3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/1

---

A BIZOTTSÁG 691/2010/EU RENDELETE

(2010. július 29.)

a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1)	Az 549/2004/EK rendelet előírja, hogy végrehajtási szabályok segítségével létre kell hozni a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerét.

(2)

A teljesítményrendszernek hozzá kell járulnia a légi közlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez azáltal, hogy – szem előtt tartva a legfőbb biztonsági célokat – az ATM-főterv teljesítménykeretében meghatározottakkal összhangban olyan kulcsfontosságú teljesítményterületeken növeli a léginavigációs szolgálatok általános hatékonyságát, mint amilyen a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság.

(3)

A teljesítményrendszernek olyan mutatókat és kötelező célokat kell meghatároznia a kulcsfontosságú teljesítményterületeken, amelyek révén a kívánt biztonsági szintek teljes mértékben elérhetőek és fenntarthatóak, ugyanakkor a többi kulcsfontosságú teljesítményterületen is lehetővé válik a teljesítménycélok megállapítása.

(4)	A teljesítményrendszer létrehozása és működtetése során hosszú távon figyelembe kell venni a magas szintű társadalmi célokat.

(5)	A teljesítményrendszernek a léginavigációs szolgálatok vonatkozásában a „kaputól kapuig” megközelítést kell alkalmaznia, ideértve a repülőtéri hálózatok általános teljesítményének javítását.

(6)	A teljesítményrendszer előkészítése és ellenőrzése során, szem előtt tartva a legfőbb biztonsági célokat, megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti és funkcionális légtérblokkok, valamint a hálózati szint kölcsönhatásait, csakúgy, mint a teljesítménycélok közötti kölcsönhatásokat.

(7)	A teljesítményterveknek a referencia-időszak alatt tükrözniük kell a tagállamoknak az egységes európai égbolt célkitűzéseinek megvalósítása iránti elkötelezettségét, valamint a légtérfelhasználók igényei és a léginavigációs szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások közötti egyensúlyt.

(8)	A nemzeti felügyeleti hatóságok kulcsszerepet töltenek be a teljesítményrendszer végrehajtásában. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok az említett kiegészítő feladataik eredményes ellátása érdekében megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek.

(9)	A teljesítményterveknek ösztönző rendszereket és hasonló intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek célja, hogy az érdekeltek a nemzeti és funkcionális légtérblokk szintjén, valamint európai szinten teljesítményük javítására törekedjenek.

(10)

Olyan körülmények között, amelyeket a teljesítményterv elfogadásakor nem lehetett előre látni, és amelyek egyrészről elháríthatatlanok, másrészről a tagállamok, valamint a teljesítménycélok által érintett szervezetek befolyásán kívül esnek, a megfelelő riasztási mechanizmusok létrehozása lehetővé kell, hogy tegye a biztonsági követelmények betartására, valamint a szolgáltatások folyamatos biztosítására irányuló megfelelő intézkedések végrehajtását.

(11)	Hatékony konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel a nemzeti és/vagy funkcionális légtérblokk szintjén, csakúgy, mint európai uniós szinten.

(12)	A katonai missziók hatékonyságát megfelelően szem előtt tartva a teljesítménycélok elérése érdekében rendkívül fontos a polgári-katonai együttműködés és koordináció.

(13)	A teljesítményrendszer nem sértheti az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekek megóvására irányuló rendelkezéseit.

(14)

A fő teljesítménymutatókat úgy kell kiválasztani, hogy azok egyediek és mérhetőek legyenek, továbbá hogy biztosítsák a teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó felelősség megállapítását. Az egymással összekapcsolt teljesítménycéloknak elérhetőknek, ésszerűeknek és időszerűeknek kell lenniük, valamint a léginavigációs szolgálatok fenntartható teljesítményének hatékony irányítására kell irányulniuk.

(15)	Az esetleg pénzügyi jellegű ösztönzőkkel is támogatott kötelező teljesítménycélok végrehajtása megkívánja a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 6-i 1794/2006/EK bizottsági rendelettel (2) való megfelelő összhangot.

(16)

A fő teljesítménymutatók és a teljesítménycélok kidolgozása és végrehajtása megkívánja a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint annak végrehajtási szabályaiban lefektetett biztonsági célokkal és szabványokkal, továbbá az ezen célok elérésére és fenntartására irányuló európai uniós intézkedésekkel való megfelelő összhangot.

(17)	A referencia-időszakokban hatékony teljesítmény-ellenőrző eljárást kell bevezetni annak érdekében, hogy a teljesítmények alakulása lehetővé tegye a teljesítménycélok elérését és szükség esetén a megfelelő intézkedések meghozatalát.

(18)

Az első referencia-időszakra vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadásakor a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatók tényleges pénzügyi helyzetét, amely különösen a 2009 óta meghozott költségmegszorító intézkedések nyomán, valamint az előző évekből áthozandó útvonaldíjak helyreállítása következtében alakult ki. A meglévő funkcionális légtérblokkok révén elért eredményeket szintén megfelelően figyelembe kell venni.

(19)	Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésében foglaltak értelmében a légiforgalmi szolgáltatási hálózat 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 6. cikkében foglalt funkcióira ezt a rendeletet kell alkalmazni, a rendelet megfelelő módosításával.

(20)	Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1)   Ez a rendelet azokat a szükséges intézkedéseket foglalja magában, amelyek a léginavigációs szolgálatok általános teljesítményének javítására, valamint az általános légi forgalom hálózati funkcióinak javítására irányulnak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR és AFI körzetein belül, ahol – valamennyi légtérfelhasználó igényeinek kielégítése érdekében – a tagállamok felelősek a léginavigációs szolgáltatások biztosításáért.

(2)   A teljesítménycélok meghatározása érdekében ez a rendelet alkalmazandó az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 8. cikkének megfelelően kijelölt légiforgalmi szolgáltatók által nyújtott léginavigációs szolgálatokra, valamint a meteorológiai szolgáltatók által nyújtott szolgálatokra, amenynyiben azokat a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban jelölték ki.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet az évente 50 000-nél kevesebb kereskedelmi gépforgalmi műveletet végző repülőtereken biztosított repülőtéri léginavigációs szolgálatok esetében. Erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Amennyiben egy tagállamban nincs olyan repülőtér, ahol a kereskedelmi gépforgalmi műveletek száma elérné az évi 50 000-es küszöbértéket, úgy a teljesítménycélok a minimális értéket fogják jelenteni a legnagyobb kereskedelmi gépforgalommal rendelkező repülőtérre vonatkozóan.

(4)   Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy néhány vagy valamennyi repülőtéri léginavigációs szolgálata piaci feltételek alapján működik, úgy az 1794/2006/EK rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően a nemzeti felügyeleti hatóság segítségével minden egyes referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal fel kell mérnie, hogy a rendelet I. mellékletében foglalt feltételek teljesülnek-e. Ha a tagállam azt állapítja meg, hogy a feltételek teljesülnek, akkor a lebonyolított kereskedelmi gépforgalmi műveletek számától függetlenül dönthet úgy, hogy a rendelet alapján nem határoz meg megállapított költségeket, és ezen szolgálatok költséghatékonyságára nem alkalmaz kötelező teljesítménycélokat.

(5)   Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, valamint ezen rendelet 4.2. pontjának sérelme nélkül a költséghatékonyságra vonatkozó teljesítménycélok meghatározása a légtérfelhasználókat terhelő valamennyi megállapított költségre alkalmazandó.

(6)   A tagállamok ezt a rendeletet alkalmazhatják továbbá:

a)

más ICAO-körzetekben az illetékességi körükbe tartozó légtér vonatkozásában, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagországot, továbbá a tagállamoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi Chicagói Egyezményben (a Chicagói Egyezmény) foglalt jogai és kötelezettségei sérelme nélkül;

b)	azon léginavigációs szolgáltatókra, amelyek az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján engedélyt kaptak léginavigációs szolgálat tanúsítvány nélküli ellátására.

(7)   A 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) adatvédelmi rendelkezései, valamint az 1321/2007/EK (7) és 1330/2007/EK (8) bizottsági végrehajtási rendeletek ellenére az V. fejezetben meghatározott adatvédelemre vonatkozó követelményeket a IV. mellékletben előírt feltételek mellett alkalmazni kell a nemzeti hatóságokra, a léginavigációs szolgáltatókra, a repülőtér-üzemeltetőkre, a repülőtéri koordinátorokra, valamint a légi fuvarozókra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek.

Ezeken kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „repülőtér-üzemeltető”: a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendelet (9) meghatározása szerint „egy repülőtér vezetése”;

b)   „adat”: a Bizottság által vagy nevében a teljesítményrendszer végrehajtása érdekében a léginavigációs szolgáltatók teljesítményével kapcsolatban összegyűjtött és rendszeresen feldolgozott minőségi, mennyiségi, illetve egyéb releváns információ;

c)   „teljesítménymutatók”: a teljesítmény ellenőrzésére, értékelésére és felülvizsgálatára szolgáló mutatók;

d)   „fő teljesítménymutatók”: a teljesítménycélok meghatározására szolgáló teljesítménymutatók;

e)   „kereskedelmi gépforgalom”: a teljesítményterv elfogadását megelőző három év átlaga alapján számolt felszállások és leszállások összege, ideértve az utasszállítást, a postai küldemények és áruk szállítását díj vagy más térítés ellenében, tekintet nélkül a maximális felszállási tömegre és az utasülések számára;

f)   „kötelező erejű célkitűzés”: a tagállamok által a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítményterv részeként elfogadott teljesítménycél, amely az elismeréseket, negatív ösztönzőket és/vagy korrekciós intézkedési terveket meghatározó ösztönző rendszertől függ;

g)   „légi fuvarozó”: egy tagállam által az európai uniós joggal összhangban kibocsátott érvényes működési engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozás;

h)   „légtérfelhasználók képviselője”: bármely jogi személy vagy szervezet, amely a léginavigációs szolgálatok egy vagy több felhasználócsoportjának érdekeit képviseli;

i)   „megállapított költségek”: az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott költségek;

j)   „nemzeti hatóságok”: nemzeti vagy a funkcionális légtérblokk szintű szabályozó hatóságok, amelyek a költségeiket az 1794/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján a légtérfelhasználóktól jogosultak beszedni, amennyiben azok a léginavigációs szolgálatok nyújtásával kapcsolatban merülnek fel;

k)   „just culture (a méltányosság elve)”: olyan jogelv, amely bár a súlyos gondatlanságot, a szándékos szabálysértést, illetve károkozást nem tolerálja, de amelynek értelmében az irányítókkal, illetve az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő más dolgozókkal szemben nem alkalmaznak szankciót olyan intézkedéseik, mulasztásaik vagy döntéseik miatt, amelyeket a tapasztalataik és szakképesítésük alapján követtek el, illetve hoztak meg;

l)   „repülőtéri koordinátor”: a 95/93/EGK rendelet alapján a koordinált repülőtereken létesített funkció;

m)   „teljesítmény-ellenőrzés”: az adatok folyamatos gyűjtésének és elemzésének folyamata, amelynek célja az, hogy az előre meghatározott célkitűzésekhez képest egy rendszer tényleges teljesítményét megállapítsák.

3. cikk

Teljesítmény-felülvizsgálati szerv

(1)   Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy teljesítmény-felülvizsgálati szervet jelöl ki annak érdekében, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával kapcsolatos munkáját, úgy ez a kijelölés a referencia-időszakokkal megegyező rögzített időszakra vonatkozik.

(2)   A teljesítmény-felülvizsgálati szervnek a Bizottság által a számára kijelölt feladatok független ellátásához megfelelő hatáskörrel és pártatlansággal kell rendelkeznie, különösen a kulcsfontosságú teljesítményterületek vonatkozásában.

(3)   A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottságot a teljesítményrendszer végrehajtásában különösen a következő feladatok ellátásában segíti:

a)	a teljesítménnyel kapcsolatos adatok gyűjtése, vizsgálata, hitelesítése és terjesztése;

b)	az ATM (légiforgalom-szervezés) főterv teljesítménykeretében meghatározottakkal, illetve a fő teljesítménymutatókkal összhangban, a 8. cikk (1) bekezdésében említettek szerint új teljesítményterületek meghatározása, és a kulcsfontosságú teljesítményterületek kiigazítása;

c)

a megfelelő fő teljesítménymutatók meghatározása a második referencia-időszak vonatkozásában és azon túl oly módon, hogy azok valamennyi kulcsfontosságú teljesítményterületen kiterjedjenek az útvonali, illetve a repülőtereken nyújtott léginavigációs szolgáltatások és hálózati funkciók teljesítményére;

d)	európai uniós szintű teljesítménycélok meghatározása és felülvizsgálata;

e)	a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási mechanizmusok aktiválásával kapcsolatos küszöbértékek meghatározása;

f)	az elfogadott teljesítménytervek, ezen belül a teljesítménycélok és az európai uniós szintű célkitűzések összhangjának vizsgálata;

g)	adott esetben a 18. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában elfogadott küszöbértékek és a 9. cikk (3) bekezdésében említett európai uniós szintű riasztási küszöbértékek összhangjának vizsgálata;

h)	adott esetben a felülvizsgált teljesítménycélok, illetve az érintett tagállamok által meghozott korrekciós intézkedések értékelése;

i)	a léginavigációs szolgálatok teljesítményének ellenőrzése, értékelése és felülvizsgálata nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén, illetve európai uniós szinten;

j)	a hálózati funkciók teljesítményének ellenőrzése, értékelése és felülvizsgálata;

k)	az ATM-hálózat általános teljesítményének folyamatos vizsgálata, ideértve éves jelentések elkészítését is az egységes égbolttal foglalkozó bizottság részére;

l)	a teljesítménycélok elérésének értékelése minden egyes referencia-időszak végén, a következő időszak előkészítése céljából.

(4)   A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság kérésére a teljesítménnyel kapcsolatos ügyekről ad hoc tájékoztatást ad, illetve jelentéseket készít.

(5)   A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a rendszer fejlesztése érdekében jelentést, illetve ajánlásokat tehet a Bizottság részére.

(6)   Kapcsolat a nemzeti felügyeleti hatóságokkal:

a)	a teljesítmény-felülvizsgálati szerv az ATM-hálózat általános teljesítményének folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságoktól megkapja a szükséges információkat a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkok teljesítményterveivel kapcsolatban;

b)

a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a nemzeti felügyeleti hatóságok kérésére független véleményt ad a nemzeti és funkcionális légtérblokkal kapcsolatos teljesítményekkel összefüggő kérdésekről, mint amilyen például a hasonló környezetben működő léginavigációs szolgáltatók tényszerű összehasonlítása (teljesítményértékelés), az előző öt év teljesítményében bekövetkezett változások elemzése, illetve a jövőre vonatkozó előrejelzések elemzése;

c)

a nemzeti felügyeleti hatóságok kérhetik a teljesítmény-felülvizsgálati szerv segítségét az európai távlatokat figyelembe vevő nemzeti vagy funkcionális légtérblokkal kapcsolatos célmeghatározás indikatív értékei tartományának meghatározásához. Ezeket az értékeket a nemzeti felügyeleti hatóságok, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, illetve a légtérfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

(7)   A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a (3) bekezdésben említett feladatok ellátásakor, amennyiben azok a biztonsággal kapcsolatosak, a 216/2008/EK rendeletben megállapított és annak megfelelően végrehajtott célkitűzésekkel, illetve szabványokkal való összhang biztosítása érdekében szükség szerint együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel.

(8)   A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a légiforgalmi szolgáltatási hálózat általános teljesítményének folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében megfelelő munkamegállapodásokat köt a léginavigációs szolgáltatókkal, a repülőtér-üzemeltetőkkel, a repülőtéri koordinátorokkal, valamint a légi fuvarozókkal.

4. cikk

Nemzeti felügyeleti hatóságok

(1)   A nemzeti felügyeleti hatóságok felelősek a teljesítményterveknek a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozásáért, valamint a teljesítménytervek és a teljesítménycélok felügyeletéért és ellenőrzéséért. Ezen feladataik ellátása során pártatlanul, függetlenül és átláthatóan járnak el.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok valamennyi kulcsfontosságú teljesítményterületen rendelkezzenek az ebben a rendeletben előírt feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal, illetve képességekkel, vagy hozzáférhessenek azokhoz, ideértve a 19. cikkben említett feladatok ellátásához szükséges vizsgálati jogköröket is.

(3)   Amennyiben egy tagállamnak több nemzeti felügyeleti hatósága van, értesíti a Bizottságot arról, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság felelős az e rendelet végrehajtásával összefüggő nemzeti koordinációért, illetve a Bizottsággal történő kapcsolattartásért.

5. cikk

Funkcionális légtérblokkok

(1)   A tagállamok a funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítményterv kialakítása érdekében ösztönzik a nemzeti felügyeleti hatóságaik közötti szoros együttműködést.

(2)   Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy elfogadnak egy, a funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítménytervet:

a)	biztosítják, hogy a teljesítményterv megfeleljen a II. mellékletben meghatározott mintának;

b)	tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság vagy szerv felelős a teljesítményterv végrehajtásával összefüggésben a funkcionális légtérblokk, valamint a Bizottsággal történő kapcsolattartás koordinációjáért;

c)

megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy: i. minden egyes fő teljesítménymutatóhoz teljesítménycél rendelődjön; ii. meghatározásra és a referencia-időszak alatt alkalmazásra kerüljenek az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések, amennyiben a teljesítménycélok nem teljesülnek. Ennek érdekében a teljesítménytervben szereplő éves értékeket alkalmazzák; iii. a célok teljesítésének, illetve nem teljesítésének következményei a funkcionális légtérblokkra vonatkozóan megfelelően rögzítésre kerüljenek;

d)	közösen felelősek a funkcionális légtérblokk vonatkozásában megállapított teljesítménycélok eléréséért;

e)

amennyiben a 1794/2006/EK rendelet 4. cikke értelmében nem hoznak létre közös díjszámítási körzetet, összesítik a nemzeti költséghatékonysági célokat, és tájékoztatás céljából globális szintű számot határoznak meg, amely a funkcionális légtérblokk szintjén mutatja be a költséghatékonysági erőfeszítéseket.

(3)   Amennyiben egy funkcionális légtérblokkot létrehozó tagállamok nem fogadnak el teljesítménytervet a funkcionális légtérblokk szintjén megállapított célokkal, úgy olyan összesített teljesítménycélokat kell közölniük a Bizottsággal, amelyek a funkcionális légtérblokk szintjén tükrözik az európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot.

6. cikk

Koordináció az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA)

Az 549/2004/EK rendelet 13a. cikke alkalmazásában és a 216/2008/EK rendelettel összhangban a Bizottság szükség szerint egyezteti az EASA-val:

a)

a teljesítményrendszer biztonsági szempontjait, ideértve a fő biztonsági teljesítménymutatók, valamint a biztonságra vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok meghatározását, felülvizsgálatát és végrehajtását, továbbá a riasztási mechanizmus aktiválását követő szükség szerinti fellépésekre, illetve intézkedésekre vonatkozó javaslattételt;

b)	a biztonságra vonatkozó fő teljesítménymutatóknak és teljesítménycéloknak az Európai Unió által elfogadásra kerülő Európai Repülésbiztonsági Program végrehajtásával való összehangolását.

7. cikk

A referencia-időszakok időtartama

(1)   A teljesítményrendszer első referencia-időszaka a 2012–2014. naptári éveket foglalja magában. Amennyiben e rendelet módosítása másként nem rendelkezik, a következő referencia-időszakok öt naptári évig tartanak majd.

(2)   Ugyanezeket a referencia-időszakokat kell alkalmazni az európai uniós szintű teljesítménycélokra, valamint a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítménytervekre és teljesítménycélokra.

8. cikk

Fő teljesítményterületek és teljesítménymutatók

(1)   A célmeghatározás érdekében a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján és a szóban forgó rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban további kulcsfontosságú teljesítményterületek meghatározásáról és elfogadásáról határozhat.

(2)   A célmeghatározás érdekében minden egyes kulcsfontosságú teljesítményterülethez egy vagy korlátozott számú fő teljesítménymutatót rendelnek. A léginavigációs szolgálatok teljesítményét minden egyes fő teljesítménymutatóhoz rendelt kötelező erejű célkitűzés alapján értékelik.

(3)   Az európai uniós szintű célmeghatározásra vonatkozó, az egyes teljesítményterületekhez tartozó fő teljesítménymutatókat az I. melléklet 1. szakasza tartalmazza.

(4)   A nemzeti vagy funkcionális légtérblokkokra vonatkozó teljesítménycélok meghatározására szolgáló fő teljesítménymutatókat az I. melléklet 2. szakasza tartalmazza.

(5)   A fő teljesítménymutatókat az egyes referencia-időszakok alatt nem lehet megváltoztatni. Változtatásokat legalább hat hónappal az új európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadása előtt e rendelet módosításával lehet elfogadni.

(6)   A tagállamok az ebben a cikkben említett és az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt fő teljesítményterületeken és teljesítménymutatókon kívül, saját teljesítmény-ellenőrzési célból és/vagy a teljesítményterveik részeként, meghatározhatnak és használhatnak további nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménymutatókat, illetve hozzájuk rendelt teljesítménycélokat. Ezeknek a további mutatóknak és céloknak segíteniük kell az európai uniós szintű, illetve az ebből eredő nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok elérését. Ezek magukban foglalhatják és kifejezhetik például a teljesítményterv polgári-katonai, illetve meteorológiai vonatkozásait. Ezekhez a további mutatókhoz és célokhoz nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten elfogadott megfelelő ösztönző rendszerek kapcsolódhatnak.

II.   FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYTERVEK ELKÉSZÍTÉSE

9. cikk

Európai uniós szintű teljesítménycélok

(1)   A Bizottság az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésében említett eljárással összhangban és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott releváns adatok figyelembevételével, valamint ugyanazon rendelet 10. cikkében foglaltak szerint az érdekeltekkel, szükség esetén más érintett szervezetekkel, illetve a teljesítmény biztonsági szempontjai tekintetében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel folytatott konzultáció után európai uniós szintű teljesítménycélokat fogad el.

(2)   Az európai uniós szintű teljesítménycélokra a referencia-időszak kezdete előtt legalább 15 hónappal az Európai Bizottság tesz javaslatot, és azokat a referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

(3)   A Bizottság az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadásával egyidejűleg minden fő teljesítménymutató vonatkozásában riasztási küszöbértéket határoz meg, amelyek átlépése esetén a 18. cikkben említett riasztási mechanizmusok aktiválhatóak. A fő költséghatékonysági teljesítménymutatóra vonatkozó riasztási küszöbértékek mind a forgalom, mind a költségek alakulására kiterjednek.

(4)   A Bizottság minden európai uniós szintű teljesítménycélt a célok meghatározására felhasznált előfeltevések és logikai alapok leírásával támaszt alá, ilyen például a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információk és más tényadatok, illetve forgalom-előrejelzések felhasználása, továbbá adott esetben az Európai Unióra vonatkozó megállapított hatékony költségszint várható mértéke.

10. cikk

A teljesítménytervek kidolgozása

(1)   A nemzeti felügyeleti hatóságok nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítményterveket dolgoznak ki, amelyek az európai uniós szintű teljesítménycélokkal, valamint a III. mellékletben foglalt értékelési kritériumokkal összhangban lévő teljesítménycélokat tartalmaznak. Amennyiben az érintett tagállamok az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásával funkcionális légtérblokk szinten kívánnak teljesítménytervet kidolgozni, tagállamonként vagy funkcionális légtérblokkonként egy teljesítményterv készül.

(2)   A nemzeti felügyeleti hatóságok a teljesítményterv elkészítésének elősegítése érdekében biztosítják, hogy:

a)	a léginavigációs szolgáltatók közöljék az európai uniós szintű teljesítménycélokkal összhangban elkészített üzleti terveik releváns elemeit;

b)	az 549/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltakkal összhangban az érdekeltekkel a teljesítménytervek és teljesítménycélok vonatkozásában konzultációt folytassanak. Az érdekeltek részére a megfelelő tájékoztatást a konzultációs megbeszélés előtt legalább három héttel biztosítani kell.

(3)   A teljesítménytervek tartalmazzák különösen:

a)	a szolgálati egységekre lebontott forgalom-előrejelzést a referencia-időszak minden egyes évére vonatkozóan, a felhasznált számadatok alátámasztásával;

b)	a tagállam(ok) által az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban a léginavigációs szolgálatok ellátására megállapított költségeket;

c)	a teljesítménycélok eléréséhez szükséges beruházások leírását, valamint az európai ATM-főtervben elfoglalt szerepük leírását, továbbá a fejlődés és változás említett területeivel, illetve irányaival való összefüggéseiket;

d)	az egyes fő teljesítménymutatókra hivatkozással megállapított teljesítménycélokat minden egyes releváns kulcsfontosságú teljesítményterületen, a referencia-időszak teljes tartamára vonatkozóan, ahol az éves értékeket ellenőrzési, illetve ösztönzési célokból alkalmazzák;

e)

a terv polgári-katonai vonatkozásainak ismertetését, a katonai célkitűzéseket megfelelően szem előtt tartva a kapacitás növelése érdekében alkalmazott rugalmas légtérfelhasználás polgári-katonai teljesítményének leírásával, és szükség esetén a teljesítményterv mutatóival és céljaival összhangban lévő releváns teljesítménymutatók és teljesítménycélok feltüntetésével;

f)	annak leírását és alátámasztását, hogy a d) pontban említett teljesítménycélok hogyan kerülnek összhangba az európai uniós szintű teljesítménycélokkal és hogyan járulnak hozzá azokhoz;

g)	a teljesítménycélok eléréséért felelős különböző szervezetek egyértelmű azonosítását és a célok eléréséhez való konkrét hozzájárulásukat;

h)	a teljesítménycéloknak a referencia-időszak alatti elérését elősegítő, különböző felelős szervezetek esetében alkalmazott ösztönző mechanizmusok leírását;

i)	a nemzeti felügyeleti hatóságok által a teljesítménycélok elérésének ellenőrzése céljából tett intézkedéseket;

j)	az érdekeltekkel folytatott konzultációk eredményének leírását, ideértve a résztvevők által felvetett kérdéseket, valamint az elfogadott intézkedéseket.

(4)   A teljesítményterveket a II. mellékletben foglalt minta alapján kell elkészíteni, és amennyiben a tagállamok a 8. cikk (6) bekezdésének alkalmazásával úgy határoznak, azok további mutatókat is tartalmazhatnak a hozzájuk kapcsolódó célokkal egyetemben.

11. cikk

Ösztönző rendszerek

(1)   A tagállamok által a teljesítményterveik részeként alkalmazott ösztönző rendszereknek meg kell felelniük az alábbi általános alapelveknek:

a)	hatékonyaknak, arányosaknak és hiteleseknek kell lenniük, továbbá a referencia-időszak alatt nem lehet változtatni rajtuk;

b)	megkülönböztetésmentesen és átláthatóan kell végrehajtani őket annak érdekében, hogy támogassák a szolgáltatásnyújtás teljesítményének javítását;

c)	a minden érdekelt által előzetes szabályozási környezetként ismert rendszer részeként kell alkalmazni őket a referencia-időszak teljes tartamára;

d)	a célmegállapításban érdekelt szervezetek magatartását a magas szintű teljesítmény, illetve a kapcsolódó teljesítménycélok elérése felé kell irányítaniuk.

(2)   A biztonsági célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek elő kell segíteniük a kívánt biztonsági célkitűzések maradéktalan elérését és fenntartását, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a teljesítmény javítását más kulcsfontosságú teljesítményterületeken. Nem lehetnek pénzügyi jellegűnek, és a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendelet (10), illetve a 216/2008/EK rendeletből eredő végrehajtási szabályok alkalmazásában az intézkedési tervben szereplő határidőkön és/vagy az azokkal összefüggő intézkedéseken kell alapulniuk.

(3)   A költséghatékonysági célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek pénzügyi jellegűnek kell lenniük, és rájuk nézve az 1794/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt megfelelő rendelkezések az irányadók. Ezen ösztönzőknek nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű kockázatmegosztási mechanizmuson kell alapulniuk.

(4)   A kapacitáscélokra vonatkozó ösztönzők lehetnek pénzügyi, illetve egyéb jellegűek, mint például a tagállamok által elfogadott – határidőket és az azokkal összefüggő intézkedéseket tartalmazó – korrekciós intézkedési tervek, amelyek jutalmakat és szankciókat is magukban foglalhatnak. Amennyiben az ösztönzők pénzügyi jellegűek, úgy azokra a 1794/2006/EK rendelet 12. cikkének rendelkezései az irányadók.

(5)   A környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek a kívánt környezetvédelmi teljesítményszintek elérését kell elősegíteniük, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a teljesítmény javítását más kulcsfontosságú teljesítményterületeken. Lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek, és a tagállamoknak a helyi körülményeket figyelembe véve kell meghatározniuk őket.

(6)   A tagállamok ezen felül az 1794/2006/EK rendelet 12. cikke értelmében nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a légtérfelhasználókra vonatkozó ösztönző rendszereket is létrehozhatnak vagy jóváhagyhatnak.

III.   FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYTERVEK ELFOGADÁSA

12. cikk

A teljesítménytervek előzetes elfogadása

A tagállamok a nemzeti felügyeleti hatóságok javaslatára nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten, az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadását követően legfeljebb hat hónappal elfogadják és a Bizottságnak elküldik a kötelező teljesítménycélokat tartalmazó teljesítményterveiket.

13. cikk

A teljesítménytervek értékelése és a teljesítménycélok felülvizsgálata

(1)   A Bizottság, kellően figyelembe véve az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadása és a teljesítménytervek értékelése közötti időszakban esetlegesen bekövetkezett változásokat, a III. mellékletben foglalt szempontok szerint értékeli a teljesítményterveket, azok célkitűzéseit és különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangjukat, illetve az azokhoz való hozzájárulásuk megfelelőségét.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a teljesítménytervben szereplő teljesítménycélok összhangban vannak az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz megfelelően hozzájárulnak, erről a terv beérkezésétől számított legfeljebb négy hónapon belül értesíti a tagállam(ok)at.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a teljesítménytervben szereplő teljesítménycél(ok) nincs(enek) összhangban az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz nem megfelelően járul(nak) hozzá, az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a terv beérkezését követően legfeljebb négy hónappal úgy határozhat, hogy egy, a felülvizsgált teljesítménycél(ok) elfogadására vonatkozó ajánlást küld az érintett tagállam(ok)nak. Ilyen határozatra az érintett tagállammal/tagállamokkal folytatott konzultáció után kerülhet sor, és a határozatban egyértelműen meg kell jelölni a felülvizsgálandó teljesítménycél(oka)t, valamint a Bizottság értékelésének alapját.

(4)   Ebben az esetben az érintett tagállam(ok)nak, a Bizottság véleményét megfelelően figyelembe véve, az ajánlás elküldésétől számított legfeljebb két hónappal el kell fogadnia (fogadniuk) a felülvizsgált teljesítménycélokat, valamint az azok elérését elősegítő intézkedéseket, és a Bizottságot erről értesítenie (értesíteniük) kell.

14. cikk

A felülvizsgált teljesítménycélok értékelése és a korrekciós intézkedések elfogadása

(1)   A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül a III. mellékletben foglalt szempontok szerint értékeli a felülvizsgált teljesítménycélokat és különösen azok európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangját, illetve az azokhoz való hozzájárulásuk megfelelőségét.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a 13. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgált teljesítménycélok összhangban vannak az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz megfelelően hozzájárulnak, erről a felülvizsgált teljesítménycélok beérkezésétől számított legfeljebb két hónapon belül értesíti a tagállam(ok)at.

(3)   Amennyiben a felülvizsgált teljesítménycélok, illetve a szükséges intézkedések továbbra sincsenek összhangban az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz nem megfelelően járulnak hozzá, a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárás alapján a felülvizsgált teljesítménycélok beérkezésétől számított legfeljebb két hónappal úgy határozhat, hogy az érintett tagállamoknak korrekciós intézkedéseket kell bevezetniük.

(4)   Az erről szóló határozatban egyértelműen meg kell jelölni a felülvizsgálandó teljesítménycél(oka)t, valamint a Bizottság értékelésének alapját. A határozatban feltüntethetik továbbá a teljesítménycélokra vonatkozó elvárt teljesítményszintet annak érdekében, hogy az érintett tagállam(ok) megtehesse (megtehessék) a megfelelő korrekciós intézkedéseket, és/vagy a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat.

(5)   Az érintett tagállam(ok)nak a Bizottság döntését követően legfeljebb két hónappal értesítenie (értesíteniük) kell a Bizottságot az általa (általuk) elfogadott korrekciós intézkedésekről, illetve fel kell tüntetnie (tüntetniük) azokat a rendszerelemeket, amelyekből kiderül, hogy a Bizottság döntésével való összhangot hogyan biztosítja (biztosítják).

15. cikk

A referencia-időszak kezdete után elfogadott teljesítménytervek és teljesítménycélok

A 13. és 14. cikkben foglalt eljárások végrehajtásából eredően a referencia-időszak kezdete után elfogadott teljesítménytervek, illetve korrekciós intézkedések a referencia-időszak első napjától kezdődően visszamenőleges hatállyal érvényesek.

16. cikk

Az európai uniós szintű teljesítménycélok felülvizsgálata

(1)   A Bizottság határozhat úgy, hogy az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálja az európai uniós szintű teljesítménycélokat:

a)	a referencia-időszak kezdete előtt, amennyiben kielégítő bizonyítékkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós szintű teljesítménycélok megállapítására alkalmazott kezdeti adatok, feltevések és alapok már nem érvényesek;

b)	a referencia-időszak alatt a 18. cikkben említett riasztási mechanizmus alkalmazásának eredményeként.

(2)   Az európai uniós szintű teljesítménycélok felülvizsgálata a meglévő teljesítménytervek módosítását eredményezheti. Ebben az esetben a Bizottság az e rendelet II. és III. fejezetében foglalt ütemterv megfelelő módosításáról határozhat.

IV.   FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYCÉLOK ELÉRÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

17. cikk

Folyamatos ellenőrzés és jelentéstétel

(1)   A teljesítménytervek végrehajtását a Bizottság, illetve nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Amennyiben a referencia-időszak alatt a teljesítménycélok nem teljesülnek, úgy a nemzeti felügyeleti hatóságok a helyzet orvoslása érdekében a teljesítménytervben meghatározott megfelelő korrekciós intézkedéseket alkalmazzák. E célból a teljesítménytervben rögzített éves értékeket veszik alapul.

(2)   Amennyiben a Bizottság olyan jelentős és tartós teljesítménycsökkenést észlel egy tagállamban vagy egy funkcionális légtérblokk szintjén, amely más, az egységes európai égbolthoz tartozó tagállamokat érint és/vagy az egész európai légteret érinti, kérheti az érintett tagállamokat, illetve az érintett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkot felügyelő hatóságot vagy szervet, hogy határozzanak meg és alkalmazzanak olyan megfelelő intézkedéseket, amelyek elősegítik a teljesítményterveikben foglalt célok elérését, és ezekről tájékoztassák a Bizottságot.

(3)   A tagállamok a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkot felügyelő hatóságok által a teljesítménytervekkel és a teljesítménycélokkal kapcsolatban végzett ellenőrzésekről legalább évente egy alkalommal, valamint ha a teljesítménycélok elérése veszélybe kerül, jelentést küldenek a Bizottságnak. A Bizottság a teljesítménycélok elérésével kapcsolatban legalább évente egy alkalommal jelentést küld az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak.

18. cikk

Riasztási mechanizmusok

(1)   Amennyiben a referencia-időszak kezdetekor előreláthatatlan, ugyanakkor elháríthatatlan és a tagállamok befolyásán kívül eső körülmények miatt európai uniós szinten elérik a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási küszöbérték(ek)et, a Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságon keresztül konzultációkat folytat a tagállamokkal, a konzultáció alapján értékeli a helyzetet, és három hónapon belül olyan megfelelő intézkedésekre tehet javaslatokat, amelyek magukban foglalhatják az európai uniós szintű teljesítménycélok, valamint ennek eredményeként a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok felülvizsgálatát.

(2)   Amennyiben a referencia-időszak kezdetekor előreláthatatlan, ugyanakkor elháríthatatlan és a tagállamok, valamint a teljesítménycélokban érintett szervezetek befolyásán kívül eső körülmények miatt nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten elérik a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási küszöbérték(ek)et, úgy az érintett nemzeti felügyeleti hatóság vagy szerv a Bizottsággal együttműködve értékeli a helyzetet és három hónapon belül olyan intézkedésekre tehet javaslatokat, amelyek magukban foglalhatják a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok felülvizsgálatát.

(3)   A tagállamok a helyi körülmények és sajátosságok figyelembevétele érdekében nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a 9. cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő riasztási küszöbértékeket fogadhatnak el. Ebben az esetben ezeket a küszöbértékeket fel kell tüntetni a teljesítménytervekben, és összhangba kell hozni a 9. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott küszöbértékekkel. Az eltéréseket részletes indokolással kell alátámasztani. Ezen küszöbértékek aktiválásakor a (2) bekezdésben foglalt eljárást kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben a riasztási mechanizmus végrehajtása a teljesítménytervek, illetve a teljesítménycélok felülvizsgálatát vonja maga után, úgy a Bizottság az e rendelet II. és III. fejezetében említett eljárással összhangban alkalmazandó ütemterv megfelelő korrekciójával segíti elő a felülvizsgálatot.

19. cikk

A megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése

A léginavigációs szolgáltatók többek között helyszíni szemlékkel könnyítik meg a Bizottság, illetve a felügyeletükért felelős nemzeti felügyeleti hatóság(ok), illetve az utóbbi(ak) nevében eljáró minősített szervezet, valamint – amennyiben érintett – az EASA által végzett vizsgálatokat és felméréseket. Az EASA-ra, illetve a nemzeti felügyeleti hatóságokra ruházott felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az engedéllyel rendelkező személyek a következőkre kapnak felhatalmazást:

a)	a vonatkozó dokumentumok és a teljesítménytervek, illetve a teljesítménycélok megállapításához kapcsolódó egyéb anyagok vizsgálata minden kulcsfontosságú teljesítményterületen;

b)	másolatok, illetve kivonatok készítése ezekből a dokumentumokból;

c)	helyszíni szóbeli értelmezés kérése.

Ezeket a vizsgálatokat és felméréseket az érintett tagállamban érvényben lévő eljárásokkal összhangban kell lefolytatni.

V.   FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLTRA VONATKOZÓ LÉGINAVIGÁCIÓ MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ÖSSZEGYŰJTÉSE, HITELESÍTÉSE, VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE ÉS TERJESZTÉSE

20. cikk

A működés felülvizsgálata érdekében történő adatgyűjtés és az adatok hitelesítése

(1)   A nemzeti hatóságok, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, a repülőtéri koordinátorok és a légi fuvarozók a Bizottság által egyéb európai uniós eszközök révén már összegyűjtött és a működés felülvizsgálata céljára is felhasználható adatokon felül, a IV. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően biztosítják a szóban forgó melléklet szerinti adatoknak a Bizottság részére történő rendelkezésére bocsátását.

(2)   A nemzeti hatóságok a helyi sajátosságokat és a meglévő jelentéstételi csatornákat figyelembe véve megoszthatják, illetve részben vagy egészben átszervezhetik az adatszolgáltatási feladatokat a nemzeti felügyeleti hatóságaik, a léginavigációs szolgáltatóik, a repülőtér-üzemeltetőik, valamint a repülőtéri koordinátoraik között.

(3)   Az adatszolgáltatók megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok minőségét, hitelesítését és időben történő továbbítását, ideértve a minőség-ellenőrzések és a hitelesítési folyamatok bizonyítékait, az Európai Bizottságnak az adatok minőségével kapcsolatosan felmerült különleges kéréseire adott magyarázatokat és szükség esetén az adatok minőségének javítására irányuló cselekvési terveket. Az adatszolgáltatás díjtalanul, elektronikus úton történik, lehetőség szerint a Bizottság által megadott formátumban.

(4)   A Bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint értékeli az adatok minőségét, és hitelesíti a továbbított adatokat. Amennyiben az adatok nem alkalmasak a működés felülvizsgálatára, a Bizottság a tagállamokkal és különösen azok nemzeti felügyeleti hatóságaival együttműködve megteheti a megfelelő intézkedéseket az adatok minőségének értékelésére és javítására.

(5)   E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben említett működéssel kapcsolatos adatokat, amelyeket már korábban az Eurocontrol rendelkezésére bocsátottak, úgy kell tekinteni, hogy azokat a Bizottság rendelkezésére bocsátották. Amennyiben nem ez történt, a Bizottság és az Eurocontrol megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezeket az adatokat a (3) bekezdésben foglaltakkal megegyező feltételek mellett a Bizottság számára elérhetővé tegyék.

(6)   Amennyiben lényegesen új adatszolgáltatási követelményeket határoznak meg, illetve az adatok minősége várhatóan nem lesz megfelelő, a Bizottság kísérleti tanulmányokat végezhet a tagállamok önkéntes részvételével, mielőtt e rendelet módosításával új adatszolgáltatási követelményeket vezetnének be. Ezeket a kísérleti tanulmányokat annak érdekében kell elvégezni, hogy felmérjék a szükséges adatgyűjtés kivitelezhetőségét, figyelembe véve az adatok rendelkezésre állása jelentette előnyöket az adatgyűjtés költségeihez, valamint az érintettekre rótt terhekhez képest.

21. cikk

Az információk terjesztése

(1)   Az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében foglalt célkitűzések elérése érdekében a Bizottság hozzáférhetővé teszi az általános információkat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) és különösen annak 4. cikkével, illetve az 550/2004/EK rendelet 18. cikkével összhangban.

(2)   A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt információk az érdekelt felek számára nyilvánosan hozzáférhetők, különösen elektronikus úton.

(3)   A 3. cikk (3) bekezdésének k) pontjában említett éves jelentések nyilvánosan hozzáférhetőek. Az ezekre a jelentésekre való hivatkozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg. A Bizottság határozhat úgy, hogy további általános információkat is rendszeresen az érdekelt felek rendelkezésére bocsát, különösen elektronikus úton.

(4)   A 9. cikkben említett európai uniós szintű teljesítménycélok, valamint a III. fejezetben említett elfogadott teljesítménytervekre való hivatkozás nyilvánosan hozzáférhetőek, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelennek meg.

(5)   A különleges információkhoz, például a hitelesített adatokhoz és statisztikákhoz való egyedi hozzáférés biztosított azon adatszolgáltatók részére, akiket az információk és tevékenységek közvetlenül érintenek.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján meghozott határozatok megfelelően indokoltak legyenek, és hatékony felülvizsgálati és/vagy fellebbezési eljárás vonatkozzon rájuk.

23. cikk

Átmeneti intézkedések

Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy az első referencia-időszak folyamán funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélokat tartalmazó teljesítménytervet fogadnak el, gondoskodniuk kell arról, hogy:

a)	a terv a referencia-időszak egyik évének január 1. napjától kezdve a nemzeti tervek helyébe lépjen;

b)	a terv időtartama ne haladja meg a referencia-időszakból hátralévő időtartamot;

c)	a tervből megállapítható legyen, hogy a benne szereplő teljesítménycélok legalább annyira ambiciózusak, mint a korábbi összevont nemzeti célok.

24. cikk

A rendszer felülvizsgálata

A Bizottság 2013. július 1-jével felülvizsgálja a folyamat hatékonyságát. A 2014. év végéig és azután rendszeresen felülvizsgálja a teljesítményrendszert, és az ICAO által ezen a területen végzett munkát megfelelően figyelembe véve különösen a rendszer hatását, hatékonyságát és hatókörét elemzi.

25. cikk

A 2096/2005/EK rendelet módosításai

A 2096/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 2.2. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „2.2.   Szervezeti irányítás A léginavigációs szolgáltató legalább öt évre vonatkozó üzleti tervet készít. Az üzleti terv: a) vázolja a léginavigációs szolgáltató általános szándékait és célkitűzéseit és az ezek elérésére irányuló – általános hosszabb távú terveivel, valamint az infrastruktúra vagy egyéb technológia fejlesztésére vonatkozó európai uniós követelményekkel összhangban lévő – stratégiáját; b) tartalmazza a biztonságra, kapacitásra, környezetvédelemre és költséghatékonyságra vonatkozó megfelelő és teljesíthető teljesítménycélokat. Az a) és b) bekezdésben foglalt információknak összhangban kell lenniük az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel, és a biztonsági adatok tekintetében az ICAO 11. mellékletében említett 2.27.1 szabvány 2009. július 20-tól alkalmazandó 47B-A módosításában foglaltakkal. A léginavigációs szolgáltató a jelentős beruházási projektek esetében biztonsági és üzleti indokolást készít, amely, szükség esetén, magában foglalja a 2.2. b) pontban említett teljesítménycélokra gyakorolt várható hatást, valamint a SESAR végrehajtásával kapcsolatos jogi követelményekből eredő beruházások meghatározását. A léginavigációs szolgáltató a következő évre vonatkozóan éves tervet készít, amely tovább részletezi az üzleti terv főbb összetevőit, valamint ismerteti annak esetleges változtatásait. Az éves terv magában foglalja a szolgáltatás szintjére és minőségére, például a kapacitásra, a biztonságra, a környezetvédelemre és a költséghatékonyság várható szintjére vonatkozó alábbi rendelkezéseket: a) új infrastruktúra és más fejlesztések kivitelezésével kapcsolatos információk, valamint kimutatás arra vonatkozóan, hogy az említett beruházások hogyan járulnak hozzá a léginavigációs szolgáltató teljesítményének javításához, ideértve a szolgáltatás szintjét és minőségét is; b) az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel összhangban lévő teljesítménymutatók, amelyekhez viszonyítva megfelelően értékelhető a szolgáltatás teljesítményének szintje és minősége; c) a léginavigációs szolgáltató biztonsági tervében meghatározott biztonsági kockázatok mérséklésére vonatkozó várható intézkedésekkel kapcsolatos információk, ideértve a biztonsági kockázat ellenőrzésére szolgáló biztonsági mutatókat és adott esetben a kockázatcsökkentő intézkedések becsült költségét; d) a szolgáltató várható rövid távú pénzügyi helyzete, illetve az üzleti terv esetleges változásai, továbbá az üzleti tervet befolyásoló esetleges hatások. A léginavigációs szolgáltató a Bizottság kérésére és a nemzeti felügyeleti hatóság által a nemzeti joggal összhangban megállapított feltételek mellett a Bizottság rendelkezésére bocsátja az üzleti terv, valamint az éves terv teljesítményre vonatkozó részének tartalmát.”

2.

Az I. melléklet 9. szakaszának helyébe a következő szöveg lép: „9.   JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK A léginavigációs szolgáltató éves jelentést nyújt be tevékenységéről az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság részére. A jelentés – az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül – kitér a pénzügyi eredményekre, valamint a működési teljesítményre és minden egyéb jelentős tevékenységre vagy fejlesztésre, különösen a biztonság területén. Az éves jelentés minimálisan tartalmazza: — az ellátott szolgáltatás színvonalának értékelését, — a léginavigációs szolgáltató teljesítményét az üzleti tervben megállapított teljesítménycélokhoz viszonyítva, a valós teljesítményt az éves tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve az éves tervvel, — a célkitűzésektől való eltérés indokolását, valamint a különbségek referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló, az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett intézkedések meghatározását, — a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit, — a pénzügyi eredményeket, amennyiben azokat az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében nem teszik külön közzé, — a szolgálatok felhasználóival folytatott hivatalos konzultációs folyamatról szóló információkat, — a humánerőforrás-politikáról szóló információkat. A léginavigációs szolgáltató az Európai Bizottság kérésére a Bizottság rendelkezésére bocsátja az éves jelentés tartalmát, illetve azt a nemzeti felügyeleti hatóság által a nemzeti jog alapján meghatározott feltételekkel a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi.”

26. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Az V. fejezet 2011. január 1-jével alkalmazandó. Az első referencia-időszak 2012. január 1-jétől kezdődik.

---

(1)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2)  HL L 341., 2006.12.7., 3. o.

(3)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(4)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(5)  HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(6)  HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(7)  HL L 294., 2007.11.13., 3. o.

(8)  HL L 295., 2007.11.14., 7. o.

(9)  HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

(10)  HL L 335., 2005.12.21., 13. o.

(11)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

---

---

---

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/23

---

A BIZOTTSÁG 692/2010/EU RENDELETE

(2010. július 30.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az Európai Unióban a kettős ellenőrzési rendszerekre, valamint a textiltermékek Európai Unióba való behozatalakor alkalmazott előzetes és visszamenőleges megfigyelésével kapcsolatos hatályos intézkedésekre figyelemmel, a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – 60 napig továbbra is felhasználhatja.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az Európai Unióban a kettős ellenőrzési rendszerekre, valamint a textiltermékek Európai Unióba való behozatalakor alkalmazott előzetes és visszamenőleges megfigyelésével kapcsolatos hatályos intézkedésekre figyelemmel indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában 60 napig továbbra is felhasználhatja.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/26

---

A BIZOTTSÁG 693/2010/EU RENDELETE

(2010. augusztus 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. augusztus 3-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/28

---

A BIZOTTSÁG 694/2010/EU RENDELETE

(2010. augusztus 2.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 689/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 877/2009/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. augusztus 3-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 253., 2009.9.25., 3. o.

(4)  HL L 199., 2010.7.31., 21. o.

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/30

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. július 26.)

az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról

(2010/427/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 27. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Bizottság egyetértésére,

mivel:

(1)

E határozat célja, hogy megállapítsa az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését, amely az Unió önállóan működő, a főképviselő irányítása alatt álló szerve, és amelyet az Európai Unióról szóló – a Lisszaboni Szerződéssel módosított – szerződés (EUSz.) 27. cikkének (3) bekezdése hozott létre. A határozatot és különösen a főképviselő szó használatát a főképviselőnek az EUSz. 18. cikkében foglalt különböző feladataival összhangban kell értelmezni.

(2)

Az EUSz. 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek. A Tanács és a Bizottság – a főképviselő közreműködésével – felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttműködnek egymással.

(3)

Az EKSZ támogatja a főképviselőt – aki egyben a Bizottság egyik alelnöke és a Külügyek Tanácsának elnöke is – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) irányítására, valamint az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosítására vonatkozó megbízatása teljesítésében, elsősorban az EUSz. 18. és 27. cikkében foglaltaknak megfelelően. Az EKSZ támogatja a főképviselőt a Külügyek Tanácsa elnöki tisztének az ellátásában, a Tanács Főtitkársága rendes feladatainak sérelme nélkül. Az EKSZ támogatja továbbá a főképviselőt a Bizottságban betöltött alelnöki tiszte ellátásában, a Bizottságban a külkapcsolatokkal összefüggő feladataiban és az Unió külső tevékenységei egyéb szempontjainak összehangolása tekintetében rá háruló feladatok ellátásában, a bizottsági szolgálatok rendes feladatainak sérelme nélkül.

(4)

Az EKSZ az Unió külső együttműködési programjaihoz való hozzájárulása során annak biztosítására törekszik, hogy ezek a programok megfeleljenek az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSz. 21. cikkében kitűzött céloknak, különösen annak (2) bekezdése d) pontjának, valamint hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz). 208. cikkével összhangban tiszteletben tartsák az uniós fejlesztési politika célkitűzéseit. Ezzel összefüggésben az EKSZ elősegíti a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus (1) és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus (2) célkitűzéseinek teljesülését is.

(5)	A Lisszaboni Szerződésből eredően – az abban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – az EKSZ-nek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően mielőbb meg kell kezdenie működését.

(6)

Az Európai Parlament maradéktalanul betölti az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos szerepét, beleértve az EUSz. 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott politikai ellenőrzési feladatokat is, valamint ellátja a Szerződésekben megállapított jogalkotási és költségvetési feladatait. Ezenkívül a főképviselő – az EUSz. 36. cikkének megfelelően – rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a KKBP főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. Az EKSZ e tekintetben segíti a főképviselőt. Célszerű különleges intézkedéseket hozni az Európai Parlament képviselőinek a KKBP területét érintő minősített dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférése tekintetében. Az említett intézkedések elfogadásáig az Európai Parlament által a Tanácsnak a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített információihoz való hozzáférésről szóló 2002. november 20-i, az Európai Parlament és a Tanács közötti intézményközi megállapodás (3) alapján meglévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)

A főképviselő – vagy megbízottja – ellátja az Európai Védelmi Ügynökség (4), az Európai Unió Műholdközpontja (5), az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (6) és az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (7) alapító okiratában meghatározott feladatait. Az EKSZ biztosítja a szervezetek számára a jelenleg a Tanács Főtitkársága által nyújtott támogatást.

(8)

Rendelkezéseket kell elfogadni az EKSZ személyzetével és annak felvételével kapcsolatban, amennyiben e rendelkezések szükségesek az EKSZ szervezetének és működésének elindításához. Ezzel párhuzamosan végre kell hajtani az EUMSz. 336. cikkével összhangban szükséges módosításokat – az EUMSz. 298. cikkének sérelme nélkül – az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (személyzeti szabályzat), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (8) (CEOS) tekintetében. A személyzetével kapcsolatos kérdések tekintetében az EKSZ-t a személyzeti szabályzat és a CEOS szerinti intézménynek kell tekinteni. A főképviselő a kinevezésre jogosult hatóság mind a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselők, mind a CEOS hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében. Az EKSZ tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak számát minden évben a költségvetési eljárás keretében határozzák meg, és az a létszámtervben is szerepel.

(9)	Az EKSZ személyzetének kizárólag az Európai Unió érdekeit szem előtt tartva kell ellátni feladatait, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsítani.

(10)

A személyzetet érdemek alapján, a megfelelő földrajzi megoszlás és a nemek közötti egyensúly biztosításával kell felvenni. Az EKSZ személyzetében valamennyi uniós tagállam állampolgárainak érdemi arányban kell jelen lenniük. A 2013-ra előirányzott felülvizsgálatnak ki kell terjednie erre a kérdésre is, és adott esetben magában kell foglalnia az esetleges egyenlőtlenségek ellensúlyozására irányuló egyedi kiegészítő intézkedéseket is.

(11)

Az EUSz. 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EKSZ a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a tisztviselőiből, továbbá a tagállamok diplomáciai szolgálataitól kirendelt személyzetből áll. Ennek érdekében a Tanács Főtitkársága és a Bizottság érintett szervezeti egységei és feladatkörei – csakúgy, mint az ezekben valamilyen beosztást betöltő tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak – átkerülnek az EKSZ-hez. 2013. július 1-jéig az EKSZ kizárólag a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a tisztviselőit, továbbá a tagállamok diplomáciai szolgálataitól kirendelt alkalmazottakat veszi fel. Ezen dátumot követően az Európai Unió valamennyi tisztviselője és egyéb alkalmazottja számára lehetővé kell tenni, hogy megpályázhassa az EKSZ betöltetlen álláshelyeit.

(12)

Az EKSZ – egyedi esetekben – igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kiküldött nemzeti szakértőket (KNSZ-eket) is, akik a főképviselő irányítása alatt állnak. Az EKSZ-nél beosztásban lévő KNSZ-ek nem számítanak bele az EKSZ teljes kapacitásának elérésekor a tagállamokból kirendelt személyzet által alkotott adminisztrátori (AD) szintű egyharmadba. Az EKSZ létrehozási szakaszában az ő áthelyezésük nem automatikus, és annak feltétele a származási tagállam hozzájárulása. Amikor a 7. cikk szerint az EKSZ-hez áthelyezett KNSZ szerződése lejár, az érintett feladatkört ideiglenes alkalmazotti álláshellyé alakítják át minden olyan esetben, amikor a KNSZ által ellátott feladatkör megfelel a szokásosan AD-besorolású személyzet által ellátott feladatkörnek, feltéve, hogy a szükséges álláshely a létszámtervben rendelkezésre áll.

(13)

A Bizottság és az EKSZ részletekbe menően megállapodik a Bizottság által a küldöttségeknek adott utasításokra vonatkozó szabályokról. Ezekben különösen azt kell előírni, hogy valahányszor a Bizottság utasításokat ad a küldöttségeknek, azok másolatát egyidejűleg a küldöttségvezetőnek és az EKSZ központi igazgatási szervének is megküldje.

(14)

Módosítani kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002 június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (9) abból a célból, hogy az EKSZ bekerüljön az 1. cikkébe, és az Unió költségvetésében külön szakasszal rendelkező intézménynek minősüljön. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban és más intézmények helyzetéhez hasonlóan a Számvevőszék jelentéseinek egy része az EKSZ-szel is foglalkozik, és az EKSZ reagál ezekre a jelentésekre. Az EKSZ az EUMSz. 319. cikkében, valamint a költségvetési rendelet 145–147. cikkében meghatározott mentesítési eljárás hatálya alá tartozik. A főképviselő minden szükséges támogatást megad az Európai Parlamentnek ahhoz, hogy érvényesítse az Európai Parlament – mint a mentesítésért felelős hatóság – jogait. A működési költségvetés végrehajtása az EUMSz. 317. cikkével összhangban a Bizottság feladata. A pénzügyi hatással bíró határozatok tekintetében különösen eleget kell tenni a költségvetési rendelet IV. címében, elsősorban a pénzügyi szereplők felelősségéről szóló 64–68. cikkben, valamint a kiadási műveletekről szóló 75. cikkben megállapított feladatoknak.

(15)

Az EKSZ létrehozásának vezérelvéül a költségvetési semlegességet célzó költséghatékonyságot kell választani. E célból átmeneti rendelkezéseket és fokozatos kapacitásépítést kell alkalmazni. Kerülendő a feladatoknak, a funkcióknak és a forrásoknak az egyéb struktúrákkal való szükségtelen duplikációja. A racionalizálást eredményező összes lehetőséget fel kell fedni. Emellett a tagállamokból kirendelt ideiglenes alkalmazottak részére szükség lesz további álláshelyekre is, amelyeket a jelenlegi többéves pénzügyi keret keretében kell finanszírozni.

(16)	Szabályokat kell megállapítani az EKSZ és személyzete által végzett tevékenységekre vonatkozóan a biztonság, a minősített információk védelme és az átláthatóság tekintetében.

(17)	Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az EKSZ-re, tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira, akik vagy a személyzeti szabályzat, vagy a CEOS hatálya alá tartoznak.

(18)

Az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség továbbra is egységes intézményi kerettel rendelkezik. Ennélfogva lényeges biztosítani a két szervezet külső tevékenységei közötti összhangot, és lehetővé tenni, hogy a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben az uniós küldöttségek lássák el az Európai Atomenergia-közösség képviseletét.

(19)	A főképviselőnek 2013 közepére be kell fejeznie az EKSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatát, valamint adott esetben az e határozat felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat kell tennie. Ezt a felülvizsgálatot legkésőbb 2014 elején el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Jelleg és hatály

(1)   Ez a határozat megállapítja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését.

(2)   Az EKSZ – melynek székhelye Brüsszelben található – az Európai Unió önálló, a Tanács Főtitkárságától és a Bizottságtól függetlenül működő, a feladatai ellátásához és a céljai eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkező szerve.

(3)   Az EKSZ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) irányítása alatt működik.

(4)   Az EKSZ-t egy központi igazgatási szerv és az Uniót a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben képviselő küldöttségek alkotják.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az EKSZ támogatja a főképviselőt elsősorban az EUSz. 18. és 27. cikkében foglaltaknak megfelelő alábbi megbízatásai teljesítésében:

—

az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is – irányítására, az e politika kidolgozásához javaslataival való, a Tanácstól erre kapott felhatalmazásnak megfelelő hozzájárulásra, valamint az Unió külső tevékenységei közötti összhang biztosítására vonatkozó megbízatása teljesítésében,

—	a Külügyek Tanácsa elnöki tisztének az ellátásában, a Tanács Főtitkársága rendes feladatainak a sérelme nélkül,

—	a Bizottságban betöltött alelnöki tiszte ellátásában, a Bizottságban a külkapcsolatokkal összefüggésben és az Unió külső tevékenységei egyéb szempontjainak az összehangolása tekintetében rá háruló feladatok ellátásában, a bizottsági szolgálatok rendes feladatainak sérelme nélkül.

(2)   Az EKSZ segíti az Európai Tanács elnökét, a Bizottság elnökét és a Bizottságot a külkapcsolatokkal összefüggő feladataik ellátása során.

3. cikk

Együttműködés

(1)   Az Unió külső tevékenységébe tartozó különböző területek, illetve a külső tevékenységek és az egyéb szakpolitikák összhangja érdekében az EKSZ támogatja a tagállamok diplomáciai szolgálatait és együttműködik azokkal, valamint a Tanács Főtitkárságával és a Bizottság szolgálataival.

(2)   Az EKSZ és a Bizottság szolgálatai feladataik ellátása során az Unió külső tevékenységével kapcsolatos valamennyi ügyben konzultálnak egymással, kivéve a KBVP területéhez tartozó ügyeket. Az EKSZ részt vesz a Bizottság által e területen kidolgozandó aktusokat érintő előkészítő munkában és eljárásokban.

E bekezdést az EUSz. V. címének 1. fejezetével és az EUMSz. 205. cikkével összhangban kell végrehajtani.

(3)   Az EKSZ szolgálati szintű megállapodásokat köthet a Tanács Főtitkárságának vagy a Bizottságnak érintett szolgálataival, illetve az Unió egyéb hivatalaival vagy intézményközi szerveivel.

(4)   Az EKSZ megfelelő segítséget nyújt az Unió egyéb intézményei és szervei részére, és megfelelően együttműködik azokkal, különös tekintettel az Európai Parlamentre. Az EKSZ ezenfelül élhet az ezen intézmények és szervek – illetve adott esetben az ügynökségek – által nyújtott segítséggel és együttműködéssel. Az EKSZ belső könyvvizsgálója együttműködik a Bizottság belső könyvvizsgálójával a könyvvizsgálati politikai egységességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a Bizottságnak a működési kiadásokkal kapcsolatos felelősségére. Az EKSZ ezen túlmenően az 1073/1999/EK rendelettel (10) összhangban együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Haladéktalanul elfogadja az említett rendeletben előírt, a belső vizsgálatok feltételeiről szóló határozatot. A rendelet rendelkezéseinek értelmében a tagállamok – nemzeti jogszabályaikkal összhangban –, továbbá az intézmények biztosítják az OLAF alkalmazottai számára a feladataik elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást.

4. cikk

Az EKSZ központi igazgatása

(1)   Az EKSZ-t egy, a főképviselő irányítása alatt tevékenykedő ügyvezető főtitkár irányítja. Az ügyvezető főtitkár meghoz minden, az EKSZ zavartalan működéséhez szükséges intézkedést, a személyzeti igazgatásra és a költségvetési gazdálkodásra vonatkozókat is beleértve. Az ügyvezető főtitkár biztosítja a központi igazgatási szerv valamennyi osztálya közötti, valamint az Unió küldöttségeivel való eredményes koordinációt.

(2)   Az ügyvezető főtitkárt két főtitkárhelyettes segíti.

(3)   Az EKSZ központi igazgatási szerve főigazgatóságokból áll.

a)

Ezek mindenekelőtt az alábbiak: — a világ valamennyi országát és régióját lefedő földrajzi referatúrákból, valamint multilaterális és tematikus referatúrákból álló főigazgatóságok. Ezek a szervezeti egységek szükség esetén egyeztetnek a Tanács Főtitkárságával és a Bizottság vonatkozó szolgálataival, — igazgatási, személyzeti felvételi és költségvetési ügyekkel, valamint a kommunikációs és információs rendszerrel foglalkozó főigazgatóság, mely az ügyvezető főtitkár által irányított EKSZ-keretben működik. A főképviselő a rendes munkaerő-felvételi szabályokkal összhangban kinevezi a költségvetési és igazgatási főigazgatót, aki a főképviselő irányítása alá tartozik. Felelős a főképviselőnek az EKSZ igazgatási és belső költségvetési irányításáért. Az Unió költségvetése III. szakaszának azon részében foglalt költségvetési sorokkal és alkalmazandó szabályokkal azonosakat alkalmaz, amelyek a többéves pénzügyi keret V. fejezetében szerepelnek, — a főképviselő közvetlen irányítása és hatásköre alatt álló Válságkezelési és Tervezési Igazgatóság, Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat, az Európai Unió Katonai Törzse és az Európai Unió Helyzetelemző Központja segíti a főképviselőt az uniós KKBP-nek a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő, ezzel egyidejűleg az EUSz. 40. cikke értelmében az egyéb uniós hatásköröket tiszteletben tartó irányításában. E struktúrák jellemzőit, feladataik sajátosságait, valamint a személyzet státusát és felvételének módját tiszteletben kell tartani. Biztosítani kell a teljes koordinációt valamennyi EKSZ-struktúra között.

b)

Az EKSZ központi igazgatása magában foglal továbbá: — egy stratégiai politikai tervező osztályt, — egy jogi osztályt, amely az ügyvezető főtitkár igazgatási irányítása alatt áll, és amely szorosan együttműködik a Tanács és a Bizottság Jogi Szolgálatával, — az intézményközi kapcsolatokért, a tájékoztatásért és a nyilvános diplomáciáért, a belső ellenőrzésért és vizsgálatokért, valamint a személyes adatok védelméért felelős osztályokat.

(4)   A főképviselő a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről szóló, 2009. december 1-jei 2009/908/EU tanácsi határozat (11) II. mellékletében meghatározott szabályokkal összhangban kinevezi a Tanács azon előkészítő szerveinek elnökeit, amelyek elnöki tisztét a főképviselő képviselője tölti be, ideértve a Politikai és Biztonsági Bizottság elnökét is.

(5)   A főképviselőt és az EKSZ-t munkájában szükség esetén a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő osztályai segítik. Az EKSZ, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő osztályai között e célból szolgálati szintű megállapodások köthetők.

5. cikk

Az Unió küldöttségei

(1)   A küldöttség létrehozásáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot a főképviselő fogadja el, a Tanáccsal és a Bizottsággal egyetértésben.

(2)   Az Unió küldöttségeinek mindegyike egy küldöttségvezető irányítása alá kerül.

A küldöttségvezető irányítja a küldöttség teljes személyzetét – annak státusától függetlenül – és valamennyi tevékenységét. A küldöttségvezető felelősséggel tartozik a főképviselőnek a küldöttség munkájának teljes irányításáért és az Unió valamennyi tevékenységével való összhang biztosításáért.

A küldöttségek személyzete az EKSZ, illetve – amennyiben az uniós költségvetés vagy az EKSZ hatáskörén kívüli egyéb uniós szakpolitikák végrehajtása szükségessé teszi – a Bizottság személyzetének a köréből kerül ki.

(3)   A küldöttségvezető a főképviselőtől és az EKSZ-től kap utasításokat, és felel azok végrehajtásáért.

Azon területek vonatkozásában, amelyeken a Szerződések által ráruházott jogokat gyakorolja, a Bizottság is adhat utasításokat a küldöttségeknek az EUMSz. 221. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely utasítások végrehajtására a küldöttségvezető teljes körű felelőssége mellett kerül sor.

(4)   A küldöttségvezető felel az érintett harmadik országban zajló uniós projektekkel kapcsolatos működési célú előirányzatoknak a költségvetési rendelettel összhangban történő végrehajtásáért, amennyiben azt a Bizottság átruházta.

(5)   Az egyes küldöttségek működését az EKSZ ügyvezető főtitkára rendszeres időközönként értékeli; az értékelés pénzügyi és igazgatási ellenőrzést is magában foglal. E célból az EKSZ ügyvezető főtitkára kérheti a Bizottság megfelelő osztályainak segítségét. Az EKSZ belső intézkedésein túlmenően az OLAF az 1073/1999/EK rendelettel összhangban – különösen csalás elleni intézkedéseken keresztül – gyakorolja hatásköreit.

(6)   A főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat az érintett fogadó országgal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal. A főképviselő meghozza különösen az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a fogadó ország biztosítsa az Unió küldöttségei, valamint azok személyzete és tulajdona vonatkozásában a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i bécsi szerződésben említettekkel azonos kiváltságokat és mentességeket.

(7)   Az Unió küldöttségei rendelkeznek az ahhoz szükséges kapacitással, hogy segítséget nyújtsanak más uniós intézményeknek – különösen az Európai Parlamentnek – a küldöttség akkreditációja szerinti nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal fenntartott kapcsolataik vonatkozásában.

(8)   A küldöttségvezető a küldöttség akkreditációja szerinti országban jogosult az Unió képviseletére, különösen szerződések megkötése vagy bírósági eljárásokban való részvétel tekintetében.

(9)   Az Unió küldöttségei szorosan együttműködnek a tagállamok diplomáciai szolgálataival, és megosztják egymással az információkat.

(10)   Az Unió küldöttségei – az EUSz. 35. cikkének harmadik albekezdésével összhangban eljárva, a tagállamok kérésére – segítik a tagállamokat diplomáciai kapcsolataik vonatkozásában és azon feladatuk ellátásában, hogy forrássemleges alapon konzuli védelmet nyújtsanak az uniós polgárok számára harmadik országokban.

6. cikk

Személyzet

(1)   E cikket az EKSZ igényeihez való igazítása érdekében a (3) bekezdés kivételével az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának (személyzeti szabályzat), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek (CEOS) és e szabályzatok módosításainak sérelme nélkül, valamint az EUMSz. 336. cikkével összhangban kell alkalmazni.

(2)   Az EKSZ személyzetét európai uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkotják, beleértve a tagállamok diplomáciai szolgálatainak ideiglenes alkalmazottként kinevezett tagjait.

A személyzet a személyzeti szabályzat, valamint CEOS hatálya alá tartozik.

(3)   Ha szükséges, az EKSZ egyedi esetekben korlátozott számban igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kirendelt nemzeti szakértőket (KNSZ-eket).

A főképviselő elfogadja a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról szóló, 2003. június 16-i 2003/479/EK tanácsi határozatban (12) megállapított szabályokkal egyenértékű azon szabályokat, amelyeknek megfelelően a kirendelt nemzeti szakértők különleges szaktudást igénylő munkavégzés érdekében az EKSZ rendelkezésére állnak.

(4)   Az EKSZ személyzete kizárólag az Európai Unió érdekeit szem előtt tartva látja el feladatát és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít. A 2. cikk (1) bekezdése harmadik francia bekezdésének, a 2. cikk (2) bekezdésének és az 5. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a személyzet tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől az EKSZ-en kívül, illetve semmilyen testülettől vagy személytől a főképviselőn kívül. A személyzeti szabályzat 11. cikkének második bekezdésével összhangban az EKSZ személyzete nem fogadhat el az EKSZ-től eltérő forrásból származó kifizetéseket.

(5)   A személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket a főképviselő gyakorolja, mely utóbbi e hatásköröket az EKSZ-en belül átruházhatja.

(6)   Az EKSZ személyzetét érdemek alapján, egyben a megfelelő földrajzi megoszlás és a nemek közötti egyensúly biztosításával kell felvenni. Az EKSZ személyzetében valamennyi tagállam állampolgárainak érdemi arányban kell jelen lenniük. A 13. cikk (3) bekezdésében előírt felülvizsgálat erre a tárgykörre is kiterjed, beleértve adott esetben az esetleges egyensúlyhiány korrigálására vonatkozó további külön intézkedések javaslatait.

(7)   Az Unió tisztviselői és a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottak azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, és velük szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, különösen valamennyi álláshely azonos feltételek mellett való betölthetősége tekintetében. A tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottak és az uniós tisztviselők között nem szabad különbséget tenni az EKSZ feladatkörébe tartozó valamennyi tevékenységi és szakpolitikai területen végzendő feladatok ellátására való kijelölés tekintetében. A költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok támogatják az Uniót a költségvetési rendelet 66. cikke szerinti bármely felelősségből származó, a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt ideiglenes alkalmazottakat terhelő anyagi kötelezettség érvényre juttatásában.

(8)   A főképviselő meghatározza az EKSZ személyzetének kiválasztására vonatkozó eljárásokat, amelyeknek átláthatónak kell lenniük, és érdemeken kell alapulniuk, és amelyek célja, hogy biztosítsák a legfelkészültebb, a legjobb teljesítményű és a legfeddhetetlenebb személyzet felvételét, a megfelelő földrajzi és nemek közötti megoszlást és valamennyi uniós tagállam érdemi képviseletét az EKSZ-ben. Az EKSZ betöltetlen beosztásaira vonatkozó felvételi eljárásban részt vesznek a tagállamok, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság képviselői.

(9)   Az EKSZ teljes kapacitásának elérésekor az EKSZ AD-szintű, a (2) bekezdés első albekezdésében említett személyzetének legalább egyharmadát a tagállamokból kirendelt személyzetnek kell alkotnia. Hasonlóképpen, az EKSZ teljes AD-szintű személyzetének legalább 60 %-át véglegesített uniós köztisztviselőknek kell alkotniuk, ideértve a tagállami diplomáciai szolgálatoktól kirendelt, véglegesített uniós köztisztviselővé váló személyzetet is, a szolgálati szabályzat rendelkezéseivel összhangban. A főképviselő minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EKSZ-en belüli beosztások betöltéséről.

(10)   A főképviselő megállapítja a mobilitási szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az EKSZ személyzetének tagjai nagyfokú mobilitással rendelkezzenek. A 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett személyzetre külön részletes szabályokat kell alkalmazni. Az EKSZ személyzetének tagjai elvben rendszeres időközönként szolgálatot teljesítenek uniós küldöttségekben. A főképviselő meghatározza az erre vonatkozó szabályokat.

(11)   A tagállamok – nemzeti joguk alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban – garantálják az EKSZ-nél ideiglenes alkalmazottként dolgozó tisztviselőik számára, hogy a szolgálati idejük lejártát követően azonnali hatállyal visszahelyezik őket korábbi munkakörükbe. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 50b. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban ez a szolgálati idő nem haladhatja meg a nyolc évet, és csak kivételes esetben, a szolgálat érdekében hosszabbítható meg legfeljebb további két évvel.

A EKSZ-nél szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők eredeti intézményüknél az intézmény belső pályázóival azonos feltételekkel pályázhatnak beosztásokra.

(12)   Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EKSZ személyzete megfelelő – különösen a már meglévő nemzeti és uniós gyakorlatokra és struktúrákra épülő – közös képzésben részesüljön. A főképviselő az e határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül meghozza az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket.

7. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   A mellékletben felsorolt, a Tanács Főtitkárságán és a Bizottságnál működő érintett szervezeti egységeket és feladatköröket át kell helyezni az EKSZ-hez. A mellékletben felsorolt szervezeti egységeknél és feladatkörökben valamilyen beosztást betöltő tisztviselőket és ideiglenes alkalmazottakat át kell helyezni az EKSZ-hez. Ez értelemszerűen vonatkozik az említett szervezeti egységeknél és feladatkörökben foglalkoztatott szerződéses és helyi alkalmazottakra is. Az ezen szervezeti egységeknél és feladatkörökben dolgozó KNSZ-eket is át kell helyezni az EKSZ-hez, a származási tagállam hatóságainak hozzájárulásával.

Ezek az áthelyezések 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

A személyzeti szabályzattal összhangban, a főképviselő az EKSZ-hez való áthelyezéskor minden tisztviselőt a csoportjában a besorolási fokozatának megfelelő beosztásba oszt be.

(2)   Az EKSZ-hez áthelyezett beosztásokra vonatkozó, az e határozat hatálybalépésének időpontjában már folyamatban lévő felvételi eljárások továbbra is érvényesek: azokat a vonatkozó álláshirdetésekkel, valamint a személyzeti szabályzat és a CEOS alkalmazandó szabályaival összhangban, a főképviselő irányítása alatt kell folytatni és lezárni.

8. cikk

Költségvetés

(1)   Az Európai Unió általános költségvetésének az EKSZ-re vonatkozó szakasza tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait a költségvetési rendelet 59. cikkének megfelelően át kell ruházni. A főképviselő elfogadja az igazgatással kapcsolatos költségvetési sorok kezelésére vonatkozó belső szabályokat. A működési kiadások a költségvetésnek a Bizottságra vonatkozó szakaszában maradnak.

(2)   Az EKSZ az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelettel összhangban, a számára kiosztott előirányzatok keretein belül gyakorolja hatásköreit.

(3)   A főképviselő az EKSZ igazgatási kiadásai tervezetének elkészítése során konzultációt folytat a fejlesztési politikáért felelős biztossal és a szomszédságpolitikáért felelős biztossal, a szóban forgó biztosok feladatkörei vonatkozásában.

(4)   Az EUMSz. 314. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKSZ megtervezi a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásait. A Bizottság ezeket a javaslatokat költségvetési tervezetbe foglalja, amely eltérő javaslatokat is tartalmazhat. A Bizottság az EUMSz. 314. cikke (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően módosíthatja a költségvetési tervezetet.

(5)   Az Unió külső tevékenységének területével kapcsolatos költségvetési átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság – az Európai Unió költségvetés-tervezetével együtt – benyújt a költségvetési hatóságnak egy, az Unió külső tevékenységével kapcsolatos valamennyi kiadást átfogó módon tartalmazó munkadokumentumot.

(6)   Az EKSZ az EUMSz. 319. cikkében, valamint a költségvetési rendelet 145–147. cikkében előírt mentesítési eljárás hatálya alá tartozik. Az EKSZ ezzel összefüggésben teljes körűen együtt működik a mentesítési eljárásban érintett intézményekkel, és – adott esetben – további szükséges tájékoztatást nyújt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétele révén.

9. cikk

A külső fellépésre vonatkozó eszközök és a programozás

(1)   Az Unió külső együttműködési programjainak a kezelése a Bizottság hatáskörébe tartozik, a Bizottság, illetve az EKSZ által a programozást érintően az alábbi bekezdésekben foglalt szerep sérelme nélkül.

(2)   A főképviselő gondoskodik az Unió külső fellépésének átfogó politikai koordinálásáról, biztosítva az Unió külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát, főként az alábbi külső segítségnyújtási eszközök által:

—	a fejlesztési együttműködési eszköz (13),

—	az Európai Fejlesztési Alap (14),

—	a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (15),

—	az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (16),

—	az iparosodott országokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze (17),

—	a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (18),

—	a Stabilitási Eszköz, az 1717/2006/EK rendelet (19) 4. cikkében meghatározott támogatás tekintetében.

(3)   Az EKSZ különösen hozzájárul a (2) bekezdésben hivatkozott eszközök programozási és irányítási ciklusához, a szóban forgó eszközökben meghatározott szakpolitikai célkitűzések alapján. Az EKSZ felel a programozási cikluson belüli stratégiai, többéves lépésekről szóló alábbi bizottsági határozatok előkészítéséért:

i.	országonkénti elosztások az egyes régiók teljes pénzügyi keretének meghatározásához (a többéves pénzügyi tervek indikatív lebontásától függően). Minden régión belül a finanszírozás egy részét regionális programokra tartják fenn;

ii.	országstratégiai dokumentumok és regionális stratégiai dokumentumok;

iii.	nemzeti és regionális indikatív programok.

A 3. cikkel összhangban a főképviselő és az EKSZ a (2) bekezdésben hivatkozott eszközök teljes programozási, tervezési és végrehajtási ciklusa során együtt dolgozik a Bizottság megfelelő tagjaival és szolgálataival, az 1. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül. Minden határozati javaslatot a bizottsági eljárásokat követve készítenek elő és elfogadás céljából a Bizottságnak nyújtanak be.

(4)   Az Európai Fejlesztési Alappal és a fejlesztési együttműködési eszközzel kapcsolatos valamennyi javaslatot – többek között az alapvető szabályok és a fenti (3) bekezdésben hivatkozott programozási dokumentumok módosítására vonatkozó javaslatokat – az EKSZ és a Bizottság vonatkozó szolgálatai együttesen dolgozzák ki a fejlesztési politikáért felelős biztos irányítása mellett, majd azokat a főképviselővel közösen elfogadás céljából a Bizottság elé terjesztik.

A tematikus programokat – a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz, valamint a stabilitási eszköznek a (2) bekezdés hetedik francia bekezdésében említett része kivételével – a fejlesztésért felelős biztos útmutatásai alapján a megfelelő bizottsági szolgálat dolgozza ki, és a főképviselővel és a kérdésben érdekelt többi biztossal egyetértésben a biztosok testülete elé terjeszti.

(5)   Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközzel kapcsolatos valamennyi javaslatot – többek között az alapvető szabályok és a fenti (3) bekezdésben említett programozási dokumentumok módosítására vonatkozó javaslatokat – az EKSZ és a Bizottság vonatkozó szolgálatai együttesen dolgozzák ki a szomszédságpolitikáért felelős biztos irányítása mellett, majd azokat a főképviselővel közösen határozathozatal céljából a Bizottság elé terjesztik.

(6)   A KKBP költségvetésére támaszkodó intézkedések, a Stabilitási Eszköz – kivéve a (2) bekezdés hetedik francia bekezdésében említett részt –, az iparosodott országokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze, a kommunikációs és a nyilvános diplomáciai intézkedések és a választási megfigyelő missziók a főképviselő / az EKSZ hatáskörébe tartoznak. Azok pénzügyi végrehajtásáért a Bizottság felel, a főképviselő bizottsági alelnöki minőségében megvalósuló felügyelete alatt. Az említett végrehajtásért felelős bizottsági szervezeti egységet össze kell vonni az EKSZ-szel.

10. cikk

Biztonság

(1)   A főképviselő a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (20) melléklete II. része I. szakaszának 3. pontjában említett bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza az EKSZ biztonsági szabályait, és megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az EKSZ hatékonyan kezelje a személyzetével, a fizikai eszközeivel és a birtokában lévő információkkal kapcsolatos kockázatokat, továbbá hogy eleget tegyen az ezzel kapcsolatos gondossági kötelezettségének. A biztonsági szabályokat alkalmazni kell az EKSZ teljes személyzetére és az uniós küldöttségek teljes személyzetére, függetlenül az egyes személyek jogállásától vagy kinevezésének módjától.

(2)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozataláig:

—	a minősített adatok védelmére vonatkozóan az EKSZ a 2001/264/EK határozat mellékletében meghatározott biztonsági intézkedéseket alkalmazza,

—	az egyéb biztonsági vonatkozású kérdésekre vonatkozóan az EKSZ a Bizottság eljárási szabályzatának (21) vonatkozó mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági rendelkezéseket alkalmazza.

(3)   Az EKSZ-en belül lennie kell egy biztonsági ügyekért felelős szervezeti egységnek, amelynek munkáját az illetékes tagállami szolgálatok segítik.

(4)   A főképviselő meghozza a biztonsági szabályoknak az EKSZ-en belüli végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, különös tekintettel a minősített információk védelmére, valamint az abban az esetben végrehajtandó intézkedésekre, ha az EKSZ személyzete nem tartja be a biztonsági szabályokat. Az EKSZ ebből a célból tanácsot kér a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalától, valamint a Bizottság és a tagállamok megfelelő szolgálataitól.

11. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés, irattár és adatvédelem

(1)   Az EKSZ alkalmazza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) megállapított szabályokat. A főképviselő meghatározza az EKSZ-re vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(2)   Az EKSZ ügyvezető főtitkára megszervezi a szolgálat irattárát. A Tanács Főtitkárságától és a Bizottságtól az EKSZ-hez áthelyezett szervezeti egységek vonatkozó irattárait át kell helyezni az EKSZ-hez.

(3)   Az EKSZ a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban védi az egyéneket a személyes adatok feldolgozása tekintetében. A főképviselő meghatározza az EKSZ-re vonatkozó végrehajtási szabályokat.

12. cikk

Ingatlanok

(1)   A Tanács Főtitkársága és a Bizottság megfelelő szolgálatai minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a 7. cikkben említett áthelyezésekkel együtt az EKSZ-nek átadják a működéséhez szükséges tanácsi és bizottsági épületeket.

(2)   A főképviselő és a Tanács Főtitkársága – illetve adott esetben a Bizottság – közösen határoznak arról, hogy milyen feltételekkel bocsátják az ingatlanokat az EKSZ központi igazgatási szerve és az uniós küldöttségek rendelkezésére.

13. cikk

Záró és általános rendelkezések

(1)   A főképviselő, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok felelnek e határozat végrehajtásáért, és meghozzák az ehhez szükséges valamennyi intézkedést.

(2)   A főképviselő 2011 végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EKSZ működéséről. A jelentésnek ki kell térnie mindenekelőtt a 8. cikk, valamint az 5. cikk (3) és (10) bekezdésének és a 9. cikknek a végrehajtására.

(3)   A főképviselőnek 2013 közepére elő kell terjesztenie az EKSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatát, amely kiterjed többek között a 6. cikk (6), (8) és (11) bekezdés végrehajtására. A felülvizsgálatban – adott esetben – az e határozat felülvizsgálatára vonatkozó megfelelő javaslatokat kell tenni. A Tanács – az EUSz. 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a felülvizsgálat fényében ez esetben 2014 elejéig felülvizsgálja ezt a határozatot.

(4)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. A pénzgazdálkodásra és az alkalmazottak felvételére vonatkozó rendelkezései azt követően lépnek hatályba, hogy a személyzeti szabályzat, a CEOS és a költségvetési rendelet szükséges módosításait, valamint a költségvetés-módosítást elfogadták. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a főképviselő, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket és lefolytatja a tagállamokkal a konzultációkat.

(5)   A főképviselő egy hónappal e határozat hatálybalépését követően a létszámtervvel együtt benyújtja a Bizottságnak az EKSZ bevételi és kiadási előirányzatát annak érdekében, hogy a Bizottság költségvetésmódosítás-tervezetet terjesszen elő.

(6)   Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus felé (COM(2007) 317 végleges). A Hivatalos Lapban nem tették közzé.

(3)  HL C 298., 2002.11.30., 1. o.

(4)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/551/KKBP együttes fellépése az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 245., 2004.7.17., 17. o.).

(5)  A Tanács 2001. július 20-i 2001/555/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról (HL L 200., 2001.7.25., 5. o.).

(6)  A Tanács 2001. július 20-i 2001/554/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének létrehozásáról (HL L 200., 2001.7.25., 1. o.).

(7)  A Tanács 2008. június 23-i 2008/550/KKBP együttes fellépése az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) létrehozásáról (HL L 176., 2008.7.4., 20. o.).

(8)  Az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1961. december 18-i 31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (HL 45., 1962.6.14., 1387/62. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.).

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(11)  HL L 322., 2009.12.9., 28. o.

(12)  HL L 160., 2003.6.28., 72. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(14)  A Tanács 5. sz. rendelete a tengerentúli országok és területek fejlesztési alapjának pénzeszközeivel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felhívásokra és átutalásokra, a költségvetési intézkedésekre, valamint az alap kezelésére vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL 33., 1958.12.31., 681/58. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1889/2006/EK rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról (HL L 386., 2006.12.29., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1638/2006/EK rendelete az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról (HL L 310., 2006.11.9., 1. o.).

(17)  A Tanács 2001. február 26-i 382/2001/EK rendelete az Európai Unió és Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országai közötti együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását szolgáló projektek végrehajtásáról, valamint az 1035/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 57., 2001.2.27., 10. o.).

(18)  A Tanács 2007. február 19-i 300/2007/Euratom rendelete a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról (HL L 81., 2007.3.22., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1717/2006/EK rendelete a Stabilitási Eszköz létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 1. o.).

(20)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(21)  HL L 308., 2000.12.8., 26. o.

(22)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(23)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/41

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. július 28.)

a géntechnológiával módosított 59122x1507xNK603 kukoricát (DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2010) 5138. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/428/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2005. augusztus 26-án a Pioneer Overseas Corporation az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be az Egyesült Királyság illetékes hatóságához az 59122x1507xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem).

(2)

A kérelem kiterjed az 59122x1507xNK603 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, de nem élelmiszernek vagy takarmánynak minősülő olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével és 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. Magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2009. április 8-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt nyilvánított. Ebben úgy ítélte meg, hogy az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából az 59122x1507xNK603 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy valószínűtlen, hogy a kérelemben leírt, 59122x1507xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatalának – azok javasolt felhasználási körében – káros hatása lenne az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(4)	Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv összhangban van a termékek tervezett felhasználásával.

(5)	E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(6)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO-hoz) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(7)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy az 59122x1507xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve az e GMO-t tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli egyéb termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(8)

Az engedély jogosultjának évente jelentést kell benyújtania a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról szóló, 2009. október 13-i 2009/770/EK bizottsági határozattal (5) összhangban kell benyújtani.

(9)

Az EFSA véleménye a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan ugyancsak nem indokolja semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését – az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát követő felügyeleti követelményeket is beleértve –, sem pedig azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltételeket vezessenek be.

(10)	A termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(11)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-kból álló vagy azokat tartalmazó termékek címkézésére vonatkozó követelményeket.

(12)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikkének (1) bekezdésével és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(13)	A kérelmezővel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(14)	Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt.

(15)	2010. június 29-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel döntést hozni sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen. A Tanács jelezte, hogy lezárta az e dossziéra vonatkozó eljárását. Ennek megfelelően a Bizottság feladata az intézkedések elfogadása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a géntechnológiával módosított 59122x1507xNK603 kukoricát (Zea mays L.) e határozat melléklete b) pontjának megfelelően a DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedély

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a Tanács a következő termékeket engedélyezi:

a)	DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)	DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)	DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket – a termesztés kivételével – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   A 2. cikk b) és c) pontjában említett, DAS-59122-7xDAS-Ø15Ø7xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint a kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1)   Az engedély jogosultja köteles gondoskodni a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelően évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Pioneer Overseas Corporation (Belgium) a Pioneer Hi-Bred International, Inc. (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Pioneer Overseas Corporation, Avenue des Arts 44, B-1040 Brüsszel – Belgium.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2005-248

(4)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5)  HL L 275., 2009.10.21., 9. o.

(6)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(7)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.

---

---

3.8.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 201/46

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. július 28.)

a géntechnológiával módosított MON 88017 x MON 810 kukoricát (MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2010) 5139. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/429/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2005. november 29-én a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a Cseh Köztársaság illetékes hatóságához a MON 88017 x MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem).

(2)

A kérelem kiterjed a MON 88017 x MON 810 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, de nem élelmiszernek vagy takarmánynak minősülő olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével és 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. Magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2009. július 21-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkével összhangban kedvező véleményt nyilvánított. Ebben úgy ítélte meg, hogy az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt potenciális hatások szempontjából a MON 88017 x MON 810 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy valószínűtlen, hogy a kérelemben szereplő, MON 88017 x MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatalának – a termékek tervezett felhasználási körében – káros hatása lenne az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(4)	Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti/ellenőrzési tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(5)	E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(6)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO-hoz) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(7)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy a MON 88017 x MON 810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve az e GMO-t tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli egyéb termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(8)

Az engedély jogosultjának évente jelentést kell benyújtania a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról szóló, 2009. október 13-i 2009/770/EK bizottsági határozattal (5) összhangban kell benyújtani.

(9)

Az EFSA véleménye a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan nem indokolja semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését – az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát követő felügyeleti követelményeket is beleértve –, sem pedig azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltételeket vezessenek be.

(10)	A termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(11)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-kból álló vagy azokat tartalmazó termékek címkézésére vonatkozó követelményeket.

(12)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikkének (1) bekezdésével és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(13)	A kérelmezővel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(14)	Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt.

(15)	2010. június 29-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel döntést hozni sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen. A Tanács jelezte, hogy lezárta az e dossziéra vonatkozó eljárását. Ennek megfelelően a Bizottság feladata az intézkedések elfogadása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a géntechnológiával módosított MON 88017 x MON 810 kukoricát (Zea mays L.) e határozat melléklete b) pontjának megfelelően a MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedély

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a Tanács a következő termékeket engedélyezi:

a)	MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)	MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)	MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket – a termesztés kivételével – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2)   A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-88Ø17-3 x MON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint a kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1)   Az engedély jogosultja köteles gondoskodni a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2)   Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelően évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A. (Belgium) a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A., Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel – Belgium.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2006-020

(4)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5)  HL L 275., 2009.10.21., 9. o.

(6)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(7)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.

---

---