5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/1

(1)

A harmadik országokból származó egyes textiltermékek behozatalára vonatkozó közös szabályokat a legutóbbi változások figyelembevétele céljából frissíteni kell.

(2)

Az Európai Közösség és az Üzbég Köztársaság között a textiltermékek kereskedelméről kötött kétoldalú megállapodás 2004. december 31-én hatályát vesztette. Annak érdekében, hogy a textil- és ruházati ágazat a partnerségi és együttműködési megállapodás hatálya alá kerüljön, a jelenleg működő ellenőrzési rendszert meg kell szüntetni.

(3)

A 3030/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3030/93/EGK rendelet 17. cikkével létrehozott, a textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/4

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/6

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/8

(1)

A 90/428/EGK irányelv meghatározza a versenyzésre szánt lófélék kereskedelmének feltételeit, és a versenyeken való részvételüket szabályozó feltételeket. Különösen az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy az e célra hivatalosan jóváhagyott vagy elismert testület révén a cikkben említett bizonyos verseny vagy versenytípusból befolyó pénzdíj, illetve haszon bizonyos százalékát a tenyésztés biztosítására, fejlesztésére és javítására fordítsák.

(2)

A lóféléknek a 90/428/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett versenyeire vonatkozó adatgyűjtésről szóló, 1992. március 26-i 92/216/EGK bizottsági határozat (2) 1. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállam köteles közölni a Bizottsággal a versenyekre vonatkozó adatok összegyűjtésére és a pénzeszközök elosztására kijelölt koordináló hatóság nevét és címét a 90/428/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében megállapítottak szerint, annak érdekében, hogy a Bizottság közzétegye azokat.

(3)

Az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai adatok jegyzékbe foglalására és közzétételére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2008. július 15-i 2008/73/EK tanácsi irányelv (3) módosította többek közt a 90/428/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését oly módon, hogy a tagállamokra ruházta át a tagállami hatáskörben összegyűjtött adatok hozzáférhetővé tételének kötelezettségét.

(4)

A 90/428/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban tehát már az egyes tagállamok felelőssége a többi tagállam és a nyilvánosság tájékoztatása a szóban forgó irányelv 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében megállapított lehetőségekről, illetve az irányelv 4. cikkének (2) bekezdésének második francia bekezdésében megállapított alapok elosztására vonatkozó kritériumokról.

(5)

Az európai uniós jog más területeihez hasonlóan, ahol a 2008/73/EK irányelv webalapú tájékoztatási rendszert vezetett be, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és a nyilvánosságnak az adatokhoz való hozzáférésben egy olyan honlap készítésével, amelyen a tagállamok megadják nemzeti weboldalaik elérhetőségét.

(6)

A tagállamoknak elegendő időt kell hagyni nemzeti honlapjuk elkészítésére. Ennek megfelelően az e határozat által bevezetett módosításokat 2010. május 1-jétől kell alkalmazni.

(7)

A 92/216/EGK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság véleményével,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/10

(1)

Az Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovákia által a vidékfejlesztési intézkedések keretében tett kiadásokra vonatkozóan benyújtott, a szükséges adatokkal kiegészített éves számlák alapján az 1290/2005/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek számláit el kell számolni. Az elszámolás keretében az igazoló szervek által készített jelentésekre figyelemmel megvizsgálják a számlák teljességét, pontosságát és valóságnak való megfelelését.

(2)

Az 1290/2005/EK rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (2) bekezdése szerint az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 885/2006/EK (3) rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok megküldésére Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovákia rendelkezésére álló határidők lejártak.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és 2010. március 31. előtt tájékoztatta Észtországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Máltát, Lengyelországot és Szlovákiát az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról.

(4)

Az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról szóló, 2004. január 5-i 27/2004/EK bizottsági rendelet (4) 7. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében az elszámolási határozat eredményét a Bizottság későbbi kifizetéseiből kell levonni, illetőleg azokhoz kell hozzáadni.

(5)

Az elvégzett ellenőrzések fényében az éves számlák és a kísérő dokumentumok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában a benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről határozatot hozzon. Ezen összegek részletezése azon összesítő bevallásban szerepel, amelyet e határozattal egy időben terjesztettek az alap bizottsága elé.

(6)

Az elvégzett ellenőrzések fényében egyes kifizető ügynökségek esetében szükségesnek bizonyulhat a benyújtott információk további vizsgálata, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni.

(7)

A 27/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében a számlaelszámolási határozat alapján behajtandó vagy kifizetendő összegeket a későbbi kifizetésekből kell levonni, illetőleg azokhoz hozzá kell hozzáadni.

(8)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott azon későbbi határozatokat, amelyek az európai uniós szabályoknak nem megfelelő kiadásokat kizárják az uniós finanszírozásból,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/17

(1)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke értelmében a Bizottság a tagállamok által benyújtott éves számlák – kiegészítve az elszámoláshoz szükséges adatokkal és a számlák teljességére, pontosságára és valóságnak való megfelelésére vonatkozó tanúsítvánnyal –, valamint az igazoló szervek által elkészített jelentések alapján elszámolja a rendelet 6. cikkében említett kifizető ügynökségek számláit.

(2)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK bizottsági rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan a tagállamoknál 2008. október 16. és 2009. október 15. között felmerült kiadásokat veszik figyelembe.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a tagállamok által benyújtott információkat, és 2010. március 31. előtt tájékoztatta a tagállamokat az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról.

(4)

Az éves számlák és a kísérő dokumentumok birtokában a Bizottság bizonyos kifizető ügynökségek vonatkozásában képes meghozni a benyújtott éves számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről szóló határozatot. Az I. melléklet sorolja fel az egyes tagállamok által elszámolt összegeket, valamint a tagállamtól behajtandó vagy annak kifizetendő összegeket.

(5)

Egyes más kifizető ügynökségek esetében további vizsgálatra van szükség, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni. Az érintett kifizető ügynökségek listáját a II. melléklet tartalmazza.

(6)

A 883/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján az augusztus, szeptember és október folyamán bekövetkezett esetleges határidő-túllépéseket a számlarevízióról hozott határozat során kell figyelembe venni. A 2009-es év e hónapjainak tekintetében egyes tagállamok által bejelentett kiadások egy részét a megadott határidők lejárta után teljesítették. E határozatban ezért meg kell állapítani a megfelelő csökkentéseket.

(7)

A Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 17. cikkével és a 883/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban már számos havi előleget csökkentett vagy függesztett fel a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó kiadások elkönyvelésénél. A kérdéses összegek korai vagy ideiglenes visszatérítésének elkerülése érdekében azokat e határozatban nem célszerű elismerni, és az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálat keretében az említett összegek további vizsgálata indokolt.

(8)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a szabálytalanságok miatti behajtásra a közigazgatási vagy jogi eljárásban történt első ténymegállapítást követő négy, illetve – ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, akkor a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli. A szóban forgó rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok az éves számlákkal együtt összesítő bevallást nyújtanak be a Bizottságnak a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokról. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait a 885/2006/EK bizottsági rendelet (3) állapítja meg. A tagállamok által 2010-ben benyújtandó táblázatot az említett rendelet III. melléklete tartalmazza. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határozatot hoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmaradásának pénzügyi következményeiről. Az említett határozat nem sérti az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(9)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ilyen határozatot azonban csak abban az esetben hozhatnak, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek és a még várhatóan felmerülő költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelensége az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapításra és elfogadásra került. Ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül vagy – amennyiben a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat a pénzösszegeket, amelyek esetében úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezen összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. E határozat nem sérti az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(10)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott azon későbbi határozatokat, amelyek az európai uniós szabályoknak nem megfelelő kiadásokat kizárják az uniós finanszírozásból,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/23

(1)

A Francia Köztársaság 2007. november 28-án a Monacói Hercegség és a Francia Köztársaság közötti pénzátutalások vonatkozásában az 1781/2006/EK rendelet 17. cikke szerinti eltérést kérelmezett.

(2)

Az 1781/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Monacói Hercegség és a Francia Köztársaság között történő pénzátutalásokat 2007. december 4-től átmenetileg a Francia Köztársaságon belüli pénzátutalásokként kezelik.

(3)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság 2009. december 17-i ülésén a tagállamokat arról tájékoztatták, hogy a Bizottság úgy véli, megkapta a Francia Köztársaság által benyújtott kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információt.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerinti meghatározás alapján a Monacói Hercegség a Közösség területén kívül eső terület, azonban monetáris megállapodást kötött az Európai Közösséggel, amelyet a Francia Köztársaság képviselt. A 2001. december 26-i megállapodás értelmében a Monacói Hercegség jogosult arra, hogy az eurót saját hivatalos pénznemeként használja, és az eurobankjegyeket és az euroérméket törvényes fizetőeszközként ismerje el. Ezért a Monacói Hercegség megfelel az 1781/2006/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételnek.

(5)

A Monacói Hercegség területén található fizetési szolgáltatók közvetlenül részt vesznek a Francia Köztársaság fizetési és elszámolási rendszereiben, legyen szó a CORE, a Target2–Banque de France vagy az ESES France (Euro Settlement for Euronext-zone Securities) rendszerről. Ezért megfelelnek az 1781/2006/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételnek.

(6)

A Monacói Hercegség az 1781/2006/EK rendelet előírásainak megfelelő rendelkezéseket épített saját jogrendjébe, különösen a pénzügyi intézményeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban való részvételéről szóló, 2006. augusztus 10-i 631. számú uralkodói rendelet módosításáról szóló, 2008. április 30-i 1630. számú uralkodói rendelet által.

(7)

A terrorizmus finanszírozása elleni harcban a pénzeszközök befagyasztásáról szóló, 2008. június 10-i 1674. és 1675. számú uralkodói rendelet értelmében megfelelő intézkedések vannak hatályban a Monacói Hercegség területén az ENSZ vagy az Európai Unió által felsorolt jogalanyokkal vagy személyekkel szembeni pénzügyi szankciók meghozatalára.

(8)

A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a korrupció elleni harcról szóló, 2009. augusztus 3-i 1362. számú törvény (Loi no 1362 du 3 août 2009 relative à la lutte contre le blanchiment de capitaux, le financement du terrorisme et la corruption) hatályon kívül helyezte a pénzügyi vállalkozásoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben való részvételéről szóló, 1993. július 7-i 1162. számú törvényt, és annak helyébe lépett. Ez az új törvény – a 2009. augusztus 3-i 2318. számú uralkodói rendelettel kiegészítve – rendezi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottságnak (Moneyval) a 2008. évi harmadik fordulós kölcsönös értékelő jelentésében a Monacói Hercegség vonatkozásában megállapított hiányosságokat, és biztosítja, hogy a pénzátutalások tekintetében a Monacói Hercegség területén a francia területen alkalmazandóval egyenértékű pénzmosás elleni rendszer működjön.

(9)

Következésképpen a Monacói Hercegség elfogadta az 1781/2006/EK rendeletben megállapított szabályoknak megfelelő szabályokat, és fizetési szolgáltatóitól megköveteli ezen szabályok alkalmazását, ezzel teljesítve a rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételt.

(10)

Ezért helyénvaló a Francia Köztársaság számára megadni a kért eltérést.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/25

(1)

A 767/2008/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az igazgató hatóság a VIS működése tekintetében megteszi a 32. cikk (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

(2)

A 767/2008/EK rendelet 26. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a VIS üzemeltetési igazgatásáért.

(3)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) alkalmazni kell akkor, amikor a Bizottság személyes adatokat dolgoz fel a VIS üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatainak ellátása során.

(4)

A 767/2008/EK rendelet 26. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban, mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, az uniós jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(5)

Tevékenységének megkezdését követően az igazgató hatóság létrehozza a VIS-re vonatkozó saját biztonsági tervét.

(6)

A nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/602/EK bizottsági határozat (3) meghatározta a VIS-hálózat alkalmazásában szükséges biztonsági szolgáltatásokat.

(7)

A 767/2008/EK rendelet 27. cikke értelmében a technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), a rendszer meghibásodása esetén az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék-VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(8)

A biztonsági eseményekre való hatékony és azonnali válaszadás és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos jelentéstétel érdekében meg kell határozni a biztonsági tisztviselők feladatait.

(9)

Biztonsági politikát kell kidolgozni, amelyben e határozat rendelkezéseivel összhangban valamennyi technikai és szervezési részlet meghatározásra kerül.

(10)

Meg kell állapítani a VIS működésének megfelelő biztonsági szintjét biztosító intézkedéseket,

a)

kidolgozza, naprakésszé teszi és felülvizsgálja az e határozat 7. cikkében meghatározott biztonsági politikát;

b)

nyomon követi a központi VIS-re és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági eljárások végrehajtásának eredményességét;

c)

hozzájárul a 767/2008/EK rendelet 50. cikke (3) és (4) bekezdésében említett, biztonsággal kapcsolatos jelentések kidolgozásához;

d)

koordinációs és támogatási feladatokat lát el az európai adatvédelmi biztos által végzett, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkében említett ellenőrzések során;

e)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a VIS igazgatásában és működtetésében bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – megfelelően és maradéktalanul alkalmazza;

f)

kezeli a VIS biztonságával foglalkozó nemzeti kapcsolattartási pontok listáját, és azt megküldi a központi VIS és a kommunikációs infrastruktúra helyi biztonsági tisztviselői számára.

a)

elvégzi a helyi operatív biztonsági feladatokat, köztük a tűzfalellenőrzést, a rendszeres biztonsági próbákat, az ellenőrzéseket, és elkészíti az ezekről szóló jelentéseket;

b)

nyomon követi a rendszer működésének folytonosságát biztosító terv hatékonyságát, és biztosítja rendszeres gyakorlatok elvégzését;

c)

összegyűjti a központi VIS vagy a kommunikációs infrastruktúra biztonságát befolyásolni képes biztonsági eseményekkel kapcsolatos tényeket, és jelenti az ilyen eseményeket a rendszerbiztonsági tisztviselőnek;

d)

tájékoztatja a rendszerbiztonsági tisztviselőt a biztonsági politika módosításának szükségességéről;

e)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a központi VIS üzemeltetési igazgatásában bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – alkalmazza;

f)

biztosítja, hogy a személyi állomány tagjai tudatában legyenek kötelezettségeiknek, és nyomon követi a biztonsági politika végrehajtását;

g)

nyomon követi az informatikai biztonság területén végbemenő fejleményeket, és biztosítja a személyi állomány ennek megfelelő képzését;

h)

háttér-információkat és opciókat készít elő a biztonsági politika kidolgozása, naprakésszé tétele és felülvizsgálata céljából, a 7. cikknek megfelelően.

a)

elvégzi a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos valamennyi operatív biztonsági feladatot, köztük a tűzfalellenőrzést, a rendszeres biztonsági próbákat, az ellenőrzéseket, és elkészíti az ezekről szóló jelentéseket;

b)

nyomon követi a rendszer működésének folytonosságát biztosító terv hatékonyságát, és biztosítja rendszeres gyakorlatok elvégzését;

c)

összegyűjti a kommunikációs infrastruktúra, a központi VIS vagy a nemzeti rendszerek biztonságát befolyásolni képes eseményekkel kapcsolatos tényeket, és jelenti az ilyen eseményeket a rendszerbiztonsági tisztviselőnek;

d)

tájékoztatja a rendszerbiztonsági tisztviselőt a biztonsági politika módosításának szükségességéről;

e)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a kommunikációs infrastruktúra irányításában és működtetésében bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – alkalmazza;

f)

biztosítja, hogy a személyi állomány tagjai tudatában legyenek kötelezettségeiknek, és nyomon követi a biztonsági politika végrehajtását;

g)

nyomon követi az informatikai biztonság területén végbemenő fejleményeket, és biztosítja a személyi állomány ennek megfelelő képzését;

h)

háttér-információkat és opciókat készít elő a biztonsági politika kidolgozása, naprakésszé tétele és felülvizsgálata céljából, a 7. cikknek megfelelően.

i.

csak az arra feljogosított személyek számára biztosítható;

ii.

azokra az esetekre korlátozandó, amelyekben megállapítható a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének és 50. cikkének (2) bekezdésének megfelelő jogos cél;

iii.

nem haladhatja meg a hozzáférés céljához szükséges időtartamot és mértéket; valamint

iv.

csak a biztonsági politikában meghatározott hozzáférés-ellenőrzési politika szabályainak megfelelően történhet.

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/31

(1)

Az 1987/2006/EK rendelet 16. cikke és a 2007/533/IB határozat 16. cikke úgy rendelkezik, hogy az igazgató hatóság a központi SIS II-vel és a Bizottság a kommunikációs infrastruktúrával összefüggésben meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

(2)

A 1987/2006/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése és a 2007/533/IB határozat 15. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért.

(3)

Mivel az igazgató hatóság még nem jött létre, a Bizottság által elfogadandó biztonsági terv átmeneti ideig a központi SIS II-re is alkalmazandó.

(4)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) alkalmazni kell akkor, amikor a Bizottság személyes adatokat dolgoz fel a SIS II üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatainak ellátása során.

(5)

A 1987/2006/EK rendelet 15. cikkének (7) bekezdése és a 2007/533/IB határozat 15. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban, mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan az akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, az uniós jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(6)

Tevékenységének megkezdését követően az igazgató hatóság elfogadja a központi SIS-re vonatkozó saját biztonsági tervét. Ez a biztonsági terv ezért a központi SIS II tekintetében hatályát veszti, amikor az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét.

(7)

Az 1987/2006/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és a 2007/533/IB határozat 4. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a technikai felügyeletet és igazgatást ellátó elsődleges CS-SIS Strasbourgban (Franciaország), az e rendszer meghibásodása esetén az elsődleges CS-SIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék CS-SIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(8)

A biztonsági tervben elő kell irányozni egy rendszerbiztonsági tisztviselői pozíció létrehozását a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra vonatkozásában felmerülő biztonsági feladatok ellátására, és elő kell irányozni egy-egy helyi biztonsági tisztviselői pozíció létrehozását egyrészről a központi SIS II, másrészről a kommunikációs infrastruktúra vonatkozásában felmerülő biztonsági feladatok ellátására. A biztonsági eseményekre való hatékony és azonnali válaszadás és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos jelentéstétel érdekében meg kell határozni a biztonsági tisztviselők feladatait.

(9)

Biztonsági politikát kell kidolgozni, amelyben e határozat rendelkezéseivel összhangban valamennyi technikai és szervezési részlet meghatározásra kerül.

(10)

Meg kell állapítani a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működésének megfelelő biztonsági szintjét biztosító intézkedéseket,

a)

kidolgozza az e határozat 7. cikkében meghatározott biztonsági politikát;

b)

nyomon követi a központi SIS II-re vonatkozó biztonsági eljárások végrehajtásának hatékonyságát;

c)

nyomon követi a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági eljárások végrehajtásának hatékonyságát;

d)

hozzájárul az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkében és a 2007/533/IB határozat 66. cikkében említett, biztonsággal kapcsolatos jelentések kidolgozásához;

e)

koordinációs és támogatási feladatokat lát el az európai adatvédelmi biztos által végzett, az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkében és a 2007/533/IB határozat 61. cikkében említett ellenőrzések során, és a Bizottság adatvédelmi tisztviselőjét az 5. cikk (2) bekezdése értelmében értesíti a biztonsági eseményekről;

f)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a központi SIS II igazgatásában bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – megfelelően és maradéktalanul alkalmazza;

g)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a kommunikációs infrastruktúra igazgatásában bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – megfelelően és maradéktalanul alkalmazza;

h)

kezeli a SIS II biztonságával foglalkozó nemzeti kapcsolattartási pontok listáját, és azt megküldi a kommunikációs infrastruktúra helyi biztonsági tisztviselője számára;

i)

a h) pontban említett listát megküldi a központi SIS II helyi biztonsági tisztviselője számára.

a)

elvégzi a helyi operatív biztonsági feladatokat, köztük a tűzfalellenőrzést, a rendszeres biztonsági próbákat, az ellenőrzéseket, és elkészíti az ezekről szóló jelentéseket;

b)

nyomon követi a rendszer működésének folytonosságát biztosító terv eredményességét, és biztosítja rendszeres gyakorlatok elvégzését;

c)

összegyűjti a központi SIS II vagy a kommunikációs infrastruktúra biztonságát befolyásoló vagy befolyásolni képes, a központi SIS II-ben történő biztonsági eseményekkel kapcsolatos tényeket, és jelenti az ilyen eseményeket a rendszerbiztonsági tisztviselőnek;

d)

tájékoztatja a rendszerbiztonsági tisztviselőt a biztonsági politika módosításának szükségességéről;

e)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a központi SIS II üzemeltetési igazgatásában bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – alkalmazza;

f)

biztosítja, hogy a személyi állomány tagjai tudatában legyenek kötelezettségeiknek, és nyomon követi a biztonsági politika végrehajtását;

g)

nyomon követi az informatikai biztonság területén végbemenő fejleményeket, és biztosítja a személyi állomány ennek megfelelő képzését;

h)

háttér-információkat és opciókat készít elő a biztonsági politika kidolgozása, naprakésszé tétele és felülvizsgálata céljából, a 7. cikknek megfelelően.

a)

elvégzi a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos valamennyi operatív biztonsági feladatot, köztük a tűzfalellenőrzést, a rendszeres biztonsági próbákat, az ellenőrzéseket, és elkészíti az ezekről szóló jelentéseket;

b)

nyomon követi a rendszer működésének folytonosságát biztosító terv eredményességét, és biztosítja rendszeres gyakorlatok elvégzését;

c)

összegyűjti a központi SIS II vagy a kommunikációs infrastruktúra biztonságát befolyásolni képes biztonsági eseményekkel kapcsolatos tényeket, és jelenti az ilyen eseményeket a rendszerbiztonsági tisztviselőnek;

d)

tájékoztatja a rendszerbiztonsági tisztviselőt a biztonsági politika módosításának szükségességéről;

e)

ellenőrzi, hogy ezt a határozatot és a biztonsági politikát a kommunikációs infrastruktúra igazgatásában bármilyen módon részt vevő, valamennyi szerződő fél – az alvállalkozókat is beleértve – alkalmazza;

f)

biztosítja, hogy a személyi állomány tagjai tudatában legyenek kötelezettségeiknek, és nyomon követi a biztonsági politika végrehajtását;

g)

nyomon követi az informatikai biztonság területén végbemenő fejleményeket, és biztosítja a személyi állomány ennek megfelelő képzését;

h)

háttér-információkat és opciókat készít elő a biztonsági politika kidolgozása, naprakésszé tétele és felülvizsgálata céljából, a 7. cikknek megfelelően.

i.

csak az arra feljogosított személyek számára biztosítható;

ii.

azokra az esetekre korlátozandó, amelyekben megállapítható az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének és a 2007/533/IB határozat 61. cikkének, vagy az 1987/2006/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésének és a 2007/533/IB határozat 66. cikke (2) bekezdésének megfelelő jogos cél;

iii.

nem haladhatja meg a hozzáférés céljához szükséges időtartamot és mértéket; valamint

iv.

csak a biztonsági politikában meghatározott hozzáférés-ellenőrzési politika szabályainak megfelelően történhet.

5.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/38

(1)

A Bizottság 2007. december 5-i határozatában (3) (a továbbiakban: a 2007. december 5-i határozat) megállapította, hogy a Bank of England (a továbbiakban: BoE) által 2007. szeptember 14-én a Northern Rock (a továbbiakban: NR) számára biztosított likviditási eszköz nem minősül állami támogatásnak. Továbbá a Bizottság úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság hatóságai által 2007. szeptember 17–20. között és október 9-én a lakossági betétekre nyújtott garanciák állami támogatást tartalmaztak, amely mint 2008. március 17-ig hat hónapra nyújtott megmentési támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásnak (4) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) megfelelően. Határozatában a Bizottság arról is döntött, hogy a szerkezetátalakítási tervet hat hónapon belüli be kell nyújtani, vagy a támogatást vissza kell fizetni.

(2)

Az Egyesült Királyság hatóságai a 2007. december 21-i levélben tájékoztatták a Bizottságot a garancia intézkedések kiterjesztéséről. 2008. január 8-án, január 24-én, február 6-án, február 13-án, és március 10-én találkozókra került sor az Egyesült Királyság képviselői és a Bizottság között.

(3)

2008. február 17-én az Egyesült Királyság hatóságai bejelentették az NR államosításának szándékát. Az Egyesült Királyság 2008. március 17-i levelében megküldte a Bizottságnak az NR szerkezetátalakítási tervét és tájékoztatta a Bizottságot a tervhez kapcsolódó és annak megvalósítását lehetővé tevő állami támogatási intézkedésekről. Az Egyesült Királyság 2008. március 31-i levelében részletesebb, és némileg módosított szerkezetátalakítási tervet nyújtott be.

(4)

A Bizottság 2008. április 2-án kelt levelével értesítette az Egyesült Királyságot arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan határozatot hozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról (a továbbiakban: eljárást megindító határozat).

(5)

Az eljárást megindító határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5) tették közzé. A Bizottság felhívta az érintett feleket észrevételek benyújtására.

(6)

Az Egyesült Királyság 2008. május 2-i levelében válaszolt az eljárást megindító határozatra. A Bizottsághoz az érintett felektől is érkeztek észrevételek. Ezeket az észrevételeket a Bizottság a 2008. július 15-i keltezésű és 2008. július 31-én kézbesített levelében továbbította az Egyesült Királyságnak, amely így lehetőséget kapott a válaszadásra; észrevételei a Bizottsághoz 2008. augusztus 29-én érkeztek be.

(7)

A Bizottság 2008. április 25-én kelt levelében kérdéseket tett fel a 2008. március 31-én benyújtott szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban. Az ülést követően az Egyesült Királyság hatóságai 2008. július 8-án és augusztus 13-án kelt levelükben további információt nyújtottak be.

(8)

2008. augusztus 5-én az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosan bejelentette, hogy az NR számára nyújtott kölcsönt 3 milliárd GBP összegig alaptőkévé kívánja alakítani. Erről a bejelentésről az Egyesült Királyság a Bizottságot előzetesen tájékoztatta.

(9)

Az Egyesült Királyság hatóságai 2008. november 11-én, 2009. január 15-én és 2009. február 4-én arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy mérlegelik az NR szerkezetátalakításának terveit, amelyek a pénzügyi válság hatásának következtében jelentősen eltérnek a 2008 márciusában bejelentettektől, és ismertették ezeket a terveket.

(10)

2009. február 20-án az Egyesült Királyság hatóságai további információt nyújtottak be az NR kettéosztásának szándékáról. A részletes tervről 2009. március 31-i és 2009. április 2-i levelükben adtak tájékoztatatást.

(11)

A Bizottság 2009. május 7-én kelt levelében tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást ki kívánja terjeszteni a márciusban benyújtott módosított szerkezetátalakítási tervre (a továbbiakban: eljárást kiterjesztő határozat).

(12)

Az eljárást kiterjesztő határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) tették közzé, és az érdekelt feleket felkérték a támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(13)

Az Egyesült Királyság 2009. június 22-i keltezésű levelében válaszolt az eljárást kiterjesztő határozatra. A Bizottsághoz harmadik felektől is érkeztek észrevételek. Az észrevételeket a 2009. augusztus 14-i levélben továbbították az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott a válaszadásra. Az Egyesült Királyság 2009. augusztus 17-én kelt levelében nyújtotta be észrevételeit.

(14)

Június 10-én az Egyesült Királyság benyújtotta az NR szerkezetátalakítására vonatkozó terv módosítását, amelyet a Bizottsággal a 2009. június 26-án és augusztus 21-én tartott ülésén megvitattak. Az Egyesült Királyság további információt nyújtott be 2009. június 22-én, június 26-án, július 15-én, augusztus 17-én, augusztus 18-án, szeptember 4-én, szeptember 17-én, szeptember 18-án, szeptember 21-én, szeptember 22-én és szeptember 30-án.

(15)

A 2007 második felében kezdődött problémákat megelőzően az NR az Egyesült Királyság ötödik legnagyobb jelzálogbankja volt, amelynek mérlegfőösszege 2007. június 30-án 113,5 milliárd GBP, 2007 végén pedig 109,3 milliárd GBP volt. 2006-ban a mérlegfőösszege 101 milliárd GBP-t, kamatjövedelme pedig közel 5 milliárd GBP-t tett ki. Az NR 443 milliárd GBP profitot realizált 2006. évben. A bank 2006-ban 6 000 alkalmazottal dolgozott, és Egyesült Királyság-szerte 77 fiókja működött, jelen volt Írországban, Dániában és Guernsey-ben.

(16)

Az NR fő tevékenysége lakáscélú jelzálogkölcsönök nyújtása volt, és továbbra is ez marad. Ez teszi ki a teljes, ügyfeleknek nyújtott hitel-kintlévősége 90 %-át. 2007 első felében az Egyesült Királyság bruttó jelzáloghitel piacán a bank 9,7 %, a nettó jelzáloghitel piacán pedig 18,9 % (7) piaci részesedéssel bírt. Az NR hosszú lejáratú jelzálogkölcsöneit lakáscélú jelzálogkölcsön alapú kötvények kibocsátásával és fedezett kötvényekkel finanszírozta, miközben finanszírozásának egyre csökkenő hányadát tették ki a lakossági betétek. 2007. június 30-án a lakossági betétek a 113 milliárd GBP mérlegfőöszszegből csak 24 milliárd GBP-t tettek ki. 2001 márciusában az NR létrehozott egy „Granite”-ként ismertté vált „master trust” értékpapírosítási eszközt, amelyet azóta is széles körben alkalmaz. Az NR-rel kapcsolatban további információ található a 2008. április 2-i eljárást megindító határozat 2.1. szakasza alatt.

(17)

Az NR finanszírozása nagymértékben függött a nagybanki bankközi piacoktól, amely 2007 második felében vált problematikussá, amikor a jelzálogok értékpapírosítási piaca összeomlott, ahogy azt az eljárást megindító határozat 2.2. szakasza részletesen bemutatja. Az NR finanszírozási problémáinak kezelésére az Egyesült Királyság hatóságai kölcsönöket és garanciákat nyújtottak, amelyeket a Bizottság 2007. december 5-i határozatával megmentési támogatásként 2008. március 17-ig jóváhagyott. Az eljárást megindító határozat 2.3.1. szakasza bemutatja azokat a körülményeket, amelyek 2007. december 18-án újabb állami garanciák nyújtásához vezettek, amelyet a Bizottság mint összeegyeztethető megmentési támogatást jóváhagyott (eljárást megindító határozat 4.5.2. szakasza).

(18)

2008 elején az NR és az Egyesült Királyság hatóságai a magánszektorban kerestek megoldást. Ennek eredményeként a Virgin és az NR menedzsmentje a kormány elé terjesztette az NR üzleti tervét, az eljárást megindító határozat 2.3.2 és 2.3.3. szakaszának megfelelően. A magánszektorban nem sikerült megoldást találni, s ezt követően az NR-t 2008. február 22-én államosították a megelőző napokban meghozott jogszabály alapján (eljárást megindító határozat 2.3.4. szakasza) (8).

(19)

A Lehman Brothers bukását követően egyre inkább elmélyülő pénzügyi válság és az ezt követő gazdasági és lakáspiaci válság következtében az NR hitel kintlévőségei egyre inkább behajthatatlanná váltak, s ennek következtében 2008-ban és 2009 első felében az NR jelentős hitelveszteséggel és értékvesztéssel volt kénytelen megterhelni a vagyonát, amelynek mértéke messze meghaladta a többi bankét. Ennek az az oka, hogy az NR sok kockázatos hitelt nyújtott, elsősorban magas hitelfedezeti aránnyal (a továbbiakban: LTV) rendelkező hiteleket, amelynek jelentős hányada az ún. Together kölcsön volt (125 % hitelfedezeti aránnyal rendelkező jelzálogkölcsön […] (9) kombinálva biztosíték nélküli kölcsönnel).

(20)

Az NR hitelveszteséghez kapcsolódó értékvesztési ráfordításai olyan mértékű negatív hatást gyakoroltak az NR tőkehelyzetére, hogy 2008 júliusában az Egyesült Királyság Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságától (a továbbiakban: FSA) a vonatkozó előírások alól mentességet kapott, ami lehetővé tette az NR számára, hogy a rendelkezésére álló tier 2 tőkéjét teljes egészében és korlátozás nélkül forrásként felhasználja annak érdekében, hogy eleget tegyen a törvény által előírt minimális tőkekövetelményeknek. A mentességet azt követően kapta meg, hogy az Egyesült Királyság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban: HMT) az FSA felé kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy az NR a minimális szavatolótőkére vonatkozó követelményeknek eleget téve fog működni.

(21)

2009. évi első negyedéves beszámolójában az NR közölte, hogy 2009-ben előre láthatóan jelentős veszteséget fog könyvelni. Ennek következtében alapvető tőkéje a törvény által előírt minimális szint alá csökkent. 2009. július 1-jén az NR jelezte, hogy az FSA megerősítette, hogy figyelembe véve a HMT megfelelő tőkeszint biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását, nem kívánja korlátozni az NR tevékenységét.

(22)

Az 1. táblázat az NR pénzügyi teljesítményét mutatja be a 2006 és 2009 első félév vége közötti időszakban.

1.   táblázat

A Northern Rock pénzügyi eredményei 2006–2008  (10) évben és 2009 első félévében  (11),

(23)

Az NR 2008. februárban végrehajtott államosítását követően az Egyesült Királyság hatóságai szerkezetátalakítási tervet terjesztettek elő (a továbbiakban: eredeti szerkezetátalakítási terv) amelynek tartalma részletesen ismertetésre került az eljárást megindító határozat 2.3.5. szakaszában, valamint az eljárást kitejesztő határozat 2.2. szakaszában. Az eredeti szerkezetátalakítási terv röviden a következőket tartalmazta:

(24)

Az aktív jelzáloghitel törlesztési programot, az új hitelek korlátozását, az NR dániai működésének megszüntetését és a magatartási kötelezettségeket az Egyesült Királyság haladéktalanul bevezette, még azt megelőzően, hogy a Bizottság a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyta.

(25)

A pénzpiacok és a reálgazdaság helyzetének romlása 2008 negyedik negyedévében súlyosan érintette az NR-t, emiatt szükségessé vált, hogy az Egyesült Királyság hatóságai módosítsák az eredeti szerkezetátalakítási tervet. Ezért az Egyesült Királyság hatóságai új szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak (a továbbiakban: módosított szerkezetátalakítási terv) amelyet az eljárást kiterjesztő határozat 2.3. szakasza tartalmaz részletesen. A módosított szerkezetátalakítási terv lényegében az NR kettéosztását tartalmazza:

(26)

A módosított szerkezetátalakítási terv a BankCo és az AssetCo számára tőkeinjekciót, az aktív jelzáloghitel törlesztési program megszüntetését és a verseny keretfeltételeinek megváltoztatását irányozta elő, amely lehetővé teszi az NR számára, hogy kölcsönnyújtását összesen 14 milliárd GBP-vel növelje 2009-ben és 2010-ben.

(27)

Az eljárást kiterjesztő határozat elfogadását követően az Egyesült Királyság megváltoztatta a módosított szerkezetátalakítási tervet, bizonyos, a Bizottság és harmadik felek részéről felmerült kételyek eloszlatása érdekében (a továbbiakban: végleges szerkezetátalakítási terv). Ennek eredményeként a BankCo nyitó egyenlegét a 2009. június 10-i módosított szerkezetátalakítási tervhez képest [1,7–4,2] milliárd GBP-vel csökkentik, a GIC számlákról [1,5–3] milliárd GBP-t kivezetnek, és [0,2–0,8] milliárd GBP összegben további jelzálogkölcsönt transzferálnak az AdsetCo-tól a BankCo-ba. A BankCo nyitó egyenlege 2009-ben [21–24] milliárd GBP lesz, amely 2013-ra [31–34] milliárd GBP-re nő, szemben a módosított szerkezetátalakítási tervben szereplő [22–26] milliárd illetve [38–41] milliárd GBP-vel. Továbbá a BankCo eredetileg 2009-re tervezett [600–900] millió GBP összegű új kölcsöneit gyengébb minőségű eszközökkel helyettesítik (16). Ennek eredményként a BankCo súlyozott LTV átlaga [62–67 %] lesz, amely a jelenlegi jelzálogkölcsön állomány LTV átlagából ([66–69 %]) és a 2009-es új hitelezések LTV átlagából ([58–61 %]) tevődik össze. Az A grafikonon látható a BankCo és az AssetCo nyitómérlege a két vállalkozásra osztást követően, a 2. táblázat pedig a BankCo legfontosabb pénzügyi mutatóit tartalmazza.

(28)

A kettéosztást követően a BankCo megváltozott díjat fizet a lakossági bankbetétek és intézményi ügyfelek bankbetéi garanciáinak fenntartásáért (lásd a 2.3. szakaszban).

2.   táblázat

A BankCo főbb pénzügyi mutatói a kettéosztást követően (alaphelyzet)

(29)

Az Egyesült Királyság további kötelezettségeket vállalt:

(30)

Az NR számos támogatásban részesült, amelyek a következők (18):

(31)

Az i. és ii. pont intézkedéseit tekintve a Bizottság megállapítja, hogy ezeket a Bizottság már korábban értékelte az ügyben hozott korábbi határozata alapján és azok megmentési támogatásnak minősültek (27). A megmentési intézkedéseken felül az Egyesült Királyság további, az NR szerkezetátalakításának elősegítését célzó intézkedéseket jelentett be a Bizottságnak (iv–xii. intézkedések).

(32)

A megmentési célú támogatást (i–iii. intézkedések) a kettéosztás után is fenntartják. Ugyanakkor ezek kedvezményezettjei már az NR jogutódai, az intézkedések feltételei pedig megváltoznak.

(33)

Az Egyesült Királyság által az NR szerkezetátalakítására hozott intézkedések (iv. és v. intézkedések) tekintetében az NR által a BoE/HMT likviditási eszközért fizetett díjakat visszamenőlegesen csökkentik. Ennek következtében az NR a BoE/HMT likviditási eszközre felszámított díj után 156,4 milliárd GBP díjvisszatérítésre jogosult. Ez a visszatérítés az Egyesült Királyság által 2008 áprilisában elvégzett felülvizsgálat alapján fizetendő. A HMT továbbá biztosítékot nyújtott az FSA-nak arra nézve, hogy az NR a tőkekövetelmények feletti szinten működik, ezáltal lehetővé teszi számára, hogy működését a jogszabály által előírt minimum tőkésítettségi szint alatt folytathassa.

(34)

A BankCo-t érintő szerkezetátalakítási intézkedések (vi–viii. intézkedések) tartalmazzák a lakossági bankbetétek és intézményi befektetői bankbetétek garanciáinak fenntartását. Ugyanakkor e garanciák díjai és futamideje a jóváhagyott megmentési támogatáshoz képest változott. Az Egyesült Királyságban működő FSCE által nem fedezett lakossági bankbetétek garanciájára a BankCo [15–70] bázispontos átalánydíjat fizet. Az intézményi betétesek bankbetéteire a BankCo az Egyesült Királyság hitelgarancia programja (a továbbiakban: CGS) szerinti díjnak megfelelő díjat fizet (28). Ezen felül a BankCo-t a kettéosztást követően további 1,2 milliárd GBP-vel tőkésítik fel törzsrészvények és egy 2,5 milliárd GBP-t kitevő, feltételhez kötött likviditási eszköz formájában. A feltételhez kötött likviditási eszköz után havi lekötési díj fizetendő, amelynek mértéke [80–150] bázispont a le nem hívott összegre. Amennyiben a BankCo az eszközt lehívja, minden lehívott összeg után [120–240] bázispont egyszeri lehívási díjat fizet, valamint a lehívott összeg után 1 havi LIBOR + [200–600] bázispont kamatot.

(35)

Az AssetCo az intézményi betétesek betéteire vonatkozó garanciát […]-ig élvezi. (xi. intézkedés). A garancia vonatkozásában az AssetCo által fizetendő díj változtatását nem irányozták elő. Az AssetCo számára biztosított BoE/HMT likviditási eszköz maximum 10 milliárd GBP-vel emelkedik (az eszköz teljes összege 23 milliárd GBP lesz), ugyanakkor változnak a feltételei (LIBOR + [10–60] bázispont a BoE alapdíj + 150 bázispont + 10 bázispont eszközdíj helyett). Az AssetCo-nak további 2,5 milliárd forgótőke eszközt juttatnak (xii. intézkedés) amelyért 1 havi LIBOR + [10–60] bázispont fizetendő, és lehetséges a további feltőkésítése 1,6 milliárd GBP összegig, adósság részvénnyé történő átalakítása formájában (xii. intézkedés).

(36)

Mivel az NR számára biztosított szerkezetátalakítási támogatás a korábbi intézkedések fenntartását jelenti további intézkedésekkel kiegészítve, ezek értékelésére e határozattal együtt kerül sor. A 3. táblázat tartalmazza a folytatólagos és a további intézkedéseket.

3.   táblázat

Az NR, a BankCo és az AssetCo számára biztosított támogatási intézkedések áttekintése

(37)

Ebben az ügyben a Bizottság 2008. április 2-án először egy hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett az eredeti szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban. Ezt követően az eredeti szerkezetátalakítási tervet az Egyesült Királyság hatóságai jelentős mértékben módosították. Emiatt a Bizottságnak az eljárást a módosított szerkezetátalakítási tervre is ki kellett terjesztenie. Az eljárást megindító határozatban megfogalmazott kételyek legnagyobb része az eredeti szerkezetátalakítási tervre vonatkozott. Az eljárást megindító határozatot illetően csak a módosított szerkezetátalakítási terv vonatkozásában is fennálló kételyeket tárgyalja a határozat 3.1. bekezdése.

(38)

Az eljárást megindító határozat 91. bekezdésében a Bizottság jelzi, hogy a HMT FSA számára írt levelében a HMT megerősíti: biztosítani kívánja, hogy az NR a minimálisan megkövetelt tőkeszint felett fog működni, amely állami támogatásnak minősülhet.

(39)

Az eljárást megindító határozat 94. bekezdése jelzi, hogy az Egyesült Királyság által 2008. március 17. és a végső határozat meghozatala között kirótt túlzott díj tervezett, visszamenőleges visszatérítése további szerkezetátalakítási támogatásnak tűnik.

(40)

Az eljárást megindító határozat 96. bekezdése kételyeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a támogatás mértéke számszerűsíthető-e olyan benchmarkok használatával, mint az az ár, amelyet az NR a nemteljesítéskori csereügyletei után fizet, vagy az NR számára 2007. szeptember 17-e után más magánbankok által ajánlott hiteleszközök kamatlába, mivel ezek már figyelembe veszik az állami bankmentést.

(41)

A Bizottság az eljárást kiterjesztő határozat 47. és 48. bekezdésében jelezte, hogy a kettéosztás eszközátvételi intézkedéshez hasonlítható a Bizottságnak az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló közleményének keretén belül (30) (a továbbiakban: értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény). Ezért felkérte az Egyesült Királyság hatóságait a kérdéssel kapcsolatos információ biztosítására.

(42)

Az eljárást kiterjesztő határozat 57. bekezdésében a Bizottság pozitívan vette tudomásul, hogy a BankCo az Egyesült Királyság által tervezett intézkedések eredményeként láthatóan életképes bankká válik, és nem áll fenn annak kockázata, hogy az NR-hez hasonló likviditási problémái lesznek. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy nem nyújtottak be olyan üzleti tervet, amely leírja, hogyan válik a BankCo életképes szervezetté közép és hosszú távon, ezért a BankCo életképességét nem tudták bemutatni.

(43)

Az eljárást kiterjesztő határozat 59. és 58. bekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a BankCo részére biztosított támogatás olyan típusú és összegű volt, amely a BankCo-t megszabadította minden, az NR által a múltban nyújtott kockázatos kölcsöntől, és az államkölcsön visszafizetésének kötelezettségétől, ugyanakkor a bankot jó minőségű eszközhöz és jelentős készpénz mennyiséghez juttatta. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Királyság hatóságai vállalják, hogy az AssetCo veszteségeit teljes mértékig finanszírozzák, amelynek jelzálogkölcsön állományát a tényleges gazdasági érték helyett könyvértéken értékelték fel. Ezért a Bizottság komolyan kétségbe vonta, hogy a támogatást ténylegesen a minimális szintre korlátozták.

(44)

A Bizottság az eljárást kiterjesztő határozat 60. bekezdésben kétségbe vonja, hogy az NR saját hozzájárulása elegendő lenne, mivel több olyan, az eredeti szerkezetátalakítási tervben szereplő intézkedést, amely saját hozzájárulásnak tekinthető, – így különösen az aktív hiteltörlesztési politikát és az új kölcsönök limitálását – a módosított szerkezetátalakítási terv már nem tartalmazta.

(45)

Az eljárást kiterjesztő határozat 62. bekezdésében a Bizottság azt a kérdést vetette fel, hogy az NR kettéosztását követően a BankCo rendelkezésére álló finanszírozás lehetővé teszi-e számára a versenytársak kiszorítását a jelzálogkölcsön-piacról, amely így negatív tovagyűrűző hatást eredményez.

(46)

A verseny torzulását korlátozó intézkedések vonatkozásában a Bizottság az eljárást kiterjesztő határozat 63. és 66. bekezdésében komoly kételyét fejezte ki a tervezett intézkedések elégséges voltát illetően. Először is, a Bizottság megjegyezte, hogy az NR kettéosztását követően a BankCo igen erős, versenyképes bankként kerül ki, amelyet nem terhelnek az NR által a múltban nyújtott kockázatos kölcsönök. Ezért a Bizottság kétségbe vonta, hogy a verseny torzulása valóban kompenzálható-e azzal a ténnyel, hogy a BankCo mérlegfőösszege alacsony.

(47)

Továbbá a Bizottság azt is megjegyezte, hogy figyelembe véve az NR számára biztosított támogatások magas összegét, kétségbe vonja, hogy megfelelő intézkedés hozható-e a verseny nemkívánatos torzulásának kiküszöbölésére az NR életképességének veszélyeztetése nélkül. Végezetül a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásának korlátozását célzó néhány intézkedést módosítottak vagy megszüntettek.

(48)

Az eredeti illetve az eljárást kiterjesztő határozat közzétételét követően a Bizottság harmadik felektől észrevételeket kapott.

(49)

Az eljárást megindító határozattal kapcsolatban a Bizottsághoz az alábbiaktól érkeztek észrevételek: Unite the Union, a lakás-takarékpénztárak egyesülete (Building Societies Association, a továbbiakban: BSA), SRM Global Master Fund LP, Alliance & Leicester Building Society (lakás-takarékpénztár), British Banking Association (brit bankügyi egyesület), Jim Cousins (az Egyesült Királyság Parlamentjének képviselője), Doug Henderson (az Egyesült Királyság Parlamentjének képviselője) és a newcastle-i hatóságok. Bár ezek az észrevételek nem kapcsolódnak az eljárást kiterjesztő határozat tárgyául szolgáló módosított szerkezetátalakítási tervhez, ezen eset szélesebb összefüggésében relevánsak lehetnek és ezért – amennyire általános jellegűek – e határozat 4.1. szakaszában röviden tárgyalásra kerülnek.

(50)

Az eljárást kiterjesztő határozattal kapcsolatos, harmadik felektől származó észrevételeket a leeds-i lakás-takarékpénztár, a BSA és egy brit állampolgár terjesztett be.

(51)

Az eljárást megindító határozattal kapcsolatban a harmadik felektől származó észrevételek elsősorban azokkal a versenytorzulásokkal foglalkoztak, amelyek az NR lakossági és intézményi ügyfeleinek betéteire vonatkozó garanciák miatt következtek be. Az NR lakossági betétállományának 2008 első hónapjaiban mutatkozó növekedése különösen is aggályosnak bizonyult, mivel a harmadik felek jelezték, hogy az NR állami garanciára támaszkodva magas betéti kamatokat kínált, ami versenyhátrányt jelent az NR versenytársai számára. A harmadik felek megállapították, hogy a verseny keretfeltételei csökkenthetik bizonyos kételyeiket. Más észrevételek az NR nagy észak-kelet-angliai munkáltatóként betöltött fontos szerepéhez kapcsolódtak illetve azon kompenzációra vonatkoztak, amely az NR részvényeseinek az Egyesült Királyságban bekövetkezett államosítás miatt járna.

(52)

A Leeds Building Society az általa benyújtott dokumentumban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az NR miatt torzulhat a verseny; hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint nem kielégítő az NR saját hozzájárulása és a verseny jelenlegi keretrendszere csak korlátozott mértékben akadályozza az NR miatt bekövetkező versenytorzulást. Úgy vélte továbbá, hogy a kettéosztást követően a BankCo alacsony mérlegfőösszege nem ellensúlyozza a versenytorzulást, mivel a BankCo-nak nem kell felszívnia az NR múltbeli kockázatos kölcsöneiből eredő veszteségeket, ugyanakkor élvezni fogja az AssetCo mérlegfőösszegéből származó előnyöket.

(53)

A BSA részletes észrevételeket nyújtott be. Véleménye szerint a kettéosztást követően közép- és hosszú távon a BankCo nagy valószínűséggel erős pozícióval fog rendelkezni az Egyesült Királyság jelzálog-piacán; korlátozott számú rossz adós mellett az új kölcsönök nyújtását lehetővé tevő nagymennyiségű forrással fog rendelkezni. A BSA felhívta a figyelmet a lakás-takarékpénztárak és a bankok közötti különbségre (ellentétben a bankokkal, a lakás-takarékpénztárak finanszírozási és kölcsönnyújtási tevékenysége korlátozott). A BSA utalt arra is, hogy a verseny keretfeltételeinek hatékonysága valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a verseny torzulását. Ezen túlmenően a BSA a versenytorzulást korlátozni képes intézkedéseket javasolt:

(54)

A brit állampolgár észrevételei az NR által kibocsátott alárendelt adósságpapírok kamatszelvényeinek kuponjainak kifizetésére vonatkoztak illetve azon hatásokra, amelyeket e kifizetések felfüggesztése esetén érnék az ilyen eszközökkel rendelkező egyéneket.

(55)

E határozatban az eljárást megindító határozattal kapcsolatban kizárólag olyan, harmadik felektől érkezett észrevételek szerepelnek, amelyek a módosított szerkezetátalakítási terv értékelésénél relevánsak lehetnek. Ennek megfelelően az Egyesült Királyságból érkezett, az eljárást megindító határozattal kapcsolatban az 5.1. szakaszban ismertetett észrevételek is ezen kérdésekre korlátozódnak.

(56)

Az eljárást megindító határozat 91. bekezdésében megfogalmazott kételyekkel kapcsolatban az Egyesült Királyság hatóságai véleménye szerint […]. Ezért az nem tekinthető támogatásnak. Amennyiben mégis annak minősülne, akkor sem tekinthető korlátlannak.

(57)

Az eljárást megindító határozat 91. bekezdésével kapcsolatban az Egyesült Királyság hatóságai nem tagadják, hogy az új hitelkamatláb- és díjmegállapodások – az állami támogatás jóváhagyását követő – 2008. április 1-jei visszadátumozása további szerkezetátalakítási támogatást jelent. Megjegyzik azonban, hogy ez az a minimum, amire szükség van ahhoz, hogy az NR továbbra is megfeleljen a jogszabályban előírt minimum tőkésítettségi szint feltételeinek.

(58)

Az eljárást megindító határozat 96. bekezdésében megfogalmazott kételyekkel kapcsolatban az Egyesült Királyság elsőként azt szögezte le, hogy csak mesterségesen lehetne az állami eszközök és az állami garanciák által fedezett összegek teljes értékét támogatásnak tekinteni. Valójában az NR továbbra is kiváló minőségű eszközökkel rendelkezik, továbbá figyelembe kell venni azt a jelentős biztonságot, amit a hitel- és garanciamegállapodások biztosításának időpontjában az állam javára nyújt. Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a legkevésbé mesterséges módszertan az lenne, ha az intézkedéseket benchmarkok (pl. tényleges finanszírozási ajánlatok, nemteljesítéskori csereügyletek díjai és az alárendelt kölcsönök spreadjei) alapján számszerűsítenék. Legfeljebb a támogatás minimális összegét lehetne a Bizottság 2008. július 1-je óta érvényben lévő hivatalos referencia-kamatlába alapján kiszámítani.

(59)

Az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek a kettéosztásra történő alkalmazhatóságával kapcsolatban az Egyesült Királyság jelezte, hogy a Bizottság elemzését az alábbi okok miatt nem fogadja el. Először, az NR 100 %-ban állami tulajdonban van, ezért – ellentétben más esetekkel, ahol az állam valamely magánkézben lévő banktól az értékvesztett eszközöket vásárlás vagy garancianyújtás révén veszi át – az Egyesült Királyság nem veheti meg az értékvesztett eszközöket, mivel azok már saját tulajdonában vannak. Másodszor, az Egyesült Királyság hatóságainak véleménye szerint az értékvesztett eszközökről szóló közlemény célja elsődlegesen olyan helyzetek kezelése, amikor nagyfokú bizonytalanság áll fenn a bankok összetett és át nem látható értékvesztett eszközeiből eredő kockázatok tekintetében. Az Egyesült Királyság szerint az NR jelzálogtermékei, jelzálog-alapú értékpapírjai és államkincstári eszközei nem tartoznak ebbe a kategóriába. Végül pedig az Egyesült Királyság hatóságai azzal érvelnek, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény elsősorban a tehermegosztás elvét tartja szem előtt, amelynek során az elsődleges veszteség bizonyos elemei elsősorban a bankot terhelik. Az NR esetében erre nincs mód, mivel az állam már a kettéosztás előtt is az összes eszköz tulajdonosa.

(60)

Az Egyesült Királyság hatóságai észrevételeikben jelezték, hogy a Bizottsághoz 2009. június 10-én benyújtott üzleti tervben a Bizottság rendelkezésére bocsátották mindazon információkat, amelyek bizonyítják a BankCo életképességét (31). Az üzleti tervben a BankCo életképességét stressztesztnek vetették alá komoly recessziót felvázoló forgatókönyv alapján (amely szerint 2011-ben a munkanélküliek száma 3,6 millióra nő, a lakásárak pedig a legmagasabb szinthez képest 50 %-kal csökkennek). Ez a stresszteszt azt mutatja, hogy a BankCo még komoly recesszió esetén is életképes marad.

(61)

A Bizottságnak kételyei voltak a tekintetben, hogy az NR-nek juttatott támogatás valóban csak a szükséges minimumra szorítkozik; ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság vitatja, hogy a módosított szerkezetátalakítási terv révén egy szuper-versenyképes új bank jönne létre. Az Egyesült Királyság leszögezi, hogy a BankCo tőkeszerkezetét és finanszírozását kellő gondossággal alakították ki, hogy még nagy megterheléssel járó helyzetben is életképes maradjon.

(62)

Az Egyesült Királyság véleménye szerint nem arról van szó, hogy az állam teljes mértékben finanszírozni és támogatni kívánja az AssetCo veszteségeit. Az Egyesült Királyság leszögezi, hogy az állam nem vállalt garanciát az AssetCo eszközeire. Az Egyesült Királyság hatóságai azonban jelezték, hogy […], további támogatás válhat szükségessé […].

(63)

Az NR által a szerkezetátalakításhoz nyújtott saját hozzájárulás kapcsán az Egyesült Királyság hatóságai leszögezik, hogy az eredeti szerkezetátalakítási tervben szereplő hitelezési felső határok és az aktív törlesztési politika a saját hozzájárulást helyettesítő kompenzáló intézkedések kívántak lenni. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott felső határok kapcsán az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy a pénzügyi és gazdasági válság következtében az Egyesült Királyság jelzálogpiacának szűk a kapacitása, a BankCo hitelkihelyezéseinek tervezett növekedése korlátozott mértékű és nincs negatív hatással a többi versenytársra. Az aktív jelzálogtörlesztési program tovább szűkítette az Egyesült Királyság piacán elérhető jelzáloghitelek körét (az új hitelkihelyezések terén mutatkozó csökkenés 40 %-a ennek következménye). Az Egyesült Királyság véleménye szerint az NR a szerkezetátalakításhoz mintegy 2,2 milliárd GBP értékű Home Equity Release Mortgage (a továbbiakban: HERM) portfóliójának értékesítésével, a szerkezetátalakítási veszteségek fedezésével járult hozzá, és […].

(64)

Az Egyesült Királyság beadványában jelezte, hogy meggyőződése szerint a BankCo esetében előrejelzett növekvő hitelkihelyezés minden valószínűség szerint nem lesz hatással a jelzálogpiacra vagy a BankCo versenytársaira, mivel a piac kapacitása korlátozott. A BankCo hitelezési képességének növelése némileg enyhítené e kételyeket, ugyanakkor elegendő kereslet maradna a többi versenytárs számára is. Az Egyesült Királyság azt is valószínűtlennek tartja, hogy a BankCo a kettéosztást és az ideiglenes állami tulajdonból való kilépést követően gyorsan növelné hitelkihelyezéseit, mivel még meg kell szereznie az új hitelek nyújtásához szükséges forrásokat. Végül pedig az Egyesült Királyság megállapítja, hogy a BankCo-nak nem lesz kiváltságos hozzáférése az AssetCo megmaradt ügyfélbázisához.

(65)

A támogatás összege tekintetében az Egyesült Királyság nem fogadja el a Bizottság azon javaslatát, miszerint ez úgy állapítható meg, hogy az AssetCo eszközeinek piaci értékét levonják azok könyv szerinti értékéből. Az Egyesült Királyság véleménye szerint ez a módszertan túlbecsülné a BankCo-nak nyújtott bármely támogatás összegét. Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy különbséget kell tenni a BankCo-nak illetve az AssetCo-nak nyújtott támogatás között, továbbá az AssetCo-nak nyújtott támogatás nem okvetlenül jelent előnyt a BankCo számára. A BankCo-nak nyújtott támogatás összegének tükröznie kell azt a versenyhatást, amelyet a BankCo a többi versenytársra gyakorol, ezt pedig nem tartalmazza a Bizottság által javasolt módszertan.

(66)

A Bizottság által az AssetCo vonatkozásában előterjesztett módszertan az Egyesült Királyság véleménye szerint azon a feltételezésen alapul, miszerint az Egyesült Királyság fedezné az eszközök könyv szerinti és piaci értéke közötti különbséget. Ez nem így van, mivel az Egyesült Királyság garanciái az AssetCo eszközeinek végső értéke illetve kötelezettségeinek könyv szerinti értéke közötti különbséget fedezik (azaz amennyiben az eszközök nem elégségesek az összes kötelezettség fedezésére, úgy az Egyesült Királyság fedezi a különbséget).

(67)

Az Egyesült Királyság véleménye szerint a BankCo-nak nyújtott támogatás összegének megbecslésére szolgáló helyes módszertan az, ha összegzik az összes közvetlen tőkeinjekció könyv szerinti értékét és – az összes folyamatban lévő garanciavállalás értékét figyelembe véve – az ezek esetében fizetett díjakat, illetve a BankCo számára a jó minőségű jelzálogállományból eredő előnyök értékét, valamint azon inkrementális értéket is, amely a BankCo-nál az NR lakossági betétállományának átvétele kapcsán jelentkezik.

(68)

Az Egyesült Királyság véleménye szerint az AssetCo-nak nyújtott támogatás összegét úgy kapjuk meg, ha az NR-nek nyújtott támogatás teljes értékéből levonjuk a BankCo-nak az AssetCo-n keresztül nyújtott támogatást.

(69)

A lakossági betétek állományának növekedésére vonatkozó, harmadik felektől származó aggályokkal kapcsolatban az Egyesült Királyság az alábbi észrevételeket tette.

(70)

Az Egyesült Királyság véleménye szerint a megtakarítási termékek árazásával kapcsolatban harmadik felek által benyújtott észrevételek nem veszik figyelembe az NR-nek a 2007. szeptemberi bankpánikot követően erősen lecsökkent lakossági betétállományát. Az NR mérlegének stabilizálása érdekében lehetővé kell tenni lakossági betétekből álló alapjának újraépítését. Az Egyesült Királyság leszögezte, hogy az Egyesült Királyságban 1,5 %-os piaci részesedési felső határ van érvényben a lakossági betétekre. Ez a felső határ megakadályozza majd, hogy az NR túlságosan agresszív árpolitikát folytasson és ezzel egyidejűleg korlátozza az NR-nek a megtakarítási piacra gyakorolt hatását. Az Egyesült Királyság azt is kijelenti, hogy az NR nem követett agresszív árképzési stratégiát lakossági betéti termékeivel; ezt mutatja az a tény is, hogy az NR nem szerepelt a Moneyfacts megtakarítási táblázatainak első 3 helyén azóta, hogy a verseny keretfeltételei bevezetésre kerültek.

(71)

Az Egyesült Királyság továbbá azzal is érvel, hogy megtakarítási célú termékeinek árazása kapcsán érvényesített bármely további limit megakadályozná az NR-t abban, hogy megszerezze a tervezett új hitelkihelyezésekhez szükséges forrásokat. Egyben veszélyeztetné az NR azon képességét is, hogy eleget tegyen az ideiglenes állami tulajdonból eredő kötelezettségeinek és megakadályozná az NR-t abban, hogy reagáljon a finanszírozási helyzetére negatívan ható eseményekre.

(72)

A versenyre 2008. március 31-e óta érvényben lévő keretrendszer tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai jelezték, hogy a keretrendszerben szereplő kötött magatartási szabályok megfelelően korlátozzák az NR-nek az Egyesült Királyság piacain folytatott versenytevékenységét.

(73)

A Bizottságnak az eljárást kiterjesztő határozatban kifejtett kételyeire és a harmadik felektől érkezett észrevételekre reagálva az Egyesült Királyság hatóságai megváltoztatták a módosított szerkezetátalakítási tervet. Ezeket a változtatásokat ezen határozat 2.2. szakasza ((27), (28) és (29) preambulumbekezdés) részletezi.

(74)

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a módosított szerkezetátalakítási terv által bevezetett vagy módosított intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(75)

A Bizottság által már jóváhagyott megmentési célú támogatás jellegű intézkedések és az ezen esetre vonatkozó két korábbi döntés (azaz a (30) preambulumbekezdésben említett i., ii. és iii. intézkedések, illetve a lakossági és intézményi ügyfelek betéteire vonatkozó garanciák és a BoE/HMT likviditási eszköz) kapcsán a Bizottság már megállapította, hogy ezen intézkedések az NR-nek juttatott állami támogatásnak minősülnek. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a BankCo jogosult olyan konstrukciók használatára, amelyeket az Egyesült Királyság a pénzügyi válság során vezetett be a bankok számára és amelyeket a Bizottság jóváhagyott, feltéve, hogy ezen konstrukciók a kettéosztást követően is még érvényben vannak (32).

(76)

E határozat (30) preambulumbekezdése már ismertette azon intézkedéseket, amelyeket jelen határozatnak értékelnie kell abból a szempontból, hogy azok állami támogatásnak minősülnek-e. Az NR szempontjából ezek közül iv. és v. a releváns intézkedések, a BankCo szempontjából a vi., vii. és viii., az AssetCo szempontjából pedig a ix–xii.

(77)

Az összes említett intézkedést állami forrásokból finanszírozzák, mivel az intézkedések körébe az állam által finanszírozott államkölcsönök, támogatások és garanciák tartoznak (33).

(78)

A Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy az intézkedések szelektív előnyt jelentenek-e a támogatás kedvezményezettje vagy kedvezményezettei számára. Az itt szereplő intézkedések szelektívek, mivel kizárólag az NR, a BankCo és az AssetCo előnyét szolgálják.

(79)

Az intézkedések a kettéosztásig folytatott gazdasági tevékenysége során az NR-t illetve azt követően utódait, a BankCo-t és az AssetCo-t előnyhöz juttatják.

(80)

Az NR-nek haszna származik a BoE/HMT likviditási eszköz esetében az alacsonyabb díjak visszamenőleges alkalmazásából illetve a Bizottsági jóváhagyását követően 156,4 millió GBP utólagos visszatérítéséből (iv. intézkedés). Ez előnyt jelent az NR számára, mivel ezen díjak alacsonyabbak a piaci árnál.

(81)

Az NR számára jelentős előnyt biztosít az a tény is, hogy a HMT kötelezettséget vállalt a FSA felé a tőkekövetelmények előírt szintje feletti működésre (v. intézkedés), mivel ennek eredményeképp a FSA: 1. nem követelte meg az NR feltőkésítését az államosítást követően, 2. lehetővé tette az NR számára, hogy a rendelkezésére álló tier 2 tőkét beszámítsa a 2008. júniusi szavatoló tőkéjébe és 3. a későbbiekben megengedte, hogy 2009 júliusától egészen a kettéosztásig a jogszabályban előírt minimum tőkésítettségi szint alatt működjön.

(82)

A BankCo érdekében hozott intézkedések tekintetében a Bizottság az NR-nek juttatott megmentési támogatás jóváhagyásakor már megállapította, hogy a lakossági betétekre vállalt garancia (vi. intézkedés) előnyhöz juttatja a kedvezményezettet, azaz ebben az esetben a BankCo-t. Bár a garancia meg fog szűnni […], a BankCo előnye továbbra is fennáll azon időszakban, amikor a garancia még érvényben van. A BankCo által fizetendő díj változása nincs összhangban a piaci feltételekkel. E tekintetben az NR CDS (nemteljesítéskori csereügylet) spread-je lényegesen meghaladja az 50 bázispontot. Ezért megállapítható, hogy az intézkedés előnyt biztosít a BankCo számára.

(83)

Az intézményi ügyfelek esetében a kettéosztástól 2010. december 31-ig a BankCo-nak továbbra is nyújtott garanciák (vi. intézkedés) kapcsán a Bizottság az NR-nek juttatott megmentési támogatás jóváhagyásakor már megállapította az előny meglétét. A díj változásaival kapcsolatban a kettéosztást követően a BankCo olyan díjat fizet, ami megfelel a más bankok által az Egyesült Királyság hitelgarancia rendszere (CGS) kontextusában fizetett díjnak. Mivel a Bizottság által a CGS-ben elfogadott díj a piaci ár alatt van (azonban megfelel az Európai Központi Bank ajánlásainak), ez előnyt biztosít a BankCo számára.

(84)

Továbbá a törzsrészvények formájában a BankCo számára nyújtott 1,4 milliárd GBP nagyságú tőkeinjekció (vii. intézkedés) előnyt jelent, mivel e tőke nélkül a BankCo nem tudná megkezdeni tevékenységét.

(85)

A BankCo-nak nyújtott 1,5 milliárd GBP összegű, feltételhez kötött likviditási eszköz (viii. intézkedés) előnyt biztosít, mivel ez olyan további likviditási forrást jelent a BankCo számára, amely más bankok számára nem áll rendelkezésre. A feltételhez kötött likviditási eszköz célja az, hogy a BankCo számára kellő finanszírozási forrást nyújtson mindaddig, amíg a BankCo-t az Egyesült Királyság nem értékesíti vagy más finanszírozási lehetőségeket nem sikerül találni.

(86)

Az AssetCo tekintetében a Bizottság eljárást megindító és kiterjesztő határozatában megállapította, hogy az intézményi bankbetétekre vonatkozó garanciák (ix. intézkedés) állami támogatásnak minősülnek. Ezért az intézményi bankbetétekre vonatkozó garancia […] nyújtása további előnyt jelent az AssetCo számára.

(87)

A Bizottság korábbi határozataiban (34) már megállapította, hogy a BoE/HMT likviditási eszköz állami támogatásnak minősül. Ez a következtetés az új körülmények között, azaz az AssetCo-nak nyújtott hitel összegének maximum 10 milliárd GBP-vel történő növelése, illetve futamidejének a 2020. éven túli kiterjesztése esetében is érvényes (x. intézkedés). Az eszközért az AssetCo által fizetett díj csökken (LIBOR + [10–60] bázispont a korábbi BoE alapdíj + 150 bázispont + 10 bázispont eszközdíj helyett), ami alacsonyabb a piaci árnál és ezért előnyt jelent az AssetCo számára. Továbbá a BankCo számára előnyös a BoE/HMT likviditási eszköz növekedése, mivel a bővülés jelentős része készpénz formájában az AssetCo-tól a BankCo-hoz kerül.

(88)

Az AssetCo-nak szánt, adósság részvénnyé történő átalakítása formájában megvalósuló 1,6 milliárd GBP összegű tőkeinjekció (xi. intézkedés) előnyt biztosít az AssetCo számára.

(89)

Továbbá a 2,5 milliárd GBP nagyságú forgótőke eszköz (xii. intézkedés) az AssetCo javát szolgálja, mivel kellő likviditással […] rendelkezik majd esedékessé váló kötelezettségei teljesítéséhez. Az AssetCo 1 havi LIBOR +[10–60] bázispontot fizet az eszközért, ami jóval a piaci árfolyam alatt van, hiszen az AssetCo olyan bank, amelynek szinte nincs is tőkéje.

(90)

Végül pedig a piacgazdasági befektető elve nem érvényes ezen intézkedésekre, mivel ezekre több, az NR érdekeit szolgáló megmentési célú támogatást követően kerül sor. Továbbá – amennyiben ez az elv érvényesülne erre az esetre – a feltétel nem teljesülne, mivel egyetlen piacgazdasági befektető sem hozná meg mindezen intézkedéseket a BankCo-ra és […] az AssetCo-ra való kettéosztás előmozdítására. Az államhoz hasonló helyzetben egyetlen piacgazdasági szereplő sem lett volna képes fenntartani a gazdasági tevékenységet (az NR esetében) jelentős tőkeemelés nélkül (az FSA szokásos tőkekövetelményeit csak azért enyhítette, mert az állam vállalta a szükséges tőke biztosítását). A piacokon kialakult helyzetet figyelembe véve, piaci szereplő nem juthatna ilyen finanszírozáshoz. Ezt támasztják alá azon vételi ajánlatok is, amelyeket az NR esetében a Virgin és az NR vezetősége is benyújtott 2008 februárjában, és amelyeket az eljárást megindító határozat részletesebben is ismertetett. Mindkét ajánlat az állami támogatási intézkedések folytatódásán alapult, ami jelezte, hogy állami támogatás nélkül egyetlen magánbefektető sem lett volna kész az NR megvásárlására.

(91)

Megállapítható továbbá, hogy a (30) preambulumbekezdés iv–xii. pontjaiban említett intézkedések a verseny torzulásához vezethetnek és kihatnak a tagállamok közötti kereskedelemre.

(92)

Az intézkedések lehetővé teszik […] az NR bizonyos eszközeinek az AssetCo-hoz kerülését, ami szükséges feltétele annak, hogy létrejöjjön a BankCo és megvalósuljon üzleti terve. A BankCo, azaz az NR utóda, anélkül tudja majd folytatni az NR tevékenységeit, hogy gyengébb minőségű eszközeinek értékvesztése terhelné, hiszen ezeket továbbra is az AssetCo mérlege tartalmazza. Ennek eredményeképpen a BankCo előnybe kerül gyengébb minőségű eszközeik értékvesztését elviselni kényszerülő versenytársaival szemben, akiknek ezt a veszteséget fel kell szívniuk, ami korlátozza az új kölcsönök kihelyezésére szolgáló tőkéjük mennyiségét. Ezzel szemben a BankCo alapvető tőkéjét nem érintik ezek az értékcsökkenések és a jelzálog-portfóliójának csökkenő értéke. A pénzügyi piacokon jelenleg tapasztalható magas hitelköltséget figyelembe véve ez előnynek minősül. Ezen túlmenően a BankCo nagymennyiségű készpénzhez jut új hitelkihelyezéseinek finanszírozásához. Ezért megállapítható, hogy a (30) preambulumbekezdésben szereplő iv–xii. intézkedések a verseny torzulásához vezetnek.

(93)

A BankCo olyan bank lesz, amely – többek között – az Egyesült Királyság lakossági betétpiacán és jelzáloghitel-piacán is versenyez. E két piacon egyes versenytársak külföldi bankok leányvállalatai. Így az intézkedések képesek hatni a tagállamok közötti kereskedelemre.

(94)

A Bizottság megállapítja, hogy az Egyesült Királyság új támogatási intézkedéseket szándékozik bevezetni, illetve módosítani akarja a már létezőket. Ezen intézkedések lehetővé teszik az NR két vállalkozásra – BankCo és AssetCo – történő felosztását. Az AssetCo-nak nyújtott támogatás nélkül nem lenne lehetséges átruházni rá az NR hitelportfólióját. Az AssetCo-nak nyújtott támogatás eredményeként a BankCo képes tovább folytatni az NR gazdasági tevékenységét, mivel megszabadul attól a tehertől, amelyet az NR hitelportfóliójának AssetCo-nál maradó többsége jelent. Ezen túlmenően nagy mennyiségű készpénzhez jut az AssetCo-tól (amelyet az AssetCo viszont az államtól kapott). Így a BankCo tekinthető az összes állami intézkedés kedvezményezettjének, ideértve az AssetCo javára hozottakat is.

(95)

A módosított szerkezetátalakítási terv értelmében az AssetCo csak korlátozott, a már meglévő szerződéses kötelezettségek által előírt hitelezési tevékenységet folytat, és így minimálisra korlátozza azon helyzeteket, ahol más bankokkal kell versenyeznie. A kettéosztás után visszavonják banki működési engedélyét; ezt követően jelzálogkölcsön-nyújtási engedély alapján működik tovább. Ez lehetővé teszi számára, hogy a bankokhoz képest alacsonyabb előírt minimum tőkésítettségi szinten (1 %) működjön. Az Egyesült Királyság hatóságai szerint az AssetCo csak futamidejük lejártával vagy a piacon értékesítve realizálja eszközeit. Az AssetCo az értékesítésből befolyt összegeket adósságai esedékessé váló visszafizetésére használja fel, illetve folyamatosan ebből fedezi működési költségeit, illetve fizeti korábbról származó kötelezettségeit.

(96)

A […] megkönnyítése érdekében az AssetCo gazdasági tevékenységet folytat, pl. eszközök értékesítése, portfóliójának adósságkezelése. Továbbá meghatározott időn át (maximum 2010 végéig) […] szolgáltatásokat nyújt […]-nak. Erre azért van szükség, mert […] a kettéosztás után nem rendelkezik bizonyos operatív funkciókkal, amelyek a […]-nél maradnak; ilyenek pl. jelzálogkölcsönök kezelése (utógondozás), adósságkezelés, informatikai infrastruktúra és támogatás. Ezen szolgáltatásokat […] független és egyenlő félként, kereskedelmi alapon nyújtja […]-nak (azaz […] díjat fizet […] részére). Ezért megállapítható, hogy az AssetCo a kettéosztást követően is folytat bizonyos korlátozott mértékű gazdasági tevékenységet, ezért a támogatási intézkedések kedvezményezettjének tekinthető.

(97)

A tervezett kettéosztást megelőzően az NR képes volt működni, mivel támogatást kapott lakossági és intézményi ügyfeleinek betéteivel kapcsolatos garanciák és állami likviditási eszköz formájában illetve azáltal, hogy az Egyesült Királyság hatóságai garantálták az FSA-nál, hogy biztosítják az NR jogszabályban előírt minimum tőkésítettségi szint feletti működését. Az Egyesült Királyság ezen kötelezettségvállalása lehetővé tette az NR számára, hogy a kettéosztásig ideiglenesen az előírt tőkésítettségi szint alatt működjön. Így az NR ezen intézkedések kedvezményezettje. Ahogy az a fentiekben a (92) preambulumbekezdésben szerepelt, az NR gazdasági tevékenységét a BankCo folytatja.

(98)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a (30) preambulumbekezdésben felsorolt iv–xii. intézkedések állami támogatásnak minősülnek.

(99)

A támogatás összegével kapcsolatban az Egyesült Királyság az eljárást megindító illetve az eljárást kiterjesztő határozatra reagálva számos beterjesztést nyújtott be a támogatás összegének kiszámítási módjára vonatkozóan. Az eljárást megindító határozatban szereplő támogatási összegre vonatkozóan az Egyesült Királyság által továbbított javaslattal kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy ezen beterjesztések részben az eredeti szerkezetátalakítási tervben közölt támogatási intézkedéseken alapulnak. Az Egyesült Királyság által továbbított, CDS árak (spread) illetve alárendelt adósságra vonatkozó árkülönbözetek használatát is tartalmazó beterjesztések így nem veszik figyelembe, hogy ezen árak (spread) már figyelembe vették az NR-nek juttatott állami támogatást és az NR későbbi államosítását. Ezért ezen árak (spread) nem tükrözik az NR inherens, a jelentős állami támogatással nem számoló kockázatát.

(100)

Az Egyesült Királyságnak a támogatás összegének kiszámítására vonatkozó javaslatai és az eljárást kiterjesztő határozatra való reagálása kapcsán a Bizottság megállapítja, hogy ezen javaslatok szemlátomást nem veszik figyelembe a pénzügyi piacok jelenlegi helyzetét.

(101)

Ebben a kontextusban a felek egyike sem tagadja, hogy az NR és jogutódai igen tekintélyes összegű támogatásban részesültek és fognak részesülni, ami tükrözi a messzeható szerkezetátalakítás szükségességét és garantálja piaci jelenlétének igen jelentős csökkenését.

(102)

Az eljárást kiterjesztő határozatban foglaltak értelmében (4.2.1. szakasz), a Bizottság sem 2007. december 5-i határozatában, sem az eljárást megindító határozatában nem alkalmazta a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontját az NR-nek nyújtott megmentési célú támogatás (35) vonatkozásában. Valójában az abban az időben nyújtott támogatás nem a tagállam egészében jelentkező zavarra tűnt reagálni, hanem kifejezetten az NR helyzetével (36) kapcsolatos egyedi problémákra irányult. Ilyen körülmények között és az ítélkezési gyakorlattal (37) összhangban, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja az adott esetben nem alkalmazható.

(103)

Azóta azonban a Bizottság az alábbi közleményeiben elfogadta, hogy az egész világra kiterjedő pénzügyi válság komoly zavart okozhat a tagállamok gazdaságában és a bankokat támogató intézkedések alkalmasak ezen zavarok orvoslására: Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közlemény (38) (a továbbiakban: a bankokról szóló közlemény), A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékokról szóló közlemény (39) (a továbbiakban: feltőkésítési közlemény), az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény és A Bizottság közleménye a pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (40) (a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény). Az Egyesült Királyság esetében ezt erősítette meg, amikor a Bizottság jóváhagyott különböző olyan, az Egyesült Királyság által tett intézkedéseket, amelyek a pénzügyi válság leküzdésére irányultak (41). Ezért, ahogy azt az eljárást kiterjesztő határozat mutatja, a támogatási intézkedések értékelésének jogalapja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

(104)

A Bizottság megállapította, hogy az NR, a BankCo és az AssetCo számos állami támogatási intézkedés révén előnyhöz jut. Ezen intézkedések különböző típusúak. Az NR kettéosztása értékvesztett eszközök kezelésével kapcsolatos intézkedéssel vethető össze, a tőkeinjekciók pedig feltőkésítést jelentenek. Az Egyesült Királyság által benyújtott és ezen intézkedéseket tartalmazó végleges szerkezetátalakítási terv értékelése előtt a Bizottság először az NR kettéosztását értékeli az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közleménnyel összefüggésben, illetve a feltőkésítéseket értékeli a feltőkésítési közlemény alapján annak igazolása érdekében, hogy ezek összhangban állnak-e ezen közleményekkel.

(105)

Az eljárást kiterjesztő határozatban a Bizottság jelezte, hogy az NR kettéosztása egyfajta eszközátvételi intézkedésnek tekinthető, amelyből az NR-nek a BankCo révén a piacon maradó gazdasági tevékenysége profitál. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság az eljárást kiterjesztő határozattal kapcsolatos észrevételeiben több észrevételt nyújtott be. Különösen azt emelte ki, hogy az NR 100 %-ban államosításra került, a kettéosztás terve csak egy későbbi szakaszban került kidolgozásra és a kettéosztás előtt az eszközök az állam tulajdonában vannak. Ezek a tények azonban nem akadályozzák meg az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény alkalmazását, mivel az Egyesült Királyság által végrehajtott intézkedések olyan bank (a BankCo) létrejöttét eredményezték, amelyet már nem terhelnek elődjének (az NR-nek) értékvesztett eszközei.

(106)

Az eszközátvételi intézkedések speciális feltételeit az értékvesztett eszközökről szóló közlemény (42) tartalmazza. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.2. szakasza szerint az eszközátvételi intézkedés során meg kell teremteni az ex-ante átláthatóságot és biztosítani kell a tehermegosztást, majd végre kell hajtani a támogatható eszközök korrekt értékelését, illetve az állam megfelelő ellentételezését az eszközátvételi intézkedésért a részvényesi felelősség biztosítása érdekében.

(107)

Az ex-ante átláthatóság feltételezi az eszközök és a kockázatok egyértelmű meghatározását. Erre azért van szükség, hogy meghatározható legyen az eszközátvételi intézkedés során nyújtott támogatás összege és meg lehessen győződni arról, hogy a támogatásra valamely átmeneti probléma kezeléséhez van szükség vagy az érintett bank technikailag fizetésképtelen.

(108)

Az értékveszett eszközök értékelésével kapcsolatban az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény 38. szakasza értelmében olyan esetekben, amikor az eszközök értékelése különösen is összetett feladatnak tűnik, alternatív megközelítések is szóba jöhetnek, így például „jó bank” létrehozása vagy egy bank köztulajdonba vétele (az államosítást is ideértve). Ez utóbbi esetben nincs szükség az eszközök ex-ante értékelésére, feltéve, hogy az értékelés a szerkezetátalakítás vagy felszámolás során folyamatosan valósul meg.

(109)

Az NR-t valóban államosították, ami tulajdonosának, azaz az Egyesült Királyságnak lehetőséget adott arra, hogy az NR összes aktíváját áttekintse és megvizsgálja.

(110)

Az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény szerint az értékelés során a támogatás összegét, azaz a versenytorzulás mértékét kell kiszámítani annak meghatározása érdekében, mennyire messzeható szerkezetátalakításra van szükség. A mostani esetben a szerkezetátalakítás „nagyon” messzehatónak tekinthető. Ebben az esetben az eszközök ex-ante értékelése nem jelentené azt, hogy a Bizottság a szerkezetátalakítás mélysége tekintetében további követelményeket támasztana.

(111)

E két komponens tekintetében a kettéosztás előtt nincs szükség értékelésre. Az eszközök időbeli értékelése tekintetében, a […] következtében ezen eszközöket a piac idővel értékelni fogja.

(112)

Az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény 41. pontja az értékvesztett eszközök átadási értékével kapcsolatban megállapítja, hogy „az eszközvásárlási vagy eszközbiztosítási intézkedések átvételi értékének az eszközök tényleges gazdasági értékén kell alapulnia. Ezenfelül az állam számára megfelelő ellentételezést kell biztosítani. Amennyiben a tagállamok – a technikai fizetésképtelenség elkerülése érdekében – a tényleges gazdasági értéket meghaladó átvételi érték alkalmazását ítélik szükségesnek, az intézkedés támogatástartalma értelemszerűen nagyobb lesz. Ez csak akkor fogadható el, ha messzeható szerkezetátalakítással, valamint olyan feltételek, például visszakövetelési mechanizmusok bevezetésével jár együtt, amelyek egy későbbi szakaszban lehetővé teszik a pótlólagos támogatás visszafizettetését.” Az eszközök az NR-től az AssetCo-hoz könyv szerinti értéken kerülnek át. Az értékvesztés következtében az eszközök valós gazdasági értéke alacsonyabb az átadási értéknél. Ezért az eszközök átvételének komoly hatása lesz, hiszen ezek a veszteségek már nem terhelik a BankCo-t. Következésképpen az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény 41. pontja alapján szükséges a bank messzeható szerkezetátalakítása.

(113)

Ebben az összefüggésben vitathatatlan, hogy a támogatás nélkül az NR technikailag fizetésképtelen lett volna. Az NR államosítására azt követően került sor, hogy az Egyesült Királyságnak nem sikerült az NR-t harmadik félnek értékesítenie. Ezt bizonyítják azok a mentességek is, amelyeket az NR a FSA-tól kapott egyrészt arra, hogy a rendelkezésére álló tier 2 tőkét teljes egészében forrásként felhasználja az előírt minimum tőkésítettségi szintnek való megfelelés érdekében, illetve ezt követően az előírt minimum tőkésítettségi szint alatti működésre. Az Egyesült Királyság hatóságai által benyújtott dokumentumból kitűnik, hogy legalább 6 milliárd GBP nagyságú tőkeinjekcióra lenne szükség a bank életképességének biztosításához, amennyiben a bank nem válik ketté (összehasonlításként megemlíthető, hogy a válság előtt a bank tőkéje nem érte el a 2 milliárd GBP-t). Az állam beavatkozása nélkül nem lett volna lehetséges, hogy az NR két részre váljon és gazdasági tevékenységeit a továbbiakban a BankCo folytassa. Az a tény, hogy az NR eszközeinek többsége az AssetCo tulajdonában marad, lehetővé teszi a BankCo számára az ezen eszközökből származó további veszteségek és a további tőkecsökkenés elkerülését.

(114)

Az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény 41. szakaszában foglalt feltételek a messzeható szerkezetátalakítás elérésével teljesülnek, (43) mivel az NR azon gazdasági tevékenységeit, amelyeket a BankCo folytat, több mint 75 %-kal csökkentik. Ezen túlmenően az Egyesült Királyság 2008 februárjában államosította a bankot, ezért a részvények 100 %-ának tulajdonosa. Azáltal, hogy felszabadítják a jó bankot rossz jelzálogkölcsönöktől, az állam növeli a jó bank értékét, amelyet tervei szerint […] időszakon belül elad. Ennek eredményeképpen az eszközök átvételének legalább részben az állam látja hasznát, mivel a jó bank eladási ára magasabb lesz.

(115)

Ami az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos költségeknek az állam, a részvényesek és a hitelezők közti megosztását illeti, mind a korábbi részvényesek, mind pedig a hibridtőke tulajdonosai a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulnak a bank szerkezeti átalakításához, mivel előbbiek kiszorultak a bankból (befektetéseik jelentős mennyiségét elvesztették) az NR államosításának eredményeképpen.. A hibridtőke tulajdonosai […] az AssetCo-t. Következésképpen nem fognak diszkrecionális és […] kamatszelvényeket kapni. Ezért további tehermegosztás nem szükséges (lásd a (150) és (151) preambulumbekezdéseket is).

(116)

Az eszközátvételért fizetett ellentételezéssel kapcsolatban az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közlemény előírja, hogy a bankoknak valamilyen formában ellentételezést kell fizetniük a tőkeátvételért, amit az értékvesztett eszközök átvételével értek el. A kötelező ellentételezés kettős célú: a tehermegosztás biztosítása és a verseny torzulásának minimalizálása. Ez esetben a tehermegosztást az NR államosítása révén érik el (lásd a (148) és (149) preambulumbekezdéseket is). Ami a második célkitűzést illeti, úgy tekinthető, hogy a minimális mértékre csökkentették a verseny torzulását az NR mélyreható szerkezetátalakítással összefüggő jelentős leépítésének eredményeképpen (lásd a (156) preambulumbekezdést is). Ezen túlmenően az eszközátvételi intézkedés eredményeként a BankCo legalább a magasabb eladási ár révén nyerhet valamit. Ilyen kivételes körülmények között elfogadható, hogy a bank eladásából származó bevétel egy olyan mértékű ellentételezési forma az állam részére, amely csökkenti a megmentés teljes költségét.

(117)

Az AssetCo-nál maradó értékvesztett eszközöket kizárólag az AssetCo fogja kezelni, amely önálló és a BankCo-tól szervezeti szempontból független lesz.

(118)

Ezért ebből arra lehet következtetni, hogy az előre látható messzeható szerkezetátalakításra való tekintettel a BankCo-nak kedvező eszközátvétel megfelel az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló közleményben foglaltaknak.

(119)

Mind a BankCo, mind pedig az AssetCo feltőkésítése várható. A feltőkésítési közlemény szerint a feltőkésítésekért megfelelő ellentételezést kell nyújtani.

(120)

A BankCo 1,4 milliárd GBP tőkeinjekcióban fog részesülni, törzsrészvények formájában. Ami a törzsrészvényekért fizetendő ellentételezést illeti, az Egyesült Királyság a BankCo-nak már a 100 %-os részvényese lesz a kettéosztás időpontjában. Törzsrészvények formájában történő további tőkeinjekció nem fogja megváltoztatni az Egyesült Királyság BankCo-ban lévő részesedését. Mint az már a (114) preambulumbekezdésben foglalt eszközátvételi intézkedést illetően megfigyelhető, az Egyesült Királyság államosította az NR-t, és ezért a részvények 100 %-a az ő tulajdonában van. Ezen túlmenően az injektált pénzeszközök legalább részben visszanyerhetők a részvények ellentételezése és a BankCo eladása révén.

(121)

Az AssetCo-nak a legrosszabb esetben 1,6 milliárd tőkeinjekcióra lesz szüksége. A feltőkésítésért nem fog díjat fizetni, ha sor kerül rá. Mivel az AssetCo […], a piacon fogja eladni az eszközöket. Az eladásokból származó bevételből kifizeti az államot, amely az egyik előresorolt hitelezője a BoE/HMT likviditási eszköz révén. A bevételeket nem fordítják az AssetCo gazdasági tevékenységére. Ezért az állam ellentételezése az […] intézkedés része.

(122)

Tehát az a következtetés vonható le, hogy a feltőkésítések összhangban állnak a feltőkésítési közleménnyel.

(123)

A szerkezetátalakítási közlemény meghatározza azokat az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, amelyeket a jelenlegi válságban a pénzintézetek szerkezeti átalakítására kell alkalmazni. A szerkezetátalakítási közlemény szerint az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontjának való megfelelés céljából egy pénzintézet szerkezeti átalakítása a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben:

(124)

A szerkezetátalakítási közlemény 9., 10. és 11. pontjai kimondják, hogy a tagállamnak átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amelynek tartalmaznia kell az üzleti modell valamennyi információját. A tervnek meg kell neveznie a pénzintézet nehéz helyzetét okozó tényezőket is, és alternatívákat kell bemutatni a javasolt szerkezetátalakítási tervhez.

(125)

Az Egyesült Királyság által benyújtott információ megfelel a szerkezetátalakítási közlemény követelményeinek, mivel információkat nyújt az NR nehézségeiről, leírja a nehézségek okát és a BankCo üzleti modelljére vonatkozó információkat.

(126)

Az eljárást kiterjesztő határozatában a Bizottság jelezte, hogy úgy tűnt, a BankCo a kettéosztás után életképes bank lesz. De mivel nem kapott olyan üzleti tervet, amely ténylegesen bemutatná a BankCo életképességét, e tekintetben nem tudott következtetéseket levonni. Az Egyesült Királyság 2009. június 10-én egy részletes üzleti tervet nyújtott be.

(127)

Az üzleti terv szerint a BankCo a kettéosztás után életképes bank lesz az alapforgatókönyv és a stresszforgatókönyv szerint is. Jelentősen alacsonyabb, [21–24] milliárd GBP mérlegfőösszeggel fog kezdeni az NR-hez képest, (2008 végén 104,3 milliárd GBP), amely 2013-ban [31–34] milliárd GBP-re fog nőni. A mérlegben magas értékű eszközök szerepelnek ([9–12] milliárd GBP készpénzállomány és [7–11] milliárd GBP értékű jelzálogmentes eszközök). A BankCo részére átadott jelzálogállomány átlagos hitelfedezeti aránya [62–67] % között lesz. A BankCo kötelezettségei között főleg az NR lakossági bankbetétei (19,3 milliárd GBP) és nagyon kis mértékben az intézményi ügyfelek bankbetétei ([1–3] milliárd GBP) szerepelnek.

(128)

A BankCo kereskedelmi stratégiája óvatosabb lesz, mint az NR-é. Kizárólag az egyesült királysági lakossági piacra fog összpontosítani. A BankCo jelzáloghitelező- és takarékbankként fog működni. A kockázatvállalás terén óvatosabb lesz, a kereskedelmi stratégiájával összhangban. A BankCo egy egyszerű A/P1 minősítést fog célul kitűzni.

(129)

Ami a BankCo egyesült királysági jelenlétét illeti a megtakarítási- és a jelzálogpiacon, a BankCo nem fogja piaci jelenlétét növelni. A szerkezetátalakítás eredményeképpen a BankCo az NR eredeti méretének egyharmada lesz. A 2007. évi 32,2 milliárd GBP értékhez képest 2010-ben 9 milliárd GBP értékben korlátozza az új kölcsönök nyújtását, ami megközelítőleg 1,5 %-os piaci részesedést jelent. A BankCo a piaci részesedése a kölcsönnyújtás bruttó értéke alapján [3–6]% körül lesz, szemben az állami intervenció előtti 9,7 %-kal.

(130)

A lakáscélú jelzálogkölcsönök finanszírozásának alapját túlnyomó részben a lakossági bankbetétek adják, 2009-ben kezdetben a teljes finanszírozás kb. [92–95] %-a bankbetét volt, ami 2013-ra kb. [68–71] %-ra csökken (szemben a válság előtti kevesebb, mint 30 %-kal). A BankCo pénz- és tőkepiaci finanszírozása a jelzáloggal terhelt eszközeinek kb. [22–35] %-ára fog korlátozódni.

(131)

A BankCo tervében szereplő súlyozott átlagú hitelfedezeti arány az új kölcsönöket illetően kevesebb, mint [68–71] % lesz, és nem lesz [94–97] % hitelfedezeti arány feletti kölcsön. A lakáscélú, tulajdonos lakhatásához nyújtott kölcsönökre fog összpontosítani (a teljes kölcsönnyújtás kb. […] %-a), valamint néhány esetben bérbeadási célra vett lakáshoz is fog kölcsönt nyújtani (kb. […] %). Nem fogja a „Together” termékeket értékesíteni (125 % […] hitelfedezeti arányú jelzálogkölcsönök biztosíték nélküli kölcsönnel kombinálva), és nem fog kereskedelmi hitelezési tevékenységet folytatni. A BankCo kölcsönnyújtását – figyelmen kívül hagyva a magatartásbeli kötelezettségvállalásokat – az fogja korlátozni, hogy a kölcsönöket a lakossági bankbetétekből finanszírozza. A BankCo szándékai szerint 2010-ben [6–9] milliárd GBP-t fog kölcsönként kihelyezni, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban évente [6–8] milliárd GBP-t.

(132)

A BankCo az Egyesült Királyság által benyújtott üzleti terv alapján várhatóan újra nyereséges lesz a […]. évben, nettó kamatjövedelme a semleges forgatókönyv alapján a 2009-es […] millió GBP-ről 2013-ig […] millió GBP-re fog nőni, az adózott eredménye a 2009-es kb. -[…] millió GBP-ről 2013-ig […] millió GBP-re nő, és az adózás utáni sajáttőke-arányos nyeresége (a továbbiakban: ROE) a 2009-es -[…] %-ról 2013-ig kb. [9–12] % fog nőni. Kedvezőtlen esetben a nettó kamatjövedelem a 2009-es […] millió GBP-ről 2013-ig [0,1–0,6] millió GBP-re fog nőni, az adózott eredménye a 2009-es kb. -[…] millió GBP-ről 2013-ig […] millió GBP-re nő, és az adózás utáni ROE a 2009-es -[…] %-ról 2013-ig kb. […] %-ra emelkedik. Ezen túlmenően az Egyesült Királyság szerint a közölt adatok nem haladják meg a BankCo legfőbb versenytársai, a lakás-takarékpénztárak által termelt átlagot.

(133)

Az előírt minimum tőkésítettségi szintjét illetően a BankCo tőkéje az 1,4 milliárd GBP feltőkésítés révén a kettéosztás után elegendő lesz. Ez a jelentős összegű, átadásra kerülő készpénzzel együtt a kettéosztás időpontjában az 1. csoportba (tier 1) tartozó, [48–53] %-ot meghaladó sajáttőke-arányt eredményez, amely 2013-ra kb. [16–21] %-ra csökken, mivel a BankCo több kölcsönt fog nyújtani az átvett nagy mennyiségű készpénz felhasználásával és új finanszírozás megteremtésével. A BankCo tőkésítése is megfelelő […]. Az üzleti terv szerint a BankCo […] milliárd GBP – […] milliárd GBP-t tud […] kedvezőtlen esetben, amellett, hogy életképes marad.

(134)

Végül ami a likviditást illeti, a BankCo a 2009–2013 közti időszakban [19–22] % feletti likviditási mutatót (készpénz és eszközök aránya) kíván fenntartani, ami az Egyesült Királyság szerint összhangban van a lakás-takarékpénztárak mutatójával és meghaladja a nagyobb brit bankok átlagát (5–10 %-os likviditási mutató). A BankCo alapvető likviditása a lakossági bankbetétek [17–20] %-át és az intézményi esedékes kölcsönök kb. [3–6] havi összegét fedezi.

(135)

A terv a BankCo az ideiglenes állami tulajdonból történő kilépésére vonatkozóan is tartalmaz információkat, amelynek eredményeképpen az államnak lehetősége lesz az NR-be, a BankCo-ba és az AssetCo-ba injektált pénzét részben vagy teljes egészében visszaszerezni.

(136)