiai vállalatból állt, amelyek válaszoltak a kérdőívre.

(15)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és az uniós érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. Helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok létesítményeiben:

—

Axiom Imex International Ltd., Boisar,

—

Tufropes Private Limited, Silvassa,

—

India Nets, Indore;

—

Cordoaria Oliveira SÁ (Portugália),

—

Eurorope SA (Görögország),

—

Lanex A.S. (Cseh Köztársaság),

—

Lankhorst Euronete Ropes (Portugália),

—

Teufelberger Ges.m.b.H. (Ausztria).

(16)

A vizsgált termék megegyezik az eredeti vizsgálatban érintett termékkel, amelynek meghatározása a következő: 50 000 decitexet meghaladó (5 g/m) finomsági számú, polietilénből vagy polipropilénből, valamint 50 000 decitexet meghaladó (5 g/m) finomsági számú, más szintetikus szálból, azaz nejlonból, más poliamidból vagy poliészterből készült zsineg, kötél és hajókötél, fonva vagy sodorva, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is, ami nem kötöző- vagy bálázózsineg. Ezt a terméket jelenleg a 5607 49 11, 5607 49 19, 5607 50 11 és 5607 50 19 KN-kódok alá sorolják be. A vizsgált terméket hajózási és ipari alkalmazások széles körében használják, elsősorban a hajózásban (különösen kikötési célokra), valamint a halászati ágazatban.

(17)

Az egyik érdekelt fél szerint a fent említett kikötőkötelek a hozzájuk erősített toldások miatt nem esnek bele az érintett termék meghatározásába; az ilyen termékeket „hajókötélből készült áru”-ként kellene bejelenteni, amely egy másik KN-kód alá tartozik (lásd az alábbi (23) preambulumbekezdést is). Megjegyzendő azonban, hogy a kikötőkötélre kizárólag az érintett termék különböző típusainak alkalmazása keretében történik hivatkozás, az érintett termék azonban mindenütt műszálas kötélként van meghatározva, amint ezt a (16) preambulumbekezdés is kifejti.

(18)

Amint az az eredeti eljárás során nyilvánvalóvá vált, és amit a folyamatban levő eljárás is megerősített: a vizsgált termék és az indiai exportáló gyártók által termelt és saját, belföldi piacukon értékesített műszálas kötél, csakúgy, mint az uniós gyártók által az Unióban gyártott és értékesített kötél, minden szempontból azonos, ennélfogva ezeknek ugyanazok az alapvető fizikai és kémiai jellemzőik. Ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján hasonló terméknek minősülnek.

(19)

Az egyik érdekelt fél szerint az uniós gazdasági ágazat által előállított termék nem hasonlítható össze a vizsgált termékkel, mert az uniós gyártók egy újfajta, Dyneemának nevezett nyersanyagot kezdtek el használni, amely sokkal drágább, mint más nyersanyagok, mivel az ebből készült termékeknek sokkal jobb az ellenálló képességük. A mintavételbe bevont indiai gyártók valóban nem használják ezt a fajta nyersanyagot. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy először is a kérdéses termékek az uniós gyártók által eladott termékeknek csak kis részét képviselik. Az ugyan helyes, hogy egyes uniós gyártók egyre többet használják ezt a száltípust, a Dyneema-kötelek azonban az uniós gyártásnak csupán kis töredékét teszik ki. Ezért – bár a nyersanyagköltség jelentős különbségének (potenciálisan akár 25–30-szor is drágább) lehet némi hatása, mégpedig az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási áraira vonatkozó kármutatóra – a Dyneema-köteleknek a teljes értékelésre gyakorolt hatása az Unióban gyártott „hagyományos” kötelek túlnyomó mennyisége miatt korlátozott marad. Másodsorban a hatályvesztési felülvizsgálat minden számítása a megfeleltethető termékfajták összevetésén alapult, amely figyelembe veszi a különböző nyersanyagokat. Ezért a számításokat nem torzítja a termékösszetételből származó különbség. Mindenesetre bármely olyan terméknek, amely például Dyneemát használ nyersanyagként, ugyanazok az alapvető fizikai és vegyi jellemzői, mint a vizsgált terméknek. Ezért ezt az állítást elutasították.

(20)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az India ellen fennálló intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(21)

Az Eurostat adatai alapján a vizsgált termék Indiából származó behozatala a vizsgálati időszak alatt elhanyagolható volt. A felülvizsgálati időszakban az Indiából származó behozatal volumene 31 tonna volt, ami kevesebb mint 0,1 %-a az uniós fogyasztásnak a felülvizsgálati időszak alatt:

(22)

Az ellenőrzött adatok alapján azonban a mintavételbe bevont három vállalat a vizsgált termékből az Eurostatban bejelentett mennyiségeknél jelentősen nagyobb mennyiséget szállított az Unióba a felülvizsgálati eljárás alatt. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az importőrök arról számoltak be, hogy az Indiából beszerzett vizsgált termék bizonyos mennyiségét nem bocsátották szabad forgalomba az Unió piacán, hanem vámszabad raktárba szállították, és tengerjáró hajók, valamint tengeri platformok számára értékesítették. A jelen vizsgálatban az egyik panaszos gyártó ismételten ezzel érvelt. Mivel a kikötői kereskedők nem működtek együtt a vizsgálatban, ez az állítás nem volt ellenőrizhető. Azonban a mintavételbe bevont exportáló gyártók által benyújtott vevőlista alapján kiderült, hogy a vevők többsége valóban az uniós kikötőkben működő hajózási, tengerészeti és part menti szolgáltató volt. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a statisztikai adatok és a bejelentett számadatok közötti eltérés ilyen eladásokra vezethető vissza.

(23)

Azt is meg kell említeni, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem utalt arra, hogy feltételezhetően vannak az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok. E tekintetben a kérelmező azt állította, hogy az Indiából származó műszálas kötél bizonyos mennyisége az 5609 KN vámtarifaszám alatt lépett be az Unióba (zsinegből, kötélből és hajókötélből vagy kábelből […] készült áru), amelyre nem vonatkoznak az intézkedések. A jelen vizsgálatban azonban a Bizottság nem talált olyan információt, amely ezt alátámasztotta volna.

(24)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a vizsgált termékből ténylegesen 31 tonnát importáltak Indiából az Unió vámterületére. Ami mintavételbe bevont három indiai gyártó általi, az uniós kikötőkbe irányuló ellenőrzött kiviteli eladásokat illeti, amelyek nem kerültek szabad forgalomba bocsátásra az Unió piacán, ezeket az értékesítéseket az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel részének kell tekinteni.

(25)

Mivel nem áll fenn Indiából az Unióba irányuló jelentős behozatali volumen, ez nem képezhette a dömping vagy a kár folytatódása valószínűsége reprezentatív elemzésének az alapját. Tekintettel arra, hogy a tényleges behozatal volumene ennyire csekély volt, nem állapítható meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Indiából származó káros dömping állt volna fenn. Ezért az elemzés arra irányult, hogy a fennálló intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(26)

A Bizottság megvizsgálta, hogy van-e az érintett országban olyan kihasználatlan gyártókapacitás, amely az intézkedések visszavonása esetén lehetővé tenné a dömpingelt kivitel újraindulását.

(27)

Megállapítást nyert, hogy a mintavételbe bevont három exportáló gyártó termelési kapacitása 2007 és a felülvizsgálati időszak között hirtelen emelkedett, míg ugyanakkor kapacitáskihasználtságuk csökkent. A három vállalat tartalékkapacitása a felülvizsgálati időszakban körülbelül az uniós fogyasztás 75 %-át tette ki. Ez arra utal, hogy az intézkedések esetleges lejárta esetén az Unióba irányuló kivitel volumene emelkedhet.

(28)

Ami műszálas kötelek egyéb indiai gyártóit illeti, ismert, hogy a Garware – az a vállalat, amelyik a mintavételi szakaszt követően beszüntette az együttműködést – fontos gyártó, és a hivatalos honlapja szerint jelentős gyártókapacitással rendelkezik. Ezen túlmenően a hatályvesztési felülvizsgálatra vonatkozó kérelem négy további nagy indiai gyártót sorol fel. Számos további indiai kis- és középvállalat is működik, amelyek főként a belföldi piacra termelnek. Mivel ezekkel az indiai gyártókkal nem alakult ki együttműködés, a gyártókapacitásuk nem ismert, feltehető azonban, hogy a rájuk vonatkozó tendenciák összevethetők az együttműködő vállalatokéval, és így ezek a gyártók is rendelkeznek további tartalékkapacitással.

(29)

A megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az összesített tartalékkapacitásukra vonatkozó adatokat a mintában szereplő összes indiai gyártó kétségbe vonta. Az adatokat azonban valójában maguk a vállalatok szolgáltatták, és azt helyszíni vizsgálatok keretében mindegyiküknél ellenőrizték. Ezeket az állításokat ezért el kellett utasítani.

(30)

A mintavételbe bevont három exportáló gyártónak jelentős a más harmadik országokba irányuló olyan kiviteli értékesítési volumene – ideértve az uniós kikötőkbe történő olyan eladásokat is, amelyek során az áru nem lép be az Unió vámterületére –, és ez a vizsgálati időszak alatt körülbelül 80 %-kal nőtt, így az exportáló gyártók felülvizsgálati időszak alatti összes eladásainak csaknem a felét teszi ki.

(31)

Az eredeti intézkedések elrendelése után gyakorlatilag leállt az Unióba irányuló tényleges behozatal. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mintavételbe bevont gyártóknak az uniós kikötőkbe irányuló kiviteli értékesítési volumene a vizsgálati időszak alatt jelentősen, 61 tonnáról 785 tonnára nőtt. Figyelemmel arra, hogy a tényleges uniós behozatali értékesítések részben ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül történnek, mint az uniós kikötők részére történő eladások, ez az uniós piac küszöbén észlelhető fokozódó jelenlét arra utalhat, hogy az intézkedések hiányában a mintavételbe bevont indiai gyártók – és talán mások is – rövid időn belül elkezdhetik a vizsgált termék jelentős mennyiségben történő értékesítését az uniós piacon.

(32)

Tekintettel az indiai gyártók fent említett kiviteli orientáltságára, valamint az uniós kikötőkben megfigyelhető növekvő jelenlétükre, megállapítható, hogy az intézkedések esetleges visszavonása esetén az Unióba irányuló indiai kivitel mennyisége nagy valószínűséggel jelentősen megnövekedne.

(33)

A felülvizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó rámutatott arra, hogy az indiai kivitel világszerte eloszlik a növekedési potenciállal bíró piacok között, így az Unióba irányuló kivitel az intézkedések hiányában sem jelentős mennyiségekkel indulna újra. El kell ismerni, hogy néhány indiai gyártó különböző piacokon valóban diverzifikált kiviteli értékesítéssel van jelen, ez azonban nem tekinthető elegendő indoknak ahhoz, hogy a fent említett megállapítások alapján levont következtetéseket megváltoztassa.

(34)

Indikatív dömpingszámítás készült a mintavételbe bevont három exportáló gyártó uniós kikötők részére történő ellenőrzött értékesítéseiről, amelyek – bár a más harmadik ország részére történő kiviteli értékesítés részének minősülnek – jól jelzik, hogy vám hiányában mennyi lenne az indiai műszálas kötél lehetséges ára. A rendes érték alapjai az indiai belföldi piaci árak voltak. Ezen adatok alapján a dömping meglétét a mintavételbe bevont három indiai gyártó közül kettőnél állapították meg. A dömpingkülönbözet mértéke átlagosan 10 %-ban került megállapításra, ami jelentősnek tekinthető, bár sokkal alacsonyabb az eredeti vizsgálatban megállapítottnál.

(35)

A mintavételbe bevont három exportáló gyártó által egyéb harmadik országok piacain (az uniós kikötői értékesítések kivételével) elért árak belföldi árakkal való összehasonlítása hasonló eredményt hozott, bár az ezen az alapon megállapított dömpingkülönbözetek alacsonyabbak voltak.

(36)

A vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó azt állította, hogy az Unióba irányuló indiai behozatal tekintetében nem állapítottak meg dömpinget. Ugyanakkor gyakorlatilag tényleges behozatal sem volt. A dömping azonban az uniós kikötők és a más harmadik országok számára történő eladások esetében egyaránt bebizonyosodott. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(37)

Egy másik érdekelt fél szerint az ebben a felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözetek – a meglévő vámszintekhez képest – nem tekinthetők jelentősnek, hiszen az Unió és Ázsia között jelentős a munkaerőköltségek különbsége. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a dömpingkülönbözet kiszámítása szempontjából az uniós munkaerőköltségek irrelevánsak.

(38)

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az exportáló gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy a fennálló intézkedések esetleges hatályvesztése esetén újraindítsák az Unióba irányuló kivitelt. Ami az árakat illeti, a mintába bevont két gyártóról megállapították, hogy más harmadik országokba dömpingelt áron szállítottak. Ezen túlmenően, figyelembe véve az együttműködést beszüntető Garware-t is, öt másik olyan nagy exportáló vállalat van felsorolva a panaszban, amelyekről a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy az egyéb harmadik országokba dömpingelt áron szállító vállalatokhoz hasonlóan járnak el.

(39)

Az indiai exportáló gyártók uniós kikötőkbe irányuló növekvő volumenű kiviteli értékesítései arra utalnak, hogy az uniós piac továbbra is a stratégiai érdeklődésük tárgyát képezi, ami a rendelkezésre álló hatalmas tartalékkapacitással együtt azt valószínűsíti, hogy az intézkedések megszűnése esetén újra jelentős mennyiséget exportálnának az Unióba. Az indiai exportáló gyártók harmadik országok piacain követett árképzési viselkedésére figyelemmel igen valószínű, hogy a kivitel újraindítása dömpingelt áron történne. Ezért a Bizottság következtetése az, hogy az intézkedések hatályának a lejárta valószínűleg a dömping megismétlődését eredményezné.

(40)

Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést képviselő uniós gyártók alkotják. Az uniós gyártók száma körülbelül negyvenre tehető.

(41)

Az a tizenöt uniós gyártó, amelyeknek a nevében a panaszos szövetség benyújtotta a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelmet, valamint három további uniós gyártó információkat nyújtott be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért minta kiválasztásához. A fenti (12) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazat kb. 40 %-át képviselő öt gyártóból álló mintát vizsgált meg részletesen. A minta a következő vállalatokból állt:

(42)

A (12) preambulumbekezdésben már említettek szerint, a tizennyolc együttműködő uniós gyártó a felülvizsgálati időszak során az uniós össztermelés 78 %-át képviselte.

(43)

A műszálas kötelek uniós fogyasztását az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség alapján határozták meg (ideértve az együtt nem működő uniós gyártók eladásait is, a panaszos szövetség becslése alapján), hozzáadva ehhez az Eurostat adatai alapján az Unióba érkező összes behozatalt.

(44)

A fenti alapon megállapítható, hogy a vizsgálati időszak alatt az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent. Különösen a 2006 és 2007 közötti 16 %-os növekedést követően csökkent a fogyasztás, 2007 és a felülvizsgálati időszak között 20 %-kal.

(45)

A (21) preambulumbekezdésben említettek szerint, a fennálló hatékony dömpingellenes intézkedések következtében az Unióba irányuló tényleges indiai behozatal a vizsgálati időszakban elhanyagolható volt.

(46)

A (22) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azonban az indiai gyártók jelenléte fokozódik az uniós piac küszöbén a vámkezelés alá nem eső uniós kikötők részére történő kiviteli eladások útján, amelyek így mentesek az említett dömpingellenes vámok hatálya alól.

(47)

Mivel az Unióba irányuló tényleges indiai behozatal elhanyagolható volt, az ár-összehasonlításra az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel árai (ideértve a dömpingellenes vámok hatálya alá nem tartozó uniós kikötők részére értékesített kivitelt is) és a mintavételbe foglalt uniós gazdasági ágazati gyártók uniós értékesítésének az árai között került sor.

(48)

Ezen az alapon az került megállapításra, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel eladási árai jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Az így megállapított árkülönbözet elérte a 46 %-os szintet, és átlagosan 18 %-os volt.

(49)

Az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitelértékesítések értéke több mint 30 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. Az ilyen értékesítések a felülvizsgálati időszak alatt a mintába bevont indiai exportáló gyártók összes forgalmának közel felét tették ki.

(50)

Az uniós piacon tapasztalható 7 %-os fogyasztáscsökkenés ellenére az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a vizsgálati időszak alatt 18 %-kal nőtt. Így ezeknek a behozataloknak a piaci részesedése 17 %-ról 22 %-ra nőtt.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó behozatal 46 %-kal nőtt, és 8,6 %-os piaci részesedést ért el (a 2006. évi 5,5 % helyett). Bár a termékfajták szerint nem bontott Eurostat-adatok általános jellege következtében pontos összehasonlítás nem készíthető, megállapítható, hogy az Unióba irányuló kínai behozatal átlagára jóval magasabb, mint az indiai kiviteli értékesítések átlagára. Emellett pedig a kínai behozatal átlagára láthatólag összhangban van az uniós gazdasági ágazat áraival.

(52)

A Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) származó és az Unióba irányuló behozatal piaci részesedése tartósan a 3 %-os szint körül maradt a vizsgálati időszak során. E behozatalok volumene is 6 %-kal csökkent, összhangban a szűkülő fogyasztással.

(53)

Az összes többi harmadik országból származó behozatal a vizsgálati időszak során a műszálas kötél uniós piacának kevesebb mint 2 %-át képviselte.

(54)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében felsorolt valamennyi kármutatót elemezte. Ami az uniós gyártók értékesítési volumenének és piaci részesedésének mutatóit illeti, ezeket a Bizottság az összes uniós gyártóra, azaz az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan összegyűjtött adatok alapján elemezte. A vizsgálat alapját az összes többi kármutató tekintetében a mintába bevont uniós gyártók által benyújtott információk képezték, amelyeket az egyes vállalatok telephelyein a (15) preambulumbekezdésben említettek szerint ellenőriztek. Ahogyan azt a (12) preambulumbekezdés már leírta, az öt uniós gyártó közül egy a vizsgálati időszak alatt kezdte meg a működését, így ennek az adatait nem vették figyelembe a kármutatók tendenciáinak elemzése során, az említett tendenciák torzításainak elkerülése érdekében.

(55)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítései a vizsgálati időszak során jelentősen, 12 %-kal csökkentek. A (44) preambulumbekezdésben már említettek szerint az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt, és 2007-től különösen hirtelen zuhanás következett be. Ki kell emelni, hogy az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene nagyobb ütemben csökkent, mint a fogyasztás visszaesése:

(56)

Az előző preambulumbekezdésben és a fenti táblázatban vázolt fejlemények 2006 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a csökkenését eredményezték. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a csökkenése folyamatos volt, a visszaesés mértéke pedig 4,6 százalékpontot tett ki.

(57)

Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének fenti zuhanása nagyrészt a kínai behozatal megnövekedett piaci részesedésének volt köszönhető (lásd az (50) preambulumbekezdést).

(58)

Összhangban az értékesítési volumenek alakulásával, a mintavételbe bevont uniós gyártók gyártási volumene hasonlóképpen csökkent: a vizsgálati időszak alatt 17 %-kal. Ugyanezen időszak alatt a gyártókapacitás 5 %-kal nőtt. Ez 2008 és a felülvizsgálati időszak között a kapacitáskihasználás 20 %-os csökkenéséhez vezetett:

(59)

Ami a készleteket illeti, a műszálaskötél-gyártók általában igen alacsony szinten tartják a készleteiket, mivel a gyártás nagy része megrendelésre történik. Megfigyelhető, hogy a vizsgálati időszak alatt a készletek átlagos nagysága csökkenést mutatott, különösen a felülvizsgálati időszak alatt, és ennek a fő oka a műszálas kötél gyártási volumenének a csökkenése volt.

(60)

A mintába bevont uniós gyártók által az Unióban értékesített hasonló termék átlagára bizonyos mértékig nőtt a vizsgálati időszak során, különösen 2007 és a felülvizsgálati időszak között:

(61)

Meg kell jegyezni azonban, hogy a fenti eladási ár valamennyi terméktípus alapján – ideértve a legértékesebb műszálas kötelet is, például a Dyneema nevű nyersanyagból készült műszálas köteleket is – került kiszámításra E különféle termékfajták ára között igen magas az eltérés (lásd a (19) preambulumbekezdést). Az elmúlt években az uniós gazdasági ágazat növelte a magasabb értékű termékek gyártását. Így az ilyen műszálas kötelek növekvő részesedést mutatnak a gyártók termékkínálatában. Részben a termékösszetételben bekövetkezett, említett közelmúltbeli változások okozták az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárának a növekedését.

(62)

A mintába bevont uniós gyártók részben a fennálló hatékony intézkedéseknek köszönhetően, részben pedig a termékösszetételük diverzifikációja következtében voltak képesek stabil és egészséges nyereségességi szintet fenntartani a vizsgálati időszak alatt.

(63)

A beruházások szintje 2006-ban és 2007-ben viszonylag magas volt, ezt követően pedig a korábbi összeg felére esett vissza. A felülvizsgálati időszak során valójában nem történtek beruházások.

(64)

A befektetések megtérülése a vizsgálati időszak során a stabil nyereségességi tendenciával összhangban szintén növekedett.

(65)

A mintába bevont uniós gyártók pénzáramlása a vizsgálati időszak során viszonylag stabil szinten maradt:

(66)

A mintába bevont uniós gyártók foglalkoztatási helyzete 2006 és 2008 között előnyösen változott. 2008 és a felülvizsgálati időszak között azonban a zuhanó piaci kereslet következtében csökkent a foglalkoztatás. A kereslet csökkenése a gyártás visszaesésével járt, és a termelékenységet is csökkentette 2008 és a felülvizsgálati időszak között. Az egy dolgozóra jutó éves munkaerőköltség 2008-ig növekedett, majd pedig a felülvizsgálati időszak alatt kis mértékben csökkent.

(67)

2006 és felülvizsgálati időszak között, míg az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent (lásd a (44) preambulumbekezdést), az uniós gazdasági ágazatnak uniós piacot érintő értékesítési volumene 12 %-kal esett vissza, és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 6 százalékponttal csökkent (lásd az (55) és (56) preambulumbekezdéseket). Másrészről viszont míg a tényleges indiai behozatal volumene a fennálló intézkedések következtében elhanyagolható maradt, a más országokból származó behozatal volumene 18 %-kal nőtt (leginkább a kínai behozatalnak köszönhetően), és további 5 százalékponttal növekedett a piaci részesedése (lásd a fenti (50) preambulumbekezdést). Így megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot jobban érintette a fogyasztás visszaesése, és az így jelentősebb veszteséget szenvedett el az értékesítési volumenében, mint a többi piaci szereplő.

(68)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából származó vizsgált termék behozatala elhanyagolható volt, a tényleges indiai behozatal tekintetében a dömpingkülönbözetet nem lehetett meghatározni. Meg kell jegyezni azonban, hogy az uniós kikötőkbe irányuló, vámkezelés alól mentes indiai kivitel jelentősen növekedett, és az említett eladások egy részére dömpingelt áron került sor.

(69)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig a korábbi dömping következményeit heveri-e ki. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatnak már nagyrészt sikerült felépülnie a fenti hatások alól, mivel már hosszú ideje eredményes dömpingellenes intézkedések kerültek bevezetésre.

(70)

Annak a ténynek köszönhetően, hogy az Indiából származó műszálas kötelek behozatalára vonatkozóan tényleges dömpingellenes vámok vannak hatályban, az uniós gazdasági ágazatnak láthatólag nagyrészt sikerült felépülnie a múltbéli káros dömping hatásai alól.

(71)

Nem állítható mindazonáltal, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd. Bár az uniós gyártók pénzügyi teljesítményére vonatkozó bizonyos kármutatók – nevezetesen a nyereségesség, a befektetések megtérülése és a pénzáramlás – látszólag viszonylag stabil képet mutatnak, más kármutatók – különösen az értékesítési volumen, a piaci részesedés, a gyártás- és kapacitáskihasználás, valamint a befektetések – egyértelműen azt jelzik, hogy a felülvizsgálati időszak végén az uniós gazdasági ágazat még mindig veszélyeztetett helyzetben van. A vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó azt állította, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett kárt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni: senki sem állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett volna a felülvizsgálati időszakban. Ehelyett a felülvizsgálat megállapításai alapján levont következtetés szerint néhány mutató stabil képet mutatott, ugyanakkor más mutatók tekintetében a kár jelei mutatkoztak.

(72)

Néhány fél szerint egyes kármutatók negatív tendenciáját nem az indiai behozatal, hanem a gazdasági világválság és a kínai behozatal megnövekedett piaci részesedése okozta. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy egyes mutatók negatív alakulása nem a szinte nem is létező indiai behozatalnak volt betudható. Ezen túlmenően meg lett vizsgálva a kínai behozatal növekedése is, és ez nem befolyásolja a káros dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzést.

(73)

Az uniós gazdasági ágazat általános életképességét illetően meg kell jegyezni, hogy a magasabb értékű termékek fokozatos piaci bevezetése – mind az uniós piacon, mind pedig harmadik országok piacain – láthatólag segíti az uniós gazdasági ágazat hosszú távú versenyképességét, figyelemmel arra, hogy jelenleg a világpiacon csak néhány gyártó állít elő ilyen magas minőségű műszálas kötelet.

(74)

A (25) preambulumbekezdésben említettek szerint, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából származó behozatal elhanyagolható mennyiségű volt, az elemzés a dömping és a kár megismétlődésének a lehetőségére összpontosított.

(75)

Amint azt a Bizottság a fenti (26)–(28) preambulumbekezdésekben már kifejtette, az indiai exportáló gyártók hatalmas tartalékkapacitással rendelkeznek. Ezen túlmenően, a (30)–(32) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint, az indiai gyártók erősen azt tűzték ki célul és arra törekednek, hogy termékeiket nagy mennyiségben értékesítsék az kiviteli piacokon. Ezen kívül – a (31) preambulumbekezdésben említettek szerint – az indiai gyártók erőteljesen és egyre inkább jelen vannak az uniós kikötőkben. A fenti indokok alapján megállapítható, hogy az Indiából az Unióba irányuló behozatal esetében nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az behozatal mennyisége rövid időn belül jelentősen megnövekedne.

(76)

A (34) és (35) preambulumbekezdések szerint intézkedések hiányában valószínű, hogy az indiai behozatal dömpingelt árakon indulna újra. Továbbá – a (47) és (48) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint – a Bizottság azt is megállapította, hogy az a tény, miszerint az indiai gyártók eladási árai átlagosan 18 %-kal alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazaté (és az ilyen árkülönbözet akár a 46 %-ot is elérheti) arra utal, hogy az intézkedések hiányában az indiai gyártók valószínűleg az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb árakon exportálnák a vizsgált terméket az Unió piacára, azaz feltehetőleg az uniós gyártók eladási árai alá kínálnának.

(77)

A fentiek fényében megállapítható, hogy az intézkedések hiányában nagy lenne a valószínűsége annak, hogy újrainduljon a vizsgált termék Indiából származó, jelentős mennyiségű behozatala, olyan árakon, amelyek jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnának.

(78)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazat viszonylag veszélyeztetett helyzetére, amelyet a (71) és (72) preambulumbekezdések ismertetnek, az uniós áraknak alákínáló dömpingelt indiai behozatal tömeges megjelenésének a lehetősége valószínűleg kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Nevezetesen a dömpingelt behozatal jelentős mennyiségben történő újraindulása feltehetően tovább csökkentené az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését és eladási volumenét, ami termeléscsökkenéshez és a foglalkoztatás visszaeséséhez vezetne. Ez pedig – az uniós gyártók eladási árainak alákínáló behozatal jelentős mértékű árnyomásával együtt – az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének gyors és súlyos romlásához vezetne.

(79)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben az intézkedések hatálya lejár, a vizsgált termék Indiából származó újbóli dömpingelt behozatala következtében a kár valószínűleg megismétlődik.

(80)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes volna-e az Unió egészének érdekeivel.

(81)

Az uniós érdek meghatározásának az alapja az összes különféle érintett, így az uniós gazdasági ágazat, a szóban forgó termék importőrei, kereskedői, nagykereskedői és ipari felhasználói érdekeinek az értékelése volt.

(82)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió egésze érdekeivel. A jelen vizsgálat emellett hatályvesztési felülvizsgálat, így olyan helyzetet elemez, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban.

(83)

Ezen az alapon a vizsgálat arra irányult, hogy a dömping megismétlődésének valószínűségére és a kár megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az Uniónak ebben az esetben nem áll érdekében az intézkedések fenntartása.

(84)

Az (56) és (73) preambulumbekezdésekben már említettek szerint az uniós gazdasági ágazat képes volt fenntartani jelentős, bár szűkülő piaci részesedését, ugyanakkor viszont diverzifikálta a termékösszetételét azáltal, hogy bevezette a magasabb minőségű műszálas kötelek gyártását. Így megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat strukturálisan életképes maradt.

(85)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatban a (70)–(72) preambulumbekezdésekben megállapított következtetésekre és a kár megismétlődésének lehetőségével kapcsolatos elemzésre vonatkozó, a (74)–(79) preambulumbekezdésekben tárgyalt érvekre, az is megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete feltehetőleg jelentősen romlana, ha a dömpingellenes vám hatályát vesztené, és ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(86)

Sőt, tekintettel a vizsgált termék Indiából történő behozatalának várható volumenére és áraira, ez az uniós gazdasági ágazat számára komoly veszélyt jelentene. A (78) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az ilyen behozatal az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének, értékesítési volumenének és foglalkoztatási szintjének további csökkenéséhez vezetne, és az árait is lenyomná, ami az eredeti vizsgálatban tapasztalt negatív szinthez hasonló mértékűre csökkentené az ágazat nyereségességét.

(87)

A fentiekre tekintettel és az ellenkezőkre utaló jelek hiányában megállapítást nyert, hogy a hatályos intézkedések fenntartása nem lenne ellentétes az uniós gazdasági ágazat érdekével.

(88)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki tíz független importőr/kereskedő részére. E vállalatok közül csak egy válaszolt, és ez kifogásainak adott hangot az üggyel kapcsolatban. Mivel azonban az adott vállalat egy műszálas kötelet gyártó indiai vállalathoz kapcsolódik, nem tekinthető független importőrnek. Mivel a vállalat kapcsolatban álló importőr, az érdekei elválaszthatatlanok a kapcsolatban álló indiai gyártója érdekeitől.

(89)

Ilyen körülmények között megállapítható, hogy nem áll fenn olyan kényszerítő erejű ok, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az intézkedések fenntartása nagymértékben negatív hatással lenne az érintett független importőrökre/kereskedőkre.

(90)

A Bizottság levelet küldött a vizsgált termék felhasználóit tömörítő ágazati szövetség részére. A kérdőívre egyetlen felhasználó sem nyújtott be teljes választ, és a szövetségtől sem érkezett írásbeli beadvány.

(91)

Figyelemmel a felhasználók együttműködésének hiányára és arra a tényre, hogy a dömpingellenes intézkedések hatásai elhanyagolhatók lehetnek a fő felhasználó ágazatok – így a hajóépítés, a gépészet és a tengeri platformok üzemeltetése – egyéb költségeihez viszonyítva, megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása ezekre a felhasználókra nézve nem jár jelentősen negatív hatással.

(92)

Az intézkedések fenntartásától annak biztosítása várható, hogy az uniós piacon a dömpingelt indiai behozatal rövid időn belül nem indul újra jelentős mennyiségben. Így az uniós gazdasági ágazat továbbra is élvezheti az uniós piac versenyfeltételeit, csökken a gyárbezárások és a foglalkoztatás visszaesésének a veszélye. A kedvező hatások továbbá várhatóan biztosítják annak a feltételeit is, hogy az uniós gazdasági ágazat fejlettebb technológiai hátterű, innovatív termékeket fejlesszen ki új, speciális alkalmazások számára.

(93)

Meg kell jegyezni azt is, hogy az importőrök/kereskedők és az uniós felhasználók érdekeinek vizsgálata után sem merült fel olyan kényszerítő erejű ok, amely az intézkedések fenntartásának jelentős negatív hatására utalna.

(94)

Az intézkedések fenntartásának az uniós piac különböző szereplőire gyakorolt hatására vonatkozóan tett következtetések alapján az intézkedések fenntartása a Bizottság következtetése szerint nem ellentétes az Unió érdekével.

(95)

Figyelemmel a fentiekre, azaz többek között az indiai gyártók hatalmas tartalékkapacitására, erős kiviteli orientáltságukra, az uniós piac küszöbén fennálló növekvő jelenlétükre és a harmadik országok piacaira irányuló kiviteli értékesítéseik áraira, amelyek a rendes értéknél alacsonyabbak és jóval az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak a felülvizsgálati időszak során, továbbá tekintettel az uniós gazdasági ágazat viszonylag veszélyeztetett helyzetére, valószínűsíthető, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az Indiából származó káros dömping újraindulna.

(96)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényezőkről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottságnak a meglévő intézkedések jelenlegi formában történő fenntartására kíván javaslatot tenni. A felek arra is kaptak lehetőséget, hogy ismertessék a nyilvánosságra hozatalt követően megtenni kívánt észrevételeiket, azonban egyik fél sem nyújtott be olyan észrevételt, amely a fenti megállapítások megváltoztatását indokolta volna. A megállapítások nyilvánosságra hozatalára vonatkozó állításokkal e rendelet megfelelő preambulumbekezdései foglalkoznak.

(97)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az 1736/2004/EK rendeletben kivetett dömpingellenes vámokat fenn kell tartani.

(98)

Mindazonáltal – és emlékeztetve arra, hogy a káros dömping megismétlődésének a veszélye megállapítást nyert – ezt az eljárást sajátos körülmények jellemzik, nevezetesen az, hogy a fennálló intézkedések már régóta hatályban vannak, és azokat egyszer már meghosszabbították, továbbá hogy az Indiából származó tényleges behozatal mennyisége – a (21)–(24) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint – nagyon alacsony. Ezeket a tényeket megfelelően tükröznie kell a tovább kiterjesztett dömpingellenes intézkedések időtartamának is, amelynek három évnek kell lennie. A nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező kijelentette, hogy az intézkedéseket öt évre kellene kiterjeszteni, a rövidebb kiterjesztés melletti fenti érvelés pedig alaptalan.

(99)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint az intézkedések kiterjesztése általában egy ötéves időszakra történik. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak végén még mindig törékeny helyzetben volt: az eredeti vizsgálat szerint hosszú időn keresztül pénzügyi nehézségei voltak. Következésképpen a káros dömping következményeiből még nem sikerült teljesen kilábalnia. Néhány kármutató azonban azt mutatta, hogy az intézkedések elrendelése már lehetővé tette néhány tényező alapvető javulását. Ennek a bonyolult helyzetnek az elemzéséből arra lehet következtetni, hogy a káros dömping múltbeli hatásaiból való teljes és tartós kilábalásra valószínűleg a szokásos öt évnél rövidebb idő alatt fog sor kerülni. A vizsgálat alapján – figyelembe véve a teljes kár elemzését és a meglévő intézkedések melletti valószínű piaci fejleményeket – egy hároméves időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdaságilag és pénzügyileg teljes egészében felépüljön. Ezen okok miatt nem tűnik szükségesnek az intézkedések hosszabb időtartamra való fenntartása.

(100)

Így megállapítást nyert, hogy mivel a vizsgálat megállapításai nem támasztják alá teljes mértékben az intézkedések teljes ötéves időszakra szóló meghosszabbítását, az intézkedések időtartamát három évre kell korlátozni.

(101)

Az e rendelet 1. cikkében meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt az eredeti vizsgálat megállapításai alapján állapították meg. Így ez a vám a vizsgálat során az érintett vállalat tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezt a vámtételt (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) tehát kizárólag az Indiából származó és az érintett vállalat mint külön jogi személy által előállított termékek behozatalaira kell alkalmazni. Az 1. cikkben kifejezetten nem említett bármely más vállalat – beleértve a kifejezetten említett egy vállalattal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által előállított behozott termékekre ezek a vámtételek nem biztosíthatók; ezekre a termékekre az országos szintű vámot kell alkalmazni.

(102)

Az említett vállalatspecifikus dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell haladéktalanul benyújtani, mellékelve minden fontos információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és az kiviteli értékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/22

(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: első vizsgálat) követően a 2007. április 23-i 452/2007/EK tanácsi rendelettel (2) dömpingellenes intézkedéseket rendeltek el. A rendelet 2007. április 27-én lépett hatályba.

(2)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Since Hardware (Guangzhou) Co. Ltd. (a továbbiakban: Since Hardware) kínai exportőr gyártó által gyártott vasalódeszkákra kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 0 % volt, más kínai exportőr gyártók esetében pedig 18,1-38,1 %. Egy időközi felülvizsgálatot követően ezeknek a vámtételeknek a mértéke a 452/2007/EK rendeletet módosító 2010. március 29-i 270/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) alapján 42,3 %-ra emelkedett.

(3)

A Bizottság 2009. október 2-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: vizsgálat megindításáról szóló értesítés) a Kínából származó vasalódeszkáknak az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan dömpingellenes vizsgálat megindítását jelentette be az alaprendelet 5. cikkének megfelelően, a vizsgálatot a Since Hardware-re korlátozva. A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette továbbá az 1515/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat (a továbbiakban: 1515/2001/EK rendelet szerinti felülvizsgálat) annak érdekében történő megindítását, hogy a 452/2007/EK rendelet a Mexico: a marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések című, WTO fellebbezési testületi jelentés (5) (AB-2005-6) („a WTO fellebbezési testület jelentése”) fényében módosítható legyen.

(4)

A dömpingellenes vizsgálatot azt követően indították meg, hogy három közösségi gyártó, a Colombo New Scal S.p.A., a Pirola S.p.A. és a Vale Mill (Rochdale) Ltd. (a továbbiakban: panaszosok), amelyeknek a termelése a teljes közösségi vasalódeszka-gyártás jelentős részét teszi ki, 2009. augusztus 20-án panaszt nyújtott be.

(5)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Since Hardware ellen az alaprendelet 5. cikkén alapuló új dömpingellenes vizsgálatot indítottak, nem pedig – a WTO fellebbezési testület jelentése (AB-2005-6) fényében – az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot. A jelentés 305. és 306. bekezdése kimondja, hogy azt az exportőr gyártót, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, ki kell zárni az ilyen vizsgálat eredményeként elrendelt végleges intézkedés hatálya alól, és az ilyen gyártó nem tehető adminisztratív, illetve a megváltozott körülményekre tekintettel végezett felülvizsgálatok tárgyává.

(6)

A Since Hardware beadványa szerint a Bizottság nem indíthatott volna új dömpingellenes vizsgálatot az alaprendelet 5. cikke alapján egy vállalat ellen, mert ezzel megszegi a GATT VI. cikkében és a WTO dömpingellenes megállapodásában (WTO ADA) kimondott azon alapelvet, amely szerint a dömpingellenes eljárások országok és nem egyedi vállalatok importjai ellen irányulnak. A Since Hardware különösen arra hivatkozott, hogy a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése helyett az alaprendelet 5. cikkén alapuló dömpingellenes vizsgálat megindításával megsértette az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdését és 11. cikkének (6) bekezdését. A Since Hardware arra is hivatkozott, hogy mivel az Unió jogrendjében a WTO szabályainak nincs közvetlen hatálya, a Bizottság nem dönthetett volna úgy, hogy a WTO szabályainak automatikus végrehajtása érdekében figyelmen kívül hagyja az alaprendelet fenti rendelkezéseit, anélkül, hogy a Tanács az alaprendeletet előzetesen módosította volna.

(7)

Ebben a tekintetben a Bizottság elismeri, hogy a dömpingellenes eljárásokat szokásosan egy országból és nem egyedi cégektől származó import ellen indítják meg. A szóban forgó eset azonban a következő különleges körülményekre való tekintettel kivételt képez a fenti szabály alól. A WTO fellebbezési testület jelentése a 216-218 bekezdéseiben előírja, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 5.8 cikke a vizsgálatot végző hatóságot arra kötelezi, hogy szüntesse meg a vizsgálatot az olyan exportőr tekintetében, amelyről az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy nyeresége a de minimis küszöbértéket nem haladta meg, és a 305. bekezdésében, hogy ennek következtében az exportőrt ki kell zárni a végleges dömpingellenes intézkedések hatálya alól, továbbá az exportőr nem tehető adminisztratív és a megváltozott körülményekre tekintettel végzett felülvizsgálatok tárgyává. Való igaz, hogy a WTO szabályai közvetlen hatályának a hiánya következtében az uniós intézmények (az intézmények) által elfogadott intézkedések jogszerűsége szokásosan nem vizsgálható felül a WTO-megállapodások fényében. Ez azonban a szóban forgó egyedi esetben nem jelenti azt, hogy az intézmények kötelesek figyelmen kívül hagyni a WTO szabályait és különösen a fellebbezési testület jelentését. Az 1515/2001/EK rendelet elfogadására kifejezetten azért került sor, hogy az intézmények az alaprendelet előzetes módosítása nélkül összhangba hozhassanak egy, az alaprendelet alapján hozott intézkedést a vitarendezési testület által elfogadott jelentésben foglalt szabályozással amint az az 1515/2001/EK rendelet (4) preambulumbekezdésében említésre került. Az 1515/2001/EK rendelet az intézmények számára lehetővé teszi különösen azt, hogy az olyan exportőröket, amelyekről egy korábbi eredeti vizsgálat során azt állapították meg, hogy nem folytattak dömpinget, formálisan kizárjanak a szóban forgó vizsgálat végén elfogadott rendelet hatálya alól. Ennek érdekében az 1515/2001/EK rendelet alapján a 452/2007/EK rendelet szerint megindították a felülvizsgálatot.

(8)

Ezen felül az alaprendelet egyik rendelkezése sem zárja ki új dömpingellenes vizsgálat megindításának a lehetőségét egy vállalat ellen az alaprendelet 5. cikke alapján. Az Unió jogszabályait továbbá lehetőség szerint úgy kell értelmezni, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen akkor, ha a szóban forgó rendelkezések célja az Európai Unió által kötött nemzetközi egyezmény végrehajtása. Mivel a WTO dömpingellenes megállapodása egyrészről lehetővé teszi a WTO tagjai számára, hogy a kárt okozó dömping ellen vámokkal védekezzenek, másrészről azonban a WTO fellebbezési testülete a jelentésében úgy értelmezte a megállapodást, hogy az nem engedi meg az olyan vállalatok felülvizsgálatát, amelyekről egy eredeti vizsgálat során azt állapították meg, hogy nem folytattak dömpinget, az alaprendeletet úgy kell értelmezni, hogy az a jelenlegihez hasonló esetekben lehetővé teszi az Unió számára az 5. cikk alapján történő vizsgálat megindítását.

(9)

A 1241/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel 2010. december 20. (6) a Since Hardware kikerült a 452/2007/EK rendelet hatálya alól.

(10)

Ennélfogva, tekintettel az eset különleges körülményeire, jogszerű a Since Hardware ellen a dömpingellenes vizsgálat megindítása az alaprendelet 5. cikke alapján.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a Since Hardware-t, az ismert érintett importőröket és uniós gyártókat, az érintett ország képviselőit és a potenciális analóg országok gyártóit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(12)

Annak érdekében, hogy a Since Hardware saját belátása szerint piacgazdasági elbánást vagy egyéni elbánást kérhessen, a Bizottság kérelmezési formanyomtatványt küldött az exportőr gyártó részére. A Bizottság kérdőívet is küldött a Since Hardware részére. Az exportőr gyártó benyújtotta a kitöltött, piacgazdasági elbánást/egyéni elbánást kérő kérelmet, és kitöltötte a kérdőívet.

(13)

Figyelemmel az uniós gyártók nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az alaprendelet 17. cikke értelmében a károkozásban való részvétel megállapítása érdekében mintavétel alkalmazásáról rendelkezett. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkig öt uniós gyártó jelentkezett és nyújtotta be a mintavételhez szükséges információkat.

(14)

Az első vizsgálatban a fenti öt uniós gyártó közül csak három panaszos tartozott az uniós gazdasági ágazathoz az első vizsgálat során. Tekintettel az ügy sajátosságaira, amint az az (57)-(60) preambulumbekezdésekben meg van határozva, a Bizottság úgy határozott, hogy csak e három uniós gyártó részére küld kérdőívet, a másik két uniós gyártót pedig felkérték arra, hogy nyújtsanak be minden olyan további észrevételt, amely segítheti a Bizottságot annak megállapításában, hogy a Since Hardware által gyártott termékek behozatala kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. Mindhárom panaszos uniós gyártó benyújtotta a kérdőívre adott válaszait. A másik két uniós gyártó nem nyújtott be további észrevételt az eljárással kapcsolatban.

(15)

A Bizottság a potenciális analóg országok valamennyi ismert gyártója, továbbá minden ismerten érintett és a Since Hardware-rel kapcsolatban nem álló importőr részére is küldött kérdőívet. Ami a kapcsolatban nem álló uniós importőröket illeti, kezdetben két vállalat működött együtt a vizsgálatban. Egyikük azonban nem volt abban a helyzetben, hogy folytassa az együttműködést. A másik importőr ugyanaz a vállalat volt, mint az egyik nem panaszos uniós gyártó, és az importőri kérdőívre nyújtott be választ. Ezen túlmenően egy kereskedelmi szövetség is együttműködött a vizsgálatban, és benyújtotta észrevételeit.

(16)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás elbírálása, a dömping, a károkozáshoz való hozzájárulás és az uniós érdek megállapítása érdekében szükségesnek ítélt információkat. Ellenőrző látogatásra került sor a Since Hardware guangzhoui (Kína) telephelyén és az Egyesült Királyságban a Vale Mill (Rochdale) Ltd. telephelyén.

(17)

A Bizottság tájékoztatta az érintett feleket arról, hogy figyelemmel a szóban forgó vizsgálat összetett jogi hátterére (lásd a fenti (3) és az azt követő preambulumbekezdéseket), ebben az esetben megfelelőbbnek találta azt, ha nem rendel el ideiglenes intézkedéseket, hanem folytatja a vizsgálatot. Ez ellen egyik fél sem emelt kifogást.

(18)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését javasolják, és a felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására. A felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság megvizsgálta, és szükség esetén ezeknek megfelelően módosította a megállapításait.

(19)

A dömping és az áralákínálás vizsgálata a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A Since Hardware által gyártott és a károkozáshoz történő hozzájárulás értékelése szempontjából figyelembe vehető termékek importmenynyiségeinek a vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak). Azonban az eset sajátosságai miatt – nevezetesen, hogy ugyanezen termék és harmadik ország tekintetében néhány évvel ezelőtt már sor került egy másik eredeti vizsgálatra, és az abból a vizsgálatból származó kötelezettségek még ma is fennállnak – a Bizottság a károkozás elemzésében a korábbi vizsgálat vizsgálati időszakára is tesz utalást (a továbbiakban: első vizsgálat vizsgálati időszaka).

(20)

Az érintett termék a jelenleg az ex 3924 90 00, ex 4421 90 98, ex 7323 93 90, ex 7323 99 91, ex 7323 99 99, ex 8516 79 70 és ex 8516 90 00 KN-kód alá sorolt, a Kínából származó és a Since Hardware (Guangzhou) Co. Ltd. által gyártott, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújó funkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, ideértve az ujjafát és az alaptartozékokat – vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot – is (a továbbiakban: érintett termék).

(21)

A vizsgálat kimutatta, hogy különböző fajta vasalódeszkák léteznek, és hogy ezeknek az alaptartozékai főként a felépítésüktől és a méretüktől, az anyaguktól és a kiegészítőiktől függnek. Azonban az egyes különböző típusok alapvető fizikai jellemzői és felhasználási módjai megegyeznek.

(22)

Az exportőr gyártó azt állította, hogy a vasalódeszkák alaptartozékaira nem terjedhet ki a vizsgálat, mivel a vasalódeszkák és azok alaptartozékai (azaz a lábak, a huzatok és a vasalórácsok) nem alkotnak egységes terméket, és ezért nem képezhetik a részét egyetlen vizsgálatban vizsgált ugyanazon terméknek. Ezt az érvelést a vizsgálat nem támasztotta alá. A jelen vizsgálat az állapította meg, hogy a vasalódeszkák alaptartozékaira ki kell, hogy terjedjen a vizsgálat, mivel a lábak, a huzatok és a vasalórácsok határozzák meg a késztermék jellemzőit, és ezeknek semmilyen más végfelhasználása nem képzelhető el, mint az, hogy a végtermékbe (azaz a vasalódeszkába) beépítésre kerüljenek, vagyis ezek külön-külön nem önálló termékek. Ez összhangban áll számos más vizsgálat megállapításaival, amelyekben a késztermékeket és azok alapvető alkotórészeit egyetlen terméknek tekintették. Ebből következően – az első vizsgálathoz hasonlóan – a Bizottság valamennyi létező típusú vasalódeszkát és azok alaptartozékait egyetlen terméknek tekintette a vizsgálat szempontjából.

(23)

A Bizottság nem talált különbséget az érintett termék és a panaszosok és más együttműködő uniós gyártók által gyártott és az uniós piacon – amely végső soron analóg országként is szolgált – értékesített vasalódeszkák és azok alaptartozékai között. Ezeknek a termékeknek megegyeznek a fizikai jellemzői és felhasználásuk, és egymással felcserélhetők.

(24)

Következésképpen az Unióban gyártott és értékesített vasalódeszkák és azok alaptartozékai az érintett termékhez hasonló terméknek tekinthetők az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdése szerint állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik a 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat, azaz amennyiben bebizonyosodik, hogy a hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(26)

A Since Hardware piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően, és felkérést kapott arra, hogy töltse ki a piacgazdasági elbánást kérelmező nyomtatványt.

(27)

A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a Since Hardware nem teljesíti a piacgazdasági elbánáshoz szükséges, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában említett kritériumot (1. kritérium), amely a főbb ráfordításokra vonatkozik. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a Since Hardware nem teljesíti a piacgazdasági elbánáshoz szükséges, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második francia bekezdésében említett kritériumot sem (2. kritérium). A piacgazdasági elbánással kapcsolatos főbb megállapítások az alábbiak.

(28)

Ami az 1. kritériumot illeti, nevezetesen azt, hogy a vállalkozás döntéseit piaci jelzések alapján hozzák meg, jelentős állami beavatkozás nélkül, továbbá a költségek a piaci értékeket tükrözik, meg kell állapítani, hogy a Since Hardware állítása szerint a belső kínai piacról kezdte beszerezni a fő nyersanyagait (acéltermékek) az első vizsgálat vizsgálati időszakában folytatott gyakorlatától eltérően, amikor a Since Hardware ezeket a nyersanyagokat még importálta. Így meg kellett vizsgálni, hogy a fő nyersanyagok kínai belső piaca tekinthető-e olyannak, amely a piaci értékeket tükrözi.

(29)

A Bizottság megállapította, hogy az első vizsgálat vizsgálati időszakát követően, azaz 2005. után, az állam számos acéltermékre exportkorlátozást rendelt el, ideértve a vasalódeszkák gyártásának fő nyersanyagait is, azaz az acéllemezt, az acélcsövet és az acélhuzalt. Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a nyersanyagoknak a költsége az érintett termék összes nyersanyagköltségének jelentős részét képezi. Az exportadók kivetése csökkentette az exportra irányuló ösztönzést, és ezáltal növekedett a belföldi piacon rendelkezésre álló mennyiség, ami viszont alacsonyabb árakat eredményezett. Azonban 2009 júniusában (a vizsgálati időszak végén) a kínai politika láthatólag ismét változott az acélágazat tekintetében: eltörölték az exportadót, és bevezettek egy új hozzáadottérték-adó engedményt az acéltermékekre, ami kedvezőbb környezetet teremt az export számára. Az új, immár nem exportellenes politika bevezetésével egyidejűleg a világ más piacain is csökkentek az acélárak, és a kínai belföldi árakat összhangba hozták a nemzetközi acélárakkal, így ebben a helyzetben már nem áll fenn az áremelkedés veszélye a belföldi piacon. Ezekre az ismételt változásokra az acélexportadó és a héa rendszerében láthatóan azért került sor, hogy szabályozzák a kínai belföldi acélpiacot és az árakat. Így az állam továbbra is fontos befolyást gyakorolt a belföldi acélpiacra, ennélfogva a kínai acélárak ezen adott nyersanyag tekintetében nem követik szabadon a világpiaci tendenciákat.

(30)

Sőt, sok tanulmány és jelentés, valamint számos acéltermelő nyilvánosan elérhető kimutatásai (7) megerősítik, hogy a kínai állam aktívan támogatja a kínai acélipar fejlesztését.

(31)

Ennek következtében a vizsgálati időszak első felében Kínában a belföldi acélárak jóval a más, jelentős világpiacok – nevezetesen az észak-amerikai és az észak-európai piacok – az árai alatt voltak (8), és ezeket az árkülönbségeket az acéltermelés semmilyen versenyelőnyével sem lehet megmagyarázni. A vizsgálati időszak második felében az acél világpiaci ára jelentősen csökkent Európában és Észak-Amerikában, míg a kínai belföldi árak csak sokkal kisebb mértékben csökkentek. Így a kínai és a nemzetközi acélárak közötti árkülönbség gyakorlatilag eltűnt a vizsgálati időszak végére. A kínai kormány által a kínai acélpiac szabályozására elfogadott intézkedések azonban valójában olyan helyzetet eredményeztek, ahol a nyersanyagárakat továbbra is az állami beavatkozás határozza meg, amely közvetlen hatást gyakorol a vállalatok nyersanyag-beszerzési döntéseire.

(32)

Mivel a Since Hardware a vizsgálati időszak során a nyersanyagait a kínai belföldi piacon szerezte be, a vizsgálati időszak során az ilyen mesterségesen alacsony és torzított acélárak révén előnyhöz jutott.

(33)

Így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Since Hardware főbb ráfordításai alapvetően nem a piaci értékeket tükrözik. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a Since Hardware nem igazolta azt, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt 1. kritériumot, és így számára nem nyújtható piacgazdasági elbánás.

(34)

A vállalat továbbá azt sem tudta igazolni, hogy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak (IAS) megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak, mivel a könyvelése és különösen a tőkeellenőrző jelentés hallgatott egy olyan fontos tranzakcióról, amelyre a vizsgálati időszak alatt került sor. Sőt a könyvvizsgálók sem tettek észrevételt erre a fontos tranzakcióra vonatkozóan. Ezen túlmenően egy olyan jelentős összegre vonatkozó könyvelési bejegyzést találtak, amely az IAS 1 szerint nem felel meg a kimutatások tárgyilagos ismertetésére vonatkozó alapelvnek. A könyvvizsgáló erre nézve sem tett észrevételt. Így megállapítást nyert, hogy a vállalat nem igazolta azt, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt 2. kritériumot.

(35)

A Since Hardware, az érintett ország hatóságai és az uniós gazdasági ágazat lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a fenti megállapításokra. A Since Hardware-től és az uniós gazdasági ágazattól érkeztek észrevételek.

(36)

A Since Hardware három fő észrevételt tett a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokra. Elsőként arra hivatkozott, hogy a piacgazdasági elbánással kapcsolatos döntés azt követően született, hogy a Bizottság bekérte és megkapta a vállalat belföldi értékesítéseire és költségeire vonatkozó adatokat, ami sérti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját. Másodsorban a Since Hardware – bár nem vitatta, hogy az acélár mint olyan változott – azt állította, hogy a kínai nyersanyagárak még így is összhangban álltak más országok áraival, és a Since Hardware által a kínai piacon fizetett acélár a világ számos, piacgazdasággal bíró országának acélpiacán fizetendő áraknál magasabb volt. Ebben az összefüggésben a vállalat azt is megkérdőjelezte, hogy az észak-európai és észak-amerikai acélpiaci árak relevánsak-e az összehasonlítás alapjaként. A Since Hardware szerint más nemzetközi piacok árai, például a török vagy ukrán exportárak is rendelkezésre állnak, és ezek alacsonyabbak, mint a kínai belföldi árak. Harmadrészt a Since Hardware azzal érvelt, hogy nem tagadható meg a piacgazdasági elbánás olyan vállalat esetében, amely egy adott iparágban (vasalódeszkák) tevékenykedik, olyan tényezők alapján, amelyek kizárólag egy másik iparágra (acélipar) vonatkoznak, és, hogy a Bizottság nem egyenlítheti ki a beszerzési piacon fennálló támogatásokat azzal, hogy elutasít egy piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmet az értékesítési piacon. Ezen túlmenően a Since Hardware arra hivatkozott, hogy indokolatlan terhet róna egy vasalódeszkákat gyártó kis vállalatra annak bebizonyítása, hogy a kínai acélipar nem részesül állami támogatásban.

(37)

A Since Hardware első érve tekintetében meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint meg kell állapítani, hogy a Since Hardware megfelel-e az öt releváns kritériumnak, és ez a megállapítás a vizsgálat egésze során érvényben marad. Mivel ez a vizsgálat egyetlen exportőr gyártóra korlátozott, a Bizottság a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmet és a dömpingellenes kérdőívre adott válaszokat egyszerre bírálta el, ugyanazon helyszíni vizsgálat keretében. A Bizottság a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmet kizárólag annak tartalma alapján vizsgálta, figyelmen kívül hagyva, hogy annak milyen hatásai lehetnének a dömpingkülönbözet kiszámítására. Valójában a Since Hardware-re vonatkozó részletes dömpingszámítások nem is készülhettek volna a piacgazdasági elbánásra vonatkozó döntés előtt, mivel hiányoztak a megfelelő piacgazdasági országból származó adatok. Így az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját nem sértették meg.

(38)

A Since Hardware második állításával kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy bár az árkülönbözet a vizsgálati időszak második felében csökkent, és a vizsgálati időszak végére gyakorlatilag megszűnt, a Bizottság fenntartja, hogy a kínai áraknak a nemzetközi árakhoz történő ilyen hozzáigazítása is állami beavatkozás eredménye volt. Valójában 2009-ben, amikor a nemzetközi acélpiaci árak a pénzügyi és gazdasági válság következtében zuhantak, az állam eltörölte a korábban kiszabott exportadókat, és így megengedte, hogy a belföldi árak igazodjanak a nemzetközi árakhoz, anélkül, hogy előidézte volna ezen fontos nyersanyagok jelentős áremelkedésének a veszélyét a belföldi piacon. Ez arra mutat, hogy az érintett termék gyártásához szükséges nyersanyagok piacán továbbra is állami beavatkozás érvényesült a vizsgált időszak második felében is.

(39)

A Bizottság megállapítja, hogy a Since Hardware által benyújtott további árinformáció alátámasztotta azt a megállapítást, hogy a vasalódeszkák gyártásához használt fő nyersanyagok a vizsgálati időszak első felében átlagosan jelentősen olcsóbbak voltak a kínai belföldi piacon, mint más hasonló méretű nemzetközi piacokon. Összehasonlították a kínai belföldi acélárakat és más olyan piacok belföldi árait, amelyek volumenükben összevethetők a kínai piaccal (EU, USA és Kanada), mivel magas az acélfogyasztásuk és sok aktív gyártó működik. A Since Hardware által javasolt más piacok, mint amilyen például Törökország és Ukrajna (a belföldi és az exportpiacok) nem tekinthetőek reprezentatívnak az adott nyersanyag termelőinek mérete és/vagy száma tekintetében, és így nem hasonlíthatók össze a kínai belföldi piaccal.

(40)

A Bizottság arra is emlékeztetett, hogy az alaprendelet arra a vállalatra helyezi a bizonyítás terhét a megfelelő kritériumok teljesítése tekintetében, amelyik a piacgazdasági elbánást kéri. Mivel a Bizottság számos olyan elemet azonosított, amelyek arra utalnak, hogy a főbb ráfordítások költsége nem tükrözi a piaci értéket, a vállalatnak kell olyan elemekre hivatkoznia, amelyek ezt megcáfolják.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja kifejezetten rendelkezik továbbá annak megvizsgálása lehetőségről, hogy a vállalatok döntései, többek között a ráfordítások tekintetében, a keresletet és a kínálatot tükröző piaci jelzésekre adott, és jelentős állami befolyástól mentes válaszként születnek-e, és hogy a főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik-e. Következésképpen ha egy vállalat a fentiek szerint nem teljesíti ezeket a feltételeket, akkor a piacgazdasági elbánás elutasítható. Meg kell jegyezni azt is, hogy a Since Hardware az első vizsgálat idején importálta a nyersanyagait, de később átállt a kínai beszerzésre a kínai piac alacsonyabb árainak következtében.

(42)

A könyveléssel kapcsolatban jelzett kérdések tekintetében a Since Hardware azt állította, hogy azok nem kapcsolódnak a Since Hardware könyveléséhez, és semmi esetre sem jelentik azt, hogy a vállalat nem felelt meg teljes mértékben a nemzetközi számviteli szabályoknak. A Since Hardware arra is hivatkozott, hogy a jelzett számviteli hiba lényegtelen volt.

(43)

Az a tény, hogy a kínai vállalatok a belföldi joguk alapján nem feltétlenül kell, hogy megfeleljenek bizonyos számviteli szabályoknak, nem releváns abból a szempontból, hogy a könyvelésük értékelhető-e e szabályok fényében a piacgazdasági elbánás megállapítása érdekében. A pénzügyi kimutatások tárgyilagos ismertetése alapvető nemzetközi számviteli szabály, és a vállalat kötelessége annak bizonyítása, hogy e szabályok bármely megszegése nem jár-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának a sérelmével. Erre nem került sor sem a kérdéses tranzakció, sem pedig a téves könyvelés tekintetében. Mindenesetre ez utóbbi nem tekinthető lényegtelennek, mivel a vizsgálati időszakban az Európai Unióba irányuló összes export jelentős százalékát képviseli.

(44)

Tehát a Since Hardware által felhozott egyik érv sem volt eredményezhette a megállapítások eltérő értékelését. A fentiek alapján a megerősítést nyertek a megállapítások és az a következtetés, hogy nem biztosítható piacgazdasági elbánás a Since Hardware részére. Így véglegesen kijelenthető, hogy a Since Hardware részére nem biztosítható piacgazdasági elbánás.

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint adott esetben országos vámot kell megállapítani az adott cikk hatálya alá tartozó országok esetében, kivéve ha az említett vállalatok igazolni tudják, hogy teljesítik az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében az egyéni elbánás feltételeként meghatározott valamennyi kritériumot. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(46)

A Since Hardware a piacgazdasági elbánás kérelmezéséhez hasonlóan egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha nem kapná meg a piacgazdasági elbánást.

(47)

A vizsgálat alapján a Since Hardware megfelelt valamennyi fenti kritériumnak és megállapítható, hogy egyéni elbánást kell biztosítani a Since Hardware részére.

(48)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a nem piacgazdasággal rendelkező országokból származó import esetén – amennyiben piacgazdasági elbánás nem biztosítható – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott országok tekintetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (analóg ország) ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell megállapítani.

(49)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy az Amerikai Egyesült Államokat (USA) használná megfelelő analóg országként a Kínára vonatkozó rendes érték megállapítása céljából, azonban USA-beli gyártó nem működött együtt a vizsgálatban. Ezt követően török és ukrán vállalatokat is megkerestek, de ezek sem vállalták az együttműködést.

(50)

Mivel harmadik országbeli gyártó nem működött együtt, uniós gyártókat kerestek meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján, és ezek egyike együttműködött.

(51)

A Since Hardware-től nem érkezett észrevétel azzal kapcsolatban, hogy a rendes érték megállapítására egy uniós gyártótól származó információt használtak fel. Így az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az együttműködő uniós gyártótól kapott ellenőrzött információ alapján állapították meg a rendes értéket.

(52)

Az uniós gyártó hasonló termékre vonatkozó belföldi eladásainak volumenét reprezentatívnak találták, összehasonlítva azt a Since Hardware által az Unióba exportált érintett termékkel.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjának megfelelően a Bizottság a Since Hardware számára a rendes értéket az egyedüli együttműködő uniós gyártótól származó ellenőrzött információ alapján állapította meg, azaz az uniós piacon az összehasonlítható termékekért fizetett vagy fizetendő árak alapján, amennyiben úgy találták, hogy ezek alkalmazására a szokásos kereskedelmi forgalomban került sor, vagy a számtanilag képzett értékek alapján, amennyiben az összehasonlítható termékek vonatkozásában nem állapítottak meg belföldi értékesítést a szokásos kereskedelmi forgalomban, azaz a vasalódeszkák uniós gyártó általi gyártásának költsége, az értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SG&A költségek) és a haszonkulcs együttes figyelembe vételével. Az alkalmazott haszonkulcs összhangban áll az első vizsgálatban használt haszonkulccsal.

(54)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független fogyasztók számára exportálták az Unióban, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése, vagyis a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(55)

A rendes értéket és az exportárakat EXW alapon állapították meg. Annak érdekében, hogy a rendes értéket megfelelően összehasonlíthassák az exportárral, kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembe vételét az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint. Ezen az alapon megfelelő kiigazításokat végeztek a szállítás, a biztosítás és a kezelési költségek, a hitelköltségek és a közvetett adózás tekintetében minden olyan esetben, ahol ezt alkalmazhatónak és indokoltnak ítélték meg.

(56)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint a típusonkénti súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlagos exportárával. Ez az összehasonlítás a dömping fennállására utalt.

(57)

Az uniós határparitáson számított nettó importár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet a Since Hardware tekintetében 51,7 %.

(58)

Az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár vizsgálatának alapja szokásosan az egy vagy több exportáló országból származó összes dömpingelt import, az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint.

(59)

Ebben az esetben azonban már az első vizsgálat keretében megtörtént a károkozás teljes elemzése a többek között Kínából származó vasalódeszkák összes behozatala tekintetében. Valójában ebben a vizsgálatban a Bizottság azt állapította meg, hogy a többek között Kínából származó vasalódeszkák dömpingelt importja jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazat számára. Az alaprendelet 3. cikkének rendelkezései szerint tett, említett megállapítások a Kínából és Ukrajnából származó összes import hatásainak értékelésén alapultak, és ez alól egyedül a Since Hardware által gyártott vasalódeszkák importja jelentett kivételt, amelyről azt állapították meg, hogy nem dömpingelt áron értékesítették.

(60)

Ennek eredményeként a vizsgálati időszak során dömpingellenes vámokat vetettek ki a fenti országokból származó valamennyi importra (egyedül a Since Hardware-re vonatkozott nulla vámtétel). Mivel a vizsgálati időszak során az uniós gazdasági ágazat már védelmet élvezett az említett importok káros hatásaival szemben, nem lehetett szokásos teljes körű károkozás-elemzést végezni. Így egyedi, e vizsgálat sajátosságaihoz igazított megközelítést alakítottak ki, amelyben az intézmények bizonyos kármutatókra összpontosítottak. Az uniós gazdasági ágazattól elsősorban azzal kapcsolatos információkat kértek, hogy a Since Hardware alákínálta-e az árait, és mekkora volt ezeknek az áraknak a nyereségessége. Az uniós gazdasági ágazattól a Bizottság arra vonatkozó információkat is kért, hogy véleményük szerint mi utalt arra, hogy a Since Hardware uniós exportja kárt okozott az iparágnak.

(61)

Ebben az összefüggésben a Bizottság a következőket vizsgálta: i) a Since Hardware által gyártott vasalódeszkák dömpingelt importjának alakulása; ii) ezen importok árai alákínáltak-e az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak; és iii) az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott bármely olyan információ, amely arra utal, hogy a Since Hardware-nek az Unióba irányuló exportja az uniós gazdasági ágazat számára kárt okozott, például azáltal, hogy az uniós gazdasági ágazat vevőket és megrendeléseket vesztett a Since Hardware javára, illetve a vizsgálati időszak alatti uniós értékesítéseik nyereségessége tekintetében.

(62)

A panaszt a teljes ismert uniós vasalódeszka-gyártás jelentős – ebben az esetben a becsült uniós gyártás körülbelül 40 %-át kitevő – részét képviselő három uniós gyártó nyújtotta be. A többi uniós gyártók egyike sem ellenezte ennek az eljárásnak a megindítását.

(63)

A (14) preambulumbekezdésben említettek szerint a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre válaszoló öt gyártó közül csak három panaszos tartozott az uniós gazdasági ágazathoz az első vizsgálatban. A fentiek szerint, az eset sajátosságaira való tekintettel, csak azon három kiválasztott uniós gyártó részére küldtek kérdőívet, amelyek az első vizsgálatban is az uniós gazdasági ágazat részét képezték.

(64)

Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott információ alapján a vasalódeszkák fogyasztása az Unióban a 452/2007/EK rendelet közzététele óta alapvetően változatlan maradt, és csak kis mértékben emelkedett az Unió legutóbbi, 2007-es bővítésével járó népességnövekedéssel arányosan. A figyelembe vett időszak során a becsült uniós fogyasztás így 8,5–9 millió darabot tett ki.

(65)

Vasalódeszka-gyártók számos tagállamban találhatók, így Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Az uniós vasalódeszka-gyártás összes éves volumene több, mint 5 millió darabra becsülhető.

(66)

A (25)–(57) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint e vizsgálat kimutatta, hogy a Since Hardware-től származó import az uniós piacon dömpinget valósított meg.

(67)

A figyelembe vett időszak alatt Since Hardware uniós exportja jelentősen, 64 %-kal növekedett (9). Másrészről viszont más kínai és ukrán gyártók importja folyamatosan csökkent az ideiglenes vámok 2006-ban történt kiszabását követően (a tagállamok jelentésein alapuló bizalmas adatok az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésének megfelelően):

A Since Hardware által gyártott vasalódeszkák importjának volumene

(68)

Amellett, hogy az uniós fogyasztás a figyelembe vett időszak alatt lényegében változatlan maradt a (64) preambulumbekezdésben említett, 2006 és 2007 közötti csekély növekedéstől eltekintve, a Since Hardware piaci részesedése importvolumenével arányosan növekedett. Meg kell jegyezni, hogy míg 2006-ban a Since Hardware uniós piaci részesedése az többi kínai és ukrán gyártó összes piaci részesedésének az egyötödét tette ki, a vizsgálati időszakra a Since Hardware piaci részesedése a többi kínai és ukrán gyártó összes piaci részesedésének csaknem a felére növekedett. Mind Since Hardware importvolumenének, mind pedig piaci részesedésének növekedését az a tény magyarázza, hogy az egyetlen kínai exportőr volt, amely nulla mértékű dömpingellenes vám mellett exportált, és így piaci lehetőségei az ideiglenes vám 2006-ban történt kiszabását követően valójában bővültek. Ezt megerősíti az is, hogy a vállalat importvolumene kifejezetten növekedett, míg más kínai és ukrán gyártók importvolumene csökkenő tendenciát mutatott. Valójában – a figyelembe vett időszakot tekintve – a Bizottság a piaci részesedések következő, ellentétes alakulását tapasztalta:

A Since Hardware által gyártott vasalódeszkák importjának piaci részesedése

(69)

A fenti táblázatok alapján nyilvánvaló, hogy a Since Hardware képes volt jelentősen növelni importjának volumenét és piaci részesedését (10).

(70)

Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat azt állítja, hogy az elmúlt években számos ügyfelet és megrendelést veszített el a Since Hardware javára. A Bizottság valóban talált arra utaló világos jeleket, hogy az uniós gazdasági ágazat egyes fontos vevői szállítót váltottak, és több terméket vásárolnak a Since Hardware-től, az uniós gazdasági ágazattól pedig a korábbiaknál kevesebbet.

(71)

Például a Bizottság által az első vizsgálatban összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az első vizsgálat vizsgálati időszakában (2005) egy uniós gyártó jelentős számú darabot értékesített egy uniós vevő részére, míg a jelenlegi vizsgálatban azt állította, hogy a jelenlegi vizsgálati időszakban jelentősen kevesebbet (a korábbi mennyiség 10–30 %-át) értékesített ugyanazon vevő részére. Ezzel szemen, az első vizsgálat vizsgálati időszakában a Since Hardware csak kevés darabot adott el ezen uniós vevő részére, azonban sokkal többet (az eredeti mennyiség 300–500 %-át) értékesített e vevő részére a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka alatt.

(72)

A Bizottság által az első vizsgálatban összegyűjtött adatok azt mutatják továbbá, hogy egy uniós gyártó által egy másik uniós vevő részére az első vizsgálat vizsgálati időszaka alatt teljesített eladások jelentősen (30–50 %-kal) csökkentek a jelenlegi vizsgálati időszakban. Megint csak ezzel szemben, míg az első vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a Since Hardware semmit sem értékesített e vevő részére, a jelenlegi vizsgálati időszakban jelentős mennyiséget adott el. Ez a mennyiség 60–80 %-át teszi ki annak a mennyiségnek, amennyivel az uniós gyártók eladásai csökkentek az adott vevő részére az első vizsgálat vizsgálati időszaka és a jelenlegi vizsgálati időszak között.

(73)

Az áralákínálás elemzése érdekében Since Hardware importárait összehasonlították az uniós gazdasági ágazat áraival az összevethető terméktípusok súlyozott átlaga alapján a vizsgálati időszak során. Az uniós gazdasági ágazat árait EXW szintre igazították ki, és összehasonlították a CIF uniós határparitáson számított árakkal, adott esetben a vámokkal együtt. Erre az ár-összehasonlításra a kereskedelem azonos szintjén történő tranzakciók tekintetében került sor, az esetleg szükséges kiigazítások után, levonva az engedményeket és a visszatérítéseket.

(74)

A Since Hardware esetében megállapított, az uniós gazdasági ágazat árának százalékában kifejezett átlagos alákínálási mérték 16,1 %.

(75)

Megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat árai összességében veszteségesek voltak a vizsgálati időszak alatt.

(76)

A fent említett tények azt bizonyítják, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el a Since Hardware által az uniós piacon értékesített olyan dömpingelt import mennyisége következtében, amelynek szállítója egyébként az uniós gazdasági ágazat lett volna.

(77)

A fentiek szerint a Since Hardware a vizsgálati időszak alatt jelentősen dömpingelt áron ajánlotta a termékeit, amivel súlyosan az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált. Ennek eredményeként a vizsgálati időszak alatt sokkal nagyobb mennyiséget tudott értékesíteni, mint például 2005-ben vagy 2006-ban. Így a Since Hardware a fent megállapított kárt okozta.

(78)

Az egyik importőr állítása szerint nem a dömping gyakorlata, hanem az EUR/USD árfolyam volt az oka a Since Hardware vasalódeszkái erőteljes uniós piaci jelenlétének. Ha azonban ez igaz lenne, akkor minden USD-ben számlázott import versenyelőnyben részesült volna az euróban számlázottakkal szemben. Ezzel szemben a (67) és (68) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint, a más, szintén USD-ben értékesítő kínai és ukrán gyártóktól származó import folyamatosan csökkent 2006 és a vizsgálati időszak között, azaz abban az időszakban, amikor az EUR/USD árfolyam igen gyakran változott, viszont ugyanezen időszakban a Since Hardware-től származó import jelentősen növekedett. Ebből adódóan ezt az állítást elutasították.

(79)

További észrevétel nem érkezett. Ennélfogva megállapítható, hogy nem áll fenn olyan tényező, amely megszüntetné az okozati összefüggést a Since Hardware-től származó dömpingelt import és a fent megállapított károkozáshoz való hozzájárulás között.

(80)

A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint egy kereskedelmi szövetség is együttműködött a vizsgálatban. Ezen túlmenően a Bizottság az együttműködő uniós gyártókat és importőröket is felkérte arra, hogy tegyenek észrevételeket azzal kapcsolatban, hogy véleményük szerint az, ha dömpingellenes vámot vetnek ki a Since Hardware-re, megváltoztatja-e az uniós érdekre nézve a 452/2007/EK rendelet (51)-(62) preambulumbekezdéseiben hozott következtetést.

(81)

Az uniós gyártók szerint az, ha a Since Hardware-re dömpingellenes vámot vetnek ki, nem változtatja meg a 452/2007/EK rendeletben az uniós érdekkel kapcsolatban hozott következtetéseket.

(82)

Az együttműködő kereskedelmi szövetség szerint az, ha a Since Hardware-re dömpingellenes vámot vetnek ki, szokásosan negatív hatással lenne az érintett importőrök és kiskereskedők vagy forgalmazók nyereségére. A kereskedelmi szövetség véleménye szerint azonban tagjaik – ideértve a nagy kiskereskedelmi áruházakat is – is megerősítették, hogy a vizsgált termék olyannak minősül, amelynek tekintetében az áremelkedések – mint például a dömpingellenes intézkedésekből fakadók – továbbháríthatók anélkül, hogy ez lényeges hatással lenne a fogyasztók által érzékelt tényekre. Így nem nyújtottak be olyan konkrét elemet, amely megváltoztatta volna a fenti két rendeletben az uniós érdekkel kapcsolatban megállapított következtetéseket.

(83)

A fentiekre figyelemmel a Bizottság megállapította, hogy az, ha a Since Hardware-re dömpingellenes vámot vetnek ki, lényegében nem változtatja meg a 452/2007/EK rendelet (51)–(62) preambulumbekezdéseiben az uniós érdekre nézve tett megállapításokat. Nem merült fel olyan indok, amelynek alapján ne lehetne megfelelően alkalmazni azt az elemzést a dömpingellenes vám Since Hardware-re történő kivetésére.

(84)

Az uniós gazdasági ágazatra és a Since Hardware-re vonatkozó megállapítások végleges nyilvánosságra hozatalát követően szóbeli és írásos észrevételek érkeztek. Az uniós gazdasági ágazat a nyilvánosságra hozott megállapításokkal egyetért. A Since Hardware észrevételeit megvizsgálták, azonban egyik észrevétel sem befolyásolta a fenti következtetéseket. A Since Hardware fő érvei a következők voltak:

(85)

A Since Hardware megismételte korábbi állításait, miszerint az eredeti vizsgálat egy vállalattal szembeni megindítása jogellenes volt, és a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítások hibásak voltak. Az állításokat és azok cáfolatát a (6)-(10) és (36)-(44) preambulumbekezdések fejtik ki. A Since Hardware első pontra vonatkozóan felvetett részletesebb megjegyzéseivel kapcsolatban (amelyek közül számos egy meghallgatáson hangzott el) a következők állapíthatók meg:

(86)

(87)

(88)

(89)

(90)

(91)

(92)

(93)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások tekintetében a Since Hardware azzal érvelt, hogy túlzott terhet rótt a vállalatra annak bizonyítása, hogy a piacgazdasági elbánás kritériumait teljesíti, különösen ami a fő nyersanyagok áraiba történő állami beavatkozást illeti. A piacgazdasági elbánás azonban kivétel az általános szabály alól, és az általános szabályoktól való bármely eltérést vagy az alóli kivételt szigorúan kell értelmezni. A piacgazdasági elbánást csak abban az esetben lehet megadni, ha bebizonyosodik, hogy kérdéses gyártó tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek. A (40) preambulumbekezdésben említettek szerint a bizonyítás terhe arra a vállalatra hárul, amelyik a piacgazdasági elbánást kéri. A kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia. A Bizottságnak nem kötelessége azt bizonyítani, hogy az exportáló gyártó nem teljesíti a piacgazdasági elbánás kritériumait. A Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy az exportáló gyártó által benyújtott bizonyíték elegendő-e a piacgazdasági elbánás kritériumai teljesítésének bizonyításához. Mivel a Bizottság számos olyan tényezőt azonosított, amelyek arra utalnak, hogy a főbb ráfordítások költségeibe az állam jelentős mértékben beavatkozik, következésképpen a vállalat feladata annak bizonyítása, hogy ez az állami beavatkozás nem létezik, és/vagy ez a vállalat döntéseit nem befolyásolta (az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában említett 1. kritérium). A (34) és (43) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint mindenesetre a Since Hardware az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában említett, a könyvelésre vonatkozó 2. kritérium teljesítését sem tudta igazolni, azt állítva, hogy annak bizonyítása túlzott terhet ró a vállalatra.

(94)

A fentieken túl a Since Hardware a végső nyilvánosságra hozatali dokumentumhoz fűzött észrevételeiben két új állítást fogalmazott meg. Először is azt állította, hogy a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése k) pontjának megfelelően ki kellett volna igazítani, mert a nyersanyagok (acéltermékek) árai Kínában alacsonyabbak, mint az analóg ország piacán. Ez az érvelés elfogadhatatlan. Emlékeztetni kell arra, hogy a Since Hardware-től megtagadták a piacgazdasági elbánást. Következésképpen, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kellett megállapítani. Ebből szükségszerűen következik, hogy a kínai árak és költségek megbízhatatlannak tekintendők a rendes érték meghatározásához, és nem szolgálhatnak alapként annak megállapításához vagy bármilyen kiigazításához. Megjegyzendő továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése k) pontja szerinti kiigazítás csak abban az esetben végezhető, ha bizonyítást nyer, hogy a fogyasztók a hasonló termékért a hazai piacon – ebben az esetben az analóg ország piacán – tartósan más árat fizetnek nyersanyagok áraiban mutatkozó eltérések miatt. A Since Hardware nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek az árak ilyen különbségeit bizonyítanák.

(95)

Másodszor, a Since Hardware azt állította, hogy a Bizottság nem végzett elég részletes kárelemzést a jelenlegi vizsgálatban. Azt állította továbbá, hogy az alaprendelet 3. cikke (3) bekezdése értelmében a Bizottságnak valamennyi kármutatót meg kellett volna vizsgálnia. Meg kell említeni azonban, hogy a Bizottság (lásd a D részben) azt állapította meg, hogy a Since Hardware dömpingelt importja a figyelembe vett időszakban jelentős mértékben növekedett, az árai pedig jóval az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínáltak. Ez a megállapítás tényleges bizonyítékok tárgyilagos vizsgálatán alapul, és eleget tesz tehát az alaprendelet 3. cikkének.

(96)

Igaz, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg az alaprendelet 3. cikk (5) bekezdésében meghatározott összes tényezőt. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy egy olyan helyzetben, amikor a Since Hardware esetében még nem állapítottak meg dömpinget, azaz az első vizsgálat során, a megvizsgált tényezők alapján már megállapították, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal kárt okozott. Az említett tényezők ismételt vizsgálatának nem lett volna értelme, mivel még ha feltételezzük is, hogy időközben valamennyi tényező pozitívvá vált, az (legalább részben) annak az eredménye lehet, hogy az uniós gazdasági ágazat mára már védelmet élvez a Kínából és Ukrajnából származó összes (13) dömpingelt importtal szemben (kivéve a Since Hardware importját). Továbbá nem találtak olyan tényezőt, amely megszüntetné az okozati összefüggést a Since Hardware dömpingelt importja és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatásai között. Végül, ha Since Hardware ellen nem rendelnek el intézkedéseket, az hátrányos megkülönböztetést jelentene azokkal az exportőr gyártókkal szemben, amelyekre az első eredeti vizsgálatban elrendelt intézkedések vonatkoznak.

(97)

A dömpinggel, a károkozáshoz való hozzájárulással, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos fenti következtetésekre tekintettel végleges dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni a Kínából származó és a Since Hardware által gyártott érintett termék behozatalára.

(98)

A végleges dömpingellenes intézkedések szintje megfelelő kell, hogy legyen ahhoz, hogy megszüntesse a dömpingelt import által a közösségi gazdasági ágazatot ért károkozást, anélkül, hogy meghaladná a meglévő dömpingkülönbözetet. Amint azt a (75) preambulumbekezdés megállapította, az uniós gazdasági ágazat árai a vizsgálati időszak alatt összességében veszteségesek voltak. Így nem lett volna megfelelő a vámot pusztán az alákínálási különbözetre alapozni.

(99)

A káros dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám mértékének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy az intézkedések lehetővé kell, hogy tegyék, hogy az uniós gazdasági ágazat fedezze gyártási költségeit, és olyan adózás előtti nyereséget érjen el, amely rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt import hiányában ésszerűen elérhető lenne. Ennek kiszámítása során a Bizottság a forgalomra vonatkozó 7 %-os adózás előtti haszonkulcsot alkalmazott. A 452/2007/EK rendelet (63) preambulumbekezdésében említettek szerint az első vizsgálat során igazolást nyert, hogy ez lett volna a károkozó dömping hiányában ésszerűen elvárható haszonkulcs. Ilyen alapon az uniós gazdasági ágazat hasonló terméke tekintetében nem káros árat számítottak ki. Ennek érdekében információt szereztek be az uniós gazdasági ágazattól a jelenlegi vizsgálati időszakra vonatkozó tényleges haszon/veszteségkulcsuk súlyozott átlagának kiszámítása érdekében. A nem káros árat úgy számították ki, hogy az így kiszámított tényleges uniós gazdasági ágazati haszon/veszteségkulcsot az értékesítési áraikból, és ehhez hozzáadták a fent említett 7 %-os célhaszonkulcsot.

(100)

A szükséges áremelkedést ezt követően az alákínálási számítással megállapított súlyozott átlagos importár és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített termékek nem káros átlagos árának összehasonlításával határozták meg. Az összehasonlításból eredő különbséget ezután az átlagos CIF importérték százalékában fejezték ki. Így határozták meg a 35,8 % kárenyhítési szintet, amely nem haladta meg a Since Hardware esetében megállapított dömpingkülönbözetet.

(101)

Az 1515/2001/EK rendelet szerinti felülvizsgálat összefüggésében és a WTO fellebbezési testület jelentése (AB-2005-6) fényében, különösen tekintettel annak 305. és 306. bekezdéseire, a 1241/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet kizárta a Since Hardware-t a 452/2007/EK tanácsi rendelettel megállapított végleges dömpingellenes intézkedés hatálya alól.

(102)

Ezt követően most új intézkedés rendelhető el a Since Hardware-re.

(103)

A fentiek fényében és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a károkozást megszüntető mértékben végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínából származó és a Since Hardware által gyártott érintett termékek importjára.

(104)

A fentiek alapján az ezekre az importokra vonatkozó végleges vámtétel 35,8 %.

(105)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint a dömpingellenes intézkedések időbeli hatálya szokásosan öt év, kivéve, ha egyedi okok vagy körülmények rövidebb hatályt tesznek szükségessé. A jelenlegi esetben indokolt az intézkedés fennállásának időtartamát a többek között Kínából származó érintett termék importja tekintetében a 452/2007/EK rendeletben meghatározott dömpingellenes intézkedések lejártáig fenntartani. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egyazon időben megvizsgálható legyen a többek között Kínából származó összes importra kiterjedő hatályos intézkedésekre vonatkozó bármely hatályvesztés felülvizsgálatára vonatkozó kérelem. Természetesen az érintett szereplők – különösen a Since Hardware és/vagy az uniós gazdasági ágazat – 2010. április 27. előtt e rendelet tekintetében más felülvizsgálatokat, különösen időközi felülvizsgálatot is kérhetnek, amennyiben megfelelnek az erre vonatkozó valamennyi követelménynek.

(106)

Bármely olyan kérelmet, amely ennek az egyedi vállalati dömpingellenes vámtételnek az alkalmazását kéri (például a jogi személy nevének megváltoztatását, illetve új gyártó vagy értékesítő jogi személy alapítását követően), haladéktalanul a Bizottsághoz kell intézni (14), feltüntetve minden lényeges információt, különösen a vállalat gyártáshoz kapcsolódó tevékenységeinek bármely módosítását, valamint azokat a belföldi és exportértékesítéseket, amelyek például az adott névváltozáshoz vagy a gyártó, illetve az értékesítő szervezet említett változásához kapcsolódnak. Adott esetben ezt követően a rendeletet megfelelően módosítani fogják.

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/35

(1)

Két tagállam, illetve illetékes hatóságaik a 883/2004/EK rendelet VIII. és IX. mellékletének módosítását kérték.

(2)

Egyes tagállamok, illetve illetékes hatóságaik a 987/2009/EK rendelet 1. és 2. mellékletének módosítását kérték.

(3)

A tagállami jogszabályokban a közelmúltban bekövetkezett változások figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy az érdekelt felek számára garantálni lehessen az átláthatóságot és jogbiztonságot, a 883/2004/EK rendelet VIII. és IX. mellékletét és a 987/2009/EK rendelet 1. és 2. mellékletét ki kell igazítani.

(4)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság jóváhagyta a módosításokat.

(5)

A 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

2.

A IX. melléklet I. részének „HOLLANDIA” című szakasza a következőképpen módosul:

1.

Az 1. melléklet a következőképpen módosul:

2.

A 2. melléklet címében a „31. és 41. cikkében” szövegrész helyébe a „32. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkének (1) bekezdésében” szöveg lép.

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/37

(1)

A 2011. évre meg kell nyitni a juh- és kecskehúsra vonatkozó uniós vámkontingenseket. A vámtételek és a behozható mennyiségek a 2011. évre érvényes, vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak megfelelően kerülnek megállapításra.

(2)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodásban meghatározott vámtarifa-rendelkezések közösségi végrehajtásáról szóló, 2003. február 18-i 312/2003/EK tanácsi rendelet (2) a 0204 vámtarifaszám alá tartozó termékekre 2003. február 1-jétől2 000 tonnás kiegészítő kétoldalú vámkontingenst írt elő, amelyet évente az eredeti mennyiség 10 %-ával kell növelni. Ezért Chile GATT/WTO-kontingensét további 200 tonnával meg kell növelni, és a két kontingenst 2011-ben is az eddigiek szerint célszerű kezelni.

(3)

Egyes kontingensek egy adott év július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszakra vannak meghatározva. Mivel az e rendelet alapján megvalósuló behozatalt a naptári évhez igazodva kell kezelni, a szóban forgó kontingensek keretében a 2011. naptári évre rögzítendő mennyiségeket a 2010. július 1-jétől2011. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó mennyiség felének és a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó mennyiség felének összegeként kell meghatározni.

(4)

Az uniós vámkontingensek megfelelő kezelése érdekében vágotttest-egyenértéket kell meghatározni.

(5)

A juh- és kecskehústermékekre vonatkozó kontingenseket – a juhhús- és kecskehúságazat termékeinek kivitele és behozatala tekintetében a 3013/89/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 26-i 1439/95/EK bizottsági rendelettől (3) eltérve – az 1234/2007/EK rendelet 144. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kell kezelni. Ezt a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) 308a. és 308b. cikkének, valamint 308c. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell tenni.

(6)

Az e rendeletben rögzített vámkontingensek a 2454/93/EGK rendelet 308c. cikke szerinti értelemben kezdetben nem minősülnek kritikusnak, ha kezelésük az „elsőbbségi elv”, azaz az igénylési sorrend alapján történik. Ezért a vámhatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 2454/93/EGK rendelet 308c. cikke (1) bekezdésének és 248. cikke (4) bekezdésének megfelelően az e kontingensek keretében az indulási szakaszban behozott áruk esetében eltekinthessenek a biztosítéknyújtás kötelezettségétől. Az egyik kezelési rendszerről a másikra való átállás sajátosságai miatt az említett rendelet 308c. cikkének (2) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7)

Indokolt egyértelművé tenni, hogy a piaci szereplőknek milyen származási igazolást kell bemutatniuk ahhoz, hogy igénybe vehessék az igénylési sorrend alapján kezelt kontingenseket.

(8)

Amikor a piaci szereplők behozatal céljából juhhústerméket mutatnak be a vámhatóságnak, nehéz megállapítani, hogy a termékek háziasított vagy más juhból készültek-e, pedig a kettőnek eltérő a vámtétele. Ezért indokolt előírni, hogy a származási igazolásban egyértelmű utalás szerepeljen erre vonatkozóan.

(9)

A juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó 2010. évi közösségi vámkontingensek megnyitásáról szóló, 2009. december 15-i 1234/2009/EU bizottsági rendelet (5) a 2010. év végén elavulttá válik. Ezért indokolt hatályon kívül helyezni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

élő állat esetében: 0,47;

b)

kicsontozott bárányhús és kicsontozott kecskegidahús esetében: 1,67;

c)

kicsontozott ürühús, kicsontozott juhhús és kicsontozott kecskehús (a gidahús kivételével) és ezek bármely együttese esetében: 1,81;

d)

csontos termék esetében: 1,00.

a)

preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingensek esetében az adott megállapodásban meghatározott származási igazolás;

b)

más vámkontingensek esetében a 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően kiállított igazolás, amely az említett cikkben előírtakon kívül a következőket tartalmazza:

c)

olyan országok esetében, amelyek kontingense az a) és b) pont szerinti kontingensek egyesítésével jött létre, az a) pontban meghatározott igazolás.

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/40

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/42

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1230/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/44

(1)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben a bromukonazol is szerepel. A 2008/832/EK bizottsági határozat (4) értelmében a bromukonazolt nem vették fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (5) 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be.

(3)

A kérelmező a kérelmet az 1490/2002/EK rendelet által kijelölt referens tagállamhoz, Belgiumhoz nyújtotta be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációja és a támogatott felhasználási módok megegyeznek a 2008/832/EK határozat tárgyát képezőkével. Az említett alkalmazás megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti lényegi és eljárási követelményeknek. Belgium értékelte a kérelmező által benyújtott új információkat és adatokat, és kiegészítő jelentést készített. A jelentést 2010. október 8-án megküldte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak.

(4)

A Hatóság véleményezésre megküldte a kiegészítő jelentést a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, és a beérkezett észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a tagállamok és a Hatóság szakértői értékelésnek vetették alá a kiegészítő jelentést. A Hatóság ezt követően 2010. július 29-én benyújtotta a bromukonazolra vonatkozó következtetéseit (6) a Bizottsághoz. Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést, valamint a Hatóság következtetését a Bizottság a tagállamokkal az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében újból áttekintette, és 2010. november 23-án a bromukonazolra vonatkozó bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában véglegesítette.

(5)

A referens tagállam által készített kiegészítő értékelés és a Hatóság új következtetése külön figyelmet szentelt a hatóanyag felvételének elutasításához vezető aggályoknak. Ilyen aggályt jelentett különösképpen a vízi szervezetekre vonatkozó nagy veszély, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek lehetséges szennyezettségének felmérését lehetővé tevő információk hiánya.

(6)

A kérelmező által benyújtott új információ alapján már fel lehetett mérni a felszíni és a felszín alatti vizek lehetséges szennyezettségét. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a felszín alatti vizek szennyeződésének kockázata kicsi, a vízi szervezetekre vonatkozó veszély mértéke pedig elfogadható.

(7)

A kérelmező által nyújtott kiegészítő adatok és információk alapján ennek megfelelően ki lehet zárni azon konkrét aggályokat, amelyek a hatóanyag fel nem vételéhez vezettek. Egyéb nyitott tudományos kérdés nem merült fel.

(8)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a bromukonazolt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen a bizottsági felülvizsgálati jelentésben vizsgált és részletesen kifejtett felhasználási módok tekintetében. Ezért a bromukonazolt fel kell venni az I. mellékletbe, biztosítva ezáltal, hogy az említett irányelv rendelkezéseinek megfelelően valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(9)

Az említett következtetés sérelme nélkül egyes konkrét kérdésekről indokolt megerősítő információkat beszerezni. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét feltételekhez lehet kötni. Ezért helyénvaló előírni, hogy a kérelmező nyújtson be további információkat a triazolból származó metabolitok (TDM-ek) elsődleges terményekben, vetésforgóban termesztett növényekben és állati eredetű termékekben megtalálható maradékanyagairól, valamint a növényevő emlősöket érintő hosszú távú kockázatról. Az endokrin rendszert esetlegesen károsító tulajdonságai értékelésének további pontosítása céljából helyénvaló előírni, hogy a bromukonazolt további vizsgálatnak vessék alá, amint rendelkezésre állnak az OECD-nek az endokrin rendszert károsító hatásra vonatkozó vizsgálati iránymutatásai vagy – másik lehetőségként – a közösségi egyezményes vizsgálati iránymutatások.

(10)

A 91/414/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/47

(1)

Az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése előírja, hogy 2014. október 31-ig, amennyiben a Tanács valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, meg kell vizsgálni, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62 %-át a Tanács eljárási szabályzata (a továbbiakban: az eljárási szabályzat) III. mellékletének 1. cikkében foglalt össznépességi adatok szerint számolva.

(2)

Az eljárási szabályzat III. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az említett melléklet 1. cikkében szereplő számadatokat.

(3)

A 2011. évre vonatkozóan az eljárási szabályzatot ennek megfelelően ki kell igazítani,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/49

(1)

A 2010/784/KKBP határozat 10. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy az EUPOL COPPS politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása céljából meghozza a megfelelő határozatokat, beleértve különösen a misszióvezető kinevezésére vonatkozó határozatot.

(2)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg Henrik MALMQUIST EUPOL COPPS misszióvezetői megbízatását,

22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/50

(1)

A mezőgazdasági megállapodás 2002. június 1-jén hatályba lépett.

(2)

A mezőgazdasági megállapodás 11. melléklete 19. cikkének (1) bekezdése létrehozza az állategészségügyi vegyes bizottságot, amely hatáskörrel rendelkezik az említett mellékletből és annak végrehajtásából fakadó minden kérdés tekintetében és a mellékletben meghatározott feladatok ellátására. Az említett melléklet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében az állategészségügyi vegyes bizottság határozhat a 11. melléklet függelékeinek módosításáról, különösen azok kiigazítása és naprakésszé tétele érdekében.

(3)

A mezőgazdasági megállapodás 11. mellékletének függelékeit az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott állategészségügyi vegyes bizottságnak a megállapodás 11. melléklete 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 11. függelékének módosításáról szóló, 2003. november 25-i 2/2003 határozata (1) módosította először.

(4)

A mezőgazdasági megállapodás 11. mellékletének függelékeit legutóbb az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott állategészségügyi vegyes bizottságnak a megállapodás 11. melléklete 2., 3., 4., 5., 6. és 10. függelékének módosításáról szóló, 2008. december 23-i 1/2008 határozata (2) módosította.

(5)

A Svájci Államszövetség kérte a kis kapacitású vágóhidakon a kizárólag hizlalásra és vágásra tartott házisertések testében és húsában fellelhető trichinella kimutatása érdekében végzett vizsgálat alóli mentesülés tekintetében előzetesen kapott eltérés meghosszabbítását. Mivel – a svájci Département Fédéral de l’Intérieur állati eredetű élelmiszerekről szóló rendeletének (RS 817.022.108) 9. cikke a) pontjával összhangban – az említett házisertések teste és húsa, valamint az abból származó húskészítmények, hústermékek és feldolgozott hústermékek nem képezhetik az Európai Unió tagállamaival folytatott kereskedelem tárgyát, ez a kérelem teljesíthető. A szóban forgó mentességet ezért 2014. december 31-ig alkalmazni kell.

(6)

A mezőgazdasági megállapodás 11. melléklete függelékeinek utolsó módosítása óta szintén módosították az említett megállapodás 11. melléklete 1., 2., 5., 6. és 10. függelékének jogi rendelkezéseit. A mezőgazdasági megállapodás 11. melléklete 11. függelékében említett kapcsolattartó pontokat ezért naprakésszé kell tenni.

(7)

A mezőgazdasági megállapodás 11. melléklete 1., 2., 5., 6., 10. és 11. függelékének rendelkezéseit ennek megfelelően ki kell igazítani,