10.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/8

A TANÁCS 2010/212/KKBP HATÁROZATA

(2010. március 29.)

a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió továbbra is az átfogó atomsorompó-szabályozás sarokköveként, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) VI. cikke értelmében folytatott nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen alapjaként és az atomenergia békés célokra történő felhasználásai további fejlesztésének fontos elemeként tekint az NPT-re.

(2)

Az Európai Tanács 2003. december 12-i ülésén elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát az e területen történő intézkedései meghatározása érdekében. A Tanács 2008. december 8-án elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot.

(3)

Az Európai Tanács 2008. december 12-én jóváhagyta a Tanácsnak a nemzetközi biztonság megerősítéséről szóló nyilatkozatát, amelyben megerősítette a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem, valamint az Unió által az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett konkrét és reális lefegyverzési kezdeményezések előmozdítására irányuló határozott szándékát.

(4)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta az 1540 (2004) sz. határozatot, mely a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősíti a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedését. A Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1540 (2004) sz. határozatának végrehajtása érdekében és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében 2006. június 12-én elfogadta a 2006/419/KKBP (1) együttes fellépést, 2008. május 14-én pedig a 2008/368/KKBP (2) együttes fellépést.

(5)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állam-, illetve kormányfői szintű ülése egyhangúlag elfogadta az 1887 (2009) sz. határozatot, amelyben úgy határozott, hogy az NPT céljaival összhangban, a nemzetközi stabilitást előmozdítva, valamint a mindenki számára biztosítandó töretlen biztonság elve alapján egy mindenki számára biztonságosabb világ megteremtésére törekszik, és hogy létrehozza a nukleáris fegyverek nélküli világhoz szükséges feltételeket, továbbá felszólította az NPT nem részes államait, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező részes államokként csatlakozzanak a szerződéshez, az NPT részes államait pedig arra, hogy teljes mértékben tegyenek eleget kötelezettségeiknek és tegyenek eleget az NPT-ben vállalt elkötelezettségeiknek, valamint működjenek együtt annak érdekében, hogy az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája sikeresen megerősíthesse az NPT-t, és realisztikus és elérhető célokat tűzhessen ki az NPT mindhárom pillére – azaz a nonproliferáció, az atomenergia békés célú felhasználása és a leszerelés – tekintetében.

(6)

A Tanács 2004 óta több, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló együttes fellépést fogadott el, legutóbb a 2008/314/KKBP együttes fellépést (3).

(7)	A Tanács 2008. december 8-án elfogadta a NAÜ nukleárisüzemanyag-bankjának létrehozásához nyújtandó, legfeljebb 25 millió EUR összegű uniós hozzájárulásról szóló tanácsi következtetéseket.

(8)

A Tanács 2006 óta több olyan együttes fellépést fogadott el, amely az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete előkészítő bizottsága monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából folytatott tevékenységeinek támogatásáról szól. Ezek közé tartozik a legutóbbi, 2008/588/KKBP együttes fellépés (4). A Tanács továbbá ösztönözte az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését és egyetemessé tételét.

(9)	Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 2010. április 13-ára nukleáris biztonsággal foglalkozó csúcstalálkozót hívott össze a globális nukleáris biztonság iránti kötelezettségvállalás megerősítése érdekében, ideértve a nukleáris terrorizmus veszélyének kezelését is.

(10)

Az NPT részes államainak a szerződést és annak meghosszabbítását vizsgáló, 1995. évi konferenciája határozatokat fogadott el az NPT határozatlan időre szóló meghosszabbításáról, az atomsorompó és a nukleáris leszerelés elveiről és céljairól, az NPT felülvizsgálati folyamatának megerősítéséről, valamint a Közel-Kelettel kapcsolatos állásfoglalást fogadott el.

(11)	Az NPT 2000. évi felülvizsgálati konferenciája záródokumentumot fogadott el.

(12)	A Tanács 2005. április 25-én elfogadta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2005. évi felülvizsgálati konferenciájáról szóló 2005/329/KKBP közös álláspontot (5).

(13)	Az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottsága három ülést tartott, melyekre 2007. április 30. és május 11. között Bécsben, 2008. április 28. és május 9. között Genfben, valamint 2009. május 4. és 15. között New Yorkban került sor.

(14)

Az NPT 2000. évi és 2005. évi felülvizsgálati konferenciái eredményeinek, valamint az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája előkészítő bizottságának három ülésén elhangzott vitáknak a fényében, továbbá a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, helyénvaló a 2005/329/KKBP közös álláspontban megfogalmazott célokat és az az alapján hozott kezdeményezéseket aktualizálni és tovább fejleszteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió célja a nemzetközi atomsorompó-szabályozás megerősítése a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciájának érdemi és kiegyensúlyozott eredményeinek előmozdítása révén, az NPT-ben foglalt célok irányába tett kézzelfogható és realisztikus előrehaladás elérése érdekében.

E cél érdekében az Uniónak konkrét, hatékony, gyakorlati jellegű és konszenzuson alapuló intézkedések elfogadásának előmozdítására kell törekednie a nukleáris fegyverek elterjedése elleni nemzetközi erőfeszítések fokozása, a leszerelés folytatása, valamint annak érdekében, hogy biztosítsa az atomenergia békés célú felhasználási módjainak az e téren kapacitásaikat fejleszteni kívánó országok általi felelős fejlesztését. Az Unió e célból munkadokumentumot dolgozott ki és nyújtott be az NPT 2010. felülvizsgálati konferenciája számára, amely előremutató uniós javaslatokat tartalmaz az NPT mindhárom pillérére vonatkozóan (6), és melyeket az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája által elfogadandó ambiciózus cselekvési terv részéül szán.

2. cikk

Az Uniónak az NPT 2010. felülvizsgálati konferenciáján különösen annak biztosítására kell törekednie, hogy az NPT részes államai (a továbbiakban: részes államok) foglalkozzanak az alábbi prioritásokkal:

1.	valamennyi részes állam általi ismételt megerősítése annak, hogy vállalja a kötelezettségeinek való megfelelést és az NPT céljainak teljesítését, valamint elkötelezett az NPT-hez való egyetemes csatlakozás iránt;

az NPT végrehajtásának megerősítése a nukleáris fegyverek elterjedése elleni nemzetközi erőfeszítések fokozása, a leszerelés folytatása, valamint az atomenergia békés célú felhasználási módjai felelős fejlesztésének biztosítása érdekében tett konkrét, hatékony, gyakorlati jellegű és konszenzuson alapuló intézkedések elfogadása, valamint a Közel-Keletről szóló 1995. évi NPT állásfoglalás végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás révén;

a nukleárisfegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési folyamatok iránti elkötelezettség megerősítése és az ezekkel kapcsolatos konkrét előrehaladás szükségességének kiemelése, különösen a nukleáris fegyverek számának világszerte való átfogó csökkentése révén az NPT VI. cikkével összhangban, és figyelembe véve a legnagyobb nukleáris fegyverzettel rendelkező államok különleges felelősségét, valamint megállapodás bizonyos konkrét és mielőbbi intézkedésekkel kapcsolatban ideértve – az NPT VI. cikkében meghatározott kötelezettségek és végső cél teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges lépésekként – az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) gyors hatálybalépésének elérését és a hasadóanyagoknak nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek gyártásához történő előállítását tiltó szerződés (FMCT) tárgyalásainak a leszerelési konferencia keretében való megkezdését;

4.	az atomsorompó-szabályozás hatékonyságának és átfogó jellegének a megerősítése azáltal, hogy az NPT III. cikke értelmében egy átfogó biztosítéki egyezmény és egy kiegészítő jegyzőkönyv megkötése jelenti az ellenőrzés mintáját;

5.	az NPT megerősítése azáltal, hogy a részes államok megállapodnak egy részes államnak az NPT-ből történő kilépésére való eredményes válaszadás módjában;

6.	a jelenlegi főbb – mindenekelőtt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságbeli és az Iráni Iszlám Köztársaságbeli – proliferációs kihívásokat szem előtt tartva az NPT érvényesítése azáltal, hogy a részes államok megállapodnak a szabálysértési esetekre való határozott és eredményes válaszadás módjában;

7.	az atomenergia békés célú felhasználásának a legjobb biztonsági-, védelmi- és az elterjedés megakadályozására irányuló körülmények között történő felelős fejlesztésének és a nukleárisüzemanyag-ciklussal kapcsolatos többoldalú megközelítésre vonatkozó egyetértés és támogatás növelése.

3. cikk

Az 1. cikkben említett cél elérése és a 2. cikkben meghatározott prioritások érdekében az Unió:

az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján hozzájárul az NPT működésének strukturált és kiegyensúlyozott felülvizsgálatához, beleértve a részes államoknak az NPT keretében tett vállalásainak végrehajtását, valamint azon területek és eszközök meghatározását, amelyeken, illetve amelyek segítségével a jövőben további előrelépésre kell törekedni, különösen az NPT 2015. évi felülvizsgálati konferenciájára tekintettel;

az NPT nyújtotta keretek alapján, az NPT 1995. évi felülvizsgálati és a szerződés meghosszabbításával foglalkozó konferenciáján elfogadott, Közel-Keletről szóló határozatokat és állásfoglalást, valamint az NPT 2000. évi felülvizsgálati konferenciájának záródokumentumát támogatva hozzájárul a konszenzus kialakításához, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, és előmozdítja többek között az alábbi alapvető elemeket:

1.	erőfeszítéseket kell tenni az NPT egységességének megőrzése, valamint tekintélyének és végrehajtásának megerősítése érdekében;

el kell ismerni, hogy a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának jogi kereteit megteremtve az NPT egy egyedi és semmi mással nem helyettesíthető többoldalú jogi eszköz a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, valamint azon ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése érdekében, amely biztosítja, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok kizárólag békés célokra használják fel az atomenergiát, továbbá az NPT VI. cikke értelmében folytatott nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen alapját képezi, valamint fontos eleme az atomenergia békés célokra történő felhasználásai további fejlesztésének, hangsúlyozva, hogy az NPT a három egymást erősítő pillérével valamennyi részes állam közös biztonsági érdekeit képviseli;

3.	hangsúlyozni kell az NPT valamennyi rendelkezésének minden részes állam általi teljes betartásának feltétlen szükségességét;

4.	hangsúlyozni kell, hogy a részes államok politikáinak és stratégiáinak összhangban kell állniuk az NPT rendelkezéseivel;

az NPT egyetemessé tételén kell munkálkodni; felhívást kell intézni az NPT-ben nem részes államokhoz, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező részes államokként haladéktalanul csatlakozzanak az NPT-hez, valamint hogy az NPT-hez való csatlakozásuk megvalósulásáig tartsák be annak szabályait és kötelezzék el magukat az atomsorompó és a leszerelés mellett;

6.	üdvözölni kell a civil társadalomnak az NPT alapelvei és céljai előmozdításához való hozzájárulását;

LESZERELÉS

az NPT céljaival összhangban újólag meg kell erősíteni a mindenki számára biztonságosabb világ megteremtésére, valamint a nukleáris fegyverek nélküli világhoz szükséges feltételek kialakítására való törekvés iránti elkötelezettséget; meggyőződve arról, hogy az e cél felé vezető úton tett köztes lépések is jelentősen javíthatják mindenki biztonságát;

üdvözölni kell a nukleáris fegyvereknek a hidegháború vége óta – többek között az Unió két tagállama részéről – végrehajtott jelentős csökkentését; hangsúlyozni kell a nukleáris fegyverzet globális csökkentésének szükségességét az NPT VI. cikke alapján történő módszeres és fokozatos nukleáris leszerelés felé való törekvés érdekében, figyelembe véve a legnagyobb nukleáris fegyverzettel rendelkező államok különleges felelősségét; ebben az összefüggésben üdvözölni kell az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti, az új START-megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat; hangsúlyozni kell fegyverzetük további csökkentésére irányuló további előrehaladás, valamint nukleárisfegyver-rendszereik alkalmazhatóságának a legalacsonyabb szükséges szintre történő csökkentésének szükségét;

a nem stratégiai nukleáris fegyverek tekintetében:

i.	fel kell szólítani az ilyen fegyverekkel rendelkező részes államokat, hogy ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon történő csökkentésük és teljes felszámolásuk érdekében ezeket is vonják be általános fegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési folyamataikba;

ii.	el kell fogadni a további átláthatósági és bizalomerősítési intézkedéseknek e nukleáris leszerelési folyamat elősegítésében betöltött jelentős szerepét;

iii.

ösztönözni kell az Egyesült Államokat és az Orosz Föderációt az 1991–1992-ben tett egyoldalú elnöki kezdeményezések továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy vonják be a nem stratégiai nukleáris fegyverek kérdését is a nukleáris fegyverzet csökkentéséről szóló kétoldalú tárgyalásaik következő fordulójába, amely fegyverzeteiken belül mind a stratégiai, mind a nem stratégiai nukleáris fegyverek számának alacsonyabb felső korlátjának elérését eredményezi;

10.

el kell ismerni a visszafordíthatatlanság elvének alkalmazását a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás fenntartásához és megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében végzett nukleáris leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés területén hozott összes intézkedés irányítását illetően, figyelembe véve ezeket a feltételeket;

11.	a nukleáris leszerelés szempontjából el kell ismerni a nukleáris fegyverek megsemmisítésére és teljes felszámolására vonatkozó programoknak és a G8 globális partnerség keretében meghatározott hasadó anyagok felszámolásának fontosságát;

12.

folytatni kell a nukleáris nagyhatalmaknak az ellenőrizhetőséggel, az átláthatósággal és az egyéb bizalomépítő intézkedésekkel kapcsolatos erőfeszítéseit a leszerelés terén való további előrehaladás támogatása érdekében; e tekintetben üdvözölni kell, hogy egyes, nukleáris fegyverrel rendelkező államok, többek között az Unió két tagállama, növelte az átláthatóságot a birtokában levő nukleáris fegyverekre vonatkozóan, és fel kell szólítani a többi államot, hogy hasonlóan járjon el;

13.	újólag meg kell erősíteni a szerződésben foglalt, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére és leszerelésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, hangsúlyozva a multilaterális erőfeszítések és a multilaterális jogi eszközök megújításának szükségességét, ideértve különösen a leszerelési konferenciát;

14.

fel kell szólítani az államokat – különösen az Átfogó Atomcsend Szerződés II. mellékletében felsorolt azon kilenc államot, amely ezt még nem tette meg – az Átfogó Atomcsend Szerződés haladéktalan és feltétel nélküli aláírására és megerősítésére annak lehető leghamarabbi hatálybalépése céljából, mivel az a nukleáris leszerelés és az atomsorompó-szabályozás nélkülözhetetlen része; üdvözölni kell e tekintetben az Amerikai Egyesült Államoknak az Átfogó Atomcsend Szerződés mielőbbi megerősítésére vonatkozó közelmúltbeli kötelezettségvállalásait;

15.

az Átfogó Atomcsend Szerződés hatálybalépéséig fel kell szólítani az összes államot a kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó moratórium betartására, és minden, az Átfogó Atomcsend Szerződés rendelkezéseiből eredő kötelezettséggel ellentétes tevékenységtől való tartózkodásra, valamint minden nukleáris kísérleti létesítménynek a lehető leghamarabbi és a nemzetközi közösség számára is átlátható és nyílt módon történő felszámolására; hangsúlyozni és üdvözölni kell az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének előkészítő bizottsága által – különösen a Nemzetközi Monitoringrendszer tekintetében – végzett munka jelentőségét;

16.

üdvözölni kell a leszerelési konferenciának a 2009-ben konszenzussal elfogadott munkaprogramját, és ennek alapján felhívást kell intézni egy hasadóanyagtilalmi-szerződésre irányuló tárgyalásoknak – az 1995. március 24-i CD/1299 sz. dokumentum és az abban foglalt, a leszerelési konferencia 2009. május 29-i, a 2009-i ülés munkaprogram megállapításáról szóló határozata (CD/1864) szerint elfogadott mandátum alapján történő – azonnali megkezdése és mielőbbi lezárása érdekében;

17.

a hasadóanyagtilalmi-szerződés hatálybalépéséig fel kell szólítani az összes érintett államot a hasadóanyagok nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek gyártásához történő előállítására vonatkozó azonnali moratórium kihirdetésére és betartására, valamint a hasadóanyagok nukleáris fegyverek gyártásához történő előállítására szolgáló létesítmények felszámolására vagy kizárólag nem robbantási célokra történő átalakítására, üdvözölve azon öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam intézkedését, különös tekintettel az uniós államokra, amely már elrendelte a vonatkozó moratóriumot és felszámolta az említett létesítményeket;

18.	felhívást kell intézni minden érintett államhoz, hogy tegyék meg a megfelelő gyakorlati intézkedéseket egy esetleges atomháború veszélyének csökkentése érdekében;

19.	folytatni kell a nukleáris fegyverrel nem rendelkező részes államoknak nyújtott biztonsági garanciák kérdésének vizsgálatát;

20.

fel kell szólítani a nukleáris fegyverrel rendelkező államokat, hogy újólag erősítsék meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa 984 (1995) számú határozatában megállapított, már létező biztonsági garanciákat, felismerve, hogy az ilyen garanciák megerősítik az atomsorompó-szabályozást, valamint hogy írják alá és erősítsék meg az ENSZ Leszerelési Bizottságának (UNDC) 1999. évi iránymutatásai szerint szükséges konzultációk lezárását követően elfogadott, nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásáról szóló szerződések megfelelő jegyzőkönyveit, elismerve, hogy ezen övezetekre szerződésen alapuló biztonsági garanciák állnak rendelkezésre;

21.	hangsúlyozni kell az általános fegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési folyamatok előmozdításának szükségességét, és a globális biztonság fokozása érdekében a leszerelés valamennyi vonatkozása tekintetében további előrehaladásra kell felszólítani;

22.	munkálkodni kell a rövid és közepes hatótávolságú föld-föld rakéták tilalmáról szóló szerződésre irányuló konzultációk megkezdésén;

23.	fel kell szólítani a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex egyetemessé tételére és hatékony alkalmazására;

24.	hangsúlyozni kell a biológiai és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, a vegyifegyver-tilalmi egyezmény és a hagyományos fegyverzet ellenőrzéséhez hozzájáruló egyezmények, intézkedések és kezdeményezések egyetemessé tételének és végrehajtásának fontosságát;

25.	munkálkodni kell a regionális instabilitás és a biztonság hiánya problémáinak, illetve az olyan konfliktusoknak a megoldásán, melyek gyakran a fegyverkezési programok kiinduló pontját képezik;

A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA

26.

fel kell ismerni, hogy az elmúlt években a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos jelentős kihívások jelentkeztek, különösen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság tekintetében, valamint hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi közösségnek készen kell állnia arra, hogy szembenézzen ezekkel a kihívásokkal, és határozott intézkedésekkel kell válaszolnia azokra;

27.

hangsúlyozni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa végső döntőbírói szerepe erősítésének szükségességét annak érdekében, hogy az NPT-ből eredő kötelezettségek elmulasztása esetén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) alapokmányának megfelelően megtegye a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztosítékok alkalmazását is;

28.

fel kell hívni a figyelmet az atomsorompó-szerződésből való kilépésnek a békét és a nemzetközi biztonságot érintő lehetséges következményeire; ösztönözni kell a nemzetközi közösséget, hogy célirányosan és sürgősen reagáljon a kilépés bejelentésére és annak következményeire; hangsúlyozni kell, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnal kell cselekednie, különös tekintettel azon helyzet haladéktalan kezelésére, amikor egy részes állam bejelenti, hogy kilép az NPT-ből; ösztönözni kell a részes államokat az ilyen irányú intézkedések – többek között a békés célokra kifejlesztett valamennyi nukleáris anyag, felszerelés, technológia és létesítmények tekintetében a NAÜ megfelelő biztosítékainak fenntartására vonatkozó megállapodások – elfogadásának előmozdítására;

29.	amennyiben a NAÜ nem tud kellő garanciát nyújtani arra vonatkozóan, hogy valamely állam nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, az adott állammal való nukleáris együttműködés felfüggesztését kell kérni mindaddig, amíg a NAÜ nem tud kellő garanciát nyújtani;

30.

a térség valamennyi államát fel kell szólítani – többek között – egy hatékonyan ellenőrizhető, nukleáris fegyverektől, valamint más tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet létrehozásával kapcsolatos előrehaladásra, valamint arra, hogy tartózkodjanak az e célkitűzés elérését akadályozó intézkedések meghozatalától; el kell ismerni annak jelentőségét, hogy egy folyamat részét képező, konkrét gyakorlati lépésekre vonatkozóan olyan megállapodást érjenek el, amelynek a térség minden állama részese, és amelynek célja a Közel-Keletről szóló 1995. évi NPT állásfoglalás végrehajtásának előmozdítása;

31.

felhívást kell intézni minden részes államhoz és különösen a nukleáris fegyverrel rendelkező részes államokhoz, hogy terjesszék ki együttműködésüket és a lehető legnagyobb erőfeszítéssel törekedjenek a Közel-Keletről szóló 1995. évi NPT állásfoglalásnak megfelelően hatékonyan ellenőrizhető, nukleáris fegyverektől, valamint más tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezetnek a regionális felek általi létrehozására;

32.	mivel Európa biztonsága nagyban függ a mediterrán térség biztonságától, ebben a térségben elsőbbséget kell biztosítani az atomsorompó-szabályozás megvalósításának;

33.	az érintett térség államai között szabadon létrejött megállapodások alapján, összhangban az ENSZ Leszerelési Bizottságának 1999. évi iránymutatásaival, el kell ismerni a nukleáris fegyverektől mentes övezetek jelentőségét a béke és a biztonság szempontjából;

34.

hangsúlyozni kell a nukleáris terrorizmus veszélye elleni fellépés szükségességét, mely veszély szoros összefüggésben áll a terroristák nukleáris fegyverekhez és olyan nukleáris anyagokhoz való lehetséges hozzáférésével, melyek radiológiai sugárszóró szerkezetek készítésére alkalmasak lehetnek, valamint ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540 (2004) és 1887 (2009) határozatából eredő kötelezettségek betartásának szükségességét, a nagy aktivitású sugárforrások tekintetében pedig nagyobb nukleáris biztonságra kell felszólítani;

35.	minden olyan államot, amely ezt még nem tette meg, a nukleáris terrorizmus fenyegetéseinek kezelésére szolgáló nemzetközi jogi keret lényeges részét képező, a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény aláírására, megerősítésére és végrehajtására kell sürgetni;

36.

a nukleáris fegyverek elterjedése és a terrorizmus megnövekedett fenyegetésének fényében támogatni kell a G8 globális partnerségi kezdeményezést és a NAÜ és más többoldalú mechanizmusok ilyen irányú tevékenységét, így a nukleáris fegyverek elterjedése elleni biztonsági kezdeményezést, a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó globális kezdeményezést és a globális fenyegetések csökkentésére irányuló kezdeményezést, valamint üdvözölni kell a nukleáris biztonsággal foglalkozó világcsúcs biztonsági célkitűzéseit;

37.	fel kell ismerni, hogy az átfogó biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik visszatartó hatást fejtenek ki a nukleáris fegyverek elterjedésére, és ezek képezik a jelenlegi ellenőrzési mintát;

38.

tovább kell munkálkodni a NAÜ biztosítéki rendszerének egyetemessé tételén és megerősítésén, különösen az átfogó biztosítéki egyezménynek és a kiegészítő jegyzőkönyvnek, valamint adott esetben a „kis mennyiségekre vonatkozó felülvizsgált jegyzőkönyvnek” az összes érintett állam általi elfogadása és végrehajtása révén, az atomsorompó-kötelezettségek megsértésének jobb kimutathatósága, valamint a biztosítéki rendszer megerősítése érdekében;

39.	azon kell munkálkodni, hogy az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája és a NAÜ Igazgatótanácsa felismerje, hogy az NPT III. cikke értelmében jelenleg egy átfogó biztosítéki egyezmény és egy kiegészítő jegyzőkönyv megkötése és végrehajtása képezi az ellenőrzés mintáját;

40.	hangsúlyozni kell a NAÜ egyedi szerepét az államok atomsorompóval kapcsolatos kötelezettségei betartásának ellenőrzésében;

41.	tovább kell hangsúlyozni a NAÜ fontos szerepét a nukleáris anyagok és berendezések biztonságosságának növeléséhez való segítségnyújtásban, amelyet az államok kérésére biztosít, és fel kell szólítani az államokat a NAÜ támogatására;

42.	az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1540 (2004) és 1887 (2009) sz. határozatának és az NPT III. cikke (2) bekezdésének megfelelően fel kell ismerni a hatékony és megfelelő exportellenőrzés fontosságát;

43.

nemzeti szinten a kivitelre, átszállításra, átrakodásra és újrakivitelre vonatkozó hatékony ellenőrzéseket, valamint e célból megfelelő jogszabályokat és rendelkezéseket kell életbe léptetni, továbbá határozott nemzetközi és nemzeti erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni küzdelem és az immateriális technológia-átruházásokhoz való hozzáférés ellenőrzése terén;

44.

az illegális kivitel, átszállítás és ügynöki tevékenység, a csempészet és az azokkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységek folytatásától való elrettentés érdekében a nukleáris fegyverek terjesztése elleni hatékony büntetőjogi szankciókat kell életbe léptetni az ENSZ Biztonsági Tanács 1540 (2004) sz. határozatának megfelelően;

45.	a Zangger-bizottságot és a Nukleáris Szállítók Csoportját (NSG) az exportellenőrzés területén szerzett tapasztalataik megosztására kell biztatni annak érdekében, hogy az államok meríthessenek a Zangger-bizottság megállapodásaiból és az NSG iránymutatásaiból és azok végrehajtásából;

46.

rá kell mutatni az NSG iránymutatásai rövid időn belüli megerősítésének szükségességére, különösen a dúsítási és újrafeldolgozási technológiák megerősített exportellenőrzése tekintetében, és annak szükségességére, hogy az NSG keretében azon kell munkálkodni, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás a nukleáris anyagokkal való ellátás feltételévé váljon;

47.	a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény részes államait fel kell szólítani a módosított egyezmény mielőbbi megerősítésére, annak hatálybalépése felgyorsításának érdekében;

48.	ösztönözni kell a proliferáció-rezisztens és a biztosítéki rendszert támogató technológiák kidolgozását;

AZ ATOMENERGIA BÉKÉS CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

49.	az NPT IV. cikkével összhangban, és annak I., II. és III. cikkére tekintettel el kell ismerni a részes államoknak az atomenergia békés célokra történő felhasználásához való jogát, többek között a villamosenergia-termelés, az ipar, az egészségügy és a mezőgazdaság területén;

50.	elkötelezettnek kell maradni az atomenergia békés célú felhasználásának felelősségteljes fejlesztésének biztosítása iránt, amelyet a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően kell megvalósítani;

51.	e tekintetben ösztönözni kell a részes államokat, hogy erősítsék meg az atomenergia békés célú felhasználásának felelős fejlesztésére irányadó elveket és szabályokat, valamint tartsák be azokat;

52.

a nemzetközi együttműködés folytatásának fontosságát hangsúlyozni kell a nukleáris biztonság, a biztonságos nukleárishulladék-kezelés, a sugárvédelem és az atomkárokért való polgári jogi felelősség megerősítése érdekében, valamint fel kell szólítani azokat az államokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy a lehető leghamarabb csatlakozzanak minden vonatkozó egyezményhez, és teljes mértékben teljesítsék az azokból eredő kötelezettségeket;

53.	támogatni kell az atomenergia békés célú felhasználásának a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően történő felelős fejlesztéséhez szükséges szakképzett munkaerő képzésére irányuló nemzeti, kétoldalú és nemzetközi erőfeszítéseket;

54.

a nukleárisüzemanyag-ciklus multilaterális megközelítéseinek előnyeit továbbra is szilárdan vallani kell, amely megközelítés során a garanciákra vonatkozó mechanizmusok – önmagukban vagy más kiegészítő mechanizmusokkal együtt – nem torzíthatják a jelenlegi jól működő piacot, és foglalkozniuk kell az atomenergia békés célú felhasználásának jogával, biztosítva a nukleárisüzemanyag-ciklus biztonságát a nukleáris programjukat a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően fejlesztő országok számára;

55.	tudomásul kell venni, hogy több kezdeményezés – köztük a NAÜ ellenőrzése alatt álló alacsony dúsítású urán bank létrehozása – támogató mechanizmusokat biztosíthat az érdekelt országok számára, és elősegítheti a tartós multilaterális megoldásokat;

56.	ösztönözni kell és részt kell venni további párbeszédekben és konzultációkban a lezáratlan kérdések tisztázása, valamint annak érdekében, hogy növeljék a nukleárisüzemanyag-ciklusra vonatkozó multilaterális megközelítések koncepciójának támogatását.

4. cikk

Az 1., 2. és 3. cikkben foglaltak teljesítése érdekében az Unió tevékenysége a következőkre terjed ki:

a)	demarsok intézése a részes államok, valamint adott esetben az NPT-ben nem részes államok felé annak érdekében, hogy ösztönözze őket az e határozat 1., 2. és 3. cikkében foglalt célok támogatásra;

b)	a tagállamok közötti megállapodásra való törekvés olyan, lényegi kérdésekre vonatkozó javaslattervezetekre vonatkozóan, amelyeket az Unió nevében megfontolásra lehet benyújtani a részes államokhoz, és amelyek az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája döntéseinek alapját képezhetik;

c)	nyilatkozattétel az Unió nevében az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája általános vitája és a három fő bizottság, valamint azok kisegítő testületeinek ülésein elhangzó viták során.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ESPINOSA

(1) HL L 165., 2006.6.17., 30. o.

(2) HL L 127., 2008.5.15., 78. o.

(3) HL L 107., 2008.4.17., 62. o.

(4) HL L 189., 2008.7.17., 28. o.

(5) HL L 106., 2005.4.27., 32. o.

(6) NPT/CONF.2010/PC.III/WP.26.

10.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/15

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 18.)

a hajóűrtartalomadó-rendszernek a nemzetközi tengeri szállítás előmozdítása érdekében történő lengyelországi bevezetésével kapcsolatos C 34/07 (ex N 93/06) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2009) 10376. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/213/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz.) és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérték az érdekelt feleket, hogy a fent hivatkozott rendelkezés(ek) (2) értelmében tegyék meg észrevételeiket, és tekintettel az észrevételeikre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)	Lengyelország 2006. február 1-jei levelében (3) egy hajóűrtartalomadó-rendszerről értesítette a Bizottságot. Az ügyet az N 93/06 számon vették nyilvántartásba.

(2)

A bizottsági szolgálatok 2006. március 9-i, május 29-i, november 14-i és 2007. április 11-i leveleikben (4) további tájékoztatást kértek. A lengyel hatóságok 2006. április 20-i, május 9-i és szeptember 6-i, valamint 2007. január 5-i és június 8-i leveleikben (5) válaszoltak a Bizottságnak. 2007. január 19-én továbbá technikai szintű ülésre került sor.

(3)	A Bizottság 2007. szeptember 12-i levelében (6) arról értesítette a Lengyel Köztársaságot, hogy a támogatás tekintetében az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdésében megállapított hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről határozott (a továbbiakban: a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat).

(4)	Lengyelország 2007. október 18-án kelt levelében (7) nyújtotta be észrevételeit.

(5)	A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatásra vonatkozó észrevételeiket.

(6)	A Bizottság egy érdekelt féltől kapott észrevételeket (9). Azokat továbbította Lengyelország részére, azonban Lengyelország nem élt válaszadási jogával.

(7)

A bizottsági szolgálatok és a lengyel hatóságok részvételével 2009. január 14-én megtartott ülést követően a lengyel hatóságok, 2009. február 25-i levelükben (10) kötelezettséget vállaltak a hajóűrtartalomadó-rendszerük számos olyan pont tekintetében történő módosítására, melyekkel kapcsolatban a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban aggodalmának adott hangot. A lengyel hatóságok 2009. március 24-i (11), 2009. október 26-i (12) és 2009. december 9-i (13) leveleikben további tájékoztatást nyújtottak.

2. A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1. Összefoglaló

(8)

A hajóűrtartalom-adó a nemzetközi tengeri szállítással foglalkozó hajótulajdonosok esetében a társasági adót vagy a személyi jövedelemadót helyettesítő átalányadónak tekintendő, amelynek összegét a működtetett hajóflotta űrtartalma alapján állapítják meg. Nemzetközi tengeri szállítás a lengyel és külföldi kikötő közötti, a külföldi kikötők közötti szállítás, vagy a lengyel kikötők közötti szállítás kizárólag akkor, ha az út egy olyan hosszabb hajóút része, amelynek célállomása szintén külföldi kikötő. A jelenlegi hajóűrtartalom-adóról szóló törvény értelmében a kizárólag Lengyelországon belüli utak (kabotázs) során végzett tevékenységek tehát nem jogosultak a hajóűrtartalom-adóra.

2.2. A hajóűrtartalomadó-rendszer

(9)	A lengyel hajóűrtartalomadó-rendszert a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény hozta létre, melyet 2006. augusztus 24-én fogadtak el (14). A törvény a tervek szerint 2011. január 1-jével lép hatályba azt követően, hogy a Bizottság a rendszert jóváhagyta.

(10)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény a hajóűrtartalomadófizetésre kötelezett hajóüzemeltetők számára a támogatható tevékenységekből származó bevétel tekintetében biztosítja az állami vállalatok pénzügyi irányításáról szóló, 1989. január 31-i törvény (15) és az egyszemélyes társaságok által termelt nyereség Államkincstárból történő kifizetéséről szóló, 1995. december 1-jei törvény (16) meghatározása szerinti nyereségadó-fizetés alóli mentesség lehetőségét. A hajóüzemeltetők egy olyan külön nyilatkozat benyújtásával jogosultak a hajóűrtartalom alapú adózást választani, amelyben e mellett az adótípus mellett döntenek.

(11)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 5. cikke alapján valamennyi, a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó hajó esetében a támogatható tevékenységekhez tartozó adóköteles nyereséget a hajó nettó űrtartalma alapján az alábbiak szerint számított átalányösszegben rögzítik, 100 nettó tonnánként, megkezdett 24 órás időszakonként, amely az üzemeltető valamennyi hajóját tekintve megfelel a tárgyhavi üzemeltetési időszaknak, melynek bevétele a hajóűrtartalom szerinti adózás tárgyát képezi:

A hajó hasznos űrtartalma	Átalánybevétel számítása
1 000 nettó tonnáig	100 nettó tonnánként 0,5 EUR-nak megfelelő összeg
1 001 és 10 000 nettó tonna között	1 000 nettó tonna felett 100 nettó tonnánként 0,35 EUR-nak megfelelő összeg
10 001 és 25 000 nettó tonna között	10 000 nettó tonna felett 100 nettó tonnánként 0,20 EUR-nak megfelelő összeg
25 001 nettó tonnától	25 000 nettó tonna felett 100 nettó tonnáként 0,10 EUR-nak megfelelő összeg

(12)	A számítás céljából a hajó hasznos űrtartalmát a következőképpen kell lefelé vagy felfelé kerekíteni: az 50 nettó tonnánál kevesebb űrtartalmat figyelmen kívül kell hagyni, és az 50 nettó tonnánál nagyobb űrtartalmat a legközelebbi 100 nettó tonnára kell kerekíteni.

(13)	A fizetendő hajóűrtartalom-adó összegét az adóalapból 19 %-os kulcs alkalmazásával kell kiszámítani.

(14)

A hajóűrtartalom-adó összegét EUR-ban kell kiszámítani és – a hajóűrtartalom-adó esedékességi hónapjának utolsó napjára vonatkozó, a Lengyel Nemzeti Bank által közzétett átlagos valutaárfolyam alkalmazásával – PLN-ben kell befizetni. A fizetendő hajóűrtartalom-adót a bevétel realizálása során felmerült költségek levonása nélkül kell kiszámítani.

(15)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 8. cikke értelmében a jogosult hajó hajóűrtartalom szerint adózó társaság általi értékesítéséből származó bevétel kikerül a hajóűrtartalom-adó hatálya alól, és rá 15 %-os mértékű átalányadót vetnek ki, amennyiben a szóban forgó bevételt nem használják fel 3 éven belül teljes mértékben egy másik hajó beszerzésére, javítására, korszerűsítésére vagy átalakítására.

(16)

A személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélyek vagy személyegyesítő társaság tagjai számára a tervek szerint biztosították volna azt a lehetőséget, hogy az általuk a megfelelő adóévben közvetlenül kifizetett hajóűrtartalom-adó összegéből levonják az egészségbiztosítási hozzájárulásuk összegét (17) (a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 6. cikke) (18) és a hajóűrtartalomadóalapból a megfelelő adóévben kifizetett társadalombiztosítási járulékok összegét (a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 4. cikk (3) bekezdése).

(17)

A lengyel hatóságok 2009. február 25-én kelt levelükben arra kötelezték magukat, hogy a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényből törlik azt a részt, amelynek értelmében a természetes személy hajótulajdonosok, illetve azok a természetes személy hajótulajdonosok, akik személyegyesítő társaság tagjai, levonhatják a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást (19). Ezért a fenti levonási lehetőségeket nem fogják alkalmazni, és valamennyi hajóűrtartalom-adóra jogosult alany esetében ugyanazt a számítási módot fogják alkalmazni a hajóűrtartalomadó-alap és a fizetendő hajóűrtartalom-adó meghatározására.

2.3. Jogosultsági feltételek

2.3.1. Jogosult hajók

(18)

Kizárólag a lengyel tengerihajó-lajstromban szereplő tengerjáró hajók jogosultak hajóűrtartalom-adóra. Ezért a jogosult hajó olyan hajó, amely lengyel zászló alatt hajózik, nemzetközi tengeri szállítási tevékenységet végez, és ennek során megfelel a tengeri hajózás valamennyi követelményének. Ahhoz, hogy a hajó tengerjárónak minősüljön, általános esetben a Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény, illetve az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: SOLAS-egyezmény) ilyen értelmű tanúsítása szükséges (20).

2.3.2. Jogosult tevékenységek

(19)

A hajóűrtartalom-adóra jogosult tevékenységek az alábbiak (21):

i.	teher- és/vagy személyszállítás;

ii.	tengeri mentési műveletek;

iii.	tengeri vontatás, feltéve, hogy a pénzügyi évben a vontatóhajó által ténylegesen végzett munka bevételének legalább 50 %-a tengeri szállítási tevékenységből származik, nem pedig kikötőből kikötőbe történő vontatásból;

iv.	kotrás, feltéve, hogy az év folyamán a kotró által ténylegesen végzett munka bevételének 50 %-a tengeri teherszállításból származik.

(20)

A lengyel hatóságok 2009. február 25-én kelt levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a fenti harmadik és negyedik rendelkezést (22) módosítják oly módon, hogy a vontatás és a kotrás hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá vonásának feltételéül szabják, hogy valamennyi vontató- és kotróhajó éves üzemidejének legalább 50 %-át tengeri szállításnak kell kitennie.

(21)	Továbbá a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. cikkének (2) bekezdése rendelkezik azokról a kiegészítő tevékenységekről, melyek jogosultak a hajóűrtartalom-adózásra azzal a feltétellel, hogy a fent meghatározott jogosult szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak.

(22)	A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. cikkének (3) bekezdése meghatározza azoknak a tevékenységeknek a listáját, amelyek sosem jogosultak a hajóűrtartalom-adózásra, mint például a tengerfenék feltárása, a halászat, az építés, a víz alatti munkálatok stb.

2.3.3. Jogosult jogalanyok

(23)	A jogosult társaságok olyan üzemeltetők, akik bizonyos feltételeket teljesítenek.

(24)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 2. cikk (3) bekezdésének meghatározása szerint az üzemeltető: i. az a magánszemély (természetes személy) vagy jogi személy, akinek lakóhelye, székhelye vagy ügyvezetése Lengyelország területén van; ii. polgárjogi társaság, bejegyzett társulás, betéti társaság vagy betéti részvénytársaság partnere, akinek lakóhelye, székhelye vagy ügyvezetése Lengyelország területén van; vagy iii. a gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény (2004. július 2.) értelmében külföldi vállalkozónak/vállalkozásnak minősül (23), aki/amely Lengyelországban a hajóűrtartalom-adózásra jogosult tevékenységet végez (24), és az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít:

—	közvetlen hajózási érdekeltséggel rendelkezik azáltal, hogy olyan tengerjáró hajót használ, amely személyes tulajdonát képezi vagy más tulajdonában van, valamint érvényes megfelelési bizonyítvánnyal (25) rendelkezik,

—	hajótulajdonos, személyesen azonban nem közlekedteti saját vagy más személy hajóját,

—	szerződéses alapon más személy nevében és megbízásából annak hajóját kezeli, valamint érvényes megfelelési bizonyítvánnyal (26) rendelkezik.

(25)

Az utolsó feltétel (a hajók kezelése) vonatkozásában a lengyel hatóságok 2007. június 8-án kelt levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy csak akkor teszik elérhetővé a hajóűrtartalom-adózás adta előnyöket a kezelő társaságok számára, ha azok egyidejűleg biztosítják a személyzet irányítását és a hajók műszaki irányítását.

(26)

Továbbá a lengyel hatóságok 2009. október 26-i levelükben (27) egyértelművé tették, hogy a hajókezelő társaságok a hajókezelő társaságoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó iránymutatásról szóló bizottsági közleményben szereplő valamennyi követelményt teljesítik (a továbbiakban „hajókezelési iránymutatások”) (28).

(27)

Tekintettel a hajókezelési iránymutatások azon feltételeire, amelyek szerint a hajókezelő társaságok részt vállalnak a Unión belüli gazdaságból és foglalkoztatásból (az iránymutatások 5.1. szakasza), és a kezelésükben lévő hajók és az Unió között gazdasági kapcsolat áll fenn (az iránymutatások 5.2. szakasza), a lengyel hatóságok különösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy a lengyel hajóűrtartalom-adóról szóló törvénybe belefoglalják azt az előírást, amelynek értelmében a hajókezelést az EU területéről kell végezni, és a szárazföldi tevékenységeknél, illetve a hajókon főként uniós állampolgárokat kell alkalmazni. Továbbá a törvény a nem uniós hajók kezelését kizárja a hajóűrtartalomadó-rendszer jogosultsági köréből.

(28)

Ami a hajókezelési iránymutatásokban szereplő nemzetközi és EU-szabványoknak való megfelelés követelményét illeti (5.3. szakasz), a lengyel hatóságok egyértelművé tették, hogy Lengyelország a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tagja és EU-tagállamként valamennyi nemzetközi és európai szabványt teljesíti (29). Számos nemzeti jogalkotási aktus gondoskodik arról, hogy a hajótulajdonosok, hajókezelők és egyéb társaságok megfeleljenek azon nemzetközi követelményeknek (30), amelyek alkalmazását az illetékes állami hatóságok biztosítják és ellenőrzik.

(29)

A lengyel hatóságok a hajókezelőket érintő, a lobogóhoz kötöttségre vonatkozó követelménnyel (hajókezelési iránymutatások 5.4. szakasza) kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a hajótulajdonosokat érintő, a lengyel zászló alatti hajózásra vonatkozó szigorú követelmény teljes mértékben alkalmazandó a hajókezelőkre is.

(30)

A hajókezelési iránymutatások 6. szakaszában szereplő szakképzést és társadalmi feltételeket érintően a lengyel hatóságok 2009. december 9-én kelt levelükben (31) kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálybalépésének időpontjától kezdve valamennyi tengerész munkáltatójától – függetlenül attól, hogy hajótulajdonosról vagy hajókezelő társaságról van-e szó – megkövetelik a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény különös rendelkezéseinek betartását (32) (33).

2.3.4. Stratégiai és műszaki irányítás

(31)

A Bizottság állásfoglalása a stratégiai irányítással kapcsolatban a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat 33. pontjában a következő: „A hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságnak a jelentős tőkeráfordításokra és kihelyezésekre vonatkozó döntéseit Lengyelországban kell meghoznia. Ezek mérlegelésekor a lengyel hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy milyen mértékű a lengyelországi személyzet irányítása és beszámoltatása alatt dolgozó külföldi személyzet aránya. Fontos továbbá azt is mérlegelni, hogy a stratégiai döntéseket Lengyelországban hozzák-e meg, a – többek között a felsővezetők működési helyszínéül szolgáló – székhelyen, amely egyben az igazgatótanács és az operatív tanács döntéshozatali helye is.”

(32)

A kereskedelmi irányítás vonatkozásában a Bizottság a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat 34. pontjában megállapította, hogy „az adóhatóságok ellenőrzik, hogy az útvonaltervezés, az utasok, illetve a szállítmány előjegyzésének regisztrálása, a hajók ellátása és az élelmiszerkészletek feltöltése, a személyzeti irányítás és képzés, a hajók műszaki irányítása, ideértve a javítási és karbantartási döntéshozatalt is, Lengyelországban történik-e. A támogató létesítmények, mint például a képzési központok, a terminálok stb. lengyelországi karbantartása, továbbá az, hogy milyen arányban dolgoznak a külföldi irodák vagy képviseletek a lengyelországi személyzet irányítása alatt, szintén releváns. Amennyiben az adott hajó Lengyelország lobogója alatt hajózik és a hajót Lengyelországban osztályozták, biztosították vagy finanszírozták, úgy e tény növeli a fent megállapított indikátorok súlyát. Azonban minden esetben a vizsgálat mindkét részét, a stratégiai irányítás és a kereskedelmi irányítás vonatkozásában is teljesíteni kell.”

(33)

A vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot követően a lengyel hatóságok egyértelművé tették, hogy a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat 33. és 34. pontjában szereplő követelmények nem pontosak, és a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényben foglalt, az üzembentartók jogosultságát érintő feltételek valójában nem együttesen állnak fenn, hanem vagylagosak. A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 2. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja meghatározza, hogy az üzembentartó (azaz a hajóűrtartalom-adóra jogosult személy, feltéve, hogy a tevékenységei támogathatók) „természetes vagy jogi személy, olyan polgárjogi társaságban, bejegyzett társulásban, betéti társaságban vagy betéti részvénytársaságban partner, amelynek, illetve akinek lengyelországi lakóhelylyel, székhellyel vagy igazgatótanáccsal kell rendelkeznie”. Más szóval a következő három feltétel közül csak egynek kell teljesülnie: i. minden kulcsfontosságú döntést Lengyelországban kell meghozni (beleértve a kereskedelmi és stratégiai irányítást); vagy ii. a székhelynek; vagy iii. a felső vezetésnek Lengyelországban kell lennie.

(34)

A lengyel hatóságok továbbá kifejtették, hogy a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja világosan meghatározza, hogy az üzembentartó lehet külföldi vállalkozó (34), aki a hajóűrtartalom-adóra jogosult tevékenységeit Lengyelországban végzi. Ezért ahhoz, hogy a társaságok a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszerre jogosultak legyenek, működésüknek nem kell kizárólag Lengyelországra korlátozódnia, a társaságok az Unió/EGT más tagállamaiban is rendelkezhetnek létesítményekkel.

2.3.5. Bérelt hajók használata

(35)

A lengyel hatóságok a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot követően egyértelművé tették, hogy a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény (2. cikk (3) bekezdés a)–c) pont) szerint azok a társaságok, melyek tevékenységüket a hajók idő- vagy útalapú bérlésére korlátozzák, nem jogosultak a hajóűrtartalom-adó alkalmazására. Ennek eredményeként kizárólag azok az üzembentartók jogosultak a hajóűrtartalom-adóra, akik hajótulajdonosok, személyzet nélkül bérelt hajókat használnak vagy hajókezelők.

2.3.6. Elhatároló intézkedések

(36)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény számos elhatároló intézkedést tartalmaz, melyek arra irányulnak, hogy Lengyelországban vagy más országokban a nem jogosult tevékenységekre történő tovagyűrűző hatásokat elkerüljék. Az elhatároló intézkedések célja az, hogy megakadályozzák a nem jogosult tevékenységek hajóűrtartalomadórendszerbe való bevonását (35).

2.3.7. „Mindent vagy semmit” opció

(37)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. és 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a hajóűrtartalom-adóra jogosult hajótulajdonosok kötelesek valamennyi jogosult hajót, és az ezek fedélzetén végzett jogosult tevékenységet a hajóűrtartalom-adó hatálya alá vonni. Ennek következtében teljes mértékben kizárt a hajóűrtartalomadó-rendszer szelektív alkalmazása („mazsolázás”).

(38)	Ez a szabály a cégcsoportokra is vonatkozik. Ha egy cégcsoport valamelyik társasága a lengyel hajóűrtartalom-adót választotta, a csoport valamennyi jogosult társaságának, amely Lengyelországban adóalany, minden támogatható tevékenységét érintően csatlakoznia kell az adónemhez.

(39)

A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 11. cikkének megfelelően, olyan hajótulajdonosok egyesülése során, akik közül legalább az egyikük hajóűrtartalom-adóra kötelezett, vagy olyan esetben, amikor a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaság további hajótulajdonjogot szerez, az újonnan alakult hajózási társaság teljes jogosult flottájára a hajóűrtartalom-adót kell alkalmazni.

(40)

Ezenfelül a hajóűrtartalom-adóval érintett tevékenységekre jogosult társaság megszűnése esetén a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény előírja, hogy a hajóűrtartalom-adó a tevékenység megszüntetése vagy a hajóűrtartalomadó-rendszerből való kijelentkezés naptári évének végétől számított három adóév elteltéig nem választható ismét.

(41)

Továbbá a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok bizonyos időn át nem jelentkezhetnek ki a hajóűrtartalomadó-rendszerből. Ez az időszak a „hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszak”, amely annak elkerülésére szolgál, hogy a hajótulajdonosok kötelezettségeik és nyereségeik függvényében a hajóűrtartalom-adó, illetve a társasági adó időszakát felváltva alkalmazzák. A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény (10. cikke) a hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszakot jelenleg 5 évben rögzíti.

(42)

Ugyanakkor a lengyel hatóságok 2009. február 23-i levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az időszak 10 évre történő kiterjesztésével módosítják a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényt. Ezért amikor egy társaság a szóban forgó adónem mellett dönt, legalább 10 éven át lesz köteles a hajóűrtartalomadó-rendszer alanya maradni.

2.4. Lobogóhoz kötöttség

(43)	A bejelentett lengyel hajóűrtartalom-adórendszer egyértelműen lobogóhoz kötődik, azaz olyan követelményt tartalmaz, amely szerint kizárólag a lengyel tengerihajó-lajstromban szereplő hajók jogosultak hajóűrtartalom-adóra.

2.5. A rendszer időtartama

(44)

A lengyel hatóságok 2006. április 13-i levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tervezett hajóűrtartalomadórendszer időszakát 10 évre korlátozzák, és a 10 éves időszakot követően a rendszer mindennemű meghosszabbítását vagy megújítását bejelentik. Továbbá 2009. december 9-i levelükben jelezték, hogy a hajóűrtartalomadó-rendszer 2011. január 1-jétől lép életbe.

2.6. Más rendszerekkel való lehetséges átfedések

(45)	A Bizottság rendelkezésére álló információ alapján Lengyelországban jelenleg nem létezik tengeri szállítást támogató rendszer.

2.7. Éves jelentés

(46)	A lengyel hatóságok értesítésükben vállalták, hogy a Bizottság részére éves jelentéseket készítenek a lengyel lajstromozott flotta változásainak helyzetéről és a tengerészek flottában történő alkalmazásáról, valamint a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok, illetve csoportok számáról.

3. A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(47)

A Bizottság a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatában aggodalmát fejezte ki a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszer alábbi öt jellegzetességével, valamint a belső piaccal való összeegyeztethetőségükkel kapcsolatban:

—

az a tény, hogy természetes személyek is jogosultak a hajóűrtartalom-adó alanyává válni, valamint az a tény, hogy a rendszer a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, de a hajóűrtartalom-adót választó természetes és jogi személyek számára is lehetővé teszi, hogy levonják a hajóűrtartalom-adójukból, illetve a hajóűrtartalom-adóalapjukból a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségbiztosítási járulékot,

—	a hajóűrtartalom-adó kiterjesztése vontató- és kotróhajókra akkor is, ha azok üzemidejének kevesebb mint felét teszi ki a tengeri szállítási szolgáltatás az adózási év során,

—

annak lehetősége, hogy a hajótulajdonos a hajóűrtartalom-adó hatálya alá vonjon olyan hajókat, amelyek tekintetében a társaság – saját vagy harmadik személy nevében – nem látja el egyidejűleg a kereskedelmi, műszaki és személyzeti irányítás hármas feladatát azon hajók űrtartalmát négyszeresen meghaladó hajóűrtartalom felett sem, amelyek tekintetében ezt a három feladatot ellátja,

—

a stratégiai és műszaki irányítással kapcsolatos követelmények, melyek szerint gyakorlatilag valamennyi kulcsfontosságú döntést Lengyelországban kell meghozni, valamint a felső vezetésnek, a székhelynek, az igazgatótanácsnak és az operatív tanácsnak Lengyelországban kell lennie, és amelyek de facto diszkriminációhoz vezethetnek, valamint más tagállam hajótulajdonosait letelepedési szabadságukban korlátozhatják,

—	az a tény, hogy a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok, a bejelentkezés után már 5 év elteltével kijelentkezhetnek a hajóűrtartalomadó-rendszerből.

4. LENGYELORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(48)

A hivatalos vizsgálati eljárás megkezdésére vonatkozó határozat elfogadását követően a lengyel hatóságok pontosították a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatban leírt tényeket. E határozat 2. fejezetében megfelelően figyelembe vették azokat, így a továbbiakban ennek ismétlésétől eltekintünk. Az alább bemutatott észrevételek kizárólag a Bizottság által a vizsgálati eljárást kezdeményező határozatban felvetett aggodalmakra vonatkoznak.

(49)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatban a Bizottság felvetette azt a kérdést, hogy a természetes személyeket lehetséges-e a hajóűrtartalom-adó hatálya alá vonni. A lengyel hatóságok azzal érveltek, hogy amennyiben nem sikerül a természetes személyeket a hajóűrtartalomadó-rendszer hatálya alá vonni, úgy az a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény lengyel alkotmánnyal való összeférhetetlenségét eredményezné, mivel utóbbi a hatóságok előtt egyenlő bánásmódot biztosít mindenki számára. Ezenfelül a lengyel jogszabály nem zárja ki, hogy a nem jogi személyek tengeri szállítást végezzenek, így a hajótulajdonosok természetes személyek is lehetnek.

(50)

Azt a kérdést érintően, hogy a társadalombiztosítási járulék és az egészségbiztosítási járulék hajóűrtartalomadóösszegből, illetve -alapból való levonhatósága összeegyeztethető-e a belső piaccal, a lengyel hatóságok egyértelművé tették, hogy a levonás kizárólag a természetes személyek esetében lehetséges. Azt is mérlegelték, hogy egy ilyen csökkentés a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék személyi jövedelemadóval történő ellentételezéséből származik. A levonás igénylése szempontjából lényegtelen, hogy a fizetett jövedelemadó alapja a jövedelem vagy a bevétel. A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék levonását olyan adófizetők is igényelhetik, akik a nyilvántartott jövedelemadó átalányfizetését választották, melynél a bevétel adóköteles. Továbbá azzal érveltek, hogy a társadalombiztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulék adóalapból, illetve adóból való levonhatóságának biztosítását nem annak a ténynek kellene meghatároznia, hogy a hajóűrtartalom-adót nem a valós jövedelem alapján fizetik.

(51)

A lengyel hatóságok továbbá azzal érveltek, hogy amenynyiben a természetes személy hajótulajdonosokat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy a társadalombiztosítási, illetve egészségbiztosítási járulékaikat levonhassák a hajóűrtartalom-adó alapjából, illetve összegéből, az különbségtételt eredményezne a hajótulajdonosok jogi és adózási helyzetében, attól függően, hogy termelnek-e egyéb jövedelmet (pl. kölcsönzésből vagy munkaviszonyból) a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó tevékenységek mellett.

(52)	A lengyel hatóságok kifejtették még, hogy a levonási rendszer kizárólag a jogosult tevékenységeket végző személyekre vonatkozik, az általuk alkalmazott hajósokra nem.

(53)

Mindazonáltal, amint e határozat (17) preambulumbekezdése is mutatja, a lengyel hatóságok 2009. február 25-i levelükben kötelezettséget vállaltak a hajóűrtartalomadó-rendszerük módosítására, melynek értelmében a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényből törlik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék levonásának a természetes személy hajótulajdonosok, illetve a személyegyesítő társaság természetes személy hajótulajdonos tagja számára biztosított lehetőségét (azaz a törvény 4. cikkének (3)–(5) bekezdése, 6. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése).

(54)

A lengyel hatóságok a Bizottság előzetes értékelését érintően – amely szerint a pénzügyi év során a kotrási és vontatási tevékenységek hajóűrtartalom-adóra való jogosultságának az adott vontató vagy kotró üzemidején kell alapulnia, nem pedig termelt jövedelmén – azzal érveltek, hogy egy adott tevékenység hajűrtartalom-adózási lehetőségének munkaidőhöz történő kapcsolása nem mindig tükrözi a tevékenység adott évben történő használatát.

(55)

Véleményük szerint megfelelőbb lenne a jelenlegi megoldásokat megőrizni, azaz a teljes bevételen belül a hajóűrtartalom-adó által lefedett tevékenységrészre vonatkoztatni, mivel ilyen esetekben fennáll az adófizető könyvelésében szereplő adatok ellenőrzésének lehetősége. A lengyel hatóságok azt állították, hogy ezt a fajta megoldást egyszerűbb ellenőrizni mind az adófizető, mind az adóhatóság szempontjából, és ez lehetővé tenné annak kiküszöbölését, hogy a hajóűrtartalom-adót az ilyen típusú tevékenységekre olyan helyzetekben, amikor az előírt feltételek nem teljesülnek, jogosulatlanul alkalmazzák.

(56)

Mindazonáltal, amint azt e határozat (20) preambulumbekezdése rögzíti, a lengyel hatóságok – a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatban a Bizottság által felvetett aggályokra válaszul – 2009. február 25-i levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy módosítják a hajóűrtartalomadó-rendszert azon feltétel bevezetésével, amely szerint ahhoz, hogy a vontatás és a kotrás a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozzon, adott pénzügyi év során valamennyi vontató és kotróhajó éves üzemidejének legalább 50 %-át tengeri fuvarozásnak kell kitennie.

(57)

A Bizottság kifejtette a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban, hogy kizárólag azokat a hajókat lehet a hajóűrtartalom-adó hatálya alá vonni, amelyek tekintetében a hajótulajdonos ellátja a hajó személyzeti irányítását, műszaki irányítását vagy kereskedelmi irányítását, feltéve, hogy az említett hajók űrtartalma nem haladja meg négyszeresen azon hajók űrtartalmát, amelyek tekintetében a hajótulajdonos egyidejűleg ellátja e hármas feladatot, nevezetesen a hajó műszaki irányítását, személyzeti irányítását és kereskedelmi irányítását. A lengyel hatóságok azzal érveltek, hogy hajóűrtartalomadó-rendszerüket a tengeri szállítás állami támogatására vonatkozó közösségi iránymutatások alapján fogalmazták meg (36) (a továbbiakban: az iránymutatások), melyek nem tartalmaznak ilyen részletes feltételeket, aminek következtében azokat nem kellett a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény rendelkezéseibe foglalni.

(58)	Amint e határozat (35) preambulumbekezdése rögzíti, a hajók idő- vagy útalapú bérlése tekintetében a lengyel hatóságok egyértelművé tették, hogy az említett tevékenységek nem lesznek jogosultak a hajóűrtartalom-adóra.

(59)

A vizsgálati eljárást kezdeményező határozatban leírt, a stratégiai irányításra és műszaki irányításra vonatkozó követelményeket érintően, melyek szerint valamennyi kulcsfontosságú döntést gyakorlatilag Lengyelországban kell meghozni, és a felső vezetésnek, a székhelynek, az igazgatótanácsnak és az operatív tanácsnak is Lengyelországban kell lennie, a lengyel hatóságok kifejtették, hogy ezek a követelmények nem a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény rendelkezéseiből származnak. A lengyel hatóságok szerint a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény rendelkezései nem határozták meg előzetesen a stratégiai és kereskedelmi irányítás értékelését (felügyeletét).

(60)

Továbbá egyértelművé tették, hogy a stratégiai és kereskedelmi irányításra vonatkozó feltételek nem együttesen állnak fenn, hanem vagylagosak. Más szóval a következő három tényező közül csak egynek kell teljesülnie: i. minden kulcsfontosságú döntést Lengyelországban kell meghozni (beleértve a kereskedelmi és stratégiai irányítást); ii. a székhelynek; vagy iii. a felső vezetés működési helyének Lengyelországban kell lennie.

(61)	Ezért a lengyel hatóságok szerint annak érdekében, hogy a társaságok a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszerre jogosultak legyenek, működésüknek nem kell kizárólag Lengyelországra korlátozódnia, a társaságok az Unió/EGT más tagállamaiban is rendelkezhetnek létesítményekkel.

(62)

Ami a letelepedési szabadságot illeti, a lengyel hatóságok kifejtették, hogy a hajótulajdonos olyan külföldi vállalkozó is lehet (37), aki a hajóűrtartalom-adóra jogosult tevékenységeit Lengyelországban végzi. Azzal érveltek, hogy a lengyel hajólajstromba felvehető az Európai Unió tagállamának állampolgára, illetve az Európai Unióban székhellyel rendelkező jogi személy tulajdonát képező hajó, valamint az olyan hajó, amely:

—

legalább 50 %-ban tagállami állampolgárságú vagy tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy tulajdonában van, feltéve, hogy a hajótulajdonos állandó lakóhelye, székhelye, fő üzeme vagy fióktelepe valamelyik tagállamban van (valamennyi közös tulajdonos kérelmére bejegyezhető a lengyel hajólajstromba, a hajók folyamatos nyilvántartásába),

—

külföldi székhellyel rendelkező tőkeegyesülés jellegű társaság tulajdonában van, amely társaságban az Európai Unió tagállamának állampolgára vagy az Európai Unió tagállamában bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy részesedéssel rendelkezik, feltéve, hogy a hajótulajdonos állandó lakóhelye, székhelye, fő üzeme vagy fióktelepe valamelyik tagállamban van (valamennyi közös tulajdonos kérelmére bejegyezhető a lengyel hajólajstromba, a hajók folyamatos nyilvántartásába).

(63)

A lengyel hatóságok azt is világossá tették, hogy a tagállamokból, illetve az EGT-országokból érkező külföldi személyek a lengyel vállalkozókkal azonos elvek alapján indíthatnak vállalkozást és folytathatnak üzleti tevékenységeket. Ezenfelül a nem EU/EGT országok állampolgárai, amennyiben jogszerű tartózkodási hellyel rendelkeznek Lengyelországban, szintén a lengyel állampolgárokkal azonos elvek alapján indíthatnak vállalkozást és folytathatnak üzleti tevékenységeket. Továbbá a külföldi vállalkozók (külföldi személyek, akik külföldön folytatnak üzleti tevékenységet) fióktelep formájában indíthatnak üzleti vállalkozást, és képviseleteket hozhatnak létre Lengyelországban (a vállalkozás szabadságáról szóló törvénynek megfelelően).

(64)

A fióktelep a vállalkozó által folytatott üzleti tevékenységek különálló és szervezetileg független része, amely a vállalkozó székhelyén vagy üzleti tevékenységének fő telephelyén kívül van. A lengyel hatóságok amellett érveltek, hogy külföldi fióktelepet nem bonyolult létrehozni, és a külföldi vállalkozónak nem szükséges részletes feltételeket teljesítenie hozzá. Ami a képviseleteket illeti, azok kizárólag a külföldi vállalkozó reklámozással és promócióval összefüggő tevékenységeit foglalhatják magukban.

(65)

A fentiek alapján a Bizottság előzetes értékelését érintően, mely szerint a hajóűrtartalomadó-rendszerben a stratégiai és kereskedelmi irányítás feltételei látszólag korlátozzák a leányvállalatok alapítását, és úgy tűnik, hogy a tényleges megkülönböztetés problémájának felmerüléséhez és a letelepedési szabadság korlátozásához vezetnek, a lengyel hatóságok érvelése szerint a következtetés alaptalan és nem az alkalmazandó jogszabályokon alapul.

(66)	A lengyel hatóságok a bejelentett rendszer tervezett 5 éves felmondási tilalmával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az iránymutatások nem szabják meg a felmondási tilalom időtartamának feltételeit.

(67)	Ezenfelül az 5 éves hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszak bevezetése lehetővé teszi, hogy a végrehajtott rendeleteknél gyorsabb hatást érjenek el, például a lengyel hajótulajdonosok tulajdonában álló hajók visszatérjenek a lengyel – azaz egy európai uniós – lobogó használatához.

(68)

Figyelemmel arra a kötelezettségvállalásra, amely szerint Lengyelország a hajóűrtartalomadó-rendszert 10 év elteltével ismételten az Európai Bizottság elé terjeszti mint támogatási rendszert, Lengyelország úgy vélte, hogy a hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszak 10 évre történő meghosszabbítása nehézségeket fog okozni a bevezetett rendszer megfelelő elemzésében, melyet Lengyelországnak az újbóli benyújtás előtt el kell végeznie.

(69)	Mindazonáltal, amint e határozat (42) preambulumbekezdése megállapítja, a lengyel hatóságok ezt követően kötelezettséget vállaltak hajóűrtartalomadó-rendszerüknek a hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszak 10 évre való kiterjesztésével történő módosítására.

5. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(70)	Csupán egy érdekelt fél, a Bugsier Reederei- und Bergungsgesellschaft mbH & Co. KG (a továbbiakban: Bugsier Reederei) reagált 2007. december 20-i levelében a Hivatalos Lapban közzétett, 2007. december 11-i bizottsági határozatot összefoglaló értesítésre.

(71)	A Bugsier Reederei szerint a lengyel hajóűrtartalom-adónak nem kellene kiterjednie a vontatásra. Meglátása szerint ez a kiterjesztés az európai vontatási üzletágban komoly versenytorzulást eredményezne.

6. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

6.1. Támogatás megléte az EUMSz. 107. cikk (1) bekezdése szerint

(72)

A tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által a versenyt torzítja, vagy ezzel fenyeget, az EUMSz. 107. cikk (1) bekezdése alapján összeegyeztethetetlen a belső piaccal, amennyiben kihatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

(73)

A hajóűrtartalomadó-rendszer révén a lengyel hatóságok állami forrásokból a társasági-, illetve személyi jövedelemadó csökkentésével olyan előnyt biztosítanak, amellyel máskülönben az ágazat nem rendelkezne, így bizonyos vállalkozásoknak kedveznek, mert az intézkedés kifejezetten a tengeri szállítási iparágra vonatkozik. Az ilyen előnyök a verseny torzításával fenyegetnek, és hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre, hiszen az ilyen hajózási tevékenységek végzése alapvetően a világpiacon történik, ahol más tagállamok vállalkozásai is versenyeznek.

(74)	Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az EUMSz. 107. cikk (1) bekezdés értelmében a bejelentett rendszer állami támogatásnak minősül.

6.2. Az értékelés jogalapja

(75)

Az EUMSz. 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben az ilyen támogatás közös érdekeket sértve nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket, és ily módon lehetséges alapot teremt az állami támogatás általános tilalma alóli mentességhez. Az adott esetben a Bizottság az EUMSz. 107. cikk (3) bekezdés c) pontját a bejelentett rendszerre alkalmazandó, megfelelő jogalapnak tekinti.

(76)	A tengeri szállítási ágazat támogatását különösen az iránymutatások szerint kell vizsgálni, beleértve a hajókezelési iránymutatásokat, melyek a hajók személyzeti és műszaki irányításának hajóűrtartalom-adóra, illetve egyéb adórendszerre való jogosultságának szabályait határozzák meg.

6.3. Az összeegyeztethetőség értékelése

(77)

Az irányelvek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok tengeri fuvarozási ágazatuk támogatása céljából bizonyos állami támogatási rendszereket hozhatnak létre az olyan általános célok elérése érdekében, mint:

—	biztonságosabb, hatékonyabb, megbízhatóbb és környezetkímélőbb tengeri szállítás létrehozása,

—	a tagállami hajólajstromok szerinti fellobogózás vagy átlobogózás ösztönzése,

—	a tagállamokban létrehozott tengerészeti klaszterek megszilárdításához való hozzájárulás a világpiacokon teljes mértékben versenyképes flotta fenntartása mellett,

—	a tengeri know-how fenntartása és javítása, valamint az EU/EGT tengerészei foglalkoztatásának védelme és támogatása, továbbá

—	a rövid járatú tengeri hajózás területén új szolgáltatások támogatásához való hozzájárulás a közösségi közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv alapján.

(78)

Az iránymutatások 3.1. szakaszának ötödik albekezdése a hajóűrtartalomadó-rendszereket konkrétan olyan fiskális intézkedésekként említi, amelyekről „bebizonyosodott, hogy a tengeri ágazatban magas színvonalú szárazföldi foglalkoztatást biztosítanak”, és ennélfogva a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők.

(79)	Mindazonáltal az iránymutatások bizonyos kritériumokat szabnak meg, melyeknek az ilyen rendszerek esetében a belső piaccal való összeegyeztethetőség érdekében teljesülniük kell.

(80)	A vizsgálati eljárást kezdeményező határozatban a Bizottság felülvizsgálta a kritériumokat, és közülük többel kapcsolatban kétsége merült fel. A következőkben a Bizottság végső értékelése olvasható valamennyi kritériumra kiterjedően.

6.4. Természetes személyek hajóűrtartalom-adóra való jogosultsága; a hajóűrtartalom-adó fizetésére kötelezett természetes személyek esetében hajóűrtartalom-adójukból, illetve a hajóűrtartalom-adóalapjukból a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségbiztosítási járulék levonása

(81)

A hivatalos vizsgálati eljárás megkezdésére vonatkozó határozatban a Bizottság kétségbe vonta a hajóűrtartalom-adó természetes személyekre történő kiterjesztését. Az iránymutatások 3.1. szakaszának negyedik albekezdése szerint „a rendes társasági adórendszer hajóűrtartalom-adóval történő helyettesítése állami támogatásnak minősül”. (38) Tulajdonképpen a természetes személyek a személyi jövedelemadó alanyai, nem pedig a társasági adóé. Továbbá a Bizottság által eddig jóváhagyott hajóűrtartalomadó-rendszerek kizárólag a hajóűrtartalomadó-rendszerekkel rendelkező társasági adórendszerek felváltására terjedtek ki.

(82)

Ugyanakkor a Bizottság tudomásul veszi, hogy az irányelvek hatálya nem csupán a jogi személyekre korlátozódik, hanem magában foglal minden lehetséges – tengeri szállítást folytató – jogalanyt. Az iránymutatások 2.1. szakasz első albekezdése meghatározza, hogy „Az iránymutatások nem tesznek különbséget sem a kedvezményezettek jogi formái (vállalatok, társulások vagy egyének), sem pedig az állami és a magántulajdon között, és a vállalkozások meghatározásába beleértendő valamennyi egyéb jogi személy.” (38) Ez összhangban van az EU-versenyjog által követett eljárással is, amely versenyjog kizárólag a vállalkozásokra utal – függetlenül azok jogi formájától.

(83)	Emellett a természetes és jogi személyeket nem kell megkülönböztetni, mivel az adóalap számítási módja és az alkalmazandó adókulcs (19 %) minden jogalany tekintetében azonos lesz.

(84)	Így az iránymutatások vonatkozásában nem indokolt a természetes személyeket eltérően kezelni, és e tekintetben a Bizottság aggodalmai is mérséklődtek.

(85)

Ezenfelül a természetes személyek számára nem megengedett a fizetendő hajóűrtartalom-adó mértékének további csökkentése (addig a szintig, amíg egyáltalán nem fizetnek adót), mivel a lengyel hatóságok által vállalt kötelezettség alapján a természetes személyek nem vonhatják le hajóűrtartalom-adójukból, illetve hajóűrtartalom-adóalapjukból a társadalombiztosítási, illetve egészségbiztosítási járulékokat. Ez azonos szintű hajóűrtartalomadókötelezettséget biztosít minden jogosult alany számára, függetlenül azok jogi formájától (természetes és jogi személyek, külföldi vállalkozók stb.).

(86)

A Bizottság tudomásul veszi a lengyel hatóságok arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a törvényből törlik azt a rendelkezést, amely a természetes személyek számára biztosította annak lehetőségét, hogy hajóűrtartalom-adójukból, illetve hajóűrtartalom-adóalapjukból a társadalombiztosítási, illetve egészségbiztosítási járulékokat levonják. A kötelezettségvállalás a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jogi személyekre is kiterjed. A Bizottság üdvözli ezt a kötelezettségvállalást, mivel ez a lehetőség ellene mondana a hajóűrtartalom-adó elvének (a bevételekből a valós költségek levonásával kapott szokásos nyereséget a feltételezett nyereséggel helyettesíti), és jogtalan előnyt biztosítana, miközben a természetes személyekkel és jogi személyekkel szembeni bánásmód terén is indokolatlan különbségtétellel járna.

(87)

Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a külföldi és belföldi jogalanyok a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 2. cikkének (3) bekezdésében szereplő meghatározása a jogalanyok lehetséges diszkriminációjával kapcsolatosan nem ad aggodalomra okot, ellentétben a külföldi jogalanyok lengyel hajóűrtartalom-adóra való jogosultságot érintő hátrányaival.

6.5. A főbb jogosult tevékenységek

(88)	Amint a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozat említi, a Bizottság úgy véli, hogy a hajóűrtartalom-adó az iránymutatásokkal összhangban fedi le a nemzetközi tengeri teher- és/vagy személyszállítást.

(89)

A Bizottság megjegyzi a teher- és/vagy személyszállítással kapcsolatos tevékenységek hajóűrtartalom-adó alá vonását illetően, hogy az iránymutatások ténylegesen vonatkoznak a hajózási szolgáltatásokat nyújtó társaságokra, azaz a javak és személyek tengeri szállítására (39), ezért az iránymutatások egyértelműen a hajóűrtartalom-adóra jogosult szolgáltatásként utalnak a teher- és/vagy személyszállításra. A tengeri mentési műveletekre (a tengeri mentésre és személyszállításra használt hajók) tekintettel a Bizottság a döntéshozatali gyakorlatával összhangban (40) úgy véli, hogy a hajóűrtartalom-adónak ki kell terjednie ezekre a szolgáltatásokra, mivel ezek a tengeri szállításhoz közvetlenül kapcsolódó melléktevékenységek.

(90)

A vontatást illetően az iránymutatások 3.1. szakaszának tizennegyedik albekezdése meghatározza, hogy a „vontatás” csak akkor esik az iránymutatások hatálya alá, ha egy adott év alatt egy vontatóhajó által elvégzett vontatótevékenység legalább 50 %-a „tengeri szállításnak” minősül. A várakozási idő arányosan felszámolható a vontatóhajó által végzett teljes tevékenység azon részére, amely „tengeri szállításnak” minősül.

(91)

A kotrás vonatkozásában az iránymutatások 3.1. szakaszának tizenhatodik albekezdése a következőt állapítja meg: „Ugyanakkor a vállalkozásokra vonatkozó adózási szabályok (mint pl. a hajóűrtartalom-adó) alkalmazhatók olyan kotróhajókra is, amelyek éves üzemelési idejének több mint 50 %-a »tengeri szállításnak« minősül – kiemelt anyagok nyílttengeri szállítása –, és kizárólag ilyen szállítási tevékenységekre.”

(92)

Megjegyzendő, hogy mind a vontatás, mind a kotrás esetében azon módosítások értelmében, amelyeknek a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényben történő bevezetésére a lengyel hatóságok kötelezettséget vállaltak (41), a vontatók vagy kotrók jogosultsága ahhoz fog kapcsolódni, hogy éves üzemidejük legalább 50 %-át jogosult tevékenységek tegyék ki, ami ezt a követelményt teljes mértékben összhangba hozza az iránymutatások rendelkezéseivel.

(93)

Továbbá a kotrással kapcsolatban a hajóűrtartalomadó-rendszer (a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdése) a kotrók által végzett tengeri szállításnak minősülő tevékenységekre, azaz a kiemelt anyagok tengeri szállítására olyan fogalommeghatározást alkalmaz, amely összhangban van az iránymutatás fogalommeghatározásával. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kotrásra vonatkozó jogosultsági kritériumok összhangban vannak az irányelvekkel.

(94)

Ugyanakkor, ami a vontatást illeti, az a feltétel, hogy „a vontatóhajó által az adott év során végzett tényleges munkának [üzemelési időnek] (42) legalább 50 %-át kikötőből és kikötőbe történő vagy kikötőn belüli vontatási szolgáltatásoktól eltérő vontatási szolgáltatások tették ki” (a hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. cikk (1) bekezdésének második franciabekezdése) nincs teljesen összhangban az iránymutatásokkal.

(95)

E rendelkezés valójában határozottan kizárja a kikötőbe vagy kikötőből történő vagy a kikötőn belüli vontatást, ami összhangban van az irányelvekkel. (43). Ugyanakkor nem zárható ki, hogy más vontatási szolgáltatások, például a szárazföldi vizeken történő vontatás, vagy a kikötőbe történő behajózás nélküli tengeri vontatás jogosult legyen a hajóűrtartalom szerinti adózásra. Ez ellentétes az irányelvek rendelkezéseivel, melyek előírják, hogy a hajóűrtartalom szerinti adózásra való jogosultságot a vontatóhajónak kizárólag azon tevékenységeire kell korlátozni, amelyek „tengeri szállításnak” minősülnek, azaz a tengeri áru- vagy személyszállításra. A Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítéletében (44) a Bíróság még inkább világossá tette, hogy „bár a vontatás rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, elvileg nem közvetlen tengeri személy- vagy áruszállításból áll. A lényege inkább valamely hajó, fúróeszköz, platform vagy bója szállításához való segítségnyújtás. Az olyan vontatóhajó, amely segítséget nyújt valamely hajónak (…), segíti az utasokat vagy árukat szállító hajót, de ő maga nem szállítóhajó.” (45) A vontatási tevékenységeket ezért nem lehet tengeri szállításnak tekintetni. Következésképpen a vontatóhajók szolgáltatásai közül csak azok lehetnek jogosultak a hajóűrtartalom szerinti adózásra, amelyek a tengeri személy- és áruszállítást közvetlenül magukban foglalják.

(96)	A fentiekre tekintettel a Bizottság nem emel kifogást a hajóűrtartalom-adó vontatóhajókra való kiterjesztésének lehetősége miatt, feltéve, hogy az év során a vontatóhajó által ténylegesen végzett munkából az üzemidő legalább 50 %-át tengeri szállításnak minősülő szolgáltatás tette ki.

6.6. Irányítási tevékenységek

(97)	Ami a műszaki irányítást és a személyzeti irányítást érinti, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszer teljesítse a hajókezelési iránymutatásokban szereplő valamennyi követelményt. Erre vonatkozóan a Bizottság észrevétele a következő:

(98)

Először is, tekintettel azon követelményekre, amelyek szerint a hajókezelő társaságok részt vállalnak az Unión belüli gazdaságból és foglalkoztatásból (az iránymutatások 5.1. szakasza), és a kezelésükben lévő hajók és az Unió között gazdasági kapcsolat áll fenn (az iránymutatások 5.2. szakasza), a lengyel hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a hajóűrtartalom-adóról szóló törvénybe belefoglalják azt az előírást, amelynek értelmében a hajókezelést az EU területéről kell végezni, és a szárazföldi tevékenységeknél, illetve a hajókon főként uniós állampolgárokat kell alkalmazni. Továbbá a nem uniós hajók kezelése ki van zárva a hajóűrtartalomadó-rendszer jogosultsági köréből. Ezért a Bizottság véleménye szerint a hajókezelési iránymutatások 5.1. és 5.2. szakaszaiban meghatározott feltételek teljesülnek.

(99)

Másodszor, a Bizottság elismeri, hogy Lengyelország a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tagja, továbbá valamennyi, a tárgyhoz tartozó, nemzeti jogszabályaiba belefoglalt nemzetközi egyezmény részes fele. Ezenfelül a vonatkozó európai uniós jog tekintetében minden kötelezettségét teljesíti. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a hajóűrtartalom-adó rendszer megfelel a hajókezelési iránymutatások 5.3. szakaszában meghatározott nemzetközi és európai szabványoknak.

(100)

Harmadszor, a Bizottság úgy véli, hogy az a feltétel, amelynek értelmében a hajókezelők kizárólag a lengyel lobogó alatt hajózó hajókat irányíthatják, teljes mértékben összhangban van a hajókezelési iránymutatások 5.4. szakaszával.

(101)

Negyedszer, a Bizottság megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszer kizárólag a „teljes értékű” – azaz egyidejűleg személyzeti és műszaki irányítást is ellátó – hajókezelők esetében alkalmazható, esetükben a hajókezelési iránymutatások 6. szakasza szerinti különleges követelményeket is alkalmazni kell, mivel az ilyen kezelők személyzeti irányítást is végeznek. Az említett követelmények a képzéshez, valamint a tengerészek szociális feltételeinek javításához kapcsolódnak.

(102)

E tekintetben a Bizottság elismeri, hogy a lengyel hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy valamennyi tengerész munkáltatójától – függetlenül attól, hogy hajótulajdonosról vagy hajókezelő társaságról van-e szó – megkövetelik a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény különös rendelkezéseinek betartását (46). Ezért a lengyel hajóűrtartalomadó-rendszer is összhangban van a hajókezelési iránymutatások 6. szakasza szerinti, személyzeti vezetők számára előírt kötelezettségekkel.

(103)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényben a hajókezelő társaságokkal kapcsolatban megfogalmazott követelmények összhangban vannak a hajókezelési iránymutatásokkal.

(104)

A Bizottság tudomásul veszi a lengyel hatóságoknak a stratégiai és kereskedelmi irányítás feltételeire vonatkozó pontosításait (47), és megerősíti, hogy a hajóűrtartalomadórendszer ilyen irányításra vonatkozó feltételei nem együttesen állnak fenn, hanem vagylagosak. Ezért a hajóűrtartalom-adóra való jogosultság érdekében az alábbi három feltétel közül csak egynek kell teljesülnie: i. minden kulcsfontosságú döntést Lengyelországban kell meghozni; ii. a székhelynek; vagy iii. a felső vezetés működési helyének Lengyelországban kell lennie.

(105)

Következésképpen ahhoz, hogy a társaságok a lengyel hajóűrtartalom-adóra jogosultak legyenek, működésüknek nem kell kizárólag Lengyelországra korlátozódnia, a társaságok az Unió/EGT más tagállamaiban is rendelkezhetnek létesítményekkel.

(106)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a lengyel hajóűrtartalom-adórendszer stratégiai és kereskedelmi irányításra vonatkozó feltételei nem korlátozzák a más EK/EGT-állambeli társaságokat a lengyel hajóűrtartalom-adó alkalmazásában. Továbbá e feltételek arányban vannak az elérendő céllal, ami a hajóűrtartalom-adót alkalmazó társaságok lengyelországi gazdasági tevékenységekhez és foglalkoztatáshoz való tényleges hozzájárulását igazolja, és ez az iránymutatásokkal is összhangban van.

(107)

A Bizottság tudomásul veszi a lengyel hatóságok pontosítását a hajóűrtartalom-adó bérelt hajókra való kiterjesztésével kapcsolatos követelményei vonatkozásában.

(108)

E tekintetben a Bizottság megerősíti, hogy a tevékenységüket idő- és/vagy útalapú hajóbérletre korlátozó társaságok hajóűrtartalomadó-rendszerből való kizárása az iránymutatásokkal összhangban van.

(109)

A lengyel hatóságok továbbá kifejtették, hogy csak azok az üzemeltetők lesznek jogosultak a hajóűrtartalom szerinti adózásra, akik egyidejűleg ellátják az adott bérelt hajó kereskedelmi, műszaki és személyzeti irányítását. A Bizottság ezért elismeri, hogy hajóűrtartalom-adóra kizárólag a személyzet nélkül bérelt hajók jogosultak, mivel az említett három funkció gyakorlása a bérelt hajóknak csak ebben a típusában teljesül. Ennek megfelelően nem emel kifogást a személyzet nélkül bérelt hajók hajóűrtartalom-adóra való jogosultsága ellen, mivel hajóűrtartalom-adó alkalmazásában az ilyen hajók saját tulajdonú hajóknak tekinthetők.

6.7. Elhatároló intézkedések

(110)

A Bizottság megerősíti a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban tett előzetes megállapítását (48), nevezetesen azt, hogy a csoporton belüli tevékenységek tisztességes piaci verseny elve alapján történő ellenőrzésére és a jogosult és nem jogosult tevékenységek elkülönített elszámolására vonatkozó elhatároló intézkedések kielégítőek a tekintetben, hogy elejét vegyék a nem jogosult tevékenységekre gyakorolt esetleges tovagyűrűző hatásnak, valamint meghiúsítsák az adókikerülést.

(111)

Ezért a Bizottság az alábbiakban csak a „mindent vagy semmit” opcióra vonatkozó szabályok értékelésére szorítkozik.

(112)

A hajóűrtartalom-adó jogi szabályozása alapján, amennyiben egy cégcsoport a szóban forgó rendszerbe való belépést választja, köteles valamennyi – Lengyelországban adóalany – társasága minden jogosult tevékenységére vonatkozóan a rendszerhez csatlakozni.

(113)

A határozat (39) preambulumbekezdésében kifejtett egyesülésre vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az újonnan alakult hajózási társaságnak a hajóűrtartalom-adót kell választania, amennyiben az összeolvadt társaságokban legalább az egyik részes fél a hajóűrtartalom-adó alanya volt.

(114)

A tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, miszerint a társaságok három adóéven át nem választhatják ismét a hajóűrtartalom-adót, a Bizottság úgy véli, hogy ezek a szabályok a „mazsolázás” elkerülése érdekében megfelelően lett kialakítva, így a társaságok gazdasági tevékenységeik különböző időszakaiban nem váltogathatják a társasági adót és a hajóűrtartalom-adót aszerint, hogy éppen melyik adórendszer a kedvezőbb.

(115)

Emellett a Bizottság megállapítja, hogy a hajóűrtartalomadórendszer módosítására vonatkozó kötelezettségvállalás – miszerint a társaságoknak 10 éven át kell hajóikat a hajóűrtartalom-adó szerint kezelniük – összhangban van a Bizottság által jóváhagyott hajóűrtartalomadó-rendszerekkel, és így eloszlatja a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban megfogalmazott aggodalmakat.

(116)

Következésképpen a Bizottság véleménye alapján a vizsgálat alatt álló hajóűrtartalomadó-rendszer megfelel a jogosult tevékenységekre alkalmazandó „mindent vagy semmit” opció feltételének.

6.8. A támogatási intenzitásnak való megfelelés

(117)

Az iránymutatások 11. fejezete meghatározza, hogy „a 3–6. fejezetek alapján nyújtott támogatás teljes összege (azaz a hajóűrtartalom-adó, tengerészek esetében a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék fizetése alóli mentesség, a személyzet támogatása, a befektetési és regionális támogatás) nem haladhatja meg a hajózási tevékenységek után és a tengerészektől beszedett adók és társadalombiztosítási hozzájárulások teljes összegét”.

(118)

A lengyel hatóságok által nyújtott információ szerint Lengyelországban nincs olyan hatályos támogatási rendszer, amely a jelenlegi rendszer juttatásaihoz állami támogatás biztosítására lenne hivatott. Ezért a Bizottság azt a következtetés vonja le, hogy az iránymutatások 11. fejezetében előírt támogatási plafont nem fogják meghaladni.

6.9. Jelentések

(119)

A lengyel hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy az iránymutatások 12. fejezetének előírásaival összhangban a hajóűrtartalomadó-rendszer bevezetéséről és annak az Unióban lajstromozott flottára és az uniós tengerészek foglalkoztatására gyakorolt hatásairól a Bizottság részére éves jelentéseket készítsenek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Lengyelország által a lengyel hajóűrtartalom-adóról szóló törvény alapján bevezetendő támogatás a belső piaccal összeegyeztethető, feltéve, hogy a 2. cikkben foglalt feltétel teljesül.

2. cikk

A vontatási tevékenységek jogosultak a hajóűrtartalom szerinti adózásra, feltéve, hogy az év során az egyes vontatóhajók által ténylegesen végzett munkából az üzemidő legalább 50 %-át tengeri szállításnak minősülő szolgáltatás tette ki.

3. cikk

Ennek a határozatnak a bejelentésétől számított két hónapon belül Lengyelország tájékoztatja a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a határozat végrehajtása érdekében hozott.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 18-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) 2009. december 1-jei hatállyal az EK-Szerződés 87. és 88. cikke az EUMSz. 107. és 108. cikkére változott. A két rendelkezéssorozat lényegében azonos. E határozat alkalmazásában az EUMSz. 107. és 108. cikkeit adott esetben az EK-Szerződés 87. és 88. cikkére való hivatkozásként kell érteni.

(2) HL C 300., 2007.12.12., 22. o.

(3) TREN(2006) A/12656 számon iktatva.

(4) TREN(2006) D/204393, D/210227, D/223420 és TREN(2007) D/307010 számon iktatva.

(5) TREN(2006) A/19774, A/22657, A/31398 és TREN(2007) A/21073, A/34300 számon iktatva.

(6) C (2007) 4016 számon iktatva.

(7) TREN(2007) A/45675 számon iktatva.

(8) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(9) TREN(2007) A/51337 számon iktatva.

(10) TREN(2009) A/10443 számon iktatva.

(11) TREN(2009) A/13527 számon iktatva.

(12) TREN(2009) A/34359 számon iktatva.

(13) TREN(2009) A/38744 számon iktatva.

(14) Lengyel Közlöny 2006, 183. sz., 1353. tétel.

(15) Lengyel Közlöny 1992, 6. sz., 27. tétel, a módosítás szerint.

(16) Lengyel Közlöny, 154. sz., 792. tétel.

(17) Az állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény (2004. augusztus 27.) meghatározása szerint; Lengyel Közlöny, 210. sz. 2135. tétel, a módosítás szerint.

(18) A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvényben (1998. október 13.) meghatározottak szerint – Lengyel Közlöny 2007, 11. sz., 74. tétel, a módosítás szerint.

(19) Vö. a törvény 4. cikk (3)–(5) bekezdésével, 6. cikkével és a 12. cikk (3) bekezdésével.

(20) A SOLAS-egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) 1974. november 1-jén fogadta el Londonban (lengyelországi alkalmazása: Lengyel Közlöny, 61. sz., 318. és 319. tétel) a szóban forgó egyezmény jegyzőkönyvével együtt, mely 1978. február 17-én Londonban készült (lengyelországi alkalmazása: Lengyel Közlöny 1984, 61. sz., 320. és 321. tétel és 1986. 35. sz., 177. tétel).

(21) A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3.1. cikke.

(22) A hajóűrtartalom-adóról szóló törvény 3. cikke (1) bekezdésének második és negyedik francia bekezdésében szerepel.

(23) Lengyel Közlöny 173. sz., 1807. tétel, a módosítás szerint.

(24) Lásd a fenti 2.3.2. szakaszt.

(25) A megfelelési bizonyítványt a SOLAS-egyezménnyel összhangban olyan üzemeltetők számára állítják ki, akik megfelelnek a hajók biztonságos üzemeltetésére és a szennyezés megelőzésére vonatkozó nemzetközi igazgatási szabályzat előírásainak (a továbbiakban: ISM-szabályzat). Az ISM-szabályzatot az IMO az A.741(18) számú határozattal fogadta el (lengyelországi alkalmazása: Nemzetközi Jogi Rendelkezések Hivatalos Lapja 2005, 4. sz., 28. tétel).

(26) Lásd a 25. lábjegyzetet.

(27) TREN(2009) A/34359 számon iktatva.

(28) HL C 132., 2009.6.11., 6. o.

(29) Lengyelország részes állama különösen a SOLAS-, MARPOL- és az STCW-egyezmények, azok valamennyi módosításával együtt.

(30) Különösen a 2000. évi tengerbiztonsági törvény (módosításokkal együtt), 1995. évi hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló törvény (módosításokkal együtt), 2004. évi hajózási eszközökről szóló törvény, a kereskedelmi hajókon való foglalkoztatásról szóló törvény (módosításokkal együtt), 2001. évi hajózási törvénykönyv (módosításokkal együtt).

(31) TREN(2009) A/38744 számon iktatva.

(32) Az uniós jogba történő integrálása az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. február 16-i, 2009/13/EK tanácsi irányelvvel történt (HL L 124., 2009.5.20., 30. o.).

(33) A feltétel a hajóűrtartalom-adóról szóló törvényt végrehajtó belső szabályzat része lesz.

(34) A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló módosított lengyel törvény rendelkezései (2004. július 2.) értelmében (Lengyel Közlöny 173. sz., 1807. tétel).

(35) Lásd a vizsgálati eljárást kezdeményező határozat 2.7.4–2.7.9. szakaszát.

(36) HL C 13., 2004.1.17., 3. o.

(37) A gazdasági tevékenység szabadságáról szóló módosított lengyel törvény (2004. július 2.) értelmében (Lengyel Közlöny 173. sz., 1807. tétel).

(38) Kiemelés a szerzőtől.

(39) Lásd az iránymutatások 2. szakaszának harmadik albekezdését, továbbá a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról szóló, 1986. december 22-i 4055/86/EGK tanácsi rendeletet (HL L 378., 1986.12.31., 1. o.), és a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK tanácsi rendeletet (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

(40) Lásd különösen a 2006. július 19-én elfogadott N 330/05 számú állami támogatást (Litvánia – Támogatás hajózási társaságok részére – Hajóűrtartalomadó-rendszer) (HL C 90., 2007.4.25., 11. o.) és a 2004. október 20-án elfogadott N 114/04 számú állami támogatást (Olaszország – Hajóűrtartalomadó-rendszer a tengeri szállítás részére) (HL C 136., 2005.6.3., 42. o.).

(41) Lásd e határozat 20. preambulumbekezdését.

(42) A szöveg abban a formában olvasható, ahogyan az a lengyel hatóságok által tervezett módosítást követően fog hangzani.

(43) Különösen az irányelvek 3.1. szakaszának tizennegyedik albekezdésével, mely megállapítja, hogy azok a vontatási tevékenységek, amelyeket többek között kikötőkben végeznek, vagy amelyek arra irányulnak, hogy valamely önjáró hajónak segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy a kikötőbe érjen, nem minősülnek „tengeri szállításnak”.

(44) C-251/04; 2007. január 11.

(45) Vö. az ítélet 31. bekezdésével.

(46) Az uniós jogba történő integrálása az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. február 16-i 2009/13/EK tanácsi irányelvvel történt (HL L 124., 2009.5.20., 30. o.).

(47) Lásd e határozat 31–34. preambulumbekezdését.

(48) Lásd különösen annak 102–104. preambulumbekezdését.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.090.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 90

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. április 10.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 297/2010/EU rendelete (2010. április 9.) a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelmények kiegészítéséről szóló 272/2009/EK rendelet módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 298/2010/EU rendelete (2010. április 9.) a biocid termékek forgalomba hozatalát engedélyező eltérés időtartamának meghosszabbítása tekintetében az 1451/2007/EK rendelet módosításáról ( 1 )	4
		A Bizottság 299/2010/EU rendelete (2010. április 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
		HATÁROZATOK
		2010/212/KKBP
	*	A Tanács 2010/212/KKBP határozata (2010. március 29.) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról	8
		2010/213/EU
	*	A Bizottság határozata (2009. december 18.) a hajóűrtartalomadó-rendszernek a nemzetközi tengeri szállítás előmozdítása érdekében történő lengyelországi bevezetésével kapcsolatos C 34/07 (ex N 93/06) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2009) 10376. számú dokumentummal történt) ( 1 )	15

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	160,8
	JO	113,1
	MA	135,9
	TN	140,7
	TR	115,0
	ZZ	133,1
0707 00 05	JO	92,1
	MA	75,2
	TR	126,1
	ZZ	97,8
0709 90 70	MA	64,6
	TR	115,1
	ZZ	89,9
0805 10 20	EG	48,9
	IL	50,4
	MA	49,9
	TN	56,1
	TR	65,2
	ZZ	54,1
0805 50 10	EG	65,1
	IL	66,2
	TR	63,8
	ZA	71,7
	ZZ	66,7
0808 10 80	AR	94,9
	BR	84,8
	CA	112,7
	CL	87,6
	CN	73,9
	MK	22,1
	NZ	123,3
	US	131,8
	UY	74,3
	ZA	82,6
	ZZ	88,8
0808 20 50	AR	84,6
	CL	111,3
	CN	52,9
	ZA	85,9
	ZZ	83,7

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az Európai Bizottság és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) közötti egyetértési megállapodás megkötéséről szóló, 2009. június 11-i 2009/488/EK, Euratom bizottsági határozathoz (HL L 161., 2009.6.24.)	27