11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/1

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: a társulási megállapodás) (1)1995. november 20-án lépett hatályba.

(2)

A társulási megállapodás 47. cikke értelmében adott esetben európai megfelelőségértékelési megállapodást kell kötni, a társulási megállapodás 55. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a felek minden tőlük telhető erőfeszítést megtesznek jogszabályaik közelítése érdekében.

(3)

A társulási megállapodáshoz csatolt, az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló (CAA) jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), amelyet 2009. június 24-én, Brüsszelben parafáltak, alá kell írni,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/2

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/4

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 500/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/6

(1)

Az EUMSz. 136. cikke (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a költségvetési fegyelem és a költségvetési felügyelet összehangolásának erősítése céljából lehetőség van kifejezetten az euroövezeti tagállamokra vonatkozó intézkedések elfogadására.

(2)

Az EUMSz. 126. cikke megállapítja, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt, és meghatározza az erre vonatkozó, túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely korrekciós ága keretében végrehajtja a túlzott hiány esetén követendő eljárást, támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(3)

A Tanács 2009. április 27-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 104. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn, majd az EUSz. 104. cikkének (7) bekezdésével és a hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban ajánlásokat tett a túlzott hiány legkésőbb 2010-ig történő megszüntetésére. A Tanács ajánlásában 2009. október 27-ét jelölte meg Görögországnak az eredményes intézkedések megtételének határidejeként. A Tanács 2009. november 30-án az EUMSz. 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Görögország nem tett eredményes intézkedéseket; ezért a Tanács 2010. február 16-án az EUMSz. 126. cikke (9) bekezdésének megfelelően felszólította Görögországot, hogy tegyen intézkedéseket a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetése érdekében (a továbbiakban: a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozat). A Tanács 2010. május 15-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(4)

Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint amennyiben az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban eredményes intézkedésekre került sor, és a felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács az EUMSz. 126. cikke (9) bekezdésének megfelelően a Bizottság ajánlása alapján határozhat a felszólítás módosított változatának elfogadásáról.

(5)

A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi – a Görögországhoz címzett első felszólítás alapját képező – előrejelzésében az szerepelt, hogy a GDP 2010-ben 0,25 %-kal csökkenni fog, és élénkülés 2011-től várható, 0,7 %-os gazdasági növekedéssel. A jelenlegi várakozások szerint a reál-GDP 2010-ben erősen visszaesik, és ezt 2011-ben is további zsugorodás követi. Ezután várható a növekedéshez való fokozatos visszatérés. A gazdasági forgatókönyv e jelentős romlása változatlan politika mellett az államháztartási kilátások ennek megfelelő rosszabbodását jelenti. Ezt tetézi, hogy a 2009. évi államháztartási hiányt a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozat időpontjában becsült, a GDP 12,7 %-át kitevő mértékhez képest a Görögország által 2010. április 1-jén bejelentett költségvetési adatok alapján felfelé, a GDP 13,6 %-ára módosították, és fennáll annak a veszélye, hogy az Eurostat által a görög statisztikai hivatallal együtt végzett vizsgálatok (2) befejezésével újabb felfelé történő módosításra kerül sor (a GDP 0,3–0,5 %-át kitevő mértékben). Végül, az államháztartás kilátásaival kapcsolatos piaci aggályok tükröződtek az államadósság kockázati felárának jelentős emelkedésében, tovább nehezítve az államháztartási hiány és az adósság alakulásának ellenőrzését. A Bizottság által 2010 márciusában elvégzett előzetes értékelés szerint Görögország a felszólításnak megfelelően végrehajtotta a 2010-re tervezett hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési intézkedéseket. A gazdasági forgatókönyv hirtelen változása azonban azt jelenti, hogy ezek a tervek már nem tekinthetők érvényesnek. A kormány fizetőképességét fenyegető közvetlen veszély az idei évben sokkal drasztikusabb fellépést tesz szükségessé. Ugyanakkor most már látható a gazdaság szűkülésének mértéke, amely lehetetlenné teszi az eredeti hiánycsökkentési pálya elérését. Megállapítható, hogy Görögországban az államháztartás pénzügyi helyzetére jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be, ezért indokolt az EUMSz. 136. cikke, valamint 126. cikke (9) bekezdése szerinti, módosított ajánlások kibocsátása.

(6)

A fenti megállapítások ismeretében úgy tűnik, hogy a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozatban a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan Görögország számára megállapított határidőt két évvel meg kell hosszabbítani, 2014-re.

(7)

A bruttó államadósság 2009 végén a GDP 115,1 %-át tette ki. Az Unió tagállamai között ez az egyik legmagasabb GDP-hez viszonyított adósságszint, és jelentősen meghaladja a Szerződésben szereplő 60 %-os referenciaértéket. Emellett a jelenleg zajló statisztikai vizsgálat következtében elképzelhető, hogy ezt az adatot (5–7 százalékponttal) tovább módosítják felfelé. A körülmények ismeretében a szükségesnek és megvalósíthatónak ítélt hiánycsökkentési pálya szerint az adósság növekedését 2014-től lehetne megfordítani. A tartósan magas államháztartási hiány mellett a hiányt nem, de az adósságot növelő „vonal alatti műveletek” is nagymértékben hozzájárultak az adósság növekedéséhez. Ez súlyosbította a piac által a görög kormánynak az adósságszolgálat további teljesítésével kapcsolatos képességébe vetett bizalom megrendülését. Égetően sürgős, hogy Görögország a hiányával és más adósságnövelő tényezőkkel összefüggésben határozott, példátlan mértékű intézkedéseket tegyen, hogy megfordítsa az adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedését, és a lehető leghamarabb vissza tudjon térni a piaci finanszírozáshoz.

(8)

A görög kormány pénzügyi helyzetének rendkívül súlyos romlása miatt az euroövezet tagállamai úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Valutaalap által biztosított multilaterális segítségnyújtáshoz kapcsolódva stabilitási támogatást nyújtanak Görögországnak az euroövezet egésze pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Az euroövezet tagállamai által nyújtott támogatás kétoldalú kölcsönöknek a Bizottság által koordinált összevonása révén valósul meg. A hitelezők úgy döntöttek, hogy támogatásukat attól teszik függővé, hogy Görögország tiszteletben tartja-e ezt a határozatot. Görögországnak mindenekelőtt a megállapított ütemtervnek megfelelően végre kell hajtania az ebben a határozatban meghatározott intézkedéseket,

a)

valamennyi jövedelemforrásra vonatkozó, progresszív adósávot, valamint a bér- és tőkejövedelem horizontálisan egységes kezelését bevezető törvény;

b)

az adózási rendszerben levő mentességeket és autonóm adózási rendelkezéseket – beleértve a köztisztviselőknek fizetett különleges juttatásokból származó jövedelemre vonatkozóakat – hatályon kívül helyező törvény;

c)

a rendkívüli tartalékalapban levő költségvetési előirányzatok törlése, a cél 700 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

d)

a szolidaritási juttatásra vonatkozó költségvetési előirányzatok nagy részének törlése (kivéve a szegénység enyhítésére irányuló részt), amelynek célja 400 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

e)

a legmagasabb nyugdíjak csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 500 millió EUR (2010-ben 350 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

f)

a köztisztviselőknek fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi prémiumok és juttatások csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 500 millió EUR (2010-ben 1 100 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

g)

a nyugdíjasoknak fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi juttatások csökkentése, az alacsony összegű nyugdíjban részesülők védelme mellett, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 900 millió EUR (2010-ben 1 500 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

h)

a héakulcsok növelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1,8 milliárd EUR (2010-ben 800 millió EUR) összegű bevétel elérése;

i)

az üzemanyagokra, dohánytermékekre és szeszes italokra kivetett jövedéki adó emelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1 050 millió EUR (2010-ben 450 millió EUR) összegű bevétel elérése;

j)

a szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet (3) végrehajtó jogszabályok megalkotása;

k)

a helyi szintű közigazgatás reformjára és egyszerűsítésére vonatkozó törvény, amelynek a célja a működési költségek csökkentése;

l)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának javításával foglalkozó munkacsoport felállítása;

m)

az új vállalkozások elindításának egyszerűsítését célzó törvény;

n)

az állami beruházások csökkentése a tervekhez képest 500 millió EUR összeggel;

o)

a strukturális és kohéziós alapokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra vonatkozó költségvetési előirányzatok átirányítása egy speciális központi számlára, amely más célra nem használható fel;

p)

egy független pénzügyi stabilitási alap létrehozása az esetleges tőkehiány rendezésére és a pénzügyi ágazatok megbízhatóságának megőrzésére, a bankoknak nyújtott szükség szerinti tőketámogatás nyújtásával;

q)

a bankok megerősített felügyelete, az emberi erőforrások erősítésével, gyakoribb jelentéstételi kötelezettséggel és negyedévenkénti stresszteszttel.

a)

Legalább a GDP 3 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedések beépítése a 2011. évi költségvetés-tervezetbe (a 2010-ben végrehajtott intézkedésekből való átvitel figyelembevételével a GDP 4,1 %-a). A költségvetés különösen a következő (vagy rendkívüli körülmények esetén hasonló megtakarítást eredményező) intézkedéseket tartalmazza: az állam folyó termelőfelhasználásának csökkentése legalább 300 millió EUR összeggel a 2010. évi szinthez képest (a közigazgatás és a helyi önkormányzatok reformjából származó, e bekezdésben említett megtakarítások mellett), a nyugdíjak indexálásának befagyasztása (a cél 100 millió EUR összegű megtakarítás elérése); a nagy profitot termelő vállalatokra kivetett átmeneti válságadó (amely 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban legalább 600 millió EUR további bevételt jelent), vélelmezett jövedelemre épülő adózás bevezetése az önfoglalkoztatókra vonatkozóan (amely 2011-ben legalább 400 millió EUR bevételt, majd 2012-ben és 2013-ban is tovább növekvő bevételeket jelent), a héaalap szélesítése egyes, jelenleg adómentes szolgáltatások bevonásával és az áruk és szolgáltatások 30 %-ának a kedvezményes adósávból a fő adósávba történő áthelyezésével (1 milliárd EUR bevétel); a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása fokozatosan bevezetett környezetvédelmi adóval (2011-ben legalább 300 millió EUR bevétel). A közigazgatási reformra és a helyi önkormányzatok átszervezésére vonatkozó jogszabályok görög kormány általi végrehajtása (amelynek célja a költségek csökkentése 2011-ben legalább 500 millió EUR összeggel, majd 2012-ben és 2013-ban további 500–500 millió EUR összeggel); a hazai finanszírozású beruházások visszafogása (legalább 1 milliárd EUR összeggel) elsőbbséget adva az EU strukturális alapjaiból finanszírozott beruházási projekteknek, a földterület-használattal kapcsolatos szabálysértések rendezését célzó kezdeményezések (2011-től 2013-ig legalább 1 500 millió EUR bevétel, amelyből legalább 500 millió EUR 2011-ben várható); a szerencsejátékok engedélyeztetéséből származó bevételek beszedése (legalább 500 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 200 millió EUR a jogdíjakból), az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 500 millió EUR további bevételt jelent), a természetbeni juttatások fokozottabb megadóztatása, többek között a gépjármű lízingdíjának megadóztatásával (legalább 150 millió EUR); luxuscikkek adójának növelése (legalább 100 millió EUR), engedély nélküli épületekre kivetett különadó (legalább évi 800 millió EUR összegű bevétel), a közalkalmazottak számának csökkentése azzal, hogy öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jut (központi kormányzat, helyhatóságok, állami vállalatok, helyi önkormányzatok, állami ügynökségek és más állami intézmények);

b)

A nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó törvény, amelynek a célja a rendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A törvénynek különösen az alábbiakat kell bevezetnie: egységes, a nőkre is vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatár (65 év), a jelenlegi nyugdíjalapok három alapba történő összevonása és egységesített új nyugdíjrendszer bevezetése valamennyi jelenlegi és jövőbeli munkavállalóra (ez 2013. január 1-jétől lépne hatályba), a nyugdíjak felső határának csökkentése, a teljes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges minimális járulékfizetési időszak fokozatos növelése 37 évről 40 évre (2015-ig); az alsó nyugdíjkorhatár (60 év) bevezetése 2011. január 1-jétől (beleértve a nehéz fizikai munkát végzőket vagy különösen nehéz munkakörülmények között dolgozókat és a 40 éves járulékfizetéssel rendelkezőket), az 1993 előtt nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó speciális szabályok eltörlése (a megszerzett jogok megtartása mellett) a nehéz és különösen nehéz szakmák listájának lényeges szűkítése, a nyugdíjellátás csökkentése (évi 6 %-kal) azok esetében, akik 60 és 65 éves kor között mennek nyugdíjba, és kevesebb mint 40 évig fizettek nyugdíjjárulékot, automatikus kiigazítási mechanizmus létrehozása, amely összekapcsolja a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedésével (2020-tól); rászorultságon alapuló garantált minimális nyugdíjösszeg megállapítása azon idős emberek számára, akiknek életkora a kötelező nyugdíjkorhatár fölött van, a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozóan szigorúbb feltételek bevezetése és a jogosultság rendszeres vizsgálata; a nyugdíjszámítási módszer módosítása a járulékalapú rendszerben, hogy a kapott ellátások jobban kapcsolódjanak a befizetett járulékokhoz (a nyugdíjösszeg növekedése évente átlagosan 1,2 %-ra korlátozódjon), és a nyugdíjra jogosító jövedelem kiszámításánál az egész élet során megszerzett jövedelem figyelembevétele (a megszerzett jogok megtartásával). E törvény végrehajtásával a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányában bekövetkező előrejelzett növekedésnek a következő évtizedekben az euroövezet átlaga alá kell csökkennie, és a 2010–2060 közötti időszakban az állami szférában a nyugdíjkiadások növekedésének a GDP 2,5 %-a alá kell kerülnie;

c)

a költségvetési hivatal szerepének és erőforrásainak megerősítése és biztosítékok az adatelőrejelzés és a számvitel esetleges politikai befolyásolásának megakadályozására;

d)

a közszféra bérszabályozására vonatkozó reformtervezet kidolgozása, különösen egyetlen kifizetési hatóság létrehozása a bérfizetéshez, egységesített elvek bevezetése és a közszférára (az állami szektorra, a helyi hatóságokra és más szervekre) vonatkozó korszerűsített egységes bértábla kidolgozására vonatkozó ütemterv;

e)

az adóigazgatás és -ellenőrzés hatékonyságának javítását célzó jogszabályok;

f)

a közigazgatás és a hatályos szociális programok független felülvizsgálatának bevezetése;

g)

az államháztartás és alegységei tekintetében a bevételekre, kiadásokra, finanszírozásra és kiadási hátralékokra vonatkozó havi (készpénzalapú) statisztikák közzététele;

h)

az államháztartási adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítását szolgáló cselekvési terv, különösen a statisztikai hatóságok és a költségvetési hivatal ellenőrzési mechanizmusainak megerősítésével és a téves jelentésekre vonatkozó tényleges személyi felelősségvállalás biztosításával, a 2223/96/EK (4), a 264/2000/EK (5), az 1221/2002/EK (6), az 501/2004/EK (7), az 1222/2004/EK (8), az 1161/2005/EK (9), a 223/2009/EK (10) és a 479/2009/EK rendelet (11) által előírt kiváló minőségű államháztartási adatok időben történő biztosítása érdekében.

i)

információk rendszeres közzététele az állami vállalkozások és más – a költségvetésben nem meghatározott – állami szervek pénzügyi helyzetéről (beleértve a részletes eredménykimutatásokat, mérlegeket, a foglalkoztatottakra és a bérekre vonatkozó adatokat);

a)

a (2) bekezdés a) és d) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b)

a pénzügyi keret megerősítésére vonatkozó jogszabálytervezetek elkészítése. Ennek különösen tartalmaznia kell a következőket: egy középtávú költségvetési keret kidolgozását, az összes előirányzat 10 %-ának megfelelő kötelező rendkívüli tartalék létrehozását a költségvetésben, szigorúbb kiadás-ellenőrzési mechanizmus kialakítását és olyan független költségvetési ügynökség felállítását, amely költségvetési kérdésekben tanácsadást és szakértői ellenőrzést biztosítana;

c)

a magánszektor béralku-rendszerének reformjára vonatkozó törvény, amely előírná a túlóra után fizetendő bér csökkentését, a munkaidő rugalmasabb kezelését és lehetővé tenné, hogy a helyi kollektív szerződések az ágazati megállapodásokban levő mértéknél alacsonyabb bérnövelést állapítsanak meg;

d)

a minimálbérre vonatkozó törvény, amely a foglalkoztatási szempontból veszélyeztetett csoportok, például a fiatalok és a hosszú távon munkanélküliek számára külön minimálbért állapít meg, és biztosítja a jelenlegi nominális minimálbérek változatlanságát három évig;

e)

a foglalkoztatás védelmére vonatkozó jogszabályok reformja, az új munkavállalók próbaidejének egy évre való kiterjesztésével, a végkielégítések általános szintjének csökkentésével, annak biztosításával, hogy a szellemi foglalkozásúakra és a fizikai dolgozókra a végkielégítések tekintetében azonos feltételek vonatkozzanak, a csoportos elbocsátás szabályainak alkalmazására vonatkozó minimális küszöbértékek növelésével, különösen nagyobb vállalatok esetében, és az ideiglenes szerződések fokozottabb alkalmazásának megkönnyítésével;

f)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának jelentős növelése;

g)

új gyógyszerszabályozási rendszer bevezetése, a generikus gyógyszerek alkalmazásának előnyben részesítésével;

h)

egységes közbeszerzési rendszer létrehozása központi közbeszerzési hatósággal, különösen szigorú pályázati eljárások, előzetes és utólagos ellenőrzések biztosításával;

i)

a vállalkozások, ipari tevékenységek és szakmák engedélyezési folyamatának egyszerűsítését és gyorsítását célzó jogszabályok;

j)

a görög versenyhivatal intézményi keretének módosítása függetlenségének növelése céljából, ésszerű határidők meghatározása a vizsgálatokra és a határozatok kibocsátására vonatkozóan, és hatáskörrel való felruházása a panaszok visszautasítására;

k)

az állami vagyon jobb kezelése, a 2011–2013 közötti időszakban legalább évi 1 milliárd EUR többletbevétel elérése céljából;

l)

a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő jelenlegi korlátozások megszüntetését célzó intézkedések.

a)

a (3) bekezdés b) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása.

a)

az állami szektorban, helyi önkormányzatoknál és más szerveknél alkalmazandó korszerűsített és egységes bértábla kidolgozása, a termelékenységet és feladatokat tükröző javadalmazással;

b)

a közigazgatás működésének külső és független felülvizsgálata során tett megállapítások végrehajtását célzó intézkedések;

c)

a munkaügyi felügyelőség megerősítése megfelelő létszámú szakképzett személyzettel és a végrehajtandó ellenőrzésekre vonatkozó számszerű célokkal.

a)

legalább a GDP 2,2 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedések beépítése a 2012. évi költségvetés-tervezetbe. A költségvetés különösen a következő (vagy rendkívüli körülmények esetén hasonló megtakarítást eredményező) intézkedéseket tartalmazza: a héaalap további szélesítése egyes áruk és szolgáltatások a kedvezményes adósávból a normál adósávba történő áthelyezésével (a cél legalább 300 millió EUR többletbevétel beszedése), a közalkalmazottak számának csökkentése, azon a szabályon túl, amely alapján öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jut (a cél legalább 600 millió EUR összegű megtakarítás elérése); jövedéki adó kivetése az alkoholmentes italokra (összesen legalább 300 millió EUR bevétel elérése céljából), az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 200 millió EUR összegű többletbevétel elérése céljából), a központi kormányzat alsóbb szintjeinek átszervezése (legalább 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése céljából); az állam folyó termelőfelhasználásának csökkentése (legalább 300 millió EUR összeggel a 2011. évi szinthez képest), a nyugdíjak nominális befagyasztása; az önfoglalkoztatók tekintetében a vélelmezett jövedelemre épülő adózás hatékonyságának növelése (amelynek célja legalább 100 millió EUR beszedése), átszervezésük után az állami vállalatoknak juttatott transzferek csökkentése (legalább 800 millió EUR összeggel), rászorultsági alapú munkanélküli ellátás bevezetése (amelynek célja 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése), további bevételek beszedése a szerencsejátékok engedélyeztetéséből (legalább 225 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 400 millió EUR a jogdíjakból);

b)

az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos adózási korlátok enyhítése;

c)

az export és import vámkezelési eljárásának egyszerűsítése;

d)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának további növelése;

e)

a jobb szabályozásra vonatkozó ütemterv teljes végrehajtása az adminisztratív terhek 20 %-os csökkentése céljából (2008-hoz képest).

a)

a (6) bekezdés a) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b)

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakerethez kapcsolódó operatív programok valamennyi irányító hatósága és közbenső szerve tekintetében az irányítási kapacitás erősítése és ISO 9001:2008 (minőségbiztosítási rendszer) szerinti tanúsítás.

a)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítéséig végrehajtott konkrét intézkedések, ideértve azok számszerűsített költségvetési hatását;

b)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítése után végrehajtandó konkrét intézkedések, azok végrehajtásának ütemterve és ezek becsült költségvetési hatása;

c)

az állami költségvetés havi szintű végrehajtása;

d)

évközi adatok a társadalombiztosítási, az önkormányzati és költségvetési körön kívüli alapok költségvetésének végrehajtásáról;

e)

a kormány adósságkibocsátása és -visszafizetése,

f)

a közszférában tartósan és ideiglenesen foglalkoztatottak számának alakulása;

g)

kifizetésre váró kormányzati kiadások (felhalmozódott hátralék);

h)

az állami vállalatok és egyéb állami szervek pénzügyi helyzete.

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/12

(1)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) a halászati ágazatban végzett munkáról szóló 188. sz. egyezményét (a továbbiakban: az egyezmény) 2007. június 14-én fogadták el az ILO Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáján, amelyen az Európai Unió összes tagállamának küldöttsége az elfogadás mellett szavazott.

(2)

Az egyezmény a halászati ágazatban jelentős nemzetközi szintű előrelépést jelent, mivel elősegíti a halászok megfelelő munkakörülményeinek kialakítását és tisztességesebb versenyfeltételeket teremt a halászhajó-tulajdonosok számára, ezért kívánatos, hogy rendelkezéseit a lehető legkorábbi időponttól alkalmazzák.

(3)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, az Európai Uniónak a mind az Európai Unión belüli és mind azon kívüli tisztességes munkafeltételek elősegítésére irányuló erőfeszítéseihez való hozzájárulásként ösztönzik az ILO által korszerűnek minősített nemzetközi munkaügyi egyezmények megerősítését.

(4)

Az ILO alapokmányával összhangban bármely egyezménynek vagy ajánlásnak a konferencia által történő elfogadása, vagy bármilyen egyezmény valamely tag általi ratifikálása semmi esetre sem lehet befolyással bármely olyan törvényre, döntésre, szokásra vagy megállapodásra, amely kedvezőbb feltételeket biztosít az érintett munkavállalóknak annál, mint amelyek az egyezményben vagy ajánlásban vannak előírva.

(5)

Az egyezmény egyes rendelkezései a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának tekintetében az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

(6)

Az Unió nem erősítheti meg az egyezményt, mivel annak részes felei kizárólag államok lehetnek.

(7)

A Tanácsnak ezért az Unió működéséről szóló 48. cikke alapján fel kell hatalmaznia a tagállamokat – melyeket kötnek a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós szabályok –, hogy az Unió érdekében, az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően erősítsék meg az egyezményt,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/13

(1)

A Tanács 2008. február 4-én elfogadta a 2008/124/KKBP együttes fellépést (2). Az említett együttes fellépést 2010. június 14-ig kell alkalmazni.

(2)

A Tanács 2009. június 9-én elfogadta a 2009/445/KKBP együttes fellépést (3), amely a 2008/124/KKBP együttes fellépést módosította oly módon, hogy megnövelte a pénzügyi referenciaösszeget, hogy az a 2008/124/KKBP együttes fellépés hatályának lejártáig fedezze a misszió kiadásait.

(3)

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2010. május 28-án a 2008/124/KKBP együttes fellépés két éves időtartammal való meghosszabbítását, valamint a 265 000 000 EUR összegű pénzügyi referenciaösszeg 2010. október 14-ig való kiterjesztését javasolta.

(4)

Az EULEX KOSOVO parancsnoklási és ellenőrzési struktúrája nem érinti a misszióvezetőnek a költségvetés végrehajtására vonatkozóan az Európai Bizottsággal szemben vállalt szerződéses felelősségét.

(5)

Az EULEX KOSOVO végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely esetlegesen rosszabbodhat, és veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseit.

(7)

A 2008/124/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A polgári műveleti parancsnok – a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének átfogó felügyelete alatt – stratégiai szintű parancsnokságot és felügyeletet gyakorol az EULEX KOSOVO felett.”

2.

A 9. cikk (3), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az EULEX KOSOVO szükség esetén szerződéses alapon alkalmazhat nemzetközi polgári és helyi személyzetet is, amennyiben a szükséges feladatköröket a tagállamok által kirendelt személyzet nem látja el. Kivételesen, kellően indokolt esetben a részt vevő harmadik államok állampolgárainak szerződéses alapú felvételére is lehetőség van, amennyiben a tagállamokból nem áll rendelkezésre megfelelően képzett jelentkező.

(4)   A személyzet minden tagja a misszió érdekében jár el és végzi feladatát. A személyzet minden tagja tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (4) megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat.

3.

A 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Tanács és a főképviselő felelőssége mellett a PBB gyakorolja az EULEX KOSOVO politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3)   Ahogy arról a 7. cikk is rendelkezik, a polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főképviselő általános fennhatósága alatt – az EULEX KOSOVO stratégiai szintű parancsnoka, és e minőségében utasításokat ad, illetve tanácsokat és technikai támogatást nyújt a misszióvezetőnek.

(4)   A polgári műveleti parancsnok a főképviselőn keresztül jelentést tesz a Tanácsnak.”

4.

A 12. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Tanács és a főképviselő felelősségvállalásával a PBB gyakorolja az EULEX KOSOVO politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(2)   A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy e célra a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően hozza meg a vonatkozó határozatokat. E felhatalmazás a műveleti terv és a parancsnoki lánc módosítására is vonatkozik. Emellett a misszióvezető kinevezésére vonatkozó későbbi döntések meghozatalához szükséges hatáskörökre is kiterjed. A Tanács a főképviselő ajánlása alapján határoz az EULEX KOSOVO céljairól és befejezéséről.”

5.

A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„4.   A harmadik államok részvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a Szerződés 37. cikkének, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének megfelelően megkötött megállapodásban kell meghatározni. Amennyiben az EU és egy harmadik állam olyan megállapodást kötött, amely keretet biztosít e harmadik állam részvételére az EU válságkezelési műveleteiben, a megállapodás rendelkezéseit az EULEX KOSOVO-val összefüggésben is alkalmazni kell.”

6.

A 16. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2010. október 14-ig265 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO számára a következő időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt.

(2)   Valamennyi kiadást az EU általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni.”.

7.

Az 17. cikket el kell hagyni.

8.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Minősített adatok átadása

(1)   A főképviselő jogosult arra, hogy az EULEX KOSOVO céljaira készült minősített EU-adatokat és dokumentumokat – a 2001/264/EK határozattal összhangban – az azokra vonatkozó minősítési szintet figyelembe véve átadja az ENSZ-nek, a NATO/KFOR-nak és az ezen együttes fellépéshez csatlakozó más harmadik feleknek. Ennek elősegítésére helyi technikai szabályozást kell kidolgozni.

(2)   Konkrét és azonnali operatív igény esetén a főképviselő továbbá jogosult az illetékes helyi hatóságok részére a 2001/264/EK határozattal összhangban átadni az EU-nak az EULEX KOSOVO céljaira készült minősített adatait és dokumentumait »RESTREINT UE« szintig. Minden más esetben az illetékes helyi hatóságok részére ilyen adatokat és dokumentumokat e hatóságok Európai Unióval folytatott együttműködésének szintjével összhangban lévő eljárások szerint kell átadni.

(3)   A főképviselő jogosult arra, hogy a Tanácsnak az EULEX KOSOVO-val kapcsolatos tanácskozásaira vonatkozó, a Tanács eljárási szabályzata (5) 6. cikkének (1) bekezdése szerinti szolgálati titoktartási kötelezettség alá tartozó nem minősített EU-dokumentumokat az ENSZ-nek, a NATO/KFOR-nak és az ezen együttes fellépéshez csatlakozó harmadik feleknek, valamint a koszovói hatóságoknak átadja.

9.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 6 hónappal azelőtt, hogy ezen együttes fellépés hatályát veszti, a Tanács felméri, hogy szükség van-e az EULEX KOSOVO megbízatásának meghosszabbítására.”

10.

A 20. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az együttes fellépés 2012. június 14-én hatályát veszti.”

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/15

(1)

Az 1165/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően amennyiben e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényel, és feltehetően számottevő gyakorlati problémákkal jár, a Bizottság az alkalmazásától eltérést engedhet.

(2)

Kérésük alapján Bulgária és Németország részére ilyen eltérést kell engedélyezni.

(3)

Az 1165/2008/EK rendeletnek megfelelően az a tagállam, amelynek 2010. január 1-jéig eltérést ítéltek meg, ezen időpontig továbbra is a 93/23/EGK (2), 93/24/EGK (3) és 93/25/EGK tanácsi irányelv (4) rendelkezéseit alkalmazza.

(4)

Az 1165/2008/EK rendeletnek megfelelően az a tagállam, amelynek 2011. január 1-jéig eltérést ítéltek meg, ezen időpontig továbbra is a 93/25/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseit alkalmazza,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/16

(1)

Az előző igazgató megbízatása 2010. február 28-án lejárt.

(2)

A kiválasztással megbízott, a két fél által létrehozott vegyes bizottság munkáját befejezte, és Michael HAILU (Etiópia) kinevezését javasolta a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központjának (CTA) igazgatói posztjára,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/17

(1)

Az előző igazgató megbízatása 2010. február 28-án lejárt.

(2)

A kiválasztással megbízott, a két fél által létrehozott vegyes bizottság munkáját befejezte, és Jean-Erick ROMAGNE (Franciaország) kinevezését javasolta a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatói posztjára,

11.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/18

(1)

Az előző igazgatóhelyettes megbízatása 2010. február 28-án lejárt.

(2)

A kiválasztással megbízott, a két fél által létrehozott vegyes bizottság munkáját befejezte, és Jyoti JEETUN (Mauritius) kinevezését javasolta a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatóhelyettesi posztjára,