I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

10.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/12

A TANÁCS 2009/916/KKBP HATÁROZATA

(2009. október 23.)

az Európai Unió által az Atalanta európai uniós katonai művelet keretében vezetett erők Seychelle köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2008. május 15-én elfogadta az 1814 (2008) sz. határozatot, amelyben arra kéri az államokat és a regionális szervezeteket, hogy hozzanak intézkedéseket a Szomáliának szánt humanitárius támogatás szállításában és eljuttatásában, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által engedélyezett tevékenységekben részt vevő hajók védelme érdekében.

(2)

Az ENSZ BT 2008. június 2-án elfogadta az 1816 (2008) sz. határozatot, amelyben felhatalmazta a szomáliai átmeneti szövetségi kormánnyal együttműködő államokat, hogy az említett határozat elfogadásától számított hat hónapon keresztül Szomália felségvizeire lépjenek, és a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban minden szükséges eszközt felhasználjanak arra, hogy megakadályozzák a tengeren elkövetett kalóztámadásokat és fegyveres rablásokat. Az ENSZ BT 2008. december 2-án elfogadott 1846 (2008) sz. határozata további tizenkét hónapra megújította ezeket az intézkedéseket.

(3)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről („Atalanta” művelet) szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1).

(4)

A 2008/851/KKBP együttes fellépés 11. cikke kimondja, hogy a harmadik államok szárazföldi területein állomásozó vagy jelenlévő, vagy a harmadik államok felségvizein vagy belvizein tevékenykedő, az Európai Unió által vezetett erők és a személyi állománya jogállását a Szerződés 24. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(5)

A Tanács 2007. szeptember 18-i felhatalmazását követően, a Szerződés 24. cikkével összhangban az elnökség a főtitkár/főképviselő közreműködésével tárgyalásokat folytatott az Európai Unió által vezetett erők Seychelle köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodásról.

(6)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az EU Atalanta katonai művelete keretében az Európai Unió által vezetett erők Seychelle köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2009. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. BILLSTRÖM

(1) HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között az Európai Unió által az Atalanta európai uniós katonai művelet keretében vezetett erők seychelle köztársasági jogállásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU)

egyrészről, és

A SEYCHELLE KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: a fogadó állam,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE AZ ALÁBBIAKAT:

az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1814 (2008),1838 (2008), 1846 (2008) és 1851 (2008) határozatát,

a Seychelle Köztársaság 2009. április 2-i és 2009. augusztus 21-i keltezésű levelét, melyben az uniós tengeri haderőnek a területén való jelenlétét kérelmezi,

az Európai Unió Tanácsának a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló, 2008. november 10-i 2008/851/KKBP együttes fellépését,

azt, hogy e megállapodás nem érinti a Felek nemzetközi megállapodások és más, nemzetközi bíróságok létrehozásáról szóló okiratok – beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát – szerinti jogait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez a megállapodás az Európai Unió által vezetett erőkre és azok személyi állományára vonatkozik.

(2) Ez a megállapodás kizárólag a fogadó állam területére vonatkozik, ideértve annak vizeit és légterét.

(3) E megállapodás alkalmazásában:

a) „az Európai Unió által vezetett erők (EUNAVFOR)”: az EU által vezetett „Atalanta” műveletben részt vevő EU katonai parancsnokságok és nemzeti kontingensek, valamint ezek hajói, repülőgépei, felszerelései és szállítóeszközei;

b) „művelet”: a katonai misszió előkészítése, telepítése, végrehajtása és támogatása az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1814 (2008), 1838 (2008), 1846 (2008), 1851 (2008) sz. határozatából és az azokat követő megfelelő határozataiból, az ENSZ tengerjogi egyezményéből, valamint a Seychelle Köztársaság 2009. április 2-i és 2009. augusztus 21-i meghívóleveléből eredő megbízatásnak megfelelően;

c) „műveleti parancsnok”: a művelet parancsnoka;

d) „az EU-erők parancsnoka”: a műveleti területek parancsnoka;

e) „EU katonai parancsnokság”: a művelet katonai parancsnokságát vagy ellenőrzését biztosító EU katonai parancsnokok irányítása alatt álló katonai parancsnokság és annak egységei, állomáshelyüktől függetlenül;

f) „nemzeti kontingensek”: az Európai Unió tagállamaihoz, valamint a műveletben részt vevő harmadik államokhoz tartozó egységek, hajók, repülőgépek és elemek, többek között a kereskedelmi hajók fedélzetén tartózkodó védelmi különítmények;

g) „az EUNAVFOR személyi állománya”: az EUNAVFOR részére biztosított polgári és katonai személyi állomány, valamint a művelet előkészítése céljából telepített személyi állomány, az EUNAVFOR által elfogott személyeket kísérő állomány, valamint a művelet keretében valamelyik küldő állam vagy EU-intézmény számára missziót teljesítő személyi állomány, amely – amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik – a fogadó állam területén tartózkodik, a helyi személyzet és a nemzetközi kereskedelmi beszállítók által alkalmazott személyzet kivételével;

h) „helyi személyzet”: a fogadó államban állampolgársággal vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyzet;

i) „létesítmények”: az EUNAVFOR és személyi állománya számára szükséges helyiségek, szállás és földterületek;

j) „küldő állam”: az EUNAVFOR számára nemzeti kontingenst biztosító állam, beleértve az Európai Unió tagállamait, valamint a műveletben részt vevő harmadik államokat;

k) „vizek”: a fogadó állam belvizei, a szigetek közötti vizek és parti tengere, valamint az e vizek feletti légtér;

l) „hivatalos levelezés”: a művelettel és annak feladataival összefüggő minden levelezés.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az EUNAVFOR és annak személyi állománya tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és rendeleteit, és tartózkodik a művelet célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen bármely fellépéstől vagy tevékenységtől.

(2) Az EUNAVFOR rendszeresen tájékoztatja a fogadó állam kormányát a fogadó állam területén állomásozó személyi állománya létszámáról, továbbá a fogadó állam vizein tevékenykedő hajók, repülőgépek és egységek, valamint a kikötőit igénybe vevő hajók azonosságáról.

3. cikk

Azonosítás

(1) Az EUNAVFOR-nak a fogadó állam szárazföldi területein tartózkodó személyi állománya köteles mindenkor útlevelet vagy katonai személyazonosító igazolványt tartani magánál.

(2) Az EUNAVFOR járműveit, repülőgépeit, hajóit és más szállítóeszközeit megkülönböztető EUNAVFOR azonosító jelzéssel és/vagy rendszámtáblával kell ellátni, amelyről a fogadó állam illetékes hatóságait előzetesen tájékoztatni kell.

(3) Az EUNAVFOR jogosult létesítményein, járművein és más szállítóeszközein elhelyezni az Európai Unió zászlaját és más jelzéseket, pl. katonai jelvényeket, címeket és hivatalos jelképeket. Az EUNAVFOR személyi állományának egyenruháján megkülönböztető EUNAVFOR emblémát kell elhelyezni. A műveletben részt vevő nemzeti kontingensek nemzeti zászlait vagy jelzéseit az EU-erők parancsnokának döntése alapján lehet elhelyezni az EUNAVFOR létesítményein, járművein és más szállítóeszközein, valamint egyenruháin.

4. cikk

Határátlépés és mozgás a fogadó állam területén

(1) Az EUNAVFOR hajóinak és repülőgépeinek személyzetét kivéve az EUNAVFOR személyi állománya kizárólag a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok felmutatásával léphet be a fogadó állam területére. Az állomány a fogadó állam területére történő belépéskor, annak elhagyásakor és a területen történő tartózkodás alatt mentesül az útlevél- és vízumszabályok, a bevándorlási vizsgálat és a vámvizsgálat alól.

(2) Az EUNAVFOR személyi állománya mentesül a fogadó állam külföldiek nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései alól, de nem szerez jogot tartózkodásra vagy állandó lakóhelyre a fogadó állam területén.

(3) A fogadó állam repülőterére vagy kikötőjébe való belépéskor az EUNAVFOR állománya tiszteletben tartja a fogadó állam közegészségügyi és környezetvédelmi törvényeit és rendeleteit. E célból a 18. cikkben említett végrehajtási megállapodás köthető.

(4) A fogadó állam részére tájékoztatásul meg kell küldeni a területére belépő EUNAVFOR-eszközök általános listáját. Ezeket az eszközöket az EUNAVFOR azonosító jelzéssel kell ellátni. Az EUNAVFOR eszközei és szállítóeszközei a fogadó állam területére a művelet érdekében történő belépéskor, az azon való áthaladáskor, illetve az onnan történő kilépéskor mentesülnek a leltár vagy más vámokmány bemutatása és minden más vizsgálat követelménye alól.

5. Az EUNAVFOR személyi állománya – a fogadó állam törvényeinek és rendeleteinek tiszteletben tartása mellett – gépjárművet vezethet, hajót irányíthat, és repülőgépet vezethet a fogadó állam területén, amennyiben rendelkezik megfelelő, érvényes nemzeti, nemzetközi vagy katonai vezetői engedéllyel, hajóparancsnoki igazolvánnyal vagy repülési engedéllyel.

6. A művelet céljai érdekében a fogadó állam saját területén – vizeit és légterét is beleértve– mozgásszabadságot és utazási szabadságot biztosít az EUNAVFOR-nak és az EUNAVFOR személyi állományának. A fogadó állam vizein történő szabad mozgásba minden körülmények között beletartozik a megállás és a lehorgonyzás.

7. A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR a fogadó állam repülésbiztonságért felelős illetékes hatóságának hozzájárulásával jogosult a fogadó állam területén – így felségvizein és légterében – bármilyen repülőgép vagy katonai eszköz indítására, leszállására vagy fedélzetre vitelére.

8. A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR tengeralattjárói nem kötelesek a fogadó állam felségvizein a felszínen hajózni, és zászlójukat kitűzni.

A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR és az általa bérelt szállítóeszközök a közutakat, hidakat, kompokat, repülőtereket és kikötőket mindenfajta vámtól, díjtól, illetéktől, adótól vagy hasonló tehertől mentesen vehetik igénybe. Az EUNAVFOR nem mentesül az olyan feltételekkel igényelt és kapott szolgáltatásokért fizetendő ésszerű díjak alól, amelyek a fogadó állam fegyveres erőinek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

5. cikk

Az EUNAVFOR számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1) Az EUNAVFOR létesítményei, valamint hajói és repülőgépei sérthetetlenek. A fogadó állam képviselői kizárólag az EU-erők parancsnokának hozzájárulásával léphetnek az EUNAVFOR hajóinak és repülőgépeinek fedélzetére.

(2) Az EUNAVFOR létesítményei, azok berendezése és az ott található más eszközök, valamint a szállítóeszközök mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, lefoglalás vagy végrehajtás alól.

(3) Az EUNAVFOR, annak vagyona és eszközei – függetlenül attól, hogy hol és kinek a birtokában találhatók – mentesülnek bármilyen jogi eljárás alól.

(4) Az EUNAVFOR irattára és dokumentumai mindig és mindenhol sérthetetlenek.

(5) Az EUNAVFOR hivatalos levelezése sérthetetlen.

(6) A művelet céljából vásárolt és behozott áruk, nyújtott szolgáltatások és az EUNAVFOR által használt létesítmények tekintetében az EUNAVFOR, valamint a számára szolgáltatást nyújtók vagy árut beszállítók mentesülnek bármilyen nemzeti, regionális vagy helyi teher, adó és más hasonló díj alól. Az EUNAVFOR nem mentesül az igényelt és nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek, adók és díjak alól.

(7) A fogadó állam engedélyezi árucikkek behozatalát és kivitelét a művelet céljából, és biztosítja azok mentességét a vámok, díjak, illetékek, adók és hasonló terhek alól, a tárolás, fuvarozás, valamint más kért és nyújtott szolgáltatások díjai kivételével.

6. cikk

Az EUNAVFOR személyi állománya számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1) Az EUNAVFOR személyi állományát nem lehet letartóztatni vagy őrizetbe venni.

(2) Az EUNAVFOR személyi állományának iratai, levelezése és vagyona sérthetetlenséget élvez, a (6) bekezdés értelmében engedélyezett végrehajtási intézkedések kivételével.

(3) Az EUNAVFOR személyi állománya minden körülmények között mentességet élvez a fogadó állam büntető joghatósága alól.

Az EUNAVFOR személyi állományának a büntető joghatóság alóli mentességét adott esetben a küldő állam vagy az érintett EU-intézmény felfüggesztheti. A felfüggesztést minden esetben írásban kell megtenni.

(4) Az EUNAVFOR személyi állománya a hivatalos feladatok ellátása közben kimondott vagy leírt szavak, illetve végrehajtott cselekmények tekintetében minden polgári vagy közigazgatási eljárás alól mentességet élvez. Amennyiben az EUNAVFOR személyi állományának tagja ellen a fogadó állam bármilyen bírósága előtt polgári eljárás indul, erről haladéktalanul értesíteni kell az EU-erők parancsnokát és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatóságát. Az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően az EU-erők parancsnoka és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatósága igazolja a bíróság számára, hogy a kérdéses cselekményt az EUNAVFOR személyi állományának tagja a hivatalos feladatok ellátása közben követte-e el.

Ha a cselekményt hivatalos feladatok ellátása közben követték el, az eljárás nem indítható meg, és a 15. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása közben követték el, az eljárás folytatható. Az EU-erők parancsnoka és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatósága által adott igazolás kötelező érvényű a fogadó állam joghatósága számára, amely azt nem vitathatja.

Abban az esetben, ha az EUNAVFOR személyi állományának tagja indít eljárást, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

(5) Az EUNAVFOR személyi állománya nem kötelezhető tanúvallomás tételére. Azonban az EUNAVFOR és a küldő államok törekednek arra, hogy az EUNAVFOR személyzetének az Európai Unió és a befogadó állam közötti, a kalózkodással és fegyveres rablással gyanúsított személyeknek és eszközeiknek az EUNAVFOR-tól a befogadó állam részére való átadása feltételeiről szóló megállapodás értelmében átadott személyekkel kapcsolatos bármely incidensben érintett tagja tanúvallomást vagy esküvel megerősített nyilatkozatot tegyen.

(6) Az EUNAVFOR személyi állományának tagjaival szemben nem lehet végrehajtási intézkedést foganatosítani, kivéve, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő polgári eljárás indult ellenük. Az EUNAVFOR személyi állományának olyan vagyona, amely az EU-erők parancsnoka által kiadott igazolás szerint hivatalos feladataik ellátásához szükséges, mentes az ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásaként történő lefoglalástól. Polgári eljárások esetén az EUNAVFOR személyi állományának tagjait nem lehet személyes szabadságukban korlátozni, illetve kényszerítő intézkedéseket foganatosítani ellenük.

(7) Az EUNAVFOR személyi állományának a fogadó állam joghatósága alóli mentessége nem jelent az érintett küldő állam joghatósága alóli mentességet.

(8) Az EUNAVFOR személyi állománya az EUNAVFOR számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentesül a fogadó államban esetlegesen hatályban levő szociális biztonsági rendelkezések alól.

(9) Az EUNAVFOR személyi állománya az EUNAVFOR vagy a küldő államok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a fogadó államon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élvez a fogadó államban fizetendő adók alól.

A fogadó állam – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – engedélyezi az EUNAVFOR személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, adók és kapcsolódó díjak alól, a tárolás, fuvarozás és hasonló szolgáltatások díjai kivételével.

Az EUNAVFOR személyi állományának személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve, ha alaposan feltételezhető, hogy nem az EUNAVFOR személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkeket tartalmaz, illetve ha olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek behozatalát vagy kivitelét a fogadó állam jogszabályai tiltják, vagy karanténszabályok vonatkoznak rá. Ez a vizsgálat kizárólag az EUNAVFOR érintett személyi állományának vagy az EUNAVFOR meghatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető el.

7. cikk

Helyi személyzet

A helyi személyzet kizárólag a fogadó állam által elismert mértékű kiváltságokat és mentességeket élvezi. A fogadó állam azonban olyan módon gyakorol joghatóságot az említett személyzet felett, hogy indokolatlanul ne akadályozza a művelet feladatainak teljesítését.

8. cikk

Büntető joghatóság

A küldő állam illetékes hatóságai jogosultak a fogadó állam területén a küldő állam jogszabályai által rájuk ruházott minden büntető joghatósági és fegyelmi jogkört gyakorolni a küldő állam vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartozó minden EUNAVFOR személyi állománnyal szemben. A fogadó állam lehetőség szerint törekszik arra, hogy elősegítse a küldő állam illetékes hatóságai joghatóságának gyakorlását.

9. cikk

Egyenruha és fegyverek

(1) Az egyenruha viseléséről az EU-erők parancsnoka által elfogadott szabályok rendelkeznek.

(2) Tengeren az EUNAVFOR katonai személyi állománya, továbbá az EUNAVFOR által elfogott személyeket kísérő rendőri állomány jogosult fegyver és lőszer viselésére, amennyiben parancsa arra feljogosítja, szigorúan a műveleti szükségletekre korlátozva.

(3) A Seychelle-szigetek szárazföldi területén az EUNAVFOR személyi állománya jogosult fegyver viselésére, amennyiben parancsa arra feljogosítja a fogolytáborok területén és a fogolytáborok vagy a hajóik és légi járműveik közötti áthaladás során, továbbá az őrizetbe vett, kalózkodás elkövetésével gyanúsított személyek kísérése során. Minden más esetben fegyver viselésére csak a Seychelle-szigeteki lőfegyver- és lőszertörvény alapján történő előzetes felhatalmazással kerülhet sor.

10. cikk

Támogatás és szerződéskötés a fogadó állam részéről

(1) Az EUNAVFOR kérése esetén a fogadó állam kész segítséget nyújtani a megfelelő létesítmények megtalálásában.

(2) A fogadó állam – eszközeihez és lehetőségeihez mérten – a használati költségek és a tüzelőanyag kivételével költségmentesen biztosít a tulajdonában levő létesítményeket, amennyiben e létesítményekre az EUNAVFOR adminisztratív és műveleti tevékenységeinek végzéséhez tartanak igényt.

(3) Eszközeihez és lehetőségeihez mérten a fogadó állam hozzájárul a művelet előkészítéséhez, telepítéséhez és végrehajtásához, valamint támogatja azt. A fogadó állam részéről a művelethez nyújtott segítségre és támogatásra a fogadó állam fegyveres erőinek nyújtott segítségre és támogatásra vonatkozókkal megegyező feltételek érvényesek.

(4) Az EUNAVFOR által a fogadó államban kötött szerződésekre alkalmazandó jogot a szerződés határozza meg.

(5) A szerződés előírhatja, hogy a szerződés alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő jogvitában a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében említett vitarendezési eljárást kell alkalmazni.

(6) A fogadó állam elősegíti az EUNAVFOR által a művelet céljából kereskedelmi egységekkel kötött szerződések végrehajtását.

11. cikk

Létesítmények megváltoztatása

(1) Az EUNAVFOR műveleti igényeinek megfelelően – a fogadó állam törvényeinek és rendeleteinek tiszteletben tartása mellett – jogosult létesítmények építésére, azok megváltoztatására vagy más módon történő átalakítására.

(2) A fogadó állam nem követel az EUNAVFOR-tól kártérítést az említett építésekért, megváltoztatásokért vagy átalakításokért.

12. cikk

Az EUNAVFOR személyi állománya tagjainak elhalálozása

(1) Az EU-erők parancsnokának jogában áll megtenni a szükséges intézkedéseket, és gondoskodni az EUNAVFOR személyi állománya elhalálozott tagjának, valamint az elhalálozott személy személyes tulajdonának hazaszállításáról.

(2) Az EUNAVFOR személyi állománya elhalálozott tagjainak boncolását csak az érintett elhalálozott személy állampolgársága szerinti állam hozzájárulásával és az EUNAVFOR és/vagy az érintett elhalálozott személy állampolgársága szerinti állam képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

(3) A fogadó állam és az EUNAVFOR a lehető legteljesebb mértékben együttműködik az EUNAVFOR személyi állománya elhalálozott tagjainak mielőbbi hazaszállítása érdekében.

13. cikk

Az EUNAVFOR és a katonai rendőrség biztonsága

(1) A fogadó állam minden megfelelő intézkedést meghoz az EUNAVFOR és személyi állománya biztonságának és védelmének biztosítása érdekében.

(2) Az EU-erők parancsnoka katonai rendőri egységet hozhat létre az EUNAVFOR létesítményeiben történő rendfenntartás céljából.

(3) A katonai rendőri egység – a fogadó állam katonai rendőrségével vagy rendőrségével folytatott konzultációt követően és azzal együttműködve – az említett létesítményeken kívül is felléphet az EUNAVFOR személyi állományának tagjai közötti rend és fegyelem fenntartása érdekében.

(4) Az EUNAVFOR-nak az általa elfogott személyek kísérete céljából a fogadó állam területén átutazó személyi állománya e személyekkel szemben alkalmazhatja a kényszerítő elzárás szükséges intézkedéseit.

14. cikk

Kommunikáció

(1) Az EUNAVFOR rádióadó- és -vevőállomásokat, valamint műholdrendszereket telepíthet és üzemeltethet. Az EUNAVFOR együttműködik a fogadó állam illetékes hatóságaival a megfelelő frekvenciák használatából eredő összeütközések elkerülése érdekében. A fogadó állam – saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban – költségmentesen biztosít hozzáférést a frekvenciaspektrumhoz.

(2) Az EUNAVFOR a művelet céljai érdekében korlátlan kommunikációra jogosult rádió (beleértve a műholdon keresztül történő, valamint a hordozható és kézi készülékeket is), telefon, távíró, telefax és más eszközök segítségével, jogosult továbbá az EUNAVFOR létesítményein belüli, illetve a létesítmények közötti kommunikáció biztosításához szükséges berendezések telepítésére, a kábel- és földvezeték-fektetést is beleértve.

(3) Az EUNAVFOR saját létesítményein belül megteheti a szükséges intézkedéseket az EUNAVFOR és/vagy az EUNAVFOR személyi állománya részére, illetve az általuk küldött posta továbbítására.

15. cikk

Követelések haláleset, sérülés, kár és veszteség esetén

(1) Az EUNAVFOR és az EUNAVFOR személyi állománya nem felel a hivatalos feladatok teljesítése közben, illetve a polgári zavargásokkal vagy az EUNAVFOR védelmével kapcsolatos tevékenységek által a polgári vagy kormányzati vagyonban okozott károkért.

(2) A békés rendezés érdekében a polgári vagy kormányzati vagyonban okozott, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó károkért való követeléseket, valamint a halál és személyi sérülések miatti, és az EUNAVFOR vagyonában bekövetkező károk miatti követeléseket a fogadó állam jogi vagy természetes személyei által előterjesztett követelés esetében a fogadó állam illetékes hatóságain keresztül az EUNAVFOR-nak kell benyújtani, az EUNAVFOR által előterjesztett követelés esetében pedig a fogadó állam illetékes hatóságainak.

(3) Amennyiben nincs mód a békés rendezésre, a követelést az egyenlő arányban az EUNAVFOR képviselőiből, valamint a fogadó állam képviselőiből álló, követelésekkel foglalkozó bizottságnak kell benyújtani. A követeléseket közös megegyezéssel kell rendezni.

(4) Ha követelésekkel foglalkozó bizottság nem tudja rendezni a vitát, akkor az alábbiakra kerül sor:

a)	legfeljebb 40 000 EUR összegű követelés esetén a követelést a fogadó állam és az EU képviselői diplomáciai úton rendezik;

b)	az a) pontban említett összeget meghaladó követelés esetén az ügyet választottbíróság elé kell vinni, amelynek határozata kötelező érvényű.

(5) A választottbíróság három választottbíróból áll, egy választottbírót a fogadó állam, egy választottbírót az EUNAVFOR, a harmadikat pedig a fogadó állam és az EUNAVFOR együttesen jelöl ki. Ha valamelyik fél két hónapon belül nem jelöl ki választottbírót, vagy ha a fogadó állam és az EUNAVFOR nem tud megállapodni a harmadik választottbíró kijelöléséről, a kérdéses választottbírót az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki.

Az EU műveleti parancsnoka/az EU-erők parancsnoka és a fogadó állam közigazgatási hatóságai igazgatási megállapodást kötnek annak érdekében, hogy meghatározzák a követelésekkel foglalkozó bizottság és a választottbíróság megbízatásának feltételeit, az említett testületekben alkalmazandó eljárást és a követelések benyújtásának feltételeit.

16. cikk

Kapcsolattartás és vitás kérdések

(1) Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely kérdést az EUNAVFOR és a fogadó állam illetékes hatóságainak képviselői közösen megvizsgálják.

(2) Az előzetes rendezés elmaradása esetén az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdéseket az EU és a fogadó állam képviselői kizárólag diplomáciai úton rendezik.

17. cikk

Egyéb rendelkezések

(1) Minden olyan esetben, amikor e megállapodás az EUNAVFOR és az EUNAVFOR személyi állományának mentességeire, kiváltságaira, és jogaira hivatkozik, a fogadó állam kormánya felelős ezek érvényesítéséért, valamint a fogadó állam megfelelő helyi hatóságai részéről történő betartásukért.

(2) E megállapodás rendelkezései nem tekinthetők, illetve nem értelmezhetők az EU tagállamai vagy bármely más, az EUNAVFOR-hoz hozzájáruló állam számára más megállapodások által biztosított jogoktól való eltérésnek.

18. cikk

Végrehajtási rendelkezések

E megállapodás alkalmazásában a műveleti, adminisztratív és technikai kérdések az EU műveleti parancsnoka/az EU-erők parancsnoka és a fogadó állam közigazgatási hatóságai között megkötendő külön megállapodások tárgyát képezhetik.

19. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

(1) Ez a megállapodás az aláírásának napján lép hatályba, és az utolsó EUNAVFOR-egység, valamint az EUNAVFOR személyi állománya utolsó tagjának – az EUNAVFOR tájékoztatása alapján történő – távozásáig marad hatályban. Bármely fél hathónapos felmondási idővel írásban ennél korábban is felmondhatja a szerződést.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a 4. cikk (8) bekezdésében, az 5. cikk (1)–(3) bekezdésében, az 5. cikk (6)–(7) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (3)–(4) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében, a 6. cikk (8)–(10) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 13. cikk (1)–(2) bekezdésében és a 15. cikkben foglalt rendelkezéseket úgy kell tekinteni, hogy azok az EUNAVFOR személyi állománya első tagjainak telepítésétől érvényesek, amennyiben ez az időpont megelőzi e megállapodás hatálybalépését.

(3) Ez a megállapodás a felek írásbeli megállapodásával módosítható.

(4) E megállapodás megszűnése nem érinti az e megállapodás végrehajtásából a megszűnést megelőzően eredő jogokat és kötelezettségeket.

Kelt két példányban Victoriában (Seychelle), angol nyelven, 2009. november 10-én.

az Európai Unió részéről

a Seychelle Köztársaság részéről

10.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/20

A TANÁCS 2009/917/IB HATÁROZATA

(2009. november 30.)

az információs technológia vámügyi alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Francia Köztársaság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A vámigazgatási szervek más illetékes hatóságokkal együtt rendelkeznek hatáskörrel a Közösség külső határain és a Közösség területén belül a közösségi jog, és a nemzeti jogszabályok megsértésével elkövetett bűncselekmények megelőzéséért, kivizsgálásáért és a büntetőeljárás lefolytatásáért.

(2)	A tiltott kereskedelem különböző fajtáinak térnyerése súlyos fenyegetést jelent a közegészségre, a közerkölcsre és a közbiztonságra.

(3)

Meg kell erősíteni a vámigazgatási szervek közötti együttműködést olyan eljárások megalkotásával, amelyek alapján a vámigazgatási szervek közösen tudnak fellépni, és a tiltott kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos személyes és egyéb adatokat új adatkezelési és adatátviteli technológiák segítségével ki tudják cserélni, figyelemmel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra (2), valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatok rendőri ágazatban való felhasználását szabályozó, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. sz. ajánlásában (a továbbiakban: a (87) 15. sz. ajánlás) foglalt alapelvekre is.

(4)

Továbbá biztosítani kell, hogy a fellépések az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységgel (Eurojust) együttműködésben folytatott fellépésekkel jobban kiegészítsék egymást, lehetővé téve ezen szervezetek számára, hogy saját megbízatásuk keretein belül feladataik ellátásához hozzáférhessenek a váminformációs rendszer adataihoz, a vámügyirat-azonosítási adatbázist is beleértve.

(5)

A váminformációs rendszerhez való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Europol számára, hogy a más eszközökkel nyert információt összevesse az azon adatbázisokban rendelkezésre álló adatokkal, addig ki nem mutatható kapcsolódásokat ismerjen fel és így átfogóbb elemzést készíthessen. A vámügyirat-azonosító adatbázishoz való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Europol számára, hogy az Európai Unión belül és kívül egyaránt folyó bűnügyi nyomozások közötti olyan kapcsolatot tárjon fel, amelyek számára eddig ismeretlenek voltak.

(6)

A váminformációs rendszerhez való olvasói hozzáférés révén az Eurojust közvetlenül megszerezheti az alapos kezdeti áttekintéshez szükséges információt, amely lehetővé teszi a jogi akadályok felismerését és áthidalását, valamint a büntetőeljárás eredményesebb lefolytatását. A vámügyirat-azonosító adatbázishoz való olvasói hozzáférés lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy információt szerezzen a különböző tagállamokban folyó és lezárt nyomozásokról, és így fokozott támogatást nyújthasson a tagállamok igazságügyi hatóságainak.

(7)

Mivel a vámigazgatási szerveknek napi munkájuk során egyaránt alkalmazniuk kell közösségi és nem közösségi rendelkezéseket, szükséges, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra és az igazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezések párhuzamosan fejlődjenek. Ezért figyelembe kell venni a 766/2008/EK rendeletnek (3) a váminformációs rendszerre és a vámügyirat-azonosítási adatbázisra vonatkozó rendelkezéseit.

(8)	A tagállamok elismerik a vámügyirat-azonosító adatbázis teljes körű használatából a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem összehangolására és megerősítésére nézve származó előnyöket, ezért kötelezik magukat, hogy a lehető legnagyobb mértékben visznek majd be adatokat ebbe az adatbázisba.

(9)

Az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény (a továbbiakban: VIR-egyezmény) (4) hatálybalépése óta megszerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a váminformációs rendszer kizárólag megfigyelési és jelentéstételi, leplezett megfigyelési és célzott ellenőrzési célú használatával a rendszer célkitűzése, vagyis a nemzeti jogszabályok súlyos megsértése megelőzésének, kivizsgálásának és eljárás alá vonásának a támogatása nem teljesíthető teljes mértékben.

(10)	Stratégiai elemzésnek kell segítenie a legfelső szintű vezetőket a tervek, a célok és a csalás elleni küzdelem politikájának meghatározásában, a tevékenységek tervezésében és a műveleti célok eléréséhez szükséges források felhasználásában.

(11)

A nemzeti jogszabályokat sértő vagy feltehetően sértő személyek vagy vállalkozások tevékenységeire, eszközeire és szándékaira vonatkozó operatív elemzésnek segítenie kell a vámhatóságokat az adott eseteknek megfelelő intézkedések meghozatalában, valamint a csalás elleni küzdelem területén kitűzött célok elérésében.

(12)	A VIR-egyezmény helyébe ezért új egyezménynek kell lépnie.

(13)	Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(14)	Ez a határozat nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó alkotmányos szabályaikat alkalmazzák,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA

1. cikk

(1) Vámügyi célokra létrejön egy közös automatizált információs rendszer (a továbbiakban: váminformációs rendszer vagy rendszer).

(2) E határozatnak megfelelően a váminformációs rendszer célja, hogy segítse a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzését, kivizsgálását és a büntetőeljárás lefolytatását az információk gyorsabb hozzáférhetővé tétele révén és ezáltal javítva a tagállamok vámigazgatási szervei által folytatott együttműködési és ellenőrzési eljárások hatékonyságát.

II. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1. „nemzeti jogszabályok”: egy tagállam azon törvényei és rendeletei, amelyek végrehajtása részben vagy teljes egészében a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, és:

egy tagállam azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, amelyek végrehajtása részben vagy teljes egészében a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, amennyiben vagy olyan határokon átnyúló árumozgásokkal kapcsolatosak, amelyekre tiltó, korlátozó vagy ellenőrző intézkedések – különösen az EK-Szerződés 30. és 296. cikkében foglalt intézkedések – vonatkoznak, vagy a nem harmonizált jövedéki adókkal;

ii.

azon közösségi rendelkezések és kapcsolódó végrehajtási rendelkezések, amelyek a tagállamok és a harmadik országok közötti, illetve a tagállamok közötti kereskedelemben az olyan áruk behozatalát, kivitelét, továbbítását és jelenlétét szabályozzák, amelyek az EK-Szerződés 23. cikke értelmében nem rendelkeznek közösségi vámjogi helyzettel, vagy olyan áruk esetében, amelyeknél további ellenőrzés vagy vizsgálat szükséges a közösségi helyzet elnyeréséhez;

iii.	a közös agrárpolitika keretében közösségi szinten elfogadott rendelkezések és a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozóan elfogadott különleges szabályok; vagy

iv.	a behozatalra kivetett harmonizált jövedéki adóra és hozzáadottérték-adóra vonatkozóan közösségi szinten elfogadott rendelkezések, valamint az azokat végrehajtó nemzeti rendelkezések vagy az ennek keretében alkalmazott rendelkezések;

2. „személyes adat”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre (adatalany) vonatkozó bármilyen információ, amely alapján az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

3. „az adatot szolgáltató tagállam”: az a tagállam, amely a váminformációs rendszerbe adatokat visz be;

4. „operatív elemzés”: a nemzeti jogszabályokkal ellentétes vagy feltételezhetően ellentétes műveletek elemzése az alábbi szakaszok szerint:

5. „stratégiai elemzés”: a nemzeti jogszabályok megsértéseire vonatkozó általános tendenciák kutatása és bemutatása a nemzeti jogszabályokba ütköző műveletek bizonyos formái által jelentett fenyegetés, e műveletek léptékének és hatásának felmérése révén, a prioritások későbbi meghatározása, a jelenség vagy fenyegetés jobb megértése, a fellépésnek a csalás megelőzése és felderítése irányába történő újra-összpontosítása, valamint a szolgáltatások szervezésének felülvizsgálata céljából. Stratégiai elemzéshez kizárólag azonosításra alkalmas tényezőket nem tartalmazó adatok használhatók.

III. FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER MŰKÖDÉSE ÉS HASZNÁLATA

3. cikk

(1) A váminformációs rendszer egy központi adatbázisból áll, amely a terminálokon keresztül mindegyik tagállamban elérhető. A rendszer kizárólag az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő céljának eléréséhez szükséges adatokat tartalmazza, beleértve a személyes adatokat is, a következő kategóriákban:

áruk;

b)	szállítóeszközök;

c)	vállalkozások;

d)	személyek;

e)	a csalások tendenciái;

f)	a rendelkezésre álló szakértelem;

g)	visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott árucikkek;

h)	visszatartott, lefoglalt vagy elkobzott készpénz.

(2) A Bizottság a Tanács által elfogadott végrehajtási intézkedésekben foglalt szabályokkal összhangban biztosítja a váminformációs rendszer infrastruktúrájának technikai működtetését.

A Bizottság jelentést készít a váminformációs rendszer működtetéséről a 27. cikkben említett bizottság részére.

(3) A Bizottság közli az említett bizottsággal a technikai működtetésre vonatkozóan elfogadott gyakorlati szabályokat.

4. cikk

(1) A tagállamok határozzák meg, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyes kategóriákba tartozó, mely adatok vihetők be a váminformációs rendszerbe, a rendszer céljának eléréséhez szükséges mértékben. A 3. cikk (1) bekezdése e) pontjában megállapított kategóriába semmilyen esetben sem vihetők be személyes adatok.

(2) A 3. cikk (1) bekezdése a)–d) pontjában foglalt kategóriákat illetően kizárólag a következő személyes adatok vihetők be a rendszerbe:

a)	családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b)	születési hely és idő;

c)	állampolgárság;

nem;

e)	a személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje;

cím;

g)	objektív és állandó különleges testi ismertetőjelek;

h)	az adatok bevitelének oka;

i)	javasolt intézkedések;

j)	a fegyverviseléssel, erőszakossággal és szökéssel kapcsolatos korábbi tapasztalatokra utaló figyelmeztető kód;

k)	a szállítóeszköz rendszáma.

(3) A 3. cikk (1) bekezdésének f) pontjában foglalt kategóriát illetően személyes adatként kizárólag a szakértők családneve és utóneve vihető be a rendszerbe.

(4) A 3. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában foglalt kategóriákat illetően kizárólag a következő személyes adatok vihetők be a rendszerbe:

a)	családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;

b)	születési hely és idő;

c)	állampolgárság;

nem;

cím.

(5) Semmi esetre sem vihetők be a 2008/977/IB kerethatározat 6. cikkében felsorolt személyes adatok a váminformációs rendszerbe.

5. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt kategóriákba tartozó adatok kizárólag megfigyelés és jelentéstétel, továbbá leplezett megfigyelés, célzott ellenőrzés és stratégiai vagy operatív elemzés céljára vihetők be a váminformációs rendszerbe.

A 3. cikk (1) bekezdésének h) pontjában foglalt kategóriába tartozó adatok kizárólag stratégiai vagy operatív elemzés céljára vihetők be a váminformációs rendszerbe.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított intézkedések alkalmazásában, a 3. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó személyes adatok a váminformációs rendszerbe kizárólag akkor vihetők be, ha – különösen korábbi jogellenes tevékenységei alapján – ténylegesen arra utaló jelek vannak, hogy az érintett személy a nemzeti jogszabályokat súlyosan sértő cselekményt követett el, követ el vagy fog elkövetni.

6. cikk

(1) Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtására kerül sor, úgy a következő információkat lehet teljes egészében vagy részben összegyűjteni és az adatot szolgáltató tagállam számára átadni:

i.	az a tény, hogy a kérdéses árut, szállítóeszközt, vállalkozást vagy személyt megtalálták;

ii.	az ellenőrzés helye, időpontja és indoka;

iii.	az útvonal és az úti cél;

iv.	az érintett személyt kísérő és a szállítóeszközön utazó személyek;

v.	az alkalmazott szállítóeszköz;

vi.	a szállított tárgyak;

vii.	az áru, a szállítóeszköz, a vállalkozás vagy a személy megtalálásának körülményei.

Amennyiben az ilyen információkat leplezett megfigyelés útján szerzik be, úgy gondoskodni kell arról, hogy a megfigyelés leplezett jellege ne kerüljön veszélybe.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett célzott ellenőrzés keretében a személyeket, a szállítóeszközöket és a tárgyakat át lehet vizsgálni a megengedett mértékben és azon tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint, amelyben a vizsgálat történik. Amennyiben a célzott ellenőrzés az adott tagállam jogszabályai szerint nem megengedett, akkor helyettük a tagállam automatikusan megfigyelést, jelentéstételt vagy leplezett megfigyelést alkalmaz.

7. cikk

(1) A váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz közvetlenül az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. E nemzeti hatóságok a vámigazgatási szervek, de a tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint egyaránt lehetnek más hatóságok is, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél elérése érdekében jogosultak eljárni.

(2) Minden tagállam megküldi a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak azon illetékes hatóságainak a jegyzékét, amelyeket az e cikk (1) bekezdésével összhangban a váminformációs rendszerhez történő közvetlen hozzáférésre jelölt ki, annak meghatározásával minden egyes hatóságra vonatkozóan, hogy mely adatokhoz milyen céllal férhetnek hozzá.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, a Tanács egyhangú határozattal nemzetközi, illetve regionális szervezetek részére is engedélyezheti a hozzáférést a váminformációs rendszerhez. A Tanács ezen határozat meghozatalánál figyelembe veszi az esetleges kétoldalú megállapodásokat, továbbá a 25. cikkben említett közös ellenőrző hatóság véleményét az adatvédelmi intézkedések megfelelőségét illetően.

8. cikk

(1) A tagállamok, az Europol és az Eurojust a váminformációs rendszerből nyert adatokat csak az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél eléréséhez használhatják fel. Az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam előzetes engedélye és az általa szabott feltételek teljesülése esetén azonban az adatokat igazgatási és egyéb célokra is felhasználhatják. Ez az egyéb célú felhasználás az adatokat a 2008/977/IB kerethatározat 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban felhasználni kívánó tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően és az R (87) 15. sz. ajánlás 5.2.i. alapelvének figyelembevételével történhet.

(2) E cikk (1) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, valamint a 11. és 12. cikk sérelme nélkül, a tagállamokban a váminformációs rendszerből nyert adatokat csak azok a nemzeti hatóságok használhatják fel, amelyeket az adott tagállam kijelölt, és amelyek az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint az 1. cikk (2) bekezdésében említett cél elérése érdekében jogosultak eljárni.

(3) Az egyes tagállamok megküldik a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak az e cikk (2) bekezdése szerint általuk kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

(4) A váminformációs rendszerből nyert adatok az azokat a rendszerbe bevivő tagállam előzetes engedélyével, és az általa megszabott feltételekre is figyelemmel adhatók át felhasználásra az e cikk (2) bekezdése szerint kijelölt nemzeti hatóságokon kívüli olyan más nemzeti hatóságoknak, harmadik országoknak, továbbá nemzetközi és regionális szervezeteknek, amelyek azokat használni kívánják. Minden tagállamnak külön intézkedéseket kell hoznia az ilyen adatok biztonságának biztosítására, amikor azokat a területén kívül működő szervek részére átadja. Ezen intézkedések részleteit a 25. cikkben említett közös ellenőrző hatósággal ismertetni kell.

9. cikk

(1) Az adatok váminformációs rendszerbe történő bevitelére az adatot szolgáltató tagállam törvényeit, rendeleteit és eljárásait kell alkalmazni, kivéve, ha ez a határozat szigorúbb rendelkezéseket állapít meg.

(2) A váminformációs rendszerből nyert adatok felhasználására, beleértve az adatot szolgáltató tagállam által javasolt, az 5. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtását is, a felhasználó tagállam törvényeit, rendeleteit és eljárásait kell alkalmazni, kivéve, ha ez a határozat szigorúbb rendelkezéseket állapít meg.

10. cikk

(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes vámigazgatási szervet, amely a váminformációs rendszerért nemzeti szinten felelős.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv gondoskodik a váminformációs rendszer megfelelő működtetéséről a tagállamban, és megteszi az e határozat betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(3) A tagállamok közlik egymással az (1) bekezdés szerint meghatározott szervek nevét.

11. cikk

(1) Az Europol saját megbízatása keretein belül és feladatainak teljesítése érdekében jogosult az 1., 3–6., és a 15–19. cikknek megfelelően hozzáférni a váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz.

(2) Amennyiben az Europol a lekérdezés során egyezést talál az Europol által feldolgozott információ és a váminformációs rendszer valamely bejegyzése között, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatban (5) (Europol) meghatározott csatornákon keresztül köteles erről a bejegyzést bevivő tagállamot tájékoztatni.

(3) A váminformációs rendszerben végzett lekérdezéssel kapott információk felhasználásához az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben az említett tagállam megengedi ezen információk felhasználását, kezelésüket 2009/371/IB határozat szabályozza. Az Europol kizárólag az adatokat a rendszerbe bevivő tagállam egyetértésével adhat át ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(4) Az Europol a 2009/371/IB határozat rendelkezéseinek megfelelően egyéb információkat is kérhet az érintett tagállamoktól.

(5) A (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül, az Europol nem kapcsolhatja össze a váminformációs rendszer számára hozzáférhető részeit az Europol által vagy az Europolnál működtetett, adatgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló számítógépes rendszerrel, az abban lévő adatokat nem továbbíthatja e rendszerbe, továbbá nem töltheti le és más módon sem másolhatja le a váminformációs rendszer részeit.

Az Europol a váminformációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést a külön engedéllyel rendelkező Europol-munkatársakra korlátozza.

Az Europol a 2009/371/IB határozat 34. cikke alapján létrehozott közös ellenőrző szerv számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének ellenőrzését, amelyet a váminformációs rendszerhez való hozzáférést és adatlekérdezést biztosító jogai gyakorlása során végez.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené a 2009/371/IB határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Europol személyzete által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintené az említett határozat értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

12. cikk

(1) Az Eurojust nemzeti tagjai, azok helyettesei, segítőik és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak saját megbízatásuk keretein belül az Eurojust feladatainak teljesítése érdekében jogosultak az 1., 3–6. és a 15–19. cikknek megfelelően hozzáférni a váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz és azokat lekérdezni.

(2) Amennyiben az Eurojust nemzeti tagja, helyetteseik, segítőik vagy a külön engedéllyel rendelkező munkatársak a lekérdezés során egyezést találnak az Eurojust által feldolgozott információ és a váminformációs rendszerben szereplő valamely bejegyzés között, kötelesek erről a bejegyzést bevivő tagállamot tájékoztatni. Az ilyen lekérdezés során szerzett információk kizárólag a bejegyzést bevivő tagállam egyetértésével továbbíthatók harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(3) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené az Eurojust megerősítéséről, valamint a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat (6) azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai, azok helyettesei, segítői és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintené az említett határozat értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

(4) A váminformációs rendszernek az Eurojust nemzeti tagjai, helyetteseik, segítőik és a külön engedéllyel rendelkező munkatársak számára hozzáférhető egyetlen része sem kapcsolható össze az Eurojust által vagy az Eurojustnál működtetett, adatgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló számítógépes rendszerrel, az abban lévő adatok nem továbbíthatók e rendszerbe, továbbá a váminformációs rendszer egyetlen része sem tölthető le.

(5) A váminformációs rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáférés az Eurojust nemzeti tagjaira, helyetteseikre, segítőikre és a külön engedéllyel rendelkező munkatársakra korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust más személyzetére.

IV. FEJEZET

ADATMÓDOSÍTÁS

13. cikk

(1) Csak az adatot szolgáltató tagállam jogosult a váminformációs rendszerbe általa bevitt adatokat módosítani, kiegészíteni, helyesbíteni vagy törölni.

(2) Amennyiben egy szolgáltató tagállam megállapítja, vagy felhívják a figyelmét arra, hogy az általa bevitt adatok ténylegesen pontatlanok, illetve, hogy bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel a határozattal, akkor a tagállam vagy az Europol az adatokat szükség szerint módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli, és ezt a többi tagállam, az Europol és az Eurojust tudomására hozza.

(3) Amennyiben egy tagállam, az Europol vagy az Eurojust a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján feltételezi, hogy egyes adatok ténylegesen pontatlanok, illetve, hogy bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel a határozattal, úgy a lehető leghamarabb értesíti erről az adatot szolgáltató tagállamot vagy az Europolt. Az adatot szolgáltató tagállam vagy az Europol ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul helyesbíti vagy törli azokat. Az adatot szolgáltató tagállam a helyesbítéseket és a törléseket a többi tagállam, az Europol és az Eurojust tudomására hozza.

(4) Amennyiben egy tagállam vagy az Europol az adatoknak a váminformációs rendszerbe történő bevitelénél azt észleli, hogy közlése tartalmilag vagy a javasolt intézkedés tekintetében ellentétben áll egy korábbi közléssel, erről azonnal értesíti a tagállamot, amely a korábbi közlést végezte. Ebben az esetben a két tagállam törekszik arra, hogy megoldást találjanak. Vita esetén az első közlés marad fenn, de az új közlésből az első közléssel nem ellentétes részeket fel kell venni a rendszerbe.

(5) E határozatra is figyelemmel, amennyiben valamely tagállam bírósága vagy más illetékes hatósága a váminformációs rendszerben lévő adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó végleges határozatot hoz, a tagállamok és az Europol kölcsönösen vállalják e határozat végrehajtását. A bíróságok vagy más illetékes hatóságok ellentmondó határozatai esetén, beleértve a 23. cikk (1) bekezdése szerinti helyesbítésre vagy törlésre irányuló határozatokat is, az érintett adatokat a bevivő tagállam törli a rendszerből.

V. FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSI IDEJE

14. cikk

(1) A váminformációs rendszerbe bevitt adatokat csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi a bevitelük céljának eléréséhez szükséges. Az adatok további tárolásának szükségességét az adatot szolgáltató tagállam évente legalább egyszer felülvizsgálja.

(2) A felülvizsgálati időszakban az adatot szolgáltató tagállam határozhat arról, hogy az adatot tovább tárolják a legközelebbi felülvizsgálatig, ha a tárolást a bevitel célja szükségessé teszi. A 22. és a 23. cikk sérelme nélkül, amennyiben nem határoztak az adatok további tárolásáról, úgy azokat automatikusan át kell tenni a váminformációs rendszernek azon részébe, amelyhez az e cikk (4) bekezdése értelmében korlátozott a hozzáférés.

(3) A váminformációs rendszer az adatoknak a váminformációs rendszerből történő, a (2) bekezdés szerint tervezett átviteléről egy hónappal előbb automatikusan értesíti az adatot szolgáltató tagállamot.

(4) E cikk (2) bekezdésének megfelelően átvitt adatok még további egy évig maradnak a váminformációs rendszerben, de – a 22. és a 23. cikk sérelme nélkül – kizárólag a 27. cikkben említett bizottság képviselője, illetve a 24. cikkben és a 25. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrző hatóságok férhetnek hozzá azokhoz. Ez alatt az időszak alatt az említett szervek az adatokat csak azok pontosságának és jogszerűségének ellenőrzése céljából kérdezhetik le, ezt követően ezeket törölni kell.

VI. FEJEZET

VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA

15. cikk

(1) A váminformációs rendszer a 3. cikknek megfelelően tárolt adatokon kívül, e fejezettel összhangban egy külön adatbázisban (a továbbiakban: a vámügyirat-azonosítási adatbázis) tartalmaz adatokat. Az e fejezetben, valamint a VII. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések sérelme nélkül e határozat minden rendelkezése vonatkozik a vámügyirat-azonosítási adatbázisra. A 21. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételt azonban nem kell alkalmazni.

(2) A vámügyirat-azonosítási adatbázis célja az, hogy lehetővé tegye a vámügyi nyomozás végrehajtására hatáskörrel rendelkező és a 7. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti hatóságok számára, valamint az Europol és az Eurojust számára, hogy egy vagy több személy, illetve vállalkozás ügyiratának megnyitásakor vagy a velük kapcsolatos nyomozás esetén azonosítsák egy másik tagállam illetékes hatóságát, amely nyomozást folytat vagy folytatott ezekkel a személyekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a nyomozati ügyiratok létezésére vonatkozó információval elérjék az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított célt.

(3) A vámügyirat-azonosítási adatbázis alkalmazása céljából minden tagállam elküld egy listát nemzeti jogszabályainak súlyos megsértéséről a többi tagállamnak, az Europolnak és az Eurojustnak, valamint a 27. cikkben említett bizottságnak.

Ez a lista csak azokat a jogsértéseket tartalmazza, amelyek:

a)	legalább 12 hónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel, vagy

b)	legalább 15 000 EUR pénzbüntetéssel büntetendők.

(4) Amennyiben a vámügyirat-azonosítási adatbázisból adatot lehívó tagállam további információt igényel egy személyről vagy vállalkozásról tárolt nyomozati ügyiratról, úgy segítséget kér az adatot szolgáltató tagállamtól a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó hatályos eszközök alapján.

VII. FEJEZET

A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS MŰKÖDTETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

16. cikk

(1) A nyomozati ügyiratok adatait kizárólag a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból viszik be a vámügyirat-azonosítási adatbázisba. Az adatbázisba kizárólag a következő kategóriákra vonatkozó adatokat lehet bevinni:

azon személyek vagy vállalkozások, akik vagy amelyek egy tagállam illetékes hatósága által megnyitott nyomozati ügyirat tárgyát képezik vagy képezték, és:

i.	akiket vagy amelyeket az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban azzal gyanúsítanak, hogy a nemzeti jogszabályokat súlyosan megsértik vagy megsértették, illetve részt vesznek vagy részt vettek annak megsértésében;

ii.	akik vagy amelyek olyan jelentés tárgyát képezték, amely megállapítja, hogy ilyen jogsértés történt; vagy

iii.	akikre vagy amelyekre ilyen jogsértésért közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót szabtak ki;

b)	a nyomozati ügyirat által érintett tárgykör;

c)	a tagállam adott ügyet kezelő hatóságának neve, államának megjelölése és kapcsolattartási adatai, valamint az ügyirat száma.

Az a)–c) pontokra vonatkozó adatokat minden egyes személy vagy vállalkozás esetében egy külön adatállományba kell bevezetni. Az adatállományok összekapcsolása tilos.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes adatok kizárólag a következőkre korlátozódnak:

a)	személyek esetében: vezetéknév, leánykori név, utónevek, korábbi vezetéknevek és felvett nevek, születési idő és hely, állampolgárság és nem;

b)	vállalkozások esetében: cégnév, az üzleti forgalomban használt név, cím, hozzáadottértékadó-azonosító és jövedékiadó-azonosító szám.

(3) Az adatokat a 19. cikkel összhangban korlátozott időtartamra kell bevinni.

17. cikk

A tagállam egyes meghatározott esetekben nem köteles a 16. cikk szerinti adatok bevitelére, ha és ameddig ez sértené az érintett tagállam közrendjét vagy egyéb létfontosságú érdekét, különösen ha az érintett tagállam közbiztonságát, vagy egy másik tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát fenyegető azonnali és komoly veszélyt jelentene, vagy amennyiben ugyanilyen jelentőségű egyéb lényeges érdek forogna veszélyben, vagy amennyiben ezek a bejegyzések komoly fenyegetést jelentenének az egyének jogaira nézve, vagy sértenének egy folyamatban lévő nyomozást.

18. cikk

(1) Az adatoknak a vámügyirat-azonosítási adatbázisba történő bevitelét és lekérdezését a 15. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok számára kell fenntartani.

(2) A vámügyirat-azonosítási adatbázisra vonatkozó lekérdezés az alábbi személyes adatokat foglalhatja magában:

a)	személyek esetében: utónév és/vagy vezetéknév és/vagy leánykori név és/vagy korábbi vezetéknevek és/vagy felvett nevek és/vagy születési idő;

b)	vállalkozások esetében: cégnév és/vagy az üzleti forgalomban használt név és/vagy címek, és/vagy hozzáadottértékadó-azonosító és/vagy jövedékiadó-azonosító szám.

VIII. FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSI IDŐTARTAMA A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZISBAN

19. cikk

(1) Az adatok tárolásának időtartamát annak a tagállamnak a törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival összhangban kell megállapítani, amely azokat bevitte. Ez az időtartam azonban semmilyen körülmények között nem lépheti túl a következő – az adatbevitel napján kezdődő – határidőket:

a)	a folyamatban lévő nyomozások ügyirataira vonatkozó adatokat három évnél tovább nem lehet tárolni, ha ez alatt az időtartam alatt semmilyen jogsértést nem állapítottak meg. Az adatokat a hároméves időtartam lejártát megelőzően is törölni kell, ha az utolsó nyomozati cselekmény óta 12 hónap eltelt;

b)	azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek megállapították a jogsértést, de amelyek tekintetében még nem született büntetőítélet vagy bírságot kiszabó határozat, legfeljebb hat évig őrizhetők meg;

c)	azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek büntetés vagy pénzbírság kiszabásához vezettek, legfeljebb 10 évig őrizhetők meg.

(2) Amennyiben a 16. cikk hatálya alá tartozó személy vagy vállalkozás tekintetében az adatot szolgáltató tagállam törvényei és rendeletei szerinti nyomozást megszüntetik, az adott személyre vagy vállalkozásra vonatkozó minden adatot azonnal törölni kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett nyomozás bármely szakaszában.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított adattárolási idő lejár, az adatokat automatikusan törölni kell a vámügyirat-azonosítási adatbázisból.

IX. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

20. cikk

E határozat eltérő rendelkezésének hiányában az e határozatnak megfelelően kicserélt adatok védelmére a 2008/977/IB kerethatározatot kell alkalmazni.

21. cikk

(1) Az adatokat kizárólag technikai célokból lehet lemásolni, feltéve, hogy a másolás a 7. cikkben meghatározott hatóságok által végrehajtandó kereséshez szükséges.

(2) A 8. cikk (1) bekezdésére is figyelemmel, más tagállamok által bevitt személyes adatok nem másolhatók át a váminformációs rendszerből más nemzeti adatállományokba, kivéve a nemzeti szintű vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszerekben történő másolásokat, vagy a fellépések koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszerben történő másolásokat. Ilyen másolatok az egyedi esetekhez vagy nyomozásokhoz szükséges mértékben készíthetők.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott két kivételes esetben kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által felhatalmazott elemzők jogosultak a váminformációs rendszerből származó személyes adatok feldolgozására, a nemzeti hatóságok által végzett vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszer vagy a fellépések koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszer keretében.

(4) Minden tagállam megküldi a többi tagállamnak és a 27. cikkben említett bizottságnak azoknak a kockázatkezelési szervezeti egységeknek a jegyzékét, amelyekben a váminformációs rendszerbe bevitt személyes adatok másolására és feldolgozására jogosult elemzők tevékenykednek.

(5) A váminformációs rendszerből másolt személyes adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelynek érdekében azokat kimásolták. Az adatokat kimásoló tagállam legalább évente felülvizsgálja az adattárolás szükségességét. A tárolási időszak nem haladhatja meg a tíz évet. Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az operatív elemzés folytatásához, azonnal törölni kell, vagy el kell távolítani belőlük a személy esetleges azonosítását lehetővé tevő jellemzőket.

22. cikk

A váminformációs rendszerben tárolt személyes adatok vonatkozásában az érintett személyek jogait – különösen az adatokhoz való hozzáférésre, azok helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó jogait – annak a tagállamnak a 2008/977/IB kerethatározatot végrehajtó törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival összhangban kell gyakorolni, amelyben ezeket a jogokat érvényesítik. A hozzáférést meg kell tagadni, amennyiben ez szükséges és arányos annak érdekében, hogy elkerüljék a folyamatban lévő nemzeti nyomozások veszélyeztetését, vagy leplezett megfigyelés, megfigyelés és jelentéstétel ideje alatt. Az ilyen kivételek alkalmazandóságának felmérésekor figyelembe kell venni az érintett személy jogos érdekét.

23. cikk

(1) Egy személy bármely tagállam területén az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be a bíróságnál vagy a tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint illetékes hatóságnál a váminformációs rendszerben található, rá vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatosan, annak érdekében, hogy:

a)	a ténylegesen pontatlan személyes adatait helyesbíttesse vagy töröltesse;

b)	a váminformációs rendszerbe az e határozattal ellentétesen bevitt, illetve tárolt személyes adatait helyesbíttesse vagy töröltesse;

c)	a személyes adatokhoz hozzáférhessen;

d)	a személyes adatokat zároltathassa;

e)	a 30. cikk (2) bekezdése szerint kártérítést kapjon.

(2) A 31. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az érintett tagállamok kölcsönösen vállalják, hogy a bíróságok vagy más illetékes hatóságoknak az e cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében hozott jogerős határozatait végrehajtják.

24. cikk

Valamennyi tagállam kijelöl egy vagy több, a személyes adatok védelméért felelős nemzeti ellenőrző hatóságot a váminformációs rendszerbe bevitt személyes adatok független felügyeletének gyakorlására a 2008/977/IB kerethatározattal összhangban.

25. cikk

(1) Létrejön a közös ellenőrző hatóság, amely az egyes tagállamok két-két – a független nemzeti ellenőrző hatóság(ok) által kijelölt – képviselőjéből áll.

(2) A közös ellenőrző hatóság figyelemmel kíséri és biztosítja e határozat és a 2008/977/IB kerethatározat rendelkezéseinek alkalmazását a természetes személyeknek a személyes adatoknak a váminformációs rendszerben való feldolgozása tekintetében való védelmével kapcsolatban.

(3) E célból a közös ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozik a váminformációs rendszer működésének ellenőrzése, a működés során az alkalmazással és értelmezéssel kapcsolatban felmerülő nehézségek vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzés, illetve az egyéneknek a rendszerhez való hozzáférési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerülő problémák tanulmányozása, valamint javaslatok kidolgozása a problémák közös megoldására.

(4) A közös ellenőrző hatóság a feladatai elvégzése érdekében hozzáférési joggal rendelkezik a váminformációs rendszerhez.

(5) A közös ellenőrző hatóság jelentéseit továbbítani kell azoknak a hatóságoknak, amelyeknek a nemzeti ellenőrző hatóságok a jelentéseiket megküldik, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

26. cikk

(1) Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a Bizottságnak a VIR-rel kapcsolatos tevékenységeit. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök ennek megfelelően alkalmazandók.

(2) A közös ellenőrző hatóság és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással a hatásköreik keretein belül, és biztosítják a váminformációs rendszer összehangolt felügyeletét, ideértve a vonatkozó ajánlások kiadását is.

(3) A közös ellenőrző hatóság és az európai adatvédelmi biztos e célból legalább évente találkoznak. E találkozók költségei és azok megszervezése az európai adatvédelmi biztost terhelik.

X. FEJEZET

INTÉZMÉNYI KERETEK

27. cikk

(1) Létrejön a tagállamok vámigazgatási szerveinek képviselőiből álló bizottság. A bizottság a (2) bekezdés a) pontjának rendelkezéseivel kapcsolatban egyhangúlag, a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezéseivel kapcsolatban pedig kétharmados többséggel határoz. Eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.

(2) A bizottság felelős:

a)	e határozat rendelkezéseinek végrehajtásáért és megfelelő alkalmazásáért, a 24. cikkben, a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok hatáskörének sérelme nélkül;

b)	a váminformációs rendszer megfelelő működéséért műszaki és üzemeltetési szempontból. A bizottság megteszi az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 14. és a 28. cikkben meghatározott intézkedéseket megfelelően hajtsák végre a váminformációs rendszer tekintetében.

E bekezdés alkalmazásának céljából a bizottság közvetlenül hozzáférhet a váminformációs rendszer adataihoz és felhasználhatja azokat.

(3) A bizottság az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének megfelelően évente jelentést tesz a Tanácsnak a váminformációs rendszer hatékonyságáról és eredményes működéséről, és szükség esetén ajánlásokat tesz. E jelentést tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek.

(4) A Bizottság részt vesz a bizottság munkájában.

XI. FEJEZET

A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER BIZTONSÁGA

28. cikk

(1) A biztonság fenntartása érdekében minden szükséges igazgatási intézkedést megtesznek:

a)	a tagállamok illetékes hatóságai a váminformációs rendszernek az országukban található termináljai vonatkozásában, valamint az Europol és az Eurojust;

b)	a 27. cikkben említett bizottság a váminformációs rendszer és azon terminálok vonatkozásában, amelyek a rendszerrel egy helyszínen találhatók, és amelyek technikai célokra és az e cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzésekre szolgálnak.

(2) Az illetékes hatóságok, az Europol, az Eurojust és a 27. cikkben említett bizottság intézkedéseket hoznak különösen:

a)	annak megakadályozására, hogy illetéktelenek férhessenek hozzá az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;

b)	annak megakadályozására, hogy adatokat és adathordozókat illetéktelenek olvassanak le, másoljanak, módosítsanak vagy távolítsanak el;

c)	adatok engedély nélküli bevitelének és az adatok engedély nélküli lekérdezésének, módosításának vagy törlésének megakadályozására;

d)	annak megakadályozására, hogy illetéktelenek adatátviteli berendezések segítségével hozzáférhessenek a váminformációs rendszer adataihoz;

e)	annak biztosítására, hogy – a váminformációs rendszer használatára tekintettel – a jogosult személyek csak a jogosultságuknak megfelelő adatokhoz férhessenek hozzá;

f)	annak biztosítására, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely hatóságoknak adhatók át adatok adatátviteli berendezések segítségével;

g)	annak biztosítására, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely adatokat, mikor és ki vitte be a váminformációs rendszerbe, és hogy a lekérdezések nyomon követhetőek legyenek;

h)	annak megakadályozására, hogy az adatokat jogosulatlanul elolvassák, másolják, módosítsák vagy töröljék az adatátvitel és az adathordozók szállítása során.

(3) A 27. cikkben említett bizottság ellenőrzi a váminformációs rendszerből történő lekérdezéseket annak megállapítására, hogy a keresések megengedettek voltak-e, és jogosult felhasználók részéről történtek-e. Az összes keresés legalább 1 %-át ellenőrizni kell. Ezekről a keresésekről és ellenőrzésekről a rendszerben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet kizárólag a fent említett célra, kizárólag az említett bizottság, valamint a 24. és 25. cikkben említett ellenőrző hatóságok használhatnak fel. Ezt a jegyzőkönyvet hat hónap elteltével törölni kell.

29. cikk

A 10. cikk (1) bekezdésében említett illetékes vámigazgatási szerv felelős a 28. cikkben megállapított biztonsági intézkedésekért az érintett tagállam területén található terminálok tekintetében, a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 19. cikkben rögzített felülvizsgálati funkciókért, továbbá – az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint szükséges mértékben – e határozat megfelelő végrehajtásáért.

XII. FEJEZET

FELELŐSSÉG ÉS KÖTELEZETTSÉG

30. cikk

(1) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a váminformációs rendszerbe a 2008/977/IB kerethatározat 3. cikkével, 4. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkével összhangban általa bevitt adatok pontosak, naprakészek, teljesek és megbízhatóak legyenek, és bevitelük jogszerűen történjen.

(2) Minden tagállam nemzeti jogával összhangban felelős a váminformációs rendszer használata során bármely személynek okozott kárért. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a kárt az okozta, hogy a tagállam pontatlan adatot vitt be a rendszerbe, vagy nem jogszerűen vitt be vagy tárolt adatot a rendszerben.

(3) Ha a felhasználó tagállam a váminformációs rendszerbe más tagállam által bevitt pontatlan adat használatából eredő kár miatt kártérítést fizet, akkor ez utóbbi tagállam a kifizetett kártérítés összegét megtéríti a felhasználó tagállam részére, figyelembe véve minden, a felhasználó tagállamnak esetleg felróható hibát.

(4) Az Europol és az Eurojust a létesítő szabályzata szerint felelős.

31. cikk

(1) A központi informatikai infrastruktúra (hardver), a szoftverek és a hálózati kapcsolatok beszerzésével, tanulmányozásával, fejlesztésével és karbantartásával, valamint a vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket, amelyek nem különíthetők el a váminformációs rendszernek a közösségi vám- és mezőgazdasági szabályok alkalmazását szolgáló működtetésétől, továbbá a váminformációs rendszernek a tagállamok területén történő használatával kapcsolatos költségeit – a kommunikációs költségeket is beleértve – az Európai Közösségek általános költségvetése fedezi.

(2) A tagállami munkaállomások/terminálok karbantartásához kapcsolódóan a határozat végrehajtása során felmerült költségeket a tagállamok viselik.

XIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az e határozat szerinti információcsere közvetlenül a tagállamok hatóságai között zajlik.

33. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti joguk legkésőbb 2011. május 27-ig megfeleljen ennek a határozatnak.

34. cikk

(1) Ez a határozat 2011. május 27-i hatállyal az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény, valamint az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról szóló, 1999. március 12-i jegyzőkönyv (8) és az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2003. május 8-i jegyzőkönyv (9) (a továbbiakban: a vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozásáról szóló jegyzőkönyv) helyébe lép.

(2) Következésképpen a VIR-egyezmény és az előző bekezdésben említett jegyzőkönyvek e határozat alkalmazási idejének kezdetével hatályukat vesztik.

35. cikk

E határozat eltérő rendelkezésének hiányában az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményt, valamint a jövedelmek tisztára mosásáról szóló jegyzőkönyvet és a vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet végrehajtó intézkedések 2011. május 27-i hatállyal hatályukat vesztik.

36. cikk

(1) Ez határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2011. május 27-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. ASK

(1) A 2009. november 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 766/2008/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 218., 2008.8.13., 48. o.).

(4) HL C 316., 1995.11.27., 33. o.

(5) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(6) HL L 138., 2009.6.4., 14. o.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8) HL C 91., 1999.3.31., 2. o.

(9) HL C 139., 2003.6.13., 2. o.

10.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/31

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

28/08/COL

(2008. január 23.)

a fafeldolgozási rendszerről („Verdiskapningsprogrammet for tre”) (Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2), és különösen annak 61–63. cikkére, valamint 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3), és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésére és II. része 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkére, 7. cikkének (5) bekezdésére, 13. és 14. cikkére,

tekintettel az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó, állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásra (4), és különösen annak a regionális támogatásokról, valamint a kutatási és fejlesztési támogatásokról szóló fejezetére,

tekintettel a képzési támogatásokról és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásáról szóló csoportmentességi rendeletre, valamint a de minimis támogatásról szóló rendeletre (5),

tekintettel a Hatóság Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt hivatalos vizsgálat megindításáról szóló, 2006. május 17-i 147/06/COL sz. határozatára,

felhívva az érdekelt feleket a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 6. cikkének megfelelően észrevételeik megtételére (6),

mivel:

I. TÉNYEK

1. Eljárás

A Hatósághoz a 2005. február 1-i levéllel (dokumentumszám: 307555) panasz (a továbbiakban: a panasz) érkezett a norvég kőműves- és betonipari szakmai szövetségtől, a „byggutengrenser.no”-tól (a továbbiakban: a panaszos). A 2005. február 3-án kézhez és nyilvántartásba vett panaszban a panaszos azt állítja, hogy a norvég állam állami támogatást nyújt a fafeldolgozó iparnak a „Verdiskapningsprogrammet for tre”, más néven „Treprogrammet” alapján (a továbbiakban: fafeldolgozási rendszer).

A 2006. május 17-i keltezésű levéllel és több levélváltást követően (7) a Hatóság tájékoztatta a norvég hatóságokat arról, hogy határozott a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás fafeldolgozási rendszer vonatkozásában történő megindításáról.

Norvégia Európai Unió melletti képviseletének 2006. július 3-i levelével – amelyben továbbították a Kormányzati Közigazgatási és Reformügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium egyaránt 2006. június 26-i keltezésű levelét – a norvég hatóságok észrevételeket nyújtottak be. A leveleket a Hatóságnál 2006. július 4-én vették kézhez és vették nyilvántartásba (380386. sz. esemény, a továbbiakban: a norvég hatóságok észrevételei a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására).

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló 147/06/COL határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (8). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására. A Hatóság nem kapott észrevételeket érdekelt felektől.

Végül 2007 őszén a Hatóság és a norvég hatóságok telefonon és elektronikus levélben nem hivatalosan kapcsolatba léptek egymással a fafeldolgozási rendszerrel kapcsolatban. A Hatósághoz ezzel kapcsolatban beérkezett információkat a norvég hatóságok a Kormányzati Közigazgatási és Reformügyi Minisztérium által 2007. december 10-én eljuttatott elektronikus levélben foglalták egységes szerkezetbe (dokumentumszám: 456845).

2. A javasolt intézkedés leírása

2.1. A fafeldolgozási rendszer célkitűzését és igazgatását ismertető előkészítő jogalkotási munkák

A fafeldolgozási rendszer célját a kormány által a parlamentnek átadott, az erdészeti ágazat értékeinek és lehetőségeinek létrehozásáról szóló fehér könyv – a továbbiakban: a fehér könyv – vázolja (St. meld. nr. 17, 1998-99 „Verdiskapning og miljø – muligheter i skogssektoren”).

A fehér könyv célja az erdészeti erőforrások ésszerű és fenntartható felhasználására vonatkozó általános politika kidolgozása és az erdészeti ágazat nemzeti gazdasághoz és a norvég társadalom általános fejlődéséhez való hozzájárulásának növelése volt. A fehér könyv számos intézkedést javasolt e cél elérése érdekében – ezek egyike a fafeldolgozási rendszer volt. E tekintetben a fehér könyv ötéves rendszer létrehozását javasolta azzal a céllal, hogy értéket teremtsenek a fakészítmények és a fafeldolgozás ágazatában. A fehér könyv közelebbről meghatározta, hogy a fafeldolgozási rendszer célja az értékteremtés növelése az erdészetben és a fafeldolgozó üzletágban, illetve az erdészeti ágazat hozzájárulásának növelése a fenntarthatóbb termelés és fogyasztás elérése érdekében (9). E tekintetben a fafeldolgozási rendszer elsődleges célja i. a fafeldolgozás fejlesztése; ii. a fakészítmények használatának növelése; és iii. az erdészeti ágazat és a piac kapcsolatának fejlesztése a kereskedelem különböző szintjein (10). A fehér könyv azt is megállapította, hogy az új rendszer központi eleme a termékfejlesztés, a tervezés és az építészet területein jellemző új lehetőségek azonosítása, és a rendszernek elő kell készítenie a talajt ahhoz, hogy a fakészítmények széles körben használt, vonzó építőanyaggá váljanak (11). Végül általános szinten a fehér könyv megállapította, hogy a fafeldolgozásban történő értéknövelés célját belföldön kell elérni (12).

A fafeldolgozási rendszer létrehozásának keretét a parlament egyik állandó bizottsága által a parlament elé terjesztett, 1999. június 3-i keltezésű ajánlás (száma: Innst. S. nr. 208 [1998–1999]) ismerteti részletesen (a továbbiakban: az ajánlás). Az ajánlásban munkacsoport létrehozását javasolják az új rendszer stratégiáinak, végrehajtásának és finanszírozási szükségleteinek megállapítása érdekében.

Nem sokkal később, 1999 júliusában létrehoztak egy munkacsoportot, amelyet többek között a következők képviselői alkottak: a Mezőgazdasági Minisztérium, a szálfatermelők, illetve az erdőtulajdonosok szakmai szövetségei, kutatási és fejlesztési intézmények, valamint a kiskereskedelmi ágazat képviselői. A munkacsoport 2000. április 14-én jelentést tett közzé (a továbbiakban: a munkacsoport jelentése) a fafeldolgozási rendszer tartalmáról, felépítéséről és finanszírozásáról.

A munkacsoport jelentése felidézi a fafeldolgozó rendszer fehér könyvben említett céljait és célkitűzéseit. A munkacsoport jelentése kifejti, hogy a rendszert az erdészeti ágazat és a mechanikus fafeldolgozó ipar közötti feldolgozó láncra kell korlátozni, de ki kell terjeszteni a fafeldolgozó ipar nyersanyag-ellátására is (pl. a minőség, a pontosság és a megbízható szállítás fejlesztése) (13). A munkacsoport jelentése azt is megállapítja, hogy az egyik célkitűzés értelmében a fafeldolgozási rendszernek a norvég fa erőforrásokra kell koncentrálnia, és a fejlesztéseket a norvég (fa)feldolgozó iparon belül kell megvalósítani.

A munkacsoport jelentése azt javasolja, hogy a fafeldolgozási rendszer igazgatásának és végrehajtásának felelősségét a következők viseljék: i. „Statens nærings- og distriktsutviklingsfond”, közismert nevén „SND” (amelyet 2004. január 1-jével átszerveztek és „Innovasjon Norge”-nek nevezték át) és ii. a Mezőgazdasági Minisztérium által kinevezett, a különböző minisztériumok és a piaci szereplők képviselőiből álló irányítócsoport (a továbbiakban: irányítócsoport) (14).

A munkacsoport jelentése szerint gyakorlati szinten az irányítócsoport feladatainak a rendszer értékelésére és fejlesztésére kell összpontosítaniuk (ideértve az értéklánc használatának biztosítását; annak ellenőrzését, hogy a rendszer tevékenységei megfelelnek-e a rendszer céljainak és stratégiáinak), míg az Innovasjon Norge-nak kell a rendszer végrehajtásáért felelős szervnek lennie (15). Az Innovasjon Norge ebből a célból felhatalmazást kapott a rendszer keretében minden finanszírozás jóváhagyására és elosztására.

A hivatalos vizsgálati eljárás során a norvég hatóságok egyértelművé tették, hogy az Innovasjon Norge általános munkarendje mögött húzódó elveket (más támogatási rendszerek kezelése céljaira) a fafeldolgozó rendszer végrehajtásával összefüggésben alkalmazták (16). Az Innovasjon Norge ezért a következők alapján ítélte oda a fafeldolgozó rendszer keretében a támogatásokat: i. az Innovasjon Norge „Legfőbb szabályzata” (17); ii. az Innovasjon Norge belső EGT-iránymutatása; iii. a Mezőgazdasági Minisztérium első éves allokációs levele (18); iv. az Innovasjon Norge ügykezelőinek útmutatójában szereplő általános eljárások; és v. a Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásai (19). Gyakorlati szempontból ezek közül a legfontosabbak a belső EGT-iránymutatás, amely a norvég hatóságok által továbbított észrevételek túlnyomó többségének alapját is képezi.

A belső EGT-iránymutatást az Innovasjon Norge az általa kezelt, meglévő norvég támogatási rendszerek alapján alakította ki. Az iránymutatás tartalmazza az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fogalmának magyarázatát, az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás kivonatát és a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályokat, illetve a meglévő rendszerek tekintetében a támogatási intenzitást feltüntető táblázatot (20). A belső EGT-iránymutatás frissítése folyamatos, ezért öt eltérő változatot nyújtottak be a Hatóságnak (21).

A norvég hatóságok állítják, hogy míg a munkacsoport jelentése nem tartalmaz az egyes projektek támogathatóságával kapcsolatban betartandó feltételeket, a belső EGT-iránymutatásban ezeket a feltételeket kialakították. Míg a munkacsoport jelentése nem tartalmaz kifejezett hivatkozást a belső EGT-iránymutatásra, a norvég hatóságok kijelentették, hogy a munkacsoport jelentésében a fafeldolgozó rendszer végrehajtása alkalmazásában az „elvekre és gyakorlatokra” (az EGT-jog korlátain belül) történő hivatkozást a belső EGT-iránymutatásra való hivatkozásként kell érteni (22). A norvég hatóságok szerint a belső EGT-iránymutatást ekként a fafeldolgozó rendszer szerves részévé tették (23). Az Innovasjon Norge ügykezelőit arra utasították, hogy a pályázatokat az általuk megfelelőnek tartott belső EGT-iránymutatás szabályrendszere alapján értékeljék. Ha megítélésük szerint állami támogatásról nincs szó, a projekt 100 %-ban finanszírozható (24).

2.2. Jogalap és éves költségvetések

Az állami költségvetésből kiderül, hogy a szóban forgó években a fafeldolgozási rendszert a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium finanszírozza közvetlenül az állami költségvetés éves előirányzatain keresztül. A fafeldolgozási rendszer finanszírozását a 2000. évi költségvetést tartalmazó, parlamentnek szóló kormányjavaslat állapította meg (száma: St. prp. nr. 1 (1999-2000), ennek 1142. fejezetében 71. tételként szerepel a fafeldolgozási rendszer finanszírozása (25). A következő évek állami költségvetései mind különítettek el összegeket a fafeldolgozási rendszer számára (26).

A Mezőgazdasági Minisztérium Innovasjon Norge számára küldött, első éves allokációs levele az Innovasjon Norge részére pénzeszközöket allokál, és azok elköltését a munkacsoport jelentésében meghatározott célkitűzésnek, ágazatnak és célcsoportoknak megfelelően engedélyezi (27).

A 2006. július 3-án frissített, 2005. szeptember 29-i levelükben a norvég hatóságok tájékoztatták a Hatóságot, hogy a 2000. pénzügyi évtől a 2005. pénzügyi évig az alábbiak szerint alakult a fafeldolgozási rendszer költségvetése:

Éves költségvetés

Év	Költségvetés millió NOK-ban	Jóváhagyott millió NOK-ban
2000	17	8,8
2001	25	25,7
2002	20	18,2
2003	36	39,3
2004	35	28,4
2005	33	39,5
Összesen	166	159,9

A támogatásokat a jóváhagyás („tilsagn”) évét követő három éven belül fizették ki, miután a kedvezményezett befejezte a projektet. Amennyiben az egyik év költségvetését nem használták fel teljesen, a fennmaradó összeget átvihették a következő évre. Ezért bármely adott évben a jóváhagyott teljes összeg magasabb lehet, mint az ugyanazon évre vonatkozó költségvetési összeg.

2.3. A fafeldolgozási rendszer kedvezményezettjei

A munkacsoport jelentése szerint a fafeldolgozási rendszerrel a rendszer stratégiájához és munkaterületeihez tartozó és a fokozott értékteremtéshez hozzájáruló, konkrét projektekkel rendelkező vállalatokat és egyéb szereplőket kell megcélozni (28).

A norvég hatóságok jelezték továbbá, hogy a fafeldolgozási rendszer nyitva áll minden vonatkozó iparág („mechanikus faalapú iparágak”) és azon iparágak előtt, amelyek hozzájárulhatnak a fafeldolgozási rendszer céljainak eléréséhez: ilyenek például a fa más anyagokkal való kombinált felhasználását vizsgáló iparágak (29). E paramétereken belül a rendszer nyitva áll „magánszemélyek, vállalatok, hatóságok, szervezetek, valamint kutatási és oktatási intézmények előtt, függetlenül attól, hogy melyik országban van a székhelyük” (30).

2.4. Támogatható költségek és támogatási intenzitás

A norvég hatóságok közölték, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében nyújtott támogatásokat olyan projekteknek adják, amelyek „ … hozzájárulnak a program stratégiáira és munkaterületeire vonatkozó célok eléréséhez” és amelyek ösztönzik az innovációt. A munkacsoport jelentéséből kiderül, hogy a fafeldolgozási rendszer célkitűzéseinek eléréséhez az alábbi három stratégiát kell alkalmazni. A stratégiákat az alattuk ismertetett tevékenységekkel kell végrehajtani (31). Az ilyen tevékenységek költségei tehát támogathatók a fafeldolgozási rendszer értelmében.

Profilkészítésre és kommunikációra vonatkozó stratégia (vagyis az értéklánc létrehozása iránti elkötelezettség és szándék kialakítása, kompetencia, munkaerő és tőke vonzása, az erdészet és a famunka átláthatóságának és aktív profil építésének növelése, a fa mint anyag előnyeinek kiemelése és információterjesztés).

A stratégia végrehajtását szolgáló intézkedések közé tartoznak az erdészeti/faipari üzletágat pozitív színben feltüntető kampányok, a fával kapcsolatos információk terjesztése a faiparral foglalkozó formatervezési/építészeti folyóiratokban és információszolgáltatás a szakmai felhasználóknak, az egyetemeknek és oktatási intézményeknek és a fogyasztóknak. Ilyen intézkedés még a fáról szóló, általános információs forrásként szolgáló internetes portál és hálózat létrehozása az értéklánc egészén végigvonuló információk érdekében, valamint találkozóhelyek létrehozása nemzeti és regionális szinten a kutatási és fejlesztési csoportok, az építészek, a formatervezők, az informatikai csoportok, a trendkutatók, az újítók, a befektetők stb. számára.

ii.

Termékfejlesztésre és újításokra vonatkozó stratégia (az innovációhoz és az új termékekhez hozzájáruló új lehetőségek, elképzelések és kezdeményezések megvalósítása).

Az intézkedések közé tartoznak a strukturális fejlesztési programok, a kisvállalatokat megcélzó üzleti fórumok létrehozása, a különböző oktatási intézményekhez kapcsolódó innovációs projektek, formatervezési/építészeti versenyek, új termékek kifejlesztése az új piaci szegmensekben (például a szabadidős tevékenységek piaca; a közterületek létesítményei/infrastruktúrája; fatermékek az egészségügyben stb.) és az értékláncon belüli nyereségre összpontosító fejlesztési projektek (például nyersanyagok, melléktermékek, fakereskedelem és elektronikus kereskedelem). További intézkedések között szerepel az újdonságok és újítások kifejlesztését célzó fórum és struktúrák, innovatív diákprojektek létrehozása, valamint építészeti és formatervezési versenyek a különféle faanyagok használatának növelése érdekében.

iii.

Együttműködésre és hatékonyságra vonatkozó stratégia (az árucikkek és folyamatok értékláncban történő irányításának javítása, a költséghatékonyság, az értékteremtés és a nyereségesség növelése és a humán erőforrások és az infrastruktúra optimális használata.

Az intézkedések közé tartozik az integrált logisztikai rendszer kidolgozása az árucikkek forgalmazásának időzítése és a termékek minőségének és árának javítása érdekében, az értékesítési/forgalmazási szint takarékosságát célzó információs technológia és informatikai rendszerek kidolgozása az értéklánc egészére kiterjedő kommunikáció és a minőségfejlesztés érdekében. További intézkedések: versenyek, az integrált informatikai rendszer kidolgozásával kapcsolatos előkészítő vizsgálatok és az értéklánc árucikkeivel kapcsolatos információk digitalizálása, kompetenciaprogramok az értékteremtés költséghatékonyságáról, valamint az erdészet, a faipar és a kereskedelem nyereségének növelését célzó intézkedések.

A belső EGT-iránymutatás határozza meg a támogatható költségeket a kkv-k, a képzési tevékenységek, valamint a kutatás és fejlesztés, illetve a (kkv-k által és regionális területeken végrehajtott) „beruházások” tekintetében. A határozathoz I. mellékletként csatolásra került a támogatható költségek belső EGT-iránymutatásban szereplő leírásának lefordított változata (32).

Míg a belső EGT-iránymutatás meghatározza a támogatási intenzitást a kkv-k tekintetében (33), a támogatások egyéb fajtái vonatkozásában azt csak a következő táblázatra való hivatkozással jelzik „Az Innovasjon Norge által igazgatott rendszerek maximális finanszírozási arányai – a vállalkozások mérete és a támogatható területek”. A fafeldolgozási rendszerre hivatkozást nem tartalmazó táblázat lefordított változata e határozat II. mellékletében szerepel.

Mivel a táblázat két különböző támogatási intenzitásra hivatkozik az „OFU/IFU” és az „Omstilling og nyskapning” megnevezésű rendszer keretében a kutatás-fejlesztés előkészítő tanulmányai tekintetében, a hatóságok kifejtették, hogy a fafeldolgozási rendszerre az „OFU/IFU” rendszer esetében megállapított támogatási intenzitásokat alkalmazták. A támogatási intenzitások közötti különbség az, hogy a versenyszférán kívüli kutatás összefüggésében nagyvállalkozások által végzett műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatási intenzitása az „Omstilling og nyskapning” rendszer keretében elérheti az 55 %-ot, míg ugyanezen támogatási intenzitás az „OFU/IFU” rendszer keretében csak 50 %.

A fafeldolgozási rendszer keretében nyújtott támogatásoknak elvileg az a feltétele, hogy a kedvezményezettek is biztosítsanak hozzájárulást finanszírozás és munkaerő formájában (34). A társfinanszírozásnak azonban nincs általános minimális követelménye; mértéke inkább a projekt célkitűzéseitől és jellegétől függ. Ezzel összefüggésben a norvég hatóságok kijelentették, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében állami támogatás nyújtására a belső EGT-iránymutatásban megállapított támogatási intenzitásoknak megfelelően kerül sor, és ekként ténylegesen mindig van társfinanszírozás.

Mindazonáltal a hatóságok azt is kifejtették, hogy a fafeldolgozó rendszer keretében azt a gyakorlatot követik, miszerint egyes projektek a költségek 100 %-ára kapnak finanszírozást – mely esetben társfinanszírozás nincs. A hatóságok e tekintetben hivatkoztak a munkacsoport jelentésére, amely kitér a következőkre: „A rendszer keretében a finanszírozási arány a projekt célkitűzésétől és jellegétől függően változik. A rendszer finanszírozhatja a teljes projektet (az összes költséget), amennyiben nehéz a projekt közvetlen kedvezményezettjeinek meghatározása, például a tisztán tanulmányokból álló projektek vagy előkészítő tanulmányok esetén. A rendszer alapján történő finanszírozás megfelelően alacsony lehet olyan projektek esetében, amelyek a projektben részt vevők számára várhatóan fontosak és közvetlenül felhasználhatóak lesznek. Az EGT állami támogatásra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az e szabályokban lefektetett korlátokon belül kell a rendszer elveit és igazgatási gyakorlatait kialakítani.” (35)

A hatóságok kifejtették továbbá, hogy a 100 %-os finanszírozás odaítélésének gyakorlatát csak olyan esetekben alkalmazták, amikor nehéz volt azonosítani a projektek közvetlenül kedvezményezett szereplőit (vagy ha az egyes vállalkozások nyereségét szerénynek minősítették), úgy mint az előkészítő tanulmányok vagy a sajátos célterületekre vonatkozó jelentések esetében. A norvég hatóságok szerint ennek egyik példája a Norsk Treteknisk Instituttnak nyújtott 125 000 NOK támogatás a belső használatra szánt gyalult lapok termékfejlesztését szolgáló projekt céljára (36). A norvég hatóságok kifejtették, hogy a (projekt)eredmények a tagvállalatok számára hozzáférhetők, továbbá azt, hogy a Norsk Treteknisk Institutt információinak jelentős része az intézmény könyvtárán keresztül bármikor hozzáférhető a nagyközönség számára.

2.5. Csekély összegű (de minimis) támogatás

A norvég hatóságok közölték, hogy a fafeldolgozási rendszer bizonyos rendelkezései alapján nyújtott támogatások teljesítik a de minimis támogatás feltételeit. Ezenkívül a hatóságok kifejtették, hogy de minimis támogatás nyújtása esetén a kedvezményezettnek szóló jóváhagyó levélben közlik a de minimis küszöböt és a határidőket, valamint a kedvezményezett azon kötelezettségét, hogy tájékoztatnia kell a hatóságokat minden olyan támogatásról, amelyet más forrásból, a támogatás jóváhagyásától számított három éven belül kap (37).

A hatóságok emellett kifejtettek egy olyan létező igazgatási gyakorlatot is, mely szerint a például kutatásra és fejlesztésre kapott támogatás de minimis támogatással is kiegészíthető. Erről a gyakorlatról kifejezetten rendelkeznek a belső EGT-iránymutatás 2004. szeptemberi és 2005. júliusi változatai (38).

2.6. Időbeli hatály

A norvég hatóságok közlése szerint a fafeldolgozási rendszer 2000. július 1-jén lépett működésbe (ettől az időponttól fogadták a támogatás iránti kérelmeket) és öt évig – 2005 végéig – maradt érvényben (az utolsó jóváhagyást 2005. december 30-án adták meg) (39).

2.7. Fatermékek kereskedelme

A kormány által a parlamentnek átadott, az erdészeti ágazat értékeinek és lehetőségeinek létrehozásáról szóló fehér könyv szerint Norvégia az EU-ba exportálja fatermékeit. E tekintetben a fehér könyv 4.3. szakasza kifejezetten kimondja, hogy „Norvégia a nagykereskedelmi fa- és papírtermékek mintegy 85–90 %-át és a szálfatermékek mintegy 35 %-át exportálja. Az EU-országokba történő szállítás az összes export 70, illetve 90 %-át jelenti. Az EU erdészeti termék exportját befolyásoló EU-n belüli stratégiák vagy politikai beavatkozások súlyos következményekkel járhatnak a norvég erdészeti ágazatra.” (40). Ezenkívül az Eurostat statisztikái szerint az EU-ban nagy mértékben kereskednek fatermékekkel (41). Végül a norvég statisztikai hivatal („Statistisk sentralbyrå”) statisztikái szerint Norvégia jelentős mennyiségű szálfát, feldolgozott fát és faterméket („Tømmer, trelast og kork …”) importál az EU-ból (42).

2.8. Az EGT-megállapodás hatálya

Az EGT-megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy:

„Eltérő előírás hiányában e megállapodás rendelkezéseit csak a következőkre kell alkalmazni:

a)	a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 25–97. fejezete alá besorolt termékek, a 2. jegyzőkönyvben felsorolt termékek kivételével;

b)	a 3. jegyzőkönyvben meghatározott termékek, figyelemmel a jegyzőkönyvben rögzített különös rendelkezésekre is.”

A fa és fatermékek a 44. fejezet alá tartoznak.

2.9. Az eljárás megindításának indokai

A Hatóság azon előzetes megállapítás alapján indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a fafeldolgozási rendszer olyan állami támogatást tartalmaz, amelyre nem vonatkozik az EGT-megállapodásban előírt kivételek egyike sem. Ezért a Hatóságnak kétségei voltak afelől, hogy a fafeldolgozási rendszer összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodás működésével. Hivatkoztak arra a tényre, hogy a norvég hatóságok által a fafeldolgozó rendszerről benyújtott dokumentumok nem tartalmazták a támogatható projektek, a támogatható költségek és az adható legmagasabb összegű támogatás felső határának pontos meghatározását.

A norvég hatóságokat felkérték, hogy nyújtsanak be információkat olyan létező belső utasításokról, amelyek előírják a rendszer állami támogatásról szóló iránymutatásnak és/vagy a csoportmentességi rendeleteknek megfelelő végrehajtását. A Hatóság kiemelte, hogy még ilyen igazgatási gyakorlat igazolása esetén is előfordulhat, hogy a Hatóság a rendszert az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetetlennek minősíti a fafeldolgozási rendszer azon gyakorlatára figyelemmel, hogy 100 % támogatást nyújt azoknak a projekteknek, amelyek esetében a finanszírozás az igazgatási hatóság szerint nem minősül támogatásnak, mert a tevékenység nem tudható be egy adott vállalkozásnak és az csak szerény nyereséget eredményezőnek minősül.

Azzal kapcsolatban, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében a de minimis támogatásra vonatkozó sajátos szabályok értelmében nyújtott támogatások esetében teljesülnek-e az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásban vagy a későbbi (az állami támogatásra vonatkozó iránymutatást e tekintetben 2003. február 1-jétől felváltó) de minimis rendeletben a de minimis támogatásnak minősüléshez előírt feltételek (43), a Hatóság álláspontja az volt, hogy a vonatkozó rendelkezések nem tűnnek megfelelőnek a de minimis támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak.

3. A norvég hatóságok észrevételei

3.1. Eljárás

A norvég hatóságok elismerik, hogy a rendszert hivatalosan be kellett volna jelenteni a Hatóságnak, de azzal érvelnek, hogy önmagában az a tény, hogy a fafeldogozó rendszert nem jelentették be a Hatóságnak, nem jelenti azt, hogy a Hatóság pusztán emiatt azt a következtetést vonhatná le, hogy az összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás működésével.

3.2. Az ügy érdemi része

A norvég hatóságok azzal érvelnek, hogy a gyakorlatban betartották az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó anyagi jogi szabályait. Először is, az Innovasjon Norge „Legfőbb szabályzata” előírja, hogy minden finanszírozást az azon nemzetközi megállapodásokban szereplő korlátok között kell nyújtani, amelyekben Norvégia részes fél. Másodszor, az Innovasjon Norge ügykezelői (a munkacsoport jelentésén keresztül) utasítást kaptak arra, hogy a fafeldolgozó rendszert az EGT-megállapodásnak megfelelően hajtsák végre. A belső EGT-iránymutatás kialakításának célja az volt, hogy elősegítse az EGT-megállapodásnak való megfelelést. Harmadszor, az ügykezelők gyakorlottak az állami támogatásra vonatkozó iránymutatás terén és részt vesznek a témával kapcsolatos tanfolyamokon. Kétség esetén tanácsot kérhetnek az Innovasjon Norge jogi osztályától.

A projektköltségek 100 %-ának finanszírozása gyakorlatát illetően a norvég hatóságok azzal érveltek, hogy ez a gyakorlat az EGT-megállapodás hatályán kívül eső projektekre terjed ki, akár azért, mert az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással nem járnak, akár azért, mert a támogatást de minimis támogatásként nyújtották. A hatóságok benyújtottak egy táblázatot, amely a fafeldolgozó rendszer keretében odaítélt összes támogatás elosztási módját ismerteti.

A hatóságok érvelése szerint (két példával illusztrált) nyolc esetben a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 25–97. árucsoportjában nem szereplő, és ennélfogva az EGT-megállapodás hatálya alá nem tartozó termékekre (például „lábon álló fára”) kiterjedő projektek kaptak támogatást.

A hatóságok azt állítják továbbá, hogy a fafeldolgozó rendszerben 114 kedvezményezett nem minősül vállalkozásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Tizenöt eset minősül „oktatási és kutatóintézménynek”; 25 „állami szerv” esetében önkormányzatoknak juttatott támogatásokról volt szó, és 74 eset „ágazati szervezetek” támogatására vonatkozott.

Az „oktatási és kutatóintézmények” esetét illetően (amit két példával szemléltettek, az egyikben egy nonprofit szervezet érintett) a hatóságok úgy vélték, hogy azok kívül esnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése hatályán az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás korábbi, kutatási és fejlesztési támogatásról szóló 14. fejezetének 2.2. szakasza alapján, amely szerint „a nonprofit célú felsőoktatási kutatóintézmények rendszerint nem tartoznak az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá”, és amely előírja, hogy „amennyiben az ilyen intézmények által végrehajtott, államilag finanszírozott K+F projektek eredményeit megkülönböztetésmentes alapon az európai ipar rendelkezésére bocsátják, az EFTA Felügyeleti Hatóság azt fogja feltételezni, hogy az EGT-megállapodás 60. cikkének (1) bekezdése értelmébe vett állami támogatás rendszerint nem valósul meg”.

A norvég hatóságok azzal érvelnek, hogy az „ágazati szervezeteknek” (az információterjesztésben részt vevő nonprofit szervezeteknek) nyújtott támogatás nem tartalmaz állami támogatást, mivel a finanszírozás nem (közvetlenül) vállalkozásokat céloz, hanem azt vállalkozásnak nem minősülő ágazati szervezeteken keresztül folyósítják. Hivatkoznak a Bizottság Asetra ügyben hozott határozatára, amely céget – a norvég hatóságok szerint – azért mentettek fel, mert az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősült vállalkozásnak (44). Azzal is érveltek, hogy a Bíróság több ügyben is értelmezte a „gazdasági előny fogalmát”, és hogy a C-143/99. sz. Adria Wien-ügyben a Bíróság indokolása azt jelzi, hogy választóvonalat kell húzni az elvont előny (azaz a vállalkozás költségvetésében rendszerint nem szereplő költségek) és a tervezett költségek között (45).

A hatóságok azt is állítják, hogy további 31 esetben (amelyre számos példát is adtak) a kedvezményezettek nem jutottak gazdasági előnyhöz, mivel szolgáltatásokat nyújtottak cserébe. És ennélfogva ezek az esetek nem tartoznak az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

A norvég hatóságok arra a jóváhagyó levélre hivatkoznak, amelyben az szerepel, hogy a kedvezményezettnek tájékoztatást kell adnia „a kapott támogatásról az állami támogatás iránti esetleges új pályázatok alapján … Ez a kötelezettség a jóváhagyó levél keltétől számított három évig áll fenn. A támogatás kedvezményezettje részére bármely hároméves időszak során folyósított de minimis támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t (körülbelül 815 000 NOK).”

A hatóságok érvelése szerint a „bármely hároméves időszak”-ra való hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a támogatás kedvezményezettje nincs abban a helyzetben, hogy de minimis támogatást kaphasson, sem a jóváhagyó levél előtt, sem azt követően. A jóváhagyó levél keltétől számított három éven belül kapott támogatásra vonatkozó információk benyújtásának kötelezettségét azzal a szöveggel együttesen kell értelmezni, amely előírja azt a kötelezettséget, hogy a kedvezményezett nem kaphat támogatást bármely hároméves időszakon belül. A hatóságok szerint ez biztosítja a de minimis rendelet betartását. A hatóságok ezen túlmenően állítják, hogy mindenesetre a legtöbb odaítélt támogatás a de minimis korlát alatt van.

A hatóságok azonban azt is kifejtették, hogy „(egyes) esetekben azonban nem tartották be a de minimis támogatásokra vonatkozó (eljárási) keretrendszert, mivel a támogatást úgy tekintették, hogy az megfelel a kkv-k támogatása, a K+F és a képzési támogatás anyagi jogi szabályainak és csoportmentességének”. A hatóságok később kifejtették, hogy az „eljárási szabályok” be nem tartására hivatkozás annyit jelent, hogy 10 esetben a támogatást a megengedett támogatási intenzitás mértékéig nyújtották, de ahhoz anélkül adtak de minimis támogatást, hogy a kedvezményezettet tájékoztatták volna a támogatás de minimis eleméről.

A norvég hatóságok érvelése szerint a Hatóság a támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor nem fordított kellő figyelmet az Innovasjon Norge által követett gyakorlatokra és eljárásokra.

A hatóságok alapjában azt állítják, hogy a fafeldolgozó rendszer keretében nem nyújtottak támogatást regionális támogatásként és a (regionális támogatások tekintetében is a) maximális támogatási intenzitásokat lefektető (belső EGT-iránymutatáshoz csatolt) áttekintés vezethetett erre a félreértésre. Közvetlen ezután a hatóságok állítják, hogy voltak olyan esetek, amelyekben a kutatási és fejlesztési támogatásra meghatározott támogatási intenzitás maximumáig nyújtottak támogatást, azonban ehhez adtak még 5 %-os regionális támogatási pótlékot. Példaként a Trysil Skog AS részére juttatott támogatásra hivatkoztak.

A kutatás és fejlesztés 78 esetét illetően (amelyekre három példát említettek) a hatóságok azzal érvelnek, hogy a támogatást az állami támogatásról szóló iránymutatás anyagi jogi elveinek megfelelően nyújtották. Számításba vették, hogy a projekt milyen mértékben irányozza elő új technológia, ismeretek vagy módszerek kifejlesztését, és a leginnovatívabb projektek kaptak prioritást. Ugyancsak számításba vették azt, hogy a projekt más forrásokból – mint a „Skattefunn” rendszerből – támogatható-e.

A hatóságok érvelése szerint annak ellenére, hogy a kkv-kra és a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendeletek címe és közzétételi hivatkozásaik nem szerepelnek a belső EGT-iránymutatásban, azok abba „nagyrészt beépítésre kerültek”.

II. ÉRTÉKELÉS

1. Állami támogatás jelenléte az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amenynyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

Az intézkedés akkor minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, ha az alábbi négy kritérium mindegyikét teljesíti: Az intézkedés i. a szokásos üzletmenet során nem elérhető gazdasági előnyt biztosít a kedvezményezettnek; ii. az előnyt az állam vagy állami források biztosítják; iii. az intézkedés szelektív, mert bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos termékek előállítását előnyben részesíti; és iv. az intézkedés torzítja a versenyt és hatással van a szerződő felek közötti kereskedelemre.

1.1. Gazdasági előny

Az intézkedés a szokásos üzletmenet során nem elérhető gazdasági előnyt biztosít a kedvezményezettnek.

A fafeldolgozási rendszer keretében a norvég hatóságok pénzügyi támogatást nyújtanak a rendszer célkitűzéseihez hozzájárulni képes vállalatoknak, hatóságoknak, üzleti szövetségeknek, szervezeteknek stb. Az ilyen támogatásban részesülő vállalkozások a szokásos üzletmenet során nem elérhető gazdasági előnyhöz, vagyis támogatáshoz jutnak.

1.2. Állami források jelenléte

Az előnyt az államnak vagy állami forrásoknak kell biztosítaniuk.

A fafeldolgozási rendszer keretében nyújtott támogatásokat a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium finanszírozza, tehát azok közvetlenül az állami költségvetésből érkeznek.

1.3. Bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk előállításának előnyben részesítése

Állami támogatás esetén az intézkedés bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos termékek előállítását előnyben részesíti.

A fafeldolgozási rendszer létrehozásához vezető különböző jogalkotási előkészítő munkák (például a fehér könyv, az ajánlás és a munkacsoport jelentése) alapján a rendszer célja az értéknövelés i. a fafeldolgozó üzletágban; és ii. az erdő és a piac (beleértve a fafeldolgozó ipar nyersanyagokkal való ellátását) közötti kapcsolatban a kereskedelem különböző szintjein, valamint általános cél a fakészítmények tényleges felhasználásának növelése.

A fafeldolgozási rendszer tehát csak akkor nyújt támogatást, ha az hasznos a fafeldolgozó iparnak és a kapcsolódó faiparnak, valamint az ilyen iparágak nyersanyaggal való ellátásának. A fafeldolgozó rendszer tehát a faipari vállalkozásokat részesíti előnyben, más ágazatok kizárásával, vagyis szelektív jellegű. E tekintetben az EFTA Bíróság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés akkor is lehet szelektív, ha egy teljes ágazatra (azok vállalkozásaira) terjed ki (46).

Meg kell jegyezni, hogy bár a fafeldolgozó rendszer alapján adható támogatás más iparágakban tevékenykedő vállalkozásoknak is (például ha azok a fa más anyagokkal együttesen történő hasznosítását kutatják), ez a lehetőség csak azon iparágak előtt áll nyitva, amelyek képesek hozzájárulni a fafeldolgozási rendszer általános céljához, általánosságban javítva a fafeldolgozási üzletág értékét. A Hatóság ezért úgy ítéli meg, hogy még ez a lehetőség is a fafeldolgozó iparágban és a kapcsolódó faiparban tevékenykedő vállalkozások javát szolgálja.

1.4. A verseny torzítása és a szerződő felek közötti kereskedelem befolyásolása

A támogatásnak torzítania kell a versenyt, és hatással kell lennie a szerződő felek közötti kereskedelemre.

A fafeldogozási rendszer keretében a norvég hatóságok a fafeldolgozó (és kapcsolódó) iparágakban tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtanak támogatást. A norvég ipar más EGT-országokba exportálja nagykereskedelmi szálfa és feldolgozott faipari termékeinek nagy részét (legfeljebb 90 %-át), ahol a faipari termékek kereskedelme kiterjedt. Emellett Norvégia importál is szálfát, feldolgozott fát és faipari termékeket is az EU-ból. Ilyen körülmények között a fafeldolgozó rendszer keretében történő támogatásnyújtás erősíteni fogja a kedvezményezettek helyzetét a Norvégiában vagy más EGT-országokban működő és a fafeldolgozó (és kapcsolódó) iparágakban versenyben álló vállalkozásokhoz viszonyítva. Emellett – mivel a fa csak egyike az építőiparban használt nyersanyagoknak – az építőipari vállalkozásoknak a fafeldolgozási rendszer keretében juttatott támogatás erősíteni fogja azok helyzetét az építőiparban versengő más vállalkozásokhoz viszonyítva (47).

Ezen az alapon a Hatóság úgy véli, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatás torzítja a versenyt és befolyásolja a kereskedelmet.

1.5. Következtetés és támogatási rendszer létezése

A fentiekre figyelemmel a Hatóság következtetése az, hogy a fafeldolgozási rendszer megfelel az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének és ennélfogva állami támogatást képez. A norvég hatóságok azonban azzal érvelnek, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében nyújtott egyedi támogatások nem tartoznak az EGT-megállapodás hatálya alá vagy nem minősülnek állami támogatásnak.

A hatóság arra az álláspontra helyezkedett (amit a norvég hatóságok nem vitattak), hogy a fafeldolgozási rendszer egy olyan aktus, amelynek alapján további végrehajtási intézkedések szükségessége nélkül egyedi támogatásokat lehet odaítélni az aktusban általánosan és elvonatkoztatott módon meghatározott vállalkozásoknak. A rendszer ezért a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikke d) pontja értelmében vett támogatási rendszernek minősül. E tekintetben a Hatóság emlékeztet arra, hogy a C-310/99. sz. ügyben az Európai Bíróság megállapította: „Nem volt arra szükség, hogy a megtámadott határozatban szerepeljen a rendszer alapján az egyedi esetekben adott támogatás elemzése. Mindössze a támogatás visszatérítésének szakaszában szükséges az egyes érintett vállalkozások helyzetének vizsgálata” (48). Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a Hatóság a rendszer jellemzői alapján (a rendszer keretében adott egyes támogatások jellemzőivel szemben) értékelte a fafeldolgozási rendszert. A norvég hatóságok érvei nem befolyásolhatják ezt az értékelést, csak akkor jönnek számításba, amikor a visszatérítésről van szó. A rendszer EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetősége kérdésében elért következtetés nem dönti el az adott támogatás egyes eseteiben a visszatérítés kérdését. Amint azt a fent idézett ítélet megállapította, ez egy második lépés, és a visszatérítést csak azokban az esetekben rendelik el, amelyekben az állami támogatásra vonatkozó szabályokat ténylegesen megszegték.

A Hatóság megjegyzi, hogy a norvég hatóságok nem vitatták, hogy a fafeldolgozási rendszer lehetőséget nyújt a kedvezményezetteknek az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó termékek – mint a fa – tekintetében támogatás odaítélésére. A norvég hatóságok azt sem vitatták, hogy a fafeldolgozó rendszer lehetőséget nyújt olyan jogalanyok támogatására is, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősülnek. Végezetül az sem vitatott, hogy a fafeldolgozási rendszer nem kizárólagosan azokat a kedvezményezetteket támogatta, amelyek cserében szolgáltatásokat nyújtottak.

Más szavakkal a rendszer maga állami támogatás nyújtását tervezte. Annak lehetősége, hogy a fafeldolgozási rendszeren belül egyes kedvezményezettek esetleg nem tartoznak az EGT-megállapodás hatálya alá (arra a tényre hivatkozással, hogy termékeik nem tartoznak az EGT-megállapodás hatálya alá, vagy ők maguk nem minősülnek vállalkozásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében), nem változtat azon a minősítésen, hogy a fafeldolgozási rendszer az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatási rendszer.

2. Eljárási követelmények

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint az „EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról (…). Amíg ebben az eljárásban végleges határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem léptetheti hatályba”.

A Hatóság először is megjegyzi, hogy arra való tekintettel, hogy a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (fát és fatermékeket felsoroló) 44. árucsoportja az EGT-megállapodás hatálya alá tartozik, a fafeldolgozási rendszert a Megállapodás alapján kell értékelni. A norvég hatóságok nem jelentették be a Hatóságnak a fafeldolgozási rendszert annak végrehajtása előtt, és ezzel megsértették a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló kötelezettséget. A fafeldolgozási rendszer alapján nyújtott támogatás ezért „jogellenes támogatásnak” minősül a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének f) pontja értelmében.

3. A támogatás összeegyeztethetősége

A Hatóság kiindulásként megjegyzi, hogy míg a fafeldolgozási rendszer tartalmazott részleteket például a célkitűzések és a támogatható költségek tekintetében, nem tűnt úgy, hogy abban szerepeltek volna a támogatás odaítélésének feltételei. Egy olyan rendszer, amely nem tartalmaz korlátozásokat a támogatás odaítélése tekintetében (pl. a támogatási intenzitás tekintetében) nem olyan, amit a Hatóság az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőként engedélyezhetne. Ezen a helyzeten nem változtat az, hogy a gyakorlatban egyedi esetekben esetleg betartották a Hatóság állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásait, a fenti I–1.5. pontban ismertetettek alapján ez csak arra hat ki, hogy a visszatérítés szükségszerű-e.

A hatóság azonban ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a norvég hatóságok kijelentették, hogy a munkacsoport jelentésének azon hivatkozása, miszerint a rendszer végrehajtása az EGT-jog korlátain belüli „elvek és gyakorlat” alapján történik, implicit hivatkozás a belső EGT-iránymutatásra. A Hatóság úgy értelmezi az érvelést, hogy például az EGT-jog alapján megengedett maximális támogatási intenzitást lefektető iránymutatást kellett a rendszer azon feltételeinek tekinteni, amelyek alapján a fafeldolgozási rendszerből támogatást nyújtanak. Más szavakkal a rendszer nem tartalmazott a rendszer keretében nyújtott támogatásokat korlátozó, azonosítható szabályrendszert.

A Hatóság a norvég hatóságok azon észrevételére, miszerint az „iránymutatás felülvizsgálata folyamatos volt”, emlékeztet arra, hogy az állami támogatás EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetőségének értékelését a rendszer létrehozásakor hatályos instrumentum anyagi jogi szempontjai szerint kell végezni. Emellett a rendszer szabályainak valamennyi módosítását értékelni kell annak meghatározására, hogy az a rendszer megváltozását eredményezi-e a 195/04/COL sz. határozat (49) értelmében véve. Az alábbi értékelés ezért azt elemzi, hogy az Innovasjon Norge belső EGT-iránymutatásai – azok későbbi módosítását is beleértve – a fafeldolgozási rendszer szabályaiként az EGT-megállapodás működésével és különösen a Hatóság állami támogatásokra vonatkozó, mindegyik szóban forgó időpontban hatályos iránymutatásaival és csoportmentességi rendeleteivel összeegyeztethetőnek minősülnek-e.

3.1. A támogatás összeegyeztethetősége az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) bekezdésével

Ebben az esetben az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) bekezdésének egyik kivétele sem alkalmazandó, mivel a fafeldolgozási rendszer célkitűzései nem az e rendelkezésben meghatározott célkitűzések voltak.

3.2. A támogatás összeegyeztethetősége az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésével

Az állami támogatási intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján akkor minősül az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek, ha az olyan területek gazdasági fejlődésének előmozdítását célozza, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős alulfoglalkoztatás van. Mivel Norvégia regionális támogatási térképén ilyen területeket nem határoztak meg, ez a rendelkezés nem bír jelentőséggel (50).

Emellett az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel nem érvényesül, mivel a fafeldolgozási rendszer alapján nyújtott állami támogatásnak nem célja valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítása vagy Norvégia gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése.

Azonban alkalmazható az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában megállapított kivétel, miszerint a bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztését elősegíteni hivatott állami támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni, ha az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági térségek fejlődését előmozdítja, és nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez akkor valósul meg, ha az intézkedés megfelel az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak vagy a csoportmentességi rendeleteknek.

Vállalkozások akkor válnak regionális támogatásra jogosulttá, ha azok székhelye a fent említett norvég regionális támogatási térképre hivatkozással meghatározott egyes régiókban van, és ha a regionális támogatásokról szóló állami támogatási iránymutatás feltételei teljesülnek (51).

A norvég hatóságok azzal érveltek, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében a támogatás nem regionális támogatás formájában került odaítélésre. A Hatóság azonban megjegyzi, hogy a fafeldolgozási rendszer végrehajtása a belső EGT-iránymutatás alapján történt, amelyek rendelkeznek a regionális (beruházási) támogatás nyújtásának lehetőségéről (52). Emellett a hatóságok hivatkoztak olyan esetekre is, amelyekben a kutatási és fejlesztési támogatás mellett 5 %-os regionális támogatási pótlékot is adtak (erre egy példa a Trysil Skog AS esete).

A Hatóság megjegyzi, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatás regionális támogatások nyújtására vonatkozó feltételeinek olyan esetekben is teljesülnie kell, amikor a regionális támogatást pótlékként adják. Azonban sem a munkacsoport jelentése, sem a belső EGT-iránymutatás nem említi azokat a feltételeket, amelyeket a regionális támogatás nyújtásához teljesíteni kell - mint például a regionális előnyök azonosítása (termelő beruházások vagy munkahelyteremtés formájában) - és nem tartalmaznak hivatkozást Norvégia regionális támogatási térképére. Ilyen körülmények között a Hatóság nem tud meggyőződni arról, hogy a fafeldolgozási rendszer keretében a regionális támogatás nyújtása összhangban volt-e a regionális támogatásokra vonatkozó, állami támogatásokról szóló iránymutatással.

A kutatási és fejlesztési támogatást az EGT-megállapodás működésével akkor lehet összeegyeztethetőnek tekinteni, ha az állami támogatásokról szóló iránymutatás vonatkozó feltételei teljesülnek (53). Az állami támogatásokról szóló iránymutatás meghatározza a kutatás és fejlesztés különböző típusait, nevezetesen az „alapkutatást”, „ipari kutatást” és „versenyszférán kívüli fejlesztési tevékenységet”, valamint az e kategóriákra vonatkozó, megfelelő támogatási intenzitásokat.

A Hatóság megjegyzi, hogy a belső EGT-iránymutatásban megállapított támogatható kutatás, támogatható költségek és támogatási intenzitások megfelelnek a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó állami támogatási iránymutatásnak, a műszaki előkészítő tanulmányokra vonatkozóan meghatározottak kivételével. Míg a belső EGT-iránymutatásban a támogatási intenzitásokat tartalmazó táblázat két különböző támogatási intenzitást tartalmaz a nagyvállalkozások által a versenyszférán kívüli kutatás keretében végzett műszaki előkészítő tanulmányokra, mégpedig 50–55 %-os mértékben (54), az állami támogatásokról szóló iránymutatás kifejezetten előírja, hogy a pótlékok kombinálása nem eredményezhet 50 %-nál nagyobb támogatási intenzitást a versenyszférán kívüli kutatás esetében (55).

Mivel a belső EGT-iránymutatásban meghatározott támogatási intenzitások nem felelnek meg az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak, és nincs bizonyíték arra, hogy az ügykezelők utasítást kaptak volna az OFU/IFU rendszer támogatási intenzitásának alkalmazására, úgy tűnhet, hogy a fafeldolgozási rendszer szabályai lehetővé tesznek az állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott maximumnál nagyobb mértékű támogatási intenzitást. Emellett a Hatósághoz nem érkezett érv annak érdekében, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározottnál magasabb támogatási intenzitást fogadjon el.

A kkv-kra és/vagy a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendelettel összhangban nyújtott támogatás az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek minősül, amennyiben a rendszer megfelel a vonatkozó csoportmentességi rendelet összes feltételének és kifejezett hivatkozást tartalmaz arra (idézve annak címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésre hivatkozást) (56). Azonban sem az állami költségvetések, sem a munkacsoport jelentése, sem a fafeldolgozási rendszerre vonatkozó más jogalkotási előkészítő anyag nem tartalmaz hivatkozást a kkv-kra vagy a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendeletre. Emellett a Hatóság nem kapott tájékoztatást a norvég hatóságoktól a csoportmentességi rendeletek alkalmazásáról, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából. A norvég hatóságok ezért nem tettek eleget a csoportmentességi rendeletekben szereplő követelményeknek és emiatt a fafeldolgozási rendszert nem lehet a csoportmentességeknek megfelelőnek tekinteni.

Mindazonáltal a fafeldolgozási rendszer az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint, figyelemmel a kkv-kra és/vagy a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendeletben megállapított lényeges elvekre. A Hatóság e tekintetben megjegyzi, hogy a belső EGT-iránymutatásban a képzési támogatásra vonatkozó valamennyi fogalommeghatározás, támogatható költség és támogatási intenzitás (57) megfelel a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendeletnek. Ezen túlmenően belső EGT-iránymutatásban a kkv-k tanácsadási szolgáltatásai és kiállításai tekintetében a fogalommeghatározások, támogatható költségek és az irányadó támogatási intenzitás (58) megfelel a kkv-kra vonatkozó csoportmentességi rendeletnek.

Azonban a belső EGT-iránymutatás 4.3.2. szakasza szerint kkv-knak nyújtható támogatás „hálózatépítésre és együttműködésre”, ami a kkv-kra vonatkozó csoportmentességi rendelet lényegi rendelkezéseinek hatályán egyértelműen kívül eső cél. A kérdés ezért az, hogy az ilyen célokra történő támogatásnyújtás összeegyeztethetőnek tekinthető-e a kkv-kra vonatkozó, állami támogatásokról szóló iránymutatás, vagy az abban megfogalmazott elvek értelmében, vagy közvetlenül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján (59).

Az állami támogatásokról szóló iránymutatásban szerepel, hogy a kkv-k együttműködéséhez nyújtható támogatás, amennyiben az nem a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolja a versenyt. Ezen az alapon a Hatóság úgy ítéli meg, hogy elfogadható lehet a belső EGT-iránymutatásban az a lehetőség, hogy kkv-k finanszírozásban részesülhessenek a „munkapartnerek és stratégiák azonosítása, illetve a kialakítási szakaszban az együttműködés hivatalossá tétele tekintetében”.

Ezzel szemben a Hatóság úgy véli, hogy a nem azonosított „rendkívüli közös intézkedések” (60)„működési szakaszban” történő finanszírozása lehetőséget teremt arra, hogy olyan intézkedések széles körét lehessen bármikor finanszírozni, amelyek nem szükségszerűen tartoznának a kkv-k közötti együttműködés körébe és ennélfogva a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolnák. A norvég hatóságok e kérdéssel kapcsolatos megkérdezésekor a hatóságok érvelése szerint az e rendelkezésen alapuló finanszírozás kizárólag a tanácsadási szolgáltatásokra irányult. Azonban a hatóságok ugyanebben az összefüggésben kijelentették, hogy a rendelkezés a hálózatépítés támogatásával összefüggésben megnyitotta a „kapcsolódó szolgáltatások” finanszírozásának lehetőségét is.

A Hatóság úgy véli, hogy ilyen homályos és nem körülhatárolt rendelkezések alapján nem tud meggyőződni arról, hogy a rendszer kkv-k támogatásával kapcsolatos szabályai megfelelnek-e a kkv-k állami támogatására vonatkozó szabályoknak vagy azok lényeges elveinek, és ezért azokat nem lehet az EGT-megállapodás 61. cikke (3) cikkének c) pontja alapján az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőként jóváhagyni.

A munkacsoport jelentése előírja, hogy a rendszer a teljes projektet finanszírozhatja, amennyiben nehéz a projekt közvetlen kedvezményezettjeinek meghatározása. A hatóságok kifejtették, hogy a projektköltségek 100 %-ának finanszírozása történik olyan esetekben például, amikor nehéz a közvetlen kedvezményezett azonosítása, vagy úgy ítélhető, hogy a kedvezményezettek csak szerény kedvezményben részesülnek (azaz az előkészítő tanulmányok vagy a sajátos célterületekre vonatkozó jelentések esetében), azon az alapon, hogy ezekben az esetekben nem áll fenn támogatás (61).

E gyakorlat vonatkozásában a következő két észrevételt kell tenni: 1) bár a norvég hatóságok az előkészítő tanulmányokra vagy a sajátos célterületekre vonatkozó jelentésekre hivatkoznak olyan esetek példájaként, amelyekben nem valósult meg támogatás, a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó állami támogatási iránymutatás meghatározza maximális támogatási intenzitást a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokra, azt jelezve, hogy a tanulmányok finanszírozása (még az előkészítő jellegűeké is) tartalmazhat állami támogatást (62); és 2) amennyiben az érintett támogatás a de minimis értékhatár alatt marad, a szerény előny önmagában még nem zárja ki az állami támogatás jelenlétét.

Ezen az alapon a Hatóság úgy véli, hogy a projektköltségek 100 %-a finanszírozásának gyakorlata nem olyan kritériumon alapul, amely biztosítaná az állami támogatás jelenlétének kizárását, és mivel a 100 %-os finanszírozás az állami támogatásokról szóló iránymutatás egyik szakasza alapján sem elfogadható, illetve ebben az esetben azzal sem érveltek, hogy az ilyen támogatási intenzitás közvetlenül az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján lenne indokolt, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy egy ilyen gyakorlatot megengedő rendszer összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás működésével.

A fentiekből következően a fafeldolgozási rendszer több szempontból is összeegyeztethetetlen az állami támogatásokról szóló iránymutatással, és közvetlenül nem vonatkozik arra az EGT-megállapodás 61. cikke 3) bekezdésének c) pontja szerinti kivétel. Ezért a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a fafeldolgozási rendszer nem tekinthető összeegyeztethetőnek az EGT-megállapodás működésével.

3.3. Csekély összegű (de minimis) támogatás

A norvég hatóságok szerint a fafeldolgozási rendszer olyan feltételeket meghatározó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek betartásuk esetén biztosítják, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősüljön. A Hatóság úgy véli, hogy a fafeldolgozási rendszer vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg a de minimis szabályoknak.

A támogatás csekély összegűnek minősülhet az állami támogatásokról szóló iránymutatás vagy a későbbi de minimis rendelet értelmében, következésképp az intézkedés nem képez állami támogatást az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, és nem áll fenn bejelentési kötelezettség. Mivel a fafeldolgozási rendszert 2000. július 1-je és 2005 vége között hajtották végre, a rendszer értékelése tekintetében mindkét de minimis szabályrendszer jelentőséggel bír (63).

A de minimis rendelet és az állami támogatásokról szóló iránymutatás egyaránt előírja, hogy a nemzeti hatóságok csak akkor nyújthatnak de minimis támogatást, ha előzőleg ellenőrizték, hogy a de minimis támogatás, amelyben a vállalat részesült, nem emelkedik az előző három év során kapott más de minimis támogatás révén. A de minimis rendelet és az állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján egyaránt elfogadható módja a de minimis küszöbérték ellenőrzésének az, hogy a kedvezményezettől szereznek be erre vonatkozó információkat (64).

A fafeldolgozási rendszer keretében de minimis támogatás nyújtásakor hivatkozás történik a de minimis szabályokra, továbbá a kedvezményezetteket tájékoztatják arról a kötelezettségről, hogy értesíteniük kell a hatóságokat az egyéb olyan de minimis támogatásról, amelyben a de minimis támogatás jóváhagyásától számított három éven belül részesültek.

A hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatában a Hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a tájékoztatási kötelezettség csak a fafeldolgozási rendszer alapján kapott támogatást követően kapott de minimis támogatásra vonatkozik, a kedvezményezettektől nem követelték meg, hogy tájékoztatást adjanak arról a de minimis támogatásról, amelyben a fafeldolgozási rendszer alapján kapott de minimis támogatást megelőzően részesültek. A norvég hatóságok azonban azzal érveltek, hogy a jóváhagyó levél hivatkozik arra a szabályra is, hogy a „bármely hároméves időszakban” kapott támogatás nem haladhatja meg a de minimis korlátot.

A Hatóság észrevételezi, hogy a kedvezményezettel szemben „a jóváhagyó levél időpontjától kezdődően” nyújtott támogatással kapcsolatban fennálló tájékoztatási kötelezettség ellentmond arra a szabályra való hivatkozásnak, hogy a „bármely hároméves időszakban” kapott támogatás nem haladhatja meg a de minimis korlátot. Ilyen körülmények között a Hatóság nem tud arról meggyőződni, hogy a kedvezményezett egyértelműen úgy érti-e ezt az üzenetet, mint a „bármely hároméves időszakban” kapott támogatás bejelentésére vonatkozó kötelezettséget. A Hatóság ennélfogva fenntartja eredeti álláspontját, amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket a rendszer szabályainak részeként kell tekinteni, nem állapítható meg, hogy azok előzetesen biztosítanák a de minimis támogatásra vonatkozó rendelkezések betartását (65).

Ettől eltekintve a Hatóság megjegyzi, hogy a belső EGT-iránymutatásnak legalábbis a 2004. szeptemberi és 2005. júliusi változatában a fafeldolgozási rendszer olyan gyakorlatot írt elő, amelynek értelmében például a kutatásra és fejlesztésre jóváhagyott állami támogatás kiegészíthető további, de minimis támogatásként nyújtott támogatással (66). A Bizottság Kahla Porzellan GmbH ügyében hozott határozatának megfelelően a Hatóság úgy véli, hogy amennyiben a támogatás meghaladja a de minimis küszöbértéket - az ugyanazon vállalkozásnak három éven belül biztosított teljes finanszírozás eredményeként -, a teljes összeget állami támogatásnak kell tekinteni (67). Ezen az alapon a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az a gyakorlat, miszerint a de minimis küszöbértéket a vállalkozásnak nyújtott támogatás egy része tekintetében tartják csak tiszteletben, jellegéből adódóan magában foglalja, hogy a támogatás teljes összege meghaladhatja a de minimis küszöbértéket (68).

A fentiekre figyelemmel a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a fafeldolgozási rendszer alapján a vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg a de minimis szabályoknak, és ennélfogva a rendszer az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethető rendszerként nem hagyható jóvá.

4. Következtetés

A norvég hatóságok által benyújtott információk alapján a Hatóság álláspontja az, hogy a fafeldolgozó rendszer az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében olyan állami támogatás nyújtását foglalja magában, amely nem egyeztethető össze a megállapodással. Azonban a Bizottság e tekintetben követett gyakorlatának megfelelően a Hatóság úgy ítéli meg, hogy noha a fafeldolgozási rendszer - rendszerként tekintve - nem egyeztethető össze az EGT-megállapodás működésével, az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilváníthatóak a fafeldolgozási rendszer keretében odaítélt azon egyedi támogatások, amelyek eleget tesznek a kkv-k és/vagy a kutatás és fejlesztés állami támogatásáról szóló iránymutatásban megállapított kritériumoknak, vagy a kkv-knak nyújtott támogatásról és a képzési támogatásról szóló csoportmentességi rendeletben foglalt anyagi jogi szabályoknak (69).

Mivel a fafeldolgozási rendszert nem jelentették be a Hatóságnak, a fafeldolgozási rendszer keretében az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtott minden támogatás a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének f) pontja értelmében jogellenes támogatásnak minősül. A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkéből következik, hogy a Hatóság dönt arról, hogy az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó szabályaival összeegyeztethetetlen, jogellenes támogatást vissza kell-e fizettetni a kedvezményezettekkel. Ez azonban nem érinti i. az olyan egyedi támogatás juttatását, amely eleget tesz az állami támogatásokról szóló iránymutatás vagy a de minimis rendelet szerint a de minimis támogatásra előírt feltételeknek; és ii. a kkv-k és/vagy a kutatás és fejlesztés állami támogatásáról szóló iránymutatás betartása, illetve a kkv-k-re vonatkozó, és a képzési támogatásról szóló csoportmentességi rendeletek anyagi jogi szabályai alapján összeegyeztethetőnek talált, és a szóban forgó rendeletekben meghatározott, megfelelő támogatási intenzitásoknak megfelelő egyedi támogatásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A fafeldolgozási rendszer az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében összeegyeztethetetlen az EGT-megállapodás működésével.

2. cikk

A fafeldolgozási rendszer keretében nyújtott egyedi támogatások nem képeznek állami támogatást, ha azok - a támogatás időpontjától függően - eleget tesznek az állami támogatásokról szóló iránymutatásban, illetve a de minimis rendeletben a de minimis támogatásra megállapított feltételeknek.

3. cikk

A megengedhető támogatási intenzitások összegéig az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetők a fafeldolgozási rendszer alapján nyújtott azon egyedi támogatások, amelyek eleget tesznek a kkv-k és/vagy a kutatás és fejlesztés állami támogatásáról szóló iránymutatásban megállapított kritériumoknak, illetve a kkv-knak nyújtott támogatásról és a képzési támogatásról szóló csoportmentességi rendeletben foglalt anyagi jogi szabályoknak.

4. cikk

A norvég hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket az 1. cikkben említett támogatások visszatérítése érdekében, a 2. és 3. cikkben említett támogatások kivételével.

5. cikk

A visszatérítést késedelem nélkül és a nemzeti jog eljárásaival összhangban kell végrehajtani, feltéve, hogy azok lehetővé teszik a határozat azonnali és hatékony végrehajtását. A visszatérítendő támogatást kamat és kamatos kamat terheli attól a naptól kezdődően, amikor a jogellenes támogatást a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátották, a visszatérítés napjáig. A kamatot az EFTA Felügyeleti Hatóság 195/04/COL határozatának 9. cikke alapján kell kiszámítani (70).

6. cikk

A norvég hatóságok a határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatják az EFTA Felügyeleti Hatóságot a határozatnak való megfelelés céljából tett intézkedésekről.

7. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Norvég Királyság.

8. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 23-án.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Per SANDERUD

elnök

Kurt JAEGER

bizottsági testületi tag

(1) A továbbiakban: Hatóság.

(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(3) A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4) Eljárásjogi és anyagi jogi szabályok az állami támogatás terén – Iránymutatás az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének alkalmazásáról és értelmezéséről, elfogadta és közzétette az EFTA Felügyeleti Hatóság 1994. január 19-én (HL L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. sz. EGT-kiegészítés 1994.9.3., 1. o.). Az iránymutatást legutóbb a Hatóság 2007. május 3-i 154/07/COL határozata módosította. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás.

(5) A Bizottság 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 20. o.); a Bizottság 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.); valamint a Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.). Ez utóbbi rendelet az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.) és az állami támogatásokról szóló iránymutatás korábbi 12. fejezetének helyébe lép (elfogadta a Hatóság 1996. május 15-i 54/96/COL határozatával, HL L 245., 1996.9.26., 28. o.). A fent említett valamennyi rendeletet belefoglalták az EGT-megállapodás 15. mellékletébe (az 1. szakasz d)–f) pontjába).

(6) HL C 272., 2006.11.9., 19. o. és az 55. sz. EGT-kiegészítés, 2006.11.9.

(7) A levélváltásra vonatkozó részletesebb információkra hivatkozás található a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló 147/06/COL sz. határozatában, amelynek összefoglalóját a HL C 272., 2006.11.9. számának 19. oldalán és az 55. sz. EGT-kiegészítésben (2006.11.9.) tették közzé. A határozat teljes szövegét a Hatóság internetes oldalán tették közzé. www.eftasurv.int

(8) A közzétételre vonatkozó részletes adatok a fenti 7. lábjegyzetben szerepelnek.

(9) A fehér könyv 7.3.3. szakasza.

(10) A fehér könyv 7.3.3. szakasza.

(11) A fehér könyv 2.4.1. szakasza.

(12) A fehér könyv 6.1.1. szakasza. A norvég ipar fontossága tekintetében a fehér könyv 6.1.1. szakasza így ír (a Hatóság angol fordítása alapján): „Az értékteremtés növelése érdekében meg kell vizsgálni a költségek csökkentésének lehetőségét a feldolgozás és az értékesítés szintjén, és növelni és fejleszteni kell a Norvégiában gyártott fakészítmények felhasználását/kiaknázását.”.

(13) A munkacsoport jelentésének 1.4. szakasza, amely szerint a fafeldolgozási rendszer nem terjed ki a dekorációs célokat és a bioenergiát szolgáló erdőkultúrára, infrastruktúrára, szállításra, területekre és erdészeti termékekre, ezekkel ugyanis a kormány egyéb intézkedései foglalkoznak. A munkacsoport jelentésének 2.1. szakasza meghatározza az erdőalapú értékláncot (vagy az erdészeti ágazatot), amely minden szereplőre kiterjed, a farönktől a végfelhasználóig. Az „erdő” kifejezés a kínálati oldalra (erdőtulajdonosok és ezek szövetségei) és a kereskedelmi szintre (erdészeti vállalkozók, beleértve a szállítást, a fa mérését és kivágását, az erdőkultúrával kapcsolatos munkákat, a működési tervezést stb.). terjed ki. A „termelés” a fa feldolgozását jelenti a végfelhasználók számára megfelelő termékekké, de a mechanikus feldolgozási láncra összpontosítva (ideértve a fűrésztelepeken folyó hagyományos munkát, az ácsmunkákat, a további feldolgozást ajtókká, ablakokká, lépcsőkké és egyéb építőipari elemekké, valamint fabútorok, faházak és kézzel készült termékek előállítását). A „piac” a végfelhasználókat jelenti, de a különböző kereskedelmi szintekre és az erdőalapú termelési rendszer egyéb szereplőire is kiterjed, például az erdészet és az erdőalapú ipar árucikkeinek és szolgáltatásainak alvállalkozóira.

(14) A munkacsoport jelentésének 1.5., 6.2. és 6.3. szakasza. A csoportban 2003 májusától alternatív finanszírozási források és a megyei kormányzói hivatal képviselői is szerepeltek.

(15) A rendszer tevékenységeire és fejlődésére vonatkozó éves jelentést a Mezőgazdasági Minisztériumnak kell benyújtani, és ez képezi az Innovasjon Norge (korábban: SND) költségvetésének és iránymutatásainak is az alapját; vö.: a munkacsoport jelentésének 1.5., 6.2. és 6.3. szakaszával.

(16) Lásd a norvég hatóságok hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra tett észrevételeit.

(17) A Legfőbb szabályzat egy olyan iránymutató dokumentum, amely megállapítja az Innovasjon Norge támogatás-odaítélésének egyes külső korlátait (úgy mint a működési támogatás és az exporttámogatás nyújtásának kizárása), és előírja, hogy a támogatást azon nemzetközi egyezmények által meghatározott korlátokon belül kell odaítélni, amelyekben Norvégia részes fél.

(18) A 2000. október 6-i keltezésű allokációs levél információkat tartalmaz a fafeldolgozó rendszer költségvetésének végrehajtásáról, ugyanakkor utal a rendszer célkitűzésére, ágazatára és célcsoportjaira.

(19) A norvég hatóságok ugyancsak hivatkoztak az Innovasjon Norge-ra irányadó jogszabályokra, valamint a fejlesztési támogatások odaítélésének „Általános feltételeire”, amelyek tartalmaznak igazgatási szabályokat többek között a támogatás határidejéről, dokumentálásáról, az ellenőrzési intézkedésekről és a támogatás visszatérítéséről.

(20) Tartalmaz továbbá rendelkezéseket a támogatáshalmozás, a referenciaráták és a támogatás kiszámítása tekintetében is.

(21) A változatok 2000. januári, 2001. augusztusi, 2003. júniusi, 2004. szeptemberi és 2005. júliusi keltezésűek, és alapvetően nem térnek el egymástól. Az egyszerűség kedvéért a „belső EGT-iránymutatás” kifejezés használata a következőkben a legújabb változatra utal, és csak abban az esetben (eltérés vagy kiegészítés folytán), ha a vonatkozó észrevételeket az előző szövegváltozatokra tették.

(22) A munkacsoport jelentésének 1.3. pontjában az szerepel, hogy a pénzeszközöket az EGT-szabályoknak megfelelően kell odaítélni, és a 7.1. pont azt írja, hogy „az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó jogszabályait követni kell. A programnak e szabályozáson belül kell kialakítania saját elveit és gyakorlatait.” Lásd még a norvég hatóságok által a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra tett észrevételeket is.

(23) Lásd a norvég hatóságok által a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra tett észrevételeket és a norvég hatóságok 2008. január 18-i elektronikus levelét (461470 sz. dokumentum)

(24) Lásd még a társfinanszírozásról és a projektköltségek 100 %-os finanszírozásáról szóló alpontot a lenti I-2.4 pontban.

(25) Lásd a felülvizsgált költségvetést is (száma: St. prp. nr. 61 [1999–2000]) A fafeldolgozási rendszert többféleképpen említették, többek között „Treprogrammet” és „Verdiskapningsprogrammet for tre” néven vagy az állandó bizottság parlamentnek szóló eredeti ajánlására hivatkozva (száma: Innst. S. nr. 208 (1998-1999)).

(26) 2001: St. prp. nr. 1 (2000-2001) és a felülvizsgált költségvetés (száma: 84 [2000–2001]); 2002: St. prp. nr. 1 (2001–2002) és a felülvizsgált költségvetés (St. prp. nr. 1 Tillegg nr: 4 [2001–2002]); 2003: St. prp. nr. 1 (2002–2003) és a felülvizsgált költségvetés (száma: St. prp. nr. 65 [2002–2003]); 2004: St. prp. nr. 1 (2003–2004) és a felülvizsgált költségvetés (száma: St. prp. nr. 63); 2005: St. prp. nr. 1 (2004–2005) és a felülvizsgált költségvetés (száma: St. prp. nr. 65 [2004–2005]). Az első négy évben (2000–2003) a fafeldolgozási rendszer finanszírozását az állami költségvetés 1142. fejezetének 71. tételeként különítették el, míg az utolsó két évben (2004 és 2005) az 1149. fejezet 71. tételeként.

(27) A norvég hatóságok által a Hatóságnak benyújtott, a norvég hatóságok hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatára tett észrevételek 3. mellékletét képező, 2000. október 6-i levél.

(28) A munkacsoport jelentésének 4.6. szakasza.

(29) Lásd a norvég hatóságok Hatóságnak küldött, 2005. szeptember 29-i keltezésű levelét, amelyet az Európai Unió Norvégiai Missziójának 2005. október 3-i leveléhez csatoltak (345465. sz. dokumentum).

(30) Lásd a norvég hatóságok fenti 29. lábjegyzetben idézett, 2005. szeptember 29-i levelét és a norvég hatóságok által a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra tett észrevételeket.

(31) A munkacsoport jelentésének 4.1–4.4. és 5. szakasza.

(32) A Hatóság fordítása.

(33) Beruházások esetében a maximális intenzitás 7,5 % közepes méretű vállalkozásoknak és 15 % kisvállalkozásoknak, míg tanácsadási szolgáltatások és kereskedelmi vásárok esetén a szintet 50 %-ban rögzítették.

(34) A munkacsoport jelentésének 1.4. és 7.1. szakasza.

(35) A munkacsoport jelentésének 7.1. szakasza.

(36) Bár ez az összeg de minimis támogatásnak minősülne, a Norsk Treteknisk Institutt más támogatást is kapott.

(37) A bejelentési kötelezettséget a következőképpen fogalmazzák meg: „EØS-regelverket – opplysningsplikt Tildelingen av tilskuddet skjer i henhold til reglene for bagatellmessig støtte. Ved eventuelle nye sřknader om offentlig střtte (uansett střttekilde) har střttemottaker plikt til ĺ opplyse om dette tilskuddet. Opplysningsplikten gjelder i 3 ĺr fra tilsagnstidspunktet. Střttemottakeren mĺ ikke motta mer enn til sammen 100 000 EUR (ca. kr 815 000,-) i střtte etter reglene for bagatellmessig střtte over et tidsrom pĺ 3 ĺr.”

(38) A belső iránymutatás 4.2. szakasza.

(39) Ezt megerősítik az állami költségvetési javaslathoz fűzött észrevételek a St. prp. nr. 1 (2000-2001) sz. dokumentumban, illetve a munkacsoport jelentése.

(40) A következő idézet Hatóság által készített fordítása: „Norge eksporterer ca 85-90 % av produksjonen av tremasse og papirprodukter og ca 35 % av trelast-produksjonen. Leveransene til EU-land utgjřr henholdsvis 70 % og 90 % av eksporten. Eventuelle strategier eller politiske vedtak innen EU som kan påvirke EUs import av skogindustriprodukter vil kunne få store konsekvenser for den norske skogsektoren.”

(41) Az EUROSTAT 1999 és 2004 közötti, a finomított fa és a szálfa különböző változatainak EU-n belüli importjáról és exportjáról szóló statisztikái (amelyek ezer köbméterben vagy tonnában fejezik ki a mennyiséget) szerint az EU-ban jelentős mértékű a fatermék-kereskedelem. A vonatkozó statisztikák a következők: i. a gömbfa EU-25-ök importja és exportja; „erdészet51 táblázat” ii. a facellulóz, a papír és a karton EU-25-ön belüli importja; „erdészet62 táblázat” iii. a facellulóz EU-25-ön belüli exportja; „erdészet62 táblázat” iv. a fűrészáru és a fa alapanyagú lemezek EU-25-ön belüli importja; „erdészet61 táblázat”; és v. a fűrészáru EU-n belüli exportja; „erdészet61 táblázat”. A statisztikák hozzáférhetők a http://europa.eu.int/comm/eurostat weboldalon, vagy az EUROSTAT-tal való kapcsolatfelvétel útján a weboldalán keresztül.

(42) Lásd: http://www.ssb.no/muh/tab15-01.shtml weboldalt, amelyen a 15., „Kereskedelem a kiválasztott országokkal kétjegyű SITC használatával. január–március. Millió korona” című táblázat látható.

(43) Az állami támogatásokról szóló iránymutatás korábbi 12. fejezetét a Hatóság 2003. november 5-i 198/03/COL határozata törölte. Azonban a 12. fejezet helyébe már 2003. február 1-től a 69/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a de minimis rendelet) lépett.

(44) A Bizottság állami támogatásról szóló, 2000. március 31-i 673/99 sz. határozata (HL C 184., 2000.7.1., 25. o.).

(45) A C-143/99. sz. Adria Wien-ügy, (EBHT 2001., I–8365. o.)

(46) Az E-5/04., E-6/04. és E-7/04. sz. Fesil és Finnfjord egyesített ügyekben hozott ítélet (EFTA Bírósági Határozatok Tára 2005., 117. o.) 77. pontja. Ez az ítélet megerősíti az Európai Bíróság C-75/97. sz. Belga Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletének (EBHT 1999., I-3671. o.) 33. pontjában megállapított ítélkezési gyakorlatát. Lásd még a C-66/02. sz. Olasz Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletet (EBHT 2005., I-10901. o.) 95. pont).

(47) Lásd e tekintetben a 730/79. sz. Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2671. o.) 11. pontját: „Ha az állam által vagy állami forrásokból nyújtott támogatás megerősíti egy vállalkozás helyzetét más versenyző vállalkozásokéhoz képest a Közösségen belüli kereskedelemben, az utóbbiakat a támogatás által érintett vállalkozásoknak kell tekinteni”.

(48) C-310/99. sz. Olasz Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-2289. o.) 91. pontja. A C-66/02. sz. Olasz Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I-10901. o.) 91. pontjában a Bíróság megállapította: „A támogatási programok esetén a Bizottság arra szorítkozhat, hogy a kérdéses program jellemzőit tanulmányozza, anélkül, hogy köteles lenne minden egyes alkalmazási esetet megvizsgálni […] annak megállapítása végett, hogy e program tartalmaz-e támogatási elemeket.” Lásd még az E-2/05. sz. EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izlandi Köztársaság ügyben hozott ítélet (EFTA Bírósági Határozatok Tára 2005., 202. o.) 24. pontját.

(49) A Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL határozata (HL L 139., 2006.5.25., 37. o.), a Hatóság 2005. december 14-i 319/05/COL határozatával (HL C 286., 2006.11.23., 9. o.) módosított formájában. Lásd még a T-195/01. sz. Government of Gibraltar kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletet (EBHT 2001., II-3915. o.). Meg kell jegyezni, hogy mivel eljárási szempontból a rendszer kezdeti létrehozása óta „jogellenes” volt, valamennyi későbbi módosítását is jogellenes támogatásnak kell tekinteni.

(50) Lásd a Hatóság támogatott területek mértékéről és a támogatás szintjeiről szóló, 1999. december 16-i 327/99/COL határozatát (Norvégia).

(51) A regionális támogatásokról szóló iránymutatás korábbi 25. fejezetét 2006. április 6-án új iránymutatás és az 1628/2006/EK bizottsági rendelet váltotta fel, amelyet a 157/2006. sz. vegyes bizottsági határozat (HL L 89., 2007.3.29., 33. o. és a 15. sz. EGT-kiegészítés, 2007.3.29., 24. o.) épített be. A rendelet 2006. december 9-én lépett hatályba.

(52) Lásd a belső EGT-iránymutatáshoz csatolt táblázatban említett (regionális támogatási) küszöbértékeket és a beruházási támogatáshoz fűzött magyarázatot (4.6. szakasz).

(53) A kutatásra és fejlesztésre vonatkozó előző iránymutatást 2007. február 7-én új iránymutatás váltotta fel.

(54) Úgy tűnik, hogy a 2000. és 2001. évi változat egyáltalán nem rögzít külön támogatási intenzitást a műszaki előkészítő tanulmányok tekintetében.

(55) Az állami támogatásokról szóló iránymutatás kutatási és fejlesztési támogatásra vonatkozó, akkori 14. fejezete 5.3. szakaszának (7) bekezdése.

(56) Lásd a kkv-kra és a képzési támogatásra vonatkozó csoportmentességi rendeletek 3. cikkének (3) bekezdését. A csoportmentesség alaki feltételeinek való megfelelés mentesíti a támogatási intézkedést a bejelentés követelménye alól.

(57) A belső iránymutatás 4.4. szakasza.

(58) A belső iránymutatás 4.3. és 4.3.1. szakasza.

(59) Az állami támogatásokról szóló iránymutatás kkv-k támogatására vonatkozó korábbi fejezetét 2002. június 26-tól hatályon kívül helyezte a kkv-kra vonatkozó csoportmentességi rendelet.

(60) Ezek közé tartoznak a teljesítményjavításhoz hasonló intézkedések („kompetansehevning”).

(61) A projektköltségek 100 %-a finanszírozásának gyakorlata felveti az állami támogatás jelenlétének és összeegyeztethetőségének kérdését is. A munkacsoport jelentésének erre vonatkozó hivatkozására figyelemmel feltételezhető, hogy a rendszer tervbe veszi az ilyen gyakorlatot, és hogy az e gyakorlatra vonatkozó rendelkezések összeegyeztethetőségét értékelni kell (ez a szakasz). Az állami támogatás jelenlétének (vagy hiányának) kérdése csak a visszatérítés szempontjából fog jelentőséggel bírni.

(62) A kutatási és fejlesztési támogatásra vonatkozó akkori 14. fejezet 5.3(7) szakasza.

(63) A norvég hatóságok állítása szerint a norvég hatóságok általi jóváhagyás („tilsagn”) időpontja határozza meg, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatás korábbi 12. fejezete vagy pedig a későbbi de minimis rendelet vonatkozik-e a szóban forgó támogatásra.

(64) Lásd e tekintetben az állami támogatásokról szóló iránymutatásban az „ellenőrzési modalitásra” vonatkozó utalást.

(65) Nem bír jelentőséggel az a tény, hogy sok hozzájárulás a de minimis határ alatt lehet, mivel a Hatóság az állami támogatás összeegyeztethetőségének elemzésekor csak a fafeldolgozási rendszer szabályainak vizsgálatára szorítkozik. A tényleges helyzet a visszatérítés kérdésében kap majd jelentőséget.

(66) Lásd a fenti I-2.5. szakaszban a gyakorlat leírását.

(67) A Bizottság 2003. május 13-i 2003/643/EK határozata a Németország által a Kahla Porzellan GmbH és a Kahla/Thüringen Porzellan GmbH részére végrehajtott állami támogatásról (HL L 227., 2003.9.11., 12. o.). Hasonló mintára: az ugyanezen vállalkozásnak nyújtott teljes támogatási összeget figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott, vonatkozó támogatási intenzitásokat betartották-e.

(68) Meg kell jegyezni, hogy be kell tartani a vonatkozó támogatási intenzitásokat is. Amennyiben de minimis támogatást más támogatással együttesen adják, a teljes támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatás különféle kategóriáira előírt maximális támogatási intenzitásokat. Ez természetesen csak akkor releváns, ha a teljes támogatás nem minősül de minimis támogatásnak.

(69) Lásd például a Franciaország által a nehéz helyzetben lévő cégek felvásárlása tekintetében végrehajtott támogatási rendszerről szóló, 2003. december 16-i 2004/343/EK bizottsági határozatot (HL L 108., 2004.4.16., 38. o.) és a Spanyolország által egyes Vizcayaban (Spanyolország) létesített új cégek számára 1993-ban végrehajtott támogatási rendszerről szóló, 2001. december 20-i 2003/86/EK bizottsági határozatot (HL L 40., 2003.2.14., 11. o.).

(70) Lásd a 49. lábjegyzetet.

I. MELLÉKLET

A BELSŐ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN MEGHATÁROZOTT TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) (1) támogatása tekintetében a támogatható költségek: i. külső tanácsadók által nyújtott tanácsadói szolgáltatások (a folyamatos vagy időszaki jellegű szolgáltatások, illetve a szokásos működési kiadások körébe tartozók kivételével); ii. vásárokon és kiállításokon első alkalommal való részvétel; és iii. hálózatépítés és együttműködés az alapítási és induló szakaszban egyaránt. Az alapítási szakaszba a következők finanszírozása tartozik: munkapartnerek azonosítása, stratégiák kialakítása, az együttműködés formájának kialakítása és hivatalossá tétele stb. Az induló szakaszba a következő költségek tartoznak: az együttműködés bonyolításának igazgatási költségei az első három év (fokozatosan csökkenő mértékben) és a „rendkívüli együttes intézkedések” tekintetében. Ez utóbbira példa a „kompetenciafejlesztés”, de a „rendkívüli együttes intézkedések” cím alatt támogatás adható más hasonló intézkedésekre, az alapítási és később a működési szakaszban egyaránt.

A képzésre történő támogatásnyújtás tekintetében megkülönböztetést kell tenni a szakosított képzés és az általános képzés között. Ez utóbbi magában foglalja az olyan oktatást, amely közvetlenül és elsősorban a munkavállaló jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő pozíciójához igazodik, és olyan képesítést ad, amely nem (vagy csak csekély mértékben) hasznosítható más vállalatoknál vagy más munkaterületeken; az általános képzés olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem csak vagy nem főképpen a munkavállaló jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő pozíciójában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely többnyire hasznosítható más vállalatoknál vagy munkaterületeken, és így lényegesen növeli a munkavállaló foglalkoztathatóságát.

A képzés támogatható költségei: az oktatók költségei; az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei; egyéb folyó költségek (például anyagok és beszerzések); az eszközök és felszerelések értékcsökkenésének leírása (olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják); a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; a képzésben részt vevők személyzeti költségei a felsorolt összes egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a ténylegesen képzésben eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

A kutatási és fejlesztési támogatás esetében a belső EGT-iránymutatás szerint támogatható költségek: személyzeti költségek (kizárólag a kutatási és fejlesztési tevékenységekben foglalkoztatott kutatók, műszaki szakemberek és kisegítő személyzet); kizárólag és állandó jelleggel a kutatási és fejlesztési tevékenységek céljaira használt műszerek, berendezések, telekingatlanok és épületek költségei; (kizárólag a kutatási és fejlesztési tevékenységek céljaira felhasznált) tanácsadói és azokkal egyenértékű szolgáltatások, valamint a közvetlenül a kutatási és fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási költségek. Egyéb támogatható kiadások lehetnek a működési kiadások, úgymint az anyagköltségek, a beszerzések és hasonló termékek költségei, amelyek közvetlenül a kutatási és fejlesztési tevékenységhez kapcsolódnak.

A (kkv-k által és a regionális támogatás keretében végrehajtott) „beruházások” tekintetében támogatható költségek: épületek, üzemek, gépek, alapvető beruházások, valamint a szabadalmakkal és szabadalmak, használati engedélyek és technológiai ismeretek megszerzésével kapcsolatos költségek. Külön szabályok vonatkoznak az 50 millió EUR beruházási költség feletti beruházásokra.

Működési támogatás (meghatározása szerint forgalmazási, marketing vagy számviteli célú rendszeres feladatokra, illetve kiadásokra) nem adható.

(1) A belső EGT-iránymutatás a kkv-k fogalommeghatározásának csak a fő elemeit tartalmazzák. Egyebekben hivatkozás történik az állami támogatásokról szóló iránymutatás eredeti fogalommeghatározására.

II. MELLÉKLET

„AZ INNOVASJON NORGE ÁLTAL KEZELT KÜLÖNFÉLE RENDSZEREK MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI ARÁNYA – VÁLLALKOZÁSOK MÉRETE ÉS A TÁMOGATHATÓ TERÜLETEK”

—	( ) azt jelzi, hogy a rendszer csak kivételesen bír jelentőséggel a deklarált célok és/vagy vállalkozástípus tekintetében.

—	Legfeljebb 100 000 EUR erejéig adható valamennyi támogatási rendszer keretében a de minimis támogatás szabályai alapján.

Intézkedés – rendszer

Célkitűzés

kkv-k (< 250 munkavállaló és két másik kritérium)

Nagyvállalatok

Kisvállalkozások

(< 50 munkavállaló és két másik kritérium)

Középvállalatok

(< 250 munkavállaló és két másik kritérium)

„Landsdekkende innovasjonsordning”

Befektetések

15 %

7,5 %

Lágy támogatás

50 %

Képzési támogatás (jelenleg nem adható LI-ből)

(Szakosított/általános – 35 %/70 %)

(Szakosított/általános – 25 %/50 %)

K+F:

—	Kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek

35 %

25 %

Műszaki előkészítő tanulmányok

75 %

50 %

—	(egyedi kutatás, műszaki előkészítő tanulmányok)

(60 % 75 %)

(50 % 75 %)

„OFU/IFU”

K+F:

—	Kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek

35 % (regionális terület + 5 %)

25 % (regionális terület + 5 %)

Műszaki előkészítő tanulmányok

75 %

50 %

—	(egyedi kutatás, műszaki előkészítő tanulmányok)

(60 % 75 %)

(50 % 75 %)

„Tilskudd til fylkeskommunene for regional udvikling”

Beruházások:

A zóna

30 %

25 %

20 %

20 % (25 %) (1)

10 % (15 %)

Lágy támogatás

50 %

Képzési támogatás

Szakosított/általános – 40 %/75 %

Szakosított/általános – 30 %/55 %

K+F:

—	Kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek

40 %

30 %

Műszaki előkészítő tanulmányok

75 %

55 %

—	(egyedi kutatás, műszaki előkészítő tanulmányok)

(65 % 75 %)

(55 % 75 %)

„Omstilling og nyskapning”

Beruházások:

—	regionális területen kívül

15 %

7,5 %

—	regionális területen belül

A zóna 30 %, B: 25 % és C: 20 % (25 %) (2)

A zóna 25 %, B: 20 % és C: 10 % (15 %)

Lágy támogatás:

—	regionális területen kívül

50 %

—	regionális területen belül

50 %

Képzési támogatás:

—	regionális területen kívül

Szakosított/általános – 35 %/70 %

Szakosított/általános – 25 %/50 %

—	regionális területen belül

Szakosított/általános – 40 %/75 %

Szakosított/általános – 30 %/55 %

K+F:

Regionális területen kívül:

—	Kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek

35 %

25 %

Műszaki előkészítő tanulmányok

75 %

50 %

—	(egyedi kutatás műszaki előkészítő tanulmányok)

(60 % 75 %)

(50 % 75 %)

Regionális területen belül:

—	Kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek

40 %

30 %

Műszaki előkészítő tanulmányok

75 %

55 %

—	(egyedi kutatás, műszaki előkészítő tanulmányok)

(65 % 75 %)

(55 % 75 %)

„Etablererstipend”

Csekély összegű (de minimis) támogatás

Legfeljebb 400 000 NOK (egyedi esetekben több, de nem 100 000 EUR feletti)

(1) Legfeljebb 25 %/15 % használható olyan intézkedésekhez, amelyek körzetpolitikai szempontból várhatóan jelentős hatást gyakorolnak. Vest-Agder, Rogaland és Hordaland megyében a támogatási küszöbérték nem lehet 20 %/10 %-nál magasabb.

(2) Legfeljebb 25 %/15 % használható olyan intézkedésekhez, amelyek várhatóan jelentős regionális hatást gyakorolnak. Vest-Agder, Rogaland és Hordaland megyében a küszöbérték nem lehet 20 %/10 %-nál magasabb.

V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

10.12.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/48

A TANÁCS 1202/2009/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2009. december 7.)

a Kínai Népköztársaságból származó furfuril-alkohol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet), és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1)

2003 októberében a Tanács 1905/2003/EK rendeletével (2) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be egyedi vám formájában a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó furfuril-alkohol (a továbbiakban: az FA) behozatalára. A specifikus vám mértéke négy együttműködő kínai gyártó esetében 84 EUR-tól 160 EUR-ig terjedt tonnánként, miközben az országos vám 250 EUR/tonna volt (eredeti vizsgálat).

2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(2)

Miután 2008 májusában a Bizottság értesítést tett közzé a Kínából származó furfuril-alkohol behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (3), a Bizottsághoz 2008. július 30-án felülvizsgálat iránti kérelem érkezett be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(3)

A kérelmet az Unió teljes furfuril-alkohol-termelését képviselő egyetlen uniós gyártó nevében az International Furan Chemicals BV (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(4)

Miután – a Tanácsadói Bizottsággal folytatott konzultációt követően – a Bizottság megállapította, hogy kellő bizonyíték áll rendelkezésre a megszűnés felülvizsgálatának megindításához az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján, megjelentette a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

3. A vizsgálat

3.1. Az eljárás

(5)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmező uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, Kína hatóságait, a javasolt analóg országban, az Amerikai Egyesült Államokban működő gyártót, valamint azokat az uniós importőröket/kereskedőket és felhasználókat, amelyekről ismert, hogy érintettek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(6)	Kérdőíveket küldtek minden félnek, amely hivatalos tájékoztatás kapott a felülvizsgálat megindításáról és azoknak, amelyek kértek kérdőívet az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül.

(7)	A kérelmező uniós gyártó, két kereskedő, tíz felhasználó, két felhasználói szövetség, egy kínai exportáló gyártó, és az analóg ország gyártója küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

3.2. Érdekelt felek és ellenőrző látogatások

(8)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a vizsgálatához, valamint az uniós érdek meghatározásához szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

—

Az uniós gyártó és a hozzá kapcsolódó vállalatok:

—	TransFurans Chemicals BVBA, Geel, Belgium

—	International Furan Chemicals B.V., Rotterdam, Hollandia

—	Central Romana Corporation, LTD, La Romana, Dominikai Köztársaság

—

Exportáló gyártók Kínában:

—	Zhucheng Taisheng Chemical Co. Ltd.

—

Gyártó az analóg országban:

—	Penn Speciality Chemicals Inc., Amerikai Egyesült Államok (USA)

—

Független importőrök/kereskedők:

—	S. Chemicals, Hollandia

—

Felhasználók:

—	Kiilto OY, Finnország

—	Mazzon Flli., Olaszország

—	SATEF Hüttenes-Albertus, Olaszország

—	Ashland Sudchemie Kernsfest, Germany

—	Hüttenes-Albertus, Németország

3.3. Felülvizsgálati időszak és érintett időszak

(9)	A dömping és a károkozás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak).

(10)	A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megbecsülése szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata az 2005. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra vonatkozott (a továbbiakban: az érintett időszak).

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(11)	Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, vagyis a Kínából származó furfuril-alkohol, amely jelenleg az ex 2932 13 00 KN-kód alá tartozik.

(12)

A furfuril-alkohol vegyipari termék. Színtelen vagy halványsárga, sok széles körben használt szerves oldószerben oldódó folyadék. A furfuril-alkohol nyersanyaga a furfurol, amely egy különféle típusú mezőgazdasági hulladékok, mint cukornád, kukoricacső és rizskorpa feldolgozásával nyert vegyi folyadék.

(13)	A furfuril-alkohol nyersanyag. Fő felhasználási területe a szintetikus gyanta előállítása, melyből öntőformákat hoznak létre ipari célokat szolgáló fémöntvények gyártásához.

2. Hasonló termék

(14)

Az előző vizsgálathoz hasonlóan a jelenlegi vizsgálat is kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített furfuril-alkohol, a kínai hazai piacon előállított és értékesített furfuril-alkohol, a Kínából az Unióba importált furfuril-alkohol, valamint az Egyesült Államokban előállított és értékesített furfuril-alkohol alapvető fizikai és technikai jellemzői azonosak, és a termékek azonos rendeltetésűek.

(15)	A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében ezeket a termékeket hasonló terméknek kell tekinteni.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(16)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(17)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban ugyanazt a módszert használták, mint az eredeti vizsgálatban. Mivel a hatályvesztési felülvizsgálat nem rendelkezik arról, hogy meg kell vizsgálni a körülmények megváltozását, ezért nem mérlegelték újra a gyártók jogosultságát arra, hogy piacgazdasági elbánásban részesüljenek.

1. Előzetes megjegyzések

(18)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során összesen négy kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálattal és kérelmezett piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján. Egyik kínai exportáló gyártó sem teljesítette azonban a összes előírt feltételt ahhoz, hogy piacgazdasági elbánásban részesüljön, ezért minden piacgazdasági elbánás iránti kérelmet vissza kellett utasítani. Mindegyik kínai exportáló gyártó egyéni elbánásban részesült, mivel a vizsgálat során kiderült, hogy az előírt feltételeket teljesítik. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat során csak a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálattal együttműködő egyetlen kínai exportőr részesült egyedi elbánásban.

(19)

A felülvizsgálati időszak alatt az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó bonyolította le az Unióba irányuló kivitel 23,1 %-át. A többi exportáló gyártótól közvetlenül nem lehetett megbízható információt szerezni az érintett termék Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan a felülvizsgálati időszak alatt. Ilyen körülmények között, az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a Bizottsának a teljes behozatali mennyiség és árak tekintetében a rendelkezésre álló adatokra, azaz az Eurostat és a kérelmező által a felülvizsgálat megindítására irányuló kérelem során benyújtott adatokra kellett hagyatkoznia.

(20)	Az érvényben levő, 84 EUR/tonnától 160 EUR/tonnáig terjedő mértékű dömpingellenes vámok, 250 EUR/tonna országos maradványvámmal, megfelelnek az előző vizsgálat során megállapított kárszintnek.

2. Dömping a vizsgálati időszakban

2.1. Analóg ország

(21)

Az eredeti vizsgálat során az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: az USA) választották a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításának céljából megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak. A jelenlegi vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte szándékát, miszerint az USA-t kívánja választani analóg országként. Az érdekelt feleket felkérték ezzel kapcsolatos észrevételeik megtételére. Az USA megfelelőnek bizonyult belföldi piacának mérete és nyitottsága, valamint azon tény miatt, hogy egy amerikai gyártó beleegyezett abba, hogy teljes mértékben együttműködjék a vizsgálat során.

(22)

Egy importőrszövetség kifogásolta az USA analóg országként történő kiválasztását és úgy érvelt, hogy az USA-ban csak egyetlen fő gyártó van és a belföldi árak rendkívül magasak. Az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy az USA-ban alacsonyabb a verseny szintje, mint a kínai belföldi piacon, ezért a két piac nem hasonlítható össze. A Bizottság azonban úgy találta, hogy bár az USA piacán valóban csak egyetlen gyártó van, a behozatal olyan szerepet játszik, hogy biztosítja a verseny megfelelő szintjét ezen a jelentős méretű piacon. Emellett azon ismert gyártók közül, amelyekkel a lehetséges analóg országokban kapcsolatba léptek – beleértve a Thaiföldön, Törökországban és Dél-Afrikában működőket – egyik sem egyezett bele az együttműködésbe..

(23)	A fentiekre való tekintettel azt következtetést vonták le, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban az USA a legmegfelelőbb analóg ország.

2.2. Rendes érték

(24)	Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket az USA gyártójától származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(25)	A Bizottság először is megállapította, hogy az amerikai gyártó teljes belföldi értékesítésének mennyisége elegendő, és így az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak tekinthető.

(26)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg ország belföldi piacán reprezentatív mennyiségben értékesített érintett termék belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek tekinthető-e az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésével összhangban. Megállapították, hogy az előállítási költséggel azonos vagy azt meghaladó nettó eladási áron megvalósult értékesítések volumene terméktípusonként elérte vagy meghaladta az értékesítések teljes volumenének 80 %-át, valamint annak az adott típusra vonatkozó súlyozott átlagára elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. Ezért a tényleges belföldi árat a felülvizsgálati időszak során folytatott teljes belföldi értékesítés súlyozott átlagára alapján számították ki, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem.

(27)	A rendes értéket ezért az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendes kereskedelmi forgalomban az analóg ország független belföldi fogyasztói által fizetett vagy fizetendő ár alapján határozták meg.

2.3. Exportár

(28)

Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó az eredeti vizsgálat során egyéni elbánásban részesült. Az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésével összhangban az ettől a vállalattól származó érintett termék exportárát az első független uniós vevő által ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(29)	Tekintve, hogy Kína együttműködései igen alacsony szintű volt, az összes többi kínai exportőr esetében alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet a kínai exportstatisztikák alapján kalkulálták.

2.4. Összehasonlítás

(30)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. A szállítási, biztosítási és hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazításokat, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

2.5. Dömpingkülönbözet

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésével összhangban az USA-ra megállapított rendes érték súlyozott átlagát az együttműködő kínai exportáló gyártó exportárának súlyozott átlagával gyártelepi szinten hasonlították össze. Ez az összehasonlítás jelentős dömping meglétéről tanúskodott, lévén, hogy a dömpingkülönbözet meghaladta a 40 %-ot.

(32)	Az Eurostat és Kína statisztikái alapján az Unióba irányuló összes egyéb kínai export dömpingkülönbözete a fentivel azonos nagyságrendű lévén, szintén jelentős mértékűnek mutatkozott.

3. A behozatal alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

3.1. Előzetes megjegyzések

(33)	Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések 2003 októbere óta hatályban vannak.

3.2. A termelés és a kapacitáskihasználás alakulása Kínában

(34)	A kínai exportáló gyártók érdemi együttműködésének hiánya miatt a jelenlegi vizsgálatban nem állnak rendelkezésre ellenőrizhető adatok kapacitásukról és annak kihasználásáról.

(35)	A kérelmező becslése szerint a Kínában a teljes furfurilalkohol-gyártási kapacitás évente 364 900 tonnát tesz ki.

(36)

A Kínai Nemzeti Vegyi Információs Központ (5) szerint „Kína furfurol és furfuril-alkohol gyártási kapacitása az elmúlt években szükségtelenül gyorsan bővült. A feldolgozó ágazatokban, például a furángyanta- ágazatban tapasztalható általános lelassulás súlyos túlkínálathoz vezetett a furfurol és a furfuril-alkohol piacán” (.) „A furfurol- és különösen a furfuril-alkohol-gyártás Kínában még mindig az exporttól függ”. Ez a forrás azt is állítja, hogy 2005-ben Kínában több, mint 300 furfurilalkohol-gyártó volt. Ezek teljes termelési kapacitása évente 240 000 tonna, a termelése pedig körülbelül 140 000 tonna volt.

(37)	Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó becslése szerint Kína teljes furfurilalkohol-termelése 2008-ban 200 000 tonna volt.

(38)	Kína termelési kapacitása tehát mindenképpen továbbra is számottevő maradt. Továbbá az érvényben lévő intézkedések ellenére tovább nőtt a Kínából az Unióba irányuló kivitel.. Mindkét információforrás alapján egyértelmű, hogy a kínai termelési kapacitás bőven meghaladja az Unió fogyasztását.

(39)

A furfuril-alkohol uniós piaca nagy és stabil, és tekintve az USA-ban a Kínából származó importtal szemben érvényben lévő szigorú dömpingellenes intézkedéseket (43 %-tól 50 %-ig terjedő vámok, amelyeket 2006 júliusában megerősítettek), az uniós intézkedések hatályvesztése a kínai gyártókat arra ösztönözné, hogy fennmaradó kapacitásukat az uniós piacra szállítsák.

(40)	A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínában meglévő hatalmas kapacitás és a másik nagy piacon, az USA-ban érvényben lévő dömpingellenes vámok miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megnő az Unióba irányuló dömpingelt import.

3.3. A Kínából az Unióba irányuló behozatal mennyisége és árai

(41)

A felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék Kínából történő behozatala körülbelül 21 000 tonnát tett ki. Az átlagos egységár 1 210 EUR/tonna volt (lásd az (57) preambulumbekezdést). Ugyanezen időszakban az átlagos uniós eladási egységár jóval magasabb volt ennél az árnál, ami az Unió piacát nagyon vonzóvá tenné a kínai exportőrök számára, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

3.4. A harmadik országokba irányuló kínai kivitel mennyisége és árai

(42)

Az együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott adatok alapján megállapították, hogy ez a vállalat harmadik országokba nagyobb mennyiséget exportált, mint az Unióba, olyan árakon, amelyek jelentősen alacsonyabbak az uniós termelők árainál az Unió piacán, valamint alacsonyabbak az Unióba irányuló kínai exportáraknál is.

(43)

Ezt a nyilvánosság számára hozzáférhető kínai statisztikák is megerősítették, amelyek alapján kimutatható, hogy a vizsgálati időszak alatt a kínai vállalatok kivitele főleg ázsiai országokba irányult, az uniós piacra irányuló exportáraiknál lényegesen alacsonyabb árakon. Ilyen körülmények között, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók esetleg átirányíthatják a kivitelüket a magasabb árakat diktáló uniós piacra, mégpedig az uniós iparág árai alá kínáló dömpingelt áron.

(44)	A kínai belföldi árakról csak korlátozott információ áll rendelkezésre.

(45)	Az egyetlen együttműködő kínai vállalat által a kérdőívre adott válaszok alapján azonban megállapították, hogy ez a vállalat az érintett terméket a belföldi piacán olyan áron értékesítette, amely messze elmarad a harmadik országokba és az Unióba irányuló exportáraitól.

3.5. Következtetés

(46)	A vizsgálat azt mutatta, hogy az érintett termék importvolumene a felülvizsgálati időszakban viszonylag magas volt, és ugyanakkor e behozatalok dömpingje jelentősnek bizonyult.

(47)

A Kínában rendelkezésre álló és az Unió teljes fogyasztását messze meghaladó kihasználatlan kapacitás, az Unió és a harmadik országok piacain felszámított árak közötti jelentős különbözet, és a kínai exportáló gyártók számára ebből következően – a (41) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint – vonzó uniós piac figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy megnő az Unióba irányuló dömpingelt import.

D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(48)	Akárcsak az eredeti vizsgálat idején, az Unióban csak egy furfurilalkohol-gyártó van: a TransFurans Chemicals, Belgium (a továbbiakban: a TFC). Ennek megfelelően az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a TFC gyártása alkotja az uniós gyártás egészét.

(49)	A teljes uniós termelést egyetlen gazdasági egység végzi, amely három vállalatból áll, és az alábbiak szerint működik:

(50)

Az anyavállalat, a dominikai köztársaságbeli Central Romana Corporation (a továbbiakban: a CRC) által szállított nyersanyagot, a furfurolt a TFC dolgozza fel érintett termékké. A Hollandiában található International Furan Chemicals (a továbbiakban: az IFC) a TFC által gyártott érintett termék kereskedelmi ügynöke az egész világon. A TFC, az IFC és a CRC a közös tulajdonos révén állnak egymással kapcsolatban.

(51)

A fentiek alapján úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 5. cikke (4) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének értelmében az uniós gazdasági ágazatot a TFC és a hozzá kapcsolódó vállalat, az IFC alkotja. Meg kell jegyezni, hogy egyes kármutatók helyes értékelése érdekében szükség volt a CRC néhány adatának figyelembevételére is.

E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1. Előzetes megjegyzés

(52)

Tekintve, hogy az uniós gazdasági ágazatot egyetlen vállalat alkotja, a kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszok szerint az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó konkrét adatokat, illetve a kínai exportáló gyártók fogyasztását és piaci részesedését, valamint a harmadik országokból származó behozatalt az alaprendelet 19. cikkének megfelelően, a benyújtott adatok titkosságának megőrzése érdekében indexálva adták meg.

2. Uniós fogyasztás

(53)	Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazat által előállított furfuril-alkohol unióbeli eladásainak, a Kínából származó behozatalnak, és az egyéb harmadik országokból származó behozatalnak az összesített mennyisége alapján kalkulálták.

(54)

Tekintettel az érintett országból származó behozatal volumenére, akárcsak az eredeti vizsgálat ideje alatt, most is inkább a hivatalos kínai kiviteli statisztikákat használták, mint az Eurostat statisztikáit, mivel az előbbiek pontosabbnak tűntek, különösen annak a ténynek az ismeretében, hogy a szóban forgó termékre vonatkozó bizonyos Eurostat adatok „titkos” minősítést kaptak, ezért a nyilvánosság számára nem voltak hozzáférhetőek. A harmadik országból származó behozatali mennyiségeket illetően az Eurostat statisztikákat használták, mivel más megbízható információforrás nem állt rendelkezésre.

1. táblázat: Uniós fogyasztás (az értékesített mennyiség alapján)

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	108	158	166
Év/éves tendencia		8 %	47 %	5 %
Forrás: az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott ellenőrzött válasza, az Eurostat és a hivatalos kínai kiviteli statisztikák

(55)	Ennek alapján, ahogyan azt a fenti 1. táblázat mutatja, az uniós fogyasztás az érintett időszakban jelentősen, 66 %-kal nőtt.

(56)	Megjegyzendő, hogy ezt a növekedést befolyásolhatja a Thaiföldről származó behozatalra vonatkozó titkos adatok lehetséges megléte, a lenti (61) preambulumbekezdésben említettek szerint.

3. A Kínából származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és importárai

2. táblázat: a Kínából származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és importárai

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Behozatal (tonna)	16 010	10 635	19 245	21 002
Index	100	66	120	131
Piaci részesedés (index)	100	62	76	79
CIF importár EUR/tonna	887	738	893	1 210
Index	100	83	101	136
Forrás: Kína hivatalos kiviteli statisztikája

(57)

A Kínából származó behozatal volumene 31 %-kal nőtt az érintett időszak folyamán, a 2005-ös 16 010 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 21 002 tonnára, ugyanakkor az érintett időszakban a piaci részesedés 21 %-kal csökkent. Ezt a változást az uniós fogyasztás ugyanezen időszakban végbement nagymértékű, 66 %-os növekedésének összefüggésében kell szemlélni.

(58)

Megjegyzendő, hogy csak az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban 5 000 és 9 000 tonna közötti mennyiséget importált Kínából az érintett termékből, amelyet az uniós piacon újraértékesített. Az uniós gazdasági ágazat tehát a Kínából származó érintett termék fő importőrének is tekinthető. Az uniós behozatalra azért volt szükség, mert az uniós gazdasági ágazat teljes kapacitáson történő termelése (lást az alábbi (64) és (65) perambulumbekezdéseket) sem elégítette ki az uniós piaci keresletet.

(59)	Az Kínából származó termék átlagos importárai az érintett időszakban 36 %-kal, azaz a felülvizsgálati időszakban 887 EUR/tonnáról 1 210 EUR/tonnára emelkedtek.

(60)

Az Unió határán a független vevőknek felszámított, az utólagos behozatali költségeket is magában foglaló CIF importár ugyanazon terméktípusra történő összehasonlítása az uniós gazdasági ágazat gyártelepi áraival kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai importárak nem kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.

4. A más országokból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai

3. táblázat: Az egyéb harmadik országbeli piacokról származó behozatal

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Thaiföld
Tonna	673	208	10 660	11 450
Index	100	31	1 584	1 701
Piaci részesedés index	100	28	1 017	1 044
Importár, EUR/tonna	1 059	822	1 086	1 302
Index	100	78	103	123
Dél-Afrika
Tonna	890	0	123	2 695
Index	100	0	14	303
Piaci részesedés index	100	0	8	183
Importár, EUR/tonna	682	0	930	1 301
Index	100	0	136	191
Más harmadik ország
Tonna	160	11	193	239
Index	100	7	120	149
Piaci részesedés index	100	0	75	100
Importár, EUR/tonna	1 790	7 500	3 051	3 368
Index	100	419	170	188
Forrás: Eurostat

(61)

Megjegyzendő, hogy az Eurostat Thaiföldre vonatkozó adatai szerint növekedés mutatkozott a behozatalban, a 2005-ös és 2006-os jelentéktelen mennyiségekről 2007-ben 10 660 tonnára, a vizsgálati időszak alatt pedig 11 450 tonnára, a piaci részesedés pedig egyidejűleg jelentősen megnőtt – 100-ról 1 044-es indexre az érintett időszakban. Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy az Eurostat adatai titkos adatokat tartalmaztak a Thaiföldről származó 2005-ös és 2006-os behozatalra vonatkozóan és a behozatal illetve a piaci részesedés növekedése valójában alacsonyabb volt, mint a fentebb bemutatott. A thaiföldi importárak 23 %-kal növekedtek az érintett időszakban és meghaladták mind a kínai árakat, mind az uniós gazdasági ágazat árait a felülvizsgálati időszakban.

(62)	Bár a Dél-Afrikából származó behozatal erősödött az érintett időszakban, viszonylag alacsony szinten maradt, a thai behozatalhoz hasonló árszinten.

(63)	Az egyéb harmadik országokból származó import mennyisége jelentéktelen volt.

5. Az Uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(64)	Az uniós gazdasági ágazat termelése 8 %-kal nőtt az érintett időszakban. Az uniós iparág termelési kapacitása ebben az időszakban állandó maradt.

(65)

A kapacitáskihasználás 8 %-kal nőtt az érintett időszakban, így elérve a teljes kapacitást. Az uniós gazdasági ágazat termelése 2006-tól kezdve meghaladta az elméleti beépített kapacitását.

4. táblázat: Uniós gyártás

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	104	106	108
Év/éves tendencia		4 %	1 %	2 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5. táblázat: Uniós gyártási kapacitás

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	100	100	100
Év/éves tendencia		0 %	0 %	0 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

6. táblázat: Kapacitáskihasználás

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	104	106	108
Év/éves tendencia		4 %	1 %	2 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.2. Raktárkészlet

(66)

A készletek 50 %-kal csökkentek az érintett időszakban, ami a – különösen a felülvizsgálati időszakban mutatkozó – magas keresletnek tudható be, illetve az uniós gazdasági ágazat elégtelen kínálati kapacitásának az uniós piacon. Következésképpen a készletek folyamatosan csökkentek.

7. táblázat: Raktárkészlet

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	81	89	50
Év/éves tendencia		–19 %	10 %	–44 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.3. Értékesítés, piaci részesedés és árak

8. táblázat: Értékesítési mennyiségek és értékek

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési mennyiség (index)	100	151	147	134
Év/éves tendencia		51 %	–2 %	9 %
Eladási érték (index)	100	127	156	175
Év/éves tendencia		27 %	23 %	12 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

(67)

Az uniós gazdasági iparág értékesítési volumene 2005-ről 2006-ra 51 %-kal nőtt, 2006-ban csúcsot ért el, ezután azonban folyamatosan csökkent. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 19 %-kal csökkent. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy az uniós gazdasági ágazatban a kereslet növekedése meghaladta az értékesítési volumen összes növekedését. A fent említetteknek megfelelően, mivel az uniós gazdasági ágazat már teljes kapacitáson termelt, az értékesítési volument nem lehetett a fogyasztás növekedésének megfelelő mértékben emelni.

9. táblázat Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	140	93	81
Év/éves tendencia		40 %	–34 %	–13 %
Forrás: az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott ellenőrzött válaszai, az Eurostat és a kínai kiviteli statisztikák

(68)

Az uniós gazdasági ágazat eladási egységárai először 2005-ről 2006-ra 15 %-kal csökkentek, majd ezután folyamatosan emelkedtek. A teljes érintett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagárai ezáltal 31 %-kal nőttek.

10. táblázat Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	84	106	131
Év/éves tendencia		–16 %	26 %	23 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.4. Az uniós árakat befolyásoló tényezők

(69)	A kereslet az érintett időszakban folyamatosan erős volt, következésképpen jelentős áremelkedés következett be. A felülvizsgálati időszakban a nagy kereslet még átmeneti ellátási hiányt is okozott az uniós piacon.

(70)

Az érintett időszakban az uniós piacon az árszint általában magas volt. A Kínából származó dömpingelt behozatal ebben az időszakban nem fejtett ki jelentős árleszorító hatást. Ezáltal ugyanez az áremelkedési tendencia a kínai behozatal, illetve az egyéb harmadik országokból származó behozatal esetében is megfigyelhető volt, 2006 kivételével, amikor mind a mennyiségek, mind az árak visszaestek.

(71)

Az értékesítési különbözeteket kevésbé befolyásolta az érintett időszak alatt a tonnánkénti teljes termelési költség, mivel az áremelkedés oka főleg a piac alakulása volt. Ezt támasztja alá a költségek kivételes növekedése 2006-ban (a furfurol előállításához szükséges fűtőolaj költségeinek kivételes növekedése miatt), amely nem járt közvetlen hatással az uniós gazdasági ágazat eladási áraira, amelyek ugyanebben az évben csökkentek.

5.5. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(72)

A foglalkoztatás szintje stabil maradt az érintett időszakban, ugyanekkor a termelékenység 6 %-kal nőtt a termelési mennyiség növekedésének következtében. A furfurol feldolgozása és a furfuril-alkohol előállítása meglehetősen egyszerű, nem nagyon munkaigényes folyamat. Az érintett időszak alatt a bérek átlagosan 4 %-kal csökkentek.

11. táblázat: Alkalmazottak

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	106	105	102
Év/éves tendencia		6 %	–1 %	–3 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

12. táblázat: Termelékenység

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	98	100	106
Év/éves tendencia		–2 %	2 %	6 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

13. táblázat: Bérek

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	102	95	96
Év/éves tendencia	—	2 %	–6 %	1 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.6. Jövedelmezőség

(73)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2005-től a felülvizsgálati időszakig összességében jelentősen, 43 %-kal nőtt és a felülvizsgálati időszakra igen magas szintet ért el, messze meghaladva az eredeti vizsgálat során kitűzött nyereségcélt (15,17 %). Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a teljes érintett időszakban magas szinteket ért el, 2006 kivételével. 2006-ban a fűtőolaj kivételesen magas költségei, amely a furfurol-előállítás egyik fő költségtényezője, az alacsony eladási árakkal együtt az uniós gazdasági ágazat számára veszteséget eredményeztek.

14. táblázat: Jövedelmezőség

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	–27	125	143
Év/éves tendencia	—	– 127 %	562 %	14 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.7. Befektetések, befektetések megtérülése, tőkebevonási képesség

(74)

A befektetések az érintett időszakban növekedtek, bár a teljes összeg nem volt jelentős, mivel az elért nyereségnek csak kis hányadát tette ki. Az uniós gazdasági ágazat nem új kapacitások kialakításába fektetett be, inkább javításokba és karbantartásba. A vizsgálat továbbá azt is kimutatta, hogy a befektetések megtérülése – azaz a hasonló termék adózás előtti nettó nyeresége az állóeszközök nettó könyvelésben szereplő arányában kifejezve a hasonló termékekre elosztva – számottevő növekedést mutatott az érintett időszakban.

15. táblázat: Befektetések

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	116	150	187
Év/éves tendencia		16 %	29 %	25 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

16. táblázat: A befektetések hozama (ROI)

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
ROI	4,3 %	–6,1 %	8,3 %	18,4 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

(75)	A vizsgálat nem tárt fel semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazatnak komolyabb tőkebevonási nehézségei lettek volna.

5.8. Pénzforgalom

(76)

A pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult, és az érintett időszak során jelentős mértékben nőtt.

17. táblázat: Pénzforgalom

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	– 167	294	661
Év/éves tendencia		– 267 %	276 %	125 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

5.9. Növekedés

(77)

Az uniós gazdasági ágazat számára a piacbővülés az érintett időszakban nem járt közvetlen haszonnal, mivel az értékesítési volumen növekedésével egyidejűleg csökkent az összes piaci részesedése. Ez a helyzet azonban abból következett, hogy az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy termelési kapacitását az érintett időszak során végig azonos szinten tartja. Valójában bár a jövedelmezőség magas volt és a kereslet nőtt, a kapacitás növelésébe nem fektettek be.

5.10. A dömpingkülönbözet nagysága

(78)

A felülvizsgálati időszakban az érvényben levő intézkedések ellenére a nagy mértékű dömping folytatódott, noha alacsonyabb szinten mint az eredeti vizsgálat által megállapított dömping, mind az egyetlen együttműködő exportáló gyártótól származó adatok, mind a rendelkezésre álló adatokon alapuló kalkulációk szerint (kínai statisztikák).

5.11. A korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(79)	Az uniós gazdasági ágazatban, annak ellenére, hogy képes volt felépülni a korábbi dömping hatásaiból, – különösen az eladási árak, az értékesítések volumene, és a nyereségesség tekintetében – továbbra is jelentős a dömpingkülönbözet.

5.12. Az uniós gazdasági ágazat exporttevékenysége

18. táblázat Az uniós gazdasági ágazat kivitelének volumene

	2005	2006	2007	Felülvizsgálati időszak
Index	100	82	78	96
Év/éves tendencia	—	–18 %	–5 %	23 %
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat fő exportpiaca az USA. Az export 2006-ban és 2007-ben csökkent ugyan, azonban a felülvizsgálati időszakban majdnem elérte a 2005-ös szintet. Megjegyzendő, hogy az USA-ba exportált mennyiség jelentős volt, elérte a felülvizsgálati időszak teljes termelési volumenének 25 %-át, míg másrészről az érintett termékből nagy mennyiséget importált az uniós gazdasági ágazat Kínából, hogy kielégítse saját vásárlóinak keresletét az Unióban. Az uniós gazdasági ágazat saját furfuril-alkohol termelését az USA jövedelmezőbb piacára exportálta, ahol az árak még magasabbak voltak, mint az uniós piacon.

6. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(81)

A dömpingellenes intézkedések ezért egyértelműen kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Az összes fő kármutató, mint a termelés (+ 8 %) és értékesítési volumen (+ 34 %), az eladások értéke (+ 75 %), az átlagos eladási ár (+ 31 %), a befektetések (+ 87 %), a jövedelmezőség (+ 43 %), a pénzforgalom (+ 561 %), a készletek (– 50 %) és a termelékenység (+ 6 %) pozitívan alakult. Különösen a nyereségszintek voltak magasak az uniós gazdasági ágazatban a teljes érintett időszakban, 2006 kivételével.

(82)

Ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést illeti, a csökkenő tendenciából nem lehet kárra következtetni. Az uniós gazdasági ágazat még teljes kapacitáson termelve sem tudta kielégíteni a növekvő keresletet, ami a növekvő értékesítési volumenek ellenére negatív hatással volt a piaci részesedésére.

(83)	Következésképpen – mutatói kedvező alakulásának fényében – az uniós gazdasági ágazat helyzete jónak mondható, és nem volt megállapítható, hogy a jelentős károkozás folytatódott. Ezért megvizsgálták, hogy a károkozás megismétlődésének van-e valószínűsége az intézkedések hatályvesztése esetén.

F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. A dömping folytatódásának és káros dömping megismétlődésének valószínűségéről szóló elemzés összefoglalása

(84)	Emlékeztetni kell arra, hogy a fenti (31) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai exportáló gyártók az érvényben levő intézkedések ellenére is jelentős dömpinget folytattak. Az intézkedések megszüntetése az exportárak arányos csökkentése esetén még magasabb dömpingkülönbözethez vezethet.

(85)

A fenti említettek szerint a kínai exportőröknek jelentősen érdekükben áll az Unióba irányuló kivitelük növelése mivel a másik nagy exportpiacukon, azaz az USA-ban szigorú, tiltó vagy korlátozó jellegű dömpingellenes intézkedések vannak érvényben Kínával szemben, tehát erre a piacra gyakorlatilag nem tudnak belépni.

(86)	Kiderült továbbá, hogy a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek a Kínában jelentkező strukturális túlkínálat következtében, amit a 2008-as olimpiai játékokat követően zsugorodó piacnak, valamint a gazdasági világválság hatásából eredő belföldi keresletcsökkenés idézett elő.

(87)	Ezenkívül a harmadik országokba irányuló export áráról kiderült, hogy alacsonyabb, mint az Unióba irányuló kivitelé.

(88)	Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódását okozná, és az importvolumen az Unióban felszámított árakat legalábbis rövid távon leszorító növekedésének kockázatával jár.

(89)	A dömpingelt behozatal növekedése rendszerint az eladási árszintet leszorító hatást fejt ki, és hátrányosan befolyásolja az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, valamint a felülvizsgálati időszakban megfigyelt pénzügyi felépülést.

2. A dömpingelt importnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – előrejelzések és a fejlődés iránya a felülvizsgálati időszakot követően

(90)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése már 2006-ban elkezdett csökkenni, egy olyan periódusban, amikor a fogyasztás nőtt, míg ugyanettől az évtől kezdve a kínai behozatal piaci részesedése nőtt. Ezeknek az ellentétes mutatóknak a tükrében (az uniós gazdasági ágazat általános felépülése, ugyanakkor piacvesztése) vizsgálták meg a felülvizsgálati időszakot követő fejleményeket annak érdekében, hogy világosabb kép álljon rendelkezésre a jövőben várható folyamatokról. Emlékeztetni kell arra is, hogy az árak leszorítása által okozott kár megismétlődésének valószínűségét befolyásolhatja vagy fokozhatja a világgazdaság helyzetének alakulása és annak a keresletre és a fogyasztásra gyakorolt hatásai.

(91)

Kiegészítő információt gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy az érintett időszakban és különösen a felülvizsgálati időszakban végzett elemzés következtetései helytállóak maradnak-e a felülvizsgálati időszakot követően. Ebben a tekintetben az uniós gazdasági ágazat információkkal szolgált eladási árainak alakulásáról az Unióban a 2008 októberétől 2009 áprilisáig terjedő időszakban, valamint a kínai behozatal volumenéről és átlagos importárairól ugyanebben a periódusban.

(92)

Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat eladási árainak világos és folyamatos csökkenése figyelhető meg az uniós piacon, azaz 2009 áprilisára az eladási árak 35 %-kal estek a felülvizsgálati időszak átlagos eladási áraihoz képest. Ami az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumeneit illeti, folyamatos csökkenő tendencia nem volt ugyan megfigyelhető, azonban az eladott mennyiség 2009 áprilisában 33 %-kal volt alacsonyabb a 2009 márciusi adatnál. Utaltak jelek arra, hogy az uniós gazdasági ágazat megrendelései csökkentek.

(93)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége jelentős mértékben negatívan alakult. A nyereségszintek folyamatosan csökkentek, és 2009 áprilisára csaknem 80 %-ot estek a felülvizsgálati időszakban elért nyereségszinthez képest. Ezáltal az uniós gazdasági ágazat nyereségszintjei 2009 márciusától nem érték el az eredeti vizsgálat során kitűzött nyereségcélt, és 2009 áprilisára messze elmaradtak attól.

(94)

Ami a kínai behozatal illeti, a kínai importárak folyamatos csökkenő tendenciát mutattak, ez azonban kevésbé volt jelentős, mint a behozatali mennyiségek csökkenése és az uniós gazdasági ágazat eladási árainak csökkenése az uniós piacon. A kínai importárak – míg többnyire kevéssel az uniós gazdasági ágazat eladási árai fölött maradtak – egyes hónapokban alákínáltak azoknak, ami azt mutatja, hogy a piacon nőtt a kínai behozatal okozta árnyomás. Hasonlóképpen ennek az időszaknak a végén a kínai árak alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál.

(95)	A fentiek alapján, tekintve az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének egyértelműen romló tendenciáját, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg megismétlődne.

(96)

Megjegyzendő, hogy a gazdasági világválságnak köszönhetően az Unióban a kereslet jelentősen visszaesett, ami negatív hatást gyakorolt az értékesítési volumenekre, az eladási árakra és a jövedelmezőségre az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete romlott, ami az uniós gazdasági ágazatot különösen sebezhetővé tette, ezáltal a Kínából származó dömpingelt behozatal is érzékenyebben érintette. A helyzet további valószínű romlása várható annak hatására, ha a behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén megugrik.

3. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések

(97)	Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű rövid távon az Unióba irányuló kínai dömpingelt behozatal jelentős mértékű emelkedése – az ebből következő árleszorító hatással – és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódása is.

(98)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete általában kedvező volt az érintett időszakban – mivel egészében képes volt felépülni a korábbi dömping hatásaiból és az időszak vége felé jelentős nyereséget termelt. Vélhetően tehát az uniós gazdasági ágazatnak a jelenlegi bizonytalan helyzetéből – amely egyébként átmeneti jelenség lehet – történő felépüléshez és az intézkedések hatályvesztése esetén a megismétlődő károkozás megakadályozásához valószínűleg kevesebb időre lesz szüksége, mint az megszokott öt év. Középtávon az uniós gazdasági ágazat kereslete ismét növekedhet. Ebben az esetben, figyelembe véve az uniós piac sajátosságait és különösen az uniós felhasználók gyors és megbízható kínálati forrás iránti szükségletét, az uniós gazdasági ágazat középtávon vélhetően talpra áll az okozott a kár után, és a kár megismétlődésének nem lesz nagy valószínűsége. A helyzetet ezt követően felül lehet vizsgálni.

G. UNIÓS ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzések

(99)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett felek, vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/a kereskedők, valamint az érintett termék felhasználói érdekeinek figyelembevételével történt.

(100)

Nem szabad elfelejteni, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések bevezetése nem számított az Unió érdekeivel ellentétben állónak. Továbbá a jelenlegi vizsgálat az intézkedések megszűnésének felülvizsgálata, ily módon egy olyan helyzetet elemez, amikor dömpingellenes intézkedések vannak érvényben.

(101)

Ezen az alapon megvizsgálták, léteznek-e olyan meggyőző érvek az uniós érdeket illetően, amelyek ebben az esetben indokolnák a dömpingellenes intézkedések megszüntetését a fenti következtetés ellenére, miszerint a dömping folytatódásának és a károkozás megismétlődésének van valószínűsége.

2. Az uniós ágazat érdeke

(102)

Emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálati időszakban a dömping még mindig fennállt, és valószínűsíthető a Kínából származó érintett termék dömpingjének folytatódása, valamint az uniós gazdasági ágazatban a károkozás megismétlődése.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat élet- és versenyképes gazdasági ágazatnak bizonyult, amelyet az összes gazdasági mutató kedvező alakulása alátámaszt. A korábban alkalmazott dömpingellenes intézkedések hozzájárultak az uniós piac felülvizsgálati időszakban kialakult árszintjéhez, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára jövedelmezőségének helyreállítását.

(104)

Ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll a Kínából érkező dömpingelt behozatal elleni intézkedések fenntartása.

3. A független importőrök/kereskedők érdekei

(105)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert független importőrnek/kereskedőnek. Csak egy importőr/kereskedő tanúsított együttműködést a vizsgálatban.

(106)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a független együttműködő importőr által realizált kereskedelmi forgalom az érintett időszakban nem volt jelentős, és az érintett termék eladásai az értékesítések teljes volumenének csak kis hányadát tették ki.

(107)

Úgy ítélték meg, hogy az importőrök/kereskedők jelenlegi helyzetét az intézkedések fenntartása nem befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy az importőrök egyéb beszerzési forrásokra is támaszkodhatnak, amint ezt más harmadik országok, különösen Thaiföld piaci részesedése is bizonyítja; ez arra utal, hogy az uniós piacon biztosítottak a versenyfeltételek.

(108)

A fentiek alapján úgy ítélték meg, hogy az importőrök/kereskedők helyzetét az intézkedések fenntartása nem befolyásolja jelentős mértékben.

4. A felhasználók érdeke

(109)

A Bizottság minden ismert független felhasználónak küldött kérdőíveket. A vizsgálatban nyolc felhasználó működött együtt, akik az összes Kínából származó behozatal 44 %-át képviselték. A vizsgálatból kiderült, hogy ezek a felhasználók az érintett terméket közvetlenül Kínából importálták. Ezen kívül két felhasználói szövetség is válaszolt, észrevételeket megfogalmazva.

(110)

Az furfuril-alkohol fő ipari felhasználói az Unióban a furángyanta-gyártók. A vizsgálatból kiderült, hogy a hatályban levő intézkedések ellenére legalább néhány felhasználó igen magas haszonkulcsot ért el a felülvizsgálati időszakban.

(111)

A felhasználók rámutattak, hogy az érintett termék rövid távú rendelkezésre állása, illetve az állandó és megbízható kínálat biztosításának érdekében szükség van arra, hogy az uniós gazdasági ágazat fontos beszerzési forrás maradjon.

(112)

A fentiek alapján úgy ítélték meg, hogy az ipari felhasználók helyzetét az intézkedések fenntartása nem befolyásolná nagyon kedvezőtlenül.

5. Az uniós érdekre vonatkozó megállapítás

(113)

A fentiekre való tekintettel a következtetés az, hogy az uniós érdek alapján nincsenek kényszerítő indokok a dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(114)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és meggondolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket és igényeiket.

(115)

Nyilvánvaló, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt kihasználni a hatályban lévő intézkedések előnyeit és a legtöbb kármutató alapján megállapítható, hogy a helyzete jelentősen javult az érintett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat magas haszonkulcsokat realizált a felülvizsgálati időszakban, az értékesített és a termelési mennyiségek elérték a maximális szintjeiket. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének pozitív alakulása alapján az érintett időszakban nem állapítható meg, hogy a jelentős károkozás folytatódott.

(116)

A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy egyrészről a fogyasztás növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat veszített a piaci részesedéséből, mialatt a kínai behozatal piaci részesedése nőtt. Másrészről az vizsgálat során az is kiderült, hogy Kínában kihasználatlan kapacitás áll rendelkezésre, és a felülvizsgálati időszakban jelentős dömping folyt.

(117)

Ráadásul a kár megismétlődésének valószínűségéről szóló vizsgálat azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete romlott a felülvizsgálati időszak után, ami 2009. második negyedévének kezdetére kár keletkezéséhez vezetett. Az is kiderült, hogy Kínában számottevő kihasználatlan kapacitás állt rendelkezésre, ami a kínai gyártókat az intézkedések hatályvesztése esetén erősen ösztönzi az uniós piacra történő szállításra. A dömpingelt behozatal várható megugrása ezért az Unióban valószínűleg növelné az árnyomást, kedvezőtlen hatást gyakorolva az uniós gazdasági ágazat ár- és nyereségszintjeire. Ezért megállapították, hogy fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén, legalábbis rövid távon, a károkozás megismétlődik.

(118)

Ez még kedvezőtlenebb hatással járna a jelenlegi gazdasági válság körülményei között, amely a felülvizsgálati időszak óta a fogyasztás csökkenéséhez vezetett. E forgatókönyv szerint a megnövekedett dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatása megsokszorozódik.

(119)

Végül úgy ítélték meg, hogy amennyiben a gazdaság középtávon helyreáll, az Unióban az termék iránti kereslet nőni fog. Ilyen körülmények között az uniós gazdasági ágazat képes lesz az értékesítési volumenét ennek megfelelő mértékben emelni.

(120)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a 1905/2003/EK rendelet által elrendelt, a Kínából származó FA behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket további két évig fenn kell tartani, az alaprendelet 11. cikke egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(121)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a végleges intézkedések 5 évre történő meghosszabbítására van szükség, és azzal érvelt, hogy a piaci feltételek hirtelen megváltozása a felülvizsgálati időszak után arról tanúskodna, hogy a piac jövőbeli tendenciái bizonytalanok és igen nehezen láthatók előre. Ezért az uniós intézmények értékelése, ti. a gazdaság középtávon történő talpraállására és a furfuril-alkohol uniós keresletének növekedésére vonatkozó előrejelzés nem tekinthető megfelelően pontosnak. Azonban a fenti (117)–(119) preambulumbekezdésben említettek szerint úgy ítélték meg, hogy a gazdaság felülvizsgálati időszakot követő alakulása, ideértve a gazdasági válság hatását, csak rövid távon látható előre, ami az intézkedések további fenntartását két évnél hosszabb időre nem indokolja. Ezért az uniós gazdasági ágazat állításait ebben a tekintetben elutasították.

(122)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható – veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vámok szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben különleges intézkedéseket ítélnek szükségesnek. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám fizetendő.

(123)

Amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételeket élvező négy vállalkozás valamelyike kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mint a kereskedelmi szerkezetnek az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett megváltozása. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálatnak többek között az lehet a tárgya, hogy szükség van-e az egyéni vámtételek eltörlésére, és ebből következően az egész országra érvényes vám bevezetésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2932 13 00 KN-kód (2932130090 Taric-kód) alá sorolt furfuril-alkohol behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben leírt termékre alkalmazandó végleges dömpingellenes vám tételei a következők:

Vállalatok	Dömpingellenes vám (EUR/t)	Kiegészítő TARIC-kód
Gaoping Chemical Industry Co. Ltd	160	A442
Linzi Organic Chemical Inc.	84	A440
Zhucheng Taisheng Chemical Co. Ltd.	97	A441
Henan Huilong Chemical Industry Co. Ltd.	156	A484
Az összes többi vállalat	250	A999

(3) Azokban az esetekben, amikor az áruk megsérültek, mielőtt szabad forgalomba bocsátják őket, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításra kerül a vámérték meghatározásához, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (6) 145. cikkének megfelelően, a dömpingellenes vám összege, amelyet a fenti (2) bekezdés alapján kell kiszámítani, olyan százalékban csökkentendő, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árral való arányosításnak.

(4) A (2) bekezdésben említett négy vállalat számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele az e rendelet mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2011. december 10-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL L 283., 2003.10.31., 1. o.

(3) HL C 111., 2008.5.6., 50. o.

(4) HL C 275., 2008.10.30., 21. o.

(5) A Kínai Nemzeti Vegyi Információs Központ (Chem China) 1992 októberében alakult meg, a Vegyipari Minisztérium 1959-ben alapított Tudományos és Műszaki Információs Kutatóintézete és az 1984-ben alapított Gazdasági Információs Központja összeolvadásával. http://www.chemchina.com.cn/chempwas/en/7under_8.htm

(6) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlának tartalmaznia kell egy a vállalat egy tisztségviselőjének kézjegyével ellátott és a következőket tartalmazó nyilatkozatot:

1.	A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

A következő nyilatkozat: „Én, alulírott, igazolom, hogy az ezen a számlán szereplő, jelenleg az ex 2932 13 00 KN-kód (kiegészítő TARIC-kód) alá sorolt, az Európai Unióba történő kivitel céljára értékesített [mennyiség] furfuril-alkoholt a Kínai Népköztársaságban [vállalat neve és címe] állította elő; Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.”

3.	Dátum és aláírás.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.323.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 323

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. december 10.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2009/157/EK irányelve (2009. november 30.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól ( 1 )	1

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2009/914/EK
*	A Tanács határozata (2009. november 30.) a Schengeni Információs Rendszer technikai támogatóegysége (SIS központi rész) létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról szóló, az 1990. évi Schengeni Egyezmény által felállított Végrehajtó Bizottság határozatának módosításáról	6
	2009/915/EK
*	A Tanács határozata (2009. november 30.) a SISNET elnevezésű kommunikációs infrastruktúrának a schengeni környezetben történő kiépítéséről és működtetéséről a Tanács főtitkárhelyettese által egyes tagállamok nevében kötött szerződéseknek a főtitkárhelyettes által történő igazgatására vonatkozó költségvetési szempontok pénzügyi szabályozásának megállapításáról szóló 2000/265/EK tanácsi határozat módosításáról	9
	MEGÁLLAPODÁSOK
	Tanács
*	Tájékoztatás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kiadatásról, illetve a kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodások hatálybalépésének időpontjáról	11

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2009/916/KKBP határozata (2009. október 23.) az Európai Unió által az Atalanta európai uniós katonai művelet keretében vezetett erők Seychelle köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről	12
	Megállapodás az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között az Európai Unió által az Atalanta európai uniós katonai művelet keretében vezetett erők seychelle köztársasági jogállásáról	14
	AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról	20

	IV Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
	EFTA Felügyeleti Hatóság
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 28/08/COL (2008. január 23.) a fafeldolgozási rendszerről (Verdiskapningsprogrammet for tre) (Norvégia)	31

	V A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE KÖTELEZŐ
*	A Tanács 1202/2009/EU Végrehajtási rendelete (2009. december 7.) a Kínai Népköztársaságból származó furfuril-alkohol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről	48
	A Bizottság 1203/2009/EU rendelete (2009. december 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	62
*	A Bizottság 1204/2009/EU rendelete (2009. december 4.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 968/2006/EK rendelet módosításáról	64
	JOGI AKTUSOK, MELYEK KIHIRDETÉSE NEM KÖTELEZŐ
	2009/918/EU
*	A Bizottság határozata (2009. december 7.) a Koszovó számára nyújtandó kivételes közösségi pénzügyi támogatás rendelkezésreállási időtartamának meghosszabbításáról	66

A Tanács 77/504/EGK irányelve (HL L 206., 1977.8.12., 8. o.)
A Tanács 79/268/EGK irányelve (HL L 62., 1979.3.13., 5. o.)
1979. évi csatlakozási okmány I. mellékletének II.A.65. pontja és II.E.6. pontja (HL L 291., 1979.11.19., 64. o és 85. o.)
A Tanács 85/586/EGK irányelve (HL L 372., 1985.12.31., 44. o.)	Kizárólag a 4. cikk
A Tanács 3768/85/EGK rendelete (HL L 362., 1985.12.31., 8. o.)	Kizárólag a melléklet 46. pontja
A Tanács 91/174/EGK irányelve (HL L 85., 1991.4.5., 37. o.)	Kizárólag a 3. cikk
A Tanács 94/28/EK irányelve (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.)	Kizárólag a 11. cikk
1994. évi csatlakozási okmány I. mellékletének V.F.I.A.60. pontja (HL C 241., 1994.8.29., 155. o.)
A Tanács 807/2003/EK irányelve (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.)	Kizárólag a III. melléklet 23. pontja
A Tanács 2008/73/EK irányelve (HL L 219., 2008.8.14., 40. o.)	Kizárólag a 2. cikk

Irányelv	Az átültetés határideje
77/504/EGK	1979. január 1., kivéve a 7. cikket A 7. cikk esetében – az abban foglalt valamennyi pont vonatkozásában – azon időponttal kezdődő hatállyal, amikortól kezdve a tagállamok megfelelnek a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseknek, különösen a 6. cikk alapján a későbbiekben elfogadott határozatoknak.
85/586/EGK	1986. január 1.
91/174/EGK	1991. december 31.
94/28/EK	1995. július 1.
2008/73/EK	2010. január 1.

77/504/EGK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk, a) pont	1. cikk, a) pont
1. cikk, b) pont, első és második francia bekezdés	1. cikk, b) pont, i. és ii. alpont
2. cikk, első bekezdés, első–ötödik francia bekezdés	2. cikk, a)–e) pont
2. cikk, második bekezdés	—
3. cikk	—
4. cikk	3. cikk
4a. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk, (1) bekezdés, első–ötödik francia bekezdés	6. cikk, a)–e) pont
6. cikk, (2) bekezdés	—
8. cikk, (1) és (2) bekezdés	7. cikk (1) és (2) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés	—
—	8. cikk
9. cikk	—
—	9. cikk
—	10. cikk
10. cikk	11. cikk
—	I. melléklet
—	II. melléklet

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	37,7
	MA	48,4
	TN	81,6
	TR	64,4
	ZZ	58,0
0707 00 05	MA	52,9
	TR	78,0
	ZZ	65,5
0709 90 70	MA	48,2
	TR	131,1
	ZZ	89,7
0805 10 20	AR	70,4
	MA	49,0
	TR	49,3
	ZA	57,8
	ZZ	56,6
0805 20 10	MA	71,9
0805 20 10	ZZ	71,9
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	132,8
	HR	55,6
	IL	75,3
	TR	73,7
	ZZ	84,4
0805 50 10	TR	73,4
0805 50 10	ZZ	73,4
0808 10 80	AU	161,8
	CA	65,1
	CN	81,4
	MK	24,5
	US	92,9
	ZZ	85,1
0808 20 50	CN	45,0
	US	242,2
	ZZ	143,6