1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1

A BIZOTTSÁG 275/2010/EU RENDELETE

(2010. március 30.)

a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségértékelési kritériumai tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésének j) pontjára,

mivel:

(1)	A 295/2008/EK rendelet megteremtette az Európai Unió területén működő vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó európai statisztikák összegyűjtésének, összeállításának, továbbításának és értékelésének közös keretét.

(2)

Abból a célból, hogy össze lehessen hasonlítani az adatok hozzáférhetőségének hasznát az adatgyűjtés költségeivel és a vállalkozásokra, különösen a kisvállalkozásokra nehezedő adatszolgáltatási teherrel, a 295/2008/EK rendelet 6. cikkével összhangban minőségértékelést kell végezni. Ehhez meg kell határozni a minőségértékelési kritériumokat és a kulcsfontosságú mutatókat.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A minőségértékelési kritériumokat és a tagállamok által a statisztikák minőségéről készítendő jelentések tartalmát a melléklet tartalmazza.

2. cikk

A statisztikák minőségéről szóló jelentésekhez rendelkezésre bocsátott adatokat és metaadatokat a nemzeti hatóságok által kijelölt szervezetek elektronikus formában továbbítják vagy töltik fel a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerébe. Az adattovábbításnak meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

3. cikk

A statisztikák minőségéről szóló első, a 2008-as referenciaévre vonatkozó jelentést 2011. március 31-ig kell elkészíteni. Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Luxemburg, Málta, Németország és Románia további három hónapot kapott a 2008-as referenciaévre vonatkozó jelentés továbbítására. A további jelentéseket a Bizottsághoz (Eurostathoz) legkésőbb annak a referencia-időszaknak a végét követő 27 hónap elteltével kell továbbítani, amelyre az adatgyűjtés vonatkozott.

4. cikk

A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét, és jelentéseket készít és tesz közzé az európai statisztikák minőségéről.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 97., 2008.4.9., 13. o.

MELLÉKLET

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségéről szóló jelentések és a minőségértékelési kritériumok

I. SZAKASZ

A statisztikák minőségéről szóló jelentések

A vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz a Bizottság (Eurostat) által a tagállamokkal együttműködésben összeállított kézikönyv (Structural Business Statistics Manual) a közös minőségi kritériumok értelmezésére vonatkozó kiegészítő iránymutatást tartalmaz. A statisztikák minőségéről szóló jelentések mennyiségi és minőségi információkat is tartalmaznak. A Bizottság (Eurostat) közzéteszi a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján kiszámítható mennyiségi mutatók eredményeit. A tagállamok az adatgyűjtési módszertanuk fényében megjegyzéseket fűznek a mutatókhoz, és segítenek az Eurostatnak a mutatók értelmezésében, valamint további mennyiségi mutatókat és minőségi információkat szolgáltatnak.

A tagállamok

—	jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletében foglalt minőségi szempontokról. Amennyiben szükséges, a tagállamok külön jelentéseket készíthetnek az említett rendelet I., II., III. és IV. mellékletéhez,

—	jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet V. mellékletében foglalt minőségi szempontokról,

—	jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet VI. mellékletében foglalt minőségi szempontokról,

—	jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet VII. mellékletében foglalt minőségi szempontokról,

—

jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet VIII. mellékletében foglalt minőségi szempontokról. Amennyiben a rendelet VIII. mellékletében szereplő statisztikák összeállításához szükséges információk ugyanabból a felmérésből származnak, mint az I–IV. melléklet statisztikái, akkor nem kell külön jelentést készíteni a VIII. melléklet minőségi szempontjairól,

—	jelentést készítenek a 295/2008/EK rendelet IX. mellékletében foglalt minőségi szempontokról.

II. SZAKASZ

Ütemezés

A Bizottság (Eurostat) 2011-től kezdődően minden évben január végéig a tagállamok rendelkezésére bocsátja a t–3. referenciaévre vonatkozó jelentéseket, amelyek a mennyiségi mutatókkal és a Bizottság (Eurostat) számára hozzáférhető egyéb információkkal részben már ki vannak töltve.

A tagállamok a statisztikák minőségéről szóló, kiegészített jelentéseiket március 31-ig benyújtják a Bizottsághoz (Eurostat).

III. SZAKASZ

Minőségi kritériumok

A 295/2008/EK rendelet I–IX. mellékleteire vonatkozóan a tagállamok által továbbított adatokat az európai statisztikákról szóló, 223/2009/EK rendelet (1) 12. cikkének (1) bekezdésében felsorolt szempontok, azaz a relevancia, a pontosság, az időszerűség, az időbeli pontosság, a hozzáférhetőség, az egyértelműség, az összehasonlíthatóság és a koherencia alapján értékelik.

1. Relevancia

A relevancia azt mutatja meg, hogy a statisztika milyen mértékben elégíti ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket.

2. Pontosság

A pontosság a becslések és a nem ismert valós értékek közelségének mértékét fejezi ki.

3. Koherencia

A koherencia azt mutatja meg, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

4. Összehasonlíthatóság

Az összehasonlíthatóság az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési eszközök és eljárások közötti különbségek hatásának mértékét írja le a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során.

5. Időszerűség és időbeli pontosság

Az időszerűség az információ rendelkezésre állása és az általa leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik. Az időbeli pontosság az adatok megjelenésének tervezett időpontja (ameddig közölni kellett volna az adatokat) és tényleges időpontja között eltelt időre vonatkozik.

6. Hozzáférhetőség és egyértelműség

A hozzáférhetőség és az egyértelműség azon feltételeket és körülményeket jelenti, amelyek fennállása mellett a felhasználók az adatokhoz hozzáférhetnek, használhatják és értelmezhetik azokat.

IV. SZAKASZ

A pontosságra (és a megbízhatóságra) vonatkozóan a tagállamok által szolgáltatandó mennyiségi mutatósorok

Az ebben a részben szereplő mennyiségi mutatókat csak a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletében felsorolt statisztikákhoz kell megadni az alábbiak szerint. Az adatokat az e rendelet mellékletének V. szakaszában leírt technikai formátum használatával kell továbbítani.

1. Szórási együttható

Az alábbi információt csak akkor kell megadni, ha mintavételes felmérést vagy a mintavételes felmérés és az igazgatási adatok kombinációját alkalmazzák:

A tagállamoknak információt kell szolgáltatniuk az alábbiakban meghatározott mutatókról, szintekről és adatsorokról. A szórási együtthatók számításához figyelembe veendő szempontokat a tagállamokkal együttműködve kell pontosítani. A statisztikák minőségéről szóló jelentésben le kell írni a szórási együttható számításának módszerét (ideértve a szoftvert is).

A NACE Rev. 2 B–J. és L–N. nemzetgazdasági ág és a 95. ágazat által lefedett tevékenységekkel kapcsolatos éves vállalkozási statisztikákhoz (a 251/2009/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott 1A, 2A, 3A és 4A adatsorhoz szolgáltatott adatok) az alábbi mutatók (250/2009/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározottak szerint) szórási együtthatóját kell megadni a tevékenység lebontásának az alábbiakban megadott részletességi szintjén:

—	a 12 11 0 mutató NACE Rev. 2 három számjegyű szinten (alágazatok),

—	a 11 11 0, 12 11 0, 12 15 0, 13 31 0, 15 11 0 és 16 11 0 mutatók a NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágak szintjén a B–J. és az L–N. nemzetgazdasági ágakra, valamint a NACE Rev. 2 két számjegyű szintjén (ágazatok) a 45–47. és a 95. ágazatokra.

A foglalkoztatotti létszám szerinti osztályokra lebontott NACE Rev. 2 C–J. és L–N. nemzetgazdasági ágak és a 95. ágazat által lefedett tevékenységekkel kapcsolatos éves vállalkozási statisztikákhoz (az 1B, 2B, 3B és 4B adatsorhoz szolgáltatott adatok) a szórási együtthatót a tevékenység lebontásának és a foglalkoztatotti létszám szerinti osztályozásnak az alábbiakban megadott részletességi szintjén kell megadni:

—	a 11110, 12110, 12150 és a 16110 mutatók,

—	a NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágak szintjén a B–J. és az L–N. ágakra és a NACE Rev. 2 két számjegyű szintjén (ágazatok) a 95. ágazatra,

—	A 0–9, 10–19, 20–49, 50–249 és 250+ létszám szerinti osztályok a NACE Rev. 2 B–F. nemzetgazdasági ágakra, és 0–1, 2–9, 10–19, 20–49, 50–249 és 250+ létszám szerinti bontás a NACE Rev. 2 G–J. és az L–N. nemzetgazdasági ágakra és 95. ágazatra,

2. Egységszintű nemválaszolás (Unit non-response)

Az alábbi információt csak akkor kell megadni, ha mintavételes felmérést, a mintavételes felmérés és a közigazgatási adatok kombinációját vagy kizárólagosan közigazgatási adatokat használnak. Az egységszintű nemválaszolás számításához figyelembe veendő szempontokat a tagállamokkal együttműködve kell pontosítani.

A tagállamoknak az egységszintű súlyozott nemválaszolásról a NACE Rev. 2 B–J. és az L–N. nemzetgazdasági ágak és a 95. ágazat által lefedett tevékenységek vonatkozásában a NACE Rev.2 három számjegyű szintjén kell jelentést készíteniük. Amennyiben a 11110, 12110, 12150, 13310, 15110 és a 16110 mutatóra több felmérést/igazgatási forrást is használnak, akkor külön-külön kell megadni az egységszintű nemválaszolás mutatóit, megjelölve a mutató számát az érintett területen. Az egységszintű nemválaszolás mutatóját súlyozni kell, lehetőség szerint a foglalkoztatottak számával. Alternatív lehetőségként az árbevétel is használható.

V. SZAKASZ

A statisztikák minőségéről szóló jelentések és a minőségi mutatók továbbításához használandó technikai formátum

A jelentés és a minőségi mutatók továbbítására a megfelelő adatállomány-azonosítókat kell használni. A statisztikák minőségéről szóló jelentések részletes tartalmát a tagállamokkal együttműködve kell meghatározni. A tagállamok kiegészítik az előre kitöltött jelentéseket és visszaküldik a Bizottsághoz (Eurostathoz). A két minőségi mutató (azaz a szórási együttható és az egységszintű nemválaszolás mutatója) megadásához az alábbiakban meghatározott rekordstruktúrát kell használni, amely hasonló a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak továbbításához használt technikai formátumhoz.

1. Adatkészlet-azonosítók

A vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségi kritériumairól szóló jelentéshez az alábbi adatkészlet-azonosítókat kell használni:

Adatsor típusa	Név	Adatkészlet-azonosító
A 12110 mutató szórási együtthatója három számjegyű NACE-szinten a B–J. és az L–N. NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágakra és a 95. ágazatra	QAG	RSBSQUAL_QAG_A
A 11110, 12110, 12150, 13310, 15110 és a 16110 mutatók szórási együtthatója NACE Rev. 2 nemzetgazdaság ágainak szintjén a B–J. és az L–N. nemzetgazdasági ágakra és a NACE Rev. 2 ágazatainak szintjén a 45–47. és a 95. ágazatokra	QAS	RSBSQUAL_QAS_A
A 11110, 12110, 12150, 16110 mutatók szórási együtthatója NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágainak szintjén a H–J. és az L–N. nemzetgazdasági ágakra, és NACE Rev. 2 ágazatainak szintjén a 95. ágazatra, méret szerinti osztályokra bontva	Q1B	RSBSQUAL_ Q1B _A
A 11110, 12110, 12150 és a 16110 mutatók szórási együtthatója a B–E. NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágakra, NACE nemzetgazdasági ágak és méretosztály szerint részletezve	Q2B	RSBSQUAL_ Q2B _A
A 11110, 12110, 12150 és a 16110 mutatók szórási együtthatója a G. NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágra, NACE nemzetgazdasági ág és méretosztály szerint részletezve	Q3B	RSBSQUAL_ Q3B _A
A 11110, 12110, 12150 és a 16110 mutatók szórási együtthatója az F. NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágra, NACE nemzetgazdasági ág és méretosztály szerint részletezve	Q4B	RSBSQUAL_ Q4B _A
Súlyozott egységszintű nemválaszolás mutatója a B–J. és az L–N. NACE Rev. 2 nemzetgazdasági ágakra	QN	RSBSQUAL_QN_A
A statisztikák minőségéről szóló jelentés	QR	RSBSQUAL_QR_A

2. Adatkészlet-struktúra

Ez a bekezdés a közlendő adatok struktúráját határozza meg. Az alkalmazandó kódok megegyeznek a referencia-adatbázis szabványosított kódjegyzékében szereplő kódokkal. Ezek a kódok legkésőbb két hónappal az első adattovábbítás előtt bekerülnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz készített kézikönyvbe (Structural Business Statistics Manual). A kódjegyzékek csak az adattovábbítás során használatos kódok meghatározására szolgálnak, és a módosítások semmiképpen nem emelhetik a 251/2009/EK rendelet által előírt részletességi szintet. A kvantitatív adatok e rendelet által előírt továbbításának technikai formátumát szintén a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz összeállított kézikönyv határozza meg.

Mező	Leírás
Adatsor	A QAG, QAS, Q1B, Q2B, Q3B, Q4B vagy a QN adatsorai
Év	A referenciaév kódja
Területi egység	Megegyezik az országkóddal
Méretkategória	A méretkategória kódja
Gazdasági tevékenység	NACE Rev. 2 szerinti kód: nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok
Változó	A minőségi mutatóhoz tartozó mutató kódja
Mutató	A minőségi mutató kódja
Mutató értéke	A mutató számszerűsített értéke; a minőségi mutató numerikus értéke 10-zel felszorozva, majd a legközelebbi egészre kerekítve

(1) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(2) HL L 86., 2009.3.31., 170. o.

(3) HL L 86., 2009.3.31., 1. o.

1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/7

A BIZOTTSÁG 276/2010/EU RENDELETE

(2010. március 31.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének (diklór-metán, lámpaolajok és grillgyújtó folyadékok, valamint szerves ónvegyületek) módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 131. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (2) az I. mellékletében korlátozásokat állapított meg egyes veszélyes anyagokra és készítményekre. Az 1907/2006/EK rendelet 2009. június 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 76/769/EGK irányelvet és annak helyébe lépett. Az említett rendelet XVII. melléklete a 76/769/EGK irányelv I. mellékletének helyébe lép.

(2)	A 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a diklór-metán forgalmazásának és felhasználásának korlátozása tekintetében való módosításáról szóló, 455/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (3)2009. május 6-án fogadták el.

(3)

A 76/769/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából, a lámpaolajok és a grillgyújtó folyadékok forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2009/424/EK bizottsági határozatot (4)2009. május 28-án fogadták el.

(4)	A szerves ónvegyületek forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében az I. mellékletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából a 76/769/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009/425/EK tanácsi határozatot (5)2009. május 28-án fogadták el.

(5)	A REACH rendelet átmeneti intézkedésekről szóló 137. cikkének rendelkezései értelmében helyénvaló módosítani az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletét a 455/2009/EK, 2009/424/EK és 2009/425/EK határozatokban előírt korlátozások felvétele céljából.

(6)	Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	E rendeletnek sürgősen kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az említett korlátozások a lehető leghamarabb bekerüljenek az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletébe.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(3) HL L 137., 2009.6.3., 3. o.

(4) HL L 138., 2009.6.4., 8. o.

(5) HL L 138., 2009.6.4., 11. o.

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében az anyagok, anyagcsoportok és keverékek megnevezését, valamint a korlátozás feltételeit tartalmazó táblázat az alábbiak szerint módosul:

A 3. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A 67/548/EGK tanácsi irányelv, valamint az 1999/45/EK irányelv meghatározásai szerint veszélyesnek minősülő folyékony anyagok és keverékek.

Nem használhatók fel:

—	dísztárgyakban, amelyek különböző szakaszokban fény- vagy színhatást nyújtanak, például díszlámpákban és hamutartókban,

—	tréfás termékekben,

—	egy vagy több résztvevőnek szánt játékoknál vagy ilyen célra szánt tárgyaknál, amelyeknek dekorációs funkciója is van.

2.	Az 1. pontnak nem megfelelő árucikkek nem hozhatók forgalomba.

Nem hozhatók forgalomba, ha színezőanyagot – kivéve adózási okokból –, illetve illatszert, vagy mindkettőt tartalmaznak, és ha:

—	lakossági felhasználásra szánt dekoratív olajlámpákban tüzelőanyagként használhatók, valamint

—	aspirációs kockázatot jelentenek, és R65 vagy H304 címkével vannak ellátva.

4.	A lakossági felhasználásra szánt dekoratív olajlámpák csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a dekoratív olajlámpákra vonatkozó, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott európai szabványnak (EN 14059).

A veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a szállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően teljesülnek az alábbi követelmények:

a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajok csomagolásán a következő tájékoztatás szerepel jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül: »Az ilyen folyadékkal töltött lámpa gyermekek kezébe nem kerülhet«; 2010. december 1-jétől pedig: »Kis mennyiségű lámpaolaj lenyelése – vagy a kanóc szájbavétele – is életveszélyes tüdőkárosodást okozhat«;

b)	a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott grillgyújtó folyadékok csomagolásán 2010. december 1-jétől a következő tájékoztatás szerepel olvashatóan és letörölhetetlenül: »Kis mennyiségű grillgyújtó folyadék lenyelése is életveszélyes tüdőkárosodást okozhat«;

c)	a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajok és grillgyújtó folyadékok csomagolóeszközei 2010. december 1-jétől legfeljebb 1 literes, nem átlátszó, fekete tartályok lehetnek.

Legkésőbb 2014. június 1-jéig a Bizottság felkéri az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy állítson össze egy dossziét e rendelet 69. cikkének megfelelően, – adott esetben – a lakossági felhasználásra szánt, R65 vagy H304 címkével ellátott grillgyújtó folyadékok és dekoratív lámpába való tüzelőanyag tilalma céljából.

Az R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajokat és grillgyújtó folyadékokat első alkalommal forgalomba hozó természetes vagy jogi személyeknek 2011. december 1-jétől, azt követően pedig évente adatokat kell szolgáltatniuk az érintett tagállam illetékes hatósága számára az R65 vagy H304 címkével ellátott lámpaolajokra és grillgyújtó folyadékokra vonatkozó alternatívákról. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett adatokat.”

A 20. bejegyzés esetében a második oszlop az alábbi 4., 5. és 6. ponttal egészül ki:

„4.

Triszubsztituált szerves ónvegyületek:

a)	A triszubsztituált szerves ónvegyületeket, mint pl. a tributil-ón vegyületeket (TBT) és a trifenil-ón vegyületeket (TPT) 2010. július 1-je után nem lehet felhasználni olyan árucikkben, amelyben vagy amelynek egy részében az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék.

b)	Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket 2010. július 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben.

Dibutil-ón vegyületek (DBT):

a)	A dibutil-ón vegyületeket (DBT) 2012. január 1-je után nem lehet felhasználni lakossági felhasználásra szánt olyan keverékekben és árucikkekben, amelyekben az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció a keverékben, az árucikkben vagy annak egy részében nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék.

b)	Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket és keverékeket 2012. január 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben.

A fentiektől eltérve az a) és b) alpont 2015. január 1-jéig nem alkalmazandó a lakossági felhasználásra szánt alábbi árucikkekre és keverékekre:

—	egykomponensű és kétkomponensű, szobahőmérsékleten vulkanizált tömítőanyagok (RTV-1 és RTV-2 tömítőanyagok) és ragasztók,

—	katalizátorként DBT-vegyületeket tartalmazó festékek és bevonatok árucikkek felületén alkalmazva,

—	lágy polivinil-klorid (PVC) profilok, önmagukban vagy kemény PVC-vel koextrudálva,

—	stabilizátorként DBT-vegyületeket tartalmazó PVC-vel bevont szövetek kültéri használatra,

—	kültéri esővíz-elvezető csövek, csatornák és szerelvények, valamint a tetőszerkezet és homlokzat bevonóanyaga.

d)	A fentiektől eltérve az a) és b) alpont nem alkalmazandó az 1935/2004/EK rendelettel szabályozott anyagokra és árucikkekre.

Dioktil-ón vegyületek (DOT):

A dioktil-ón vegyületeket (DOT) 2012. január 1-je után nem lehet felhasználni lakossági célokra – ellátásra vagy felhasználásra – szánt olyan alábbi árucikkekben, amelyekben vagy amelyek egy részében az ón-egyenértékben kifejezett koncentráció nagyobb, mint 0,1 tömegszázalék:

—	rendeltetésszerűen a bőrrel érintkező textilárucikkek,

—

kesztyűk,

—	rendeltetésszerűen a bőrrel érintkező lábbeli vagy annak egy része,

—	fal- és padlóburkolat,

—	gyermekápolási cikkek,

—	női higiéniai termékek,

—

pelenkák,

—	kétkomponensű, szobahőmérsékleten vulkanizált formázókészlet (RTV-2 formázókészlet).

b)	Az a) alpontnak nem megfelelő árucikkeket 2012. január 1-je után nem lehet forgalomba hozni, kivéve azokat az árucikkeket, amelyek az említett időpontot megelőzően már használatban voltak a Közösségben.”

A táblázat az alábbi 59. bejegyzéssel egészül ki:

„59.	Diklór-metán CAS-szám: 75-09-2 EC-szám: 200-838-9

Diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítók:

a)	nem hozhatók első alkalommal forgalomba a lakosság vagy szakmai felhasználók ellátása céljából 2010. december 6-át követően;

b)	nem hozhatók forgalomba a lakosság vagy szakmai felhasználók ellátása céljából 2011. december 6-át követően;

nem használhatók szakmai felhasználók által 2012. június 6-át követően.

E bejegyzés alkalmazásában:

i.	»szakmai felhasználó«: minden olyan természetes vagy jogi személy, beleértve munkavállalókat és önálló vállalkozókat is, aki ipari létesítményen kívüli szakmai tevékenysége során festék-eltávolítást végez;

ii.	»ipari létesítmény«: olyan létesítmény, amelyben festék-eltávolító tevékenységeket végeznek.

Az 1. ponttól eltérően a tagállamok engedélyezhetik területükön és bizonyos tevékenységek esetében a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítók használatát a különleges képzésben részesült szakmai felhasználók számára és engedélyezhetik ilyen festék-eltávolítók forgalomba helyezését ezen szakmai felhasználók ellátása céljából.

Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok megfelelő rendelkezéseket határoznak meg a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítókat használó szakmai felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezések tartalmazzák azt a követelményt, mely szerint a szakmai felhasználónak a működése szerinti tagállam által elfogadott olyan tanúsítvánnyal, vagy egyéb okirati bizonyítékkal, illetve az adott tagállam egyéb jóváhagyásával kell rendelkeznie, amely bizonyítja, hogy megfelelően képzett és képesített a diklór-metánt tartalmazó festék-eltávolítók biztonságos használatához.

A Bizottság jegyzéket készít az e pontban szereplő eltérést alkalmazó tagállamokról, és a listát interneten közzéteszi.

A 2. pontban említett eltérést igénybe vevő szakmai felhasználók csak az ezen eltérést alkalmazó tagállamokban működhetnek. A 2. pontban említett képzés legalább a következőket tartalmazza:

a)	az egészségi kockázatok tudatosítása, értékelése és kezelése, beleértve az olyan, már meglévő helyettesítőkről vagy folyamatokról szóló tájékoztatást, amelyek felhasználási körülményeik között kevésbé veszélyeztetik a munkavállalók egészségét és biztonságát;

b)	megfelelő szellőzés alkalmazása;

c)	a 89/686/EGK tanácsi irányelvnek eleget tevő, megfelelő egyéni védőeszköz használata.

A munkáltatók és az önálló vállalkozók lehetőség szerint olyan vegyi anyaggal vagy folyamattal helyettesítik a diklór-metánt, amely adott felhasználási körülmények között nem, vagy csak kisebb mértékben veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát.

A szakmai felhasználó valamennyi vonatkozó biztonsági intézkedést alkalmazza a gyakorlatban, beleértve az egyéni védőeszköz használatát.

A munkavállalók védelmével kapcsolatos egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítók csak akkor használhatók ipari létesítményekben, ha legalább a következő feltételek teljesülnek:

hatékony szellőzés valamennyi kezelési területen, különösen a nedves kezelés és a festéktől megtisztított árucikkek szárítása során: helyi légelszívás a merítőkádaknál, kiegészítve e területek gépi szellőztetésével az expozíció minimalizálása és – amenynyiben műszakilag lehetséges – a releváns munkahelyi expozíciós határértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében;

intézkedések kerülnek bevezetésre a merítőkádakból való kipárolgás minimalizálása érdekében, beleértve az alábbiakat: tetők a merítőkádak lefedéséhez – a betöltés és kiürítés kivételével –; megfelelő betöltő és kiürítő rendszer a merítőkádaknál, valamint a kiürítést követően a kádak vízzel vagy sóoldattal való kimosása a felesleges oldószer eltávolítása érdekében;

c)	a diklór-metán merítőkádakban való biztonságos kezelését célzó intézkedések, beleértve az alábbiakat: szivattyúk és csövek a festék-eltávolítók merítőkádakba és azokból történő továbbítására, valamint megfelelő intézkedések a kádak biztonságos tisztítására és az üledék eltávolítására;

d)	a 89/686/EGK irányelvnek megfelelő, a következőket tartalmazó egyéni védőeszközök: megfelelő védőkesztyű, védőszemüveg és védőruha, valamint megfelelő légzésvédő eszköz, amennyiben másként nem megvalósítható a releváns munkahelyi expozíciós határértékeknek való megfelelés;

e)	megfelelő tájékoztatás, betanítás és képzés az üzemeltetők számára a védőeszköz használatát illetően.

Az anyagok és keverékek osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a diklór-metánt 0,1 tömegszázalékos, vagy azt meghaladó koncentrációban tartalmazó festék-eltávolítókon 2011. december 6-tól jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a következő szöveget:

»Kizárólag ipari és a bizonyos EU-tagállamokban jóváhagyott szakmai felhasználók általi felhasználásra – ellenőrizze, hogy a felhasználás engedélyezett-e.«”

1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/15

A BIZOTTSÁG 278/2010/EU RENDELETE

(2010. március 31.)

a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről szóló 1276/2008/EK rendelet és a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 612/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 170. cikke c) pontjára és 194. cikkének a) pontjára, tekintettel 4. cikkére is,

mivel:

(1)

Az 1276/2008/EK rendelet (2) 15. cikke értelmében a vámhivatalnak a T5 ellenőrző példányokon és azzal egyenértékű dokumentumokon az említett rendelet III.–VII. melléklete szerint fel kell tüntetnie a fizikai ellenőrzésekre, a fizikai ellenőrzés alóli mentességre, a vámzárak ellenőrzésére és a kicserélési ellenőrzésekre vonatkozó információkat.

(2)

A 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK tanácsi rendelet (3) 51. cikke szerint az említett rendelet IV. mellékletében szereplő egyes termékeket elemezni kell annak megállapítására, hogy azokra nyújtható-e visszatérítés. A kiviteli vámhivatalnak jeleznie kell, hogy az elemzésre sor került.

(3)

A 612/2009/EK bizottsági rendelet (4) 5. cikkének (8) bekezdése értelmében a vámhivatal szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatoknak, és a T5 ellenőrző példány D. rovatában vagy az azzal egyenértékű dokumentumon az említett rendelet II. mellékletében felsorolt bejegyzések valamelyikével jelzi az ellenőrzés elvégzését.

(4)

Úgy tűnik, hogy az érintett hatóságok számára nehézséget jelent az előírt bejegyzések különböző nyelvű változatainak megértése, illetve azok kézírásos formájának kiolvasása. Ezért az eljárás egyszerűsítése érdekében helyénvaló a T5 ellenőrző példányokon a kézzel írt bejegyzések helyett egységes kódokat használni.

(5)

Az említett fizikai ellenőrzéseket és kicserélési ellenőrzéseket kockázatelemzés alapján indokolt elvégezni, amelynek során figyelembe veendő tényező az exportőr szakmai megítélése. A T5 ellenőrző példányon az 1276/2008/EK és a 612/2009/EK rendelet értelmében feltüntetendő adatok többek között arra szolgálnak, hogy a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal értesüljön a végrehajtott ellenőrzési intézkedésekről. A jelek szerint azokban az esetekben, amikor a T5 ellenőrző példányt nem helyesen töltötték ki, a vámhivataloknak nehézséget okozott az ellenőrzési intézkedések kockázat-alapú kiválasztása. Mivel a T5 ellenőrző példány helyes kitöltése az egyik olyan tényező, amely jelzi az exportőr szakmai felkészültségét, valamint azt, hogy betartja az alkalmazandó szabályokat, helyénvalónak tűnik, hogy a T5 ellenőrző példánnyal kapcsolatos hiányosságokról a T5 ellenőrző példányt kibocsátó tagállamban az érintett exportőr kockázati profiljának kiigazítását végző illetékes hatóságok értesüljenek.

(6)	Ezért az 1276/2008/EK és a 612/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1276/2008/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.	A 2. cikk a következő ponttal egészül ki: „m) »ellenőrzési kód«: »A« betűből és az azt követő négy számjegyből álló, elektronikus úton előállított adat, amelyet nyomtatással vagy jól olvasható kézírással kell feltüntetni.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

T5 ellenőrző példány

(1) A 2454/93/EGK rendelet 912c. cikkének (3) és (4) bekezdése alkalmazásában, amennyiben alkalmazandó, a vámhatóságok a T5 ellenőrzési példányon vagy a terméket kísérő azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetik az e rendelet IIa. mellékletében meghatározott megfelelő ellenőrzési kódokat az alábbi szabályok szerint:

a kiviteli vámhivatal a D. rovatban feltünteti a IIa. melléklet 1. részében felsorolt megfelelő ellenőrzési kódot, amely jelzi, hogy:

i.	sor került az e rendelet 4. cikke szerinti, az export-visszatérítéssel kapcsolatos fizikai ellenőrzésre;

ii.	sor került az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (5) 51. cikke szerinti elemzésre;

iii.	a fizikai ellenőrzés alól mentesülő, a 2298/2001/EK rendelet szerinti élelmiszersegély-kivitelről van szó.

a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal, miután az e rendelet 7. cikkében említett valamennyi vámzárat ellenőrizte, a J. rovatban feltünteti a IIa. melléklet 2. részében felsorolt megfelelő ellenőrzési kódot, amely jelzi, hogy:

i.	a vámzár megfelel a 612/2009/EK bizottsági rendelet (6) 5. cikke (8) bekezdésének, vagy a vámzár hiánya az említett rendelkezés szerint indokolt;

ii.	a vámzárat eltávolították vagy feltörték.

a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal a J. rovatban feltünteti a IIa. melléklet 3. részében felsorolt megfelelő ellenőrzési kódot, amely jelzi, hogy:

i.	az e rendelet 8. cikkében említett kicserélési ellenőrzés eredményei megfelelőek;

ii.	az e rendelet 8. cikke szerinti kicserélési ellenőrzés vagy a 9. cikke szerinti különös kicserélési ellenőrzés keretében mintavételre került sor, de az eredmények a laboratóriumi vizsgálat befejezéséig még nem állnak rendelkezésre;

iii.	a 9. cikkben említett különös kicserélési ellenőrzés eredményei megfelelőek;

iv.	a 8. cikk szerinti kicserélési ellenőrzés vagy a 9. cikk szerinti különös kicserélési ellenőrzés eredményei nem megfelelőek.

(2) A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal a T5 ellenőrző példány J. rovatában feltünteti a 2454/93/EGK rendelet 37c. mellékletének 8. pontjában említett vámhivatal hivatkozási számot.

Az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett esetben az ellenőrzés lezárultakor az érintett vámhivatal a korábban elküldött T5 ellenőrző példány másolatának J. rovatában az (1) bekezdés c) pontja szerinti megfelelő ellenőrzési kóddal feltünteti az említett ellenőrzés eredményeit.

Az (1) bekezdés c) pontjának iv. alpontja szerinti esetben a megállapításokat tevő vámhivatal:

a T5 ellenőrző példányhoz, amelyet a 2454/93/EGK rendelet 912c. cikkének (4) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően vissza kell küldeni a kifizető ügynökségnek, csatolja az e cikk (5) bekezdésében szereplő ellenőrzési jelentés másolatát, feltüntetve az elvégzett ellenőrzéseket, valamint azt, hogy feltételezhetően miért nem tartották be az export-visszatérítésre vonatkozó érintett szabályokat; valamint

b)	felkéri a kifizető ügynökséget, hogy értesítse a megállapításai nyomán megtett intézkedésekről.

(3) Ha a 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzéseknél vagy a 8. cikkben említett kicserélési ellenőrzéseknél vagy a 9. cikkben említett különös kicserélési ellenőrzéseknél alkalmazott kiválasztási eljárást és ezáltal a kockázatkezelés alkalmazását megnehezítik a T5 ellenőrző példányon hiányosan feltüntetett adatok, a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal a J. rovatban kiegészítő információként feltünteti a IIa. melléklet 4. részében felsorolt ellenőrzési kódok egyikét.

(4) A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal gondoskodik arról, hogy a következő adatok bármikor a Bizottság rendelkezésére bocsáthatóak legyenek:

a)	a 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzéseknél, a 8. cikkben említett kicserélési ellenőrzéseknél, valamint a 9. cikkben említett különös kicserélési ellenőrzéseknél figyelembe vett T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok száma;

b)	a 7. cikknek megfelelően a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzések száma;

c)	a 8. cikknek megfelelően a kicserélési ellenőrzések száma;

d)	a 9. cikknek megfelelően a különös kicserélési ellenőrzések száma.

A dokumentum másodpéldánya vagy másolata a kilépési vámhivatalnál vagy – az esettől függően – a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatalnál marad, és azt betekintés céljából hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A 8. és 9. cikkben említett minden egyes kicserélési és különös kicserélési ellenőrzésről jelentést készít az azt végrehajtó illetékes vámtisztviselő.

A jelentés lehetővé teszi a végrehajtott ellenőrzések nyomon követését, valamint tartalmazza a dátumot és a vámtisztviselő nevét. A 885/2006/EK rendelet 9. cikkének sérelme nélkül a jelentést a kivitel évétől számított három éven keresztül meg kell őrizni betekintés céljából az ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén.

3.	A III–VII. mellékletet el kell hagyni.

4.	A rendelet új IIa. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet I. melléklete tartalmazza.

2. cikk

A 612/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (8) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vámzárak rögzítése előtt a kiviteli vámhivatalnak szemrevételezéssel ellenőriznie kell, hogy az áruk megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozatoknak. A szemrevételezéssel végzett ellenőrzések száma nem lehet kevesebb a kiviteli nyilatkozatok számának 10 %-ánál, ami az olyan árukra vonatkozó nyilatkozatokat nem tartalmazza, amelyek esetében fizikai ellenőrzést hajtottak végre vagy amelyeket az 1276/2008/EK rendelet 3. cikkének megfelelően fizikai ellenőrzésre kiválasztottak. A vámhivatal a T5 ellenőrző példány D. rovatában vagy az azzal egyenértékű dokumentumon az 1276/2008/EK rendelet 2. cikkének m) pontjában meghatározott ellenőrzési kóddal e rendelet II. mellékletének megfelelően jelzi az ellenőrzés elvégzését.”

2.	A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 339., 2008.12.18., 53. o.

(3) HL L 172., 2005.7.5., 24. o.

(4) HL L 186., 2009.7.17., 1. o.

(5) HL L 172., 2005.7.5., 24. o.

(6) HL L 186., 2009.7.17., 1. o.”

I. MELLÉKLET

„IIa. MELLÉKLET

A kiviteli vámhivatal, a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő vámhivatal által elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó ellenőrzési kódok

1. RÉSZ

Az 1276/2008/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrzéssel kapcsolatos megállapítások	Ellenőrzési kód
Sor került az 1276/2008/EK rendelet 4. cikke szerinti, az export-visszatérítéssel kapcsolatos fizikai ellenőrzésre.	A1000
Sor került az 1043/2005/EK rendelet 51. cikke szerinti elemzésre.	A1100
A fizikai ellenőrzés alól mentesülő, a 2298/2001/EK rendelet szerinti élelmiszersegély-kivitelről van szó.	A1200

2. RÉSZ

Az 1276/2008/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzéssel kapcsolatos megállapítások	Ellenőrzési kód
A vámzár megfelel a 612/2009/EK rendelet 5. cikke (8) bekezdésének, vagy a vámzár hiánya az említett rendelkezés szerint indokolt.	A2000
A vámzárat eltávolították vagy feltörték.	A2100

3. RÉSZ

Az 1276/2008/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett ellenőrzéssel kapcsolatos megállapítások	Ellenőrzési kód
Az 1276/2008/EK rendelet 8. cikkében említett kicserélési ellenőrzés eredményei megfelelőek.	A3000
Az 1276/2008/EK rendelet 8. cikke szerinti kicserélési ellenőrzés vagy a 9. cikke szerinti különös kicserélési ellenőrzés keretében mintavételre került sor, de az eredmények a laboratóriumi vizsgálat befejezéséig még nem állnak rendelkezésre.	A3100
Az 1276/2008/EK rendelet 9. cikkében említett különös kicserélési ellenőrzés eredményei megfelelőek.	A3200
Az 1276/2008/EK rendelet 8. cikkében említett kicserélési ellenőrzés vagy 9. cikkében említett különös kicserélési ellenőrzés eredményei nem megfelelőek.	A3300

4. RÉSZ

Az 1276/2008/EK rendelet 15. cikke (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel kapcsolatos megállapítások	Ellenőrzési kód
A kockázatkezelés alkalmazását megnehezíti, hogy a T5 ellenőrző példányon vagy az azzal egyenértékű dokumentumon nem tüntették fel a visszatérítés mértékét, holott ez alól az exportőr a 612/2009/EK rendelet 9. cikke értelmében nem mentesült.	A4000
A kockázatkezelés alkalmazását megnehezíti, hogy a T5 ellenőrző példány vagy az azzal egyenértékű dokumentum nem tartalmazza a 612/2009/EK rendelet 8. cikkében és III. mellékletében említett megjegyzést.	A4100
A kockázatkezelés alkalmazását megnehezíti, hogy a T5 ellenőrző példányt vagy az azzal egyenértékű dokumentumot más szempontból nem helyesen vagy hiányosan töltötték ki.	A4200”

II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

Ellenőrzési típus és eredmények

Ellenőrzési kód

A 612/2009/EK rendelet 5. cikkének (8) bekezdése

Az áruk megfelelőségének ellenőrzése a 612/2009/EK rendelet 5. cikkének (8) bekezdése szerint a vámzárak rögzítése előtt szemrevételezéssel megtörtént.

A1300”

1.4.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/29

A BIZOTTSÁG 2010/26/EU IRÁNYELVE

(2010. március 31.)

a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. és 14a. cikkére,

mivel:

(1)

Az irányelv 14a. cikke meghatározza az ugyanezen irányelv 9a. cikkének (7) bekezdésében említett időszak meghosszabbítására szolgáló kritériumokat és eljárást. A 97/68/EK irányelv 14a. cikke szerint végzett tanulmányok azt mutatják, hogy jelentős műszaki nehézségekbe ütközik az azon ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető, kézi, mozgó gépek II. szakaszra vonatkozó követelményeknek való megfelelése, amelyekbe SH:2 és SH:3 osztályú motorokat építettek be. Ezért a 9a. cikk (7) bekezdésében említett időtartamot 2013. július 31-éig meg kell hosszabbítani.

(2)

A 97/68/EK irányelv 2004. évi módosítása óta a dízelmotorok kialakítása terén műszaki fejlesztéseket végeztek abból a célból, hogy azok megfeleljenek a III B. és IV. szakaszra vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek. Elektronikus vezérlésű motorokat fejlesztettek ki, amelyek nagyrészt felváltották a mechanikusan működtetett üzemanyag-befecskendezést és vezérlőrendszereket. Ezért a 97/68/EK irányelv I. mellékletében foglalt, jelenleg hatályos, általános típus-jóváhagyási előírásokat ennek megfelelően ki kell igazítani, és a III B. és IV. szakasz vonatkozásában általános típus-jóváhagyási előírásokat kell bevezetni.

(3)

A 97/68/EK irányelv II. melléklete megadja, hogy milyen műszaki adatoknak kell szerepelniük azokon az adatközlő lapokon, amelyeket a gyártónak a motor típusjóváhagyására irányuló kérelem mellett be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságokhoz. A kipufogógáz-tisztító berendezések tekintetében feltüntetett adatok általános jellegűek, ezért azokat ki kell igazítani azon egyes utókezelő rendszereknek megfelelően, amelyeket azért kell használni, hogy a motorok megfeleljenek a III B. és IV. szakaszra vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek. A motorokra felszerelt utókezelő berendezésekre vonatkozóan részletesebb információt is be kell nyújtani, amelynek alapján a jóváhagyó hatóságok értékelni tudják, megfelel-e a motor a III B. és IV. szakasznak.

(4)

A 97/68/EK irányelv III. melléklete a motorok vizsgálatára és a motorok által kibocsátott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyiségének meghatározására szolgáló módszert írja le. A III B. és IV. szakasz szennyezőanyag-kibocsátási határértékeinek való megfelelés igazolására szolgáló típus-jóváhagyási vizsgálati módszerrel egyidejűleg mind a gáz- (szén-monoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok), mind a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátási határértékeinek való megfelelést igazolni kell. A nem közúti állandósult állapotú ciklust (NRSC) és a nem közúti átmeneti állapotú (tranziens) ciklust (NRTC) ennek megfelelően ki kell igazítani.

(5)

A 97/68/EK irányelv III. mellékletének 1.3.2. pontja a jelölések (I. melléklet 2.18. pontja) a vizsgálatsorozat (III. melléklet) és a számítási egyenletek (III. melléklet III. függeléke) módosításáról rendelkezik a hideg/meleg összetett vizsgálatsorozat bevezetését megelőzően. A III B. és a IV. szakasz szennyezőanyag-kibocsátási határértékeinek való megfelelés igazolására szolgáló típus-jóváhagyási vizsgálat a hidegindításos ciklus részletes leírását teszi szükségessé.

(6)

A 97/68/EK irányelv III. mellékletének 3.7.1. pontja a különféle berendezések specifikációjának megfelelő mérési ciklust írja le. A 3.7.1.1. pont („A” specifikáció) szerinti mérési ciklust pontosítani kell a tekintetben, hogy melyik motorfordulatszámot kell használni a típus-jóváhagyási számítási módszerben. Az ISO 8178 nemzetközi mérési szabványra való hivatkozást is ki kell igazítani, a szabvány legfrissebb változatának megfelelően (ISO 8178-4:2007).

(7)	A 97/68/EK irányelv III. mellékletének 4.5. pontja a szennyezőanyag-kibocsátás mérési menetét ismerteti. Ezt a pontot ki kell igazítani, hogy a hidegindításos ciklust is figyelembe vegye.

(8)

A 97/68/EK irányelv III. mellékletének 3. függeléke a III. mellékletben leírt NRSC-vizsgálat és NRTC-vizsgálat tekintetében egyaránt leírja a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás adatértékelésére és kiszámítására vonatkozó kritériumokat. A motorok III B. és IV. szakasz szerinti típusjóváhagyása szükségessé teszi az NRTC-vizsgálat számítási módszerének kiigazítását.

(9)

A 97/68/EK irányelv XIII. melléklete a „rugalmas végrehajtási eljárás” alapján forgalomba hozott motorokról rendelkezik. A III B. szakasz zökkenőmentes végrehajtása érdekében a rugalmas végrehajtási eljárás fokozottabb használatára lehet szükség. Ezért a III B. szakasznak megfelelő motorok bevezetése érdekében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítást bizonyos intézkedéseknek kell kísérniük, nehogy a rugalmas végrehajtási eljárást olyan bejelentési követelmények akadályozzák, melyek már nem alkalmazandók e motorok bevezetésére. Az intézkedések a bejelentési követelmények és jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését hivatottak szolgálni; céljuk, hogy jobban igazodjanak a piacfelügyeleti hatóságok igényeihez, akiknek reagálniuk kell a rugalmas végrehajtási eljárásnak a III B. szakasz bevezetéséből eredő fokozottabb használatára.

(10)	Mivel a 97/68/EK irányelv a motorok (L kategória) III B. szakasz szerinti típusjóváhagyását 2010. január 1-jétől előírja, a típusjóváhagyás megadásának lehetőségét ettől a dátumtól kezdve biztosítani kell.

(11)	A jogbiztonság érdekében ennek az irányelvnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(12)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 97/68/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 97/68/EK irányelv módosításai

A 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

A 9a. cikk (7) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől függetlenül a felső fogantyúval ellátott gépek kategóriáján belül az ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető sövénynyíró ollók és felső fogantyúval ellátott, famegmunkáló láncfűrészek esetében, amelyekbe SH:2 vagy SH:3 osztályú motort építettek be, a mentesség időszaka 2013. július 31-ig meghosszabbodik.”

2.	Az I. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A II. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

4.	A III. melléklet ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

5.	Az V. melléklet ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően módosul.

6.	A XIII. melléklet ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok az irányelvnek a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő naptól megadhatják a típusjóváhagyást azokra az elektronikus vezérlésű motorokra, amelyek megfelelnek az ezzel az irányelvvel módosított 97/68/EK irányelv I., II., III., V. és XIII. mellékletében meghatározott követelményeknek.

3. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket 2011. március 31-től alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 97/68/EGK irányelv I. melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A III B. ÉS IV. SZAKASZRA VONATKOZÓ TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÖVETELMÉNYEK

8.1. Ez a pont azokra az elektronikus vezérlésű motorokra vonatkozik, amelyek mind az üzemanyag-befecskendezés mennyiségét, mind időzítését elektronikusan vezérlik (a továbbiakban: motorok). Ez a pont a motoron az e melléklet 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjában meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében használt technológiától függetlenül alkalmazandó.

8.2. Fogalommeghatározások

E pont alkalmazásában:

»kibocsátáscsökkentő stratégia«: a kibocsátáscsökkentő rendszer egy kibocsátáscsökkentő alapstratégiával és kibocsátáscsökkentő segédstratégiákkal való kombinációja, amely vagy a motor, vagy annak a nem közúti mozgó gép általános kialakításának részét képezi, amelybe a motort beszerelték.

»reagens«: bármely olyan fogyó vagy nem újratermelődő anyag, amelyre a kipufogógáz-utókezelő rendszer hatékony működése érdekében van szükség, illetve amelyet erre használnak.

8.3. Általános követelmények

8.3.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.1.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, amely a motor üzemeltetése alatti teljes fordulatszám- és nyomatéktartományban aktív, úgy kell kialakítani, hogy a motor megfeleljen az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

8.3.1.2. Minden olyan kibocsátáscsökkentő alapstratégia tilos, amely különbséget tud tenni a szabványosított típus-jóváhagyási vizsgálat alatti és egyéb üzemeltetési körülmények melletti motorműködés között, és ennélfogva a típus-jóváhagyási eljárás lényeges körülményeihez képest eltérő körülmények melletti működés esetén alacsonyabb kibocsátáscsökkentő teljesítményt eredményez.

8.3.2. A kibocsátáscsökkentő segédstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.2.1. Kibocsátáscsökkentő segédstratégiát lehet használni motorokban vagy nem közúti mozgó gépekben, feltéve, hogy a segédstratégia aktív állapotban – bizonyos környezeti vagy üzemeltetési körülményekre adott válaszként – módosítja ugyan a kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, de állandó jelleggel nem csökkenti a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát.

a)	ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt aktiválódik, a 8.3.2.2. és 8.3.2.3. pontot nem kell alkalmazni;

b)	ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia nem aktiválódik a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt, igazolni kell, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak annyi ideig aktív, amennyi a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében szükséges.

8.3.2.2. E pont vonatkozásában a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a)	1 000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy 90 kPa-nak megfelelő légnyomás);

b)	275 K és 303 K (2 °C és 30 °C) közötti környezeti hőmérséklet;

c)	a motorhűtő közeg hőmérséklete 343 K (70 °C) feletti.

A motor a), b) és c) pontban leírt feltételek szerinti működése esetén a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak kivételesen aktiválódhat.

8.3.2.3. A kibocsátáscsökkentő segédstratégia különösen a következő célokból aktiválódhat:

a)	fedélzeti vezérlőjelek általi aktiválás a motor védelmében (ideértve a levegőrendszer védelmét is) és/vagy azon nem közúti mozgó gép védelmében, amelybe a motor be van építve;

b)	az üzembiztonság és az üzemeltetési stratégiák érdekében;

c)	a túlzott kibocsátás megelőzése érdekében hidegindítás, a motor bemelegítése vagy leállítása alatt;

meghatározott környezeti vagy üzemeltetési körülmények esetén az előírás hatálya alá eső valamelyik szennyező anyag kibocsátásának ellenőrzéséről történő lemondás annak érdekében, hogy cserében a többi szennyező anyag kibocsátása az adott motorra vonatkozó határértékeken belül maradjon. A cél egy természetes jelenség hatásának oly módon történő ellensúlyozása, aminek eredményeképpen az összes szennyező komponens elfogadható mértékben szabályozható marad.

8.3.2.4. A gyártó köteles a műszaki hatóságnak a típus-jóváhagyási vizsgálat időpontjában igazolni, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégiák működése megfelel a 8.3.2. pontban foglalt követelményeknek. Az igazolás a 8.3.3. pontban említett dokumentáció értékelésével történik.

8.3.2.5. Kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak a 8.3.2. pontban leírtaknak megfelelően működhet.

8.3.3. A dokumentációra vonatkozó követelmények

8.3.3.1. A gyártónak a típus-jóváhagyási kérelem mellett adatközlő mappát kell benyújtania a műszaki szolgálatnak, amely tájékoztatást nyújt valamennyi szerkezeti elemről és kibocsátáscsökkentő stratégiáról, valamint azokról az eszközökről, amelyekkel a segédstratégia közvetlen vagy közvetett módon a kimeneti változókat szabályozza. Az adatközlő mappa két részből áll:

a típus-jóváhagyási kérelem mellé csatolt dokumentációs csomagból, amelynek teljes áttekintést kell adnia a kibocsátáscsökkentő stratégiáról. Igazolni kell, hogy minden olyan kimeneti állapot ismert, amelyet a különböző egységek bemeneti jeleit felhasználó szabályozási mátrix lehetővé tesz. Az erről szóló dokumentáció a II. mellékletben említett adatközlő mappa részét kell, hogy képezze;

abból a kiegészítő anyagból, amelyet ugyan bemutatnak a műszaki szolgálatnak, de nem kell csatolni a típus-jóváhagyási kérelemhez, és amelynek magában kell foglalnia a kibocsátáscsökkentő segédstratégia által módosított paramétereket és a stratégia működésének peremfeltételeit, különösen a következőket:

i.	a hatékony kibocsátáscsökkentést eredményező üzemanyagrendszer és más fontos rendszerek (kipufogógáz-visszavezető rendszer (EGR) vagy reagensadagolás) szabályozási logikájának, az időzítési stratégiáknak, valamint a »ki-be« kapcsolási pontoknak a leírása valamennyi üzemmódra;

ii.	a motoron alkalmazott valamennyi kibocsátáscsökkentő segédstratégia használatának indokolása, a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásokat bemutató anyag és mérési adatok kíséretében. Az indokolás alapulhat mérési adatokon, megalapozott műszaki elemzésen vagy a kettő kombinációján;

iii.	a NOx-szabályozás helytelen működésének felismerésére, elemzésére és diagnosztizálására használt algoritmusok vagy (adott esetben) szenzorok részletes leírása;

iv.	a 8.4.7.2. pontban említett követelményeknél használt tűréshatárok, az alkalmazott módszertől függetlenül.

8.3.3.2. A 8.3.3.1. pont b) alpontjában említett kiegészítő anyagot szigorúan bizalmasként kell kezelni, és kérésre a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A hatóság ezt az anyagot bizalmasan kezeli.

8.4. A NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények

8.4.1. A gyártónak – a II. melléklet 1. függelékének 2. pontjában és a II. melléklet 3. függelékének 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva – a NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések működési jellemzőit teljes mértékben leíró információt kell benyújtania.

8.4.2. Reagenst igénylő kibocsátáscsökkentő rendszer esetében a gyártónak – a II. melléklet 1. függelékének 2.2.1.13. pontja és 3. függelékének 2.2.1.13. pontja szerint – meg kell adnia a reagens jellemzőit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hőmérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minőségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást.

8.4.3. A motor kibocsátáscsökkentő stratégiájának működnie kell a Közösség területén szokásosan előforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hőmérsékletek esetén is.

8.4.4. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során alkalmazandó kibocsátásmérési ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 25 ppm átlagértéket.

8.4.5. Ha a nem közúti mozgó gépekre különálló reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensből való mintavételt. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

8.4.6. Használati és karbantartási követelmények

8.4.6.1. A típusjóváhagyást a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a nem közúti mozgó gépek kezelőit legalább az alábbiakat magában foglaló írásbeli használati utasítással látják el:

a)	a beszerelt motor helytelen működtetéséből, használatából vagy karbantartásából eredő lehetséges működési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

b)	a gép helytelen használatából adódó lehetséges motorműködési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

c)	a reagens helyes használatára vonatkozó információ és utasítás a reagens újratöltési gyakoriságáról a szokásos karbantartási időpontok között;

egyértelmű figyelmeztetés arról, hogy az adott motortípusra kiállított típus-jóváhagyási tanúsítvány csak a következő feltételek együttes teljesülése mellett érvényes:

i.	a motort a megadott használati utasítások szerint működtetik, használják és tartják karban;

ii.	helytelen működés, használat vagy karbantartás esetén azonnal felléptek az a) és b) pontban említett figyelmeztetésekben megadott hibaelhárítási intézkedéseknek megfelelően;

iii.	a motort nem használták szándékosan rendeltetésének nem megfelelően, és főként nem hatástalanították a kipufogógáz-visszavezető vagy a reagensadagoló rendszert.

Az utasításokat egyértelműen és érthetően (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelői kézikönyvben.

8.4.7. Reagensszabályozás (ha van)

8.4.7.1. A típusjóváhagyást a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a gép kezelőjét kijelzőkkel vagy – a nem közúti mozgó gép adott konfigurációjának megfelelően – más alkalmas módon tájékoztatják a következőkről:

a)	a reagenstároló tartályban maradt reagens mennyisége, valamint külön jelzés arról, ha a reagens mennyisége a teli tartály űrtartalmának 10 %-a alá csökkent;

b)	ha a reagenstároló tartály kiürül vagy majdnem kiürül;

c)	ha a tartályban lévő reagens a beépített eszközök szerint nem felel meg a II. melléklet 1. függelékének 2.2.1.13. pontja vagy 3. függelékének 2.2.1.13. pontja szerint bejelentett vagy feljegyzett jellemzőknek;

ha megszakad a reagensadagolás, kivéve az olyan eseteket, amikor azt a motorvezérlő egység vagy az adagolásszabályozó szakítja meg azon motorüzemeltetési körülményekre reagálva, amelyek mellett nincs szükség adagolásra, feltéve, hogy ezeket az üzemeltetési körülményeket a jóváhagyó hatóság tudomására hozták.

8.4.7.2. A reagensnek a bejelentett jellemzőknek és a kapcsolódó NOx-kibocsátási tűréshatároknak való megfelelőségére vonatkozó követelményeket az alábbi módszerek valamelyikével kell teljesíteni, a gyártó döntése szerint:

a)	közvetlen módszerek, mint például a reagens minőségét érzékelő szenzor használata;

b)	közvetett módszerek, mint például NOx-érzékelő használata a kipufogórendszerben a reagens hatékonyságának értékelésére;

c)	bármilyen egyéb módszer, feltéve, hogy hatékonysága legalább megegyezik az a) vagy b) pontban említett módszerek hatékonyságával, és az ebben a pontban foglalt fő követelményeknek eleget tesznek.”

II. MELLÉKLET

A 97/68/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. függelék 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (1) …

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt): …

2.2.1. Katalizátor: van/nincs (1)

2.2.1.1. Gyártmány(ok): …

2.2.1.2. Típus(ok): …

2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma …

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: …

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: …

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: …

2.2.1.7. Relatív koncentráció: …

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): …

2.2.1.9. Cellasűrűség: …

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: …

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): …

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): …

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): …

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: …

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): …

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (1)

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)

2.2.2.1. Gyártmány(ok): …

2.2.2.2. Típus: …

2.2.2.3. Elhelyezés: …

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (1)

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): …

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (1)

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): …

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (1)

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: …

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: …

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): …

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: …

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): …

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs (1)

2.2.6.1. Leírás és működés: …

A 3. függelék 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs (2) …

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt):

2.2.1. Katalizátor: van/nincs (2)

2.2.1.1. Gyártmány(ok): …

2.2.1.2. Típus(ok): …

2.2.1.3. A katalizátorok és elemek száma …

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: …

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: …

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: …

2.2.1.7. Relatív koncentráció: …

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): …

2.2.1.9. Cellasűrűség: …

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: …

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága): …

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K) …

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): …

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: …

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): …

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs (2)

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs (2)

2.2.2.1. Gyártmány(ok): …

2.2.2.2. Típus: …

2.2.2.3. Elhelyezés: …

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs (2)

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): …

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs (2)

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): …

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs (2)

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: …

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: …

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): …

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: …

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): …

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs (2)

2.2.6.1. Leírás és működés: …

(1) A nem kívánt rész törlendő.”

(2) A nem kívánt rész törlendő.”

III. MELLÉKLET

A 97/68/EK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

1.1. E melléklet a vizsgált motor által kibocsátott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyiségének meghatározására szolgáló módszert írja le.

A következő mérési ciklusok alkalmazandók:

—

a berendezés specifikációjának megfelelő NRSC (nem közúti állandósult állapotú ciklus), amelyet a szén-monoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az I. melléklet 1. A. szakaszának i. és ii. pontjában leírt motorok általi kibocsátásának méréséhez kell használni az I., II. III A., III B. és IV. szakaszban, valamint

—

a berendezés specifikációjának megfelelő NRTC (nem közúti átmeneti állapotú [tranziens] ciklus), amelyet a szén-monoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az I. melléklet 1.A. szakaszának i. pontjában leírt motorok általi kibocsátásának méréséhez kell használni a III B. és IV. szakaszban,

—	a belvízi hajókon történő felhasználásra szánt motorokon az ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO (1) MARPOL (2) 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOx) meghatározott ISO mérési eljárást kell elvégezni,

—	a vasúti motorkocsik meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni,

—	a mozdonyok meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. szakaszban és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni.

Az 1.3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.2. NRTC-vizsgálat:

Az előírt átmeneti mérési ciklust, amely kifejezetten a nem közúti gépekbe épített dízelmotorok üzemeltetési körülményein alapul, kétszer kell elvégezni:

—	először (hidegindítás), miután a motor elérte a szobahőmérsékletet, a motorhűtő közeg és az olaj, az utókezelő rendszerek és minden motorvezérlő segédberendezés hőmérséklete pedig 20 és 30 °C között stabilizálódott;

—	másodszor (melegindítás) egy húszperces kondicionálás után, amelyet közvetlenül a hidegindításos ciklus befejezése után kell kezdeni.

E vizsgálatsorozat során a fenti szennyező anyagokat kell vizsgálni. A vizsgálatsorozat a motor természetes lehűlését vagy kényszerhűtését követő hidegindításos ciklusból, kondicionálásból és egy melegindításból áll, és az összetett kibocsátás kiszámítására szolgál. A motorfékpad által mért nyomatékot és fordulatszámot használva integrálni kell a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével, ami a motornak a ciklus alatt végzett munkáját adja. A gáz-halmazállapotú alkotóelemek koncentrációját a ciklus során a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: vagy a kezeletlen kipufogógázban a gázelemző készüléktől kapott jel integrálásával e melléklet 3. függeléke szerint, vagy a CVS teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógázában mért koncentráció integrálásával, vagy e melléklet 3. függeléke szerinti zsákos mintavétellel. A szilárd részecskék méréséhez a hígított kipufogógázból kell arányos mintát venni egy speciális szűrővel, akár részleges áramú, akár teljes áramú hígítás mellett. A szennyező anyagok kibocsátott tömegének kiszámításához meg kell határozni – a használt módszertől függően – a hígított vagy hígítatlan kipufogógáz-áramot a ciklus során. Mivel az egyes szennyező anyagok mennyiségét kilowattóránként kibocsátott grammban kell kifejezni, a kibocsátott tömegértékeket a motor munkavégzéséhez kell viszonyítani.

A szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) mind a hideg-, mind a melegindításos ciklusok során meg kell mérni. Az összetett súlyozott kibocsátások kiszámításában a hidegindításos eredményeket 10 %-os, a melegindításos eredményeket 90 %-os súllyal kell figyelembe venni. A súlyozott összetett eredményeknek meg kell felelniük a határértékeknek.”

A 3.7.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

3.7.1. A berendezés specifikációja az I. melléklet 1. A. pontjának megfelelően:

3.7.1.1. »A«specifikáció

Az I. melléklet 1. A. szakaszának i. és iv. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő nyolc üzemmódból álló ciklus (3) szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges vagy referencia (4)	100	0,15
2	Névleges vagy referencia (4)	75	0,15
3	Névleges vagy referencia (4)	50	0,15
4	Névleges vagy referencia (4)	10	0,10
5	Közbenső	100	0,10
6	Közbenső	75	0,10
7	Közbenső	50	0,10
8	Üresjárati	—	0,15

3.7.1.2. »B« specifikáció

Az I. melléklet 1. A. szakaszának ii. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő öt üzemmódból álló ciklus (5) szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,05
2	Névleges	75	0,25
3	Névleges	50	0,30
4	Névleges	25	0,30
5	Névleges	10	0,10

A terhelés alatt feltüntetett értékek azon névleges alapteljesítményhez tartozó nyomaték százalékos értékei, amellyel a motor a megadott karbantartási időpontok között és a megadott környezeti feltételek mellett, a gyártó által előírtak szerint végzett karbantartások mellett évente korlátlan óraszámban működtethető; a névleges alapteljesítmény változó teljesítménysorozat alatt rendelkezésre álló maximális teljesítményként értendő.

3.7.1.3. »C« specifikáció

A belvízi hajókra történő használatra szánt meghajtó motorokon (6) az ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO MARPOL 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOx Szabályzat) meghatározott vizsgálati eljárást kell elvégezni.

Az állandó lapátszögű hajócsavarral (fix nyomatékgörbével) működő meghajtó motort a kereskedelmi tengerhajózási dízelmotorok üzem közbeni működésének bemutatására kifejlesztett, a következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus (7) szerint kell a motorfékpadon vizsgálni.

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	100 % (névleges)	100	0,20
2	91 %	75	0,50
3	80 %	50	0,15
4	63 %	25	0,15

Belvízi hajók állandó fordulatszámú, változtatható lapátszögű vagy elektromosan csatlakoztatott hajócsavarral működő meghajtó motorjait a fenti ciklus terhelési és súlyozási tényezőivel jellemzett, következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus (8) szerint – de minden üzemmódban névleges fordulatszámon működtetett motorral – kell a motorfékpadon vizsgálni:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,20
2	Névleges	75	0,50
3	Névleges	50	0,15
4	Névleges	25	0,15

3.7.1.4. »D« specifikáció

Az I. melléklet 1. A. szakaszának v. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő három üzemmódból álló ciklus (9) szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,25
2	Közbenső	50	0,15
3	Üresjárati	—	0,60

A 4.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.3.1. Referencia-fordulatszám

A referencia-fordulatszám (nref) a III. melléklet 4. függelékében lévő motorfékpadi ciklus menetében meghatározott normált fordulatszámértékek 100 %-ának felel meg. A referencia-fordulatszámra visszaszámítással kapott tényleges motorciklus nagyban függ a helyes referencia-fordulatszám megválasztásától. A referencia-fordulatszámot a következő módszerrel kell meghatározni:

nref = alacsony fordulatszám + 0,95 x (magas fordulatszám – alacsony fordulatszám)

(ahol a magas fordulatszám az a legnagyobb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70 %-a leadásra kerül, míg az alacsony fordulatszám az a legkisebb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 50 %-a leadásra kerül).

Ha a mért referencia-fordulatszám legfeljebb ± 3 %-kal haladja meg a gyártó által megadott referencia-fordulatszámot, a megadott referencia-fordulatszámot lehet a kibocsátási vizsgálatokhoz használni. Ha a megadott értékeken kívül esik, akkor a mért referencia-fordulatszámot kell a kibocsátási vizsgálatokhoz használni (10).

A 4.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.5. Kibocsátásmérési menet

A következő folyamatábra a vizsgálatsorozat menetét ábrázolja:

A mérési ciklus előtt a motor, a vizsgálókamra és a szennyezőanyag-kibocsátási rendszerek ellenőrzésére szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatható.

4.5.1. A mintavevő szűrők előkészítése

A vizsgálat megkezdése előtt legalább egy órával minden szűrőt portól védett, de a levegőcserét lehetővé tevő Petri-csészébe és azzal együtt egy mérlegkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálás végén minden szűrőt le kell mérni, és súlyukat fel kell jegyezni. A szűrőt ezután zárt Petri-csészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. A szűrőt a mérlegkamrából történő kivétel után nyolc órán belül fel kell használni. A tárasúlyt fel kell jegyezni.

4.5.2. A mérőrendszer összeállítása

A műszereket és a mintavevő szondákat az előírt módon kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes áramú hígítórendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.

4.5.3. A hígítórendszer beindítása

A hígítórendszert be kell kapcsolni. A teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz esetében a teljes áramot vagy a részleges áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz-áramát úgy kell beállítani, hogy a rendszerben ne következzen be vízlecsapódás, és hogy a szűrő felületének hőmérséklete 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen.

4.5.4. A részecske-mintavevő rendszer elindítása

A részecske-mintavevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken kell járatni. A hígító levegő részecskeháttérszintje a hígító levegőnek a kipufogógáz hígító alagútba való belépése előtti mintavételével határozható meg. A részecske-háttérmintát lehetőleg a tranziens ciklus alatt kell összegyűjteni, ha egy másik részecske-mintavevő rendszer is rendelkezésre áll. Egyéb esetben a tranziens ciklus részecskéinek összegyűjtésére használt részecske-mintavevő rendszer használható. Szűrt hígító levegő használata esetén elegendő lehet egy mérés a vizsgálat előtt vagy után. Szűretlen hígító levegő használata esetén méréseket kell végezni a ciklus megkezdése előtt és a ciklus befejezése után, és az értékeket átlagolni kell.

4.5.5. A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeken be kell állítani a nulla pontot és a mérőtartományt. Mintavevő zsákok használata esetén ezeket ki kell üríteni.

4.5.6. Lehűtési előírások

Természetes lehűlés vagy kényszerhűtés alkalmazható. Kényszerhűtésnél a műszaki szempontoknak megfelelően kell összeállítani azokat a rendszereket, melyek hűtőlevegőt fújnak a motorra, hideg olajat szállítanak a motor kenőrendszerében, hőt vonnak el a motorhűtő rendszeren keresztül a hűtőközegtől és a kipufogógáz-utókezelő rendszerből. Az utókezelő rendszer kényszerhűtése esetén addig nem szabad hűtőlevegőt alkalmazni, amíg az utókezelő rendszer le nem hűl a katalizátor aktiválási hőmérséklete alá. Tilos minden olyan hűtési eljárás, amely nem reprezentatív kibocsátást eredményez.

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat hidegindításos ciklusát a lehűtést követően csak akkor lehet elindítani, ha a motorolaj, a hűtőközeg és az utókezelő rendszer hőmérséklete legalább 15 percen keresztül 20 °C és 30 °C közötti szinten stabil marad.

4.5.7. A ciklus menete

4.5.7.1. Hidegindításos ciklus

A vizsgálatsorozatot a lehűtés befejezése után – ha a 4.5.6. pontban foglalt követelmények teljesültek – a hidegindításos ciklussal kell kezdeni.

A motort a gyártó által a felhasználói kézikönyvben megadott ajánlások szerint kell beindítani, vagy sorozatgyártású indítómotorral, vagy a fékpaddal.

Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati időzítőt. Hagyni kell, hogy a motor 23 ±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell időzíteni, hogy a ciklus első, nem alapjárati adatrögzítésére 23 ±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23 ±1 s-ben.

A vizsgálatot a III. melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal kell kiadni (10/s ajánlott). A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett.

4.5.7.2. A gázelemző készülék kijelzése

A motor beindításakor el kell indítani a mérőrendszert. Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni:

—	teljes áramú hígítórendszer esetén a hígított levegő gyűjtését vagy elemzését,

—	a hígítatlan vagy hígított (az alkalmazott módszertől függően) kipufogógáz gyűjtését vagy elemzését,

—	a hígított kipufogógáz mennyiségének, valamint az előírt hőmérsékleteknek és nyomásoknak a mérését,

—	hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a kipufogógáz-tömegáram regisztrálását,

—	a fékpad által mért fordulatszám- és nyomatékadatok regisztrálását.

Hígítatlan kipufogógáz mérése esetén a szennyezőanyag-koncentrációkat (szénhidrogének, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérni kell, és legalább 2/s gyakorisággal számítógépes rendszerben kell regisztrálni. Minden más adatot legalább 1/s mintavételi gyakorisággal lehet regisztrálni. Analóg gázelemző készülékek esetében a választ regisztrálni kell; a kalibrációs adatok alkalmazása történhet online vagy offline módon az adatértékelés során.

Teljes áramú hígítórendszer esetén a szénhidrogént és az NOx-et folyamatosan legalább 2/s gyakorisággal kell mérni a hígító alagútban. Az átlagos koncentrációkat a gázelemző készülék által az egész mérési ciklus alatt adott jelek integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 s-nál hosszabb, és szükség esetén össze kell hangolni az állandó térfogatú mintavétel (CVS) áramlásingadozásával és a mintavételi idő/mérési ciklus eltolódásaival. A CO, CO2 értékeit integrálással, vagy a mintavevő zsákban a ciklus alatt összegyűjtött gáz koncentrációjának elemzésével kell meghatározni. A hígító levegőben található gáz-halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációját integrálással vagy a háttérzsákba történő begyűjtéssel kell meghatározni. Minden más mérendő paramétert legalább 1/s gyakorisággal kell regisztrálni.

4.5.7.3. Részecske-mintavétel

A motor beindításakor a részecske-mintavevő rendszert a megkerülő ágról át kell kapcsolni részecskegyűjtésre.

Részleges áramú hígítórendszer esetén a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség mindig arányos legyen a kipufogógáz-tömegárammal.

Teljes áramú hígítórendszer esetén a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség ± 5 % tűréssel egyenlő maradjon a beállított áramlási mennyiséggel. Ha áramláskiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, akkor igazolni kell, hogy a főalagút áramának és a részecskeminta áramának aránya nem változik meg a beállított értéknél ± 5 %-nál nagyobb mértékben (kivéve a mintavétel első 10 másodpercét).

MEGJEGYZÉS: Kétszeres hígítású üzemeltetés esetén a mintaáram a mintavevő szűrőkön áthaladó áram és a másodlagos hígító levegő áramának nettó különbsége.

Regisztrálni kell az átlagos hőmérsékletet és nyomást a gázmérő(k) vagy áramlásmérő műszerek belépési pontján. Ha a beállított áramlási sebesség a szűrő nagy részecsketerhelése miatt nem tartható a teljes ciklus alatt (± 5 %-on belül), a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási sebességgel, illetve nagyobb átmérőjű szűrővel.

4.5.7.4. Motorleállás hidegindításos ciklus alatt

Ha a hidegindításos mérési ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort elő kell kondicionálni, a lehűtést meg kell ismételni, majd újra kell indítani a motort, és meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha a mérési ciklus során bármelyik mérőműszer hibásan működik, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

4.5.7.5. A hidegindításos mérési ciklus utáni műveletek

A hidegindításos mérési ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz koncentrációjának 2 %-ánál kisebb.

A részecskeszűrőket a vizsgálat befejezését követő egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szűrőket legalább egy órán át portól védett és levegőcserét lehetővé tévő Petri-csészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szűrők bruttó tömegét fel kell jegyezni.

4.5.7.6. Kondicionálás

Közvetlenül a motor kikapcsolása után – ha használatban voltak – a motorhűtő ventilátor(oka)t és a CVS légfúvót is ki kell kapcsolni (vagy le kell kapcsolni a kipufogórendszert a CVS-ről).

Ezután kondicionálni kell a motort 20 ± 1 percen át, majd elő kell készíteni a motort és a fékpadot a melegindításos ciklusra. A kiürített mintagyűjtő zsákokat csatlakoztatni kell a hígított gáz és hígított levegő mintagyűjtő rendszereire. Be kell kapcsolni a CVS-t (ha használunk ilyet és még nem volt bekapcsolva), illetve csatlakoztatni kell a kipufogórendszert a CVS-hez (ha szét voltak kapcsolva). El kell indítani a mintavevő szivattyúkat (a részecske-mintavevő szivattyú(k) kivételével), a motorhűtő ventilátor(oka)t és az adatgyűjtő rendszert.

A vizsgálat megkezdése előtt az állandó térfogatú mintavételi rendszer hőcserélőjét (ha használunk ilyet) és adott esetben a folyamatos működésű mintavételi rendszer(eke)t elő kell melegíteni a kijelölt üzemi hőmérsékletre.

A mintaáramlási sebességet a kívánt áramlási sebességre, a CVS gázáramlást mérő eszközöket pedig nullára kell állítani. Óvatosan minden szűrőtartóba tiszta részecskeszűrőt kell tenni, és az összeszerelt szűrőtartókat be kell szerelni a mintaáram-vezetékbe.

4.5.7.7. Melegindításos ciklus

Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati időzítőt. Hagyni kell, hogy a motor 23 ± 1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell időzíteni, hogy a ciklus első, nem alapjárati adatrögzítésére 23 ± 1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23 ± 1 s-ben.

A vizsgálatot a III. melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal (10/s ajánlott) kell kiadni. A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett.

Ezután a 4.5.7.2. és a 4.5.7.3. pontban leírt eljárást kell megismételni.

4.5.7.8. Motorleállás melegindításos ciklus alatt

Ha a melegindításos ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort le lehet állítani, és 20 percen keresztül újra lehet kondicionálni. A melegindításos ciklust ekkor meg lehet ismételni. Csak egy újrakondicionálás és egy melegindításos ciklus megengedett.

4.5.7.9. A melegindításos ciklus utáni műveletek

A melegindításos ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a mérőtartomány-kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz értékének 2 %-ánál kisebb.

A 3. függelék a következőképpen módosul:

A 2.1.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

Formula

ahol:

Mgas,cold	=	a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)
Mgas,hot	=	a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)
Wact,cold	=	a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)
Wact,hot	=	a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh).”

A 2.1.3.1 pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.3.1. A kibocsátott tömeg kiszámítása

Az MPT, cold és az MPT, hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következő módszerek valamelyikével kell kiszámítani:

Formula

ahol

MPT	=	MPT, cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában
MPT	=	MPT, hot a melegindításos ciklus vonatkozásában
Mf	=	a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)
MEDFW	=	az egyenértékű hígított kipufogógáz tömege a ciklus során (kg)
MSAM	=	a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

Az egyenértékű hígított kipufogógáz össztömegét a ciklusban a következőképpen kell meghatározni:

ahol

GEDFW,i	=	a hígított kipufogógáz pillanatnyi egyenértékű tömegárama (kg/s)
GEXHW,i	=	a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)
qi	=	pillanatnyi hígítási arány
GTOTW,i	=	a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)
GDILW,i	=	a hígító levegő pillanatnyi tömegárama (kg/s)
f	=	adatlekérdezési gyakoriság (1/s)
n	=	a mérések száma

Formula

ahol

MPT	=	MPT, cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában
MPT	=	MPT, hot a melegindításos ciklus vonatkozásában
Mf	=	a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)
rs	=	az átlagos mintavételi arány a mérési ciklus alatt

ahol

MSE	=	a kipufogógáz-minta tömege a ciklus során (kg)
MEXHW	=	a ciklus során átáramló kipufogógáz össztömege (kg)
MSAM	=	a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)
MTOTW	=	a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

MEGJEGYZÉS: Teljes mintavételt alkalmazó rendszer esetén az MSAM és az MTOTW megegyezik.”

A 2.1.3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.3.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

MPT,cold	=	a hidegindításos ciklus alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)
MPT,hot	=	a melegindításos ciklus alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)
Kp, cold	=	a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt
Kp, hot	=	a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt
Wact, cold	=	a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)
Wact, hot	=	a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)”

A 2.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

Formula

ahol

Mgas,cold	=	a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)
Mgas,hot	=	a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)
Wact,cold	=	a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)
Wact,hot	=	a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)”

A 2.2.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.5.1. A tömegáram kiszámítása

Az MPT, cold és az MPT, hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

MPT	=	MPT, cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában
MPT	=	MPT, hot a melegindításos ciklus vonatkozásában
Mf	=	a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)
MTOTW	=	a hígított kipufogógáz össztömege a teljes ciklus alatt, a 2.2.1. pontban meghatározottak szerint (kg)
MSAM	=	a hígító alagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege (kg),

valamint

Mf	=	Mf, p + Mf, b, ha külön mérték az értékeket (mg)
Mf,p	=	az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)
Mf,b	=	a kiegészítő szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Kétszeres hígítású rendszer alkalmazása esetén a másodlagos hígító levegő tömegét le kell vonni a részecskeszűrőkön áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz-minta össztömegéből.

MSAM = MTOT – MSEC

ahol

MTOT	=	a részecskeszűrőn áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege (kg)
MSEC	=	a másodlagos hígító levegő tömege (kg)

Ha a hígító levegő részecske-háttérszintjét a III. melléklet 4.4.4. pontjának megfelelően határozzák meg, a részecsketömeg korrigálható a háttér-koncentráció figyelembevételével. Ebben az esetben az MPT, cold és az MPT, hot részecsketömeget (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

MPT	=	MPT, cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában
MPT	=	MPT, hot a melegindításos ciklus vonatkozásában
Mf, MSAM, MTOTW	=	lásd fent
MDIL	=	a háttérrészecske-mintavevő által mintavételezett elsődleges hígító levegő tömege (kg)
Md	=	az elsődleges hígító levegőből begyűjtött háttérrészecskék tömege (mg)
DF	=	hígítási tényező a 2.2.3.1.1. pontban meghatározottak szerint.”

pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.5.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

MPT,cold	=	az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)
MPT,hot	=	az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)
Kp, cold	=	a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt
Kp, hot	=	a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt
Wact, cold	=	a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)
Wact, hot	=	a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a III. melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)”

(1) IMO: International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet).

(2) MARPOL: International Convention for the Prevention of Pollution from Ships (hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény).”

(3) Az ISO 8178-4:2007 szabvány (2008.7.1-jei helyesbített változat) 8.3.1.1. pontjában leírt C1 ciklussal megegyező.

(4) A referenciasebesség meghatározása a III. melléklet 4.3.1. pontjában található.

(5) Az ISO 8178-4:2002(E) szabvány 8.4.1. pontjában leírt D2 ciklussal megegyező.

(6) Az állandó sebességű segédmotorokat az ISO D2 terhelési ciklus, azaz a 3.7.1.2. pontban meghatározott, öt üzemmódú, állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani, míg a változó sebességű segédmotorokat az ISO C1 terhelési ciklus, azaz a 3.7.1.1. pontban meghatározott, nyolc üzemmódú, állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani.

(7) Az ISO 8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1., 8.5.2. és 8.5.3. pontjában leírt E3 ciklussal megegyező. A négy üzemmód az üzem közbeni méréseken alapuló átlagos hajtócsavargörbén alapul.

(8) Az ISO 8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1., 8.5.2. és 8.5.3. pontjában leírt E2 ciklussal megegyező.

(9) Az ISO 8178-4: 2002(E) szabvány F ciklusával megegyező.”

(10) Ez megfelel az ISO 8178-11:2006 szabványnak.”

IV. MELLÉKLET

Az V. melléklet a következőképpen módosul:

A melléklet „NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK REFERENCIA-ÜZEMANYAGA A III B. ÉS IV. SZAKASZ HATÁRÉRTÉKEIT TELJESÍTŐ TÍPUSJÓVÁHAGYOTT CI-MOTOROK SZÁMÁRA” című táblázatának második sora a következőképpen módosul:

„Sűrűség 15 °C-on

kg/m3

833

865

EN-ISO 3675”

V. MELLÉKLET

A XIII. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1.5. és 1.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.5.

Az eredeti berendezés gyártójának a rugalmas végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan minden olyan információt meg kell adnia a jóváhagyó hatóságnak, amelyet a jóváhagyó hatóság a döntéshez szükségesnek ítél.

1.6.

Az eredeti berendezés gyártójának bármely tagállami jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt, amelyet a jóváhagyó hatóság annak érdekében kér, hogy igazolja: minden olyan motor, amelyet rugalmas végrehajtási eljárás keretében hoznak forgalomba, vagy amelyről ezt állítják, vagy amelyet ennek megfelelően címkéztek, valóban megfelel az állításnak vagy a címkézésnek.”

2.	Az 1.7. pontot el kell hagyni.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.086.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 86

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	53. évfolyam 2010. április 1.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 275/2010/EU rendelete (2010. március 30.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minőségértékelési kritériumai tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 276/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének (diklór-metán, lámpaolajok és grillgyújtó folyadékok, valamint szerves ónvegyületek) módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság 277/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a 6-fitáznak a hízópulykákon kívüli hízóbaromfi és tenyészbaromfi, a tojótyúkok, valamint a kocákon kívüli sertések esetében takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Roal Oy) ( 1 )	13
	*	A Bizottság 278/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről szóló 1276/2008/EK rendelet és a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 612/2009/EK rendelet módosításáról	15
	*	A Bizottság 279/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1284/2009/EU tanácsi rendelet módosításáról	20
		A Bizottság 280/2010/EU rendelete (2010. március 31.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	22
		A Bizottság 281/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a gabonaágazatban a 2010. április 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	24
		A Bizottság 282/2010/EU rendelete (2010. március 31.) a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	27
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2010/26/EU irányelve (2010. március 31.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	29
		HATÁROZATOK
		2010/194/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. március 31.) a 2500–2690 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról szóló 2008/477/EK határozattal kapcsolatban a Bolgár Köztársaság által kérelmezett eltérés engedélyezéséről szóló 2009/1/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2010) 1987. számú dokumentummal történt)	48

	Név (és esetleges névváltozatok)	Azonosító adatok (születési idő és hely (sz. i. és sz. h.), útlevél (Pass.)/személyi igazolvány száma stb.)	Indokolás
2.	Mamadouba (más néven Mamadou) Toto CAMARA vezérezredes	sz.i.: 1946.1.1. Pass.: R00009392	biztonsági és polgári védelmi miniszter
3.	Sékouba KONATÉ ezredes	sz.i.: 1964.1.1.	honvédelmi miniszter
16.	Kelitigui FARO őrnagy	sz.i.: 1972.8.3. Pass.: R0003410
43.	Kabinet (más néven Kabiné) KOMARA	sz.i.: 1950.3.8. Pass.: R0001747	miniszterelnök

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	174,7
	JO	92,7
	MA	159,0
	TN	159,0
	TR	125,7
	ZZ	142,2
0707 00 05	JO	64,0
	MA	87,9
	MK	87,5
	TR	126,1
	ZZ	91,4
0709 90 70	MA	135,1
	TR	113,9
	ZZ	124,5
0805 10 20	EG	48,9
	IL	54,7
	MA	50,9
	TN	55,1
	TR	65,6
	ZZ	55,0
0805 50 10	EG	63,7
	IL	91,6
	TR	62,3
	ZA	71,7
	ZZ	72,3
0808 10 80	AR	78,3
	BR	85,6
	CA	74,4
	CL	83,3
	CN	70,8
	MK	23,6
	US	137,8
	UY	71,4
	ZA	119,2
	ZZ	82,7
0808 20 50	AR	97,5
	CL	96,2
	CN	87,6
	MX	100,0
	UY	106,8
	ZA	96,7
	ZZ	97,5

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	39,03
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	16,98
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	16,98
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	39,03

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	35,27	0,70
1701 11 90 (1)	35,27	4,32
1701 12 10 (1)	35,27	0,57
1701 12 90 (1)	35,27	4,03
1701 91 00 (2)	38,59	5,94
1701 99 10 (2)	38,59	2,76
1701 99 90 (2)	38,59	2,76
1702 90 95 (3)	0,39	0,29