ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.125.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 125

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. május 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. november 14-i vámegyezmény (TIR-egyezmény) módosítása – Az ENSZ C.N.387.2009.TREATIES-3 letéteményesi értesítés alapján a következő módosítás 2009. október 1-jén minden szerződő fél tekintetében hatályba lépett

1

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 428/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének a hajók kiterjesztett ellenőrzése tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

2

 

*

A Bizottság 429/2010/EU rendelete (2010. május 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pemento de Oímbra [OFJ])

8

 

*

A Bizottság 430/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

10

 

 

A Bizottság 431/2010/EU rendelete (2010. május 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

19

 

 

A Bizottság 432/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról

21

 

 

A Bizottság 433/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

25

 

 

A Bizottság 434/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

26

 

 

A Bizottság 435/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

27

 

 

A Bizottság 436/2010/EU rendelete (2010. május 20.) a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

30

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2010/282/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) az Ausztriában fennálló túlzott hiányról

32

 

 

2010/283/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Belgiumban fennálló túlzott hiányról

34

 

 

2010/284/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Cseh Köztársaságban fennálló túlzott hiányról

36

 

 

2010/285/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Németországban fennálló túlzott hiányról

38

 

 

2010/286/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) az Olaszországban fennálló túlzott hiányról

40

 

 

2010/287/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Hollandiában fennálló túlzott hiányról

42

 

 

2010/288/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Portugáliában fennálló túlzott hiányról

44

 

 

2010/289/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Szlovéniában fennálló túlzott hiányról

46

 

 

2010/290/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a Szlovákiában fennálló túlzott hiányról

48

 

 

2010/291/EU

 

*

A Tanács határozata (2010. január 19.) a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás eredményeként Görögország által foganatosított eredményes intézkedések, illetve azok elmulasztásának megállapításáról

50

 

 

2010/292/KKBP

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPOL Afghanistan/1/2010 határozata (2010. május 18.) az EUPOL Afghanistan misszióvezetőjének ideiglenes kinevezéséről

52

 

 

2010/293/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. május 20.) az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekre vonatkozó végrehajtási megállapodás megkötéséről

53

Végrehajtási megállapodás egyrészt az Európai Bizottság, másrészt az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekről

54

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/1


Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. november 14-i (1) vámegyezmény (TIR-egyezmény) módosítása

Az ENSZ C.N.387.2009.TREATIES-3 letéteményesi értesítés alapján a következő módosítás 2009. október 1-jén minden szerződő fél tekintetében hatályba lépett

A VI. melléklet szövege új értelmező rendelkezéssel egészül ki:

„0.3.

3. cikk

03. a) iii.

A 3. cikk a) pontja iii. alpontjának rendelkezései nem vonatkoznak az önjáró személygépjárművekre (HR-kód: 8703). Azonban a 3. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában említett egyéb járművek rakományaként személygépjárművek is szállíthatók TIR-igazolvánnyal.”


(1)  A 2009/477/EK tanácsi határozattal közzétett egységes szöveg (HL L 165., 2009.6.26., 1. o.).


RENDELETEK

21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/2


A BIZOTTSÁG 428/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének a hajók kiterjesztett ellenőrzése tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Adott hajó kiterjesztett ellenőrzésének elvégzésekor a kikötő szerinti állam ellenőre egyedi tételek listájának elemeit veszi sorra, számításba véve gyakorlati megvalósíthatóságukat vagy bármely korlátozást, amely a személyek, a hajó vagy a kikötő biztonságával függ össze.

(2)

A 2009/16/EK irányelv VII. mellékletében felsorolt kockázati területek szempontjából a kiterjesztett ellenőrzés során ellenőrizendő egyedi tételek megállapításához célszerűnek látszik a kikötő szerint illetékes tagállam által végzett ellenőrzésről szóló párizsi egyetértési memorandummal összefüggésben szerzett szakértelmet alapul venni.

(3)

Az egyes tételekkel kapcsolatos vizsgálat alkalmazhatóságát és megfelelő mértékét a kikötő szerinti állam ellenőre a szakmai megítélése szerint határozza meg.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kiterjesztett ellenőrzés során ellenőrizendő egyedi tételek listája

A 2009/16/EK irányelv 14. cikkében említett kiterjesztett ellenőrzés, amennyiben alkalmazható, legalább az e rendelet mellékletében felsorolt egyedi tételek ellenőrzéséből áll.

Olyan esetekben, amikor a 2009/16/EK irányelvben meghatározottak szerint egy adott hajótípushoz nincs feltüntetve egyedi terület, az ellenőr a területek általános állapotának megvizsgálásához saját szakmai megítélése szerint határozza meg, hogy mely tételeket milyen mértékben szükséges ellenőrizni.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 131., 2009.5.28., 57. o.


MELLÉKLET

KITERJESZTETT ELLENŐRZÉS SORÁN ELLENŐRIZENDŐ EGYEDI TÉTELEK

(a 2009/16/EK irányelv 14. cikkének (4) bekezdése értelmében)

A.   Minden hajótípus

a)   A hajószerkezet állapota

a hajótest és a fedélzet állapota

b)   Víz-/időjárás-állóság

vízzáró/időjárásálló ajtók

szellőzők, levegőcsövek és akna

raktárnyílások

c)   Vészüzemi rendszerek

áramkimaradás szimulációja/vészhelyzeti generátor beindítása

vészvilágítás

a fenékvízszivattyú-rendszerek tesztelése

a záróberendezések/vízzáró ajtók tesztelése

a kormánygép tesztelése, ideértve a vészhelyzeti kormánygépet is

d)   Rádiós kommunikáció

a tartalék-energiaforrás tesztelése

a főberendezés tesztelése, ideértve a tengerbiztonsági információk vevőberendezéseit is

a GMDSS-rendszerű (globális tengeri vészjelző és biztonsági rendszer) hordozható nagyon magas frekvenciás (VHF) készülékek tesztelése

e)   Tűzvédelem

tűzvédelmi gyakorlat, ellenőrizve többek között a tűzoltóöltözet és a tűzoltó berendezések használatának elsajátítását is

a vészhelyzeti tűzoltószivattyú tesztelése (két tömlővel)

a távvezérelt szellőzőrendszer-vészleállítás és a kapcsolódó légelzárók tesztelése

a tüzelőanyag-szivattyúk távvezérelt vészleállításának tesztelése

távvezérelt gyorszáró szelepek tesztelése

tűzvédelmi ajtók

rögzített tűzoltó berendezések és a kapcsolódó riasztóberendezések

f)   Riasztóberendezések

a tűzriasztó tesztelése

g)   Élet- és munkakörülmények

a kikötéshez használt berendezés állapota, ideértve a berendezések alapzatát is

h)   Életmentő felszerelések

túlélési és életmentő járműveket vízre bocsátó berendezések (ha használhatóságuk kérdéses, a jármű vízre engedése)

i)   Szennyezésmegelőzés

az olajszűrő berendezés tesztelése

B.   Ömlesztettáru-szállító hajó/obo hajó (ha szilárd ömlesztett rakományt szállítanak)

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően az ömlesztettáru-szállító hajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

a)   Dokumentáció

Ellenőrizni kell, hogy az alábbi dokumentumok a fedélzeten vannak-e, teljesek-e, és rendelkeznek-e a lobogó szerinti tagállam vagy egy elismert szervezet jóváhagyásával:

a kiterjesztett ellenőrző program, ideértve a következőket:

i.

jelentések a szerkezeti felmérésről

ii.

vastagságmérési jelentések

iii.

állapotértékelő jelentések

ellenőrizni kell, hogy a szállított rakomány engedélyezve van-e a veszélyes árukról szóló megfelelőségi nyilatkozatban

a rakodóberendezések jóváhagyása

b)   A hajószerkezet állapota

a válaszfalak és az ajtóküszöbök állapota

ballaszttartályok

A rakteren belüli legalább egy ballaszttartályt meg kell vizsgálni a tartály búvónyílásából, illetve a fedélzet nyílásából, ha szemrevételezés és a kiterjesztett ellenőrző program feljegyzései alapján az ellenőr egyértelműen indokoltnak látja.

C.   Gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajó

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően a gáz- és vegyianyag-szállító tartályhajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

a)   Dokumentáció

ellenőrizni kell, hogy a szállított terméket megfelelő alkalmassági bizonyítvány kíséri-e

b)   Rakománykezelési műveletek

rakománytartályok figyelőberendezéseinek és biztonsági felszereléseinek ellenőrzése hőmérséklet, nyomás és apadás tekintetében

oxigénelemző készülékek és exploziméterek ellenőrzése, beleértve hitelesítésüket is vegyianyag-érzékelő (harmonikarendszerű) felszerelés megléte megfelelő számú és a szállított rakomány típusának megfelelő fajtájú gázérzékelő csövekkel

a fedélzeti zuhany tesztelése

c)   Tűzvédelem

a fedélzeti rögzített tűzoltó berendezések működésének ellenőrzése (a szállított termék igényei szerint)

d)   Élet- és munkakörülmények

légzés- és szemvédelmet nyújtó menekülő felszerelések, ha a vonatkozó alkalmassági bizonyítványban felsorolt termékek megkívánják

D.   Általános teherhajó, konténerszállító hajó, mélyhűtött rakományt szállító hajó, feldolgozóhajó, nehézrakomány-szállító hajó, nyílt tengeri szerelőhajók, különleges rendeltetésű hajó, modu (mozgó tengeri fúróegységek), fpso (úszó, terméktároló és kirakodó hajó), más típusú hajók

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően a fent említett hajótípusokon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

a)   Víz-/időjárás-állóság

a raktártetők állapota

rakterek/tartályok megközelítése

b)   Rakománykezelési műveletek

rakodóberendezések

hajókötelek

E.   Olajszállító tartályhajó/obo hajó (ha olajszállító tartályhajónak minősítették)

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően az olajszállító tartályhajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

a)   Dokumentáció

Ellenőrizni kell, hogy az alábbi dokumentumok a fedélzeten vannak-e, teljesek-e, és rendelkeznek-e a lobogó szerinti tagállam vagy egy elismert szervezet jóváhagyásával:

a kiterjesztett ellenőrző program, ideértve a következőket:

i.

jelentések a szerkezeti felmérésekről

ii.

vastagságmérési jelentések

iii.

állapotértékelő jelentések

fedélzeti haboltó berendezés bizonyítványa

b)   A hajószerkezet állapota

ballaszttartályok

A rakteren belüli legalább egy ballaszttartályt meg kell vizsgálni a tartály búvónyílásából, illetve a fedélzet nyílásából, ha szemrevételezés és a kiterjesztett ellenőrző program feljegyzései alapján az ellenőr egyértelműen indokoltnak látja.

c)   Tűzvédelem

fedélzeti rögzített haboltó berendezés

az inertgáz nyomásának és oxigéntartalmának ellenőrzése

F.   Nagy sebességű személyszállító vízi jármű, személyszállító hajó, ro-ro személyszállító hajó

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően a személyszállító hajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

Ha célszerű, és a hajóparancsnok vagy a hajó üzemeltetője ahhoz hozzájárul, a 99/35/EK tanácsi irányelvben (1) említett ro-ro komphajók és nagy sebességű személyszállító vízi járművek ellenőrzésének bizonyos eljárásai folytathatók akkor is, miközben a hajó a tagállam kikötőjét megközelíti vagy elhagyja, annak érdekében, hogy az adott komphajó vagy vízi jármű esetében tanúsítható legyen a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó összes alkalmazandó előírásnak való megfelelőség. A kikötő szerint illetékes állam ellenőrei nem akadályozhatják a hajó üzemeltetését, és nem idézhetnek elő olyan helyzeteket, amelyek a hajóparancsnok megítélése szerint veszélyeztethetnék az utasok, a személyzet és a hajó biztonságát.

a)   Dokumentáció

Dokumentált bizonyíték a következőkről:

embertömeg irányítására vonatkozó képzés

a vészhelyzeti rendszerek megismerése

biztonsági képzés az utasterekben az utasok és különösen vészhelyzetben az idős és rokkant személyeknek közvetlen segítséget nyújtó személyzet számára

válságkezelés és képzés arról, hogy vészhelyzetben hogyan kell az emberekkel bánni

b)   Víz-/időjárás-állóság

adott esetben orr- és tatrészi kapuk

vízzáró fedélzeti ajtók táv- és helyi irányításának tesztelése

c)   Vészüzemi rendszerek

a legénység kárelhárítási tervvel kapcsolatos ismeretei

d)   Rakománykezelési műveletek

adott esetben hajókötelek

e)   Tűzvédelem

a tűzvédelmi csappantyú helyi és távvezérlőjének tesztelése

f)   Riasztóberendezések

az utastájékoztató rendszer ellenőrzése,

a tűzjelző és -riasztó rendszer tesztelése

g)   Életmentő felszerelések

hajóelhagyási gyakorlatok (ideértve a mentőcsónak vízre engedését is)

G.   Ro-ro teherhajó

Az A. szakasz rendelkezéseiben felsoroltakon túlmenően a ro-ro teherhajókon a kiterjesztett ellenőrzés az alábbiakra is kiterjedhet:

a)   Víz-/időjárás-állóság

orr- és tatrészi kapuk

b)   Rakománykezelési műveletek

hajókötelek


(1)  HL L 138., 1999.6.1., 1. o.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/8


A BIZOTTSÁG 429/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pemento de Oímbra [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Spanyolország kérelmét a „Pemento de Oímbra” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 223., 2009.9.16., 26. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Pemento de Oímbra (OFJ)


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/10


A BIZOTTSÁG 430/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 247. cikkére,

mivel:

(1)

A 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) bevezette a 2913/92/EGK rendeletbe a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtásának kötelezettségét. A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) egyes rendelkezéseitől való eltérést lehetővé tévő 273/2009/EK bizottsági rendelet (4)2010. december 31-ig tartó átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek során a gazdasági szereplőknek lehetőségük van, de nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a belépési, illetve a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat.

(2)

Indokolt kiigazítani a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek azokban az esetekben, amikor biztonsági és védelmi célból nincs szükség ilyen nyilatkozatokra. A kockázatelemzések hatékonyságának fokozása céljából ugyanakkor helyénvaló kötelezővé tenni ilyen nyilatkozatok benyújtását a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (5) 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti azon háztartási célú ingóságok esetében, amelyeknek a szállítására fuvarozási szerződés alapján kerül sor.

(3)

Bizonyos esetekben biztonsági és védelmi szempontból nincs szükség a biztonsági és védelmi adatoknak a vámáru-nyilatkozatokban való feltüntetésére és a nyilatkozatok benyújtására vonatkozó konkrét határidő meghatározására, ezért helyénvaló e tekintetben további mentesítéseket bevezetni; e mentesítések azonban csak a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó általános szabályok sérelme nélkül alkalmazhatók, függetlenül a nyilatkozatok benyújtásának formájától.

(4)

Egyes olyan esetekben, amikor a kiviteli nyilatkozatokra vonatkozó, biztonsággal és védelemmel kapcsolatos határidőket nem kell alkalmazni (mint például a hajózási és repülési készletek esetében), indokolt, hogy a vámhatóságok engedélyezhessék a megbízható gazdasági szereplőknek, hogy a kivitt árukat saját nyilvántartásukba bejegyezzék, és kiviteli műveleteikről rendszeres időközönként, az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállítását követően tegyenek jelentést.

(5)

A 2454/93/EGK rendeletet módosító 1192/2008/EK bizottsági rendelet (6) közös kritériumokat és egységes kérelem-formanyomtatványt vezetett be az egyszerűsített nyilatkozattételi és a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásának engedélyezésére vonatkozóan. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a szóban forgó szabályokat valamennyi vámeljárásra alkalmazni kell. Ugyanez a rendelet 2011. január 1-jei hatállyal bevezette továbbá a 253a. cikkbe azt az előírást, miszerint az egyszerűsített nyilatkozattételi, illetve helyi vámkezelési eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a vámáru-nyilatkozatokat és az értesítéseket elektronikus formában nyújtsák be. Egyes tagállamok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az ehhez szükséges rendszerek esetleg nem minden esetben állnak majd rendelkezésre az említett időpontra. Feltéve, hogy hatékony kockázatelemzésre kerül sor, helyénvaló lehetővé tenni az érintett tagállamok számára, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazásának megkezdéséig az általuk meghatározott feltételekkel az elektronikustól eltérő formában benyújtott vámáru-nyilatkozatokat és értesítéseket is elfogadhassák.

(6)

Azon esetekre, mikor az átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt áruknak a közösségi vámterületről történő újrakiviteléhez nem kell kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani, alternatív eszközt szükséges meghatározni az újrakivitel és a felelős személyek nyilvántartására és bejelentésére.

(7)

Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a kiviteli vámalakiságokat nemcsak a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítandó közösségi áruk esetében kell elvégezni, hanem az adómentes repülési és hajózási készletek tekintetében is, annak érdekében, hogy az ilyen készleteket szállító személyek megkapják az adómentesség feltételét képező igazolást a Közösség vámterületéről történő kiléptetésre vonatkozóan. Indokolt ugyanezeket a szabályokat alkalmazni nem közösségi áruknak újrakiviteli nyilatkozat alapján történő újrakivitelekor is.

(8)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (8) 278., 279. és 280. cikke, valamint a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv (9) 3. cikke kötelezővé teszi a behozatali és a kiviteli vámalakiságok alkalmazását azokban az esetekben, amikor közösségi árukat olyan, a Közösség vámterületének részét képező területre, illetve területről szállítanak, amelyen az említett irányelvek nem alkalmazandók. Helyénvaló hivatkozni az említett rendelkezésekre, és a szóban forgó árumozgások tekintetében mentességet biztosítani a biztonsági és védelmi adatok szolgáltatásával, valamint a biztonsági és védelmi célú ellenőrzésekre vonatkozó konkrét határidők betartásával kapcsolatos követelmény alól, tekintve, hogy az érintett rendelkezéseket csak a Közösség vámterületére behozott, illetve onnan kiszállított árukra kell alkalmazni. A Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba szállított áruk esetében – az említett területek földrajzi elhelyezkedésére való tekintettel – szintén nem szükséges megkövetelni a biztonsági és védelmi célú ellenőrzésekre vonatkozó konkrét határidők betartását és a biztonsági és védelmi adatok benyújtását.

(9)

Helyénvaló meghatározni, hogy melyik vámhivatalnál kell benyújtani a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, valamint hogy ki az ilyen nyilatkozat benyújtásáért felelős személy. Ezzel összefüggésben indokolt rendelkezni az olyan helyzetekről is, amikor a gazdasági szereplő a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat helyett olyan árutovábbítási nyilatkozatot nyújt be, amelyben szerepelnek a kérdéses kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatai.

(10)

Annak érdekében, hogy a kiléptető vámhivatal számára egyszerűbbé váljon a vámfelügyelet gyakorlása, szükséges pontosan meghatározni azon személyek kötelezettségeit, akik az árukat a közösségi vámterületről történő kiszállításuk előtt egy másik személynek átadják, továbbá azon személyek kötelezettségeit is, akiknek tájékoztatást kell nyújtaniuk a kiléptető vámhivatalnak az áruk kiviteléről. Helyénvaló, hogy ugyanezek a kötelezettségek vonatkozzanak azokra az esetekre is, amikor a kivitelre bejelentett és a kiléptető vámhivatalnál vám elé állított árukat időközben már nem kívánják kivinni a Közösség vámterületéről, és a szóban forgó árukat elszállítják a kiléptető vámhivatalból.

(11)

A 2008/118/EK irányelv értelmében 2011. január 1-jétől kötelező a jövedéki termékek mozgásának ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszer használata a jövedéki adó felfüggesztésével szállított jövedéki termékek esetében. Az említett irányelvnek megfelelően a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szánt, jövedékiadó-felfüggesztés alatt álló közösségi árukat a számítógépes rendszer alkalmazásán alapuló kiviteli eljárás keretében kell szállítani. A jövedékiadó-köteles termékek adófelfüggesztéses eljárás mellett történő szállításához szükséges adminisztratív kísérőokmányról szóló, 1992. szeptember 11-i 2719/92/EGK bizottsági rendeletben (10) az adminisztratív kísérőokmány használatára vonatkozóan előírt egyedi szabályokat ezért 2011. január 1-jei hatállyal el kell hagyni. Az ezen időpontot megelőzően, adminisztratív kísérőokmány alapján megindított kiviteli eljárásokat a 2454/93/EGK rendelet 793c. cikkének 2010. december 31-én hatályos változatával összhangban kell lezárni.

(12)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e módosítások semmiféle változtatást ne tegyenek szükségessé azokban az elektronikus rendszerekben, amelyek e rendelet alkalmazásának megkezdésekor már működnek, illetve amelyeknek addigra működésbe kell lépniük.

(13)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő 18. ponttal egészül ki:

„18.

Kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat: a Vámkódex 182c. cikke szerinti gyűjtő vámáru-nyilatkozat, amelyet – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a Közösség vámterületéről történő kiszállításra szánt árukra vonatkozóan be kell nyújtani.”

2.

A 181c. cikk a következőképpen módosul:

a)

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

azok az áruk, amelyekre vonatkozóan a 230., a 232. és a 233. cikkel összhangban egyéb módon is vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK tanácsi rendelet (11) 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;

b)

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

azok az áruk, amelyek esetében a 225. és a 227. cikkel, valamint a 229. cikk (1) bekezdésével összhangban szóbeli vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

c)

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)

a Közösség vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri fúró- vagy termelési platformokról, illetve szélturbinákból közvetlenül a Közösség vámterületére beszállított következő áruk:

i.

olyan áruk, amelyeket az említett platformokba, illetve szélturbinákba beépítettek, ha a beszállítás célja ezen platformok vagy szélturbinák építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása;

ii.

az említett platformokra vagy szélturbinákba felszerelt, illetve az említett platformok vagy szélturbinák felszereléseként használt áruk;

iii.

az említett platformokon, illetve szélturbinákban használt vagy elfogyasztott egyéb ellátmány; és

iv.

az említett platformokról, illetve szélturbinákból származó, hulladéknak minősülő termék, ha nem minősül veszélyes hulladéknak;”

d)

a cikk szövege a következő o) ponttal egészül ki:

„o)

a Közösség vámterületének részét képező olyan területekről beszállított áruk, ahol a 2006/112/EK tanácsi irányelv (12) és a 2008/118/EK tanácsi irányelv (13) nem alkalmazandó, valamint a Helgolandról, a San Marino Köztársaságból és a Vatikánváros Államból a Közösség vámterületére beszállított áruk.

3.

A 184d. cikk (3) bekezdésében a „181c. cikk c)–i) és l)–n) pontjának” szövegrész helyébe a „181c. cikk c)–i) és l)–o) pontjának” szövegrész lép.

4.

A 189. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Azokat a Közösség vámterületére beszállított árukat azonban, amelyeket a szállítás során egy adott szállítóeszközről lerakodnak, majd ugyanarra a szállítóeszközre visszarakodnak abból a célból, hogy lehetővé tegyék más áruk ki- vagy berakodását, nem kell vám elé állítani.”

5.

A 253a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Abban az esetben azonban, ha nem áll a vámhatóságok vagy a gazdasági szereplők rendelkezésére az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok vagy a helyi vámkezelési eljáráshoz kapcsolódó értesítések benyújtására vagy fogadására szolgáló, adatfeldolgozási technikát alkalmazó számítógépes rendszer, a vámhatóságok az általuk meghatározott egyéb formában benyújtott nyilatkozatokat és értesítéseket is elfogadhatják, feltéve, hogy az alapján hathatós kockázatelemzés végezhető.”

6.

A 261. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

7.

A 264. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

8.

A 269. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b., a 253c. és a 270. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

9.

A 272. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására, ha a (2) bekezdésben és a 253., a 253a., a 253b., a 253c. és a 274. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

10.

A 279. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„279. cikk

A 786–796e. cikkben előírt kiviteli vámalakiságok az e fejezetben foglaltaknak megfelelően egyszerűsíthetőek.”

11.

A 282. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazása a 253., a 253a., a 253b., a 253c. cikkben, a 261. cikk (2) bekezdésében, valamint – értelemszerűen – a 262. cikkben megállapított feltételekkel és módon engedélyezhető.”

12.

A 283. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„283. cikk

A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben foglalt feltételek szerint és módon minden olyan személynek (a továbbiakban: elfogadott exportőr) meg kell adni, aki a kiviteli eljárást a saját helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott más helyen kívánja lefolytatni.”

13.

A 284. cikket el kell hagyni.

14.

A 285a. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Azokban az esetekben, amikor az 592a. vagy az 592d. cikk alkalmazandó, a vámhatóságok engedélyezhetik a gazdasági szereplőknek, hogy az egyes kiviteli műveleteket azonnal bejegyezzék saját nyilvántartásukba, és az összes műveletet együtt, rendszeres időközönként, legfeljebb egy hónappal az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállítását követően, kiegészítő vámáru-nyilatkozatban jelentsék be az engedélyező vámhivatalnak. Ilyen engedély a következő feltételekkel adható:

a)

a gazdasági szereplő kizárólag tilalom vagy korlátozás alá nem eső áruk esetében használja az engedélyt;

b)

a gazdasági szereplő minden olyan információt a kiviteli vámhivatal rendelkezésére bocsát, amelyet az említett vámhivatal szükségesnek ítél ahhoz, hogy elvégezhesse az áruk ellenőrzését;

c)

amennyiben a kiviteli vámhivatal nem azonos a kiléptető vámhivatallal, a vámhatóságok előzetesen hozzájárulnak a szóban forgó eljárás alkalmazásához, és a b) pontban említett információkhoz a kiléptető vámhivatal is hozzáfér.

Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása esetén az áruk nyilvántartásba vétele egyenértékű azok kivitel, illetve kiléptetés céljára történő kiadásával.”

15.

Az 592a. cikk a következőképpen módosul:

a)

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

azok az áruk, amelyekre vonatkozóan a 231. cikkel, a 232. cikk (2) bekezdésével és a 233. cikkel összhangban egyéb módon is vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

b)

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

azok az áruk, amelyek esetében a 226. és a 227. cikkel, valamint a 229. cikk (2) bekezdésével összhangban szóbeli vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

c)

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)

a közvetlenül a Közösség vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri fúró- vagy termelési platformokra, illetve szélturbinákba a Közösség vámterületéről kiszállított következő áruk:

i.

az említett platformok, illetve szélturbinák építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása céljából való felhasználásra szánt áruk;

ii.

az említett platformokra vagy szélturbinákba való felszerelésre, illetve az említett platformok vagy szélturbinák felszereléseként való használatra szánt áruk;

iii.

az említett platformokon, illetve szélturbinákban történő használatra vagy fogyasztásra szánt egyéb ellátmány;”

d)

a bekezdés a következő n)–p) ponttal egészül ki:

„n)

azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség biztosítható;

o)

a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk, a hajók vagy légi járművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok, kenőanyagok és gáz, valamint a fedélzeten elfogyasztandó vagy értékesítendő élelmiszerek és egyéb árucikkek;

p)

az olyan, a Közösség vámterületének részét képező területekre szánt áruk, ahol a 2006/112/EK irányelv és a 2008/118/EK irányelv nem alkalmazandó, valamint az e területekről egyéb, a Közösség vámterületén található rendeltetési helyre feladott áruk, továbbá a Közösség vámterületéről Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba feladott áruk.”

16.

Az 592b. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben az e) pontot el kell hagyni;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtása nem adatfeldolgozási eljárás útján történik, az (1) bekezdés a) pontjának iii. és iv. alpontjában, valamint b), c) és d) pontjában megállapított határidő legalább négy óra.”

17.

Az 592 g. cikkben az „592a. cikk c)–m) pontja” szövegrész helyébe az „592a. cikk c)–p) pontja” szövegrész lép.

18.

A IV. cím 2. fejezete a következő 786. cikkel egészül ki:

„786. cikk

(1)   A Vámkódex 161. cikkének (1) bekezdése szerinti kiviteli eljárás a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítandó közösségi áruk esetében alkalmazandó.

(2)   A kiviteli nyilatkozatra vonatkozóan e fejezetben megállapított alakiságok alkalmazandók abban az esetben is, ha

a)

közösségi árukat olyan, a Közösség vámterületén belüli területre, illetve területről kell szállítani, ahol a 2006/112/EK, illetve a 2008/118/EK tanácsi irányelv nem alkalmazandó;

b)

közösségi árukat repülési és hajózási készletekként adómentesen szállítanak, függetlenül a légi jármű vagy a hajó úti céljától.

Az a) és a b) pontban említett esetekben azonban nem szükséges feltüntetni a kiviteli nyilatkozatban a 30A. mellékletben a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan meghatározott adatokat.”

19.

A 792a. cikk (2) bekezdésében a „793a. cikk (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „793. cikk (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában” szövegrész lép.

20.

A 793. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett esetekben, amikor az egyetlen fuvarozási szerződés alapján átvett áruk a Közösség vámterületéről történő kiléptetés tényleges helye szerinti vámhivatalba érkeznek, a fuvarozó kérésre közli az adott hivatallal az alábbi adatok valamelyikét:

a)

a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási szám, ha van ilyen; vagy

b)

az érintett árukra vonatkozó egyetlen fuvarozási szerződés vagy kiviteli nyilatkozat példánya; vagy

c)

az egyedi szállítmányhivatkozási szám vagy a fuvarokmány hivatkozási száma, valamint a csomagok száma és – konténerben történő szállítás esetén – a berendezés azonosító száma; vagy

d)

az egyetlen fuvarozási szerződésre vagy az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállítására vonatkozó, az árukat átvevő személy adatfeldolgozó rendszerében vagy valamely más kereskedelmi adatfeldolgozó rendszerben szereplő információk.”

21.

A 793a. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

22.

A 793c. cikket el kell hagyni.

23.

A 796c. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási számot.”

24.

A 796d. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 793. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjában foglaltak sérelme nélkül, a kiléptető vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy a vám elé állított áruk megfelelnek a nyilatkozatban szereplő áruknak, és felügyelnie kell az áruknak a közösségi vámterületről való tényleges kiléptetését. Az áruk vizsgálatát a kiléptető vámhivatal a kiviteli vámhivataltól kapott és az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló »Előzetes kiviteli jelentés« üzenet felhasználásával végzi el.

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a vámfelügyelet gyakorlása az olyan esetekben, amikor az árukat kirakodják egy adott szállítóeszközről és átadják egy másik, azokat birtokló személynek, majd berakodják őket egy másik szállítóeszközre, amely a kiléptető vámhivatalnál történő vám elé állítás után kiszállítja az árukat a Közösség vámterületéről, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

Az áruk birtokosa legkésőbb az áruk átadásakor közli az áruk következő birtokosával az egyedi szállítmányhivatkozási számot vagy a fuvarokmány hivatkozási számát, valamint a csomagok számát vagy – konténerben történő szállítás esetén – a berendezés azonosító számát, továbbá a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási számot, amennyiben kiadtak ilyet. Ezen adatok közlése történhet elektronikus úton és/vagy kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszerek és eljárások alkalmazásával, illetve – amennyiben ezek egyike sem áll rendelkezésre – bármely más módon. Az árukat átvevő személy legkésőbb az átvételkor rögzíti az árukat közvetlenül előtte birtokló személy által közölt adatokat.

b)

A fuvarozó addig nem rakodhatja be a Közösség vámterületén kívülre szállítandó árukat, amíg rendelkezésére nem állnak az a) pontban említett információk.

c)

A fuvarozó az a) pontban említett információk benyújtása útján értesíti a kiléptető vámhivatalt az áruk kilépéséről, kivéve, ha a szóban forgó információk a meglévő kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszereken vagy eljárásokon keresztül már hozzáférhetők a vámhatóságok számára. Ez az értesítés lehetőség szerint valamely meglévő manifeszt vagy más, fuvarozással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség részét képezi.

A második albekezdés alkalmazásában »fuvarozó« az a személy, aki az árukat a Közösség vámterületéről kiszállítja, vagy aki az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállításáért a felelősséget viseli. Mindazonáltal:

kombinált szállítás esetén, amikor a Közösség vámterületét elhagyó tényleges szállítóeszköz csupán egy másik, olyan szállítóeszközt szállít, amely, miután a tényeges szállítóeszköz megérkezett rendeltetési helyére, maga is saját erőből tényleges szállítóeszközként kezd mozogni, akkor fuvarozón az a személy értendő, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amelyik a Közösség vámterületét elhagyó szállítóeszköznek a maga rendeltetési helyére történő megérkezését követően saját erőből mozog,

a tengeri vagy légi fuvarozás azon eseteiben, amikor szállítóeszköz-megosztási vagy szerződéses megállapodás van hatályban, a fuvarozó az a személy, aki az árunak a Közösség vámterületéről való tényleges fuvarozására vonatkozóan szerződéses kötelezettséget vállalt, és hajóraklevelet vagy légi fuvarlevelet állított ki.”

b)

a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A 792a. cikkben foglaltak sérelme nélkül, ha a kivitelre bejelentett árukat időközben már nem kívánják kiszállítani a Közösség vámterületéről, az a személy, aki az árukat elszállítja a kiléptető vámhivataltól azzal a céllal, hogy azokat valamely, a Közösség vámterületén található helyre fuvarozza, benyújtja a kiléptető vámhivatalnak az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat bármilyen formában meg lehet adni.”

25.

A 796da. cikk (4) bekezdésében az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a kőolaj- vagy földgázkitermelésre szolgáló fúró- vagy termelési platformokra, illetve a szélturbinákba szállított áruról a gazdasági szereplő által vezetett nyilvántartással.”

26.

A 841. cikk (1) bekezdésében a „787–796e. cikket” szövegrész helyébe a „786. cikk (1) bekezdését, és (2) bekezdésének b) pontját, valamint a 787–796e. cikket” szövegrész lép.

27.

A 841a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„841a. cikk

(1)   A Vámkódex 182. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában meghatározottaktól eltérő esetekben az újrakivitelt kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásával, a 842a–842e. cikkben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni, kivéve, ha e követelmény alól a 842a. cikk (3) vagy (4) bekezdése mentességet ad.

(2)   Azokban az esetekben, amikor átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt áruk újrakivitelére kerül sor, és ehhez nincs szükség vámáru-nyilatkozatra vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra, az újrakivitelről az áruknak a vámhatóságok által előírt formában történő kiléptetését megelőzően értesíteni kell az azon hely szerint illetékes vámhivatalt, ahonnan az áruk a Közösségi vámterületén kívülre kerülnek.

A (3) bekezdésben említett személy saját kérésére engedélyt kap arra, hogy az értesítés egy vagy több adatát módosítsa. Azt követően, hogy az értesítésben szereplő áruk elhagyták a Közösség vámterületét, már nem hajtható végre ilyen módosítás.

(3)   A (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítést a fuvarozónak kell megküldenie. Az átmeneti megőrzésre igénybe vett létesítmény üzemeltetőjének, az I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen található raktárlétesítmény üzemeltetőjének vagy bármely más, az áruk vám elé állítására képes személynek kell azonban benyújtania az értesítést abban az esetben, ha a fuvarozó előzetesen tájékoztatást kapott arról, hogy az e bekezdés második mondatában említett személy benyújtja az értesítést, és ehhez szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta. A kiléptető vámhivatal ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezheti, hogy a fuvarozó szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta, és az értesítés benyújtása az ő tudtával történt.

A fuvarozó fogalmának meghatározását illetően a 796d. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését kell alkalmazni.

(4)   Azokban az esetekben, amikor a (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítést követően az árukat mégsem kívánják már kiszállítani a Közösség vámterületéről, a 796d. cikk (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.”

28.

A 842a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„842a. cikk

(1)   A (3) és a (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, amennyiben az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállításához nincs szükség vámáru-nyilatkozatra, a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a kiléptető vámhivatalnál kell benyújtani.

(2)   E fejezet alkalmazásában a »kiléptető vámhivatal«:

a)

az azon hely szerint illetékes vámhivatal, ahonnan az áruk a Közösség vámterületén kívülre kerülnek; vagy

b)

amennyiben az áruk légi vagy tengeri úton hagyják el a Közösség vámterületét, az azon hely szerint illetékes vámhivatal, ahol az árukat berakodják arra a hajóra vagy légi járműre, amelyen valamely, a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítják őket.

(3)   Nem kell benyújtani kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot akkor, ha az abban feltüntetendő adatok szerepelnek valamely elektronikus árutovábbítási nyilatkozatban, feltéve, hogy a rendeltetési vámhivatal megegyezik a kiléptető vámhivatallal vagy a Közösség vámterületén kívül van.

(4)   Nem szükséges kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a következő esetekben:

a)

az 592a. cikkben felsorolt mentesítések;

b)

ha az árukat valamely, a Közösség vámterületén lévő kikötőben vagy repülőtéren rakodják be, és az érintett áruk rendeltetési helye egy másik közösségi kikötő vagy repülőtér, feltéve, hogy a kiléptető vámhivatalnak kérésre megfelelő bizonyítékot bocsátanak rendelkezésére – kereskedelmi, kikötői vagy fuvarozási árujegyzék vagy rakományjegyzék formájában – a kirakodás tervezett helyére vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az érintett árukat szállító hajónak vagy légi járműnek ki kell kötnie, illetve le kell szállnia valamely, a Közösség vámterületén kívül található kikötőben vagy repülőtéren, és az áruknak a hajó vagy a légi jármű fedélzetén kell maradniuk a szóban forgó kikötőben vagy repülőtéren való tartózkodás ideje alatt;

c)

ha az árukat egy adott kikötőben vagy repülőtéren nem rakodják ki arról a szállítóeszközről, amely azokat a Közösség vámterületére beszállította és onnan ki is fogja szállítani;

d)

ha az árukat valamely, a Közösség vámterületén belüli előző kikötőben vagy repülőtéren rakodták be, és azon a szállítóeszközön maradnak, amely kiszállítja őket a Közösség vámterületéről;

e)

ha az átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt árukat az őket az adott átmeneti megőrzési raktárba vagy vámszabad területre fuvarozó szállítóeszközről egyazon vámhivatal felügyelete mellett átrakodják arra a hajóra, repülőgépre vagy vonatra, amely azután az említett átmeneti megőrzési raktárból vagy vámszabad területről kiszállítja őket a Közösség vámterületéről, feltéve, hogy

i.

az átrakodásra attól az időponttól számítva tizennégy naptári napon belül kerül sor, amikor az árukat átmeneti megőrzés alá helyezés vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen való elhelyezés céljából vám elé állították; rendkívüli körülmények fennállása esetén a vámhatóságok meghosszabbíthatják ezt az időszakot a szóban forgó körülmények elhárítása érdekében;

ii.

a vámhatóságok rendelkeznek az árukra vonatkozó információkkal; és

iii.

a fuvarozó tudomása szerint nincs változás az áruk rendeltetési helyét és a címzettet illetően;

f)

ha az átmeneti megőrzésre szolgáló létesítmény üzemeltetőjének, a fuvarozónak vagy a kikötő/repülőtér üzemeltetőjének adatfeldolgozó rendszerén vagy egyéb, a vámhatóságok által előzetesen jóváhagyott kereskedelmi adatfeldolgozó rendszeren keresztül a kiléptető vámhivatal rendelkezésére áll annak bizonyítéka, hogy a Közösség vámterületéről kiszállítandó áruk már szerepeltek valamely, a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatait tartalmazó vámáru-nyilatkozatban.

A 842d. cikk (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, az a)–f) pontban említett esetekben a vámellenőrzések során figyelembe kell venni a helyzet különleges jellegét.

(5)   A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot – amenynyiben szükség van ilyenre – a fuvarozónak kell benyújtania. Az átmeneti megőrzésre igénybe vett létesítmény üzemeltetőjének, az I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen található raktárlétesítmény üzemeltetőjének vagy bármely más, az áruk vám elé állítására képes személynek kell azonban benyújtania ezt a nyilatkozatot abban az esetben, ha a fuvarozó előzetesen tájékoztatást kapott arról, hogy az e bekezdés második mondatában említett személy benyújtja a nyilatkozatot, és ehhez szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta. A kiléptető vámhivatal ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezheti, hogy a fuvarozó szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta, és a nyilatkozat benyújtása az ő tudtával történt.

A fuvarozó fogalmának meghatározását illetően a 796d. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését kell alkalmazni.

(6)   Azokban az esetekben, amikor kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását követően az árukat mégsem kívánják már kiszállítani a Közösség vámterületéről, a 796d. cikk (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.”

29.

A 842d. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha olyan árukat szállítanak ki a Közösség területéről, amelyekre kiterjed a 842a. cikk (4) bekezdésében a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozó követelmény tekintetében biztosított mentesítések valamelyike, a kockázatelemzést szükség esetén az áruk vám elé állításakor kell elvégezni, az árukra vonatkozó okmányok vagy egyéb információ alapján.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 1–13. és 15–29. pontjában foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Azokban az esetekben azonban, amikor a kiviteli művelet 2011. január 1. előtt, a 793c. cikk (1) bekezdése szerinti adminisztratív kísérőokmány alapján kezdődött meg, a kiléptető vámhivatal a 793c. cikkben megállapított intézkedéseket az említett időpontban és azután is alkalmazza.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(2)  HL L 117., 2005.5.4., 13. o.

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  HL L 91., 2009.4.3., 14. o.

(5)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.

(6)  HL L 329., 2008.12.6., 1. o.

(7)  HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

(8)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(9)  HL L 9., 2009.1.14., 12. o.

(10)  HL L 276., 1992.9.19., 1. o.

(11)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.”

(12)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(13)  HL L 9., 2009.1.14., 12. o.”


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/19


A BIZOTTSÁG 431/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

70,0

MK

66,4

TN

71,5

TR

61,3

ZZ

67,3

0707 00 05

MA

46,5

MK

52,3

TR

118,3

ZZ

72,4

0709 90 70

TR

121,1

ZZ

121,1

0805 10 20

EG

55,7

IL

54,7

MA

51,0

PY

48,3

TN

51,1

TR

49,3

ZA

73,7

ZZ

54,8

0805 50 10

AR

94,0

BR

117,8

TR

87,6

ZA

74,1

ZZ

93,4

0808 10 80

AR

85,3

BR

75,2

CA

69,6

CL

80,9

CN

81,8

MK

26,7

NZ

114,3

US

122,8

UY

77,5

ZA

84,8

ZZ

81,9


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/21


A BIZOTTSÁG 432/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet XVI. mellékletében említett termékek világpiaci ára és a közösségi piacon érvényesülő ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej- és tejtermékágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

A Dominikai Köztársaság vonatkozásában az export-visszatérítéseket differenciálták, hogy az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor behozatalának védelméről szóló, a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodásnak (3) megfelelő vámcsökkentést számításba lehessen venni. A Dominikai Köztársaságban a piaci helyzet megváltozása miatt, amelyet a tejpor tekintetében fokozódó verseny jellemez, a kvótát már nem használják ki teljesen. A kvóta teljes kihasználásának érdekében a Dominikai Köztársaság vonatkozásában alkalmazott export-visszatérítések differenciálását indokolt megszüntetni.

(5)

A 326/2010/EU bizottsági rendelet (4) amely módosítja a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK rendeletet (5) – felvett bizonyos, sajtra vonatkozó termékkódokat a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájába. Ezért ezeket a kódokat fel kell venni e rendelet mellékletébe.

(6)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet melléklete megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 164. cikke szerinti export-visszatérítésben részesíthető termékeket és a visszatérítések összegét, az 1187/2009/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikkében előírt feltételek mellett.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 218., 1998.8.6., 45. o.

(3)  HL L 218., 1998.8.6., 46. o.

(4)  HL L 100., 2010.4.22., 1. o.

(5)  HL L 366., 1987.12.24., 1. o.

(6)  HL L 318., 2009.12.4., 1. o.


MELLÉKLET

A tejre és tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítések 2010. május 21-től

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

0401 30 31 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 31 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 31 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 91 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 11 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 19 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 99 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 17 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9350

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9600

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 10 9370

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 30 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 99 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 99 10 9350

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 99 31 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 11 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 33 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9310

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9340

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9370

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 21 9120

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 21 9160

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9120

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9130

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9140

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9150

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 81 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9110

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9130

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9150

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9170

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 11 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 11 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 19 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 50 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 50 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 90 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 20 90 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 20 90 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 90 10 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 90 90 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9640

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9650

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9830

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9850

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9913

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9915

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9917

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9919

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9730

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9950

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9700

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9950

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 40 50 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 40 90 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 13 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 15 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 17 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 21 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 23 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 25 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 27 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 29 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 29 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 32 9119

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 35 9190

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 35 9990

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 37 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 61 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 63 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 63 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 69 9910

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 73 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 75 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 78 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 78 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 79 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 81 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 85 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 85 9970

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9200

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9951

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9971

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9973

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9974

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9975

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9979

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 88 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 88 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

A rendeltetési helyek a következők:

L20

:

Valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), Liechtenstein és az Amerikai Egyesült Államok;

b)

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár;

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.

L04

:

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Koszovó (), Montenegró, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

L40

:

Valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: L04, Andorra, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), az Amerikai Egyesült Államok, Horvátország, Törökország, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Dél-Afrika;

b)

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer-szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár;

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.


(1)  Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. sz. határozata szerint.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/25


A BIZOTTSÁG 433/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. május 18-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2010. május 18-án lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének a) és b) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3)  HL L 325., 2007.12.11., 69. o.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/26


A BIZOTTSÁG 434/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. május 18-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2010. május 18-án lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének c) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3)  HL L 325., 2007.12.11., 69. o.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/27


A BIZOTTSÁG 435/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének p) pontjában említett és I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és az Unión belüli árai közötti különbség fedezésére export-visszatérítést biztosít abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, amelyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, mely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke második bekezdésének a) albekezdése szerint minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áru formájában exportált egyes tejtermékek esetében nagy visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni e veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének ellehetetlenülése nélkül. E termékek tekintetében a visszatérítések előzetes megállapításához egyedi visszatérítési ráták rögzítése módot ad e két cél teljesítésére.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a közös mezőgazdasági piacszervezésről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 100. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható az Unióban előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(8)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában exportált, az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének XVI. részében felsorolt alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítési módját e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre 2010. május 21-i vonatkozó visszatérítési ráták  (1)

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

ex 0402 10 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint az 1,5 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 2):

 

 

a)

3501-es KN-kóddal jelölt termékek kivitelekor

b)

egyéb termékek kivitelekor

0,00

0,00

ex 0402 21 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint a 26 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 3)

0,00

0,00

ex 0405 10

Súly szerint 82 % zsírtartalmú vaj (PG 6):

 

 

a)

2106 90 98 KN-kóddal jelölt, 40 % vagy nagyobb súlyú tejzsírt tartalmazó termékek kivitelekor

0,00

0,00

b)

egyéb termékek kivitelekor

0,00

0,00


(1)  Az ebben a mellékletben meghatározott mértékek nem alkalmazhatók a következő helyekre irányuló exportra:

a)

harmadik országok: Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánváros Állam), Liechtenstein, valamint azok a Svájci Államszövetségbe exportált áruk, amelyek fel vannak sorolva a Svájci Államszövetség és az Európai Unió között 1972. július 22-én létrejött megállapodáshoz csatolt 2. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában;

b)

az Európai Unió tagállamainak azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia települések, Helgoland, Grönland, Feröer-szigetek, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek fölött a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

európai területek, amelyek külkapcsolataiért egy tagállam felelős, és amelyek nem képezik részét a közösségi vámterületnek: Gibraltár;

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/30


A BIZOTTSÁG 436/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 143. cikkére,

tekintettel az ovalbuminra és laktalbuminra (2) vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 2009. július 7-én 614/2009/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 181., 2009.7.14., 8. o.

(3)  HL L 145., 1995.6.29., 47. o.


MELLÉKLET

a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. május 20-i bizottsági rendelethez

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 10

Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva,

121,5

0

AR

122,5

0

TH

0207 12 90

Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva,

124,5

0

BR

116,3

1

AR

0207 14 10

Gallus domesticus darabolva, csont nélkül, fagyasztva,

206,8

28

BR

218,9

24

AR

294,2

2

CL

0207 14 60

Csirkecomb, fagyasztva

102,7

12

BR

0207 25 10

Tisztított és bontott, 80%-os pulyka, fagyasztva

146,0

4

BR

0207 27 10

Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva

242,1

16

BR

293,9

1

CL

0408 11 80

Tojássárgája

327,8

0

AR

0408 91 80

Tojás, héj nélkül, szárítva

343,8

0

AR

1602 32 11

Kakas- vagy tyúkkészítmény főzés nélkül

283,0

1

BR

311,4

0

TH

3502 11 90

Szárított tojásfehérje

561,5

0

AR


(1)  Az 1833/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) megállapított nómenklatúra. A »ZZ« kód jelentése »egyéb származási hely«.”


HATÁROZATOK

21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/32


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

az Ausztriában fennálló túlzott hiányról

(2010/282/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Ausztria által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet állapítja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdésével –, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság megállapította, hogy Ausztriában túlzott hiány áll fenn. Ezért a Bizottság 2009. november 11-én Ausztria vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Ausztria esetében ez az általános értékelés ebben a határozatban rögzített megállapításokat eredményezi.

(7)

Az osztrák hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján az osztrák államháztartási hiány 2009-ben a GDP 3,9 %-a lesz, tehát túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem marad közel. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a referenciaérték tervezett túllépése a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kivételesnek tekinthető, és elsősorban a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételeinek megfelelő jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az osztrák reál-GDP 2009-ben erősen, 3,7 %-kal zsugorodik. A visszaesés az exportorientált feldolgozóipar magánberuházásainak és külföldi forgalmának a hirtelen csökkenését tükrözi, ami viszont a globális pénzügyi és gazdasági válságra vezethető vissza, különösen a fő kereskedelmi partnerek (euroövezet, Közép- és Kelet-Európa) sokkal alacsonyabb növekedési kilátásaira. A referenciaérték tervezett túllépése továbbá nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az idei évben hozott költségvetési intézkedéseket figyelembe véve a hiány 2010-ben 5,5 %-ra nő, 2011-ben pedig 5,3 %-ra csökken, változatlan politikát feltételezve. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

Az osztrák hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján a bruttó államadósság aránya 2008 óta meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, 2009-ben a tervek szerint a GDP 68,2 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a GDP-arányos adósságráta ezután tovább nő, 2010-ben 73,9 %-ra, 2011-ben pedig 77 %-ra. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek, és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Ausztria esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az ezen határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből következik, hogy Ausztriában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje az Osztrák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  Az Ausztriára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/34


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Belgiumban fennálló túlzott hiányról

(2010/283/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Belgium által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet állapítja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése –, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság megállapította, hogy Belgiumban túlzott hiány áll fenn. A Bizottság ezért 2009. november 11-én Belgium vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Belgium esetében ez az általános értékelés ebben a határozatban rögzített megállapításokat eredményezi.

(7)

A belga hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján a belga államháztartási hiány 2009-ben a GDP 5,9 %-a lesz, tehát túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem marad közel. A referenciaérték tervezett túllépése a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kivételesnek tekinthető, és egyebek mellett elsősorban a Szerződésben és a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott feltételeket teljesítő jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a GDP 2009-ben 2,9 %-kal csökken, 2010-ben pedig 0,6 %-kal nő. Ezenkívül, a 2009. őszi előrejelzés alapján az is megállapítható, hogy a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel a hiány a már bejelentett konszolidációs intézkedéseket figyelembe véve 2010-ben és 2011-ben várhatóan a GDP 5,8 %-án állandósul. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A bruttó államadósság folyamatosan csökkent, 1993-ban még a GDP 134 %-át, 2007-ben már csak 84 %-át tette ki. A pénzügyi szektor stabilizálását szolgáló műveletek miatt a GDP-arányos adósságráta 2008-ban csaknem 90 %-ra emelkedett, tehát jóval meghaladta a 60 %-os referenciaértéket. A belga hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján a bruttó államadósság aránya 2009-ben a GDP 97,6 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az adósságráta a 2009. évi mintegy 97 %-ról 2010-ben 101 %-ra, 2011-ben 104 %-ra nő. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek, és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Belgium esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az ezen határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből következik, hogy Belgiumban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Belga Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Belgiumra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode=_m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/36


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Cseh Köztársaságban fennálló túlzott hiányról

(2010/284/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikke (13) bekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Cseh Köztársaság észrevételeire,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK tanácsi rendelet állapítja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése –, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy a Cseh Köztársaságban túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság a Cseh Köztársaság vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. A Cseh Köztársaság esetében ez az általános értékelés ebben a határozatban rögzített megállapításokat eredményezi.

(7)

A cseh hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a cseh államháztartási hiány 2009-ben a tervek szerint eléri a GDP 6,6 %-át, így jóval a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felett van. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése alapján a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető. Többek között a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett súlyos gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a 2008-as 2,5 %-os pozitív növekedés után 2009-ben a reál-GDP 4,8 %-os csökkenése várható, ami nagyrészt a világméretű gazdasági válság hatását tükrözi. Bár az államháztartási hiány növekedése csak 2008-ban kezdődött, a strukturális romlás már korábban, a kedvező gazdasági időszakban megindult. Emellett a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2010-ben eléri a GDP 5,5 %-át, 2011-ben pedig – változatlan politikát feltételezve – a GDP 5,7 %-át. Az előrejelzés figyelembe veszi a 2010-ben még hatályban lévő válságkezelő intézkedések hatását (a GDP körülbelül 0,7 %-át kitevő két intézkedés tartós jellegű), valamint a cseh hatóságok által 2009 októberében elfogadott, 2010-re vonatkozó költségvetési konszolidációs csomagot. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A cseh hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, és a tervek szerint 2009-ben a GDP 35,5 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az adósság aránya várhatóan gyorsan nő, és változatlan politikát feltételezve 2011-ben eléri a GDP 44 %-át.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. A Cseh Köztársaság esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az említett határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy a Cseh Köztársaságban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Cseh Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Cseh Köztársaságra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/38


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Németországban fennálló túlzott hiányról

(2010/285/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Németország által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK tanácsi rendelet állapítja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése –, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság megállapította, hogy Németországban túlzott hiány áll fenn. A Bizottság ezért 2009. november 11-én Németország vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Németország esetében ez az általános értékelés ebben a határozatban rögzített megállapításokat eredményezi.

(7)

A német hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján a német államháztartási hiány 2009-ben a GDP 3,7 %-a lesz, így túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem marad közel. A referenciaérték tervezett túllépése a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kivételesnek tekinthető. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a német reál-GDP növekedése 2009-ben erősen, 5 %-kal zsugorodik. A referenciaérték tervezett túllépése továbbá nem tekinthető átmenetinek, mivel a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az idei évben hozott, a 2010. és 2011. évi költségvetést érintő intézkedések miatt a hiány 2010-ben a GDP 5 %-ára nő, majd 2011-ben a GDP 4,6 %-ára csökken, változatlan politikát feltételezve. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A német hatóságok által 2009 októberében szolgáltatott adatok alapján a bruttó államadósság aránya (amely 2002 óta meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket) 2009-ben a tervek szerint a GDP 74,2 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az adósságráta tovább emelkedik 2009-ben a GDP 73,1 %-ára, 2011-ben pedig eléri a GDP 79,7 %-át. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek, és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Németország esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az ezen határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből következik, hogy Németországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Németországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/40


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

az Olaszországban fennálló túlzott hiányról

(2010/286/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Olaszország által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet állapítja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának gyors visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikke (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése –, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság megállapította, hogy Olaszországban túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság Olaszország vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Olaszország esetében ez az általános értékelés ebben a határozatban rögzített megállapításokat eredményezi.

(7)

Az olasz hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján az államháztartási hiány Olaszországban 2009-ben a tervek szerint eléri a GDP 5,3 %-át, tehát jóval túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető. Elsősorban a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint Olaszországban a reál-GDP a 2008-as 1 %-os csökkenés után 2009-ben 4,7 %-kal szűkül. 2010-re mérsékelt élénkülés várható, amely 2011-ben erősödik. Emellett a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel az előrejelzés alapján a hiány 2010-ben tovább emelkedik, majd változatlan politikát feltételezve 2011-ben csak csekély mértékben csökken Az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban, a válságra reagálva bevezetett, egymást követő gazdaságélénkítő csomagok keretében hozott (az alacsony jövedelmű csoportok és az alapvető ipari ágazatok támogatását célzó) diszkrecionális intézkedések várhatóan nem terhelik jelentősen az államháztartás egyenlegét, mivel – az olasz hatóságok szerint – azok teljes mértékű finanszírozása főként a meglévő eszközök újraelosztása révén történik. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

Az olasz hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság már a gazdasági és monetáris unió III. szakaszának kezdete előtt jóval a GDP 60 %-ában kifejezett referenciaérték fölött volt és 2009-ben a tervek szerint GDP 115,1 %-át teszi ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése azt vetíti előre, hogy az adósságállomány 2011-ben tovább növekedik 117,8 %-ra. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek, és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Olaszország esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az említett határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből következik, hogy Olaszországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje az Olasz Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  Az Olaszországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum a következő weboldalon található: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/42


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Hollandiában fennálló túlzott hiányról

(2010/287/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Hollandia által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) szintén az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkét – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke lett – végrehajtó rendelkezéseket állapít meg. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése lett – a Bizottság véleményt terjesztett a Tanács elé, ha úgy ítélte meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány állt fenn vagy következhetett be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése lett – szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése lett – megállapította, hogy Hollandiában túlzott hiány állt fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság Hollandia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Hollandia esetében ez az általános értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A holland hatóságok által 2009. októberben bejelentett adatok alapján a hollandiai államháztartási hiány a tervek szerint 2009-ben eléri a GDP 4,8 %-át, tehát túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és nem marad ahhoz közel. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető, és elsősorban a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételeinek megfelelő jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a GDP 2009-ben várhatóan 4,5 %-kal szűkül, 2010-ben pedig mindössze ¼ %-kal növekedik. Továbbá, szintén a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése alapján, a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel az államháztartási hiány várhatóan a 2009-ben a GDP 4,7 %-át kitevő értékről 2010-ben a GDP 6,1 %-ára emelkedik, mielőtt 2011-ben kissé csökkenne, a GDP 5,6 %-ára, a szokásos változatlan politikát feltételezve. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A holland hatóságok által 2009. októberében bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatti, 2009-ben a GDP 59,7 %-a (4). A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a bruttó államadósság 2009-ben várhatóan eléri a GDP 59,8 %-át, majd 2010-ben megközelítőleg a GDP 66 %-ára, 2011-ben pedig a GDP 70 %-ára emelkedik, azaz meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. Ez a növekedés nagyrészt az elsődleges egyenleg várt jelentős romlásából ered.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Hollandia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az említett határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Hollandiában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak Hollandia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  Minden, a Hollandiában fennálló túlzott hiányra vonatkozó eljárással kapcsolatos dokumentum megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2

(4)  Ez az adat nem tartalmazza a kormány által az ING számára létrehozott illikvid eszközökre képzett hitelkeretet, amely megközelítőleg a GDP 3,5 %-át teszi ki (21 milliárd EUR).


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/44


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Portugáliában fennálló túlzott hiányról

(2010/288/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Portugália által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) szintén az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkét – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke lett – végrehajtó rendelkezéseket állapít meg. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának gyors visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése lett – a Bizottság véleményt terjesztett a Tanács elé, ha úgy ítélte meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány állt fenn vagy következhetett be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése lett – szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdése lett – megállapította, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn. Ezért a Bizottság 2009. november 11-én Portugália vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Portugália esetében ez az általános értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A portugál hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a portugáliai államháztartási hiány a tervek szerint 2009-ben eléri a GDP 5,9 %-át, így jóval meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető. Többek között a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű 2009. évi gazdasági visszaesés következménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az éves GDP 2009-ben 2,9 %-kal szűkül, majd 2010-ben 0,3 %-kal növekszik. Továbbá a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány – az említett évre már elfogadott intézkedéseket figyelembe véve – 2010-ben a GDP 8 %-ára növekszik. Annak ellenére, hogy a 2009. évi válsághoz kapcsolódó rendkívüli intézkedések nem folytatódnak, a fennmaradó recesszió, az automatikus stabilizátorok működése és a kamatkiadások jelentős növekedése miatt 2010-ben és 2011-ben nem várható a költségvetési helyzet javulása. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A portugál hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság (amely 2005 óta meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket) 2009-ben várhatóan a GDP 74,5 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság az előrejelzés időszakában várhatóan jelentősen növekszik, 18 százalékponttal, a 2008-as 66,3 %-ról 2011-ben 91,1 %-ra. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében az adósságarány nem tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek, és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek. A Szerződés adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Portugália esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az említett határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Portugáliára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/46


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Szlovéniában fennálló túlzott hiányról

(2010/289/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére, összefüggésben 126. cikke (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Szlovénia által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet szintén az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkét – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke lett – végrehajtó rendelkezéseket állapít meg. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése értelmében – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése lett – a Bizottság véleményt terjesztett a Tanács elé, ha úgy ítélte meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány állt fenn vagy következhetett be. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése lett – szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével összhangban – amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikk ének (4) bekezdése lett – megállapította, hogy Szlovéniában túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság Szlovénia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Szlovénia esetében ez az általános értékelés az e határozatban foglalt megállapításokat eredményezi.

(7)

A szlovén hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a szlovéniai államháztartási hiány 2009-ben a tervek szerint eléri a GDP 5,9 %-át, tehát meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket és nem marad közel hozzá. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető, és többek között a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint a reál-GDP növekedése, amely 2007 és 2008 között felére csökkent, 2009-ben várhatóan erősen negatív lesz (– 7,4 %). Bár Szlovénia költségvetési eredményei a közelmúltban, amikor a gazdasági feltételek még kedvezőek voltak, a költségvetésben tervezettnél nagyobb mértékű bevételnövekedésnek köszönhetően jól alakultak, a költségvetés végrehajtását a túlköltekezés jellemezte. Emellett a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, mivel a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány a GDP 6,3 %-át kitevő 2009-es szintről – változatlan politikát feltételezve – 2011-re a GDP 7 %-a körülire nő, míg a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint ismét mérsékelten pozitív növekedést mutat majd. Ez a feltételezés figyelembe veszi, hogy a kormány tervei szerint a legtöbb rendkívüli jellegű, az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott, a válsághoz kapcsolódó intézkedést, amelyek 2009-ben közel a GDP 1¼ %-át teszik ki, 2010-ben és 2011-ben fokozatosan megszüntetik. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A szlovén hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a szlovéniai államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, 2009-ben a tervek szerint a GDP 34,2 %-át teszi ki. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint az adóssághányad változatlan politikát feltételezve tovább emelkedne, és 2011-re körülbelül a GDP 48 %-át tenné ki.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Szlovénia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az ezen határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Szlovéniában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovén Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Szlovéniára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/48


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a Szlovákiában fennálló túlzott hiányról

(2010/290/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikkének (6) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikkének (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Szlovákia által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A 1467/97/EK rendelet tartalmaz továbbá az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének – végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

A Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul, továbbá azt, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (5) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (5) bekezdése – értelmében a Bizottság véleményt terjeszt a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A korábbi Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (3) bekezdése – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése – szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (4) bekezdésével – az időközben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (4) bekezdésével – összhangban megállapította, hogy Szlovákiában túlzott hiány áll fenn. Ezért 2009. november 11-én a Bizottság Szlovákia vonatkozásában ennek megfelelő véleményt terjesztett a Tanács elé (3).

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Szlovákia esetében ez az általános értékelés az e határozatban szereplő megállapításokat eredményezi.

(7)

A szlovák hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a szlovákiai államháztartási hiány a tervek szerint 2009-ben eléri a GDP 6,3 %-át, így jóval meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek tekinthető. E túllépés – többek között – főként a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételeinek megfelelő súlyos gazdasági visszaesés eredménye. A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése a reál-GDP 5,8 %-kal történő zsugorodását vetíti előre 2009-re. Míg a 3 %-os referenciaérték túllépése elsősorban a gazdasági visszaesés súlyosságát tükrözi, kialakulásához a strukturális egyenleg 2005 óta bekövetkezett számottevő romlása is hozzájárult. Emellett a referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek, hiszen a Bizottság szolgálatainak 2009-es előrejelzése azt vetíti előre, hogy változatlan politikát feltételezve az államháztartási hiány 2010-ben eléri a GDP 6 %-át. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

A szlovák hatóságok által 2009 októberében bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, és a tervek szerint 2009-ben a GDP mintegy 30 %-a lesz. A Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzése szerint az adósság aránya gyorsan fog növekedni, és változatlan politikát feltételezve 2011-ben eléri a GDP 42,7 %-át.

(9)

A Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban a Bizottság jelentésében kellő figyelmet szentelt a rendszerszerű nyugdíjreformoknak, amelyek kötelező teljes tőkefedezeti pillért is tartalmazó többpilléres rendszert vezetnek be. Ezeknek a reformoknak a végrehajtása átmenetileg a költségvetési egyenleg romlásával jár, az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága azonban egyértelműen javul. A szlovák hatóságok becslései alapján e reform nettó költségei a 2009–2011 közötti időszakban a GDP 1,1 %-át teszik ki, és 2012-ben a GDP 1,2 %-ára emelkednek. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően ezeket a költségeket lineárisan csökkentve, egy átmeneti időszakon át lehet figyelembe venni, és csak abban az esetben, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez. Mivel a hiány 2009–2011 között nem marad közel a referenciaértékhez, a nyugdíjreform költségét nem lehet figyelembe venni.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően az „érdemleges tényezők” csak akkor vehetők figyelembe az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (6) bekezdése szerint túlzott hiány fennállását megállapító határozatban, ha a kettős feltétel – vagyis hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti – teljes mértékben teljesül. Szlovákia esetében ez a kettős feltétel nem teljesül, ezért az említett határozathoz vezető lépések során érdemleges tényezők figyelembevételére nem kerül sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből következik, hogy Szlovákiában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovák Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  A Szlovákiára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/economy_finance/netstartsearch/pdfsearch/pdf.cfm?mode = _m2


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/50


A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. január 19.)

a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás eredményeként Görögország által foganatosított eredményes intézkedések, illetve azok elmulasztásának megállapításáról

(2010/291/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikkének (8) bekezdésére, összefüggésben annak 126. cikkének (13) bekezdésével és 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a Paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul. Célja volt továbbá különösen annak biztosítása, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a stabil költségvetés azonnali visszaállítását célozzák.

(4)

2009. április 27-én a Tanács az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban – a Bizottság ajánlására – határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány állt fenn (2).

(5)

A Tanács a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban 2009. április 27-én – szintén a Bizottság ajánlására – ajánlást (3) fogadott el, amelyben felszólította a görög hatóságokat, hogy legkésőbb 2010-ig vessenek véget a túlzott hiánynak azáltal, hogy hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkentik az államháztartási hiányt. A Tanács a görög kormány számára az ezzel kapcsolatos eredményes intézkedések megtételére vonatkozó határidőt 2009. október 27-ében állapította meg.

(6)

A Tanács által kért, a nemzeti elszámolási adatok és különösen az államháztartási adatok összegyűjtésének és feldolgozásának, illetve továbbításának fejlesztése terén elért előrehaladás nem kielégítő. A 2009. októberi bejelentés legújabb felülvizsgált változatát az Eurostat a görög hatóságok által bejelentett adatokat érintő jelentős bizonytalanságok miatt nem erősítette meg. A jelenlegi jogi keret által megkövetelt államháztartási adatok gyors és helyes rendelkezésre bocsátását biztosító eljárások nyilvánvalóan nem megfelelőek.

(7)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlás nyomán Görögország által a túlzott hiány 2010-ig történő megszüntetése céljából foganatosított intézkedések értékelése az alábbi következtetésekhez vezet:

a 104. cikk (7) bekezdése szerinti, 2009. áprilisi tanácsi ajánlás nyomán a görög hatóságok végrehajtották a 2009. évi költségvetési törvényben, a stabilitási program 2009. januári változatában és a 2009. márciusi kiegészítő költségvetési intézkedéscsomagban szereplő hiánycsökkentő intézkedéseket. Annak ellenére azonban, hogy a makrogazdasági feltételek a hatóságok várakozásainál erőteljesebben romlottak, az államháztartás helyzete sokkal nagyobb mértékben romlott annál, mint ami az előre jelzettnél erősebb visszaesés következtében, valamint jelentős mértékben a görög kormány által végrehajtott költségvetési politikák eredményeként várható lett volna. A kiadási oldalon a 2009-es költségvetés végrehajtása 2009-ben jelentős túlköltekezést mutat, amelynek több mint fele a munkavállalók kompenzációjával járó, a tervezettnél nagyobb mértékű kiadásoknak, valamint a megnövekedett tőkekiadásoknak tulajdonítható. A bevételi oldal tekintetében a 2009. évi költségvetés végrehajtása lényeges hiányosságokra mutat rá az adóbeszedési rendszerben, ideértve az adófizetési morált is,

2009. június 25-én a görög hatóságok további diszkrecionális hiánycsökkentő intézkedéseket jelentettek be, amelyek becsült költségvetési hatása összesen a GDP 1,25 %-ára tehető. Az intézkedések nagy részét azonban a görög hatóságok eddig nem hajtották végre, valamint az intézkedések közel a GDP egy százalékát kitevő része átmeneti jellegű (egyszeri) és többletbevétel elérésére irányul, vagyis nem áll összhangban a Tanács azon ajánlásaival, amelyek értelmében 2009-ben tartós kiadáskorlátozó intézkedésekkel kell erősíteni a költségvetési kiigazítást, főleg a kiadási oldalon,

emellett a 2009-ben végrehajtott költségvetési konszolidációs intézkedések nem elegendőek a GDP 3,7 %-át kitevő államháztartási hiánycél 2009-ben történő eléréséhez. Ezenkívül az intézkedések nem kezelik a külső egyensúlyhiányból és a görög gazdaság versenyképességének romlásából eredő kihívásokat, mint azt a Tanács ajánlotta,

a GDP-arányos államadósság becsült nagymértékű növekedése meghaladja az államháztartás nettó hitelfelvételi adatai romlásának hatását, ami a nettó hitelfelvételtől eltérő, az adósságszint változásához hozzájáruló tényezők ellenőrzése terén tett erőfeszítések nem elegendő voltára utal.

(8)

Mindezek alapján megállapítható, hogy a bevételkiesések és a túlköltekezés 2009-ben Görögország költségvetési egyenlegének jelentős romlásához vezetett, amely csak részben tulajdonítható a makrogazdasági feltételek romlásának, vagyis főként a görög hatóságok által a Tanács 2009. áprilisi, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlására válaszul hozott intézkedések elégtelen voltára vezethetők vissza,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Görögország a 2009. április 27-i tanácsi ajánlásra válaszul nem hozott eredményes intézkedéseket az abban az ajánlásban meghatározott határidőre.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 135., 2009.5.30., 21. o.

(3)  http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication14950_en.pdf


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/52


A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUPOL AFGHANISTAN/1/2010 HATÁROZATA

(2010. május 18.)

az EUPOL Afghanistan misszióvezetőjének ideiglenes kinevezéséről

(2010/292/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójáról (EUPOL Afghanistan) szóló, 2010. május 18-i 2010/279/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/279/KKBP határozat 10. cikke (1) bekezdésének értelmében a Szerződés 38. cikkének megfelelően a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot arra, hogy meghozza az EUPOL Afghanistan misszió politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot.

(2)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy a 2010. május 31-től az új misszióvezető kinevezéséig tartó időszakra jelenlegi misszióvezető-helyettest, Nigel THOMAS főhadbiztost nevezzék ki ideiglenes misszióvezetőnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság Nigel THOMAS főhadbiztost nevezi ki az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának misszióvezetőjévé a 2010. május 31-től az új misszióvezető kinevezéséig tartó időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot az új misszióvezető kinevezéséig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 18-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

C. FERNÁNDEZ-ARIAS


(1)  HL L 123., 2010.5.19., 4. o.


21.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/53


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. május 20.)

az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekre vonatkozó végrehajtási megállapodás megkötéséről

(2010/293/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 5b. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) a 98/591/EK tanácsi határozat (2) hagyta jóvá, és 1998. október 14-én lépett hatályba. A Megállapodás ötéves időszakokra megújítható (3); kibővítésére és módosítására 2008. október 14-én került sor (4).

(2)

A belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló transzatlanti kutatási együttműködés kívánatos és kölcsönös előnyökkel jár.

(3)

A tájékozódási célú megbeszélések során az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy egy végrehajtási megállapodás olyan mechanizmust jelentene, melynek segítségével egyszerűsíthető a közös tudományos-technikai tevékenység.

(4)

Sikeres végrehajtási megállapodás született a Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a belbiztonság/polgári biztonság interdiszciplináris területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekre vonatkozóan (a továbbiakban: végrehajtási megállapodás).

(5)

A végrehajtási megállapodásnak nincsenek közvetlen pénzügyi hatásai. Közös projektekkel pályáznak majd azokért a támogatásokért, melyek az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) (5) vonatkozó kutatási programjain belüli szokásos KTF- és támogatási intézkedések keretében nyújthatók. A Megállapodásnak megfelelően az európai uniós támogatást az európai partnerekre korlátozzák.

(6)

A végrehajtási megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekre vonatkozó végrehajtási megállapodás ezúton jóváhagyásra kerül.

A végrehajtási megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságért felelős biztos van felhatalmazva arra, hogy a Bizottság nevében aláírja a végrehajtási megállapodást.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 284., 1998.10.22., 37. o.

(2)  HL L 284., 1998.10.22., 35. o.

(3)  HL L 335., 2004.11.11., 7. o.

(4)  Az EU Tanácsa és az Amerikai Egyesült Államok kormányának Külügyminisztériuma közötti, 2009. május 15-i (hivatkozási szám: SGS9/06298), illetve 2009. július 6-i szóbeli jegyzékváltás útján.

(5)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.


VÉGREHAJTÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészt az Európai Bizottság, másrészt az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekről

Az EU Tanácsa és az Amerikai Egyesült Államok kormányának Külügyminisztériuma közötti, 2009. május 15-i, illetve 2009. július 6-i szóbeli jegyzékváltás útján) kibővített és módosított, az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló, 1997. december 5-én Washingtonban aláírt megállapodásnak (a továbbiakban: Megállapodás) megfelelően ezúton megkötik az Európai Bizottság (EC) és az Amerikai Egyesült Államok (US) (a továbbiakban: a felek) közötti, a belbiztonság/polgári biztonság interdiszciplináris területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekre vonatkozó végrehajtási megállapodást. Az együttműködési tevékenységeket a Megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően kell végezni. E végrehajtási megállapodás célja az ilyen jellegű tevékenységek ösztönzése, fejlesztése és elősegítése a felek között. A tevékenységeket az előnyök általános egyensúlya, az együttműködési tevékenységekben való részvétel kölcsönös lehetőségei, valamint a méltányos és igazságos elbánás nyomán létrejött kölcsönös előnyök alapján kell végezni. E végrehajtási megállapodásnak nem célja, hogy jogilag kötelező érvényű kötelezettségeket hozzon létre.

1.   Együttműködési tevékenységek

A felek a belbiztonsághoz/polgári biztonsághoz kapcsolódó valamennyi tudományos és technológiai területen végezhetnek együttműködési tevékenységeket, illetve előmozdíthatják azokat egyrészt az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) „Biztonság” című 10. tárgykörében (és a vonatkozó nyomonkövetési programokban) meghatározottaknak, másrészt a Belbiztonsági Minisztérium prioritásainak megfelelően.

Az együttműködési tevékenységek különösen a belbiztonság/polgári biztonság alábbi területeire terjedhetnek ki:

1.1.

a polgárok biztonsága (pl. természeti katasztrófákkal, illetve emberi tevékenység miatti fenyegetettséggel szembeni védelem, tiltott kábítószer-gyártás megelőzése), beleértve a válságkezelést és a sürgősségi helyzetek kezelését;

1.2.

a stratégiailag fontos infrastruktúrák, a kiemelt források, a mezőgazdaság, a közszolgáltatások, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások biztonságosságának és rugalmasságának megteremtése;

1.3.

a biztonság és a társadalom közötti kölcsönhatás, beleértve az ember és a technika interfész kapcsolatát, a magatartás-kutatást, a személyes adatok védelmével kapcsolatos aggályokat és a biometriát;

1.4.

a határellenőrzések és a határátlépés biztonságossága, beleértve a szárazföldi és a tengeri határokat;

1.5.

a meglévő technológiák és azok interoperabilitásának optimalizálása;

1.6.

a végfelhasználói technológiák és felszerelések fejlesztése a meglévő hiányosságok pótlása, valamint a polgári védelmi és elsősegély-nyújtási előírásoknak való megfelelés érdekében;

1.7.

a vonatkozó előírások, szabványok, sebezhetőségi értékelések, a kölcsönös függőségek elemzései, tanúsítások, bevált módszerek, iránymutatások, képzési programok, vizsgálati jelentések, adatok, szoftverek, felszerelések kialakítása és cseréje, valamint a személyzet cseréje.

2.   Az együttműködési tevékenységek jellege

2.1.

Az együttműködési tevékenységek magukban foglalhatják a következőket, de nem kizárólag azokra korlátozódnak:

2.1.1.

európai uniós és amerikai egyesült államokbeli szervezetek számára összehasonlítható lehetőségek biztosítása az 1. pontban említett területeken megvalósuló tevékenységekben való részvételhez;

2.1.2.

megfelelő időben információcsere a tervezett pályázati felhívásokra, ajánlattételi felhívásokra vagy a 2.1.1. pontban említett lehetőségek bejelentésére vonatkozóan;

2.1.3.

a felek kutatói közösségein belül az e végrehajtási megállapodás által nyújtott lehetőségek előmozdítását célzó tevékenységek pl. a következők révén: rendszeres részvétel a felek program-felülvizsgálati megbeszélésein, az USA pályázati felhívásain és széleskörű ügynökségi bejelentésein, valamint az Európai Unió ajánlattételi felhívásain;

2.1.4.

a laboratóriumi létesítményekhez, felszerelésekhez és anyagokhoz való összehasonlítható hozzáférés tudományos és technológiai tevékenységek végzéséhez, beleértve a kutatást, fejlesztést, tesztelést és értékelést, szabványosítást és tanúsítást;

2.1.5.

a közös kutatás támogatása, tartalomfejlesztés, hozzáférési javaslatok, a meglévő támogatások, szerződések és megállapodások kiegészítéseinek, valamint a kölcsönös előnyöket és hozzáadott értéket biztosító tematikus együttműködési tevékenységek finanszírozása.

3.   Koordináció

3.1.

Az USA és az EU szoros együttműködésre törekednek a közös tevékenységek koordinálása céljából. Emiatt mindkét félnek két képviselőt kell kijelölnie a tevékenységek koordinálására (a továbbiakban: irányítócsoport). A képviselők szükség esetén bármikor összeülhetnek; évente általában egyszer üléseznek. Az ülések helyszínének az Európai Unió székhelyei és az USA között kell váltakozniuk; a fogadó fél biztosítja a szervezési és az adminisztratív támogatást.

3.2.

Szükség esetén mindkét fél további résztvevőket jelölhet ki az üléseken való részvételre. Az ülések elnöki posztját a Belbiztonsági Minisztérium tudományos és technológiai helyettes államtitkára és az Európai Bizottság biztonságpolitikai kutatási igazgatója közösen töltik be. Az irányítócsoportnak nincs hivatalos státusa.

3.3.

Az irányítócsoport feladata az e végrehajtási megállapodáson belül megvalósuló együttműködési tevékenységek felügyelete és ösztönzése. Az irányítócsoportnak biztosítania kell az információcserét az e végrehajtási megállapodás keretében megvalósuló együttműködésre vonatkozó gyakorlatokról, törvényekről, rendeletekről és programokról. A soron következő évekre vonatkozóan megtervezi és kijelöli a célkitűzéseket és a lehetőségeket, javaslatot tesz ad hoc tevékenységekre, továbbá felülvizsgálja az e végrehajtási megállapodás keretén belül a két fél programjában szereplő tevékenységeket, a részvétel mértékét és a hasonló erőfeszítéseket. Időszakos jelentést készít az együttműködésben elért haladásról.

4.   Finanszírozás

4.1.

Az e végrehajtási megállapodás keretében megvalósuló együttműködési tevékenységek az előirányzott finanszírozás rendelkezésre állásától, mindkét fél hatályos törvényeitől, rendeleteitől, szakpolitikáitól és programjaitól, valamint a Megállapodás és e végrehajtási megállapodás feltételeitől függnek. E végrehajtási megállapodás nem von maga után pénzügyi kötelezettségeket.

4.2.

Mindkét fél maga viseli az irányítóbizottság ülésein való részvétel költségeit. Eltérő megállapodás hiányában azonban az ülés házigazdájának szerepét betöltő fél viseli az utazási és szállásköltségeken kívüli azon költségeket, melyek közvetlenül az irányítóbizottság üléseihez kapcsolódnak.

4.3.

Mindkét fél saját maga felel az együttműködési tevékenységek keretében folytatott tevékenységeinek ellenőrzéséért, beleértve az összes résztvevő által végzett tevékenységeket. Az ellenőrzéseket mindkét fél saját, szokásos gyakorlatainak megfelelően végzi.

5.   Szellemi tulajdon

A szellemi tulajdonjogok allokálása és védelme a Megállapodás mellékletében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően történik.

6.   Minősített információk, felszerelések és anyagok

6.1.

A felek között kicserélt, illetve a felek által létrehozott minősített információkat egyrészt az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a minősítettinformáció-biztonságról szóló, 2007. április 30-i megállapodásnak és annak végrehajtási megállapodásának, másrészt az EU Tanácsa Főtitkárságának Biztonsági Hivatala (GSCSO), az Európai Bizottság Biztonsági Főigazgatósága (ECSD), valamint az EU és az USA közötti minősítettinformáció-csere védelméért felelős USA Külügyminisztérium közötti biztonsági megállapodásnak megfelelően kell jelölni, kezelni és védeni.

6.2.

Egyetlen kapcsolattartó pontként mindkét fél kijelöl egy biztonsági hatóságot, mely az e végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó minősített információk biztonságosságára vonatkozó eljárások kidolgozásáért felelős hatóság.

6.3.

Az e végrehajtási megállapodásnak megfelelően szolgáltatott vagy létrehozott információk, felszerelések és anyagok minősítése az USÁ-ban: „SECRET” (TITKOS), az EU-ban pedig: „SECRET UE/EU SECRET” (EU TITKOS).

7.   Az információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatala

7.1.

Az USA „Controlled Unclassified Information” („ellenőrzött, nem minősített információ”) kategóriája és az EU bizalmas, nem minősített információi olyan információk, illetve adott esetben előzetes vagy döntést megelőző adatok, melyeket nem tekintenek minősített információnak, viszont az ezekhez való hozzáférést vagy terjesztésüket korlátozzák, kezelésük pedig a felek vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek, szakpolitikáinak vagy iránymutatásainak megfelelő utasításokhoz kötött.

7.2.

Adott esetben az e végrehajtási megállapodás keretében szolgáltatott vagy létrehozott információkat bizalmas jellegük feltüntetése céljából jelöléssel kell ellátni a felek vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek, szakpolitikáinak vagy iránymutatásainak megfelelően.

7.3.

Az USA „Controlled Unclassified Information” („ellenőrzött, nem minősített információ”) kategóriája a következőket foglalja magában, de nem csak azokra korlátozódik: „Sensitive Security Information” (bizalmas biztonsági információ), „For Official Use Only” (kizárólag hivatalos felhasználásra), „Law Enforcement Sensitive Information” (jogérvényesítéshez kapcsolódó bizalmas információ), „Protected Critical Infrastructure Information” (stratégiailag fontos infrastruktúrához kapcsolódó, védett információ), „Sensitive But Unclassified (SBU)” (bizalmas, de nem minősített), és ide sorolható a „Business Confidential Information” (bizalmas üzleti információ) is. Az Európai Bizottság bizalmas, nem minősített információnak tekinti azt az információt, mely az Európai Bizottság Biztonsági Főigazgatósága által hivatalosan jóváhagyott jelzéssel van ellátva.

7.4.

Az USA „Controlled Unclassified Information” („ellenőrzött, nem minősített információ”) kategóriáját és az EU bizalmas, nem minősített információit, melyeket e végrehajtási megállapodás keretében szolgáltatnak:

7.4.1.

megfelelő jelöléssel látják el a bizalmas jelleg kiemelése céljából;

7.4.2.

nem lehet az e végrehajtási megállapodásban leírtakon kívül más célokra felhasználni; és

7.4.3.

nem lehet továbbítani harmadik felek számára az információt küldő fél vagy az információt létrehozó előzetes hozzájárulása nélkül.

7.5.

A felek vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban meghoznak minden hatáskörükben álló, szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hozzáférési és terjesztési korlátozásokat szükségessé tevő, nem minősített információkat megvédjék a jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól.

7.6.

A felek részletes biztonsági szabályokat állapíthatnak meg az ellenőrzött, nem minősített információk jelzésére, tárolására, kezelésére és védelmére vonatkozóan.

8.   Vitarendezés

8.1.

A szellemi tulajdont érintő vitákat a Megállapodás mellékletében előírtak szerint rendezik.

8.2.

A szellemi tulajdont érintő viták kivételével az e végrehajtási megállapodás során felmerülő vagy ahhoz kapcsolódó kérdéseket vagy vitákat a felek közötti közös megegyezéssel, a Megállapodás feltételeivel – beleértve a 12. cikket – összhangban rendezik.

9.   Időtartam

E végrehajtási megállapodás mindkét fél általi aláírásával veszi kezdetét. Addig marad érvényben, amíg a Megállapodás hatályban van vagy amíg a felek egyike meg nem szünteti az e megállapodásban való részvételét. Amennyiben az egyik fél meg kívánja szüntetni az e megállapodásban való részvételét, e szándékáról 90 nappal korábban értesítenie kell a másik felet. A minősített információk védelme és az információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalának megelőzése a megállapodás és a minősítettinformáció-biztonságról szóló, 2007. évi megállapodás feltételeinek megfelelően folytatódik, még e végrehajtási megállapodás vagy a Megállapodás megszüntetése vagy hatályvesztése esetén is. E végrehajtási megállapodás mindkét fél írásbeli hozzájárulásával módosítható vagy meghosszabbítható.

Kelt 2010…-án/-én.

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

AZ EURÓPAI UNIÓ NEVÉBEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL: