ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.327.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 327

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. december 11.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/73/EU irányelve (2010. november 24.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról ( 1 )

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1169/2010/EU rendelete (2010. december 10.) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről ( 1 )

13

 

*

A Bizottság 1170/2010/EU rendelete (2010. december 10.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról [Pancetta Piacentina (OEM)]

26

 

*

A Bizottság 1171/2010/EU rendelete (2010. december 10.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Melón de La Mancha (OFJ)]

28

 

*

A Bizottság 1172/2010/EU rendelete (2010. december 6.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az VIa övezetben, valamint az Vb övezetnek a nyugati hosszúság 12° 00′-től keletre lévő uniós és nemzetközi vizein folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

30

 

*

A Bizottság 1173/2010/EU rendelete (2010. december 6.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról

32

 

 

A Bizottság 1174/2010/EU rendelete (2010. december 10.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

34

 

 

A Bizottság 1175/2010/EU rendelete (2010. december 10.) a gabonafélék eladási árainak az 1017/2010/EU rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második egyedi pályázati felhívás tekintetében történő meghatározásáról

36

 

 

A Bizottság 1176/2010/EU rendelete (2010. december 10.) a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2010 novemberben benyújtott, egyes baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról

38

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2010/91/EU irányelve (2010. december 10.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metosulam hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról ( 1 )

40

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2010/765/KKBP határozata (2010. december 2.) a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő tiltott kereskedelme elleni európai uniós fellépésről

44

 

*

A Tanács 2010/766/KKBP határozata (2010. december 7.) a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló 2008/851/KKBP együttes fellépés módosításáról

49

 

 

2010/767/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. december 9.) az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram (2007–2013) Ötletek egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzata elfogadásáról szóló C(2007) 2286 határozat módosításáról ( 1 )

51

 

 

IV   Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

 

 

2010/768/EK

 

*

A Bizottság határozata (2006. április 26.) a C 39/03 (korábbi NN 119/02) állami támogatási programról, amelyet Görögország hajtott végre a légi fuvarozók javára a 2001. szeptember 11–14. között elszenvedett veszteségek nyomán (az értesítés a C(2006) 1580. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

71

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/73/EU IRÁNYELVE

(2010. november 24.)

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott ülésén megállapodott, hogy a társaságok adminisztratív terheit 2012-ig 25 %-kal kell csökkenteni annak érdekében, hogy javuljon a társaságok versenyképessége az Unióban.

(2)

A Bizottság megállapította, hogy a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) által előírt kötelezettségek közül néhány kötelezettség túlzott terhet jelenthet a társaságoknak.

(3)

Az említett kötelezettségeket célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy a társaságokra az Unióban nehezedő teher a legszükségesebb minimumszintre csökkenjen anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a befektetők védelmét vagy az értékpapírpiacok szabályos működését az Unióban.

(4)

A 2003/71/EK irányelv előírja, hogy a Bizottság az irányelv hatálybalépése után öt évvel értékelje annak alkalmazását, és szükség esetén terjesszen elő módosító indítványokat. Az értékelés feltárta, hogy a 2003/71/EK irányelv bizonyos elemeit célszerű lenne módosítani annak érdekében, hogy egyszerűsítsék és tökéletesítsék alkalmazását, növeljék hatékonyságát és fokozzák az Unió nemzetközi versenyképességét, ezáltal hozzájárulva az adminisztratív terhek csökkentéséhez.

(5)

Az uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentésének (a „de Larosière-jelentés”) következtetései nyomán a Bizottság 2009. szeptember 23-án konkrét jogalkotási javaslatokat terjesztett elő a pénzügyi felügyeletek európai rendszerének létrehozása céljából, amely az új európai felügyeleti hatóságokkal együttműködésben dolgozó nemzeti pénzügyi felügyeletek hálózatából áll. Az egyik új hatóság, az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) lép az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága helyébe.

(6)

A jogbiztonság és a hatékonyság érdekében célszerű tisztázni a maximális ajánlati összegre vonatkozó értékhatárok kiszámításának a 2003/71/EK irányelvben meghatározott módját. A szóban forgó irányelvben említett bizonyos ajánlatok esetében a teljes ellenértéket uniós szinten indokolt kiszámítani.

(7)

A zártkörű értékpapír-kibocsátás alkalmazásában a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek számára engedélyezni kell, hogy képesített befektetőként kezeljék azokat a személyeket vagy jogalanyokat, amelyeket a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában határoztak meg, valamint azokat az egyéb személyeket vagy jogalanyokat, amelyeket szakmai ügyfélnek tekintenek vagy akként kezelnek, vagy amelyek a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban elismert elfogadható partnerek. Azon befektetési vállalkozások számára, amelyeknek engedélyezték, hogy a 2004/39/EK irányelv 71. cikkének (6) bekezdése szerint a meglévő szakmai ügyfeleket továbbra is ilyennek tekintsék, engedélyezni kell, hogy ezeket az ügyfeleket ezen irányelv szerint képesített befektetőkként kezeljék. A 2003/71/EK és a 2004/39/EK irányelv releváns rendelkezéseinek ezen összehangolása a zártkörű értékesítésekkel kapcsolatban valószínűleg csökkentené a befektetési vállalkozások költségeit és helyzetük bonyolultságát, mivel a szakmai ügyfeleket és az elfogadható partnereket tartalmazó saját listáikra hagyatkozva lennének képesek azon személyek vagy jogalanyok meghatározására, akik a kibocsátásban érdekeltek lehetnek. A kibocsátó számára biztosítani kell, hogy a szakmai ügyfeleknek és az elfogadható partnereknek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletében foglaltaknak megfelelően létrehozott listájára támaszkodhasson. A képesített befektetőknek a 2003/71/EK irányelvben szereplő meghatározását célszerű ezért kiterjeszteni az említett személyekre vagy jogalanyokra is, és nem kell külön nyilvántartási rendszert fenntartani.

(8)

A pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és megfelelő működésének egyik alapvető előfeltétele az uniós jog helyes és teljes körű alkalmazása. Az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozása várhatóan hozzá fog járulni e cél eléréséhez az egységes szabályzat kialakítása, valamint a tájékoztatók vizsgálata és jóváhagyása tekintetében egységesebb megközelítés előmozdítása révén. A Bizottságnak a székhely szerinti tagállam meghatározására vonatkozó korlátozás tekintetében felül kell vizsgálnia a 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése m) pontjának ii. alpontját az 1 000 EUR névérték alatti nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátása esetében. E felülvizsgálatot követően a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy változatlanul hagyja vagy visszavonja ezt a rendelkezést.

(9)

A 2003/71/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő 50 000 EUR küszöbérték már nem tükrözi a lakossági és a szakmai befektetők közötti megkülönböztetést a befektetői kapacitás tekintetében, mivel úgy tűnik, hogy lakossági befektetők esetében is előfordult a közelmúltban 50 000 EUR-t meghaladó befektetés egyetlen tranzakció keretében. Ezért célszerű megnövelni az említett küszöbértéket és ennek megfelelően módosítani a többi rendelkezést is, amelyben említésre kerül e küszöbérték. Ennek megfelelően kiigazításokat kell tenni a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) is. E kiigazítások nyomán és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok érvényességi idejét figyelembe véve – a 2004/109/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 18. cikkének (3) bekezdésével és 20. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben – szerzett jogokra vonatkozó rendelkezést kell elfogadni a hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok tekintetében, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, és amelyeket ezen irányelv hatálybalépése előtt már bevezettek az Unió szabályozott piacára.

(10)

A kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által elkészített, és az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végső értékesítése vagy bármely későbbi újraértékesítése idején a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott érvényes tájékoztató elegendő információt ad a befektetőknek ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozhassanak. Ezért az értékpapírokat értékesítő vagy később újraértékesítő pénzügyi közvetítőknek meg kell engedni, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy által közzétett eredeti tájékoztatóra hagyatkozzanak, amennyiben az érvényes és a 2003/71/EK irányelv 9. és 16. cikkével összhangban megfelelően ki van egészítve, és a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy ebbe belegyezik. Lehetővé kell tenni a kibocsátó és a tájékoztató elkészítéséért felelős személy számára, hogy jóváhagyását feltételekhez kösse. A jóváhagyást a hozzáfűzött esetleges kikötésekkel együtt a részt vevő felek írásbeli megállapodása formájában kell megadni, lehetővé téve az érintett felek számára annak megítélését, hogy adott értékpapírok újraértékesítése vagy végleges értékesítése megfelel-e a megállapodásnak. Amennyiben beleegyezett a tájékoztató használatába, az eredeti tájékoztató kibocsátója vagy az annak elkészítéséért felelős személy tartozik felelősséggel a tájékoztatóban foglalt információkért, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételek meghatározásáért és benyújtásáért, és nincs szükség egyéb tájékoztatóra. Ha azonban a kibocsátó vagy az eredeti tájékoztató elkészítéséért felelős személy nem egyezik bele annak használatába, a pénzügyi közvetítőnek új tájékoztatót kell közzétennie. Ebben az esetben a pénzügyi közvetítő felelős a tájékoztatóban foglalt információkért – beleértve az összes hivatkozott információt is –, illetve alaptájékoztató esetében a végleges feltételekért.

(11)

A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) és a 2003/71/EK irányelv és a 2004/109/EK irányelv eredményes alkalmazásának lehetővé tétele, valamint a differenciálással és az átfedésekkel kapcsolatos mögöttes problémák tisztázása érdekében a Bizottságnak meghatározást kell előterjesztenie az „elsődleges piac”, a „másodlagos piac” és a „nyilvános ajánlat” fogalmak mindegyikére.

(12)

A tagállamokban a felelősséget szabályozó rendszerek jelentős eltéréseket mutatnak a polgári jog terén gyakorolt nemzeti hatáskör miatt. A tagállami szabályok azonosítása és nyomon követése érdekében a Bizottságnak össze kell állítania a tagállamok rendszereinek összehasonlító táblázatát.

(13)

A 2003/71/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a tájékoztató közzétételének kötelezettsége nem vonatkozik a meglévő részvényeseknek ingyenesen felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó részvényekre. Az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében az olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek teljes ellenértéke 100 000 EUR alatt van, teljes mértékben mentesül a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól. A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában szereplő mentesség ezért tárgytalan, mert az ingyenes ajánlat a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának hatálya alá tartozik.

(14)

A jelenlegi vagy korábbi munkavállalóknak vagy vezető tisztségviselőknek felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírokra vonatkozó jelenlegi mentességek túlságosan korlátozóak ahhoz, hogy hasznosnak bizonyulhassanak sok olyan munkaadó számára, aki munkavállalói részvényprogramokat működtet az Unióban. Az Unióban a munkavállalók részvétele különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, ahol a munkavállalók jelentős szerepet játszhatnak a vállalat sikerességében. Ezért az uniós vállalatok által munkavállalói részvényprogram keretében tett ajánlatokra vonatkozóan a tájékoztatókészítést nem szabad megkövetelni. Ha az értékpapírokat nem vezetik be a piacra, a kibocsátóra nem vonatkoznak a megfelelő folyamatos közzétételi követelmények, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos szabályok. Ezért a munkaadóknak vagy kapcsolt vállalkozásaiknak frissíteniük kell a 2003/71/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett dokumentumot, amennyiben erre szükség van az értékpapírok megfelelő értékeléséhez. A mentességet ki kell terjeszteni a nyilvános ajánlatokra és az Unión kívül bejegyzett olyan vállalatok szabályozott piacra történő bevezetésére is, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely szabályozott piacra vagy valamely harmadik ország piacára. Utóbbi esetben ahhoz, hogy a mentesség alkalmazható legyen, a Bizottságnak előzetesen határozatot kell hoznia a harmadik országbeli piacok megfelelő szabályozása jogi és felügyeleti keretének egyenértékűségéről. Ennek lehetővé kell tennie az uniós munkavállalók számára, hogy folyamatosan hozzáférjenek a vállalattal kapcsolatos információkhoz.

(15)

A tájékoztató összefoglalójának alapvető információs forrásul kell szolgálnia a lakossági befektetők számára. A tájékoztató önálló részét kell alkotnia, és rövidnek, egyszerűnek, világosnak és a célzott befektetők számára könnyen érthetőnek kell lennie. Azokra az alapvető információkra kell összpontosítania, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban. Ezen alapvető információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó, az esetleges kezes és a felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos kockázatokat. Ki kell térniük továbbá az ajánlat általános feltételeire – beleértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által a befektetőre kirótt költségek becsült összegét –, és fel kell tüntetniük a becsült költségek teljes összegét is, mivel ezek igen jelentős összegek lehetnek. Ezenkívül a befektetőnek tájékoztatást kell kapnia az értékpapírokhoz fűződő esetleges jogokról, valamint az adott értékpapírba történő befektetés kockázatairól. Az összefoglaló formáját olyan módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a hasonló termékek összefoglalóinak összehasonlítását, biztosítva, hogy azonos információk mindig azonos helyen szerepelnek az összefoglalóban.

(16)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy senkit ne terheljen polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján – beleértve annak fordítását is –, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató vonatkozó részeivel. Az összefoglalónak erre a tényre vonatkozóan egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia.

(17)

Célszerű pontosítani, hogy az alaptájékoztató végleges feltételeinek csak azokat az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat kell tartalmazniuk, amelyek az adott kibocsátással kapcsolatosak, és amelyeket csak az egyedi kibocsátás alkalmával lehet meghatározni. Ezek az információk magukban foglalhatják például a nemzetközi értékpapír-azonosító számot, a kibocsátási árat, a futamidőt, a kamatszelvényeket, a lehívás dátumát, a lehívási árat és a visszaváltási árat, illetve más olyan feltételeket, amelyek a tájékoztató elkészítésekor még nem voltak ismertek. A kibocsátó és az értékpapírok értékelését befolyásolni képes egyéb új információkat általában a tájékoztatóhoz fűzött kiegészítő jegyzékben kell közzétenni. Ezenkívül – azon kötelezettség teljesítése érdekében, miszerint az alapvető információkat alaptájékoztató formájában is elérhetővé kell tenni – a kibocsátóknak úgy kell összekapcsolniuk az összefoglalót a végleges feltételek vonatkozó részeivel, hogy az könnyen hozzáférhető legyen a befektetők számára. Ezekben az esetekben nincs szükség külön jóváhagyásra.

(18)

A részvényjellegű értékpapírok jegyzési jogot biztosító kibocsátása hatékonyságának növelése érdekében, valamint a kibocsátók méretének megfelelő figyelembevétele céljából – a befektetők védelmének sérelme nélkül – arányos közzétételi szabályokat kell bevezetni azon, már meglévő részvényeseknek kínált részvényajánlatokra vonatkozóan, akik vagy jegyezhetik e részvényeket vagy eladhatják a részvények, vagy a kkv-k, illetve a kis piaci tőkeértékű kibocsátók (azaz kisvállalatok, amelyek részvényeit valamely szabályozott piacra bevezették) és a hitelintézetek által kibocsátott, a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett nem részvényjellegű értékpapírok ajánlatainak jegyzési jogát. Amennyiben ilyen hitelintézetek az említett cikkben meghatározottnál kisebb értékben bocsátanak ki értékpapírokat, de úgy döntenek, hogy részt vesznek az irányelv által előírt rendszerben és következésképpen tájékoztatót készítenek, akkor részesülniük kell a vonatkozó arányos közzétételi szabályok előnyeiből. A jegyzési jogot biztosító kibocsátásokra vonatkozó arányos közzétételi szabályokat kell alkalmazni, ha az ajánlott részvények ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a kibocsátó azon részvényei, amelyeket bevezettek valamely szabályozott piacra vagy a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott valamely multilaterális kereskedési rendszerbe, amennyiben e rendszerre érvényesek a megfelelő folyamatos közzétételi követelmények és a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok. Az Európai Felügyeleti Hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) iránymutatásokat kell közzétennie e feltételekkel kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok következetesen járjanak el.

(19)

A tagállamok bőséges – általában nyilvánosan is hozzáférhető – információt tesznek közzé pénzügyi helyzetükről. Ha egy tagállam kezességet vállal egy értékpapírokra vonatkozó ajánlatra, úgy a kibocsátót nem lehet arra kötelezni, hogy a tájékoztatóban információt szolgáltasson a kezesként fellépő tagállamról.

(20)

A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató érvényességének annak jóváhagyásakor kell kezdődnie, amely időpontot az illetékes hatóság könnyen ellenőrizheti. Ezenkívül annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a kibocsátóknak, lehetővé kell tenni a számukra, hogy a tájékoztatók kiegészítésének eljárását követve a regisztrációs okmányt is frissíthessék.

(21)

A 2004/109/EK irányelv hatálybalépésének következményeként feleslegessé vált, és ezért célszerű törölni a 2003/71/EK irányelvben szereplő azon kötelezettséget, miszerint a kibocsátónak évente ki kell adnia egy dokumentumot, amely a tájékoztató kiadását megelőző 12 hónapban közzétett minden információt megad vagy megemlít. Ezzel összefüggésben indokolt, hogy a regisztrációs okmányt a 2003/71/EK irányelv 10. cikke szerinti eljárás helyett kiegészítő jegyzék vagy az értékpapírjegyzék révén lehessen frissíteni.

(22)

Az internet könnyű hozzáférést biztosít az információkhoz. Annak érdekében, hogy a befektetők számára jobb hozzáférést biztosítsanak, a tájékoztatót elektronikus formában mindig közzé kell tenni a vonatkozó weboldalon. Ha nem a kibocsátó, hanem más személy felelős a tájékoztató elkészítéséért, elegendő, ha e személy weboldalán közzéteszi a tájékoztatót.

(23)

A jogbiztonság növelése érdekében pontosítani kell, hogy mikor szűnik meg a tájékoztató kiegészítő jegyzékének közzétételére vonatkozó kötelezettség, valamint az elállási jog. E rendelkezésekkel külön kell foglalkozni. A tájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettség a nyilvános kibocsátás végleges lezárásakor vagy – ha ez történik később – a szóban forgó értékpapírokkal a szabályozott piacon való kereskedés megkezdésekor szűnik meg. Másrészről az elfogadó nyilatkozat visszavonásának joga csak akkor alkalmazható, ha a tájékoztató nyilvános értékpapír-ajánlatra vonatkozik és az új körülmény, hiba vagy pontatlanság az ajánlat végleges lezárása és az értékpapírok átadása előtt merült fel. Ezért az elállási jog azon új körülmény, hiba vagy pontatlanság felmerülésének időpontjához kötődik, amely szükségessé teszi a kiegészítő jegyzéket, és e jog előfeltétele, hogy e kiváltó esemény az ajánlat nyitva állása idején, illetve az értékpapírok átadása előtt következzen be.

(24)

A tájékoztató kiegészítésekor a korábbi elfogadó nyilatkozatok visszavonására biztosított jog gyakorlásával kapcsolatban a befektetőknek biztosított időkeret uniós szintű harmonizációja jogbiztonságot teremtene a határokon átnyúló értékpapír-ajánlatok kibocsátóinak. Az e tekintetben hagyományosan hosszabb időkeretet alkalmazó tagállamok kibocsátóinak rugalmassága érdekében a kibocsátó vagy az ajánlattevő számára lehetőséget kell adni az elállási jog gyakorlására adott időkeret önkéntes meghosszabbítására. A jogbiztonság javítása érdekében a tájékoztató kiegészítésének meg kell határoznia, hogy mikor szűnik meg az elállási jog.

(25)

Indokolt, hogy a tájékoztató jóváhagyásáért felelős hatóság a kibocsátót vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személyt is értesítse a fogadó tagállam illetékes hatóságának címzett, a 2003/71/EK irányelvvel összhangban álló jóváhagyási igazolásról, annak érdekében, hogy a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy megbizonyosodhasson az értesítés tényleges megtörténtéről és annak időpontjáról.

(26)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 291. cikkével összhangban végrehajtási aktusok révén kell elfogadni. Különösen fontos, hogy az Európai Parlament megkapja az intézkedések és a végrehajtási jogszabályok tervezeteit, valamint az összes többi lényeges információt, mielőtt a Bizottság határoz az adott harmadik országban elkészített tájékoztatók egyenértékűségéről.

(27)

A 2003/71/EK irányelv (41) preambulumbekezdésében meghatározott elvek tiszteletben tartása, a pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és a 2003/71/EK irányelvben megállapított követelmények pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EUMSz. 290. cikkével összhangban. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok konkrétan szükségesek lehetnek a kis piaci tőkeértékű társaságokra és a kkv-kra vonatkozó, az ebben az irányelvben és a 2003/71/EK irányelvben meghatározott küszöbértékek és meghatározások frissítése tekintetében, a lakossági befektetési csomagtermékekről szóló, 2009. április 30-i bizottsági közlemény által indított vita eredményeinek megfelelően meghatározva az összefoglaló részletes tartalmát és konkrét formáját, a lehető legnagyobb mértékben hozzáigazítva az értékpapírokra vonatkozó összefoglaló tartalmát és formáját ezen eredményekhez, megakadályozva a dokumentumok megkettőzését és a befektetők esetleges megzavarását, továbbá minimálisra csökkentve a költségeket.

(28)

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értesítés időpontjától számított három hónap áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére szintén lehetőséget kell biztosítani az említett időszak három hónappal való meghosszabbítására a jelentős aggodalomra számot tartó területeken. Az Európai Parlament és a Tanács részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztathassa a többi intézményt arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ilyen korai elfogadása különösen indokolt olyankor, amikor határidőket kell betartani, például az alap jogi aktusban a Bizottság számára a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása tekintetében előírt menetrend esetén.

(29)

A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, az EUMSz. 290. cikkéről szóló 39. nyilatkozatban a konferencia tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is konzultál a tagállamok által kinevezett szakértőkkel a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének elkészítése során.

(30)

Mivel ezen irányelv célját, azaz az Unión belül az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor és szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az irányelv terjedelme és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

A 2003/71/EK és a 2004/109/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/71/EK irányelv módosításai

A 2003/71/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben:

i.

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

olyan kibocsátásban érintett értékpapírokra, ahol a kibocsátás uniós szinten számított teljes ellenértéke 5 000 000 EUR-nál kisebb, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani;”

ii.

a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)

hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírokra, ahol a kibocsátás uniós szinten számított teljes ellenértéke 75 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok:

i.

nem alárendeltek, nem átváltoztathatók vagy átválthatók;

ii.

nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele érdekében – beleértve az inflációt is – a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az e cikk (2) bekezdésének h) és j) pontjában említett értékhatárok kiigazítása tekintetében.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben:

i.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)   »képesített befektetők«: a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) II. melléklete I. szakaszának (1)–(4) pontjában felsorolt személyek vagy jogalanyok, vagy azok, akiket kérésre a 2004/39/EK rendelet II. mellékletének megfelelő szakmai ügyfélnek tekintenek, illetve akiket a 2004/39/EK irányelv 24. cikkének megfelelő elfogadható partnerként elismernek, kivéve, ha azt kérték, hogy ne szakmai ügyfélként kezeljék őket. A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok sérelme nélkül besorolásukról kérésre tájékoztatják a kibocsátót. Azon befektetési vállalkozások számára, amelyeknek engedélyezték, hogy a 2004/39/EK irányelv 71. cikkének (6) bekezdése szerint a meglévő szakmai ügyfeleket továbbra is ilyennek tekintsék, engedélyezni kell, hogy ezeket az ügyfeleket ezen irányelv szerint képesített befektetőkként kezeljék;

ii.

a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„s)   »alapvető információ«: olyan lényeges és megfelelően rendszerezett információ, amelyet azzal a céllal kell a befektetők rendelkezésére bocsátani, hogy megértsék a kibocsátó és a kezes kockázatait, valamint a számukra felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok jellegét és kockázatait, és hogy az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül el tudják dönteni, mely értékpapír-ajánlatokat mérlegeljék a továbbiakban. Az ajánlat és az érintett értékpapírok figyelembevételével az alapvető információ a következő elemeket tartalmazza:

i.a kibocsátóval és a kezesekkel kapcsolatos kockázatok és azok alapvető jellemzőinek rövid leírását, beleértve az eszközöket, a forrásokat és a pénzügyi helyzetet;ii.az érintett értékpapírba történő befektetéssel kapcsolatos kockázatok és azok alapvető jellemzőinek rövid leírását, beleértve az ezen értékpapírokhoz kapcsolódó bármely jogot;iii.az ajánlat általános feltételeit, beleértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által a befektetőnek felszámított költségek becsült értékét;iv.a piacra történő bevezetés részleteit;v.az ajánlat indokait és a várható haszon felhasználását;

t)   »kis piaci tőkeértékű társaság«: szabályozott piacon jegyzett társaság, amely az előző három naptári évre vonatkozóan az év végi jegyzések alapján kevesebb mint 100 000 000 EUR átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett.”;

b)

a (2) és (3) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkben megállapított követelmények pontosítása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokat, ideértve a kkv-k meghatározására használt számadatok kiigazítását és a kis piaci tőkeértékre vonatkozó küszöbértékeket, figyelembe véve a különböző nemzeti piacok helyzetét – beleértve a szabályozott piacok üzemeltetői által alkalmazott besorolást –, az uniós jogi aktusokat és ajánlásokat, valamint a gazdasági fejleményeket is.”

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tájékoztató közzétételének kötelezettsége nem vonatkozik az alábbi fajtájú kibocsátásokra:

a)

a kizárólag képesített befektetőknek címzett értékpapír-kibocsátás; és/vagy

b)

a képesített befektetőkön kívül tagállamonként 150-nél kevesebb természetes vagy jogi személynek címzett értékpapír-kibocsátás; és/vagy

c)

olyan befektetőknek címzett értékpapír-kibocsátás, akik befektetőnként és kibocsátásonként legalább 100 000 EUR összes ellenérték fejében szereznek értékpapírokat; és/vagy

d)

olyan értékpapír kibocsátása, amelynek egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR; és/vagy

e)

olyan értékpapír-kibocsátás, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 100 000 EUR alatt van, amelyet 12 hónapos időtartam alatt kell számítani.”;

ii.

a következő albekezdéssel egészül ki:

„Értékpapírok bármely későbbi újraértékesítése vagy értékpapírok pénzügyi közvetítők általi végleges értékesítése esetén a tagállamok nem írják elő újabb tájékoztató készítését, amennyiben még rendelkezésre áll a 9. cikknek megfelelő érvényes tájékoztató, és a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy írásos megállapodás útján belegyezik annak használatába.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés – többek között az infláció – figyelembevétele érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az e cikk (2) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt értékhatárokra vonatkozóan.”

4.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben:

i.

a c)–e) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„c)

valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy olyan tájékoztató dokumentum, amelyet az illetékes hatóság az uniós jogszabályok előírásainak figyelembevételével a tájékoztatóval egyenértékűnek tart;

d)

meglévő részvényeseknek az osztalékot fizető részvény fajtájával megegyező fajtájú részvény formájában kifizetett osztalék, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat indokairól és részleteiről;

e)

a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása által jelenlegi vagy korábbi vezető tisztségviselőinek vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy a vállalat központi irodája vagy alapító okirat szerinti székhelye az Unió területén található, valamint hogy rendelkezésre áll egy dokumentum, amely információkat ad az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat indokairól és részleteiről.”;

ii.

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az e) pont vonatkozik az Unión kívül bejegyzett olyan vállalatokra is, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely szabályozott piacra vagy valamely harmadik ország piacára. Az utóbbi esetben a mentességet akkor alkalmazzák, ha megfelelő információ áll rendelkezésre – beleértve az e) pontban említett dokumentumot is – legalább a nemzetközi pénzügyi szférában használatos valamely nyelven, valamint ha a Bizottság egyenértékűségről szóló határozatot fogadott el az érintett harmadik országbeli piacra vonatkozóan.

A valamely tagállam illetékes hatósága kérésére a Bizottság a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően egyenértékűségről szóló határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett szabályozott piac megfelel azoknak a jogilag kötelező érvényű követelményeknek, amelyek – az e) pont szerinti mentesség alkalmazása céljából – egyenértékűek a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (9), a 2004/39/EK irányelv III. címéből és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (10) származó követelményekkel, és amelyek az adott harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek. Az illetékes hatóság megjelöli, miért véli úgy, hogy az érintett harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű, és ezt releváns információkkal alátámasztja.

A harmadik ország ilyen jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a keretrendszer legalább a következő feltételeket teljesíti:

i.

a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek;

ii.

a piacok az értékpapírok piacra történő bocsátása tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek;

iii.

a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak; továbbá

iv.

a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formáját öltő piaci visszaélések megelőzése révén biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

A pénzpiaci fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság az e) pont vonatkozásában a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az egyenértékűség értékelése során alkalmazandó, a fentiekben kifejtett kritériumok pontosítására vagy továbbiakkal történő kiegészítésére.

b)

a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy rendelkezésre áll egy olyan tájékoztató dokumentum, amelyet az illetékes hatóság az uniós jogszabályok előírásainak figyelembevételével a tájékoztatóval egyenértékűnek tart;”.

5.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben:

i.

az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kibocsátóra, valamint a nyilvánosságnak felajánlott vagy a szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokra vonatkozó információkat. A tájékoztatónak egy összefoglalót is tartalmaznia kell, amely tömören és köznapi szóhasználattal nyújt alapvető információkat azon a nyelven, amelyen a tájékoztató eredetileg készült. A tájékoztató összefoglalója formátumának és tartalmának, valamint a tájékoztatónak megfelelő információkat kell nyújtania az érintett értékpapírok legfontosabb elemeiről annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megfontolni az adott értékpapírokba való befektetést.

Az összefoglalót a hasonló értékpapírok könnyebb összehasonlíthatósága érdekében azonos formátumban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell az érintett értékpapírokkal kapcsolatos alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsenek a befektetőknek megfontolni az adott értékpapírokba való befektetést. Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a tájékoztató legalább 100 000 EUR címletű, nem részvényjellegű értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozik, nem kötelező az összefoglaló elkészítése, kivéve, ha azt valamely tagállam a 19. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint kéri.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztatót egyetlen dokumentumként vagy különálló dokumentumok formájában is elkészítheti. A különálló dokumentumokból álló tájékoztatóban az előírt információkat fel kell osztani egy regisztrációs okmányra, egy értékpapírjegyzékre és egy összefoglaló jegyzékre. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. Az értékpapírjegyzék tartalmazza a nyilvánosság számára felkínált vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokra vonatkozó információkat.”;

c)

a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kibocsátás végleges feltételeit sem az alaptájékoztató, sem valamely kiegészítő jegyzék nem tartalmazza, a végleges feltételeket a befektetők rendelkezésére kell bocsátani és a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságánál el kell helyezni, továbbá minden egyes nyilvános kibocsátás alkalmával, amint megvalósítható és, amennyiben lehetséges a kibocsátás vagy a piacra történő bevezetés megkezdése előtt a kibocsátónak közölnie kell a fogadó tagállam(ok) illetékes hatóságával. A végleges feltételek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információt tartalmazzák, és nem alkalmazhatók az alaptájékoztató kiegészítésére. Ilyen esetekben a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.”;

d)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a következőkkel kapcsolatban:

a)

a tájékoztató vagy az alaptájékoztató, az összefoglaló, a végleges feltételek és a kiegészítő jegyzékek formátuma; továbbá

b)

az összefoglalóban feltüntetendő alapvető információk részletes tartalma és konkrét formája.

Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2012. július 1-jéig kell elfogadni.”

6.

A 6. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag az összefoglaló alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba. Az összefoglaló e tekintetben egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz.”

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Abban az esetben, ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti részletes felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az egyes információk tájékoztatóban történő, ismétlés nélküli közzétételéről.”;

b)

a (2) bekezdésben:

i.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátásának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének különféle fajtái és jellemzői. A tájékoztatóban előírt információknak a legalább 100 000 EUR egységenkénti címletértékű nem részvényjellegű értékpapírokban érdekelt befektetők szempontjából kell megfelelőnek lenniük;”

ii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a kibocsátó különféle tevékenységeit és méretét, különösen az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett nem részvényjellegű értékpapírokat kibocsátó hitelintézetek, a kis piaci tőkeértékű társaságok és a kkv-k esetében. Az ilyen társaságok esetében az információkat méretükhöz kell igazítani és – adott esetben – figyelembe kell venni fennállásuk rövidebb időtartamát;”

iii.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„g)

arányos közzétételi szabályokat kell alkalmazni az olyan társaságok részvényajánlataira, amelyek ugyanolyan kategóriájú részvényeit bevezették valamely szabályozott piacra vagy a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszerbe, és amelyekre folyamatos közzétételi követelmények és a piaci visszaéléssel kapcsolatos szabályok vonatkoznak, feltéve, hogy a kibocsátó nem mellőzte a jogszabályokban előírt elővételi jogok alkalmazását.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezetei, különösen az IOSCO által a pénzügyi és nem pénzügyi információk terén meghatározott előírásokra, illetve ezen irányelv indikatív mellékleteire kell alapozni.”

8.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés bevezető részében a „végrehajtási intézkedéseiben” szövegrész helyébe és a (3) bekezdésben a „végrehajtási intézkedésekben” szövegrész helyébe egyaránt a „felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész lép;

b)

a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(3a)   Ha értékpapírokra egy tagállam vállal kezességet, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztató 1. cikk (3) bekezdése szerinti elkészítésekor elhagyhatja az ilyen kezesre vonatkozó információkat.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a (2) bekezdésre vonatkozóan.”

9.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tájékoztató a nyilvános kibocsátáskor vagy szabályozott piacra történő bevezetéskor történt jóváhagyását követően 12 hónapig marad érvényben, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítése a 16. cikkben előírt esetleges jegyzékekkel megtörtént.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 5. cikk (3) bekezdésében említett, korábban benyújtott és jóváhagyott regisztrációs okmány érvényességének időtartama legfeljebb 12 hónap. A 12. cikk (2) bekezdésének vagy a 16. cikknek megfelelően frissített, értékpapírjegyzékkel és összefoglaló jegyzékkel kísért regisztrációs okmányt érvényes tájékoztatónak kell tekinteni.”

10.

A 10. cikket el kell hagyni.

11.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok engedélyezik, hogy a tájékoztatóban információkat lehessen nyújtani egy vagy több, korábban vagy egyidejűleg közzétett, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott vagy ahhoz ezen irányelvvel vagy a 2004/109/EK irányelvvel összhangban benyújtott dokumentumra történő hivatkozással is. Ezeknek a kibocsátó számára rendelkezésre álló legfrissebb információknak kell lenniük. Az összefoglalóban nem lehet információkra hivatkozással utalni.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a hivatkozással felveendő információra vonatkozóan.”

12.

A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ez esetben az értékpapírjegyzékben kell megadni azon információkat, amelyeket rendszerint a regisztrációs okmányban adnak meg, ha a regisztrációs okmány legutóbbi frissítése óta a befektetők értékelését esetlegesen befolyásoló lényeges változás vagy fejlemény történt, kivéve, ha ezeket az információkat a 16. cikk szerinti kiegészítő jegyzék tartalmazza. Az értékpapírjegyzék és az összefoglaló jegyzék külön-külön jóváhagyás tárgyát képezi.”

13.

A 13. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el azon feltételek vonatkozásában, amelyekkel összhangban a határidőket ki lehet igazítani.”

14.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben:

i.

az első albekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

elektronikus formában a kibocsátó weblapján, vagy adott esetben az értékpapírokat kihelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők weblapján, ideértve a kifizető ügynököket is; vagy”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a tájékoztatójukat az a) vagy b) pont szerint közzétevő kibocsátók, illetve a tájékoztató elkészítéséért felelős személyek számára előírják, hogy tájékoztatójukat a c) ponttal összhangban elektronikusan is tegyék közzé.”;

b)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkekben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el e cikk (1)–(4) bekezdéseire vonatkozóan.”

15.

A 15. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A pénzpiacokon végbemenő technikai fejlődés figyelembevétele és az e cikkekben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az értékpapírok nyilvános kibocsátására vagy szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó szándékot meghirdető reklámok terjesztéséről, különösen a tájékoztató nyilvánosságra hozatala előtt vagy a jegyzés megkezdése előtt folytatott reklámtevékenység, illetve az e cikk (4) bekezdése vonatkozásában.”

16.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A tájékoztató kiegészítő jegyzékei

(1)   A tájékoztató kiegészítő jegyzékében meg kell említeni minden lényeges új tényezőt, a tájékoztatóban foglalt információra vonatkozó olyan lényegi hibát vagy pontatlanságot, amely befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, és amely a tájékoztató jóváhagyása és a nyilvános kibocsátás végleges lezárása, illetve – ha ez történik később – a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között merült fel vagy észlelték. Az ilyen kiegészítő jegyzéket az eredeti tájékoztató közzétételekor alkalmazott módon, legfeljebb hét munkanapon belül kell jóváhagyni és a tájékoztatót legalább az eredeti tájékoztatóval megegyező módon kell közzétenni. Az összefoglalót és annak esetleges fordításait azonos módon ki kell egészíteni, ha a kiegészítő jegyzékben foglalt új információk figyelembevétele szükséges.

(2)   Ha a tájékoztató értékpapírok nyilvános felajánlásával kapcsolatos, és amennyiben az (1) bekezdésben említett új tényező, hiba vagy pontatlanság merül fel a nyilvános ajánlat végleges lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt, akkor azon befektetők, akik az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére a kiegészítő jegyzék közzététele előtt megállapodást kötöttek, jogosultak elfogadó nyilatkozatuk visszavonására, e jogukat a kiegészítő jegyzék közzététele után két munkanapos határidőn belül gyakorolhatják. Ezt az időszakot a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítő jegyzék tartalmazza az elállási jog végső dátumát.”

17.

A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy kérésére és a kérelem átvételétől számított három munkanapon belül, vagy ha ezt a kérelmet a tájékoztató tervezetével együtt nyújtják be, a tájékoztató jóváhagyása után egy munkanappal megküldi a fogadó tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyási igazolást, amely tanúsítja, hogy a tájékoztatót ezen irányelvnek megfelelően készítették el, valamint az említett tájékoztató egy példányát. Adott esetben az értesítéshez csatolni kell a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy felelősségére elkészített összefoglaló fordítását. Ugyanezt az eljárást kell követni a tájékoztató bármilyen kiegészítése esetén. A jóváhagyási igazolásról – a fogadó tagállam illetékes hatóságának értesítésével egy időben – a kibocsátót vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személyt is értesíteni kell.”

18.

A 19. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben legalább 100 000 EUR egységenkénti címletértékű, nem részvényjellegű értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetését kérik egy vagy több tagállamban, a tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint vagy a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti jogszabályaikban előírják az összefoglaló hivatalos nyelvükön (nyelveiken) történő elkészítését.”

19.

A 20. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság a 24a. cikknek megfelelően és a 24b. és a 24c. cikkben szereplő feltételek szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján általános egyenértékűségi követelmények létrehozására irányuló intézkedéseket fogad el az 5. és 7. cikkben foglalt követelmények alapján.”

20.

A 21. cikk (4) bekezdésének d) pontjában a „végrehajtási intézkedései” szövegrész helyébe „az abban említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” szövegrész lép.

21.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„24a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottságot a 2010. december 31-től számított négy évre ruházzák fel az 1. cikk (4) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (8) bekezdésében, a 15. cikk (7) bekezdésében és a 20. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás azonos tartamú időszakokra automatikusan meghosszabbodik, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja azt vissza a 24b. cikknek megfelelően.

(2)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 24b. és a 24c. cikk határozza meg.

24b. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az 1. cikk (4) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (7) bekezdésében, a 14. cikk (8) bekezdésében, a 15. cikk (7) bekezdésében vagy a 20. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja.

(2)   Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, legkésőbb a végső határozat meghozatala előtt egy hónappal igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást.

(3)   A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megállapított későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

24c. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogás

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az értesítés időpontjától számított három hónapos határidőn belül.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbodik.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az abban megállapított időpontban lép hatályba.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az említett határidő letelte előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben határidőn belül kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az nem lép hatályba. Az Európai Unióról szóló Szerződés 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.”

22.

Az I. melléklet I. szakaszának C) pontjában és III. és IV. szakaszában, a II. melléklet II. szakaszában, a III. melléklet II. és III. szakaszában, valamint a IV. melléklet harmadik pontjában a „legfontosabb információk”, illetve „lényeges információk” kifejezés helyébe az „alapvető információk” kifejezés lép.

2. cikk

A 2004/109/EK irányelv módosítása

A 2004/109/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (1) bekezdése i) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

az 1 000 EUR-nál kisebb egységnyi címletű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:

ha a kibocsátó az Unióban bejegyzett cég, az a tagállam, amelyben a kibocsátó alapító okirat szerinti székhelye van,

ha a kibocsátó egy harmadik országban bejegyzett cég, a 2003/71/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése m) pontjának iii. alpontjában említett tagállam.

A székhely szerinti tagállam meghatározása vonatkozik az eurótól eltérő valutában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra is, feltéve, hogy a kibocsátás napján az egységnyi címletek értéke kisebb, mint 1 000 EUR, kivéve, ha az csaknem egyenlő 1 000 EUR-val;”.

2.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

egy tagállamban a szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kizárólagos kibocsátójára, amelyek címlete legalább 100 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek címleteinek értéke a kibocsátás napján legalább 100 000 EUR-val egyenlő.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a 4., az 5. és a 6. cikk az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok érvényességi ideje alatt nem alkalmazandó a hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok kizárólagos kibocsátói esetében, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységenkénti címletértéke a kibocsátás napján legalább 50 000 EUR-val egyenlő; és amelyeket az Unió szabályozott piacára már 2010. december 31. előtt bevezettek.”

3.

A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha csak azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosokat hívják meg a közgyűlésre, akiknek egységnyi címlete legalább 100 000 EUR-t tesz ki, vagy az eurótól eltérő címletű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében azokat, akik értékpapírjainak egységnyi címlete a kibocsátás napján legalább 100 000 EUR-val egyenlő, a kibocsátó színhelyként bármelyik tagállamot választhatja, feltéve, hogy a jogaik gyakorlásához szükséges minden eszközt és információt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tulajdonosok rendelkezésére bocsátanak az adott tagállamban.

Az első albekezdésben említett választási lehetőség az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok érvényességi ideje alatt azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak esetében is alkalmazandó, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységenkénti címletértéke a kibocsátás napján legalább 50 000 EUR-val egyenlő, és amelyeket az Unió szabályozott piacára már 2010. december 31. előtt bevezettek, feltéve, hogy a kibocsátó által választott tagállamban a jogaik gyakorlásához szükséges minden eszközt és információt az értékpapír-tulajdonosok rendelkezésére bocsátanak.”

4.

A 20. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve, ha egy vagy több tagállamban olyan értékpapírokat vezetnek be a szabályozott piacra, amelyek egységnyi címlete legalább 100 000 EUR, vagy a nem euróban kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében címletük értéke a kibocsátás napján legalább 100 000 EUR-val egyenlő, akkor a szabályozott információkat vagy a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzvilágban elfogadott nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.

Az első albekezdésben említett eltérés érvényességi idejük alatt azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében is alkalmazandó, amelyek egységenkénti címletértéke legalább 50 000 EUR, vagy az eurótól eltérő más valutában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyek egységenkénti címletértéke a kibocsátás napján legalább 50 000 EUR-val egyenlő, és amelyeket az Európai Unió szabályozott piacára egy vagy több tagállamban már 2010. december 31. előtt bevezettek.”

3. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2012. július 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

4. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2016. január 1-jéig értékeli az ezen irányelvvel módosított 2003/71/EK irányelv alkalmazását, különös tekintettel a rendelkezések alkalmazására és hatására, ideértve az alapvető információkat tartalmazó összefoglalóval kapcsolatos felelősséget, a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában rögzített, a munkavállalókra vonatkozó mentesség hatását és a 7. cikk (2) bekezdésének e) és g) pontjában említett arányos közzétételi szabályokat, valamint a 14. cikk szerinti tájékoztatók elektronikus közzétételét, továbbá felülvizsgálja a 2. cikk (1) bekezdése m) pontjának ii. alpontját az 1 000 EUR névérték alatti nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátása esetében a székhely szerinti tagállam meghatározására vonatkozó korlátozás tekintetében, mérlegelve, hogy ezt a rendelkezést fenn kell-e tartani vagy vissza kell-e vonni. A Bizottság emellett mérlegeli, hogy szükség van-e a „nyilvános ajánlat” fogalommeghatározásának felülvizsgálatára, illetve az „elsődleges piac” és a „másodlagos piac” fogalmának meghatározására, és e tekintetben teljes körűen tisztázza a 2003/71/EK irányelv kapcsolatát a 2003/6/EK és a 2004/109/EK irányelvvel. Az értékelést követően a Bizottság, adott esetben a 2003/71/EK irányelv módosítására irányuló javaslatainak kíséretében, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2010. november 24-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL


(1)  2010. február 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 19., 2010.1.26., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament 2010. június 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. október 11-i határozata.

(4)  HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(5)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

(7)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(8)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.”;

(9)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(10)  HL L 390., 2004.12.31., 38. o.”;


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/13


A BIZOTTSÁG 1169/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (vasútbiztonsági irányelv) (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökségnek a Bizottsághoz intézett, a megfelelőségértékelés közös biztonsági módszeréről szóló, 2009. szeptember 18-i ERA/REC/SAF/09-2009 ajánlására,

mivel:

(1)

A létrehozandó közös biztonsági módszer (KBM) célja az, hogy a 2004/49/EK irányelv 17. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Unió egészére kiterjedő keretrendszert teremtsen a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok számára határozathozatali kritériumaik harmonizálásához. Lehetővé kell tenni a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok számára a követelményeknek való megfelelés egységes értékelését.

(2)

A KBM-nek valamennyi harmonizált követelményt és értékelési módszert magában kell foglalnia, hogy ezek alapján a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a pályahálózat-működtetők részére megadhassák a biztonságirányítási rendszer egészének megfelelőségét igazoló engedélyt, illetve bármilyen más, hálózatspecifikus engedélyt. Valószínű továbbá, hogy a pályahálózat-működtetők az engedély hálózatspecifikus része iránti kérelmeiket a biztonságirányítási rendszereiken alapuló általános engedély iránti kérelmekkel egy időben nyújtják be.

(3)

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a biztonságirányítási rendszer irányításirendszer-szintű értékelésével mérik fel azt, hogy a pályahálózat-működtetők – általánosságban vagy a tanúsítani kért adott hálózaton való működés tekintetében – képesek-e megfelelni valamennyi követelménynek.

(4)

A 2004/49/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének f) pontjában és 17. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint minden nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak szabályozást kell bevezetnie annak vizsgálatára, hogy a biztonsági engedély iránti kérelemben bemutatott eredményeket az engedély megadása utáni működés során teljesítik-e, valamint hogy az összes szükséges követelmény folyamatosan teljesül-e. Ezért ehhez kulcsfontosságú alapelvekre épülő, az engedély megadása utáni időszakra vonatkozó felügyeleti rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok nemzeti vasútbiztonsági hatóságai összehangolt megközelítést alkalmazzanak.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2004/49/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös biztonsági módszert (KBM) hoz létre a 2004/49/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséhez.

A KBM magában foglalja:

a)

a pályahálózat-működtetők által benyújtott, a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett biztonsági engedély iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárást és szempontokat, az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározottak szerint;

b)

a 2004/49/EK irányelv követelményeinek a biztonsági engedély nemzeti vasútbiztonsági hatóság általi megadását követően való megfelelés felügyeletének elveit, az e rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

„felügyelet”: a vasútbiztonsági teljesítménynek a biztonsági engedély megadását követően való figyelemmel kísérése céljából a nemzeti vasútbiztonsági hatóság által bevezetett intézkedések.

3. cikk

A kérelmek elbírálására szolgáló eljárások

(1)   A biztonsági engedélyek iránt az e rendelet hatálybalépése után benyújtott kérelmek elbírálásakor a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az e rendelet I. mellékletében megállapított eljárást alkalmazzák a kérelmeknek a 2004/49/EK irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelésének elbírálására. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az e rendelet II. mellékletében meghatározott elbírálási szempontokat is alkalmazzák.

(2)   Az elbírálás során a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok elfogadhatnak a kérelmezőktől arra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, hogy a kockázatokat a felek közötti szerződéseken keresztül fogják kezelni. A szerződéseknek rendelkezniük kell a járművek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges információk cseréjéről is, különösen a karbantartás-irányításhoz kapcsolódó területeken.

(3)   A pályahálózat-működtetők alvállalkozói vagy beszállítói által szállított termékek vagy szolgáltatások vasútbiztonsági követelményeknek való megfelelését vélelmezni kell, ha az adott alvállalkozók, szállítók vagy termékek az uniós jogszabályok alapján létrehozott, vonatkozó tanúsítási rendszereknek megfelelően az ilyen jellegű termékek és szolgáltatások nyújtása tekintetében tanúsítással rendelkeznek.

4. cikk

Felügyelet

A biztonsági engedély megadását követően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok felügyelik, hogy a pályahálózat-működtetők folyamatosan alkalmazzák-e biztonságirányítási rendszerüket, valamint alkalmazzák a III. mellékletben meghatározott felügyeleti elveket.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.


I. MELLÉKLET

Eljárás a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére

1.   A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok által a kérelmek befogadására és értékelésére, illetve a biztonsági engedélyek megadására bevezetett eljárásoknak a következő keretelveken kell alapulniuk:

a)   Az elbírálási folyamat kialakítása és felülvizsgálata

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak megfelelő képzettséggel rendelkező személyek által lefolytatandó, strukturált és ellenőrizhető folyamatokat kell kialakítaniuk. A kérelmeket a II. mellékletben a biztonságirányítási rendszerek tekintetében meghatározott értékelési szempontok szerint kell elbírálni. Minden határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság átfogó elbírálási folyamatán időszakosan belső felülvizsgálatot kell végezni, és azt – folyamatos eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében – folyamatosan fejleszteni kell.

b)   Az elbírálási folyamat minősége

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a biztonsági engedélyek iránti kérelmek feldolgozásának főbb szakaszaiban figyelemmel kísérik saját teljesítményük színvonalát.

c)   Az elbírálás hatóköre

Az elbírálásnak vezetői szinten kell zajlania, és folyamatorientáltnak kell lennie. Amennyiben az ellenőrzés hiányosságokat tár fel, a nemzeti vasútbiztonsági hatóság mérlegelési jogkört gyakorolhat, és a meg nem felelés súlyosságától függően rámutat a javítást igénylő kérdésekre. Végső esetben a nemzeti vasútbiztonsági hatóság él a kérelem elutasítására vonatkozó jogkörével.

Az elbírálásnak:

igazodnia kell a kérelmező tevékenységének kockázataihoz, jellegéhez és nagyságrendjéhez;

a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében leírtaknak megfelelően a pályahálózat-működtető biztonságosan történő üzemelésre való átfogó képességének megítélésén kell alapulnia.

d)   Az elbírálás időzítése

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak az elbírálást a 2004/49/EK irányelv 12. cikkében előírt határidőn belül kell elvégezniük, és egyidejűleg a kérelmező által beterjesztett bizonyítékokat is megfelelően meg kell vizsgálniuk. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság még az elbírálási szakaszban a gyakorlatban megvalósítható legkorábbi időpontban értesíti a pályahálózat-működtetőket a jelentős problémát jelentő kérdésekről.

e)   Döntéshozatal az elbírálás során

A biztonsági engedély iránti kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatnak a kérelmező által benyújtott bizonyítékokon és azon kell alapulnia, hogy igazolták-e a vonatkozó követelményeknek való megfelelést vagy sem.

2.   A nemzeti vasútbiztonsági hatóság azt értékeli, hogy a biztonságirányítási rendszer kézikönyvének csatolt összefoglalója lehetővé teszi-e a biztonságirányítási rendszer minőségének és megfelelőségének kezdeti megítélését, és dönt arról, hogy mely területeken van szükség további információkra. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság e további információkérés keretében annyi részletes információt kérhet be a kérelem elbírálásához, amennyit az ésszerűség határain belül szükségesnek tart.

3.   A biztonsági engedély megadásakor a kérelmező biztonságirányítási rendszerének az értékelési szempontoknak való megfelelését minden értékelési szempont vonatkozásában dokumentálni kell.

4.   A kérdéses vagy esetlegesen meg nem felelő elemek megjelölésekor a nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak pontosan kell fogalmaznia, és segítséget kell nyújtania a kérelmezőnek abban, hogy megértse, milyen részletességű választ várnak tőle. Ehhez a hatóságnak a következőket kell tennie:

a)

pontosan meg kell jelölnie a vonatkozó szempontot, és gondoskodnia kell arról, hogy a kérelmező megértse, mely területeken tártak fel meg nem felelést;

b)

meg kell jelölnie az érintett rendelkezések, szabályok és szabványok megfelelő részét;

c)

meg kell indokolnia, hogy az adott értékelési szempont miért nem teljesül;

d)

a szempont részletességének fokától függően további kötelezettségvállalásban, tájékoztatásban és további bizonyítékok szolgáltatásában kell megállapodnia, és meg kell jelölnie mind a kérelmezőtől a hiányosság orvoslására elvárt intézkedést, mind pedig a teljesítési határidőt;

e)

meg kell jelölnie azokat a területeket, amelyeket illetően a tanúsítvány megadását követő felügyelet során további ellenőrzésre kerülhet sor.


II. MELLÉKLET

Szempontok a 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztonsági engedélyek megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére

A.   A VASÚTTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖSSZES KOCKÁZAT KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK (1)

A.1

Eljárások kerültek bevezetésre a vasút működésével kapcsolatos kockázatok, köztük a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből, illetve más szervezetek/személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok azonosítására.

A.2

Vannak eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztésére és bevezetésére.

A.3

Vannak eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.

A.4

Vannak eljárások az adott esetben más szervezetekkel (úgymint a vasúttársaságokkal, a gyártóval, a karbantartási vállalkozóval, a karbantartással megbízott szervezettel, a vasúti jármű üzembentartójával, a szolgáltatóval és a beszerző egységgel) való, a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő együttműködés szükségességének elismerésére olyan kérdésekben, amelyeket illetően azok közös, a kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetését befolyásolni képes kapcsolódási pontokkal rendelkeznek.

A.5

Vannak eljárások az érintett szervezetekkel való dokumentációs és kommunikációs folyamatokra, ideértve az egyes részt vevő szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítását és az információcserére vonatkozó előírásokat.

A.6

Vannak eljárások a szabályozás eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.

B.   A KARBANTARTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁHOZ ÉS AZ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSE (2)

B.1

Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból történő levezetésére.

B.2

Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez történő hozzáigazítására.

B.3

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében.

B.4

Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére.

B.5

Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére.

B.6

Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak.

C.   A VÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ ÉS A BESZÁLLÍTÓK ELLENŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSE (3)

C.1

Vannak eljárások a vállalkozók (köztük az alvállalkozók) és a beszállítók alkalmasságának ellenőrzésére.

C.2

Vannak eljárások a vállalkozók, illetve a beszállítók által szállított összes szolgáltatás és termék biztonsági teljesítményének és eredményeinek igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a szerződésben meghatározott követelményeknek.

C.3

A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok egyértelműen meghatározásra kerültek, ismertek, és azokat a szerződő felek, illetve az összes többi érdekelt fél egymás között megosztja.

C.4

Vannak eljárások a biztonsághoz kapcsolódó dokumentumok és szerződések visszakereshetőségének biztosítására.

C.5

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a vállalkozók vagy a beszállítók a biztonsági feladatokat – ideértve a biztonságra vonatkozó információk cseréjét is – a szerződésben meghatározott vonatkozó követelményeknek megfelelően végzik.

D.   A VASÚT RENDSZERÉN KÍVÜLI MÁS FELEK TEVÉKENYSÉGÉBŐL SZÁRMAZÓ KOCKÁZATOK (4)

D.1

Vannak eljárások a vasút rendszerén kívüli felek miatt fellépő kockázatok megfelelő és ésszerű azonosítására, amennyiben az helyénvaló és indokolt.

D.2

Vannak eljárások a kérelmező felelősségi körébe tartozó, a D.1. pont szerint azonosított kockázatok mérséklését szolgáló kockázatkezelő intézkedések meghozatalára.

D.3

Vannak eljárások a D.2. pontban meghatározott intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség szerint módosítások végrehajtására.

E.   A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER DOKUMENTÁLÁSA

E.1

Van a tevékenységnek egy olyan leírása, amely egyértelműen feltünteti a művelet típusát, mértékét és kockázatát.

E.2

Van leírás a biztonságirányítási rendszer felépítéséről, ezen belül a szerepkörök és felelősségek kiosztásáról.

E.3

Van a 2004/49/EK irányelv 9. cikkében és a III. mellékletben előírt leírás a biztonságirányítási rendszerről, amely megfelel az üzemeltetett szolgáltatások típusának és mértékének.

E.4

A tevékenység/szolgáltatás típusa szempontjából jelentőséggel bíró, biztonsági szempontból kritikus eljárásokról és feladatokról lista és rövid leírás készült.

F.   A FELELŐSSÉGI KÖRÖK MEGÁLLAPÍTÁSA (5)

F.1

Van egy bizonyított ismereteken alapuló és a vezetői szint alapvető felelőssége mellett készült leírás arról, hogy a szervezeten belül miként biztosítják a biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolását.

F.2

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal.

F.3

A biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelműen meghatározásra kerültek.

F.4

Van eljárás annak biztosítására, hogy a biztonsági feladatok egyértelműen meg legyenek határozva és azok megfelelő képesítésű személyekre legyenek bízva.

G.   A VEZETŐI ELLENŐRZÉS BIZTOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN (6)

G.1

Van leírás arról, hogy a szervezeten belül az egyes biztonsággal kapcsolatos folyamatok tekintetében hogyan történik a felelősség megállapítása.

G.2

Van eljárás a feladatok teljesítésének a – feladatok nem megfelelő elvégzése esetén beavatkozási kötelezettséggel bíró – felettes vezetői lánc által biztosított, rendszeres figyelemmel kísérésére.

G.3

Vannak eljárások a többi irányítási tevékenység biztonságirányítási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítására és kezelésére.

G.4

Vannak olyan eljárások, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.

G.5

Vannak eljárások a biztonságirányítási rendszerbe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások elosztására.

H.   A SZEMÉLYZETNEK ÉS KÉPVISELŐINEK MINDEN SZINTEN TÖRTÉNŐ BEVONÁSA (7)

H.1

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a személyzet és annak képviselői részt vehessenek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, az ezekre vonatkozó javaslattételben, azok felülvizsgálatában és fejlesztésében, illetve annak biztosítására, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerüljön sor.

H.2

A személyzet részvételét és az egyeztetési szabályokat dokumentálják.

I.   A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS BIZTOSÍTÁSA (8)

Vannak eljárások a biztonságirányítási rendszer folyamatos fejlesztésének ésszerűen megvalósítható keretek között történő biztosítására. Ezek a következőket foglalják magukban:

a)

a biztonságirányítási rendszer időszakos, a szükségleteknek megfelelő gyakoriságú felülvizsgálatára szolgáló eljárások;

b)

a vonatkozó vasútbiztonsági adatok figyelemmel kísérésére és elemzésére vonatkozó szabályozás leírására szolgáló eljárások;

c)

az azonosított hiányosságok kiküszöbölési módjának leírására szolgáló eljárások;

d)

a fejlesztésen és a levont tanulságokon alapuló új biztonságirányítási szabályok végrehajtásának leírására szolgáló eljárások;

e)

a belső ellenőrzés során tett megállapításoknak a biztonságirányítási rendszer fejlesztésében való felhasználása módjának leírására szolgáló eljárások.

J.   A SZERVEZET VEZÉRIGAZGATÓJA ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT, ÉS A SZEMÉLYZET MINDEN TAGJÁVAL ISMERTETETT BIZTONSÁGI POLITIKA (9)

Van egy, a szervezet biztonságpolitikáját leíró dokumentum és:

a)

azt a teljes személyzettel ismertették és az számukra elérhető, például a szervezet intranetjén keresztül;

b)

az megfelel a szolgáltatás típusának és nagyságrendjének;

c)

azt a szervezet vezérigazgatója jóváhagyta.

K.   A SZERVEZET MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI CÉLKITŰZÉSEI A BIZTONSÁG FENNTARTÁSÁVAL ÉS JAVÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, VALAMINT A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEK ÉS ELJÁRÁSOK (10)

K.1

Vannak eljárások a vonatkozó biztonsági célkitűzések jogszabályi keretrendszernek megfelelő meghatározására és van egy, az említett célokat rögzítő dokumentum.

K.2

Vannak eljárások a végzett vasúti műveletek típusának és nagyságrendjének, illetve a felmerülő kockázatoknak megfelelő, vonatkozó biztonsági célok meghatározására.

K.3

Vannak olyan eljárások, amelyek az átfogó biztonsági teljesítménynek a szervezet vállalati és tagállami szinten megállapított biztonsági céljaihoz viszonyított, rendszeres időközönként végrehajtott értékelésére szolgálnak.

K.4

Vannak eljárások az üzemeltetési szabályoknak a következő módokon való rendszeres figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére:

a)

lényeges biztonsági adatok összegyűjtése a biztonsági teljesítmény tendenciáinak levezetésére és a célok teljesítésének értékelésére;

b)

a vonatkozó adatok értelmezése és a szükséges változtatások végrehajtása.

K.5

A vasúttársaság eljárásokat vezetett be a céljai elérését szolgáló tervek és eljárások kialakítására.

L.   ELJÁRÁSOK A MEGLÉVŐ, AZ ÚJ ÉS A MÓDOSÍTOTT MŰSZAKI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZABVÁNYOK, VALAMINT EGYÉB FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉRE (11)

L.1.

A biztonsággal kapcsolatos, a műveletek típusa és mértéke szempontjából jelentőséggel bíró követelmények tekintetében rendelkezésre állnak eljárások az alábbiakra:

a)

e követelmények azonosítása, és a vonatkozó eljárások frissítése a követelmények változásainak tükrözése céljából (változásellenőrzési folyamat);

b)

a követelmények végrehajtása;

c)

a követelmények betartásának figyelemmel kísérése;

d)

a be nem tartás megállapítása esetén intézkedés megtétele.

L.2

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy az adott célra a megfelelő személyzetet, eljárásokat, egyedi dokumentumokat, berendezéseket és járműveket használják.

L.3

A biztonságirányítási rendszeren belül eljárásokat vezettek be annak biztosítására, hogy a karbantartásra a vonatkozó követelményeknek megfelelően kerüljön sor.

M.   A KOCKÁZATELEMZÉS ELVÉGZÉSÉRE ÉS A KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS MÓDSZEREK, AMENNYIBEN AZ ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK MEGVÁLTOZÁSA VAGY ÚJ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA ÚJABB KOCKÁZATOKAT JELENT AZ INFRASTRUKTÚRÁRA VAGY AZ ÜZEMELTETÉSRE VONATKOZÓAN (12)

M.1

Vannak irányítási eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak esetére.

M.2

Vannak kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére és a közös biztonsági módszernek szükség szerint a kockázatelemzésre és -értékelésre történő, a 352/2009/EK bizottsági rendeletben (13) előírtaknak megfelelő alkalmazására.

M.3

Vannak eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére.

N.   KÉPZÉSI PROGRAMOK ÉS RENDSZEREK KIDOLGOZÁSA A SZEMÉLYZET SZÁMÁRA A SZEMÉLYZET SZAKKÉPZETTSÉGE FENNTARTÁSÁNAK ÉS ANNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, HOGY A FELADATOKAT ENNEK MEGFELELŐEN VÉGEZZÉK EL (14)

N.1

Van egy, legalább a következőkre kiterjedő alkalmassági nyilvántartási rendszer:

a)

a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségek meghatározása;

b)

kiválasztási elvek (a szükséges alapvégzettség szintje, mentális alkalmasság és fizikai erőnlét);

c)

alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek tanúsítása;

d)

folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;

e)

adott esetben időszakos kompetencia-ellenőrzés;

f)

adott esetben/szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére;

g)

külön biztonságirányítási képzés a biztonságirányítási rendszer működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére.

N.2

Az alkalmassági nyilvántartási rendszeren belül vannak a következőket biztosító eljárások:

a)

a biztonsági feladatokat ellátó munkakörök azonosítása;

b)

azon munkakörök azonosítása, amelyek a biztonságirányítási rendszeren belül operatív döntéshozatali felelősséggel járnak;

c)

a személyzetnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és (orvosi és pszichológiai) alkalmassággal és rendszeresen újra tréningen kell résztvennie;

d)

az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása;

e)

a feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése és szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása.

O.   A SZERVEZETEN BELÜLI, ÉS ADOTT ESETBEN AZ UGYANAZON INFRASTRUKTÚRÁT HASZNÁLÓ SZERVEZETEK KÖZÖTTI MEGFELELŐ INFORMÁCIÓÁRAMLÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK (15)

O.1

Vannak eljárások a következők biztosítására:

a)

a személyzet ismerje és értse a biztonságirányítási rendszert, és az információk legyenek könnyen hozzáférhetőek; és

b)

az érintett biztonsági személyzet kapja meg a biztonságirányítási rendszer megfelelő dokumentációját.

O.2

Vannak eljárások a következők biztosítására:

a)

a legfontosabb üzemeltetési információk lényegesek és érvényesek;

b)

a személyzet már azelőtt tudatában van ezen információk létezésének, hogy azokat alkalmaznák;

c)

az információk elérhetőek a személyzet számára, és azokból szükség szerint hivatalosan is másolatot kapnak.

O.3

Szabályozás van érvényben a pályahálózat-működtető és a többi vasúti szervezet közötti információmegosztásra vonatkozóan.

P.   A BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK DOKUMENTÁLÁSAKOR ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK ÉS FORMÁTUMOK, TOVÁBBÁ A DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK KONFIGURÁCIÓJÁNAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA (16)

P.1

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a biztonsággal kapcsolatos minden lényeges információ pontos, teljes körű, következetes, könnyen érthető, megfelelően frissített és megfelelően dokumentált legyen.

P.2

Vannak eljárások a következőkre:

a)

valamennyi vonatkozó biztonsági dokumentáció formázása, generálása, terjesztése és változásainak kezelése;

b)

valamennyi vonatkozó dokumentáció/információ nyomtatásban vagy más nyilvántartási rendszereken keresztül történő fogadása, összegyűjtése és tárolása.

P.3

Van eljárás a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére.

Q.   ELJÁRÁSOK, AMELYEK BIZTOSÍTJÁK, HOGY A BALESETEK, VÁRATLAN ESEMÉNYEK, BALESETVESZÉLYES HELYZETEK ÉS MÁS VESZÉLYES ESETEK BEJELENTÉSRE, KIVIZSGÁLÁSRA ÉS ELEMZÉSRE KERÜLJENEK, ÉS HOGY SOR KERÜLJÖN A SZÜKSÉGES MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEKRE (17)

Q.1

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, balesetveszélyes helyzeteket és más veszélyes eseteket:

a)

bejelentsék, naplózzák, kivizsgálják és elemezzék;

b)

a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint a nemzeti testületeknek jelentsék.

Q.2

Vannak eljárások a következők biztosítására:

a)

a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati/belső vizsgálatok során megfogalmazott ajánlásokat szükség szerint, illetve az utasításnak megfelelően értékelik és végrehajtják;

b)

a más vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, karbantartással megbízott szervezetektől és a vasúti járművek üzembentartóitól érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.

Q.3

Vannak eljárások a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú felhasználására és szükség szerint megelőző intézkedések meghozatalára.

R.   AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKKAL EGYEZTETETT, VÉSZHELYZET ESETÉN ÉRVÉNYES BEVETÉSI, RIASZTÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TERVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (18)

R.1

Van egy, a vészhelyzetek összes típusát (ideértve a korlátozott üzemmódot) meghatározó dokumentum, és eljárásokat vezettek be az új típusú vészhelyzetek azonosítására.

R.2

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy minden egyes meghatározott típusú vészhelyzet esetén:

a)

azonnal lehessen értesíteni a vészhelyzeti szolgálatokat;

b)

a vészhelyzeti szolgálatok a vészhelyzetre való válaszlépések előkészítése érdekében előre, illetve a vészhelyzet idején is megkapjanak minden lényeges információt.

R.3

Valamennyi fél szerepkörét és felelősségét azonosítják, és írásban rögzítik.

R.4

Vannak bevetési, riasztási és tájékoztatási tervek, és azok tartalmazzák a következőket:

a)

a vészhelyzetek kezeléséért felelős személyzet riasztására szolgáló eljárások;

b)

ezek minden féllel való közlésének szabályai, ideértve az utasoknak szóló vészhelyzeti utasításokat;

c)

az illetékes személyzet azonnali értesítésére vonatkozó, a szükséges döntések haladéktalan meghozatalát lehetővé tevő szabályok.

R.5

Van egy olyan dokumentum, amely bemutatja, miként történik az erőforrások és pénzeszközök elosztása, és hogyan határozzák meg a képzési követelményeket.

R.6

Vannak eljárások a rendes üzemi körülmények lehető leggyorsabb helyreállítására.

R.7

Vannak eljárások a vészhelyzeti tervek más felekkel együttműködésben történő tesztelésére, a személyzet képzése, az eljárások tesztelése, a hiányosságok azonosítása és annak ellenőrzése céljából, hogy az esetleges vészhelyzetek kezelése miként zajlik.

R.8

Vannak eljárások a szervezet saját vészhelyzeti tervének és a szervezet infrastruktúráján, vagy azzal kapcsolódási ponttal rendelkező infrastruktúrán üzemelő vasúttársaságok vészhelyzeti terveinek összehangolására.

R.9

Vannak eljárások a műveletek és a vasúti forgalom szükség szerinti azonnali leállítására, és az érdekelteknek a végrehajtott intézkedésekről való tájékoztatására.

S.   A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER RENDSZERES BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (19)

S.1

Van egy független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszer.

S.2

Van egy ütemterv a tervezett belső ellenőrzések elvégzésére, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható.

S.3

Vannak eljárások a megfelelően képzett ellenőrök azonosítására és kiválasztására.

S.4

Vannak eljárások a következőkre:

a)

az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése,

b)

ajánlás további intézkedésekre,

c)

az intézkedések eredményességének nyomon követése,

d)

az ellenőrzések végrehajtásának és eredményeinek dokumentálása.

S.5

Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a vezetői lánc felső szintjei megismerjék az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállaljanak a biztonságirányítási rendszer változtatásainak végrehajtásáért.

S.6

Van egy azt bemutató dokumentum, hogy a belső eljárások és előírások betartásának biztosítását szolgáló szokásos ellenőrzési szabályokhoz képest miként tervezik meg az ellenőrzéseket.

T.   A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA BIZTONSÁGOS TERVEZÉSE (20)

T.1

Vannak eljárások a vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésének biztosítására, az infrastruktúra teljes életciklusának vonatkozásában, a tervezéstől a felszerelésig.

T.2

Vannak eljárások az infrastruktúra tekintetében bekövetkező műszaki változásoknak, illetve e változások kezelésének figyelembevételére.

T.3

Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy az infrastruktúra tervezésére vonatkozó szabályok, illetve a nemzeti szintű biztonsági módszerek azonosításra kerültek és azokat a kérelmező alkalmazni tudja.

U.   AZ INFRASTRUKTÚRA BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE (21)

U.1

Vannak az infrastruktúra biztonságos irányítására és üzemeltetésére szolgáló eljárások, amelyek figyelembe veszik a hálózatot szolgáltatások nyújtása céljából igénybevevő üzemeltetők számát, típusát és nagyságrendjét, és ezen belül – a művelet összetettségétől függően – a szükséges együttműködést.

U.2

Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy az infrastruktúra fizikai és operatív határain miként történik a biztonsági szempontok kezelése.

U.3

Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy rendes üzemmódban, valamint vészhelyzetben hogyan biztosítják a hatékony koordinációt és együttműködést.

U.4

Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy az infrastruktúra, illetve a járművek közötti kapcsolódási pontok biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.

V.   KARBANTARTÁS ÉS ANYAGBESZERZÉS (22)

V.1

Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják az infrastruktúra biztonságos karbantartását, és ezen belül előírják az egyértelmű irányításellenőrzést, illetve dokumentumokkal alátámasztott auditok és ellenőrzések elvégzését.

V.2

Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy az infrastruktúra karbantartása megfeleljen a hálózat sajátos igényeinek.

V.3

Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy a karbantartásra és az anyagbeszerzésre vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.

W.   A FORGALOMIRÁNYÍTÓ- ÉS JELZŐRENDSZER KARBANTARTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE (23)

W.1

Vannak olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése oly módon történik, hogy az biztosítja a vasút biztonságos üzemeltetését.

W.2

Vannak eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok teljesítésére.

W.3

Vannak olyan eljárások, amelyek rögzítik, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer fizikai és/vagy operatív határain miként történik a biztonsági szempontok kezelése, és ezen belül szükség esetén hogyan zajlik az együttműködés.

W.4

Vannak olyan eljárások, amelyek bizonyítják, hogy a forgalomirányító- és jelzőrendszer biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok azonosításra kerültek és azokat a kérelmező be tudja tartani.


(1)  A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(2)  A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(3)  A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(4)  A 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése.

(5)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(6)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(7)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(8)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 1. pontja.

(9)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.a) pontja.

(10)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.b) pontja.

(11)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.c) pontja.

(12)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.d) pontja.

(13)  HL L 108., 2009.4.29., 4. o.

(14)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.e) pontja.

(15)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.f) pontja.

(16)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.g) pontja.

(17)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.h) pontja.

(18)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.i) pontja.

(19)  A 2004/49/EK rendelet III. mellékletének 2.j) pontja.

(20)  A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(21)  A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(22)  A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(23)  A 2004/49/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja.


III. MELLÉKLET

Elvek az engedély megadását követő felügyelethez

1.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a következő elvekre alapozzák a vasúttársaságoknak a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében és 16. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett megfelelőségének felügyeletével kapcsolatos megközelítésüket. Ezek az elvek a felügyeleti tevékenység egésze és a keretrendszeren belüli egyes esetek vonatkozásában is érvényesülnek.

2.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a jogalkalmazás és a kockázat közötti arányosság elvét alkalmazzák. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság által a megfelelés elérése érdekében vagy a pályahálózat-működtetőnek a jogszabályi kötelezettségek be nem tartása miatti felelősségre vonása körében tett intézkedésnek arányban kell állnia a biztonsági kockázatokkal vagy a meg nem felelés potenciális súlyosságával, ideértve a tényleges vagy potenciális károkat is.

3.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak a következetes megközelítés elvét kell követniük annak biztosítására, hogy a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok hasonló körülmények között hasonló szemléletet követve, hasonló eredményeket érjenek el.

4.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóság általi felügyeletet elsődlegesen azokra a tevékenységekre kell összpontosítani, amelyek a hatóság álláspontja szerint a legsúlyosabb kockázatokhoz vezethetnek, illetve amelyek esetében a veszélyeket a legkevésbé megfelelően hárítják el. Ehhez a nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak rendelkeznie kell a pályahálózat-működtető napi teljesítményének értékeléséhez szükséges módszerekkel és hatáskörrel.

5.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok erőforrásaik eredményes kihasználása érdekében határozzák meg a prioritásokat, de minden nemzeti vasútbiztonsági hatóság jogosult az erre legmegfelelőbb módszer kiválasztására. Az intézkedéseknek azokat a személyeket kell megcélozniuk, akik a kockázatért felelősek, illetve akik annak kezelésére a legmegfelelőbb helyzetben vannak.

6.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az átláthatóság elvét alkalmazzák annak érdekében, hogy a pályahálózat-működtetők tisztában legyenek azzal, hogy mit várnak el tőlük (ideértve a teendőket és a tiltott tevékenységeket is), és hogy ők mit várhatnak a nemzeti vasútbiztonsági hatóságtól.

7.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok a 2004/49/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban elszámoltathatóak döntéseikért. A hatóságoknak ezért rendelkezniük kell olyan szabályzattal és elvekkel, amelyek alapján ők maguk értékelhetők. Ezen túlmenően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságoknak eljárással kell rendelkezniük a panaszok kezelésére.

8.

A nemzeti vasútbiztonsági hatóságok az információmegosztás és a biztonságot sértő cselekményekre adott válaszuk összehangolása érdekében kialakítják az egymással való együttműködésre vonatkozó eljárásokat. Ezen túlmenően a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok együttműködési rendszert hoznak létre más illetékes hatóságokkal is annak érdekében, hogy egységes felfogást alakítsanak ki az információmegosztás és a vasútbiztonságot érintő kérdések tekintetében.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/26


A BIZOTTSÁG 1170/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról [Pancetta Piacentina (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 1263/96/EK bizottsági rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Pancetta Piacentina” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításainak jóváhagyására irányul.

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosításai jóváhagyásra kerülnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL L 163., 1996.7.2., 19. o.

(3)  HL L 148., 1996.6.21., 1. o.

(4)  HL C 64., 2010.3.16., 32. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.2. osztály:   Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

OLASZORSZÁG

Pancetta Piacentina (OEM)


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/28


A BIZOTTSÁG 1171/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Melón de La Mancha (OFJ)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Melón de La Mancha” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL L 121., 2010.5.8., 7. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály:   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Melón de La Mancha (OFJ)


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/30


A BIZOTTSÁG 1172/2010/EU RENDELETE

(2010. december 6.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az VIa övezetben, valamint az Vb övezetnek a nyugati hosszúság 12° 00′-től keletre lévő uniós és nemzetközi vizein folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókra és az uniós vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. január 14-i 53/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2010. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2010-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2010. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által már kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 6-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 21., 2010.1.26., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

21/T&Q

Tagállam

Franciaország

Állomány

COD/5B6A-C

Faj

Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

Terület

VIa övezet, valamint az Vb övezetnek a nyugati hosszúság 12° 00′-től keletre lévő uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2010.6.18.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/32


A BIZOTTSÁG 1173/2010/EU RENDELETE

(2010. december 6.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókra és az uniós vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. január 14-i 53/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2010. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2010-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2010. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által már kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 6-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 21., 2010.1.26., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

20/T&Q

Tagállam

Franciaország

Állomány

USK/567EI.

Faj

Norvég menyhal (Brosme brosme)

Terület

Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2010.6.18.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/34


A BIZOTTSÁG 1174/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. december 11-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

64,0

MA

73,3

TR

100,3

ZZ

79,2

0707 00 05

EG

150,8

TR

78,4

ZZ

114,6

0709 90 70

MA

97,0

TR

105,1

ZZ

101,1

0805 10 20

AR

43,0

BR

50,0

CL

87,6

MA

63,6

PE

58,9

SZ

46,6

TR

48,9

ZA

43,5

ZW

48,4

ZZ

54,5

0805 20 10

MA

71,4

TR

57,6

ZZ

64,5

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

IL

72,6

TR

70,1

ZZ

71,4

0805 50 10

TR

54,4

ZZ

54,4

0808 10 80

AR

74,9

AU

187,9

CA

105,7

CL

84,2

CN

95,3

MK

26,7

NZ

98,3

US

106,2

ZA

121,6

ZZ

100,1

0808 20 50

CN

65,0

US

112,9

ZA

141,4

ZZ

106,4


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/36


A BIZOTTSÁG 1175/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

a gabonafélék eladási árainak az 1017/2010/EU rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második egyedi pályázati felhívás tekintetében történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke f) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1017/2010/EU bizottsági rendelet (2) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 11-i 1272/2009/EU bizottsági rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően gabonafélék értékesítésére irányuló pályázati eljárást nyitott meg.

(2)

Az 1272/2009/EK rendelet 46. cikkének (1) bekezdése és az 1017/2010/EU rendelet 4. cikke értelmében a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján minden egyes gabonaféle vonatkozásában és tagállamonként meghatározza a minimális eladási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzít minimális eladási árat.

(3)

A második egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján a Bizottság úgy határozott, hogy egyes gabonafélék és tagállamok esetében meghatározza a minimális eladási árat, míg más gabonafélék és tagállamok esetében nem határoz meg minimális eladási árat.

(4)

A piac felé történő gyors reagálás és az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1017/2010/EU rendelettel megnyitott pályázati eljárások keretében kibocsátott, gabonafélék értékesítésére irányuló második egyedi pályázati felhívás – amelyre vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje 2010. december 8-án járt le – esetében a gabonafélénkénti és tagállamonkénti eladási árra vonatkozó határozatokat e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16, 1. o.

(2)  HL L 293., 2010.11.11, 41. o.

(3)  HL L 349., 2009.12.29, 1. o.


MELLÉKLET

Az értékesítésekre vonatkozó határozatok

(EUR/tonna)

Tagállam

Minimális eladási ár

Közönséges búza

Árpa

Kukorica

1001 90 KN-kód

1003 00 KN-kód

1005 90 00 KN-kód

Belgique/België

X

X

X

България

X

X

X

Česká republika

214

175,01

X

Danmark

X

191,01

X

Deutschland

X

185

X

Eesti

X

175

X

Eire/Ireland

X

X

X

Elláda

X

X

X

España

X

X

X

France

X

X

Italia

X

X

X

Kypros

X

X

X

Latvija

X

X

X

Lietuva

X

176,2

X

Luxembourg

X

X

X

Magyarország

X

174

X

Malta

X

X

X

Nederland

X

X

X

Österreich

X

184,65

X

Polska

X

X

X

Portugal

X

X

X

România

X

X

X

Slovenija

X

X

X

Slovensko

X

175,1

X

Suomi/Finland

194,57

174,5

X

Sverige

X

X

United Kingdom

X

199,08

X

(—)

A Bizottság nem határozott meg minimális eladási árat (valamennyi ajánlat elutasításra került).

(°)

Nem érkezett be ajánlat.

(X)

Nem áll rendelkezésre értékesíthető gabona.

(#)

Tárgytalan.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/38


A BIZOTTSÁG 1176/2010/EU RENDELETE

(2010. december 10.)

a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2010 novemberben benyújtott, egyes baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelet (3) mellékletében említett egyes vámkontingensek keretében 2010. november 20. és 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségekre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együtthatók rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2535/2001/EK rendelet I. mellékletének I.A., I.F., I.H., I.I., és I.J. részében említett vámkontingensek alá tartozó termékekre 2010. november 20. és 30. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek esetében az engedélyek az e rendelet mellékletében meghatározott odaítélési együtthatóknak az igényelt mennyiségekre való alkalmazásával kapott mennyiségekre bocsáthatók ki.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. december 11-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 10-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 341., 2001.12.22., 29. o.


MELLÉKLET

I.A.

Vámkontingens száma

Odaítélési együttható

09.4590

09.4599

09.4591

09.4592

09.4593

09.4594

09.4595

100 %

09.4596

100 %

„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

I.F.

Śvájcból származó termékek

Vámkontingens száma

Odaítélési együttható

09.4155

50,00 %

I.H.

Norvégiából származó termékek

Vámkontingens száma

Odaítélési együttható

09.4179

100 %

I.I.

Izlandról származó termékek

Vámkontingens száma

Odaítélési együttható

09.4205

100 %

09.4206

100 %

I.J.

A Moldovai Köztársaságból származó termékek

Vámkontingens száma

Odaítélési együttható

09.4210

„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.


IRÁNYELVEK

11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/40


A BIZOTTSÁG 2010/91/EU IRÁNYELVE

(2010. december 10.)

a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metosulam hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a metosulamot is.

(2)

Az 1490/2002/EK rendelet 11e. cikkének megfelelően a kérelmező az értékelési jelentéstervezet kézhezvételétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. Következésképpen az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozatot (4) alkalmazták a metosulam felvételének elutasításakor.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (5) 14–19. cikkében előírtak alapján.

(4)

A kérelmet a 451/2000/EK rendelettel kijelölt referens tagállamhoz, Franciaországhoz nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyagra és a támogatott alkalmazásokra vonatkozó előírások azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. Az említett alkalmazás megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti lényegi és eljárási követelményeknek.

(5)

Franciaország elvégezte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatok értékelését, és kiegészítő jelentést készített. Az említett jelentést 2009. augusztus 7-én továbbította az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek a kiegészítő jelentést, felkérte őket észrevételeik megtételére, és továbbította a kapott észrevételeket a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2010. április 23-án benyújtotta a metosulamra vonatkozó következtetését (6) a Bizottságnak. A értékelőjelentés-tervezetet, a kiegészítő jelentést és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták, és 2010. október 28-én véglegesítették a Bizottság metosulamra vonatkozó vizsgálati jelentése formájában.

(6)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a metosulamot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különös tekintettel azokra a felhasználási célokra, amelyeket a Bizottság vizsgálati jelentése megvizsgált és részletezett. Ezért helyénvaló felvenni a metosulamot az I. mellékletbe annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(7)

E következtetés sérelme nélkül helyénvaló további információkat beszerezni egyes konkrét szempontokról. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele feltételekhez köthető. Emiatt helyénvaló előírni, hogy a kérelmező a kockázatértékelés megerősítéséhez további információkat nyújtson be a legújabb tudományos ismeretek alapján a következőkről: a talajadszorpció esetleges PH-függősége, a talajvíz kilúgozódása és a felszíni vizek M01- és M02-metabolitnak való expozíciója, egy szenynyeződés lehetséges genotoxicitása és az előállított hatóanyag specifikációja.

(8)

Valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele előtt ésszerű határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből adódó új követelmények teljesítésére.

(9)

A valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételéből következő, a 91/414/EGK irányelvben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a felvételt követően hat hónapos időszakot kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy felülvizsgálják a metosulamot tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket annak biztosítására, hogy teljesüljenek a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. melléklet vonatkozó feltételei. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk a már meglévő engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időszakot kell biztosítani a növényvédő szerek minden egyes tervezett alkalmazására vonatkozó, a III. melléklet szerinti teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes alapelvek szerinti benyújtására és értékelésére.

(10)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (7) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő korábbi felvétele során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nehézségek merülhetnek fel annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelezettségei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, és különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. melléklete követelményeinek megfelelő dossziéhoz. Ez a pontosítás azonban nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira az I. mellékletet módosító, eddig elfogadott irányelvekhez képest.

(11)

Ezért helyénvaló a 91/414/EGK irányelv ennek megfelelő módosítása.

(12)

A 2008/934/EK bizottsági határozat előírja a metosulam felvételének elutasítását és a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeinek 2011. december 31-ig történő visszavonását. Az említett határozat mellékletéből törölni kell a metosulamra vonatkozó sort.

(13)

Ezért helyénvaló a 2008/934/EK határozat ennek megfelelő módosítása.

(14)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2008/934/EK határozat mellékletéből törölni kell a metosulamra vonatkozó sort.

3. cikk

A tagállamok legkésőbb 2011. október 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, melyek az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamoknak 2011. november 1-jétől kell alkalmazniuk e rendelkezéseket.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

4. cikk

1.   A tagállamok a 91/414/EGK irányelvvel összhangban a metosulamot hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek meglévő engedélyeit szükség esetén 2011. november 1-jéig módosítják vagy visszavonják. Az említett időpontig a tagállamok meggyőződnek különösen arról, hogy az említett irányelv I. mellékletében a metosulamra vonatkozó feltételek – a hatóanyagra vonatkozó bejegyzés B. részében található feltételek kivételével – teljesülnek-e, valamint arról, hogy az engedély birtokosa rendelkezik-e olyan dossziéval, vagy hozzáfér-e olyan dossziéhoz, mely az említett irányelv 13. cikkében előírt feltételekkel összhangban megfelel az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve valamennyi olyan engedélyezett növényvédő szer esetében, mely egyedüli hatóanyagként vagy a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe legkésőbb 2011. április 30-ig felvett hatóanyagok egyikeként metosulamot tartalmaz, a tagállamoknak a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletében előírt egységes elvekkel összhangban újból értékelniük kell a növényvédő szert az említett irányelv III. melléklete követelményeinek megfelelő dosszié alapján, figyelembe véve az említett irányelv I. melléklete metosulamra vonatkozó bejegyzésének B. részét. Ezen értékelés alapján a tagállamok megállapítják, hogy a termék megfelel-e a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában megállapított feltételeknek.

E megállapítást követően a tagállamok:

a)

a metosulamot egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében az engedélyt szükség esetén legkésőbb 2015. április 30-ig módosítják vagy visszavonják; vagy

b)

a metosulamot több hatóanyag egyikeként tartalmazó termék esetében az engedélyt szükség esetén módosítják vagy visszavonják 2015. április 30-ig, vagy ha az későbbre esik, a szóban forgó anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás vagy visszavonás céljából meghatározott időpontig.

5. cikk

Ez az irányelv 2011. május 1-jén lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(3)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(4)  HL L 333., 2008.12.11., 11. o.

(5)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

(6)  Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: A metosulam hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés (Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance metosulam). EFSA Journal 2010; 8(5):1592. [67 pp.]. doi:10.2903/j.efsa.2010.1592. Elérhető a következő internetcímen: www.efsa.europa.eu

(7)  HL L 366., 1992.12.15., 10. o.


MELLÉKLET

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő táblázat vége a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Hatálybalépés

Felvétel lejárta

Különös rendelkezések

„317

Metosulam

CAS-szám: 139528-85-1

CIPAC-szám: 707

2′,6′-diklór-5,7-dimetoxi-3′-metil[1,2,4]triazol-

[1,5-a]pirimidin-2-szulfon-anilid

≥ 980 g/kg

2011. május 1.

2021. április 30.

A.   RÉSZ

Felhasználása kizárólag gyomirtó szerként engedélyezhető.

B.   RÉSZ:

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság által 2010. október 28-án véglegesített, a metosulamra vonatkozó vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található következtetéseket.

Ebben az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a talajvíz védelme, ha a hatóanyagot érzékeny talaj-és/vagy éghajlati adottságokkal rendelkező régiókban alkalmazzák;

a vízi szervezeteket fenyegető kockázat;

a kezelt területekkel határos területen a nem célnövényeket fenyegető kockázat.

Az alkalmazás feltételei között szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező 2011. október 30-ig további információkat nyújt be az előállított hatóanyag specifikációjáról.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező 2013. április 30-ig megerősítő információkat nyújt be a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a talaj-adszorpció esetleges PH-függősége, a talajvíz kilúgozódása és a felszíni vizek M01- és M02-metabolitnak való expozíciója;

egy szennyeződés lehetséges genotoxicitása.”


(1)  További részletek a hatóanyag azonosításáról és specifikációjáról a vizsgálati jelentésben találhatók.


HATÁROZATOK

11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/44


A TANÁCS 2010/765/KKBP HATÁROZATA

(2010. december 2.)

a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő tiltott kereskedelme elleni európai uniós fellépésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2003. december 13-án elfogadta az európai biztonsági stratégiát, amely öt kulcsfontosságú kihívást sorol fel, amellyel az Uniónak szembe kell néznie: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek elterjedése, regionális konfliktusok, államok összeomlása és szervezett bűnözés. A kézi- és könnyűfegyverek tiltott gyártásával, szállításával és forgalmával, valamint azok túlzott felhalmozódásával és ellenőrizetlen elterjedésével járó következmények ezen öt kihívás közül négyben központi szerepet játszanak.

(2)

2005. december 15–16-án a Tanács elfogadta a kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek, valamint azok lőszereinek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát (a továbbiakban: EU SALW stratégia). Az EU SALW stratégia figyelmeztető és együttműködési mechanizmusok kidolgozásával támogatja a kézi- és könnyűfegyverekkel kereskedő, az Unió légterét, illetve szárazföldi és vízi területét használó, illegális hálózatok (illegális közvetítők és szállítók) ellen aktívan küzdő politika kifejlesztését.

(3)

Az EU SALW stratégia cselekvési terve hangsúlyozza azt is, hogy szükséges a válságkezelő missziók hatékonyságának fejlesztése azáltal, hogy megbízatásukba bekerüljenek a határellenőrzés (vagy a konfliktusövezet szárazföldi, vízi és légterének ellenőrzésének) megszervezését célzó intézkedések és a leszerelés.

(4)

A Tanács globális leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési munkacsoportja (CODUN) és az EU Helyzetelemző Központja (SitCen) 2007 óta kidolgozott egy uniós kezdeményezést a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő tiltott kereskedelmének megakadályozására, amelynek keretében megerősítették a gyanús légi fuvarozókra vonatkozó információk tagállamok közti cseréjét. Ennek az információcsere-rendszernek a felállításában a CODUN és a SitCen együttműködött a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézettel (SIPRI) és annak a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusokat felmérő projektjével (CIT-MAP). E kezdeményezés keretei közt a CODUN nemrég megállapodott abban, hogy megvizsgálja annak különböző lehetőségeit, hogyan lehet ezt az uniós kezdeményezést a lényeges információk kellő időben történő frissítésével és feldolgozásával működőképesebbé és hatékonyabbá tenni.

(5)

A kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő tiltott kereskedelmének nemzetközi biztonságra jelentett kockázatát más nemzetközi és regionális szervezetek is elismerték. Az EBESZ biztonsági együttműködési fóruma 2007-ben rendkívüli ülésen foglalkozott a témával, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése pedig 2008-ban elfogadott egy határozatot, amely rendelkezett a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő, tiltott szállítására vonatkozó legjobb gyakorlatok EBESZ-útmutatójának elkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról. Hasonlóképpen, a Wassenaari Megállapodásban részt vevő államok 2007-ben elfogadták a SALW légi úton történő destabilizáló szállításának megelőzésére szolgáló legjobb gyakorlatokat. Emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsági szakértői csoportjainak számos, Nyugat-Afrikáról és az afrikai Nagy Tavak régiójáról szóló jelentése dokumentálta több ízben a légi árufuvarozóknak a tiltott SALW-kereskedelemben játszott kulcsfontosságú szerepét.

(6)

Az e határozatban megfogalmazott intézkedésnek nem célja a légi közlekedés biztonságosságának javítása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A kézi lőfegyverek és könnyű fegyverek, valamint azok lőszereinek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia (a továbbiakban: az EU SALW stratégia) végrehajtása céljából az Unió az alábbi célokat tűzi ki:

a)

olyan eszközök és technikák tökéletesítése, amelyek segítségével az érintett válságkezelő missziók, nemzetközi hatóságok, harmadik országok nemzeti hatóságai és tagállamok hatékonyan szűrhetik ki és azonosíthatják az olyan gyanús teherszállító repülőgépeket, amelyek valószínűsíthetően részt vesznek a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő, harmadik államokon belüli, harmadik államokból kiinduló vagy oda irányuló kereskedelmében;

b)

az érintett nemzetközi és nemzeti személyzet tájékozottságának és technikai szakértelmének növelése a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő, harmadik államokon belüli, harmadik államokból kiinduló vagy oda irányuló kereskedelmével gyanúsítható légi árufuvarozók nyomon követésére, észlelésére és kockázati elemzésére vonatkozó legjobb gyakorlatok terén.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében az Unió az alábbi intézkedéseket teszi:

a)

a légi úton történő kereskedelem kockázatkezelését végző kísérleti szoftver kifejlesztése és helyszíni tesztje az érintett válságkezelő missziók, a nemzetközi hatóságok és harmadik országok nemzeti hatóságai számára, amelynek része egy többek között légi fuvarozókat, repülőgépeket, regisztrációs számokat és szállítási útvonalakat tartalmazó, rendszeresen frissített adatbázis;

b)

egy biztonságos, kísérleti kockázatkezelő és információszolgáltató rendszer kifejlesztése és helyszíni tesztje;

c)

egy kézikönyv és kiegészítő képzési anyagok kidolgozása és közzététele, valamint technikai segítségnyújtás a kísérleti szoftver használatának és adaptációjának megkönnyítéséhez és a biztonságos kísérleti kockázatkezelő és információs rendszer létrehozásához, beleértve az érintett válságkezelő missziók, illetve a nemzetközi és nemzeti hatóságok számára szervezett regionális képzéseket is.

A projekt részletes leírása a mellékletben található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felelős.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtását a SIPRI végzi.

(3)   A SIPRI ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a SIPRI-vel.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 900 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból finanszírozási megállapodást köt a SIPRI-vel. A megállapodás rendelkezik arról, hogy a SIPRI-nek – a hozzájárulás nagyságához mérten – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4)   A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő a SIPRI által kéthavonta készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács általi értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően 24 hónappal, vagy hat hónappal e határozat elfogadását követően hatályát veszti abban az esetben, ha ezen időpontig nem kerül sor a szóban forgó finanszírozási megállapodás megkötésére.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. WATHELET


MELLÉKLET

1.   Általános keret

Ez a határozat a CODUN-nak a kézi- és könnyűfegyverek és egyéb destabilizáló eszközök légi úton történő kereskedelme által jelentett kockázatokról szóló kezdeményezésére épül. A CODUN-kezdeményezés keretein belül ez a határozat a Tanácsnak a SitCennel, a „Budapest Klubbal” és a SIPRI-vel közösen működtetett projektjein alapszik. Ez a határozat olyan szoftverekről, kísérleti végrehajtó rendszerekről, képzési és tájékoztatási programokról rendelkezik, amelyek segítségével az érintett válságkezelő missziók, illetve a nemzetközi és nemzeti hatóságok jobban nyomon követhetik, frissíthetik és terjeszthetik az Afrikában és más régiókban tevékeny gyanús légi árufuvarozókra vonatkozó információkat. E határozat végrehajtásakor az Uniónak a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme megelőzését célzó hatékonyabb fellépése érdekében biztosítandó a jó koordináció az egyéb közösségi programok és más tanácsi határozatok keretében finanszírozott, idevágó projektekkel.

2.   Célkitűzések

Az alább ismertetett projektek három, a CODUN és más, a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő kereskedelme elleni küzdelemre irányuló európai uniós kezdeményezésben érdekelt felek által meghatározott területet érintenek:

a)

egy olyan biztonságos rendszer kialakítása, amelyen keresztül friss információ szolgáltatható azon társaságokról és repülőgépekről, amelyek a leleplezés elkerülése érdekében rendszeresen újraregisztrálják az eszközeiket és áthelyezik a tevékenységüket;

b)

kockázatkezelési szoftverek és képzések biztosítása az érintett válságkezelő missziók, illetve a nemzetközi és nemzeti hatóságok számára, hogy hatékonyabban követhessenek nyomon és szűrhessenek ki egyre több, a kézi- és könnyűfegyverek vagy egyéb destabilizáló eszközök légi úton történő kereskedelmében vélhetően érintett légi árufuvarozót;

c)

képzés, technikai segítség és tájékoztatás nyújtása többoldalú szervezetek, missziók, regionális szervek és államok számára Afrikában és más régiókban, amelyek segítségével hatékonyabban követhetik nyomon és észlelhetik a kézi- és könnyűfegyverek vagy egyéb destabilizáló eszközök légi úton történő kereskedelmében érintett szereplőket.

3.   A projektek leírása

3.1.   1. projekt: A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmével gyanúsítható légi árufuvarozókra vonatkozó információk nyomon követésére, frissítésére és terjesztésére szolgáló szoftvercsomag és kísérleti projekt kidolgozása, illetve végrehajtása

3.1.1.   A projekt célja

A projekt célja olyan eszközök és technikák tökéletesítése, amelyek segítségével az érintett válságkezelő missziók, nemzetközi hatóságok, harmadik országok nemzeti hatóságai és tagállamok hatékonyan szűrhetik ki és azonosíthatják az olyan gyanús teherszállító repülőgépeket, amelyek valószínűsíthetően részt vesznek a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő, harmadik államokon belüli, harmadik államokból kiinduló vagy oda irányuló kereskedelmében.

3.1.2.   A projekt leírása

A projekt keretében az alábbi tevékenységekre kerül sor:

a)

egy, a légi úton történő tiltott kereskedelem kockázatkezelését végző szoftvercsomag kifejlesztése többoldalú szervezetek, missziók és kiválasztott harmadik országok számára;

b)

egy biztonságos kísérleti kockázatelemzési és információszolgáltató rendszer kifejlesztése;

c)

a szoftvercsomag helyszíni tesztje a főképviselővel és a Tanács illetékes szerveivel konzultálva;

d)

az információszolgáltató rendszercsomag helyszíni tesztje a főképviselővel és a Tanács illetékes szerveivel konzultálva;

e)

az a) és b) pontban ismertetett rendszerek használatát és adaptációját az érintett válságkezelő missziók, nemzetközi hatóságok, harmadik országok nemzeti hatóságai és tagállamok számára megkönnyítő kézikönyv és kiegészítő képzési anyagok kidolgozása;

f)

a végleges szoftver és a hozzá tartozó kézikönyv és képzési anyag bemutatása az érintett felek részvételével (maximum 80 fő) tartott záró munkaértekezleten.

A projektet a SIPRI a különböző érintett felekkel történő konzultáció és koordináció szükségességét tükrözően meghatározott időn belül hajtja végre a főképviselő ellenőrzése mellett. A projekt végrehajtása hat szakaszban történik.

Előkészítő szakasz

A SIPRI, az illetékes tanácsi szervekkel konzultálva, a főképviselő ellenőrzése mellett, a rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket felhasználva kifejleszt egy szoftvercsomagot, kockázatkezelési eszközöket és egy információk és diszaggregált adatok terjesztésére szolgáló rendszercsomagot.

Adatbeviteli szakasz

Csak nyílt forrásból származó információt felhasználva, a projekt a megfelelő forrásokból származó adatokból átfogó adatbázisokat épít fel, amelyek elegendő információt szolgáltatnak ahhoz, hogy segítsék a pontos kockázatkezelési, észlelési és profilalkotási eszközöket.

Felmérő szakasz

A SIPRI, az illetékes tanácsi szervekkel konzultálva, a főképviselő ellenőrzése mellett elvégzi azon helyszínek, régiók, szervezetek és missziók felmérését, ahol a nyílt forrásból származó adatokat használó kísérleti csomag helyszíni tesztelése optimális feltételek mellett lehetséges.

Helyszíni tesztelési szakasz

A SIPRI, az illetékes tanácsi szervekkel konzultálva, a főképviselő ellenőrzése mellett, a felmérő szakaszban meghatározott partnerekkel együttműködve elvégzi a helyszíni tesztelést.

Értékelő és kiigazító szakasz

A helyszíni tesztelést követően a SIPRI értékeli a szoftvert, és kiigazítja a helyszíni tesztelési szakaszban szerzett tapasztalatoknak és tanulságoknak megfelelően. Az így véglegesített termék a különböző érintett felek hozzájárulásával a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátható.

Ismertető szakasz

A szoftvert és a képzési anyagot egy ennek szentelt eseményen ismertetik az érintett felekkel (maximum 80 fő), akik részt vettek a fejlesztésében és akiket a szoftver végfelhasználóiként határoztak meg.

3.1.3.   A projekt eredményei

A projekt:

a)

növeli az érintett válságkezelő missziók, nemzetközi hatóságok, harmadik országok nemzeti hatóságai és tagállamok a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő kereskedelmével gyanúsítható légi árufuvarozók tevékenységének nyomon követésére irányuló képességét;

b)

többoldalú szervezetek, missziók és államok rendelkezésére bocsát olyan eszközöket és kísérleti rendszereket, amelyek segítségével azok nagyobb számban tudják elfogni a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő, vélhetően illegális szállítmányait Afrikában és más régiókban;

c)

megkönnyíti a tagállamok számára a légi árufuvarozókra vonatkozó információk biztonságos megosztását a diszaggregált adatokat használó technológia és más profilalkotási mechanizmusok által.

3.1.4.   A projekt kedvezményezettjei

A projekt kedvezményezettjei a válságkezelő missziók, valamint a nemzeti és nemzetközi hatóságok érintett személyzete. A kísérleti szoftvercsomagot tesztelő kedvezményezettek kiválasztásánál olyan változók is szerepet játszanak, mint az európai vagy többoldalú váltságkezelő missziók jelenléte a helyszínen, a források maximalizálásának igénye, a helyi szinten rendelkezésre álló támogatás, a helyi és nemzeti hatóságoknak a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő tiltott kereskedelme elleni harcra irányuló politikai akarata és kapacitása. A SIPRI javaslatot fog tenni a kedvezményezettek végső listájára, amelyet a főképviselő a Tanács illetékes szerveivel folytatott konzultációt követően hagy jóvá.

3.2.   2. projekt: A figyelem felhívása publikációk, képzések és tájékoztatás által a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő kereskedelmében és más destabilizáló eszközök forgalmazásában részt vevő légi árufuvarozók elleni nyomonkövetési, észlelési és kockázatkezelési gyakorlatokra.

3.2.1.   A projekt célja

A projekt célja az érintett nemzetközi és nemzeti személyzet tájékozottságának és technikai szakértelmének növelése a kézi- és könnyűfegyverek légi úton történő kereskedelmével gyanúsítható légi árufuvarozók nyomon követésével, észlelésével és kockázati elemzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok terén.

3.2.2.   A projekt leírása

A projekt keretében az alábbi tevékenységekre kerül sor:

a)

egy kézikönyv és kiegészítő képzési anyagok kidolgozása és közzététele többoldalú szervezeteknek, misszióknak és államoknak dolgozó legfeljebb 250 személy számára;

b)

maximum három regionális szeminárium szervezése, és ezáltal a válságkezelő missziók, a nemzetközi hatóságok és a harmadik országok nemzeti hatóságainak egyes hivatalaiban és osztályain dolgozó személyzet 80–100 tagjának képzése és tájékoztatása, amelynek sokszorosító hatása lesz az oktatók képzéséhez biztosított anyagok által;

c)

a képzési és tájékoztató tevékenység eredményeinek és kiértékelésének feldolgozása, és ennek alapján az érintett nemzetközi és nemzeti személyzet közötti, ezzel kapcsolatos információmegosztás legjobb gyakorlatainak kidolgozása;

d)

a legjobb gyakorlatok bemutatása az érintett felek részvételével (legfeljebb 80 fő) tartott záró munkaértekezleten.

3.2.3.   A projekt eredményei

A projekt:

a)

növeli a többoldalú szervezeteknél, misszióknál és államoknál szolgáló személyzet tájékozottságát a kézi- és könnyűfegyverek és más destabilizáló eszközök légi úton történő kereskedelmével gyanúsítható légi árufuvarozók nyomon követésével, észlelésével és kockázati elemzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok terén;

b)

a nyomon követés, észlelés és kockázatelemzés technikáiról szóló kézikönyv megjelentetésével és terjesztésével hozzájárul a terület legjobb gyakorlatainak egységesítéséhez;

c)

a többoldalú szervezetek, missziók és államok hivatalaiban és osztályain dolgozó személyzet képzése és tájékoztatása által irányítja az információmegosztás legjobb gyakorlatainak kidolgozását.

3.2.4.   A projekt kedvezményezettjei

A projekt kedvezményezettjei a válságkezelő missziók, valamint a nemzeti és nemzetközi hatóságok érintett személyzete. A képzésben részt vevő kedvezményezettek kiválasztása a SIPRI által javasolt végső lista alapján történik, amelyet a főképviselő az illetékes tanácsi szervekkel folytatott konzultációt követően hagy jóvá.

4.   Helyszínek

A 3.1. projekt helyszíni tesztelésének és záró munkaértekezletének helyszíne, valamint a 3.2. projekt képzési és tájékoztatási tevékenységének és záró munkaértekezletének helyszíne a források maximalizálásával, a „szénlábnyom” minimalizálásával és a helyszínen meglévő támogatás figyelembevételével kerül kiválasztásra. A SIPRI javaslatot tesz az ajánlott helyszínek végső listájára, amelyet a főképviselő a Tanács illetékes szerveivel folytatott konzultációt követően hagy jóvá.

5.   Időtartam

A projektek becsült teljes időtartama 24 hónap.

6.   Végrehajtó szerv

E határozat technikai végrehajtására a SIPRI kap megbízást: A SIPRI biztosítja az uniós hozzájárulás láthatóságát, és feladatát a főképviselő irányítása alatt hajtja végre.

7.   Jelentés

A SIPRI rendszeresen kéthavonta, valamint a fent leírt egyes tevékenységek befejezését követően jelentést készít. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység befejezését követően be kell nyújtani a főképviselő részére.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/49


A TANÁCS 2010/766/KKBP HATÁROZATA

(2010. december 7.)

a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló 2008/851/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Tanács 2009. december 8-án és 2010. július 30-án elfogadta a 2008/851/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló 2009/907/KKBP (2), illetve 2010/437/KKBP (3) határozatot.

(3)

A Szomália partjainál folytatott kalóztámadások és fegyveres rablások továbbra is veszélyeztetik a térségbeli hajózást és különösen az élelmiszersegélyeknek az Élelmezési Világprogram általi eljuttatását a szomáliai lakossághoz.

(4)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010. november 23-án elfogadta az 1950 (2010). határozatot.

(5)

Az Európai Uniónak a 2008/851/KKBP együttes fellépésben említett katonai műveletét (EU katonai művelet) 2012. december 12-ig meg kell hosszabbítani.

(6)

A 2008/851/KKBP együttes fellépés 12. cikke alapján átadható személyek meghatározását az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye rendelkezéseinek megfelelően pontosítani kell.

(7)

Az EU katonai művelet első két évében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy módosítani kell a 2008/851/KKBP együttes fellépést annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gyanúsított személyek fizikai jellemzőinek összegyűjtése és bizonyos személyes adatainak – például az ujjlenyomatoknak – az átadása, ami megkönnyítheti e személyek azonosítását, nyomon követhetőségét és esetleges bíróság elé állítását. Ezen adatokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban kell kezelni.

(8)

Gyakorlati okokból lehetőséget kell biztosítani továbbá a minősített adatoknak a műveleti területeken történő cseréjére.

(9)

A 2008/851/KKBP együttes fellépést ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/851/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

az illetékes államok jogi eljárásainak a 12. cikk feltételei szerinti esetleges gyakorlására tekintettel elfoghatja, fogva tarthatja és átadhatja azokat a személyeket, akik gyanúsíthatók az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 101. és 103. cikkében említett kalóztámadás vagy fegyveres rablás elkövetetésével vagy annak szándékával azokon a területeken, ahol az Atalanta jelen van, továbbá lefoglalhatja a kalózok vagy fegyveres rablók hajóit, illetve kalóztámadást vagy fegyveres rablást követően a kalózok vagy fegyveres rablók birtokába került hajókat és a fedélzetükön található javakat;”.

2.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„h)

az alkalmazandó joggal összhangban gyűjtheti az e) pontban említett személyekre vonatkozó, az azok azonosítását valószínűleg megkönnyítő jellemzőkkel kapcsolatos adatokat, többek között az ujjlenyomatokat;

i)

abból a célból, hogy az adatok az Interpol csatornáin keresztül terjeszthetők és az Interpol adatbázisaival összevethetők legyenek, átadhatja a következő adatokat a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) a műveleti parancsnokság székhelye szerinti tagállamban található nemzeti központi irodája számára, méghozzá azoknak a szabályoknak megfelelően, amelyekben az EU műveleti parancsnok és a nemzeti Interpol-iroda vezetője megállapodik:

az e) pontban említett személyekre vonatkozó, az azok azonosítását valószínűleg megkönnyítő jellemzőkkel kapcsolatos személyes adatok – többek között az ujjlenyomatok –, valamint az alább felsorolt jellemzők, minden további személyes adat kivételével: a vezetéknév, a leánykori név, az utónevek és az álnevek vagy felvett nevek; a születési hely és idő, az állampolgárság, a nem; a lakóhely, a foglalkozás és a tartózkodási hely; a jogosítványok, azonosító okmányok és útlevelek adatai. Az Atalanta e személyes adatokat az Interpolnak történő átadásukat követően nem tárolja,

az e személyek által használt felszerelésekkel kapcsolatos adatok.”

3.

A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Egyrészről Szomáliának a tagállamok vagy harmadik államok joghatóságának gyakorlására vonatkozó hozzájárulása, másrészről az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 105. cikke alapján, büntetőeljárás céljából át kell adni azokat az elfogott vagy fogva tartott személyeket, akik gyanúsíthatók az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 101. és 103. cikkében említett kalóztámadásnak vagy fegyveres rablásnak a szomáliai felségvizeken vagy a nyílt tengeren való elkövetetésével vagy annak szándékával, valamint a fenti cselekmények elkövetésére szolgáló eszközöket:

azon tagállam, vagy a műveletben részt vevő harmadik állam illetékes hatóságainak, amelynek a lobogója alatt a foglyokat ejtő hajó közlekedik, vagy

amennyiben ez az állam joghatóságát nem tudja vagy nem kívánja gyakorolni, annak a tagállamnak vagy harmadik államnak, amely joghatóságát az említett személyeken vagy eszközökön gyakorolni kívánja.”

4.

A 15. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A főképviselő jogosult arra, hogy – viszonossági alapon – minősített EU-adatokat és az EU katonai művelet céljaira létrehozott, RESTREINT UE szintű minősítéssel rendelkező dokumentumokat adjon át az Amerikai Egyesült Államok által vezetett egyesített haditengerészeti erők (Coalition Maritime Force, CMF) részére annak parancsnokságán keresztül, továbbá a műveleti területen jelen lévő, az egyesített haditengerészeti erőkben részt nem vevő harmadik államok és nemzetközi szervezetek részére, amennyiben műveleti okokból szükség van az adatoknak a műveleti terület szintjén történő átadására, méghozzá a Tanács biztonsági szabályzatával összhangban, valamint a főképviselő és a fent említett harmadik felek illetékes hatóságai által megállapított szabályok függvényében.”

5.

A 16. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az EU katonai művelete 2012. december 12-én fejeződik be.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. REYNDERS


(1)  HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

(2)  HL L 322., 2009.12.9., 27. o.

(3)  HL L 210., 2010.8.11., 33. o.


11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/51


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. december 9.)

az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzata elfogadásáról szóló C(2007) 2286 határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/767/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2007. június 6-i C(2007) 2286 határozatával a Bizottság elfogadta a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatoknak az Európai Kutatási Tanácshoz történő benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzatot („EKT-szabályzat”).

(2)

2007. szeptember 27-i C(2007) 4429 határozatával a Bizottság módosította ezt a szabályzatot.

(3)

Az Európai Kutatási Tanács által 2007-re, 2008-ra és 2009-re vonatkozóan közzétett első pályázati felhívások tapasztalatai nyomán, figyelemmel az Európai Unió jogában bekövetkezett változásokra és az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsa által kifejezetten jelzett módosítási igényekre is, szükségessé vált a C(2007) 2286 bizottsági határozat megfelelő módosítása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó C(2007) 2286 határozattal elfogadott szabályzata helyébe a mellékletben megállapított szabályzat lép.

2. cikk

(1)   Az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzatát az Európai Kutatási Tanács égisze alatt e határozat hatálybalépését követően közzétett pályázati felhívások kapcsán kell alkalmazni.

(2)   A független szakértők kijelölésére és költségeinek megtérítésére, valamint a meghallgatásra meghívott kutatásvezetők költségeinek megtérítésére vonatkozóan a Bizottság által elfogadott kijelölésiokmány-mintákban, valamint az Európai Kutatási Tanácsnak a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzata 3. szakaszában és B. és C. mellékletében megállapított szabályokat e határozat hatálybalépésének napjától fogva kell alkalmazni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 391., 2006.12.30., 1. o.


MELLÉKLET

EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS

Szabályzat a hetedik keretprogram (2007–2013) „Ötletek” egyedi programja alá tartozó pályázatok benyújtásáról, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokról

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Preambulum: Fogalommeghatározások

2.

Bevezetés

2.1.

Elvek

2.2.

A pályázatok benyújtása

2.2.1.

Pályázati felhívások

2.2.2.

Előzetes regisztráció

2.2.3.

A pályázat benyújtása

2.2.4.

Segítségnyújtás a pályázatok benyújtásához

2.2.5.

A pályázatok érkeztetése

2.2.6.

Az elfogadhatóság ellenőrzése

3.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás

3.1.1.

A független szakértők szerepe

3.1.2.

A szakértők kijelölése

3.1.2.1.

Független szakértők kizárása a pályázó kérésére

3.1.3.

A kijelölés feltételei, etikai kódex, összeférhetetlenség

3.1.4.

A független megfigyelők

3.1.5.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás kritériumai

3.1.6.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás menete

3.1.6.1.

A felderítő kutatási projektek szakmai értékelésen alapuló elbírálása

3.1.6.2.

Felderítő kutatási projektek pályázatainak benyújtása a kétlépcsős eljárás keretében

3.1.6.3.

Koordinációs és támogatási cselekvések szakmai értékelésen alapuló elbírálása

3.1.7.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményei, a pályázatok kiválasztása, elutasítása

3.1.8.

Visszajelzés

3.1.9.

Segítségnyújtás, jogorvoslat

3.1.10.

Jelentéstétel és információk közzététele a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatáról

4.

Döntés a finanszírozás odaítéléséről, a támogatási megállapodás előkészítése

5.

Mellékletek

5.1.

A. melléklet: Eljárás a pályázatok papíron történő benyújtásához

5.2.

B. melléklet: Etikai felülvizsgálati eljárások

5.3.

C. melléklet:

A meghallgatásra meghívott kutatásvezetők utazási és szállásköltségeinek megtérítésére, valamint napidíjaira vonatkozó szabályok

5.4.

D. melléklet: Biztonsági kérdések kezelése, biztonsági szempontból érzékeny EKT-cselekvések

1.   PREAMBULUM: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT) az Európai Bizottság (1) a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram „Ötletek” egyedi programjára (2) (a továbbiakban: „Ötletek” egyedi program) irányadó rendelkezések alapján, az „Ötletek” egyedi program végrehajtásának eszközeként hozta létre.

Az EKT egy Tudományos Tanácsból, egy főtitkárból és Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségéből mint a Bizottság által létrehozott célzott végrehajtó struktúrából áll, (3) a Bizottságnak felelős, és a Bizottság által garantált autonómia és integritás keretei között működik.

Az egyértelműség érdekében e dokumentum alkalmazásában:

„ERCEA”: Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége;

„hetedik keretprogram”: az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013); (4)

„részvételi szabályok”: a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok; (5)

„költségvetési rendelet”: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet. (6)

2.   BEVEZETÉS

E dokumentum célja azoknak a szabályoknak a megállapítása, amelyeket a pályázatok benyújtására és szakmai értékelésen alapuló elbírálására, valamint a sikeres pályázatoknak nyújtott támogatás odaítélésére vonatkozóan alkalmazni kell. E szabályzat azokat az alapvető paramétereket határozza meg, amelyek a támogatások odaítélésével bezárólag a teljes eljárás szigorát, méltányos, hatékony és megfelelő voltát hivatottak biztosítani. E szabályzat megállapítása az EKT Tudományos Tanácsával együttműködésben történt, figyelemmel arra, hogy ez a szerv felelős egyebek mellett az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjának megállapításáért, az „Ötletek” egyedi program keretében benyújtott pályázatokra alkalmazandó, a szakmai értékelés elvén alapuló elbírálási módszerek és eljárások kialakításáért, valamint az elbírálási folyamatban részt vevő független szakértők azonosításáért. E szabályzatot a Bizottság a részvételi szabályok alapján fogadja el.

 

Az 1. szakasz egyfelől a pályázatok benyújtásától a támogatás odaítéléséig bezárólag a teljes folyamat során alkalmazandó legfontosabb elveket (kiválóság, átláthatóság, méltányosság és pártatlanság, hatékonyság és gyorsaság) tekinti át, másfelől pedig etikai megfontolásokat tartalmaz.

 

A 2. szakasz ismerteti a pályázatok benyújtásának eljárásait és kezelésük módját, beleértve az elfogadhatóság ellenőrzését is.

 

A 3. szakasz a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatát írja le, ezen belül egyebek mellett a független szakértők kiválasztásának és kijelölésének folyamatát, a lehetséges és a ténylegesen fennálló összeférhetetlenségi esetek kezelésének módját, valamint a szakmai értékelésen alapuló elbírálás szervezésével kapcsolatos kérdéseket ismerteti. Ez a szakasz foglalkozik továbbá a fellebbezések és a panaszok kezelésének, valamint a szakmai értékelésen alapuló elbírálással és a támogatások odaítélésével kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek teljesítésének módjával is.

 

A 4. szakasz a támogatási megállapodások előkészítését és a támogatások odaítélését tárgyalja.

2.1.   Elvek

A pályázatok benyújtásától a támogatások odaítéléséig tartó folyamat a következő, jól meghatározott tartalmú alapelveken alapul:

Kiválóság. A finanszírozásra kiválasztott projekteknek magas tudományos és/vagy műszaki színvonalat kell képviselniük.

Átláthatóság. A finanszírozásra és a támogatások odaítélésére vonatkozó döntéseket egyértelműen rögzített szabályok és eljárások alapján kell meghozni, és a pályázatokat benyújtó jogalanyoknak és kutatásvezetőknek megfelelő visszajelzést kell kapniuk a pályázatuk kapcsán elvégzett szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményeiről.

Méltányosság és pártatlanság. Valamennyi pályázatot azonos elvek alapján, azonos módon kell feldolgozni. A pályázatok értékelésének részrehajlástól mentesen, érdemeik alapján, származásuktól, illetőleg a pályázó jogalany, a kutatásvezető vagy a kutatócsoport többi tagja személyétől függetlenül kell történnie.

Titoktartás. Valamennyi pályázatot és a pályázatokkal kapcsolatban az ERCEA-nak átadott valamennyi adatot, információt és iratot titkosként kell kezelni.

Hatékonyság és gyorsaság. A szakmai értékelésen alapuló elbírálást, az odaítélést és a támogatási megállapodások előkészítését a lehető leggyorsabban, ugyanakkor azonban a szakmai értékelésen alapuló elbírálás minőségének fenntartása mellett és az irányadó jogszabályi rendelkezéseket betartva kell elvégezni.

Etikai és biztonsági megfontolások. Az alapvető etikai elveket tiszteletben nem tartó, valamint az irányadó biztonsági eljárásoknak nem megfelelő pályázatok bármely időpontban kizárhatók a szakmai értékelésen alapuló elbírálásra, a kiválasztásra és az odaítélésre irányuló eljárásokból.

2.2.   A pályázatok benyújtása

2.2.1.   Pályázati felhívások

A pályázatok benyújtása pályázati felhívások alapján történik (7). A pályázati felhívások tartalmát és közzétételének időütemezését az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja határozza meg; a pályázati felhívások szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság internetes oldalain (8), valamint – a Bizottság internetes oldalaira mutató hiperhivatkozások formájában – az EKT internetes oldalain kerül közzétételre.

A felderítő kutatásra vonatkozóan közzétett pályázati felhívások meghatározhatják a teljes pályázati felhívás indikatív költségvetését, vagy pedig a pályázati felhívás tárgykörén belül kutatási területenként is meghatározhatnak költségvetést (ilyenkor ezekre a kutatási területekre külön-külön, független szakértőkből álló bírálóbizottságokat kell felállítani).

A pályázati felhívásban meg kell adni, hogy a pályázatok benyújtása egy- vagy kétlépcsős eljárás keretében fog-e történni, valamint hogy a pályázatok szakmai értékelésen alapuló elbírálása egy- vagy kétlépcsős eljárás keretében fog-e történni. Ha a pályázatok benyújtása kétlépcsős eljárás keretében történik, a második lépcsőben csak azok a pályázók kapnak felkérést teljes pályázatuk benyújtására, akiknek a pályázata az első lépcsőben pozitív értékelést kapott.

2.2.2.   Előzetes regisztráció

Az „Ötletek” egyedi program alulról felfelé építkező jellege miatt az EKT arra számít, hogy valamennyi kutatási területről nagyszámú pályázat fog beérkezni. Annak érdekében, hogy az EKT felkészülhessen a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatához szükséges megfelelő erőforrások és szakértelem biztosítására, a pályázati felhívás megkövetelheti a pályázók előzetes regisztrációját.

Az előzetes regisztráció a tárgyterület és a pályázat tervezett kutatási célkitűzései megjelölésére is kiterjedhet.

Ha a pályázati felhívás előzetes regisztrációt ír elő, akkor a leendő pályázónak az előzetes regisztráció határideje előtt felhasználónevet és jelszót kell igényelnie az elektronikus pályázatbenyújtási informatikai rendszerhez (jelenleg: EPSS, e szabályzatban a továbbiakban: elektronikus pályázatbenyújtási rendszer), enélkül ugyanis pályázatát nem fogja tudni benyújtani. A pályázati felhívás az előzetes regisztráció határidejét vagy határidőit néhány héttel a pályázatok benyújtására vonatkozó határidő vagy határidők előtti időpontban is meghatározhatja. Az előzetes regisztráció és a pályázat benyújtása két különböző lépése a pályázati folyamatnak. Ha a pályázati felhívás előzetes regisztrációt ír elő, és a pályázó ezt az előzetes regisztrációt nem hajtja végre, akkor a pályázó pályázatát az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer nem fogja elfogadni.

Ha a pályázati felhívás nem ír elő előzetes regisztrációt, a leendő pályázónak a pályázati felhívásban megjelölt határidő előtt ebben az esetben is regisztráltatnia kell magát és kell kérnie jelszót az EPSS-hez ahhoz, hogy pályázatát benyújthassa.

A leendő pályázó kivételes esetekben kérheti az ERCEA-tól annak engedélyezését, hogy pályázatát – e határozat A. mellékletének megfelelően – papíron nyújthassa be.

2.2.3.   A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtását – és szükség szerint az előzetes regisztrációt – elektronikus úton, a Bizottság által üzemeltetett webalapú elektronikus pályázatbenyújtási rendszeren (jelenleg: EPSS) keresztül kell elvégezni.

Az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjának megfelelően a „felderítő” kutatásra irányuló pályázatoknak meg kell jelölniük egy kutatásvezetőt, aki a projektért tudományos szempontból felel. A pályázatot a kutatásvezető nyújtja be, formálisan azonban a kutatásvezetőt a pályázat benyújtására meghatalmazó gazdaintézmény a pályázó jogalany, és a támogatásnak is ez az intézmény lesz a kedvezményezettje (9). A pályázat benyújtására és a szakmai értékelésen alapuló elbírálásra irányuló eljárásokban az ERCEA mindvégig elsősorban a kutatásvezetőn keresztül tartja a kapcsolatot a pályázó jogalannyal.

A pályázatot benyújtó személynek a pályázat benyújtása előtt elő kell készítenie és a rendszerbe fel kell töltenie a pályázathoz kapcsolódó összes adatot, és el kell fogadnia az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer használati feltételeit és a szakmai értékelésen alapuló elbírálás feltételeit.

Az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer elvégez bizonyos alapellenőrzéseket. Az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer a pályázat benyújtását csak ezen ellenőrzések elvégzése után teszi lehetővé. Ezek az ellenőrzések nem helyettesítik az elfogadhatóságnak a 2.2.6. pont szerinti formális ellenőrzését, és nem biztosítják, hogy a vizsgálat tárgyát képező adatok teljesítsék a pályázati felhívás követelményeit. A pályázat abban az időpillanatban minősül benyújtottnak, amikor a kutatásvezető kezdeményezi a végleges benyújtási folyamat megkezdését, ahogyan azt az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer jelzi; a pályázat ezen időpontot megelőzően nem tekinthető benyújtottnak.

A hordozható elektronikus tárolóeszközön (például CD-ROM-on vagy más hasonló elektronikus eszközön), e-mailben vagy telefaxon beküldött pályázat nem tekinthető benyújtottnak, és elbírálásra nem bocsátható. Ha a kutatásvezetőnek nincs módja hozzáférni az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerhez, akkor kivételes esetekben kérheti az ERCEA-tól annak engedélyezését, hogy pályázatát papíron nyújtsa be. Az ilyen kérelemmel kapcsolatos eljárásokat és a papíron történő benyújtás alaki szabályait e szabályzat A. melléklete állapítja meg.

A pályázat visszavonásának eljárását a vonatkozó pályázati útmutató fogja megállapítani. A visszavont pályázat nem vehet részt a szakmai értékelésen alapuló elbírálásban és a kiválasztásban.

Ha egy adott pályázat többször kerül benyújtásra, akkor az elbírálásban a legutolsó benyújtott változata vesz részt.

Mindenkor gondoskodni kell a pályázatok biztonságáról. Amikor azok szükségtelenné válnak, az archiválás és/vagy az auditok céljából szükséges példányok kivételével a pályázatok valamennyi példányát meg kell semmisíteni.

2.2.4.   Segítségnyújtás a pályázatok benyújtásához

A pályázati útmutató részletesen ismerteti, hogy a kutatásvezetők, a kutatócsoportok tagjai és a pályázó jogalanyok a pályázati felhívással kapcsolatban hogyan juthatnak segítséghez és információkhoz. A pályázati útmutató tartalmazza a nemzeti kapcsolattartó pontok, valamint az ERCEA és az EKT ügyfélszolgálatának elérhetőségét. Külön ügyfélszolgálat foglalkozik az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerrel kapcsolatban felmerülő problémákkal.

2.2.5.   A pályázatok érkeztetése

Feljegyzésre kerül a benyújtott pályázatok legutolsó változatának beérkezési dátuma és időpontja. A pályázati felhívásban megjelölt határidőt követően a pályázók e-mail útján visszaigazolást kapnak pályázatuk beérkezéséről, a következő adatok megjelölésével:

a pályázat címe és egyedi azonosítója (pályázatszám),

annak a pályázati felhívásnak az azonosítója, amelyhez a pályázat tartozik,

a beérkezés dátuma és időpontja (az elektronikus úton benyújtott pályázatok esetében ez megegyezik a pályázati felhívásban megjelölt határidővel).

A pályázat benyújtása után az ERCEA csak akkor kezdeményez kapcsolatfelvételt a kutatásvezetővel és/vagy a pályázó jogalannyal, ha az az elfogadhatóság vagy a pályázatban megjelölt adminisztratív vagy jogi természetű adatok ellenőrzése vagy más hasonló kérdés tisztázása végett szükségessé válik (10). Kizárólag akkor, ha a pályázatok benyújtása kétlépcsős eljárás keretében történik, és kizárólag a pályázati eljárás következő szakaszában való részvételre kijelölt pályázatok esetében ugyanakkor a pályázó jogalany által meghatalmazott kutatásvezető a pályázati felhívásban megjelölt feltételekkel felkérhető egy további pályázat benyújtására vagy az eredeti pályázatot kiegészítő további információk megadására, továbbá meghívható meghallgatásra.

2.2.6.   Az elfogadhatóság ellenőrzése

Ahhoz, hogy egy pályázat részt vehessen a szakmai értékelésen alapuló elbírálásban, az elfogadhatóság valamennyi kritériumát teljesítenie kell. E kritériumok teljesülését szigorúan kell ellenőrizni. Ha a pályázatok benyújtása kétlépcsős eljárás keretében történik, az elfogadhatóságot mindkét szakaszban ellenőrizni kell. Egy adott pályázati felhívás esetében az összes beérkezett pályázat vonatkozásában ellenőrizni kell a következő kritériumok teljesülését:

a pályázat beérkezése a határidő (a pályázati felhívásban megjelölt nap és időpont) előtt,

a pályázat teljessége, azaz az összes kért rész és nyomtatvány megléte (11),

a pályázati felhívás tárgyterülete: a pályázat tartalmának a pályázati felhívásban megjelölt és az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjában meghatározott célkitűzésekhez, tématerülethez és finanszírozási rendszerhez kell tartoznia. A pályázat a „tárgyterületre” való tekintettel ebben a szakaszban csak a teljesen nyilvánvaló esetekben utasítható el (12),

a pályázati felhívásra vonatkozó, az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjában és a pályázati felhívás adatlapján megjelölt valamennyi további elfogadhatósági kritérium.

Ha a szakmai értékelésen alapuló elbírálás előtt, közben vagy után kiderül, hogy egy pályázat nem teljesíti az elfogadhatóság egy vagy több kritériumát, akkor a pályázatot nem elfogadhatónak kell nyilvánítani, és további vizsgálatra nem szabad bocsátani. Ha egy pályázatnak az elfogadhatóságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szakmai értékelésen alapuló elbírálás az elfogadhatósággal kapcsolatos végleges döntés meghozataláig folytatható. E pályázatok esetében az elbírálás folytatásának ténye nem tekinthető az elfogadhatóság bizonyítékának.

Ha az elfogadhatóság nem ítélhető meg egyértelműen, és szükségesnek mutatkozik az eset alaposabb vizsgálata, akkor elfogadhatóságvizsgáló bizottság hívható össze. A bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa az ilyen esetek koherensebb jogi megítélését és a pályázattal érintett pályázó jogalanyok és kutatásvezetők közötti egyenlő bánásmódot (13).

A nem elfogadhatónak ítélt pályázatot benyújtó kutatásvezetőt tájékoztatni kell e döntés indokairól.

3.   A SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEN ALAPULÓ ELBÍRÁLÁS

3.1.1.   A független szakértők szerepe

Annak érdekében, hogy csak a legjobb minőségű pályázatok részesülhessenek finanszírozásban, a pályázatokat független szakértők (szakmai értékelők) bírálják el. Független szakértő az a szakértő, aki az EKT és a Bizottság szempontjából külső munkatársnak számít (14), személyes minőségében vesz részt az elbírálásban, és az elbírálás során szervezetet vagy tudományos közösséget nem képvisel.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálásban ötféle független szakértő vesz részt:

1.   Az EKT szakmai bírálóbizottságainak elnökei: a bírálóbizottság munkájának megszervezésével foglalkoznak, elnökölnek a bírálóbizottság ülésein, és részt vesznek az egyeztetési célú záróülésen. Emellett a bírálóbizottság üléseinek előkészítése céljából – általában távoli munkavégzés formájában – pályázatok egyedi elbírálását is végezhetik.

2.   Az EKT szakmai bírálóbizottságainak tagjai: részt vesznek a bírálóbizottság üléseinek előkészítésében, a bírálóbizottság ülésein, valamint szükség szerint – általában távoli munkavégzés formájában – a pályázatok egyedi elbírálásában.

3.   A felkért értékelők: a pályázatok egyedi értékelésében való részvételre felkért független szakértők. A bírálóbizottságok ülésein általában nem vesznek részt.

4.   A véleményezők: olyan független szakértők, akik – kizárólag távoli munkavégzés formájában – pályázatok egyedi értékelésével foglalkoznak, és feladataik ellátásáért térítésben nem részesülnek.

5.   A független megfigyelők: a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatának működési és végrehajtási szempontú értékelésére felkért független szakértők. A pályázatok elbírálásában nem vesznek részt, azonban a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamata keretében tartott valamennyi ülésen jelen lehetnek.

3.1.2.   A szakértők kijelölése  (15)

Az EKT Tudományos Tanácsa javaslatot tesz a felderítő kutatásra irányuló projektek szakmai értékelésen alapuló elbírálásában a részvételi szabályok 17. cikkének (2) bekezdése alapján való részvétel céljából, valamint a közvetett cselekvések végrehajtásának figyelemmel kísérésében a részvételi szabályok 27. cikkének (1) bekezdése alapján való részvétel céljából kijelölendő független szakértők személyére (16). Az EKT Tudományos Tanácsa a független szakértők kiválasztása során saját tagjainak ismereteire, valamint a bírálóbizottságok tagjai és az ERCEA által rendelkezésére bocsátott információkra támaszkodhat. A javaslat alapján a szakértőket hivatalosan az ERCEA jelöli ki (17).

A független szakértőknek megfelelő készségekkel és felkészültséggel kell rendelkezniük azokon a tevékenységi területeken, ahol közre fognak működni. Független szakértőként olyan személyek jelölhetők ki, akik – akár a köz-, akár a magánszektorban – magas fokú szakmai tapasztalatokat szereztek a természet- vagy a társadalomtudományok kutatása vagy a tudományszervezés területén. Esetenként másféle készségekre is szükség lehet (például fiatal kutatók mentorálása és képzése, projektek vezetése és értékelése, technológiaátadás és innováció, nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés). A minősített információkat kezelő független szakértők kijelölését megfelelő biztonsági vizsgálatnak is meg kell előznie.

Az ERCEA az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívások nyomán összeállított szakértőlistákhoz, valamint más, a szükséges felkészültséggel rendelkező, például a nemzeti kutatásfinanszírozó szervekkel és más hasonló szervezetekkel folytatott konzultációk keretében azonosított szakértőkhöz is rendelkezik hozzáféréssel. A szakértővel szemben nem követelmény, hogy valamely tagállam vagy a hetedik keretprogramhoz társult valamely harmadik ország állampolgára legyen.

A kijelölhető szakértők azonosítása során az ERCEA a pályázati felhívás témájának megfelelő szakterületen rendelkezésre álló legmagasabb szintű tudományos és műszaki szakértelem igénybevételére törekszik, egyúttal figyelembe veszi különösen a következő követelményeket:

a szakértők között – az ésszerűség szabta keretek között – az EU-ból, a társult országokból és más harmadik országokból nők és férfiak egyaránt jelen legyenek (18),

a szakértők között – a folyamatosság igényének figyelembevétele mellett – rendszeres rotáció érvényesüljön. Átlagosan arra számítunk, hogy az egyes kutatási területeken egy adott naptári évben igénybe vett szakértőknek legalább az egynegyede cserélődik ki a következő évre.

A szakértőknek a pályázatok elbírálásához szükséges nyelvi készségekkel is rendelkezniük kell.

Az egyes pályázatokhoz hozzárendelt független szakértők névsora nem nyilvános. A Bizottság azonban az internetes oldalain minden évben közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik részt vettek az „Ötletek” egyedi program egyes pályázati felhívásaira beérkező pályázatok elbírálásában. Az EKT emellett közzéteszi internetes oldalain a bírálóbizottságok tagjainak jegyzékét.

Az egy adott pályázati felhívás keretében pályázatot benyújtó kutatásvezető és/vagy pályázó jogalany és az ugyanezen pályázati felhívásra beérkezett pályázatok szakmai értékelésen alapuló elbírálásában részt vevő bármely független szakértő között az adott pályázati felhívásra beérkezett pályázatok szakmai értékelésen alapuló elbírálásával kapcsolatban mindennemű közvetlen és közvetett kapcsolatfelvétel szigorúan tilos. Ha ilyen kapcsolatfelvétel történik, az ERCEA jogosult az érintett pályázatot az érintett pályázati felhívásból kizárni.

3.1.2.1.   Független szakértők kizárása a pályázó kérésére

A vonatkozó pályázati útmutató lehetővé teheti, hogy a pályázók kérhessék, hogy egy adott személy (19) a pályázatuk elbírálásában szakmai értékelőként ne vehessen részt. Ilyenkor a pályázót fel kell kérni kérése okainak megjelölésére (20). Ha a megjelölt személy a kérdéses pályázati felhívásra beérkezett pályázatok elbírálásában független szakértőként részt vesz, akkor az érintett pályázat elbírálása alól akkor mentesíthető, ha az ERCEA az adott személy részvétele nélkül is képes gondoskodni a pályázat elbírálásáról.

3.1.3.   A kijelölés feltételei, etikai kódex, összeférhetetlenség

Ez a szakasz azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek alapján az ERCEA az „Ötletek” egyedi program keretében benyújtott pályázatok szakmai értékelésen alapuló elbírálásában részt vevő független szakértőket kijelöli. Ugyanezt az eljárást az ERCEA értelemszerűen alkalmazhatja a részvételi szabályok 27. cikkének (1) bekezdésében előírt feladatok ellátásában részt vevő szakértők kijelölésére is.

Az ERCEA a Bizottság által jóváhagyott okmánymintákat követve kijelölési okmányt bocsát ki, amelyet a független szakértőnek alá kell írnia. A kijelölési okmány a független szakértő és az ERCEA közötti jogviszony kereteit jelöli ki, és meghatározza azokat a keretfeltételeket, amelyek alapján a független szakértő felkérhető arra, hogy szakértelmével hozzájáruljon az EKT tevékenységéhez.

A kijelölési okmány tartalmazza a független szakértőkre irányadó általános feltételeket, ezen belül különösen megállapítja – a kijelölési okmány mellékleteként – a szakmai értékelésen alapuló elbírálásban részt vevő független szakértőkre irányadó etikai kódexet, alapvető rendelkezéseket határoz meg a titoktartásra és az összeférhetetlenségre vonatkozóan, továbbá rendelkezik a személyes adatok kezelésének szabályairól.

A kijelölés akkortól hatályos, amikor a kijelölési okmányt mind a független szakértő, mind az ERCEA aláírta.

A bírálóbizottságok elnökei, a bírálóbizottságok tagjai, a felkért értékelők és a független megfigyelők feladataik ellátásáért pénzbeni ellentételezésre jogosultak. Ebben az esetben a kijelölési okmány tartalmazza a pénzbeni ellentételezés általános szabályait.

A véleményezők feladataik ellátásáért pénzbeni ellentételezésre nem jogosultak.

A független szakértő minden egyes felkérés alkalmával nyilatkozik arról, hogy egyetlen általa megvizsgálandó pályázattal kapcsolatban sem áll fenn az esetében összeférhetetlenség (sem kizáró jellegű, sem potenciális). Ha a független szakértő egy adott pályázattal kapcsolatban összeférhetetlenség fennállásáról nyilatkozik, a további teendők attól függnek, hogy kizáró jellegű vagy potenciális összeférhetetlenségről van-e szó.

Azokat az eseteket, amikor „kizáró jellegű”, illetőleg „potenciális” összeférhetetlenség állhat fenn, az etikai kódex ismerteti.

Nem vehet részt független szakértőként az egy adott pályázati felhívásra beérkezett pályázatok elbírálásában az, aki az adott pályázati felhívásra maga is nyújtott be pályázatot.

Kizáró jellegű összeférhetetlenség fennállása esetén a független szakértő nem fejthet ki befolyást az érintett pályázat szakmai értékelésen alapuló elbírálására. Ezen belül különösen a független szakértő nem vehet részt az adott pályázat egyedi értékelésében (mely általában távoli munkavégzés formájában történik) és az adott pályázattal kapcsolatban a bírálóbizottságban lefolytatott vitákban, továbbá a bírálóbizottság ülésén az adott pályázattal kapcsolatban nem adhat le szavazatot. Amikor a bírálóbizottság az összeférhetetlenséggel érintett pályázat egyedi esetét tárgyalja, a független szakértő köteles elhagyni a termet, illetőleg az elektronikus fórumot.

Potenciális összeférhetetlenség fennállása esetén az ERCEA a további teendőkről a körülmények mérlegelése alapján dönt. Dönthet úgy, hogy a független szakértő az érintett pályázat szakmai értékelésen alapuló elbírálásában részt vehet (a szakértőnek ilyenkor erről nyilatkozatot kell aláírnia), vagy úgy, hogy a független szakértő az elbírálásban – a kizáró jellegű összeférhetetlenség esetével azonos szabályok betartásával – nem vehet részt.

A szakértő az összeférhetetlenség általa ismert eseteinek fennállásáról köteles a szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamatának megkezdése előtt nyilatkozni.

Ha a szakmai értékelésen alapuló elbírálás közben addig ismeretlen összeférhetetlenség fennállására derül fény, a független szakértő köteles azt egy felelős tisztviselőnek haladéktalanul jelezni. Ha az összeférhetetlenségről végül bebizonyosodik, hogy kizáró jellegű, a független szakértő köteles tartózkodni az érintett pályázattal kapcsolatban végzett szakmai értékelésen alapuló elbírálásban való mindennemű további részvételtől. Az érintett független szakértő által korábban tett észrevételeket és az általa korábban megállapított pontszámokat érvényteleníteni kell. Szükség esetén a független szakértő helyett új független szakértőt kell kijelölni.

Ha egy független szakértő a kizáró jellegű vagy potenciális összeférhetetlenség fennállását tudatosan eltitkolja, és erre a szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamata közben fény derül, a független szakértőt a kijelölési okmányban előírt szankciók alkalmazása mellett azonnal ki kell zárni az elbírálásból. A szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamatában az adott független szakértő részvételével megállapított eredményeket semmisnek kell nyilvánítani, és az érintett pályázatot vagy pályázatokat újból el kell bírálni.

A költségvetési rendelet végrehajtási szabályai (21) 265a. cikkének (3) bekezdésével analóg módon az a körülmény, hogy egy független szakértő az etikai kódexet megszegi vagy más súlyos kötelességszegést követ el, alapot adhat a súlyos szakmai kötelességszegés megállapítására, valamint a szóban forgó független szakértőnek arról a jegyzékről való kizárására, amelyről az ERCEA a független szakértőket kijelöli. E kizárás eredményeképpen a független szakértő nevét törölni kell az adatbázisból, és a kizárás időtartamának elteltéig a független szakértő ismételten nem regisztrálható.

3.1.4.   A független megfigyelők

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatának működési és végrehajtási szempontú értékelése céljából megfigyelőként közreműködő független szakértők is kijelölhetők. A megfigyelők megbízatása a szakmai értékelésen alapuló elbírálás teljes munkafolyamatára kiterjed, beleértve a távoli munkavégzés formájában végzett értékeléseket is. Távoli munkavégzés esetén a független megfigyelők hozzáférnek az ERCEA és a szakmai értékelők közötti valamennyi kommunikációhoz, és a szakmai értékelésen alapuló elbírálás lefolytatásával kapcsolatos véleményük felmérése céljából a szakmai értékelőkkel vagy azok egy részével kapcsolatba léphetnek. A független szakértők a szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamatának keretében tartott valamennyi ülésen jelen lehetnek.

Az ERCEA minden független szakértő számára kijelölési okmányt állít ki. A független szakértők kijelölése a Bizottság által jóváhagyott okmányminták felhasználásával történik. A Bizottság által jóváhagyott okmányminta tartalmazza a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatában közreműködő megfigyelőkre irányadó külön etikai kódexet.

Az ERCEA tájékoztatja a programbizottságot a megfigyelőként kiválasztott szakértőkről és feladatkörükről.

A megfigyelők feladata arra terjed ki, hogy a szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamatait működésük szempontjából vizsgálja, míg feladataik az eredmények vizsgálatára csak annyiban terjednek ki, amennyiben a szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredménye közvetlenül működési vonatkozásoknak tudható be. Ennek megfelelően a megfigyelőkkel szemben nem követelmény, hogy az elbírálás tárgyát képező pályázatok tárgyterületén szakértelemmel rendelkezzenek. Mivel kívánatos, hogy a megfigyelőnek a szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményével kapcsolatos véleménye a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a munkafolyamatok működésével kapcsolatos megállapításait, általában éppen az tekinthető előnyösnek, ha a megfigyelő a kérdéses tudományos-műszaki szakterülettel kapcsolatban nem rendelkezik túlságosan bennfentes ismeretekkel. A megfigyelők mindenesetre semminemű körülmények között nem fogalmaznak meg véleményt a vizsgált pályázatokról vagy a független szakértőknek a pályázatokkal kapcsolatos véleményéről.

A megfigyelőknek az a feladata, hogy független tanácsadással szolgáljanak a szakmai értékelésen alapuló elbírálás munkafolyamatának lefolytatásáról, az eljárások jobbá tételének lehetséges módjairól, valamint az elbírálási kritériumok független szakértők általi alkalmazásának módjáról. A megfigyelők ellenőrzik az e szabályzatban előírt vagy hivatkozott eljárások betartását, és beszámolnak a program menedzsmentjének a folyamat jobbá tételének lehetséges módozatairól.

A megfigyelőkre a független szakértőkkel azonos titoktartási kötelezettségek vonatkoznak, és kijelölési okmányt kell aláírniuk, amely a titoktartásra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A megfigyelők a pályázatok adataival, a pályázatok vizsgálatára kijelölt független szakértőkkel, valamint a szakmai bírálóbizottságokban lefolytatott vitákkal kapcsolatban megszerzett ismereteiket másnak át nem adhatják.

A megfigyelők megállapításaikról az EKT-nek számolnak be. Kívánatos, hogy a megfigyelők emellett informális módon a szakmai értékelésen alapuló elbírálás egyes munkafolyamataiban részt vevő ERCEA-munkatársakkal is egyeztessenek, és észrevételeket fogalmazzanak meg minden olyan esetleges jobbítási lehetőségről, amely azonnal átültethető a gyakorlatba.

Az ERCEA tájékoztatja a programbizottságot a megfigyelők megállapításairól, és beszámolójuk összefoglalóját nyilvánosan is közzéteheti.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálással kapcsolatos megfigyelői teendők terjedelmét az adott esetre vonatkozó konkrét feladatkijelölés határozza meg. A feladatkijelölésben meghatározott terjedelem írásos módosítással kiterjeszthető.

3.1.5.   A szakmai értékelésen alapuló elbírálás kritériumai

Az elbírálás kritériumait, beleértve a javaslatok pontozására és a pontozással kapcsolatos súlyokra és küszöbértékekre vonatkozó esetleges szabályokat is, az „Ötletek” egyedi programban és a részvételi szabályokban meghatározott elvek alapján az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja állapítja meg (22). A kritériumok alkalmazásának módját a pályázati útmutató részletesebben is kifejtheti (23).

Az etikai szempontból érzékeny pályázatok (B. melléklet) és a biztonsági szempontból további ellenőrzést igénylő pályázatok (D. melléklet) elbírálása különleges eljárások alapján történik.

3.1.6.   A szakmai értékelésen alapuló elbírálás menete

Az EKT Tudományos Tanácsa kialakítja a szakmai értékelésen alapuló elbírálás módszertanát, amely a különböző pályázati felhívások esetében részleteiben különböző is lehet, felügyeli a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatát, továbbá megállapítja és az EKT internetes oldalain közzéteszi az EKT szakmai bírálóbizottságainak eljárási szabályzatát (Guide for ERC Peer Reviewers). Az EKT Tudományos Tanácsának tagjai a testület döntése alapján megfigyelőként részt vehetnek a bírálóbizottságok ülésein. A Tudományos Tanács tagjai semmilyen körülmények között nem befolyásolhatják a bírálóbizottság azon ülésének eredményeit, amelyen részt vesznek.

Annak érdekében, hogy a pályázatok elbírálása során az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjában megállapított kritériumok érvényesítése következetes módon, kellő szigorral és kellő minőségben történjék, a szakmai értékelésen alapuló elbírálás menete a fenti 2.1. pontban ismertetett elveken alapul.

Ha a pályázati felhívás kétlépcsős elbírálást ír elő, akkor a szakmai értékelésen alapuló elbírálás második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek egy meghatározott számú kritérium alapján az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak (24).

3.1.6.1.   A felderítő kutatási projektek szakmai értékelésen alapuló elbírálása

A szakmai értékelésen alapuló elbírálást független kutatókból és elméleti szakemberekből álló bírálóbizottságok végzik. A bírálóbizottság munkáját felkért értékelők és szakosodott véleményezők segíthetik, akik a szakmai értékelésen alapuló elbírálást teljes egészében vagy részben otthonukban vagy munkahelyükön, „távoli munkavégzés formájában” végzik. A bírálóbizottságok a pályázati felhívással érintett valamennyi kutatási területet lefedik oly módon, hogy minden egyes bírálóbizottsághoz a kutatási területek egy meghatározott csoportja tartozik.

A bírálóbizottságok az EKT szakmai bírálóbizottságainak fent említett eljárási szabályzata alapján végzik tevékenységüket; a bírálóbizottság elnöki teendőit egy erre a célra kijelölt, tapasztalt független kutató látja el.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás két egymást követő „lépcsőben” is lebonyolítható. Kétlépcsős lebonyolítás esetén a második lépcső bemenetét az első lépcső kimenete alkotja. Az egyes lépcsők általában a következő lépésekből állnak:

A pályázatok hozzárendelése a bírálóbizottságokhoz: Minden egyes pályázatot a pályázat tématerülete alapján hozzá kell rendelni valamelyik bírálóbizottsághoz. A hozzárendelést első lépésben a pályázó által megadott adatok, a pályázat címe és tartalma és/vagy a pályázatban – például „kulcsszavak” formájában – található információk alapján kell elvégezni.

Egyedi értékelés: A pályázatokat legalább három, a pályázat tudományágában vagy műszaki szakterületén kellő felkészültséggel rendelkező szakmai értékelő (25) a vonatkozó kritériumok alapján értékeli, és erről egyedi értékelőjelentést készít.

Bírálóbizottsági értékelés: A bírálóbizottságok kötelesek következetes módon végezni a működési területükre vonatkozó pályázatok (26) elbírálását, továbbá – annak biztosítása érdekében, hogy a pályázati felhívásban megjelölt valamennyi tudományos-műszaki szakterülethez és valamennyi bírálóbizottsághoz tartozó valamennyi pályázat azonos bánásmódban részesüljön – kötelesek gondoskodni arról, hogy más bírálóbizottságokhoz képest is következetes módon működjenek.

A bírálóbizottság az egyes pályázatokkal kapcsolatos döntéseit (ideértve a pályázatnak kritériumonként vagy összesen odaítélt pontszám vagy pontszámok megállapítását, valamint a pályázat rangsorban elfoglalt helyének megállapítását is) az egyedi értékelés és a bírálóbizottságban lefolytatott vita alapján, többségi szavazással hozza. A bírálóbizottság tevékenységének eredménye a pályázatok rangsora. A szakmai értékelésen alapuló elbírálás utolsó szakaszában a bírálóbizottság megjelöli azokat a pályázatokat, amelyeket – a pályázati felhívás költségvetésének függvényében – finanszírozásra ajánl.

Meghallgatások: Ha az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja úgy rendelkezik, a bírálóbizottsági értékelés magában foglalhatja a kutatásvezető és/vagy a pályázó jogalany meghallgatását is. A meghallgatások kapcsán felmerülő utazási és tartózkodási költségeket az ERCEA megtérítheti. A meghallgatásra meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat a C. melléklet tartalmazza. A meghallgatást a bírálóbizottság legalább három tagja végzi. A meghallgatás lefolytatható akár a szakmai értékelésen alapuló elbírálást végző bírálóbizottság ülésén, akár – amennyiben műszakilag lehetséges – elektronikus úton (videokapcsolaton keresztül, telefonos konferenciahívás útján vagy más hasonló módon).

Össz-bírálóbizottsági értékelés (értékelés az összes bírálóbizottság, szakterület, kutatási terület stb. figyelembevételével): Az össz-bírálóbizottsági értékelés keretében a pályázati felhívás teljes egészére (a pályázati felhívásban megjelölt valamennyi kutatási területre) kiterjedően gondosan meg kell vizsgálni a különböző bírálóbizottságok által elbírált pályázatok minőségét, és ennek alapján meg kell állapítani a versenyben lévő pályázatok végleges ajánlott rangsorát. Ezt az értékelést egy, a bírálóbizottságok elnökeiből vagy az azok által meghatalmazott bírálóbizottsági tagokból létrehozott külön testület végzi. Az össz-bírálóbizottsági értékelés során különös figyelmet kell fordítani azokra az interdiszciplináris jellegű pályázatokra, amelyek átlépik a különböző bírálóbizottságokhoz tartozó szakterületek határait, valamint az újszerű és a növekvő súlyú területeken benyújtott, illetőleg a nagy kockázatú, de sokat ígérő pályázatokra.

Ha az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja megjelöli az egyes bírálóbizottságok, szakterületek, kutatási területek stb. indikatív költségvetését, akkor előfordulhat, hogy az össz-bírálóbizottság tevékenysége csak azokra a pályázatokra terjed ki, amelyek nem foglalnak el a rangsorban elegendően magas pozíciót ahhoz, hogy az egyes bírálóbizottságok, szakterületek, kutatási területek stb. indikatív költségvetése által kijelölt körbe beletartozzanak.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményeként minden pályázatról értékelési zárójelentés készül, amely tartalmazza az esetleges össz-bírálóbizottsági értékelés eredményeit, a bírálóbizottságnak a pályázattal kapcsolatos végleges ajánlását, a független szakértők egyedi értékelőjelentéseit, valamint az odaítélendő finanszírozás maximumösszegével kapcsolatban esetleg megfogalmazott ajánlást.

3.1.6.2.   Felderítő kutatási projektek pályázatainak benyújtása a kétlépcsős eljárás keretében

A pályázati felhívás megjelöli, hogy a pályázatok benyújtása mely esetekben történik kétlépcsős eljárás keretében. Az egyes lépcsőkben alkalmazandó elbírálási kritériumokat az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja tartalmazza. Az első és a második lépcsőben a szakmai értékelésen alapuló elbírálás pontos módszertana eltérő lehet (például a bírálóbizottsági értékelők vagy a véleményezők igénybevétele, illetve a kutatásvezető meghallgatása tekintetében).

Az első lépcsőben a kutatásvezetők csak egy vázlatos pályázatot nyújtanak be. Az első lépcsőben benyújtott pályázat elbírálása a pályázati felhívásban az első lépcsőre vonatkozóan megjelölt kritériumok alapján történik.

Az első lépcsőben benyújtott pályázat bírálóbizottsági értékelését követően a második lépcsőben való részvételre kijelölt pályázatok benyújtói felkérést kapnak a második lépcsőben való részvételre. Az esetleges későbbi össz-bírálóbizottsági értékeléstől függetlenül ebben a szakaszban a bírálóbizottságok saját hatáskörben tesznek ajánlást a második lépcsőben való részvételre kijelölendő pályázatokról.

Az első lépcsőben sikeresnek bizonyuló pályázók arra kapnak felkérést, hogy a második lépcső keretében egy meghatározott határidőig részletesebb pályázatot nyújtsanak be, vagy az eredeti pályázatra vonatkozóan teljesebb vagy naprakészebb információkat szolgáltassanak. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése érdekében a bírálóbizottság a további elbírálásból kizárni ajánlhatja azokat a második lépcsőben benyújtott pályázatokat, amelyek az első lépcsőben benyújtott megfelelő pályázathoz képest nagymértékű eltérést mutatnak.

A második lépcsőben a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamata a 3.1.6.1. szakaszban ismertetett lépésekből áll.

3.1.6.3.   Koordinációs és támogatási cselekvések szakmai értékelésen alapuló elbírálása

A koordinációs és támogatási cselekvések szakmai értékelésen alapuló elbírálása a 3.1.6.1. szakaszban ismertetett lépésekből áll. Bizonyos esetekben a folyamat a bírálóbizottsági értékeléssel zárul, és az ERCEA ennek alapján hagyja jóvá a végleges rangsort.

Az eljárás alól egyedül a részvételi szabályok 14. cikkének hatálya alá tartozó koordinációs és támogatási cselekvések képeznek kivételt, amelyekkel kapcsolatban csak akkor kell független szakértőket kijelölni, ha az ERCEA azt szükségesnek tartja.

A koordinációs és támogatási cselekvések szakmai értékelésen alapuló elbírálására vonatkozó további eljárási szabályokat az „Ötletek” egyedi program munkaprogramja, a pályázati felhívás és az irányadó pályázati útmutató tartalmazza.

3.1.7.   A szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményei, a pályázatok kiválasztása, elutasítása

Az EKT Tudományos Tanácsa megállapítja a szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményeképpen finanszírozásra javasolt pályázatok végleges rangsorát.

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményei és az EKT Tudományos Tanácsa által megállapított végleges rangsor alapján az ERCEA összeállítja a finanszírozható pályázatok végleges listáját vagy listáit.

A folyamat eredményeképpen a következő listák jönnek létre:

Azon pályázatok listája, amelyek kellően kiváló minőségűek ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek. Ez a lista a pályázatokat rangsorolva tartalmazza, tehát a pályázati felhívás költségvetésének felhasználása céljából megjelöli a pályázatok közötti prioritásviszonyokat (a továbbiakban: javasolt pályázatok listája). Ha a pályázati felhívás egyes bírálóbizottságokhoz, szakterületekhez, kutatási területekhez stb. külön indikatív költségvetést rendel, akkor minden ilyen területen külön „javasolt pályázatok listája” állapítható meg.

Ha a szakmai értékelésen alapuló elbírálás alapján finanszírozásban részesíthetőnek ítélt pályázatoknak az ajánlás szerinti összesített forrásigénye meghaladja a pályázati felhívás költségvetését, akkor a fennmaradó pályázatokból tartaléklista állítható fel (több ilyen tartaléklista készülhet abban az esetben, ha a pályázati felhívás egyes bírálóbizottságokhoz, szakterületekhez, kutatási területekhez stb. külön indikatív költségvetést rendel). A tartaléklistára felvett pályázatok számát az ERCEA határozza meg költségvetési megfontolások alapján, annak valószínűségét figyelembe véve, hogy az érintett pályázatok nem várt események, például pályázatok visszavonása vagy a rendelkezésre álló költségvetés összegének növekedése következtében esetleg mégis részesülhetnek finanszírozásban.

Azoknak a pályázatoknak a listája, amelyek már nem részesülhetnek finanszírozásban. Ez a lista azokat a pályázatokat tartalmazza, amelyekről (akár a szakmai értékelésen alapuló elbírálás előtt, akár annak során vagy azt követően) megállapítást nyert, hogy nem elfogadhatóak, amelyek minősége nem érte el a kívánt minimumot, amelyek a rangsorban elfoglalt kedvezőtlen helyüknél fogva, a költségvetés elégtelen volta miatt már nem részesülhetnek finanszírozásban, továbbá amelyek a pályázat költségvetésének teljes felhasználását követően a tartaléklistán maradtak.

A minőség értékelése úgy történik és a javasolt pályázatok listáján szereplő pályázatok közötti javasolt rangsor úgy alakul ki, hogy a szakmai értékelésen alapuló elbírálás során az egyes pályázatok valamennyi vonatkozó elbírálási kritérium figyelembevételével értékelésre kerülnek. Abban az esetben azonban, ha a pályázati felhívás értelmében a szakmai értékelésen alapuló elbírálást két lépcsőben kell végrehajtani, az a pályázat, amelyről megállapítást nyer, hogy a minősége nem éri el a pályázati felhívásban megjelölt valamelyik küszöbértéket, a szakmai értékelésen alapuló elbírálás során anélkül is végleges elutasításra ajánlható, hogy más alkalmazandó kritériumok figyelembevételével is értékelésre kerülne.

Nem választható ki finanszírozásra az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az „Ötletek” egyedi programban, az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjában vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek (27). A pályázatok a B. melléklet alkalmazásával etikai alapon, illetőleg a D. melléklet alkalmazásával biztonsági megfontolásból is elutasíthatók.

A kiválasztási eljárásból – az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – az „Ötletek” egyedi program bármely közvetett cselekvésének potenciális kutatásvezetője vagy pályázó jogalanya bármely időpontban kizárható, ha korábban a keretprogramok bármely más közvetett cselekvésének végrehajtása során szabálytalanságot követett el (28).

3.1.8.   Visszajelzés

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás befejezését követően az ERCEA visszajelzést ad a kutatásvezetőnek és a pályázó jogalanynak. Az ERCEA és a kutatásvezető, illetőleg a pályázó jogalany közötti mindennemű kommunikáció az ERCEA biztonságos webalapú elektronikus postafiókján keresztül történik. A pályázati útmutató megjelöli a visszajelzés várható időpontját.

a)

A két lépcsőben végrehajtott szakmai értékelésen alapuló elbírálás első lépcsője után:

 

A nem elfogadhatónak ítélt pályázatot benyújtó pályázó tájékoztatást kap e döntés indokairól. A nem elfogadható pályázatok nem kerülnek elbírálásra.

 

A második lépcsőben való részvételre nem jogosult pályázatot benyújtó pályázó a szakmai értékelésen alapuló elbírálásról értékelési zárójelentés útján kap tájékoztatást.

 

Végül a második lépcsőben való részvételre jogosult pályázatot benyújtó pályázó e döntésről értesítést kap, továbbá meghívható meghallgatásra.

b)

Kétlépcsős pályázatbenyújtás esetén, a szakmai értékelésen alapuló elbírálás első lépcsője után:

 

A nem elfogadhatónak ítélt pályázatot benyújtó pályázó tájékoztatást kap e döntés indokairól. A nem elfogadható pályázatok nem kerülnek elbírálásra.

 

A második lépcsőben való részvételre nem jogosult pályázatot benyújtó pályázó a szakmai értékelésen alapuló elbírálásról értékelési zárójelentés útján kap tájékoztatást.

 

Végül a második lépcsőben való részvételre jogosult pályázatot benyújtó pályázó felkérést kap arra, hogy nyújtsa be pályázatát a második lépcső keretében, továbbá meghívható meghallgatásra.

c)

A fenti a) és b) esetben a szakmai értékelésen alapuló elbírálás második lépcsője után, valamint egylépcsős pályázatbenyújtás és egylépcsős értékelés esetén a szakmai értékelésen alapuló elbírálás egyetlen lépcsője után:

 

A nem elfogadhatónak ítélt pályázatot benyújtó pályázó tájékoztatást kap e döntés indokairól. A nem elfogadható pályázatok nem kerülnek elbírálásra.

 

A minőségi küszöbérték alatti, illetve feletti pályázatok benyújtói erről a körülményről a szakmai értékelésen alapuló elbírálásról készített értékelési zárójelentés útján kapnak tájékoztatást.

 

Az értékelési zárójelentés tartalmazza a szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményeit, továbbá – az adott esetnek megfelelően – az esetleges észrevételeket, az összpontszámot és/vagy a kritériumonkénti pontszámokat. A javasolt pályázatok listáján szereplő pályázatok esetében az értékelési zárójelentés – az adott esetnek megfelelően – megjelöli a finanszírozás maximális összegére vonatkozóan, továbbá a projekt végrehajtásával és/vagy a módszertan és a munkaterv jobbá tételének lehetőségeivel kapcsolatban esetleg megfogalmazott ajánlásokat.

 

A minőségi küszöbértékek valamelyikének el nem érése miatt elutasított pályázatok esetében előfordulhat, hogy az értékelési zárójelentés csak a küszöbérték el nem érésének megállapításáig megvizsgált kritériumokkal kapcsolatban tartalmaz észrevételeket.

 

Az etikai alapon és a biztonsági megfontolásból elutasított pályázatot benyújtó kutatásvezető tájékoztatást kap e döntés indokairól.

3.1.9.   Segítségnyújtás, jogorvoslat

Az ERCEA tájékoztatással szolgál azokról az eljárásokról, amelyeket a kutatásvezetőnek és/vagy a pályázó jogalanynak követnie kell akkor, ha az EKT által közzétett pályázati felhívások keretében elvégzett szakmai értékelésen alapuló elbírálások eredményeivel kapcsolatban kérdést kíván feltenni vagy jogorvoslattal (29) kíván élni.

A kérdéseknek és a jogorvoslati kérelmeknek tartalmazniuk kell legalább a pályázati felhívás megjelölését, a pályázatszámot (ha van), a pályázat címét, valamint a kifogásolt probléma leírását.

A jogorvoslati eljárás abban az esetben vehető igénybe, ha egy konkrét pályázat vonatkozásában az elfogadhatóság ellenőrzésével és/vagy a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatával kapcsolatban probléma merül fel; a jogorvoslati eljárás célja ilyen esetekben az elfogadhatóság ellenőrzésének eredményét vagy a pályázat elbírálásának módját érintő azon hiányosságok feltárása, amelyekről valószínűsíthető, hogy a finanszírozás odaítélésével vagy oda nem ítélésével kapcsolatos döntést negatív irányban befolyásolták. Az adott eset vizsgálatára jogorvoslati bizottság hívható össze. Ha a bizottságnak az elfogadhatóság kérdéskörét is vizsgálnia kell, e tekintetben tanácsot kérhet az elfogadhatóságvizsgáló bizottságtól (2.2.6. szakasz). A bizottság tagjainak tudományos-műszaki és jogi szempontból kellő felkészültséggel kell rendelkezniük. A bizottság maga nem bírálja el a javaslatot. A panasz természetétől függően a bizottság áttekintheti a független szakértők önéletrajzát, az általuk megfogalmazott észrevételeket, valamint az értékelési zárójelentést. A bizottság a kellő felkészültséggel rendelkező szakértőkből összeállított bírálóbizottság által kifejezésre juttatott tudományos értékítéletet nem vonhatja kétségbe.

Vizsgálatai alapján a bizottság ajánlást fogalmaz meg az ERCEA számára a további teendőkről. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a panasz megalapozott voltát a rendelkezésre álló adatok alátámaszthatják, javaslatot tehet a pályázat független szakértők általi részleges vagy teljes újbóli elbírálására.

A jogorvoslati kérelmet legkésőbb egy hónappal azt követően kell benyújtani, hogy az ERCEA a 3.1.8. ponttal összhangban a biztonságos webalapú elektronikus postaládán keresztül elküldte visszajelzését. A jogorvoslati eljárást részletesen a pályázati útmutató ismerteti. A jogorvoslati bizottság a nem elfogadható kérelmekkel nem foglalkozik.

A jogorvoslati kérelmek benyújtására előírt fenti határidőt követően három héten belül választ kell adni a panaszosnak. Ha ebben az időpontban végleges válasz még nem adható, a válaszban meg kell jelölni a végleges válasz várható időpontját.

3.1.10.   Jelentéstétel és információk közzététele a szakmai értékelésen alapuló elbírálás folyamatáról

A szakmai értékelésen alapuló elbírálás lefolytatását követően az ERCEA jelentést állít össze, és azt megküldi az EKT Tudományos Tanácsának és az „Ötletek” egyedi program programbizottságának. A jelentés statisztikai adatokat tartalmaz a beérkező pályázatokról (például számukról, a kiemelt területekhez való kapcsolódásukról, a pályázó jogalanyok kategóriáiról és az igényelt költségvetésről), az elbírálás folyamatáról és az igénybe vett független szakértőkről.

Az ERCEA tájékoztatási célból a szakmai értékelésen alapuló elbírálás lezárását követően bármilyen megfelelő médium útján általános információkat tehet közzé a szakmai értékelésen alapuló elbírálás eredményeiről. Az ERCEA ezen túlmenően nyilvánosságra hozhatja azon elbírált pályázatok egyes adatait is, amelyek esetében az elbírálás (kétlépcsős elbírálás esetén az elbírálás második lépcsője) során megállapított pontszám meghaladja a minőségi küszöbértéket, (30) és amelyek esetében az adott adatok közzétételéhez a pályázó kifejezetten hozzájárult (31).

Az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjában előírt nyomon követés, felmérések és értékelés céljából szükségessé válhat, hogy a benyújtott pályázatokat a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek teljesítése mellett harmadik személy (32) is feldolgozza. A pályázók (33) ilyenkor felkérést kapnak arra, hogy az adott egyedi esetre vonatkozóan önkéntesen hozzájáruljanak pályázatuk ilyen célú feldolgozásához. Az adott egyedi esetre vonatkozó hozzájárulás megadása nem kötelező, a hozzájárulást a pályázó minden esetben önkéntesen adja. Az adott egyedi esetre vonatkozó hozzájárulás megtagadása az elbírálás menetét nem befolyásolja.

4.   DÖNTÉS A FINANSZÍROZÁS ODAÍTÉLÉSÉRŐL, A TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

A finanszírozást a pályázó jogalanynak a rendelkezésre álló költségvetés keretei között, az ERCEA által a 3.1.7. szakasznak megfelelően felállított végleges rangsor alapján az engedélyezésért felelős tisztviselő ítéli oda alakszerű támogatási megállapodás útján.

A támogatási megállapodás a pályázó jogalannyal a belső pénzügyi és jogi eljárások betartása mellett (34), az e szakaszban meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzését követően köthető meg.

A támogatási megállapodás előkészítése során a kutatásvezető és a pályázó jogalany felkérhető arra, hogy a projektről és annak tervezett vezetéséről további információkat szolgáltasson (35). Több résztvevős projektek esetében a kutatásvezető vagy a pályázó jogalany felkérhető arra, hogy ezeket az információkat és a megfelelő biztosítékokat a többi résztvevőtől is beszerezze.

Az elbírálási folyamat eredményei alapján egyes pályázatok esetében a támogatási megállapodás megkötése további feltételekhez (36) köthető. Ezekről a feltételekről a kutatásvezető és a pályázó jogalany az értékelési zárójelentés mellett rendelkezésére bocsátott, kellően részletes dokumentációból értesül.

A támogatás odaítélése megtagadható abban az esetben, ha a pályázó jogalany a támogatás odaítélésére irányuló eljárás időpontjában a költségvetési rendelet 93. cikkének (1) bekezdése (csődeljárás stb.), 94. cikke (hamis információk szolgáltatása stb.) vagy 96. cikke (2) bekezdésének a) pontja (kizárás az EU–költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból) szerinti helyzetek valamelyikében van. A pályázó jogalany köteles igazolni, hogy nincs a fent felsorolt helyzetek egyikében sem (37).

Szükség esetén ekkor kerül sor az etikai kérdések további tisztázására is. E célból az ERCEA az etikai felülvizsgálat folyamatában való részvételre független szakértőket jelöl ki (B. melléklet).

A támogatási megállapodás előkészítése érdekében folytatott egyeztetések nem érintik a projekt tudományos-műszaki tartalmát. A támogatás odaítélése a pályázó jogalany részére a benyújtott pályázat és a szakmai értékelésen alapuló elbírálás nyomán javasolt finanszírozás alapján történik, azzal a feltétellel, hogy a pályázó jogalanynak és a kutatásvezetőnek ennek érdekében megállapodást kell kötnie egymással.

Ha a kutatásvezetővel és a pályázó jogalannyal lehetetlennek bizonyul megállapodni, vagy az esetleg megállapított ésszerű határidőn belül valamelyikük nem írja alá vagy egyikük sem írja alá valamelyik kiegészítő megállapodást, a támogatási megállapodás előkészítésére irányuló eljárás megszüntethető.

A tartaléklistán lévő pályázatok esetében a támogatási megállapodás előkészítése akkor kezdhető meg, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy elegendő költségvetés áll rendelkezésre egy vagy több ilyen projekt finanszírozásához. A rendelkezésre álló költségvetés függvényében a támogatási megállapodások előkészítését a végleges listán legelőkelőbben rangsorolt pályázattal kell megkezdeni, majd a rangsorban lejjebb található pályázatokkal, a rangsorban elfoglalt helyük szerint haladva kell folytatni.

5.   MELLÉKLETEK

5.1.   A. melléklet: Eljárás a pályázatok papíron történő benyújtásához

Ha a pályázó semmilyen módon nem képes hozzáférni az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerhez, és ezt a hozzáférést biztosítani is lehetetlen, akkor kivételes esetekben kérheti az ERCEA-tól annak engedélyezését, hogy pályázatát papíron nyújtsa be. Ez irányú kérelmében világosan ismertetnie kell az eset körülményeit, és kérelmét legalább a pályázati felhívásban megjelölt határidő előtt egy hónappal el kell juttatnia az ERCEA-hoz.

A pályázat papíron történő benyújtásának engedélyezése iránti kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Research Council Executive Agency

Head of „Scientific Management Department”

COV2

B-1049 Bruxelles/Brussel

Belgium

Az ERCEA a kérésre a kézhezvételt követő öt munkanapon belül válaszol. Ha az engedélyt megadja, az ERCEA megküldi az érintett pályázónak a papíron történő benyújtáshoz szükséges űrlapokat.

Ha a pályázati felhívás jellegénél fogva a webalapú pályázatbenyújtás általában véve előnytelen, akkor az ERCEA már a pályázati felhívás közzétételekor dönthet úgy, hogy a papíron benyújtott pályázatokat is elfogadja. Erre a lehetőségre már a pályázati felhívásban fel kell hívni a figyelmet, és az ERCEA-nak a pályázat benyújtásához szükséges űrlapokat ilyenkor nyilvánosan rendelkezésre kell bocsátania.

Ha a fentiek szerint – akár különös, akár általános engedély alapján – mód van a papíron történő benyújtásra, akkor a papíron elkészített pályázatokat tartalmazó küldeményeket hagyományos postai úton, futárszolgálat útján vagy személyesen kell eljuttatni a fenti címre. A pályázatok hordozható elektronikus tárolóeszközön (például CD-ROM-on vagy más hasonló elektronikus eszközön), e-mailben vagy telefaxon beküldött változatai az elbírálási folyamatban nem vehetnek részt. A papíron elkészített pályázatokat egyetlen csomag formájában kell benyújtani. Ha a pályázó a már benyújtott pályázatát módosítani kívánja vagy ki kívánja egészíteni, akkor egyértelműen meg kell jelölnie, hogy a pályázat mely részei változtak; a változtatásokat és/vagy kiegészítéseket a pályázati felhívásban megjelölt véghatáridő előtt be kell nyújtani, és ezeknek a változtatásoknak és/vagy kiegészítéseknek eddig az időpontig be kell érkezniük. A pályázati felhívásban megjelölt véghatáridő után beérkező módosítások és kiegészítések nem kerülnek feldolgozásra és elbírálásra.

A postai úton vagy futárszolgálat útján beküldött pályázatok feladásának napjaként a postabélyegző vagy a feladóvevény keltét kell figyelembe venni. A pályázatokat tartalmazó küldeményeket beérkezésükkor az ERCEA (38) az adminisztratív adatok adatbázisban történő rögzítése és a beérkezés visszaigazolásának lehetővé tétele érdekében felbonthatja.

5.2.   B. melléklet: Etikai felülvizsgálati eljárások

Bevezetés

A hetedik keretprogram 6. cikkének és a részvételi szabályok 15. cikkének végrehajtása érdekében az elbírálás folyamata keretében elsőként azonosítani kell a pályázatok által felvetett etikai kérdéseket, majd ezt követően az etikai kérdéseket felvető pályázatokat etikai ellenőrzésnek kell alávetni. Az etikai ellenőrzést szükség esetén etikai felülvizsgálat követheti, melyet azt megelőzően kell lefolytatni, hogy az ERCEA az irányadó szabályok alapján döntene a kiválasztásról. Az etikai ellenőrzést és az etikai felülvizsgálatot (e mellékletben a továbbiakban együtt: etikai felülvizsgálati eljárás) olyan független szakértők végzik, akik az etikai kérdések vizsgálata területén kellő felkészültséggel rendelkeznek.

Az etikai felülvizsgálati eljárás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió ne nyújtson támogatást olyan kutatásokhoz, amelyek nem felelnek meg az irányadó európai uniós szabályokban megállapított alapvető etikai elveknek, valamint annak ellenőrzése, hogy a kutatás teljesíti-e a hetedik keretprogramra és az „Ötletek” egyedi programra vonatkozó határozatokban megállapított kutatásetikai szabályokat. A folyamat figyelembe veszi és a folyamatban figyelembe kell venni a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport által megfogalmazott véleményeket.

A pályázat

Szükség esetén és/vagy amennyiben a pályázati felhívás úgy rendelkezik, a pályázatoknak etikai részt is kell tartalmazniuk, amely:

a célkitűzéseket, a módszertant és az eredmények potenciális következményeit illetően egyaránt ismerteti a pályázat tárgyát képező kutatás lehetséges etikai vonatkozásait,

etikai szempontból megindokolja a tervezett kutatási projektet,

elmagyarázza, hogyan fog történni a munkaprogramban előírt etikai követelmények teljesítése,

megjelöli, hogy a pályázat hogyan teljesíti a kutatás tervezett helye szerinti országban nemzeti szinten alkalmazandó jogi és etikai követelményeket,

megjelöli a nemzeti szintű hatóságoktól (például az adatvédelmi hatóságtól vagy a klinikai kísérletek területén hatáskörrel rendelkező hatóságtól) esetleg beszerzendő véleményekre és/vagy jóváhagyásokra irányuló kérelmek benyújtásának időkeretét.

Ebből a célból a pályázóknak ki kell tölteniük a pályázati útmutatóban található „Ethical Issues Table” („Etikai kérdések táblázata”) című táblázatot.

Az ERCEA az etikai felülvizsgálat lefolytatásához esetleg szükséges további információk beszerzése végett a folyamat bármely szakaszában felveheti a kapcsolatot a pályázóval.

Általános eljárási szabályok

Az etikai ellenőrzés eljárásai, az etikai felülvizsgálati bizottságok szervezete

A pályázatok előzetes belső szűrése

Az ERCEA etikai munkacsoportja a finanszírozásra javasolt pályázatokat előzetes szűrésnek veti alá, melynek során azonosítja azokat a pályázatokat, amelyek nem vetnek fel semminemű etikai kérdést, és ennélfogva független szakértők közreműködése nélkül finanszírozásra bocsáthatók. A fennmaradó pályázatokat további etikai vizsgálatoknak kell alávetni. Ez az előzetes szűrés a pályázók által kitöltött „Ethical Issues Table” és a pályázatok tartalmán alapul.

A pályázatok vizsgálata az etikai ellenőrző bizottságban

Azok a pályázatok, amelyekről az előzetes szűrés azt állapította meg, hogy etikai kérdéseket vetnek fel, egy, az etika területén kellő felkészültséggel rendelkező független szakértőkből álló etikai ellenőrző bizottság elé kerülnek.

Az ellenőrző bizottság munkájában részt vevő szakértők megállapítják, hogy melyek azok a pályázatok, amelyek a felmerülő etikai kérdéseket kielégítő módon kezelik, melyek azok, amelyek esetében további megfelelő dokumentumok benyújtására és/vagy nemzeti szintű jóváhagyásra van szükség, és melyek azok, amelyek a felmerülő etikai kérdések jelentősége miatt további figyelmet igényelnek, és etikai felülvizsgálat lefolytatását teszik szükségessé (39).

A szakértők az etikai ellenőrzésnek alávetett pályázatok mindegyikéről saját aláírásukkal ellátott etikai ellenőrzési jelentést készítenek, amely külön fejezetben határozza meg a pályázattal szemben támasztott követelményeket. Ezek a követelmények a későbbiekben szerződéses kötelezettségekké válnak.

A pályázatok vizsgálata az etikai felülvizsgálati bizottságban

Azok a pályázatok, amelyekről az etikai ellenőrzés azt állapította meg, hogy fontos etikai kérdéseket vetnek fel, egy etikai felülvizsgálati bizottság elé kerülnek. Olyan kérdések, mint például az embereken végrehajtott kutatási célú beavatkozások (40), az emberi embriókon és az emberi embrionális őssejteken végrehajtott kutatások vagy a főemlősök (az ember kivételével) kutatása, automatikusan kerülnek (41) etikai felülvizsgálatra.

Az etikai felülvizsgálati bizottság ellenőrzi a pályázatok által felvetett etikai kérdéseket, és meghatározza azokat az etikai követelményeket, amelyeket az egyes pályázatoknak a finanszírozásra bocsátáshoz etikai szempontból teljesíteniük kell. Az etikai felülvizsgálati bizottság az eljárás e szakaszában azt is megállapíthatja, hogy egy adott pályázat olyan súlyos etikai kérdéseket vet fel, hogy ki kell zárni a finanszírozásból.

Az etikai ellenőrző bizottságok és az etikai felülvizsgálati bizottságok összetétele

Az etikai bizottságok olyan független szakértőkből állnak, akik a különböző érintett szakterületek (jog, szociológia, pszichológia, filozófia és etika, orvostudomány, molekuláris biológia, kémia, fizika, műszaki tudomány, állatorvosi tudomány stb.) széles skáláját lefedik. Az etikai bizottságokban a tudományos és a nem tudományos tevékenységet végző tagok között ésszerű egyensúlynak kell lennie.

Az ERCEA az etikai kérdésekben kellő felkészültséggel rendelkező szakértőket a Bizottság által a hetedik keretprogram céljára azonosított és kiválasztott, valamint a Tudományos Tanács által azonosított szakértők közül választja ki és jelöli ki. A bizottságok összetételének földrajzi szempontból és a nemek közötti egyensúly szempontjából kiegyensúlyozottnak kell lennie, és függ a felülvizsgálat alá vetett pályázatok jellegétől is. Az etikai felülvizsgálati eljárásban részt vevő etikai szakértők kijelölésekor a Bizottság által a független szakértők kijelölése céljából jóváhagyott kijelölésiokmány-mintákat kell alkalmazni.

A bizottságok üléseire a civil társadalom képviselői is meghívhatók.

Az etikai felülvizsgálat

A független szakértők a pályázatokat elsőként általában távoli munkavégzés keretében vizsgálják meg. Ezt követően a pályázatokat egy második szakaszban a már szabályszerűen kijelölt tagokból álló etikai felülvizsgálati bizottság vitatja meg, amely konszenzusos határozathozatalra törekszik.

A bizottság etikai felülvizsgálati jelentést állít össze. Az etikai felülvizsgálati jelentésnek fel kell sorolnia a felmerült etikai kérdéseket, számot kell adnia arról, hogy a kutatásvezető és a kutatócsoport az egyes kérdéseket hogyan kívánja kezelni, és tartalmaznia kell az etikai felülvizsgálati bizottság által megfogalmazott követelményeket és ajánlásokat. A jelentést az etikai felülvizsgálati bizottság munkájában részt vevő szakértők aláírják. Ha a bizottság nem jut konszenzusra, a jelentésnek az etikai felülvizsgálati bizottság munkájában részt vevő szakértők többségi véleményét kell tükröznie.

Az etikai ellenőrzési és az etikai felülvizsgálati jelentés

A kutatásvezető és a pályázó jogalany az etikai felülvizsgálati eljárás eredményeiről az etikai ellenőrzési jelentés vagy az etikai felülvizsgálati jelentés útján értesül, anélkül, hogy az eljárásból tudomást szerezhetne a szakértők kilétéről.

A projekt finanszírozására vonatkozó döntésnek figyelembe kell vennie az etikai felülvizsgálati eljárás eredményeit. Ennek következtében módosulhat a támogatási megállapodás és annak mellékletei, szélsőséges esetben pedig a támogatási megállapodás előkészítésére irányuló eljárás megszüntetésére is sor kerülhet.

Nemzeti jóváhagyás, a helyi etikai bizottság véleménye

Az ERCEA a támogatási megállapodás aláírása előtt meggyőződik arról, hogy a pályázó beszerezte-e a tagállami hatóság megfelelő jóváhagyását és/vagy az illetékes etikai bizottság kedvező véleményét. Ha a tagállami hatóság jóváhagyását és/vagy a helyi etikai bizottság kedvező véleményét a támogatási megállapodás hatálybalépéséig nem sikerül beszerezni, a támogatási megállapodásnak olyan külön kikötést kell tartalmaznia, amelynek értelmében a kutatási tevékenység megkezdése előtt a megfelelő engedélyt vagy véleményt be kell szerezni.

Etikai monitoring és audit

Az etikai ellenőrzés és/vagy etikai felülvizsgálat keretében megvizsgált pályázatok esetében a szakértők dönthetnek úgy, hogy a pályázat végrehajtása etikai monitoringot és auditot igényel. Az etikai monitoringot és auditot etikai kérdésekre szakosodott szakértők végzik, legkorábban a pályázat első pénzügyi jelentéstételi időszakának napján. Az etikai monitoring és audit arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a kedvezményezetteknek a munkájuk során felmerülő etikai kérdések kezelésében, valamint az esetleg szükségessé váló kiigazító intézkedések megtételében.

Szélsőséges esetben az etikai monitoring és audit eredményeképpen a szakértők javasolhatják az ERCEA-nak a támogatási megállapodás felmondását. Az etikai monitoring és audit megszervezése és végrehajtása a Bizottság (DG RTD) etikai felülvizsgálattal foglalkozó szervezeti egységének feladata.

Különös eljárási szabályok az emberi embrionális őssejtek felhasználását igénylő kutatási tevékenységek vizsgálatához  (42)

Az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó pályázatok elbírálása és kiválasztása, valamint az érintett pályázatokra vonatkozó támogatási megállapodások előkészítése során az ERCEA az alábbiak szerint jár el.

Az általános tudományos szempontú szakmai értékelésen alapuló elbírálási eljárást a fenti 3. szakasz szerint végre kell hajtani. A tudományos szempontú szakmai értékelésen alapuló elbírálásban részt vevő független szakértők ezen túlmenően ellenőrzik a következőket is:

a támogatás az európai alapkutatásban rendelkezésre álló tudományos ismeretek előmozdítása vagy az embereken alkalmazandó diagnosztikai, megelőző vagy terápiás módszerek kidolgozását szolgáló orvostudományi ismeretek bővítése révén fontos kutatási célokat szolgál-e,

az emberi embrionális őssejtek felhasználása szükséges-e a pályázatban kitűzött tudományos célok teljesítéséhez. A pályázóknak dokumentálniuk kell különösen azt, hogy a pályázat kitűzött céljainak teljesítéséhez nem használhatók fel a rendelkezésre álló, megfelelő, validált alternatívák (különösen a más forrásokból származó vagy más eredetű őssejtek) és/vagy azt, hogy ilyen alternatívák nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi rendelkezést az emberi embrionális őssejtek és más emberi őssejtek összehasonlítására irányuló kutatások esetében nem kell alkalmazni.

Az etikai felülvizsgálati eljárás

Az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó és finanszírozásra javasolt pályázatok etikai felülvizsgálatát a Bizottság (DG RTD) végzi. A Bizottság által a hetedik keretprogram keretében az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó pályázatok kapcsán végzett etikai felülvizsgálat eljárási szabályait a Bizottság által jóváhagyott kijelölésiokmány-minták tartalmazzák.

Nemzeti jóváhagyás, a helyi etikai bizottság véleménye

Az ERCEA a támogatási megállapodás aláírása előtt meggyőződik arról, hogy a pályázó beszerezte-e az illetékes helyi vagy országos szintű tagállami hatóság megfelelő jóváhagyását.

Ha a tagállami hatóság jóváhagyását és/vagy a helyi etikai bizottság kedvező véleményét a projekt tervezett megkezdésének időpontjáig nincs mód beszerezni, a támogatási megállapodás olyan értelmű külön kikötés beillesztésével köthető meg, amely szerint a kutatás megkezdése előtt a megfelelő engedélyt vagy véleményt be kell szerezni.

A támogatási megállapodás előkészítése során figyelembe kell venni az etikai felülvizsgálat eredményeit. Ennek következtében módosulhat a támogatási megállapodásnak a munka leírását tartalmazó része, bizonyos esetekben pedig a támogatási megállapodás előkészítésére irányuló eljárás megszüntetésére is sor kerülhet.

A 2006/972/EK tanácsi határozat (43) 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó pályázatok finanszírozásának és elfogadásának jóváhagyásáról az etikai felülvizsgálat elvégzését követően az 1999/468/EK tanácsi határozat 5. és 7. cikke szerint végrehajtott szabályozási bizottsági eljárással születik döntés.

Az ERCEA emellett arra bátorítja az érintett kutatásvezetőket, hogy gondoskodjanak az emberi embrionális őssejtek európai nyilvántartásával (http://www.hescreg.eu/) való megfelelő kommunikációról. Ez átláthatóságot biztosít a felhasznált emberi embrionális őssejtvonalak szempontjából, és lehetőséget ad az érintett őssejtvonalak kapcsán rendelkezésre álló információk széles körű terjesztésére.

5.3.   C. melléklet: A meghallgatásra meghívott kutatásvezetők utazási és szállásköltségeinek megtérítésére, valamint napidíjaira vonatkozó szabályok  (44)

1. cikk

(1)   Ezeket a szabályokat kell alkalmazni:

a)

az ERCEA által a 3.1.6.1. szakasz alkalmazásában meghallgatásra meghívott személyekre;

b)

az ERCEA által meghallgatásra meghívott fogyatékkal élő személyeket kísérő személyekre.

(2)   A kötelezettségvállalásokat engedélyező tisztviselő köteles kifejezetten törekedni annak biztosítására, hogy a meghallgatások lebonyolítása lehetővé tegye a meghallgatásra meghívott személyek számára a legköltségkímélőbb utazási lehetőségek igénybevételét.

A kifizetéseket engedélyező tisztviselő köteles különösen alaposan ellenőrizni minden olyan igényt, amely kifejezetten drága repülőjegyek árának visszatérítésére vonatkozik. A tisztviselő jogosult minden szükséges ellenőrzést elvégezni, továbbá kötelezni a meghallgatáson részt vevő személyt az e célból szükséges bizonyítékok benyújtására. A tisztviselő indokolt esetben jogosult a kifizetés összegét a meghallgatáson részt vevő személy kiindulási helye és a meghallgatás helyszíne között szokásos utazási mód rendes díjaiban korlátozni.

(3)   Ha a meghallgatásra meghívott fogyatékkal élő személynek a fogyatéka következtében felmerülő költségeit vagy a szóban forgó személyt kísérő személynek a kísért személy fogyatéka következtében felmerülő költségeit figyelembe véve a 3. cikkben előírt térítések egyértelműen elégtelenek, a felmerült költségeket meg kell téríteni akkor, ha azt a felelős engedélyező tisztviselő kéri, és az igazoló dokumentumok bemutatásra kerülnek.

(4)   Az ERCEA nem visel felelősséget semmilyen olyan anyagi, nem anyagi vagy fizikai kárért, amely a meghallgatásra meghívott személyeket vagy a meghallgatásra meghívott fogyatékkal élő személyek kísérőit utazásuk vagy a meghallgatás helyszínén való tartózkodásuk során ér, kivéve akkor, ha a károkozás közvetlenül felróható az ERCEA-nak.

Ha a meghallgatásra meghívott személy saját közlekedési eszközét igénybe véve utazik a meghallgatás helyszínére, akkor az általa esetlegesen okozott balesetekért teljes mértékű felelősséget visel.

2. cikk

(1)   A meghallgatásra meghívott személy a meghívólevélben megjelölt kiindulási hely (munkahelyi cím vagy lakcím) és a meghallgatás helyszíne között a kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód igénybevétele esetén felmerülő utazási költségeinek megtérítésére jogosult. A kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód 400 km-nél rövidebb utazás (egy irányban, a hivatalos vasúti távolság szerint) esetén általában első osztályú vasúti jegy, 400 km-nél hosszabb utazás esetén általában turistaosztályú repülőjegy igénybevételét jelenti.

Ha a repülőn történő utazás – az esetleges közbenső leszállás nélkül számítva – legalább négy óra menetidejű repülőjáratot is magában foglal, akkor a business osztályú repülőjegy árát kell megtéríteni.

(2)   Magántulajdonú személygépkocsi igénybevétele esetén az első osztályú vasúti jegy árával megegyező összeget kell megtéríteni.

(3)   Ha a kérdéses útvonalon nincs vonatközlekedés, akkor magántulajdonú személygépkocsi igénybevétele esetén kilométerenként 0,22 EUR összeget kell megtéríteni.

(4)   A kiindulási helyen (illetőleg az indulási repülőtéren) felmerülő taxi- és parkolási költségek nem téríthetők meg.

3. cikk

(1)   A meghallgatás időtartamának minden egyes napja után fizetett napidíj összege átalánydíj formájában fedezi a meghallgatás helyszínén felmerülő valamennyi költséget, beleértve különösen az étkezések és a helyi közlekedés (autóbusz, villamos, földalatti, taxi, parkolás, autópályadíjak stb.) költségeit, valamint az utazási és a balesetbiztosítás díjait.

(2)   A napidíj összege 92 EUR.

(3)   Ha a meghívólevélben megjelölt kiindulási hely és a meghallgatás helyszíne közötti távolság 100 km-nél rövidebb, akkor a napidíj összegét 50 %-kal csökkenteni kell.

(4)   Szállásköltség-térítésre is jogosult az a meghallgatásra meghívott személy, akinek a meghallgatás helyszínén egy vagy több éjszakát is el kell töltenie azért, mert a meghallgatás időpontja nem igazodik az igénybe vehető repülőjáratok, illetőleg vonatok menetrendjéhez (45). A szállásköltség-térítés összege éjszakánként 100 EUR. A figyelembe vett éjszakák száma legfeljebb eggyel lehet nagyobb, mint a meghallgatási napok száma.

(5)   Kivételesen további szállásköltség-térítés is fizethető abban az esetben, ha a meghallgatásra meghívott személy a meghallgatás helyszínén eltöltött idő meghosszabbításával csökkenteni képes utazási költségét, és az így adódó megtakarítás meghaladja a további szállásköltség-térítés összegét.

4. cikk

(1)   A visszatérítést az ERCEA a meghallgatásra meghívott személy és a meghallgatásra meghívott személy jelenlétének igazolására jogosult ERCEA-tisztviselő által megfelelően kitöltött és aláírt visszatérítési kérelem alapján teljesíti.

A visszatérítési kérelem aláírásával a meghallgatásra meghívott személy büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben megjelölt utazási költségeket, napidíjakat és/vagy szállásköltség-térítéseket az Európai Unió másik intézménye vagy más szervezet vagy személy ugyanazon utazásra vagy ugyanazon időszakra vonatkozóan nem fogja megfizetni, és a kérelem a valóban felmerült költségeket tükrözi. Szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 265a. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel analóg igazgatási természetű szankciókat kell alkalmazni.

(2)   Az utazási költségtérítés kifizetéséhez az eredeti igazoló dokumentumokat (jegyeket és számlákat, online rendelés esetén az elektronikus foglalást kinyomtatva és az odaúti beszállókártyát) legkésőbb 30 naptári nappal a meghallgatás utolsó napja után be kell nyújtani. A dokumentumokon szerepelnie kell az igénybe vett osztály megjelölésének, az utazás időpontjának és a kifizetett összegnek.

Hacsak a meghallgatásra meghívott személy megfelelő indokolást nem ad, és ezt az indokolást a felelős engedélyező tisztviselő indokolással ellátott határozatban el nem fogadja, az e bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítésének elmulasztása esetén az ERCEA mentesül az utazási költség megtérítésével és más díjak és költségtérítések kifizetésével kapcsolatos kötelezettségei alól.

(3)   Az ERCEA a meghallgatásra meghívott személyek költségeit a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaiban előírt határidőn belül téríti meg.

(4)   Az utazási költségeket euróban, szükség szerint a meghallgatás napján érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével kell megtéríteni.

(5)   A napidíjat és, ha van, a szállásköltség-térítést euróban, a meghallgatás napján érvényes átalánydíjak figyelembevételével kell kifizetni. A napidíj és a szállásköltség-térítés összege a brüsszeli megélhetési költségek változásának megfelelően kiigazítható.

(6)   Az utazási költségtérítés, napidíj és szállásköltség-térítés címén kifizetett összegeket egyazon bankszámlára kell átutalni.

(7)   A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a bemutatott igazoló dokumentumok alapján indokolással ellátott határozat útján engedélyezheti a meghallgatásra meghívott személyeknek olyan költségek visszatérítését, amelyek írásban adott különleges utasítás következtében merültek fel.

5.4.   D. melléklet: Biztonsági kérdések kezelése, biztonsági szempontból érzékeny EKT-cselekvések

A.   Bevezetés

A biztonság kérdéskörével összefüggő kutatások esetében egyrészről a kutatás tárgyának érzékeny volta, másrészről a képességbeli hiányosságok csökkentésének igénye miatt, az európai polgárok védelmében különleges eljárásokat kell alkalmazni. A biztonsági szempontból érzékenynek tekinthető EKT-cselekvéseket minősítettként (46) kell kezelni.

Az alábbiakban ezeket az eljárásokat ismertetjük. Ezeket az eljárásokat minden olyan EKT-cselekvéssel összefüggésben alkalmazni kell, amelynek tárgya biztonsági szempontból érzékeny.

B.   A minősítés szempontjából megvizsgálandó EKT-cselekvések azonosítása

Biztonsági szempontból érzékeny az az EKT-cselekvés, amellyel kapcsolatban minősített adatok kezelése válhat szükségessé.

„Biztonsági szempontból vizsgálandó” jelzést kap:

az a pályázat, amelyről a pályázó jelzi, hogy biztonsági szempontból érzékeny természetű,

az a pályázat, amellyel kapcsolatban az ERCEA által lefolytatott elbírálásban részt vevő szakértők a következő körülmények fennállását észlelik vagy valószínűsítik:

a projekt a meglévő információk és jogok körében minősített adatot használ vagy használhat fel,

az új információkat és jogokat legalább részben minősített adatok alkotják.

Ha egy pályázat „biztonsági szempontból vizsgálandó” jelzést kapott, akkor a tervezett munka körülményeit az alábbi C. szakaszban körülírt eljárással további vizsgálatnak kell alávetni.

Ha az irányadó pályázati útmutató úgy rendelkezik, a pályázatban szükség szerint meg kell jelölni az EKT-cselekvés végrehajtásához szükséges meglévő információkat és jogokat, valamint a cselekvés által létrehozandó új minősített információkat és jogokat. A minősített adatok (meglévő és/vagy új minősített információk és/vagy jogok) felhasználását vagy létrehozását előirányzó pályázatoknak tartalmazniuk kell egy „biztonsági szempontokra vonatkozó záradékot”, (47) valamint annak mellékleteként egy „biztonsági minősítési útmutatót”. (48)

A biztonsági minősítési útmutatónak tartalmaznia kell:

a meglévő és az új információk és jogok minősítésének szintjét,

azt, hogy mely információkhoz mely résztvevők fognak hozzáférni.

Csatolni kell továbbá:

a „létesítménybiztonsági engedélyek” (vagy az azokra vonatkozó kérelmek) egy-egy példányát. A létesítménybiztonsági engedélyek érvényességét a Bizottság Biztonsági Igazgatósága a megfelelő hivatalos csatornán keresztül, az érintett „nemzeti biztonsági hatóság” közreműködésével ellenőrzi,

az érintett biztonsági hatóságok szabályszerű írásos engedélyét a meglévő minősített információk és jogok felhasználására vonatkozóan.

A biztonsági szempontokra vonatkozó záradék és a biztonsági minősítési útmutató, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumok az alábbiakban ismertetendő ellenőrzés során is vizsgálatra kerülnek.

C.   A minősítés szempontjából megvizsgálandónak ítélt EKT-cselekvések biztonsági ellenőrzése

A pályázatok tudományos szempontú elbírálása után, az elbírálás eredményei alapján elkészül a pályázatok rangsora. Az ERCEA ennek alapján összeállítja egyrészt a „javasolt pályázatok listáját”, amelyen a finanszírozásra javasolt pályázatok szerepelnek, azaz azok az el nem utasított pályázatok, amelyekhez rendelkezésre áll finanszírozás; az ERCEA emellett egy vagy több „tartaléklistát” is készít.

A biztonsági ellenőrzésnek minden olyan EKT-cselekvést alá kell vetni, amely a javasolt pályázatok listáján vagy valamely tartaléklistán szerepel, és „biztonsági szempontból vizsgálandó” jelzést kapott. Ezt az ellenőrzést egy eseti albizottság, az ún. Biztonsági Ellenőrző Bizottság hajtja végre.

A Biztonsági Ellenőrző Bizottság tagállamonként egy, az adott tagállamot képviselő és a hatáskörrel rendelkező tagállami biztonsági hatóságokkal szoros együttműködésben kiválasztott tagból, valamint – szükség szerint – az érintett programbizottság(ok) képviselőiből áll oly módon, hogy a bizottságban azok az országok képviseltetik magukat, amelyekhez az érintett pályázatokat benyújtó pályázók tartoznak. A bizottság elnöke a Bizottság képviselője.

A bizottság ellenőrzi, hogy a pályázó valamennyi biztonsági szempontot megfelelő módon figyelembe vette-e. Minden egyes pályázat ellenőrzését a bizottság azon tagja végzi, akinek országához az adott pályázatot benyújtó pályázó tartozik.

A folyamatban az érintett országok képviselői közös álláspontot alakítanak ki arról, hogy a következő három ajánlás közül melyiket fogalmazzák meg:

minősítése nem szükséges: az EKT égisze alatt megkötendő támogatási megállapodás előkészítésére irányuló eljárások megkezdhetők (az előkészítést illetően azonban, ha szükséges, megfogalmazhatók ajánlások),

minősítése szükséges: a bizottság konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az EKT égisze alatt megkötendő támogatási megállapodás előkészítéséhez, olyan feltételek formájában, amelyeknek teljesülését a támogatási megállapodásban ki kell kötni. Az EKT-cselekvés ilyenkor a továbbiakban – az EKT-cselekvés által felhasznált/előállított információknak a biztonsági szempontokra vonatkozó záradék és az annak mellékletét képező biztonsági minősítési útmutató tanúsága szerinti legmagasabb minősítési szintjének megfelelő EU-minősítési szinten – minősített cselekvésnek (49) minősül,

a pályázat biztonsági szempontból túlságosan érzékeny ahhoz, hogy finanszírozásban részesüljön, mert a pályázók nem rendelkeznek a minősített adatok helyes kezeléséhez szükséges tapasztalatokkal, készségekkel és/vagy engedélyekkel. A pályázat ilyenkor elutasítható. Ha így történik, az ERCEA köteles megindokolni az elutasítást, kivéve abban az esetben, ha az indokolás biztonsági szempontból maga is minősítve van.

E közös álláspont alapján meg kell határozni a minősítés szintjét. Ennek alapján az ERCEA a támogatási megállapodás előkészítése és végrehajtása során – az összes érintett nemzeti biztonsági hatósággal együtt – ellenőrzi a minősített adatok helyes kezelésének biztosításához szükséges összes eljárás és cselekvés meglétét.

D.   Kiviteli és transzferengedélyek

A pályázat – biztonsági minősítésétől függetlenül – akkor is tekinthető biztonsági szempontból érzékenynek, ha kiviteli vagy transzferengedélyezés alá tartozó anyagok cseréjét irányozza elő.

Ebben az összefüggésben a pályázónak követnie kell a nemzeti és az európai uniós (50) jog irányadó rendelkezéseit. Ha az előirányzott munka elvégzéséhez kiviteli engedélyre (vagy EU-n belüli engedélyre) van szükség, akkor a pályázónak egyértelmű nyilatkozatot kell tennie a kiviteli vagy transzferengedély meglétére vonatkozó követelményről, és másolatban be kell nyújtania a kiviteli vagy transzferengedély (vagy az annak megadására irányuló kérelem) egy példányát.

E.   Nemzetközi együttműködés

Harmadik ország (51) jogalanyainak részvételét előirányzó, biztonsági szempontból nem minősített EKT-cselekvésre irányuló pályázatok nem utasíthatók el azon az alapon, hogy biztonsági aggályokat vetnek fel. E szabály alól kizárólag a következő esetben tehető kivétel:

ha a téma a munkaprogram értelmében nem nyitott a nemzetközi együttműködés előtt: ilyenkor nem fogadható el az a pályázat, amely nemzetközi együttműködést irányoz elő,

ha a pályázat „biztonsági szempontból vizsgálandó” jelzést kapott: ilyenkor a pályázatot a fentiekben leírt eljárással biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni.


(1)  HL L 57., 2007.2.24., 14. o.

(2)  HL L 400., 2006.12.30., 243. o.

(3)  HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(4)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7)  Kivételt képezhetnek ez alól a részvételi szabályok 14. cikkében említett koordinációs és támogatási cselekvések.

(8)  http://cordis.europa.eu/home_en.html; http://ec.europa.eu/research/participants/portal; http://erc.europa.eu

(9)  Kivételes esetekben a kutatásvezető maga is minősülhet pályázó jogalanynak.

(10)  Az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer üzemeltetője felveheti a kapcsolatot a pályázóval a benyújtással kapcsolatban felmerülő technikai problémák tisztázása, illetőleg megoldása céljából.

(11)  A pályázatban megadott információk teljességét a független szakértők fogják ellenőrizni. Az elfogadhatóság ellenőrzése csupán az egyes részek és nyomtatványok meglétének, valamint a kért kiegészítő dokumentumok érvényességének megvizsgálására szorítkozik.

(12)  A pályázatok elbírálása általában annak a finanszírozási rendszernek a kritériumai alapján történik, amelynek keretében benyújtották. Abban az esetben például, ha a finanszírozási rendszer megválasztása tévesen történt, az ERCEA dönthet úgy, hogy a pályázatot másik finanszírozási rendszer kritériumai alapján bírálja el. Erre azonban csak akkor van mód, ha egyértelmű, hogy a pályázat nem vagy csak nagyon csekély mértékben felel meg az eredetileg választott finanszírozási rendszer kívánalmainak, és a kérdéses pályázati felhívás más, megfelelőbb finanszírozási rendszer keretében is lehetővé teszi pályázatok benyújtását.

(13)  A bizottság tagjai az ERCEA munkatársai és – szükség szerint – a Bizottság más olyan munkatársai közül kerülnek ki, akik jogi kérdésekben és/vagy az informatikai rendszerek területén kellő szakértelemmel rendelkeznek. A bizottság a pályázatnak magának és a pályázat benyújtási körülményeinek vizsgálata alapján szaktanáccsal szolgál annak megítéléséhez, hogy a pályázatot az elfogadhatóság hiánya miatt el kell-e utasítani. A bizottság konkrét kérdések tisztázása végett felveheti a kapcsolatot a kutatásvezetővel és a pályázó jogalannyal.

(14)  A témában érintett szakosodott EU-ügynökségek munkatársai független szakértőnek minősülnek.

(15)  Részvételi szabályok 17. cikk (2) bekezdés.

(16)  Koordinációs és támogatási cselekvések esetében a Tudományos Tanács általi kiválasztás nem minden esetben szükséges a szakmai értékelők kijelöléséhez.

(17)  A részvételi szabályok és/vagy az ERCEA-nak történő hatáskör-átruházást szabályozó, 2008. október 8-i C(2008) 5694 bizottsági határozat alapján.

(18)  A kutatás területén az Európai Unió törekszik a nemek egyensúlyának biztosítására és a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésére. E vonatkozásban a Bizottság által létrehozott bizottságokban és szakértői csoportokban a nemek egyensúlyáról szóló, 2000. június 19-i 2000/407/EK bizottsági határozat rendelkezései irányadók. Ugyancsak e vonatkozásban a részvételi szabályok 17. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn”.

(19)  A vonatkozó pályázati útmutató legfeljebb három személy esetében teheti lehetővé, hogy a pályázó kérje kizárásukat.

(20)  Az okoknak nyilvánvalóaknak kell lenniük, és olyan helyzetre – például közvetlen tudományos rivalizálásra vagy ellenséges szakmai viszonyra – kell vonatkozniuk, amely lehetetlenné vagy kétségessé teszi a kérdéses értékelő objektivitását.

(21)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(22)  Részvételi szabályok 15. cikk.

(23)  A pályázatok elbírálása általában annak a finanszírozási rendszernek a kritériumai alapján történik, amelynek keretében benyújtották. Abban az esetben például, ha a finanszírozási rendszer megválasztása tévesen történt, az ERCEA dönthet úgy, hogy a pályázatot másik finanszírozási rendszer kritériumai alapján bírálja el. Erre azonban csak akkor van mód, ha egyértelmű, hogy a pályázat nem vagy csak nagyon csekély mértékben felel meg az eredetileg választott finanszírozási rendszer kívánalmainak, és a kérdéses pályázati felhívás más, megfelelőbb finanszírozási rendszer keretében is lehetővé teszi pályázatok benyújtását.

(24)  A részvételi szabályok 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(25)  Közöttük a pályázat elbírálására kijelölt bírálóbizottság(ok)tól eltérő bírálóbizottságok tagjai, valamint véleményezők is lehetnek.

(26)  Ideértendők a több bírálóbizottság működési területére vagy több szakterületre vonatkozó olyan interdiszciplináris pályázatok is, amelyekhez az elbírálás céljából több bírálóbizottság tagjai vagy további véleményezők is hozzá vannak rendelve.

(27)  Részvételi szabályok 15. cikk (2) bekezdés.

(28)  A 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.) értelmében.

(29)  A jogorvoslati eljárás nem helyettesíti az ERCEA és a Bizottság tevékenységével kapcsolatban rendelkezésre álló rendes csatornákat: a Bizottság Főtitkárságához való fordulás lehetőségét a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat (társadalmi kapcsolatok) megszegésekor, az európai ombudsmanhoz való fordulás lehetőségét hivatali visszásság esetén, illetőleg az Európai Unió Bíróságnál történő keresetindítás lehetőségét természetes vagy jogi személyt érintő határozattal szemben.

(30)  Az ERCEA által a 3.1.7. szakasznak megfelelően összeállított végleges lista alapján.

(31)  Ezek az adatok magukban foglalhatják a kutatásvezetők és a pályázó jogalanyok nevét, valamint a pályázatok címét és rövidített címét.

(32)  Alvállalkozók és/vagy koordinációs és támogatási cselekvések kedvezményezettjei.

(33)  A kutatásvezetők és/vagy a gazdaintézmények.

(34)  Szükség esetén ideértve az „Ötletek” egyedi programban előírt programbizottsággal lefolytatott konzultációk lezárását is.

(35)  A részvételi szabályok 16. cikkének (4) bekezdése, valamint a hetedik keretprogramból támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzésekről a Bizottság által elfogadott szabályok (C(2007) 2466) alapján.

(36)  Ezek a további feltételek tartalmazhatnak az etikai értékeléssel kapcsolatos követelményeket.

(37)  Költségvetési rendelet 114. cikk.

(38)  Vagy az értékelésre irányuló munkafolyamat kapcsán adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó alvállalkozó.

(39)  A következő szakterületek a DG RTD felelősségi körébe tartoznak, és az ezeket a szakterületeket érintő pályázatok esetében a DG RTD automatikusan hajt végre etikai felülvizsgálatot: emberi embrionális őssejtek, főemlősök (az emberen kívül), emberi beavatkozás.

(40)  Mint például a klinikai kísérletek, valamint az élő embereken invazív technikákat (pl. szövetminta kivétele) alkalmazó kutatások.

(41)  Az ezeket a szakterületeket érintő pályázatok esetében a DG RTD automatikusan hajt végre etikai felülvizsgálatot.

(42)  A Bizottság 2006. július 24-én kelt nyilatkozatának (HL L 412., 2006.12.30., 42. o.) figyelembevételével.

(43)  HL L 400., 2006.12.30., 243. o.

(44)  Az ERCEA az e visszatérítési szabályokban előírt papíralapú űrlapok és eredeti dokumentumok beküldésének lehetővé tétele céljából a későbbiekben elektronikus rendszert hozhat létre.

(45)  A meghallgatásra meghívott személytől általános szabályként nem várható el, hogy a kiindulási helyet, illetőleg a meghallgatás helyszínét 7.00 előtt (vasútállomás vagy más közlekedési mód), illetőleg 8.00 előtt (repülőtér) elhagyja; hogy a meghallgatás helyszínére 21.00 után (repülőtér), illetőleg 22.00 után (vasútállomás vagy más közlekedési mód) érkezzen; valamint hogy a kiindulási helyre 23.00 után (repülőtér, vasútállomás vagy más közlekedési mód) érkezzen vissza.

(46)  Az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, többször módosított, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.) értelmében.

(47)  A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat 27. szakasza értelmében „biztonsági szempontokra vonatkozó záradék”: „az egyedi szerződéses feltételek szerződő hatóság által összeállított jegyzéke, amely szerves részét képezi az EU minősített információhoz való hozzáférést vagy ilyen információ létrehozását magában foglaló minősített szerződésnek, és amely meghatározza a biztonsági követelményeket vagy a minősített szerződés biztonsági védelmet igénylő elemeit”.

(48)  A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat értelmében.

(49)  A bizalmas adatok kezelésére valamennyi vonatkozó közösségi jogi aktust alkalmazni kell, beleértve az intézmények belső szabályait, köztük a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozatot is.

(50)  A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(51)  Ebben az összefüggésben „harmadik ország”: olyan nem EU-tagállam ország, amely nem társult országa a hetedik keretprogramnak.


IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

11.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/71


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. április 26.)

a C 39/03 (korábbi NN 119/02) állami támogatási programról, amelyet Görögország hajtott végre a légi fuvarozók javára a 2001. szeptember 11–14. között elszenvedett veszteségek nyomán

(az értesítés a C(2006) 1580. számú dokumentummal történt)

(csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/768/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett cikkeknek megfelelően felkérték az érdekelteket észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

Az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének alkalmazása keretében a görög közlekedési miniszter 2002. szeptember 24-i, a Bizottságnál 2002. szeptember 26-án TREN (2002) A/66844 hivatkozási számon iktatott levelében a 2001. szeptember 11-i merényletek következtében a légi fuvarozók által elszenvedett veszteségek enyhítésére irányuló programot jelentett be a Bizottságnak.

(2)

Mivel a programot a Bizottság általi hivatalos jóváhagyás előtt hajtották végre, NN 119/2002 számon nem bejelentett támogatásként vették nyilvántartásba. E tényről a Bizottság szolgálatai 2002. október 28-án tértivevényes levélben értesítették a görög hatóságokat (TREN (2002) D/17401).

(3)

A Bizottság 2003. május 27-i levelében tájékoztatta Görögországot határozatáról, amely szerint e támogatás tekintetében megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó támogatással kapcsolatban.

(5)

A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az érdekelt felek részéről.

(6)

Görögország az eljárás megindítására vonatkozó első észrevételeit a 2003. december 3-án kelt és a Bizottságnál 2003. december 10-én az SG (2003) A/12211 hivatkozási számon iktatott levelében tette meg.

(7)

E levélben Görögország bejelentette, hogy további információkat fog benyújtani. Mivel ezt mégsem tették meg, a Bizottság szolgálatai 2004. március 15-i levelükben (TREN D (2004) 4128) utolsó lehetőséget biztosítottak a görög hatóságoknak, hogy az információkat tizenöt napon belül benyújtsák; a Bizottság jelezte a görög hatóságoknak, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg döntését. A görög hatóságok erre a levélre nem válaszoltak.

2.   A BEJELENTETT TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(8)

Az egyesült államokbeli 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a légtér egyes részeit több napra lezárták. Ez különösen az Egyesült Államok légtere esetében volt így, amely 2001. szeptember 11. és szeptember 14. között teljesen le volt zárva, és csak 2001. szeptember 15-től nyitották meg fokozatosan újra a légi forgalom előtt. Más államok is hasonló intézkedések meghozatalára kényszerültek területük egészére vagy egy részére vonatkozóan.

(9)

Emiatt ezen kezdeti időszak alatt a légitársaságoknak törölniük kellett az érintett légteret használó járatokat. Ugyanígy, a légitársaságok veszteséget szenvedtek a forgalom további részét érintő zavarok következtében, illetve amiatt, hogy az utasok egy részét nem tudták végső célállomásukra eljuttatni.

(10)

Az események kiterjedtsége és váratlansága, valamint a légitársaságok számára okozott költségekre tekintettel a tagállamoknak mérlegelniük kellett rendkívüli kártalanítási intézkedések elfogadását.

(11)

Az e határozat tárgyát képező program a légitársaságok által a 2001. szeptember 11–15. közötti időszakban elszenvedett veszteségekért való kártalanításról rendelkezik; a bejelentett program azonban az ezen időszakon kívül felmerült költségek megtérítéséről is rendelkezik.

(12)

A görög hatóságok a bejelentett program alátámasztásaként azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok légterének lezárása 2001. szeptember 14-ét követően is közvetlen következményekkel járt a légitársaságokra nézve, mivel az Olympic Airways New Yorkba tartó szeptember 16-i járatát az ottani leszállás lehetségességére vonatkozó információk hiányában megelőző jelleggel törölték. Ugyanígy kártalanítást nyújtottak a 2001. szeptember 15-ére vonatkozó költségek után is.

(13)

A támogatható légitársaságok a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet (3) alapján a görög hatóságok által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozók.

(14)

A görög hatóságok kifejtették, hogy konzultáltak az összes jogosult légitársasággal; a helyi hatóságok 2001. október 24-i és 2001. december 5-i levelükben az összes görög légitársaságot felhívták kártalanítás iránti kérelem benyújtására, de csak három társaság nyújtott be ilyen kérelmet. A három társaság egyike, az Axon Airlines 2001. december 3-án, vagyis a kifizetések 2002 júliusában történő teljesítése előtt beszüntette tevékenységét; Görögország ezért úgy döntött, e társaság számára nem folyósít kártalanítást, mivel annak célja az volt, hogy lehetővé tegye a társaságok számára tevékenységük folytatását anélkül, hogy a merényletek következtében felmerült költségek túlzottan megterhelnék őket. A másik két társaság, amelyek javára a kifizetéseket ténylegesen teljesítették, az Olympic Airways (a továbbiakban: OA) és az Aegean Cronus (a továbbiakban: AC) volt.

(15)

Bejelentésükben a görög hatóságok jelezték, hogy az e társaságok számára kifizetett összegek 4 827 586 eurót tesznek ki az OA esetében és 140 572 eurót az AC esetében, vagyis a görög hatóságok 2002. szeptember 24-én összesen 4 968 158 euro összegű támogatást jelentettek be. Az összegeket az e tárgyban elfogadott görög törvénynek megfelelően a görög repülőterek korszerűsítésére szánt „TASS” és „TAEA” alapokból folyósították.

(16)

A görög hatóságok jelezték, hogy a társaságok megkapták a Bizottság 2001. november 14-i levelének másolatát, és hogy ez képezte a kártalanítási kérelmek alapját.

(17)

Görögország azon veszteségeket, amelyek tekintetében kártalanítás nyújtható, a légi fuvarozók által elszenvedett és közvetlenül az eseményekhez kapcsolódó veszteségként határozta meg; ezek magukban foglalják az utasszállításból és az áruszállításból eredő bevételek kiesését, a rendeltetési helyüket el nem ért termékküldemények megsemmisítéséből eredő veszteségeket, a légtérzár miatt a járatok eltereléséből és a légi járművek által más reptereken töltött időből eredő költségeket, valamint az utasok és a légi járatok személyzete elszállásolásának költségeit.

(18)

A bejelentés szerint a kártalanításra jogosító veszteségek nem korlátozódtak azokra az útvonalakra, amelyeket az egyes államoknak az események után hozott, a légtér egy részének lezárására vonatkozó döntése közvetlenül érintett; a veszteségek az üzemeltetők teljes hálózatára vonatkoztak, és a kártalanítást a hálózatuk egészén elszenvedett teljes veszteség után folyósították.

(19)

Görögország a kedvezményezettekre vonatkozóan többé-kevésbé részletes információkat közölt a Bizottsággal.

(20)

Görögország a bejelentésben tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kártalanítás teljes összege kevesebb volt, mint a társaság forgalmának 4/365-öd része. A kártalanítás nem csak az Egyesült Államokba, Kanadába és Izraelbe tartó járatokat érintette, hanem a társaság hálózatának egészét.

(21)

A kártalanítás összege, vagyis az 1 645 000 000 GRD (4 827 586 EUR) az alábbiak szerint oszlott meg:

1.

Az utasforgalommal összefüggő bevételkiesések

E bevételek kerekítve 1 390 000 000 GRD-t (vagyis 4 079 237 EUR) tettek ki, ebből körülbelül 1 234 500 000 GRD (3 622 894 EUR) vonatkozott a 2001. szeptember 11–15. közötti időszakra; ebből körülbelül 821 000 000 GRD (2 409 393 EUR) felelt meg az észak-atlanti légtérben elszenvedett veszteségnek. A fennmaradó körülbelül 413 000 000 GRD (1 212 203 EUR) a társaság hálózatának többi részén, vagyis lényegében a hazai és az európai hálózaton elszenvedett veszteségeknek felel meg, de ide tartozik a Közel-Kelet, Afrika, Ausztrália és Ázsia is.

Körülbelül 150 000 000 GRD (440 206 EUR) összeg az észak-atlanti hálózaton 2001. szeptember 16-án elszenvedett veszteségnek felel meg.

A görög hatóságok kifejtették, hogy a kártalanítás összegét oly módon számították ki, hogy a társaság által a meghatározott időszakban bonyolított forgalmat összevetették a megelőző hét megfelelő napjain a társaság által bonyolított forgalommal, majd ezt a 2000. év megfelelő időszakában mutatkozó fluktuációnak megfelelően kiigazították. A veszteséget minden egyes célállomás-kategória esetében az ezen időszakban jellemző átlagár alapján számították ki.

2.

Egyéb kiesett bevételek és felmerült költségek

Itt elsősorban a következőkről van szó:

a)

áruszállításból eredő bevételek kiesése: 95 000 000 GRD, vagyis 278 797 EUR,

b)

áruk megsemmisítésével összefüggő költségek: 6 000 000 GRD, vagyis 17 608 EUR,

c)

a kiegészítő biztonsági ellenőrzésekkel összefüggő költségek: összesen 19 000 000 GRD, vagyis 55 759 EUR,

d)

már elindult járatok törlésével és elterelésével, valamint a gépekre külföldön elrendelt felszállási tilalommal összefüggő költségek: 17 384 737 GRD, vagyis 51 019 EUR,

e)

a hazaszállító járatok (ún. „ferry flights”) (4) rendkívüli költségei: 163 000 000 GRD, vagyis 478 357 EUR,

f)

szállásköltségek és túlóradíjak: 50 000 000 GRD, vagyis 146 735 EUR.

3.

Érvényesített levonások

A levonások a megtakarított üzemanyagra vonatkoztak, 95 000 000 GRD, azaz 278 797 EUR összegben.

(22)

Görögország jelezte a Bizottságnak, hogy a teljes kártalanítás megállapítására hasonló alapon került sor, azonban annak összege kifejezetten alacsonyabb volt, mivel a társaság nem rendelkezett transzatlanti járatokkal. A kártalanítás 47 900 000 GRD-t, vagyis 140 572 EUR-t tett ki.

(23)

A Bizottság a támogatási program Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó kétségei miatt hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott, tekintettel egyrészt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az egyesült államokbeli terrorcselekmények légiközlekedési ágazatra gyakorolt következményeiről szóló, 2001. október 10-i bizottsági közlemény (5) (a továbbiakban: 2001. október 10-i közlemény) 35. pontjában megjelölt időszak túllépésre, másrészt – és különösen – a rendkívüli események hiányára és 2001. szeptember 14-ét követően a kártalanításra jogosító veszteségek jellegének megváltozására.

3.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(24)

A Bizottsághoz az egy hónapos határidőn belül egyetlen érdekelt harmadik fél sem nyújtott be észrevételt.

4.   GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(25)

A görög hatóságok az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt egy hónapos határidőn belül nem juttattak el a Bizottsághoz további észrevételeket. A görög hatóságok 2003. július 23-i, a Bizottságnál július 28-án TREN (2003) A/26329 hivatkozási számon iktatott levele a 2003. május 27-i határozatra adott választ tartalmazott, azonban tartalma csak a bizalmas információk közzététel céljából való elhagyására vonatkozott. A görög hatóságok végül a Bizottság első határozattervezetének elkészítését követően, 2003. december 3-án nyújtottak be észrevételt. Ugyanebben a levélben bejelentették egy további beadvány benyújtását is, azonban az észrevételek kiegészítésére vonatkozó újabb felszólítás ellenére, amelyet a Bizottság szolgálatai 2004. március 15-én küldtek meg Görögországnak, a bejelentett kiegészítést nem küldték meg.

(26)

2003. december 3-i levelükben a görög hatóságok a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon részletezték az OA tekintetében bejelentett összegek egy részét; nevezetesen többek között a 2001. szeptember 11–14. közötti időszakra, valamint a szeptember 14-ét követő időszakra vonatkozó összegeket. Az AC tekintetében bejelentett összegekről nem nyilatkoztak.

1.   Az OA által a 2001. szeptember 11–14. közötti időszakban elszenvedett károk

(27)

Görögország kifejtette, hogy az OA által 2001. szeptember 11–14. között elszenvedett veszteségekre az Egyesült Államok, Kanada és Izrael légtere lezárásának következményeként került sor. Emiatt 6 transzatlanti oda-vissza járatot, valamint egy Izraelbe tartó menettérti járatot töröltek; az e járatokon utazni kívánó, igazolt utasok száma és az utasonkénti átlagos bevétel alapján Görögország kijelentette, hogy az OA 654 650 000 GRD, vagyis körülbelül 1 921 203 EUR összegű kárt szenvedett, amelynek alapján kártalanításra volt jogosult.

(28)

A görög hatóságok ezenkívül kiemeltek két további költséget, amelyek az OA-nál ezen időszak alatt merültek fel. Az első ilyen költség annak következtében merült fel, hogy egy repülőgép az egész érintett időszak alatt Kanadában tartózkodott; ez 12 967 457 GRD-t, azaz körülbelül 38 056 EUR-t tett ki. A második ilyen költség egy szeptember 11-én Athénból az Egyesült Államokba tartó járat visszafordulásához kapcsolódik, és 1 165 600 GRD-t, vagyis 3 421 EUR-t tett ki.

(29)

A Görögország által az OA tekintetében előadott, a 2001. szeptember 11–14-ig tartó időszakra vonatkozó költségek összesen 668 783 057 GRD-t, azaz körülbelül 1 962 680 EUR-t tettek ki.

2.   Az OA által 2001. szeptember 14-ét követően elszenvedett károk

(30)

Görögország az OA-nál 2001. szeptember 14. után felmerült további költségekre is hivatkozik, amelyek három, szeptember 15-i és 16-i transzatlanti (egy az Egyesült Államokba és két Kanadába tartó) menettérti járattal függtek össze. Az e járatokon utazni kívánó igazolt utasok és az utasonkénti átlagos bevétel alapján Görögország kijelentette, hogy az OA 333 000 000 GRD összegű kárt szenvedett, amely után kártalanítás nyújtható. Görögország kijelentése szerint ezen összeg 1 270 726 EUR-nak felel meg; meg kell azonban jegyezni, hogy itt kétségkívül számítási hibáról van szó, mivel a drachma eurozónába való belépéskori árfolyamának – vagyis az 1 EUR = 340,75 GRD árfolyamnak – az alkalmazásával körülbelül 977 257 EUR összeget kapunk.

(31)

A 2001. szeptember 15-én New Yorkba tartó járatot résidő hiányában törölték; bár a JFK repülőteret szeptember 14-én athéni idő szerint 23 órakor újból megnyitották, a résidők iránti nagy igény miatt az OA nem tudott résidőhöz jutni. Görögország előadta, hogy kérte az OA-tól ezen helyzet igazolását, amelyet a Bizottságnak is meg kellett volna küldenie. Mivel a Bizottsághoz további levél nem érkezett, erre nem került sor.

(32)

A szeptember 15-én és 16-án Kanadába tartó járatokat törölték, mivel a repülőgép Kanadában tartózkodásra kényszerült, és későn tért vissza. Görögország előadja, hogy az OA-nak más tervezett légi járatok miatt szeptember 15-én nem állt rendelkezésére másik távolsági repülőgép. A szeptember 16-i járatot illetően az érintett repülőgép késői visszatérése nem tette lehetővé a műszaki ellenőrzések elvégzését és a Kanadába induló újabb járat számára leszállási résidők megszerzését, ezért az OA törölte a járatot.

(33)

Az OA-nál felmerült és említett költségek második típusa az OA által biztosított hazaszállító járatokhoz kapcsolódik; 3 járatról van szó (egy az Egyesült Államokba indult 2001. szeptember 18-án, kettő pedig Kanadába, szeptember 20-án és 26-án), amelyeket a görög hatóságok szerint azért biztosítottak, mivel az Egyesült Államok, illetve Kanada kormánya nyomást gyakorolt az OA-ra az utasok Athénból Észak-Amerikába történő hazaszállítása érdekében. Az érintett utasok a rendes jegyárat fizették, de a repülőgépek üresen tértek vissza Athénba. A visszautak költsége, amelyet az ún. blokkórák, vagyis a repülőgépek repülési ideje alapján számítottak ki, összesen 166 051 680 GRD-t, vagyis körülbelül 487 312 EUR-t tett ki.

(34)

A Görögország által az OA tekintetében előadott, a 2001. szeptember 14-ét követő időszakra vonatkozó költségek összesen 499 051 680 GRD-t, azaz körülbelül 1 464 569 EUR-t tettek ki. A Görögország által 2003. december 3-i levelében előadott állítások összessége tehát arra irányul, hogy az összes érintett időszak tekintetében 1 167 834 737 GRD, vagyis körülbelül 3 427 249 EUR összegű kártalanítást igazoljon.

5.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(35)

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében eltérő rendelkezés hiányában a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott minden olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(36)

A légitársaságoknak nyújtott támogatások a légitársaságoknak biztosított állami forrásnak minősülnek, és így nyilvánvaló gazdasági előnyt jelentenek ezek számára.

(37)

A szóban forgó, a légi közeledési ágazatra irányuló intézkedés jellegét tekintve szelektív. Ezenkívül a program által kedvezményezett légitársaságok kifejezetten meg voltak határozva.

(38)

A légi közlekedési szolgáltatások piacán, amely 1993. január 1., a 2407/92/EGK rendelet, a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet (6) és a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól szóló, 1992. július 23-i 2409/92/EGK tanácsi rendelet (7) hatálybalépése óta liberalizált, az egyes tagállamok légitársaságai versenyben állnak a más tagállamok légitársaságaival. A jelen ügyben a bejelentés szerint támogatásra jogosult légitársaságok aktívan tevékenykednek a közösségi piacon. Az e légitársaságoknak nyújtott támogatások és a számukra ebből eredő előnyök érintik a tagállamok közötti kereskedelmet és alkalmasak a verseny torzítására.

(39)

Az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és csak akkor tekinthetők a Szerződéssel összeegyeztethetőnek, ha az előírt mentességek valamelyikének hatálya alá tartoznak.

(40)

A 87. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában előírt mentességek nem alkalmazhatók, mivel a jelen ügyben nem a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatásról vagy a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország egyes területeinek nyújtott támogatásról van szó.

(41)

Mivel szintén nem az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatásról, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, vagy az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatásról van szó, a 87. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában biztosított mentességek sem jöhetnek szóba.

(42)

Végül a 87. cikk (3) bekezdésének b) és d) pontjában biztosított mentességek, amelyek valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatásra, illetve a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra vonatkoznak, a jelen ügyben szintén nem relevánsak.

(43)

A Szerződés 87. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében a közös piaccal összeegyeztethető: „a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás”. 2001. október 10-i közleményében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2001. szeptember 11-i események a Szerződés 87. cikke (2) bekezdése b) pontja értelmében vett rendkívüli eseménynek tekinthetők.

(44)

A 2001. október 10-i közlemény 35. pontjában a Bizottság kifejti, hogy mely feltételeket tart szükségesnek ahhoz, hogy úgy tekintse, az ezen eseményekhez kapcsolódó kártalanítások eleget tesznek a 87. cikk (2) bekezdése b) pontjában foglalt feltételeknek:

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2001. szeptember 11. és14. közötti amerikai légtérzárból közvetlenül eredő költségek a 2001. szeptember 11-i események közvetlen következményei. Következésképpen a tagállamok e költségek után a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján kártalanítást nyújthatnak, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesznek:

a kártalanítást megkülönböztetéstől mentesen, az adott tagállam valamennyi légitársaságának nyújtják;

a kártalanítás kizárólag a 2001. szeptember 11. és 14. között, az amerikai hatóságok által elrendelt légtérzár következtében keletkezett költségekre vonatkozhat;

a kártalanítás összegét pontosan és objektíven kell meghatározni, oly módon, hogy az adott légitársaság által az érintett négy nap alatt bonyolított forgalmat össze kell vetni az ugyanazon légitársaság által a megelőző héten bonyolított forgalommal, a 2000. év megfelelő időszakában mutatkozó fluktuációnak megfelelően kiigazítva. A kártalanítás maximális összege, amelynek megállapítása során egyaránt figyelembe kell venni a felmerült és az elkerült költségeket, az e négy nap tekintetében megfelelően megállapított bevételkiesésnek felel meg. Ezen összegnek azonban alacsonyabbnak kell lennie, mint a vállalkozás forgalmának négy háromszázhatvanötöde.

(45)

A Bizottság megállapítja, hogy annak ellenére, hogy hivatalosan csak három légitársaság kért a felmerült költségek utáni kártalanítást, a program alapján az érintett tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező valamennyi légifuvarozó jogosult támogatásra. A három közül az egyik, az Axon Airlines kizárása arra hivatkozással, hogy a programról a vállalkozásokat értesítő levél kiküldése, valamint a támogatás folyósítása idején már nem működött, nem teszi a programot diszkriminatívvá. Az intézkedés tehát nyilvánvalóan megkülönböztetéstől mentesen került kialakításra. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy Görögország válaszában csak az OA-nál felmerült költségekre és az e társaság által kapott kártalanításra vonatkozó adatokat szolgáltatott, az AC-re vonatkozóan semmilyen információval nem szolgált.

(46)

A fentiekben bemutatott kártalanítások nagy részben a Bizottság által a 2001. október 10-i közleményben említett és az e tárgyban hozott korábbi határozataiban (8) figyelembe vett, 2001. szeptember 11–14-ig terjedő időszakra vonatkoztak; ugyanakkor azonban 2001. szeptember 15-ét és az ezt követő időszakot is érintették.

(47)

2001. október 10-i közleményében a Bizottság elfogadta az amerikai hatóságok által elrendelt légtérzár közvetlen következményeiért nyújtandó kártalanítás elvét. A bizottsági közlemény alkalmazásának gyakorlati szabályait a Bizottság szolgálatainak a tagállamokhoz intézett, 2001. november 14-i levele rögzítette; e levél különösen az „amerikai légtérben a teljes forgalomra elrendelt felszállási tilalom és az ennek következtében az európai légtérben beálló zavarok” között megállapítandó közvetlen kapcsolatra hivatkozott. E tekintetben a szóban forgó intézkedés, mint azt a görög hatóságok az eljárás megindítására adott válaszukban kifejtették, a légtérzár – így az észak-amerikai (Egyesült Államok és Kanada) és az izraeli légtérzár – által érintett útvonalakra vagy hálózatokra korlátozott kártalanításról rendelkezik. Ezt az elvet a Bizottság az e tárgyban hozott korábbi határozataiban (9) alkalmazta.

(48)

A 2001. szeptember 11–14. közötti időszakot és az ezen időszak alatt elszenvedett, a légtérzárhoz közvetlenül kapcsolódó veszteségeket illetően az intézkedés tehát megfelel a Bizottság által e tekintetben megállapított korlátozásoknak és különösen a közvetlen kapcsolat követelményének, amelynek a kártalanításra jogosító költség és a légtérzár között kell fennállnia.

(49)

A kártalanításra jogosító működési veszteségek kiszámításának módja a bizottsági közleményben megállapított módszeren alapul, amelynek részletes számítási szabályait a Bizottság szolgálatainak 2001. november 14-i, a tagállamokhoz intézett levele tartalmazta; az érintett négy nap alatt elszenvedett bevételkiesést a törölt járatokra jegyet foglalt utasok száma alapján állapították meg. Az utasonkénti veszteség teljes értékét illetően a görög hatóságok válaszukban kifejtették, hogy az az OA által elszenvedett tényleges veszteségnek, vagyis 654 650 000 GRD, azaz körülbelül 1 921 203 EUR összegű kárnak felelt meg.

Ugyanígy, a további kártalanításra jogosító költségek, amelyek az érintett időszakban egy repülőgép elhúzódó kanadai tartózkodásával függtek össze és 12 967 457 GRD-t (körülbelül 38 056 EUR-t) tettek ki, valamint 2001. szeptember 11-én egy eredetileg az Egyesült Államokba tartó gép Athénba történő visszairányításának költségei, ami további 1 165 600 GRD-t, vagyis 3 421 EUR-t tett ki, szintén ezt a megközelítést követi.

Végül pedig a tagállam által alkalmazott, a forgalom 4/365-ödének megfelelő felső korlát megfelel a Bizottság által meghatározottnak.

A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy ez a számítás a közleményben meghatározott, a négy nap alatt elszenvedett nettó bevételkiesésnek megfelelő maximális összeg keretén belül marad.

(50)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a Görögország által az OA javára a 2001. szeptember 11–14. közötti légtérzárra tekintettel elfogadott és 668 783 057 GRD, vagyis körülbelül 1 962 680 EUR összegű intézkedések megfelelnek a 2001. október 10-i közleményben rögzített szabályoknak; következésképpen az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek.

(51)

A Bizottság 2001. október 10-i közleményének 35. pontjában elismerte ugyan az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11 és 14. között bevezetett légtérzár „rendkívüli esemény” jellegét és az e légtérzárból eredő veszteségekért nyújtott kártalanítások Szerződéssel való összeegyeztethetőségét, nem fogadta el ugyanakkor, hogy az e légtérzárral közvetett módon összefüggő egyéb károkért nyújtott kártalanítást is ilyennek tekintse. Ez a helyzet különösen a légitársaságok által a légtér szeptember 15-i újbóli megnyitását követően elszenvedett veszteségek esetében.

(52)

A Bizottság 2001. október 10-i közleményében kifejtette, hogy a kártalanításra jogosító veszteségeknek „az … elrendelt légtérzár következtében keletkezett” veszteségeknek kell lenniük.

(53)

A Bizottság megállapítja ugyanakkor, hogy szeptember 14-ét követően nem volt fennakadás a közlekedésben, kizárólag a légi járatok érintett légitársaságok általi korlátozott üzemeltetéséről beszélhetünk.

(54)

Ez a helyzet a Görögország által az OA javára tett intézkedések esetében is, amelyek elsősorban a szeptember 15-én és 16-án nem indított tengeren túli – egy Egyesült Államokba tartó és kettő Kanadába tartó – három menettérti járatot érintettek, ami az OA számára 333 000 000 görög GRD, azaz körülbelül 977 257 EUR kárt jelentett.

(55)

Először is a New York-i résidő hiányát illetően ugyanis Görögország megerősíti, hogy a JFK repülőtér szeptember 14-én athéni idő szerint 23 órakor újból megnyitott, és az OA csak azért nem tudott résidőt foglalni, mert sokan nyújtottak be résidő iránti kérelmet. A Bizottság nem rendelkezik egyéb adatokkal annak okáról, hogy egyéb légitársaságokkal ellentétben miért nem szereztek résidőt. Mindenesetre megdőlt tehát az Egyesült Államokba történő repülés általános lehetetlenségére irányuló állítás.

(56)

Ugyanígy a szeptember 15-én és 16-án Kanadába tartó járatok törlése az OA döntéseinek következménye volt, akár amiatt, hogy a társaságnak nem állt rendelkezésére másik távolsági repülőgép és inkább más tervezett járatok biztosítását választotta, akár amiatt, hogy az OA nem tudta időben elvégezni a műszaki ellenőrzést és nem tudott résidőket szerezni, aminek következtében végül törölte a járatot.

(57)

Ugyanígy, az OA által 2001. szeptember 18-án az Egyesült Államokba és 2001. szeptember 20-án és 26-án Kanadába indított és 166 051 680 GRD, vagyis körülbelül 487 312 EUR költséggel járó hazaszállító járatokat illetően maguk a görög hatóságok jelentették ki, hogy ezeket az Egyesült Államok, illetve Kanada kormánya által az utasok Athénból Észak-Amerikába való hazaszállítása érdekében az OA-ra gyakorolt nyomás hatására biztosították. Ezek tekintetében tehát az OA döntéséről volt szó, a jóval a légtérzár időszaka után indított járatokra vonatkozóan. Ez az eljárás automatikusan kizárja a valamely tagállam általi bármilyen finanszírozást. Ha e járatokat adott esetben valóban harmadik állam rendelte meg, úgy az OA feladata – amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez módjában áll –, hogy ezen államoktól költségei megtérítését kérje.

(58)

A Bizottság – a más határozataiban (10) következetesen megállapítottakhoz hasonlóan – a szeptember 11-i merényletek közvetett következményeit, mint például a légitársaságok szeptember 15-től felmerülő üzemeltetési nehézségeit, nem helyezheti azonos szintre a merényletek közvetlen következményeivel, nevezetesen szeptember 14-ig a légtér egyes részeinek teljes lezárásával és ennek következtében a légitársaságok számára a légtér használatának lehetetlenségével. A merényletek közvetett következményei a világgazdaság számos ágazatában sokáig, többé-kevésbé elhúzódó módon érezhetőek voltak, de bármely más gazdasági vagy politikai válsághoz hasonlóan ezek a nehézségek, bármennyire súlyosan érintik is a gazdasági szereplőket, nem minősülnek rendkívüli eseménynek, és következésképpen nem teszik lehetővé a Szerződés 87. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazását.

(59)

A Bizottság ezért a program Szerződéssel való összeegyeztethetetlenségéről határoz a 2001. szeptember 14-ét követő időpontok tekintetében és különösen a Görögország által az OA-ra vonatkozóan és a 2001. szeptember 14-e utáni időszakok tekintetében benyújtott költségek vonatkozásában, amelyek 499 051 680 GRD-t, vagyis körülbelül 1 464 569 eurót tesznek ki, nemcsak a 2001. október 10-i közlemény 35. pontjában szereplő időszak túllépése, hanem és különösen valamely rendkívüli esemény hiánya és a kártanításra jogosító – az időszak meghosszabbodása által okozott – veszteség természetének változása miatt is. E működési támogatások a Szerződés egyéb rendelkezései alapján sem engedélyezhetők. A 2001. szeptember 14-ét követő időszakra vonatkozó támogatások tehát összeegyeztethetetlenek a Szerződéssel. A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy a Görögország által 2003. december 3-i válaszában leírt teljes összeg eltér az eredetileg bejelentett és valószínűleg folyósított összegtől, alacsonyabb annál. A Bizottság tehát emlékeztet arra, hogy az OA-nak nyújtott, a fentiekben említett 668 783 057 GRD, azaz körülbelül 1 962 680 EUR összeget meghaladó bármely támogatás a Szerződéssel összeegyeztethetetlen, ezért azt vissza kell fizettetni.

(60)

Ami a Közlekedési Tanács 2001. október 16-i következtetéseit illeti, amelyekre Görögország bejelentésének alátámasztása érdekében hivatkozik, a Bizottság emlékeztet arra, hogy e következtetések csupán politikai jelzésértékkel bírnak, jogilag nem kötelező erejűek a támogatások összeegyeztethetőségének vizsgálata során. Ezenkívül, bár a Tanács az említett következtetések 7. pontjában felkéri a Bizottságot, hogy a szeptember 14-ét követő időszakot illetően vizsgálja meg „esetről esetre, hogy objektív feltételek mellett milyen kártalanítás nyújtható a rendeltetési országok által az európai légitársaságokra rótt korlátozások ellensúlyozása érdekében”, ugyanakkor azt is jelzi, hogy „egyetlen támogatás vagy kártalanítás sem vezethet a légi fuvarozók közötti verseny torzításához”. A Bizottság által biztosítandó, a légi fuvarozókkal való egyenlő bánásmód értékelése keretében a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szeptember 14-ét követő napokat illetően a más tagállamok légi fuvarozóit érintő egyetlen más javaslatot sem fogadott el.

(61)

Az AC-t illetően a Bizottság megjegyzi, hogy Görögország nem próbált semmilyen információval szolgálni a kifizetés igazolására. A Bizottság tehát kérései ellenére nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek alátámasztanák a támogatás Szerződéssel való összeegyeztethetőségét. Ezenkívül a Bizottság megjegyzi, a görög hatóságok a bejelentésben jelezték, hogy a társaság nem üzemeltet transzatlanti járatokat; következésképpen a Bizottság kevéssé tartja valószínűnek, hogy a fentiekben említett, a kártalanításra jogosító költség és a légtérzár közötti, a 2001. október 10-i közlemény szerinti közvetlen és szükséges kapcsolat fennállása az AC esetében megállapítható lenne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy e támogatás a Szerződéssel összeegyeztethetetlen, ezért vissza kell fizettetni.

6.   KÖVETKEZTETÉSEK

(62)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Görögország a szóban forgó támogatást jogellenesen, a 88. cikk (3) bekezdésének megsértésével hajtotta végre, és arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés részben összeegyeztethetetlen a Szerződéssel, nevezetesen annak 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, ahogy azt a 2001. október 10-i közlemény értelmezte.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatás, amelyet Görögország az Olympic Airways javára hajtott végre az e légitársaság által a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán elrendelt részleges légtérzár következtében elszenvedett veszteségek kártalanítására, összeegyeztethető a közös piaccal a 2001. szeptember 11–14. közötti napok tekintetében folyósított kártalanítást illetően legfeljebb 668 783 057 GRD, azaz körülbelül 1 962 680 EUR összegig.

2. cikk

Az állami támogatás, amelyet Görögország az Olympic Airways javára hajtott végre az e légitársaság által a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán elrendelt részleges légtérzár következtében elszenvedett veszteségek kártalanítására, összeegyeztethetetlen a közös piaccal a 2001. szeptember 14-ét követő időszak tekintetében folyósított kártalanítást illetően. A Görögország által tett bejelentés szerint ezen összeg 976 216 943 GRD-t, azaz körülbelül 2 864 907 EUR-t tesz ki.

3. cikk

Az állami támogatás, amelyet Görögország az Aegean Cronus javára hajtott végre az e légitársaság által a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán elrendelt részleges légtérzár következtében elszenvedett veszteségek kártalanítására, összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A Görögország által tett bejelentés szerint ezen összeg 47 900 000 GRD-t, azaz körülbelül 140 572 EUR-t tesz ki.

4. cikk

1.   Görögország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a 2. és 3. cikkben említett, jogellenesen rendelkezésre bocsátott támogatásokat visszafizettesse a kedvezményezettekkel.

2.   A visszafizettetésre késedelem nélkül sor kerül a nemzeti eljárásokkal összhangban, amennyiben ezek lehetővé teszik e határozat azonnali és hatékony végrehajtását. A visszatérítendő támogatás magában foglalja a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásának időpontjától a visszatérítés időpontjáig számított időszakra vonatkozó kamatokat is. A kamatokat a regionális támogatások támogatástartalmának kiszámításához használt referencia-kamatláb alapján kell kiszámítani.

5. cikk

Görögország az e határozat közlésétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az annak való megfelelés érdekében elfogadott intézkedésekről.

6. cikk

E határozat címzettje a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 26-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  HL C 199., 2003.8.23., 3. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 240., 1992.8.24., 1. o.

(4)  A bejelentésben angolul szerepel.

(5)  COM(2001) 574.

(6)  HL L 240., 1992.8.24., 8. o.

(7)  HL L 240., 1992.8.24., 15. o.

(8)  Lásd a 9. és 10. lábjegyzetet.

(9)  Lásd a következő hasonló határozatokat: a Franciaországot érintő (N 806/2001) 2002. január 30-i határozat, az Egyesült Királyságot érintő (N 854/2001) 2002. március 12-i határozat, és a Németországot érintő (N 269/2002) 2002. július 2-i határozat, megtekinthető az alábbi internetcímen: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/transports.htm.

(10)  Lásd a Bizottság 2002. december 11-i elutasító 2003/196/EK határozatát a C 42/02 (korábbi N 286/02) támogatási rendszerről, amelyet Franciaország tervezett végrehajtani a francia légitársaságok javára és amely az eredetileg az N 806/2001 határozattal engedélyezett költségek utáni kártalanítások 2001. szeptember 14-én túlra történő meghosszabbítására irányult (HL L 77., 2003.3.24., 61. o.)

Lásd továbbá a Bizottság 2003. április 31-i, részlegesen elutasító 2003/637/EK határozatát a C 65/02 (korábbi N 262/02) támogatási rendszerről, amelyet Ausztria tervezett végrehajtani az osztrák légitársaságok javára (HL L 222., 2003.9.5., 33. o.)