ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.325.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
Oldal |
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Európai Parlament és Tanács |
|
|
|
2009/931/EK |
|
|
* |
||
|
|
Tanács |
|
|
|
2009/932/EK |
|
|
* |
A Tanács határozata (2009. november 30.) a Régiók Bizottsága egy olasz tagjának kinevezéséről |
|
|
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
* |
||
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ |
|
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ |
|
|
|
2009/937/EU |
|
|
* |
A Tanács határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról |
|
|
|
2009/938/EU |
|
|
* |
||
|
|
2009/939/EU |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Európai Parlament és Tanács
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. november 25.)
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről
(2009/931/EK)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 28. pontjára,
tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az elbocsátott munkavállalóknak, akik a világkereskedelmi sémákban bekövetkezett fő strukturális változások következményeitől szenvednek, és segítsen nekik munkaerő-piaci reintegrációjukban. |
(2) |
A 2009. május 1. után benyújtott kérelmek vonatkozásában kibővítették az EGAA hatályát a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó támogatásra is. |
(3) |
A 2006. május 17-i IIA az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR-s plafonértéken belül teszi lehetővé. |
(4) |
2009. május 5-én Belgium két kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevételére, a textilipari ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel. E kérelmek eleget tesznek az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozó követelményeknek, ezért a Bizottság egy 9 198 874 EUR-s összeg rendelkezésre bocsátását javasolja. |
(5) |
2009. június 29-én Írország kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevételére, a számítógépgyártás területén történt elbocsátásokra tekintettel. E kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozó követelményeknek, ezért a Bizottság egy 14 831 050 EUR-s összeg rendelkezésre bocsátását javasolja. |
(6) |
Az EGAA-t tehát igénybe kell venni pénzügyi hozzájárulás nyújtása érdekében a Belgium és Írország által benyújtott kérelmek alapján, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Unió 2009. évi általános költségvetésének keretein belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a 24 029 924 EUR-s összeg nyújtására, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban.
2. cikk
E határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Kelt Strasbourgban, 2009. november 25-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
Å. TORSTENSSON
(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(2) HL L 406., 2006.12.30., 1. o.
Tanács
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/3 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. november 30.)
a Régiók Bizottsága egy olasz tagjának kinevezéséről
(2009/932/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,
tekintettel az olasz kormány javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1). |
(2) |
Piero MARRAZZO hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2010. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki az alábbi személyt:
Massimo PINESCHI, Consigliere regionale, Regione Lazio.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) HL L 56., 2006.2.25., 75. o.
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/4 |
A TANÁCS 2009/933/KKBP HATÁROZATA
(2009. november 30.)
az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, kiadatásról szóló megállapodás területi hatályának az Európai Unió nevében történő kiterjesztéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére,
tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló megállapodások aláírásáról szóló 2003. június 6-i 2003/516/EK tanácsi határozat 3. cikkére,
mivel:
(1) |
Miután a Tanács 2002. április 26-án a Bizottság által támogatott elnökségnek felhatalmazást adott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Amerikai Egyesült Államokkal, két megállapodás megtárgyalására került sor a büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésről az Egyesült Államokkal: egy a kiadatásról, egy pedig a kölcsönös jogsegélyről. |
(2) |
A Tanács 2003. június 6-i 2003/516/EK határozatának (1) megfelelően az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kiadatásról szóló megállapodás (2), valamint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás (3) az Európai Unió részéről 2003. június 25-én aláírásra került. |
(3) |
A 2009. október 23-i 2009/820/KKBP tanácsi határozatnak (4) megfelelően az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, a kiadatásról szóló megállapodás és az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás megkötésre került. E határozattal összhangban a Tanács elnöksége és az Egyesült Államok főügyésze 2009. október 28-án Washingtonban kölcsönösen átadta egymásnak a jóváhagyó okiratokat. |
(4) |
Mindkét megállapodás 2010. február 1-jén lép hatályba. |
(5) |
Hollandia tájékoztatta az elnökséget, hogy a kiadatásról szóló megállapodás területi hatályát – annak 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban – ki kívánja terjeszteni a Holland Antillákra és Arubára. A kiterjesztésre 2009. június 9-én, a Tanács Főtitkársága által az Amerikai Egyesült Államok Európai Unióba rendelt missziójának címzett diplomáciai jegyzék átadása útján került sor, amelynek átvételét az Egyesült Államok missziója az Európai Uniónak címzett 2009. június 16-i diplomáciai jegyzékében ellenjegyezte. |
(6) |
Az EU és az Egyesült Államok közötti kiadatási megállapodás közeljövőben történő hatálybalépésére figyelemmel a Tanácsnak a területi hatály e kiterjesztését jóvá kell hagynia, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, kiadatásról szóló megállapodás 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az említett megállapodás területi hatályának a Holland Antillákra és Arubára történő kiterjesztését az Európai Unió nevében jóváhagyja.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) HL L 181., 2003.7.19., 25. o.
(2) HL L 181., 2003.7.19., 27. o.
(3) HL L 181., 2003.7.19., 34. o.
(4) HL L 291., 2009.11.7., 40. o.
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/6 |
A TANÁCS 2009/934/IB HATÁROZATA
(2009. november 30.)
az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített adatok cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (1) (az Europol-határozat) és különösen annak 26. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 59. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel az igazgatótanács által benyújtott és a közös ellenőrző szerv által véleményezett szabálytervezetre,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel az Europol-határozat értelmében a Tanács feladata, hogy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel elfogadja az Europolnak a partnerekkel fennálló kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített adatok cseréjére vonatkozó végrehajtási szabályokat (a továbbiakban „a szabályok”),
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E szabályzat alkalmazásában:
a) „harmadik államok”: az Europol-határozat 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan államok, amelyek nem az Európai Unió tagállamai;
b) „szervezetek”: az Europol-határozat 23. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek, mint például nemzetközi szervezetek vagy azok alárendelt közjogi szervei vagy olyan egyéb közjogi szervek, amelyeket két vagy több állam közötti megállapodás hozott létre vagy ilyen megállapodáson alapulnak;
c) „harmadik felek”: harmadik államok és szervezetek;
d) „uniós szervek”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösségeket létrehozó szerződések által vagy azok alapján létrehozott, az Europol-határozat 22. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;
e) „személyes adat”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;
f) „minősített adat”: bármely olyan adat vagy anyag bármely formában, amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Europol, egy vagy több tagállam vagy az Europol együttműködő partnereinek alapvető érdekeit, és amely megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazását teszi szükségessé;
g) „stratégiai megállapodás”: olyan megállapodás, amely a személyes adatok kivételével lehetővé teszi az információcserét;
h) „operatív megállapodás”: olyan megállapodás, amely lehetővé teszi az információcserét, a személyes adatokat is beleértve;
i) „együttműködési megállapodás”: stratégiai vagy operatív megállapodás;
j) „együttműködési szabályozás”: az Europol és egy uniós szerv közötti együttműködésre vonatkozó szabályozás, amely lehetővé teszi az információcserét, a személyes adatokat is beleértve;
k) „a személyes adatok feldolgozása” vagy „feldolgozás”: a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;
l) „illetékes hatóságok”: a tagállamok vagy harmadik államok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos hatáskörrel rendelkeznek.
2. cikk
Hatály
Ezek a szabályok az Europolnak az uniós szervekkel és harmadik felekkel fennálló kapcsolataira alkalmazandók, beleértve a személyes adatok és minősített adatok cseréjét is, és megállapítják az együttműködési megállapodások és együttműködési szabályozások megtárgyalására és megkötésére vonatkozó eljárásokat.
II. CÍM
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁSOK MEGKÖTÉSE
3. cikk
Kapcsolatok létrehozása az uniós szervekkel
Az Europol-határozat 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn az uniós szervekkel.
Az Europol az igazgatótanács véleményét kéri, ha egy, az Europol-határozat 22. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjában nem kifejezetten felsorolt uniós szervvel kíván tárgyalásokat kezdeni egy együttműködési megállapodásról vagy együttműködési szabályozásról.
4. cikk
Az uniós szervekkel való együttműködési megállapodás vagy együttműködési szabályozás megkötésére alkalmazandó eljárás
(1) Az Europol-határozat 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban, együttműködési kapcsolatok létrehozása érdekében az Europol együttműködési megállapodásokat vagy együttműködési szabályozásokat köt az uniós szervekkel. E megállapodások vagy együttműködési szabályozások az operatív, stratégiai vagy műszaki információk cseréjére vonatkozhatnak, beleértve a személyes adatok és a minősített adatok cseréjét is.
(2) Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített adatokat, ha az Europol és az adott uniós szerv között titokvédelmi megállapodás van hatályban. A titokvédelmi megállapodásról a Biztonsági Bizottságot tájékoztatni kell, és a titokvédelmi megállapodást ezt követően illesztik az együttműködési megállapodásba vagy együttműködési szabályozásba.
(3) Az ilyen együttműködési megállapodások vagy együttműködési szabályozások csak az igazgatótanács jóváhagyását követően köthetők meg.
(4) Ha az együttműködési megállapodás vagy együttműködési szabályozás a személyes adatok cseréjére is kiterjed, az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett jóváhagyást megelőzően kikéri a közös ellenőrző szerv véleményét.
5. cikk
Kapcsolatok létrehozása a harmadik felekkel
(1) Az Europol-határozat 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn harmadik felekkel.
(2) Az Europol-határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Europol megállapodásokat köt a harmadik államoknak és szervezeteknek az Europol-határozat 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben szereplő harmadik felekkel. Az ilyen megállapodások vonatkozhatnak az operatív, stratégiai vagy műszaki információk cseréjére, beleértve a személyes adatok és a minősített adatok cseréjét is. Harmadik állammal kötött megállapodás esetén az ilyen adatok a megállapodásban meghatározott kijelölt kapcsolattartón keresztül kerülnek továbbításra.
(3) Amint a (2) bekezdésben említett jegyzékbe a harmadik felet felvették, az Europol kezdeményezheti a megállapodás megkötésére irányuló eljárást.
(4) Ha egy harmadik féllel operatív megállapodás megkötését irányozzák elő, az Europol értékeli, hogy az adott harmadik fél megfelelő szintű adatvédelmet biztosít-e. Az értékelés eredményét továbbítja az igazgatótanácsnak, amely kikérte a közös ellenőrző szerv előzetes véleményét. Az értékelés során figyelembe veszi az érintett harmadik félnek az adatvédelemre vonatkozó szabályozási keretét és közigazgatási gyakorlatát, beleértve az adatvédelmi ügyek felügyeletéért felelős, esetlegesen meglévő független hatóságokat is.
6. cikk
A harmadik felekkel való együttműködési megállapodások megkötésére vonatkozó eljárás
(1) Az igazgatótanács az 5. cikk (4) bekezdésében említett értékelés alapján és a közös ellenőrző szerv véleményét figyelembe véve dönt arról, hogy az igazgató tárgyalásokat kezdjen-e az adott harmadik féllel egy operatív megállapodás megkötéséről. Az igazgatótanács előzetes kedvező döntésének kézhezvétele után az igazgató tárgyalásokat kezd az adott harmadik féllel az ilyen megállapodás megkötéséről. Elutasító döntés esetén az igazgatótanács fontolóra veheti stratégiai megállapodás megkötését az érintett harmadik féllel.
(2) Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített adatokat, ha az Europol és az adott harmadik fél között titokvédelmi megállapodás van hatályban. A titokvédelmi megállapodásról a Biztonsági Bizottságot tájékoztatni kell, és a titokvédelmi megállapodást ezt követően illesztik az együttműködési megállapodásba.
(3) A megállapodásra vonatkozó tárgyalások lezárulását követően az igazgató benyújtja a megállapodástervezetet az igazgatótanácsnak. Az operatív megállapodások megkötéséről az igazgatótanács a közös ellenőrző szerv véleményét kéri. Az igazgatótanácsnak a megállapodástervezetet annak a Tanács részére jóváhagyás céljából történő benyújtását megelőzően jóvá kell hagynia.
Az operatív megállapodás jóváhagyása esetén a megállapodástervezetet és a közös ellenőrző szerv véleményét benyújtják a Tanácsnak.
(4) Az Europol-határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban ilyen megállapodások csak akkor köthetők, ha a Tanács az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, és amennyiben a megállapodások személyes adatok cseréjét is érintik, a közös ellenőrző szervnek az igazgatótanácson keresztül beszerzett véleményét követően jóváhagyta azokat.
7. cikk
Az igazgatótanács tájékoztatása
Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az igazgatótanácsot az uniós szervekkel és harmadik felekkel folyamatban lévő tárgyalások helyzetéről.
III. CÍM
INFORMÁCIÓCSERE
I. FEJEZET
Az információ beérkezése
8. cikk
Az információ beérkezése a megállapodás hatálybalépése előtt
Egy uniós szervvel vagy harmadik féllel kötött megállapodás vagy együttműködési szabályozás hatálybalépését megelőzően az Europol – az Europol-határozat 22. cikkének (3) bekezdésével és 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban – közvetlenül is kaphat és használhat fel információkat – beleértve a személyes adatokat és a minősített adatokat is – amennyiben az az Europol-határozat 5. cikkében felsorolt feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
II. FEJEZET
Az információ továbbítása
9. cikk
Az uniós szervek és harmadik felek felé történő információtovábbítás feltételei
Az Europol csak az alábbi feltételekkel továbbíthat információkat uniós szervnek vagy harmadik félnek:
1. |
A 11–14. cikktől eltérően az Europol csak azt követően továbbíthat információt, hogy a II. cím rendelkezéseinek megfelelően megállapodást vagy együttműködési szabályozást kötött az adott uniós szervvel vagy harmadik féllel. |
2. |
Ha a szóban forgó adatokat egy tagállam továbbította az Europolnak, az Europol csak az adott tagállam beleegyezésével továbbíthatja ezen adatokat az uniós szerveknek vagy harmadik feleknek. Az érintett tagállam az ilyen továbbításhoz általános, vagy meghatározott feltételekhez kötött előzetes hozzájárulását adhatja. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható. |
3. |
Ha az adatokat nem valamely tagállam továbbította, az Europolnak meg kell győződnie arról, hogy azok továbbítása:
|
4. |
A személyes adatok harmadik feleknek történő továbbítása csak akkor megengedett, ha:
|
5. |
Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített adatokat, ha:
|
10. cikk
Felelősség az adatok továbbításáért
Az Europol felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az e szabályzat szerint történt összes adattovábbításról és e továbbítások indokairól. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag azokra a célokra használja fel, amelyekre azokat továbbították.
11. cikk
Információ továbbítása uniós szerveknek az együttműködési megállapodás vagy együttműködési szabályozás megkötése előtt
(1) Egy uniós szervvel kötött operatív megállapodás vagy együttműködési szabályozás hatálybalépését megelőzően az Europol – az Europol-határozat 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban és az ezen szabályzat 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel – közvetlenül továbbíthat információkat ezen uniós szerveknek, beleértve a személyes adatokat is, amennyiben az a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(2) Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített adatokat, ha az Europol és az adott uniós szerv között a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően titokvédelmi megállapodás van hatályban.
12. cikk
Információ továbbítása harmadik feleknek a megállapodás hatálybalépése előtt
Egy harmadik féllel kötött megállapodás hatálybalépését megelőzően az Europol – az Europol-határozat 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban és az ezen szabályzat 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel – a személyes adatok és minősített adatok kivételével közvetlenül továbbíthat információkat e félnek, amennyiben az a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
13. cikk
Információ továbbítása a tanácsi jegyzékben nem szereplő harmadik feleknek
Az Europol – az Europol-határozat 23. cikkének (5) bekezdésével összhangban és a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett – a személyes adatok és minősített adatok kivételével közvetlenül továbbíthat információkat az Europol-határozat 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben nem szereplő harmadik feleknek, amennyiben ez olyan bűncselekmények megelőzése vagy az azok elleni küzdelem céljából, amelyek vonatkozásában az Europol hatáskörrel rendelkezik, egyedi esetekben feltétlenül szükséges.
III. FEJEZET
Információ továbbítása kivételes esetekben
14. cikk
Személyes adatok és minősített adatok továbbítása kivételes esetekben
(1) Az Europol – az Europol-határozat 23. cikkének (8) és (9) bekezdésével összhangban és a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett – személyes adatokat és minősített adatokat harmadik feleknek akkor továbbíthat, amennyiben az igazgató úgy véli, hogy azok továbbítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek körén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszélyt előzzenek meg.
(2) Minősített adatok továbbítása esetén az igazgató döntéséről a lehető legkorábban tájékoztatja az igazgatótanácsot és a Biztonsági Bizottságot.
(3) Személyes adatok továbbítása esetén az igazgató minden körülmények között mérlegeli a kérdéses harmadik félre alkalmazandó adatvédelem szintjét, hogy egyensúlyt találjon ezen adatvédelmi szint és az említett érdekek között. Ennek során az igazgató minden releváns elemet figyelembe vesz, például az akkor bekövetkező lehetséges veszélyt, ha az Europol nem továbbítja az érintett személyes adatokat. Az igazgató a lehető legkorábban tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet döntéséről, valamint arról, hogy mi alapján értékelte az érintett harmadik fél által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségét.
(4) A személyes adatoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő továbbítását megelőzően az igazgató értékeli az érintett harmadik felek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségét, figyelembe véve a személyes adatok továbbításának valamennyi lényeges körülményét és különösen a következőket:
a) |
az adatok jellege; |
b) |
az adattovábbítás célja; |
c) |
a tervezett feldolgozás időtartama; |
d) |
a harmadik felekre alkalmazandó általános és különös adatvédelmi rendelkezések; |
e) |
a harmadik felek egyetértettek-e az adatokkal kapcsolatban az Europol által kért különös feltételekkel. |
IV. FEJEZET
A személyes adatok továbbítására vonatkozó különös feltételek
15. cikk
A személyes adatok továbbításának célja
(1) Ha a kérés nem tartalmazza az adattovábbítás célját és okát, a személyes adatok nem továbbíthatók.
(2) A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok, valamint a személy egészségi állapotára vagy a szexuális életére vonatkozó adatok nem továbbíthatók, kivéve, ha azok továbbítása feltétlenül szükséges.
16. cikk
A személyes adatok helyesbítése és törlése
(1) Ha az Europol személyes adatokat továbbít egy uniós szervnek vagy harmadik félnek, biztosítja, hogy a címzett uniós szerv vagy harmadik fél kötelezettséget vállal arra, hogy a személyes adatokat helyesbíti vagy törli akkor, ha tévesnek, pontatlannak, már nem naprakésznek bizonyulnak, vagy azokat nem kellett volna továbbítani. Ha az Europol tudomására jut, hogy a személyes adatok tévesek, pontatlanok, már nem naprakészek vagy azokat nem kellett volna továbbítani, haladéktalanul értesíti erről a címzett uniós szervet vagy harmadik felet, amely köteles értesíteni az Europolt az adatok helyesbítéséről vagy törléséről. Az igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet az Europol e területen folytatott tevékenységéről.
(2) A megkötött megállapodásoknak tartalmazniuk kell az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó kötelezettséget, az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően.
(3) Ha az Europol személyes adatokat továbbít, biztosítja, hogy a címzett uniós szerv vagy harmadik fél kötelezettséget vállal arra, hogy ha az adatok már nem szükségesek azokra a célokra, amelyekre továbbították őket, azokat helyesbíti vagy törli.
V. FEJEZET
Adatok újbóli továbbítása uniós szerveknek és harmadik feleknek
17. cikk
Illetékes hatóságok és az adatok újbóli továbbítása
(1) A személyes adatoknak az Europol által harmadik államok részére történő továbbítását és az adott államon belüli továbbítást a megkötött megállapodásban kifejezetten megemlített illetékes hatóságokra kell korlátozni.
(2) A megállapodások megtárgyalása során az Europol mindent megtesz annak biztosítására, hogy – ha lehetséges – a harmadik állam jelöljön ki egy illetékes hatóságot, amely az Europol és az adott harmadik állam más illetékes hatóságai közötti nemzeti kapcsolattartó pontként működik.
(3) A személyes adatok továbbítása során az Europol biztosítja, hogy a címzett uniós szerv vagy harmadik fél kötelezettséget vállal arra, hogy az ilyen adatok újbóli továbbítása az illetékes hatóságokra korlátozódik, és az eredeti továbbítással megegyező feltételek mellett történik.
(4) Ha a harmadik állam nem tud kijelölni egy nemzeti kapcsolattartó pontként működő illetékes hatóságot, a megállapodások kivételesen előírhatják, hogy az információkat az Europol az adott államon belüli egy vagy több illetékes hatóságnak közvetlenül továbbítja.
18. cikk
Az újbóli továbbítás feltételei
(1) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának kivételével az Europol csak akkor továbbíthat személyes adatokat egy harmadik állam illetékes hatóságának vagy egy szervezetnek vagy uniós szervnek, ha az adott hatóság, szervezet vagy szerv beleegyezik, hogy e személyes adatokat más uniós szervvel vagy harmadik felekkel nem közli.
(2) A személyes adatoknak egy olyan harmadik állam illetékes hatósága, egy olyan szervezet vagy egy olyan uniós szerv általi újbóli továbbítása, amellyel az Europol operatív megállapodást kötött, csak az alábbi feltételekkel történhet:
a) |
az Europol előzetes beleegyezésével akkor, ha az adatokat átvevő uniós szerv vagy harmadik fél operatív megállapodást kötött az Europollal; vagy |
b) |
kivételes esetben az igazgatónak az uniós szervre vagy harmadik félre alkalmazandó adatvédelem szintjét figyelembevevő felhatalmazását követően, ha az igazgató úgy véli, hogy a személyes adatoknak az uniós szerv vagy harmadik fél általi újbóli továbbítása feltétlenül szükséges:
|
(3) A valamely tagállam által az Europollal közölt adatok az érintett tagállam előzetes beleegyezése nélkül újból nem továbbíthatók. Az igazgató tájékoztatja az érintett tagállamot az adatoknak a közvetlen továbbítás helyett egy uniós szerven vagy harmadik félen keresztül történő továbbításának okairól.
VI. FEJEZET
A harmadik felek által az Europolnak továbbított információk beérkezésére vonatkozó különös feltételek
19. cikk
A forrás és az információ értékelése
(1) Annak érdekében, hogy értékelni tudja az általa átvett információ és az információforrás megbízhatóságát, az Europol felkéri az uniós szervet vagy harmadik felet arra, hogy az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/936/IB tanácsi határozat (2) („az Europol elemzési munkafájl szabályai”) 12. cikkével összhangban – amennyire lehetséges, értékelje az információt és forrását.
(2) Ha az értékelés nem áll rendelkezésre, az Europolnak törekednie kell arra, hogy amennyire lehetséges, a már birtokában lévő információk alapján – az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó szabályok 12. cikkével összhangban – értékelje az információforrás vagy az információ megbízhatóságát.
(3) Az Europol és egy uniós szerv vagy harmadik fél általánosságban megállapodhat meghatározott típusú információk és források – az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó szabályok 12. cikkével összhangban történő – értékeléséről.
20. cikk
Az Europol által átvett információk helyesbítése és törlése
(1) A megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az uniós szerv vagy harmadik fél tájékoztatja az Europolt az Europolnak továbbított információk helyesbítéséről vagy törléséről.
(2) Ha egy uniós szerv vagy harmadik fél arról tájékoztatja az Europolt, hogy helyesbítette vagy törölte az Europolnak továbbított információt, az Europol ennek megfelelően helyesbíti vagy törli az információt. Az Europol nem törli az információt, ha az érintett elemzési munkafájl céljából történő feldolgozáshoz továbbra is szüksége van az adott információra, vagy – ha az információt egy másik Europol adatfájlban tárolják – az Europolnak további érdeke fűződik hozzá olyan bűnüldözési operatív információk alapján, amelyek átfogóbbak, mint az információt továbbító uniós szerv vagy harmadik fél birtokában lévő információk. Az Europol tájékoztatja az érintett uniós szervet vagy harmadik felet arról, ha továbbra is tárolja ezen információkat.
(3) Ha az Europol okkal feltételezi, hogy a közölt információ pontatlan vagy már nem naprakész, tájékoztatja erről az információt közlő uniós szervet vagy harmadik felet, és felkéri az adott uniós szervet vagy harmadik felet, hogy nyújtson tájékoztatást az Europol részére az üggyel kapcsolatos álláspontjáról. Ha az Europol-határozat 31. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Europol helyesbíti vagy törli az információt, erről tájékoztatja az információt közlő uniós szervet vagy harmadik felet.
(4) Az Europol-határozat 31. cikkének sérelme nélkül, a harmadik államok által nyilvánvalóan az emberi jogok egyértelmű megsértésével megszerzett információk nem dolgozhatók fel.
(5) A megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az uniós szerv vagy harmadik fél lehetőség szerint tájékoztatja az Europolt az olyan esetekről, amikor az uniós szerv vagy az adott harmadik fél okkal feltételezi, hogy a közölt információ pontatlan vagy már nem naprakész.
IV. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. cikk
Hatálybalépés
Ezek a szabályok 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.
(2) Lásd e Hivatalos Lap 14. oldalát.
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/12 |
A TANÁCS 2009/935/IB HATÁROZATA
(2009. november 30.)
az Europol részéről megkötendő megállapodások által érintett harmadik államok és szervezetek jegyzékének megállapításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (1) (Europol-határozat) és különösen annak 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Europolnak a partnerekkel való kapcsolataira, többek közt a személyes adatok és minősített információk cseréjére irányadó végrehajtási szabályok elfogadásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/934/IB tanácsi határozatra (2) és különösen annak 5. és 6. cikkére,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
(1) |
A Tanács feladata, hogy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel meghatározza az Europol-határozat 23. cikkének (1) bekezdésében említett azon harmadik államok és szervezetek jegyzékét, amelyekkel az Europol megállapodást köt. |
(2) |
E jegyzék elkészítése az igazgatótanács feladata. |
(3) |
Kívánatos rendelkezni egy olyan eljárásról, amely meghatározza, hogy miként adhatók további harmadik államok és szervezetek azon harmadik államok és szervezetek jegyzékéhez, amelyekkel az Europol megállapodást köt, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
(1) Az Europol-határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Europol megállapodást köt az e határozat mellékletében található jegyzékbe felvett harmadik államokkal és szervezetekkel. Amint felvették e jegyzékbe a harmadik államot vagy a szervezetet, az Europol kezdeményezheti a megállapodás megkötésére irányuló eljárást. Az Europol – az igazgatótanács eltérő határozata hiányában – törekszik a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő együttműködési megállapodás megkötésére.
(2) Az Europol rangsorolja az együttműködési megállapodások megkötését a jegyzékbe felvett harmadik államokkal és szervezetekkel, figyelembe véve az Europol operatív szükségleteit és a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásokat. Az igazgatótanács további, általa szükségesnek tekintett utasításokat adhat az igazgatónak az adott megállapodásra irányuló tárgyalásra vonatkozóan.
(3) Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az igazgatótanácsot a harmadik felekkel folyamatban lévő tárgyalások állásáról, és hathavonta jelentést nyújt be az elért eredményekről.
2. cikk
(1) Az igazgatótanács bármely tagja javasolhatja új harmadik államnak vagy szervezetnek a jegyzékbe való felvételét. Ebben az esetben vázolnia kell a kérdéses harmadik állammal vagy szervezettel való együttműködési megállapodás megkötésének operatív szükségességét.
(2) Az igazgatótanács eldönti, hogy javasolja-e a Tanácsnak a szóban forgó harmadik állam vagy szervezet felvételét a jegyzékbe.
(3) A Tanács e határozat módosítása útján határoz az új harmadik álamnak vagy szervezetnek a jegyzékbe való felvételéről.
3. cikk
Ez a határozat 2010. január 1-jén lép hatályba.
4. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.
(2) Lásd e Hivatalos Lap 6. oldalát.
MELLÉKLET
Azon harmadik államok és szervezetek jegyzéke, amelyekkel az Europol megállapodást köt:
1. |
Harmadik államok (betűrendben):
|
2. |
Szervezetek:
|
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/14 |
A TANÁCS 2009/936/IB HATÁROZATA
(2009. november 30.)
az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (1) (Europol-határozat) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére és 59. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,
figyelemmel az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, az Európa Tanács által 1981. január 28-án elfogadott egyezményre,
figyelemmel a Miniszteri Bizottságnak a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozásáról szóló R(87)15. ajánlására, amelyet az Európa Tanács 1987. szeptember 17-én fogadott el,
tekintettel az igazgatótanács által benyújtott, az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó szabálytervezetre,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel a Tanács feladata, hogy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel elfogadja az Europol elemzési munkafájljaira vonatkozó végrehajtási szabályokat (a továbbiakban „a szabályok”),
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E szabályzat alkalmazásában:
a) „személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;
b) „elemzési célú munkafájl”: az Europol-határozat 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elemzés céljára létrehozott fájl;
c) „elemzés”: a bűncselekmények ügyében folytatott nyomozások elősegítését szolgáló adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása, az Europol-határozat 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban;
d) „az elemző csoport résztvevői”: az Europol igazgatója által kijelölt elemzők és más Europol-személyzet, valamint az információt közlő vagy az Europol-határozat 14. cikkének (4) bekezdése értelmében az elemzésben érintett tagállamok összekötő tisztviselői és/vagy szakértői;
e) „személyes adatok feldolgozása” vagy „feldolgozás”: a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás útján, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés.
2. cikk
Hatály
Az e határozatban foglalt szabályok az Europol-határozat 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elemzési célú adatfeldolgozásra alkalmazandók.
3. cikk
Elemzési célú adatszolgáltatás
(1) Az Europol-határozat 8. cikkének (2) bekezdésével és 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban az elemzési célra szolgáltatott adatokat a nemzeti egységek strukturált vagy nem strukturált formában továbbítják, vagy azokat a sürgősség mértékétől függően a kijelölt illetékes hatóságoktól közvetlenül is el lehet juttatni az Europolhoz az elemzési munkafájlok létrehozása céljából. Az adatokat szolgáltató tagállam értesíti az Europolt az adatközlés céljáról és az adatok felhasználására, törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó korlátozásokról, így a hozzáférésre vonatkozó lehetséges korlátozások általános vagy egyedi feltételeiről. A tagállam e korlátozásokról később is tájékoztathatja az Europolt.
Az Europolnak biztosítja, hogy az adatokat közlő harmadik felek értesítsék az Europolt az adatközlés céljáról és az adatok felhasználására vonatkozó korlátozásokról.
Az ilyen adatok kézhezvételét követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell határozni, hogy azokat milyen mértékben vegyék fel egy adott fájlba.
(2) Az Europol-határozat 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban az (1) bekezdésben említett adatokért a felelősség az adatközlő tagállamot terheli és azokra azon tagállam nemzeti jogszabályai alkalmazandók, addig, amíg az adatokat elemzési munkafájlba nem foglalták. Mindez nem érinti az Europol a második és harmadik albekezdés szerinti, az adatokra vonatkozó felelősségi köreit.
Az Europol felel annak biztosításáért, hogy ezekhez az adatokhoz csak az adatközlő tagállam, vagy – az Europol-határozat 14. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében – az Europol igazgatója által kijelölt elemzők és más Europol-személyzet férhessen hozzá annak eldöntése céljából, hogy az adatokat fel lehet-e venni egy elemzési munkafájlba.
Ha a közölt adatok értékelését követően az Europol okkal feltételezi, hogy azok pontatlanok vagy már nem naprakészek, tájékoztatja az adatközlő tagállamot.
(3) Az Europol-határozat 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban az elemzési munkafájlba való felvételre az értékelésüket követően ki nem választott adatokért, valamint a felvett adatokat tartalmazó iratokért és dokumentumokért a felelősség az adatközlő tagállamot terheli és ezekre e tagállam nemzeti jogszabályai alkalmazandók. Mindez nem érinti az Europolnak az Europol-határozat szerinti, az adatokra vonatkozó felelősségi köreit.
Az Europol felel annak biztosításáért, hogy az első albekezdésben említett adatokat, iratokat és dokumentumokat az elemzési munkafájloktól elkülönítve tárolják, és ezekhez csak az adatokat közlő tagállam, vagy – az Europol-határozat 14. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében – az Europol igazgatója által kijelölt elemzők és más Europol-személyzet férhessen hozzá az alábbi célokból:
a) |
későbbi felvételük egy elemzési munkafájlba; |
b) |
annak ellenőrzése, hogy a munkafájlba már felvett adatok pontosak és relevánsak-e; vagy |
c) |
annak ellenőrzése, hogy vajon az ezen szabályokban vagy az Europol-határozatban foglalt követelmények teljesültek-e. |
Az adatokhoz a védelmet igénylő adatalany érdekében is hozzá lehet férni. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az érintett személy hozzájárulásával használhatók fel.
Az ilyen adatokat, iratokat és dokumentumokat vissza kell juttatni az azokat szolgáltató tagállamnak, vagy – amennyiben az e cikk szerinti célokra már nincs rájuk szükség – törölni kell azokat vagy meg kell semmisíteni. Az elemzési munkafájl lezárását követően azokat minden esetben törölni kell vagy meg kell semmisíteni.
(4) Amennyiben az e bekezdésben említett adatokat harmadik fél közölte, az Europol felel annak biztosításáért, hogy az ilyen adatokra az e cikkben meghatározott elveket alkalmazzák, az Europol-határozat 26. cikkével összhangban meghatározott szabályok betartásával.
4. cikk
Adatfeldolgozás
(1) Amennyiben az Europol-határozat 3. cikkében meghatározott célkitűzés elérése érdekében szükséges, az Europol az e szabályok 5. és 6. cikke szerinti személyes adatokat feldolgozhatja, feltéve, hogy az adatok megfelelőek, pontosak, relevánsak, és az azokat tartalmazó elemzési munkafájl céljának megfelelő mértéket nem lépik túl, valamint hogy tárolásuk időtartama az e célhoz szükséges időt nem haladja meg. Az adatoknak az elemzési munkafájl céljára való folyamatos tárolásának szükségességét e szabályzat 7. cikkével és az Europol-határozat 20. cikkével összhangban rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
(2) Az Europol-határozat 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott módon minden olyan tagállam, mely elemzési projektben vesz részt, nemzeti jogszabályaival összhangban eldönti, hogy milyen mértékben közölhet ilyen adatokat.
5. cikk
Utasítás elemzési munkafájl létrehozására
(1) Az Europol-határozat 16. cikkének megfelelően az igazgató az elemzési munkafájlok létrehozására vonatkozó minden egyes utasítás esetében meghatározza, hogy e szabályok 6. cikkében felsorolt személyesadat-kategóriák közül melyeket tart szükségesnek az érintett elemzési munkafájl céljára.
(2) Az igazgató az (1) bekezdésben említett utasításban meghatározza, hogy a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra utaló adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó adatok felvehetők-e az elemzési munkafájlba a 6. cikkben felsorolt kategóriákban, és hogy ezen adatok miért tekintendők az érintett elemzési munkafájl céljára feltétlenül szükségesnek. Ezen adatok feldolgozására csak akkor kerülhet sor, ha az adott fájlba már felvett más személyes adatokat egészítenek ki.
Amennyiben az első albekezdésben említett adatok a 6. cikk (3)–(6) bekezdésében említett kategóriákba tartozó személyekre vonatkoznak, a munkafájl létrehozására vonatkozó utasításban hivatkozni kell azon konkrét okokra, melyek miatt ezen adatok felvételére szükség van, és ilyen adatok feldolgozására az elemzési projektben részt vevő két vagy több tagállam kifejezett kérésére kerülhet csak sor. Az érintett adatokat törölni kell, ha azon célokra, amelyekre tárolták őket, már nincs rájuk szükség.
(3) Az elemzési munkafájl létrehozására vonatkozó utasításokat, beleértve azok későbbi módosításait is, az Europol-határozat 16. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell megállapítani.
6. cikk
Személyes adatok az elemzési munkafájlokban
(1) Ha az elemzési munkafájlokban személyes adatokat tárolnak, minden esetben a munkafájlhoz fűzött megjegyzésben hivatkozni kell az adattárolással érintett személyekre adott kategóriára.
(2) Az alábbi kategóriákba tartozó személyes – továbbá az ezekhez társuló igazgatási – adatokat lehet feldolgozni az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek kategóriáinak esetében:
a) |
Személyes adatok:
|
b) |
Fizikai leírás:
|
c) |
Azonosítási eszközök:
|
d) |
Foglalkozás és készségek:
|
e) |
Gazdasági és pénzügyi információ:
|
f) |
Viselkedésre vonatkozó adatok:
|
g) |
Kapcsolatok és bűntársak, beleértve a kapcsolat vagy bűntársi kapcsolat típusát és jellegét |
h) |
A kommunikációra használt eszközök, mint pl. telefon (vonalas/mobil), fax, személyhívó, e-mail, postacímek, internetkapcsolat(ok) |
i) |
A közlekedésre használt eszközök, mint pl. járművek, hajók, repülők, beleértve a közlekedési eszközöket azonosító információkat (nyilvántartási számok) |
j) |
Azon bűncselekményekkel kapcsolatos információk, melyek tekintetében az Europol-határozat 4. cikke értelmében az Europol hatáskörrel rendelkezik:
|
k) |
Olyan más adatbázisokra való hivatkozás, amelyekben a személyre vonatkozó információt tárolnak:
|
l) |
Az e) és j) pontban említett adatokhoz társított jogi személyekre vonatkozó információk:
|
(3) Az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett „kapcsolatok és bűntársak” azok a személyek, akik vonatkozásában alapos okkal feltételezhető, hogy rajtuk keresztül az e cikk (2) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatos és az elemzés szempontjából releváns információ nyerhető, amennyiben e személyek nem tartoznak a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben említett személykategóriák egyikébe sem. „Kapcsolatok” azok a személyek, akik a (2) bekezdésben említett személyekkel rendszertelen kapcsolatot tartanak fenn. „Bűntársak”: azok a személyek, akik a (2) bekezdésben említett személyekkel rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.
A kapcsolatok és bűntársak tekintetében szükség esetén tárolhatók a (2) bekezdés szerinti adatok, amennyiben okkal feltételezhető, hogy az adatok szükségesek az e személyek által kapcsolatként vagy bűntársként játszott szerep elemzéséhez.
Ezzel összefüggésben az alábbi szabályokat kell betartani:
a) |
a lehető leghamarabb tisztázni kell ezen személyeknek az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel fennálló kapcsolatát; |
b) |
amennyiben az e személyek és az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyek közötti kapcsolatra vonatkozó feltételezés alaptalannak bizonyul, az adatokat haladéktalanul törölni kell; |
c) |
amennyiben ezek a személyek olyan bűncselekmények elkövetésével gyanúsíthatók, melyek tekintetében az Europol-határozat 4. cikke értelmében az Europol hatáskörrel rendelkezik, vagy ilyen bűncselekményért őket elítélték, vagy e személyekkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni, a (2) bekezdés szerinti valamennyi adat tárolható; |
d) |
a (2) bekezdésben említett személyekkel való kapcsolatok és bűntársi viszony típusára és jellegére vonatkozó adatok kivételével a kapcsolatok kapcsolataira és bűntársaira, illetve a bűntársak kapcsolataira és bűntársaira vonatkozó adatok nem tárolhatók. |
e) |
ha az előbbi pontok szerinti pontosításra nincs lehetőség, ezt figyelembe kell venni a további elemzést szolgáló tárolás szükségességére és mértékére vonatkozó döntés meghozatalakor. |
(4) Az olyan személyek tekintetében, akik – az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek értelmében – valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja – (2) bekezdése c) pontjának 3. alpontja szerinti adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:
a) |
áldozat-azonosítási adatok; |
b) |
az áldozattá válás okai; |
c) |
kár (fizikai/pénzügyi/pszichés/egyéb); |
d) |
anonimitás garantálása szükséges-e; |
e) |
bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e; |
f) |
az Europol határozat 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett személyek által vagy rajtuk kereszül közölt, bűncselekményekre vonatkozó információ, beleértve a más személyekkel való kapcsolataikra vonatkozó információt, amenynyiben ez az Europol-határozat 12. cikke (1) bekezdésében említett személyek azonosításához szükséges. |
Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy ezekre szükség van egy személy áldozati vagy lehetséges áldozati szerepének elemzéséhez.
Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.
(5) Az olyan személyek tekintetében, akik – az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében – a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja – (2) bekezdése c) pontjának 3. alpontja szerinti adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:
a) |
e személyek által közölt, bűncselekményekre vonatkozó információ, így az elemzési munkafájlban már szereplő más személyekkel való kapcsolataikra vonatkozó információ; |
b) |
anonimitás garantálása szükséges-e; |
c) |
védelem garantálása szükséges-e, és a védelmet garantáló szerv; |
d) |
új személyazonosság; |
e) |
bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e. |
Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a személy tanúként betöltött szerepének elemzéséhez ezekre szükség van.
Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.
(6) Az olyan személyek tekintetében, akik – az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében – a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja – (2) bekezdése c) pontjának 3. alpontja szerinti adatok, továbbá az alábbi adatkategóriák tárolhatók:
a) |
kódolt személyes adatok; |
b) |
a közölt információ típusa; |
c) |
anonimitás garantálása szükséges-e; |
d) |
védelem garantálása szükséges-e, és a védelmet garantáló szerv; |
e) |
új személyazonosság; |
f) |
bírósági meghallgatáson való részvétel lehetséges-e; |
g) |
negatív tapasztalatok; |
h) |
jutalmak (pénzbeni/megkülönböztetett bánásmód). |
Szükség esetén a (2) bekezdés szerinti egyéb adatok tárolása is lehetséges, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a személy informátorként betöltött szerepének elemzéséhez ezekre szükség van.
Azokat az adatokat, melyekre a további elemzéshez nincs szükség, törölni kell.
(7) Amennyiben az elemzés során – komoly és alátámasztott jelzések alapján – bármikor egyértelművé válik, hogy egy elemzési munkafájlban szereplő személyt az e cikkben meghatározott másik személyi kategóriába kellene áthelyezni, mint amibe eredetileg besorolták, az Europol erre a személyre vonatkozóan csak az új kategória szerint felvehető adatokat dolgozhatja fel, minden más adatot törölni kell.
Amennyiben e jelzések alapján egyértelművé válik, hogy egy személyt az e cikkben meghatározottak szerint két vagy több különböző kategóriába kell besorolni, az Europol az e kategóriákban megengedett valamennyi adatot feldolgozhatja.
7. cikk
A vizsgálati határidők és a tárolás időtartama
(1) Amikor arra vonatkozóan hoznak döntést, hogy az Europol-határozat 20. cikkével összhangban az e szabályok 6. cikke szerint személyes adatok további tárolására sor kerüljön, az Europolnak a feladatai elvégzésével kapcsolatban fennálló érdekeit össze kell mérni azon adatalany jogos adatvédelmi érdekeivel, akire vonatkozóan adatokat tárolnak.
Az elemzési munkafájlban foglalt valamennyi személyes adat további tárolásának szükségességét az Europol-határozat 20. cikkével összhangban legkésőbb az adatbevitelt vagy az utolsó adatfelülvizsgálatot követő három éven belül felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat mellett a további tárolás szükségességét felül kell vizsgálni, amennyiben olyan körülmények merülnek fel, melyek arra utalnak, hogy az adatokat törölni vagy helyesbíteni kell.
A felülvizsgálatnak egy adott ügyre, egy jogerős bírósági határozatra (különösen felmentésre), rehabilitációs intézkedés, letöltött büntetőítéletekre, amnesztiára, az adatalany életkorára és a konkrét adatkategóriákra irányuló vizsgálat következtetéseinek fényében figyelembe kell vennie, hogy igény van-e az adatok megtartására.
(2) Az Europol-határozat 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Europol felülvizsgálja az elemzési munkafájl megőrzésének szükségességét. Az igazgató a felülvizsgálat alapján határoz a fájl további megőrzéséről vagy lezárásáról. Az igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet a fájl azon elemeiről, amelyek alátámasztják a fájl megőrzésének feltétlen szükségességét.
(3) Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban folytatott büntetőeljárásokat – fellebbezés lehetősége nélkül – bírósági vagy más határozattal lezárnak, és e határozatról a tagállam vagy az érintett harmadik fél értesíti az Europolt, az Europol ellenőrzi, hogy még mindig lehetőség van-e az e határozat által érintett adatok tárolására, módosítására vagy felhasználására. Amennyiben a határozat indokolása vagy egyéb forrásból származó információ alapján feltételezhető, hogy az érintett személy nem, vagy nem törvénysértő módon követte el a bűncselekményt, vagy amennyiben a határozat indokolása nem zárja le a kérdést, a határozat által érintett adatokat törölni kell, kivéve, ha alapos ok van annak feltételezésére, hogy azok az elemzési munkafájl szempontjából még mindig relevánsak. Ebben az esetben a bírósági határozatra vonatkozó információval ki kell egészíteni a fájlban már szereplő adatokat. Ezenfelül ezen adatok csak a fenti határozat összefüggésének és kijelentésének, valamint a határozat által az érintett személynek biztosított jogoknak a kellő mértékű tiszteletben tartásával dolgozhatók fel és tárolhatók.
(4) A személyes adatok l az Europol-határozat 20. cikkének (1) bekezdésében említett időtartamon túl nem őrizhetők meg. Amennyiben az elemzési fájl további megőrzésének következtében a 6. cikk (3)–(6) bekezdésben említett személyekre vonatkozó adatok tárolása egy elemzési munkafájlban az öt éves időtartamot meghaladja, az Europol-határozat 34. cikkének (1) bekezdésében említett közös ellenőrző szervet ennek megfelelően tájékoztatni kell.
(5) Amennyiben az Europol tevékenységeinek a közös ellenőrző szerv általi felülvizsgálata során kiderül, hogy e szabályokat megsértve személyes adatokat tárolnak, a közös ellenőrző szerv erről szükség szerint tájékoztatja az igazgatót, az Europol-határozat 34. cikkének (4) bekezdésével összhangban.
Amikor a közös ellenőrző szerv az Europol-határozat 34. cikkének (4) bekezdésével összhangban az igazgatótanács elé terjesztett egy, a személyes adatok tárolásával, feldolgozásával vagy felhasználásával kapcsolatos ügyet, az érintett adatok továbbítása az igazgatótanács előzetes engedélye nélkül tilos. Az igazgató kivételes esetekben az igazgatótanács jóváhagyását megelőzően is engedélyezheti az adatok továbbítását, amenynyiben ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek körén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszélyt előzzenek meg. Ilyen esetben az igazgató engedélyét dokumentumba kell foglalni, melyet továbbítani kell az igazgatótanácsnak és a közös ellenőrző szervnek.
8. cikk
Társulás harmadik felekkel
Az Europol az Europol-határozat 14. cikkének (8) bekezdésében meghatározott feltételekkel egy elemző csoport tevékenységeihez társíthatja a határozat 22. cikke (1) bekezdésében említett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a határozat 23. cikke (1) bekezdésében említett harmadik államok és szervezetek szakértőit.
Az igazgató az első albekezdésben említett jogalanyokkal, az igazgatótanács által az ilyen megállapodások szabályozására megállapított rendelkezésekkel összhangban köt megállapodást. A megállapodások részleteit meg kell küldeni az igazgatótanácsnak és a közös ellenőrző szervnek. A közös ellenőrző szerv a szükségesnek tartott esetleges észrevételeket továbbítja az igazgatótanácsnak.
9. cikk
Az adatok gyűjtése és rögzítése
Az elemzési célokra fájlokban rögzített adatokat a 11. cikkel összhangban a forrásértékelés alapján és az információ pontossági vagy megbízhatósági foka alapján kell megkülönböztetni. A tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a véleményen vagy személyes értékelésen alapuló adatoktól.
10. cikk
Belső adatvédelem
Az igazgató az ezen szabályoknak és más adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket. E célból az igazgató az Europol-határozat 28. cikkének megfelelően tanácsadást kér az adatvédelmi tisztviselőtől.
II. FEJEZET
BESOROLÁS
11. cikk
Az elemzési munkafájlok osztályai
Az elemzési munkafájlok az alábbiak lehetnek:
a) |
általános vagy stratégiai, amikor a cél egy konkrét problémára vonatkozó releváns információ feldolgozása vagy az Europol-határozat 3. cikkében említett illetékes hatóságok általi kezdeményezések fejlesztése vagy javítása; |
b) |
operatív, amikor is a cél az Europol-határozat 3. cikkében említett bűncselekmények közül egyre vagy többre vonatkozó, egy üggyel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos információ megszerzése két- vagy többoldalú, nemzetközi jellegű nyomozások indítása, támogatása vagy lezárása érdekében, az Europol-határozat 14. cikke (2) bekezdésének értelmében. |
12. cikk
A forrás és az információ értékelése
(1) A valamely tagállamból származó információ forrását az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi értékelési kódok alapján:
(A) |
: |
amennyiben a forrás hitelességével, megbízhatóságával és illetékességével kapcsolatban nem merül fel kétely, vagy amennyiben olyan forrás közli az információt, amely minden esetben megbízhatónak bizonyult; |
(B) |
: |
amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatónak bizonyult; |
(C) |
: |
amennyiben az információ olyan forrásból származik, amely többnyire megbízhatatlannak bizonyult; |
(X) |
: |
amennyiben a forrás megbízhatóságát nem lehet felmérni. |
(2) A valamely tagállamból származó információt az információt közlő tagállamnak kell a lehető legalaposabban értékelnie az alábbi információértékelési kódok felhasználásával megállapított megbízhatósága alapján:
(1) |
: |
olyan információ, melynek pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétely; |
(2) |
: |
olyan információ, melyről forrásának személyes tudomása van, az információt továbbító tisztviselőnek azonban nincs; |
(3) |
: |
olyan információ, melyről forrásának nincs személyes tudomása, de melyet más, már rögzített információk megerősítenek; |
(4) |
: |
olyan információ, melyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és melyet nem lehet megerősíteni. |
(3) Amennyiben az Europol – a birtokában lévő információk alapján – arra a következtetésre jut, hogy helyesbíteni kell az értékelést, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, mellyel az értékelés módosítására vonatkozó megállapodásra törekszik. Az Europol az értékelést e megállapodás nélkül nem módosíthatja.
(4) Amennyiben az Europol valamely tagállamtól értékelés nélkül kap adatot vagy információt, az Europol lehetőség szerint megkísérli a már birtokában lévő információk alapján értékelni a forrás vagy az információ megbízhatóságát. A konkrét adat és információ értékelésére a közlő tagállammal való megállapodás szerint kerül sor. Egy tagállam és az Europol általánosságban is megállapodhat a meghatározott típusú adatok és meghatározott források értékeléséről. Az ilyen általános megállapodásokról tájékoztatni kell az igazgatótanácsot. Amennyiben az Europol részére ilyen általános megállapodás alapján szolgáltattak adatot, ezt az adathoz fűzött megjegyzésben rögzíteni kell.
Amennyiben egy konkrét esetben nem érnek el megállapodást, illetve általános megállapodás hiányában az Europol az információt vagy adatot a (1) és (2) bekezdésben foglalt (X), illetve (4) kódú besorolással értékeli.
(5) Amennyiben az Europol harmadik féltől kap adatot vagy információt, e cikket ennek megfelelően kell alkalmazni.
(6) Amennyiben az elemzési munkafájlban foglalt információ elemzés eredménye, az Europol e cikkel összhangban és az elemzésben részt vevő tagállamokkal egyetértésben értékeli az információt.
III. FEJEZET
AZ ELEMZÉSI MUNKAFÁJLOK ÉS AZ ELEMZÉSI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
13. cikk
Az elemzési munkafájlok létrehozása
(1) Az elemzési munkafájlokat az Europol kezdeményezésére vagy az adatot szolgáltató tagállamok kérésére hozzák létre, az Europol-határozat 16. cikkében megállapított eljárással összhangban.
(2) Az igazgatótanács felkérheti a közös ellenőrző szerv képviselőit arra, hogy vegyenek részt az igazgatótanácsnak az elemzési munkafájlok létrehozásáról szóló utasításokról folytatott megbeszélésein.
(3) Az Europol-határozat 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban az elemzési tevékenységek és az elemzés eredményeinek hozzáférhetővé tétele az elemzési fájl megnyitását követően azonnal megkezdhetők. Amennyiben az igazgatótanács az Europol-határozat 16. cikkének (4) bekezdése értelmében az elemzési munkafájl létrehozásáról szóló utasítás módosítására vagy a munkafájl lezárására utasítja az igazgatót, a fájlban nem szerepeltethető adatokat vagy a fájl lezárása esetén a fájlban tárolt valamennyi adatot azonnal törölni kell.
(4) Amennyiben az elemzés során szükségessé válik az elemzési munkafájl létrehozásáról szóló utasítás módosítása, az Europol-határozat 16. cikkében leírt eljárásokat és ezt a cikket ennek megfelelően kell alkalmazni.
14. cikk
Adatlekérdezés
(1) Az Europol-határozat 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az elemzési projekt résztvevői által végzett adatlekérdezés csak az Europol általi akkreditálásukat és az Europol jogi kerete szerinti kötelezettségeikről szóló képzést követően engedélyezhető.
(2) Az Europol-határozat 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban az elemző csoport valamennyi résztvevője lekérdezhet adatokat a fájlból. Az elemző csoport egyhangú döntéssel határozza meg e lekérdezések lehetséges terjedelmét, valamint az alkalmazandó feltételeket és korlátozásokat.
15. cikk
Az elemzési munkafájlokban tárolt adatok vagy információk továbbítása
(1) Az elemzési fájlokban tárolt személyes adatok bármely tagállam vagy harmadik fél részére való továbbítását az érintett munkafájlban rögzíteni kell.
Az adatközlő tagállammal vagy harmadik féllel együttműködésben az Europol szükség esetén, és legkésőbb a továbbítás időpontjában ellenőrzi az adatok pontosságát és az Europol-határozatnak való megfelelését.
Amennyire lehetséges, minden közlésben jelezni kell az igazságügyi határozatokat, valamint a büntetőeljárás le nem folytatására vonatkozó határozatokat. A véleményeken vagy szubjektív értékeléseken alapuló adatokat a közlésüket, valamint pontosságuk vagy megbízhatóságuk fokának feltüntetését megelőzően az információt közlő tagállammal vagy harmadik féllel együttműködve ellenőrizni kell.
A fogadó tagállam az adatot továbbító tagállamot az utóbbi kérésére tájékoztatja a továbbított adatok felhasználásáról és az elért eredményekről, amennyiben erre a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai lehetőséget adnak.
Az Europol-határozat 19. cikkében az adatfelhasználásra vonatkozóan meghatározott korlátozások fennállása esetén e korlátozásokat az adatokkal együtt rögzíteni kell, és erről az elemzés eredményeinek címzettjeit tájékoztatni kell.
(2) Az Europol-határozat 14. cikkének (7) bekezdésével összhangban azokban az esetekben, amikor az Europol az adatoknak az elemzési munkafájlba való bevitelét követően megállapítja, hogy ezek az adatok olyan személyre vagy tárgyra vonatkoznak, amely tekintetében egy másik tagállam vagy harmadik fél által benyújtott adatokat már felvettek a fájlba, az érintett tagállamot vagy harmadik felet haladéktalanul tájékoztatni kell az azonosított összefüggésről.
16. cikk
Ellenőrzési eljárások
Az Europol-határozat 35. cikkében meghatározott adatvédelmi követelmények teljesítése és az adatok ezen szabályok értelmében történő biztonságos feldolgozására vonatkozó biztosíték nyújtása érdekében az igazgatótanács – a biztonsági bizottsággal a 2009. november 30-i 2009/…/IB … tanácsi határozattal (2) elfogadott, az Europol-információkra vonatkozó titoktartási szabályok 4. cikkének (2) bekezdésében előírt módon folytatott előzetes konzultációt követően – a titoktartási szabályok 8. cikkével összhangban akkreditálja az elemzési rendszert. Az akkreditációt a rendszerspecifikus biztonsági követelmények és az igazgatótanács által szükségesnek ítélt más biztonsági dokumentáció alapján lehet megadni.
17. cikk
Az elemzési adatok és az elemzési eredmények felhasználása és tárolása
(1) Egy elemzési munkafájlból továbbított minden személyes adat és elemzési eredmény felhasználására csak a fájl céljának megfelelően, illetve más súlyos bűncselekménytípusok megelőzése vagy az azok elleni küzdelem érdekében, valamint az Europol-határozat 19. cikkének (2) bekezdése alapján valamely tagállam által meghatározott korlátozásokkal összhangban kerülhet sor. Az e szabályok 5. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat csak az adatokat közlő tagállam jóváhagyásával lehet továbbítani.
(2) Egy elemzési munkafájl lezárását követően a fájlban foglalt összes adatot az Europol külön fájlban tárolja, mely csak belső vagy külső ellenőrzés céljból férhető hozzá. Az Europol-határozat 20. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az adatokat a munkafájl lezárását követő 18 hónapon túl nem lehet tárolni.
(3) Egy elemzési munkafájl eredményeit az Europol az érintett fájl lezárásának időpontját követően legfeljebb három éven át tárolhatja elektronikus formában, feltéve, hogy külön fájlban, új adatok hozzáadása nélkül tárolják őket. Ezen időszak után az eredményeket csak papíralapú dokumentum formájában lehet tárolni.
18. cikk
Fájlok egyesítése és a fájlok közötti kommunikáció
(1) Amennyiben egyértelművé válik, hogy egy elemzési munkafájlban foglalt információ más elemzési munkafájlok esetében is releváns lehet, az alábbi eljárásokat kell követni:
a) |
amennyiben a két fájlban foglalt információ teljes egyesítését javasolják, az Europol-határozat 16. cikkével összhangban új fájlt hoznak létre, mely a mindkét fájlban foglalt valamennyi információt tartalmazza. A két fájl egyesítésére vonatkozó döntéssel kapcsolatban mindkét eredeti fájl valamennyi résztvevőjének meg kell állapodnia. Ebben az esetben az eredeti fájlok lezárásra kerülnek; |
b) |
amennyiben az egyik fájlban foglalt részinformáció egy másik fájl vonatkozásában releváns, az információ közlői döntik el, hogy ezen információ közölhető-e az utóbbi fájl felé. |
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben az egyik elemzési munkafájlból egy másikba továbbított adatok felülvizsgálatára vonatkozó határidőket az adatátvitel nem érinti.
19. cikk
Új technikai eszközök
Az elemzési célú adatfeldolgozásra új eszközöket csak akkor lehet bevezetni, ha minden ésszerű intézkedést elfogadtak annak biztosítására, hogy ezen eszközök felhasználása az Europolra a személyes adatok védelmének vonatkozásában alkalmazandó szabályoknak megfeleljen. Az igazgató minden olyan esetben előzetesen konzultál a közös ellenőrző szervvel, mikor ezen technikai eszközök bevezetése ezen adatvédelmi szabályok alkalmazása tekintetében problémákat vet fel.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. cikk
A szabályok felülvizsgálata
E szabályokat 2013. január 1-ig az igazgatótanács felügyeletével értékelik.
Az e szabályok módosítására irányuló javaslatokat az igazgatótanács – az Europol-határozat 14. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt eljárásnak megfelelően – a Tanács általi elfogadásukra tekintettel mérlegeli.
21. cikk
Hatálybalépés
E szabályok 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/23 |
A BIZOTTSÁG 1205/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 11-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
50,4 |
MA |
51,8 |
|
TN |
90,9 |
|
TR |
64,0 |
|
ZZ |
64,3 |
|
0707 00 05 |
EG |
155,5 |
MA |
49,3 |
|
TR |
72,7 |
|
ZZ |
92,5 |
|
0709 90 70 |
MA |
51,4 |
TR |
121,0 |
|
ZZ |
86,2 |
|
0805 10 20 |
AR |
70,4 |
MA |
48,8 |
|
TR |
60,1 |
|
ZA |
61,3 |
|
ZZ |
60,2 |
|
0805 20 10 |
MA |
74,1 |
ZZ |
74,1 |
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
HR |
54,0 |
IL |
75,3 |
|
TR |
75,1 |
|
ZZ |
68,1 |
|
0805 50 10 |
TR |
76,0 |
ZZ |
76,0 |
|
0808 10 80 |
CA |
65,1 |
CN |
131,4 |
|
MK |
23,6 |
|
US |
88,2 |
|
ZZ |
77,1 |
|
0808 20 50 |
CN |
47,8 |
US |
129,6 |
|
ZZ |
88,7 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/25 |
A BIZOTTSÁG 1206/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
(1) |
Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik. |
(2) |
Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2009. december 8-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést. |
(3) |
A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2009. december 8-án lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének c) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 11-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 168., 2008.6.28., 20. o.
(3) HL L 325., 2007.12.11., 69. o.
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/26 |
A BIZOTTSÁG 1207/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 143. cikkére,
tekintettel az ovalbuminra és laktalbuminra (2) vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 2009. július 7-én 614/2009/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat. |
(2) |
Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat. |
(3) |
A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 181., 2009.7.14., 8. o.
(3) HL L 145., 1995.6.29., 47. o.
MELLÉKLET
a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. december 10-i bizottsági rendelethez
„I. MELLÉKLET
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
0207 12 10 |
Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva, |
77,0 |
4 |
AR |
0207 12 90 |
Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva, |
115,1 |
1 |
BR |
104,8 |
4 |
AR |
||
0207 14 10 |
Gallus domesticus darabolva, csont nélkül, fagyasztva, |
194,8 |
33 |
BR |
185,9 |
37 |
AR |
||
280,9 |
6 |
CL |
||
0207 14 50 |
Csirkemell, fagyasztva |
195,0 |
5 |
BR |
0207 14 60 |
Csirkecomb, fagyasztva |
107,4 |
11 |
BR |
94,5 |
15 |
AR |
||
0207 25 10 |
Tisztított és bontott, 80 %-os csirke, fagyasztva, |
157,1 |
1 |
BR |
0207 27 10 |
Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva |
248,4 |
15 |
BR |
283,3 |
4 |
CL |
||
0408 11 80 |
Tojássárgája |
341,4 |
0 |
AR |
0408 91 80 |
Tojás, héj nélkül, szárítva |
349,9 |
0 |
AR |
1602 32 11 |
Kakas- vagy tyúkkészítmény főzés nélkül |
225,7 |
18 |
BR |
(1) Az 1833/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) megállapított nómenklatúra. A »ZZ« kód jelentése »egyéb származási hely«.”
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/28 |
A BIZOTTSÁG 1208/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
a tojáságazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésére, figyelemmel 170. cikkére is,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni. |
(2) |
A tojáspiac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban. |
(3) |
Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik. |
(4) |
Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyek megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt követelményeknek, valamint az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének A. pontjában előírt jelölési előírásoknak. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) E rendelet melléklete megállapítja – az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételekre is figyelemmel – az 1234/2007/EK rendelet 164. cikke szerinti visszatérítésben részesíthető termékeket és a visszatérítések összegét.
(2) Azoknak a termékeknek, amelyekre az (1) bekezdés értelmében visszatérítés nyújtható, meg kell felelniük a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletben előírt követelményeknek, és különösen annak, hogy engedélyezett létesítményben kell őket előállítani, és teljesíteniük kell az azonosító jelölés tekintetében a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszában, valamint az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének A. pontjában megállapított feltételeket is.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 11-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 139., 2004.4.30., 1. o.
(3) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
MELLÉKLET
Export-visszatérítések a tojáságazatban 2009. december 11-től
Termékkód |
Rendeltetési hely |
Mértékegység |
A visszatérítés összege |
||||||
0407 00 11 9000 |
A02 |
EUR/100 db |
0,39 |
||||||
0407 00 19 9000 |
A02 |
EUR/100 db |
0,20 |
||||||
0407 00 30 9000 |
E09 |
EUR/100 kg |
0,00 |
||||||
E10 |
EUR/100 kg |
18,00 |
|||||||
E19 |
EUR/100 kg |
0,00 |
|||||||
0408 11 80 9100 |
A03 |
EUR/100 kg |
84,72 |
||||||
0408 19 81 9100 |
A03 |
EUR/100 kg |
42,53 |
||||||
0408 19 89 9100 |
A03 |
EUR/100 kg |
42,53 |
||||||
0408 91 80 9100 |
A03 |
EUR/100 kg |
53,67 |
||||||
0408 99 80 9100 |
A03 |
EUR/100 kg |
9,00 |
||||||
N.B.: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetésihely-kódok a módosított 3846/87/EGK rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra. A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:
|
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/30 |
A BIZOTTSÁG 1209/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
a gabonaágazatban 2009. december 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 1159/2009/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A gabonaágazatban 2009. december 1-jétől alkalmazandó behozatali vámokat az 1159/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. |
(2) |
A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 EUR-val eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani az 1159/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat. |
(3) |
Az 1159/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 1159/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Rendelkezéseit 2009. december 11-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o.
(3) HL L 314., 2009.12.1., 3. o.
I. MELLÉKLET
Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. december 11-től alkalmazandó behozatali vámjai
KN-kódszám |
Áru megnevezése |
Behozatali vám (1) (EUR/t) |
1001 10 00 |
DURUMBÚZA, kiváló minőségű |
0,00 |
közepes minőségű |
0,00 |
|
gyenge minőségű |
8,78 |
|
1001 90 91 |
KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag |
0,00 |
ex 1001 90 99 |
KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével |
0,00 |
1002 00 00 |
ROZS |
32,76 |
1005 10 90 |
KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével |
17,53 |
1005 90 00 |
KUKORICA, a vetőmag kivételével (2) |
17,53 |
1007 00 90 |
CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével |
32,76 |
(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:
— |
3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van, |
— |
2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van. |
(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.
II. MELLÉKLET
Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok
30.11.2009-9.12.2009
1. |
Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
2. |
Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
(1) 14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
(2) 10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
(3) 30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/33 |
A BIZOTTSÁG 1210/2009/EU RENDELETE
(2009. december 10.)
a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált tojásra és tojássárgájára vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontja kijelenti, hogy a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában hivatkozott és I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árak közötti különbség export-visszatérítés által fedezhető abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre. |
(2) |
A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áru formájában kerül exportálásra. |
(3) |
Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik. |
(4) |
Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában felsorolt, és az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták az e rendelet mellékletében megállapítottaknak megfelelően kerülnek rögzítésre.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. december 11-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 10-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében
Heinz ZOUREK
vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 172., 2005.7.5., 24. o.
MELLÉKLET
a Szerződés I. mellékletében nem szerepló áruk formájában exportált tojásra és tojássárgájára 2009. december 11-i érvényes visszatérítési ráták
(EUR/100 kg) |
||||
KN-kód |
Leírás |
Rendeltetési hely (1) |
Visszatérítési ráta |
|
0407 00 |
Héjas, friss, tartósított vagy főtt madártojás: |
|
|
|
– Baromfitojás: |
|
|
||
0407 00 30 |
– – Egyéb: |
|
|
|
|
02 |
0,00 |
||
03 |
18,00 |
|||
04 |
0,00 |
|||
|
01 |
0,00 |
||
0408 |
Héj nélküli madártojás és friss, szárított, gőzön vagy forró vízben főtt, formába öntött, fagyasztott vagy egyéb módon tartósított, hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőszert tartalmazó/nem tartalmazó tojássárgája: |
|
|
|
– Tojássárgája: |
|
|
||
0408 11 |
– – Szárított: |
|
|
|
ex 0408 11 80 |
– – – Emberi fogyasztásra alkalmas: |
|
|
|
nem édesített |
01 |
84,72 |
||
0408 19 |
– – Egyéb: |
|
|
|
– – – Emberi fogyasztásra alkalmas: |
|
|
||
ex 0408 19 81 |
– – – – Folyékony: |
|
|
|
nem édesített |
01 |
42,53 |
||
ex 0408 19 89 |
– – – – Fagyasztott: |
|
|
|
nem édesített |
01 |
42,53 |
||
– Egyéb: |
|
|
||
0408 91 |
– – Szárított: |
|
|
|
ex 0408 91 80 |
– – – Emberi fogyasztásra alkalmas: |
|
|
|
nem édesített |
01 |
53,67 |
||
0408 99 |
– – Egyéb: |
|
|
|
ex 0408 99 80 |
– – – Emberi fogyasztásra alkalmas: |
|
|
|
nem édesített |
01 |
9,00 |
(1) A rendeltetési helyek a következők:
01 |
harmadik országok. Svájc és Liechtenstein esetében ezek a ráták nem alkalmazandók az 1972. július 22-i, az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázatában felsorolt árukra, |
02 |
Kuvait, Bahrain, Omán, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Jemen, Törökország, Hongkong SAR és Oroszország, |
03 |
Dél-Korea, Japán, Malajzia, Thaiföld, Tajvan és a Fülöp-szigetek, |
04 |
Az összes rendeltetési hely, kivéve Svájcot és a 02, illetve 03 alatt felsoroltakat. |
JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/35 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. december 1.)
a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról
(2009/937/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 240. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Lisszaboni Szerződés a Tanács és annak elnöksége működésében, továbbá a Tanács szerkezetében, valamint az Unió jogi aktusainak típusait és az azok elfogadására vonatkozó eljárást tekintve számos módosítást vezet be, nevezetesen a jogalkotási és nem jogalkotási aktusok közötti különbségtételt. |
(2) |
Ezért a 2006. szeptember 15-én elfogadott eljárási szabályzatot (1) fel kell váltani a Lisszaboni Szerződés végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazó eljárási szabályzattal, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács 2006. szeptember 15-i eljárási szabályzata helyébe a mellékletben foglalt rendelkezések lépnek.
A Tanács eljárási szabályzata III. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az említett melléklet 1. cikkébe e határozattal beillesztett népességi adatok 2009. december 1-jétől2010. december 31-ig alkalmazandók.
2. cikk
A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Tanács eljárási szabályzata e határozattal elfogadott 3. cikkének (3) bekezdése a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napját követően elfogadott és továbbított jogalkotási aktusok tervezeteire alkalmazandó.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 1-jén.
a Tanács részéről
az elnök
B. ASK
(1) A Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2006. szeptember 15-i 2006/683/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 285., 2006.10.16., 47. o.).
MELLÉKLET
A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
1. cikk
Általános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne
(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze (1).
(2) Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete előtt, valamennyi tanácsi formáció tekintetében a megfelelő egyeztetések elvégzését követően tudatja az általa a Tanács számára előirányzott időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy működési határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania. E dátumokat egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza.
(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács Luxembourgban tartja üléseit (2).
Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.
(4) (3) A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. Az említett csoportokat egy, a tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációs rendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok különbözőségét és az Unión belüli földrajzi egyensúlyt.
A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – valamennyi tanácsi formáció elnökségét hathónapos időszakonként, egymást váltva látják el. A csoport többi tagja közös program alapján segíti az elnökséget az összes feladata ellátásában. A csoport tagjai egymás között eltérő szabályokat is megállapíthatnak.
(5) A Tanács vagy a Coreper határozatait ezen eljárási szabályzat értelmében egyszerű többséggel fogadja el, kivéve abban az esetben, ha az más szavazási szabályt ír elő.
Eltérő rendelkezés hiányában az eljárási szabályzat alkalmazásában az elnökségre vagy az elnökségre vonatkozó hivatkozások arra a személyre vonatkoznak, aki a Tanács valamely formációjában, vagy adott esetben valamely előkészítő szervében az elnökséget ellátja.
2. cikk
A Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formáció és a Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a tervezés
(1) A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban ülésezhet. A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsa és a Külkapcsolatok Tanácsa formációk kivételével – az Európai Tanács minősített többséggel fogadja el (4). A tanácsi formációk listáját az I. melléklet tartalmazza.
(2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Előkészíti és az Európai Tanács, valamint a Bizottság elnökével együttműködve figyelemmel kíséri az Európai Tanács üléseit (5). Az Általános Ügyek Tanácsa felel a politikák átfogó koordinációjáért, az intézményi és igazgatási kérdésekért, a több európai uniós politikát érintő horizontális kérdésekért – például a többéves pénzügyi keretért és a bővítésért –, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait.
(3) Az európai tanácsi ülések előkészítésének módozatairól az Európai Tanács eljárási szabályzatának 3. cikke a következőképpen rendelkezik:
a) |
Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanácsnak az Európai Tanács eljárási szabályzata 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának. Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt. Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg. Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet. |
b) |
Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerv nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelynek végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között. |
c) |
Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét. Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivel összhangban előzetesen meg kell vizsgálni. |
(4) Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttműködve a (6) bekezdésnek megfelelően többéves program keretében gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról és folyamatosságáról (6).
(5) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról (7). Ez a tanácsi formáció felel az Európai Unió külső fellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonsági és védelmi politikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.
A Külkapcsolatok Tanácsának elnöke az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, akit szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselő személy helyettesíthet (8).
(6) A Tanács elnökségét az adott időszakban az 1. cikk (4) bekezdése értelmében biztosító, előre meghatározott hármas csoport minden tizennyolc hónapos időszakra kidolgozza a szóban forgó időszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. Ezt a tervezetet a Külkapcsolatok Tanácsának erre az időszakra vonatkozó tevékenységei tekintetében e tanácsi formáció elnökével közösen dolgozzák ki. A programtervezet kidolgozására a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben kerül sor, a megfelelő konzultációkat követően. A tervezetet egyetlen dokumentumba foglalva, legkésőbb az adott időszak előtt egy hónappal terjesztik be, hogy az Általános Ügyek Tanácsa azt jóváhagyhassa (9).
(7) Az adott időszakban hivatalban lévő elnökség a megfelelő konzultációkat követően valamennyi tanácsi formáció számára elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjét, indikatív jelleggel bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és működési határozatokat. E tervezeteket legkésőbb egy héttel az adott félév kezdete előtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. A tervezeteket egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza. Amennyiben szükséges, a korábban tervezetteken felül kiegészítő tanácsi üléseket lehet betervezni.
Amennyiben a féléves időszak során az azon időszakra tervezett ülések egyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nem hívja össze.
3. cikk (10)
Napirend
(1) Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak. Ezzel egyidejűleg megküldik azt a tagállamok nemzeti parlamentjének is.
(2) Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.
(3) Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvben, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben rögzített nyolchetes határidő alkalmazandó, jogalkotási aktus vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadandó álláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nem vehetők fel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig, amíg le nem telt az előírt nyolchetes határidő.
A Tanács eltérhet az első albekezdésben említett nyolchetes határidőtől, amennyiben a napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül. A Tanács az érintett jogi aktus vagy állásfoglalás elfogadására alkalmazandó szavazási szabálynak megfelelően határoz.
A kellően indokolt sürgős esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezetének a Tanács ideiglenes napirendjére tűzése és az álláspont elfogadása között tíz napnak kell eltelnie (11).
(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb a napirend továbbításáig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.
(5) A Főtitkárság a Tanács tagjainak és a Bizottságnak továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.
Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatosak, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végére nem fejezte be.
(6) Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy a jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatalra és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. Az első rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”.
Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság e pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.
(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.
(8) Amennyiben azonban egy, a napirend „A” részébe tartozó pontra vonatkozó álláspont elfogadása újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.
(9) Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pont „egyéb” napirendi pontként szerepeljen, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.
4. cikk
A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete
A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.
5. cikk
Ülések
(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak (12). Egyéb esetekben a Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.
(2) A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor az kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.
(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. E tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.
(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Főtitkárság által kiállított belépő felmutatása.
6. cikk
Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban
(1) A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásai – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.
(2) A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
7. cikk
Jogalkotási folyamat és nyilvánosság
(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjén a „Jogalkotási döntéshozatal” rész.
(2) A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal” részben szereplő napirendi pont alá tartozó dokumentumokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében szereplő, a napirend e részét érintő bejegyzéseket nyilvánosságra kell hozni.
(3) A Tanács napirendjének „Jogalkotási döntéshozatal” részére vonatkozó tanácsi ülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével – mindenekelőtt egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben – történő nyilvános közvetítésen, valamint az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. A Tanács honlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll ennek felvett változata. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.
A Főtitkárság előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e cikk megfelelő végrehajtásának biztosítására.
(4) A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy a rendes jogalkotási eljárásban előírt egyeztető bizottságban részt vevő képviselői által adott indokolását, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az egyeztető bizottság ülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságra hozzák.
(5) Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetések vagy a jogalkotási aktus elfogadását kísérő, és a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatoktól eltérő nyilatkozatok.
8. cikk
A Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinak egyéb esetei
(1) Amennyiben a Tanácsnak a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, vagy határozatok révén a tagállamokban vagy azokra nézve jogilag kötelező erejű szabályok elfogadására vonatkozó nem jogalkotási javaslatokat nyújtanak be – kivéve a belső intézkedésekre, igazgatási vagy költségvetési intézkedésekre, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusokra vagy nem kötelező erejű jogi aktusokra (például következtetésekre, ajánlásokra vagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat –, úgy a Tanácsnak az új, fontos javaslatokat érintő első vitája nyilvános. Az elnökség határozza meg, mely javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen.
Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az első albekezdésben említett javaslatok valamelyikéről a Tanácsban a legutolsóként folytatott tanácskozások nyilvánosak legyenek, amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz.
(2) A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel eljárva hozott határozatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről.
Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve a kérdés fontosságát és azt, hogy milyen mértékben érinti a polgárokat.
(3) Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános közérdekű vitát tart a Tanács 18 hónapos munkaprogramjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi formációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság beszámolója ötéves programjáról, éves munkaprogramjáról és éves politikai stratégiájáról, valamint a Tanácsban az azt követően tartott vita nyilvános.
(4) A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétől kezdődően:
a) |
a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az 1. bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános tanácskozás” jelölést kapják; |
b) |
a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek a (2) és (3) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános vita” jelölést kapják. |
A Tanács nyilvános tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az e cikkel összhangban történő nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésében említetthez hasonló nyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.
9. cikk
A szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolása és a jegyzőkönyvek a többi esetben
(1) Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusokat fogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, továbbá a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvnek az ilyen jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.
(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:
a) |
amennyiben a Tanács az EUSz. V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján; |
b) |
egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján. |
Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az első albekezdés a) és b) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.
A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az első albekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.
(3) Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 7. és 8. cikkel összhangban nyilvánosak.
10. cikk
A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés
A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.
11. cikk
A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség
(1) A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.
Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.
(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követő elnökségek jegyzéke szerinti sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.
(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat (13).
(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.
(5) 2014. október 31-ig, amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minősített többséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, igazolni kell, hogy a minősített többséget alkotó tagállamok a III. melléklet 1. cikkében foglalt lakossági számadatok szerint számolva kiteszik az Európai Unió összlakosságának legalább 62 %-át. E bekezdés 2014. november 1. és 2017. március 31. között szintén alkalmazandó, amennyiben a Tanács valamely tagja azt az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően kéri.
12. cikk
Rendes írásbeli és egyszerűsített írásbeli eljárás
(1) A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.
Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.
A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő esetleges nyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerűsített írásbeli eljárást, úgynevezett „hallgatólagos beleegyezési eljárást” is alkalmazhat:
a) |
írásbeli kérdésre vagy adott esetben a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet (14); |
b) |
a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet; |
c) |
más intézményekkel, szervekkel vagy hivatalokkal folytatandó konzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a szerződések ilyen konzultációt kívánnak meg; |
d) |
a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton keresztüli végrehajtása érdekében („COREU egyszerűsített írásbeli eljárás”) (15). |
Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidő leteltével kell elfogadottnak tekinteni, amelyet az ügy sürgősségére való tekintettel az elnökség megállapít, kivéve ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogást emel.
(3) Az írásbeli eljárás lezárulását a Főtitkárság állapítja meg.
13. cikk
Jegyzőkönyv
(1) Minden tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amelyet jóváhagyása után a főtitkár ír alá. Aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.
A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében alapesetben rendszerint a következőket kell feltüntetni:
— |
a Tanácsnak benyújtott dokumentumok, |
— |
a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések, |
— |
a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte. |
(2) A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.
(3) E jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Coreperhez lehet benyújtani.
(4) A tanácsi ülések „Jogalkotási döntéshozatal” részéről szóló jegyzőkönyveket jóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történő továbbítással egyidejűleg közvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.
14. cikk
Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján
(1) Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.
(2) A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.
15. cikk
Jogi aktusok aláírása
A Tanács által, valamint az Európai Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok, valamint a Tanács által elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár írja alá. A főtitkár aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.
16. cikk (16)
A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya
Ezen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkal összhangban kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.
17. cikk
A jogi aktusok kihirdetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában
(1) A főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):
a) |
az EUMSz. 297. cikkének (1) bekezdésében és (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogi aktusok; |
b) |
a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás szerint első olvasatban elfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt; |
c) |
valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett kezdeményezések; |
d) |
az Unió által kötött nemzetközi megállapodások. Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban; |
e) |
az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött nemzetközi megállapodások, amenynyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 4. és 9. cikke alapján eltérően nem határoz. A Hivatalos Lapban kihirdetett megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban. |
(2) Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:
a) |
az EUMSz. 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett, az (1) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő kezdeményezések; |
b) |
az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésében említett irányelvek és határozatok, az ajánlások és vélemények, az e cikk (3) bekezdésében említett határozatok kivételével. |
(3) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e az EUSz. 25. cikkében említett határozatok kihirdetéséről a Hivatalos Lapban.
(4) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:
a) |
az EUSz. 25. cikkében említett határozatok végrehajtási szabályait; |
b) |
az EUSz. 31. cikke (2) bekezdése első és második franciabekezdésének megfelelően elfogadott határozatok; |
c) |
a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a következtetések vagy az állásfoglalások. |
(5) Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács az ilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.
18. cikk
Értesítés a jogi aktusokról
(1) Az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett irányelvekről és határozatokról a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.
(2) Amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban, a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit:
a) |
ajánlások; |
b) |
az EUSz. 25. cikkében említett határozatok. |
(3) A főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EUMSz. 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsi irányelvekről és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól.
19. cikk (18)
A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok
(1) A Coreper feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Tanács által adott megbízatások teljesítése. Minden esetben (19) biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:
a) |
a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei; |
b) |
az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörét meghatározó szabályok; |
c) |
költségvetési rendelkezések; |
d) |
az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok. |
(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat nyújt be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.
(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.
A Főtitkárság gondoskodik az előkészítő szervek jegyzékének naprakésszé tételéről és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.
(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az Általános Ügyek Tanácsának elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese.
A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének egy képviselője látja el.
Ha a Tanács minősített többséggel eltérően nem rendelkezik, a különböző tanácsi formációk többi előkészítő szervének elnökségét – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – az adott formáció elnökségét ellátó tagállam egy küldöttje látja el. A (3) bekezdés második albekezdésében említett jegyzék felsorolja azokat az előkészítő szerveket is, amelyekkel kapcsolatban a Tanács az 1. cikk (4) bekezdésében említett, a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európai tanácsi határozat 4. cikkének megfelelően másfajta elnökségről nem határozott.
(5) A Tanács azon formációi üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnöki posztot be fogja tölteni.
(6) Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikor másfajta elnökség alkalmazandó – az abban az időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.
Az Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szervei (a Coreper kivételével) ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökséggel egyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.
(7) Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következő eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidőtől való eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges (20):
a) |
a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése); |
b) |
a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése); |
c) |
a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, a Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat (a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése); |
d) |
a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat; |
e) |
az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése); |
f) |
a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése); |
g) |
határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése); |
h) |
a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő; |
i) |
a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat; |
j) |
az EUMSz. 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat; |
k) |
a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása. |
20. cikk
Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolyása
(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a Tanács munkamódszereiről szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.
Ezenkívül a viták megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, így különösen:
a) |
korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelenlévők küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását; |
b) |
megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát; |
c) |
beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, így különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét és meghatározhatja sorrendjüket; |
d) |
felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással; |
e) |
felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére. |
(2) A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül – a 18 hónapos program vagy más, köztük létrejött megállapodás alapján minden feladatában segíti az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport többi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következő elnökséget ellátó tagállam képviselője. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamely tagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.
A bizottságok és munkacsoportok jelentései
Ezen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt rendelkezésre álljanak.
Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.
22. cikk
A szövegezés minősége (23)
Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i, a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára (24).
Azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, a jogalkotási folyamat egésze során különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.
23. cikk
A főtitkár és a Főtitkárság
(1) A Tanács munkáját a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti. A főtitkárt a Tanács nevezi ki minősített többséggel.
(2) A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg (25).
A főtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.
(3) A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.
(4) A főtitkár kellő időben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.
(5) A főtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.
24. cikk
Biztonság
A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.
25. cikk
Feladatok a megállapodások letéteményeseként
Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg egy, az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás letéteményeseként, úgy az ilyen egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.
Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban kihirdessék.
26. cikk
Képviselet az Európai Parlamentben
A Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség, vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következő elnökség vagy a főtitkár képviseli. Az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljárva a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.
A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban a Tanács elnöke képviseli. Szükség esetén az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét biztosító tagállamot képviselő személy helyettesítheti. Az Európai Parlament bizottságaiban a Külügyek Tanácsát az annak elnöke általi megbízás alapján eljárva az európai külügyi szolgálat vagy – adott esetben – a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik
A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.
27. cikk
A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések
A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.
28. cikk
A Tanácsnak küldött levelek
A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:
Conseil de l'Union européenne |
Rue de la Loi, 175 |
B-1048 Bruxelles |
I. MELLÉKLET
A tanácsi formációk listája
1. |
Általános Ügyek (26); |
2. |
Külügyek (27); |
3. |
Gazdasági és Pénzügyek (28); |
4. |
Bel- és Igazságügy (29); |
5. |
Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem; |
6. |
Versenyképesség (Belső Piac, Ipar és Kutatás) (30); |
7. |
Közlekedés, Távközlés és Energia; |
8. |
Mezőgazdaság és Halászat; |
9. |
Környezetvédelem; |
10. |
Oktatás, Ifjúság és Kultúra (31). |
Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSz.16. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.
Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kell igazítani (32).
II. MELLÉKLET
A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésére vonatkozó különös rendelkezések
1. cikk
Hatály
Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre, feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel.
2. cikk
Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés
(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amenynyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintett harmadik féllel, ha:
a) |
a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum; |
b) |
a dokumentum valamely tagállamtól származik, és
|
(2) Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félnek a birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik féllel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.
(3) A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni, és ésszerű határidőt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.
(4) Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.
Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább 10 munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EUMSz. 279. cikkére.
3. cikk
A többi intézménytől vagy a tagállamoktól kapott egyeztetés iránti kérelem
Egy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történő – egy tanácsi dokumentumot érintő – egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 2816361 számra.
A Főtitkárság – figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt – a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.
4. cikk
A tagállamokból származó dokumentumok
Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani Főtitkársághoz.
5. cikk
Kérelmek benyújtása a tagállamok által
Amikor egy tagállam kérelmet nyújt be a Tanácshoz, úgy azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges megerősítő kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.
6. cikk
A kérelmek címzése
A dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárához/a főképviselőhöz kell címezni, levélben a rue de la Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailen az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 2816361 számra.
7. cikk
Az alapkérelmek feldolgozása
Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.
8. cikk
A megerősítő kérelmek feldolgozása
Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a megerősítő kérelmekről a Tanács határoz.
9. cikk
Díjak
A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkárság állapítja meg.
10. cikk
A Tanács nyilvános dokumentumnyilvántartása
(1) A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.
(2) A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (33) és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel – elérhetővé kell tenni az interneten.
11. cikk
A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok
(1) E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azokat nem minősítették titkosnak, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet lehessen benyújtani.
(2) E cikk alkalmazásában:
— „szétosztás”: egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek,
— „jogalkotási dokumentumok”: olyan dokumentumok, amelyeket jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amelyek ilyen eljárásban érkeztek be.
(3) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:
a) |
azon dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra; |
b) |
a Tanács különböző formációi üléseinek ideiglenes napirendje; |
c) |
a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg. |
(4) Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, úgy a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:
a) |
a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje; |
b) |
egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, időközi jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések, amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével. |
(5) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási és egyéb dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett:
a) |
az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy – az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel – valamely tagállam által a Tanácsnak címzett jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai, valamint az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusok; |
b) |
a Tanács elé terjesztett, a napirendben a „Jogalkotási döntéshozatal” részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumok, amely az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban „nyilvános tanácskozás” vagy „nyilvános vita” szavakkal van megjelölve; |
c) |
a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott, jogalkotási aktusok tervezeteire és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusokra vonatkozó feljegyzések („I/A” rész alá és „A” rész alá tartozó naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei és a szóban forgó rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusok, amelyekre vonatkoznak; |
d) |
a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott aktusok és az egyeztető bizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegtervezetek. |
(6) Az (5) bekezdés d) pontjában említett aktusok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az e jogi aktusra vonatkozó mindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen aktus elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az időközi jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket (a tanácskozások eredményei), a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.
Valamely tagállam kérelmére nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.
III. MELLÉKLET
A Tanácsban történő szavazás során a szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai
1. cikk
Az EUSz. 16. cikke (5) bekezdésének és az átmeneti intézkedésekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásához az egyes tagállamoknak a 2009. december 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozó össznépességi adatai a következők:
Tagállam |
Népesség (x 1 000) |
Németország |
82 002,4 |
Franciaország |
64 350,8 |
Egyesült Királyság |
61 576,1 |
Olaszország |
60 045,1 |
Spanyolország |
45 828,2 |
Lengyelország |
38 135,9 |
Románia |
21 498,6 |
Hollandia |
16 485,8 |
Görögország |
11 260,4 |
Belgium |
10 750,0 |
Portugália |
10 627,3 |
Cseh Köztársaság |
10 467,5 |
Magyarország |
10 031,0 |
Svédország |
9 256,3 |
Ausztria |
8 355,3 |
Bulgária |
7 606,6 |
Dánia |
5 511,5 |
Szlovákia |
5 412,3 |
Finnország |
5 326,3 |
Írország |
4 450,0 |
Litvánia |
3 349,9 |
Lettország |
2 261,3 |
Szlovénia |
2 032,4 |
Észtország |
1 340,4 |
Ciprus |
796,9 |
Luxemburg |
493,5 |
Málta |
413,6 |
Összesen |
499 665,1 |
küszöbérték (62 %) |
309 792,4 |
2. cikk
(1) A tagállamok minden év szeptember 1-jéig továbbítják az Európai Unió Statisztikai Hivatalának az össznépességükre vonatkozó, folyó év január 1-jei adatokat.
(2) A Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az 1. cikkben szereplő számadatokat. Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.
IV. MELLÉKLET
A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya (16. cikk)
(1) |
Az eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait:
|
(2) |
A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárási szabályzat következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban:
|
V. MELLÉKLET
A Tanács munkamódszerei
Az ülések előkészítése
(1) |
Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktól vagy bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhető vissza a munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges, és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott probléma megoldására irányuló megbízással együtt. |
(2) |
Az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésével például a lehető leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedi kérdéseket érintő szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy az érintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetleges megoldási lehetőségekről. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyek során azzal keresi meg a küldöttségeket, hogy azok a munkacsoport vagy bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak egy javaslatra. |
(3) |
A küldöttségek adott esetben előzetesen írásban előterjesztik azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szöveg módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a küldöttségek javaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő küldöttségek közös írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be. |
(4) |
A Coreper nem foglalkozik újból az ülése előkészítése keretében már véglegesen megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az „I” napirendi pontokra, a szervezésre és a feldolgozott napirendi pontok sorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövőbeli üléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra. Lehetőség szerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a küldöttségek a Coreper üléseinek előkészítése keretében és nem magában a Coreperben terjesztik elő. |
(5) |
Az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a küldöttségeknek az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérni szándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a küldöttségeket, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassák az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektől függően az elnökség gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő csoportokat. |
Az ülések lebonyolítása
(6) |
Nem vehetők fel olyan pontok a Tanács napirendjére, amelyek csupán a Bizottság vagy a Tanács valamely tagja beszámolójának ismertetésére szolgálnak, kivéve, amennyiben jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik. |
(7) |
Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat (például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetve más szervekkel folytatott tanácskozások eredményeiről, eljárási vagy szervezési kérdésekről szóló információk stb.) ehelyett a Coreper üléseinek előkészítése keretében kell a küldöttségeknek – lehetőség szerint írásban – továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nem kell újra foglalkozni. |
(8) |
Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyását érintő további szükséges információkat és különösen azon időkeretet, amelyet előreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a küldöttségek számára már ismert információk megismétlésétől. |
(9) |
A tartalmi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség – a szükséges tárgyalási forma függvényében – ismerteti a küldöttségekkel a kérdéses napirendi ponthoz történő hozzászólásaik maximális időtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások időtartama nem haladhatja meg a két percet. |
(10) |
Elvben kerülni kell azt, hogy a jelenlévők mindegyike hozzászóljon az adott tárgyalási ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható, amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximális időtartamát. |
(11) |
Az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a küldöttségeket, hogy azok kompromisszumon alapuló szövegtervezetekről, illetve egyedi javaslatokról nyilvánítsanak véleményt. |
(12) |
Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől, és ez irányú tevékenységét csupán az elért – tartalmi és/vagy eljárási – eredmények rövid összefoglalására korlátozza. |
(13) |
A küldöttségeknek kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek, érdeminek és lényegre törőnek kell lenniük. |
(14) |
Az ugyanazon véleményt képviselő küldöttségeket ösztönözni kell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozó közös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék. |
(15) |
A szövegek megtárgyalásánál – egy adott javaslat puszta elutasítása helyett – a küldöttségek írásban konkrét szövegezési javaslatokat terjesztenek elő. |
(16) |
Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egy meghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a küldöttségek tartózkodnak a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvben beleegyezésnek kell tekinteni. |
VI. MELLÉKLET
A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések
A. A rendeletek formája:
1. |
Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek és a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell:
|
2. |
A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba kell csoportosítani. |
3. |
A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont. |
4. |
A rendeletek utolsó cikkét a következő kifejezések követik:
|
B. Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája
1. |
Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainak a címben tartalmazniuk kell az „irányelv”, illetve a „határozat” szót. A Tanács által az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási irányelv vagy végrehajtási határozat esetén, a rendelet címében szerepel a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtási határozat” kifejezés. |
2. |
A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címben tartalmazniuk kell az „ajánlás”, illetve „vélemény” szót. |
3. |
A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket – a szerződések vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell. |
C. Az EUSz. 25. cikkében említett határozatok formája
E határozatok címében szerepel a „Tanács határozata” kifejezés, a sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.
(1) E bekezdés megegyezik az Európai Közösség működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 237. cikkével.
(2) E bekezdés megegyezik az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének b) pontjával.
(3) E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat 1. cikkével (HL L 315., 2009.12.2., 50. o.).
(4) Ez a két mondat az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz.) 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdését, valamint az EUMSz. 236. cikkének a) pontját veszi át, a megfelelő kiigazítással.
(5) Ez a két mondat az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével egyezik meg.
(6) E bekezdés a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat tervezete 3. cikkének első albekezdését veszi át.
(7) E bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésével.
(8) Lásd az alábbi a) nyilatkozatot:
a) |
A 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdéséről: „Amikor a Külkapcsolatok Tanácsa a közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze, elnökét a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően a féléves elnökség helyettesíti.” |
(9) Lásd az alábbi b) nyilatkozatot:
b) |
a 2. cikk (6) bekezdéséről: „A 18 hónapos program tartalmaz egy általános bevezető szakaszt, amely a programot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainak összefüggésébe helyezi. Ebben a szakaszban a három elnökség, amelynek a 18 hónapos programtervezet elkészítése a feladata, konzultál az őket követő három elnökséggel, a (6) bekezdés harmadik mondatában említett »megfelelő konzultációk« részeként. A 18 hónapos programtervezetnek többek között a Bizottság kezdeményezésére folytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédből fakadó főbb pontokat is tekintetbe kell vennie.” |
(10) Lásd az alábbi c) és d) nyilatkozatot:
c) |
a 3. cikk (1) és (2) bekezdéséről: „Az elnök törekszik annak biztosítására, hogy elvben a Tanács minden egyes, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó címének végrehajtásával foglalkozó ülésének ideiglenes napirendje, továbbá a napirendi pontokkal kapcsolatos minden dokumentum legalább 21 nappal az ülés kezdete előtt eljusson a Tanács tagjaihoz.” |
d) |
az 1. és 3. cikkről: „Az EUSz. 30. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – amely kimondja, hogy gyors döntést igénylő esetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid időn belül összehívható – a Tanács tudatában van annak, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni. A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését.” |
(11) Ez az albekezdés a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke utolsó mondatának felel meg.
(12) Az EUSz. 16. cikke (8) bekezdésének első mondata.
(13) E bekezdés megegyezik az EUMSz. 239. cikkével.
(14) Lásd az alábbi e) nyilatkozatot:
e) |
a 12. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjáról: „A Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidő általában három munkanap.” |
(15) Lásd az alábbi f) nyilatkozatot:
f) |
a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjáról: „A Tanács emlékeztet arra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek (7896/95) megfelelően kell használni.” |
(16) Lásd az alábbi g) nyilatkozatot:
g) |
a 16. cikkről és a IV. mellékletről „A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az EUSz.7. cikkének alkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki. A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása.” |
(17) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(18) E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).
(19) Lásd az alábbi h) nyilatkozatot:
h) |
a 19. cikk (1) bekezdéséről: „A Coreper biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt elvek összhangját és figyelembevételét, különösen azon ügyekben, amelyek lényegi előkészítése más fórumokon van folyamatban.” |
(20) Lásd az alábbi i) nyilatkozatot:
i) |
a 19. cikk (7) bekezdéséről: „Amennyiben a Tanács valamely tagja úgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet, amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Corepernek nyújtottak be elfogadásra, tartalmi kérdést vet fel, a határozattervezetet a Tanács elé kell terjeszteni.” |
(21) E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSz. 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).
(22) Lásd az alábbi j) nyilatkozatot:
j) |
a 21. cikkről: „A munkacsoportok jelentéseit, továbbá minden más, a Coreper tanácskozásainak alapjául szolgáló dokumentumot olyan időben kell megküldeni a delegációknak, hogy azokat meg tudják vizsgálni.” |
(23) Lásd az alábbi k) nyilatkozatot:
k) |
a 22. cikkről: „A Tanács Jogi Szolgálatának feladata az is, hogy segítséget nyújtson az EUMSz. 76. cikkének b) pontja szerinti kezdeményezést tevő tagállamoknak, különösen az ilyen kezdeményezések szövegezése minőségének ellenőrzésében, amennyiben az érintett tagállam ilyen segítségnyújtásra felkéri.” |
Lásd az alábbi l) nyilatkozatot:
l) |
A 22. cikkről: „A Tanács tagjai a jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknak a Főtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket. A Tanács tagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az előző jogi aktusból tartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatok vizsgálatára meghatározott elveknek megfelelően vizsgálják meg.” |
(24) HL C 73., 1999.3.17., 1. o.
(25) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés első albekezdése megegyezik az EUMSz. 240. cikkének (2) bekezdésével.
(26) Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése hozza létre.
(27) Ezt a formációt az EUSz. 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése hozza létre.
(28) Ideértve a költségvetést is.
(29) Ideértve a polgári védelmet is.
(30) Ideértve a turizmust is.
(31) Ideértve az audiovizuális ügyeket is.
(32) Lásd az alábbi m) nyilatkozatot:
m) |
Az I. melléklet második bekezdéséről: „Az elnökség a Tanács napirendjét az összefüggő napirendi pontok csoportosításával úgy szervezi meg, hogy elősegítse az illetékes nemzeti képviselők részvételét, különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosan elkülöníthető témacsoportokkal kell foglalkozni.” |
(33) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(34) Lásd az alábbi n) nyilatkozatot:
n) |
A IV. melléklet (1) bekezdésének h) pontjáról: „A Tanács megerősíti, hogy továbbra is alkalmazni kell azon jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a tanácskozásai alapjául szolgáló szövegeket minden nyelven el kell készíteni.” |
(35) Lásd az alábbi o) nyilatkozatot:
o) |
A VI. melléklet A. szakasza 4. pontja a) alpontjának ii. alpontjáról: „A Tanács emlékeztet arra, hogy a szerződésekben előírt olyan esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát az érintett jogi aktus indokolásában és tartalmi részében.” |
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/62 |
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2009. december 7.)
a Svéd Királyságnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazásáról
(2009/938/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a 2006/112/EK irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Svéd Királyság (a továbbiakban: Svédország), valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) a 2007/133/EK tanácsi határozattal (2) felhatalmazást kapott arra, hogy – a 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérve – a hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog keletkezését a hozzáadottérték-adónak az értékesítő, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalassza azon adóalanyok esetében, amelyek azt a választható rendszert alkalmazzák, mely szerint – az említett irányelv 66. cikkének b) pontjával összhangban – a termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik utáni héafizetési kötelezettség az ellenérték átvételekor keletkezik (úgynevezett pénzforgalmi szemléletű elszámolás). Az adóalany csak akkor választhatja ezt a rendszert, ha éves árbevétele nem több mint 3 000 000 SEK Svédország, illetőleg 1 350 000 GBP az Egyesült Királyság esetében. |
(2) |
Svédország és az Egyesült Királyság engedélyt kért e különös eltérő intézkedés hatályának meghosszabbítására: Svédország vonatkozó levelét 2009. március 3-án, az Egyesült Királyságét pedig 2009. január 15-én iktatták a Bizottság Főtitkárságán. Az Egyesült Királyság azt is kérte, hogy a szóban forgó rendszerben az éves árbevételre vonatkozó felső összeghatár 1 500 000 GBP-re módosulhasson. |
(3) |
A 2006/112/EK irányelv 395. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság – 2009. július 9-én kelt leveleiben – továbbította Svédország és az Egyesült Királyság kérelmét a többi tagállam részére, és – 2009. július 13-án kelt leveleiben – a Bizottság arról értesítette Svédországot és az Egyesült Királyságot, hogy rendelkezésére áll az elbíráláshoz általa hasznosnak ítélt valamennyi információ. |
(4) |
Az úgynevezett pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer egy, az adómentességet nem élvező kisvállalkozásoknak szánt, egyszerűsített és önként választható rendszer. A rendszer lehetőséget ad a szóban forgó adóalanyoknak, hogy kiadásaik és bevételi ügyleteik teljesítési időpontja alapján, egyszerű szabály alkalmazásával állapítsák meg, melyik időpontban kell héalevonási jogukat gyakorolniuk, illetőleg az adót befizetniük az adóhatóságnak. Ez a rendszer tehát az adóalany szempontjából egyszerűsítést jelentő, esetenként a likviditást is javító intézkedés. |
(5) |
A Bizottság 2009. január 28-án olyan – a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló – irányelvtervezetet terjesztett elő, amely a tagállamoknak arra is lehetőséget ad, hogy a héa levonásához való jog keletkezését az adónak az értékesítő, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalasszák azon adóalanyok esetében, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a tagállamok által legfeljebb 2 000 000 EUR-ban megállapítható összeghatárt, és amelyekre olyan, önként választható rendszer alkalmazandó, amely szerint az ügyleteik utáni héafizetési kötelezettség csak az ellenérték átvételekor keletkezik. |
(6) |
A kérelem tárgyát képező különös eltérő intézkedés nem érinti a Svédország, illetőleg az Egyesült Királyság által a végső fogyasztás szakaszában behajtott héabevételek összegét, és semmilyen hatással nincs az Unió számára a héából származó saját forrásokra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérve Svédország és az Egyesült Királyság felhatalmazást kap arra, hogy a második bekezdésben említett adóalanyok esetében a hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog keletkezését elhalassza addig az időpontig, amikor a hozzáadottérték-adót az értékesítő, illetőleg a szolgáltató részére kifizetik.
Az érintett adóalanyoknak előzőleg olyan rendszer alkalmazása mellett kell dönteniük, amelynek értelmében az általuk végzett termékértesítések és szolgáltatásnyújtások utáni héafizetési kötelezettség az ellenérték átvételekor keletkezik. E rendszer értelmében az érintett adóalany éves árbevétele nem lehet több mint 3 000 000 SEK Svédország esetében, illetőleg 1 500 000 GBP az Egyesült Királyság esetében.
2. cikk
Ez a határozat 2010. január 1-jétől alkalmazandó, azon irányelv hatálybalépéséig, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a héa levonásához való jog keletkezését az adónak az értékesítő, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalasszák azon adóalanyok esetében, amelyeknek az éves árbevétele nem halad meg bizonyos összeghatárt, és amelyekre következésképpen olyan, önként választható rendszer alkalmazandó, amelynek értelmében az ügyleteik utáni héafizetési kötelezettség csak az ellenérték átvételekor keletkezik. Ez a határozat minden esetben legkésőbb 2012. december 31-ig alkalmazandó.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
C. MALMSTRÖM
(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
(2) HL L 57., 2007.2.24., 12. o.
11.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/64 |
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2009. december 7.)
a Szlovén Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazásáról
(2009/939/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a 2006/112/EK irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szlovénia) a 2007/133/EK tanácsi határozattal (2) felhatalmazást kapott arra, hogy – a 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérve – a hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog keletkezését a hozzáadottérték-adónak az eladó, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalassza azon adóalanyok esetében, amelyek azt a választható rendszert alkalmazzák, mely szerint – az említett irányelv 66. cikkének b) pontjával összhangban – a termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik utáni héafizetési kötelezettség az ellenérték átvételekor keletkezik (úgynevezett pénzforgalmi szemléletű elszámolás). Ezt a rendszert azok az adófizetők választhatják, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 208 646 EUR-t. |
(2) |
A Bizottság Főtitkárságán 2009. július 23-án és 31-én iktatott levelek útján Szlovénia engedélyt kért e különös eltérő intézkedés hatályának meghosszabbítására. Ezenkívül Szlovénia azt is kérte, hogy a rendszert alkalmazók éves árbevételének felső határát 400 000 EUR-ra módosíthassa. |
(3) |
A 2006/112/EK irányelv 395. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2009. szeptember 25-én kelt, Szlovéniát érintő levelében továbbította Szlovénia kérelmét a többi tagállam részére. 2009. szeptember 29-én kelt levelében arról értesítette Szlovéniát, hogy rendelkezésére áll az elbíráláshoz általa hasznosnak ítélt valamennyi információ. |
(4) |
Az úgynevezett pénzforgalmi szemléletű elszámolási rendszer egy, az adómentességet nem élvező kisvállalkozásoknak szánt, egyszerűsített és önként választható rendszer. A rendszer lehetőséget ad a szóban forgó adóalanyoknak, hogy kiadásaik és bevételi ügyleteik teljesítési időpontja alapján, egyszerű szabály alkalmazásával állapítsák meg, melyik időpontban kell héalevonási jogukat gyakorolniuk, illetőleg az adót befizetniük az adóhatóságnak. Ez a rendszer tehát az adóalany szempontjából egyszerűsítést jelentő, esetenként a likviditást is javító intézkedés. |
(5) |
A Bizottság 2009. január 28-án olyan – a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló – irányelvtervezetet terjesztett elő, amely a tagállamoknak arra is lehetőséget ad, hogy a héa levonásához való jog keletkezését az adónak az eladó, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalasszák azon adóalanyok esetében, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a tagállamok által legfeljebb 2 000 000 EUR-ban megállapítható összeghatárt, és amelyekre olyan, önként választható rendszer alkalmazandó, amely szerint az ügyleteik utáni héafizetési kötelezettség csak az ellenérték átvételekor keletkezik. |
(6) |
A kérelem tárgyát képező különös eltérő intézkedés nem érinti az Észtország, illetőleg Szlovénia által a végső fogyasztás szakaszában beszedett héabevételek összegét, és semmilyen hatással nincs az Unió számára a héából származó saját forrásokra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 167. cikkétől eltérve Szlovénia felhatalmazást kap arra, hogy a második bekezdésben említett adóalanyok esetében a hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog keletkezését elhalassza addig az időpontig, amikor a hozzáadottérték-adót az eladó, illetőleg a szolgáltató részére kifizetik.
Az érintett adóalanyoknak előzőleg olyan rendszer alkalmazása mellett kell dönteniük, amely szerint az általuk végzett termékértesítések és szolgáltatásnyújtások utáni héafizetési kötelezettség az ellenérték átvételekor keletkezik. Az említett rendszerben azok az adófizetők vehetnek részt, amelyek árbevétele nem haladja meg a 400 000 EUR-t.
2. cikk
E határozat 2010. január 1-jétől alkalmazandó, azon irányelv hatálybalépéséig, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a héa levonásához való jog keletkezését az adónak az eladó, illetőleg a szolgáltató részére történő kifizetéséig elhalasszák azon adóalanyok esetében, amelyek éves árbevétele nem halad meg bizonyos összeghatárt, és amelyekre következésképpen olyan, önként választható rendszer alkalmazandó, amelynek értelmében a termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik utáni héafizetési kötelezettség csak az ellenérték átvételekor keletkezik. Ez a határozat minden esetben legfeljebb 2012. december 31-ig alkalmazható.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Szlovén Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. december 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
C. MALMSTRÖM
(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
(2) HL L 57., 2007.2.24., 12. o.