ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.306.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 306

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. november 20.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 1109/2009/EK rendelete (2009. november 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1110/2009/EK rendelete (2009. november 18.) a Görögország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról

3

 

*

A Bizottság 1111/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2010-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások elosztására vonatkozó terv elfogadásáról és a 3149/92/EGK rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről

5

 

 

A Bizottság 1112/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a bizonyos vámkontingensek szerinti cukorágazati termékekre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről

14

 

 

A Bizottság 1113/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról

16

 

 

A Bizottság 1114/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

20

 

 

A Bizottság 1115/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

21

 

 

A Bizottság 1116/2009/EK rendelete (2009. november 19.) a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

23

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2009/845/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. november 26.) a Postbus Lienz körzetében érvényes közszolgáltatási szerződésére vonatkozó C 16/07 (ex NN 55/06) számú állami támogatásról – Ausztria (az értesítés a C(2008) 7034. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

26

 

 

2009/846/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. október 20.) az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság között a minősített információk biztonságáról és cseréjéről létrejött igazgatási megállapodás megkötéséről

39

 

 

III   Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

 

 

AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

2009–8. testületi határozat az Eurojust költségvetési szabályzatának elfogadásáról

45

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/1


A BIZOTTSÁG 1109/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. november 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

38,6

MA

31,6

MK

37,7

TR

59,0

ZZ

41,7

0707 00 05

JO

171,8

MA

46,5

TR

77,7

ZZ

98,7

0709 90 70

MA

57,7

TR

109,5

ZZ

83,6

0805 20 10

MA

68,7

ZZ

68,7

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

52,3

HR

40,9

MA

74,5

TR

76,4

ZZ

61,0

0805 50 10

AR

54,6

TR

71,6

ZA

61,6

ZZ

62,6

0806 10 10

BR

245,4

LB

294,8

TR

143,2

US

293,9

ZZ

244,3

0808 10 80

AU

171,8

CA

63,9

MK

22,6

NZ

102,0

US

94,7

ZA

103,1

ZZ

93,0

0808 20 50

CN

57,0

TR

84,0

US

72,0

ZZ

71,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/3


A BIZOTTSÁG 1110/2009/EK RENDELETE

(2009. november 18.)

a Görögország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2009. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2009. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2009. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve az e hajók által fogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 18-án.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

(3)  HL L 22., 2009.1.26., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

29/T&Q

Tagállam

Görögország

Állomány

BFT/AE045W

Faj

Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)

Terület

Az Atlanti-óceán a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tenger

Időpont

2009. október 17.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/5


A BIZOTTSÁG 1111/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2010-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások elosztására vonatkozó terv elfogadásáról és a 3149/92/EGK rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke f) és g) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. október 29-i 3149/92/EGK bizottsági rendelet (3) 2. cikkével összhangban a Bizottságnak el kell fogadnia a 2010-es költségvetési év erőforrásaiból finanszírozandó elosztási tervet. A tervben elsősorban rögzíteni kell az intézkedést alkalmazó minden egyes tagállamra vonatkozóan a terv rá eső részének végrehajtására rendelkezésre álló maximális pénzügyi forrásokat, valamint minden egyes terméktípusra vonatkozóan az intervenciós hivatalok birtokában lévő készletekből kivonandó mennyiséget.

(2)

A 2010-es költségvetési évre vonatkozó elosztási terv által érintett tagállamok a 3149/92/EGK rendelet 1. cikkének megfelelően eljuttatták a Bizottsághoz a kért információkat.

(3)

Az erőforrások elosztása céljából szükséges figyelembe venni, hogy a tagállamok az előző költségvetési évek során nekik nyújtott erőforrásokat hogyan és milyen mértékben használták fel.

(4)

A 3149/92/EGK rendelet 2. cikke (3) bekezdése 1. pontjának c) alpontja az intervenciós hivatalok kezelésében lévő készletekből ideiglenesen hiányzó egyes termékeknek a Közösség piacán történő megvásárlásához nyújtott támogatásról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a jelenleg az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonakészletek mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a gabonára és a rizsre vonatkozó kérelmek által érintett kvótákat, meg kell határozni az erőforrások elosztását, így lehetővé téve a 2010-es költségvetési évre szóló terv végrehajtásához szükséges gabona vagy rizs piacon történő megvásárlását.

(5)

A 3149/92/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja azon termékek tagállamok közötti átszállítását, amelyek nem állnak rendelkezésre egy olyan tagállam intervenciós készleteiben, ahol azokra az éves terv végrehajtása érdekében szükség van. A fentiekre tekintettel indokolt engedélyezni a 2010-es terv végrehajtásához szükséges, tagállamok közötti átszállításokat a 3149/92/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott feltételek mellett.

(6)

A 3149/92/EGK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése arról a lehetőségről rendelkezik, hogy amennyiben valamely tagállam intervenciós raktáraiban tárolt termékeket egy másik tagállamba kell átszállítani, a piaci szereplők tehetnek olyan ajánlatot, amely nem kötelezi őket az intervenciós készletekből származó termékeknek a kérelmező tagállamba való átszállítására. Az 1234/2007/EK rendelet 25. cikke értelmében az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével kell történnie.

(7)

Tekintettel a tejágazatban jelenleg tapasztalható helyzetre, ezen belül az alacsony árszintekre, annak elkerülése érdekében, hogy egyes olyan piacokon, amelyek már most is kellően el vannak látva, az intervencióból származó termékek megjelenésével a piacon esetleges zavarok alakuljanak ki, a 2010-re szóló elosztási tervben szereplő vaj és sovány tejpor esetében nem szabad engedélyezni a 3149/92/EGK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetőség igénybevételét. Ugyanezen okból indokolt korlátozni az említett rendelet 4. cikkének (2) és (2a) bekezdésében a piaci szereplők számára biztosított lehetőségek igénybevételét, előírva, hogy a Közösség leginkább rászoruló személyei részére történő szétosztásra szánt tejtermékeknek az összetétel, illetve az előállítás során felhasznált tejmennyiség tekintetében teljesíteniük kell bizonyos követelményeket. Ezen szabály betartásának ellenőrzése érdekében indokolt, hogy a tagállamok végrehajtási jelentésükhöz csatoljanak egy olyan részletes listát, amelyben szerepel a „magas zsírtartalmú”, illetve az „egyéb” kategóriába tartozó elosztott termékek mennyisége.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az intervenciós készletekből származó termékek ne az év nem megfelelő szakaszában kerüljenek a piacra, indokolt lerövidíteni a 3149/92/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott azon időszakot, amely alatt a vaj és a sovány tejpor az intervenciós készletekből kivonható.

(9)

Figyelembe véve, hogy a 2010-re szóló elosztási terv végrehajtása összetett, hiszen számos Közösségen belüli átszállítást igényel, a 3149/92/EGK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében megállapított 5 %-os határt indokolt növelni.

(10)

Az éves elosztási terv végrehajtásához a 2799/98/EK rendelet 3. cikke szerinti meghatározó ügyleti tényként az állami készletgazdálkodás költségvetési évének kezdetét kell figyelembe venni.

(11)

A 3149/92/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az éves elosztási terv kidolgozásakor kikérte azon jelentősebb szervezetek tanácsát, amelyek közelebbről ismerik a Közösség legrászorulóbb személyeinek problémáit.

(12)

A 3149/92/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak minden évben október 1-je előtt kell elfogadnia az éves elosztási tervet. Tekintettel a tejágazatban jelenleg tapasztalható piaci helyzetre és figyelembe véve, hogy a tagállamokkal – kérésükre – további konzultációkat kell folytatni, a Bizottság még nem tudta elfogadni az elosztási tervet. Ezért az éves elosztási terv időben való végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet a kihirdetését követően azonnal hatályba lépjen.

(13)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az élelmiszereknek az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke szerinti, a Közösség legrászorulóbb személyei részére történő elosztását a 2010-es év tekintetében az e rendelet I. mellékletében meghatározott éves elosztási terv szerint kell végrehajtani.

2. cikk

Az 1. cikkben említett terv végrehajtásához szükséges gabona piacon történő beszerzése céljából a tagállamoknak odaítélt források elosztását a II. melléklet tartalmazza.

3. cikk

(1)   A 3149/92/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a 2010-re szóló elosztási terv tekintetében a vajat és a sovány tejport 2010. május 1. és szeptember 30. között kell az intervenciós készletekből kivonni. Az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének ötödik albekezdésében a termékek kivonására vonatkozóan rögzített hatvannapos határidő ebben az esetben nem alkalmazandó.

Az első bekezdés azonban nem alkalmazandó az 500 tonnányi, vagy annál kisebb kvótákra.

(2)   A 3149/92/EGK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, a 2010-re szóló elosztási tervet minden olyan esetben felül kell vizsgálni, amikor a megindokolt változtatások a közösségi tervben termékenként rögzített mennyiségek vagy értékek legalább 10 %-át érintik.

4. cikk

(1)   A 3149/92/EGK rendelet 4. cikkének (2) és (2a) bekezdésétől eltérve, a 2010-re szóló elosztási terv végrehajtásakor a tagállamok a szétosztásra szánt tejtermékeket a „magas zsírtartalmú”, illetve az „egyéb” kategóriák valamelyikébe sorolják.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az első kategóriába sorolt termékek esetében a tejzsír aránya a teljes tömeghez viszonyítva legalább 20 %, a második kategóriába sorolt termékek esetében pedig a termék teljes tömegének legalább 90 %-át a tej teszi ki.

(3)   A 2010-re szóló elosztási terv végrehajtásáról szóló, a 3149/92/EGK rendelet 10. cikke szerinti jelentésnek tartalmaznia kell egy részletes listát, amelyben szerepel a „magas zsírtartalmú”, illetve az „egyéb” kategóriába tartozó elosztott termékek mennyisége.

5. cikk

(1)   Az e rendelet III. mellékletben felsorolt termékek Közösségen belüli átszállítása a 3149/92/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(2)   A 3149/92/EGK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben e rendelet arról rendelkezik, hogy sovány tejport vagy vajat kell átszállítani egy olyan tagállamból, amelynek intervenciós készleteiben e termékek rendelkezésre állnak, egy olyan tagállamba, ahol azokat az éves elosztási terv végrehajtásához fel fogják használni, a piaci szereplők nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az intervencióból kivont termékeket az első tagállam közösségi piacán hozzák forgalomba, hanem azokat át kell szállítaniuk a második tagállamba.

6. cikk

Az e rendelet 1. cikkében említett éves elosztási terv végrehajtása céljából a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében említett meghatározó ügyleti tény időpontjának 2009. október 1. tekintendő.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(3)  HL L 313., 1992.10.30., 50. o.


I. MELLÉKLET

2010-RE SZÓLÓ ÉVES ELOSZTÁSI TERV

a)

A 2010-re szóló terv végrehajtása céljából rendelkezésre álló pénzügyi források tagállamonként:

(EUR)

Tagállam

Elosztás

Belgique/België

7 806 433

България

8 565 832

Česká republika

133 893

Eesti

761 012

Éire/Ireland

818 816

Elláda

20 044 478

España

52 623 664

France

78 103 609

Italia

122 456 856

Latvija

5 119 849

Lietuva

8 859 115

Luxembourg

107 483

Magyarország

14 770 126

Malta

698 841

Polska

97 405 034

Portugal

22 516 761

România

29 951 704

Slovenija

2 619 927

Suomi/Finland

4 636 567

Összesen

478 000 000

b)

Az egyes tagállamokban való szétosztás céljából a Közösség intervenciós készleteiből az a) pontban meghatározott maximális összegek erejéig kivonható terméktípusok mennyisége:

(tonna)

Tagállam

Gabonafélék

Vaj

Sovány tejpor

Cukor

Belgique/België

29 067

1 285

1 507

България

54 104

1 724

Česká republika

302

20

22

9

Eesti

5 147

1

Eire/Ireland

350

Elláda

64 397

5 889

España

181 248

9 335

1 603

3 483

France

168 998

13 033

12 050

3 247

Italia

283 206

20 000

18 166

4 006

Latvija

22 951

969

Lietuva

40 317

145

1 212

1 182

Magyarország

95 687

1 938

Malta

4 740

Polska

387 305

1 901

17 952

10 823

Portugal

47 522

5 079

1 826

1 045

România

135 555

4 500

5 577

Slovenija

9 810

600

289

Suomi/Finland

25 371

500

Összesen

1 555 726

51 148

65 290

34 832

Az európai uniós piacon történő tejporbeszerzéshez Luxemburg részére nyújtott forrás összege 101 880 EUR


II. MELLÉKLET

A Közösség piacán történő gabonabeszerzéshez a tagállamok részére nyújtott források elosztása:

(EUR)

Tagállam

Gabonafélék

Belgique/België

1 117 572

България

2 080 196

Česká republika

11 600

Eesti

197 884

Éire/Ireland

Elláda

2 475 950

España

6 968 699

France

6 497 704

Italia

10 888 824

Latvija

882 424

Lietuva

1 550 130

Luxembourg

Magyarország

3 679 017

Malta

182 233

Polska

14 891 236

Portugal

1 827 127

România

5 211 876

Slovenija

377 183

Suomi/Finland

975 485

Összesen

59 815 140


III. MELLÉKLET

a)

A 2010-es költségvetési évre vonatkozó terv keretében engedélyezett, Közösségen belüli gabonaátszállítás:

 

Mennyiség

(tonna)

Birtokos

Átvevő

1.

102 940

SZIF, Česká republika

FEGA, España

2.

87 816

SZIF, Česká republika

FranceAgriMer, France

3.

29 067

BLE, Deutschland

BIRB, Belgique

4.

81 182

BLE, Deutschland

FranceAgriMer, France

5.

31 423

BLE, Deutschland

ARR, Polska

6.

1 022

PRIA, Eesti

Rural Support Service, Latvia

7.

36 172

Lietuvos žemės ūkio ir maisto produktų rinkos reguliavimo agentūra, Lietuva

ARR, Polska

8.

44 239

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

Държавен фонд „Земеделие” — Разплащателна агенция, България

9.

64 397

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

OPEKEPE, Elláda

10.

204 593

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

AGEA, Italia

11.

4 740

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

Ministry for Resources and Rural Affairs Paying Agency, Malta

12.

39 351

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

ARR, Polska

13.

11 640

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

IFAP I.P., Portugal

14.

135 555

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, România

15.

9 810

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja, Slovenija

16.

6 852

AMA, Austria

Държавен фонд „Земеделие” — Разплащателна агенция, България

17.

65 045

Pôdohospodárska platobná agentúra, Slovenská Republika

FEGA, España

18.

78 613

Pôdohospodárska platobná agentúra, Slovenská Republika

AGEA, Italia

19.

199 816

Agency for Rural Affairs, Suomi/Finland

ARR, Polska

20.

13 263

SJV, Sverige

FEGA, España

21.

21 929

SJV, Sverige

Rural Support Service, Latvia

22.

35 882

SJV, Sverige

IFAP I.P., Portugal

b)

A 2010-es költségvetési évre vonatkozó terv keretében engedélyezett, Közösségen belüli cukorátszállítás:

 

Mennyiség

(tonna)

Birtokos

Átvevő

1.

2 129

SZIF, Česká republika

ARR, Polska

2.

397

OFI, Ireland

BIRB, Belgique

3.

995

OFI, Ireland

FranceAgriMer, France

4.

1 724

AGEA, Italia

Държавен фонд „Земеделие” — Разплащателна агенция, България

5.

3 483

AGEA, Italia

FEGA, España

6.

2 252

AGEA, Italia

FranceAgriMer, France

7.

1 182

AGEA, Italia

Lietuvos žemės ūkio ir maisto produktų rinkos reguliavimo agentūra, Lietuva

8.

1 938

AGEA, Italia

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyarország

9.

8 694

AGEA, Italia

ARR, Polska

10.

1 045

AGEA, Italia

IFAP I.P., Portugal

11.

5 577

AGEA, Italia

Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, România

12.

289

AGEA, Italia

Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja, Slovenija

c)

A 2010-es költségvetési évre vonatkozó terv keretében engedélyezett, Közösségen belüli vajátszállítás:

 

Mennyiség

(tonna)

Birtokos

Átvevő

1.

9 894

BLE, Deutschland

AGEA, Italia

2.

10 106

Dienst Regelingen Roermond, Netherlands

AGEA, Italia

d)

A 2010-es költségvetési évre vonatkozó terv keretében engedélyezett, sovány tejpor Közösségen belüli átszállítása:

 

Mennyiség

(tonna)

Birtokos

Átvevő

1.

600

SZIF, Česká republika

Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja, Slovenija

2.

5 889

BLE, Deutschland

OPEKEPE, Elláda

3.

969

PRIA, Eesti

Rural Support Service, Latvia

4.

18 166

FranceAgriMer, France

AGEA, Italia

5.

4 500

Lietuvos žemės ūkio ir maisto produktų rinkos reguliavimo agentūra, Lietuva

Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, România


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/14


A BIZOTTSÁG 1112/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a bizonyos vámkontingensek szerinti cukorágazati termékekre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 891/2009/EK rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságoknak 2009. november 1–7. között benyújtott behozatali engedély iránti kérelmekben szereplő mennyiségek megegyeznek a 09.4321 tételszám alatt rendelkezésre álló mennyiséggel.

(2)

A 891/2009/EK rendelettel összhangban indokolt a 09.4321 tételszámokra vonatkozó további engedélykérelmek benyújtását a gazdasági év végéig felfüggeszteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben szereplő tételszámokra vonatkozó további engedélykérelmek benyújtását a 2009/10. gazdasági év végéig fel kell függeszteni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 254., 2009.9.26., 82. o.


MELLÉKLET

CXL engedményes cukor

2009/10. gazdasági év

2009.11.1. és 2009.11.7. között benyújtott kérelmek

Tételszám

Ország

Odaítélési együttható

(%)

További kérelmek

09.4317

Ausztrália

 

09.4318

Brazília

 

09.4319

Kuba

 

09.4320

Bármely harmadik ország

Felfüggesztve

09.4321

India

 (1)

Felfüggesztve

„—”

:

Nem alkalmazandó: a Bizottsághoz nem érkezett engedélykérelem.


Balkáni cukor

2009/10. gazdasági év

2009.11.1. és 2009.11.7. között benyújtott kérelmek

Tételszám

Ország

Odaítélési együttható

(%)

További kérelmek

09.4324

Albánia

 

09.4325

Bosznia-Hercegovina

 

09.4326

Szerbia, Montenegró és Koszovó (2)

 (3)

 

09.4327

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

 

09.4328

Horvátország

 (3)

 

„—”

:

Nem alkalmazandó: a Bizottsághoz nem érkezett engedélykérelem.


Kivételes és ipari behozatalból származó cukor

2009/10. gazdasági év

2009.11.1. és 2009.11.7. között benyújtott kérelmek

Tételszám

Típus

Odaítélési együttható

(%)

További kérelmek

09.4380

Kivételes

Felfüggesztve

09.4390

Ipari

 (4)

Felfüggesztve

„—”

:

Nem alkalmazandó: a Bizottsághoz nem érkezett engedélykérelem.


(1)  Nem alkalmazandó: a kérelmek nem lépik túl a rendelkezésre álló mennyiségeket és teljes mértékben elfogadhatók.

(2)  Nem alkalmazandó: a kérelmek nem lépik túl a rendelkezésre álló mennyiségeket és teljes mértékben elfogadhatók.

(3)  Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/1999 sz. határozata értelmében.

(4)  Nem alkalmazandó: a kérelmek nem lépik túl a rendelkezésre álló mennyiségeket és teljes mértékben elfogadhatók.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/16


A BIZOTTSÁG 1113/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet XVI. mellékletében említett termékek világpiaci ára és a közösségi piacon érvényesülő ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej- és tejtermékágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkak összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

A Dominikai Köztársaság vonatkozásában az export-visszatérítéseket differenciálták, hogy az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor behozatalának védelméről szóló, a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodásnak (3) megfelelő vámcsökkentést számításba lehessen venni. A Dominikai Köztársaságban a piaci helyzet megváltozása miatt, amelyet a tejpor tekintetében fokozódó verseny jellemez, a kvótát már nem használják ki teljesen. A kvóta teljes kihasználásának érdekében a Dominikai Köztársaság vonatkozásában alkalmazott export-visszatérítések differenciálását indokolt megszüntetni.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet melléklete megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 164. cikke szerinti export-visszatérítésben részesíthető termékeket és a visszatérítések összegét, az 1282/2006/EK bizottsági rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek mellett.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. november 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 218., 1998.8.6., 45. o.

(3)  HL L 218., 1998.8.6., 46. o.

(4)  HL L 234., 2006.8.29., 4. o.


MELLÉKLET

A tejre és tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítések 2009. november 20-tól

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

0401 30 31 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 31 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 31 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 39 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 91 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0401 30 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 11 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 19 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 10 99 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 11 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 17 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 19 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 91 9350

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9600

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 21 99 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 15 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 19 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 99 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 29 99 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 10 9370

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 30 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 91 99 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 99 10 9350

L20

EUR/100 kg

0,00

0402 99 31 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 11 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9200

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 13 9900

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 33 9400

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9310

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9340

L20

EUR/100 kg

0,00

0403 90 59 9370

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 21 9120

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 21 9160

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9120

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9130

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9140

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 23 9150

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 81 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9110

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9130

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9150

L20

EUR/100 kg

0,00

0404 90 83 9170

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 11 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 11 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 19 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 19 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9100

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9300

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 30 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 50 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 50 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 10 90 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 20 90 9500

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 20 90 9700

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 90 10 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0405 90 90 9000

L20

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9640

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9650

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9830

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 10 20 9850

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9913

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9915

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9917

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 20 90 9919

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9730

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 31 9950

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9700

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 30 39 9950

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 40 50 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 40 90 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 13 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 15 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 17 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 21 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 23 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 25 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 27 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 32 9119

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 35 9190

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 35 9990

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 37 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 61 9000

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 63 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 63 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 69 9910

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 73 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 75 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 76 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 78 9100

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 78 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 79 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 81 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 85 9930

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 85 9970

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9200

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 86 9900

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9400

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9951

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9971

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9973

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9974

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9975

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 87 9979

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 88 9300

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

0406 90 88 9500

L04

EUR/100 kg

0,00

L40

EUR/100 kg

0,00

A rendeltetési helyek a következők:

L20

:

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), Liechtenstein és az Amerikai Egyesült Államok;

b)

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.

L04

:

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Koszovó (), Montenegró, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

L40

:

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: L04, Andorra, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), az Amerikai Egyesült Államok, Horvátország, Törökország, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Dél-Afrika;

b)

az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei: a Feröer-szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d'Italia közigazgatási területe, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek felett a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.


(1)  Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244.sz. határozata szerint.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/20


A BIZOTTSÁG 1114/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a 619/2008/EK rendelettel előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a sovány tejporra alkalmazott export-visszatérítés nem odaítéléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2009. november 17-i lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 619/2008/EK rendelettel megnyitott állandó pályázati felhívás keretében a 2009. november 17-i lezáruló beadási időszakra alkalmazott export-visszatérítés odaítélésére a rendelet 1. cikkének c) pontjában, illetve a 2. cikkében említett termékek és rendeltetési helyek esetében nem kerül sor.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. november 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 168., 2008.6.28., 20. o.

(3)  HL L 325., 2007.12.11., 69. o.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/21


A BIZOTTSÁG 1115/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 143. cikkére,

tekintettel az ovalbuminra és laktalbuminra (2) vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 2009. július 7-én 614/2009/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 181., 2009.7.14., 8. o.

(3)  HL L 145., 1995.6.29., 47. o.


MELLÉKLET

a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásfehérjére vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 19-i bizottsági rendelethez

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 10

Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva,

81,9

2

AR

0207 12 90

Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva,

111,7

2

BR

106,7

3

AR

0207 14 10

Gallus domesticus darabolva, csont nélkül, fagyasztva,

196,7

32

BR

192,6

34

AR

295,8

1

CL

0207 14 50

Csirkemell, fagyasztva

203,5

3

BR

149,3

19

AR

0207 14 60

Csirkecomb, fagyasztva

98,6

13

BR

116,1

8

AR

0207 25 10

Tisztított és bontott, 80 %-os csirke, fagyasztva,

162,2

0

BR

0207 27 10

Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva

233,4

19

BR

279,0

5

CL

0408 91 80

Tojás, héj nélkül, szárítva

340,9

0

AR

1602 32 11

Kakas- vagy tyúkkészítmény főzés nélkül

218,1

21

BR


(1)  Az 1833/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) megállapított nómenklatúra. A »ZZ« kód jelentése »egyéb származási hely«.”


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/23


A BIZOTTSÁG 1116/2009/EK RENDELETE

(2009. november 19.)

a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áruk formájában exportált tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 164. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének p) pontjában említett és I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árai közötti különbség fedezésére export-visszatérítést biztosít abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke második bekezdésének a) albekezdése szerint minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áru formájában exportált egyes tejtermékek esetében nagy visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni e veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének ellehetetlenülése nélkül. E termékek tekintetében a visszatérítések előzetes megállapításához egyedi visszatérítési ráták rögzítése módot ad e két cél teljesítésére.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a közös mezőgazdasági piacszervezésről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 100. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(8)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában exportált, az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének XVI. részében felsorolt alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítési módját e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. november 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 19-én.

a Bizottság részéről

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre 2009. november 20-án vonatkozó visszatérítési ráták  (1)

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

ex 0402 10 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint az 1,5 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 2):

 

 

a)

3501-es KN-kóddal jelölt termékek kivitelekor

b)

Egyéb termékek kivitelekor

0,00

0,00

ex 0402 21 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint a 26 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 3):

0,00

0,00

ex 0405 10

Súly szerint 82 % (PG 6) zsírtartalmú vaj:

 

 

a)

2106 90 98 KN-kóddal jelölt, 40 % vagy nagyobb súlyú tejzsírt tartalmazó termékek kivitelekor

0,00

0,00

b)

Egyéb termékek kivitelekor

0,00

0,00


(1)  Az ebben a mellékletben meghatározott mértékek nem alkalmazhatók a következő helyekre irányuló exportra:

a)

harmadik országok: Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánváros Állam), Liechtenstein, valamint azok a Svájci Államszövetségbe exportált áruk, amelyek fel vannak sorolva a Svájci Államszövetség és az Európai Unió között 1972. július 22-én létrejött megállapodáshoz csatolt 2. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában;

b)

az Európai Unió tagállamainak azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia települések, Helgoland, Grönland, Feröer-szigetek, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek fölött a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

európai területek, amelyek külkapcsolataiért egy tagállam felelős, és amelyek nem képezik részét a közösségi vámterületnek: Gibraltár.

d)

a 612/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.) 33. cikkének (1) bekezdése, 41. cikkének (1) bekezdése, valamint 42. cikkének (1) bekezdése szerinti rendeltetési hely.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/26


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. november 26.)

a Postbus Lienz körzetében érvényes közszolgáltatási szerződésére vonatkozó C 16/07 (ex NN 55/06) számú állami támogatásról – Ausztria

(az értesítés a C(2008) 7034. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/845/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelően nyújtsák be észrevételeiket (1),

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

A Bizottsághoz 2002. augusztus 2-án (2) és 2003. augusztus 23-án (3) kelt levelekben egy magántulajdonban levő osztrák autóbusz-társaságtól panasz érkezett olyan feltételezett állami támogatás tárgyában, amelyet 2002-ben a tiroli közlekedési vállalat (Verkehrsverbund Tyrol GmbH, a továbbiakban: Verkehrsverbund Tyrol) ítélt oda állami tulajdonú versenytársa, a Postbus AG (a továbbiakban: Postbus) számára. 2005. július 14-i levelében (4) a Bizottság e panasz kapcsán tájékoztatást kért az osztrák kormánytól. 2005. október 3-i levelében (5) Ausztria benyújtotta a Bizottságnak a kért tájékoztatást.

(2)

2007. május 30-i levelében (6) a Bizottság arról értesítette Ausztriát, hogy a szóban forgó intézkedést érintően határozott az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindításáról.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában – amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában tettek közzé – felhívta az érdekelteket észrevételeik megtételére (7).

(4)

Ausztria 2007. július 18-i levelében (8) nyújtotta be észrevételeit.

(5)

2007. július 24-i levelében (9) a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tovább nem érdekelt az ügy továbbvitelében.

(6)

A Bizottsághoz más érdekelt féltől nem érkezett be észrevétel.

2.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE

2.1.   A vizsgált intézkedés

2.1.1.   Háttér

(7)

A Verkehrsverbund Tirol állami tulajdonú társaság, amelyre a magánjog szabályai vonatkoznak. Hasonló társaságok az összes többi régióban is működnek, összefoglaló nevük Verkehrsverbundgesellschaften. E társaságok felelnek az autóbusz-közlekedés megtervezéséért és összehangolásáért az adott régióban. A Bundesgesetz über die Ordnung des öffentlichen Personennah- und Regionalverkehrs (Szövetségi törvény a tömegközlekedés szervezéséről – a továbbiakban: ÖPNRV-G) alapján e társaságok az adott szövetségi tartománytól éves támogatást kapnak a tömegközlekedésnek az adott régióban történő megfelelő biztosításáért.

(8)

2002. július 12-én a Verkehrsverbund Tirol közszolgáltatási szerződést kötött a Postbusszal az utasoknak az 5002, 5008, 5010, 5012, 5014, 5050 és 5052 számú autóbuszvonalakon Lienz körzetében történő szállítására.

(9)

Az osztrák közigazgatási törvény értelmében egy autóbuszvonal üzemeltetéséhez az autóbusz-üzemeltetőnek engedéllyel kell rendelkeznie. Ezt az engedélyt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől függetlenül adják meg.

(10)

A Postbus már a közszolgáltatási szerződés megkötése előtt rendelkezett a szerződés hatálya alá tartozó hét autóbuszvonal üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel. A Postbus saját elhatározásából nyújtott be kérelmet az engedélyekre, anélkül, hogy az ellentételezés megítéléséről megbizonyosodott volna. Ezért a szóban forgó autóbuszvonalak üzemeltetése az osztrák jogszabályok értelmében eigenwirtschaftlich (üzleti célú). Az osztrák közbeszerzési jogszabályban az eigenwirtschaftlich és a gemeinwirtschaftlich (közérdekű) fogalmak megkülönböztetése lényeges, mivel a közbeszerzési szabályok hatálya alá kizárólag a gemeinwirtschaftlich üzemeltetésű vonalakra vonatkozó közszolgáltatási szerződések tartoznak. Ezért az e határozat hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződést közbeszerzési eljárás nélkül ítélték oda.

2.1.2.   A vizsgált közszolgáltatási szerződés részletes ismertetése

(11)

A szerződés tárgya tömegközlekedési autóbusz-szolgáltatások díjazás ellenében, a Postbus által történő nyújtása. A szerződés visszamenőleges jelleggel 2002. január 1-jén lépett hatályba, határozatlan időre. 2006 decemberétől a két fél bármelyikének jogában áll a szerződést hat hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(12)

A díjazás kiszámításához a szerződés megkülönbözteti a Bestelleistungen és a Bestandsleistungen fogalmakat.

(13)

A Bestellleistungen fogalom alatt a szerződés értelmében olyan autóbuszos tömegközlekedési szolgáltatások nyújtása értendő, amelyekért rögzített összegű ellentételezést kell fizetni. A szerződés IV. részének (3) bekezdése előírja, hogy a Bestellleistungen körébe 204 807 km tartozik. A szerződés XIII. része előírja, hogy a Postbus527 000 EUR összegű éves támogatást kap, amihez hozzáadódik a forgalmi adó összege. A kifizetésre tizenkét részletben került sor az év egyenlő szakaszaira lebontva.

(14)

A Bestandsleistungen fogalma a szerződés értelmezésében olyan autóbuszos tömegközlekedési szolgáltatások nyújtását takarja, amelyek után három összetevőből álló ellentételezést kell fizetni. A szerződés IV. részének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bestandsleistungen körébe 952 761 km tartozik. A szerződés X. részének (2) bekezdése a Bestandsleistungen után 2002-ben fizetendő díjazás összegét 1 690 000 euróban határozza meg. A X. rész (3) bekezdése előírja, hogy ez a díjazás az alábbiak szerint áll össze:

a)

az összeköttetési díj (Verbundabgeltung), amelynek összegét évente és vonalanként az utasok számának megfelelően rögzítik;

b)

a menetjegyek értékesítéséből származó, forgalmi adózás utáni és a Postbusnak visszaszármaztatott bevételek;

c)

a Szövetségi Környezetvédelmi, Ifjúsági és Családügyi Minisztérium által – az ÖPNRV-G 29. paragrafusa, valamint a minisztérium és a Postbus között a családi kiadások fedezéséről szóló törvény (Familien Lasten Ausgleichs Gesetz – FLAG) 30f. és 30j. paragrafusa szerint kötött szerződések értelmében – a tanulók és szakképzésben résztvevők számára kedvezményes menetdíj bevezetése okán megítélt ellentételezésből származó bevétel.

(15)

A szerződés első évében a Verbundabgeltung összege 1 690 000 EUR, mínusz a menetjegyek értékesítéséből származó bevétel, illetve a menetdíj megállapítására vonatkozó kötelezettségek okán folyósított ellentételezések. A szerződés megkötésekor a felek előtt még nem volt ismeretes a menetdíj megállapítására vonatkozó kötelezettségek okán folyósított ellentételezések összege. A szerződés tehát nem rögzíti a Verbundabgeltung abszolút összegét.

(16)

A Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak fizetett összeg 2002-ben összesen 2 217 000 EUR volt (beleértve a visszaszármaztatott menetjegy-értékesítéseket is). Ennek fejében a Postbus1 157 568 km-nyi autóbusz-szolgáltatást volt köteles nyújtani a szerződésben meghatározott menetrend szerint és autóbuszvonalakon. A kilométerenkénti átlagár 1,92 EUR volt.

2.1.3.   Az osztrák rendszer kialakulásának történeti háttere

(17)

A Bestellleistungen és a Bestandsleistungen fogalmak megkülönböztetését elsősorban történelmi okok magyarázzák, nevezetesen az, hogy az ÖPNRV-G Ausztria vidéki területein előírja a tömegközlekedés szervezését és finanszírozását.

(18)

Az ÖPNRV-G 10. paragrafusának (1) bekezdése előírja, hogy az osztrák állami tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalatok – ilyen a Postbus is – 1999. június 1-jéig jogosultak arra, hogy a szövetségi államtól kérjék tömegközlekedési üzemeltetési veszteségeik kompenzációját (Alteinnahmegarantie).

(19)

1999. június 1-jétől a szövetségi állam az Alteinnahmegarantie értelmében évente kifizetett összegnek megfelelő összeget folyósít a tömegközlekedés szervezéséért felelős regionális szervezeteknek (Verkehrsverbundgesellschaften). E szervezetek az említett összegeket arra fordítják, hogy az autóbusz-vállalatoktól autóbusz-szolgáltatásokat rendeljenek meg. E szolgáltatások megrendelése előtt a Verkehrsverbundgesellschaften – az ÖPNRV-G-nek a tömegközlekedés területén betartandó gazdasági és minőségi paraméterek meghatározásáról szóló 11., 20. és 31. paragrafusa szerint – az adott régióban megtervezik a tömegközlekedést (ÖPNRV-G 10. paragrafus (2) bekezdés).

(20)

2001-től a szövetségi állam évente egyötödével csökkenti a Verkehrsverbundgesellschaften számára folyósított összeget (az ÖPNRV-G 10. paragrafusának (3) bekezdése).

(21)

Az ÖPNRV-G 14. és azt követő paragrafusai meghatározzák a Verkehrsverbundgesellschaften létrehozásának és szervezésének feltételeit. Különösen az ÖPNRV-G 19. paragrafusának (1) bekezdése kötelezi a Verkehrsverbundgesellschaftent arra, hogy az Alteinnahmegarantie helyébe 1999-től számított öt éven belül új, közszolgáltatási szerződéseken alapuló rendszert léptessen.

2.1.4.   A közszolgáltatási szerződésben meghatározott ár indokolása

(22)

A közszolgáltatási szerződés aláírása előtt a Verkehrsverbund Tirol három különböző módszert alkalmazott annak ellenőrzésére, hogy a szerződésben meghatározott közszolgáltatási kötelezettségért járó ellentételezés indokolt-e. E három módszer: a kilométerenkénti költségek (Prüfung nach Kilometersätzen), a költségtételenkénti költségek (Prüfung nach Kostensätzen) és a költségek különböző kategóriái szerinti költségek (Prüfung nach Einzelkostenpositionen).

2.2.   A Bizottság első vizsgálata

(23)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kétségbe vonta azt, hogy a Verkehrsverbund Tirol és a Postbus között kötött közszolgáltatási szerződés megfelelt a második, úgynevezett Altmark-kritériumnak (10). Tekintve, hogy a négy kritérium egyszerre teljesítendő, azt nem vizsgálták, hogy a harmadik és a negyedik kritérium teljesül-e, csak az nyert megállapítást, hogy az állami támogatás megléte nem zárható ki.

(24)

Az említett állami támogatás és a közös piac esetleges összeegyeztethetősége tekintetében az eljárás megindításáról szóló határozat úgy ítéli meg, hogy a támogatás az EK-Szerződés 73. cikke és a Tanács 1191/69/EGK a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i rendelete (11) 14. cikke értelmében összeegyeztethető lehet a közös piaccal. A Bizottság különösen úgy ítélte meg, hogy az ellentételezés Postbusnak fizetett összege vélhetően nem haladja meg a szerződésben foglalt közszolgálati kötelezettségek teljesítése révén felmerülő költségek fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket, valamint a kötelezettségek teljesítéséért járó méltányos hasznot.

(25)

Mindazonáltal a Bizottság úgy vélte, hogy mivel közbeszerzési eljárás nem volt, és mivel a Postbus egy közvetlen versenytársa azt állította, hogy a Postbus túlkompenzációban részesült, a szóban forgó versenytárs és valamennyi többi érdekelt fél számára lehetőséget kell adni, hogy véleményt mondjanak az Ausztria által a költségek ellenőrzése és a túlkompenzáció elkerülése érdekében végzett vizsgálat módszereiről, mielőtt bizonyossággal el lehetne dönteni, hogy a Postbus túlkompenzációban részesült-e vagy sem. A fentiek alapján a Bizottság kétségbe vonta azt, hogy a Postbus túlkompenzációban részesült a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatás nyújtásáért.

3.   AUSZTRIA ÉSZREVÉTELEI

(26)

Ausztria észrevételei az alábbiakra vonatkoznak:

a)

az Altmark-kritériumok és az 1191/69/EGK tanácsi rendelet közötti kapcsolat;

b)

a második Altmark-kritérium alkalmazása a jelen esetben;

c)

a harmadik és negyedik Altmark-kritérium alkalmazása a jelen esetre, különösen a költségek ellenőrzésére és a túlkompenzáció elkerülésére használt módszerek;

d)

a közszolgáltatási szerződés és az 1191/69/EGK tanácsi rendelet összeegyeztethetősége.

(27)

Ausztria megítélése szerint az EK-Szerződés 73. cikke és az azt alapul vevő 1191/69/EGK tanácsi rendelet lex specialis-nak minősül az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének vonatkozásában. Ezért valahányszor a közszolgáltatási szerződés teljesíti az 1191/69/EGK tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott kritériumokat, nincs szó állami támogatásról, ezért nincs szükség arra sem, hogy a szóban forgó közszolgáltatási szerződést az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése és az Altmark-kritériumok vonatkozásában értékelni kelljen. Ausztria ezt az értelmezést az Altmark ítélet 37. pontjára alapozza, amely kimondja, hogy:

„Először azt kell megvizsgálni, hogy az 1191/69/EGK rendelet alkalmazandó-e a szóban forgó, alapeljárásban szereplő közlekedési szolgáltatásokra. Csak amennyiben a válasz nemleges, akkor kell mérlegelni a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó általános rendelkezéseinek a szóban forgó, alapeljárásban szereplő támogatásokra való alkalmazását.”

3.1.   A második Altmark-kritérium alkalmazása a jelen esetben

(28)

Ausztria érvelése szerint a Verkehrsverbund Tirol és a Postbus közötti közszolgáltatási szerződés még akkor is minden körülmények között teljesíti a négy Altmark-kritériumot, ha az 1191/69/EGK tanácsi rendelet az állami támogatás meglétét nem, csupán annak közös piaccal való összeegyeztethetőségét említi.

(29)

A második Altmark-kritérium vonatkozásában Ausztria magyarázata szerint a Bestellleistungen és a Bestandsleistungen után járó díjazás mértékét egyaránt előzetesen, tárgyilagos és átlátható módon állapították meg. A Bestellleistungen tekintetében Ausztria indoklása szerint a szerződés olyan nettó összegű szerződés, amelynek értelmében a Postbus levezetetett kilométerenként 2,57 EUR/km rögzített árban részesül (12). Ezért az árat előzetesen az „levezetett kilométerenkénti ár” tárgyilagos és átlátható kritériuma alapján állapították meg.

(30)

A Bestandsleistungen vonatkozásában Ausztria indoklása szerint az árban a felek szintén előzetesen, fix árként – azaz 1 690 000 EUR a levezetendő 952 761 km után – állapodtak meg. Az előzetesen nem egyeztetett tényező a fizetés három összetevőjének – a menetjegyek értékesítéséből származó bevétel, a menetdíjra vonatkozó kötelezettség és az integrált menetdíjrendszer után járó kompenzáció – pontos megoszlása. Ausztria indoklása szerint ennek oka a három összetevő jellegében rejlik: az első két komponens a szállított utaslétszám függvénye, míg a harmadik a teljes megállapodott ár és az első két komponens összege közötti különbözet.

(31)

Ebben a tekintetben Ausztria következtetése szerint a szerződés olyan világos szerződés, amelynek értelmében a Postbus levezetetett autóbusz-kilométerenként 1,77 EUR rögzített árban részesül, és ezért az árat előzetesen az „levezetett kilométerenkénti ár” tárgyilagos és átlátható kritériuma alapján állapították meg.

3.2.   A harmadik és negyedik Altmark-kritérium alkalmazása a jelen esetben, különösen a költségek ellenőrzésére és a túlkompenzáció elkerülésére használt módszerek

(32)

Ausztria érvelése szerint a Verkehrsverbund Tirol kizárta a túlkompenzációt azáltal, hogy – három különböző módszerrel – az iparági átlaghoz mérten ellenőrzi a Postbusnak kifizetett kilométeralapú díjat; e három módszer: a kilométerenkénti költségek ellenőrzése, a költségtételenkénti költségellenőrzés és a költségek különböző kategóriái szerinti költségellenőrzés.

(33)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában Ausztria további információkat nyújtott be a Bizottsághoz a közlekedési szolgáltatások nyújtásával járó költségek ellenőrzésére és a túlkompenzáció elkerülésére szolgáló két módszerrel – nevezetesen a költségtételenkénti költségellenőrzéssel és a költségek különböző kategóriái szerinti költségellenőrzéssel – kapcsolatosan. Úgy ítélik meg, hogy további indoklás nem szükséges az egy kilométerre jutó költségek ellenőrzése tekintetében (13).

(34)

Ausztria véleménye szerint e három költségellenőrzés mind a harmadik (túlkompenzáció hiánya), mind a negyedik (átlagos, jól működtetett vállalkozás) Altmark-kritériummal való megfelelőséget biztosítja.

3.2.1.   Költségtételenkénti költségellenőrzés

(35)

A Verkehrsverbund Tirol a „költségtételenkénti költségellenőrzés” módszer segítségével összehasonlította a Postbus költségtételenkénti költségeit az iparági átlaggal.

(36)

Az iparági átlag alapján a Postbusnak az alábbi költségcélokat kell teljesítenie a Lienz körzetében érvényes közszolgáltatási szerződés keretében:

Költségtétel

Költség

Személyi jellegű ráfordítások

[…] EUR (14)

Üzemanyag- és karbantartási költségek

[…] EUR

Járműköltség (értékvesztés)

[…] EUR

Adminisztratív költségek

[…] EUR

Összesen

[…] EUR

(37)

E költségelemekre Ausztria az alábbi részletes magyarázattal szolgál.

3.2.1.1.   Személyi jellegű ráfordítások

(38)

A személyi jellegű ráfordítások kiszámításához Ausztria az autóbuszvonalak üzemeltetése tekintetében 54 290 vezetési órát (Lenkerstunden) vett alapul. Ausztria pontosította, hogy ez a szám a menetrend szerinti üzemeltetéshez szükséges kilométerek számán alapul, magában foglalja a tartózkodási időt, de nem tartalmazza a végállomásra/garázsba vezető utat, a pihenőidőt stb. Ausztria szerint a Verkehrsverbund Tirol által biztosított 21 km/órás (15) szolgáltatási szint viszonylag magasnak számít, mivel az osztrák átlag 16–18 km/óra körül van.

(39)

Ausztria szerint egy vezetési óra bruttó órabér-költsége (beleértve valamennyi adót, illetéket, szervizelést, karbantartást, adminisztrációt és további személyi jellegű ráfordításokat is) […] EUR. Ez az összeg a következőkből tevődik össze: A magánjog hatálya alá tartozó autóbusz-vállalkozások munkavállalóira vonatkozó 2002-es osztrák kollektív szerződés 7,55 EUR-ban állapította meg a nettó átlag órabért. Ehhez az összeghez először hozzá kell adni a vasárnapi és ünnepnapi pótlékot, a túlóradíjat, adókat és társadalombiztosítási járulékokat. E további költségelemek figyelembevételével az átlag órabér 16,30 EUR.

(40)

Az említett órabérhez további kb. […] %-os terhet kell hozzáadni a szervizelési, rendelkezésre állási és adminisztrációs költségekre. Ezen üzemi költségek figyelembevételével egy autóbusz egy órányi üzemeltetésének költsége […] EUR.

(41)

Az éves vezetési óraszám és az átlag órabér szorzata adja a személyi jellegű ráfordításokat, amely […] EUR (16).

3.2.1.2.   Üzemanyag- és karbantartási költségek

(42)

Az üzemanyag- és karbantartási költségek tekintetében a Verkehrsverbund Tirol költsége minden menetrendi kilométer (1 157 568 km) után […] EUR, amely összesen […] EUR-t tesz ki. Ez az összeg a finanszírozási, az értékvesztési és az ellenőrzési költségek kivételével a gépjárművel kapcsolatos minden költséget tartalmaz.

(43)

Ausztria részletes magyarázattal szolgált e kalkulációhoz. Ennek alapjául az a feltételezés szolgált, hogy a Lienz körzetében működő vonalakon 4 db, 15 méter hosszúságú, és 100 kilométerenként 45 l/100 km üzemanyag-fogyasztású autóbuszra, illetve 21 db, 12 méter hosszúságú és 36 l/100 km fogyasztású autóbuszra lenne szükség. E buszpark becsült üzemanyag-fogyasztása összesen 478 000 liter. A gázolaj literenkénti […] EUR árának alapján ezért a teljes üzemanyagköltség […] EUR.

(44)

A karbantartási költségek (személyzet és anyagköltség) becsült összege autóbuszonként […] EUR, ami 25 autóbusz esetében összesen […] EUR. Az üzemanyag- és a karbantartási költségek összege […] EUR.

(45)

Ez már meghaladja a(z) […] EUR-ban megállapított referenciaértéket. Ezért az osztrák hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy az „üzemanyag- és karbantartási” költségelem rendkívül óvatos becslés.

3.2.1.3.   A járművek beszerzésének és értékvesztésének költsége

(46)

A járművek beszerzésének és értékvesztésének […] EUR költségét az alábbi feltételezések alapján állapították meg:

a)

Az autóbuszvonalak működtetéséhez 4 db 15 méter, és 21 db 12 méter hosszú autóbuszra van szükség.

b)

A közszolgáltatási szerződés kiköti, hogy az autóbuszpark átlagéletkora nem haladhatja meg a 6 évet, és hogy a flotta legkevesebb 10 %-át évente fel kell újítani.

c)

Egy 12 méteres autóbusz beszerzési ára […] EUR; az átlag éves tőkemegtérülés 5 %, az amortizációs időszak pedig 8 év. Ezért az egy járműre jutó annuitás […] EUR.

d)

Ugyanakkor mivel a szerződés lehetővé teszi a járművek 12 éves üzemeltetését, a járműpark egyharmadát annak teljes amortizálódása ellenére üzemben tartják. Ezért a járművek beszerzési és értékvesztési költségei csak a járműpark kétharmadára, azaz 16 db autóbuszra vonatkoznak.

(47)

A fenti feltételezések alapján a járművek éves beszerzési és értékvesztési költsége […] EUR (17).

3.2.1.4.   Adminisztratív költségek

(48)

Az […] EUR adminisztratív költségek tekintetében a Verkehrsverbund Tirol számításai során a többi költségelemenkénti költség […] %-át vette figyelembe (18). Ez az összeg fedezi az irodák bérleti díját és az irodai berendezések költségét.

3.2.2.   Különböző költségkategóriák szerinti költségellenőrzés

(49)

A különböző költségkategóriák szerinti költségellenőrzés azok valószínűségét hivatott megállapítani. A Verkehrsverbund Tirol a következő költségeket állapította meg referenciaként:

Költségkategóriák

Költség

Sofőrköltség

[…] EUR

Személyi jellegű ráfordítások (a sofőrköltség nélkül)

[…] EUR

Járműköltség (értékvesztés)

[…] EUR

Üzemanyagköltség

[…] EUR

Gumiabroncsköltség

[…] EUR

Egyéb költségek (javítás, karbantartás stb.)

[…] EUR

Adminisztratív költségek

[…] EUR

Összesen

[…] EUR

(50)

E referenciaértékek részletes magyarázata az alábbiakban olvasható.

3.2.2.1.   Sofőrköltség

(51)

A Verkehrsverbund Tirol sofőrköltség-számításai 28 fős sofőrállományon alapulnak, amely Ausztria szerint 25 autóbuszhoz kevés, figyelembe véve a szabadságolásokat, betegállomány miatti inaktív időszakokat stb. Noha a magánjog hatálya alá tartozó autóbusz-vállalkozások munkavállalóira vonatkozó osztrák kollektív szerződés szerint az éves bruttó munkabér (pótlékok és adók nélkül) […] EUR, a Verkehrsverbund Tirol csupán […] euróval számolt. Így a személyi jellegű ráfordítások összege […] EUR.

3.2.2.2.   Személyi jellegű ráfordítások

(52)

A többi személyi jellegű ráfordítás (adminisztratív személyzet, rendelkezésre állás, műhely-szerviz) vonatkozásában a Verkehrsverbund Tirol munkavállalónként bruttó […] EUR éves bérköltséggel számolt. A munkavállalói létszámot 8 főben állapították meg. Ily módon az egyéb személyi jellegű ráfordítások összege […] EUR.

3.2.2.3.   Gépjárműköltségek

(53)

A gépjárműköltségek kalkulációjához ugyanazt a feltételezést vették alapul, mint a költségtételenkénti költségellenőrzésnél.

3.2.2.4.   Üzemanyagköltség

(54)

Az üzemanyagköltség esetében a Verkehrsverbund Tirol465 000 liter üzemanyag-fogyasztással számolt. A becsült átlag üzemanyagárat literenként […] EUR-ban állapították meg. Ezért a teljes üzemanyagköltség […] EUR (18).

3.2.2.5.   Gumiabroncsköltség

(55)

A gumiabroncsköltségek tekintetében a Verkehrsverbund Tirol abból a feltételezésből indult ki, hogy 2 pár abroncs évenkénti beszerzése 25 autóbusz esetében […] EUR, azaz összesen […] EUR.

3.2.2.6.   Egyéb költségek

(56)

A gépjárművek anyag-, karbantartási, biztosítási, illeték- stb. költségének becsült összege […] EUR/év. Ez minden autóbusz esetében magában foglalja az éves biztosítás díját kb. […] EUR és a levezetett kilométerenkénti anyagköltséget […] EUR. 25 autóbusz karbantartási költsége összesen évi […] EUR. Egy 1 500 négyzetméter alapterületű garázs bérleti díja évi […] EUR.

3.2.2.7.   Adminisztratív költségek

(57)

Az adminisztratív költségek a becslések szerint havi […] EUR-t, azaz éves szinten […] EUR-t tesznek ki.

3.2.3.   Ausztria következtetései a harmadik és negyedik Altmark-kritériummal kapcsolatban

(58)

Ausztria arra a következtetésre jutott, hogy a Verkehrsverbund Tirol megfelelő, valószerű és óvatos becslések alapján mérte fel, hogy egy átlagos autóbusz-vállalat mennyit fordítana egy hasonló szerződés végrehajtására, és ennek megfelelően állapította meg a Postbusnak kifizetett árat. Ausztria hangsúlyozza, hogy a Postbusnak kifizetett ár (azaz 2 217 000 EUR) jóval a sorrendben 2 224 965 EUR, illetve 2 205 619 EUR eredménnyel végződött két költségellenőrzés közötti tartományban marad.

(59)

Ezért Ausztria úgy ítéli meg, hogy a túlkompenzáció a Postbus esetében kizárható, és a cégnek kifizetett ár megfelel annak, amit egy átlagos, jól működtetett, járművekkel megfelelően felszerelt vállalkozás igényelt volna a szóban forgó szolgáltatások teljesítéséhez.

3.3.   A közszolgáltatási szerződés és az 1191/69/EGK rendelet összeegyeztethetősége

(60)

A 3.3 szakaszban ismertetett okok miatt Ausztria úgy ítéli meg, hogy a közszolgáltatási szerződés az 1191/69/EGK rendelet 14. cikkének is maradéktalanul megfelel.

4.   JOGI ÉRTÉKELÉS

(61)

A Bizottság mindenekelőtt elveti Ausztria érvelését, miszerint az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése nem vonatkozik az 1191/69/EGK rendelet hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződésre.

(62)

Az 1191/69/EGK rendelet többek között lehetővé teszi bizonyos, a tagállamok által közszolgáltatási kötelezettség előírásáért nyújtott ellentételezés formájában megítélt támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét, és mentességet nyújt a tagállamoknak az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése által előírt kötelezettség alól, amely szerint a támogatásokról azok végrehajtása előtt értesíteniük kell a Bizottságot.

(63)

Ugyanakkor az 1191/69/EGK rendelet által előírt, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok kizárólag az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott állami támogatásokat alkotó intézkedésekre vonatkoznak. Másképpen fogalmazva az 1191/69/EGK rendelet összeegyeztethetőségi rendelet.

(64)

Ezért először azt kell elemezni, hogy a Postbus és a Verkehrsverbund Tirol között kötött szerződésben előírt kifizetések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor második lépésben azt kell elemezni, hogy e támogatások összeegyeztethetőek-e a közös piaccal.

4.1.   A támogatás megléte

(65)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint: „Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(66)

A Postbushoz hasonló autóbusz-üzemeltetők gazdasági tevékenységet (azaz díjazás ellenében történő utasszállítást) is végeznek, ezért e társaságok az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak minősülnek.

(67)

A Postbusnak juttatott támogatásokat a Tirol szövetségi állam és a szövetségi kormány által finanszírozott Verkehrsverbund Tirol fizette ki. Vagyis ezen összegek kifizetése állami források bevonásával történt.

(68)

A következő kérdés, hogy a Postbus az e határozat hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződés révén szelektív gazdasági előnyt élvez-e. A Bíróság az Altmark Trans-ügyben hozott ítéletében (19) részletesen ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy közszolgáltatásért fizetett állami támogatásról van-e szó.

„A menetrendszerinti, városi, elővárosi és regionális tömegközlekedési szolgáltatások üzemeltetésére fordított állami támogatásokra e rendelkezés nem vonatkozik, amennyiben e támogatások a kedvezményezett vállalkozások által közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében nyújtott szolgáltatás ellentételezésének minősülnek. […].”

A Bíróság szerint ez az eset áll fenn, amennyiben az alábbi négy kritérium teljesül:

„—

először is, a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni,

másodszor, az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni,

harmadszor, az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség egy része vagy egésze fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve a kapcsolódó elismervényeket és az ésszerű nyereséget,

negyedszer, ha a közszolgáltatási kötelezettséget biztosító vállalkozást nem közbeszerzési eljáráson választották ki, […] a szükséges ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyeket egy átlagos, jól vezetett és az előírt közszolgáltatási követelmények teljesítéséhez megfelelő közlekedési eszközökkel felszerelt vállalkozás vállalt volna e kötelezettségek teljesítése érdekében, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos bevételeket, valamint az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükséges ésszerű nyereséget.”

4.1.1.   A világosan meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével megbízott kedvezményezett vállalkozás

(69)

Az 1191/69/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a közszolgáltatási kötelezettségeket: „A »közszolgáltatási kötelezettség« olyan kötelezettségeket jelent, amelyeket a kérdéses fuvarozási vállalkozás nem vállalna, vagy nem ugyanilyen mértékben, illetve nem azonos feltételekkel vállalna, ha saját üzleti érdekeit tartaná szem előtt.”

(70)

A Postbus és a Verkehrsverbund Tirol közötti szerződés a kiegyensúlyozott közlekedési hálózat biztosítása érdekében különleges követelményeket határoz meg a szolgáltató tekintetében, tekintettel a vidéki lakosság alacsony népsűrűségére és a kiszolgált területek földrajzi adottságaira. Ezek a szempontok könnyen eltéríthetik ezeket az üzemeltetőket attól, hogy szolgáltatásukat szigorúan üzleti alapon kínálják. A Postbus vállalat köteles e szolgáltatások nyújtására; a betartandó menetrend és a szolgáltatás által lefedett autóbuszvonalak rögzítése szerződéses úton történt, a szerződés 2. pontjában foglaltak szerint.

(71)

Ebből következően a Postbus és a Verkehrsverbund Tirol közötti szerződésből az következik, hogy a Postbus feladata ténylegesen tömegközlekedési közszolgáltatás ellátása Lienz körzetében. Ennél fogva az első Altmark-kritérium teljesül.

4.1.2.   Az ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló, előzetesen objektív és átlátható módon megállapított paraméterek

(72)

Másodszor helyénvaló annak megállapítása, hogy az ellentételezés kiszámításához alapul vett paraméterek megállapítása előzetesen, objektív és átlátható módon történt-e.

(73)

A szerződés megkülönbözteti a Bestellleistungen és a Bestandsleistungen céljára folyósított kifizetéseket. Amint azt Ausztria a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában pontosította, a szerződés a nyújtandó közlekedési szolgáltatások mindkét kategóriájának esetében a biztosított szolgáltatás kilométeralapú díjazását írja elő. A kilométerdíj a Bestellleistungen esetében 2,57 EUR/km, míg a Bestandsleistungen esetében 1,77 EUR/km. A Bestandsleistungen és a Bestellleistungen közötti egyetlen különbség, hogy az ellentételezés egyik komponense kiigazításra szorul annak érdekében, hogy az 1,77 EUR/km díjszabás módszeresen betartható legyen.

(74)

Megállapítható, hogy az autóbusz-közlekedés területén kötött szerződések elfogadott gyakorlata, hogy az ellentételezés összegét a szolgáltatás keretében futott kilométerek alapján megállapított egységár és a szolgáltatás keretében futott összes kilométer alapján rögzítik, amennyiben a menetjegyek értékesítéséből származó bevétel kockázatát a tömegközlekedés szervezéséért felelős állami hatóság vállalja. Miután a Bizottság Ausztria kiegészítő magyarázatának fényében ismét megvizsgálta a szerződések tartalmát, arra a megállapításra jutott, hogy előzetes vizsgálatának a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat 64–71. pontjában leírt eredményével szemben a Postbus és a Verkehrsverbund Tirol között kötött szerződés a fent említett típusba tartozik.

(75)

Az ellentételezés összegének a szolgáltatás keretében futott kilométerek alapján megállapított egységár és a szolgáltatás keretében futott összes kilométer alapján történő rögzítése teljesíti a második Altmark-kritériumot, mivel az ár/km és a szolgáltatás keretében futott összes kilométer megállapítása előzetesen, objektív és átlátható módon történt.

(76)

Így tehát a második Altmark-kritérium is teljesül.

4.1.3.   Túlkompenzáció hiánya

(77)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat 96–102. pontjából következően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a túlkompenzáció elkerülése érdekében választott módszer – azaz egy autóbuszvállalat által kérelmezett ár és a szóban forgó iparágban megfigyelhető átlagár három különböző módszerrel való összehasonlítása – elfogadható bizonyíték a túlkompenzáció hiányára.

(78)

Jelen esetben a Bizottság mégis úgy ítélte meg, hogy – tekintve, hogy nem volt ajánlattételi felhívás és hogy a Postbus egy közvetlen versenytársa azt állította, hogy a Postbus túlkompenzációban részesült – célszerű e versenytárs és minden más érdekelt harmadik fél számára lehetőséget biztosítani arra, hogy kifejtsék véleményüket az Ausztria által a költségek ellenőrzésére használt módszerekről, mielőtt bizonyossággal megállapítható, hogy a Postbus nem részesül túlkompenzációban.

(79)

A Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy a panaszos arról értesítette, hogy a többé nem érdekelt a szóban forgó ügyben. Ezt követően a Bizottság megállapítja, hogy a túlkompenzáció hiányát egyetlen harmadik fél sem vitatta.

(80)

A Bizottság ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az Ausztria által benyújtott kiegészítő magyarázat azt támasztja alá, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak fizetett ár a szóban forgó iparágban megfigyelt átlagos költségek és az államigazgatás tapasztalatai fényében elfogadható és megfelelő ár. A fenti 3.3.1–3.3.3. szakasz összefoglalja a számítási módszereket és összehasonlításokat, valamint az azokból levonható következtetéseket. Általánosabban fogalmazva: egy ilyen módszer, amely módszeresen és utólagosan három különböző módszer szerint végez összehasonlítást az ágazat költségeivel, elegendő biztosítéknak tekinthető a túlkompenzáció hiányára. Amennyiben ez az összehasonlítás túlkompenzáció megállapításához vezetne, Ausztriának követelnie kellene annak visszafizetését.

(81)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Postbus nem részesül túlkompenzációban az e határozat tárgyát képező közszolgáltatási szerződés végrehajtásáért, azaz a harmadik Altmark-kritérium is teljesül.

4.1.4.   Átlagos, jól vezetett és közlekedési eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozás költségeinek megfelelő ár

(82)

Már csak azt kell ellenőrizni, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak fizetett ár megfelel-e egy jól vezetett és közlekedési eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozás költségeinek. Annak ellenőrzése érdekében, hogy e kritérium teljesül-e, annak három komponensét külön-külön kell elemezni.

4.1.4.1.   Egy átlagos vállalkozás költségei

(83)

A Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy ellenőrző számításaihoz Ausztria a szóban forgó iparági átlagot tükröző előírásszerű paraméterekre támaszkodott. E paraméterek ezért a szóban forgó iparági átlagot tükröző paramétereknek tekinthetők.

(84)

Következésképpen a Postbus költségei megfelelnek egy átlagos osztrák vállalkozás költségeinek.

4.1.4.2.   Egy jól vezetett vállalkozás költségei

(85)

A második megválaszolandó kérdés, hogy a Postbus költségei egy jól vezetett vállalkozás költségeinek is megfelelnek-e. A hosszú ideig monopóliumok által uralt és ajánlattételi felhívások nélkül odaítélt szerződésekkel jellemzett autóbusz-közlekedési ágazatban nem feltétlenül mondható elminden aktív piaci szereplőről, hogy jól vezetett vállalkozás lenne.

(86)

A Bizottság első megállapítása szerint Ausztria nem nyújtott be olyan magyarázatot, amely szerint e paraméterek egy jól vezetett vállalkozás átlagos költségeit tükrözték volna. A Bizottság szerint Ausztria például olyan vállalkozások átlagos költségeire is támaszkodhatott volna, amelyek az utóbbi években nagy számban nyertek el ajánlattételi felhívásokat az ágazatban.

(87)

A Bizottság ezt követően megállapítja, hogy a Bestellleistungen és a Bestandsleistungen esetében megállapított kilométerenkénti egységár között 0,80 EUR/km különbség van. A Postbus vélhetően emiatt egy bizonyos árréssel tud kalkulálni, amelyet a Bestellleistungen hatékonyságának javítására fordíthat.

(88)

A Bizottság következtetése szerint Ausztria nem bizonyította, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak fizetett ár megfelel egy jól vezetett vállalkozás költségeinek, ezért a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül.

4.1.4.3.   Következtetések az Altmark-kritériumok tiszteletben tartásával kapcsolatban

(89)

Mivel a négy, együttesen teljesítendő kritérium közül az egyik nem teljesül, a Bizottság automatikusan arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó kifizetések a Postbus vállalkozást szelektív gazdasági előnyhöz juttatják.

4.1.5.   A verseny torzulása és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(90)

A Postbus vállalat a teljes osztrák autóbusz-közlekedési piacon jelen van, és azon jelentős szerepet tölt be. E vállalat gazdasági előnyhöz juttatása tehát a verseny torzulásához vezethet.

(91)

Ebben a konkrét esetben a verseny amiatt torzulhat, hogy olyan vállalkozás részesül állami finanszírozásban, amely a szóban forgó körzetben autóbusz-közlekedésre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. Ezért az említett állami finanszírozás megakadályozhatja, hogy a tömegközlekedési vonalakra más vállalkozások is kapjanak üzemeltetési engedélyt, mivel a támogatás erősíti a kedvezményezett vállalkozások pozícióját, amelyek így az engedélyek megújításakor vonzóbb üzleti feltételeket kínálhatnak.

(92)

A szóban forgó intézkedés által a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt esetleges hatás tekintetében a Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a helyi, illetve regionális tömegközlekedés Ausztriában és más tagállamokban is versenyre nyitott piac, mivel ezen a piacon egy vagy több vállalkozásnak nincs nemzeti monopóliuma.

(93)

Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet az Altmark Trans ügyben hozott ítélet 77. és azt követő pontjaira, amelyek szerint a Bíróság úgy határozott, hogy:

„[…] Egyáltalán nem kizárt, hogy egy olyan állami támogatás, amelyben csak a helyi és regionális szállítási szolgáltatásokat bonyolító vállalat részesül, az eredeti tagállam területén kívül nemzetközi szállításokat bonyolító vállalat nem, hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre.

Mindenesetre, amikor egy tagállam egy vállalatnak állami támogatást nyújt, az adott vállalat részéről a szállítási szolgáltatások nyújtása változatlan maradhat vagy növekedhet, azzal a következménnyel, hogy a többi tagállamból származó vállalatoknak kevesebb lehetősége van saját szállítási szolgáltatásuk nyújtására e tagállam piacán (lásd e tekintetben a 102/87. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [1988. július 13., EBHT 1988., 4067. o.] 19. pontját; a C-305/89. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [1991. március 21., EBHT 1991., I-1603. o.] 26. pontját; és a Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 40. pontját).

[…]

A Szerződés 92. cikke (1) bekezdése alkalmazásának második feltétele, vagyis az, hogy a támogatás befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, nem függ tehát a nyújtott szállítási szolgáltatások helyi vagy regionális jellegétől, illetve a tevékenységgel érintett terület méretétől.”

(94)

Nem zárható tehát ki, hogy a más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak a tárgybani intézkedés folytán kisebb lesz az esélyük arra, hogy az osztrák piacon szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak.

(95)

Következésképpen a Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak kifizetett állami finanszírozás a verseny torzulásához vezethet és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.1.6.   Következtetés

(96)

Mivel a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül, viszont az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében szereplő valamennyi egyéb feltétel adott, a Bizottság megállapítja, hogy a tárgybani kifizetések az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdés értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(97)

Ezért meg kell vizsgálni, hogy ezek a támogatások a közös piaccal összeegyeztethetőnek nevezhetők-e.

4.2.   A támogatás összeegyeztethetősége

(98)

Az EK-Szerződés 73. cikke a szárazföldi közlekedés vonatkozásában előírja, hogy „e szerződéssel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.”

4.2.1.   Az Altmark ítélkezési gyakorlat hatása a 73. cikk alkalmazhatóságára

(99)

A Bíróság szerint „a Szerződés 77. (később 73.) cikke előírja, hogy e szerződéssel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják […]. A vasúti, közúti és belvízi közlekedéshez nyújtott támogatásokról szóló 1107/70/EGK rendelet elfogadása után a tagállamok – a másodlagos közösségi jog által említett eseteken kívül – nem hivatkozhatnak a Szerződés 77. cikkében említett támogatásokra, mely cikk előírja, hogy e szerződéssel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják. Így amennyiben a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69/EK rendelet jelen esetben nem alkalmazandó, és az alapeljárásban kérdéses támogatások az EK-Szerződés 92. cikke (1) bekezdésének (a módosítást követően: 87. cikk (1) bekezdés) hatálya alá esnek, az 1107/70/EK rendelet kimerítően felsorolja azokat a feltételeket, amelyekkel a tagállami hatóságok a EK-zerződés 77. cikkére hivatkozással támogatást ítélhetnek meg.” (20)

(100)

Felmerül tehát a kérdés, hogy az 1191/69/EGK rendelet, vagy az 1107/70/EGK rendelet tartalmaz-e ebben az esetben alkalmazandó, az állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi szabályokat.

4.2.2.   Összeegyeztethetőség az 1191/69/EGK rendelet alapján

4.2.2.1.   Az 1191/69/EGK rendelet alkalmazási köre

(101)

Az 1191/69/EGK rendelet alkalmazási körét az 1. cikk (1) és (2) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:

„(1)   E rendelet a vasúti, közúti és belvízi szállítási szolgáltatásokat nyújtó fuvarozási vállalkozásokra vonatkozik. A tagállamok kivonhatják a rendelet alkalmazási köréből azokat a vállalkozásokat, amelyek tevékenysége kizárólag a városi, elővárosi vagy regionális szolgáltatásokat foglalja magában.

(2)   E rendelet alkalmazásában:

»városi és elővárosi szolgáltatások«: olyan szállítási szolgáltatások, amelyek egy városközpont vagy agglomeráció igényeit, valamint a városközpont vagy agglomeráció és a környező területek között fölmerülő szállítási igényeket elégítik ki,

»regionális szolgáltatások«: olyan szállítási szolgáltatások, amelyek egy régióban felmerülő szállítási igényeket elégítenek ki.”

(102)

Ausztria élt annak lehetőségével, hogy néhány vállalkozást kizárt a rendelet alkalmazási köréből: a Privatbahnunterstützungsgesetz 1998  (21) 2. cikke értelmében ugyanis a kizárólag a városi és elővárosi szolgáltatások terén tevékenykedő vállalkozásokat az 1191/69/EGK rendelet alkalmazási köréből ki kell zárni.

(103)

Ebben az esetben a szóban forgó szolgáltatások azonban regionális szolgáltatások. Következésképpen azokra az 1191/69/EGK rendelet vonatkozik.

4.2.2.2.   Az Ausztria által választott rendszer

(104)

Az 1191/69/EGK rendelet 1. cikkének (3)–(5) bekezdése ismerteti azt a két különböző rendszert – azaz a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettség kiszabásának rendszerét és a szerződéses rendszert –, amelyek egyikének kiválasztásával a tagállamok biztosíthatják a tömegközlekedés szervezését és finanszírozását:

„(3)   A tagállamok illetékes hatóságai eltörölnek minden, e rendelet szerint meghatározott, a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő olyan kötelezettséget, amely a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre vonatkozik.

(4)   Annak érdekében, hogy olyan megfelelő szállítási szolgáltatásokat biztosítsanak, amelyek különösen figyelembe veszik a szociális, környezeti és területrendezési szempontokat, vagy amelyek az utasok bizonyos rétegei számára egyedi jegyárakat biztosítanak, a tagállamok illetékes hatóságai közszolgáltatási szerződést köthetnek egy szállítási vállalkozással. Az ilyen jellegű szerződések feltételeit és alkalmazásuk részleteit az V. szakasz állapítja meg.

(5)   A tagállamok illetékes hatóságai azonban fenntarthatják vagy előírhatják azokat a közszolgáltatási kötelezettségeket a városi, elővárosi és regionális személyszállítási szolgáltatások esetében, amelyeket a 2. cikk állapít meg. Ennek feltételeit, valamint alkalmazásának részleteit, beleértve a kompenzáció módjait, a II., III. és IV. szakasz szabályozza. Amennyiben egy fuvarozási vállalkozás nemcsak közszolgáltatási kötelezettségekkel járó szolgáltatást működtet, hanem egyéb tevékenységeket is folytat, a közszolgáltatási jellegű szolgáltatásait külön részlegek keretében kell megszerveznie, amelyeknek meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a)

az egyes tevékenységek üzemi számláit el kell különíteni, és az egyes tevékenységekre jutó eszközhányadot az érvényes számviteli szabályoknak megfelelően kell felhasználni;

b)

a kiadási oldalt az üzleti bevételnek és a hatóságoktól befolyt összegeknek kell kiegyenlíteniük anélkül, hogy fönnállna az átvitel lehetősége a vállalkozás bármely más tevékenységéből vagy tevékenységéhez.”

(105)

Ausztria szerződéses rendszer mellett döntött (az ÖPNRV-G 19. paragrafusa). Következésképpen a tárgybani intézkedésekre vonatkozó szabályokat az 1191/69/EGK rendelet V. szakasza tartalmazza.

4.2.2.3.   Az 1191/69/EGK rendelet V. szakaszának alkalmazása

(106)

Az 1191/69/EGK rendelet V. szakasza egyetlen cikkből, a 14. cikkből áll, amely a következőkről rendelkezik:

„(1)   A »közszolgáltatási szerződés« olyan szerződés, amelyet egy tagállam illetékes hatóságai és egy fuvarozási vállalkozás köt annak érdekében, hogy a lakosságnak megfelelő szállítási szolgáltatás álljon rendelkezésére.

A közszolgáltatási szerződés kiterjedhet a következőkre:

meghatározott folyamatossági, rendszerességi, kapacitási és minőségi előírásoknak megfelelő szállítási szolgáltatások,

egyéb szállítási szolgáltatások,

meghatározott díjszabással és meghatározott feltételekkel végzett szállítási szolgáltatások, bizonyos utaskategóriákra és útvonalakra,

a szolgáltatások hozzáigazítása a konkrét előírásokhoz.

(2)   A közszolgáltatási szerződés többek között tartalmazza:

a)

a nyújtandó szolgáltatás jellegének meghatározását, nevezetesen a folyamatossági, rendszerességi, kapacitási és minőségi előírásokat;

b)

a szerződésben meghatározott szolgáltatások ellenértékét, amelyet vagy hozzáadnak a tarifabevételhez, vagy tartalmazza azt, továbbá a felek közötti pénzügyi kapcsolatok részleteit;

c)

a szerződés módosításának és kiegészítésének szabályait, különös tekintettel az előre nem látható változások figyelembevételére;

d)

a szerződés érvényességi idejét;

e)

a szerződéses feltételeknek való meg nem felelés esetén fizetendő kötbért.

(3)   Azok az eszközök, amelyeket egy közszolgáltatási szerződés által szabályozott szállítási szolgáltatásban használnak, képezhetik a vállalkozás tulajdonát, illetve a vállalkozás rendelkezésére lehet bocsátani azokat.

(4)   Bármely vállalkozásnak, amely megszüntetni vagy jelentős mértékben módosítani szándékozik egy olyan szállítási szolgáltatást, amelyet folyamatosan és rendszeresen nyújt a lakosság számára, és amely nem tartozik a szerződéses rendszer vagy a közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá, erről a szándékáról legalább három hónappal korábban tájékoztatnia kell a tagállam illetékes hatóságait. Az illetékes hatóságoknak jogukban áll, hogy lemondjanak erről az értesítésről. Ennek a rendelkezésnek a hatálya nem terjed ki a tagállamban a szállítási szolgáltatások megszüntetésére vagy módosítására történő feljogosítás egyéb eljárásaira.

(5)   Miután a (4) bekezdésben említett információt kézhez kapták, az illetékes hatóságok előírhatják a szolgáltatás folytatását legfeljebb az értesítés keltétől számított egyéves időtartamra, és erről a vállalkozást legalább az értesítés lejárta előtt egy hónappal tájékoztatják. Maguk az illetékes hatóságok is kezdeményezhetnek tárgyalásokat ilyen jellegű szállítási szolgáltatás létrehozásáról vagy módosításáról.

(6)   A fuvarozási vállalkozások számára az (5) bekezdésben említett kötelezettségek következtében felmerülő költségek ellentételezése a II., III. és IV. szakaszban megállapított közös eljárásoknak megfelelően történik.”

(107)

A Postbus és a Verkehrsverbund Tirol között kötött szerződés egy tagállam illetékes hatósága és egy közlekedési vállalat közötti szerződés, amelynek célja a megfelelő közlekedési közszolgáltatás nyújtása.

(108)

E szerződés különösen a következőket tartalmazza: a folyamatosságra, a menetrendszerűségre, a kapacitásra és a minőségre vonatkozó rögzített előírások szerinti szállítási szolgáltatások; az utasok bizonyos kategóriái vonatkozásában meghatározott feltételek mellett és meghatározott áron nyújtott szállítási szolgáltatások; a szolgáltatások tényleges szükségletekhez való igazítása.

(109)

E szerződés tehát az 1191/69/EGK rendelet 14. cikke értelmében közszolgáltatási szerződésnek minősül.

(110)

A Bizottság megállapítja, hogy közszolgáltatási szerződések célja („az utazóközönség számára megfelelő közlekedési szolgáltatások nyújtása”) és tartalma („a folyamatosságra, a menetrendszerűségre, a kapacitásra és a minőségre vonatkozó rögzített előírások”; „az utasok bizonyos kategóriáira és bizonyos viszonylatokra” vonatkozó szolgáltatási feltételek, és „a szolgáltatások tényleges szükségletekhez való igazítása” stb.) egyaránt közel áll a tagállam vagy az önkormányzatok által kiszabható közszolgáltatási kötelezettségek tárgyához. Másfelől, amint arról a fentiekben már szó esett, e szolgáltatások után járó ellentételezés a szolgáltató részére nyújtott támogatás.

(111)

E jogcímen a Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy az 1191/69/EGK rendelet elfogadásával a jogalkotó célja az volt, hogy meghatározza, mely feltételek fennállása esetén egyeztethetők össze a közös piaccal az EK-Szerződés 73. cikkében említett azon „támogatások […] amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.” Ugyanakkor a 73. cikk és így az 1191/69/EGK rendelet alkalmazása is előfeltételezi az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében vett állami támogatás meglétét. Márpedig ha a szerződések tartalmára igaz a 73. cikkben említett „közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek” megfogalmazás, akkor a jogi eszköz formája (szerződés, nem pedig egyoldalúan kirótt kötelezettség) önmagában nem lehet akadálya annak, hogy az árban esetlegesen benne foglalt támogatások összeegyeztethetősége megállapítást nyerjen. Abban, hogy egy szolgáltatás – függetlenül attól, hogy az államilag előírt vagy a felek között szerződésben lefektetett – közszolgáltatási kötelezettségűnek minősül-e, a szolgáltatás tartalmáé, nem pedig formájáé a döntő szerep (22). A Bizottság mindebből azt a következtetést vonja le, hogy jogi értelemben semmi sem szól az ellen, hogy a szolgáltatások közszolgáltatási szerződésben meghatározott árában foglalt támogatást a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa. A Bizottság megjegyzi, hogy ezt a megoldást az új, az Európai Parlamet és a Tanács 2007. október 23-i, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokról szóló 1307/2007/EGK rendeletének (23) társjogalkotói is átvették. Ugyanakkor e rendelet 12. cikke értelmében csak 2009. december 3-án lép hatályba. Ezért az nem vonatkozik a szóban forgó szerződésre, amelyet az említett rendelet hatálybalépése előtt kötöttek.

(112)

Az 1191/69/EGK rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ilyen támogatások összeegyeztethetőségének meghatározása szempontjából az EK-Szerződésből következő általános elvek, az ítélkezési gyakorlat és a Bizottságnak az ettől eltérő területeken alkalmazott határozathozatali gyakorlata a mérvadó.

(113)

Ezeket az elveket a Bizottság a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (24) 2.4. pontjában foglalta össze. A közszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak egy állami hatóság által fizetett árban foglalt támogatás összeegyeztethetőségéről a keretszabály a 14. pontban a következőképpen rendelkezik:

„Az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításával összefüggő költségeket, figyelembe véve az ehhez kapcsolódó bevételeket és a kötelezettségek biztosításából származó ésszerű nyereséget. Az ellentételezés összege tartalmazza az állam által vagy az állami erőforrásokból bármilyen formában odaítélt kedvezményeket.”

(114)

A Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak juttatott kifizetéseket – amennyiben azok teljesítik e feltételeket – a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

(115)

E feltételek nagyon pontosan megfelelnek a harmadik Altmark-kritériumnak, amelynek jelen esetben való teljesülését a Bizottság a fentiekben állapította meg.

(116)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jut, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a Postbusnak a közszolgáltatási szerződés keretében juttatott állami támogatás az 1191/69/EGK rendelet 14. cikke értelmében összeegyeztethető a közös piaccal.

4.3.   A tájékoztatási kötelezettség alóli felmentés hiánya

(117)

Ausztria megítélése szerint az 1191/69/EGK rendelet 17. cikke (2) bekezdéséből az következik, hogy a Verkehrsverbund Tirol és a Postbus közötti közszolgáltatási szerződésre nem vonatkozik az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség.

(118)

A 1191/69/EGK rendelet 17. cikke (2) bekezdése előírja, hogy „az e rendelkezés alapján fizetett ellentételezés mentes az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 93. cikkének (3) bekezdésében megállapított előzetes tájékoztatási eljárás alól.”

(119)

Felmerül a kérdés, hogy a Verkehrsverbund Tirol által a közszolgáltatási szerződés keretében a Postbusnak folyósított kifizetések a 1191/69/EGK rendelet 17. cikke (2) bekezdése értelmében vett ellentételezésnek minősülnek-e.

A fent említett Danske Busvognmænd ítéletben az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága úgy ítélte meg, hogy „… egy közlekedési vállalkozás és egy illetékes hatóság között ajánlattételi eljárás eredményeképpen fennálló szerződéses viszony az 1191/69/EGK rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében olyan különleges finanszírozási rendszert jelent, amely nem enged teret az említett rendelet II., III. és IV. szakaszában meghatározott módszerekkel megállapított ellentételezéseknek.” (25)

(120)

Ebből az ítéletből az következik, hogy az 1191/69/EGK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „közszolgáltatási ellentételezés” kifejezés értelmezése rendkívül korlátozó. E kifejezés kizárólag egy vállalatra egyoldalúan kirótt, a rendelet 2. cikke szerinti közszolgáltatási kötelezettségek után járó ellentételezéseket takarja, amelyek kiszámítása a rendelet 10–13. cikkében meghatározott módszer alapján történik, és amelyekről nem kell tájékoztatni a Bizottságot az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint.

(121)

Ezzel szemben az 1191/69/EGK rendelet 14. cikke értelmében vett közszolgáltatási szerződésben meghatározott kifizetések ugyanezen rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében nem jelentenek ellentételezést.

(122)

Következésképpen az 1191/69/EGK rendelet 14. cikke értelmében vett közlekedési közszolgáltatási kötelezettségekről szóló szerződésben – ilyen a Verkehrsverbund Tirol és a Postbus közötti szerződés is – előírt kifizetések nem mentesek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól. Ezek összeegyeztethetőségét tehát a Bizottság vizsgálja.

5.   KÖVETKEZTETÉS

(123)

A Bizottság megállapítja, hogy Ausztria jogszerűtlenül hajtotta végre a Verkehrsverbund Tirol és a Postbus között kötött, e határozat tárgyát képező közszolgáltatási szerződést, megsértve ezzel a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését. Ugyanakkor az említett szerződés által előírt állami támogatás az EK-Szerződés 73. cikke alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Ausztria által a Postbusnak a 2002. július 12-én a Verkehrsverbund Tirol-vel kötött szerződés útján juttatott állami támogatás, figyelemmel a 2. cikkben foglalt feltételekre és kikötésekre, összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk

Ausztria évente a jelen határozat 3.3. pontjában ismertetett három módszer segítségével az ellentételezést összehasonlítja az ágazatban megfigyelt átlagköltségekkel, és az esetleges túlkompenzációt visszafizetteti.

3. cikk

E határozat címzettje az Osztrák Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 26-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL C 162., 2007.7.14., 19. o.

(2)  Nyilvántartásba véve a TREN (2002) A/63803. szám alatt.

(3)  Nyilvántartásba véve a TREN (2002) A/68846. szám alatt.

(4)  Nyilvántartásba véve a TREN (2005) D/113701. szám alatt.

(5)  Nyilvántartásba véve a TREN (2006) A/15295. szám alatt.

(6)  Nyilvántartásba véve a C (2007) 2209 végleges szám alatt.

(7)  Lásd: 1. lábjegyzet.

(8)  Nyilvántartásba véve a TREN (2007) A/38864. szám alatt.

(9)  Nyilvántartásba véve a TREN (2007) A/39395. szám alatt.

(10)  E kritériumokat az Európai Közösségek Bírósága 2003. július 24-i ítéletében határozta meg (Altmark, C-280/00 sz. ügy, EBHT I-7747) annak megállapítására, hogy egy közszolgálati ellentételezés állami támogatásnak minősül-e.

(11)  HL L 156., 1969.6.28., 1. o.

(12)  527 000 EUR: 204 807 km = 2,57 EUR/km.

(13)  Az Ausztria által e tekintetben az előzetes vizsgálati szakaszban nyújtott indoklásért lásd az eljárás megindításáról szóló határozat 98. és 99. pontját.

(14)  Bizalmas információ.

(15)  A 21 km/óra a teljes kilométerszám és a vezetési órák számának hányadosa: 1 157 568 km: 54 290 óra = 21,32 km/óra.

(16)  54 290 óra × […] EUR/óra = […] EUR.

(17)  […] EUR.

(18)  […] EUR (darabonkénti költség) × […] % = […] EUR.

(19)  Bírósági ítélet, Altmark Trans.

(20)  A Bíróság 2003. július 24-én hozott ítélete, Altmark Trans, C 280/00 sz. ügy, 101., 106. és 107. pont. A Tanács 1107/70/EGK rendelete (HL L 130., 1970.6.15., 1. o.).

(21)  Bundesgesetzblatt I 1994/519.

(22)  Lásd: e tekintetben a Bíróság 2003. július 24-én a C 280/00 sz. ügyben (Altmark Trans) hozott ítéletét, amelynek tárgya egy német közszolgáltatási szerződés volt; ami azonban nem akadályozta meg a Bíróságot abban, hogy a jogi aktus formája helyett annak tartalmára alapozva elemezze, hogy a szóban forgó támogatás annak minősül-e vagy sem; lásd továbbá: a Bizottság 2005. november 28-i 2005/842/EK határozata az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 312., 2005.11.29., 67. o.), amely szintén eltekintett a jogi aktus formájától.

(23)  1370/2007/EK rendelet a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, HL L 315., 2007.12.3., 1. o.

(24)  HL C 297., 2005.11.29., 4. o.

(25)  Az Elsőfokú Bíróság 2004. március 16-i ítélete a T-157/01 számú Danske Busvognmænd ügyben, 77–79. pont.


20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/39


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. október 20.)

az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság között a minősített információk biztonságáról és cseréjéről létrejött igazgatási megállapodás megkötéséről

(2009/846/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A 683/2008/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében a két program irányítása a Bizottság által képviselt Közösség, a 1321/2004/EK tanácsi rendelettel (2) létrehozott GNSS Ellenőrző Hatóság, valamint az Európai Űrügynökség közötti szigorú hatáskörmegosztás elvén alapul. A Bizottság a programok irányításáért felelős.

(2)

A 683/2008/EK rendeletnek az európai műholdas rádiónavigációs programok biztonsági kérdéseinek kezeléséről szóló 13. cikke előírja, hogy az említett programok által létrehozott két rendszer biztonságát érintő valamennyi kérdést a Bizottság kezeli.

(3)

Ugyanennek e rendeletnek a 16. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság biztosítja a programok biztonsága tekintetében és a Bizottság által adott iránymutatásoknak megfelelően a biztonsági akkreditációt és a Galileo biztonsági központ működtetését.

(4)

A fenti rendelkezések értelmében a Galileo és az EGNOS programok végrehajtása során a Bizottságra, illetve a Hatóságra háruló feladatok szükségessé teszik a két szerv között minősített információk cseréjét. E feladatok feltételezik továbbá minősített információk cseréjét a Bizottság közvetítésével egyrészről az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság, másrészről az Európai Űrügynökség, a Tanács és a tagállamok között.

(5)

A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozatával (3) módosította eljárási szabályzatát azzal a céllal, hogy azt kiegészítse olyan szabályokkal, amelyek különösen az Európai Unió minősített információi tekintetében betartandó alapelveket és biztonsági minimumszabályokat határozzák meg.

(6)

Az 1321/2004/EK rendelet 20. cikke előírja, hogy a Hatóság a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozatban rögzített biztonsági alapelveket alkalmazza. Ezek elsősorban a minősített információk cseréjére, kezelésére, valamint tárolására vonatkoznak.

(7)

Jelenleg nincs olyan keret, amely lehetővé tenné a minősített információknak a Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság közötti vagy a Bizottság közreműködésével az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság és az Európai Űrügynökség, a Tanács és a tagállamok közötti cseréjét.

(8)

Ezért a minősített információk biztonságáról és cseréjéről megállapodást kell kötni a Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság között. A Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság tárgyalásokat folytatott egy ilyen megállapodásról, amelyet jóvá kell hagyni és alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság között a minősített információk biztonságáról és cseréjéről létrejött megállapodást.

A megállapodás szövegét csatolták ehhez a határozathoz.

2. cikk

A Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóságának főigazgatója jogosult a megállapodásnak a Bizottság nevében történő aláírására.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2009. október 20-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

(2)  HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(3)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o.


MELLÉKLET

Megállapodás az Európai Bizottság és az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság között a minősített információk biztonságáról és cseréjéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

a továbbiakban: „Bizottság”, amelyet az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság főigazgatója képvisel,

egyrészről, valamint

AZ EURÓPAI GNSS ELLENŐRZŐ HATÓSÁG,

a továbbiakban: „GSA”, amelyet vezérigazgatója képvisel,

másrészről,

a továbbiakban: „felek” vagy „fél”,

TEKINTETTEL az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

TEKINTETTEL az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

TEKINTETTEL az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendeletre,

TEKINTETTEL az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatra,

MIVEL az EGNOS és a Galileo európai műholdas rádiónavigációs programok vonatkozásában folyamatosan igény mutatkozik a minősített információk felek közötti cseréje iránt,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a megfelelő és hathatós párbeszéd és együttműködés szükségessé teheti a felek minősített információkhoz való hozzáférését, valamint minősített információknak a felek közötti cseréjét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a minősített információkhoz való ilyen hozzáférés, illetve a minősített információk ilyen cseréje megfelelő biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKBEN:

1. cikk

E megállapodás alkalmazásában:

a)   „minősített információ”: minden olyan információ (nevezetesen bármely formában átadható ismeret) vagy anyag, ideértve a dokumentumokat is, amelyet az egyik fél szerint a jogosulatlan közzététellel szemben védelemben kell részesíteni, illetve amelyet biztonsági minősítése szerint ilyennek kell tekinteni;

b)   „az információt átadó fél”: az a fél, aki minősített információt bocsát a másik fél (az információt fogadó fél) rendelkezésére, vagy számára azt felfedi;

c)   „az információt fogadó fél”: az a fél, amelyik a másik féltől (információt átadó fél) minősített információt kap;

d)   „biztonsági szabályozás”: a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat, amennyiben az a felekre alkalmazandó, valamint a felek saját belső eljárásai és szabályai.

2. cikk

Ezt a megállapodást az olyan minősített információkra kell alkalmazni, amelyeket az európai műholdas rádiónavigációs programok (Galileo és EGNOS) szükségleteinek kielégítése érdekében és saját biztonsági szabályozásának megfelelően az egyik fél a másik fél rendelkezésére bocsátott vagy a felek egymás között kicseréltek.

3. cikk

Mindkét fél:

a)

védi és biztosítja az e megállapodással érintett, a másik fél által átadott vagy vele kicserélt minősített információkat;

b)

biztosítja, hogy az e megállapodás értelmében átadott vagy kicserélt minősített információknak az átadó fél által adott biztonsági minősítése megmaradjon. A fogadó fél a minősített információt a 9. cikk alkalmazásával meghozott biztonsági előírásoknak megfelelően, az egyenértékű biztonsági minősítésű minősített információkra vonatkozó saját biztonsági szabályozásának rendelkezései szerint védi és megőrzi;

c)

tartózkodik az e megállapodás hatálya alá tartozó minősített információknak az átadó fél által meghatározottól eltérő célra történő felhasználásától;

d)

tartózkodik az e megállapodás hatálya alá tartozó minősített információknak a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében nem említett harmadik felek számára történő felfedésétől az átadó fél előzetes írásbeli engedélye nélkül;

e)

biztosítja, hogy a minősített információkhoz csak azok férjenek hozzá, akik számára azt ismerni szükséges, és akiket – adott esetben – a megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá.

4. cikk

(1)   Minősített információt – a kibocsátó általi ellenőrzés elvének megfelelően – az átadó fél adhat át vagy fedhet fel a fogadó félnek.

(2)   A kibocsátó általi ellenőrzés elvének megfelelően a minősített információ átadása vagy felfedése a (4) és az (5) bekezdésben megjelölt harmadik személyeken kívüli címzetteknek az átadó fél előzetes írásbeli hozzájárulását követően a fogadó fél határozatának függvénye, és saját biztonsági szabályozásának megfelelően történik.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a (4) és a (5) bekezdésben megjelölt harmadik személyeken kívüli címzetteknek történő automatikus átadás kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a felek egymás között működési szükségleteiknek megfelelően megállapítottak és létrehoztak az egyes információkategóriákra vonatkozó eljárásokat.

(4)   A GSA által átadott minősített információkat a Bizottság automatikusan felfedheti az Európai Űrügynökségnek (ESA), a Tanácsnak, valamint a tagállamoknak.

(5)   A Bizottság mindent megtesz, hogy megállapodásokat és egyezményeket kössön az ESA-val, a Tanáccsal és tagállamokkal annak érdekében, hogy az ESA, a Tanács, valamint a tagállamok által átadott minősített információk a GSA részére automatikusan felfedhetőek legyenek.

5. cikk

(1)   A felek az e megállapodás hatálya alá tartozó minősített információk egyenértékű védelemben történő részesítése érdekében gondoskodnak olyan biztonsági rendszer kialakításáról és olyan biztonsági intézkedések meghozataláról, amelyek megfelelnek saját biztonsági szabályozásuk biztonsági alapelveinek és minimumkövetelményeinek, és amelyek szerepelnek a 9. cikk végrehajtása során létrehozandó megállapodásokban.

(2)   A felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak az e megállapodással érintett minősített információk biztonsága érdekében és a közös érdekükben álló biztonsági kérdések tekintetében. A 9. cikkben említett hatóságok biztonsági kérdésekben kölcsönös párbeszédet és vizsgálatokat folytatnak azzal a céllal, hogy értékeljék a felelősségi körükbe tartozó olyan biztonsági előírások hatékonyságát, amelyeket az említett cikk végrehajtása érdekében kell meghozni.

(3)   A 9. cikkben említett biztonsági hatóságok az e megállapodás hatálya alá tartozó minősített információk átadását vagy a felek közötti cseréjét megelőzően nyilatkoznak arról, hogy a fogadó felet képesnek tartják az érintett információknak az említett cikk végrehajtása érdekében meghozott előírások tiszteletben tartásával történő védelmére és megőrzésére.

6. cikk

A felek biztosítják, hogy minden olyan személyt, aki számára hivatali feladatainak ellátása érdekében szükséges, illetve feladatai vagy beosztása okán lehetséges hozzáférnie az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt minősített információkhoz, a minősített információkhoz való hozzáférés megadását megelőzően szükség esetén megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésnek vetnek alá.

A biztonsági ellenőrzési eljárások célja megállapítani, hogy egy személy – lojalitására és megbízhatóságára figyelemmel – hozzáférhet-e minősített információkhoz.

7. cikk

(1)   E megállapodás alkalmazásában:

a)

a Bizottság esetében a levélküldeményeket a Bizottság Főtitkárságának központi irodájába kell küldeni, a következő címre:

European Commission

Secretariat-General

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

b)

a GSA esetében a levélküldeményeket a következő címre kell küldeni:

GSA

Local Security Officer

Rue de la Loi/Wetstraat 56

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve szervezési okokból az egyik féltől származó olyan levél, amely kizárólag e fél meghatározott illetékes tisztviselői, szervei vagy szolgálatai számára férhető hozzá, címezhető kifejezetten és kizárólagosan a másik fél fogadóként megjelölt, meghatározott illetékes tisztviselői, szervei vagy szolgálatai számára, figyelemmel azok hatáskörére, és a „szükséges ismeret” elvének megfelelően. Ilyen esetben:

a)

a Bizottság számára a GSA az ilyen levelet közvetlenül a Bizottság illetékes tisztviselői, szervei vagy szolgálatai helyi irodájába küldi vagy a Bizottság Főtitkárságának központi irodája közvetítésével küldi meg, amennyiben az illetékes tisztviselők, szervek vagy szolgálatok nem rendelkeznek helyi irodával;

b)

a GSA esetében az ilyen levelet a GSA biztonsági főosztálya közvetítésével kell továbbítani.

8. cikk

E megállapodás végrehajtását a GSA vezérigazgatója és az Európai Bizottság Biztonsági Igazgatóságának igazgatója felügyeli.

9. cikk

(1)   E megállapodás végrehajtása érdekében a (2) és a (3) bekezdésben megjelölt hatóságok biztonsági előírásokat fogadnak el annak érdekében, hogy megállapítsák az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt minősített információk kölcsönös védelmére és biztosítására vonatkozó szabályokat.

(2)   A GSA biztonsági főosztálya a GSA vezérigazgatójának irányítása alatt és nevében kidolgozza azokat a biztonsági előírásokat, amelyek az e megállapodás értelmében a GSA részére átadott vagy azzal kicserélt minősített információk védelme és biztosítása érdekében szükségesek.

(3)   A Bizottság biztonsági kérdésekért felelős tagjának felügyelete alatt eljárva a Bizottság Biztonsági Igazgatósága felel azért, hogy kidolgozza az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt minősített információknak a Bizottságon és annak helyiségein belüli védelmét és biztosítását szolgáló biztonsági szabályokat.

(4)   A GSA esetében az (1) bekezdésben említett biztonsági előírásokat a GSA igazgatási tanácsának jóvá kell hagynia.

10. cikk

A 9. cikkben említett hatóságok kidolgozzák az e megállapodás hatálya alá tartozó minősített információk bizonyított veszélyeztetése vagy ennek gyanúja esetén követendő eljárásokat, ideértve a másik fél értesítését a helyzetről és a meghozott intézkedésekről.

11. cikk

A felek maguk viselik a megállapodás végrehajtásából fakadó költségeiket.

12. cikk

A Bizottság és a GSA között az e megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerült vitákat a felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

13. cikk

(1)   Ez a megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítették egymást az ehhez szükséges belső eljárásaik lezárultáról.

(2)   A felek értesítik egymást szabályaik minden olyan változásáról, amely veszélyeztetheti az e megállapodással érintett minősített információk védelmét.

(3)   E megállapodás bármely fél kérelmére felülvizsgálható és adott esetben módosítható.

(4)   Ez a megállapodás kizárólag írásban és a felek közös megegyezésével módosítható. A módosítás az (1) bekezdésben meghatározott kölcsönös értesítéssel lép hatályba.

(5)   Ez a megállapodás határozatlan időtartamra szól. A megállapodást a másik félhez intézett írásos felmondó nyilatkozat útján bármely fél bármikor felmondhatja. A felmondás az erről szóló értesítés másik fél általi kézhezvételének időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba. A felmondás azonban nem érinti az e megállapodás rendelkezései alapján korábban vállalt szerződéses kötelezettségeket. Különösen biztosítani kell az e megállapodás alapján átadott vagy kicserélt valamennyi minősített információ e megállapodás rendelkezéseinek megfelelő védelmét mindaddig, amíg a fogadó fél az átadó fél kérésére a minősített információt annak vissza nem szolgáltatja.

(6)   Ez a megállapodás két angol nyelvű példányban készült.

Fentiek hiteléül a megállapodást a megfelelően felhatalmazott alulírottak kézjegyükkel látták el.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 11-én.

a Bizottság részéről

a főigazgató

Matthias RUETE

az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság részéről

a vezérigazgató

Pedro PEDREIRA


III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

20.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/45


2009–8. TESTÜLETI HATÁROZAT

az Eurojust költségvetési szabályzatának elfogadásáról

AZ EUROJUST TESTÜLETE,

tekintettel a Tanács 2002. február 28-i határozatára (2002/187/IB) (1), amellyel – a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem megerősítése érdekében – létrehozta az Eurojustot, s amelyet a Tanács határozata (2003/659/IB) (2) módosított és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályokról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (3), amelyet a 652/2008/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) módosított,

mivel:

(1)

A költségvetési keretrendeletnek a 652/2008/EK, Euratom rendelet által történt módosítását követően az Eurojust költségvetési szabályait át kell dolgozni, hogy rendelkezései igazodjanak a módosított költségvetési keretrendelethez.

(2)

Az Eurojust jogi személy, és teljes mértékben felelős saját költségvetésének megállapításáért és végrehajtásáért.

(3)

Meg kell állapítani az Eurojust költségvetése megállapításának és végrehajtásának, valamint beszámolói elkészítésének és könyvvizsgálatának szabályait.

(4)

Meg kell határozni az Eurojust testülete, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a számvitelért felelős tisztviselő, az előlegelszámoló tisztviselő és a belső ellenőr hatáskörét és felelősségét is.

(5)

Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében hatékony ellenőrző rendszereket kell létrehozni.

(6)

Mivel az Eurojust finanszírozását a közösségi költségvetésben elszámolt éves támogatás biztosítja, a költségvetés megállapítására, a beszámolók beterjesztésére és a mentesítés megadására vonatkozó menetrendet összhangba kell hozni az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseivel.

(7)

Ugyanezen ok miatt a közbeszerzési szerződések és a támogatások odaítélésekor az Eurojustnak azonos előírásokat kell betartania, mint a Közösség más intézményeinek; e tekintetben elegendő az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezésére hivatkozni.

(8)

A költségvetési szabályzatnak tükröznie kell az Eurojust mint igazságügyi együttműködési egység különleges igényeit. Teljes mértékben figyelembe kell venni az Eurojust által végzett, különösen a nyomozásokhoz és a bűnüldözéshez kapcsolódó szenzitív műveleteket.

(9)

Az Eurojust költségvetésére vonatkozó módosított költségvetési szabályzatot – miután a Bizottság a változásokhoz hozzájárult – az Eurojust testülete egyhangúlag fogadja el.

(10)

A Bizottság jóváhagyta ezt a rendeletet, beleértve a költségvetési keretrendelettől való eltéréseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

E rendelet pontosan meghatározza az Eurojust költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó lényeges alapelveket és szabályokat.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.   „Eurojust-határozat”: a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem érdekében az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozat (2002/187/IB), amelyet a 2003. június 18-i tanácsi határozat (2003/659/IB) módosított;

2.   „Eurojust”: az Eurojust-határozattal az Európai Unió szerveként létrehozott igazságügyi együttműködési egység;

3.   „testület”: az Eurojust-határozat 10. cikke (1) bekezdésében említett egység;

4.   „adminisztratív igazgató”: az Eurojust-határozat 29. cikkében, illetve 36. cikke (1) bekezdésében említett személy;

5.   „alkalmazottak”: az adminisztratív igazgató, valamint az Eurojust-határozat 30. cikkében említett személyzet;

6.   „költségvetés”: az Eurojust költségvetése, amint azt az Eurojust-határozat 34. cikke említi;

7.   „költségvetési hatóság”: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa;

8.   „általános költségvetési rendelet”: a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról;

9.   „költségvetési keretrendelet”: a 2343/2002/EK, Euratom rendelet;

10.   „az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályai”: a Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete (5) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

11.   „az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések”: e költségvetési szabályzat végrehajtási szabályai;

12.   „az Eurojust pénzügyi szabályai”: az Eurojust-határozat, ez a költségvetési szabályzat és az Eurojust-költségvetés végrehajtási szabályai;

13.   „személyzeti szabályzat”: az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

3. cikk

A költségvetés elkészítése és végrehajtása megfelel az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, valamint a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést megkövetelő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvének, e rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

1.   FEJEZET

Az egységesség és teljesség elve

4. cikk

A költségvetés az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Eurojust-határozat végrehajtásához szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.

5. cikk

A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)

saját bevételek, amelyek azon díjakból, illetékekből és – az 51. cikk sérelme nélkül – azon kamatokból, amelyeket az Eurojust a rábízott feladatok kiegészítéseként nyújtott szolgáltatásaiért kap, valamint az esetleges egyéb bevételek;

b)

a fogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek;

c)

az Európai Közösségek által nyújtott támogatás;

d)

meghatározott kiadási tételekhez a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelt bevételek;

e)

az Eurojust kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.

6. cikk

(1)   Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy sorára nem könyvelték le.

(2)   Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik szükségesnek tartott kiadási tételhez.

(3)   A költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető vagy engedélyezhető.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

7. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezhetők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

8. cikk

(1)   A költségvetés nem differenciált előirányzatokat és – amennyiben a működés igényei szükségessé teszik – differenciált előirányzatokat tartalmaz. Ezek kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben létrejött jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik.

(3)   A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

(4)   Az igazgatási előirányzatok nem differenciáltak. A pénzügyi éven túl terjedő időszakra vonatkozó, a helyi szokásokkal összhangban kötött vagy berendezések beszerzésére vonatkozó szerződésekből keletkező igazgatási kiadásokkal azon pénzügyi évre szóló költségvetést kell megterhelni, amelyben azok felmerülnek.

9. cikk

(1)   Az Eurojust 5. cikkben említett bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(2)   Az Eurojust bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

(3)   Egy adott év költségvetésében engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évben vállalt és kifizetett kiadásokat, valamint az előző pénzügyi évekből származó kötelezettségvállalásokkal szemben esedékes összegeket fedezzék.

(4)   A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által legkésőbb az adott év december 31-ig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

10. cikk

(1)   Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

A fel nem használt előirányzatok azonban kizárólag a következő pénzügyi évre átvihetőek a testület legkésőbb február 15-ig meghozott határozatával, a (2)–(7) bekezdéssel összhangban.

(2)   A személyzeti kiadásokra vonatkozó előirányzatok nem vihetők át.

(3)   A kötelezettségvállalások előirányzatai és a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött nem differenciált előirányzatok átvihetők azon kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek tekintetében, amelyekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben meghatározandó kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszának legnagyobb része december 31-ig befejeződött; ezen összegek a következő év március 31-ig leköthetők.

(4)   A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezésére szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetés vonatkozó soraira előírt előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. Az Eurojust először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és nem használja fel addig az átvitt előirányzatokat, amíg az előbbiek ki nem merülnek.

(5)   A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő, nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő évre lehet átvinni.

(6)   Automatikusan megszűnnek azon átvitt előirányzatok, amelyeket az N+1. év március 31-ig nem kötnek le.

Az ilyen módon átvitt előirányzatokat az elszámolásban meg kell jelölni.

(7)   A december 31-én rendelkezésre álló, és a 19. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell venni. Legkésőbb az N+1. év június 1-jéig, az Eurojustnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az átvitt, meghatározott bevétel megvalósulásáról.

Először az átvitt, célhoz kötött bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell felhasználni.

11. cikk

Amennyiben az előirányzatok lekötését követő pénzügyi években a kötelezettségvállalásokat visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, úgy az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

12. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amennyiben a költségvetés véglegessé vált.

13. cikk

(1)   Minden év november 15-től a rendszeres igazgatási kiadások előre leköthetőek a következő évre tervezett előirányzatok terhére. E kötelezettségvállalások azonban nem léphetik túl a folyó pénzügyi év megfelelő költségvetési sorában szereplő, a testület által meghatározott előirányzatok egynegyedét. Nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra sem, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés elvben még nem hagyott jóvá.

(2)   Az előre fizetendő kiadások, például a bérleti díjak, december 1-jétől kezdődően olyan kifizetéseket eredményeznek, amelyeket a következő pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokra kell terhelni. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett határt nem kell alkalmazni.

14. cikk

(1)   Amennyiben a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési sorra lehetett volna könyvelni.

(2)   A kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, és minden letelt hónap után egy újabb tizenkettedre.

Kifizetésekre fejezetenként havonta kerülhet sor, az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egy tizenkettedéig.

A bevételi- és kiadásikimutatás-tervezetben meghatározott előirányzatok határa nem léphető túl.

(3)   Az adminisztratív igazgató kérésére, amennyiben az Eurojust tevékenységének folytonossága és a kezelési követelmények úgy kívánják, a Testület a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több, ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet, azokon felül, amelyeket az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre bocsátottak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

3.   FEJEZET

Az egyensúly elve

15. cikk

(1)   A költségvetési bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl a közösségi támogatás, valamint a saját bevételek és az 5. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

(3)   Az Eurojust nem vehet fel kölcsönöket.

(4)   Az Eurojustnak kifizetett közösségi pénzeszközök az Eurojust költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amelyek az általános költségvetési rendelet 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendők.

(5)   Az Eurojustnak szigorú pénzgazdálkodást kell folytatnia, kellőképpen figyelembe véve a kijelölt bevételt, annak érdekében, hogy pénzeszközeinek egyenlegei a kellően indokolt igényekre korlátozódjanak. Kifizetési kérelmeivel együtt, az egész év folyamán, részletes és frissített előrejelzéseket kell benyújtania valóspénzeszköz-igényeiről, ideértve a kijelölt bevételre vonatkozó tájékoztatást.

16. cikk

(1)   Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege pozitív, úgy azt az év során kifizetett közösségi támogatás összegéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az egyenlegnek azon részét, amely túllépi az év során kifizetett közösségi támogatás összegét, a következő év költségvetésében bevételként kell feltüntetni. Az Eurojustnak legkésőbb az N. év március 31. napjáig, gondoskodnia kell az N–1. évből származó, a közösségi költségvetésnek még az N. év során visszaadandó működési többletre vonatkozó becslésről, az N–2. év többletéről már rendelkezésre álló információk kiegészítése érdekében. Ezt a tájékoztatást a Bizottságnak kellő mértékben figyelembe kell vennie, amikor az Eurojust N+1. évi pénzügyi szükségletét felméri.

Az általános költségvetésben szereplő és a szervnek ténylegesen kifizetett közösségi támogatás közötti különbséget meg kell szüntetni.

(2)   Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege negatív, úgy azt a következő pénzügyi év költségvetésében kell feltüntetni.

(3)   A bevételi vagy kifizetési előirányzatokat a költségvetésben a költségvetési eljárás során a módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

4.   FEJEZET

Az elszámolási egység elve

17. cikk

A költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani.

Mindazonáltal, pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti valutában hajtsák végre a műveleteket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapítottak szerint.

5.   FEJEZET

A globális fedezet elve

18. cikk

A 19. cikkre is figyelemmel, az összes bevétel fedezi az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a 21. cikkre is figyelemmel.

19. cikk

(1)   A következő bevételi tételeket kell felhasználni meghatározott kiadási tételek finanszírozására:

a)

meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

b)

az Eurojust tevékenységeihez történő hozzájárulások a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek részéről, amennyiben azokról az Eurojust és a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek közötti megállapodások rendelkeznek;

c)

a harmadik felek által rendelt áruk, szolgáltatások és munkavégzés ellenében kapott bevételek, az 5. cikk a) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;

d)

közösségi intézmények vagy egyéb közösségi szervek részére teljesített áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból és munkavégzésből származó bevételek;

e)

a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;

f)

a könyv szerinti érték teljes értékcsökkenésének elszámolását követően lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok, valamint tudományos és technikai berendezések eladásából származó bevétel;

g)

befolyt biztosítási díjak;

h)

a bérleti díjakból származó bevételek;

i)

kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.

(1a)   A vonatkozó alap-jogiaktus szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel.

(2)   Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

(3)   A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken az (1), (1a) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.

20. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató elfogadhatja az Eurojustnak szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.

(2)   Az olyan adományok elfogadásához, amelyek bizonyos pénzügyi költségeket vonnak maguk után, a Testület előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben a Testület a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

21. cikk

(1)   Az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatározzák azon eseteket, amikor bizonyos összeg levonható a fizetési kérelmekből vagy számlákból, amelyeket azután a nettó összeg kifizetésének kell tekinteni:

a)

közbeszerzési szerződések szerződő feleire vagy egy támogatás kedvezményezettjeire kirótt bírságok;

b)

egyedi számlákhoz és kifizetési kérelmekhez kapcsolódó árengedmények, visszatérítések és engedmények;

c)

előfinanszírozási kifizetésekből adódó kamatok.

(2)   Az Eurojustnak nyújtott javak, más termékek vagy szolgáltatások költségeinek adómentes összegével kell megterhelni a költségvetést, amennyiben olyan adót tartalmaznak, amelyet:

a)

vagy a tagállamok az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint, a fogadó állam a székhelyről szóló megállapodás, vagy más, vonatkozó megállapodások alapján térít, illetve térítenek vissza;

b)

vagy egy tagállam vagy harmadik ország egyéb vonatkozó megállapodás alapján térít vissza.

Minden nemzeti adó, amelyet az Eurojust az első bekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.

(3)   Minden negatív egyenleget kiadásként kell feltüntetni a költségvetésben.

(4)   A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

6.   FEJEZET

Az egyediség elve

22. cikk

A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és fejezet alapján kell elkülöníteni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell felosztani.

23. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató egyik alcímből a másikba, vagy egyik jogcímcsoportból a másikba korlátozás nélkül hajthat végre átcsoportosításokat, míg egyik címből a másikba az adott pénzügyi évre érvényes, a forrásként felhasznált tételnél szereplő előirányzatok maximum 10 %-áig.

(2)   Az első bekezdésben említett határ felett az adminisztratív igazgató javaslatot tehet a Testületnek előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. A Testületnek három hét áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

(3)   Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

(4)   Az adminisztratív igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja a Testületet. Tájékoztatja továbbá a költségvetési hatóságot is a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.

24. cikk

(1)   Az előirányzatokat csak olyan költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzattal rendelkezik, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

(2)   A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha azokat arra a célra használják, amelyre a bevételeket szánták.

7.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

25. cikk

(1)   A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban.

(2)   A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az Eurojust által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3)   Meghatározott, mérhető, elérhető, arányos és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célok elérését minden tevékenységre vonatkozóan teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és erről az adminisztratív igazgató tájékoztatja a Testületet. Ezen információt évente, és legkésőbb az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokban kell megadni.

(4)   A döntéshozatal javítása érdekében az Eurojust rendszeresen előzetes és utólagos értékelést készít a programokról vagy tevékenységekről. Ezen értékeléseket minden olyan tevékenységre és programra alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelési eredményeket meg kell küldeni a Testületnek.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben meghatározott célok és intézkedések nem vonatkoznak az egyes esetekkel kapcsolatos munkára.

25a. cikk

(1)   A költségvetést a hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel összhangban hajtják végre.

(2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés a végrehajtási lánc minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja ésszerű mértékű bizonyossággal szolgálni a következő célkitűzések eléréséről:

a)

a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)

a jelentések megbízhatósága;

c)

az eszközök és információk megőrzése;

d)

a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

e)

az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

8.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

26. cikk

(1)   Az átláthatóság elvének megfelelően kell a költségvetést elkészíteni és végrehajtani, valamint az elszámolásokat benyújtani.

(2)   A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját az elfogadásuktól számított három hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Az összefoglaló tartalmazza az öt fő bevételi és az öt fő kiadási tételt az igazgatási és a működési költségvetésre vonatkozóan, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Ugyancsak tartalmazza az előző évre vonatkozó számadatokat.

(3)   A költségvetést, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és költségvetés-módosításokat, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát tájékoztatásul megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzéteszik az Eurojust internetes oldalán.

(4)   Az Eurojust hozzáférhetővé teszi a költségvetéséből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre – így többek között a 74b. cikk alapján szerződtetett szakértőkre – vonatkozó információkat. A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatoknak az Eurojust-határozatban és a személyes adatok feldolgozásának és védelmének eljárásrendjében rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.

Amennyiben az információt csak név nélkül teszik közzé, az Eurojust kérésre megfelelő módon információt nyújt az Európai Parlamentnek az érintett kedvezményezettekről.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1.   FEJEZET

A költségvetés megállapítása

27. cikk

(1)   A költségvetést az Eurojust-határozat rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(2)   Az adminisztratív igazgató minden évben elkészíti és a Testületnek jóváhagyásra benyújtja az Eurojust következő évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes tervezetét.

(3)   Az adminisztratív igazgató által elkészített előzetes tervezet alapján a Testület megküldi a Bizottságnak az Eurojust bevételeinek és kiadásainak előirányzatát, és az előirányzatot alátámasztó általános iránymutatásokat, minden évben legkésőbb február 10-ig. A Testület a végleges előirányzatot minden évben legkésőbb március 31-ig elküldi a bizottságnak.

(4)   Az Eurojust becsült bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

a)

egy létszámterv, amely meghatározza a költségvetési előirányzatok határain belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály szerint;

b)

a személyi állomány létszámának változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;

c)

a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

d)

tájékoztatás a különféle tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi előzőleg kitűzött cél eléréséről, valamint az új célkitűzésekről, mutatókban kifejezve.

A kiértékelés eredményeit egyeztetni kell és azokra az Eurojust javasolt költségvetésének az N. évi költségvetéshez viszonyított növelésével vagy csökkentésével kapcsolatos valószínű előnyök bizonyítékaként kell hivatkozni.

(5)   Az Eurojustnak legkésőbb minden év március 31-ig meg kell küldenie a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak a következőket:

a)

munkatervének tervezetét;

b)

frissített többéves személyzeti tervét, amelyet a Bizottság által megállapított iránymutatások szerint állít össze;

c)

tájékoztatást a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számáról, a személyzeti szabályzatban meghatározottak szerint, az N–1. és az N. évre, valamint egy becslést az N+1. évre;

d)

tájékoztatást a fogadó tagállam által az Eurojust számára biztosított természetbeni juttatásokról;

e)

becslést az eredményszámla egyenlegéről az N–1. évre, a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően.

Az általános költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi az Eurojust előzetes kimutatását a költségvetési hatóságnak, és javaslatot tesz az Eurojustnak nyújtandó támogatás összegére, valamint az Eurojust személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára. A Bizottság gondoskodik az Eurojust létszámtervéről és a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámának becsléséről, amelyre előirányzatokat állítottak költségvetésbe.

(6)   A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja az Eurojust létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A létszámtervet az általános költségvetés III. – Bizottság – szakaszához fűzött mellékletként közzé kell tenni.

(7)   A költségvetést és a létszámtervet a Testületnek jóvá kell hagynia. Ezek akkor válnak véglegessé, amikor az általános költségvetés végső elfogadása megtörtént, amely meghatározza a támogatás összegét és a létszámtervet. A költségvetést és a létszámtervet szükség esetén ennek megfelelően helyesbíteni kell.

28. cikk

A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet, egy, az eredeti költségvetéssel azonos módon elfogadott költségvetés-módosítással történik, az Eurojust-határozat rendelkezéseivel és a 27. cikkel összhangban.

2.   FEJEZET

A költségvetés szerkezete és bemutatása

29. cikk

A költségvetés magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.

30. cikk

Amennyiben az Eurojust tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadásokról készült kimutatást a cél szerinti besorolással készült nómenklatúra alapján kell elkészíteni. E nómenklatúrát az Eurojust határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási előirányzatok és a működési előirányzatok között.

31. cikk

A költségvetés a következőket foglalja magában:

(1)

a bevételi kimutatásban:

a)

az Eurojust adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele;

b)

az előző pénzügyi év becsült bevétele és az N–2. év bevétele;

c)

a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez;

(2)

a kiadási kimutatásban:

a)

az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

b)

a megelőző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az N–2. évben lekötött és kifizetett kiadások;

c)

a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére;

d)

megfelelő megjegyzések minden alfejezethez.

32. cikk

(1)   A 27. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát.

A létszámterv kötelező határt szab az Eurojust számára; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Mindazonáltal az AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13 besorolási osztály kivételével a Testület módosíthatja a létszámtervet az engedélyezett álláshelyek 10 %-áig a következő két feltétel mellett:

a)

ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)

a létszámterv által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határt nem lépik túl.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős munka hatásait más kinevezések ellensúlyozhatják. Amikor a személyzet egy tagja a megadott időszak letelte előtt az engedély visszavonását kéri, az Eurojustnak a lehető leghamarabb meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, az (1) bekezdés b) pontjában említett határ betartása érdekében.

IV.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

33. cikk

Az adminisztratív igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. A költségvetési bevételeket és kiadásokat az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül teljesíti. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, az Eurojust részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben. Az ilyen tevékenységek nem lehetnek hatással az Eurojust operatív munkájára, amelyet az Eurojust-határozat ír elő és különösen nem járhatnak bármely üggyel kapcsolatos dokumentumhoz való hozzáféréssel vagy annak az OLAF-nak való átadásával.

34. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az Eurojustnak a személyzeti szabályzat alá tartozó személyzetére az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban. A felhatalmazott személyek csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   A felhatalmazott személyek átruházhatják szerzett hatáskörüket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezéseknek megfelelően. A hatáskörök további átruházásához minden esetben az adminisztratív igazgató kifejezett egyetértése szükséges.

35. cikk

(1)   Az e cím 2. fejezetében meghatározott valamennyi pénzügyi szereplőnek és a költségvetés végrehajtásában, pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei szembekerülhetnek az Eurojust érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett személynek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjesztenie.

(2)   Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett valamely személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek veszélyezteti.

(3)   Az első bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja az adminisztratív igazgató, úgy az illetékes hatóság a Testület.

36. cikk

(1)   A költségvetést az adminisztratív igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.

(2)   A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.

2.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz –   A feladatok elkülönítésének elve

37. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

2. szakasz –   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

38. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek.

(2)   A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

(3)   A bevételek teljesítése magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a követelések megállapítását és a beszedési utalványok kiállítását. Tartalmazza továbbá adott esetben a megállapított követelésekről való lemondást is.

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bevezeti az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapított minimumszabványokat. Ezeket a minimumszabványokat a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított egyenértékű szabványok alapján állapítja meg, és az igazgatási környezettel és a finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki a szervezeti struktúrát és a belső igazgatási és ellenőrzési rendszert, valamint a feladatainak ellátásához megfelelő eljárásokat, beleértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül kialakít egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzését.

(5)   Egy művelet engedélyezése előtt a személyzet olyan tagjai ellenőrzik a működési és pénzügyi szempontokat, akik nem vettek részt a művelet kezdeményezésében. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

(6)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat. A kapcsolódó bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, az ellenőrzéshez vagy a könyvvizsgálathoz nem szükségesek. Az Eurojust-határozatban rögzített részletes adatvédelmi szabályokat és a személyes adatok feldolgozásának és védelmének eljárásrendjét az Eurojustnál mindenképpen alkalmazni kell.

39. cikk

(1)   A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti a költségvetésnek a 33. és 34. cikkben említett, illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.

(2)   A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet előzetes ellenőrzése magában foglal minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végez a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

(3)   Minden műveletet legalább egy előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy:

a)

a kiadások rendben vannak, és megfelelnek a vonatkozó rendelkezéseknek;

b)

alkalmazzák a 25. cikkben említett, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

Az előzetes ellenőrzés céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a fizetésekkel, nyugdíjakkal, kiküldetési ráfordításokkal és orvosi költségekkel kapcsolatos rutinkiadásokra vonatkozó hasonló egyedi ügyletek sorozatát egyetlen műveletnek tekintheti.

A második albekezdésben említett esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, saját kockázatértékelése szerint, el kell végeznie a megfelelő utólagos ellenőrzést, a (4) bekezdéssel összhangban.

(4)   A dokumentumok utólagos ellenőrzésének, és adott esetben, a helyszíni ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a költségvetés által finanszírozott műveleteket helyesen hajtották végre és különösen, hogy betartották a (3) bekezdésben említett kritériumokat. Ezen ellenőrzéseket kockázatelemzés alkalmazásával mintavétel alapján lehet végrehajtani.

(5)   A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzésért felelős tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak nem azonosak azokkal, akik az (1) bekezdésben említett feladatokat ellátják, illetve nem alárendeltjei azoknak.

(6)   A pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell vennie az Eurojust által elfogadott és a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.

40. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést a Testületnek, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad, megerősítve, hogy a jelentésben szereplő információk igaz és valós képet adnak, kivéve, ha a bevétel és a kiadás meghatározott területeivel kapcsolatosan bármiféle fenntartás fogalmazódott meg.

Ez az éves tevékenységi jelentés tartalmazza műveleteinek eredményeit, utalva a nem az egyes konkrét esetekkel kapcsolatos műveletekre kitűzött célokra, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokra, a rendelkezésre álló források felhasználására, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságára és eredményességére. A 71. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.

(2)   A Testület legkésőbb minden év június 15-ig elemzést és értékelést küld a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentésről. Ezen elemzés és értékelés, az Eurojust-határozat rendelkezéseivel összhangban, részét képezi az Eurojust éves jelentésének.

41. cikk

A személyzetnek a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő olyan tagja, aki úgy véli, hogy felettese azt kívánja tőle, hogy olyan döntést alkalmazzon, vagy olyan döntésbe egyezzen bele, amely szabálytalan, vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel vagy azon szakmai szabályokkal, amelyek betartását megkövetelik tőle, erről írásban értesíti az adminisztratív igazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem hoz intézkedéseket ésszerű határidőn belül, úgy a 47. cikk (4) bekezdésében említett testületet, illetve a Testületet. Bármely olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, értesíti az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságokat és szerveket.

42. cikk

Amennyiben a 34. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan felhatalmazásra vagy továbbadott felhatalmazásra kerül sor, úgy a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3. szakasz –   A számvitelért felelős tisztviselő

43. cikk

(1)   A Testület kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai teljesítése során munkaköri szempontból önálló. Az Eurojuston belül a következőkért felelős:

a)

a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)

a beszámolók elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

c)

a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

d)

a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

e)

a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk nyújtására és igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;

f)

pénztárkezelés.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak az Eurojust vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.

(2a)   Mielőtt az adminisztratív igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad az Eurojust pénzügyi helyzetéről.

Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik róla, hogy a beszámolót az érvényes számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban állították össze, valamint hogy a beszámolóban minden bevétel és kiadás szerepel.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbít minden olyan információt, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

(2b)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további olyan ellenőrzéseket végezni, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy a beszámolót záradékkal láthassa el.

Amennyiben szükséges, a számvitelért felelős tisztviselő fenntartásokkal él, pontosan megmagyarázva azok jellegét és hatályát.

(2c)   Az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője záradékkal látja el éves beszámolóját, és elküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3)   E cikk (4) bekezdésére és a 44. cikkre is figyelemmel, csak a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak végzése során bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat szerinti beosztott alkalmazottakra, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen. Ilyen esetben a számvitelért felelős tisztviselő előzetesen értesíti az engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(5)   A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, és azok jogait és kötelezettségeit.

4. szakasz –   Előlegelszámoló tisztviselő

44. cikk

Amennyiben a kis összegek kifizetése és az 5. cikkben említett egyéb bevételek beszedése esetén elengedhetetlennek bizonyul, úgy előlegszámlák nyithatók, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő alapít, és amelyek az általa kinevezett előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe tartoznak.

Az egyes kiadási vagy bevételi tételek maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik félnek kifizethet, nem haladhat meg egy bizonyos összeget, amelyet az egyes kiadási és bevételi tételekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatároznak.

Az előlegszámlákról történő kifizetések történhetnek banki átutalással – beleértve a 66. cikk (1a) bekezdésében említett közvetlen követeléselszámolási rendszert –, csekkel vagy egyéb fizetési mód igénybevételével, a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított szabályokkal összhangban.

3.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz –   Általános szabályok

45. cikk

(1)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők esetében az őket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármikor visszavonhatja hozzájárulását egy bizonyos továbbadott felhatalmazáshoz.

(2)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt a Testület bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

A Testület ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

(3)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül az előlegelszámoló tisztviselőt a számvitelért felelős tisztviselő bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

46. cikk

(1)   E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 45. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően

(2)   Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terhel a 47., 48. és 49. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. szakasz –   A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre és engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

47. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli.

(1a)   Kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha:

a)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és az Eurojust pénzügyi végrehajtási szabályainak megfelelne;

b)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – elmulasztja egy követelést megalapozó bizonylat kiállítását, későn állítja ki a beszedési utalványokat vagy elmulasztja azok kiállítását, illetve késlelteti olyan kifizetési utalvány kiállítását, amelynek következtében az Eurojustnak polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(2)   Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság írásban indokolt utasításokat ad a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek.

(3)   Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(4)   A Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságokkal való foglalkozásra létrehozott szakosított testület az általános költségvetési rendelet 66. cikke (4) bekezdésével összhangban ugyanazon jogokat gyakorolhatja az Eurojust tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha a Testület úgy dönt, hogy egy e területre szakosodott, funkcionálisan független testületet hoz létre vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben vesz részt. Az Eurojust által felvetett eseteknél a pénzügyi szabálytalanságokkal való foglalkozásra a Bizottság által létrehozott szakosított testületben részt kell vennie egy közösségi szerv egy alkalmazottjának.

Ennek a testületnek a véleménye alapján, az adminisztratív igazgató dönti el, hogy fegyelmi eljárást vagy kártérítési eljárást kezdeményez-e. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az adminisztratív igazgatót is érinti, úgy a testület azt a Testületnek és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az adminisztratív igazgató éves tevékenységi jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.

(5)   A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy – a személyzeti szabályzattal összhangban – teljesen vagy részben megtérítse azon kárt, amelyet az Eurojustnak a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.

A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

3. szakasz –   A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegelszámoló tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

48. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

a)

a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)

bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;

c)

olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d)

esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

49. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint az előlegelszámoló tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

a)

a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)

az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;

c)

nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;

d)

esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz –   Általános rendelkezések

50. cikk

Az Eurojust a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott, a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően.

51. cikk

A Bizottság által támogatás formájában az Eurojustnak kifizetett pénzeszközök után járó kamatok az általános költségvetést illetik meg.

2. szakasz –   Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

52. cikk

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést először az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amely az Eurojustnak járó követelést előidézhet, vagy azt módosíthatja.

3. szakasz –   Az esedékessé váló követelések megállapítása

53. cikk

(1)   Az esedékessé váló követelések megállapítása során a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)

igazolja, hogy az adós tartozása fennáll;

b)

meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)

ellenőrzi azon feltéteket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2)   Minden nem vitatott, rögzített összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvánnyal kell megállapítani, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ. Mindkét dokumentumot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki és küldi el.

(3)   Az Eurojust által kötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban rögzíteni kell, hogy a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett követelés az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaival összhangban kamatot hoz. Annak feltételeit, hogy a késedelmes fizetésért járó kamat, ideértve a késedelmi kamatot, az Eurojustnak járjon, a szerződésekben és a támogatási megállapodásokban kifejezetten rögzíteni kell.

(4)   Kellően indokolt esetekben bizonyos rendszeres bevételi tételek ideiglenesen állapíthatók meg.

Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani.

A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.

4. szakasz –   A behajtás engedélyezése

54. cikk

A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított esedékessé váló követelést.

5. szakasz –   Behajtás

55. cikk

(1)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket be kell hajtani.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel jár el annak biztosítására, hogy az Eurojust megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Eurojust jogainak védelméről.

(3)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt tervezi, hogy lemond vagy részben lemond egy megállapított esedékessé váló követelés beszedéséről, úgy biztosítja, hogy a lemondás szabályosan történik, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének és az arányosságnak.

E lemondás az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyen döntési jogkört csak 5 000 EUR-nál kisebb követeléseknél gyakorolhat.

A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a beszedés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő törli a megállapított esedékessé váló követelést, ha bebizonyosodik, hogy jogi vagy ténybeli hiba miatt a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfelé vagy lefelé kiigazítja a megállapított követelés összegét, amennyiben egy ténybeli tévedés a követelés összegének megváltoztatását idézi elő, feltéve, hogy e korrekció nem tartalmazza az Eurojust javára megállapított igény elvesztését. Az ilyen kiigazítás az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése és azt megfelelően indokolni kell.

56. cikk

(1)   Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2)   Minden, a számvitelért felelős tisztviselőnek történt készpénzfizetésről elismervényt kell kiállítani.

57. cikk

(1)   Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.

(2)   Az Eurojust olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga az Eurojusttal szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be, amennyiben ez jogilag lehetséges.

58. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyetértésben meghosszabbíthatja a fizetési határidőt, de csak az adós írásos kérésére, amelyben megindokolja az okokat, és feltéve, hogy a következő két feltétel teljesül:

a)

az adós vállalja, hogy az általános költségvetési rendelet 86. cikkében meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a kifizetés eredeti esedékességi napján kezdődik;

b)

az Eurojust jogainak védelme érdekében az adós pénzügyi garanciát ad, amely mind a tőkeösszeget, mind a kamatokat fedezi.

58a. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes behajtandó összegekről, amelyben az Eurojust követeléseit a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. Jelzi továbbá a megállapított követelések behajtásáról való teljes vagy részleges lemondásra vonatkozó döntéseket. A jegyzéket csatolják az Eurojust költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.

Az Eurojust összeállítja azon követeléseinek – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében a határozat kihirdetését követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével kell közzétenni.

58b. cikk

Az Eurojust harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek Eurojusttal szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik, amelyet rögzíteni kell az Eurojust által megkötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban.

6. szakasz –   A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

59. cikk

Amennyiben az Eurojust az 5. cikk a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes becslés készül e díjakról és illetékekről.

Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy a Testület határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben az Eurojust követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét az Eurojust költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.

Ha az Eurojust külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.

Általános szabályként az Eurojust a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Amennyiben – kivételes esetben – a szolgáltatást a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtották, úgy e fejezet 3., 4. és 5. szakaszát kell alkalmazni.

5.   FEJEZET

Kiadási műveletek

60. cikk

(1)   Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

(2)   Minden kiadási kötelezettségvállalást pénzügyi döntés előz meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

(3)   Az Eurojust munkaprogramja megfelel az általa végzett tevékenységekre vonatkozó pénzügyi döntésnek, feltéve, hogy azokat pontosan meghatározták, és pontosan kifejtették az alapul szolgáló kritériumokat. A munkaprogramnak részletes célkitűzéseket és teljesítménymutatókat kell tartalmaznia.

(4)   Az igazgatási előirányzatokat előzetes pénzügyi döntés nélkül is végre lehet hajtani.

1. szakasz –   Kiadásokra vállalt kötelezettség

61. cikk

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.

(2)   A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költségvetést terhelő költséget eredményeznek.

(3)   A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

(4)   A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.

(5)   A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadások fedezését szolgálja, és az összeg vagy a végső kedvezményezett nem ismert.

Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.

62. cikk

(1)   A költségvetést terhelő kiadást eredményező intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.

(2)   A globális költségvetési kötelezettségvállalásnak az N+1. év december 31-ig vállalt egyedi jogi kötelezettségek teljes összegét fedeznie kell.

Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek az N. év december 31-ig vállalhatók.

Az első és a második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

(3)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás összegét, amennyiben egy olyan jogi kötelezettségvállalásra vonatkozik, amelyre a 67. cikk értelmében vett kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő hároméves időszakban nem történt, vissza kell vonni.

63. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)

a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terhelik;

b)

az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c)

a kiadás megfelel az Eurojust pénzügyi szabályainak;

d)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják.

2. szakasz –   A kiadások érvényesítése

64. cikk

A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)

ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

b)

ellenőrzi a követelés esedékességét;

c)

megállapítja vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét.

65. cikk

(1)   A kiadások érvényesítése azon bizonylatokon alapul, amelyek a hitelező jogosultságát tanúsítják, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a ténylegesen leszállított árukról és a ténylegesen elvégzett munkáról szóló nyilatkozat vagy egyéb, a kifizetést igazoló okmányok alapján.

(2)   Az érvényesítésről szóló döntés a „kifizethető” jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.

(3)   Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

3. szakasz –   A kiadások engedélyezése

66. cikk

(1)   A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.

(1a)   Amikor időszakos kifizetések a nyújtott szolgáltatásokra való tekintettel – ideértve a bérbeadási szolgáltatásokat – történnek, vagy leszállított árukért, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, saját kockázatelemzésétől függően, elrendelheti a közvetlen megterhelés rendszerének alkalmazását.

(2)   A kifizetési utalványt keltezéssel és a felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírásával kell ellátni, majd a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldeni. A kapcsolódó bizonylatokat a felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 38. cikk (6) bekezdésének megfelelően meg kell őriznie.

(3)   Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött kifizetési utalványt olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 90. cikk (1) bekezdésében említett leltárba felvették.

4. szakasz –   A kiadások kifizetése

67. cikk

(1)   A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az általános költségvetési rendelet 49. cikke szerinti alap jogi aktus, illetve a szerződés vagy támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

a)

a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)

az esedékes összeg kifizetése a következő módok egyikével:

i.

előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet felbontani;

ii.

egy vagy több időközi kifizetés;

iii.

az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

Az előfinanszírozás teljes egészében vagy részben beszámít az időközi kifizetésekbe.

A teljes előfinanszírozás és az időközi kifizetések beszámítanak a fennmaradó összegek kifizetésébe.

(2)   Az elszámolásokban különbséget kell tenni a fizetés (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.

68. cikk

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

5. szakasz –   A kiadási műveletek határidői

69. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

6.   FEJEZET

IT-rendszerek

70. cikk

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

7.   FEJEZET

Belső ellenőr

71. cikk

Az Eurojustnak belső ellenőrzési feladata van. A belső ellenőrt az Eurojust-határozat 38. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kell kinevezni; hatáskörét e rendelkezések szerint gyakorolja.

72. cikk

(1)   A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az Eurojustnak a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

Felelős különösen:

a)

a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért; és

b)

a költségvetés végrehajtási műveleteire alkalmazandó belső ellenőrzési és auditálási rendszerek hatékonyságának és eredményességének felméréséért.

(2)   A belső ellenőr feladatai az Eurojust minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. Teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek.

(3)   A belső ellenőr jelentést tesz a Testületnek és az adminisztratív igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. Ez utóbbiak biztosítják, hogy intézkedéseket tesznek a vizsgálatok eredményeként született ajánlások alapján.

(4)   A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az Eurojustnak, amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket. Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerproblémáról is, amelyet az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szaktestület tárt fel.

(5)   Az Eurojust minden évben elküldi az adminisztratív igazgató által összeállított jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

(6)   Ez a cikk nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

73. cikk

A belső ellenőr feladatainak elvégzése során hozott intézkedésekkel kapcsolatos felelősségét az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben, az általános költségvetési rendelet 87. cikkével összhangban kell megállapítani.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

74. cikk

(1)   A közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseit és az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályait kell alkalmazni, e cikk (4)–(7) bekezdésére is tekintettel.

(2)   Kérésére az Eurojust ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más közösségi szervek szerződésének odaítélési eljárásába.

(3)   Az Eurojust szerepel az általános költségvetési rendelet 95. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett közös központi adatbázisban.

(4)   Az Eurojust jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott Fordítóközponttal közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.

(5)   Az Eurojustnak jogában áll, hogy részt vegyen a fogadó állam vagy egy nemzetközi szervezet által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban vagy hasznot húzzon azokból, feltéve, hogy azok közbeszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmaznak, amelyek a nemzetközileg elfogadott szabványokkal egyenértékűek, különösen az átláthatóság, a diszkriminációmentesség és az összeférhetetlenség megakadályozása kapcsán.

Egyedül az adminisztratív igazgatónak van felhatalmazása arra, hogy a garanciáknak a nemzetközileg elfogadott szabványokkal való egyenértékűségét elismerje.

(6)   Az általános költségvetési rendelet 101. cikkének értelmében az ajánlati felhívás arról rendelkezik, hogy az Eurojust a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

(7)   Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének alkalmazása értelmében az Eurojust által indított ajánlati felhívás rendelkezik arról, hogy az e cikkben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az eljárást és bármilyen szükséges intézkedést meghozhat, az eljárás megszüntetését is beleértve.

Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének értelmében az Eurojust gazdasági szereplőkkel megkötött szerződéseiben kiköti, hogy az e cikkben foglalt feltételek mellett meghozhatja a cikkben meghatározott intézkedéseket.

V.A.   CÍM

JELENTŐS KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOKKAL JÁRÓ PROJEKTEK

74a. cikk

A Testület a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármely olyan projekt megvalósítását tervezi, amely jelentős pénzügyi hatással lehet a működési költségvetés finanszírozására, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számított két héten belül értesíti az Eurojustot erről a szándékáról. Válasz hiányában az Eurojust lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

A második bekezdés alapján e véleményt az értesítéstől számított négy héten belül továbbítani kell az Eurojustnak.

V.B.   CÍM

SZAKÉRTŐK

74b. cikk

A szakértők kiválasztására az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 265a. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek az Eurojust munkájához, különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. Az Eurojust használhatja a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzéket.

VI.   CÍM

AZ EUROJUST ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

75. cikk

(1)   Amennyiben az Eurojust állami hatóságoknak nyújt támogatást az Eurojust feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 3. cikke szerint, az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 26. cikke (2) bekezdése b) pontja szerint, vagy a Bizottság felhatalmazásával az általános költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, az általános költségvetési rendelet és az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, e cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)   A támogatásokról írásos megállapodást kell kötni az Eurojust és a kedvezményezett között.

(3)   Az általános költségvetési rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az Eurojust által kötött támogatási megállapodásokban a közösségi szervnek rögzítenie kell, hogy az általános költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 183. cikkében előírt esetekben a támogatást felfüggesztheti, csökkentheti vagy beszüntetheti, miután a kedvezményezett saját észrevételeinek megtételére lehetőséget kapott.

VII.   CÍM

BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1.   FEJEZET

A beszámoló bemutatása

76. cikk

Az Eurojust éves beszámolója magában foglalja:

a)

az Eurojust pénzügyi kimutatásait;

b)

a költségvetés végrehajtásáról készült jelentést.

Az Eurojust elszámolásához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést. A jelentésnek számot kell adnia többek között az előirányzatok végrehajtásáról, az előirányzatok különféle költségvetési tételek közötti átadásaira vonatkozó összefoglaló tájékoztatással együtt.

77. cikk

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

a)

a pénzügyi kimutatásokban az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökben és forrásokban nem szereplő jogosultságokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;

b)

a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben a bevételi és kiadási műveletekről.

78. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:

a)

folyamatosság;

b)

óvatosság;

c)

a számviteli módszerek stabilitása;

d)

összehasonlíthatóság;

e)

részletesség;

f)

bruttó elszámolás;

g)

valódiság;

h)

eredményelszámolás.

79. cikk

(1)   Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.

(2)   Az eszközök és források értékét az általános költségvetési rendelet 132. cikkében előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

80. cikk

(1)   A pénzügyi kimutatást euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazza:

a)

a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek bemutatják az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt; ezen adatokat a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelvben megállapított szerkezettel összhangban, de az Eurojust tevékenységeinek sajátos jellegét figyelembe véve kell közölni;

b)

a pénzforgalmi táblázat, amely megmutatja az adott év alatt beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet;

c)

a tőkeváltozások kimutatása, amely részletesen tartalmazza az adott év során a tőkeelszámolások egyes tételeiben bekövetkezett növekedést vagy csökkenést.

(2)   A pénzügyi kimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az az Eurojust tevékenységére vonatkozik.

81. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben szereplő adatokat euróban kell megadni. A következőket tartalmazza:

a)

a költségvetési eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b)

a költségvetési eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.

82. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.

A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

83. cikk

(1)   Az általános költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 15-ig megteszi az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(2)   Amint az Eurojust kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az adminisztratív igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja az Eurojust végleges beszámolóját, és elküldi azt a Testületnek, amely véleményezi a beszámolót.

(3)   Az adminisztratív igazgató a végleges beszámolót, a Testület véleményével együtt, megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, legkésőbb a következő év július 1-jéig; a fent említett dokumentumokat két héten belül kell megküldeni, amennyiben a Számvevőszék észrevételei június 15. után érkeznek meg.

(4)   Az Eurojustnak a Bizottságéval összevont végleges beszámolóját a következő pénzügyi év november 15-ig kell kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   Az adminisztratív igazgató legkésőbb a következő év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az Eurojust egyúttal a Bizottságnak is megküldi válaszait.

2.   FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz –   Közös rendelkezések

84. cikk

(1)   Az Eurojust számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk oly módon történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2)   A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon.

(3)   Az általános számlákban és a költségvetési számlákban szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni, hogy az 1. fejezetben említett beszámolók elkészíthetők legyenek.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

85. cikk

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban fogadja el az Eurojust által alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket, valamint az összehangolt számlatükröt.

2. szakasz –   Általános számlák

86. cikk

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az Eurojust gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

87. cikk

(1)   A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

(2)   Minden könyvelési tétel, beleértve a számlák kiigazítását is, azon bizonylatokon alapul, amelyre vonatkozik.

(3)   A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

88. cikk

A költségvetési év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez és megbízhatóságához.

3. szakasz –   Költségvetési számlák

89. cikk

(1)   A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési számlák nyilvántartanak minden, az e rendelet IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

3.   FEJEZET

Vagyonleltár

90. cikk

(1)   Az Eurojust leltárt vezet, amely feltünteti az Eurojust tulajdonát képező tárgyi eszközök, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszközök mennyiségét és értékét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kidolgozott mintával összhangban.

Az Eurojust ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2)   Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VIII.   CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1.   FEJEZET

Külső ellenőrzés

91. cikk

A Számvevőszék megvizsgálja az Eurojust számláit az EK-Szerződés 248. cikkével összhangban.

92. cikk

(1)   Az Eurojust költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket minden, a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott döntésről és intézkedésről.

(2)   Az Eurojust megküldi a Számvevőszéknek az általa elfogadott belső pénzügyi szabályokat.

(3)   A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők, valamint az előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, és a 34. cikk, a 43. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 44. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

93. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzést az általános költségvetési rendelet 139–144. cikke szabályozza. Az ilyen ellenőrzést olyan módon kell végrehajtani, hogy az biztosítsa a szenzitív, az egyes konkrét esetekkel összefüggő adatok védelmét.

2.   FEJEZET

Mentesítés

94. cikk

(1)   Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az N+2. év április 30-a előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az N. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében. Az adminisztratív igazgató tájékoztatja a Testületet az Európai Parlament észrevételeiről, amelyeket a mentesítési határozatot kísérő határozat tartalmazza.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az adminisztratív igazgatót a halasztás okairól.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, az adminisztratív igazgató minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

95. cikk

(1)   A mentesítő határozat kiterjed az Eurojust bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és az Eurojust mérlegében feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja az Eurojust számláit és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az Eurojust adminisztratív igazgatójának válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)   Az adminisztratív igazgató benyújt az Európai Parlamentnek annak kérésére és az általános költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében előírt módon minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van.

96. cikk

(1)   Az adminisztratív igazgató megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére, figyelembe véve az Eurojust feladatait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az adminisztratív igazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről. Ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

IX.   CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

97. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy beszerezzen minden olyan információt vagy magyarázatot, amely hatáskörében a költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.

98. cikk

A Testület, amennyiben szükséges, az adminisztratív igazgató javaslatára az Eurojust pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el.

99. cikk

E határozat a Testület által történő jóváhagyását követő napon lép hatályba, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Az Eurojust költségvetési szabályzatáról 2006. április 20-án elfogadott határozat helyébe lép.

Kelt Hágában, 2009. március 27-én.

az Eurojust elnöke

José Luís LOPES DA MOTA


(1)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(2)  HL L 245., 2003.9.29., 44. o.

(3)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(4)  HL L 181., 2008.7.10., 23. o.

(5)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(6)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.