ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2010.055.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 55

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

53. évfolyam
2010. március 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 185/2010/EU rendelete (2010. március 4.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról ( 1 )

1

 

 

A Bizottság 186/2010/EU rendelete (2010. március 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

56

 

 

A Bizottság 187/2010/EU rendelete (2010. március 4.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

58

 

 

A Bizottság 188/2010/EU rendelete (2010. március 4.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

59

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2010/138/EU, Euratom

 

*

A Bizottság határozata (2010. február 24.) eljárási szabályzatának módosításáról

60

 

 

2010/139/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. március 2.) a géntechnológiával módosított MON863xMON810xNK603 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2010) 1197. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

68

 

 

2010/140/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. március 2.) a géntechnológiával módosított MON863xMON810 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2010) 1198. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

73

 

 

2010/141/EU

 

*

A Bizottság határozata (2010. március 2.) a géntechnológiával módosított MON863xNK603 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2010) 1203. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

78

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-jei 2009/937/EU tanácsi határozathoz (HL L 325., 2009.12.11.)

83

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/1


A BIZOTTSÁG 185/2010/EU RENDELETE

(2010. március 4.)

a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 300/2008/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságnak részletes intézkedéseket kell elfogadnia a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti közös alapkövetelmények és 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, a közös alapkövetelményeket kiegészítő általános intézkedések végrehajtására vonatkozóan.

(2)

Amennyiben érzékeny védelmi intézkedéseket tartalmaznak, ezeket az intézkedéseket az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) értelmében a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában előírt módon EU minősített információként kell kezelni, és ennek megfelelően nem szabad közzétenni. Ezeket az intézkedéseket külön jogi aktusban, egy, a tagállamoknak címzett határozatban indokolt elfogadni.

(3)

A 300/2008/EK rendelet a 4. cikkének (2) bekezdése és a 4. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárásokkal összhangban elfogadott végrehajtási szabályokban meghatározott naptól, de legkésőbb 2010. április 29-től alkalmazandó teljes egészében. Ennek megfelelően, a 300/2008/EK rendelet és annak végrehajtási jogi aktusai alkalmazásának összehangolása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet 2010. április 29-től legyen alkalmazandó.

(4)

A folyékony robbanóanyagok kimutatási módszerei és technológiái a jövőben is fejlődni fognak. A technológiai fejlődés, valamint a közösségi és világszinten szerzett operatív tapasztalatok figyelembevételével a Bizottság szükség szerint javaslatokat fog előterjeszteni a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására vonatkozó technológiai és operatív jellegű rendelkezések felülvizsgálatára.

(5)

Mindezekkel összefüggésben a nemzeti polgári repülésbiztonság minőség-ellenőrzési programjaira vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 2003. július 4-i 1217/2003/EK bizottsági rendeletet, (3) a polgári légiközlekedés-védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK bizottsági rendeletet, (4) a repülőtereken található szigorított biztonsági területek kritikus részeinek közös meghatározásáról szóló, 2004. június 21-i 1138/2004/EK bizottsági rendeletet (5) és az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2008. augusztus 8-i 820/2008/EK bizottsági rendeletet (6) – amelyek mind a polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) hajtották végre – hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

Ez a rendelet a polgári légi közlekedés biztonsági szempontból aggályos jogellenes cselekményekkel szembeni megóvását szolgáló közös alapkövetelményekre vonatkozó részletes intézkedéseket, valamint az ezeket a közös alapkövetelményeket kiegészítő általános intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

A végrehajtás szabályai

(1)   Az 1. cikkben említett intézkedéseket a melléklet állapítja meg.

(2)   A 300/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programoknak ezt a rendeletet megfelelően figyelembe kell venniük.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1217/2003/EK, az 1486/2003/EK, az 1138/2004/EK és a 820/2008/EK rendelet 2010. április 29-én hatályát veszti.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba

Rendelkezéseit 2010. április 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

(3)  HL L 169., 2003.7.8., 44. o.

(4)  HL L 213., 2003.8.23., 3. o.

(5)  HL L 221., 2004.6.22., 6. o.

(6)  HL L 221., 2008.8.19., 8. o.

(7)  HL L 355., 2002.12.30., 1. o.


MELLÉKLET

1.   A REPÜLŐTEREK VÉDELME

1.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

1.0.2.

E fejezet alkalmazásában a repülőgépet, az autóbuszt, a kézikocsit és az egyéb közlekedési eszközt, valamint a beszállófolyosót és az utashidat a repülőtér részének kell tekinteni.

E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

1.0.3.

Az eltérésekre a 272/2009/EK rendelet értelmében irányadó feltételek sérelme nélkül azokon a napokon, amikor legfeljebb nyolc tervezett induló járat van, a felelős hatóság a repülőtér légi oldalának védelme körében különleges védelmi eljárásokat vagy kivételeket engedélyezhet, amennyiben a szigorított védelmi terület kritikus részén belül vagy az 1.1.3. pont hatályán kívül eső repülőtéren egyidejűleg legfeljebb egy légi jármű esetében folyik berakodás, kirakodás, beszállás vagy kiszállás.

1.1.   REPÜLŐTÉR-TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.1.1.   Határok

1.1.1.1.

Annak érdekében, hogy a földi oldalon, a légi oldalon, a szigorított védelmi területeken, a kritikus részeken és – adott esetben – az elkülönített területeken minden repülőtér esetében lehetővé váljon a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása, az említett területek közötti határoknak jól azonosíthatóaknak kell lenniük.

1.1.1.2.

A földi oldal és a légi oldal közötti határnak az utazóközönség számára jól látható, az arra jogosulatlan személyek bejutását megakadályozó fizikai akadálynak kell lennie.

1.1.2.   Szigorított védelmi területek

1.1.2.1.

A szigorított védelmi területek legalább a következőket foglalják magukban:

a)

a repülőtér azon részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; továbbá

b)

a repülőtér azon részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász – hacsak nem biztosított poggyász – áthaladhat vagy tárolható; továbbá

c)

a repülőtérnek a beszállásra vagy berakodásra várakozó légi jármű parkolására kijelölt részét.

1.1.2.2.

A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell szigorított védelmi területnek tekinteni, amíg ott az 1.1.2.1. pontban felsorolt tevékenységek folyamatban vannak.

A szigorított védelmi terület kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül a szigorított védelmi terület létrehozása előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.2.3.

Minden olyan esetben, ha arra jogosulatlan személyek a szigorított védelmi területre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.   A szigorított védelmi területek kritikus részei

1.1.3.1.

Azokon a repülőtereken, amelyeken több mint 40 személy rendelkezik a szigorított védelmi területre való belépést engedélyező repülőtéri azonosító kártyával, kritikus részeket kell kijelölni.

1.1.3.2.

A kritikus részek legalább a következőket foglalják magukban:

a)

a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyre az átvizsgált induló utasok beléphetnek; továbbá

b)

a repülőtér valamennyi olyan részét, amelyen az átvizsgált feladott poggyász – hacsak nem biztosított poggyász – áthaladhat vagy tárolható.

A repülőtér adott részét legalább addig az időtartamig kell kritikus résznek tekinteni, amíg ott az a) és a b) pontban meghatározott tevékenységek folyamatban vannak.

1.1.3.3.

A kritikus rész kijelölésekor azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, közvetlenül az érintett rész kritikus részként való kijelölése előtt védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak. Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

1.1.3.4.

Minden olyan esetben, ha át nem vizsgált személyek a kritikus részre bejuthattak, azokat a részeket, amelyek kontaminálódhattak, mihamarabb védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni annak ésszerű biztosítására, hogy tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

Ez a követelmény a védelmi célú átvizsgálás hatálya alá tartozó légi járművek esetében teljesítettnek tekintendő.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha az említett részekre az 1.3.2. pont és a 4.1.1.7. pont hatálya alá tartozó személyek juthattak be.

A 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból érkező személyt át nem vizsgált személynek kell tekinteni.

1.2.   BELÉPÉS-ELLENŐRZÉS

1.2.1.   A légi oldalra való belépés

1.2.1.1.

A légi oldalra csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.1.2.

A légi oldalra kizárólag engedéllyel rendelkező személy léphet be.

1.2.1.3.

A légi oldalra kizárólag behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.1.4.

A légi oldalon tartózkodó személyek engedélyüket ellenőrzés céljából kötelesek kérésre felmutatni.

1.2.2.   A szigorított védelmi területekre való belépés

1.2.2.1.

A szigorított védelmi területre csak akkor engedélyezhető egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.

1.2.2.2.

A szigorított védelmi területre kizárólag a következő engedélyek valamelyikének bemutatása esetén engedélyezhető a belépés:

a)

érvényes beszállókártya vagy azzal egyenértékű dokumentum; vagy

b)

érvényes repülőszemélyzeti azonosító kártya; vagy

c)

érvényes repülőtéri azonosító kártya; vagy

d)

a felelős nemzeti hatóság érvényes azonosító kártyája; vagy

e)

a megfelelőséget ellenőrző hatóságnak a felelős nemzeti hatóság által elismert, érvényes azonosító kártyája.

1.2.2.3.

A szigorított védelmi területre kizárólag érvényes behajtási engedéllyel ellátott gépjármű hajthat be.

1.2.2.4.

Az 1.2.2.2. a) pontban említett beszállókártyát vagy azzal egyenértékű dokumentumot a dokumentum érvényességének ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

Az 1.2.2.2. b)–e) pont szerinti kártyát a kártya érvényességének és az adott személy jogosultságának ésszerű biztosítása érdekében az adott személynek a szigorított védelmi területre való belépése előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.5.

A szigorított védelmi területre való jogosulatlan belépés megakadályozása érdekében a belépési pontok ellenőrzését a következők révén kell biztosítani:

a)

egyszerre csak egy személy belépését lehetővé tévő elektronikus rendszerrel; vagy

b)

arra jogosult belépés-ellenőrző személyek révén.

1.2.2.6.

A behajtási engedélyt az engedély érvényességének és a jármű jogosultságának biztosítása érdekében a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrizni kell.

1.2.2.7.

A szigorított védelmi területre való belépés, behajtás további követelményeit külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.3.   A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára és a repülőtéri azonosító kártyára vonatkozó követelmények

1.2.3.1.

A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának repülőszemélyzeti azonosító kártyája és a repülőtéri azonosító kártya kizárólag olyan személynek bocsátható ki, akinek erre üzemeltetési szempontból szüksége van és akinek a 11.1.3. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése sikeres volt.

1.2.3.2.

A repülőszemélyzeti és a repülőtéri azonosító kártya legfeljebb ötéves időtartamra bocsátható ki.

1.2.3.3.

A védelmi háttérellenőrzésen meg nem felelő személy azonosító kártyáját azonnal vissza kell vonni.

1.2.3.4.

Az azonosító kártyát legalább a szigorított védelmi területen belül jól látható helyen kell viselni.

Azt a személyt, aki az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területen a kártyát nem viseli, az 1.5.1. c) pont végrehajtásáért felelős személyek kötelesek feltartóztatni és – szükség szerint – bejelenteni.

1.2.3.5.

Az azonosító kártyát a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

a)

a kibocsátó kérésére; vagy

b)

a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor; vagy

c)

a munkáltató megváltozásakor; vagy

d)

az olyan területekre való belépés szükségességének módosulásakor, amelyekre vonatkozóan az engedély kiadták; vagy

e)

a kártya lejártakor; vagy

f)

a kártya visszavonásakor.

1.2.3.6.

Az azonosító kártya elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.3.7.

Az elektronikus kártyát a visszaszolgáltatás, lejárat, visszavonás, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.3.8.

A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára és a repülőtéri azonosító kártyára irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.2.4.   A közösségi repülőszemélyzeti azonosító kártyára vonatkozó kiegészítő követelmények

1.2.4.1.

A közösségi légi fuvarozók által foglalkoztatott repülőszemélyzet tagjának kiadott repülőszemélyzeti azonosító kártyán fel kell tüntetni:

a)

a jogosult nevét és fényképét; továbbá

b)

a légi fuvarozó nevét; továbbá

c)

az angol „crew” szót, e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt év elteltével; továbbá

d)

a lejárat napját, e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb öt év elteltével.

1.2.5.   A repülőtéri azonosító kártyára vonatkozó kiegészítő követelmények

1.2.5.1.

A repülőtéri azonosító kártyán fel kell tüntetni:

a)

a jogosult nevét és fényképét; továbbá

b)

a jogosult munkáltatójának nevét, hacsak elektronikusan programozva nem tartalmazza azt; továbbá

c)

a kibocsátó vagy a repülőtér nevét; továbbá

d)

azon területek megjelölését, amelyekre a jogosult beléphet; továbbá

e)

a lejárat napját, hacsak elektronikusan programozva nem tartalmazza azt.

A nevek és a belépési területek megjelölése egyenértékű azonosítóval helyettesíthető.

1.2.5.2.

A repülőtéri azonosító kártyával való visszaélések ésszerű megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott kártyák használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.6.   A behajtási engedélyre vonatkozó követelmények

1.2.6.1.

Behajtási engedély abban az esetben bocsátható ki, ha megállapítást nyert, hogy arra üzemeltetési szempontból szükség van.

1.2.6.2.

A behajtási engedély az adott járműre vonatkozik, és rajta meg kell jelölni:

a)

azokat a területeket, amelyekre a jármű jogosult behajtani; továbbá

b)

a lejárat napját.

Az elektronikus behajtási engedélyen nem szükséges feltüntetni sem azokat a területeket, amelyekre a jármű behajthat, sem pedig a lejárat napját, amennyiben ezek az információk elektronikusan olvashatók, és a járműnek a szigorított védelmi területre való behajtása előtt ellenőrzik őket.

1.2.6.3.

Az elektronikus behajtási engedélyt oly módon kell a járművön elhelyezni, hogy onnan máshová ne lehessen áthelyezni.

1.2.6.4.

A behajtási engedélyt mindenkor jól látható helyen kell elhelyezni, amikor a jármű a légi oldalon tartózkodik.

1.2.6.5.

A behajtási engedélyt a következő esetekben azonnali hatállyal vissza kell szolgáltatni a kibocsátónak:

a)

a kibocsátó kérésére; vagy

b)

ha a járművet a továbbiakban nem használják a légi oldalra való behajtásra; vagy

c)

az engedély lejártakor, hacsak az engedély érvénytelenítése automatikusan meg nem történik.

1.2.6.6.

A behajtási engedély elvesztése, eltulajdonítása, illetve visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a kibocsátót azonnal értesíteni kell.

1.2.6.7.

Az elektronikus behajtási engedélyt a visszaszolgáltatás, lejárat, illetve az elvesztés, eltulajdonítás vagy visszaszolgáltatás elmulasztásának bejelentése esetén azonnal érvényteleníteni kell.

1.2.6.8.

A behajtási engedéllyel való visszaélések megelőzése érdekében olyan rendszert kell üzemeltetni, amely megfelelően biztosítja az elveszett, eltulajdonított vagy vissza nem szolgáltatott behajtási engedélyek használatára tett kísérletek észlelését. Ilyen kísérlet észlelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni.

1.2.7.   Kísérettel való belépés

1.2.7.1.

A repülőszemélyzetnek az érvényes repülőtéri azonosító kártyával nem rendelkező tagjait mindenkor kísérettel kell ellátni, ha nem a következő szigorított védelmi területek valamelyikén tartózkodnak:

a)

azokon a területeken, ahol utasok tartózkodhatnak; és

b)

az azon légi jármű közvetlen közelében lévő területeken, amellyel érkeztek vagy indulni fognak; és

c)

a repülőszemélyzet számára fenntartott területeken.

1.2.7.2.

Kivételes esetben valamely személy mentesíthető az 1.2.5.1. pont követelményei és a védelmi háttérellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségek alól, ha a szigorított védelmi területeken minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.2.7.3.

A kísérőnek:

a)

rendelkeznie kell az 1.2.2.2. c), d) vagy e) pontban említett érvényes azonosító kártyával; és

b)

engedéllyel kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy szigorított védelmi területeken kísérőként tevékenykedjék; és

c)

a kísért személyt vagy személyeket mindenkor közvetlen látótávolságában kell tartania; és

d)

megfelelőképpen biztosítania kell, hogy a kísért személy vagy személyek ne szegjék meg a védelmi előírásokat.

1.2.7.4.

Valamely jármű az 1.2.6. pont követelményei alól akkor mentesíthető, ha a légi oldalon minden esetben kísérettel tartózkodik.

1.2.8.   Egyéb kivételek

Az egyéb kivételeket külön bizottsági határozat rendelkezései állapítják meg.

1.3.   AZ UTASOKTÓL KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYEK ÉS SZEMÉLYES TÁRGYAIK ÁTVIZSGÁLÁSA

1.3.1.   Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálása

1.3.1.1.

Az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat az utasok és a kézipoggyász átvizsgálásával azonos módon kell átvizsgálni.

1.3.1.2.

Az utasoktól különböző személyek átvizsgálására a 4.1.1.1–4.1.1.6. és a 4.1.1.8. pont alkalmazandó.

1.3.1.3.

Az utasoktól különböző személyek személyes tárgyainak átvizsgálására a 4.1.2.1–4.1.2.9. és a 4.1.2.12. pont alkalmazandó.

1.3.1.4.

A 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat valamely személy csak abban az esetben tarthatja magánál, ha erre – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – külön jogosultsággal rendelkezik.

1.3.1.5.

Ha az utasoktól különböző személyeket és személyes tárgyaikat folyamatosan, szúrópróbaszerűen kell átvizsgálni, akkor az átvizsgálás gyakoriságát a felelős hatóság kockázatértékelés alapján állapítja meg.

1.3.1.6.

Az utasoktól különböző személyek és személyes tárgyaik átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.3.2.   Kivételek és különleges átvizsgálási eljárások

1.3.2.1.

A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti az utasoktól különböző személyek átvizsgálás alóli mentesítését vagy különleges átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a szóban forgó személyt az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.3.2.2.

Ha egy, az utasoktól különböző átvizsgált személy a kritikus részt átmenetileg elhagyta, akkor ez a személy visszatérésekor mentesíthető az átvizsgálás alól, amennyiben arra jogosult személyek olyan folyamatos megfigyelés alatt tartották, amely ésszerűen biztosítja, hogy az adott személy a kritikus részre tiltott tárgyat ne vihessen be.

1.3.2.3.

A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.   JÁRMŰVEK ÁTVIZSGÁLÁSA

1.4.1.   A kritikus részre behajtó jármű

1.4.1.1.

A kritikus részre való behajtását megelőzően valamennyi járművet át kell vizsgálni. Az említett jármű számára a jogosulatlan cselekmények ellen az átvizsgálás végétől a kritikus részre való behajtásáig védelmet kell biztosítani.

1.4.1.2.

Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.1.3.

Az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.1.4.

A kritikus részekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.2.   A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területre behajtó jármű

1.4.2.1.

Az átvizsgálás végrehajtása közben a járművezető és a járművön utazó egyéb személyek nem tartózkodhatnak a járművön. Ezek a személyek felszólíthatók arra, hogy átvizsgálás céljából a járművön tartott személyes tárgyaikat vegyék magukhoz.

1.4.2.2.

A jármű és az átvizsgálandó területek véletlenszerű kiválasztását előre meghatározott módszertan szerint kell végezni.

1.4.2.3.

A kritikus résznek nem minősülő szigorított védelmi területekre való behajtásra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.3.   Az átvizsgálás módszere

1.4.3.1.

A kézzel történő átkutatásnak a kiválasztott területek kézzel végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kiválasztott területek tiltott tárgyat ne tartalmazhassanak.

1.4.3.2.

A következő módszerek kizárólag kiegészítésképpen alkalmazhatók:

a)

robbanóanyag-felderítő kutya; és

b)

robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD).

1.4.3.3.

Az átvizsgálás módszereire irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.4.4.   Kivételek és különleges átvizsgálási eljárások

1.4.4.1.

A felelős hatóság – objektív okokból – engedélyezheti a jármű átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a járművet az 1.2.7.3. ponttal összhangban arra jogosult személy kíséri.

1.4.4.2.

A kivételekre és a különleges átvizsgálási eljárásokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

1.5.   MEGFIGYELÉS, ŐRJÁRAT ÉS EGYÉB FIZIKAI ELLENŐRZÉSEK

1.5.1.

A megfigyelést és az őrjáratot a következők folyamatos ellenőrzése érdekében kell biztosítani:

a)

a földi oldal, a légi oldal, a szigorított védelmi területek, a kritikus részek, és – adott esetben – az elkülönített területek közötti határok; továbbá

b)

az utazóközönség számára hozzáférhető terminálterület, illetve az annak szomszédságában lévő területek, ideértve a parkolóterületeket és a járműforgalmi utakat is; továbbá

c)

az utasok számára fenntartott helyektől eltérő szigorított védelmi területeken tartózkodó személyek azonosító kártyáinak viselése és érvényessége; továbbá

d)

a légi oldalon tartózkodó járművek behajtási engedélyének elhelyezése és érvényessége; továbbá

e)

a kritikus részeken lévő, berakodásra váró feladott poggyász, áru és postai küldemény, fedélzeti ellátmány, valamint légifuvarozói postai küldemény és anyag.

1.5.2.

A megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját a felelős hatóság olyan kockázatértékelés alapján köteles meghatározni, amely figyelembe veszi:

a)

a repülőtér méretét, ezen belül különösen a műveletek számát és jellegét; továbbá

b)

a repülőtér elrendezését, ezen belül különösen a repülőtéren meghatározott területek közötti viszonyrendszert; továbbá

c)

a megfigyelés és az őrjárat ellátására rendelkezésre álló módszerek lehetőségeit és korlátait.

Az előírások betartásának figyelemmel kísérése érdekében a kockázatértékelés azon részeit, amelyek a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságával összefüggnek, írásban – kérésre – rendelkezésre kell bocsátani.

1.5.3.

A megfigyelés és az őrjárat nem folytatható előre kiszámítható módon. Az azonosító kártyák érvényességét szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

1.5.4.

Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek elrettentenek az előírásoknak az ellenőrző pontoknál való megsértésétől, és – az előírások megsértése esetén – azonnal lehetővé teszik az előírások megsértésének, illetve a megsértés következményeinek megszüntetését és kijavítását.

2.   A REPÜLŐTEREK ELKÜLÖNÍTETT TERÜLETEI

Ez a rendelet ilyen tárgyú rendelkezést nem tartalmaz.

3.   A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

3.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedéseknek a légi jármű tekintetében való végrehajtását a légi fuvarozó köteles biztosítani.

3.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben a légi járművek védelme tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 3-B. függelék sorolja fel.

3.0.3.

A légi járművön védelmi célú ellenőrzést nem kell végezni. A légi járművet a 3.1. pont szerinti védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni.

3.0.4.

A légi fuvarozót – kérésre – a repülőtér üzemeltetője köteles tájékoztatni arról, hogy a légi járműve kritikus részen tartózkodik-e. Ha ez nem egyértelmű, azt kell feltételezni, hogy a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik.

3.0.5.

Ha a védelmi státus megváltozása miatt egy terület többé nem minősül kritikus résznek, akkor erről a repülőtér köteles az érintett légi fuvarozókat értesíteni.

3.1.   A LÉGI JÁRMŰ VÉDELMI CÉLÚ ÁTVIZSGÁLÁSA

3.1.1.   A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának időpontja

3.1.1.1.

A légi járművet minden olyan esetben védelmi célú átvizsgálásnak kell alávetni, amikor okkal feltehető, hogy arra nem jogosult személy hozzáférhetett.

3.1.1.2.

A légi jármű védelmi célú átvizsgálása keretében a légi jármű külön bizottsági határozatban megállapított területeit kell ellenőrizni.

3.1.1.3.

A 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból a kritikus részre érkező légi járművet az utasok leszállását és/vagy a poggyász vagy rakomány kirakodását követően tetszőleges időpontban kell védelmi célú átvizsgálásnak alávetni.

3.1.1.4.

Harmadik országból érkezőnek kell tekinteni azt a járművet is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy az adott tagállamba a 3-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett.

3.1.1.5.

A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának időpontjára vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

3.1.2.   A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának módja

A légi jármű védelmi célú átvizsgálásának módját külön bizottsági határozatban megállapított rendelkezések szabályozzák.

3.1.3.   Tájékoztatás a légi jármű védelmi célú átvizsgálásáról

Induló járat esetében a légi jármű átvizsgálására vonatkozó következő adatokat jegyzőkönyvbe kell venni, és a repülés ideje alatt, de legalább 24 órán át a légi járműtől eltérő helyen tárolni kell:

a járatszámot, továbbá

az úti célt, továbbá

az előző járat indulási helyét, továbbá

annak jelzését, hogy a légi jármű védelmi célú átvizsgálását végrehajtották-e.

Ha a légi jármű védelmi célú átvizsgálását végrehajtották, a fenti adatoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

a légi jármű védelmi célú átvizsgálása elvégzésének napját és időpontját, továbbá

a légi jármű védelmi célú átvizsgálásának végrehajtásáért felelős személy nevét és aláírását.

3.2.   A LÉGI JÁRMŰ FIZIKAI VÉDELME

3.2.1.   A légi jármű fizikai védelme – általános rendelkezések

3.2.1.1.

A légi jármű számára – függetlenül attól, hogy a repülőtéren hol parkol – a következő eszközök alkalmazásával fizikai védelmet kell biztosítani a jogosulatlan hozzáféréssel szemben:

a)

a jogosulatlan hozzáférést megkísérlő személyek gyors feltartóztatásának biztosításával; vagy

b)

a külső ajtók lezárásával. Amennyiben a légi jármű kritikus részen tartózkodik, a talajról el nem érhető külső ajtókat lezártnak kell tekinteni, ha a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították és a légi járműtől kellően távol helyezték el ahhoz, hogy a bejutás ésszerűen meg legyen gátolva; vagy

c)

olyan elektronikus eszköz üzemeltetésével, amely a jogosulatlan hozzáférést azonnal észleli.

3.2.1.2.

A 3.2.1.1. pont nem alkalmazandó a zárt vagy a jogosulatlan hozzáféréstől más módon fizikailag védett hangárban parkoló légi járműre.

3.2.2.   A nem kritikus részen tartózkodó, lezárt külső ajtókkal rendelkező légi jármű további fizikai védelme

3.2.2.1.

Amennyiben a külső ajtók le vannak zárva és a légi jármű nem kritikus részen tartózkodik, mindegyik külső ajtó esetében gondoskodni kell továbbá:

a)

a hozzáférést megkönnyítő eszközök eltávolításáról; vagy

b)

az ajtó zárjellel való ellátásáról; vagy

c)

az ajtó lezárásáról; vagy

d)

az ajtó megfigyelés alatt tartásáról.

Az a) pontban foglalt lehetőség a talajról megközelíthető ajtó esetében nem alkalmazható.

3.2.2.2.

Amennyiben a talajról nem megközelíthető ajtó esetében a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, ezeket az eszközöket a légi járműtől kellően távol kell elhelyezni ahhoz, hogy a bejutás megfelelőképpen meg legyen gátolva.

3.2.2.3.

A lezárt külső ajtót kizárólag olyan személyek lehetnek képesek kinyitni, akik esetében ez üzemeltetési szempontból szükséges.

3.2.2.4.

A megfigyelés alatt tartott külső ajtó esetében a megfigyelésnek biztosítania kell a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés azonnali észlelését.

3.2.2.5.

A nem kritikus részen tartózkodó, lezárt külső ajtókkal rendelkező légi jármű fizikai védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

3-A. FÜGGELÉK

LÉGI JÁRMŰVEK VÉDELMI CÉLÚ ÁTVIZSGÁLÁSA

A légi járművek védelmi célú átvizsgálására vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

3-B. FÜGGELÉK

A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

A légi járművek védelme tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

4.   UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

4.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

4.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben az utasok és a kézipoggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, a 4-B. függelék sorolja fel.

4.0.3.

Harmadik országból érkező utasnak, kézipoggyásznak kell tekinteni azt az utast, kézipoggyászt is, aki vagy amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba a 4-B. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett utast, kézipoggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

4.0.4.

E fejezet alkalmazásában folyadéknak, aeroszolnak és gélnek minősülnek különösen a paszták, a lemosók, a folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok keverékei és a túlnyomás alá helyezett tartályok tartalma, például a fogkrém, a hajzselé, az italok, a levesek, a szirupok, a parfüm, a borotvahab, az aeroszolok és más, hasonló konzisztenciájú anyagok.

4.1.   AZ UTASOK ÉS A KÉZIPOGGYÁSZ ÁTVIZSGÁLÁSA

4.1.1.   Az utasok átvizsgálása

4.1.1.1.

Az átvizsgálás előtt az utas kabátját és felöltőjét le kell vétetni, és kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.1.2.

Az utast a következőképpen kell megvizsgálni:

a)

motozással; vagy

b)

fémérzékelő kapuk (WTMD) igénybevételével.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy az utasnál van-e tiltott tárgy, akkor vagy meg kell tagadni az utasnak a szigorított biztonsági területre való belépését, vagy az utast az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.1.3.

A motozást úgy kell elvégezni, hogy ésszerűen biztosítsa, hogy az érintett személynél ne legyen tiltott tárgy.

4.1.1.4.

Ha a fémérzékelő berendezés riaszt, meg kell állapítani a riasztás okát.

4.1.1.5.

A kézi fémérzékelő eszköz (HHMD) kizárólag kiegészítő átvizsgálási eszközként használható. Az eszköz motozás helyett nem alkalmazható.

4.1.1.6.

Az élő állatot, ha a légi jármű utasterébe bevihető, utasként vagy kézipoggyászként át kell vizsgálni.

4.1.1.7.

A felelős hatóság utaskategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.1.8.

Az utasok átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.2.   A kézipoggyász átvizsgálása

4.1.2.1.

Az átvizsgálás előtt a hordozható számítógépeket és más nagyobb méretű elektronikus készülékeket a kézipoggyászból ki kell venni, és külön át kell vizsgálni.

4.1.2.2.

Az átvizsgálás előtt a folyadékokat, aeroszolokat és géleket a kézipoggyászból ki kell venni és külön át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a kézipoggyász átvizsgálására szolgáló berendezés alkalmas a kézipoggyászban lévő, folyadékot, aeroszolt és gélt tartalmazó több lezárt edény egyidejű átvizsgálására.

Ha a folyadékot, aeroszolt és gélt kivették a kézipoggyászból, az utasnak be kell mutatnia:

a)

minden, legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben lévő, egyetlen, legfeljebb egy liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóban elhelyezett folyadékot, aeroszolt és gélt oly módon, hogy a műanyag zacskó tartalmának kényelmesen el kell férnie a zacskóban, és a zacskót teljes mértékben le kell zárni; továbbá

b)

az egyéb folyadékot, aeroszolt és gélt, külön-külön.

4.1.2.3.

A kézipoggyászt a következőképpen kell átvizsgálni:

a)

kézzel történő átkutatás révén; vagy

b)

röntgensugaras berendezéssel; vagy

c)

robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) felhasználásával.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a kézipoggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a kézipoggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

4.1.2.4.

A kézzel történő átkutatásnak a kézipoggyász kézi úton történő ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a kézipoggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

4.1.2.5.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén az átvizsgálást végző személynek valamennyi képet meg kell tekintenie.

4.1.2.6.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén minden riasztásnak az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon meg kell állapítani az okát, és ezáltal ésszerűen biztosítani kell, hogy a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére tiltott tárgy ne kerülhessen.

4.1.2.7.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz használata esetén a kézipoggyászból ki kell venni minden olyan tárgyat, amely sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a kézipoggyász tartalmának ellenőrzésében. A kézipoggyászt ismételten át kell vizsgálni, a tárgyat pedig külön kézipoggyászként kell átvizsgálni.

4.1.2.8.

Ha a kézipoggyászban nagyobb méretű elektromos készüléket találnak, akkor mind a kézipoggyászt az adott készülék nélkül, mind az elektromos készüléket külön újra át kell vizsgálni.

4.1.2.9.

Robbanóanyag-felderítő kutya és robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) az átvizsgálás során kizárólag kiegészítésképpen alkalmazható.

4.1.2.10.

A felelős hatóság kézipoggyász-kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

4.1.2.11.

A felelős hatóság lehetővé teheti a diplomáciai futárcsomagok átvizsgálás alóli mentesítését vagy külön átvizsgálási eljárás alá vetését, amennyiben a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény előírásai teljesülnek.

4.1.2.12.

A kézipoggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálása

4.1.3.1.

A folyadékokat, aeroszolokat és géleket a következőképpen kell átvizsgálni:

a)

röntgensugaras berendezéssel;

b)

robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) felhasználásával;

c)

robbanóanyagnyom-felderítő eszköz (ETD) felhasználásával;

d)

vegyi reagenscsíkok felhasználásával; vagy

e)

palackozott folyadék vizsgálatára szolgáló berendezés igénybevételével.

4.1.3.2.

Az átvizsgálás kiegészítéseképpen bőr- vagy ízpróba alkalmazható.

4.1.3.3.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.1.3.4.

Az utasnál lévő folyadék, aeroszol vagy gél abban az esetben mentesíthető az átvizsgálás alól, ha a folyadékot, aeroszolt vagy gélt:

a)

legfeljebb 100 milliliter űrtartalmú különálló tartályokban vagy azzal egyenértékű kiszerelésben lévő, egyetlen, legfeljebb egy liter űrtartalmú újrazárható, átlátszó műanyag zacskóban mutatják be oly módon, hogy a műanyag zacskó tartalma kényelmesen elfér a zacskóban, és a zacskó teljes mértékben le van zárva; vagy

b)

az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére kívánják felhasználni, ideértve a bébiételeket is. Felszólításra az utas köteles bizonyítani a szóban forgó folyadék valódiságát; vagy

c)

a légi oldalon, a beszállókártya-ellenőrzési ponton túl vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott repülőtér, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum; vagy

d)

a szigorított védelmi területen belül vásárolták olyan üzletben, amely a repülőtér-védelmi program keretében jóváhagyott védelmi eljárások hatálya alá tartozik; vagy

e)

másik, a Közösség területén fekvő repülőtéren vásárolták, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott repülőtér légi oldala, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum; vagy

f)

közösségi légi fuvarozó légi járművének fedélzetén vásárolták, feltéve, hogy a folyadék csak egyszer lezárható zacskóba van csomagolva, és kétséget kizáróan fel van rajta tüntetve a vásárlás helyeként az adott légi jármű fedélzete, a vásárlás időpontjaként az aznapi dátum.

4.2.   AZ UTASOK ÉS A KÉZIPOGGYÁSZ FIZIKAI VÉDELME

Az utasok és a kézipoggyász fizikai védelmére irányadó követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

4.3.   POTENCIÁLISAN RENDZAVARÓ UTAS

4.3.1.

A felelős hatóság a légi fuvarozót köteles előzetesen írásban értesíteni, ha a légi fuvarozó légi járművének fedélzetén potenciálisan rendzavaró utast terveznek szállítani.

4.3.2.

Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a)

a kérdéses személy személyazonosságát és nemét; továbbá

b)

a szállítás okát; továbbá

c)

a kísérők – ha vannak – nevét és rendfokozatát; továbbá

d)

a hatáskörrel rendelkező hatóság által elvégzett kockázatértékelést, beleértve a kísérők biztosításának vagy nem biztosításának okait is; továbbá

e)

az előzetesen meghatározott ültetési rendet, ha szükséges; továbbá

f)

a rendelkezésre álló úti okmányok típusát.

A légi fuvarozó ezeket az információkat köteles az utasok fedélzetre szállását megelőzően a légi jármű parancsnoka rendelkezésére bocsátani.

4.3.3.

A felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvényes őrizet alatt álló személyeket minden esetben kísérettel szállítsák.

4.4.   TILTOTT TÁRGYAK

4.4.1.

Az utas a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakat nem viheti a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére.

4.4.2.

A 4.1.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

a)

a felelős hatóság hozzájárulását adta a tárgy fedélzetre viteléhez; és

b)

a légi fuvarozót az utasnak a légi járműre való felszállása előtt tájékoztatták az utasról és az utas által tartott tárgyról; és

c)

az alkalmazandó biztonsági előírások teljesülnek.

Az ilyen tárgyakat a légi jármű fedélzetén védett körülmények között kell tartani.

4.4.3.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy az utasok legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatást kapjanak a 4-C. függelékben felsorolt tárgyakról.

4-A. FÜGGELÉK

A KÉZZEL TÖRTÉNŐ ÁTKUTATÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A kézzel történő átkutatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

4-B. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

Az utasok és a kézipoggyászok tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

4-C. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

Az alkalmazandó biztonsági előírások sérelme nélkül az utasok nem vihetik a szigorított védelmi területre és a légi jármű fedélzetére a következő tárgyakat:

a)   lőfegyverek és lövedék kilövésére használt egyéb eszközök– a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító eszközök, így különösen:

minden típusú lőfegyver, például a pisztoly, a revolver, a puska, a sörétes puska,

a valódi fegyverrel összetéveszthető játék fegyver, lőfegyver-utánzat és -imitáció,

a lőfegyverek részei, kivéve a teleszkópos irányzékokat,

sűrített levegővel vagy szén-dioxiddal működő fegyverek, például a pisztoly, a sörétes fegyver, a légpuska és a gázfegyver (BB pisztoly),

a jelzőpisztoly és a rajtpisztoly,

az íj, a számszeríj és a nyíl,

a szigonypuska,

a parittya és a hajítógép;

b)   elkábító eszközök– a kifejezetten elkábításra vagy bénításra szolgáló eszközök, így különösen:

a sokkolásra szolgáló eszközök, például a bénító vagy sokkoló lövedéket kilövő fegyver, az elektromos sokkolópisztoly és az elektromos sokkolóbot,

az állatok bénítására vagy leölésére szolgáló eszközök,

a másokat öntudatlanná vagy védekezésre képtelenné tevő vegyi anyagok, gázok és spray-k, például az önvédelmi spray, a paprikaspray, a kapszaicinspray, a könnygáz, a savas spray-k és az állatriasztó szerek;

c)   hegyes végű vagy éles szélű tárgyak– a súlyos sérülés okozására felhasználható hegyes végű és éles szélű tárgyak, így különösen:

a darabolásra szolgáló eszközök, például a fejsze, a balta és a bárd,

a jégcsákány és a jégvágó,

a borotvapenge,

a sniccer,

a 6 cm-nél hosszabb pengéjű kés,

a forgástengelyétől mérve 6 cm-nél hosszabb pengéjű olló,

a hegyes végű és az éles szélű harcművészeti eszközök,

a kard és a szablya;

d)   kéziszerszámok– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható szerszámok, így különösen:

a feszítővas,

a fúrógép és a fúrófej, beleértve a kábel nélküli, hordozható tápegységű fúrógépet is,

a fegyverként használható, 6 cm-nél hosszabb pengéjű vagy tollú szerszámok, például a csavarhúzó és a véső,

a fűrész, beleértve a kábel nélküli, hordozható tápegységű fűrészt is,

a forrasztólámpa,

a csapszeg- és a szegbelövő;

e)   tompa eszközök– az ütés útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, így különösen:

a baseball- és a softballütő,

a merev és a rugalmas ütők, például a furkósbot, az ólmosbot és a gumibot,

a harcművészeti eszközök;

f)   robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító anyagok és eszközök, így különösen:

a lőszer,

a gyutacs,

a detonátor és a gyújtókészülék,

a robbanóeszközök utánzata és imitációja,

az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok.

5.   FELADOTT POGGYÁSZ

5.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

5.0.2.

Azokat a harmadik országokat, amelyekben a feladott poggyász tekintetében a közös alapkövetelményekkel egyenértékűként elismert védelmi követelményeket alkalmaznak, az 5-A. függelék sorolja fel.

5.0.3.

Harmadik országból érkező feladott poggyásznak kell tekinteni azt a feladott poggyászt is, amely valamely tagállamból érkezik azt követően, hogy a légi jármű az adott tagállamba az 5-A. függelék jegyzékén nem szereplő harmadik országból tranzitként érkezett, kivéve akkor, ha megerősítést nyert, hogy az érintett feladott poggyászt az említett tagállamban átvizsgálták.

5.0.4.

E fejezet alkalmazásában „biztosított poggyász”: az az átvizsgált induló feladott poggyász, amely fizikailag oly módon védve van, hogy abba utólag semmiféle tárgyat nem lehet betenni.

5.1.   A FELADOTT POGGYÁSZ ÁTVIZSGÁLÁSA

5.1.1.

A feladott poggyász átvizsgálására a következő módszereket kell – egyedileg vagy egymással kombinálva – alkalmazni:

a)

kézzel történő átkutatás; vagy

b)

röntgensugaras berendezés; vagy

c)

robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS); vagy

d)

robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD).

Ha az átvizsgálást végző személy nem tudja megállapítani, hogy a feladott poggyász tartalmaz-e tiltott tárgyat, akkor a feladott poggyászt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

5.1.2.

A kézzel történő átkutatásnak a feladott poggyász kézi úton végrehajtott alapos ellenőrzéséből kell állnia, beleértve a tartalom ellenőrzését is, és ésszerűen biztosítania kell, hogy a feladott poggyász tiltott tárgyat ne tartalmazhasson.

5.1.3.

Röntgensugaras berendezés vagy robbanóanyag-felderítő eszköz (EDS) használata esetén ha egy tárgy a sűrűsége folytán gátolja az átvizsgáló személyt a poggyász tartalmának ellenőrzésében, akkor a poggyászt más módszeren alapuló átvizsgálásnak kell alávetni.

5.1.4.

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközzel (ETD) végzett átvizsgálásnak a poggyász külsejéből és belsejéből, valamint tartalmából vett minták elemzéséből kell állnia. A poggyász tartalma kézzel történő átkutatás útján is ellenőrizhető.

5.1.5.

A felelős hatóság a feladott poggyász esetében kategóriákat állíthat fel, amelyeket – objektív okokból – különleges átvizsgálási eljárásnak kell alávetni, vagy amelyek esetében el lehet tekinteni az átvizsgálástól. A létrehozott kategóriákról értesíteni kell a Bizottságot.

5.1.6.

A feladott poggyász átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.2.   A FELADOTT POGGYÁSZ FIZIKAI VÉDELME

5.2.1.

Az utasok számára nem engedélyezhető, hogy az átvizsgált feladott poggyászhoz hozzáférjenek, kivéve akkor, ha saját poggyászukról van szó, és felügyelet útján biztosítva van, hogy:

a)

a feladott poggyászban ne helyezhessenek el olyan tárgyat, amely szerepel az 5-B. függelék jegyzékén; és

b)

a feladott poggyászból ne vehessenek ki és a szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére ne vihessenek be olyan tárgyat, amely szerepel a 4-C. függelék jegyzékén.

5.2.2.

Azt a feladott poggyászt, amely a jogosulatlan beavatkozással szemben nem részesült fizikai védelemben, ismételten át kell vizsgálni.

5.2.3.

A feladott poggyász védelmére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

5.3.   POGGYÁSZ-ÖSSZEEGYEZTETÉS

5.3.1.   A feladott poggyász azonosítása

5.3.1.1.

A légi fuvarozó köteles biztosítani, hogy a beszállási folyamat során az utasok által felmutatott beszállókártya vagy azzal egyenértékű dokumentum a poggyászfelvétel során feladott csomaghoz tartozzék.

5.3.1.2.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni egy olyan eljárás működtetéséről, amelynek révén azonosítható a beszállást elmulasztó és az indulás előtt a légi járművet elhagyó utasok feladott poggyászának azonosítása.

5.3.1.3.

Ha az utas nem tartózkodik a légi jármű fedélzetén, a beszállókártyájának vagy az azzal egyenértékű dokumentumának megfelelő feladott poggyászt kísérő nélküli poggyásznak kell tekinteni.

5.3.1.4.

A légi fuvarozó köteles gondoskodni arról, hogy a kísérő nélküli feladott poggyász valamennyi darabjáról egyértelműen megállapítható legyen, hogy a légi szállításra jóvá van hagyva.

5.3.2.   Az utason kívül álló körülmények

5.3.2.1.

Hacsak nem alkalmazzák az 5.3.3. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, a poggyász kísérő nélküli voltának okát a légi járműbe való berakodását megelőzően jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5.3.2.2.

Az utason kívül álló körülményekre irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.3.3.   A kísérő nélküli feladott poggyász megfelelő védelmi ellenőrzése

5.3.3.1.

Az 5.3.2. pont hatályán kívül eső kísérő nélküli feladott poggyászt az 5.1.1. pontban megállapított módszerek valamelyikével át kell vizsgálni, és – szükség szerint – külön bizottsági határozatban megállapított további követelményeket kell alkalmazni.

5.3.3.2.

Az 5.3.2. pontban körülírt okokon túli tényezők miatt kísérő nélkülivé váló feladott poggyászt a légi járműből való kirakodása után és a légi járműbe való ismételt berakodása előtt újból át kell vizsgálni.

5.3.3.3.

A kísérő nélküli feladott poggyászra irányadó további részletes követelményeket külön bizottsági határozat rendelkezései tartalmazzák.

5.4.   TILTOTT TÁRGYAK

5.4.1.

Tilos az utasnak az 5-B. függelékben felsorolt tárgyakat a feladott poggyászában tartania.

5.4.2.

Az 5.4.1. pont alól a következő feltétellel adható mentesség:

a)

a felelős hatóság nemzeti előírásai lehetővé teszik a tárgy tartását; és

b)

az alkalmazandó biztonsági előírások teljesülnek.

5.4.3.

Az utasokat legkésőbb az utasfelvétel befejezése előtt tájékoztatni kell az 5-B. függelékben felsorolt tiltott tárgyakról.

5-A. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

A feladott poggyász tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

5-B. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

Az utasnak tilos a következő tárgyakat a feladott poggyászában tartania:

robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök– a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, így különösen:

a lőszer,

a gyutacs,

a detonátor és a gyújtókészülék,

az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok.

6.   ÁRU ÉS POSTAI KÜLDEMÉNY

6.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.0.1.

Az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy az e fejezetben meghatározott jogalany köteles biztosítani.

6.0.2.

Az áruk szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

a nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközök.

6.0.3.

A postai küldemények szállítmányaiban tiltott tárgynak minősülnek:

a robbanó- és a gyújtóeszközök, összeszerelve vagy összeszereletlen állapotban, valamint alkotórészeik.

6.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.1.1.

A légi járműbe való berakodását megelőzően valamennyi árut és postai küldeményt meghatalmazott ügynöknek kell átvizsgálnia, kivéve akkor, ha:

a)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy meghatalmazott ügynök már elvégezte, és a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben; vagy

b)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy ismert szállító már elvégezte, és a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben; vagy

c)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket egy listás szállító már elvégezte, a szállítmány azt követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben, és a szállítmány szállítása nem utasszállító légi járművön történik; vagy

d)

a szállítmány mentességet élvez az átvizsgálás alól, és a szállítmány az azonosítható légi áruvá vagy azonosítható légipostai küldeménnyé válásától berakodásáig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben.

6.1.2.

Ha okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés alá vetett szállítmányt a védelmi ellenőrzés időpontja óta jogosulatlan beavatkozás érte vagy a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag nem volt védve, akkor a szállítmányt a légi járműre való berakodását megelőzően meghatalmazott ügynöknek át kell vizsgálnia.

6.1.3.

A védelmi ellenőrzésen már átesett azonosítható légi áruhoz vagy azonosítható légipostai küldeményhez kíséret nélkül csak olyan személy férhet hozzá, akinek a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzése vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzése sikeres volt.

6.2.   ÁTVIZSGÁLÁS

6.2.1.   Átvizsgálás

6.2.1.1.

Az áru vagy postai küldemény átvizsgálásakor:

a)

olyan eszközt vagy módszert kell alkalmazni, amely a szállítmány természetének figyelembevételével a legnagyobb valószínűséggel biztosítja a tiltott tárgyak észlelését; és

b)

az alkalmazott eszköznek vagy módszernek ésszerűen biztosítania kell, hogy a szállítmányban ne maradjon elrejtve tiltott tárgy.

6.2.1.2.

Ha az átvizsgálást végző személy nem tud megfelelőképpen meggyőződni arról, hogy a szállítmány nem tartalmaz tiltott tárgyat, a szállítmányt vagy vissza kell utasítani, vagy az átvizsgálást végző személyt kielégítő módon újból át kell vizsgálni.

6.2.1.3.

Az áru és a postai küldemények átvizsgálására irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.2.2.   Mentesség az átvizsgálás alól

Az átvizsgálás alóli mentességeket külön bizottsági határozat rendelkezései állapítják meg.

6.3.   MEGHATALMAZOTT ÜGYNÖKÖK

6.3.1.   A meghatalmazott ügynök jóváhagyása

6.3.1.1.

A meghatalmazott ügynököt a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott ügynök jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott ügynökként jóvá kell hagyni a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket alkalmazó valamennyi jogalanyt. Ilyen jogalany különösen az integrált raktározási és szállítási szolgáltatásokat nyújtó harmadik személy logisztikai szolgáltató, a légi fuvarozó és a földi kiszolgáló.

A meghatalmazott ügynök alvállalkozásba adhatja:

a)

másik meghatalmazott ügynöknek a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét;

b)

másik jogalanynak a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét, amennyiben a védelmi ellenőrzést a meghatalmazott ügynök saját létesítményén vagy valamely repülőtéren a meghatalmazott ügynök vagy repülőtér védelmi programja alapján végzik;

c)

másik jogalanynak a 6.3.2. pont szerinti védelmi ellenőrzések bármelyikét, amennyiben a védelmi ellenőrzést nem a meghatalmazott ügynök saját létesítményén és nem repülőtéren végzik, és a szóban forgó jogalanyt a felelős hatóság az adott szolgáltatás nyújtása vonatkozásában tanúsította vagy jóváhagyta és nyilvántartásba vette; és

d)

a szállítmányok fizikai védelmét és a 6.6. pont követelményeinek megfelelő fuvarozóhoz történő szállítását.

6.3.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a kérelemben foglalt létesítmények találhatók.

A kérelmező benyújtja az érintett felelős hatóságnak a védelmi programját. A programban meghatározza azokat a módszereket és eljárásokat, amelyeket az ügynök a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követni fog. A programban meghatározza továbbá, hogy az ügynök hogyan fogja ellenőrizni a módszereknek és eljárásoknak való megfelelést. A légi fuvarozónak a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követendő módszereket és eljárásokat leíró védelmi programját úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a meghatalmazott ügynök védelmi programjára vonatkozó követelményt.

A kérelmező benyújtja továbbá a 6-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Meghatalmazott ügynök” című nyilatkozatot is. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot a megfelelő felelős hatóság megőrzi.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr figyelembe veszi, hogy a kérelmező rendelkezik-e az 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendeletet (1) módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet (2) 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor gondoskodik arról, hogy az ügynök szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisába”. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság elégedetlen az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor ennek indokát haladéktalanul közli a meghatalmazott ügynökként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

Ha a légi fuvarozó védelmi programja leírja a légi fuvarozó által a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követendő módszereket és eljárásokat, akkor úgy tekinthető, hogy a légi fuvarozó a programban megjelölt valamennyi létesítmény tekintetében teljesíti az a) és a b) pont követelményeit. A légi fuvarozó védelmi programjában megjelölt létesítményeken legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően két éven belül helyszíni szemlét kell végezni.

Ha a meghatalmazott ügynököt vagy a 2320/2002/EK bizottsági rendelettel, vagy a 820/2008/EK bizottsági rendelettel és a C(2008) 4333 bizottsági határozattal összhangban jóváhagyták, akkor az adott jogalany a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alkalmazásában is meghatalmazott ügynöknek minősül valamennyi olyan létesítmény tekintetében, ahol sor került helyszíni szemlére.

d)

A meghatalmazott ügynök nem tekinthető jóváhagyottak mindaddig, amíg adatai nem szerepelnek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.3.1.3.

A meghatalmazott ügynök minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a 11.1. pont szerinti védelmi háttérellenőrzést.

6.3.1.4.

A meghatalmazott ügynököt rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott ügynök továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott ügynök telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.3.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott ügynök nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügynök jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.3.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott ügynököt valamennyi tagállamban el kell ismerni.

6.3.1.7.

A felelős hatóság meghatalmazott ügynökként való jóváhagyása esetében a 6.3.1. pont követelményeit – a 6.3.1.2. d) pont kivételével – nem kell alkalmazni.

6.3.2.   A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

6.3.2.1.

A meghatalmazott ügynök valamennyi szállítmány fogadásakor megállapítja, hogy az a jogalany, amelytől a szállítmányt kapja, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, listás szállító vagy egyik sem.

6.3.2.2.

A szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek vagy a légi fuvarozónak átadó személy bemutatja személyazonosító igazolványát, útlevelét, gépjármű-vezetői engedélyét vagy a nemzeti hatóság által kibocsátott vagy elismert más fényképes okmányát. A bemutatott okmány alapján meg kell állapítani a szállítmányt átadó személy személyazonosságát.

6.3.2.3.

Olyan szállítmány átvételekor, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök gondoskodik a szállítmánynak a 6.2. pont szerinti átvizsgálásáról.

6.3.2.4.

Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.3. pontjában és a külön bizottsági határozat 6.3. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy:

a)

a szállítmányhoz csak ellenőrzött módon lehessen hozzáférni; és

b)

a másik meghatalmazott ügynöknek vagy légi fuvarozónak való átadásig a szállítmány a jogosulatlan beavatkozással szemben védve legyen.

6.3.2.5.

Az e rendelet 6.3.2.1–6.3.2.4. pontjában előírt védelmi ellenőrzések végrehajtása után a meghatalmazott ügynök biztosítja, hogy a légi fuvarozónak vagy másik meghatalmazott ügynöknek átadott szállítmányt megfelelő okmány kísérje; ez az okmány lehet a légi fuvarlevél vagy külön nyilatkozat, és elektronikus formátumban vagy írásban egyaránt kiállítható.

6.3.2.6.

Ennek az okmánynak a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően bármely időpontban hozzáférhetőnek kell lennie vizsgálat céljából a felelős hatóság számára, és meg kell jelölnie:

a)

a védelmi státust megállapító meghatalmazott ügynök létesítményspecifikus nevét és címét és/vagy a felelős hatóságtól kapott egyedi alfanumerikus azonosítóját;

b)

a szállítmány egyedi azonosítóját, például a légi fuvarlevél (egyedi vagy összevont légi fuvarlevél) számát;

c)

a szállítmány tartalmát;

d)

a szállítmány védelmi státusát a következő jelöléssel:

„SPX”: szállítása utasszállító, teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön biztonságos,

„SCO”: szállítása kizárólag teherszállító és postai küldeményeket szállító légi járművön biztonságos;

e)

a védelmi státus megállapításának alapját:

„KC”: ismert szállítótól származik, vagy

„AC”: listás szállítótól származik, vagy

az átvizsgálás alkalmazott eszköze vagy módszere, vagy

a szállítmány átvizsgálás alóli mentességének alapja;

f)

a védelmi státust megállapító személy nevét vagy azzal egyenértékű azonosító jelét, valamint a megállapítás napját és időpontját;

g)

azon esetleges megbízott ügynök létesítményspecifikus nevét és címét vagy a felelős hatóságtól kapott egyedi azonosítóját, amely a más meghatalmazott ügynök által a szállítmányra vonatkozóan megállapított védelmi státust elfogadta.

6.3.2.7.

Gyűjtőszállítmány esetében a 6.3.2.6. c), e), f) és g) pont szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a meghatalmazott ügynök a szállítmánynak a légi járműre való berakodását megelőzően és azt követően a repülés ideje, de legalább 24 óra időtartam alatt igazolható ellenőrzési nyomvonal alapján meg tudja állapítani a tartalom jellegét, a védelmi státus megállapításának indokát és/vagy a védelmi státust megállapító személy nevét, illetve a megállapítás napját és időpontját.

6.3.2.8.

Olyan szállítmány fogadásakor, amelyen korábban nem végezték el valamennyi előírt védelmi ellenőrzést, a meghatalmazott ügynök úgy is dönthet, hogy nem hajtja végre a 6.3.2. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket, hanem azok alkalmazásának biztosítása érdekében a szállítmányt másik meghatalmazott ügynöknek adja át.

A meghatalmazott ügynök által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

6.4.   ISMERT SZÁLLÍTÓK

6.4.1.   Az ismert szállító jóváhagyása

6.4.1.1.

Az ismert szállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

Az ismert szállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

6.4.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a létesítmény található.

A kérelmezőnek rendelkezésére kell bocsátani a 6-B. függelékben található „Útmutató ismert szállítók számára” című dokumentumot.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr helyszíni szemlét hajt végre a megjelölt létesítményekben annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Annak megállapítása során, hogy a kérelmező megfelel-e az említett követelményeknek, a felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr a 6-C. függelékben található „Ellenőrzőlista ismert szállítók jóváhagyásához” című dokumentumot követi. Az ellenőrzőlista kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tartalmaz, amelyet a kérelmező törvényes képviselőjének vagy a védelemért felelős személynek alá kell írnia.

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr figyelembe veszi, hogy a kérelmező rendelkezik-e a 2454/93/EGK rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

A jóváhagyási ellenőrzőlistán szereplő információkat az ellenőrzőlista kitöltését követően minősített információként kell kezelni.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság, vagy a független ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben a független ellenőr a nyilatkozatot kérésre a felelős hatóság rendelkezésére bocsátja.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor gondoskodik arról, hogy a szállító szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisába”. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság elégedetlen az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor ennek indokát haladéktalanul közli az ismert szállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

d)

Ha az ismert szállítót a 6.4.2. pont szerinti követelmények teljesülésének biztosítása érdekében 2010. április 29. előtt hagyták jóvá, akkor az adott jogalany e rendelet hatálybalépésétől fogva legfeljebb három évig a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alkalmazásában ismert szállítónak tekinthető.

e)

Az ismert szállító nem tekinthető jóváhagyottak mindaddig, amíg adatai nem szerepelnek „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.4.1.3.

Az ismert szállító minden létesítmény esetében kijelöl legalább egy személyt, aki a benyújtott védelmi program végrehajtásáért felelős. Ennek a személynek sikeresen teljesítenie kell a védelmi háttérellenőrzést.

6.4.1.4.

Az ismert szállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy az ismert szállító továbbra is megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 6-C. függelék ellenőrzőlistáján meghatározott valamennyi területre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban az ismert szállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

6.4.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint az ismert szállító nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a kérdéses létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni az ismert szállító jogállását.

Közvetlenül a megvonást követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a szállító jogállásának változása megjelenjék „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók EK-adatbázisában”.

6.4.1.6.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 6.4. pont alapján jóváhagyott ismert szállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

A 6.4.1.2. d) pontnak megfelelően jóváhagyott ismert szállítónak meg kell továbbá felelnie a külön bizottsági határozat 6.4. pontjában megállapított kiegészítő követelményeknek is.

6.4.2.   Az ismert szállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

6.4.2.1.

Az ismert szállító köteles biztosítani, hogy:

a)

a létesítményben vagy a helyiségekben a biztonság szintje elegendő legyen az azonosítható légi áru és az azonosítható légipostai küldemények jogosulatlan beavatkozással szembeni védelméhez; továbbá

b)

az előzőleg a szükséges védelmi ellenőrzésen már átesett azonosítható légi áruhoz és azonosítható légipostai küldeményekhez csak olyan személyek férhessenek hozzá, akiket a 11. fejezet előírásainak megfelelően vettek fel és képeztek ki; továbbá

c)

az adott esetnek megfelelően a gyártás és az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a szétosztás és/vagy a szállítás során az azonosítható légi áru és az azonosítható légipostai küldemények védve legyenek a jogosulatlan beavatkozástól vagy megbontástól.

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a fenti védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, az ismert szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.4.2.2.

Az ismert szállító köteles tudomásul venni, hogy a megfelelő védelmi ellenőrzésen át nem esett szállítmányokat a 6.2.1. pont szerint át kell vizsgálni.

6.5.   LISTÁS SZÁLLÍTÓK

6.5.1.

A listás szállítót a meghatalmazott ügynök jelöli ki.

6.5.2.

A listás szállítóként való kijelölés feltétele a következő eljárás alkalmazása:

a)

A meghatalmazott ügynök a kérdéses jogalanynak átadja a 6-D. függelékben található „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” és „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumokat. Az útmutatót és a nyilatkozatot a meghatalmazott ügynöknek azon tagállam felelős hatósága adja át, amelyben a meghatalmazott ügynök létesítménye található.

b)

A kérdéses jogalany, amennyiben nem rendelkezik a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal, köteles a 6-D. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumot aláírva átadni a meghatalmazott ügynöknek.

A kérdéses jogalany köteles továbbá kijelölni legalább egy, a létesítményei vonatkozásában a védelmi kérdésekért felelős személyt, és e személy nevéről és elérhetőségéről köteles tájékoztatni a meghatalmazott ügynököt.

Ha van, az aláírt nyilatkozatot a meghatalmazott ügynök köteles megőrizni és – kérésre – a felelős hatóság rendelkezésére bocsátani.

Ha az AEO-tanúsítványa alapján a listás szállító mentesült a kötelezettségvállalási nyilatkozat kitöltésével kapcsolatos követelmény alól, akkor haladéktalanul köteles tájékoztatni a meghatalmazott ügynököt arról, ha már nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal.

c)

A meghatalmazott ügynök a leendő listás szállító következő adatainak megállapításával ellenőrzést hajt végre:

a vállalkozás leíró adatai, beleértve hiteles üzleti címét is, továbbá

a kérdéses jogalany által folytatott tevékenység jellege, továbbá

az elérhetőségi adatok, beleértve a védelemért felelős személy vagy személyek elérhetőségét is, továbbá

a héa-azonosítószám vagy a cégjegyzékszám, továbbá

a 6.5.2. b) pont szerinti mentesség esetén az AEO-tanúsítvány száma.

d)

Ha a meghatalmazott ügynök kielégítőnek találja a b) és a c) pont alapján szolgáltatott tájékoztatást, akkor a kérdéses jogalanyt listás szállítóként kijelölheti.

6.5.3.

A meghatalmazott ügynök a 6.5.2. c) pont szerinti információkról köteles adatbázist fenntartani. Az adatbázist vizsgálat céljából köteles hozzáférhetővé tenni a felelős hatóság számára.

6.5.4.

A listás szállítói jogállás megszűnik, ha a listás szállító számláján két éven belül nem tapasztalható légi áru vagy légipostai küldemények szállításával kapcsolatos tevékenység.

6.5.5.

Ha a felelős hatóság vagy a meghatalmazott ügynök megítélése szerint a listás szállító nem felel meg a 6-D. függelékben foglalt útmutató követelményeinek, akkor a meghatalmazott ügynök a listás szállító jogállását köteles haladéktalanul megvonni.

6.5.6.

Ha egy szállítmányon valamilyen okból nem hajtotta végre a „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglalt védelmi ellenőrzéseket vagy a szállítmány nem tőle magától ered, a listás szállító ezt a körülményt a 6.3.2.3. pont alkalmazása érdekében köteles egyértelműen a meghatalmazott ügynök tudomására hozni.

6.6.   AZ ÁRU ÉS A POSTAI KÜLDEMÉNYEK FIZIKAI VÉDELME

6.6.1.   Az áru és a postai küldemények fizikai védelme szállítás közben

6.6.1.1.

Annak biztosítása érdekében, hogy az előírt védelmi ellenőrzéseken átesett szállítmány a szállítás során a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védve legyen:

a)

a szállítmányt a meghatalmazott ügynöknek, az ismert szállítónak vagy a listás szállítónak oly módon be kell csomagolnia vagy zárjellel el kell látnia, hogy esetleges megbontása látható legyen; továbbá

b)

a szállítmány szállítására igénybe vett jármű rakterét oly módon le kell lezárni vagy zárjellel, függönyponyvás járművek esetében TIR-sodronnyal oly módon el kell látni, hogy az esetleges megbontás látható legyen; sík platójú járművek esetében a rakteret megfigyelés alatt kell tartani; továbbá

c)

a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító vagy a listás szállító nevében szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot, kivéve akkor, ha a fuvarozó maga is jóvá van hagyva meghatalmazott ügynökként.

Az a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító, amelynek javára a fuvarozó a szállítást végzi, köteles megőrizni az aláírt nyilatkozatot. Az aláírt nyilatkozat egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve az érintett felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; vagy

d)

a fuvarozó köteles igazolni azon meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító előtt, amelynek javára a szállítást végzi, hogy rendelkezik a felelős hatóság tanúsítványával vagy jóváhagyásával.

Ennek az igazolásnak ki kell terjednie a 6-E. függelékben foglalt követelményekre; az igazolás egy-egy példányát a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító vagy a listás szállító köteles megőrizni. Az igazolás egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, illetve valamely másik felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.6.1.2.

A légi oldalon való szállítás során a 6.6.1.1. b), c) és d) pont nem alkalmazandó.

6.6.2.   Az áru és a postai küldemények fizikai védelme a repülőtéren

6.6.2.1.

A kritikus részen lévő árut és postai küldeményeket a jogosulatlan beavatkozással szemben fizikailag védettnek kell tekinteni.

6.6.2.2.

A kritikus részen kívül lévő árut és postai küldeményeket fizikailag védettnek kell tekinteni a jogosulatlan beavatkozással szemben, amennyiben:

a)

fizikai eszközökkel oly módon védve vannak, hogy a jogosulatlan beavatkozás során igénybe vehető tárgyak behelyezése meg van akadályozva; vagy

b)

nem hagyják őket őrizetlenül, és csak az áru és a postai küldemények fizikai védelmében és a légi járműbe való berakodásában részt vevő személyek férhetnek hozzájuk.

6-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT – MEGHATALMAZOTT ÜGYNÖK

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván meghatalmazott ügynökként tevékenykedni,

a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

a)

a védelmi programjában beálló csekély mértékű változásokról, így például a társaság nevében, a védelemért felelős személyben vagy a kapcsolattartási adatokban, „a meghatalmazott ügynökök és az ismert szállítók európai EK-adatbázisához” hozzáférést igénylő személyben beálló változásokról, haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül; valamint

b)

a jelentősebb tervezett változásokról, így például új átvizsgálási eljárások bevezetéséről, a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelést esetlegesen befolyásoló jelentősebb építési munkákról és a létesítmény helyének vagy címének megváltozásáról, legkésőbb 15 munkanappal megkezdésük/a tervezett változás előtt,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékű együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a légi áru/légipostai küldemények védelmét érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak valamely szállítmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét;

b)

a továbbiakban nem foglalkozik légi áruval/légipostai küldeményekkel; vagy

c)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-B. FÜGGELÉK

Az ismert szállítóknak szóló útmutatóra vonatkozó rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

6-C. FÜGGELÉK

Az ismert szállítók jóváhagyásához felhasználandó ellenőrzőlistával kapcsolatos rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

6-D. FÜGGELÉK

LÉGIKÖZLEKEDÉS-VÉDELMI ÚTMUTATÓ

LISTÁS SZÁLLÍTÓK SZÁMÁRA

Az útmutatót az Ön és a légi áru, légipostai küldemények szállítmányainak előkészítésében és ellenőrzésében részt vevő munkatársainak tájékoztatására állítottuk össze. Az útmutatót a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban bocsátjuk rendelkezésére.

Létesítmények

Annak biztosítása érdekében, hogy arra nem jogosult személyek a szállítmányokhoz ne férhessenek hozzá, a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányai előkészítésének, csomagolásának és/vagy tárolásának helyszínéül szolgáló területekre való belépést ellenőrizni kell.

Azokon a területeken, ahol a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányainak előkészítése, csomagolása és/vagy tárolása történik, a látogatókat mindenkor kísérettel kell ellátni, vagy meg kell akadályozni, hogy az ilyen területekre bejuthassanak.

Személyzet

A munkaerő-felvétel során ellenőrizni kell minden olyan leendő munkatárs feddhetetlenségét, aki munkája során a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányaihoz hozzá fog férni. Az ellenőrzésnek legalább a személyazonosság ellenőrzéséből (lehetőleg fényképes személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély vagy útlevél alapján) és az önéletrajz és/vagy a benyújtott referenciák ellenőrzéséből kell állnia.

A személyzet valamennyi olyan tagját, aki a légi áru, légipostai küldemények azonosítható szállítmányaihoz hozzáfér, meg kell ismertetni az ezen útmutató alapján rá háruló védelmi feladatokkal.

Kijelölt felelős személy

Ki kell jelölni legalább egy olyan személyt, aki felelős ezen útmutató alkalmazásáért és a kapcsolódó ellenőrzési feladatok ellátásáért (a továbbiakban: kijelölt felelős személy).

A szállítmány sértetlensége

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányai csak olyan tiltott tárgyat tartalmazhatnak, amelyet megfelelően bejelentettek és az alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezéseknek alávetettek.

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányai számára a jogosulatlan beavatkozással szemben védelmet kell biztosítani.

A légi áru, légipostai küldemények szállítmányait megfelelően kell becsomagolni, és lehetőség szerint oly módon kell lezárni, hogy a lezárás jelezze a jogosulatlan beavatkozásra tett kísérleteket.

Szállításukkor a légi áru, légipostai küldemények szállítmányait teljeskörűen le kell írni a mellékelt okmányokban, és pontos címzéssel kell ellátni.

Szállítás

Ha a légi áru, légipostai küldemények szállítmányainak szállításáért a listás szállító felelős, a szállítmány számára a jogosulatlan beavatkozással szemben védelmet kell biztosítani.

Ha a listás szállító alvállalkozót vesz igénybe:

a)

a szállítmányt a szállítás előtt köteles zárjellel ellátni; és

b)

a listás szállító nevében szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság szerinti egyenértékű példányt a listás szállító köteles megőrizni.

Szabálytalanságok

Az ehhez az útmutatóhoz kapcsolódó nyilvánvaló vagy vélelmezett szabálytalanságokat jelenteni kell a kijelölt felelős személynek. A kijelölt felelős személy köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket.

Más forrásból származó szállítmányok

A listás szállító a nem tőle származó szállítmányt a következő feltételekkel adhatja át a meghatalmazott ügynöknek:

a)

a szállítmány elkülönül attól a szállítmánytól, amely tőle származik; és

b)

a szállítmányon vagy a szállítmányt kísérő okmányon a származás egyértelműen meg van jelölve.

A légi járműbe való berakodást megelőzően valamennyi ilyen szállítmányt át kell vizsgálni.

Előzetes bejelentés nélküli szemle

A felelős hatóság légiközlekedés-védelmi ellenőrei előzetes bejelentés nélküli szemlét tarthatnak az útmutatóban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzésére. Az ellenőröknek minden esetben rendelkezniük kell hivatalos belépővel, amelyet a létesítményekben folytatott szemle során kérésre kötelesek felmutatni. A belépő az ellenőr nevét és fényképét tartalmazza.

Tiltott tárgyak

Hacsak nem teljesül maradéktalanul valamennyi biztonsági követelmény, az áruszállítmányok összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközöket nem tartalmazhatnak. A postai küldemények szállítmányai robbanó- és gyújtóeszközöket sem összeszerelve, sem összeszereletlen állapotban nem tartalmazhatnak.

Kötelezettségvállalási nyilatkozat

A „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Listás szállító” című dokumentumot nem szükséges aláírnia és a meghatalmazott ügynöknek átadnia, ha társasága rendelkezik a 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 1875/2006/EK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti AEO-tanúsítvánnyal.

Ugyanakkor azonban haladéktalanul tájékoztatnia kell a meghatalmazott ügynököt a társaság AEO-tanúsítványának megszűnéséről. Ebben az esetben a meghatalmazott ügynöknél tájékozódhat arról, hogy miként biztosítható Önnek a listás szállítói jogállás.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT – LISTÁS SZÁLLÍTÓ

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel „Légiközlekedés-védelmi útmutató listás szállítók számára” című dokumentumban foglaltaknak,

a(z) [a társaság neve] gondoskodik arról, hogy az útmutatót a légi áruhoz, légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyzet megkapja,

a(z) [a társaság neve] a meghatalmazott ügynöknek való átadásáig gondoskodik a légi áru, légipostai küldemények védelméről,

a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy az arra jogosultak a szállítmányt védelmi ellenőrzésnek vethetik alá, így különösen átvizsgálhatják, továbbá

a(z) [a társaság neve] tudomásul veszi, hogy annak a tagállamnak a felelős hatósága, amelyben található, előzetes bejelentés nélkül szemlét tarthat létesítményeiben annak meghatározására, hogy a(z) [a társaság neve] megfelel-e ezen útmutatónak.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-E. FÜGGELÉK

A FUVAROZÓ NYILATKOZATA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban.

kijelentem, hogy a védelmi ellenőrzés alá vetett légi árunak, illetve légipostai küldeményeknek a(z) [a meghatalmazott ügynök/ismert szállító/listás szállító neve nevében történő] összegyűjtése, szállítása, tárolása és átadása során a következő védelmi eljárásokat alkalmazzuk:

gondoskodunk arról, hogy a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányainak szállításában részt vevő valamennyi személy részesüljön előzetes védelmi tudatosságnövelő képzésben,

a munkaerő-felvétel keretében a légi áruk, illetve légipostai küldemények szállítmányaihoz hozzáférő valamennyi leendő munkatárs feddhetetlenségét ellenőrizni fogjuk. Az ellenőrzésnek legalább a személyazonosság ellenőrzéséből (lehetőleg fényképes személyi igazolvány, gépjármű-vezetői engedély vagy útlevél alapján) és az önéletrajz és/vagy a benyújtott referenciák ellenőrzéséből kell állnia,

a járművek rakterét zárjellel látjuk el vagy lezárjuk. A függönyponyvás járműveket TIR-sodronnyal biztosítjuk. A sík platójú tehergépjárművek rakterét légi áru szállításakor megfigyelés alatt tartjuk,

a rakteret közvetlenül a berakodást megelőzően átvizsgáljuk, és az átvizsgálás sértetlenségét a berakodás befejezéséig fenntartjuk,

mindegyik járművezető a nemzeti hatóságok által kibocsátott vagy elismert személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt vagy egyéb fényképes okmányt tart magánál,

a járművezetők az összegyűjtés és az átadás között nem tesznek előre nem tervezett megállót. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a járművezető visszatérésekor ellenőrzi a rakomány biztonságát és a zárak és/vagy zárjelek sértetlenségét. Amennyiben a járművezető jogosulatlan beavatkozás jelét észleli, értesíti elöljáróját, és a légi áru, illetve légipostai küldemény átadásakor erről a körülményről értesítjük az átvevőt,

a szállítást nem adjuk harmadik félnek alvállalkozásba, kivéve akkor, ha ez a harmadik fél szintén rendelkezik fuvarozói megállapodással a(z) [a korábban megjelölt meghatalmazott ügynök/ismert szállító/listás szállító neve vagy a fuvarozót jóváhagyó vagy tanúsító felelős hatóság neve]-val/-vel, továbbá

semmilyen más szolgáltatást (például tárolás) nem adunk másnak alvállalkozásba, kivéve a meghatalmazott ügynöknek vagy a felelős hatóság által az adott szolgáltatás nyújtása vonatkozásában tanúsított vagy jóváhagyott és nyilvántartásba vett másik jogalanynak való alvállalkozásba adást.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

6-F. FÜGGELÉK

ÁRU ÉS POSTAI KÜLDEMÉNYEK

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK

Az áru és a postai küldemények tekintetében a következő harmadik országok elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

7.   LÉGIFUVAROZÓI POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÉS LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha a 4., 5., illetve 6. fejezetben előírt védelmi ellenőrzések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a jogalany vagy másik légi fuvarozó nem biztosítja, az említett fejezetekben megállapított intézkedések végrehajtását a saját légifuvarozói postai küldeményei és légifuvarozói anyagai tekintetében a légi fuvarozó köteles biztosítani.

7.1.   A LÉGI JÁRMŰBE VALÓ BERAKODÁSRA SZÁNT LÉGIFUVAROZÓI POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÉS LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.1.1.

A légi jármű csomagterébe való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat az 5. fejezetnek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni, vagy a 6. fejezetnek megfelelően védelmi ellenőrzések alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.2.

A légi jármű csomagtértől eltérő részeire való berakodásukat megelőzően a légifuvarozói postai küldeményeket és a légifuvarozói anyagokat a 4. fejezetben a kézipoggyászra vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek megfelelően átvizsgálás alá kell vetni és fizikai védelem alá kell helyezni.

7.1.3.

A légi járműbe való berakodásra szánt légifuvarozói postai küldeményekre és légifuvarozói anyagokra irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

7.2.   UTASKEZELÉS ÉS POGGYÁSZFELDOLGOZÁS CÉLJÁRA SZÁNT LÉGIFUVAROZÓI ANYAGOK

7.2.1.

Az utaskezelés és a poggyászfeldolgozás céljára szánt olyan légifuvarozói anyagokat, amelyek alkalmasak a légi közlekedés veszélyeztetésére, a jogosulatlan hozzáférés megelőzése érdekében fizikai védelem vagy felügyelet alatt kell tartani.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) és az utasok által használható internetes lehetőségek igénybevételét a légifuvarozói anyagokhoz való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

7.2.2.

A szigorított védelmi területre vagy a légi jármű fedélzetére való jogosulatlan belépésre vagy csomagoknak oda való bejuttatására felhasználható, már nem használt légifuvarozói anyagokat meg kell semmisíteni vagy érvényteleníteni kell.

7.2.3.

Az indulás-ellenőrző rendszert (DCS) és az utasfelvételi rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy kizárható legyen a jogosulatlan hozzáférés lehetősége.

Az önkiszolgáló jegykezelés (self check-in) igénybevételét e rendszerekhez való jogos hozzáférésnek kell tekinteni.

8.   FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY

8.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

8.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a hatóság, a repülőtér üzemeltetője, a légi fuvarozó vagy a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program alapján felelős jogalany köteles biztosítani.

8.0.2.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány”: az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt minden dolog, a következők kivételével:

a)

a kézipoggyász;

b)

a légi járművön nem utasként tartózkodó személyeknél lévő tárgyak;

c)

a légifuvarozói postai küldemények és a légifuvarozói anyagok.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt közvetlenül a légi járműhöz szállítson.

E fejezet alkalmazásában „fedélzeti ellátmány ismert beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fedélzeti ellátmányt légi járműhöz légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító közvetítésével szállítson, közvetlenül azonban ne.

8.0.3.

Az ellátmány akkortól minősül fedélzeti ellátmánynak, amikortól az utasok vagy a személyzet által a repülés időtartama alatt történő használat, elfogyasztás vagy megvásárlás céljából légi jármű fedélzetére szánt ellátmányként azonosítható.

8.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK

8.1.1.   Védelmi ellenőrzések – Általános rendelkezések

8.1.1.1.

A fedélzeti ellátmányt a szigorított védelmi területre való bevitele előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha:

a)

az előírt védelmi ellenőrzéseket az ellátmányt saját légi járműjéhez szállító légi fuvarozó már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a légi járműhöz való szállításáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést; vagy

b)

az előírt védelmi ellenőrzéseket egy meghatalmazott beszállító már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a szigorított védelmi területre való érkezéséig vagy – ha alkalmazandó – a légi fuvarozónak vagy más meghatalmazott beszállítónak való átadásáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést; vagy

c)

az előírt védelmi ellenőrzéseket egy ismert beszállító már lefolytatta, és azt követően az ellátmány a légi fuvarozónak vagy más meghatalmazott beszállítónak való átadásáig olyan fizikai védelem alatt állt, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést.

8.1.1.2.

Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan fedélzeti ellátmányt, amely a meghatalmazott beszállítótól vagy ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

8.1.1.3.

A fedélzeti ellátmány védelmi ellenőrzésére vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.2.   Átvizsgálás

8.1.2.1.

A fedélzeti ellátmány átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie az ellátmány jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy az ellátmányban ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

8.1.2.2.

A fedélzeti ellátmány átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.1.3.   A meghatalmazott beszállító jóváhagyása

8.1.3.1.

A meghatalmazott beszállítót a felelős hatóság hagyja jóvá.

A meghatalmazott beszállító jóváhagyása egy adott létesítményre szól.

Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 8.1.5. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell meghatalmazott beszállítóként jóváhagyni azt a légi fuvarozót, amely az említett védelmi ellenőrzéseket maga alkalmazza, és az ellátmányt kizárólag saját légi járművéhez szállítja.

8.1.3.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott beszállítók jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A jogalany a meghatalmazott beszállítói jogállás elnyerése érdekében annak a tagállamnak a felelős hatóságától kér jóváhagyást, amelyben a kérelemben foglalt létesítmény található.

A kérelmező benyújtja az érintett felelős hatóságnak a védelmi programját. A programban meghatározza azokat a módszereket és eljárásokat, amelyeket a beszállító a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében követni fog. A programban meghatározza továbbá, hogy a beszállító hogyan fogja ellenőrizni a módszereknek és eljárásoknak való megfelelést.

A kérelmező benyújtja továbbá a 8-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója” című nyilatkozatot is. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot a megfelelő felelős hatóság megőrzi.

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró független ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek.

c)

Ha a felelős hatóság elégedett az a) és a b) pont alapján nyújtott tájékoztatással, akkor a beszállítót a megjelölt létesítmények tekintetében meghatalmazott beszállítóként jóváhagyhatja. Ha a felelős hatóság elégedetlen, akkor ennek indokát haladéktalanul közli a meghatalmazott beszállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal.

8.1.3.3.

A meghatalmazott beszállítót rendszeres időközönként, de legfeljebb ötévenként ismételten ellenőrizni kell. A megismételt ellenőrzésnek helyszíni szemlét is magában kell foglalnia annak megállapítására, hogy a meghatalmazott beszállító továbbra is megfelel-e a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek.

Amennyiben a 8.1.5. pontban foglalt valamennyi követelményre kiterjed, a felelős hatóság által a nemzeti minőség-ellenőrzési programjával összhangban a meghatalmazott beszállító telephelyén folytatott vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető.

8.1.3.4.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a meghatalmazott beszállító nem tesz eleget a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmények tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott beszállító jogállását.

8.1.3.5.

Az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedéseket alkalmazzanak, a 8.1.3. pont alapján jóváhagyott meghatalmazott beszállítót valamennyi tagállamban el kell ismerni.

8.1.4.   Az ismert beszállító kijelölése

8.1.4.1.

Az a társaság, amelynek részére az adott jogalany a szállítást végzi, köteles ismert beszállítóként kijelölni a 8.1.5.1. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely nem közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít. Nem kell ismert beszállítóként kijelölni a meghatalmazott beszállítót.

8.1.4.2.

Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 8-B. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Fedélzeti ellátmány ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – az a társaság őrzi meg, amelynek részére az ismert beszállító a szállítást végzi.

8.1.4.3.

Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

8.1.4.4.

Ha a felelős hatóság – vagy azon társaság, amelynek részére az ismert beszállító szállít – megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 8.1.5.1. pontban foglalt követelményeknek, akkor az érintett társaság köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

8.1.5.   A légi fuvarozó, a meghatalmazott beszállító és az ismert beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

8.1.5.1.

A légi fuvarozó, valamint a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója és ismert beszállítója köteles:

a)

kijelölni a társaságnál védelmi kérdésekért felelős személyt; továbbá

b)

gondoskodni arról, hogy a fedélzeti ellátmányhoz hozzáféréssel rendelkező személyek védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a fedélzeti ellátmányhoz hozzáférhetnének; továbbá

c)

megakadályozni a létesítményeihez és a fedélzeti ellátmányhoz való jogosulatlan hozzáférést; továbbá

d)

ésszerűen biztosítani, hogy a fedélzeti ellátmányban ne legyen elrejtve tiltott tárgy; továbbá

e)

beavatkozást jelző zárjelet vagy fizikai védelmet alkalmazni minden olyan járművön és/vagy konténeren, amelyben fedélzeti ellátmányt szállít.

A légi oldalon való szállítás során az e) pont nem alkalmazandó.

8.1.5.2.

A légi fuvarozó és a meghatalmazott beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzésekre irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

8.2.   A FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY FIZIKAI VÉDELME

A fedélzeti ellátmány fizikai védelmére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

8-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY MEGHATALMAZOTT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a társaság védelmi programjában szereplő információk a legjobb tudásom szerint helytállóak és pontosak,

a védelmi programban megállapított gyakorlatot és eljárásokat a társaság a program hatálya alá tartozó valamennyi létesítményben be fogja vezetni és alkalmazni fogja,

a védelmi programot a közösségi jog valamennyi jövőbeni kapcsolódó változásának való megfelelés érdekében a társaság megfelelően ki fogja igazítani, hacsak a(z) [a társaság neve] arról nem tájékoztatja a(z) [felelős hatóság neve]-t, hogy a továbbiakban nem kíván fedélzeti ellátmányt közvetlenül légi járműre szállítani (és ilyen módon a továbbiakban nem kíván meghatalmazott beszállítóként tevékenykedni),

a(z) [a társaság neve] írásban tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t:

a)

a védelmi programjában beálló csekély mértékű változásokról, így például a társaság nevében, a védelemért felelős személyben vagy a kapcsolattartási adatokban beálló változásokról, haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül; valamint

b)

a jelentősebb tervezett változásokról, így például új átvizsgálási eljárások bevezetéséről, a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelést esetlegesen befolyásoló jelentősebb építési munkákról és a létesítmény helyének vagy címének megváltozásáról, legkésőbb 15 munkanappal megkezdésük/a tervezett változás előtt,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság neve] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság neve]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét;

b)

a továbbiakban nem foglalkozik fedélzeti ellátmány közvetlenül légi járműhöz való szállításával; vagy

c)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

8-B. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

FEDÉLZETI ELLÁTMÁNY ISMERT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a fedélzeti ellátmányt érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a fedélzeti ellátmányban való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét; vagy

b)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

9.   REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK

9.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9.0.1.

Eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha az átvizsgálás végrehajtását hatóság vagy más jogalany nem biztosítja, az e fejezetben megállapított intézkedések végrehajtását a repülőtér üzemeltetője köteles biztosítani.

9.0.2.

E fejezet alkalmazásában:

a)   „repülőtéri készlet”: a repülőterek szigorított védelmi területein belül történő értékesítésre vagy használatra szánt, valamint a repülőterek szigorított védelmi területein belül bármely célra vagy tevékenységhez rendelkezésre bocsátott minden dolog;

b)   „repülőtéri készletek ismert beszállítója”: az a beszállító, amelynek eljárásai olyan közös védelmi szabályoknak és követelményeknek felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy repülőtéri készletet szigorított védelmi területekre szállítson.

9.0.3.

A készlet akkortól minősül repülőtéri készletnek, amikortól repülőterek szigorított védelmi területén belül való értékesítésre, felhasználásra vagy rendelkezésre bocsátásra szánt készletként azonosítható.

9.1.   VÉDELMI ELLENŐRZÉSEK

9.1.1.   Védelmi ellenőrzések – általános rendelkezések

9.1.1.1.

A repülőtéri készleteket a szigorított védelmi területre való bevitelük előtt át kell vizsgálni, kivéve akkor, ha a készletek védelmi ellenőrzését egy ismert beszállító már lefolytatta, és azt követően a készletek a szigorított védelmi területre való bevitelükig olyan fizikai védelem alatt álltak, amely megakadályozta a jogosulatlan hozzáférést.

9.1.1.2.

A szigorított védelmi területről származó repülőtéri készlet e védelmi ellenőrzések alól mentesíthető.

9.1.1.3.

Átvizsgálásnak kell alávetni minden olyan repülőtéri készletet, amely az ismert beszállítótól való megérkezésekor jogosulatlan beavatkozás jeleit mutatja vagy amellyel kapcsolatban okkal feltételezhető, hogy a védelmi ellenőrzés óta a jogosulatlan beavatkozással szemben nem állt védelem alatt.

9.1.1.4.

A repülőtéri készletnek a szigorított védelmi területen lévő üzlethelyiségben történő átvételekor az üzlethelyiség személyzete köteles szemrevételezés útján meggyőződni arról, hogy a készlet nem mutatja jogosulatlan beavatkozás jeleit.

9.1.2.   Átvizsgálás

9.1.2.1.

A repülőtéri készlet átvizsgálásakor az alkalmazott eszköznek vagy módszernek figyelembe kell vennie a készlet jellegét, és olyan követelményeknek kell megfelelnie, amelyek ésszerűen garantálják, hogy a készletben ne lehessen elrejtve tiltott tárgy.

9.1.2.2.

A repülőtéri készletek átvizsgálására vonatkozó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

9.1.3.   Az ismert beszállító kijelölése

9.1.3.1.

Meghatalmazott beszállítóként jóvá kell hagyni a 9.1.4. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt, amely repülőtéri készleteket szállít.

9.1.3.2.

Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a jogalany mindegyik olyan társaságnak, amelynek részére szállít, átadja a 9-A. függelékben található „Kötelezettségvállalási nyilatkozat – Repülőtéri készletek ismert beszállítója” című dokumentumot. A nyilatkozatot a kérelmező törvényes képviselője vagy a védelmi kérdésekért felelős személy írja alá.

Az aláírt nyilatkozatot – ellenőrzési célból – a repülőtér üzemeltetője őrzi meg.

9.1.3.3.

Az ismert beszállítói jogállás megszűnik, ha két évig nem történik szállítás.

9.1.3.4.

Ha a felelős hatóság vagy a repülőtér üzemeltetőjének megítélése szerint az ismert beszállító nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője köteles megvonni az ismert beszállító jogállását.

9.1.4.   Az ismert beszállító által alkalmazandó védelmi ellenőrzések

A repülőtéri készletek ismert beszállítója köteles:

a)

kijelölni a társaságnál védelmi kérdésekért felelős személyt; továbbá

b)

gondoskodni arról, hogy a repülőtéri készletekhez hozzáféréssel rendelkező személyek védelmi tudatosságnövelő képzésben részesüljenek, mielőtt a repülőtéri készletekhez hozzáférhetnének; továbbá

c)

megakadályozni a létesítményeihez és a repülőtéri készletekhez való jogosulatlan hozzáférést; továbbá

d)

ésszerűen biztosítani, hogy a repülőtéri készletekben ne legyen elrejtve tiltott tárgy; továbbá

e)

beavatkozást jelző zárjelet vagy fizikai védelmet alkalmazni minden olyan járművön és/vagy konténeren, amelyen repülőtéri készleteket szállít.

9.2.   A REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK FIZIKAI VÉDELME

A repülőtéri készletek fizikai védelmére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

9-A. FÜGGELÉK

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT –

REPÜLŐTÉRI KÉSZLETEK ISMERT BESZÁLLÍTÓJA

A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és annak végrehajtási jogi aktusaival összhangban

kijelentem, hogy:

a(z) [a társaság neve] megfelel a közösségi jogi rendelkezések követelményeinek,

a vonatkozó közösségi jogi rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a(z) [a társaság neve] igény szerint valamennyi ellenőrzés során teljes mértékben együttműködést fog tanúsítani, és az ellenőrök kérésének megfelelően hozzáférést fog biztosítani valamennyi dokumentumhoz,

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [a felelős hatóság és a repülőtér üzemeltetője]-t a védelmi előírások súlyos megszegésének valamennyi esetéről és valamennyi olyan gyanús körülményről, amely a repülőtéri készleteket érintheti, köztük különösen a tiltott tárgyaknak a repülőtéri készletekben való elhelyezésére tett kíséretekről,

a(z) [a társaság] gondoskodni fog arról, hogy a személyzet valamennyi érintett tagja megfelelő képzésben részesüljön, és ismerje a társaság védelmi programja értelmében rá háruló feladatokat, továbbá

a(z) [a társaság neve] tájékoztatni fogja a(z) [az a légi fuvarozó vagy meghatalmazott beszállító, amelynek fedélzeti ellátmányt szállít]-t, ha:

a)

megszünteti tevékenységét; vagy

b)

a továbbiakban nem tud megfelelni a vonatkozó közösségi jogi rendelkezések követelményeinek.

E nyilatkozatért teljes körű felelősséget vállalok.

Név:

Beosztás a társaságnál:

Dátum:

Aláírás:

10.   REPÜLÉS TARTAMA ALATTI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

Ez a rendelet ilyen tárgyú rendelkezést nem tartalmaz.

11.   A SZEMÉLYZET TAGJAINAK FELVÉTELE ÉS KÉPZÉSE

11.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

11.0.1.

A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programban kijelölt felelősségi körébe tartozó intézkedéseket végrehajtó és az ezen intézkedések végrehajtásáért felelős személyek foglalkoztatása vonatkozásában azt, hogy az adott személyek megfeleljenek e fejezet követelményeinek, az adott személyt foglalkoztató hatóság, repülőtér-üzemeltető, légi fuvarozó vagy más jogalany köteles biztosítani.

11.0.2.

E fejezet alkalmazásában „tanúsítás”: a felelős hatóság által vagy nevében lefolytatott olyan hivatalos értékelés és megerősítés, amely igazolja, hogy az adott személy sikeresen elvégezte a megfelelő képzést, és rendelkezik a feladatai elfogadható szintű ellátásához szükséges kompetenciákkal.

11.0.3.

E fejezet alkalmazásában „tartózkodási hely”: bármely olyan ország, amelyben az adott személy legalább hat hónapig folyamatosan tartózkodott; „hiányosság” az oktatásra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó adatokban: a 28 napot meghaladó folytonossági hiány.

11.0.4.

A képzés iránti igény e szakasz szerinti értékelésekor az adott személy által a felvételét megelőzően megszerzett kompetenciák figyelembe vehetők.

11.1.   MUNKAERŐ-FELVÉTEL

11.1.1.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen belül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést.

11.1.2.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően a szigorított védelmi területen kívül átvizsgálást, belépés-ellenőrzést vagy egyéb védelmi ellenőrzést fognak végezni vagy ilyen ellenőrzésekért felelősséget fognak viselni, sikeresen teljesíteniük kell a védelmi háttérellenőrzést vagy a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában azt, hogy védelmi háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést kell-e végrehajtani, a felelős hatóság az alkalmazandó nemzeti előírásokkal összhangban határozza meg.

11.1.3.

A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a védelmi háttérellenőrzés keretében legalább:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

az adott személy tartózkodási helyei szerinti valamennyi állam tekintetében legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell a bűnügyi nyilvántartást; továbbá

c)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy foglalkoztatására és oktatására vonatkozó adatokat, valamint az ezekben esetleg tapasztalható hiányosságokat.

11.1.4.

A közösségi és a nemzeti előírásokkal összhangban a foglalkoztatást megelőző ellenőrzés keretében:

a)

okirati bizonyítékok alapján meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát;

b)

legalább öt évre visszamenően ellenőrizni kell az adott személy foglalkoztatására és oktatására vonatkozó adatokat, valamint az ezekben esetleg tapasztalható hiányosságokat; továbbá

c)

meg kell követelni az adott személytől, hogy a tartózkodási helyei szerinti valamennyi állam tekintetében öt évre visszamenőleg részletes nyilatkozatot írjon alá a rá vonatkozó esetleges bűnügyi nyilvántartási adatokról.

11.1.5.

A háttérellenőrzést vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzést azt megelőzően kell végrehajtani, hogy a személy olyan képzésben részesülne, amelynek keretében nyilvánosan nem hozzáférhető információk birtokába juthat.

11.1.6.

A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján lefolytatott felvételi eljárásnak minden személy esetében legalább írásos jelentkezési szakaszból, valamint egy, a képességek és az alkalmasság előzetes értékelésére irányuló elbeszélgetésből kell állnia.

11.1.7.

Azoknak a személyeknek, akik felvételüket követően védelmi ellenőrzéseket fognak végrehajtani, rendelkezniük kell a feladataik eredményes elvégzéséhez szükséges mentális és fizikai képességekkel és alkalmassággal, és ezt a követelményt már a felvételi folyamat kezdetén tudatni kell velük.

Ezeket a képességeket és alkalmasságot a felvételi eljárás során és az esetleges próbaidő befejeződése előtt egyaránt értékelni kell.

11.1.8.

A 11.1.1. és a 11.1.2. pont alapján felvett valamennyi személy esetében a felvétellel kapcsolatos iratokat, beleértve az esetleges tesztek eredményeit is, legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.2.   KÉPZÉS

11.2.1.   Általános képzési kötelezettségek

11.2.1.1.

Védelmi ellenőrzések felügyelet nélküli végrehajtására való feljogosítását megelőzően minden érintett személynek eredményesen el kell végeznie a vonatkozó képzést.

11.2.1.2.

A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban és a 11.2.4. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyek képzésének elméleti, gyakorlati és munkahelyi képzési elemeket kell magában foglalnia.

11.2.1.3.

A tanfolyamok tartalmát a felelős hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá, mielőtt:

a)

az oktató a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok alapján szükséges képzést megkezdené; vagy

b)

a 300/2008/EK rendelet és a rendeletet végrehajtó jogi aktusok követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott számítógépes alapú képzés megkezdődne.

Számítógépes alapú képzés oktató vagy mentor közreműködésével vagy anélkül egyaránt nyújtható.

11.2.1.4.

A képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésen részt vevő valamennyi személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.2.2.   Alapszintű képzés

A 11.2.3.1., a 11.2.3.4. és a 11.2.3.5. pont, valamint a 11.2.4., a 11.2.5. és a 11.5. pont szerinti feladatokat ellátó személyek alapszintű képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a légi közlekedés védelmére vonatkozó jogi keret ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a belépés-ellenőrzési eljárások ismerete;

e)

a repülőtéren alkalmazott azonosítókártya-rendszerek ismerete;

f)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

g)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

h)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

i)

megfelelő válaszadási képesség a védelemmel összefüggő események bekövetkezésekor;

j)

annak ismerete, hogy az emberi viselkedés és a különböző reakciók hogyan befolyásolhatják a védelem működését; továbbá

k)

képesség érthető és határozott kommunikációra.

11.2.3.   A védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek munkakör-specifikus képzése

11.2.3.1.

A személyek, a kézipoggyász, a személyeknél lévő tárgyak és a feladott poggyász átvizsgálását végző személyek munkakör-specifikus képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a védelmi célú átvizsgálás helyszínéül szolgáló terület elrendezésének és az átvizsgálás folyamatának megértése;

b)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

c)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

d)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

f)

interperszonális készségek, különösen a kulturális különbségek és a potenciálisan rendzavaró utasok kezelési módjainak ismerete;

g)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

h)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

i)

az átvizsgálás alóli mentességek és a különleges védelmi eljárások ismerete;

j)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

k)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

l)

a feladott poggyász fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete.

11.2.3.2.

Az áru és a postai küldemények átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

g)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

h)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

i)

az áru és a postai küldemények fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

j)

az árura és a postai küldeményekre vonatkozó átvizsgálási követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

k)

az áru és a postai küldemények különféle típusainak átvizsgálására alkalmas módszerek ismerete;

l)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

m)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

n)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

o)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

p)

a szállítási követelmények ismerete.

11.2.3.3.

A légifuvarozói postai küldemények és a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

g)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

h)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

i)

a kézzel történő átkutatás módszereinek ismerete;

j)

képesség a kézzel történő átkutatás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

k)

képesség az alkalmazott védelmi berendezések üzemeltetésére;

l)

képesség a védelmi berendezés által előállított képek helyes értelmezésére; továbbá

m)

a szállítási követelmények ismerete.

11.2.3.4.

A járművek átvizsgálását végző személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a járművek átvizsgálására vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

b)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

c)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

d)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

e)

a járművizsgálati módszerek ismerete; továbbá

f)

képesség a gépjármű-átvizsgálás olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését;

11.2.3.5.

A repülőtéri belépés-ellenőrzést végző, valamint a megfigyelésben és az őrjáratokban közreműködő személyek speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a belépés-ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete, beleértve a kivételek és a különleges védelmi eljárások ismeretét is;

b)

a repülőtéren alkalmazott belépés-ellenőrző rendszerek ismerete;

c)

a légi oldalon lévő területekhez való hozzáférést biztosító engedélyek (beleértve az azonosító kártyákat és a behajtási engedélyeket is) ismerete és képesség az ilyen engedélyek felismerésére;

d)

az őrjáratokra és a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások, valamint azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

f)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete; továbbá

g)

interperszonális készségek, különösen a kulturális különbségek és a potenciálisan rendzavaró utasok kezelési módjainak ismerete.

11.2.3.6.

A légi járművek védelmi célú átvizsgálását végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a légi járművek védelmi célú átvizsgálására vonatkozó jogszabályi követelmények ismerete;

b)

azon légijármű-típus(ok) belső elrendezésének ismerete, amely(ek)en az adott személy védelmi célú átvizsgálásokat végez;

c)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete; továbbá

f)

képesség a légi járművek védelmi célú átvizsgálásának olyan színvonalon történő elvégzésére, amely ésszerűen biztosítja az elrejtett tiltott tárgyak észlelését.

11.2.3.7.

A légi járművek fizikai védelmét biztosító személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a légi jármű fizikai védelmére és a légi járműhöz való jogosulatlan hozzáférés megelőzésére rendelkezésre álló módszerek ismerete;

b)

a légi jármű – szükség szerint – zárjellel való ellátására vonatkozó eljárások ismerete;

c)

a repülőtéren alkalmazott azonosítókártya-rendszerek ismerete;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni; továbbá

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete.

11.2.3.8.

A poggyász-összeegyeztetést végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

f)

az utasok és a poggyász összeegyeztetésével kapcsolatos követelmények és technikák ismerete; és

g)

az utaskezelés és a poggyászfeldolgozás céljára használt légifuvarozói anyagok fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete.

11.2.3.9.

Az áru és a postai küldemények esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző, valamint az azonosítható áruhoz vagy az azonosítható légipostai küldeményekhez hozzáféréssel rendelkező személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a szállítási lánc mentén védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

f)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

g)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

h)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

i)

az áru és a postai küldemények fizikai védelmére vonatkozó követelmények ismerete; továbbá

j)

a szállítási követelmények szükség szerinti ismerete.

11.2.3.10.

A légifuvarozói postai küldemények, a légifuvarozói anyagok, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek esetében az átvizsgálástól eltérő védelmi ellenőrzéseket végző személyek képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a személyek feltartóztatására vonatkozó eljárások és azon körülmények ismerete, amikor egy adott személyt fel kell tartóztatni és be kell jelenteni;

e)

a jelentéstételi eljárások ismerete;

f)

képesség a tiltott tárgyak azonosítására;

g)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

h)

a tiltott tárgyak elrejtési módjainak ismerete;

i)

az adott esetnek megfelelően a légifuvarozói postai küldeményekre, a légifuvarozói anyagokra, a fedélzeti ellátmányra és a repülőtéri készletekre vonatkozó védelmi követelmények ismerete; továbbá

j)

a szállítási követelmények szükség szerinti ismerete.

11.2.4.   A védelmi intézkedéseket végrehajtó személyek közvetlen felügyeletét ellátó személyek speciális képzése („felügyeletet ellátó személyek”)

A felügyeletet ellátó személyek képzésének – a felügyeletük alá tartozó személyek kompetenciáin túlmenően – a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b)

a felügyelettel kapcsolatos feladatok ismerete;

c)

a belső minőség-ellenőrzés ismerete;

d)

megfelelő válaszadási képesség tiltott tárgyak észlelése esetén;

e)

a vészhelyzet esetén követendő eljárások ismerete;

f)

képesség mentori feladatok ellátására, munkahelyi képzés nyújtására és mások motiválására;

továbbá, amennyiben az adott személy feladatai szükségessé teszik:

g)

konfliktuskezelési ismeretek; továbbá

h)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

11.2.5.   A nemzeti vagy helyi szinten annak biztosításáért általában felelős személyek képzése, hogy a védelmi program és annak végrehajtása megfeleljen valamennyi jogszabályi rendelkezésnek („védelmi felelősök”)

A védelmi felelősök speciális képzésének a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a vonatkozó jogszabályi előírások és a megfelelés módjainak ismerete;

b)

a belső, a nemzeti, a közösségi és a nemzetközi minőség-ellenőrzési eljárások ismerete;

c)

képesség mások motiválására;

d)

az alkalmazott védelmi berendezések vagy átvizsgálási módszerek lehetőségeinek és korlátainak ismerete.

11.2.6.   Az utasoktól különböző olyan személyek képzése, akiknek szigorított védelmi területekre kíséret nélkül szükséges belépniük

11.2.6.1.

Azon, utasnak nem minősülő, a 11.2.3–11.2.5. és a 11.5. pont hatályán kívül eső személyeknek, akiknek szigorított védelmi területekre kíséret nélkül szükséges belépniük, védelmi tudatosságnövelő képzésben kell részesülniük, és csak ezt követően kaphatnak engedélyt arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjenek.

11.2.6.2.

A védelmi tudatosságnövelő képzésnek a következő kompetenciákat kell kifejlesztenie:

a)

a polgári légi közlekedés ellen korábban elkövetett jogellenes cselekmények, a terrorcselekmények és a jelenlegi fenyegetések ismerete;

b)

a vonatkozó jogszabályi előírások ismerete;

c)

a légi közlekedés védelmét biztosító célkitűzések és szervezeti háttér ismerete, beleértve a védelmi ellenőrzéseket végrehajtó személyek kötelezettségeinek és felelősségi köreinek ismeretét is;

d)

a védelmi célú átvizsgálás helyszínéül szolgáló terület elrendezésének és az átvizsgálás folyamatának megértése;

e)

a belépés-ellenőrzési és a kapcsolódó átvizsgálási eljárások ismerete;

f)

a repülőtéren alkalmazott repülőtéri azonosító kártyák ismerete;

g)

a jelentéstételi eljárások ismerete; továbbá

h)

megfelelő válaszadási képesség a védelemmel összefüggő események bekövetkezésekor.

11.2.6.3.

Mielőtt engedélyt kapna arra, hogy a szigorított védelmi területekre kíséret nélkül belépjen, a védelmi tudatosságnövelő képzést elvégző személynek tanúságot kell tennie a 11.2.6.2. pontban felsorolt összes tárgykör ismeretéről.

11.3.   TANÚSÍTÁS VAGY JÓVÁHAGYÁS

11.3.1.

A 11.2.3.1–11.2.3.5. pontban felsorolt feladatokat ellátó személyeket alá kell vetni:

a)

egy első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárásnak; továbbá

b)

ha röntgensugaras berendezéseket vagy robbanóanyag-felderítő (EDS) eszközöket kezelő személyről van szó, legalább háromévenként újbóli tanúsításnak; továbbá

c)

bármely egyéb személy esetében legalább ötévenként újbóli tanúsításnak vagy újbóli jóváhagyásnak.

11.3.2.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek az első tanúsítási vagy jóváhagyási eljárás keretében kötelesek szabványosított képértelmezési vizsgát tenni.

11.3.3.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyek újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásának mind szabványosított képértelmezési vizsgát, mind az operatív teljesítmény értékelését tartalmaznia kell.

11.3.4.

Ha egy személy az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljáráson ésszerű – rendesen legfeljebb három hónapos – határidőn belül nem vesz részt vagy azt sikeresen nem teljesíti, akkor a kapcsolódó védelmi jogosultságait vissza kell vonni.

11.3.5.

A tanúsítással és a jóváhagyással kapcsolatos iratokat valamennyi tanúsított, illetve jóváhagyott személy vonatkozásában legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.4.   IDŐSZAKOS KÉPZÉS

11.4.1.

A röntgensugaras berendezéseket és a robbanóanyag-felderítő eszközöket kezelő személyeknek képfelismerési oktatásból és tesztekből álló képzésben kell részesülniük. A képzést a következő formában kell nyújtani:

a)

tantermi és/vagy számítógépes alapú képzés formájában; vagy

b)

munkahelyi TIP-képzés formájában, amennyiben az alkalmazott röntgensugaras berendezésen vagy robbanóanyag-felderítő eszközön legalább 6 000, az alábbiakban meghatározott tartalmú képet tartalmazó TIP-könyvtár található, és az érintett személy munkaidejének legalább egyharmadában ilyen berendezésekkel vagy eszközökkel dolgozik.

A tesztek eredményét közölni kell az adott személlyel, és jegyzőkönyvbe kell foglalni; a tesztek eredménye figyelembe vehető az újbóli tanúsítási vagy újbóli jóváhagyási eljárásban.

Tantermi és/vagy számítógépes alapú képzés esetében az adott személyeknek hathavonta legalább hat óra időtartamú képfelismerési oktatáson és teszteken kell részt venniük. A felhasznált képkönyvtárnak legalább 250 különböző veszélyes tárgy legalább 1 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell. Az oktatás és a tesztek során a képeket a könyvtárból bejósolhatatlan módon kell kiválasztani.

Munkahelyi TIP-képzés esetében a felhasznált TIP-könyvtárnak legalább 1 500 különböző veszélyes tárgy legalább 6 000 képét kell tartalmaznia, köztük olyan képekkel, amelyek a veszélyes tárgyak alkotórészeit ábrázolják, és a képeknek mindegyik tárgyat több különböző szögből is ábrázolniuk kell.

11.4.2.

A 11.2. pontban felsorolt, de a 11.4.1. pont hatálya alá nem tartozó feladatokat ellátó személyeknek olyan gyakorisággal kell időszakos képzésen részt venniük, amely elegendő annak biztosításához, hogy a kompetenciák fenntartása és fejlesztése igazodjék a védelem területén bekövetkező fejleményekhez.

Az időszakos képzést a következők szerint kell nyújtani:

a)

az első alapszintű és munkakör-specifikus képzés keretében elsajátított kompetenciák esetében ötévente legalább egyszer, illetőleg akkor, ha az adott személy az adott kompetenciát a védelmi feladatok ellátásához való visszatérését megelőzően több mint hat hónapig nem gyakorolta; továbbá

b)

új kompetenciák és kompetenciabővítés esetében oly módon, hogy a védelmi ellenőrzéseket végző és a védelmi ellenőrzések végrehajtásáért felelős személyek haladéktalanul megismerjék az új típusú fenyegetéseket, illetőleg – mire alkalmazni kell őket – az új jogszabályi követelményeket.

Az a) pontban előírt követelmények nem alkalmazandók a munkakör-specifikus képzés során elsajátított azon kompetenciákra, amelyekre az adott személynek kijelölt feladatai ellátásához már nincs szüksége.

11.4.3.

Az időszakos képzéssel kapcsolatos iratokat a képzésben részt vevő valamennyi személy esetében legalább a foglalkoztatás időtartamának végéig meg kell őrizni.

11.5.   AZ OKTATÓK ÉS A FÜGGETLEN ELLENŐRÖK KÉPESÍTÉSE

11.5.1.

A felelős hatóság köteles jegyzékeket fenntartani, vagy ilyen jegyzékekhez hozzáféréssel kell rendelkeznie, azokról a tanúsított oktatókról és – ha szükséges – független ellenőrökről, akik a 11.5.2., a 11.5.3., illetőleg a 11.5.4. pontban megállapított követelményeket teljesítették.

11.5.2.

Az oktatóknak és a független ellenőröknek eredményesen teljesíteniük kell a 11.1.3. pont szerinti háttérellenőrzést, és kapcsolódó képesítéseiket vagy ismereteiket kötelesek igazolni. A független ellenőrnek nem állhat fenn szerződéses vagy vagyoni kötelezettsége azokkal a repülőtér-üzemeltetőkkel, légi fuvarozókkal vagy jogalanyokkal szemben, amelyek ellenőrzésére munkaköre kiterjed.

11.5.3.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett vagy az e rendeletben meghatározott képzést már e rendelet hatálybalépését megelőzően is nyújtó oktatók a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

a)

rendelkeznek a 11.5.5. pontban előírt ismeretekkel és kompetenciákkal; és

b)

kizárólag olyan tanfolyamot tartanak, amelyet a felelős hatóság a 11.2.1.3. pontnak megfelelően jóváhagyott.

11.5.4.

Az e rendelet hatálybalépését megelőzően felvett független ellenőrök a felelős hatóságot kielégítő módon kötelesek igazolni legalább a következőket:

a)

rendelkeznek a 11.5.6. pontban előírt kompetenciákkal; és

b)

nem áll fenn szerződéses vagy vagyoni kötelezettségük azokkal a repülőtér-üzemeltetőkkel, légi fuvarozókkal vagy jogalanyokkal szemben, amelyek ellenőrzésére munkakörük kiterjed.

11.5.5.

A jelölt mint képesített oktató a 11.2.3.1–11.2.3.5., a 11.2.4. és a 11.2.5. pontban előírt képzés nyújtására vonatkozóan akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő képesítéssel és kompetenciákkal rendelkezik:

a)

az oktatási módszerek területén; és

b)

az oktatói tevékenység tárgyát képező védelmi kérdésekben.

11.5.6.

A jelölt mint független ellenőr akkor kaphat tanúsítást, ha ismeri a légi közlekedés védelmével foglalkozó szakemberek munkakörnyezetének azon aspektusait, amelyekre tevékenysége ki fog terjedni, és megfelelő kompetenciákkal rendelkezik:

a)

a minőség-ellenőrzés területén; és

b)

az ellenőri tevékenység tárgyát képező védelmi területeken.

11.5.7.

A felelős hatóságnak vagy magának kell kiképeznie az oktatókat és a független ellenőröket, vagy jegyzéket kell jóváhagynia és vezetnie az e célra alkalmas védelmi tanfolyamokról. A felelős hatóság köteles biztosítani, hogy az oktatók és a független ellenőrök a tevékenységükhöz kapcsolódó területeken bekövetkező fejleményekről rendszeres képzésben vagy tájékoztatásban részesüljenek.

11.5.8.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint a képesített oktató által nyújtott képzés nem eredményez megfelelő kompetenciákat, akkor köteles – az adott esetnek megfelelően – megvonni a tanfolyam jóváhagyását vagy intézkedni az oktató felfüggesztéséről vagy a képesített oktatók jegyzékéből való törléséről.

11.6.   A KÉPZÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE

Ha valaki a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében valamely tagállamban kompetenciákat sajátított el, ezeket a kompetenciákat a többi tagállamban is figyelembe kell venni.

12.   VÉDELMI BERENDEZÉSEK

12.0.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

12.0.1.

A 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program szerinti felelősségi körükbe tartozó intézkedések végrehajtása céljából eszközöket, berendezéseket használó hatóságok, üzemeltetők és jogalanyok kötelesek ésszerű lépéseket tenni annak biztosítására, hogy az említett eszközök, berendezések az e fejezetben előírt követelményeknek megfeleljenek.

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatnak (3) megfelelően minősített információkat a felelős hatóság a gyártóknak a szükségesnek mutatkozó mértékben köteles átadni.

12.0.2.

A védelmi berendezések minden darabját rendszeresen ellenőrizni kell.

12.1.   FÉMÉRZÉKELŐ KAPUK (WTMD)

12.1.1.   Általános elvek

12.1.1.1.

A fémérzékelő kapunak (WTMD) képesnek kell lennie egyesével vagy akár más tárgyakkal együttesen érzékelni és riasztással jelezni legalább bizonyos meghatározott fémtárgyakat.

12.1.1.2.

A fémérzékelő kapunak a tárgy helyzetétől és irányától függetlenül is érzékelnie kell a fémtárgyat.

12.1.1.3.

A fémérzékelő kaput stabil alapra, szilárdan kell rögzíteni.

12.1.1.4.

A fémérzékelő kapunak olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.1.1.5.

A fémérzékelő kapu érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.1.1.6.

A fémérzékelő kapunak fémtárgy érzékelésekor a 12.1.1.1. pontban meghatározottak szerint látható és hallható jelzést kell adnia. Mindkét jelzésnek két méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.1.1.7.

A látható jelzésnek tájékoztatást kell adnia a fémérzékelő kapu által érzékelt jel erősségéről.

12.1.1.8.

A fémérzékelő kaput úgy kell elhelyezni, hogy azt interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.1.2.   A fémérzékelő kapukra vonatkozó műszaki előírások

12.1.2.1.

A fémérzékelő kapukra két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.1.2.2.

Minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2011. január 1-jén hatályát veszti.

12.1.2.3.

A 2007. január 5-én vagy azt követően üzembe helyezett fémérzékelő kapukra a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő fémérzékelő kapu üzembe helyezésére már e nap előtt szerződést kötöttek.

2011. január 1-jéig minden fémérzékelő kapunak meg kell felelnie a 2. szabványnak.

12.1.3.   A fémérzékelő kapukra vonatkozó további követelmények

Azoknak a fémérzékelő kapuknak, amelyek üzembe helyezésére 2007. január 5-én vagy azt követően kötöttek szerződést:

a)

a 12.1.1.1. pont szerinti jelzést nem kiváltó személyek bizonyos százaléka esetében a személyeknek a fémérzékelő kapun való áthaladásakor hallható és/vagy látható jelzést kell adniuk. Ennek a százaléknak állíthatónak kell lennie; továbbá

b)

számlálniuk kell az ellenőrzött személyeket, nem számítva a kapun az ellenkező irányban áthaladó személyeket; továbbá

c)

számlálniuk kell a riasztások számát; továbbá

d)

ki kell számítaniuk, hogy az ellenőrzött személyek hány százaléka esetén történt riasztás.

12.2.   KÉZI FÉMÉRZÉKELŐ ESZKÖZÖK (HHMD)

12.2.1.

A kézi fémérzékelő eszköznek (HHMD) képesnek kell lennie mind a vastartalmú, mind a színesfémtartalmú tárgyak érzékelésére. Az eszköznek az érzékelt fém észlelését és helyzetének meghatározását riasztással kell jeleznie.

12.2.2.

A kézi fémérzékelő eszköz érzékelési beállításainak megváltoztatását lehetővé tevő kezelőfelületnek védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.2.3.

A kézi fémérzékelő eszköznek a fémtárgy érzékelésekor hallható jelzést kell adnia. A jelzésnek egy méter távolságból is érzékelhetőnek kell lennie.

12.2.4.

A kézi fémérzékelő eszköznek oly módon működnie, hogy a működést interferenciaforrás ne befolyásolja.

12.2.5.

A kézi fémérzékelő eszköznek olyan kijelzővel kell rendelkeznie, amely mutatja, hogy a berendezés működik-e.

12.3.   RÖNTGENSUGARAS BERENDEZÉSEK

A röntgensugaras berendezéseknek meg kell felelniük a külön bizottsági határozatban megállapított részletes rendelkezéseknek.

12.4.   ROBBANÓANYAG-FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK (EDS)

12.4.1.   Általános elvek

12.4.1.1.

A robbanóanyag-felderítő eszköznek (EDS) érzékelnie és riasztással jeleznie kell, ha valamely poggyász vagy más szállítmány meghatározott vagy annál nagyobb mennyiségű robbanóanyagot tartalmaz.

12.4.1.2.

Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a robbanóanyag alakjától, helyétől és elhelyezkedésétől.

12.4.1.3.

A robbanóanyag-felderítő eszköznek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

ha robbanóanyagot érzékel, és

ha olyan tárgyat érzékel, amely meggátolja a robbanóanyagok érzékelését, és

ha a poggyász vagy szállítmány tartalmának nagy sűrűsége az elemzést lehetetlenné teszi.

12.4.2.   A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások

12.4.2.1.

A robbanóanyag-felderítő eszközökre három műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.4.2.2.

Minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti.

A felelős hatóság engedélyezheti, hogy a 2003. január 1. és 2006. szeptember 1. között az 1. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközök legkésőbb 2014. január 1-jéig használatban maradhassanak.

12.4.2.3.

A 2007. január 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 2. szabványt kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az 1. szabványnak megfelelő robbanóanyag-felderítő eszköz üzembe helyezésére 2006. október 19. előtt kötöttek szerződést.

Legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 2. szabványnak, kivéve azokban az esetekben, amikor a 12.4.2.2. pont harmadik bekezdése alkalmazandó.

A 2. szabvány 2018. szeptember 1-jén hatályát veszti.

12.4.2.4.

A 2012. szeptember 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközökre a 3. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2018. szeptember 1-jéig minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak.

12.4.3.   A robbanóanyag-felderítő eszközök képminőségére vonatkozó követelmények

A robbanóanyag-felderítő eszköz képminőségének meg kell felelnie a külön bizottsági határozatban megállapított részletes rendelkezéseknek.

12.5.   VESZÉLYES TÁRGYAK KÉPÉT KIVETÍTŐ RENDSZER (TIP)

12.5.1.   Általános elvek

12.5.1.1.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek (TIP) képesnek kell lennie veszélyes tárgyak virtuális képét a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképére vetíteni.

A virtuális képeket egyenletesen elosztva, nem pedig egy meghatározott helyen kell rávetíteni a poggyász vagy az átvizsgálás alá vetett egyéb szállítmány röntgenképeire.

A rávetített virtuális képek előfordulási gyakoriságának szabályozhatónak kell lennie.

12.5.1.2.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer nem befolyásolhatja a röntgensugaras berendezés alapműködését.

A veszélyes tárgy virtuális képének rávetítéséről az átvizsgálást végző személy mindaddig sem előzetesen, sem utólag nem értesülhet, amíg a 12.5.2.2. pont szerinti üzenet meg nem jelenik.

12.5.1.3.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer kezelőfelületének védve kell lennie, és csak az arra jogosult személyek számára lehet hozzáférhető.

12.5.2.   A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer felépítése

12.5.2.1.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek legalább tartalmaznia kell:

a)

egy könyvtárat a veszélyes tárgyak virtuális képeiről;

b)

eszközöket az üzenetek megjelenítésére és törlésére; valamint

c)

eszközöket az átvizsgálást végző egyes személyek reakciói eredményeinek rögzítésére és megjelenítésére.

12.5.2.2.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek az átvizsgálást végző személy számára akkor kell üzenetet megjelenítenie, amikor:

a)

az átvizsgálást végző személy reagált arra, hogy egy veszélyes tárgy virtuális képét kivetítették;

b)

az átvizsgálást végző személy nem reagált arra, hogy egy veszélyes tárgy virtuális képét kivetítették;

c)

az átvizsgálást végző személy reagált, bár nem vetítettek ki veszélyes tárgy virtuális képét; és

d)

sikertelenül próbáltak kivetíteni veszélyes tárgy virtuális képét, és ez az átvizsgáló személy számára látható volt.

Az üzenetet oly módon kell megjeleníteni, hogy ne takarja el azon poggyász vagy szállítmány képét, amelyre vonatkozik.

Az üzenetnek addig kell láthatónak lennie, ameddig az átvizsgálást végző személy nem törli. Az a) és a b) pontban meghatározott esetben az üzenetet a veszélyes tárgy virtuális képével együtt kell megjeleníteni.

12.5.2.3.

A beszerelt és bekapcsolt állapotú veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszerrel üzemelő berendezéshez az átvizsgálást végző személynek csak egyedi azonosító használatával lehet lehetősége hozzáférni.

12.5.2.4.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszernek képesnek kell lennie az átvizsgálást végző egyes személyek reakcióinak eredményét legalább 12 hónapig olyan formátumban tárolni, amely jelentések elkészítését is lehetővé teszi.

12.5.2.5.

A veszélyes tárgyak képét kivetítő rendszer felépítésére irányadó további követelményeket külön bizottsági határozatban megállapított kiegészítő rendelkezések tartalmazzák.

12.6.   ROBBANÓANYAGNYOM-FELDERÍTŐ ESZKÖZÖK (ETD)

A robbanóanyagnyom-felderítő eszköznek (ETD) alkalmasnak kell lennie a poggyász vagy a szállítmány robbanóanyaggal szennyezett tartalmában vagy felületén lévő szemcsék vagy onnan származó gőzök begyűjtésére és elemzésére, valamint a robbanóanyagnyom jelenlétének riasztással való jelzésére.

12.7.   A FOLYADÉKOK, AEROSZOLOK ÉS GÉLEK VIZSGÁLATÁRA SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK

12.7.1.   Általános elvek

12.7.1.1.

A 4.1.3.1. pont értelmében folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására használt berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a folyadékban, aeroszolban és gélben lévő veszélyes anyag meghatározott és azt meghaladó egyedi mennyiségeinek észlelésére és riasztással való jelzésére.

12.7.1.2.

Az érzékelésnek függetlennek kell lennie a folyadék, aeroszol vagy gél tartályának alakjától és anyagától.

12.7.1.3.

A berendezés használata során a tartály helyzetét és irányát úgy kell beállítani, hogy biztosítva legyen az észlelési funkciók teljes mértékű kihasználása.

12.7.1.4.

A berendezésnek a következő esetek mindegyikében riasztania kell:

a)

ha veszélyes anyagot érzékel;

b)

ha olyan tárgy jelenlétét érzékeli, amely megakadályozza a veszélyes anyagok érzékelését;

c)

ha nem képes megállapítani, hogy a folyadék, aeroszol vagy gél ártalmatlan-e vagy sem; valamint

d)

ha az átvizsgálás alatt álló poggyász tartalmának nagy sűrűsége az elemzést lehetetlenné teszi.

12.7.2.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezésekre vonatkozó szabványok

12.7.2.1.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezésekre két műszaki előírás (szabvány) vonatkozik. A szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12.7.2.2.

A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie az 1. szabványnak.

Az 1. szabvány 2014. április 28-án hatályát veszti.

12.7.2.3.

A 2014. április 29-től kezdődően üzembe helyezett, a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikére a 2. szabványt kell alkalmazni.

Legkésőbb 2016. április 1-jéig a folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések mindegyikének meg kell felelnie a 2. szabványnak.

12.7.3.   A folyadékok, aeroszolok és gélek átvizsgálására szolgáló berendezések jóváhagyása

A valamely tagállam felelős hatósága által vagy nevében a külön bizottsági határozat 12.7. pontjában megállapított követelményeknek megfelelőként jóváhagyott berendezést az ugyanezen követelményeknek való megfelelés tekintetében a többi tagállam is köteles elismerni. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a berendezések jóváhagyására kijelölt szervek nevét és – kérésre – egyéb lényeges adatait. A Bizottság e szervekről tájékoztatja a többi tagállamot.

12.8.   ÚJ TECHNOLÓGIÁKON ALAPULÓ ÁTVIZSGÁLÁSI MÓDSZEREK

12.8.1.

A tagállam az e rendeletben megállapítottaktól eltérő új technológiákon alapuló átvizsgálási módszert akkor engedélyezheti, ha:

a)

új átvizsgálási módszer értékelésére használják; továbbá

b)

nem befolyásolja kedvezőtlenül a légiközlekedés-védelem elért általános szintjét; továbbá

c)

az érintettek, köztük az utasok megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy próbaüzem folyik.

12.8.2.

Az érintett tagállam az általa engedélyezni kívánt átvizsgálási módszer tervezett bevezetése előtt legalább négy hónappal írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot; a tájékoztatáshoz olyan elemzést mellékel, amely tartalmazza, hogy az új módszer alkalmazása során hogyan fogja biztosítani a 12.8.1. b) pontban előírt követelmény teljesülését. E tájékoztatás keretében részletesen megadja az átvizsgálási módszer alkalmazásának tervezett helyét (helyeit) és az értékelési időszak tervezett hosszát.

12.8.3.

Ha a Bizottság a tagállamnak kedvező választ ad, vagy ha az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számítva három hónapon belül nem érkezik válasz, a tagállam jogosult engedélyezni az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer bevezetését.

Ha a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a javasolt átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, akkor erről a 12.8.2. pontban előírt tájékoztatás kézhezvételétől számítva három hónapon belül tájékoztatja a tagállamot, és ismerteti aggályait. Ilyen esetben az érintett tagállam mindaddig nem kezdheti meg az átvizsgálási módszer bevezetését, amíg a Bizottság kétségeit el nem oszlatja.

12.8.4.

Az új technológiákon alapuló átvizsgálási módszer értékelésének időtartama legfeljebb tizennyolc hónap lehet. Ezt az értékelési időszakot a Bizottság legfeljebb további tizenkét hónappal meghosszabbíthatja, ha a tagállam a meghosszabbítás szükségességét megfelelően megindokolja.

12.8.5.

Az értékelés időtartama alatt legfeljebb hat hónapos időközönként az érintett tagállam felelős hatósága az értékelésről időközi jelentést nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság az időközi jelentés tartalmáról tájékoztatja a többi tagállamot. Amennyiben nem kap időközi jelentést, a Bizottság kérheti a tagállamot a próbaüzem felfüggesztésére.

12.8.6.

Amennyiben valamely jelentés alapján a Bizottság megítélése szerint kétséges, hogy a próba alá vetett átvizsgálási módszer megfelelő garanciát nyújt-e arra, hogy a Közösségen belül a légi közlekedés védelmének általános szintje változatlan fog maradni, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot, hogy a próbát mindaddig fel kell függeszteni, amíg ilyen garancia nem áll rendelkezésre.

12.8.7.

Az értékelés időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg a harminc hónapot.

12-A. FÜGGELÉK

A fémérzékelő kapuk (WTMD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-B. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-C. FÜGGELÉK

A folyadékok, aeroszolok és gélek (LAGS) átvizsgálására szolgáló berendezések működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.


(1)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(2)  HL L 360., 2006.12.19., 64. o.

(3)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/56


A BIZOTTSÁG 186/2010/EU RENDELETE

(2010. március 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. március 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

121,5

JO

65,0

MA

115,7

TN

143,3

TR

124,3

ZZ

114,0

0707 00 05

EG

211,5

JO

143,3

MK

134,1

TR

144,5

ZZ

158,4

0709 90 70

MA

132,9

TR

106,0

ZZ

119,5

0709 90 80

EG

40,8

ZZ

40,8

0805 10 20

CL

52,4

EG

43,5

IL

56,2

MA

42,1

TN

46,2

TR

58,4

ZZ

49,8

0805 50 10

EG

76,3

IL

76,3

MA

65,7

TR

66,2

ZZ

71,1

0808 10 80

CA

96,5

CN

67,7

MK

24,7

US

110,7

ZZ

74,9

0808 20 50

AR

86,8

CL

188,1

CN

68,1

US

95,6

ZA

101,2

ZZ

108,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/58


A BIZOTTSÁG 187/2010/EU RENDELETE

(2010. március 4.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a vajra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. március 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2010. március 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének a) és b) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. március 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3)  HL L 325., 2007.12.11., 69. o.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/59


A BIZOTTSÁG 188/2010/EU RENDELETE

(2010. március 4.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2010. március 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2010. március 2-án lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének c) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.

2. cikk

Ez a rendelet 2010. március 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3)  HL L 325., 2007.12.11., 69. o.


HATÁROZATOK

5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/60


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. február 24.)

eljárási szabályzatának módosításáról

(2010/138/EU, Euratom)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 249. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság eljárási szabályzata (1) 1–29. cikkének helyébe az e határozat mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 308., 2000.12.8., 26. o.


MELLÉKLET

„I.   FEJEZET

A BIZOTTSÁG

1. cikk

Testületi szellem

A Bizottság ezen eljárási szabályzat rendelkezései szerint és az elnök által megállapított politikai iránymutatásoknak megfelelően testületként jár el, az EUSz. 17. cikkének (6) bekezdése szerint.

2. cikk

Politikai iránymutatások, prioritások, munkaprogram és költségvetés

A Bizottság az elnök által megállapított politikai iránymutatásoknak megfelelően meghatározza prioritásait, és azokat belefoglalja évente elfogadandó munkaprogramjába és költségvetési tervezetébe.

3. cikk

Az elnök

(1)   Az elnök meghatározza a Bizottság működésére vonatkozó politikai iránymutatásokat (1). Az iránymutatások megvalósítása céljából irányítja a Bizottság munkáját.

(2)   Az elnök megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen (2).

Az EUSz. 18. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, az elnök a Bizottság tagjai számára külön tevékenységi területeket jelöl ki, amelyek vonatkozásában különösen felelősek a Bizottság munkájának előkészítéséért és a Bizottság határozatainak végrehajtásáért (3).

Az elnök felkérheti a Bizottság tagjait, hogy az általa meghatározott politikai iránymutatások és a Bizottság által rögzített prioritások végrehajtása érdekében tegyenek konkrét intézkedéseket.

Az elnök ezeket a kijelölt területeket bármikor megváltoztathatja (4).

A Bizottság tagjai az elnök által számukra megállapított feladatokat az elnök irányításával látják el (5).

(3)   Az elnök a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett – további alelnököket nevez ki (6), és meghatározza a Bizottságon belüli rangsort.

(4)   Az elnök a Bizottság tagjaiból munkacsoportokat létesíthet, amelyek elnökét ő jelöli ki, valamint meghatározza a csoportok megbízatását, működési feltételeiket, összetételüket és időtartamukat.

(5)   Az elnök képviseli a Bizottságot. Ő bízza meg a Bizottság azon tagjait, akik e feladatának ellátásában segítik.

(6)   Az EUSz. 18. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását (7).

4. cikk

Határozathozatali eljárások

A Bizottság határozatait az alábbi módokon fogadja el:

a)

ezen eljárási szabályzat 8. cikkének rendelkezései szerint a Bizottság ülésén szóbeli eljárással; vagy

b)

ezen eljárási szabályzat 12. cikkének rendelkezései szerinti írásbeli eljárásban; vagy

c)

ezen eljárási szabályzat 13. cikkének rendelkezései szerinti felhatalmazási eljárásban; vagy

d)

ezen eljárási szabályzat 14. cikkének rendelkezései szerinti hatáskör-átruházási eljárásban.

1.   SZAKASZ

A Bizottság ülései

5. cikk

Az ülések összehívása

(1)   A Bizottság üléseit az elnök hívja össze.

(2)   Általános szabályként a Bizottság hetente legalább egyszer ülésezik. Amikor csak szükséges, további üléseket tart.

(3)   A Bizottság tagjai kötelesek valamennyi ülésen részt venni. Akadályoztatás esetén megfelelő időben tájékoztatják az elnököt hiányzásuk okairól. Az elnök megítélésétől függ, hogy olyan eset áll-e fenn, amely alapján a tagok e kötelezettségek alól mentesülhetnek.

6. cikk

A Bizottság üléseinek napirendje

(1)   Az elnök határozza meg a Bizottság minden egyes ülésének napirendjét.

(2)   Jelentős kiadással járó javaslatot előterjeszteni – az elnöknek a napirend meghatározására vonatkozó előjoga sérelme nélkül – csak a Bizottságnak a költségvetésért felelős tagjával egyetértésben lehet.

(3)   Amennyiben a Bizottság egy tagja bármely pont napirendre vételét javasolja, értesítenie kell az elnököt a Bizottság által a 28. cikk értelmében megállapított végrehajtási szabályoknak – a továbbiakban: végrehajtási szabályok – megfelelően meghatározott körülmények között.

(4)   A napirendet és a szükséges dokumentumokat a végrehajtási szabályoknak megfelelően meghatározott feltételek szerint juttatják el a Bizottság tagjainak.

(5)   A Bizottság az elnök javaslata alapján megtárgyalhat bármilyen kérdést, amely nem szerepel a napirenden vagy amellyel kapcsolatban a szükséges dokumentumokat csak késedelmesen kézbesítették.

7. cikk

Határozatképesség

A Bizottság akkor határozatképes, ha a Szerződésben meghatározott számú tag többsége jelen van.

8. cikk

Határozathozatal

(1)   A Bizottság egy vagy több tagjának javaslata alapján határoz.

(2)   Amennyiben bármely tag kéri, szavazást tartanak. A szavazást tarthatják akár az eredeti javaslatról, akár a felelős tag vagy tagok, illetve az elnök által módosított javaslatról.

(3)   A Bizottság határozatait a Szerződésben meghatározott számú tag többségével fogadja el.

(4)   Az elnök megállapítja a tanácskozások eredményét, amely bekerül az ezen eljárási szabályzat 11. cikkében meghatározott jegyzőkönyvbe.

9. cikk

Titkosság

A Bizottság ülései nem nyilvánosak. A tanácskozások titkosak.

10. cikk

Tisztviselők vagy más személyek részvétele

(1)   Amennyiben a Bizottság másként nem határoz, a főtitkár és az elnöki kabinet vezetője részt vesz az üléseken. A végrehajtási szabályok határozzák meg, hogy más személyek milyen feltételekkel vehetnek részt az üléseken.

(2)   A Bizottság valamely tagjának távolléte esetén kabinetfőnöke vehet részt az ülésen, és az elnök felkérésére előadhatja a távol lévő tag véleményét.

(3)   A Bizottság bármely egyéb személy meghallgatásáról határozhat.

11. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   A Bizottság valamennyi üléséről jegyzőkönyv készül.

(2)   A jegyzőkönyv tervezetét egy későbbi ülésen terjesztik jóváhagyás végett a Bizottság elé. A jóváhagyott jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár aláírásával hitelesíti.

2.   SZAKASZ

Egyéb határozathozatali eljárások

12. cikk

Írásbeli eljárás

(1)   A Bizottság egyetértése az egy vagy több tagja által benyújtott tervezettel kapcsolatban írásbeli eljárás útján is megszerezhető, feltéve, hogy a javaslatot a Jogi Szolgálat is jóváhagyta, illetve az ezen eljárási szabályzat 23. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően megkérdezett szervezeti egységek beleegyezésüket adták.

A kedvező véleményt és/vagy beleegyezéseket a Bizottság tagjainak megállapodása is helyettesítheti, amennyiben a testület ülésén – az elnök javaslatára – a végrehajtási szabályoknak megfelelően az írásbeli »véglegesítési« eljárás megindításáról határoznak.

(2)   E célból a tervezet szövegét írásban, a Bizottság által a végrehajtási szabályoknak megfelelően meghatározott feltételekkel eljuttatják a Bizottság valamennyi tagjának egy határidő megjelölésével, amelyen belül a tagoknak közölniük kell a tervezettel kapcsolatos esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat.

(3)   A Bizottság bármely tagja kérheti az írásbeli eljárás során, hogy a tervezetet az ülésen vitassák meg. Ebből a célból az elnökhöz indokolással ellátott kérelmet kell intézni.

(4)   Az olyan tervezet, amellyel kapcsolatban az írásbeli eljárásra előírt határidő lejártáig a Bizottság egyik tagja sem nyújtott be vagy tartott fenn felfüggesztés iránti kérelmet, a Bizottság által elfogadottnak tekintendő.

13. cikk

Felhatalmazási eljárás

(1)   A Bizottság – a kollektív felelősség elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – felhatalmazhatja egy vagy több tagját, hogy nevében és az általa meghatározott feltételek szerint és korlátok között irányítási vagy igazgatási intézkedéseket tegyen.

(2)   A Bizottság egy vagy több tagját azzal is megbízhatja, hogy az elnök egyetértésével fogadja el, illetve fogadják el bármely jogi aktus vagy az egyéb intézmények elé terjesztendő javaslat végleges szövegét, amelynek lényeges tartalmát tanácskozásai során a Bizottság már meghatározta.

(3)   Az így átruházott hatásköröket tovább lehet ruházni a főigazgatókra és a szolgálatok vezetőire, kivéve, ha a felhatalmazó határozat ezt kifejezetten megtiltja.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem érintik a pénzügyi kérdésekben történő hatáskör-átruházásra vonatkozó szabályokat, sem pedig a kinevezésre jogosult hatóságra és a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra átruházott jogokat.

14. cikk

Hatáskör-átruházási eljárás

A Bizottság – a kollektív felelősség elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – átruházhatja a főigazgatókra és a szolgálatok vezetőire azt a hatáskört, hogy nevében eljárjanak, és az általa meghatározott feltételek szerint és korlátok között irányítási vagy igazgatási intézkedéseket tegyenek.

15. cikk

A támogatások nyújtására és szerződések odaítélésére vonatkozó egyedi határozatokkal kapcsolatos hatáskör továbbruházása

Amennyiben a főigazgatóra vagy a szolgálat vezetőjére a 13. és 14. cikknek megfelelően finanszírozással kapcsolatos határozatok meghozatalával összefüggő hatáskört ruháztak, a főigazgató vagy a szolgálat vezetője továbbruházhatja a támogatások nyújtására és szerződések odaítélésére vonatkozó egyedi döntések meghozatalát az illetékes igazgatóra vagy – a Bizottság felelős tagjának beleegyezésével – az illetékes csoportvezetőre, a végrehajtási szabályokban meghatározott korlátok és feltételek mellett.

16. cikk

Tájékoztatás az elfogadott határozatokról

Az írásbeli, felhatalmazási vagy hatáskör-átruházási eljárásban elfogadott határozatokat napi vagy heti feljegyzésbe foglalják, amelyről a következő bizottsági ülés jegyzőkönyvében említést tesznek.

3.   SZAKASZ

A határozathozatali eljárásokra vonatkozó közös rendelkezések

17. cikk

A Bizottság által elfogadott határozatok hitelesítése

(1)   A Bizottság által az üléseken elfogadott határozatokat a hiteles nyelven vagy nyelveken csatolják az annak az ülésnek a végén készített összefoglalóhoz, amelyen a határozatot elfogadták, olyan módon, hogy azokat ne lehessen szétválasztani. Ezeket a határozatokat az elnöknek és a főtitkárnak az összefoglaló utolsó oldalán található aláírása hitelesíti.

(2)   A Bizottságnak az EUMSz. 297. cikkének (2) bekezdésében említett és írásbeli eljárás során elfogadott nem jogalkotási aktusait az elnöknek és a főtitkárnak az előző bekezdésben említett összefoglaló utolsó oldalán található aláírása hitelesíti, kivéve, amennyiben a Bizottság következő ülése előtt ki kell hirdetni és hatályba kell léptetni ezeket a jogi aktusokat. E hitelesítés céljából az ezen eljárási szabályzat 16. cikkében említett napi feljegyzés egy másolatát csatolják az előző bekezdésben említett összefoglalóhoz, olyan módon, hogy azokat ne lehessen szétválasztani.

Az ezen eljárási szabályzat 12. cikkének, valamint 13. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásbeli vagy felhatalmazási eljárás során elfogadott egyéb jogi aktusokat a hiteles nyelven vagy nyelveken csatolják az ezen eljárási szabályzat 16. cikkében említett napi feljegyzéshez, olyan módon, hogy azokat ne lehessen szétválasztani. Ezeket a jogi aktusokat a főtitkárnak a napi feljegyzés utolsó oldalán található aláírása hitelesíti.

(3)   A hatáskör-átruházási vagy -továbbruházási eljárás során elfogadott jogi aktusokat a hiteles nyelven vagy nyelveken csatolják – az erre a célra szolgáló informatikai alkalmazással – az ezen eljárási szabályzat 16. cikkében említett napi feljegyzéshez, olyan módon, hogy azokat ne lehessen szétválasztani. Ezeket a jogi aktusokat az ezen eljárási szabályzat 13. cikke (3) bekezdésének, valamint 14. és 15. cikkének megfelelően felhatalmazott vagy hatáskör-átruházással felhatalmazott tisztviselő által aláírt hitelesítő nyilatkozat hitelesíti.

(4)   Ezen eljárási szabályzat alkalmazásában a »jogi aktus« kifejezés az EUMSz. 288. cikkében említett jogi aktusokat jelenti.

(5)   Ezen eljárási szabályzat alkalmazásában a »hiteles nyelv vagy nyelvek« kifejezés az általános hatállyal bíró jogi aktusok esetében az Európai Unió hivatalos nyelveit jelenti, a 920/2005/EK tanácsi rendelet (8) alkalmazásának sérelme nélkül; egyéb esetben azoknak a nyelvét vagy nyelveit jelenti, akik a jogi aktusok címzettjei.

4.   SZAKASZ

A Bizottság határozatainak előkészítése és végrehajtása

18. cikk

A Bizottság tagjainak munkacsoportjai

A Bizottság tagjainak munkacsoportjai hozzájárulnak a Bizottság munkájának koordinálásához és előkészítéséhez az elnök által meghatározott politikai iránymutatások és megbízatás értelmében.

19. cikk

A kabinetek és a szolgálatokkal tartott kapcsolatok

(1)   A Bizottság mindegyik tagja saját kabinettel rendelkezik, amely segíti feladatai ellátásában és a Bizottság határozatainak előkészítésében. A kabinetek összetételére és működésére vonatkozó szabályokat az elnök állapítja meg.

(2)   Az elnök által megállapított alapelvek tiszteletben tartása mellett a Bizottság tagja jóváhagyja a munkafeltételeket a felelőssége alá tartozó szolgálatokkal. A feltételek többek között tisztázzák, hogy a Bizottság tagja hogyan ad utasításokat az érintett szolgálatoknak, amelyektől rendszeresen megkapja a tevékenységi területével kapcsolatos és felelőssége viseléséhez szükséges információkat.

20. cikk

A főtitkár

(1)   A főtitkár segíti az elnököt, hogy – az elnök által meghatározott politikai iránymutatások keretében – a Bizottság megvalósítsa az általa megállapított prioritásokat.

(2)   Többek között ezen eljárási szabályzat 23. cikke rendelkezéseinek megfelelően, a főtitkár az előkészítő munkák kezdetétől hozzájárul a politikai koherencia biztosításához a szervezeti egységek között szükséges koordináció megszervezésével.

Gondoskodik a Bizottságnak benyújtott dokumentumok tartalmának jó minőségéről és az azokra vonatkozó formai szabályok betartásáról, valamint ezzel összefüggésben hozzájárul ahhoz, hogy e dokumentumok megfeleljenek a szubszidiaritás és arányosság elvének, a külső kötelezettségeknek, az intézményközi megfontolásoknak és a Bizottság kommunikációs stratégiájának.

(3)   A főtitkár segíti az elnököt a Bizottság munkájának előkészítésében és üléseinek megtartásában.

Segíti továbbá az ezen eljárási szabályzat 3. cikkének (4) bekezdése alapján létrehozott munkacsoportok elnökeit is e csoportok üléseinek előkészítésében és megtartásában. Biztosítja e munkacsoportok titkárságát.

(4)   A főtitkár biztosítja, hogy a határozathozatali eljárásokat megfelelően alkalmazzák, és gondoskodik az ezen eljárási szabályzat 4. cikkében említett határozatok végrehajtásáról.

Az egyedi esetek kivételével megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek hivatalos értesítést kapjanak a Bizottság jogi aktusairól, és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdessék, valamint hogy a Bizottság és szervezeti egységeinek dokumentumai eljussanak az Európai Unió egyéb intézményeihez és a nemzeti parlamentekhez.

Gondoskodik azon írásbeli információk terjesztéséről, amelyeket a Bizottság tagjai a Bizottságon belül terjeszteni kívánnak.

(5)   A főtitkár felel az Európai Unió egyéb intézményeivel való hivatalos kapcsolattartásért, azokra a hatáskörökre is figyelemmel, amelyeket a Bizottság határozata szerint maga gyakorol, illetve amelyeket tagjaira vagy szervezeti egységeire ruház át.

Ezzel összefüggésben a szervezeti egységek közötti koordináció révén gondoskodik az átfogó koherenciáról az egyéb intézmények tevékenysége során.

(6)   A főtitkár megfelelően tájékoztatja a Bizottságot a belső és intézményközi eljárások előrehaladásáról.

II.   FEJEZET

A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEI

21. cikk

A szervezeti egységek felépítése

A Bizottság – hivatali tevékenységének, valamint az elnök által meghatározott prioritásainak és politikai iránymutatásainak előkészítése és végrehajtása érdekében – főigazgatóságokból és azokkal egyenrangú szolgálatokból álló szervezeti egységet hoz létre.

A főigazgatóságok és az azokkal egyenrangú szolgálatok általában igazgatóságokból, az igazgatóságok pedig csoportokból állnak.

22. cikk

Különleges tisztségek és igazgatási szervezetek létrehozása

Annak érdekében, hogy speciális követelményeknek megfeleljen, az elnök meghatározott feladatok ellátására különleges tisztségeket és igazgatási szervezeteket hozhat létre, és meghatározza ezek hatáskörét és működésük módját.

23. cikk

A szervezeti egységek közötti együttműködés és koordináció

(1)   Annak érdekében, hogy biztosítsák a Bizottság hivatali tevékenységének eredményességét, a szervezeti egységek a Bizottság határozatainak előkészítésétől és azok végrehajtása során szorosan és összehangoltan együttműködnek.

(2)   A kezdeményezés előkészítéséért felelős szervezeti egység az előkészítő munkák kezdetétől biztosítja a hatékony koordinációt azon szervezeti egységek között, amelyek hatáskörüknél, feladataiknál vagy az adott tárgykör természeténél fogva kapcsolódnak az adott témához.

(3)   Egy dokumentumnak a Bizottság elé történő terjesztése előtt a felelős szervezeti egység megfelelő időben – a végrehajtási szabályoknak megfelelően – konzultál az indokoltan érdekelt szervezeti egységekkel.

(4)   A Jogi Szolgálattal valamennyi határozattervezetről vagy jogi aktusra irányuló javaslatról, valamint minden olyan dokumentumról konzultációt kell folytatni, amelynek jogi hatásai lehetnek.

Konzultálni kell az ezen eljárási szabályzat 12., 13. és 14. cikkében említett határozathozatali eljárások végén is, kivéve, ha a határozat a Jogi Szolgálat által előzetesen jóváhagyott szabványhatározatra vonatkozik (ismétlődő határozat). Az ezen eljárási szabályzat 15. cikkében említett határozatok esetében nincs szükség konzultációra.

(5)   A főtitkárral kell konzultálni minden olyan esetben:

amelyet az egyedi jelentőségű személyzeti kérdések sérelme nélkül szóbeli eljárás útján terjesztenek jóváhagyásra, vagy

amely politikai jelentőségű, vagy

amely szerepel a Bizottság éves munkaprogramjában, illetve az érvényes programozási eszközben, vagy

amely intézményi szempontokat érint, vagy

amelyek esetében hatáselemzést kell készíteni vagy nyilvános konzultációt kell tartani,

továbbá minden olyan állásfoglalás vagy közös kezdeményezés, amely más intézményekkel vagy szervezetekkel szemben kötelezheti a Bizottságot.

(6)   Az ezen eljárási szabályzat 15. cikkében említett határozatok kivételével a költségvetésért felelős főigazgatósággal, valamint a személyzeti ügyekért és a biztonságért felelős főigazgatósággal konzultációt kell folytatni minden olyan dokumentumról, amelynek költségvetési, pénzügyi, személyügyi vagy igazgatási hatásai lehetnek. A csalás elleni küzdelemért felelős szolgálattal szükség szerint szintén konzultációt kell folytatni.

(7)   A felelős szervezeti egység olyan javaslat kidolgozására törekszik, amely elnyeri azon szervezeti egységek hozzájárulását, amelyekkel konzultációt folytatott. Amennyiben nem sikerül egyetértésre jutni, javaslatához – az ezen eljárási szabályzat 12. cikkének sérelme nélkül – mellékeli e szervezeti egységek eltérő véleményét.

III.   FEJEZET

HELYETTESÍTÉS

24. cikk

A szervezeti egység folyamatossága

A Bizottság és a szervezeti egységek tagjai minden szükséges rendelkezést meghoznak a szervezeti egység folyamatos működése érdekében; az erre vonatkozó rendelkezéseket a Bizottság vagy az elnök fogadja el.

25. cikk

Az elnök helyettesítése

Az elnök feladatait akadályoztatása esetén az egyik alelnök vagy tag látja el az elnök által meghatározott sorrend szerint.

26. cikk

A főtitkár helyettesítése

A főtitkár feladatait akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatban lévő jelen lévő főtitkárhelyettes, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező főtitkárhelyettes, azonos szolgálati idő esetén pedig a legidősebb jelen lévő főtitkárhelyettes vagy a Bizottság által kijelölt tisztviselő látja el.

Amennyiben nincs jelen főtitkárhelyettes és a Bizottság nem jelölt ki tisztviselőt, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt beosztott, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező jelen lévő beosztott, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb beosztott látja el a helyettesítést.

27. cikk

Hivatali feljebbvalók helyettesítése

(1)   A főigazgató feladatait akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatban lévő jelen lévő főigazgató-helyettes, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező főigazgató-helyettes, azonos szolgálati idő esetén pedig a legidősebb jelen lévő főigazgató-helyettes vagy a Bizottság által kijelölt tisztviselő látja el.

Amennyiben nincs jelen főigazgató-helyettes, és a Bizottság nem jelölt ki tisztviselőt, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt beosztott, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező jelen lévő beosztott, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb beosztott látja el a helyettesítést.

(2)   A csoport vezetőjét akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a csoport helyettes vezetője vagy a főigazgató által kijelölt tisztviselő helyettesíti.

Amennyiben nincs jelen csoportvezető-helyettes és a főigazgató nem jelölt ki tisztviselőt, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt beosztott, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező jelen lévő beosztott, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb beosztott látja el a helyettesítést.

(3)   Bármely más hivatali feljebbvaló helyettesítését akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén egy, a főigazgató által a Bizottság felelős tagjával egyetértésben kijelölt tisztviselő látja el. Amennyiben ilyen helyettest nem jelöltek ki, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt beosztott, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező beosztott, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb beosztott látja el a helyettesítést.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

A Bizottság szükség szerint meghatározza ennek az eljárási szabályzatnak a végrehajtási szabályait.

A Bizottság további intézkedéseket fogadhat el a Bizottság és annak szervezeti egységei működésére vonatkozólag, figyelembe véve a technológiai és informatikai fejlődést.

29. cikk

Ez az eljárási szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.”


(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (6) bekezdésének a) pontja.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (6) bekezdésének b) pontja.

(3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 248. cikke.

(4)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

(5)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

(6)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (6) bekezdésének c) pontja.

(7)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (6) bekezdésének második albekezdése.

(8)  HL L 156., 2005.6.18., 3. o.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/68


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. március 2.)

a géntechnológiával módosított MON863xMON810xNK603 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2010) 1197. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/139/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Monsanto Europe S.A. 2004. november 2-án az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikke alapján kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Belgium illetékes hatóságainak a MON863xMON810xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem kiterjed a MON863xMON810xNK603 kukoricát tartalmazó, vagy abból álló egyéb olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdése és 17. cikke (5) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvek szerint elvégzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket.

(3)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2006. március 31-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikke értelmében kedvező véleményt nyilvánított, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a kérelemben leírt MON863xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatala kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az egyes transzformációs eseményekre vonatkozó adatok felhasználhatók a termékek biztonságosságának igazolására, valamint figyelembe vette a tagállamok által felvetett valamennyi specifikus kérdést és aggályt az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírt, nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott konzultációval összefüggésben.

(4)

Az EFSA a Bizottság kérésére 2006 októberében kiadványában részletesen kitért arra, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak megjegyzéseit hogyan vette figyelembe véleményeiben, ezenkívül pedig további információkat tett közzé a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos EFSA-testület által megvizsgált különböző elemekről.

(5)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló, általános felügyeleti tervből álló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(6)

Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett jelentés fényében, amely a kanamicint és a neomicint „a humán gyógyászat és nem humán célú kockázatkezelési stratégiák számára kritikus fontosságú antibakteriális hatóanyagként” sorolja fel, 2007. február 26-án az Európai Gyógyszerügynökség nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemeli mindkét antibiotikum terápiás jelentőségét a humán- és állatgyógyászatban. 2007. április 13-án az EFSA ezt a nyilatkozatot figyelembe véve jelezte, hogy az nptII gén jelenléte a géntechnológiával módosított növényekben az említett antibiotikumok gyógyászati hatását nem befolyásolja. Ez abból következik, hogy a növényekből a baktériumokba történő génátvitel és az azt követő kifejeződés valószínűsége rendkívül csekély, valamint abból, hogy a környezetben előforduló baktériumokban ez az antibiotikummal szemben rezisztens gén már jelenleg is igen elterjedt. Ez tehát megerősítette az nptII antibiotikum-rezisztens jelzőgén géntechnológiával módosított szervezetekben és az azokból származó élelmiszer- vagy takarmánycélú termékekben való biztonságos használatával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelést.

(7)

2008. május 14-én a Bizottság megbízást adott az EFSA-nak, amelyben azt kérte, hogy: i. alakítson ki konszolidált tudományos véleményt, amely figyelembe veszi az előző véleményt és az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozatalra már engedélyezett, géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, illetve azok importálásra és feldolgozásra, valamint termesztésre történő lehetséges felhasználásáról szóló közleményt; ii. ismertesse ennek a konszolidált véleménynek a lehetséges következményét az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket tartalmazó egyes GMO-król szóló korábbi EFSA-értékelésekre. A megbízás keretében a Bizottság felhívta az EFSA figyelmét többek között a Dániától és a Greenpeace-től érkezett levelekre.

(8)

2009. június 11-én az EFSA közleményt adott ki az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a MON863xMON810 kukoricával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelés összhangban van a közleményben leírt kockázatértékelési stratégiával, és nem vált elérhetővé olyan új bizonyíték, amely az EFSA-t korábbi véleménye megváltoztatására késztetné.

(9)

A MON 863-at ismételten megvizsgáló 90 napos patkánykísérlet tudományos közzétételét, valamint a MON 863 kukorica biztonságára vonatkozó kérdést követően a Bizottság 2007. március 15-én azzal kapcsolatban konzultált az EFSA-val, hogy a hatásvizsgálatnak milyen következményei lehetnek a MON 863 kukoricával kapcsolatos korábbi véleményére. Az EFSA 2007. június 28-án jelezte, hogy a közzététel nem nyújt új, toxikológiailag releváns információt, és megerősítette a MON 863 kukoricára vonatkozó korábbi kedvező biztonsági értékelését.

(10)

E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(11)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (GMO-hoz) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(12)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, a MON863xMON810xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozat által előírt engedély hatáskörének megfelelően használják fel, az engedélykérelem tárgyát képező, GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve a GMO-t tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli többi termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem lehet termesztésre használni.

(13)

Hasonlóképpen az EFSA véleménye nem indokolja a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre – beleértve a forgalomba hozatalt követő megfigyelési követelményeket is – vonatkozóan semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, sem azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányulóan különleges feltételt vezessenek be. A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(14)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése címkézési követelményeket határoz meg a GMO-kból álló vagy azokat tartalmazó termékekre vonatkozóan.

(15)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a biológiai sokféleségről szóló egyezmény biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvében részes feleket, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(16)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül.

(17)

2008. február 18-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel döntést hozni sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen. Ennek megfelelően a Bizottság feladata az intézkedések elfogadása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a MON-ØØ863-5, a MON-ØØ81Ø-6 és a MON-ØØ6Ø3-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukorica keresztezésével előállított, géntechnológiával módosított MON863xMON810xNK603 kukoricát (Zea mays L.) az e határozat mellékletének b) pontja szerint a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedélyezés és forgalomba hozatal

Az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a következő termékek részesülnek engedélyben:

a)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

(2)   A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások figyelemmel kísérése

(1)   Az engedély jogosultja biztosítja a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozását és végrehajtását.

(2)   Az engedély jogosultja évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

A közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A. (Belgium), a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A. (Scheldelaan 460, Haven 627 – B-2040 Antwerp – Belgium).

Kelt Brüsszelben, 2010. március 2-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2004-159

(4)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(6)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.


MELLÉKLET

a)   A kérelmező és az engedély jogosultja

Név

:

Monsanto Europe S.A.

Cím

:

Scheldelaan 460, Haven 627 – B-2040 Antwerp – Belgium

a Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis – Missouri 63167 – Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása

1.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

A kérelemben meghatározott, géntechnológiailag módosított MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát a MON-ØØ863-5, a MON-ØØ81Ø-6 és a MON-ØØ6Ø3-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák közötti keresztezéssel állítják elő, és benne az egyes fedelesszárnyú kártevőkkel (Diabrotica spp.) szemben ellenállást biztosító CryBb1 fehérje, a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (Ostrinia nubilalis, Sesammia spp.) szemben ellenállást biztosító Cry 1 Ab fehérje, valamint a glifoszát tartalmú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító CP4 EPSPS fehérje expresszálódik. A génmódosítás során genetikai markerként egy nptII gént alkalmaztak, amely kanamicin-ellenállóságot biztosít.

c)   Címkézés

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

2.

A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszer

A MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricán hitelesített, eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a MON-ØØ863-5, a MON-ØØ81Ø-6 és a MON-ØØ6Ø3-6 géntechnológiával módosított kukoricához.

Hitelesítette az 1829/2003/EK rendelet által létrehozott közösségi referencialaboratórium; további információ a következő honlapon található: http://gmo-crl.jrc.it/statusofdoss.htm

Referenciaanyag: ERM®-BF416 (MON-ØØ863-5), ERM®-BF413 (MON-ØØ81Ø-6), és ERM®-BF415 (MON-ØØ6Ø3-6), amelyek hozzáférhetők az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézeténél (IRMM) a következő honlapon: http://www.irmm.jrc.be/html/reference_materials_catalogue/index.htm

e)   Egyedi azonosító

MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6xMON-ØØ6Ø3-6

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosítószáma: lásd [értesítéskor kitöltendő]

g)   A termékek forgalomba hozatalának, felhasználásának vagy kezelésének feltételei vagy korlátozásai

Nem szükséges.

h)   Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítésével teszik közzé.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/73


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. március 2.)

a géntechnológiával módosított MON863xMON810 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2010) 1198. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/140/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Monsanto Europe S.A. 2004. június 24-én az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikke alapján kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Németország illetékes hatóságainak a MON863xMON810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem kiterjed a MON863xMON810 kukoricát tartalmazó, vagy abból álló egyéb olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének rendelkezései szerint tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvek alapján elvégzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2006. március 31-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikke értelmében kedvező véleményt nyilvánított, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a kérelemben meghatározott MON863xMON810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatala kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az egyes transzformációs eseményekre vonatkozó adatok felhasználhatók a termékek biztonságosságának igazolására, valamint figyelembe vette a tagállamok által felvetett valamennyi specifikus kérdést és aggályt az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírt, illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációval összefüggésben.

(4)

Az EFSA a Bizottság kérésére 2006 októberében kiadványában részletesen kitért arra, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak megjegyzéseit hogyan vette figyelembe véleményeiben, ezen kívül pedig további információkat tett közzé a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos EFSA-testület által megvizsgált különböző elemekről.

(5)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló, általános felügyeleti tervből álló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(6)

Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett jelentés fényében, amely a kanamicint és a neomicint „a humán gyógyászat és nem humán célú kockázatkezelési stratégiák számára kritikus fontosságú antibakteriális hatóanyagként” sorolja fel, 2007. február 26-án az Európai Gyógyszerügynökség nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemeli mindkét antibiotikum terápiás jelentőségét a humán- és az állatgyógyászatban. 2007. április 13-án az EFSA ezt a nyilatkozatot figyelembe véve jelezte, hogy az nptII gén jelenléte a géntechnológiával módosított növényekben az említett antibiotikumok gyógyászati hatását nem befolyásolja. Ez abból következik, hogy a növényekből a baktériumokba történő génátvitel és az azt követő kifejeződés valószínűsége rendkívül csekély, valamint abból, hogy a környezetben előforduló baktériumokban ez az antibiotikummal szemben rezisztens gén már jelenleg is igen elterjedt. Ez tehát megerősítette az nptII antibiotikum-rezisztens jelzőgén géntechnológiával módosított szervezetekben és az azokból származó élelmiszer- vagy takarmánycélú termékekben való biztonságos használatával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelést.

(7)

2008. május 14-én a Bizottság megbízást adott az EFSA-nak, amelyben azt kérte, hogy: i. alakítson ki konszolidált tudományos véleményt, amely figyelembe veszi az előző véleményt, valamint az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozatalra már engedélyezett, géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, illetve azok importálásra és feldolgozásra, valamint termesztésre történő lehetséges felhasználásáról szóló közleményt; ii. ismertesse ennek a konszolidált véleménynek a lehetséges következményeit az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket tartalmazó egyes GMO-król szóló korábbi EFSA-értékelésekre. A megbízás keretében a Bizottság felhívta az EFSA figyelmét többek között a Dániától és a Greenpeace-től érkezett levelekre.

(8)

2009. június 11-én az EFSA közleményt adott ki az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a MON863xMON810 kukoricával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelés összhangban van a közleményben leírt kockázatértékelési stratégiával, és nem vált elérhetővé olyan új bizonyíték, amely az EFSA-t korábbi véleménye megváltoztatására késztetné.

(9)

A MON 863-at ismételten megvizsgáló 90 napos patkánykísérlet tudományos közzétételét, valamint a MON 863 kukorica biztonságára vonatkozó kérdést követően a Bizottság 2007. március 15-én azzal kapcsolatban konzultált az EFSA-val, hogy a hatásvizsgálatnak milyen következményei lehetnek a MON 863 kukoricával kapcsolatos korábbi véleményére. Az EFSA 2007. június 28-án jelezte, hogy a közzététel nem nyújt új, toxikológiailag releváns információt, és megerősítette a MON 863 kukoricára vonatkozó korábbi kedvező biztonsági értékelését.

(10)

E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(11)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (GMO-hoz) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(12)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, a MON863xMON810 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozat által előírt engedély hatáskörének megfelelően használják fel, az engedélykérelem tárgyát képező, GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve a GMO-t tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli többi termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem lehet termesztésre használni.

(13)

Hasonlóképpen az EFSA véleménye nem indokolja a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre – beleértve a forgalomba hozatalt követő megfigyelési követelményeket is – vonatkozóan semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, sem azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányulóan különleges feltételt vezessenek be. A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(14)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése címkézési követelményeket határoz meg a GMO-kból álló vagy azokat tartalmazó termékekre vonatkozóan.

(15)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a biológiai sokféleségről szóló egyezmény biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvében részes feleket, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján.

(16)

Az ugyanezen GMO-nak a 2006/47/EK bizottsági határozat (7) keretében engedélyezett, élelmiszeren és takarmányon kívüli egyéb alkalmazásai, illetve a forgalomba hozatal és a megfigyelés azonos feltételei szintén e határozat hatálya alá tartoznak és így kizárólag e határozat vonatkozik rájuk.

(17)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

(18)

2008. február 18-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel döntést hozni sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen. Ennek megfelelően a Bizottság feladata az intézkedések elfogadása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a MON-ØØ863-5 és a MON-ØØ81Ø-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukorica keresztezésével előállított, géntechnológiával módosított MON863xMON810 kukoricát (Zea mays L.) az e határozat mellékletének b) pontja szerint a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedélyezés és forgalomba hozatal

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a következő termékek részesülnek engedélyben:

a)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

(2)   A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások figyelemmel kísérése

(1)   Az engedély jogosultja biztosítja a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozását és végrehajtását.

(2)   Az engedély jogosultja évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

A közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A. (Belgium), a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A. (Scheldelaan 460, Haven 627, B-2040 Antwerp, Belgium).

Kelt Brüsszelben, 2010. március 2-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2004-112

(4)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(6)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.

(7)  HL L 26., 2006.1.31., 17. o.


MELLÉKLET

a)   A kérelmező és az engedély jogosultja:

Név: Monsanto Europe S.A.

Cím:

a Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)   A termékek megnevezése és meghatározása:

1.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

A kérelemben meghatározott, géntechnológiailag módosított MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát MON-ØØ863-5 és MON-ØØ81Ø-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák közötti keresztezéssel állítják elő, és benne az egyes fedelesszárnyú kártevőkkel (Diabrotica spp.) szemben ellenállást biztosító CryBb1 fehérje, valamint a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel (Ostrinia nubilalis, Sesammia spp.) szemben ellenállást biztosító Cry 1 Ab fehérje expresszálódik. A génmódosítás során genetikai markerként egy nptII gént alkalmaztak, amely kanamicin-ellenállóságot biztosít.

c)   Címkézés:

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

2.

A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)   Kimutatási módszer:

A MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6 kukoricán hitelesített, eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a MON-ØØ863-5 és a MON-ØØ81Ø-6 géntechnológiával módosított kukoricához.

Hitelesítette az 1829/2003/EK rendelet által létrehozott közösségi referencialaboratórium; további információ a következő honlapon található: http://gmo-crl.jrc.it/statusofdoss.htm

Referenciaanyag: ERM®-BF416 (a DAS-Ø15Ø7-5 esetében) és ERM®-BF413 (a MON-ØØ6Ø3-6 esetében), amelyek hozzáférhetők az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézeténél (Institute of Reference Materials and Measurements, IRMM) a következő honlapon: http://www.irmm.jrc.be/html/reference_materials_catalogue/index.htm

e)   Egyedi azonosító:

MON-ØØ863-5xMON-ØØ81Ø-6

f)   A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ:

Biológiai biztonsággal foglalkozó információs központ, a bejegyzés azonosítószáma: lásd [értesítéskor kitöltendő]

g)   A termékek forgalomba hozatalának, felhasználásának vagy kezelésének feltételei vagy korlátozásai:

Nem szükséges.

h)   Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i)   Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítésével teszik közzé.


5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/78


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. március 2.)

a géntechnológiával módosított MON863xNK603 (MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2010) 1203. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/141/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Monsanto Europe S.A. 2004. október 22-én az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikke alapján kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak a MON863xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem kiterjed a MON863xNK603 kukoricát tartalmazó, vagy abból álló egyéb olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdése és 17. cikke (5) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv (2) II. mellékletében megállapított elvek szerint elvégzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2006. március 31-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikke értelmében kedvező véleményt nyilvánított, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a kérelemben leírt MON863xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatala kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az egyes transzformációs eseményekre vonatkozó adatok felhasználhatók a termékek biztonságosságának igazolására, valamint figyelembe vette a tagállamok által felvetett valamennyi specifikus kérdést és aggályt az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírt, nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott konzultációval összefüggésben.

(4)

Az EFSA a Bizottság kérésére 2006 októberében kiadványában részletesen kitért arra, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak megjegyzéseit hogyan vette figyelembe véleményeiben, ezen kívül pedig további információkat tett közzé a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos EFSA-testület által megvizsgált különböző elemekről.

(5)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló, általános felügyeleti tervből álló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(6)

Az Egészségügyi Világszervezet által közzétett jelentés fényében, amely a kanamicint és a neomicint „a humán gyógyászat és nem humán célú kockázatkezelési stratégiák számára kritikus fontosságú antibakteriális hatóanyagként” sorolja fel, 2007. február 26-án az Európai Gyógyszerügynökség nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemeli mindkét antibiotikum terápiás jelentőségét a humán- és állatgyógyászatban. 2007. április 13-án az EFSA ezt a nyilatkozatot figyelembe véve jelezte, hogy az nptII gén jelenléte a géntechnológiával módosított növényekben az említett antibiotikumok gyógyászati hatását nem befolyásolja. Ez abból következik, hogy a növényekből a baktériumokba történő génátvitel és az azt követő kifejeződés valószínűsége rendkívül csekély, valamint abból, hogy a környezetben előforduló baktériumokban ez az antibiotikummal szemben rezisztens gén már jelenleg is igen elterjedt. Ez tehát megerősítette az nptII antibiotikum-rezisztens jelzőgén géntechnológiával módosított szervezetekben és az azokból származó élelmiszer- vagy takarmánycélú termékekben való biztonságos használatával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelést.

(7)

2008. május 14-én a Bizottság megbízást adott az EFSA-nak, amelyben azt kérte, hogy: i. alakítson ki konszolidált tudományos véleményt, amely figyelembe veszi az előző véleményt és az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a forgalomba hozatalra szánt vagy forgalomba hozatalra már engedélyezett, géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, illetve azok importálásra és feldolgozásra valamint termesztésre történő lehetséges felhasználásáról szóló közleményt; ii. ismertesse ennek a konszolidált véleménynek a lehetséges következményét az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket tartalmazó egyes GMO-król szóló korábbi EFSA-értékelésekre. A megbízás keretében a Bizottság felhívta az EFSA figyelmét többek között a Dániától és a Greenpeace-től érkezett levelekre.

(8)

2009. június 11-én az EFSA közleményt adott ki az antibiotikumokkal szemben rezisztens géneknek a géntechnológiával módosított növényeknél történő alkalmazásáról, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a MON863xNK603 kukoricával kapcsolatos korábbi EFSA-értékelés összhangban van a közleményben leírt kockázatértékelési stratégiával, és nem vált elérhetővé olyan új bizonyíték, amely az EFSA-t korábbi véleménye megváltoztatására késztetné.

(9)

A MON 863-at ismételten megvizsgáló 90 napos patkánykísérlet tudományos közzétételét, valamint a MON 863 kukorica biztonságára vonatkozó kérdést követően a Bizottság 2007. március 15-én azzal kapcsolatban konzultált az EFSA-val, hogy a hatásvizsgálatnak milyen következményei lehetnek a MON 863 kukoricával kapcsolatos korábbi véleményére. Az EFSA 2007. június 28-án jelezte, hogy a közzététel nem nyújt új, toxikológiailag releváns információt, és megerősítette a MON 863 kukoricára vonatkozó korábbi kedvező biztonsági értékelését.

(10)

E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(11)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (GMO-hoz) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(12)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, a MON863xNK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozat által előírt engedély hatáskörének megfelelően használják fel, az engedélykérelem tárgyát képező, GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve a GMO-t tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli többi termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem lehet termesztésre használni.

(13)

Hasonlóképpen az EFSA véleménye nem indokolja a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre – beleértve a forgalomba hozatalt követő megfigyelési követelményeket is – vonatkozóan semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás bevezetését, sem azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányulóan különleges feltételt vezessenek be. A termékek engedélyezésével kapcsolatos minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(14)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv (5) módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (6) bekezdése címkézési követelményeket határoz meg a GMO-kból álló vagy azokat tartalmazó termékekre vonatkozóan.

(15)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a biológiai sokféleségről szóló egyezmény biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvében részes feleket, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(16)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül.

(17)

2008. február 18-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel döntést hozni sem a javaslat mellett, sem a javaslat ellen. Ennek megfelelően a Bizottság feladata az intézkedések elfogadása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a MON-ØØ863-5 és a MON-ØØ6Ø3-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukorica keresztezésével előállított, géntechnológiával módosított MON863xNK603 kukoricát (Zea mays L.) az e határozat mellékletének b) pontja szerint a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedélyezés és forgalomba hozatal

Az 1829/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a következő termékek részesülnek engedélyben:

a)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

(2)   A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások figyelemmel kísérése

(1)   Az engedély jogosultja biztosítja a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozását és végrehajtását.

(2)   Az engedély jogosultja évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

A közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja a Monsanto Europe S.A. (Belgium), a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A. (Scheldelaan 460, Haven 627, B-2040 Antwerp, Belgium).

Kelt Brüsszelben, 2010. március 2-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3)  http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2004-154

(4)  HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(6)  HL L 287., 2003.11.5., 1. o.


MELLÉKLET

a)

A kérelmező és az engedély jogosultja

Név

:

Monsanto Europe S.A.

Cím

:

Scheldelaan 460, Haven 627 – B 2040 Antwerp – Belgium

a Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b)

A termékek megnevezése és meghatározása

1.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.

a MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztésen kívül ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

A kérelemben meghatározott, géntechnológiailag módosított MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát MON-ØØ863-5 és MON-ØØ6Ø3-6 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák közötti keresztezéssel állítják elő, és benne az egyes fedelesszárnyú kártevőkkel (Diabrotica spp.) szemben ellenállást biztosító CryBb1 fehérje, valamint a glifoszát tartalmú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító CP4 EPSPS fehérje expresszálódik. A génmódosítás során genetikai markerként egy nptII gént alkalmaztak, amely kanamicin-ellenállóságot biztosít.

c)

Címkézés

1.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”„kukorica”.

2.

A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d)

Kimutatási módszer

A MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6 kukoricán hitelesített, eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a MON-ØØ863-5 és a MON-ØØ6Ø3-6 géntechnológiával módosított kukoricához.

Hitelesítette az 1829/2003/EK rendelet által létrehozott közösségi referencialaboratórium; további információ a következő honlapon található: http://gmo-crl.jrc.it/statusofdoss.htm

Referenciaanyag: ERM®-BF416 (MON-ØØ863-5) és ERM®-BF415 (MON-ØØ6Ø3-6), melyek hozzáférhetők az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézeténél (IRMM) a következő honlapon: http://www.irmm.jrc.be/html/reference_materials_catalogue/index.htm

e)

Egyedi azonosító

MON-ØØ863-5xMON-ØØ6Ø3-6

f)

A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosítószáma: lásd [értesítéskor kitöltendő]

g)

A termékek forgalomba hozatalának, felhasználásának vagy kezelésének feltételei vagy korlátozásai

Nem szükséges.

h)

Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i)

Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítésével teszik közzé.


Helyesbítések

5.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/83


Helyesbítés a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-jei 2009/937/EU tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 325., 2009. december 11. )

A 2009/937/EU tanácsi határozat helyesen:

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. december 1.)

a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról

(2009/937/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Lisszaboni Szerződés számos módosítást vezet be a Tanács és annak elnöksége működésében, továbbá a Tanács szerkezetében, valamint az Unió jogi aktusainak típusait és az azok elfogadására vonatkozó eljárást tekintve, így különösen a jogalkotási és nem jogalkotási aktusok közötti különbségtételt.

(2)

Ezért a 2006. szeptember 15-én elfogadott eljárási szabályzatot (1) fel kell váltani a Lisszaboni Szerződés végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazó eljárási szabályzattal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács 2006. szeptember 15-i eljárási szabályzata helyébe a mellékletben foglalt rendelkezések lépnek.

A Tanács eljárási szabályzata III. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az említett melléklet 1. cikkébe e határozattal beillesztett népességi adatok 2009. december 1-jétől2010. december 31-ig alkalmazandók.

2. cikk

A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Tanács eljárási szabályzata e határozattal elfogadott 3. cikkének (3) bekezdése a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napját követően elfogadott és továbbított jogalkotási aktusok tervezeteire alkalmazandó.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 1-jén.

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK

MELLÉKLET

A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Általános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne

(1)   A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze (2 27 34 35 36).

(2)   Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete előtt, valamennyi tanácsi formáció tekintetében a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően ismerteti az általa a Tanács számára előirányzott azon időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy operatív határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania. E dátumokat egy egységes, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza.

(3)   A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács Luxembourgban tartja üléseit (3 28).

Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.

(4) (4 29)   A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. Az említett csoportokat egy, a tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációs rendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok különbözőségét és az Unión belüli földrajzi egyensúlyt.

A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsi formáció elnökségét hat hónapos időszakonként, egymást váltva látják el. A csoport többi tagja közös program alapján segíti az elnökséget az összes feladata ellátásában. A csoport tagjai egymás között eltérő szabályokat is megállapíthatnak.

(5)   A Tanács vagy a Coreper ezen eljárási szabályzat értelmében elfogadott határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha az eljárási szabályzat más szavazási rendet ír elő.

Eltérő rendelkezés hiányában ezen eljárási szabályzat alkalmazásában az elnökségre vagy az elnökségre vonatkozó hivatkozások bármely olyan személyre vonatkoznak, aki a Tanács valamely formációjában, vagy adott esetben annak valamely előkészítő szervében az elnökséget ellátja.

2. cikk

A Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formáció és a Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a munka tervezése

(1)   A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban ülésezik. A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyek Tanácsának kivételével – az Európai Tanács minősített többséggel fogadja el (5 30). A tanácsi formációk listáját az I. melléklet tartalmazza.

(2)   Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről (6 31). Az Általános Ügyek Tanácsa felel a politikák átfogó koordinációjáért, az intézményi és igazgatási kérdésekért, a több európai uniós politikát érintő horizontális kérdésekért – például a többéves pénzügyi keretért és a bővítésért –, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait.

(3)   Az Európai Tanács ülései előkészítésének rendjéről az Európai Tanács eljárási szabályzatának 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

a)

Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanácsnak az Európai Tanács eljárási szabályzata 1. cikkének (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – annotált napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának.

Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.

Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.

Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.

b)

Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerve nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelyen az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.

c)

Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.

Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivel összhangban előzetesen meg kell vizsgálni.

(4)   Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttműködve a (6) bekezdésnek megfelelően többéves program keretében gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról és folyamatosságáról (7 32).

(5)   A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról (8 33). Ez a tanácsi formáció felel az Európai Unió külső fellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonság- és védelempolitikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.

A Külügyek Tanácsának elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, akit szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét ellátó tagállamot képviselő tag helyettesíthet (9).

(6)   A Tanács elnökségét az adott időszakban az 1. cikk (4) bekezdése értelmében ellátó, előre meghatározott hármas csoport minden tizennyolc hónapos időszakra kidolgozza a szóban forgó időszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. Ezt a tervezetet a Külügyek Tanácsának erre az időszakra vonatkozó tevékenységei tekintetében e tanácsi formáció elnökével közösen dolgozzák ki. A programtervezet kidolgozására a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben kerül sor, a megfelelő konzultációkat követően. A tervezetet egy egységes dokumentumba foglalva, legkésőbb az adott időszak előtt egy hónappal terjesztik be, hogy az Általános Ügyek Tanácsa azt jóváhagyhassa (10).

(7)   Az adott időszakban hivatalban lévő elnökség a megfelelő konzultációkat követően valamennyi tanácsi formáció számára elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsülések tervezett napirendjét, indikatív jelleggel bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és operatív határozatokat. E tervezeteket legkésőbb egy héttel az adott félév kezdete előtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. A tervezeteket egy egységes, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumba kell foglalni. Amennyiben szükséges, az előzetesen tervezetteken felül kiegészítő tanácsüléseket lehet betervezni.

Amennyiben a féléves időszak során az azon időszakra tervezett ülések valamelyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nem hívja össze.

3. cikk (11)

Napirend

(1)   Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak. Ezzel egyidejűleg megküldik azt a tagállamok nemzeti parlamentjeinek is.

(2)   Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(3)   Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvben, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben rögzített nyolchetes határidő alkalmazandó, jogalkotási aktus vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadandó álláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nem vehetők fel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig, amíg ez az előírt nyolchetes határidő le nem telt.

A Tanács eltérhet az első albekezdésben említett nyolchetes határidőtől, amennyiben a napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül. A Tanács az érintett jogi aktus vagy álláspont elfogadására alkalmazandó szavazási rendnek megfelelően határoz.

A kellően indokolt sürgős esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezetének a Tanács ideiglenes napirendjére tűzése és az álláspont elfogadása között tíz napnak kell eltelnie (12).

(4)   Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb a napirend továbbításáig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.

(5)   A Főtitkárság a Tanács tagjainak és a Bizottságnak továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatosak, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végére nem fejezte be.

(6)   Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy, a jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatalra és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. Az első rész címe „Jogalkotási tanácskozás”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”.

Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság e pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.

(7)   A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(8)   Amennyiben azonban egy, a napirend „A” részébe tartozó pontra vonatkozó álláspont elfogadása újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.

(9)   Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pont „egyéb” napirendi pontként szerepeljen, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.

4. cikk

A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete

A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.

5. cikk

Ülések

(1)   A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak (13). Egyéb esetekben a Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.

(2)   A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.

(3)   A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. E tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.

(4)   A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Főtitkárság által kiállított belépő felmutatása.

6. cikk

Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban

(1)   A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásaira – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik.

(2)   A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

7. cikk

Jogalkotási eljárás és nyilvánosság

(1)   A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjén a „Jogalkotási tanácskozás” rész.

(2)   A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotási tanácskozás” részben szereplő napirendi pont alá tartozó dokumentumokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében szereplő, a napirend e részét érintő bejegyzéseket nyilvánosságra kell hozni.

(3)   A Tanács napirendjének „Jogalkotási tanácskozás” részéhez kapcsolódó tanácsülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével – mindenekelőtt egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben – történő nyilvános közvetítésen, valamint az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. Ennek felvétele a Tanács honlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.

A Főtitkárság előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e cikk megfelelő végrehajtásának biztosítására.

(4)   A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy a rendes jogalkotási eljárásban előírt egyeztetőbizottságban részt vevő képviselői által adott indokolását, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az egyeztetőbizottság ülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságra kell hozni.

(5)   Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan aktusok elfogadásától, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetések vagy a jogalkotási aktus elfogadását kísérő, és a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatoktól eltérő nyilatkozatok.

8. cikk

A Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinak egyéb esetei

(1)   Amennyiben a Tanácsnak a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek vagy határozatok révén a tagállamokban vagy azokra nézve jogilag kötelező erejű szabályok elfogadására vonatkozó nem jogalkotási javaslatokat nyújtanak be – kivéve a belső intézkedésekre, igazgatási vagy költségvetési aktusokra, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusokra vagy nem kötelező erejű jogi aktusokra (például következtetésekre, ajánlásokra vagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat –, úgy a Tanácsnak az új, fontos javaslatokat érintő első vitája nyilvános. Az elnökség határozza meg, mely új javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen.

Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az első albekezdésben említett javaslatok valamelyikéről a Tanácsban az egymást követő tanácskozások nyilvánosak legyenek, amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz.

(2)   A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel eljárva hozott határozat alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről.

Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve a kérdés fontosságát és azt, hogy milyen mértékben érinti a polgárokat.

(3)   Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános vitát tart a Tanács 18 hónapos programjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi formációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság ötéves programjának, éves munkaprogramjának és éves politikai stratégiának bemutatása, valamint a Tanácsban az azt követően tartott vita nyilvános.

(4)   A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétől kezdődően:

a)

a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az 1. bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános tanácskozás” jelölést kapják;

b)

a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek a (2) és (3) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános vita” jelölést kapják.

A Tanács nyilvános tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az e cikkel összhangban történő nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésében említetthez hasonló nyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.

9. cikk

A szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolása és a jegyzőkönyvek a többi esetben

(1)   Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusokat fogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, továbbá a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvnek az ilyen jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.

(2)   A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:

a)

amennyiben a Tanács az EUSz. V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;

b)

egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján.

Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az első albekezdés a) és b) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.

A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az első albekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.

(3)   Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 7. és 8. cikkel összhangban nyilvánosak.

10. cikk

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.

11. cikk

A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség

(1)   A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.

Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve, hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.

(2)   A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követő elnökségek jegyzéke szerinti sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.

(3)   Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat (14).

(4)   A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

(5)   2014. október 31-ig, amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minősített többséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, igazolni kell, hogy a minősített többséget alkotó tagállamok a III. melléklet 1. cikkében foglalt lakossági számadatok szerint számolva kiteszik az Európai Unió összlakosságának legalább 62 %-át. E bekezdés 2014. november 1. és 2017. március 31. között szintén alkalmazandó, amennyiben a Tanács valamely tagja azt az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően kéri.

12. cikk

Rendes írásbeli és egyszerűsített írásbeli eljárás

(1)   A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.

A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő esetleges nyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kell hozni.

(2)   Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerűsített írásbeli eljárást, úgynevezett „csendes eljárást” is alkalmazhat:

a)

a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett írásbeli kérdésre vagy adott esetben szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet (15);

b)

a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet;

c)

más intézményekkel, szervekkel vagy hivatalokkal folytatandó konzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a szerződések ilyen konzultációt kívánnak meg;

d)

a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton keresztüli végrehajtása céljából („COREU egyszerűsített írásbeli eljárás”) (16).

Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidő leteltével kell elfogadottnak tekinteni, amelyet az ügy sürgősségére való tekintettel az elnökség megállapít, kivéve, ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogást emel.

(3)   Az írásbeli eljárás lezárulását a Főtitkárság állapítja meg.

13. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet jóváhagyása után a főtitkár ír alá. Aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

A jegyzőkönyv az egyes napirendi pontok tekintetében főszabály szerint a következőket tartalmazza:

a Tanácsnak benyújtott dokumentumokra való utalás,

a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,

a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.

(2)   A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.

(3)   E jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Coreperen lehet benyújtani.

(4)   A tanácsülések „Jogalkotási tanácskozás” részéről szóló jegyzőkönyveket jóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történő továbbítással egyidejűleg közvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.

14. cikk

Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján

(1)   Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.

(2)   A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.

15. cikk

Jogi aktusok aláírása

Az Európai Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok, valamint a Tanács által elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár írja alá. A főtitkár aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

16. cikk (17)

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya

Ezen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkal összhangban kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.

17. cikk

A jogi aktusok kihirdetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(1)   A főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):

a)

az EUMSz. 297. cikkének (1) bekezdésében és (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogi aktusok;

b)

a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás szerint első olvasatban elfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt;

c)

valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

d)

az Unió által kötött nemzetközi megállapodások.

Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

e)

az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött nemzetközi megállapodások, amenynyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 4. és 9. cikke alapján eltérően nem határoz.

A Hivatalos Lapban kihirdetett megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban.

(2)   Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a)

az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett, az (1) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő kezdeményezések;

b)

az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésében említett irányelvek és határozatok, az ajánlások és vélemények, az e cikk (3) bekezdésében említett határozatok kivételével.

(3)   A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e az EUSz. 25. cikkében említett határozatok kihirdetéséről a Hivatalos Lapban.

(4)   A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a)

az EUSz. 25. cikkében említett határozatokat végrehajtó határozatok;

b)

az EUSz. 31. cikke (2) bekezdése első és második francia bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok;

c)

a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a következtetések vagy az állásfoglalások.

(5)   Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács az ilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.

18. cikk

Értesítés a jogi aktusokról

(1)   Az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett irányelvekről és határozatokról a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.

(2)   Amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban, a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit:

a)

ajánlások;

b)

az EUSz. 25. cikkében említett határozatok.

(3)   A főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsi irányelvekről és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól.

19. cikk (19)

A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok

(1)   A Coreper feladata valamennyi tanácsülés munkájának előkészítése és a Tanács által adott feladatok teljesítése. Minden esetben (20) biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:

a)

a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;

b)

az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörét meghatározó szabályok;

c)

költségvetési rendelkezések;

d)

az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.

(2)   A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat nyújt be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.

(3)   A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.

A Főtitkárság gondoskodik az előkészítő szervek jegyzékének naprakésszé tételéről és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.

(4)   A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az Általános Ügyek Tanácsának elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese.

A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének egy képviselője látja el.

Ha a Tanács minősített többséggel eltérően nem rendelkezik, a különböző tanácsi formációk többi előkészítő szervének elnökségét – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – az adott formáció elnökségét ellátó tagállam egy küldöttje látja el. A (3) bekezdés második albekezdésében említett jegyzék felsorolja azokat az előkészítő szerveket is, amelyekkel kapcsolatban a Tanács a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európai tanácsi határozat 4. cikkének megfelelően másfajta elnöklési rendről nem határozott.

(5)   A Tanács azon formációi üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnökséget ellátja.

(6)   Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikor másfajta elnöklési rend alkalmazandó – az abban az időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.

Az Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szerveinek ülésein (a Coreper kivételével) azon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökséggel egyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.

(7)   Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következő eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidőtől való eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges (21):

a)

a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése);

b)

a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése);

c)

a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, a Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat (a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése);

d)

a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;

e)

az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése);

f)

a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése);

g)

határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése);

h)

a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő;

i)

a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghoszszabbítására vonatkozó határozat;

j)

az EUMSz. 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;

k)

a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.

20. cikk

Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolyása

(1)   Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a Tanács munkamódszereiről szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.

Ezenkívül a viták megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, így különösen:

a)

korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelen lévők küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;

b)

megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát;

c)

beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, így különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét és meghatározhatja felszólalásuk sorrendjét;

d)

felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással;

e)

felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére.

(2)   A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdése rendelkezéseinek, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül – a 18 hónapos program vagy más, köztük létrejött megállapodás alapján minden feladatában segíti az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport többi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következő elnökséget ellátó tagállam képviselője. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamely tagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.

21. cikk (22)  (23)

A bizottságok és munkacsoportok jelentései

Ezen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt rendelkezésre álljanak.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.

22. cikk

A szövegezés minősége (24)

Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i, a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára (25).

Azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, a jogalkotási folyamat egésze során különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.

23. cikk

A főtitkár és a Főtitkárság

(1)   A Tanács munkáját az általa minősített többséggel kinevezett főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti.

(2)   A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg (26).

A főtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.

(3)   A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.

(4)   A főtitkár kellő időben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.

(5)   A főtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

24. cikk

Biztonság

A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.

25. cikk

Feladatok a megállapodások letéteményeseként

Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg egy, az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás letéteményeseként, úgy az ilyen egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.

Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban kihirdessék.

26. cikk

Képviselet az Európai Parlamentben

A Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség, vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következő elnökség vagy a főtitkár képviseli. Az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljárva a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban a Külügyek Tanácsának elnöke képviseli. Őt szükség esetén e formációnak a Tanács félévenkénti elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja helyettesítheti. Az Európai Parlament bizottságaiban a Külügyek Tanácsát az annak elnöke által adott megbízás alapján eljárva az európai külügyi szolgálat vagy – adott esetben – a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.

27. cikk

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.

28. cikk

A Tanácsnak küldött levelek

A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:

Az Európai Unió Tanácsa

Rue de la Loi, 175

B-1048 Bruxelles

I. MELLÉKLET

A Tanács formációinak listája

1.

Általános Ügyek (2 27 34 35 36);

2.

Külügyek (3 28);

3.

Gazdasági és Pénzügyek (4 29);

4.

Bel- és Igazságügy (5 30);

5.

Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem;

6.

Versenyképesség (Belső Piac, Ipar és Kutatás) (6 31);

7.

Közlekedés, Távközlés és Energia;

8.

Mezőgazdaság és Halászat;

9.

Környezetvédelem;

10.

Oktatás, Ifjúság és Kultúra (7 32).

Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSz. 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.

Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kell igazítani (8 33).

II. MELLÉKLET

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésére vonatkozó különös rendelkezések

1. cikk

Hatály

Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre, feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel.

2. cikk

Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés

(1)   Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amenynyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintett harmadik féllel, ha:

a)

a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum;

b)

a dokumentum valamely tagállamtól származik, és

2001. december 3. előtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy

az érintett tagállam kérte, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne hozzák nyilvánosságra.

(2)   Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félnek a Tanács birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik féllel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.

(3)   A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni, és ésszerű határidőt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.

(4)   Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.

Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább tíz munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EUMSz. 279. cikkére.

3. cikk

A többi intézménytől vagy a tagállamoktól kapott egyeztetés iránti kérelem

Egy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történő – egy tanácsi dokumentumot érintő – egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a 32 22816361 számra.

A Főtitkárság – figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt – a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.

4. cikk

A tagállamokból származó dokumentumok

Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani a Főtitkársághoz.

5. cikk

Kérelmek benyújtása a tagállamok által

Amikor egy tagállam kérelmet nyújt be a Tanácshoz, úgy azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges megerősítő kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.

6. cikk

A kérelmek címzése

A dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárához kell címezni, levélben a Rue de la Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailben az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a 32 22816361 számra.

7. cikk

Az alapkérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.

8. cikk

A megerősítő kérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a megerősítő kérelmekről a Tanács határoz.

9. cikk

Díjak

A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkár állapítja meg.

10. cikk

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása

(1)   A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.

(2)   A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2 27 34 35 36) és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel – elérhetővé kell tenni az interneten.

11. cikk

A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

(1)   E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azok nem minősített adatok, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet lehessen benyújtani.

(2)   E cikk alkalmazásában:

—   „szétosztás”: egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek,

—   „jogalkotási dokumentumok”: olyan dokumentumok, amelyeket jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amelyek ilyen eljárásban érkeztek be.

(3)   A Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:

a)

azon dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra;

b)

a Tanács különböző formációi üléseinek ideiglenes napirendje;

c)

a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg.

(4)   Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, úgy a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:

a)

a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;

b)

egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, időközi jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések, amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

(5)   A (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett a Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási és egyéb dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára:

a)

az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy – az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel – valamely tagállam által a Tanácsnak címzett jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai, valamint az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusok;

b)

a Tanács elé terjesztett, a napirendben a „Jogalkotási tanácskozás” részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumok, vagy amelyek az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban a „nyilvános tanácskozás” vagy „nyilvános vita” jelölést viselik;

c)

a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott, jogalkotási aktusok tervezeteire és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusokra vonatkozó feljegyzések („I/A” rész alá és „A” rész alá tartozó naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei és a szóban forgó rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusok, amelyekre vonatkoznak;

d)

a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott aktusok és az egyeztetőbizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegtervezetek.

(6)   Az (5) bekezdés d) pontjában említett aktusok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az e jogi aktusra vonatkozó mindazon dokumentumot, amelyet az aktus elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az időközi jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket (a tanácskozások eredményei), a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

Valamely tagállam kérelmére nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.

III. MELLÉKLET

A Tanácsban történő szavazás során a szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai

1. cikk

Az EUSz. 16. cikke (5) bekezdésének és az átmeneti intézkedésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásához az egyes tagállamoknak a 2009. január 1-jétől2010. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó össznépességi adatai a következők:

Tagállam

Népesség

(× 1 000)

Németország

82 002,4

Franciaország

64 350,8

Egyesült Királyság

61 576,1

Olaszország

60 045,1

Spanyolország

45 828,2

Lengyelország

38 135,9

Románia

21 498,6

Hollandia

16 485,8

Görögország

11 260,4

Belgium

10 750,0

Portugália

10 627,3

Cseh Köztársaság

10 467,5

Magyarország

10 031,0

Svédország

9 256,3

Ausztria

8 355,3

Bulgária

7 606,6

Dánia

5 511,5

Szlovákia

5 412,3

Finnország

5 326,3

Írország

4 450,0

Litvánia

3 349,9

Lettország

2 261,3

Szlovénia

2 032,4

Észtország

1 340,4

Ciprus

796,9

Luxemburg

493,5

Málta

413,6

Összesen

499 665,1

Küszöbérték (62 %)

309 792,4

2. cikk

(1)   A tagállamok minden év szeptember 1-jéig továbbítják az Európai Unió Statisztikai Hivatalának az össznépességükre vonatkozó, folyó év január 1-jei adatokat.

(2)   A Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az 1. cikkben szereplő számadatokat. Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.

IV. MELLÉKLET

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya (16. cikk)

(1)

Az eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait:

a)

az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása);

b)

a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre);

c)

a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan „A” pont „B” pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről);

d)

az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenléte tekintetében (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül);

e)

9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (a szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);

f)

a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése);

g)

a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);

h)

a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozásra és határozathozatalra vonatkozó határozat) (2 27 34 35 36);

i)

a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja (az EUMSz. 76. cikke alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

j)

a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja (bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

k)

a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való közzététele vagy közzé nem tétele).

(2)

A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárási szabályzat következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban:

a)

a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy „A” pont levételét kérje a napirendről);

b)

a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);

c)

a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon);

d)

a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amenynyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).

V. MELLÉKLET

A Tanács munkamódszerei

Az ülések előkészítése

(1)

Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktól vagy bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhető vissza a munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges, és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott probléma megoldására irányuló megbízással együtt.

(2)

Az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésével például a lehető leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedi kérdéseket érintő szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy az érintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetleges megoldási lehetőségekről. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyek során azzal keresi meg a küldöttségeket, hogy azok a munkacsoport vagy bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak egy javaslatra.

(3)

A küldöttségek adott esetben előzetesen írásban előterjesztik azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szöveg módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a küldöttségek javaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő küldöttségek közös írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be.

(4)

A Coreper nem foglalkozik újból az ülése előkészítése keretében már véglegesen megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az „I” napirendi pontokra, a szervezésre és a feldolgozott napirendi pontok sorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövőbeli üléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra. Lehetőség szerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a küldöttségek a Coreper üléseinek előkészítése keretében, és nem magán a Coreperen terjesztik elő.

(5)

Az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a küldöttségeknek az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérni szándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a küldöttségeket, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassák az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektől függően az elnökség gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő csoportokat.

Az ülések lebonyolítása

(6)

Nem vehetők fel olyan pontok a Tanács napirendjére, amelyek csupán a Bizottság vagy a Tanács valamely tagja beszámolójának ismertetésére szolgálnak, kivéve, amennyiben jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik.

(7)

Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat (például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetve más szervekkel folytatott tanácskozások eredményeiről, eljárási vagy szervezési kérdésekről szóló információk stb.) ehelyett a Coreper üléseinek előkészítése keretében kell a küldöttségeknek – lehetőség szerint írásban – továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nem kell újra foglalkozni.

(8)

Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyását érintő további szükséges információkat és különösen azon időkeretet, amelyet előreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a küldöttségek számára már ismert információk megismétlésétől.

(9)

A tartalmi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség – a szükséges tárgyalási forma függvényében – ismerteti a küldöttségekkel a kérdéses napirendi ponthoz történő hozzászólásaik maximális időtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások időtartama nem haladhatja meg a két percet.

(10)

Elvben nem megengedett, hogy a jelenlévők mindegyike hozzászóljon az adott napirendi ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható, amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximális időtartamát.

(11)

Az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a küldöttségeket, hogy azok kompromisszumos szövegekről, illetve egyedi javaslatokról nyilvánítsanak véleményt.

(12)

Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől, és ez irányú tevékenységét csupán az elért – tartalmi és/vagy eljárási – eredmények rövid összefoglalására korlátozza.

(13)

A küldöttségeknek kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek, érdeminek és lényegre törőnek kell lenniük.

(14)

Az ugyanazon véleményt képviselő küldöttségeket ösztönözni kell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozó közös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék.

(15)

A szövegek megtárgyalásánál – egy adott javaslat puszta elutasítása helyett – a küldöttségek írásban konkrét szövegezési javaslatokat terjesztenek elő.

(16)

Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egy meghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a küldöttségek tartózkodnak a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvi beleegyezésnek kell tekinteni.

VI. MELLÉKLET

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A.   A rendeletek formája

1.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek és a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell:

a)

a címben a „rendelet” szót, a sorszámot, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését.

A Tanács által az EUMSz. 291. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási rendeletek címében szerepelnie kell a „végrehajtási rendelet” kifejezésnek;

b)

az „Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”, illetve az „Európai Unió Tanácsa” megjelölést;

c)

a hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták, és amelyeket a „tekintettel” szóval kell bevezetni;

d)

a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekre és a lefolytatott konzultációkra;

e)

a rendelet indokolását, amelyet a „mivel” szóval kell bevezetni; a preambulumbekezdéseket számozni kell;

f)

az „elfogadták ezt a rendeletet”, illetve „elfogadta ezt a rendeletet” megjelölést, amelyet a rendelet rendelkező része követ.

2.

A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba kell csoportosítani.

3.

A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

4.

A rendeletek utolsó cikkét a következő kifejezések követik:

a)

i.

„Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban”;

vagy

ii.

„Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, a Szerződéseknek megfelelően” azon esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban (2 27 34 35 36);

b)

„Kelt …” , amelyben a rendelet elfogadásának időpontja szerepel;

valamint

c)

i.

az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendelet esetében:

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök”,

amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ;

ii.

tanácsi rendelet esetében:

a Tanács részéről

az elnök”,

amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ.

B.   Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája

1.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainak a címben tartalmazniuk kell az „irányelv”, illetve a „határozat” szót.

A Tanács által az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási irányelv vagy végrehajtási határozat esetén, a címben szerepelnie kell a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtási határozat” kifejezésnek.

2.

A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címben tartalmazniuk kell az „ajánlás”, illetve a „vélemény” szót.

3.

A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket – a szerződések vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell.

C.   Az EUSz. 25. cikkében említett határozatok formája

E határozatok címében szerepel a „Tanács határozata” kifejezés, a sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.


(1)  A Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2006. szeptember 15-i 2006/683/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 285., 2006.10.16., 47. o.).

(2)  E bekezdés megegyezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 237. cikkével.

(3)  E bekezdés megegyezik az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének b) pontjával.

(4)  E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat 1. cikkével (HL L 315., 2009.12.2., 50. o.).

(5)  Ez a két mondat az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz.) 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdését, valamint az EUMSz. 236. cikkének a) pontját veszi át, a megfelelő kiigazítással.

(6)  Ez a két mondat az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével egyezik meg.

(7)  E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat 3. cikkének első mondatával.

(8)  E bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésével.

(9)  Lásd az alábbi a) nyilatkozatot:

a)

A 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdéséről:

„Amikor a Külügyek Tanácsa közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze, elnökét a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően a féléves elnökség helyettesíti.”

(10)  Lásd az alábbi b) nyilatkozatot:

b)

A 2. cikk (6) bekezdéséről:

„A 18 hónapos program tartalmaz egy általános bevezető szakaszt, amely a programot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainak összefüggésébe helyezi. Ebben a szakaszban a három elnökség, amelynek a 18 hónapos programtervezet elkészítése a feladata, konzultál az őket követő három elnökséggel, a (6) bekezdés harmadik mondatában említett »megfelelő konzultációk« részeként. A 18 hónapos programtervezetnek többek között a Bizottság kezdeményezésére folytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédből fakadó főbb pontokat is tekintetbe kell vennie.”

(11)  Lásd az alábbi c) és d) nyilatkozatot:

c)

A 3. cikk (1) és (2) bekezdéséről:

„Az elnök törekszik annak biztosítására, hogy elvben a Tanács minden egyes, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó címének végrehajtásával foglalkozó ülésének ideiglenes napirendje, továbbá a napirendi pontokkal kapcsolatos minden dokumentum legalább 21 nappal az ülés kezdete előtt eljusson a Tanács tagjaihoz.”

d)

Az 1. és 3. cikkről:

„Az EUSz. 30. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – amely kimondja, hogy gyors döntést igénylő esetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid időn belül összehívható – a Tanács tudatában van annak, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni. A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését.”

(12)  Ez az albekezdés a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke utolsó mondatának felel meg.

(13)  Ez a mondat megegyezik az EUSz. 16. cikke (8) bekezdésének első mondatával.

(14)  E bekezdés megegyezik az EUMSz. 239. cikkével.

(15)  Lásd az alábbi e) nyilatkozatot:

e)

A 12. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjáról:

„A Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidő általában három munkanap.”

(16)  Lásd az alábbi f) nyilatkozatot:

f)

A 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjáról:

„A Tanács emlékeztet arra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek (7896/95) megfelelően kell használni.”

(17)  Lásd az alábbi g) nyilatkozatot:

g)

A 16. cikkről és a IV. mellékletről:

„A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az EUSz. 7. cikkének alkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki. A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása.”

(18)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(19)  E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).

(20)  Lásd az alábbi h) nyilatkozatot:

h)

A 19. cikk (1) bekezdéséről:

„A Coreper biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt elvek összhangját és figyelembevételét, különösen azon ügyekben, amelyek lényegi előkészítése más fórumokon van folyamatban.”

(21)  Lásd az alábbi i) nyilatkozatot:

i)

A 19. cikk (7) bekezdéséről:

„Amennyiben a Tanács valamely tagja úgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet, amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Corepernek nyújtottak be elfogadásra, tartalmi kérdést vet fel, a határozattervezetet a Tanács elé kell terjeszteni.”

(22)  E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).

(23)  Lásd az alábbi j) nyilatkozatot:

j)

A 21. cikkről:

„A munkacsoportok jelentéseit, továbbá minden más, a Coreper tanácskozásainak alapjául szolgáló dokumentumot olyan időben kell megküldeni a delegációknak, hogy azokat meg tudják vizsgálni.”

(24)  Lásd az alábbi k) nyilatkozatot:

k)

A 22. cikkről:

„A Tanács Jogi Szolgálatának feladata az is, hogy segítséget nyújtson az EUMSz. 76. cikkének b) pontja szerinti kezdeményezést tevő tagállamoknak, különösen az ilyen kezdeményezések szövegezése minőségének ellenőrzésében, amennyiben az érintett tagállam ilyen segítségnyújtásra felkéri.”

Lásd az alábbi l) nyilatkozatot:

l)

A 22. cikkről:

„A Tanács tagjai a jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknak a Főtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket.

A Tanács tagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az előző jogi aktusból tartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatok vizsgálatára meghatározott elveknek megfelelően vizsgálják meg.”

(25)  HL C 73., 1999.3.17., 1. o.

(26)  Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés első albekezdése megegyezik az EUMSz. 240. cikkének (2) bekezdésével.

(27)  Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése hozza létre.

(28)  Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése hozza létre.

(29)  Ideértve a költségvetést is.

(30)  Ideértve a polgári védelmet is.

(31)  Ideértve az idegenforgalmat is.

(32)  Ideértve az audiovizuális ügyeket is.

(33)  Lásd az alábbi m) nyilatkozatot:

m)

Az I. melléklet második bekezdéséről:

„Az elnökség a Tanács napirendjét az összefüggő napirendi pontok csoportosításával úgy szervezi meg, hogy elősegítse az illetékes nemzeti képviselők részvételét, különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosan elkülöníthető témacsoportokkal kell foglalkozni.”

(34)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(35)  Lásd az alábbi n) nyilatkozatot:

n)

A IV. melléklet (1) bekezdésének h) pontjáról:

„A Tanács megerősíti, hogy továbbra is alkalmazni kell azon jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a tanácskozásai alapjául szolgáló szövegeket minden nyelven el kell készíteni.”

(36)  Lásd az alábbi o) nyilatkozatot:

o)

A VI. melléklet A. szakasza 4. pontja a) alpontjának ii. alpontjáról:

„A Tanács emlékeztet arra, hogy a szerződésekben előírt olyan esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát az érintett jogi aktus indokolásában és tartalmi részében.”