18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/1

(1)

A harmadik országokról készített 539/2001/EK rendelet (2) I. és II. mellékletében szereplő felsorolás összetételének összhangban kell lennie és maradnia az (5) preambulumbekezdésében felsorolt kritériumokkal. Néhány olyan harmadik országot, amelyek esetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

(2)

2008. január 1-jén a Közösség és öt nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia- Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia – között vízumkönnyítési megállapodások léptek hatályba, a theszaloníki cselekvési tervben vázolt, a nyugat-balkáni országok állampolgárainak vízummentes utazása felé vezető út első konkrét lépéseként. Ezekkel az országokkal 2008-ban a vízumliberalizációról szóló párbeszéd kezdődött, és a vízumliberalizációra vonatkozó menetrendeket fogadtak el. A menetrendek végrehajtásáról 2009 májusában készített értékelésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a menetrendjében szereplő valamennyi kritériumot teljesítette, valamint a 2009. novemberi értékelésében úgy tekintette, hogy Montenegró és Szerbia a menetrendjében szereplő valamennyi kritériumok teljesítette.

(3)

Ezért Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót és Szerbiát indokolt áthelyezni az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe. Indokolt, hogy a vízummentesség csak az érintett három ország által kiadott biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozzon.

(4)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában meghatározottak szerint Koszovóban lakó személyek, valamint azon személyek tekintetében, akiknek az állampolgársági bizonyítványát az ENSZ BT 1244. sz. határozatában foglaltak szerinti Koszovó területére adták ki, külön belgrádi Koordinációs Igazgatóság lesz felelős az útlevéligénylések összegyűjtéséért és az útlevelek kiadásáért. Különösen az esetleges jogellenes bevándorlással összefüggő biztonsági aggályokra tekintettel azonban e külön Koordinációs Igazgatóság által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyeket indokolt kizárni a Szerbiára vonatkozó vízummentes rendszer hatálya alól.

(5)

A jogi egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint az 539/2001/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ENSZ BT 1244. sz. határozatában foglaltak szerinti Koszovót szükséges felvenni az említett rendelet I. mellékletébe. Ez nem érinti az ENSZ BT 1244. sz. határozatában foglaltak szerinti Koszovó jogállását.

(6)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének B. pontja által említett területhez tartoznak.

(7)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontja említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK határozat (6) 4. cikkének (1) bekezdésével.

(8)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK határozat (7) 3. cikkével.

(9)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (8) összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Írország ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(11)

Ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(12)

Ez a rendelet a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

2.

A II. melléklet 1. része az alábbi hivatkozásokkal egészül ki:

„Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (10)

Montenegró (10)

Szerbia (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével) (10)

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/4

(1)

A Tanács 2003. június 5-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek egy közösségi megállapodással való felváltásáról.

(2)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Mongóliával egy, az Európai Közösség és Mongólia kormánya között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) megkötéséről, összhangban a Bizottságot a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással való felváltása céljából harmadik országokkal folytatandó tárgyalások kezdeményezésére felhatalmazó tanácsi határozat mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel.

(3)

A megállapodást 2009. április 3-án aláírták, figyelemmel egy későbbi időpontban történő megkötésére.

(4)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/12

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/14

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1230/2009/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/16

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) 2009. február 23-án panasz érkezett a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban Kína vagy az érintett ország) származó egyes molibdénhuzalok behozatalát illetően.

(2)

A panaszt a European Association of Metals (EUROMETAUX) (a továbbiakban panaszos) nyújtotta be az alaprendelet 5. cikke alapján egy olyan gyártó nevében, amelynek termelése a molibdénhuzalok teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

A panasz a dömpinggel és a dömping általi jelentős károkozás tényével kapcsolatban prima facie bizonyítékot tartalmazott, amely elegendő indoknak bizonyult az eljárás megindításához.

(4)

2009. április 8-án eljárást indítottak, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével (2).

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kínai exportáló gyártókat, az ismert érintett közösségi importőröket, kereskedőket, felhasználókat és szövetségeket, a kínai hatóságokat, a panaszt benyújtó közösségi gyártót és egyéb olyan közösségi gyártókat, amelyekről tudni lehetett, hogy az eljárás megindítása érinti őket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli kifejtésére, valamint arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(6)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók – amennyiben ez szándékukban áll – piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett kínai exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak. Csupán egyetlen vállalatcsoport, vagyis a Jinduicheng Molybdenum Co. Ltd. és az azzal kapcsolatban álló Jinduicheng Molybdenum Mining Guangming Co. Ltd. (a továbbiakban Jinduicheng-csoport) jelentkezett és kért egyéni elbánást.

(7)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók és a közösségi importőrök nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre is sor kerülhet.

(8)

Valamennyi ismert kínai exportáló gyártó, illetve közösségi importőr felkérést kapott, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően adjon alapvető tájékoztatást az érintett termékhez kapcsolódó tevékenységéről, annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor ki tudja választani a mintát.

(9)

Tekintettel a mintavételi eljárással összefüggésben kapott válaszok kis számára, az a döntés született, hogy mintavételre sem a kínai exportáló gyártók, sem a közösségi importőrök tekintetében nincs szükség.

(10)

A Bizottság külön kérdőíveket küldött minden ismert érintettnek, vagyis az ismert kínai exportáló gyártóknak, valamint a közösségi gyártóknak, importőröknek, kereskedőknek és a közösségi felhasználóknak. A kérdőívet a kínai exportáló gyártók egy csoportja, a panaszos közösségi gyártó, egy importőr/kereskedő és egy felhasználó töltötte ki.

(11)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok üzemeiben:

(12)

Figyelembe véve, hogy a – piacgazdasági elbánást nem kérő – kínai exportáló gyártók számára rendes értéket kell megállapítani, a Bizottság ellenőrzést végzett a következő vállalat telephelyén, hogy a rendes értéket egy analóg ország – ez esetben az Amerikai Egyesült Államok – adatai alapján állapíthassa meg:

(13)

A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2008. április 1-jétől2009. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 márciusától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

Az érintett termék a jelenleg az ex 8102 96 00 KN-kód alá tartozó, Kínából származó, legalább 99,5 tömegszázalék molibdént tartalmazó, 1,35 mm-t meghaladó, de legfeljebb 4,0 mm legnagyobb átmérővel rendelkező molibdénhuzal (a továbbiakban érintett termék vagy molibdénhuzal).

(15)

A molibdénhuzalt főként a gépjárműiparban használják az erős igénybevételnek kitett motoralkatrészek, például dugattyúgyűrűk, szinkrongyűrűk vagy erőátviteli alkatrészek kopásállóságát fokozó fémbevonat termikus szórással történő elkészítésére.

(16)

Nem mutatkozott eltérés az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által előállított, majd a közösségi piacon értékesített molibdénhuzal között. Mivel a Kínai Népköztársaság átmeneti gazdaság, és egyetlen exportőr sem kért piacgazdasági elbánást, a (6) preambulumbekezdésben említettek szerint a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban, az Amerikai Egyesült Államokban beszerzett információk alapján kellett megállapítani. A rendelkezésre álló információk alapján az Egyesült Államok belső piacán előállított és értékesített, valamint az Egyesült Államokból más piacokra exportált molibdénhuzal a Kínában előállított és a Közösségbe exportált molibdénhuzallal azonos alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.

(17)

Így ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a molibdénhuzalok valamennyi típusa hasonló.

(18)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon exportáló gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek.

(19)

A fenti (6) preambulumbekezdésben részletezettek szerint azonban csak a Jinduicheng-csoport kért egyéni elbánást. Ezeket a kritériumokat ezért a Bizottság nem vizsgálta.

(20)

Főszabály szerint az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vám megállapítása esetén az említett bekezdés hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot vetnek ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok igazolni tudják, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott minden kritériumnak megfelelnek, és így egyéni elbánásban részesülhetnek.

(21)

Ezeknek a kritériumoknak a meghatározása – kizárólag az eligazodás megkönnyítése érdekében – röviden összefoglalva az alábbiakban található:

(22)

Ami a (c) kritériumot illeti, megállapításra került, hogy az anyavállalat, a Jingduicheng Molybdenum Co. Ltd állami tulajdonban áll. Valóban arra derült fény, hogy a vizsgálati időszak alatt csak a részvények 20 %-a volt magánszemélyek tulajdonában, és ezek a részvények csak a szavazati jogok 2,4 %-át tették ki. A részvények fennmaradó 80 %-a a szavazati jogok 97,6 %-ával együtt állami tulajdonú vállalkozások tulajdonában volt.

(23)

A fenti megállapítások alapján ideiglenesen megállapítható volt, hogy a Jinduicheng-csoport az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében foglaltak szerint nem részesülhet egyéni elbánásban.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokat kívánta analóg országnak használni. Egy amerikai gyártó, a Global Tungsten & Powders Corp (a továbbiakban Global Tungsten) hozzájárult az együttműködéshez, és minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához. A Jinduicheng-csoport kifogásolta ezt a választást, és mexikói és indiai gyártókat javasolt. Az ezekben az országokban megkeresett gyártók azonban vagy megtagadták az együttműködést – India esetében –, vagy úgy nyilatkoztak, hogy nem gyártják a hasonló terméket. Így megerősítést nyert, hogy az Egyesült Államok megfelelő analóg ország a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően meg kell jegyezni, hogy mivel az analóg országbeli gyártó az amerikai belföldi piacon csak nagyon kis mennyiségben értékesített, a Bizottság ésszerűtlennek találta, hogy a rendes érték megállapításához vagy kiszámításához ezeket az értékesítési adatokat használja. Következésképpen a Kínára vonatkozó rendes érték ideiglenesen az USA-ból egyéb harmadik országokba – ideértve a Közösséget – irányuló export árai alapján került meghatározásra.

(26)

Amint az a (9) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgálattal csak egy vállalatcsoport, a Kínából a Közösségbe irányuló import 60–75 %-át (3) bonyolító Jinduicheng-csoport működött együtt. Az együttműködés mértéke ilyen módon alacsonynak tekinthető. Következésképpen a Bizottság az exportárakat minden kínai exportőrre ideiglenesen az együttműködő csoport által bejelentett számok alapján állapította meg, kiegészítve azokat az Eurostat importra vonatkozó, az alábbi (34) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint megfelelően módosított adataival.

(27)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A rendes érték és az exportár igazságos összehasonlítása céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, kiigazítások formájában kellően figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló eltéréseket. Ennek alapján adott esetben, amennyiben az indokolt volt, figyelembe vette a szállítási költségeket, a tengeri fuvar és biztosítás költségeit, az anyagmozgatás, rakodás költségeit és a járulékos költségeket, valamint a közvetett adózást.

(28)

Amint az a fenti (23) preambulumbekezdésben szerepel, a Jinduicheng-csoport nem tett eleget az egyéni elbánásra vonatkozóan az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ennek következtében Kína tekintetében a Bizottság az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözetet állapított meg.

(29)

A Bizottság a dömping országos szintjét Kína tekintetében ideiglenesen a vámfizetés nélkül, közösségi határparitáson számított CIF-ár 68,4 %-ában állapította meg.

(30)

A vizsgálat megállapította, hogy a Közösségben két olyan gyártó van, amelyek a hasonló terméket a nem kötött piac részére állítják elő. Az egyik gyártó kifejezte a jelen eljárással kapcsolatos semleges álláspontját, és általános adatokat szolgáltatott termeléséről és eladásairól. A másik gyártó, akinek a nevében a panaszt benyújtották, teljes mértékben együttműködött a vizsgálattal, és teljesen kitöltött kérdőívet nyújtott be. Ezért e gyártó üzleti titoknak minősülő adatai védelme érdekében minden alább megadott, szenzitív adatokhoz kapcsolódó számadat indexálva vagy intervallumként megadva szerepel. A zárójelben szereplő adatok negatív értékekre vonatkoznak.

(31)

A fentiekre tekintettel a Bizottság a közösségi termelés mennyiségét az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése alkalmazásában úgy számította ki, hogy a teljes mértékben együttműködő közösségi gyártó termeléséhez hozzáadta a másik közösségi gyártó által megadott termelési mennyiséget.

(32)

A vizsgálatból az derült ki, hogy a vizsgálattal teljes mértékben együttműködő közösségi gyártó termelése a vizsgálati időszakban a Közösség molibdénhuzal-gyártásának több mint 80 %-át tette ki. Ennélfogva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatot ez a vállalat alkotja.

(33)

Mivel ennél a közösségi gyártónál a pénzügyi év március 1-jétől a következő év február 28-ig terjed, minden alábbi adat pénzügyi évre, és nem naptári évre vonatkozik (például a 2005-ös pénzügyi év a 2004. március 1-jétől2005. február 28-ig terjedő időszakot foglalja magában). A vizsgálati időszakra vonatkozóan használt adatok azonban, amint azt a (13) preambulumbekezdés tartalmazza, a 2008. április 1-jétől2009. március 31-ig terjedő időszakot fedik le. Az importokra vonatkozó adatokat ugyanezen az alapon határozta meg a Bizottság.

(34)

A Bizottság a közösségi felhasználást úgy állapította meg, hogy az ismert gyártók közösségi értékesítésének mennyiségéhez hozzáadta a harmadik országokból érkezett importra vonatkozóan az Eurostattól kapott adatokat. Emlékeztetni kell arra, hogy az a KN-kód, amellyel az érintett terméket bejelentették, az érintett terméken kívül más termékeket is magában foglal. Az érintett termékre vonatkozó konkrét importstatisztikák hiányában a Bizottság az Eurostat adatait a panaszban javasolt módszer szerint módosította. A Bizottság úgy találta, hogy ez a módszer megbízható eszköz ahhoz, hogy az érintett termékről adatokat lehessen nyerni.

(35)

Az alábbi 1. táblázatban szereplő adatok szerint a Közösségben az érintett termékre irányuló kereslet a figyelembe vett időszak során 10 %-kal csökkent. 2008-ig 4 %-kal nőtt, majd a különösen a gépjárműipart érintő gazdasági válság eredményeképpen visszaesett.

1.   táblázat

(36)

A fenti (34) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt az érintett termék Kínából származó behozatalának a figyelembe vett időszakra vonatkozó mennyisége az Eurostatnak a panaszban javasolt módszerrel kiigazított adatain alapul. Ezek alapján a Kínából származó behozatal a következőképpen alakult:

2.   táblázat

(37)

A Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős mértékben nőtt, méghozzá a 2005. évi 36 tonnáról a 2008. évre 116 tonnára, tehát több mint háromszorosára. A 2008. évi tetőzést követően ez a behozatal a közösségi felhasználás alakulásával összhangban csökkent a vizsgálati időszak során. A dömpingelt behozatal piaci részesedése mindazonáltal szinte megháromszorozódott a közösségi piacon 2005 és a vizsgálati időszak között.

(38)

A Kínából származó import átlagára a 2005. évben volt a legalacsonyabb. 2006-ban tetőzött, majd 2006 és a vizsgálati időszak között fokozatosan, 19 %-kal csökkent.

(39)

Az alákínálás elemzéséhez a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat által a független vásárlóknak a közösségi piacon felszámított eladási árak gyártelepi paritásra igazított súlyozott átlagát hasonlította össze a Kínából származó behozatal első független vásárló által fizetendő, CIF-paritás alapján meghatározott, a behozatalt követő költségeknek és a vámoknak megfelelően kiigazított árának súlyozott átlagával.

(40)

Az összehasonlításból kiderült, hogy a vizsgálati időszak során a Kínából származó import árai alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak, és az alákínálás mértéke a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 30–35 % volt.

(41)

A dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését magában foglalta, amely 2005 és a vizsgálati időszak vége között a közösségi ipar helyzetére hatással volt.

(42)

Amint azt a fenti táblázat mutatja, a közösségi gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban fokozatosan, 33 %-kal csökkent, a Kínából származó behozatal ugyanazon időszakban tapasztalt jelentős, több mint háromszoros növekedésével összhangban. Első lépésként 2005 és 2008 között 27 %-kal csökkent a közösségi gazdasági ágazat termelése. Ez a csökkenő tendencia megerősítést nyert a 2008 és a vizsgálati időszak közti időszakban, amikor a termelés további 8 %-kal esett vissza.

(43)

Mivel a termelési kapacitás változatlan maradt, a kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a termeléshez hasonlóan szintén csökkent.

(44)

Az alábbi számadatok a közösségi gazdasági ágazat független közösségi vevőknek történő értékesítéseit szemléltetik indexált formában.

4.   táblázat

(45)

A közösségi gazdasági ágazat által a független közösségi vevőknek történő értékesítések volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen, 32 %-kal csökkent. Ez a csökkenés jóval meghaladta a felhasználás ugyanazon időszakban tapasztalt csökkenését (– 10 %). Ennek következtében az adott időszakban a közösségi gazdasági ágazat jelentős piaci részesedést is veszített.

(46)

A közösségi gazdasági ágazat gyártelepi szintű, független közösségi vevőknek felszámított értékesítési átlagárai csökkenő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. Ezen az időszakon belül 2007-ben 2006-hoz képest enyhe emelkedés volt megfigyelhető, összhangban a nyersanyagok árának abban az évben tapasztalt emelkedésével, majd az eladási árak ismét csökkentek. Összességében a közösségi gazdasági ágazatnak 8 %-kal kellett csökkentenie átlagos eladási árait a közösségi piacon.

(47)

Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló készletek mennyiségét mutatják.

5.   táblázat

(48)

A készletek a figyelembe vett időszakban jelentősen, 133 %-kal növekedtek, tükrözve azt, hogy a gazdasági ágazat egyre nehezebben tudta eladni termékeit a közösségi piacon. A készletek 2006 és 2007 között megfigyelt csökkenése követte a közösségi felhasználásnak az adott időszakban érvényesülő tendenciáit.

(49)

A közösségi gazdasági ágazatban a foglalkoztatás, a munkaerőköltségek és a termelékenység a következőképpen alakult.

6.   táblázat

(50)

A közösségi gazdasági ágazat 2005 és a vizsgálati időszak között drasztikusan csökkentette alkalmazottai számát. Ez egyfelől a termelés hanyatlásának, másfelől a közösségi gazdasági ágazat által kifejtett, a termelés racionalizálására és a termelékenység fellendítésére irányuló erőfeszítéseknek volt a következménye. A közösségi gazdasági ágazaton belüli racionalizálási folyamat eredményei így a termelékenységben mutatkoztak meg, amely a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil volt.

(51)

A bérek átlagos szintje a figyelembe vett időszak elején növekedést mutatott, de 2007 és a vizsgálati időszak között csökkent.

(52)

A közösségi gazdasági ágazat molibdénhuzal-értékesítéséből keletkező nyereség és cash flow mértéke a figyelembe vett időszakban a 2007. év kivételével negatív tendenciát mutatott.

7.   táblázat

(53)

A figyelembe vett időszakban a nyereségesség jelentősen visszaesett, különösen 2007 és a vizsgálati időszak között, amikor elérte a legalacsonyabb szintjét. A vizsgálat azt mutatta, hogy a nyereségesség 2007. évi növekedése a közösségi felhasználás pozitív alakulásával, a közösségi ágazat racionalizációs erőfeszítéseivel és azzal függött össze, hogy abban az évben a közösségi gazdasági ágazatnak sikerült növelnie az eladási árait.

(54)

A cash flow tendenciája, amely az ágazat önfinanszírozási képességére utal, nagyrészt a nyereségesség alakulását tükrözte. A vizsgálat összességében azt mutatta, hogy a cash flow a figyelembe vett időszakban visszaesett.

(55)

A figyelembe vett időszak elején a közösségi gazdasági ágazat az érintett termék ágazatában jelentős beruházásokat hajtott végre. A 2006. évvel kezdődően azonban a beruházásokat csökkenteni kellett.

(56)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat tőkebevonási képessége ugyanazt a tendenciát követte, mint a nyereségessége.

8.   táblázat

(57)

A megállapított dömpingkülönbözet, ahogy az a fenti (32) preambulumbekezdésben szerepel, jóval meghaladta a de minimis küszöböt. Ezen felül, tekintettel a dömpingelt behozatal volumenére és árára, különösen a vizsgálati időszakban, a tényleges dömpingkülönbözet közösségi piacra gyakorolt hatását nem lehetett elhanyagolhatónak. tekinteni.

(58)

2005 és a vizsgálati időszak között az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatalának mennyisége több mint 150 %-kal nőtt, és a figyelembe vett időszak végére 27,0 %-os piaci részesedést ért el. A vizsgálati időszak során a Kínából származó, alacsony árú dömpingelt behozatal jelentősen alákínált a Közösség eladási árainak. Az áralákínálás súlyozott átlaga a vizsgálati időszak alatt 30-35 % között mozgott.

(59)

Ugyanebben az időszakban, miközben a közösségi felhasználás 10 %-kal csökkent, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene 32 %-kal csökkent. Piaci részesedése 17 százalékponttal esett vissza, és az eladási árakat 8 %-kal kellett csökkenteni, hogy gátat szabjanak az értékesítések és a piaci részesedés további eróziójának.

(60)

Ennek következtében a közösségi gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszakban jelentősen romlott. A termelés 33 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás szintén – a vizsgálati időszakban igen alacsony szintre esett vissza –, a készletek nagysága pedig több mint duplájára emelkedett. Azt, hogy a figyelembe vett időszakban romlott a közösségi gazdasági ágazat helyzete, a nyereségesség, a cash flow, a foglalkoztatás és a beruházások kedvezőtlen alakulása is alátámasztotta.

(61)

Az eddigiek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a megállapításra jutott, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

(62)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a Kínából származó érintett termék dömpingelt behozatala olyan mértékű kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak, amely lehetővé teszi lényeges mértékűnek minősítését. A Bizottság a dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezőket is megvizsgált, amelyek azzal egyidejűleg kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatban, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen egyéb tényezők által esetlegesen okozott kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

(63)

A közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása egybeesett a Kínából származó dömpingelt behozatal erőteljes megjelenésével. A dömpingelt behozatal mennyisége 2005 és a vizsgálati időszak között több mint 150 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig a figyelembe vett időszakban szinte megháromszorozódott. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene az említett időszakban jelentősen, 32 %-kal csökkent. Ezzel egyidőben piaci részesedésének jelentős részét elvesztette, és a figyelembe vett időszakban szinte az összes többi kármutató, vagyis a termelés, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a nyereségesség, a pénzforgalom és a foglalkoztatás is jelentősen csökkenő tendenciát mutatott.

(64)

Még ha a dömpingelt behozatal ára a figyelembe vett időszak elején emelkedett is, az időszak többi részében viszont folyamatosan és jelentős mértékben, 19 %-kal csökkent. Habár a közösségi gazdasági ágazat 8 %-kal csökkentette az árait, a Kínából származó dömpingelt behozatal folyamatosan alatta maradt a közösségi gazdasági ágazat árainak, és a vizsgálati időszakban 30-35 %-kal kínált azok alá.

(65)

A főként a gépjárműipart érintő gazdasági válsággal összefüggő negatív gazdasági helyzet összefüggésében – különösen ami a vizsgálati időszakot illeti – a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentősen csökkent, méghozzá háromszor nagyobb mértékben, mint a közösségi felhasználás. Ennek eredményeképpen a piaci részesedés jelentősen visszaesett, és ezt a részesedést teljes egészében a kínai behozatal szerezte meg. Ezzel egyidőben a termelés és a kapacitáskihasználás is hirtelen visszaesett, a készletek mennyisége pedig drámai mértékben, több mint 100 %-kal emelkedett.

(66)

Ezért a Bizottság úgy vélte, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a Kínából származó, alacsony árú dömpingelt behozatal nagy mennyisége a vizsgálati időszakban jelentős negatív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(67)

Az ok-okozati összefüggés elemzése során megvizsgált egyéb tényezők a következők voltak: a közösségi felhasználás alakulása, a közösségi gazdasági ágazat költségeinek, különösen a nyersanyag (molibdén-oxid) árának alakulása, a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye és az egyéb harmadik országokból származó behozatalok a figyelembe vett időszakban.

(68)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kereslet a figyelembe vett időszakban a közösségi piacon 10 %-kal csökkent. Első lépésként a felhasználás 2005 és 2008 között 4 %-kal nőtt, majd a gazdasági válság és annak a gépjárműiparra gyakorolt hatása miatt 2008 és a vizsgálati időszak között14 %-kal csökkent.

(69)

A fenti (65) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, amikor a figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal mennyisége drámai mértékben nőtt, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene jóval nagyobb mértékben (– 32 %) csökkent, mint a közösségi felhasználás (– 10 %). A közösségi gazdasági ágazat által elvesztett piaci részesedés egészét a kínai behozatal vette át. Ennélfogva a felhasználás negatív alakulása nem magyarázhatja a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkezett drámai romlását.

(70)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazatnak 6 %-kal sikerült csökkentenie az egy egységre jutó költségeit. Meg kell jegyezni, hogy az érintett termék előállítása során használt fő nyersanyag, a molibdén-oxid ára a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott. Ezért a negatív gazdasági helyzet és a vizsgálati időszak során elszenvedett pénzügyi veszteségek nem a megnövekedett költségeknek, hanem inkább az eladási árak csökkenésének (– 8 %) tulajdoníthatók.

(71)

A kár vizsgálata a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon, az adott iparág fő piacán elfoglalt helyzet elemzésére összpontosított. Exportteljesítményének mint egy esetlegesen kárt okozó tényezőnek az elemzése azt mutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat exportértékesítése a figyelembe vett időszakban viszonylag szerény mértékű maradt. A vizsgálati időszakban az exportértékesítések az összes értékesítésének kevesebb mint 10 %-át tették ki.

9.   táblázat

(72)

Még ha az exportértékesítések a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát is mutattak – a gépjárműiparban 2008-tól világszerte tapasztalható negatív helyzettel összhangban –, a közösségi piac mindig is a közösségi gazdasági ágazat fő piaca volt. Ezért az exportvolumen csökkenésének a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt bármilyen negatív hatása csak elhanyagolható lehet.

(73)

A molibdénhuzalt gyártók száma világszerte nagyon alacsony. A Közösségbe érkező behozatal fő forrása Kínán kívül az Amerikai Egyesült Államok. Import a figyelembe vett időszak során ezenkívül Indiából és Japánból is érkezett, elhanyagolható mennyiségben.

(74)

A hasonló termék egyetlen, a vizsgálat során együttműködő amerikai egyesült államokbeli gyártója által közölt exportadatok alapján az érintett termék amerikai behozatala a vizsgálati időszakban a közösségi piac 15-20 %-át tette ki, ám ez a behozatal a figyelembe vett időszak alatt összességében 21 %-kal csökkent. A legnagyobb, 17 %-os mértékű visszaesés 2008 és a vizsgálati időszak között következett be. Az alábbi 9. táblázatban az adatok titoktartási okokból indexált formában szerepelnek.

10.   táblázat

(75)

A vizsgálatból az is kiderült, hogy az amerikai importárak a vizsgálati időszakban nemcsak jelentősen meghaladták a dömpingelt kínai importárakat, hanem a közösségi gazdasági ágazat eladási áraival megegyező intervallumba tartoztak, ami arra utal, hogy a dömpingelt kínai behozatal az amerikai importárakra is hatással lehetett. Az amerikai behozatal közösségi piacra gyakorolt esetleges negatív hatása ezért nem lehet olyan mértékű, hogy megszüntesse a Kínából származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(76)

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a másik közösségi gyártó a közösségi piacon csak korlátozott mértékben értékesített. Ennek megfelelően e gyártó jelenléte a közösségi piacon nem okozhatta a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt.

(77)

A közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár elsősorban a gyártás, az értékesítési volumen és a piaci részesedés terén bekövetkezett veszteségekben öltött testet. Az alacsony kapacitáskihasználás miatt bekövetkező méretgazdaságossági veszteség a közösségi gazdasági ágazat általában véve kedvezőtlen gazdasági helyzetéhez vezetett. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a dömpingelt behozatal által kifejtett árleszorító hatás a közösségi gazdasági ágazatot árainak 8 %-kal való csökkentésére kényszerítette, és így meggyengítette a pénzügyi helyzetét, különösen a vizsgálati időszakban.

(78)

A közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása egybeesett a Kínából származó, a közösségi gazdasági ágazat árainak állandóan alákínáló behozatal mennyiségének hirtelen emelkedésével. Ez magyarázza, hogy miért jutott a Kínából származó behozatal jelentős piaci részesedéshez a közösségi piacon.

(79)

A többi olyan ismert tényező vizsgálata alapján, amelyek a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozhattak volna, kiderült, hogy az ágazatra e tényezők egyike sem gyakorolhatott jelentős negatív hatást, és nem szüntethette meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közti ok-okozati összefüggést, különösen a vizsgálati időszakban nem.

(80)

Az összes ismert tényezőnek a közösségi gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól megfelelő módon megkülönböztető és elválasztó fenti elemzés alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a Kínából származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

(81)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az érintett országból származó behozatallal szembeni dömpingellenes intézkedések bevezetése nem szolgálja a Közösség érdekeit. A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszban említett minden importőrnek, kereskedőnek és felhasználónak. A kérdőívet egy kereskedő és egy felhasználó töltötte ki.

(82)

Az együttműködő felektől kapott információk alapján a Bizottság az alábbi ideiglenes következtetéseket vonta le.

(83)

A molibdénhuzal alapvető fontosságú termék a panaszos gyártó üzleti össztevékenységében. Itt alapvetően egy termelési volumenen alapuló tevékenységről van szó, ahol megfelelő volumenre van szükség ahhoz, hogy ugyanazon a termelési láncon belül nagyobb hozzáadott értékű, például a világítási iparban felhasznált termékek legyenek előállíthatók. A volumenen alapuló tevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy alacsonyan lehessen tartani az egy egységre jutó állandó költségeket.

(84)

A fentiekre tekintettel a dömpingellenes vámok ki nem vetése további kedvezőtlen hatást gyakorolna a molibdénhuzallal kapcsolatos üzleti tevékenységekre, és olyan helyzethez vezethetne, amelyben a Kínából származó behozatal a molibdénhuzalt illetően kiszorítaná a közösségi gazdasági ágazatot a piacról.

(85)

A Bizottság úgy véli, hogy a javasolt intézkedések bevezetése lehetővé tenné, hogy a közösségi gazdasági ágazat növelje az előállított mennyiséget, visszaszerezze a dömpingelt behozatal által elhódított piac egy részét, és így felépüljön a káros dömping hatásaiból.

(86)

Következésképpen az átmeneti dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy biztosítsa a molibdénhuzal-ágazat és így az ezen alaptermék lététől függő egész szektor életképességét.

(87)

Annak ellenére, hogy a Bizottság számos féllel felvette a kapcsolatot – köztük importőrök és felhasználók szövetségeivel valamint egyes vállalatokkal is –, az együttműködés mértéke nagyon alacsony volt.

(88)

A vizsgálat azt mutatta, hogy vannak olyan kereskedők, akik vagy a közösségi gazdasági ágazattól vagy a kínai gyártóktól szerzik be a molibdénhuzalt, majd közvetlenül a gépjárműiparnak értékesítik azt tovább. Néhány másik szereplő a gépjárműiparnak nyújt szolgáltatásokat. Érdemes megemlíteni, hogy a vizsgálat során a gépjárműipar részéről egyetlen felhasználó sem jelentkezett. Ez a közösségi gazdasági ágazat azon állítását látszik alátámasztani, hogy az érintett termék költsége a gépjárműipar összköltségének rendkívül kis hányadát teszi ki.

(89)

A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszban említett három ismert importőrnek. Míg az egyik importőr kifejezetten kijelentette, hogy nem kíván részt venni a vizsgálatban, egy másik importőr egyáltalán nem reagált a megkeresésre. Egyetlen – németországi – kereskedő jelentkezett és működött együtt..

(90)

A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszban említett 18 felhasználónak is. A vizsgálatban azonban csak egyetlenegy, olaszországi felhasználó működött együtt, aki a vizsgálati időszak során Kínából érkezett molibdénhuzal-behozatal 35–50 %-át vette át.

(91)

Ami az importőrök és a kereskedők érdekeit illeti, az együttműködő kereskedő által szolgáltatott adatok szerint ő kizárólag közösségi gyártóktól szerezte be a molibdénhuzalt. Ezért a javasolt intézkedések bevezetése a tevékenységeit nem érinti.

(92)

Az, hogy az érintett termék közösségi importálói és gyártói a vizsgálat iránt csekély érdeklődést tanúsítottak, arra utalhat, hogy a javasolt ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése a tevékenységeikre nem gyakorolna jelentős hatást.

(93)

Ami az együttműködő olaszországi felhasználót illeti, a vizsgálatból az derült ki, hogy nagy mennyiségű molibdénhuzalt importált Kínából. Ez a vállalat bevonatkészítési szolgáltatásokat nyújt, főként a gépjárműipar számára. Az érintett termékhez kapcsolódó üzletág a vállalat teljes forgalmának 15–25 %-át teszi ki.

(94)

A javasolt dömpingellenes vám kivetése így valószínűleg megnövelné az adott felhasználó bevonatkészítő részlegének költségeit. A vállalat összes nyereségére azonban ez nem gyakorolna jelentős hatást. A legkedvezőtlenebb esetben, feltételezve, hogy a felhasználó a költségnövekedést egyáltalán nem tudja áthárítani a vevőire, a részleg szintjén a vizsgálati időszakban elért nyereség kismértékben negatívvá válna, vállalati szinten pedig az ugyanezen időszakban elért nyereség néhány százalékponttal csökkenne.

(95)

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése negatív hatást gyakorolna ennek – az adott terméket kizárólag Kínából beszerző – felhasználónak a bevonatkészítési részlegére. Azonban tekintettel a felhasználó szilárd helyzetére ezen a réspiacon belül, a megbízhatóságot és a vevői ellátásának biztonságát illetően olyan helyzetben kell lennie, hogy legalább a költségnövekedés egy részét átháríthassa a vevőire, és/vagy más forrásokból szerezzen be molibdénhuzalt. Ez a javasolt intézkedések negatív hatását részben csökkentené.

(96)

A Bizottság a fentieket figyelembe véve ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések hatása összességében nem gyakorol jelentős negatív hatást az érintett termék közösségi felhasználóinak általános helyzetére.

(97)

A vizsgálat azt mutatta, hogy világszerte korlátozott számú szereplő gyártja és értékesíti az érintett terméket. Ezért a Bizottság megvizsgálta, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi piacon kereskedelemtorzító hatásokhoz, különösen készlethiányhoz vezethet. Bár a kínai molibdénhuzal behozatala a dömpingellenes intézkedések bevezetésével valószínűleg visszaesik, a jelek szerint a közösségi piacon nem áll fenn a hiány veszélye, mivel a vizsgálat szerint a közösségi gazdasági ágazat rendelkezik a piaci kereslet kielégítéséhez szükséges szabad kapacitással. Ezen túlmenően néhány alternatív beszerzési forrás is van, például az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal.

(98)

Mivel a javasolt dömpingellenes vám helyreállítaná az egyenlő versenyfeltételeket, a kínai exportáló gyártók várhatóan továbbra is el tudnának adni molibdénhuzalt a Közösségben, jóllehet nem kárt okozó áron.

(99)

Másrészről ha nem kerülnek bevezetésre a dömpingellenes intézkedések, a fenti (86) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a közösségi gazdasági ágazat nem lesz képes a termelési és értékesítési volument illetően további veszteségeket elviselni legfontosabb piacán. Tehát a hasonló terméknél tágabb ágazatban való túlélése forogna kockán. Tekintettel arra a tényre, hogy a közösségi gazdasági ágazat szolgálja ki a közösségi piac több mint 50 %-át, eltűnése a közösségi piacon minden valószínűség szerint a molibdénhuzal hiányához vezetne, legalábbis addig, amíg a behozatal a közösségi gazdasági ágazat eladásainak a helyébe lépne.

(100)

A Bizottság, a fenti megállapításokra tekintettel, a közösségi érdekről rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy összességében nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó molibdénhuzal behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólnának.

(101)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetésekre tekintettel ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(102)

E vámok mértékének megállapítása érdekében a Bizottság figyelembe vette mind a megállapított dömpingkülönbözetet, mind pedig a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét.

(103)

A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek révén fedezhetők a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségei és amelyek olyan ésszerű adózás előtti nyereség elérését teszik lehetővé, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló termék Közösségben történő értékesítése révén elérne. Emlékeztetni kell arra, hogy a figyelembe vett időszakon belül a 2007. évben a közösségi gazdasági ágazat nyereséges volt. Így az erre a számításra használt, adózás előtti haszonkulcs az említett évben elért haszon alapján 0 és 5 % között volt. Ezen az alapon a Bizottság a hasonló termék közösségi gazdasági ágazata tekintetében nem károkozó árat számított ki.

(104)

A szükséges áremelést akkor az alákínáláshoz kiszámított, az importálás utáni költségek és vámok miatt kiigazított súlyozott átlag importár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékeknek a kárt nem okozó ára közötti összehasonlítás alapján határozták meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbségeket azután a teljes behozatal értékének százalékában fejezték ki.

(105)

A fentiek alapján, az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapítható, hogy a Kínából származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabbik szintjén, az alacsonyabb vám szabályának megfelelően. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(106)

A javasolt dömpingellenes vám a következő:

(107)

A fenti ideiglenes megállapításokat a Bizottság az összes érdekelt féllel közli, és egyben fel is kérik őket, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és kérjék meghallgatásukat. A Bizottság tanulmányozni fogja észrevételeiket, és megalapozottságuk esetén ezeket a végleges döntés meghozatala előtt figyelembe veszi. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és azokat adott esetben, a végleges megállapítások megtétele céljából újra kell értékelni,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/27

(1)

A 676/2009/EK bizottsági rendelet (2) pályázati eljárást hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkével összhangban a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthet maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról. Az említett vámkedvezmény megállapításakor különösen az 1296/2008/EK rendelet 7. és 8. cikkében előírt szempontokat kell figyelembe venni.

(3)

Ebben az esetben a szerződést annak a pályázónak vagy azoknak a pályázóknak kell odaítélni, aki(k)nek az ajánlata a maximális behozatali vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/28

(1)

A 677/2009/EK bizottsági rendelet (2) pályázati eljárást hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 1296/2008/EK bizottsági rendelet (3) 8. cikkével összhangban a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthet maximális behozatali vámkedvezmény megállapításáról. Az említett vámkedvezmény megállapításakor különösen az 1296/2008/EK rendelet 7. és 8. cikkében előírt szempontokat kell figyelembe venni.

(3)

Ebben az esetben a szerződést annak a pályázónak vagy azoknak a pályázóknak kell odaítélni, aki(k)nek az ajánlata a maximális behozatali vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/29

(1)

A hajfestékek anyagaira vonatkozó biztonsági értékelési stratégiával összhangban a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az a megállapodás született, hogy a 2007. december 31-i időpont megfelelő lenne arra, hogy a hajfestékek oxidációs színezőanyagaiból a fejbőrön keletkező reakciótermékekre, valamint ezeknek a fogyasztó szempontjából vett biztonságosságára vonatkozó tudományos adatokat a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (a továbbiakban: FBTB) elé terjesszék.

(2)

Jelenleg 31 olyan, hajfestékekben használt színezőanyag létezik, amelyeknek 2009. december 31-ig ideiglenesen engedélyezték a kozmetikai termékekben való használatát a 76/768/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének második részében meghatározott korlátozások és feltételek mellett. A kozmetikai ipar a megállapodás szerinti 2007. december 31-i határidő előtt benyújtotta az FBTB-nek a hajfestékek oxidációs színezőanyagaiból keletkező reakciótermékek biztonságosságáról kért tudományos adatokat.

(3)

Az FBTB értékelte a benyújtott biztonsági adatokat. 2009 januárjában az FBTB véleményében azt a következtetést vonta le, hogy az iparág által benyújtott dokumentáció hiányossága miatt nem tud végleges álláspontot kialakítani a hajfestékek oxidációs színezőanyagaiból keletkező reakciótermékek veszélyességéről. A kozmetikai ipar 2009. szeptember végéig benyújtotta a hiányzó adatokat.

(4)

A fentiekre tekintettel az FBTB számára a benyújtott kiegészítő adatok kockázatértékeléséhez és a reakciótermékek biztonságosságáról alkotott végleges vélemény elkészítéséhez szükséges idő meghaladja a III. melléklet második részében felsorolt anyagok tekintetében megállapított 2009. december 31-i ideiglenes határidőt.

(5)

Ezért a III. melléklet második részében felsorolt, hajfestékekben használt 31 színezőanyagnak a reakciótermékeik kockázatértékelésén alapuló végleges szabályozására és ennek a tagállamok jogszabályaiba történő átültetésére nem kerül sor az ideiglenes határidő előtt. Ezért ezeknek az anyagoknak a kozmetikai termékekben való ideiglenes használatát a III. melléklet második részében meghatározott jelenlegi korlátozások és feltételek mellett meg kell hosszabbítani. A 2010. december 31-ig meghosszabbított új határidő vélhetően elegendő ezen anyagok végleges szabályozásához.

(6)

A 76/768/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/31

(1)

A 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a felügyeleti és felszámolási programok, valamint a tagállamok, övezetek és területi egységek betegségtől mentes minősítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. október 31-i 2009/177/EK bizottsági határozat (2) meghatározza azokat a minta formanyomtatványokat, melyeket a tagállamoknak be kell nyújtaniuk felszámolási programok 2006/88/EK irányelv szerinti jóváhagyása céljából, illetve amelyek alapján a betegségtől mentes minősítésnek az említett irányelv szerinti jóváhagyása céljából dokumentumokat kell benyújtaniuk.

(2)

A 2009/177/EK határozat I. mellékletének B. része tartalmazza azon tagállamok, övezetek és területi egységek listáját, amelyekre a 2006/88/EK irányelvnek megfelelően jóváhagyott felszámolási programok vonatkoznak. A szóban forgó melléklet C. része tartalmazza az említett irányelv szerint betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamok, övezetek és területi egységek listáját.

(3)

Dánia benyújtott a Bizottsághoz egy, a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) felszámolására irányuló többéves programot a 2009. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatnak (3) megfelelően. Az említett programot a tagállamok által 2009-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2008. november 28-i 2008/897/EK bizottsági határozat (4) hagyta jóvá. A szóban forgó program megfelel a 2009/177/EK határozatban a jóvágyásra megállapított követelményeknek, ezért a 2006/88/EK irányelv 44. cikkének (2) bekezdése szerint jóvá kell hagyni. Ennek megfelelően a program hatálya alá tartozó övezeteket fel kell venni az említett határozat I. mellékletében szereplő jegyzék B. részébe.

(4)

A 2009/177/EK határozat 12. cikke biztosítja a 2006/88/EK irányelvtől való eltérést, aminek értelmében a tagállamok nem kötelesek azokat a felszámolási programokat jóváhagyás céljából benyújtani, amelyeket a jóváhagyott VHS-mentes övezet minősítés megszerzése érdekében – bizonyos feltételek mellett – már jóváhagyott a vírusos vérfertőzés (VHS), illetve a fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN) halbetegség tekintetében a „mentes övezet” vagy „nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaság” minősítés megszerzésére irányuló programok jóváhagyásáról szóló, 2003. augusztus 28-i 2003/634/EK bizottsági határozat (5).

(5)

A 2003/634/EK határozat jóváhagyta a Finnország által a jóváhagyott VHS-mentes övezet minősítés megszerzése érdekében benyújtott programot. Finnország nemrégiben nyújtott be jelentést a programról a 2009/177/EK határozatban szereplő követelményekkel összhangban. Ennek megfelelően a program hatálya alá tartozó övezeteket fel kell venni az említett határozat I. melléklete B. részében szereplő jegyzékbe.

(6)

Németország benyújtott a Bizottsághoz egy, a koi herpesz vírus (KHV) felszámolására irányuló többéves programot a 90/424/EGK határozatnak megfelelően. A 2008/897/EK határozat jóváhagyta a programot a 2009. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra. A szóban forgó program megfelel a 2009/177/EK határozatban a jóvágyásra megállapított követelményeknek, ezért a 2006/88/EK irányelv 44. cikkének (2) bekezdése szerint jóvá kell hagyni. Ennek megfelelően a program hatálya alá tartozó övezeteket fel kell venni az említett határozat I. mellékletében szereplő jegyzék B. részébe.

(7)

A 2009/177/EK határozat I. mellékletének C. részében szereplő listán jelenleg az Egyesült Királyság teljes területét betegségtől mentesnek nyilvánítják a 2006/88/EK irányelvnek megfelelően, a lazacok fertőző vérszegénysége (ISA) tekintetében. Az Egyesült Királyság bejelentette az ISA egy olyan területi egységben való előfordulását, melyet korábban az említett betegségtől mentesnek nyilvánítottak. Ennek megfelelően az ISA tekintetében a szóban forgó tagállamra vonatkozó bejegyzést módosítani kell a 2009/177/EK határozat I. mellékletének C. részében szereplő listán.

(8)

Az Egyesült Királyság a közelmúltban benyújtott jóváhagyás céljából egy ISÁ-ra vonatkozó, a Dél-nyugati Shetland-szigetekre alkalmazandó felszámolási programot. A program megfelel a 2009/177/EK határozat követelményeinek. Ennek megfelelően a programot jóvá kell hagyni és a Dél-nyugati Shetland-szigeteket fel kell venni a szóban forgó határozat I. mellékletében szereplő jegyzék C. részébe.

(9)

A 2003/634/EK határozat jóváhagyta az Egyesült Királyság által a jóváhagyott VHS-mentes övezet minősítés megszerzése érdekében benyújtott programot. Az Egyesült Királyság a közelmúltban jelentést nyújtott be a programról a 2009/177/EK határozatban megállapított követelményeknek megfelelően a szóban forgó övezetek betegségtől mentessé nyilvánítása érdekében. A jelentés megfelel a 2009/177/EK határozat követelményeinek. Ennek megfelelően az említett övezeteket fel kell venni a szóban forgó határozat I. mellékletének C. részében szereplő jegyzékbe.

(10)

Ezenkívül jelenleg Észak-Írország egész partvidéke – Lough Foyle kivételével – a Bonamia ostreae fertőzéstől mentesként szerepel a 2009/177/EK határozat I. mellékletének C. részében. Az Egyesült Királyság a közelmúltban bejelentette a Bonamia ostreae fertőzés Strangforth Loughban, az említett partvidéken való jelenlétét. Strangforth Lough-t ezért törölni kell a betegségmentesnek nyilvánított területek közül a szóban forgó határozat I. mellékletének C. részében szereplő jegyzékben.

(11)

A 2009/177/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/36

(1)

A 64/432/EGK irányelv a szarvasmarhafélék az Unión belüli kereskedelmére alkalmazandó, és D. mellékletének II. fejezete meghatározza az enzootiás szarvasmarha-leukózis (EBL) kimutatására szolgáló azon diagnosztikai vizsgálatokat, amelyeket a betegség ellenőrzése és felszámolása, felügyelete és megfigyelése, a betegségtől hatóságilag mentes státusú állományok kialakítása és fenntartása, valamint a szarvasmarhafélék Unión belüli kereskedelméhez előírt állat-egészségügyi igazolás céljaira használni kell.

(2)

A 64/432/EGK irányelv D. mellékletének II. fejezete előírja, hogy az enzootiás szarvasmarha-leukózis vizsgálatait vagy olyan agargél-immundiffúziós próbával (AGID) kell elvégezni, amely során hivatalos EK-standardszérummal (EI szérum) standardizált antigént használnak fel, vagy pedig enzimkötött immunoszorbens teszttel (ELISA), amelyet E4 szérummal standardizáltak. Mindkét standardszérumot a Dán Műszaki Egyetem Nemzeti Állategészségügyi Intézete (National Veterinary Institute, Technical University of Denmark) biztosítja.

(3)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) enzootiás szarvasmarha-leukózissal foglalkozó németországi referencialaboratóriuma (Friedrich-Loeffler-Institute) az OIE brit (Állategészségügyi Laboratóriumi Ügynökség, Veterinary Laboratories Agency) és a lengyel (Nemzeti Állategészségügyi Kutatóintézet) referencialaboratóriumaival együttműködve nemrégiben új enzootiás szarvasmarha-leukózis standardszérumot (E05 szérum) fejlesztett ki, miután a szeren a három laboratóriumban körvizsgálatot végeztek. Az E05 szérumot különböző AGID és ELISA-tesztekkel validálták az EI és az E4 szérummal szemben, következésképpen akkreditált OIE standardszérumként bekerült az OIE „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” (Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals) című kiadványa (hatodik kiadás: 2008) 2.4.11. fejezetének B(2) szakaszába. A szérum Németországban az OIE enzootiás szarvasmarha-leukózissal foglalkozó referencialaboratóriumában szerezhető be.

(4)

Ezen túlmenően a Dán Műszaki Egyetem Nemzeti Állategészségügyi Intézete értesítette a Bizottságot, hogy a jövőben nem tudja teljesíteni azon kötelességét, amely szerint a 64/432/EGK irányelv D. mellékletének II. fejezetében előírtak szerint biztosítania kell a jelenlegi standardszérumot.

(5)

A német illetékes hatóságok és a Friedrich-Loeffler-Institut megállapodása szerint ők fogják biztosítani az E05 szérumot, amely ennek eredményeként az enzootiás szarvasmarha-leukózis új hivatalos európai uniós (EU-s) standardszérumává válik.

(6)

A 64/432/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

18.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/42

(1)

A 2009-es tagállami halászati ellenőrzési programokkal összefüggésben a tagállamok által benyújtott közösségi társfinanszírozás iránti kérelmek alapján a Bizottság elfogadta a 2009/746/EK határozatot (2), amely mindazonáltal nem használta fel teljes mértékben a halászati ellenőrzés céljára rendelkezésre álló 2009-es költségvetési keretet.

(2)

A 2009-es költségvetés fel nem használt részét indokolt kiosztani egy új határozattal.

(3)

A 861/2006/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok felkérést kaptak, hogy további finanszírozási kérelmeket nyújtsanak be a Bizottság által kijelölt prioritási területekkel – vagyis az automatizálással és az adatkezeléssel, az új technológiákkal, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatról szóló szemináriumokkal – összefüggésben.

(4)

Ennek alapján, illetve a költségvetési korlátokat figyelembe véve elutasították például a kísérleti projektekhez, illetve a járőrszolgálatot ellátó hajók és légi járművek építéséhez kapcsolódó közösségi finanszírozási kérelmeket, mivel azok nem tartoznak a fent ismertetett prioritási területek közé.

(5)

A 861/2006/EK rendelet 8. cikkének a) pontjában felsorolt tevékenységekre vonatkozó kérelmek közösségi finanszírozásban részesülhetnek.

(6)

A közösségi finanszírozás iránti kérelmeknek meg kell felelniük a 391/2007/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározott szabályoknak.

(7)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás maximális összegeit és mértékét a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében megállapított határokon belül helyénvaló megállapítani, valamint szükséges meghatározni az odaítélés feltételeit.

(8)

A Bizottság által meghatározott prioritási fellépésekbe történő beruházások ösztönzése érdekében, illetve a pénzügyi válság következtében a tagállamok költségvetését érő negatív hatások következtében a fentiekben említett prioritási területekkel összefüggésben felmerült kiadásokhoz – a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében előírt határokon belül – indokolt nagyarányú társfinanszírozást nyújtani.

(9)

A hozzájárulásra való jogosultsághoz az automatikus helymeghatározási eszközöknek meg kell felelniük a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK rendeletben (4) megállapított követelményeknek.

(10)

A hozzájárulásra való jogosultsághoz a halászhajók fedélzetén lévő elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi eszközöknek meg kell felelniük a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló 1966/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1566/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 3-i 1077/2008/EK bizottsági rendeletben (5) előírt követelményeknek.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,