ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.330.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 330

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. december 16.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1226/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról

1

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/142/EK irányelve (2009. november 30.) a gázüzemű berendezésekről ( 1 )

10

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről ( 1 )

28

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2009/954/EK

 

*

A Tanács határozata (2009. november 30.) A Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség (IPEEC) feladatmeghatározásának és A Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség titkárságának a Nemzetközi Energiaügynökség általi befogadására vonatkozó jegyzőkönyvnek az Európai Közösség általi aláírásáról és megkötéséről

37

 

 

V   A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

 

 

JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ

 

*

A Tanács 1227/2009/EU rendelete (2009. december 15.) az Üzbegisztánnal szembeni egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 1859/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

48

 

*

A Tanács 1228/2009/EU rendelete (2009. december 15.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendelet módosításáról

49

 

 

A Bizottság 1229/2009/EU rendelete (2009. december 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

61

 

 

A Bizottság 1230/2009/EU rendelete (2009. december 15.) a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

63

 

 

A Bizottság 1231/2009/EU rendelete (2009. december 15.) a gabonaágazatban a 2009. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

65

 

*

A Bizottság 1232/2009/EU rendelete (2009. december 15.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Wiśnia nadwiślanka [OEM])

68

 

*

A Bizottság 1233/2009/EU rendelete (2009. december 15.) a tejágazatot érintő egyedi piactámogatási intézkedés megállapításáról

70

 

*

A Bizottság 1234/2009/EU rendelete (2009. december 15.) a juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó 2010. évi közösségi vámkontingensek megnyitásáról

73

 

*

A Tanács 2009/955/KKBP határozata (2009. december 15.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2005/797/KKBP együttes fellépés módosításáról

76

 

*

A Tanács 2009/956/KKBP határozata (2009. december 15.) az Európai Unió grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2009/131/KKBP együttes fellépés módosításáról

77

 

 

2009/957/KKBP

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPOL COPPS/2/2009 határozata (2009. december 15.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója misszióvezetőjének kinevezéséről

78

 

 

2009/958/KKBP

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPM/1/2009 határozata (2009. december 15.) az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójának (EUPM) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról

79

 

 

JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ

 

 

2009/959/EU

 

*

A Bizottság határozata (2009. december 14.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló 2007/230/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 9895. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

80

 

 

2009/960/EU

 

*

A Bizottság határozata (2009. december 14.) a fotózselatinnak a Cseh Köztársaságba történő behozatalának engedélyezését illetően a 2004/407/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 9899. számú dokumentummal történt)

82

 

 

2009/961/EU

 

*

A Bizottság határozata (2009. december 14.) az állategészségüggyel és élő állatokkal kapcsolatos területen működő egyes közösségi referencialaboratóriumok működéséhez nyújtott, 2010. évi uniós pénzügyi támogatásról (az értesítés a C(2009) 9965. számú dokumentummal történt)

88

 

 

2009/962/EU

 

*

A Bizottság határozata (2009. december 15.) a Bulgária és Románia csatlakozási okmányának VI. mellékletéhez tartozó függelék egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2009) 9976. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

93

 

 

2009/963/EU

 

*

Az Európai Központi Bank iránymutatása (2009. december 10.) a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó szabályok ideiglenes változásáról szóló EKB/2008/18 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/24)

95

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/1


A TANÁCS 1226/2009/EK RENDELETE

(2009. november 20.)

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 5. cikkére, valamint 8. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos vélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentés, valamint a balti-tengeri regionális tanácsadó bizottság szakvéleményének figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászatonkénti vagy halászati csoportonkénti meghatározása, és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása.

(3)

A halászati lehetőségekkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit.

(4)

A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani ahhoz, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5)

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7)

A halászati lehetőségeket a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban és különösen a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet (4), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelet (5), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelet (6), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelet (7), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (8), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet (9), a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet (10), az 1098/2007/EK rendelet, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (11) előírásainak megfelelően kell felhasználni.

(8)

Annak biztosítására, hogy az éves halászati lehetőségek az erőforrások környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható kiaknázásával összemérhető szinten kerüljenek meghatározásra, figyelembe vették a teljes kifogható mennyiségek (TAC) megállapítására irányadó elveket, amelyeket a „Konzultáció a 2010. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény ismertet.

(9)

A visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében indokolt bevezetni az érték szerinti szelektálás tilalmát valamennyi, kvóta hatálya alá tartozó faj tekintetében, ami egyúttal a közösségi halászati jogszabályok értelmében jogszerűen kifogható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobásának tilalmát is jelentené.

(10)

A halállományok védelmének előmozdítása érdekében 2010-ben végre kell hajtani bizonyos, a halászat műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(11)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat 2010. január 1-jén megkezdődhessen. Az ügy sürgősségére tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv I. 3. pontjában említett hathetes időszak alól mentességet szükséges biztosítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében a 2010. évi halászati lehetőségeket, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató közösségi halászhajókra (közösségi hajók) vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a)   „Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) körzetek”: a 2187/2005/EK rendelet I. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b)   „Balti-tenger”: az ICES 22–32 alkörzet;

c)   „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség;

d)   „kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada;

e)   „kikötőn kívül töltött nap”: az a folyamatos 24 órás időszak vagy annak egy része, amelynek során a hajó kikötőn kívül tartózkodik.

II.   FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

4. cikk

Fogási korlátozások és elosztásuk

A fogási korlátozásokat, azok tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikke szerinti kapcsolódó feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A fogási korlátozások tagállamok közötti, az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:

a)

a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e)

a 2371/2002/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdése és a 338/2008/EK rendelet 2. cikke szerinti levonások.

(2)   A 2011-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható – az említett rendelettől eltérve – valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.

6. cikk

A fogásokra és járulékos fogásokra vonatkozó feltételek

(1)   A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a)

a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói halászták, és e kvóta még nem merült ki; vagy

b)

a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, és azokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét, a fogásokat 32 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel ejtették.

(2)   Minden kirakodást a kvóta terhére vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés terhére kell elszámolni, kivéve az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások esetében.

(3)   Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületeken működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.

(4)   Amennyiben valamely tagállam sprattkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületeken működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, sprattot tartalmazó fogásokat.

7. cikk

Az érték szerinti szelektálás tilalma

A halászati műveletek során kifogott bármely, kvóta hatálya alá tartozó faj egyedeit a hajó fedélzetére kell vinni, és ezt követően ki kell rakodni, kivéve, ha ez ellentétes a technikai, ellenőrzési és védelmi intézkedéseket megállapító közösségi halászati jogszabályokban és különösen az e rendeletben, valamint a 2187/2005/EK, a 2847/93/EGK és a 2371/2002/EK rendeletben előírt kötelezettségekkel.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

(1)   A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korlátozások az ICES 27. és 28.2. alkörzeteire vonatkoznak, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem hozott döntést ezen alkörzeteknek az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 13. cikkében előírt korlátozások alóli mentesítéséről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett korlátozások nem vonatkoznak az ICES 28.1. alkörzetre, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdése alapján nem hozott olyan döntést, amely szerint az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások alkalmazandók lennének az adott alkörzetre.

9. cikk

Átmeneti technikai intézkedések

Az átmeneti technikai intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(3)  HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

(4)  HL L 276., 1983.10.10., 1. o.

(5)  HL L 274., 1986.9.25., 1. o.

(6)  HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

(7)  HL L 365., 1991.12.31., 1. o.

(8)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

(9)  HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

(10)  HL L 16., 2005.1.20., 184. o.

(11)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.


I. MELLÉKLET

FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK AZ OLYAN TERÜLETEKEN MŰKÖDŐ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA ALKALMAZANDÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉVES KEZELÉSÉRE VONATKOZÓAN, AMELYEK ESETÉBEN FAJONKÉNTI ÉS TERÜLETENKÉNTI FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK VANNAK ÉRVÉNYBEN

Az alábbi táblázatok állományonként állapítják meg a TAC-ot és a kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), azok tagállamok közötti elosztását és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Az alábbi táblázatokban a különféle fajokat a következő kódok jelölik:

Tudományos név

Alfa-3 kód

Közönséges név

Clupea harengus

HER

Hering

Gadus morhua

COD

Közönséges tőkehal

Platichthys flesus

FLX

Érdes lepényhal

Pleuronectes platessa

PLE

Sima lepényhal

Psetta maxima

TUR

Nagy rombuszhal

Salmo salar

SAL

Lazac

Sprattus sprattus

SPR

Spratt


Faj

:

Hering

Clupea harengus

Övezet

:

30–31 alkörzet

HER/3D30.; HER/3D31.

Finnország

84 721

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Svédország

18 615

EK

103 336

TAC

103 336


Faj

:

Hering

Clupea harengus

Övezet

:

22–24 alkörzet

HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24.

Dánia

3 181

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

12 519

Finnország

2

Lengyelország

2 953

Svédország

4 037

EK

22 692

TAC

22 692


Faj

:

Hering

Clupea harengus

Övezet

:

25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet

HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32.

Dánia

2 780

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

737

Észtország

14 198

Finnország

27 714

Lettország

3 504

Litvánia

3 689

Lengyelország

31 486

Svédország

42 268

EK

126 376

TAC

Nem releváns


Faj

:

Hering

Clupea harengus

Övezet

:

28.1 alkörzet

HER/03D.RG

Észtország

16 809

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Lettország

19 591

EK

36 400

TAC

36 400


Faj

:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet

:

A 25–32 alkörzet közösségi vizei

COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32.

Dánia

11 777

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

4 685

Észtország

1 148

Finnország

901

Lettország

4 379

Litvánia

2 885

Lengyelország

13 561

Svédország

11 932

EK

51 267

TAC

Nem releváns


Faj

:

Közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet

:

A 22–24 alkörzet közösségi vizei

COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24.

Dánia

7 726

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

3 777

Észtország

171

Finnország

152

Lettország

639

Litvánia

415

Lengyelország

2 067

Svédország

2 753

EK

17 700

TAC

17 700


Faj

:

Sima lepényhal

Pleuronectes platessa

Övezet

:

A 22–32 alkörzet közösségi vizei

PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32.

Dánia

2 179

Elővigyázatossági TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

242

Lengyelország

456

Svédország

164

EK

3 041

TAC

3 041


Faj

:

Lazac

Salmo salar

Övezet

:

A 22–31 alkörzet közösségi vizei

SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31.

Dánia

60 975 (1)

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

6 784 (1)

Észtország

6 197 (1)

Finnország

76 031 (1)

Lettország

38 783 (1)

Litvánia

5 594 (1)

Lengyelország

18 497 (1)

Svédország

82 420 (1)

EK

294 246 (1)

TAC

Nem releváns


Faj

:

Lazac

Salmo salar

Övezet

:

A 32 alkörzet közösségi vizei

SAL/3D32.

Észtország

1 581 (2)

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Finnország

13 838 (2)

EK

15 419 (2)

TAC

Nem releváns


Faj

:

Spratt

Sprattus sprattus

Övezet

:

A 22–32 alkörzet közösségi vizei

SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32.

Dánia

37 480

Analitikai TAC.

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

23 745

Észtország

43 522

Finnország

19 620

Lettország

52 565

Litvánia

19 015

Lengyelország

111 552

Svédország

72 456

EK

379 955

TAC

Nem releváns


(1)  A halegyedek számában kifejezve.

(2)  A halegyedek számában kifejezve.


II. MELLÉKLET

A halászati erőkifejtés korlátozásai

1.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot legfeljebb:

a)

181 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 22–24 alkörzetben az április 1. és 30. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó; és

b)

160 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 25–28 alkörzetben a július 1. és augusztus 31. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó.

2.

Az évente a kikötőn kívül töltött azon napok maximális száma, amelyek során valamely hajó az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott két területen tartózkodhat és ott az 1. pontban említett halászeszközökkel halászati tevékenységet folytathat, nem haladhatja meg a két terület valamelyikére kiosztott napok maximális számát.


III. MELLÉKLET

ÁTMENETI TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

A.   Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

1.

Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

Faj

Földrajzi terület

Időszak

Érdes lepényhal (Platichthys flesus)

26, 27, 28 és 29 alkörzet az é. sz. 59°30′-től délre

32 alkörzet

február 15-től május 15-ig

február 15-től május 31-ig

Nagy rombuszhal (Psetta maxima)

25, 26 és 28 alkörzet az é. sz. 56°50′-től délre

június 1-jétől július 31-ig

2.

Az 1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai – az 1. pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élősúlyának 10 %-áig – a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

B.   A „BACOMA” elnevezésű, felső ablakkal rendelkező zsákvégre vonatkozó előírások

1.

A 2187/2005/EK rendelet II. mellékletének 1. függeléke 1. pontja e) alpontjának i. alpontjából eltérve a 22–24 alkörzetben január 1-jétől, a 25–32 alkörzetben pedig március 1-jétől a hálószemnyílásnak legalább 120 mm-nek kell lennie.

2.

A 2187/2005/EK rendelet II. mellékletének 1. függeléke 1. pontja d) alpontjának ii. alpontjából eltérve a 22–24 alkörzetben január 1-jétől, a 25–32 alkörzetben pedig március 1-jétől az ablak hosszának legalább 5,5 m-nek kell lennie.

3.

A 2. ponttól eltérve, amennyiben az ablakhoz a fogás mennyiségét mérő érzékelőt csatlakoztatnak, a 22–24 alkörzetben január 1-jétől, a 25–32 alkörzetben pedig március 1-jétől az ablak hosszának legalább 6 m-nek kell lennie.

C.   A T90 vonóhálóra vonatkozó előírások

A 2187/2005/EK rendelet II. mellékletének 2. függeléke b) pontjától eltérve a 22–24 alkörzetben január 1-jétől, a 25–32 alkörzetben pedig március 1-jétől a háló szembőségének legalább 120 mm-nek kell lennie.


IRÁNYELVEK

16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/10


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/142/EK IRÁNYELVE

(2009. november 30.)

a gázüzemű berendezésekről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 29-i 90/396/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A tagállamok felelősek területükön a személyek, illetve adott esetben a háziállatok és a vagyontárgyak biztonságáért és egészségéért a gázüzemű berendezések használatából eredő veszélyekkel kapcsolatban.

(3)

Egyes tagállamokban kötelező rendelkezések határozzák meg különösen a gázüzemű berendezések előírt biztonsági szintjét azzal, hogy előírják a tervezést, a működési jellemzőket és az ellenőrzési eljárásokat. Ezek a kötelező rendelkezések nem szükségszerűen eredményeznek eltérő biztonsági szinteket az egyes tagállamokban, azonban különbözőségük miatt a Közösségen belüli kereskedelem akadályai lehetnek.

(4)

A tagállamokban eltérő feltételek hatályosak a gáz típusait és a nyomást illetően. Ezeket a feltételeket nem hangolják össze, mert az energiaellátás és -elosztás minden tagállamra sajátos jellemző.

(5)

A közösségi jog – a Közösség egyik alapvető szabályától, nevezetesen az áruk szabad mozgásától való eltéréssel – úgy rendelkezik, hogy a Közösségen belüli mozgás olyan akadályait, amelyek a termékértékesítésre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltéréseiből erednek, mindaddig el kell fogadni, ameddig ezek az akadályok szükségesek a kötelező követelmények teljesítéséhez. Ezért ebben az esetben a jogharmonizációnak azokra a rendelkezésekre kell korlátozódnia, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljesítsék mind a kötelező, mind az alapvető biztonsági, egészségügyi és energiatakarékossági követelményeket a gázüzemű berendezésekkel kapcsolatban. E tárgyban ezeknek a követelményeknek kell felváltaniuk a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, mivel ezek alapvető követelmények.

(6)

A tagállamok által elért biztonsági szint, továbbá az alapvető követelmények által meghatározott biztonság fenntartása vagy javítása ennek az irányelvnek az egyik alapvető célja.

(7)

Az alapvető biztonsági és egészségügyi követelményeket be kell tartani a gázüzemű berendezések biztonságossága érdekében. Az energiatakarékosságot alapvetőnek tekintik. Ezeket a követelményeket úgy kell alkalmazni, hogy figyelembe kell venni a technika mindenkori állását a gyártás idejében.

(8)

Ezért ennek az irányelvnek csak alapvető követelményeket kell tartalmaznia. Az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében közösségi szinten megfelelően harmonizált szabványok szükségesek, különösen a gázüzemű berendezések tervezését, gyártását, üzembe helyezését illetően úgy, hogy az ezeknek megfelelő termékekről feltételezhető legyen, hogy kielégítik az alapvető követelményeket. Ezeket a közösségi szinten harmonizált szabványokat magánjogi szervezetek dolgozzák ki, és meg kell őrizniük nem kötelező jellegüket. Ezért a Bizottság, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és a három szerv közötti együttműködésre vonatkozó, 2003. március 28-án aláírt általános iránymutatásnak (5) megfelelően az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI) ismerik el a harmonizált szabványok elfogadására illetékes szervként. A „harmonizált szabvány” olyan műszaki előírást (európai szabvány vagy harmonizációs dokumentum) jelent, amelyet a Bizottság megbízásából a CEN, a Cenelec vagy az ETSI vagy e szervezetek közül kettő vagy három fogadott el, összhangban a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló,1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6), valamint a fent említett, együttműködésre vonatkozó általános iránymutatásokkal.

(9)

A Tanács elfogadott egy irányelvcsomagot a kereskedelem technikai akadályainak felszámolása céljából, a műszaki harmonizáció és a szabványok új megközelítéséről szóló, 1985. május 7-i állásfoglalásában (7) meghatározott alapelvekkel összhangban; mindegyik irányelv rendelkezik a CE-jelölés feltüntetéséről. A tanúsítás és a tesztelés globális megközelítéséről szóló, 1989. június 15-i közleményében (8) a Bizottság közös szabályok kidolgozását javasolta egy egységes megjelenítésű CE-jelölésre vonatkozóan. A megfelelőség-értékelés globális megközelítéséről szóló, 1989. december 21-i állásfoglalásában (9) a Tanács a CE-jelölés alkalmazására irányadó elvként egy ilyen egységes megközelítés elfogadását helyesnek tartotta. Az új megközelítés két legfontosabb eleme, amelyeket alkalmazni kellene, az alapvető követelmények és a megfelelőség-értékelési eljárások.

(10)

A vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelés ellenőrzése szükséges ahhoz, hogy hatékony védelmet biztosítsanak a felhasználók és harmadik személyek részére. A jelenlegi engedélyezési eljárások különböznek az egyes tagállamokban. A gázüzemű berendezések szabad mozgását korlátozó többszörös felülvizsgálat elkerülése érdekében lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerjék az engedélyezési eljárásokat. Az engedélyezési eljárások kölcsönös elismerésének megkönnyítése érdekében harmonizált közösségi eljárásokat kell kialakítani, és az ilyen eljárások lefolytatásáért felelős szervek kijelölésének kritériumait meg kell határozni.

(11)

A megfelelő közösségi eljárásról gondoskodó védzáradékban kell lefektetni a tagállamoknak az alapvető követelmények által érintett, a biztonságért, egészségért és energiatakarékosságért fennálló felelősségét a saját területükön.

(12)

Az ennek az irányelvnek az alapján hozott bármely döntés címzettjeit tájékoztatni kell az ilyen döntés indokairól és a számukra nyitva álló jogorvoslati lehetőségekről.

(13)

Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, FORGALOMBA HOZATAL ÉS SZABAD MOZGÁS

1. cikk

(1)   Ezt az irányelvet a berendezésekre és a részegységekre kell alkalmazni.

A kifejezetten ipari területen végzett ipari folyamatokban történő felhasználásra tervezett berendezésekre nem terjed ki a hatálya.

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „berendezések”: a főzésre, fűtésre, meleg víz előállítására, hűtésre, világításra vagy mosásra és, ahol lehetséges, 105 °C-ot meg nem haladó szokásos vízhőmérséklet biztosítására használatos gázüzemű berendezés. A légbefúvásos gázégők és az ilyen gázégőkkel felszerelendő hőcserélők szintén berendezéseknek tekintendők;

b)   „részegységek”: a légbefúvásos gázégőket és az ilyen gázégőkkel felszerelendő hőcserélőket kivéve, biztonsági, ellenőrző vagy szabályozó szerkezetek és szerelvények, amelyeket önállóan hoznak forgalomba, és amelyeket gázüzemű berendezésekbe történő beépítésre terveztek, vagy amelyek összeszerelve ilyen berendezést alkotnak;

c)   „gáz halmazállapotú tüzelőanyag”: bármely olyan tüzelőanyag, amely 15 °C hőmérsékleten és 1 bar nyomáson gáz halmazállapotú.

(3)   Ezen irányelv alkalmazásában egy berendezésről akkor mondható, hogy „rendeltetésszerűen használják”, ha azt:

a)

a gyártó utasításainak megfelelően szerelték fel, és rendszeresen karbantartják;

b)

a gázminőség szokásos változása és a hálózati nyomás szokásos ingadozása mellett használják; és

c)

a szándékolt céljának megfelelően vagy ésszerűen előrelátható módon használják.

2. cikk

(1)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a berendezéseket csak akkor lehessen forgalomba hozni és üzembe helyezni, ha azok rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyeztetik a személyek, a háziállatok és a vagyontárgyak biztonságát.

(2)   A tagállamok időben közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal a területükön használt gáztípusokban és a megfelelő hálózati nyomásokban bekövetkező valamennyi változást, amelyeket a 90/396/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban közöltek.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezt az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék.

3. cikk

A berendezéseknek és a részegységeknek eleget kell tenniük az I. mellékletben meghatározott, rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.

4. cikk

(1)   A tagállamok nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják azon berendezések forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek ezen irányelvnek megfelelnek, és viselik a 10. cikkben előírt CE-jelölést.

(2)   A tagállamok nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják olyan részegységek forgalomba hozatalát, amelyeket elláttak a 8. cikk (4) bekezdésében említett tanúsítvánnyal.

5. cikk

(1)   A tagállamok vélelmezik, hogy a berendezések és a részegységek teljesítik az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeket, amennyiben megfelelnek:

a)

a harmonizált szabványokat átültető, vonatkozó nemzeti szabványoknak, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

b)

a rájuk vonatkozó nemzeti szabványoknak, amennyiben az ilyen szabványok által szabályozott területeken nem léteznek harmonizált szabványok.

(2)   A tagállamok közzéteszik az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzeti szabványok hivatkozási számát.

Közlik a Bizottsággal azoknak az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti szabványaiknak a szövegét, amelyeket az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelőnek tekintenek.

A Bizottság továbbítja ezeket a nemzeti szabványokat a többi tagállamnak. A 6. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően a Bizottság közli a tagállamokkal azokat a nemzeti szabványokat, amelyek vélelmezhetően megfelelnek az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

6. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabványok nem felelnek meg teljesen az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, a Bizottság vagy az érintett tagállam az ügyet indokolással együtt a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) elé terjeszti.

A bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít.

A bizottság véleményének fényében a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy szükséges-e visszavonni az 5. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok közzétételét.

(2)   Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett közlemény kézhezvétele után a Bizottság konzultál a bizottsággal.

A bizottság véleményének kézhezvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a szóban forgó nemzeti szabvány(ok) élvezik-e a megfelelőség vélelmét. Amennyiben igen, a tagállamok közzéteszik e szabványok hivatkozási számát.

A Bizottság szintén közzéteszi ezeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

7. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy a CE-jelölést viselő, rendeltetésszerűen használt berendezések veszélyeztethetik a személyek, háziállatok vagy vagyontárgyak biztonságát, megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy az ilyen berendezéseket a piacról kivonják, és forgalomba hozatalukat megtiltsák vagy korlátozzák.

Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot bármely ilyen intézkedésről, megjelölve döntésének indokát, és különösen azt, hogy vajon a meg nem felelés oka:

a)

az I. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesítésének hiánya, ha a berendezés nem egyezik meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabványokkal;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabványok helytelen alkalmazása;

c)

magukban az 5. cikk (1) bekezdésében említett szabványokban meglévő hiányosságok.

(2)   A Bizottság haladéktalanul konzultál az érintett felekkel. Amennyiben az ilyen konzultációt követően a Bizottság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések bármelyike indokolt, azonnal tájékoztatja erről az intézkedést hozó tagállamot és a többi tagállamot.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés a szabványokban meglévő hiányosságoknak tulajdonítható, a Bizottság az érintett felekkel való konzultációt követően az ügyet két hónapon belül a bizottság elé terjeszti, ha az intézkedéseket hozó tagállam fent kívánja tartani azokat, és megindítja a 6. cikkben említett eljárásokat.

(3)   Amennyiben az előírásoknak nem megfelelő berendezés a CE-jelölést viseli, az illetékes tagállam megteszi a megfelelő lépést azzal szemben, aki a CE-jelölést feltüntette, és tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4)   A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokat tájékoztassák az eljárások előrehaladásáról és eredményéről.

2.   FEJEZET

A MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

8. cikk

(1)   A sorozatgyártással készült berendezések megfelelőség tanúsításának eszközei:

a)

a II. melléklet 1. pontjában említett EK-típusvizsgálat; és

b)

forgalomba hozatalukat megelőzően, a gyártó választása szerint:

i.

a II. melléklet 2. pontjában említett EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat vagy

ii.

a II. melléklet 3. pontjában említett EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat (a gyártás minőségbiztosítása) vagy

iii.

a II. melléklet 4. pontjában említett EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat (a termék minőségbiztosítása) vagy

iv.

a II. melléklet 5. pontjában említett EK-vizsgálat.

(2)   Az egyedi egységként vagy kis mennyiségben gyártott berendezés esetében a II. melléklet 6. pontjában említett egységenkénti EK-vizsgálatot is választhatja a gyártó.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben említett eljárások lezárása után feltüntetik a CE-jelölést a megfelelő berendezésekre, összhangban a 10. cikkel.

(4)   Az (1) bekezdésben említett megfelelőség-tanúsítási eszközöket kell alkalmazni a részegységekre is, kivéve a CE-jelölés feltüntetését, és adott esetben, a megfelelőségi nyilatkozat kiállítását.

Tanúsítványt kell kiadni, amely tanúsítja a részegységeknek az irányelv rájuk alkalmazandó rendelkezéseinek való megfelelőségét, és amely feltünteti a jellemzőiket, és azt, hogy hogyan kell azokat beépíteni egy berendezésbe, vagy úgy összeszerelni, hogy az elősegítse az I. mellékletben meghatározott késztermékre vonatkozó alapvető követelmények teljesítését.

A tanúsítványt a részegységhez csatolják.

(5)   Ha a berendezésekre egyéb irányelvek is vonatkoznak, amelyek más szempontokkal foglalkoznak, és meghatározzák a CE-jelölés feltüntetését, az utóbbi jelzi, hogy vélelmezni kell, a berendezések megfelelnek ezen irányelvek rendelkezéseinek is.

Ha azonban ezen irányelvek közül egy vagy több a gyártó számára lehetővé teszi – egy átmeneti időszakban – az alkalmazandó szabályozás megválasztását, a CE-jelölés csupán a gyártó által alkalmazott irányelvek rendelkezéseinek való megfelelést jelzi. Ebben az esetben közölni kell az alkalmazott irányelvek adatait, amint azokat közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az irányelvek által előírt és az ilyen berendezésekhez csatolt dokumentumokban, közleményekben vagy utasításokban.

(6)   A megfelelőség tanúsításának eszközeivel kapcsolatos dokumentumokat és levélváltást azon tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein kell megfogalmazni, ahol az ezen eljárások lefolytatásáért felelős szervezet székhelye van, vagy az általa elfogadott nyelven.

9. cikk

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot azokról a szervezetekről, amelyeket a 8. cikkben említett eljárások elvégzésére kijelöltek, azokkal a különleges feladatokkal együtt, amelyek elvégzésére kijelölték e szervezeteket, továbbá a Bizottság által előzetesen hozzájuk rendelt azonosító számokat.

A Bizottság – tájékoztatás céljából – közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában e szervezetek listáját, a hozzájuk rendelt azonosító számokkal együtt, továbbá gondoskodik e lista naprakészen tartásáról.

(2)   A tagállamok a bejelentendő szervezetek értékelésére az V. mellékletben megállapított kritériumokat alkalmazzák.

Vélelmezni kell, hogy azon szervezetek, amelyek kielégítik a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított értékelési kritériumokat, kielégítik az e mellékletben meghatározott kritériumokat is.

(3)   Egy szervezetet bejelentő tagállamnak vissza kell vonnia a jóváhagyást, ha megállapítja, hogy a szervezet már nem felel meg az V. mellékletben meghatározott kritériumoknak. Azonnal tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot ennek megfelelően.

3.   FEJEZET

CE-JELÖLÉS

10. cikk

(1)   A CE-jelölést és a III. mellékletben meghatározott feliratokat látható, jól olvasható és eltávolíthatatlan módon kell felhelyezni a berendezésre vagy a hozzá mellékelt adattáblára. Az adattáblát úgy kell megtervezni, hogy ne lehessen újból felhasználni.

(2)   Tilos a berendezéseken olyan jelöléseket elhelyezni, amelyek harmadik feleket feltehetően megtévesztenek a CE-jelölés jelentését és alakját illetően. Minden más jelölés elhelyezhető a berendezésen vagy az adattáblán, feltéve, hogy a CE-jelölés láthatósága és olvashatósága nem csökken ezáltal.

11. cikk

A 7. cikk sérelme nélkül:

a)

ha egy tagállam megállapítja, hogy a CE-jelölést indokolatlanul tüntették fel, a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője köteles biztosítani, hogy a termék megfeleljen a CE-jelölésre vonatkozó rendelkezéseknek, és megszüntetni a jogsértést az adott tagállam által előírt feltételek mellett;

b)

ha a meg nem felelőség továbbra is fennáll, a tagállamnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy korlátozza vagy megtiltsa a szóban forgó berendezés forgalomba hozatalát, vagy hogy biztosítsa annak piacról történő kivonását, a 7. cikkben megállapított eljárással összhangban.

4.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Az irányelv alapján hozott bármely olyan döntésnek, amely egy berendezés forgalomba hozatalának és/vagy üzembe helyezésének korlátozását tartalmazza, meg kell jelölnie az alapjául szolgáló pontos indokokat. Ezt haladéktalanul közölni kell az érintett féllel, akit ugyanakkor tájékoztatni kell a szóban forgó tagállam hatályos joga szerint rendelkezésére álló jogorvoslatokról és az ilyen jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről is.

13. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguk azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14. cikk

A VI. melléklet A. részében meghatározott irányelvvel módosított 90/396/EGK irányelv hatályát veszti, a VI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat az erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK


(1)  HL C 151., 2008.6.17., 12. o.

(2)  Az Európai Parlament 2009. október 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2009. november 26-i tanácsi határozat.

(3)  HL L 196., 1990.7.26., 15. o.

(4)  Lásd a VI. melléklet A. részét.

(5)  HL C 91., 2003.4.16., 7. o.

(6)  HL L 204., 1998.7.21., 37.o.

(7)  HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(8)  HL C 231., 1989.9.8., 3. o. és HL C 267., 1989.10.19., 3. o.

(9)  HL C 10., 1990.1.16., 1. o.


I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

A kötelezettségeket, amelyek a melléklet berendezésekre vonatkozó alapvető követelményeiből erednek, a részegységekre is alkalmazni kell megfelelő kockázatok fennállása esetén.

1.   ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1.1.   A berendezéseket úgy kell tervezni és gyártani, hogy biztonságosan működjenek és az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott rendeltetésszerű használat során ne veszélyeztessék a személyeket, a háziállatokat és a vagyontárgyakat.

1.2.   Forgalomba hozatalakor valamennyi berendezést:

el kell látni az üzembe helyezőnek szóló műszaki utasításokkal,

el kell látni a felhasználónak szóló használati és karbantartási utasításokkal, továbbá

valamennyi berendezésen szerepelnie kell a megfelelő figyelmeztető utasításnak, és ennek a csomagoláson is meg kell jelennie.

Az utasításokat és a figyelmeztetést a rendeltetési hely tagállamának hivatalos nyelvén, illetve nyelvein kell elkészíteni.

1.2.1.

Az üzembe helyezőnek szóló műszaki utasításnak tartalmaznia kell a felszerelésre, az üzembe helyezésre, szabályozásra és a karbantartásra vonatkozó valamennyi olyan utasítást, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a műveletek pontosan kivitelezhetőek legyenek, és a berendezés biztonságosan használható legyen. Az utasításnak tartalmaznia kell különösen:

a használt gáz típusát,

a használt gáz csatlakozási nyomását,

a szükséges légellátást,

az égési levegő ellátásához,

annak elkerülése érdekében, hogy azokban a berendezésekben, amelyeket nem szereltek fel a 3.2.3. pontban említett eszközzel, el nem égett gázt tartalmazó veszélyes keverék alakuljon ki,

az égéstermékek eltávolításának feltételeit,

a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó hőcserélőknek jellemzőit, és összeszerelésük azon követelményeit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a késztermékre vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, továbbá, amennyiben lehetséges, a gyártó által javasolt kombinációk felsorolását.

1.2.2.

A felhasználónak szóló használati és karbantartási utasításnak a biztonságos használathoz szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, és különösen fel kell hívnia a felhasználó figyelmét a használati lehetőségek korlátaira.

1.2.3.

A berendezésen és a csomagolásán lévő figyelmeztetésnek világosan meg kell határoznia a gáz típusát, a gáz csatlakozási nyomását és a használati lehetőségek korlátait, különösen azt, amely szerint a berendezés csak olyan területen szerelhető fel, ahol a légellátás megfelelő.

1.3.   Egy berendezés részének szánt részegységeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a felszerelési előírásnak megfelelően történő beépítés esetén szándékolt céljukat pontosan betöltsék.

A szóban forgó részegységekhez mellékelni kell az üzembe helyezésére, a beállításra, a működésre és a kezelésre vonatkozó használati utasítással.

2.   ANYAGOK

2.1.

Az anyagoknak meg kell felelniük a szándékolt céljuknak, és ellen kell állniuk azoknak a mechanikai, kémiai és hőmérsékleti feltételeknek, amelyeknek előre láthatólag ki lesznek téve.

2.2.

Az anyagoknak a biztonság szempontjából fontos tulajdonságait garantálnia kell a berendezés gyártójának vagy szállítójának.

3.   TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS

3.1.   Általános

3.1.1.

A berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy rendeltetésszerű használatuk során ne fordulhasson elő semmiféle, a biztonságukat hátrányosan befolyásoló instabilitás, alakváltozás, törés vagy elhasználódás.

3.1.2.

Az üzembe helyezéskor és/vagy üzem közben fellépő kondenzációnak nem szabad befolyásolnia a berendezések biztonságát.

3.1.3.

A berendezéseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a robbanás kockázatát külső eredetű tűz esetében.

3.1.4.

A berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy víz és nem az égést biztosító levegő behatolása a gázvezetékbe ne forduljon elő.

3.1.5.

A segédenergia-ellátás szokásos ingadozása esetén a berendezéseknek továbbra is biztonságosan kell működniük.

3.1.6.

A segédenergia-ellátás rendellenes ingadozása, hiánya vagy betáplálása nem vezethet a biztonságot veszélyeztető helyzethez.

3.1.7.

A berendezéseket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy elkerülhetők legyenek az elektromos eredetű balesetek. A 2006/95/EK (1) európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazási területein az elektromos kockázatokra vonatkozó biztonsági célok teljesítésének betartása egyenértékű e követelménynek a megvalósításával.

3.1.8.

A berendezés valamennyi nyomás alatt álló részének ellen kell állnia annak a mechanikai és hőmérsékleti terhelésnek, amelynek ki van téve, anélkül hogy a biztonságot veszélyeztető alakváltozás következne be.

3.1.9.

A berendezéseket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a biztonsági, ellenőrző vagy szabályozó szerkezetek meghibásodása ne vezessen a biztonságot veszélyeztető helyzethez.

3.1.10.

Amennyiben egy berendezést biztonsági és ellenőrző szerkezetekkel láttak el, az ellenőrző szerkezet működése nem befolyásolhatja hátrányosan a biztonsági szerkezet működését.

3.1.11.

A berendezések minden olyan részét, amelyet a gyártás során állítanak vagy szabályoznak be, és amelyhez a felhasználónak vagy az üzembe helyezőnek nem kell hozzányúlnia, megfelelő védelemmel kell ellátni.

3.1.12.

A kapcsoló és egyéb ellenőrző, valamint beállító szerkezeteket egyértelműen meg kell jelölni, és megfelelő utasításokkal kell ellátni a kezelésükkel kapcsolatos hibák megelőzése érdekében. Ezeket úgy kell tervezni, hogy megakadályozható legyen a kezelési hibák előfordulása.

3.2.   Az el nem égett gázok kiáramlása

3.2.1.

A berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a gázszivárgás mértéke ne okozzon veszélyhelyzetet.

3.2.2.

A berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a gázkiáramlás a gyújtáskor és az újragyújtáskor, valamint a lángkioltás után annyira korlátozva legyen, hogy a berendezésben ne halmozódhasson föl veszélyes mértékben az el nem égett gáz.

3.2.3.

Azokat a berendezéseket, amelyeket zárt helyiségekben történő használatra szánnak, el kell látni olyan különleges szerkezetekkel, amelyek megakadályozzák az el nem égett gáz veszélyes felhalmozódását az ilyen helyiségekben.

Azokat a berendezéseket, amelyeket nem láttak el ilyen szerkezetekkel, csak olyan helyiségekben lehet használni, ahol a megfelelő szellőzés megakadályozza az el nem égett gáz veszélyes felhalmozódását.

A tagállamok az ilyen berendezések üzembe helyezéséhez megfelelő szellőzési feltételeket határozhatnak meg területükön, szem előtt tartva jellemző sajátosságaikat.

A nagyüzemi konyhai berendezéseket és a mérgező összetevőket tartalmazó gázzal működő berendezéseket el kell látni a fenti szerkezettel.

3.3.   Gyújtás

A berendezéseket úgy kell gyártani, hogy a rendeltetésszerű használat során:

a gyújtás és az újragyújtás zavartalan,

a keresztgyújtás biztosított legyen.

3.4.   Égés

3.4.1.

A berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy a rendeltetésszerű használat során a láng stabilitása biztosított legyen, és az égéstermékek ne tartalmazzák az egészségre káros anyagok elfogadhatatlan koncentrációját.

3.4.2.

A berendezéseket úgy kell elkészíteni, hogy a rendeltetésszerű használat során ne szabaduljon fel véletlenül égéstermék.

3.4.3.

Az égéstermék-elvezetővel felszerelt berendezéseket úgy kell gyártani, hogy nem megfelelő huzathatás esetén az adott helyiségbe ne szabaduljon ki veszélyes mennyiségű égéstermék.

3.4.4.

Elvezetőhöz nem csatlakoztatott, független háztartási fűtőkészülékek, és átfolyásos üzemű vízmelegítő berendezések nem okozhatnak olyan szén-monoxid-koncentrációt az adott helyiségben, amely a hatás előrelátható időtartamát figyelembe véve veszélyeztetné az annak kitett személyek egészségét.

3.5.   Az energia ésszerű használata

A berendezéseket úgy kell gyártani, hogy biztosítsák az energia ésszerű használatát, a technika mindenkori állásának megfelelően és a biztonság szempontjait figyelembe véve.

3.6.   Hőmérsékletek

3.6.1.

A berendezéseknek azok a részei, amelyeket a talajhoz vagy más felületekhez közel szándékoznak elhelyezni, nem érhetnek el olyan hőmérsékletet, amely veszélyt jelent a környezetre.

3.6.2.

A berendezések kezelőgombjainak és fogantyúinak felületi hőmérséklete nem jelenthet veszélyt a felhasználóra.

3.6.3.

A háztartási berendezések külső részeinek felületi hőmérséklete, a hőátadással kapcsolatos részek felületének kivételével, üzemelés során nem jelenthet veszélyt a felhasználóra, és különösen a gyerekekre, figyelembe véve a megfelelő reakcióidőt is.

3.7.   Élelmiszer és víz

A vonatkozó közösségi szabályok sérelme nélkül, azok a berendezés gyártásakor felhasznált anyagok és összetevők, amelyek élelmiszerrel és vízzel kerülnek érintkezésbe, nem ronthatják ezek minőségét.


(1)  HL L 374., 2006.12.27., 10. o.


II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1.   EK-TÍPUSVIZSGÁLAT

1.1.   Az EK-típusvizsgálat az eljárásnak az a része, amelynek során egy bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív berendezés megfelel az irányelv rá vonatkozó rendelkezéseinek.

1.2.   A típusvizsgálatra irányuló kérelmet a gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania egyetlen bejelentett szervezethez.

1.2.1.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a gyártó nevét és címét és, amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak a nevét és címét,

írásos nyilatkozatot arról, hogy a kérelmet nem nyújtották be egyetlen más bejelentett szervezethez sem,

a IV. mellékletben leírt tervdokumentációt.

1.2.2.

A gyártónak a bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátania egy, a tervezett gyártást reprezentáló berendezést (a továbbiakban: típus). A bejelentett szervezet további mintákat kérhet a típusból, amennyiben ez a vizsgálati programhoz szükséges.

A típus reprezentálhat több típusváltozatot is, feltéve hogy az említett változatok a lehetséges kockázatokat illetően nem rendelkeznek eltérő jellemzőkkel.

1.3.   A bejelentett szervezetnek:

1.3.1.

meg kell vizsgálnia a tervdokumentációt, és igazolnia kell, hogy a típust a tervdokumentációnak megfelelően gyártották-e, valamint megállapítja, hogy azokat az 5. cikkben említett szabványoknak és ennek az irányelvnek az alapvető követelményeinek megfelelően tervezték-e;

1.3.2.

el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az alapvető követelményeknek, amennyiben az 5. cikkben említett szabványokat nem alkalmazták;

1.3.3.

el kell végeznie vagy végeztetnie a megfelelő vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy az alkalmazandó szabványokat, amennyiben a gyártó azt választotta, valóban alkalmazták-e, hogy ezáltal biztosítsa az alapvető követelményeknek való megfelelést.

1.4.   Amennyiben a típus eleget tesz az irányelv rendelkezéseinek, a bejelentett szervezetnek a kérelmező részére EK-típusvizsgálati tanúsítványt kell kiállítania. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit, adott esetben az érvényesség feltételeit, a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat, és szükség esetén, a működés leírását. Az olyan lényeges műszaki dokumentációt, mint a rajzok és ábrák, a tanúsítványhoz mellékelni kell.

1.5.   A bejelentett szervezetnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kibocsátásáról és adott esetben a szóban forgó típus valamennyi, az 1.7. pontban említett kiegészítéséről. A többi bejelentett szervezet az EK-típusvizsgálati tanúsítványról és/vagy ennek kiegészítéseiről, valamint indokolt kérelem alapján a tanúsítvány mellékleteinek és az elvégzett vizsgálatokról szóló jelentésekről másolatot kaphat.

1.6.   Annak a bejelentett szervezetnek, amely elutasítja az EK-típusvizsgálati tanúsítvány kibocsátását, vagy visszavonja azt, döntése indokainak megjelölésével tájékoztatni kell az őt bejelentő tagállamot és a többi bejelentett szervezetet.

1.7.   A kérelmezőnek a jóváhagyott típus valamennyi olyan módosításáról tájékoztatnia kell az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezetet, amely befolyásolhatja az alapvető követelményeknek való megfelelést.

A jóváhagyott típus módosításához kiegészítő jóváhagyás szükséges az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kiállító bejelentett szervezettől, amennyiben az ilyen változtatás befolyásolja az alapvető követelményeknek való megfelelést, vagy a berendezés használatához előírt körülményeket. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti EK-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként állítják ki.

2.   EK-TÍPUSMEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

2.1.

Az EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat az eljárásnak az a része, amelynek során a gyártó nyilatkozatot tesz arról, hogy a szóban forgó berendezések megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírtaknak, és eleget tesznek az irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek. A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője mindegyik berendezésen elhelyezi a CE-jelölést, és egy megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több berendezésre érvényes, és a gyártónak kell azt megőriznie. A CE-jelölést azon bejelentett szervezet azonosító száma követi, amely a 2.3. pontban meghatározott szúrópróbaszerű ellenőrzésekért felelős.

2.2.

A gyártónak meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a végső termékellenőrzést és a homogenitás vizsgálatát is magában foglaló gyártási folyamat során a berendezések EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek való megfelelősége biztosítva legyen. A berendezéseknek a 2.3. pontban említett bejelentés nélküli ellenőrzését a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi.

2.3.

A bejelentett szervezetnek legalább évenként el kell végeznie a berendezések véletlenszerű helyszíni ellenőrzését. Megfelelő számú berendezést kell megvizsgálnia, és el kell végeznie a szükséges, az 5. cikkben említett alkalmazandó szabványokban megállapított, vagy ezzel egyenértékű vizsgálatokat, annak érdekében, hogy biztosítsa az irányelv vonatkozó alapvető követelményeinek való megfelelőséget. A bejelentett szervezet minden esetben meghatározza, hogy e vizsgálatokat részben vagy egészben kell-e elvégezni. Amennyiben egy vagy több berendezést elutasítanak, a bejelentett szervezet megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy a további forgalmazást megakadályozza.

3.   EK-TÍPUSMEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT (a gyártás minőségbiztosítása)

3.1.

Az EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat (a gyártás minőségbiztosítása) az az eljárás, amelynek során a gyártó, aki teljesíti a 3.2. pontban előírt kötelezettségeit, nyilatkozatot tesz arról, hogy a szóban forgó berendezések megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek az irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek. A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője mindegyik berendezésen elhelyezi a CE-jelölést, és egy megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több berendezésre érvényes, és a gyártónak kell megőriznie. A CE-jelölést az EK-felügyeletért felelős kijelölt szervezet azonosító száma követi.

3.2.

A gyártónak minőségbiztosítási rendszert kell alkalmaznia, amely biztosítja, hogy a berendezések megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és az irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek. A gyártó a 3.4. pontban meghatározott EK-felügyeletnek van alávetve.

3.3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.3.1.

A gyártónak kérelmet kell benyújtania minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyására a kérdéses berendezéskel kapcsolatban egy általa választott bejelentett szervezethez.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

kötelezettségvállalást a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek végrehajtására,

kötelezettségvállalást a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer fenntartására, hogy biztosítsák annak folyamatos megfelelőségét és hatékonyságát,

a jóváhagyott típussal kapcsolatos dokumentációt és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

3.3.2.

A gyártó által elfogadott valamennyi intézkedést, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendszerezett módon dokumentálni kell, írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában. Ennek a minőségrendszernek lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és jelentések egységes értelmezését. Ez különösen az alábbiak megfelelő leírását tartalmazza:

minőségbiztosítási célok, szervezeti felépítés, a vállalatvezetés felelőssége és hatáskörei a berendezés minőségének vonatkozásában,

a gyártási folyamat, az alkalmazott minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikák és rendszeres intézkedések,

a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő vizsgálatok, valamint ezek gyakorisága,

a megkövetelt termékminőség és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése ellenőrzésének módszere.

3.3.3.

A bejelentett szervezet megvizsgálja és értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározására, hogy az megfelel-e a 3.3.2. pontban említett követelményeknek. Vélelmezi, hogy a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó minőségbiztosítási rendszerek megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

A szervezet döntéséről értesíti a gyártót, és tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet. A gyártónak szóló értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit, a bejelentett szervezet nevét és címét, és a szóban forgó berendezésekre vonatkozó indokolt döntést.

3.3.4.

A gyártónak folyamatosan tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszer valamennyi, változtatással összefüggő korszerűsítéséről, amelyeket például az új technológiák és minőségkoncepciók eredményeztek.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a javasolt módosítást, és dönt arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a vonatkozó rendelkezéseknek, vagy újbóli értékelés szükséges. Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza az ellenőrzés eredményeit, és az indokolt döntést.

3.3.5.

Az a bejelentett szervezet, amely egy minőségbiztosítási rendszer jóváhagyását visszavonja, erről indoklással együtt tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet.

3.4.   EK-felügyelet

3.4.1.

Az EK-felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeinek megfelelően eleget tegyen.

3.4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet a felülvizsgálat céljából bejuthasson a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésre kell bocsátania valamennyi szükséges információt, így különösen:

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

a minőségügyi dokumentumokat, mint a felügyeleti jelentések, vizsgálati és kalibrációs adatok, az adott személyzet képesítésére vonatkozó jelentések.

3.4.3.

A bejelentett szervezetnek legalább kétévente ellenőrzést kell tartania annak biztosítása érdekében, hogy a gyártó a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert fenntartsa és alkalmazza, és az ellenőrzésről a gyártónak jelentést kell küldenie.

3.4.4.

Ezen túlmenően a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások során a bejelentett szervezet vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a berendezéseken. A szervezet átadja a gyártónak a látogatásról készült jelentést, és adott eseten, a vizsgálati jelentést.

3.4.5.

A gyártó kérésre megküldi a bejelentett szervezet jelentését.

4.   EK-TÍPUSMEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT (a termék minőségbiztosítása)

4.1.   Az EK-típusmegfelelőségi nyilatkozat (a termék minőségbiztosítása), az eljárásnak az a része, amelynek során a 4.2. pontban előírt kötelezettségeit teljesítő gyártó nyilatkozatot tesz arról, hogy a szóban forgó berendezések megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek az ezen irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek. A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője mindegyik berendezésen elhelyezi a CE-jelölést, és egy megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több berendezésre érvényes, és a gyártónak meg kell azt őriznie. A CE-jelölést az EK-felügyeletért felelős kijelölt szervezet azonosító száma követi.

4.2.   A gyártónak a berendezések végső felülvizsgálatára és a vizsgálatokra a 4.3. pont szerinti jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell alkalmaznia, továbbá alá kell vetnie magát a 4.4. pontban meghatározott EK-felügyeletnek.

4.3.   Minőségbiztosítási rendszer

4.3.1.

Ebben az eljárásban a gyártónak kérelmet kell benyújtania a minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyására az érintett berendezéskel kapcsolatban egy általa választott bejelentett szervezethez.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

kötelezettségvállalást a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek végrehajtására,

kötelezettségvállalást a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer fenntartására, annak folyamatos megfelelőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében,

a jóváhagyott típussal kapcsolatos dokumentációt és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát.

4.3.2.

A minőségbiztosítási rendszer részeként valamennyi berendezést meg kell vizsgálni, és el kell végezni az 5. cikkben említett alkalmazandó szabvány(ok)ban megállapított, vagy ezzel egyenértékű megfelelő vizsgálatokat, annak érdekében, hogy ellenőrizzék az ezen irányelv vonatkozó alapvető követelményeinek való megfelelőséget.

A gyártó által elfogadott valamennyi intézkedést, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendszerezett módon dokumentálni kell, írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában. Ennek a minőségbiztosítási rendszernek lehetővé kell tennie a minőség programok, tervek, kézikönyvek és jelentések egységes értelmezését.

A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának különösen az alábbiak megfelelő leírását kell tartalmaznia:

minőségbiztosítási célok, szervezeti felépítés, a vállalatvezetés felelőssége és hatáskörei a berendezés minőségének vonatkozásában,

a gyártás után elvégzendő vizsgálatok,

a minőségbiztosítási rendszer hatékony alkalmazása ellenőrzésének módszere.

4.3.3.

A bejelentett szervezet megvizsgálja és értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak meghatározására, hogy az megfelel-e a 4.3.2. pontban említett követelményeknek. Vélelmezi az olyan minőségrendszerek e követelményeknek való megfelelését, amelyek alkalmazzák a vonatkozó harmonizált szabványt. A szervezet döntéséről értesíti a gyártót és a többi bejelentett szervezetet. A gyártónak szóló értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit, a bejelentett szervezet nevét és címét, és az érintett berendezésekre vonatkozó indokolt döntést.

4.3.4.

A gyártó tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszer valamennyi, változtatással összefüggő korszerűsítéséről, amelyeket például az új technológiák és minőségkoncepciók eredményeztek.

A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a javasolt változást, és döntenie kell arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a vonatkozó rendelkezéseknek, vagy újbóli értékelés szükséges-e. Döntéséről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés eredményeit, és egy indokolt értékelési határozatot.

4.3.5.

Annak a bejelentett szervezetnek, amely egy minőségbiztosítási rendszer jóváhagyását visszavonja, erről döntésének indoklásával együtt tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet.

4.4.   EK-felügyelet

4.4.1.

Az EK-felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeinek megfelelően eleget tegyen.

4.4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet a felülvizsgálat céljából bejuthasson a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésre kell bocsátania valamennyi szükséges információt, így különösen:

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

a minőségügyi dokumentációt, mint pl. a felügyeleti jelentések, vizsgálati és kalibrációs adatok, az adott személyzet képesítésére vonatkozó jelentések.

4.4.3.

A bejelentett szervezetnek legalább kétévente ellenőrzést kell tartania annak biztosítására, hogy a gyártó a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert fenntartja és alkalmazza, és az ellenőrzésről a gyártónak jelentést kell küldenie.

4.4.4.

Ezen túlmenően a bejelentett szervezet bejelentés nélkül látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alatt a bejelentett szervezet vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a berendezéseken. A szervezet átadja a gyártónak a látogatásról készült jelentést, és adott esetben, a vizsgálati jelentést.

4.4.5.

A gyártó kérésre megküldheti a bejelentett szervezet jelentését.

5.   EK-ELLENŐRZÉS

5.1.   Az EK-ellenőrzés az az eljárás, amelyben a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője biztosítja és kinyilvánítja, hogy a 3. pont szerint megvizsgált berendezések az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak megfelelnek, és ezen irányelv rá vonatkozó követelményeit teljesítik.

5.2.   A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyártási eljárás során gyártott berendezések megfeleljenek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és ezen irányelv mindenkori követelményeinek. A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője mindegyik berendezésen elhelyezi a CE-jelölést, és egy megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A megfelelőségi nyilatkozat egy vagy több berendezésre lehet érvényes, és a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője őrzi meg.

5.3.   A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat a gyártó választása szerint vagy minden egyes berendezés ellenőrzésével és kipróbálásával az 5.4. pont szerint, vagy a berendezéseknek statisztikai alapon való ellenőrzésével és kipróbálásával az 5.5. pont szerint, hogy ellenőrizze, a berendezések megfelelnek-e ezen irányelv követelményeinek.

5.4.   Minden egyes berendezés ellenőrzése és kipróbálása

5.4.1.

Minden egyes berendezést egyenként ellenőriznek, és az 5. cikkben említett szabvány(ok)ban meghatározott ellenőrzéseknek vagy ezzel egyenértékű vizsgálatoknak vetik alá, hogy az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét ellenőrizzék.

5.4.2.

A kijelölt szervezet mindegyik engedélyezett berendezésen azonosító számát elhelyezi vagy elhelyezteti, és az elvégzett ellenőrzésekről egy megfelelőségi igazolást állít ki. A megfelelőségi igazolás egy vagy több berendezésre lehet érvényes.

5.4.3.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének kérésre a kijelölt szervezet által kiállított megfelelőségi igazolásokat be kell mutatnia.

5.5.   Statisztikai ellenőrzés

5.5.1.

A gyártó berendezéseit egységes tételekben állítja elő, és minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás mindegyik gyártott tétel egységességét biztosítsa.

5.5.2.

A statisztikai eljárásnál a következő pontokat kell figyelembe venni:

A berendezéseket jellemzőik alapján statisztikai ellenőrzéseknek vetik alá, és olyan azonosítható tételekbe csoportosítják, amelyek egy egyedi modell berendezésegységeiből állnak, és amelyeket azonos feltételek mellett gyártanak. Szabálytalan időközökben ellenőriznek egy tételt. A véletlenszerűen kiválasztott berendezéseket egyenként ellenőrzik, és az 5. cikkben említett szabvány(ok)ban előírt szükséges vizsgálatoknak vagy ezzel egyenértékű ellenőrzéseknek vetik alá, hogy a tétel elfogadásáról vagy elutasításáról döntsenek.

A következő műveleti jellemzőkkel rendelkező mintavételi rendszer kerül alkalmazásra:

a minőségszint elfogadási valószínűsége 95 %-os, a meg nem felelési százalék pedig 0,5 és 1,5 % között van;

a határminőség elfogadási valószínűsége 5 %-os, a meg nem felelési százalék pedig 5 és 10 % között van.

5.5.3.

Ha egy tételt elfogadnak, akkor a bejelentett szervezet az azonosító számát mindegyik berendezésen elhelyezi vagy elhelyezteti, és egy írásos megfelelőségi igazolást állít ki az elvégzett vizsgálatokról. A tételből minden berendezés forgalomba hozható, kivéve azokat, amelyek nem feleltek meg.

Ha egy tételt elutasítanak, akkor a kijelölt szervezet megfelelő intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza a tétel forgalomba hozatalát. Tételek gyakori elutasítása esetén a statisztikai ellenőrzéseket felfüggeszthetik.

A gyártó, a bejelentett szervezet felelősségére, annak azonosító számát a gyártási eljárás alatt elhelyezheti.

5.5.4.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének kérésre a bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi igazolást be kell mutatnia.

6.   EGYEDI EK-ELLENŐRZÉS

6.1.

Az egyedi EK-ellenőrzés az az eljárás, amelyben a gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője biztosítja és kinyilvánítja, hogy az illető berendezés, amelyre a 2. pontban említett igazolást kiállították, az ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek megfelel. A gyártó vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője elhelyezi a CE-jelölést a berendezésen, és kiállít egy megfelelőségi nyilatkozatot, amelyet meg kell őriznie.

6.2.

A kijelölt szervezet megvizsgálja a berendezést, és aláveti azt a tervdokumentáció figyelembevételével a szükséges vizsgálatoknak, annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapvető követelményeinek való megfelelőségét biztosítsa.

A kijelölt szervezet az engedélyezett berendezésre elhelyezi vagy elhelyezteti az azonosító számát, és egy megfelelőségi igazolást állít ki az elvégzett vizsgálatokról.

6.3.

A IV. mellékletben említett tervdokumentáció arra szolgál, hogy ellenőrizzék, a berendezés ezen irányelv követelményeinek megfelel-e, valamint a berendezés szerkezetét, gyártását és működésmódját megmagyarázzák.

A IV. mellékletben említett tervdokumentációt a kijelölt szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

6.4.

Ha a kijelölt szervezet szükségesnek találja, akkor az ellenőrzéseket és a megfelelő vizsgálatokat a berendezés beszerelése után hajtják végre.

6.5.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének kérésre a kijelölt szervezet által kiállított megfelelőségi igazolást be kell mutatnia.


III. MELLÉKLET

CE-JELÖLÉS ÉS FELIRATOK

1.

A CE-jelölés a következő írásképű „CE” betűkből áll:

Image

A CE-jelölést azon kijelölt szervezet azonosító száma követi, amely a gyártásellenőrzés szakaszában részt vett.

2.

A berendezésen vagy az adattáblán a CE-jelölést az alábbi feliratokkal együtt kell feltüntetni:

a gyártó neve és azonosító jele,

a berendezés kereskedelmi neve,

adott esetben az áramellátás típusa,

a berendezés kategóriája,

azon év két utolsó számjegye, melyben a CE-jelölést ráhelyezték.

A beszereléshez szükséges kiegészítő adatokat a különböző berendezések sajátosságának megfelelően kell megadni.

3.

A CE-jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a fent ábrázolt rácsból adódó arányokat be kell tartani.

A CE-jelölés különböző alkotórészeinek lényegében azonos vertikális dimenzióval kell rendelkezniük, amely nem lehet kisebb 5 mm-nél.


IV. MELLÉKLET

TERVDOKUMENTÁCIÓ

A tervdokumentációnak a következő információkat kell tartalmaznia, amennyiben az értékelésre bejelentett szervezet megköveteli:

a berendezés általános leírása,

szerkezeti és gyártási rajzok, a részegységek ábrái, az összeállítási és kapcsolási rajzok,

a dokumentáció megértéséhez, beleértve a berendezések működését is, szükséges leírások és magyarázatok,

az 5. cikkben említett, részben vagy egészben alkalmazott szabványok listája, és az alapvető követelmények teljesítése érdekében elfogadott megoldások leírása, amennyiben az 5. cikkben említett szabványokat nem alkalmazták,

a vizsgálati jelentések,

üzembehelyezési és felhasználói kézikönyvek.

Amennyiben lehetséges, a tervdokumentációnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a berendezésbe beépített részegységek igazolásai,

a gyártási eljárásokkal és/vagy a berendezés felügyeletével és/vagy ellenőrzésével kapcsolatos tanúsítványok és igazolások,

bármely más dokumentáció, amely lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet értékelését elősegítse.


V. MELLÉKLET

A BEJELENTETT SZERVEZET ÉRTÉKELÉSÉNEK MINIMÁLIS KRITÉRIUMAI

A tagállamok által kijelölt bejelentett szervezeteknek a következő minimális feltételeket kell teljesíteniük:

megfelelő személyzet és megfelelő eszközök, valamint felszerelések,

a személyzet műszaki hozzáértése és szakmai feddhetetlensége,

a vezetők és műszaki személyzet függetlensége a vizsgálatok végrehajtása, a jelentések elkészítése, a tanúsítványok kibocsátása, és az ezen irányelv értelmében végzett felügyelet során valamennyi olyan körtől, csoporttól és személyektől, akik közvetlenül vagy közvetve érintettek a berendezések területén,

a személyzet szakmai titoktartása,

polgári jogi felelősségbiztosítás, kivéve, ha a nemzeti jog értelmében a felelősség az államot terheli.

Az első két francia bekezdésben írt feltételnek való megfelelőséget a tagállamok illetékes hatóságainak, vagy a tagállamok által kijelölt szervezeteknek rendszeresen meg kell vizsgálniuk.


VI. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(hivatkozás a 14. cikkben)

A Tanács 90/396/EGK irányelve

(HL L 196., 1990.7.26., 15. o.)

 

A Tanács 93/68/EGK irányelve

(HL L 220., 1993.8.30., 1. o.)

Kizárólag a 10. cikk

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra előírt határidők listája

(hivatkozás a 14. cikkben)

Irányelv

Átültetés határideje

Alkalmazás napja

90/396/EGK

1991. június 30.

1992. január 1.

93/68/EGK

1994. június 30.

1995. január 1.


VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

90/396/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, első és második francia bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, d) pont

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés, első és második mondat

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

2. cikk, (2) bekezdés, harmadik mondat

2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

3. és 4. cikk

3. és 4. cikk

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont

5. cikk, (2) bekezdés, első mondat

5. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, harmadik mondat

5. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első mondat

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második mondat

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, első mondat

6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, második mondat

6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, harmadik mondat

6. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont

8. cikk, (1) bekezdés, b) pont, bevezető szöveg

8. cikk, (1) bekezdés, b) pont, bevezető szöveg

8. cikk, (1) bekezdés, b) pont, első–negyedik francia bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i–iv. pont

8. cikk, (2) és (3) bekezdés

8. cikk, (2) és (3) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, első mondat

8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, második mondat

8. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés, a) pont

8. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

8. cikk, (5) bekezdés, b) pont

8. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (6) bekezdés

9–12. cikk

9–12. cikk

13. cikk

14. cikk, (1) és (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

13. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

I–V. melléklet

I–V. melléklet

VI. melléklet

VII. melléklet


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/28


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/148/EK IRÁNYELVE

(2009. november 30.)

a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelvet (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították (4). Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2)

Az azbeszt számos munkahelyzetben előforduló, különösen veszélyes anyag, amely súlyos betegségeket okozhat, és ezért sok munkavállaló lehetséges egészségügyi kockázatnak van kitéve. A krokidolit különösen veszélyes azbesztfajtának minősül.

(3)

A tudomány jelenlegi állása szerint azonban nem állapítható meg olyan szint, amely alatt az egészségügyi kockázatok megszűnnének, az azbesztexpozíció mérséklése azonban mindenképpen csökkentené az azbeszt által okozott betegségek kialakulásának kockázatát. Ezért a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmére vonatkozó harmonizált egyedi intézkedések kidolgozását szükséges előírni. Ez az irányelv minimumkövetelményeket tartalmaz, amelyeket az e területen szerzett tapasztalatok és a technológia fejlődése alapján felülvizsgálnak.

(4)

Az optikai mikroszkópia, noha nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legkisebb rostok megszámlálását, mégis a legújabban használt módszer az azbeszt rendszeres mérésére.

(5)

Fontosak az azbesztnek kitett munkavállalók egészségének védelmére irányuló megelőző intézkedések és a tagállamok részére a munkavállalók egészségének felügyeletére vonatkozóan előirányzott kötelezettségek.

(6)

A rostok egyértelmű meghatározása érdekében azokat vagy ásványtani megnevezésük, vagy CAS-számuk (Chemical Abstract Service) szerint szükséges meghatározni.

(7)

Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek korlátozásának igen fontos szerepet kell játszania az ilyen kitettséggel összefüggő megbetegedések megelőzésében.

(8)

Az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek bejelentési rendszerét az új munkahelyzetekhez szükséges igazítani.

(9)

Az azbeszt porlasztással történő felhasználásának tilalma elégtelen annak megakadályozására, hogy az azbesztrostok a levegőbe jussanak. Eképpen tekintettel a munkavállalók kitettségének magas és nehezen megjósolható szintjére, szintén szükséges megtiltani azon tevékenységeket, amelyek esetén a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása, vagy a szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve.

(10)

Tekintettel a legújabb műszaki ismeretekre, szükséges meghatározni a levegő azbesztkoncentrációjának mérésére szolgáló mintavételi eljárásokat, valamint a rostszámlálási módszert.

(11)

Annak ellenére, hogy eddig nem sikerült megállapítani azt az expozíciós határértéket, amely alatt a rákbetegség kockázata nem áll fenn, indokolt a munkavállalók azbeszttel kapcsolatos foglalkozási expozícióját minimálisra csökkenteni.

(12)

Feltétlenül szükséges a munkáltatókat arra kötelezni, hogy az azbesztmentesítési munkálatok megkezdését megelőzően állapítsák meg az azbeszt tényleges vagy feltételezett jelenlétét az épületekben vagy berendezésekben, és adják át ezen információkat azoknak, akik az épület használata, illetve az épületen végzett karbantartási munkálatok, vagy az azokban, vagy azokon végzett tevékenységek során azbesztnek lehetnek kitéve.

(13)

Biztosítani kell, hogy a bontási vagy azbesztmentesítési munkálatokat csak olyan vállalkozások végezzék, amelyek ismerik a munkavállalók védelmére megteendő valamennyi óvintézkedést.

(14)

Szükséges gondoskodni az azbesztnek ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók külön oktatásáról annak érdekében, hogy jelentősen csökkenteni lehessen az ilyen expozícióval összefüggő kockázatot.

(15)

Az azbeszt okozta megbetegedések korai felismerésére vonatkozó legújabb orvosi ismeretekre tekintettel indokolt előírni az azbesztnek kitett munkavállalók klinikai felügyeletére vonatkozó gyakorlati ajánlásokat.

(16)

Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen a munkájuk során azbeszttel összefüggő kockázatnak kitett munkavállalók védelmét, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

Az ebben az irányelvben szereplő rendelkezések konkrét hozzájárulást jelentenek a belső piac szociális dimenziójának megvalósításához. Ezek a rendelkezések a lehető legkisebb mértékűre korlátozódnak, hogy ne nehezítsék szükségtelenül a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(18)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében említett irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   Ennek az irányelvnek az a célja, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket érintő kockázatoktól, amelyek munkájuk során az azbesztexpozícióval kapcsolatosan merülnek vagy merülhetnek fel, valamint hogy az ilyen kockázatokat megelőzzék.

Az irányelv az azbesztexpozíció határértékét, valamint más különös követelményeket állapít meg.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a munkavállalók számára nagyobb védelmet biztosító törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, különösen az azbeszt kevésbé veszélyes anyagokkal történő helyettesítésére vonatkozóan.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „azbesztnek” minősülnek a következő rostos szerkezetű szilikátok:

a)

aktinolit azbeszt, CAS-szám: 77536-66-4 (5);

b)

grünerit (amozit) azbeszt, CAS-szám: 12172-73-5 (5);

c)

antofillit azbeszt, CAS-szám: 77536-67-5 (5);

d)

krizotil, CAS-szám: 12001-29-5 (5);

e)

krokidolit, CAS-szám: 12001-28-4 (5);

f)

tremolit azbeszt, CAS-szám: 77536-68-6 (5).

3. cikk

(1)   Ez az irányelv olyan tevékenységekre alkalmazandó, amelyek folyamán a munkavállalók munkájuk során azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve.

(2)   Abban az esetben, ha bármilyen tevékenység esetlegesen magában foglalja az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettség kockázatát, ezt a kockázatot oly módon kell értékelni, hogy meg lehessen határozni a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségének jellegét és mértékét.

(3)   Amennyiben a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, a 4., 18. és 19. cikk alkalmazásától el lehet tekinteni a következő munkáknál:

a)

rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak;

b)

olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztrostok szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz;

c)

jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása;

d)

a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet.

(4)   A tagállamok a szociális partnerek képviselőivel a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően folytatott konzultációt követően, gyakorlati iránymutatásokat állapítanak meg a (3) bekezdés szerinti szórványos és alacsony intenzitású expozíció meghatározására.

(5)   A (2) bekezdésben említett értékelés a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultáció tárgyát képezi; ezt az értékelést felül kell vizsgálni, amikor okkal vélhető, hogy az nem pontos, vagy a munkában lényeges változás történt.

4. cikk

(1)   A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell tenni a (2)–(5) bekezdésben említett intézkedéseket.

(2)   A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek a tagállam felelős hatósága által kezelt bejelentési rendszer alá kell, hogy tartozzanak.

(3)   A (2) bekezdésben említett bejelentést a munka megkezdése előtt a munkáltatónak kell megtennie a tagállam felelős hatóságánál, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

A bejelentésnek legalább a következők rövid leírását kell tartalmaznia:

a)

a munkaterület helye;

b)

a felhasznált vagy kezelt azbeszt fajtái és mennyisége;

c)

a végzett tevékenységek és az alkalmazott eljárások;

d)

a részt vevő munkavállalók száma;

e)

a munkálatok kezdete és időtartama;

f)

a munkavállalók azbesztnek való kitettségének korlátozására tett intézkedések.

(4)   A vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzáférhetnek a (2) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség alá eső, a vállalkozásukra vagy telephelyükre vonatkozó dokumentumokhoz.

(5)   Minden alkalommal, amikor a munkakörülményekben olyan változás áll be, amely jelentősen növelheti az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettséget, új bejelentést kell tenni.

5. cikk

Az azbeszt porlasztásos eljárással történő felhasználását, valamint az alacsony (1 g/cm3-nél kisebb) sűrűségű, azbeszttartalmú szigetelő vagy hangszigetelő anyagok alkalmazásával járó tevékenységeket be kell tiltani.

Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül be kell tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása vagy szándékosan hozzáadott azbesztrostokat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztrostoknak vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.

6. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi tevékenység esetében a munkavállalóknak a munkájuk során az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét a lehető legalacsonyabbra, de minden esetben a 8. cikkben megállapított határérték alá kell csökkenteni, különösen a következő intézkedések révén:

a)

az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni;

b)

a munkafolyamatokat úgy kell megtervezni, hogy ne keletkezzék azbesztpor, vagy ha ez nem lehetséges, akkor elkerülhető legyen az azbesztpornak a levegőbe bocsátása;

c)

az azbeszt kezelésére szolgáló helyiségeknek és berendezéseknek rendszeresen és hatékonyan tisztíthatónak és karbantarthatónak kell lenniük;

d)

az azbesztet vagy az azbesztport kibocsátó, illetve azbeszttartalmú anyagokat megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

e)

a hulladékokat össze kell gyűjteni, és a lehető leghamarabb el kell távolítani a munkahelyről, az azbeszttartalmat feltüntető címkével ellátott, megfelelően zárt csomagolásban; ezt az intézkedést bányászati tevékenységekre nem kell alkalmazni; az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvvel összhangban (6) kell kezelni.

7. cikk

(1)   A kezdeti kockázatértékelés eredményeitől függően, és a 8. cikkben megállapított határérték betartásának biztosítása érdekében rendszeresen mérni kell a munkahelyi levegőben lévő azbesztrostok koncentrációját.

(2)   A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie a munkavállalók egyéni, azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó porexpozíciót illetően.

(3)   A mintavételt a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel folytatott konzultációt követően kell elvégezni.

(4)   A mintavételt megfelelően képesített személyeknek kell végezniük. A vett mintákat ezt követően a (6) bekezdéssel összhangban rostszámlálásra felszerelt laboratóriumokban kell elemezni.

(5)   A mintavétel időtartamának olyannak kell lennie, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján a reprezentatív expozíció megállapítható legyen a nyolcórás referenciaidőre (egy műszakra) vonatkoztatva.

(6)   A rostokat, amennyiben van rá mód, fáziskontraszt-mikroszkóp (PCM) segítségével kell számlálni az 1997-es Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módszerrel (7) vagy más, egyenértékű eredményeket biztosító módszerrel.

A levegőben található azbesztnek az (1) bekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb rostokat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.

8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 rost/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve.

9. cikk

Az ezen irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő igazításához szükséges módosításokat a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (8) 17. cikkében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

(1)   A 8. cikkben megállapított határérték túllépése esetén meg kell állapítani a túllépés okait, és a helyzet orvoslására a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket kell tenni.

A munka nem folytatható az érintett területen, amíg megfelelő intézkedéseket nem tesznek az érintett munkavállalók védelmére.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedések eredményességének ellenőrzése érdekében újból meg kell határozni a levegőben található azbeszt koncentrációját.

(3)   Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és az egyes munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról, szükség esetén a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálva, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.

11. cikk

A bontási vagy karbantartási munkálatok megkezdése előtt a munkáltatók, szükség esetén a helyiség tulajdonosától beszerezve a megfelelő információkat, megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására.

Amennyiben valamely anyagban vagy építményben az azbeszt jelenléte kétséges, be kell tartani ennek az irányelvnek az alkalmazandó rendelkezéseit.

12. cikk

Ha egyes tevékenységek, például bontás, azbesztmentesítés, javítás és karbantartás esetében előrelátható, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket a levegőben található azbeszt koncentrációjának korlátozására szolgáló műszaki megelőző intézkedések ellenére túllépik, a munkáltató meghatározza az ilyen tevékenységek végzésére kötelezett munkavállalók védelmének biztosítására tervezett intézkedéseket, különösen a következőket:

a)

a munkavállalók ellátása megfelelő légzőkészülékkel és más egyéni védőeszközzel, amelyet viselniük kell;

b)

figyelmeztető jelzések kifüggesztése arról, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket előreláthatóan túllépik; és

c)

az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező por szétterjedésének megakadályozása a helyiségeken, illetve a munkaterületen kívülre.

A vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultálni kell ezekről az intézkedésekről, mielőtt az érintett tevékenységeket elvégzik.

13. cikk

(1)   Bontási munkák előtt vagy az azbesztnek és/vagy azbeszttartalmú anyagoknak épületekből, szerkezetekből, készülékekből, létesítményekből és hajókból történő eltávolítására szolgáló munkák megkezdése előtt munkatervet kell készíteni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tervnek elő kell írnia a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tervben meg kell határozni különösen azt, hogy:

a)

az azbesztet és/vagy az azbeszttartalmú anyagokat a bontási technikák alkalmazása előtt el kell távolítani, kivéve, ha ez nagyobb kockázatnak tenné ki a munkavállalókat, mint ha az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú anyagokat otthagynák;

b)

szükség esetén biztosítani kell a 12. cikk első bekezdésének a) pontjában említett egyéni védőeszközt;

c)

a bontási vagy azbesztmentesítési munka befejeztével a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően igazolni kell az azbesztnek való kitettséggel járó kockázat megszűntét a munkahelyen.

Az illetékes hatóságok kérésére a terv a következőkről tartalmaz információt:

a)

a munka jellege és várható időtartama;

b)

a munkavégzés helye;

c)

az alkalmazott módszerek abban az esetben, ha a munkával együtt jár az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok kezelése;

d)

az eszköz jellemzői, amelyet arra használnak, hogy:

i.

a munkát végzőket megvédjék és dekontaminálják;

ii.

a munkavégzés helyszínén vagy annak közelében tartózkodó más személyeket megvédjék.

(3)   A tervezett munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságokat kérelmükre értesíteni kell az (1) bekezdésben említett tervről.

14. cikk

(1)   A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak van vagy lehet kitéve, megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak rendszeres időközönként kell történnie, és a munkavállaló számára ingyenesnek kell lennie.

(2)   Az oktatásnak tartalmilag könnyen érthetőnek kell lennie a munkavállalók számára. Lehetővé kell tennie számukra, hogy megszerezzék a megelőzéshez és biztonsághoz szükséges ismereteket és szakértelmet, különös tekintettel a következőkre:

a)

az azbeszt tulajdonságai és hatása az egészségre, beleértve a dohányzás ezt erősítő hatását;

b)

az esetlegesen azbesztet tartalmazó termék-, vagy anyagfajták;

c)

a feltehetően azbesztnek való kitettséggel járó munkálatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző ellenőrzések fontossága;

d)

biztonságos munkavégzési módok, ellenőrzések és védőeszközök;

e)

a légzőkészülékek szerepe, választéka, kiválasztása, korlátai és helyes használata;

f)

sürgősségi eljárások;

g)

dekontaminációs eljárások;

h)

hulladékártalmatlanítás;

i)

az orvosi felügyelet követelményei.

(3)   Az azbesztmentesítésben dolgozó munkavállalók oktatására vonatkozó gyakorlati iránymutatásokat közösségi szinten kell kidolgozni.

15. cikk

A bontási vagy azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó alkalmasságukat. Az igazolás a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően történik.

16. cikk

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében – a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy:

a)

azok a helyek, ahol a fenti tevékenységeket végzik:

i.

egyértelműen el legyenek határolva, és figyelmeztető jelzésekkel legyenek ellátva;

ii.

ne legyenek hozzáférhetők más munkavállalók számára, kivéve azokat, akiknek munkájuk vagy szolgálati kötelezettségük szükségessé teszi az oda történő belépést;

iii.

olyan területeket képezzenek, ahol tilos a dohányzás;

b)

legyenek kijelölt területek, ahol a munkavállalók azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak;

c)

a munkavállalókat megfelelő munkaruhával vagy védőöltözettel lássák el; ez a munkaruha vagy védőöltözet a vállalkozás területét ne hagyja el; tisztításuk azonban elvégezhető a vállalkozáson kívüli, mégpedig az ilyen munka elvégzéséhez szükséges felszereléssel ellátott tisztítókban, ha a vállalkozás maga nem végez tisztítást; ebben az esetben a ruházatot zárt konténerekben kell elszállítani;

d)

elkülönített tárolók álljanak rendelkezésre a munkaruha vagy a védőöltözet, illetve az utcai ruha elhelyezésére;

e)

megfelelő mosdók és illemhelyek álljanak a munkavállalók rendelkezésére, porral járó tevékenységek esetében zuhanyozók is;

f)

védőeszközöket helyezzenek el egy megfelelően beazonosított helyen, ezeket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell; megfelelő intézkedéseket tegyenek a hibás eszközök javítására vagy cseréjére a további használat előtt.

(2)   Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

17. cikk

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek esetében megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozás vagy a telephely munkavállalói és munkavállalói képviselői megfelelő tájékoztatást kapjanak:

a)

az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból keletkező pornak való kitettségből származó lehetséges, egészséget érintő kockázatokról;

b)

az előírt határértékek létezéséről és a levegő ellenőrzésének szükségességéről;

c)

a higiéniai követelményekről, beleértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is;

d)

az óvintézkedések megtételéről a védőeszköz és -öltözet viselése és használata tekintetében;

e)

az azbesztnek való kitettség minimalizálására tervezett különleges óvintézkedésekről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseken felül, és a 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

a vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy a munkavállalók képviselői hozzáférhessenek a levegőben található azbeszt koncentrációjára vonatkozó mérési eredményekhez, és felvilágosítást kapjanak ezeknek az eredményeknek a jelentéséről;

b)

ha az eredmények túllépik a 8. cikkben megállapított határértéket, akkor a vállalkozás vagy telephely érintett munkavállalóit és azok képviselőit a lehető leggyorsabban tájékoztassák az ilyen túllépésről és annak okáról, továbbá a vállalkozás vagy telephely munkavállalóival és/vagy munkavállalói képviselőivel konzultáljanak a meghozandó intézkedésekről, vagy sürgős esetben tájékoztassák őket a megtett intézkedésekről.

18. cikk

(1)   A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell hozni a (2)–(5) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(2)   Az egyes munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó értékelésnek rendelkezésre kell állnia az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség kezdete előtt.

Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell egy külön mellkasi vizsgálat eredményét is. Az I. melléklet gyakorlati ajánlásokat ad, amelyekre a tagállamok hivatkozhatnak a munkavállalók orvosi vizsgálatánál; ezeket az ajánlásokat a műszaki fejlődéshez kell igazítani a 89/391/EGK irányelv 17. cikkében említett eljárásnak megfelelően.

Új értékelést kell készíteni háromévente, mindaddig, amíg az expozíció tart.

A nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően valamennyi munkavállalóra vonatkozóan egyéni egészségügyi dokumentációt kell vezetni.

(3)   A (2) bekezdés második albekezdésében említett orvosi vizsgálatot követően a munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvosnak vagy hatóságnak a nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatást kell adnia, illetve meg kell határoznia a szükséges egyéni óvintézkedéseket vagy megelőző intézkedéseket.

Ezek az intézkedések szükség esetén jelenthetik az érintett munkavállaló kivonását az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettség alól.

(4)   A munkavállalóknak tájékoztatást és tanácsot kell adni egészségi állapotuk minden olyan vizsgálati lehetőségéről, amelyben az expozíciót követően részt vehetnek.

A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi felügyeletet az expozíciót követően mindaddig folytatni kell, amíg ezt az érintett személy egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

Ezt a folytatólagos felügyeletet az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és/vagy gyakorlatának megfelelően kell végezni.

(5)   Az érintett munkavállaló vagy munkáltató a nemzeti jogszabályokkal összhangban kérheti a (3) bekezdésben említett vizsgálatok felülvizsgálatát.

19. cikk

(1)   A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül meg kell hozni a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(2)   A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek elvégzéséért felelős munkavállalókat, feltüntetve a tevékenység jellegét és időtartamát, továbbá az elszenvedett expozíciót. A munkavállalók egészségügyi felügyeletéért felelős orvos és/vagy hatóság részére hozzáférést kell biztosítani ehhez a nyilvántartáshoz. Minden munkavállaló hozzáférhet a személyére vonatkozó nyilvántartások adataihoz. A vállalkozás vagy telephely munkavállalói és/vagy képviselői hozzáférhetnek a nyilvántartások névtelen, csoportos információihoz.

(3)   A (2) bekezdésben említett nyilvántartást és a 18. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett egészségügyi dokumentációt az expozíció végétől számított legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.

(4)   Ha a vállalkozás megszünteti tevékenységét, a (3) bekezdésben említett dokumentációt a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

20. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

21. cikk

A tagállamok nyilvántartást vezetnek a felismert azbesztózis- és mesothelioma-megbetegedésekről.

22. cikk

A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és a Bizottság által ugyanezen irányelv 17a. cikke (4) bekezdésének megfelelően elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.

23. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

24. cikk

A II. mellékletben említett irányelvek által módosított 83/477/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

25. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

26. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK


(1)  2009. június 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2009. október 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. november 26-i határozata.

(3)  HL L 263., 1983.9.24., 25. o.

(4)  Lásd a II. melléklet A. részét.

(5)  A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

(6)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(7)  A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer. ISBN 92 4 154496 1, WHO, Genf, 1997.

(8)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o.


I. MELLÉKLET

A 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett gyakorlati ajánlások a munkavállalók orvosi vizsgálatára

1.

A jelenlegi ismeretek szerint a szabad azbesztrostoknak való expozíció a következő betegségeket okozhatja:

azbesztózist,

mesotheliomát,

hörgőkarcinómát,

gyomor-bélcsatorna karcinómát.

2.

Az azbesztnek kitett munkavállalók orvosi felügyeletéért felelős orvosnak és/vagy hatóságnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintő expozíció feltételeit vagy körülményeit.

3.

A munkavállalók egészségügyi vizsgálatát a foglalkozás-orvostan elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. A vizsgálatnak magába kell foglalnia legalább a következő intézkedéseket:

a munkavállalók egészségügyi és munkaköri dokumentációjának létrehozása,

személyes beszélgetés,

általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkas vizsgálatára,

légzésfunkciós vizsgálatok (légzési térfogat és légzésszám).

Az egészségi felügyeletért felelős orvos és/vagy hatóság dönt a legújabb foglalkozás-orvostani ismeretek figyelembevételével a további vizsgálatokról, pl. köpetcitológiai vizsgálatokról, mellkas-röntgenről vagy tomodenzitometriás vizsgálatról.


II. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és a későbbi módosításainak listája

(a 24. cikk szerint)

A Tanács 83/477/EGK irányelve

(HL L 263., 1983.9.24., 25. o.)

 

A Tanács 91/382/EGK irányelve

(HL L 206., 1991.7.29., 16. o.)

 

A Tanács 98/24/EK irányelve

(HL L 131., 1998.5.5., 11. o.)

kizárólag a 13. cikk (2) bekezdése

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve

(HL L 97., 2003.4.15., 48. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve

(HL L 165., 2007.6.27., 21. o.)

kizárólag a 2. cikk (1) bekezdése

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(a 24. cikk szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

83/477/EGK

1986. december 31. (1)

91/382/EGK

1993. január 1. (2)

98/24/EK

2001. május 5.

2003/18/EK

2006. április 14.

2007/30/EK

2012. december 31.


(1)  Az azbesztbányászati tevékenységek esetében e dátum helyébe 1989. december 31. lép.

(2)  A Görög Köztársaság esetében az irányelv átültetési határideje 1996. január 1. Az azbesztbányászati tevékenységek esetében azonban a rendelkezések átültetési határideje 1996. január 1. valamennyi tagállamra, és 1999. január 1. a Görög Köztársaságra vonatkozóan.


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

83/477/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, az elsőtől a hatodik francia bekezdésig

2. cikk, a)–f) pont

3. cikk, (1)–(3) bekezdés

3. cikk, (1)–(3) bekezdés

3. cikk, (3a) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

3. cikk, (5) bekezdés

4. cikk, bevezető fordulat

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, 1. pont

4. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, 2. pont

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, 3. pont

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, 4. pont

4. cikk, (5) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk, 1–5. pont

6. cikk, a)–e) pont

7–8. cikk

7–8. cikk

9. cikk, (2) bekezdés

9. cikk

10. cikk

10. cikk

10a. cikk

11. cikk

11. cikk, (1) és (2) bekezdés

12. cikk, első és második bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, a) pont

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, második francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, b) pont

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, harmadik francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, c) pont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, első francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, a) pont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, második francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, harmadik francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, c) pont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, negyedik francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, d) pont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, negyedik francia albekezdés, első francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, d) pont, i. alpont

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, negyedik francia albekezdés, második francia albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, d) pont, ii. alpont

12. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

12a. cikk

14. cikk

12b. cikk

15. cikk

13. cikk, (1) bekezdés, a) pont

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont

13. cikk, (1) bekezdés, b) pont

16. cikk, (1) bekezdés, b) pont

13. cikk, (1) bekezdés, c) pont, i és ii. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, c) pont

13. cikk, (1) bekezdés, c) pont, iii. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, d) pont

13. cikk, (1) bekezdés, c) pont, iv. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, e) pont

13. cikk, (1) bekezdés, c) pont, v. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, f) pont

13. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

17. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

14. cikk, (1) bekezdés, az elsőtől az ötödik francia bekezdésig

17. cikk, (1) bekezdés, a)–e) pont

14. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, bevezető mondat

18. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, 1–4. pont

18. cikk, (2)–(5) bekezdés

16. cikk, bevezető mondat

19. cikk (1) bekezdés

16. cikk, 1–3. pont

19. cikk, (2)–(4) bekezdés

16a. cikk

20. cikk

17. cikk

21. cikk

17a. cikk

22. cikk

18. cikk, (1) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

23. cikk

24. cikk

25. cikk

19. cikk

26. cikk

II. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/37


A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. november 30.)

„A Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség (IPEEC) feladatmeghatározásának” és „A Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség titkárságának a Nemzetközi Energiaügynökség általi befogadására vonatkozó jegyzőkönyvnek” az Európai Közösség általi aláírásáról és megkötéséről

(2009/954/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, valamint 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére és (3) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2008 júniusában a G8 tagjai, Dél-Korea, India és Kína, valamint a Bizottság úgy döntöttek, hogy az energiahatékonyságot nagymértékben fokozó intézkedések végrehajtásának megkönnyítése céljából létrehozzák a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerséget (IPEEC). Az IPEEC fórumot biztosít a tárgyaláshoz, a konzultációhoz és az információcseréhez. Az IPEEC nyitva áll más országok és kormányközi szervezetek számára is.

(2)

2009. május 24-én Rómában tizenkét állam – köztük az Európai Közösség négy tagállama – aláírta a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség feladatmeghatározását (a továbbiakban: a feladatmeghatározás).

(3)

A feladatmeghatározás részletezi az IPEEC együttműködési tevékenységeit, rögzíti szervezeti felépítését, meghatározza az esetleges új tagokra vonatkozó kritériumokat, és általános – egyebek mellett a partnerség finanszírozására és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó – rendelkezéseket foglal magában.

(4)

A feladatmeghatározás 4.2. cikke értelmében az IPEEC nyitva áll a kormányközi szervezetek előtt, és a tagságnak feltétele a feladatmeghatározás aláírása.

(5)

Az IPEEC igazgatási feladatainak ellátása titkárság létrehozásával szervezhető meg legjobban. 2009. május 24-én, illetve június 22-én tizenkét állam, köztük az Európai Közösség négy tagállama Rómában aláírta a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség titkárságának a Nemzetközi Energiaügynökség általi befogadására vonatkozó jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A jegyzőkönyvet 2009. június 18-án az IEA is aláírta.

(6)

A jegyzőkönyv meghatározza a titkárság szervezésének általános elveit, és rendelkezéseket tartalmaz a titkárság személyzetére és a munkaerő-felvételre, valamint a finanszírozást és a költségvetési eljárást érintő kérdésekre vonatkozóan.

(7)

A jegyzőkönyv 16. pontja értelmében minden, az IPEEC tagjává válni kívánó kormányközi szervezetet felkérnek a jegyzőkönyv aláírására.

(8)

Az Európai Közösségnek helyénvaló aláírnia a feladatmeghatározást és a jegyzőkönyvet.

(9)

Az Európai Közösségnek indokolt hozzájárulást fizetnie az IPEEC igazgatási kiadásainak fedezésére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1)   A Tanács a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerségnek e határozathoz I. mellékletként csatolt feladatmeghatározását az Európai Közösség nevében jóváhagyja.

(2)   A Tanács a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség titkárságának a Nemzetközi Energiaügynökség általi befogadására vonatkozó, e határozathoz II. mellékletként csatolt jegyzőkönyvet az Európai Közösség nevében jóváhagyja.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje azt az egy vagy több személyt, aki az Európai Közösség nevében jogosult aláírással kinyilvánítani, hogy a Közösség magára nézve kötelezőnek elfogadja az alábbiakat:

a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség (IPEEC) feladatmeghatározása, valamint

a Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség titkárságának a Nemzetközi Energiaügynökség általi befogadására vonatkozó jegyzőkönyve.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. O. LITTORIN


(1)  Az EP 2009. november 26-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).


I. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG (IPEEC) FELADATMEGHATÁROZÁSA

Az alulírott nemzeti kormányzati szervek (együttesen a „tagok”) az alábbiakban meghatározzák – az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás előmozdításában való élénk és termékeny nemzetközi együttműködés támogatását célul kitűző – nemzetközi energiahatékonysági együttműködés kereteként szolgáló Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködési Partnerség (IPEEC) feladatait. Az IPEEC más nemzetközi szervezetekkel és testületekkel folytat véleménycserét és keresi a velük közös együttműködési formákat, hogy szinergiát hozzon létre és kerülje a párhuzamos erőfeszítéseket.

1.   Az IPEEC célja

Az IPEEC célja az energiahatékonyságban nagy előrelépést jelentő fellépések megkönnyítése. A tagok saját választásuk szerint önkéntes alapon tehetik meg ezeket a lépéseket, amennyiben a gazdasági, technológiai és egyéb körülmények figyelembevételével úgy gondolják, hogy mindez hozzáadott értékkel fogja őket gazdagítani. Az IPEEC a tárgyalásokhoz, a konzultációkhoz és az információcseréhez magas szintű fórumot biztosít, és ezáltal támogatja az energiahatékonyságot szerte a világon. Tagjai számára nem dolgoz ki és nem is fogad el szabványokat vagy energiaügyi célokat.

2.   Az IPEEC együttműködési tevékenységei

2.1.

Az IPEEC az alábbi területeken végezhet együttműködési tevékenységeket tagjai körében:

2.1.1.

a tagok által már megkezdett, az energiahatékonyság előmozdítására irányuló munka támogatása, így például a nemzeti szinten meghatározott energiahatékonysági mutatók kialakítása, a legjobb gyakorlatok összegyűjtése, vagy az adatgyűjtésre irányuló elméleti erőfeszítések megerősítése;

2.1.2.

információcsere az energiahatékonyság jelentős növelésére alkalmas ágazati és ágazatközi intézkedésekről, így – a teljesség igénye nélkül – például az épületekre, energiafelhasználó termékekre és szolgáltatásokra kiterjedő szabványok/kódexek/előírások és jelzések azzal a céllal, hogy így az egyes tagok körülményeinek figyelembevétele mellett fel lehessen gyorsítani a legjobb gyakorlatok piaci terjedését; az energiafelhasználás mérésével, ellenőrzésével és igazolásával foglalkozó eljárások módszerei, tanúsítási jegyzőkönyvek és egyéb eszközök, melyekkel az épületek, ipari folyamatok, kapcsolódó termékek, felszerelések és berendezések teljes élettartama során optimális energiahatékonysági teljesítményt lehet elérni; az energiahatékonysági intézkedések finanszírozásához szükséges környezet és eszközök megteremtése, az energiahatékonysági beruházások előmozdítását meghatározó alapelvek lefektetése; az energiahatékony termékek, szolgáltatások és technológiák térhódítását ösztönző közbeszerzési politikák; olyan programok, melyek segítségével a közintézmények hatékonyabban tudnak fellépni az épületek, járművek, termékek és szolgáltatások beszerzésében és üzemeltetésében; a fogyasztók és az érintettek tudatos hozzáállását erősítő tevékenységek, az energiahatékonyságra vonatkozó egyértelmű, hitelt érdemlő és könnyen hozzáférhető információk – jól megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tevő – terjesztésével; az energiahatékonysági politikák és intézkedések hatásosságának értékelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok irányelvei; a köz- és a magánszféra együttműködése az energiahatékony technológiákra irányuló kutatások és fejlesztések, ezek üzleti alapokon nyugvó kiterjesztése és alkalmazása előmozdítására, ezáltal pedig az ilyen technológiák alkalmazásának, terjesztésének és átvitelének felgyorsítására; valamint a legjobb gyakorlatok, hatékony technológiák és kapacitásbővítések fejlődő országokban történő terjesztésének és átvitelének felgyorsítását célzó cselekvések;

2.1.3.

a köz- és a magánszféra közötti partnerségek kialakítása az energiahatékonyság – kulcsfontosságú energiafogyasztó ágazatokban való és ezen ágazatok közötti – javítása érdekében, a kapcsolódó kezdeményezések alapján;

2.1.4.

az energiahatékonyság szempontjából kulcsfontosságú technológiák közös kutatásának és fejlesztésének segítése, különösen a tagok körében való alkalmazásuk céljából;

2.1.5.

az energiahatékonyság fokozásához hozzájáruló, az energiával kapcsolatos termékek és szolgáltatások elterjedésének megkönnyítése; és

2.1.6.

olyan egyéb tevékenységek, amelyek előmozdítják a tagok által közösen meghatározott IPEEC-célok elérését.

3.   Az IPEEC szervezete

3.1.

A tagok ezennel felállítanak egy, az egyes tagok magas szintű képviselőiből álló politikai bizottságot és egy, az egyes tagok középszintű képviselőiből álló végrehajtó bizottságot.

3.2.

A politikai bizottság feladata az IPEEC általános keretének és politikáinak irányítása, így például pénzügyi intézkedések megtétele, a munkacsoportokban megvalósított előrelépések, valamint a végrehajtó bizottság és a titkárság munkájának felülvizsgálata és a végrehajtó bizottság munkáját segítő iránymutatás. A politikai bizottság évente legalább egyszer kell, hogy ülésezzen, a tagjai által meghatározott időpontokban és helyeken.

3.3.

A végrehajtó bizottság feladata a politikai bizottság éves üléseire irányuló intézkedések felügyelete, az évenkénti munkaprogram és költségvetés ellenőrzése és alkalmazása, a tagok kéréseinek áttekintése, a titkárság munkáját segítő tanácsadás és felülvizsgálat, valamint a munkacsoportok munkájára vonatkozó javaslatok megfogalmazása és munkájuk felügyelete. A végrehajtó bizottság évente legalább kétszer kell, hogy ülésezzen, a végrehajtó bizottság által meghatározott időpontokban és helyeken.

3.4.

A politikai bizottság és a végrehajtó bizottság – ellenkező rendelkezések hiányában – egyhangúlag hozza meg határozatait.

3.5.

A végrehajtó bizottság szükség esetén jóváhagyását adhatja néhány vagy valamennyi tag képviselőiből álló, egyedi projekteken dolgozó munkacsoportok felállításához.

3.6.

Minden munkacsoport – köreiből megválasztott – képviselője kérésre írásban vagy személyesen köteles beszámolni a végrehajtó bizottságnak a projekt előrehaladásáról. A munkacsoportok olyan gyakran kötelesek összeülni, ahogyan azt saját tevékenységeik előrehaladásának felülvizsgálata megkívánja. A munkacsoportoknak meg kell fogalmazniuk a jövőbeli munkájukat meghatározó ígéretes irányt és a szükségesnek ítélt intézkedéseket illetően ajánlásokat kell tenniük a végrehajtó bizottság és a politikai bizottság felé.

3.7.

A politikai bizottság és a végrehajtó bizottság saját tagjai soraiból köteles választani egy elnököt és egy vagy több alelnököt, két éves időtartamra.

3.8.

Az IPEEC szükség esetén miniszteri megbeszéléseket tarthat. A miniszteri szintű megbeszéléseken az IPEEC-együttműködésben megtett lépések felülvizsgálatára és a jövőbeli munkák prioritásainak általános kijelölésére kerül sor.

3.9.

Az IPEEC kommunikációs és egyéb tevékenységeinek legfőbb koordinátora az IPEEC-titkárság. A titkárság feladatai: 1) a politikai bizottság és a végrehajtó bizottság üléseinek megszervezése; 2) különleges tevékenységek – pl. telekonferenciák és szakmai találkozók – megrendezése; 3) új tagsági kérelmek átvétele és továbbítása a végrehajtó bizottságnak; 4) az IPEEC tevékenységeire vonatkozó kommunikációs tevékenységek és ezek státusának koordinálása, így például egy IPEEC-honlap kialakítása és karbantartása; 5) az IPEEC nevében eljáró információs klíringintézetként való szerepvállalás; 6) archív nyilvántartás fenntartása a politikai bizottság és a végrehajtó bizottság részére; 7) az éves jelentés összeállítása a végrehajtó bizottság felügyelete mellett; és 8) a végrehajtó bizottság utasításai szerinti egyéb feladatok ellátása. A titkárság feladatai adminisztratív jellegűek.

3.10.

Az IPEEC-tevékenységek fenntarthatóságának és következetességének biztosítása érdekében külön titkárság felállítására kerül sor. Az IPEEC-titkárság a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) égisze alatt működik majd annak érdekében, hogy az IPEEC teljes mértékben kiaknázhassa az IEA tudásbázisát, tapasztalatait és kapacitását. A titkárságban az IPEEC valamennyi tagja részt vehet. A titkárság a végrehajtó bizottság felé tartozik jelentéstételi kötelezettséggel és e bizottság irányítása alá tartozik. A titkárság valamennyi tag önkéntes (pénz- és természetbeli) hozzájárulásaiból származó támogatásokat fog élvezni.

3.11.

A titkárság az alkalmazásában álló személyzeten kívül – a végrehajtó bizottság döntése alapján – a tagok alkalmazásában levő és a titkárság számára rendelkezésre bocsátott személyek szolgáltatásait is igénybe veheti. Ezek a személyek munkaadójuktól részesülnek díjazásban és rájuk nézve továbbra is munkaadóik munkavállalási feltételei maradnak érvényben.

3.12.

Minden tag saját maga határozza meg az IPEEC tevékenységeiben való részvétele jellegét.

4.   Tagság

4.1.

Jelen, természeténél fogva adminisztratív jellegű feladatmeghatározás a jogilag kötelező erejű kötelezettséget nem hoz létre a tagok között. Minden tag az esetében irányadó törvények és jogszabályok, valamint részvételével vagy kormányának részvételével létrejött nemzetközi egyezmények és a vonatkozó költségvetési előirányzatok alapján köteles végrehajtani a jelen feladatmeghatározásban előrevetített tevékenységeket.

4.2.

Az IPEEC nyitva áll az egyéb kormányszervek és kormányközi szervezetek előtt. A tagságról a kölcsönös egyetértés alapján működő politikai bizottság dönt. Az IPEEC- tagság feltétele az IPEEC-feladatmeghatározás aláírása. A tagországok felsorolása az A. függelékben szerepel. A politikai bizottság egyetértésével az A. függelék módosítható.

4.3.

A munkacsoportokban a végrehajtó bizottság felkérésére a tagok soraiból vagy azokon kívülről érkező műszaki és egyéb szakértők vehetnek részt.

5.   Finanszírozás

5.1.

Minden tag az esetében alkalmazandó törvények, jogszabályok és szakpolitikai előírások alapján ajánlhat fel pénzügyi vagy egyéb forrásokból származó hozzájárulást az IPEEC munkájához, a 3.11. pontban foglaltaknak megfelelően. Minden munkacsoportot az adott munkacsoportban részt vevő tagok finanszíroznak az egyes tagokra nézve irányadó törvényekben, jogszabályokban és szakpolitikai előírásokban foglaltak alapján.

5.2.

Minden tag köteles a politikai bizottság, a végrehajtó bizottság és a saját munkacsoportjai üléseivel kapcsolatban felmerült alábbi kiadásokat viselni:

a tagok képviselőinek utazási és ellátási költségei;

a tagok képviselőinek szállásköltségei; és

egyéb kapcsolódó kiadások.

5.3.

Az éves munkaprogram és költségvetés elfogadását megelőzően minden tagnak ajánlatos meghatároznia az IPEEC-hez való hozzájárulását.

5.4.

A jelen feladatmeghatározás a tagokkal, azok tisztviselőivel, ill. munkavállalóival vagy egyéb személyekkel szemben nem származtat semmilyen anyagi jogi vagy eljárásjogi, a törvény vagy a méltányosság erejénél fogva érvényesíthető jogokat vagy előnyöket. Egyetlen tag sem nyújthat be egy másik tagnak kártérítési igényt a jelen feladatmeghatározás alapján általa végrehajtott tevékenységekért. Jelen feladatmeghatározás a tagokon kívül más személyekre nézve nem irányadó és körükben nem alkalmazandó.

6.   Nyilvános kutatási és szellemi tulajdon

6.1.

Az IPEEC – de nem a munkacsoportok – körében létrehozott szellemi tulajdon nyilvános és nem jogvédett, hacsak a végrehajtó bizottság ettől eltérően nem határoz.

6.2.

A munkacsoportok irányításával a projektek végrehajtása során létrehozott vagy biztosított szellemi tulajdonnak megfelelő és hatékony védelemben kell részesülnie. Az ilyen szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztásáról és a tulajdonosi információk kezeléséről az érintett tagok között kell egyedi végrehajtási intézkedések formájában megállapodni.

7.   Kezdet, meghosszabbítás, módosítás, visszavonás és megszüntetés

7.1.

Jelen feladatmeghatározás 2009. május 24-én lép hatályba és 10 éven át marad érvényben, kivéve, ha a tagok kezdeményezik a meghosszabbítását vagy megszüntetését.

7.2.

Jelen feladatmeghatározás a tagok egyetértésével írásban bármikor módosítható.

7.3.

Az IPEEC-tagság megszüntethető. A tag lehetőség szerint a tervezett kilépés előtt legalább 90 nappal erről írásban értesíti a többi tagot.

A. függelék: Brazil Szövetségi Köztársaság, Kanada, Kínai Népköztársaság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Koreai Köztársaság, Mexikó, Oroszországi Föderáció, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Edison LΟΒΑΟ

Bánya- és energiaügyi miniszter, Brazil Szövetségi Köztársaság

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Cassie DOYLE

Természeti erőforrásokért felelős miniszterhelyettes, Kanada

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

XIE Ji

A Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságának képviselője

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Jean-Louis BORLOO

Államminiszter, ökológiáért, energiaügyért, fenntartható fejlődésért és területfejlesztésért felelős miniszter, Franciaország

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Bernd PFAFFENBACH

A Gazdasági és Technológiai Minisztérium államtitkára, Németország

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Claudio SCAJOLA

Gazdaságfejlesztési miniszter, Olaszország

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Toshihiro NIKAI

Gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter, Japán

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Young Hak KIM

Tudásgazdasági Minisztérium képviselője, Korea

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Georgina KESSEL MARTINEZ

Energiaügyi miniszter, Mexikó

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Sergey SHMATKO

Energiaügyi miniszter, Orosz Föderáció

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Ed MILIBAND

Energia- és éghajlatügyi miniszter, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

(aláírás)

Steven CHU

Energiaügyi miniszter, Amerikai Egyesült Államok

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG FELADATMEGHATÁROZÁSA

[megfigyelő]

(aláírás)

Andris PIEBALGS

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa

Dátum: 2009. május 24.


II. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG (IPEEC) TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG (IEA) ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

A jelen jegyzőkönyvet aláírásukkal ellátó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) titkársága, a nemzeti kormányzati és kormányközi szervek (együttesen: az IPEEC-tagok), elismerve, hogy az IPEEC-tagok 2009. május 24-én aláírták az IPEEC feladatmeghatározását (a továbbiakban: a feladatmeghatározás); tudomásul véve, hogy az IPEEC a pénzügyeket és a munkaprogramját tekintve független szervezet; felismerve, hogy az IPEEC adminisztratív feladatai leginkább egy titkárság (a továbbiakban: az IPEEC-titkárság) és a konkrét munkacsoportokhoz esetlegesen hozzárendelt külön egységek felállításával válhatnak irányíthatóvá; tekintetbe véve, hogy mind az IPEEC, mind az IEA céljait támogatnák az IEA és az IPEEC titkárságai közötti, kölcsönösen előnyös hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek; és tekintetbe véve, hogy e vonatkozásban pontosan meg kell határozni annak módját, hogy az IEA miként fogadja be az IPEEC titkárságát,

az alábbiakban állapodtak meg:

Alapelvek

1.

Az IPEEC-titkárság a végrehajtó bizottság független irányítása alatt áll (a feladatmeghatározásban szereplő meghatározás alapján). Az IPEEC-titkárság munkaprogramját a végrehajtó bizottság határozza meg.

2.

Az IPEEC-tagok tudomásul veszik, hogy az IEA semmilyen pénzügyi felelősséget nem vállal az IPEEC-re és az IPEEC titkárságára nézve. Az IPEEC-titkárság működéséhez és személyi állományához kapcsolódó összes költséget, ideértve a kinevezések megszüntetéséhez fűződő költségeket is – hacsak erről az IPEEC-tagok másképp nem határoznak – az IPEEC-tagok és/vagy a végrehajtó bizottság jóváhagyásával támogatott egyéb szervek önkéntes hozzájárulásaiból kell fedezni.

3.

Az IPEEC-titkárság – az önkéntes hozzájárulások elégséges mennyiségének függvényében – a feladatmeghatározásban az IPEEC-titkárságra vonatkozóan ismertetett feladatokat hivatott ellátni.

4.

Az IPEEC-titkárság vagy annak egyik egysége hasonló feladatokat láthat el egy adott munkacsoport megbízásából is (a feladatmeghatározásban foglaltaknak megfelelően), amennyiben az adott munkacsoportban részt vevő IPEEC-tagok e célra elegendő mértékű önkéntes hozzájárulást bocsátanak rendelkezésre.

Munkaerő-felvétel és az IPEEC-titkárság személyzete

5.

Az IEA feladata az IPEEC-titkárságban dolgozó személyzet felvételének a végrehajtó bizottság kérésére és a bizottsággal együttműködve történő lebonyolítása az IEA aktuálisan érvényes szabályai és eljárásai alapján, egyenlő elbánásban részesítve az IPEEC-tagok országaiból érkező jelölteket.

6.

Az IPEEC-titkárság a végrehajtó bizottság kérésére, az IEA-t befogadó ország törvényeivel és a hatályos IEA-szabályokkal és -eljárásokkal összhangban az IPEEC-tagoktól személyzetet kölcsönözhet. Az az IPEEC-tag, amely munkavállalót kölcsönöz az IPEEC-titkárságnak, továbbra is felel az adott személy fizetéséért és juttatásaiért, beleértve többek között – de nem kizárólag – az adott személynek az IPEEC-titkárságban vállalt feladata megkezdéséhez és befejezéséhez szükséges utazási és áttelepülési költségeit. Az IEA és a további IPEEC-tagok semmilyen pénzügyi felelősséggel nem tartoznak ezen költségek viseléséért.

7.

Az IPEEC teljes személyzete és az IPEEC-tagoktól kölcsönzött személyek kizárólag az IPEEC-titkárságon dolgoznak, az IEA részére munkát nem végeznek.

8.

Jelen jegyzőkönyv feltételeire tekintettel az IEA köteles gondoskodni arról, hogy az IPEEC-titkárság az IEA szabványai szerint felszerelt irodaterülettel rendelkezzen. Az IPEEC-titkárságon dolgozó személyzet számára hozzáférést kell biztosítani azokhoz a háttérszolgáltatásokhoz, amelyeket az IEA nyújt az IEA dolgozóinak, beleértve többek között – de nem kizárólag – a jogi, személyzeti és pénzügyi, közzétételi, média-, informatikai, biztonsági, takarítási, karbantartási és küldetéssel összefüggő utaztatási szolgáltatásokat és a tárgyalóterek használatát.

Finanszírozási és költségvetési eljárások

9.

Az IPEEC-titkárságot és annak az IEA keretében történő működtetését teljes mértékben az IPEEC-tagok és/vagy a végrehajtó bizottság jóváhagyásával támogatott egyéb szervek önkéntes hozzájárulásaiból kell finanszírozni. Az IPEEC-titkárság személyi állományának szintjéről és a költségvetésről – az IEA-titkársággal folytatott megbeszélések alapján – a végrehajtó bizottságnak kell döntenie.

10.

Az IPEEC-tagok saját körben kívánják meghatározni az esetleges pénzügyi hozzájárulásuk mértékét és ütemezését. A tagok megállapítják, hogy az IPEEC-titkárság IEA-ban történő befogadását támogató hozzájárulásokat az IEA felé kell megtenni, az IEA önkéntes hozzájárulásokra vonatkozó pénzügyi szabályainak és eljárásainak megfelelően. Javasolható, hogy az IPEEC-tagok az önkéntes hozzájárulások felajánlásának megkönnyítése érdekében az IEA által rendelkezésükre bocsátott levélmintát használják.

11.

Amennyiben az IEA úgy látja, hogy az IPEEC kiadásai meghaladhatják az IPEEC-tagok kapcsolódó hozzájárulásainak mértékét, figyelmeztetni köteles a végrehajtó bizottságot arra, hogy a hozzájárulások valószínűleg nem lesznek elégségesek ahhoz, hogy az IPEEC-titkárság folytassa tervezett működését. A végrehajtó bizottság segítséget kell, hogy nyújtson az IEA-nak ahhoz, hogy csökkenjenek az IPEEC-titkárság kiadásai és/vagy további pénzösszegekkel kell ellátnia az IEA-t ahhoz, hogy az IPEEC-titkárság immár elegendő pénzügyi háttérrel folytathassa az IEA-ban megkezdett működését. Amennyiben az IPEEC-tagok nem biztosítják ezt a szükséges segítségnyújtást és/vagy elegendő kiegészítő pénzösszeget, vagy ha az IEA a felajánlott segítséget nem tartja kielégítőnek, az IEA úgy határozhat, hogy a továbbiakban nem fogadja be az IPEEC-titkárságot.

12.

Ha az IPEEC-titkárság egy adott év december 31-ig nem költi el az önkéntes hozzájárulásokat, ezek összegét az IEA szokványos eljárásainak megfelelően automatikusan át kell vinni a következő évre, de csak abban az esetben, ha a következő évben továbbra is az IEA ad otthont az IPEEC-titkárságnak.

Kezdés napja, működés, módosítás, folytatás és befejezés

13.

A jelen jegyzőkönyvben foglalt tevékenységek kezdőnapja [dátum]. Az IPEEC-tagok a fentiekben foglaltakat fenntartva tudomásul veszik, hogy az IPEEC-titkárság várhatóan mindaddig nem kezdi el működését, amíg az IPEEC-tagoktól származó önkéntes hozzájárulások – melyek összege az IEA becslése szerint 1,3 millió EUR – biztonsággal nem tudják finanszírozni az IPEEC-titkárság működését 2010. december 31-ig.

14.

Az IEA-titkárság és a végrehajtó bizottság igény szerint köteles egyeztetni többek között a jelen jegyzőkönyvben foglaltak gyakorlati megvalósításáról és alkalmazásáról.

15.

A jegyzőkönyv az IEA és a végrehajtó bizottság egyetértésével módosítható írásban.

16.

Ha a tevékenységek megkezdését követően valamely nemzeti kormányszerv vagy kormányközi szervezet az IPEEC tagjai sorába kíván lépni, alá kell írnia ezt a jegyzőkönyvet, és a jegyzőkönyv értelmezésében IPEEC-taggá válik. A fenti 5–8. pontokban foglaltak alapján minden új IPEEC-tagnak jogában áll, hogy a hozzá tartozó személyek az IPEEC-titkárságon teljesítsenek szolgálatot.

17.

Az IEA, illetve a végrehajtó bizottság bármikor megszüntetheti ezt a jegyzőkönyvet. A feleknek ezen szándékukról lehetőség szerint a megszüntetést legalább tizenkét hónappal megelőzően írásban értesíteniük kell egymást.

18.

Ha egy IPEEC-tag a feladatmeghatározásban foglaltaknak megfelelően kilép az IPEEC-ből, az érintett IPEEC-tagtól származó kilépési értesítés a jelen jegyzőkönyv értelmezésében kilépési értesítésnek minősül. Az IPEEC-tagok a fentiekben foglaltaktól eltérve kötelesek biztosítani, hogy az IPEEC-titkárság az ilyen kilépési értesítés kézhezvételét követően erről haladéktalanul tájékoztassa írásban az IEA-t. Az IPEEC-ből kilépő IPEEC-résztvevő semmilyen visszatérítést nem kap az IEA-tól a korábban felajánlott önkéntes hozzájárulásai fejében.

19.

Ha a végrehajtó bizottság és az IEA egy adott év június 30-a előtt nem határoz úgy, hogy beszünteti a jelen jegyzőkönyvben foglalt tevékenységeket, az IEA szükség esetén a végrehajtó bizottságon keresztül pénzügyi hozzájárulási felhívást tesz közzé minden IPEEC-tag körében, és így igyekszik biztosítani azt, hogy az IPEEC- titkárság a következő naptári évre is elegendő pénzeszközzel rendelkezzen. Amennyiben az IEA az adott év szeptember 30-ig nem jut elegendő pénzeszközhöz, az IEA úgy határozhat, hogy a továbbiakban nem fogadja be az IPEEC- titkárságot.

20.

Ha jelen jegyzőkönyv úgy módosul vagy szűnik meg, hogy az IEA a továbbiakban már nem fogadja be az IPEEC-titkárságot, az IPEEC-titkárság fizetett dolgozóinak az IEA-tól való kiválása költségeit és az e megállapodás szabályos megszüntetéséhez kapcsolódó minden egyéb közvetlen költséget teljes mértékben az IPEEC-tagok és/vagy a végrehajtó bizottság jóváhagyásával támogatott egyéb szervek kötelesek viselni, és e felek az e célhoz szükséges, az IEA és a végrehajtó bizottság által közösen meghatározott összegben ajánlanak fel önkéntes hozzájárulásokat az IPEEC-titkárság költségvetésébe; a hozzájárulások felajánlásának összhangban kell lennie az egyes IPEEC-tagok törvényeivel és jogszabályaival. Ha az önkéntes hozzájárulások összegében többlet mutatkozik akkor, amikor már nem az IEA ad otthont az IPEEC-titkárságnak, az IEA a fel nem használt pénzösszegeket az aktuális költségvetéshez való saját hozzájárulásaik arányában köteles az IPEEC-tagok között szétosztani. Az e pontban foglaltak jelen jegyzőkönyv megszűnése után is hatályban maradnak.

21.

Jelen jegyzőkönyv az IPEEC-tagokra és az IEA-ra nézve semmilyen jogilag kötelező erejű vállalást vagy kötelezettséget nem keletkeztet, illetve nem szándékozik keletkeztetni.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Richard H. JONES, nagykövet

A Nemzetközi Energiaügynökség képviselője

Dátum: 2009. június 18.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Andre CORREA DO LAGO

A Külügyminisztérium képviselője, Brazil Szövetségi Köztársaság

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Kevin STRINGER

Természeti erőforrások képviselője, Kanada

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

XIE Ji

A Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságának képviselője

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Pierre-Marie ABADIE

Az Ökológiáért, Energiaügyért, Fenntartható Fejlődésért és Területfejlesztésért Felelős Minisztérium képviselője, Franciaország

Dátum: 2009. június 22.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG (IPEEC) TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG (IEA) ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Detlef DAUKE

A Gazdasági és Technológiai Minisztérium képviselője, Németország

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Daniele MANCINI

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviselője, Olaszország

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Тогu ISHIDA

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium képviselője, Japán

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Tae Hyun CHOI

A Tudásgazdasági Minisztérium képviselője, Korea

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Aldo FLORES

Az Energiaügyi Minisztérium képviselője, Mexikó

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Sergey MIKHAYLOV

Az Energiaügyi Minisztérium képviselője, Orosz Föderáció

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

Graham WHITE

Az Energia- és Éghajlatügyi Minisztérium képviselője, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Dátum: 2009. május 24.

A NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PARTNERSÉG TITKÁRSÁGÁNAK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ÁLTALI BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ JEGYZŐKÖNYV

(aláírás)

David SANDALOW

Az Energiaügyi Minisztérium képviselője, Amerikai Egyesült Államok

Dátum: 2009. május 24.


V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ

16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/48


A TANÁCS 1227/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

az Üzbegisztánnal szembeni egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 1859/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 215. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Üzbegisztánnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, a 2008/843/KKBP közös állásponttal (1) módosított és meghosszabbított, 2007. november 13-i 2007/734/KKBP tanácsi közös álláspontra (2),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

Az Üzbegisztánnal szembeni egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló, 2005. november 14-i 1859/2005/EK tanácsi rendelet (3) tilalom alá helyezi a belső elnyomás megvalósítására alkalmas felszerelések eladását, beszerzését, szállítását vagy Üzbegisztánba való kivitelét, valamint bizonyos finanszírozás, illetve pénzügyi vagy technikai segítség nyújtását bármely üzbegisztáni természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szerv részére, vagy Üzbegisztánban történő felhasználásra,

(2)

A Tanács 2009. október 27-én megállapította, hogy a 2008/843/KKBP közös állásponttal módosított és kiterjesztett 2007/734/KKBP közös álláspontban előírt, Üzbegisztánnal szembeni korlátozó intézkedéseket 2009. november 13-i lejárati időpontjukat követően nem kell meghosszabbítani,

(3)

Ezért a 2007/734/KKBP közös álláspontban meghatározott korlátozó intézkedések lejáratának időpontjától az 1859/2005/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1859/2005/EK rendelet hatályát veszti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. november 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 300., 2008.11.11., 55. o.

(2)  HL L 295., 2007.11.14., 34. o.

(3)  HL L 299., 2005.11.16., 23. o.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/49


A TANÁCS 1228/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 215. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. február 27-i 2007/140/KKBP tanácsi közös álláspontra (1),

tekintettel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

Összhangban a 2007/140/KKBP közös állásponttal, a 423/2007/EK rendelet (2) különösen tiltja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság által meghatározottakon kívül bizonyos olyan áruk és technológia Iránnak történő szállítását, értékesítését vagy átadását, amelyek hozzájárulhatnak Irán dúsítási, újrafeldolgozó vagy nehézvízzel kapcsolatos tevékenységeihez, az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek fejlesztéséhez, valamint olyan más területeken folytatott tevékenységekhez, amelyekkel kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) aggodalmát fejezte ki vagy amelyeket még nem tekint lezártnak.

(2)

Ezeket a termékeket a 423/2007/EK rendelet IA. melléklete sorolja fel. A mellékletben szereplő bizonyos hivatkozásokat javítani kell.

(3)

A 423/2007/EK rendelet korlátozza a II. mellékletben felsorolt bizonyos más áruk és technológiák kivitelét is. A listát hatékonyságának fenntartása érdekében felül kell vizsgálni.

(4)

Célszerűségi okokból a Bizottságot fel kell hatalmazni a tiltott és az ellenőrzött áruk és technológiák listáinak vezetésére és azok módosítására azon információk alapján, amelyeket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, a szankcióbizottság, vagy a tagállamok szolgáltattak.

(5)

Ezért a 423/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 423/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 3. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   Minden, az e rendelet alapján engedélyköteles kivitelre a vonatkozó engedélyt az exportőr székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai adják ki, összhangban a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározott részletes szabályokkal (3). Az engedély az Unió egész területére érvényes.

2.

a 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság:

a)

módosítja az I. mellékletet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, vagy a szankcióbizottság által tett meghatározások alapján;

b)

módosítja az IA. mellékletet és a II. mellékletet a tagállamok által szolgáltatott információk alapján;

c)

módosítja a III. mellékletet a tagállamok által szolgáltatott információk alapján;

d)

módosítja a IV. mellékletet vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság által tett meghatározások alapján;

e)

módosítja a VI. mellékletet a 2007/140/KKBP közös álláspont III. és IV. mellékletére tekintettel meghozott határozatok alapján.”;

3.

az IA. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

4.

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 61., 2007.2.28., 49. o.

(2)  HL L 103., 2007.4.20., 1. o.

(3)  HL L 134., 2009.5.29., 1. o.”;


I. MELLÉKLET

A 423/2007/EK rendelet IA. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az IA.A1.009 alatti bejegyzés helyébe a következő lép:

„»Rostos vagy szálas anyagok« vagy prepregek az alábbiak szerint:

a.

Szén- vagy aramid- »szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.

10 × 106 m-nél nagyobb »fajlagos modulus«; vagy

2.

»fajlagos szakítószilárdsága« nagyobb, mint 17 × 104 m;

b.

Üveg- »szálas és rostos anyagok«, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.

3,18 × 106 m-nél nagyobb »fajlagos modulus«; vagy

2.

»fajlagos szakítószilárdsága« nagyobb, mint 76,2 × 103 m;

c.

Hőre keményedő gyantával impregnált, az I.A.A1.010.a. vagy b. alatt meghatározottaktól eltérő szén-, vagy üveg-»szálas vagy rostos anyagokból« készült folytonos »fonalak«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«, amelyek szélessége nem haladja meg a 15 mm-t (korábban: prepregek).

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában az 1C010.a, az 1C010.b, 1C210.a és az 1C210.b alatt meghatározott szálas vagy rostos anyagokat.”;

2.

az IA.A1.010 alatti bejegyzés helyébe a következő lép:

„Gyantával vagy terpentingyantával impregnált szálak (prepregek), fém- vagy szénbevonatú rostok (preformok), vagy »szénszál preformok« az alábbiak szerint:

a.

A fenti IA.A1.009 alatt meghatározott »szálas vagy rostos anyagokból« készültek;

b.

Az 1C010.a., az 1C010.b. vagy az 1C010.c. alatt meghatározott, repülőgép-szerkezetek vagy rétegelt lemezek javítására szolgáló, epoxigyanta »mátrix«-szal impregnált szén »szálas- vagy rostos anyagok« (prepregek), ahol az egyes lemezek mérete egyenként nem haladja meg az 50 cm × 90 cm-t.

c.

az 1C010.a., az 1C010.b. vagy az 1C010.c. alatt meghatározott, fenol- vagy epoxigyantával impregnált prepregek, amelyeknél az üvegesedés átmeneti hőmérséklete (Tg) kevesebb, mint 433 K (160 °C), a kezelési hőmérséklet pedig alacsonyabb, mint az üvegesedés átmeneti hőmérséklete.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában az 1C010.e alatt meghatározott szálas vagy rostos anyagokat.”


II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett áruk és technológia

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

1.

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában az alábbi »Leírás« oszlopban szereplő hivatkozási számok a kettős felhasználású termékek és technológiák azon leírásaira vonatkoznak, amelyeket a 428/2009/EK rendelet I. melléklete határozott meg.

2.

Az alábbi »Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből« oszlopban szereplő hivatkozási szám azt jelenti, hogy a »Leírás« oszlopban jellemzett termék tulajdonságai kívül esnek a hivatkozott kettős felhasználású termék paraméterein.

3.

Az »egyszeres idézőjelbe« tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

4.

A »normál idézőjelbe« tett kifejezések fogalommeghatározása megtalálható a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.

Az e mellékletben szereplő ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött áruk (például üzemek) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek az áru alapvető eleme/i és ténylegesen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B.: Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő áruk alapvető elemévé teszik.

2.

Az e mellékletben megnevezett áruk lehetnek újak és használtak is.

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (ÁTM)

(A II.B. szakasszal együtt értelmezendő.)

1.

A II.B. szakasz rendelkezéseivel összhangban történik az olyan »technológiák« értékesítésének, szállításának, átadásának vagy kivitelének ellenőrzése, amelyek »szükségesek« azon áruk »fejlesztéséhez«, »előállításához« és »felhasználásához«, melyek értékesítésének, szállításának, átadásának vagy kivitelének ellenőrzése az alábbi A. rész (Áruk) szerint történik.

2.

Az ellenőrzés alá eső áruk »fejlesztéséhez«, »előállításához« és »felhasználásához«»szükséges«»technológiát« akkor is ellenőrizni kell, amikor az nem ellenőrzött árukra alkalmazandó.

3.

Az ellenőrzések nem terjednek ki a nem ellenőrzött vagy a 423/2007/EK rendelettel összhangban kiviteli engedéllyel rendelkező áruk üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (teszteléséhez) és javításához minimálisan szükséges »technológiára«.

4.

A »technológia« átadás ellenőrzése nem vonatkozik a »nyilvánosan hozzáférhető« információkra, valamint a »tudományos alapkutatásra«, vagy a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

II.A.   ÁRUK

A0.   Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A0.002

Faraday-izolátorok 500 nm – 650 nm hullámhossz-tartományban

II.A0.003

Optikai rácsok 500 nm – 650 nm hullámhossz tartományban

II.A0.004

Optikai szálak 500 nm – 650 nm hullámhossz-tartományban, tükröződésgátló réteggel bevonva az 500 nm – 650 nm hullámhossz-tartományban, és 0,4 mm-nél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb magátmérővel

II.A0.008

A 6A005.e alatt meghatározottaktól eltérő, 20 °C-on 10-6K-1 vagy annál kisebb hőtágulási együtthatóval rendelkező szubsztrátumokból (pl. olvasztott szilícium-dioxid vagy zafír) készült lézertükrök.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában a speciálisan csillagászati alkalmazásokra tervezett optikai rendszereket, kivéve, ha a tükrök olvasztott szilícium-dioxidot tartalmaznak.

0B001.g.5, 6A005.e

II.A0.009

A 6A005.e.2 alatt meghatározottaktól eltérő, 20 °C-on 10-6K-1 vagy annál kisebb hőtágulási együtthatóval rendelkező szubsztrátumokból (pl. olvasztott szilícium-dioxid) készült lézerlencsék.

0B001.g, 6A005.e.2

II.A0.010

A 2B350.h.1 alatt meghatározottaktól eltérő csövek, csővezetékek, karimák, nikkelből készült vagy nikkellel bevont, vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből készült szerelvények.

2B350

II.A0.011

A 0B002.f.2. vagy 2B231 alatt meghatározottaktól eltérő vákuumszivattyúk az alábbiak szerint:

 

400 l/s vagy ennél nagyobb térfogatáramú turbomolekuláris szivattyúk

 

200m3/h-nál nagyobb szívókapacitású Roots-féle elővákuum-szivattyú.

 

Csőmembrános tömítésű, száraz üzemű csigakompresszor és csőmembrános tömítésű, száraz üzemű, vákuumos csigaszivattyúk

0B002.f.2, 2B231

II.A0.014

Robbantókamrák több mint 2,5 kg TNT-vel ekvivalens abszorpciós kapacitással.

 


A1.   Anyagok, vegyszerek, »mikroorganizmusok« és »toxinok«

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A1.003

Gyűrű alakú, 400mm vagy annál kisebb belső átmérőjű tömítések és szigetelések a következő anyagok egyikéből:

a.

Vinilidén-fluorid kopolimerek, amelyek nyúlás nélkül 75 vagy annál nagyobb százalékban béta kristályszerkezetűek.

b.

Fluorozott poliimidek, amelyek legalább 10 %-ban kombinált fluort tartalmaznak;

c.

Fluorozott foszfazán elasztomerek, amelyek legalább 30 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak.

d.

poli(klór-trifluor-etilén) (PCTFE, pl.: Kel-F ®),

e.

Fluorelasztomerek (pl. Viton ®, Tecnoflon ®);

f.

poli(tetra-fluoretilén) (PTFE).

 

II.A1.004

Nukleáris eredetű sugárzás észleléséhez használt személyi eszközök, köztük a személyi doziméterek.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában az 1A004.c. alatt meghatározott nukleáris észlelőrendszerekre.

1A004.c

II.A1.006

Az I.1A.003 alatt tiltottaktól eltérő, trícium nehézvízből történő kinyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére használható platina-, palládium- vagy ródiumtartalmú katalizátorok.

1B231, 1A225

II.A1.007

Az 1C002b.4 vagy 1C202a alatt meghatározottaktól eltérő, nyers vagy félkész formában lévő alumínium vagy alumíniumötvözetek, amelyek az alábbi tulajdonságok egyikével rendelkeznek:

a.

293 K (20 °C) hőmérsékleten szakítószilárdságuk legalább 460 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra képesek; vagy

b.

298 K (25 °C)-on húzószilárdságuk legalább 415 MPa.

1C002.b.4, 1C202.a

II.A1.014

Kobalt, neodímium vagy szamárium elemi porai, illetve ezek ötvözetei vagy keverékei, amelyek legalább 20 tömegszázalékban tartalmaznak kobaltot, neodímiumot vagy szamáriumot, 200 μm-nél kisebb részecskemérettel.

 

II.A1.015

Tiszta tributilfoszfát (TBP) [CAS-szám: 126-73-8] vagy bármilyen keverék, amely több mint 5 tömegszázalék TBP-t tartalmaz.

 

II.A1.016

Az I.1A.030, I.1A.035 vagy IA.A1.012 alatt tiltottól különböző martenzites acél.

Műszaki megjegyzés:

A martenzites acélok általában magas nikkel- és nagyon alacsony széntartalmú vasötvözetek, amelyek esetében helyettesítő vagy kiválást elősegítő elemekkel érik el az ötvözet szilárdságát és kiválásos keményedését.

 

II.A1.017

A következő fémek, fémporok és anyagok:

a.

Az I.1A.031 alatt tiltottaktól eltérő, 500μm vagy annál kisebb átmérőjű, egységesen gömbölyű vagy atomizált részecskékből álló volfrám és volfrámötvözetek 97 vagy annál nagyobb tömegszázalék volfrámtartalommal;

b.

Az I.1A.031 alatt tiltottaktól eltérő, 500μm vagy annál kisebb átmérőjű, egységesen gömbölyű vagy atomizált részecskékből álló molibdén és molibdénötvözetek 97 vagy annál nagyobb tömegszázalék molibdéntartalommal;

c.

Az I.1A.037 vagy az IA.A1.013 alatt tiltottaktól eltérő, az alábbi anyagösszetételű szilárd volfrámanyagok:

1.

Volfrám és 97 vagy annál nagyobb tömegszázalék volfrámot tartalmazó ötvözetek;

2.

Rézzel infiltrált, 80 vagy annál nagyobb tömegszázalék volfrámot tartalmazó volfrám; vagy

3.

Ezüsttel infiltrált, 80 vagy annál nagyobb tömegszázalék volfrámot tartalmazó volfrám.

 

II.A1.018

A következő vegyi összetételű puha mágnesötvözetek:

a)

30 és 60 % közötti vastartalom, és

b)

40-60 % közötti kobalttartalom.

 

II.A1.019

Az ezen rendelet I. mellékletében vagy IA. mellékletében (az IA.A1.009, IA.A1.010 bejegyzések alatt) nem tiltott, vagy a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében nem meghatározott »szálas vagy rostos anyagok« vagy prepregek, a következők szerint:

a)

Szén »szálas vagy rostos anyagok«;

Megjegyzés: A II.A1.019a. nem vonatkozik a szövetekre.

b)

Hőre keményedő gyantával impregnált, szén-»szálas vagy rostos anyagokból« készült folytonos »fonalak«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«;

c)

Poliakrilnitril (PAN) folytonos »fonalak«, »előfonatok«, »kócok«, vagy »szalagok«

 


A2.   Anyagmegmunkálás

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A2.002

Köszörűgépek, amelyek az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontossága, »az összes lehetséges kompenzációt figyelembe véve«, bármely lineáris tengely mentén nem nagyobb (jobb), mint 15 μm.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában a 2B201.b és a 2B001.c alatt meghatározott köszörűgépeket.

2B201.b, 2B001.c

II.A2.002a

Kifejezetten a fentebb a 2B001, a 2B201 vagy a II.A2.002 alatt meghatározott szerszámgépekhez tervezett alkatrészek és számjegyvezérlők.

 

II.A2.003

Kiegyensúlyozó gépek és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a.

Fogorvosi vagy egyéb gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított kiegyensúlyozó gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Nem képesek 3 kg-nál nagyobb tömegű rotorok/szerelvények kiegyensúlyozására;

2.

Képesek 12 500 ford./percnél nagyobb fordulatszámon rotorokat/szerelvényeket kiegyensúlyozni;

3.

Képesek a kiegyensúlyozatlanságot két vagy több síkban kijavítani; és

4.

Képesek a rotort annak tömegére vonatkoztatott 0,2 g × mm/kg mértékű fajlagos megmaradó kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni;

b.

Az a) alatt meghatározott gépek használatára tervezett vagy módosított kijelzőfejek.

Műszaki megjegyzés:

A kijelző fejeket sokszor kiegyensúlyozó műszerként ismerik.

2B119

II.A2.005

Szabályozott atmoszférájú hőkezelő kemencék, az alábbiak szerint:

400 °C feletti üzemelésre alkalmas kemencék.

2B226, 2B227

II.A2.006

400 °C feletti üzemelésre alkalmas oxidáló kemencék.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában a görgősoros vagy kocsis alagútmedencéket, a szállítószalagos alagútkemencéket, toló típusú kemencéket vagy kocsis kemencéket, melyeket speciálisan az üveggyártásra, asztalikerámia- és építőkerámia gyártására terveztek.

2B226, 2B227

II.A2.007

A 2B230 alatt meghatározottaktól eltérő »nyomás távadók«, amelyek képesek a 0–200 kPa nyomástartomány bármely pontján az abszolút nyomás mérésére, és rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.

»Urán-hexafluoridnak (UF6) ellenálló anyagból« készült, vagy azzal védett nyomásérzékelő elemek, és

b.

Rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.

200 kPa alatti teljes mérési skála, és a teljes skálára vetítve ± 1 %-nál nagyobb »pontosság«; vagy

2.

200 kPa vagy afeletti mérési skála, és 2 kPa-nál nagyobb »pontosság«.

Műszaki megjegyzés:

A 2B230 alkalmazásában a »pontosság« magában foglalja a nem linearitást, a hiszterézist és a környezeti hőmérsékleten való ismételhetőséget.

2B230

II.A2.008

Folyadék/folyadék extrakciós berendezések (keverő-ülepítők, pulzációs oszlopok, extrakciós centrifugák); továbbá az ilyen berendezésekhez tervezett folyadékelosztók, gőzelosztók vagy folyadékgyűjtők, ahol a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ötvözetek;

2.

Fluort tartalmazó polimerek;

3.

Üveg (beleértve a vitrit vagy zománc bevonatot, vagy az üvegbélést);

4.

Grafit vagy »széngrafit«;

5.

Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ötvözetek;

6.

Tantál vagy tantálötvözetek;

7.

Titán vagy titánötvözetek;

8.

Cirkónium vagy cirkóniumötvözetek; vagy

9.

Rozsdamentes acél.

Műszaki megjegyzés:

A »széngrafit« amorf szén és grafit olyan keveréke, amelynek a grafittartalma legalább 8 tömegszázalék.

2B350.e

II.A2.009

A 2B350.d alatt meghatározottaktól eltérő ipari berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

0,05 m2-nél nagyobb, de 30 m2-nél kisebb hőátadó felülettel rendelkező hőcserélők vagy kondenzátorok; továbbá az ilyen hőcserélőkhöz vagy kondenzátorokhoz tervezett csövek, lemezek, tekercsek vagy blokkok (magok), ha a folyadékkal (folyadékokkal) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ötvözetek;

2.

Fluort tartalmazó polimerek;

3.

Üveg (beleértve a vitrit vagy zománc bevonatot, vagy az üvegbélést);

4.

Grafit vagy »széngrafit«;

5.

Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ötvözetek;

6.

Tantál vagy tantálötvözetek;

7.

Titán vagy titánötvözetek;

8.

Cirkónium vagy cirkóniumötvözetek;

9.

Szilíciumkarbid;

10.

Titánkarbid; vagy

11.

Rozsdamentes acél.

Megjegyzés: Ez a termék nem vonatkozik a járműhűtőkre.

Műszaki megjegyzés:

A tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a hőcserélő ellenőrzési státuszát.

2B350.d

II.A2.010

A 2B350.i alatt meghatározottaktól eltérő, maró hatású folyadékokhoz használható többszörös tömítésű szivattyúk és tömítés nélküli szivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott maximális térfogatáram nagyobb mint 0,6 m3/h, vagy vákuumszivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott legnagyobb térfogatáram nagyobb mint 5 m3/h [normál körülmények (273 K vagy 0 °C hőmérséklet, 101,3 kPa nyomás) között mérve)]; továbbá az ilyen szivattyúkhoz tervezett házak (szivattyúházak), előformált szivattyúbélések, keverőlapátok, rotorok vagy sugárszivattyú fúvókák, amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület a következő anyagok bármelyikéből készült:

1.

25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó ötvözetek;

2.

Kerámiák;

3.

Ferroszilícium;

4.

Fluort tartalmazó polimerek;

5.

Üveg (beleértve a vitrit vagy zománc bevonatot, vagy az üvegbélést);

6.

Grafit vagy »széngrafit«;

7.

Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó ötvözetek;

8.

Tantál vagy tantálötvözetek;

9.

Titán vagy titánötvözetek;

10.

Cirkónium vagy cirkóniumötvözetek;

11.

Nióbium (kolumbium) vagy nióbium ötvözetek;

12.

Rozsdamentes acél; vagy

13.

Alumíniumötvözetek.

Műszaki megjegyzés:

A tömítésekhez és szigetelésekhez, valamint az egyéb zárófunkciókhoz felhasznált anyagok nem határozzák meg a szivattyú ellenőrzési státuszát.

2B350.d

II.A2.013

A 2B009 szerint ellenőrzöttektől, vagy az I.2A.009, illetve az I.2A.020 alatt tiltottaktól eltérő centrifugális vagy megfolyatásos formázógépek, melyek görgőereje több mint 60 kN, és a kifejezetten e gépek számára tervezett alkatrészek.

Műszaki megjegyzés:

A centrifugális és a megfolyatásos formázás funkcióját kombináló gépeket a II.A2.013 alkalmazásában megfolyatásos formázógépeknek kell tekinteni.

 


A3.   Elektronika

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A3.003

Az I.0A.002.b.13 vagy az I.3A.004 alatt tiltottaktól eltérő, az alább felsorolt valamennyi tulajdonsággal rendelkező frekvenciaváltók vagy generátorok, valamint a speciálisan a számukra tervezett alkatrészek és szoftverek:

a.

Többfázisú kimenet, amely képes 40 W vagy annál nagyobb teljesítmény leadására;

b.

Képesek a 600Hz és 2 000Hz közötti frekvenciatartományban üzemelni; és

c.

A frekvenciastabilitás jobb (kisebb), mint 0,1 %.

Műszaki megjegyzés:

A II.A3.003 alatti frekvenciaváltók konverter, illetve inverter néven is ismertek.

 

II.A3.004

Fémek vagy ötvözetek elemi összetevőinek az anyag kémiai lebontásával nem járó indikatív tesztelésére vagy kvantitatív elemzésére tervezett spektrométerek és diffraktométerek.

 


A6.   Szenzorok és lézerek

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A6.002

A 6A002, 6A004.b alatt meghatározottaktól eltérő optikai berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Infravörös optikák a 9 000 és 17 000 nm közötti hullámhossz-tartományban és azok alkatrészei, beleértve a kadmium-tellurid (CdTe) alkatrészeket is.

6A002, 6A004.b

II.A6.005

Félvezető »lézerek« és alkatrészeik, az alábbiak szerint:

a.

Egyedi félvezető »lézerek«, amelyek kimeneti teljesítménye egyenként meghaladja a 200 mW-ot, 100-nál nagyobb számban;

b.

Félvezető »lézer«-tömbök, amelyek kimeneti teljesítménye meghaladja a 20 W-ot.

1.

A félvezető »lézereket« általában »lézer«-diódáknak nevezik.

2.

Ez a termék nem foglalja magában a 0B001.g.5., 0B001.h.6. és 6A005.b alatt meghatározott »lézereket«.

3.

Ez a termék nem foglalja magában az 1 200 nm–2 000 nm hullámhossz-tartományba eső »lézer«-diódákat.

6A005.b

II.A6.007

»Hangolható« szilárdtest »lézerek« és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

titán-zafír lézerek,

b.

Alexandrit lézerek.

Megjegyzés: Ez a termék nem foglalja magában a 0B001.g.5, a 0B001.h.6 és a 6A005.c.1 alatt meghatározott titán-zafír és alexandrit lézereket.

6A005.c.1

II.A6.009

Akusztikai-optikai alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

Képállító csövek és félvezető képalkotó eszközök, amelyek impulzusismétlődési frekvenciája nem kisebb 1 kHz-nél

b.

Impulzusismétlődési-frekvencia tápok

c.

Pockel-cellák.

6A203.b.4.c


A7.   Navigációs és repülési elektronika

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.A7.001

Inerciális navigációs rendszerek, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

I.

Inerciális navigációs rendszerek, amelyeket a Wassenaari Megállapodás valamely részes államának polgári hatóságai »polgári repülőgépeken« történő használatra minősítettek, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

»Repülőeszközök«, földi járművek, vízi járművek (felszíni vagy vízalatti), »űrrepülőgépek« irányítására, vezérlésére és szabályozására tervezett inerciális navigációs rendszerek (INS) (csuklós és leszíjazott) és inerciális berendezések és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.

Normál beállítás esetén az (inerciamentes) navigálási hiba 0,8 tengeri mérföld/óra »cirkuláris hibavalószínűség« (CEP) vagy kevesebb (jobb); vagy

2.

10 g fölötti lineáris gyorsulásra határozták meg.

b.

A globális navigációs műholdrendszerekbe (GNSS) vagy az »adatalapú referencia navigációba« (»DBRN«) beágyazott hibrid inerciális navigációs rendszerek a helyzethez, vezérléshez vagy irányításhoz, amelynél normál beállítás után, a GNSS vagy »DBRN« maximum négy percre történő elvesztése esetén az INS navigációs helyzetpontosság kisebb (jobb), mint 10 m »cirkuláris hibavalószínűség« (CEP);

c.

Az irányszög, az irány vagy az északi irány meghatározásához használt inerciális berendezések, illetve a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok bármelyikével:

1.

Az irányszög, irány vagy északi iránynak a 45. szélességi fokon 6 szögperc négyzetes középértékkel (rms) egyenlő, vagy annál nagyobb pontossággal való meghatározásához tervezték; vagy

2.

Üzemen kívül legalább 1 msec ideig tartó, legalább 900 g-s ütésállósági szintre tervezték.

Megjegyzés: Az I.a. és az I.b. alatti paramétereket a következő környezeti feltételekkel kell alkalmazni:

1.

Mindhárom egymásra merőleges tengely esetében a bemeneti véletlenszerű vibráció 7,7 g négyzetes középérték (rms) teljes magnitúdóval az első félórában és a tengelyenkénti másfél órás teljes tesztidőtartam során, ha a véletlenszerű vibráció megfelel a következőknek:

a.

0,04 g2/Hz értékű állandó spektrális (PSD) teljesítménysűrűség a 15–1 000 Hz frekvenciatartományban; és

b.

A PSD az 1 000-től 2 000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban, a frekvencia függvényében 0,04 g2/Hz-ről 0,01 g2/Hz-re csökken;

2.

A legyezési és orsózási sebesség legalább + 2,62 radián/s (150 deg/s); vagy

3.

A fenti 1. vagy 2. pontnak megfelelő nemzeti szabvány szerint.

1.

Az I.b. olyan rendszerekre utal, amelyekben egy INS és más független navigációs segédeszközök vannak beépítve egyetlen (beágyazott) egységben jobb teljesítmény elérése érdekében.

2.

»Cirkuláris hibavalószínűség« (CEP) – Egy kör alakú normál eloszlásban annak a körnek a sugara, amelybe az elvégzett egyedi mérések 50 %-a esik, vagy annak a körnek a sugara, amelyben 50 % az előfordulás valószínűsége.

II.

Kifejezetten polgári térképezési célra tervezett, inerciális berendezéseket tartalmazó teodolitrendszerek, amelyeket az irányszög, irány vagy északi iránynak a 45. szélességi fokon 6 szögperc négyzetes középértékkel (rms) egyenlő vagy annál nagyobb pontossággal való meghatározásához terveztek, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek

III.

A 7A001 vagy 7A101 alatt leírt gyorsulásmérőket alkalmazó inerciális vagy más berendezések, ha ezeket a gyorsulásmérőket kifejezetten MWD (Measurement While Drilling – mérés fúrás közben) érzékelőként történő felhasználásra fejlesztették ki vagy tervezték, fúrt kutak üzemeltetéséhez kapcsolódó felhasználás céljából.

7A003, 7A103


A9.   Légtér és hajtórendszerek

II.A9.001

Robbanócsavarok

 

II.B.   TECHNOLÓGIA

Szám

Leírás

Kapcsolódó termék a 428/2009/EK rendelet I. mellékletéből

II.B.001

A fenti II.A. részben (Áruk) felsorolt cikkek fejlesztéséhez, előállításához vagy felhasználásához szükséges technológia.

Műszaki megjegyzés:

A 423/2007/EK rendelet 1. cikkének d) pontja értelmében a »technológia« fogalom tartalmazza a szoftvert.”

 


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/61


A BIZOTTSÁG 1229/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

48,0

MA

78,7

TN

111,3

TR

71,6

ZZ

77,4

0707 00 05

EG

155,5

MA

59,4

TR

94,2

ZZ

103,0

0709 90 70

MA

46,5

TR

119,6

ZZ

83,1

0709 90 80

EG

175,4

ZZ

175,4

0805 10 20

MA

52,0

TR

69,6

ZA

62,7

ZZ

61,4

0805 20 10

MA

78,3

TR

58,0

ZZ

68,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

HR

38,7

IL

65,1

TR

85,2

ZZ

63,0

0805 50 10

TR

72,1

ZZ

72,1

0808 10 80

CA

76,2

CN

85,4

MK

24,5

US

91,4

ZZ

69,4

0808 20 50

CN

73,3

TR

97,0

US

163,3

ZZ

111,2


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/63


A BIZOTTSÁG 1230/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó, a 877/2009/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

A 877/2009/EK bizottsági rendelet (3) a 2009/10-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1214/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2009/10-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 877/2009/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 253., 2009.9.25., 3. o.

(4)  HL L 327., 2009.12.12., 38. o.


MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. december 16-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

40,08

0,00

1701 11 90 (1)

40,08

2,88

1701 12 10 (1)

40,08

0,00

1701 12 90 (1)

40,08

2,58

1701 91 00 (2)

44,38

4,16

1701 99 10 (2)

44,38

1,02

1701 99 90 (2)

44,38

1,02

1702 90 95 (3)

0,44

0,25


(1)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3)  1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/65


A BIZOTTSÁG 1231/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

a gabonaágazatban a 2009. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2009. december 16-tól az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2009. december 16-tól alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám

Áru megnevezése

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 10 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

5,68

1001 90 91

KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 90 99

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 00 00

ROZS

31,46

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

22,02

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

22,02

1007 00 90

CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével

31,46


(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

1.12.2009-14.12.2009

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Árpa

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

151,95

105,28

FOB-ár, USA

134,05

124,05

104,05

79,70

Öböl-beli árnövelés

8,14

Nagy-tavaki árnövelés

6,55

2.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam

23,02 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam

47,30 EUR/t


(1)  14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2)  10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3)  30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/68


A BIZOTTSÁG 1232/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Wiśnia nadwiślanka [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Lengyelország kérelmét a „Wiśnia nadwiślanka” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 104., 2009.5.6., 21. o.


MELLÉKLET

1. A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek

1.6. osztály:   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

LENGYELORSZÁG

Wiśnia nadwiślanka (OEM)


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/70


A BIZOTTSÁG 1233/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

a tejágazatot érintő egyedi piactámogatási intézkedés megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 186. cikkére és 188. cikke (2) bekezdésére, a 4. cikkével összefüggésben,

mivel:

(1)

A keresletnek a pénzügyi és gazdasági válság miatti csökkenése következtében a tejtermékek világpiaci ára lezuhant. A tejtermékek közösségi piaci ára szintén jelentősen visszaesett a válság és a kínálatban bekövetkezett változások hatására.

(2)

Az Európai Unióban a tejtermékek árának visszaesése nagymértékben kihatott a termelői árakra. A tartós fellendülésig még sok időnek el kell telnie. Ezért helyénvaló a tagállamoknak pénzügyi keretet biztosítani, amelyből támogathatják a tejágazati válság által sújtott és ennek következtében likviditási problémákkal küzdő tejtermelőket.

(3)

Az egyes tagállamok rendelkezésére bocsátandó pénzügyi keretösszegek a nemzeti kvóták keretében a 2008/2009-es időszakra eső tejtermelés alapján kerülnek kiszámításra. Helyénvaló, hogy a tagállamok a rendelkezésükre álló nemzeti összegeket objektív kritériumok alapján és megkülönböztetéstől mentes módon osszák el, elkerülve a piac és a versenyhelyzet torzulását.

(4)

E rendelet az egyes tagállamokon belüli intézményi megállapodások figyelembevételével alkalmazandó.

(5)

A tejtermelői támogatást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedés formájában indokolt nyújtani.

(6)

Költségvetési megfontolásokból a Közösség csak a tagállamoknak a tejtermelők pénzügyi támogatása keretében felmerülő azon költségeit fogja finanszírozni, amelyek kifizetésére egy bizonyos határidőn belül sor kerül.

(7)

A nemzeti keretösszegek átláthatóságának, nyomon követhetőségének és hatékony kezelésének érdekében helyénvaló előírni, hogy a tagállamok tájékoztassák a Bizottságot a támogatás odaítélését szolgáló módszerek meghatározásához használt objektív kritériumokról, valamint a piaci torzulás elkerülését célzó rendelkezésekről.

(8)

Annak érdekében, hogy a tejtermelők a lehető leghamarabb támogatásban részesülhessenek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni e rendeletet lehető leggyorsabb alkalmazását. Ezért a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tagállamok a mellékletben meghatározott összegeket a tejágazati válság által sújtott tejtermelők objektív kritériumok alapján és megkülönböztetéstől mentes módon történő támogatására használják fel, biztosítva, hogy e kifizetések ne okozzanak versenytorzulást.

2. cikk

(1)   Az e rendelet 1. cikkében meghatározott intézkedések az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseknek minősülnek.

(2)   Az 1. cikkben említett támogatásokkal összefüggő kifizetéseket a tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig teljesítik.

3. cikk

Az 1. cikkben előírt támogatásra vonatkozóan a tagállamok közlik a Bizottsággal a következőket:

a)

haladéktalanul, de legkésőbb 2010. március 31-ig a támogatás odaítélését szolgáló módszerek meghatározásához használt objektív kritériumok leírása;

b)

legkésőbb 2010. augusztus 30-ig a kifizetett támogatás teljes összege, valamint a kedvezményezettek száma és típusa.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.


MELLÉKLET (1)

millió EUR-ban

BE

7,212824

BG

1,842622

CZ

5,792943

DK

9,859564

DE

61,203560

EE

1,302069

IE

11,502500

EL

1,581891

ES

12,792178

FR

51,127334

IT

23,031475

CY

0,316812

LV

1,445181

LT

3,099461

LU

0,597066

HU

3,565265

MT

0,084511

NL

24,586045

AT

6,052604

PL

20,211209

PT

4,084693

RO

5,010401

SI

1,143094

SK

2,034727

FI

4,831752

SE

6,427521

UK

29,260698

EU-27

300,000000


(1)  A nemzeti kvóták keretében a 2008/2009-es időszakra eső tejtermelés alapján.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/73


A BIZOTTSÁG 1234/2009/EU RENDELETE

(2009. december 15.)

a juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó 2010. évi közösségi vámkontingensek megnyitásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 144. cikke (1) bekezdésére és 148. cikkére, a 4. cikkével összefüggésben,

mivel:

(1)

A 2010. évre meg kell nyitni a juh- és kecskehúsra vonatkozó közösségi vámkontingenseket. A vámtételek és a behozható mennyiségek a 2010. évre érvényes, vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak megfelelően kerülnek megállapításra.

(2)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodásban meghatározott vámtarifa-rendelkezések közösségi végrehajtásáról szóló, 2003. február 18-i 312/2003/EK tanácsi rendelet (2) a 0204 vámtarifaszám alá tartozó termékekre 2003. február 1-jétől2 000 tonnás kiegészítő kétoldalú vámkontingenst írt elő, amelyet évente az eredeti mennyiség 10 %-ával kell növelni. Ezért Chile GATT/WTO-kontingensét további 200 tonnával meg kell növelni, és a két kontingenst 2010-ben is az eddigiek szerint célszerű kezelni.

(3)

Egyes kontingensek egy adott év július 1-jétől a következő év június 30-áig tartó időszakra vannak meghatározva. Mivel az e rendelet alapján megvalósuló behozatalt a naptári évhez igazodva kell kezelni, a szóban forgó kontingensek keretében a 2010. naptári évre rögzítendő mennyiségeket a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó mennyiség felének és a 2010. július 1-jétől2011. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó mennyiség felének összegeként kell meghatározni.

(4)

A közösségi vámkontingensek megfelelő kezelése érdekében vágotttest-egyenértéket kell meghatározni.

(5)

A juh- és kecskehústermékekre vonatkozó kontingenseket – a juhhús- és kecskehúságazat termékeinek kivitele és behozatala tekintetében a 3013/89/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 26-i 1439/95/EK bizottsági rendelettől (3) eltérve – az 1234/2007/EK rendelet 144. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kell kezelni. Ezt a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) 308a. és 308b. cikkének, valamint 308c. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell tenni.

(6)

Az e rendeletben rögzített vámkontingensek a 2454/93/EGK rendelet 308c. cikke szerinti értelemben kezdetben nem minősülnek kritikusnak, ha kezelésük az „elsőbbségi elv”, azaz az igénylési sorrend alapján történik. Ezért a vámhatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 2454/93/EGK rendelet 308c. cikke (1) bekezdésének és 248. cikke (4) bekezdésének megfelelően az e kontingensek keretében az indulási szakaszban behozott áruk esetében eltekinthessenek a biztosítéknyújtás kötelezettségétől. Az egyik kezelési rendszerről a másikra való átállás sajátosságai miatt az említett rendelet 308c. cikkének (2) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7)

Indokolt egyértelművé tenni, hogy a piaci szereplőknek milyen származási igazolást kell bemutatniuk ahhoz, hogy igénybe vehessék az igénylési sorrend alapján kezelt kontingenseket.

(8)

Amikor a piaci szereplők behozatal céljából juhhústerméket mutatnak be a vámhatóságnak, nehéz megállapítani, hogy a termékek háziasított vagy más juhból készültek-e, pedig a kettőnek eltérő a vámtétele. Ezért indokolt előírni, hogy a származási igazolásban egyértelmű utalás szerepeljen erre vonatkozóan.

(9)

A juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó 2009. évi közösségi vámkontingensek megnyitásáról szóló, 2008. november 19-i 1150/2008/EK bizottsági rendelet (5) a 2009. év végén elavulttá válik. Ezért indokolt hatályon kívül helyezni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet megnyitja a juhokra, kecskékre, valamint a juhhúsra és kecskehúsra vonatkozó közösségi behozatali vámkontingenseket a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra.

2. cikk

Az 1. cikkben előírt vámkontingensek alapján behozott termékekre alkalmazandó vámtételeket, e termékek KN-kódját, származási országát országcsoportok szerinti bontásban, valamint tételszámát a melléklet állapítja meg.

3. cikk

(1)   Az 1. cikkben előírt vámkontingensek alapján behozható termékek vágotttest-egyenértékben kifejezett mennyiségét a melléklet állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően „vágotttest-egyenértékben” kifejezett mennyiségek kiszámítása céljából a juh-, illetve kecsketermék nettó tömegét a következő együtthatók valamelyikével kell megszorozni:

a)

élő állat esetében: 0,47;

b)

kicsontozott bárányhús és kicsontozott kecskegidahús esetében: 1,67;

c)

kicsontozott ürühús, kicsontozott juhhús és kicsontozott kecskehús (a gidahús kivételével) és ezek bármely együttese esetében: 1,81;

d)

csontos termék esetében: 1,00.

A fentiek alkalmazásában a „kecskegida” legfeljebb egyéves kecskét jelent.

4. cikk

Az 1439/95/EK rendelet II.A. és II.B. címétől eltérve az e rendelet mellékletében meghatározott vámkontingenseket a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakban a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. cikkének és 308c. cikke (1) bekezdésének megfelelően, az igénylési sorrend alapján kell kezelni. Az említett rendelet 308c. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó. Behozatali engedély nem szükséges.

5. cikk

(1)   A mellékletben előírt vámkontingensek igénybevételéhez az importőr köteles bemutatni a közösségi vámhatóságoknak az áruról az érintett harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított, érvényes származási igazolást és a szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot.

A preferenciális vámtarifa-megállapodásokban előírtaktól eltérő vámkontingensek alapján behozott termékek származását a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a „származási igazolás”:

a)

preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingensek esetében az adott megállapodásban meghatározott származási igazolás;

b)

más vámkontingensek esetében a 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően kiállított igazolás, amely az említett cikkben előírtakon kívül a következőket tartalmazza:

a KN-kódot (legalább annak első négy számjegyét),

az adott vámkontingens tételszámát vagy tételszámait,

a teljes nettó tömeget az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti együttható-kategóriánként;

c)

olyan országok esetében, amelyek kontingense az a) és b) pont szerinti kontingensek egyesítésével jött létre, az a) pontban meghatározott igazolás.

A b) pont szerinti származási igazolás abban az esetben tartalmazhat több tételszámot, ha egyetlen szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat alátámasztására mutatják be. Minden más esetben kizárólag egy tételszámot tartalmazhat.

6. cikk

Az 1150/2008/EK rendelet hatályát veszti.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 46., 2003.2.20., 1. o.

(3)  HL L 143., 1995.6.27., 7. o.

(4)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(5)  HL L 309., 2008.11.20., 5. o.


MELLÉKLET

JUHHÚS ÉS KECSKEHÚS (vágotttest-egyenérték tonnájánként (t)) 2010. ÉVI KÖZÖSSÉGI VÁMKONTINGENSEK

Országcsoport sz.

KN-kód

Értékvám

%

Mértékvám

EUR/100 kg

Tételszám az igénylési sorrend elvének alkalmazásához

Származási hely

Éves mennyiség tonnában vágotttest-egyenértékben

Élő állatok

(Együttható: 0,47)

Kicsontozott bárányhús (1)

(Együttható: 1,67)

Kicsontozott ürühús/juhhús (2)

(Együttható: 1,81)

Csontos hús és vágott test

(Együttható: 1,00)

1

0204

Nulla

Nulla

09.2101

09.2102

09.2011

Argentína

23 000

09.2105

09.2106

09.2012

Ausztrália

18 786

09.2109

09.2110

09.2013

Új-Zéland

227 854

09.2111

09.2112

09.2014

Uruguay

5 800

09.2115

09.2116

09.1922

Chile

6 400

09.2121

09.2122

09.0781

Norvégia

300

09.2125

09.2126

09.0693

Grönland

100

09.2129

09.2130

09.0690

Feröer-szigetek

20

09.2131

09.2132

09.0227

Törökország

200

09.2171

09.2175

09.2015

Egyéb (3)

200

2

0204, 0210 99 21, 0210 99 29, 0210 99 60

Nulla

Nulla

09.2119

09.2120

09.0790

Izland

1 850

3

0104 10 30

0104 10 80

0104 20 90

10 %

Nulla

09.2181

09.2019

Erga omnes  (4)

92


(1)  És kecskegidahús.

(2)  És kecskehús, kivéve a kecskegidahúst.

(3)  „Egyéb”: minden, a táblázatban külön nem nevesített származási hely.

(4)  „Erga omnes” alatt az összes származási hely értendő, beleértve a táblázatban említett származási országokat.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/76


A TANÁCS 2009/955/KKBP HATÁROZATA

(2009. december 15.)

az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2005/797/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 28. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2005. november 14-én hároméves időtartamra elfogadta az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló, 2005/797/KKBP együttes fellépést (1). Az EUPOL COPPS operatív szakasza 2006. január 1-jén kezdődött meg. A 2008/958/KKBP együttes fellépés (2)2010. december 31-ig meghosszabbította a 2005/797/KKBP együttes fellépést.

(2)

Meg kell határozni az EUPOL COPPS-szal kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeget a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakra.

(3)

Meg kell határozni továbbá, hogy az EUPOL COPPS milyen feltételek mellett alkalmazhat személyzetet szerződéses alapon.

(4)

Az EUPOL COPPS missziónak rendelkeznie kell egy a projektek meghatározására és végrehajtására szolgáló projektegységgel.

(5)

A 2005/797/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005/797/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„d)

A missziónak rendelkeznie kell egy a projektek meghatározására és végrehajtására szolgáló projektegységgel. A misszió adott esetben – a misszióhoz kapcsolódó területeken és annak célkitűzései teljesítése érdekében – koordinációt, támogatást és tanácsadást biztosít a tagállamok és harmadik államok által saját hatáskörben végrehajtott projektek tekintetében.”

2.

A 8. cikk a következőképpen módosul, a többi bekezdést pedig értelemszerűen újra kell számozni:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az EUPOL COPPS szükség esetén szerződéses alapon alkalmazhatja a tagállamok állampolgárait, amenynyiben a szükséges funkciókat a tagállamok által kirendelt személyzet nem látja el.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az EUPOL COPPS szükség esetén alkalmazhat helyi személyzetet.”

2. cikk

Az EUPOL COPPS misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakra 6 650 000 EUR.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 300., 2005.11.17., 65. o.

(2)  HL L 338., 2008.12.17., 75. o.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/77


A TANÁCS 2009/956/KKBP HATÁROZATA

(2009. december 15.)

az Európai Unió grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2009/131/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 31. cikkének (2) bekezdésére és 33. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. szeptember 25-én elfogadta a 2008/760/KKBP együttes fellépést (1), amellyel 2009. február 28-ig Pierre MOREL-t nevezte ki az Európai Unió grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2009. február 16-án elfogadta a 2009/131/KKBP együttes fellépést (2), amely az EUKK megbízatását 2009. augusztus 31-ig hosszabbította meg, és 2009. július 27-én a Tanács elfogadta a 2009/571/KKBP együttes fellépést (3), amely az EUKK megbízatását 2010. február 28-ig hosszabbította meg.

(3)

Az EUKK 2010. február 28-ig szóló megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezése érdekében új pénzügyi referenciaösszeget kell megállapítani.

(4)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbá fordulhat és veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 21. cikkében foglalt célkitűzéseit,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/131/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

A 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2009. március 1-jétől2010. február 28-ig terjedő időszakra 517 000 EUR.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  HL L 259., 2008.9.27., 16. o.

(2)  HL L 46., 2009.2.17., 47. o.

(3)  HL L 197., 2009.7.29., 109. o.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/78


A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUPOL COPPS/2/2009 HATÁROZATA

(2009. december 15.)

az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója misszióvezetőjének kinevezéséről

(2009/957/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló, 2005. november 14-i 2005/797/KKBP együttes fellépésre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2005/797/KKBP együttes fellépés 11. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazást kapott arra, hogy az EUPOL COPPS politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása céljából meghozza a megfelelő határozatokat, beleértve különösen a misszióvezető kinevezésére vonatkozó határozatot.

(2)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy Henrik MALMQUIST-et nevezzék ki az EUPOL COPPS misszióvezetőjévé,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) misszióvezetőjévé a 2010. január 1-jétől2010. december 31-jéig tartó időszakra Henrik MALMQUIST-et nevezi ki.

2. cikk

Erről a határozatról értesíteni kell Henrik MALMQUIST-et.

Ez a határozat az értesítéssel lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

O. SKOOG


(1)  HL L 300., 2005.11.17., 65. o.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/79


A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUPM/1/2009 HATÁROZATA

(2009. december 15.)

az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójának (EUPM) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról

(2009/958/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójáról (EUPM) szóló, 2009. december 8-i 2009/906/KKBP tanácsi határozatra (1), és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/906/KKBP határozat 10. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazást kapott arra, hogy az EUPM politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása céljából meghozza a vonatkozó határozatokat, így különösen a misszióvezető kinevezésére vonatkozó határozatot.

(2)

A PPB 2008. október 24-én a 2008/835/KKBP határozattal (2) a főtitkár/főképviselő javaslatára Stefan FELLER-t nevezte ki az EUPM misszióvezetőjévé a 2009. december 31-ig tartó időszakra.

(3)

A főtitkár/főképviselő 2009. november 13-án javasolta a PPB-nak, hogy Stefan FELLER-nek az EUPM misszióvezetőjeként való megbízatását további egy évvel, 2010. december 31-ig hosszabbítsa meg,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

cikk 1

Stefan FELLER-nek az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójának (EUPM) misszióvezetőjeként való megbízatását a Politikai és Biztonsági Bizottság 2010. december 31-ig meghosszabbítja.

cikk 2

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2010. december 31-ig kell alkalmazni.

cikk 3

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

O. SKOOG


(1)  HL L 322., 2009.12.9., 22. o.

(2)  HL L 298., 2008.11.7., 30. o.


JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ

16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/80


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 14.)

a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló 2007/230/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2009) 9895. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/959/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 13. cikkére,

mivel:

(1)

Közúti ellenőrzéskor az elsődleges információforrást a menetíró készülékben rögzített adatok jelentik. Az adatok hiánya kizárólag azzal igazolható, hogy a menetíró készülékben való adatrögzítés, így a kézi adatbevitel objektív okok miatt nem volt lehetséges. Szükség van egy olyan igazolásra, amelyen ilyen esetekben feltüntethetők az említett okok.

(2)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2007/230/EK bizottsági rendelet (2) mellékletében szereplő tevékenységigazoló formanyomtatvány rovatai nem fedik le az összes olyan esetet, amikor a járművezető által végzett tevékenységeknek a menetíró készülékben való rögzítése technikai okokból nem lehetséges.

(3)

Annak érdekében, hogy a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) szereplő rendelkezések betartására vonatkozó tagállami ellenőrzések hatékonysága és eredményessége javuljon, a formanyomtatványt a 2006/22/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében szereplő adatokon kívüli további adatok beillesztése révén célszerű módosítani.

(4)

Az igazoló formanyomtatványt kizárólag akkor kell használni, ha – objektív okokból kifolyólag – a menetíró készülékben rögzített adatok alapján nem igazolható az 561/2006/EK rendelet követelményeinek teljesülése.

(5)

Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak a közúti közlekedésben használt menetíró készülékről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (4) 18. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/230/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 14-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

(2)  HL L 99., 2007.4.14., 14. o.

(3)  HL L 102., 2006.4.11., 1. o.

(4)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.


MELLÉKLET

Image


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/82


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 14.)

a fotózselatinnak a Cseh Köztársaságba történő behozatalának engedélyezését illetően a 2004/407/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2009) 9899. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a cseh, a francia, a holland és a német nyelvű szöveg hiteles)

(2009/960/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére és 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet értelmében tilos az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek Unióba történő behozatala és tranzitforgalma, kivéve, ha erre az említett rendelettel összhangban engedélyt adnak ki.

(2)

Az egyes harmadik országokból a fotózselatin behozatalát illetően az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott átmeneti egészségügyi és minősítési szabályokról szóló, 2004. április 26-i 2004/407/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy az említett határozattal összhangban Belgium, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság engedélyezi kizárólag a fényképészeti iparnak szánt egyes zselatinok (fotózselatin) behozatalát.

(3)

A 2004/407/EK határozat előírja, hogy fotózselatin behozatala csak a határozat mellékletében felsorolt harmadik országokból, azaz Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból engedélyezhető. A határozattal összhangban a behozott szállítmányokat szigorú továbbítási feltételek mellett kell a rendeltetési helyre szállítani, hogy el lehessen kerülni a köz- és az állategészségügyet veszélyeztető esetleges kockázatokat.

(4)

A Cseh Köztársaság kérelmet nyújtott be a területén található egyik létesítménybe ezekből a harmadik országokból történő fotózselatin-behozatal engedélyezésére. A Cseh Köztársaság megerősítette, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése végett alkalmazza a 2004/407/EK határozatban előírt szigorú továbbítási feltételeket.

(5)

Ennek megfelelően és ameddig az állati melléktermékekre vonatkozó, felülvizsgált 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az állati melléktermékek behozatalát szabályozó technikai követelmények áttekintése folyamatban van, a Cseh Köztársaságnak engedélyezni kell a fotózselatin behozatalát, feltéve ha megfelel a 2004/407/EK határozatban előírt feltételeknek. Földrajzi okok miatt azonban a behozatal Németországon keresztül történhet.

(6)

A 2004/407/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/407/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Eltérés a fotózselatin behozatalát illetően

Az 1774/2002/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésétől eltérve Belgium, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Hollandia és Luxemburg e határozattal összhangban kizárólag a fényképészeti ipar számára engedélyezi az e rendelet értelmében az 1. kategóriába sorolt, szarvasmarhák gerincoszlopát tartalmazó anyagokból előállított zselatin (fotózselatin) behozatalát.”

2.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Címzettek

E határozat címzettje a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Holland Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.”

3.

Az I. és a III. melléklet ennek a határozatnak a mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ezt a határozatot 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

E határozat címzettje a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Holland Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 14-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

(2)  HL L 151., 2004.4.30., 11. o.

(3)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.


MELLÉKLET

Az I. és a III. melléklet az alábbiak szerint módosul:

1.

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Származási harmadik országok és üzemek, rendeltetési tagállamok, az Unióba történő első belépés szerinti határállomások és jóváhagyott fényképészeti gyárak

Származási harmadik ország

Származási üzem

Rendeltetési tagállam

Az Unióba történő első belépés szerinti határállomás

Jóváhagyott fényképészeti gyárak

Japán

Nitta Gelatin Inc.

2-22 Futamata

Yao-City, Osaka

581 – 0024 Japán

Jellie Co. ltd.

7-1, Wakabayashi 2-Chome,

Wakabayashi-ku,

Sendai-city, Miyagi,

982 Japán

NIPPI Inc. Gelatin Division

1 Yumizawa-Cho

Fujinomiya City Shizuoka

418 – 0073 Japán

Hollandia

Rotterdam

FUJIFILM Europe B.V.,

Oudenstaart 1

5047 TK Tilburg,

Hollandia

Nitta Gelatin Inc.

2-22 Futamata

Yao-City, Osaka

581 – 0024, Japán

Egyesült Királyság

Liverpool Felixstowe

Kodak Ltd Headstone Drive, Harrow, MIDDX

HA4 4TY,

Egyesült Királyság

Cseh Köztársaság

Hamburg

FOMA BOHEMIA spol. s r.o.

Jana Krušinky 1604

501 04 Hradec Králove,

Cseh Köztársaság

Amerikai Egyesült Államok

Eastman Gelatine Corporation,

227 Washington Street,

Peabody, MA, 01960 USA

Gelita North America,

2445 Port Neal Industrial Road Sergeant Bluff, Iowa, 51054 USA

Luxemburg

Antwerp

Zaventem

Luxembourg

DuPont Teijin

Luxembourg SA

PO Box 1681

L-1016

Luxembourg

Egyesült Királyság

Liverpool

Felixstowe

Kodak Ltd

Headstone Drive,

Harrow, MIDDX HA4 4TY,

Egyesült Királyság

Eastman Gelatine Corporation, 227 Washington Street,

Peabody, MA, 01960 USA

Cseh Köztársaság

Hamburg

FOMA BOHEMIA spol. s r.o.

Jana Krušinky 1604

501 04 Hradec Králove,

Cseh Köztársaság”

2.

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYMINTÁK A FÉNYKÉPÉSZETI IPARBAN FELHASZNÁLANDÓ TECHNIKAI ZSELATIN HARMADIK ORSZÁGOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ

Megjegyzések

a)

A fényképészeti ipar által felhasználandó technikai zselatin behozatalához az állat-egészségügyi bizonyítványokat az exportáló ország állítja ki az ezen III. mellékletben szereplő minta alapján. Tartalmazniuk kell az adott harmadik ország által előírt igazolásokat és adott esetben azokat a kiegészítő biztosítékokat, amelyeket az exportáló harmadik ország vagy annak egy része ír elő.

b)

Az egyes bizonyítványok eredeti példányai egyetlen kétoldalas dokumentumot alkotnak, vagy amennyiben további szövegre van szükség, olyan formátumúak, hogy minden szükséges oldal összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.

c)

A bizonyítványt a határállomáson végzett ellenőrzés helye szerinti tagállam és a rendeltetési tagállam legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani. E tagállamok azonban szükség esetén engedélyezhetik más nyelv használatát is hivatalos fordítás kíséretében.

d)

Ha a szállítmány tételeinek azonosítása érdekében a bizonyítványhoz további oldalakat csatolnak, ezeket az oldalakat is az eredeti bizonyítvány részének kell tekinteni, és ezek mindegyikét el kell látni az igazoló hatósági állatorvos aláírásával és pecsétjével.

e)

Amennyiben a bizonyítvány, ideértve a d) pontban említett kiegészítő oldalakat is, egynél több oldalból áll, minden oldalt alul meg kell számozni az „(oldalszám)/(az összes oldal száma)” minta szerint, és az oldal tetején fel kell tüntetni a bizonyítvány illetékes hatóságtól kapott kódját.

f)

A bizonyítvány eredeti példányát a hatósági állatorvosnak kell kitöltenie és aláírnia. Ennek során az exportáló ország illetékes hatóságai biztosítják a 96/93/EK tanácsi irányelvben megállapítottakkal egyenértékű tanúsítási elvek betartását.

g)

Az aláírás színének különböznie kell a nyomtatás színétől. Ugyanez vonatkozik a pecsétekre, a dombornyomású pecsétek vagy a vízjel kivételével.

h)

A bizonyítvány eredeti példányának az EU-s határállomáson bemutatott szállítmányt a rendeltetési hely szerinti fényképészeti gyárig kell kísérnie.

Image

Image


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/88


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 14.)

az állategészségüggyel és élő állatokkal kapcsolatos területen működő egyes közösségi referencialaboratóriumok működéséhez nyújtott, 2010. évi uniós pénzügyi támogatásról

(az értesítés a C(2009) 9965. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a dán, a francia, a német, a spanyol és a svéd nyelvű változat hiteles)

(2009/961/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 32. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/470/EK határozat 31. cikkének (1) bekezdése alapján az állategészségüggyel és az élő állatokkal kapcsolatos területen működő közösségi referencialaboratóriumok uniós támogatásban részesülhetnek.

(2)

A közösségi pénzügyi támogatásnak az állati takarmányokkal, az élelmiszerekkel és az állat-egészségügyi ágazattal foglalkozó közösségi referencialaboratóriumoknak történő odaítélési módozatainak megállapításáról szóló, 2006. november 28-i 1754/2006/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy az uniós pénzügyi támogatás abban az esetben nyújtandó, ha a jóváhagyott munkaprogramokat hatékonyan végrehajtják, és a kedvezményezettek bizonyos határidőkön belül minden szükséges információt benyújtanak.

(3)

Az 1754/2006/EK rendelet 2. cikkével összhangban a Bizottság és a közösségi referencialaboratóriumok kapcsolatát partnerségi egyezmény szabályozza, melyet több évre szóló munkaprogram kísér.

(4)

A Bizottság értékelte a közösségi referencialaboratóriumok által a 2010. évre benyújtott munkaprogramokat és az ezekhez kapcsolódó költségvetési becsléseket.

(5)

Ennek megfelelően a következő jogi aktusokban megállapított funkciók és feladatok teljesítésére kijelölt közösségi referencialaboratóriumok számára kell uniós pénzügyi támogatást nyújtani:

a Tanács 92/35/EGK irányelve (1992. április 29.) az afrikai lópestis elleni küzdelemre irányuló ellenőrzési szabályok és intézkedések meghatározásáról (4),

a Tanács 92/66/EGK irányelve (1992. július 14.) a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (5),

a Tanács 92/119/EGK irányelve (1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (6),

a Tanács 93/53/EGK irányelve (1993. június 24.) az egyes halbetegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről (7),

a Tanács 95/70/EK irányelve (1995. december 22.) a kéthéjú kagylókat érintő egyes betegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről (8),

a Tanács 2000/258/EK határozata (2000. március 20.) a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős különleges intézet kijelöléséről (9),

a Tanács 2000/75/EK irányelve (2000. november 20.) a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (10),

a Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (11),

a Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról (12),

a Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (13),

A Tanács 96/463/EK határozata (1996. július 23.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó vizsgálati módszerek és eredmények értékelésének egységesítéséért felelős referenciatestület kijelöléséről (14),

a brucellózis tekintetében a 882/2004/EK rendelet,

a Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (15),

a Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (16),

a Bizottság 180/2008/EK rendelete (2008. február 28.) a lófélék afrikai lópestisen kívüli betegségeit vizsgáló közösségi referencialaboratóriumról és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról (17),

a Bizottság 737/2008/EK rendelete (2008. július 28.) a rákfélék betegségeit, a veszettséget és a szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok kijelöléséről, a veszettséget és a szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok számára további kötelezettségek és feladatok meghatározásáról, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról (18).

(6)

A közösségi referencialaboratóriumok munkaértekezleteinek lefolytatásához és szervezéséhez nyújtott pénzügyi támogatásnak szintén meg kell felelnie az 1754/2006/EK rendeletben meghatározott támogathatósági szabályoknak.

(7)

Az 1754/2006/EK rendelet meghatározza a közösségi referencialaboratóriumok által szervezett munkaértekezletek támogathatósági szabályait. Arról is rendelkezik, hogy a pénzügyi támogatás munkaértekezletenként 32 résztvevőre korlátozódik. Az 1754/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosítani kell az ettől a korlátozástól való eltérés lehetőségét azon néhány közösségi referencialaboratórium számára, amelyek esetében több mint 32 személy részvételének támogatására van szükség annak biztosítására, hogy a munkaértekezletek a lehető legeredményesebbek legyenek. A korlátozás alól mentesülhet az a közösségi referencialaboratórium, amely vállalja, hogy felelőse és irányítója lesz egy másik közösségi referencialaboratóriummal közös munkaértekezlet megszervezésének.

(8)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (19) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 13. cikke szerint az állatbetegségek felszámolását és ellenőrzését célzó programokat (állat-egészségügyi intézkedések) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) kell finanszírozni. Ezenkívül a fent említett rendelet 13. cikkének második bekezdése megállapítja, hogy azokat az adminisztratív és személyzettel kapcsolatos kiadásokat, amelyek az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009/470/EGK határozat hatálya alá tartozó intézkedések és programok terén merülnek fel a tagállamok és az EMGA-támogatásból részesülő kedvezményezettek számára, megfelelően indokolt, kivételes esetekben az EMGA téríti meg. Pénzügyi ellenőrzés céljából az 1290/2005/EK rendelet 9., 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az afrikai lópestist illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Laboratorio Central de Sanidad Animal de Algete számára (Algete [Madrid], Spanyolország) a 92/35/EGK irányelv III. mellékletében említett funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 150 000 EUR, melyből legfeljebb 50 000 EUR különíthető el afrikai lópestissel kapcsolatos technikai munkaértekezlet szervezésére.

Az 1754/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése értelmében az első bekezdésben említett laboratórium jogosult arra, hogy pénzügyi támogatást igényeljen legfeljebb 50 résztvevő számára az e cikk második bekezdésében említett munkaértekezletek egyikéhez, mivel közös munkaértekezlet szervezéséről van szó.

2. cikk

A Newcastle-betegséget illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Veterinary Laboratories Agency számára (New Haw, Weybridge, Egyesült Királyság) a 92/66/EGK irányelv V. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 88 000 EUR.

3. cikk

A sertések hólyagos betegségét illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory (Pirbright, Egyesült Királyság) számára a 92/119/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 120 000 EUR.

4. cikk

A halbetegségeket illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Technical University of Denmark, National Veterinary Institute, Department of Poultry, Fish and Fur Animals (Århus, Dánia) számára a 2006/88/EK irányelv VI. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 255 000 EUR.

5. cikk

A kéthéjú kagylókat érintő betegségek esetében az Unió pénzügyi támogatást nyújt az IFREMER (La Tremblade, Franciaország) számára a 2006/88/EK irányelv VI. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint az intézet számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra legfeljebb 105 000 EUR lehet.

6. cikk

A veszettség elleni vakcinázással kapcsolatos szerológiai vizsgálatokat illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFSSA, Laboratoire d’études sur la rage et la pathologie des animaux sauvages laboratóriumnak (Nancy, Franciaország) a 2000/258/EK határozat II. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 140 000 EUR.

7. cikk

A kéknyelvbetegséget illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory (Pirbright, Egyesült Királyság) számára a 2000/75/EK irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 280 000 EUR.

8. cikk

A klasszikus sertéspestist illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az Institut für Virologie der Tierärztlichen Hochschule Hannover (Hannover, Németország) számára a 2001/89/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint az intézet számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 385 000 EUR, melyből legfeljebb 25 000 EUR különíthető el klasszikus sertéspestissel kapcsolatos technikai munkaértekezlet szervezésére.

9. cikk

Az afrikai sertéspestist illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Centro de Investigación en Sanidad Animal (Valdeolmos, Madrid, Spanyolország) számára a 2002/60/EK irányelv V. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a kutatóközpont számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 140 000 EUR.

10. cikk

A száj- és körömfájást illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Biotechnology and Biological Sciences Research Council (BBSRC) által finanszírozott Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory (Pirbright, Egyesült Királyság) számára a 2003/85/EK irányelv XVI. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 350 000 EUR.

11. cikk

A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó vizsgálati módszerek és az eredményértékelés egységesítését célzó együttműködést illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az INTERBULL Centre, Department of Animal Breeding and Genetics, Swedish University of Agricultural Sciences (Uppsala, Svédország) számára a 96/463/EK határozat II. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a központ számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 150 000 EUR.

12. cikk

A brucellózist illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFSSA, Laboratoire d’études et de recherches en pathologie animale et zoonoses (Maisons-Alfort, Franciaország) számára a 882/2004/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 240 000 EUR.

13. cikk

A madárinfluenzát illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Veterinary Laboratories Agency (VLA) (New Haw, Weybridge, Egyesült Királyság) számára a 2005/94/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium munkaprogramjának végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 380 000 EUR.

14. cikk

A rákfélék betegségeit illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Centre for Environment, Fisheries & Aquaculture Science (Cefas), Weymouth Laboratory (Egyesült Királyság) számára a 2006/88/EK irányelv VI. mellékletének I. részében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra legfeljebb 140 000 EUR, melyből legfeljebb 30 000 EUR különíthető el rákfélék betegségeivel foglalkozó technikai munkaértekezlet szervezésére.

15. cikk

A lófélék afrikai lópestistől eltérő betegségeit illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFSSA, Laboratoire d’études et de recherches en pathologie animale et zoonoses/Laboratoire d’études et de recherche en pathologie equine (Franciaország) számára a 180/2008/EK rendelet mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 530 000 EUR, melyből legfeljebb 30 000 EUR különíthető el lófélék betegségeivel foglalkozó technikai munkaértekezlet szervezésére.

16. cikk

A veszettséget illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt az AFSSA, Laboratoire d’études sur la rage et la pathologie des animaux sauvages (Nancy, Franciaország) számára a 737/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 275 000 EUR, melyből legfeljebb 25 000 EUR különíthető el veszettséggel foglalkozó technikai munkaértekezlet szervezésére.

17. cikk

A tuberkulózist illetően az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Laboratorio de Vigilancia Veterinaria (VISAVET), Facultad de Veterinaria, Universidad Complutense de Madrid (Madrid, Spanyolország) számára a 737/2008/EK rendelet II. mellékletében meghatározott funkciók és feladatok teljesítésére.

Az uniós pénzügyi támogatás az 1754/2006/EK rendeletben előírtak szerint a laboratórium számára a munkaprogram végrehajtása során felmerülő, támogatható költségek 100 %-át fedezi, és maximális összege a 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra 150 000 EUR.

18. cikk

E határozat címzettjei:

az afrikai lópestist illetően: Laboratorio Central de Sanidad Animal, Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación, Ctra. De Algete km. 8, Valdeolmos, 28110, Algete (Madrid), Spanyolország,

a Newcastle-betegséget illetően: Veterinary Laboratories Agency, Weybridge, New Haw, Addelstone Surrey KT15 3NB Egyesült Királyság,

a sertések hólyagos betegségét illetően: AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory, Pirbright, Woking, Surrey GU24 ONF, Egyesült Királyság,

a halbetegségeket illetően: Technical University of Denmark, National Veterinary Institute, Department of Poultry, Fish and Fur Animals, Hangøvej 2, 8200 Århus, Dánia,

a kéthéjú kagylókat érintő betegségeket illetően: IFREMER, B.P. 133 17390 La Tremblade, Franciaország,

a veszettség elleni vakcinázással kapcsolatos szerológiai vizsgálatokat illetően: AFSSA, Laboratoire d’études sur la rage et la pathologie des animaux sauvages, site de Nancy, Domaine de Pixérécourt, BP 9, F-54220 Malzéville, Franciaország,

a kéknyelvbetegséget illetően: AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory, Pirbright, Woking, Surrey GU24 ONF, Egyesült Királyság,

a klasszikus sertéspestist illetően: Institut für Virologie der Tierärztlichen Hochschule, Bischofscholer Damm 15 D-3000, Hannover, Németország,

az afrikai sertéspestist illetően: Centro de Investigación en Sanidad Animal, Ctra. De Algete a El Casar, Valdeolmos 28130, Madrid, Spanyolország,

a ragadós száj- és körömfájást illetően: AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory, Pirbright, Woking, Surrey GU24 ONF, Egyesült Királyság,

INTERBULL Centre, Department of Animal Breeding and Genetics SLU, Swedish University of Agricultural Sciences, Box: 7023; S-750 07 Uppsala, Svédország,

a brucellózist illetően: AFSSA, Laboratoire d’études et de recherches en pathologie animale et zoonoses, 23 avenue du Général de Gaulle 94706 Maisons-Alfort, Cedex Franciaország,

a madárinfluenzát illetően: Veterinary Laboratories Agency, Weybridge, New Haw, Addelstone Surrey KT15 3NB Egyesült Királyság,

a rákfélék betegségeit illetően: Centre for Environment, Fisheries & Aquaculture Science (Cefas), Weymouth Laboratory, The Nothe, Barrack Road, Weymouth, Dorset DT4 8UB, Egyesült Királyság,

a lófélék betegségeit illetően: AFSSA, Laboratoire d’études et de recherches en pathologie animale et zoonoses, 23 avenue du Général de Gaulle 94706 Maisons-Alfort, Cedex Franciaország,

a veszettséget illetően: AFSSA, Laboratoire d’études sur la rage et la pathologie des animaux sauvages, site de Nancy, Domaine de Pixérécourt, BP 9, F-54220 Malzéville, Franciaország,

a tuberkulózist illetően: VISAVET – Laboratorio de vigilancia veterinaria, Facultad de Veterinaria, Universidad Complutense de Madrid, Avda. Puerta de Hierro, s/n. Ciudad Universitaria, 28040. Madrid, Spanyolország.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 14-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 331., 2006.11.29., 8. o.

(4)  HL L 157., 1992.6.10., 19. o.

(5)  HL L 260., 1992.9.5., 1. o.

(6)  HL L 62., 1993.3.15., 69. o.

(7)  HL L 175., 1993.7.19., 23. o.

(8)  HL L 332., 1995.12.30., 33. o.

(9)  HL L 79., 2000.3.30., 40. o.

(10)  HL L 327., 2000.12.22., 74. o.

(11)  HL L 316., 2001.12.1., 5. o.

(12)  HL L 192., 2002.7.20., 27. o.

(13)  HL L 306., 2003.11.22., 1. o.

(14)  HL L 192., 1996.8.2., 19. o.

(15)  HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(16)  HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(17)  HL L 56., 2008.2.29., 4. o.

(18)  HL L 201., 2008.7.30., 29. o.

(19)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/93


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 15.)

a Bulgária és Románia csatlakozási okmányának VI. mellékletéhez tartozó függelék egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2009) 9976. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/962/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak VI. melléklete 4. fejezete B. szakasza f) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya átmeneti időszakokat biztosított Bulgária számára annak érdekében, hogy egyes tejfeldolgozó létesítmények megfeleljenek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek.

(2)

Bulgária garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy huszonegy tejfeldolgozó létesítményben lezárult a korszerűsítési folyamat, és ezek most már teljes mértékben megfelelnek az uniós jogszabályoknak. E létesítmények közül tizenháromnak engedélye van arra, hogy az uniós követelményeknek megfelelő és nem megfelelő nyers tejet fogadjon és dolgozzon fel elkülönítés nélkül. E tizenhárom létesítmény egyike már szerepel a VI. melléklet függelékének I. fejezetében található listán. Ezért a többi tizenkét létesítményt is fel kell venni a VI. melléklet függelékének I. fejezetében található listára.

(3)

A Bulgária és Románia csatlakozási okmányának VI. mellékletéhez tartozó függeléket tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletének függelékét e határozat mellékletének megfelelően módosítani kell.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.


MELLÉKLET

A Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletéhez tartozó függelék I. fejezete az alábbi bejegyzésekkel egészül ki:

Sz.

Állat-egészségügyi szám

A létesítmény neve

Város/utca vagy falu/régió

„65.

BG 2412037

»Stelimeks« EOOD

s. Asen

66.

0912015

»Anmar« OOD

s.Padina

obsht. Ardino

67.

0912016

OOD »Persenski«

s.Zhaltusha

obsht. Ardino

68.

1012014

ET »Georgi Gushterov DR«

s. Yahinovo

69.

1012018

»Evro miyt end milk« EOOD

gr. Kocherinovo

obsht. Kocherinovo

70.

1112017

ET »Rima-Rumen Borisov«

s.Vrabevo

71.

1312023

»Inter-D« OOD

s.Kozarsko

72.

1612049

»Alpina-Milk«EOOD

s.Zhelyazno

73.

1612064

OOD »Ikay«

s. Zhitnitsa

osht. Kaloyanovo

74.

2112008

MK »Rodopa milk«

s.Smilyan

obsht. Smolyan

75.

2412039

»Penchev«EOOD

gr.Chirpan

ul. »Septemvriytsi« 58

76.

2512021

»Keya-Komers-03« EOOD

s. Svetlen”


16.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/95


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. december 10.)

a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó szabályok ideiglenes változásáról szóló EKB/2008/18 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/24)

(2009/963/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank („EKB”) Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy meghosszabbítja a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó szabályok ideiglenes változásáról szóló, 2008. november 21-i EKB/2008/18 iránymutatásban (1) meghatározott, a fedezet elfogadhatóságára vonatkozó egyes követelmények kiterjesztését.

(2)

Ezért szükséges megfelelően módosítani az EKB/2008/18 iránymutatást,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2008/18 iránymutatás a következőképpen módosul:

A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt az iránymutatást 2008. december 1-jétől2010. december 31-ig vagy a 2010. december 31-ig megkezdett, legutolsó 12 hónapos refinanszírozási művelet lejárati időpontjáig (amennyiben az későbbi) kell alkalmazni.”

2. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő két nappal lép hatályba.

(2)   Ezt az iránymutatást 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Címzettek és végrehajtási rendelkezések

(1)   Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB-k) a címzettjei.

(2)   Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t azon eszközökről, amelyekkel meg kívánnak felelni ezen iránymutatásnak.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. december 10-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 314., 2008.11.25., 14. o.