26.10.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/64/EU IRÁNYELVE

(2010. október 20.)

a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezésére (1),

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki célul. Az 1999. október 15–16-i, tamperei Európai Tanács elnökségi következtetéseivel, különösen annak 33. pontjával összhangban az ítéletek és az igazságügyi hatóságok egyéb határozatai kölcsönös elismerése elvének az Unióban a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokkövévé kell válnia, mert a fokozott kölcsönös elismerés és a jogszabályok szükséges közelítése megkönnyítené a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködést és az egyének jogainak bírói védelmét.

(2)

2000. november 29-én a Tanács – a tamperei következtetésekkel összhangban – olyan intézkedési programot fogadott el, amelynek célja a határozatok kölcsönös elismerése elvének a büntetőügyek során való érvényesítése (3). A programhoz írt bevezető szerint a kölcsönös elismerés „a tagállamok közötti együttműködés fokozását és egyúttal az egyének jogainak védelmének erősítését is szolgálja”.

(3)

A büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítása előfeltételként szükségessé teszi, hogy a tagállamok megbízzanak egymás büntető igazságszolgáltatási rendszerében. A kölcsönös elismerés foka nagymértékben függ számos tényezőtől, így a gyanúsítottak és vádlottak jogait garantáló mechanizmusoktól és a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának megkönnyítéséhez szükséges közös minimumstandardoktól.

(4)

A büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése csak a bizalom szellemében működhet hatékonyan, amelynek keretében nem kizárólag az igazságügyi hatóságok, hanem a büntetőeljárás összes szereplője is egyenértékűnek tekinti a többi tagállam igazságügyi hatóságai által hozott határozatokat a sajátjaival, ami nemcsak a másik tagállam szabályainak helyénvalóságába, hanem a szabályok megfelelő alkalmazásába vetett bizalmat is feltételezi.

(5)

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: az EJEE) 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. cikke rögzíti a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A Charta 48. cikkének (2) bekezdése garantálja a védelemhez való jog tiszteletben tartását. Ez az irányelv tiszteletben tartja az említett jogokat, és azt ennek megfelelően kell végrehajtani.

(6)	Annak ellenére, hogy valamennyi tagállam részes fele az EJEE-nek, a tapasztalatok szerint ez önmagában nem minden esetben nyújt alapot arra, hogy kellő mértékben megbízzanak a többi tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerében.

(7)	A kölcsönös bizalom erősítése megköveteli az EJEE 6. cikkében rögzített jogok és garanciák következetesebb végrehajtását. Megköveteli továbbá – ezen irányelv és más intézkedések révén – az EJEE-ben és a Chartában meghatározott minimumstandardok továbbfejlesztését is az Unión belül.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamokban alkalmazandó minimumszabályok megállapítását, hogy elősegítsék a határokon átterjedő dimenzióval rendelkező büntetőügyekben az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerését, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködést. A 82. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja azon területek egyikeként hivatkozik az egyének büntetőeljárásban való jogaira, ahol minimumszabályokat lehet megállapítani.

(9)

A közös szabályozási minimumok következtében nőnie kell a tagállamokban a büntető igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalomnak, ami egyben a kölcsönös bizalom jegyében hatékonyabb igazságügyi együttműködést eredményez. Ilyen szabályozási minimumokat kell alkalmazni a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsolás és fordítás terén.

(10)

A Tanács 2009. november 30-án állásfoglalást fogadott el a büntetőeljárásban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről (4). Az ütemterv, fokozatos megközelítést alkalmazva, intézkedések elfogadására hívott fel a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jog (A. intézkedés), a jogokról és a vádról való tájékoztatáshoz való jog (B. intézkedés), a jogi tanácsadáshoz való jog és a költségmentesség (C. intézkedés), a hozzátartozókkal, munkaadókkal és konzuli hatóságokkal való kapcsolattartáshoz való jog (D. intézkedés), valamint a veszélyeztetett gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok (E. intézkedés) vonatkozásában.

(11)

A 2009. december 10-én elfogadott stockholmi programban az Európai Tanács üdvözölte az ütemtervet, és azt a stockholmi program részévé tette (2.4. pont). Az Európai Tanács hangsúlyozta az ütemterv nem kimerítő jellegét, felkérve a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vádlottak és a gyanúsítottak minimális eljárási jogainak további elemeit, és mérje fel, hogy egyéb kérdésekkel – például az ártatlanság vélelmével – szükséges-e foglalkozni a jobb együttműködés elősegítése érdekében e területen.

(12)	Ez az irányelv az ütemterv A. intézkedéséhez kapcsolódik. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsolás és fordítás terén alkalmazandó közös minimumszabályokat állapít meg a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fokozása céljából.

(13)

Ez az irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló, 2009. július 8-i bizottsági javaslatra, valamint a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2010. március 9-i bizottsági javaslatra támaszkodik.

(14)

Az EJEE-nek az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában értelmezett 6. cikke tartalmazza a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogot azok számára, akik nem beszélik vagy nem értik az eljárás nyelvét. Ezen irányelv elősegíti e jogok gyakorlati alkalmazását. E célból ezen irányelv biztosítani kívánja a gyanúsítottak vagy a vádlottak tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogát a büntetőeljárás során, a tisztességes eljáráshoz való joguk biztosítása érdekében.

(15)

Az ezen irányelvben foglalt jogokat szükséges kísérő intézkedésekként – az ezen irányelvben megállapított kereteken belül – alkalmazni kell az európai elfogatóparancs (5) végrehajtása tekintetében is. A végrehajtó tagállamoknak gondoskodniuk kell tolmácsolásról és fordításról az eljárás nyelvét nem beszélő vagy nem értő keresett személy javára, valamint viselniük is kell ennek költségeit.

(16)

Egyes tagállamokban a viszonylag kisebb súlyú cselekmények esetében a szankciókat a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól (büntetőbíróságtól) eltérő hatóság szabja ki. Ez lehet a helyzet például a nagy számban elkövetett közlekedési szabálysértések esetén, amelyeket közúti ellenőrzést követően állapíthatnak meg. Ilyen helyzetekben nem lenne ésszerű megkövetelni az illetékes hatóságoktól, hogy biztosítsák az ezen irányelv szerinti valamennyi jogot. Amennyiben valamely tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a kisebb súlyú cselekményekre vonatkozó szankciót a büntetőbíróságtól eltérő hatóság szabja ki, és az ilyen szankció kiszabásával szemben büntetőbírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni, az irányelvet csak a jogorvoslatot követően a büntetőbíróság előtt lefolytatott eljárásra kell alkalmazni.

(17)	Ezen irányelvnek biztosítania kell a költségmentes és kielégítő nyelvi segítségnyújtást, lehetővé téve a büntetőeljárás nyelvét nem beszélő vagy nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak számára a védelemhez való joguk teljes körű gyakorlását, továbbá védenie kell a tisztességes eljárást.

(18)

A gyanúsítottak vagy a vádlottak javára szolgáló tolmácsolást késedelem nélkül kell biztosítani. Ha azonban a tolmácsolás biztosításáig valamennyi idő eltelik, ez nem tekintendő a tolmácsolás késedelem nélküli biztosítására vonatkozó követelmény megsértésének, amennyiben az említett időszak az adott körülmények között ésszerű.

(19)

A gyanúsítottak vagy a vádlottak és jogi képviselőjük közötti kommunikációt ezen irányelvvel összhangban tolmácsolni kell. A gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak képesnek kell lenniük többek között arra, hogy jogi képviselőjüknek elmagyarázzák az eseményekről saját változatukat, rámutassanak azon állításokra, amelyekkel nem értenek egyet, és felhívják jogi képviselőjük figyelmét a védelmük során felhasználandó tényekre.

(20)

A védelem felkészülésének lehetővé tétele érdekében tolmácsolni kell a gyanúsítottak vagy a vádlottak és jogi képviselőjük közötti, az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással, vagy fellebbezés vagy más eljárási – például óvadékra irányuló – indítvány benyújtásával közvetlen összefüggésben álló kommunikációt, amennyiben az a tisztességes eljárás biztosítása céljából szükséges.

(21)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy eljárás vagy mechanizmus álljon rendelkezésre annak megállapítására, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak beszélik-e és értik-e a büntetőeljárás nyelvét, és szükségük van-e tolmács segítségére. Az ilyen eljárás vagy mechanizmus magában foglalja, hogy az illetékes hatóság megfelelő módon – beleértve az érintett gyanúsítottakkal vagy vádlottakkal való konzultációt is – ellenőrzi, hogy beszélik-e és értik-e a büntetőeljárás nyelvét, és szükségük van-e tolmács segítségére.

(22)

Ezen irányelv értelmében a tolmácsolást és fordítást a gyanúsítottak vagy a vádlottak anyanyelvén vagy bármely más olyan nyelven kell biztosítani, amelyet beszélnek vagy értenek, annak érdekében, hogy védelemhez való jogukat teljes körűen gyakorolhassák, valamint a tisztességes eljárás garantált legyen.

(23)	Az ezen irányelvben foglalt, tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog tiszteletben tartása nem veszélyeztethet más, a nemzeti jogban biztosított eljárási jogot.

(24)	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ellenőrzést lehessen gyakorolni a biztosított tolmácsolás és fordítás megfelelősége felett, ha erre egy adott ügyben az illetékes hatóságok figyelmét felhívták.

(25)

A nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban a gyanúsítottak vagy a vádlottak, vagy az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás alá vont személyek számára biztosítani kell azt a jogot, hogy megtámadhassák a tolmácsolás szükségtelen voltára vonatkozó határozatot. Ez a jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy olyan külön mechanizmusról vagy panasztételi eljárásról gondoskodjanak, amelynek keretében az ilyen határozat megtámadható, és nem sértheti az európai elfogatóparancs végrehajtására alkalmazandó határidőket.

(26)	Amennyiben a tolmácsolás minősége elégtelennek tekintendő a tisztességes tárgyaláshoz való jog biztosításához, az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük a kijelölt tolmács leváltására.

(27)

A tisztességes igazságszolgáltatáshoz hozzátartozik az olyan gyanúsítottak vagy vádlottak iránti gondoskodási kötelesség, akik potenciálisan gyenge helyzetben vannak, különösen valamely olyan fizikai fogyatékosság miatt, amely befolyásolja az eredményes kommunikálásra való képességüket. Az ügyészségnek, a bűnüldöző szerveknek és az igazságügyi hatóságoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az ilyen személyek hatékonyan gyakorolhassák az ezen irányelvben biztosított jogaikat, például bármely olyan potenciális kiszolgáltatottság figyelembevételével, amely befolyásolja az eljárás követésére és önmaguk megértetésére való képességüket, továbbá az említett jogok biztosítását szolgáló megfelelő lépések megtételével.

(28)	Videokonferencia távtolmácsolás céljaira való használatakor az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük az európai e-igazságszolgáltatás keretében kifejlesztett eszközök igénybevételére (pl. videokonferencia-berendezéssel vagy -kézikönyvvel rendelkező bíróságokra vonatkozó információ).

(29)	Ezen irányelvet a megszerzett gyakorlati tapasztalatok fényében értékelni kell. Ha szükséges, azt az általa megállapított biztosítékok javítása érdekében módosítani kell.

(30)

A tisztességes eljárás biztosítása megköveteli, hogy a lényeges iratokat vagy legalább azok releváns részeit ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban lefordítsák a gyanúsítottak vagy a vádlottak javára. Bizonyos iratokat, így bármely szabadságelvonást elrendelő határozatot, bármely vádat illetőleg vádiratot, és bármely ítéletet e célból mindig lényegesnek kell tekinteni, és ezért azokat le kell fordítani. A tagállamok hatósága dönti el – hivatalból, vagy a gyanúsítottak vagy a vádlottak vagy jogi képviselőjük kérésére –, hogy mely egyéb iratok lényegesek a tisztességes eljárás biztosításához, amelyeket ezért szintén le kell fordítani.

(31)

A tagállamoknak elő kell segíteniük a jogi szakfordítók és tolmácsok nemzeti adatbázisaihoz való hozzáférést, amennyiben ilyen adatbázisok léteznek. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani arra a célra, hogy biztosított legyen a hozzáférés a meglévő adatbázisokhoz az e-igazságszolgáltatási portálon keresztül, amint azt a 2008. november 27-i többéves európai e-igazságszolgáltatási cselekvési terv (2009–2013) (6) előirányozta.

(32)

Ezen irányelv minimumszabályokat határoz meg. A tagállamoknak képesnek kell lenniük az ezen irányelvben meghatározott jogok kiterjesztésére magasabb szintű védelem nyújtása érdekében az irányelv által kifejezetten nem szabályozott helyzetekben is. A védelem szintje soha nem csökkenhet az EJEE és a Charta által biztosított, az Emberi Jogok Európai Bíróságának vagy az Európai Unió Bíróságának esetjogában értelmezett standardok alá.

(33)	Ezen irányelv azon rendelkezéseit, amelyek megfelelnek az EJEE vagy a Charta által garantált jogoknak, az említett jogokkal összhangban kell értelmezni és végrehajtani, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának releváns esetjogában értelmezett módon.

(34)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a közös minimumszabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(36)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ezen irányelv a büntetőeljárás és az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett jog személyekre attól az időponttól kezdve alkalmazandó, hogy a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok – hivatalos értesítés útján vagy egyéb módon – a tudomásukra hozzák, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket, egészen a büntetőeljárás befejezéséig, azaz annak végső megállapításáig, hogy elkövették-e a bűncselekményt, beleértve adott esetben a büntetéskiszabást és a fellebbezés elbírálását is.

(3) Amennyiben valamely tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a kisebb súlyú cselekményekre vonatkozó szankciókat a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól eltérő hatóság szabja ki, és az ilyen szankció kiszabásával szemben bírósághoz lehet fellebbezni, az ilyen fellebbezést követően ezen irányelvet csak az említett bíróság előtt lefolytatott eljárásra kell alkalmazni.

(4) Ezen irányelv nem érinti a jogi képviselőnek a büntetőeljárás egyes szakaszaiban való jelenlétére vonatkozó nemzeti jogot, és nem érinti a gyanúsított vagy a vádlott büntetőeljárási iratokhoz való hozzáférési jogára vonatkozó nemzeti jogot sem.

2. cikk

A tolmácsoláshoz való jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó büntetőeljárás nyelvét nem beszélő vagy nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak késedelem nélkül tolmácsolást vehessenek igénybe a nyomozó és igazságügyi hatóságok előtt lefolytatott büntetőeljárások során, beleértve a rendőrségi kihallgatást, valamennyi bírósági tárgyalást és bármely szükséges közbenső meghallgatást is.

(2) Amennyiben a tisztességes eljárás védelme céljából szükséges, a tagállamok biztosítják, hogy tolmácsolás álljon rendelkezésre a gyanúsítottak vagy a vádlottak és jogi képviselőjük közötti, az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással, vagy fellebbezési vagy más eljárási kérelmek benyújtásával közvetlen összefüggésben álló kommunikáció céljára.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tolmácsoláshoz való jog magában foglalja a hallásban vagy beszédben akadályozott személyeknek történő segítségnyújtást is.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy eljárás vagy mechanizmus álljon rendelkezésre annak megállapítására, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak beszélik-e és értik-e a büntetőeljárás nyelvét, és szükségük van-e tolmács segítségére.

(5) A tagállamok a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni a tolmácsolás szükségtelenségét megállapító határozatot, és amennyiben biztosítottak tolmácsolást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a tolmácsolás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás védelméhez.

(6) Adott esetben kommunikációs technológia is alkalmazható, úgymint videokonferencia, telefon vagy internet, kivéve, ha szükség van a tolmács fizikai jelenlétére a tisztességes eljárás biztosításához.

(7) Az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárások során a végrehajtó tagállam biztosítja, hogy illetékes hatóságai az ilyen eljárás alá vont olyan személyeket, akik az eljárás nyelvét nem beszélik, vagy nem értik, e cikkel összhangban tolmácsolással lássák el.

(8) Az e cikk értelmében nyújtott tolmácsolás minőségének elégségesnek kell lennie a tisztességes eljárás garantálásához, különösen annak biztosításával, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak megismerhessék az ellenük indított ügyet, és képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat.

3. cikk

A lényeges iratok fordításához való jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak ésszerű időn belül megkapják mindazon iratok írásbeli fordítását, amelyek lényegesek annak biztosításához, hogy képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat, továbbá a tisztességes eljárás garantálásához.

(2) A lényeges iratok közé tartoznak a szabadságelvonásról szóló határozatok, a vád, illetőleg a vádirat, és bármely ítélet.

(3) Az illetékes hatóságok határoznak arról az adott ügyben, hogy bármely egyéb irat lényegesnek minősül-e. A gyanúsítottak vagy a vádlottak vagy jogi képviselőjük e célból indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be.

(4) Nem áll fenn követelmény a lényeges iratok azon részeinek lefordítására vonatkozóan, amelyek nem relevánsak annak szempontjából, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak megismerjék az ellenük indított ügyet.

(5) A tagállamok a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni azt a határozatot, amely megállapítja, hogy nincs szükség az iratok vagy azok részeinek lefordítására, és amennyiben biztosítottak fordítást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a fordítás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás biztosításához.

(6) Az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárások során a végrehajtó tagállam biztosítja, hogy illetékes hatóságai az ilyen eljárás alá vont bármely személyt, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az európai elfogatóparancsot kiállították, vagy amelyre azt a kibocsátó tagállam lefordította, ellássák az említett irat írásbeli fordításával.

(7) Az (1), (2), (3) és (6) bekezdésben megállapított általános szabályok alóli kivételként az írásbeli fordítás helyett biztosítani lehet a lényeges iratok szóbeli fordítását vagy szóbeli összefoglalását is, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szóbeli fordítás vagy szóbeli összefoglalás nem sérti a tisztességes eljárást.

(8) Az e cikkben említett iratok lefordításához való jogról való lemondás feltétele az a követelmény, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak előzetes jogi tanácsot kapjanak, vagy más módon teljes körű ismeretet szerezzenek az ilyen jogról való lemondás következményeiről, továbbá a lemondásnak egyértelműnek és önkéntesnek kell lennie.

(9) Az e cikk értelmében nyújtott fordítás minőségének elégségesnek kell lennie a tisztességes eljárás garantálásához, különösen annak biztosításával, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak megismerhessék az ellenük indított ügyet, és képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat.

4. cikk

Tolmácsolási és fordítási költségek

A tagállamok az eljárás kimenetelétől függetlenül fedezik a 2. és 3. cikk alkalmazásából származó tolmácsolási és fordítási költségeket.

5. cikk

A tolmácsolás és a fordítás minősége

(1) A tagállamok konkrét intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a tolmácsolás és a fordítás megfeleljen a 2. cikk (8) bekezdése és a 3. cikk (9) bekezdése értelmében megkövetelt minőségnek.

(2) A tolmácsolás és fordítás megfelelőségének és az azokhoz való hatékony hozzáférés előmozdítása érdekében a tagállamok törekednek arra, hogy létrehozzák a megfelelő képesítéssel rendelkező független fordítók és tolmácsok nyilvántartását vagy nyilvántartásait. Mihelyt ezt a nyilvántartást vagy ezeket a nyilvántartásokat létrehozták, azokat adott esetben a jogi képviselők és a releváns hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tolmácsok és a fordítók tekintetében az ezen irányelv értelmében biztosított tolmácsolást és fordítást illetően titoktartási kötelezettség álljon fenn.

6. cikk

Képzés

A bírói függetlenség és az igazságszolgáltatási szervezet felépítésében az Unión belül fennálló különbségek sérelme nélkül, a tagállamok felkérik a büntetőeljárásokban részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi személyzet képzéséért felelős személyeket, hogy a hatékony és eredményes kommunikáció biztosítása érdekében fordítsanak különös figyelmet a tolmács segítségével folytatott kommunikáció sajátosságaira.

7. cikk

Jegyzőkönyvbe vétel

Abban az esetben, ha a gyanúsított vagy a vádlott valamely nyomozó vagy igazságügyi hatóság általi kihallgatása vagy meghallgatása a 2. cikk szerint tolmács segítségével történt, a 3. cikk (7) bekezdése szerint a lényeges iratok szóbeli fordítását vagy szóbeli összefoglalását biztosították hatóság jelenlétében, vagy ha valamely személy a 3. cikk (8) bekezdése szerint lemondott a fordításhoz való jogról, a tagállamok biztosítják, hogy jegyzőkönyvbe vegyék ezen események megtörténtét, az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban lévő jegyzőkönyvezési eljárásnak megfelelően.

8. cikk

Csökkentés kizárása

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza vagy eltér az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a nemzetközi jog egyéb releváns rendelkezéseiben vagy bármely tagállam jogában biztosított bármely olyan jogtól és eljárási biztosítéktól, amely magasabb szintű védelmet nyújt.

9. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. október 27-ig megfeleljenek.

(2) A tagállamok ezen intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

(3) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2014. október 27-ig jelentést nyújt be – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.

11. cikk

Hatálybalépés

Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2010. október 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL

(1) HL C 69., 2010.3.18., 1. o.

(2) Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. október 7-i határozata.

(3) HL C 12., 2001.1.15., 10. o.

(4) HL C 295., 2009.12.4., 1. o.

(5) A Tanács 2002. június 13-i 2002/584/JHA kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(6) HL C 75., 2009.3.31., 1. o.

26.10.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/10

A TANÁCS 2010/638/KKBP HATÁROZATA

(2010. október 25.)

a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A 2009. szeptember 28-án Conakryban rendezett politikai tüntetésnek a biztonsági erők általi erőszakos elfojtására válaszul a Tanács 2009. október 27-én elfogadta a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2009/788/KKBP közös álláspontot (1).

(2)	A Tanács 2009. december 22-én elfogadta a 2009/788/KKBP közös álláspont módosításáról szóló, további korlátozó intézkedéseket tartalmazó 2009/1003/KKBP határozatot (2).

(3)	A Tanács 2010. március 29-én elfogadta a 2009/788/KKBP közös álláspont módosításáról szóló 2010/186/KKBP határozatot (3).

(4)	A 2009/788/KKBP közös álláspont felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2011. október 27-ig meg kell újítani.

(5)	Az uniós végrehajtási intézkedéseket a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendelet (4) tartalmazza,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről, illetve az azok lobogója alatt közlekedő vízi vagy légi járművek felhasználásával tilos a Guineai Köztársaság területére származási helyüktől függetlenül fegyvereket és minden egyéb ezekhez kapcsolódó felszerelést értékesíteni, szállítani, átruházni vagy kivinni, ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és a felsoroltak pótalkatrészeit, valamint belső elnyomásra használható felszereléseket.

(2) Tilos:

közvetlenül vagy közvetve bármely guineai köztársasági természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szervezet részére vagy a Guineai Köztársaságban való felhasználás céljából technikai segítséget, közvetítői szolgáltatást és az (1) bekezdésben említett cikkekhez kapcsolódó vagy az említett cikkek rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódó egyéb szolgáltatást nyújtani;

közvetlenül vagy közvetve bármely guineai köztársasági természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szervezet részére vagy a Guineai Köztársaságban való felhasználás céljából az (1) bekezdésben említett cikkekkel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen az említett cikkek értékesítésére, szállítására, átruházására vagy kivitelére vonatkozó, vagy az ehhez kapcsolódó technikai segítség, közvetítői szolgáltatás és egyéb szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást;

c)	tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyeknek célja vagy hatása az a) és a b) pontban említett tilalmak megkerülése.

2. cikk

(1) A 1. cikk nem alkalmazandó a következőkre:

a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokat szolgáló, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Unió intézményépítő programjaihoz vagy az Unió és az ENSZ válságkezelési műveleteihez szánt, halált nem okozó katonai felszerelések, illetve belső elnyomásra használható felszerelések értékesítésére, szállítására, átruházására vagy kivitelére;

b)	azon nem harci járművek értékesítésére, szállítására, átruházására vagy kivitelére, amelyeknek ballisztikai védelemre irányuló gyártása vagy az erre irányuló anyagokkal történő felszerelése kizárólag az Unió és tagállamai személyzete védelmi céljait szolgálja a Guineai Köztársaságban;

c)	az említett felszereléssel vagy az említett programokkal és műveletekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, közvetítői szolgáltatásra és egyéb szolgáltatásra;

d)	az említett felszereléssel vagy az említett programokkal és műveletekkel kapcsolatos finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtására,

feltéve, hogy az ilyen kivitelt és segítségnyújtást az érintett illetékes hatóság előzetesen jóváhagyta.

(2) Az 1. cikk nem alkalmazandó az olyan védőruházatra, ideértve a golyóálló mellényeket és a katonai sisakokat is, amelyeket az ENSZ, az Unió vagy tagállamainak alkalmazottai, a média képviselői, valamint a humanitárius és a fejlesztési szervezetek munkatársai és kísérő személyzete kizárólag személyes használatra, átmeneti jelleggel vittek be a Guineai Köztársaság területére.

3. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tanács a Demokráciáért és a Fejlődésért (CNDD) egyes tagjainak és a velük kapcsolatban álló, a mellékletben felsorolt személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépést.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamnak nemzetközi jogi kötelezettsége áll fenn, nevezetesen:

a)	valamely nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országa;

b)	az ENSZ által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országa;

c)	valamely kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d)	az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929-ben létrejött lateráni egyezmény alapján.

(4) A (3) bekezdés azokra az esetekre is alkalmazandó, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad helyet.

(5) A Tanácsot értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.

(6) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alól, ha az utazást sürgős humanitárius ok vagy kormányközi értekezleteken való részvétel indokolja, beleértve az Unió által támogatott, vagy az EBESZ elnöki tisztét betöltő tagállamban tartott értekezleteket, amennyiben ott a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot a Guineai Köztársaságban közvetlenül elősegítő politikai párbeszéd zajlik.

(7) Az a tagállam, amely a (6) bekezdésben meghatározott mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a Tanács egy vagy több tagja – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(8) Azokban az esetekben, amikor a (3), a (4), a (6) és a (7) bekezdésnek megfelelően egy tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépést, vagy az azon történő átutazást, az engedély az abban megjelölt célra és az azzal érintett személyre korlátozódik.

4. cikk

(1) A mellékletben felsorolt, az CNDD egyes tagjaihoz és a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekhez, jogalanyokhoz és szervezetekhez tartozó, tulajdonukban vagy birtokukban lévő, vagy ellenőrzött minden pénzeszközt és gazdasági forrást be kell fagyasztani.

(2) A mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, jogalanyok vagy szervezetek számára vagy javára semmilyen pénzeszközt vagy gazdasági forrást sem közvetve, sem közvetlenül nem lehet rendelkezésre bocsátani.

(3) Tagállami illetékes hatóság engedélyezheti – az általa megfelelőnek vélt feltételekkel – egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, illetve az azokhoz való hozzáférést, amennyiben megállapította, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)	a mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közműdíjak költségeit;

b)	kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, ésszerű mértékű szakértői díjak kifizetését, illetve azzal kapcsolatos kiadások megtérítését szolgálják;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források szokásos kezelési vagy számlavezetési díjainak vagy költségeinek kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal a konkrét engedély megadása alapjául szolgáló indokokat.

A tagállam az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, feltéve hogy teljesülnek a következő feltételek:

a pénzeszközök vagy a gazdasági források a 4. cikk (1) bekezdésében említett természetes vagy jogi személynek, jogalanynak vagy szervezetnek a mellékletbe történő felvételének időpontja előtt keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozaton alapuló zálogjog, vagy azon időpont előtt hozott bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozat hatálya alá tartoznak;

a pénzeszközöket vagy a gazdasági erőforrásokat kizárólag ilyen zálogjoggal biztosított vagy ilyen határozatban érvényesként elismert követelések kielégítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogaira alkalmazandó irányadó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a zálogjog vagy a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szervezet javát szolgálja; és

d)	a zálogjog vagy a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

A tagállam az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákhoz hozzáadódó:

a)	kamatra vagy egyéb hozamokra; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetésekre, amelyeket azt megelőzően kötöttek meg, illetve amelyek azt megelőzően merültek fel, hogy e számlák a 2009/788/KKBP közös álláspont hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy ezen kamatok, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak.

5. cikk

(1) A Tanács valamely tagállam vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javaslatára a mellékletben található jegyzéket a guineai köztársaságbeli politikai fejlemények függvényében módosítja.

(2) A Tanács a döntését és a jegyzékbe vétel indokolását – közvetlenül, amennyiben a cím ismert, vagy értesítés közzététele útján – közli az érintett személlyel, lehetővé téve számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3) Amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja határozatát, és erről értesíti az érintett személyt.

6. cikk

A fent említett intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az EU arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

7. cikk

A 2009/788/KKBP közös álláspont hatályát veszti.

8. cikk

(1) Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot 2011. október 27-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.

Kelt Luxembourgban, 2010. október 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 281., 2009.10.28., 7. o.

(2) HL L 346., 2009.12.23., 51. o.

(3) HL L 83., 2010.3.30., 23. o.

(4) HL L 346., 2009.12.23., 26. o.

MELLÉKLET

A 3. és 4. cikkben említett személyek jegyzéke

	Név (és esetleges névváltozatok)	Azonosító adatok (születési idő és hely (sz. i. és sz. h.), útlevél/személyi igazolvány száma stb.)	Indokok
1.	Moussa Dadis CAMARA százados	sz. i.: 1964.1.1. vagy 1968.12.29. Útlevél száma: R0001318	a CNDD elnöke
2.	Mathurin BANGOURA ezredes	sz. i.: 1962.11.15. Útlevél száma: R0003491	a távközlésért és az új információs technológiákért felelős miniszter
3.	Aboubacar Sidiki (más néven Idi Amin) CAMARA alezredes	sz. i.: 1979.10.22. Útlevél száma: R0017873	miniszter, a CNDD állandó titkára (a hadseregben betöltött hivatalából 2009.1.26-án felmentve)
4.	Oumar BALDÉ őrnagy	sz. i.: 1964.12.26. Útlevél száma: R0003076	a CNDD tagja
5.	Mamadi (más néven Mamady) MARA őrnagy	sz. i.: 1954.1.1. Útlevél száma: R0001343	a CNDD tagja
6.	Almamy CAMARA őrnagy	sz. i.: 1975.10.17. Útlevél száma: R0023013	a CNDD tagja
7.	Mamadou Bhoye DIALLO alezredes	sz. i.: 1956.1.1. Útlevél száma: R0001855	a CNDD tagja
8.	Koulako BÉAVOGUI százados		a CNDD tagja
9.	Kandia (más néven Kandja) MARA rendőralezredes	Útlevél száma: R0178636	a CNDD tagja Labé regionális biztonsági igazgatója
10.	Sékou MARA ezredes	sz. i.: 1957	a CNDD tagja a Nemzeti Rendőrség főkapitány-helyettese
11.	Morciré CAMARA	sz. i.: 1949.1.1. Útlevél száma: R0003216	a CNDD tagja
12.	Alpha Yaya DIALLO		a CNDD tagja A Vámhivatal nemzeti igazgatója
13.	Mamadou Korka DIALLO ezredes	sz. i.: 1962.2.19.	a kereskedelemért, az iparért és a kkv-kért felelős miniszter
14.	Fodeba TOURÉ ezredes	sz. i.: 1961.6.7. Útlevél száma: R0003417/R0002132	Kindia kormányzója (volt ifjúsági miniszter, miniszteri hivatalából 2009.5.7-én felmentve)
15.	Cheick Sékou (más néven Ahmed) Tidiane CAMARA őrnagy	sz. i.: 1966.5.12.	a CNDD tagja
16.	Sékou (más néven Sékouba) SAKO ezredes		a CNDD tagja
17.	Jean- Claude PIVI (más néven COPLAN) főhadnagy	sz. i.: 1960.1.1.	a CNDD tagja az elnök biztonságáért felelős miniszter
18.	Saa Alphonse TOURÉ százados	sz. i.: 1970.6.3.	a CNDD tagja
19.	Moussa KEITA ezredes	sz. i.: 1966.1.1.	a CNDD tagja a CNDD állandó titkára, a köztársasági intézményekkel való kapcsolatokért felelős miniszter
20.	Aïdor (más néven Aëdor) BAH alezredes		a CNDD tagja
21.	Bamou LAMA őrnagy		a CNDD tagja
22.	Mohamed Lamine KABA		a CNDD tagja
23.	Daman (más néven Dama) CONDÉ százados		a CNDD tagja
24.	Aboubacar Amadou DOUMBOUYA őrnagy		a CNDD tagja
25.	Moussa Tiégboro CAMARA őrnagy	sz. i.: 1968.1.1. Útlevél száma: 7190	a CNDD tagja a kábítószer és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges szolgálatokért felelős elnökségi miniszter
26.	Issa CAMARA százados	sz. i.: 1954	a CNDD tagja Mamou kormányzója
27.	Dr. Abdoulaye Chérif DIABY ezredes	sz. i.: 1957.2.26. Útlevél száma: 13683	a CNDD tagja egészségügyi és köztisztasági miniszter
28.	Mamady CONDÉ	sz. i.: 1952.11.28. Útlevél száma: R0003212	a CNDD tagja
29.	Cheikh Ahmed TOURÉ alhadnagy		a CNDD tagja
30.	Aboubacar Biro CONDÉ alezredes	sz. i.: 1962.10.15. Útlevél száma: 2443/R0004700	a CNDD tagja
31.	Bouna KEITA		a CNDD tagja
32.	Idrissa CHERIF	sz. i.: 1967.11.13. Útlevél száma: R0105758	az elnökség és a védelmi miniszter kommunikációért felelős minisztere
33.	Mamoudou (más néven Mamadou) CONDÉ	sz. i.: 1960.12.9. Útlevél száma: R0020803	a stratégiai és fejlesztési kérdésekért felelős, megbízott államtitkár
34.	Aboubacar Chérif (alias Toumba) DIAKITÉ főhadnagy		az elnök szárnysegédje
35.	Ibrahima Khalil DIAWARA	sz. i.: 1976.1.1. Útlevél száma: R0000968	Aboubacar Chérif „Toumba” Diakité különleges tanácsadója
36.	Marcel KOIVOGUI alhadnagy		Aboubacar Chérif „Toumba” Diakité helyettese
37.	Papa Koly KOUROUMA	sz. i.: 1962.11.3. Útlevél száma: R11914/R001534	a környezetvédelemért és a fenntartható fejlődésért felelős miniszter
38.	Nouhou THIAM őrnagy	sz. i.: 1960 Útlevél száma: 5180	hadseregfelügyelő a CNDD szóvivője
39.	Théodore (más néven Siba) KOUROUMA rendőrszázados	sz. i.: 1971.5.13. Útlevél száma: R0001204 (szolgálati útlevél)	az elnökségi kabinet attaséja
40.	Mamadou SANDÉ százados	sz. i.: 1969.12.12. Útlevél száma: R0003465	a gazdasági és pénzügyekért felelős elnökségi miniszter
41.	Alhassane (más néven Al-Hassane) Siba ONIPOGUI	sz. i.: 1961.12.31. Útlevél száma: 5938/R00003488	az állami ellenőrzésért felelős elnökségi miniszter
42.	Joseph KANDUNO		az ellenőrzésért, az átláthatóságért és a jó kormányzásért felelős miniszter
43.	Fodéba (más néven Isto) KÉIRA	sz. i.: 1961.6.4. Útlevél száma: R0001767	ifjúsági és sport-, valamint a fiatalok munkavállalásának előmozdításáért felelős miniszter
44.	Siba LOHALAMOU ezredes	sz. i.: 1962.8.1. Útlevél száma: R0001376	igazságügyi miniszter, pecsétőr
45.	Dr. Frédéric KOLIÉ	sz. i.: 1960.1.1. Útlevél száma: R0001714	a területi igazgatásért és a politikai ügyekért felelős miniszter
46.	Alexandre Cécé LOUA	sz. i.: 1956.1.1. Útlevél száma: R0001757 / diplomata-útlevél száma: R 0000027	külügyminiszter és a külföldön élő guineai állampolgárokért felelős miniszter
47.	Mamoudou (más néven Mahmoud) THIAM	sz. i.: 1968.10.4. Útlevél száma: R0001758	bányászati és energiaügyi miniszter
48.	Boubacar BARRY	sz. i.: 1964.5.28. Útlevél száma: R0003408	az építési ügyekért, a területrendezésért és a középületek hagyatékáért felelős elnökségi államminiszter
49.	Demba FADIGA	sz. i.: 1952.1.1. Útlevél száma: FR365845/365857 (tartózkodási engedély)	a CNDD tagja a CNDD és a kormány közötti kapcsolatokért felelős, rendkívüli és teljhatalmú nagykövet
50.	Mohamed DIOP	sz. i.: 1963.1.1. Útlevél száma: R0001798	a CNDD tagja Conakry kormányzója
51.	Mohamed (más néven Tigre) CAMARA őrmester		Az elnöki őrség „Koundara” táborához csatolt biztonsági erők tagja
52.	Habib HANN	sz. i.: 1950.12.15. Útlevél száma: 341442	a stratégiai állami ágazatok ellenőrző és megfigyelő bizottsága
53.	Ousmane KABA		a stratégiai állami ágazatok ellenőrző és megfigyelő bizottsága
54.	Alfred MATHOS		a stratégiai állami ágazatok ellenőrző és megfigyelő bizottsága
55.	Mandiou DIOUBATÉ százados	sz. i.: 1960.1.1. Útlevél száma: R0003622	az elnöki sajtóiroda igazgatója a CNDD szóvivője
56.	Cheik Sydia DIABATÉ	sz. i.: 1968.4.23. Útlevél száma: R0004490	a hadsereg tagja a Védelmi Minisztérium hírszerző és nyomozó szolgálatainak igazgatója
57.	Ibrahima Ahmed BARRY	sz. i.: 1961.11.11. Útlevél száma: R0048243	a Guineai Rádió és Televízió vezérigazgatója
58.	Alhassane BARRY	sz. i.: 1962.11.15. Útlevél száma: R0003484	a Központi Bank vezetője
59.	Roda Namatala FAWAZ	sz. i.: 1947.7.6. Útlevél száma: R0001977	a CNDD-vel kapcsolatban álló és annak pénzügyi támogatást nyújtó üzletember
60.	Dioulde DIALLO		a CNDD-vel kapcsolatban álló és annak pénzügyi támogatást nyújtó üzletember
61.	Kerfalla CAMARA KPC		a Guicopress elnök-vezérigazgatója a CNDD-vel kapcsolatban álló és annak pénzügyi támogatást nyújtó üzletember
62.	Dr. Moustapha ZABATT	sz. i.: 1965.2.6.	az elnök orvosa és személyes tanácsadója
63.	Aly MANET		„Dadis Doit Rester” mozgalom
64.	Louis M'bemba SOUMAH		munkaügyi miniszter, az igazgatási reformért és a közszolgálatért felelős miniszter
65.	Cheik Fantamady CONDÉ		tájékoztatási és kulturális miniszter
66.	Boureima CONDÉ százados		mezőgazdasági és állattenyésztési miniszter
67.	Mariame SYLLA		a decentralizációért és a helyi fejlesztésért felelős miniszter

26.10.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/18

A TANÁCS 2010/639/KKBP HATÁROZATA

(2010. október 25.)

egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. április 10-én elfogadta az egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006/276/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A 2006/276/KKBP közös álláspont módosításáról szóló, 2009. április 6-i 2009/314/KKBP közös álláspont (2)2010. március 15-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket. Mindazonáltal – az egyes személyek 1999–2000-es eltűnésében szerepet játszó személyek és a Központi Választási Bizottság elnökének kivételével – az egyes fehérorosz vezetőkre vonatkozó utazási korlátozásokat 2009. december 15-ig felfüggesztették.

(3)	A Tanács 2009. december 15-én elfogadta a 2009/969/KKBP tanácsi határozatot (3), amely mind a korlátozó intézkedéseket, mind a felfüggesztést meghoszszabbította 2010. október 31-ig.

(4)	A 2006/276/KKBP közös álláspont újbóli megvizsgálása alapján a korlátozó intézkedéseket 2011. október 31-ig meg kell újítani, míg az utazási korlátozások felfüggesztését szintén meg kell újítani ezen időpontig.

(5)	Az Unió végrehajtási intézkedéseit a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK rendelet (4) állapítja meg,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbi felelős személyek területükre történő belépését vagy azon keresztül történő átutazását:

az I. mellékletben felsorolt személyek, akiknek a feltételezett bűncselekmények független kivizsgálása és a bűnvádi eljárás megindítása a feladatuk, de azt elmulasztották, és akik a Pourgourides-jelentés szerint 1999–2000-ben kulcsfontosságú szerepet töltöttek be négy közismert személy fehéroroszországi eltűnésében, majd azt követően az igazságszolgáltatás nyilvánvaló akadályozásában;

b)	a II. mellékletben felsorolt személyek, akik felelősek a 2004. október 17-i fehéroroszországi választás és népszavazás során elkövetett csalásokért, valamint a fehéroroszországi választást és népszavazást követő békés tüntetés leverésekor az emberi jogok súlyos megsértéséért;

c)	a III. mellékletben felsorolt személyek, akik felelősek a 2006. március 19-i fehéroroszországi elnökségi választások során a nemzetközi választási előírások megsértéséért és a polgári társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi fellépésért.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépést.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen:

i.	nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országaként;

ii.	az Egyesült Nemzetek Szervezete által összehívott vagy annak égisze alatt szervezett nemzetközi konferencia fogadó országaként;

iii.	többoldalú, kiváltságokat és mentességeket megállapító megállapodás alapján; vagy

iv.	az Apostoli Szentszék (Vatikán Városállam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) értelmében.

(4) A (3) bekezdést azokban az esetekben is alkalmazandónak kell tekinteni, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.

(5) A Tanács megfelelő tájékoztatást kap valamennyi olyan esetről, amikor a tagállam a (3) és (4) bekezdés értelmében mentességet ad.

(6) A tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alól mentességeket engedélyezhetnek, ha az utazást sürgős humanitárius okok vagy kormányközi üléseken való részvétel indokolja, ideértve az olyan kormányközi üléseket is, amelyeket az Unió támogat vagy amelyek fogadó országa az EBESZ soros elnökségét ellátó tagállam, és amelyeken olyan politikai párbeszédet folytatnak, amely közvetlenül támogatja a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jogállamiságot Fehéroroszországban.

(7) Ha valamely tagállam a (6) bekezdésben említett mentességet kíván adni, erről írásban értesítenie kell a Tanácsot. A mentességet kötelezően meg kell adni, kivéve, ha a Tanács egy vagy több tagja az ellen – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Abban az esetben, ha a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(8) Azokban az esetekben, amikor a (3), (4), (6) és (7) bekezdésnek megfelelően a tagállamok engedélyezik az I., II. és a III. mellékletben felsorolt személyek területükre való belépését, vagy az azon történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és a cél által érintett személyekre korlátozódik.

2. cikk

(1) Be kell fagyasztani a 2006. március 19-i elnökválasztásokhoz kapcsolódóan a nemzetközi választási normák megsértéséért, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi fellépésért felelős személyekhez, továbbá a IV. mellékletben felsorolt, az ezen személyek környezetéhez tartozó természetes és jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, tulajdonukat képező, általuk birtokolt, közvetve vagy közvetlenül ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági forrást.

(2) A IV. mellékletben felsorolt személyek számára, illetve javára a pénzeszközökhöz vagy gazdasági erőforráshoz való hozzáférés nem biztosítható, sem közvetlenül, sem közvetve.

3. cikk

(1) Tagállami illetékes hatóság engedélyezheti – az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel – egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve az azokhoz való hozzáférést, amennyiben megállapította, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)	szükségesek a IV. mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik számára az alapvető szükségleteik fedezéséhez, ideértve az élelem, bérlés vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)	kizárólag ésszerű szakértői díjak kifizetésére és jogi szolgáltatások biztosításával kapcsolatosan felmerült költségek megtérítésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek vagy szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi illetékes hatósággal és a Bizottsággal a konkrét engedély megadása alapjául szolgáló indokokat.

A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az e cikk alapján megadott engedélyekről.

(2) A 2. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a befagyasztott számlákon történő következő jóváírásokra:

a)	ezen számlák kamatai vagy egyéb hozamai; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azt megelőzően kötöttek meg, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák a 2006/276/KKBP közös álláspont rendelkezéseinek hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy e kamatok, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is e határozat 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

4. cikk

(1) A Tanács – valamely tagállam vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javaslata alapján – a fehéroroszországi politikai fejleményektől függően módosítja az I., II., III. és IV. mellékletben foglalt jegyzékeket.

(2) A Tanács döntését és a jegyzékbe vétel indokolását – közvetlenül, amennyiben a cím ismert, vagy értesítés közzététele útján – közli az érintett személlyel, lehetővé téve számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3) Amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja határozatát, és erről értesíti az érintett személyt.

5. cikk

A fent említett intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

6. cikk

A 2006/276/KKBP közös álláspont hatályát veszti.

7. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot 2011. október 31-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy a határozat céljai nem valósultak meg, úgy azt meg kell hosszabbítani, vagy adott esetben módosítani kell.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt intézkedéseket – amennyiben azok Yuri Nikolaevich PODOBED (Jurij Nyikolajevics PODOBED) esetében alkalmazandók –, valamint az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt intézkedéseket 2011. október 31-ig felfüggesztik.

Kelt Luxembourgban, 2010. október 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 101., 2006.4.11., 5. o.

(2) HL L 93., 2009.4.7., 21. o.

(3) HL L 332., 2009.12.17., 76. o.

(4) HL L 134., 2006.5.20., 1. o.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek jegyzéke

1.	SIVAKOV, YURY (YURIJ) Leonidovich [SZIVAKOV, JURIJ (JURI) Leonyidovics], Fehéroroszország korábbi idegenforgalmi és sportminisztere, született 1946. augusztus 5-én a szahalini régióban, a volt Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságban.

2.	SHEYMAN (SHEIMAN), VICTOR Vladimirovich [SEJMAN (SEIMAN), VIKTOR Vlagyimirovics], Fehéroroszország Biztonsági Tanácsának államtitkára, született 1958. május 26-án a grodnói régióban.

3.	PAVLICHENKO (PAVLIUCHENKO), DMITRI (Dmitry) Valeriyevich [PAVLICSENKO (PAVLJUCSENKO), DMITRIJ (GYIMITRIJ) Valerijevics], a fehérorosz Belügyminisztériumban a Különleges Egység (SOBR) vezetője, született 1966-ban Vityebszkben.

4.	NAUMOV, VLADIMIR Vladimïrovich [NAUMOV, VLADIMIR Vlagyimirovics], belügyminiszter, született 1956-ban.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek jegyzéke

1.	Lydia Mihajlovna YERMOSHINA (Ligyija Mihajlovna JERMOSINA), Fehéroroszország Központi Választási Bizottságának elnöke, született 1953. január 29-én Szlutszkban (minszki régió).

2.	Yuri Nikolaevich PODOBED (Jurij Nyikolajevics PODOBED), a Milícia alezredese, Különleges Egység (OMON), Belügyminisztérium, született 1962. március 5-én Szlutszkban (minszki régió).

III. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett személyek jegyzéke

Név (angol, illetve magyar átírás szerint)	Név (fehérorosz átírás szerint)	Név (orosz átírás szerint)	Születési idő	Születési hely	Lakcím	Útlevél száma	Tisztség
Lukashenko Aleksandr Grigorievich (Lukasenko Alekszandr Grigorjevics) Lukashenka Alaksandr Ryhoravich (Lukashenka Alaksandr Rihoravics)	Лукашенка Аляксандр Рыгоравiч	ЛУКАШЕНКО Александр Григорьевич	1954.8.30.	Kopisz, Vityebszk megye			elnök
Nevyglas Gennady Nikolaevich (Nyeviglasz Gennagyij Nyikolajevics) Nievyhlas Hienadz Mikalaevich (Nyevihlasz Henadzi Mikalajevics)	Невыглас Генадзь Мiкалаевiч	НЕВЫГЛАС Геннадий Николаевич	1954.2.11.	Parahonszk, Pinszk megye			az Elnöki Hivatal vezetője
Petkevich Natalya Vladimirovna (Petkevics Natalja Vlagyimirovna) Piatkevich Natallia Uladzimirauna (Pjatkevics Natallja Uladzimirauna)	Пяткевiч Наталля Уладзiмiраўна	ПЕТКЕВИЧ Наталья Владимировна	1972.10.24.	Minszk			az Elnöki Hivatal helyettes vezetője
Rubinov Anatoly Nikolaevich (Rubinov Anatolij Nyikolajevics) Rubinau Anatol Mikalaevich (Rubinau Anatol Mikalajevics)	Рубiнаў Анатоль Мiкалаевiч	РУБИНОВ Анатолий Николаевич	1939.4.15.	Mogiljev			a médiáért és ideológiáért felelős helyettes vezető, Elnöki Hivatal
Proleskovsky Oleg Vitoldovich (Proleszkovszkij Oleg Vitoldovics) Pralaskouski Aleh Vitoldavich (Praljaszkouszki Aleg Vitoldavics)	Праляскоўскi Алег Вiтольдавiч	ПРОЛЕСКОВСКИЙ Олег Витольдович	1963.10.1.	Zagorszk (Oroszország, jelenleg Szergijev Posad)			Tanácsadó és az ideológiai főosztály vezetője, Elnöki Hivatal
Radkov Aleksandr Mikhailovich (Radkov Alekszandr Mihajlovics) Radzkou Alaksandr Mikhailavich (Radzkou Aljakszandr Mihajlavics)	Радзькоў Аляксандр Мiхайлавiч	РАДЬКОВ Александр Михайлович	1951.7.1.	Votnya, Вотня Быховского района Могилевской области			oktatási miniszter
Rusakevich Vladimir Vasilyevich (Ruszakevics Vlagyimir Vasziljevics) Rusakevich Uladzimir Vasilievich (Ruszakevics Uladzimir Vasziljevics)	Русакевiч Уладзiмiр Васiльевiч	РУСАКЕВИЧ Владимир Васильевич	1947.9.13.	Vigonoscsi, Выгонощи, Брестская область			információs miniszter
Golovanov Viktor Grigoryevich (Golovanov Viktor Grigorjevics) Halavanau Viktar Ryhoravich (Halavanau Viktar Rihoravics)	Галаванаў Вiктар Рыгоравiч	ГОЛОВАНОВ Виктор Григорьевич	1952.	Boriszov			igazságügy-miniszter
Zimovsky Alexander Leonidovich (Zimovszkij Alekszandr Leonyidovics) Zimouski Alaksandr Lieanidavich (Zimouszki Aljakszandr Leanidavics)	Зiмоўскi Аляксандр Леанiдавiч	ЗИМОВСКИЙ Александр Леонидович	1961.1.10.	Németország			a Parlament felsőházának tagja; a nemzeti állami televízió- és rádiótársaság vezetője
Konoplyev Vladimir Nikolaevich (Konopljev Vlagyimir Nyikolajevics) Kanapliou Uladzimir Mikalaevich (Kanapljou Uladzimir Mikalajevics)	Канаплёў Уладзiмiр Мiкалаевiч	КОНОПЛЕВ Владимир Николаевич	1954.1.3.	Akulintszi, д. Акулинцы Могилевского района			a Parlament alsóházának elnöke
Cherginets Nikolai Ivanovich (Cserginyec Nyikolaj Ivanovics) Charhiniets Mikalai Ivanavich (Csarhinyec Mikalaj Ivanavics)	Чаргiнец Мiкалай Iванавiч	ЧЕРГИНЕЦ Николай Иванович	1937.10.17.	Minszk			a felsőház külügyi bizottságának elnöke
Kostyan Sergei Ivanovich (Kosztyan Szergej Ivanovics) Kastsian Siarhiei Ivanavich (Kaszcjan Szjarhej Ivanavics)	Касцян Сяргей Iванавiч	КОСТЯН Сергей Иванович	1941.1.15.	Uszohi, Mogiljev megye, Усохи Кличевского района Могилевской области			az alsóház külügyi bizottságának elnöke
Orda Mikhail Sergeevich (Orda Mihail Szergejevics) Orda Mikhail Siarhieevich (Orda Mihail Szjarhijevics)	Орда Мiхаiл Сяргеевiч	ОРДА Михаил Сергеевич	1966.9.28.	Gyatlovo, Grodno megye, Дятлово Гродненской области			a felsőház tagja, a BRSM (a belarusz ifjúság köztársasági egyesülete) vezetője
Lozovik Nikolai Ivanovich (Lozovik Nyikolaj Ivanovics) Lazavik Mikalai Ivanavich (Lazavik Mikalaj Ivanavics)	Лазавiк Мiкалай Iванавiч	ЛОЗОВИК Николай Иванович	1951.1.18.	Nyevinyani, Minszk megye, Невиняны Вилейского р-на Минской обл			a Központi Választási Bizottság helyettese
Miklashevich Petr Petrovich (Miklasevics Pjotr Petrovics) Miklashevich Piotr Piatrovich (Miklasevics Petr Pjatrovics)	Мiклашэвiч Пётр Пятровiч	МИКЛАШЕВИЧ Петр Петрович	1954.	Koszuta, Minszk megye, Косута Минской области			főügyész
Slizhevsky Oleg Leonidovich (Szlizsevszkij Oleg Leonyidovics) Slizheuski Aleh Leanidavich (Szlizseuszki Aleh Leanidavics)	Слiжэўскi Алег Леанiдавiч	СЛИЖЕВСКИЙ Олег Леонидович					a társadalmi szervezetek, pártok és nem kormányzati szervezetek főosztályának vezetője, Igazságügyi Minisztérium
Khariton Aleksandr (Hariton Alekszandr) Kharyton Alaksandr (Hariton Aljakszandr)	Харытон Аляксандр	ХАРИТОН Александр					a társadalmi szervezetek, pártok és nem kormányzati szervezetek főosztályának tanácsadója, Igazságügyi Minisztérium
Smirnov Evgeny Aleksandrovich (Szmirnov Jevgenyij Alekszandrovics) Smirnou Yauhien Alaksandravich (Szmirnou Jaugen Aljakszandravics)	Смiрноў Яўген Аляксандравiч	CМИРНОВ Евгений Александрович	1949.3.15.	Rjazan megye, Oroszország			a Gazdasági Bíróság elnökének első helyettese
Reutskaya Nadezhda Zalovna (Reutszkaja Nagyezsda Zalovna) Ravutskaya Nadzieja Zalauna (Ravuckaja Nadzeja Zalauna)	Равуцкая Надзея Залаўна	РЕУТСКАЯ Надежда Заловна					Minszk Moszkva kerületének bírája
Trubnikov Nikolai Alekseevich (Trubnyikov Nyikolaj Alekszejevics) Trubnikau Mikalai Alakseevich (Trubnikau Mikalaj Aljakszejevics)	Трубнiкаў Мiкалай Аляксеевiч	ТРУБНИКОВ Николай Алексеевич					Minszk Partizanszkij kerületének bírája
Kupriyanov Nikolai Mikhailovich (Kuprijanov Nyikolaj Mihajlovics) Kupryianau Mikalai Mikhailavich (Kuprijanau Mikalaj Mihajlavics)	Купрыянаў Мiкалай Мiхайлавiч	КУПРИЯНОВ Николай Михайлович					főügyész-helyettes
Sukhorenko Stepan Nikolaevich (Szuhorenko Sztyepan Nyikolajevics) Sukharenka Stsiapan Mikalaevich (Szuharenka Scjapan Mikalajevics)	Сухарэнка Сцяпан Мiкалаевiч	СУХОРЕНКО Степан Николаевич	1957.1.27.	Zdudicsi, Mogiljev megye, Здудичи Светлогорского района Гомельской области			a KGB elnöke
Dementei Vasily Ivanovich (Gyementyej Vaszilij Ivanovics) Dzemiantsiei Vasil Ivanavich (Dzemjancej Vaszili Ivanavics)	Дземянцей Васiль Iванавiч	ДЕМЕНТЕЙ Василий Иванович					első helyettes, KGB
Kozik Leonid Petrovich (Kozik Leonyid Petrovics) Kozik Leanid Piatrovich (Kozik Leanid Pjatrovics)	Козiк Леанiд Пятровiч	КОЗИК Леонид Петрович	1948.7.13.	Boriszov			a Szakszervezetek Szövetségének vezetője
Koleda Alexandr Mikhailovich (Koljeda Alekszandr Mihajlovics) Kalada Alaksandr Mikhailavich (Kaljada Aljakszandr Mihajlavics)	Каляда Аляксандр Мiхайлавiч	КОЛЕДА Александр Михайлович					a Központi Választási Bizottság Breszt megyei elnöke
Mikhasev Vladimir Ilyich (Mihaszev Vlagyimir Iljics) Mikhasiou Uladzimir Iliich (Mihaszjou Uladzimir Iljics)	Мiхасёў Уладзiмiр Iльiч	МИХАСЕВ Владимир Ильич					a Központi Választási Bizottság Gomel megyei elnöke
Luchina Leonid Aleksandrovich (Lucsina Leonyid Alekszandrovics)	Лучына Леанiд Аляксандравiч	ЛУЧИНА Леонид Александрович	1947.11.18.	Minszk kerület			a Központi Választási Bizottság Grodnó megyei elnöke
Karpenko Igor Vasilievich (Karpenko Igor Vasziljevics) Karpenka Ihar Vasilievich (Karpenka Ihar Vasziljevics)	Карпенка Iгар Васiльевiч	КАРПЕНКО Игорь Васильевич	1964.4.28.	Novokuznyeck, Oroszország Новокузнецк Кемеровской области, Россия			a Központi Választási Bizottság Minszk városi elnöke
Kurlovich Vladimir Anatolievich (Kurlovics Vlagyimir Anatoljevics) Kurlovich Uladzimir Anatolievich (Kurlovics Uladzimir Anatoljevics)	Курловiч Уладзiмiр Анатольевiч	КУРЛОВИЧ Владимир Анатольевич					a Központi Választási Bizottság Minszk megyei elnöke
Metelitsa Nikolai Timofeevich (Metelica Nyikolaj Tyimofejevics) Miatsielitsa Mikalai Tsimafeevich (Mjacelica Mikalaj Cimafejevics)	Мяцелiца Мiкалай Цiмафеевiч	МЕТЕЛИЦА Николай Тимофеевич					a Központi Választási Bizottság Mogiljev megyei elnöke
Pishchulenok Mikhail Vasilievich (Piscsulenok Mihail Vasziljevics) Pishchulenak Mikhail Vasilievich (Piscsuljonak Mihail Vasziljevics)	Пiшчулёнак Мiхаiл Васiльевiч	ПИЩУЛЕНОК Михаил Васильевич					a Központi Választási Bizottság Vityebszk megyei elnöke
Rybakov Alexei (Ribakov Alekszej)	Рыбакоў Аляксей	РЫБАКОВ Алексей			Ul. Jesenina 31-1-104, Minszk		Minszk Moszkva-kerületi Bíróságának bírája
Bortnik Sergei Aleksandrovich (Bortnyik Szergej Alekszandrovics)	Бортнiк Сяргей Аляксандравiч	БОРТНИК Сергей Александрович	1953.5.28.	Minszk	Ul. Surganovo 80-263, Minszk	MP0469554	ügyész
Yasinovich Leonid Stanislavovich (Jaszinovics Leonyid Sztanyiszlavovics)	Ясiновiч Леанiд Станiслававiч	ЯСИНОВИЧ Леонид Станиславович	1961.11.26.	Bucsány, Vityebszk megye	Ul. Gorovtsa 4-104, Minszk	MP0515811	Minszk Központi Kerületi Bíróságának bírája
Migun Andrei Arkadevich (Migun Andrej Arkagyevics)	Мiгун Андрэй Аркадзевiч	МИГУН Андрей Аркадевич	1978.2.5.	Minszk	UI. Goretskovo Maksima 53-16, Minszk	MP1313262	ügyész

IV. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett személyek jegyzéke

Név (angol, illetve magyar átírás szerint)	Név (fehérorosz átírás szerint)	Név (orosz átírás szerint)	Születési idő	Születési hely	Lakcím	Útlevél száma	Tisztség
Lukashenko Aleksandr Grigorievich (Lukasenko Alekszandr Grigorjevics) Lukashenka Alaksandr Ryhoravich (Lukashenka Alaksandr Rihoravics)	Лукашенка Аляксандр Рыгоравiч	ЛУКАШЕНКО Александр Григорьевич	1954.8.30.	Kopisz, Vityebszk megye			elnök
Nevyglas Gennady Nikolaevich (Nyeviglasz Gennagyij Nyikolajevics) Nievyhlas Hienadz Mikalaevich (Nyevihlasz Henadzi Mikalajevics)	Невыглас Генадзь Мiкалаевiч	НЕВЫГЛАС Геннадий Николаевич	1954.2.11.	Parahonszk, Pinszk megye			az Elnöki Hivatal vezetője
Petkevich Natalya Vladimirovna (Petkevics Natalja Vlagyimirovna) Piatkevich Natallia Uladzimirauna (Pjatkevics Natallja Uladzimirauna)	Пяткевiч Наталля Уладзiмiраўна	ПЕТКЕВИЧ Наталья Владимировна	1972.10.24.	Minszk			az Elnöki Hivatal helyettes vezetője
Rubinov Anatoly Nikolaevich (Rubinov Anatolij Nyikolajevics) Rubinau Anatol Mikalaevich (Rubinau Anatol Mikalajevics)	Рубiнаў Анатоль Мiкалаевiч	РУБИНОВ Анатолий Николаевич	1939.4.15.	Mogiljev			a médiáért és ideológiáért felelős helyettes vezető, Elnöki Hivatal
Proleskovsky Oleg Vitoldovich (Proleszkovszkij Oleg Vitoldovics) Pralaskouski Aleh Vitoldavich (Praljaszkouszki Aleg Vitoldavics)	Праляскоўскi Алег Вiтольдавiч	ПРОЛЕСКОВСКИЙ Олег Витольдович	1963.10.1.	Zagorszk (Oroszország, jelenleg Szergijev Posad)			Tanácsadó és az ideológiai főosztály vezetője, Elnöki Hivatal
Radkov Aleksandr Mikhailovich (Radkov Alekszandr Mihajlovics) Radzkou Alaksandr Mikhailavich (Radzkou Aljakszandr Mihajlavics)	Радзькоў Аляксандр Мiхайлавiч	РАДЬКОВ Александр Михайлович	1951.7.1.	Votnya, Вотня Быховского района Могилевской области			oktatási miniszter
Rusakevich Vladimir Vasilyevich (Ruszakevics Vlagyimir Vasziljevics) Rusakevich Uladzimir Vasilievich (Ruszakevics Uladzimir Vasziljevics)	Русакевiч Уладзiмiр Васiльевiч	РУСАКЕВИЧ Владимир Васильевич	1947.9.13.	Vygonoshchi, Выгонощи, Брестская область			információs miniszter
Golovanov Viktor Grigoryevich (Golovanov Viktor Grigorjevics) Halavanau Viktar Ryhoravich (Halavanau Viktar Rihoravics)	Галаванаў Вiктар Рыгоравiч	ГОЛОВАНОВ Виктор Григорьевич	1952.	Boriszov			igazságügy-miniszter
Zimovsky AlexanderLeonidovich (Zimovszkij Alekszandr Leonyidovics) Zimouski Alaksandr Lieanidavich (Zimouszki Aljakszandr Leanidavics)	Зiмоўскi Аляксандр Леанiдавiч	ЗИМОВСКИЙ Александр Леонидович	1961.1.10.	Németország			a Parlament felsőházának tagja; a nemzeti állami televízió- és rádiótársaság vezetője
Konoplyev Vladimir Nikolaevich (Konopljev Vlagyimir Nyikolajevics) Kanapliou Uladzimir Mikalaevich (Kanapljou Uladzimir Mikalajevics)	Канаплёў Уладзiмiр Мiкалаевiч	КОНОПЛЕВ Владимир Николаевич	1954.1.3.	Akulintszi, д. Акулинцы Могилевского района			a Parlament alsóházának elnöke
Cherginets Nikolai Ivanovich (Cserginyec Nyikolaj Ivanovics) Charhiniets Mikalai Ivanavich (Csarhinyec Mikalaj Ivanavics)	Чаргiнец Мiкалай Iванавiч	ЧЕРГИНЕЦ Николай Иванович	1937.10.17.	Minszk			a felsőház külügyi bizottságának elnöke
Kostyan Sergei Ivanovich (Kosztyan Szergej Ivanovics) Kastsian Siarhiei Ivanavich (Kaszcjan Szjarhej Ivanavics)	Касцян Сяргей Iванавiч	КОСТЯН Сергей Иванович	1941.1.15.	Uszohi, Mogiljev megye, Усохи Кличевского района Могилевской области			az alsóház külügyi bizottságának elnöke
Orda Mikhail Sergeevich (Orda Mihail Szergejevics) Orda Mikhail Siarhieevich (Orda Mihail Szjarhijevics)	Орда Мiхаiл Сяргеевiч	ОРДА Михаил Сергеевич	1966.9.28.	Gyatlovo, Grodno megye Дятлово Гродненской области			a felsőház tagja, a BRSM (a belarusz ifjúság köztársasági egyesülete) vezetője
Lozovik Nikolai Ivanovich (Lozovik Nyikolaj Ivanovics) Lazavik Mikalai Ivanavich (Lazavik Mikalaj Ivanavics)	Лазавiк Мiкалай Iванавiч	ЛОЗОВИК Николай Иванович	1951.1.18.	Nyevinyani, Minszk megye, Невиняны Вилейского р-на Минской обл			a Központi Választási Bizottság helyettese
Miklashevich Petr Petrovich (Miklasevics Pjotr Petrovics) Miklashevich Piotr Piatrovich (Miklasevics Petr Pjatrovics)	Мiклашэвiч Пётр Пятровiч	МИКЛАШЕВИЧ Петр Петрович	1954.	Koszuta, Minszk megye Косута Минской области			főügyész
Slizhevsky Oleg Leonidovich (Szlizsevszkij Oleg Leonyidovics) Slizheuski Aleh Leanidavich (Szlizseuszki Aleh Leanidavics)	Слiжэўскi Алег Леанiдавiч	СЛИЖЕВСКИЙ Олег Леонидович					a társadalmi szervezetek, pártok és nem kormányzati szervezetek főosztályának vezetője, Igazságügyi Minisztérium
Khariton Aleksandr (Hariton Alekszandr) Kharyton Alaksandr (Hariton Aljakszandr)	Харытон Аляксандр	ХАРИТОН Александр					a társadalmi szervezetek, pártok és nem kormányzati szervezetek főosztályának tanácsadója, Igazságügyi Minisztérium
Smirnov Evgeny Aleksandrovich (Szmirnov Jevgenyij Alekszandrovics) Smirnou Yauhien Alaksandravich (Szmirnou Jaugen Aljakszandravics)	Смiрноў Яўген Аляксандравiч	CМИРНОВ Евгений Александрович	1949.3.15.	Rjazan megye, Oroszország			a Gazdasági Bíróság elnökének első helyettese
Reutskaya Nadezhda Zalovna (Reutszkaja Nagyezsda Zalovna) Ravutskaya Nadzieja Zalauna (Ravuckaja Nadzeja Zalauna)	Равуцкая Надзея Залаўна	РЕУТСКАЯ Надежда Заловна					Minszk Moszkva kerületének bírája
Trubnikov Nikolai Alekseevich (Trubnyikov Nyikolaj Alekszejevics) Trubnikau Mikalai Alakseevich (Trubnikau Mikalaj Aljakszejevics)	Трубнiкаў Мiкалай Аляксеевiч	ТРУБНИКОВ Николай Алексеевич					Minszk Partizanszkij kerületének bírája
Kupriyanov Nikolai Mikhailovich (Kuprijanov Nyikolaj Mihajlovics) Kupryianau Mikalai Mikhailavich (Kuprijanau Mikalaj Mihajlavics)	Купрыянаў Мiкалай Мiхайлавiч	КУПРИЯНОВ Николай Михайлович					főügyész-helyettes
Sukhorenko Stepan Nikolaevich (Szuhorenko Sztyepan Nyikolajevics) Sukharenka Stsiapan Mikalaevich (Szuharenka Scjapan Mikalajevics)	Сухарэнка Сцяпан Мiкалаевiч	СУХОРЕНКО Степан Николаевич	1957.1.27.	Zdudicsi, Mogiljev megye, Здудичи Светлогорского района Гомельской области			a KGB elnöke
Dementei Vasily Ivanovich (Gyementyej Vaszilij Ivanovics) Dzemiantsiei Vasil Ivanavich (Dzemjancej Vaszili Ivanavics)	Дземянцей Васiль Iванавiч	ДЕМЕНТЕЙ Василий Иванович					első helyettes, KGB
Kozik Leonid Petrovich (Kozik Leonyid Petrovics) Kozik Leanid Piatrovich (Kozik Leanid Pjatrovics)	Козiк Леанiд Пятровiч	КОЗИК Леонид Петрович	1948.7.13.	Boriszov			a Szakszervezetek Szövetségének vezetője
Koleda Alexandr Mikhailovich (Koljeda Alekszandr Mihajlovics) Kalada Alaksandr Mikhailavich (Kaljada Aljakszandr Mihajlavics)	Каляда Аляксандр Мiхайлавiч	КОЛЕДА Александр Михайлович					a Központi Választási Bizottság Breszt megyei elnöke
Mikhasev Vladimir Ilyich (Mihaszev Vlagyimir Iljics) Mikhasiou Uladzimir Iliich (Mihaszjou Uladzimir Iljics)	Мiхасёў Уладзiмiр Iльiч	МИХАСЕВ Владимир Ильич					a Központi Választási Bizottság Gomel megyei elnöke
Luchina Leonid Aleksandrovich (Lucsina Leonyid Alekszandrovics)	Лучына Леанiд Аляксандравiч	ЛУЧИНА Леонид Александрович	1947.11.18.	Minszk megye			a Központi Választási Bizottság Grodnó megyei elnöke
Karpenko Igor Vasilievich (Karpenko Igor Vasziljevics) Karpenka Ihar Vasilievich (Karpenka Ihar Vasziljevics)	Карпенка Iгар Васiльевiч	КАРПЕНКО Игорь Васильевич	1964.4.28.	Novokuznyeck, Oroszország Новокузнецк Кемеровской области, Россия			a Központi Választási Bizottság Minszk városi elnöke
Kurlovich Vladimir Anatolievich (Kurlovics Vlagyimir Anatoljevics) Kurlovich Uladzimir Anatolievich (Kurlovics Uladzimir Anatoljevics)	Курловiч Уладзiмiр Анатольевiч	КУРЛОВИЧ Владимир Анатольевич					a Központi Választási Bizottság Minszk megyei elnöke
Metelitsa Nikolai Timofeevich (Metelica Nyikolaj Tyimofejevics) Miatsielitsa Mikalai Tsimafeevich (Mjacelica Mikalaj Cimafejevics)	Мяцелiца Мiкалай Цiмафеевiч	МЕТЕЛИЦА Николай Тимофеевич					a Központi Választási Bizottság Mogiljev megyei elnöke
Pishchulenok Mikhail Vasilievich (Piscsulenok Mihail Vasziljevics) Pishchulenak Mikhail Vasilievich (Piscsuljonak Mihail Vasziljevics)	Пiшчулёнак Мiхаiл Васiльевiч	ПИЩУЛЕНОК Михаил Васильевич					a Központi Választási Bizottság Vityebszk megyei elnöke
Sheyman (Sheiman), Victor Vladimirovich (Sejman (Seiman), Viktor Vlagyimirovics)			1958.5.26.	Grodno megye			A Biztonsági Tanács államtitkára
Pavlichenko (Pavliuchenko), Dmitri (Dmitry) Valeriyevich (Pavlicsenko (Pavljucsenko), Dmitrij (Dmitri) Valerijevics)			1966.	Vityebszk			A Belügyminisztérium különleges reagáló egységének (SOBR) vezetője
Naumov, Vladimir Vladimïrovich (Naumov, Vlagyimir Vlagyimirovics)			1956.2.7.				belügyminiszter
Yermoshina Lydia Mihajlovna (Jermosina Lidia Mihajlovna)			1953.1.29.	Szlutszk (Minszk régió)			A Központi Választási Bizottság elnöke
Podobed Yuri Nikolaevich (Podobjed Jurji Nyikolajevics)			1962.3.5.	Szlutszk (Minszk régió)			A Milícia alezredese, Különleges Egység (OMON) Belügyminisztérium
Rybakov Alexei (Ribakov Alekszej)	Рыбакоў Аляксей	РЫБАКОВ Алексей			Ul. Jesenina 31-1-104, Minszk		Minszk Moszkva-kerületi Bíróságának bírája
Bortnik Sergei Aleksandrovich (Bortnyik Szergej Alekszandrovics)	Бортнiк Сяргей Аляксандравiч	БОРТНИК Сергей Александрович	1953.5.28.	Minszk	Ul. Surganovo 80-263, Minszk	MP0469554	ügyész
Yasinovich Leonid Stanislavovich (Jaszinovics Leonyid Sztanyiszlavovics)	Ясiновiч Леанiд Станiслававiч	ЯСИНОВИЧ Леонид Станиславович	1961.11.26.	Bucsány, Vityebszk megye	Ul. Gorovtsa 4-104, Minszk	MP0515811	Minszk Központi Kerületi Bíróságának bírája
Migun Andrei Arkadevich (Migun Andrej Arkagyevics)	Мiгун Андрэй Аркадзевiч	МИГУН Андрей Аркадевич	1978.2.5.	Minszk	UI. Goretskovo Maksima 53-16, Minszk	MP1313262	ügyész

26.10.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/29

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. október 21.)

a 2006/920/EK és a 2008/231/EK határozatnak a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek „forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2010) 7179. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/640/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2009. július 17-i, az ellenőrző-irányító és jelző, a forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-kre vonatkozó következetes ERTMS-szabályokról szóló ajánlására (ERA/REC/2009-02/INT), a nagysebességű és a hagyományos vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-ket tartalmazó, felülvizsgált P. mellékletről szóló ajánlására (ERA/REC/2009-03/INT), a hagyományos vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-t tartalmazó, felülvizsgált T. mellékletről szóló ajánlására (ERA/REC/2009-04/INT), valamint a 2007/59/EK irányelv és a forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-knek a mozdonyvezetőkre vonatkozó szakképesítési előírások tekintetében történő összehangolását célzó módosításáról szóló (ERA/REC/2009-05/INT) ajánlására;

mivel:

(1)

A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikke előírja az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) számára, hogy gondoskodjon az átjárhatósági műszaki előírásoknak (a továbbiakban: ÁME-knek) a műszaki fejlődéssel, a piaci tendenciákkal és a társadalmi követelményekkel való egyeztetéséről, és javasolja a Bizottságnak az ÁME-k általa szükségesnek ítélt módosításait.

(2)

A 2007. július 13-i C(2007) 3371. sz. határozatában a Bizottság keretfelhatalmazást adott az ügynökség számára a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv (3), valamint a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján bizonyos tevékenységek elvégzésére. E keretfelhatalmazás feltételei szerint az ügynökséget felkérték, hogy végezze el a 2006/920/EK bizottsági határozattal (5) elfogadott, hagyományos vasúti forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME és a 2008/231/EK bizottsági határozattal (6) elfogadott nagysebességű vasúti forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME felülvizsgálatát, valamint hogy adjon műszaki szakvéleményt a súlyos hibákról, és hozza nyilvánosságra az észlelt kisebb hibák jegyzékét.

(3)

Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (a továbbiakban: „ETCS”) és a Globális Mobil Távközlési Rendszer vasúti alkalmazás céljára bővített változata (a továbbiakban: „GSM-R”) fontos eszközök az összehangolt transzeurópai vasúti rendszer felé vezető úton. Ezért szükség van az e rendszerekre vonatkozó szabályok mielőbbi összehangolására. Ezt az elvet követve az ETCS-t és a GSM-R-t az ÁME-kben határozták meg.

(4)	Rendkívül fontos, hogy az ÁME-kben megállapított követelmények következetesek és egyértelműek legyenek. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a különböző ÁME-k nem hivatkozhatnak a különböző fejlettségi szintű műszaki követelményekre, tehát minden ÁME-nek azonos műszaki követelményekre kell hivatkoznia.

(5)	A transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerre vonatkozó ÁME-k megfelelő szabályainak összehangolása érdekében az üzemeltetési szempontokra vonatkozó előírásokat az ügynökség műszaki dokumentumként honlapján közzéteszi.

(6)	A hagyományos vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-nek ugyanazt a hivatkozást kell tartalmaznia, mint a nagysebességű vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási felülvizsgált ÁME-nek.

(7)	„Az OPE ÁME A. melléklete” műszaki dokumentum felülvizsgálatát a „változás-ellenőrzés kezelési folyamat (CCM)” alapján kell elvégezni, melyet a műszaki ERTMS-előírások jóváhagyására alkalmaznak.

(8)

A 2008/57/EK irányelv 32. cikke (1) bekezdése értelmében az üzembe helyezés első engedélyezésekor minden járművet európai járműszámmal (EJSZ) kell ellátni. A 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozattal (7) összhangban az EJSZ-t nyilvántartásba veszik az adott tagállam által kijelölt nemzeti testület által vezetett és naprakészen tartott nemzeti járműnyilvántartásban.

(9)

A hagyományos és nagysebességű vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME P. mellékletében meghatározott járműazonosítási követelmények felülvizsgálatra szorulnak, figyelembe véve a 2008/57/EK irányelv és a 2007/756/EK határozat biztosította jogi keret változását is. Mivel a műszaki fejlődés következtében számos műszaki előírás változó jellegű, az ügynökségre kell bízni a műszaki előírások jegyzékének nyilvánosságra hozatalát és közzétételét.

(10)	A fékteljesítményre vonatkozó követelmények kérdése még nyitott a hagyományos vasútra vonatkozó forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-ben. A fékteljesítmény üzemeltetési szempontjait össze kell hangolni.

(11)

A mozdonyvezetők szakmai alkalmasságára, fizikai és pszichológiai alkalmasságára vonatkozó követelményeket a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) határozza meg. Az esetleges átfedések és ismétlődések elkerülése érdekében a forgalmi szolgálati és forgalomirányítási ÁME-k ilyen követelményeket nem tartalmazhatnak.

(12)	Ezért a 2006/920/EK és a 2008/231/EK határozatot ennek megfelelően módosítani indokolt.

(13)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/57/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/920/EK határozat módosítása

A 2006/920/EK határozat a következőképpen módosul:

A szöveg a következő 1a. és 1b. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Műszaki előírások kezelése

(1) Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) honlapján közzéteszi a P.9., P.10., P.11., P.12. és P.13. mellékletben hivatkozott műszaki előírások jegyzékét.

(2) Az ERA az (1) bekezdésben említett előírásjegyzéket naprakészen tartja, és tájékoztatja a Bizottságot annak fejlődéséről. A Bizottság a 2008/57/EK irányelv 29. cikke szerint létrehozott bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat e műszaki előírások fejlődéséről.

1b. cikk

Amennyiben egy járművet értékesítenek vagy 6 hónapot meghaladó, folyamatos időtartamra bérbe adnak, és amenynyiben az összes műszaki jellemző változatlan marad, amelyek alapján a jármű üzembe helyezését engedélyezték, akkor az európai járműszám (EJSZ) megváltoztatása 2013. december 31-ig a jármű újbóli nyilvántartásba vételével és az első nyilvántartásba vétel visszavonásával lehetséges.

Amennyiben ez az új nyilvántartásba vétel az első nyilvántartásba vétel helyszínétől eltérő tagállamban történik, akkor az új nyilvántartásba vételben illetékes nyilvántartásba vételt végző szerv kérheti az előző nyilvántartáshoz kapcsolódó dokumentumok másolatának benyújtását.

Az EJSZ ily módon történő megváltoztatása nem sérti a 2008/57/EK irányelv 21–26. cikkének alkalmazását az engedélyezési eljárások tekintetében.

Az EJSZ megváltoztatásából származó ügyintézési költségeket az EJSZ megváltoztatását kérő kérelmező viseli.”

b)	A mellékletek módosításait az I. melléklet állapítja meg.

2. cikk

A 2008/231/EK határozat módosítása

A 2008/231/EK határozat a következőképpen módosul:

A szöveg a következő 1a. és 1b. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Műszaki előírások kezelése

(1) Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) honlapján közzéteszi a P.9., P.10., P.11., P.12. és P.13. mellékletben hivatkozott műszaki előírások jegyzékét.

1b. cikk

Amennyiben egy járművet 6 hónapot meghaladó, folyamatos időtartamra eladnak vagy bérbe adnak, és amennyiben az összes műszaki jellemző változatlan marad, amelyek alapján a jármű üzembe helyezését engedélyezték, akkor az európai járműszám megváltoztatása 2013. december 31-ig a jármű újbóli nyilvántartásba vételével és az első nyilvántartásba vétel visszavonásával lehetséges.

Az EJSZ ily módon történő megváltoztatása nem sérti a 2008/57/EK irányelv 21–26. cikkének alkalmazását az engedélyezési eljárások tekintetében.

Az EJSZ megváltoztatásából származó ügyintézési költségeket az EJSZ megváltoztatását kérő kérelmező viseli.”

b)	A mellékletek módosításait a II. melléklet állapítja meg.

3. cikk

Ez a határozat 2010. október 25-től alkalmazandó.

Az I. melléklet 6. pontja és a II. melléklet 5. pontja azonban 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. október 21-én.

a Bizottság részéről

Siim KALLAS

alelnök

(1) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(2) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

(3) HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

(4) HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

(5) HL L 359., 2006.12.18., 1. o.

(6) HL L 84., 2008.3.26., 1. o.

(7) HL L 305., 2007.11.23., 30. o.

(8) HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

I. MELLÉKLET

A 2006/920/EK határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:

A melléklet a következőképpen módosul:

a 2.2.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.1. SZEMÉLYZET ÉS VONATOK

A 4.6. és 4.7. alpont a személyzet azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével és a pályahálózat-működtető vasúthálózat-használati feltételeiben »határként« megnevezett és a biztonsági engedélyében említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.

A »4.6.2. Nyelvi alkalmasság« pont vonatkozik továbbá a mozdonyvezetőkre, amint azt a 2007/59/EK irányelv VI. mellékletének 8. pontja előírja.

Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak az e pont első bekezdésében »határként« megnevezett helyekig történik.

A személyzet azon tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok irányítása és a vonatok mozgásának engedélyezése, a szakképesítések és az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerése vonatkozik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a határátkelésre beütemezett vonatok utolsó előkészítése, és az e pont első bekezdésében »határként« megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. alpont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Egy adott vonat csak akkor tekinthető határforgalomban részt vevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi az e pont első bekezdésében »határként« megnevezett egy vagy több helyet.

Ez az alábbi táblázatokban foglalható össze:

Az államhatárt átlépő vonatokon munkavállaló és a határpontot átlépő személyzet

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	4.6.	4.7.
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	4.6.	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határpontokig bezárólag munkavállaló személyzet

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés”

A 2.2.2. pont negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ebből kifolyólag az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) és a Globális Mobil Távközlési Rendszer vasúti alkalmazás céljára bővített változata (GSM-R) részletes működési szabályait a jelen ÁME A. mellékletében határozzák meg.”

A 4.2.2.6.2 pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.6.2. Fékteljesítmény

A pályahálózat-működtető köteles tájékoztatni a vasúttársaságot a ténylegesen előírt teljesítményről. Ennek az adatnak szükség esetén tartalmaznia kell a pályahálózatot esetlegesen befolyásoló fékrendszerek, úgy mint mágnesfék, a visszatápláló fék és az örvényáramú vágányfék alkalmazási feltételeit.

A vasúttársaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat kellő fékteljesítménnyel rendelkezzen azáltal, hogy követendő fékezési szabályokkal látja el a személyzetét.

A fékteljesítményre vonatkozó szabályokat a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság biztonságirányítási rendszerén belül kell kezelni.

A további követelményeket a T. melléklet határozza meg.”

Az 4.3.2.6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.2.6. Homokolás alkalmazása. A mozdonyvezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

Kapcsolódási pont van egyrészről ezen ÁME B. melléklete (és annak C1. pontja) és másrészről a CR CCS ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.2.11. alpontja (összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel) és (a 4.3.1.10. alpontban idézett) 4.1. pontja között a homokolás alkalmazásával kapcsolatban.”

Az 4.3.3.11. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.3.11. A vonatok összeállítása, L. melléklet

Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja, valamint L. melléklete és a CR RST (teherkocsik) ÁME 4.2.3.5. alpontja (hosszanti irányú nyomóerők) között a vonatok haladása, kezelése, valamint a járművek vonaton belüli elosztása tekintetében.

Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival is a vontató- és személyszállító járművek tekintetében.”

f)	A 4.6.1. pont utolsó mondata helyébe a következő mondat lép: „Az egyes feladatok esetében a szakképesítés minimális elemei a J. és L. mellékletekben találhatók.”

A 4.6.3.1. pont C. és D. alpontjai helyébe a következő szöveg lép:

„C. Kezdeti vizsgálat

—	alapfeltételek,

—	vizsgálati program gyakorlati bemutatással együtt,

—	az oktatók képesítése,

—	alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D. Az alkalmasság megtartása

—	az alkalmasság megtartásának elvei,

—	követendő módszerek,

—	az alkalmasság fenntartását célzó folyamatok formalizációja.

—	az értékelés folyamata.”

A 4.6.3.2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.6.3.2.3.1. Útvonalismeret

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyen dolgozik. A folyamatnak

—	a pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és

—	összhangban kell lennie a jelen ÁME 4.2.1. alpontjában ismertetett folyamattal.”

i)	A 4.7.5.4. pontot el kell hagyni.

j)	A 4.7.6. pontot el kell hagyni.

k)	A 7.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „7.3.2 KONKRÉT ESETEK FELSOROLÁSA Szándékosan üresen hagyva.”

Az A1. és A2. melléklet helyébe a következő A. melléklet lép:

„A. MELLÉKLET

ERTMS/ETCS ÉS ERTMS/GSM-R ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYOK

Az ERTMS/ETCS és az ERTMS/GSM-R üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az ERA honlapján (www.era.europa.eu) közzétett, »ETCS és GSM-R: szabályok és alapelvek – 1. verzió« című műszaki dokumentum határozza meg.”

A G. mellékletben a táblázat a következőképpen módosul:

a)	az „egészségvédelmi és biztonsági feltételek” paraméter esetében „az egyes paraméterek esetében ellenőrizendő elemek” oszlopban a „várandósság (vonatvezetők)” elemet el kell hagyni;

b)	az „egészségvédelmi és biztonsági feltételek” paraméter esetében „a vezetőkkel szembeni különleges követelmények: hallási/beszédbeli követelmények, testméretek” szöveget magában foglaló sort el kell hagyni, a 4.7.6. pontban található hivatkozással együtt.

4.	A H. mellékletet el kell hagyni.

5.	Az N. mellékletben a táblázat utolsó sorát (4.7.6. A mozdonyvezetési feladattal kapcsolatos különleges követelmények) el kell hagyni.

A P., P1., P2., P3., P4., P5., P6., P7., P8., P9., P10., P11., P12. és P13. melléklet helyébe a következők lépnek:

„P. MELLÉKLET

JÁRMŰAZONOSÍTÁS

1. Általános megjegyzések

Ez a melléklet a járműveken az üzem közbeni egyedi azonosítás érdekében látható módon véglegesen elhelyezett európai járműszámokat és kapcsolódó jelzéseket ismerteti. Nem írja le azokat a jármű alvázán vagy fő alkatrészein gyártás közben véglegesen bemart vagy tartósan rögzített egyéb számokat vagy jelzéseket.

2. Az európai járműszám és a hozzá kapcsolódó rövidítések

Valamennyi vasúti jármű 12 számjegyből álló számot (európai járműszámot, EJSZ) kap, amelynek felépítése a következő:

Járműcsoport

Kölcsönös átjárhatósági képesség és járműtípus

(2 számjegy)

A jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország

(2 számjegy)

Műszaki jellemzők

(4 számjegy)

Gyártási szám

(3 számjegy)

Ellenőrző karakter

(1 számjegy)

Teherkocsik

00–09

10–19

20–29

30–39

40–49

80–89

(részletek a P.6. mellékletben)

01–99

(részletek a P.4. mellékletben)

0000–9999

(részletek a P.9. mellékletben)

000–999

0–9

(részletek a P.3. mellékletben)

Vontatott személyszállító járművek

50–59

60–69

70–79

(részletek a P.7. mellékletben)

0000–9999

(részletek a P.10. mellékletben)

000–999

Vontató járművek és állandóan összekapcsolt vagy előre meghatározott szerelvény egységei

90–99

(részletek a P.8. mellékletben)

0000000–8999999

(e számok jelentését a tagállamok határozzák meg, esetlegesen két- vagy többoldalú megállapodással)

Speciális járművek

9000–9999

(részletek a P.11. mellékletben)

000–999

Egy adott országban a műszaki jellemzők és a gyártási szám 7 számjegye elegendő a járművek egyedi azonosítására a vontatott személyszállító járművek és speciális járművek csoportjain belül (1).

A számot betűjelzések egészítik ki:

a)	az átjárhatósági képességgel kapcsolatos jelzés (részletek a P.5. mellékletben);

b)	a jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország rövidítése (részletek a P.4. mellékletben);

c)	az üzembentartói jelzés (részletek a P.1. mellékletben);

d)	a műszaki jellemzők rövidítése (részletek a P.12. mellékletben a teherkocsik és a P.13. mellékletben a vontatott személyszállító járművek esetében).

3. A számok kiadása

Az európai járműszámot a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozatban megállapított szabályok alapján adják ki.

Az európai járműszámot meg kell változtatni, amennyiben az a járművön végrehajtott műszaki átalakítások következtében nem az e mellékletben foglaltaknak megfelelő kölcsönös átjárhatósági képességet vagy műszaki jellemzőket tükrözi. Az ilyenfajta műszaki átalakítások a 2008/57/EK átjárhatósági irányelv 20–25. cikke alapján szükségessé tehetik az új üzembehelyezési engedélyt.

P.1. MELLÉKLET

ÜZEMBENTARTÓI JELZÉS

1. Az üzembentartói jelzés (VKM) meghatározása

Az üzembentartói jelzés (VKM) egy 2–5 betűből álló alfabetikus kód (2 4 5 9). A VKM-et minden egyes járművön feltüntetik az európai járműszám közelében. A VKM azonosítja a járműnek a nemzeti járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartóját.

A VKM ezen ÁME hatálya alá tartozó minden és az összes olyan országban egyedi és érvényes, amely az ezen ÁME-ben leírt járműszámozási és üzembentartói jelzési rendszer alkalmazását tartalmazó megállapodást köt.

2. Az üzembentartói jelzés formátuma

A VKM az üzemben tartó teljes nevének vagy annak rövidítésének feltüntetése, lehetőleg felismerhető formában. A latin ábécé mind a 26 betűjét fel lehet használni. A VKM betűit nyomtatott nagybetűkkel írják. Az üzemben tartó nevében a szavak nem első betűje helyén álló betűket lehet kisbetűkkel írni. Az egyediség ellenőrzésekor a kisbetűkkel írott betűket nagybetűkkel írott betűkként kezelik.

A betűk tartalmazhatnak diakritikus jeleket (3 6 10). Az ilyen betűkön lévő diakritikus jeleket figyelmen kívül hagyják az egyediség ellenőrzésekor.

Az olyan járművek esetében, amelyek üzemben tartóinak székhelye nem latin ábécét használó országban található, a VKM fordítása a saját ábécével feltüntethető a VKM mögött egy ferde vonallal (»/«) elválasztva. Adatfeldolgozási szempontból figyelmen kívül hagyják ezt a lefordított VKM-et.

3. Az üzembentartói jelzés kiosztásával kapcsolatos rendelkezések

Az üzemben tartók egynél több VKM-et is kiadhatnak, amennyiben

—	az üzemben tartó egynél több nyelven is rendelkezik hivatalos névvel,

—	az üzemben tartónak jó oka van megkülönböztetni a szervezetén belüli különálló járműállományokat.

Az is lehetséges, hogy egyetlen VKM vonatkozik egy egész olyan vállalatcsoportra,

—	amely egyetlen vállalti struktúrához tartozik (pl. holdingtársaság),

—	amely egyetlen olyan vállalati struktúrához tartozik, amely a szervezetén belül kijelölt és megbízott egy szervezetet azzal, hogy minden kérdést kezeljen az összes többi nevében,

—	amely kijelölt egy különálló, adott jogi személyt az ügyek nevében való kezelésére, amely esetben a jogi személy az üzemben tartó.

4. Az üzembentartói jelzések nyilvántartása és kiosztási eljárása

A VKM nyilvántartása nyilvános, és aktualizálása valós időben történik.

A VKM iránti kérelmet a kérelmező az illetékes nemzeti hatósághoz nyújtja be, amely továbbítja azt az ERA-nak. A VKM csak az ERA általi közzétételt követően használható.

A VKM birtokosának tájékoztatnia kell az illetékes nemzeti hatóságot, amikor beszünteti a VKM használatát, és az illetékes nemzeti hatóság továbbítja ezt az információt az ERA-nak. Ekkor a VKM azt követően vonható vissza, hogy az üzemben tartó bizonyította a jelzés megváltoztatását az összes érintett járművön. Ez 10 évig nem adható ki újból, kivéve, ha újból az eredeti birtokosnak vagy annak kérésére más birtokosnak adják ki.

A VKM más birtokosra ruházható, amely az eredeti birtokos jogutódja. A VKM érvényben marad akkor is, ha a VKM birtokosa olyan névre változtatja a nevét, amely nem hasonlít a VKM-re.

P.2. MELLÉKLET

A SZÁM ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ BETŰJELZÉS ELHELYEZÉSE A KOCSISZEKRÉNYEN

1. A külső jelzések általános szabályai

A jelzéseket alkotó nyomtatott nagybetűknek és számoknak legalább 80 mm magasnak kell lenniük, levelezési minőségű, betűtalp nélküli betűtípussal. Kisebb betűk csak akkor használhatók, ha a betűket csak a hossztartón lehet elhelyezni.

A jelzés nem lehet 2 méternél magasabban a sín szintjétől.

2. Teherkocsik

A jelzést a következő módon kell elhelyezni a kocsiszekrényen:

23	TEN
80	-RFC
7369		553-4
Zcs
31	TEN
80	-DB
0691		235-2
Tanoos
33	TEN
84	-ACTS
4796		100-8
Slpss

Az olyan kocsik esetében, amelyek kocsiszekrényén nincs elég hely az ilyenfajta elrendezéshez, különösen pőrekocsik esetében, a jelzés a következőképpen is elhelyezhető:

01 87 3320 644-7
TEN	-SNCF	Ks

Amikor egy vagy több nemzeti meghatározással rendelkező indexbetűt helyeznek el a kocsin, ezt a nemzeti jelzést a nemzetközi jelzés mögött kell elhelyezni, kötőjellel elválasztva, a következőképpen:

01 87 3320 644-7
TEN	-SNCF	Ks-xy

3. Személykocsik és vontatott személyszállító járművek

A számot a jármű mindkét oldalfalán el kell helyezni a következő módon:

-SNCF	61 87 - 7
	B10 tu

A jármű nyilvántartása szerinti ország és a műszaki jellemzők jelzését közvetlenül az európai járműszám elé, mögé vagy alá írják.

A vezetőállással rendelkező személykocsik esetében az európai járműszámot a vezetőállásban is feltüntetik.

4. Mozdonyok, motorkocsik és speciális járművek

Az európai járműszámot a nemzetközi forgalomban használt vontató jármű mindkét oldalfalán fel kell tüntetni a következő módon:

92 10 1108 062-6

Az európai járműszámot a vontató járművek valamennyi vezetőállásában is feltüntetik.

Az üzemben tartó elhelyezhet az európai járműszámnál nagyobb betűméretű saját számjelzést is (amely általában a gyártási számból és egy betűkódból áll), ha az hasznos a működés szempontjából. A saját számot az üzemben tartó bárhol szabadon elhelyezheti, azonban mindig biztosítani kell az EJSZ és az üzemben tartó saját számjelzésének könnyű megkülönböztethetőségét.

P.3. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZŐ (12.) SZÁMJEGY MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az ellenőrző számjegyet a következő módon határozzák meg:

—	az alapszám páros pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) saját tízes számrendszer szerinti értéken veszik,

—	az alapszám páratlan pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) megszorozzák 2-vel,

—	ekkor összeadják a páratlan pozíciók összegét a páros pozíciók összegével,

—	megtartják az így kapott részösszeg utolsó számjegyét,

—	az utolsó számjegy értéke és a 10 közötti különbség alkotja az ellenőrző számjegyet; amennyiben az utolsó számjegy értéke nulla, akkor az ellenőrző számjegy is nulla.

Példák

1. —

Legyen az alapszám	3	3	8	4	4	7	9	6	1	0	0
Szorzó tényező	2	1	2	1	2	1	2	1	2	1	2
	6	3	16	4	8	7	18	6	2	0	0

Összeg: 6 + 3 + 1 + 6 + 4 + 8 + 7 + 1 + 8 + 6 + 2 + 0 + 0 = 52

Az összeg utolsó számjegye 2.

Az ellenőrző számjegy ezért 8, és így a 33 84 4796 100 - 8 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.

2. —

Legyen az alapszám	3	1	5	1	3	3	2	0	1	9	8
Szorzó tényező	2	1	2	1	2	1	2	1	2	1	2
	6	1	10	1	6	3	4	0	2	9	16

Összeg: 6 + 1 + 1 + 0 + 1 + 6 + 3 + 4 + 0 + 2 + 9 + 1 + 6 = 40

Az összeg utolsó számjegye 0.

Az ellenőrző számjegy ezért 0, és így a 31 51 3320 198 - 0 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.

P.4. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSA SZERINTI ORSZÁGOK KÓDJAI (3–4. SZÁMJEGY ÉS RÖVIDÍTÉS)

A harmadik országokra vonatkozó információk csak tájékoztató jellegűek.

Ország	Betűrendes Ország kód (2 4 5 9)	Numerikus Ország kód
Albánia	AL	41
Algéria	DZ	92
Örményország	AM	58
Ausztria	A	81
Azerbajdzsán	AZ	57
Belarusz	BY	21
Belgium	B	88
Bosznia és Hercegovina	BIH	49
Bulgária	BG	52
Kína	RC	33
Horvátország	HR	78
Kuba	CU (2 4 5 9)	40
Ciprus	CY
Cseh Köztársaság	CZ	54
Dánia	DK	86
Egyiptom	ET	90
Észtország	EST	26
Finnország	FIN	10
Franciaország	F	87
Grúzia	GE	28
Németország	D	80
Görögország	GR	73
Magyarország	H	55
Irán	IR	96
Irak	IRQ (2 4 5 9)	99
Írország	IRL	60
Izrael	IL	95
Olaszország	I	83
Japán	J	42
Kazahsztán	KZ	27
Kirgizisztán	KS	59
Lettország	LV	25
Libanon	RL	98
Liechtenstein	FL
Litvánia	LT	24
Luxemburg	L	82
Macedónia	MK	65
Málta	M
Moldova	MD (2 4 5 9)	23
Monaco	MC
Mongólia	MGL	31
Montenegró	ME	62
Marokkó	MA	93
Hollandia	NL	84
Észak-Korea	PRK (2 4 5 9)	30
Norvégia	N	76
Lengyelország	PL	51
Portugália	P	94
Románia	RO	53
Oroszország	RUS	20
Szerbia	SRB	72
Szlovákia	SK	56
Szlovénia	SLO	79
Dél-Korea	ROK	61
Spanyolország	E	71
Svédország	SE	74
Svájc	CH	85
Szíria	SYR	97
Tádzsikisztán	TJ	66
Tunézia	TN	91
Törökország	TR	75
Türkmenisztán	TM	67
Ukrajna	UA	22
Egyesült Királyság	GB	70
Üzbegisztán	UZ	29
Vietnam	VN (2 4 5 9)	32

P.5. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGI KÉPESSÉG BETŰJELE

»TEN«: A következő feltételeknek megfelelő jármű:

teljesíti az összes vonatkozó, az üzembe helyezés időpontjában hatályos ÁME előírásait, és rendelkezik a 2008/57/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti üzembehelyezési engedéllyel,

rendelkezik az összes tagállamban érvényes, a 2008/57/EK irányelv 23. cikke (1) bekezdése szerinti engedéllyel, vagy az összes tagállam által kiadott, egyedi engedéllyel rendelkezik.

»PPV/PPW«: A PPV/PPW-megállapodásnak megfelelő kocsi (az OSZZSD államokon belül)

(eredeti: PPV/PPW: ППВ (Правила пользования вагонами в международном сообщении; PGW: Правила Пользования Грузовыми Вагонами)

Megjegyzések:

a)	A TEN-jelöléssel ellátott járművek a P.6. mellékletben meghatározott járműszám első számjegyének 0–3 értékeinek felelnek meg.

Azokat a járműveket, amelyek nem rendelkeznek az összes tagállamra érvényes üzembehelyezési engedéllyel, az engedélyezett tagállamokat feltüntető jelzéssel kell ellátni. Az engedélyező tagállamok felsorolását a következő rajzok valamelyikén jelölt módon kell feltüntetni, ahol D jelöli az első engedélyt kiadó tagállamot (a példában Németország), és F jelöli a második engedélyt kiadó tagállamok (a példában Franciaország). A tagállamok kódjának feltüntetését a P.4. melléklettel összhangban kell elvégezni. Ez kiterjedhet az ÁME előírásait teljesítő és nem teljesítő járművekre egyaránt. Ezek a járművek a P.6. mellékletben meghatározott járműszám első számjegye 4–8 értékeinek felelnek meg.

P.6. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGI KÉPESSÉGET JELÖLŐ KOCSIKÓDOK (1–2. SZÁMJEGY)

2. számjegy

1. számjegy

2. számjegy

1. számjegy

Nyomtáv

rögzített vagy változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített vagy változó

Nyomtáv

TEN (2 4 5 9)

és/vagy

COTIF (3 6 10)

és/vagy

PPV/PPW

Független tengellyel

Nem használandó

TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF kocsik

Nem használandó (8)

PPV/PPW kocsik

(változó nyomtáv)

Független tengellyel

Forgóvázzal

TEN (2 4 5 9)

és/vagy

COTIF (3 6 10)

és/vagy

PPV/PPW

Független tengellyel

TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF kocsik

PPV/PPW kocsik

(rögzített nyomtáv)

Független tengellyel

Forgóvázzal

Egyéb kocsik

Független tengellyel (7 11)

A kapcsolódó kocsik karbantartása

Egyéb kocsik

Műszaki jellemzőik miatt speciális számozással rendelkező kocsik, melyeket az EU-n kívül helyeztek üzembe

Független tengellyel

Forgóvázzal (7 11)

Forgóvázzal

Forgalom

Belföldi vagy nemzetközi forgalom speciális megállapodással

1. számjegy

2. számjegy

1. számjegy

2. számjegy

P.7. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI FORGALOMKÉPESSÉGET JELZŐ KÓDOK A VONTATOTT SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ KOCSIK ESETÉBEN (1–2. SZÁMJEGY)

	Belföldi forgalom	TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF (3 6 10) és/vagy PPV/PPW				Belföldi vagy nemzetközi forgalom speciális megállapodással	TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF (3 6 10)	PPV/PPW
2. számjegy 1. számjegy	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9
5	Belföldi forgalmú kocsik	Rögzített nyomtávú nem klimatizált kocsik (az autószállító kocsikat is ideértve)	Állítható nyomtávú (1435/1520) nem légkondicionált járművek	Nem használandó	Állítható nyomtávú (1435/1668) nem légkondicionált járművek	Muzeális kocsik	Nem használandó (7 11)	Rögzített nyomtávú kocsik	Állítható nyomtávú (1435/1520) járművek cserélhető forgóvázzal	Állítható nyomtávú (1435/1520) járművek állítható nyomtávú tengelyekkel
6	Szervizkocsik	Rögzített nyomtávú légkondicionált kocsik	Állítható nyomtávú (1435/1520) légkondicionált járművek	Szervizkocsik	Állítható nyomtávú (1435/1668) légkondicionált járművek	Autószállító kocsik	Nem használandó (7 11)	Rögzített nyomtávú kocsik
7	Klimatizált és nyomásálló szekrényű kocsik	Nem használandó	Nem használandó	Nyomásálló szekrényű rögzített nyomtávú klimatizált kocsik	Nem használandó	Egyéb kocsik	Nem használandó	Nem használandó	Nem használandó	Nem használandó

P. 8. MELLÉKLET

A VONTATÓ JÁRMŰVEK ÉS ÁLLANDÓAN ÖSSZEKAPCSOLT VAGY ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZERELVÉNY EGYSÉGEINEK TÍPUSAI (1–2. SZÁMJEGY)

Az első számjegy a „9”.

Ha a második számjegy a vontató jármű típusát írja le, a következő kódok kötelezők:

Kód	A jármű általános típusa
0	Vegyes
1	Villanymozdony
2	Dízelmozdony
3	Elektromos többrészes egység (nagysebességű) (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
4	Elektromos többrészes egység (nagysebességű kivételével) (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
5	Dízel többrészes egység (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
6	Speciális vontatott kocsi
7	Elektromos tolatókocsi
8	Dízel tolatókocsi
9	Speciális jármű

P.9. MELLÉKLET

A KOCSIK STANDARD SZÁMJELZÉSE (5–8. SZÁMJEGY)

Ez a melléklet a kocsi fő műszaki jellemzőihez kapcsolódó számjegyes jelzést tartalmazza, és az ERA honlapján (www.era.europa.eu) teszik közzé.

Az új kód iránti kérelmet a nyilvántartásba vételt végző szervhez nyújtják be (a 2007/756/EK határozatban említett módon) és megküldik az ERA-nak. Az új kód csak az ERA általi közzétételt követően használható.

P.10. MELLÉKLET

A VONTATOTT SZEMÉLYKOCSIK MŰSZAKI JELLEMZŐINEK KÓDJAI (5–6. SZÁMJEGY)

A P.10. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

Az új kód iránti kérelmet a nyilvántartásba vételt végző szervhez nyújtják be (a 2007/756/EK határozatban említett módon), és megküldik az ERA-nak. Az új kód csak az ERA általi közzétételt követően használható.

P.11. MELLÉKLET

A SPECIÁLIS JÁRMŰVEK MŰSZAKI JELLEMZŐINEK KÓDJAI (6–8. SZÁMJEGY)

A P.11. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

P.12. MELLÉKLET

A KOCSIKAT JELZŐ BETŰK A CSUKLÓS ÉS TÖBBRÉSZES KOCSIK KIVÉTELÉVEL

A P.12. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

P.13. MELLÉKLET

A VONTATOTT SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ KOCSIK BETŰJELEI

A P.13. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

”

7.	A P.14. melléklet hatályát veszti.

A T. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„T. MELLÉKLET

FÉKTELJESÍTMÉNY

A pályahálózat-működtető szerepe

A pályahálózat-működtető tájékoztatja a vasúttársaságot az egyes útvonalakra előírt fékteljesítményről és az útvonal egyedi jellemzőiről. A pályahálózat-működtető gondoskodik róla, hogy az előírt fékteljesítmény tartalmazza az útvonal egyedi jellemzőinek és a pályamenti tényezők által indokolt eltérések hatását.

Az előírt fékteljesítményt elvileg féksúlyszázalékban kell kifejezni, kivéve, ha a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság más mértékegységben állapodtak meg a fékteljesítmény kifejezésére (pl. féksúly tonnában, fékerő, lassulási érték, lassítási profil).

A vonatszerelvények és a rögzített vonatösszeállítások esetében a pályahálózat-működtető a fékteljesítményre vonatkozó követelményeket lassulási értékekben adja meg, amennyiben azt a vasúttársaság kéri.

A vasúttársaság szerepe

A vasúttársaság gondoskodik róla, hogy minden vonat kielégítően teljesítse vagy meghaladja a pályahálózat-működtető által megkövetelt fékteljesítményt. Ezért a vasúttársaság a vonat fékteljesítményét a vonat összeállításának figyelembevételével számítja ki.

A vasúttársaságnak figyelembe kell vennie a járműnek vagy vonatszerelvénynek az üzembe helyezés időpontjában meghatározott fékteljesítményét. A járműtől függő eltéréseket, mint a fékek megbízhatóságát és hozzáférhetőségét, is tekintetbe kell venni. A vasúttársaságnak továbbá figyelembe kell vennie az útvonaljellemzőkre vonatkozó információkat, amelyek befolyásolhatják a vonat működését a fékteljesítménynek a vonat megállításához és rögzítéséhez szükséges beállításakor.

Az adott vonat (vonatösszetétel, fék hozzáférhetősége, fékbeállítások) ellenőrzéséből eredő fékteljesítményt bemeneti értékként használják bármely, a vonatra később alkalmazandó működési előíráshoz.

Nem kielégítő fékteljesítmény

A pályahálózat-működtető előírásokat hoz létre arra az esetre, ha a vonat nem éri el az előírt fékteljesítményt, és ezeket az előírásokat hozzáférhetővé teszi a vasúttársaságok számára.

Amennyiben a vonat nem éri el a vonat által megteendő útvonalhoz megkívánt fékteljesítményt, a vasúttársaságnak be kell tartania az ebből eredő korlátozásokat, mint például a sebességkorlátozást.”

Az U. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„U. MELLÉKLET

A NYITOTT KÉRDÉSEK FELSOROLÁSA

4.2.2. pont – Vonat-összeállítási dokumentum

B. melléklet (lásd a jelen ÁME 4.4. alpontját) – Az új strukturális alrendszerek következetes működtetését lehetővé tevő egyéb szabályok

R. melléklet (lásd a jelen ÁME 4.2.3.2. alpontját) – A vonatok azonosítása

S. melléklet (lásd ezen ÁME 4.2.2.1.3. alpontját) – A vonat láthatósága – hátul”

(1) A speciális járművek esetében a műszaki jellemzők és a gyártási szám első számjegyével és utolsó öt számjegyével rendelkező számnak egy adott országban egyedinek kell lennie.

(2) Az NMBS/SNCB esetében folytatják a bekarikázott önálló B betű használatát.

(3) A diakritikus jelek »ékezetek«, például A, Ç, Ö, Č, Ž, A stb. Az olyan speciális betűket, mint az O és A egyetlen betűvel jelzik; az egyediségi vizsgálatokban az Ø -t O-ként és az Æ -t A-ként kezelik.

(4) Az 1949. évi egyezmény 4. függelékében és a közúti közlekedésről szóló 1968. évi egyezmény 45. cikk (4) bekezdésében ismertetett betűrendes kódrendszer szerint.

(5) A TEN-jelzés viselésére engedélyt kapott kocsik, lásd a P.5. mellékletet.

(6) Beleértve azokat a kocsikat is, amelyek az érvényes szabályozás alapján a jelen táblázatban meghatározott számokat viselik. COTIF: a kocsi megfelel az üzembe helyezés időpontjában hatályos COTIF-szabályozásnak.

(7) Rögzített vagy változó nyomtáv.

(8) Az I. kategóriájú (állandó hőmérsékletű) kocsik kivételével, nem használandó az üzembe helyezett új járművek esetében.

(9) A vonatkozó ÁME-knek való megfelelőség, lásd a P.5. mellékletet.

(10) Beleértve azokat a kocsikat is, amelyek az érvényes szabályozás alapján a jelen táblázatban meghatározott számokat viselik. COTIF: a kocsi megfelel az üzembe helyezés időpontjában hatályos COTIF-szabályozásnak.

(11) A már üzembe helyezett rögzített nyomtávú (56) és az állítható nyomtávú (66) kocsik kivételével, nem használandó az új kocsikra vonatkozóan.

II. MELLÉKLET

A 2008/231/EK határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:

A melléklet a következőképpen módosul:

A 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.1. Személyzet és vonatok

A 4.6. és 4.7. alpont a személyzet azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével és a pályahálózat-működtető vasúthálózat-használati feltételeiben »határként« megnevezett és a biztonsági engedélyben említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.

A »4.6.2. Nyelvi alkalmasság« pont vonatkozik továbbá a mozdonyvezetőkre, amint azt a 2007/59/EK irányelv VI. mellékletének 8. pontja előírja.

Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak az e pont első bekezdésében »határként« megnevezett helyekig történik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a határátkelésre beütemezett vonatok utolsó előkészítése, és a fentiekben »határként« megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. alpont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Egy adott vonat csak akkor tekinthető határforgalomban részt vevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi az e pont első bekezdésében »határként« megnevezett egy vagy több helyet.

Ez az alábbi táblázatokban foglalható össze:

Az államhatárt átlépő vonatokon munkavállaló és a határpontot átlépő személyzet

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	4.6.	4.7.
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	4.6.	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés

Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határpontokig bezárólag munkavállaló személyzet

Feladat	Szakképesítések	Egészségügyi követelmények
Vonatkísérés	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatmozgások engedélyezése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
A vonat előkészítése	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés
Vonatok indítása	Kölcsönös elismerés	Kölcsönös elismerés”

b)	A 4.2.2.1.2. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A részletes előírás a 4.3.3.3.1. alpontban található.”

A 4.3.2.6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.2.6. Homokolás alkalmazása. A mozdonyvezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

Interfész van egyrészről ezen ÁME B. melléklete (és annak C1. pontja) és másrészről a HS CCS ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.2.11. alpontja (összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel) és (a 4.3.1.10. alpontban idézett) 4.1. pontja között a homokolás alkalmazásával kapcsolatban.”

A 4.3.3.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.3.2. A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.4. alpontja és a HS RST ÁME 4.2.2.4. (ajtók), 4.2.5.3. (vészjelzők), 4.3.5.17. (utasok által aktivált vészjelzők) és 4.2.7.1. (vészkijáratok) alpontjaival.”

e)	A 4.3.3.9. pont helyébe a következő rendelkezés lép: „4.3.3.9. Homokolás Interfész van egyrészről ezen ÁME B. melléklete (C1. pont) és másrészről a HS RST ÁME 4.2.3.10. alpontja között a homokszórással kapcsolatban.”

A 4.3.3.10. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.3.10. Vonatösszeállítás, J. melléklet

Interfész van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja és J. melléklete között és a HS RST ÁME 4.2.1.2. (a vonat tervezése) és 4.2.7.10. (megfigyelési és diagnosztikai koncepció) alpontja között a vonatszemélyzet által a jármű működésére vonatkozóan elsajátított ismeretekkel kapcsolatban.”

g)	A 4.3.3.12. pont helyébe a következő rendelkezés lép: „4.3.3.12. Adatrögzítés Interfész van ezen ÁME 4.2.3.5.2. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton) és a HS RST ÁME 4.2.7.10. (megfigyelési és diagnosztikai koncepciók) alpontja között.”

h)	A 4.6.1. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az egyes feladatok esetében a szakképesítés minimális elemei a J. és L. mellékletekben találhatók.”

A 4.6.3.1. pont C. és D. alpontjai helyébe a következő szöveg lép:

„C. Kezdeti vizsgálat

—	alapfeltételek,

—	vizsgálati program gyakorlati bemutatással együtt,

—	az oktatók képesítése,

—	alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D. Az alkalmasság megtartása

—	az alkalmasság megtartásának elvei,

—	követendő módszerek,

—	az alkalmasság megtartását célzó folyamatok,

—	az értékelés folyamata.”

A 4.6.3.2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.6.3.2.3.1. Útvonalismeret

A vasúttársaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyeken dolgozik. A folyamatnak

—	a pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és

—	összhangban kell lennie a jelen ÁME 4.2.1. alpontjában ismertetett folyamattal.”

k)	A 4.7.5.4. pontot el kell hagyni.

l)	A 4.7.6. pontot el kell hagyni.

m)	A 7.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „7.3.2. Konkrét esetek felsorolása Szándékosan üresen hagyva.”

A G. mellékletben a táblázat a következőképpen módosul:

a)	az »egészségvédelmi és biztonsági feltételek« esetében »az egyes paraméterek esetében ellenőrizendő elemek« oszlopban a »várandósság (vonatvezetők)« elemet el kell hagyni;

b)	az »egészségvédelmi és biztonsági feltételek« paraméter esetében »a vezetőkkel szembeni különleges követelmények: hallási/beszédbeli követelmények, testméretek« szöveget magában foglaló sort el kell hagyni, a 4.7.6. pontban található hivatkozással együtt.

3.	A H. mellékletet el kell hagyni.

4.	Az N. mellékletben a táblázat utolsó sorát (4.7.6. A mozdonyvezetési feladattal kapcsolatos különleges követelmények) el kell hagyni.

A P., P1., P2., P3., P4., P5., P6., P7., P8., P9., P10., P11., P12. és P13. melléklet helyébe a következők lépnek:

„P. MELLÉKLET

JÁRMŰAZONOSÍTÁS

1. Általános megjegyzések

Ez a melléklet a járműveken az üzem közbeni egyedi azonosítás érdekében látható módon véglegesen elhelyezett európai járműszámokat és kapcsolódó jelzéseket ismerteti. Nem írja le a jármű alvázán vagy fő alkatrészein gyártás közben véglegesen bemart vagy tartósan rögzített egyéb számokat vagy jelzéseket.

2. Az európai járműszám és a hozzá kapcsolódó rövidítések

Valamennyi vasúti jármű 12 számjegyből álló számot (európai járműszámot, EJSZ) kap, amelynek felépítése a következő:

Járműcsoport

Kölcsönös átjárhatósági képesség és járműtípus (2 számjegy)

A jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország

(2 számjegy)

Műszaki jellemzők

(4 számjegy)

Gyártási

szám

(3 számjegy)

Ellenőrző számjegy

(1 számjegy)

Teherkocsik

00–09

10–19

20–29

30–39

40–49

80–89

(részletek a P.6. mellékletben)

01–99

(részletek a P.4. mellékletben)

0000–9999

(részletek a P.9. mellékletben)

000–999

0–9

(részletek a P.3. mellékletben)

Vontatott személyszállító járművek

50–59

60–69

70–79

(részletek a P.7. mellékletben)

0000–9999

(részletek a P.10. mellékletben)

000–999

Vontató járművek és állandóan összekapcsolt vagy előre meghatározott szerelvény egységei

90–99

(részletek a P.8. mellékletben)

0000000–8999999

(e számok jelentését a tagállamok határozzák meg, esetlegesen két- vagy többoldalú megállapodással)

Speciális járművek

9000–9999

(részletek a P.11. mellékletben)

000–999

A számot betűjelzések egészítik ki:

a)	az átjárhatósági képességgel kapcsolatos jelzés (részletek a P.5. mellékletben);

b)	a jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország rövidítése (részletek a P.4. mellékletben);

c)	az üzembentartói jelzés (részletek a P.1. mellékletben);

d)	a műszaki jellemzők rövidítése (részletek a P.12. mellékletben a teherkocsik és a P.13. mellékletben a vontatott személyszállító járművek esetében).

3. A számok kiadása

P.1. MELLÉKLET

ÜZEMBENTARTÓI JELZÉS

1. Az üzembentartói jelzés (VKM) meghatározása

2. Az üzembentartói jelzés formátuma

A betűk tartalmazhatnak diakritikus jeleket (3 6 10). Az ilyen betűkön lévő diakritikus jeleket figyelmen kívül hagyják az egyediség ellenőrzésekor.

3. Az üzembentartói jelzés kiosztásával kapcsolatos rendelkezések

Az üzemben tartók egynél több VKM-et is kiadhatnak, amennyiben

—	az üzemben tartó egynél több nyelven is rendelkezik hivatalos névvel,

—	az üzemben tartónak jó oka van megkülönböztetni a szervezetén belüli különálló járműállományokat.

Az is lehetséges, hogy egyetlen VKM vonatkozik egy egész olyan vállalatcsoportra,

—	amely egyetlen vállalti struktúrához tartozik (pl. holdingtársaság),

—	amely egyetlen olyan vállalati struktúrához tartozik, amely a szervezetén belül kijelölt és megbízott egy szervezetet azzal, hogy minden kérdést kezeljen az összes többi nevében,

—	amely kijelölt egy különálló, adott jogi személyt az ügyek nevében való kezelésére, amely esetben a jogi személy az üzemben tartó.

4. Az üzembentartói jelzések nyilvántartása és kiosztási eljárása

A VKM nyilvántartása nyilvános, és aktualizálása valós időben történik.

A VKM iránti kérelmet a kérelmező az illetékes nemzeti hatósághoz nyújtja be, amely továbbítja azt az ERA-nak. A VKM csak az ERA általi közzétételt követően használható.

A VKM más birtokosra ruházható, amely az eredeti birtokos jogutódja. A VKM érvényben marad akkor is, ha a VKM birtokosa olyan névre változtatja a nevét, amely nem hasonlít a VKM-re.

P.2. MELLÉKLET

A SZÁM ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ BETŰJELZÉS ELHELYEZÉSE A KOCSISZEKRÉNYEN

1. A külső jelzések általános szabályai

A jelzés nem lehet 2 m-nél magasabban a sín szintjétől.

2. Teherkocsik

A jelzést a következő módon kell elhelyezni a kocsiszekrényen:

23	TEN
80	-RFC
7369		553-4
Zcs
31	TEN
80	-DB
0691		235-2
Tanoos
33	TEN
84	-ACTS
4796		100-8
Slpss

Az olyan kocsik esetében, amelyek kocsiszekrényén nincs elég hely az ilyenfajta elrendezéshez, különösen pőrekocsik esetében, a jelzés a következőképpen is elhelyezhető:

01 87 3320 644-7
TEN	-SNCF	Ks

01 87 3320 644-7
TEN	-SNCF	Ks-xy

3. Személykocsik és vontatott személyszállító járművek

A számot a jármű mindkét oldalfalán el kell helyezni a következő módon:

-SNCF	61 87 - 7
	B10 tu

A jármű nyilvántartása szerinti ország és a műszaki jellemzők jelzését közvetlenül az európai járműszám elé, mögé vagy alá írják.

A vezetőállással rendelkező személykocsik esetében az európai járműszámot a vezetőállásban is feltüntetik.

4. Mozdonyok, motorkocsik és speciális járművek

Az európai járműszámot a nemzetközi forgalomban használt vontató jármű mindkét oldalfalán fel kell tüntetni a következő módon:

92 10 1108 062-6

Az európai járműszámot a vontató járművek valamennyi vezetőállásában is feltüntetik.

P.3. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZŐ (12.) SZÁMJEGY MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az ellenőrző számjegyet a következő módon határozzák meg:

—	az alapszám páros pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) saját, tízes számrendszer szerinti értéken veszik,

—	az alapszám páratlan pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) megszorozzák 2-vel,

—	ekkor összeadják a páratlan pozíciók összegét a páros pozíciók összegével,

—	megtartják az így kapott részösszeg utolsó számjegyét,

—	az utolsó számjegy értéke és a 10 közötti különbség alkotja az ellenőrző számjegyet; amennyiben az utolsó számjegy értéke nulla, akkor az ellenőrző számjegy is nulla.

Példák

Legyen az alapszám	3	3	8	4	4	7	9	6	1	0	0
Szorzó tényező	2	1	2	1	2	1	2	1	2	1	2
	6	3	16	4	8	7	18	6	2	0	0

Összeg: 6 + 3 + 1 + 6 + 4 + 8 + 7 + 1 + 8 + 6 + 2 + 0 + 0 = 52

Az összeg utolsó számjegye 2.

Az ellenőrző számjegy ezért 8, és így a 33 84 4796 100 – 8 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.

Legyen az alapszám	3	1	5	1	3	3	2	0	1	9	8
Szorzó tényező	2	1	2	1	2	1	2	1	2	1	2
	6	1	10	1	6	3	4	0	2	9	16

Összeg: 6 + 1 + 1 + 0 + 1 + 6 + 3 + 4 + 0 + 2 + 9 + 1 + 6 = 40

Az összeg utolsó számjegye 0.

Az ellenőrző számjegy ezért 0, és így a 31 51 3320 198 – 0 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.

P.4. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK NYILVÁNTARTÁSA SZERINTI ORSZÁGOK KÓDJAI (3–4. SZÁMJEGY ÉS RÖVIDÍTÉS)

A harmadik országokra vonatkozó információk csak tájékoztató jellegűek.

Ország	Betűrendes országkód (2 4 5 9)	Numerikus ország kód
Albánia	AL	41
Algéria	DZ	92
Örményország	AM	58
Ausztria	A	81
Azerbajdzsán	AZ	57
Belarusz	BY	21
Belgium	B	88
Bosznia és Hercegovina	BIH	49
Bulgária	BG	52
Kína	RC	33
Horvátország	HR	78
Kuba	CU (2 4 5 9)	40
Ciprus	CY
Cseh Köztársaság	CZ	54
Dánia	DK	86
Egyiptom	ET	90
Észtország	EST	26
Finnország	FIN	10
Franciaország	F	87
Grúzia	GE	28
Németország	D	80
Görögország	GR	73
Magyarország	H	55
Irán	IR	96
Irak	IRQ (2 4 5 9)	99
Írország	IRL	60
Izrael	IL	95
Olaszország	I	83
Japán	J	42
Kazahsztán	KZ	27
Kirgizisztán	KS	59
Lettország	LV	25
Libanon	RL	98
Liechtenstein	FL
Litvánia	LT	24
Luxemburg	L	82
Macedónia	MK	65
Málta	M
Moldova	MD (2 4 5 9)	23
Monaco	MC
Mongólia	MGL	31
Montenegró	ME	62
Marokkó	MA	93
Hollandia	NL	84
Észak-Korea	PRK (2 4 5 9)	30
Norvégia	N	76
Lengyelország	PL	51
Portugália	P	94
Románia	RO	53
Oroszország	RUS	20
Szerbia	SRB	72
Szlovákia	SK	56
Szlovénia	SLO	79
Dél-Korea	ROK	61
Spanyolország	E	71
Svédország	SE	74
Svájc	CH	85
Szíria	SYR	97
Tádzsikisztán	TJ	66
Tunézia	TN	91
Törökország	TR	75
Türkmenisztán	TM	67
Ukrajna	UA	22
Egyesült Királyság	GB	70
Üzbegisztán	UZ	29
Vietnam	VN (2 4 5 9)	32

P.5. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGI KÉPESSÉG BETŰJELE

»TEN«: A következő feltételeknek megfelelő jármű:

rendelkezik az összes tagállamban érvényes, a 2008/57/EK irányelv 23. cikke (1) bekezdése szerinti engedéllyel, vagy az összes tagállam által kiadott, egyedi engedéllyel rendelkezik.

»PPV/PPW₫: A PPV/PPW-megállapodásnak megfelelő kocsi (az OSZZSD államokon belül)

(eredeti: PPV/PPW:ППВ (Правила пользования вагонами в международном сообщении; PGW: Правила Пользования Грузовыми Вагонами)

Megjegyzések:

a)	A TEN-jelöléssel ellátott járművek a P.6. mellékletben meghatározott járműszám első számjegyének 0–3 értékeinek felelnek meg.

P.6. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGI KÉPESSÉGET JELÖLŐ KOCSIKÓDOK (1–2. SZÁMJEGY)

2. számjegy

1. számjegy

2. számjegy

1. számjegy

Nyomtáv

rögzített vagy változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített

változó

rögzített vagy változó

Nyomtáv

TEN (2 4 5 9)

és/vagy

COTIF (3 6 10)

és/vagy

PPV/PPW

Független tengellyel

Nem használandó

TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF kocsik

Nem használandó (8)

PPV/PPW kocsik

(változó nyomtáv)

Független tengellyel

Forgóvázzal

TEN (2 4 5 9)

és/vagy

COTIF (3 6 10)

és/vagy

PPV/PPW

Független tengellyel

TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF kocsik

PPV/PPW kocsik

(rögzített nyomtáv)

Független tengellyel

Forgóvázzal

Egyéb kocsik

Független tengellyel (7 11)

A kapcsolódó kocsik karbantartása

Egyéb kocsik

Műszaki jellemzőik miatt speciális számozással rendelkező kocsik, melyeket az EU-n kívül helyeztek üzembe

Független tengellyel

Forgóvázzal (7 11)

Forgóvázzal

Forgalom

Belföldi vagy nemzetközi forgalom speciális megállapodással

1. számjegy

2. számjegy

1. számjegy

2. számjegy

P.7. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI FORGALOMKÉPESSÉGET JELZŐ KÓDOK A VONTATOTT SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ KOCSIK ESETÉBEN (1–2. SZÁMJEGY)

	Belföldi forgalom	TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF (3 6 10) és/vagy PPV/PPW				Belföldi vagy nemzetközi forgalom speciális megállapodással	TEN (2 4 5 9) és/vagy COTIF (3 6 10)	PPV/PPW
2. számjegy 1. számjegy	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9
5	Belföldi forgalmú kocsik	Rögzített nyomtávú nem klimatizált kocsik (az autószállító kocsikat is ideértve)	Állítható nyomtávú (1435/1520) nem légkondicionált járművek	Nem használandó	Állítható nyomtávú (1435/1668) nem légkondicionált járművek	Muzeális kocsik	Nem használandó (7 11)	Rögzített nyomtávú kocsik	Állítható nyomtávú (1435/1520) járművek cserélhető forgóvázzal	Állítható nyomtávú (1435/1520) járművek állítható nyomtávú tengelyekkel
6	Szervizkocsik	Rögzített nyomtávú légkondicionált kocsik	Állítható nyomtávú (1435/1520) légkondicionált járművek	Szervizkocsik	Állítható nyomtávú (1435/1668) légkondicionált járművek	Autószállító kocsik	Nem használandó (7 11)	Rögzített nyomtávú kocsik
7	Klimatizált és nyomásálló szekrényű kocsik	Nem használandó	Nem használandó	Nyomásálló szekrényű rögzített nyomtávú klimatizált kocsik	Nem használandó	Egyéb kocsik	Nem használandó	Nem használandó	Nem használandó	Nem használandó

P. 8. MELLÉKLET

A VONTATÓ JÁRMŰVEK ÉS ÁLLANDÓAN ÖSSZEKAPCSOLT VAGY ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZERELVÉNY EGYSÉGEINEK TÍPUSAI (1–2. SZÁMJEGY)

Az első számjegy a „9”.

Ha a második számjegy a vontató jármű típusát írja le, a következő kódok kötelezők:

Kód	A jármű általános típusa
0	Vegyes
1	Villanymozdony
2	Dízelmozdony
3	Elektromos többrészes egység (nagysebességű) (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
4	Elektromos többrészes egység (nagysebességű kivételével) (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
5	Dízel többrészes egység (motorkocsi vagy vontatott kocsi)
6	Speciális vontatott kocsi
7	Elektromos tolatókocsi
8	Dízel tolatókocsi
9	Speciális jármű

P.9. MELLÉKLET

A KOCSIK STANDARD SZÁMJELZÉSE (5–8. SZÁMJEGY)

Ez a melléklet a kocsi fő műszaki jellemzőihez kapcsolódó számjegyes jelzést tartalmazza, és az ERA honlapján (www.era.europa.eu) teszik közzé.

P.10. MELLÉKLET

A VONTATOTT SZEMÉLYKOCSIK MŰSZAKI JELLEMZŐINEK KÓDJAI (5–6. SZÁMJEGY)

A P.10. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

P.11. MELLÉKLET

A SPECIÁLIS JÁRMŰVEK MŰSZAKI JELLEMZŐINEK KÓDJAI (6–8. SZÁMJEGY)

A P.11. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

P.12. MELLÉKLET

A KOCSIKAT JELZŐ BETŰK A CSUKLÓS ÉS TÖBBRÉSZES KOCSIK KIVÉTELÉVEL

A P.12. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

P.13. MELLÉKLET

A VONTATOTT SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ KOCSIK BETŰJELEI

A P.13. mellékletet közzéteszik az ERA honlapján (www.era.europa.eu).

”

6.	A P.14. melléklet hatályát veszti.

(1) A speciális járművek esetében a műszaki jellemzők és a gyártási szám első számjegyével és utolsó öt számjegyével rendelkező számnak egy adott országban egyedinek kell lennie.

(2) Az NMBS/SNCB esetében folytatják a bekarikázott önálló B betű használatát.

(4) Az 1949. évi egyezmény 4. függelékében és a közúti közlekedésről szóló 1968. évi egyezmény 45. cikk (4) bekezdésében ismertetett betűrendes kódrendszer szerint.

(5) A TEN-jelzés viselésére engedélyt kapott kocsik, lásd a P.5. mellékletet.

(7) Rögzített vagy változó nyomtáv.

(8) Az I. kategóriájú (állandó hőmérsékletű) kocsik kivételével, nem használandó az üzembe helyezett új járművek esetében.

(9) A vonatkozó ÁME-knek való megfelelőség, lásd a P.5. mellékletet.

(11) A már üzembe helyezett rögzített nyomtávú (56) és az állítható nyomtávú (66) kocsik kivételével, nem használandó az új kocsikra vonatkozóan

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

26.10.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/62

AZ EURÓPAI UNIÓ–SVÁJC STATISZTIKAI BIZOTTSÁG 2/2010. sz. HATÁROZATA

(2010. október 1.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás A. mellékletének módosításáról

(2010/643/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ–SVÁJC STATISZTIKAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	2007. január 1-jén hatályba lépett az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás, amelynek A. melléklete tartalmazza a statisztikára vonatkozó jogi aktusokat.

(2)	A statisztika területén új jogi aktusok léptek hatályba, amelyekkel ki kell egészíteni az A. mellékletet. Ezért az A. mellékletet felül kell vizsgálni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A megállapodás A. melléklete helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Szófiában, 2010. október 1-jén.

a vegyes bizottság részéről

az EU-küldöttség vezetője

Walter RADERMACHER

a svájci küldöttség vezetője

Jürg MARTI

(1) HL L 90., 2006.3.28., 2. o.

MELLÉKLET

„A. MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT, A STATISZTIKÁRA VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK

ÁGAZATI KIIGAZÍTÁS

1.	Az e mellékletben említett jogszabályokban a »tagállam(ok)ra« tett utalásokat a közösségi jogszabályokban alkalmazott jelentésükön túl úgy kell értelmezni, hogy azokba Svájc is beletartozik.

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint az egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében a »Gazdasági Tevékenységek Nómenklatúrája az Európai Közösségben (NACE Rev. 1.)«-re történő hivatkozást – eltérő rendelkezés hiányában – a »Gazdasági Tevékenységek Nómenklatúrája az Európai Közösségben (NACE Rev. 2.)«-re történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozott kódszámokat a megfelelési táblázatban meghatározott NACE Rev. 2. kódszámként kell értelmezni.

3.	E megállapodás alkalmazásában nem alkalmazhatók az annak megállapítására vonatkozó rendelkezések, hogy ki viseli a felmérések stb. végrehajtásának költségeit.

HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK:

VÁLLALKOZÁSOK STATISZTIKÁI

—

32008 R 0295: az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32009 R 0251: a Bizottság 2009. március 11-i 251/2009/EK rendelete (HL L 86., 2009.3.31., 170. o.),

—	32009 R 0250: a Bizottság 2009. március 11-i 250/2009/EK rendelete (HL L 86., 2009.3.31., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	Svájcra nem vonatkozik az adatok e rendelet által előírt regionális bontása;

b)	Svájc mentesül a NACE REV 2. négy számjegyű szintjén történő adatszolgáltatás kötelezettsége alól;

c)	Svájc mentesül az e rendelet által előírt, a szakosodott egységekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség alól;

d)	a IX. melléklet 11910, 11930, 16910, 16911, 16930 és 16931 változói esetében Svájc az adatszolgáltatás során 2011-et tekinti referenciaévnek;

e)	a VII. mellékletben Svájc mentesül a »Földrajzi bontás« adatszolgáltatás alól a 7E adatsor esetében.

—

31998 R 2700: a Bizottság 1998. december 17-i 2700/98/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról (HL L 344., 1998.12.18., 49. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32002 R 1614: a Bizottság 2002. szeptember 6-i 1614/2002/EK rendelete (HL L 244., 2002.9.12., 7. o.),

—	32003 R 1670: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1670/2003/EK rendelete (HL L 244., 2003.9.29., 74. o.).

—

31998 R 2701: a Bizottság 1998. december 17-i 2701/98/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorokról (HL L 344., 1998.12.18., 81. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32002 R 1614: a Bizottság 2002. szeptember 6-i 1614/2002/EK rendelete (HL L 244., 2002.9.12., 7. o.),

—	32003 R 1669: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1669/2003/EK rendelete (HL L 244., 2003.9.29., 57. o.).

—

31998 R 2702: a Bizottság 1998. december 17-i 2702/98/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátumáról (HL L 344., 1998.12.18., 102. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32002 R 1614: a Bizottság 2002. szeptember 6-i 1614/2002/EK rendelete (HL L 244., 2002.9.12., 7. o.),

—	32003 R 1668: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1668/2003/EK rendelete (HL L 244., 2003.9.29., 32. o.),

—	32006 R 1792: a Bizottság 2006. október 23-i 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.).

—	31999 R 1618: a Bizottság 1999. július 23-i 1618/1999/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikája minőségének értékelésére vonatkozó szempontokról (HL L 192., 1999.7.24., 11. o.).

—	31999 R 1225: a Bizottság 1999. május 27-i 1225/1999/EK rendelete a biztosítási szolgáltatási statisztikák jellemzőinek meghatározásáról (HL L 154., 1999.6.19., 1. o.).

—

31999 R 1227: a Bizottság 1999. május 28-i 1227/1999/EK rendelete a biztosítási szolgáltatási statisztikai adatok továbbításának technikai formátumáról (HL L 154., 1999.6.19., 75. o.), az alábbi módosításokkal:

—

12003 T 003: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-án elfogadott okmány (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.),

—	32006 R 1792: a Bizottság 2006. október 23-i 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.).

—

31999 R 1228: a Bizottság 1999. május 28-i 1228/1999/EK rendelete a biztosítási szolgáltatási statisztikákhoz készítendő adatsorokról (HL L 154., 1999.6.19., 91. o.), az alábbi módosításokkal:

—

—	32006 R 1792: a Bizottság 2006. október 23-i 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.).

—

32003 R 1668: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1668/2003/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátuma tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátumáról szóló 2702/98/EK rendelet módosításáról (HL L 244., 2003.9.29., 32. o.), az alábbi módosítással:

—	32006 R 1792: a Bizottság 2006. október 23-i 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.).

—

32003 R 1669: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1669/2003/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorokról szóló 2701/98/EK rendelet módosításáról (HL L 244., 2003.9.29., 57. o.).

—

32003 R 1670: a Bizottság 2003. szeptember 1-jei 1670/2003/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásai tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról szóló 2700/98/EK rendelet módosításáról (HL L 244., 2003.9.29., 74. o.).

—

31998 R 1165: a Tanács 1998. május 19-i 1165/98/EK rendelete a rövid távú statisztikákról (HL L 162., 1998.6.5., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32005 R 1158: az Európai Parlament és a Tanács 2005. július 6-i 1158/2005/EK rendelete (HL L 191., 2005.7.22., 1. o.),

—	32006 R 1503: a Bizottság 2006. szeptember 28-i 1503/2006/EK rendelete (HL L 281., 2006.10.12., 15. o.),

—	32008 R 1178: a Bizottság 2008. november 28-i 1178/2008/EK rendelete (HL L 319., 2008.11.29., 16. o.).

E rendeletek rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc mentesül a NACE REV 1. négy számjegyű szintjén történő adatszolgáltatás kötelezettsége alól.

—

32009 R 0329: a Bizottság 2009. április 22-i 329/2009/EK rendelete a rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendeletnek a változók listájának frissítése, a statisztikák összeállításának gyakorisága és a változókhoz használandó lebontási és összesítési szintek tekintetében történő módosításáról (HL L 103., 2009.4.23., 3. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

Svájc 2013-ig mentesül az adatszolgáltatás alól a 220 és 230 változók tekintetében.

—

32009 R 0596: az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 596/2009/EK rendelete a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Negyedik rész (HL L 188., 2009.7.18., 14. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

Svájc 2013-ig mentesül az adatszolgáltatás alól a 220 és 230 változók tekintetében.

—

32001 R 0586: a Bizottság 2001. március 26-i 586/2001/EK rendelete a főbb ipari csoportok (MIGS) meghatározása vonatkozásában a rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 86., 2001.3.27., 11. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32006 R 1503: a Bizottság 2006. szeptember 28-i 1503/2006/EK rendelete (HL L 281., 2006.10.12., 15. o.),

—	32007 R 0656: a Bizottság 2007. június 14-i 656/2007/EK rendelete (HL L 155., 2007.6.15., 3. o.).

—	32008 R 0177: az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 61., 2008.3.5., 6. o.).

—

31993 R 2186: a Tanács 1993. július 22-i 2186/93/EGK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról (HL L 196., 1993.8.5., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

A rendelet II. melléklete (1) bekezdésének k) pontja nem vonatkozik Svájcra.

—

32009 R 0192: a Bizottság 2009. március 11-i 192/2009/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatok Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti cseréje tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 67., 2009.3.12., 14. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

Svájc 2013 végéig mentesül a vállalkozások forgalmára vonatkozó, az A. mellékletben (Forgalomra vonatkozó adatok) leírt egyéni adatok továbbítása alól.

—	32009 D 0252: a Bizottság 2009. március 11-i 2009/252/EK határozata a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésekről (HL L 75., 2009.3.21., 11. o.).

SZÁLLÍTÁSI ÉS IDEGENFORGALMI STATISZTIKA

—

31998 R 1172: a Tanács 1998. május 25-i 1172/98/EK rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (HL L 163., 1998.6.6., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	31999 R 2691: a Bizottság 1999. december 17-i 2691/1999/EK rendelete (HL L 326., 1999.12.18., 39. o.),

—

—	32006 R 1791: a Tanács 2006. november 20-i 1791/2006/EK rendelete (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.),

—	32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.),

—	32007 R 1304: a Bizottság 2007. november 7-i 1304/2007/EK rendelete (HL L 290., 2007.11.8., 14. o.),

—	32009 R 0399: az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 399/2009/EK rendelete (HL L 126., 2009.5.21., 9. o.).

—

32001 R 2163: a Bizottság 2001. november 7-i 2163/2001/EK rendelete a közúti árufuvarozás statisztikai adatainak továbbítására vonatkozó technikai rendelkezésekről (HL L 291., 2001.11.8., 13. o.), az alábbi módosítással:

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—	32004 R 0642: a Bizottság 2004. április 6-i 642/2004/EK rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 1172/98/EK tanácsi rendelettel összhangban összegyűjtött adatokra vonatkozó pontossági követelményekről (HL L 102., 2004.4.7., 26. o.).

—	32007 R 0833: a Bizottság 2007. július 16-i 833/2007/EK rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 1172/98/EK tanácsi rendeletben előírt átmeneti időszak befejezéséről (HL L 185., 2007.7.17., 9. o.).

—	32003 R 0006: a Bizottság 2002. december 30-i 6/2003/EK rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikák terjesztéséről (HL L 1., 2003.1.4., 45. o.).

—	31993 D 0704: a Tanács 1993. november 30-i 93/704/EK határozata a közúti balesetekre vonatkozó közösségi adatbázis létrehozásáról (HL L 329., 1993.12.30., 63. o.).

—

32003 R 0091: az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikájáról (HL L 14., 2003.1.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32003 R 1192: a Bizottság 2003. július 3-i 1192/2003/EK rendelete (HL L 167., 2003.7.4., 13. o.),

—	32007 R 1304: a Bizottság 2007. november 7-i 1304/2007/EK rendelete (HL L 290., 2007.11.8., 14. o.).

—	32007 R 0332: a Bizottság 2007. március 27-i 332/2007/EK rendelete a vasúti közlekedés statisztikai adatainak továbbításához szükséges technikai előírásokról (HL L 88., 2007.3.29., 16. o.).

—

32003 R 0437: az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (HL L 66., 2003.3.11., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32003 R 1358: a Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete (HL L 194., 2003.8.1., 9. o.),

—	32005 R 0546: a Bizottság 2005. április 8-i 546/2005/EK rendelete (HL L 91., 2005.4.9., 5. o.).

—

32003 R 1358: a Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak I. és II. melléklete módosításáról (HL L 194., 2003.8.1., 9. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32005 R 0546: a Bizottság 2005. április 8-i 546/2005/EK rendelete (HL L 91., 2005.4.9., 5. o.),

—	32006 R 1792: a Bizottság 2006. október 23-i 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.),

—	32007 R 0158: a Bizottság 2007. február 16-i 158/2007/EK rendelete (HL L 49., 2007.2.17., 9. o.).

—	31980 L 1119: a Tanács 1980. november 17-i 80/1119/EGK irányelve a belvízi áruszállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (HL L 339., 1980.12.15., 30. o.).

—

31995 L 0057: a Tanács 1995. november 23-i 95/57/EK irányelve az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről (HL L 291., 1995.12.6., 32. o.), az alábbi módosításokkal:

—

—	32004 D 0883: a Bizottság 2004. december 10-i 2004/883/EK határozata (HL L 373., 2004.12.21., 69. o.),

—	32006 L 0110: a Tanács 2006. november 20-i 2006/110/EK irányelve (HL L 363., 2006.12.20., 418. o.).

—	31999 D 0035: a Bizottság 1998. december 9-i 1999/35/EK határozata az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 95/57/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó eljárásokról (HL L 9., 1999.1.15., 23. o.).

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának NACE Rev. 2. rendszerét végrehajtó egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKA

—

32009 R 0471: az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 471/2009/EK rendelete a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2009.6.16., 23. o.), amelyet a következő rendeletek hajtottak végre:

—	32010R0092: a Bizottság 2010. február 2-i 92/2010/EU rendelete (HL L 31., 2010.2.3., 4. o.),

—	32010R0113: a Bizottság 2010. február 9-i 113/2010/EU rendelete (HL L 37., 2010.2.10., 1. o.).

A 471/2009/EK rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	Svájc legkésőbb 2012. január 1-jéig hatályba lépteti az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A központi elszámolási rendszerre és az azokkal kapcsolatos rendelkezésekre történő hivatkozások nem alkalmazandók.

b)	2. cikk Meghatározás: a statisztikai terület magában foglalja a vámterületet a vámraktárak és vámmentes raktárak kivételével. Svájc nem köteles statisztikát készíteni a Svájc és Liechtenstein közötti kereskedelemről.

c)	4. cikk Adatforrás: a 4. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: »Svájc használhat eltérő adatforrásokat nemzeti statisztikái elkészítéséhez.«

5. cikk (1) bekezdés Statisztikai adatok: az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett statisztikai adatok összegyűjtése első alkalommal 2016. január 1-jéig történik meg.

—	Az 5. cikk (1) bekezdés f) és k) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

—	Az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett osztályozásnál legalább az első hat számjegyet fel kell tüntetni.

—	Svájc tekintetében az 5. cikk (1) bekezdés m) pontja ii. és iii. alpontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

e)	6. cikk Külkereskedelmi statisztika előállítása: a 6. cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon statisztikai adatokra, amelyek összegyűjtése alól Svájc e rendelet 5. cikke értelmében mentesül.

f)	7. cikk Adatcsere: a 7. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A 113/2010/EU rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

g)	A 4. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: »Svájc tekintetében a »vámértéket« a vonatkozó nemzeti szabályok értelmében kell meghatározni.«

h)	A 7. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: »Svájc tekintetében a »származási ország« az áru származási országát jelenti a nemzeti származási szabályok értelmében.«

i)	A 15. cikk (4) bekezdésében a 2454/93/EK rendeletre történő hivatkozást nem kell alkalmazni.

—	32006 R 1833: a Bizottság 2006. december 13-i 1833/2006/EK rendelete a Közösség külkereskedelmi statisztikájára és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikákra vonatkozó ország- és területnómenklatúráról (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.).

A STATISZTIKAI ADATOKRA VONATKOZÓ TITOKTARTÁS

—

31990 R 1588: a Tanács 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK rendelete a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról (HL L 151., 1990.6.15., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	a 2. cikk a következő új ponttal egészül ki: »Az EFTA statisztikai tanácsadó hivatalának személyzete: az EFTA Titkárságnak az EKSH (Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) helyiségeiben dolgozó személyzete.«;

b)	az 5. cikk (1) bekezdésének második mondatában az »EKSH« betűszó helyébe az »EKSH és az EFTA statisztikai tanácsadó hivatala« szöveg lép;

c)	az 5. cikk (2) bekezdése a következő új albekezdéssel egészül ki: »Az EFTA statisztikai tanácsadó hivatalán keresztül az EKSH számára továbbított bizalmas statisztikai adatoknak hozzáférhetőnek kell lenniük e hivatal személyzete számára is.«;

d)	a 6. cikkben, e megállapodás alkalmazásában, az »EKSH« kifejezésbe bele kell érteni az EFTA statisztikai tanácsadó hivatalát is.

—

32009 R 0223: az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc 2012. december 31-ig hatályba lépteti az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

—	31997 R 0322: a Tanács 1997. február 17-i 322/97/EK rendelete a közösségi statisztikákról (HL L 52., 1997.2.22., 1. o.).

—

32002 R 0831: a Bizottság 2002. május 17-i 831/2002/EK rendelete a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikáról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2002.5.18., 7. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32006 R 1104: a Bizottság 2006. július 18-i 1104/2006/EK rendelete (HL L 197., 2006.7.19., 3. o.),

—	32008 R 606: a Bizottság 2008. június 26-i 606/2008/EK rendelete (HL L 166., 2008.6.27., 16. o.).

—

32004 D 0452: a Bizottság 2004. április 29-i 2004/452/EK határozata a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról (HL L 156., 2004.4.30., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32008 D 0876: a Bizottság 2008. november 6-i 2008/876/EK határozata (HL L 310., 2008.11.21., 28. o.).

—	32008 D 0234: az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 234/2008/EK határozata az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról és a 91/116/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 73., 2008.3.15., 13. o.).

—	32008 D 0235: az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 235/2008/EK határozata az európai statisztikairányítási tanácsadó testület létrehozásáról (HL L 73., 2008.3.15., 17. o.).

Jogi aktusok, amelyeket a Szerződő Felek tudomásul vesznek

A Szerződő Felek tudomásul veszik az alábbi jogi aktus tartalmát:

—	52005 PC 0217: a Bizottság 2005. május 25-i COM(2005) 217 ajánlása a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról (HL C 172., 2005.7.12., 22. o.).

DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKA

—

32007 R 0862: az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 862/2007/EK rendelete a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

—

31998 R 0577: a Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32002 R 1991: az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 8-i 1991/2002/EK rendelete (HL L 308., 2002.11.9., 1. o.),

—	32002 R 2104: a Bizottság 2002. november 28-i 2104/2002/EK rendelete (HL L 324., 2002.11.29., 14. o.),

—	32003 R 2257: az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 25-i 2257/2003/EK rendelete (HL L 336., 2003.12.23., 6. o.),

—	32007 R 1372: az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1327/2007/EK rendelete (HL L 315., 2007.12.3., 42. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc tekintetében, a 2. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseitől függetlenül, a mintavételi egység egy egyén, és a háztartás egyéb tagjaira vonatkozó információk legalább a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt jellemzőket tartalmazhatják.

—	32000 R 1575: a Bizottság 2000. július 19-i 1575/2000/EK rendelete a 2001. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 181., 2000.7.20., 16. o.).

—	32000 R 1897: a Bizottság 2000. szeptember 7-i 1897/2000/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendeletnek a munkanélküliség operatív meghatározására vonatkozó végrehajtásáról (HL L 228., 2000.9.8., 18. o.).

—

32002 R 2104: a Bizottság 2002. november 28-i 2104/2002/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendeletnek az oktatási és szakképzési változók listája, valamint a 2003. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásuk tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1575/2000/EK bizottsági rendelet kiigazításáról (HL L 324., 2002.11.29., 14. o.), amelyet a következő rendeletek hajtottak végre:

—	32003 R 0246: a Bizottság 2003. február 10-i 246/2003/EK rendelete a munkaerőnek az 577/98/EK tanácsi rendelettel előírt mintavételes felmérésére szolgáló, a 2004–2006-os időszakra vonatkozó ad hoc modulokból álló programja elfogadásáról (HL L 34., 2003.2.11., 3. o.),

—	32005R0384: a Bizottság 2005. március 7-i 384/2005/EK rendelete az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felmérése 2007–2009. évi vonatkozó ad hoc modulprogram elfogadásáról (HL L 61., 2005.3.8., 23. o.).

E rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Az 1. cikk rendelkezéseitől függetlenül Svájc mentesül a 2007-es ad hoc modul kivitelezése alól.

—

32005 R 0430: a Bizottság 2005. március 15-i 430/2005/EK rendelete a 2006. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra és a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges részminták használatára vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 71., 2005.3.17., 36. o.).

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—

32007 R 0102: a Bizottság 2007. február 2-i 102/2007/EK rendelete az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a migráns munkavállalók és közvetlen leszármazottaik munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó 2008. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról és a 430/2005/EK rendelet módosításáról (HL L 28., 2007.2.3., 3. o.), az alábbi módosítással:

—	32008 R 0391: a Bizottság 2008. április 30-i 391/2008/EK rendelete (HL L 117., 2008.5.1., 15. o.).

E rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

A 2. cikk rendelkezéseitől függetlenül Svájc mentesül a melléklet 211/212-es oszlopában említett változókkal és a 215-ös oszloppal kapcsolatos adatszolgáltatás alól.

—	32008 R 0207: a Bizottság 2008. március 5-i 207/2008/EK rendelete az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a fiatalok munkaerő-piaci bevonására vonatkozó 2009. évi ad hoc modul előírásának elfogadásáról (HL L 62., 2008.3.6., 4. o.).

—	32008 R 0365: a Bizottság 2008. április 23-i 365/2008/EK rendelete az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munkaerő mintavételes felmérésére vonatkozó 2010., 2011. és 2012. évi ad hoc modulprogram elfogadásáról (HL L 112., 2008.4.24., 22. o.).

—

32008 R 0377: a Bizottság 2008. április 25-i 377/2008/EK rendelete a 2009. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra, a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges részminták használatára és a bázisidőszaki negyedévek meghatározására vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 114., 2008.4.26., 57. o.).

—	32009 R 0020: a Bizottság 2009. január 13-i 20/2009/EK rendelete az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó 2010. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról (HL L 9., 2009.1.14., 7. o.).

—

31999 R 0530: a Tanács 1999. március 9-i 530/1999/EK rendelete a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról (HL L 63., 1999.3.12., 6. o.), az alábbi módosításokkal:

—	31999 R 1726: a Bizottság 1999. július 27-i 1726/1999/EK rendelete (HL L 203., 1999.8.3., 28. o.),

—	32005 R 1737: a Bizottság 2005. október 21-i 1737/2005/EK rendelete (HL L 279., 2005.10.22., 11. o.),

—	32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	a jövedelmek szerkezetére és megoszlására vonatkozó statisztika tekintetében Svájc az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat első alkalommal 2010-ben gyűjti össze;

b)	a munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozó statisztika tekintetében Svájc az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt adatokat 2008-ban csak bizonyos változók esetében, az összes változó esetében pedig első alkalommal 2012-ben gyűjti össze;

a 2008-as évben Svájc számára engedélyezett:

—	a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt információknak a vállalkozások alapján (nem helyi egységek alapján) történő szolgáltatása, nemzeti szinten, a NACE Rev 1.1. szerint, az ágazatok és ágazati összesítés szintjén, a vállalkozások mérete szerinti bontás nélkül,

—	az eredményeknek a referenciaév végétől számított 24 hónapon belüli továbbítása (a 9. cikkben foglalt 18 hónap helyett),

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—

32000 R 1916: a Bizottság 2000. szeptember 8-i 1916/2000/EK rendelete a kereset szerkezetére vonatkozó információ meghatározására és továbbítására tekintettel a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikáról szóló 530/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 229., 2000.9.9., 3. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32005 R 1738: a Bizottság 2005. október 21-i 1738/2005/EK rendelete (HL L 279., 2005.10.22., 32. o.),

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—	32006 R 0698: a Bizottság 2006. május 5-i 698/2006/EK rendelete az 530/1999/EK tanácsi rendeletnek a munkaerőköltség-felvételi és a strukturális keresetfelvételi statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 121., 2006.5.6., 30. o.).

—

32003 R 0450: az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 450/2003/EK rendelete a munkaerőköltség-indexről (HL L 69., 2003.3.13., 1. o.), amelyet a következő rendeletek hajtottak végre:

—	32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.),

—	32003 R 1216: a Bizottság 2003. július 7-i 1216/2003/EK bizottsági rendelete a munkaerőköltség-indexről szóló 450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 169., 2003.7.8., 37. o.).

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának NACE Rev. 2. rendszerét végrehajtó egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—	32008 R 0453: az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 453/2008/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról (HL L 145., 2008.6.4., 234. o.).

—

32008 R 1062: a Bizottság 2008. október 28-i 1062/2008/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szezonális kiigazítási eljárások és minőségi jelentések vonatkozásában történő végrehajtásáról (HL L 285., 2008.10.29., 3. o.).

—

32009 R 0019: a Bizottság 2009. január 13-i 19/2009/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet üres álláshely meghatározása, az adatgyűjtésre vonatkozó referencia-időpontok, adattovábbítási jellemzők és megvalósíthatósági tanulmányok meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 9., 2009.1.14., 3. o.).

—

32003 R 1177: az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32005 R 1553: az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 1553/2005/EK rendelete (HL L 255., 2005.9.30., 6. o.).

—

32003 R 1980: a Bizottság 2003. október 21-i 1980/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározások és frissített meghatározások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2003.11.17., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32006 R 0676: a Bizottság 2006. május 2-i 676/2006/EK rendelete (HL L 118., 2006.5.3., 3. o.).

—

32003 R 1981: a Bizottság 2003. október 21-i 1981/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a terepmunka szempontjai és az imputálási eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2003.11.17., 23. o.).

—

32003 R 1982: a Bizottság 2003. október 21-i 1982/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mintavételi és követési szabályok tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2003.11.17., 29. o.).

—

32003 R 1983: a Bizottság 2003. november 7-i 1983/2003/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elsődleges célváltozók felsorolása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2003.11.17., 34. o.), az alábbi módosítással:

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).

—

32004 R 0028: a Bizottság 2004. január 5-i 28/2004/EK rendelete az időközi és záró minőségi jelentések részletes tartalma tekintetében a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 5., 2004.1.9., 42. o.).

—

32006 R 0315: a Bizottság 2006. február 22-i 315/2006/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a lakásviszonyokra vonatkozó másodlagos célváltozók felsorolása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 52., 2006.2.23., 16. o.).

—

32007 R 0215: a Bizottság 2007. február 28-i 215/2007/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a túlzott eladósodottságra és a pénzügyi kirekesztésre vonatkozó másodlagos célváltozók listája tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 62., 2007.3.1., 8. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc 2010 végéig mentesül az adatszolgáltatás alól.

—

32008 R 0362: a Tanács 2008. április 14-i 362/2008/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az anyagi nélkülözésre vonatkozó másodlagos célváltozók 2009-es listája tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 112., 2008.4.24., 1. o.).

—

32009 R 0646: a Bizottság 2009. július 23-i 646/2009/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az erőforrások háztartáson belüli megosztására vonatkozó másodlagos célváltozók 2010-es listája tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 192., 2009.7.24., 3. o.).

GAZDASÁGI STATISZTIKÁK

—

31995 R 2494: a Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).

Svájc esetében a rendelet a fogyasztói árindexek nemzetközi összehasonlítások céljából történő harmonizációjára vonatkozik.

A rendelet nem vonatkozik viszont a fogyasztói árindexeknek a gazdasági és monetáris unió összefüggésében történő kiszámítása kifejezett céljaira.

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	a 2. cikk c) pontját, valamint a 8. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikkben a monetáris unió fogyasztói árindexére (MUICP) történő hivatkozásokat nem kell alkalmazni;

b)	az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontját nem kell alkalmazni;

c)	az 5. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni;

d)	az 5. cikk (3) bekezdésben meghatározott EMI-konzultációt nem kell alkalmazni.

—

32009 R 0330: a Bizottság 2009. április 22-i 330/2009/EK rendelete az idényjellegű termékeknek a harmonizált fogyasztói árindexekben (HICP) való kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 103., 2009.4.23., 6. o.).

—

31996 R 1749: a Bizottság 1996. szeptember 9-i 1749/96/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről (HL L 229., 1996.9.10., 3. o.), az alábbi módosításokkal:

—	31998 R 1687: a Tanács 1998. július 20-i 1687/98/EK rendelete (HL L 214., 1998.7.31., 12. o.),

—	31998 R 1688: a Tanács 1998. július 20-i 1688/98/EK rendelete (HL L 214., 1998.7.31., 23. o.),

—	32007 R 1334: a Bizottság 2007. november 14-i 1334/2007/EK rendelete (HL L 296., 2007.11.15., 22. o.).

—

31996 R 2214: a Bizottság 1996. november 20-i 2214/96/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről: a HICP részindexeinek továbbításáról és terjesztéséről (HL L 296., 1996.11.21., 8. o.), az alábbi módosítással:

—	31999 R 1617: a Bizottság 1999. július 23-i 1617/1999/EK rendelete (HL L 192., 1999.7.24., 9. o.).

—	31999 R 1749: a Bizottság 1999. július 23-i 1749/1999/EK rendelete (HL L 214., 1999.8.13., 1. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 267., 1999.10.15., 59. o. tartalmazza.

—	32001 R 1920: a Bizottság 2001. szeptember 28-i 1920/2001/EK rendelete (HL L 261., 2001.9.29., 46. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 295., 2001.11.13., 34. o. tartalmazza.

—	32005 R 1708: a Bizottság 2005. október 19-i 1708/2005/EK rendelete (HL L 274., 2005.10.20., 9. o.).

—	31997 R 2454: a Bizottság 1997. december 10-i 2454/97/EK rendelete a HICP-súlyozás minőségére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 340., 1997.12.11., 24. o.).

—	31998 R 2646: a Bizottság 1998. december 9-i 2646/98/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexben szereplő tarifák kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 335., 1998.12.10., 30. o.).

—

31999 R 1617: a Bizottság 1999. július 23-i 1617/1999/EK rendelete a biztosítás harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésének minimumszabályai tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 192., 1999.7.24., 9. o.).

—

31999 R 2166: a Tanács 1999. október 8-i 2166/1999/EK rendelete az egészségügy, oktatás és szociális ellátás ágazatok termékeinek a harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 266., 1999.10.14., 1. o.).

—	32000 R 2601: a Bizottság 2000. november 17-i 2601/2000/EK rendelete a beszerzési áraknak a harmonizált fogyasztói árindexbe történő bevezetésének időzítése tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 300., 2000.11.29., 14. o.).

—

32000 R 2602: a Bizottság 2000. november 17-i 2602/2000/EK rendelete az árengedményeknek a harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 300., 2000.11.29., 16. o.), az alábbi módosítással:

—	32001 R 1921: a Bizottság 2001. szeptember 28-i 1921/2001/EK rendelete (HL L 261., 2001.9.29., 49. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 295., 2001.11.13., 34. o. tartalmazza.

—

32001 R 1920: a Bizottság 2001. szeptember 28-i 1920/2001/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexben az ügyleti értékkel arányos szolgáltatási díjak kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK rendelet módosításáról (HL L 261., 2001.9.29., 46. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 295., 2001.11.13., 34. o. tartalmazza.

—

32001 R 1921: a Bizottság 2001. szeptember 28-i 1921/2001/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexek felülvizsgálatának minimumszabályai tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2602/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 261., 2001.9.29., 49. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 295., 2001.11.13., 34. o. tartalmazza.

—	32005 R 1708: a Bizottság 2005. október 19-i 1708/2005/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexek közös bázisidőszaka tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK rendelet módosításáról (HL L 274., 2005.10.20., 9. o.).

—	32006 R 0701: a Tanács 2006. április 25-i 701/2006/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexhez végzett árgyűjtés időbeli lefedettsége tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 122., 2006.5.9., 3. o.).

—	32007 R 1445: az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1445/2007/EK rendelete a vásárlóerő-paritással kapcsolatos alapinformációk szolgáltatására, valamint a vásárlóerő-paritás kiszámítására és közzétételére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 336., 2007.12.20., 1. o.).

—

31996 R 2223: a Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	31998 R 0448: a Tanács 1998. február 16-i 448/98/EK rendelete (HL L 58., 1998.2.27., 1. o.),

—	32000 R 1500: a Bizottság 2000. július 10-i 1500/2000/EK rendelete (HL L 172., 2000.7.12., 3. o.),

—	32000 R 2516: az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 7-i 2516/2000/EK rendelete (HL L 290., 2000.11.17., 1. o.),

—	32001 R 0995: a Bizottság 2001. május 22-i 995/2001/EK rendelete (HL L 139., 2001.5.23., 3. o.),

—	32001 R 2558: az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2558/2001/EK rendelete (HL L 344., 2001.12.28., 1. o.),

—	32002 R 0113: a Bizottság 2002. január 23-i 113/2002/EK rendelete (HL L 21., 2002.1.24., 3. o.),

—	32002 R 1889: a Bizottság 2002. október 23-i 1889/2002/EK rendelete (HL L 286., 2002.10.24., 1. o.),

—	32003 R 1267: az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1267/2003/EK rendelete (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.),

—	32009 R 0400: az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 400/2009/EK rendelete (HL L 126., 2009.5.21., 11. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	Svájc számára engedélyezett, hogy szervezeti egységenként állítsa össze az adatokat abban az esetben, amikor e rendelet rendelkezései az iparra hivatkoznak;

b)	Svájcra nem vonatkozik az adatok e rendelet által előírt regionális bontása;

c)	Svájcra nem vonatkozik a szolgáltatások kivitelének és behozatalának e rendelet által előírt EU/harmadik országok szerinti bontása;

a B. mellékletben az »ESA-95« kérdőív keretében, országonként benyújtandó táblázatoktól való eltéréseket a 15. pont (Izland) után kell jelölni:

»16. SVÁJC

16.1. A táblázatoktól való eltérések

Táblázat száma	Táblázat	Eltérés	Határidő
1.	Fő összesített adatok, éves és negyedéves	Továbbítás 1990-től
2.	Az államháztartás fő összesített adatai	Továbbítási késedelem: t + 8 hónap	Korlátlan
		Gyakoriság: éves	Korlátlan
		Továbbítás 1990-től
3.	Ágazati gazdaságok szerinti táblázatok	Továbbítás 1990-től
4.	EU/harmadik országok általi kivitel és behozatal	Továbbítás 1998-tól
5.	Háztartások végső fogyasztási kiadásai, célok szerint	Továbbítás 1990-től
6.	Pénzügyi számlák, intézményi szektorok szerint	Továbbítás 1998-tól	2006
7.	Mérlegkimutatások a pénzügyi eszközökhöz és forrásokhoz	Továbbítás 1998-tól	2006
8.	Nem pénzügyi számlák, intézményi szektorok szerint	Továbbítási késedelem: t + 18 hónap Továbbítás 1990-től	Korlátlan
9.	Részletes adó- és társadalombiztosítási járulékbevételek, ágazat szerint	Továbbítási késedelem: t + 18 hónap Továbbítás 1998-tól	Korlátlan
10.	Táblázatok gazdasági ágazatonként és régiónként, NUTS II, A17	Nincs regionális bontás
11.	Államháztartási kiadások, funkció szerint	Továbbítás 2005-től Nincs visszaszámítás	2007
12.	Táblázatok gazdasági ágazatonként és régiónként, NUTS III, A3	Nincs regionális bontás
13.	Háztartási számlák régiónként, NUTS II	Nincs regionális bontás
14–22.	Az e rendelettől való a) eltéréssel összhangban Svájc mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól a 14–22. táblázat tekintetében.«

—

31997 D 0178: a Bizottság 1997. február 10-i 97/178/EK, Euratom határozata a Közösségi Integrált Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere (ESA 95), valamint az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA második kiadás) közti átmenet módszertanának meghatározásáról (HL L 75., 1997.3.15., 44. o.).

—

31998 D 0715: a Bizottság 1998. november 30-i 98/715/EK határozata a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletében szereplő, az árak és mennyiségek mérésével kapcsolatos elvek magyarázatáról (HL L 340., 1998.12.16., 33. o.).

A határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

A 3. cikket (A módszerek termék szerinti osztályozása) Svájc tekintetében nem kell alkalmazni.

—

32002 R 1889: a Bizottság 2002. október 23-i 1889/2002/EK rendelete a nemzeti és regionális számlák európai rendszerében (ESA) a pénzközvetítői szolgáltatások közvetett módon mért díjának (FISIM) felosztása tekintetében a 2223/96/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló 448/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 286., 2002.10.24., 11. o.).

—	32003 R 1287: a Tanács 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI-rendelet) (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).

—

32005 R 0116: a Bizottság 2005. január 26-i 116/2005/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet alkalmazásában a nem adóköteles személyek számára és az adóköteles személyek számára adómentes tevékenységeikre a hozzáadottérték-adó visszatérítésének kezeléséről (HL L 24., 2005.1.27., 6. o.).

—	32005 R 1722: a Bizottság 2005. október 20-i 1722/2005/EK rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendeletet célzó lakásszolgáltatások becslési elveinek meghatározásáról (HL L 276., 2005.10.21., 5. o.).

—

31999 D 0622: a Bizottság 1999. szeptember 8-i 1999/622/EK, Euratom határozata a bruttó nemzeti termék piaci áron történő összeállításának összehangolásáról szóló 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv végrehajtása céljából a nem adóköteles egységeknek és az adóköteles egységeknek adómentes tevékenységeik után történő hozzáadottértékadó-visszatérítések kezeléséről (HL L 245., 1999.9.17., 51. o.).

—

32006 R 0601: a Bizottság 2006. április 18-i 601/2006/EK rendelete a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatátvitelre vonatkozó formátum és eljárás tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 106., 2006.4.19., 7. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc 2013 végéig mentesül az adattovábbításra vonatkozó formátummal és eljárásokkal kapcsolatos eljárások végrehajtása alól.

—

32000 R 0264: a Bizottság 2000. február 3-i 264/2000/EK rendelete a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (HL L 29., 2000.2.4., 4. o.).

A rendelet 25.1. és 25.2. táblázatában foglalt rendelkezéseket e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

—	Svájc mentesül a D.60 társadalmi juttatások bontásától a D.62-ben és a D.631M-ben,

—	Svájc mentesül a D.61 társadalombiztosítási hozzájárulások bontásától a D.611-ben és a D.612-ben,

—	Svájc mentesül a D.9 tőketranszferek bontásától a D.91-ben és a D.9N-ben.

—	Az első adattovábbítás a 2012. évben + t6 (június vége) történik 2012 első negyedévére vonatkozólag és visszamenőlegesen 1999 1. negyedévétől.

—

32002 R 1221: az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 1221/2002/EK rendelete az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (HL L 179., 2002.7.9., 1. o.).

A rendelet 25.1. és 25.2. táblázatában foglalt rendelkezéseket e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

—	Svájc mentesül a D.60 társadalmi juttatások bontásától a D.62-ben és a D.631M-ben,

—	Svájc mentesül a D.61 társadalombiztosítási hozzájárulások bontásától a D.611-ben és a D.612-ben,

—	Svájc mentesül a D.9 tőketranszferek bontásától a D.91-ben és a D.9N-ben.

—	Az első adattovábbítás a 2012. évben + t6 (június vége) történik 2012 első negyedévére vonatkozólag és visszamenőlegesen 1999 első negyedévétől.

—

32005 R 0184: az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 184/2005/EK rendelete a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról (HL L 35., 2005.2.8., 23. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32006 R 0602: a Bizottság 2006. április 18-i 602/2006/EK rendelete (HL L 106., 2006.4.19., 10. o.),

—	32009 R 0707: a Bizottság 2009. augusztus 5-i 707/2009/EK rendelete (HL L 204., 2009.8.6., 3. o.).

E rendeletek rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájc mentesül az adatszolgáltatás alól az alábbiak tekintetében:

—	1. táblázat (euro-mutatószámok): teljes táblázat,

—	2. táblázat (negyedéves fizetési mérleg): portfólióbefektetések ország szerinti bontásban,

—	3. táblázat (szolgáltatások nemzetközi kereskedelme): összes szolgáltatás, 3. szintű földrajzi bontás és kormányzati szolgáltatások alcsoportok,

—	4. táblázat (közvetlen befektetések forgalma T + 21) és 5. táblázat (közvetlen befektetési állomány T + 21): NOGA nemzetgazdasági ág, három számjegyű kódszint.

Svájc 2014 végéig mentesül az adatok továbbítás alól az alábbiak tekintetében:

—	2. táblázat (negyedéves fizetési mérleg): fizetési mérleg (kivéve: portfólióbefektetés),

—	3. táblázat (szolgáltatások nemzetközi kereskedelme): összes szolgáltatás, 2. szintű földrajzi bontás,

—	4. táblázat (közvetlen befektetések forgalma T + 9): a külföldre irányuló összes közvetlen befektetés: 3. szintű földrajzi bontás és közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: 3. szintű földrajzi bontás,

—	4. táblázat (közvetlen befektetések forgalma T + 21): a külföldre irányuló összes közvetlen befektetés: 3. szintű földrajzi bontás és közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: 3. szintű földrajzi bontás és NOGA nemzetgazdasági ág, két számjegyű kódszint,

—	5. táblázat (közvetlen befektetési állomány T + 21): Közvetlen befektetés külföldön, követelések összesen: 3. szintű földrajzi bontás és közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban, tartozások összesen 3. szintű földrajzi bontás és NOGA nemzetgazdasági ág, kétjegyű kódszint.

NÓMENKLATÚRÁK

—

31990 R 3037: a Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	31993 R 0761: a Bizottság 1993. március 24-i 761/93/EGK rendelete (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.),

—	32002 R 0029: a Bizottság 2001. december 19-i 29/2002/EK rendelete (HL L 6., 2002.1.10., 3. o.),

—	32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

—

31993 R 0696: a Tanács 1993. március 15-i 696/93/EGK rendelete a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.), az alábbi módosítással:

—

11994 N: Okmány a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról (HL C 241., 1994.8.29., 21. o., amelynek kiigazított szövegváltozatát a HL L 1., 1995.1.1., 1. o. tartalmazza.).

—	32003 R 1053: a Bizottság 2003. június 19-i 1053/2003/EK rendelete a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyorstesztek tekintetében történő módosításáról (HL L 152., 2003.6.20., 8. o.).

—

32003 R 1059: az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32008 R 0011: a Bizottság 2008. január 8-i 11/2008/EK rendelete (HL L 5., 2008.1.9., 13. o.),

—	32008 R 0176: az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 176/2008/EK rendelete (HL L 61., 2008.3.5., 1. o.),

—	32008 R 0451: az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 451/2008/EK rendelete a termékek tevékenységek szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2008.6.4., 65. o.).

—

32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

MEZŐGAZDASÁGI STATISZTIKA

—

31996 L 0016: a Tanács 1996. március 19-i 96/16/EK irányelve a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről (HL L 78., 1996.3.28., 27. o.), az alábbi módosítással:

—	32003 L 0107: az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 2003/107/EK irányelve (HL L 7., 2004.1.13., 40. o.).

Az irányelv rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

Svájcra nem vonatkozik az adatok ezen irányelv által előírt regionális bontása.

—

31997 D 0080: a Bizottság 1996. december 18-i 97/80/EK határozata a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 24., 1997.1.25., 26. o.), az alábbi módosítással:

—	31998 D 0582: a Tanács 1998. október 6-i 98/582/EK határozata (HL L 281., 1998.10.17., 36. o.).

—

32005 D 0288: a Bizottság 2005. március 18-i 2005/288/EK határozata a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről szóló 96/16/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 97/80/EK határozat módosításáról (HL L 88., 2005.4.7., 10. o.).

A határozat rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással kell alkalmazni:

Svájcra nem vonatkozik az I. melléklet 1. táblázatában (éves tehéntejtermelés) előírt regionális bontás:

—

32008 R 1166: az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1166/2008/EK rendelete a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

A rendelet III. mellékletének (VII) bekezdése (amely a vidékfejlesztési támogatás 12 jellegzetességét tartalmazza) nem vonatkozik Svájcra.

—	32008 R 1242: a Bizottság 2008. december 8-i 1242/2008/EK rendelete a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról (HL L 335., 2008.12.13., 3. o.).

—

32000 D 0115: a Bizottság 1999. november 24-i 2000/115/EK határozata a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről (HL L 38., 2000.2.12., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32002 R 1444: a Bizottság 2002. július 24-i 1444/2002/EK rendelete (HL L 216., 2002.8.12., 1. o.),

—	32004 R 2139: a Bizottság 2004. december 8-i 2139/2004/EK rendelete (HL L 369., 2004.12.16., 26. o.),

—	32006 R 0204: a Bizottság 2006. február 6-i 204/2006/EK rendelete (HL L 34., 2006.2.7., 3. o.).

—

32008 D 0690: a Bizottság 2008. augusztus 4-i 2008/690/EK határozata a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2002/38/EK határozatnak az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeire vonatkozó, tagállamok által elvégzett statisztikai felmérések tekintetében történő módosításról (HL L 225., 2008.8.23., 14. o.).

—	32009 R 0543: az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 543/2009/EK rendelete a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167., 2009.6.29., 1. o.).

—

32004 R 0138: az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 5-i 138/2004/EK rendelete a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

—	32005 R 0306: a Bizottság 2005. február 24-i 306/2005/EK rendelete (HL L 52., 2005.2.25., 9. o.),

—	32006 R 0909: a Bizottság 2006. június 20-i 909/2006/EK rendelete (HL L 168., 2006.6.21., 14. o.),

—	32008 R 0212: a Bizottság 2008. március 7-i 212/2008/EK rendelete (HL L 65., 2008.3.8., 5. o.).

—

32008 R 1165: az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1165/2008/EK rendelete az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

Svájcra nem vonatkoznak a rendelet II. melléklete által előírt, az állatállományra vonatkozó statisztikák alábbi részletes kategóriái:

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, vágásra szánt állatokra vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, 1 évnél idősebb, de 2 évnél fiatalabb szarvasmarha, nőivarú (üsző; még nem borjazott szarvasmarha).

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, egyébre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, 1 évnél idősebb, de 2 évnél fiatalabb szarvasmarha, nőivarú (üsző; még nem borjazott szarvasmarha).

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, vágásra szánt állatokra vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, 2 évnél idősebb szarvasmarha, nőivarú, üsző.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, egyébre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, 2 évnél idősebb szarvasmarha, nőivarú, üsző.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, a legalább 50 kg, de kevesebb, mint 80 kg közötti élősúlyú sertésekre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, hízósertések, ideértve a selejt kanokat és a selejt kocákat.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, a legalább 80 kg, de kevesebb, mint 110 kg közötti élősúlyú sertésekre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, hízósertések, ideértve a selejt kanokat és a selejt kocákat.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, a 110 kg vagy e fölötti élősúlyú sertésekre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, hízósertések, ideértve a selejt kanokat és a selejt kocákat.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, az első alkalommal fedeztetett kocákra vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, legalább 50 kg-os élősúlyú tenyészsertés, fedeztetett koca.

—	Svájc mentesül a II. melléklet által előírt, a még nem fedezetett kocasüldőkre vonatkozó statisztikák alól: az állatállományra vonatkozó statisztikákra alkalmazandó kategóriák, legalább 50 kg-os élősúlyú tenyészsertés, egyéb koca.

b)	Svájc mentesül a IV. melléklet által előírt, a fiatal szarvasmarhákra vonatkozó statisztikák alól: a vágási statisztikákra vonatkozó kategóriák, szarvasmarhák.

c)	Svájc mentesül a IV. melléklet által előírt, a bárányokra és egyebekre vonatkozó statisztikák alól: a vágási statisztikákra vonatkozó kategóriák, juh.

d)	Svájc mentesül a IV. melléklet által előírt, a kecskékre vonatkozó statisztikák alól: a vágási statisztikákra vonatkozó kategóriák.

e)	Svájc mentesül a IV. melléklet által előírt, a kacsákra és egyebekre vonatkozó statisztikák alól: a vágási statisztikákra vonatkozó kategóriák, baromfi.

HALÁSZATI STATISZTIKA

—

31991 R 1382: a Tanács 1991. május 21-i 1382/91/EGK rendelete a tagállamokban kirakodott halászati termékekre vonatkozó adatszolgáltatásról (HL L 133., 1991.5.28., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	31993 R 2104: a Tanács 1993. július 22-i 2104/93/EGK rendelete (HL L 191., 1993.7.31., 1. o.).

—

31991 R 3880: a Tanács 1991. december 17-i 3880/91/EGK rendelete az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 365., 1991.12.31., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32001 R 1637: a Bizottság 2001. július 23-i 1637/2001/EK rendelete (HL L 222., 2001.8.17., 20. o.).

—

31993 R 2018: a Tanács 1993. június 30-i 2018/93/EGK rendelete az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 186., 1993.7.28., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32001 R 1636: a Bizottság 2001. július 23-i 1636/2001/EK rendelete (HL L 222., 2001.8.17., 1. o.).

—

31995 R 2597: a Tanács 1995. október 23-i 2597/95/EK rendelete az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 270., 1995.11.13., 1. o.), az alábbi módosítással:

—	32001 R 1638: a Bizottság 2001. július 24-i 1638/2001/EK rendelete (HL L 222., 2001.8.17., 29. o.).

—	31996 R 0788: a Tanács 1996. április 22-i 788/96/EK rendelete a tagállamok által benyújtandó, az akvakultúra-termelésre vonatkozó statisztikákról (HL L 108., 1996.5.1., 1. o.).

ENERGIASTATISZTIKA

—	31990 L 0377: a Tanács 1990. június 29-i 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról (HL L 185., 1990.7.17., 16. o.).

KÖRNYEZETI STATISZTIKA

—	32006 R 1893: az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

—	32007 R 0973: a Bizottság 2007. augusztus 20-i 973/2007/EK rendelete (HL L 216., 2007.8.21., 10. o.).”

(1) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.280.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 280

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. október 26.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
	A Bizottság 960/2010/EU rendelete (2010. október 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	8
	HATÁROZATOK
*	A Tanács 2010/638/KKBP határozata (2010. október 25.) a Guineai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről	10
*	A Tanács 2010/639/KKBP határozata (2010. október 25.) egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről	18
	2010/640/EU
*	A Bizottság határozata (2010. október 21.) a 2006/920/EK és a 2008/231/EK határozatnak a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2010) 7179. számú dokumentummal történt) ( 1 )	29
	2010/641/EU
*	A Bizottság határozata (2010. október 22.) hatálya tekintetében a 2008/866/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 7183. számú dokumentummal történt) ( 1 )	59
	2010/642/EU
*	A Bizottság határozata (2010. október 25.) a hasított sertések görögországi osztályozási módszerének engedélyezéséről (az értesítés a C(2010) 7230. számú dokumentummal történt)	60
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2010/643/EU
*	Az Európai Unió–Svájc Statisztikai Bizottság 2/2010. sz. határozata (2010. október 1.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás A. mellékletének módosításáról	62

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	78,7
	MK	80,0
	XS	73,2
	ZZ	77,3
0707 00 05	MK	87,5
	TR	152,9
	ZZ	120,2
0709 90 70	TR	143,9
0709 90 70	ZZ	143,9
0805 50 10	AR	88,4
	BR	68,9
	CL	65,0
	TR	93,2
	UY	61,0
	ZA	90,2
	ZZ	77,8
0806 10 10	BR	220,8
	TR	133,9
	US	155,2
	ZA	64,2
	ZZ	143,5
0808 10 80	AR	77,3
	BR	59,6
	CL	110,2
	CN	82,6
	NZ	101,3
	US	82,6
	ZA	94,6
	ZZ	86,9
0808 20 50	CN	92,7
	ZA	88,6
	ZZ	90,7