1.

Az „EMLÉKEZTETVE az AKCS-országok (…)” szövegrésszel kezdődő tizenegyedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„EMLÉKEZTETVE az AKCS-államok államfői és kormányfői által a csúcstalálkozók keretében tett nyilatkozatokra;”.

2.

A „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2000-ben elfogadott millenniumi nyilatkozatból eredő ezredfordulós fejlesztési célkitűzések, különösen a legnagyobb szegénység és éhínség leküzdése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciáin elfogadott fejlesztési célok és elvek világos útmutatást adnak és e megállapodáson belül az AKCS–EU együttműködés alapelemét kell, hogy képezzék; felismerve, hogy az EU- és az AKCS-államoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a milleniumi fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására;”.

3.

A szöveg a „FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által (…)” szavakkal kezdődő tizenkettedik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„CSATLAKOZVA a Rómában elindított, Párizsban és az accrai cselekvési programban továbbfejlesztett segélyhatékonysági programhoz;”.

4.

A „KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTVA a riói, bécsi, (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„KÜLÖNÖS FIGYELMET szentelve a legfontosabb ENSZ-konferenciákon és más nemzetközi konferenciákon tett felajánlásokra és elfogadott célkitűzésekre, és felismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselekvési programok végrehajtásához;”.

5.

A szöveg a „KÜLÖNÖS FIGYELMET (…)” szavakkal kezdődő tizenharmadik preambulumbekezdést követően a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„TUDATÁBAN az éghajlatváltozás jelentette komoly globális környezeti kihívásnak, és mély aggodalommal tekintve arra, hogy a legveszélyeztetettebbek a fejlődő országokban élnek, különösen azokban a legkevésbé fejlett országokban és kis AKCS-szigetállamokban, ahol a megélhetést és a fenntartható fejlődést veszélyeztetik az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó olyan jelenségek, mint a tengerszint emelkedése, a tengerparti erózió, az áradások, a szárazság és az elsivatagosodás;”.

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Alapvető elvek

A jogilag kötelező erejű megállapodásokon és a közös intézmények meglétén nyugvó AKCS–EK együttműködésre a felelősségvállalásról, az összehangolásról, a harmonizációról, a segélyekkel való eredményorientált gazdálkodásról és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program az irányadó, és az alábbi alapvető elveket követve valósul meg:

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Általános megközelítés

Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztésének elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban előirányzott együttműködési programokat. A Felek ugyanakkor elismerik a nem állami szereplők, az AKCS-országok nemzeti parlamentjei és a helyi decentralizált hatóságok kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz, különösen nemzeti és regionális szinten. E célból az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett a nem állami szereplőket, az AKCS-országok nemzeti parlamentjeit, valamint a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

A nem állami szereplőket és a helyi decentralizált hatóságokat adott esetben:

4.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Politikai párbeszéd

(1)   A felek rendszeresen átfogó, kiegyensúlyozott és mélyreható politikai párbeszédet folytatnak, amely mindkét oldalon kötelezettségvállalásokhoz vezet.

(2)   E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a Felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megállapodás szerint megvalósuló együttműködés különféle területei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. A párbeszéd elősegíti a konzultációkat, és erősíti a Felek közötti együttműködést a nemzetközi fórumok keretében, valamint előmozdítja és fenntartja a hatékony multilateralizmus rendszerét. A párbeszéd célkitűzései kiterjednek az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére is, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. és 97. cikkben előírt konzultációs eljárások alkalmazását.

(3)   A párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapított minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános vagy regionális érdekű kérdésre, ideértve a regionális és a kontinentális integrációhoz tartozó kérdéseket is. A párbeszéd révén a Felek hozzájárulnak a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demokratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, ideértve a segélyhatékonysági programot, valamint a globális és ágazati politikákat, beleértve a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a nemek közötti egyenlőséget, a migrációt és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket. Tartalmaznia kell továbbá mindkét Fél azon globális és ágazati politikáit, amelyek érinthetik a fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek megvalósítását.

(4)   A párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre összpontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kiadások, a kábítószerek, a szervezett bűnözés, illetve a gyermekmunka vagy a bármilyen másféle, faji alapon, bőrszín, nemi, nyelvi, vallási, politikai vagy más vélemény képviselete, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státus alapján történő megkülönböztetés. A párbeszéd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését.

(5)   A béke előmozdítását és az erőszakos konfliktusok megelőzését, kezelését és megoldását célzó, széles alapokon nyugvó politikák kiemelkedő szerepet játszanak e párbeszédben, csakúgy, mint annak szükségessége, hogy az együttműködés kiemelt területeinek meghatározásakor teljes mértékben figyelembe vegyék a béke és a demokratikus stabilitás célkitűzéseit. Az ebben az összefüggésben folytatott párbeszéd adott esetben teljes mértékben bevonja a megfelelő AKCS regionális szervezeteket és az Afrikai Uniót.

(6)   A párbeszédet rugalmas módon folytatják. A párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos formában, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik – ideértve az AKCS-csoportot és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlést (KPK) – a megfelelő formában, ideértve a nemzeti, regionális, kontinentális vagy a teljes AKCS-szintet is.

(7)   A regionális szervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviselői, valamint adott esetben az AKCS-országok nemzeti parlamentjei részt vesznek ebben a párbeszédben.

(8)   Adott esetben, valamint az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére, amelyekben az egyik Fél szükségesnek ítélheti a 96. cikkben előírt konzultációs eljárás alkalmazását, az alapvető elemekre kiterjedő párbeszéd a VII. mellékletben meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális.”

6.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Békeépítési politikák, konfliktusmegelőzés és -megoldás, bizonytalan helyzetekre való reagálás

(1)   A Felek elismerik, hogy fejlődés és a szegénység csökkentése nélkül nincs fenntartható béke és biztonság, és béke és biztonság nélkül nem lehetséges a fenntartható fejlődés. A Felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás, valamint a humán biztonság terén, és kezelik a bizonytalan helyzeteket. Ez a politika a felelősségvállalás elvére épül és különösen a nemzeti, a regionális, és a kontinentális kapacitások bővítésére, valamint az erőszakos konfliktusok korai megelőzésére összpontosít azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfelelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat, ideértve a szegénységet is.

A Felek elismerik, hogy kezelni kell az olyan új vagy terjedő biztonsági fenyegetéseket, mint a szervezett bűnözés, a kalózkodás, valamint az emberekkel, a kábítószerekkel és a fegyverekkel való kereskedelem. Ezeken kívül figyelembe kell venni az olyan globális kihívások hatásait, mint a nemzetközi pénzügyi piaci sokkok, az éghajlatváltozás és a világméretű járványok.

A Felek hangsúlyozzák a regionális szervezeteknek a békeépítésben, konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, valamint az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések feltartóztatásában betöltött fontos szerepét, ami – Afrikában – az Afrikai Unió kulcsfontosságú felelőssége.

(2)   A biztonság és a fejlődés közötti kölcsönös összefüggés áthatja a békeépítés, a konfliktusmegelőzés és -megoldás területeit, amelyek rövid és hosszú távú koncepciókat kombinálva átfogják és túllépnek a válságkezelésen. Az új vagy terjedő biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló tevékenységek többek között a bűnüldözést támogatják, ideértve az együttműködést a határellenőrzés területén, a nemzetközi ellátási lánc biztonságának fokozását, valamint a légi, a tengeri és a közúti közlekedéshez kapcsolódó védőintézkedések fejlesztését.

A békeépítés, valamint a konfliktusmegelőzés és -megoldás területén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom összes szegmense közötti kiegyensúlyozására, a kormányzás demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a nők aktív bevonására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a konfliktusok megelőzéséhez hozzájáruló korai figyelmeztető rendszerek és békeépítést szolgáló mechanizmusok kidolgozására.

(3)   Az ide kapcsolódó tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a közvetítésre, a tárgyalásokra és békítésre irányuló erőfeszítések támogatására, a megosztott, szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony, regionális gazdálkodásra, a korábbi harcokban részt vevők leszerelésére és a társadalomba történő újbóli beilleszkedésükre, a gyermekkatonákhoz, valamint a nők és a gyermekek elleni erőszakhoz kapcsolódó problémák megoldására. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem vállalható korlátozására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek előmozdítását és alkalmazását, valamint a konfliktusokat tápláló tevékenységek elleni küzdelmet célzó támogatás révén is.

(3a)   Különös hangsúlyt kell fektetni a gyalogsági taposóaknák és a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek elleni küzdelemre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek és ezek lőszerei tiltott gyártásának, átadásának, terjesztésének és felhalmozásának kezelésére, ideértve a nem megfelelően biztosított készleteket, valamint az ellenőrizetlen terjesztést.

A Felek megegyeznek abban, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből származó kötelezettségeiket összehangolják, felügyelik és teljes mértékben végrehajtják, és e célból vállalják, hogy nemzeti, regionális és kontinentális szinten együttműködnek.

(3b)   A Felek vállalják továbbá, hogy az összes vonatkozó nemzetközi egyezményből és jogi eszközből, valamint a vonatkozó jogszabályaikból és előírásaikból származó kötelezettségekkel összhangban együttműködnek a zsoldos tevékenységek megelőzése területén.

(4)   A bizonytalan helyzetek stratégiai és hatékony módon történő kezelése érdekében a Felek megosztják egymással az információkat és elősegítik a diplomácia, a biztonság és a fejlesztési együttműködés eszközeit koherens módon kombináló preventív válaszokat. A Felek megegyeznek abban a legjobb módban, amely megerősíti az államok központi feladatai ellátásához szükséges és a reformok iránti politikai hajlandóság ösztönzését szolgáló képességét, a felelősségvállalás elvének tiszteletben tartása mellett. Bizonytalan helyzetekben különös jelentősége van a politikai párbeszédnek, amelyet tovább kell fejleszteni és erősíteni.

(5)   Erőszakos konfliktusok esetén a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszak erősödésének megelőzésére, területi terjedésének korlátozására és a létező viták békés rendezésének lehetővé tételére. Különös figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy az együttműködés pénzügyi erőforrásait a partnerség elveivel és célkitűzéseivel összhangban használják fel, és megelőzzék a pénzeszközök háborús célokra való elterelését.

(6)   Konfliktust követő helyzetekben a Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést a helyzet stabilizálására az átmenet alatt az erőszakmentes, stabil és demokratikus helyzet visszaállásának lehetővé tételére. A felek gondoskodnak a sürgősségi intézkedések, a rehabilitáció és a fejlesztési együttműködés között szükséges kapcsolatok létrehozásáról.

(7)   A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat:

A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a Római Statútum és a kapcsolódó okmányok megerősítését és végrehajtását célzó lépéseket.”

9.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A közösségi politikák koherenciája és hatásuk e megállapodás végrehajtására

A Felek vállalják, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciáját célzott, stratégiai és partnerségorientált módon kezelik, ideértve a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcsolódó kérdésekről folytatott párbeszéd megerősítését. Az Európai Unió elismeri, hogy a – fejlesztéspolitikától különböző – uniós politikák az e megállapodásban foglalt célkitűzésekkel összhangban támogathatják az AKCS-államok fejlesztési prioritásait. Az Unió ennek alapján fokozni fogja e politikák koherenciáját az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében.

A 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatáskörének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az AKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az AKCS-csoportot e szándékáról. E célból a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az AKCS-csoport Titkárságát a tervezett javaslatokról, és egyidejűleg továbbítja az ilyen intézkedésekre irányuló javaslatát. Szükség esetén az AKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést.

Kérésükre haladéktalanul konzultációkat kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehessen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat.

Az ilyen konzultációk megtörténtét követően az AKCS-államok és az AKCS-csoport ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatja aggodalmait a Közösségnek, és módosítási javaslatokat nyújthat be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat.

Ha a Közösség nem ért egyet az AKCS-államok beadványaival, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését.

Az AKCS-csoportot lehetőség szerint előzetesen kellő tájékoztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.”

10.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Közös intézmények

(1)   E megállapodás intézményei a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés.

(2)   A közös intézmények és a gazdasági partnerségi megállapodások keretében felállított intézmények a meglévő vagy jövőbeni gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a koordinációt, a koherenciát és a kiegészítő jelleget, valamint az információk hatékony és kölcsönös áramlását.”

11.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Az állam- és kormányfői találkozók

A Felek állam- és kormányfői szinten, közös megállapodás alapján, megfelelő összetételben találkoznak.”

12.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az együttműködés a fejlesztési elvek alapjaként az Egyesült Nemzetek konferenciáin hozott döntésekre, a nemzetközi szinten elfogadott célkitűzésekre, célokra és cselekvési programokra, valamint azok nyomon követésére hivatkozik. Az együttműködés utal még a nemzetközi fejlesztési együttműködési célokra, és különös figyelmet fordít az előrehaladás minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározására. A Felek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgáló előrehaladás felgyorsítására.”

15.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

18.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Gazdasági ágazatfejlesztés

Az együttműködés támogatja a fenntartható politikai és intézményi reformokat, valamint a gazdasági tevékenységek és termelő erőforrások méltányos eléréséhez szükséges beruházásokat, különösen az alábbiak terén:

19.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Halászat

Felismerve a halászat és az akvakultúra AKCS-országokban betöltött kulcsszerepét, amely a munkahelyteremtéshez, a jövedelemtermeléshez, az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki és a tengerparti közösségek megélhetéséhez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulására épül, az együttműködés célja az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazatainak további fejlesztése az azokhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági előnyök fenntartható módon történő növelése céljából.

Az együttműködési programoknak és tevékenységeknek támogatniuk kell többek között az AKCS-országokban és -régiókban a fenntartható akvakultúrát és halászatot célzó fejlesztési stratégiák és gazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását; az akvakultúra és a halászat fokozott figyelembevételét a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban; az ahhoz szükséges infrastruktúra és technikai know-how fejlesztését, ami révén az AKCS-országok a halászatukból és akvakultúrájukból a legnagyobb fenntartható haszonra tehetnek szert; az AKCS-országok kapacitásainak bővítését az olyan külső kihívások leküzdésére, amelyek hátráltatják őket a halászati forrásaik nyújtotta előnyök teljes kiaknázásában; valamint az AKCS-országok halászati és akvakultúra-ágazataiba befektető közös vállalkozások ösztönzését és fejlesztését. A Közösség és az AKCS-államok közötti bármilyen lehetséges, tárgyalásra kerülő halászati megállapodásnak kellőképpen összhangban kell állnia az ezen a területen kidolgozott fejlesztési stratégiákkal.

Közös megállapodás alapján magas szintű konzultációk tarthatók, ideértve a miniszteri szintűeket is, melyek célja a fenntartható akvakultúra és halászat területén folytatott AKCS–EU fejlesztési együttműködés fejlesztése, javítása és/vagy megerősítése.”

20.

A 25. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

21.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

22.

A 28., 29. és 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Általános megközelítés

(1)   Az AKCS–EU együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését.

(2)   Az 1. cikkben és a 20. cikkben meghatározott általános célkitűzéseknek megfelelően az AKCS–EU együttműködés a következőket célozza:

(3)   Az 58. cikkben meghatározott feltételek mellett az együttműködés az interregionális és az AKCS-n belüli együttműködést is támogatja a következő szereplők bevonásával:

29. cikk

A regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés

(1)   A stabilitás, a béke és a konfliktusmegelőzés területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

(2)   A regionális gazdasági integráció területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

(3)   A fenntartható fejlődést szolgáló regionális politikák területén az együttműködés az AKCS-régiók prioritásait támogatja, különösen a következőket:

30. cikk

Az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató kapacitásbővítés

Az eredményes és hatékony regionális politikák megvalósítása érdekében az együttműködés fejleszti és megerősíti a következők kapacitásait:

23.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

HIV/AIDS

Az együttműködés támogatja az AKCS-államoknak a HIV/AIDS járvány kezelését célzó politikák és programok kidolgozására és megerősítésére irányuló, valamint az annak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, hogy a járvány a fejlődés akadályává váljon. Az együttműködés támogatja az AKCS-államokat abban, hogy egyetemes hozzáférést teremtsenek meg és biztosítsanak a HIV/AIDS megelőzéséhez, kezeléséhez, gondozásához és a kapcsolódó támogatáshoz és különösen a következőket célozza:

24.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

Éghajlatváltozás

A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás komoly globális környezeti kihívás, mely veszélyt jelent a milleniumi fejlesztési célok elérésére, amely megfelelő, előrelátható és időben történő pénzügyi támogatást igényel. Ezekből az okokból és a 32. cikkben és különösen annak (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködés a következőket célozza:

25.

A 33. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

26.

A 34. cikk (2)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A gazdasági és kereskedelmi együttműködés végső célja, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a nemzetközi kereskedelemben. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az AKCS-államok többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban történő aktív részvételének szükségességére. Az AKCS-államok jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve a gazdasági és kereskedelmi együttműködést olyan irányba kell terelni, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a globalizáció kihívásainak történő megfelelést és a nemzetközi kereskedelem új feltételeinek fokozatos átvételét, és ezáltal megkönnyítsék átmenetüket a liberalizált globális gazdaságba. Ebben az összefüggésben fokozottan figyelembe kell venni, hogy számos AKCS-ország nyersanyagoktól vagy néhány kulcsfontosságú terméktől – ideértve a hozzáadott értéket képviselő agráripari termékeket – való függőségéből eredő sérülékenységét, valamint a preferenciaerózió kockázatát.

(3)   E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az I. címben meghatározott nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az AKCS-országok termelési, ellátási és kereskedelmi kapacitásait, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeit kell céloznia. Az együttműködés további célja, hogy új lendületet adjon a Felek közötti kereskedelemnek, az AKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikái megerősítésének, a nyersanyagoktól való függőségük csökkentésének, a diverzifikáltabb gazdaságok előmozdításának és az AKCS-országok kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi probléma kezelését célzó kapacitása javításának.

(4)   A gazdasági és kereskedelmi együttműködést a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseinek való teljes mértékű megfeleléssel valósítják meg, beleértve a különleges és differenciált elbánást, figyelembe véve a felek kölcsönös érdekeit, valamint eltérő fejlettségi szintjüket. Az együttműködésnek kezelnie kell a preferenciaerózió hatásait is a multilaterális kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével.”

27.

A 35. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek a valódi, megerősített és stratégiai partnerségen kell alapulnia. Alapja továbbá egy olyan átfogó megközelítés, amely a korábbi AKCS–EK egyezmények erősségeire és vívmányaira épít.

(2)   A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie. A regionális együttműködés és integráció érdekében történő, az I. címben meghatározott együttműködés és a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek különösen a kínálat és kereslet oldali tényezőket kell kezelnie, nevezetesen az infrastruktúra összekapcsolását, a gazdasági diverzifikációt és a kereskedelmet fejlesztő intézkedéseket, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközöket. Ezért megfelelő súllyal kell kezelni az AKCS-államok és -régiók fejlesztési stratégiáikban – amelyeket a Közösségnek támogatnia kell, különösen kereskedelemösztönző segélyek révén – foglalt idevágó intézkedéseket.”

28.

A 36. és 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Módozatok

(1)   A fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy új, a WTO-val összeegyeztethető gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, fokozatosan megszüntetve a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat, és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen.

(2)   A gazdasági partnerségi megállapodások, mint fejlesztési eszközök, az AKCS-államok világgazdaságba történő zökkenőmentes és fokozatos integrációjának előmozdítását célozzák, különösen a regionális integrációban és a Dél-Dél kereskedelemben rejlő potenciál teljes kihasználása révén.

(3)   A Felek megállapodnak abban, hogy az új kereskedelmi szabályozásokat fokozatosan kell bevezetni.

37. cikk

Eljárások

(1)   A gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során a kapacitásbővítést az I. címben és a 35. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani az AKCS-országok állami és magánszektorai számára, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek megerősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeményezések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a fiskális reform segítésével, valamint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével, és a beruházások ösztönzésével.

(2)   A Felek rendszeresen felülvizsgálják a tárgyalások előrehaladását a 38. cikkben előirányzottaknak megfelelően.

(3)   A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat olyan AKCS-országokkal folytatják, amelyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az AKCS-csoporton belül megállapított eljárásoknak megfelelően, az AKCS-n belüli regionális integrációs folyamatok támogatása céljából.

(4)   A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások célja a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban a Felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása. A Közösség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapját a közösségi vívmányok képezik, célja pedig az AKCS-országok jelenlegi piacra jutásának javítása, többek között a származási szabályok felülvizsgálata által. A tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi intézkedések AKCS-országokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, valamint az AKCS-országok azon képességét, hogy gazdaságaikat a liberalizációs folyamathoz igazítsák. A tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasabban kell megállapítani a megfelelő átmeneti időszakot, az érintett termékek végleges körét, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fellelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal.

(5)   A Felek szorosan együttműködnek a WTO-n belül az elért szabályozások magyarázata és indokolása céljából, különös tekintettel a rendelkezésre álló rugalmasság mértékére.

(6)   A Felek megvitatják továbbá a kiviteleikre vonatkozó származási szabályok egyszerűsítésének és felülvizsgálatának módját, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve.

(7)   Miután az AKCS-államok gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban nem részes AKCS-államok bármikor csatlakozhatnak ahhoz.

(8)   Az I. címben ismertetett és a 35. cikknek megfelelően történő, az AKCS regionális együttműködést és integrációt támogató AKCS–EU együttműködés összefüggésében a Felek különös figyelmet tulajdonítanak a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtásából következő igényekre. Az e megállapodás IV. mellékletének 1. cikkében ismertetett elvek alkalmazandók. E célból a Felek megállapodnak a létező vagy új regionális finanszírozási mechanizmusok igénybevételéről, amelyeken keresztül rendelkezésre bocsáthatók az együttműködés többéves pénzügyi keretének forrásai és más pótlólagos források.”

29.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„37a. cikk

Egyéb kereskedelmi szabályozások

(1)   A kereskedelem nagyobb fokú liberalizációját célzó jelenlegi kereskedelempolitikai trendek összefüggésében az EU és az AKCS-államok részt vehetnek olyan megállapodásokra irányuló tárgyalásokban és azok végrehajtásában, amelyek fokozzák a multilaterális és bilaterális kereskedelem liberalizációját. Az ilyen liberalizáció az AKCS-államoknak nyújtott preferenciák eróziójához vezethet, és érintheti versenyhelyzetüket az EU piacán, valamint a fejlesztést célzó erőfeszítéseiket is, amelyeket az EU támogatni szándékozik.

(2)   A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célkitűzéseinek megfelelően az EU a liberalizáció lehetséges negatív hatásainak leküzdését célzó intézkedések meghozatalára törekszik abból a célból, hogy ameddig az lehetséges, fenntartsa az AKCS-államok számára a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli jelentős preferenciális hozzáférést, és hogy biztosítsa azt, hogy a preferenciák bármely elkerülhetetlen leépítése fokozatosan, a lehető leghosszabb időszakon át történjen.”

30.

A 38. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság megvitatja az összes AKCS-államot érintő bármely, kereskedelemmel kapcsolatos kérdést, és rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. A bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi multilaterális kereskedelmi tárgyalásokra, és megvizsgálja a messzemenő liberalizálási kezdeményezések hatását az AKCS–EK kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. A bizottság jelentést és megfelelő ajánlásokat – ideértve a bármilyen támogató intézkedéseket célzókat is – tesz a Miniszterek Tanácsának azzal a céllal, hogy fokozza az AKCS–EK kereskedelmi szabályozások előnyeit.”

31.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„38a. cikk

Konzultáció

(1)   Amennyiben a kereskedelem elősegítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését szolgáló új, vagy a Közösség által elfogadott programokban kikötött intézkedések valószínűleg érintik egy vagy több AKCS-állam érdekeit, a Közösség az ilyen intézkedések elfogadását megelőzően értesíti az AKCS-csoport Titkárságát és az érintett AKCS-államokat.

(2)   Annak érdekében, hogy a Közösség figyelembe vehesse az AKCS-csoport érdekeit, ez utóbbi kérelmére az e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban konzultációkat kell tartani azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(3)   Amennyiben a kereskedelem elősegítése érdekében elfogadott létező közösségi szabályok vagy rendelkezések, illetve azok értelmezése, alkalmazása vagy végrehajtása érinti egy vagy több AKCS-állam érdekeit, az érintett AKCS-államok kérelmére konzultációkat kell tartani a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően azzal a céllal, hogy megfelelő megoldást találjanak.

(4)   A megfelelő megoldás megtalálása céljából a Felek a miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottságban felvethetnek bármilyen, a kereskedelemmel kapcsolatos problémát, amely a tagállamok által megtett vagy tervezett intézkedésekből származhat.

(5)   A Felek tájékoztatják egymást az ilyen intézkedésekről az eredményes konzultációk biztosítása érdekében.

(6)   A Felek megállapodnak abban, hogy a valamely gazdasági partnerségi megállapodás hatályába eső kérdésekről az ilyen megállapodás intézményein belül folytatott konzultációt és az ilyen intézményeken keresztüli tájékoztatást úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik az ebben a cikkben és e megállapodás 12. cikkében foglalt rendelkezéseket is, feltéve, hogy a valószínűleg érintett AKCS-államok mindegyike részese a gazdasági partnerségi megállapodásnak, amelynek keretében a konzultációt tartották vagy a tájékoztatás történt.”

32.

A 41. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási kapacitásuk megerősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel, üzleti vállalkozással, elosztással, pénzüggyel, idegenforgalommal, kultúrával, építőiparral és a kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra azzal a céllal, hogy növeljék ezek versenyképességét, és ezáltal növeljék az áruk és szolgáltatások kereskedelmének értékét és nagyságrendjét.”

33.

A 42. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a költséghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatások fejlesztésére és előmozdítására azzal a céllal, hogy fokozzák az AKCS-szereplők részvételét a nemzetközi hajózási szolgáltatásokban.”

34.

A 43. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az információs és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalom terén. Ezen együttműködésnek nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően különösen arra kell irányulnia, hogy nemzeti, regionális és nemzetközi szinten megteremtse a kommunikációs rendszerek nagyobb fokú harmonizálását és fokozza azok kiegészítő jellegét, valamint azok új technológiákhoz való hozzáigazítását.”

35.

A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Közösség nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsolatos kapacitásuk megerősítése céljából, beleértve szükség szerint az intézményi keretek javítását és támogatását.”

36.

A 45. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A felek megállapodnak abban is, hogy megerősítik az együttműködést e területen azzal a céllal, hogy hatékony versenypolitikákat fogalmazzanak meg és támogassanak a megfelelő nemzeti versenyhivatalokkal együtt, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betartatását mind a magánvállalkozásokkal, mind az állami vállalatokkal. Az együttműködésnek e területen ki kell terjednie a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően nyújtott támogatásra különösen a megfelelő jogi keret megfogalmazásában és annak közigazgatási végrehajtásában, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok különleges helyzetére.”

37.

A 46. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és az együttesen kölcsönösen megállapított feltételek mellett, valamint nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az együttműködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részéről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, ideértve a betartatásban és oltalomban részt vevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzésével együtt.”

38.

A 47. cikk (2) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A szabványosításban és a tanúsításban nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megvalósuló együttműködés célja, hogy előmozdítsa a felek között a kompatibilis rendszereket, és különösen az alábbiakat foglalja magában:”.

39.

A 48. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A felek megállapodnak, hogy nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően megerősítik együttműködésüket azzal a céllal, hogy e téren megerősítsék az AKCS-országokban az állami és magánszektor kapacitását.”

40.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

41.

Az 50. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A felek egyetértenek, hogy a munkaügyi előírásokat nem szabad protekcionista célokra felhasználni.”

42.

Az 51. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az együttműködés célja különösen nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák révén az I. címben meghatározottak szerint és a 35. cikknek megfelelően az intézményi és műszaki kapacitás javítása e területen, a veszélyes termékekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás sürgősségi riasztási rendszereinek létrehozása, a termékekkel és a termékbiztonsággal kapcsolatos utólagos piaci felügyelet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása, a független fogyasztói szervezetek, illetve a fogyasztói érdekvédelmi képviselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, a fogyasztóvédelmi politikák és rendszerek összeegyeztethetőségének javítása, a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok kikényszerítésével és együttműködés betartásával és előmozdításával kapcsolatos értesítés, valamint kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek forgalomba hozását megtiltották a termelő országban.”

43.

Az 56. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A fejlesztésfinanszírozási együttműködést az AKCS-államok által nemzeti, regionális és AKCS-n belüli szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alapján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. A nemzetközileg elfogadott segélyhatékonysági program szerint az együttműködésnek a felelősségvállalásra, az összehangolásra, a donorkoordinációra és harmonizációra kell épülnie az eredményközpontú fejlesztésirányítás és a kölcsönös elszámoltathatóság érdekében. Az együttműködés különösen a következőket célozza:

44.

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

45.

A 60. cikk a következőképpen módosul:

46.

A 61. cikk a következőképpen módosul:

47.

A 66. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítése érdekében a Felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében előirányzott forrásokat, hogy hozzájáruljanak az AKCS-országok javára az adósságterhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kezdeményezésekhez. A Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja más közösségi források hosszabb távon történő igénybevételének módjait a nemzetközileg elfogadott adósságenyhítési kezdeményezések támogatása érdekében.”

48.

A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A megállapodás támogatja az AKCS-államok által megvalósított makrogazdasági és ágazati reformokat. Ennek keretrendszerében a felek biztosítják, hogy az alkalmazkodás gazdaságilag életképes, továbbá társadalmilag és politikailag vállalható. A támogatást a felvállalt vagy tervezett makrogazdasági vagy ágazati szintű reformintézkedéseknek a Közösség és az érintett AKCS-államok általi együttes értékelésével kapcsolatban kell nyújtani, és lehetővé kell tennie a reformerőfeszítések átfogó értékelését. Lehetőség szerint a közös értékelés az országspecifikus szabályozások, a támogatás nyomonkövetése az elért eredmények alapján történik. A gyors folyósítás a támogatási programok fontos jellemzője.”

49.

A II. cím IV. rész 3. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

50.

A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. cikk

(1)   A Felek felismerik, hogy a külső sokkokból eredő makrogazdasági instabilitás kedvezőtlenül érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési célkitűzéseinek a megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatást vezetnek be a külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások – ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is – enyhítésére az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretében.

(2)   E támogatás célja, hogy biztosítsa azon társadalmi-gazdasági reformokat és szakpolitikákat, amelyeket a bevételcsökkenés hátrányosan érinthet, és orvosolja az ilyen sokkok rövid távú kedvezőtlen hatásait.

(3)   Az AKCS-államok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a források elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti, konfliktus és természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni.

(4)   A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak a »Finanszírozás feltételei« című II. mellékletben megállapított különös módozataival összhangban kell biztosítani.

(5)   A Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat a külső sokkok rövid távú hatásaitól megvédeni kívánó AKCS-államok számára terveztek.”

51.

A II. cím IV. rész 6. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

52.

A 72. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„72. cikk

Általános alapelv

(1)   A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítséget válsághelyzetekben kell nyújtani. A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás célja az életmentés és -megőrzés, valamint az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése bárhol, ahol erre szükség van. A rehabilitációs segítségnyújtás célja a helyreállítás, valamint a rövid távú enyhítés összekapcsolása a hosszabb távú fejlesztési programokkal.

(2)   A válsághelyzetek, ideértve a hosszú távú strukturális instabilitást vagy bizonytalanságot, olyan helyzetek, amelyek veszélyeztetik a törvényes rendet vagy az egyének biztonságát és védelmét, ami fegyveres konfliktusba torkollhat vagy destabilizálhatja az országot. A válsághelyzetet okozhatják természeti katasztrófák, vagy az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiához és a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények.

(3)   A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az áldozatok számára addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igények kezeléséhez, összekapcsolva az enyhítést, a helyreállítást és a fejlesztést.

(4)   A humanitárius segítséget kizárólag a válsághelyzet áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyújtani, tiszteletben tartva az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveit. Különösen nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad eljutást és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát.

(5)   A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtást az e megállapodás szerinti együttműködés többéves pénzügyi keretéből kell finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nem finanszírozható az uniós költségvetéséből. A humanitárius, a sürgősségi és a rehabilitációs segítségnyújtás végrehajtása a tagállami erőfeszítések kiegészítésével és azok összehangolásával történik, a segélyhatékonyság területén kialakult legjobb gyakorlatnak megfelelően.”

53.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„72a. cikk

Célkitűzés

(1)   A humanitárius és a sürgősségi segítségnyújtás céljai:

(2)   Segítség nyújtható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó AKCS-államok vagy -régiók számára, hogy kielégítsék a sürgősségi segítségnyújtás által le nem fedett sürgős igényeket.

(3)   A rehabilitációs intézkedés célja az adott válság utáni fizikai és társadalmi helyreállítás; az intézkedések célja lehet a rövid távú enyhítés és helyreállítás, valamint a vonatkozó, nemzeti, regionális indikatív programokból vagy AKCS-n belüli programból finanszírozott hosszabb távú fejlesztési programok összekapcsolása. Az ilyen intézkedéseknek szükségesnek kell lenniük a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenethez, elő kell segíteniük a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrációját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a válság okait, és meg kell erősíteniük az intézményeket, valamint a helyi és nemzeti szereplők felelősségvállalását az érintett AKCS-ország fenntartható fejlődési politikájának megfogalmazásában.

(4)   Adott esetben az (1) bekezdés e) pontjában említett rövid távú katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokat más, létező katasztrófamegelőzési és készültségi mechanizmusokkal hangolják össze.

A nemzeti, regionális és az AKCS szintű, katasztrófakockázatokat csökkentő és kockázatkezelő mechanizmus fejlesztésének és megerősítésének segítenie kell az AKCS-államokat a katasztrófák hatásaira való rugalmas reagálás kiépítésében. Valamennyi kapcsolódó intézkedés megtehető a regionális és nemzetközi szervezetekkel és programokkal együttműködésben, amelyek bizonyítható eredményeket mutatnak fel a katasztrófakockázatok csökkentése területén.”

54.

A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„73. cikk

Végrehajtás

(1)   A segítségnyújtási műveleteket vagy a válsághelyzet által érintett AKCS-ország vagy -régió vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek javaslatára végzik el.

(2)   A Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfeleljen a segítségnyújtást kiváltó sürgető igényeknek. Az ilyen segítséget olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony műveleteket.

(3)   Hangsúlyozva az e fejezettel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam vagy régió kérésére rendkívüli esetben a segítséget az indikatív programmal együtt is fel lehet használni.”

55.

A 76. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

56.

A 95. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Egyrészről a Közösség és a tagállamok, másrészről az AKCS-államok minden egyes ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb 12 hónappal értesítik a másik felet a rendelkezések bárminemű felülvizsgálatáról, amelyet e megállapodás lehetséges módosításának céljával kívánnak elvégezni. E határidő ellenére, ha az egyik fél a megállapodás bármely rendelkezésének felülvizsgálatát kéri, a másik félnek két hónap áll rendelkezésére, hogy a felülvizsgálat kiterjesztését kérje más olyan rendelkezésekre is, amelyek kapcsolatban vannak az eredeti kérelem tárgyát képező rendelkezéssel.”

57.

A 100. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a megállapodást, amely két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában és az AKCS-államok Titkárságának irattárában helyezik letétbe, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”

1.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2009. május 29-i 1/2009 határozatával (1) módosított II. melléklet a következőképpen módosul:

2.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

3.

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2008. december 15-i 3/2008 határozatával (2) módosított IV. melléklet a következőképpen módosul:

4.

Az V. mellékletet és annak jegyzőkönyveit el kell hagyni.

5.

A VII. mellékletben a 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Felek elismerik az AKCS-csoport szerepét a politikai párbeszédben, amelynek módozatait az AKCS-csoport határozza meg, és amelyeket az Európai Közösség és tagállamai tudomására kell hozni. Az AKCS Titkárság és az Európai Bizottság kicseréli egymás között az összes szükséges információt az e megállapodás 96. és 97. cikke szerinti konzultációk előtt, alatt és azokat követően folytatott politikai párbeszéd folyamatáról.”

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésében az „1999. október 11-én Pretoriában aláírt” szövegrész helyébe a „2009. szeptember 11-én aláírt megállapodással módosított” szöveg lép.

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

3.

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza Dél-Afrikát abban, hogy az ezen megállapodás II. címének 3. részében foglalt gazdasági partnerségi megállapodások (EPA) egyikéről tárgyalásokat folytasson és a megállapodást aláírja, amennyiben a szóban forgó EPA részes felei így egyeznek meg.”

a)

„tagállam”: az Európai Unió bármely tagállama a Dán Királyság kivételével;

b)

„egy tagállam állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Közösség által alkalmazott fogalom-meghatározás szerint valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik;

c)

„Pakisztán állampolgára”: bármely olyan személy, aki pakisztáni állampolgársággal rendelkezik;

d)

„harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki a pakisztáni, illetve valamely tagállam állampolgárságától eltérő állampolgársággal rendelkezik;

e)

„hontalan személy”: bármely olyan személy, aki nem rendelkezik állampolgársággal;

f)

„tartózkodási engedély”: Pakisztán vagy valamely tagállam által kibocsátott, bármilyen típusú engedély, amely valamely személyt a kiállító állam területén történő tartózkodásra jogosít;

g)

„vízum”: Pakisztán vagy valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez vagy az azon való átutazáshoz szükséges. E fogalom nem terjed ki a repülőtéri tranzitvízumra;

h)

„megkereső állam”: az az állam (Pakisztán vagy a tagállamok egyike), amely a 2. és 3. cikk értelmében visszafogadási kérelmet, vagy a 12. cikk értelmében átutazási kérelmet nyújt be;

i)

„megkeresett állam”: az az állam (Pakisztán vagy a tagállamok egyike), amelyhez a 2. és 3. cikk értelmében visszafogadási kérelmet, vagy a 12. cikk értelmében átutazási kérelmet nyújtanak be.

a)

a visszafogadási kérelem benyújtásának idején rendelkeznek a megkeresett állam által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel; vagy

b)

közvetlenül a megkeresett állam területéről léptek be illegálisan a megkereső állam területére. Ezen albekezdés alkalmazásában egy személy abban az esetben lép be közvetlenül a megkeresett állam területéről, ha a megkereső állam területére – illetve amennyiben a megkeresett állam Pakisztán, a tagállamok területére – légi úton vagy hajóval, más közbenső országba történő beutazás nélkül érkezett.

a)

a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kizárólag a megkeresett állam nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

b)

a megkereső állam a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve, ha az érintett személy olyan, a megkeresett állam által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb.

a)

a visszafogadandó személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és hely, az utolsó lakóhely);

b)

az állampolgársággal, az átutazással, a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadási feltételeivel, valamint a jogellenes belépés és tartózkodás tényével kapcsolatos bizonyítékként szolgáló eszközök feltüntetése.

a)

arról szóló nyilatkozat, hogy a visszafogadandó személynek segítségre vagy gondoskodásra lehet szüksége, feltéve, hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárult e nyilatkozathoz;

b)

bármilyen más olyan védelmi vagy biztonsági intézkedés, amely az adott visszafogadás esetén szükséges lehet.

a)

az átutazás módja, egyéb lehetséges tranzitállamok és a végső úti cél;

b)

az érintett személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és – lehetőség szerint – születési hely, állampolgárság, az úti okmány típusa és száma);

c)

a határátlépés tervezett helye, az átadás időpontja és a kíséret esetleges igénybevétele.

a)

a személyes adatokat tisztességesen és jogszerűen kell feldolgozni;

b)

a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, egyértelmű és törvényes céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem az átvevő hatóság nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon;

c)

a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőnek, relevánsnak kell lenniük és nem lehetnek túlzott mértékűek; az átadott személyes adatok csak az alábbiakra terjedhetnek ki:

d)

a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell;

e)

a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljának eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé;

f)

mind a közlő, mind az átvevő hatóság megtesz minden ésszerű intézkedést a személyes adatok szükség szerinti helyesbítésének, törlésének vagy zárolásának biztosítására, ha a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen hogyha ezen adatok a feldolgozás célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

g)

az átvevő hatóság kérelemre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről;

h)

személyes adatok csak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal közölhetők. Egyéb, más szervekkel való közléshez az adatközlő hatóság előzetes beleegyezése szükséges;

i)

az adatközlő hatóság és az átvevő hatóság köteles írásbeli nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről.

a)

e megállapodás alkalmazásának figyelemmel kísérése;

b)

határoz az e megállapodás egységes alkalmazásához szükséges technikai rendelkezésekről, beleértve a III. és IV. melléklet módosításait;

c)

rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Pakisztán által a 17. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvekről;

d)

javaslatokat tesz e megállapodás, valamint az I. és II. melléklet módosítására.

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a határátlépési helyek kijelölése, valamint a kapcsolattartók cseréje;

b)

a kísérettel történő visszavitel, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok kísérettel történő átszállítását is;

c)

az e megállapodás I–IV. mellékleteiben felsoroltaktól eltérő eszközök és dokumentumok.