I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

26.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/3

A BIZOTTSÁG 771/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 25.)

az 1580/2007/EK rendeletnek a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyes forgalmazási minőségszabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 103a. cikkére és 121. cikke a) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletet (2) a forgalmazási minőségszabványokra vonatkozó rendelkezések tekintetében a 2009. július 1-jétől alkalmazandó 1221/2008/EK bizottsági rendelet (3) jelentősen módosította. Ugyanakkor helyénvaló tisztázni egy, az általános forgalmazási minőségszabvány alól mentesülő termékekre vonatkozó újonnan bevezetett rendelkezést.

(2)

Az 1580/2007/EK rendelet 53. cikkének (7) bekezdése kimondja, hogy a referencia-időszakra vonatkozóan a forgalomba hozott termékek értéke az ugyanabban a cikkben említett referencia-időszakban alkalmazandó jogszabályok alapján kiszámított érték. Ezt az elvet kívánatos alkalmazni a termelői szervezetek forgalomba hozott termékeinek az értékére vonatkozóan is.

(3)

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) mezőgazdasági minőségszabványokkal foglalkozó munkacsoportja 2008-ban felülvizsgálta a fejes salátára, a fodros endíviasalátára és a széles levelű endíviasalátára, valamint a körtére és a paradicsomra vonatkozó ENSZ-EGB-szabványokat. A szükségtelen kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében helyénvaló, hogy azokban az esetekben, amelyekben közösségi szinten létezik a gyümölcsök és zöldségek vonatkozásában termékspecifikus forgalmazási minőségszabvány, e szabvány megfeleljen az ENSZ-EGB által elfogadott szabványnak. Ennek megfelelően az 1580/2007/EK rendeletben említett gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó termékspecifikus szabványokat indokolt hozzáigazítani az új ENSZ-EGB-szabványokhoz.

(4)	Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (3b) bekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a 0709 59 KN-kód alá tartozó nem termesztett gomba”;

2.	A 44. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A forgalomba hozott termékek értékét az abban az időszakban alkalmazandó jogszabályok szerint kell kiszámítani, amely időszakra a támogatást igényelték.”;

3.	Az I. melléklet B. részének 4., 6. és 10. részének helyébe az e rendelet mellékletének A., B. és C. részében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 25-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

(3) HL L 336., 2008.12.13., 1. o.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

„4. rész: A fejes salátára, a fodros endíviasalátára és a széles levelű endíviasalátára vonatkozó forgalmazási minőségszabvány

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány:

—

az alábbi fajokból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt saláták fajtáira (kultivárok) vonatkozik:

—	Lactuca sativa L. var. capitata L. (fejes saláta, ideértve a fodros levelű salátát és a jégsalátát is),

—	Lactuca sativa L. var. longifolia Lam. (római saláta),

—	Lactuca sativa L. var. crispa L. (metélősaláta),

—

ezeknek a fajtáknak a keresztezései, valamint

—	a Cichorium endivia L. var. crispa Lam. fajból termesztett fodros endíviasaláta-változatok (kultivárok),

—	a Cichorium endivia L. var. latifolium Lam. fajból termesztett széles levelű endíviasaláta-változatok (kultivárok).

Ez a szabvány nem vonatkozik az ipari feldolgozásra szánt, illetve a külön levelek formájában, földlabdával vagy cserepes növényként forgalmazott salátákra.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt salátára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a salátának:

—

épnek,

—	egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

—	tisztának és tisztítottnak, azaz gyakorlatilag földtől vagy egyéb termesztő közegtől és látható idegen anyagtól mentesnek,

—	friss megjelenésűnek,

—	kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

—	kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

—	turgorosnak,

—	magszár nélkülinek,

—	nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

—	idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A saláta – a növekedés alatti alacsony hőmérséklet miatt keletkezett – pirosas elszíneződése megengedett, ha ez nem befolyásolja jelentősen a saláta megjelenését.

A gyökereket a külső levelek alatt, egyenes metszéssel kell elvágni.

A salátának szabályosan fejlettnek kell lennie. A saláta fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

—	kibírja a szállítást és az árukezelést,

—	megfelelő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A termék az alábbiakban meghatározott két osztályba sorolható:

i. I. osztály

Ebbe az osztályba a jó minőségű saláták tartozhatnak. A salátának – különösen a szín tekintetében – rendelkeznie kell a fajtára vagy a kereskedelmi típusra jellemző ismertetőjegyekkel.

A salátának ezenkívül meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

—	szabályos alakú,

—	a termesztési módnak és a termék típusának megfelelően tömör,

—	a fogyaszthatóságot befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes,

—	fagykártól mentes.

A fejes salátának egyetlen, jól fejlett szívvel kell rendelkeznie. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta szíve azonban kevésbé tömör is lehet.

A római salátának a szíve kevésbé tömör is lehet.

A fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta közepének sárga színűnek kell lennie.

ii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a saláták tartoznak, amelyek nem sorolhatók az I. osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A salátának:

—	megfelelő alakúnak,

—	a fogyaszthatóságot jelentős mértékben befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a saláta megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

—	enyhe színhiba,

—	kártevők okozta enyhe károsodás.

A fejes salátának a szíve kevésbé tömör is lehet. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta esetén azonban a szív hiánya megengedett.

A római saláta esetében a szívképződés nem követelmény.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a salátafej tömege határozza meg.

A. Legkisebb tömeg

Az I. és II. osztály esetében a legkisebb tömeg a következő:

	Szabadföldi termesztésű	Fóliás, üvegházi
Fejes saláta (a fodros levelű fejes saláta és a jégsaláta kivételével), valamint római saláta (a »Little gem« saláta kivételével)	150 g	100 g
Fodros levelű fejes saláta és jégsaláta	300 g	200 g
Metélősaláta és »Little gem« saláta	100 g	100 g
Fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta	200 g	150 g

B. Egyöntetűség

a) Fejes saláta

Az egyes csomagolási egységekben lévő legkönnyebb és legnehezebb fejek tömege közötti különbség egyik osztály esetében sem haladhatja meg:

—	a 40 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege legfeljebb 150 g,

—	a 100 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege 150 g és 300 g között van,

—	a 150 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege 300 g és 450 g között van,

—	a 300 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege meghaladja a 450 g-ot.

b) Fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta

Az egyes csomagolási egységekben lévő legkönnyebb és legnehezebb fejek közötti különbség egyik osztály esetében sem haladhatja meg a 300 g-ot.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. I. osztály

A saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a saláta összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

ii. II. osztály

A saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: a saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek, de az érintett saláták tömege a megengedettnél legfeljebb 10 %-kal lehet több vagy kevesebb.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű terméket kell tartalmaznia.

A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú saláták csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe (1), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint a saláták minden érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A salátákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. A csomagolásnak a méretet és a csomagolás típusát tekintve ésszerűnek kell lennie, biztosítva, hogy a saláták között ne legyen üres tér, vagy a túl nagy nyomás miatt ne törjenek össze.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen (2), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

—	név és cím (utca/település/régió/irányítószám és – a származási országtól eltérő ország esetében – ország) vagy

—	a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód (3).

B. A termék megnevezése

—

»fejes saláta«, »Batávia saláta«, »jégsaláta«, »római saláta«, »metélősaláta« (vagy, adott esetben, például »tölgyfalevél saláta«, »Lollo bionda«, »Lollo rossa«), »fodros endíviasaláta« vagy »széles levelű endíviasaláta«, illetve egyéb hasonló jelentésű megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

—	adott esetben »Little gem«, vagy egyéb hasonló jelentésű megnevezés,

—	adott esetben »fóliás/üvegházi« megjelölés vagy egyéb megfelelő jelölés,

—	a fajta megnevezése (nem kötelező),

—

A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú salátákat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében »salátakeverék« vagy azzal egyenértékű megnevezés. Ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, fel kell tüntetni az értékesítési egységben található egyes termékek színét, fajtáját vagy kereskedelmi típusát.

C. A termék eredete

—	Származási ország, és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

—	Az eltérő eredetű, jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú termékeket vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében közvetlenül az érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus megnevezése mellett az egyes származási országokat is fel kell tüntetni.

D. Kereskedelmi jellemzők

—

osztály,

—	méret, az egységre eső legkisebb megengedett tömegben vagy a saláták számában kifejezve,

—	nettó tömeg (nem kötelező).

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.”

B. RÉSZ

„6. rész: A körtére vonatkozó forgalmazási minőségszabvány

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Pyrus communis L. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt körte fajtáira (kultivárok) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt körte kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt körtére vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a körtének:

—

épnek,

—	egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

—	tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

—	kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

—	kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentesnek,

—	nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

—	idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A körte fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

—	érési folyamata folytatódjon, és elérje a fajtára jellemző, megfelelő érettségi fokot,

—	kibírja a szállítást és az árukezelést,

—	kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A körte a következő három osztályba sorolható:

i. »Extra« osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének kitűnő minőségűnek kell lennie. Alakjának, méretének és színének a fajtájára jellemzőnek, kocsányának épnek kell lennie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak az érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

A körte nem lehet kövecses.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének jó minőségűnek kell lennie. Alakjának, méretének és színének a fajtájára jellemzőnek kell lennie (4).

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak az érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor egyes gyümölcsök esetében megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

—	enyhe alakhiba,

—	enyhe fejlődési hiba,

—	enyhe színhibák,

—

enyhe héjhibák a következő mértékig:

—	hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

—	egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

—	Enyhe nyomásfoltok legfeljebb 1 cm2 összterületen.

A körte kocsánya lehet enyhén sérült.

A körte nem lehet kövecses.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan körték tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúsnak minden nagyobb hibától mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a körte megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

—	alakhibák,

—	fejlődési hibák,

—	színhibák,

—	enyhe, érdes rozsdafoltok,

—

héjhibák a következő mértékig:

—	hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

—	egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

—	enyhe nyomásfoltok legfeljebb 2 cm2 összterületen.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő határozza meg.

Az egyes minőségi osztályokra előírt minimális méretbeli követelmények a következők:

	»Extra«	I. osztály	II. osztály
Nagy gyümölcsű fajták	60 mm	55 mm	55 mm
Más fajták	55 mm	50 mm	45 mm

Az e szabvány mellékletében szereplő nyári körtefajtákra nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az azonos csomagolási egységben lévő gyümölcsök átmérője közötti legnagyobb eltérés a következő lehet:

—	5 mm az »extra« osztályú és az I. és II. osztályú gyümölcsök esetében egyaránt, ha sorba rakva és rétegenként csomagolják,

—	10 mm az I. osztályú gyümölcsök esetében, ha ömlesztve vagy kereskedelmi csomagokba csomagolják.

A méretbeli egyöntetűség nem követelmény az olyan II. osztályú gyümölcs esetében, amelyet ömlesztve vagy kereskedelmi csomagokba csomagolnak.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. »Extra« osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a körte összesen legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan termék, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a körte összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A megengedett eltérés nem vonatkozik a kocsány nélküli körtére.

iii. II. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

E megengedett eltérésen belül a gyümölcs darabszámban vagy tömegben számított legfeljebb 2 %-ának esetében a következő hibák fordulhatnak elő:

—	enyhe sérülések vagy be nem gyógyult repedések,

—	nagyon enyhe romlóhiba,

—	kártevők jelenléte a gyümölcs belsejében és/vagy a gyümölcshús kártevők okozta sérülése.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan:

azon termékek esetében, amelyekre vonatkozik az egyöntetűség szabálya, megengedett, hogy a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret alatti vagy feletti méretű legyen, és a legkisebb méretkategóriába tartozó gyümölcsök legfeljebb 5 mm-rel lehetnek kisebbek a minimális méretnél;

b)	azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik az egyöntetűség szabálya, megengedett, hogy a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a megengedett minimális méret alatti méretű legyen, de legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb a minimális méretnél.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű és – méret szerinti válogatás esetében – azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú körtéket kell tartalmaznia.

Az »extra« osztályban a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Különböző fajtájú körték csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe (5), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A körtéket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen (6), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

—	név és cím (utca/település/régió/irányítószám és – a származási országtól eltérő ország esetében – ország) vagy

—	a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód (7).

B. A termék megnevezése

—	»Körte« felirat, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

—	A fajta neve. Különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó értékesítési csomagok esetében a csomagban található minden egyes fajta megnevezése.

C. A termék eredete

—

Származási ország, és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés. Különböző származási helyű, különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó értékesítési csomagok esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

—

Osztály.

—

Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám. Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor azt a következőképpen kell feltüntetni:

a)	azon termékek esetében, amelyekre vonatkozik az egyöntetűség szabálya, a legkisebb és legnagyobb átmérő feltüntetésével;

b)	azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik az egyöntetűség szabálya, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének feltüntetésével, amelyet az »és felette« vagy ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a legnagyobb gyümölcs átmérője követ.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Függelék

A körte méretére vonatkozó követelmények

N	=	Nagy gyümölcsű fajták
NYK	=	Olyan nyári körte, amelyre nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A nagy gyümölcsű körtefajták és a nyári körtefajták nem kimerítő jegyzéke

Az itt nem szereplő, kis gyümölcsű és más fajták akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a szabvány III. részében meghatározott, egyéb fajtákra vonatkozó méretbeli követelményeknek.

Az alább felsorolt néhány fajta olyan kereskedelmi név alatt kerülhet forgalomba, amelyek oltalmát egy vagy több országban kérelmezték vagy megadták. Az alábbi táblázat első és második oszlopa szándékosan nem tartalmazza az ilyen kereskedelmi neveket. A harmadik oszlopban – kizárólag tájékoztató jelleggel – egyes ismert védjegyek szerepelnek.

Fajta	Szinonimák	Kereskedelmi név	Méret
Abbé Fétel	Abate Fetel		N
Abugo o Siete en Boca			NYK
Akça			NYK
Alka			N
Alsa			N
Amfora			N
Alexandrine Douillard			N
Bergamotten			NYK
Beurré Alexandre Lucas	Lucas		N
Beurré Bosc	Bosc, Beurré d’Apremont, Empereur Alexandre, Kaiser Alexander		N
Beurré Clairgeau			N
Beurré	Hardenpont		N
Beurré Giffard			NYK
Beurré précoce Morettini	Morettini		NYK
Blanca de Aranjuez	Agua de Aranjuez, Espadona, Blanquilla		NYK
Carusella			NYK
Castell	Castell de Verano		NYK
Colorée de Juillet	Bunte Juli		NYK
Comice rouge			N
Concorde			N
Condoula			NYK
Coscia	Ercolini		NYK
Curé	Curato, Pastoren, Del cura de Ouro, Espadon de invierno, Bella de Berry, Lombardia de Rioja, Batall de Campana		N
D’Anjou			N
Dita			N
D. Joaquina	Doyenné de Juillet		NYK
Doyenné d’hiver	Winterdechant		N
Doyenné du Comice	Comice, Vereinsdechant		N
Erika			N
Etrusca			NYK
Flamingo			N
Forelle			N
Général Leclerc		Amber Grace™	N
Gentile			NYK
Golden Russet Bosc			N
Grand champion			N
Harrow Delight			N
Jeanne d’Arc			N
Joséphine			N
Kieffer			N
Klapa Mīlule			N
Leonardeta	Mosqueruela, Margallon, Colorada de Alcanadre, Leonarda de Magallon		NYK
Lombacad		Cascade®	N
Moscatella			NYK
Mramornaja			N
Mustafabey			NYK
Packham’s Triumph	Williams d’Automne		N
Passe Crassane	Passa Crassana		N
Perita de San Juan			NYK
Pérola			NYK
Pitmaston	Williams Duchesse		N
Précoce de Trévoux	Trévoux		NYK
Président Drouard			N
Rosemarie			N
Suvenirs			N
Santa Maria	Santa Maria Morettini		NYK
Spadoncina	Agua de Verano, Agua de Agosto		NYK
Taylors Gold			N
Triomphe de Vienne			N
Vasarine Sviestine			N
Williams Bon Chrétien	Bon Chrétien, Bartlett, Williams, Summer Bartlett		N

”

C. RÉSZ

„10. rész: A paradicsomra vonatkozó forgalmazási minőségszabvány

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Lycopersicum esculentum Mill fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt paradicsom fajtáira (kultivárok) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt paradicsom kivételével.

Kereskedelmi típus szerint négy paradicsomváltozatot különböztetünk meg:

—

»kerek«

—	»gerezdes«

—	»hosszúkás« vagy »ovális«

—	»cseresznye« paradicsom (ideértve a koktélparadicsomot is)

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt paradicsomra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a paradicsomnak:

—

épnek,

—	egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

—	tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

—	friss megjelenésűnek,

—	kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

—	kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentesnek,

—	nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

—	idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

Fürtös paradicsom esetében a száraknak frisseknek, egészségeseknek, tisztának, levelektől és szemmel látható idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

A paradicsom fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy

—	kibírja a szállítást és az árukezelést,

—	kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A paradicsom az alábbiakban meghatározott három osztályba sorolható:

i. »Extra« osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak kiváló minőségűnek kell lennie. Alakjában, megjelenésében és fejlettségében a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie, húsának keménynek kell lennie.

A paradicsom érettségi állapotától függően színezettségének meg kell felelnie az említett A. bekezdés utolsó albekezdésében meghatározott követelményeknek.

A paradicsomnak a »zöld talpasságtól« és más hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az olyan jelentéktelen felületi hibákat, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak jó minőségűnek kell lennie. Megfelelően keménynek kell lennie és a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.

Nem lehetnek rajta repedések és a látható »zöld talpasságtól« mentesnek kell lennie. Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

—	enyhe alakhiba,

—	enyhe színhiba,

—	kisebb héjhibák,

—	nagyon enyhe nyomódás.

A »gerezdes« paradicsomon továbbá lehet:

—	1 cm-nél nem hosszabb behegedt repedés,

—	csekély deformálódás,

—	kis köldök, parásodás nélkül,

—	legfeljebb 1 cm2-es parás folt a bibénél,

—	a virág helyének finom forradása megnyúlt alakban (varrathoz hasonló), ennek hossza legfeljebb a bogyó legnagyobb átmérőjének kétharmada lehet.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan paradicsomok tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A paradicsomnak viszonylag keménynek kell lennie (de lehet az I. osztályúnál kevésbé kemény), és nem lehet rajta nyílt repedés.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a paradicsom megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

—	alak-, fejlődési és színhibák,

—	héjhiba és nyomódás, ha a gyümölcs hibája nem súlyos,

—	a gömbölyű, a gerezdes és a hosszúkás paradicsomon 3 centiméternél hosszabb behegedt repedés nem lehet.

A »gerezdes« paradicsomon továbbá lehet:

—	az I. osztályban megengedettnél több deformálódás, de torzult alak nélkül,

—

köldök,

—	legfeljebb 2 cm2-es parás folt a bibénél,

—	a virág helyének forradása, megnyúlt alakban (varrathoz hasonlóan).

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a legnagyobb kerületnél mért átmérő, a tömeg vagy a darabszám határozza meg.

A következő rendelkezések nem vonatkoznak a fürtös paradicsomra, valamint nem kötelezőek a II. osztály esetében.

A méretbeli egyöntetűség érdekében:

az azonos csomagolási egységben található paradicsomok átmérője közötti legnagyobb különbség nem haladhatja meg:

—	a 10 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője kisebb, mint 50 mm,

—	a 15 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 50 mm, de kisebb, mint 70 mm,

—	a 20 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 70 mm, de kisebb, mint 100 mm,

—	nem vonatkozik ilyen korlátozás az olyan paradicsomokra, amelyek átmérője legalább 100 mm.

Méretkategóriák alkalmazásakor figyelembe kell venni a következő táblázatban szereplő méretkategóriákat és tartományokat:

Méretkategória	Átmérő (mm)
0	≤ 20
1	> 20 ≤ 25
2	> 25 ≤ 30
3	> 30 ≤ 35
4	> 35 ≤ 40
5	> 40 ≤ 47
6	> 47 ≤ 57
7	> 57 ≤ 67
8	> 67 ≤ 82
9	> 82 ≤ 102
10	> 102

b)	Ha a paradicsomok mérete tömeg vagy darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbség összhangban kell legyen az a) pontban leírtakkal.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. »Extra« osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a paradicsom összesen legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan termék, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a paradicsom összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a válhat le a szárról.

iii. II. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a válhat le a szárról.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: megengedett, hogy a paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret alatti vagy feletti méretű legyen.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és – méret szerinti válogatás esetében – azonos méretű paradicsomokat kell tartalmaznia.

Az »extra« és az I. osztály esetében az érettségi állapotnak és a színezettségnek is gyakorlatilag egyöntetűnek kell lennie. Ezenkívül a »hosszúkás« paradicsom hosszának is kellőképpen egyneműnek kell lennie.

Különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomok csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe (8), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint minden érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A paradicsomot úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen (9), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

—	név és cím (utca/település/régió/irányítószám és – a származási országtól eltérő ország esetében – ország) vagy

—	a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód (10).

B. A termék megnevezése

»Paradicsom« vagy »fürtös paradicsom«, és a kereskedelmi típus, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható. Ezeket az adatokat a »cseresznye«- (vagy koktél-) paradicsom esetében minden alkalommal fel kell tüntetni, fürtös és nem fürtös kiszerelés esetében egyaránt.

—

A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomokat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében »vegyes paradicsom« vagy egyenértékű megnevezés. Ha a termék kívülről nem látható, az értékesítési egységben található egyes termékek színe, fajtája vagy kereskedelmi típusa.

—	Fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország, és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Az eltérő eredetű, jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomokat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében közvetlenül az érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus megnevezése mellett az egyes származási országokat is fel kell tüntetni.

D. Kereskedelmi jellemzők

—

Osztály,

—	Méret (ha méret szerint válogatták a paradicsomot), megadva a legkisebb és legnagyobb átmérőt.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

—

(1) Az értékesítési egységet úgy kell kialakítani, hogy teljes tartalma egyszerre kerüljön értékesítésre.

(2) A fogyasztónak közvetlen értékesítésre szánt, előre csomagolt terméket tartalmazó csomagolási egységekre nem vonatkoznak a jelölésre vonatkozó említett rendelkezések, de meg kell felelniük a tagállami szintű követelményeknek. Ugyanakkor az ilyen csomagolási egységeket tartalmazó szállítási csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni az említett jelöléseket.

(3) Bizonyos országok esetében a nemzeti jogszabályok kifejezetten előírják a név és a cím feltüntetését. Abban az esetben azonban, ahol azonosító kód használatára kerül sor, az azonosító kód közvetlen közelében fel kell tüntetni a »csomagoló és/vagy feladó« feliratot (vagy az ezeknek megfelelő rövidítéseket), valamint az azonosító kód előtt a kibocsátó ország ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját, amennyiben az a származási országtól eltér.

(4) E szabvány melléklete tartalmazza a nagy gyümölcsű fajták és a nyári körtefajták nem kimerítő listáját.

(5) Az értékesítési egységet úgy kell kialakítani, hogy teljes tartalma egyszerre kerüljön értékesítésre.

(6) A fogyasztónak közvetlen értékesítésre szánt, előre csomagolt terméket tartalmazó csomagolási egységekre nem vonatkoznak a jelölésre vonatkozó említett rendelkezések, de meg kell felelniük a tagállami szintű követelményeknek. Ugyanakkor az ilyen csomagolási egységeket tartalmazó szállítási csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni az említett jelöléseket.

(7) Bizonyos országok esetében a nemzeti jogszabályok kifejezetten előírják a név és a cím feltüntetését. Abban az esetben azonban, ahol azonosító kód használatára kerül sor, az azonosító kód közvetlen közelében fel kell tüntetni a »csomagoló és/vagy feladó« feliratot (vagy az ezeknek megfelelő rövidítéseket), valamint az azonosító kód előtt a kibocsátó ország ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját, amennyiben az a származási országtól eltér.

(8) Az értékesítési egységet úgy kell kialakítani, hogy teljes tartalma egyszerre kerüljön értékesítésre.

(9) A fogyasztónak közvetlen értékesítésre szánt, előre csomagolt terméket tartalmazó csomagolási egységekre nem vonatkoznak a jelölésre vonatkozó említett rendelkezések, de meg kell felelniük a tagállami szintű követelményeknek. Ugyanakkor az ilyen csomagolási egységeket tartalmazó szállítási csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni az említett jelöléseket.

(10) Bizonyos országok esetében a nemzeti jogszabályok kifejezetten előírják a név és a cím feltüntetését. Abban az esetben azonban, ahol azonosító kód használatára kerül sor, az azonosító kód közvetlen közelében fel kell tüntetni a »csomagoló és/vagy feladó« feliratot (vagy az ezeknek megfelelő rövidítéseket), valamint az azonosító kód előtt a kibocsátó ország ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját, amennyiben az a származási országtól eltér.”

26.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/26

A BIZOTTSÁG 2009/112/EK IRÁNYELVE

(2009. augusztus 25.)

a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7a. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A gépjármű-vezetői alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények nincsenek teljes mértékben összehangolva. A 91/439/EGK irányelv III. mellékletének 5. pontja értelmében ugyanis a tagállamok a közösségi minimumkövetelményeknél szigorúbb előírásokat is alkalmazhatnak.

(2)

Az egyes tagállamok szabályozási különbségei kihathatnak a szabad mozgás jogának gyakorlására, ezért a Tanács 2000. június 26-i állásfoglalásában kifejezetten kérte a vezetői engedély megszerzésével szemben a 91/439/EGK irányelv III. mellékletében támasztott egészségügyi követelmények felülvizsgálatát.

(3)	A tanácsi állásfoglalással összhangban a Bizottság közép- és hosszú távú munkaprogramot irányzott elő a 91/439/EGK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdése szerint a III. mellékletben foglaltaknak a tudományos és technikai haladáshoz igazodó módosítása érdekében.

(4)	A látászavar, a cukorbetegség és az epilepszia a gépjármű-vezetői alkalmasságot befolyásoló egészségügyi állapotnak számítanak, ezért figyelembevételük indokolt; ennek érdekében munkacsoportok álltak fel a tagállamok által kijelölt szakértőkből.

(5)	A munkacsoportok jelentéseket készítettek a 91/439/EGK irányelv III. mellékletében foglalt, módosításra szoruló pontok átdolgozása céljából.

(6)	A 91/439/EGK irányelvet ezért megfelelőképpen módosítani kell.

(7)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/439/EGK irányelv III. melléklete ezen irányelv melléklete szerint módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépésétől számított egy év elteltével megfeleljenek. Ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ezen irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 25-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 237., 1991.8.24., 1. o.

MELLÉKLET

A 91/439/EGK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„LÁTÁS

A vezetői engedélyért folyamodó valamennyi kérelmező megfelelő vizsgálaton vesz részt annak megállapítására, hogy rendelkezik-e gépi meghajtású jármű vezetéséhez szükséges, megfelelő látásélességgel. Amenynyiben kétség merül fel a kérelmező látóképességére vonatkozóan, úgy az illetékes egészségügyi szakhatóságnak meg kell őt vizsgálnia. Ezen vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a következőkre: a látásélesség és a látótér zavarai, szürkületi vakság, szemkáprázás és csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás és a vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.

Az 1. csoportba tartozó gépjárművezetőknél »kivételes esetekben« megfontolás tárgyává tehető a vezetői engedély kiadása, amennyiben a látótér nagysága vagy a látás élessége elmarad a kívánatostól; az illetékes egészségügyi szakhatóságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a gépjárművezetőt, hogy kizárja egyéb látászavarok, így például a szemkáprázás, a csökkent kontrasztérzékenység és a szürkületi vakság lehetőségét. A gépjárművezetőnek vagy az engedélykérelmezőnek emellett az illetékes hatóság által szervezett gyakorlati vizsgán is meg kell felelnie.

1. csoport:

6.1.

A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmezőnek legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával.

Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban legalább 120°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 20°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.

Súlyosbodó szembetegség gyanúja, illetve diagnosztizálása esetén vezetői engedély kizárólag akkor adható ki vagy újítható meg, ha a kérelmező rendszeres időközönként részt vesz az illetékes egészségügyi szakhatóság által végzett vizsgálaton.

6.2.

A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó azon kérelmezőnek, aki funkcionálisan teljesen elveszítette egyik szemére a látást vagy (pl. kettős látás esetén) csak egyik szemét használja, legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel kell rendelkeznie. Az illetékes egészségügyi szakhatóságnak igazolnia kell, miszerint a monokuláris látás elég hosszú ideje áll fenn az alkalmazkodáshoz, illetve azt, hogy a szem látóterét a 6.1. pontban leírtak jellemzik.

6.3.

Kettős látás kialakulása vagy az egyik szem hirtelen látásvesztése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.

2. csoport:

6.4.

A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmező esetében legalább 0,8-as – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességnek kell fennállnia a jobbik szemre és legalább 0,1-es látásélességnek a gyengébb szemre. Amennyiben a 0,8-as, illetve 0,1-es látásélesség korrekciós lencse használatával érhető el, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) legfeljebb plusz 8 dioptriájú szemüveggel, illetve kontaktlencsével lehet biztosítani. A látáskorrekciót az egyénnek jól kell tolerálnia.

Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 30°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.

Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető esetében, akinél csökkent kontrasztérzékenység vagy kettős látás áll fenn.

Az egyik szem látóképességének jelentős mértékű csökkenése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.”

A 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

10.	Az alábbi leírásban súlyos hipoglikémián azt értjük, hogy az egyén külső segítségre szorul, ismétlődő hipoglikémiáról pedig akkor beszélünk, ha egy 12 hónapos időszakon belül megismétlődik a súlyos hipoglikémia.

1. csoport:

10.1.

Vezetői engedély cukorbetegségben szenvedő kérelmezők vagy gépjárművezetők esetében is kiadható, illetve megújítható. Ha gyógyszeres kezelés alatt állnak, ennek feltétele az illetékes egészségügyi szakhatóság kedvező véleménye, valamint a rendszeres – legalább ötévente végzett és egyénre szabott – orvosi felülvizsgálat.

10.2.

Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akiknél ismétlődő súlyos hipoglikémia és/vagy hipoglikémiás tudatzavar veszélye áll fenn. A cukorbetegségben szenvedő gépjárművezetőnek tisztában kell lennie a hipoglikémia kockázataival, és tudnia kell megfelelően kontrollálni állapotát.

2. csoport:

10.3.

A gépjármű-vezetői engedély kiadása/megújítása megfontolás tárgyává tehető a 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő kérelmezőknél vagy gépjárművezetőknél. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres (azaz inzulinos vagy tablettás) kezelés esetében ez a következő feltételekhez kötött:

—	az előző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,

—	a gépjárművezető teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,

—	a gépjárművezető rendszeres – legalább napi kétszeri vagy a vezetés időpontjához kötött – vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,

—	a gépjárművezető teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival,

—	a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

Az említett esetekben a gépjármű-vezetői engedély kiadását az illetékes egészségügyi szakhatóság állásfoglalásához és rendszeres – legalább háromévente végzett – orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.

10.4.

Az ébrenléti súlyos hipoglikémia előfordulásáról – még ha nem gépjármű-vezetéskor állt is be – be kell számolni, mert a vezetői engedély felülvizsgálatát teszi szükségessé.”

A 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„EPILEPSZIA

12.

Epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai komoly veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben fordulnak elő.

Epilepsziáról ebben a tekintetben akkor beszélhetünk, ha legfeljebb öt év leforgása alatt legalább két epilepsziás roham következett be. Nem spontán epilepsziás roham alatt azt az állapotot értjük, amelyet beazonosítható provokáló tényező vált ki, és amely elkerülhető.

Első vagy egyszeri roham, illetve eszméletvesztés esetén a gépjárművezetés ellenjavallt. A vezetési tilalom időtartamát és a szükséges utóvizsgálatokat részletező szakvéleményre van szükség.

Az érintett személy konkrét epilepszia- és rohamtípusának meghatározása rendkívül fontos, mert ez alapján lehet elbírálni a vezetésbiztonságot (és felmérni az újabb epilepsziás rohamok előfordulásának kockázatát), valamint adott esetben megállapítani az alkalmazandó gyógymódot. Ezt kizárólag neurológus szakorvos végezheti.

1. csoport:

12.1.

Az 1. csoportba tartozó epilepsziás gépjárművezetők vezetői alkalmasságát folyamatosan felül kell vizsgálni mindaddig, amíg legalább öt éven keresztül rohammentesek nem lesznek.

Epilepsziás személy esetében nem teljesülnek a feltétel nélküli gépjármű-vezetői engedély kiadásának követelményei. Az engedélykibocsátó hatóságot ezért erről az egészségügyi állapotról tájékoztatni kell.

12.2.

Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező (pl. alkohol vagy egyéb komorbiditás) hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak megfelelően kell elkészíteni.

12.3.

Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező hat hónap rohammentes periódus után gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben ezt megfelelő orvosi vizsgálat megerősíti. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik.

12.4.

Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.

12.5.

Epilepszia: amennyiben a kérelmező vagy gépjárművezető esetében egy éven át nem jelentkeznek újabb epilepsziás rohamok, gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető.

12.6.

Kizárólag alvás közben jelentkező epilepsziás roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag alvás közben lépett fel epilepsziás roham, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ébrenléti állapotban is jelentkezik, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd »Epilepszia«).

12.7.

Az eszméletet vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag eszméletvesztés nélküli és funkcionális zavart nem okozó epilepsziás roham lépett fel, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ettől eltérő formában is megnyilvánul, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd »Epilepszia«).

12.8.

A gyógyszeres terápia orvos által elrendelt módosítása vagy az antiepileptikumok dózisának csökkentése következtében fellépő epilepsziás roham: a beteg számára javallott, hogy a gyógyszeres kezelés felfüggesztésétől kezdődően a terápia teljes felfüggesztésétől számított hatodik hónap végéig ne vezessen gépjárművet. A terápia orvos által elrendelt módosítása vagy a gyógyszeres kezelés felfüggesztése alatt bekövetkező epilepsziás rohamok esetében ez az időszak három hónap, amennyiben a korábban hatékonynak bizonyult terápiát az orvos visszaállítja.

12.9.

Műtéti kezelést követően: lásd »Epilepszia«.

2. csoport:

12.10.

A kérelmezőnél antiepileptikumok szedése nélkül sem jelentkezik epilepsziás roham az előírt időtartam alatt, és átesett a szükséges orvosi felülvizsgálaton. A részletes neurológiai vizsgálat nem mutatott ki releváns agyi patológiás elváltozást és az elektroencefalográfia (EEG) nem mutatott epileptiform agyi tevékenységet. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

12.11.

Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

Az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió esetén csak akkor állítható ki a 2. csoportba tartozó vezetői engedély, ha az epilepsziás roham előfordulásának kockázata évi 2 % alá csökken. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak (pl. alkoholfogyasztás) megfelelően kell elkészíteni.

12.12.

Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább öt éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik.

12.13.

Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni. Az újbóli előfordulás kockázata nem haladhatja meg az évi 2 %-ot.

12.14.

Epilepszia: a vezetői engedély kiadásának feltétele, hogy az egyén antiepileptikumok nélkül 10 évig rohammentes maradjon. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amenynyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik. Ez a »fiatalkori epilepszia« esetére is érvényes.

Bizonyos elváltozások (pl. artériás-vénás rendellenességek vagy agyvérzés) az epilepsziás rohamok előfordulásának magasabb kockázatát hordozzák, még ha rohammentes is az egyén. Ezekben az esetekben az illetékes egészségügyi szakhatóság véleményére van szükség, a vezetői engedély kiadásának feltétele pedig az, hogy éves szinten legfeljebb 2 % legyen az epilepsziás roham előfordulásának valószínűsége.”

26.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/31

A BIZOTTSÁG 2009/113/EK IRÁNYELVE

(2009. augusztus 25.)

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)	A gépjármű-vezetői alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények nincsenek teljes mértékben összehangolva. A 2006/126/EK irányelv III. mellékletének 5. pontja értelmében ugyanis a tagállamok a közösségi minimumkövetelményeknél szigorúbb előírásokat is alkalmazhatnak.

(2)	Az egyes tagállamok szabályozási különbségei kihathatnak a szabad mozgás jogának gyakorlására, ezért a Tanács 2000. június 26-i állásfoglalásában kifejezetten kérte a vezetői engedély megszerzésével szemben támasztott egészségügyi követelmények felülvizsgálatát.

(3)	A tanácsi állásfoglalással összhangban a Bizottság közép- és hosszú távú munkaprogramot irányzott elő a 2006/126/EK irányelv 8. cikke szerint a III. mellékletben foglaltaknak a tudományos és technikai haladáshoz igazodó módosítása érdekében.

(4)	A látászavar, a cukorbetegség és az epilepszia a gépjármű-vezetői alkalmasságot befolyásoló egészségügyi állapotnak számítanak, ezért figyelembevételük indokolt; ennek érdekében munkacsoportok álltak fel a tagállamok által kijelölt szakértőkből.

(5)	A munkacsoportok jelentéseket készítettek a 2006/126/EK irányelv III. mellékletében foglalt, módosításra szoruló pontok átdolgozása céljából.

(6)	A 2006/126/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/126/EK irányelv III. melléklete ezen irányelv melléklete szerint módosul.

2. cikk

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ezen irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 25-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 403., 2006.12.30., 18. o.

MELLÉKLET

A 2006/126/EK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„LÁTÁS

A vezetői engedélyért folyamodó valamennyi kérelmező megfelelő vizsgálaton vesz részt annak megállapítására, hogy rendelkezik-e gépi meghajtású jármű vezetéséhez szükséges, megfelelő látásélességgel. Amennyiben kétség merül fel a kérelmező látóképességére vonatkozóan, úgy az illetékes egészségügyi szakhatóságnak meg kell őt vizsgálnia. Ezen vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a következőkre: a látásélesség és a látótér zavarai, szürkületi vakság, szemkáprázás és csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás és a vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.

1. csoport:

6.1.

6.2.

6.3.

2. csoport:

6.4.

Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető esetében, akinél csökkent kontrasztérzékenység vagy kettős látás áll fenn.

A 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

10.	Az alábbi leírásban súlyos hipoglikémián azt értjük, hogy az egyén külső segítségre szorul, ismétlődő hipoglikémiáról pedig akkor beszélünk, ha egy 12 hónapos időszakon belül megismétlődik a súlyos hipoglikémia.

1. csoport:

10.1.

10.2.

2. csoport:

10.3.

—	az előző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,

—	a gépjármű-vezető teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,

—	a gépjármű-vezető rendszeres – legalább napi kétszeri vagy a vezetés időpontjához kötött – vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,

—	a gépjármű-vezető teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival,

—	a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

10.4.

A 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„EPILEPSZIA

12.

1. csoport:

12.1.

Az 1. csoportba tartozó epilepsziás gépjárművezetők vezetői alkalmasságát folyamatosan felül kell vizsgálni mindaddig, amíg legalább öt éven keresztül rohammentesek nem lesznek.

12.2.

12.3.

12.4.

Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.

12.5.

Epilepszia: amennyiben a kérelmező vagy gépjárművezető esetében egy éven át nem jelentkeznek újabb epilepsziás rohamok, gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető.

12.6.

12.7.

12.8.

12.9.

Műtéti kezelést követően: lásd »Epilepszia«.

2. csoport:

12.10.

12.11.

Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

12.12.

12.13.

12.14.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.223.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 223

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. augusztus 26.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 770/2009/EK rendelete (2009. augusztus 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 771/2009/EK rendelete (2009. augusztus 25.) az 1580/2007/EK rendeletnek a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyes forgalmazási minőségszabványok tekintetében történő módosításáról	3
	*	A Bizottság 772/2009/EK rendelete (2009. augusztus 25.) az 1580/2007/EK rendeletnek a paradicsomra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról	20
	*	A Bizottság 773/2009/EK rendelete (2009. augusztus 20.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a VI övezetben, az Vb övezet közösségi vizein, valamint a XII és XIV övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	22
	*	A Tanács 774/2009/EK rendelete (2009. augusztus 25.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 112. alkalommal történő módosításáról	24
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2009/112/EK irányelve (2009. augusztus 25.) a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról	26
	*	A Bizottság 2009/113/EK irányelve (2009. augusztus 25.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról	31

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	33,6
	XS	19,8
	ZZ	26,7
0707 00 05	MK	33,2
	TR	103,0
	ZZ	68,1
0709 90 70	TR	107,8
0709 90 70	ZZ	107,8
0805 50 10	AR	76,0
	UY	94,9
	ZA	67,3
	ZZ	79,4
0806 10 10	EG	174,8
	IL	86,7
	TR	106,8
	ZA	151,7
	ZZ	130,0
0808 10 80	AR	114,4
	BR	61,1
	CL	82,9
	NZ	85,6
	US	95,4
	UY	42,1
	ZA	83,2
	ZZ	80,7
0808 20 50	AR	113,9
	CN	60,3
	TR	130,3
	ZA	102,4
	ZZ	101,7
0809 30	TR	123,3
0809 30	ZZ	123,3
0809 40 05	TR	90,9
0809 40 05	ZZ	90,9

Tételszám	KN-kód	Megnevezés	Alkalmazási időszak	Küszöbszint (tonna)
78.0015	0702 00 00	Paradicsom	október 1-jétől május 31-ig	415 907
78.0020	0702 00 00	Paradicsom	június 1-jétől szeptember 30-ig	40 107
78.0065	0707 00 05	Uborka	május 1-jétől október 31-ig	19 309
78.0075	0707 00 05	Uborka	november 1-jétől április 30-ig	17 223
78.0085	0709 90 80	Articsóka	november 1-jétől június 30-ig	16 421
78.0100	0709 90 70	Cukkini	január 1-jétől december 31-ig	65 893
78.0110	0805 10 20	Narancs	december 1-jétől május 31-ig	700 277
78.0120	0805 20 10	Klementin	november 1-jétől február végéig	385 569
78.0130	0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90	Mandarin, ideértve a tangerint, a satsumát, a wilkinget és az egyéb hasonló hibrid citrusféléket	november 1-jétől február végéig	95 620
78.0155	0805 50 10	Citrom	június 1-jétől december 31-ig	329 947
78.0160	0805 50 10	Citrom	január 1-jétől május 31-ig	61 422
78.0170	0806 10 10	Csemegeszőlő	július 21-től november 20-ig	89 140
78.0175	0808 10 80	Alma	január 1-jétől augusztus 31-ig	824 442
78.0180	0808 10 80	Alma	szeptember 1-jétől december 31-ig	327 526
78.0220	0808 20 50	Körte	január 1-jétől április 30-ig	223 485
78.0235	0808 20 50	Körte	július 1-jétől december 31-ig	70 116
78.0250	0809 10 00	Sárgabarack	június 1-jétől július 31-ig	5 785
78.0265	0809 20 95	Cseresznyefélék a meggy kivételével	május 21-től augusztus 10-ig	133 425
78.0270	0809 30	Őszibarack, beleértve a nektarint is	június 11-től szeptember 30-ig	131 459
78.0280	0809 40 05	Szilva	június 11-től szeptember 30-ig	129 925”

Szám	7/T&Q
Tagállam	Franciaország
Állomány	COD/561214
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Terület	VI; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei
Időpont	2009.7.1.