1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/1

(1)

A Tanács az 1174/2005/EK rendeletével (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára, és a kivetett ideiglenes vámot véglegesen beszedte. Azon négy vállalat esetében, amelyekre egyéni vámot szabtak ki, a hatályos vámok 7,6 % és 39,9 % közé esnek. A „minden más vállalatra” vonatkozó vám 46,7 %. A 684/2008/EK rendelet (3) pontosította az 1174/2005/EK rendelet dömpingellenes intézkedéseinek hatáskörét.

(2)

A Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik egyik exportáló gyártójától kérelem érkezett a Bizottsághoz az 1174/2005/EK rendelet „új exportőrre” vonatkozó, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(3)

A kérelmet a Crown Equipment (Suzhou) Company Limited (a továbbiakban: Crown Suzhou vagy kérelmező) adta be.

(4)

A kérelmező azt állította, hogy piacgazdasági körülményeknek megfelelően működik, és hogy az érintett terméket nem exportálta az Európai Közösségbe a dömpingellenes intézkedések alapját képező vizsgálati időszakban – azaz a 2003. április 1-jétől2004. március 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) –, és hogy nem áll kapcsolatban az érintett termék hatályban lévő dömpingellenes intézkedések alá tartozó exportáló gyártóinak egyikével sem. A kérelmező továbbá azt állította, hogy a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszak végét követően kezdte meg a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik exportálását.

(5)

Miután a tanácsadó testülettel való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján történő, „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat megindításához, és miután az érintett közösségi iparnak lehetősége volt véleménye kifejtésére, a Bizottság az 52/2009/EK (4) rendelet által kezdeményezte az 1174/2005/EK rendeletnek a kérelmezőre vonatkozó felülvizsgálatát (a továbbiakban: felülvizsgálat).

(6)

Az 52/2009/EK rendelet 2. cikkének megfelelően az 1174/2005/EK rendelettel a kérelmező által gyártott kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kivetett, 46,7 %-os dömpingellenes vámot hatályon kívül helyezték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyúttal utasították a vámhatóságokat az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(7)

Az érintett termék megegyezik a legutóbb a 684/2008/EK rendelettel módosított 1174/2005/EK rendeletben a Kínai Népköztársaságból származó, kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, azaz alváz és hidraulikaként megnevezett, jelenleg az ex 8427 90 00 és ex 8431 20 00 KN-kód alá besorolt termékekkel. Kézi emelőkocsinak olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes kemény felületen, csuklós kar segítségével kézi erővel tol, von és kormányoz. A kézi emelőkocsikat kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan magas szintre lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen. Más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk azonban nincs, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők); ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek); iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők); illetve iv. a rakományok felemelése és súlyuk megmérése (mérlegelő kocsik).

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a közösségi ipart és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az 52/2009/EK rendeletben megállapított határidőn belül észrevételeiket írásban ismertessék és meghallgatást kérjenek.

(9)

A Bizottság szolgálatai küldtek egy, a piacgazdasági elbánás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt és egy kérdőívet is a kérelmezőnek, és a válaszokat az e célból meghatározott határidőn belül megkapták.

(10)

A dömping vizsgálata a 2008. január 1-jétől2008. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki.

(11)

A Bizottságnak címzett, 2009. május 22-i keltezésű levelével a Crown Suzhou hivatalosan visszavonta az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján kérelmezett, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálati kérelmét.

(12)

A Bizottság megvizsgálta, hogy indokolt lenne-e a vizsgálat hivatalból történő folytatása. A Bizottság figyelembe vette, hogy a vizsgálat megszüntetése nem érinti az érvényben lévő dömpingellenes intézkedéseket, valamint a Crown Suzhoura visszamenőleg a „minden más vállalatra” vonatkozó vámot vetik majd ki, és a vizsgálat megszüntetése nem ellentétes a közösségi érdekekkel. A vizsgálatot ezért meg kell szüntetni.

(13)

A Bizottság értesítette az érdekelteket a vizsgálat megszüntetésének és a Crown Suzhou által gyártott és a Közösségbe exportált érintett termékekre való végleges dömpingellenes vám újbóli kivetésének szándékáról, és lehetőséget biztosított véleményük kifejezésére. A Bizottsághoz azonban nem érkezett olyan észrevétel, amely e határozatot megváltoztatná.

(14)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, a Crown Suzhou által gyártott és a Közösségbe exportált kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, azaz alváz és hidraulikaként megnevezett, jelenleg az ex 8427 90 00 és ex 8431 20 00 KN-kód alá besorolt termékekre azt az egész országra kiterjedő vámot kell alkalmazni, amelyet az 1174/2005/EK rendelet a „minden más vállalatra” vonatkozóan megállapított (46,7 %), és a vámot ezért újból ki kell vetni.

(15)

A fenti megállapítások fényében a Crown Suzhou tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot az érintett terméknek az 52/2009/EK rendelet 3. cikke szerint nyilvántartásba vett behozatala után a felülvizsgálat megindításának időpontjától kezdve visszamenőlegesen be kell szedni.

(16)

A felülvizsgálat nem befolyásolja az 1174/2005/EK rendeletben megállapított intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatályvesztési időpontját,

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/4

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/6

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2009. október 1-jén az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/9

(1)

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2009. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2009. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/11

(1)

Az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1968. március 9-i 68/151/EGK első tanácsi irányelvet (4) több alkalommal jelentős mértékben módosították (5). Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok adatközlésére, az általuk vállalt kötelezettségek érvényességére, illetve a társaság érvénytelenségére vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása különös jelentőségű, különösen a harmadik személyek érdekeinek védelme szempontjából.

(3)

A társaság lényeges okirataiba betekintést kell biztosítani annak érdekében, hogy harmadik személyek megbizonyosodhassanak ezek tartalmáról és a társaságra vonatkozó egyéb adatokról, különösen a társaság nevében történő kötelezettségvállalásra feljogosított személyek adatait illetően.

(4)

A tagállamok nemzeti jogszabályai által kialakított alapvető követelmények és alaki követelmények sérelme nélkül, a társaságok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntsék, papíron vagy elektronikus formában kívánják-e benyújtani a kötelező okirataikat és adataikat.

(5)

Az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvántartásból papíron és elektronikus formában is beszerezhessenek másolatot ezekről az okiratokról és adatokról.

(6)

A tagállamoknak meg kell engedni, hogy eldöntsék, a kötelező okiratok és adatok közzétételére kijelölt nemzeti hivatalos lapot papíron vagy elektronikus formában fenntartják-e, vagy hasonlóan hatékony úton gondoskodnak az adatok közzétételéről.

(7)

Meg kell könnyíteni a határokon átnyúló hozzáférést a társasági információkhoz úgy, hogy a társaság székhelyéül szolgáló tagállamban engedélyezett nyelvek egyikén való kötelező adatközlés mellett engedélyezik az előírt okiratok és adatok további nyelveken történő önkéntes bejegyzését. A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hivatkozhatnak ezekre a fordításokra.

(8)

Helyénvaló tisztázni, hogy a jelen irányelvben előírt kötelező adatokat tartalmazó közleményt a társaságok valamennyi levélpapírján és megrendelőlapján fel kell tüntetni, készüljön akár papíron, akár egyéb adathordozó felhasználásával. A műszaki fejlődés figyelembevételével helyénvaló arról is rendelkezni, hogy ezeket a közleményeket a társaságok honlapján is elhelyezzék.

(9)

Biztosítani kell harmadik személyek védelmét olyan jogszabályok révén, amelyek a lehető legteljesebb mértékben korlátozzák annak jogi lehetőségét, hogy a társaság nevében érvénytelen kötelezettségeket lehessen vállalni.

(10)

A társaság és harmadik személyek, valamint a tagok egymás közötti viszonyával kapcsolatos jogbiztonság érdekében korlátozni kell az olyan eseteket, amikor az érvénytelenség, valamint az érvénytelenné nyilvánítás visszaható hatálya merülhet fel, illetve rövid határidőt kell szabni arra, hogy harmadik személyek bármely ilyen határozattal szemben kifogással élhessenek.

(11)

Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

—

Belgiumban:

—

Bulgáriában:

акционерно дружество, дружество с ограничена отговорност, командитно дружество с акции,

—

a Cseh Köztársaságban:

společnost s ručením omezeným, akciová společnost,

—

Dániában:

aktieselskab, kommanditaktieselskab, anpartsselskab,

—

Németországban:

die Aktiengesellschaft, die Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung,

—

Észtországban:

aktsiaselts, osaühing,

—

Írországban:

companies incorporated with limited liability,

—

Görögországban:

ανώνυμη εταιρία, εταιρία περιωρισμένης ευθύνης, ετερόρρυθμη κατά μετοχές εταιρία,

—

Spanyolországban:

la sociedad anónima, la sociedad comanditaria por acciones, la sociedad de responsabilidad limitada,

—

Franciaországban:

société anonyme, société en commandite par actions, société à responsabilité limitée, société par actions simplifiée,

—

Olaszországban:

società per azioni, società in accomandita per azioni, società a responsabilità limitata,

—

Cipruson:

δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση, ιδιωτικές εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση,

—

Lettországban:

akciju sabiedrība, sabiedrība ar ierobežotu atbildību, komanditsabiedrība,

—

Litvániában:

akcinė bendrovė, uždaroji akcinė bendrovė,

—

Luxemburgban:

société anonyme, société en commandite par actions, société à responsabilité limitée,

—

Magyarországon:

részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság,

—

Máltán:

kumpannija pubblika/public limited liability company, kumpannija privata/private limited liability company,

—

Hollandiában:

naamloze vennootschap, besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid,

—

Ausztriában:

die Aktiengesellschaft, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung,

—

Lengyelországban:

spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, spółka komandytowo-akcyjna, spółka akcyjna,

—

Portugáliában:

a sociedade anónima de reponsabilidade limitada, a sociedade em comandita por acçoes, a sociedade por quotas de responsabilidade limitada,

—

Romániában:

societate pe acțiuni, societate cu răspundere limitată, societate în comandită pe acțiuni,

—

Szlovéniában:

delniška družba, družba z omejeno odgovornostjo, komanditna delniška družba,

—

Szlovákiában:

akciová spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným,

—

Finnországban:

yksityinen osakeyhtiö/privat aktiebolag, julkinen osakeyhtiö/publikt aktiebolag,

—

Svédországban:

aktiebolag,

—

az Egyesült Királyságban:

companies incorporated with limited liability.

a)

a létesítő okirat és alapszabály, ha ezt külön okirat tartalmazza;

b)

az a) pontban említett okiratok bármely módosítása, beleértve annak az időtartamnak a meghosszabbítását, amelyre a társaságot létrehozták;

c)

a létesítő okirat, illetve az alapszabály minden módosítását követően, a hatályos létesítő okiratnak vagy alapszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt teljes szövege;

d)

azon személyek kijelölése, megbízásuk megszűnése és személyes adatai, akik a jogszabályok értelmében létrehozott szervként, illetve bármely ilyen szerv tagjaiként:

e)

a jegyzett tőke összege évente legalább egyszer, amennyiben a létesítő okirat vagy az alapszabály tartalmazza az engedélyezett jegyzett tőke összegét, és amennyiben a tőkeemeléshez az alapszabály módosítására nincs szükség;

f)

minden egyes üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolók, amelyeket a 78/660/EGK (6), a 83/349/EGK (7), a 86/635/EGK (8) és a 91/674/EGK (9) tanácsi irányelvvel összhangban kell közzétenni;

g)

a társaság székhelyének áthelyezése;

h)

a társaság megszűnése;

i)

a társaság bíróság által történő megszüntetése;

j)

a felszámolók kijelölése, személyi adataik, jogkörük, kivéve, ha ezt a jogkört egyértelműen és kizárólagosan a törvények, illetve a társaság alapszabálya határozza meg;

k)

a felszámolási eljárás befejezése, valamint azokban a tagállamokban, ahol a cégnyilvántartásból történő törlés jogkövetkezményekkel jár, e törlés ténye.

a)

a 3. cikkben említett aktát magában foglaló nyilvántartás azonosításához szükséges adatok, a társaságnak az adott nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számával együtt;

b)

a társaság jogi formája, székhelye, továbbá adott esetben annak említése, hogy a társaság felszámolás alatt áll.

a)

ha a pénzügyi beszámolóknak a 2. cikk f) pontja szerinti közlését elmulasztják;

b)

ha az üzleti dokumentumokban vagy a társaság honlapján nem tüntetik fel az 5. cikkben előírt kötelező adatokat.

a)

az érvénytelenséget bírósági határozatnak kell kimondania;

b)

az érvénytelenséget kizárólag az i–vi. pontban meghatározott okok alapján lehet kimondani:

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/20

(1)

A Tanács egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 1989. december 21-i 89/667/EGK tizenkettedik társasági jogi irányelvét (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították (4). Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A biztosítékoknak a Közösség egészében történő egyenértékűvé tétele céljából össze kell hangolni a tagállamok által a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságok részére a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében előírt biztosítékokat.

(3)

Ezen a területen az adatszolgáltatás és közzététel, a kötelezettségvállalások érvényessége, a társaságok érvénytelensége, illetőleg az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) beszámoló tárgyában született, az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1968. március 9-i 68/151/EGK első tanácsi irányelv (5) és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (6), valamint a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (7) minden tőketársaságra vonatkozik. Mindazonáltal a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv (8) és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről szóló, 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelv (9), valamint a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló, 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik tanácsi irányelv (10) csak a részvénytársaságokra vonatkozik.

(4)

Szükséges olyan jogi eszközről rendelkezni, amely az egész Közösség területén lehetővé teszi az egyéni vállalkozó felelősségének korlátozását a tagállamok azon jogszabályainak sérelme nélkül, amelyek kivételes esetekben megkövetelik e vállalkozó felelősségét vállalkozása kötelezettségvállalásainak teljesítéséért.

(5)

A korlátolt felelősségű társaság az alapításától fogva egyszemélyes társaság is lehet, vagy azzá válhat, mert üzletrészei egyetlen tag kezébe kerülnek. A konszernekre vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolásáig a tagállamok bizonyos különös rendelkezéseket, illetve szankciókat állapíthatnak meg olyan esetekre, amikor egy természetes személy több társaság egyedüli tagja, vagy amikor egy egyszemélyes társaság vagy bármely egyéb jogi személy valamely társaság egyedüli tagja. E felhatalmazásnak az az egyedüli célja, hogy figyelembe vegye azokat a jellegzetességeket, amelyek bizonyos nemzeti jogszabályokban léteznek. Ebből a célból a tagállamok meghatározott esetekben korlátozásokat állapíthatnak meg az egyszemélyes társaságok alapításával, illetve az azokba való belépéssel kapcsolatban, vagy előírhatják az egyedüli tag korlátlan felelősségét. A tagállamok szabadon megállapíthatnak szabályokat annak a kockázatnak a kezelésére, amelyet az egyszemélyes társaságok jelenthetnek egyszemélyes voltuk miatt, különösen annak a biztosítására, hogy a jegyzett tőke befizetése megtörténjen.

(6)

Azt a tényt, hogy az összes üzletrész egyetlen tag kezébe került, valamint a társaság egyedüli tagjának megjelölését egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásba történő bejegyzés útján közzé kell tenni.

(7)

Az egyedüli tag által a taggyűlés hatáskörében hozott határozatokat írásba kell foglalni.

(8)

Az egyedüli tag és az általa képviselt társaság között megkötött szerződéseket ugyanígy írásba kell foglalni, amennyiben az ilyen szerződések nem rendes feltételek alapján megkötött folyó jogügyletekre vonatkoznak.

(9)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

egy természetes személy több társaság egyedüli tagja; vagy

b)

egy egyszemélyes társaság vagy egy más jogi személy valamely társaság egyedüli tagja.

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/26

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/27

(1)

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) vonatkozik az élő állatok tenyésztésére, az állati eredetű termékek előállítására, valamint ezek forgalomba hozatalára is.

(2)

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete meghatározza azokat az intézkedéseket, melyeket a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalma (TSE) előfordulásának gyanúja vagy megerősítése esetén meg kell hozni. A szóban forgó állatok és az azokból készült termékek Közösségen belüli forgalomba hozatalára és a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó szabályokat ezért az említett rendelet VIII. és IX. melléklete tartalmazza.

(3)

A 178/2002/EK rendelet a Közösség és az egyes tagállamok szintjén megállapítja az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabályokat általánosságban, különös tekintettel az élelmiszer- és takarmánybiztonságra. Az említett rendelet 53. cikke előírja, hogy amennyiben nyilvánvaló, hogy a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni, a Bizottságnak haladéktalanul meg kell hoznia bizonyos intézkedéseket, melyek magukban foglalhatják a szóban forgó, állati eredetű élelmiszer forgalomba hozatalának vagy behozatalának a felfüggesztését.

(4)

Ezenkívül a 178/2002/EK rendelet 54. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot szükségintézkedések meghozatalának szükségességéről, de a Bizottság nem a rendelet 53. cikke alapján járt el, a tagállam ideiglenes védintézkedéseket hozhat és haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a többi tagállamot és a Bizottságot. Ebben az esetben a Bizottságnak 10 munkanapon belül az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (SCOFCAH) elé kell terjesztenie az ügyet az ideiglenes nemzeti védintézkedések meghosszabbítása, módosítása vagy visszavonása céljából. A közösségi intézkedések elfogadásáig a tagállam fenntarthatja ideiglenes nemzeti védintézkedéseit.

(5)

2007. március 8-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elfogadta a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság felkérésére megfogalmazott, a juh- és kecskefélékben előforduló TSE kockázatának egyes aspektusairól szóló véleményét (3). Véleményében az EFSA az alábbi következtetésre jutott: „Nincs bizonyíték járványtani vagy molekuláris kapcsolatra a klasszikus és/vagy atipikus surlókór, valamint az emberben előforduló TSE között. A BSE kórokozója a TSE egyetlen azonosított zoonózis-kórokozója. Sokféleségükre való tekintettel ugyanakkor jelenleg nem zárható ki állatokban előforduló más TSE-kórokozók emberre történő átvihetőségének a lehetősége” (4).

(6)

A véleményt követően elfogadásra került az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és X. mellékletének módosításáról szóló, 2007. június 26-i 727/2007/EK bizottsági rendelet (5). A 727/2007/EK rendelet megszüntette a teljes állomány leselejtezésére vonatkozó kötelezettséget, és bizonyos alternatív leselejtezési intézkedéseket írt elő arra az esetre, ha egy juh- vagy kecskeféléket tenyésztő gazdaságban megerősítik a TSE kitörését, illetve ha kizárták a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) előfordulását. Egy megsemmisítési végzést és Franciaországnak az e rendelet egyes rendelkezései elleni, ideiglenes intézkedések meghozatalára irányuló kérelmét követően az ideiglenes intézkedésről határozó bíró 2007. szeptember 28-i végzésével (6) a Bíróság felfüggesztette a megtámadott rendelkezések végrehajtását mindaddig, amíg jogerős bírósági határozatot nem hoznak az alapügyben.

(7)

2008. január 24-én a Bizottság felkérésére az EFSA a juh- és kecskefélékben előforduló TSE kockázatának egyes aspektusairól szóló, 2007. március 8-i véleményében megfogalmazott következtetések egyes szempontjainak értelmezése tekintetében tudományos és technikai pontosítást (7) fogadott el, melyet figyelembe vettek a 727/2007/EK rendelet elfogadásakor.

(8)

Az említett pontosítás alapos mérlegelését és esetleges kockázatkezelői szerepének vizsgálatát követően a Bizottság elfogadta az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról szóló, 2008. június 17-i 746/2008/EK rendeletet (8). A 746/2008/EK rendelet lényegében fenntartja a 727/2007/EK rendeletben már előírt rendelkezéseket. A Franciaország által előterjesztett új ügyek alapján az Elsőfokú Bíróság elnökének 2008. október 30-i végzésével (9) a Bíróság felfüggesztette a vonatkozó rendelkezések végrehajtását mindaddig, amíg olyan jogerős bírósági határozatot nem hoznak, mely teljes egészében kivizsgálja a 746/2008/EK bizottsági rendelet alapján hozott kockázatkezelési intézkedések jogszerűségét.

(9)

2008. november 6-án az EFSA közzétette a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületnek az Európai Bizottság felkérésére megfogalmazott, az emberek és állatok kiskérődzőktől származó tej és tejtermékek okozta fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal (TSE) szembeni veszélyeztetettségéről szóló véleményét (10). Véleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus surlókór a tejjel vagy a kolosztrummal az anyajuhról átterjedhet a bárányra is. Az EFSA megállapította továbbá, hogy a klasszikus surlókórral fertőzött állományból származó tej és tejtermékek használata az emberek és állatok esetében TSE-nek való kitettség kockázatával járhat. Az EFSA azt a következtetést is levonta, hogy a juhok surlókórral szembeni ellenállásának kialakítását célzó tenyésztési programok révén várhatóan csökken az emberek és állatok kiskérődzőktől származó tejtermékek fogyasztásával összefüggő kitettsége. Ami az atipikus surlókórt illeti, az EFSA megállapította továbbá, hogy a fertőzött egyedek szervezetében jelenlévő kórokozó látszólag korlátozott terjedése csökkentheti a tej útján történő átvihetőséget. A BSE vonatkozásában az EFSA megjegyezte, hogy a BSE-vel fertőzött kiskérődzőktől származó kolosztrum vagy tej esetében fertőzőképességre vagy PrPSc jelenlétére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre. Mindazonáltal a BSE-kórokozó kísérleti úton megfertőzött, betegségre fogékony juhokban való korai és progresszív perifériás terjedése miatt az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a BSE-vel fertőzött, betegségre fogékony kiskérődzőktől származó kolosztrum és tej estében valószínű lenne az átvihetőség.

(10)

2008. november 6-án a Francia Élelmiszer-biztonsági Hatóság (AFSSA) a klasszikus surlókór kiskérődzőktől származó tej útján történő terjedésének kockázatáról szóló véleményt (11) tett közzé, melyben az EFSA véleményében megfogalmazottakkal azonos következtetésre jutott a klasszikus surlókórnak a tejjel vagy kolosztrummal az anyajuhról a bárányra való átvihetőségét illetően. Az emberek TSE-nek való kitettségét illetően az AFSSA úgy vélte, hogy a kiskérődzők fertőzött vagy fertőzésgyanús állományaiból származó tej és tejtermékek fogyasztása a fogyasztók túlzott kitettségét eredményezheti és azt ajánlotta, hogy „meg kell tiltani az állományból származó, emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek forgalmazását” a betegségnek a klasszikus surlókórban szenvedő állományokban való előfordulása nagy valószínűségére való tekintettel.

(11)

2008. november 7-én az EFSA és az AFSSA véleményeire támaszkodva Franciaország a nemzeti piacra korlátozott és a súrlókórral fertőzött állományokból származó tej és tejtermékek élemiszer- és takarmánycélokra történő franciaországi felhasználását tiltó intézkedéseket fogadott el (12).

(12)

2008. november 11-én és 26-án a SCOFCAH megvizsgálta, hogy milyen következtetések vonhatók le ezen új tudományos megállapításokból.

(13)

A SCOFCAH 2008. november 11-i ülésén – figyelembe véve az új tudományos bizonyítékokat, különösen a klasszikus surlókór tejjel az anyajuhról a bárányra való bizonyított átvihetőségét – a 999/2001/EK rendelet VII. és IX. mellékletének módosítását célzó bizottsági rendeletre irányuló javaslattervezetet terjesztettek elő a súrlókórral fertőzött állományokból származó tej és tejtermékek takarmánycélokra történő felhasználásának tilalma, a klasszikus súrlókórral fertőzött tejelő állományok felszámolási eljárásának felgyorsítása, valamint a tej és tejtermékek nemzeti piacon való élelmiszercélú felhasználásának korlátozása érdekében. Mivel azonban a tagállamok többsége ezen utolsó elemet nem támogatta, a javaslatot nem bocsátották szavazásra.

(14)

2008. november 26-án a 999/2001/EK rendelet VII. és IX. mellékletének a klasszikus súrlókórral fertőzött gazdaságokból származó tej és tejtermékek takarmánycélokra történő felhasználásának tilalma érdekében történő módosítását célzó bizottsági rendeletre irányuló módosított javaslat került benyújtásra, melyet a SCOFCAH minősített többséggel támogatott. A francia küldöttség hivatalos nyilatkozatban üdvözölte a javaslat elfogadását és kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be egy, a 999/2001/EK rendeletnek az élelmiszerekre vonatkozó hasonló intézkedések elrendelése érdekében történő módosítását célzó bizottsági rendeletre irányuló javaslatot is. E kérésre válaszul a Bizottság megerősítette, hogy folytatódnak a megbeszélések az élelmiszerekre vonatkozóan.

(15)

Ezt követően elfogadásra került az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. és IX. mellékletének módosításáról szóló, 2009. február 3-i 103/2009/EK bizottsági rendelet (13). A 103/2009/EK rendelet számos módosítást ír elő a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletéhez, köztük azt a rendelkezést, melynek értelmében – amennyiben egy megerősített TSE klasszikus surlókór – a gazdaságban tartott, megsemmisítendő állatoktól származó tej és tejtermékek az adott gazdaságon kívül máshol nem használhatók fel kérődzők takarmányozására. Ezenkívül e termékek nem kérődzőknek szánt takarmányként történő forgalomba hozatalát az érintett tagállam területére kell korlátozni. Végezetül a 103/2009/EK rendelet előírja a klasszikus súrlókórral fertőzött tejelő állományok felszámolási eljárásának felgyorsítását annak érdekében, hogy az emberek esetében csökkenjen a TSE-nek való kitettség kockázata.

(16)

2008. december 18-án Franciaország kérte a Bizottságot, hogy a 178/2002/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően fogadjon el szükségintézkedéseket a klaszszikus surlókór kórokozóinak való emberi kitettségre vonatkozóan. Ezenkívül Franciaország tájékoztatta e kérésről a többi tagállam küldöttségét a SCOFCAH 2009. január 14-i ülésén.

(17)

A 999/2001/EK rendelet VII. és IX. mellékletének módosítását célzó bizottsági rendeletre irányuló javaslat 2008. november 26-i, a SCOFCAH elé történő beterjesztését követő megbeszélésekkel összhangban a Bizottság 2009. január 20-án munkacsoporti szinten folytatta a klasszikus súrlókórral fertőzött gazdaságokból származó tej és tejtermékek élelmiszercélú felhasználásának megvitatását. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége nem támogatja a Franciaország által elfogadott, arra vonatkozó álláspontot, hogy további kockázatkezelő intézkedéseket kell hozni az említett tej és tejtermékek élelmiszercélú felhasználásának korlátozására.

(18)

2009. március 11-i, Franciaországnak címzett levelében a Bizottság megerősítette, hogy nem áll szándékában szükségintézkedéseket elfogadni a tej és tejtermékek élelmiszercélú felhasználására vonatkozóan.

(19)

2009. február 25-én Franciaország intézkedést fogadott el a juh- és kecskefélékből származó, emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek Franciaország területére történő behozatalának tilalmára vonatkozóan (14). 2009. március 9-én Franciaország értesítette a Bizottságot az említett ideiglenes védintézkedésekről a 178/2002/EK rendelet 54. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ezen intézkedések értelmében a tej és tejtermékek egyrészt csak és kizárólag abban az esetben hozhatók be egy másik tagállamból Franciaország területére, ha olyan gazdaságból származnak, melyet a termeléskor nem helyeztek hatóságilag szállítási tilalom alá, másrészt csak és kizárólag abban az esetben, ha azok nem olyan állatoktól származnak, melyeket meg kellett semmisíteni vagy le kellett ölni a klasszikus surlókór előfordulásának megerősítését követően.

(20)

Ennek megfelelően a Bizottság 2009. március 23-i ülésén a SCOFCAH elé terjesztette az ügyet az ideiglenes nemzeti védintézkedések meghosszabbítása, módosítása vagy visszavonása céljából, a 178/2002/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(21)

Mint azt a 746/2008/EK rendelet preambuluma és különösen annak (12) preambulumbekezdése részletesen megemlíti, az EFSA elismeri, hogy nincs tudományos bizonyíték semmiféle közvetlen kapcsolatra a juh- és kecskefélékben előforduló, BSE-n kívüli TSE és a TSE emberben való előfordulása között, még akkor is, ha a juh- és kecskefélék megbetegedéséért felelős kórokozók biológiai sokfélesége olyan fontos tényező, amely miatt nem zárható ki a betegség emberre történő átvihetősége.

(22)

Az EFSA azon véleménye, mely szerint a juh- és kecskefélék TSE-megbetegedéséért felelős kórokozók emberre történő átvihetősége nem zárható ki, az emberi fajhatár átlépését vizsgáló, állati modelleken (főemlősökön és egereken) végzett kísérleti vizsgálatokon alapul. Ezek a modellek azonban nem veszik figyelembe az emberi faj olyan genetikai jellemzőit, melyek jelentősen befolyásolhatják a prionok okozta betegségekre való relatív fogékonyságot. Az eredmények természetes körülményekre való kivetítését illetően is rendelkeznek bizonyos korlátokkal, így például különösen a tekintetben uralkodik bizonytalanság, hogy mennyire megbízható mértékben képviselik az emberi fajhatárt, illetve hogy a kísérletben alkalmazott beoltási mód megfelelő mértékben tükrözi-e a természetes körülmények közötti expozíciót. Ennek alapján elmondható, hogy bár a juh- és kecskefélékben előforduló TSE-kórokozók emberre történő átvihetőségének kockázata nem zárható ki, e kockázat rendkívül alacsony lenne, tekintettel arra, hogy az átvihetőséget olyan kísérleti modelleknél mutatták ki, melyek nem a valós emberi fajhatárhoz kapcsolódó természetes körülményeket és a fertőzés valós terjedési irányát képviselik.

(23)

A közösségi politikák végrehajtása során biztosítani kell az emberi élet és egészség magas szintű védelmét. Az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó közösségi intézkedéseknek az emberek és az állatok egészségét fenyegető lehetséges kockázatok megfelelő felmérésén kell alapulniuk, figyelembe véve a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, fenntartva vagy tudományosan indokolt esetben növelve az emberi és az állati egészség védelmi szintjét. Lehetetlen azonban a kockázatok teljes kiküszöbölését bármely, az élelmiszerbiztonságra vonatkozó kockázatkezelési döntés reális céljának tekinteni, mivel az intézkedések arányosságának biztosítása érdekében a kockázatcsökkentési intézkedések költségeit és hasznát gondosan mérlegelni kell. A kockázatkezelő feladata és felelőssége a kockázat elfogadható szintjéről való döntés, figyelembe véve a tudományos kockázatfelmérés összes elemét.

(24)

Az elfogadható kockázati szint megállapításáért és a közegészség magas szintű védelmének fenntartását biztosító legalkalmasabb intézkedések meghozataláért a Bizottság mint közösségű szintű kockázatkezelő a felelős, szorosan együttműködve a tagállamokkal. A Bizottság felülvizsgálta és értékelte a TSE emberre történő átvihetőségére vonatkozó legújabb tudományos információkat. Úgy ítélte meg, hogy a fennálló kockázatok szintje jelenleg nagyon alacsony és elfogadható mértékű. A takarmányokra vonatkozó szabályokon túlmenően, aránytalan mértékű intézkedések meghozatala nélkül a Bizottság 103/2009/EK rendeletében előírta a klasszikus súrlókórral fertőzött tejelő állományok felszámolási eljárásának felgyorsítását, ami a TSE-nek való emberi kitettség további csökkenését eredményezi.

(25)

Emiatt a rendelkezésre álló tudományos véleményekben hivatkozott tudományos bizonyítékok, valamint a SCOFCAH-hal történt konzultációk alapján, illetve az Elsőfokú Bíróságnak a 746/2008/EK rendelet megtámadott rendelkezéseinek jogszerűségéről szóló határozatára várva – mely a Franciaország által bejelentett intézkedés szempontjából is releváns –, a Bizottság a SCOFCAH-hal történt konzultációkat követően úgy véli, hogy a Franciaország által elfogadott ideiglenes védintézkedések – még az elővigyázatosság elvének figyelembevételével is – túlmutatnak azon, ami az emberi egészséget fenyegető komoly kockázat elkerüléséhez szükséges.

(26)

Emiatt a Bizottság úgy véli, hogy a Franciaország által 2009. február 25-én elfogadott és a Bizottságnak 2009. március 9-én bejelentett intézkedéseket fel kell függeszteni a 178/2002/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően mindaddig, amíg a T-257/07 sz. ügyben, Francia Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága, nem hoznak határozatot.

(27)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/31

(1)

A 178/2002/EK rendelet tartalmazza a Közösség és az egyes tagállamok szintjén az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó általános elvek általános meghatározását, különösen pedig az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó alapelveket. Sürgősségi intézkedések meghozatalát írja elő abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány komoly kockázatot jelenthet az emberi egészségre, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam(ok) intézkedéseikkel nem képesek e kockázatot kielégítően kezelni.

(2)

Az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (2) szerint az állatok és az elsődlegesen állati eredetű termékek előállítását nyomon kell követni annak érdekében, hogy ki lehessen mutatni bizonyos maradékanyagok és anyagok jelenlétét az élő állatokban, azok ürülékében, testnedveiben és szöveteiben, az állati eredetű termékekben, a takarmányban és az ivóvízben. A 96/23/EK irányelv 29. cikke előírja, hogy a harmadik országok által nyújtott garanciáknak az ebben az irányelvben előírt garanciákkal legalább egyenértékűnek kell lenniük.

(3)

Az Indiában tett legutóbbi közösségi ellenőrző látogatás hiányosságokat fedezett fel az élő állatokat és az állati termékeket vizsgáló maradékanyag-ellenőrzési rendszerben.

(4)

Az India által vállat garanciák ellenére a tagállamok jelentéséből a Bizottság arról értesült, hogy az Indiából behozott, emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásra szánt rákfélékben egyre többször találnak nitrofuránokat és azok metabolitjait. Ezen anyagok élelmiszerekben való jelenlétét a 2377/90/EGK tanácsi rendelet (3) tiltja, mivel komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre.

(5)

Ezeket az állati eredetű termékeket a víziállatoknak szánt takarmány előállításában is felhasználják. A nitrofurán és metabolitjai takarmány-adalékanyagként való felhasználása az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében nem engedélyezett. Antibakteriális szerként nitrofuránt tartalmazó állati eredetű termékekkel nem lehet továbbá gazdasági haszonállatokat takarmányozni, mivel ezek az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerint 2. kategóriába tartozó állati melléktermékek.

(6)

Ezért az emberi egészség valamennyi tagállamban történő hatékony és egységes védelme érdekében helyénvaló egyes közösségi szintű sürgősségi intézkedéseket elfogadni az Indiából származó rákfélék importjára.

(7)

Ennek megfelelően a tagállamok csak akkor engedélyezhetnék az Indiából származó tenyésztett rákfélék behozatalát, ha bizonyítható, hogy származási helyükön analitikai vizsgálatnak vetették alá őket annak igazolására, hogy a nitrofurán vagy metabolitjai koncentrációja – a 2002/657/EK bizottsági határozatnak (6) megfelelően – nem lépi túl az alkalmazott megerősítő analitikai módszer döntési határértékét.

(8)

Engedélyezhető ugyanakkor olyan szállítmányok behozatala, amelyekhez nem állnak ugyan rendelkezésre a származási helyen elvégzett analitikai vizsgálatok eredményei, de az importáló tagállamok biztosítják, hogy a szállítmányokat a közösségi határon megfelelő vizsgálatnak vetik alá, és hatósági ellenőrzés alatt tartják mindaddig, amíg az eredmények nem állnak rendelkezésre.

(9)

Ezt a határozatot az India által nyújtott garanciák és a tagállamok által elvégzett analitikai vizsgálatok eredményei alapján felül kell vizsgálni.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/34

(1)

A 2006/660/EK határozattal (2) a Bizottság hároméves határozott időszakra elismerte a Polish Register of Shipping hajóosztályozó társaságot. Az említett elismerést olyan szervezeteknek (hajóosztályozó társaságoknak) nyújtják, amelyek a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 1994. november 22-i 94/57/EK tanácsi irányelv (3) mellékletének A. „Általános előírások” szakasza 2. és 3. pontjában előírt minimumkövetelmények kivételével a melléklet összes többi követelményének eleget tesznek. Az elismerés hatálya a Cseh Köztársaságra, Ciprusra, Litvániára, Máltára, Lengyelországra és Szlovákiára korlátozódott.

(2)

A Bizottság a 94/57/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően értékelte a Polish Register of Shippinget. Az értékelés az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség szakemberei által 2007-ben elvégzett négy tényfeltáró vizsgálat eredményein alapult, az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikke b) pontja iii. alpontjának megfelelően. A cseh, ciprusi, litván, máltai, lengyel és szlovák hatóságokat felkérték, hogy vegyenek részt az értékelésben. A Bizottság figyelembe vette két további vizsgálat megállapításait is, amelyeket az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség végzett el 2009 áprilisában és májusában a célból, hogy megvizsgálja a Polish Register of Shipping hajóépítés-felügyeleti tevékenységét és ellenőrizze a Polish Register of Shipping által a Bizottság értékelése nyomán végrehajtott korrekciós intézkedéseket.

(3)

Amennyiben hiányosságokat tártak fel, a Polish Register of Shipping a legtöbb esetben haladéktalanul végrehajtotta a megfelelő és elégséges korrekciós intézkedéseket. A fennálló hiányosságok főleg a szabályok és előírások végrehajtását érintik, különösen a hajógyárak minőségének ellenőrzése, az új építésű hajók vizsgálata, a vizsgálatokat végző személyek oktatása és képesítése, valamint a más osztályba sorolás tekintetében. A Polish Register of Shipping társaságot ezért további korrekciós intézkedések végrehajtására kérték fel e tekintetben. Noha ezek a hiányosságok komolyak, jelenleg nem indokolják a szervezet főbb rendszerei és ellenőrző mechanizmusai általános minőségének megkérdőjelezését.

(4)

Időközben hatályba lépett a 391/2009/EK rendelet. A rendelet előírja, hogy azon szervezetek, amelyek a rendelet hatálybalépésének időpontjában a 94/57/EK irányelv szerinti érvényes elismeréssel rendelkeztek, megőrzik ezt az elismerést. Ezeket az elismeréseket a Bizottságnak 2010. június 17-ig felül kell vizsgálnia annak eldöntése érdekében, hogy a határozott időtartamot megváltoztassa vagy megszüntesse.

(5)

A Bizottság rendelkezésére álló, az elvégzett felmérésen és vizsgálatokon alapuló információk igazolják, hogy a Polish Register of Shipping általában véve eleget tesz a 391/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek és kötelezettségeknek minden kereskedelmi forma és minden hajótípus tekintetében.

(6)

A kikötő szerinti illetékes állam által végzett ellenőrzésekről szóló párizsi memorandummal legutóbb közétett, az aláíró felek által 2008-ban elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó adatok alapján azon hajóvisszatartások aránya, amelyeket a Polish Register of Shipping által kiadott bizonyítványokkal összefüggésben a 2006–2008-as időszakban rendeltek el, az összes vizsgálat figyelembevételével tartósan 0,77 %, míg az elismert szervezetek átlagos rátája 0,34 % volt.

(7)

A Polish Register of Shipping közösségi elismerésének meghosszabbítása 2009. szeptember 29-én lép hatályba a folytonosság biztosítása érdekében.

(8)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a 391/2009/EK rendelet 12. cikkében létrehozott bizottság (COSS) véleményével,