27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/1

(1)

A cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelv (3) 4. cikkével, valamint a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelv (4) 4. cikkével összhangban alaposan felülvizsgálták a dohánytermékekre kivetett jövedékiadó-kulcsokat és ezen adó szerkezetét. E felülvizsgálat kiterjedt a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelv (5) rendelkezéseire is.

(2)

A belső piac megfelelő működésének és ezzel egyidejűleg az EK-Szerződés 168. cikkében előírt magas szintű egészségvédelem biztosításának érdekében – szem előtt tartva, hogy a dohánytermékek súlyosan károsíthatják az egészséget, továbbá hogy az Unió részes fele az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének – a dohánytermékekre vonatkozó uniós adójogszabályok tekintetében különböző változtatásokat kell végrehajtani. A módosítások során figyelembe kell venni a különböző dohánytermékek helyzetét.

(3)

A termelők vonatkozásában semleges versenyfeltételek kialakítása, a dohánypiacok felosztottságának csökkentése és az egészségvédelmi célkitűzések hangsúlyozása érdekében a cigaretták tekintetében egyszerűsíteni kell a szabályokat. E célból fel kell váltani a legkeresettebb árkategória fogalmát, az árhoz kapcsolódó adóminimum alapját a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárnak kell képeznie, a pénzösszegben kifejezett adóminimumnak pedig valamennyi cigarettára vonatkoznia kell. Ugyanezen okokból kell a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat alapul venni a tételes jövedéki adóknak a teljes adóterhen belüli jelentősége felméréséhez.

(4)

A vegyes adószerkezet és a teljes adóterhen belül a tételes összetevő maximális százalékarányának sérelme nélkül, hatékonyabb eszközöket kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, amelyekkel a cigarettára tételes vagy minimum jövedéki adót vethetnek ki, és ezáltal biztosíthatják, hogy legalább egy bizonyos minimális adóösszeg érvényesül az Unió egészén belül.

(5)

A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében az Unióban az árhoz kapcsolódó minimumadó alapját úgy kell meghatározni, hogy a cigaretta esetében kiváltotthoz hasonló hatást érjenek el, referenciaértéknek pedig a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat kell tekinteni.

(6)

Az árak és a jövedékiadó-szintek változásait különösen a cigaretta – a messze legjelentősebb dohánytermék-kategória –, valamint a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében elemezték. Az elemzés azt mutatja, hogy a tagállamok között még mindig jelentős eltérések léteznek, ami zavarhatja a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti nagyobb mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet Unión belüli visszaszorítását.

(7)

A nagyobb mértékű közelítés elősegítené az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását is. Az adószint valójában lényeges tényező a dohánytermékek árában, amely pedig befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait. A csalás és csempészet aláássa különösen a cigaretta és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány adóalapon kialakított árszintjét, és ezzel veszélyezteti a dohány-ellenőrzési és egészségvédelmi célkitűzések elérését.

(8)

Az adószintek közötti nagyobb mértékű közelítés és a fogyasztás csökkentése érdekében tehát növelni kell a cigarettákra és cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányra kivetett uniós minimumadókat.

(9)

A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány minimumadóját közelíteni kell a cigarettákra vonatkozó minimumadókhoz annak érdekében, hogy a két termék közötti, a megfigyelt fogyasztási szokásokban tükröződő verseny intenzitása, valamint azonos mértékben ártalmas jellegük egyaránt figyelembevehetőbb legyen.

(10)

Az átmeneti időszakok lehetővé kell, hogy tegyék a tagállamok részére, hogy zökkenőmentesen igazodjanak a teljes jövedéki adó új szintjeihez, korlátozva ezáltal a lehetséges mellékhatásokat.

(11)

Annak érdekében, hogy Korzika gazdasági és társadalmi egyensúlyának ne ártsanak, szükséges és igazolt, hogy 2015. december 31-ig meghosszabbítsák az eltérést, amely révén Franciaország a Korzikán szabadforgalomba bocsátott cigarettákra és egyéb dohánygyártmányokra vonatkozó nemzeti adómértéknél alacsonyabb jövedékiadó-mértéket alkalmazhat. Az említett időpontra a Korzikán fogyasztásra bocsátott dohánygyártmányokra vonatkozó adószabályokat teljes mértékben össze kell hangolni a francia anyaországbeli szabályokkal. Mindazonáltal el kell kerülni a túl hirtelen változást, és fokozatosan kell növelni Korzikán a cigarettát és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányt jelenleg terhelő jövedéki adót.

(12)

A verseny torzulásának, a kereskedelem elfogadhatatlan elterelésének és a magas jövedéki adót alkalmazó tagállamokat ebből fakadóan érintő bevételkiesésnek az elkerülése érdekében, mind fontos bevételi forrásként, mind pedig egészségügyi okokból szükségesnek tűnik, hogy a szóban forgó tagállamok mennyiségi korlátozásokat alkalmazhassanak azokra a cigarettákra, amelyeket további jövedéki adó megfizetése nélkül hozhatnak be a területükre az átmeneti időszakban részesülő tagállamokból. Annak figyelembevétele mellett kell szabályozni a korlátozások említett engedélyezését, hogy az általános kötelező minimumadó milyen szintet ér el, valamint hogy az eltérést élvező tagállamok milyen nehézségekkel kerülhetnek szembe azon tagállamok vonatkozásában, amelyekben az alacsonyabb adószintek fokozatosan közelítenek az általánosan kötelező minimumszinthez.

(13)

A cigarettákra, szivarokra, szivarkákra és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányon kívüli fogyasztási dohányokra kivetett uniós minimumadók értékvesztésének elkerülése érdekében szükség van a tételes összegben kifejezett minimumadók növelésére.

(14)

Az egységes és méltányos adóztatás érdekében a cigaretták, szivarok, szivarkák és egyéb fogyasztási dohányok fogalommeghatározását úgy kell módosítani, hogy a hosszuk alapján két vagy több cigarettának megfelelő dohányrudakat a jövedéki adó szempontjából kettő vagy több cigarettának lehessen tekinteni; az a szivarfajta, amely számos tekintetben hasonlít egy cigarettához, a jövedéki adó szempontjából cigarettának minősüljön, és az a fogyasztási dohány, amely számos tekintetben hasonlít a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányhoz, a jövedéki adó szempontjából finomra vágott dohánynak minősüljön; a dohánytörmelék fogalmát egyértelműen meg kell határozni. Figyelembe véve mindazokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket az azonnali végrehajtás okozhatna a német és a magyar gazdasági szereplőknek, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság számára engedélyezni kell, hogy 2015. január 1-jéig elhalaszthassa a szivarok és szivarkák új meghatározásának alkalmazását.

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (6) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, valamint az Unió érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(16)

A 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelvet, valamint a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelvet (7) ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   A cigarettára kivetett teljes jövedéki adó (tételes és ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 57 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 64 EUR.

Azok a tagállamok azonban, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 101 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem kötelesek megfelelni az első albekezdésben előírt 57 %-os követelménynek.

(2)   2014. január 1-jétől a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 EUR.

Azok a tagállamok azonban, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 115 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem kötelesek megfelelni az első albekezdésben előírt 60 %-os követelménynek.

Az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez Bulgária, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakban részesül.

(3)   A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott cigaretták összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabadforgalomba bocsátott cigaretták teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év forgalomba hozatali adatai alapján.

(4)   A tagállamok fokozatosan emelik a jövedéki adókat annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben meghatározott időpontokra megfeleljenek a (2) bekezdésben említett követelményeknek.

(5)   A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euro nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a teljes jövedéki adó összegeire alkalmazandó.

Az alkalmazandó átváltási árfolyamok az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamok kell, hogy legyenek. Azokat a következő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.

(6)   Az (5) bekezdésben előírt éves kiigazítás során a tagállamok fenntarthatják a hatályos jövedékiadó-összegeket, ha az euróban kifejezett jövedékiadó-összegek átváltása nemzeti valutában kifejezve a jövedéki adó 5 %-ánál vagy 5 EUR-nál kisebb növekedését eredményezné, bármelyik is az alacsonyabb összeg.”

2.

A 2a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2a. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárában változás következik be, és ezzel a teljes jövedéki adó a 2. cikk (1) vagy (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken, az érintett tagállam a változás évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a jövedéki adó kiigazításától.

(2)   Amennyiben egy tagállam felemeli a cigarettákra kivetett hozzáadottérték-adó kulcsát, a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adót akkora összeggel csökkentheti, amely megegyezik a – szintén a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett – hozzáadottérték-adó növekményével, még abban az esetben is, ha az említett kiigazítás eredményeképpen a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adó a 2. cikk (1) és (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken.

Mindazonáltal a tagállamok újból növelik a jövedéki adót annak érdekében, hogy a csökkentés évétől számított második év január 1-jéig elérjék legalább az említett szinteket.”

3.

A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 2. cikktől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat az 1 200 tonna éves kvótát nem meghaladó mennyiségben Korzika megyéiben forgalomba hozott cigarettákra. E kedvezményes mérték a következő:

4.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottság négyévente jelentést nyújt be a Tanácsnak, és – adott esetben – javaslatot tesz az ezen irányelvben megállapított jövedékiadó-kulcsokra, valamint a jövedéki adónak a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelv (8) 16. cikkében meghatározott szerkezetére vonatkozóan.

A Bizottság jelentése figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok reálértékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek elsősorban a tagállamok által nyújtott információkon kell alapulnia.

(3)   A Bizottság a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv (9) 43. cikkében említett eljárással összhangban összeállítja a jelentéshez szükséges statisztikai adatok listáját, amely nem foglal magában az egyes természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos adatokat. A lista a tagállamoknak már rendelkezésére álló adatokon kívül kizárólag olyan adatokat tartalmazhat, amelyek összegyűjtése és összeállítása nem ró aránytalan adminisztratív terhet a tagállamokra.

(4)   A Bizottság nem teszi közzé és más módon sem hozza nyilvánosságra az említett adatokat, ha ezáltal üzleti, ipari vagy foglalkozási titkot fedne fel.

1.

A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„2011. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó (tételes és/vagy ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 40 %-a, vagy kilogrammonkénti összege legalább 40 EUR.

2013. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó (tételes és/vagy ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 43 %-a, vagy kilogrammonkénti összege legalább 47 EUR.

2015. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó (tételes és/vagy ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 46 %-a, vagy kilogrammonkénti összege legalább 54 EUR.

2018. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 48 %-a, vagy kilogrammonkénti összege legalább 60 EUR.

2020. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 50 %-a, vagy kilogrammonkénti összege legalább 60 EUR.

A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabadforgalomba bocsátott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

2011. január 1-jétől a százalékban, kilogrammonkénti összegben kifejezett vagy bizonyos darabszámra vonatkozó teljes jövedéki adónak legalább a következőkkel kell egyenértékűnek lennie:

2.

A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (1) bekezdéstől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat a Korzika megyéiben szabadforgalomba bocsátott, a cigarettán kívüli dohánygyártmányokra. A kedvezményes mérték a következő:

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Bizottság négyévente jelentést nyújt be a Tanácsnak és – adott esetben – javaslatot tesz a jövedéki adó ezen irányelvben megállapított kulcsaira és szerkezetére.

A Bizottság jelentése figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok reálértékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek elsősorban a tagállamok által nyújtott információkon kell alapulnia.

(3)   A Bizottság a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv (10) 43. cikkében említett eljárással összhangban összeállítja a jelentéshez szükséges statisztikai adatok listáját, amely nem foglal magában az egyes természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos adatokat. A tagállamoknak már rendelkezésére álló adatokon kívül a lista kizárólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek összegyűjtése és összeállítása nem ró aránytalan adminisztratív terhet a tagállamokra.

(4)   A Bizottság nem teszi közzé és más módon sem hozza nyilvánosságra az említett adatokat, ha ezáltal üzleti, ipari vagy foglalkozási titkot fedne fel.

4.

A 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euró nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a teljes jövedéki adó összegeire alkalmazandó.

Az alkalmazandó átváltási árfolyamok az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamok kell, hogy legyenek, és ezeket a következő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.”

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1)   Tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő, dohányzásra alkalmas és kizárólag arra szánt dohányáruk minősülnek szivarnak vagy szivarkának:

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően Németország és Magyarország 2014. december 31-ig folytathatja a 2002/10/EK irányelvvel módosított 95/59/EK irányelv 3. cikkének alkalmazását.”

2.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A jövedéki adó szempontjából az (1) bekezdésben említett dohányrudat két darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 8 cm-nél hosszabb, de 11 cm-nél rövidebb; három darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 11 cm-nél hosszabb, de 14 cm-nél rövidebb, és így tovább.”

3.

Az 5. cikk 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Azokat a termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni.”

6.

A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, feltéve, hogy az adózás vegyes szerkezetét és a jövedéki adó tételes összetevőjének tekintetében a 16. cikkben meghatározott sávot szigorúan betartják.”

7.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

(1)   A jövedéki adó tételes összetevőjének a cigarettákra vonatkozó teljes adóteher összegén belüli százalékarányát a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján kell kiszámolni.

(2)   A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott cigaretták összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabadforgalomba bocsátott cigaretták teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3)   2013. december 31-ig a kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek az 5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

(4)   2014. január 1-jétől a cigarettákra kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek a 7,5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

(5)   A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, amennyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának változása miatt a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 vagy 7,5 %-a (amelyik alkalmazandó) alá csökken vagy 76,5 %-a fölé emelkedik, az érintett tagállam a változás bekövetkeztének évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításától.

(6)   A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok a cigaretták értékarányos jövedéki adójának kiszámítási alapjából kizárhatják a vámokat.

(7)   A (3), (4), (5) és (6) bekezdésre is figyelemmel, a tagállamok jövedéki minimumadót vethetnek ki a cigarettákra.”

8.

A 17. cikket el kell hagyni.

27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/8

(1)

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló aflatoxin B1, valamint összes aflatoxin (aflatoxin B1 + G1 + B2 + G2) legmagasabb engedélyezett értékét.

(2)

Tekintettel a Codex Alimentariust érintő változásokra és a legújabb tudományos szakvéleményekben található új információra, módosítani kell az egyes élelmiszerekben előforduló aflatoxinok bizonyos felső határértékeit.

(3)

A Codex Alimentarius az aflatoxin legmagasabb engedélyezett értékét a továbbfeldolgozásra szánt mandula, mogyoró és pisztácia esetében 15 μg/kg-ban, az „azonnal fogyasztható” mandula, mogyoró és pisztácia esetében 10 μg/kg-ban határozta meg (3).

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncban található szennyezésekkel foglalkozó tudományos testülete (a továbbiakban: CONTAM-testület) 2007. január 25-én szakvéleményt fogadott el a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat feltételezhető növekedéséről, amennyiben a mandula, a mogyoró és a pisztácia, valamint az ezekből származó termékek aflatoxintartalmának eddig megállapított felső határértékét növelnék (4). A CONTAM-testület megállapította, hogy a mandulában, mogyoróban és pisztáciában található összes aflatoxin felső határértékének 4 μg/kg-ról 8 vagy 10 μg/kg-ra történő növelése csekély hatással lenne a toxinoknak való étrendi kitettségnek, a rákbetegség kockázatának és a kitettség számított expozíciós határértékeinek becslésére. A testület továbbá megállapította, hogy az aflatoxinnak való kitettségnek – származzon az bármilyen forrásból is – az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintűnek kell lennie, mivel az aflatoxinok genotoxikusak és rákkeltő hatásúak. Az adatok azt mutatják, hogy csökkenteni lehet az aflatoxinoknak való összes étrendi kitettség mértékét, amennyiben a piacra kerülő erősen szennyezett élelmiszerek számát csökkentik azáltal, hogy hatékonyabbá teszik az előírások betartatását, és csökkentik a más – nem mandula, mogyoró és pisztácia – élelmiszerforrásból származó aflatoxinnak való kitettséget.

(5)

A CONTAM-testület 2009. június 16-án elfogadott egy szakvéleményt a fán termő héjas gyümölcsűekben – kivéve a mandulát, a mogyorót és a pisztáciát – található összes aflatoxin legmagasabb értékének 4 μg/kg-ról 10 μg/kg-ra történő növelésének közegészségügyi hatásairól (5). A testület megállapította, hogy a 2007-ben rendelkezésre álló információ alapján a közegészségügyre nem lenne káros hatással az, ha az előforduló összes aflatoxin értékét 4 μg/kg-ról 10 μg/kg-ra növelnék a többi fán termő héjas gyümölcsűek esetében, beleértve a brazildiót is. Tekintettel a Codex Alimentariusban a brazildió aflatoxintartalmáról folyó jelenlegi vitákra, indokolt összehangolni a brazildióban található aflatoxinok felső határértékét a mandula, mogyoró és pisztácia kódex szerinti határértékével.

(6)

A Codex Alimentarius csak az aflatoxinok összegzett mennyiségének felső határértékét állapította meg. A megfelelő aflatoxin B1 szintet az EFSA által a kitettség felmérésére használt, az élelmiszerekben előforduló aflatoxinokat tartalmazó adatbázis alapján állapították meg.

(7)

Az EFSA aflatoxinokról szóló véleményében megállapításra került, hogy az olajos magvak és az ezekből származó termékek jelentősen hozzájárulnak az emberek aflatoxinnak való kitettségéhez. Az EFSA megállapította, hogy az aflatoxinnak való kitettségnek – származzon az bármilyen forrásból is – az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintűnek kell lennie. Továbbá az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) belüli értesítések magas aflatoxinszintet mutatnak az olajos magvakban, mint például a napraforgómagban vagy a dinnyemagban. Ezért javasolt felső határértéket meghatározni a földimogyorón (mogyorón) kívül más olajos magvak tekintetében is, a földimogyoróra (mogyoróra) érvényben levő felső határértékekkel összhangban. Mivel azonban a finomított növényi olaj gyártásának során az aflatoxinokat szinte teljes mértékben eltávolítják, indokolt a finomított növényi olaj készítéséhez zúzásra szánt olajos magvakat, beleértve a földimogyorót (mogyorót) is, és a finomított növényi olajat kizárni.

(8)

Valamennyi gabonaféle és a gabonafélékből származó valamennyi termék vonatkozásában az aflatoxin B1 felső határértékét 2 μg/kg-ban, az összes aflatoxin tekintetében pedig 4 μg/kg-ban állapították meg, kivéve az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett kukoricát, amely vonatkozásában az aflatoxin B1 felső határértéke nem lépheti túl az 5 μg/kg-ot, az összes aflatoxiné pedig a 10 μg/kg-ot. A hántolatlan nyers rizs aflatoxintartalma általában enyhén túllépi a felső határértéket. Hántolás után, amelynek során a rizshéj eltávolításra kerül, a hántolt fehér rizs aflatoxintartalma alatta marad a felső határértéknek. Indokolt tehát a kukoricához hasonló szemléletet alkalmazni a rizs esetében is, és az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett rizs esetében magasabb aflatoxin B1 felső határértéket, illetve összes aflatoxin felső határértéket megállapítani.

(9)

A felső határértékek a fán termő héjas gyümölcsűek ehető részére vonatkoznak. A legújabb tudományos adatok azonban bebizonyították, hogy az aflatoxinszenynyeződés egy része a brazildió héján van. Indokolt tehát a mellékletben e legújabb tudományos információt tekintetbe véve módosítani a lábjegyzetet, utalva a fán termő héjas gyümölcsűek „héjukban” történő elemzése során követendő eljárásra.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Földimogyoróra, más olajos magvakra, fán termő héjas gyümölcsűekre, szárított gyümölcsökre, rizsre és kukoricára vonatkozó külön rendelkezések

A melléklet 2.1.5., 2.1.6., 2.1.7., 2.1.8., 2.1.10. és 2.1.11. pontjában meghatározott megfelelő aflatoxin felső határértékeknek nem megfelelő földimogyoró (mogyoró), más olajos magvak, fán termő héjas gyümölcsűek, szárított gyümölcsök, rizs és kukorica forgalomba hozható, amennyiben ezek az élelmiszerek:

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A földimogyoróra (mogyoróra), más olajos magvakra, az ezekből származó termékekre és a gabonafélékre vonatkozó külön rendelkezések

A tervezett felhasználást egyértelműen fel kell tüntetni minden egyes zsák, doboz stb. címkéjén és az eredeti kísérőokmányon. A kísérőokmánynak egyértelműen kapcsolódnia kell az érintett szállítmányhoz a szállítmányazonosító kód feltüntetésével, amely a szállítmány minden egyes zsákján, dobozán stb. szerepel. Emellett a szállítmány címzettjének a kísérőokmányon feltüntetett üzleti tevékenysége összeférhető kell hogy legyen a tervezett felhasználással.

Annak egyértelmű megjelölése hiányában, hogy tervezett felhasználásuk nem emberi fogyasztás, a melléklet 2.1.5. és 2.1.11. pontjában meghatározott felső határértékek valamennyi forgalomba hozott földimogyoróra (mogyoróra), más olajos magvakra, és az ezekből származó termékekre és gabonafélére alkalmazandók.

A zúzásra szánt földimogyoróra (mogyoróra) és más olajos magvakra vonatkozó kivétel, valamint a melléklet 2.1.1. pontjában meghatározott felső határértékek alóli kivétel csak olyan címkével ellátott szállítmányokra vonatkozik, amely egyértelműen feltünteti a termékek alkalmazási körét, és tartalmazza a következő szöveget: »A terméket finomított növényi olaj készítéséhez zúzásnak kell alávetni.« A fenti megjelölést minden egyes zsák, doboz stb. címkéjének és az eredeti kísérőokmány(ok)nak is tartalmaznia kell. A végső rendeltetési hely egy magzúzó üzem kell, hogy legyen.”

3.

A melléklet a következőképpen módosul:

27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/13

27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/15

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2010. március 1-tól az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/18

(1)

A Bíróság és a Törvényszék bíráit és főtanácsnokait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki azt követően, hogy konzultációt folytattak azon bizottsággal, amelynek feladata, hogy véleményt adjon a bíráknak vagy főtanácsnokoknak jelölt személyeknek a feladatra való alkalmasságáról. E bizottságot hét személy alkotja, akiket a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjai, a tagállamok legfelsőbb bíróságának tagjai és az elismert szakértelemmel rendelkező jogászok közül választanak ki, és akik közül egy személyre az Európai Parlament tesz javaslatot.

(2)

Ezért meg kell határozni az említett bizottság működésének szabályait,

27.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/20

(1)

A Szerződés 255. cikkének első bekezdése alapján létrejön egy bizottság, amelynek feladata, hogy a Bíróságra és a Törvényszékre bíráknak vagy főtanácsnokoknak jelölt személyeknek a feladatra való alkalmasságáról azt megelőzően véleményt adjon, hogy a tagállamok kormányai kineveznék őket (a továbbiakban: „bizottság”).

(2)

A bizottságot hét személy alkotja, akiket a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjai, a tagállamok legfelsőbb bíróságának tagjai és az elismert szakértelemmel rendelkező jogászok közül választanak ki, és akik közül egy személyre az Európai Parlament tesz javaslatot.

(3)

Figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy a bizottság összetétele mind földrajzi tekintetben, mind pedig a tagállamok jogrendszereinek képviselete szempontjából kiegyensúlyozott legyen.

(4)

Ezért ki kell nevezni a bizottság tagjait és elnökét,

Jean-Marc SAUVÉ, elnök

Peter JANN

Lord MANCE

Torben MELCHIOR

Péter PACZOLAY

Ana PALACIO VALLELERSUNDI

Virpi TIILI